ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

Ady Endre Általános Iskola

Pedagógiai program 2010

„ Egy gyerekből kihozni ami benne van nem könnyebb dolog, mint egy csatát megnyerni.” Németh László

NEVELÉSI TERV 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.

Alapelvek

Nevelő-oktató munkánk során a következő alapelveket tartjuk szem előtt: -

A gyermekek mindenek felett álló érdeke. • Felelősek vagyunk a tanulók testi, szellemi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséért, közösségük kialakításáért. • A döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermekek érdekeit vesszük figyelembe.

-

Ellentmondás-mentesség. • Igyekezünk kialakítani az egyéni és a másokért vállalt felelősség tudatát, • az egyéni boldogulás és az együttműködés fontosságát.

-

A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése • Személyes és szociális képességek és készségek, • személyiség fejlesztése, testi és lelki egészséget magában foglalva. • A tanulók képességeinek és a kulcskompetenciáknak egyénre szabott fejlesztése Élethosszig tartó tanulás meglapozása. Egyenletes terhelés, életkori és egyéni sajátosságok, egyéni haladási ütem figyelembe vétele. Humanizmus, szolidaritás, tolerancia . Egyenlő esélyek teremtése. SNI-s tanulók integrálása. Digitális kultúra elterjesztése. Alkotó pedagógiai klíma megteremtése

-

1


1.2.


Célok, feladatok, eszközök, eljárások

A pedagógiai alapelvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek Valamennyi területén és szintjén a mindennapi életre felkészítő, a tanulók önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása. 1.2.1. Alapvető célunk a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése Kompetencia terület Matematika-logika

Nyelvi kommunikáció, Információs kultúra

Célok, feladatok - a tantárgy sajátosságainak megfelelő motivált tanulási folyamat fenntartása - a team-munka alapjául szolgáló képesség fejlesztése - alapműveletek ismerete

Eszközök,eljárások,módszerek

- a szóbeli kommunikáció, beszédbátorság fejlesztése - informatikai, nyelvi kultúra fejlesztése - érdekérvényesíts - helyes és választékos nyelvhasználat

- differenciált fejlesztés, foglalkoztatás - csoport, páros munka - beszélgető kör - tanulási képességeket fejlesztő játékok - mesehallgatás - kooperatív tanítási-tanulási technikák

Szociális, életviteli, - Társadalmi környezetbe környezeti kompetencia illesztve a társas viselkedés formái elsajátítása. - Képesek legyenek a biztonságos életvitelre, felelős döntésre. - Eredményes tanulási technikák gyakoroltatása - Különböző tantárgyak speciális tanulási stratégiáinak alkalmazása. - írás, olvasás, koncentráló és tervező készség fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet megteremtése

Önálló tanulás, információszerzés

nyeze

2

Kooperatív tanulási technikák, páros, csoportos munka, Differenciált fejlesztés, Segédletek használata

Kooperatív tanulásszervezés, csoportmunka, projektszervezés

- kísérletek, kiselőadások, megfigyelések - könyvtárhasználat IKT eszközök használata - előző tudás és tapasztalat mozgósítása - csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka - alternatívák, variációk alkalmazása


Digitális kompetencia


- az IKT eszközök magabiztos kritikus használata - a multimédia technológiájának alkalmazása, információ szerzése - internet alapú szolgáltatás elérése, használata - Egy idegen nyelv ismerete,

Idegen nyelv

szükségességének felismertetése.

-A célnyelv szókincsének elsajátítása. - A kulturális különbségek sokfélesége tisztelete

Számítógépes alkalmazások, szövegszerkesztés, adatbázis, Információtárolás Honlap keresése, kialakítása

- emelt szintű nyelvoktatás csoportbontással (német, angol) - beszélgetés kezdeményezése - segédeszközök használata

1.2.2. Nem szakrendszerű oktatás évfolyam

szakasz

oktatásszervezés

1-2. osztály

bevezető

nem szakrendszerű

3-4. osztály

kezdő

nem szakrendszerű

5-6. osztály

alapozó

nem szakrendszerű ( a 2011/2012-.es tanévben csak a 6. osztályban ) szakrendszerű ( 2012 / 2013-as tanévtől )

7-8. osztály

fejlesztő

szakrendszerű

Az alapozó szakaszban a 6. évfolyamon a kötelező óraszám 20 %-ában ( heti 4,5 óra ) megvalósuló nem szakrendszerű oktatás keretében végbemenő pedagógiai tevékenység célja: • • • •

az alapvető készségek, képességek , alapkészségek megerősítése,pótlása, a kulcskompetenciák ( elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, matematikai és szociális kompetenciák ) megalapozása, az eltérő tanulási fejlettségi szint kezelése, a lemaradók felzárkóztatása, bátorító, önbizalmat növelő, önismeretet elősegítő nevelés.

3



Feladatok, eljárások, módszerek • • •

az alapozás folytatása felzárkóztatás fejlesztés - a tanulók közötti különbség mérése - fejlesztésközpontú folyamattervezés - a tanulók adottságaihoz igazodó fejlesztő tevékenység - differenciálás - biztos kommunikációs készség fejlesztése - a felnőtt életben használandó olvasás, írni tudás kialakítása ( szövegelemzés, tömörítés, vázlat, rendezett íráskép)

•

differenciált, kooperatív tanulásszervezés

A fejlesztés célterületei: - matematikai kompetenciák - kommunikáció A nem szakrendszerű oktatásban a 6. évfolyamon tanuló valamennyi gyermek részesül.

1.2.3. A kompetencia alapú oktatás a TÁMOP 3.1.4/08 pályázat alapján Cél:

- sikeres munkaerő-piac alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése - a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése - az esélyegyenlőség érvényesítése - újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése - egyéni fejlesztési terv készítése - önálló intézményi innováció megvalósítása és nyomon követése.

4



Feladat, eljárás: •

Élet közeli tanulási környezet kialakítása,

•

A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása.

•

A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

•

Kompetencia alapú programcsomag átvétele teljes lefedettséggel: - szövegértés, szövegalkotás - matematika

•

szociális, életviteli és környezeti kompetencia programcsomag beépítése több tantárgy keretében: - 1-4-ig évfolyam

•

tantárgytömbösített oktatás bevezetése o szakrendszerű oktatás keretén belül a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkerete: 5%-a a 2009/2010-es tanévben, 15%-a a 2010/2011-es tanévben, 2011/2012-es tanévtől nem tömbösítünk.

•

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása - magyar nyelv és irodalom tantárgyat egységben kezelése

•

egy három hetet meghaladó projekt szervezése - minden évben egy témakör feldolgozása projekt módszerrel, tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel

•

egy témahét megszervezése - az éves feladatok közül egy fontosnak, érdekesnek talált időszak kiválasztása, annak feldolgozása

•

egy moduláris oktatási program megszervezése

•

IKT alapú eszközök használata a bevont órák 25 %-ban

A célok és feladatok megvalósításában a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei, az újszerű tanulásszervezési eljárások fontos szerepet kapnak.

5



A célok teljesülésének kritériumai Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek: -

-

-

-

-

2.

Ha a 8. osztályt végzők legalább 95 %-ban megfelelnek év végén minden tantárgyból a kerettantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. Ha a tanulók többsége – vagyis több mint 50%-a - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg a követelményeknek. Ha 50 %-uk a középiskolai visszajelzések alapján rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek képesé teszik őt arra, hogy a középiskolák követelményeinek megfeleljen. (1 egész átlagcsökkenéssel) Idegen nyelvtanításunk akkor sikeres, ha az emelt szinten nyelvet tanulók autentikus környezetben önállóan kommunikálnak idegen nyelven. Ha a sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő tanulóink egyéni adottságaikhoz viszonyítottan 70 %-ban alkalmasak a reális szintű továbbtanulásra, szakmaszerzésre. Ha az országos kompetenciaméréseken az országos átlag felett teljesítünk. Ha az évismétlők száma nem haladja meg a tanulólétszám 2 %-át. Ha a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a tanulók eredménye %-ban kifejezve javul, a tanuláshoz való viszonyuk pozitív irányban változik, készségszinten kezelik a különböző digitális eszközöket. A problémás gyerekek közösségbe való beilleszkedése elfogadható szinten sikerül.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetőségként adott. Az iskolai személyiségfejlesztésnek sokszor a családi nevelés hiányosságait is pótolni kell, valamint a gyermeket ért külső hatások személyiségromboló hatásait is kompenzálni kell.

2.1. Célunk: A képességek megalapozásával, fejlesztésével a gyermeket segítsük olyan emberré válni, aki: -

képes az autonóm cselekvésre (a cselekvés összefüggéseinek látása, saját élettervek kialakítása és önálló vezetése, jogok, érdekek érvényesítése, védelme), az eszközök interaktív használatára, a szociálisan heterogén környezetbe való működésre (másokkal való kapcsolatépítés, csoportmunkában való együttműködés), a tanulást kezdeményezi és az új fogalmakat, módszereket, technikákat alkalmazza a munkájában, megfelelő szintű önkontrollal bír, képes a team munkára, a hatékony együttműködésre, kommunikációra, kapcsolatépítésre másokkal, rendelkezik a másokkal való azonosulás, az empátia képességével. 6



2.2. Feladataink: -

-

-

-

-

Alapvető feladataink közé tartozik az énkép, önismeret kialakítása, fejlesztése, melynek során a tanulók pozitív énképe kialakul és amely megalapozza önbecsülésüket. A gyermek ismerje meg és tartsa tiszteletben az emberi együttélés szabályait, az emberi jogokat és az emberi méltóságot. Legyen képes a családi, közösségi konfliktusok hatékony kezelésére. Rendelkezzék tudatos állampolgári léttel, az aktív állampolgársággal összefüggő társadalmi ismeretekkel. Értékrendjében fogalmazódjon meg a magyarság, az anyanyelv, a nemzeti történelem és kultúra hagyományainak tisztelete és megőrzésének szándéka. Alapvető attitűdje legyen a tolerancia, az empátia, más népek, nemzetiségek és kultúrák elfogadására. A kompetencia alapú oktatás kereti között az egyén szükségleteinek megfelelő egyéni fejlesztés, képességek szerinti differenciálás érvényesül a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kiterjesztése. A tanulás iránti motiváció fejlesztése. A tantárgyak közötti merev határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést. A tanítás- tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása. Az IKT alkalmazásához kapcsolódó készségek kialakítása: nyitottá váljanak a kulturális, társadalmi, szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvételre.

2.3. Eszközök, módszerek, eljárások -

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményhez.

2.3.1. A cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: - Logopédiai osztályokban egész napos (iskolaotthonos) formában szervezzük a nevelést-oktatást. Amennyiben a szülők többsége igényli, a többi alsó tagozatos osztályban is lehetőséget biztosítunk az iskolaotthonos nevelésre. Az iskolaotthonban a tanítási órák és a szabadidős tevékenységek egységes szervezeti keretben valósulnak meg, teret engedve az intenzív fejlesztésnek. - A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulók részére egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk. -5-6. osztályokban magasabb óraszámban tanítjuk a magyar irodalmat és nyelvtant, 6-8. osztályokban a matematikát. - 3. osztálytól választható formában tanítjuk az informatikát. 7



- 4. osztálytól lehetőséget biztosítunk a választott idegen nyelv (német, angol) emelt szintű tanulására. - Az idegen nyelv, a számítástechnika, a technika tanítása csoportbontással történik. - A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik a kooperatív tanulási technikákat, valamint az egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezési formákat. - Alsó tagozatban és a felső tagozat osztályfőnöki óráin a drámapedagógia eszköztárával fejlesztjük a tanulókat. - A test és a lélek harmonikus fejlesztését szolgálják az osztályfőnöki órák keretében alkalmazott egészségvédő programok s a mindennapos testnevelés. 2.3.2. A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást segíti az intézmény: -

-

Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére fejlesztő foglalkozásokat, korrepetálásokat biztosítunk. A jó képességű tanulók részére tehetséggondozó szakköröket szervezünk, különféle versenyeket, vetélkedőket szervezünk. Biztosítjuk az iskolán kívüli versenyzést is. A 8. évfolyamon a továbbtanulás elősegítése céljából felvételi előkészítőt szervezünk matematikából, magyarból. A logopédusok segítik azon tanulók tanórán kívüli felzárkóztatását, akiknél beszédfogyatékosságot vagy részképesség zavart állapítottak meg. A napközi otthon, tanulószoba feladata az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezés elsajátítása A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskolai könyvtár is segíti. A szabadidős foglalkozásokkal a hasznos és kultúrált eltöltésre kívánjuk a tanulókat felkészíteni.

3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A nevelés és az oktatás egységének megteremtése a tanulók aktív közösségi életében valósulhat meg, amely az iskolai élet minden formájában jelen van és közvetett vagy közvetlen módon jut érvényre.

3.1.

Célunk, feladatunk

Célok

Feladatok

A szociális kompetenciák kialakítása mely lehetővé teszi a közösség létrehozását, demokratikus működését.

A tanulói közösségek kialakítása, tudatos, tervszerű fejlesztése. Információs és értékelő fórumok, keretek létrehozása. A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele a tanulóközösségek szervezésében. Empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség fejlesztése.

8



Tanítványaink szociális fejlődésük eredményeképpen reális képet alkossanak ki önmagukról, környezetükről,közösségükről.

A bizalom és empátia kialakítása mások iránt. Különféle nézőpontok kifejezésének és megértésének képessége. A stressz kezelése. A közösség által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel. A sokszínűség értékelése

Az önkormányzás képességének kialakítása.

A közösség összehangolt tevékenykedtetése hosszú távú cél elérése érdekében, munkájuk folyamatos értékelésével.

A közösség tevékenységrendszerének megszervezése. Kooperatív együttműködés kialakítása.

A közösségi élethez szükséges együttműködési készség , segítőkészség, szolidaritás érzése, empátia kialakítása. Tudatos szervezés és tervezés által a tanulói közösség tevékenységének irányítása. A közösségi tevékenység önállóságának fokozása. A csapatszellem, a csapatmunkára való képesség kialakítása. Konfliktuskezelés és kudarctűrés kifejlesztése.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Az összetartozást erősítő formai keretek, viselkedési formák és tevékenységek kialakítása. A magyarságtudat erősítése, nemzeti és iskolai hagyományok ápolása. Az iskola hagyományos ünnepei: - október 23. , március 15., ballagás, tanévnyitó, tanévzáró, az iskola kerek évfordulós ünnepei, Ady nap, Iskolai megemlékezések: október 6., Ady születése és halála évfordulója. Iskolai rendezvények: Mikulás, Karácsonyi koncert, Farsang, Föld napja, Gyermeknap, szüreti mulatság, sportnap, egészségnap, erdei iskolák, nyári táborok, alapítványi bál, házi versenyek, Ady emlékplakett átadása, iskolagyűlések.

3.1.2 Alkalmazott eljárások, módszerek A módszerek közül kiemelt helyet foglal el: - A tanulói kezdeményezésék támogatása, - A tanulói közvetlen tapasztalatszerzés támogatása, - A kooperatív együttműködés technikái, - A kapcsolatfelvételtől az együttműködés kialakulásáig különféle helyzetgyakorlatok,

9



3.1.2.1 A szokásformálás módszerei -

4.

A követelés, ellenőrzés, segítségadás, ösztönzés, Gyakorlás közösségfejlesztő tevékenységek keretében • kooperációt, együttműködést igénylő tevékenységek szervezése, • közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenységek szervezése diákönkormányzati tevékenység során, csoportos tanulásszervezés során. • perspektívák megszervezése • hagyományok kialakítása

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

4.1.

Célunk

- A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel valamint az SNI-s tanulók felé a pedagógusnak maximális segítségnyújtási kötelezettsége van. - A tanulási esélyegyenlőség biztosítása.

4.2. -

4.3.

Feladatok differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása projekt módszer alkalmazása tevékenységközpontú pedagógiák, a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése az alapozó szakasz elnyújtása fejlesztő értékelés alkalmazása, a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközökkel.

Módszerek, eljárások

Tanulóval való egyéni beszélgetés A kisebb-nagyobb közösségekkel történő tisztázó beszélgetések Vélemények meghallgatása

Szabadidő, napközi osztályfőnöki óra, óraközi szünetek

Minden pedagógus

Kiscsoportos foglalkozások

Védőnő, osztályfőnökök, napközis nevelők

Fogadóóra, szülői értekezlet, szülői választmányi értekezlet

Tanár, osztályfőnök, gyv. felelős, igazgató, igazgató helyettes

10

Ady Endre Általános Iskola Fokozatosság érvényesülése, kisebb feladatok – önálló munka, egyéni foglalkozások biztosítása Következetesség az elvárások terén

Pedagógiai program 2010 Korrepetálás, egyéni felzárkóztatás, differenciált oktatás

Szaktanár, tanító, tanár, fejlesztő pedagógusok, logopédusok

Tanóra és tanórán kívüli foglalkozás

Minden pedagógus

4.3.1. A magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló egyéb tevékenységek -

Szoros kapcsolat a szakértői bizottságokkal, Nevelési Tanácsadóval, A szakértői bizottságok javaslatai alapján a tanuló mentesítése az egyes tárgyak értékelése, minősítése alól. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szervezése. Napközi és tanulószoba szervezése a tanulók rendszeres felkészülése segítése érdekében. Könnyített ill. gyógytestnevelés biztosítása. Családlátogatások. Szoros kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal. Anyagi, szociális probléma esetén a Családsegítő Szolgálat igénybevétele.

5.

A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek

Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása mellett fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást is.

5.1. Célunk: a gyermek képességeinek, érdeklődésének, adottságainak felismerése, fejlesztése. 5.2. Feladataink: - Felismerni a tehetséget. A pedagógusok figyeljék a tanulók testi-fizikai, idegrendszeri, intellektuális, emocionális tulajdonságaikat, biztosítsák a tehetséges tanulók optimális fejlődéséhez szükséges speciális feltételeket. - Fontos a valamilyen területen tehetséges SNI-s tanulók célirányos fejlesztése.

5.3. Eszközök Tehetséggondozás a tanítási órákon -

az egyéni képességekhez igazodó, a tanórai tanulás szervezésénél kiemelt szerepet biztosítunk a differenciálásnak, a természettudományos tárgyak oktatásánál az élményszerűség, a kreatív, alkotó gondolkodás szerepét emeljük ki, a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében az idegen nyelv tanulását választható formában 4. osztálytól emelt szinten biztosítjuk, számítástechnika, technika és idegen nyelvórán csoportbontást alkalmazunk, önálló tanulás, projektkészítés, egyéni előadás, beszámoló, pályázatírás.

A tanítási órán kívüli tehetséggondozás, képességfejlesztés - szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások szervezése 11

Ady Endre Általános Iskola -


az iskolai sportkör saját és külső szakemberek bevonásával biztosítja a gyerekek képességeinek optimális kibontakoztatását, házi versenyeket, vetélkedőket szervezünk, / az SNI-s tanulóknak is / a művészeti nevelés érdekében képzőművész szakkört, énekkart, citerazenekart működtetünk, a tanulók országos, budapesti, kerületi versenyeken való eredményes szereplését egyéni, ill. csoportos felkészítéssel támogatjuk, a szabadidős foglalkozások szervezésénél kiemelt szempont az általános műveltség továbbfejlesztése (színház, mozi, múzeum, tanulmányi kirándulás) biztosítjuk tanulóinknak a könyvtár, az iskola más létesítményeinek (szám. tech. terem, tornaterem, sportudvar) eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát, tehetséggondozó nyári táborokat szervezünk, (képzőművész, zene)

Különleges figyelmet szentelünk az SNI-s, részképesség-zavaros, magatartási problémáik miatt képességük kibontakoztatásában akadályozott tanulóknak. A rejtett képességeik felmérésére szakemberek segítségét vesszük igénybe.

6.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelő – oktató munka egyik fő célja a gyermek- és ifjúkorral összefüggő problémák megelőzése, feltárása és törekvés a megszüntetésükre. A nevelőtestület kiemelt feladatának tekinti az összehangolt gyermek- és ifjúságvédelmet. A feladat ellátásában minden pedagógus közreműködik: • az iskolán belüli segítő lehetőségek kiaknázásával (osztályfőnöki munka, beszélgetés kezdeményezése, korrepetálás, fejlesztő pedagógia, napközibe vagy szakkörre irányítás, pályaválasztás segítése), • a tanulóval kapcsolatos (nem bizalmas) információ átadásával (osztályfőnöknek, gyermekvédelmi felelősnek, szaktanárnak, napközis nevelőnek), • iskolán belül megoldhatatlan probléma esetén a gyermekvédelmi felelőssel közösen o kapcsolatfelvétel a családdal (családlátogatás, fogadó óra) o külső segítő fórumok bevonása (Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési tanácsadó stb.) A munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja.

6.1.

Az iskola általános helyzete:

Iskolánk a főváros egyik legnagyobb peremkerületében helyezkedik el, közlekedési nehézségek miatt fizikailag is távol a legtöbb fővárosi kulturális lehetőségtől. A vonzáskörzet lakossági összetétele a következő: • • •

nemzedékek óta itt élő, többgenerációs, lokálpatrióta családok vidékről a munkanélküliség elől a fővárosba költöző, és egyéb peremhelyzetű családok (albérletben lakók, munkanélküliek, stb.) a belvárosból a zöldövezet miatt kiköltöző jobb módú családok. 12



Iskolánkban magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Ennek leggyakoribb okai: • • •

a családok egy része nehéz anyagi helyzetben van családi, környezeti problémák nehezítik a gyermekek optimális fejlődését mivel iskolánk logopédiai osztályokat is indít, ezért egyes problémák (dyslexia – dysgraphia) halmozottan jelentkeznek.

A gyermekek hátrányos helyzete, veszélyeztetettsége, a szülők elesett anyagi helyzete, sok esetben rossz lakáskörülmények és egyéb negatív külső hatások (pl. média, reklámok) nehezítik, hogy tanulóink meg tudjanak felelni az iskolai követelményeknek. A problémákkal teli családi háttér indokolttá teszi a tanulókkal való fokozott törődést és gondoskodást.

6.2.

Általános gyermekvédelmi feladatok • • • • • • •

Napközi működtetése a szülők és a gyermekek igénye alapján Iskolaorvosi és fogászati rendelés A gyermekek étkeztetése A tanítási órák előtti és utáni felügyelet biztosítása A személyiség és a közösség fejlesztése Szabadidős programok megszervezése a szabadidő-szervezővel együttműködve Iskolai ártalmak káros hatásának csökkentése, biztonságos környezet megteremtése • Gyermeki, tanulói jogok érvényesítése • A szülők szemléletformálása, motiválása, bevonása az iskolai tevékenységekbe • Együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel.

