Ady Endre utca (Tata) A tatai Ady Endre utca az Országgyűlés tértől a Baji úti elágazásig tart, ahol a Vértesszőlősi utca kezdődik, mely az 1-es főút városon átvezető szakasza. Közelében terül el az Erzsébet tér.
Elnevezéseinek változása • • • • •
Öreg utca Fő utca Budai út Esterházy utca 1946-tól Ady Endre utca
A 18. századi kataszteri térképen Öreg utca a neve. 1850-ben két részre osztották az utcát. A kapucinus templomtól a melegvíz mellett levő Szőgyi-malomig (később Czégényi-malom) Fő utca, onnan a község végéig Budai utca. 1864-ben a település közepén lévő utca ismét a Fő utca nevet viselte. Ebben az évben nevezték el a Szarka fogadó mellett a Budai utcáról az angolkertbe vezető utat, Szarka köznek. 1905-ben a tóvárosi képviselő- testület döntése alapján a kapucinus zárdától a Sőllősi útig – az Esterházy-családnak a városért tett érdemeit elismerve – Esterházy utcának nevezte el. 1946-ban az utca, a költő Ady Endre nevét kapta.
Épületei Kristály szálloda Az eredeti földszintes, nádfedelű Szarka fogadó az 1740-es években már megvolt. Ugyanis a grófi kastély csak 1777-re épült fel, s addig is az Esterházy grófhoz érkező vendégeket itt szállásolták el. Ennek érdekében 1766-1769 között Fellner Jakab tervei alapján a fogadót emeletesre építették át. Kazinczy Ferenc 1803-ban balesetekor a következőket írta Tatáról: ”…a két ló elragadá szekeremet…felfordulék. Orron nyerge bé vala törve, bal könyököm összezúza ferslágom (nagyobb láda)…kocsim össze volt törve. Megfordultam, s visszamenék a Szarka nevű fogadóba…Egy sváb asszony a fogadóig kísért. Nyolc napot tölték Tatán. ….” Splény Béla, aki a tatai piarista gimnáziumban tanult, 1827-ben emlékirataiban írta: ”Tóvárosba érve. Itt volt az angolkert. Itt volt végtére egy díszesebb emeletes vendégfogadó is, ahol nyilvános bálokat is tartottak.” Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1849. május 2-án és 3-án Görgey Artúr főhadiszállása volt a Szarka fogadóban. 1859. december 8-án délután 5 órakor Szarkához címzett fogadó termeiben műkedvelő hangversenyt tartottak Kazinczy Ferencnek, a magyar nyelv nagy művelőjének évszázados ünnepélyén. 1883-ban a vasútépítés megindulása indokolttá tette, hogy a Szarka fogadót átalakítsák. A régi éttermet is átépítették és díszes új étteremmé alakították. A kármentős bormérést és az ivót elkülönítették. A vendégszobák számát szaporították. 1891 áprilisában a Szarka vendéglő
gazdát és nevet cserélt. Gerzsabek Károly budapesti kávés az új tulajdonos és ezután a Szarka fogadót Esterházy-szállodának nevezték. Az épület az átalakítása során nyerte el a mai eklektikus formáját. A szálloda nagytermében 1912-ben a tatai és a tóvárosi Nemzeti Munkapárt tartotta alakuló nagygyűlését. Az Esterházy Szállodát 1902-től 1942-ig Noll Miklós (1870-1942) bérelte. A Noll házaspárnak köszönhetően az Esterházy szállodának, étteremnek, kávéháznak ez az időszak a fénykora. Az 1930-as években a Tata-Tóvárosra látogató színtársulatok évente több alkalommal színműveket és operetteket mutattak be az Esterházy szálló nagytermében. 1945 után többször átépítették és modernizálták az épületet, mely a Kristály szálloda nevet kapta. Fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda Erzsébet szárnya 2005-ben készült el. Ekkor épült a mélygarázs is, ahol személygépkocsik és kerékpárok tárolása biztosított. A 2007 májusától felújított József szárnyban további szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Közülük egyet a mozgássérültek is használhatnak.
Spar áruház Az Országgyűlés térnek és az Ady Endre utca elejének a rendezése 1974-ben valósult meg. A Fegyveres erők klubja és a Kristály szálloda között levő földszintes boltokat lebontották. Helyükre lakásokat és egy modern önkiszolgáló boltot építettek. Ezt az üzletet 1991-ben vásárolta meg a Generál Kereskedelmi Vállalattól a Spar, és itt nyitotta meg Magyarországon az első boltját. 2007-ben Pencz Tibor építészmérnök irányítása alatt a Pro Art Kft munkatársai teljes körű átépítést és felújítást hajtottak végre az épületen, csak a fő falak maradtak érintetlenül. Az átalakítás 200 millió forintba került.
Okmányiroda A mai Vaszary János általános iskola elődjének az 1905-ben történt megépítésekor az ott álló földszintes községházát elbontották. Tóváros képviselő-testülete elhatározta, hogy községházát építenek. Helyét az Esterházy (ma Ady Endre) utca 22. szám alatt jelölték ki. Az új tóvárosi községházát 1925. szeptember 27-én Klotz Ignác prépost-plébános szentelte fel. Lugossy Gyula főjegyző és Halmos Antal jegyző ismertette az építés történetét. Az eklektikus épület, a barokk stílus utánzásával - árkádíves előugró manzárdtető – segítette a város légkörébe való beilleszkedését. 1938-tól Egészségház. A második világháború után orvosi szakrendelő. 2010től Okmányiroda.
Tó mozi A némafilmek vetítésére Tóvároson Budapesttel egy időben , 1910-ben a mai helyén nyílt Tata-Tóváros első mozija Est mozi néven. Tulajdonosa Edelkraut Béla, akitől a mozit 1921ben Noll Miklós vette meg. Az 1920-as évek külföldön a némafilm gyártás virágkora. A tóvárosi moziban a némafilmek vetítésekor a vászon előtti színpadon az esemény kísérésére négy tagú zenekar játszott. A szünetben frissítőket hordtak körbe. A legnagyobb kasszasikert 1922-ben a Lady Hamilton és 1928-ban Az éjjeli rém (Rin-Tin-Tin) c. film jelentette. Az Est moziban 1930-ban vetítették az első magyarul beszélő énekes hangos filmet a Csak egy kislány van a világon, főszereplők Jávor Pál és Eggerth Márta. 1935-ben ünnepelték az Est mozi 25 éves jubileumát. Két év múlva, 1937-ben mozit modernizálták. Kiépítették a teremben a zsöllyét, a zártszéket és leghátul a páholyokat. A két község 1938-ban bekövetkezett egyesítése után ez a mozi maradt meg Tó mozi néven a községben. Az 1990-es évek elején az utca képét moódosító emeletes teraszt építettek hozzá. Napjainkban is ez a mozi működik Tatán.
Országgyűlés tér (Tata) Országgyűlés tér, Tata város, Tóváros nevű részének központja, az Ady Endre utca kiinduló pontja.
Története A 18. század végén Barátok környékének nevezték. 1901-ben a település életében döntő szerepet játszó Esterházy családról a tér az Esterházy tér nevet kapta. A politikai széljárásnak megfelelően később Fő tér, Petőfi tér valamint Hősök tere is volt. 1946-ban kapta az Országgyűlés tér nevet annak emlékére, hogy II. Ulászló király kevés megszakítással, 1510 nyarát Tatán töltötte. Itt volt a királyi udvartartás és ide hívták össze országgyűlést is. A mai kapucinus templom és rendház előtti téren ülésező országgyűlést maga a király vezette. A tanácskozáson országos méltóságok, Bakócz Tamás esztergomi hercegprímás és Perényi Imre nádor kétszáz főnyi lovas kísérettel, külföldi uralkodók (a pápa, a lengyel, a francia, a török, Velence) követei vettek részt. 2010-ben Tata város ünnepség keretében emlékezett a nevezetes országgyűlés 500. évfordulójára. 1510-ben II. Gyula pápa megszentelt kardot és kalapot küldött II. Ulászló magyar királynak, hogy ne lépjen be a Velenceiek ellen a ligába. Ennek az emlékére, a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti aranyozott kard másolatának a szobrát állította fel az önkormányzat 2010ben az Országgyűlés téren, a kapucinus templom sarkánál. A kapucinusok letelepedésüktől kezdve, első alkalommal 1744-ben itt a téren rendezik a „porciunkula – búcsút”. Augusztus első vasárnapján tartják, emlékére a rendalapító Szent Ferenc halálának helyén, Porciunculaban épült templomban.
Látnivalói Kapucinus Rendház Az 1743-ban Tatára érkező kapucinusok építették fel 1744-ben a török háborúk idején elpusztult ferences kolostor közelében.
Kapucinus templom 1744-1747 között Esterházy József gróf építtette. 1748-ban lerakták alapját a kertjük végében folyó pataknál a „Barát- kallónak”, amely később az egész rendtartományt ellátta a csuhához szükséges posztóval. Az építkezésnél Fellner Jakab a később híres építész pallérként dolgozott. A templom az egyszerű külső mögött a barokk művészet értékeit rejti. A homlokzata oromzatos, vörös márvány kapuzatát voluták díszítik, fölötte az Esterházy-címer található. Felette Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló festmény látható és egy napóra. Fazsindelyes huszártornya van, belső tere egyhajós, berendezése a XVIII. századból származik. A barokk Főoltár Josef Becker, az oltárszekrény Gode Lajos szobrász műve. A főoltár képét Karl Auerbach és Kaspar Reisner bécsi festők készítették. A mellékoltárok képeit Plackó Károly, a refektórium Utolsó vacsora képét Anton Stippinger festette. A templomban látható szobrok közül Szent József 1890-től, Szent Antal 1899-től, a Mária és Jézus Szíve szobrok pedig 1901-től vannak a mai helyükön. A templom mögött 1914-ben a kapucinus atyák vezetésével a bentlakó diákok részére kollégium épült, az úgy nevezett Szeráfikum (angyali), ami ma speciális, kisegítő iskola.
