SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
GYAKORNOKI SZABÁLYZAT
2007
1
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban R.) 4/B § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, amely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, továbbá a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény-mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységbe tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kitöltése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X.8) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, amely kb. az első év végéig tart, Jellemző tipikus viselkedésmód, hogy a gyakornokmegfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsősorban a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza amely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedésmód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, amely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedésmód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy, racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanítás-tanulási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő (szakmai vezető): az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat hatálya kiterjed a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola (6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5.) - intézményvezetőjére és más vezető beosztású alkalmazottaira, - a szakmai munkaközösségek vezetőire, - a gyakornok szakmai vezetőire, - a gyakornokra.
2
3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele azt írásban kérte. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 6. A gyakornoki idő kikötése 6.1 A gyakornoki idő kötelező kikötésének esetei A gyakornoki idő kötelező kikötése az E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő „E” fizetési osztályba tartozó munkakörben 2 év, „F” – „H” fizetési osztályba tartozó munkakörben 3 év. Áthelyezés esetén az előző munkáltatónál megkezdett gyakornoki idő folytatódik, ezért annak időtartamát a gyakornoki idő kikötésekor figyelembe kell venni. Amennyiben a gyakornok előző közalkalmazotti jogviszonya nem áthelyezéssel szűnt meg, az előző jogviszonyban letöltött gyakornoki idő időtartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor kell figyelembe venni, kivéve a Kjt. 22.§-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában szabályozott eseteket. 6.2 A gyakornoki idő kikötése nélküli kinevezés Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki bármilyen pedagógus-munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, vagy rendelkezik pedagógus szakvizsgával. 7. Szakmai követelmények A gyakornoki idő alatt teljesítendő szakmai követelmények két részből állnak: • általános követelményekből és • munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. A gyakornok által teljesítendő követelmények 9 szakterületen realizálódnak. A szakterületek megegyeznek az általános követelmények, illetve a munkakörhöz kapcsolódó követelmények teljesítendő területeivel.
3
7.1 Általános követelmények Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje • az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, •az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, • a tanulók, a szülők, a pedagógusok közoktatási törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, • a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, • a tanügyigazgatási dokumentumok alkalmazását. Az általános szakmai követelményekhez tartozó követelményrendszer az intézményben egységes, annak teljesítését minden gyakornok számára elő kell írni. 7.2 Munkakörhöz kapcsolódó követelmények A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok • megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, •megismerje az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének problémáit, •alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylő tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal, tehetséges tanulókkal való foglalkozás), • elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket. 8. A gyakornok felkészítésének szakaszai Időszak 0-1 év
Szakasz megnevezése „kezdő”
Elvárások • A tanítás terén minimális készség.
csak
• Szabályok követése. 1-2 év
„haladó”
• Szabályok követése. •Kontextusok rendszerezése.
2-3 év
„befejező szakasz”
felismerése,
• Gyakorlati tudás megalapozása. • Tudatosság. • Tervszerűség. • Prioritások felállítása. • Gyakorlati tudás.
4
9. Valamennyi gyakornok számára teljesítendő általános szakmai követelmények 9.1 Általános követelmények a kezdő szakaszban A gyakornok ismerje meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen • annak általános rendelkezéseit (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszait, • a gyermek, a tanuló és a szülő jogait és kötelességeit, • a pedagógus jogait és kötelességeit, • a közoktatás intézményeit, ezen belül azt az intézménytípust, amelyben dolgozik, • a működés általános szabályait, • a működés rendjét, • a szakmai munkaközösség működését, • a tanulók közösségeit, a diákönkormányzatot; a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet, különösen • a működés rendjét, • a nevelőtestület, • a szakmai munkaközösség, • a diákönkormányzat működésére vonatkozó szabályokat. Az intézmény pedagógiai programját, nevelési tervét és helyi tantervét, ezen belül különösen • az intézmény küldetését, jövőképét, • az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, • a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, • a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, • az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyait, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, , az előírt tananyagot és követelményeket, • az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, • az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételeit, • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, • a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáit, • moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. Az intézmény minőségirányítási programját, különösen • az intézmény működésének folyamatát, • ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását,
5
• az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelési rendjét, • a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen • a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, • a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, • a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatására vonatkozó rendelkezéseket, • a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, • az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, • az intézményi védő-óvó előírásokat, • a rendkívüli esemény (bombariadó, tűzriadó stb.) esetén szükséges teendőket, • a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, • a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), • az iskolai könyvtár működési rendjét. Az intézmény házirendjét, különösen • hogy a tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, • a tanulói munkarendet, • a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, • az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, • az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, • a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, • a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, • a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, • a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, • a tanulók tantárgyválasztásával, annak módisításával kapcsolatos eljárásokat. Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját.
6
A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 9.2 Általános követelmények a haladó szakaszban A gyakornok ismerje meg A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen • az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatait, • a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt, • a közoktatás országos mérési feladatait, • a fenntartói irányítást, a fenntartói minőségirányítási programot, az intézménnyel szemben támasztott elvárásokat, • a közoktatási intézmény ellenőrzésének formáit. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényt, és a 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen • a közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének szabályait, • a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályozást, • a munkaidő és a pihenőidő fogalmát, • a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. Az intézmény nevelési programján belül • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának intézményi programját, • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, • a szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, • az intézményi belső vizsgák rendjét. Az intézményi panaszkezelési eljárást. 9.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a kezdő szakaszban A munkakörhöz kapcsolódó szakmai követelmények megállapítása a kinevezésben meghatározott pedagógus munkakör és az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás alapján történik. Biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje • a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, • az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, • az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének problémáit, • a különleges gondozást igénylő tanulók fejlesztésének formáit. 9.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban A gyakornok mélyítse el ismereteit • a tanított korosztály életkori sajátosságai, pszichológiai fejlődése terén,
7
• a tanulói kompetenciák fejlesztésének terén, • a fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés), • tehetséggondozás terén, • hátránykompenzálás területén, • az adott műveltségterület módszertanában, • az oktatáshoz kapcsolódó technikai és egyéb eszközök terén. A gyakornok fejlessze képességeit • szociális tanulás, • önálló tanulási képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás), • kommunikáció (tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal), • konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése, • időgazdálkodás, tervezés, tudatosság terén. 10. A szakmai vezető feladata A szakmai vezető feladata • a gyakornok felkészülésének segítése, • a gyakornok teljesítményének értékelése. A szakmai vezető a gyakornokkal egyeztetve elkészíti a gyakornoki programot, amelyet az intézmény vezetőjével jóváhagyat. A szakmai vezető kijelölését követően gondoskodik arról, hogy a gyakornok a jelen szabályzatot megismerje, a szakterületéhez tartozó követelmények tekintetében az írásos dokumentumokat a gyakornok részére átadja. Kidolgozza a számonkérés szempontjait éves bontásban, ezen belül további részletezéssel irányt mutat az intézményi írásos dokumentumok és jogszabályok alapján történő felkészülésre, a gyakorlati kompetenciák elmélyítésének elvárható idejére. Az ütemezést a gyakornok részére a kijelölésétől számított egy hónapon belül átadja. 10.1 A gyakornok felkészülésének segítése 10.1.1 Az általános követelmények szakterületére kijelölt szakmai vezető feladata különösen, hogy segítse az intézményi dokumentumok és jogszabályi rendelkezések értelmezését. Az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek megismertetése, gyakorlati megvalósítása szakterületre kijelölt szakmai vezető feladata, hogy lehetőséget biztosítson a gyakornok részére az intézmény pedagógiai célkitűzései gyakorlati megvalósításának bemutatására alkalmas órák látogatására, ugyanilyen célból negyedévenként legalább kettő, az igazgató engedélyével további kettő alkalommal részt vesz a gyakornok óráján. A gyakorlatban bemutatja a tanügy-igazgatási dokumentumokat, azok alkalmazását. A gyakornok kérésére konzultációt biztosít, rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a felmerült kérdések megválaszolásához.
8
10.1.2 A munkakörhöz kapcsolódó követelmények szakterület A kijelölt szakmai vezető felkészíti a gyakornokot a munkaköréhez kapcsolódó tervezőmunkára. Segítséget nyújt a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek a célszerű megválasztásához. Segít a tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában közös tanmenet, óravázlat elkészítésével, módszerek átadásával. Támogatja a gyakornokot a gyakornoki szabályzatban meghatározott további feladatok ellátásában: megismerteti az intézményi feladatokat (ügyelet, helyettesítés), a tanórán kívüli tevékenységekre való felkészülést, lebonyolítást (kirándulások, ünnepségek, szabadidős tevékenységek), bemutatja az adott munkaközösség munkáját, megismerteti a gyakornokot a helyi kommunikációs szokásokkal, eljárásokkal. 10.1.3 A tanulók, szülők, pedagógusok jogai és kötelezettségei szakterület A szakmai vezető segíti a gyakornokot, hogy megismerje a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit a fent meghatározott iskolahasználók jogairól, kötelezettségeiről, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlásról. 10.1.4 A fenntartói irányítással kapcsolatos szakterület A szakmai vezetője segít a gyakornoknak megismerni a közoktatási törvényben a fenntartóhoz telepített főbb jogosítványokat és kötelezettségeket. 10.1.5 A foglalkoztatási alapelvek szakterület A szakmai vezetője segíti a gyakornokot, hogy megismerje az alkalmazással, a munkaidővel, a díjazással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. 10.2 A gyakornok értékelése Évente írásban szövegesen értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik az adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztés irányát.
9
11. A szakmai vezető kijelölése, megbízása, díjazása Az általános követelmények teljesítésének biztosításához a szakmai vezetőket a gyakornok közvetlen vezetője véleményének meghallgatása után az igazgató jelöli ki, a szakmai követelmények szakterületeinek megfelelően. Az egyes szakterületek összevonhatók, egy szakmai vezetőhöz több szakterület is tartozhat, vagy az azokhoz tartozó egyes szakterületek követelmények teljesítésének segítésére a gyakornok közvetlen felettese, az illetékes igazgatóhelyettes is kijelölhető. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai követelmények teljesítésének segítésére azonos munkakört ellátó, az intézménynél legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező, az intézményben legalább öt éve alkalmazott pedagógus jelölhető ki. Indokolt esetben az igazgató az ötéves szakmai gyakorlat intézményben való letöltésétől eltekinthet. Az igazgató a szakmai vezető kijelölése előtt szóban tájékoztatja az érintett pedagógust, aki méltánylást érdemlő személyes körülményeire tekintettel kérheti a kijelölés mellőzését, amelyről azonban az igazgató dönt, döntése előtte beszerzi az iskolavezetőség véleményét. A szakmai vezető feladatainak ellátására szóló kijelölést írásban kell megtenni. A kijelölésben meg kell határozni azokat a szakterületeket, amelyekre a segítői tevékenység irányul. A kijelölés tudomásulvételét a szakmai vezető aláírásával igazolja. A kijelölés egy példányát a pedagógus személyi anyagában is el kell helyezni. A kijelölés a gyakornoki idő időtartamára szól, és a szakmai vezető munkaköri leírásában jelölni kell a megbízást. A munkaköri leírást a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A szakmai vezető számára a kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset, vagy egyéb előre nem látott ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai vezetőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Az óralátogatást a szakmai vezető a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében a tanév végén céljutalomban részesíthető, amelynek minimális összege egy havi illetménye. 12. A gyakornok tájékoztatása a szakmai vezetők személyéről Az intézmény vezetője a kinevezés átadásával egyidejűleg tájékoztatja a gyakornokot a szakmai vezetők személyéről. A tájékoztatást – annak írásbeli rögzítése mellett – úgy kell intézni, hogy a gyakornok és a szakmai vezető kölcsönös bemutatkozására egyidejűleg sor kerüljön.
10
13. A gyakornoki munkavégzés szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete szerint meghatározott. A gyakornok kötelező óráinak teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás a gyakornok számára csak abban az esetben rendelhető el, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset, vagy egyéb előre nem látható ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai vezetővel, szükség szerint az intézményvezetővel, a munkatársakkal. Óralátogatás legalább heti egy óra, lehetőleg az azonos tárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai vezető óráján, tanórán kívüli foglalkozásokon. Az óralátogatást az órát tartó pedagógussal rövid szakmai megbeszélésnek kell követnie. Konzultáció legalább heti két óra, a szakmai vezetővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel. Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai vezetővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai vezető órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. Amennyiben megszervezhető, a kötelező óra a hét négy napján kerüljön elosztásra, így egy nap marad az óralátogatásra, konzultációra.
14. A gyakornoki idő alatti tapasztalatszerzés és értékelés módszerei A munkakörhöz kapcsolódó követelményrendszer teljesítésének mérése a gyakornoki idő alatt folyamatosan történik. A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésének fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás.
11
14.1 A gyakornoki követelmények teljesítésének mérése Időszak Szakasz megneveezése 0-1 év „kezdő” szakasz
1-2 év „haladó” szakasz
2-3 év „befejező” szakasz
Tapasztalatszerzés módszere Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció más pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Részvétel team-munkában Részvétel esetmegbeszélő csoport munkájában Coatching Tanév eleji szülői értekezlet látogatása Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció más pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Részvétel team-munkában Részvétel esetmegbeszélő csoport munkájában Coatching Tanév végi értékelő szülői értekezlet látogatása
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció más pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Részvétel team-munkában Részvétel esetmegbeszélő csoport munkájában Coatching
Teljesítés mérése
Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján
Munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult, külső beavatkozást igénylő konfliktus megoldásának tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
Bemutató óra tartása A tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása Az éves munkatervben meghatározott intézményi szintű program megszervezése (kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, diákönkormányzat, stb.) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa tanított osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
14.2 A gyakornok értékelésének kiemelt szempontjai A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus-értékelési rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított magatartás.
12
Az értékelés kiemelt szempontjai: • a tudás használata, • széleskörű pedagógiai ismerettár, • probléma-megoldási stratégiák ismerete, • improvizációs készség a célok hatékonyabb elérése érdekében, • döntéshozatal, • célok meghatározása, • tantermi hangulat, • tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére, • a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulónak, • tisztelet a tanulók iránt, •a tanítás iránti elkötelezettség, • együttműködés a nevelőtestülettel. 14.3 Beszámolás, a szakmai követelményrendszer teljesítésével kapcsolatos fejlesztő értékelés A követelmények teljesítésének értékelésére beszámolás keretében az intézményi dokumentumok és jogszabályi rendelkezések alapján elsajátított ismeretekből évente egy alkalommal, a tanév utolsó előtti hónapjában kerül sor. A beszámolás az általános szakmai, illetve a munkaköri követelményrendszer megismeréséről egyidejűleg, vagy két különböző időpontban történhet. A beszámolás napját az igazgató határozza meg a szakmai vezető és a közvetlen felettes együttes javaslata alapján, amelyről a gyakornokot értesíti egy hónappal korábban. Amennyiben a gyakornok megjelenése akadályba ütközik, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettes igazgatóhelyettest. Amennyiben a gyakornok nem kérte a beszámolás elhalasztását, és a beszámolón nem jelent meg, távollétét utólagosan kimentheti. Halasztás, kimentés, sikertelen beszámolás, meg nem jelenés esetén új időpont megállapításáról kell gondoskodni. A beszámolás a szakmai vezető és a gyakornok közvetlen vezetőjének jelenlétében történik. Amennyiben a szakmai vezetői feladatokat az igazgatóhelyettes látja el, a beszámoláson az igazgató döntése alapján a szakmai munkaközösség-vezető vagy az általa kijelölt pedagógus vesz részt. A beszámolás szóban történik. A szakmai vezető az előre kiadott kérdéssorból kérdéseket tesz fel a gyakornok számára, amelyekre 3 perc gondolkodási időt kell biztosítani. Ügyelni kell arra, hogy a beszámolás időtartama az általános és a munkaköri követelményrendszer egyidejű számonkérése esetén az egy órát ne haladja meg. A beszámolóhoz a szakmai vezető a számonkérés szempontjai alapján, a teljesítés ütemezése szerinti idő arányában kijelölt anyagrészekből állítja össze a kérdéseket, amelyeket a beszámolás időpontjának a közlésével egyidejűleg ad át a gyakornoknak. Az értékelés során figyelembe kell venni a gyakornok által készített önértékelést.
13
14.4 Az értékelő megbeszélés lépései • A gyakornok önértékelése • A szakmai vezető értékelése • Az eltérő vélemények megbeszélése • A problémák feltárása, megbeszélése • A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása • A résztvevők feladatainak meghatározása • Az értékelő lap kitöltése, aláírása A beszámolást követő értékelő megbeszélésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely szakterületenként rögzíti a beszámolás eredményét. A jegyzőkönyvet a beszámoláson résztvevők valamennyien aláírják. Az értékelő lapot a szakmai vezető és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzéseit az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai vezető őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A beszámolás szakterületenként „megfelelt” és „nem megfelelt” értékeléssel történik, amelyhez a szakmai vezető szöveges értékelést fűz. „Nem megfelelt” értékelés csak abban az esetben állapítható meg, ha a gyakornok részére biztosított harmadik javítási lehetőség alkalmával sem éri el a „megfelelt” minősítést, vagy a megjelenést harmadik alkalommal is önhibájából mulasztotta el. Ezekben az esetekben a következő részteljesítéskor történő beszámolással együtt kell számot adnia a sikertelen beszámolás területéről is. 15. Az igazgató tájékoztatása A szakmai vezetők az igazgatót félévente tájékoztatják a gyakornok előmeneteléről. Az igazgató ezen kívül bármikor kérhet tájékoztatást mind a szakmai vezetőktől, mind a gyakornok közvetlen felettesétől, mind a gyakornoktól. 16. A gyakornok minősítése A gyakornokot a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősíteni kell. Aminősítést értékelő megbeszélés előzi meg. Az értékelő megbeszélésen a szakmai vezető, a gyakornok és az igazgató vesz részt. A minősítő megbeszélés lépései: • A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményeiről • A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségekről • A gyakornok önértékelése, amely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelését is
14
• A szakmai vezető összegző értékelése • Az intézményvezető értékelése • Az eltérő vélemények megbeszélése • A minősítő lap kitöltése, aláírása. A szakmai vezetők a gyakornok minősítésére vonatkozó együttes javaslatukat a közösen kialakított szöveges értékelésre alapozzák. A közös értékelés alapja elsősorban az utolsó negyedéves óralátogatás és konzultáció tapasztalat, valamint a korábbi éves beszámolók eredményei. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. Ha a „nem megfelelt” minősítésre vonatkozó javaslat kialakításában nincs konszenzus a szakmai vezetők között, az igazgató meghallgatja az ellentétes álláspont képviselőit és a gyakornok közvetlen felettesét. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai vezető (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést annak elkészülte után a gyakornokkal haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a gyakornok aláírásával igazolja, és feltünteti esetleges észrevételeit. A minősítés egy példányát a gyakornoknak annak ismertetésekor át kell adni. A minősítés megtörténtéről és annak eredményéről tanúsítványt kell kiállítani. A tanúsítvány egy példányát minősítéssel, a minősítés ismertetésével egyidejűleg át kell adni a gyakornoknak. Ha a minősítés eredménye „megfelelt”, az adatkezelés célhoz kötöttsége megszűnik, ezért a gyakornok felkészülésének segítésével, a teljesítésnek a minősítés előtti értékelésével kapcsolatos iratokat, feljegyzéseket meg kell semmisíteni. „Nem megfelelt” minősítés esetén a minősítést a minősítő lapon indokolni kell. Az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai vezető és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 17. A gyakornok jogai és kötelezettségei A gyakornoknak joga van arra, hogy • a szakmai követelményrendszert részére elmagyarázzák, • a különböző szakterületek elsajátításához szükséges írásos intézményi és jogszabályi anyagokat megkapja,
15
• a szakmai vezetőjétől alkalmanként kérdezzen, szükség esetén konzultációs órát kérjen, • a gyakorlati készséges fejlesztése érdekében részt vegyen a szakmai vezető, munkaközösség-vezető vagy más, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógus óráján előzetes megbeszélés alapján, • teljesítésének értékelését (az óralátogatások tapasztalatait, a beszámolás eredményét) részére segítő szándékkal, indoklással alátámasztva kifejtsék, az értékelésre észrevételt tegyen, •kérje, hogy osztályfőnöki teendőkkel ne bízzák meg a gyakornoki idő alatt, •a munkaidő tanítással le nem kötött részében csak azokat a feladatokat lássa el, amelyeket a R 4/C§(1) bekezdése részére meghatároz. A gyakornok kötelezettsége, hogy • a legteljesebb mértékben együttműködjön szakmai vezetőivel, • a szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges ismereteket megszerezze, • tudásáról a szabályzatban előírt módon számot adjon, • gyakornoki feladatainak teljesítésével, a beszámolással kapcsolatban felmerülő akadályoztatásáról a szakmai vezetőjét, közvetlen vezetőjét azonnal értesítse, • részt vegyen a nevelőtestület munkájában, • a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat elvégezze, •a R 11/A§(2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kötelező óraszámon felüli tanítási órát megtartsa.
18. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után kerül kiadásra. 18.1 A gyakornoki szabályzat nyilvánossága Jelen gyakornoki szabályzatot kiadásával egyidejűleg az intézmény honlapján közzé kell tenni. Ezenkívül egy-egy példányát el kell helyezni a tanári szobában és a könyvtárban. 18.2 A gyakornoki szabályzat karbantartása A gyakornoki szabályzatot és mellékleteit évenként felül jogszabályváltozásból eredő módosítást az igazgató kezdeményezi.
kell
vizsgálni.
A
A munkakörhöz tartozó követelményrendszer szükségessé váló kiegészítésére a szakmai munkaközösség-vezető tesz javaslatot. A szabályzat módosítási javaslatát a nevelőtestület véleményezi. A módosítást az igazgató adja ki.
16
19. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. …………………….(hónap) ……….(nap) Nevelőtestületi ülésén véleményezte. Dátum Aláírás
A szabályzat mellékletei Szakmai vezető kijelölése Értékelő lap A gyakornok önértékelésének szempontjai Tanúsítvány a gyakornok minősítéséről
17
TARTALOMJEGYZÉK 1. Fogalmak meghatározása 2.o. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya 2.o. 3. A szabályzat időbeli hatálya 3.o. 4. A szabályzat módosítása 3.o. 5. A szabályzat célja 3.o. 6. A gyakornoki idő kikötése 3.o. 7. Szakmai követelmények 3.o. 7.1 Általános követelmények 4.o. 7.2 Munkakörhöz kapcsolódó követelmények 4.o. 8. A gyakornok felkészítésének szakaszai 4.o. 9. Valamennyi gyakornok számára teljesítendő általános szakmai követelmények 5.o. 9.1 Általános követelmények a kezdő szakaszban 5.o. 9.2 Általános követelmények a haladó szakaszban 7.o. 9.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a 7.o. kezdő szakaszban 9.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a 7.o. haladó szakaszban 10. A szakmai vezető feladata 8.o. 10.1 A gyakornok felkészülésének segítése 8.o. 10.1.1 Az általános követelmények szakterületére kijelölt szakmai vezető feladata 8.o. 10.1.2 A munkakörhöz kapcsolódó követelmények szakterület 9.o. 10.1.3 A tanulók, szülők, pedagógusok jogai és kötelezettségei szakterület 9.o. 10.1.4 A fenntartói irányítással kapcsolatos szakterület 9.o. 10.1.5 A foglalkoztatási alapelvek szakterület 9.o. 10.2 A gyakornok értékelése 9.o. 11. A szakmai vezető kijelölése, megbízása, díjazása 10.o. 12. A gyakornok tájékoztatása a szakmai vezetők személyéről 10.o. 13. A gyakornoki munkavégzés szabályai 11.o. 14. A gyakornoki idő alatti tapasztalatszerzés és értékelés módszerei 11.o. 14.1 A gyakornoki követelmények teljesítésének mérése 12.o. 14.2 A gyakornok értékelésének kiemelt szempontjai 12.o. 14.3 Beszámolás, a szakmai követelményrendszer teljesítésével kapcsolatos 13.o. fejlesztő értékelés 14.4 Az értékelő megbeszélés lépései 14.o. 15. Az igazgató tájékoztatása 14.o. 16. A gyakornok minősítése 14.o. 17. A gyakornok jogai és kötelezettségei 15.o. 18. Záró rendelkezések 16.o. 18.1 A gyakornoki szabályzat nyilvánossága 16.o. 18.2 A gyakornoki szabályzat karbantartása 16.o. 19. Záradék 17.o A szabályzat mellékletei Szakmai vezető kijelölése Értékelő lap A gyakornok önértékelésének szempontjai Tanúsítvány a gyakornok minősítéséről
18.o. 19.o. 20.o. 21.o.
18
19