6.3.

A megvalósítás formái, pedagógiai – pszichológiai eszközei

6.3.1.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: • Mentálhigiénés, egészségnevelés: érzelmi, önismereti, önbizalom – fejlesztő nevelés tanórai szervezeti formában osztályfőnöki, egészségtan és részben tánc és dráma modulok keretében, tanórán kívül napköziben, tömegsport foglalkozáson, sport- és egészségnapok szervezésében valósulnak meg. • Családi életre nevelés: osztályfőnöki, és részben technika órán (háztartástan) történik. Fontos a jelenlegi család: a szülő és a gyermek érzelmi – bizalmi kapcsolatának erősítése, a szülők nézőpontjainak megértetése főleg a kamaszkorú tanulókkal. • Etikai és erkölcsi nevelés: az erkölcsi szabályok kialakításában és betartatásában a nevelők segítségével az osztályközösségek, és a diákönkormányzat is tevékeny szerepet vállalnak. Tanítását az etika tantárgy keretében valósítjuk meg. • Általános prevenciós programok: iskolánkban a DADA programot alkalmazzuk a felső tagozatban. • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás: a feladatot elsősorban az osztályfőnök szervezi a gyermekvédelmi felelős segítségével. Formái: kötetlen beszélgetés, tanácsadás, szülők felvilágosítása, kiválasztott középiskolák meglátogatása. 13



6.3.2. Szabadidős programok szervezése: Iskolánkban klubnapközis foglalkozásokat, szakköröket, Mikulás- és farsangi bált, Ady napot, színház- és múzeumlátogatást, túrákat, erdei iskolát és nyári tábort szervezünk. 6.3.3.

Iskolai ártalmak káros hatásának csökkentése, biztonságos környezet

megteremtése: • Mentálhigiénés környezet: törekszünk az iskolai légkör, a tanár – diák, és a tanulók közti kapcsolatok feszültségmentessé tételére, a tanulók motiválására, a tanulókkal szembeni elvárásoknál az életkori sajátosságokat, valamint a diákok terhelhetőségét figyelembe vesszük (órarend kialakítása, dolgozatok, házi feladatok). • Fizikai környezet, baleset-megelőzés: o Törekszünk az egészséget nem veszélyeztető környezet kialakítására, a baleseti veszélyforrások kiiktatására. o A tanulókat baleset-megelőzési oktatásban részesítjük. o veszély esetére az iskola szervezett elhagyásának gyakorlása - Iskolai ártalmak, teljesítőképesség vizsgálata: kérdőíves vagy interjús felmérés - Túlterhelés- és ártalomcsökkentő (ökológiai) program kidolgozása 6.3.4. Gyermeki és tanulói jogok érvényesülése: A jogok érvényesítésénél törekszünk a társadalmilag szükséges és a helyileg lehetséges megoldások összhangjára. A lebonyolítás keretei: osztályfőnöki órák, tanórák, diákönkormányzati ülések, iskolagyűlés, diákparlament. A tanulók jogait és kötelességeit, a jutalmazó és fegyelmi eljárásokat, valamint a véleménynyilvánítás rendjét, a válaszadás formáit és a rendszeres tájékoztatás módját az SZMSZ-ben leírtakkal összhangban az iskolai házirend tartalmazza. A jogok érvényesüléséért a nevelőtestület és a diákönkormányzat egyetemlegesen felelős. 6.3.5.

A szülők megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálás • Kapcsolattartás a szülőkkel: szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás, egyéni beszélgetés, kapcsolat a szülői szervezettel, szülői tájékoztató, ellenőrző, hirdetőtábla. • A nevelési kompetencia erősítése (szülők kötelezettségei), kölcsönös tájékoztatással, segítségadással, ismeretterjesztéssel, pedagógiai – nevelési tanácsadással, közös iskolai pozitív élmények és érzelmi hatások elérésével.

14

Ady Endre Általános Iskola 6.3.6.


Együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel

Az együttműködés formáit az iskolai SZMSZ szabályozza. Az iskolai szolgáltatások biztosításában a következő intézmények vesznek részt közvetlenül: nyelviskola, zeneiskola, sportegyesület (birkózás), védőnői szolgálat.

6.4. • • • • • •

Speciális gyermekvédelmi feladatok Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése, kiszűrése, nyilvántartása Károsító hatások csökkentése Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel és külső segítő intézményekkel Megfelelő szakemberek bevonása A rászorult, valamint az általánostól eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek problémáinak megfelelő célzott kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése Ezen tanulók szüleit speciális pedagógiai bánásmód alkalmazásával megnyerni, hogy a segítő intézmények szakembereinek szolgáltatásait igénybe vegyék.

A gyermekvédelmi felelős munkája során: •

állandó kapcsolatban áll az osztályfőnökkel, tantestülettel, a diákönkormányzat vezetőjével, a szabadidő-szervezővel, és a történtekről tájékoztatja az igazgatót. • A jelentkező problémákat az érintett pedagógusokkal közösen elemzik, a lehetőségeket értékelik, megbeszélik a szülőkkel a segítségadás módját. • Kéthavonta beszámol a nevelőtestületnek • A családlátogatást írásban rögzíti, tartalmát az adatvédelmi és titoktartási törvény előírásainak megfelelően kezeli • A családok anyagi nehézségeinek enyhítésére – környezettanulmány után – kezdeményezi az igazgatónál a megfelelő támogatás igénylését. Az igazgató a kérelmet továbbítja az önkormányzathoz. A gyermekvédelmi feladatok ellenőrzése az igazgató jogkörébe tartozik.

6.5.

A tevékenység formái, lehetőségei, módszerei, eljárásai és szolgáltatásai:

•

Gyermekvédelmi problémák, esetek kezelése: o Problémának megfelelő speciális beavatkozás o Fejlesztés, pótló – korrigáló nevelés Gyermek és szülő közötti bizalmi kapcsolat erősítése, korrigálása: o A szülőnek gyermek pozitív tulajdonságait kiemelni, dicsérni o A gyermeknek rámutatni a szülők erőfeszítéseire o A tanuló erősítése abban, hogy szüleivel legyen bizalmas, igyekezzen szeretetét kifejezni o Feszültségek, konfliktusok megelőzése, oldása o A szülők problémáinak értő meghallgatása o Bizalomkeltés (tisztelet, megértés, bizalmas információ megőrzése) o A szülők nevelésben való egyenjogúságának és felelősségének érzékeltetése o A család igyekezetének, kedvező változásainak elismerése

•

15

Ady Endre Általános Iskola Pedagógiai program 2010 • Szociális és művelődési hátrányok enyhítése: o A tanulók anyagi helyzetének és anyagi veszélyeztetettségének feltárása o A család anyagi teherbíró-képességének figyelembe vétele o A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészületével kapcsolatos feladatok, javaslattétel o Képesség-kibontakoztató felkészítés •

•

•

•

Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozásának lehetőségei: o Emelt szintű, differenciált tanórai munka; szakkör; kulturális, tanulmányi és sportverseny; tehetséggondozási foglalkozások szervezése o Tehetség- és képesség-kibontakoztató felkészítés Tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatásának segítése: o napközibe, tanulószobára irányítás o korrepetálás o fejlesztő pedagógiai foglalkozás o speciális fejlesztés (logopédia, dyslexia – prevenció) Beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók segítése: o Peremhelyzetű gyermekek feltárása szociometriai vizsgálattal o Egyéni vagy egy – három tanuló részére szervezett foglalkozás o Előkészítő évfolyam, egyéni továbbhaladás o Felmentés, magántanulói státusz o Kis létszámú tanulócsoport szervezése o A gyermek bevonása az osztállyal, csoporttal közös programokba, pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása o Érdeklődésének megfelelő szakkörbe, sportkörbe irányítása Kapcsolattartás a külső segítő intézményekkel, szakemberekkel: o Gyermekvédelmi munkaközösség o Hátrányos helyzetű gyermekeket nevelők munkaközössége o Nevelési tanácsadó o Gyermekjóléti szolgálat o Családsegítő szolgálat o Gyermekek és családok átmeneti otthona o Önkormányzat ifjúsági szervezetei, koordinátorai o Egészségügyi és rendőri szolgálatok

Veszélyeztető tényezők: o Változás a család szerkezetében (válás, házasság, születés, halálozás) o Családtagok sérült személyisége (súlyos betegség, rokkantság, függőség, bűnözés) o Rossz szociális helyzet (alacsony jövedelem, munkanélküliség, lakásgondok) o A gyermek helytelen nevelése (durvaság, elhanyagolás, negatív példaadás) o A gyermek organikus és pszichés sérülései (öröklött, magzati, és szülés utáni ártalmak) o A szülők alacsony iskolai végzettsége (analfabéta, kevesebb, mint 8 általános) o A szülő vagy más családtag tartósan beteg vagy leszázalékolt o Több felsorolt tényező együttes vagy tartós fennállása, ami halmozott hátrányt, vagy veszélyeztetettséget jelent. A veszélyeztető tényezők felderítése, káros hatásainak csökkentése az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős és a mentálhigiénés szakember összehangolt feladata.

16



Igazolatlan mulasztás o Igazolatlan mulasztás gyanúja esetén az iskola írásos felszólítást küld a gondviselőnek. o Eredménytelenség, ill. 10 igazolatlan tanóra esetén az iskola írásban értesíti az önkormányzat jegyzőjét és a Gyermekjóléti Szolgálatot feljelentés formájában.

6.6.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatellátás körülményei, módja Iskolánkban a gyermekvédelmi feladatokat a törvényben rögzített feltételeknek megfelelő felsőfokú pedagógiai oklevéllel rendelkező gyermekvédelmi felelős látja el fél állásban.

7.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

7.1. Célunk: -

-

- A szociokulturális háttérből és fejlettségből, ill. bármely más okból hátrányos helyzetben lévő (HH, HHH) gyermekek felzárkóztatásának, beilleszkedésének segítése, A tanuló egyéni fejlettségét figyelembe véve segíteni felzárkózását tanulótársaihoz.

7.2. Feladataink: - Jelzőrendszer kiépítése * Kapcsoltfelvétel és kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a tanulók nyomon követése, * Kapcsolattartás a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottsággal, * DIFER mérés az első osztályban, * Szakvélemények továbbítása az érdekelteknek. Eszközök, módszerek -

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlettségének megfelelő speciális osztály szervezése az alsó tagozaton, A tanulók továbbhaladása érdekében egyéni fejlesztési terv és egyéni foglalkozás biztosítása, Egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezése, Egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozás szervezése fejlesztő pedagógusok bevonásával, Napközi-és iskolaotthoni szolgáltatás igénybe vétele a helyes tanulási szokások kialakítása, a tananyag megértése, gyakorlás érdekében, Az iskolai könyvtár, IKT eszközök, egyéb létesítmények egyéni vagy csoportos használata biztosítása.

17



7.3. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését segítő program A sajátos nevelési igény megállapítására a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői bizottságok hivatottak. Iskolánk a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján a következő sajátos nevelési igényű gyermeket fogadja: -

Beszédfogyatékos (halmozottan beszédhibás, később rögzült dyslexia, dysgráphia, dyscalculia) Kismértékben hallássérült, Enyhe értelmi fogyatékos, A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okokra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekeket.

