KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
2009
1. BEVEZETŐ
Úgy a társadalmon belül, mint az oktatáspolitikában az esélyegyenlőség kérdése egyik központi probléma: az egyenlő hozzáférés feltételrendszerének megteremtése a közoktatásban is megoldásra váró feladat. A leszakadók támogatása terén társadalmi méretekben csak akkor érhetők el eredmények, ha a probléma kezelésének elvi és gyakorlati szükségességét az oktatás szereplői valamennyien belátják, és annak érdekében cselekszenek. Az általános tankötelezettségből fakadóan valamennyi gyermek részt vesz a közoktatásban, azonban eltérő starthelyzetük – egyénenként jellemző társadalmi, szociális, kulturális adottságaik, mentális fejlettségük, fizikai állapotuk stb. – miatt sokan el vannak zárva az oktatás által számukra biztosítható javaktól, nem részesülhetnek valamennyien szükségleteiknek megfelelő képességfejlesztésben. A cél az lenne, hogy oktatási gyakorlatunk szakítson a régi elvekkel és rendszerekkel, az iskola képes legyen alkalmazkodni a beiskolázott gyerekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. Az iskola küldetése azt kívánja, hogy a populáció bármelyik alcsoportját – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a fogyatékkal élő, a kisebbségi társadalomból származó gyermeket – támogassa személyes fejlődésében. Az elmúlt 15 év során a csökkenő demográfiai mutatók ellenére intézményünk keresettsége tovább nőtt. Beiskolázási körzetünk Szeged város közigazgatási területe, ahonnan a jelenleg hatályos 1993. évi LXXIX. törvény értelmében képességfelmérés nélkül, jogszabályban előírt előnyben részesítési szabályok alkalmazásával, válogatás nélkül iskolázzuk be tanulóinkat. Mindezen tényezők következtében átalakulóban van az iskolahasználók összetétele, az oktatásirányítás és az iskolahasználók részéről is módosulnak a velünk szemben támasztott követelmények, illetve igények, és fokozatosan befejeződik egyfajta szakmai, pedagógiai szemléletváltás. A bennünket beiskolázási igénnyel felkereső családok egy része jó szociális hátteret képes biztosítani gyermeke(ik) számára, egyre több azonban a gyermekét egyedül nevelő, elvált szülő, és a tanulók között is egyre nagyobb számban jelennek meg szociálisan hátrányos helyzetű, vagy magatartási zavarokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, érzelmileg sérült gyermekek, illetve olyanok, akik tanulási nehézségekkel bírnak, ezért hosszabb-rövidebb ideig egyéni fejlesztést igényelnek. Emellett természetesen továbbra is jelen vannak motivált, tehetséges, jó képességű gyermekek is. Az ő részükről felmerülő, egyéni igényekhez igazodó készség- és képességfejlesztés, tehetségük kibontakoztatása éppúgy az ő esélyegyenlőségük biztosítását követeli az iskolarendszer részéről. Komoly feladatot jelent a pedagógusoknak, hogy a szélsőséges kihívásoknak megfeleljenek, és hatékonyan támogassák a tanulók egyéni eredményességét, legyen szó a lemaradók felzárkóztatásáról, fejlesztésükről, vagy éppen a tehetség kibontakoztatásáról. A tanulók egyre heterogénebbé váló közösségében azt tapasztaljuk, hogy a tehetséges kortárs közösség teljesítménye serkentőleg hat a gyengébben teljesítőkre, fokozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek motivációját. Ez a tapasztalat szolgálhat alapul intézményünkben egy befogadó-elfogadó iskolaprogram megalapozásához és megvalósításához..
A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola közoktatási esélyegyenlőségi tervének feladata és célja a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítása. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelenleg létező szegregációs és szelekciós mechanizmusok gátolják, illetve korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket, ami gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve tehát horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatásban, a közoktatás fejlesztésében. Esélyegyenlőség-teremtő tervünk célja a diszkrimináció megelőzése és az esélyteremtés. Minden ember joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, annak biztosításához szükség szerint jogvédelmet kapjon.
2. LÉTREHOZÓK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola közoktatási esélyegyenlőségi tervét az intézmény igazgatója, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az esélyegyenlőségi felelős hozták létre az érvényben lévő jogszabályok alapján. Az intézményi esélyegyenlőségi terv készítésekor figyelembe vett jogszabályi háttér a következő: 1949.évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról; 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról; 1993. évi CXXIV. törvény a közoktatásról; 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.
3. A KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV HATÁLYA Személyi hatálya: Jelen esélyegyenlőségi terv kiterjed a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolával tanulói jogviszonyban lévő iskolaköteles gyermekekre. Területi hatálya: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Időbeli hatálya: 2009-2011 Módosítás, felülvizsgálat: szükség szerint folyamatosan Kihirdetése, elfogadása: helyben szokásos módon Felelős: intézményvezető, esélyegyenlőségi felelős 4. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK A jelen esélyegyenlőségi tervet megalkotók az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség elősegítése, a szegregáció- és diszkrimináció-mentesség érdekében támogató intézkedéseket hoznak, amelynek értelmében az iskolahasználókat nem érheti megkülönböztetés. A közoktatási intézmény működésében, a működés során hozott intézkedésekben a közoktatási törvény értelmében érvényesítjük az egyenlő bánásmód követelményét az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor, a felvételi kérelmek elbírálása során, az oktatás követelményeinek meghatározásakor, a tanulói teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó eszközök és szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony létesítése és megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban; a csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Intézményünkben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök, egyéb szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása alapján vallási meggyőződésen alapuló, valamint további nemzetiségi vagy kisebbségi oktatást szerveznek. Fontos alapelvünk, hogy az esélyegyenlőség érvényesülését az egyéb intézményi dokumentumokban – pedagógiai program, minőségirányítási program, egészségnevelési és környezeti nevelési program – lefektetett elvekkel összhangban biztosítsuk.
5. HELYZETFELMÉRÉS 1. Intézményi alapadatok
OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe:
029635 SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5. Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Főállású pedagógusok száma:
56
Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma ebből
0 0
Integráltan
0
gyógypedagógiai csoportban Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: Tanulók száma az intézmény körzetében ebből
HH / HHHH
0 0 "n.a." "n.a."
Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): ebből
Integráltan
gyógypedagógiai tagozaton Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma (BMTN): HH / HHH tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró gyermekek/tanulók száma intézménytípusonkénti bontásban): ebből
HH / HHH
* n.a.-val jelöljék, ahol a hhh gyermekek számát illetően nem áll rendelkezésre adat, a hh tanulók számát minden esetben meg kell adni
620 13 0 0 0 33 10/0 37 0
2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely) A nem oktatási (ill. óvodai nevelési) célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.
Feladatellátási hely (megnevezése és címe) SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5.
Funkció általános iskolai nevelésoktatás
Főállású pedagógusok létszáma
Gyermekek, tanulók száma
HH / HHH gyermekek, tanulók száma
SNI gyermekek, tanulók száma
56
620
10/0
0
3. Gyermekek, tanulók száma ÉVFOLYAMONKÉNT (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) évfolyam és/vagy óvodai csoport foka
gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai és/vagy két tanítási csoport, tagozat nyelvű iskolai oktatás Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH
Normál (általános) tanterv
1.
80
80
2/0
0
0
0
0
0
0
2.
91
91
5/0
0
0
0
0
0
0
3.
58
58
0
0
0
0
0
0
0
4.
75
75
3/0
0
0
0
0
0
0
5.
86
86
0
0
0
0
0
0
0
6.
76
76
0
0
0
0
0
0
0
7.
63
63
0
0
0
0
0
0
0
8.
91
91
0
0
0
0
0
0
0
4. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek HH / Összesen: HHH: A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában
620
0
0
0
0
0
tömegközlekedéssel
0
0
iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.val)
0
0
0
0
0
0
304
0
17
0
tömegközlekedéssel
5
0
iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.val)
0
0
0
0
12
0
316
0
20
0
tömegközlekedéssel
6
0
iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.val)
0
0
0
0
14
0
ebből
ebből
Óvodába jár más településről bejáró
ebből
ebből
ebből
Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró
ebből
ebből
Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró
5. gyógypedagógiai nevelés, oktatás
Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít
ebből
Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: 0 oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos
SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 0
ebből
Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb
összesenből
BMTN gyermekek, tanulók létszáma összesen:
A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
0
Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton
6. Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben
Évfolyamismétlők aránya az intézményben (%)
Magántanulók aránya az intézményben (%)
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányozó tanulók aránya (%)
összlétszámra vonatkozó adatok (%)
HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok (%)
összlétszámra vonatkozó adatok (%)
HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok (%)
összlétszámra vonatkozó adatok (%)
HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok (%)
2003/2004. tanév
0,00%
0,00%
1,70%
0,00%
0,00%
0,00%
2004/2005. tanév
0,00%
0,00%
1,90%
0,00%
0,00%
0,00%
2005/2006. tanév
0,00%
0,00%
0,90%
0,00%
0,00%
0,00%
2006/2007. tanév
0,00%
0,00%
1,60%
0,00%
0,00%
0,00%
2007/2008. tanév
0,00%
0,00%
2,13%
0,00%
0,00%
0%
2008/2009. tanév (tervezett)
0,00%
0,00%
2,10%
0,00%
0,00%
0,00%
országos átlag 2005/2006. tanév
2,11%
0,61%
0,37%
7. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban?
Gimnázium %
Szakközépiskola %
összlétszámon HH/HHH összlétszámon belül tanulók belül körében
Szakiskola %
Speciális Szakiskola %
Nem tanult tovább %
HH/HHH tanulók körében
összlétszámon belül
HH/HHH tanulók körében
összlétszámon belül
HH/HHH tanulók körében
összlétszámon belül
HH/HHH tanulók körében
2003/2004. tanév
88%
0%
12%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
2004/2005. tanév
84%
0%
16%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
2005/2006. tanév
89%
0%
11%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
2006/2007. tanév
91%
0%
9%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
2007/2008. tanév
91%
0%
9%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
2008/2009. tanév (tervezett)
90%
0%
10%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
országos átlag 2005/2006
36,60%
43,10%
19,00%
1,30%
8. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?
Létszám Programok
2005/2006 ÖsszlétHH / HHH számon tanulók belül körében
2006/2007 ÖsszlétHH / HHH számon tanulók belül körében
2007/2008 ÖsszlétHH / HHH számon tanulók belül körében
2008/2009 HH / HHH Összléttanulók számon belül körében
Alapfokú művészetoktatás
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
Kisebbségi program
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
Napközi
43%
0%
44%
0%
44%
100/0 %
41%
100/0 %
Szakkör
23%
0%
24%
0%
14%
0%
9%
2/0 %
Iskolai nyári tábor
2%
0%
4%
0%
4%
0%
0%
0%
Erdei iskola
45%
0%
14%
0%
24%
20/0 %
25%
10/0 %
9. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?
Programok
2005/2006 ÖsszlétHH/ HHH számon tanulók belül körében
Létszám 2006/2007 2007/2008 ÖsszlétHH / HHH ÖsszlétHH / HHH számon tanulók számon tanulók belül körében belül körében
2008/2009 ÖsszlétHH / HHH számon tanulók belül körében
Útravaló Program
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
Arany János Program
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
Tanoda
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
Egyéb
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
10. Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
2003 2004 Iskola Országos Iskola Országos Iskola átlaga átlag átlaga átlag átlaga
560 – –
639 622
500
–
500
613 626
–
584 – –
500
– 500
–
2006 HH/ Országos HHH átlag tanulók átlaga
Iskola átlaga
2007 HH / Országos HHH átlag tanulók átlaga
Iskola átlaga
2008 HH / HHH Országos tanulók átlag átlaga
509
–
–
512
-
–
-
605
–
519
500 499
607 –
– –
497 501
588 -
– –
497 -
594 -
– –
506 -
505
–
–
493
-
–
-
581
–
499
500 497
618
– –
494 499
590 -
– –
491 -
591 -
– –
497 -
–
11. Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.
nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy
érintett tanulók száma HH / HHH tanulók
összes tanuló
0
0
SNI tanulók
0
0
12. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó
eszköz/létesítmény
darab
gyermekek, tanulók száma
HH / HHH gyermekek, tanulók száma
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
0
0
0
0
nyelvi labor
0
0
0
0
szükségtanterem
0
0
0
0
számítástechnikai szaktanterem
2
230
0
0
számítógép (min. P4 szintű)
9
230
0
0
9
230
0
0
2
620
10/0
0
ebből
internet hozzáféréssel
tornaterem
12b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető
Feladatellátási hely (megnevezése)
építés vagy legutóbbi felújítás éve
SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola 6722 Szeged Boldogasszony sgt. 3. Boldogasszony sgt. 5.
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
nyelvi labor
0
számítástechnikai szaktanterem
szükségtanterem
0
0
számítógép (min. P4 szintű)
2
tornaterem
vízöblítéses WC
2
38
9
étkező vagy ebédlő
1
1963. 1976.
13. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást?
2004/2005 össz- képességlétsz. kibont.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
76 60 56 89 81 68 57 86
0 0 0 0 0 0 0 0
tanulók létszáma 2006/2007
2005/2006
integrációs
0 0 0 0 0 0 0 0
össz- képesség létsz. -kibont.
70 75 60 58 92 82 64 57
0 0 0 0 0 0 0 0
integrációs
0 0 0 0 0 0 0 0
össz- képességlétsz. kibont.
56 72 79 63 60 93 81 63
0 0 0 0 0 0 0 0
2007/2008
integrációs
0 0 0 0 0 0 0 0
össz- képességlétsz. kibont.
87 57 76 85 71 61 91 82
0 0 0 0 0 0 0 0
2008/2009
integrációs
0 0 0 0 0 0 0 0
össz- képességlétsz. kibont.
80 91 58 75 86 76 63 91
0 0 0 0 0 0 0 0
integrációs
0 0 0 0 0 0 0 0
14. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás
Résztvevő főállású pedagógusok
0 2 1 0 0
Projektpedagógia Drámapedagógia
Van-e kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető Szervezetek, intézmények
Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő
Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)
Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)
-
x x
Gyermekjóléti szolgálat
x
Nevelési Tanácsadó
x
Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat)
Csongrád Megyei Természetvédő Egyesület „Körlánc” Természetvédő Egyesületek Szövetsége „Kör” Természetvédelmi Egyesületek Alapszervezete Magyar Madártani Egyesület
Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)
x x
x
x
6. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ CÉLOK, FELADATOK 6.1 A tanítási-tanulási körülmények figyelembe vételével a feltételek javítása, fejlesztések tervezése, segítése. Cél: olyan modern tanítási-tanulási környezet megteremtése, amely hatékonyan támogatja az iskolai munkavégzést, az önálló ismeretszerzésre történő felkészítést, az IKT eszközökhöz való egyenlő hozzáférést intézményen belül. Feladat: a modern oktatási eszközök, infokommunikációs ismerethordozók alkalmazásához szükséges infrastruktúra kialakítása, elsősorban pályázati eljárásokon keresztül. IKT eszközök beszerzése, alkalmazásuk. 6.2 A tanulási esélyegyenlőség segítése, egyenlő hozzáférés elveinek, módszereinek és formáinak alkalmazása. Cél: a közoktatási törvényben, valamint az intézményi pedagógiai és minőségirányítási programban megfogalmazott elvek érvényesítésével biztosítani a beiskolázás során a HH/HHH tanulók előnyét a beiskolázási körzetben, együttműködve a helyi Önkormányzat Oktatási Irodájával, valamint a közoktatási intézményekkel; a szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatási rendszerének működtetése; Feladat: partneri kapcsolatok folyamatos fenntartása az Oktatási Irodával, óvodákkal, közoktatási intézményekkel, szakszolgálatokkal, Oktatási Hivatallal; kapcsolattartás a családokkal, szülőkkel, iskolai alapítvánnyal; az együttnevelést célzó befogadó intézményi program feltételeinek, foglalkoztatási formáinak kidolgozása; az intézményi alapdokumentumoknak való megfelelés folyamatos ellenőrzése, a dokumentumok szükség szerinti felülvizsgálata, módosítása. 6.3 A tanulói esélyegyenlőség támogatása a nevelő-oktató munkában a tanórán, a tanórán kívül, a tanulói szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésében. Cél: a hatékony integrált oktatás-nevelés gyakorlatának megvalósítása a tanórákon. Feladat: a nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5-6. évfolyamokon, beleértve a pedagógusok felkészítését; felkészülés a kompetencia-alapú oktatás bevezetésére; a kompetenciamérések intézményi szintű kiértékelése, szükség esetén intézkedési terv kidolgozása, beépítése az iskolai dokumentumokba (pedagógiai program, minőségirányítási program); a tanítás és tanulás szervezeti kereteinek, formáinak biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók esetében (csoportközösségekben,kiscsoportban, egyénileg); fejlesztő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások beépítése a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekbe;
lemorzsolódási és továbbtanulási arányok nyomon követése; helyzetelemzés, -felmérés és megoldási stratégiák kidolgozása a tanulói magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdők fejlesztésére, segítésére; szülő (család) – pedagógus kapcsolattartás formáinak, kereteinek, feltételeinek megteremtése, együttműködésen alapuló kommunikáció, problémakezelés; igény szerint lehetőség biztosítása a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez egyéni és közösségi foglalkoztatási formákon keresztül. 6.4 Egészséges, biztonságos munkakörülmények megteremtése, folyamatos biztosítása, összhangban az intézményi egészségnevelési és környezeti nevelési programmal. Cél: olyan körülmények megteremtése, amelyek között biztosítható a személyes és vagyonbiztonság, elkerülhető az egészségkárosodás, biztosított a fogyatékkal élők egyenlő hozzáférése. Feladat: a teljes épületben adott legyen az akadálymentes hozzáférés valamennyi fogyatékosságra tekintettel, ehhez pályázati források igénybe vétele; korszerű, ergonómiai szempontokat követő iskolabútorok beszerzése a teljes intézményben; a tanulók rendszeres fogászati és általános orvosi egészségügyi szűrővizsgálata; könnyített illetve gyógytestnevelésben való részvétel biztosítása; egészségügyi felvilágosító programok a tanulók számára; tanévenként sportnap és egészségnap lebonyolítása. 6.5 Prevenciós tevékenység a tanulók komplex személyiség- és közösségfejlesztésében, a tanulók reális önértékelésének, önbizalmának, érdek- és önérvényesítő, továbbá döntéshozó képességének fejlesztésében, az alapvető erkölcsi, etikai értékek, normák bemutatásában, elsajátíttatásában. Cél: a tanulók életkori és egyéni sajátosságaik figyelembe vételével megfelelő egyéni fejlesztésben részesüljenek; elsajátítsák az alapvető erkölcsi, etikai normákat és azokat tartsák tiszteletben mindennapi tevékenységeik során; érzékeljék az egyéni és közösségi lét közötti különbözőségeket, képesek legyenek az alkalmazkodása mások érdekeinek sérelme nélkül. Feladat: a BMTN tanulók szűrése,, egyéni fejlesztési terv szerinti ellátása, igénybe véve a Nevelési Tanácsadó segítségét; részvétel pedagógus továbbképzéseken; rendszeres kapcsolattartás a családdal/szülőkkel, szakszolgálatokkal; iskolapszichológus alkalmazása. 6.6 A tanulók szociális biztonságát támogató intézkedések Cél: személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása. Feladat: igényfelmérés a tanulók körében; a rászoruló tanulók részére szociális (pénzbeli, természetbeni) juttatás, valamint személyes gondoskodás biztosítása; együttműködés a tárgyban az osztályfőnökökkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel, a családsegítőkkel, a Nevelési Tanácsadóval stb.;
7. SZAKMAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A HH/HHH ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § alapján) Hátrányos helyzet az iskolában Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról azt a tanulót minősíti hátrányos helyzetűnek, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította (131.§ 14.). A rossz családi körülményeket és szociális helyzetet az iskola nem hivatott és nem is képes kompenzálni. Az iskola feladata, hogy az említett közegből kikerülő gyermekeket szocializációjukban, képességeik fejlesztésében, önálló ismeretszerzésükben támogassa, és ne engedje, hogy tankötelezettségük teljesítése folyamán leszakadókká, tanulási kudarcnak kitetté váljanak. Az oktatásban végzett vizsgálatok, felmérések alapján közismert, hogy hátrányos helyzetet teremthetnek egyéb olyan tényezők is, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a családi körülményekhez, vagy szegénységhez, és nem járnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel sem. Iskolai tapasztalataink és gyakorlatunk alapján intézményünkben is bebizonyosodott, hogy a speciális támogatásra, segítségre igényt tartó gyermekek köre jóval szélesebb a szűk értelemben vett hátrányos helyzetűek csoportjánál. Ezeknek az eseteknek a feltárása és kezelése kiemelt feladatunk, hiszen a fel nem fedezett, vagy nem támogatott esetek a probléma tartós fennállása esetén bármely gyermeket leszakadóvá, tanulásában és egyéb attitűdjeiben eliminálttá, sikertelenné tehetnek. A felismerésre és korrekcióra szoruló problémák számos esetben nem igényelnek rendkívüli beavatkozást, szociális, szakértői és szakmai ellátórendszertől igénylendő támogatást, elegendő a pedagógusok sokrétű felkészültsége a helyben történő korrekcióhoz. Erre a szükségletre reagálva intézményünkben szakképzettségük mellett kollégáink egyre többen vállalkoznak kiegészítő tanulmányok folytatására és második vagy további szakképesítés megszerzésére (fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, pszichológus, mentálhigiénés szakember képzés, pedagógia szak elvégzése), hogy képesek legyenek a helyben kezelhető sajátos nevelési igények kielégítésére. 8. SZAKMAI-PEDAGÓGIAI HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓS PROGRAM A tanulók egyéni képességek szerinti fejlesztését akadályozó, hátráltató tényezők feltárása az egyes tanulókra fókuszál, a korrekciót párhuzamosan, vagyis egyéni foglalkoztatási formában, valamint ezzel egyidejűleg tanulóközösségekbe illesztve, inkluzív módon végezzük. Pedagógiai programunkban különválasztottuk azokat a problémaköröket, amelyek a tanulók fejlesztését hátrányosan érintik, ezáltal akadályozzák a megfelelő ütemű és minőségű, egyénre szabott készség- és képességfejlesztést. Ezeket külön csoportosítva
tárgyaljuk a továbbiakban, elemezve a helyzetfeltárás, valamint a kezelésükre alkalmazott eljárások módjait. 8.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségek A hatályos 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30.§ (7)-(9)szakaszában együtt tárgyalja „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek” fejlesztő foglalkoztatását. Iskolánk pedagógiai programjában a megismerő funkciók rendellenességeit, valamint a beilleszkedésből, közösségi magatartásból, szocializációból adódó kóros viselkedésformákat, felismerésüket és kezelésüket különválasztottuk. A szociális viselkedés arra kell, hogy irányuljon, hogy az egyén a közösség, a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha a szociális viselkedés elsajátításának folyamata rosszul működik, a tanuló ezeknek az elvárásoknak nem tud megfelelni. A probléma a nevelés folyamatában keletkezett pedagógiai jelenség, ezért a megszüntetésére irányuló foglalkoztatásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. A tanuló iskolába kerülését követően pedagógiai munkánk első lépése, hogy megfigyelések, egyéni és csoportos foglalkozások, beszélgetések során felismerjük a már meglévő zavarokat, és megkeressük azok kiváltó okát. A gyermekek családi körülményeiről szerzett ismereteink, tapasztalataink nagy segítségünkre vannak a feltárásban, de ez a lépés nem nélkülözheti a család, a szülők személyes megkeresését. A továbbiakban a tanulókra való folyamatos odafigyeléssel, a rendellenességek azonnali észlelésével szűrjük ki a kezelésre szoruló eseteket. Pedagógiai tevékenységünk során kezdeményezzük a családdal a folyamatos kapcsolattartást, ugyanakkor kihasználjuk a kortárs iskolai kapcsolatokban rejlő lehetőségeket: olyan közösségi programokat, foglalkozásokat szervezünk, amelyek támogatják a közösségé formálódást, segítjük a közösségben a helyes érték- és normarendszer kialakítását, a különbözőség elfogadására, toleranciára, segítségnyújtásra neveljük a gyermekeket. Támaszkodunk kollégáink véleményére, szakmai segítő támogatására, és azokban az esetekben, amikor a problémák kezelése iskolán belül eredménytelen, fordulunk pedagógiai szakszolgálathoz, a családsegítő, illetve a nevelési tanácsadó szolgálathoz, gyámhatósághoz, jegyzőhöz, mint hatósághoz.
8.2 Szociális hátrányok enyhítése Információkat gyűjtünk a tanulók szociális helyzetéről, igyekszünk felderíteni a hátrányos helyzeteket, amelyeket folyamatosan nyomon követünk. Feladatunknak tekintjük a keletkező új igények felismerését is, hogy időben beavatkozzunk. A tanuló szociális támogatás iránti igényét az alábbi ismérvek alapján tárjuk fel: - a szülő(k), ill. gondviselő(k) családi helyzete; - a szülő(k), ill. gondviselő(k) munkaviszonya, jövedelme; - a tanuló iskolai teljesítménye;
- a tanuló iskolai magatartása, annak változásai; - a tankötelezettség teljesítése terén szerzett tapasztalatok; - a tanuló fizikai állapota, külső megjelenése; - a tanuló kortárs kapcsolatainak megismerése az iskolában és iskolán kívül. A szociális hátrányok enyhítésének lehetőségeit egyrészt jogszabály biztosítja a tanköteles tanuló számára diákétkeztetés, tankönyvtámogatás, gyermekfelügyelet biztosítása, gyermekegészségügyi szűrővizsgálat formájában. Az intézményben működő közalapítvány tankönyv- és tanszersegélyt juttat, indokolt esetben anyagi támogatást biztosít az arra rászorulóknak. A szülői közösség kezdeményezésére rendkívüli esetben maguk a szülők tesznek javaslatot az arra rászoruló(k) anyagi és egyéb eszközökkel történő támogatására. A szociális támogatás, segítségnyújtás ez utóbbi formája elsősorban tanulóközösségeken belül működik.
8.3 Egyéb, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő veszélyeztetettség Az e téren végzett tevékenységünk elsősorban a gyermekek életmódjával, a fiatalok életvitelével, szabadidejük hasznos eltöltésével kapcsolatos prevenciós munkában, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkoztatásban jelenítődik meg. Elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók iránt tanúsítunk fokozott figyelmet e téren, azonban az iskolai közösség valamennyi tagja potenciális veszélynek van kitéve kortárs kapcsolatok révén, iskolán kívüli tevékenységformák gyakorlása közben. A legfontosabbnak a megelőzést tartjuk ezen a téren, és még ha nem is sűrűn jelentkeznek kezelést, beavatkozást igénylő problémák, a teljes tanulóközösség szakemberek bevonásával történő tájékoztatását, felvilágosítását tartjuk a legcélravezetőbbnek. Tekintettel a pedagógus-óraszámok növekedésére, valamint a közoktatási intézményekben kötelezően alkalmazandó, oktató-nevelő munkát segítő álláshelyek átrendezésére a Közoktatási törvényben, jelenleg nem tudunk a korábbi évekhez hasonló óraszámot biztosítani gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, de a probléma jelentőségére tekintettel az e tevékenységet eddig ellátó kolléga heti 2 óra órakedvezménnyel továbbra is végzi a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart, gyakran az osztályfőnöki munkaközösséggel dolgozik együtt. Az osztályfőnökök személyes tapasztalatai, jelzései alapján, az ő kezdeményezésükre járunk el az egyes tanulói ügyekben. A problémák megoldására elsősorban a tanuló családjával vesszük fel a kapcsolatot, és amennyiben ez nem elegendő, külső segítség (gyámhatóság, családsegítő szolgálat, stb.) igénybe vételére teszünk javaslatot, illetve annak eléréséhez nyújtunk segítséget a szülők számára. Ugyancsak az osztályfőnök kezdeményezésére szervezünk meghívott előadó, szakember által vezetett foglalkozásokat az egyes tanulócsoportokban gyermekbűnözés, káros
szenvedélyek, egészségvédelem, kortárs párkapcsolatok, gyermek- és tanulói jogok és kötelességek stb. témakörökben. Súlyos esetekben a hatóságok bevonásának a lehetőségével is élünk, amire eddig nem gyakran volt szükség. 8.4 A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 30.§ (1) és (2) szakasza rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermekek hátránykompenzációjáról. Az e csoportba tartozó tanulók köre bővült, hiszen az enyhe fokban és középsúlyosan értelmi fogyatékosok mellett a hallás-, látás-, mozgássérültek, vakok és gyengén látók, valamint a pszichésen sérültek, dysgraphiások, dyslexiások, dyscalculiások. Arra törekszünk, hogy időben felismerjük és kiszűrjük a sajátos nevelési igényű tanulókat, ez irányban az első lépés a beiskolázást követően történik az OM által elfogadott DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) alkalmazásával, de a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók iskolai teljesítményét, mert számos esetben bizonyos fogyatékosságokra csak később mutatkoznak ráutaló jelek. Ezért kívánatos, hogy a felsőbb évfolyamokon tanítók, a szaktanárok is rendelkezzenek olyan ismeretekkel, amelyeknek birtokában képesek felismerni a tanulók részéről jelentkező sajátos nevelési igényt. A probléma gyanúja esetén elsőként tájékoztatjuk a tanuló szülőjét, tanácsokat adunk, egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a gyermek részére. (Közoktatási törvény 52.§ (11) c) pontja alapján.) Azért, hogy az intézményen belül jelentkező eseteket helyben képesek legyünk kezelni, a pedagógus továbbképzési tervben kiemelten kezeljük azokat a képzéseket, ahol kollégáink további szakképesítéseket szereznek a sajátos nevelési igény kezelésére. Súlyosabb esetben a tanulót szülőjével szakemberhez irányítjuk további feltárás, speciális foglalkoztatásra vonatkozó eljárások alkalmazásáért. Ebben az esetben a tanuló osztályfőnöke tájékozódik, folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálat szakemberével. A sajátos nevelési igény megállapítását követően szükség szerint a tanulót mentesítjük bizonyos tantárgy(ak) tanulása alól, illetve adott tantárgy(ak)ból speciális értékelési formákat alkalmazunk. Ebben az esetben is figyelembe vesszük a szakértői rehabilitációs bizottság vagy a tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakvéleményét.
8.5 A tehetség, képesség kibontakoztatása Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményeket képes létrehozni.
A tehetséges tanuló jellemzői: magas fokú kreativitás,, következtetés képessége, önállóság, szorgalom, kitartás, érdeklődés, kockázatvállalás, kritikai gondolkodás, magabiztosság, egészséges versenyszellem. Felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti a megfelelő légkör, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése; gátolja az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztő felzárkóztatása mellett esélyegyenlőségi kérdésnek tekintjük a tehetség felismerését, megfelelő támogatását. Felelősségünk, hogy ők is képességeikhez mérten fejlődjenek, az iskolán belül hozzáférjenek differenciált foglalkoztatási formákhoz ismereteik gyarapítása végett, és ne kallódjanak el. A tehetséges tanulók támogatása céljából az alábbi foglalkoztatási formákat alkalmazzuk: - új, változatos munkaformák, módszerek a tanítási órákon; - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásszervezés; - választható tanórai foglalkozások; - tanulmányi, művészeti, kulturális, sportversenyekre felkészítés, azokon való részvétel; - pályázatokban való részvétel; - középiskolai beiskolázást megelőző felvételi előkészítő foglalkozások; - aktív kapcsolat művészeti iskolákkal; - aktív kapcsolat közművelődési intézményekkel (könyvtárak, színház, múzeum, kiállítás stb); -iskolai kínálat a szabadidő hasznos eltöltésére (művészeti foglalkozások, sportfoglalkozások, iskolai könyvtár, internet stb.). 9. INTÉZKEDÉSI TERV A kiemelt tanulócsoportok hatékony nevelését-oktatását iskolánk pedagógiai programja nevelési tervének alapelvei, értékei, céljai, feladatai alapján, az azokhoz szükséges eszközökkel végezzük. A hátrányos helyzetűek, starthelyzetük alapján támogatásra szorulók iskolai fejlesztése a szakmai tevékenységen túl az alábbi területeken, intézkedési terv szerint történik: Beiskolázás, továbbtanulás Kapcsolattartás, együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel Sz. M. J. V. Önkormányzat Oktatási Kulturális és Sportiroda Oktatási Hivatal Szülők, családok Pedagógiai szakszolgálatok Közoktatási intézmények Egyéb szervezetek, hatóságok Fenntartó Pályázati tevékenység Intézményi minőségbiztosítási rendszer Iskolai programkínálat Pedagógus továbbképzés
9.1 Beiskolázás, továbbtanulás A Szeged Megyei Jogú Városban működő Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola a Közoktatási törvényben előírt módon részt vesz az önkormányzati kötelező közoktatási feladatellátásban; fenntartója állami költségvetési intézmény. Részünkre nincs kijelölt beiskolázási körzet, a város közigazgatási területéről iskolázzuk be tanulóinkat, a jogszabályban előírtnál, valamint az önkormányzattal kötött megállapodásnál (80%) lényeges nagyobb arányban: a gyermekek 95 %-a él a településen, csupán 5 % a bejáró. 9.1.1 Beiskolázás az első évfolyamba Az induló első évfolyam osztályairól, a felvehető tanulók létszámáról, az intézményben folyó nevelő-oktató munka megismerését célzó nyílt foglalkozásokról az iskola honlapján nyújtunk előzetes tájékoztatást. Szinte valamennyi óvodából fogadunk iskolaköteles gyermekeket, néhány óvodával partneri kapcsolatot ápolunk. Speciális osztályokat nem működtetünk, ezért beiskolázáskor nem szervezünk képességfelmérést sem. A Közoktatási törvény értelmében előnyt biztosítunk a hátrányos helyzetűek és a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők számára, amennyiben hátrányos helyzetüket a jegyző által kiadott dokumentummal megfelelő módon igazolják. Pedagógiai programunk további előnyben részesítési feltételeket rögzít: -
nagyobb testvér(ek) jár(nak) már az iskolába; a gyermek szülője/szülei a fenntartó dolgozói.
A beiskolázás folyamatát az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozza. 9.1.2 Beiskolázás középiskolába A középiskolai jelentkezések koordinálása a mindenkori ezzel megbízott igazgatóhelyettes feladata, aki e tevékenységét a művelődési és oktatási miniszter tanév rendjét szabályozó kiadványa alapján tervezi. A folyamat elemei: -
központi írásbeli vizsga megszervezése, koordinálása; tanulói, szülői tájékoztatók szervezése; jelentkezési lapok kitöltése és továbbítása a középiskolák számára; esetleges módosított jelentkezések benyújtása.
A folyamatot részletesen az Intézményi Minőségirányítási program szabályozza. 9.2 Kapcsolattartás, együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel 9.2.1 Szeged Megyei Jogú Város Oktatási Iroda Az iskola működésének törvényes felügyeletét a SZ.M.J.V. jegyzője látja el. Valamennyi, a közoktatást érintő ügyben kölcsönös az együttműködés, amely az alábbiakban konkretizálódik:
-
tanévnyitó konferenciákon, pedagógiai, szakmai tájékoztatókon, ünnepségeken való részvétel; részvétel az igazgatói munkaközösség munkájában, rendezvényein; törvényességi ellenőrzések lefolytatása; statisztikai adatszolgáltatások; egyéb jelentési kötelezettségek az iskolakötelezettség teljesítéséről; közoktatási intézmények tanulóinak meghirdetett programokban való részvétel.
Különös figyelem fordul a hátrányos helyzetű tanulók felé, amennyiben az együttműködés tárgyát oktatáspolitikai elvi döntések, iskolák közötti egységes szakmai, pedagógiai és gyakorlati eljárások, iskolakötelezettség teljesítése a településen, stb. alkotják. 9.2.2 Oktatási Hivatal A kapcsolattartás rendszeres és folyamatos az intézmény működésének alábbi területein, ahol szükség szerint a hátrányos helyzetűekre vonatkozó adatszolgáltatás vagy egyéb iskolai tevékenység kiemelt szempont: - mérések, értékelések szervezése, lefolytatása; - szakmai és hatósági ellenőrzések; - szakmai tájékoztatók, konferenciák; - adminisztrációs tevékenységek, pl. a maximális osztály-, csoportlétszám túllépésének engedélyezése; - közoktatási informatikai rendszerek működtetése. A hátrányos helyzetű, tanulásukban akadályozott tanulók kiszűrése a DIFER alkalmazásával történik. Az első évfolyamokban évente elvégzett vizsgálat alapján a gyengén teljesítő tanulókról az Oktatási Hivatal felé tájékoztatást nyújt az iskola. 9.2.3 Szülők, családok Az együttműködés alappillére, hogy az iskola és a szülő egymásban partnert találjon a gyermek nevelése, oktatása, optimális fejlesztése érdekében. Beiskolázás előtt minden lehetőséget felkínálunk az iskola működéséről, törekvéseinkről szóló tájékoztatásra. Tudatosítjuk a szülőkben, hogy eredményeket csak kölcsönös támogatással érhetünk el. Egy szülős családokban, szociálisan hátrányos helyzetűeknél egyénileg tájékoztatjuk a szülőket, hogy anyagi helyzetük kompenzálására milyen könnyítést, anyagi vagy egyéb támogatást vehetnek igénybe. Felvilágosítjuk az érintett családokat, hogy milyen szervezetektől, milyen eljárás során igényelhetnek segítséget. Az iskolában a tanulócsoportok szülői képviselőket választanak, akik iskolai szülői közösséget alkotnak. Ilyen minőségükben gyakorolják a Közoktatási törvény által biztosított jogokat és kötelességeket. Évente 2-3 alkalommal ülésezésre a szülői közösséget az igazgató hívja össze. A szülők fogadják el a tanév rendjét, programját, amelyben olyan rendezvények is szerepelnek, amelyek a veszélyeztetett tanulók perevenciós célú felvilágosítását szolgálják, elfogadásra nevelnek (pl. tolerancia nap).
A tanulói teljesítmények nyomon követése, értékelése céljából iskolai szaktanári fogadóórát tartunk félévente egy alkalommal, ami előtt a szaktanárok a tanulásukban lemaradók szüleit külön értesítik. Ilyen alkalmakkor egyénre szabott tanácsokat adnak, személyre szóló felzárkózató programot egyeztetnek a szülőkkel. A tanulócsoportokban félévente legalább egy alkalommal, de szükség szerint többször is szülői értekezletet szervezünk. Valamennyi szaktanár heti 1 órában, meghatározott időpontban szaktanári fogadóórát tart. Szülői vagy szaktanári kezdeményezésére a tanulásukban akadályozottak, lemaradók szüleivel folyamatos kapcsolatot tartunk. Probléma esetén rendkívüli időpontban és módon is keressük a családdal, a szülőkkel a kapcsolatfelvételt. 9.2.4 Pedagógiai szakszolgálatok A Közoktatási törvény 34.§ alapján az alapfeladatok ellátásában támogatásuk nagy segítség, amelyet gyakran veszünk igénybe. Szűréseket az iskolakezdéskor végzünk, de a tanulókkal végzett folyamatos munkavégzés során kiderülő esetekben is támaszkodunk a szakszolgálatokra úgy a hátrányos helyzetűek, mint minden más tanuló esetén. Az első lépés azonban ilyenkor is a szülő bevonása. Tapasztalataink szerint sok esetben nehéz elérni, hogy a szülő elfogadja gyermeke iskolán kívüli támogatásának szükségességét. 9.2.5 Közoktatási intézmények A beiskolázást megelőzően a partner óvodákkal tartunk kapcsolatot. A nagycsoportos gyermekek az óvodai igények szerint minden évben csoportosan felkeresik az iskolánkat, részt vesznek egy-egy tanítási órán is, ahol a nevelők őket is bevonják az órai tevékenységekbe. A jelentkező közül a hátrányos helyzetű családokról jelzéseket kaphatunk az óvodától, amelyeket már a tanulói jogviszony létesítésekor figyelembe veszünk. Kiemelt jelentőségű az önkormányzati fenntartású általános iskolákkal ápolt kapcsolat, amely rendszeres igazgatói munkaközösségi rendezvények formájában realizálódik. Alkalmunk van egységesen tájékozódni, a település összes általános iskolájában elfogadott eljárásokat kidolgozni és alkalmazni minden hátrányos helyzetű tanulót érintő kérdésben. Az iskolák eltérő programkínálata alapján felvételről-átvételről szóló döntésekben is segítik egymást az intézmények vezető, különösen a hátrányos helyzetűeket érintő igények esetén. A középiskolai beiskolázás során célunk, hogy valamennyi tanuló az érdeklődési körének megfelelő, a képességeihez illeszkedő legmegfelelőbb képzést válassza. Az előzetes tanulói és szülői tájékoztatás alkalmával a hátrányos helyzetű tanulók irányítását, beiskolázását fokozott figyelemmel kíséri az iskola, felvéve a kapcsolatot a kiválasztott középiskolával. Egyéni megítélés alapján a középiskola felé támogató javaslatot teszünk a hátrányos helyzetű tanuló beiskolázására.
9.2.6 Egyéb szervezetek, hatóságok A gyámhivatal, az iskolaorvosi ellátó rendszer, a rendőrség szakembereivel állandó munkakapcsolatban áll az intézmény. Prevenciós céllal rendszeresen előadásokat tartanak a szakterületek témaköreiből, osztályfőnökök, szaktanárok felkérésére. Ezeket a hatóságokat keressük fel akkor is, ha megoldásra váró probléma adódik. 9.2.7 Fenntartó Az intézmény szakmai, pedagógiai tevékenységét a mindenkori oktatási rektorhelyettes felügyeli. Az iskolai statisztikai kimutatások alapján a Műszaki és Gazdasági Főigazgatóság által történik az intézményi normatív támogatás igénylése, amely a feladatmutatók között tekintettel van a hátrányos helyzetűek számára, a velük kapcsolatosan ellátott tevékenységekre. A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság kezeli az iskolai pályázatokat is, amelyeknek támogatotti körében több konstrukcióban megjelennek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 9.3 Pályázati tevékenység Úgy a hátrányos helyzetű, mint a problémákkal nem küzdő tanulók iskolai körülményeinek javítása, tanulásuk, fejlesztésük feltételeinek optimalizálása érdekében az iskola pályázatokat nyújt be. Egy, a fenntartó által benyújtott, a TIOP keretén belül odaítélt pályázat eredményeként bővítés alatt áll az iskola modern oktatási eszköztára, amely hozzásegíti a tanulókat az önálló ismeretszerzéshez. Nem minden gyermeknek, főleg a hátrányos helyzetűeknek nem állnak rendelkezésükre otthonukban ezek az eszközök, amelyeket akár a tanítási órákon, akár azokon kívül, tanári felügyelettel és segítséggel igénybe vehetnek. A TÁMOP 3.1.4 konstrukcióban benyújtott pályázatunk az oktató munka tatalmi megújulást célozza: új oktatási módszerek, eljárások bevezetését, ami hatékonyabbá teszi úgy a hátrányos helyzetűek, mint a tehetséges gyermekek egyéni igényeihez szabott fejlesztését. 9.4 Intézményi minőségbiztosítási rendszer A rendszer gondoskodik a hátrányos helyzetűek és csoportjaik helyzetének feltárásáról, a működésben a hátrányos helyzet felszámolására tett erőfeszítések hatékonyságáról, eredményességéről a folyamatos és rendszeres partneri igényfelmérések által. A felmérések
eredményei alapján a célnak való megfelelés elérésére a rendszer folyamatosan átgondolásra, kiegészítésre kerül. 9.5 Iskolai programkínálat Cél, hogy tanórán kívüli foglalkozások által megerősítést kapjanak, korrekcióra, kiegészítésre, gyakorlásra, elmélyítésre kerüljenek az ismeretek, ezért felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások hirdet az iskola tanév elején, amelyekre szükség szerint a pedagógusok irányítják is a tanulókat. Az iskolában szervezett szabadidős tevékenységek: művészeti, sport és egyéb foglalkozások, rendezvények egyaránt szolgálják a közösségfejlesztést, a tehetségek felfedezését és támogatását, a pihenést, a szórakozást. A célunk, hogy a tanulók ne az iskola falain kívül, veszélyeztetett kortárs társaságban vagy környezetben keressenek lehetőségeket a szabadidő eltöltésére. Ebből a szempontból kiemelten fontos a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családokban nevelkedő gyermekek bevonása és irányítása ezekre a programokra. 9.6 Pedagógus továbbképzés Kívánatos, hogy a pedagógusok minél nagyobb számban szerezzenek ismereteket a hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény támogatására, valamint a továbbképzési rendszerben részt vegyenek a kompetencia alapú oktatásra történő felkészítésben. Ismereteket szerezve legyenek képesek hatékonyan alkalmazni olyan tanulásszervezési eljárásokat, technikákat, amelyekkel fokozható a tanulás iránti motiváció, csökkenthető a lemaradók hátránya.
10. INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉS A SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA
A DAOP 4.2.1 konstrukcióban az intézmény által benyújtott pályázat a következő fejlesztéseket és az azokhoz kapcsolódó, hátrányos helyzetű csoportok támogatását célozza: 10.1. Általános cél Azonos, a XXI. zázad követelményeinek megfelelő iskolai környezet megteremtése valamennyi kötelező közoktatásban résztvevő számára nemre, szociális helyzetre, etnikai hovatartozásra, egészségi állapotra és fogyatékosságra való tekintet nélkül.
10.2. Konkrétan pályázott tevékenységek 10.2.1 Akadálymentes bejutás biztosítása, és szabad mozgást lehetővé tévő környezet kialakítása az iskola épületén belül, valamennyi fogyatékosságra kiterjedően Magyarországon ma a közintézmények 50 %-a elérhető akadálymentesen a fogyatékkal élők számára. Ezek között vannak közoktatási intézmények is, de alacsony számuk miatt még mindig sok fiatal számára elérhetetlen a kortárs iskolai környezet és közösség. Intézményünk épülete építészeti szempontból egyszerű megoldással alkalmassá tehető a szóban forgó csoport számára, ahol teljes értékű fiatalként, megfelelő közegben sajátíthatják el az ismereteket, biztosítható a szocializációjuk, végezhető személyre szabott fejlesztésük. Az épületbe való bejutás, és valamennyi helyiség elérésének a lehetőségét biztosítja az akadálymentes környezet a fogyatékkal élő tanárjelöltek, a szülők, potenciális munkavállalók, vagy az intézménybe látogató vendégek számára. 10.2.2 Nyílászárók, fűtőtestek cseréje Energiatakarékos, környezetbarát megoldást képvisel, amely azt célozza, hogy folyamatos tartózkodásra és munkavégzésre alkalmas háttérkörnyezet keletkezzék valamennyi iskolahasználó számára. 10.2.3 Az ebédlő megnagyobbítása, a melegítőkonyha HACCP elvárásoknak megfelelő eszközökkel történő berendezése A közoktatásban kötelezően előírt, gyermekétkeztetésre vonatkozó elvárásnak nehezen tud az iskola megfelelni a jelenlegi infrastruktúrával, mivel kicsi az ebédlő befogadó képessége. A közétkeztetést csak az 1-4 évfolyam számára tudjuk helyben biztosítani. A közétkeztetést igénybe vevők között nagy számban vannak ingyenesen, illetve szociális helyzetükre tekintettel támogatott étkező gyermekek, akiknek a helyben való étkeztetését tudjuk biztosítani a támogatás következtében. A melegítőkonyhába beszerzendő eszközök az ANTSZ által hiányolt biztonságos gyermekétkeztetés feltételeit teremtik meg. 10.2.4 Az elektromos hálózat felújítása Megteremti a hátteret a korszerű info-kommunikációs technikák alkalmazásához, amellyel az oktató munka hatékonyságát növeljük. Az eszközök beszerzését egy korábban benyújtott és támogatásra ítélt TIOP pályázattal már biztosítottuk. Felhasználásukat a tartalmi megújulás terén feltételezi a kompetencia alapú oktatás bevezetése, lehetőséget biztosítva a tanulási tevékenységükben akadályozottak egyénre szabott fejlesztésére, valamint a differenciált képességfejlesztésre, a leszakadók felzárkóztatására, a tehetséggondozásra.
10.2.5 A tornacsarnok tetejének hidegburkolása Az objektum lapos tetős szerkezetű, megépítése óta eltelt több mint 30 esztendő alatt burkolása károsodott, és átereszti az esővizet. A felázott parketta burkolat, valamint az átázott világítóberendezések okozta károsodás következtében használhatatlanná válik a tornacsarnok, ahol a tanórai foglalkozásokon kívül is biztosítunk a tanulók számára szabadidős tevékenységeket. Megnyugtatóbb, ha szülői felügyelet hiányában a veszélyeztetett csoportok gyermekei felnőtt irányítással és felügyelettel töltik szabadidejüket. Csellengés, kortárs garázda fiatalok közössége helyett ezt a foglalkoztatási formát ajánljuk a tanulóknak, akár hétvégi foglalkoztatás keretében is. A mozgás, a sport egészségmegőrző, a közös játék integráló, közösségformáló funkcióját is érvényre juttathatjuk.
11. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD BETARTÁSA TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNKIKÁCIÓ
ÉRDEKÉBEN
VÉGZETT
Kiemelten fontos feladat a naprakész, érvényben lévő jogszabályok alapján történő tájékoztatás és információközlés az alábbiak szerint: -
Az intézmény Esélyegyenlőségi terve naprakész információkat tartalmazzon, amelyek harmonizálnak az aktuális, vonatkozó jogszabályokkal, az elfogadott és érvényben lévő egyéb iskolai dokumentumokkal; Az Esélyegyenlőségi terv jelenjen meg az iskola honlapján, de legyen hozzáférhető az irodákban, iskolai könyvtárban, tanári szobában is; Az Esélyegyenlőségi terv elfogadásának eljárásrendjébe be kell vonni a nevelőtestület valamennyi tagját, a szülői szervezetet, a Diákönkormányzat képviselőit.
12. ELJÁRÁS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD MEGSÉRTÉSEKOR A munkáltatónak lehetőséget kell biztosítania a tanulók és képviselőik részére a panasztételre. -
-
Az egyenlő bánásmód megsértésekor, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás eseteinek előfordulásakor a sérelmet elszenvedett vagy képviselője a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, az esélyegyenlőségi felelőshöz fordulhat panasztételre 3 napon belül. A tanulói, szülői panaszbejelentésről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, esélyegyenlőségi felelős a panasztételt követően azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját, vagy távollétében a hatáskörrel felruházott vezetőt. A panasz kivizsgálására az érintettek bevonásával 7 nap áll rendelkezésre. A kivizsgálás eredményéről, a következményekről és a panasz okának megszüntetésére irányuló tennivalókról az összes érintettet további 7 napon belül értesíteni kell.
13. ZÁRADÉK Az Esélyegyenlőségi tervet aláírók a dokumentumot az abban feltüntetett időszakra fogadják el, azt az érdekeltek számára nyilvánosságra hozzák és hozzáférhetővé teszik. Az esélyegyenlőségi törvény követelményének érvényesülését az intézményben az arra jogosult személyek, valamint a hatóság ellenőrizhetik. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárás során a jogsérelmet szenvedett kiskorú gyermek képviseletében annak szülője, gyámja, az általuk meghatalmazott hatóság vagy jogi személy jár el. Az elfogadott Esélyegyenlőségi tervet annak lejárta előtt módosítani csak új jogszabályi előírások vagy az azt indokolttá tévő megváltozott körülmények miatt lehet.
Szeged, 2009. április
Dr. Sipos Ibolya igazgató
Fröhlichné Kapronczay Éva
Dr. Katonáné Papp Éva
gyermek és ifjúságvédelmi felelős
esélyegyenlőségi felelős
