A SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2010
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető Az iskola feltételrendszere Nevelési program Küldetésnyilatkozat Jövőkép Stratégiai célok Pedagógiai alapelvek, értékek Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányos enyhítését segítő tevékenységek A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Helyi tanterv Bevezetés a helyi tantervhez Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak; a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. és 6. évfolyamon A nem szakrendszerű oktatás óraterve A teljesítmény értékelése A kompetencia alapú oktatás intézményi megvalósulása Kompetencia alapú oktatási programok bevezetése a 2009/2010. tanévben A kompetencia alapú oktatás bevezetésével érintett tantárgyak helyi tanterve Magyar nyelv és irodalom Hon- és népismeret modul Történelem Matematika Angol nyelv Technika és életvitel Témahét Egészséghét
4 5 8 9 10 12 13 16 21 30 34 38 41 43 45 47 49 52 53 54 57 60 63 69 72 75 77 79 92 95 104 119 129 144 149 2
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái; rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam befejezésébe A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek Záradék
158 159 160 162 165 169 171 173 174 176
3
Bevezető E program a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola nevelőoktat munkájának biztosítását és hosszú távú tervezését segítő intézményi dokumentum, amely a hatályos jogszabályok, különösen a • többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, • 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, • 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, • 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, • 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről, • 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján készült. Pedagógiai programunk az intézményben folyó nevelés-oktatás céljait, feladatait, eszköz és eljárásrendjét, garanciális szabályait tartalmazza. Általános rendelkezéseinek végrehajtásáról az intézmény további dokumentumai, így a • Szervezeti és Működési Szabályzat, • Intézményi Minőségirányítási Program, • Házirend, • Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének-oktatásának programja, • Házirend, • éves iskolai munkaterv rendelkeznek, amelyek a pedagógiai programmal megegyező szellemiségben, ahhoz illeszkedő tartalommal készültek. Az intézmény adatai Fenntartó: Szegedi Tudományegyetem Név: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Cím: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5. OM azonosító: 029635 Beiskolázási körzet: Szeged város közigazgatási területe Tanulócsoportok száma: 24 Felvehető maximális tanulólétszám: 650 Ellátott alapfeladata: Alapfokú nevelés, oktatás Képzési sajátosságok: nem szakrendszerű oktatás, kompetencia alapú oktatási programok, két idegen nyelv oktatása, bontott tanulócsoportban idegen nyelvek, informatika oktatása, tantárgycsoportos oktatás az 1-4. évfolyam egyes tanulócsoportjaiban, napközi ellátás, tehetséggondozás, tanórán kívüli művészetoktatás (képzőművészet, zene, tánc), sporttevékenységek, erdei iskolai programok, változatos kulturális és szabadidős tevékenységek.
4
Az iskola feltételrendszere Tárgyi feltételek Az intézmény egy belvárosi ingatlanon található épületben működik 1976 óta. Jelenleg a nappali rendszerű oktatáshoz 32 oktatási helyiség áll rendelkezésünkre. Az iskola épületében 13 tanári munkaszoba, illetve szertár található. Rendelkezünk egy 30 fő befogadására alkalmas könyvtári olvasóteremmel, egy 72 fős ebédlővel (2011. szeptemberétől az ebédlő befogadó kapacitása 100 fő), egy tornaszobával és egy 426 m2 -es küzdőtérrel és lelátóval rendelkező tornateremmel. Az iskola betonozott udvarát társintézményünkkel a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal közösen használjuk. A fenti helyiségekben 8 évfolyamon 24 osztály tanulói folytatják általános iskolai tanulmányaikat. 12 osztály az 1-4. évfolyamon állandó osztályteremben végzi munkáját, az 58. évfolyam 12 tanulócsoportja pedig a szaktantermi rendszerből eredően óránként váltogatja a tantermeket. Az iskola helyiségei osztályterem szaktanterem kisterem tanári tárgyaló tanári munkaszoba szertár igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda adminisztrációs iroda könyvtár könyvtári előkészítő mosdók, mellékhelyiségek emeletenként: tornaterem tornaszoba tornatermi öltöző aula porta taneszköz-tároló helyiség büfé kazánház
15 9 4 1 1 12 1 1 1 1 1 1 felnőtt (női, férfi) akadálymentes 2 tanulói (leány, fiú) 1 1 2 1 2 3 1 2
A napköziotthonos foglalkozásokra főleg az alsó tagozatos tanulók tartanak igényt. Délutánonként saját osztálytermében közel 300 tanuló vesz részt a foglalkozásokon 9 nevelő irányításával.
5
Az iskola épülete a beköltözés – 1976 – óta erősen igénybevett. Fekvése szerencsétlen, mivel a délelőtti órákban a tantermek erős napsugárzásnak vannak kitéve, az ablakok forgalmas utcára nyílnak. A folyosók óraközi szünetekben zsúfoltak. A szaktantermekbe történő "vándorlás" 4 emelet között fizikailag igénybe veszi a tanulókat. A tantermek elrendezését próbáltuk racionalizálni, amikor az 1-4. évfolyam tantermeit a 2., illetve a 3. emeleten csoportosítottuk. Ezeken az adottságokon nem tudunk változtatni, azonban 2009-ben eredményesen pályáztunk az Európai Unió és a Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló iskolafelújítási programban. Ennek kertében sor került teljes körű, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő akadálymentesítésre a mosdók átalakításával és felvonó beépítésével, energiatakarékossági szempontok érvényesítése céljából a nyílászárók és fűtőtestek cseréjére valamint az elektromos hálózat felújítására, a nagy igénybevétel miatt az ebédlő megnagyobbítására és a melegítőkonyha HACCP-rendszerben történő átalakítására, valamint állagmegóvás céljából a tornacsarnok lapos tetejének vízzáró borítására. Tornatermünket 50-50 % -ban megosztva használjuk a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal. A tornacsarnokot városi és országos rendezvények céljából (hétvégeken) bérbe is adjuk. Az intézményi infrastruktúra felújítására nyert pályázati támogatásból sporteszközök beszerzésére is nyílt lehetőség. Alsós tanulóink az első emeleti tornaszobát használják, de - a sportudvart is beszámítva - a mindennapi 45 perces testnevelés, illetve szabad levegőn való játékos mozgás céljára igénybe vesszük a közelben található köztereket is. Télen valamennyi alsós osztály rendszeresen látogatja a korcsolyapályát, a tavasztól pedig valamennyi osztályunk úszás-oktatásban vesz részt. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a Ságvári Gimnáziumban működő orvosi rendelőben biztosítjuk, a fenntartó alkalmazásában álló iskolaorvos és védőnő gondoskodik a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzéséről. Az iskolai könyvtár egy előkészítő helyiséget és egy olvasótermet foglal magában. Működtetéséhez folyamatosan frissítjük a SZIRÉN számítógépes programot, beszereztük a szükséges számítástechnikai eszközöket. Az állomány számítógépes nyilvántartása teszi lehetővé az áttekinthetőbb és könnyebb kezelést. A könyvtári állomány fejlesztésére saját forrást, és a Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítványtól nyert pályázati támogatást használjuk fel. Az olvasóterem könyvtári órák megtartására alkalmas, de egyéb tanítási órákat és foglalkozásokat is tartunk ebben a helyiségben (pl. házi versenyek, író-olvasó találkozók, munkaközösségi foglalkozások, stb.). A gyerekek egészségét növekedésük gyors ütemének időszakában elhasználódott iskolabútoraink cseréjével igyekszünk óvni. Pályázati bevételi forrásainkból és az iskola alapítványán keresztül szülői támogatásokból 2000-től számos osztálytermünkben ergonómiailag tervezett bútorokat szereztünk be. A bútorcsere befejezésére 2010-ben szintén az európai uniós pályázati támogatás teremtett lehetőséget. Fontos feladat a technikai szemléltető eszközök körének bővítése. Törekvésünk, hogy folyamatosan minden tanterembe és szaktanterembe rögzített projektor, számítógép, interaktív tábla, mozgatható video-szekrényben televízió, video lejátszó, CD lejátszó és kazettás magnó kerüljön elhelyezésre, valamint megoldható legyen írásvetítő tárolása és használata. 6
Az iskolai IKT eszközök beszerzését az iskolafelújítási programhoz kapcsolódó, infokommunikációs eszközök beszerzését célzó projekt támogatja (TIOP 1.1.1), amelyre szintén pályázott az intézmény. A megújult infrastruktúra és az arra telepített korszerű infokommunikációs eszközök reményeink szerint nagyban hozzásegítenek ahhoz, hogy eredményes legyen az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka. Személyi feltételek Az 54 tagú nevelőtestület szakmailag, módszertanilag felkészült, igényes pedagógusokból áll. A szakos ellátottság teljes, számos pedagógus több diplomával rendelkezik. A testület tagjai folyamatosan részt vesznek akkreditált pedagógus-továbbképzéseken. Közülük 3 fő – egy gyógypedagógus, egy beszédfejlesztő pedagógus és egy pszichológus, mozgásterapeuta – támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását. Az érintettek közül valamennyien részt vettek a nem szakrendszerű oktatásra történő felkészítésben, valamint a tantestület 30%-a megszerezte a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges ismereteket. A nevelő-oktató munkát 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző és 1 fő rendszergazda segíti.
7
NEVELÉSI PROGRAM
8
KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Másért kell élned, ha valóban magadnak akarsz élni.” (Seneca) Valljuk, hogy egy iskolakoncepció csak akkor lesz eredményes, ha az intézmény falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés és a társas érintkezés szabályait, akik segítőek és toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép történelmét, értékeit és tisztelik az európai és más népek hagyományait, kultúráját, és akik harmonikus kapcsolatot tudnak létesíteni az őket körülvevő természeti környezettel. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki, ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös érdeklődés, bizalom, aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. Előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni. A kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a munkaerőpiacon való sikeres érvényesülésre. Nevelési programunk, az életkori sajátosságok figyelembe vételével az iskolai közösség, a kisebb közösségek és csoportok aktivitására, együttműködésére, öntevékenységére épül. Olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, kulturált kommunikáció, csapatszellem. Arra törekszünk, hogy mindez szegregációmentes együttnevelési környezetben valósuljon meg. Iskolánkban biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget a tanulásban a kulcskompetenciák szilárd megalapozásával, a tanulási nehézségek feltárásával, az arra rászorulók egyéni felzárkóztatásával, valamint a tehetség felismerésével és kibontakoztatásával. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink egyaránt hassanak az értelemre és az érzelemre, maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, vendégeknek, tanároknak. Az egészséges életmódra nevelés érdekében fontosnak tartjuk pozitív életmódminták megismerését és alkalmazását, a harmonikus személyiség értékként való tiszteletét. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. 9
JÖVŐKÉP Iskolánk 8 évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskolája. Intézményünk színtere a tanár szakos egyetemi és főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének. Iskolánkat/programunkat azoknak a családoknak ajánljuk, akik az iskolától magas szintű anyanyelvi kultúrával rendelkező, idegen nyelveket beszélő, a világra nyitott, természettudományos alapismeretekkel rendelkező, önmagukért és környezetükért felelősséget vállaló, demokratikus elveket valló polgárok nevelését várják. Olyanokét, akik az európai szellemiségben, erkölcsben élő magyarság történelmén, hagyományain, eredményein nevelkednek és azokat képesek és akarják továbbvinni. Törekvésünk, hogy a művészetekre fogékony, alkotó, az egészségmegőrzés feltételeit ismerő és gyakorló, a szabadidő tartalmas, aktív eltöltését igénylő gyermekeket neveljünk. Veszélyeztetett világunkban gyermekeinket a környezet értékeinek, a természet kincseinek óvására, védelmére, az egyének és a közösségek felelősségének fontosságára tanítjuk. A többféle nyelvválasztás lehetőségét továbbra is felkínáljuk. Rendszeresen biztosítjuk az egészségnevelést korcsolyázást, sítábort, tömegsport foglalkozásokat.
célzó
tevékenységformákat:
úszást,
A szabadidő hasznos eltöltésének gazdag választékát kínáljuk és kihasználjuk a város lehetőségeiből adódó programokat (könyvtár, hangversenyek, színház, budapesti színházlátogatások, mozi, koncertek, múzeumok). Folytatjuk a jövőben is a művészeti iskolák és az intézményünk közötti együttműködést. Igény szerint továbbra is biztosítjuk a helyben történő hitoktatást. Az oktatott idegen nyelvek nyelvterületein fenntartjuk, illetve bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat intézményi szinten. (Különös tekintettel a Comenius-Socrates korábbi partneriskoláira.) Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő ünnepélyeink, évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezéseink, rendezvényeink, a tudatosan kialakított szokások, jelképek (nyakkendő és sál, kitüntetések) erősítik az iskolához tartozást. Igény szerint megszervezzük az egész napos nevelést-oktatást. Az intézmény komfortját folyamatosan javítjuk, az esélyegyenlőség tárgyi feltételeinek biztosításához pályázatok segítségével kívánunk hozzájárulni, valamint ugyanezen módon az iskolaépületet alkalmassá tenni az IKT (információs – kommunikációs technológia) eszközeinek fogadására, azok alkalmazására. 10
Támogatjuk a pedagógus továbbképzés keretein belül a szakvizsgák megszerzését, a nem szakrendszerű és a kompetencia-alapú oktatásra való felkészülés és a sajátos nevelési igény kielégítésének területén. A pedagógus mesterképzésre mentortanárok felkészítésével készülünk fel. Az intézményben folyó minőségi munkát a minőségirányítási rendszer folyamatos működtetésével biztosítjuk.
11
STRATÉGIAI CÉLOK Intellektuális képességek -
Az önálló ismeretszerzés kialakítása hatékony tanulási technikák elsajátításával. A komplex információk kezelésének képessége, a lényeglátás és tájékozódás az ismeretekben. A lehetséges információforrások és használatuk megismerése. Kommunikációs képesség. Az önkifejezés szóbeli és írásbeli készségszintű használata. Normatív képesség. Az általános emberi értékek megismerés, elfogadása és az azokkal történő azonosulás. Problémamegoldó képesség. A probléma felismerése, értelmezése és megoldási lehetőségei.
Szocializáció A mindennapi élet képességének közvetlen, tapasztalati úton történő elsajátítása -
Az iskolára, mint intézményre, annak szabályaira és követelményeire történő szocializáció. A kortárs csoportra történő szocializáció: a társas kapcsolatok, az együttműködés és közösségtudat alakítása. Nyitottság és érzékenység a környezet és az embertársak iránt.
Környezeti kultúra -
-
A szűkebb és tágabb környezet megismerése, megértése. Magyarország és a nemzetiség lakta vidék megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti és nemzetiségi kultúra megismerése, megértése, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti, nemzetiségi önbecsülés, hazaszeretet. Az otthon, az iskola, a település környezettudatos szemlélete, ápolása, felelős részvétel annak alakításában.
Pozitív élmények a gyermekek számára -
Tanulás iránti motiváltság. Meghatározó élmények szabadidős programok keretében. Aktivitásra ösztönzés.
A fenti stratégiai célokat az iskola az éves munkatervében rövid távú célokká alakítja, és meghatározza a megvalósításukhoz szükséges feladatokat és tevékenységeket.
12
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK A pedagógiai alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés-oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelésioktatási tapasztalatokra alapozva alapulva biztosítják a nevelés eredményességét. A közoktatási törvényben megfogalmazott elvek Szakmai önállóság: Az iskola által elkészített óraterv és helyi tanterv alapján végzett nevelőoktató munka. Vallási-világnézeti semlegesség: A világnézeti hovatartozás tiszteletben tartása: az intézményen belül helyet biztosítunk a tanulók és szüleik által igényelt vallásoktatáshoz.. Ingyenesség: Az iskola nevelő-oktató munkájával összefüggő szolgáltatások ingyenesek. Az iskolahasználók törvény által nem biztosított igényeinek kielégítésére szükség esetén önköltséges tevékenységformák beiktatása a működésbe. Anyanyelven való tanulás joga: Tanulóink magyar állampolgárok, iskolai nevelésükoktatásuk anyanyelvükön zajlik valamennyi tárgyból. Hátrányos megkülönböztetés tilalma: A tanuló nevelése-oktatása során semmilyen módon és körülmények között hátrányos helyzetbe nem hozható. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása: A hátrányokkal küzdő tanulók segítése, a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása és felkarolása, ép társaikkal történő együtt történő nevelése és oktatása. A gyermek mindenekfelett álló érdeke, a gyermeki jogok érvényesítése: A diákjogok érvényesítésére az iskola Diákönkormányzatot működtet, amelynek tevékenységét segítő pedagógus támogatja. Általunk fontosnak tartott pedagógiai alapelvek Egységesség elve: Az egységesség az egyik legalapvetőbb elvárás oktató-nevelő munkánk során. Arra törekszünk, hogy valamennyi tevékenységünket ugyanazok az elvek, célok határozzák meg, ezeket igyekeztünk kifejezésre juttatni az intézményi dokumentumainkban. Egyenrangúság és bizalom elve: A pedagógus segítő-tanácsadó szerepe domináljon a nevelés-oktatás folyamatában. Az irányító szerep a pedagógusé a megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivizálásában, a közös tevékenységek megszervezésében, a tanulók személyisége és közösségeik fejlesztésében. Kapcsolatukat bizalom, megértés, tiszteletet kell, hogy kölcsönösen jellemezze. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: A tanuló értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztését saját fejlettségi szintjéhez kell igazítani.
13
A különböző közösségekhez tartozás és a külső hatások elve: A nevelés-oktatás különböző hatásrendszereken át, a közösségekben (család, osztály- és egyéb gyermekközösségek, tágabb környezet, társadalom), a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével zajlik. Az iskolai közösségekben az irányító, kezdeményező szerep a pedagógusé, aki ebben a közegben segíti a tanulót önállóságának, öntevékenységének kibontakoztatásában, az iskolán kívüli esetleges ártó hatások korrigálásában. Tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelő-oktató munka folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, az ismeretek befogadásának új módszereivel. (tanuló-kísérletek, megfigyelések, kirándulások, erdei iskolák, valamennyi tanórán és iskolán kívüli tevékenység). Motiváció és szemléletesség elve: A tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások, új tanulási és tanítási technikák alkalmazása. Következetesség elve: Igényesség valamennyi tevékenységünkben, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. A teljesítmények rendszeres ellenőrzése, mérése, értékelése. Visszajelzés elve: Folyamatos (szóbeli és írásbeli) visszajelzés, tájékoztatás a tanulói teljesítményekről. Nevelési alapelvek Demokráciára nevelés elve: Az életkori sajátosságoknak megfelelően felkészíteni a tanulókat az aktív állampolgári életre, az alapvető emberi jogok megismertetésére. A demokráciára, aktív állampolgárságra felkészítő személyközi kompetenciák elsajátítását és gyakorlását az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Európai, humanista értékrend elve: Nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Magyarságukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megváltozott lehetőségekkel. Az idegen nyelvek tanulásával tudjanak kommunikálni az uniós és más országok állampolgáraival. Magyarságtudat, hagyománytisztelet elve: A magyar kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése. (magyar nyelv, irodalom, zene, képzőművészet) Legyenek büszkék azon értékeinkre, amelyek az európai és az egyetemes emberi kultúrát gazdagították. Kiemelkedő történelmi személyiségeink, európai és világhírű tudósaink, felfedezőink, sportolóink, művészeink legyenek példaképeik. Szociális értékrend elve: Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Társas kapcsolatokban az együttműködés, a kulturált kommunikáció, a konfliktuskezelés, az egymásért érzett felelősség kialakítása. Erkölcsi, etikai normák ismerete és azok betartása.
14
Személyes motívumok elve: Személyes kompetenciák kialakítása, megerősítése, fejlesztése. Helyes önismeret, énkép meghatározása. Önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformák, viselkedési normák ismerete, betartása. Saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése. Egészséges és kulturált életmód elve: Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában élő személyiség tudatos kialakítása, az egészséges állapot fenntartása. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. Környezettudatosság elve: Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával: az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítása. Ismerjék meg a megelőzés, a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést. Oktatási alapelvek Az értelem fejlesztésének elve: Logikus, okfeltáró gondolkodás, a tanulási motívumrendszer kialakítása. Értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képességek, a tanulási képesség fejlesztése. Az egyéni igényekhez igazodó fejlesztés elve: differenciált képességfejlesztés, különféle tanulásszervezési technikák és módszerek alkalmazása. Koncentráció elve: Tantárgycsoportok, tananyagtartalmak között összefüggések keresése, feltárása, megértése. Önálló ismeretszerzés elve: A tanórán kívüli, önállóan szerzett ismeretek bevonásának képessége. Az önművelés igényének elve: A megismerési, felfedezési vágy felkeltése. Eljárások az ismeretek önálló hozzájutásához. Oktatási alapelveink a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével az alábbiak szerint módosulnak, illetve egészülnek ki: -
Tevékenységközpontúság, problémaközpontúság, felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat. Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása. Koordináló, segítő, támogató tanári attitűd. Differenciálás, egyéni képességfejlesztés, esélyegyenlőség érvényesítése. Tehetséggondozás – hátránykompenzálás párhuzama. Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése. Folyamatosság és fokozatosság elve. A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése tanórán és tanórán kívül. A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása. Átláthatóság, következetesség, rend. 15
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Értékek
A pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat egy általunk követendőnek tartott értékrend kialakításának rendeltük alá. Ezen értékek közül, amelyeket közvetíteni igyekszünk tanítványaink felé, a következőket emeltük ki: -
Tudás
-
Erkölcs
-
Kommunikáció
-
Egészség
-
Környezettudatosság
-
Természetvédelem
-
Hazaszeretet
-
Közéletiség
Célok Ezen értékrend kialakításához deklarált céljaink az alábbiak: Korszerű alapműveltség, amelynek birtokában meg tudnak felelni a sikeres középiskolai beiskolázás követelményeinek. A tárgyi tudás mellé szerezzék meg mindazokat a kommunikációs képességeket, kulcskompetenciákat, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Sikerkritérium az iskolánk beiskolázási mutatója (fő/év). E cél realizálásával arra is törekszünk, hogy növekedjenek a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő tanulóink száma (fő/év), javuljanak a tanulmányi eredmények (személy/tanulmányi átlag). Kulturált magatartás, kommunikáció, amely segít a személyiség értelmi és érzelmi megalapozásában, a kapcsolatteremtésben, a fegyelemre és önfegyelemre nevelésben. Sikerkritériuma a tanulók fegyelmi ügyeinek csökkenése (db/év), a dicséretek és elismerések arányának növekedése (db/év), a házirend szabályainak fokozottabb betartása.
16
Testi, lelki egészség, harmónia, amelynek birtokában képesek kezelni saját és kortársaik problémáit, törekszenek egészségük megőrzésére, fizikai erőnlétük fejlesztésére. Sikerkritérium a betegségek miatti hiányzások számának csökkenése (fő/év), az iskolánkban és az iskolán kívül rendszeresen sportoló tanulóink számának növekedése (fő/év). Az étkezési szokások javulása, az iskolai büfében egészséges termékek árusítása. Életkorhoz illeszthető közéletiség Érdekelje a tanulókat körülvevő világ és élet, tanulják meg az iskolai életben is gyakorolni a jogaikat, kötelességeiket. A végső cél, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és foglalkoztathatóak legyenek. Sikerkritérium: Vegyenek részt tanulók számára rendezett, önkormányzatiságukat érintő fórumokon (fő/év), azokon vállaljanak aktív szerepet, az iskolában vegyenek részt a diákok ügyeinek intézésében (db/év), a felelős véleményformálásban. Iskolán kívüli megnyilvánulásaikban is kövessék az iskola által megfogalmazott erkölcsi normákat. Esztétikus, igényes mesterséges környezet: tanulóink szűkebb és tágabb iskolai környezete, amelynek kialakításában és fenntartásában aktívan részt vesznek, amelyben jól érzik magukat. Sikerkritérium: több zöld sziget a folyosókon és az osztálytermekben (db/év). Csökkenő számú rongálások (db/év). A tanulók által készített képzőművészeti alkotások felhasználása a folyosók, osztálytermek díszítésére, kiállításokon (alkalom/év). A szelektív hulladék problémamentes gyűjtése.
Feladatok
Feladatok (Mit?) Gyermekközpontú nevelés-oktatás
Eljárások (Hogyan?) Toleráns viselkedés a tanulókkal szemben „A gyermek partner” elv érvényesítése Személyes példamutatás Tanuló-tanár, szülő-tanár pozitív viszony Kritika elfogadása Véleményalkotás tanítása Közléskultúra fejlesztése Harmonikus, nyugodt, kiegyensúlyozott Harmonikus, nyugodt, biztonságos légkör tanulói személyiség Pedagógus minta Motiváltság biztosítása, alkotókedv erősítése, Motiválás kreativitás fejlesztése Érdeklődés fenntartása Alkotó légkör Problémafelvetés lehetősége Érdeklődő, kutató tanulói személyiség Készségek, képességek formálása Reális énkép Önértékelés, társértékelés Pozitív személyiségjegyek Reális egységes mérés, értékelés Valós értékek, értékrend Értékközvetítés, példaadás, értékítélet, értékrangsor
17
Önbizalom, bizalom Hátránykompenzálás Inkluzív pedagógiai kultúra Egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség A tudás értékké tétele Piacképes tudás Felelősségérzet, felelősségvállalás Fegyelmezett, megfelelő viselkedéskultúra A közösségi életben való aktív részvétel
Önképzés, önmegvalósítás Hazafiság, hazaszeretet Olvasóvá nevelés IKT technikák Erkölcsi nevelés Kortárs kapcsolatok Nyelvi képességek Egészséges élet Testi nevelés Környezeti nevelés A szabadidő helyes eltöltése Családi életre nevelés Tudatos fogyasztói magatartás
Gazdag érzelemvilág Társas kapcsolatok koordinálása Differenciálás Felzárkóztatás Szociális segítségnyújtás Szegregációmentes együttnevelést biztosító tanulási környezet A szelektív hatások mérséklése Megfelelő szaktárgyi kompetenciák kialakítása Hatékony, változatos pedagógiai tevékenység Feladatadás, feladattudat fejlesztése Világos, érthető, a tanulók által elfogadott és követhető követelményrendszer Neveltségi szint emelése A közösség tiszteletben tartása Közösségfejlesztés Közösségtudat, a közösséghez tartozás pozitív élménye A tudás, a munka öröme Az életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek kínálata Hagyománytisztelet, tolerancia, megbecsülés, kulturális értékek A műveltség fontosságának tudatosítása Könyvtárhasználat Irodalmi programok Digitális pedagógia alkalmazása IKT eszközök egyéni felhasználása Normafejlesztés, normaközvetítés Barátság Fiú-leány kapcsolatok Megfelelő kommunikáció Az egészség közvetítése: táplálkozás, életmód, személyi higiéné, mentális egészség, pszichoszexuális fejlődés Mindennapos testnevelés Sportkörök Kirándulás, természetjárás Az élet, a természetes és mesterséges környezet, tisztelete védelme Sokszínű szabadidős programok kínálata, lehetősége A család tiszteletben tartása Alkalmazkodóképesség családon belül Okos gazdálkodás Reklámok: célok és hatások Áruházak üzletek látogatása, termékek megismerése 18
A célok megvalósítását támogató eszközök Tanórákon megvalósuló tevékenységek • Kompetencia alapú oktatási programok bevezetése: A modul, teljes tanórai lefedettséggel Szövegértés-szövegalkotás Matematika Idegen nyelv Szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterület • Tantárgytömbösítés Tantárgytömbösített oktatás a 7. és 8. évfolyamok tanulócsoportjaiban szakrendszerű oktatásban zajlik 2009/2010. tanévtől történelem és társadalomismeret valamint fizika, a 2010/2011. tanévtől pedig a kémia tantárgyak bevonásával. A tanórai foglalkozásokat ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezzük. Egy- egy tanítási ciklus legalább két hetente váltja egymást; a bevont tantárgyak tanítási órái legalább két egymást követő napra esnek; a tanítási napokon az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő, a tantárgytömbösítésbe bevont órának kell lennie; ezeket az egy tanítási napra eső órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. • Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Az intézményi fejlesztés eleme, amelynek keretében az életvitel és gyakorlati ismeretek kompetenciaterület ismereteit angol nyelven sajátítják el a tanulók a 7. és 8. évfolyamok tanulócsoportjaiban. A tanórák előkészítésében és megvalósításában az angol és a technika szakos pedagógus teljes mértékben együttműködik. Ezáltal a tanulók összehangolt fejlesztése történik különböző szakos tanárok által a domináns kompetenciák: idegen nyelvi kommunikáció és problémamegoldás, tevékenykedtetés terén. Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterületen tantárgyi bontásnélküli magyar irodalmi és nyelvi ismeretek tanítása zajlik az 5. évfolyam tanulócsoportjaiban. Moduláris oktatási program A tánc és dráma, valamint hon és népismeret oktatása a magyar nyelv és irodalom tárgyakon belül, moduláris formában valósul meg az 5. évfolyam tanulócsoportjaiban.
19
Nem tanórai formában megvalósuló tevékenységek Három hetet meghaladó projekt Témája a környezeti nevelés. A programban az iskola valamennyi tanulója részt vesz. Témahét 1. Európai országok civilizációja: ország- és nyelvismeret 2. Egészségnevelés: eltérő tematikával, külön szervezve az alsó és a felső évfolyamok számára. Erdei iskola Iskolánkban hagyományosan, de nem kizárólag a tanév végén zajlik. A program a környezeti nevelés hatékonyságát támogatja. Természeti tájaink, élőhelyek, történelmi emlékhelyek felkeresésével gyarapodnak a gyermekek ismeretei szülőhazájukról, megismerik népünk kultúráját, szokásait, hagyományait, megtapasztalják és megértik a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatását az épített környezettel, kiemelt szerep jut a szociális készségek alakításának, segíti a kortárs kapcsolatok mélyülését, a közösségfejlesztést. Hozzájárul a társak megismeréséhez, az önismeret fejlesztéséhez. Életkori sajátosságokhoz mérten megvalósul az önellátás és önállóság gyakorlása.
A célok megvalósulását támogató kompetencia alapú tanítási – tanulási munkaformák
Csoportmunka Páros munka Egyénre szabott munkaforma Részben egyénre szabott szervezeti forma Differenciált tananyag-feldolgozás: tartalmi differenciálás szervezeti tanulócsoportos bontás tanulási követelmények differenciálása Foglalkoztató feladatlapok készítése Kooperációra – együttműködésre épülő tanulásszervezési módok: Problémaalapú tanulás Kooperatív vita Drámamódszer a tanításban Pedagógiai projekt A nem szakrendszerű képzéssel és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével módosult a helyi tanterv. Az intézményi óratervben végrehajtott változásokat tartalmazó óratervváltozatokat a helyi tanterv elején beillesztettük.
20
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A tanulók közötti különbségek kezelésénél a leggyakrabban felmerülő kérdés: miként alakultak ki az eltérések? Az individuális különbségek örökletes és környezeti tényezők bonyolult összefüggése révén alakulnak ki. A legújabb erre irányuló kutatások szerint "minden emberi különbség potenciálisan érték", ezért az oktatásban az individuális fejlesztés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. A tömegoktatás gyakorlatában a helyi nevelési programunk, helyi tanterveink összeállításának és megvalósításának célja tanulóink személyiségének megfelelő módon történő, egyénre szabott fejlesztése. Az iskolánkban folyó személyiségfejlesztés nem tantárgyként jelentkezik az intézmény helyi tantervében, hanem áthatja munkánk egészét. Az iskola légkörének, hangulatának, az itt dolgozó pedagógusok oktató-nevelő munkájának olyannak kell lennie, amelynek következményeként minden tanulóban a legértékesebb személyiségjegyek alakulnak, fejlődnek. Alapvető fontosságú a személyes kompetenciák megismertetése, magalapozása, fejlesztése, hogy minden tanuló ismerje saját személyiségének jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit: éntudatosság, önismeret, helyes önértékelés, egészséges önbizalom jellemezze őket. Tanulóink képesek legyenek a tudatos önszabályozásra a viselkedés, a tanulás és a játék során is. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy szabadon, őszintén fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket. Az asszertív magatartás szabályai szerint egyenlő partnerként, egymás jogainak megsértése nélkül viselkedjenek egymással. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusa által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, közvetett és közvetlen nevelési módszerek.
Személyiségfejlesztés az iskolánkban A pedagógusok együttműködése, nevelő-oktató munkánk összehangolása, a követelmények egységessé tétele és kiszámíthatósága segíti a derűs, nyugodt, alkotó személyiségek formálását. Az iskola a gyermeki személyiség egyediségének tiszteletben tartásával a környezetéhez alkalmazkodni és azt alakítani képes embereket kíván nevelni. Ennek érdekében különös figyelmet szentelünk azon - a személyiségből fakadó egyéni sajátosságoknak a megismerésére, az egyes tanulók között mutatkozó eltéréseknek a csökkentésére, amelyek a gyermek szocio-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak.
21
Az iskolába lépés feltételei Az iskolaérettséget elérő tanuló az óvoda által kiállított, iskolaérettséget igazoló dokumentummal jelentkezik az iskolába. Beiskolázásra Szeged város közigazgatási területéről jelentkezhetnek a tanulók. Beiskolázási körzetünkből az alapító okiratban meghatározott 620 fős maximális tanulólétszám 80 %-a kötelezően a kijelölt körzetből kerül felvételre. Beiskolázás során előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Túljelentkezés esetén sorsolással választjuk ki a felvételre kerülőket. Előnyt élveznek továbbá azok a jelentkezők, akiknek nagyobb testvére iskolánk beíratott tanulója, vagy szülője (szülei) az egyetem dolgozói. Leendő elsőseink beilleszkedése érdekében már a tanévet megelőzően intézményes lehetőséget biztosítunk a kapcsolatfelvételre és az iskolára való ráhangolódásra nyílt napok keretében, amikor partner óvodák iskolaérett életkort elérő kisgyermekeit fogadjuk iskolánkban. December hónapban kézműves foglalkozást, februárban sportfoglalkozást szervezünk számukra, amelyet tájékoztató szülői fórum követ. A bevezető időszakban az iskolába kerüléssel együtt járó, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel támogatjuk és tesszük törésmentessé. A biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmóddal érjük el, hogy élményként küzdjenek meg feladataikkal, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, ne kudarcként éljék meg sikertelen próbálkozásaikat, felfedezhessék belső értékeiket. Az óvoda-iskola átmenet A tanév elején átmeneti időszakot biztosítunk. Ebben az időszakban a pedagógussal és a társakkal való ismerkedés, a helyes iskolai, kommunikációs és tanulási szokások kialakítása zajlik. Ezekben a hetekben nagyon fontos a gyermek szimpátiájának erősítése, bizalmának elnyerése, az biztonság megteremtése, oldott légkör kialakítása. Jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az osztálytársak megismerjék egymást, érdeklődjenek egymás iránt. A leendő osztálytanítók azonban már a beiskolázást megelőző tanév során találkozhatnak az akkor még érdeklődő szülőkkel és gyermekeikkel. Ilyen, az iskolánk által felkínált alkalmak: - partner óvodák csoportjainak iskolalátogatása, tanórák látogatása; - nyílt kézműves és sportfoglalkozások az iskolában decemberben és februárban; - kiscsoportos ismerkedő foglalkozások tanulócsoportonként a beiratkozáskor; - játékos családi nap tanévkezdés előtt.
22
Az óvodából az iskolába való átmenet időszaka iskolánkban az első évfolyam tanulócsoportjaiban rendszerint hathetes időszakot foglal magában. Az általános iskola ezen szakaszában a hangsúly a játékos fejlesztésen van. A tanítók év elején megfigyelnek, megismernek minden kisgyermeket, és ennek megfelelően tervezik meg a előkészítő szakaszban folyó munkát.. A kiscsoportokon belüli differenciálás lehetővé teszi, hogy mindenki a saját ütemének megfelelően haladjon. Első osztályban kiemelt szerepe van a mozgásnak, a játéknak, e tevékenységek segítségével észrevétlenül sok mindent megtanulnak a gyermekek. Fokozatosan alkalmassá válnak az akaratlagos tanulásra, igénylik is azt, hiszen sikerélményt jelent.
Az előkészítő időszak fontosabb feladatai területenként Fizikai változások Az anatómiai változások közül nagyon fontos, hogy a kéztőcsontok ízületei jelentős fejlődésen mennek át, ez teszi lehetővé az írás megtanulását. A kézügyesség javulása segít az önállóbbá válásban, egyre több mindent képes egyedül megcsinálni a gyermek. Finommotorika fejlesztése: ujjgyakorlatokkal, manuális foglalkozásokkal Mozgáskoordináció fejlesztése: nagymozgások Pszichés fejlődés A sikeres tanuláshoz a legfontosabb a motiváltság, az érdeklődés. Hat-hét éves életkorban megnő a tudásvágy, a feladattudat mellet a feladattartás is kialakul. A kötelességtudat, szabálytudat megjelenése, megszilárdulása növeli a fegyelmezettséget, az akaraterőt. Szociális érettség A közösségbe való beilleszkedés igénye és képessége azt jelenti, hogy a gyermek szeretne és tud a közösség szabályihoz alkalmazkodni, igyekszik társaival jó viszonyban lenni. Az előkészítő időszakban nagyon fontos a közös beszélgetés, a szókincs, a mondathasználat, beszéddallam, tiszta beszéd alapozása, fejlesztése, ami a kommunikáció alapja. Mentális érettség Iskolakezdéskor többnyire már rendelkeznek a gyerekek azokkal a képességekkel, ismeretekkel, amikre építeni lehet a tanulást: térbeli, időbeli tájékozódás, beszédértés, és beszédképesség, számolási képesség, gondolkodás, memória, megfigyelési képesség. A páros és kooperatív tanulási formák alkalmasak ezek fejlesztésére. Az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósításának feltételei iskolánkban -
Rugalmas óraszervezés: a 45 perces tanórák kötöttségének változatos munkaformákkal történő oldása; Az elfogadó légkör, kellemes, esztétikus környezet megteremtése; A gyermek szükségleteire figyelő iskolai szokásrend kialakítása; Az életkori sajátosságok és az egyéni különbségek figyelembevétele a tanulás tervezésében és irányításában; A biztonságot nyújtó személyhez kötődés elősegítése; A beilleszkedés segítése; 23
-
Az érdekes, élményszerű tanítás: fokozatosságra, egyéni bánásmódra épülő, egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás; Az önálló munkavégzés algoritmusának elsajátíttatása; Odafigyelés az egészséges terhelésre; Folyamatos ellenőrzés, fejlesztő értékelés, önértékelés; Segítségnyújtás a lemaradások, hátrányok kompenzálásához. A tanuló fejlődését saját korábbi fejlettségéhez viszonyítva mérjük és értékeljük; Partneri együttműködés a szülőkkel; Taneszközök gondos kiválasztása.
Az óvoda-iskola átmenet időszakában fontos, hogy pozitív tapasztalatai legyenek a kisgyermeknek, mert mindez a további diákéveit, az iskolához, a tanuláshoz való viszonyát, motiváltságát és sikereit is meghatározóan befolyásolja. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyekkel elkerüljük a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat. Olyan tevékenységformákat választunk, amelyek erősítik a csoportban az elfogadást, a türelmet, a készséget az együttműködésre, egymás segítését, a kölcsönös tiszteletet. A gyermekek iskolába lépésükkor igen nagymértékben különböznek egymástól szociális, mentális és biológiai érettség szempontjából. Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenységünk feltétele, hogy tájékozottak legyünk az iskolába kerülő gyerekek egyéni érettségi, fejlettségi állapotáról. Szocializáció A mindennapi életképességek közvetlen tapasztalati elsajátítása Szocializáció az iskolára Szocializáció a személyiség alakulásában Az együttélés és az együttműködés szocializációja Feladat: - az iskola megismertetése, elfogadtatása; - az iskolai normák, szokások követése. Testi és egészségnevelés A személyiség sokoldalú fejlesztésének igénye a testi nevelést a nevelés szerves részévé teszi. A testi nevelés alapvető célja, hogy tanulóink felnőve fizikailag fejlett, akaraterős, életvidám emberek legyenek, akik képesek a saját és környezetük érdekében kifejtett szellemi és fizikai erőfeszítésre. A testi nevelés célkitűzéseinek megvalósítása valamennyi nevelési tényező szoros kapcsolatát, közreműködését teszi szükségessé.
24
A nevelőmunka kiemelt feladata, hogy a testi fejlődést befolyásoló tényezőket a személyiségfejlődés szolgálatába állítsa. Feladatok: -
egészséges napirend, étrend; az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az ezekre irányuló igény kialakítása; a tanulás és a szellemi munka higiéniája; egészségügyi szabályok közvetítése; balesetvédelem, balesetek megelőzésének tudatosítása; mindennapos testnevelés, edzések lehetőségének biztosítása; sportrendezvények, mozgásos játékok, fizikai tevékenységek szervezése.
A világkép megalapozása A természetről és a társadalomról alkotott nézetek összessége, beleértve az erkölcsi normák rendszerét. Feladatok: -
a szintetikus világértelmezés kialakítása (az egyes tudományterületek ismereteinek összekapcsolása: művészetek, zene, irodalom, történelem, technika stb.); a környezettudat formálása; a fenntartható fejlődés törvényszerűségeinek tudatosítása.
A hazafiság gondolati tartalmának kialakítása A nemzettudat, az identitás kialakítása Feladatok: -
az otthon, lakóhely, szülőföld, és a hazai tájak megismertetése; történelmi múltunk feldolgozása; az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
Munkára nevelés A rendszeres tanulás, a szellemi tevékenység, a gyakorlati fizikai munkavégzés következtében a felelősség- és kötelességtudat kialakítása, erősítése, a munkával létrehozott értékek védelme és megbecsülése.
25
Feladatok: -
a rendszeres tanulás igényének kialakítása; az emberi munkavégzés fontosságának tudatosítása; önkiszolgálásra, házimunkára serkentés; a közösségért végzett munka szervezése, abban való részvételre ösztönzés (papírgyűjtés, a természetes környezet ápolása, közvetlen iskolai és otthoni környezetünk rendben tartása).
Humanizmusra nevelés Az emberhez méltó létezés egyik legalapvetőbb követelménye a humanizmus. Kibontakozása bonyolult folyamat, összefüggésben áll a társadalom fejlődésével. Feladatok: -
az egymás iránti megbecsülés, kölcsönös tisztelet kialakítása; a szerénység és önérzet fogalmainak megismertetése; toleranciára, segítségnyújtásra ösztönzés.
Esztétikai nevelés A tanulók művészeti alkotásokkal és az esztétikum egyéb más megnyilvánulásaival kapcsolatba kerülve lehetőséget kapnak az objektív valóság esztétikai úton való felfedezésére, megismerésére. Az esztétikai élmények pozitív módon támogatják a személyiség fejlődését. Feladatok: -
a természet szépségének észlelése, tudatos élvezése; a személyes környezet szépsége, kultúrája; a tárgyi környezet szépségének észlelése, igény annak megteremtésére, megóvására; a magatartás esztétikája; a munka és a munka termékének esztétikuma; szépirodalmi kulturáltság fejlesztése; képzőművészeti, zenei kulturáltság fejlesztése; a színház- és filmművészettel kapcsolatos kulturáltság fejlesztése.
Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a társadalom erkölcsi értékrendjének megismerését, elfogadását, követelményeinek betartását célozza megfelelő magatartásformák és értékítélet kialakításával és megszilárdításával. A gyermek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. A tanulók személyiségének fejlesztése a nevelő-oktató munka során a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolatában, együttes tevékenységeik során valósul meg. A gyermekek iránt 26
támasztott követelmények, valamint a gyermekek cselekedeteit követő értékelés: elismerés, jutalmazás vagy elmarasztalás, büntetés alkotják jövendő cselekedeteik motivációs bázisát. Az erkölcsi helyzetek során szerzett tapasztalatok magatartásszabályozó, személyiségformáló hatásúak. Fontos ezeknek az erkölcsi helyzeteknek az újra átélése. Erkölcsi vonatkozású információkat és tapasztalatokat a gyermekek szerezhetnek családtagjaik révén, a kortárs kapcsolataik ráhatásán, valamint a tömegkommunikációs eszközökön keresztül is. Feladatok: -
az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, meggyőződéssé alakítása; példamutató magatartás; pozitív minták megerősítése.
További pedagógiai tevékenységünk során felkészítjük tanulóinkat -
nyitottságra, befogadóképességre, rugalmasságra,
-
önszabályozó mechanizmusok kialakítására, fejlesztésére,
-
értékek felismerésére, megbecsülésére,
-
józan, megfontolt ítélőképességre,
-
gyors döntési képességre,
-
kulturált vitakészségre, mások véleményének elfogadására,
-
kooperációs képességre,
-
idővel való gazdálkodás képességére,
-
belső motiváció megvalósításának képességére,
-
tervezés, szervezés, irányítás, kivitelezés képességére,
-
kockázatfelmérés és kockázatvállalás képességére,
-
a konvertálható tudás értékére,
-
kezdeményező-készségre, felelősségvállalásra,
-
önérvényesítési képességre.
Kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködő-készséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. Sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.
27
A tanítási órákon és iskolai ünnepélyeken megismert híres elődeink életpályájának és gondolkodásának megismerése fontos szerepet játszik a személyiségformálásban. Kapcsolatot tartunk fenn olyan iskolákkal, amelyekben magasabb a szocio-kulturális hátrányokkal rendelkező gyerekek aránya: ünnepségeinken, rendezvényeinken vesznek részt. Folyamatosan gondoskodunk a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönözzük a nemzeti hagyományok ápolását. Ennek érdekében kisiskolás kortól megkezdjük a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozását, a kulturális értékeikkel való ismerkedést és az elfogadásukat, a megbecsülésüket. Törekszünk iskolánkban a kritikai gondolkodáson alapuló tanulás meghonosítására. Ez az ismeretszerzési mód a csoportmunka egyénre gyakorolt kedvező hatására épít. Fejleszti az együttműködő-készséget, az egyéni véleményformálás képességét, alakítja a vitakészséget, megtanít a konszenzus keresésére. Fontosnak tartjuk a személyiségformálásban a külső hatások, normák, elvárások közelítését. Valljuk a szülőkkel való kapcsolattartás, véleményegyeztetés szükségességét. Figyelünk az életkori sajátosságoknak megfelelő követelményszintre, egyéni bánásmódra. Szükségesnek tartjuk, hogy az első négy évfolyamon a napközis munkát is tanítók lássák el. Az önálló tanulás képességének megalapozásához néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. A tanórai helyzetek mellett jelentős szerepe van mindezek fejlesztésében a napközis foglalkozásoknak. A délutáni foglalkozások idején is lehetőséget biztosítunk a differenciált képességfejlesztésre, illetve a tanulási nehézségekkel küzdőknek külön segítséget nyújtunk. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt biztosítunk a kötetlen játékra és a szabad levegőn történő mozgásra. Figyelünk a kortárskapcsolatok szerveződésére, a közösségben elfoglalt pozícióra, a barátkozás sikerességére. Tanulóink egyre inkább eltérő étkezési és viselkedési szokásokkal rendelkeznek. Külön figyelmet fordítunk a kulturált étkezés, beszéd, viselkedés elsajátítására. A felső tagozat munkája szervesen illeszkedik az alsós személyiségfejlesztő tevékenységhez. A felső tagozatra lépő tanulókkal már a 4. osztályban ismerkednek a leendő osztályfőnökök. A kijelölt osztályfőnök-szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztálytanítóval, tájékozódik az egyes tanulók felől. Amennyiben arra igény és lehetőség van, az új osztályfőnök részt vesz a negyedikes tanulók közösségi programján (programjain) is. A szaktanárok szintén szükségét érzik, hogy már az első időszakban megismerjék, megértsék a tanulók egyéni sajátosságait. A tanulók személyiségének megismerését - a gyerekekkel végzett - valamennyi közös tevékenység szolgálja, amely módot ad minél reálisabb kép kialakítására.
28
A tanév során számos olyan szabadidős programot szervezünk, ahol módunk van a személyiség fejlődését pozitív irányban alakítani: -
kirándulások és erdei iskolák szervezése; séták a természetben, termésgyűjtés, megfigyelések; színház-, múzeum- és mozilátogatások; közös sportolás (korcsolya, úszás); iskolai szintű és osztályban rendezett ünnepélyek (mikulás- és karácsonyi ünnepségek, farsang, anyák napi megemlékezés, iskolai ünnepélyek); történelmi emlékhelyek látogatása; rendhagyó órák; iskolai, közművelődési könyvtári foglalkozások.
A sajátos nevelési igényű tanulók komplex személyiségfejlesztésére megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ennek során segítünk feltárni a sajátos nevelési igényt. A gyanú felmerülésekor tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsághoz irányítjuk a tanulót és szülőjét. Amennyiben a sajátos nevelési igényről határozat születik, a gyermeket egyéni fejlesztéssel, személyre szabott, sajátos nevelési igényéhez illeszkedő fejlesztésben részesítjük (ld. az intézmény SNI tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó programját). A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában alapvető feladatok: -
a sajátos nevelési igény megállapítása;
-
egyéni tanulási útvonalak kialakítása;
-
a tanulás iránti érdeklődés, motiváció fejlesztése;
-
sikerélményhez juttatás személyre szabott foglalkoztatással;
-
speciális foglalkoztatás a tanulócsoportban;
-
a többségi tanulók segítő, támogató viszonyulásának kialakítása;
-
tanórai és tanórán kívüli folyamatos fejlesztés a tanító és a fejlesztést végző pedagógus együttműködésével;
-
folyamatos együttműködés a tanulói szülőjével;
-
speciális értékelési formák alkalmazása;
-
mentesítés adott tananyag tanulása alól;
-
mentesítés értékelés alól.
29
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ISKOLÁBAN A közösségben, a közösség által történő nevelés pedagógiai gyakorlatunk legátfogóbb, legáltalánosabb szervezeti és módszertani elve. A tanulóközösségek fejlesztésével kapcsolatos általános feladatok -
-
Az iskolai élet egyes területeihez - tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, aktív részvételük kezdeményezése. A tanulói közösségek irányításánál alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének lassú alakulásától az autonóm, önmagát irányítani és értékelni képes személyiséggé válásáig. A közösségi folyamatok működésének szabályai, azok betartása. Egyéni felelősség a közösségben. Az önkormányzás képességének kialakítása: célképzés, a cél elérésének akarása, tevékenységek megtervezése és megszervezése a cél elérése érdekében, az eredmény értékelése. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladatok évfolyamok szintjén Alsó tagozat -
Az osztályközösség kialakítása, megszerettetése. Az osztályhoz, évfolyamhoz, iskolához tartozás érzésének kialakítása, erősítése. Közösségi élmények biztosítása. A közösséghez tartozás szabályinak megismertetése, a szabályok tudatosítása és betartatása.
5. évfolyam -
Az osztályközösségek integrálása a felső tagozatba. A diák-önkormányzatiság fogalmának megismertetése. Az osztályközösség önkormányzatiságának kialakítása. A felnőtt irányítás fokozatos közvetetté alakítása. A csoportos tevékenységek önállóságának fokozása a megszervezéstől a lebonyolításon át a lezárásig és az értékelésig. A tanulásnak a tevékenységi rendszer középpontjába állítása. A képességek szerinti tanulás tudatosulása, a közös munka alapvető követelményeinek elfogadása. A közösség előtt érzett felelősség erősítése.
30
Ennek eszközei: tudatos részvállalás az iskola, az osztály előtt álló feladatok megoldásában, részvétel az iskola, az osztály közös megmozdulásaiban, bekapcsolódás az önkormányzat magasabb fórumainak működésébe, együttműködés más iskolai közösségekkel, az egyes tanulók bevonása szakkörök, művészeti körök, sportkörök, könyvtár stb. munkájába. 6. évfolyam -
Az osztályközösség egységének megszilárdítása és a közösség beépítése az iskolai tanulóközösség rendszerébe. A tevékenységek összetettebb, bonyolultabb normáinak bevezetése; egyre több tevékenység önálló megszervezése. Az osztály ellenőrző szerepének növelése. Az egyes tevékenységek és időszakok értékelése során az okok keresése. A képességek szerinti tanulás követelménnyé fejlesztése. Az osztályvezetőség működésében az önállóság és a felelősségvállalás érzésének növelése. Az osztályközösség hagyományainak kialakítása. A közösségért érzett felelősség növelése. A fegyelem közösségi szerepének tudatosítása az osztály minden tagjában. A fegyelem néhány alapvető elemének szokássá fejlesztése.
7. évfolyam -
A közösség differenciáltabb szerkezetének kialakítása. Az ebből fakadó esetleges konfliktusok leküzdése. Az osztályközösség folyamatos bevonása az iskolai szintű feladatok végzésébe. Bekapcsolódás az egész iskolát mozgósító tevékenységek szervezésébe. Javaslattétel az iskolában folyó munkára, tanórán kívüli tevékenységekre. A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé fejlesztése. Az iskolai szintű munkáért végzett felelősségérzet formálása. Az osztálytitkár szerepének növelése az osztály önálló vezetésében. Az osztályvezetőség felelősségének kialakítása. Beszámoltatás a vezetőség megbízatásának teljesítéséről. A fiatalabb korosztályért érzett felelősség kialakítása. A közösségben a példamutatás tudatosítása. A fegyelem alapvető követelményeinek szokássá formálása.
8. évfolyam -
Az osztályközösségnek az iskolai tanulóközösség vezető erejévé fejlesztése, az iskolai tevékenységrendszerben az irányító szerep betöltése. Az iskolai hagyományok tudatos átadása a fiatalabb korosztálynak. Az osztály szerkezetének további stabilizálása. A diákönkormányzatban az osztály választott képviselői a mindennapi feladatokat az osztályfőnök távollétében önállóan legyenek képesek megoldani. A tanulók felkészítése az általános iskola elhagyására. Az egyéni és a társadalmi érdek, az egyéni és a társadalmi célok összhangjának megteremtésére irányuló törekvés kialakítása.
31
-
A tanulás társadalmi jelentőségének felismertetése, a munkának, mint a társadalmat fenntartó tevékenységnek a bemutatása. Az iskolai fegyelemért érzett felelősség felismertetése.
A Diákönkormányzat, mint az iskolai közösséget képviselő szervezet Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a közoktatásról szóló törvény előírásai, az iskolai SZMSZ és a tanulói házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga (kötelessége) iskolai életét alakítani. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat, amely az iskolai demokrácia, az állampolgári viselkedés gyakorlásának színtere mellett a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező, szervező tömörülés. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott SZMSZ szabályozza. A diákönkormányzat munkáját segíti -
a DÖK-segítő tanár,
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
-
a szabadidő szervező tanár.
A diákönkormányzat szervezete, működése A DÖK tagsága A DÖK tagja lehet minden 5-8. évfolyamos tanuló, aki a DÖK SZMSZ-ét elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti. Az egyes osztályok 2 fő képviselőt és 1 helyettest választanak. Az osztályok választott képviselői alkotják a diákönkormányzatot. A DÖK tagjai közül választ elnököt és annak helyettesét. A diákönkormányzat 2 havonta (szükség szerint soron kívül is) ülésezik. A diákönkormányzatot segítő tanár a DÖK-nek nem tagja, szavazati joggal nem rendelkezik, ő képviseli a DÖK-öt a nevelőtestület előtt. A diákönkormányzat tevékenységét, hatáskörét a KT. 63. § (3) bekezdése tartalmazza, amely szerint "A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskola diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről ... ". A nevelőtestület és a DÖK közötti kapcsolattartásért a DÖK munkáját segítő tanár a felelős, akivel együttműködve folyamatosan frissítik az iskola honlapjának megfelelő oldalait, évente egy iskolanapot szervezünk, amelyet DÖK-nappá nyilvánítottunk és minden tanulócsoport részére ügyességi és szellemi vetélkedőket, sportrendezvényeket, egyéni és csoportos 32
produkciókat szervezünk. A DÖK igény szerint sulidisco-t szervez, ahol a tanárok mellett a szülők felügyeletére is számítunk. A tanulói önkormányzás működésének területei -
Az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyereket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása. Az osztály éves programjának elkészítése és a végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenységek valamennyi területén (tanulmányi munka, művelődés és szórakozás, sport stb.). Az osztálygyűlések előkészítése és lebonyolítása. A tanulmányi tevékenység segítése, támogatása, „közüggyé tétele”. Részvétel a magatartás és szorgalom értékelésében,(önértékelés, a társak értékelése). Részvétel a jutalmazás odaítélésében és az elmarasztalás kiszabásában az iskola hagyományainak és szokásrendjének megfelelően. Döntés az osztály anyagi ügyeiben (önköltséges programok, alapítványi támogatások, osztálypénz felhasználása, gyűjtések, díszítés stb.). Önkiszolgálás, közhasznú munka (papírgyűjtés, tanterem rendezése stb.). végzése. Az intézmény tulajdonát képező eszközök, vagyontárgyak megóvása, javítása. Javaslattétel az iskolai diákönkormányzat szervezetének, a nevelőtestületnek. Egyetértés intézményi dokumentumok elfogadásáról.
A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók a közösségi nevelés területén is megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjanak. Befogadásukat, a gyermekközösség támogatását a következőképpen segítjük: -
a közösség felkészítése egy HH vagy SNI tanuló érkezésére, a másság okának megismertetése a többségi tanulókkal, a másság elfogadásának segítése, különböző szociális kompetenciák szükség szerinti fejlesztése a többségi tanulókban: pl. empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség.
A részvételi díjat feltételező közösségi programokon a tanulók szülői kérésre, illetve beleegyezés alapján vesznek részt. Bizonyos programokhoz az iskolai alapítvány támogatása igényelhető alanyi jogon, míg más rendezvényeket az iskolai bevételekből (pl. hulladékgyűjtés) finanszírozunk a tanulók részére. Erdei iskolákon, osztálykirándulásokon való részvételhez az osztályfőnök vagy a programot szervező pedagógus pályázat útján szerezhet további támogatást. Amennyiben a szülők nem járulnak hozzá gyermekük részvételéhez az egyes rendezvényeken, úgy a tanuló szorgalmi időben köteles az évfolyamának többi osztályához csatlakozni és tankötelezettségét teljesíteni.
33
AZ ISKOLAI NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK
Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév az első tanítási napot megelőző délutánon ünnepélyes tanévnyitóval veszi kezdetét. A tanév utolsó szombati napján délelőtt vesznek búcsút az iskolától az általános iskolai tanulmányaikat befejező diákok. A tanév a ballagást követően, a tanév rendjében meghatározott napon bizonyítványosztással egybekötött ünnepélyes tanévzáróval ér véget. Minden tanévben két alkalommal: a tanév második munkanapján, valamint a második félév kezdetekor iskolagyűlést szervezünk, ahol a tanév szervezésével kapcsolatos általános tudniés tennivalókról szóló tájékoztatás, illetve a tanév során folyó munka értékelése a téma. Iskolai keretben megemlékezést tartunk 1849. október 6-a, és 1848. március 15-e alkalmából. Osztály keretekben emlékezünk 1956. október 23-ra. Az angol nyelvi munkaközösség valamennyi felsős tanuló részvételére számítva Halloweenparty-t rendez. Rendhagyó irodalomórát tartunk a felső tagozat számára a költészet napja alkalmából. December 6-án Mikulás alkalmából az 5. évfolyam diákjai megajándékozzák az elsős tanulókat. A téli szünetet megelőző utolsó héten karácsonyi vásárt, az utolsó munkanapon iskolai karácsonyi ünnepséget tartunk. Februárban az alsó tagozatosok számára jelmezes felvonulást és farsangi mulatságot szervezünk, a felsősök peták-vásárt és sulidiscót rendeznek. Tavasszal osztálykeretben köszöntik a tanulók az édesanyákat.
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek képviseletére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A szervezetben folyó munkát az 5-8. évfolyamok osztályközösségeiben választott küldöttekből álló tanács végzi egy pedagógus támogatásával. Az iskolai diákönkormányzat tagjai közül vezetőséget választ, akik ellátják az iskola tanulóifjúságának képviseletét a megfelelő ügyekben.
34
Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – szülői igény alapján – az iskolában tanítási napokon délután 16 óráig (további tanári felügyelet 16.30-ig) napközi otthonos foglalkozásokat tartunk az 1-4. évfolyamokon. A 3. és 4. évfolyamok napközis csoportjait, amennyiben azt a tanulói létszám indokolja, a tanulók érdekeit szem előtt tartva az iskola összevonhatja. Az 5-8. évfolyamokon előzetes igényfelmérést követően a tanulók másnapi felkészülésének segítésére 2 óra időtartamban 14.30-tól tanulószobát szervezünk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél hatékonyabb kibontakoztatása céljából, a tehetséges tanulók gondozására, valamint a gyengén teljesítők felzárkóztatására és a sajátos nevelési igényűek fejlesztése érdekében egyes szaktárgyakhoz kapcsolódóan, illetve a sajátos nevelési igényhez igazodva tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásait a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása céljából szervezzük meg. A foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. A tanév elején kerülnek meghirdetésre a foglalkozások, amelyekre a megadott határidőig jelentkezhetnek a tanulók a meghirdetett sportágakban. Szakkörök A szakkörök kapcsolódhatnak egyes szaktárgyakhoz, vagy a tanulók érdeklődésének megfelelően egyéni képességeik fejlesztését szolgálják. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején a nevelőtestület dönt. Énekkar Az iskolai énekkarban 4-8. osztályos tanulók vehetnek részt. Az énekkar heti rendszerességgel próbákat tart, fellépéseken, versenyeken, iskolai rendezvényeken vesz részt. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók fejlesztését támogatják a tanulmányi versenyekre történő egyéni vagy kiscsoportos felkészítő foglalkozások, amelyeket osztálytanítók, szaktanárok vezetnek. A tanév elején meghirdetett városi versenyeket iskolai fordulók előzik meg, amelyeken a legjobban teljesítő tanulók vesznek részt. Az iskolán kívüli versenyeken a szaktanárok a felkészítésen kívül a tanulók kíséretét is ellátják.
35
Nevezési díjak, utazási költségek megtérítését az iskola, illetve az iskola által működtetett közhasznú alapítvány vállalja. Levelezős versenyeken az esetleges költségeket a szülők fedezik. Iskolánk minden tanévben megszervezi és lebonyolítja a városi idegen nyelvi szövegértési versenyt, amelyre a városi általános iskolák tanulói nevezési díj nélkül, az intézményeikbe eljuttatott módon és határidőig jelentkezhetnek. A versenyt díjkiosztó gála követi, amelyre a helyezést elért tanulók és felkészítő tanáraik személyre szóló meghívót kapnak. Tanulmányi kirándulások, csereutak A nevelőmunka elősegítése, valamint a tantervi követelmények teljesítése céljából az iskola pedagógusai a szülők egyetértésével tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek az osztályközösségek, illetve az iskola alsós és felsős tanulóinak részvételével. Tanítási időben sétákat tesznek és megfigyeléseket végeznek a természetben (füvészkert, vadaspark stb.), meglátogatják az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot, látogatást tesznek Budapesten a Parlamentben, a Fővárosi Növény- és Állatkertben stb. Az idegen nyelvet tanulódiákok testvériskolai kapcsolatok révén csereutakon vehetnek részt az adott nyelvterületen, illetve országjáró kirándulásokat szerveznek az arra vállalkozó pedagógusok. A bel- és külföldi tanulmányi kirándulásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül, tanítási napokon szervezett erdei iskolai programok. A tanítás zavartalan megszervezése érdekében az iskolából egy időpontban csak egy osztály vehet részt erdei iskolai programon. A tanulócsoportok a szülőkkel történt előzetes tervezés és döntéshozatal után csak akkreditált erdei iskolai programokra jelentkezhetnek. Az erdei iskolai foglalkozásokon a részvétel önkéntes. Az itthon maradó tanulók a párhuzamos osztályok tanítási óráit kötelesek látogatni. Az erdei iskolai programok felmerülő költségeit a szülőknek kell fedezniük. A költségek csökkentése érdekében a pedagógusok lehetőség szerint sikeres pályázati eljárással támogatást szerezhetnek. Múzeumi órák, kiállítások, könyvtári foglalkozások Egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan bizonyos témakörök feldolgozását, a követelmények teljesítését támogatják a közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére kívánja az intézmény ösztönözni a tanulókat, amikor részükre a felmerülő igények figyelembe vételével különböző szabadidős tevékenységeket kínál (túrák, táborok, mozi- és színházlátogatások stb.), amelyeken a részvétel önkéntes, és a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
36
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. A könyvtárbók az arra jogosultak ingyenes tankönyvigényük kielégítése céljából tankönyveket, szöveggyűjteményeket kölcsönözhetnek. A tanulók részt vehetnek a könyvtáros pedagógus által meghirdetett olvasási versenyeken, egyéb könyvtári programokon. A könyvtárat a könyvtáros tanár engedélyével tanítási időn kívül, egyéni tanulás céljából igénybe lehet venni. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni használata Tanulói igények alapján, illetve az intézmény által meghirdetett alkalmakkor és helyszíneken az iskola létesítményeit, eszközeit (tornaterem, könyvtár, számítógép terem stb.) térítésmentesen igénybe lehet venni. Ezeket a tanulók csak az eszközök és létesítmények vagyon- és balesetvédelmi előírásainak betartásával, tanári felügyelet mellett használhatják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes egyházak szülői igények felmerülése esetén, az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenységektől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek, amelyhez az intézmény térítésmentesen biztosítja a szükséges helyet. A részvétel a tanulók számára önkéntes. Úszás és korcsolyázás A megfelelő évszakokban az alsó tagozat osztályai számára tanítási időben, a testnevelés órák felhasználásával az alsó tagozatos tanulócsoportok számára úszás- és korcsolyaoktatást szervezünk. A biztonságos városi csoportos közlekedés miatt bérelt jármű, a helyszíneken pedig oktató igénybevételére van lehetőség, amennyiben ezt a szülők támogatják. Az oktatásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az oktatásból kimaradó tanulók évfolyamuk párhuzamos osztályaiban tanórai foglalkozásokon kötelesek részt venni.
37
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A vizsgálatok szerint a viselkedési problémák hátterében jelentős részben tanulási nehézségek állnak. Azonban az is igazolódott, hogy nem minden magatartási, beilleszkedési probléma okozója a tanulási nehezítettség, hanem gyakran az otthoni és iskolai stressz, fel nem dolgozott problémák, feszültségek hatására is követhet el rendbontást a tanuló. Az iskolai viselkedés leggyakoribb zavarai között a környezet számára legérzékelhetőbb talán a hiperaktivitás. A hiperaktív gyermekben – tanulási és életvezetési kudarcai miatt rengeteg keserűség, ellenséges indulat halmozódhat fel, amelyek következtében viselkedésében megjelenik az agresszió. Ilyen körülmények között megromlanak az interperszonális kapcsolatok (gyerek-gyerek, gyerek-szülő, gyerek-pedagógus, szülőpedagógus). A gyermekben kialakuló önértékelési zavarok, dac- és gyűlöletreakciók komoly problémákat okozhatnak. A gyermek alacsony önértékelése rontja pozícióját társai között, kompenzáló viselkedési formákat követ: bohóckodik vagy feltűnően érdektelen. Személyiségfejlődésének rossz prognózisa (felnőtté válva nem tud beilleszkedni a társadalomba, deviáns csoportok felé orientálódik) az impulzivitáson és tanulási zavaron kívül azoknak az átélt kudarcoknak a sorozatából is ered, amelyeket az ilyen tanuló az iskolában, családban, kortárs közösségben megél. A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában keletkezett pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy korán felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, amelyek általában személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A családdal, a szülőkkel való személyes és rendszeres beszélgetéseket is nagyon lényegesnek tartjuk. A gyermekek családi körülményeiről szerzett tapasztalatok nagyon sok esetben eredményesek a problémák feltárásában és megoldásában. Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok: -
beiratkozásnál az iskola megismeri az óvodában kiállított iskolaérettségi véleményt; az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány; az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába; a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába; 38
-
súlyosabb esetben szakember segítségének igénybe vétele (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.); a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása egyéni fejlesztési terv alapján; a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók; különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére; a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása); szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás; tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával); a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések); amennyiben a folyamat nem hoz eredményt, a tanulót el kell küldeni a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság elé, és a szakvélemény alapján áttelepíteni a megfelelő iskolatípusba; évismétlésre utasítani, továbbá egyéni fejlesztést alkalmazni; a tanulmányok folytatásával együtt egyéni fejlesztést végezni.
Megoldási lehetőséget jelent az egyénre szabott fejlesztési terv alapján történő képzés, ennek érdekében az iskola képesített fejlesztő pedagógust, gyógypedagógust és pszichológus végzettséggel is rendelkező pedagógust is alkalmaz. A 2010/2011. tanévtől felkészültünk az integrált nevelésre. Az eredményes együttnevelés feltétele, hogy a különböző problémákkal rendelkező tanulók aránya ne haladja meg a 1520%ot az osztályon belül, mert a tanító, szaktanár módszertanilag nem képes a probléma hatékony kezelésére. Az iskolavezetés feladata Azokban az esetekben, amikor a problémák kezelése szükségessé teszi, az intézmény vezetője kapcsolatba lép a Családsegítő és a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a gyámhatósággal, gyermekjóléti szolgálattal, szakértői bizottságokkal, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekpszichiátriai intézettel, önkormányzati ügyosztállyal, más intézményekkel. A pedagógus feladatai -
A részképesség zavar tüneteinek és kezelési lehetőségeinek megismerése. A differenciált nevelés, oktatás módszertanának elsajátítása. Hátrányos megkülönböztetés alkalmazásának tilalma. Az értékelésnél a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele. A teljesítmény mérésénél a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. A közösség nevelése a képességek különbözőségeinek tolerálására. Az osztályfőnök segítése a pedagógiai tevékenységekben. A saját gyakorlat eredményességének megismertetése a nevelőtestület tagjaival. Kapcsolatfelvétel és –tartás a szakintézményekkel a tanuló ügyében.
39
Az osztályfőnök feladatai -
Kiemelt kapcsolattartás a szülőkkel. Szükség és lehetőség szerint családlátogatás. A tanuló problémáinak közvetítése az érintett pedagógusok felé. A tanuló napközis ellátásának biztosítása. Szükség szerint szakember segítségének igénybe vétele. A tanuló szakellátásának folyamatos nyomon követése. Gondoskodás a megfelelő pályaorientációról. Szükség szerint a tanuló iskolai magatartásának, teljesítményének változásáról írásos vélemény készítése.
A fejlesztő pedagógus feladatai -
Egyéni fejlesztési terv készítésében való közreműködés. Szoros együttműködés a szülőkkel, az iskola pedagógusaival. Esetmegbeszélések tanítókkal, szaktanárokkal. Prevenció, iskolaéretté fejlesztés.
A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. Különös figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosítására. A HH és a SNI tanulók számára sokszínű tevékenységformákat biztosítunk. Előtérbe helyezzük számukra a differenciált tanulásszervezést, kooperatív technikák és a projekt-módszer alkalmazását, a tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazását, a személyre szabott tanításttanulást. Egyéni megítélés alapján indokolt az alapozó szakasz elnyújtása. A tanulók e csoportjánál célszerű a fejlesztő értékelés alkalmazása.
40
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetséges tanuló jellemzői: magas fokú kreativitás, következtetés képessége, önállóság, szorgalom, kitartás, érdeklődés, kockázatvállalás, kritikai gondolkodás, magabiztosság, egészséges versenyszellem. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése; gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei -
tanórákon új munkaformák, módszerek alkalmazása; egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; csoportbontás, nívócsoportos oktatás; emeltszintű oktatás (idegen nyelv, informatika); szakkörök, érdeklődési körök szervezése; választható tanórai foglalkozások, fakultáció; tanulmányi, művészeti, kulturális versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások; felvételi előkészítők, továbbtanulás; kulturális rendezvények látogatása; sportversenyek; kapcsolat a városban működő művészeti iskolával; kapcsolat a városi művelődési központtal (szakkörök, művészeti csoportok); kapcsolat a városi sportegyesületekkel (labdarúgás, kézilabda, lövészet, sakk); iskolai könyvtár; egyéb szabadidős tevékenységek. számítógép, internet adta lehetőségek.
A versenyzési lehetőségek színterei -
iskolai (szavaló, mesemondó, matematika, helyesírási, szépkiejtési- és szövegértési, idegen nyelvi, népdaléneklési, rajz, természettudományos, sportversenyek), városi, megyei, levelezős, területi és országos szintű.
41
A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak -
szaktantárgyak területén, nyelvtanulás területén, művészeti tevékenység területén, testnevelés és sport területén, informatikából a hozzáférés biztosításával, iskolai könyvtár rendszeres használatával.
A valamilyen területen tehetségesnek mutatkozó SNI tanulókat célirányosan fejlesztjük (pl. mozgás, zene, kézügyesség stb.) az adott tevékenységterületeken.
42
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A pedagógus kötelessége, hogy „közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében”. (Közoktatási törvény 19.§ (7). d) pont) A megváltozott gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelmi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve, és egymás személyiségjogait a legmesszebb-menőkig tiszteletben tartva. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok -
Felelős magatartás a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésében. Tanulói jogok biztosítása. Különleges gondozáshoz való jog biztosítása. A beilleszkedési zavarral, magatartási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókról történő gondoskodás. Veszélyeztetett tanulók nyilvántartása.
Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység -
A tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése. Napközi-otthon, tanulószoba működtetése. Segítségnyújtás a tanulásban és a felkészülésben. Gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása. A hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése. A tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a családsegítő szolgálat és a gyámhivatal megkeresése. Életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása. Különböző előadások, rendezvények szervezése. A továbbképzési lehetőségek kihasználása.
Helyzetfelmérés -
Tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, a fiatalok káros szenvedélyeiről, önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példa-képekről, célokról; tanulási, beilleszkedési, valamint egyéb nehézségekről, stb. 43
Szervezési feladatok -
Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben. Szabadidős tevékenységek ajánlása. Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása. Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése. Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal. Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel. Kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal és Jószolgálati alapítvánnyal. - Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék. - Klubfoglalkozások (viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb.). - Közvélemény-kutatás megszervezése.
Prevenciós munka - Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése (helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol). - Tájékoztató kiadványok terjesztése. - Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről. - A tanulóink életvitelének figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével. - Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás. Szociális jellegű feladatok - Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. - Javaslattétel rendkívüli segélyekre. - Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása. - A szülő és a tanuló támogatása, segítése gyermekvédelmi, rendőrségi, gyámügyi stb. problémák megoldásában. - Gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése. Továbbképzési lehetőségek -
Egyetemi kiegészítő szakok (pedagógia, pszichológia) Speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek kihasználása. Pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése. Videokazetták, videofilmek beszerzése. Előadásokon, konferenciákon való részvétel. Meghívott előadó.
44
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Minden tanuló joga, hogy a neki megfelelő oktatásban részesüljön, különleges, saját adottságainak, képességeinek megfelelő oktatásban, foglalkozásokban legyen része. Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményvezető, a helyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet más az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Feladatok -
A kiszűrt tanuló(k) szakértői bizottság elé küldése. Az egyénre szabott tanórán kívüli felzárkóztatás megtervezése, megszervezése: heti 2 óra tanulónként, fejlesztő pedagógus irányításával. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkoztatás megtervezése, megszervezése. Napközis foglalkozások biztosítása. Továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése. Kapcsolattartás a szülővel, tanácsadás, segítségnyújtás.
Az alkalmazott módszerek -
naplók rendszeres ellenőrzése; az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései; problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések; felmérések, interjúk készítése.
A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. -
Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban.
-
Tanórai differenciálás, tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus közreműködésével.
-
Az alsó tagozaton a felzárkóztatásra biztosított korrepetálások lehetőségeinek optimális kihasználása. 45
-
A személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, hatékonyabb korrekció és fejlesztő eljárások alkalmazása az iskolapszichológus bevonásával.
-
A tanulás érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása.
-
A személyre szabott tudatos korrekció érdekében a szülőkkel és társintézményekkel való folyamatos együttműködés.
-
A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése, reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése.
-
A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályok az iskolai Esélyegyenlőségi Tervben, valamint a SNI tanulók integrált nevelése, oktatása intézményi programjában találhatók.
-
Egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szervezése a közoktatási törvény 52. §ának (7), illetőleg (10) bekezdésének figyelembe vételével.
-
Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele.
-
Egészségkárosodás esetén az iskolaorvos véleménye alapján gyógytestnevelés, mozgásterápia igénybe vétele.
-
Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal, ill. családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza.
-
A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja (szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján.)
-
Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket.
-
Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy speciális nevelési-oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló.
A program eredményességének értékelési módszerei -
a tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok, szaktanárok rendszeres beszámoltatása, felmérések és kiértékelésük, szóbeli, írásbeli beszámoltatás, az iskola által félévi és év végi értekezleteken.
46
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az iskolánk nagy figyelmet fordít arra, hogy a gyermekek esetleges szociális hátrányai ne korlátozzák iskolai előmenetelüket. Helyzetfeltárás A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése elsősorban az osztályfőnök felelőssége. Az osztályfőnök a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai - a szülő(k) – gondviselő(k) családi helyzete, munkaviszonya; - a szülők jövedelme; - eltartottak száma; - a tanuló iskolai teljesítménye; - a tanuló magatartása. A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei -
Törvényben biztosított jogosultságok. A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet. A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló kérelmet nyújt be.
Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat a következő feltételekkel biztosítja -
Diákétkeztetés Tankönyvtámogatás, ingyenes tankönyvellátás Tankönyv-, tanszersegély Egészségügyi szűrővizsgálat, iskolaorvosi ellátás Rendkívüli esetben adott anyagi támogatás: alapítványi
Az alapítvány által nyújtható támogatás eljárásrendje -
Kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet ösztönözheti); osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol; ifjúságvédelmi felelős írásban véleményt nyilvánít, rangsorol; a kuratórium dönt.
47
Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére -
-
felzárkóztató, tehetséggondozó programok; fejlesztő program (fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulási problémákkal küzdő gyermekekkel és az egyéni haladási ütemet igénylő tanulókkal); tehetséggondozás: verseny-előkészítés; drog- és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás (kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken, DADA program). külső előadók meghívása; integrált oktatás keretében, heterogén osztályok kialakításával lehetőség nyílik a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítésére, lemorzsolódásuk, az iskolai rendszerből való idő előtti kikerülésük visszaszorítására; orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról (iskolaorvos, védőnő); szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, családsegítő szolgálatok stb.); pályaorientációs tevékenység – végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése; felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről; pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati, iskolai, stb.) lehetőségeinek figyelemmel kísérése; hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, táborozási, felvételi előkészítőn való részvételi lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz; a tanuló képességének, illetve tehetségének megfelelő továbbtanulási lehetőség kiválasztása; a továbbtanulásra kiválasztott intézmény megismerése: az intézmény látogatásának megszervezése, részvétel biztosítása nyílt napokon.
48
A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskola a család után a szocializáció legfontosabb színtere. Különböző kutatások azonban azt igazolják, hogy a család szocializációs funkciói, érzelmi identifikációs szerepe csökkentek, ezzel arányosan pedig megváltozott és növekedett az iskola szocializációs, személyiségformáló szerepe. A tanulók iskolához fűződő viszonyát nagymértékben meghatározzák és befolyásolják a tanárok és a tanulók között kialakult kapcsolatok. A szülőkkel, a családdal való kapcsolattartásban a legalapvetőbb követendő elv, hogy a szülők és a pedagógusok egymás partnerei legyenek a gyermekek nevelésében. A szülőkkel való kapcsolattartás Iskolaválasztás, beiskolázás Intézményünk biztosítja a szülők számára, hogy már az iskolaválasztás időszakában sor kerülhessen az iskolával történő kapcsolatfelvételre: megismerkedjenek az iskola pedagógiai programjával, alapelveinkkel, nevelési és oktatási célkitűzéseinkkel, az alkalmazott oktatási módszerekkel. Minden tanév első félévében eljuttatjuk az óvodákba a beiskolázási tájékoztatónkat, kérésre leendő elsős tanítónőt is küldünk az intézményekbe szóbeli tájékoztató megtartására. A Közoktatási Törvény rendelkezés alapján – 66. § (2) és (3) bekezdése szerint- a beiskolázásra kerülő tanulókat túljelentkezés esetén sorsolással választjuk ki, előnyben részesítve a hátrányos helyzetű tanulókat. Előnyben részesülnek továbbá azok a tanulók, akiknek nagyobb testvére iskolánk tanulója, illetve akiknek szülője, vagy szülei egyetemi dolgozók. Az iskolánk iránt érdeklődő szülőknek és gyermekeknek decemberben kézműves foglalkozás, februárban sportfoglalkozás keretében biztosítunk lehetőséget arra, hogy az iskolával és a leendő tanítónőkkel megismerkedjenek. Február hónapban a leendő 1. osztályos tanulók szülei számára tájékoztató szülői értekezletet tartunk. A nyílt napra történő meghívást az iskolába történő jelentkezéskor személyesen, illetve a médián keresztül végezzük. A tájékoztatót az igazgató és a leendő osztálytanítók tartják. Később az első évfolyamba lépő gyermekek ismerkedő foglalkozáson vesznek részt a tanítónőkkel.
A kapcsolattartás fórumai 49
Szülői értekezletek, fogadóórák Az iskola működésével, munkarendjével kapcsolatos aktuális információkhoz a szülők az iskola honlapján is hozzáférhetnek. Tanévenként kétszer, de igény szerint több alkalommal is osztály szülői értekezleteket tartunk. Félévenként egy-egy délutáni szaktanári fogadóórát szervezünk minden osztálytanítói és szaktanár részvételével, az iskolai munkatervben rögzített időpontban. Valamennyi osztálytanító, napközis nevelő, szaktanár és az iskola vezetői heti rendszerességgel fogadóórát tartanak, amikor egyéni problémáikkal a szülők felkereshetik őket. Ha a tanár-diák-szülő kapcsolatban bármilyen konfliktus keletkezik, a tanár vagy az igazgató gondoskodik arról, hogy minden érintett fél jelenlétében együtt keressék a megoldást a probléma megszüntetésére. A kapcsolattartás egyéb formái -
Nyílt nap, nyílt órák; Írásban ellenőrző könyvön, telefonon, levélen keresztül; Iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel; Szükség esetén családlátogatás.
Fontosnak tartjuk, hogy minden szülő évente legalább egy alkalommal felkeresse gyermeke osztályfőnökét, ill. szaktanárait. A szülők írásbeli megjegyzéseire, megkereséseire 30 napon belül érdemi választ kell adni. Szülői részvétel az iskolai közéletben Az iskolának feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve hogy a szülőt segítse kötelességei teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkáról a szülők hivatalosan a szülői munkaközösségen keresztül nyilváníthatnak véleményt. Az iskolai SZMK tagjai az osztály szülői munkaközösségeinek képviselői. Egy-egy tanulócsoport a szülői közösségbe két szülőt delegál. A választmány tagjai maguk közül elnököt és helyettest választanak. Az iskolai SZMK évente általában kétszer ülésezik, amelyet az igazgató kezdeményez. Rendkívüli SZMK értekezlet összehívását bármelyik SZMK-tag vagy az iskola igazgatója indítványozhatja. A rendkívüli SZMK választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. Az iskolai SZMK tagot delegálhat az iskola alapítványának kuratóriumába.
A nevelőtestület az SZMK-n kívül a kapcsolattartás egyéb formáit is ajánlja a szülők számára: 50
-
szaktárgyi, iskolai fogadóóra évente 2 alkalommal, szaktárgyi egyéni fogadóóra heti rendszerességgel, szülői értekezlet tanulócsoportonként, nyílt tanítási órák, iskolai rendezvények látogatása, kirándulások, szabadidős tevékenységek szervezésében, lebonyolításában való aktív részvétel, családlátogatás (szükség esetén), ellenőrző-, üzenő füzet, tájékoztató füzet: a szülő-pedagógus (iskola) napi kapcsolattartásának írásos formája. Az ellenőrzőbe a tanuló előmenetelével, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételek kerülnek. Fontos, hogy a szülő gyermeke jó irányú változásairól is értesüljön (dicséretek). Elengedhetetlenül fontos az is, hogy az ellenőrzőbe beírt információk azonnal kövessék az iskolában történteket. Ha egy gyereknél többször nincs ellenőrző, akkor a szülőt egyéb módon (telefon, levél) kell értesíteni.
A szülők képviselői jelen vannak az iskola alapítványának kuratóriumában. A szülők anyagi támogatást nyújthatnak az intézmény számára az alapítványon keresztül. Szorgalmazzuk közös tanár-diák-szülő részvétellel rendezvények szervezését. Minden olyan szülői kezdeményezést szívesen fogadunk, amely segíti pedagógiai programunk megvalósítását. Tanár-diák-szülő kapcsolattartásának formái, gyakorisága Formái Szülői munkaközösség
Érintettek tanulócsoportok SZMK képviselői
Időpontja évente 2 alkalom
Értékelő iskolai valamennyi szülő szülői értekezlet
február hónap
Diákönkormányzat
diákok képviselői
szükség szerint
Szülői fogadóórák
szaktanárok-szülők
évente 2 alkalommal
Egyéni fogadóórák
szaktanárok-szülők
heti 1 alkalommal
Iskolagyűlés
diákok-tanárok
évente 2 alkalommal
Célja az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról tanulókat érintő kérdések megvitatása Kölcsönös tájékoztatás kölcsönös megbeszélés, tájékoztatás az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról
51
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A jegyzék a pedagógiai program mellékletét képezi. A lista bővült azokkal az eszközökkel, amelyeket a TÁMOP projekt megvalósítása során szerzett be az iskola. Az eszközök felsorolását külön dokumentum tartalmazza. Valamennyi bevont pedagógus laptophoz jutott, amely megkönnyíti a projekt megvalósítását.
52
HELYI TANTERV
53
BEVEZETÉS A HELYI TANTERVHEZ Az iskolai oktató munka alapelvei A kompetencia-alapú képzésen a képességek, készségek fejlesztését, alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Az oktatási alapelveket a tanítási kompetenciák kialakításának és folyamatos fejlesztésének feladatai határozzák meg. A három kompetenciaterület: a személyes, a kognitív és a szociális kompetenciák összefüggnek egymással. A szociális kompetencia alapja a személyes kompetencia. Ahhoz, hogy a tanuló a közösségben jól tudjon együttműködni, ismernie kell önmagát, adottságait, attitűdjeit. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a pozitív attitűdök megléte és folyamatos fenntartása. Kognitív (értelmi) jellegű kompetenciák: -
Anyanyelvi kommunikáció
-
Figyelem
-
Rövid-, és hosszú távú memória
-
Koncentrálóképesség
-
Gondolkodási képességek: analógiák, algoritmusok, összefüggések, problémák felismerése
-
Alkotó gondolkodás
-
Kritikai gondolkodás - véleményalkotás
-
Tanulási képességek
Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése (a legfontosabb elv): A gondolatok, érzések, tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. (beszéd, olvasás, írás, szövegalkotás, szövegértés, fogalmazás). Ez mindenfajta tanulás és kommunikáció elemi feltétele. Fontos a magyar nyelv kulturált, magabiztos, igényes használata, valamennyi tanítási órán és órákon kívül is. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést. Alapja a biztos anyanyelvtudás. Gondolkodási képességek fejlesztése: A problémák felismerését, a megoldásban való jártasságot, a kidolgozott gondolkodási sémák használatát és az alkotó gondolkodást segítik. A pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus
54
okát és érvényességét keressük. Lehetőség nyílik a megfigyelési, értelmezési, indoklási, bizonyítási, ítéletalkotási képességek kialakítására. Komplexitás, műveltségterületek összekapcsolása: A kultúra átadása áthatja a nevelésoktatás egész területét, folyamatát. A tantárgyak által közvetített ismeretanyagot (irodalom, zene, történelem, természettudományos és technikai ismeretek) egységes egésszé kell szintetizálni. Célunk, hogy az ismereteket, a tudást, a tapasztalatokat, az élményeket összefüggésükben, érzelmekkel átszőve tudják alkalmazni, strukturálni. Képesek legyenek a tanulók az új ismereteket beilleszteni a már meglévő tudásuk rendszerébe. Önálló ismeretszerzés: Megismertetni, elsajátíttatni a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban történő ismeretszerzési módokat, információkeresést, -szelektálást, -feldolgozást, elsajátítást. A projektpedagógia, a kooperatív tanulás, illetve a csoportos, a páros és egyéni tanulás adta lehetőségek kihasználása, hagyományos és új információhordozók (IKT) alkalmazása. Szükséges pozitív tanulási attitűdök, egyéni tanulási stratégiák kialakítása. Az életkoruknak megfelelő számítógép-használatra szoktatás tanórán kívüli információszerzésnél. (Felhívni a tanulók figyelmét az információk hitelességére, a számítógép-használat etikájára.) Ezeken az elvi alapokon nyugszanak alapvető céljaink, amelyeket az alábbiakban deklarálunk: A tanulók legyenek képesek -
az ismeretek befogadására, önálló információgyűjtésre és ismeretszerzésre; saját céljaik megfogalmazására; feladataik megtervezésére; a rendelkezésre álló információk, anyagok, eszközök segítségével a legjobbnak tartott megoldások megvalósítására; ismereteik/ötleteik alkalmazására az önálló és közös munka során; saját tanulásuk lépéseinek tudatosítására; korábbi tanulási tapasztalataik felhasználására, beépítésére; saját és környezetük munkájának és teljesítményének felmérésére, értékelésére, megbecsülésére; munkájuk átgondolt értékelésére; a társaikkal való sikeres együttműködésre.
A hatékony oktatás lehetőségei a tanulásszervezésben Iskolánk pedagógusai magas szintű szakmai felkészültséggel, nagy gyakorlattal és módszertani jártassággal rendelkeznek. Folyamatosan tájékozódnak a megújult szemléletű oktatási törekvések felől, és ismereteik további folyamatos bővítésével – önműveléssel, szakmai továbbképzéseken való részvétellel, képesítésükhöz illeszkedő pedagógus szakvizsgák letételével, gyakorlati tapasztalatszerzéssel -igyekszenek azokat beépíteni a mindennapi gyakorlatukba. 55
2007. szeptemberétől jogszabályban meghatározott módon veszünk részt az önkormányzati közoktatási feladatok ellátásában, ezért folytatnunk kell a már megkezdett felkészülést az integrált oktatás bevezetésére, a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanulók fogadására. A sokféle tanulói igény kielégítésére irányuló törekvés nevelő-oktató munkánk számos területén iskolánkban újnak számító eljárásokban mutatkozik meg. Van olyan tanulócsoportunk, amelyben kétpedagógusos modell szerint tantárgycsoportok szerinti oktatás folyik. Alsós kollégáink közül többen alkalmazzák a kooperatív tanulásszervezési, illetve egyéb (drámapedagógiai, páros és csoportos munkaszervezési, projektmódszer) eljárásokat, egy osztályban a kritikai gondolkodás következetes alkalmazását gyakorolják. A kritikai gondolkodáson alapuló tanulásszervezés célja az önellenőrzés-önértékelés, amelynek során kiderítik, hogy mit nem sikerült elsajátítani, mit kell még elvégezni az eredmény eléréséhez. Az önellenőrzés formája, szervezeti kerete a csoportos ellenőrzés. Az önellenőrzés nem csupán a hiba feltárására irányul, hanem azt is ki kell deríteni, mi lehetett annak az oka. A módszer alkalmazása arról győzi meg az érintetteket, hogy a tanulók igen kritikusak önmagukkal szemben.
56
AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI
ÓRATERV AZ ALSÓ TAGOZAT SZÁMÁRA
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Választott Idegen nyelv
1. évfolyam 8
2. évfolyam 8
Matematika Választott Környezetismeret Választott Ének-zene
4 0,5 1
4 0,5 1
1
1
Rajz Választott Technika
1,5
1,5
1
Testnevelés ÖSSZESEN
3. évfolyam 7,5 0,5 3
4. évfolyam 7 1 3
3,5 0,5 1,5 0,5 1,5
3 1 2 1,5
1
1,5 0,5 1
1,5 0,5 1
3
3
3
3
20
20
24,5
24,5
57
ÓRATERV A FELSŐ TAGOZAT SZÁMÁRA TANTÁRGY
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és ir.
4
4
3
3
1
Választott Mozgókép és média Tánc és dráma Történelem Hon- és népismeret
1 0,5 2
2
0,5
0,5
2
1,5
Társadalomi., etika
0,5
Választott
0,5
1. idegen nyelv
3
3
3
2
Választott
1
0,5
2. idegen nyelv
2
2
2,5
2
4
3
3
3
0,5
0,5
0,5
1
1
1
2
1,5
1,5
1,5
1
Választott Matematika Választott Informatika Fizika Biológia
1
1
Egészségtan Földrajz
0,5 1
1
1,5
1,5
1,5
2
1
1
1
Kémia Ének-zene Tánc és dráma
1 0,5
Rajz
1
1
1
1
Technika
1
1
1
1
2,5+0,5
2,5+0,5
2,5+0,5
2+1
1
0,5
1
1
29+0,5
29+1
Testnevelés Osztályfőnöki Egészségtan ÖSSZESEN
0,5 25,5+0,5
25,5+0,5
58
Az iskolai képzés sajátosságai Az intézményben kerettantervi ajánlás alapján helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Az ajánlásban évfolyamonként megjelölt, szabadon felhasználható órakeret (kivétel: 1. és 2. évfolyam) terhére 2. idegen nyelvet tanulnak a diákok. A tanulni kívánt nyelv választásának szabályai Az idegen nyelvek oktatását 3. évfolyamon kezdjük. Az elsőként induló két idegen nyelv közül a szülő szabadon választ, aszerint, hogy melyik osztályba íratja gyermekét. A mindenkori „a” osztályban az első oktatott idegen nyelv francia, a „b” osztályban angol, a „c” osztályban pedig a tanulók 50 %-a angol, 50 %-a pedig francia nyelvet tanulhat. A tanulók számszerű fele 1. idegen nyelvként a szülők választása alapján angol vagy francia nyelvet kezd tanulni. 5. osztálytól indítjuk a 2. idegen nyelv oktatását, amelynek kijelölését az iskola végzi. Ezek a következők lehetnek: angol, német, olasz, orosz, francia. Az első osztályba történő beiskolázáskor a szülő írásban kéri a szabadon felhasználható órakeret kitöltését. Az elsőként induló két idegen nyelv közül szabadon választhat, a szerint, hogy melyik osztályba íratja gyermekét. A hagyományok szerint az „a” osztályban az első oktatott idegen nyelv francia, a „b” osztályban angol, a „c” osztályban pedig a tanulók 50%-a angol, 50 %-a francia nyelvet tanulhat. Az 5. évfolyamon induló második idegen nyelvet az iskola ajánlja, a szabad választás csak korlátozottan érvényesülhet. Az iskolában az idegen nyelveket az informatika és a technika tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. Az iskolai óratervben eltérések mutatkoznak azokon az évfolyamokon, és azokban a tanulócsoportokban, ahol 5-6. évfolyamokon nem szakrendszerű képzés zajlik. A nem szakrendszerű képzéssel módosított óratervet ld. a 63. oldalon.
59
A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE 5. ÉS 6. ÉVFOLYAMOKON A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének jogszabályi háttere Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 8.§-ban rendelkezik a közoktatás intézményeiben zajló nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszairól. A bevezető és kezdő szakaszokban – 1-4. évfolyamokon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – 5-6. évfolyamokon – részben nem szakrendszerű, részben szakrendszerű oktatás keretei között folyik a nevelőoktató munka. A közoktatási törvény előírásait módosította a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 56. évfolyamokon. A közoktatási törvény 2006. évi LXXI. törvénnyel történő módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak helyben kellett meghatározniuk, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják nem szakrendszerű oktatásra a törvényben meghatározott keretek között. Az eddigiek alapján az 5-6. évfolyamokon rendelkezésre álló időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére kell fordítani. A törvényalkotó szándéka, hogy az alapozó szakaszban tovább folytatódjék a képességek, készségek kialakítása, mélyítése. A hangsúly a kompetenciák és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére helyeződik át. A kt. kimondja a nem szakrendszerben zajló tanulásszervezés kötelezettségét, ugyanakkor nem foglal állást abban a kérdésben, hogy mely tantárgyakat, illetve műveltségterületeket milyen mértékben kell bevonni oktatásszervezéssel érintett területeken. Nem foglal állást abban a kérdésben sem, hogy milyen legyen a teljes időráfordítás egzakt aránya a az 5. és 6. évfolyamokon folyó nem szakrendszerű oktatásnak. Nem határozza meg továbbá, hogy bevezetése milyen tanulásszervezési eljárások során valósuljon meg, nem rendelkezik a tanítási módszerek kiválasztása felől, és nem foglal állást abban a kérdésben sem, hogy inkább tanítók, vagy tanárok tanítsanak-e a szóban forgó évfolyamokon. Nem teszi ezt a törvényhozó azért sem, mert minden iskola más összetételű, eltérő képességű tanulókkal rendelkezik. A tanulói teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve tantárgyhoz kapcsolódhat.
60
Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség- képességterületek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Olvasáskészség A szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Íráskészség A kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Ebből a problémából kiindulva az 5. és 6. évfolyamokon több gondot kell fordítani a kiírt íráskészség fejlesztésére. Elemei számolási készség E megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szoros összefüggést mutat az intelligencia fejlettségével. Elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség Az iskola kompetencia-felméréseken nyújtott teljesítményének értékelését követően a kinyert adatok segítik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulócsoportok, az egyes tanulók számára.
Az országos mérések iskolai eredményeinek vizsgálata és figyelembe vétele A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének tervezésekor, az iskolai pedagógiai program kiegészítése, valamint a helyi tanterv átalakítása előtt tanulmányoztuk a 2006. évi országos mérések során vizsgált készségek kiépülését, azok mértékét, összetevőinek arányait intézményünk vonatkozásában. Az országos jelentés tartalmazza a 2006. tanév végi átlageredményeket: az országos átlagot, továbbá a tanulók százalékos eloszlását az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. Ennek alapján megállapítottuk, hogy iskolánk tanulóinak teljesítménye az országos átlagot 100 ponttal meghaladja a vizsgált kompetenciaterületeken. A 2008/2009. tanévtől bevezetésre 61
kerülő nem szakrendszerű oktatást az 5. és 6. évfolyamokon ezeknek az eredményeknek a figyelembe vételével határoztuk meg, jelöltük ki azokat a tantárgyakat és határoztuk meg óraszámait, amelyeken belül kiemelt hangsúlyt fordítunk tanulóink készség- és képességfejlesztésére, döntöttük el, hogy tanító vagy tanár végzettségű pedagógusok végzik az adott évfolyamokon a készség- és képességfejlesztést, valamint határoztunk az értékelés formáiról. A nem szakrendszerű oktatást iskolánkban a tanulók pedagógiai szükségletei alapján szerveztük meg. Ennek tervezésekor - figyelembe vettük a bevont tantárgyak nem diszciplináris tartalmát, - elemeztük a tanulók fejlettségi szintjét, optimális fejlesztésük iránti szükségleteiket, - meghatároztuk a pedagógus szerepét.
Időkeret A törvényi szabályozásból következő óraszámok: Az 5. és 6.évfolyamon kötelező óraszám:
22, 5 óra
További nem kötelező óraszám:
5,625 óra
Összesen:
28,125 óra
Az összes óraszám 25%-a:
7,03 óra
62
A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ÓRATERVE
5. évfolyam
Tantárgy
Szakrendszerű
6. évfolyam
Nem szakrendszerű
Szakrendszerű
Nem szakrendszerű
Magyar nyelv és irodalom (Tánc
2,5
1,5
3
1,5
és dráma) Történelem (Hon- és
2,5
2,5
népismeret) 1. idegen nyelv
2,5
1,5
2
1,5
2. idegen nyelv
1,5
0,5
1,5
0,5
Matematika
2,5
1,5
2
1,5
1
Informatika Biológia
1
1
Földrajz
1
1
Ének – zene 1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Testnevelés
2
1
2
1
Technika
1
(Tánc és dráma) Rajz
Osztályfőnöki (Egészségtan) Összesen Heti összes óraszám
1
0,5
0,5
0,5
0,5
18,5
7,5
18,5
7,5
26
26
63
Bevont tantárgyak Arányát tekintve a legmagasabb óraszámot nem szakrendszerben történő készség- és képességfejlesztésre a matematikai kompetenciaterülthez, a magyar nyelv és irodalom/szövegértés-szövegalkotás, valamint az idegen nyelv oktatásával összefüggő idegen nyelvi kommunikáció területéhez használjuk fel. Matematika (benne problémamegoldás) Elemi számolási készség (számírás, mértékegység-váltás, a négy alapművelet 100-as számkörben); Elemi rendszerező képesség; Elemi kombinatív képesség. Magyar nyelv és irodalom (benne kommunikációs képességek, szövegértés-szövegalkotás, olvasás) Olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, elemi olvasástechnika); Íráskészség (rajzoló írástól a kiírt írásig eljutni). Idegen nyelvek (benne kommunikációs képességek) Olvasáskészség; Íráskészség. Beszédkészség. Szövegértés adott idegen nyelven. A kulcskompetenciák fejlesztése A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyakból nem ismeretközvetítés zajlik, hanem a korábban megszerzett ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazása különböző pedagógiai és helyzetekben. Anyanyelvi kommunikáció: Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Írott szöveg megértése: olvasás Szövegalkotás: írás Tantárgyakon átívelő tanulási képességek Erkölcsi, esztétikai, történeti érzék
64
Matematikai kompetenciák Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazásuk Alapműveletek rutinos végzése Matematikai fogalmak megértése, felismerése, alkalmazása Összefüggések felfedezése, átlátása Érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása A bizonyítás eszközei és törvényszerűségei Matematikai információszerzési eszközök hatékony alkalmazása Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezés és gondolkodás Idegen nyelvi kommunikáció Szókincs Funkcionális nyelvtan Nyelvi funkciók Szóbeli kommunikáció Kommunikációs helyzetek Olvasott, írott szöveg megértése Írott szövegalkotás Valamennyi kompetenciaterületen végezhető készség- és képességfejlesztés Hatékony önálló tanulás Saját tanulási stratégia; A tanulás céljának mérlegelése; Összpontosítás; Közös munka; Információforrások megismerése, kiválasztása, felhasználásuk. A tanulás tanítása Érdeklődés; Önállóság; Könyvtári és egyéb információforrások felhasználása; Előzetes tudás mozgósítása; Csoportos tanulás technikái, módszerei; Emlékezet erősítése; Jegyzetelési technikák; Forrásból tájékozódás; Szelektálás; Rendszerezés; Felhasználás; Új kontextusban alkalmazás.
65
Szociális kompetenciák Viselkedési és magatartási szabályok megértése, követése; Hatékony kommunikáció; Együttműködés; Segítség kérése és nyújtása; Magabiztosság. Kommunikációs képességek Műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása.
Tantárgyközi tartalmak Néhány területet tantárgyközi tartalmakra terjesztettünk ki, amelyeknek keretében a NAT műveltségterületei alapján egyéb kompetenciaterületeket kívántunk megjeleníteni. A rajz, az ének-zene, a testnevelés valamint az osztályfőnöki órák bevonásával az alábbi készségek, képességek fejlesztése történik: -
konfliktuskezelés készségének fejlesztése; kockázatok felmérése, kezelésük; tudatos fogyasztóvá nevelés; állampolgári kötelezettségek; egészségvédelem; környezettudatosság; személyes felelősség; fenntartható fejlődés; életvitel, életpálya építés.
Követelmények: a magasabb évfolyamba lépés feltételei Beszédkészség fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése (magyar nyelv és irodalom) Mások számára is érthető, nyelvileg helyes és igényes beszédalkotás, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó összehangolása. Rövid terjedelmű memoriter szövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén az írás és a beszéd technikai megvalósításán túl a másik ember megértését, az irányában kifejeződő tisztelet iránti fogékonyságot is értjük. 66
A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés, magabiztosság fejlesztésére is alkalom lehet.
Olvasás, írott szöveg megértése (magyar nyelv és irodalom) Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg elrendezésének megfelelő értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések segítségével.
Halmazok megértése és alkalmazása (matematika) Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással, és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott, és a tanulók által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságok megnevezése. Azonos elemek rendezése, átrendezése adott, új, vagy önállóan megválasztott szempont szerint, szempontváltás (pl. betűrendben megadott verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint).
Íráskép és helyesírás (magyar nyelv és irodalom) A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírási szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan, helysírási szótár segítségével. Helyesírási szótárhasználat tanári segítséggel.
67
A tanulási képesség fejlesztése (magyar nyelv és irodalom) Vázlat felhasználása megfogalmazásához.
a
különböző
témájú,
műfajú
szövegek
megértéséhez,
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelt, beszámoló műfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. Gondolkodási készségek (matematika) Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése, igazságának, érdekességének fontosságának megállapítása). Számtan, algebra (matematika) Alapszintű, jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség,; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében és ellenőrzésében. Más számolási eszközök és eljárások elfogadása, alkalmazására való nyitottság és készség (szorobán, zsebszámológép célszerű használata stb.). Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Alkotó, problémamegoldó, algoritmusos és analógiás gondolkodás fejlődése. Geometriai alkotások térben és síkban; tulajdonságok és kapcsolatok (matematika) A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat (lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága.) Síkidomok: oldalak, csúcsok száma; oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemző tulajdonságok ismerete: hosszúkás, tömzsi, karcsú, kövérkés stb.
68
Idegen nyelvi kommunikáció (idegen nyelvek) Fogalmak, gondolatok, érzelmek és vélemények megértése, kifejezése, értelmezése szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. Tanulás, munka, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően. Más kultúrák megismerése, megértése, közvetítése. Hallott szöveg reprodukálása, intonáció. Hallott szövegértés, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség fejlesztése. Szociális kompetencia (kulcskompetencia területek, tantárgyközi tartalmak) A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségükre vonatkozó ismeretekkel. Megértsék az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Hatékony kommunikáció, empátia, együttműködés, magabiztosság fejlesztése. A stressz és a frusztráció kezelése. Tolerancia, személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumkészség. Környezettudatosság (kulcskompetencia területek, tantárgyközi tartalmak) Sokoldalú érzéki megismerés, sokoldalú tapasztalatszerzés. Természeti folyamatok, törvényszerűségek, összefüggések felfedezése, megértése. A környezet iránti érzékenység, ökológiai szemlélet. A környezet iránti pozitív érzelmek, érdeklődés, értékek, felelősségtudat. A teljesítmény értékelése A tanulók nem szakrendszerű oktatásban nyújtott teljesítményét folyamatos szóbeli értékelés kíséri. A szülők félévente egy alkalommal, szaktanári fogadóórán szóbeli értékelést kapnak gyermekük nem szakrendszerű oktatásban nyújtott előmeneteléről, a jelen dokumentumban megfogalmazott szempontok és követelmények szerint. Egyéni teljesítmények szóbeli értékelése a tanulótársak által, a tanítási órán. A tanuló teljesítményének saját maga által történő szóbeli értékelése a tanórán; önértékelés.
69
A félévi értesítőben, valamint tanév végén a tanulók bizonyítványába, anyakönyvbe a következő bejegyzés kerül: „Magyar nyelv és irodalom, matematika és angol, francia, német, olasz, orosz (egyénenként kiválasztandó) nyelv tárgyakból nem szakrendszerű oktatásban részt vett.”
Értékelési szempontok Magyar nyelv Jól hallhatóan, érthetően, a mondattípusoknak megfelelő intonációval fejezi ki mondanivalóját. Különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével. Toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megért és saját olvasata szerint értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül leír. Adott vagy választott témáról egy-másfél oldal terjedelmű, értelmes, összefüggő szöveget leír. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Írásban helyesen jelöli a magán- és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a „j” hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat. Matematika Képzelőerő, ötletesség. A tanuló önellenőrzése. Gyors és helyes döntésképesség. A problémák egyértelmű megfogalmazása. Tervszerű és célirányos feladat-megoldási készség. Kreatív gondolkodás. A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban Idegen nyelvek Megfelelő szókincs. Megérti a szóbeli üzeneteket. 70
Beszélgetéseket kezdeményez, folytat és lezár. Képes a megfelelő szintű szövegalkotásra, -értésre és –olvasásra. Tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget. Érdeklődik más nyelvek és kultúrák iránt. Képes megfelelő segédeszközök használatára. A nem szakrendszerű oktatás munkaformái Osztálytanítás csoportbontással Idegen nyelvek oktatása során alkalmazott munkaforma heterogén, tanult nyelvenként változó összetételű csoportok szervezésével továbbá csoportbontás technika és informatika tárgyakból. Differenciált óraszervezés. Kooperatív módszerek alkalmazása. Egyéni és páros munkaformák. Önállóan vállalt, egyéni és csoportos feladatok elkészítése. A tanulói beszámoltatás változatos formáinak alkalmazása. Erdei iskola. Alkalmazott taneszközök, oktatási segédletek Átvett, adaptált és saját készítésű anyagok. Oktató CD-k, DVD-k, saját hang- és képfelvételek. Autentikus eszközök, tanulói gyűjtőmunka tárgyai. A nem szakrendszerű tanórák adminisztrációja A tudatos és szakszerű munkavégzés megköveteli az előre tervezést, annál is inkább, mivel az iskola a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények hallgatóinak gyakorlati képzőhelye. A pedagógusok ennek tudatában készítik el tanmeneteiket, beillesztve abba a készség- és képességfejlesztésre fordítandó foglalkozásokat. Teszik ezt azért is, hogy biztosított legyen a szakrendszerű és nem szakrendszerű órák aránya, valamint a tanítási gyakorlatot végző tanárjelöltek tevékenysége is megfelelően illeszkedjen az adott évfolyamokon zajló nevelő-oktató munka folyamatába. Az osztálynaplók haladási részében a nem szakrendszerű órák bejegyzése zöld színű tollal vezetendő, külön sorszámozandó, az óra sorszáma elé SZ megjelölés kerül. Az 5. és 6. évfolyamok osztálynaplóiban az osztályfőnök bejegyzi, hogy a tanulók mely tantárgyakból részesültek nem szakrendszerű képzésben. A tanév végén az érintett tantárgyak szakrendszerű és nem szakrendszerű óraszámai összesítésre kerülnek. 71
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYI MEGVALÓSULÁSA
Hangsúly a kompetencia alapú oktatáson A kompetencia fogalma tanulás-tanítás kontextusában a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttese, amely feltételezi a tanulásra való képesség meglétét. A tudás alapú társadalomban jelentős hangsúlyeltolódás érzékelhető a tanítástól a tanulás irányába, ezért az iskolák feladata, küldetése is alapvetően átalakult: legfontosabb feladatait a tanulás belső motivációinak, önszabályzó mechanizmusainak kialakítása, a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak alkotóképességeinek fejlesztése alkotják. A nevelési-oktatási intézményekben a hagyományos tantárgyi struktúrákba rendezett hatalmas ismeretmennyiség közvetítése helyett a kiemelt fejlesztési feladatok az EU által elfogadott kulcskompetenciák fejlesztésére épülnek. A kiemelt fejlesztési feladatok -
Énkép, önismeret; Hon- és népismeret; Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra; Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; Gazdasági nevelés; Környezettudatosságra nevelés; A tanulás tanítása; Testi és lelki egészség; Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.
Iskolánkban a kompetencia alapú oktatás bevezetésétől azt várjuk, hogy megváltozzanak az ismeretszerzés és a képességfejlesztés arányai, teret kapjon a tapasztalatba ágyazott képességfejlesztés, erősödjön a partneri kapcsolat az iskola minden szereplőjével és a helyi, elsősorban közoktatási és gyermek intézményekkel, közösségekkel, még jobban előtérbe kerüljön az együttműködés, a kooperatív oktatásszervezés, megváltozzon a tanár-diák, diáktanár viszony, hatékonyabb legyen a felnőtt szerepre, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, erősödjön az önálló és csoportos kritikai gondolkodás hatékonysága. A tantárgyi struktúrákat az iskolákban a felsorolt alábbi kulcskompetenciák váltják fel: EU által elfogadott kulcskompetenciák Az anyanyelven folytatott kommunikáció Az idegen nyelven folytatott kommunikáció
fejlesztési feladatokkal összefüggésben az NAT 2007 kompetenciaterületei Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció 72
Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás megtanítása Szociális kompetencia és állampolgári komp. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség
Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A sikeres egyéni élethez (és társadalomhoz) az alábbi kulcskompetenciák szükségesek: Autonóm cselekvés képessége: Jogaink, kötelességeink, érdekeink, szükségleteink, korlátaink felismerése és védelme; Életpálya-tervek és egyéni projektek megalkotása és irányítása; Cselekvés tágabb (társadalmi) kontextusban. Eszközök interaktív használata: A nyelv, szövegek, szimbólumok interaktív használata; Az információ/tudás interaktív használata; Az új technológiák interaktív használata. Tevékenység szociális szempontból heterogén csoportokban: Pozitív viszonyulás a többiekhez; Együttműködés, konfliktuskezelés. A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolában Személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés
észlelés,
szókincs,
Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek 73
Módszertani elemek Az óvoda-iskola átmenet - Hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás - Inkluzív nevelés - Attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak - Multikulturális tartalmak - Tanórai differenciálás (heterogén csoport) - Kooperatív tanulás - A drámapedagógia eszközei - Tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - Projektmunka (egyéni és csoportos) - Prezentációs technikák - Tanulói értékelési formák gazdagítása - Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés alapelvei Differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. Szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer 74
Kompetencia alapú oktatási programok bevezetése a 2009/2010. tanévben Teljes tanórai lefedettség Szövegértés – szövegalkotás Matematika Idegen nyelv Szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterület
→ → →
3 tanulócsoportban a 2. és 5. évfolyamokon 1 tanulócsoportban az 1. évfolyamon 1 tanulócsoportban 5. évfolyamon
→
1 tanulócsoportban 1. évfolyamon
→ →
3 tanulócsoportban a 7. évfolyamon 3 tanulócsoportban a 7. évfolyamon
Tantárgytömbösítés Történelem, társadalomismeret Fizika
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Életvitel és gyakorlati ismeretek, élő idegen nyelv
→
2 nyelvi csoportban a 7. évfolyamon
Magyar nyelv és irodalom (szövegértés-szövegalkotás) →
2 tanulócsoportban az 5. évfolyamon
Moduláris oktatási program Tánc és dráma, valamint honés népismeret
→
2 tanulócsoportban az 5. évfolyamon
Pedagógiai módszertan alkalmazása Három hetet meghaladó projekt: környezeti nevelés
→
az iskola valamennyi tanulója
Témahét: civilizáció (ország-, nép- és nyelvism.) →
1 tanulócsoport az 5. évfolyamon
Témahét: egészségnevelés
külön az 1-4, és külön az 5-8 évfolyamoknak
Módszerek,
→
évfolyam
szervezési módok
75
Módszerek,
évfolyam
szervezési módok 1
2
3
4
5
6
7
tantárgytömbösítés projektoktatás
x
x
x
x
x
x
8
x
x
x
x
műveltségterület oktatásatantárgyi
x
x
bontás nélkül három hetet meghaladó projekt
x
x
x
x
x
x
x
x
megtervezés témahét megtervezése
x
moduláris oktatási programok
x
megtervezése önálló intézményi innováció
Célok, indikátormutatók teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban - % műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
x
Implementáció éve
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
5
10
10
10
10
10
+
+
+
+
+
+
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉVEL ÉRINTETT TANTÁRGYAK 76
HELYI TANTERVE Magyar nyelv és magyar irodalom 5. osztály Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan. Ezért a továbbiakban a célkitűzések, feladatok a szövegértés – szövegalkotás témáján belül ennek a ténynek a következményeként kezelendőek. Ezekhez a tantárgyakhoz kapcsolódik iskolánk 5. évfolyamán a hon- és népismeret, valamint a tánc és dráma modul. A tantárgy célja: Elsődleges feladat – az életkornak megfelelően – az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A tanulók tudják értelmezni a kommunikációs helyzeteket, vegyenek részt aktívan a kommunikációs folyamatokban. Folyamatosan fejlődjön szövegértési és szövegalkotási képességük. Ismerjék meg anyanyelvük rendszerét, annak jelenét és múltját. Megfelelő nyelvi kultúrával rendelkezzenek, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásuk igényes és tudatos legyen. Irodalomtanításunk célja, hogy diákjaink értő olvasóvá, befogadóvá váljanak. Ehhez szükséges az olvasási kedv felkeltése, ill. fenntartása, az irodalomnak mint művészetnek megszerettetése, kifejezési módjainak megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, értelmezése képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítására. Cél továbbá, hogy a tanulók számára teremtse meg a lehetőséget a középfokú oktatási intézménybe kerüléshez szükséges eredményes felkészülésre. A tananyagot nyomtatott és digitális taneszközök összehangolt rendszere közvetíti. Általános fejlesztési követelmények: A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés nélkülözhetetlen alapkövetelmény a magyar nyelvi képzésben. Az életkorral fokozatosan kell fejlődnie az eltérő beszédhelyzetekhez alkalmazkodni tudó kommunikációnak. Egyre inkább fontos, hogy összhangba kerüljenek a szóhasználat jellemzői, a mondatfonetikai eszközök és nem verbális jellegű közléselemek. Létre kell jönnie annak a képességnek, amely fölismeri a kommunikációs zavarokat és fel is oldja azokat. A szövegértés fejlesztése és a szövegalkotási képesség létrehozása folyamatosan mélyülő, állandó önképzést igénylő törekvés. A teljes szövegértés garanciáját adó értő olvasás követelménye akkor teljesedik ki, amikor a diáknak már számos eltérő, élőbeszédre már kevéssé emlékeztető szövegfajtát kell gyakorlatban feldolgozni. A szövegalkotás ilyen alapozó háttérrel már egyre igényesebb lehet, az egyszerű leírásoktól, jellemzésektől indulva aktív önkifejezésig. Kulcskérdés a magyar nyelv rendszerének, életének grammatikai, valamint művelődéstörténeti alapokra helyezése. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak a gyakorlati sikerét. Így alapozódhat meg hosszabb távon a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodás. Stabil nyelvismeret, nyelvhasználati képességek birtokában az irodalom és az olvasó kapcsolata még eredményesebben alakul. Az irodalmi műveltség elsajátítása sokdimenziós folyamat, melynek katalizátora lehet (megfelelő gyakorlati háttérrel) a drámajáték, dramatizálás.
77
Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője, kelléke a személyes motiváció, regionális kötődés, magyarságtudat folyamatos ébren tartása. Az erkölcsi és az esztétikai érzékenység, a hagyománytisztelet mélyülése, a személyes önismeret sokrétűvé válása révén fejlődhet igazán, így segítve az érett személyiség kiformálódását a középiskola végéig. Fejlesztési feladatok: - A hatékony kommunikációs képességfejlesztés területei: - a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak fölépítése - a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek kreatív és normatív használata - az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata - a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége - a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése - a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek fölfedeztetésével - a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése Alkalmazott munkaformák, módszerek: 1. kooperatív munkaformák alapelvei: Az építő egymásrautaltság Az egyéni felelősség Az egyenlő részvétel A párhuzamos interakció 2. differenciálás: Alkalmazott módszerek: heterogén és homogén páros és csoportmunka, frontális és egyéni. A korábbi frontális és egyéni munkaforma háttérbe szorul, a csoport és pármunka kerül előtérbe. Értékelési elvek: A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: - milyen mélységben sajátította el a magyar nyelv és irodalom tantárgy nyelvezetét; - megszerezte-e a kellő grammatikai, nyelvi és irodalmi ismereteket; - birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző formáinak; - képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére; Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése.
A magyar órákon értékeljük a tanulók 78
-
szóbeli megnyilvánulását, írásbeli teljesítményét, kooperációs tevékenységét.
A szóbeli megnyilvánulások lehetnek -
feleletek, hozzászólások, a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, kiselőadások stb.
Az írásbeli teljesítmények -
a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása, alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, iskolai és házi fogalmazások.
Az értékelés módja: A magyar nyelv és magyar irodalom tárgyat két külön jeggyel osztályozzuk. Az alkalmazandó szempontjai:
tankönyvek,
segédeszközök,
taneszközök
kiválasztásának
Csak olyan taneszközök lehetnek (nyomtatott és digitális formában), amely az előző feladatok elvégzéséhez tartalmazzák a fejlesztendő területeket. Tananyagbeosztás: A szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterület lefedi a teljes tananyagot a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében. A heti óraszám: 5 óra, éves óraszám: 184 óra. Magyar nyelv:
Témakörök: 1. Év eleji ismétlés 79
Fejlesztési cél
Az 1–4. osztályban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalásával az alapvető nyelvi ismeretek megszilárdítása.
Tananyag
Az 1–4. osztályban tanultak nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek ismétlése, alkalmazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban.
A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok kreatív alkalmazása a gyakorlatban. A hangos olvasási képesség fejlesztése gyorsolvasási tréningekkel (látószögnövelő, ritmikus szemmozgás fejlesztő, hibakereső)
Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, megértése.
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok Eddig tanult anyanyelvi ismeretek felidézése csoportmunkában. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló feladatok megoldása egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. Szövegek felolvasása, szövegértés gyakorlása feladatok segítségével. Vázlatkészítés tanári segítséggel vagy
önállóan.
A továbbhaladás feltételei A tanult helyesírási szabályok helyes alkalmazása a begyakorolt szókészleten. Rendezett kiírt írás.
Kb. egy-egy oldal terjedelmű elbeszélő, magyarázó-értelmező és dokumentumszöveg megértése néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos vélemény értelmes megfogalmazása. A szövegek értelemtükröző felolvasása felkészülés után.
2. Eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben Fejlesztési cél
A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése.
A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált
Tananyag
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok
A továbbhaladás feltételei
A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben.
A helyes beszédlégzés, beszédszünet, az artikuláció, a megfelelő hangsúly és hangerő, beszédtempó, hanglejtés gyakorlása.
A hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet adekvát használata egy-egy konkrét szóbeli kommunikációs helyzetben.
Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. Mindennapi kommunikációs helyzeteink:
A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. A kommunikációs zavarok felismerése, feloldásuk. Szituációs játékok
A kapcsolatelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés 80
nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása. Empátia és bizalom a beszédpartner iránt.
Hallott szöveg megértése, mások véleményének megértése, ellenvélemény megfogalmazása szóbeli kommunikációs helyzetekben. Különböző nézőpontok megértése, figyelembe vétele szóbeli kommunikációs helyzetekben. Magatartási normák megfigyelése.
Az önálló ismeretszerzés, a tanulási képesség fejlesztése.
kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás.
Véleménynyilvánítás. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása.
A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus, szerepe a kommunikációban. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel.
páros és csoportmunkában. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás különféle formáinak megismerése, használata páros munkában a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid véleményalkotás közös élményről. Mások véleményének meghallgatása ugyanarról az élményről. Részvétel kiscsoportos beszélgetésben. Szituációs játékok.
különféle formáinak ismerete és adekvát alkalmazása.
Saját vélemény tömör megfogalmazása, megvédése egy-két érv említésével.
A testbeszéd megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása egyéni élmény vagy humoros történet elmondása közben.
Verbális és nem verbális kommunikáció összefüggéseinek megfigyelése. A tartalom és a cím közötti összefüggés Az ok-okozati összefüggések felismerése, rögzítésük vázlatban.
A cím és a tartalom közötti összefüggés vizsgálata közös megbeszéléssel. A címadás gyakorlása.
A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése.
3. A beszélt nyelv Fejlesztési cél
Tananyag
Tevékenységi formák
A továbbhaladás feltételei 81
Módszertani javaslatok Az eltérő elképzelések figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete. Saját álláspont megvédése vagy korrekciója. A feltevések összevetése a megfigyelt tapasztalatokkal és az olvasott információkkal.
A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat.
A tanulók egyénileg hipotéziseket fogalmaznak meg a beszédhangok keletkezéséről. Az egyes feltevésekkel kapcsolatos érvek és cáfolatok ütköztetése tanári irányítással.
A hangok keletkezésének megfigyelése. Ismertető megfogalmazása ábra alapján csoportmunkában.
Ábra jelentésének értelmezése. Csoporton belüli együttműködés.
Hang és betű. Meglévő tudás mozgósítása új szempont szerint.
Megfigyelési képesség fejlesztése megadott szempontok alapján.
Tapasztalatok pontos, más számára érthető megfogalmazása.
Beszédhangok csoportosítása: magánés mássalhangzók
Magánhangzók csoportosítása: - időtartam szerint - a nyelv vízszintes mozgása szerint
Ok-okozati összefüggések szabatos megfogalmazása. A hangrend és a szóhangulat közötti összefüggés felfedezése lírai művek olvasása közben.
A hangrend és az illeszkedés.
Az alsó tagozatban a beszédhangokról és a betűkről szerzett ismeretek aktualizálása. A hang, a betű és az írásjegy fogalmának pontosítása A magán- és mássalhangzók képzésének megfigyelése: egyénileg vagy páros munkában. Tapasztalatok egyéni megfogalmazása. Helyesejtési és helyesírási gyakorlatok a magánhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére. Az időtartam jelentésmegkülönböztető szerepének igazolása.
A hang és a betű megkülönböztetése. Hang – betű – írásjegy.
A magán- és mássalhangzók közötti különbségek megfogalmazása képzésük és hangzásuk alapján.
A hangrend szerepének megfigyelése a toldalékolásban.
82
Az alsó tagozatban elsajátított ismeretek megerősítése és működőképességének fokozása. Lényegkiemelő és rendszerező képesség fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése szótárak, lexikonok használatára való igény kialakításával. A témának, a címzettnek megfelelő árnyalt kifejezésmód fejlesztése
A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók.
Az ábécé és a betűrend. Az elválasztás.
Cselekményismertetés, beszámoló.
Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek. A betűrendbe sorolás szabályainak ismerete. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása.
Közösen olvasott elbeszélés cselekményének ismertetése a saját nézőpont érzékeltetésével. Beszámoló egyéni élményről a hallgatóság figyelmének ébrentartásával.
Az önkifejezés aktivizálása a szóbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.
4. Az írott nyelv Fejlesztési cél
Zöngés – zöngétlen mássalhangzópárok rögzítése játékos formában. A hangok egymásra hatásának megfigyelése beszéd közben. Az összeolvadás és a hasonulások rendszerének megismerése, meglétük okának felismerése. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése.
Tananyag
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok
Vázlat felhasználása az A szövegfeldolgozási önálló tanuláshoz. algoritmus Az önálló tanulás megismerése. technikai ismereteinek bővítése, helyes tanulási szokások megerősítése.
A szövegértési technikák gyakorlása: adatkeresés, lényegkiemelés.
Az olvasható, kiírt írás képességének fejlesztése.
Vázlat készítése a feldolgozott szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett
Az írástechnika továbbfejlesztése.
A továbbhaladás feltételei
A feldolgozott szövegek tartalmának elmondása vázlat alapján.
83
Elbeszélés, leírás és levél írása.
írásmód gyakorlása differenciált csoportmunkában. Rövidebb szövegek: (leírás, elbeszélés, levél) alkotása egyéni munkában vázlat alapján. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva. A helyesírás alapvető szabályainak gyakorlása és alkalmazása. A tanulók figyelmének felhívása az önkorrekció fontosságára. A hibafelismeréstől a hiba kijavításáig.
A képzelet, az önkifejezés aktivizálása az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. A kiírt írás eszközszintű használata. Az elmélyültség, az igényesség fokozása. Problémaérzékenység, a problémamegoldó képesség fejlesztése. A tanulói önállóság növelése az önellenőrzésben. Számítógépes helyesírási programok használatával és kritikai alkalmazásával a digitális kompetencia fejlesztése.
Egy-másfél oldalas elbeszélő, leíró szöveg alkotása.
5. A szavak jelentése és szerkezete Fejlesztési cél
Fogalmak értelmezése és helyes felhasználása szövegértelmezésben. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Az egyéni aktív és passzív szókincs gazdagítása. Ösztönzés szinonimák használatára a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban.
Tananyag
A hangalak és a jelentés viszonya: Az egyjelentésű szavak A többjelentésű és az azonos alakú szavak
A rokon értelmű szavak
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok A hangalak és a jelentés közötti viszony felfedeztetése. Egyjelentésű szavak önálló gyűjtése. A többjelentésű és azonos alakú szavak jelentése közötti különbség érzékeltetése rajzok, ábrák, példamondatok segítségével. Szinonimák gyűjtése. A Szinonimaszótár használatának
A továbbhaladás feltételei
Rokon értelmű szavak használata a felesleges szóismétlés 84
Szótárhasználat az írásbeli szövegalkotás képességének fejlesztéséhez. Az egyéni szókincs bővítése és árnyalása Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése pontos szóhasználattal. Képesség a szó szerintitől eltérő jelentések felismerésére.
Az ellentétes jelentésű szavak A hasonló alakú szavak A hangutánzó és hangulatfestő szavak
Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.
Az információszerzés képességnek fejlesztésével ösztönzés az önálló ismeretszerzésre. A kreativitás fejlesztése szövegalkotással.
Az alsó tagozatban megismert alaktani ismeretek rendszerbe foglalása és megerősítése.
megismerése kooperatív munkaformában. Ellentétes szójelentéseken alapuló humoros versek olvasása és értelmezése közösen. Szóbeli és/vagy írásbeli szövegek szemléletesebbé tétele hangulatfestő szavak használatával A szó szerinti jelentésen túli átvitt jelentések megtapasztalása szólásokban és közmondásokban. Szólások, közmondások eredetéről szóló szövegek néma, értő olvasása differenciált csoportmunkában.
elkerülésére szövegalkotáskor.
A szó és a szóelemek megkülönböztetése.
Szólás vagy közmondás eredetének magyarázata egyéni fantázia alapján, hozzá illusztráció készítése. A szavak szerkezete: szótő és toldalék: képző, jel, rag.
A szavak szerkezetének megfigyelése
Magyar irodalom: Témakörök: 1. Év eleji ismétlés, rendszerezés, ismerkedés 85
Fejlesztési cél
Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése.
Tananyag
Az 1-4. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása. Az alsó tagozatban tanult műfajok fő jellegzetességei. Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése. Mérések.
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok Az eddig tanult irodalmi ismeretek felidézése különböző munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoportmunkában
A továbbhaladás feltételei Kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő vagy ismeretterjesztő szöveg kellő tempójú, a megértést biztosító olvasása, felolvasása.
A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerűen. A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás gyakorlása és ellenőrzése. A taneszközök használatának megismerése. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása
2. A mesék világa Fejlesztési cél
A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése. A hangos, kifejező olvasás képességének gyakorlása a mesék feldolgozása során.
Tananyag
A népmese és a műmese, a verses és a prózai forma. Mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. Mesefajták: néhány
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok A hangos olvasás gyakorlása szereposztásban. A mesék csoportosítása kooperatív technikával.
A továbbhaladás feltételei Egy rövid mese értő, értelmező felolvasása a szereplők jellemének érzékeltetésével. A megismert mesefajták néhány 86
A rendszerezés, a csoportosítás képességének fejlesztése a mesefajták és a szerkezeti sajátosságok szintetizálása során. A szövegalkotási képesség fejlesztése, kreatív szövegalkotás. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangoztatásával.
gyakori mesefajta (pl. állatmese, csalimese, tündérmese)
A humor szerepének érzékelése különféle mesékben.
A mesei jellemzők, motívumok, meseformulák (pl.: mesekezdet, mesezárás, állandó kifejezések, meseszámok, átváltozások, eszközök, tárgyak, ismétlődő tettek, cselekedetek, szereplők, szerepkörök, helyszínek).
A mesei jellemzők megismerése, megfigyelése az alsó tagozatban tanultak felhasználásával. A mesei motívumok összefoglalása.
A beszélő név. Nyelvi sajátosságok. Nyelvváltozatok. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői.
Dramatizálás, meserészletek eljátszása pl. bábokkal. A beszélő név jellemzőinek megismerése, beszélő név kitalálása mesei szereplőknek. A népmesék korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése és értelmezése szótárak lexikonok segítségével.
műfaji sajátosságának ismerete. A mesei jellemzők ismerete. A jegyzetelés, vázlatkészítés ismerete. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben A beszélő név felismerése. A mai és korábbi nyelvállapot különbségeinek felismerése. Mese írása mesei motívumok felhasználásával. Meserészletek szöveghű ismerete, kifejező előadása.
Szövegalkotási gyakorlatok különböző munkaformákban. Memoriterek tanulása.
3. János vitéz Fejlesztési cél
Az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése az alkotást méltató szövegek megismertetésével. Az összehasonlító és az elemző képesség fejlesztése a prózai és verses forma összehasonlítása során.
Tananyag
Az epikus művek szerkezeti egységei (előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás) és jellemzőik. Az elbeszélő költemény.
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok
A továbbhaladás feltételei
Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése.
A mű részeinek értő, értelmező felolvasása a párbeszédek érzékeltetésével.
Jósolás: a művet kezdjük el olvasni, és időnként megállva jósoltassuk meg, hogyan fog folytatódni a történet.
Az epikus művek szerkezeti elemeinek ismerete. A tetőpontok, a fordulópontok, a kitérők érzékelése. A versszak és a 87
A megfigyelő képesség fejlesztése a nyelvi alakzatok megismerése során. A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének türelmes és figyelmes meghallgatása, szembesítése során. A tér- és időészlelés képessége. A verselési mód, a rímfajták felismerésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztése adott nézőpontú leírások megfogalmazásával és összehasonlításával. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek ritmikus hangoztatásával.
A próza és a vers közötti különbség.
Írassunk a műhöz egy másik befejezést!
Néhány szókép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora) jellemzője.
Feladatok a különböző műfaji ismertetőjegyek felismerésére, a jellemzők egyéni vagy csoportos táblázatba foglalása, a megoldások összevetése.
A képiség megjelenése a műben. Néhány nyelvi alakzat (megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés, fokozás) jellemzője. A meseszerű és a valós elemek az elbeszélő költeményben. A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai. Az idő és a tér az elbeszélő művekben. Az ütemhangsúlyos verselés, a felező 12-es. A páros rím. Az elbeszélés és a leírás műfaji jellemzői. A mű részleteinek dramatikus feldolgozása.
Gyakorlatok a prózai és a verses forma jellemzőinek feltárására. A szóképek felismerésének gyakorlása, hasonlatok, metaforák írása. Nyelvi alakzatok keresése majd írása páros munkában.
nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. Az alkotás műfaji jellemzőinek felismerése, más műfajoktól (pl. a mesétől) való különbségének érzékelése. A próza és a vers közötti különbségek felismerése. A hasonlat, a megszemélyesítés és metafora ismerete, értelmezése, hangulati hatásuk felismerése. Néhány gyakori nyelvi alakzat felismerése és értelmezése. A meseszerű és a valós közötti különbség érzékelése. Saját vélemény megfogalmazása a szereplők erkölcsi választásairól, döntéseiről. Az idő és a tér mozzanatainak azonosítása. Az ütemhangsúlyos felező 12-es és a páros rím ismerete. Nyelvileg és tartalmilag egyaránt jól formált elbeszélés írása leíró résszel. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.
88
Memoriterek szöveghű, kifejező előadása: (20- 30 versszak a műből).
4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Fejlesztési cél Tananyag
Az összehasonlító képesség fejlesztése egy regény és annak különféle feldolgozásainak összevetése során.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Az önálló munka és a csoportos kooperáció alapvető műveleteinek fejlesztése.
A házi olvasmány feldolgozása.
Szöveg és illusztráció kapcsolata, alapvető típusai.
A szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.
Tevékenységi formák Módszertani javaslatok
A továbbhaladás feltételei
Kreatív gyakorlatok (pl. szereplő jellemzése egy másik szereplő szempontjából, egy szereplő feltételezhető gondolatainak megfogalmazása stb.)
Művek önálló elolvasása után a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, gondolatainak megértése.
A szövegekhez kapcsolódó illusztrációk megfigyelése, illusztráló rajzok készítése.
Memoriterek szöveghű, kifejező előadása.
A regényből készült film, vagy abból részletek megtekintése. A regény és a film összehasonlítása a kifejezőeszközök, a befogadói élmény és a jelentés szempontjából. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása. Szövegszerkesztési feladatok.
5. Versek világa Fejlesztési cél
Tananyag
Tevékenységi formák
A továbbhaladás feltételei 89
Módszertani javaslatok A hangos olvasás fejlesztése különböző műfajú szövegekkel. A kifejezőképesség fejlesztése, a kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelő nyelvhasználat erősítése. Az önálló munka és a csoportos kooperáció alapvető műveleteinek élménye.
A korosztály életproblémáihoz és érdeklődéséhez kapcsolódó versek, elbeszélések olvasása, feldolgozása. A közösség néhány jellemző élethelyzetének, konfliktusának megjelenítése az irodalomban. A tájleíró költemény, az életkép fogalma.
A szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.
A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése. Gyakorlatok az olvasmányélmények rövid megfogalmazására különféle, szóbeli és írásos műfajokban. Feladatok néhány, a korosztály életproblémáihoz és érdeklődéséhez kapcsolódó irodalmi téma megismerésére páros vagy csoportos munkában. A téma bemutatása idézetek segítségével és kommentárral. Az alkotások műfaji sajátosságainak felismerése, a jellemzők összegyűjtése és közös megbeszélése.
Különböző témájú versek értő, értelmező felolvasása a művek hangulatának érzékeltetésével. Az olvasmányélmény megfogalmazása. Néhány alapvető irodalmi téma felismerése. A tájleíró költemény, az életkép, jellemzőinek ismerete. Az epikai és lírai művek jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, a verselés. A lírai alkotás témájának, hangnemének és hangulatának felismerése.
A lírai művek témájának, hangnemének hangulatának megfigyelése, pl. egy mű hangulatához illő zenerészlet keresése. Kreatív gyakorlatok.
6. Biblia, a mítoszok világa Fejlesztési cél Tananyag
Tevékenységi
A továbbhaladás 90
formák Módszertani javaslatok A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése. Vizuális és auditív információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása. Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése, egy- egy téma megjelenítése más művészeti ágakban.
A mítoszok és a mitológia fogalmának, néhány ismertetőjegyének az ismerete. Néhány mítosz megismerése. A mítoszok és a mesék különbségei. A görög mitológiai történetek dramatikus feldolgozási lehetőségei.
Az összehasonlítás képességének fejlesztése a mítoszfeldolgozások olvasása és a mesékkel való összevetés során.
feltételei
Koncentráció: a történelemórákon tanultak felidézése.
Alapismeretek a Bibliáról és a görög mitológiáról.
Térképhasználat során a bibliai helyszínek megkeresése.
Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése.
Az elbeszélő személyének megállapítása, a nézőpontváltásos történetmondás gyakorlása adott rövid elbeszélő szövegek feldolgozása és újraírása során. Egy kiválasztott történet csoportos feldolgozása, irodalmi és képzőművészeti alkotások összegyűjtése, az eredmények előadássá, prezentációvá formálása és bemutatása.
Az elbeszélő személyének megállapítása, az elbeszélő és a szereplő értelmezése. Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak ismerete.
Az önálló feladatvégzés, ismeretszerzés gyakorlása. Az anyaggyűjtés és elrendezés gyakorlása.
Hon- és népismeret modul:
91
Hon- és népismeret modulból A és B változat készült, önálló cél- és feladatrendszerrel, illetve eltérő tartalommal. A helyi tanterv készítésénél az A változatot vettük figyelembe. Célok és feladatok: A modul egyik központi rendező elve a hagyományismeret. A témakörökben található példák általában a 19. század végén és a 20. század első felében élt gazdálkodó parasztcsalád életéből valók. Ezt tudjuk szemléltetni a szakirodalom alapján és a szabadtéri múzeumok és tájházak berendezései is többségükben ezt a kort mutatják. A hagyományismeret tanításának célja: a hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése. A természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, olyan egészséges identitástudat kialakítása, amely pátosz és túlzó romantika nélkül tanítja meg nemzeti örökségünket megbecsülni, szeretni és tisztelni. Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának, tiszteletének megtanítása. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. A saját szűkebb környezet, szülőföld példáin keresztül általános kép kialakítása a hagyományos paraszti kultúra rendjéről és szokásairól. Az érdeklődés felkeltése a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. A néprajz forrásainak bemutatása. A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs- és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtása, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól. Fejlesztési követelmények: A bemutatott példák, a tevékenységek és az olvasmányélmények alapján váljanak világossá a természeti környezet, a gazdálkodás, a társadalom a tárgyi és a szellemi kultúra kölcsönhatásai és összefüggései. A tárgyi kultúra alapján a tanuló tudja megkülönböztetni a szegény és a módosabb rétegeket. Ismerjen néhány népművészeti motívumot, és azokat tudja térben elhelyezni, illetve ismerje azok díszítési technikáit is. Ismerjen néhány fontos népszokást, azok vallási tartalmát és hátterét, a hozzá kapcsolódó szövegfolklórt és a szokáshoz kötődő hiedelmeket. Tevékenységek: A tanulók rajzoljanak vagy fessenek le néhány helyi népművészeti motívumot. Tanuljanak meg kívülről helyi folklóralkotásokat: népdalokat, meséket, játékokat, a népi dramatikus játékokat játsszák el. Bővüljön a szókincsük, a fogalomismeretük egyrészt a paraszti háztartás és gazdálkodás tárgyainak megismerésével, másrészt a népköltészeti szövegek megtanulása révén. A különleges, ma már nem használt eszközöket, tárgyakat képi formában ismerjék meg. Az egyes témakörök kapcsán elevenítsék fel irodalmi olvasmányélményeiket. A munkáról, a családról, az emberi kapcsolatokról tanultakhoz játsszanak el a gyerekek élethelyzeteket, munkafolyamatokat. Ismerjék meg a tanulók a rendelkezésre álló néprajzi gyűjteményeket, a magyar szólások és közmondások gyűjteményét. 92
Közös múzeumlátogatás során ismerjék fel a múzeumban látottakat a tanultak alapján. A továbbhaladás feltételei: Népművészeti tárgyak és azok technikáinak felismerése, néhány jellegzetes motívum képi megalkotása. A naptári év legfontosabb népszokásainak ismerete, ezek közül egy karácsonyi vagy egy húsvéti népszokás szövegének előadása, részvétel egy dramatikus játékban. A régi paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. Tánc és dráma modul: Célok és feladatok: A Tánc és dráma tantervi modul nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. A Tánc és dráma tevékenységközpontú. A tevékenységet elemző beszélgetések követik. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére teremt lehetőséget. Fejlesztési követelmények: Változatos dramatikus, táncos tevékenységformákban való részvétel; differenciált feladatokon keresztül a dramatikus, mozgásos technikák és konvenciók alkalmazása. A tanulók drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítése. Az érzékelésfejlesztő játékok, gyakorlatok célja: - a gyerekek jobban figyelnek környezetükre, a külső világra; - nőjön a testi, térbeli biztonságuk, fejlődjön időérzékük; - növekedjen az esztétikai érzékük; - élményeiket mélyebben éljék át, és képesek legyenek azok tartós megőrzésére. A drámajátékok koncentrációs és memóriagyakorlatok eredménye lehet: - elmélyültebben, tartósabb figyelem; - az élményeket, a szerzett ismereteket nem csupán befogadják, hanem meg is őrzik; - kitartóbbakká válnak a munkavégzésben. A szituációs játékokban az improvizáció, a kapcsolatteremtő és kapcsolattartó, kommunikációs és metakommunikációs gyakorlatok segítik a gyerekeket abban, hogy a legkülönbözőbb élethelyzetekben eligazodjanak, kezelni és elviselni is tudják a konfliktusokat. Pontosabban és árnyaltabban fejezzék ki magukat, képesek legyenek társas kapcsolataik alakítására, értékként fogadják el az önálló gondolkodást, kreativitást, humánus gondolkodást, szociális érzékenységet, kulturáltabbá váljon vitakészségük (érvelés, cáfolás, indoklás).
Tevékenységek:
93
A gyerekek önként fogadják el az együttműködés szabályait, önként vegyenek részt a drámajátékokban! Vegyenek részt a készségfejlesztő gyakorlatokban, az elemző beszélgetésekben! Igyekezzenek megismerni önmagukat, ismerjék meg a környező világot, környezetüket, figyeljenek önmagukra, társaikra! A kapcsolatteremtés-kapcsolattartás során vegyék észre: - az arcjáték, gesztus, testtartás, beszédstílus, viselkedés jelzéseit; - törekedjenek arra, hogy pontosan, szabatosan fejezzék ki magukat! A játékok segítségével - fejlődjön az esztétikai és szociális érzékenységük, tolerancia- és empátiakészségük; - ismerjék fel a konfliktusokat; tudják azokat kezelni, tudjanak döntést hozni, vállalják a döntések következményeit; - igyekezzenek eligazodni a váratlan élethelyzetekben is; - legyenek képesek az intenzív koncentrációra, sűrítésre, lényegkiemelésre, életkoruknak megfelelően fejlődjön asszociációs készségük, önálló gondolkodásuk, ítéletalkotásuk! A továbbhaladás feltételei - A közös játékban, munkában való alkotó, kreatív részvétel. - Az együttműködés szabályainak elfogadása.
TÖRTÉNELEM HELYI TANTERV
94
Célok és feladatok A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon saját világában. Az azonosságtudat kialakulásának is előfeltétele. Nem lehet az általános iskolai történelemoktatásnak a feladata a múlt teljességre törekvő bemutatása. Képeket lehet csak felvillantani a történelemből. Meg kell alapozni persze az általános műveltség történelmi tárgyi tudását. De az ismeretek és a képességfejlesztés egyensúlyára kell törekedni. Így lehet eredményesen felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra. E tantárgy tanítása során az egyik legfontosabb cél a történeti szemlélet kialakítása és fejlesztése. A történelem tanításának legfőbb célját az önálló, sémáktól mentes gondolkodás kialakításának elősegítésében látjuk. Az így megvalósuló, a diák által kialakított egyéni történelemfelfogás adhat csak alapot a független ítéletalkotásra, a különböző irányzatok közötti különbségek felismerésére. A folyamatosság mellett a folytonos változtatás alakította az emberi történelmet. Ismerjék fel a tanulók, hogy az értékek megőrzésének milyen nagy szerepe van a társadalomban A történelemoktatás feladata az ismeretátadáson és a képességfejlesztésen túl teret adni a nevelési célok megvalósításához. Az események, történelmi személyek életének ismertetése alkalmat adhat az emberi társadalmak sokszínűségének, egymásra hatásának bemutatására, az egyetemes és az európai kultúra értékeinek megismertetésére. A múlt gazdag tárháza segítség lehet az iskola és a történelemtanár szabadon megválasztott nevelési célkitűzéseinek megvalósításához. A múlt felidézése, a képességfejlesztés akkor lehet eredményes, ha sikerül felkelteni az érdeklődést a történelem iránt, ha sikerül igazodni az 5-8. évfolyamok életkori sajátosságaihoz. Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán kell alapulnia. Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani. A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teheti színesebbé az oktatást. Fontos azonban már ekkor is a kritikai szemlélet kialakításának megkezdése. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása nem jelent gyökeres változást az eddigiekhez képest, de továbblépést igényel az önálló véleményalkotás, ismeretszerzés, a tananyag magasabb szintű feldolgozása terén. A történettanítás mellett a történelem megismerésének elmélyültebb, összetettebb módszereit kell alkalmazni. Az érdeklődés felkeltését szolgálja az is, hogy a történelmi események bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az életmód, a mindennapok világának megrajzolása. különös tekintettel a gyermekek sorsára.
95
A tanulók történelmi szemléletének kialakítása elősegíti a kultúrák közötti párbeszéd megteremtését, az előítéletek lebontását. Fontosnak tartjuk a toleráns megközelítés kialakítását mások nézetei, meggyőződése, hite és származása iránt. Ezzel párhuzamosan segíteni kívánjuk a kötődés, az identitás kialakulását a szűkebb és tágabb környezethez. Ahol lehetséges, be kívánjuk építeni a tananyagba a helytörténetet, tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, helytörténeti séták keretében is. Az osztály- és tanulmányi kirándulások keretei között lehetőséget kell biztosítani a „történelemmel való találkozásra”. A történelem munkaközösség tagjai szívesen nyújtanak segítséget az osztálykirándulások és az erdei iskolák történelmi, helytörténeti jellegű programjainak kiválasztásában, megszervezésében, feladatsorok összeállításában. Törekszünk múzeumlátogatások szervezésére. Az ókor kapcsán a Campona-napokat, Aquincumi Múzeumot; a középkor tanításánál a Budapesti Történeti Múzeumot, az újkornál a Hadtörténeti Múzeumot tervezzük meglátogatni. Több korszaknál is felkereshetők a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, vidéki múzeumok és időszaki kiállítások. A történelem munkaközösség tagjai szívesen nyújtanak segítséget az osztálykirándulások és az erdei iskolák történelmi, helytörténeti jellegű programjainak kiválasztásában, megszervezésében, feladatsorok összeállításában. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a diákoknak a megszerzett ismeretek birtokában átfogó képük alakuljon ki nemzetük és az emberiség térbeli és időbeli fejlődéséről. Feladatunk az is, hogy a diákok örömmel vegyenek részt a történelem megismerésében, s ne váljon a tantárgy pusztán az ismeretek mechanikus átadásává. A diákok legyenek részesei az összefüggések feltárásának, mert csak így érthetik meg a mozgatórugókat, s csak így kerülhetnek birtokába azon készségeknek és képességeknek, melyek lehetővé teszik az önálló megismerést, az egész életet végigkísérő folyamatos tájékozódást, a tanulást, művelődést. Az egyes korokról alkotott kép mozaikszerű és esetleges marad, ha csak politika- vagy a diplomáciatörténet aspektusából közelítjük meg. A valóságban a folyamatok térben és időben, sok tényező összjátékaként zajlottak le, ezért a hagyományosan hangsúlyozott részek mellett figyelmet szentelünk a gazdaság-, társadalom-, had-, technika-, művészet- és vallástörténetnek is. Törekszünk rá, hogy – hagyományaiknak megfelelően – összehangoljuk tanmeneteinket és részletes követelményeinket a társadalomismeret, filozófia, irodalom, nyelvtan, földrajz, a néprajz, a természetismeret és a művészeti tantárgyakkal (tantárgyak közötti integráció). Az állampolgári ismeretek tanításának az a feladata, hogy segítsen eligazodni a jelenkor viszonyaiban, megtanítson a demokratikus közélet működésének elveire, jogi szabályozottságára, a demokratikus állam felépítésére. A diákokat neveljük tudatos állampolgárrá, akik a közügyekben sikeresen kamatoztatják „történelmi tapasztalataikat”, képességeiket és ismereteiket. Fontos feladatunk, hogy tanulóinkat motiváljuk arra, örömmel vegyenek részt az iskolában meghirdetett történelmi (vagy komplex, több tantárgyat magába foglaló) rajz-, novella- és verspályázatokon. Fejlesztési követelmények 96
Tantárgyunk, a történelem és állampolgári ismeretek elsődleges fejlesztési területe az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási képességek kialakítása („forrásközpontú történelemtanítás”). Képesek legyenek ismereteket szerezni történetekből, képekből, egyszerű grafikonokból és statisztikai adatokból, diagramokból éppúgy, mint társadalmi környezetükből, esetleg olvasmányaikból, filmélményükből, a tömegkommunikációs eszközökből. Kiemelt szerepet kell adni az ismeretszerzésben a tárgyi, képi és szöveges forrásoknak. Az ismeretfeldolgozás az alsóbb, 5-6. évfolyamokon elsősorban tanári segítséggel történik, a 7-8. évfolyamon egyre fokozódó mértékben önállóan. A tanulók az ismereteket kritikusan értelmezzék (kritikai szemlélet kialakítása, kritikai gondolkodás), tudjanak saját következtetést is levonni. Legyenek képesek megkülönböztetni a mítoszt a valóságtól, a tényt a véleménytől. A történelmi események mögött tudjanak összefüggéseket találni, azokat egymással összehasonlítani. Ismerjék meg a korosztályuknak készített kézikönyveket, a lexikonokat, a történelmi információk gyűjtését a könyvtárban, az internet segítségével. Sajátítsák el a legfontosabb történelmi fogalmakat és kifejezéseket, azokat szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban tudják alkalmazni. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg és gyakorolják azokat az alapvető elemzési, forráskritikai szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket eseményekről, személyekről, problémákról. Képesek legyenek önálló problémafelvetésre. A történelemtanításnak fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók kommunikatív képességeit. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére. Ennek a kettőnek aránya nem borulhat fel, egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat. A diákok tudjanak eseményeket, történeteket elbeszélni, különböző szövegek lényegét elmondani. Alkossanak szóban és írásban a tanultakról kreatív módon szövegeket. Tanuljanak meg kiselőadást, rövid beszámolót tartani egy adott témáról. A 7-8. évfolyamon már önállóan is írjanak vázlatot, tanulják meg a jegyzetkészítést. A társadalmi kommunikációra való felkészítéshez nélkülözhetetlen, hogy gyakorolják és tanulják meg a kulturált vita szabályait, az érvelés jelentőségét, az ellenérvek szerepét, az ellenvélemény tolerálását. Csoportmunkában dolgozva ismerjék meg a kooperatív együttműködés előnyeit. Fontos a kulturált, érveken alapuló vitastílus, a leglényegesebb retorikai szabályok elsajátítása egy-egy történelmi szituáció dramatizálása, megtárgyalása során („szerepjáték”, érvek és ellenérvek). A tanár ekkor „vitavezető” szereppel rendelkezik.
97
Mivel a történelmi események térben és időben zajlanak, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezekben tájékozódjanak. Meg kell tanulniuk a történelmi idő tagolását, az események időbeli elhelyezését az évszámok és az időre vonatkozó fogalmak segítségével. Ismerjék meg a nagy történelmi korszakokat, az időszámítás alapjait. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. A történelmi térben való tájékozódást az atlaszok, térképvázlatok segítségével sajátítsák el. A földrajzi ismeretek megszerzését tudják hasznosítani a történelmi események megértésében az egyes népeknél, társadalmaknál (topográfia). A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük a vaktérképen. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében (ezzel is erősítve iskolánk „ökoiskola” státuszát). A történelemtanításnak is hozzá kell járulnia a kulcskompetenciák fejlesztéséhez: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai, természettudományos, technológiai kompetencia; digitális kompetencia; a tanulás tanulása; személyközi és állampolgári kompetenciák; vállalkozói kompetencia; kulturális kompetencia. Rendkívül fontosnak tartjuk az együttműködési készség (kooperáció) fejlesztését is. Az értékelés elvei Az értékelés a tanterv (és a Pedagógiai program) által meghatározott követelmények alapján történik, ezek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Figyelembe kell venni minden esetben az életkori sajátosságokat, valamint a tanulónak az előző teljesítményszintjéhez képest történt
98
fejlődését. Az egyéni ellenőrzéseken nyújtott teljesítményeik, illetve az anyagfeldolgozás során végzett tevékenységeik mellett értékelni kell a csoportokban végzett munkáikat is. A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer kerüljön sor. Az egyes témakörök lezárásakor célszerű tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel értékelni, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak. Az érdemjegy közlése mellé célszerű minden esetben írásos vagy szóban néhány mondatos szöveges értékelést adnunk (természetesen a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett). Lehetőséget biztosítunk a tanulóknak ún. „szorgalmi” tevékenységek folytatására is, változatos és sokszínű formában (kiselőadás-referátum, gyűjtőmunka, kutatómunka, közvélemény-kutatás, tabló készítése, fogalmazás írása stb.) Az értékelésnél (pozitív értelemben) figyelembe vesszük a tanulók versenyeken való szereplését is (egyéni vagy csoportos, levelezős vagy hagyományos, városi vagy országos).
99
7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Forma: tömbösített oktatás Az új forma (és időkeretek) miatt nagyobb hangsúlyt fektetünk a kompetencia alapú oktatásra, a kooperatív technikák alkalmazására és az IKT eszközök használatára. Taneszközök A Mozaik Kiadó (nyomtatott és digitális) taneszközeit használjuk a tanítási-tanulási folyamatban: -
Történelem 7. tankönyv Történelem 7. munkafüzet Történelem atlasz
-
MozaBook MozaMap MozaWeb
Felhívjuk a tanulók és szüleik figyelmét a kisegítő taneszközökre (Tudásszintmérő feladatlap, MozaWeb). Kulcskompetenciák (a 7. osztályos történelem tananyag témakörei szerint) I.
A polgári átalakulás kora Kulcskompetenciák: - anyanyelvi kommunikáció (kifejezőkészség); - természettudományos kompetencia (tudományos vizsgálódás); - a hatékony, önálló tanulás (előzetes ismeretek mozgósítása); - szociális és állampolgári kompetencia (kooperativitás); - digitális kompetencia (IKT eszközök, internet).
II.
Magyarország a 18. században Kulcskompetenciák: - anyanyelvi kommunikáció (kifejezőkészség); - természettudományos kompetencia (tudományos vizsgálódás); - a hatékony, önálló tanulás (előzetes ismeretek mozgósítása); - szociális és állampolgári kompetencia (kooperativitás); - digitális kompetencia (IKT eszközök, internet).
100
III. IV. V. VI. -
Reformkor, forradalom és szabadságharc Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció (kifejezőképesség); matematika (logikai kapcsolatok); természettudományos kompetencia (tudományos gondolkodás); a hatékony, önálló tanulás (önálló ismeretszerzés); szociális és állampolgári kompetencia; digitális kompetencia (IKT eszközök, internet). esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (tömeg- és elitkultúra) A nemzetállamok kora Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció (szókincsbővítés); a hatékony, önálló tanulás (előzetes ismeretek felhasználása); digitális kompetencia (IKT eszközök, internet). szociális és állampolgári kompetencia (nemzetiségek, népek, együttműködés). Magyarország a dualizmus időszakában Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció (kifejezőképesség); a hatékony, önálló tanulás; szociális és állampolgári kompetencia (az állam feladatai); digitális kompetencia (IKT eszközök, internet). Az első világháború Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció (véleményalkotás); természettudományos kompetencia (tudomány és technika); a hatékony, önálló tanulás; digitális kompetencia (IKT eszközök, internet). szociális és állampolgári kompetencia (front és hátország).
Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek -
Vázlat készítése tanári segítséggel. Jegyzetkészítés a tárgyalt témákhoz kapcsolódó újságcikkekből, ismeretterjesztő könyvekből, ezek órai ismertetése. Történelmi eseményekről információk gyűjtése az irodalomból és a képzőművészetből. Önálló kutatás adott témában, amelynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás adott témában, előre megadott szempontok szerint kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. 101
-
Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. A helytörténet tananyaghoz kötődő eseményeinek megismerése önálló kutatómunkával, összehasonlítása a tankönyvben tanultakkal. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. Modern IKT eszközök használata az önálló (vagy csoportos) kutatómunka során. A kutatómunka eredményeit (produktumát: adatok, prezentáció, tabló stb.) a tanulók ne csak a hagyományos módon, hanem IKT eszközök bevonásával is mutassák be.
Kifejezőképességek -
Szerepjáték részeként toborzó beszéd, rövid szónoklat, országgyűlési felszólalás stb. megírása és elmondása a tárgyalt korszakhoz kötődően. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. Írásban önálló szöveg elkészítése egy adott témáról. Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák ismertetése, elemzése.
Tájékozódás időben -
Az egyetemes és a magyar történelem eseményei egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben („párhuzamos történelem”). A tárgyalt jelenségek, továbbélése mai korban.
Tájékozódás térben -
A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton. A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlításával. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken
A továbbhaladás feltételei -
A tanuló képes legyen összefüggő szóbeli és írásbeli feleletet adni egy megadott történelmi témáról a tanult fogalmak felhasználásával. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni megadott szempontok alapján. Ismerje az alapvető történelmi események időpontját, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Tudja nyomon követni az egyes országok területi változásait a történelmi atlaszokon, ismerje fel a legfontosabb helyszíneket a különböző térképeken. A tanulók tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban előre megadott, egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére.
102
-
Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolai történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Legyenek képesek történelmi jelenségek számszerűségének becslésére vagy megmérésére térképen.
103
MATEMATIKA HELYI TANTERV
A fejlesztés célja
A kidolgozásra kerülő „A” programcsomag az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, metakogníció, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. -
Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció: saját tudásunk, melyet hosszú távú emlékezetben tárolunk, saját tudásunk ellenőrzése); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet).
A matematikai kompetencia fejlesztési területei
A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása, a tanuló hangosan gondolkodhat, érvelhet, vitatkozhat és tévedhet is. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének fontos a logikai sorrendje. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Szükséges kifejezési forma az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás, mely fokozatosan vezethet el a szakszavakhoz. A cselekvő tapasztalatszerzéshez és problémamegoldáshoz eszközökre van szükség. Az eszközök egy része a gyerekek természetes környezetének tárgyai (játékai, iskolaszerei, iskolai és otthoni környezete), valamint a természetes környezet, melyben él. Mesterséges eszközök: logikai 104
készlet, színesrúd készlet, korongok, pálcikák, számegyenes, számkártyák, műveleti jelek, relációs jelek. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A tanulás mindig a személyes tapasztalatszerzésből indul ki. A pedagógus szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelő problémafelvetés, megoldásához használható eszközök és megfelelő támogatás biztosítása. A pedagógus feladata megfelelő motiváció kialakítása, nyugodt munkalégkör biztosítása, irányítás, ellenőrzés. A program meghagyja a pedagógus alapvető felelősségét annak megítélésében, hogy csoportjában honnan indul, milyen tempóban halad, milyen speciális eljárásokat, módszereket követ. A matematika tantárgy keretében fejleszthető képességek (1-8. osztály): -
-
Számlálás, számolás, becslés, algoritmusok követése Szövegértő képesség: szöveges feladatok értelmezése, szövegek matematikai és nem matematikai tartalma elkülönítésének a képessége, szaknyelv pontos használata tanuló életkorának megfelelően, információgyűjtése adathalmazról, grafikonról, táblázatról Tájékozódási képesség fejlesztése: ezen belül a tájékozódás a tanulók saját testi dominanciája szerint, nagy mozgások és finom motorika fejlesztése, formaészlelés fejlesztése, tájékozódás időben, tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Rendszerező képesség fejlesztése: halmazképzés, halmazelmélet fejlesztése, fogalomkialakítás, definiálás, sorképzés Kombinatív képességek fejlesztése: adott halmaz elemeinek sorba rendezése (permutálás), adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztása (variáció), adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztása, ez a kombináció
Függvényszemlélet kapcsolatok
fejlesztése:
összefüggéseket
felismerő
képességek
fejlesztése,
1. A kritikus matematikai készségek fejlesztését elősegítő kompetenciák -
Lejegyzése, ábrázolása, arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, táblázatok, grafikonok, diagramok értelmezése, lejegyzése Képi problémamegoldó képesség fejlesztése: tájékozódó képesség fejlesztése síkban, térben; testek tulajdonságainak megfigyelése, testek építése, ábrázolása, térszemlélet fejlesztése, síkbeli transzformációk felismerése, alkalmazása Következtetési képességek fejlesztése: valószínűségi következtetések, induktív, deduktív következtetések, arányossági következtetések, egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, matematikai tartalom szelektálása fontos és felesleges adatokra
2. Háttér-kompetenciák, amelyek elengedhetetlenül fontosak a tantárgyi tudás kialakításához -
Tudásszerző képességek fejlesztése: az általános és a speciális tantárgyi tanulási módszerek fejlesztése, elemi tanulási technikák alkalmazása, metakogníció, a tanuló 105
-
-
saját értelmi működésére vonatkozó tudás fejlesztése, a figyelem, emlékezet problémamegoldó gondolkodás és beépítése a tanulási folyamatba, problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás fejlesztése A helyes tanulási szokások kialakítása: a megfelelő munkaforma kiválasztása a tanulási tevékenységhez, a munkaformának megfelelő tanulási környezet kialakítása, a feladat végrehajtásának megtervezése, vázlat készítése, a feladat végrehajtásának következetes véghezvitele; az eredmény ellenőrzése, vizsgálata Kommunikáció fejlesztése: relációszókincs fejlesztése, az eredmény, az összefüggések megfogalmazásának a képessége, a szövegalkotó és önkifejező képesség fejlesztése Gondolkodási képességek fejlesztése: induktív, deduktív, algoritmikus, kreatív gondolkodás fejlesztése, gyakorlati gondolkodás fejlesztése, az élethelyzetekben való eligazodás képességének fejlesztése.
A matematika kompetencia készség – és képességkomponensei Készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladat megoldás Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, következtetés, valószínűségi következtetés, érvelés, bizonyítás Kommunikációs képességek: relációszókincs, térlátás, térbeli viszonyok, ábrázolás, prezentáció
szövegértés,
Tudásszerző képességek: problémaérzékenység, problémamegoldás, metakogníció
deduktív,
induktív
szövegértelmezés,
eredetiség,
kreativitás,
Tanulási képességek: figyelem, rész - egész észlelés, emlékezet, feladattartás, feladatmegoldási sebesség, tudatos megfigyelés Ennek megfelelően 5 matematikai képességterület fejlesztése a feladat: 1. 2. 3. 4. 5.
Számlálás Mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet Szöveges feladatok, metakogníció Rendszerezés, kombinatív gondolkodás Induktív, deduktív következtetés
106
MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-2. évfolyam 2010 A 21. századi matematika tanítás alapvető célja az általános emberi készségek, képességek, személyiségjegyek fejlesztése, a természettudományos gondolkodásmód és a helyes tanulási szokások kialakítása. Ezt tapasztalatokra, megfigyelésekre, tevékenykedtetésre, következtetésekre alapozott tanítással érhetjük el, amely során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Tanulóink így válnak kreatív, problémafelismerő és problémamegoldó gondolkodásmódú, környezetük jelenségeire érzékeny felnőtté. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű, a nevelési-oktatási feladatok közül a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Az alapozó szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkával fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét, felelősségtudatát, a kitartását és előmozdítja érzelemviláguk gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Az alsó tagozatos matematikatanítás feladata a tevékenységeken, gyakorlati tapasztalatokon keresztül az alapvető matematikai ismeretek elsajátíttatása, alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), gondolkodási módszerek alapozása. Az eredményes tanulás feltétele, hogy felkeltsük az érdeklődést a tantárgy iránt, biztosítsunk lehetőséget az önálló tapasztalatszerzésre. Célok és feladatok – Felidézni és rendszerezni az előzetes ismereteket. – Felkelteni az érdeklődést a matematika tantárgy iránt. – Fejleszteni a megismerő képességeket: tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, rendszerezés, összefüggések felismerése. – Felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát. – Kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét. – Fejleszteni a tanulók beszélt és írott kommunikációs kultúráját. – Fejleszteni a tanulók önismeretét, önértékelését. – Fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot. – Biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget. Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, 107
útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai -
A tanulók önmagukhoz mért fejlődése, önértékelés; az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,figyelem, akarat, kitartás, érdeklődés, emlékezet, tudatos megfigyelés; tárgyi tevékenységben való jártasság, eszközök használata; tanult műveletek értelmezése; a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása; gondolkodás fejlődése, érvelés, bizonyítás.
Kooperatív tanulási technikák elsajátítása: kommunikáció társaival, kreativitás, feladatvállalás-teljesítés, együttműködési képesség, tolerancia, segítségnyújtás, Problémafelvetés- megoldás Megoldási sebesség, reakcióidő (Készült a Mozaik Kiadó kompetencia- alapú Kerettanterve alapján.)
108
MATEMATIKA HELYI TANTERV 1.osztály Tankönyv-választás szempontjai A könyvek felfedező tanulásra motiválják a gyerekeket. A bőséges feladatanyag, az egyénre szabott oktatást, a differenciálást segíti. Lehetővé teszik az apró lépésekben történő tananyag- feldolgozást. A gyermekek szemléletes, magyarázó rajzokkal illusztrált feladatokon keresztül jutnak el az elsajátítandó ismeretekig. A tanulók számára könnyen érthető a nyelvezetük, így a szövegértést és az önálló tanulást is segítik. Az 1-4. évfolyamon a következő kiadók kompetencia- alapú tankönyv-családjaiból tanítunk: Apáczai,- Dinasztia,- Mozaik, - Műszaki Kiadó
109
1. osztály Időkeret: 164 óra/év (4,5 óra/hét)
Fejezetek
Az új tananyag feldolgozásának óraszáma
I. Gondolkodási módszerek alapozása
4, folyamatos
A gyakorlás óraszáma
Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma
II. Számtan, algebra
91
18
10
III. Geometria, mérés
18
5
2
IV. Valószínűségi játékok, statisztika
4
Szabadon felhasználható órakeret
18
I. Gondolkodási módszerek alapozása Célok és feladatok – A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszteni. – Növelni a figyelem terjedelmét és tartósságát. – Az érzékelés pontosságát fejleszteni, a tudatosodást segíteni. – Fejleszteni a megfigyelőképességet. Tartalom
Tárgyak összehasonlítása, szétválogatása, osztályozása, sorba rendezése megadott vagy választott szempont szerint. Mennyiségek előállítása kirakással, ábrázolással. Mennyiségek összehasonlítása. Kapcsolatok, összefüggések megfigyelése, leolvasása. Igaz-hamis állítások megfogalmazása; egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése. Nyitott mondatok igazzá tétele. Szöveges feladatok értelmezése. Tárgyi tevékenységgel egyszerű kombinatorikus lehetőség előállítása. Tárgysorozat képzése, folytatása a megadott, választott, felismert összefüggés szerint. Számsorozat képzése növekvő, csökkenő sorrendben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Szabályjátékok. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.
Fejlesztési feladatok
Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége. Finommotoros mozgáskoordinációk: Apró tárgyak használata (pl. pálcika, korong stb.) A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenységgel. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel. Gondolatmenet követése, megértése.
A változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során. Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.
110
Követelmények A tanuló – tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására; – használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; – tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; – legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján; – egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni. II. Számtan, algebra Célok és feladatok – Kialakítani a szám-és műveletfogalmat tapasztalati úton a húszas számkörben. – Megalapozni a számolási készséget (összeadás, kivonás). – Megfigyeltetni a műveletek közötti összefüggéseket. – Felismertetni a valóság és matematika elemi kapcsolatát. Tartalom
Számfogalom húszas számkörben Halmazok számosságának megállapításával a természetes szám fogalmának kialakítása, a természetes szám mint mérőszám. Számok írása, olvasása 20-ig. A számegyenes megismerése, használata. A természetes szám mint sorszám. A <, >, = jelek megismerése, használata. A számok összeg és különbség alakjainak előállítása tevékenységgel. Számok tulajdonságai: a számok jele, összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Sokféle tevékenységgel és szöveges feladattal az összeadás, kivonás fogalmának megalapozása. Az összeadás, kivonás értelmezései tevékenységekkel a 20-as számkörben.
Fejlesztési feladatok
A számok értelmezése a valóság mennyiségével. Pl. mérőszám és darabszám (halmaz számossága) A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen. Tényismeret memorizálása, mozgósítása. A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata. Történetben megfogalmazott probléma megértése; a megértést segítő eszközök alkalmazása (kirakással vagy eljátszással). A szóbeli számolási készség fejlesztése. Analógiás gondolkodás fejlesztése Matematikai modellek (pl. műveletek, nyitott mondatok) megértése, alkalmazása. Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával. A matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megoldása.
111
Tartalom
Fejlesztési feladatok
Rajzról, képről, összeadás kivonás írása; művelet megjelenítése képpel, kirakással. Műveleti tulajdonságok, az összeadás és kivonás kapcsolata. Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása. A számok bontása két szám összegére. Összefüggések szöveges feladatokban. Egyszerű matematikai szöveg értelmezése eljátszással, kirakással, rajzzal, lejegyzés művelettel. Szöveges feladatok alkotása tevékenységről, rajzról, műveletről. Követelmények A tanuló – – – – – – – – – –
tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket; képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; ismerje fel a páros és páratlan számokat; tudja a számok szomszédait; tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel. III. Geometria, mérés
Célok és feladatok – – – –
Segíteni a tanulók sík- és térgeometriai tapasztalatgyűjtését. Ismerkedni a mérőeszközökkel, mértékegységekkel. Gyakorlati méréseket végeztetni. Mérés előtti becslésre szoktatni. Tartalom
Testek, síkidomok Testek építése szabadon és másolással. Testek, síkidomok szétválogatása,
Fejlesztési feladatok
Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságai alapján válogatás, sorbarendezés. Megfigyelőképesség fejlesztése, az észlelés 112
Tartalom
csoportosítása adott szempontok alapján. Síkidomok előállítása tevékenységgel szabadon és feltételek alapján. Vonalak.(nyitott, zárt, görbe, egyenes) Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Térbeli irányok pontos megfigyelése, megnevezése. Síkbeli irányok tudatos megfigyelése, ellentétes irányok megkülönböztetése. Mérés Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, űrtartalmának, jelenségek időtartamának összehasonlítása, összemérése, sorba rendezése. Mérés előtti becslés. – Mérőeszközök: alkalmilag választott és szabvány egységek megismerése. – Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. – Az idő: hét, nap, óra. – Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. – Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységgel. Az ismeretek alkalmazása szám és szövege feladatokban.
Fejlesztési feladatok
pontosságának fokozása. Tulajdonságok felismerése. Formafelismerés, alkotóképesség fejlesztése. Tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása és képi gondolkodás fejlesztése játékos feladatsorokon. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása a mennyiségek mérésekor. A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Tapasztalatok megfogalmazása szóban. Kapcsolatok felismertetése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. Összefüggések felismerésének képessége.
Követelmények A tanuló – – – – –
legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.
113
IV. Valószínűségi játékok, statisztika Célok és feladatok – Felkelteni a mindennapi életből gyűjtött adatok felhasználásával a matematika tanulása iránti érdeklődést. – Fejleszteni a változások, összefüggések megfigyelésekor a tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet. – Felfedeztetni egyszerűbb esetekben az összetartozó adatok közötti kapcsolatokat. Tartalom
– Közös játékok, kísérletek a “biztos”, “lehetséges, de nem biztos”, “lehetetlen” fogalmak megértése érdekében próbálgatással, találgatással. – Adatok gyűjtése, ábrázolása oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában). A mindennapi élet adataiból grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése. Összefüggések keresése, felismerése a táblázatokban. – A gyermekek életéből gyűjtött adatok felhasználásával függvényre vezető szöveges feladatok.
Fejlesztési feladatok
Logikus gondolkodás, várható események megfogalmazása szóban. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése matematikai játékok segítségével. Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínűségi játékok alapján. Ábrázolási képesség, modellalkotás.
114
2. osztály Időkeret: 164 óra/év (4,5 óra/hét) Az új tananyag feldolgozásának óraszáma
Fejezetek
I. Gondolkodási módszerek alapozása
A gyakorlás óraszáma
Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma
4, folyamatos
II. Számtan, algebra
96
22
10
III. Geometria, mérés
12
5
2
IV. Valószínűségi játékok, statisztika
3
Szabadon felhasználható órakeret
16
I. Gondolkodási módszerek alapozása Célok és feladatok – – – – –
Fejleszteni a tanulók megfigyelőképességét, kreativitását. Rendszeres, pontos munkára szoktatni. Fejleszteni matematikai szaknyelv használatát. Formálni a tanulók alkotóképességét, összefüggés-felismerő és ítélőképességét. Megalapozni a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó, logikai, kombinatorikus és analógiás gondolkodását. – Fejleszteni a tanulók értő-, elemző olvasási képességét. – Felismertetni a valóság és a matematika elemi kapcsolatát. Tartalom
Halmazok képzése, elemek válogatása adott tulajdonság szerint, részhalmaz és kiegészítő halmaz használata. Logikai műveletek konkrét elemekkel, a “nem”, “és”, “vagy” szavak használata állításokban. Válogatás, sorrendezés néhány elem használatával. Nyitott mondatok értelmezése, igazsághalmaz keresése, állítások számokról, mennyiségekről, alakzatokról, döntés az állítások igazságáról. Szöveges feladatok értelmezése, leírása, matematikai modellezése. Nyitott mondatról, műveletről, képről szöveges feladat megfogalmazása.
Fejlesztési feladatok
Megfigyelőképesség, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; több lehetőség keresése kombinatorikus feladatokban.
Matematikai modell értelmezése, alkotása konkrét probléma megoldásához. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Gondolatmenet kiépítése, követése. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek kialakítása és alkalmazása (lejegyzés, műveletek kijelölése, becslés, számolás, ellenőrzés, válasz).
115
Tartalom
Tárgyak, számok összehasonlítása, sorba rendezése. Szabályszerűségek felismerése, jelés számsorozatok kiegészítése, folytatása a felismert szabály alapján, sorozatképzés, szabály megfogalmazása szóban. Összefüggések keresése, megfigyelése, lejegyzése matematikai szimbólumokkal.
Fejlesztési feladatok
Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése, változások, periodikusság, növekedés, csökkenés megfigyelése, szabálykövetés. Sejtések megfogalmazása, kipróbálása. Azonosság, különbözőség megállapítása, jelölése. Szemponttartás, szabályosság felismerésének fejlesztése, szabály tudatosítása.
Követelmények A tanuló – – – – – – –
tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján; nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát; legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására; tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni; legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással; – ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét; – ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján; – összetartozó elempárok keresése. II. Számtan, algebra Célok és feladatok – – – – – – – – –
Fejleszteni az emlékezést, korábbi ismereteket mozgósítani. Segíteni a megértést, absztrahálás, konkretizálás képességének kialakulását. Erősíteni a problémafelismerést, problémaérzékenységet. Biztos számfogalmat kialakítani 100-as számkörben. Biztos műveletfogalmat kialakítani. Megfigyeltetni a műveletek közötti összefüggéseket. Fejleszteni matematikai szaknyelv használatát. Biztos számolási készséget kialakítani az alapműveletek körében. Felismertetni a valóság és a matematika elemi kapcsolatát.
Tartalom Számfogalom a százas számkörben Számok írása, olvasása 100-ig. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Számok tulajdonságai: nagyságrendje, számszomszédok, számok helye a számegyenesen,
Fejlesztési feladatok Analógiás gondolkodás. Megfigyelések kifejezése szóban, rajzban, írásban. Összehasonlítás. Viszonyítási képesség fejlesztése, eligazodás 100-as számkörben. Algoritmusok követése, kreativitás, önállóság fejlesztése. 116
Tartalom
Fejlesztési feladatok
paritás. Számolás kettesével, hármasával, ötösével, tízesével, stb. Darabszám, mérőszám, sorszám. Római számírás megismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése 100-as számkörre. Szorzás, bennfoglalás, részekre osztás értelmezése százas számkörben. Maradékos osztás értelmezése, maradék jelölése. Műveleti tulajdonságok megfigyelése. Műveletek sorrendje, zárójel használata.
Rajz, kirakás és adatok értelmezése, matematikai jelek értése, használata. Matematikai modell értelmezése, készítése. Összefüggések felismerése, analógiás gondolkodás, emlékezetfejlesztés. Szóbeli számolási készség fejlesztése. Ellenőrzés, indoklás, kételkedés képességének kialakítása. Összeadás és szorzás kapcsolatának megértése. Megfigyelések a szorzások, osztások körében. Algoritmusok segítségével történő számolás. Szövegről matematikai modell készítése, lényegkiemelés, problémamegoldó képesség.
Szöveges feladatok megoldása, képről, számfeladatról szöveg megfogalmazása. Követelmények A tanuló – – – – – – – – – – –
tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben; tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben; találja meg a számok helyét a számegyenesen; ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányados alakját; tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben; végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as számkörben; ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet; ismerje a maradékos osztást; ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.
III. Geometria, mérés Célok és feladatok – Fejleszteni a tanulók megfigyelőképességét, tájékozódását, kreativitását. – Segíteni a tanulók tér- és síkgeometriai tapasztalatszerzését. 117
– – – – –
Formálni a tanulók alkotó-, formareprodukciós és lényegkiemelő képességét. Tapasztalatokat gyűjtetni a tengelyesen szimmetrikus alakzatokról. Helyes eszközhasználatot kialakítani. Kiválasztani a helyes mérőeszközöket, mértékegységeket. Mélyíteni a valóság és a matematika kapcsolatát.
Tartalom Síkidomok megfigyelése. Sokszögek tulajdonságainak megfigyelése, területének mérése tevékenységgel. Téglalap, négyzet megkülönböztetése. Testek építése, másolása modellről. Testek tulajdonságainak megfigyelése. Téglatest, kocka vizsgálata. Síkidomok másolása, előállítása, vonalzó, sablon használata. Tükrös alakzatok készítése. Tükrözés tevékenységgel. Hosszúság, tömeg, űrtartalom és idő mérése (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, év, hónap, hét, nap, óra, perc). Összemérések, mérések alkalmi és szabványegységek használatával. Egyszerű átváltások a tanult mértékegységekkel. Az ismeretek alkalmazása szám és szöveges feladatokban.
Fejlesztési feladatok Megfigyelőképesség, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése, az észlelés pontosságának fokozása. Tulajdonságok felismerése, tagadása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás. Formafelismerés, alkotóképesség. Képzeletben történő mozgatás, más nézőpont elképzelése. Tudatos, pontos és helyes eszközhasználat. Finommotoros mozgáskoordinációk. Sík- és térbeli tájékozódás. Tulajdonságok megnevezése, megfigyelések megfogalmazása, megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlítás, becslés. Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Összefüggések felismerésének képessége.
118
IDEGEN NYELVI KOMPETENCIA Angol nyelv, mint második idegen nyelv
Bevezetés: Célok és feladatok Korunk társadalmát a nemzetközi gazdasági, kulturális és személyes emberi kapcsolatok sokfélesége jellemzi. A szabadidő eltöltésének mind többek által kedvelt formája az utazás, amely gyakran irányul külföldre, így az iskoláskorú gyerekek jelentős része találkozik az anyanyelvétől eltérő nyelven történő kommunikáció szükségletével és jelentőségével. A telekommunikáció, a média és az informatika szintén közös vérkeringésbe kapcsolta a világ népeit. Az egyéni kapcsolattartáson túl az Európai Unió is számos törekvéssel és programmal igyekszik elősegíteni a közösség országaiban tanuló gyerekek és fiatalok együttműködését. A kompetencia alapú nyelvoktatásban az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható, továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az alapfokú idegennyelv-oktatás feladata, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt, felkészítse a tanulókat a sikeres nyelvtanulásra és képessé tegye őket a korosztályukkal történő sikeres kommunikációra az életük legkülönbözőbb területein. A gyermekkori nyelvoktatás sikerét megalapozhatjuk a korszerű tanuláselméleti, illetve nyelvszemléleti megközelítések alkalmazásával. A holisztikus nyelvszemlélet a nyelvet, mint organikus rendszert egységében és teljességében kívánja bemutatni a tanulók számára, általuk értelmezhető szituációkon és kommunikációs helyzeteken keresztül. A tanulók a beszélt nyelven keresztül találkoznak az idegen nyelvvel, értik meg, illetve gyakorolják azt. A nyelvtanulás első szakaszában kiemelt szerepet szánunk a szókincs fejlesztésének és a szóbeli tanulásnak. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, alakul, általános és nyelvi kompetenciái állandó kölcsönhatásban fejlődnek. A holisztikus nyelvszemlélet követése alapvető fontosságú a gyermekkori nyelvtanulás esetén, amelynek megvalósítása nagy körültekintést követel mind a tananyagok tervezésében, felhasználásában és a tanórák megszervezésében, illetve levezetésében. Az angol nyelv második idegen nyelvként történő bevezetésekor a kompetencia alapú oktatásnál is legfontosabb célunk, hogy megalapozzuk a későbbi nyelvtanulást az alapvető nyelvtani szerkezetek és egy bázis szókincs felépítésével. A második idegen nyelv bevezetését az elsőtől jelentős mértékben megkülönbözteti a tanulók életkora, érdeklődése és terhelhetősége. Még így is, az első évet a második idegen nyelv tanításakor is bevezető évnek kell tekintenünk, valamint számítanunk kell a már megkezdett nyelv által okozott interferenciára. A legfontosabb lépések: a motiváció kialakítása, a gyerekek sikerélményhez juttatása. A receptív készségek kialakítása kap hangsúlyt először, majd fokozatosan dolgozunk a beszédfejlesztésen és az íráskészség kialakításán. A tanulóknak bemutatott témaköröket a gyermekeket körülvevő világhoz és a tanult tantárgyakhoz közelivé próbáljuk tenni, egyrészt a kiválasztott tankönyvek, másrészt a felhasznált kompetenciás modulok segítségével. A tanulók életkori sajátosságainak, érdeklődésének, kognitív, érzelmi, szociális fejlettségének meghatározó szerepe van mind a módszertani döntések meghozatalában, mind a gyermekkori nyelvtanulás és tanítás céljainak meghatározásában.
119
Az idegen nyelvi kulcskompetencia fejlesztésének tanterve az idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítását, vagyis a használható nyelvtudás, a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését célozzák meg. A tanterv, az idegen nyelvi kulcskompetencia fejlesztésének jellegéből adódóan az évi órakeret minimum 30%-át fedi le, rugalmasan integrálható, kiegészítő, moduláris tananyagok formájában. Az alapfokú idegennyelv-oktatás legfőbb célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt, felkészítse a tanulókat a további sikeres nyelvtanulásra és képessé tegye őket a korosztályukkal történő sikeres kommunikációra az életük legkülönbözőbb területein. Feladata továbbá az élethosszig tartó és iskolai kereteken túlmutató önálló tanulási készségek kialakítása és fejlesztése, továbbá a motiváció belső motivációvá való átalakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességeket és az anyanyelvi kompetenciát. Fontos szerepet kap még a szociális és állampolgári kompetencia, az esztétikus-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, illetve a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, de a tananyag egyes részei elősegítik a matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztését is. Fontos cél, hogy a tanuló fokozatosan képes legyen az önreflexióra az idegennyelv-tanulás során (énkép, önismeret), képes legyen értékelni nemzeti kultúránk értékeit, s ezt összefüggésbe hozni és harmonizálni tágabb környezetünk és a célnyelvi kultúra megismerésével (hon- és népismeret, egyetemes kultúra). Az anyagok témái lehetőséget adnak pl. a környezettudatosságra nevelés, a testi és lelki egészség fejlesztésére is. A tananyagok feldolgozása során fontos szerepet kap a tanulás folyamatának tudatosítása, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása, a csoportos tanulás és a kooperatív munka. A 10-13 éves tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztési céljai Általános fejlesztési célok Általános fejlesztési célokon értjük a szélesebb körben, tantárgytól függetlenül fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket. A nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó nevelési program része, amelynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra és boldogságra képes felnőtté váljon. -
Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az adott idegen nyelv iránti motiváció és érdeklődés. Maradjon meg, illetve növekedjen a tanuló életkorából ösztönösen adódó megismerési és tanulási vágy. Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban, illetve a nyelvórán végzett tevékenységek közben. Növekedjen a tanuló interkulturális nyitottsága, a tanuló törekedjen a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére. Növekedjen a tanuló önismeret, önbizalma és önbecsülése. Fokozatosan alakuljon ki a tanuló együttműködésre való képessége. A tanuló ismerjen meg alapvető nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiákat, és ezeket részben tanári segítséggel, részben önállóan kezdje el alkalmazni. 120
-
A tanuló fokozatosan váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé.
Nyelvi fejlesztési célok A nyelvi fejlesztés célja a tanulók kommunikatív nyelvhasználati képességének a kialakítása, fejlesztése. Ezen felül fontos cél a nyelv eszközként, saját célokra való használata, a tanultak kreatív, a tanulók egyéni környezete, érdeklődése szerinti alkalmazása. Specifikus cél még az autentikus gyermekirodalom művészi és interkulturális értékeinek felfedeztetése, ezáltal a nyelv kreatív, esztétikai és játékos használata. Az alkalmazott tevékenységek lehetnek produktív, receptív, interaktív és közvetítő jellegűek, valamint szóbeliek és írásbeliek. Mindezeknek megfelelően a fontossági sorrend a következő: Szövegértés fejlesztése -
Beszédértés
Beszéd fejlesztése -
Összefüggő beszéd Interakció
Szövegértés fejlesztése -
Olvasás
Írásbeli szövegalkotás fejlesztése -
Írásbeli szövegalkotás
A nyelvi fejlesztési célok megvalósítása az alábbi fejlesztési szakaszok szerint képzelhető el: A fejlesztés szakaszai/Nyelvi szint A tanuló az idegen nyelvi olvasás és írás bevezetésére felkészült A tanuló már olvas és ír az idegen nyelven
A1X
A1 X
A fenti ajánlás összhangban van a KER-ben leírt és a NAT-ban előírt minimális nyelvi szintekkel. A kapcsolódó nyelvi tevékenységek a fokozatosság elvét követik és kumulatív jellegűek. A kiemelten fontos kompetenciák rugalmasan illeszkednek az ajánlott tevékenységekhez. Ezek a szintek harmonizálnak a Közös Európai Referenciakeretben szereplő szintekkel. Az A1 nyelvi szintet (európai minimumszint) tovább bontva az A1- a kezdő lépéseket takarja, amely a nyelvi játékokból, mondókákból, énekekből áll.
121
A kompetenciafejlesztés módszertani alapelvei Tevékenységalapú megközelítés A tanulók már számos ismerettel, tapasztalattal és készséggel rendelkeznek, s minden új tanulási kontextusba magukkal hozzák a korábban szerzett tudásukat, tapasztalataikat, elvárásaikat. A tanulási folyamatba aktívan kapcsolódnak be. Az aktivitás fenntartásához szükségesek a változatos, konkrét gyakorlati tevékenységek, melyek aktív közreműködésre késztetik a tanulókat. Autentikus anyagok használata A nyelvtanulás kezdeti szakaszában sikeresen alkalmazható autentikus anyagok közé tartoznak a gyermekirodalom különböző műfajai. A tanár és a tanulók együttes munkája során a gyermek a tanítási-tanulási folyamat aktív részeseként vesz részt a mese, mondóka megértésében, megélésében, a különféle tevékenységben. Nem passzív befogadó, hanem a jelentés megalkotója. Számos alkalom nyílik az önkifejezésre, játékos nyelvhasználatra. Kereszttantervi megközelítés A holisztikus, személyiségfejlesztő megközelítéssel elősegíthetjük a motiváció fenntartását, a világ iránti kíváncsiság felkeltését, a tanulói autonómia és problémamegoldó képesség fejlesztését, illetve elősegíthetjük az iskolai tantárgyak összekapcsolását. Összességében elősegíthetjük a tanulók egész személyiségének nyelvi képzésbe ágyazott, kiegyensúlyozott fejlesztését. Kooperatív tanulás A kommunikatív kompetencia fejlesztése egyben azt is jelenti, hogy a feladatok nagy részét másokkal együttműködve végzik a tanulók. Ezért előtérbe kerülnek a társas tanulási módszerek, és a versenyt felváltja a kooperáció. A tanulóknak az órák során meg kell tanulniuk azokat a technikákat is, melyek az együttműködéshez szükségesek, hogy tudatosuljon bennük, mennyire funkcionál jól a csoportjuk; mit kapnak a csoporttól, illetve hogy mennyire tudják saját, egyéni szociális képességeiket használni a csoport segítése, a hatékony munkakapcsolat érdekében. Önálló tanulóvá nevelés Azok a tanulók, akiknek van módjuk elsajátítani az ön-irányítás és az autonóm tanulás technikáit, várhatóan nagyobb eséllyel tudják majd tartósan szabályozni tanulásukat, felismerni saját igényeiket és szükségleteiket és képesek lesznek majd a hosszú távú önfejlesztésre, önképzésre, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Differenciálás A differenciálás lehetővé teszi a tanulóknak, hogy ismeretszintjüknek, érdeklődésüknek, szükségleteiknek és intelligenciaszintjüknek megfelelő feladatokban, tevékenységekben és munkaformákban vegyenek részt. A differenciálás szempontjait és formáit a tanár az adott tanulócsoport és az egyes tanulók ismeretében választja ki. 122
Hagyományos tanári és diák szerepek megváltozása A tanár már nem, mint a tudás egyetlen birtokosa és közvetítője áll a tanulók előtt, hanem, mint szervező, megfigyelő, segítő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulóknak aktívabban, önállóbban, illetve együttműködőbben kell részt venni a tanulási folyamatban. A tanórai nyelvhasználat A 10-13 éves korcsoportnál a nyelvtanulás folyamata még mindig nagyon sok tekintetben hasonlít a természetes nyelvelsajátítás folyamatához. Különösen fontos szerepe van a nyelvi input mennyiségének és minőségének. Ennek elsődleges forrása a célnyelvet tanító tanár, aki azonban támaszkodik a tanulók tudására, kreativitására. Ezek mellett a vizuális segédeszközök, a testbeszéd, a mozgás, a mesék, a rajzos feladatok és egyéb tevékenységek mind gazdag lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanulók a számukra megfelelő és világos nyelvi környezetben találkozzanak az idegen nyelvvel.
Fejlesztési követelmények A tanuló képes legyen egyszerű idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven egyszerű mondatok használatával együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok, számítógép stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.
Témalista (ajánlás) Én és a családom Tágabb környezetünk: falu, város, ország Állatok: háziállatok, vadállatok, kedvencek Az iskola világa Vásárlás (A boltban) Szabadidő és napi rutin Utazás
123
5. évfolyam Évi óraszám:74 Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok - köszönés, elköszönés - bemutatkozás - érdeklődés hogylét iránt és reagálás Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok - dolgok, személyek megnevezése, leírása - információkérés, információadás - igenlő vagy nemleges válasz A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok -utasítás, kérés Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok -betűzés kérése, betűzés Fogalomkörök - létezés kifejezése - birtoklás kifejezése - térbeli viszonyok - minőségi viszonyok - szövegösszetartó eszközök, logikai viszonyok
124
Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikáció Kezdeményezés
Válasz
Megszólítás
Excuse me.
Pardon
Köszönés
Good morning.
Good morning.
Hello, Tom.
Hello, Mary.
Hi.
Hi
Goodbye.
Bye.
Good night.
Good night.
Köszönet és arra reagálás
Thank you.
You are welcome.
Érdeklődés hogylétről és reagálás
How are you?
Fine, thanks.
Bemutatkozás, bemutatás
My name is…
Hello.
Elköszönés
This is… Jókívánságok
Merry Christmas.
Merry Christmas.
Happy New Year.
Happy New Year.
Happy birthday.
Thank you.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása
What is ist?
It’s
Információ kérés, adás
Do you like cats?
Yes, I do.
Which is your favourite day?
Monday.
What has he got in his bag?
I don’t know.
Tudás, nemtudás
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás
Give me your pen, please.
Utasítás
Stand up.
Here you are.
Fogalomkörök: Fogalomkörök
Nyelvi kifejezései
Cselekvés, létezés kifejezése Létige ragozása, Present Simple
I am a girl.
125
Possessive adjective
my dog…
Genitive ’s
Kate’s brother
Térbeli viszonyok
Prepositions
in, on, under, next to
Időbeli viszonyok
How often?
always, sometimes, never
Mennyiségi viszonyok
Plurals
girls, boys
Birtoklás kifejezése
Cardinal numbers (1-100) What colour is it?
Minőségi viszonyok
It is big. Logikai viszonyok
Linking words
And, but.
Szövegösszetartó eszközök
Articles
A, an, the
Personal pronouns
I, he they…
Témák és tevékenységek a kompetencia alapú nyelvoktatáshoz (Választható programcsomagok) Ajánlás Bevezető szakasz
Mese- vagy témafeldolgozás Témák és tevékenységek (kötetlen időkeret)
Me and Us (for 9-10-year-old The Three Little Pigs learners) Cats, cats, cats
Books Camp Collections Faces In Space My birthday
A kompetencia alapú programcsomagok a fennálló órakeret minimum 30%-át fedik le kötelezően. A fent i oktatási anyagok megtalálhatók az Educatio honlapján. Az angol nyelvet második idegen nyelvként tanuló csoportok számára a tanév folyamán négy modult célszerű kiválasztani. A konkrét modul igazodjon a tanulócsoport igényeihez és képességéhez, valamint a tanulók és a diákok egyéniségéhez egyaránt. Fontos, hogy egy-egy modul feldolgozása egymást követő órákon, összefüggően történjen. A választott tankönyvi anyagrészek és a fenti programcsomagok együttesen a következő kompetenciaterületek fejlesztésében vesznek rész: -
Idegen nyelvi kompetencia Szociális kompetencia Digitális kompetencia Társas kompetencia Életviteli kompetencia, Interkulturális ismeretek Természettudományos kompetencia 126
A továbbhaladás feltételei Szövegértés, beszédértés -
A tanuló képes biztonsággal követni a nyelvi szintjéhez igazított idegen nyelven történő óravezetést. A tanuló képes a nyelvi tudásszintjének megfelelő szöveget megérteni az addig megszerzett tudására és egyéb, a megértést segítő elemekre támaszkodva. A tanuló képes egyszerű szövegben hallott információt más tevékenység során felhasználni.
Beszéd -
A tanuló képes aktívan, örömmel részt venni az interakciót igénylő tevékenységekben. A tanuló képes egyszerű mesék, mondókák dramatizált előadására.
-
A tanuló képes egyszerű kérdéseket feltenni, s ilyen kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel válaszolni.
-
A tanuló képes rövid, egyszerű gyermekirodalmi mű memoriterként való felmondására.
-
A tanuló képes megfelelő nyelvi előkészítés során részt venni szerepjátékokban, egyéb nyelvi játékokban.
Olvasás -
A tanuló képes hangzó szöveg írott változatának követésére. A tanuló képes a tanár által irányított közös olvasásba aktívan bekapcsolódni.
-
A tanuló képes olvasott szöveggel kapcsolatos, arra vonatkozó, egyszerű feladatokat végezni.
Írásbeli szövegalkotás -
A tanuló képes a feladatmegoldások során rövid szavakat pontosan leírni, lemásolni, illetve rövid szövegeket egy-egy szóval kiegészíteni. A tanuló képes minta alapján, különböző, életkorának megfelelő egyszerű szövegek kiegészítésére az eredeti szöveg kismértékű módosításával.
-
A tanuló ismeri az angol ábécét.
-
A tanuló képes szintjének megfelelő hangzó szöveg írásbeli rögzítésére.
127
Értékelés Az 5.-6. évfolyamokon az értékelés célja egyrészt a tanulók motiválása, másrészt a kívánt haladás kijelölése a tanulók számára. A tanári visszajelzés elsősorban pozitív megerősítést tartalmazzon és a tanulókat egész személyiségüket figyelembe véve értékelje és fejlessze. A kompetencia alapú modulok feldolgozása során legyen döntően személyre szabott, kvalitatív és szöveges. Állandó eleme legyen az önértékelés és vonja be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Növelje a nyelvtanulók önismeretét, önbecsülését. Értékelje az idegen nyelvhez és a tanulási folyamathoz való pozitív hozzáállást, a tevékenységekben való aktív részvételt, a társakkal és a tanárral való együttműködést, az interkulturális nyitottságot, azaz elsősorban a fejlesztési területekre és a kompetenciákra irányuljon. Elemei lehetnek: portfólió, egymás értékelése, tanulói önértékelés, a tanuló értékelése a csoportmunkáról, csoportmegbeszélés, tanulói napló. Mivel azonban a modulok oktatása a tanórák (minimum) 30%-ában történik, a fennmaradó részben megtanult anyagrészek értékelése a hagyományos ötfokozatú skálán történik. Erre a szóbeli és írásbeli felelések, felmérők és témazárók adnak lehetőséget. Értékeljük azonban az ilyen típusú órákon is a tanulók pozitív hozzáállását, valamint az otthon készített szorgalmi feladatokat is. A félévi és az év végi jegyeket is egyrészt a tanév során megszerzett jegyek segítségével, illetve a modulok feldolgozása során kapott írásbeli és szóbeli értékelések figyelembe vételével alakítjuk ki.
A tankönyv kiválasztásának alapelvei A kompetencia alapú oktatásban részt vevő tanulók számára az órák közel 70%-ban a tanév elején kiválasztott tankönyv anyagait tanítjuk. Mivel a fennmaradó 30%-ban a már említett modulok kerülnek feldolgozásra, mindenképpen olyan könyvet választunk, amelyet az Oktatási Minisztérium a kompetencia alapú oktatáshoz elfogadott. Ez is biztosítja számunkra annak a lehetőségét, hogy a moduloktól független, a tankönyvre épülő témákat is az új óraszervezési eljárásokkal és módszerekkel tudjuk tanulóinknak megtanítani. A második idegen nyelvet tanulók esetében ez azt jelenti, hogy az elkezdett tankönyvnek (annak befejezése után) a következő részét fogjuk választani.
128
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5 - 8. ÉVFOLYAM
Éves óraszám Heti óraszám
5. évfolyam 37 óra 1 óra
6. évfolyam 37 óra 1 óra
7. évfolyam 37 óra 1 óra
8. évfolyam 37 óra 1 óra
Célok és feladatok a kerettantervben -
-
-
A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, óvnak torzító hatásaitól. A technika szó értelmezése napjainkra megváltozott. Hosszú időn keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika már nem a kézműves intelligenciát jelenti. Korunk legfontosabb kérdése az, hogy miként tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet életünk könnyebbé tételéért alkottunk meg. A tantárgy másik célja az, hogy bemutassa a környezeti károsodások, és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és következményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technika okozta környezeti károkat úgy tudjuk megszüntetni, ha az okok megelőzésére helyezzük a hangsúlyt, erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez tartozik a közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és makettezési feladatokon keresztül mutatja be.
A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon
129
-
-
-
-
A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, hálózatok) és folyamatok (konkrét gyártási technológia) elemzése. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és ábrán. Nagy feltalálók és találmányaik bemutatása, különös hangsúlyt fektetve a magyar származású fejlesztők találmányaira. Az energia, a nyersanyag termelésének ill. előállítási módjainak továbbá felhasználási területeinek, folyamatainak, azok összefüggéseinek megismerése. Az anyag-, energia- és információáramlás a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak tanulmányozása. Fenntartható fejlődés. A környezetkímélő nyersanyagok és energiaforrások bemutatása és felhasználhatóságuk. A modern építészet anyagainak és szerkezetének összevetése a hagyományos és népi építészet anyagaival és azok szerkezetével. A lakóhely vizsgálata funkció, célszerűség, esztétikum szerint. Az anyagok kiválasztása adott funkcióra tulajdonságuk, szerkezetük ismerete alapján. A városi, közúti, a vízi és a légi közlekedés megismerése. A közlekedés szabályozás szükségességének beláttatása. A közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerése. Mi a teendő közúti baleset esetén? Tájékozódás a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályai között. A tömegközlekedés szabályainak megismerése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartási formák. Törekvés egészséges életmód szerinti élet kialakítására. Az életet és a környezetet védő alapvető magatartási ismeretek és készségek elsajátítása és gyakoroltatása. A háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére nevelés.
Fejlesztési követelmények Feladatok és tevékenységi formák A szükségletek és lehetőségek felismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős, az üzleti élet, a mezőgazdasági és az ipari tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megvalósítható és megfelelő terv kidolgozása. A munka megszervezése és kivitelezése Munkavégzés tervek alapján. Egyszerű tárgyak, szerkezetek létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés 130
Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. A terv és a munkadarab értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlítása, a közös jellemzők felismerése.
Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejező készségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kialakítani.
131
5. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra Cél
-
Fejlődjön a tanulók tervező, alkotó gondolkodása, rajzi kifejező képessége. Az anyagok alakítása során fejlődjenek motorikus képességeik. Legyenek érdeklődők a technikai problémák iránt. Értsék a közlekedés fejlődésének, fejlesztésének okait. Gazdaságosságra nevelés: anyaggal, energiával, idővel, stb. A háztartástechnikát értékeljék céltudatos emberi tevékenységként. • A természetes és mesterséges környezet működtetésének értékelése. Környezettudatos magatartás alakítása.
Az ember és környezete (4 óra)
Belépő tevékenységformák Beszélgetés az ember és a környezet kapcsolatáról. Technikai és társadalmi környezet. Eszközhasználat Az ember és az állat eszközeinek használata. A technikai környezet Egyszerű fogalmak helyes használata, példák technikai rendszerekre.
Tartalom Természetes és mesterséges környezet. Az ember védekezése a környezet hatásai ellen. Az ősemberek és a természeti népek egyszerű eszközei és azok használata. Az ember környezet átalakító tevékenysége. Mesterséges környezet.
Tervezés, építés (14 óra)
Belépő tevékenységformák Egyszerű tervek, vázlatok készítése. Adott terv megvalósítása a rajz alapján.
Tartalom A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti 132
Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységhez. Mérés Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények feljegyzése. Műszaki ábrázolás Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról Épített tér és környezet Egyszerű tárgyak megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. A környezet esztétikus kialakításának és környezetkímélő építkezés bemutatása. A kertek típusai és szerepe. A textíliák lakásban betöltött szerepe.
Technikai rendszerek működése A technikai rendszerek működésének értelmezése. Különböző vizsgálatok elvégzése adott szempontok alapján.
tervezés. A mérés és a méretek pontosságának betartása, jelentőségük a munkavégzés során. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés. A műszaki rajz és rajzjelek. Az elrendezés szabályai. A természetes és az emberi munkával létrehozott terek, formák esztétikai és ergonómiai követelményei. Harmonikus és esztétikus környezet kialakítása. A lakóházak jellemzői, építési módok változása a történelem során. A falu és a város. Lakóhelyünk. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A rendszerek működtetéséhez energiára van szükség. A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése, működésük makettezése.
Anyagok és alakításuk (6 óra)
Belépő tevékenységformák
Tartalom
Az építészet fejlődésén keresztül a fa, kő és egyéb anyagok szerepének bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerei, tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól. Konkrét tárgy vizsgálata rendeltetés, szerkezet, tulajdonság, forma szempontjából. Az ismeretek összegyűjtése, rendszerezése.
Az anyagok csoportosítása. Természetes anyagok és mesterséges, azaz átalakított anyagok. Az anyagok fizikai tulajdonságai, egyszerű anyagok tulajdonságainak megismerése. Az anyagok alakíthatósága és felhasználásuk.
Háztartástan és életvitel (10 óra)
Belépő tevékenységformák
Tartalom 133
Táplálkozás Egészséges táplálkozási szokások megismerése. Korszerű konyhai tevékenységek.
Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek, ételek alapanyagai. A korszerű konyhatechnikai eljárások, edények és eszközök. A háztartási hulladékok kezelése. A magyar konyha jellegzetességei.
Háztartás A háztartási munka megszervezése. Ruházkodás A textilek egyszerű vizsgálati módszerei, egyszerű érzékszervi tapasztalások. Textíliák alapanyagai, a szálasanyagok feldolgozása, fonás, szövés, hímzés. A ruhaneműk célszerű használata, ápolása.
A háztartási munkák célszerű szervezése. A textilanyagok csoportosítása. Növényi, állati és mesterséges eredetű szálasanyagok. Textilek egyszerű vizsgálati módszerei. Textíliák szerepe életünkben. Az öltözködés célja és szerepe, a divat.
Közlekedési ismeretek (3 óra)
Belépő tevékenységformák A közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségessége. Közlekedési veszélyhelyzetek megelőzése. Utazással kapcsolatos magatartásformák.
Tartalom A közlekedés rendszere, a közlekedés és a szállítás eszközei. Települések szerkezete, a vidéki és a városi közlekedés elemei. Gyalogos és tömegközlekedés a nagyvárosokban és vidéken. A tömegközlekedés szabályai. A tömegközlekedés levegőszennyező hatásai.
Fogalmak Az ember és környezete Alkalmazkodás a környezethez, környezet, mesterséges környezet, rendszer, technikai rendszer Tervezés, építés A mérés pontossága, célszerűség, értékelési szempontok, esztétikus környezet, harmónia, környezetszennyezés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, szerkezet, technikai rendszer működése, vázlatrajz Anyagok és alakításuk Feldolgozott (átalakított) anyagok, műveletsor, természetes anyagok Háztartástan és életvitel 134
Anyagi lehetőségek, árak, egészséges táplálkozás, esztétikus öltözködés, gazdálkodás, háztartási munka, ruházkodás, textil, tisztaság Közlekedési ismeretek Gyalogos, közlekedés, jel, jelzés, közlekedési szabályok, szállítás, tömegközlekedés
A továbbhaladás feltételei
-
Egyszerű technikai rendszerek azonosítása. A környezet tudatos átalakításának okai és szükségessége. Egyszerű tervek és vázlatok készítése Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés) A gyalogos és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A családi munkamegosztás ismerete. A szükséges eszközök szakszerű és balesetmentes használata.
6. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra Cél -
Probléma felismerése és elemzése, a technikai megoldások tervezési képességének alapozása. Technikai összefüggések megértése, ábrázolása. A lényeges és lényegtelen jegyek megkülönböztetési képességének fejlesztése. Önálló információ gyűjtése tervek megvalósításához. Az anyag, forma, funkció, esztétikum felismerése, értékelése. A szaknyelv használata. Az önértékelés fejlesztése. A konstrukciós képesség fejlesztése.
Az ember és környezete (6 óra)
Belépő tevékenységformák Természetes és mesterséges környezet
Tartalom A természetes rendszerek és folyamataik,. Az 135
A természet folyamatainak megfigyelése: mozgás, változás Szobai dísznövények környezeti igényei, nevelése, ápolása. A környezet tisztán tartása. Hulladékgyűjtés. Az energia A rendszerek működésének megértése. A természetes és mesterséges rendszerek energiaigénye.
ember védekezése a környezet hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő felhasználása. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.
Változás és változtatás.
Anyagok és alakításuk (4 óra)
Belépő tevékenységformák
Tartalom
Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggéseinek alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. A szelektív hulladékgyűjtés jelene és jövője a gazdasági életben és mindennapjainkban.
Technológia fogalma. Nyersanyag és alapanyag. Ásványi és egyéb energiahordozók. A bányászat és hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelőzési lehetőségei, környezetkímélő technológiák. Hulladék és melléktermék. A hulladékok hasznosításának lehetőségei.
Tervezés, építés (12 óra)
Belépő tevékenységformák Technikai összefüggések meglátása ábráról. Segítséggel munkaterv készítése. Tervek készítése gyakorlati tevékenységhez. Mérés A méretmegadás elemei, helyes alkalmazásuk. Tárgyak rajzolása különböző méretarányban. Műszaki ábrázolás Vetületi ábrák értelmezése, tárgyak felismerése vetületük alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Épített tér és környezet Makett és modell, szerepük megismerése környezetünk formálásában.
Tartalom Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság jelentősége az épített környezetünkben és a technikában. Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabványok. Vetületi ábrázolás.
A lakás jellemzői, a lakás helyiségei és funkciói, belső terek, az egyes részek 136
A lakás helyiségei és modellezésük, makett készítése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberendezési szempontok alkalmazása egy lakás berendezésének példáján keresztül.
kapcsolata. A hagyományos és modern lakás berendezési tárgyai és anyagaik. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások.
Gazdálkodás (2 óra)
Belépő tevékenységformák A bevétel és kiadás tervezési módjai.
Tartalom Egy átlagos család gazdálkodásának belső összefüggései.
Közlekedési ismeretek (1 óra)
Belépő tevékenységformák Balesetmegelőző magatartásformák elsajátítása.
Tartalom A közúti közlekedés kialakulása. Kerékpárosok közlekedése a főúton. Felelősség a közlekedésben.
Háztartástan, életvitel (12 óra)
Belépő tevékenységformák Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása, ápolása és karbantartása. Lakókörnyezetünk otthonossá tétele. Esztétikus téralakítás és gazdaságos térkihasználás. Konyhatechnológia Egyszerű konyhatechnikai eszközök és eljárások megismerése. Az esztétikus terítés szabályai. Egészséges ételsor összeállítása. Ruházkodás Ruhaneműk egyszerű gondozása és rendben tartása. Munkaszervezés A háztartási munkafolyamatok szervezése. Beszélgetés a háztartások szelektív hulladékgyűjtési feltételeiről és lehetőségeiről.
Tartalom Környezetünk alakításának fontossága. Összefüggés a környezet és a közérzet között.
Tápanyagszükséglet, energiaszükséglet és az életmód összefüggései. Korszerű és hagyományos textilgyártási eljárások. Ruhaneműink javítása, ápolása. Háztartási munkák és megosztásuk. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.
137
Fogalmak Az ember és környezete Anyag, energia, információ, természeti erőforrások, változás, változtatás Anyagok és alakításuk Hulladék, környezetszennyezés, melléktermék, szelektív hulladékgyűjtés, tervezés Tervezés, építés Pontosság, szabvány, vetület, vetületi ábrázolás Közlekedési ismeretek Az úttest részei, elsőbbségadás, közúti jelzőtáblák Háztartástan, életvitel Esztétikus terítés, háztartási munkamegosztás, lakótér kialakítás, tápanyagszükséglet, térkihasználás A továbbhaladás feltételei -
A munkavégzéshez szükséges anyagok és az alakításukhoz szükséges eszközök kiválasztása, szakszerű, balesetmentes használata. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák ismerete.
7. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra Cél -
Tájékozottság a műszaki kommunikációban Technikai rendszerszemlélet kialakítása a gépek szerkezetének és működésének tanulmányozásával. A technikai fejlődés hatásai a háztartástechnikában. Közlekedési alapismeretek fejlesztése Felkészülés a dísznövények ápolására. 138
Anyag és energia (6 óra)
Belépő tevékenységformák Nyersanyagok és energiahordozók A hagyományos energiahordozók tulajdonságai. Bányaművelési módok. Energiatermelő technológiák Az alternatív energiahordozók fajtái, működésük és hasznosításuk lehetőségei.
Tartalom Fosszilis energiahordozók. Az energiahordozó ásványi anyagok bányászata és feldolgozása. A kőolajgyártás legfontosabb termékei és felhasználásuk. Az erőművek működése. Hulladékégetés. Az erőművek környezetkárosító hatásai. Környezetkímélő technológiák és alternatív energiaforrások. A napenergia, szélenergia, geotermikus energia és a biomassza, mint energiaforrások.
Agrotechnika (6 óra)
Belépő tevékenységformák Kertek típusai és története. Kerti dísznövények és gondozásuk.
Tartalom Kertek, parkok élő és élettelen alkotóelemei. Díszfák, díszcserjék, egynyári dísznövények és beültetésük lehetőségeik. Kerttervezés.
Tervezés, építés (6 óra)
Belépő tevékenységformák A gépek működésének bemutatása szóban. Mechanikus gépek működése.
Tartalom Gépek környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata. A gépek általános jellemzői. A gépek és a géprendszerek fejlődése. Erőgépek. A dugattyús gőzgép és a belső égésű motorok működése, feltalálók, magyar vonatkozású találmányok. Fejlesztés, szabadalom. 139
A gépjárművek története.
Háztartástan, életvitel (14 óra)
Belépő tevékenységformák Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Helyes és helytelen étkezési szokások. Étrend és ebéd tervezése ár –és időkalkulációval. Egy egészséges napi menüsor megtervezése. Élelmiszervásárlási szokásaink, árak és minőség. Lakókörnyezetünk tervezése. Egy átlagos háztartás gépei és energiatakarékos, szakszerű működtetésük. Kézi varrás Különféle öltésfajták és használatuk. Kipróbálásuk, összehasonlításuk. Háztartási jövedelmek és kiadások Piaci kínálat. Döntéshozatal az árak és a minőség ismeretében. Kiadási terv és költségvetés készítése. Érdekvédelmi lehetőségek.
Tartalom Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és energiatakarékos használatuk. Az élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági előállítása. Biotechnológia az ételkészítésben. Energiatakarékossági lehetőségek egy háztartásban. Energiatakarékos világítás és fűtés. Hőszigetelés.
Piaci és kereskedelem, piaci és kereskedelmi környezet, az árak összehasonlítása.
Közlekedési ismeretek (5 óra)
Belépő tevékenységformák Vasúti és autóbusz menetrendek és használatuk. Elektronikus menetrendek. Közlekedési jelzések és biztonságos értelmezéseik.
Tartalom Közlekedési rendszerek. A közúti, a légi, a vasúti és a vízi közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. A közlekedést segítő eszközök. Közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A közúti közlekedés szabályai.
Fogalmak Anyag és energia
140
Alternatív energiaforrás, energiahordozó, erőmű, fosszilis energiahordozó, hulladékégető, hulladékhasznosítás, hulladékgazdálkodás, környezetkímélő energiaforrások, megújuló energia, nyersanyag, termelés, újrahasznosítás Tervezés, építés Belsőégésű motorok, futószalagmunka, gépek, gőzgép, gyártósor, robot Háztartástan, életvitel Energiatakarékosság, ételsor, higiénia, szénhidrátok, vitaminok, zsírok Közlekedési ismeretek Elektronikus menetrend, úthálózat A továbbhaladás feltételei - Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. - A megújuló energiaforrások és környezetkímélő technológiák ismerete. - Gépek működésének bemutatása sematikus rajzon. - Egyszerű háztartási gépek ismerete. - Korszerű ételsor összeállítása. - Különféle varrásmódok. - Magyar és külföldi találmányok és feltalálók a közlekedés területéről.
8. osztály Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra
Cél -
Fejlődjön a tanulók környezettudatos magatartása. A problémamegoldó gondolkodás, kreativitás kibontakoztatása. A fejlődő technikai rendszerek működésének megértése. Aktív környezettudatos szemlélet kialakulása. Szakmaismeret, pályaismeret.
Anyag és energia (15 óra)
Belépő tevékenységformák A villamos energia Az elektromos áram termelése és útja az erőműtől a fogyasztóig. Egy lakás fogyasztásának kalkulációja. Villamos berendezések helyes használata a
Tartalom Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók teljesítménye és energiafogyasztása. Elektromos tűz, 141
lakásban. Energiahordozók szállítása A kőolaj és a földgáz szállítási módjai. Lakások gázüzemű készülékeinek helyes használata. A jövő energiaforrásai Az alternatív energiaforrások, energiatermelés módjai. Környezetkímélő energiaforrások a közlekedésben. Ismeretterjesztő filmek. A modern építészet anyagai A fa, a vályog, a kő és az agyag szerepe a hagyományos építkezésben. A hagyományos és a modern építőanyagok felhasználási lehetőségei és határaik. Korszerű épületek Dokumentumok feldolgozása a felhőkarcolók építéséről, építési nehézségeik és technológiájuk. Az építészeti, esztétikai „környezetszennyezés” megértése, véleményalkotás. A különféle lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása.
áramütés. A világítás története. Az energiahordozók szállítása; csővezetékek, tankhajók, vasúti szállítás. Fűtőkészülékek és fűtési rendszerek. Fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Napkollektorok, szélfarmok, szélgenerátorok és működésük, geotermikus energia felhasználási lehetőségei. Népi építészeti jellegzetességek a magyar építészetben. Családi ház, társasház, lakótelep. Panelépületek. A világ nevezetes épületei és felhőkarcolói. Az építészet története. Acélszerkezetű épületek és hidak. Az épített környezet és az életvitel.
Tervezés, építés (10 óra)
Belépő tevékenységformák
Tartalom
Közművek Különböző korok vízvezetékrendszerei és összehasonlításuk. A közlekedőedény elvén történő vízszállítás. Víztározók és víztornyok szerepének bemutatása, víztárolás a műépületekben. Az ivóvíz előállítása. A csatornahálózat jelentőségének bemutatása. A szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás a modern világban. Környezetkímélő szennyvíztisztítási technológia.
Egyedi, központi és távfűtés. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. A települések és a lakások vízvezeték hálózata. Csatornahálózat a településeken. Nagyüzemi mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás.
Háztartástan, életvitel (12 óra) 142
Belépő tevékenységformák Konyhatechnikai eljárások Befőzés, konzervgyártás, füstölés, aszalás technológiájának összehasonlítása. Az élelmiszerek helyes tárolása és az egészségügyi szempontok összefüggése. Testápolás, öltözködés Kozmetikumok és a tisztálkodás, helyes és szükséges használatuk. A praktikus, divatos és alkalmi ruházat a tinédzser korban. Ruhaneműk kezelése. A divat és közvetítőik a múltban és napjainkban. Gazdálkodás Az agresszív reklám. A család létfenntartási költségei, költségvetés. A háztartási hulladék szelektív gyűjtése és az újrahasznosítás lehetőségei.
Tartalom Az élelmiszerek tartósítása. Tartósítási eljárások. Takarékossági szempontok.
A tinédzserkori higiénia, kozmetikumok a kereskedelemben. Felsőruházat ápolása, textilkezelési szimbólumok.
A fogyasztói társadalom és a reklám hatásai. Anyag-és energiatakarékosság a lakásban.
Fogalmak Anyag és energia Fogyasztó, fosszilis energiahordozó, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, felhőkarcoló, nagyfeszültség, napkollektor, szállítás, szigetelés, távvezeték, transzformátor, villamos energia, villamos energia hálózat, villanyáram Tervezés, építés Fűtőmű, hő központ, ivóvíz, közmű, szennyvíz, szennyvíztisztítás, víztározó, víztorony, Háztartástan, életvitel Divat, kozmetikum, reklám, tartósítás A továbbhaladás feltételei -
Ismerje az elektromos áram útját a termeléstől a fogyasztóig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. Az ivóvíz előállítása és szállítása a fogyasztóig. A korszerű nagyüzemi, biológiai szennyvíztisztítás. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése.
143
TÉMAHÉT (Civilizáció: Ország- és népismeret) A kompetencia alapú oktatás bevezetésével új oktatási formák jelentek meg. Az egyik ilyen forma, pontosabban módszer a projektmódszer. A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megválasztása és megoldása, hanem a legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projekt típusú tervezés alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását s egyúttal járatlan utak kiépítését, a feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennél fogva alapos, operacionalizált tervezőmunkát, folyamatos ellenőrzést igényel, kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek. A projekt – több résztvevő együttműködésével megvalósuló határozott ideig tartó – a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök módosítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó fejlesztés. A projektmódszer jellemzői: -
A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt.
-
A tanulást egy elvárt, valóságos cselekvés végrehajtása szervezi. A munkafolyamat végén megjelenik egy produktum.
-
A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény.
-
A siker függ a közösség együttműködésétől, a módszer része a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés, a tolerancia.
-
A munkafolyamatok során a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok megoldása pedig igazodik az egyéni képességekhez.
-
A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos, hiszen az ötletek, a lehetséges (olykor szokatlan) megoldások egyedi gondolkodást, játékosságot kívánnak meg a résztvevőktől.
A projektmódszer alkalmazásaként került bevezetésre iskolánkban a témahét. Ennek során a tanulócsoportok a „Civilizáció: Ország- és népismeret” témaköréből kiválasztott témát, gondolatkört járják körül illetve bontják ki. A témahéten résztvevő tanulócsoportokat (amely az egy osztálytól illetve évfolyamtól a felső tagozaton át az iskola minden tanulóját érintheti) a tantestület a tanév elején
144
választja ki, csakúgy, mint a számításba vehető témákat és a témahét lehetséges időpontjait. A legfontosabb szempontok a döntésnél a következők: A témahétnek mindig egyetlen központi témája van, amely lehet egy általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás. A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak. A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi életébe. Legyen előzménye és következménye is. A megvalósítás lépései: Tervezés
Szervezés
Kivitelezés
Értékelés
A feladatok (téma) megkeresése, kiválasztása, célkitűzés A téma kiválasztása év elején történik meg, részben a tantestület döntése alapján, bővebben, részletesebben pedig a témahétbe bevont pedagógusok döntése alapján. Célszerű a témahétbe bevont tanulók véleményét is meghallgatni illetve igényeiket felmérni. Fontos, hogy olyan témát találjunk, amely bemutat a projekten dolgozó diákoknak társadalmi szempontból is jelentős tapasztalatok megszerzésére alkalmas problémaszerű helyzeteket. A feladat igazán akkor lesz motiváló, ha érdekli őket, kapcsolódik a mindennapi élethez, konkrét helyzeteket (is) bemutat(hat). A célkitűzésnek tartalmaznia kell a tanulók által létrehozandó produktumot és/ vagy „külső célt”. A produktumot tevékenységgel kívánjuk létrehozni. Ez lehet egy kiállítás vagy valamilyen tárgy (könyv, stb.), egy előadás. A „külső cél” pedig lehet valamilyen kutatás vagy egy probléma megoldása. A pedagógus célja, a „belső cél” pedig annak a meghatározása, hogy mit kívánunk megvalósítani az egyes tantárgyi követelményekből (milyen tevékenységet, fejlesztési célokat tervezünk, milyen nevelési célt kívánunk elérni. Tervezés Ebben a szakaszban határozzuk meg az altémákat, a feladatokat. Összeállítjuk a lehetséges helyszínek és munkaformák listáját. Ebben a szakaszban célszerű elkészíteni a projekt tevékenységeinek vázlatát, a projekthálót. A projektháló segítséget ad a továbblépéshez, ugyanakkor nagyszerű eszköz munkánk ellenőrzéséhez valamint az értékelésnél is hasznát tudjuk venni a témahét folyamán éppúgy, mint a zárásakor és az utómunkálatok során.
145
Célszerű már most felmérni, hogy mire lesz szükség a kivitelezéskor. Milyen költségvetéssel tudunk számolni, milyen eszközöket (könyvek és egyéb információhordozók, szerszámok, közlekedési eszközök, stb.) kívánunk használni, milyen információknak kell még utánanézni, ki a lehetséges partnerek, akik segíthetnek.
146
Szervezés A szervezés során történik meg a feladatok kiosztása, munkacsoportok szervezése. Munkánkat segítheti, ha Időtervet készítünk, melyben rögzítjük a határidőket, azt, hogy kinek mi a feladata és azt is, milyen eszközöket használunk és kik a partnereink. Célszerű problémaelemzést végezni. Így végiggondolhatjuk, milyen problémák adódhatnak a tanulócsoportokban. Természetesen nem hagyhatók ki ebből a részből a szülők sem. A szülőket tájékoztatjuk a témahétről, igyekszünk támogatásukat elnyerni. Rögzítjük az osztályfőnöki teendőket, ellenőrizzük a projektterveket, megtesszük a korrekciós javaslatokat, meghatározzuk a belső és külső szereplők, partnerek közötti kapcsolattartás módját. Kivitelezés Három részre tagolhatjuk. Első az adatgyűjtés időszaka. Ez történhet az iskola falain belül és kívül is. Második a témafeldolgozás. Ennek során jellemzővé válik az együttműködés, a közös tevékenység, az érzékszervek széles körének bekapcsolása a tevékenységekbe. Központi motívum a problémamegoldás. A folyamat során szükség lehet az eredeti terv rugalmas módosítására. Harmadik rész a produktum, „termék” összeállítása. (A produktum maga számos dolog lehet az előzetes megállapodásnak megfelelően: lehet kiállítás, színdarab, egy konkrét tárgy, makett, modell, beszámoló, bemutató, írásos anyag, stb.). A kivitelezés történhet hagyományos órakeretben, de összevonhatjuk és tömbösíthetjük is a tanórákat. Kiléphetünk a hagyományos órakeretből és bizonyos tevékenységekre az iskola időkeretén túl is sor kerülhet. A fentieket akár egy témahéten belül is alkalmazhatjuk vegyesen. A kivitelezés során a foglalkozásokon számos projektoktatási technika kipróbálására és alkalmazására lehetőség nyílik. Ezek között vannak a tanulói kezdeményezésre épülő technikák: beszélgetés, ötletbörze, élménybeszámoló, stb. Használhatunk együttműködésre késztető technikákat: dramatizálás, gyűjtés, vetélkedő, verseny, stb. Megjelennek a kreatív, felfedeztető, kutató technikák: interjú, mintavétel, tantúra, stb. Zárás, értékelés Az elkészült produktumot bemutatjuk a nyilvánosságnak (pl. kiállítást rendezünk az iskola előcsarnokában)
147
A tanulók és a pedagógusok közösen értékelik a témahéten elvégzett munkát. A tanulók önértékelést végeznek egyéni- páros- kiscsoportos munkáikról. Pár-és csoportmunkájuk kapcsán a többiek értékelését is elvégzik. A pedagógus is értékeli a csoportok (esetleg az egyének és párok) munkáját. Felmerül a szöveges értékelés lehetősége is, hiszen a témahéten elvégzett munka a szokásos ötfokozatú skálával történő minősítése a projektoktatásban nem célszerű. Az értékelés módjáról a tervezés időszakában tartott munkaértekezletek folyamán részletesen megállapodnak egymással a projektért felelős pedagógus munkacsoport tagjai. Az értékelésnek mindenképpen kétpólusúnak kell maradnia: egyrészt ki kell fejeznie magát a teljesítményt, másrészt véleményt kell mondania a tanuló tantárgyhoz, tanulási folyamathoz való viszonyulásáról. Sor kerülhet a tanulók által elkészített projekt-portfóliók bemutatására is, amennyiben az értékelés módjai közé ez is bekerült az előzetes megállapodások során. Célszerű a projekthét lezajlása után a tanulókkal és szüleikkel kérdőívet kitöltetni. A kérdőíveket a pedagógus munkacsoport tagjai állítják össze és értékelik ki. A kérdőív segítségével a tanulóknak lehetőségük nyílik visszatekinteni az elvégzett munkára, saját munkájuk hatékonyságára és magára a projektre. Ugyanakkor értesülünk a szülők véleményéről és javaslatairól, akiket ezáltal is bevonunk az iskolai életbe, s így tájékozódhatnak az itt folyó munkáról. A témahéten készült munkáról készült fényképeket megjeleníthetjük az iskola honlapján található Suligalériában. A projekt dokumentálása A projekt, mivel nem hagyományos órarend szerint működik feltétlenül és tevékenységformái is más feltételek szerint alakulnak, jól megjeleníthető egy ún. projektfalon. Ennek a helyéről, elkészítéséről szintén a tervezés időszakában kell megállapodnia a pedagógus munkacsoportnak. Célszerű a pedagógusoknak projektnaplót vezetni, különösen, mivel ez később segítheti őket a munka értékelésekor. A gyerek számára is ajánlott egy külön füzet vezetése, amelybe belekerülhetnek feljegyzéseik, a folyamatleírás, a munkafázisok megtervezése, összegzés, stb. Ez részét képezheti a témahét során összeállított portfóliónak. A témahét várható eredményei -
A tanulók lakóhelyének jobb megismerése, bepillantás más intézmények munkájába (esetleges üzemlátogatás, stb.). Szokások, ünnepek, társadalmi viszonyok megismerése.
-
Megfelelő viselkedési kultúra kialakítása, kommunikáció fejlesztése.
-
Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata.
148
-
Csoportmunkák során az egymásra figyelés érzésének erősödése, az önállóan végzett munka öröme. Erősek és kommunikatívak a gyerekek közötti kapcsolatok.
-
Lehetőség szerint minden tanuló bevonása a közös tevékenységbe.
-
A gyerekek önálló döntési lehetőséget kapnak és felelősek a döntéseikért.
-
A témahét lehetőséget ad arra, hogy a különböző intelligenciatípussal és tanulási stílussal rendelkező tanulók egyaránt örömüket leljék a munkában.
-
A pedagógusok és a gyerekek munkatársként működnek együtt.
-
A tanár irányító szerepe az együttműködés mozzanatában szinte észrevétlenül van jelen, feloldódik a közös tervezés, cselekvés és ellenőrzés lépéseiben.
-
Szülők és szakértők közreműködhetnek a feladat megoldásában, erősödik az iskola és a külvilág kapcsolata.
különböző
kompetenciákkal
rendelkeznek,
149
EGÉSZSÉGHÉT FELSŐ TAGOZATON
A testi és lelki egészségre nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módját tanítja, hanem az egészséges állapot örömteli megélését és a harmonikus élet értékként való tiszteletét is célozza. Szaktárgyi, de különösen osztályfőnöki órákon törekszünk azoknak a pozitív beállítódásoknak, közösségi magatartásformáknak és szokásoknak a kialakítására, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják: - mentálhigiénés foglalkozások, - sportfoglalkozások, rendezvények, - egészséghét – témahét. Jelenlegi állapot Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma, amivel kell, hogy foglalkozzunk, nem hunyhatunk szemet fölötte. Ez a gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hisz az ilyen életvitel később nagyon sok egészségügyi gondokhoz, társadalmi illetve szociális problémákhoz, vagy legrosszabb esetben is tragédiához vezethetnek. Általános tapasztalat, hogy gyakorlatilag a gyorséttermeken, a különféle chipseken, kólán stb. nőnek fel a számítógép vagy televízió előtt ülve, és a sportra vagy – egyéb mozgásra – legfeljebb a "kéne" állapotig jutnak el. Mindezen fentebb említett okok miatt fontos célkitűzésünknek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez.
Célkitűzés Az egészséghét szervezésével feltett szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind elméletben, mind pedig gyakorlatban ennek a fontosságát, és tegyenek is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek. Ezért fontos az egészségnevelés, egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb célja az életmód megváltoztatása. Korunk betegségeinek rizikó tényezői nagyrészt az életmóddal állnak összefüggésben, amely így messzemenőkig kihat a születéskor várható élettartamra is. Az életmód komplex módon befolyásolja egészségi állapotunkat. Az egészségfejlesztés az iskolában is fontos feladat. A gyerekek felfogóképessége nemcsak életkoruk szerint változik, hanem aszerint is, hogy milyen befolyások érik éppen. Egészségnevelésre minden gyereknek szüksége van, hiszen e tevékenység szerves része az életre való felkészítésüknek, mert magában foglalja a következőket: -
segít megismerni a szervezetünk működését
-
pozitív személyi és szociális kapcsolat kiépítését
-
figyelmeztet bizonyos magatartásformák veszélyeire
150
-
igyekszik az egészségtelen szokásokat és azok következményeit bemutatni
-
helyes viselkedésre, és fegyelemre szoktat
-
készségeket alakít ki, melyekkel képessé válnak a tanulók tudatos döntés meghozatalára
-
megtanít a jó közérzet magatartására, a gyermek megtanul nemet mondani
-
bebizonyítja, milyen csodálatos az emberi szervezet, amit nem szabad veszélyeztetni
-
felvilágosítást ad a helyi szolgáltatásokról és az igénybevétel módjáról
-
felkészít a szülői feladatokra
A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az elhízás elsősorban az általános életmódváltozás eredménye: gyermekeink kevesebbet mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a videó és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásaikra jellemző, hogy emelkedik a nassolók (édesség, üdítőitalok fogyasztása) és gyorséttermi ételeket fogyasztók aránya. Az egészségnevelés célja a gyermek és ifjúsági korosztályoknál egy hangsúlyozottan megelőző jellegű, folyamatosan végzett egészségfejlesztés. Egészséghetünk célja, hogy a gyerekek tudják, hogy az egészséges táplálkozásban milyen ritmus, ételfajták és alapanyagok élveznek preferenciát, és szeretnénk, hogy étrendjük meg is egyezzen ezzel. Célunk, hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival, és szabadidős programjaik többségében is ezek a tevékenységek domináljanak. Az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos ismeretek megtanítása mellett elengedhetetlen azoknak a tevékenységfajtáknak, interperszonális kapcsolatoknak, konfliktuskezelésnek, problémamegoldási és önnevelési stratégiáknak a fejlesztése is, amelyeken keresztül az iskola a tanulók értékrendszerét és ennek következtében életmódját is hatékonyabban befolyásolhatja. - A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. -
Egészséges életmódra nevelés, a megfelelő egészséges környezetkultúra , tisztaság fejlesztése az iskolában és otthon
-
A tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat
-
Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata
-
A megfelelő, egészséges táplálkozás kialakítása
-
Megfelelő öltözködés, viselkedési kultúra, kommunikáció fejlesztése
-
A fog- és testápolás, személyes higiéné fejlesztése
-
Önálló anyaggyűjtés, tájékozódás, rendszerezés
-
A HH, HHH tanulók bevonása a közös tevékenységekbe.
151
-
Az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunkák során az egymásra figyelés érésének erősödése
-
A tanulók életkoruknak megfelelő szinten tanórán foglalkoznak az egészség megőrzése szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -
táplálkozás, étkezési kultúra
-
személyes higiénia
-
nemiség, egészségügyi és szexuális felvilágosítás
-
alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás
-
az egészséges környezet kialakítása és védelme
-
tinédzserkori testápolás
-
gyógyhatású növények és gyógyvizek
-
aktív életmód, a sport
-
agressziómentes kommunikáció, stresszoldás, gyermekjóga
-
balesetvédelem és elsősegélynyújtási alapismeretek
Az egészséghét várható eredményei -
Támogató környezet kialakítása, mely fokozatosan engedi a gyerekeket autonómmá válni azzal, hogy erősíti önértékelésüket és egészséges életmódjukat támogatja;
-
Pozitív interakciók kortársaik, referens személyek vonatkozásában;
-
A gyerekek nemcsak elviekben ismerik az egészséges életmód alapjait, de gyakorolják is azt;
-
Csoporttapasztalatok szerzése, melyekkel a gyerekek kölcsönösen megtapasztalják az egymás magatartásában lévő különbözőségeket;
-
Együttműködés az iskola – iskolapszichológus – iskola – fiatal védőnők (Egészségügyi Főiskola dolgozói), iskola – helyi elsősegélynyújtó Kht. között, amelybe a fiatalokat is bevonják
-
Belső igény kialakítása, hogy a gyerekek önmaguk is tervezzék programjaikat, tudatosan alakítsák ki életstratégiájukat.
Projektmódszer Mottó: „Mondd és elfelejtik mutasd meg és emlékeznek vondd be őket és megtanulják” / Cicero / 152
Fogalma Napjainkban egyre többet hallunk annak fontosságáról, hogy az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. Megváltozott a tanulók tudáshoz való viszonya, így nem csak a szülők, de a tanulók is egyre gyakorlatiasabb, naprakész információk átadását várják el oktatási intézményeinktől. A tanár szerepe is egyre inkább megváltozik: az egyirányú ismeretközlés helyett a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására, a diákok aktív részvételére helyeződik a hangsúly. Erre az új kihívásra lehet többek között - kiváló válasz a projektmódszer alkalmazása. Lényege A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A tanulási folyamat megváltozása Az aktív ismeretszerzés közben, a tanulási folyamatot keretek közé szorító tudományos határok feloldódnak. Ez annál is inkább hasznos, mivel a tanuló a világot a tanulási folyamat közben is globális szemszögből, tudásának egész spektrumát kihasználva szemléli. A projektmódszer alkalmazása során az ismerettartalom nem veszít tudományos jellegéből, minőségéből, de a megismerés módozatai jelentősen eltérnek a hagyományos ismeretátadáson alapuló passzív tanulói megközelítéstől. Egy-egy kérdés megválaszolásánál különböző képességstruktúrák azonos szerephez jutnak. A tehetség és sikeresség fogalma más definíciót nyer, hiszen az iskolába eltérő képességekkel érkező gyerekek a felmerülő feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a projektmunkában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. Új kompetenciák, képességek A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet. A társadalom és az egyén nem különválasztott, a társadalom az egyének organikus egysége, ha tehát a tanulók osztoznak a
153
közösségi és társadalmi tudatosság formálásában egy adott tanulási megvalósításakor, az életre való felkészülésük is hatékonyabban valósulhat meg.
folyamat
Közvetlen hasznosulás A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A tanári szerep átalakulása A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Ez azt is jelenti, hogy a projektmunkát segítő és/vagy abban részt vevő tanár gyakran az iskolai közegtől eltérő, a mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, így legtöbbször a diákok partnerévé válik az "első az egyenlők között" elvet követve. Mindazonáltal rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége, mivel a projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például idegen nyelvek, természetismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. Témahét Fogalma A témahét szó jelentése benne van magában az elnevezésben. Adott héten az iskola (vagy legalábbis bizonyos korcsoportok) minden tagja ugyanazzal a témával foglalkozik. Az akár egy teljes hetet kitöltő témahét lényege a következő: az iskola pedagógiai programjában rögzítetten szerepel egy vagy több (projekt)téma, amit a pedagógusok a hagyományostól eltérő formában dolgoznak fel, a lehető legkomplexebb módon, úgy, hogy az a résztvevő gyermekeknek is jó kedvet és sikerélményt adjon. Ez a projektpedagógia segítségével lehetséges. „A projektoktatás sem nem módszer, sem nem reformpedagógiai irányzat, hanem egy tanulási-tanítási stratégia. Nem a megtanítandó tananyagot helyezi a nevelés középpontjába, hanem a lehetőségekkel és korlátokkal rendelkező individuumot. Az oktatás fő mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás.” (Hegedűs Gábor) A projektpedagógia lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a téma a tanulók által kiválasztott és elfogadott legyen és a megoldása csoportban történjék, megszüntetve a hagyományos osztály és tanórai kereteket. A projekt-keretek közötti 154
tanulásban megszűnik a verbális képességek fölénye. .A pontos megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód szellemessége és eredetisége, a kreativitás, a pontos kivitelezés mind – mind egyenrangú és – egyenértékű tényező lesz. „Ahhoz, hogy a cselekvés sikeres legyen, számos ismeret megszerzésére, elrendezésére és feldolgozására van szükség. A hagyományos ismeretcentrikus tanulásszervezéssel ellentétben nincsenek készen kapott igazságok. A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelítik meg, hanem reális és valóságos választ kísérelnek meg adni egy-egy igazi kihívásra.” (Lehoczky János) A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól és csoporttól egyaránt. A csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valami érdekeltsége. A közös alkotás erősíti az együvé tartozás élményét. A siker a kollektivitástól, felelős együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a projektpedagógiának. A tanár a projektben dolgozó csoportot nem hagyja magára, ugyanakkor irányító szerepe az együttműködés mozzanataiban szinte észrevétlenül van jelen, feloldódik a közös tervezés, cselekvés és értékelés mozzanataiban. Az is feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban beiktasson visszajelző, visszacsatoló szakaszt. A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben, az együttműködésen van a hangsúly (bár a csoportok közt lehet versengés). Lényege -
-
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, a témahét, amikor az adott tárgykört, témakört a diákok 3-5 tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel. Az évfolyamszintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. Egymásra épülnek a kötelező foglalkozások is választható programok. Olyan sajátos tanulásszervezés, amelynek fókuszában valamilyen valóságos tennivaló probléma, elvégzendő tevékenység áll. A projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi, vagy szellemi produktumot várunk, amely széles körben feltárja az adott témát, gondolatkört. A siker eléréséhez szükség van ismeretek megszerzésére, elrendezésére, feldolgozására.
Jellemzői -
Fontos a folyamattervezés A hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van. A siker a felelősségvállaló együttműködéstől függ. A közös alkotás erősíti a kohéziós erőt. A tanulók szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása egyéni képességeikhez igazodik.
155
Egészséghét – Témahét megvalósítása, egészséges életmódra nevelés Megvalósításának ideje: 2009 – 2010 – es tanévtől kezdve egy hét, minden tanítási évben a tanév rendjének és más aktuális programokhoz igazodva, az iskola éves munkatervében kerül meghatározásra. Helye: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Résztvevők: Az iskola felső tagozatos tanulóit, tanárait, meghívott előadókat bevonjuk a projekt sikere érdekében. A megvalósítás színterei tanítási órákon. Bevont tantárgyak: - Biológia és egészségtan - Földrajz - Természetismeret - Osztályfőnöki - Kémia - Rajz - Technika - Testnevelés - Idegen nyelvek - Informatika - Magyar Tantárgyai részletesen: -
Rajzórán- a plakátfestés az egészséges életmóddal kapcsolatosan, gyümölcs, – zöldségszobor, kompozíció készítése. A rajz felső tagozaton fontos része a környezeti nevelésnek és az egészséges életmód hirdetésének, hiszen tematikus munkák készítésével bármely téma feldolgozható. A tárgy pozitív hatása a környezeti nevelés szempontjából kétszeres, hiszen az elkészített munkákból kiállítást szervezünk.
-
Technikaórán adatgyűjtés az egészséges táplálkozással kapcsolatos témakörökről: teljes kiőrlésű gabonák jelentősége a táplálkozásunkban, népek étkezési kultúrája, ételkészítési technikák, fűszerek használata, ételhigiénia, asztalterítés, tálalás kultúrája. Terméskép tervezése, készítése, gyümölcs – zöldségkosár, tál tervezése, készítése papírgalacsinból.
-
Természetismeret órák: A természettudományos tárgyak legfőbb hivatása a természet megismerése, a jelenségek közötti ok-okozati összefüggések érzékeltetése, az ismeretek rendszerezése. E tantárgycsoport kiemelten kezeli a környezeti nevelést, igen jelentős mértékben hozzájárul az érzelmi alapkő letételéhez, a természet megszerettetéséhez.
-
Biológia: Hazánk és a távoli tájak élővilágának, életközösségeinek leírásakor mód adódik a globális környezeti problémák érzékeltetésére, alapvető ökológiai ismeretek, az emberi szervezet felépítésének és működésének egysége (minden szervnél és szervrendszernél az adott egészséges életmódtani vonatkozással), valamint drogprevencióval, egészségkárosító anyagok és hatásaikkal kapcsolatos alapvető 156
ismeretek tanítására. Ehhez kapcsolódóan tinédzserkori testápolás és tanácsadás valamint testi higiénia. -
Földrajz: A gazdaságföldrajz teljes egészében a környezeti nevelés kiemelt területe, amikor a nyersanyag és energiagazdálkodási folyamatait (pl. az ipari termelés változásaival) leírja, jellemzi. A környezeti nevelés fontos eleme, hogy a környezet- és természetvédelemben élen járó modell országokat példaként állít. A környezet természetközeli állapotának visszaállítása, hulladékgyűjtés. Vizek, talaj, levegő védelme, gyógyvizek jelentősége egészségünk megőrzésében.
-
Kémia: Az élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj) összetétele, tisztaságának védelme, egészséges jövőnk érdekében, valamint vegyszerek (pl. háztartásban használatosak) hatása az emberi szervezetre.
-
Informatika: A XXI. században e tudományok nélkül egyetlen pedagógiai terület sem működik, hiszen az információ áramlásában a számítástechnika elengedhetetlenül fontos. Interneten való adatgyűjtés az egészséges életmóddal kapcsolatban és egészséges étlapterv készítése.
-
Testnevelés órák: Az egészséges test fejlesztésének fő bázisa, hiszen jellemzője a mozgás, rendszeres testmozgás nélkül pedig a helyes életvitel elképzelhetetlen. Mindemellett a csapatjátékok során a gyerekek személyiségének leplezetlen változatát figyelhetjük meg, s alakíthatjuk. A sok gyakorlat, az óraszervezés (öltözködés, tornasor, mosakodás stb.) rendre, fegyelemre nevel, így testnevelőink jelentősen hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához, a személyi- és mentálhigiéné fejlődéséhez. Az egészséghéten kiegészítve a rendszeres mozgást, gyerekjógát és ezt megelőzően konfliktuskezelő tréninget, mint elméletet kapnak a tanulók. Ezzel az agressziómentes kommunikációt gyakorolhatják, valamint a stresszoldást, indulatok kezelését is.
-
Osztályfőnöki órák témája az egészséges életmód, nemi, szexuális felvilágosítás, valamint baleset megelőzés és elsősegélynyújtás szakemberek segítségével, bemutatókkal. A tanulók az egyes tanítási órákon évfolyamonként egészségügyi ismeretterjesztő előadásokon vesznek részt.
-
Magyar órák: Az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretterjesztő szövegek feldolgozása. Az önismeret, a saját világunkban való eligazodás pedig alapeleme mind a környezeti nevelésnek, mind az egészséges életmódnak. A humán tárgyak jelentősen hozzájárulnak a kommunikációs készség fejlődéséhez, formálják mind a szóbeli, mind az írásbeli megnyilvánulásokat. Kommunikáció nélkül pedig nincs problémamegoldás, így környezeti nevelés sem.
-
Idegen nyelvek: Az egészséges táplálkozással, életmóddal, szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos szókincsbővítés. Népek étkezési kultúrájának, „konyhájának” megismerése.
Értékelés Egészséghét – napló vezetésével (Vendégkönyv) Produktum az adott helyszíneken
157
Témahét jövőképe Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció szerint, az egészség testi, szellemi, szociális jólét „az élethez szükséges erőforrás”. Magyarországon jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában. Ez a jelenség a 80 – as években folyamatosan erősödött, azóta stagnál. A hazai népegészségügyi külön statisztikák szerint romlanak a magyar lakosság életkilátásai. Két oka valószínű ennek: - egészségre ártalmas viselkedésmód növekedése - gazdaság – társadalmi környezet minőségének romlása Az egészségfejlesztésnek egy része az egészségnevelés, melyben iskolánk nagy szerepet vállal. Ha változásokat akarunk elérni a felnövő generáció egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk, vagyis a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában. Iskolánk alapvető célja, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Így képessé váljanak arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.
158
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv, tankönyvcsalád tartalmában illeszkedjen a helyi tantervi követelményekhez. Megjelenítését tekintve esztétikus legyen; illusztrációival, elrendezésével a tanulási folyamatot segítse. Korrekt szaktárgyi információkat tartalmazzon. Illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz: vegye figyelembe a tanulók értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit. A tankönyv nyelvezete a magyar nyelv szabályait kövesse, érthető, értelmezhető legyen a tanulók számára. Lehetőleg önmagában alkalmas legyen a tantárgy helyi tantervének tanítására, vagy minél kevesebb kiegészítő taneszközt feltételezzen. Az egymást követő évfolyamokon szolgálja a tananyag egymásra épülését. Árát tekintve elfogadható mértékben terhelje a családokat. Az egyes szaktárgyak helyi tantervei tartalmazzák a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek és segédletek kiválasztásának speciális szempontjait.
159
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A továbbhaladás feltételei Az alsó tagozatos munkaközösség a következő indokok alapján szükségesnek tartja minden évfolyam (1.-2.-3.-4. osztály) végén a továbbhaladáshoz és szöveges értékeléshez nélkülözhetetlen követelmények meghatározását. Iskolánk egyetemi gyakorló iskola jellegéből adódóan meg kell, hogy feleljen a hallgatói képzés feltételeinek. A kötelező és a választható idegen nyelv tanulásához a tanulóknak alapos és biztos anyanyelvi tudással kell rendelkezniük. Önállóak és magabiztosak legyenek a szövegértés és információszerzés területén. Olyan képességekkel és készségekkel kell rendelkezniük, amelyek segítik őket a két idegen nyelv tanulásában. Az alsó tagozat alapozó, a felsőbb osztályok sikeres elvégzését előkészítő feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha a tanulók évfolyamonként elsajátítják a szükséges ismereteket, és megfelelnek az iskola követelményeinek. Az itt megfogalmazott követelmények a Kerettanterv tartalmazzák, az átlagos tudásszinthez igazodnak.
fejlesztési
feltételeit
160
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelési rendszer kidolgozásánál alapelvünk a folyamatosság és a fejlesztő jelleg, ami csak akkor érvényesülhet, ha az iskolai szintű értékelésben van rendszer, távlatosság és azoknak a típusa, célja, ütemezése szabályozott. A pedagógiai program tantervi fejezeteinek része a szaktárgyi ellenőrzés, mérés elv- és szempontrendszere, gyakorisága. A tanulói tevékenység ellenőrzésének, értékelésének általános alapelvei a következők: személyre szóló, barátságos hangnemben történő, kiszámítható, folyamatos, tárgyszerű, nem megtorló, következetes, áttekinthető, számon kérhető, egyértelmű, motiváló, fejlesztő, a tantestület által legitimált, életkori sajátosságokhoz igazodó. A munkaközösségek egységesen alakítják ki az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményszinteket, amelyeket szülői értekezleten, fogadóórán a magatartás és a szorgalom minősítési rendszerével együtt a tanulók valamint szüleik tudomására hozunk. A tantárgyi helyi tanterveknek tartalmazzák az alábbiakat: - a kötelezően előírt tanórák felsorolását, azok éves óraszámát, - a feldolgozandó témákat, - a nagydolgozatok, témazáró dolgozatok témáit, időpontjait, - a felhasználandó kötelező és ajánlott taneszközöket, tankönyveket, egyéb segédleteket, - a továbbhaladáshoz (legalább elégséges osztályzat eléréséhez) szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket, - a jeles szint eléréséhez szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket, - az évközi osztályzatok hatását az év végi érdemjegyre, - az évközi osztályzatok javításának lehetőségeit.
161
Az értékelés formái Szóbeli értékelés a tanulói tanórai tevékenység folyamatos megerősítése, segítése, javítása; -
feleletek, dolgozatok érdemjegyeinek indoklása;
-
magatartás, szorgalom szóbeli értékelése havonta osztályfőnöki órákon a diákok bevonásával, félévi és tanév végi osztályozó konferenciákon;
-
tanórán kívüli foglalkozások értékelése (kirándulások, iskolai rendezvények, színház-, mozi-, tárlatlátogatások stb.);
-
szülői értekezletek, fogadóórák;
-
tantestület, diákközösség előtti igazgatói értékelés. Írásbeli értékelés
-
írásbeli számonkéréshez kapcsolódó megjegyzések;
-
dicséretek, elmarasztalások a naplóhoz csatolt értékelő füzetbe, ellenőrző könyvbe, üzenő füzetbe; -
értesítés a szülő számára a várható bukásról félév vége előtt egy hónappal (a szaktanár tájékoztatása alapján az osztályfőnök végzi;
-
az első évfolyamon félévkor és tanév végén szöveges értékelés, amely a munkaközösség által összeállított értékelő lap megfelelő szövegrészének aláhúzásával történik. Numerikus értékelés öt fokozatú skálával (osztályozás)
-
minden tantárgyat hagyományos öt fokozatú skálával értékelünk;
-
a modultárgyak eredményeit a befogadó tárgyak osztályzatába építjük be;
-
a tanórai részvétel, aktivitás is értékelhető osztályzattal;
-
az osztályzatokat a szaktanár közli a tanulókkal, az érdemjegyet a tanuló ellenőrzőjében és az osztályozó naplóban rögzíti. Amennyiben egyéni csoportnaplót vezet, úgy havonta egyszer átvezeti az osztályzatokat az osztálynaplóba.
162
A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE
Magatartás Példás: Az a tanuló, aki a házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi magatartási szabályoknak eleget tesz. Az iskolai feladatokból, a közösség előtt álló feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, figyelmes, segítőkész. Illemtudóan kommunikál nevelőivel, társaival. Nincs igazolatlan mulasztása. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. A tanítási órán fegyelmezett. Óraközi szünetekben betartja a megfelelő viselkedési normákat. Nem teremt balesetveszélyes helyzeteket. Nem veszélyezteti saját és mások testi épségét. Jó: Viselkedésében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik azok kijavítására. Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelöltet elvégzi. A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő és ezek is kismértékűek. A tanítási órán időnként vét a tanóra rendje ellen. Óraközi szünetekben csak ritkán kerül konfliktushelyzetbe. Felnőtt figyelmeztetésére alkalmazkodik a szabályokhoz. Változó: Magatartásában több (kevésbé súlyos) fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. A közösség munkájában való részvétele hullámzó. Társaival szemben időnként durva, goromba. Önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Az órákat rendszeresen zavarja, társai munkáját nehezíti, akadályozza. Szünetekben a folyosón szaladgál, balesetveszélyes helyzetet okoz, veszélyezteti önmagát és társait. Az iskola berendezéseit szándékosan rongálja. Legfeljebb két nap igazolatlan hiányzása van. Fegyelmi büntetésként osztályfőnöki figyelmeztetőt, intőt, illetve igazgatói figyelmeztetést kapott. Rossz: Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. Társaival sokszor durva és goromba. Veszélyezteti és önmaga testi épségét. Kettőnél több nap igazolatlan hiányzása van. A legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő.
163
Szorgalom
Példás: Kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. Esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre törekszik. Felszerelése hiánytalan. Többlet feladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan végzi. Önmagát és környezetét rendben tartja. Munkájával folyamatosan segíti a tanóra hatékonyságát. Jó: Iskolai munkáit szinte mindig elvégzi, de ezek esztétikuma kevésbé érdekli. Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya némileg a tőle elvárható szint alatt marad. Változó: Munkavégzésében törések mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. Gyakran dolgozik képességei alatt. Önállótlan, szétszórt. Felszerelése hiányos, rendetlen, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag: Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányai előrehaladása érdekében. Gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul dolgozik, a munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, munkái gondatlanok. Kötelességtudata hiányzik, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen. Önmagával és munkájával szemben igénytelen.
Az értékelés iskolai hagyományai A tanév végén a kitűnő tanulók oklevelet kapnak, amelyet a bizonyítványokkal együtt az osztályfőnöküktől vehetnek át. A tanulmányi és portversenyeken kiemelkedő tanulók jutalomkönyveiket a bizonyítványokkal együtt az osztályfőnöktől vehetik át. Kiváló Kisdiák kitüntető címet kapnak a 4. osztályt befejező tanulók, akik alsó tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményükkel, példás magatartásukkal megállták a helyüket az iskolai életben. A kitüntethető tanulók számáról az alsó tagozatos munkaközösség dönt. Az oklevelet a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatója adja át. Kitűnő Tanuló címet, oklevelet és jutalomkönyvet azok a 8. osztályos tanulók kapnak a ballagási ünnepélyen, akik nyolc éven át keresztül minden tantárgyból jelest kaptak. Kiváló diák címmel járó bronz plakett és jutalomkönyv illeti meg azon 8. osztályos tanulókat, akik éveken keresztül példás magatartásukkal, jó tanulmányi eredményükkel, egyéb tevékenységükkel öregbítették iskolánk hírnevét. A kitüntetést az iskola igazgatójától a ballagási ünnepélyen vehetik át. 164
„A Ságvári jó tanulója, jó sportolója” – a nyolcadik évfolyamon egy fiú és egy leány tanuló kapja, akiket az osztályban tanító nevelők közössége az osztályfőnök és a testnevelő tanárok felterjesztése alapján arra alkalmasnak ítél. A díj adományozásának kritériumai megfelelnek az országos kiírásban foglaltaknak, azzal a különbséggel, hogy iskolánkban a díjat minden évben odaítéljük két tanulónak. A kitüntetettekről a 2002/2003-as tanévtől tabló készül.
165
A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI
Szöveges értékelés a bevezető és kezdő szakaszban Célunk, hogy az alapfokú nevelés-oktatás első, bevezető szakaszába lépő kisgyermekekben megóvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődést, az új ismeretek felfedezésének örömét. Az óvoda játékközpontú tevékenységeiből zökkenő-mentesen átvezetjük őket az iskolai tanulás folyamataiba, továbbra is lehetőséget biztosítva a játéknak és a mozgás iránti vágyuknak. Az alapvető készségeket, képességeket élményszerű tanulással, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük. Megerősítjük a humánus magatartásformákat, szokásokat, szabályokat, amelyek elősegítik a közösségben való részvételüket, konfliktuskezelésüket, jellemüket formálva, egész személyiségük érését. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tehetséggondozást. Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális - kulturális környezetéből, vagy a szokástól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Ezért alkalmazzuk a tanulásszervezés új módszereit, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor az adott tanulócsoport illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak
Kiemelt fejlesztési feladatok A Kerettanterv által megfogalmazott feladatok azonosak az iskolánk nevelői által összeállított értékekkel, célokkal, feladatokkal. A szöveges értékelés alapelvei A helyi értékelés alapelvei: személyre szóló, fejlesztő, ösztönző jellegű, folyamatos legyen, az iskolai követelményrendszerre épüljön, legyen tárgyszerű (erős pontok, gyengeségek, javítás lehetőségei), 166
segítse az iskolai nevelő-oktató munka céljainak elérését, következetes és az életkori sajátosságokhoz igazodó legyen. Szöveges értékelés módjai: szóbeli írásbeli Szóbeli értékelés szempontjai a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata; a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése írásbeli feladatok javításával, szóbeli feleletekkel; feljegyzések a gyermek fejlődéséről (írásbeli teljesítményei, szóbeli feleletei; képzőművészeti alkotásai, elkészített munkadarabjai, mozgásának fejlődése, ének és ritmus-érzékének fejlődése); különböző, tanórán kívüli tevékenységei, tanulmányi versenyeken való részvétel; önértékelő megbeszélések osztályközösségben, csoportokban; az adott osztályban tanító pedagógusok rendszeres szóbeli étékelése. Írásbeli értékelés tartalmi szempontjai Magatartás és szorgalom (részletes leírás a következő oldalon) Tantárgyi teljesítmények (a Kerettanterv és az alsó tagozatos munkaközösség által megfogalmazott követelményszint alapján). Kiegészítés: A tanuló megállapításokkal.
egész
személyiségének
fejlődésére
utaló
Írásbeli értékelés formai szempontjai Magatartás, szorgalom, tantárgyi követelmények teljesítésének értékelése Értékelő lapon aláhúzással történik. Az Értékelő lapon lévő Megjegyzés részben jelenik meg az egyes tanulókra vonatkozó személyre szóló szöveges értékelés. Szöveges értékelés kiadása: Az adott tanévben: - félévkor, év végén Írásbeli értékelés tartalmi szempontjai Magatartás A Házirend, az iskolai követelmények ismerete, betartatása. Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése. Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában. Segítőkészség 167
Udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem tanáraival, társaival szemben Tanórákon való magatartás Önmagához mért fejlődése Környezetének rendben tartása Szorgalom A tudás megszerzésének igénye (tanuláshoz való viszonya) Egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény Jó idő- és munkaszervezés Kötelességtudó, pontos, önálló munkavégzés, tanulás Aktív tanórai részvétel Szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek Önmagához mért fejlődése Önmaga és környezete rendben tartása Szükséges felszerelések megléte Házi feladatok elkészítésének rendszeressége, minősége Szóbeli és írásbeli szöveges értékelést végez az osztályfőnök, az osztályban tanító szaktanárok, az osztály napközis nevelője. Szöveges értékelés 1- 4. évfolyamon A közoktatásról szóló törvény 70.§ értelmében 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben szöveges értékelést kell bevezetni az 1-3. évfolyamokon félévkor és év végén továbbá a 4. osztályban félévkor. A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük, az ötfokozatú skála teljes elhagyásával. Szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló:
Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul.
A magasabb évfolyamra lépés folyamatosan történik. Kivétel: - Ha a szülő kéri az adott év megismétlését. - Ha a tanuló a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A Felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell
168
tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre, egyéni felzárkóztató programot kell készíteni számára. Szöveges értékelést írásban félévkor és év végén adunk a szülők részére. 5- 8. osztályokban nem változik az értékelés, valamennyi tantárgyat, illetve a tanuló magatartását és szorgalmát az öt fokozatú skála szerinti osztályzatokkal értékeljük.
169
AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI; A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA
Az iskolai írásbeli beszámoltatásnak formái: röpdolgozat felmérő dolgozat témazáró dolgozat A tanuló érdemjegyet szerezhet: szorgalmi feladattal gyűjtő munkával órai munkával Röpdolgozat Egymást követő órák elején írják meg a tanulók. A röpdolgozat jellegétől függően vagy a tanár javít, vagy a tanulók a saját ill. padtársaikét javítják tanári felügyelet mellett. A röpdolgozatnak, írásbeli feleletnek korlátja, ha a tanuló az előző óráról hiányzott és a hiányosságait még nem pótolta. A számonkérést nem kötelező bejelenteni. A tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe egyszeres tantárgyi jegynek számít. A tanuló folyamatos felkészülését, a frissen megszerzett ismereteket ellenőrzi. Felmérő Résztémák vagy nagyobb anyagrész után történő írásbeli számonkérés. A résztémában megszerzett ismereteket kéri számon, ellenőrzi. A dolgozat írásának korlátai, ha a tanulók nagyobb csoportja / a tanulói létszám egy harmada / hiányzik. A számonkérést a pedagógus előzetesen bejelenti. Az értékelésben betöltött szerepe súlyozott, a jegy zöld színnel kerül beírásra. Témazáró Egy – egy téma végén ill. év eleji vagy év végi ismétlés lezárásakor történő írásbeli számonkérés. Az adott témában megszerzett ismereteket ellenőrzi. A témazáró íratásának korlátai, ha a tanulók nagyobb csoportja hiányzik / a tanulói létszám legalább egy harmada/ ill. ha egy napra kettőnél több témazáró dolgozat esik. A témazárót mindig összefoglalás előzi meg, megíratása előtt 3-5-munkanappal a tanár ceruzával a témazáró várható időpontját a naplóba bejegyzi. A feladatok megbeszélése, a hibák kijavítása a dolgozatok kiosztásakor történik. Az értékelésben betöltött szerepe nagyon hangsúlyos, a naplóban piros jegy jelzi. 170
Az írásbeli számonkérés alól a tanuló halasztást kérhet, ha a számonkérést megelőző órán hiányzott ill. témazáró dolgozat esetén a felmérést megelőző két tanítási órán nem vett részt. A pótlásra a tanár a tanulót kötelezi. Az írásbeli dolgozatokat a tanár köteles egy héten ill. témazáró dolgozat esetén két héten belül kijavítani és kiosztani. Az írásbeli számonkérés előtt a tanár közli az értékelés szempontjait. A pedagógus a tanmenetben megjelöli, hogy abban a tanévben hány témazárót fog íratni és annál többet abban a tanévben nem írathat. Naponta maximum 1 témazáró, hetente legfeljebb 3 témazáró dolgozat iratható.
171
AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
Házi feladatok az alsó tagozaton
Célja
Az órán tanult ismeretek elmélyítése, gyakorlása, alkalmazása. Reflektálás. A tananyaghoz, a tanultakhoz kapcsolódó gyűjtés. Az önálló tanulás gyakorlása, alkalmazása.
Köre
Közvetlenül a tanórai tananyaghoz kapcsolódó; korábban szerzett ismeretek szinten tartása; az órai anyaghoz kapcsolódó ismeretek, lehetőségek
Módja
Írásbeli és szóbeli Kötelező és szorgalmi feladatok
Mennyisége
Az egy napon adott házi feladatok összessége az 1-2. osztályban maximum ¾ óra, 3-4. osztályban maximum 1 óra.
Gyakorisága, korlátai
Minden tanórához kapcsolódóan adható minden tanítási napon, a napi maximált mennyiségben. Kötelező olvasmány adható. Pénteken a többi tanítási napnak megfelelően járunk el a házi feladat mennyiségét illetően.
Ellenőrzése, javítása
Értékelése
Írásbeli feladatoknál: óra előtti tanítói ellenőrzés, javítás; óra eleji közös ellenőrzés, javítás; az órát követő tanítói ellenőrzés, javítás. Szóbeli feladatoknál: a számonkérés szabályainak megfelelően írásban és szóban egyaránt. Írásbeli feladatoknál: szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés. Szóbeli feladatoknál: a számonkérés értékelési lehetőségeinek megfelelően. A házi feladat elmaradása esetén: írásbeli és szóbeli feladatnál egyaránt a tanulókkal ismertetett, a már kialakított szokásrend alapján.
172
Házi feladat a felső tagozaton A házi feladat az órai tananyag begyakorlására, elmélyítésére, önálló munkavégzésre való felkészítésre szolgál. Házi feladatnak csak olyan anyag adható, ami az órán elhangzott, hogy a tanuló azt önállóan elkészíthesse. A tanár csak annyi házi feladatot adhat a tanulónak, hogy tantárgyanként a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására egy átlagos képességű tanuló tantárgyanként kb. 30 percet fordíthat. A tanulónak van visszajelzési lehetősége a házi feladattal kapcsolatban. A házi feladat értékelhető pontozással kiemelkedően jó vagy nagyon hanyag munka esetében. Szorgalmi feladat a tanuló képességének megfelelően adható. Házi feladat a szünetekre és hétvégekre is adható 5-8. évfolyamokon.
173
AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM BEFEJEZÉSÉBE
A modultárgyak oktatása A kötelezően előírt modultárgyakat nem önálló tantárgyként oktatjuk, hanem az iskolai óratervben megjelölt évfolyamokon és óraszámban befogadó tárgyak mellé rendeltük. A modulok heti óraszáma a befogadó tárgyak mellett külön kimutatásra került. A modulok tananyagának tanításához az érintett munkaközösségek kiválasztották a megfelelő tankönyveket, amelyeket - tekintettel az alacsony óraszámokra és a jelentős tankönyvárakra - az iskolai könyvtárban helyezünk el a tanulócsoport létszámának megfelelő példányszámban. A modultárgy anyagának feldolgozása idejére a tanulók a könyvtárból kölcsönözhetik ki a szükséges tankönyvet. A modultárgy anyagának oktatása - a tananyag tartalma és elrendezése szerint - történhet blokkokban, vagy egy féléven, illetve tanéven át elhúzódóan.
A modultárgyak értékelése Mivel a modultárgy nem önálló tantárgyként jelentkezik, értékelését sem végezzük külön osztályzattal. A modultárgy óraszámának megfelelően a tanulóknak a következők szerint kell érdemjegyet szerezniük: Ha a modultárgy heti óraszáma 0,5 (évi 18 óra), a tanulónak egy félévben legalább két osztályzatot kell szereznie. Amennyiben a modultárgy óraszáma heti 1 tanítási óra (évi 36óra), a tanulónak félévente legalább 3 osztályzatot kell szereznie a modultárgy anyagából. A modultárgy értékelését a befogadó tantárgy értékelésével együtt végezzük. A modultárgy anyagából szerzett érdemjegy a tanuló tanév végi osztályzatát csak felfelé módosíthatja. A tanuló modultárgyak tananyagából szerzett érdemjegyeit az osztályozó naplóban a befogadó tárgyak osztályzataival egy sorban jelöljük, megkülönböztetésük végett azokat kék vagy fekete színű tollal jegyezzük be és bekarikázzuk.
174
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK A mérések bevezetése biztosítja nevelési, oktatási intézményünkben a tanulók fizikai állapotának megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra, valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék a nevelő-oktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait. A fizikai fittnesz-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fittnesz-szint legegyszerűbb módon az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. A fizikai kondícionális szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: - megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondícionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez, - rendszeres mérésekkel nyomon követjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) A kondícionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorai: - alap állóképesség (aerob teljesítő képesség); - a törzs tartóizomzatának ereje, erő-állóképessége. Próba az aerob állóképesség méréséhez 2000 m-es síkfutás A teszt lényege, hogy a 2000 m-t a lehető legrövidebb időn belül teljesítsük. A mért időből – táblázatok segítségével – kiszámolható a pillanatnyi aerob állóképességért adható pontszám. A futóteszt végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérésére alkalmazzuk. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (a megszerezhető max. pontszám eléréséig) – a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességét mérjük. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 120 db) – a csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességét mérjük. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. 100 db) – a hátizmok dinamikus erő-állóképességét mérjük. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében minősíthető az általános fizikai teherbíró képesség. 175
Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 8-14 éves korig 1+4 motorikus próba elvégzése esetében 2000 m-es síkfutás pontértékei: kategóriánként 7.0 pont, maximum 77.0 pont. Helyből távolugrás pontértékei: kategóriánként 3.0 pont, maximum 21.0 pont Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás pontértékei: kategóriánként 0.0 pont, maximum 14.0 pont. Hasonfekvésből törzsemelés hátra pontértékei: kategóriánként 2.0 pont, maximum 14.0 pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel pontértékei: kategóriánként 2.0 pont, maximum 14.0 pont. Az elérhető maximális pontszám: 77 + 21 + (3X14) = 140 pont. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében mindenki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró-képességét. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0
-
20.5 pontig
igen gyenge
21
-
40.5 pontig
gyenge
41
-
60.5 pontig
elfogadható
61
-
80.5 pontig
közepes
81
-
100.0 pontig jó
101
-
120.5 pontig kiváló
121
-
140.0 pontig extra
Az egyes minősítő kategóriák értelmezése Az „igen gyenge”, „gyenge” és az „elfogadható” minősítés arra figyelmeztet, hogy az egészségi állapot javítása, megtartása érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szükség. Akik „közepes” minősítést érnek el, arra törekedjenek, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végezzenek rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondícionális állapotukban ne következzen be romlás. A „jó” minősítést elérő vagy nagyon jó – testi, biológiai, fiziológiai – adottságot örököltek, vagy életük korábbi és jelenlegi szakaszában is, ha nem is versenyszerűen, de rendszeresen heti 3-6 órán át nagy intenzitású testedzést végeznek. A „kiváló” és „extra” minősítést legfőképpen azok a sportolók, élsportolók szerzik meg, akik alkalmasak magas szintű sportág specifikus terhelésre. 176
ZÁRADÉK
A pedagógiai program átdolgozását a szakmai közösséges kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése miatt, a TÁMOP 3.1.4 pályázat tevékenységeinek megvalósítása alapján végezte el a 2009/2010. tanévi tapasztalatok alapján. A kompetencia alapú oktatás pályázati követelményei szerint a fenntartási időszak 5 év. A pedagógiai program módosításának legközelebbi időpontját a közoktatás jogi szabályozásának változása határozza meg. Ezt a pedagógiai programot az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola nevelőtestülete a 2010. augusztus 30-i nevelőtestületi értekezletén egyhangúlag, tartózkodás és ellenszavazat nélkül jóváhagyta. A program hatályba lépésének napja a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa általi jóváhagyás napja.
Szeged, 2010. augusztus 30.
Dr. Sipos Ibolya igazgató
177