7.3.1. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, céljai, feladatai -

-

törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át, a tudatos módszerválasztáson túl a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés Nevelésük-oktatásuk az egyéni és csoportos foglalkozások szervezeti kereteiben valósul meg. A súlyos beszédfogyatékosok fejlesztése intenzív és folyamatos. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti.

7.3.2 Kiemelt fejlesztési feladatok -

-

-

-

-

A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadók, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. énkép, önismeret • hangsúlyos szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. információs és kommunikációs kultúra • A tanulásban, információszerzésben az IKT eszközök segítő szerepe kiemelkedő. tanulás • az IKT eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának kiemelkedő szerepe van. testi és lelki egészség • kiemelt feladat a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.

18



7.3.3. Tevékenységformák • • • • •

logopédiai egyéni és csoportos terápia, szenzoros integrációs tréningek és terápiák, kommunikációs tréningek, bábterápia, drámaterápiás foglakozások.

7.3.4. Kismértékben hallássérült tanulók fejlesztése •

• • • •

A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik feltárására valósítható meg az egyéni fejlesztés. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának elsajátíttatása. Kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.

7.3.5. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése • •

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi tartalmak mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Kiemelt fejlesztési feladat a kommunikációs képesség fejlesztése különféle élethelyzetekben, vizuális, akusztikus észlelés, figyelem és emlékezet fejlesztése.

Céljaink, feladataink eredményes megvalósítását szolgálják: -

-

-

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs és rehabilitációs szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása, mely alkalmazkodik az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermek nevelésében, fejlesztésében részt vevő magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkező pedagógus, aki a foglalkozások során a diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, szükség esetén megváltoztatja, a szükséglethez igazodó módszert megválasztja. Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, együttműködik a különböző szakemberekkel. A szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását. Segítséget nyújt a speciális eszközök kiválasztásában, együttműködik a pedagógussal, kapcsolatot tart a szülővel.

19


8.


A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Fontos feladat a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, a problémák megismerése. Feladatunk: a szociális hátrányok enyhítése

8.1. Anyagi eredetű problémák enyhítését szolgáló tevékenységek -

az étkezési támogatás elbírálása minden félév elején ( a család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezés biztosítása ) a tankönyvtámogatás mértékének meghatározása minden tanév elején, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás intézése, segélyek igénylése és intézése, rendkívüli segélyek intézése, ill. természetbeni juttatás igénylése, intézése, pályázatok figyelése, pályázatírás

8.2. Nem anyagi jellegű problémák enyhítését szolgáló tevékenységek -

-

a gyermekvédelmi problémák feltárása, tanulmányi probléma esetén a felzárkóztatás biztosítása, (fejlesztő foglalkozások, korrepetálások, tanulási technikák megismerése stb.) a személyiségés közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek (kommunikációs, konfliktuskezelő gyakorlatok, programok) speciális szakemberek bevonása, foglalkoztatása, együttműködés a különböző intézményekkel, (iskolaorvos, védőnő, pszichológus, fejlesztő pedagógus, családgondozó stb.) a szülők személyiségformálása, megnyerése, bevonása, tanácsadás, egészségvédő programok, pályaválasztás segítése, differenciált, egyéni törődés a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal, a gyermekek számára hasznos, élményt nyújtó szabadidős programok biztosítása, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozása.

9. Egészségnevelési program 9.1. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok 9.1.1. Cél: - Már kisgyermek korban kialakítsuk, ill. folyamatosan erősítsük a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos életvitelre berendezkedő állampolgári magatartást. A sikeres felnőtt lét alapja az egészség megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások, magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges 20



cselekvések, szokások kialakítása, a testi adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. - A pozitív attitűd, a helyes magatartásmód kialakítása lehetővé teszi az egyén testi és lelki egészségének megőrzését. Az egészséges életmód biztosítja, hogy az egyén életének tudatos irányítója legyen, tisztelje a harmonikus, kiegyensúlyozott életet, ennek fenntartása érdekében helyes döntéseket hozzon, és képes legyen a konfliktusok megoldására. - A proszociális viselkedésmód fejlesztése lehetővé teszi, hogy a tanulók megértők és elfogadók legyenek sérült embertársaikkal szemben. Ennek érdekében ismerjék és akadályozzák meg az egészséges életet károsító tényezőket, legyenek készek a veszélyes helyzetek megelőzésére. 9.1.2. Feladataink: A testi és lelki egészség fejlesztése -

-

-

-

Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Az egészség megóvására magatartási alternatívák ajánlása. Tanítsuk megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Motiváljuk a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítsük az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát. Foglalkoznunk kell a társadalmunkat veszélyeztető tényezőkkel, meg kell ismertetnünk a tanulókat a társas együttélés előnyeivel és veszélyeivel is. Felkészítjük őket a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére is fel kell készítenünk. Az iskola minden eszközével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa a gyereknek az egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van! Feladatunk az egészséges életmód, életvitel kialakulásának elősegítése mellett a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása is.

21



9.1.3. Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői 6 – 10 éves korig - Az önellátással kapcsolatos oktatási feladatok környezetismeret, testnevelés, napközis foglalkozáson, szabadidőben: • évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés • rendszeres és alapos tisztálkodás • egészséges és kulturált étkezés / reggelizés az első szünetben, ebédelés 1145 – 1400-ig/. - A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön, sportkörön: • a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe • az egészséges, szép test fontosságának felismerése • az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése • a testi készenlét elemeinek megtanítása - Családi életre nevelés • másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása / szerepjátékok, napközis foglalkozás/ • empatikus készségek fejlesztése / idősek, kisgyerekek, betegek ápolása / 11 – 14 éves korig - Az egészséges táplálkozás fontossága: - változatos étkezés - étkezési szokások gyakorlása versenyeken - egyes élelmiszerek egészségkárosító hatása - különböző népek ételei, étkezési szokásai - gyógynövények ismerete, hatása a szervezetre -A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása - igényesség a külső megjelenésre, a test, a ruházat tisztaságára - a mindenkori ízlésnek megfelelő öltözködési szokások - egészségkárosító divatirányzatok/ testékszer, tetoválás stb. / - felesleges kozmetikumok használata - A testi átalakulásra való felkészülés • • •

ritmus ás mozgáskultúra fejlesztése / tánc, torna, sport / fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése a szexuális érés okozta változások tudatosítása / osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosító előadáson /

- Segítségnyújtási képességek fejlesztése •

rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáskor szükséges ismeretek megtanulása, egyszerű sérülések ellátása 22

Ady Endre Általános Iskola • •


egyszerűbb betegségek felismerése, laikus gyógyítás alapjai pozitív önértékelés, helyes önismeret kialakítása, az önmentési képességek fejlesztése: - káros szenvedélyek, drogok hatása a személyiségre, a szervezetre - a legális és illegális szerek használata jogi következményei - a segítségnyújtás formái

9.1.4. Módszerek, tevékenységek - a meggyőzés / tudatos hatás / - a kommunikációs képességek fejlesztése szituációs játékok és bábjátékok segítségével - közös, csoportos játékok - a beszélgetés kisebb csoportokban - a beszélgetéssel és az ismeretek gyakorlati alkalmazásával egybekötött kötetlen előadás - az audiovizuális technika bevitele - a pedagógus által irányított kísérlet és kutatás - a természetiskolai tevékenységek - a séta és tanulmányi kirándulás - a faliújság és a plakátok segítségével történő propaganda - a könyvek, folyóiratok, képek és nyomtatott egészségügyi szórólapok tanulmányozása - az osztályon belüli, iskolai és iskolán kívüli versenyek. 9.1.5. Kapcsolatok, szolgáltatások Iskolánknak alkalmi, ill. rendszeres kapcsolata van a következő : - országos egészségvédő civil szervezetekkel: - Karolj Belénk! Alapítvány, Egészséges Életmód Alapítvány, Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége - iskola – egészségügyi ellátás keretében • iskolaorvos és a védőnő feladatai: - - a tanulók egészségügyi ellátása - pszichomotoros fejlődés - érzékszervi működés - golyvaszűrés - vérnyomásmérés - kötelező oltások - testnevelési besorolás - baleset megelőzés - munkavédelem - személyi tisztaság - egészséges öltözködés - pályaválasztási tanácsadás 23

Ady Endre Általános Iskola Pedagógiai program 2010 • iskolafogászati alapellátás feladata: - preventív és terápiás gondozás a szükségleteknek megfelelően - évente kétszer csoportos szűrés Az iskola kapcsolatot tart és együttműködik még: Gyermekjóléti Szolgálattal Pedagógiai Szakszolgálattal Logopédusokkal Gyógytornásszal Pszichológussal ANTSZ illetékes intézetével

9.2. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 9.2.1 Célunk: az életszakaszokat jellemző élettani és lélektani változások figyelembevételével támogatni a tanulók testi fejlődését, -

az alapvető mozgáskészségben mutatkozó hiányokat felszámoljuk segítjük a koordinációs alapkészségek fejlesztését fejlesztjük a tanulók kondicionális képességét, motorikus cselekvési biztonságát, mozgás és sportolás iránti igényüket.

9.2.2. Feladataink:- A testi fejlődés-érés támogatása -

A higiéniai szokások kialakítása, erősítése Az ellenállóképesség, edzettség fejlesztése Az ortopédiai elváltozások megelőzése Sokoldalú mozgástapasztalat megszerzése Tanulási, játék-és sportolási élmények nyújtása Értékes személyiségvonások fejlesztése, a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, a nehézségek leküzdése, kudarctűrés, fegyelmezett magatartás.

9.2.3. A célok és feladatok megvalósítása formái - A tanítási óra keretében - heti 3 testnevelés óra az 1-4. évfolyamon - heti 2.5 óra testnevelés az 5-8. évf. - Játékos testmozgás biztosítása - minden olyan napon, amikor nincs testnevelés, napi 30 perc Ez lehet: - Tanítási óra alatti testnevelési perc. Elméleti órákon alkalomszerűen beiktatott frissítőgyakorlat / pl. magyar óra, táncdráma modul stb./ - Óraközi szünetben az udvaron lévő sporteszközök, játszótéri elemek használata, ill. közös zenés torna. 24

Ady Endre Általános Iskola Pedagógiai program 2010 - Délutáni tömegsport foglalkozás: kötetlen, de szervezett játék, sport. - Sportfoglalkozások - Egy-egy választott sportág versenyszerű művelése: röplabda, kosárlabda, foci, karate, birkózás, úszás - Természetjárás - Túra szakkör keretében havonta 1-2 napos túra

10. Az iskola környezetnevelési programja Célkitűzéseink

10.1. A természettudományi / műszaki kompetencia fejlesztése A természettudományi kompetencia arra a képességre és hajlamra utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéséket vonjunk le. A műszaki tudományok terén meglévő kompetenciát úgy tekintik, mint e tudásnak és módszertannak az érzékelt emberi akaratra vagy szükségletekre válaszként adott alkalmazását. E kompetencia mindkét területe magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyéni polgár felelősségét. A kompetenciafejlesztés során az alábbi ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek: –

A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése

–

A technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése: tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékrendek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. multimédia), környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés)

–

Az egyénnek át kell látnia a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előnyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatban), valamint a tudomány speciális területein, mint például az orvostudományban, és értenie kell a tudomány és technológia természeti világra gyakorolt hatását.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: –

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák

25



–

A műszaki kompetencia technikai eszközök és gépek használatának és kezelésének képessége, valamint tudományos adatok és ismeretek alkalmazása célok teljesítése, döntések, ill. következtetések levonása céljából