Harangláb Az Országgyűlés téren, nem messze a kapucinus templomtól, láthatjuk Tata egyik jellegzetes műemlékét, az Óratornyot. A nyolcszögletűre sarkított zömök építményt Fellner Jakab tervezte. Az építmény alsó része téglából, felső része fából készült. Ezt a felső részt Tata ismert ácsmestere - Fellner munkatársa - Éder József építette 1763-ban. Jellegzetessége, hogy az Óratorony faszerkezetének összeállítását az ácsmesterségben ismert „lapolásokkal”, faszegekkel végezték. A torony belsejében talált falazott fülkét a néphagyomány szerint városi fogdának használták. Az első világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya helyén volt a temető. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték. A négy fióktetőbe órákat helyeztek el. 2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.
Vaszary János Általános Iskola A teret hosszában ez az egyemeletes épület zárja le. A Belvárosi temető szélén 1856-ban még a régi két osztályos vegyes vallású „tanodában” tanítottak. Az iskola 1875-ben négy tantermes községi jellegű iskolává alakult. Oldalszárnyként hozzáépítették a községházát. Az új állami iskola építésének gondolata 1902-ben érlelődött meg. Az új emeletes iskolát az 1904-ben lebontott községháza és a régi iskola helyére építették. Tatáról az épület emeletére, a négy tanterembe és az igazgatónői lakásba beköltözött a polgári leányiskola. A földszintet az elemi iskola foglalta el. A tornatermet közösen használták. Az iskolát 1906. november 22-én szentelték fel. A tóvárosi hat osztályos Állami Elemi Népiskolát az 1930-as évek elején Komárom-Esztergom megyében egyedül itt fejlesztették VII-VIII. osztályossá. A II. Számú Általános Iskolát az 1960-as években Vaszary János festőművészről nevezték el, aki 1910-től az 1939-ben bekövetkezett haláláig sokat tartózkodott a tatai műtermes villájában. Sírja, feleségével együtt az Almási úti temetőben van.
Szökőkút 2002 őszén megépítették a Május 1. utat lezáró körforgalmi csomópontot, a régebbi lámpás kereszteződést kiváltva ezzel. A közepén 6 méter átmérőjű szökőkutat építettek, amit 2004ben Tata francia testvérvárosáról, Dammarie-lès-Lys-ről neveztek el. A karácsony előtti időszakban adventi koszorúnak szokták feldíszíteni, nyáron pedig éjszaka kivilágítva díszít. A karbantartás elmaradása miatt 2008-ban teljes felújításon esett át, aminek 2,5 millió forintos költségét az önkormányzat állta. Kicserélték az elrozsdásodott vezetékeket, fúvókákat. Felújították a motort és a szivattyúkat is A régi lámpákat kicserélték és még be építettek két darab új fényforrást is. 2011 augusztusában megkezdődött a körforgalmi csomópont kiszélesítése, korszerűsítése.
Az 1956-os forradalom emlékműve A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából pályázatot írtak ki, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából állítandó köztéri képzőművészeti alkotások támogatására. Tata Város Önkormányzata, Szilágyi Bernadett szobrászművész művével pályázott, a 10 031 000 forintos költségvetésű alkotáshoz 3,8 millió forint támogatást nyertek el. A szobor földre hulló, kettétört lyukas lobogót ábrázol, mely felvillantja a szabadságot, egyben megjeleníti a forradalom bukását. A közel öt méter magas krómacél plasztika oldalait az aláhulló zászló két fele alkotja, talapzata a már földre ért hullámzó anyag. A szobor formája kitárt kaput idéz, a meghasadt lobogó alatt át lehet menni az emlékmű közepén. A mű a „Sza-
badság kapuja” címet kapta. 2006. október 23-án 15 órakor avatták és koszorúzták meg, majd Molnár V. József néprajzkutató valamint Michl József, Tata polgármestere mondott beszédet, és a 25. Klapka György Könnyű Lövészdandár zenekara működött közre. A körforgalmi csomópont felújítása miatt, tervezik a műalkotás áthelyezését egy másik, méltó helyszínre.
Kossuth tér (Tata) A Kossuth tér Tata óvárosának központja. A Kocsi utca kiindulópontja.
Története A teret eredetileg piac és vásár tartásra használták. Nevét többször is változtatták: a 19. század elejétől Piaci vidéknek, Piac térnek, Fő térnek és Kossuth Lajos 1894. évi halála után, 1895ben Kossuth térnek nevezték el. A teret, mai parkosított formájában, 1964-ben alakították ki, ekkor helyezték el Brém Ferenc süttői mészkőből készült Vízbe néző lány című szobrát. A tér közepén háromszög alakú talapzatból kiindulva 17 méter magas obeliszk tetején levő felhőgomolyagos földgömbön, jobb kezét szívére tartva áll Mária Immaculata (Szeplőtlen Boldogasszony), Schweiger Antal 1780 táján készített szobra, mely eredeti alakjának megtartásával Szakál Ernő újította meg 1961-ben.
Épületei Posta (Kossuth tér 19.) A 19. század végén magánházaknál működő postát és távírdát 1902-ben egyesítették és ekkor költözött mai helyére a postahivatal. Bejárata akkor a Rákóczi utca felől volt. Az 1970-es évek elején az épületet kívül felújították és belül is átalakították.
Fischer-ház (Bercsényi utca 1.) A 18. század végén épült barokk stílusú manzárdtetős lakóház. Az épületben 1799. március 25-én született Farkasházy Fischer Mór, aki 1839-ben Herenden megalapította a porcelángyárat. Fischer Mór és legkedvesebb fia, Dezső Herendről az ősi tatai családi házban telepedett le, ahol megvalósították az európai hírű porcelánfestő műhelyüket. Tervezték a fehér edény gyártását is, de megvalósítását Farkasházy Fischer Mór 1880 februárjában bekövetkezett halála meghiúsította.
Városháza (Kossuth tér 1.) A jelenlegi épület helyén állt a földszintes községháza. A városháza építésére meghirdetett pályázatra beérkezett öt pályázó közül Geschery Antal fővárosi építész pályázatát fogadták el. Az építési szerződést 1885-ben Witauschek Vencel építőmesterrel kötötték meg. A városi hivatalokat az átépítés idejére a Hajdú utcai Hannigné-féle (ma Béres szanatórium) házban helyezték el. Az épület homlokzatára felkerült a Tata városa a közügyért - 1885 aranybetűs felirat. 1885-ben készült el.
Gyógyszertár (Kossuth tér 2.) A gyógyszertárat 1774-ben alapították. Első tulajdonosa: Nirtit Ferenc gyógyszerész volt. 1876-ban Bischoff Lipót gyógyszerész vette át a patika vezetését. 1907ben Michl Géza megvette a gyógyszertárat. 1949-ben meghalt, s özvegyének a haszonélvezeti joga 1950. július 28-ig, a gyógyszertár államosításáig tartott.
Kőkúti Általános Iskola (Kőkút köz 2.) A Kossuth térhez közel 1982-1983-ban épült fel a 16 tantermes, testnevelő tagozatos általános iskola, 600 adagos konyhával. 1989. március 15-én az iskola udvarán felavatták Petőfi Sándor szobrát, Várady Sándor szobrászművész alkotását. 2009-ben az iskola mellé megépítették a város és a környező községek iskolásai részére a Tanuszodát. Az iskolában többek között működik egy Diákönkormányzat ( DÖK ) amiben minden osztályból 1 képviselő vesz részt. Ebből a felsőtagozatos testületből választják ki azt a tanulót/tanulókat akik képviselik az iskolát a VDÖK-vagy más néven Városi Diákönkormányzat-ülésein. Az iskola kiemelkedően jó mindenféle sportok terén, jelentősebb díjakat a leány kézilabda és a fiú focicsapatok érnek el, de talajtornában és úszóversenyeken is aktívan részt vesznek. Ám nem csak a sportban jók az ott tanuló diákok. 2000-ben létrehoztak egy ún. minerva osztályt, ami a színjátszás rejtelmeibe avatja be a kis elsősöket. Sulyokné Nagy Tünde elismert drámapedagógus sikeresen fogja össze osztályait, akik sok verseny, többek között a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó arany érmeit is elhozták már, több ízben is.
Zeneiskola (Kossuth tér 10.) Az épületet a 19. század elején vendéglőnek építették. A nagykapu és az ablakok fölött levő griffmadarakról Griff vendéglőnek nevezték. 1830-tól 1834-ig Forsl János volt a bérlője. A lóistállójáról, zsokéiról híres Szemere Miklósról, aki itt a vendéglőjében tartotta összejöveteleit, Szemere Szállónak nevezték el. A vendéglőt 1905-től Simon János bérelte. Az 1930-as évektől Hajba Sándor volt a tulajdonosa. Az 1870-es évektől a Tatára látogató vándor színtársulatok a vendéglő nagytermében színdarabokat mutattak be. A tatai egyesületek öntevékeny színjátszóinak is gyakran adott otthont. Nagytermében, 1910-ben Justh Gyula, az 1930-as évek végén Móricz Zsigmond tartott előadást. Az államosítás után 1950-től Béke kultúrház volt a neve. A Zeneiskola, jelenlegi nevén Menner Bernát Zeneiskola Tata Város Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, 1970-ben költözött az épületbe és 2010-ben helyezték át a Fazekas utcai Általános Iskola régi épületébe, melyet még abban az évben kívül-belül felújítottak.
Tatai Református Gimnázium (Kossuth tér 11.) Pontosan ugyanazon a helyen, ahol 1608-tól 1759-ig református iskola (1660-tól középiskola) volt, kezdte meg működését az iskola.Az épület helyén a 19. század elején ispotály működött. Kórházzá az 1831 augusztusától október végéig dühöngő kolerajárvány idején vált. Az épületet a nagy tűzvész 1834. március 11-én elpusztította. Helyén 5229 Ft költséggel emeletes kávéházat építettek. 1869-ben átalakították kaszinónak. Az épület utcai frontján megmaradtak az üzletek. Erkélyéről országgyűlési képviselők szóltak a nagygyűlések résztvevőihez, 1907-ben Giesswein Sándor, 1945-ben Veres Péter. A Tatai Járási Bíróságot és a Telekkönyvi Hivatalt 1952-től a régi helyéről ide helyezték át. Húsz évig a melléképületben volt a mentőállomás. 1974-től a Városi Bíróság működött itt, melyet 1985ben áthelyeztek Tatabányára. Több mint tíz évig a Talentum Általános Iskola és Gimnázium bérelte az épületet. 2004-ben a református egyház iskola céljára megvásárolta. 2008 május.18án adták át a korszerűen berendezett, háromszintes új épületszárnnyal bővült iskolát. 8 tanteremmel, 4 csoportszobával, szertárakkal, vizesblokkokkal bővült. Szeptembertől már ott folytatódik a tanítás.
Mázsaház (Kossuth tér 12.) 1820-as évek körül épült a földszintes, egész homlokzata előtt nyolc négyszögletes pilléren nyugvó tető alatti árkáddal. Az épület előtti nagy mázsán mérték le a kocsikat a rajtuk szállított gabonával, szénával. A tulajdonosáról nevezték Czermann-háznak és az 1930-as években Weisz-háznak is. A mázsaházat az 1930-as évek közepén, a kocsik szemetelése miatt, a Kossuth térről kivitték a Móricz Zsigmond térre, ahol a második világháború utáni években megszűnt
Római katolikus plébániatemplom A tatai városrész főterén álló, középkori plébániatemplom a 18. században már meglehetősen romos állapotban volt. 1751-ben alapították az ezt felváltó, új plébániatemplomot, amelyet eredetileg Szent Márton tiszteletére kívántak szentelni, de végül is az időközben beomló gótikus várkápolna Szent Kereszt titulusát örökölte. A főtér felett emelkedő magaslatot, az egykori kőbánya dombját szemelték ki a tájból messzire kiemelkedő kegyúri templom helyéül. Az eredeti tervet a jeles bécsi építésztől, Anton Pilgramtól rendelték meg, de a hosszan elhúzódó építkezést Fellner Jakab irányítására bízták, ezért az eredeti tervet nyilván többször is módosító tatai mestert tekintjük a nagytemplom alkotójának. • • • •
1751. október 24.: alapkőletétel 1777: kész a két torony 1778: a toronyóra beszerelése Fellner Jakab 1780-ban meghalt, az épületet Grossmann József fejezte be 1784-ben.
A két barokk sisakkal lezárt csaknem 60 méter magas tornyok közül az északiba egy 15 és egy 30 mázsás, a keletibe egy 68 mázsás harangot helyeztek fel. Az épület külső és belső díszítésében a késő barokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A kétboltszakaszos, cseh süvegboltozattal fedett főhajóban a Szeplőtelen Szűz Mária (Mária Immakuláta), Szent Anna, Szent Márton és a Szent Család mellékoltárait helyezték el. A főhajónál szűkebb terű szentély főoltárán oszlopos architektúrában a Kálvária faragott korpusza emelkedik. A templomtér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a gazdag faragványú szószék, Gött Antal alkotása, valamint Hubert Mauer festménye (1799), amely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja. A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye (1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. A gyóntatószékek és padok copf stílusúak. Fellner Jakab a mű elkészültét nem érhette meg, de végakaratának megfelelően a templom kriptájában temették el – akárcsak más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mestereket és művészeket, valamint Károly Ambrus hercegprímást és Esterházy Ferenc grófot. 1940-ben rendezték a templom előtti teret, Wälder Gyula tervei alapján, és felállították Fellner Jakab Ungvári Lajos által készített, egész alakos szobrát. Az 1990-es évek végére a templom állaga leromlott. Először a tető felújítását végezték el. A 2000-es évek elején megtörtént a templom vakolása. A meglazult toronysisakokat a 2009-2010 években vörösréz lemezzel újra burkolták.
Fazekas utcai Általános Iskola (Fazekas utca 43.) Esterházy Ferenc gróf a nagytemplom mögötti részt a katolikus egyháznak ajándékozta, hogy ott új elemi iskolát építsenek. A terveket Kerekes András építész készítette. Az iskola építésére az egyház állami segélyt kért. A kultuszminiszter 40 000 pengőt biztosított, a hiányzó 40 000 pengőt a hitközség adományozta az építkezésre. Az építőanyagot az uradalom ingyen adta és a helyszínre szállította. A hat tantermes, díszteremmel, igazgatói
lakással ellátott iskola, 1930. szeptember 7-ére készült el, és Mohl Adolf apátkanonok szentelte fel. Szent Imre-év lévén az iskola a herceg nevét vette fel. 1969-1970-ben az öreg iskola mellé négyemeletes iskolát építettek, melynek a lapos tetejét 2004-ben cseréptetős sátortetővel fedték be. 2010-2011-ben az 1930-ban felavatott iskola épületét, a teljes külső megújításával, ablakok és ajtók cseréjével teljesen felújították.
Római katolikus plébánia (Kossuth tér 15.) A nagytemplom szomszédságában, a 18. század végén épült. A térre néző homlokzatán három rokokó ráccsal díszített ablak van, egy 1925-ben közbeiktatott, a tatai születésü Giesswein Sándor munkásságát megörökítő, emléktáblával. A plébánia épületét 1883-ban, az 1960-as és 2000-es években tatarozták.
Kálvária-domb (Tata) Kálvária-domb (é. sz. 47° 38′ 20″, k. h. 18° 18′ 58″), Tatán a Kocsi utca mellett található domb, mely 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az itt található ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi). A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni. Télen hó esetén szánkópályaként használják a környéken lakók.
Geológiai Szabadtéri Múzeum 1984-ben létesítették, geológiai és paleontológiai (földtani és őslénytani) szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezozoikumának, a Föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. Az egykori kőfejtőben, a fehér, vörös és zöldesszürke mészkő-, kovakő-, homokkő- és márgarétegekben felfedezhetők a kőzetekben található ősmaradványok (Megalodus kagylók, Congeria kagylók, csigák.). E korszak nagy kiterjedésű tengerének fejlődéstörténetét tükrözik a bemutatóhely üledékes mészkő kőzetei. A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, amelyet felfedezői Megalodus-barlangnak neveztek el a járatok falán nagy számban kipreparálódott triász élőlények – a Megalodus kagylók nyomán. A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt kovakőbányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató. A park bejárati székelykapuját Cs. Kiss Ernő fafaragó népművész készítette 2000-ben.
Kálvária kápolna A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. Nevének előfordulása 1446-ból Zenthyvanhegye alakban olvasható. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták. A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.
Kálvária-szoborcsoport A kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és Szent János apostol alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.
Fellner Jakab kilátó A Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengőért. 1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését. Az 1960-as évektől Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.
Víztorony A kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony, 30 méteres magasságával hozzátartozik a domb látványához. Napjainkban a torony műemléki védettséget kapott, és az üzemeltető vízmű nemcsak műszaki létesítményként használja, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt - az épület kiváló akusztikájának köszönhetően - hangversenyeket is rendeznek.
Zsidó temető A Kálvária-domb mellett találjuk a Kálvária utcát, ennek végén van a magas kőfallal körülvett temető. Melyet Goldberg Izidor (1911-től 1940-ig tatai rabbi) munkájában közöltek szerint 1740-ben nyitottak meg. Olyan híres emberek nyugszanak itt, mint Farkasházy Fischer Mór, Handler Márk (1837-1911) rabbi és Tata gazdasági, társadalmi életében jelentős szerepet játszó Fischer, Englander, Ganz, Grossmann, Lopold, Pollák, Steiner, Weisz családok.
Angolkert (Tata) Angolkert vagy Angolpark, Tatán, a tóvárosi városrészben, az Öreg-tóhoz közel található, egyik bejárata az Erzsébet térről nyílik.
Története Az Angolkertet 1783-ban Böhm Ferenc mérnök építette. A kert kialakításának kedvezett a feltörő források (Kék-forrás, Najád-forrás) vize, a természeti környezet és a Cseke-tó. A tavat az ott működött Kalló-malom tulajdonosáról nevezték el. 1803-ban Kazinczy Ferenc is megtekintette az angolkertet, majd 1831-ben újból visszatért, és gyönyörködött a szép platánsorban. A látogatás emlékére 1964-ben állították fel a Kazinczy padot a Cseke-tó partján. A park a Cseke-tó körül található, de bizonyos mértékben az egész városra kiterjed. 1955től természetvédelmi terület. Az 1960-as években a források működésének megszűnése után itt fedezték fel az Angyal-forrási-barlangot és a Tükör-forrási-barlangot. Ezek zártak, a nagy közönség számára nem látogathatóak.
Látnivalói Műromok Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencés majd a domonkos rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el
Török mecset Az Angolkert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült 1840 körül
Kiskastély Az Esterházy család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette
Szabadtéri színpad 1934–1937 között Tata-Tóvárost országosan is elismerté tették a Júniusi hetek keretében, az itt megrendezett szabadtéri játékok. A színpad kiépítése és a Magyar Királyi Operaház művészegyüttesének meghívása a zenét kedvelő gróf Esterházy Ferenc nevéhez fűződik. Az ünnepi játékok műszaki vezetője Tolnai Pál volt. A zenekart Ferencsik János vezényelte, a darabokat Oláh Gusztáv rendezte. Színre került: • • • •
Bajazzók Csongor és Tünde táncjáték Tannhauser Eisler Fanni
•
Sigfried
A Júniusi hetek megrendezése során a városba látogató rendezők, színészek a film számára is felfedezték Tata-Tóvárost. A filmek jelentős részét az Angolkertben forgatták. • •
1935-ben Nem élhetek muzsikaszó nélkül 1940-ben Kalmár László rendezésében, Jávor Pál, Simor Erzsi, Tolnay Klári főszereplésével a Tóparti látomás felvételei készültek a Kék-forrás környékén és a kiskastélyban.
Pezsgőgyár Az angolkert szélén valószínűleg Fellner Jakab művének tekinthető az 1770 körül épült Esterházy Pezsgőgyár. Nagyméretű középrészen utóbb három szintre osztott egyemeletes épület, kiugró oldalrészekkel, kétoldalt hosszú földszintes szárnyakkal. Ipari műemlék.
Pálmaház A Hattyúliget utcai bejárathoz közel építette fel Esterházy Ferenc a Pálmaházat. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött, és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna-bálokat.
Olimpiai Edzőtábor Az angolkert Baji út felőli részén 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres 1948-as londoni olimpia után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak. A tábort négyévenként fejlesztették (szállodai rész, konferencia terem, tornacsarnok, futófolyosó, új labdarúgópálya, öttusa lőtér), s napjainkban már fedett uszoda, fedett teniszpálya is segíti a sportolók felkészülését. A magyar sport egyik fellegvára lett.
Öreg-tó Az Öreg-tó Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében, Tata városban található. Mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halastava.
Fekvése A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át.
Méretei • • •
Üzemvízszintje 129,46 mBf, az ehhez tartozó vízfelület 202 hektár, tározótérfogata 4,6 millió m³. Teljes területe 269 hektár. Kerülete a parti séta úton mérve 7,06 km.
Története A helyén, már a Pleisztocén korban is itt húzódó, forrásokkal táplált mocsárvilág terült el. A tó kialakulása összefügg a domborzati viszonyokkal, a tó mai medrében és a környéken működött nagy számú forrás vize a mélyebb részeken összefolyt, és tóvá terebélyesedett. Ekkor még ilyen nyílt vízfelületekkel, nádasokkal és lápokkal váltakozó táj volt a helyén. A tavat az Által-ér táplálja, és régebben források is fakadtak a tóban. Az 1961. szeptember 2-án a tatabányai XV/b akna súlyos vízbetörése után a fokozatosan elapadó tatai források sorsára jutottak a tóban levő források, így ezek működése is megszűnt. A római korban létesült az Által-éren épített völgyzárógát révén. A gát az ér 10+558. mederszelvényében található. 1740-es években Mikoviny Sámuel neves vízrendező mérnök tervei alapján közelítőleg mai formáját nyerte el. Ezt a helyén elterülő mocsarak lecsapolásával érték el. 1700-as évektől – mint az Esterházy hitbizomány része – halastóként üzemelt egészen 1965-ig. Ezáltal vált Magyarország legrégibb halastavává. 1946 és 1965 között a kezelő a Tatai Halgazdaság, illetve jogutódja, a Tatai Állami Gazdaság. 1977-ben nyilvánították megyei jelentőségű természetvédelmi területté. 1989. március 17. óta a ramsari egyezmény védelmét élvezi. 1993-ban tiltotta meg egy miniszteri rendelet, a korábban igen nagy zavarást jelentő vízivad vadászatot, végérvényesen a tavon. 2006-ban megállapodást kötött Tata és holland partnervárosa, Alkmaar önkormányzata, az Által-ér Szövetség és az IVN HAL civil környezetvédelmi egyesület a tó és környezetének megtisztítása érdekében. „A program legköltségesebb (…) része az Öreg-tó iszapkotrása.” A korábbi „ötven évben körülbelül egymillió köbméter, műtrágyákkal szennyezett anyag gyűlt fel a tóban. Amíg ezt el nem távolítják, addig nincs jelentős hatása a tóba jutó víz tisztításának.” Később az „Által-eret először egy húszhektáros tavon vezetnék keresztül”, ami 90%-os hatásfokkal, biológiai úton tisztítaná meg a patakot.[1] 2005-ben a tó forrásainak egy része újjáéledt, mára már a vízszint emelkedés 15%-ért felelősek.
Árvizei • •
• •
1939. május 23-ai árvizet, az Által-ér vízgyűjtő területén lehullott, felhőszakadásszerű eső okozta. 1953. június 9-én Dad község környékén 260 mm eső hullott. A vízgyűjtő területre 32,7 millió m³ csapadék esett. Ebből a tavon 13,2 millió m³ vízmennyiség haladt keresztül, az árhullám négy napon át vonult le, gyorsaságára jellemző, hogy 1953. június 9-én 14 órakor 410 cm-t mutatott a vízmérce, 37 órával később, 1953. június 11-én 3 órakor már 566 cm volt az vízállás. 1963 2010 májusában a csapadékos időjárás következtében 258 centiméteres vízállást mértek az áradó Öreg-tavon, ez átlagos vízállásnál körülbelül egy méterrel magasabb.[2]
Működtetése A tavat ősszel leürítik, tavasszal feltöltik. Mivel klasszikus árapasztó mederrel illetve műtárggyal nem rendelkezik – ellentétben a völgyzárógátas tározók többségével – a vízszintszabályozáson, feltöltésen-leürítésen kívül az árapasztást is az öt zsilipen keresztül kell megoldani. Az öt zsilip közül legjelentősebb a Vecserei zsilip. A tatai Öreg-tó, a völgyzárógát vízfelőli kőtámfala és az öt zsilip a Magyar Állam tulajdona, kezelője és üzemeltetője az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1939, 1953, és 1963 nyarán levonuló katasztrofális árvizek rámutattak a nagyvizek levezetésének hiányosságaira. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ezért 1968–1969-ben átépítette a Vecserei zsilipet gyakorlatilag a mai formájára. Azóta csak kisebb-nagyobb karbantartási munkákra, illetve a mozgató berendezés korszerűsítésére került sor 1986-ban.
Élővilága A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében. Rendszeresen 20 000 egyednél is több madár tartózkodik itt. A vetési lúd (Anser fabalis) európai telelő állományának 12%-a tartózkodik itt. A nagy lilik (Anser albifrons) szintén jelentős állománya telel a tavon. A ludak közül még a nyári lúd (Anser anser), a rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus), az apácalúd (Branta leucopsis) és az örvös lúd (Branta bernicla) is megtalálható a területen. A fokozottan védett vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) vonuló egyedeit egyre gyakrabban látni errefelé. Az átvonuló – telelő madártömegek megfigyelését segíti a tó partján 1999-ben felállított 11 méter magas megfigyelőtorony is.
Műemlékek a tó partvonalán Épületek A tó látványának leginkább meghatározó és legnagyobb eleme a Tatai vár, mellette található az Esterházy-kastély. A tóvárosi oldalon két lakóház, a Hamary-ház (Tópart u. 6.) – itt született 1826. március 26-án Hamary Dániel, aki a 1848–49-es forradalom és szabadságharc tatai szervezője volt, és Klapka György alatt a komáromi várban szolgált, és az Axmann-ház (Tópart u. 8.) – 1833-ban Axmann Mihály építtette, klasszicista stílusban. 1860-ban itt született Bláthy Ottó, határozza meg. Közvetlenül a vízre épült a Vízi vágóhíd – Fellner Jakab tervei szerint készült 1780 körül. Az épületet vastag nádfedél borítja, amelyet az ebből kialakított „harcsaszájú” pislogónyílások tesznek különlegessé. Napjainkban a mellette kialakított kikö-
tőben horgonyzó vitorlás hajók tulajdonosai használják. Az utóbbi évtizedekben a nádfedelet többször is felgyújtották. A Feszty-villa – 1885-ben alpesi stílusban épült Feszty Árpád számára. Feleségével, Jókai Rózával gyakran látta vendégül Jókai Mórt, Esterházy Miklóst és Gárdonyi Gézát. A házat öröklő Feszty Margit 1906-ban eladta Ugron Gábor országyűlési képviselőnek, így az épület az államosításig az Ugron család tulajdona maradt. Kertjében található a Feszty-barlang.
Szobrok Keresztelő Szent János szobor – a tó vizében a hattyúpihenő sziklán áll. N. Kovács Mária alkotása, aki el nyerte az akkori Budapest székesfőváros rangos díját, a Ferenc József Nagydíjat, majd a velencei biennálén, Arany érmet. 1942-ben a Melegvíz partján jelölték ki, ahová a tér kialakítása után még abban az évben fel állították. A Második világháború végén megsérült, és a római katolikus nagytemplomban kapott helyet. A szobrot restaurálás után a Tata Barátainak Köre kezdeményezésére, 1989. május 27-én jelenlegi helyén állították fel. Borbás Tibor, Öreg halász című szobrát a vár mellett található. A két karjával hálóját magasra emelő halász szobrát 1974-ben állították fel. A 2000-es években állították fel dr. Magyary Zoltán, Öveges József, Mikoviny Sámuel mellszobrait a tóparti sétányon.
Hasznosítása Ipari haltenyésztés folyik rajta, novemberben lehalásszák. A nyári időszakban sétahajó járat üzemel rajta, kajak- és evezősklub is használja a tavat. A szörfösöknek és vitorlásoknak is kedvelt helye a tó. Télen korcsolyázásra használják a város felé eső széleit. A partját aszfaltos és murvás út futja körbe, amit sok futó és kerékpáros használ, a tó környéke akadálymentesített. Nyáron közkedvelt fürdőhely.
