PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010
Festetics Kristóf Általános Iskola OM: 034064
2
TARTALOM Oldal TARTALOM
1
PEDAGÓGIAI PROGRAM
3
Iskolánkról – bevezetı –
4
Jogi státusz
6
NEVELÉSI PROGRAM
7
I.
Pedagógiai alapelveink
7
II.
Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 13
III.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
18
IV.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
20
V.
A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak
22
megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák
22
2. A tanítási órán kívüli tevékenységek
23
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése
27
4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése
27
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
28
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának 31 segítése 7. A szociális hátrányok enyhítése VI.
31
A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái
33
VII. Iskolai egészség nevelési program
36
VIII. Iskolai környezeti nevelési program
44
IX.
Fogyasztóvédelem
63
X.
Az iskola munkarendje
67
XI.
A továbbképzés- átképzés tervezése
71
XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı és oktató
73
munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 83
HELYI TANTERV I.
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és
választható 83
tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és a
3
követelmények II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
99
III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
100
IV. Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének elvei
101
V.
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának 104
ellenırzése és értékelése VI.
Az otthoni ( napközis, tanulószobai ) felkészüléshez elıírt házi 144
feladatok meghatározása VII. A tanulók fizikai állapotának mérése
149
A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával 158 kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
160
4
Mottó:
Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
ISKOLÁNKRÓL
- bevezetı -
Iskolánk, a Festetics Kristóf Általános Iskola, a XVIII. század közepe óta foglalkozik a település gyermekeinek nevelésével, oktatásával. Intézményünk ıse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként mőködött, majd a XIX. századtól állami iskola lett.
Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelı és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézető emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására.
Iskolánk fenntartója Balatonkeresztúr Község Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános mőveltségének megalapozása. E
5
feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola mőködik. Az intézmény tanulóinak jelentıs hányadát három település – Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdı, Balatonújlak – iskolásai alkotják. A beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermekek fejlesztését is. Iskolánk” emberléptékő” iskola, mindenki ismer mindenkit. Az intézmény minden lehetıséget megragad, hogy anyagi helyzetén a gyermekek érdekében javítson.
A
fenntartói
támogatáson
kívül
pályázatok
írásával,
cseretáboroztatással, illetve a Balatonkeresztúri Iskoláért Közalapítvány segítségével próbálunk további forrásokhoz jutni.
A társadalom, a pedagógusok és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fı célja: emberséget és tudást adni a felcseperedı polgároknak!
6
JOGI STÁTUSZ
Az intézmény neve: Festetics Kristóf Általános Iskola Balatonkeresztúr Székhelye:
Balatonkeresztúr Ady E. u.1. 8648
A fenntartó neve:
Balatonkersztúr Község Önkormányzati Képviselı-testülete
Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként mőködı költségvetési szerv Az alapítás éve:
1994. jogutódként
Alaptevékenységek: 1. Alapfokú általános iskolai oktatás, tanórán kívüli oktatás, napközi otthoni ellátás. 2. Napközi otthoni-, munkahelyi-, szociális és vendégétkeztetés. 3. Az intézmény kapacitás kihasználása végett a nyári szünidıben történı hasznosítás. Képzési idı:
8 év
A képzés szakaszai: 1. Bevezetı szakasz 1-2. évfolyam. 2. Kezdı szakasz
3-4. évfolyam.
3. Alapozó szakasz 5-6. évfolyam. 4. Fejlesztı szakasz 7-8. évfolyam. Az intézmény jogosítványa: 8.osztály elvégzésérıl szóló bizonyítvány. Az iskola mőködését segítı jogi személy: Balatonkeresztúri Iskoláért Közalapítvány
7
NEVELÉSI PROGRAM
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
- iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása -
A Festetics Kristóf Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.
1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, • minden
gyermek
segítségére
számíthat
tanulmányi
a
pedagógusok
munkájában
és
jóindulatú
életének
egyéb
problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelı, szülı és nevelı, nevelı és nevelı között.
8
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg
egészséges
nemzedéket
kívánnak
nevelni
a
ránk
bízott
gyermekekbıl.
Ennek érdekében: • a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti,
és
számukra
korszerő,
a
mindennapi
életben
hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
9
• szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres
kapcsolatot
tartunk
a
tanulók
szüleivel,
a
családokkal, • igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, • ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a környezetünkben található iskolákkal és közmővelıdési intézményekkel, • az iskolát fenntartó önkormányzattal, • az Iskoláért Közalapítvánnyal, • az intézménnyel kapcsolatban álló egyházakkal, • a községben mőködı kulturális és sport szervezetekkel, • nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken.
10
4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus, erkölcsös, fegyelmezett, mővelt, kötelességtudó, érdeklıdı, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, jó
eredmények
elérésére
törekszik
(játékban,
munkában,
tanulásban), van elképzelése a jövıjét illetıen, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, képes az értı olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit,
11
o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri
és
alkalmazza
a
közösségben
éléshez
szükséges
magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri
és
alkalmazza
az
emberek
közötti
érintkezés,
a
kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttmőködik, szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.
Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen végzıs korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
12
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete.
13
6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség - és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
14
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés.
- A tanulói közösség
célzó, beidegzı
- Gyakoroltatás.
tevékenységének
módszerek.
- Segítségadás.
megszervezése.
- Ellenırzés. - Ösztönzés.
- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenırzés - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása.
- A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendı egyéni és
- Mőalkotások bemutatása.
csoportos minták kiemelése a
- A nevelı személyes
közösségi életbıl.
példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyızıdés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása).
- A tanulók önálló elemzı munkája.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
15
Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten
feleljen
meg
az
iskolánk
helyi
tantervében
megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, • ismeri
a
kulturált
viselkedéshez,
az
emberek
közötti
kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen.
16
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása.
5. A tanulók akarati nevelése.
17
Feladata:
Az
önismeret,
a
tanulók
saját
személyiségének
kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata:
A
szülıhely
és
a
haza
múltjának
és
jelenének
megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata:
Az
alapvetı
állampolgári
jogok
és
kötelességek
megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
18
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A
tanulók
közösségben,
illetve
közösség
által
történı
nevelésének
megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)
kapcsolódó
tanulói
közösségek
kialakítása,
valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata:
A
tanulói
közösségek
irányításánál
a
nevelıknek
alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
19
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek,
és
ott
a
közösségi
együttéléshez
szükséges
magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
20
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományırzı tevékenységek
21
• Fontos feladat az iskola névadójának, Festetics Kristóf emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés, a különféle iskolai rendezvények megszervezése. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: Festetics napok, 1956. október 23-a, 1849. október
6-a,
1848.
március
15-e
évfordulóján,
mikuláskor,
karácsonykor, a gyermeknapon, a Magyar Kultúra Napján, a Költészet Napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. • Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. • Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhetı neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket ırzı iskolatörténeti győjtemény (iskolamúzeum) található A győjtemény minden érdeklıdı számára nyitott.
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére
az
iskolában
diákönkormányzat küldöttekbıl
álló
diákönkormányzat
munkáját
a
2-8.
mőködik.
osztályokban
diákönkormányzati
vezetıség
Az
iskolai
megválasztott irányítja.
A
diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti.
c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, – amennyiben a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, igény szerint az 5-8. évfolyamon tanulószoba mőködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülık legalább tíz gyermek számára igénylik.
22
d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – tízórait, ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képesség fejlesztı órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt.
f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g) Szakkörök. A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek
23
valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
h) Versenyek,
vetélkedı,
bemutatók.
A
tehetséges
tanulók
továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. E célra évente egy tanítási nap fordítható osztályonként.
j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények
teljesítését
szolgálják
a
különféle
közmővelıdési
intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Ezen foglalkozások igénybe vétele lehetıség szerint délután történik. Ettıl eltérni az iskola igazgatójának engedélyével lehet.
24
k) Szabadidıs foglalkozások. A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.
l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható közös községi és iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
n) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül – hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
3. A
beilleszkedési,
magatartási
nehézségek
enyhítését
szolgáló
tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a napközi otthon;
25
• a tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; • a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai; • a családlátogatások; • a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése, • a nyíltnap, • a fogadóóra. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, • a tehetséggondozó foglalkozások; • az iskolai sportkör; • a szakkörök; • versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás segítése. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A
nevelık
és
a
tanulók
személyes
kapcsolatainak
és
a
családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı
problémák
feltárása,
megelızése.
Minden
pedagógus
közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók
fejlıdését
veszélyeztetı
feltárásában, megszüntetésében.
körülmények
megelızésében,
26
b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı
feladata,
hogy
segítse
a
pedagógusok
gyermek-
és
ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról, A
tanulók
számára
nyújtandó
térítési
díj
kedvezmény,
tankönyvtámogatás véleményezése. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
27
d) A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, továbbá
a
gyermekvédelemben
résztvevı
társadalmi
szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülıkkel való együttmőködés, tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
28
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következı tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a napközi otthon; • a tanulószoba; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése. 7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a napközi otthon; • a tanulószoba; • a diákétkeztetés; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai; • a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége; • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
29
• szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
30
VI. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI
1. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel.
4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein.
31
5. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Különös figyelemmel az 1. , az 5. , a 8.osztályban.
b) Szülıi értekezlet. Feladata: • a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, • a szülık tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra. Feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül
egy-egy tanuló
egyéni
fejlesztésének
segítése
konkrét
tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
d) Nyílt tanítási nap.
32
Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl.
e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról.
6. A szülıi értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
7. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével.
33
VII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
„Egészségedre mindazon által gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” (Apáczai Csere János)
1. Az iskolai egészségnevelés célja: Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfıbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettıt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnıttként feleljenek meg az élet kihívásainak. 2. Egészségnevelési feladatok: 2.1. Higiénés magatartásra nevelés: 2.1.1. A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülıkori higiénés problémák. 2.1.2. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. 2.1.3. A környezethigiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje. 2.2. Egészséges táplálkozásra nevelés: 2.2.1. A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése. 2.2.2. A korszerő táplálkozástechnika megismertetése. 2.2.3. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. 2.2.4. Megfelelı étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege.
34
2.2.5. Különbözı csoportok eltérı táplálkozási sajátosságainak megismertetése. 2.3. Egészséges mozgásfejlıdés biztosítása: 2.3.1. A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. 2.3.2. A sportolás szükségletté tétele. 2.3.3. A mozgás esztétikumának, örömszerzı funkcióinak felismertetése. 2.3.4. Erınlét, terheléstőrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. 2.4. Balesetmegelızésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: 2.4.1. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. 2.4.2. Elsısegélynyújtási ismeretek adása. 2.4.3. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. 2.4.4. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. 2.4.5. A szőrıvizsgálatok, a prevenció jelentıségének megismertetése. 2.5. Mentálhigiéné, krízisprevenció: 2.5.1. A lelki egészség megóvására nevelés. 2.5.2. A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. 2.5.3. A problémamegoldó, konfliktuskezelı, konfrontációtőrı-képesség fejlesztése. 2.5.4. A pozitív jövıkép kialakulásának támogatása. 2.6. Függıséghez vezetı szokások megelızésére nevelés: 2.6.1. A függıséghez vezetı motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. 2.6.2. Az egészséget veszélyeztetı élvezeti szerek elutasítására nevelés.
35
2.7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: 2.7.1. Folyamatos, reális önismeretre nevelés. 2.7.2. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. 2.7.3. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. 2.7.4. Felelıs, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. 2.8. Családi életre, társsá, szülıvé nevelés: 2.8.1. A nemi szerepvállalásra való felkészítés. 2.8.2. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. 2.8.3. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. 2.8.4. A családi szerepek megélésére való nevelés. 2.8.5. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.
3. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitőzött célok megvalósításához: 3.1. Testnevelésórákon: 3.1.1. Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minısítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt) A mérések a következık: - alapállóképesség mérés: 12 perces futás - izomerı mérés: helybıl távolugrás páros lábbal - dinamikus erı állóképesség: hanyattfekvésbıl felülés - a hátizmok erıállóképességének mérése: hasonfekvésbıl törzsemelés, leengedés - vállövi karizmok erıállóképességének mérése: karhajlítás fekvıtámaszban A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelıkön kívül megismerik az osztályfınökök valamint az iskolai védını is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhetı, összehasonlítható adatokat.
36
3.1.2. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. 3.1.3. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti idıre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elı a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függıen – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelezı. A gyógytestnevelés városi szervezésben zajlik. 3.2. Tevékenységi formák a többi tanórán: 3.2.1. Osztályfınöki órákon tíz kötelezı egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. 3.2.2. A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladatmeghatározások az osztályfınöki tevékenység során. 3.2.3. Kortárs segítı középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfınöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. 3.2.4. Igény szerint külsı szakember (orvos, védını, egészségszervezı) meghívása. 3.2.5. A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon. 3.2.6. A testi egészségre nevelést erısíti az Iskolai Egészségnevelı Program témaköreinek feldolgozása az osztályfınöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. Ezek: - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS 3.2.7 A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás).
37
3.2.8. A témakörökkel osztályfınöki órán foglalkozva, ezek az ismeretek erısítik az emberismeret feldolgozandó témáit is, hiszen az emberés társadalomismeret, etika önálló tantárgy a 7. évfolyamon. 3.3. Tevékenységi formák tanórán kívül: 3.3.1. Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben elıírtaknak megfelelıen. 3.3.2. Támogatjuk és elısegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. 3.3.3. A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlıben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidıs programok során. 3.3.4. Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. 3.3.5. A városi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum rendezvényein részt veszünk a gyerekekkel, s mozgósítjuk a szülıket is a programokra. 3.3.6. A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, mővészeti közösségformáló csoportok mőködtetése. 3.4. Szabadidıs programok: 3.4.1. Osztályprogramok a szabad levegın az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) 3.4.2. Az egészségnevelési hónap eseményei november hónapban. Javasolt tevékenységformák: - tablókészítés - egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként - keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan - csapatverseny a felsı tagozaton egészségnevelı bevonásával - salátakészítı verseny - gyümölcs- és zöldségbábok készítése - gyümölcsnap - sportversenyek 3.4.3. Tevékenységek a különbözı ünnepkörökhöz kapcsolódóan. Javasolt tevékenységi formák: - hagyományırzı húsvéti ételek készítése - szüreti mulatság, mustkészítés - mézes receptek versenye a téli idıszakban
38
3.5. Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentıségő a napköziotthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. 4. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendık ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védını munkáját a megállapodásnak megfelelıen végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védını az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi.
Együttmőködés az évente visszatérı feladatok során: 4.1. Az iskolaorvossal, iskolai védınıvel egyeztetett idıpontokban kerül sor a szükséges szőrıvizsgálatokra és védıoltásokra. A szőrıvizsgálatok idejére az iskola nevelıi felügyeletet biztosít. 4.2. Az osztályfınökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat. 4.3. A 8. osztályos tanulók tüdıszőrését az osztályfınök szervezi meg. 4.4. Az iskola megszervezi a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálatát. 4.5. A testnevelık együttmőködnek a sporttal illetve gyógytestneveléssel összefüggı vizsgálatok alkalmával. 4.6. A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenırzése. 4.7. A pszichés fejlıdés zavaraival és magatartási problémákkal küzdı tanulók segítése, szükség esetén szakértıi bizottság elé utalása.
5. Az intézmény Szervezeti- és Mőködési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat: 5.1. A védı – óvó intézkedéseket. 5.2. A tanulóbalesetek megelızését szolgáló elıírásokat. 5.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat. 5.4. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendıket. 5.5. A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait. 6. Az egészségnevelés módszere:
39
A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyızıdéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyızıdés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el.
7. Az egészségnevelés nevelıtestületre vonatkozó követelményei: 7.1. A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentıs a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. 7.2. A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelıssége. 7.3. Az iskola mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. 7.4. Az egészségnevelés együttmőködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvetı a családokkal való együttmőködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. 7.5. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetıségeinek felhasználása.
8. A mindennapos testmozgás feltételei, módszerei Az általános iskola elsı-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást [Kt. 52. § (10)]. 8.1. Heti 3 óra testnevelés biztosított az alsó tagozaton. 8.2. Heti 2-2 óra sportköri foglalkozást tartunk a következı bontásban: - 1-1 óra az elsı és második évfolyamnak összevontan - 1-1 óra a harmadik és negyedik évfolyamnak összevontan azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra. A SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOKON JÁTÉKOS, EGÉSZSÉGFEJLESZTİ TESTMOZGÁST VÉGEZNEK A GYEREKEK. 8.3. Heti 2 órában futball-edzés van a tagozat tanulóinak. 8.4. A napközis csoportokban a délutáni szabadidıben sportfoglalkozásokat tartanak a pedagógusok. A foglalkozások ideje – minden olyan napon, amikor nincs testnevelésóra – legalább 30 perc.
40
Módszereiben az adott évfolyam helyi tantervbe meghatározott módszereire épül, ezen belül fıként mozgásos játékokra. - énekes-táncos, társas népi játékok - iskolai játékok (futó-fogójátékok, sor- és váltóversenyek, labdajátékok) - küzdıjátékok 8.5. Az alsó tagozatos gyerekek részvételével népi tánc mővészeti csoport mőködik iskolánkban. 8.6. A sokirányú mozgásos tevékenységre tekintettel az óraközi szünetekben szervezett mozgásra nem kerül sor. AZ ÓRAKÖZI SZÜNET A SZABAD JÁTÉK IDEJE. ISKOLÁNK ADOTTSÁGAINAK KÖSZÖNHETİEN, HA AZ IDİJÁRÁS ENGEDI, A GYEREKEK A FRISS LEVEGİN – A KÖRNYEZETBARÁT JÁTSZÓTÉRI JÁTÉKOK LEHETİSÉGÉT IS KIHASZNÁLVA – TÖLTIK SZABADIDEJÜKET. 8.7. Az alsó tagozaton tanítók a tanórai terheléstıl függı gyakorisággal 3-5 perces, mozgásos légzıgyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel. 9. A mindennapos testedzés feltételei, módszerei Az iskolaköteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör mőködését [Kt. 52. § (9)]. 9.1. A testnevelésórák szakszerő megtartásához biztosítottak a tárgyi feltételek. 9.2. Heti 4 óra sportköri foglalkozást tartunk, minden felsı tagozatos évfolyamon heti 2-2 órát, korcsoportonként összevont formában. 9.3. A testnevelési órák anyaga, valamint a testedzı programok megfelelnek az egészségfejlesztés feladatainak. Minden testnevelési órán és minden testmozgásos alkalmon megfelelı keringési- és légzırendszeri terhelésre kerül sor. 9.4. Minden tanórán van gimnasztika, benne légzıtorna és tartásjavító torna. 9.5. Sportjátékra is jut idı minden foglalkozáson, a tanulók kellı elméleti ismereteket kapnak az életmód – sportágak felnıttkori gyakorlásához, különösen a labdajátékok terén (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz). 9.6. Azon gyerekek számára, akiknek aznap sem testnevelésórájuk, sem sportköri foglalkozásuk nincs, lehetıséget biztosítunk a délutáni órákban legalább 45 perces testmozgásra. Jó idı esetén a szabadban, rossz idı esetén a tornateremben.
41
Ezen alkalmak alapvetıen a sportjátékok valamint az életmód – sportágak gyakorlására adnak lehetıséget. A tanulók felügyeletét, a játékok lebonyolítását a nevelıtestület tagjai végzik ügyeleti beosztás szerint.
10.
Az
egészségnevelési
program
elkészítéséhez
beszereztük
iskolaegészségügyi szolgálat véleményét (…. számú melléklet)
a
42
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevı cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelıen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erısít meg az élı ill. élettelen környezettel; • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; • felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására és összefüggı rendszerben történı értelmezésére; - a rendszerben felismerhetı kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelısségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevı cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az ıt körülvevı biofizikai környezet sokrétő kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minıségét érintı döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)
Az ember elválaszthatatlan a környezetétıl. Tevékenységével állandó kölcsönhatásban van vele, így saját létét javíthatja vagy ronthatja. Napjainkban a talaj, a víz, a levegı jelentısen átalakult. A XXI. század legnagyobb kihívása az okos, hosszabb távon fenntartható gazdálkodás
43
megvalósítása bioszféránkban lokálisan éppúgy, mint globálisan. Fontos, hogy az általános iskola is hozzájáruljon a tanulók természet- és környezetbarát szemléletének megalapozásához, a természettel és környezettel szembeni felelıs magatartásuk kialakításához. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyőlése 2002. december 20án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás mindenszintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. 1. A környezeti nevelés általános céljai: „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)
1.1. A környezeti nevelés céljai tágabb értelemben • Elısegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. • Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmitermészeti felelısségét formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttmőködési képességeit, a személyes és a közös felelısségtudat alapjait. • Tantárgyak közötti integráció, a különbözı tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. • Az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni
44
• A tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelıintézmény egészének ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje • A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelı szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • A környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése • Rendszerszemléletre nevelés • Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása • A globális összefüggések megértése 1.2. A környezeti nevelés céljai szőkebb értelemben - Konkrét célok az iskolánkban • Legyen igényük a tiszta, rendes környezetre, ügyeljenek a tisztaságra és a rendre • Nevelıjük irányításával vegyenek részt a tanterem és a folyosó díszítésében; zöld növények elhelyezésében és gondozásában • A hulladékot megfelelı tárolóba tegyék mind az iskolában, mind pedig iskolán kívül • Az iskola épületébe letisztított cipıvel lépjenek • Az iskola udvarán és környezetében óvják, védjék a növényzetet • Takarékosan használják az energiát: feleslegesen ne használják a világítást, ne pazarolják a vizet, főtési idıszakban csak a szünetek alatt szellıztessenek, számítógépet és TV-t feleslegesen ne hagyják bekapcsolva. • Vegyenek részt aktívan tereprendezésben és új növények ültetésében és az iskola környezetének gondozásában és szépítésében • Használják balesetmentesen az iskola udvarán elhelyezett játszótéri játékokat és ügyeljenek jelenlegi állapotuk megırzésére • Régi tankönyveiket ajánlják fel a rászoruló iskolatársaiknak és ne dobják azokat a szemétbe! • Vásárláskor a környezetre ártalmatlan vagy környezetbarát termékeket részesítsék elınybe az ártalmassal szemben.
45
• Évente többször is emlékezzünk meg a környezet a környezetünk megfelelı állapotának Fenntarthatóságáról a Környezetvédelmi jeles napok alkalmával 2. A környezeti nevelés céljaiból adódó feladataink • Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt • A környezet szeretete, védelme váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé • Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt • Bekapcsolni ıket a közvetlen környezet értékeinek megırzésébe, gyarapításába • Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség vállalása • Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelızésére való törekvés • Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon mőködni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. • Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség az emberiség közös öröksége; a környezet minıségének fenntartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erıforrások elırelátó és ésszerő felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez • A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlıdés és környezet kérdéseinek összefüggı rendszerét. • Nem elegendı az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenırzése után képesek legyenek a helyes, megfelelı válasz kiválasztására. • Nem elegendı a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. • Megértetni a létminıséghez szükséges nem anyagi jellegő dolgok szerepét az életünkben. • A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitődök, értékrend kialakítása.
46
3. Mit teszünk mi, pedagógusok az elıbbiek megvalósulásáért • Az egyes szakórákon mindig beszélünk a tantárgyhoz kapcsolódó környezeti problémákról • Javasolunk olvasnivalót, ajánlunk TV mősorokat, megnézünk videófilmeket, csinálunk kísérleteket a témákhoz kapcsolódóan • Kiselıadások tartására adunk alkalmat • Tanulmányi versenyeket szervezzünk • Minél több kirándulást és tanulmányi sétát szervezzünk • Folyamatosan felhívjuk a figyelmüket a takarékos energiafelhasználásra, a környezet megóvásának fontosságára szőkebb és tágabb értelemben egyaránt • Személyes példamutatásunkkal alakítjuk a gyermekek szemléletét, gondolkodásmódját és viselkedését • Tudatosítjuk a tanulókban, hogy ık maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. 4. A siker eléréséhez vezetı tevékenységek tervezése A céljaink eléréséhez szükséges tevékenységeket két csoportba lehet osztani: tanórai és tanórán kívüli programok. 4.1. Környezeti nevelés a tanórán A tanárok a tanmenetben megjelölik valamilyen módon azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitőzésekhez. Ezek a témák évfolyamonként és tantárgyanként a következık:
47
4.1.1. A környezeti nevelés lehetıségei az általános iskola alsó tagozatán Az iskolába kerülı gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntı. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek elıször az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerő tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendszerezze. Az elsısök természetszerően fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyőjtés (elemek, papír, komposztálható életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A késıbbi években ez a kör bıvülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfınök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élı természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetıvé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülıkre is hatással legyen. A tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Az egész napos formában megszervezett oktatás esetén is csak két pedagógusnak kell együttmőködnie. Ennek köszönhetı, hogy az osztálytanító általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felsı tagozatos osztályfınökök. TERMÉSZETISMERET 1.osztály Az idıjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. A közvetlen környezetben elıforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. Növények gondozása az osztályban. 2.osztály
48
Az élılények változásának megfigyelése az idıben (növekedés, fejlıdés, pusztulás). Az idı és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költözı madarak). A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hı, zaj, szennyezett levegı, víz, talaj, erıs fény, a képernyı hatása, vérszívó élısködık). Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. A vadon élı és a tenyésztett, kedvtelésbıl tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása. 3.osztály Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj idıjárás, szennyezı anyagok) hatása a növények életére. Egyszerő kísérletek az életfeltételek bizonyítására - palánták nevelése különbözı feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. 4.osztály Az otthon tisztasága, szennyezı forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegıjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezıforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élılényekre, az emberre. A megelızés, a védekezés lehetıségei. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövıt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövıbeli környezeti hatásai közötti egyszerő összefüggések felismerése. A környezet szennyezıdése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetıségeinek megismerése. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1.osztály Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása. 2.osztály Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekbıl: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzıinek megjelenítése (pl.: évszakok, idıjárás). 3.osztály
49
A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemzı színek, formák megfigyelése, késıbb ennek felelevenítése. 4.osztály Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerőbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemzı formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1.osztály A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötıdı mesterségek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. 2.osztály Az ember és környezete. Az évszakok és az idıjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzıik elmondása. 3.osztály A háztartást megkönnyítı eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idı-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban elıforduló különbözı energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság. 4.osztály A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet elınyeinek és hátrányainak megbeszélése. Különbözı közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1–4. osztály
50
A mindennapi életbıl, a természeti környezetbıl vett témán alapuló rövid szépirodalmi mővek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztı mővek. Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska, Kányádi Sándor: A születés öröme,Fekete István: Tüskevár.
TESTNEVELÉS 1–2. évfolyam A mozgás örömének átélése, a szabad levegın való tartózkodás fontossága. Az idıjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. 3. évfolyam A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése. 4. évfolyam Szabadidıs sporttevékenységek. Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.
ÉNEK-ZENE 1–4. osztály Idıjárásra, idıjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák. Jeles napok, ünnepkörök dalai.
3.1.2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felsı tagozatán A kerettantervi tartalmi szabályozás a tanítási-tanulási folyamat tartalmainak kijelölésével számos lehetıséget teremtett a környezeti neveléshez. A következı táblázatban a kerettanterv szövegébıl kiemeljük a környezeti neveléshez szükséges és lehetséges tartalmakat. A helyi tantervek elkészítésekor ezeket a tananyagrészeket tekintsük kiindulási alapnak. Az adott évfolyamon szükséges a különbözı tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása. Ezáltal hatékonyabbá és intenzívebbé válhat a tanítási-tanulási folyamat, a gyerekek környezetképe egységesebb lehet. A természettudományos tárgyak és a „humán” tárgyak tartalmainak összekapcsolása a helyi tantervben áttekinthetı és kialakítható.
51
A helyi tanítási-tanulási módszerek szerepe sem elhanyagolható, hiszen a terepmunka lehetısége, az iskolán kívüli tanulási-megismerési tevékenységek köre, az iskola felszereltsége, a korszerő és hatékony informatikaikommunikációs kultúra egyaránt meghatározzák a tananyagtartalmak megvalósításának potenciális körét.
Magyar nyelv és irodalom Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkrıl. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. (pl. Petıfi Sándor: Az Alföld) Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Győjtımunka csoportosan vagy egyénileg. A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtárban. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Idegen nyelv Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd. Újságcikkek, fordítások, képek győjtése, tabló készítése. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élılényekrıl, beszélgetés. Video, kiselıadás, szituációs párbeszéd. Matematika A tanulókat körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok győjtése környezetünkbıl; matematika a természettudományokban. Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Pénzmegtakarítási lehetıség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban: (pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegıre van szükség stb.) A matematikaoktatásba beépíthetı sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejezıdik be. Informatika 5. évfolyam Ember- és környezetkímélı munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkezı szennyezı hulladékok szelektív győjtése (tonerek, patronok, stb…).
52
6. évfolyam Munkaeszközök optimális mőködésének megismerése, kíméletes géphasználat. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. 7. évfolyam A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezet- és egészségkímélı hatására. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekrıl. Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése. Tudatosítsuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. Böngészı programok által a hazai és nemzetközi környezetvédı szervezetek pályázatainak, irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése. 8. évfolyam Dokumentum és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. A győjtımunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. Történelem és állampolgári ismeretek 5. évfolyam A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelıs magatartás kialakítására. Természet és gazdaság görög és a római világban. Egyéni beszámolók, kiselıadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebbıl eredı tevékenységekrıl; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségő fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése. 6. évfolyam Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelık, kert; eszközök; az évszaknak megfelelı munkák; az erdı adta megélhetési lehetıségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása Az ipar megjelenése és természet-átalakítása: Egyéni beszámolók, kiselıadások: Európa gazdagodása és fejlıdése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. 7. évfolyam A polgári átalakulás: a mezıgazdaság és a gépek forradalma. Az iparvárosok kialakulása. Kiselıadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat,
53
folyószabályozás / és szennyezésérıl; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálozat/; ez utóbbi környezetszennyezésérıl. 8. évfolyam Az ökológiai problémák: külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni ıket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetıségei (papírgyőjtés, szelektív hulladékgyőjtés, a szemetelés, a zaj-, idegi ártalmak csökkentésére). A népességrobbanás a világ szegényebb felén. A globalizáció problémája. Az Európai Unióba való belépésünk problémái: elızetes győjtımunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás elınyeibıl minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetıség szerint minimalizálja. Fizika 7. évfolyam Annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. Közlekedıedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különbözı szerkezető talajok vízáteresztı, vízmegkötı képessége. Cikkek, képek győjtése a víz- és talajszennyezésrıl, azok hatásáról. A nyomáskülönbségen alapuló eszközök környezetvédelmi hatásai. Egyszerő mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése.
8. évfolyam Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentısége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Az elektromos áram hatásai a környezetre. Az elektromos energia elıállítása: az atomerımő. Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetıségek otthon, iskolában. Fogyasztásmérık leolvasása. Természetismeret 5. évfolyam
54
Az idıjárás és az éghajlat elemei: Tapasztalatgyőjtés, megfigyelések, egyszerő mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, idıjárási adatgyőjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek győjtése vízszennyezıdésekrıl. A talaj védelme. Felelıs magatartás a természetben. 6. évfolyam A hazai élıvilág. Az erdık és védelmük. A füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett, és nem védett természeti értékei. Megfigyelések, vizsgálódások természeti környezetben. Kirándulás, terepgyakorlat. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezık elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekrıl.
Földünk és környezetünk 7. évfolyam Afrika: elsivatagosodás. Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel. Szemelvények győjtése a természeti környezetet veszélyeztetı folyamatokról. Környezeti problémákkal kapcsolatos videofilm megtekintése, megvitatása. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kıolajszállítás veszélyeirıl. TV, sajtóanyag, győjtımunka. Példák győjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselıadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeirıl, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése.
8. évfolyam Magyarország természeti adottságai, erıforrásai, medencejellege. A belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Kiselıadások, beszélgetés, összefüggések keresése. Fotók, képeslapok győjtése, tabló készítése. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetérıl. Népesedési folyamatok: statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsőrőséggel kapcsolatban. Idegenvezetıi kiselıadás hazánk nevezetességeirıl. Kémia
55
7. évfolyam A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik. A környezetünkben elıforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz ). Oldatok kémhatása, mérések , pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói győjtımunka, kiselıadások a vegyszerek élıvilágra gyakorolt hatásáról környezet-szennyezésekrıl. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. 8. évfolyam A környezet terhelését csökkentı lehetıségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkı, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem . Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tőzifa, természetes és mesterséges szenek, kıolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegıszennyezés: üvegházhatás, savas esı, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyezıdés, szennyvíz és tisztítása.
56
Biológia 7. évfolyam A földi élıvilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentısége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az ıserdık pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdık, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelızés és öntisztulás. Videó- anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyőjtés különbözı életközösségekrıl, élıhelyekrıl. Az élılények életmódja, élıhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Rendszerezés: különbözı élılénycsoportok jelentısége és védelme, táplálékláncok 8. évfolyam A mozgásszegény életmód következményei. A légzıszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Az ember egészsége is veszélyben van a természetrombolás révén. Környezetkímélı életforma kialakítása. Technika és életvitel 5. évfolyam Az ember környezetátalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegıszennyezés és elkerülésének módjai. Egyszerő levegı tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyezıdés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idı alatt hány db gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? 6. évfolyam Gazdálkodás a természeti erıforrásokkal. Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények győjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélı technológiákról. Kiselıadások a szelektív hulladékgyőjtés jelentıségérıl, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyőjtési lehetıségének megtervezése. 7. évfolyam A fosszilis energiahordozók. A savas esık. Az erımővek bemutatása. Alternatív energia-források: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív
57
energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerő bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélı használata. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Energiatakarékosság a lakásban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával?
8. évfolyam A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlıdés. A napelemek és egyéb környezetkímélı energiaforrások. Víztakarékosság. Energiatakarékosság lehetıségei a főtés során. Környezetkímélı közlekedési eszközök. A jövı környezetkímélı közlekedésének megtervezése. A fogyasztói társadalom és a reklám. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?
3.1. Az osztályfınöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfınök teremti meg. İ a különbözı szintő személyes kapcsolatok segítıje, fejlesztıje is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfınöki feladatok azonban bıvülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az iskola szellemiségén, a vezetıi elvárásokon túl az osztályfınök személyisége és elhivatottsága döntı a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövı elképzelései, a különbözı iskolai programkínálatok. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitődjének alakításán túl a szülık hozzáállását is befolyásolhatja. Az osztályfınök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerı és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínő témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükrözıdik valami a benne élı közösségrıl, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Ismerısként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés. Szerencsés esetben ez nem öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket rejt, tartalmakat fed. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk
58
minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerően dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetıséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedı szerepet játszik az osztályfınök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetıségeit. Például: óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedık, különbözı akciók is kiegészíthetik és összefőzhetik az egyes szaktárgyakat. Az osztályfınöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfınöki órák témájának kínálata nem ad hoc jellegő, ismétlıdésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínő szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttmőködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfınök összetartó munkájára épít. A következıkben néhány témakör olvasható, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szervezıdhet: 5. évfolyam - A közösségben elfoglalt hely. Felelısségvállalás. Saját környezetünk megteremtése. Szőkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerő évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erısítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelısségvállalás. Emellett az iskolai környezetbıl, a lakóhelyrıl való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvı lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?
59
6. évfolyam - A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelı ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvıkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínő természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetıkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következı év tennivalóit.
7. évfolyam - A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltőnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdıívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetıségét mutatja be. 8. évfolyam - A varázsszó: energia Mibıl lesz? Talán a semmibıl keletkezik? Mivé válik? Hol tőnik el észrevétlenül? Valóban eltőnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetıvé, utolérhetıvé! Látogassunk el valamilyen bányába, erımőbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat! 3.2 . Környezeti nevelés a tanórán kívül A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetıségei A tanulók környezeti ismereteinek bıvítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetıvé váljon a környezetért, a jövı generációkért felelıs viselkedést vállaló személyiség formálása. Szakkörök – Szervezünk külön környezetvédelmi szakkört, de az egyes környezeti kérdésköröket integrálhatjuk a különbözı tantárgyi szakkörökhöz is. A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szeretı tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus
60
szakkörök is, de a tantárgyakkal megegyezı szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. Tanulóknak adott feladatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendı munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. Nyári tábor – Lehetıleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élıhely-térképezés, mérések stb.). A tábor típusától függıen fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetıleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédı szervezetek akcióihoz (pl. Föld napja, Madarak és Fák Napja programjai). Kiállítások – Rendezünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetıség a környezı iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskola, zöld könyvtár, zöld videótár – Az iskolai könyvtárban létesítünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CDlemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetıséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért szoros kapcsolatot tartunk a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetésérıl. Kirándulás – Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.
61
Különválogató (szelektív) hulladékgyőjtés – Ha van lehetıség bevonni a helyi hatóságokat, szervezük az egész iskolára kiterjedı szelektív hulladékgyőjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék,a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentıs mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedık, tanulmányi versenyek – Az érdeklıdı, ambiciózus tanulókat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Mővészeti csoportok, ünnepségek – Kihasználjuk a mővészetek iránti érdeklıdést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a mővészet eszközeivel. Szervezünk irodalmi mősort (pl. a víz világnapján). Természetes anyagok felhasználásával készítük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Élünk a drámapedagógia korszerő módszereivel is. Iskolánkban a következı környezetvédelmi jeles napokat ünnepeljük meg a tanév folyamán: március 22. április 22. május 10. június 5. szeptember 22. október 5.
A Víz Világnapja A Föld Napja Madarak és Fák Napja Környezetvédelmi Világnap Autómentes Nap Az Állatok Világnapja
62
IX. FOGYASZTÓVÉDELEM 1 – 8. ÉVFOLYAM
CÉLOK, FELADATOK A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba.
63
A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: • • •
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.
•
Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: • Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. • Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet
64
szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. • Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. • Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. • Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A FOGYASZTÓVÉDELEM BEÉPÜLÉSE AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÓRAI FOGLALKOZÁSAIBA Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következıképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: • Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései • Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások • Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); • Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; • Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái • Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás • Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk • Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
65
• Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. • Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásaitantárgy-közi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )
TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK (vetélkedık, versenyek, rendezvények) •
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
•
Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
•
Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
MÓDSZERTANI ELEMEK • Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: ♦ a kritikus gondolkodás, ♦ az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: ♦ az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, ♦ információfeldolgozás, ♦ a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. • A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.
66
• A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjtetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. • A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • • • • • • • • •
•
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
X. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
Iskolaévenként a gyakorlóiskola élet és munkarendjének kialakításánál a korábban jelzett törvényeket és rendeleteket az intézményi belsı szabályzó dokumentumokat valamint az iskola hagyományait vesszük figyelembe a tervezéskor. A megtervezett éves munka és tevékenységrendszer a szintén vázolt döntési mechanizmusok érvényesülése után lép életbe. ENNEK ALAPJÁN: A tanév rendje:
67
- A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a mővelıdési és közoktatási miniszter állapítja meg. - A szorgalmi idı, tanítási év minden évben szeptember elsején kezdıdik és június 15-én ér véget. - Szorgalmi idı az ünnepélyes tanévnyitóval kezdıdik és a tanévzáró ünnepéllyel fejezıdik be. - A tanév rendjét, programját a nevelıtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten. A tanévnyitó értekezlet dönt: - az új tanév feladatairól - a tanítási nélküli munkanapok idıpontjáról és programjáról - a tanórai foglalkozásokról - az iskolai ünnepélyek és rendezvények tartalmáról és idıpontjáról Az iskola éves eseménynaptárának hagyományosan állandó elemei a következık: -
az elsı tanítási nap az elsı félév utolsó tanítási napja a félévi értesítık kiosztása az ıszi, a téli és tavaszi szünet idıtartam: a szünet elıtti utolsó tanítási nap és a szünet utáni elsı tanítási nap közötti idıszak - az utolsó tanítási nap - a munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep Húsvét A munka ünnepe Pünkösd Mindenszentek Tanítás nélküli munkanapok: -
nevelési értekezlet / 1. Félév / nevelıtestületi továbbképzés / 1. Félév / nevelıtestületi továbbképzés / 2. Félév / tanulmányi kirándulás
Iskolai ünnepélyek: - Tanévnyitó ünnepély - Október 23. - Március 15.
68
-
Ballagás Tanévzáró ünnepély Az aradi vértanúk napja Megemlékezés Festetics Kristófról, iskolánk névadójáról, Költészet napja Magyar Kultúra Napja
Kiemelt rendezvények: -
Nyílt nap Alapítványi bál Karácsonyi ünnepség Farsang / alsó tagozat / Farsang / felsı tagozat / Festetics napok
Iskola értekezletek, megbeszélések: -
Alakuló tantestületi értekezlet Tanévnyitó tantestületi értekezlet Félévi nevelıtestületi értekezlet Tanévzáró tantestületi értekezlet Nevelési értekezlet / 1., és 2. Félév / Osztályozó értekezlet / 1., és 2. Félév / Iskolavezetıségi értekezlet Munkaértekezlet
Szülıi értekezletek, fogadóórák: -
Szülıi értekezlet / 1. Félév / Félévi szülıi értekezlet Szülıi értekezlet / 2. Félév / Fogadóóra / tanévenként 3 alkalommal /
Gyakorlati képzés 1., 2. Félév Szorgalmi idıben tanítási óra illetve tanítási nap nem maradhat el. Rendkívüli szünetet az igazgató rendelhet el. A tanítási napokat és az egyes megtartott órákat az osztálynaplóban számozni kell. A hónapok általános rendje:
69
- az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelezı tanítási órák megtartása után szervezhetık. - Munkaközösség-vezetıi értekezletek: minden hónap utolsó hétfıjén - Iskolavezetıi / ig. igh. / megbeszélések: minden hét hétfıjén - Diák önkormányzati tisztségviselık megbeszélések minden hónap utolsó szerdáján - Aktuális / nem tervezett / értekezletek, események és programok A hét általános rendje: - Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik, tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelezı tanítási órák megtartása után szervezhetık. - Iskolavezetıi / igazgató, igazgató-helyettes / megbeszélések minden hét hétfıjén. - Aktuális / nem tervezett értekezletek, események és programok /.
70
A tanítás napi rendje: - Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelezı tanítás megtartás után szervezhetık. - A tanítási órák idıtartama 45 perc. A kötelezı tanítási órák délelıtt, a tanórán kívüli foglalkozások délután folynak. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el. - A tanítási órák / foglalkozások / látogatására engedély nélkül csak a nevelıtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatására az igazgató adhat engedélyt. - A tanítási órák között szüneteket kell tartani. Szünetek rendjét a házirend szabályozza. - A napköziotthoni foglalkozások a tanítás befejezése után kezdıdnek, és általában 17 óráig tart. - A tanulók egyeztetett és elıre engedélyezett idıpontban és módon kell elvégezni. Fogászati szőrıvizsgálatra és kezelésre egy tanuló / tanulócsoport / tanévenként 10 tanítási óráról vonható elé. A szőrıvizsgálaton való részvételt valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. / 26/1997. MM számú rendelet alapján /. A szünetek rendje: - A szünetek idıtartamát, hosszát, a szünetek elıtti utolsó és a szünetek utáni elsı tanítási nap idıpontjait törvény illetve rendelet rögzíti. - A szünetek programjait általában a családok, gyermekek tervezik és bonyolítják le. - Az iskola által a szünetekre tervezhetı és lebonyolítható programok a következık = Téli sporttáborok / sítúrák és táborok / = Nyári turisztikai táborok A pedagógusok munkarendje: - A pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási és közalkalmazotti törvény rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását, valamint a speciális felsıoktatási funkcióból adódó képzési feladatokat a hatályos jogszabályok alapján készített Közalkalmazotti Szabályzat, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza. - A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzások esetén szakszerő helyettesítést kell biztosítani. - Az évközi nevelı-oktató munkával összefüggı feladatok ellátására az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetık javaslatának figyelembe vételével az igazgató adja a megbízást.
71
Az iskola más közalkalmazottainak munkarendje: - Az iskola oktató-nevelı munkát segítı más közalkalmazottainak munkarendjét a – hatályos jogszabályok betartásával – az igazgató állapítja meg. A napi munkarendet a munkaköri leírás tartalmazza. - A munkarenddel kapcsolatos további részleteket az SZMSZ és a házirend tartalmazza.
72
XI. A TOVÁBBKÉPZÉS- ÁTKÉPZÉS TERVEZÉSE
A Festetics Kristóf Általános Iskola kiemelten kezeli a továbbképzésben/átképzés-ben való részvételének biztosítását. Iskolánk dolgozói számára ezt a tevékenységet az alábbi dokumentumok alapján tervezi és teszi lehetıvé. - A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXXIX törvények az országgyőlés által többször módosított változata, a továbbiakban KT. - A kormány és az OM vonatkozó aktuális jogszabályi és rendeletei. - A Festetics Kristóf Általános Iskola Pedagógiai programja. A szakvizsga és pedagógus-továbbképzés új rendszerét az állam építette ki. Ennek mőködését – a fenntartón keresztül – folyamatos állami támogatási formákban részesülhetnek: A./ Az alábbiakban felsorolt költségeket a központi támogatás terhére maximum 80%-ig támogatja: -
Utazási költség Tandíj Tanfolyami díj Részvételi díj Szállásdíj A tankönyv, taneszköz, segédeszközök árát.
Amennyiben az intézmény költségvetése lehetıvé teszi akkor a fennmaradó részt is átvállalja saját forrásból.
B./ Teljes mértékben fedezi: - A bérköltségeket / helyettesítés / és azok vonzatait / TB + munkaadói járulék/. - Célprémiumot.
73
A Festetics Kristóf Általános Iskola alkalmazottai/dolgozói továbbképzésének – átképzésének
támogatási
rendszerében
és
gyakorlatában
asz
alábbi
továbbképzési/átképzési programokon való részvételnek ad prioritást: - Kerettantervi modulokhoz tartozó képzés - Újabb diploma megszerzése fıiskolai képzés keretében – hiányzó szaktárgyak - Posztgraduális egyetem- fıiskolai szintő továbbképzések - Informatikai –elsısorban OKJ – bizonyítványt nyújtó – továbbképzések - Iskola élethez kapcsolódó speciális képzettségek. A Festetics Kristóf Általános Iskola alkalmazottai / dolgozói továbbképzésének átképzésének tervezésekor és szervezésekor fontos szempontoknak tartja: - A különbözı / egyetemi, fıiskolai, pedagógiai szolgáltató intézmény, közoktatási intézményi, alapítványi, szakmai –gazdasági szervezeti / továbbképzési-átképzési lehetıségekrıl és formákról való folyamatos és pontos tájékoztatást, - A továbbképzésen –átképzések részt venni kívánó alkalmazottak/dolgozók elképzeléseinek, igényeinek és az iskola koncepciójának összehangolását, - Az iskola továbbképzésen – átképzésen részt venni kívánó alkalmazottjával/dolgozójával történı tanulmányi szerzıdés megkötését, - Az intézményvezetı javaslatának elkészítését a továbbképzésre – átképzésre rendelkezésre álló források felhasználásáról és a nevelıtestület döntésének figyelembe vételét mindezekre vonatkozóan.
74
IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az iskolai nevelı-oktató munkát segítı szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítı felszerelések és taneszközök (tantermenként) -
-
• • • •
Képek, betőkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Betősín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók: Hangtani ismeretek Szavak alakja, jelentése A szó A mondat Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (falitabló)
-
-
Fali táblák: Igék Az igenév A teljes hasonulás Mondat Az állítmány fajtái A jelzık rendszere Ok és célhatározó Történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).
• • • • • • •
1. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök (tantermenként): -
Őrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körzı. Számkártyák (1-1000-ig). Helyiérték-táblázat.
-
Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hımérı. Színes rudak. Méterrúd. Fali táblák.
1. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Az idı (oktatótábla). Iskolai iránytő. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hımérı. Borszeszégı. Videokazetták: • Életközösségek I. • Életközösségek II.
• • • • • •
-
Életközösségek III. Életközösségek IV. Vadon nıtt gyógynövényeink. Dunántúli középhegység. Dunántúli dombvidék. Alpokalján. Ásványok. Magyar nemzet jelképei (falitabló) Élı természet (diapozitívek). Testünk (videofilm).
75
-
Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító.
-
Szőrıpapír.
1. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
•
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: • Magyar népzenei anyag. • Gyermekdalok. • Himnusz. • Szózat. • Magyar és rokon népek dalai.
• • • • •
Cselekményes zenék - nıikar, férfikar, vegyeskar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusmővek, mőzenei szemelvények.
1. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
• • •
Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormő. Szınyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája gobelin. Cifraszőr, bölcsı, csengıs népi játék. Hollókıi ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külsı és belsı képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép ezüstvesszı rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvébıl. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet.
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •
•
Ferenczy Károly: Festını. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hısök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Mővelıdési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtık. Koszta József: Tányértörölgetık. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.
1. Az alsó tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Olló, kés, vonalzó (25 db). Mintázó eszközök (10 db). Építıkocka (fa).
-
Szövıkeret (25 db). Csiszolópapír.
1. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Síp. Gumilabda (10 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db). Karika (15 db).
-
Jelzıszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszınyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (3 db). Mérıszalag (1 db).
1. A felsı tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítı felszerelésekés taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti) (1 db). Írói arcképsorozat (1 db). Magyar értelmezı szótár (2 db). Szinonima szótár (2 db). Helyesírási tanácsadó szótár (5
• • •
Életrajzi lexikon (2 db). Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). Hanganyag (hangkazetta, CD): • Népdalok, népmesék. • János vitéz. • Mitológiai és bibliai történetek. • Versek (Petıfi, Arany). • A kis herceg. • Görög regék és mondák. • Rege a csodaszarvasról. • Népballadák. • Arany: A walesi bárdok. • Toldi. • Egri csillagok (részletek). • Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei. • Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petıfi Sándor, Arany János Jókai Mór mővei. • Halotti beszéd és könyörgés. • Ómagyar Mária - siralom • Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték). • Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila, Radnóti Miklós versei. • Megzenésített versek. Videofilmek: • Magyar népmesék. • János vitéz (rajzfilm).
• • • • • • •
db). -
-
• • • • • • • • • • • • • • • -
• • • •
A Pál utcai fiúk (film). Rab ember fiai (film). Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása. Arany: A walesi bárdok. Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. Mikszáth : Szent Péter esernyıje (film). Mikszáth prózája. Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petıfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kıszívő ember fiai (film). Halotti beszéd. Légy jó mindhalálig (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Nyugat. A fiatal József Attila. Erıltetett menet (film). Könyv: Népmesegyőjtemények . O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások . Gabnai Katalin: Drámajátékok . Kaposi László: Drámafoglalkozások .
77
• • • • • • -
•
• • • • • • • • •
Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam . Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk . Gárdonyi Géza: Egri csillagok . Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyıje . Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig . Szigligeti Ede: Liliomfi . Falitablók: Hangtan.
A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok.
1. A történelem tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Bibliai országok - Pál apostol utazásai. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétıl a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején.
• •
• • • • -
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédı harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása. Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma. Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában. Céh, inas - legény - mester. A románkori mővészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék. Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom.
78
• • • • • • • -
•
•
Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23. Egyéb: Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).
• • • • •
Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétıl (falikép). A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.
1. A német nyelv tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Tematikus képek. Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv). Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). ABC kártya (betőkártyák). A névelı (falitabló). Gyenge ige ragozása (falitabló) Idıbeli, módbeli segédigék (falitabló).
-
Erıs ige ragozása (falitabló). Az elöljárószó (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). A személyes névmás ragozása (falitabló). A fınév ragozása (falitabló). A birtokos névmás (falitabló). Németország (falitérkép).
1. A felsı tagozatos matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Táblai körzı (2 db). Táblai vonalzó 450-os (3 db). Táblai vonalzó 600-os (3 db). Táblai szögmérı (2 db). Méterrúd fából (5 db). Összerakható m3 . Nagy matematikusok arcképei (5
-
Sík és mértani modellezıkészlet (2
-
-
db). db). -
Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögő koordinátarendszer (írásvetítıfólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolútérték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép).
-
Kocka, téglatest (testek). Őrmérték sorozat. Szétszedhetı dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Mőanyag henger. Mőanyag kúp. Mőanyag gúla. Mőanyag hatszög alapú hasáb. Mőanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).
1. Az informatika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Pentium típusú számítógép (11
•
Monitor (SVGA) (11 db). Billentyőzet (11 db). Egér (11 db). CD meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db). Projektor (1 db). Modem (1 db). Tintasugaras nyomtató (1 db). Falitablók:
•
db). -
• -
• • •
A számítógép belsı felépítése (IBM - 02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyőzet. Alapvetı programok: WINDOWS 95,98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000. Szoftver az INTERNET hálózatban való mőködtetéséhez.
1. A természetismeret és a földrajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
-
5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítıfóliasorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kızetgyőjtemény. Hımérı . Iránytő . Térképjelek. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld természetes növényzete (falikép). A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb (10 db). Tellúrium. A Föld felszíne (dombortérkép). A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).
-
A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
1. A fizika tanítását segítı felszerelések és taneszközök. -
Írásvetítıfólia-sorozat Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fénybıl áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Mikolacsı (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 6 db).
-
Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (6 db). Rugós erımérı (25 db). Kétkarú emelı (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal Hımérı. Hıtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Kétütemő motorminta (1 db). Négyütemő motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengıreduktor (1 db).
80
-
Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).
-
Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db).
-
Mérımőszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (6 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó (1 db).
1. A biológia tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Biológiai egységcsomag. Bonctő. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Mikroszkóp. Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlıs csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Erdık legjellemzıbb élılényei (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehetı és mérgezı gombák (oktatótáblák). Sertés koponya. Szarvas v. ızagancs. Hazai füves területek legjellemzıbb élılényei (oktatótábla).
-
-
Folyók, tavak legjellemzıbb élılényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók: • Termések, terméstípusok • Fásszár keresztmetszete • Egyszikő szár keresztmetszete Az emberi bır (bırmetszet). Emberi csontváz. Csípıcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).
1. Az egészségtan tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
• • • • •
•
Videofilmek: Az élelem Alapvetı élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel
• •
Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
1. A kémia tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Kémcsı (30 db). Fızıpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégı (10 db). Kémcsıfogó (10 db). Vasháromláb (8 db).
-
Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra).
81
-
-
-
Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). Falitáblók: • Atomok elektronvonzó képessége • Fémek jellemerısségi sora • Periodusos rendszer • Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák: • Fémek reakciói vízzel • Fémek reakciói savval • Sav-bázis reakció • Közömbösítés • Redukció a redukáló sorban • Peptidkötés Videokazetták: • Ismeretlen ismerıs a víz
•
-
Kincsek a homokban és a bányákban • A fémek általános jellemzése • A víz • Az élet elemei • Levegı, tenger, kızet • Atom és molekula • A víz egy csodálatos nyersanyag • A konyhasó • Tőzijátéktól a házépítésig • A magyar ezüst, az alumínium • Az év féme a vas • Lidércfény és nitrátos vizek • Kénsav a felhıbıl és a gyárból • Szabadon és kötve • Atom és molekula Írásvetítı transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).
1. Az ének-zene tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
-
Pianíno. A kerettantervben szereplı zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilmek:
• •
-
Tánctípusok. Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztı hangszerek, eszközök.
1. A felsı tagozatos rajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Mőanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körzı (fém hegyő). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérı. Mőanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotásokról (1-1 db).
-
• • • • • • • •
Videofilmek: Képzımővészet a honfoglalás idején A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század mővészete XX. század mővészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus
1. A felsı tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Fareszelı lapos 25x200 (15 db). Fareszelı gömbölyő 10x200 (15 db).
-
Fareszelı félgömbölyő 25x200 (15 db).
-
Vasreszelı lapos 25x200 (15 db). Vasreszelı gömbölyő 10x200 (15
-
db). -
Vasreszelı félgömbölyő 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). Csípıfogó, gömbölyőcsırő fogó (15-15 db). Fafőrész (illesztı), vasfőrész (1515 db). Lyukfőrész (10 db).
82
-
Kézi fúró (amerikáner) (2 db). Lemezvágó olló (4 db). Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Szerelı készlet, gépelemek tanításához (4 db).
-
Elektromos szerelıkészlet I-II. (44 db). A gépek (falitabló) (3 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (11 db).
1. A felsı tagozatos testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Győrő (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db)
83
HELYI TANTERV AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK,
I.
KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; • HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; • H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv. TANÉV 1. 2. Bevezetı szakasz
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdı szakasz Alapozó szakasz
7. 8. Fejlesztı szakasz
20042005
H2004
HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001
20052006
H2004
H2004
HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001
20062007
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
20072008
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
20082009
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003
20092010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003
20102011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
20112012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
84
2. Óraterv: H 2004 1-4. évfolyam óraterve
Tantárgy
1. évfolyam É 1. 2 fé . v lé f es vi é ó l r ó é as r z as v á z i á ó m m r a s z á m
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika
4 4 4
4 4 5
Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelezı tanítási órák összesen
1 1 2 1 3 20
1 1 1 1 3 20
Nem kötelezı (választható) tantárgy
148 148 166, 5 37 37 55,5 37 111 740
2. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óra zám szá m
4 4 5
4 4 4
1 1 1 1 3 20
1 1 2 1 3 20
148 148 166, 5 37 37 55,5 37 111 740
3. évfolyam É 1. 2 fé . ve lé f s vi é ór l as ó é zá r m as v z i á ó m r a s z á m
4. évfolyam 1. 2 É . v fé f e lé vi é s ó l ó r é r as v a z i s á ó z á m r a m s z á m
4 4 4
4 4 4
148 148 148
3 4 3 3
3 4 3 3
111 148 111 111
1 1 2 1 3 20
2 2 1 1 3 21
55,5 55,5 55,5 37 111 777
1 2 2 1 1 3 23
1 2 1 2 1 3 23
37 74 55,5 55,5 37 111 851
85
5-8. évfolyam óraterve Tantárgy
5. évfolyam 1. 2. É fé f v lé él es vi é ó v r ó r i as as ó z z r á á a m m s z á m
6. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óras zám zám
7. évfolyam 1. 2. É fé f ve lé él s vi é ór v as ó r i zá as ó m z r á a m s z á m
8. évfolyam 1. 2. É fé f ve lé él s vi é Ó ó v ra i sz r as ó á z r m á a m s z á m
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és hon és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfınöki óra, etika Kötelezı tanítási órák összesen
2 2 3 3 4 1 1 1 1 1 3 1 23
2 2 2 3 4 1 2 1 2 1 3 1 24
74 74 92,5 111 148 37 55,5 37 55,5 37 111 37 869, 5
2 2 3 3 3 1 2 1 1 1 1 3 1 24
2 2 2 3 3 1 2 1 1 1 1 3 1 24
74 74 92,5 111 111 37 74 37 37 37 37 111 37 888
2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 3 1 26
2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 3 1 26
74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 111 37 963
2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 3 1 26
2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 3 1 26
74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 18,5 111 37 963
Nem kötelezı (választható) tantárgy Angol nyelv
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
86
3. Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi
rendeletben
meghatározott
tantárgyak
tananyagát
és
követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • Az “Egészségtan” tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia.
4. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson.
5. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
6. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják.
7. Iskolánk a nem kötelezı (választható) tanítási órákon az 5-8. évfolyamon “Angol nyelv" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkezı tanulók számára.
87
2. Óraterv: HK 2003 1-4. évfolyam óraterve
Tantárgy
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) tantárgy
1. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f es vi é ó ó l r r é as as v z z i á á ó m m r a s z á m 4 4 5 1 1 1 1 3 20
4 4 5 1 1 2 1 3 21
148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5
2. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óra zám szá m
4 4 5 1 1 1 1 3 20
4 4 5 1 1 2 1 3 21
148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5
3. évfolyam 1. 2 É fé . ve lé f s vi é ór ó l as r é zá as v m z i á ó m r a s z á m
4. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f e vi é s ó l ó r é r as v a z i s á ó z m r á a m s z á m
4 4 4 1 2 2 1 3 21
3 4 3 4 2 1 2 1 3 23
4 4 4 2 1 1 1 3 20
148 148 148 55,5 55,5 55,5 37 111 758, 5
3 4 3 4 2 2 1 1 3 23
111 148 111 148 74 55,5 55,5 37 111 851
88
5-8. évfolyam óraterve
Tantárgy
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és hon és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfınöki óra, etika Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) tantárgy
5. évfolyam 1. 2. É fé f v lé él es é ó vi r ó v r i as as ó z z r á á a m m s z á m 2 3 3 3 4 2 1 1 1 3 1 24
2 2 2 3 4 2 1 2 1 3 1 23
74 92,5 92,5 111 148 74 37 55,5 37 111 37 869, 5
6. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óras zám zám
2 2 3 3 3 2 1 2 1 3 1 23
2 3 2 3 3 1 3 1 1 1 3 1 24
74 92,5 92,5 111 111 18,5 92,5 37 55,5 37 111 37 869, 5
7. évfolyam 1. 2. É fé f ve lé él s é ór vi as ó v r i zá as ó m z r á a m s z á m
8. évfolyam É 1. 2. fé f ve lé él s vi é Ó ó v ra i sz r á as ó z r m á a m s z á m
2 2 2 3 3 1 2 1 1 2 1 1 1 3 1 1 27
2 2 2 3 3 1 2 2 1 1 1 1 1 1 3 1 27
1 2 2 3 3 1 1 2 2 1 1 1 1 3 1 1 26
55,5 74 74 111 111 37 74 55,5 55,5 55,5 37 37 37 111 37 37 980, 5
2 2 2 3 3 1 1 1 2 2 1 1 1 3 1 26
74 74 74 111 111 37 55,5 74 55,5 55,5 37 37 37 18,5 111 37 980, 5
3. Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi
rendeletben
meghatározott
tantárgyak
tananyagát
és
követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • Az “Egészségtan” tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia.
4. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson.
5. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott csökkentett kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
6. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják.
7. Iskolánk a nem kötelezı (választható) tanítási órákon az 5-8. évfolyamon “Angol nyelv" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkezı tanulók számára.
8. A fenntartó összesen 352 órában határozta meg a heti órakeretet, melybıl 312 óra a törvényi elıírások szerint.
90
2. Óraterv: HK 2001 1-4. évfolyam óraterve
Tantárgy
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) tantárgy
1. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f es é ó vi l r ó as r é z as v z i á á ó m m r a s z á m 4 4 5 1 1 1 1 3 20
4 4 5 1 1 2 1 3 21
148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5
2. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óra zám szá m
4 4 5 1 1 1 1 3 20
4 4 5 1 1 2 1 3 21
148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5
3. évfolyam 1. 2 É fé . ve lé f s é ór vi l as ó zá r é m as v z i á ó m r a s z á m
4. évfolyam 1. 2 É . v fé f e lé s vi é ó l ó r é r as v a z i s ó z á r á m m a s z á m
4 4 5 2 2 2 1 3 23
3 4 3 4 2 1 2 1 3 23
4 4 5 2 2 2 1 3 23
148 148 185 74 74 74 37 111 851
3 4 3 4 2 2 1 1 3 23
111 148 111 148 74 55,5 55,5 37 111 851
91
5-8. évfolyam óraterve
Tantárgy
5. évfolyam É 1. 2. fé f v lé él es vi é ó v r ó i as r z as ó z r á á a m m s z á m
6. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óras zám zám
7. évfolyam É 1. 2. fé f ve lé él s vi é ór v as ó i zá r m as ó z r á a m s z á m
8. évfolyam 1. 2. É f ve fé s lé él vi é Ó ó v ra r i sz as ó á r m z a á m s z á m 2 2 2 3 4
2 2 3 3 3
1 2 2 1 2 1 1 1 1 3 1 29
1 1 2 2 1 1 1 1 1 3 1 28
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és hon és népismeret Idegen nyelv Matematika
2 3 3 3 4
2 3 2 3 4
74 111 92,5 111 148
2 2 3 3 4
2 3 2 3 4
74 92,5 92,5 111 148
2 2 2 3 4
2 2 2 3 3
Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfınöki óra, etika Kötelezı tanítási órák összesen
1 2 1 1 1 3 1 25
1 3 1 2 1 3 1 26
37 92,5 37 55,5 37 111 37 943, 5
1 3 1 2 1 3 1 26
1 3 1 1 1 3 1 25
37 111 37 55,5 37 111 37 943, 5
1 2 2 1 2 1 1 1 3 1 1 29
1 2 1 2 2 1 1 1 3 1 1 28
Nem kötelezı (választható) tantárgy
74 74 74 111 129, 5 37 74 55,5 55,5 74 37 37 37 111 37 37 1054 ,5
74 74 92,5 111 129, 5 37 55,5 74 55,5 55,5 37 37 37 37 111 37 1054 ,5
3. Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi
rendeletben
meghatározott
tantárgyak
tananyagát
és
követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • Az “Egészségtan” tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia.
4. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
5. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják.
93
9. Az osztályfınöki órák tananyaga, tematikája: 1. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierıt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezık szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebbıl adódó jellemzıit! Ismerje az ember életszakaszainak fıbb általános jellemzıit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvetı magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bırápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bıvítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvetı közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!
94
2. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztetı tényezık. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeirıl és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevıi örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentıségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erıt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsısegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Elırelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendıri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, fıútvonal!
95
Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Mirıl? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 3. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építı, romboló. Érdeklıdés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterı, felelısség. Különbözıségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gıg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelı lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bőn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetıség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlıdése. Életkorok jellemzıi. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különbözı viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok fıbb jellemzıit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdıív, győjtımunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben.
96
Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetıségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítı pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetıségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklıdési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erıt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erıvel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építıiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklıdési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitőzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidı szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítıkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekrıl! Tudjon ezek hagyományainak megfelelıen viselkedni!
97
5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyő tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idıvel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidı helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelısségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvetı viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetıségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévı különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!
98
10. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az elsı-negyedik évfolyamon o a heti három kötelezı testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe
a
bekapcsolódhatnak. foglalkozások
közül
tanulók A
akár
tanulók minden
egy-egy
számára tanuló
alkalomra
szervezett köteles
is
délutáni
hetente
egy
foglalkozáson részt venni. • A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. 11. Az iskolában az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékéban (heti hat órában) folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés.
99
II.
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 1. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.
100
III.
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI
1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az a nevelıtestületi döntés függvényében tehet javító vizsgát a következı tanévet megelızı augusztus hónapban. 5. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt.
101
6. Az elsı évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
IV.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
1. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz.
2. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába.
3. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülı személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • a
gyermek
egészségügyi
könyvét
a
gyermekorvos
javaslatával; • szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét.
felvételi
102
4. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülı személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében
meghatározott
követelmények
alapján
összeállított
–
szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni.
6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt, a fenntartó önkormányzat jegyzıjének hozzájárulásával.
7. Ha a körzeten kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az
igazgató
a
tanuló
felvételérıl
szóló
döntése
elıtt
kikéri
az
igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló
103
elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.)
104
V.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését.
2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3. A
magyar
nyelv,
magyar
irodalom,
matematika,
környezetismeret
tantárgyakból az elsı-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;
4. A következı elméleti jellegő tantárgyak: idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: • a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
5. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a
105
témazáró
dolgozaton
kívül
–
csak
egyszer
kerülhet
sor
írásbeli
számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény
hogyan
viszonyul
az
iskola
helyi
tantervében
elıírt
követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény
hogyan
változott
– fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: • Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A
második-nyolcadik
elımenetelét
év
évfolyamon
közben
minden
a
tanulók
tantárgyból
teljesítményét, érdemjegyekkel
minısítjük. • Az elsı évfolyamon félévkor és év végén a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
106
• A második évfolyamon év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén
a tanulók teljesítményét,
elımenetelét osztályzattal minısítjük.
8. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. 9. A második évfolyamon év végén a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
10.Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
11.A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
12.A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
13.A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:
107
Teljesítmény
Érdemjegy
Minimum
Érdemjegy
követelmény 0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
0-60% 61-74% 75-84% 85-94% 95-100%
Elégtelen(1) Elégséges(2) Közepes(3) Jó(4) Jeles(5)
108
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS I. FÉLÉV ……………………………… 1. osztályos tanuló részére
Magatartás
Szorgalom
Beszédfejlettség Alakilag: jól érthetı - beszédhibás lassú - átlagos - gyors - hadaró Tartalmilag: Szóbeli kifejezıkészsége: gazdag - átlagos - szegényes
Értelmi fejlettsége Figyelme: tartós - változó - szétszórt Megfigyelıképessége: pontos - változó pontatlan - lényeget megragadó lényeget nem észrevevı Gondolkodása: a dolgok, jelenségek közötti összefüggéseket felismeri - nehezen /segítséggel / ismeri fel Következtetései: logikusak - általában logikusak nem logikusak Kérdésekre : helyesen válaszol - többnyire helyesen válaszol - többnyire hibásan válaszol Tanulékonysága: az ismereteket gyorsan - közepes tempóban - lassan sajátítja el Munkatempója: gyors - átlagos - lassú - önállóan dolgozik segítséget igényel - sok segítséget igényel - önállóan nem képes dolgozni Akarata: kitartó - változó - megbízhatatlan - befolyásolható gyenge Önfegyelme: megfelelı - fegyelmezetlen, társait zavarja Érzelmi élete: vidám - szomorú - kiegyensúlyozott - változó hangulatú - érzékeny - durva - agresszív - dacos Önbizalma: megfelelı - csekély - túlzott
109
Magyar nyelv- és irodalom Olvasás 1. A tanult betőket felismeri - néha téveszt - gyakran téveszt - keveset ismer fel 2. A betőket jól kapcsolja - szépen olvassa - nehezen kapcsolja - nem tudja összeolvasni a. / a hosszabb szavakat is jól olvassa b. / csak a rövid szavakat tudja kiolvasni c. / a rövid szavakat sem tudja kiolvasni 3. A feladatok megoldásában: pontos kevés hibával dolgozik sok hibával dolgozik
Írás 1. 2. 3. 4.
A tanult betők alakítása, kapcsolása szabályos Kevés alakítási és kapcsolási hibája van Több kapcsolási, alakítási hibát ejt A betők zöme szabálytalan, a kapcsolás torz
Írásmunkája: a. / tetszetıs, tiszta b. / átír - javít - sokat radíroz c. / füzeteinek tisztaságára nem ügyel mindig
Matematika Számfogalma: 10 körében: biztos - bizonytalan Összeadás: több hibát ejt néha téveszt pontos Kivonás: több hibát ejt néha téveszt pontos 1. Az összefüggéseket észreveszi, gondolkodás logikus 2. Az összefüggéseket csak segítséggel veszi észre Aktivitása az órákon: 1. Munkájával rendszeresen segíti az órát 2. Többnyire bekapcsolódik az órai munkába 3. Rendszeres ösztönzést igényel - passzív Felszerelése, házi feladata Gyakran hiányos - néha hiányos - hiánytalan a felszerelése Fejlıdése: egyenletes - lassú
Természetismeret A tanítási órán aktívan dolgozik - érdeklıdı - nehezen kapcsolódik be a munkába
110
Rajz Szín- és formaérzéke: Nagyon jó - jó - segítséget igényel Munkái: tiszták - esztétikusak - maszatosak
Technika: Pontosan, tisztán dolgozik - kisebb hiányosság jellemzı munkájára - nevelıi segítséggel dolgozik
Ének: Hibátlanul, tisztán, szöveghően énekel - kevés hibát ejt sok hiba fordul elı
Testnevelés: Nagyon ügyes - ügyes - bizonytalan - bátortalan
UTÓIRAT ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. …………………………………………………………….
111
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS II. FÉLÉV ………………………………… 1. osztályos tanuló részére
Magatartás Társas kapcsolatainak jellemzıi: Fegyelmezettsége: a szabályokat mindig - általában betartja a szabályok betartása olykor nehezen megy Társaira való odafigyelése: kiemelkedı - megfelelı - még fejletlen szívesen segít - kérésre segít - nehezen nyújt segítséget Kapcsolata a felnıttekkel, pedagógusokkal: tisztelettudó közömbös - tiszteletlen - szemtelen - segítıkész Közösségi munkához való viszonya: önként vállal feladatot szívesen vállal feladatot - kérésre segít - feladatvállalása változó - a vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi a feladathelyzetbıl néha kilép - könnyen kilép Viselkedése a tanórán : példamutató - fegyelmezett - néha belebeszél a tanítási órába - nem képes kivárni - önfegyelme nem megfelelı - játékos Viselkedése a szünetben: nyugodt - barátkozó - társait tiszteletben tartja - társaival kötekedı - durva - néha verekszik trágár szavakat használ - féktelen - nem vigyáz saját és társai testi épségére
Szorgalom Tanulási tevékenységének jellemzıi: Szorgalmas - igyekvı - munkavégzése pontos kitartóan végzi feladatát Tanítási órán: Aktív - keveset jelentkezik - csak felszólításra válaszol Feladatát: Pontosan - jól - változóan - hullámzóan végzi szétszórt - feledékeny - idınként hanyag - lusta
Magyar nyelv- és irodalom Anyanyelv Kommunikáció, beszédtechnika Artikuláció: helyes - korrekcióra szorul Légzéstechnika: helyes - korrekciót igényel Hangsúlyozása: kifejezı - megfelelı, monoton Beszédtempó: megfelelı - lassú - elnyújtott - akadozó gyors - kapkodó Szókincs: gazdag - életkorának megfelelı - átlagos szegényes
112
Olvasás Hangos olvasás: folyamatosan - szólamokban - szóképekben szótagolva - betőzve olvas Pontossága: minimális hibával - változó hibaszámmal hibáit javítva, sok hibával olvas Olvasási üteme: követelményen felüli - megfelelı - lassú, de folyamatos - lassú akadozó - gyors - kapkodó Hibatípusok: betőt téveszt - szót hagy ki - felcserél - mást olvas hozzátesz - gyakran újrakezd - az írásjeleket nem érzékelteti Szövegértés: az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet megérti kevés segítséggel - folyamatos segítséggel - nehezen érti meg Szövegfeldolgozás: feladatsor alapján önállóan- kevés segítséggel sok segítséggel dolgozza fel a szöveget a mesék szereplıit, helyszínét, idıpontjait felismeri- néha téveszt gyakran téveszt - tanítói rávezetéssel sem tudja minden esetben Verstanulás: jó - hibátlan - néha hibázik - sok segítséget igényel
Írás Írásképe, betőkapcsolása: szabályos - néha szabálytalan gyakran hibás egyenletes szóközzel ír - a szóközöket néhány esetben elhibázza - gyakran elhibázza Íráshasználat, másolása: pontosan másol - idınként betőt hagy ki - betőt cserél fel - eltéveszti a betőt - gyakran vét írástechnikai hibát - ékezetet hagy el Füzete: tiszta - rendes - általában tiszta - néha rendetlenkapkodó az írása - nehezen olvasható - füzete nem tisztasokat javít - radíroz Munkatempója: gyors - megfelelı tempóban dolgozik - változó kapkodó - felületes - lassú Önellenırzése: megbízható - pontos - általában pontos pontatlan - még nem megbízható
Matematika Halmazok tulajdonságainak felismerésére, eleminek szétválogatására: önállóan - segítséggel - még nem képes Halmazok számosságának megállapításában: biztos - bizonytalan Több - kevesebb - ugyanannyi értelmezésében: biztos - többnyire biztos - bizonytalan - többnyire bizonytalan Számok rendezésében: biztos - többnyire biztos - bizonytalan - többnyire bizonytalan A számok helyét a számegyenesen: megtalálja - néha téveszt - nem találja meg Számfogalma: A 20-as számkörben biztos - kialakult - még bizonytalan a nagyobb számok körében is rendelkezik ismeretekkel
113
Az alapmőveleteket: önállóan - eszköz segítségével értelmezi Az összeadást, kivonást: hibátlanul végzi - ritkán téveszt - kevés hibát ejt több hibával dolgozik - sok hibával dolgozik A szöveges feladatok megoldásánál: A szöveg ábrázolása: jó - néha hibás A mővelet kijelölése: jó - néha hibás - gyakran hibás A számítás: pontos - néha hibás - többnyire hibás A válasz megfogalmazása: jó - néha nem válaszol egyáltalán nem válaszol Függvények és sorozatok kapcsolatait: könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismeri fel A geometriai tulajdonságokat: könnyen - kevés segítséggel nehezen - nem ismeri fel Munkatempója: gyors - jó munkatempóban dolgozik változó - kapkodó - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - néha felületes pontatlan
Rajz Színérzéke: kiváló - változatos - visszafogott Formaérzéke, térábrázolása, kompozíció: kiemelkedı - jó megfelelı A tanult technikák és eszközök: kiemelkedı - jó - megfelelıbátortalan Esztétikai kivitel: munkái szépek - tiszták - maszatosak néha firkálás jellemzı - igényes - igénytelen
Természetismeret A megfigyelések során környezetének érzékeléssel megismerhetı tulajdonságait: biztonsággal felismeri - ritkán ismeri fel - nem minden esetben - bizonytalan Megfigyeléseirıl: Rajzban: helyesen - általában helyesen - még bizonytalanul számol be Szóban : összefüggıen - segítı kérdésekkel számol be tapasztalatainak megfogalmazása még gondot jelent Győjtımunkája: rendszeres - figyelmeztetésre végez - nem vesz részt a győjtımunkában A gyalogos közlekedéshez szükséges ismeretei: megfelelıek hiányosak Honismereti munkája: jó - néha elfelejti Aktivitása: jó - változó - nehezen kapcsolódik be Érdeklıdése: kiemelkedıen tájékozott - megfelelı - ismeretei Hiányosak Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan
114
Ének-zene Éneklése, szövegtudás, ritmusérzéke: jó - megfelelı - pontos pontatlan - hibás Az elméleti ismeretek felismerésében és alkalmazásában: biztos - kis segítséget igényel - még bizonytalan Aktivitása: jó - változó - nehezen motiválható - nincs kedve énekelni
Testnevelés Mozgása: harmonikus - fejlett - nehézkes - még fejletlen Szergyakorlata: pontosan - figyelmesen - pontatlanul hajtja végre Futása: jó - megfelelı tempójú - lassú Versenyhelyzetben való viselkedése: aktívan - kedvvel versenyez változó hangulatban - nem szívesen veszt részt - a kudarcot , vesztést nehezen éli meg nem fogadja el Órai aktivitása, fegyelme: kiemelkedı - jó - megfelelı, gyenge
115
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS I.
FÉLÉV
……………………………….. 2. osztályos tanuló részére
MAGATARTÁS Társas kapcsolatainak jellemzıi: Fegyelmezettsége: a szabályokat mindig - általában betartja a szabályok betartása olykor még nehezen megy Önfegyelme, viszonya a társaival: jó, megfelelı - fegyelmezetlen társait zavarja Érzelmi élete: vidám - szomorú - kiegyensúlyozott - változó hangulatú - érzékeny - durva - agresszív - dacos
SZORGALOM Szorgalma a tanórán: igyekvı - kitartó - aktív - keveset jelentkezik - csak felszólításra válaszol - passzív
Magyar nyelv- és irodalom Anyanyelv: Szókincs: gazdag - életkorának megfelelı - szegényes Szóbeli kifejezıkészség: megnyilatkozásaiban általában összetett mondatokban - bıvített mondatokban - tımondatokban összefüggıen fogalmaz Mondatszerkesztés: helyes - helytelen
Olvasás Hangos olvasás: folyamatosan - szólamokban - szóképekben szótagolva olvas Pontossága: hibátlanul - változó hibaszámmal - sok hibával olvas Tempója: megfelelı - lassú - gyors Hibatípusok: betőt téveszt - kihagy - felcserél - mást olvas hozzátesz Szövegértés: az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet megérti - folyamatos segítséggel - kevés segítséggel nehezen érti meg Szövegfeldolgozás: önállóan - kevés segítséggel - sok segítséggel dolgozik
Írás Betőalakítás, kapcsolás: szabályos - némely betője egyéni kevés kapcsolási hibával dolgozik - betői torzítottak -
116
több kapcsolási hibát ejt- bető alakítása, kapcsolása jórészt szabálytalan Külalak: tetszetıs - tiszta - néha figyelmetlenségbıl átír, javít nem minden munkája tiszta- rendszeresen átír - tisztaságra nem ügyel Helyesírás: kiemelkedı - jó - megfelelı- fejlesztendı Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - változó kapkodó - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan
Matematika Számfogalma 100 körében: biztos - bizonytalan Összeadás: Kivonás: a. több hibát ejt a. több hibát ejt b. néha téveszt b. néha téveszt c. pontos c. pontos Gondolkodása: az összefüggéseket észreveszi, gondolkodása logikus az összefüggéseket csak segítséggel veszi észre- sok nevelıi segítségre van szüksége Aktivitása az órákon: Munkájával rendszeresen segíti az órát - többnyire bekapcsolódik az órai munkába - ritkán kapcsolódik be önként az órai munkába - rendszeres ösztönzést igényel, passzív Felszerelése, házi feladata: gyakran hiányos - néha hiányos pontos - felszerelése hiánytalan Fejlıdése: egyenletes - lassú - felzárkóztatást igényel.
Természetismeret Az ismeretanyagot tudja, összefüggıen beszámol - tudja az ismeretanyagot, de nehezen fejezi ki magát - ismeretei hiányosak Rendszeresen végez győjtımunkát - figyelmeztetésre végez nem vesz részt a győjtımunkában
Rajz Szín- és formaérzéke: nagyon jó - jó - segítséget igényel Munkái: színesek, változatosak - tiszták - maszatosak - esztétikusak
Technika: Munkavégzés: pontosan - tisztán dolgozik - az eszközöket helyesen használja - kisebb hiányosság - pontatlanság jellemzı a munkájára - nevelıi segítséggel dolgozik
Ének: Hibátlanul, tisztán, szöveghően énekel - a szövegben vagy a dallamban kisebb hibát ejt - sok hiba fordul elı
117
Testnevelés: Nagyon ügyes - ügyes - bátortalan - fegyelmezett néha fegyelmezetlen
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS II.
FÉLÉV
………………………………… 2. osztályos tanuló részére
MAGATARTÁS Társas kapcsolatainak jellemzıi: Fegyelmezettség: A szabályokat mindig - általában betartja - a szabályok betartása még nehezen megy Társaira való odafigyelése: kiemelkedı - megfelelı - még fejletlen - kérésre segít - nehezen nyújt segítséget Kapcsolata a felnıttekkel, pedagógusokkal: tisztelettudó - tiszteletlen - néha szemtelen - segítıkész Közösségi munkához való viszonya: - önként vállal feladatot szívesen vállal feladatot- kérésünkre segít - feladatvállalása változó - a vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi a feladathelyzetbıl néha kilép - könnyen kilép Viselkedése a tanórán: példamutató - fegyelmezett néha zavarja a tanítási órát - gyakran türelmetlen Viselkedése a szünetben: nyugodt - barátkozó - társait tiszteletben tartja - társaival kötekedı - durva - néha verekszik trágár szavakat használ
SZORGALMA Tanulási tevékenységének jellemzıi: Feladattudata: kialakult - változó - még fejlesztést igényel Egyéni munkája során: önálló - kevés segítséggel - gyakran igényel segítséget Munkavégzése: kitartó - általában kitartó - elkalandozik környezetét idınként zavarja - fegyelmezetlen MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOM ANYANYELV Kommunikáció, beszédtechnika: Artikuláció: helyes - korrekcióra szorul Légzéstechnika: helyes - korrekciót igényel Beszédtempó: megfelelı - lassú, elnyújtott - lassú, akadozó gyors, kapkodó Szókincs: gazdag - életkorának megfelelı - szegényes
118
OLVASÁS Hangos olvasás: folyamatosan - szólamokban - szóképekbenszótagolva - betőzve Pontossága: minimális hibával - változó hibaszámmal - sok hibával olvas Olvasási üteme: megfelelı - lassú, de folyamatos - lassú, akadozó gyors, kapkodó Hibatípusok: betőt téveszt - szót hagy ki - felcserél - mást olvas hozzátesz - az írásjeleket nem érzékelteti Szövegértés: az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet megérti - kevés segítséggel - folyamatos segítséggel - nehezen érti meg Tájékozódás a szövegben: biztos - bizonytalan Szövegfeldolgozás a szövegben: feladatsor alapján önállóan kevés segítséggel - sok segítséggel dolgozza fel a szöveget Az olvasott szöveg felidézése: lényegre törı - túl részlétezı hiányos Irodalmi ismeretei: biztosak - hiányosak ÍRÁS Írásképe, betőkapcsolása: szabályos - néha szabálytalangyakran hibás Füzete: tiszta - rendes - általában tiszta - írása nehezen olvasható füzete nem tiszta Íráshasználata: Másoláskor: pontosan másol - idınként betőt hagy ki - betőt cserél fel - eltéveszti a betőt - gyakran vét írástechnikai hibát Tollbamondáskor: pontosan - hibátlanul dolgozik - néha betőt hagy ki - eltéveszti a betőt - gyakran vét írástechnikai hibát NYELVTAN-HELYESÍRÁS Hangtani ismeretek: Hangtan: biztos - idınként bizonytalan - többnyire bizonytalan - Alkalmazásában: pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran ejt hibát Szótan: biztos - idınként bizonytalan - többnyire bizonytalan Alkalmazásában: pontos megfelelı - csak ritkán ejt hibát - gyakran ejt hibát Mondattan: biztos - idınként bizonytalan - többnyire bizonytalan Alkalmazásában: pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran ejt hibát Helyesírási készség: / A tanult nyelvtani ismeretek függvényében/ kiemelkedı - jó - megfelelı - fejlesztendı Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - változó
119
kapkodó - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan MATEMATIKA Halmazképzésre és halmazelemek szétválogatására: önállóan - segítséggel - még nem képes Számfogalma: a 100-as számkörben biztos - kialakult - még bizonytalan - a nagyobb számok körében is rendelkezik ismeretekkel Számtulajdonságokat, számkapcsolatokat: könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismer fel Az alapmőveleteket: önállóan - eszköz segítségével értelmezi Mőveletvégzése: Összeadás: pontos - néha téveszt - több hibát ejt Kivonás: pontos - néha téveszt - több hibát ejt Szorzás: a szorzótáblát tudja - néha téveszt - több hibát ejt Osztás: az alkalmazásban jártas - még bizonytalan Mőveleti tulajdonságokat és kapcsolatokat: önállóan - segítséggel - nem ismeri fel Egyszerő szöveges feladatokat: Önállóan - segítséggel old meg Összetett szöveges feladatokat: Önállóan - segítséggel old meg A szöveges feladatok megoldásánál: A szöveg ábrázolása: jó - néha hibás A mővelet kijelölés: jó - néha hibás Számítás: pontos - néha hibás - többnyire hibás A válasz megfogalmazása: jó - néha hibás - nem válaszol Függvények és sorozatok kapcsolatait: könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismeri fel Geometriai tulajdonságokat: könnyen - kevés segítséggel nehezen - nem ismer fel Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - változó kapkodó - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan TERMÉSZETISMERET A megfigyelések során környezetnek érzékeléssel megismerhetı Tulajdonságait. biztonsággal használja - felismeri - nem minden esetben ritkán ismeri fel - tulajdonságok felismerésében még bizonytalan Megfigyeléseirıl: Rajzban: helyesen - általában helyesen - még bizonytalanul számol be Szóban: összefüggıen - segítı kérdésekkel számol be tapasztalatainak megfogalmazása gondot jelent számára Ismeretanyaga a tanul élıhelyekkel / erdı, mezı / kapcsolatban: jó - pontos - hiányos - tudása kevés Mérése az adott mérıeszközzel:
120
megbízható - pontatlan A gyalogos közlekedéshez szükséges ismeretei: megfelelıek hiányosak Honismereti munkája: kiemelkedı - jó - néha - elfelejti a feladatát Győjtımunkája: rendszeres - figyelmeztetésre végez - nem vesz részt a győjtımunkában Aktivitása: a foglalkozásokon igen aktívan vesz részt - aktivitása változó - nehezen kapcsolódik be az órai munkába Érdeklıdése: kiemelkedıen tájékozott - életkorának megfelelıen tájékozott - ismeretei hiányosak Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú RAJZ: Színérzéke: kiváló - változatos - visszafogott Formaérzéke: kiemelkedı - jó - megfelelı A tanult technikák és eszközök használatában: kiemelkedı Jó - megfelelı - bátortalan Esztétikai kivitel : munkái szépek - tiszták - igényesek - maszatosak - néha firkálása jellemzı - igénytelen TECHNIKA: Eszközök alkalmazása: jól tudja használni - kevés segítséget igényel Munkáinak kivitelezése, szépsége: munkája pontos - tiszta Tetszetıs - önállóan alkot - minta alapján dolgozik Munkatempója: gyors - megfelelı - lassú ÉNEK-ZENE Éneklése: jó - megfelelı - még fejlesztést igényel Ritmusérzéke: kiváló - jó - megfelelı Szövegtudása: pontos - pontatlan - hibás Az elméleti ismeretek felismerésében és alkalmazásában: biztos - kis segítséget igényel - még bizonytalan Aktivitása: jó - változó - nehezen motiválható - nincs kedve énekelni TESTNEVELÉS: Mozgása: harmonikus - fejlett - nehézkes - még fejletlen Szergyakorlata: pontosan - figyelmesen - pontatlanul hajtja végre Futása: Jó - megfelelı tempójú - lassú Versenyhelyzetben való viselkedése: aktívan - kedvvel versenyez változó hangulatban - nem szívesen vesz részt - a kudarcot, a vesztést nehezen éli meg - nem fogadja el Órai aktivitása, fegyelme: kiemelkedı - jó - megfelelı gyenge
121
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
I. FÉLÉV …………………………………. 3. osztályos tanuló részére SZORGALMA Szorgalma a tanórán: Igyekvı - kitartó - aktív - keveset jelentkezik - csak felszólításra válaszol - passzív MAGATARTÁS Társas kapcsolatainak jellemzése: Fegyelmezettsége: A szabályokat mindig - általában betartja - a szabályok betartása olykor nehezen meg Önfegyelme, viszonya a társaival: Jó, megfelelı - fegyelmezetlen - társait zavarja Érzelmi élete: Vidám - szomorú - kiegyensúlyozott - változó hangulatú érzékeny - durva - agresszív - dacos
MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOM ANYANYELV Szókincs: gazdag - életkorának megfelelı - szegényes Szóbeli kifejezıkészség: Mondat- és szövegszerkesztése a magyar nyelv szabályainak megfelelı - még nem megfelelı spontán megnyilatkozás nem jellemzi. Olvasás: Folyamatos - szólamokban - szóképekben olvas Pontosság: hibátlanul - változó hibaszámmal - sok hibával olvas Tempója: megfelelı - lassú - gyors Hangsúlyozás: kifejezı - változó - egyhangú Hibatípusok: betőt téveszt - mást olvas - hozzátesz - elhagy hangkapcsolati törvényeket figyelmen kívül hagyja Szövegértés: az olvasott szöveget megérti - kevés segítséggel folyamatos segítséggel - nehezen érti meg Tájékozódás a szövegben: biztos - bizonytalan A szöveg tagolása, vázlatírásra: önállóan - kevés segítséggel folyamatos segítséggel képes - még nem tudja Irodalmi ismeretei: biztosak - hiányosak - bizonytalanok Írásképe: szabályos - általában szabályos - szabálytalan Füzete: esztétikus - rendezett - változóan rendezett - rendezetlen
122
NYELVTAN-HELYESÍRÁS: Nyelvtani ismeretek: Szófaji ismeretek: biztos - bizonytalan - hiányos - többnyire bizonytalan - alkalmazása: következetes - pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran téveszt Mondattani ismeretek: biztos - hiányos - bizonytalan - többnyire bizonytalan - alkalmazása: következetes - pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran téveszt Helyesírási készség / a tanult nyelvtani ismeretek függvényében Kiemelkedı - jó - megfelelı - fejlesztendı Írásbeli szövegalkotás: Fogalmazási ismeretek: biztosak - bizonytalanok - Alkalmazása: következetes - pontos - esetleges Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú Önellenırzése: hibáit tudatosan átgondolja - rendszeresen Általában - ritkán - nem javítja MATEMATIKA Számfogalma: Számfogalma 1000 körében: biztos - bizonytalan Számtulajdonságokat, számkapcsolatokat: könnyen kevés segítséggel - nehezen- nem ismeri fel A számok alaki, helyi és valódi értékében: biztos- bizonytalan A számsorozatot: jól képzi - kisebb hibát ejt - nem tudja folytatni Az alapmőveleteket: önállóan - jól - kevés hibával - sok hibával végzi A szöveges feladatokat: önállóan - segítséggel old meg Nyitott mondatok megoldásában: ügyes - segítséget igényel fejlesztésre szorul Munkatempója: gyors - jó tempójú - változó - kapkodó - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan TERMÉSZETISMERET Az ismeretei: jók - megfelelıek - hiányosak Győjtımunkája: jó - rendszeres - figyelmeztetésre végez hiányosan végez RAJZ: Szín- és formaérzéke: nagyon jó - jó - segítséget igényel Munkái: színesek változatosak - tiszták - esztétikusak Maszatosak TECHNIKA: Munkavégzés : pontosan - tisztán dolgozik - az eszközöket Helyesen használja - kisebb hiányosság- pontatlanság jellemzı a munkájára - nevelıi segítséggel dolgozik
123
ÉNEK-ZENE Hibátlanul, tisztán, szöveghően énekel - a szövegben vagy a dallamban kisebb hibát ejt - sok hiba fordul elı TESTNEVELÉS: Nagyon ügyes - ügyes - bátortalan - fegyelmezett - néha Fegyelmezetlen
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÉV VÉGI ………………………. 3. osztályos tanuló részére
MAGATARTÁS Társas kapcsolatainak jellemzıi: Fegyelmezettsége: A szabályokat mindig - általában betartjaa szabályok betartása még nehezen meg Társaira való odafigyelés: kiemelkedı - megfelelı még fejletlen - szívesen segít - kérésre segít - nehezen nyújt segítséget Kapcsolata a felnıttekkel, pedagógusokkal: tisztelettudó segítıkész - tiszteletlen - néha szemtelen Közösségi munkához való viszonya: önként vállal feladatot szívesen vállal feladatot - kérésünkre segít - feladatvállalása változó - a vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi feladathelyzetbıl néha kilép - könnyen kilép Viselkedése a tanórán: példamutató - fegyelmezett- néha zavarja a tanítási órát- gyakran türelmetlen Viselkedése a szünetben: nyugodt - barátkozó - társait tiszteletben tartja - társaival kötekedı - durva - néha verekszik trágár szavakat használ
124
SZORGALOM Tanulási tevékenységének jellemzıi: Munkavégzése: kitartó - általában kitartó - elkalandozik környezetét idınként zavarja - fegyelmezetlen MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOM ANYANYELV Szókincs : gazdag - életkorának megfelelı - szegényes Szóbeli kifejezıkészség: mondat - és szövegszerkesztése a magyar nyelv szabályainak megfelelı - még nem felel meg spontán megnyilatkozása nem jellemzi OLVASÁS: Hangos olvasás: folyamatos - szólamokban - szóképekben olvas Pontosság: hibátlanul - változó hibaszámmal - sok hibával olvas Tempója: megfelelı - lassú - gyors Hangsúlyozása: kifejezı - változó - egyhangú Hibatípusok: betőt téveszt - mást olvas - hozzátesz - elhagy hangkapcsolati törvényeket figyelmen kívül hagyja Szövegértés: az olvasott szöveget megérti - kevés segítséggel folyamatos segítséggel - nehezen érti meg Tájékozódás a szövegben: biztos - bizonytalan Adatgyőjtés, lényegkiemelés: feladatsor alapján önállóan pontosan - önállóan kevés hibával - segítséggel képes A szöveg tagolására, vázlatírásra : önállóan - kevés segítséggel folyamatos segítséggel - még nem képes Az olvasott szöveg felidézése: önállóan - összefüggıen - vázlat segítségével önállóan - kérdések segítségével - a kérdések segítségével is nehezen meg Irodalmi ismeretei: biztosak - hiányosak- bizonytalanok ÍRÁS: Íráshasználata: hibátlanul - pontosan másol - kevés hibával sok hibával másol Tollbamondáskor: biztos - általában biztos - olykor bizonytalan bizonytalan Írásképe: szabályos - általában szabályos - szabálytalan Füzete: esztétikus, rendezett - változóan rendezett - rendezetlen NYELVTAN - HELYESÍRÁS Nyelvtani ismeretek: Hangtan: biztos - idınként bizonytalan - hiányos - többnyire bizonytalan - alkalmazásában: következetes - pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran téveszt Szótan: biztos - idınként bizonytalan - hiányos - többnyire bizonytalan
125
-
alkalmazásában: következetes - pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran téveszt Szófaji ismeretei: jó - megfelelı - idınként bizonytalan - hiányos többnyire bizonytalan Mondattani ismeretek: biztos - hiányos - megfelelı - csak ritkán Téveszt - gyakran téveszt Helyesírási-készség / a tanult nyelvtani ismeretek függvényében / kiemelkedı - jó - megfelelı - fejlesztendı Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - változó - kapkodó lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan MATEMATIKA: Számfogalma 1000 körében: biztos - bizonytalan számtulajdonságokat, számkapcsolatokat: könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismeri fel A számok alaki, helyi és valódi értékében: tudja - bizonytalan nem tudja A számsorozatot: jól képzi - csak a szabályokat ismeri fel és rosszul folytatja - nem tudja folytatni Szóbeli mőveletek végzésében: biztos - bizonytalan Az alapmőveleteket: önállóan - segítséggel értelmezi Az írásbeli mőveletvégzése: Összeadás: jól végzi - hibásan végzi Kivonás: jól végzi - hibásan végzi Szorzás: a szorzótáblát biztosan tudja - jól végzi - néha téveszt több hibát ejt Egyszerő szöveges feladatokat: önállóan - segítséggel oldja meg Összetett szöveges feladatokat: önállóan - segítséggel old meg Szöveges feladatok megoldásánál: A szöveg ábrázolása: jó - néha hibás A mővelet kijelölése: jó - néha hibás A számítás: pontos - néha hibás - nem válaszol A válasz megfogalmazása: jó - néha hibás - nem válaszol A függvények és sorozatok kapcsolatait: könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismeri fel A nyitott mondatok megoldásában: ügyes - segítséget igényel fejlesztésre szorul Geometriai tulajdonságok: könnyen - kevés segítséggel nehezen - nem ismer fel Mérések végzésében: pontos - néha pontatlan - gyakran pontatlan A mértékegységek átváltásában: biztos - bizonytalan - gyakran ejt hibát Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan TERMÉSZETISMERET A megfigyelések során környezetének érzékeléssel megismerhetı tulajdonságait:
126
Biztonsággal felismeri - nem minden esetben - ritkán ismeri fel a tulajdonságok felismerésében még bizonytalan Megfigyeléseirıl: helyesen - általában helyesen - pontatlanul számol be Ismeretei a tanult élıhelyekkel kapcsolatosan: jók - pontosak hiányosak- tudása kevés Ismeretei az élettelen természettel kapcsolatosan: jók - pontosak hiányosak - tudás kevés Tájékozódási ismeretei: jók - pontosak - hiányosak - tudása kevés Honismereti munkája: kiemelkedı - jó - változó érdeklıdést Győjtımunkája: rendszeres - figyelmeztetéssel végez - nem részt a győjtımunkában Aktivitása: a foglalkozásokon igen aktívan veszt részt aktivitása változó - nehezen kapcsolódik be az órai munkába Érdeklıdése: kiemelkedıen tájékozott - életkorának megfelelıen tájékozott Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan RAJZ: Színérzéke: kiváló - változatos - visszafogott Formaérzéke: kiemelkedı - jó - megfelelı A tanult technikák és eszközök használatában: kiemelkedı - jó - megfelelı - bátortalan Esztétikai kivitel: munkái szépek - tiszták - igényesek maszatosak - néha firkálás jellemzı - igénytelen TECHNIKA: Eszközök alkalmazása: jól tudja használni - kevés segítséget igényel Munkáinak kivitelezése, szépsége: munkája pontos - tiszta tetszetıs - önállóan alkot - minta alapján dolgozik Munkatempója: gyors - megfelelı - lassú ÉNEK-ZENE Éneklése: jó - megfelelı - még fejlesztést igényel Ritmusérzéke: kiváló - jó megfelelı - még fejletlen Szövegtudása: pontos - pontatlan - hibás Az elméleti ismeretek felismerésében és alkalmazásában: biztos - kis segítséget igényel - még bizonytalan Aktivitása: jó - változó - nehezen motiválható - nincs kedve énekelni TESTNEVELÉS Mozgása: harmonikus - fejlett - nehézkes - még fejletlen Szergyakorlata: pontosan - figyelmesen - pontatlanul hajtja végre Futása: jó - megfelelı tempójú - lassú Versenyhelyzetben való viselkedése: aktívan - kedvvel versenyez változó hangulatban - nem szívesen vesz részt - a kudarcot
mutat veszt
127
a vesztést nehezen éli meg - nem fogadja el Órai aktivitása, fegyelme: kiemelkedı - jó - megfelelı - gyenge
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS FÉLÉV ……………………………… 4. osztályos tanuló részére MAGATARTÁS Társas kapcsolatainak jellemzıi: Fegyelmezettsége: A szabályokat mindig - általában betartja - a szabályok betartása olykor nehezen megy - nem tartja be Önfegyelme, viszonya a társaival, felnıttekkel: Jó - megfelelı - fegyelmezetlen - társait zavarja - provokáló összeférhetetlen - csúnyán beszél - káromkodik Érzelmi élete: vidám - szomorú - kiegyensúlyozott - változó Hangulatú - érzékeny - durva - agresszív - dacos - alkalmazkodó - simulékony SZORGALOM: Szorgalma a tanórán: igyekvı - kitartó - aktív - keveset jelentkezik - csak felszólításra válaszol - passzív MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Szókincs: gazdag - életkorának megfelelı - szegényes Szóbeli kifejezıkészség: mondat- és szövegszerkesztése a magyar nyelv szabályainak megfelelı - még nem felel meg - spontán megnyilatkozás nem jellemzi OLVASÁS: Kifejezıen - folyamatosan - szólamokban - szóképekben akadozva olvas Pontosság: hibátlan - változó hibaszámmal - sok hibával olvas Tempója: megfelelı - lassú - gyors Hangsúlyozás: kifejezı - változó - egyhangú Hibatípusok: betőt téveszt - mást olvas - hozzátesz - elhagy hangkapcsolási törvényeket figyelmen kívül hagy Szövegértés: Az olvasott szöveget megérti - kevés segítséggel
128
folyamatos - segítséggel - nehezen érti meg Tájékozódás a szövegben: biztos - bizonytalan A szöveg tagolására, vázlatírásra: Önállóan - kevés segítséggel - folyamatos segítséggel még nem képes Irodalmi ismeretei: biztosak - hiányosak - bizonytalanok Íráskép: szabályos - általában szabályos - szabálytalan- egyéni írásmód jellemzi Füzete: esztétikus - rendezett - változóan - rendezett - rendezetlen Nyelvtan- helyesírás Nyelvtani ismeretek: Szófaji ismeretek biztos - bizonytalan - hiányos - többnyire bizonytalan - Alkalmazása: következetes - pontos - megfelelı - csak ritkán téveszt - gyakran téveszt Mondattani ismeretek: biztos - bizonytalan - hiányos - többnyire bizonytalan - Alkalmazása: következetes - pontos - megfelelı - csak Ritkán téveszt - gyakran téveszt Helyesírási-készség / a tanult nyelvtani ismeretek függvényében / Kiemelkedı - jó - megfelelı - belsı hallása gyenge - fejlesztendı Írásbeli szövegalkotás: Fogalmazási ismeretei: biztosak, bizonytalanok Alkalmazása: következetes - pontos - esetleges Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú Önellenırzése: hibáit tudatosan átgondolja - rendszeresen - általában ritkán - nem javítja MATEMATIKA: Számtulajdonságokat, számkapcsolatokat: Könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismeri fel A számok alaki, helyi és valódi értékében: biztos bizonytalan A számok kerekítését: tudja - bizonytalan - nem tudja A számsorozatot: jól képzi - kisebb hibát ejt - nem tudja folytatni Szóbeli mőveletek végzésében: biztos - bizonytalan Az alapmőveleteket: önállóan - segítséggel értelmezi kevés hibával - sok hibával értelmezi A szöveges feladatokat: jól - pontosa - néha hibásan, többször hibásan old meg A nyitott mondatok megoldásában: Önállóan értelmezi, oldja meg - segítséggel értelmezi, oldja megnem tudja értelmezni - fejlesztésre szorul Mértékegységek átváltozásában: biztos - néha bizonytalan többnyire hibás - fejlesztésre szorul Munkatempója: gyors - jó tempójú - változó - kapkodó - lassú Önellenırzése: pontos - általában pontos - pontatlan
129
TERMÉSZETISMERET Az ismeretei : jók - megfelelıek - pontosak - hiányosak Győjtımunkája: jó - rendszeres - figyelmeztetésre végez hiányosan végez
RAJZ: Szín- és formaérzéke, térábrázolása: Nagyon jó - megfelelı - nem megfelelı - segítséget igényel Munkái: színesek - változatosak - esztétikusak - tiszták - maszatosak - idınként igénytelenek Felszerelése: jó - hiányos TECHNIKA: Munkavégzés: örömmel - pontosan - kitartóan - tisztán dolgozik, az eszközöket helyesen használja - kisebb hiányosságapontatlanság - figyelmetlenség jellemzi a munkáját unszolásra dolgozik - igénytelenül dolgozik Felszerelése: hiánytalan - hiányos - gyakran nincs ÉNEK-ZENE Hibátlanul - tisztán - szöveghően énekel - A szövegben vagy a dallamban kisebb hibát ejt - sok hiba fordul elı TESTNEVELÉS Nagyon ügyes - ügyes bátortalan - néha fegyelmezetlen mozgása rendezett
130
14.A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödiknyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz,
ének-zene,
rajz,
technika,
testnevelés,
mozgókép
és
médiaismeret, etika. - A tánc- és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül értékeljük. A hon- és népismeret tantárgyi modult a történelem tantárgy keretein belül értékeljük.
131
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI - Diagnosztikus mérés: valamely osztályfokra történı belépéskor, továbblépéskor, tanárváltáskor az elızetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre - feladat meghatározó jelleggel végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket pontszámokban vagy százalékokban kifejezve értékeljük. - Formatív mérés: a tanulási folyamat követésére idıben rendszeresen, tervszerően elosztott gyakorisággal végezzük / röpdolgozat, szóbeli és írásbeli egyéni feleletek, osztályfeleltetés, kísérlet, megfigyelése, győjtımunka kiselıadás / - A szummatív mérés: lényege, hogy az adott populációban minden tanuló
talál
önmaga
számára
megoldható
feladatokat
/
alapkövetelmények, törzsanyag / Értékelésünk szemléleti alapja - folyamatosan rendszeresen összevetjük a tanulók fejlıdésérıl nyert adatokat a fejlıdésük iránt támasztott követelményekkel. - Az ellenırzés nem szorítkozik csupán az ismeretek és készségek értékelésére,
folyamatosan
magatartásának, egész
értékeljük
személyiségének
tanulóink
képességeinek,
fejlıdését, nemcsak
a
szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és elırehaladást osztályozzuk. - Figyelembe vesszük a tanulók fejlıdésének jellemzı vonásait, élettani sajátosságait. - Fontosnak érezzük, hogy az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán kinyilatkoztatott ítéletként lebegjenek a tanulók elıtt, szóban is megbeszéljük, hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.
132
A tanulói teljesítmények értékelésének, minısítésének formái - az érdemjegy visszajelentı, informatív értékő, tanulói részteljesítmény és
az
adott
témához
tartozó
tantervi
követelmények
összehasonlításának eredménye, és tükrözi a tantárgyi attitődöt is. - A tanulók minimálisan félévente legalább négy érdemjegyet kapnak, amelybıl egy érdemjegy otthoni munkát értékel és minısít. / szorgalmi feladat, kutató munka, kielıadás / Az érdemjegyek és az osztályzatok tartalma: - Tények, leírások, fogalmak szabályok, összefüggések, törvények, szóbeli és írásbeli számonkérések, - Kísérletek, manuális tevékenységek megítélése, - Szorgalmi feladatok, egyéni kutatások, feladatmegoldások minısítése, - Vitakészség, véleménynyilvánítás megítélése, - Tantárgyi attitőd mérlegelı megítélése. Érdemjegyek megállapítása: Jeles / 5 / - Ismeri, érti, tudja a tananyagot, azt alkalmazni képes, pontosan szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál - Saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt, - Tud szabadon, önállóan beszélni - Bátran mer kérdezni, véleményt mondani Jó / 4 / - A tantervi követelményeket megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával teljesíti - Apró bizonytalanságai vannak - Kisebb elıadási hibákat vét - Definíciói nem értı tanulással megalapozottak Közepes / 3 / - A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget
133
- Nevelıi segítségre, javításra, kiegészítésre többször szorul - Ismeretei felszínesek - Kevésbé tud önállóan fogalmazni, dolgozni, beszélni - Rövid mondatokat mond, / párbeszéd a tanár és a diák között /, de segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát / Elégséges / 2 / - A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de
a
továbbhaladáshoz
szükséges
minimális
ismeretekkel,
készségekkel jártassággal rendelkezik. Egy szavas válaszokat ad. - Fogalmakat nem ért - Gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre Elégtelen / 1 / - A tantervi követelményeknek nevelıi útbaigazítással sem képes eleget tenni. - A minimumot sem tudja Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása során: - Figyelembe vesszük az adott tantárgyban mutatott többletmunkáját - Érdemjegyet csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására adunk, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt elégtelen osztályzatot nem adunk - A füzetrendet a tantárgyi értékelésnél figyelembe vesszük - SA házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk 6 kivéve győjtımunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás kiselıadás, szorgalmi feladatok, rendszerezı munkák / - A kiegészítı anyag elsajátítását szaktanári dicsérettel honoráljuk, de az emelt óraszámú csoportokban a követelmények részét képezik a kiegészítı anyag bizonyos elemei. - Nem adunk féljegyeket / törtjegyeket /
134
- A félévi, év végi osztályzatok az évi összteljesítményt értékelik, és nem feltétlenül az évközi érdemjegyek középarányosaként jelennek meg. Az érdemjegyek, osztályzatok, osztálykönyvi bejegyzésének módozatai: ● Felmérık, témazárók, feladatlapok:
piros tintával
● Témaközi felmérések
kék tintával
● Szóbeli feleletek
két tintával
● Győjtımunkák:
zöld tintával
● " Szorgalmi feladatok" .
fekete tintával
● Kiselıadások:
zöld tintával
● Félév végi osztályzatok:
kék filccel
● Év végi osztályzatok:
piros filccel
Az osztályzatok szerepe: A félévi és év végi érdemjegyének megállapításánál: - Kiemelt szerepe van: a témazáró dolgozatoknak / két jegynek számít / - Meghatározó: témaközi felmérések, szóbeli, írásbeli feleletek, - Beszámíthatók: attitődjegyek, szorgalmi feladatok, győjtımunkák. / fél jegy / 15.A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
16.A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
135
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
17.Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Magatartás
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Rossz (2)
Aktivitás,
Igen jó
Közepes
Gyenge
Negatív vagy
példamutatás
nagyfokú
romboló
Közösségi célokkal azonosulás érdekeinek
Igen
Ellen nem vét
Ingadozó
Szemben
figyelembevételé vel
munkában
való részvétel Hatása
a Pozitív
Befolyást nem Nem árt
közösségre
gyakorol
Törıdés
Gondos
társaival
segítıkész
Házirend
Betartja,
betartása
ösztönöz
Viselkedés,
Kifogástalan
hangnem Fegyelmezett ség
Negatív
Segítıkész
Ingadozó
Közömbös, gátló
arra Betartja
Részben tartja Sokat vét be
Kívánni
valót Udvariatlan,
Durva
hagy maga után nyegle Nagyfokú
Megfelelı
Gyenge
Elégtelen
136
a)
Példás (5) az
a)
a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása; Jó (4) az
a)
a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intıje vagy megrovása. Változó (3) az
-
a tanuló, aki. az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfınöki intıje van. Rossz (2) az
a)
-
a tanuló, aki: a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
137
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18.A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
érdemjegyeket
illetve osztályzatokat használjuk. 19.A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20.Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Szorgalom Tanulmányi
Példás /5/ Igényes
Jó /4/ Figyelmes
Változó /3/ Ingadozó
Rossz /2/ Hanyag
Rendszertelen
Megbízhatatlan
munkája Munkavégzése
Kitartó, pontos Rendszeres megbízható
Általános tantárgyi munkavégzés, önálló
Mindent
Ösztönzésre Önállótlan
Feladatait nem
munkavégzés
elvégez
dolgozik
végzi el
138
Többféle fela-
Igen
keveset
Ritkán
Nem
Igen, jó
Jó
Közepes
Gyenge
datot vállal-e Munkabeosztás: Önellenırzés, önálló
vagy
nincs
munkavégzés Tanórán
kívüli Igen sokszor,
információk
a)
Elıfordul
Ritkán
Egyáltalán nem
Példás (5) az
b)
a tanuló, aki: képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az
-
c)
a tanuló, aki: képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az
-
a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
139
Hanyag (2) az
d)
-
a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
21.Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
22.Az iskolai jutalmazás formái. a)
Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelıi dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret.
140
b)
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık.
c)
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át.
d)
Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek.
e)
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
f)
A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást
tanúsító
tanulói
közösséget
csoportos
dicséretben
és
jutalomban lehet részesíteni. g)
Év tanulója díj : az adott évben végzı 8.osztályos, illetve 4.osztályos tanuló számára az elızı négy évben elért kiemelkedı teljesítményéért, a nevelıtestület döntése alapján.
23.A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 24.Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend elıírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
141
25.Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelıi figyelmeztetés; - osztályfınöki figyelmeztetés; - osztályfınöki intés; - osztályfınöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
26.A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
A nem szakrendszerő oktatás 5.- 6. évfolyamon A Kt 2003. évi LXI törvény értelmében a 2008/2009-es tanévben az ötödik évfolyamon, majd azt követıen az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenı rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerő oktatást. A Közoktatási törvény 2006. évi LXXI –törvénnyel módosította annyiban, hogy bevonta a kötelezı tanórai foglalkozások mellé a nem kötelezı tanórai foglalkozásokat is. Nem szakrendszerő az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus tanítja. A törvény elıírja, hogy a nem szakrendszerő oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történı felkészülés során a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket elsajátítja. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkezı tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a 11-12 éves
142
korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. / 17§ / 8. bek. / Átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, a nem szakrendszerő oktatásban pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább 5 év gyakorlatot szerzett 1-4 évfolyamon. A nem szakrendszerő oktatás megoszlása Az alapfokú nevelésoktatás szakaszai belül 1-2. évfolyam bevezetı szakasza 3-4. évfolyam kezdı szakasz 5-6 évfolyam alapozó szakasz 7-8. évfolyam fejlesztı szakasz
A nem szakrendszerő oktatás aránya a kötelezı tanórai foglalkozásokon belül
A szakrendszerő okt aránya a kötelezı foglalkozásokon
100 % 100% 25-50% 2008/2009 és 2010/2011 között 20%
75% 80% 100%
Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsısorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika mőveltségi területeken leginkább indokolt. A felmérések és vizsgálatok az alapkészségekben, ezeken a területeken jeleztek leginkább problémákat. Kiemelt figyelmet kell fordítani: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására, - az információszerzés-, feldolgozás / szelektálás, rendszerezés/ képességének fejlesztésére. - a kommunikációs képességek erısítésére, - a szociális kompetenciák fejlesztésére, - a térbeli, idıbeli mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, - az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani, kultúra, azon belül a „ tanítói és a tanári” módszerek aránya fontos kérdés. A tanulásszervezés során fontos teret kap a differenciálás, valamint annak módszertani változatai a csoportbontás és az egyéni bánásmód.
143
Ajánlatos, hogy a kijelölt mőveltségi területeken legalább három csoport / haladó, közepesek gyengék / kialakítására kerüljön sor. A csoportbontáshoz és az egyéni foglalkozáshoz plusz órákra lesz szükség az iskolában. Ezt az órakeretet a közoktatási törvény 52§/ 7. bek./ alapján a tanórán kívüli órakerettel is ki lehet egészíteni. Minden esetben az elvárt teljesítménytıl elmaradók felzárkóztatásáról ill. olyan készség és képességfejlesztésbıl kell ki indulni, amelyet a meglevı helyi tantervben rögzített tantárgyakon belül, azok belsı tartalmi és idıarányainak a megváltoztatásával is megvalósulhatnak. S ez a további sikeres tanulás elıfeltétele lehet. Az idıkeret tömbösítése célszerő. Az elsı félévben indokolt az év eleji ismétlés idıszakához kötni a felzárkóztatás feladatait. A második félév elején akár a félévi eredmény is indokolhatja, a tömbösített órakeretek tervezését, de az év utolsó két hónapja is szükségessé teheti a differenciált fejlesztést.
A nem szakrendszerő oktatás keretében érintett tantárgyak a 2008/2009-es évben
Német Magyar nyelv és irodalom Történelem Term. ism. Testnevelés Nem köt. Tanórai fogl./testnev. tsp/ Korrep. / magyar /
5. osztály 3 óra 4,5 óra 2,5 óra 2 óra 3 óra 2 óra 1 óra
6. osztály 3 óra 4,5 óra 2 óra 2 óra 3 óra 2 óra 1 óra
Hetente minimum 7 órát kell felhasználni az 5. és 6. évfolyamokon a nem szakrendszerő oktatás bevezetéséhez. A nem szakrendszerő oktatásban résztvevı pedagógusok: Lukácsné Tuli Ildikó
144
Galáczné Paizs Anikó Huszárné Kiss Katalin Buxbaum Tiborné Gelencsér Lászlóné Déghyné Dr Ivusza Judit A nem szakrendszerő oktatásban érintett tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem és hon népismeret Természetismeret Testnevelés Német A közoktatási törvény 2010. évi LXXI. módosító törvénye alapján a 2010/2011es tanévtıl az 5. évfolyamon nem kerül bevezetésre a nem szakrendszerő oktatás. A 6. évfolyamon a korábbi szabályozás marad életben. A 2011/12-es tanévtıl felmenı rendszerben szőnik meg a nem szakrendszerő oktatás ezen évfolyamon. VI.
AZ OTTHONI ( NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI ) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; • az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
145
• a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.
146
Eljárásrend a házi feladat adásának szabályozására 1. Kötelezı házi feladat 1.1. Szóbeli házi feladat 1.1.1. Tananyaghoz kapcsolódó: elnevezések – szakkifejezések fogalmak – összefüggések szabályok – törvények ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv tanár által kijelölt részei tartalmaznak. 1.1.2. Kötelezı olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamonként megjelöl 1.1.3. Tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló szemelvények, ajánlott irodalom 1.1.4. Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl.
1.2. Írásbeli házi feladat 1..2.1. Tankönyv, munkafüzet, feladatgyőjtemény, iskolai füzet, tanító – tanár által kijelölt feladatainak megoldása. 1.2.2. Tananyag szerves részét képezı fogalmazások, írásbeli elemzések, győjtımunkák elkészítése. 1.3. Általános rendelkezések a kötelezı házi feladatra vonatkozóan 1.3.1. A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a tanóra anyagához, témájához. 1.3.2. Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és a tantárgyi készségek begyakorlása legyen. 1.3.3. Az írásbeli házi feladat mennyisége átlagosan fél óránál több felkészülést ne követeljen a tanulótól. 1.3.4. Hétvégén ( péntekrıl - hétfıre ) a tanulóknak írásbeli házi feladatuk ne legyen. 1.3.5. A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerő elmarasztalásban részesülnek. ( fekete pont, ellenırzıbe – naplóba történıbeírás, a házi feladat pótlása ) 1.3.6. A házi feladat ellenırzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán. 1.3.6.1. Módszere lehet: a tanulók önellenırzése a tanító - tanár javítása
147
1.3.6.2. Félévente minden nevelı kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni. Alsó tagozaton – különösen elsı osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében havi gyakorisággal. Írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból - egyaránt fontos, ezt a nevelı szóban és írásban is közölheti a tanulóval.
1.3.8. Korrekció 1.3.8.1. Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása. 1.3.8.2. Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben. 1.3.8.3. Osztályt érintı általános hiba esetén újratanítás, hiányosságok pótlása. 2. Szorgalmi ( házi ) feladat Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik 2.1. Szóbeli házi feladat 2.1.1. Vállalt kiselıadás a tananyaghoz kapcsolódva 2.1.2. Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom tanterv megjelöl évfolyamonként 2.1.3. Házi és felmenı versenyekre való felkészülés 2.2. Írásbeli szorgalmi házi feladat 2.2.1. Képességek fejlıdését tehetség fejlesztését kibontakozását elısegítı feladatok megoldása 2.2.2. Levelezıs és felmenı rendszerő feladatok megoldása 2.2.3. Írásbeli pályamunkák készítése 2.3. Általános rendelkezések szorgalmi ( házi ) feladatra vonatkozóan 2.3.1. Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli teljesítményt célozza. Hozzájárul a tanuló széleskörő tájékozottságához. 2.3. 2. Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása. 2.3.3. A szorgalmi feladat mennyisége: a tanuló teherbírásán és kitartásán is múlik. más – más elvárás lehet egyénenként óvakodjunk, hogy túl sok feladat adásával a tanuló a kedvét ne veszítse el
148
2.3.4. Szorgalmi feladat gyakorisága: a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve történjen. átlagosan havonta egy-két alkalommal adjunk kivétel a verseny felkészülés idıszaka 2.3.5. Pedagógiai szempontból szükséges a szorgalmi feladat megoldásához plusz tanári segítség nyújtása 2.3.6. Minden esetben a szorgalmi munkát: ellenırizzük, értékeljük ( az igazi pedagógiai értéke akkor van, ha ez a közösség elıtt történik ) az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk ( a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerő jutalomban részesüljön).
149
VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1.
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének,
teljesítményének
mérésére,
értékelésére
Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2.
A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános
teherbíró
képességét
minısítik,
az
évente
kapott
eredményeket összehasonlítják, és az egyéni értékelı lapokon keresztül a szülık tudomására hozzák. 3.
A tanulók fizikai állapotának méréshez kapcsolódó értékelési pontszámokat az OM által kiadott szoftver tartalmazza. Az eredmények rögzítését és a nyomon követı vizsgálatokat e szoftver segítségével végezzük. Az iskolaorvos, védını tájékoztatása a mérési eredményekrıl minden tanévet követıen az iskolai statisztikai adatszolgáltatás
részeként
történik.
Az
OM-be
a
kötelezı
adatszolgáltatást elektronikus úton juttatjuk el a feldolgozó szoftver felhasználásával. 4.
A mérés célja Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjérıl, a külsı méréssel és feldolgozással győjtött információk alapján. A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése.
150
A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerısítéséhez.(óraszámok meghatározása) A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. A mérés céljai között megtalálható a minıség-ellenırzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetıség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetıvé tenni a tudatos, célorientált javítást. A méréssel szerettük volna a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyőjtés,
és
elemzés
iskolai
gyakorlatának
elterjedését
szorgalmazni, ösztönözni.
5.
Mérési területek: 1. Aerob képesség mérése.(Cooper teszt) 2. Alsó végtag dinamikus erejének mérése.(helybıl távolugrás)
is
151
3. Csípıhajlító
és
a
hasizom
állóképességének
mérése.
(hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel) 4. Hátizmok
erı
állóképességének
mérése.(Hason
fekvésbıl
törzsemelés) 5. Vállövi és karizmok erejének mérése.(Mellsı fekvıtámaszban karhajlítás) 6. Testtömegindex megállapítása
6.
A mérési feladatok leírása
Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helybıl távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. ( a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejő páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel elıre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merılegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése Fekvıtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig ( db) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsıfekvıtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz elırenézı ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a
152
törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merıleges. Feladat: a vizsgált személy mellsı fekvıtámaszból indítva a karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végezendı. A hátizmok erı-állóképességének mérése. Hason-fekvésbıl törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig ( db) Maximális idıtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szınyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejő megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani!
Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés ( hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
153
A hasizmok erı-állóképességének mérése Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális idıtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szınyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke elıre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külsı erıvel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (elırenézı) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Cooper teszt, 2000 m futás
Az általános iskola 5-8. évfolyamán a 12 perces futással kell mérni a tanulók Aerob képességét. 1-4. évfolyamon a 2000 m-es futással mérjük ezt a mutatót.
Testtömegindex mérése
154
A testtömegindex mérésének segítségével egyszerően, mérhetı paraméterek alapján
ellenırizhetjük
a
tanulók
antropometriai
jellemzıit,státusát.
Kiszámításának módja: a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével. Az adatok feldolgozásához a következı határértéket vesszük figyelembe ÉRTÉKELÉS SOVÁNY NORMÁL TÚLSÚLYOS ELHÍZOTT
FIATALOK FELNÕTTEK lányok fiúk nõk férfiak < 16 < 18,5 16-22 16-21 18,6-24 18,6-25 25,122-26 21-25 24,1-28,9 29,9 >26 >25 >29 >30
6.
Mérési határértékek
A Hungarofit több éves vizsgálatai alapján az egészség megırzéséhez „szükséges”, illetve „kell”értékeket az alábbiakban határozzuk meg:. 1. táblázat
Az aerob teljesítıképesség „kell” értékei.
2000m
7 éves
8 éves
9 éves
10 éves
Lányok
12,50
12,34
12,22
12,00
Fiúk
12,46
12,o7
11,19
11,04
Cooper teszt
11éves
12 éves
13éves
14 éves
Lányok
2030m
2050m
2060m
2070m
Fiúk
2250m
2330m
2390m
2460m
A helybıl távolugrás „kell” értékei1
2. táblázat Helybıl távolugrás Leány
7 éves 1,21
8éves 1,32
9 éves 1,41
10 éves 1,48
Fiú
1,24
1,34
1,47
1,58
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
Leány
1,54
1,62
1,66
1,71
Fiú
1,69
1,79
1,88
1,96
8éves
9 éves
10 éves
40
43
45
46
44
46
48
50
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
Leány
48
52
54
54
Fiú
52
54
56
58
8éves
9 éves
10 éves
50
53
56
59
55
58
61
63
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
Leány
61
63
65
67
Fiú
65
67
69
71
3. táblázat A hátizom állóképessége Leány Fiú
A törzsemelés „kell” értékei. erı- 7 éves
4. táblázat Hasizom állóképessége Leány Fiú
1
A hanyattfekvésbıl felülés „kell” értékei.
erı- 7 éves
Az értékeket Mérey Ildikó: Hungarofit szakkönyve alapján állapítottuk meg
156
5.. táblázat
A karhajlítás „kell” értékei.
A karizmok erı- 7 éves állóképessége Leány 5
8éves
9 éves
10 éves
6
7
8
Fiú
14
16
18
20
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
Leány
9
10
11
12
Fiú
22
24
26
28
7. A mérési eredmények értékelése, pontértékek
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit, több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthetı kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
Elérhetı pontszámok: Cooper teszt, illetve 2000m-es futás:
77 pont
Helybıl távolugrás:
21 pont
Hanyattfekvésbıl felülés.
14 pont
Hason-fekvésbıl törzsemelés:
14 pont
Fekvıtámaszban karhajlítás:
14 pont Maximális pontszám: 140 pont
Minısítı kategóriák:
157
Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése közben rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre.(0-20,5 pont) Gyenge: Az egész napos tevékenységtıl még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvőnek.(21-40,5 pont) Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtıl már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erısen igénybe veszi ıket.(41-60,5 pont) Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni, hogy ezt a szintet a késıbbiek folyamán is megtartsák.(61-80,5 pont) Jó: Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek.( 81100,5 pont) Kiváló: Ezen a szinten lévık speciálisan és jól terhelhetıek. (101-120,5 pont) Extra: Fizikailag kiválóan terhelhetıek, fizikai képességei alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedı eredményt érjenek el.
158
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A
pedagógiai
programban
megfogalmazott
célok
és
feladatok
megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008/2009. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelıtestület felkéri a szülıi munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követıen átfogóan elemezze.
159
III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelıtestület bármely tagja; - a nevelık szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - a szülıi munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselıik útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelıi szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyettesénél; - a nevelık munkaközösségeinek vezetıinél.
160
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2010. év 08. hó 23. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:2010.08.23. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetıje
A pedagógiai programot a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége a 2010 év 08 hó 23. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:Balatonkeresztúr, 2008.08.23. ................................................................ az iskolai szülıi munkaközösség elnöke
A pedagógia programot a nevelıtestület a 2010. év 08. hó 27. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt:Balatonkeresztúr, 2010.08.27. ................................................. igazgató
A Festetics Kristóf Általános Iskola pedagógiai programját Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. év 09. hó 23. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:2010.09.23. ................................................. polgármester Hat.sz.:114/2010.(IX.23.)