–

Képesség arra, a tudományos kutatás alapvető jellemzőinek felismerésére és a hozzájuk vezető következtetések és indoklás közlésére.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: – A tudomány és technika kritikus értékelése – Kíváncsiság – Az etikai kérdések iránti érdeklődés – A biztonság és fenntarthatóság iránti egyforma tiszteletet – különösen a tudományos és technológiai fejlődés tekintetében az önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban – Arra törekszünk, hogy a tanulók bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Magatartásukban kialakuljon és erősödjék meg a személyes biztonságra törekvés. 10.1. 2. Alapvető fejlesztési feladatunk a környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában. Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklődését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelős állampolgár nevelését. A felnövekvő generációknak időben fel kell ismerniük az értékek megőrzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőségét, törekedniük kell személyes biztonságuk megteremtésére, ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást. 10. 1. 2. 1. Az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása - Az emberben eredendően meglévő természeti erények, belső késztetések kibontakoztatása - A tanulók alakuló értéktudatának formálása - Ökológiai morál kifejlesztése - A természet törvényeinek megismertetése - Embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése - A személyes és a közös társadalmi- természeti felelősségtudat kialakítása - Az együttműködési képesség fejlesztése

26



10. 1. 2. 2. Környezettudatos magatartás kialakítása - A természet történetének, folyamatainak, szerkezetének, funkcióinak, élő és élettelen létezőinek megismerése - A létfenntartásért folytatott tevékenységekben a természet törvényeinek betartása, a célok eléréséhez csak indokolt mértékű természeti kincsek felhasználása - A természet törvényeivel harmonizáló technológia alkalmazása - Az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot megteremtő politikával. - Önzetlen, előrelátó, segítőkész együttélés bolygónk élő és élettelen létezőivel 10.1.3. A kulturált állapot elérése - A tanuló megismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket, a maga meggyőződése szerint hisz bennük - Átéli, hirdeti az élet tiszteletét, szeretetét - Belső világát a külső világgal összekapcsolja a képzelet által - Ismeri, tiszteletben tartja a természet törvényeit - Képes a természettel kapcsolatos konfliktusokat kezelni - Alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra képes - Saját magáért, másokért, a környezetért felelősséget érez - Célja a természet harmóniájának megőrzése - Látja az egészséges környezet és a saját egészsége közötti összefüggést - Vallja, hogy az egészséges környezet csak összefogással hozható létre - A pozitív gondolkodás, a pozitív hozzáállás jellemzi - A tenni akarás, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia jellemzi. 10.1.4. Rendszerszemléletre nevelés - A tanulókat képessé kell tenni a tanórai ismeretek és az élet valós ügyeinek összekapcsolására - Meg kell érteniük, hogy az egész világ összefüggő összetett élő rendszer, az ember kölcsönhatásban áll más, nagyobb részrendszerekkel, döntései kihatnak a környezet sorsának alakulására, minden egyes cselekedet reakciókat vált ki, melyek csak részben kiszámíthatóak - Közös a felelősség, közös erőfeszítéseket kell tenni a környezet megóvására - Fontos a globális összefüggések felismerése, a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása és az, hogy az okokat a tanulók azonosítsák saját környezetükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni 10.1.5. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése - Minden földi élet önmagában értékes. - Biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem 27



10.2. Feladatok - A fenntartható fejlődéssel összhangban lévő értékeket, beállítódásokat, készségeket, képességeket, rutinokat, viselkedést alakítunk ki, ill. fejlesztünk, megerősítünk. - Segítjük saját értékrendjük környezeti etikai tudatosságuk kialakítását - Lehetőséget teremtünk számukra olyan környezeti kérdések tanulmányozására, melyek hatásai közvetlenül érintik őket, így a figyelmük a környezet felé fordul, megteszik az első lépéseket saját értékrendjük kialakítása felé - Egészséges, környezetbarát életvitelre nevelünk, kialakítva az egészséges környezet szükségletét - Felkészítjük a tanulókat arra, hogy képesek legyenek az önálló cselekvésre, a saját életükkel, ill. környezetükkel kapcsolatos változtatásokra. - Törekszünk a környezettel kapcsolatos esztétikai érzékenység fokozására - Segítjük diákjainkat, hogy megfelelő mennyiségű, pontos információkhoz jussanak a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, és ezeket elemezni, összegezni, általánosítani tudják. - A kritikus, rendszerben való gondolkodás képességét fejlesztjük. - Megismertetjük az ember szerepét a természet egyensúlyának fenntartásában - Megvilágítjuk a globális problémák bonyolultságát - A döntéshozatal, a problémamegoldás képességeit, a részvétel igényét alakítjuk ki, ill. fejlesztjük. - Az önszabályozás, a társas együttműködés, a konfliktuskezelés készségeit erősítjük - Kialakítjuk a környezetért érzett felelősségtudatot. - Megteremtjük az életen át tartó tanulás igényét 10.2.1. A környezeti nevelés feladatai a tanulók életkora szerint: 6-10 éves kor: A természet-, embertisztelő szokásrendszer kialakítása - A belső késztetések érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása - Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése - Viselkedési minták bemutatása - Környezetismereti órán: a gyerekek kíváncsiságának kielégítése, az érdeklődés felkeltése a természeti jelenségek iránt - Magyar órán: az élő környezet iránti kötődés, felelősségérzet erősítése - Rajzórán: a természet sokszínűségének, formagazdagságának szemléltetése 11-14 éves kor -

A szokásrendszer működtetése Rögzítése intellektuális hatásokkal minden műveltségi területen, minden lehetséges alkalommal A különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása. Az osztályfőnökök vezetésével az osztályban tanítók összehangolják idevágó feladataikat. 28



A környezetelvűség érvényesítése a műveltségi területeken, tantárgyakban:/ lsd. tantervek/

10.3. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelés megvalósulhat: • a tanítási órákon • a tanítási órákon kívül • a szabadidős tevékenységekben • a napközis foglalkozások keretében • a tehetséggondozás terén. • nyári táborokban • erdei iskolákban • kirándulások alkalmával. A környezettel kapcsolatos információk különböző tantárgyakba történő integrálásának célja: • • •

fokozza az üzenet átadásának hatékonyságát, ha többféle módon is megjelenik több tanárt és témát von be a programba folyamatosan tudatosítja azon készségek fontosságát, amelyeket a tanulók majd a saját életükben felmerülő környezeti problémák megoldásában hasznosítani tudnak. 10.3.1. A tapasztalatszerzés lehetőségei

A környezetre vonatkozó ismeretek elsajátítása a közeli, megtapasztalható valóság tevékeny megismerésétől vezet az elvont ökológiai fogalmak, környezeti kapcsolatok bemutatásán át a sokféle ismeret szintetizálását megkívánó globális problémák megértéséig. Ahhoz, hogy a környezettudatos szemlélet kialakuljon, a környezettudatos magatartás megvalósuljon, a tanulók helyes döntéseket hozzanak, rendelkezniük kell megfelelő tapasztalatokkal, ismeretekkel. Biztosítani kell a tanulók számára a közvetlen kapcsolatot a környezettel, a felfedezés, a cselekvés lehetőségét. • • • •

irányított megfigyelések gyűjtemények készítése példák gyűjtése laboratóriumi gyakorlat, kísérlet, szemléltetés, stb.

(Például: - a praktikum és az esztétikum egységének megfigyeltetése a közvetlen környezetben. - különböző természeti jelenségek, folyamatok megfigyeltetése tanulmányi kirándulásokon, táborokban.)

29


10.3.2.


Az ismeretszerzés, az információ-átadás lehetőségei

Ahhoz, hogy a tanulók elfogadják a környezet védelmével kapcsolatos szabályokat, fel kell tárni előttük ezeknek a hátterét. Csak ezután lesznek képesek felelős döntéseket hozni, és ezek következményeit vállalni. • • • • • • •

Ismeretterjesztő könyvek, kiadványok, folyóiratok szemelvényeinek feldolgozása Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, tisztázása Oktatófilmek, számítógépes programok bemutatása Előadások, múzeumlátogatások Témanapok szervezése, tanulói kutatómunka ösztönzése Szakkör, önképzőkör alakítása Hatékony kommunikáció tanár-diák, diák-diák között

(A nyíltság, őszinteség, pozitív gondolkodás, kölcsönös tisztelet jellemzi. Fejlődnek a tanulók kommunikációs készségei, vitakultúrája, az egymásra való figyelés, a véleményalkotás, a konfliktusok kezelésének képessége.) Az irányított beszélgetés témája lehet pl. az ember természetátalakító tevékenysége vagy az emberiség és a Föld jövője. • •

Helyzetgyakorlat, melynek témája lehet a tanulók közvetlen környezetében tapasztalt konfliktus, probléma. Iskolaújságban környezetvédelmi rovat szerkesztése 10.3.3.Projektoktatás

Új tanítási- tanulási stratégiákra van szükség, amely figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden gyerek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák kialakítására Az feladatokat a tanár és a diákok közösen választják ki a tanulók készségeinek, érdeklődésének, szükségleteinek, problémáinak, élethelyzetének figyelembe vételével, így nő a gyerekek aktivitása, hiszen maguk is részesei a feladatok kitalálásának, kiválasztásának. Az önálló feladat-megoldás önszándékú tanulást, egyéni tanulási tempót és stílust feltételez Fejlődik a tanulók probléma-megoldó képessége, kezdeményezőkészsége, önbecsülése.) 10.3.4. Erdei iskolák Az erdei iskola többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, az iskola székhelyétől különböző helyszínű környezethez illeszkedő nevelési – tanulásszervezési egység. Ennek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő, megismerő tevékenységre építjük. A program tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez.

30



Az erdei iskola célja: -

tapasztalatokra építő, megismerő tanulás a „benne élés” élménye a környezet összefüggéseinek megismerése a „problémákkal” való közvetlen találkozás életvezetési minták adása

A környezeti nevelés így képessé tesz: -

a környezet aktív megismerésére a jelzések felfogására, értelmezésére a problémák okainak megértésére a megoldások megkeresésére saját döntéseim felelősségének megértésére és meghozására összefüggő rendszerben gondolkodásra

10.3.5. Csoportmunka A környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszünk. -

Ha csoportokban dolgoznak a diákok, fejlődik együttműködési készségük, képesek lesznek a munkamegosztásra, a társas kapcsolatok segítik a nevelési célok elérését. Kialakul az összefogás igénye és képessége, ami a későbbiekben feltétlenül szükséges a környezet védelmével kapcsolatos feladatok teljesítéséhez. 10.3.6. Együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek:

-

Probléma-felvetéssel kapcsolatos vita, véleményformálás Házi feladat megvitatása Páros munkával szövegértelmezés Esszé kidolgozása csoportosan, munkamegosztással Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel Adatgyűjtés, feldolgozás, kiselőadás 10.3.7. Tehetséggondozás

• • •

Pályázatok meghirdetése Versenyek, vetélkedők megrendezése Diákkezdeményezések támogatása

(A saját ötletek, tervek önálló megvalósításának nagy az ösztönző, mozgósító ereje. A nevelés fontos része a tanulói önállóság fejlesztése. Erősödik a tanulók személyes elkötelezettsége, felelősségtudata.) 10.3.8. Cselekedtetés, tevékenykedtetés Minden olyan tevékenység hasznos, mely segíti a tanulókat abban, hogy a természeti és a létesített környezet értékeire érzékeny, környezetük állapotáért felelősséget vállaló,

31



cselekvésre kész, környezettudatos, jogkövető magatartást tanúsító, konstruktív életvezetésre képes állampolgárokká váljanak. A környezeti cselekvések a differenciálásnak, a pedagógiai hátrányok leküzdésének, a beilleszkedési nehézségek oldásának is eszközei lehetnek. • Saját környezetének tisztántartása • Parkosítás • Környezetbarát anyagok használata • Elemgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés • Az iskola környezetének szépítése • A Föld napja, a Környezetvédelmi világnap alkalmából rendezvények, műsorok szervezése 10.3.9. Kapcsolat a családdal A családi háttér fontos tényező a környezeti nevelésben, a környezetre való odafigyelés, a helyes hozzáállás, a helyes és egészséges viselkedési modell kialakításában, az értékek közvetítésében A család és az iskola kölcsönösen erősíthetik egymás hatását. A szülőket tájékoztatni kell az iskolában folyó környezeti nevelés tevékenységeiről, ösztönözni kell, hogy aktív részeseivé váljanak a célok megvalósításának. • Szülői vitaestek, tanfolyamok szervezése • Szülők meghívása tanítási órákra, rendezvényekre • Közös kirándulások

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke -

-

12.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit a pedagógiai program ( helyi tanterv ) fejezete tartalmazza. A hiányzó eszközök pótlását a Ktv . 11/1984. ( VI. 8. ) MKM rendelet 7. sz mellékletének megfelelően a fenntartó önkormányzat és a TÁMOP pályázat segítségével folyamatos. A jelenleg rendelkezésre álló feltételeket a szakleltárakban tételesen felsorolt eszközök jelentik. Az IKT infrastruktúra jegyzékét az iskola IKT stratégiája tartalmazza.

A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái

A tanulókat az iskola életéről az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. -

Az iskola igazgatója évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.

32



A diákönkormányzat vezetője havonta legalább egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Iskolagyűlés.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan / szóban, illetve ellenőrzőn, tájékoztató füzeten keresztül írásban / tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az igazgató legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, vagy iskolai szintű iskolai értekezleten. - Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. - A leendő 1. osztályos tanulók szüleinek az „iskolakóstolón „. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: -

-

-

-

Családlátogatás: feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet: feladata a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola az osztályközösség céljairól eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóhoz. Fogadóóra: feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése, konkrét tanácsokkal. Nyílt nap: feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba, ismerje a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szülői tájékoztató: feladata, hogy a szülők írásban is tájékoztatást kapjanak a tanév főbb eseményeiről, rendezvényeiről, a tanítás nélküli napokról, a szülői értekezletek és fogadóórák időpontjáról, és a Házirend egyes kiemelt pontjairól stb. -projektzárón való részvétel, bekapcsolódás a témahét eseményeibe, az iskola honlapjának használata az információ átadásában.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSAÍTÁSÁVAL, NYÍLVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2009. szeptember 1. 33



A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelő testület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösséget (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója • a nevelő testület bármely tagja • a nevelők szakmai munkaközösségei • az iskolaszék • a szülői munkaközösség • az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják 3. A pedagógiai program módosítását a nevelő testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatal Az iskola pedagógiai programja nyilvános minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógia program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál • az iskola irattárában • az iskola könyvtárában • az iskola nevelői szobájában • az iskola igazgatójánál • az iskola igazgatóhelyettesénél •

az iskola honlapján

……………………… Macsó Lenke igazgató 34



HELYI TANTERV 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények 1.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; • HK2003 = a 2003. Szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv> • H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. Szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. TANÉV Bevezető szakasz Kezdő szakasz Fejlesztő szakasz Alapozó szakasz 2004H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001 2005 2005H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 2006 2006H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2007 2007H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2008 2008H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 2009 2009H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 2010 2010H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 2011 2011H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 2012

35

1.2. ÓRATERV 1. A heti Magyar nyel és irodalom

8

2. B(log)

évi

szabadon választható

heti 8,5 8+0,5

A évi

heti 8

3. B(log)

évi

heti

A évi

8,5 8+0,5

heti

Idegen nyelv

B(log) évi

8

4.

heti

A

évi

heti

8,5

0,5

évi

7 5

B(log) heti 7

3+2

3

Matematika

4,5 4+0,5

4

4,5 4+0,5

4

4

4

3

3

Környezetismeret

1

1

1

1

1,5

1

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

20+1,5

20+1

22,5+2

22,5

Informatika Összesen

20

20

20

20

Csoportbontás

1

6

Sportköri foglalkozás

1

1

Egyéni foglalkozás

2

2

2

2

Szakkör

Napközi

2 1

22,5

22,5

22,5

22,5

2

3

1

22,5

3 1

22,5

22,5

22,5

évi

ÓRATERV

A emelt szintű idegen nyelv B alapszintű idegen nyelv

5.

Szabadon választható Nem szakrendszerű órakeret

Magyar nyel és irodalom

6.

A Heti 2

2

B

7.

A

évi

heti

évi

74 74

2 2

74 74

B

heti 2

évi 2

74

heti 74

2

évi 2

8.

A

74 74

B

A

B

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

3,5

129,5

3,5

129,5

3,5+ 0,5

111+ 18,5

3,5+ 0,5

111+ 18,5

2

74

2

74

2

74

2

74

111+ 74

3

111

5 3+2

111+ 74

3

111

Történelem és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

2

74

2

Idegen nyelv

2+1+2

74 37 74

2+1

74 37

2+1+2

74 37 74

2+1

74

Matematika

3+1

111 37

3+1

111 37

2+1+ 0,5

74 37 18,5

2+1+ 0,5

74 37 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

Informatika

0,5+0,5

37

0,5+ 0,5

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

74

2

74

2

74

2

74

Fizika

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia, egészségtan

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Természetismeret -egészségtan

2

Földrajz

74 37

5

3+2

1

37

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

0,5 0,5

18,5 18,5

0,5 0,5

18,5 18,5

0,5 0,5

18,5 18,5

0,5 0,5

18,5 18,5

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37


1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1 0,5+0,5

1 0,5+0,5

1 0,5+0,5

1 0,5+ 0,5

1 0,5+ 0,5

1 0,5+ 0,5

Összesen

22,5+2,5

22,5+ 0,5

22,5+3

22,5+1

25+3

25+1

25+3,5

25+1,5

Csoportbontás

7


1


3

Szakkör Napközi, tanulószoba

7 1 3

3

1

3

0,5 15

7

1

3

1 15

7 3

3

2 15

3 1

15

ÓRATERV

A emelt szintű idegen nyelv B alapszintű idegen nyelv

5.

6.

A

Szabadon választható

B

7.

A

B

8.

A

Heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

4

148

4

148

4

148

4

148

Történelem és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

2

74

2

74

Idegen nyelv

3+2

111 74

3

111

3+2

111 74

3

111

5

Matematika

4

148

4

148

3 + 0,5

111 18,5

3 + 0,5

111 18,5

37

0,5+ 0,5

37

1

37

1

37

74

2

74

2

74

2

74

B

A

B

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

3,5

129,5

3,5

129,5

3,5+ 0,5

111+ 18,5

3,5+ 0,5

111+ 18,5

2

74

2

74

2

74

2

74

111+ 74

3

111

5 3+2

111+ 74

3

111

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

3,5 3 + 0,5

111+ 18,5

1

37

1

37

1

37

1

37

Fizika

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia, egészségtan

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Magyar nyel és irodalom

Informatika Természetismeret - egészségtan

0,5+0,5 2

Földrajz

3+2

1

37

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37


1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1 0,5+0,5

1 0,5+0,5

1 0,5+0,5

1 0,5+ 0,5

1 0,5+ 0,5

1 0,5+ 0,5

Összesen

22,5+2,5

22,5+ 0,5

22,5+3

22,5+1

25+3

25+1

25+3,5

25+1,5

Csoportbontás

7


1


3

Szakkör Napközi, tanulószoba

7 1 3

3

1

3

0,5 15

7

1

3

1 15

7 3

3

2 15

3 1

15

Nem szakrendszerű – szakrendszerű órák aránya a 6. évfolyamon

2011/2012-es tanév tantárgy magyar irodalom magyar nyelvtan matematika német ének

6. osztály ( heti órák ) szakrendszerű nem szakrendszerű 1 1 1 1 2,5 1 2 1 0,5 0,5

1.3. Tantárgyrendszer

Az iskola nevelési- oktatási céljait és a NAT előírásait figyelembe véve készült el a helyi tanterv tantárgyi rendszere. A tantárgyak meghatározásakor a komplexitást, az integrálást szem előtt tartva kerültek az új ismeretkörök a hagyományos tantárgyakba úgy, hogy azok terjedelme szélesedett.

A dráma a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tantárgyaiban jelenik meg.

A társadalmi ismeretek az 1-4. osztályban az anyanyelv és irodalom, 5-8. osztályban a történelem tantárgy része. A hon és –népismeret a magyar irodalom és a történelem tantárgy része.

Az informatika műveltségi terület számítástechnikával foglalkozó része önálló tantárgyat alkot. A könyvtárhasználat a magyar irodalom és a magyar nyelv tantárgyakban szerepel.

A testnevelés magába integrálja a mozgáskultúrát és a táncot.

Az ember a természetben műveltségi terület 1-4. osztályban környezetismeret, 5-6. osztályban természetismeret, 7-8. osztályokban biológia, kémia, fizika tárgyakban szerveződnek. Az egészségtan tananyagát és követelményeit 6. évfolyamon a természetismeret, 8. évfolyamon a biológia tantárgy foglalja magában.

Az osztályfőnöki foglalkozások felölelik az emberismeret és a pályaorientációs ismereteket, etikát

A vizuális kultúra a rajz tantárgyban jelenik meg. A rajz integrálja magába a mozgókép és médiaismeretet.

Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területet a technika és életvitel tantárgy teljes egészében lefedi.

Az idegen nyelv oktatása a kötelező tanórai foglalkozások keretén belül a 4. osztályban kezdődik el. Az oktatott idegen nyelv a német vagy angol.



A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településrészen élő roma kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot a történelem és az ének tantárgyak tananyagába integráljuk.

A fogyasztóvédelemmel, kapcsolatos ismeretekkel osztályfőnöki, technika, fizika, kémia, médiaismeret órákon ismertetjük meg a tanulókat.

A közlekedési ismereteket alsó tagozaton a környezetismeret, felső tagozaton a technika tantárgy keretén belül oktatjuk.

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: a tantárgy neve: magyar

kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása teljes lefedettséggel: szövegértés – szövegalkotás kulcskompetencia: a tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom matematika kulcskompetencia: a tantárgy neve: matematika

szociális, életvitel, környezeti kulcskompetencia több tárgyon keresztül

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű tárgyak keretében: fizika, kémia, földrajz, biológia tárgyak. A tantárgyak neve változatlan.

Három hetet meghaladó projekt, témahét, modul egy választott tantárgyon (tantárgyakon) belül

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamokon a matematika, logopédiai osztályban a magyar tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

Az alsó tagozat által választott kerettanterv neve: Nemzeti Tankönyvkiadó Műhelyének kerettanterve. Saját készítésű tanterv: német / alap és emelt szint / Készítője: Bogárné Kováts Judit

Az iskola az alábbi tantárgyakból szervez nem kötelező / szabadon választható / tanórai foglalkozást: német vagy angol emelt szint, informatika, matematika , osztályfőnöki, magyar

1.4. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: -

Az első- negyedik évfolyamon: heti három kötelező testnevelés óra. A többi napon 2x15 perc játékos testmozgás, melyből 1x15 perc közös zenés torna az udvaron vagy a tornateremben, a további 15 perc az elméleti órákon beiktatott frissítő gyakorlat. 40


-


Az ötödik- nyolcadik évfolyamon: heti 2,5 kötelező testnevelési óra. Délutáni tömegsport foglalkozás, melyekre a tanulók akár egyegy alkalomra is bekapcsolódhatnak Sportfoglalkozások / választás alapján: kosárlabda, foci, röplabda, karate, birkózás /

Napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba: Kötött foglalkozások / irányított / Színterei: udvar, tornaterem, játszótér Sportrendezvények: labdajátékok váltóversenyek futó-és fogójátékok futás egyéni iramban hógolyózás, szánkózás Séta: közben aktív mozgás Kirándulás: állóképesség fejlesztése Kötetlen foglalkozás: futkározás, labdázás, kötelezés

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket / tankönyv, munkafüzet stb. / használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Kompetencia alapú programok esetében a 2008. május 16. után kiadott tankönyvek, digitális tananyagok. A nyomtatott taneszközökön túl néhány egyéb taneszközre is szükség van / pl. testnevelés, technika, rajz stb./ A tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 41



-

Feleljen meg az iskola tantervének.

-

Azokat a könyveket, eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Az olcsóbb ár.

-

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretből, ill. egyéb támogatásokat is felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskola könyvtára számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyen használhatják.

3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 3.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az első évfolyamon A tanuló csak abban az esetben nem léphet a magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Ha a mulasztás miatti lemaradását pótolja és a tantárgyak minimum követelményeit teljesíti, a tantestület határozata szerint magasabb évfolyamba léphet. A tanulónak lehetősége van évfolyamát – szülői kérésre – megismételni abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne. 3.2. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a 2-8. évfolyamon Második évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább az „ elégséges „ év végi osztályzatot megszerzi. Ha a tanuló az előírt követelményeket valamely tárgyból ( esetleg több tárgyból ) nem teljesíti , a tantestület határozatára javítóvizsgát köteles tenni. A javítóvizsga sikeres teljesítése a továbbhaladás feltétele. Aki önhibáján kívül augusztus végéig nem tudja letenni a javítóvizsgát, igazgatói engedéllyel szeptember végéig halaszthatja. Aki valamely tárgyból sikertelen javítóvizsgát tesz vagy nem jelenik meg a vizsgán, osztályismétléssel folytathatja tanulmányait.

4.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodok életévét május 31-ig betöltse, vagy ha ezt csak december 31-ig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, 42



a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt / ha óvodás volt / a Nevelési Tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét / ha nem volt óvodás, vagy az óvoda a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta / a szakértői bizottság véleményét / logopédiai osztályba /

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott távozási igazolást. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján összeállított- szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában nem tanult. Amennyiben a tanuló nem felel meg a szintfelmérő vizsgán, a vizsgát az adott tárgyból két hónapon belül megismételheti.

Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, ill. tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom jegyének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 5.1 Nevelő-oktató munkánk egyik fontos feladatának tekintjük a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. Az értékelés alapja: a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyagokhoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. Iskolánkban a következő írásbeli beszámoltatásokat alkalmazzuk: -

röpdolgozat írásbeli felelt dolgozat / iskolai, házi témazáró dolgozat mérések 43



5.2 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • •

Szöveges minősítéssel értékeljük félévkor és év végén a tanulókat az első évfolyamon. Szöveges minősítéssel értékeljük a tanulókat a második évfolyamon félévkor. A szöveges értékelés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: -

• • •

•

KIVÁLÓN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

Érdemjeggyel értékeljük a tanulókat a második osztály második félévétől kezdve minden évfolyamon, minden tantárgyból. ( havonta lehetőség szerint egyszer, de félévente legalább háromszor ) A fenti évfolyamokon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek alapján kell meghatározni. Tantárgyi bontás nélküli oktatás esetében a magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése az év közben szerzett jegyek átlagának megfelelően egy jeggyel történik. Félévkor a tantárgyból szöveges értékelést is adunk, mely kiterjed: a helyesírás, a szövegértés és szövegalkotás, az olvasás értékelésére. A moduláris oktatás, témahét, projektmunka során a kiemelkedő teljesítmény tantárgyi jeggyel értékelhető. Az érdemjegy megszerzésének módjai: - rendszeres szóbeli feleltetés - írásbeli számonkérés - témazáró dolgozatok - óraközi munka - moduláris és projekt munka - tanulmányi versenyeken való részvétel

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő ( 5 D ), jeles ( 5 ), jó ( 4 ) , közepes ( 3 ) , elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ) Minden tanító, tanár kidolgozza a saját motivációs rendszerét, melynek jóváhagyása a szakmai munkaközösség feladata. A motivációs rendszer a munkaterv részét képezi. A motivációs rendszerben az órai munkát, a házi eladatok jó vagy rossz megoldását ill. hiányát, a külön feladatok teljesítését stb. a tanár pozitív ( piros pont, csillag stb ) vagy negatív ( fekete pont, mínusz stb. )jelzéssel értékeli, s meghatározott számban érdemjegyekre válthatja. 44



5.3. Az iskola írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai -

-

Írásbeli felelet az utolsó 2 óra anyagából bejelentés nélkül, bármikor írható. A témaközi dolgozat a témakör 3-5 tananyagára terjedhet ki, előző órán bejelentendő, maximum 30 perces írásbeli számonkérés. A témazáró dolgozat írása, általában az egész órát igénybe veszi. A témazáró dolgozatok érdemjegyét az egységes % kulcsok adják. Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk, s megtörtént a házirend szerinti előzetes bejelentés. Tanítási szünet utáni 1. nap tanóráin témazáró dolgozat nem íratható. Egy nap csak max. két dolgozat íratható.

5.3.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében A témazáró jegyek duplán számítanak. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta legalább egy, kis óraszámú tantárgyak esetében kéthavonta egy érdemjegyet kell szerezni minden tanulónak. A témahét, projektmunka értékelése során keletkezett tantárgyi jegy egyenértékű az adott tantárgy keretében más módon kapott jeggyel. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése értelmében az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek értékelésekor az elért teljesítmény / pontszám / érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: 0 51 61 81 91

– 50 % – 60 % -- 80 % -- 90 % -- 100 %

1 / elégtelen 2 / elégséges / 3 / közepes / 4 / jó / 5 / jeles /

5.4. A felzárkóztatásra szoruló tanulók elbírálása A tanuló lemaradásának többféle oka lehet: - Hosszas betegség, tartós gyógykezelés, hiányzás. Ekkor a tanári segítséget, korrepetálást kell biztosítani. - Tanulási zavar / dyslexia, dysgraphia, dyscalculia /, amely részképesség zavarából ered. Ekkor a tanulók rehabilitációs jellegű terápiás foglalkozásban részesülnek. Ennek ki kell egészülnie a szaktárgyi korrepetálással is. A tartós lemaradás szükségessé teszi az egyéni elbírálást. - Amennyiben a szülő, a pedagógus kéri és a vizsgálat eredménye is megerősíti, a tanuló mentesíthető egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alól. Ez idő alatt a tanuló terápiás foglalkozáson vesz részt. - A részképességi zavaros, de osztályozás alól nem felmentett gyermekeket is megilleti az egyéni elbírálás joga. 45



5.5. Ellenőrzés, értékelés a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyamon Diagnosztikus mérés Célja: - a fejlesztési feltételek felmérése - a pedagógiai döntések meghozatala, - a tanulók egyéni különbségeinek megállapítása, - fejlesztési területek, feladatok kijelölése, - az egyes fejlesztési feladatok időarányainak meghatározása. A mérés ideje: szeptember, május Célterületek: - matematikai kompetencia - szövegértési és szövegalkotási kompetencia Formatív mérés a folyamat közben Célja: - a hibák, eredmények feltárása - segítés, korrekció, megerősítés A mérés ideje: december, március Az értékelés fő szempontjai: - A készség - képességfejlesztés mért eredményei, összehasonlítva az előző mérés eredményeivel. - A továbbhaladás konkrét feladatai.

5.6. A tantárgyi modulok értékelése A modulok értékelésére a tanulói teljesítményértékelés általános szabályai vonatkoznak. Az integrált tantárgy esetén a modulok követelményei egybeépülnek az alaptantárgy követelményeivel, így a számonkérésben és az értékelésben is együtt kell figyelembe venni a tantárgy követelményeit. A modulok ugyanúgy beleszámítanak jutalmazás esetén az év végi eredménybe, mint bármely más tantárgy. Ennek megfelelően a modul tantárgy teljesítése is feltétele az iskolai továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

5.7. Teljesítménymérések -

Évfolyamonként minden tantárgy vonatkozásában egy-egy témakör lezárását követően szükséges a követelmények elsajátítását vizsgáló mérést végezni. Hangos olvasás mérése történik minden alsós évfolyamon valamint a nem szakrendszerű oktatás keretében félévkor és év végén a tanítók és a szaktanárok vezetésével. Második osztályban év végén az iskolai munkaterv szerinti mérést az igazgató vagy helyettese végzi. 46



Szövegértés, szövegalkotás és matematika kulcskompetencia mérés az iskolai munkaterv szerint, melyet év végén az igazgató vagy helyettese végez. Az országos kompetencia mérés feladatait a kijelölt évfolyamokon az iskolai mérési koordinátor látja el.

5.8. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésekor a következőket vesszük figyelembe: - A dysgraphiás tanulók feleltetése szóban történik, az óra vázlatát megkapják a pedagógustól. - A tanulási problémákkal küzdő gyermekek számonkérése több alkalommal és egyszerre kevesebb tananyagból történik./ egyénileg, s lehetőleg az osztálytól külön / - A memoriterek mennyisége kevesebb, ezek azonnali számonkérése szükséges. - Felméréseknél kevesebb feladatot, több időt kapnak. - Dolgozatok, felmérések alkalmával az eszközök használata megengedett. - Hangsúlyosa értékeljük a projektmunkájukat, a témahét kertében végzett munkát. Feladatlapok, tesztek, felmérések értékelésekor az elért eredmény érdemjegyre történő átváltását a következő arányok szerint végezzük: 0 36 51 76 91

– 35 % – 50 % -- 75 % -- 90 % -- 100 %

1 / elégtelen 2 / elégséges / 3 / közepes / 4 / jó / 5 / jeles /

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás / 5/, jó / 4 /, változó /3/, rossz /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás / 5/, jó / 4 / , változó / 3 / , hanyag / 2 / érdemjegyeket használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

47


5.9.


Magatartás és szorgalom értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz, (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: − a házirendet, az iskola közösségének elvárásait, magatartásával, viselkedésével kapcsolatban betartja; − a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; − kötelességtudó, feladatait teljesíti, − önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; − tisztelettudó; − társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; − az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; − óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; − nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b)

Jó (4) az a tanuló, aki: − − − − − −

c)

a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon jól viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki:

− − − − − − −

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki és/vagy szaktanári intője van. 48


d)


Rossz (2) az a tanuló, aki: − a házirend előírásait sorozatosan megsérti; − feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; − magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; − viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; − több alkalommal igazolatlanul mulaszt; − több osztályfőnöki és/vagy szaktanári figyelmeztetést vagy intőt kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Három osztályfőnöki, illetve szaktanári dicséret, vagy egy igazgatói dicséret egy érdemjegyet javíthat. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz, hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki: − − − − − −

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: − képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; − a tanórákon többnyire aktív; − többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; − taneszközei tiszták, rendezettek, s ezeket mindig elhozza.

49



c) Változó (3) az a tanuló, aki: − tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; − tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; − érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; − önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: − − − − − −

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, gyakran nincs, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói Segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemi egyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

6. Az otthoni / napközis, tanulószobai / felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesüknek: • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás / készség –és képességfejlesztés /, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A tanulók otthon egyénileg vagy kisebb csoportokban felkészülnek a projekt ill. a témahéttel kapcsolatos feladatokból. (gyűjtőmunka, kutatás, előadás, produktum létrehozása stb.) Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére / szombat, vasárnap / , valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos / egyik óráról a másikra esedékes / feladaton túl – nem kapnak sem szóbeli sem írásbeli házi feladatot. A napközi foglalkozási időt felhasználjuk a projektre, témahétre való felkészülésre is. (gyűjtőmunka, kutatás, könyvtári munka stb.)

50



7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve májusi hónapban. (F. Mérey Ildikó módszere alapján) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az eredményekhez tartozó pontszámok. Az alsó végtag dinamikus mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás ( és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) — páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talaj fogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: I cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése Lökés ey kézzel dobó terpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (M) (12 éves korig 2 kg-os, 12 éves kor felett 3 kg-os tömött - labdával.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobóvonal mögött kényelmes (kb. 20-40 cm) harántterpeszbe (a dobó karjával ellentétes oldalú harántterpeszbe) áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat. A test súlya főleg a (térdben hajlított) hátul lévő lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz, a tömött labdát (csuklóban hátra hajlított dobókezében) a dobókar oldali válla előtt tartja. Feladat: A hátul lévő láb nyújtásával (dobásirányba fordításával, forgató — toló munkával), a törzs (a medence. majd a mellkas) dobásirányba fordításával, (ebbe kapcsolódóan) a dobókar kinyújtásával. labda kilökés előre, a lehető legnagyobb távolságra. Kilökés alatt (amíg a 51



dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni, a kilökés előtt a dobó az elől lévő lábát nem emelheti cl a talajtól. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása — dobóhelyhez legközelebbi része - közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pont érték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. A vállövi ás a karizmok erő— állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és — nyújtás folyamatosan, kifáradási (db) Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéz támasz előre néző ujjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellsőfekvőtámaszból indítva karhajlítást - és nyújtást Végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás — és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történi, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem, gyors tempóban végzendő. A váll- ás törzsizmok dinamikus erejének mérése (m) Tömött labda vetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra (m) (12 éves korig 2, a felett 3 kg-os tömött labdával.) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: A vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobó vonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát (két kézzel alulról fogva) a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó előrehajlítás- boka - térd- és csípő hajlítás - közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti. majd a lábak nyújtásával és törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és a csípőhajlítás megállításával, a nagy farizom egyidejű megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét ) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés előtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása - dobóhelyhez legközelebbi része - közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni.

52



A hátizmok erő- állóképességének mérése. Hason - fekvésből törzsemelés és - leen2edés folyamatosan, kifáradási (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása:

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell szorítani! Feladat: 1. ütem: törzs — és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs — és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hasizom erő- állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradási2 (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek Ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell szorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszalagot fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.

53



8. Bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek 8.1. A bűnözés történelmi-társadalmi produktum. Nagysága, terjedelme, összetétele, struktúrája, elkövetői és sértetti köre egyaránt szignifikáns arra a társadalomra, amelyben keletkezik, amelyben az aktív (a bűnmegvalósítók) és a passzív (a sérelmet szenvedettek, a bűncselekmények áldozataivá válók) szereplői élnek, cselekednek, hatnak, nyernek és szenvednek. Nagy figyelmet kell fordítanunk a fokozottan veszélyeztetett csoportokra. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a család- és a gyermekvédelemnek. A gyermekvédelem feladatai között fokozott gondot fordítunk: - a kockázatok ismertetésére, - az átmeneti gondozásra, - az alkohol- és drogfogyasztásra -

az iskola utáni és szünidei elfoglaltságok szervezésére,

Az állandó és megbízható munkahely a társadalomba való beilleszkedés egyik legfontosabb tényezője. A felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése szempontjából kiemelt fontosságú a szocializációt biztosító kisebb, illetve nagyobb (az iskolai) közösségek funkcióinak maradéktalan ellátása. A nevelés elsődleges, meghatározó fontosságú színtere a társadalom legkisebb, ám a fejlődő egyéniségre rendkívül jelentős hatást gyakorló sejtje: a család. A további szocializációnak és a társadalmilag kívánatos tudás- és ismeretszintnek a megszerzése szempontjából pedig kiemelkedik az oktatás realizálódásának a színtere, az iskolai környezet. Ezért is kiemelten fontos az oktatásban a bűnmegelőzési szempontok érvényesítése: -

Erősíteni kell az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmet, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatukat. Az iskolai nevelő- és oktatómunkában fokozni kell az alapvető etikai és állampolgári ismeretek elsajátíttatását és a bűnmegelőzéssel összefüggő tájékoztató tevékenységet. Ösztönözni kell a felzárkóztató oktatás megszervezését.

A megelőzés lehetséges formái: - a létminimum alatt élők és a nagycsaládosok támogatása, - a fiatalok oktatása, különösen az iskolából kimaradt 16 éven aluliaké, - a hátrányos helyzetű rétegek támogatása Általános cél: bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzése Eszközök: -

Alkalomszerű tájékoztató előadások, Szervezett (iskolai) programok Könyvek, filmek Rendezvények, kiállítások 54



Fő tevékenységi körök: -

Család,- gyermek- és ifjúságvédelem Környezetvédelem Magyar irodalom Délutáni szabadidős tevékenységek

Konfliktuskezelő programok: Ahhoz, hogy a gyerekeket tanítani tudjuk arra, hogyan kezeljék a bennük és körülöttük támadó konfliktusokat, egyrészt magunknak kell meg tanulnunk a konfliktusokat kezelni, másrészt a gyerekekkel kell ismernünk, hogy megfelelő eszközöket válasszunk a konfliktuskezelés tanításához. A konfliktuskezelés a mindennapi életben jelen van, tantárgy független. Tanfolyam keretében alkalmazzuk: - A Gordon-féle konfliktuskezelő módszert - Bíró Andrea - féle meditációt A fenti ismereteket évek óta átadjuk tanulóinknak az iskola védőnője, a kerület rendőrei segítségével. A témakörök évfolyamokra vannak lebontva. Részt veszünk a Dada programban is.

8.2. Közlekedésre nevelés A közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a közlekedés szabályait mindenki betartsa, és a közlekedés más résztvevőivel szemben előzékeny, türelmes magatartást tanúsítson. Az iskola feladatai a tanítási órákon: •

A technika tantárgy tanításának célja és feladata, hogy a tanulók életkorának megfelelő módon és mértékben felkészítse a tanulókat a technika, az ember alkotta mesterséges környezetben való tájékozódásra, a megszerzett ismeretek alapján fejlessze a alkotóképességet, környezet és természetvédelemre szoktassa őket, esetleg pályaorientációhoz juttassa az érdeklődőket.

•

Alsó tagozaton a környezetismeret tantárgy témakörén belül: Ismerjék meg a tanulók a lakóhely gyalogos közlekedési rendjét, a közlekedési táblákat, a helyes magatartási szokásokat, esetleges veszélyhelyzeteket. - Fel kell készíteni a tanulókat a helyes, udvarias magatartási szokások gyakorlására a gyalogos közlekedésben és a tömegközlekedésben. - Törekedni kell a balesetmentes közlekedés szemléletének kialakítására, felhívni a figyelmet az erőszakmentes közlekedés jótékony hatásaira.

-

•

-

Felső tagozaton technika és az osztályfőnöki órákon: A gyalogos, kerékpáros közlekedés rendjének ismerete, a helyes magatartási szokások gyakoroltatása a tömegközlekedésben. Tudniuk kell az előírások és illemszabályok betartása segítségével elkerülni a vészhelyzeteket. 55


•

-


A vasúti, vízi, légi közlekedés technikai eszközeinek megismerése. A közlekedés környezeti hatásaival való megismerkedés, a gépjármű közlekedéssel kapcsolatos technikai ismeretek ( hatásos fékezés, gyorshajtás stb.) A legfelső évfolyamokon a segédmotoros kerékpár sajátosságainak, üzemeltetésének és használatának szabályai. Az iskola feladata és lehetőségei a tanórán kívül: Iskolai sportnap programjában szerepeltetjük a közlekedés oktatását. Tanulóink részvételét biztosítjuk kerékpáros versenyeken, katasztrófavédelmi vetélkedőn. Kirándulások alkalmával megismertetjük Budapest közlekedésével a tanulókat.

9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtása Kiemelt fejlesztési feladatunk felkészíteni a tanulókat a felnőtt életre, melynek alkotóeleme a fogyasztói kultúra kialakítása. Ennek érdekében az életkori sajátosságokat is figyelembe véve a következő feladatokat kell beépíteni az egyes tantárgyak anyagába. - tudatos fogyasztóvá válás: helyes fogyasztói minták segítségével a fenntarthatóság irányába történő fejlesztés (áruismeret, döntés, kockázatvállalás,bizalmi elv érvényesülése,jogérzék, fogyasztói értékrend) - kritikus fogyasztóvá válás: a fogyasztói szokások felülvizsgálata ( családok bevonás a a nevelési folyamatba ) - preventív fogyasztóvédelem: a vevő jogainak érvényre juttatása. Nevelési tevékenységek segítségével formálni kell: -

az értékeket (természeti érték védelme, egyén és társadalmi jogok tiszteletben tartása) a helyes fogyasztás megvalósítását, a környezettudatos életre nevelést.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: • • •

az egyes tantárgyak helyi tantervébe be kell építeni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat, tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, rendezvények, drámajátékok) az iskolai kapcsolatok segítségével gyakorlati készségfejlesztés, projektoktatási programok indítása.

Módszerek: -

interjú, felmérések készítése, információk gyűjtése, médiafigyelés, elemzés, reklámkritika, érveléstechnikai gyakorlatok. 56



A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. 2. 3.

Az iskola 2004. szeptember napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1 napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre. azaz 2009. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig –szól.

A pedagógiai program értékelése, fe1ülvizsgiata

1.

2.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösséget (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén e pedagógiai programot módosítania kell, ‘vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása 1.

2. 3. 4.

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tag)a., - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség. - az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja cl, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél, - az iskola honlapján. Macsó Lenke igazgató

57

Függelék

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Implementáci ó év 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

+

+

+

+

+

+

Egy kiválasztott kulcskompetencia területi programcsomag

+

+

+

+

+

+

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-1015%)

5

15

-

-

-

-

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+

+

+

+

+

+

Digitális tartalmak, taneszközök használata (25%)

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

+

+

+

+

+

+

Önálló intézményi innováció megvalósítása

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Célok, indikátormutatók

A hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének javítása

Jó gyakorlatok átvétele

Fenntarthatóság

58

ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents