SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Szeged 2007
TARTALOMJEGYZÉK ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. NEVELÉSI TERV..........................................................................................................................3 JÖVŐKÉP ....................................................................................................................................4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT.....................................................................................................6 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK ..........................................................................................................................7 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................................................................10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................13 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ISKOLÁBAN ...................................................17 A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK (FOLYAMATOK).................21 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI .........................................30 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .............................................................................................................34
HELYI TANTERV ......................................................................................................................37 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI (ÓRATERV-TÁBLÁZAT) .................................................43 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..........................................................................................................................................46 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................................................................47 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....48 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE................................................................50 A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI..............................................................................................................................................................................52 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI,A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA....................................................................................................56 AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .................................................................................58 AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM BEFEJEZÉSÉBE.................................................................................................................................................................60 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK .................................................61
2
NEVELÉSI TERV
3
JÖVŐKÉP Iskolánk 8 évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskolája. Szeged belvárosában helyezkedik el, beiskolázási körzete Szeged város közigazgatási területe. Intézményünk színtere a tanár szakos egyetemi és főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének. Iskolánkat/programunkat azoknak a családoknak ajánljuk, akik az iskolától magas szintű anyanyelvi kultúrával rendelkező, idegen nyelveket beszélő, a világra nyitott, természettudományos alapismeretekkel rendelkező, önmagukért és környezetükért felelősséget vállaló, demokratikus elveket valló polgárok nevelését várják. Olyanokét, akik az európai szellemiségben, erkölcsben élő magyarság történelmén, hagyományain, eredményein nevelkednek és azokat képesek és akarják továbbvinni. Törekvésünk, hogy a művészetekre fogékony, alkotó, az egészségmegőrzés feltételeit ismerő és gyakorló, a szabadidő tartalmas, aktív eltöltését igénylő gyermekeket neveljünk. Veszélyeztetett világunkban gyermekeinket a környezet értékeinek, a természet kincseinek óvására, védelmére, az egyének és a közösségek felelősségének fontosságára tanítjuk. A többféle nyelvválasztás lehetőségét továbbra is felkínáljuk. Rendszeresen biztosítjuk az egészségnevelést célzó tevékenységformákat: úszást, korcsolyázást, sítábort, tömegsport foglalkozásokat. A szabadidő hasznos eltöltésének gazdag választékát kínáljuk és kihasználjuk a város lehetőségeiből adódó programokat (könyvtár, hangversenyek, színház, budapesti színházlátogatások , mozi, koncertek, múzeumok). Folytatjuk a jövőben is a művészeti iskolák és az intézményünk közötti együttműködést. Igény szerint a hitoktatás helyben való megoldását továbbra is biztosítjuk. Az oktatott nyelvek nyelvterületein fenntartjuk, illetve bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat intézményi szinten. (Különös tekintettel a Comenius-Socrates korábbi partneriskoláira.) Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő ünnepélyeink, évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezéseink, rendezvényeink, a tudatosan kialakított szokások, jelképek (nyakkendő és sál, kitüntetések) erősítik az iskolához tartozást. Igény szerint továbbra is megszervezzük az egész napos nevelést-oktatást.
4
Az intézmény komfortját folyamatosan javítjuk, az esélyegyenlőség tárgyi feltételeinek biztosításához további pályázatok segítségével kívánunk hozzájárulni, valamint ugyanezen módon az iskolaépületet alkalmassá tenni az IKT (információs – kommunikációs technológia) eszközeinek fogadására, azok alkalmazására. Támogatjuk a pedagógus továbbképzés keretein belül a szakvizsgák megszerzését, a kompetencia-alapú oktatásra való felkészülés és a sajátos nevelési igény kielégítésének területén. A pedagógus mesterképzésre mentortanárok felkészítésével készülünk fel. Az intézményben folyó minőségi munkát a minőségirányítási rendszer folyamatos működtetésével biztosítjuk.
5
KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Másért kell élned, ha valóban magadnak akarsz élni.” (Seneca) Valljuk, hogy egy iskolakoncepció csak akkor lesz eredményes, ha az intézmény falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés és a társas érintkezés szabályait, akik segítőek és toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép történelmét, értékeit és tisztelik az európai és más népek hagyományait, kultúráját, és akik harmonikus kapcsolatot tudnak létesíteni az őket körülvevő természeti környezettel. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki, ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös érdeklődés, bizalom, aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. Előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni. A kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Nevelési programunk, az életkori sajátosságok figyelembe vételével az iskolai közösség, a kisebb közösségek és csoportok aktivitására, együttműködésére, öntevékenységére épül. Olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, kulturált kommunikáció, csapatszellem. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink egyaránt hassanak az értelemre és az érzelemre, maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, vendégeknek, tanároknak. Az egészséges életmódra nevelés érdekében fontosnak tartjuk pozitív életmódminták megismerését és alkalmazását, a harmonikus személyiség értékként való tiszteletét. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.
6
1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK
A közoktatási törvényben megfogalmazott elvek Szakmai önállóság: Az iskola által elkészített óraterv és helyi tanterv alapján végzett nevelő-oktató munka. Vallási-világnézeti semlegesség: A világnézeti hovatartozás tiszteletben tartása: az intézményen belül helyet biztosítunk a tanulók és szüleik által igényelt vallásoktatáshoz.. Ingyenesség: Az iskola nevelő-oktató munkájával összefüggő szolgáltatások ingyenesek. Az iskolahasználók törvény által nem biztosított igényeinek kielégítésére szükség esetén önköltséges tevékenységformák beiktatása a működésbe. Anyanyelven való tanulás joga: Tanulóink magyar állampolgárok, iskolai nevelésükoktatásuk anyanyelvükön zajlik valamennyi tárgyból. Hátrányos megkülönböztetés tilalma: A tanuló nevelése-oktatása során semmilyen módon és körülmények között hátrányos helyzetbe nem hozható. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása: A hátrányokkal küzdő tanulók segítése, a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása és felkarolása, ép társaikkal történő együtt történő nevelése és oktatása. A gyermek mindenek felett álló érdeke, a gyermeki jogok érvényesítése: A diákjogok érvényesítésére az iskola Diákönkormányzatot működtet, amelynek tevékenységét segítő pedagógus támogatja. Általunk fontosnak tartott pedagógiai alapelvek Egységesség elve: Az egységesség az egyik legalapvetőbb elvárás oktató-nevelő munkánk során. Arra törekszünk, hogy valamennyi tevékenységünket ugyanazok az elvek, célok határozzák meg, ezeket igyekeztünk kifejezésre juttatni az intézményi dokumentumainkban. Egyenrangúság és bizalom elve: A pedagógus segítő-tanácsadó szerepe domináljon a nevelés-oktatás folyamatában. Az irányító szerep a pedagógusé a megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivizálásában, a közös tevékenységek megszervezésében, a tanulók személyisége és közösségeik fejlesztésében. Kapcsolatukat bizalom, megértés, tiszteletet kell hogy kölcsönösen jellemezze. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: A tanuló értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztését saját fejlettségi szintjéhez kell igazítani.
7
A különböző közösségekhez tartozás és a külső hatások elve: A nevelés-oktatás különböző hatásrendszereken át, a közösségekben (család, osztály- és egyéb gyermekközösségek, tágabb környezet, társadalom), a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével zajlik. Az iskolai közösségekben az irányító, kezdeményező szerep a pedagógusé, aki ebben a közegben segíti a tanulót önállóságának, öntevékenységének kibontakoztatásában, az iskolán kívüli esetleges ártó hatások korrigálásában. Tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelő-oktató munka folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, az ismeretek befogadásának új módszereivel. (tanuló-kísérletek, megfigyelések, kirándulások, erdei iskolák, valamennyi tanórán és iskolán kívüli tevékenység). Motiváció és szemléletesség elve: A tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások, új tanulási és tanítási technikák alkalmazása. Következetesség elve: Igényesség valamennyi tevékenységünkben, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. A teljesítmények rendszeres ellenőrzése, mérése, értékelése. Visszajelzés elve: Folyamatos (szóbeli és írásbeli) visszajelzés, tájékoztatás a tanulói teljesítményekről.
Nevelési alapelvek Demokráciára nevelés elve: Az életkori sajátosságoknak megfelelően felkészíteni a tanulókat az aktív állampolgári életre, az alapvető emberi jogok megismertetésére. A demokráciára, aktív állampolgárságra felkészítő személyközi kompetenciák elsajátítását és gyakorlását az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Európai, humanista értékrend elve: Nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Magyarságukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megváltozott lehetőségekkel. Az idegen nyelvek tanulásával tudjanak kommunikálni az uniós és más országok állampolgáraival. Magyarságtudat, hagyománytisztelet elve: A magyar kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése. (magyar nyelv, irodalom, zene, képzőművészet) Legyenek büszkék azon értékeinkre, amelyek az európai és az egyetemes emberi kultúrát gazdagították. Kiemelkedő történelmi személyiségeink, európai és világhírű tudósaink, felfedezőink, sportolóink, művészeink legyenek példaképeik. Szociális értékrend elve: Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Társas kapcsolatokban az együttműködés, a kulturált 8
kommunikáció, a konfliktuskezelés, az egymásért érzett felelősség kialakítása. Erkölcsi, etikai normák ismerete és azok betartása. Személyes motívumok elve: Személyes kompetenciák kialakítása, megerősítése, fejlesztése. Helyes önismeret, énkép meghatározása. Önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformák, viselkedési normák ismerete, betartása. Saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése. Egészséges és kulturált életmód elve: Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában élő személyiség tudatos kialakítása, az egészséges állapot fenntartása. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. Környezettudatosság elve: Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával: az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítása. Ismerjék meg a megelőzés, a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést.
Oktatási alapelvek Az értelem fejlesztésének elve: Logikus, okfeltáró gondolkodás, a tanulási motívumrendszer kialakítása. Értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képességek, a tanulási képesség fejlesztése. Az egyéni igényekhez igazodó fejlesztés elve: differenciált képességfejlesztés, különféle tanulásszervezési technikák és módszerek alkalmazása. Koncentráció elve: Tantárgycsoportok, tananyagtartalmak között összefüggések keresése, feltárása, megértése. Önálló ismeretszerzés elve: A tanórán kívüli, önállóan szerzett ismeretek bevonásának képessége. Az önművelés igényének elve: A megismerési, felfedezési vágy felkeltése. Eljárások az ismeretek önálló hozzájutásához.
9
2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
A pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat egy általunk követendőnek tartott értékrend kialakításának rendeltük alá. Ezen értékek közül, amelyeket közvetíteni igyekszünk tanítványaink felé, a következőket emeltük ki: -
Tudás
-
Erkölcs
-
Kommunikáció
-
Egészség
-
Környezettudatosság
-
Természetvédelem
-
Hazaszeretet
-
Közéletiség
Ezen értékrend kialakításához deklarált céljaink az alábbiak: Korszerű alapműveltség, amelynek birtokában meg tudnak felelni a sikeres középiskolai beiskolázás követelményeinek. A tárgyi tudás mellé szerezzék meg mindazokat a kommunikációs képességeket, kulcskompetenciákat, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Sikerkritérium az iskolánk beiskolázási mutatója (fő/év). E cél realizálásával arra is törekszünk, hogy növekedjenek a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő tanulóink száma (fő/év), javuljanak a tanulmányi eredmények (személy/tanulmányi átlag). Kulturált magatartás, kommunikáció, amely segít a személyiség értelmi és érzelmi megalapozásában, a kapcsolatteremtésben, a fegyelemre és önfegyelemre nevelésben. Sikerkritériuma a tanulók fegyelmi ügyeinek csökkenése (db/év), a dicséretek és elismerések arányának növekedése (db/év), a házirend szabályainak fokozottabb betartása. Testi, lelki egészség, harmónia, amelynek birtokában képesek kezelni saját és kortársaik problémáit, törekszenek egészségük megőrzésére, fizikai erőnlétük fejlesztésére. Sikerkritérium a betegségek miatti hiányzások számának csökkenése (fő/év), az iskolánkban és az iskolán kívül rendszeresen sportoló tanulóink számának növekedése (fő/év). Az étkezési szokások javulása, az iskolai büfében egészséges termékek árusítása. 10
Életkorhoz illeszthető közéletiség Érdekelje a tanulókat körülvevő világ és élet, tanulják meg az iskolai életben is gyakorolni a jogaikat, kötelességeiket. A végső cél, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és foglalkoztathatóak legyenek. Sikerkritérium: Vegyenek részt tanulók számára rendezett, önkormányzatiságukat érintő fórumokon (fő/év), azokon vállaljanak aktív szerepet, az iskolában vegyenek részt a diákok ügyeinek intézésében (db/év), a felelős véleményformálásban. Iskolán kívüli megnyilvánulásaikban is kövessék az iskola által megfogalmazott erkölcsi normákat. Esztétikus, igényes mesterséges környezet: tanulóink szűkebb és tágabb iskolai környezete, amelynek kialakításában és fenntartásában aktívan részt vesznek, amelyben jól érzik magukat. Sikerkritérium: több zöld sziget a folyosókon és az osztálytermekben (db/év). Csökkenő számú rongálások (db/év). A tanulók által készített képzőművészeti alkotások felhasználása a folyosók, osztálytermek díszítésére, kiállításokon (alkalom/év). A szelektív hulladék problémamentes gyűjtése.
Eszközök, eljárások: A célok megvalósítását a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó folyamatos értékelés szolgálja. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusa által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, közvetett és közvetlen nevelési módszerek.
A módszerek megválasztása függ -
a nevelés-oktatás céljától,
-
a tanulók életkori sajátosságaitól, képességeitől, egyéniségétől,
-
a didaktikai feladattól,
-
a pedagógus személyiségétől,
-
az iskola tárgyi feltételeitől.
Nevelési módszerek: Pozitív minták megismertetése, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, korrekció, értékelés, elismerés, elmarasztalás, a hagyományok ápolása, a diákközvélemény alakítása, példamutatás.
11
Az iskolába lépés feltételei Az iskolaérettséget elérő tanuló az óvoda által kiállított, iskolaérettséget igazoló dokumentummal jelentkezik az iskolába. Beiskolázásra Szeged város közigazgatási területéről jelentkezhetnek a tanulók. Beiskolázási körzetünkből az alapító okiratban meghatározott 620 fős maximális tanulólétszám 80 %-a kötelezően a kijelölt körzetből kerül felvételre. Beiskolázás során előnyt élveznek a hátrányos helyzetű tanulók. Túljelentkezés esetén sorsolással választjuk ki a felvételre kerülőket. Előnyt élveznek továbbá azok a jelentkezők, akiknek nagyobb testvére iskolánk beíratott tanulója, vagy szülője (szülei) az egyetem dolgozói. Az iskolai képzés sajátosságai Az intézményben kerettantervi ajánlás alapján helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Az ajánlásban évfolyamonként megjelölt, szabadon felhasználható órakeret (kivétel: 1. és 2. évfolyam) terhére 2. idegen nyelvet tanulnak a diákok. Az idegen nyelvek oktatását 3. évfolyamon kezdjük. A tanulók számszerű fele 1. idegen nyelvként a szülők választása alapján angol vagy francia nyelvet kezd tanulni. 5. osztálytól indítjuk a 2. idegen nyelv oktatását, amelynek kijelölését az iskola végzi. Ezek a következők lehetnek: angol, német, olasz, orosz, francia. Az első osztályba történő beiskolázáskor a szülő írásban kéri a szabadon felhasználható órakeret kitöltését. Az elsőként induló két idegen nyelv közül szabadon választhat, a szerint, hogy melyik osztályba íratja gyermekét. A hagyományok szerint az „a” osztályban az első oktatott idegen nyelv francia, a „b” osztályban angol, a „c” osztályban pedig a tanulók 50%-a angol, 50 %-a francia nyelvet tanulhat. Az 5. évfolyamon induló második idegen nyelvet az iskola ajánlja, a szabad választás csak korlátozottan érvényesülhet. Az iskolában az idegen nyelveket az informatika és a technika tárgyakat csoportbontásban oktatjuk.
12
3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A tanulók közötti különbségek kezelésénél a leggyakrabban felmerülő kérdés: miként alakultak ki az eltérések? Az individuális különbségek örökletes és környezeti tényezők bonyolult összefüggése révén alakulnak ki. A legújabb erre irányuló kutatások szerint "minden emberi különbség potenciálisan érték", ezért az oktatásban az individuális fejlesztés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. A tömegoktatás gyakorlatában a helyi nevelési programunk, helyi tanterveink összeállításának és megvalósításának célja tanulóink személyiségének megfelelő módon, egyénre szabott fejlesztése. Az iskolánkban folyó személyiségfejlesztés nem tantárgyként jelentkezik az intézmény helyi tantervében, hanem áthatja munkánk egészét. Az iskola légkörének, hangulatának, az itt dolgozó pedagógusok oktató-nevelő munkájának olyannak kell lennie, amelynek következményeként minden tanulóban a legértékesebb személyiségjegyek alakulnak, fejlődnek. Alapvető fontosságú a személyes kompetenciák megismertetése, magalapozása, fejlesztése, hogy minden tanuló ismerje saját személyiségének jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit: éntudatosság, önismeret, helyes önértékelés, egészséges önbizalom jellemezze őket. Képesek legyenek a tudatos önszabályozásra a viselkedés, a tanulás és a játék során is. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy szabadon, őszintén fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket. Az asszertív magatartás szabályai szerint egyenlő partnerként, egymás jogainak megsértése nélkül viselkedjenek egymással.
Személyiségfejlesztés az iskolánkban A pedagógusok együttműködése, nevelő-oktató munkánk összehangolása, a követelmények egységessé tétele és kiszámíthatósága segíti a derűs, nyugodt, alkotó személyiségek formálását. Különös figyelmet szentelünk azoknak a személyiségből fakadó egyéni sajátosságoknak a megismerésére, az egyes tanulók között mutatkozó eltéréseknek a csökkentésére, amelyek a gyermek szocio-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak. A gyermekek iskolába lépésükkor igen nagymértékben különböznek egymástól szociális, mentális és biológiai érettség szempontjából. Pedagógiai tevékenységünk feltétele, hogy tájékozottak legyünk az iskolába kerülő gyerekek egyéni érettségi, fejlettségi állapotáról. A DIFER vizsgálati rendszer alapján az iskolaév megkezdését követő második hónapban elvégzett tájékozódó felmérés ad alapot fejlesztő munkánk megtervezéséhez, az egyéni fejlesztő programok kidolgozásához.
13
Leendő elsőseink beilleszkedése érdekében már a tanévet megelőzően intézményes lehetőséget biztosítunk a kapcsolatfelvételre és az iskolára való ráhangolódásra nyílt napok keretében, amikor partner óvodák iskolaérett életkort elérő kisgyermekeit fogadjuk iskolánkban. December hónapban kézműves foglalkozást, februárban sportfoglalkozást szervezünk számukra, amelyet tájékoztató szülői fórum követ. A bevezető időszakban az iskolába kerüléssel együtt járó, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel támogatjuk és tesszük törésmentessé. A biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmóddal tesszük lehetővé, hogy élményként küzdjenek meg feladataikkal, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, ne kudarcként éljék meg sikertelen próbálkozásaikat, felfedezhessék belső értékeiket. Ennek érdekében a tanév elején hat-nyolc hét átmeneti időszakot biztosítunk. Ebben az időszakban a pedagógussal és a társakkal való ismerkedés, a helyes iskolai, kommunikációs és tanulási szokások kialakítása zajlik. Ezekben a hetekben nagyon fontos a gyermek szimpátiájának erősítése, bizalmának elnyerése, az biztonság megteremtése, oldott légkör kialakítása. Jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az osztálytársak megismerjék egymást, érdeklődjenek egymás iránt. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyekkel elkerüljük a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat. Olyan tevékenységformákat választunk, amelyek erősítik a csoportban az elfogadást, a türelmet, a készséget az együttműködésre, egymás segítését, a kölcsönös megbecsülést. További pedagógiai tevékenységünk során felkészítjük tanulóinkat -
nyitottságra, befogadóképességre, rugalmasságra,
-
önszabályozó mechanizmusok kialakítására, fejlesztésére,
-
értékek felismerésére, megbecsülésére,
-
józan, megfontolt ítélőképességre,
-
gyors döntési képességre,
-
kulturált vitakészségre, mások véleményének elfogadására,
-
kooperációs képességre,
-
idővel való gazdálkodás képességére,
-
belső motiváció megvalósításának képességére,
-
tervezés, szervezés, irányítás, kivitelezés képességére,
-
kockázatfelmérés és kockázatvállalás képességére,
-
a konvertálható tudás értékére, 14
-
kezdeményező-készségre, felelősségvállalásra,
-
önérvényesítési képességre.
A kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködő-készséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. A tanítási órákon és iskolai ünnepélyeken megismert híres elődeink életpályájának és gondolkodásának megismerése fontos szerepet játszik a személyiségformálásban. Kapcsolatot tartunk fenn olyan iskolákkal, amelyekben magasabb a szocio-kulturális hátrányokkal rendelkező gyerekek aránya: ünnepségeinken, rendezvényeinken vesznek részt. Folyamatosan gondoskodunk a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönözzük a nemzeti hagyományok ápolását. Ennek érdekében kisiskolás kortól megkezdjük a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozását, a kulturális értékeikkel való ismerkedést és az elfogadásukat, a megbecsülésüket. Törekszünk iskolánkban a kritikai gondolkodáson alapuló tanulás meghonosítására. Ez az ismeretszerzési mód a csoportmunka egyénre gyakorolt kedvező hatására épít. Fejleszti az együttműködő-készséget, az egyéni véleményformálás képességét, alakítja a vitakészséget, megtanít a konszenzus keresésére. Fontosnak tartjuk a személyiségformálásban a külső hatások, normák, elvárások közelítését. Valljuk a szülőkkel való kapcsolattartás, véleményegyeztetés szükségességét. Figyelünk az életkori sajátosságoknak megfelelő követelményszintre, egyéni bánásmódra. Szükségesnek tartjuk, hogy az első négy évfolyamon a napközis munkát is tanítók lássák el. Az önálló tanulás képességének megalapozásához néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. A tanórai helyzetek mellett jelentős szerepe van mindezek fejlesztésében a napközis foglalkozásoknak. A délutáni foglalkozások idején is lehetőséget biztosítunk a differenciált képességfejlesztésre, illetve a tanulási nehézségekkel küzdőknek külön segítséget nyújtunk. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt biztosítunk a kötetlen játékra és a szabad levegőn történő mozgásra. Figyelünk a kortárskapcsolatok szerveződésére, a közösségben elfoglalt pozícióra, a barátkozás sikerességére.
15
Tanulóink egyre inkább eltérő étkezési és viselkedési szokásokkal rendelkeznek. Külön figyelmet fordítunk a kulturált étkezés, beszéd, viselkedés elsajátítására. A felső tagozat munkája szervesen illeszkedik az alsós személyiségfejlesztő tevékenységhez. A felső tagozatra lépő tanulókkal már a 4. osztályban ismerkednek a leendő osztályfőnökök. A kijelölt osztályfőnök-szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztálytanítóval, tájékozódik az egyes tanulók felől. Amennyiben arra igény és lehetőség van, az új osztályfőnök részt vesz a negyedikes tanulók közösségi programján (programjain) is. A szaktanárok szintén szükségét érzik, hogy már az első időszakban megismerjék, megértsék a tanulók egyéni sajátosságait, és törekszenek azok tudatosítására. A tanulók személyiségének megismerését - a gyerekekkel végzett - valamennyi közös tevékenység szolgálja, amely módot ad minél reálisabb kép kialakítására. A tanév során számos olyan szabadidős programot szervezünk, ahol módunk van a személyiség fejlődését pozitív irányban alakítani: -
az alsó tagozat négy évfolyamán szervezett kirándulások,
-
színház-, múzeum- és mozilátogatások,
-
közös sportolás (korcsolya, úszás),
-
iskolai szintű és osztályban rendezett ünnepélyek (mikulás- és karácsonyi ünnepségek, farsang, anyák napi megemlékezés, iskolai ünnepélyek)
-
történelmi emlékhelyek látogatása
-
rendhagyó órák
-
iskolai, közművelődési könyvtári foglalkozások.
16
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ISKOLÁBAN
A Diákönkormányzat, mint az iskolai közösséget képviselő szervezet Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a közoktatásról szóló törvény előírásai, az iskolai SZMSZ és a tanulói házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga (kötelessége) iskolai életét alakítani. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat, amely az iskolai demokrácia, az állampolgári viselkedés gyakorlásának színtere mellett a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező, szervező tömörülés. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott SZMSZ szabályozza. A diákönkormányzat munkáját segíti -
a DÖK-segítő tanár,
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
-
a szabadidő szervező tanár.
A diákönkormányzat szervezete, működése A DÖK tagsága A DÖK tagja lehet minden 5-8. évfolyamos tanuló, aki a DÖK SZMSZ-ét elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti. Az egyes osztályok 2 fő képviselőt és 1 helyettest választanak. Az osztályok választott képviselői alkotják a diákönkormányzatot. A DÖK tagjai közül választ elnököt és annak helyettesét. A diákönkormányzat 2 havonta (szükség szerint soron kívül is) ülésezik. A diákönkormányzatot segítő tanár a DÖK-nek nem tagja, szavazati joggal nem rendelkezik, ő képviseli a DÖK-öt a nevelőtestület előtt. A diákönkormányzat tevékenységét, hatáskörét a KT. 63. § (3) bekezdése tartalmazza, amely szerint "A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskola diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről ... ". 17
A nevelőtestület és a DÖK közötti kapcsolattartásért a DÖK munkáját segítő tanár a felelős, akivel együttműködve folyamatosan frissítik az iskola honlapjának megfelelő oldalait, évente egy iskolanapot szervezünk, amelyet DÖK-nappá nyilvánítottunk és minden tanulócsoport részére ügyességi és szellemi vetélkedőket, sportrendezvényeket, egyéni és csoportos produkciókat szervezünk. A DÖK igény szerint sulidisco-t szervez, ahol a tanárok mellett a szülők felügyeletére is számítunk. Közösségfejlesztés lehetőségei az oktató-nevelő munkában Valamennyi tantárgy oktatása során igyekszünk felkelteni tanulóink érdeklődését az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Közösségi tevékenységformák: -
Nemzetközi programokhoz való csatlakozás a 3 éves Comenius-Socrates folytatása- ként. A partneriskolákkal (Hollandia, Dánia, Olaszország, Izland) a további kapcsolatok fenntartása, ápolása.
-
Fakultatív osztálykirándulások a környező országokba (Ausztria, Szlovákia, Erdély).
-
Nyelvgyakorlást célzó csereutazások szervezése - igény és lehetőség szerint.
A környezeti nevelés révén törekszünk arra, hogy tanulóink különböző szervezett közösségi tevékenységformákban bekapcsolódjanak közvetlen környezetük megóvásába, gyarapításába. Igyekszünk őket személyes tapasztalatokhoz juttatni az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. -
Iskolánkban megszerveztük a szelektív hulladékgyűjtést.
-
A Vadaspark által szervezett programokon, vetélkedőkön való csoportos részvétel.
-
Hulladékgyűjtés évente 2 alkalommal.
-
Közösségi programok, kirándulások szervezése a "Madarak és fák napja" alkalmá- ból.
-
Erdei iskolák szervezése.
-
Füvészkert látogatása és programjai.
18
A közösségfejlesztés szinterei osztálykeretben és iskolai keretben: -
könyvtári foglalkozások az iskolai könyvtáros tanár vezetésével, csoportos vetélkedők, író-olvasó találkozók,
-
az informatika tantárgy oktatása során kínálkozó lehetőségek e célú kihasználása,
ami-
kor is a hozzánk érkező információk mesterséges közvetítő rendszerek révén jut-nak el tanulóinkhoz, -
osztályfőnöki órák,
-
tanulmányi versenyek,
-
rendhagyó órák,
-
énekkar,
-
osztálykeretben szervezett programok.
A testi és lelki egészségre nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módját tanítja, hanem az egészséges állapot örömteli megélését és a harmonikus élet értékként való tiszteletét is célozza. Szaktárgyi, de különösen osztályfőnöki órákon törekszünk azoknak a pozitív beállítódásoknak, közösségi magatartásformáknak és szokásoknak a kialakítására, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják: -
mentálhigiénés foglalkozások,
-
sportfoglalkozások, rendezvények,
-
egészségnap.
Szabadidős tevékenységformák keretében végzett közösségfejlesztés A szabadidő eltöltésének kulturált, hasznos és igényes formáit igyekszünk megismertetni valamennyi tanulónkkal. Ezt célozzák az iskolai szintű közösségi programjaink, amelyek pozitív mintául szolgálnak a későbbi iskolai éveik, életük során. -
Rendszeres kapcsolattartás a város kulturális intézményeivel, azok csoportos látogatása: Szegedi Nemzeti Színház, Alsóvárosi Művelődési Ház, Százszorszép Gyermekház, Alkotóház, Móra Ferenc Múzeum, Belvárosi Mozi, REÖK Palota;
-
a természet megismerésére irányuló közösségi szabadidős programok: kirándulás vészkertbe, Vadasparkba, környező vidékekre;
-
iskolai lépcsőház galéria bővítése, alkalmi kiállítások a tanulók munkáiból, azok megtekintése;
Fü-
19
-
a városi sportlétesítmények csoportos használata (jégpálya, uszoda, teke- és bowling pálya, golfklub, lovasklub). Városi sportrendezvényeken való részvétel (T-Com, VSI Déli Apró, Cora, K&H, Pick, Samsung-, Mikulás-futás, Kihívás Napja); az iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek egy-egy tanulóközösség általi szervezése: nemzeti ünnepek, hagyományőrző ünnepek (farsangi bál), helyi ünnepeink, jeles napokról való megemlékezés (gyermeknap, pedagógusnap, anyák napja, zenei világnap, költészet napja);
-
tanulócsoportok által szervezett alkalmi programok (zenés-táncos vetélkedő délutánok, összejövetelek, sulidisco);
-
túrák, sítábor;
-
nyelvi, képzőművészeti és sporttábor a nyári szünetben.
A részvételi díjat feltételező programokon a tanulók szülői kérésre vesznek részt. Bizonyos programokhoz az iskolai alapítvány támogatása igényelhető alanyi jogon, míg más rendezvényeket az iskolai bevételekből (pl. hulladékgyűjtés) finanszírozunk a tanulók részére. Erdei iskolákon, osztálykirándulásokon való részvételhez az osztályfőnök vagy a programot szervező pedagógus pályázat útján szerezhet támogatást. Amennyiben a szülők nem járulnak hozzá gyermekük részvételéhez az egyes rendezvényeken, úgy a tanuló szorgalmi időben köteles az évfolyamának többi osztályához csatlakozni és tankötelezettségét teljesíteni.
20
5. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK (FOLYAMATOK) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában keletkezett pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, amelyek általában személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A családdal, a szülőkkel való személyes és rendszeres beszélgetéseket is nagyon lényegesnek tartjuk. A gyermekek családi körülményeiről szerzett tapasztalatok nagyon sok esetben eredményesek a problémák feltárásában és megoldásában. Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására. Azokban az esetekben, amikor a problémák kezelése meghaladja az iskola kereteit, lehetőségeit, kapcsolatba lépünk a Családsegítő és a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a gyámhatósággal. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok: -
az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány; az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába; a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába; súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.); - a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása - a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók; - különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére; - a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása); - szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás; - tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával); - a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések). A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. 21
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetséges tanuló jellemzői: magas fokú kreativitás, következtetés képessége, önállóság, szorgalom, kitartás, érdeklődés, kockázatvállalás, kritikai gondolkodás, magabiztosság, egészséges versenyszellem. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése; gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: -
tanórákon új munkaformák, módszerek alkalmazása;
-
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
csoportbontás, nívócsoportos oktatás;
-
emeltszintű oktatás (idegen nyelv, informatika);
-
szakkörök, érdeklődési körök szervezése;
-
választható tanórai foglalkozások, fakultáció;
-
tanulmányi, művészeti, kulturális versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások;
-
felvételi előkészítők, továbbtanulás;
-
kulturális rendezvények látogatása;
-
sportversenyek;
-
kapcsolat a városban működő művészeti iskolával;
-
kapcsolat a városi művelődési központtal (szakkörök, művészeti csoportok, „teleház”);
-
kapcsolat a városi sportegyesületekkel (labdarúgás, kézilabda, lövészet, sakk);
-
iskolai könyvtár;
-
egyéb szabadidős tevékenységek.
-
számítógép, internet adta lehetőségek.
A versenyzési lehetőségek színterei:
22
-
iskolai (szavaló, mesemondó, matematika, helyesírási, szépkiejtési- és szövegértési, idegen nyelvi, népdaléneklési, rajz, természettudományos versenyek),
-
városi,
-
megyei,
-
levelezős,
-
területi és országos szintű.
A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak -
szaktantárgyak területén,
-
nyelvtanulás területén,
-
művészeti tevékenység területén,
-
testnevelés és sport területén,
-
informatikából a hozzáférés biztosításával,
-
iskolai könyvtár rendszeres használatával.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A megváltozott gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelmi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve, és egymás személyiségjogait a legmesszebb-menőkig tiszteletben tartva. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység: -
A tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése.
-
Napközi-otthon, tanulószoba működtetése.
-
Segítségnyújtás a tanulásban és a felkészülésben.
-
Gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása.
-
A hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése. 23
-
A tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a családsegítő szolgálat és a gyámhivatal megkeresése.
-
Életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása.
-
Különböző előadások, rendezvények szervezése.
-
A továbbképzési lehetőségek kihasználása. Helyzetfelmérés: Tájékozódás
-
a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről,
-
a fiatalok káros szenvedélyeiről,
-
önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példa-képekről, célokról;
-
tanulási, beilleszkedési, valamint egyéb nehézségekről, stb. Szervezési feladatok:
-
Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben.
-
Szabadidős tevékenységek ajánlása.
-
Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása.
-
Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése.
-
Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal.
-
Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel.
-
Kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal és Jószolgálati alapítvánnyal.
-
Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék.
-
Klubfoglalkozások (viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb.).
-
Közvélemény-kutatás megszervezése.
Prevenciós munka: 24
-
Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése (helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol).
-
Tájékoztató kiadványok terjesztése.
-
Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről.
-
A tanulóink életvitelének figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével.
-
Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás. Szociális jellegű feladatok:
-
Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében.
-
Javaslattétel rendkívüli segélyekre.
-
Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása.
-
A szülő és a tanuló támogatása, segítése gyermekvédelmi, rendőrségi, gyámügyi stb. problémák megoldásában. Továbbképzési lehetőségek:
-
Egyetemi kiegészítő szakok (pedagógia, pszichológia)
-
Speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek, pályázatok kihasználása.
-
Pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése.
-
Videokazetták, videofilmek beszerzése.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Diagnosztizálás: Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményegység-vezetők, a helyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet más az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat.
Az alkalmazott módszerek: 25
-
naplók rendszeres ellenőrzése;
-
az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései;
-
problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések;
-
felmérések, interjúk készítése.
A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől.
-
Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban.
-
Tanórai differenciálás.
-
Az alsó tagozaton a felzárkóztatásra biztosított korrepetálások lehetőségeinek optimális kihasználása.
-
A személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása.
-
A tanulás érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása.
-
A személyre szabott tudatos korrekció érdekében a szülőkkel és társintézményekkel való folyamatos együttműködés.
-
A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése, reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése.
-
A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályok az iskolai Esélyegyenlőségi Tervben találhatók.
-
Egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szervezése a közoktatási törvény 52. §-ának (7), illetőleg (10) bekezdésének figyelembe vételével.
-
Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele.
-
Egészségkárosodás esetén az iskolaorvos véleménye alapján gyógytestnevelés igénybe vétele. 26
-
Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal, ill. családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza.
-
A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja. (Szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján.) Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket.
-
Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy más típusú nevelési-oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló.
A program eredményességének értékelési módszerei -
a tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján,
-
osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámoltatása,
-
felmérések és kiértékelésük,
-
szóbeli, írásbeli beszámoltatás,
-
az iskola által félévi és év végi értekezleteken
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Helyzetfeltárás A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése elsősorban az osztályfőnök felelőssége. Az osztályfőnök a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai: a szülő(k) – gondviselő(k) családi helyzete, munkaviszonya; a szülők jövedelme; eltartottak száma; a tanuló iskolai teljesítménye; a tanuló magatartása. A szociális hiányok enyhítésének iskolai lehetőségei: -
Törvényben biztosított jogosultságok.
-
A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet. 27
-
A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja.
-
Anyagi támogatásra a tanuló kérelmet nyújt be.
Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat a következő feltételekkel biztosítja: -
Diák étkeztetés
-
Tankönyvtámogatás, ingyenes tankönyvellátás
-
Tankönyv- tanszersegély
-
Egészségügyi szűrővizsgálat Iskolaorvosi ellátás
-
Rendkívüli esetben adott anyagi támogatás: intézményi, alapítványi. Az alapítvány által biztosított támogatás eljárásrendje:
-
kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet ösztönözheti);
-
osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol;
-
ifjúságvédelmi felelős írásban véleményt nyilvánít, rangsorol;
-
a kuratórium dönt. Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére:
-
felzárkóztató, tehetséggondozó programok ;
-
fejlesztő program (fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulási problémákkal küzdő gyermekekkel és az egyéni haladási ütemet igénylő tanulókkal);
-
tehetséggondozás: verseny-előkészítés;
-
drog- és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás (kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken, DADA program).
-
rendőrségi előadók meghívása; 28
-
integrált oktatás keretében, heterogén osztályok kialakításával lehetőség nyílik a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítésére, lemorzsolódásuk, az iskolai rendszerből való idő előtti kikerülésük visszaszorítására;
-
orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról (iskolaorvos, védőnő);
-
szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, családsegítő szolgálatok stb.);
-
pályaorientációs tevékenység – végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése;
-
felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről;
-
pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati, iskolai, Soros-alapítványi stb. elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése;
-
hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz.
29
6. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A tanulók képviselőivel történő kapcsolattartás Pedagógiai programunk megvalósulása függ attól is, hogy diákjaink milyen véleménnyel vannak az iskolában folyó munka egészéről. Fontosnak tartjuk, hogy a vélemények minél több formában és nyíltan fejeződjenek ki, és kiderüljön, hogy az adott vélemény egyéni vagy közösségi-e. A diákok véleményezhetik az iskola házirendjét, a pedagógiai program rájuk vonatkozó részleteit, az iskolában működő délutáni elfoglaltságok rendszerét, az iskolai rendezvényeket, a diákönkormányzat tevékenységét stb. A véleménynyilvánítás fórumai: -
osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal,
-
osztálygyűlés, osztályfőnöki óra, tanóra;
-
képviselet az osztály szülői értekezletén.
A diákönkormányzat (DÖK) megbeszélésein rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus tájékoztatja a diákok vezetőit az aktuális feladatokról. A diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a DÖK üléseken felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. A tanévzáró értekezleten a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus értékeli a DÖK munkáját. A szülőkkel való kapcsolattartás Iskolaválasztás, beiskolázás Intézményünk biztosítja a szülők számára, hogy már az iskolaválasztás időszakában megismerkedjenek az iskola pedagógiai programjával, alapelveinkkel, nevelési és oktatási célkitűzéseinkkel, az alkalmazott oktatási módszerekkel. Minden tanév első félévében eljuttatjuk az óvodákba a beiskolázási tájékoztatónkat, kérésre leendő elsős tanítónőt is küldünk az intézményekbe szóbeli tájékoztató megtartására. A Közoktatási Törvény rendelkezés alapján – 66. § (2) és (3) bekezdése szerint- a beiskolázásra kerülő tanulókat túljelentkezés esetén sorsolással választjuk ki, előnyben részesítve a hátrányos helyzetű tanulókat. Előnyben részesülnek továbbá azok a tanulók, akiknek nagyobb testvére iskolánk tanulója, illetve akiknek szülője, vagy szülei egyetemi dolgozók.
30
Az iskolánk iránt érdeklődő szülőknek és gyermekeknek decemberben kézműves foglalkozás, februárban sportfoglalkozás keretében biztosítunk lehetőséget arra, hogy az iskolával és a leendő tanítónőkkel megismerkedjenek. Február hónapban a leendő 1. osztályos tanulók szülei számára tájékoztató szülői értekezletet tartunk. A nyílt napra történő meghívást az iskolába történő jelentkezéskor személyesen, illetve a médián keresztül végezzük. A tájékoztatót az igazgató és a leendő osztálytanítók tartják. Később az első évfolyamba lépő gyermekek ismerkedő foglalkozáson vesznek részt a tanítónőkkel.
Szülői értekezletek, fogadóórák Az iskola működésével, munkarendjével kapcsolatos aktuális információkhoz a szülők az iskola honlapján is hozzáférhetnek. Tanévenként kétszer, de igény szerint több alkalommal is osztály szülői értekezleteket tartunk. Félévenként egy-egy délutáni szaktanári fogadóórát szervezünk minden osztálytanítói és szaktanár részvételével, az iskolai munkatervben rögzített időpontban. Valamennyi osztálytanító, napközis nevelő, szaktanár és az iskola vezetői heti rendszerességgel fogadóórát tartanak, amikor egyéni problémáikkal a szülők felkereshetik őket. Ha a tanár-diák-szülő kapcsolatban bármilyen konfliktus keletkezik, a tanár vagy az igazgató gondoskodik arról, hogy minden érintett fél jelenlétében együtt keressék a megoldást a probléma megszüntetésére. A kapcsolattartás egyéb formái: -
szöveges értékelés az alsó tagozatban;
-
ellenőrző könyvön, telefonon, levélen keresztül;
-
iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel;
-
szükség esetén családlátogatás.
Fontosnak tartjuk, hogy minden szülő évente legalább egy alkalommal felkeresse gyermeke osztályfőnökét, ill. szaktanárait. A szülők írásbeli megjegyzéseire, megkereséseire 30 napon belül érdemi választ kell adni. Pályaorientációval kapcsolatos tevékenységek -
A szülők, tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségek felől, középiskolai intézményvezetők meghívásával, pályaválasztási szülői értekezlet keretében. 31
-
Felvételi előkészítő foglalkozásokra való irányítás a középiskolákba, hasonló témájú foglalkozások iskolán belüli szervezése, meghirdetése.
-
A választott intézményekben meghirdetett nyílt napokról történő tájékoztatás.
-
Nyílt napok keretében személyes élmények, bővebb információk szervezése.
-
A középiskolai jelentkezések adminisztratív lebonyolítása. Jelentkezési lapok kitöltése, továbbítása.
-
Január - február közös írásbeli felvételi vizsgák.
-
Február – március szóbeli vizsgák.
-
A felvételiztető középfokú iskola eredménylistájának megjelenése.
-
Április – a felvételi eredmények összesítése.
-
Visszajelzések – Eredmények – Értékelés
Partnereink: -
A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Közhasznú Társaság pályaválasztási tanácsadása;
-
Szeged város középfokú oktatási intézményei, azok vezetői;
-
Személyi feltételek: Mindenkori osztályfőnökök, akik pedagógiai, pszichológiai ismereteikkel egyféle koordinációs tevékenységet végeznek. Szülői részvétel az iskolai közéletben
Az iskolának feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve hogy a szülőt segítse kötelességei teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkáról a szülők hivatalosan a szülői munkaközösségen keresztül nyilváníthatnak véleményt. Az iskolai SZMK tagjai az osztály szülői munkaközösségeinek képviselői. A választmány tagjai maguk közül elnököt és helyettest választanak. Az iskolai SZMK évente általában kétszer ülésezik, amelyet az igazgató kezdeményez. Rendkívüli SZMK értekezlet összehívását bármelyik SZMK-tag vagy az iskola igazgatója indítványozhatja. A rendkívüli SZMK választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. Az iskolai SZMK tagot delegálhat az iskola alapítványának kuratóriumába. A nevelőtestület az SZMK-n kívül a kapcsolattartás egyéb formáit is ajánlja a szülők számára: -
szaktárgyi, iskolai fogadóóra évente 2 alkalommal, 32
-
szaktárgyi egyéni fogadóóra heti rendszerességgel,
-
szülői értekezlet tanulócsoportonként,
-
nyílt tanítási órák,
-
iskolai rendezvények látogatása,
-
kirándulások, szabadidős tevékenységek szervezésében, lebonyolításában való aktív részvétel,
-
családlátogatás (szükség esetén),
-
ellenőrző-, üzenőfüzet, tájékoztató füzet: a szülő-pedagógus (iskola) napi kapcsolattartásának írásos formája. Az ellenőrzőbe a tanuló előmenetelével, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételek kerülnek. Fontos, hogy a szülő gyermeke jó irányú változásairól is értesüljön (dicséretek). Elengedhetetlenül fontos az is, hogy az ellenőrzőbe beírt információk azonnal kövessék az iskolában történteket. Ha egy gyereknél többször nincs ellenőrző, akkor a szülőt egyéb módon (telefon, levél) kell értesíteni. A szülők képviselői jelen vannak az iskola alapítványának kuratóriumában. A szülők anyagi támogatást nyújthatnak az intézmény számára az alapítványon keresztül. Szorgalmazzuk közös tanár-diák-szülő részvétellel rendezvények szervezését.
Minden olyan szülői kezdeményezést szívesen fogadunk, amely segíti pedagógiai programunk megvalósítását. TANÁR-DIÁK-SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI, GYAKORISÁGA Formái Szülői zösség
Tagjai
munkakö- tanulócsoportok SZMK képviselői
Időpontja évente 2 alkalom
Értékelő iskolai valamennyi szülő szülői értekezlet
február hónap
Diákönkormányzat
diákok képviselői
szükség szerint
Szülői fogadóórák
szaktanárok-szülők
évente 2 alkalommal
Egyéni fogadóórák
szaktanárok-szülők
heti 1 alkalommal
Iskolagyűlés
diákok-tanárok
évente 2 alkalommal
Célja az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról tanulókat érintő kérdések megvitatása Kölcsönös tájékoztatás kölcsönös megbeszélés, tájékoztatás az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról 33
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Tárgyi feltételek Az intézmény egy belvárosi ingatlanon található épületben működik 1976 óta. Jelenleg a nappali rendszerű oktatáshoz 31 oktatási helyiség áll rendelkezésünkre. Az iskola épületében 13 tanári munkaszoba, illetve szertár található. Rendelkezünk egy 30 fő befogadására alkalmas könyvtári olvasóteremmel, egy 72 fős ebédlővel, egy tornaszobával és egy 426 m2 -es küzdőtérrel és lelátóval rendelkező tornateremmel. Az iskola betonozott udvarát a gimnáziummal közösen használjuk. A fenti helyiségekben 8 évfolyamon 22 osztály tanulói folytatják általános iskolai tanulmányaikat. 10 osztály az 1-4. évfolyamon állandó osztályteremben végzi munkáját, az 5-8. évfolyam 12 tanulócsoportja pedig a szaktantermi rendszerből eredően óránként váltogatja a tantermeket. Az iskola helyiségei: osztályterem szaktanterem kisterem tanári tárgyaló
14 9 4 1
tanári munkaszoba szertár igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda adminisztrációs iroda könyvtár könyvtári előkészítő
1 12 1 1 1 1 1
mosdók, mellékhelyiségek emeletenként: tornaterem tornaszoba tornatermi öltöző aula porta taneszköz tároló helyiség büfé kazánház
2 felnőtt (női, férfi) 2 tanulói (leány, fiú) 1 1 2 1 2 3 1 2 34
A napköziotthonos foglalkozásokra főleg az alsó tagozatos tanulók tartanak igényt. Délutánonként saját osztálytermében mintegy 250 tanuló vesz részt a foglalkozásokon 10 nevelő irányításával. Az iskola épülete a beköltözés óta erősen igénybevett. Fekvése szerencsétlen, mivel a délelőtti órákban a tantermek erős napsugárzásnak vannak kitéve, az ablakok forgalmas utcára nyílnak. A folyosók óraközi szünetekben zsúfoltak. A szaktantermekbe történő "vándorlás" 4 emelet között fizikailag igénybe veszi a tanulókat. A tantermek elrendezését próbáltuk racionalizálni, amikor az 1-4. évfolyam tantermeit a 2., illetve a 3. emeleten csoportosítottuk. Ebédlőnk kevés férőhellyel rendelkezik, a napközis tanulók 4 turnusban váltják egymást, és az utolsó étkezők 14 óra után jutnak ebédhez. Intézményen kívül felsős tanulóink egy része is bekapcsolódik a támogatott étkeztetésbe. Tornatermünket 50-50 % -ban megosztva használjuk a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal. A tornacsarnokot városi és országos rendezvények céljából (hétvégeken) bérbe is adjuk. Alsós tanulóink az első emeleti tornaszobát használják, de - a sportudvart is beszámítva - a mindennapi 45 perces testnevelés, illetve szabad levegőn való játékos mozgás céljára igénybe vesszük a közelben található köztereket is. Télen valamennyi alsós osztály rendszeresen látogatja a korcsolyapályát, a tavasztól pedig valamennyi osztályunk úszás-oktatásban vesz részt. Az iskolai könyvtár egy előkészítő helyiséget és egy olvasótermet foglal magában. Működtetéséhez folyamatosan frissítjük a SZIRÉN számítógépes programot, beszereztük a szükséges számítástechnikai eszközöket. Az állomány számítógépes nyilvántartása teszi lehetővé az áttekinthetőbb és könnyebb kezelést. A könyvtári állomány fejlesztésére saját forrást, és a Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítványtól nyert pályázati támogatást használjuk fel. Az olvasóterem könyvtári órák megtartására alkalmas, de egyéb tanítási órákat és foglalkozásokat is tartunk ebben a helyiségben (pl. házi versenyek, író-olvasó találkozók, munkaközösségi foglalkozások, stb.). A gyerekek egészségét növekedésük gyors ütemének időszakában elhasználódott iskolabútoraink cseréjével igyekszünk óvni. Pályázati bevételi forrásainkból és az iskola alapítványán keresztül szülői támogatásokból 2000-től számos osztálytermünkben ergonómiailag tervezett bútorokat szereztünk be, és amennyiben lehetőségeink adottak lesznek, a továbbiakban szeretnénk a bútorcserét befejezni. Az iskola épületében történt felújítások: új bejárat kialakítása, a korábbi szolgálati lakás helyén iskolai könyvtár létesítése az új épületszárnyban, az utcai fronton ablakcsere részben a fenntartó támogatásával valósult meg. Elengedhetetlen az elöregedett és balesetveszélyes elektromos hálózat folyamatos ellenőrzése és karbantartása. Fontos feladat a technikai szemléltető eszközök körének bővítése. Törekvésünk, hogy folyamatosan minden tanterembe és szaktanterembe mozgatható video-szekrényben televízió, video lejátszó, CD lejátszó és kazettás magnó kerüljön elhelyezésre, valamint megoldható legyen 35
írásvetítő tárolása és használata. Pályázatok útján új technikai eszközök beszerzését (interaktív tábla, projektor, számítógépek, laptop) áll szándékunkban megvalósítani.
36
HELYI TANTERV
37
BEVEZETÉS A HELYI TANTERVHEZ Az iskolai oktató munka alapelvei Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakozása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. Ösztönözzük az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetését. Fontos szerepet szánunk az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének. Elő kívánjuk segíteni más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgáljuk. Támogatjuk, hogy képesek legyenek életkoruknak megfelelő nyelvtudást szerezni, az iskolában megszerzett alapokon idegen nyelvi kompetenciáikat továbbfejleszteni, a megszerzett alapokon további idegen nyelveket elsajátítani. Alapvető értékként kezeljük az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák hatékonyságát, valamint az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát. Ennek érdekében alapvető célunknak a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra történő felkészítés, a hatékonyság egyik feltételeként a modern személyközpontú, interaktív tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozás. A kompetencia-alapú képzésen a képességek, készségek fejlesztését, alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Az oktatási alapelveket a tanítási kompetenciák kialakításának és folyamatos fejlesztésének feladatai határozzák meg. A három kompetenciaterület: a személyes, a kognitív és a szociális kompetenciák összefüggnek egymással. A szociális kompetencia alapja a személyes kompetencia. Ahhoz, hogy a tanuló a közösségben jól tudjon együttműködni, ismernie kell önmagát, adottságait, attitűdjeit. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a pozitív attitűdök megléte és folyamatos fenntartása. Kognitív (értelmi) jellegű kompetenciák: -
Anyanyelvi kommunikáció
-
Figyelem
-
Rövid-, és hosszú távú memória
-
Koncentrálóképesség 38
-
Gondolkodási képességek: analógiák, algoritmusok, összefüggések, problémák felismerése
-
Alkotó gondolkodás
-
Kritikai gondolkodás - véleményalkotás
-
Tanulási képességek
Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése (a legfontosabb elv): A gondolatok, érzések, tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. (beszéd, olvasás, írás, szövegalkotás, szövegértés, fogalmazás). Ez mindenfajta tanulás és kommunikáció elemi feltétele. Fontos a magyar nyelv kulturált, magabiztos, igényes használata, valamennyi tanítási órán és órákon kívül is. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést. Alapja a biztos anyanyelvtudás. Gondolkodási képességek fejlesztése: A problémák felismerését, a megoldásban való jártasságot, a kidolgozott gondolkodási sémák használatát és az alkotó gondolkodást segítik. A pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Lehetőség nyílik a megfigyelési, értelmezési, indoklási, bizonyítási, ítéletalkotási képességek kialakítására. Komplexitás, műveltségterületek összekapcsolása: A kultúra átadása áthatja a nevelésoktatás egész területét, folyamatát. A tantárgyak által közvetített ismeretanyagot (irodalom, zene, történelem, természettudományos és technikai ismeretek) egységes egésszé kell szintetizálni. Célunk, hogy az ismereteket, a tudást, a tapasztalatokat, az élményeket összefüggésükben, érzelmekkel átszőve tudják alkalmazni, strukturálni. Képesek legyenek a tanulók az új ismereteket beilleszteni a már meglévő tudásuk rendszerébe. Önálló ismeretszerzés: Megismertetni, elsajátíttatni a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban történő ismeretszerzési módokat, információkeresést, -szelektálást, -feldolgozást, elsajátítást. A projektpedagógia, a kooperatív tanulás, illetve a csoportos, a páros és egyéni tanulás adta lehetőségek kihasználása, hagyományos és új információhordozók (IKT) alkalmazása. Szükséges pozitív tanulási attitűdök, egyéni tanulási stratégiák kialakítása. Az életkoruknak megfelelő számítógép-használatra szoktatás tanórán kívüli információszerzésnél. (Felhívni a tanulók figyelmét az információk hitelességére, a számítógép-használat etikájára.)
39
Ezeken az elvi alapokon nyugszanak alapvető céljaink, amelyeket az alábbiakban deklarálunk: A tanulók legyenek képesek -
az ismeretek befogadására, önálló információgyűjtésre és ismeretszerzésre; saját céljaik megfogalmazására; feladataik megtervezésére; a rendelkezésre álló információk, anyagok, eszközök segítségével a legjobbnak tartott megoldások megvalósítására; ismereteik/ötleteik alkalmazására az önálló és közös munka során; saját tanulásuk lépéseinek tudatosítására; korábbi tanulási tapasztalataik felhasználására, beépítésére; saját és környezetük munkájának és teljesítményének felmérésére, értékelésére, megbecsülésére; munkájuk átgondolt értékelésére; a társaikkal való sikeres együttműködésre.
