Ady Endre Karikatúra Adyról Élete: ( 1877. nov. 22. Érmindszent - 1919. Jan. 27. Budapest) Az érmindszenti vallási tolerancia fontos: A városnak 3 tornya volt: - protestáns templom tornya - katolikus sváb templom tornya - görög-katolikus templom tornya vers: Séta bölcsőhelyem körül Ady Endre szülőháza ma… És egykor Az ágy, amin a költő született Családi helyzet Ady Endre és édesanyja Ady Lajos által dedikált kötet Iskolái: Ady gimnazista korában A nagykárolyi piarista gimnázium Károlyi-kastély, Nagykároly Wesselényi Református Kollégium, Zilah Zilahot nagyon szerette - haladó szellemiség: Vajda Jánost is magyar polgársága van demokratikusabb légkör Mindig Érmindszentre és Zilahra emlékezik vissza Itt születnek első versei, itt ismerik föl először tehetségét. Kincs Gyula: a költő kedvenc tanára (görög-latin szakos) Kincs Gyula halálára írt verse: Üzenet egykori iskolámba
itt tanítják!
Debrecen 1 évig sem –jogásznak iratkozik be édesapja nyomására, s amikor az apa megtudja, hogy nem lesz jogász a fia, megtagadja a további segítséget tőle. Ezért újságíroskodik haláláig. 1899 – ugyanitt hivatásos újságíró lesz, de nincs igazi sikere Nem szereti ezt a helyet sem: „a maradandóság városa” – így hívja a konzervatív légkör miatt Cikkeiben újszerű hangvétel jelenik meg! lázadó támadja a korrupciót és a klikkuralmat A Debreceni Református Kollégium Hatvani István professzor, a „magyar Faust” 1
Nagyváradra kerül (1900) Nagyon szerette - „a Kőrös-parti Párizs” - 4 színháza, 6 folyóirata volt a második legnagyobb magyar város itt indul a Holnap-mozgalom A nagyváradi Fekete Sas Hotel Itt a
Szabadság c. folyóirat szerkesztője, de mivel később radikálisabb nézeteket vall, átmegy a Nagyváradi Naplóhoz . (1901) Újságíróként itt szerez országos hírnevet minden cikke lázadás A legnagyobb botrányt kiváltó cikke: Egy kis séta antiklerikális (egyházellenes) vonás jellemzi Emiatt 3 napi fogházra ítélik, majd a büntetés pénzbüntetés lesz, amit saját ellenségei fizetnek ki, hogy ne beszéljenek olyan sokat Adyról! Fiatal újságíróként EGY KIS SÉTA Vasárnap délután munkaszünet van, tessék egy kis sétát tenni. Megmondjuk azt is, hogy merre. Amerre mi ma jártunk. Közeledik a május. Zöldellő és virágos fák csalják úgyis az embert. Tessék sétálni a Schlauchpark, no meg az úgynevezett kanonok-sor felé. A kétfejű sas a püspöki székesegyházon ne botránkoztasson meg nagyon senkit. Ezt a nyomorult kényszerűséget már úgy látszik, hogy düh nélkül kell tűrnünk. De nézzék meg a kanonok-sort, s gondolkozzanak... Az előkelő, feszengő jómódról valló paloták redőnyei le vannak bocsátva. Lakosai a legmihasznább, legingyenélőbb emberek. Aki dolgozik közülük, az nincs is itt. Wolafka például dolgozik. De hogy? Felekezeti harcot, forradalmat szít a kálvinista Rómában. Az a nagyváradi hájú, kövér pap, aki csupa erő és vér és fanatizmus, többet árt a magyar társadalomnak s a magyarságnak, mint kilencven szocialista agitátor s ezer kétfejű sas. A többi is egytől egyig, mert hasztalanul vonják el ezer és ezer éhezőtől a kenyeret. Röviden: ez a kanonok-sor. Sétáljanak aztán el bármely külvárosi részbe. De erősítsék meg a szívüket. Mert nyomort, bűnt és piszkot látnak. Meglátják, hogy mennyi nyomort lehetne enyhíteni, s mennyi könnyet letörülni a kanonok pénzével. Ha ezt meglátják és átgondolják: eredményes volt a vasárnapi séta... Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22. 1904 – Párizsba utazik, 1905-ig ott van, innen írja tudósításait (Lédához megy föl 1905 – Budapest: a Budapesti Naplónál van – liberális folyóirat, főszerkesztője: Vészi József Első jelentős kötete: 1906. Új versek
1908
– a Nyugat megjelenése: Ady haláláig főmunkatársa a Nyugatnak. A Holnap-mozgalom:
2
A
mozgalom által kiváltott támadások miatt Ady sikeresebb társai ellen ír: Dukk-dukk affér c. cikk ebben főleg Hatvany Lajost támadja, de később bocsánatkérő verset ír hozzá: Hunn, új legenda A támadások a költő szimbolizmusa miatt vannak, mert érthetetlennek tartják, Ady A fekete zongora c. versével vág vissza A Holnap-antológia címlapja Fogadtatása: Szabolcska Mihály (1861-1930) verssel tiltakozott A Holnap erotikája ellen; Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlap főszerkesztője „hazafiatlanság"-gal vádolta. Herczeg Ferenc, az Új Idők szerkesztője A Holnapról írt bírálatában Adyt leválasztotta a többiekről, és sikerült is elérnie, hogy Ady egy gúnyos-epés cikkben megtámadja saját táborát (A duk-duk affér, 1908). A cikk megdöbbenést és zavart keltett, Juhász Gyulával párbajra is sor került (karddal). Később Ady visszakozott és bocsánatot kért „-…Igen ám, de önnek a nyomában kétszáz apró Ady száguld, s csörgeti a fegyverét… (Herczeg ferenc)
Ady: - Tehát, uraim, én nem vagyok semmiféle titkos társaságnak küldöttje, elnöke, sőt tagja sem. Nincs közöm az úgynevezett magyar modernekhez, s az én állítólagos irodalmi lázadásom nem is lázadás. Ravasz, kicsi emberek belém kapaszkodhatnak, mert türelmes vagyok és egy kicsit élhetetlen, de oka ennek se vagyok. Melanéziában van egy duk-duk nevű társaság, afféle ősformájú szabadkőmívesség, ahol a vezér ritkán tudja meg, hogy ő a vezér. Talán ilyen vezér lehetek én ugyanakkor, mikor a régi hasonszőrű magyarokkal való közösséget jobban érzem, mint ember valaha érezhette… Se
Balassánál, se Csokonainál, se Petőfinél újfélébbnek, modernebbnek nem tartom magamat. Különben is régen tisztázott dolog, hogy a modernek roppant szolid emberek: a jövendő klasszikusai. Nem vállalok semmi közösséget és sorsot azokkal, akik elfelejtettek magyarul is megtanulni. Nincs
dolgom azokkal, akik elolvastak néhány olcsó kiadású német könyvet, s most ennek az árán meg akarják váltani a magyar irodalmat. Nincs közöm a betegekhez, impotensekhez s mindazokhoz a fiatalokhoz, akik engem jobban gyűlölnek Gyulai Pálnál, aki végre - tudom nem is olyan nagyon gyűlöl. Ki vagyok, mi vagyok, mit jelentek, sem én, sem kortársaim nem dönthetjük el. De azt már jogom van kijelenteni, hogy a nevemben, cégérem alatt ágáló senkiket jobban utálom, mint általában engem szokás utálni. …Nevemben és mellettem egy csomó senki mozog, dúl-fúl, harcol és ír, akikhez semmi közöm. Én inkább akarnék központi főszolgabíró vagy alispán lenni Szilágy vármegyében, a vármegyémben, mint hírhedt költő.”
3
A Nyugat 1908 jan. 1-jei száma Főszerkesztő: Weigelsberg Hugó (Ignotus) Szerkesztő 1.: Fenyő Miksa Szerkesztő 2.: Osvát Ernő Főmecénás: Hatvany Lajos Viták a Nyugaton belül: Ady megosztja A Nyugat táborát. Ady és Kosztolányi közötti ellentét. Ady igazságtalanul elmarasztaló bírálatot írt Kosztolányi Dezső Négy fal között című verseskötetéről (1907), Kosztolányi éppen az ismét Párizsba távozó Ady helyét kapta meg a Budapesti Napló szerkesztőségében, s a lap vasárnaponként fölváltva közölte Ady és az ő verseit. Ady „irodalmi író"-nak nevezte Kosztolányit, holott ez inkább illett volna Babitsra, akit viszont Ady végül elfogadott - talán mert őt kevésbé érezte vetélytársának. Kosztolányi később, 1929-ben vett elégtételt, amikor pamfletet írt Ady messiás pózáról. (Toll) Ady miatt kellett minden nyugatosnak egyéni arculatot szereznie! Nagyon fontos ez a szerepe is!
A Léda - szerelem Diósyné Brüll Adél - Léda Ady első találkozásuktól módszeresen "ostrom alá veszi" az asszonyt. Levelekkel zaklatja, szinte belekényszeríti a kapcsolatba a nála öt évvel idősebb, szabad házasságban élő nőt. Léda nem akar megválni minden kapcsolatát toleráló férjétől. Alig egy évvel később magával viszi Adyt Párizsba. Szerelmi háromszög Diósy Ödön, Diósyné Brüll Adél és Ady között. Adynak párizsi lakásuk felett béreltek szobát. Közben szifilisz, Adyt a férj gyógyíttatja. Mind Léda, mind Ady hajlamosak voltak a heves indulatkitörésekre, többször is szakítanak, majd kibékülnek. "végleg". Léda nem állhatja Ady szenvedélybetegségeit (játék, nők és ital). A 1912-ben ért véget. A kapcsolat eldurvult. Ady szanatóriumba vonul : itt találkoznak utoljára. Léda egy pesti ügyvéd társaságában tűnik fel. Ady:
Elbocsátó szép üzenet látni szép hullásodat / S nem elhagyott némber kis bosszuját, / Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben (...)" A vers után Adél először öngyilkossággal fenyegetőzött, majd elutazott Párizsba. Dacára a versnek, még hónapokig reménykedik. a nő, hogy ismét találkoznak. De többé soha. Adél élete hátralevő részében nem is említi Ady nevét, míg a költő meg nem hal. Léda magányosan, hatvankét éves korában halt meg. "Akartam
4
Léda-versek Előzményei: Mihályi Rozália csókja Polgárpukkasztás: Az én menyasszonyom c. vers A hangvétel áthagyományozódik a Léda-szerelemben is. A szerelem témakörében szokatlan a lázadás! Diszharmónia Menekülés 1 biztos pont keresése Ide tartozó versek: Mert engem szeretsz Félig csókolt csók Meg akarlak tartani Tüzes seb vagyok Örök harc és nász Milánó dómja előtt Héja-nász az avaron Léda a mitológiában: Brüll Adél Ady és Léda A beteljesedés és a gyötrelem ellentéte! A Léda-verseknek van egy másik fajtája, a titok rejtély misztikum pl.: A könnyek asszonya A Léda arany-szobra Lédával a bálban
ahol jellemző:
Ugar-versek Magyarország társadalmilag elmaradott helyzetét kritizálják. Az újságírásból ültette át a témát a költő a költészetébe. (szakítás a Petőfi-hagyománnyal) Bírálják: a feudális maradványokat a provinciális, maradi gondolkodást Erre a témára Ady egy egész ciklust is szán az Új versekben: A magyar Ugaron Ilyen versek pl.: A magyar Ugaron (a ciklus záró darabja) A Hortobágy poétája A Tisza-parton Ugar Pénz-versek (hiányérzet-versek) létharc-verseknek is nevezik őket Léda Pénz a 3 legfontosabb téma Ady életében Halál Ady számára a pénz taszító dolog, de függ tőle. Erre a témára is szán 1 ciklust: Vér és arany kötet: Mi urunk a Pénz 5
Ady arra jött rá, hogy a világot pénzzel lehet meghódítani, nem is állt meg kezében a pénz. mitikussá válik a pénz az életében pl.: Harc a Nagyúrral (Új versek) Kocsi-út az éjszakában
Halál-versek A téma kordivat, a polgári elfogadás ellen való lázadás abban az időben egy dekadens életérzést eredményezett. Ady korai verseire jellemző, valószínűleg nem valódi élményeken alapulnak az ilyen témájú versei. Megjelennek A Halál rokona-ciklusban, de a Léda-verseknél is. Pl. Lédával a bálban Ilyen vers még: A Halál rokona Három őszi könnycsepp Párisban járt az ősz Kriesch Alaldár: Az ember a halál nyomában Kriesch Aladár: A halál az ember nyomában Próféta-versek Ady magát is egyfajta kiválasztottnak, prófétának tekintette (Illés-etika) Úgy gondolta, küldetése van! Ilyen versek: A magyar Messiások Az Illés szekerén Sem utódja, sem boldog őse... Magyarság-versek A magyarság sorskérdése a költészetben általános téma. (Kölcsey, Petőfi, Arany, Zrínyi, Vörösmarty) Ady új hangvétellel közelíti meg a témát: keserű, ostorozó átkozódó Alapkérdés: „Mit ér az ember, ha magyar?” Nekünk Mohács kell A föl-földobott kő A fajok cirkuszában Az Idő rostájában megállhatja-e a helyét a magyarsága népek versenyében Kuruc-versek Régies nyelvezettel, versformában írott hazaszeretet-versek. Ady is lázadó, „bujdosó” kisnemes Protestáns Sípja régi babonának Az utolsó kuruc Két kuruc beszélget Georg Philipp Rugendas: Kuruc–labanc lovas párbaj
6
Istenes versek A leggazdagabb istenes verseskötet : Az Illés szekerén: A
Sion-hegy alatt-ciklus Hangsúlyozott Balassi-rokonmság (protestantizmus, személyesség, intimitás) A versek keletkezési okai: Vallásosság Magány Betegség Szorongás (1908-1912 – minden kötetben 1 ilyen ciklus) A Sion-hegy alatt Álmom: az Isten Istenhez hanyatló árnyék Szeress engem Istenem Imádság háború után Biblia Pauperum: Illés mennybemenetele Forradalmi versek Először Az Illés szekerén kötetben jelennek meg ciklusban: Az utca éneke Megjelenésük oka: Társadalmi érdeklődés Politikai irányultság Ady az utolsó pillanatig várta a polgári fordulatot. Álmodik a Nyomor Rohanunk a forradalomba Csák Máté földjén Dózsa György unokája A Tűz csiholója A grófi szérűn Világháborús költészet Az ember esendősége A háború borzalmai Jövőtlenség, reményvesztettség Az eltévedt lovas (A Halottak élén) Emlékezés egy nyár-éjszakára (A Halottak élén) Ember az embertelenségben A béke utolsó pillanata: a sósmezői határátkelő Honvéd rohamszázad
7
A Csinszka -szerelem A Csinszka név Csucsán, Boncza Miklós kastélyában "született". Csacsinszky és Csacsinszka (ebből rövidült Csinszkává) Berta apja ura igen rossz szemmel nézte, hogy veje rosszhírű "éjszakák bajnoka", beteg ember és alkoholista. Csinszka Múzsa akart lenni. Árvaszéki engedéllyel házasodtak össze. Boncza Miklós nem adta rájuk atyai áldását. Az Ady család sem tudta elfogadni Csinszkát: Ady édesanyja féltékenyen figyelte menyét, míg Ady Lajos a költő haláláig megkeserítette a pár életét. Csinszka alig 17 éves volt, mikor megírta első levelét Adynak; alig 21, mikor felesége lett, és alig 25, mikor már férje meghalt. Alig egy hónappal Ady halála után Babits szeretője lett. Csinszka-versek A betegség és a háború miatti megtörtség Emberi hangvétel Csinszka minden fölött, erős intimitás, ragaszkodás Dalszerűség, egyszerű szerkezet Őrizem a szemed Cifra szűrömmel betakarva De ha mégis? Nézz, Drágám, kincseimre Ady és Csinszka Csucsán a kastélyban A csucsai kastély (ma Goga – múzeum) Ady és Babits Ady kézírása: Ady ravatala Ady temetése Ady síremléke Ady…
8