SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI TERV HELYI TANTERV

SZEGED 2013

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető Az iskola feltételrendszere I. Rész Nevelési program Küldetésnyilatkozat Jövőkép Stratégiai célok A nemzeti alaptantervhez kapcsolódó pedagógiai alapelvek, értékek Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma. Az osztályfőnök feladatai Az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenység Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulmányok alatti vizsgák A felvétel és az átvétel szabályai; további felvételi kérelmek teljesítése Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

II. Rész

5 6 9 10 11 13 14 17 20 29 32 34 37 41 45 47

51 53 55 57 60 62 64 66

67

Helyi tanterv Bevezetés a helyi tantervhez Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak; a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai A kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 2

68

71


Pedagógiai Program

Az iskolai képzés sajátosságai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, formái Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái; rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam befejezésébe Rendszeres testmozgás A mindennapi testedzés biztosítása A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez használt módszerek Záradék A legitimáció dokumentumai

3

78 79 80 81 82 84 87 90 92 93 94 96 98 99


Pedagógiai Program

Mellékletek A sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására kidolgozott helyi program Intézményi esélyegyenlőségi terv Az intézmény egészségnevelési terve Az intézmény környezeti nevelési terve Az intézmény továbbképzési programja

4


Pedagógiai Program

Bevezető E program a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola nevelőoktató munkájának biztosítását és hosszú távú tervezését segítő intézményi dokumentum, amely a hatályos jogszabályok, különösen a • 2011. évi CXC. Törvény a köznevelésről és módosításai, • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, • 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről,, • 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról, • 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, • 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (benne a hit- és erkölcstan oktatásáról), • 137/2008. (V.16.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret A/1-A/2-B/1-B/2 szintű nyelvtudás követelményeiről alapján készült. Pedagógiai programunk az intézményben folyó nevelés-oktatás céljait, feladatait, eszköz és eljárásrendjét, garanciális szabályait tartalmazza. Általános rendelkezéseinek végrehajtásáról az intézmény további dokumentumai, így a • Szervezeti és Működési Szabályzat, • Házirend, • Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének-oktatásának programja, • Házirend, • Éves iskolai munkaterv rendelkeznek, amelyek a pedagógiai programmal megegyező szellemiségben, ahhoz illeszkedő tartalommal készültek.

Az intézmény adatai Fenntartó: Szegedi Tudományegyetem Név: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Cím: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5. OM azonosító: 029635 Beiskolázási körzet: Szeged város közigazgatási területe Tanulócsoportok száma: 24 Felvehető maximális tanulólétszám: 670 Ellátott alapfeladata: Alapfokú nevelés, oktatás

5


Pedagógiai Program

Képzési sajátosságok: két idegen nyelv oktatása valamennyi tanuló számára a 2., illetve az 5. évfolyamtól kezdődően; az idegen nyelvek bontott tanulócsoportban történő oktatása; kompetencia alapú oktatási programok; tantárgycsoportos oktatás az 1-4. évfolyam egyes tanulócsoportjaiban; napköziotthonos ellátás; tehetséggondozás; fejlesztés, felzárkóztatás; tanórán kívüli művészetoktatás (képzőművészet, zene, tánc); sporttevékenységek; erdei iskolai programok; változatos kulturális és szabadidős tevékenységek. Az iskola feltételrendszere Tárgyi feltételek Az intézmény egy belvárosi ingatlanon található épületben működik 1976 óta. Jelenleg a nappali rendszerű oktatáshoz 32 oktatási helyiség áll rendelkezésünkre. Az iskola épületében 13 tanári munkaszoba, illetve szertár található. Rendelkezünk egy 30 fő befogadására alkalmas könyvtári olvasóteremmel, egy 100 férőhelyes ebédlővel, egy tornaszobával és egy 426 m2 -es küzdőtérrel és lelátóval bíró tornateremmel. Az iskola betonozott udvarát társintézményünkkel, a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal közösen használjuk. A fenti helyiségekben 8 évfolyamon 24 osztály tanulói folytatják általános iskolai tanulmányaikat. 12 osztály az 1-4. évfolyamon állandó osztályteremben végzi munkáját, az 58. évfolyam 12 tanulócsoportja pedig a szaktantermi rendszerből eredően tanítási óránként váltogatja a tantermeket. Az iskola helyiségei osztályterem szaktanterem kisterem fejlesztő szoba tanári munkaszoba szertár igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda adminisztrációs iroda könyvtár könyvtári előkészítő mosdók, mellékhelyiségek emeletenként: tornaterem tornaszoba tornatermi öltöző aula porta taneszköz-tároló helyiség büfé kazánház

15 9 4 1 1 12 1 1 1 1 1 1 felnőtt (női, férfi) akadálymentes 2 tanulói (leány, fiú) 1 1 2 1 1 3 1 2

6


Pedagógiai Program

A napköziotthonos foglalkozásokra az alsó tagozatos tanulók tartanak igényt. Délutánonként saját osztálytermében közel 300 tanuló vesz részt a foglalkozásokon 11 nevelő irányításával. Az 1976-ban igénybe vett iskola épülete a 2011-2012. években első ízben esett át komoly felújításon, amelynek fedezetét pályázati forrásból teremtettük meg, amelyhez 10% önrészt a fenntartó Szegedi Tudományegyetem és az iskola költségvetése biztosított. Az épület fekvése szerencsétlen, mivel a délelőtti órákban a tantermek erős napsugárzásnak vannak kitéve, az ablakok forgalmas utcára nyílnak. A hő-és zajterhelésen jelentősen enyhített a felújítás során végrehajtott nyílászáró-csere. A szaktantermekbe történő "vándorlás" 4 emelet között fizikailag igénybe veszi a tanulókat, ezért a tantermek elrendezését próbáltuk racionalizálni, amikor az 1-4. évfolyam tantermeit a 2., illetve a 3. emeleten csoportosítottuk. Az iskolafelújítás kertében sor került teljes körű, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő akadálymentesítésre a mosdók átalakításával és felvonó beépítésével, energiatakarékossági szempontok érvényesítése céljából a nyílászárók és fűtőtestek cseréjére, valamint az elektromos hálózat felújítására, a nagy igénybevétel miatt az ebédlő megnagyobbítására és a melegítőkonyha HACCP-rendszerben történő átalakítására, valamint állagmegóvás céljából a tornacsarnok lapos tetejének vízzáró borítására. A melegítőkonyha befogadóképességét az átalakítások során 100 főre bővítettük. Tornatermünket 50-50 %-ban megosztva használjuk a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal. A tornacsarnokot városi és országos rendezvények céljából (hétvégeken) bérbe is adjuk. Az intézményi infrastruktúra felújítására nyert pályázati támogatásból sporteszközök beszerzésére is nyílt lehetőség. Alsós tanulóink az első emeleti tornaszobát használják, de - a sportudvart is beszámítva - a mindennapi 45 perces testnevelés óra beemelése a tanrendbe 24 osztály számára az intézmény területén nem megoldható. Télen valamennyi alsós osztály rendszeresen látogatja a korcsolyapályát, a tavasztól pedig valamennyi osztályunk úszás-oktatásban vesz részt. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a Ságvári Gimnáziumban működő orvosi rendelőben biztosítjuk, a fenntartó alkalmazásában álló iskolaorvos és védőnő gondoskodik a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzéséről. Az iskolai könyvtár egy előkészítő helyiséget és egy olvasótermet foglal magában. Működtetéséhez, az állományfeldolgozás és rendszeres karbantartás céljából csatlakoztunk a fenntartó szervezet könyvtárának digitális állománykezelő rendszeréhez, ehhez beszereztük a szükséges eszközöket. Az állomány számítógépes nyilvántartása teszi lehetővé az áttekinthetőbb és könnyebb kezelést. A könyvtári állomány fejlesztésére saját forrást használunk fel. Az olvasóterem könyvtári órák megtartására alkalmas, de egyéb tanítási órákat és foglalkozásokat is tartunk ebben a helyiségben (pl. házi versenyek, író-olvasó találkozók, munkaközösségi foglalkozások, stb.). Az utóbbi évtizedben megnövekedett a sajátos nevelési igényű, a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma. Ők a nevelési tanácsadó, illetve a tanulási 7


Pedagógiai Program

képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt az iskolában, ezért részükre kialakítottunk egy ún. fejlesztő szobát, ahol a fejlesztő és gyógypedagógusok a foglalkozásokat részükre az előírt rendszerességgel megtartják. A gyerekek egészségét növekedésük gyors ütemének időszakában ergonómiai szempontok szerint kialakított iskolabútorokkal igyekszünk óvni. Pályázati bevételi forrásainkból és az iskola alapítványán keresztül szülői támogatásokból 2000-től osztálytermeinkben ergonómiailag tervezett bútorokat szereztünk be. A bútorcsere befejezésére 2010-ben szintén az európai uniós pályázati támogatás teremtett lehetőséget. Fontos feladatot jelentett a megújult iskolaépületben a technikai szemléltető eszközök körének bővítése. Törekvésünk volt, hogy folyamatosan minden tanterembe és szaktanterembe rögzített projektor, számítógép, interaktív tábla, mozgatható videoszekrényben televízió, video lejátszó, CD lejátszó és kazettás magnó kerüljön elhelyezésre. Az iskolai IKT eszközök beszerzését az iskolafelújítási programhoz kapcsolódó, infokommunikációs eszközök beszerzését célzó projekt támogatta (TIOP 1.1.1), amelyre szintén sikerrel pályázott az intézmény. A megújult infrastruktúra és az arra telepített korszerű infokommunikációs eszközök nagyban hozzásegítenek ahhoz, hogy eredményes legyen az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka.

Személyi feltételek Az 54 tagú nevelőtestület szakmailag, módszertanilag felkészült, igényes pedagógusokból áll. A szakos ellátottság teljes, számos pedagógus több diplomával és szakvizsgával rendelkezik. A testület tagjai folyamatosan részt vesznek akkreditált pedagógus-továbbképzéseken. Közülük többen – két gyógypedagógus, két nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus és egy óraadóként alkalmazott pszichológus, mozgásterapeuta – támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását. A tantestület 30%-a pedagógus továbbképzés keretében megszerezte a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges ismereteket. A nevelő-oktató munkát 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző és 1 fő rendszergazda segíti. A portaszolgálat ellátását a Szegedi Tudományegyetem Védelmi Irodája biztosítja: két portás váltott műszakban teljesít szolgálatot az intézményben. Szükség esetén a hétvégi napokon, előre tervezett tevékenységek, rendezvények időtartama alatt is biztosított a portaszolgálat.

8


I. RÉSZ

NEVELÉSI PROGRAM

9

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Tanítani sokkal könnyebb, mint nevelni: ahhoz csak tudni kell valamit, ehhez viszont lenni kell valakinek.” Valljuk, hogy egy iskolakoncepció csak akkor lesz eredményes, ha az intézmény falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés és a társas érintkezés szabályait, akik segítőek és toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép történelmét, értékeit és tisztelik az európai és más népek hagyományait, kultúráját, és akik harmonikus kapcsolatot tudnak létesíteni az őket körülvevő természeti környezettel. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki, ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös érdeklődés, bizalom, aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. Előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni. A kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a munkaerőpiacon való sikeres érvényesülésre. Nevelési programunk, az életkori sajátosságok figyelembe vételével az iskolai közösség, a kisebb közösségek és csoportok aktivitására, együttműködésére, öntevékenységére épül. Olyan közösségeket hívunk életre, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, kulturált kommunikáció, csapatszellem. Arra törekszünk, hogy mindez szegregációmentes együttnevelési környezetben valósuljon meg. Iskolánkban biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget a tanulásban a kulcskompetenciák szilárd megalapozásával, a tanulási nehézségek feltárásával, az arra rászorulók egyéni felzárkóztatásával, valamint a tehetség felismerésével és kibontakoztatásával. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink egyaránt hassanak az értelemre és az érzelemre, maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, vendégeknek, tanároknak. Az egészséges életmódra nevelés érdekében fontosnak tartjuk pozitív életmódminták megismerését és alkalmazását, a harmonikus személyiség értékként való tiszteletét. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. 10


Pedagógiai Program

JÖVŐKÉP Iskolánk 8 évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskolája. Intézményünk színtere a tanár szakos egyetemi és főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének. Iskolánkat/programunkat azoknak a családoknak ajánljuk, akik az iskolától magas szintű anyanyelvi kultúrával rendelkező, idegen nyelveket beszélő, a világra nyitott, természettudományos alapismeretekkel rendelkező, önmagukért és környezetükért felelősséget vállaló, demokratikus elveket valló polgárok nevelését várják. Olyanokét, akik az európai szellemiségben, erkölcsben élő magyarság történelmén, hagyományain, eredményein nevelkednek, és azokat képesek és akarják továbbvinni. Törekvésünk, hogy a művészetekre fogékony, alkotó, az egészségmegőrzés feltételeit ismerő és gyakorló, a szabadidő tartalmas, aktív eltöltését igénylő gyermekeket neveljünk. Veszélyeztetett világunkban gyermekeinket a környezet értékeinek, a természet kincseinek óvására, védelmére, az egyének és a közösségek felelősségének fontosságára tanítjuk. Nagy hangsúlyt kap mindennapi munkánk során a környezeti nevelés. Iskolánk többször pályázott, és elnyerte az Ökoiskola címet. Annak ellenére, hogy nagyvárosi környezetben helyezkedik el az iskola épülete, minden – tanórai és tanórán kívüli – lehetőséget megragadunk arra, hogy tanulóinkat közelebb vigyük a természethez. Számos iskolán kívüli programot kínálunk, amikor a gyermekek természeti környezetben bővíthetik ismereteiket. A többféle nyelvválasztás lehetőségét kínáljuk diákjainknak. Sokat teszünk azért, hogy a gyermekben szunnyadó tehetséget felismerjük, és az minden esetben a tanuló egyéni igényei szerint fejlesztésre kerüljön. Eredményesen gyakoroljuk időben felfedezett tanulási nehezítettség esetén az egyéni szakszerű fejlesztési, felzárkóztatási tevékenységformákat is. Rendszeresen biztosítjuk az egészségnevelést célzó tevékenységeket: úszást, korcsolyázást, sítábort, tömegsport foglalkozásokat. A testgyakorlás mellett az életkori sajátosságokhoz és igényekhez illeszkedő elméleti ismeretek közvetítésével, szakemberek bevonásával gyarapítjuk tanulóink tudását az egészségüket veszélyeztető tényezők felismeréséről és kiküszöböléséről. A szabadidő hasznos eltöltésének gazdag választékát kínáljuk és kihasználjuk a város lehetőségeiből adódó programokat (könyvtár, hangversenyek, színház, budapesti színházlátogatások, mozi, koncertek, múzeumok). Folytatjuk a jövőben is a művészeti iskolák és az intézményünk közötti együttműködést. Az oktatott idegen nyelvek nyelvterületein fenntartjuk, illetve bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat intézményi szinten. (Különös tekintettel a Comenius-Socrates korábbi partneriskoláira.) Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A tanévenként ismétlődő ünnepélyeink, évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezéseink, rendezvényeink, a 11


Pedagógiai Program

tudatosan kialakított szokások, jelképek (nyakkendő és sál, kitüntetések) erősítik az iskolához tartozást. Támogatjuk a pedagógus továbbképzés keretein belül további szakvizsgák megszerzését a sajátos nevelési igény kielégítésének területén. A pedagógus mesterképzésre megbízásával készültünk fel.

mentortanárok,

12

illetve

szakvizsgázott

vezetőtanárok


Pedagógiai Program

STRATÉGIAI CÉLOK Intellektuális képességek -

Az önálló ismeretszerzés kialakítása hatékony tanulási technikák elsajátításával. A komplex információk kezelésének képessége, a lényeglátás és tájékozódás az ismeretekben. A lehetséges információforrások és használatuk megismerése. Kommunikációs képesség. Az önkifejezés szóbeli és írásbeli készségszintű használata. Normatív képesség. Az általános emberi értékek megismerés, elfogadása és az azokkal történő azonosulás. Problémamegoldó képesség. A probléma felismerése, értelmezése és megoldási lehetőségei.

Szocializáció A mindennapi élet képességének közvetlen, tapasztalati úton történő elsajátítása -

Az iskolára, mint intézményre, annak szabályaira és követelményeire történő szocializáció. A kortárs csoportra történő szocializáció: a társas kapcsolatok, az együttműködés és közösségtudat alakítása. Nyitottság és érzékenység a környezet és az embertársak iránt.

Környezeti kultúra -

-

A szűkebb és tágabb környezet megismerése, megértése. Magyarország és a nemzetiség lakta vidék megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti és nemzetiségi kultúra megismerése, megértése, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti, nemzetiségi önbecsülés, hazaszeretet. Az otthon, az iskola, a település környezettudatos szemlélete, ápolása, felelős részvétel annak alakításában.

Pozitív élmények a gyermekek számára -

Tanulás iránti motiváltság. Meghatározó élmények szabadidős programok keretében. Aktivitásra ösztönzés.

A fenti stratégiai célokat az iskola az éves munkatervében rövid távú célokká alakítja, és meghatározza a megvalósításukhoz szükséges feladatokat és tevékenységeket.

13


Pedagógiai Program

A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ KAPCSOLÓDÓ PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK A pedagógiai alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés-oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelésioktatási tapasztalatokra alapozva alapulva biztosítják a nevelés eredményességét. A köznevelési törvényben megfogalmazott elvek Szakmai önállóság: Az iskola által elkészített óraterv és helyi tanterv alapján végzett nevelőoktató munka. Vallási-világnézeti semlegesség: A világnézeti hovatartozás tiszteletben tartása: az intézményen belül helyet biztosítunk a tanulók és szüleik által igényelt vallásoktatáshoz. Ingyenesség: Az iskola nevelő-oktató munkájával összefüggő szolgáltatások ingyenesek. Az iskolahasználók törvény által nem biztosított igényeinek kielégítésére szükség esetén önköltséges tevékenységformák beiktatása a működésbe. Anyanyelven való tanulás joga: Tanulóink magyar állampolgárok, iskolai nevelésükoktatásuk anyanyelvükön zajlik valamennyi tárgyból. Hátrányos megkülönböztetés tilalma: A tanuló nevelése-oktatása során semmilyen módon és körülmények között hátrányos helyzetbe nem hozható. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása: A hátrányokkal küzdő tanulók segítése, a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása és felkarolása, ép társaikkal történő együtt történő nevelése és oktatása. A gyermek mindenekfelett álló érdeke, a gyermeki jogok érvényesítése: A diákjogok érvényesítésére az iskola Diákönkormányzatot működtet, amelynek tevékenységét segítő pedagógus támogatja. Általunk fontosnak tartott pedagógiai alapelvek Egységesség elve: Az egységesség az egyik legalapvetőbb elvárás oktató-nevelő munkánk során. Arra törekszünk, hogy valamennyi tevékenységünket ugyanazok az elvek, célok határozzák meg, ezeket igyekeztünk kifejezésre juttatni az intézményi dokumentumainkban. Egyenrangúság és bizalom elve: A pedagógus segítő-tanácsadó szerepe domináljon a nevelés-oktatás folyamatában. Az irányító szerep a pedagógusé a megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivizálásában, a közös tevékenységek megszervezésében, a tanulók személyisége és közösségeik fejlesztésében. Kapcsolatukat bizalom, megértés, tiszteletet kell, hogy kölcsönösen jellemezze. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: A tanuló értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztését saját fejlettségi szintjéhez kell igazítani. 14


Pedagógiai Program

A különböző közösségekhez tartozás és a külső hatások elve: A nevelés-oktatás különböző hatásrendszereken át, a közösségekben (család, osztály- és egyéb gyermekközösségek, tágabb környezet, társadalom), a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével zajlik. Az iskolai közösségekben az irányító, kezdeményező szerep a pedagógusé, aki ebben a közegben segíti a tanulót önállóságának, öntevékenységének kibontakoztatásában, az iskolán kívüli esetleges ártó hatások korrigálásában. Tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelő-oktató munka folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, az ismeretek befogadásának új módszereivel. (tanuló-kísérletek, megfigyelések, kirándulások, erdei iskolák, valamennyi tanórán és iskolán kívüli tevékenység). Motiváció és szemléletesség elve: A tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások, új tanulási és tanítási technikák alkalmazása. Következetesség elve: Igényesség valamennyi tevékenységünkben, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. A teljesítmények rendszeres ellenőrzése, mérése, értékelése. Visszajelzés elve: Folyamatos (szóbeli és írásbeli) visszajelzés, tájékoztatás a tanulói teljesítményekről. Nevelési alapelvek Demokráciára nevelés elve: Az életkori sajátosságoknak megfelelően felkészíteni a tanulókat az aktív állampolgári életre, az alapvető emberi jogok megismertetésére. A demokráciára, aktív állampolgárságra felkészítő személyközi kompetenciák elsajátítását és gyakorlását az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Európai, humanista értékrend elve: Nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Magyarságukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megváltozott lehetőségekkel. Az idegen nyelvek tanulásával tudjanak kommunikálni az uniós és más országok állampolgáraival. Magyarságtudat, hagyománytisztelet elve: A magyar kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése. (magyar nyelv, irodalom, zene, képzőművészet) Legyenek büszkék azon értékeinkre, amelyek az európai és az egyetemes emberi kultúrát gazdagították. Kiemelkedő történelmi személyiségeink, európai és világhírű tudósaink, felfedezőink, sportolóink, művészeink legyenek példaképeik. Szociális értékrend elve: Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Társas kapcsolatokban az együttműködés, a kulturált kommunikáció, a konfliktuskezelés, az egymásért érzett felelősség kialakítása. Erkölcsi, etikai normák ismerete és azok betartása.

15


Pedagógiai Program

Személyes motívumok elve: Személyes kompetenciák kialakítása, megerősítése, fejlesztése. Helyes önismeret, énkép meghatározása. Önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformák, viselkedési normák ismerete, betartása. Saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése. Egészséges és kulturált életmód elve: Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában élő személyiség tudatos kialakítása, az egészséges állapot fenntartása. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. Környezettudatosság elve: Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával: az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítása. Ismerjék meg a megelőzés, a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést. Oktatási alapelvek Az értelem fejlesztésének elve: Logikus, okfeltáró gondolkodás, a tanulási motívumrendszer kialakítása. Értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képességek, a tanulási képesség fejlesztése. Az egyéni igényekhez igazodó fejlesztés elve: differenciált képességfejlesztés, különféle tanulásszervezési technikák és módszerek alkalmazása. Koncentráció elve: Tantárgycsoportok, tananyagtartalmak között összefüggések keresése, feltárása, megértése. Önálló ismeretszerzés elve: A tanórán kívüli, önállóan szerzett ismeretek bevonásának képessége. Az önművelés igényének elve: A megismerési, felfedezési vágy felkeltése. Eljárások az ismeretek önálló hozzájutásához. Oktatási alapelveink a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével az alábbiak szerint módosulnak, illetve egészülnek ki: -

Tevékenységközpontúság, problémaközpontúság, felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat. Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása. Koordináló, segítő, támogató tanári attitűd. Differenciálás, egyéni képességfejlesztés, esélyegyenlőség érvényesítése. Tehetséggondozás – hátránykompenzálás párhuzama. Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése. Folyamatosság és fokozatosság elve. A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése tanórán és tanórán kívül. A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása. Átláthatóság, következetesség, rend.

16


Pedagógiai Program

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Értékek

A pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat egy általunk követendőnek tartott értékrend kialakításának rendeltük alá. Ezen értékek közül, amelyeket közvetíteni igyekszünk tanítványaink felé, a következőket emeltük ki: -

Tudás

-

Erkölcs

-

Kommunikáció

-

Egészség

-

Környezettudatosság

-

Természetvédelem

-

Hazaszeretet

-

Közéletiség

Célok Ezen értékrend kialakításához deklarált céljaink az alábbiak: Korszerű alapműveltség, amelynek birtokában meg tudnak felelni a sikeres középiskolai beiskolázás követelményeinek. A tárgyi tudás mellé szerezzék meg mindazokat a kommunikációs képességeket, kulcskompetenciákat, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Sikerkritérium az iskolánk beiskolázási mutatója (fő/év). E cél realizálásával arra is törekszünk, hogy növekedjenek a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő tanulóink száma (fő/év), javuljanak a tanulmányi eredmények (személy/tanulmányi átlag). Kulturált magatartás, kommunikáció, amely segít a személyiség értelmi és érzelmi megalapozásában, a kapcsolatteremtésben, a fegyelemre és önfegyelemre nevelésben. Sikerkritériuma a tanulók fegyelmi ügyeinek csökkenése (db/év), a dicséretek és elismerések arányának növekedése (db/év), a házirend szabályainak fokozottabb betartása.

17


Pedagógiai Program

Testi, lelki egészség, harmónia, amelynek birtokában képesek kezelni saját és kortársaik problémáit, törekszenek egészségük megőrzésére, fizikai erőnlétük fejlesztésére. Sikerkritérium a betegségek miatti hiányzások számának csökkenése (fő/év), az iskolánkban és az iskolán kívül rendszeresen sportoló tanulóink számának növekedése (fő/év). Az étkezési szokások javulása, az iskolai büfében egészséges termékek árusítása. Életkorhoz illeszthető közéletiség Érdekelje a tanulókat körülvevő világ és élet, tanulják meg az iskolai életben is gyakorolni a jogaikat, kötelességeiket. A végső cél, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és foglalkoztathatóak legyenek. Sikerkritérium: Vegyenek részt tanulók számára rendezett, önkormányzatiságukat érintő fórumokon (fő/év), azokon vállaljanak aktív szerepet, az iskolában vegyenek részt a diákok ügyeinek intézésében (db/év), a felelős véleményformálásban. Iskolán kívüli megnyilvánulásaikban is kövessék az iskola által megfogalmazott erkölcsi normákat. Esztétikus, igényes mesterséges környezet: tanulóink szűkebb és tágabb iskolai környezete, amelynek kialakításában és fenntartásában aktívan részt vesznek, amelyben jól érzik magukat. Sikerkritérium: több zöld sziget a folyosókon és az osztálytermekben (db/év). Csökkenő számú rongálások (db/év). A tanulók által készített képzőművészeti alkotások felhasználása a folyosók, osztálytermek díszítésére, kiállításokon (alkalom/év). A szelektív hulladék problémamentes gyűjtése.

Feladatok

Eljárások (Hogyan?) Toleráns viselkedés a tanulókkal szemben „A gyermek partner” elv érvényesítése Személyes példamutatás Tanuló-tanár, szülő-tanár pozitív viszony Kritika elfogadása Véleményalkotás tanítása Közléskultúra fejlesztése Harmonikus, nyugodt, kiegyensúlyozott Harmonikus, nyugodt, biztonságos légkör tanulói személyiség Pedagógus minta Motiváltság biztosítása, alkotókedv erősítése, Motiválás kreativitás fejlesztése Érdeklődés fenntartása Alkotó légkör Problémafelvetés lehetősége Érdeklődő, kutató tanulói személyiség Készségek, képességek formálása Reális énkép Önértékelés, társértékelés Pozitív személyiségjegyek Reális egységes mérés, értékelés Valós értékek, értékrend Értékközvetítés, példaadás, értékítélet, értékrangsor Feladatok (Mit?) Gyermekközpontú nevelés-oktatás

18

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Önbizalom, bizalom

Pedagógiai Program

Gazdag érzelemvilág Társas kapcsolatok koordinálása Differenciálás Felzárkóztatás Szociális segítségnyújtás Szegregációmentes együttnevelést biztosító tanulási környezet A szelektív hatások mérséklése Megfelelő szaktárgyi kompetenciák kialakítása Hatékony, változatos pedagógiai tevékenység Feladatadás, feladattudat fejlesztése Világos, érthető, a tanulók által elfogadott és követhető követelményrendszer Neveltségi szint emelése A közösség tiszteletben tartása Közösségfejlesztés Közösségtudat, a közösséghez tartozás pozitív élménye A tudás, a munka öröme Az életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek kínálata Hagyománytisztelet, tolerancia, megbecsülés, kulturális értékek A műveltség fontosságának tudatosítása Könyvtárhasználat Irodalmi programok Digitális pedagógia alkalmazása IKT eszközök egyéni felhasználása Normafejlesztés, normaközvetítés Barátság Fiú-leány kapcsolatok Megfelelő kommunikáció Az egészség közvetítése: táplálkozás, életmód, személyi higiéné, mentális egészség, pszichoszexuális fejlődés Mindennapos testnevelés Sportkörök Kirándulás, természetjárás Az élet, a természetes és mesterséges környezet, tisztelete védelme Sokszínű szabadidős programok kínálata, lehetősége A család tiszteletben tartása Alkalmazkodóképesség családon belül Okos gazdálkodás Reklámok: célok és hatások Áruházak üzletek látogatása, termékek megismerése

Hátránykompenzálás Inkluzív pedagógiai kultúra Egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség A tudás értékké tétele Piacképes tudás Felelősségérzet, felelősségvállalás Fegyelmezett, megfelelő viselkedéskultúra A közösségi életben való aktív részvétel

Önképzés, önmegvalósítás Hazafiság, hazaszeretet Olvasóvá nevelés IKT technikák Erkölcsi nevelés Kortárs kapcsolatok Nyelvi képességek Egészséges élet Testi nevelés Környezeti nevelés A szabadidő helyes eltöltése Családi életre nevelés Tudatos fogyasztói magatartás

19


Pedagógiai Program

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A tanulók közötti különbségek kezelésénél a leggyakrabban felmerülő kérdés: miként alakultak ki az eltérések? Az individuális különbségek örökletes és környezeti tényezők bonyolult összefüggése révén alakulnak ki. A legújabb erre irányuló kutatások szerint "minden emberi különbség potenciálisan érték", ezért az oktatásban az individuális fejlesztés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. A tömegoktatás gyakorlatában a helyi nevelési programunk, helyi tanterveink összeállításának és megvalósításának célja tanulóink személyiségének megfelelő módon történő, egyénre szabott fejlesztése. Az iskolánkban folyó személyiségfejlesztés nem tantárgyként jelentkezik az intézmény helyi tantervében, hanem áthatja munkánk egészét. Az iskola légkörének, hangulatának, az itt dolgozó pedagógusok oktató-nevelő munkájának olyannak kell lennie, amelynek következményeként minden tanulóban a legértékesebb személyiségjegyek alakulnak, fejlődnek. Alapvető fontosságú a személyes kompetenciák megismertetése, magalapozása, fejlesztése, hogy minden tanuló ismerje saját személyiségének jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit: éntudatosság, önismeret, helyes önértékelés, egészséges önbizalom jellemezze őket. Tanulóink képesek legyenek a tudatos önszabályozásra a viselkedés, a tanulás és a játék során is. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy szabadon, őszintén fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket. Az asszertív magatartás szabályai szerint egyenlő partnerként, egymás jogainak megsértése nélkül viselkedjenek egymással. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusa által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, közvetett és közvetlen nevelési módszerek.

Személyiségfejlesztés az iskolánkban A pedagógusok együttműködése, nevelő-oktató munkánk összehangolása, a követelmények egységessé tétele és kiszámíthatósága segíti a derűs, nyugodt, alkotó személyiségek formálását. Az iskola a gyermeki személyiség egyediségének tiszteletben tartásával a környezetéhez alkalmazkodni és azt alakítani képes embereket kíván nevelni. Ennek érdekében különös figyelmet szentelünk azon - a személyiségből fakadó egyéni sajátosságoknak a megismerésére, az egyes tanulók között mutatkozó eltéréseknek a csökkentésére, amelyek a gyermek szociokulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak.

20


Pedagógiai Program

Az iskolába lépés feltételei Az iskolaérettséget elérő tanuló az óvoda által kiállított, iskolaérettséget igazoló dokumentummal jelentkezik az iskolába. Beiskolázásra Szeged város közigazgatási területéről jelentkezhetnek a tanulók. Beiskolázási körzetünkből az alapító okiratban meghatározott 670 fős maximális tanulólétszám 80 %-a kötelezően a kijelölt körzetből kerül felvételre. Leendő elsőseink beilleszkedése érdekében már a tanévet megelőzően intézményes lehetőséget biztosítunk a kapcsolatfelvételre és az iskolára való ráhangolódásra nyílt napok keretében, amikor partner óvodák iskolaérett életkort elérő kisgyermekeit fogadjuk iskolánkban. December hónapban kézműves foglalkozást, februárban sportfoglalkozást szervezünk számukra, amelyet tájékoztató szülői fórum követ. A bevezető időszakban az iskolába kerüléssel együtt járó, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel támogatjuk és tesszük törésmentessé. A biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmóddal érjük el, hogy élményként küzdjenek meg feladataikkal, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, ne kudarcként éljék meg sikertelen próbálkozásaikat, felfedezhessék belső értékeiket. Az óvoda-iskola átmenet A tanév elején átmeneti időszakot biztosítunk. Ebben az időszakban a pedagógussal és a társakkal való ismerkedés, a helyes iskolai, kommunikációs és tanulási szokások kialakítása zajlik. Ezekben a hetekben nagyon fontos a gyermek szimpátiájának erősítése, bizalmának elnyerése, az biztonság megteremtése, oldott légkör kialakítása. Jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az osztálytársak megismerjék egymást, érdeklődjenek egymás iránt. A leendő osztálytanítók azonban már a beiskolázást megelőző tanév során találkozhatnak az akkor még érdeklődő szülőkkel és gyermekeikkel. Ilyen, az iskolánk által felkínált alkalmak: - partner óvodák csoportjainak iskolalátogatása, tanórák látogatása; - nyílt kézműves és sportfoglalkozások az iskolában decemberben és februárban; - kiscsoportos ismerkedő foglalkozások tanulócsoportonként a beiratkozáskor; - játékos családi nap tanévkezdés előtt. Az óvodából az iskolába való átmenet időszaka iskolánkban az első évfolyam tanulócsoportjaiban rendszerint hathetes időszakot foglal magában. Az általános iskola ezen szakaszában a hangsúly a játékos fejlesztésen van. A tanítók év elején megfigyelnek, megismernek minden kisgyermeket, és ennek megfelelően tervezik meg a előkészítő szakaszban folyó munkát.. A kiscsoportokon belüli differenciálás lehetővé teszi, hogy mindenki a saját ütemének megfelelően haladjon. Első osztályban kiemelt szerepe van a mozgásnak, a játéknak, e 21


Pedagógiai Program

tevékenységek segítségével észrevétlenül sok mindent megtanulnak a gyermekek. Fokozatosan alkalmassá válnak az akaratlagos tanulásra, igénylik is azt, hiszen sikerélményt jelent. Az előkészítő időszak fontosabb feladatai területenként Fizikai változások Az anatómiai változások közül nagyon fontos, hogy a kéztőcsontok ízületei jelentős fejlődésen mennek át, ez teszi lehetővé az írás megtanulását. A kézügyesség javulása segít az önállóbbá válásban, egyre több mindent képes egyedül megcsinálni a gyermek. Finommotorika fejlesztése: ujjgyakorlatokkal, manuális foglalkozásokkal Mozgáskoordináció fejlesztése: nagymozgások Pszichés fejlődés A sikeres tanuláshoz a legfontosabb a motiváltság, az érdeklődés. Hat-hét éves életkorban megnő a tudásvágy, a feladattudat mellet a feladattartás is kialakul. A kötelességtudat, szabálytudat megjelenése, megszilárdulása növeli a fegyelmezettséget, az akaraterőt. Szociális érettség A közösségbe való beilleszkedés igénye és képessége azt jelenti, hogy a gyermek szeretne és tud a közösség szabályihoz alkalmazkodni, igyekszik társaival jó viszonyban lenni. Az előkészítő időszakban nagyon fontos a közös beszélgetés, a szókincs, a mondathasználat, beszéddallam, tiszta beszéd alapozása, fejlesztése, ami a kommunikáció alapja. Mentális érettség Iskolakezdéskor többnyire már rendelkeznek a gyerekek azokkal a képességekkel, ismeretekkel, amikre építeni lehet a tanulást: térbeli, időbeli tájékozódás, beszédértés, és beszédképesség, számolási képesség, gondolkodás, memória, megfigyelési képesség. A páros és kooperatív tanulási formák alkalmasak ezek fejlesztésére. Az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósításának feltételei iskolánkban -

Rugalmas óraszervezés: a 45 perces tanórák kötöttségének változatos munkaformákkal történő oldása; Az elfogadó légkör, kellemes, esztétikus környezet megteremtése; A gyermek szükségleteire figyelő iskolai szokásrend kialakítása; Az életkori sajátosságok és az egyéni különbségek figyelembevétele a tanulás tervezésében és irányításában; A biztonságot nyújtó személyhez kötődés elősegítése; A beilleszkedés segítése; Az érdekes, élményszerű tanítás: fokozatosságra, egyéni bánásmódra épülő, egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás; Az önálló munkavégzés algoritmusának elsajátíttatása; Odafigyelés az egészséges terhelésre; Folyamatos ellenőrzés, fejlesztő értékelés, önértékelés; Segítségnyújtás a lemaradások, hátrányok kompenzálásához. A tanuló fejlődését saját korábbi fejlettségéhez viszonyítva mérjük és értékeljük; Partneri együttműködés a szülőkkel; Taneszközök gondos kiválasztása. 22


Pedagógiai Program

Az óvoda-iskola átmenet időszakában fontos, hogy pozitív tapasztalatai legyenek a kisgyermeknek, mert mindez a további diákéveit, az iskolához, a tanuláshoz való viszonyát, motiváltságát és sikereit is meghatározóan befolyásolja. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyekkel elkerüljük a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat. Olyan tevékenységformákat választunk, amelyek erősítik a csoportban az elfogadást, a türelmet, a készséget az együttműködésre, egymás segítését, a kölcsönös tiszteletet. A gyermekek iskolába lépésükkor igen nagymértékben különböznek egymástól szociális, mentális és biológiai érettség szempontjából. Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenységünk feltétele, hogy tájékozottak legyünk az iskolába kerülő gyerekek egyéni érettségi, fejlettségi állapotáról. Szocializáció A mindennapi életképességek közvetlen tapasztalati elsajátítása Szocializáció az iskolára Szocializáció a személyiség alakulásában Az együttélés és az együttműködés szocializációja Feladat: - az iskola megismertetése, elfogadtatása; - az iskolai normák, szokások követése. Testi és egészségnevelés A személyiség sokoldalú fejlesztésének igénye a testi nevelést a nevelés szerves részévé teszi. A testi nevelés alapvető célja, hogy tanulóink felnőve fizikailag fejlett, akaraterős, életvidám emberek legyenek, akik képesek a saját és környezetük érdekében kifejtett szellemi és fizikai erőfeszítésre. A testi nevelés célkitűzéseinek megvalósítása valamennyi nevelési tényező szoros kapcsolatát, közreműködését teszi szükségessé. A nevelőmunka kiemelt feladata, hogy a testi fejlődést befolyásoló tényezőket a személyiségfejlődés szolgálatába állítsa. Feladatok: -

egészséges napirend, étrend; az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az ezekre irányuló igény kialakítása; a tanulás és a szellemi munka higiéniája; 23

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola -

Pedagógiai Program

egészségügyi szabályok közvetítése; balesetvédelem, balesetek megelőzésének tudatosítása; mindennapos testnevelés, edzések; sportrendezvények, mozgásos játékok, fizikai tevékenységek szervezése.

A világkép megalapozása A természetről és a társadalomról alkotott nézetek összessége, beleértve az erkölcsi normák rendszerét. Feladatok: -

a szintetikus világértelmezés kialakítása (az egyes tudományterületek ismereteinek összekapcsolása: művészetek, zene, irodalom, történelem, technika stb.); a környezettudat formálása; a fenntartható fejlődés törvényszerűségeinek tudatosítása.

A hazafiság gondolati tartalmának kialakítása A nemzettudat, az identitás kialakítása Feladatok: -

az otthon, lakóhely, szülőföld, és a hazai tájak megismertetése; történelmi múltunk feldolgozása; az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

Munkára nevelés A rendszeres tanulás, a szellemi tevékenység, a gyakorlati fizikai munkavégzés következtében a felelősség- és kötelességtudat kialakítása, erősítése, a munkával létrehozott értékek védelme és megbecsülése. Feladatok: -

a rendszeres tanulás igényének kialakítása; az emberi munkavégzés fontosságának tudatosítása; önkiszolgálásra, házimunkára serkentés; a közösségért végzett munka szervezése, abban való részvételre ösztönzés (papírgyűjtés, a természetes környezet ápolása, közvetlen iskolai és otthoni környezetünk rendben tartása).

Humanizmusra nevelés Az emberhez méltó létezés egyik legalapvetőbb követelménye a humanizmus. Kibontakozása bonyolult folyamat, összefüggésben áll a társadalom fejlődésével. 24


Pedagógiai Program

Feladatok: -

az egymás iránti megbecsülés, kölcsönös tisztelet kialakítása; a szerénység és önérzet fogalmainak megismertetése; toleranciára, segítségnyújtásra ösztönzés.

Esztétikai nevelés A tanulók művészeti alkotásokkal és az esztétikum egyéb más megnyilvánulásaival kapcsolatba kerülve lehetőséget kapnak az objektív valóság esztétikai úton való felfedezésére, megismerésére. Az esztétikai élmények pozitív módon támogatják a személyiség fejlődését. Feladatok: -

a természet szépségének észlelése, tudatos élvezése; a személyes környezet szépsége, kultúrája; a tárgyi környezet szépségének észlelése, igény annak megteremtésére, megóvására; a magatartás esztétikája; a munka és a munka termékének esztétikuma; szépirodalmi kulturáltság fejlesztése; képzőművészeti, zenei kulturáltság fejlesztése; a színház- és filmművészettel kapcsolatos kulturáltság fejlesztése.

Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a társadalom erkölcsi értékrendjének megismerését, elfogadását, követelményeinek betartását célozza megfelelő magatartásformák és értékítélet kialakításával és megszilárdításával. A gyermek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. A tanulók személyiségének fejlesztése a nevelő-oktató munka során a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolatában, együttes tevékenységeik során valósul meg. A gyermekek iránt támasztott követelmények, valamint a gyermekek cselekedeteit követő értékelés: elismerés, jutalmazás vagy elmarasztalás, büntetés alkotják jövendő cselekedeteik motivációs bázisát. Az erkölcsi helyzetek során szerzett tapasztalatok magatartásszabályozó, személyiségformáló hatásúak. Fontos ezeknek az erkölcsi helyzeteknek az újra átélése. Erkölcsi vonatkozású információkat és tapasztalatokat a gyermekek szerezhetnek családtagjaik révén, a kortárs kapcsolataik ráhatásán, valamint a tömegkommunikációs eszközökön keresztül is.

Feladatok: -

az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, meggyőződéssé alakítása; példamutató magatartás; pozitív minták megerősítése.

25


Pedagógiai Program

További pedagógiai tevékenységünk során felkészítjük tanulóinkat -

nyitottságra, befogadóképességre, rugalmasságra,

-

önszabályozó mechanizmusok kialakítására, fejlesztésére,

-

értékek felismerésére, megbecsülésére,

-

józan, megfontolt ítélőképességre,

-

gyors döntési képességre,

-

kulturált vitakészségre, mások véleményének elfogadására,

-

kooperációs képességre,

-

idővel való gazdálkodás képességére,

-

belső motiváció megvalósításának képességére,

-

tervezés, szervezés, irányítás, kivitelezés képességére,

-

kockázatfelmérés és kockázatvállalás képességére,

-

a konvertálható tudás értékére,

-

kezdeményező-készségre, felelősségvállalásra,

-

önérvényesítési képességre.

Kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködő-készséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. Sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. A tanítási órákon és iskolai ünnepélyeken megismert híres elődeink életpályájának és gondolkodásának megismerése fontos szerepet játszik a személyiségformálásban. Kapcsolatot tartunk fenn olyan iskolákkal, amelyekben magasabb a szociokulturális hátrányokkal rendelkező gyerekek aránya: ünnepségeinken, rendezvényeinken vesznek részt. Folyamatosan gondoskodunk a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönözzük a nemzeti hagyományok ápolását. Ennek érdekében kisiskolás kortól megkezdjük a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozását, a kulturális értékeikkel való ismerkedést és az elfogadásukat, a megbecsülésüket. Törekszünk iskolánkban a kritikai gondolkodáson alapuló tanulás meghonosítására. Ez az ismeretszerzési mód a csoportmunka egyénre gyakorolt kedvező hatására épít. Fejleszti az együttműködő-készséget, az egyéni véleményformálás képességét, alakítja a vitakészséget, megtanít a konszenzus keresésére.

26


Pedagógiai Program

Fontosnak tartjuk a személyiségformálásban a külső hatások, normák, elvárások közelítését. Valljuk a szülőkkel való kapcsolattartás, véleményegyeztetés szükségességét. Figyelünk az életkori sajátosságoknak megfelelő követelményszintre, egyéni bánásmódra. Szükségesnek tartjuk, hogy az első négy évfolyamon a napközis munkát is tanítók lássák el. Az önálló tanulás képességének megalapozásához néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. A tanórai helyzetek mellett jelentős szerepe van mindezek fejlesztésében a napközis foglalkozásoknak. A délutáni foglalkozások idején is lehetőséget biztosítunk a differenciált képességfejlesztésre, illetve a tanulási nehézségekkel küzdőknek külön segítséget nyújtunk. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt biztosítunk a kötetlen játékra és a szabad levegőn történő mozgásra. Figyelünk a kortárskapcsolatok szerveződésére, a közösségben elfoglalt pozícióra, a barátkozás sikerességére. Tanulóink egyre inkább eltérő étkezési és viselkedési szokásokkal rendelkeznek. Külön figyelmet fordítunk a kulturált étkezés, beszéd, viselkedés elsajátítására. A felső tagozat munkája szervesen illeszkedik az alsós személyiségfejlesztő tevékenységhez. A felső tagozatra lépő tanulókkal már a 4. osztályban ismerkednek a leendő osztályfőnökök. A kijelölt osztályfőnök-szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztálytanítóval, tájékozódik az egyes tanulók felől. Amennyiben arra igény és lehetőség van, az új osztályfőnök részt vesz a negyedikes tanulók közösségi programján (programjain) is. A szaktanárok szintén szükségét érzik, hogy már az első időszakban megismerjék, megértsék a tanulók egyéni sajátosságait. A tanulók személyiségének megismerését - a gyerekekkel végzett - valamennyi közös tevékenység szolgálja, amely módot ad minél reálisabb kép kialakítására. A tanév során számos olyan szabadidős programot szervezünk, ahol módunk van a személyiség fejlődését pozitív irányban alakítani: -

kirándulások és erdei iskolák szervezése; séták a természetben, termésgyűjtés, megfigyelések; színház-, múzeum- és mozilátogatások; közös sportolás (korcsolya, úszás); iskolai szintű és osztályban rendezett ünnepélyek (mikulás- és karácsonyi ünnepségek, farsang, anyák napi megemlékezés, iskolai ünnepélyek); történelmi emlékhelyek látogatása; rendhagyó órák; iskolai, közművelődési könyvtári foglalkozások.

A sajátos nevelési igényű tanulók komplex személyiségfejlesztésére megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ennek során segítünk feltárni a sajátos nevelési igényt. A gyanú felmerülésekor tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsághoz 27


Pedagógiai Program

irányítjuk a tanulót és szülőjét. Amennyiben a sajátos nevelési igényről határozat születik, a gyermeket egyéni fejlesztéssel, személyre szabott, sajátos nevelési igényéhez illeszkedő fejlesztésben részesítjük (ld. az intézmény SNI tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó programját). A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában alapvető feladatok: -

a sajátos nevelési igény megállapítása;

-

egyéni tanulási útvonalak kialakítása;

-

a tanulás iránti érdeklődés, motiváció fejlesztése;

-

sikerélményhez juttatás személyre szabott foglalkoztatással;

-

speciális foglalkoztatás a tanulócsoportban;

-

a többségi tanulók segítő, támogató viszonyulásának kialakítása;

-

tanórai és tanórán kívüli folyamatos fejlesztés a tanító és a fejlesztést végző pedagógus együttműködésével;

-

folyamatos együttműködés a tanulói szülőjével;

-

speciális értékelési formák alkalmazása;

-

mentesítés adott tananyag tanulása alól;

-

mentesítés értékelés alól.

28


Pedagógiai Program

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ISKOLÁBAN A közösségben, a közösség által történő nevelés pedagógiai gyakorlatunk legátfogóbb, legáltalánosabb szervezeti és módszertani elve. A tanulóközösségek fejlesztésével kapcsolatos általános feladatok -

-

-

-

Az iskolai élet egyes területeihez - tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, aktív részvételük kezdeményezése. A tanulói közösségek irányításánál alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének lassú alakulásától az autonóm, önmagát irányítani és értékelni képes személyiséggé válásáig. A közösségi folyamatok működésének szabályai, azok betartása. Egyéni felelősség a közösségben. Az önkormányzás képességének kialakítása: célképzés, a cél elérésének akarása, tevékenységek megtervezése és megszervezése a cél elérése érdekében, az eredmény értékelése. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladatok évfolyamok szintjén Alsó tagozat -

Az osztályközösség kialakítása, megszerettetése. Az osztályhoz, évfolyamhoz, iskolához tartozás érzésének kialakítása, erősítése. Közösségi élmények biztosítása. A közösséghez tartozás szabályinak megismertetése, a szabályok tudatosítása és betartatása.

5. évfolyam -

Az osztályközösségek integrálása a felső tagozatba. A diák-önkormányzatiság fogalmának megismertetése. Az osztályközösség önkormányzatiságának kialakítása. A felnőtt irányítás fokozatos közvetetté alakítása. A csoportos tevékenységek önállóságának fokozása a megszervezéstől a lebonyolításon át a lezárásig és az értékelésig. A tanulásnak a tevékenységi rendszer középpontjába állítása. A képességek szerinti tanulás tudatosulása, a közös munka alapvető követelményeinek elfogadása. A közösség előtt érzett felelősség erősítése.

Ennek eszközei: tudatos részvállalás az iskola, az osztály előtt álló feladatok megoldásában, részvétel az iskola, az osztály közös megmozdulásaiban, bekapcsolódás az önkormányzat 29


Pedagógiai Program

magasabb fórumainak működésébe, együttműködés más iskolai közösségekkel, az egyes tanulók bevonása szakkörök, művészeti körök, sportkörök, könyvtár stb. munkájába. 6. évfolyam -

Az osztályközösség egységének megszilárdítása és a közösség beépítése az iskolai tanulóközösség rendszerébe. A tevékenységek összetettebb, bonyolultabb normáinak bevezetése; egyre több tevékenység önálló megszervezése. Az osztály ellenőrző szerepének növelése. Az egyes tevékenységek és időszakok értékelése során az okok keresése. A képességek szerinti tanulás követelménnyé fejlesztése. Az osztályvezetőség működésében az önállóság és a felelősségvállalás érzésének növelése. Az osztályközösség hagyományainak kialakítása. A közösségért érzett felelősség növelése. A fegyelem közösségi szerepének tudatosítása az osztály minden tagjában. A fegyelem néhány alapvető elemének szokássá fejlesztése.

7. évfolyam -

A közösség differenciáltabb szerkezetének kialakítása. Az ebből fakadó esetleges konfliktusok leküzdése. Az osztályközösség folyamatos bevonása az iskolai szintű feladatok végzésébe. Bekapcsolódás az egész iskolát mozgósító tevékenységek szervezésébe. Javaslattétel az iskolában folyó munkára, tanórán kívüli tevékenységekre. A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé fejlesztése. Az iskolai szintű munkáért végzett felelősségérzet formálása. Az osztálytitkár szerepének növelése az osztály önálló vezetésében. Az osztályvezetőség felelősségének kialakítása. Beszámoltatás a vezetőség megbízatásának teljesítéséről. A fiatalabb korosztályért érzett felelősség kialakítása. A közösségben a példamutatás tudatosítása. A fegyelem alapvető követelményeinek szokássá formálása.

8. évfolyam -

-

Az osztályközösségnek az iskolai tanulóközösség vezető erejévé fejlesztése, az iskolai tevékenységrendszerben az irányító szerep betöltése. Az iskolai hagyományok tudatos átadása a fiatalabb korosztálynak. Az osztály szerkezetének további stabilizálása. A diákönkormányzatban az osztály választott képviselői a mindennapi feladatokat az osztályfőnök távollétében önállóan legyenek képesek megoldani. A tanulók felkészítése az általános iskola elhagyására. Az egyéni és a társadalmi érdek, az egyéni és a társadalmi célok összhangjának megteremtésére irányuló törekvés kialakítása. A tanulás társadalmi jelentőségének felismertetése, a munkának, mint a társadalmat fenntartó tevékenységnek a bemutatása. Az iskolai fegyelemért érzett felelősség felismertetése. 30


Pedagógiai Program

A Diákönkormányzat, mint az iskolai közösséget képviselő szervezet Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a köznevelésről szóló törvény előírásai, az iskolai SZMSZ és a tanulói házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga (kötelessége) iskolai életét alakítani. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat, amely az iskolai demokrácia, az állampolgári viselkedés gyakorlásának színtere mellett a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező, szervező tömörülés. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott SZMSZ szabályozza. A diákönkormányzat munkáját segíti -

a DÖK patronáló tanár,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

-

az osztályfőnök.

31


Pedagógiai Program

A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA A diákönkormányzat szervezete, működése A DÖK tagsága A DÖK tagja lehet minden 5-8. évfolyamos tanuló, aki a DÖK SZMSZ-ét elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti. Az egyes osztályok 2 fő képviselőt és 1 helyettest választanak. Az osztályok választott képviselői alkotják a diákönkormányzatot. A DÖK tagjai közül választ elnököt és annak helyettesét. A diákönkormányzat 2 havonta (szükség szerint soron kívül is) ülésezik. A diákönkormányzatot segítő tanár a DÖK-nek nem tagja, szavazati joggal nem rendelkezik, ő képviseli a DÖK-öt a nevelőtestület előtt. A diákönkormányzat tevékenységét, hatáskörét a Knt. 48. § tartalmazza. A nevelőtestület és a DÖK közötti kapcsolattartásért az igazgató által 5 évre megbízott, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy a felelős, akivel együttműködve folyamatosan frissítik az iskola honlapjának megfelelő oldalait, évente egy iskolanapot szervezünk, amelyet DÖK-nappá nyilvánítottunk és minden tanulócsoport részére ügyességi és szellemi vetélkedőket, sportrendezvényeket, egyéni és csoportos produkciókat szervezünk. A DÖK igény szerint sulidisco-t szervez, ahol a tanárok mellett a szülők felügyeletére is számítunk. A tanulói önkormányzás működésének területei -

-

Az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyereket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása. Az osztály éves programjának elkészítése és a végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenységek valamennyi területén (tanulmányi munka, művelődés és szórakozás, sport stb.). Az osztálygyűlések előkészítése és lebonyolítása. A tanulmányi tevékenység segítése, támogatása, „közüggyé tétele”. Részvétel a magatartás és szorgalom értékelésében,(önértékelés, a társak értékelése). Részvétel a jutalmazás odaítélésében és az elmarasztalás kiszabásában az iskola hagyományainak és szokásrendjének megfelelően. Döntés az osztály anyagi ügyeiben (önköltséges programok, alapítványi támogatások, osztálypénz felhasználása, gyűjtések, díszítés stb.). Önkiszolgálás, közhasznú munka (papírgyűjtés, tanterem rendezése stb.). végzése. Az intézmény tulajdonát képező eszközök, vagyontárgyak megóvása, javítása. Javaslattétel az iskolai diákönkormányzat szervezetének, a nevelőtestületnek. Véleménynyilvánítás intézményi dokumentumok elfogadásáról.

A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók a közösségi nevelés területén is megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjanak. Befogadásukat, a gyermekközösség támogatását a következőképpen segítjük: - a közösség felkészítése egy HH vagy SNI tanuló érkezésére, - a másság okának megismertetése a többségi tanulókkal, a másság elfogadásának 32


Pedagógiai Program

segítése, -

különböző szociális kompetenciák szükség szerinti fejlesztése a többségi tanulókban: pl. empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség.

A részvételi díjat feltételező közösségi programokon a tanulók szülői kérésre, illetve beleegyezés alapján vesznek részt. Bizonyos programokhoz az iskolai alapítvány támogatása igényelhető alanyi jogon, míg más rendezvényeket az iskolai bevételekből (pl. hulladékgyűjtés) finanszírozunk a tanulók részére. Erdei iskolákon, osztálykirándulásokon való részvételhez az osztályfőnök vagy a programot szervező pedagógus pályázat útján szerezhet további támogatást. Amennyiben a szülők nem járulnak hozzá gyermekük részvételéhez az egyes rendezvényeken, úgy a tanuló szorgalmi időben köteles az évfolyamának többi osztályához csatlakozni és tankötelezettségét teljesíteni.

33


Pedagógiai Program

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rend szerint. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Az egészségeses életmódnak gyakoroltatása a gyerekekkel.

megfelelő

szokások,

követelmények

megismertetése;

Legfontosabb feladatok A pedagógus felelős a rábízott gyermekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a Köznevelési törvény végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai. Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lenni arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is. Megismeri a nevelő-oktató munkája végzéséhez rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján – a tanulók adottságaihoz igazodva és a szakmai munkaközösséggel egyeztetve – kiválasztja a legmegfelelőbbet. Ennek érdekében folyamatos önképzéssel tájékozódik az új szakmai törekvésekről. Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. Tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a tantervi követelményekben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket.

34


Pedagógiai Program

A gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. Részt vesz a szemléltető anyag fejlesztésében. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Felelős azért, hogy a gyermekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak; megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez: hangverseny, színház, vadaspark stb. A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. Tiszteli a gyermek emberi méltóságát; a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek segítéséről; ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, az osztályra vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét. Részt vesz a kompetencia- mérések intézményi szintű feldolgozásában, elemzésében; az eredményekből fakadóan a további tennivalók kidolgozásában. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az osztályt, illetve az egyes gyermekeket érintő – kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, (érdemjegyeket) folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként fogadóórát tart. Tájékoztatja szülőket az iskolában használatos taneszközökről, részt vesz a tankönyvek kiválasztásában, meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét. Irányítja az iskolán kívül szervezett programokon a tanulók részvételét. Gondoskodik a szükséges felügyeletről, a tanulók kíséretéről, a balesetmentes közlekedés szabályainak betartásáról. Részt vesz az iskolai dokumentumok felülvizsgálatában, módosításában. Részt vesz az éves iskolai és munkaközössége munkatervének elkészítésében.

35


Pedagógiai Program

Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása. Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt munkahelyén megjelenik. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő munkanap kezdetéig értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok). Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében. Figyeli az aktuális pályázati felhívásokat, részt vesz azok elkészítésében, lebonyolításában, lezárásában. Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi és ezek szolgálatában szervezi.

36


Pedagógiai Program

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnöki tevékenységek arra irányulnak, hogy a pedagógus elvégezze egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálását, a nevelési tényezők összehangolását a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése, a közösség fejlesztése az ő irányításával történik.

Legfontosabb feladatok Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját a tanterv, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatás érdekében. Törekszik a tanuló személyiségének; család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit; az osztályon belül uralkodó értékrendet. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatásának megszervezését, szükség esetén értesíti a szülőt a tanuló előmeneteléről, ha az bukásra áll. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására.

37


Pedagógiai Program

Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit; kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. Segíti az iskolai önkormányzat munkáját; felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést; az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat is) értékeli; bennük kialakítja a reális önértékelés igényét. Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra. Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására; együttműködik a szülőkkel. Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét; megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Gondoskodik osztályában a szülői munkaközösség képviselőinek megválasztásáról, akik képviselik az osztály érdekeit a nevelőtestület előtt. Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az esetleges iskolai alapítvány támogatásában. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.

38


Pedagógiai Program

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel; gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja. Az osztályfőnök feladatai a mindennapos munkavégzés során : Iskolai dokumentumok: naplók, bizonyítványok kiállítása, lezárása; Naplóvezetés (haladási, értékelő, napközis, szakköri); Statisztikák készítése (tanév eleje, félévzárás, tanév vége); Iskolai statisztika elkészítéséhez adatokat szolgáltat (október 01.); Törzslapok kiállítása (elsős, ötödikes osztályfőnökök, októberben); A gyerek érdemjegyeinek beíratása az ellenőrzőbe; annak ellenőrzése, hogy aláíratták-e a tájékoztatóba került jegyeket és bejegyzéseket; Tanulói késések, mulasztások folyamatos vezetése, ellenőrzése; A haladási napló beírásainak ellenőrzése, szaktárgyi osztályzatok számának ellenőrzése; Szaktárgyi óraszámok ellenőrzése; A szöveges értékelés dokumentumainak elkészítése (alsós osztályfőnökök); A szöveges értékelés dokumentumainak sokszorosítása, rendszerezése (alsós osztályfőnökök); Félévzáráskor naplók lezárása, tájékoztatók kitöltése; Bizonyítványok, törzslapok, oklevelek kitöltése a tanév végén, Továbbtanuláshoz szükséges jelentkezési lapok kitöltése, módosító kérelmek elkészítése, benyújtása (nyolcadikos osztályfőnökök); Egyéni konzultáció a továbbtanulási szándék felmérésére minden egyes nyolcadikos tanuló szüleivel; Osztályok szülői értekezletei valamennyi tanulócsoportban; Hátrányos helyzetű, gondozást, támogatást igénylő tanulók felmérése a tanév elején; A gondozásra, támogatásra szorulók folyamatos nyomon követése; Kapcsolattartás, konzultáció, pedagógiai segítő és szakmai szolgálatokkal; Kapcsolattartás, konzultáció a segítségre, támogatásra szoruló gyermekek szüleivel; Iskolai prevenciós programok szervezése, lebonyolítása; Tanítási időn kívül eső iskolai ünnepségek, rendezvények az iskola hagyományai szerint; Tankönyvrendelés elkészítése, a tankönyv beszerzés lebonyolítása (alsós osztályfőnökök); Elsős beiskolázást megelőző nyílt foglalkozások, játékos ismerkedés, illetve azok előkészítése (alsós osztályfőnökök); 39

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Kézműves

foglalkozások,

ajándékkészítés

Pedagógiai Program rendezvényekre,

ünnepségekre

(alsós

osztályfőnökök); Kirándulások, erdei iskolák szervezése (levelezés, járműrendelés, egyéb adminisztráció); Az osztálya szaktárgyi óráinak látogatása; Tervező munka; Éves osztályprogramok, munkatervek készítése, szükség esetén családlátogatás.

40


Pedagógiai Program

AZ ISKOLAI NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév az első tanítási napot megelőző délutánon ünnepélyes tanévnyitóval veszi kezdetét. A tanév utolsó szombati napján délelőtt vesznek búcsút az iskolától az általános iskolai tanulmányaikat befejező diákok. A tanév a ballagást követően, a tanév rendjében meghatározott napon bizonyítványosztással egybekötött ünnepélyes tanévzáróval ér véget. Minden tanévben két alkalommal: a tanév második munkanapján, valamint a második félév kezdetekor iskolagyűlést szervezünk, ahol a tanév szervezésével kapcsolatos általános tudniés tennivalókról szóló tájékoztatás, illetve a tanév során folyó munka értékelése a téma. Iskolai keretben megemlékezést tartunk 1849. október 6-a, és 1848. március 15-e alkalmából. Osztály keretekben emlékezünk 1956. október 23-ra. Iskolai ünnepség keretében ünnepeljük minden tanév utolsó hónapjában, június 4-én a Nemzeti Összetartozás napját. Az angol nyelvi munkaközösség valamennyi felsős tanuló részvételére számítva Halloweenparty-t rendez. Rendhagyó irodalomórát tartunk a felső tagozat számára a költészet napja alkalmából. December 6-án Mikulás alkalmából az 5. évfolyam diákjai megajándékozzák az elsős tanulókat. A téli szünetet megelőző utolsó héten karácsonyi vásárt, az utolsó munkanapon iskolai karácsonyi ünnepséget tartunk. Februárban az alsó tagozatosok számára jelmezes felvonulást és farsangi mulatságot szervezünk, a felsősök peták-vásárt és sulidiscót rendeznek. Tavasszal osztálykeretben köszöntik a tanulók az édesanyákat. Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – szülői igény alapján – az iskolában tanítási napokon délután 16 óráig (további tanári felügyelet 16.30-ig) napközi otthonos foglalkozásokat tartunk az 1-4. évfolyamokon. A 3. és 4. évfolyamok napközis csoportjait, amennyiben azt a tanulói létszám indokolja, a tanulók érdekeit szem előtt tartva az iskola összevonhatja. Az 5-8. évfolyamokon előzetes igényfelmérést követően a tanulók másnapi felkészülésének segítésére 2 óra időtartamban 14.30-tól tanulószobát szervezünk.

41


Pedagógiai Program

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél hatékonyabb kibontakoztatása céljából, a tehetséges tanulók gondozására, valamint a gyengén teljesítők felzárkóztatására és a sajátos nevelési igényűek fejlesztése érdekében egyes szaktárgyakhoz kapcsolódóan, illetve a sajátos nevelési igényhez igazodva tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásait a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása céljából szervezzük meg. A foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. A tanév elején kerülnek meghirdetésre a foglalkozások, amelyekre a megadott határidőig jelentkezhetnek a tanulók a meghirdetett sportágakban. Szakkörök A szakkörök kapcsolódhatnak egyes szaktárgyakhoz, vagy a tanulók érdeklődésének megfelelően egyéni képességeik fejlesztését szolgálják. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején a nevelőtestület dönt.

Énekkar Az iskolai énekkarban 4-8. osztályos tanulók vehetnek részt. A kicsinyek kórusa (alsó tagozat) és a kisgyermekek kórusa (felső tagozat) külön próbákat tart heti rendszerességgel. Az énekkar tagjai fellépéseken, versenyeken, iskolai rendezvényeken szerepelnek. Minden tanévben szerepel a teljes iskolai kórus az Éneklő Ifjúság rendezvényén. Városi szabadtéri megemlékezéseken szívesen vállalnak fellépést. Iskolánk helyet ad és szervező szerepet vállal népdaléneklési versenyek lebonyolításában. Jeles évfordulók alkalmából rangos városi, regionális versenyeket szervez és bonyolít. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók fejlesztését támogatják a tanulmányi versenyekre történő egyéni vagy kiscsoportos felkészítő foglalkozások, amelyeket osztálytanítók, szaktanárok vezetnek. A tanév elején meghirdetett városi versenyeket iskolai fordulók előzik meg, amelyeken a legjobban teljesítő tanulók vesznek részt. Az iskolán kívüli versenyeken a szaktanárok a felkészítésen kívül a tanulók kíséretét is ellátják. Nevezési díjak, utazási költségek megtérítését az iskola, illetve az iskola által működtetett közhasznú alapítvány vállalja. Levelezős versenyeken az esetleges költségeket a szülők fedezik.

42


Pedagógiai Program

Iskolánk minden tanévben megszervezi és lebonyolítja a városi idegen nyelvi szövegértési versenyt, amelyre a városi általános iskolák tanulói nevezési díj nélkül, az intézményeikbe eljuttatott módon és határidőig jelentkezhetnek. A versenyt díjkiosztó gála követi, amelyre a helyezést elért tanulók és felkészítő tanáraik személyre szóló meghívót kapnak. Tanulmányi kirándulások, csereutazások A nevelőmunka elősegítése, valamint a tantervi követelmények teljesítése céljából az iskola pedagógusai a szülők egyetértésével tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek az osztályközösségek, illetve az iskola alsós és felsős tanulóinak részvételével. Tanítási időben sétákat tesznek és megfigyeléseket végeznek a természetben (füvészkert, vadaspark stb.), meglátogatják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, látogatást tesznek Budapesten a Parlamentben stb. Az idegen nyelvet tanulódiákok testvériskolai kapcsolatok révén csereutazásokon vehetnek részt az adott nyelvterületen, illetve országjáró kirándulásokat szerveznek az arra vállalkozó pedagógusok. A bel- és külföldi tanulmányi kirándulásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül, tanítási napokon szervezett erdei iskolai programok. A tanítás zavartalan megszervezése érdekében az iskolából egy időpontban csak egy osztály vehet részt erdei iskolai programon. A tanulócsoportok a szülőkkel történt előzetes tervezés és döntéshozatal után csak akkreditált erdei iskolai programokra jelentkezhetnek. Az erdei iskolai foglalkozásokon a részvétel önkéntes. Az itthon maradó tanulók a párhuzamos osztályok tanítási óráit kötelesek látogatni. Az erdei iskolai programok felmerülő költségeit a szülőknek kell fedezniük. A költségek csökkentése érdekében a pedagógusok lehetőség szerint sikeres pályázati eljárással támogatást szerezhetnek. Múzeumi órák, kiállítások, könyvtári foglalkozások Egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan bizonyos témakörök feldolgozását, a követelmények teljesítését támogatják a közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére kívánja az intézmény ösztönözni a tanulókat, amikor részükre a felmerülő igények figyelembe vételével különböző szabadidős tevékenységeket kínál (túrák, táborok, mozi- és színházlátogatások stb.), amelyeken a részvétel önkéntes, és a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. A könyvtárbók az arra jogosultak ingyenes tankönyvigényük kielégítése céljából tankönyveket, szöveggyűjteményeket kölcsönözhetnek. 43


Pedagógiai Program

A tanulók részt vehetnek a könyvtáros pedagógus által meghirdetett olvasási és könyvtárhasználati versenyeken, egyéb könyvtári programokon. A könyvtárat a könyvtáros tanár engedélyével tanítási időn kívül, egyéni tanulás céljából igénybe lehet venni. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni használata Tanulói igények alapján, illetve az intézmény által meghirdetett alkalmakkor és helyszíneken az iskola létesítményeit, eszközeit (tornaterem, könyvtár, számítógép terem stb.) térítésmentesen igénybe lehet venni. Ezeket a tanulók csak az eszközök és létesítmények vagyon- és balesetvédelmi előírásainak betartásával, tanári felügyelet mellett használhatják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a tanulók és szüleik körében végzett előzetes felmérés alapján a tanulók hit- és vallásoktatásban vehetnek részt. A jelentkezés önkéntes, a jelentkezést követően a részvétel a hitoktatáson kötelező, mivel az az iskolai tantárgyi struktúra eleme. A Nkt. 36.§ alapján „az iskola – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – biztosítja a hit- és erkölcstan-oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.” A Nkt. 35.§(4) értelmében a hit-és erkölcstan-oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan-oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Úszás és korcsolyázás A megfelelő évszakokban az alsó tagozat osztályai számára tanítási időben, a testnevelés órák felhasználásával az alsó tagozatos tanulócsoportok számára úszás- és korcsolyaoktatást szervezünk. A biztonságos városi csoportos közlekedés miatt bérelt jármű, a helyszíneken pedig oktató igénybevételére van lehetőség, amennyiben ezt a szülők támogatják. Az oktatásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az oktatásból kimaradó tanulók évfolyamuk párhuzamos osztályaiban tanórai foglalkozásokon kötelesek részt venni.

44


Pedagógiai Program

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai egészségfejlesztés folyamatában pedagógusként az óvodáskortól a felnőtté válás időpontjáig találkozunk a tanulókkal. Ez az időszak az emberi életminőség, egészségmagatartás szempontjából életre szólóan meghatározó, mert ezekben az években folyamatosan alakul az egyéni értékrend. Az iskola színtere az önismeret, a felelősségtudat, a konfliktuskezelés folyamatos alakításának. Az iskolai életben megfigyelhető, hogy az egészség mint cselekvésorientáló tényező milyen módon és mértékben van jelen. 2004-ben iskolánkban is kidolgoztuk a helyi sajátosságoknak megfelelő egészségfejlesztési programot, de a NAT kiemelt fejlesztési feladatai között is hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmódra nevelés. Egy, az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben Budapesten 2010/2011-ben végzett adatfelvétel az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgálta, negatív tendenciák erősödését tárta fel. Ezek közül a jelenségek közül néhányat iskolánkban is tapasztalunk (pl. számítógép előtt eltöltött több idő, túlsúly, verbális agresszió), ezért annak érdekében, hogy előfordulásukat minimalizáljuk, illetve teljes mértékben kiküszöböljük, a hangsúlyt az állandó odafigyelésre, a prevencióra helyezzük. Az iskoláskor kezdetén a pedagógus személyisége a kisgyermekek életében meghatározó, viselkedése mintaként szolgál. A gyermek tanítója magatartását, kijelentéseit nem kérdőjelezi meg. Később, a kamaszkorban már a tanulók egyre több kritikával szemlélik pedagógusaikat, ezért hatékony módszerekkel felvértezett, tájékozott, pozitív szemléletű pedagógus képes eredményes egészségnevelő tevékenységet végezni. Az iskolai egészségfejlesztő tevékenység szereplői Azok a személyek, akiknek feladatkörébe az egészségfejlesztés kiemelten beletartozik: - az intézményvezető; - egészségfejlesztő képzésben/továbbképzésben részt vett pedagógus; - iskolaorvos; - védőnő; - iskolapszichológus (megbízással); - mentálhigiénés képzettségű pedagógus; - testnevelők; - diákönkormányzatot segítő pedagógus; - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az iskola egészségfejlesztő tevékenysége során számít a szülők (a szülői munkaközösség) támogatására, és további külső partnereket von be az eredményesség és a hatékonyság növelése érdekében. Ilyen külső partnereink: - gyermekjóléti szolgálat; - nevelési tanácsadó; - egészségügyi intézmények és dolgozóik; - Magyar Vöröskereszt; - ÁNTSZ; - rendészeti szervek; - meghívott szakemberek, előadók. 45


Pedagógiai Program

Az egészségfejlesztő tevékenységek színterei Tanítási órák Elsősorban osztályfőnöki órákon végzünk egészségfejlesztő tevékenységet, mivel az osztályfőnöki tanmenet szerint az órák legalább egyharmadát az egészségfejlesztés tematikája tölti ki. Ezeken az órákon feldolgozásra kerülnek olyan témák, mint személyi higiéné, helyes napirend, kiegyensúlyozott étrend, sport és egészség, kortárs kapcsolatok, mentális higiéné. Szaktárgyi órákon – biológia tantárgyhoz modultárgyként kapcsolva – amennyiben a feldolgozásra kerülő tematika alapot szolgáltat, megragadjuk az alkalmat az egészségnevelésre. Például idegen nyelv órán a sport, bevásárlás, étkezés, kiegyensúlyozott napirend, életvitel stb. tartalmú témakörök kapcsán kiváló alkalom kínálkozik egészségnevelő tevékenységekre. Testnevelésórán minél több mozgásformával megismertetjük tanulóinkat. Minden kisgyermek úszás és korcsolya oktatásban vesz részt. Sítábort szervezünk a tanulók és családjaik részére. Kiszűrjük a gyógytestnevelésre irányítandó tanulókat. Fizikai állapotfelmérést végzünk és szükség esetén a szülőkkel megosztjuk észrevételeinket. A 2013/2014. tanévtől kezdve első évfolyamtól felmenő rendszerben bevezetjük az elsősegélynyújtási ismeretek oktatását, amelyet a környezetismeret tantárgy keretében, tanévenként 5 órában oktatunk. A tanulóbalesetek megelőzése céljából minden tanév elején, valamint az iskolán kívüli programokat megelőzően baleset-megelőzési tájékoztatást tartunk a tanulók számára, akik részvételüket aláírásukkal igazolják. Tanórán kívüli tevékenységek A kompetenciaalpú oktatási programban egészségnapokat, egészséghetet szervezünk felvilágosító előadásokkal, korszerű és egészséges élelmiszerekből kóstolót és bemutatót szervezünk, különleges sportágakból bemutatót rendezünk. Meghívott előadókat kérünk fel egy-egy, a fiatalokat érintő téma feltárására. (tudatmódosító szerek és élvezeti cikkek egészségkárosító hatásai; a biztonságos internet használat; rendészeti szervek fiatalokat és csoportjaikat leginkább érintő tájékoztató és felvilágosító előadása). Egyéb tevékenység Folyamatosan kapcsolatot tartunk az iskolai gyermekétkeztetést biztosító beszállítóval az étel minőségét illetően. Figyelünk az iskolabüfé kínálatára. Üzemeltetőjéhez továbbítjuk a tanulók és szülők véleményét, indokolt esetben változtatást kezdeményezünk. Felügyeljük a tanulási környezetet, a tantermek és az épület rendjét, tisztaságát, ellenőrizzük a tantermek hőmérsékletét. Szükség esetén a tanulóknak és dolgozóknak védőitalt biztosítunk.

46


Pedagógiai Program

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A beilleszkedési, tevékenységek

tanulási,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

A vizsgálatok szerint a viselkedési problémák hátterében jelentős részben tanulási nehézségek állnak. Azonban az is igazolódott, hogy nem minden magatartási, beilleszkedési probléma okozója a tanulási nehezítettség, hanem gyakran az otthoni és iskolai stressz, fel nem dolgozott problémák, feszültségek hatására is követhet el rendbontást a tanuló. Az iskolai viselkedés leggyakoribb zavarai között a környezet számára legérzékelhetőbb talán a hiperaktivitás. A hiperaktív gyermekben – tanulási és életvezetési kudarcai miatt rengeteg keserűség, ellenséges indulat halmozódhat fel, amelyek következtében viselkedésében megjelenik az agresszió. Ilyen körülmények között megromlanak az interperszonális kapcsolatok (gyerek-gyerek, gyerek-szülő, gyerek-pedagógus, szülőpedagógus). A gyermekben kialakuló önértékelési zavarok, dac- és gyűlöletreakciók komoly problémákat okozhatnak. A gyermek alacsony önértékelése rontja pozícióját társai között, kompenzáló viselkedési formákat követ: bohóckodik vagy feltűnően érdektelen. Személyiségfejlődésének rossz prognózisa (felnőtté válva nem tud beilleszkedni a társadalomba, deviáns csoportok felé orientálódik) az impulzivitáson és tanulási zavaron kívül azoknak az átélt kudarcoknak a sorozatából is ered, amelyeket az ilyen tanuló az iskolában, családban, kortárs közösségben megél. A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában keletkezett pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy korán felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, amelyek általában személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A családdal, a szülőkkel való személyes és rendszeres beszélgetéseket is nagyon lényegesnek tartjuk. A gyermekek családi körülményeiről szerzett tapasztalatok nagyon sok esetben eredményesek a problémák feltárásában és megoldásában. Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok -

Beiratkozásnál az iskola megismeri az óvodában kiállított iskolaérettségi véleményt;

47

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola -

Pedagógiai Program

az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány; az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába; a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába; súlyosabb esetben szakember segítségének igénybe vétele (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.); a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása egyéni fejlesztési terv alapján; a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók; különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére; a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása); szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás; tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával); a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések); amennyiben a folyamat nem hoz eredményt, a tanulót el kell küldeni a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság elé, és a szakvélemény alapján áttelepíteni a megfelelő iskolatípusba; évismétlésre utasítani, továbbá egyéni fejlesztést alkalmazni; a tanulmányok folytatásával együtt egyéni fejlesztést végezni.

Megoldási lehetőséget jelent az egyénre szabott fejlesztési terv alapján történő képzés, ennek érdekében az iskola képesített fejlesztő pedagógust, gyógypedagógust és pszichológus végzettséggel is rendelkező pedagógust is alkalmaz. A 2010/2011. tanévtől felkészültünk az integrált nevelésre. Az eredményes együttnevelés feltétele, hogy a különböző problémákkal rendelkező tanulók aránya ne haladja meg a 1520%-ot az osztályon belül, mert a tanító, szaktanár módszertanilag nem képes a probléma hatékony kezelésére. Az iskolavezetés feladata Azokban az esetekben, amikor a problémák kezelése szükségessé teszi, az intézmény vezetője kapcsolatba lép a Családsegítő és a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a gyámhatósággal, gyermekjóléti szolgálattal, szakértői bizottságokkal, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekpszichiátriai intézettel, kormányhivatali ügyosztállyal, más intézményekkel. A pedagógus feladatai -

A részképesség zavar tüneteinek és kezelési lehetőségeinek megismerése. A differenciált nevelés, oktatás módszertanának elsajátítása. Hátrányos megkülönböztetés alkalmazásának tilalma. Az értékelésnél a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele. A teljesítmény mérésénél a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. A közösség nevelése a képességek különbözőségeinek tolerálására. Az osztályfőnök segítése a pedagógiai tevékenységekben. A saját gyakorlat eredményességének megismertetése a nevelőtestület tagjaival. Kapcsolatfelvétel és –tartás a szakintézményekkel a tanuló ügyében. 48


Pedagógiai Program

Az osztályfőnök feladatai -

Kiemelt kapcsolattartás a szülőkkel. Szükség és lehetőség szerint családlátogatás. A tanuló problémáinak közvetítése az érintett pedagógusok felé. A tanuló napközis ellátásának biztosítása. Szükség szerint szakember segítségének igénybe vétele. A tanuló szakellátásának folyamatos nyomon követése. Gondoskodás a megfelelő pályaorientációról. Szükség szerint a tanuló iskolai magatartásának, teljesítményének változásáról írásos vélemény készítése.

A fejlesztő pedagógus feladatai -

Egyéni fejlesztési terv készítésében való közreműködés. Szoros együttműködés a szülőkkel, az iskola pedagógusaival. Esetmegbeszélések tanítókkal, szaktanárokkal. Prevenció, iskolaéretté fejlesztés.

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. Különös figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosítására. A HH és a SNI tanulók számára sokszínű tevékenységformákat biztosítunk. Előtérbe helyezzük számukra a differenciált tanulásszervezést, kooperatív technikák és a projekt-módszer alkalmazását, a tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazását, a személyre szabott tanításttanulást. Egyéni megítélés alapján indokolt az alapozó szakasz elnyújtása. A tanulók e csoportjánál célszerű a fejlesztő értékelés alkalmazása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetséges tanuló jellemzői: magas fokú kreativitás, következtetés képessége, önállóság, szorgalom, kitartás, érdeklődés, kockázatvállalás, kritikai gondolkodás, magabiztosság, egészséges versenyszellem. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés

49


Pedagógiai Program

késleltetése; gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei -

tanórákon új munkaformák, módszerek alkalmazása; egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; csoportbontás, nívócsoportos oktatás; emeltszintű oktatás (idegen nyelv, informatika); szakkörök, érdeklődési körök szervezése; választható tanórai foglalkozások, fakultáció; tanulmányi, művészeti, kulturális versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások; felvételi előkészítők, továbbtanulás; kulturális rendezvények látogatása; sportversenyek; kapcsolat a városban működő művészeti iskolával; kapcsolat a városi művelődési központtal (szakkörök, művészeti csoportok); kapcsolat a városi sportegyesületekkel (labdarúgás, kézilabda, lövészet, sakk); iskolai könyvtár; egyéb szabadidős tevékenységek. számítógép, internet adta lehetőségek.

A versenyzési lehetőségek színterei -

iskolai (szavaló, mesemondó, matematika, helyesírási, szépkiejtési- és szövegértési, idegen nyelvi, népdaléneklési, rajz, természettudományos, sportversenyek), városi, megyei, levelezős, területi és országos szintű.

A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak -

szaktantárgyak területén, nyelvtanulás területén, művészeti tevékenység területén, testnevelés és sport területén, informatikából a hozzáférés biztosításával, iskolai könyvtár rendszeres használatával.

A valamilyen területen tehetségesnek mutatkozó SNI tanulókat célirányosan fejlesztjük (pl. mozgás, zene, kézügyesség stb.) az adott tevékenységterületeken.

50


Pedagógiai Program

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A megváltozott gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelmi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve, és egymás személyiségjogait a legmesszebb-menőkig tiszteletben tartva. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok -

Felelős magatartás a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésében. Tanulói jogok biztosítása. Különleges gondozáshoz való jog biztosítása. A beilleszkedési zavarral, magatartási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókról történő gondoskodás. Veszélyeztetett tanulók nyilvántartása.

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység -

A tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése. Napközi-otthon, tanulószoba működtetése. Segítségnyújtás a tanulásban és a felkészülésben. Gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása. A hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése. A tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a családsegítő szolgálat és a gyámhivatal megkeresése. Életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása. Különböző előadások, rendezvények szervezése. A továbbképzési lehetőségek kihasználása.

Helyzetfelmérés Tájékozódás - a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, - a fiatalok káros szenvedélyeiről, - önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példa-képekről, célokról; - tanulási, beilleszkedési, valamint egyéb nehézségekről, stb. 51


Pedagógiai Program

Szervezési feladatok Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben. Szabadidős tevékenységek ajánlása. Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása. Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése. Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal. Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel. Kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal és Jószolgálati alapítvánnyal. - Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék. - Klubfoglalkozások (viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb.). - Közvélemény-kutatás megszervezése. -

Prevenciós munka - Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése (helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol). - Tájékoztató kiadványok terjesztése. - Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről. - A tanulóink életvitelének figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével. - Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás. Szociális jellegű feladatok - Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. - Javaslattétel rendkívüli segélyekre. - Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása. - A szülő és a tanuló támogatása, segítése gyermekvédelmi, rendőrségi, gyámügyi stb. problémák megoldásában. - Gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése. Továbbképzési lehetőségek -

Egyetemi kiegészítő szakok (pedagógia, pszichológia) Speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek kihasználása. Pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése. Videokazetták, videofilmek beszerzése. Előadásokon, konferenciákon való részvétel. Meghívott előadó.

52


Pedagógiai Program

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Minden tanuló joga, hogy a neki megfelelő oktatásban részesüljön, különleges, saját adottságainak, képességeinek megfelelő oktatásban, foglalkozásokban legyen része. Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményvezető, a helyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet más az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Feladatok -

A kiszűrt tanuló(k) szakértői bizottság elé küldése. Az egyénre szabott tanórán kívüli felzárkóztatás megtervezése, megszervezése: heti 2 óra tanulónként, fejlesztő pedagógus irányításával. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkoztatás megtervezése, megszervezése. Napközis foglalkozások biztosítása. Továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése. Kapcsolattartás a szülővel, tanácsadás, segítségnyújtás.

Az alkalmazott módszerek -

naplók rendszeres ellenőrzése; az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései; problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések; felmérések, interjúk készítése.

A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől.

-

Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban.

-

Tanórai differenciálás, tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus közreműködésével.

-

Az alsó tagozaton a felzárkóztatásra biztosított korrepetálások lehetőségeinek optimális kihasználása. 53


Pedagógiai Program

-

A személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, hatékonyabb korrekció és fejlesztő eljárások alkalmazása az iskolapszichológus bevonásával.

-

A tanulás érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása.

-

A személyre szabott tudatos korrekció érdekében a szülőkkel és társintézményekkel való folyamatos együttműködés.

-

A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése, reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése.

-

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályok az iskolai Esélyegyenlőségi Tervben, valamint a SNI tanulók integrált nevelése, oktatása intézményi programjában találhatók.

-

Egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szervezése.

-

Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele.

-

Egészségkárosodás esetén az iskolaorvos véleménye alapján gyógytestnevelés, mozgásterápia igénybe vétele.

-

Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal, ill. családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza.

-

A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja (tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján.)

-

Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket.

-

Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy speciális nevelési-oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló.

A program eredményességének értékelési módszerei -

a tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok, szaktanárok rendszeres beszámoltatása, felmérések és kiértékelésük, szóbeli, írásbeli beszámoltatás, az iskola által félévi és év végi értekezleteken.

54


Pedagógiai Program

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az iskolánk nagy figyelmet fordít arra, hogy a gyermekek esetleges szociális hátrányai ne korlátozzák iskolai előmenetelüket. Helyzetfeltárás A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése elsősorban az osztályfőnök felelőssége. Az osztályfőnök a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai - a szülő(k) – gondviselő(k) családi helyzete, munkaviszonya; - a szülők jövedelme; - eltartottak száma; - a tanuló iskolai teljesítménye; - a tanuló magatartása. A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei -

Törvényben biztosított jogosultságok. A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet. A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló kérelmet nyújt be.

Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat a következő feltételekkel biztosítja -

Diákétkeztetés Tankönyvtámogatás, ingyenes tankönyvellátás Tankönyv-, tanszersegély Egészségügyi szűrővizsgálat, iskolaorvosi ellátás Rendkívüli esetben adott anyagi támogatás: alapítványi

Az alapítvány által nyújtható támogatás eljárásrendje -

Kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet ösztönözheti); osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol; ifjúságvédelmi felelős írásban véleményt nyilvánít, rangsorol; a kuratórium dönt.

55


Pedagógiai Program

Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére -

-

-

-

felzárkóztató, tehetséggondozó programok; fejlesztő program (fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulási problémákkal küzdő gyermekekkel és az egyéni haladási ütemet igénylő tanulókkal); tehetséggondozás: verseny-előkészítés; drog- és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás (kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken, DADA program). külső előadók meghívása; integrált oktatás keretében, heterogén osztályok kialakításával lehetőség nyílik a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítésére, lemorzsolódásuk, az iskolai rendszerből való idő előtti kikerülésük visszaszorítására; orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról (iskolaorvos, védőnő); szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, családsegítő szolgálatok stb.); pályaorientációs tevékenység – végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése; felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről; pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati, iskolai, stb.) lehetőségeinek figyelemmel kísérése; hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, táborozási, felvételi előkészítőn való részvételi lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz; a tanuló képességének, illetve tehetségének megfelelő továbbtanulási lehetőség kiválasztása; a továbbtanulásra kiválasztott intézmény megismerése: az intézmény látogatásának megszervezése, részvétel biztosítása nyílt napokon.

56


Pedagógiai Program

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskola a család után a szocializáció legfontosabb színtere. Különböző kutatások azonban azt igazolják, hogy a család szocializációs funkciói, érzelmi identifikációs szerepe csökkentek, ezzel arányosan pedig megváltozott és növekedett az iskola szocializációs, személyiségformáló szerepe. A tanulók iskolához fűződő viszonyát nagymértékben meghatározzák és befolyásolják a tanárok és a tanulók között kialakult kapcsolatok. A szülőkkel, a családdal való kapcsolattartásban a legalapvetőbb követendő elv, hogy a szülők és a pedagógusok egymás partnerei legyenek a gyermekek nevelésében. A szülőkkel való kapcsolattartás Iskolaválasztás, beiskolázás Intézményünk biztosítja a szülők számára, hogy már az iskolaválasztás időszakában sor kerülhessen az iskolával történő kapcsolatfelvételre: megismerkedjenek az iskola pedagógiai programjával, alapelveinkkel, nevelési és oktatási célkitűzéseinkkel, az alkalmazott oktatási módszerekkel. Minden tanév első félévében eljuttatjuk az óvodákba a beiskolázási tájékoztatónkat, kérésre leendő elsős tanítónőt is küldünk az intézményekbe szóbeli tájékoztató megtartására. Az iskolánk iránt érdeklődő szülőknek és gyermekeknek decemberben kézműves foglalkozás, februárban sportfoglalkozás keretében biztosítunk lehetőséget arra, hogy az iskolával és a leendő tanítónőkkel megismerkedjenek. Február hónapban a leendő 1. osztályos tanulók szülei számára tájékoztató szülői értekezletet tartunk. A nyílt napra történő meghívást az iskolába történő jelentkezéskor személyesen, illetve az iskola honlapján keresztül végezzük. A tájékoztatót az igazgató és a leendő osztálytanítók tartják. Később az első évfolyamba lépő gyermekek ismerkedő foglalkozáson vesznek részt a tanítónőkkel. A kapcsolattartás fórumai Szülői értekezletek, fogadóórák Az iskola működésével, munkarendjével kapcsolatos aktuális információkhoz a szülők az iskola honlapján is hozzáférhetnek. Tanévenként kétszer, de igény szerint több alkalommal is osztály szülői értekezleteket tartunk. Félévenként egy-egy délutáni szaktanári fogadóórát szervezünk minden osztálytanítói és szaktanár részvételével, az iskolai munkatervben rögzített időpontban.

57


Pedagógiai Program

Valamennyi osztálytanító, napközis nevelő, szaktanár és az iskola vezetői heti rendszerességgel fogadóórát tartanak, amikor egyéni problémáikkal a szülők felkereshetik őket. Ha a tanár-diák-szülő kapcsolatban bármilyen konfliktus keletkezik, a tanár vagy az igazgató gondoskodik arról, hogy minden érintett fél jelenlétében együtt keressék a megoldást a probléma megszüntetésére. A kapcsolattartás egyéb formái -

Nyílt nap, nyílt órák; Írásban ellenőrző könyvön, telefonon, levélen keresztül; Iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel; Szükség esetén családlátogatás.

Fontosnak tartjuk, hogy minden szülő évente legalább egy alkalommal felkeresse gyermeke osztályfőnökét, ill. szaktanárait. A szülők írásbeli megjegyzéseire, megkereséseire 30 napon belül érdemi választ kell adni. Szülői részvétel az iskolai közéletben Az iskolának feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve hogy a szülőt segítse kötelességei teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkáról a szülők hivatalosan a szülői munkaközösségen keresztül nyilváníthatnak véleményt. Az iskolai SZMK tagjai az osztály szülői munkaközösségeinek képviselői. Egy-egy tanulócsoport a szülői közösségbe két szülőt delegál. A választmány tagjai maguk közül elnököt és helyettest választanak. Az iskolai SZMK évente általában kétszer ülésezik, amelyet az igazgató kezdeményez. Rendkívüli SZMK értekezlet összehívását bármelyik SZMK-tag vagy az iskola igazgatója indítványozhatja. A rendkívüli SZMK választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. Az iskolai SZMK tagot delegálhat az iskola alapítványának kuratóriumába. A nevelőtestület az SZMK-n kívül a kapcsolattartás egyéb formáit is ajánlja a szülők számára: -

szaktárgyi, iskolai fogadóóra évente 2 alkalommal, szaktárgyi egyéni fogadóóra heti rendszerességgel, szülői értekezlet tanulócsoportonként, nyílt tanítási órák, iskolai rendezvények látogatása, kirándulások, szabadidős tevékenységek szervezésében, lebonyolításában való aktív részvétel, családlátogatás (szükség esetén), ellenőrző-, üzenő füzet, tájékoztató füzet: a szülő-pedagógus (iskola) napi kapcsolattartásának írásos formája. Az ellenőrzőbe a tanuló előmenetelével, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételek kerülnek. Fontos, hogy a szülő 58


Pedagógiai Program

gyermeke jó irányú változásairól is értesüljön (dicséretek). Elengedhetetlenül fontos az is, hogy az ellenőrzőbe beírt információk azonnal kövessék az iskolában történteket. Ha egy gyereknél többször nincs ellenőrző, akkor a szülőt egyéb módon (telefon, levél) kell értesíteni. A szülők képviselői jelen vannak az iskola alapítványának kuratóriumában. A szülők anyagi támogatást nyújthatnak az intézmény számára az alapítványon keresztül. Szorgalmazzuk közös tanár-diák-szülő részvétellel rendezvények szervezését. Minden olyan szülői kezdeményezést szívesen fogadunk, amely segíti pedagógiai programunk megvalósítását. Tanár-diák-szülő kapcsolattartásának formái, gyakorisága Formái Szülői munkaközösség

Érintettek tanulócsoportok SZMK képviselői

Időpontja évente 2 alkalom

Értékelő iskolai valamennyi szülő szülői értekezlet

február hónap

Diákönkormányzat

diákok képviselői

szükség szerint

Szülői fogadóórák

szaktanárok-szülők

évente 2 alkalommal

Egyéni fogadóórák

szaktanárok-szülők

heti 1 alkalommal

Iskolagyűlés

diákok-tanárok

évente 2 alkalommal

59

Célja az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról tanulókat érintő kérdések megvitatása Kölcsönös tájékoztatás kölcsönös megbeszélés, tájékoztatás az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról


Pedagógiai Program

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK A tanulmányok alatt letett vizsgák eljárásrendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza a 64.§-tól a 74.§-ig tartó terjedelemben. Tanulmányok alatti vizsgát az iskolánkban, vagy független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A vizsgákon elnökként az igazgató vagy a kijelölt igazgatóhelyettes, a tantárgyat tanító szaktanár (vizsgáztató) valamint a vizsgatárgy szakmai munkaközösségéből egy fő pedagógus vesz részt. A bizottság tagjait az igazgató írásban bízza meg. A tantárgy jellegétől függően a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgát tesz a vizsgabizottság előtt. A sajátos nevelési igényű tanuló írásbeli helyett szóbeli vizsgát tehet, ilyen esetben két tételt húz/két feladatsort kap. Az írásbeli és szóbeli vizsgákat tantárgyanként egyszerre bonyolítjuk le. A tanuló által megoldott feladatlap a vizsgajegyzőkönyv mellékletét képezi. Osztályozó vizsgák Az osztályozó vizsgák lebonyolítására az alábbi szabályok érvényesek: Az osztályozó vizsga ideje a szorgalmi idő vége, mivel „egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek a teljesítésére vonatkozik.” A vizsgára legalább 1 hónappal korábban bizonyítvánnyal kell jelentkezni. A vizsga napjáról az igazgató a vizsgázót legalább két héttel a vizsga előtt értesíti. Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított, az igazgató által kijelölt három tagú vizsgabizottság előtt történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. Az összevont osztályozó vizsga eredményeit évfolyamonként külön-külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzslapba és bizonyítványba bevezetni. Különbözeti vizsgák Azok a tanulók, akik az iskolába átjelentkezés útján nyertek felvételt, és előző iskolájukban eltérő ütemben vagy más tananyag szerint haladtak, továbbá külföldön teljesített tankötelezettségük esetén a szülővel és szaktanárokkal egyeztetve azt szükségesnek ítélik, a megfelelő tantárgy(ak)-ból a folyó vagy az előző év tananyagából különbözeti vizsgát tesznek. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg, melyről a vizsgázót legalább két héttel a vizsga előtt értesíti. A különbözeti vizsga lebonyolítása során a javítóvizsga rendjét kell alkalmazni. Javítóvizsgák A javítóvizsga helye az iskola, amelyben a tanulót javítóvizsgára utasították. Ha időközben a tanuló más helységbe költözött át, az új iskolába is leteheti a javítóvizsgát. Ilyen esetekben a vizsga eredményét anyakönyvi bejegyzés céljából írásban közölni kell az előző iskola igazgatójával. Ha a tanuló kettőnél több tantárgyból kapott elégtelent a tanév végén, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten adhat engedélyt javítóvizsga letételére.

60


Pedagógiai Program

A javítóvizsga időpontját az augusztus 21-től augusztus 31-ig terjedő időszakban – kivételes esetben október 31-ig – az igazgató határozza meg. A javítóvizsgára jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. A javítóvizsgát az érintett szakmai munkaközösség vezetője, tagjai, a kérdező és még egy lehetőleg azonos szakos pedagógus jelenlétében folytatjuk le. A javítóvizsgán írásbeli vizsgát közismereti tárgyakból kell tenni. A javítóvizsgán a szóbeli feleletre való felkészülésre a tanulóknak 10-15 perc felkészülési időt kell biztosítani. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba, a záradékot az igazgató, valamint az osztályfőnök írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítványok kiosztásával történik. Ha a javítóvizsgán a tanuló nem jelenik meg, és távolmaradását a javítóvizsga napján orvosi igazolással nem igazolja, az osztályt ismételni kell. A megfelelő igazolás esetén az igazgató egy újabb időpont kitűzésével ad lehetőséget a tanulónak pótló vizsgára. A vizsgák követelményei megfelelnek a tanév tananyaga elsajátításának követelményeivel. Az írásbeli és szóbeli vizsgák tartalmát a vizsgatárgyat tanító pedagógus úgy állítja össze, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tanuló a teljes tananyagot elsajátította. Terjedelmi korlátok miatt az írásbeli és szóbeli vizsgarészek egymást kiegészítve ölelik fel a teljes tematikát. A feladatok összeállításánál a szaktanárnak törekedni kell arra, hogy a feladatok megoldása az elvárt tartalmi elemek pontozásával, objektíven értékelhető legyen. Az értékelés során előbb az írásbeli, majd a szóbeli vizsga értékelésére kerül sor. Amíg a tanuló a szóbeli vizsgára felkészül, a szaktanár a bizottság tagjainak jelenlétében kijavítja írásbeli feladatait. A kijavított feladatsort a bizottság tagjai is áttekintik, azt kézjegyükkel ellátják. A szóbeli felelet értékelését a bizottság tagjai közösen egyeztetve értékelik, azt a vizsgázóval a szaktárgyat tanító pedagógus a bizottság és elnöke jelenlétében a helyszínen ismerteti a vizsgázóval. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

61


Pedagógiai Program

A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI Az intézmény első évfolyamának 3 párhuzamos osztályába hirdetünk felvételt. Legtöbbször azoknak a tanulóknak a helyét tudjuk első évfolyamba jelentkezőkkel betölteni, akiknek a megelőző tanév végén megszűnik a tanulói jogviszonyuk, mert általános iskolai tanulmányaikat iskolánkban befejezték. Az érdeklődő szülők személyesen fogadóóráján felkeresik az iskola igazgatóját, aki tájékoztatja őket az iskolai képzés sajátosságairól, a tanórán kívüli foglalkoztatási formákról, a működés rendjéről, az iskolai alapdokumentumok tartalmáról. A felvételi eljárás időszakában két ízben nyílt foglalkozásokat tartunk a leendő elsős gyermekek számára, akik a foglalkozásokon szüleikkel jelennek meg. A beiskolázásról, a tanulói jogviszony keletkezéséről az igazgató dönt, elsősorban az előzetes, szülőkkel folytatott igényfelmérés alapján. A gyermek iskolai felvételéről a beiratkozást megelőző 15 napon belül írásbeli határozatot kapnak a szülők. További felvételi kérelmek teljesítése A Knt. 51.§ (1) bekezdése szerint amennyiben iskolánk a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Amennyiben a felvételi kötelezettség után további felvételi kérelmeket is teljesíthet az iskola, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint járunk el. A kérelem teljesítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, akiknek lakóhelye az iskola székhelyén található. A további felvételi lehetőségekről az iskola honlapján keresztül nyújtunk tájékoztatást. Ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, az érintett csoportba tartozók közül sorsolás útján döntünk a felvételről. A sorsolásra a felvételi/átvételi kérelmet benyújtók levélben kapnak meghívót, amelyben az érintetteket az iskola értesíti a sorsolás helyéről, időpontjáról. A sorsoláson részt vesznek az érintett tanulók szülei/törvényes képviselői, az érintett osztályfőnökök, átvétel esetén az érintett osztály szülői képviselője, valamint az iskola igazgatója és az iskolatitkár, mint jegyzőkönyv-vezető. A sorsolás eredményéről helyben értesülnek az érintettek, de az igényt benyújtók számára a döntést írásban is átadjuk a sorsolást követően, a helyszínen készült jegyzőkönyv alapján, amit az iskolatitkár készít el, az igazgató ír alá, és amelyet a szülő/törvényes képviselő aláírással hitelesítve átvesz.

62


Pedagógiai Program

Átvétel az iskolába Amennyiben a felsőbb évfolyamokon vannak megüresedett helyek, az iskola kis számban átvételi kérelmeket is teljesíthet. Átvételkor fontos szempont a tanuló személyes érdeke, ha az iskolaváltástól egyéni helyzetének, tanulmányi előmenetelének javulását várják az érintettek. Átvételkor sajátos helyzetet teremt a nyelvtanulás, mivel kevés tanuló tanul két idegen nyelvet általános iskolában. Ilyen esetben az átjelentkező tanulónak az első nyelve angol lehet, és pótolnia kell az általa korábban nem tanult második idegen nyelv tananyagát. A tanulandó második idegen nyelv meghatározása függ a fogadó osztály programjától. Az átvételre kerülő tanulónak az idegen nyelvi tananyag pótlására méltányos időt és szaktanári útmutatást, segítséget biztosítunk. Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi előmenetelét a zökkenőmentes bekapcsolódás miatt vizsgáljuk. Amennyiben a közismereti tárgyak tanárai és a leendő osztályfőnök szakmai szempontból indokoltnak találják, a tanuló különbözeti vizsgát köteles tenni. A különbözeti vizsga letételét szükségessé teheti az átjelentkező tanuló eltérő tudásszintje. Ugyancsak a különbözeti vizsga letételét indokolja az iskolákban alkalmazott, egymástól különböző tankönyvcsalád, így az eltérő tananyag-tartalom.

63


Pedagógiai Program

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, amelyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Megoldhatatlan, hogy ilyen esetekben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. A felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges. Az elsősegélynyújtási ismeretek iskolai – kisgyermekkorban megkezdett – oktatása a később megszerezhető tudás alapját képezi. Legfontosabb és legnagyobb hozadéka azonban az, hogy kialakul a gyermekben a hajlandóság a tevékenység iránt, ami az iskolai tanulmányok során az egészségről szerzett tantárgyi ismeretek bővülésével erősödik. Az alapfokú oktatásban – első évfolyamtól kezdve, tananyagtartalmaktól függetlenül – feladatunknak tekintjük magától értetődővé tenni a bajba jutott emberek megsegítését. Szüksége lehet a gyermekeknek olyan alapismeretekre is, amikor önmaga kerül veszélyhelyzetbe vagy szerez kisebb sérülést, és önmagán segíthet. Elsősegélynyújtási alapismeretek 1-4. évfolyamon Elsősegélynyújtás tárgyában 1-4. évfolyamon pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a kijelölt témákban szakszerű ismereteket szerző tanítók végzik az osztályok tanulóinak oktatását. Az alábbi témakörök kerülnek feldolgozásra: - helyes viselkedés baleseti szituációban, telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések megválaszolása; - kisebb sebek, vérzések ellátása, kötözése; - közlekedésbiztonság; - veszélyes szerek (gyógy-és vegyszerek) és mérgező növények; - eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés. A témák feldolgozását esetmegbeszélések és szituációs játékok kísérik. Elsősegélynyújtás témakörében az alsó tagozat valamennyi évfolyamán a természetismeret tantárgy keretében évenként 5 órát biztosítunk, amelynek kidolgozását a pedagógusok tanmenetei tartalmazzák. Elsősegélynyújtási alapismeretek 5-8. évfolyamon Felső tagozat 5-8. évfolyamain az elsősegélynyújtás elméleti oktatását elsősorban a természettudományos tárgyak szaktárgyi óráinak tananyagához kapcsoljuk. Lehetőséget a fizika (hőártalmakból eredő sérülések, elektromos ártalmak, mechanikai ártalmak, idegentestek stb.), biológia (az emberi szervezet működése, életfunkciók és az életjelenségek vizsgálata, fájdalommal járó kórképek, állati harapások, heveny rosszullétek stb.), kémia (vegyszerek a környezetünkben, növényi és vegyszermérgezések stb.) , valamint testnevelés (sérülések, mentési és fektetési technikák stb.) órák nyújtanak. A szakképzettséggel rendelkező, elsősegélynyújtásból képzett szaktanárok végzik a tanulók oktatását, vagy 64


Pedagógiai Program

szakember (orvos, a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete delegálásával orvostanhallgató, szakápoló). Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívül elsősegélynyújtási ismeretekből szakkört szervezünk. Cél az egészségmegőrzéshez, balesetek, rosszullétek elkerüléséhez szükséges alapismeretek közvetítése, valamint a tanórákon szerzett ismeretek gyakoroltatása. Lehetőség szerint egészségügyi intézmények munkájába szervezünk betekintést. Elsősegély-ismereti házi versenyt szervezünk, amelynek célja a diákok elsősegélyismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése a megadott, elsősorban internetes irodalmak feldolgozásának segítségével. A szakköri ismereteket felhasználva részt veszünk a Magyar Vöröskereszt Felmenő rendszerű Elsősegélynyújtó Versenyén gyermek kategóriában (10-14 év). A tanév során egészségmegőrzés tárgyában projekthetet szervezünk, amikor szaktárgyi órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon előre kijelölt témában foglalkoztatjuk tanulóinkat.

65


Pedagógiai Program

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A jegyzék a pedagógiai program mellékletét képezi. A lista bővült azokkal az eszközökkel, amelyeket a TÁMOP projekt megvalósítása során szerzett be az iskola. Az eszközök felsorolását külön dokumentum tartalmazza. Valamennyi bevont pedagógus laptophoz jutott, amely megkönnyíti a projekt megvalósítását.

66


II. RÉSZ HELYI TANTERV

67

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program „A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.”

BEVEZETÉS A HELYI TANTERVHEZ Az iskolai oktató munka alapelvei Az oktatási alapelveket a tanítási kompetenciák kialakításának és folyamatos fejlesztésének feladatai határozzák meg. A három kompetenciaterület: a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák összefüggnek egymással. A szociális kompetencia alapja a személyes kompetencia. Ahhoz, hogy a tanuló a közösségben jól tudjon együttműködni, ismernie kell önmagát, adottságait, attitűdjeit. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a pozitív attitűdök megléte és folyamatos fenntartása. Kognitív (értelmi) jellegű kompetenciák: -

Anyanyelvi kommunikáció

-

Figyelem

-

Rövid-, és hosszú távú memória

-

Koncentrálóképesség

-

Gondolkodási képességek: analógiák, algoritmusok, összefüggések, problémák felismerése

-

Alkotó gondolkodás

-

Kritikai gondolkodás - véleményalkotás

-

Tanulási képességek

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése (a legfontosabb elv): A gondolatok, érzések, tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. (beszéd, olvasás, írás, szövegalkotás, szövegértés, fogalmazás). Ez mindenfajta tanulás és kommunikáció elemi feltétele. Fontos a magyar nyelv kulturált, magabiztos, igényes használata, valamennyi tanítási órán és órákon kívül is. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést. Alapja a biztos anyanyelvtudás. Gondolkodási képességek fejlesztése: A problémák felismerését, a megoldásban való jártasságot, a kidolgozott gondolkodási sémák használatát és az alkotó gondolkodást segítik. A pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus 68


Pedagógiai Program

okát és érvényességét keressük. Lehetőség nyílik a megfigyelési, értelmezési, indoklási, bizonyítási, ítéletalkotási képességek kialakítására. Komplexitás, műveltségterületek összekapcsolása: A kultúra átadása áthatja a nevelésoktatás egész területét, folyamatát. A tantárgyak által közvetített ismeretanyagot (irodalom, zene, történelem, természettudományos és technikai ismeretek) egységes egésszé kell szintetizálni. Célunk, hogy az ismereteket, a tudást, a tapasztalatokat, az élményeket összefüggésükben, érzelmekkel átszőve tudják alkalmazni, strukturálni. Képesek legyenek a tanulók az új ismereteket beilleszteni a már meglévő tudásuk rendszerébe. Önálló ismeretszerzés: Megismertetni, elsajátíttatni a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban történő ismeretszerzési módokat, információkeresést, -szelektálást, -feldolgozást, elsajátítást. A projektpedagógia, a kooperatív tanulás, illetve a csoportos, a páros és egyéni tanulás adta lehetőségek kihasználása, hagyományos és új információhordozók (IKT) alkalmazása. Szükséges pozitív tanulási attitűdök, egyéni tanulási stratégiák kialakítása. Az életkoruknak megfelelő számítógép-használatra szoktatás tanórán kívüli információszerzésnél. (Felhívni a tanulók figyelmét az információk hitelességére, a számítógép-használat etikájára.) A kompetencia-alapú képzésen a képességek, készségek fejlesztését, alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ezeken az elvi alapokon nyugszanak alapvető céljaink, amelyeket az alábbiakban deklarálunk: A tanulók legyenek képesek -

az ismeretek befogadására, önálló információgyűjtésre és ismeretszerzésre; saját céljaik megfogalmazására; feladataik megtervezésére; a rendelkezésre álló információk, anyagok, eszközök segítségével a legjobbnak tartott megoldások megvalósítására; ismereteik/ötleteik alkalmazására az önálló és közös munka során; saját tanulásuk lépéseinek tudatosítására; korábbi tanulási tapasztalataik felhasználására, beépítésére; saját és környezetük munkájának és teljesítményének felmérésére, értékelésére, megbecsülésére; munkájuk átgondolt értékelésére; a társaikkal való sikeres együttműködésre.

A hatékony oktatás lehetőségei a tanulásszervezésben Iskolánk pedagógusai magas szintű szakmai felkészültséggel, nagy gyakorlattal és módszertani jártassággal rendelkeznek. Folyamatosan tájékozódnak a megújult szemléletű oktatási törekvések felől, és ismereteik további folyamatos bővítésével – önműveléssel, szakmai továbbképzéseken való részvétellel, képesítésükhöz illeszkedő pedagógus szakvizsgák letételével, gyakorlati tapasztalatszerzéssel - igyekszenek azokat beépíteni a mindennapi gyakorlatuk 69


Pedagógiai Program

2007. szeptemberétől jogszabályban meghatározott módon veszünk részt az önkormányzati közoktatási feladatok ellátásában, ezért folytatnunk kell a már megkezdett integrált oktatás gyakorlatát, a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanulók együtt nevelését-oktatását. A sokféle tanulói igény kielégítésére irányuló törekvés nevelő-oktató munkánk számos területén iskolánkban újnak számító eljárásokban mutatkozik meg. Van olyan tanulócsoportunk, amelyben kétpedagógusos modell szerint, tantárgycsoportok szerinti oktatás folyik. Alsós kollégáink közül többen alkalmazzák a kooperatív tanulásszervezési, illetve egyéb (drámapedagógiai, páros és csoportos munkaszervezési, projektmódszer) eljárásokat. A kritikai gondolkodáson alapuló tanulásszervezés célja az önellenőrzés-önértékelés, amelynek során kiderítik, hogy mit nem sikerült elsajátítani, mit kell még elvégezni az eredmény eléréséhez. Az önellenőrzés formája, szervezeti kerete a csoportos ellenőrzés. Az önellenőrzés nem csupán a hiba feltárására irányul, hanem azt is ki kell deríteni, mi lehetett annak az oka. A módszer alkalmazása arról győzi meg az érintetteket, hogy a tanulók igen kritikusak önmagukkal szemben.

70


Pedagógiai Program

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A helyi tanterv alapjául szolgáló kerettanterv Iskolánkban az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott „Kerettanterv az általános iskolák 1-4. évfolyamára” és „Kerettanterv az általános iskolák 5-8. évfolyamára” A változat alapján készítette el helyi tantervét. A választható órakeret felhasználása A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások időkerete felhasználásának módja évfolyamonként eltérő. Az 1. évfolyamon a tantárgyi órakeret 10 %-ában a magyar és a matematika műveltségterület között 1-1 órában osztjuk meg az időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából. A 2. évfolyam osztályaiban megkezdjük az első idegen nyelv játékos, szóbeli bevezetését heti 2 órában. A 3. évfolyamon tovább folytatódik az első idegen nyelv oktatása heti 2 órában, az időkeret 10 %-ából pedig heti egy órát a magyar nyelv és irodalom tantárgy ismeretanyagának bővítésére, elmélyítésére fordítunk. A negyedik évfolyamon heti egy órát a magyar nyelv és irodalom, egy órát a környezetismeret, egy órát pedig a tanterv szerinti heti két órában tanított idegen nyelv óraszámának növelésére használunk fel. A felső tagozat valamennyi évfolyamán heti 2 óra időkeretben a második idegen nyelv oktatását végezzük. A 6-7-8. évfolyamokon heti 0,5 órával megemeltük a matematika tantárgy óraszámát. Ezen kívül 6. évfolyamon 0,5 órát a történelem, 7. évfolyamon 0,5 órát a magyar nyelv és irodalom, 8. évfolyamon pedig 0,5 órát az első idegen nyelv óraszámához illesztettünk. Egyéb helyi alkalmazás Felső tagozat 7-8. évfolyamain a természettudományos tantárgyak (biológia, fizika, földrajz, kémia) 2 évre ajánlott 3 órás egységeit tantárgyanként és tanévenként 1,5 órára terveztük a tananyag és az óraterhelés egyenletesebb eloszlása miatt. Az új törvényi szabályozás alapján felmenő rendszerben a 2016/2017. tanévre teljesedik ki az iskolai óraterv. A könnyebb nyomon követhetőség érdekében valamennyi tanévre elkészítettük az aktuális iskolai óratervet.

71


Pedagógiai Program

Óratervek az alsó tagozat számára 2013/2014 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Választható Idegen nyelv 1. Matematika Választható Erkölcstan Környezetismeret Választható Ének-zene Vizuális kultúra Választható Életvitel és gyakorlat/Technika Testnevelés Összes óra Ebből szabadon választható

Óraterv 1-4. évfolyamon 1. évf. 2. évf. 7 8 1 4 4 1 0,5 1 1

1

2 2

1 1,5

1 5 25 2

1 5 22 0,5

3. évf. 7,5 0,5 3 3,5 0,5

4. évf. 7 1 3 3 1

1,5 0,5 1,5 1,5 0,5 1 3+2 24,5 0

2 1,5 1,5 0,5 1 3 24,5 2,5

3. évf. 7,5 0,5 3

4. évf. 7 1 3

2014/2015

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Választható Idegen nyelv 1. Választható Matematika Választható Erkölcstan Környezetismeret Választható Ének-zene Vizuális kultúra Választható Életvitel és gyakorlat/Technika Testnevelés Összes óra Ebből szabadon választható

Óraterv 1-4. évfolyamon 1. évf. 2. évf. 7 7 1 2 4 4 1 1 1 1 1 2 2

2 2

1 5 25 2

1 5 25 2 72

3,5 0,5 1,5 0,5 1,5 1,5 0,5 1 5 26,5 0

3 1 2 1,5 1,5 0,5 1 3 24,5 2,5


Pedagógiai Program

2015/2016


Óraterv 1-4. évfolyamon 1. évf. 2. évf. 7 7 1 2 4 4 1 1 1 1 1

3. évf. 6 1 2 4 1 1

2 2

2 2

2 2

1 5 25 2

1 5 25 2

1 5 25 3

4. évf. 7 1 3 3 1 2 1,5 1,5 0,5 1 3 24,5 2,5

2016/2017


Óraterv 1-4. évfolyamon 1. évf. 2. évf. 7 7 1 2 4 4 1 1 1 1 1

3. évf. 6 1 2 4

2 2

2 2

2 2

1 1 1 2 2

1 5 25 2

1 5 25 2

1 5 25 3

1 5 27 3

73

1 1

4. évf. 6 1 2 1 4


Pedagógiai Program

Óratervek a felső tagozat számára 2013/2014 TANTÁRGY

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és ir.

4

4

3

3

Választható

1

Mozgókép és média

1

Tánc és dráma Történelem

0,5

0,5

2

2

Hon- és népismeret

0,5

0,5

2

1,5

Társadalomi., etika

0,5

Választható

0,5

Erkölcstan

1

1. idegen nyelv

3

Választható 2. idegen nyelv

3

3

0,5

2 1

2

2

2,5

2

4

3

3

3

0,5

0,5

0,5

Választható Matematika Választható Informatika

-

1

1

1

Fizika

-

-

2

1,5

1 (természetism.)

1(természtism.)

1,5

1,5

Biológia Egészségtan Földrajz

0,5 1(természetism.)

1(természetism.)

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

2,5+0,5

2+1

Osztályfőnöki

1

0,5

1

1

29+0,5

29+1

Egészségtan ÖSSZESEN

0,5 28

28

74


Pedagógiai Program

2014/2015 TANTÁRGY

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

3

3

Választható

1

Mozgókép és média Tánc és dráma Történelem Hon- és népismeret

1 0,5 2

2 + 0,5

2

1,5

0,5


0,5

Választható

0,5

Erkölcstan

1

1

3. idegen nyelv

3

3

3


2 1

2

2

2,5

2

4

3

3

3

0,5

0,5

0,5


-

1

1

1

Fizika

-

-

2

1,5

1 (természetism.)

1(természetism.)

1,5

1,5



1(természetism.)

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

2,5+0,5

2+1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

ÖSSZESEN

28

28

29+0,5

29+1

75


Pedagógiai Program

2015/2016

TANTÁRGY

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

3

3

Választható

0,5

Mozgókép és média Tánc és dráma Történelem Hon- és népismeret

1 0,5 2

2 + 0,5

2

1,5

0,5


0,5

Választható

0,5

Erkölcstan

1

1

1

5. idegen nyelv

3

3

3


2 1

2

2

2

2

4

3

3

3

0,5

0,5

0,5


-

1

1

1

Fizika

-

-

1,5

1,5

1 (természetism.)

1(természetism.)

1,5

1,5



1(természetism.)

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

2+1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

ÖSSZESEN

28

28

31

29+1

76


Pedagógiai Program

2016/2017

TANTÁRGY

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

3

4

Választható

0,5 0,5

Tánc és dráma Történelem és társ.

2

2 + 0,5

2

2

államp. ismeretek Hon- és népismeret

0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

7. idegen nyelv

3

3

3

3


0,5 2

2

2

2

4

3

3

3

0,5

0,5

0,5


-

1

1

1

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia

1 (természetism.)

1(természetism.)

1,5

1,5

Földrajz

1(természetism.)

1(természetism.)

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

ÖSSZESEN

28

28

31

31

Megjegyzés: A piros színnel kiemelt óraszámok az évfolyamon felhasználható szabadon választott órakeretet jelzik.

77


Pedagógiai Program

AZ ISKOLAI KÉPZÉS SAJÁTOSSÁGAI Az intézményben kerettantervi ajánlás alapján helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Az ajánlásban évfolyamonként megjelölt, szabadon felhasználható órakeret (kivétel: 1. és 2. évfolyam) terhére 2. idegen nyelvet tanulnak a diákok. A tanulni kívánt nyelv választásának szabályai Az idegen nyelvek oktatását 2. évfolyamon kezdjük. Az elsőként induló két idegen nyelv közül a szülő szabadon választ, aszerint, hogy melyik osztályba íratja gyermekét. A mindenkori „a” osztályban az első oktatott idegen nyelv francia, a „b” osztályban angol, a „c” osztályban pedig a tanulók 50 %-a angol, 50 %-a pedig francia nyelvet tanulhat. A tanulók számszerű fele 1. idegen nyelvként a szülők választása alapján angol vagy francia nyelvet kezd tanulni. 5. osztálytól indítjuk a 2. idegen nyelv oktatását, amelynek kijelölését az iskola végzi. Ezek a következők lehetnek: angol, német, olasz, orosz, francia. Az első osztályba történő beiskolázáskor a szülő írásban kéri a szabadon felhasználható órakeret kitöltését. Az elsőként induló két idegen nyelv közül szabadon választhat, a szerint, hogy melyik osztályba íratja gyermekét. A hagyományok szerint az „a” osztályban az első oktatott idegen nyelv francia, a „b” osztályban angol, a „c” osztályban pedig a tanulók 50%-a angol, 50 %-a francia nyelvet tanulhat. Az 5. évfolyamon induló második idegen nyelvet az iskola ajánlja, a szabad választás csak a megajánlott nyelvekből, korlátozottan érvényesülhet. Az iskolában az idegen nyelveket, az informatika és a technika tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. Az iskolai óratervben eltérések mutatkoznak azokon az évfolyamokon, és azokban a tanulócsoportokban, ahol 5-6. évfolyamokon nem szakrendszerű képzés zajlik.

78


Pedagógiai Program

A CSOPOTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI Valamennyi tanulócsoportot érint a nyelvoktatás bevezetésének első évétől, tehát a második évfolyamtól a csoportbontás. Az idegen nyelveket ugyanis a hatékonyság, eredményesség fokozásának érdekében kiscsoportos formában oktatjuk. Ilyenkor az osztályok két csoportra válva párhuzamosan vesznek részt a nyelvórákon. A tanulni kívánt nyelvek megválasztása első nyelv esetén a szülők kompetenciája. A második idegen nyelv megválasztását olyan munkáltatói és logisztikai elvek korlátozhatják, amikor a szülőknek már csak a felkínált lehetőségek közötti választást tesszük lehetővé. Emiatt előfordulhat, hogy a tanulócsoport elindításához szükséges minimális létszám elérése esetén sávosan szervezzük meg a nyelvi órákat, vagyis a tanulót adott évfolyamon a saját osztálya keretei nem korlátozzák, mert a csoportszervezés alapelve nem az adott osztályba tartozás, hanem a tanulni kívánt nyelv. Ilyen esetben az évfolyam valamennyi nyelvi csoportjának óráit az órarendben azonos időpontra tervezzük. A testnevelés órákon egyszerre két osztály tanulói vesznek részt, és nemenkénti megoszlásban fiú, illetve lány csoportot alkotnak. A lányok részére nő, a fiúk részére férfi testnevelő kolléga tartja az órákat. A nevelési tanácsadó és tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által megállapított tanulási nehezítettséggel bíró tanulók számára a fejlesztő foglalkozásokat tanítási időn kívül, délutáni időpontokban szervezzük meg. Tekintettel a rászoruló tanulók folyamatosan változó, és egyre növekvő számára, az azonos korú, azonos fejlesztési igényű tanulókat a gyógypedagógiai, illetve az egyéb fogyatékosság szerint 1-3 fős kiscsoportokba soroljuk, és így valósítjuk meg foglalkoztatásukat. A hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezők számát, az igényelt felekezetekhez történő jelentkezéseket folyamatosan nyomon követjük. Amennyiben a jelentkező tanulók száma alacsony, és az iskola eltérő évfolyamain tanuló gyerekeket érinti, összevont csoportokban, tanítási időn kívül, az egyházak jogi képviselőivel és a szülői képviselőkkel egyeztetve délutáni időpontban biztosítunk helyet számukra a hit- és erkölcstan órák megtartására. Erre tekintettel az iskolai erkölcstan oktatásban a hit-és erkölcstan oktatásra jelentkezők nem vesznek részt, de jelen vannak a tanórán. A részvétel és értékelés alól mentesülnek.

79


Pedagógiai Program

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv, tankönyvcsalád tartalmában illeszkedjen a helyi tantervi követelményekhez. Megjelenítését tekintve esztétikus legyen; illusztrációival, elrendezésével a tanulási folyamatot segítse. Korrekt szaktárgyi információkat tartalmazzon. Illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz: vegye figyelembe a tanulók értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit. A tankönyv nyelvezete a magyar nyelv szabályait kövesse, érthető, értelmezhető legyen a tanulók számára. Lehetőleg önmagában alkalmas legyen a tantárgy helyi tantervének tanítására, vagy minél kevesebb kiegészítő taneszközt feltételezzen. Az egymást követő évfolyamokon szolgálja a tananyag egymásra épülését. Árát tekintve elfogadható mértékben terhelje a családokat. Az egyes szaktárgyak helyi tantervei tartalmazzák a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek és segédletek kiválasztásának speciális szempontjait.

80


Pedagógiai Program

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A továbbhaladás feltételei Az alsó tagozatos munkaközösség a következő indokok alapján szükségesnek tartja minden évfolyam (1.-2.-3.-4. osztály) végén a továbbhaladáshoz és szöveges értékeléshez nélkülözhetetlen követelmények meghatározását. Iskolánk egyetemi gyakorló iskola jellegéből adódóan meg kell, hogy feleljen a hallgatói képzés feltételeinek. A kötelező és a választható idegen nyelv tanulásához a tanulóknak alapos és biztos anyanyelvi tudással kell rendelkezniük. Önállóak és magabiztosak legyenek a szövegértés és információszerzés területén. Olyan képességekkel és készségekkel kell rendelkezniük, amelyek segítik őket a két idegen nyelv tanulásában. Az alsó tagozat alapozó, a felsőbb osztályok sikeres elvégzését előkészítő feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha a tanulók évfolyamonként elsajátítják a szükséges ismereteket, és megfelelnek az iskola követelményeinek. Az itt megfogalmazott követelmények a Kerettanterv tartalmazzák, az átlagos tudásszinthez igazodnak.

81

fejlesztési

feltételeit


Pedagógiai Program

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelési rendszer kidolgozásánál alapelvünk a folyamatosság és a fejlesztő jelleg, ami csak akkor érvényesülhet, ha az iskolai szintű értékelésben van rendszer, távlatosság és azoknak a típusa, célja, ütemezése szabályozott. A pedagógiai program tantervi fejezeteinek része a szaktárgyi ellenőrzés, mérés elv- és szempontrendszere, gyakorisága. A tanulói tevékenység ellenőrzésének, értékelésének általános alapelvei a következők: személyre szóló, barátságos hangnemben történő, kiszámítható, folyamatos, tárgyszerű, nem megtorló, következetes, áttekinthető, számon kérhető, egyértelmű, motiváló, fejlesztő, a tantestület által legitimált, életkori sajátosságokhoz igazodó. A munkaközösségek egységesen alakítják ki az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményszinteket, amelyeket szülői értekezleten, fogadóórán a magatartás és a szorgalom minősítési rendszerével együtt a tanulók valamint szüleik tudomására hozunk. A tantárgyi helyi tanterveknek tartalmazzák az alábbiakat: - a kötelezően előírt tanórák felsorolását, azok éves óraszámát, - a feldolgozandó témákat, - a nagydolgozatok, témazáró dolgozatok témáit, időpontjait, - a felhasználandó kötelező és ajánlott taneszközöket, tankönyveket, egyéb segédleteket, - a továbbhaladáshoz (legalább elégséges osztályzat eléréséhez) szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket, - a jeles szint eléréséhez szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket, - az évközi osztályzatok hatását az év végi érdemjegyre, - az évközi osztályzatok javításának lehetőségeit.

82


Pedagógiai Program

Az értékelés formái Szóbeli értékelés a tanulói tanórai tevékenység folyamatos megerősítése, segítése, javítása; -

feleletek, dolgozatok érdemjegyeinek indoklása;

-

magatartás, szorgalom szóbeli értékelése havonta osztályfőnöki órákon a diákok bevonásával, félévi és tanév végi osztályozó konferenciákon;

-

tanórán kívüli foglalkozások értékelése (kirándulások, iskolai rendezvények, szín-ház-, mozi-, tárlatlátogatások stb.);

-

szülői értekezletek, fogadóórák;

-

tantestület, diákközösség előtti igazgatói értékelés. Írásbeli értékelés

-

írásbeli számonkéréshez kapcsolódó megjegyzések;

-

dicséretek, elmarasztalások a naplóhoz csatolt értékelő füzetbe, ellenőrző könyvbe, üzenő füzetbe;

-

értesítés a szülő számára a várható bukásról félév vége előtt egy hónappal (a szaktanár tájékoztatása alapján az osztályfőnök végzi;

-

az első évfolyamon félévkor és tanév végén szöveges értékelés, amely a munkaközösség által összeállított értékelő lap megfelelő szövegrészének aláhúzásával történik. Numerikus értékelés öt fokozatú skálával (osztályozás)

-

minden tantárgyat hagyományos öt fokozatú skálával értékelünk;

-

a modultárgyak eredményeit a befogadó tárgyak osztályzatába építjük be;

-

a tanórai részvétel, aktivitás is értékelhető osztályzattal;

-

az osztályzatokat a szaktanár közli a tanulókkal, az érdemjegyet a tanuló ellenőrzőjében és az osztályozó naplóban rögzíti. Amennyiben egyéni csoportnaplót vezet, úgy havonta egyszer átvezeti az osztályzatokat az osztálynaplóba.

83


Pedagógiai Program

A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK

Magatartás Példás: Az a tanuló, aki a házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi magatartási szabályoknak eleget tesz. Az iskolai feladatokból, a közösség előtt álló feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, figyelmes, segítőkész. Illemtudóan kommunikál nevelőivel, társaival. Nincs igazolatlan mulasztása. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. A tanítási órán fegyelmezett. Óraközi szünetekben betartja a megfelelő viselkedési normákat. Nem teremt balesetveszélyes helyzeteket. Nem veszélyezteti saját és mások testi épségét. Jó: Viselkedésében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik azok kijavítására. Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelöltet elvégzi. A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő és ezek is kismértékűek. A tanítási órán időnként vét a tanóra rendje ellen. Óraközi szünetekben csak ritkán kerül konfliktushelyzetbe. Felnőtt figyelmeztetésére alkalmazkodik a szabályokhoz. Változó: Magatartásában több (kevésbé súlyos) fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. A közösség munkájában való részvétele hullámzó. Társaival szemben időnként durva, goromba. Önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Az órákat rendszeresen zavarja, társai munkáját nehezíti, akadályozza. Szünetekben a folyosón szaladgál, balesetveszélyes helyzetet okoz, veszélyezteti önmagát és társait. Az iskola berendezéseit szándékosan rongálja. Legfeljebb két nap igazolatlan hiányzása van. Fegyelmi büntetésként osztályfőnöki figyelmeztetőt, intőt, illetve igazgatói figyelmeztetést kapott. Rossz: Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. Társaival sokszor durva és goromba. Veszélyezteti és önmaga testi épségét. Kettőnél több nap igazolatlan hiányzása van. A legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő.

84


Pedagógiai Program

Szorgalom

Példás: Kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. Esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre törekszik. Felszerelése hiánytalan. Többlet feladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan végzi. Önmagát és környezetét rendben tartja. Munkájával folyamatosan segíti a tanóra hatékonyságát. Jó: Iskolai munkáit szinte mindig elvégzi, de ezek esztétikuma kevésbé érdekli. Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya némileg a tőle elvárható szint alatt marad. Változó: Munkavégzésében törések mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. Gyakran dolgozik képességei alatt. Önállótlan, szétszórt. Felszerelése hiányos, rendetlen, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag: Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányai előrehaladása érdekében. Gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul dolgozik, a munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, munkái gondatlanok. Kötelességtudata hiányzik, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen. Önmagával és munkájával szemben igénytelen.

Az értékelés iskolai hagyományai A tanév végén a kitűnő tanulók oklevelet kapnak, amelyet a bizonyítványokkal együtt az osztályfőnöküktől vehetnek át. A tanulmányi és sportversenyeken kiemelkedő bizonyítványokkal együtt az osztályfőnöktől vehetik át.

tanulók

jutalomkönyveiket

a

Kiváló Kisdiák kitüntető címet kapnak a 4. osztályt befejező tanulók, akik alsó tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményükkel, példás magatartásukkal megállták a helyüket az iskolai életben. A kitüntethető tanulók számáról az alsó tagozatos munkaközösség dönt. Az oklevelet a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatója adja át. Kitűnő Tanuló címet, oklevelet és jutalomkönyvet azok a 8. osztályos tanulók kapnak a ballagási ünnepélyen, akik nyolc éven át keresztül minden tantárgyból jelest kaptak. Kiváló diák címmel járó bronz plakett és jutalomkönyv illeti meg azon 8. osztályos tanulókat, akik éveken keresztül példás magatartásukkal, jó tanulmányi eredményükkel, egyéb tevékenységükkel öregbítették iskolánk hírnevét. A kitüntetést az iskola igazgatójától a ballagási ünnepélyen vehetik át. 85


Pedagógiai Program

„A Ságvári jó tanulója, jó sportolója” – a nyolcadik évfolyamon egy fiú és egy leány tanuló kapja, akiket az osztályban tanító nevelők közössége az osztályfőnök és a testnevelő tanárok felterjesztése alapján arra alkalmasnak ítél. A díj adományozásának kritériumai megfelelnek az országos kiírásban foglaltaknak, azzal a különbséggel, hogy iskolánkban a díjat minden évben odaítéljük két tanulónak. A kitüntetettekről tabló készül.

86


Pedagógiai Program

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI

A szöveges értékelés alapelvei A helyi értékelés alapelvei: személyre szóló, fejlesztő, ösztönző jellegű, folyamatos legyen, az iskolai követelményrendszerre épüljön, legyen tárgyszerű (erős pontok, gyengeségek, javítás lehetőségei), segítse az iskolai nevelő-oktató munka céljainak elérését, következetes és az életkori sajátosságokhoz igazodó legyen. Szöveges értékelés módjai: szóbeli írásbeli Szóbeli értékelés szempontjai a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata; a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése írásbeli feladatok javításával, szóbeli feleletekkel; feljegyzések a gyermek fejlődéséről (írásbeli teljesítményei, szóbeli feleletei; képzőművészeti alkotásai, elkészített munkadarabjai, mozgásának fejlődése, ének és ritmus-érzékének fejlődése); különböző, tanórán kívüli tevékenységei, tanulmányi versenyeken való részvétel; önértékelő megbeszélések osztályközösségben, csoportokban; az adott osztályban tanító pedagógusok rendszeres szóbeli étékelése. Írásbeli értékelés tartalmi szempontjai Magatartás és szorgalom (részletes leírás a következő oldalon) Tantárgyi teljesítmények (a Kerettanterv és az alsó tagozatos munkaközösség által megfogalmazott követelményszint alapján). Kiegészítés: A tanuló megállapításokkal.

egész

87

személyiségének

fejlődésére

utaló


Pedagógiai Program

Írásbeli értékelés formai szempontjai Magatartás, szorgalom, tantárgyi követelmények teljesítésének értékelése Értékelő lapon aláhúzással történik. Az Értékelő lapon lévő Megjegyzés részben jelenik meg az egyes tanulókra vonatkozó személyre szóló szöveges értékelés. Szöveges értékelés kiadása: Az adott tanévben: - félévkor, év végén Írásbeli értékelés tartalmi szempontjai Magatartás A Házirend, az iskolai követelmények ismerete, betartatása. Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése. Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában. Segítőkészség Udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem tanáraival, társaival szemben Tanórákon való magatartás Önmagához mért fejlődése Környezetének rendben tartása Szorgalom A tudás megszerzésének igénye (tanuláshoz való viszonya) Egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény Jó idő- és munkaszervezés Kötelességtudó, pontos, önálló munkavégzés, tanulás Aktív tanórai részvétel Szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek Önmagához mért fejlődése Önmaga és környezete rendben tartása Szükséges felszerelések megléte Házi feladatok elkészítésének rendszeressége, minősége Szóbeli és írásbeli szöveges értékelést végez az osztályfőnök, az osztályban tanító szaktanárok, az osztály napközis nevelője.

88


Pedagógiai Program

Szöveges értékelés 1- 2. évfolyamon A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében szöveges értékelést kell alkalmazni az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, továbbá 2. év félévkor. A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük, az ötfokozatú skála teljes elhagyásával. Szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló:

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul.

A Felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre, egyéni felzárkóztató programot kell készíteni számára. A második év végétől 8. osztály végéig valamennyi tantárgyat, illetve a tanuló magatartását és szorgalmát az ötfokozatú skála szerinti osztályzatokkal értékeljük.

89


Pedagógiai Program

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

Az iskolai írásbeli beszámoltatásnak formái: röpdolgozat felmérő dolgozat témazáró dolgozat A tanuló érdemjegyet szerezhet: szorgalmi feladattal gyűjtő munkával órai munkával Röpdolgozat Egymást követő órák elején írják meg a tanulók. A röpdolgozat jellegétől függően vagy a tanár javít, vagy a tanulók a saját ill. padtársaikét javítják tanári felügyelet mellett. A röpdolgozatnak, írásbeli feleletnek korlátja, ha a tanuló az előző óráról hiányzott és a hiányosságait még nem pótolta. A számonkérést nem kötelező bejelenteni. A tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe egyszeres tantárgyi jegynek számít. A tanuló folyamatos felkészülését, a frissen megszerzett ismereteket ellenőrzi. Felmérő Résztémák vagy nagyobb anyagrész után történő írásbeli számonkérés. A résztémában megszerzett ismereteket kéri számon, ellenőrzi. A dolgozat írásának korlátai, ha a tanulók nagyobb csoportja / a tanulói létszám egy harmada / hiányzik. A számonkérést a pedagógus előzetesen bejelenti. Az értékelésben betöltött szerepe súlyozott, a jegy zöld színnel kerül beírásra. Témazáró dolgozat Egy – egy téma végén ill. év eleji vagy év végi ismétlés lezárásakor történő írásbeli számonkérés. Az adott témában megszerzett ismereteket ellenőrzi. A témazáró íratásának korlátai, ha a tanulók nagyobb csoportja hiányzik / a tanulói létszám legalább egy harmada/ ill. ha egy napra kettőnél több témazáró dolgozat esik. A témazárót mindig összefoglalás előzi meg, megíratása előtt 3-5-munkanappal a tanár ceruzával a témazáró várható időpontját a naplóba bejegyzi. A feladatok megbeszélése, a hibák kijavítása a dolgozatok kiosztásakor történik. Az értékelésben betöltött szerepe nagyon hangsúlyos, a naplóban piros jegy jelzi.

90


Pedagógiai Program

Az írásbeli számonkérés alól a tanuló halasztást kérhet, ha a számonkérést megelőző órán hiányzott ill. témazáró dolgozat esetén a felmérést megelőző két tanítási órán nem vett részt. A pótlásra a tanár a tanulót kötelezi. Az írásbeli dolgozatokat a tanár köteles egy héten ill. témazáró dolgozat esetén két héten belül kijavítani és kiosztani. Az írásbeli számonkérés előtt a tanár közli az értékelés szempontjait. A pedagógus a tanmenetben megjelöli, hogy abban a tanévben hány témazárót fog íratni és annál többet abban a tanévben nem írathat. Naponta maximum 1 témazáró, hetente legfeljebb 3 témazáró dolgozat iratható.

91


Pedagógiai Program

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Házi feladatok az alsó tagozaton Célja

Az órán tanult ismeretek elmélyítése, gyakorlása, alkalmazása. Reflektálás. A tananyaghoz, a tanultakhoz kapcsolódó gyűjtés. Az önálló tanulás gyakorlása, alkalmazása.

Köre

Közvetlenül a tanórai tananyaghoz kapcsolódó; korábban szerzett ismeretek szinten tartása; az órai anyaghoz kapcsolódó ismeretek, lehetőségek

Módja

Írásbeli és szóbeli Kötelező és szorgalmi feladatok

Mennyisége

Az egy napon adott házi feladatok összessége az 1-2. osztályban maximum ¾ óra, 3-4. osztályban maximum 1 óra.

Gyakorisága, korlátai

Minden tanórához kapcsolódóan adható minden tanítási napon, a napi maximált mennyiségben. Kötelező olvasmány adható. Pénteken a többi tanítási napnak megfelelően járunk el a házi feladat mennyiségét illetően.

Ellenőrzése, javítása

Értékelése

Írásbeli feladatoknál: óra előtti tanítói ellenőrzés, javítás; óra eleji közös ellenőrzés, javítás; az órát követő tanítói ellenőrzés, javítás. Szóbeli feladatoknál: a számonkérés szabályainak megfelelően írásban és szóban egyaránt. Írásbeli feladatoknál: szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés. Szóbeli feladatoknál: a számonkérés értékelési lehetőségeinek megfelelően. A házi feladat elmaradása esetén: írásbeli és szóbeli feladatnál egyaránt a tanulókkal ismertetett, a már kialakított szokásrend alapján. Házi feladat a felső tagozaton

A házi feladat az órai tananyag begyakorlására, elmélyítésére, önálló munkavégzésre való felkészítésre szolgál. Házi feladatnak csak olyan anyag adható, ami az órán elhangzott, hogy a tanuló azt önállóan elkészíthesse. A tanár csak annyi házi feladatot adhat a tanulónak, hogy tantárgyanként a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására egy átlagos képességű tanuló tantárgyanként kb. 30 percet fordíthat. A tanulónak van visszajelzési lehetősége a házi feladattal kapcsolatban. A házi feladat értékelhető pontozással kiemelkedően jó vagy nagyon hanyag munka esetében. Szorgalmi feladat a tanuló képességének megfelelően adható. Házi feladat a szünetekre és hétvégekre is adható 5-8. évfolyamokon.

92


Pedagógiai Program

AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM BEFEJEZÉSÉBE

A modultárgyak oktatása A kötelezően előírt modultárgyakat nem önálló tantárgyként oktatjuk, hanem az iskolai óratervben megjelölt évfolyamokon és óraszámban befogadó tárgyak mellé rendeltük. A modulok heti óraszáma a befogadó tárgyak mellett külön kimutatásra került. A modulok tananyagának tanításához az érintett munkaközösségek kiválasztották a megfelelő tankönyveket, amelyeket - tekintettel az alacsony óraszámokra és a jelentős tankönyvárakra az iskolai könyvtárban helyezünk el a tanulócsoport létszámának megfelelő példányszámban. A modultárgy anyagának feldolgozása idejére a tanulók a könyvtárból kölcsönözhetik ki a szükséges tankönyvet. A modultárgy anyagának oktatása - a tananyag tartalma és elrendezése szerint - történhet blokkokban, vagy egy féléven, illetve tanéven át elhúzódóan.

A modultárgyak értékelése Mivel a modultárgy nem önálló tantárgyként jelentkezik, értékelését sem végezzük külön osztályzattal. A modultárgy óraszámának megfelelően a tanulóknak a következők szerint kell érdemjegyet szerezniük: Ha a modultárgy heti óraszáma 0,5 (évi 18 óra), a tanulónak egy félévben legalább két osztályzatot kell szereznie. Amennyiben a modultárgy óraszáma heti 1 tanítási óra (évi 36óra), a tanulónak félévente legalább 3 osztályzatot kell szereznie a modultárgy anyagából. A modultárgy értékelését a befogadó tantárgy értékelésével együtt végezzük. A modultárgy anyagából szerzett érdemjegy a tanuló tanév végi osztályzatát csak felfelé módosíthatja. A tanuló modultárgyak tananyagából szerzett érdemjegyeit az osztályozó naplóban a befogadó tárgyak osztályzataival egy sorban jelöljük, megkülönböztetésük végett azokat kék vagy fekete színű tollal jegyezzük be és bekarikázzuk.

93


Pedagógiai Program

RENDSZERES TESTMOZGÁS A MINDENNAPI TESTEDZÉS BIZTOSÍTÁSA A mindennapos testnevelés lehetőséget ad arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: a tanuló legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Az iskolában a testnevelésórákat a kötelező tanítási órák megszervezéséhez szükséges időkeret terhére biztosítjuk, a helyi tanterv alapján. A heti 5 testnevelés óra bevezetése 2012. szeptember 1-jétől az alsó és felső tagozaton felmenő rendszerben zajlik. Szabadidős foglalkozások keretében testnevelő tanárok irányításával a tanulóknak lehetőségük van délutáni sportfoglalkozásokon részt venni. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 141.§ (1)-(2) előírásainak megfelelően szervezzük meg. Rendelkezésre álló létesítmények: ▪ kb. 30x20 m2-es tornaterem ▪ kb. 5x10m2-es tornaszoba ▪ szabadtéri kézilabda pálya A tornacsarnokot ugyanazon fenntartó két intézménye megosztva használja, ezért iskolánk 24 tanulócsoportjának heti öt testnevelés óráját a közismereti oktatás időtartamába beiktatni jelenleg nem lehetséges, ezért a felsőbb évfolyamokon az engedélyezett legfeljebb heti két testnevelés órát a tanulók sportegyesületben történő sportolással teljesíthetik. Iskolánk kiemelten támogatja a helyi egyesületekben történő rendszeres sportolást. Az 5-8 osztályos tanulók jelentős része valamely szegedi sportegyesület igazolt sportolója. A fentiekre tekintettel az iskola mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből indul ki, reális, fenntartható célok kitűzésével. A helyi adottságok és a tornaterem leterheltségének figyelembe vételével a testnevelés órák intézményünkben egyszerre két osztály számára kerülnek megtartásra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a fiúkkal és lányokkal külön testnevelő foglalkozzon. A 2012/2013. tanévtől a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben vezetjük be, így az 1. és 5. osztályokban hetente 3+2 testnevelés órát, a többi évfolyamon 3 testnevelés órát tartunk. A mindennapos testnevelésben részt vevő, az egyesület által kiállított igazolással rendelkező tanulók hetente (akik igazolásukat a testnevelő tanáruknak leadták) 3 testnevelés órán, a nem sportoló gyerekek hetente 5 testnevelés órán vesznek részt. Az egyesületben szervezett keretek között nem sportoló diákok számára a 4. és 5. testnevelés óra hétfői és szerdai napokon 14-15 óra között kerül megtartásra. A sportlétesítmények nagyfokú kihasználtságára tekintettel lehetőséget biztosítunk továbbá arra, hogy teljes tanulócsoportok néptánc oktatásban vegyenek részt. A néptánc oktatást választó csoportok előző tanév június 1-jéig dönthetnek választásukról.

94


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli sportfoglalkozások A 1-4 osztályos tanulók hetente két alkalommal a testnevelés órákon túl labdás képességfejlesztő órákon vehetnek részt. A hétfői és szerdai foglakozásokon kiemelten kezeljük a korosztály számára meghatározó játékos képzést. Az 5-8 osztályos tanulók számára hetente két alkalommal „tömegsport” foglalkozásokat szervezünk. Iskolánk tanulói minden évben az iskola által szervezett sítáborban vehetnek részt. Tehetséggondozás Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek a Szeged Városi Sportigazgatóság és a Magyar Diáksport Szövetség illetve a sportágak szakszövetségei által megszervezésre kerülő versenyeken. Atlétika, mezei futás, labdarúgás, tollaslabdázás és más sportágak városi, megyei és országos versenyein rendszeresen kiváló eredményeket érnek el. A versenyekre történő felkészülés iskolai és sportegyesületi keretek között történik. Iskolánk jó kapcsolatot alakított ki számos városi sportegyesülettel. A tehetséges diákokat a sportegyesületek felé irányítjuk. A tanórai foglalkozásokon a részvétel kötelező, kivéve a felmentéssel rendelkezőket. Az óra anyagát a helyi tantervben meghatározott követelmények képezik, igazodva az iskolai elvárásokhoz, és részét képezve a továbbhaladáshoz szükséges felkészítésnek. A gyógytestnevelésre utalt tanulók – annak oka szerint – a városi intézmények gyógytestnevelői által szervezett foglalkozásokat látogatják, érdemjegyeikre is ott tesznek javaslatot. A sportköri tevékenységek megtervezése, szervezése a tanév végén – a tanulók között végzett előzetes tájékozódás alapján – a testnevelés munkaközösség feladata. A munkaközösség a felmérést követően az iskolavezetéssel egyeztetve készíti el a következő tanévre szóló tervet. A Diáksport Egyesület a tollaslabda sportágban tevékenykedőket egyesíti. A DSE ily módon önálló jogi személy, működésére vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

95


Pedagógiai Program

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK A mérések bevezetése biztosítja nevelési, oktatási intézményünkben a tanulók fizikai állapotának megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra, valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék a nevelőoktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait. A fizikai fittnesz-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fittnesz-szint legegyszerűbb módon az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. A fizikai kondícionális szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondícionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez, - rendszeres mérésekkel nyomon követjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) A kondícionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorai: - alap állóképesség (aerob teljesítő képesség); - a törzs tartóizomzatának ereje, erő-állóképessége. Próba az aerob állóképesség méréséhez 2000 m-es síkfutás A teszt lényege, hogy a 2000 m-t a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék a tanulók. A mért időből – táblázatok segítségével – kiszámolható a pillanatnyi aerob állóképességért adható pontszám. A futóteszt végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérésére alkalmazzuk. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (a megszerezhető max. pontszám eléréséig) – a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességét mérjük. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 120 db) – a csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességét mérjük. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. 100 db) – a hátizmok dinamikus erő-állóképességét mérjük. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében minősíthető az általános fizikai teherbíró képesség. 96


Pedagógiai Program

Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 8-14 éves korig 1+4 motorikus próba elvégzése esetében 2000 m-es síkfutás pontértékei: kategóriánként 7.0 pont, maximum 77.0 pont. Helyből távolugrás pontértékei: kategóriánként 3.0 pont, maximum 21.0 pont Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás pontértékei: kategóriánként 0.0 pont, maximum 14.0 pont. Hasonfekvésből törzsemelés hátra pontértékei: kategóriánként 2.0 pont, maximum 14.0 pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel pontértékei: kategóriánként 2.0 pont, maximum 14.0 pont. Az elérhető maximális pontszám: 77 + 21 + (3X14) = 140 pont. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében mindenki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró-képességét. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0

-

20.5 pontig

igen gyenge

21

-

40.5 pontig

gyenge

41

-

60.5 pontig

elfogadható

61

-

80.5 pontig

közepes

81

-

100.0 pontig jó

101

-

120.5 pontig kiváló

121

-

140.0 pontig extra

Az egyes minősítő kategóriák értelmezése Az „igen gyenge”, „gyenge” és az „elfogadható” minősítés arra figyelmeztet, hogy az egészségi állapot javítása, megtartása érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szükség. Akik „közepes” minősítést érnek el, arra törekedjenek, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végezzenek rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondícionális állapotukban ne következzen be romlás. A „jó” minősítést elérő vagy nagyon jó – testi, biológiai, fiziológiai – adottságot örököltek, vagy életük korábbi és jelenlegi szakaszában is, ha nem is versenyszerűen, de rendszeresen heti 3-6 órán át nagy intenzitású testedzést végeznek. A „kiváló” és „extra” minősítést legfőképpen azok a sportolók, élsportolók szerzik meg, akik alkalmasak magas szintű sportág specifikus terhelésre.

97


Pedagógiai Program

ZÁRADÉK A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola pedagógiai programja, benne a nevelési programmal és a helyi tantervvel a 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján készült. 2013 márciusában, a legitimációs eljárást követően 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. A legitimáció dokumentumai a pedagógiai programhoz csatolva találhatók. Módosítását végre kell hajtani jogszabály módosítás esetén, illetve ha az intézmény működésében alapvető változás következik be.

Kelt Szegeden, 2013, március 31-én

Dr. Sipos Ibolya igazgató

98


99

Pedagógiai Program


100

Pedagógiai Program


101

Pedagógiai Program


102

Pedagógiai Program


103

Pedagógiai Program


104

Pedagógiai Program


105

Pedagógiai Program


106

Pedagógiai Program


107

Pedagógiai Program


108

Pedagógiai Program


109

Pedagógiai Program


110

Pedagógiai Program


111

Pedagógiai Program


112

Pedagógiai Program


113

Pedagógiai Program

SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents