Kreditelismerés és kurzuselfogadás az Erasmusprogram keretében: problémák és jó gyakorlatok Pásztor Attila SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
[email protected] Budapest, 2012. március 6.
Az előadás vázlata • Néhány szó a kutatásról, módszerek áttekintése • A hazai kreditelismerés helyzete a megelőző kutatások alapján • Intézményi szabályozás eltérése • A mélyinterjúk alapján azonosított problémakörök és az ezek megoldására adott intézményi válaszok
Néhány szó a kutatásról… •
•
Résztvevő ő intézmények:
Cél: helyzetelemzés, jellemző intézményi problémák és jó gyakorlatok azonosítása, javaslatok megfogalmazása
1. Budapesti Corvinus Egyetem
•
2011. július – december
3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
•
Kutatási team: Nagy Zsuzsanna, Pásztor Attila, Tóth Edit, Hódi Ágnes, Hülber László
2. Budapesti Gazdasági Főiskola
4. Debreceni Egyetem 5. Eötvös Loránd Tudományegyetem 6. Pécsi Tudományegyetem 7. Szegedi Tudományegyetem
Néhány szó a kutatásról: módszerek • Szakirodalom feltárása, megelőző vizsgálatok eredményeinek másodelemzése. • Résztvevő intézmények Erasmus-programról közzétett szabályzatainak vizsgálata. • Mélyinterjús kutatás (20 mélyinterjú, 28 fő) • Online kérdőíves adatfelvétel az Erasmus koordinátorok (N1=47) és hallgatók körében (N2=1070).
A hazai kreditelismerés helyzete a megelőző kutatások alapján
4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500
Erasmus program keretében kiutazó magyar hallgatók száma
1000 500 0
Forrás: http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc/stat/report0809annex.pdf
Problémák a kreditelismerés terén I. •
ECTS: a Nemzeti Irodák statisztikai jelentései csak az elvárható ECTSkreditpontokat tartalmazzák (Európai Bizottság, 2010).
•
Flash Eurobarometer, (2009): a magyar tanulók mindösszesen 53%-a gondolja úgy, hogy a külföldi tanulmányutak során teljesített kurzusokat teljes mértékben elismeri az anyaintézmény hazatérésük után.
•
Teichler (2003): az oktatók 95%-a látja az elismerést akadálymentesnek.
Azonosított nehézségek: •
Diákok hiányosságai (pl.: megfelelő nyelvismeret hiánya).
•
Intézmények vonakodása a partnerintézményekben szerezett ismeretek teljes értékű elfogadására.
•
Az elismerés mértéke mind országok, mind szakok között is óriási különbségeket mutatott.
Problémák a kreditelismerés terén II: •
PRIME, 2009: 52 országból kb. 2400 fő, 24 ország közel 100 felsőoktatási intézmény.
További négy faktor azonosítása: •
A kurzusok és tanulmányok összeegyeztethetetlensége.
•
A kreditpontok kalkulációja körüli bizonytalanság.
•
Szervezési problémák .
•
Bizonyos kurzusok (pl.: az anyaintézményben kötelező tantárgyak vagy nyelvi kurzusok) elismerésének problémái.
Problémák a kreditelismerés terén III. •
PRIME, 2010: 16 interjú a nemzeti irodákkal, 500 válaszadó a felsőoktatási intézményekből, 9000 hallgató
•
EU-szinten az Erasmus-diákok csaknem 73%-a részesül teljes kreditelismerésben, addig hazánkban ez az arány 32,5%.
Forrás: Julia Fellinger (2011): PRIME 2010 main findings and possible solutions. Előadás: PRIME konferencia. Budapest, 2011. szeptember 30. Elérhető oline: http://esn.hu/content/prime
A Tempus Közalapítvány felmérésének Forrás: Al-Jashi Fadi (2011): PRIME. Előadás: PRIME konferencia. Budapest, 2011. szeptember 30. Elérhető oline: http://esn.hu/content/prime
A Tempus Közalapítvány felmérésének másodelemzése
A mobilitásban résztvevő hallgatók száma (2007-2009) 2007
2008
2009
BCE
339
364
343
BGF
197
214
193
BME
172
177
205
DE
212
230
238
ELTE
417
446
462
PTE
338
326
318
SZTE
306
334
283
Összesen:
1981
2091
2042
Országosan
3736
4057
4140
A kiutazó hallgatók intézményenkénti megoszlása a mobilitás éve szerint.
A kiutazó hallgatók száma a vizsgált intézményekben a mobilitás éve szerint
A mobilitás átlagos időtartama a vizsgált intézményekben (hónap) 2007
2008
2009
A vizsgált időszakban (2007-2009)
4,76
4,62
5,60
4,81
BGF
5,09
5,64
5,33
5,30
BME
5,33
5,69
5,65
5,64
DE
5,65
6,14
5,53
5,83
ELTE
5,32
5,52
5,38
5,41
PTE
4,84
4,98
5,17
4,99
SZTE
4,98
5,33
5,12
5,15
BCE
A kreditelismerés jellemzői a vizsgált felsőoktatási intézményekben 2009-ben
PRIME (2010): Teljes mértékben: 23,5% + 7,5%; Többlet: 1,5%; (32,5%) Részben: 59% ; Nem: 8,5%.
A kreditelismerés jellemzői a vizsgált felsőoktatási intézményekben 2009-ben
Országos átlag: Nem számították be: 16%, Részben számították be: 45%, Teljes mértékben beszámították: 39 %
Intézményi szabályozatok elemzése, jogi szabályozás
Intézményi szabályzatok •
Az intézmények törekszenek arra, hogy írásban rögzítsék a feltételeket
•
Ajánlás: ECTS-kézikönyv (ECTS Guide)
•
Alapelv: teljes elismerés („full recognition”)
•
Kreditelismerés és kurzusmegfeleltetés szabályozása: általában a TVSZ szerint
•
Általános eljárás: 75 %-os egyezés
•
Kreditátviteli bizottságok
•
A tantárgy annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek. A megszerzett érdemjegy a tantárgy elismerésekor nem módosítható.
•
Nagy különbségek mutathatók ki szabályzatok a részletességet illetően .
Jogszabályi háttér • 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet – már nem hatályos! • „…a más intézményben (karon) teljesített helyettesítő tantárgy annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek”. • Az új szabályozás (FTV 58. § (7) nem fogalmaz meg erre vonatkozóan gyakorlatot. A 75%-os irányelv megmaradt.
Néhány jó gyakorlat a szabályzatokban • Lehetőség arra, hogy a fogadóintézményben elvégzett kurzusok későbbi félévekben kerüljenek beszámításra (pl.: eltérő képzési ütemezés miatt) • Engedély adható később tanulandó tárgyak kiváltására is • Választható tárgyak esetén nem szükséges tárgyszintű ekvivalencia
A mélyinterjúk alapján azonosított problémakörök és az ezek megoldására adott intézményi válaszok
Azonosított problémakörök, nehézségek 1.
Eltérő ő tantervek és kurzustartalmak problémája
2.
A külföldön teljesített és a megfeleltetni kívánt hazai tanegységek eltérő ő kreditszámának problémája
3.
Kredittúllépés problémája
4.
A kreditek és tárgyak beszámításának ügymenetében jelentkező ő problémák
5.
A bolognai rendszer bevezetésébő ől adódó nehézségek a kurzus- és kreditbeszámítás terén
6.
A külföldi részképzésben teljesített tanulmányok beszámításának szabályozásában jelentkező ő nehézségek
Eltérő tantervek és kurzustartalmak problémája • Az intézmények különbözhetnek képzésük felépítésben, valamint az egyes tárgyelemek tartalmait illetően is (pl.: moduláris képzés). • Rugalmatlan elfogadás. • Elsősorban a kötelező, és a kötelezően választható kurzusoknál jelentkező probléma.
Jó gyakorlatok az eltérő tantervek és kurzustartalmak kezelésére •
Fő szabály: gondos tervezés és rugalmasság
•
Hallgatók tájékoztatása
•
Kurzuslisták létrehozása – automatikus beszámítás
•
75 %-os egyezés rugalmas kezelése
•
„Azonos értékű” tárgyak megfeleltetése
•
Nagyobb tanulmányi tartalmú tanegység több hazai tárgynak való megfeleltetése
•
Oktatók szemléletének formálása: oktatói mobilitás, beérkező hallgatók kurzusainak megtartása
•
Kötelezően választható kurzusok - Erasmus „kreditblokk” bevezetése, „mesterséges/helyettesítő kurzusok”
•
Szakmai gyakorlat előtérbe kerülése
A kü külfö lföldö ldön teljesí teljesített és a megfeleltetni kí kívánt hazai tanegysé tanegységek elté eltérő kreditszá kreditszámának problé problémája • Probléma: a külföldön teljesített tanegységek jellemzően magasabb kreditszámot érnek, mint a megfeleltetni kívánt hazai tárgyakhoz – maradványkreditek • Elsősorban a kötelező, és a kötelezően választható kurzusoknál jelentkező probléma. • A hallgatói teljesítmény a hazai kurzus itthoni kreditértékén kerül akkreditálásra.
Jó gyakorlatok a kü külfö lföldö ldön teljesí teljesített és a megfeleltetni kívánt hazai tanegysé tanegységek elté eltérő kreditszá kreditszámának kezelé kezelésére • Nagyobb kreditértékű tanegység több, kisebb kreditértékű hazai tárgynak való megfeleltetése • Maradványkreditek beszámítása a kötelezően választható, vagy a szabadon választható kreditblokkba • „Mesterséges/helyettesítő” kurzusok létrehozása külföldön teljesített tárgyelem kreditértéke, vagy a rögzítik a kreditérték (például 5 kredit/tárgyelem).
Kredittúllépés problémája • Kredittúllépés esetén (10%) a hallgatónak fizetési kötelezettsége keletkezik az extra kreditek után. • 58. § (4) „…Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.” • Jó gyakorlat: Kérelmet benyújtása a megfelelő szervhez (például oktatási dékánhelyetteshez), hogy tekintsenek el az extra kreditek következtében keletkező fizetési kötelezettsége alól.
A kreditek és tárgyak beszámításának ügymenetében jelentkező problémák • Sok esetben nem átlátható, hogy a külföldi részképzésben megjelölt tanegységek és kreditértékeik milyen tanegységeknek és mekkora kreditértékkel kerülnek beszámításra a hazai képzésekben • Learning Agreement és Transcript of Records – nem elérhetőek a tantervek, mégsem indulnak a kurzusok, a hallgató lecseréli a kurzust, késnek a TR-ok.
Jó gyakorlatok a kreditek és a tá tárgyak beszá beszámításának ügymeneté é ben jelentkező ő problé é m á kra gymenet jelentkez probl • Kiutazás előtti dokumentáció elkészítése az egymásnak megfeleltetni kívánt kurzusokról: Learning Agreement, előzetes tárgybefogadási űrlap • A külföldön elvégzett tárgyak a következő félév tanulmányaiba kerülnek befogadásra.
A bolognai rendszer bevezeté bevezetéséből adó adódó nehé nehézsé zségek a kurzuskurzus- és kreditbeszá kreditbeszámítás teré terén • A képzések kétszintű bontása: BA és MA. • Mikor utazzon a hallgató? – „mobilitási ablak” • Jó gyakorlatok: • Az intézmények egy évben kétszer is pályáztatnak. • Szakmai gyakorlatok előtérbe kerülése. • Tájékoztatás
A kü külfö lföldi ré részké szképzé pzésben teljesí teljesített tanulmá tanulmányok beszá beszámításának szabá szabályozá lyozásában jelentkező jelentkező nehé nehézsé zségek • Nincs egységes dokumentációja a külföldi részképzésben teljesített tanulmányok beszámításának. • Egységes, minden intézményre kiterjedő dokumentálási rendszer bevezetése?
• Vélemények: • Nem: egyedi helyzetek kezelésének nehézsége, intézményi autonómia megsértése. • Igen: de nem kötelező, hanem irányadó jelleggel.
Sorszám
Indikátor megnevezése
1.
Azon hallgatóknak az akadémiai évre vetített aránya, akik körében a külföldön megszerzett teljes kreditszám beszámításra került.
2.
Az Erasmus-ösztöndíjasok számára készült kreditátvitelt szabályozó kari és/vagy tanszéki információs dokumentum.
Van/Nincs
3.
A Learning Agreement tartalmazza a külföldi és a hazai tárgyak megnevezését és kreditértékét is.
Igen/Nem
4.
A Learning Agreement tartalma ellenjegyzésre kerül az ECTS Guide-ban foglalt érintetteken (kiutazó hallgató, anyaintézmény képviselője, fogadó-intézmény) kívül egy kurzusmegfeleltetésért felelős szakértő személy által is a kiutazást követő legkésőbb 30 napon belül.
Igen/Nem
5.
Hallgatói nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a hallgató a programmal, a kiutazás feltételeivel és az intézményi kreditelismerési folyamatra vonatkozó információkat és dokumentumokat elolvasta és tartalmukat elfogadja.
[1]
Például kreditátviteli bizottsági tag, szakfelelős, tárgyfelelős, tanszékvezető.
Lehetséges értékek 0-1
Igen/nem
Köszönöm a figyelmet!