A hatékony oktatás lehetőségei a tanulásszervezésben Iskolánk pedagógusai magas szintű szakmai felkészültséggel, nagy gyakorlattal és módszertani jártassággal rendelkeznek. Folyamatosan tájékozódnak a megújult szemléletű oktatási törekvések felől, és ismereteik további folyamatos bővítésével – önműveléssel, szakmai továbbképzéseken való részvétellel, képesítésükhöz illeszkedő pedagógus szakvizsgák letételével, gyakorlati tapasztalatszerzéssel -igyekszenek azokat beépíteni a mindennapi gyakorlatukba. 2007. szeptemberétől jogszabályban meghatározott módon veszünk részt az önkormányzati közoktatási feladatok ellátásában, ezért folytatnunk kell a már megkezdett felkészülést az integrált oktatás bevezetésére, a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanulók fogadására. A sokféle tanulói igény kielégítésére irányuló törekvés nevelő-oktató munkánk számos területén iskolánkban újnak számító eljárásokban mutatkozik meg. A gyermekek adottságaiban, képességeiben és fejlődési ütemében mutatkozó egyéni sajátosságok helyben történő szakszerű kezelésére két pedagógusunk a Kecskeméti Főiskolára iratkozott be. Egyikük „Speciális nyelv- és beszédfejlesztő” szakon már végzettséget szerzett, másik kollégánk „Differenciáló szakpedagógus” tanulmányinak második évében jár. Ennek hátterében az a motiváció áll, hogy iskolánk megfeleljen a sajátos nevelési igénnyel bíró, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkészítése során megjelenő elvárásoknak illetve felkészüljünk az integrált oktatás bevezetésére. Beiskolázási körzetünk igen kiterjedt, arra számítunk, hogy a jövőben ezeknek a kompetenciáknak a gyakorlására a növekvő igények miatt sor kerül. A sajátos nevelési igény feltárása, szakszerű kezelése pedig felkészült pedagógusokat feltételez. Van olyan tanulócsoportunk, amelyben kétpedagógusos modell szerint tantárgycsoportok szerinti oktatás folyik. 40
Alsós kollégáink közül többen alkalmazzák a kooperatív tanulásszervezési, illetve egyéb (drámapedagógiai, páros és csoportos munkaszervezési, projektmódszer) eljárásokat, egy osztályban a kritikai gondolkodás következetes alkalmazását gyakorolják. A kritikai gondolkodáson alapuló tanulásszervezés célja az önellenőrzés-önértékelés, amelynek során kiderítik, hogy mit nem sikerült elsajátítani, mit kell még elvégezni az eredmény eléréséhez. Az önellenőrzés formája, szervezeti kerete a csoportos ellenőrzés. Az önellenőrzés nem csupán a hiba feltárására irányul, hanem azt is ki kell deríteni, mi lehetett annak az oka. A módszer alkalmazása arról győzi meg az érintetteket, hogy a tanulók igen kritikusak önmagukkal szemben. Felkészülés a nem szakrendszerű képzésre A nem szakrendszerű képzés kidolgozása a fejlesztő szakasz kiterjesztését célozza. Nevelőtestületünk a bevezetést megelőző döntéshozatal során figyelembe vette az intézményben aktuálisan tanuló gyermekek összetételét és igényeit, feltérképeztük a pedagógusok képesítését és valamennyi szakterületen szerzett ismereteit, átgondoltuk a gyakorlati pedagógusképzésben ránk háruló feladatokat, és mindezek megfontolásával úgy döntöttünk, hogy magyar, matematikai és idegen nyelvi kompetenciaterületeken a 6 – 12 éves korosztály nevelésére-oktatására feljogosító továbbképzéseken a kijelölt tantárgyak szaktanárainak felkészítésével vezetjük be a nem szakrendszerű képzést. Időközben felmerülő igény esetén ezen a szándékon képesek vagyunk változtatni, hiszen alsós tanítóink közül többen rendelkeznek felsőfokú magyar illetve matematikatanári szakképesítéssel. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra Iskolánkban az oktató munka tantárgyi alapokon szerveződik. Helyi tantervünk a Kerettantervi ajánlás adaptálása a helyi körülményekre. A magyar oktatási rendszer tartalmának és módszertanának átalakítására, a rendszer demokratizálására irányuló törekvések miatt a tartalom alapú oktatásról a hangsúly a kompetenciák, azaz a készségek, képességek és az alkalmazóképes tudás fejlesztésére helyeződik át, ami elvezet az élethosszig tartó tanulás képességének kialakításához. A kidolgozás alatt álló oktatási programcsomagok, illetve a programokhoz igazodó digitális tananyagok és taneszközök iránti igény már megfogalmazódott tantestületünkben. A kompetencia alapú oktatás bevezetését azonban több tényező késlelteti. Egyrészt hiányzik az eszközrendszer befogadására alkalmas infrastruktúra. Másrészt nem rendelkezünk megfelelő számú IKT eszközzel és oktató csomagokkal, amelyek a tananyag feldolgozását lehetővé tennék. Azok a kollégáink, akik szaktárgyuk (magyar nyelv és irodalom, matematika, technika) oktatását a modern eszközök segítségével végzik, illetve azt kiegészítik, saját fejlesztésű digitális tananyagot használnak. Harmadrészt szükség van a rendelkezésre álló teljes humánerő szakmai-módszertani képzésére, hogy a bevezetésre kerülő programcsomagok felhasználását, alkalmazását elsajátítsák, különösen a - szövegértési-szövegalkotási, - a matematikai, - az idegen nyelvi, 41
- az IKT (informatikai és médiahasználati) területeken, valamint az EU oktatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása szempontjából kulcsfontosságú - szociális, életviteli és környezeti, valamint - az életpálya-építési kompetenciák területén. A kompetencia alapú oktatás bevezetésétől azt várjuk, hogy megváltozzanak az ismeretszerzés és a képességfejlesztés arányai, teret kapjon a tapasztalatba ágyazott képességfejlesztés, erősödjön a partneri kapcsolat az iskola minden szereplőjével és a helyi, elsősorban közoktatási és gyermek intézményekkel, közösségekkel, még jobban előtérbe kerüljön az együttműködés, a kooperatív oktatásszervezés, megváltozzon a tanár-diák, diák-tanár viszony, hatékonyabb legyen a felnőtt szerepre, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, erősödjön az önálló és csoportos kritikai gondolkodás hatékonysága. A korábbi évtizedek oktatási gyakorlatához képest változások fognak bekövetkezni a gyermekek egymás közötti kapcsolataiban, önértékelésükben, önbecsülésükben, motiváltságukban és iskolai közérzetükben; változás áll be a pedagógusok szemléletében, motiváltságában, rugalmasságában, módszertani kultúrájában; és még pozitívabb lesz az intézmény hangulata, légköre.
42
AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI (ÓRATERV-TÁBLÁZAT)
ÓRATERV AZ ALSÓ TAGOZAT SZÁMÁRA
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Választott Idegen nyelv
1. évfolyam 8
2. évfolyam 8
Matematika Választott Környezetismeret Választott Ének-zene
4 0,5 1
4 0,5 1
1
1
Rajz Választott Technika
1,5
1,5
1
Testnevelés ÖSSZESEN
3. évfolyam 7,5 0,5 3
4. évfolyam 7 1 3
3,5 0,5 1,5 0,5 1,5
3 1 2 1,5
1
1,5 0,5 1
1,5 0,5 1
3
3
3
3
20
20
24,5
24,5
ÓRATERV A FELSŐ TAGOZAT SZÁMÁRA 43
TANTÁRGY
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és ir.
4
4
3
3
1
Választott Mozgókép és média Tánc és dráma Történelem Hon- és népismeret
1 0,5 2
2
0,5
0,5
2
1,5
Társadalomi., etika
0,5
Választott
0,5
1. idegen nyelv
3
3
3
2
Választott
1
0,5
2. idegen nyelv
2
2
2,5
2
4
3
3
3
0,5
0,5
0,5
1
1
1
2
1,5
1,5
1,5
1
Választott Matematika Választott Informatika Fizika Biológia
1
1
Egészségtan Földrajz
0,5 1
1
1,5
1,5
1,5
2
1
1
1
Kémia Ének-zene Tánc és dráma
1 0,5
Rajz
1
1
1
1
Technika
1
1
1
1
2,5+0,5
2,5+0,5
2,5+0,5
2+1
1
0,5
1
1
29+0,5
29+1
Testnevelés Osztályfőnöki Egészségtan ÖSSZESEN
0,5 25,5+0,5
25,5+0,5
Az iskolai képzés sajátosságai 44
Az iskolában a kerettantervi ajánlástól eltérően az idegen nyelv oktatását a 3. évfolyamon kezdjük a választható órakeret terhére. A tanulók számszerű fele első idegen nyelvként angol vagy francia nyelvet tanulhat. 5. osztálytól második idegen nyelvet oktatunk. Ezek a következők lehetnek: angol, német, olasz orosz és francia nyelv. A tanulni kívánt nyelv választásának szabályai Az elsőként induló két idegen nyelv közül a szülő szabadon választ, aszerint, hogy melyik osztályba íratja gyermekét. A mindenkori „a” osztályban az első oktatott idegen nyelv francia, a „b” osztályban angol, a „c” osztályban pedig a tanulók 50 %-a angol, 50 %-a pedig francia nyelvet tanulhat. -
Az ötödik évfolyamon a második idegen nyelv ajánlása az iskola kompetenciája.
Az iskolában az idegen nyelveket, valamint a technika tárgyat csoportbontásban oktatjuk.
45
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
♦ A tankönyv, tankönyvcsalád tartalmában illeszkedjen a helyi tantervi követelményekhez. ♦ Megjelenítését tekintve esztétikus legyen; illusztrációival, elrendezésével a tanulási folyamatot segítse. ♦ Korrekt szaktárgyi információkat tartalmazzon. ♦ Illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz: vegye figyelembe a tanulók értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit. ♦ A tankönyv nyelvezete a magyar nyelv szabályait kövesse, érthető, értelmezhető legyen a tanulók számára. ♦ Lehetőleg önmagában alkalmas legyen a tantárgy helyi tantervének tanítására, vagy minél kevesebb kiegészítő taneszközt feltételezzen. ♦ Az egymást követő évfolyamokon szolgálja a tananyag egymásra épülését. ♦ Árát tekintve elfogadható mértékben terhelje a családokat.
Az egyes szaktárgyak helyi tantervei tartalmazzák a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek és segédletek kiválasztásának speciális szempontjait.
46
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A továbbhaladás feltételei Az 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása értelmében a tanuló az első három évfolyamon nem utasítható évismétlésre. A tananyag tanítása során az osztályt tanító pedagógusnak el kell érnie, hogy valamennyi tanuló képességei szerint haladjon, és az egymásra épülő évfolyamok tananyagát elsajátíthassa. Tanórai és tanórán kívüli differenciált foglalkoztatással, korrepetálással segítse az arra rászorulókat, valamint tehetséggondozó foglalkozásokkal juttassa többlet-ismeretekhez a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. A 2004-ben megjelent Kerettanterv az első két tanévet egy fejlesztési szakasznak tekintve, csak a második évtől határoz meg elvárható fejlesztési eredményeket. Második, harmadik, negyedik osztály végén a következő tanévi fejlesztés feltételeit határozza meg. Az alsó tagozatos munkaközösség a következő indokok alapján szükségesnek tartja minden évfolyam (1.-2.-3.-4. osztály) végén a továbbhaladáshoz és szöveges értékeléshez nélkülözhetetlen követelmények meghatározását. ♦ Iskolánk egyetemi gyakorló iskola jellegéből adódóan meg kell, hogy feleljen a hall gatói képzés feltételeinek. ♦ A kötelező és a választható idegen nyelv tanulásához a tanulóknak alapos és biztos anyanyelvi tudással kell rendelkezniük. Önállóak és magabiztosak legyenek a szövegértés és információszerzés területén. ♦ Olyan képességekkel és készségekkel kell rendelkezniük, amelyek segítik őket a két idegen nyelv tanulásában. ♦ Az alsó tagozat alapozó, a felsőbb osztályok sikeres elvégzését előkészítő feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha a tanulók évfolyamonként elsajátítják a szükséges ismereteket, és megfelelnek az iskola követelményeinek. ♦ Az itt megfogalmazott követelmények a Kerettanterv fejlesztési feltételeit tartalmaz zák, az átlagos tudásszinthez igazodnak.
47
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelési rendszer kidolgozásánál alapelvünk a folyamatosság és a fejlesztő jelleg, ami csak akkor érvényesülhet, ha az iskolai szintű értékelésben van rendszer, távlatosság és azoknak a típusa, célja, ütemezése szabályozott. A pedagógiai program tantervi fejezeteinek része a szaktárgyi ellenőrzés, mérés elv- és szempontrendszere, gyakorisága. A tanulói tevékenység ellenőrzésének, értékelésének általános alapelvei a következők: ♦ személyre szóló ♦ barátságos hangnemben történő ♦ kiszámítható ♦ folyamatos ♦ tárgyszerű ♦ nem megtorló ♦ következetes ♦ áttekinthető ♦ számon kérhető ♦ egyértelmű ♦ motiváló, fejlesztő ♦ a tantestület által legitimált ♦ életkori sajátosságokhoz igazodó A munkaközösségek egységesen alakítják ki az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményszinteket, amelyeket szülői értekezleten, fogadóórán a magatartás és a szorgalom minősítési rendszerével együtt a tanulók valamint szüleik tudomására hozunk. A tantárgyi helyi tanterveknek mindenképpen tartalmazni kell az alábbiakat: ♦ a kötelezően előírt tanórák felsorolását, azok éves óraszámát, ♦ a feldolgozandó témákat, ♦ a nagydolgozatok, témazáró dolgozatok témáit, időpontjait, ♦ a felhasználandó kötelező és ajánlott taneszközöket, tankönyveket, egyéb segédleteket, ♦ a továbbhaladáshoz (legalább elégséges osztályzat eléréséhez) szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket, ♦ a jeles szint eléréséhez szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket, ♦ az évközi osztályzatok hatását az év végi érdemjegyre, ♦ az évközi osztályzatok javításának lehetőségeit. 48
Az értékelés formái Szóbeli értékelés ♦ a tanulói tanórai tevékenység folyamatos megerősítése, segítése, javítása; ♦ feleletek, dolgozatok érdemjegyeinek indoklása; ♦ magatartás, szorgalom szóbeli értékelése havonta osztályfőnöki órákon a diákok bevonásával, félévi és tanév végi osztályozó konferenciákon; ♦ tanórán kívüli foglalkozások értékelése (kirándulások, iskolai rendezvények, színház-, mozilátogatások stb.; ♦ szülői értekezletek, fogadóórák; ♦ tantestület, diákközösség előtti igazgatói értékelés. Írásbeli értékelés ♦ írásbeli számonkéréshez kapcsolódó megjegyzések; ♦ dicséretek, elmarasztalások a naplóhoz csatolt értékelő füzetbe, ellenőrző könyvbe, üzenő füzetbe; ♦ értesítés a szülő számára a várható bukásról félév vége előtt egy hónappal (a szaktanár tájékoztatása alapján az osztályfőnök végzi; ♦ az első évfolyamon félévkor és tanév végén szöveges értékelés, amely a munkaközösség által összeállított értékelő lap megfelelő szövegrészének aláhúzásával történik. Numerikus értékelés öt fokozatú skálával (osztályozás) ♦ minden tantárgyat hagyományos öt fokozatú skálával értékelünk; ♦ a modultárgyak eredményeit a befogadó tárgyak osztályzatába építjük be; ♦ a tanórai részvétel, aktivitás is értékelhető osztályzattal; ♦ az osztályzatokat a szaktanár közli a tanulókkal, az érdemjegyet a tanuló ellenőrzőjében és az osztályozó naplóban rögzíti. Amennyiben egyéni csoportnaplót vezet, úgy havonta egyszer átvezeti az osztályzatokat az osztálynaplóba.
49
A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE Magatartás Példás: Az a tanuló, aki a házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi magatartási szabályoknak eleget tesz. Az iskolai feladatokból, a közösség előtt álló feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, figyelmes, segítőkész. Illemtudóan kommunikál nevelőivel, társaival. Nincs igazolatlan mulasztása. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. A tanítási órán fegyelmezett. Óraközi szünetekben betartja a megfelelő viselkedési normákat. Nem teremt balesetveszélyes helyzeteket. Nem veszélyezteti saját és mások testi épségét. Jó: Viselkedésében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik azok kijavítására. Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelöltet elvégzi. A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő és ezek is kismértékűek. A tanítási órán időnként vét a tanóra rendje ellen. Óraközi szünetekben csak ritkán kerül konfliktushelyzetbe. Felnőtt figyelmeztetésére alkalmazkodik a szabályokhoz. Változó: Magatartásában több (kevésbé súlyos) fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. A közösség munkájában való részvétele hullámzó. Társaival szemben időnként durva, goromba. Önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Az órákat rendszeresen zavarja, társai munkáját nehezíti, akadályozza. Szünetekben a folyosón szaladgál, balesetveszélyes helyzetet okoz, veszélyezteti önmagát és társait. Az iskola berendezéseit szándékosan rongálja. Legfeljebb két nap igazolatlan hiányzása van. Fegyelmi büntetésként osztályfőnöki figyelmeztetőt, intőt, illetve igazgatói figyelmeztetést kapott. Rossz: Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. Társaival sokszor durva és goromba. Veszélyezteti és önmaga testi épségét. Kettőnél több nap igazolatlan hiányzása van. A legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő.
Szorgalom Példás: Kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. Esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre törekszik. Felszerelése hiánytalan. Többlet feladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan végzi. Önmagát és környezetét rendben tartja. Munkájával folyamatosan segíti a tanóra hatékonyságát. Jó: Iskolai munkáit szinte mindig elvégzi, de ezek esztétikuma kevésbé érdekli. Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya némileg a tőle elvárható szint alatt marad. 50
Változó: Munkavégzésében törések mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. Gyakran dolgozik képességei alatt. Önállótlan, szétszórt. Felszerelése hiányos, rendetlen, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag: Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányai előrehaladása érdekében. Gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul dolgozik, a munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, munkái gondatlanok. Kötelességtudata hiányzik, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen. Önmagával és munkájával szemben igénytelen.
Az értékelés iskolai hagyományai A tanév végén a kitűnő tanulók oklevelet kapnak, amelyet a bizonyítványokkal együtt az osztályfőnöküktől vehetnek át. A tanulmányi és portversenyeken kiemelkedő tanulók jutalomkönyveiket a bizonyítványokkal együtt az osztályfőnöktől vehetik át. Kiváló Kisdiák kitüntető címet kapnak a 4. osztályt befejező tanulók, akik alsó tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményükkel, példás magatartásukkal megállták a helyüket az iskolai életben. A kitüntethető tanulók számáról az alsó tagozatos munkaközösség dönt. Az oklevelet a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatója adja át. Kitűnő Tanuló címet, oklevelet és jutalomkönyvet azok a 8. osztályos tanulók kapnak a ballagási ünnepélyen, akik nyolc éven át keresztül minden tantárgyból jelest kaptak. Ságvári- érem és jutalomkönyv illeti meg azon 8. osztályos tanulókat, akik éveken keresztül példás magatartásukkal, jó tanulmányi eredményükkel, egyéb tevékenységükkel öregbítették iskolánk hírnevét. A kitüntetést az iskola igazgatójától a ballagási ünnepélyen vehetik át. A „Jó tanuló, jó sportoló” címet elnyert tanulók nevét a tanári folyosóján lévő faoszlopon, kis emléktáblában megőrizzük. „A Ságvári jó tanulója, jó sportolója” – a nyolcadik évfolyamon egy fiú és egy leány tanuló kapja, akiket az osztályban tanító nevelők közössége az osztályfőnök és a testnevelő tanárok felterjesztése alapján arra alkalmasnak ítél. A díj adományozásának kritériumai megfelelnek az országos kiírásban foglaltaknak, azzal a különbséggel, hogy iskolánkban a díjat minden évben odaítéljük két tanulónak. A kitüntetettekről a 2002/2003-as tanévtől tabló készül.
51
A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS a bevezető és kezdő szakaszban Célunk, hogy az alapfokú nevelés-oktatás első, bevezető szakaszába lépő kisgyermekekben megóvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődést, az új ismeretek felfedezésének örömét. Az óvoda játékközpontú tevékenységeiből zökkenő-mentesen átvezetjük őket az iskolai tanulás folyamataiba, továbbra is lehetőséget biztosítva a játéknak és a mozgás iránti vágyuknak. Az alapvető készségeket, képességeket élményszerű tanulással, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük. Megerősítjük a humánus magatartásformákat, szokásokat, szabályokat, amelyek elősegítik a közösségben való részvételüket, konfliktuskezelésüket, jellemüket formálva, egész személyiségük érését. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tehetséggondozást. Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális - kulturális környezetéből, vagy a szokástól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Ezért alkalmazzuk a tanulásszervezés új módszereit, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor az adott tanulócsoport illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak Kiemelt fejlesztési feladatok A Kerettanterv által megfogalmazott feladatok azonosak az iskolánk nevelői által összeállított értékekkel, célokkal, feladatokkal. Énkép, önismeret, Hon-és népismeret, Környezeti nevelés, Az információs kultúra fejlesztése, Tanulás, Testi és lelki egészség, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. A szöveges értékelés alapelvei A helyi értékelés alapelvei: személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen folyamatos legyen az iskolai követelményrendszerre épüljön 52
legyen tárgyszerű (erős pontok, gyengeségek, javítás lehetőségei) segítse az iskolai nevelő-oktató munka céljainak elérését következetes életkori sajátosságokhoz igazodó Szöveges értékelés módjai: szóbeli írásbeli Szóbeli értékelés szempontjai a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata; a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése írásbeli feladatok javításával, szóbeli feleletekkel; feljegyzések a gyermek fejlődéséről (írásbeli teljesítményei, szóbeli feleletei; képzőművészeti alkotásai, elkészített munkadarabjai, mozgásának fejlődése, ének és ritmus-érzékének fejlődése); különböző, tanórán kívüli tevékenységei, tanulmányi versenyeken való részvétel; önértékelő megbeszélések osztályközösségben, csoportokban; az adott osztályban tanító pedagógusok rendszeres szóbeli étékelése. Írásbeli értékelés tartalmi szempontjai Magatartás (részletes leírás a következő oldalon) Szorgalom Tantárgyi teljesítmények (a Kerettanterv és az alsó tagozatos munkaközösség által megfogalmazott követelményszint alapján). Kiegészítés: A tanuló egész személyiségének fejlődésére utaló megállapításokkal. Írásbeli értékelés formai szempontjai Magatartás, szorgalom, tantárgyi követelmények teljesítésének értékelése Értékelő lapon aláhúzással történik. Az Értékelő lapon lévő Megjegyzés részben jelenik meg az egyes tanulókra vonatkozó személyre szóló szöveges értékelés. Szöveges értékelés kiadása: Az adott tanévben: - félévkor, év végén, negyedévenként (novemberben, áprilisban)
Írásbeli értékelés tartalmi szempontjai 53
Magatartás A Házirend, az iskolai követelmények ismerete, betartatása. Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése. Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában. Segítőkészség Udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem tanáraival, társaival szemben Tanórákon való magatartás Önmagához mért fejlődése Környezetének rendben tartása Szorgalom A tudás megszerzésének igénye (tanuláshoz való viszonya) Egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény Jó idő- és munkaszervezés Kötelességtudó, pontos, önálló munkavégzés, tanulás Aktív tanórai részvétel Szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek Önmagához mért fejlődése Önmaga és környezete rendben tartása Szükséges felszerelések megléte Házi feladatok elkészítésének rendszeressége, minősége Szóbeli és írásbeli szöveges értékelést végez az osztályfőnök, az osztályban tanító szaktanárok, az osztály napközis nevelője. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1- 4. osztályban A közoktatásról szóló törvény 70.§ értelmében 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben szöveges értékelést kell bevezetni az 1-3. évfolyamokon félévkor és év végén továbbá a 4. osztályban félévkor. A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük, az ötfokozatú skála teljes elhagyásával. Szöveges értékeléssel kell kifejezni , hogy a tanuló: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul. A magasabb évfolyamra lépés folyamatosan történik. 54
Kivétel: ♦ Ha a szülő kéri az adott év megismétlését. ♦ Ha a tanuló a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A Felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre, egyéni felzárkóztató programot kell készíteni számára. Szöveges értékelést írásban félévkor, év végén és negyedévenként adunk a szülők részére. 5- 8. osztályokban nem változik az értékelés, valamennyi tantárgyat, illetve a tanuló magatartását és szorgalmát az öt fokozatú skála szerinti osztályzatokkal értékeljük.
55
AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI,A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA
Az iskolai írásbeli beszámoltatásnak formái: röpdolgozat felmérő dolgozat témazáró dolgozat A tanuló érdemjegyet szerezhet: szorgalmi feladattal gyűjtő munkával órai munkával Röpdolgozat Egymást követő órák elején írják meg a tanulók. A röpdolgozat jellegétől függően vagy a tanár javít, vagy a tanulók a saját ill. padtársaikét javítják tanári felügyelet mellett. A röpdolgozatnak, írásbeli feleletnek korlátja, ha a tanuló az előző óráról hiányzott és a hiányosságait még nem pótolta. A számonkérést nem kötelező bejelenteni. A tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe egyszeres tantárgyi jegynek számít. A tanuló folyamatos felkészülését, a frissen megszerzett ismereteket ellenőrzi. Felmérő Résztémák vagy nagyobb anyagrész után történő írásbeli számonkérés. A résztémában megszerzett ismereteket kéri számon, ellenőrzi. A dolgozat írásának korlátai, ha a tanulók nagyobb csoportja / a tanulói létszám egy harmada / hiányzik. A számonkérést a pedagógus előzetesen bejelenti. Az értékelésben betöltött szerepe súlyozott, a jegy zöld színnel kerül beírásra. Témazáró Egy – egy téma végén ill. év eleji vagy év végi ismétlés lezárásakor történő írásbeli számonkérés. Az adott témában megszerzett ismereteket ellenőrzi. A témazáró íratásának korlátai, ha a tanulók nagyobb csoportja hiányzik / a tanulói létszám legalább egy harmada/ ill. ha egy napra kettőnél több témazáró dolgozat esik. A témazárót mindig összefoglalás előzi meg, megíratása előtt 3-5-munkanappal a tanár ceruzával a témazáró várható időpontját a naplóba bejegyzi. A feladatok megbeszélése, a hibák kijavítása a dolgozatok kiosztásakor történik. Az értékelésben betöltött szerepe nagyon hangsúlyos, a naplóban piros jegy jelzi. 56
Az írásbeli számonkérés alól a tanuló halasztást kérhet, ha a számonkérést megelőző órán hiányzott ill. témazáró dolgozat esetén a felmérést megelőző két tanítási órán nem vett részt. A pótlásra a tanár a tanulót kötelezi. Az írásbeli dolgozatokat a tanár köteles egy héten ill. témazáró dolgozat esetén két héten belül kijavítani és kiosztani. Az írásbeli számonkérés előtt a tanár közli az értékelés szempontjait. A pedagógus a tanmenetben megjelöli, hogy abban a tanévben hány témazárót fog íratni és annál többet abban a tanévben nem írathat. Naponta maximum 1 témazáró, hetente legfeljebb 3 témazáró dolgozat iratható.
57
AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
Házi feladatok az alsó tagozaton
Célja
Az órán tanult ismeretek elmélyítése, gyakorlása, alkalmazása. Reflektálás. A tananyaghoz, a tanultakhoz kapcsolódó gyűjtés. Az önálló tanulás gyakorlása, alkalmazása.
Köre
Közvetlenül a tanórai tananyaghoz kapcsolódó; korábban szerzett ismeretek szinten tartása; az órai anyaghoz kapcsolódó ismeretek, lehetőségek
Módja
Írásbeli és szóbeli Kötelező és szorgalmi feladatok
Mennyisége
Az egy napon adott házi feladatok összessége az 1-2. osztályban maximum ¾ óra, 3-4. osztályban maximum 1 óra.
Gyakorisága, korlátai
Minden tanórához kapcsolódóan adható minden tanítási napon, a napi maximált mennyiségben. Kötelező olvasmány adható. Pénteken a többi tanítási napnak megfelelően járunk el a házi feladat mennyiségét illetően.
Ellenőrzése, javítása
Értékelése
Írásbeli feladatoknál: óra előtti tanítói ellenőrzés, javítás; óra eleji közös ellenőrzés, javítás; az órát követő tanítói ellenőrzés, javítás. Szóbeli feladatoknál: a számonkérés szabályainak megfelelően írásban és szóban egyaránt. Írásbeli feladatoknál: szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés. Szóbeli feladatoknál: a számonkérés értékelési lehetőségeinek megfelelően. A házi feladat elmaradása esetén: írásbeli és szóbeli feladatnál egyaránt a tanulókkal ismertetett, a már kialakított szokásrend alapján.
58
Házi feladat a felső tagozaton A házi feladat az órai tananyag begyakorlására, elmélyítésére, önálló munkavégzésre való felkészítésre szolgál. Házi feladatnak csak olyan anyag adható, ami az órán elhangzott, hogy a tanuló azt önállóan elkészíthesse. A tanár csak annyi házi feladatot adhat a tanulónak, hogy tantárgyanként a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására egy átlagos képességű tanuló tantárgyanként kb. 30 percet fordíthat. A tanulónak van visszajelzési lehetősége a házi feladattal kapcsolatban. A házi feladat értékelhető pontozással kiemelkedően jó vagy nagyon hanyag munka esetében. Szorgalmi feladat a tanuló képességének megfelelően adható. Házi feladat a szünetekre és hétvégekre is adható a felső tagozaton.
59
AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM BEFEJEZÉSÉBE
A modultárgyak oktatása A kötelezően előírt modultárgyakat nem önálló tantárgyként oktatjuk, hanem az iskolai óratervben megjelölt évfolyamokon és óraszámban befogadó tárgyak mellé rendeltük. A modulok heti óraszáma a befogadó tárgyak mellett külön kimutatásra került. A modulok tananyagának tanításához az érintett munkaközösségek kiválasztották a megfelelő tankönyveket, amelyeket - tekintettel az alacsony óraszámokra és a jelentős tankönyvárakra - az iskolai könyvtárban helyezünk el a tanulócsoport létszámának megfelelő példányszámban. A modultárgy anyagának feldolgozása idejére a tanulók a könyvtárból kölcsönözhetik ki a szükséges tankönyvet. A modultárgy anyagának oktatása - a tananyag tartalma és elrendezése szerint - történhet blokkokban, vagy egy féléven, illetve tanéven át elhúzódóan.
A modultárgyak értékelése Mivel a modultárgy nem önálló tantárgyként jelentkezik, értékelését sem végezzük külön osztályzattal. A modultárgy óraszámának megfelelően a tanulóknak a következők szerint kell érdemjegyet szerezniük: Ha a modultárgy heti óraszáma 0,5 (évi 18 óra), a tanulónak egy félévben legalább két osztályzatot kell szereznie. Amennyiben a modultárgy óraszáma heti 1 tanítási óra (évi 36óra), a tanulónak félévente legalább 3 osztályzatot kell szereznie a modultárgy anyagából. A modultárgy értékelését a befogadó tantárgy értékelésével együtt végezzük. A modultárgy anyagából szerzett érdemjegy a tanuló tanév végi osztályzatát csak felfelé módosíthatja. A tanuló modultárgyak tananyagából szerzett érdemjegyeit az osztályozó naplóban a befogadó tárgyak osztályzataival egy sorban jelöljük, megkülönböztetésük végett azokat kék vagy fekete színű tollal jegyezzük be és bekarikázzuk.
60
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK A mérések bevezetése biztosítja nevelési, oktatási intézményünkben a tanulók fizikai állapotának megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra, valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék a nevelő-oktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait. A fizikai fittness-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fittness-szint legegyszerűbb módon: Az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíróképességgel) fejezhető ki. A fizikai kondícionális szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: ♦ megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondícionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez, ♦ rendszeres mérésekkel nyomon követjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) A kondícionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorai: ♦ alap állóképesség (aerob teljesítő képesség); ♦ a törzs tartóizomzatának ereje, erő-állóképessége.
Próba az aerob állóképesség méréséhez 2000 m-es síkfutás A teszt lényege, hogy a 2000 m-t a lehető legrövidebb időn belül teljesítsük. A mért időből – táblázatok segítségével – kiszámolható a pillanatnyi aerob állóképességért adható pontszám. A futóteszt végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérésére alkalmazzuk. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (a megszerezhető max. pontszám eléréséig) – a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességét mérjük. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 120 db) – a csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességét mérjük. 61
Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. 100 db) – a hátizmok dinamikus erő-állóképességét mérjük. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében minősíthető az általános fizikai teherbíró képesség. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 8-14 éves korig 1+4 motorikus próba elvégzése esetében 2000 m-es síkfutás pontértékei: kategóriánként 7.0 pont, maximum 77.0 pont. Helyből távolugrás pontértékei: kategóriánként 3.0 pont, maximum 21.0 pont Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás pontértékei: kategóriánként 0.0 pont, maximum 14.0 pont. Hasonfekvésből törzsemelés hátra pontértékei: kategóriánként 2.0 pont, maximum 14.0 pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel pontértékei: kategóriánként 2.0 pont, maximum 14.0 pont. Az elérhető maximális pontszám: 77 + 21 + (3X14) = 140 pont. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében mindenki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró-képességét. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0 21 41 61 81 101 121
-
20.5 pontig 40.5 pontig 60.5 pontig 80.5 pontig 100.0 pontig 120.5 pontig 140.0 pontig
igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra
Az egyes minősítő kategóriák értelmezése Az „igen gyenge”, „gyenge” és az „elfogadható” minősítés arra figyelmeztet, hogy az egészségi állapot javítása, megtartása érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szükség. Akik „közepes” minősítést érnek el, arra törekedjenek, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végezzenek rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondícionális állapotukban ne következzen be romlás. A „jó” minősítést elérő vagy nagyon jó – testi, biológiai, fiziológiai – adottságot örököltek, vagy életük korábbi és jelenlegi szakaszában is, ha nem is versenyszerűen, de rendszeresen heti 3-6 órán át nagy intenzitású testedzést végeznek. A „kiváló” és „extra” minősítést legfőképpen azok a sportolók, élsportolók szerzik meg, akik alkalmasak magas szintű sportág specifikus terhelésre. 62
MINDENNAPOS TESTEDZÉS ÉS JÁTÉKOS TESTNEVELÉS 1-4. évfolyam A tanrend szerint a tanulóknak heti 3 óra testnevelés órájuk van. A fennmaradó két napon valamennyi osztályban – az adott tanév órarendjéhez igazodva a játékos testmozgást az utolsó tanítási óra után, lehetőleg a szabadban szervezzük meg. A foglalkozásokat az osztálytanító és a napközis nevelő együtt szervezik és irányítják. 5 – 8. Évfolyam A tanulók tanrendjébe heti 3 óra testnevelés szerepel. Délutánonként a testnevelő tanárok vezetésével tömegsport foglalkozásokat ajánlunk az iskolai DSK keretében. A foglalkozásokat, amelyeken a tanulóknak lehetőségük van egyéni érdeklődésük és választásuk alapján részt venni, a testnevelő tanárok a tanév elején hirdetik meg.
63
