RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201312 PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015.

Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

2 Tartalomjegyzék 1. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ....................................................................... 7 2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE .................................................................... 14 3. ISKOLÁNKRÓL ................................................................................................................. 15 4. NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................... 18 4.1. AZ INTÉZMÉNYÜNKKBEN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................... 18 4.1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .......................................................................... 19 4.1.2. DIDAKTIKAI ALAPELVEK................................................................................ 21 4.1. 3.HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ELLÁTÁSÁNAK ALAPELVEI ........ 22 4.1. 4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSÁNAK ALAPELVEI 22 4.1. 5.NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ÉRTÉKEI....................................................... 22 4.1. 6. PEDAGÓGUS FELADATA ................................................................................. 23 4.1. 7. NEVELÉSI MÓDSZEREINK .............................................................................. 25 ISKOLÁNK PEDAGÓGUSAI ÁLTAL ALKALMAZOTT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT NEVELÉSI ELJÁRÁSOK: ..................................................................... 26 4.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................................................................. 27 4.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................. 28 4.3.1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ISMÉRVEI ............................................. 28 4.3. 2. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ NEVELÉSI FELADATOK ..... 29 4.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................... 31 4.4.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE ....... 31 4.4.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ........................ 31 4. 4.3. A SZÜLŐI SZERVEZET ÉS AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE .................................................................................................... 32 4.4. 4. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE .................................................................................................................... 32 4.4. 5. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE .......................................................................................................................... 32 4. 4. 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................ 36 4.4.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ................................................................................................ 37 4.4.8. AZ INTÉZMÉNYEINKBEN A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT AZ ALÁBBI EGYÉB (TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI) TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK ....................................................................................... 38 HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................. 38 Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

3 4.4.9. NEMZETI ÜNNEPEINK, MEGEMLÉKEZÉSEINK ........................................... 39 4.4.10. DIÁKÖNKORMÁNYZAT. ................................................................................. 39 4.4.11. DIÁKÉTKEZTETÉS. .......................................................................................... 39 4.4.12. TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK. ........ 39 4.4.13. KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS ÉS INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS. ............................................................................................................... 40 4.4.14. SZAKKÖRÖK. .................................................................................................... 40 4.4.15. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK, BEMUTATÓK. ............................................. 40 4.4.16. TÉMAHETEK, TÉMANAPOK (PROJEKTHETEK, PROJEKTNAPOK). ....... 41 4.4.17. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK. ........................................................................... 41 4.4.18. TÁBOROZÁSOK. ............................................................................................... 41 4.4.19. MÚZEUMI, KIÁLLÍTÁSI, KÖNYVTÁRI ÉS MŰVÉSZETI ELŐADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁS. ................................................................................ 41 4.4.20. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK. ................................................................ 41 4.4.21. ISKOLAI KÖNYVTÁR. ..................................................................................... 42 4.4.22. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA. ...................................................................................... 42 4.13.16. HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS. .......................................................................... 42 4.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATA ......................................... 43 4.5.1. A PEDAGÓGUSOK ALAPVETŐ FELADATAI ................................................ 43 4.5.2. A TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA, TANULÁSIRÁNYÍTÁS .................................................................................................. 43 4.5.3. A TEHETSÉGES TANULÓK GONDOZÁSA ..................................................... 44 4.5.4. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VALAMINT A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK, ILLETVE A FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORULÓ TANULÓK GONDOZÁSA, EREDMÉNYES FEJLESZTÉSE .................. 44 4.5.5. A TANULÓK TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZTATÁSA ............................. 44 4.5. 6. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................. 46 4.5. 7. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE ................................................ 50 4.5.8. AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÁLTAL KÉSZÍTETT STATISZTIKÁK, JELENTÉSEK AZ OSZTÁLYRÓL ......................................................................................................... 51 4.5.9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁI .............................................................. 53 4.5.10. KONCENTRIKUSAN BŐVÜLŐ TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁMAI .................. 54 4.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ............................................................... 63 4.6.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ..................................................... 63 4.6. 2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................... 70


4 4.6. 3. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK: ...................................................................................... 70 4.6.4. A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................................... 71 4.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE..................................................... 72 4.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ........................................................................... 73 4.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .......................................... 74 4.10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI.......................................................................................... 78 4. 10.1. A HELYHIÁNY MIATT NEM TELJESÍTETT FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK KÖZÖTTI SORSOLÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI .......... 80 4.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..................................................................................... 82 4.11.1. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK CÉLJA, HOGY A TANULÓK ........................................................................................ 82 4.11.2. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KIEMELT FELADATOK: ................................................................. 83 4.11.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK: ...................................................................................................... 84 5 . H E L Y I T A N T E R V RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 7541 KUTAS, PETŐFI U. 82. ........................................................................................................... 85 5.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .......................................... 85 5.1.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA ................................................ 85 5 . 1 . 2 . H E L Y I T A N T E R V RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BELEGI TELEPHELYE (1- 4 ÉVFOLYAM) 7543 BELEG, KOSSUTH UTCA 81. ......................................................................................................................... 88 ÓRATERV ....................................................................................................................... 89 5.1. 3. KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYSZERKEZET, ÉS ÓRASZÁMAI 2008. SZEPT. 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN ............................. 90 5.1. 4.TELJES TANÓRAI LEFEDETTSÉGET BIZTOSÍTÓ PROGRAMCSOMAG ... 91 5.1. 5. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJÁNAK ÜTEMEZÉSE................................................................................................................... 93 5.1.6. INTÉZMÉNYÜNK HELYI TANTERVE A KÖVETKEZŐKRE ÉPÜL ............. 93 5.2. A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS MÁS TANESZKÖ- ZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .......................................................................................... 94 Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

5 5.3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ..................................................... 94 5.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK MÓDJA ................................................................................................................................ 97 5.5. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .............................................. 98 5.5.1. PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ......................................................... 98 5.6. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSI ELVEI .............................................. 99 5.6.1. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ................. 101 5.6.2. A TANULÓK SZORGALOMÁNAK MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI .................... 101 5.7. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉ-NEK ELVEI ................................................................................................................................ 101 5.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................................................................................... 102 5.9. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ............................ 109 5.9.2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................. 109 5.9.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TARTALMA, ALAPELVEK, CÉLOK: ........................................................................................................................................ 109 5.9.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZERE ........................................................... 110 5.9.5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS NEVELŐTESTÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI ...................................................................................................... 110 5.9.6. TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK:....................................................................... 111 5.9.7. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK TANÓRÁN KÍVÜL: .......................................... 112 5.9.8. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................ 114 5.9.10. ALAPELVEK, CÉLOK ..................................................................................... 114 5.9.11. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK: ........................................................... 115 5.9.12. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ................................... 116 5.9.13. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK: ........................................................... 122 5.11.1. ISKOLÁNKBAN A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK: .............................. 127 5.11.2. ISKOLÁNKBAN A TANULÓK SZORGALOMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK: .............................. 128 5.11.3. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ........................................................................................................................... 129 5.12. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ............................................................................................................................................ 130 5.12.2. A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGE: .................................................................. 131 5.12.3. KISZABHATÓ FEGYELMI BÜNTETÉSEK: ................................................. 132 Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

6 5.13. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ............................................................................................................................................ 132 5.14. A NEVELŐTESTÜLET ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ DÖNTÉSE ALAPJÁN AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, BELEÉRTVE A PROJEKTOKTATÁST .......................................................................... 133 5.14.1. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, ÚJSZERŰ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK ................................................................................................................. 133 5.14.2. MODULÁRIS OKTATÁS ................................................................................ 133 5.14.3. TÉMAHÉT ......................................................................................................... 134 5.14.4. A PROJEKT ....................................................................................................... 135 A projekt dokumentálása ................................................................................................ 136 Az értékelés .................................................................................................................... 137 5.14.5. DIGITÁLIS TARTALMAK, TANESZKÖZÖK OKTATÁSI GYAKORLATBAN VALÓ HASZNÁLATA............................................................... 138 5.15. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISKOLAI SZÁMONKÉRÉSEK RENDJE ........................................................................ 139 5.16. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ....................................................................................................................... 142 5.17. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................. 144 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .......................................... 146 7. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK.........Hiba! A könyvjelző nem létezik.


7 1. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEI „4. § (32.)E törvény alkalmazásában Tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a NAT-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.


8 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.


9 96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. § (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – NKT. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,


10 bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az NKT. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az NKT.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó, helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

11 (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 81. §(1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.


12 (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, be kell szerezni. 121. §(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.” A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései „7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több


13 a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §. a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei I.2. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás


14 A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.”

2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:  az első, ötödik, évfolyamokon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: ÉVFOLYAM TANÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2014-2015

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2015-2016

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007

2016-2017

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:  2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.


15  2013 = a 2013-ban felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2013-ban kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

3. ISKOLÁNKRÓL „Az egyén javát csak az szolgálja, ha az ember lelki tükrében az egész közösség tükröződik. Fontos, hogy mindenki, aki kollegiálisan együtt dolgozik másokkal, tudatában legyen, mit tesznek társai, a gyerekek, a szülők, mi történik az iskolában - azaz tudatában ott él az egész iskola. Nemcsak egy rész, hanem az egész. Egy pedagógus akkor lesz igazán jó tanár, és egyre jobb tanár, ha nemcsak az iskola, hanem több iskola, a mindenség él tudatában. A közösség abból él, abból táplálkozik, hogy az egyén, az individum, a tanár ki tud teljesedni, a saját erejét oda tudja adni az összességnek." (Rudolf Steiner) Célunk, egy modern, gyermekközpontú, minőségi elvárásoknak megfelelő, továbbá ugyanakkor az értékeket, hagyományokat előtérbe helyező intézmény működtetése. A pedagógiai program hosszútávra meghatározza az iskolánk pedagógiai arculatát.

Az intézmény teljes neve: Révkomáromi János Általános Iskola OM azonosítója: 201312 Székhelyintézmény: Révkomáromi János Általános Iskola (1-8 évfolyam) 7541 Kutas, Petőfi u. 82. Telephely: Beleg telephelye (1- 4 évfolyam) 7543 Beleg, Kossuth utca 81. Irányító szervének neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1055 Budapest, Nádor utca 32. KLIK Nagyatádi Tankerülete 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 1. Kutason 1626-ban a református egyház lelkésze és „oskolamestere” Révkomáromi János volt. Az iskola az ő tiszteletére vette fel nevét, melyet ma is őriz. A korszerűen felújított, bővített intézmény épülete, valamint a korszerű eszközállományának bővítése messzemenőkig megfelel a XXI. század korszerű közoktatási intézménynek. Intézményünk a Dél-dunántúli régióban, Somogy megye déli részén található 4 település Beleg, Kisbajom, Kutas, Szabás 6-14 éves gyermekeinek intézményes nevelését, oktatását fogja át. A falvak a Rinyamenti Kistérségi Társuláshoz tartoznak.


16 A községek több szempontból is hátrányos helyzetűek, ebből következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzetű. A legtipikusabb hátránytényezők a szegénység, a munkanélküliség, a szülők alacsony fokú iskolázottsága. A családok jelentős hányada nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezik, a létminimum szintjén él. Hátrányt jelent az etnikai hovatartozás is. Naponta kerülünk szembe a legnagyobb magyarországi kisebbség, a cigányság problémáival. Tanulóink között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik, a gyerekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Ezért is tartjuk fontosnak egy odafigyelő, serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes gyermek a képessége szerinti legtöbbet tudja „kihozni magából”. Nevelőink megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Szakos ellátottságunk megoldott. Az új kihívásokhoz, feladatellátáshoz szükséges szakember ellátottságot az intézmény saját szakembereinek folyamatos továbbképzésével biztosítja. Az intézményünkben Overtones Művészeti iskola valamint. Pálóczi Horváth Ádám Művészeti Iskola biztosítja a művészeti oktatást. Sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációját évek óta végezzük. Sajátos nevelési igényű tanulóink rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásait gyógypedagógus végzettségű kollégáink valósítják meg. Emellett a tanórákon a heterogén együttműködő formákat részesítjük előnyben. Biztosítjuk számukra a differenciált tananyag elrendezést, tanulásirányítást, valamint egyénre szabott értékelést. Oktatásuk-nevelésük eredményességének érdekében biztosítjuk az iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése érdekében az iskolák szoros kapcsolatot tartanak az óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval. Az ifjúságvédelmi teendőket az önkormányzati hivatal gyámügyi előadójával valamint a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve végezzük. A szociokulturális környezet által meghatározott adottságok, a gyerekek hozott kultúrája következtében realizálódó problémák indukálták, hogy időszerűvé vált a legkülönfélébb szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek együttnevelése érdekében kidolgozott pedagógiai tartalmak és eljárások bevezetése. Iskolánkban 2006-tól, elkezdtük a hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő programot /IPR/. Szükségessé vált a differenciált oktatási-nevelési módszerek alkalmazása annak érdekében, hogy valamennyi tanulónk számára biztosíthassuk a fejlődés optimális lehetőségét. A változásokra nyitott tantestületünk a tanulócsoportokban a hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés elősegítését részesíti előnyben. Tanulóink számára biztosítjuk a differenciált tananyag elrendezést, tanulásirányítást, valamint az egyénre szabott értékelést. Az iskolák és óvodák között szoros együttműködést alakítottunk ki a neveltségi hátrányok csökkentése, az egészséges napirend kialakítása, az érzelmi intelligencia növelése érdekében. Hatékonyan működünk együtt a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat területi családgondozójával, a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagyatádi Tagintézménye, és a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság munkatársaival.


17 Gondot fordítunk az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítására, a veszélyeztetettség csökkentésére. A védőnő közreműködésével rendszeres előadásokat, beszélgetéseket szervezünk tanulóinknak. Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek. Ahhoz azonban, hogy jelentős változást lehessen elérni a különböző szociokulturális környezetből érkező gyerekek együttnevelése és integrált oktatása terén, a pedagógusoknak folyamatos megújulásra és továbbképzésekre van szükség. Olyan továbbképzésre, aminek keretén belül nevelőtestületünk tagjai megszerezhetik a korszerű oktatáshoz szükséges ismereteket, fejleszthetik a szükséges képességeiket, valamint átalakul a gyerekek különbözőségeihez kapcsolódó attitűdjük. Rohamosan változó világunkban célokat tűzünk magunk elé, feladatokat hajtunk végre, arra törekszünk, hogy a megvalósítás során a realitások talaján következetesen valósítsuk meg a kitűzött céljainkat oly módon, hogy mindig hitelesek maradjunk. Az ismeretek bővülése, a képességek egyre sokrétűbb megnyilvánulása, a társadalmi változások iskolai kivetülései számtalan kérdést vetnek fel a pedagógusok számára. Új szempontok jelennek meg, új súlypontozások válnak szükségessé. Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, így pl. a kommunikációs vagy az együttműködési képességeknek is. Az új pedagógiai módszerek alkalmazását, a digitális kultúra minél szélesebb körben való elterjesztését modern informatikai eszközök (interaktív táblák, projektorok, laptopok) is segítik. A kompetencia alapú oktatással azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Nem mondunk le az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósításáról sem. Gyermekeink kompetencia alapú oktatás keretében, olyan készség- és képességfejlesztésben vesznek részt, amely lehetővé teszi, hogy a tanult ismereteket a mindennapi élethelyzetekben alkalmazni tudják. Intézményünk változásokra nyitott nevelőtestülete tehát elindult egy pedagógiai úton, amelynek fő eleme a legkülönfélébb szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek hatékony, eredményes együttnevelése, pedagógiai kihívásainak való megfelelés. Mindezekkel még eredményesebbek lehetünk a tanulási nehézségek leküzdésében, az életen át tartó tanulás motivációjának megalapozásában, kulcskompetenciák következetes fejlesztésében. Különös tekintettel az erősen heterogén összetételű csoportjainkra, módszertani kultúránk a magasabb szintű hatékonyság, a valódi esélyegyenlőség fenntartása érdekében állandó megújulást igényel, hogy a közeljövő társadalmi, munkaerő-piaci kihívásait szakmailag felkészülten fogadhassuk.


18 4. NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk hitvallása: Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös J.) 4.1. AZ INTÉZMÉNYÜNKKBEN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolákban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása

(tisztálkodás,

öltözködés,

étkezés,

környezet

rendben

tartása).

Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.


19 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

4.1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Intézményünk pedagógusainak alapelve a gyermeki szereteten alapuló, gyermeki jogokat tiszteletben tartó és tankötelezettséget figyelembe vevő pedagógia. Intézményünk pedagógiai programjában alapcél, hogy olyan iskolát tervezzünk, amely a tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozásával, a hátrányok leküzdésével egyenlő esélyeket biztosít az általános műveltség alapjainak elsajátításához és az élethosszig tartó tanulás elvégzéséhez. Alapelvek:  Komplexitás elve  Egyenrangúság elve  Pedagógus-vezető szerepe  Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve  A különböző közösségekhez tartozás elve  A tapasztalatszerzés elve  A külső hatások elve  A bizalom elve  A következetesség elve  A motiváció elve  A koncentráció elve Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

20  A szemléletesség elve  Az aktivizálás elve  A visszajelzés elve Milyen iskolát szeretnénk?  Olyan iskolát szeretnénk, ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket.  Ahová a tanulók szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket.  Olyan iskolát szeretnénk, ahol a nevelőtestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat.  Ahol a gyermeki kíváncsiságot szem előtt tartava, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok.  Ahol

a

tanulók

széleskörűen

tevékenykedhetnek,

képességeik

sokoldalúan

fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény.  Ahol a tanulók nevelése - oktatása a lehető legmagasabb szintű.  Ahol a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van.  Ahol

tevékenykedtetés

központú

pedagógiai

módszerek

alkalmazásával,

a

kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást megalapozzák.  A mi iskolánkból olyan testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok kerüljenek ki, akik képesek lesznek az életben biztonsággal eligazodni, életformájukká váljon a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód.  Ahol a diákok a magyarság és európaiság értekeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak, ahol az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük. Pedagógiai alapelvek  A tanulók feltétel nélküli elfogadása, tisztelete, szeretete és érdekei figyelembe vételének elve.  A humánum, a közösség tiszteletére nevelése, a közösség formálása az egyén személyiségének tiszteletben tartásával, alakításával.  Olyan demokratikus légkör megteremtése, amelyben a gyermek, a szülő, pedagógus jól érzi magát.


21  A gyermekek es tanulók képességeinek kibontakoztatása, tehetségük gondozása, a hátrányok leküzdése, esélyegyenlőség biztosítása, általános műveltség elsajátítása, az élethosszig tartó tanulás megalapozásának elve, művészeti nevelés elve.  Sokoldalú, önálló ismeretszerzésre, alkotásra és logikus gondolkodásra képes, egészséges szemléletű tanulók nevelése – oktatása.  Egészséges életmódra nevelés.  Esélyegyenlőség elve: másság megismerése, elfogadása, befogadása.  Nyitottság elve.  Tanulóközpontúság.  Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás.  A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása.  Képesség- és személyiségfejlesztés.  Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása.  Fokozatosság es folyamatosság.  Valóságos tanulási környezet.  Differenciált fejlesztés es esélyegyenlőség.  Integrációs elv.  Más népek értekeinek, hagyományainak, kulturális sokszínűségének megismerése, elfogadása, multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés.  Új típusú tanári attitűd.  A magánérdek és a közérdekeinek összeegyeztetése.

4.1.2. DIDAKTIKAI ALAPELVEK  Rendszeresség es fokozatosság elve.  Tudatosság es szakszerűség elve.  életkori sajátosságok figyelembevételének elve.  Egységesség, differenciáltság elve.  Motiváció elve.  Aktivitás és bevonás elve.  Személyes tapasztalatszerzésé tanulói öntevékenység elve.  Azonos életkorú tanulók különbözőségének elve.  Konkrétumok és absztrakciók egységének elve.  Felelősség elve. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

22  Következetesség elve.  Vallási és világnézeti semlegesség elve.  Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve. 4.1. 3.HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ELLÁTÁSÁNAK ALAPELVEI  A hátrányos helyzetű tanulók integrációs esélyeinek növelése,  egyéni és társas kompetenciáinak növelése,  preventív és intervenciós célú programokkal hátrányaik kompenzálása, deviancájuk csökkentése,  társadalmi szocializációjuk, iskolai karrierjük, a munka világára való felkészülésük segítése.

4.1. 4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSÁNAK ALAPELVEI Elfogadó, befogadó környezet kialakítása a fogyatékosság különleges gondozási igénye és az egész személyiség fejlesztése céljából.

4.1. 5.NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ÉRTÉKEI  Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság.  Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiasság, népszeretet.  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.  Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség.  Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés.  Felelős döntéshozatal képessége.  Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés.  Felelős állampolgárra válás segítése.  Nevelés, nevelhetőség.  Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kultúra, környezetalakítás.  A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai feladatok megoldása.  Felkészülés a jövőre, pályaorientáció és döntés.  Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság.  Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

23  Egyenlő bánásmód.  Alkalmazható tudás nyújtása.  Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása.  A közérdekben önként vállalt munka.  A magánérdek és a közérdekeinek összeegyeztetése.  Az egész életen át tartó tanulás képessége.  Együttműködés és önállósság.  Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás.  Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése.  Tartalmas és tartós kapcsolatok.  Hatékony együttműködés a nevelő – oktató munka szereplőivel: a szülőkkel, civil szervezetekkel, egyházak képviselőivel.

4.1. 6. PEDAGÓGUS FELADATA  A tanulók korszerű ismereteinek bővítése,  Személyiségük fejlesztése,  Az emberi értékek továbbadása.  A kompetenciák fejlesztése révén a tanulási képességek kialakítása megalapozza az egész életen át tartó tanulást, mely a továbbiakban a munka-erőpiaci alkalmazkodáshoz elengedhetetlen.  Tanulók motiváltságának növelése új pedagógiai módszerekkel.  Kompetencia alapú oktatás.  Felkészíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra és a társadalmi életbe való beilleszkedésre, aktív részvételre. / kulcskompetenciák elsajátítása/  Az intézményünk és telephelye őrizzék meg és fejlesszék tovább egyéni arculatukat.  Az intézményünk és telephelye a megkezdett sajátos innovációs folyamatokat egymásnak átadva vigyék és fejlesszék tovább.  Alapfeladatait magas színvonalon ellátó, és egyben a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt helyt adó intézmény működtetése.  Környezet tudatos magatartás és életvitel kialakítása.  Szellemileg, erkölcsös és testi egészséges gyerekek nevelése.  Esztétikai nevelés


24 Az iskolákban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Inkluzív szemlélet kialakítása  Prevenciós, korrekciós munka, gyógytestnevelés az arra rászoruló gyerekeknek.  Fogyatékos, sérült, beteg gyerek iránti segítő, befogadó magatartás képességének fejlesztése.

Továbbtanulási esélyek növelése  Modern,

személyiségközpontú,

interaktív,

tapasztalati

tanulásra

alapozó

tanulásszervezési eljárások alkalmazása.  A továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek fejlesztése.  A tanulási nehézségek feltárása az egyéneknél, problémák megoldásának segítése.  Tanulók személyiségének megismerése, megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása.  Kulcskompetenciák

megalapozása,

megszilárdítása,

folyamatos

fejlesztése,

kulcskompetenciák bővítése  Az egész életen át tartó tanulási technikák, módszerek megalapozása.  Adaptív tanulási szervezési eljárások alkalmazása.  Önismeret, a reális énkép, önállóság fejlesztése.

Hatékony tanulás képességének fejlesztése  A tanuló előzetes élettapasztalataira építve tudását és képességet helyzetek sokaságában használja.  Hatékony tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazása  Érdeklődés felkeltése a szaktárgyi témák iránt.  Hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátítása.  Egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése Tanulási esélyegyenlőség biztosítása


25  Differenciált fejlesztés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélynövelésére.  Szociális hátrányok leküzdése.  Hatékony tanuló-megismerési és tanulókövetési rendszer kialakítása. Kreativitás fejlesztése  Személyiségfejlesztő helyzetek teremtése, ehhez kapcsolódó tevékenységek szervezése. Átmeneti problémák oldása  Az óvodából az 1. osztályba lépést zökkenőmentessé tenni  a negyedik és az ötödik osztály között nehézségek feloldása Értelmi képességek fejlesztése  A megismerés képességének fejlesztése.  Szemléletes megfigyelések és a tevékenykedtetés lehetőségének biztosítása.  A megfigyelések szóbeli megfogalmazása, ezáltal a fogalmi készlet és a szókincs bővítése  A kommunikációs képesség fejlesztése.  Az olvasási készség, beszédkészség folyamatos fejlesztése, a szövegértés és szövegképzés gyakorlása, a nyelvtani, helyesírási ismeretek alapjainak elsajátítása.  A matematikai gondolkodásmód kialakítása szöveges feladatok megoldásával.  A

gondolkodási

képesség

fejlesztése,

kiemelten

a

rendszerezési,

kombinatív,

szabályindukciós képességek fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, elsősorban manipulációs úton. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

4.1. 7. NEVELÉSI MÓDSZEREINK Két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.


26 ISKOLÁNK PEDAGÓGUSAI ÁLTAL ALKALMAZOTT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT NEVELÉSI ELJÁRÁSOK:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha az iskolák végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,  ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,  határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.


27 4.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Intézményeink nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.


28 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására

és

környezetük

rendben

tartására

irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

4.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 4.3.1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ISMÉRVEI  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanuló és tantestület egészségének védelmét, az egészségfejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. Teret ad a társas támogatást és lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak.


29  Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, támogatja az egyéni előrejutást.  Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá az egészségfejlesztéséhez.

4.3. 2. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ NEVELÉSI FELADATOK Higiénés magatartásra nevelés: A személyi higiénére nevelés területei:  általános testápolás,  egészséges öltözködés,  fogápolás,  serdülőkori higiénés problémák. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezet-higiénére való nevelés területei:  a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje,  a lakás, a lakókörnyezet higiénéje,  a település higiénéje. Egészséges táplálkozásra nevelés:  a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése,  a korszerű táplálkozástechnika megismertetése,  a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása,  megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés:  az étkezések higiéniája,  az étkezések esztétikája,  az étkezések társas jellege.  különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése.


30 Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:    

A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükségletté tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése.

Baleset-megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére:  az iskolában,  a háztartásban,  a közlekedésben.  Elsősegély-nyújtási ismeretek adása.  Beteggondozási alapismeretek nyújtása.  A gyógyításba és gyógyulásba megismertetése. Mentálhigiéné, krízis prevenció:    

A lelki egészség megóvására nevelés. A perszonalizációs és szocializációs készségek fejlesztése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása

Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés:  A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése.  Az egészsége veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:    

Folyamatos, reális, önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés.

Családi életre, társsá, szülővé nevelés:    

A nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. A családi szerepek megélésére való nevelés.


31 4.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4.4.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai:  a vezetőség ülései,  munkaközösségi értekezletek,  munkatársi értekezlet,  szakmai fórumok. 3. Ezen fórumok időpontját az intézmény éves munkaterve határozza meg. 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes köteles:  tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a vezetőség döntéseiről, határozatairól, 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, az intézményi tanáccsal. 4.4.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.


32 4. 4.3. A SZÜLŐI SZERVEZET ÉS AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A Szülői Szervezet az iskola közösségeivel a Szülői Szervezet teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. A Szülői Szervezet tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a Szülői Szervezet tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az Szülői Szervezet felé továbbítani. 3. A Szülői Szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: 

az iskola igazgatója,



az igazgató- helyettes



a DÖK munkáját segítő pedagógus (ok)



igazgató által kijelölt kapcsolattartó pedagógus

4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni a Szülői Szervezet. 4.4. 4. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4.4. 5. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE


33 A szülők, pedagógusok együttműködési formái jelentős szerepet töltenek be az intézményünk életében. Minőségi szolgáltatást kell nyújtani a gyerekek és szüleik megelégedésére. Fontos, hogy a szülők megkapják a reális tájékoztatást az intézmény munkájáról. Cél a jó partneri kapcsolat kialakítása a szülői házzal. Az intézményünk legyen nyitott a szülők felé, alakítson ki jó kapcsolatot megrendelőinkkel. 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,


34  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  A szülők tájékoztatása a pedagógiai Programunkról, Házirendről, SZMSZ-ről  Iskolaválasztáshoz segítségnyújtás  Óvodások látogatása az iskolákba  Szülői Fórum  Honlapon való tájékozódás  Iskolát bemutató kiadványok  Szülői értekezletek iskola és osztály szintű  Fogadóóra  Családlátogatások  Szabadidős tevékenységek  Intézményi rendezvények  Szülői Munkaközösség választmányi ülése

c) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató.  Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Értesítők, tájékoztatás a tájékoztató füzetbe Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

35

 A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.  A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével illetve a Szülői Szervezettel.  A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.  Az iskola PP, Szervezeti és Működési Szabályzatának és Házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 3. A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következő helyeken tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyettesénél;  az iskola telephelyén,  KIR felületén A szülői közösségek feladata, hogy az iskolába járó tanulók szüleit összetartsa, megszervezze a szülők közötti kapcsolattartást, valamint a szülők és az intézmény közötti együttműködést koordinálja.


36 4. 4. 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.


37 4.4.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az intézmények nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményeink pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.


38 -

Az iskolai tanítás-tanulás, különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

-

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

4.4.8. AZ INTÉZMÉNYEINKBEN A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT AZ ALÁBBI EGYÉB (TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI) TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK 

Feladatunk az iskola névadójának, Révkomáromi János emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadónkról.

Révkomáromi Kulturális és Sportnapok Gyereknapi játékos, kulturális és sportprogramok

1. nap – Gyereknap játékos és sportprogramokkal (délelőtt és délután) Előzetes program: a Művészeti iskola Kézműves szak bemutatója paravánon az iskola zsibongójában Osztályok fényképes bemutatkozója tablókon  Zsetongyűjtő játék állomásokkal, beváltóhellyel 

Kézműves foglalkozás (gipszfestés, gyöngyfűzés, papírmunkák)



Aszfaltrajzverseny


39 

Csapatjátékok az osztályok között (labdarúgás, kézilabda, játékos sorversenyek)



Szülői Munkaközösség bevonásával fagylaltozás



Tűzoltóság, vagy mentők, vagy rendőrségi bemutató



Kerékpáros ügyességi verseny



Felsős tanulóknak tájékozódási terepfutás

2. nap – Kulturális programok (délután folyamán) 

Társastánc bemutató az iskola tanulóinak részvételével Helyszín: Művelődési Ház – Kutas



Tanulók egy-egy produkciójának bemutatása Helyszín: Művelődési Ház – Kutas Versek, dalok, jelenet stb.



Zeneiskolás tanulók bemutatkozása

4.4.9. NEMZETI ÜNNEPEINK, MEGEMLÉKEZÉSEINK Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitáskor, október 6-a, október 23-ai nemzeti ünnep, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai február 25-e, március 15-ei nemzeti ünnep, június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja), karácsonykor, a gyermeknapon, anyák napján (osztályszinten) illetve a 8. osztályosok ballagásakor, tanévzáráskor. 4.4.10. DIÁKÖNKORMÁNYZAT. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 4.4.11. DIÁKÉTKEZTETÉS. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény területén működő konyhaszolgálat a települési önkormányzat fenntartásával. 4.4.12. TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.


40 Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. 4.4.13. KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS ÉS INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. 4.4.14. SZAKKÖRÖK. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 4.4.15. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK, BEMUTATÓK. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.


41 4.4.16. TÉMAHETEK, TÉMANAPOK (PROJEKTHETEK, PROJEKTNAPOK). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az intézmény éves munkatervében határozzák meg.

4.4.17. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

4.4.18. TÁBOROZÁSOK. Tanítási szünetekben az iskolán kívül különböző táborozási lehetőségek szervezésére van mód, amennyiben igény merül fel rá. A táborozás teljes költségét a szülők fedezik. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 4.4.19. MÚZEUMI, KIÁLLÍTÁSI, KÖNYVTÁRI ÉS MŰVÉSZETI ELŐADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁS. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségek közül a belépő jegyek árát, a mindenkori fenntartónak, míg az útiköltséget a szülőknek kell fedezniük.1 Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 4.4.20. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős 1

Fenntartóra háruló többletkötelezettség (színház)


42 rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 4.4.21. ISKOLAI KÖNYVTÁR. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 4.4.22. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 4.13.16. HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskolák nevelő- oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.


43 4.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATA 4.5.1. A PEDAGÓGUSOK ALAPVETŐ FELADATAI  A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.  Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.  Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.  A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.  Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.  Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.  A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 4.5.2. A TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA, TANULÁSIRÁNYÍTÁS  Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.  A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).  Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon  Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.  A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.


44 4.5.3. A TEHETSÉGES TANULÓK GONDOZÁSA  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4.5.4. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VALAMINT A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK, ILLETVE A FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORULÓ TANULÓK GONDOZÁSA, EREDMÉNYES FEJLESZTÉSE 









Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorállása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

4.5.5. A TANULÓK TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZTATÁSA o Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). o Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). o Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. o A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 1. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel  Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.


45  

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

2.

Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

3.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

4.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

5.

Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

6.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.


46 7.

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

8.

Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

9.

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

10.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

4.5. 6. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Változó világunkban azok a pedagógusok, akik osztályfőnöki tevékenységet látnak el, tisztában vannak e munka felelősségével, mennyiségével. Az elmúlt esztendőkben nem egyszerű az osztályfőnök mestersége. A kollégák, akik a tanítás mellett osztályfőnökséget is vállaltak megtapasztalhatták, hogy egy intézményen belül is lehet különböző módon végezni ezt a tevékenységet. A pedagógus személyiségével, példamutatásával alakítja a jövő nemzedékét több, kevesebb sikerrel. Nekünk, osztályfőnököknek különös odafigyeléssel, szeretettel, Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

47 empátiás készséggel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a ránk bízott tanítványainkat felelősségteljesen neveljük. Az elmúlt években az osztályfőnöki munka átértékelése vált szükségessé, melynek alapvető háttere a megváltozott, jelenlegi társadalmi és szociális igényeknek való megfelelés. Az osztályfőnököknek kulcsszerep jut, osztályuk életének szervezésében, melyben az osztályfőnök patrónusa lesz annak a közösségnek, melyet rábíztak. Az osztályfőnöknek fontos feladata, a gyermekek szüleivel való kapcsolattartás, mely megkönnyítené az osztályközösség nevelését. Arra kell törekedni, hogy alkalmat teremtsenek az osztályfőnökök az osztályukban a szülőkkel és gyerekekkel való közös tevékenységekre.

 Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.  Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.  Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.  Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat

(pl.

osztálykirándulás,

túra,

színház-,

múzeumlátogatás) szervez.  Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.  Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.  Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.  Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább háromhavonta – tájékoztatja a szülőket.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.


48  Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.  Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.  A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.  Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.  Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.  Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.  A sajátos nevelési igényű tanulóhoz tartozó egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap külívének vezetése.  Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.  Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.  Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.


49  A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.  Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.  A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.  Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.  Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.  Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.  Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).  Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. Osztályfőnöki munka feladatai: Ügyviteli teendők ellátása

Közvetlen nevelőmunka

feladatok végrehajtása

(adminisztráció) Törzskönyvek kitöltése

Szervezési, koordinációs

Ismeretek szintetizálása, a

Kapcsolattartás az

mindennapi életben

osztályt tanító

alkalmazásuk

pedagógusokkal

Haladási napló vezetése

Értékrendek

Kapcsolattartás a

(napra kész)

megismertetése

szülőkkel


50 Haladási és anyakönyvi

Aktuális események

Szabadidős

rész folyamatos ellenőrzése

feldolgozása

tevékenységek, programok szervezése

Beírási napló vezetése,

A kultúrahasználat

Kapcsolattartás a

ellenőrzése

megtanítása

diákönkormányzattal, külső partnerekkel

Mulasztási igazolások

Mentálhigiénés szemlélet

regisztrációja, kimutatások,

alkalmazása, törődés a

statisztikák készítése

tanulók aktuális problémával

Magatartás és szorgalom

Osztály konfliktusainak

jegy előkészítése

megoldása

osztályozó értekezletre Félévi értesítő írása

Gyermekvédelmi munka

Anyakönyv és bizonyítvány írása Osztályfőnöki munkaterv, nevelési terv készítése

4.5. 7. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv  Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.  Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).  Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.  Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.


51  Az osztály diákközösségének vezetői.  Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán  Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.  Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

4.5.8. AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÁLTAL KÉSZÍTETT STATISZTIKÁK, JELENTÉSEK AZ OSZTÁLYRÓL Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról  Tanulók száma, ebből leány  Állami nevelt (gondozott)  Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló  Sajátos nevelési igényű tanuló  Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló  Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul  Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)  Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók  Más településről bejáró tanuló  Nem magyar állampolgár  Évfolyamismétlő Illetve azon adatok összegyűjtése, elemzése, amelyekkel az intézményvezető illetve intézményvezető-helyettes megbízza. Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról  Tanulók száma  Osztályozott tanulók száma és aránya  Osztályozatlan tanulók száma és aránya  Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga  Az osztály tanulmányi átlaga  Kitűnő tanulók száma és aránya  Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén  Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

52  Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén  Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Három tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Négy vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya  A bukások száma tantárgyanként  A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei  Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)  Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya -

Illetve azon adatok összegyűjtése, elemzése, amelyekkel az intézményvezető illetve intézményvezető-helyettes megbízza.

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).


53  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). -

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

4.5.9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁI a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin  A házirend szabályainak megbeszélése.  Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.  Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.  Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.  Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.  Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.  A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák  Félévente legalább egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

54 személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.  Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.  Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.  Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.  Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, október 6-án, október 23-án és március 15-én.  Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról.  Megemlékezés az iskola névadójáról.  Osztálykirándulás előkészítése.

4.5.10. KONCENTRIKUSAN BŐVÜLŐ TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁMAI Évfolyamok

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

1

Éves óraszám

37

37

37

37

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

12

12

10

7

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban

7

7

8

Kommunikáció – médiatudatosság

4

4

5

Tanuljuk a tanulást

5

5

Egészséges életmód, környezettudatosság

3

3

Mi a pályánk?

3

3

8

17

Gazdasági életre nevelés

2

2

5

5


3

4

55 Összesen:

36

36

36

36

Tanmenet tartalmi felosztása 5. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés 6 óra  1. Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat (Kalandparkban)  2. Szabályok – szabálykövetés: házirend, tűzvédelem, baleset-megelőzés  3. Hagyományok: diákélet, iskolaélet, szakkörök stb.  4. Megbízatások az osztályban  5. Különbségek, hasonlóságok: alsó, felső tagozat átmenete  6. Milyen teljesítményt várok önmagamtól a felső tagozatban? Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 7 óra  7. Közösség fogalma: család, osztály, baráti társaság  8. Személyes kapcsolatok az osztályban: barát vagy osztálytárs  9. Az osztályközösség céljai, közösségi normák: elfogadás, mások véleményének tiszteletben tartása, a kulturált vitatkozás szabályai  10. Helyem az osztályban feladataim, jogaim, kötelességeim  11. Felnőttek és gyerekek kapcsolata. Szülő, nagyszülő és a gyermek, szomszéd, a szülő ismerősei, barátai  12-13 Ismerem-e önmagam? Milyennek tartanak társaim? Önértékelés, mások értékelése Kommunikáció 4 óra  14-15. Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció eszközei, (Hogyan kommunikálunk?) Szituációs játékok: kommunikációs játékok  16-17 Mindennapi kommunikációs helyzeteink (Hogyan ismerkedünk?) Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés Változás – szabály – rendszer – értékelés 2 óra


56  18. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Elvárások és teljesítések összevetése  19. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Tanuljuk a tanulást 5 óra  20. A szöveg-feldolgozási algoritmus megismerése.  21. Szövegértés írásban – Szövegértés szóban (könyvajánlás)  22. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés  23. Jegyzetelési technikák  24. Őslények országa vázlatkészítés Egészséges életmód, környezettudatosság 3óra  25-26 Egészséges életrend. Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés  27. Felkészülés a serdülőkori változásokra: Hormonok változása, nemi sajátosságok,  problémák kezelése (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. Mi a pályánk? 3 óra  28. Melyik a kedvenc tantárgyam? Érdeklődési kör (k)  29. Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm? Énkép, önismeret, egyéni fejlesztések stb.  30. Egy szakma bemutatása Gazdasági életre nevelés 2 óra  31. Zsebpénz  32. Háztartási kiadások Hogyan spórolhatunk?  Változás – szabály – rendszer - értékelés 4 óra  33. Éves munka önértékelése.  34. Éves munkaközösségi értékelése  35. Osztálykirándulás – élménykommunikáció  36. A nyári szünidő tervezése. Tanmenet tartalmi felosztása 6. évfolyam  Változás – szabály – rendszer – értékelés 3 óra  1. Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat  2. Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában, baráti közösségben


57  3. Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés, mások értékelése Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 4 óra  4-5. Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik évfolyamon?  Célkitűzés, önmegvalósítás  6-7. Jellemzés – Önjellemzés – Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció 8 óra  8-9. A kommunikációs zavarok (Értelek, nem értelek, félreértelek!) Szituációs játékok:  kommunikációs zavarok  10. Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel kapcsolatosan  11. Amikor nem unatkozom. A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi, szakkör, sportkör stb.  12. Hírek a tv-ből, rádióból – Médiatudatosságra nevelés  13. Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás  14-15. Vita – Szituációs játékok Változás – szabály – rendszer – értékelés 2 óra  16. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?  17. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Tanuljuk a tanulást 6 óra  18. Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg  19. Humor az irodalomban  20-21. Jegyzetelési technikák –Filmkritika  22. Szövegértés írásban – Szövegértés szóban  23. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés Egészséges életmód, környezettudatosság 3 óra  24-25. Mi a környezettudatos magatartás  26. Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről Mi a pályánk? 3 óra  27. Melyik a kedvenc tantárgyam?  29. Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm?  29. Egy szakma bemutatása Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

58 Gazdasági életre nevelés 3 óra  30. Posta – viselkedés Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb.  31. SMS, e-mail, chat  32. A gazdaság fogalma Változás – szabály – rendszer – értékelés 4 óra  33. Éves munka önértékelése.  34. Az éves munka közösségi-értékelése  35. Osztálykirándulás – élménykommunikáció  36. A nyári szünidő tervezése. Tanmenet tartalmi felosztása 7. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés 3 óra  1. Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat  2. Mit várunk a tanévtől? Félévi bizonyítványterv készítése  3. Tanulói jogok és kötelességek DÖK Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 3 óra  4-5. Helyem az osztályban  6. Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok Gazdasági életre nevelés 3 óra  7-8. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten – projekt 2 órában  9. Osztály szintű karácsony költségvetésének készítése Tanuljuk a tanulást 8 óra  10-11. Jegyzetelési technikák – projekt 2 órában  12-14. Kiselőadások készítése – a szóbeli kommunikáció gyakorlása  15-17. Kiselőadások készítése prezentációval Változás – szabály – rendszer – értékelés 2 óra  18. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?  19. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 2 óra  20. Énkép és önismeret  21. Testbeszéd, beszélnek a testrészeink Kommunikáció 5 óra  22-23. Hogyan mondjam? Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

59  24-27. Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 3 óra  28. Barátságtérkép  29-30. A felnőttek és én Gazdasági életre nevelés 2 óra  31-32. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten, a projekt megvalósulásának elemzése Változás – szabály – rendszer – értékelés 5 óra  33. Éves munka önértékelése.  34. Éves munka közösségi-értékelése  35. Osztálykirándulás – élménykommunikáció  36. A nyári szünidő tervezése. Tanmenet tartalmi felosztása 8. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés 3 óra  1. Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat  2. Mit várunk a tanévtől? Félévi szöveges értékelés készítése előre Gazdasági életre nevelés 2 óra  3-4. Utazás kirándulásszervezés Mi a pályánk? 11 óra  5-6. Mindenki tehetséges valamiben. Te miben?  7-11. Pályaorientáció. Pályaválasztás  12. Hogyan készülök az írásbeli felvételire?  13. Az önéletrajz  14-15 Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok  16. Az írásbeli felvételi tapasztalatai Változás – szabály – rendszer – értékelés 2 óra  17. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?  18. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Mi a pályánk? 6 óra  19. Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok  20-21. A divat, amely megmondja ki vagy  22. Megjelenés a felvételin Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

60  23-24. A szóbeli felvételi tapasztalatai Gazdasági életre nevelés 3 óra  25-26. Utazás kirándulásszervezés  27. Praktikumok Kommunikáció 3 óra  28. Internetnyelv  29-30. Etikett netikett Egészséges életmód, környezettudatosság 4 óra  31-32. Halló fiúk, halló lányok 2 óra  33-34. Szerelem és más dolgok Változás – szabály – rendszer – értékelés 2 óra  35. Éves munka értékelése  36. A jövőbeni tervek - élménykommunikáció c) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően  A tanulást is tanulni kell  Tanulást segítő tevékenységek  Egészséges életrend  A helyes napirend kialakítása  A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége  Ünnep a családban  Az ünnepek szerepe az emberek életében  Ismerem-e önmagam?  A megismerés forrásai  Baráti kapcsolatok  Részvétel a házi munkában  A nyári szünidő tervezése  A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás  Fiúk és lányok barátsága  A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság  Igazmondás, hazugság  A serdülők biológiai és higiéniai problémái  Fejlesztő játékok tanulása  Tudni illik, hogy mi illik


61  Illemtan a gyakorlatban  Lakásunk kultúrája  Pályaválasztásra készülünk  Önállóság a tanulásban  Konfliktusok az osztályban  Igaz barátok az osztályban  A kulturált magatartás szabályai  Viselkedés ünnepi alkalmakkor  Bírálat, önbírálat  A család funkciói  Konfliktus a családban  Fizikai és szellemi munka  A pénz szerepe életünkben  Ápolt, divatos megjelenés  Hogyan rendezném be otthonomat?  A vendéglátás illemtana  A határainkon túl élő magyarság  Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban  Az étkezési kultúra  Az iskolaválasztás gondja  A család pályaválasztási elképzelései  Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában  Törekvés a harmonikus életre  Jövőnkre készülünk  Harcban önmagunkkal  Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban  Ügyintézés a mindennapokban  Barátság, szerelem, szexualitás  Házasság és család, a felbomló család  Hétköznapok és ünnepek a családban  Korunk jellemző betegségei  A fiatalkori bűnözés  A hivatalos helyen való viselkedés illemtana  Különféle tanulási módszerek Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

62  A jó időbeosztás, a helyes napirend  Közösségfejlesztő játékok  A kulturált viselkedés alapjai, illem  Ismerős, haver, barát  Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása  Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"  Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség  Közlekedési szabályok, utazási illemtan  Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények

megbeszélése

 Megjelenés, öltözködés  A sport szerepe az egészséges fejlődésben  Helyem a családban, szüleink tisztelete  Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás  Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)  Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye  A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása  Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége  Iskolai hagyományok megismerés  Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.  Szerelem és házasság  Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.  Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése  Családi hagyományok, ünnepek  A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia  Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen  A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése  Megélhetés, gazdálkodás, jólét  Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága  Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink  Helyünk Európában  Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások  Az információszerzés lehetőségei  Családi munkamegosztás, segítés otthon Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

63  A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás  Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)  Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása  Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

4.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük  a sajátos nevelési igényű;  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;  a kiemelten tehetséges;  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 4.6.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK  Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. -

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

64  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza Pedagógiai alapelvek









Célok





 

A NAT az SNI tanulók iskolai oktatásának alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek rájuk is érvényesek, nevelési célok, kulcskompetenciák, ill. a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok az SNI tanulókra is érvényesek. Az SNI tanulók ellátását a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. Az SNI tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi az SNI gyermekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. Az SNI tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása. A fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. Ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki.


65   

Feladatok







 

 

Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere





A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos



Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Az SNI tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása. Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyénre szabott fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg a készség- és képességfejlesztés. A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel eredményeit – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívát keres a pedagógus. Figyelembe veszi az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás mértékét, a tantárgyi tartalmak SNI tanulókra vonatkozó specifikus jellemezőit, az irányelvekben foglaltakat. Egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus együttműködik a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. Az SNI tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőséghez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetővé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Az SNI gyermek/tanulók fejlesztése szakmai szakmaközi együttműködéssel valósul meg.


és

66 pedagógiai feladatok



A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok



Az SNI tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése az SNI tanulók fogadására.



Az osztályfőnök feladatai

     

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Koordinálja az SNI tanulók ellátásban érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit. Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát. Nyomon követi, figyeli a tanulók szakértői véleményének érvényességét. Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát. Az osztály és szülői közösségében előkészíti az SNI tanulók fogadását. Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott.



Az intézmény befogadó iskola, vállalja a SNI tanulók ellátását (látássérült, hallássérült, tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő).  A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására.  Az SNI tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét.  A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével.  Az adaptációs folyamatban a pedagógusok csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikákat alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak. Mozgássérültek esetén:


67 

akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,  személyre szabott segédeszközök,  befogadó és elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezet,  indokolt esetben személyi segítő, megléte,  a tananyag tartalmának módosítása, csökkentése, az értékelés alóli mentesítés abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el,  iskolai fejlesztés szakaszolása megegyezik a NAT képzési szakaszaival. Látássérült tanuló esetén:  akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,  személyre szabott eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök,  speciális módszerek a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermekek ismeretszerzési folyamatához: a bőr- és mozgásérzékelés együttese, a hallási – beállítódás, a meglévő látás használatának tanítása, szükség szerint Braille-írás-olvasás,  iskolai fejlesztés szakaszolása megegyezik a NAT képzési szakaszaival,  az első évfolyam tananyagának elsajátítása két év alatt is lehetséges, ha a Braille-írás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt indokolt. Hallássérült tanuló esetén:  a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat,  speciális eszközök biztosítása,  a NAT fejlesztési feladatai az irányadók, a fejlődési út és mód a tanulók egyéni fejlődésének függvénye, a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez történik a differenciálás, redukálás, az ismert tananyag helyettesítése. Tanulásban akadályozott tanulók esetén:  a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal,  az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás,  cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés,  a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása. Beszédfogyatékos tanuló esetén:


68 

a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(k), tantárgyrész(k) értékelése alól mentességben részesülhet,  a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezető szakasz, az első évfolyam tananyagának két tanévre oszlik. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók:  a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől,  indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható,  speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat,  az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés. Az értékelés rendje





SNI tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeinek megfelelő értékelés, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint, egyes esetekben szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el.

A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzése



Az SNI gyermek/tanuló fejlesztését sérülés-specifikus eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei



A tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak, legyen alkalmas a differenciálásra, vegye figyelembe az SNI tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret), adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására, feleljen meg az életkori sajátosságoknak, esztétikus kivitele motiválja a tanulót.

    

Alkalmazandó kerettanterv



Szükség szerint az alkalmazandó kerettanterv (letölthető http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/index.html)


69

Az iskolai nevelés-oktatás során kiemelt feladat:  az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  a kudarctűrő képesség növelése,  az önállóságra nevelés.


70 A foglalkozások formái:  egyéni,  kiscsoportos (max. 5 fő évfolyamonként),  gyakorisága (Nkt. alapján – a heti kötelező tanórai foglalkozás 15 %-a),  a beszédhibás, ill. diagnosztizált beszédfogyatékos gyermekek terápiáját utazó logopédus foglalkoztatásával oldja meg intézményünk.  a hallássérült tanulók ellátását utazó szurdopedagógus valósítja meg

4.6. 2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);  a szülőkkel való együttműködés;  családlátogatások;  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

4.6. 3. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;


71  a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;  iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

4.6.4. A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK  képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);  a szülőkkel való együttműködés; Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

72  családlátogatások;  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 4.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: 

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);



tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;



sportélet;



túrák, kirándulások szervezése;



kulturális, szabadidős programok szervezése;



a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

5. Ezekben a kérdésekben 

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;



a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az intézmény éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a


73 diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

4.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Meglévő és kiépítendő partnerkapcsolatok Az intézmény fenntartójával, működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor utca 32. KLIK Nagyatádi Tankerülete 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 1.  Kormányhivatal  Nagyatádi Járási Hivatal  Polgármesteri Hivatalok  Nemzetiségi Önkormányzatok  Szülők  Óvodák  Középiskolák (Nagyatád, Csurgó, Barcs, Kaposvár, Nagybajom, Kadarkút)  KLIK Nagyatádi Tankerületének általános iskolái  Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kaposvár  Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagyatádi Tagintézménye  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Háziorvosi Szolgálat  Lábodi Fogorvosi Szolgálat  Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet  Települési civil szervezetek  Művelődési Házak  OH  Vállalkozók Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

74  Kisebbségi Önkormányzatok  Egyházak helyi gyülekezetei  Rendőrség

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskolánk éves munkaterve rögzíti. 2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a település illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. 4. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató döntése alapján térítés ellenében használhatják a Kutas és környék településein működő civil szervezetek és egyesületek. 5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a tankerületi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:  alsó tagozatos munkaközösség  osztályfőnöki munkaközösség.

4.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A vizsgázó értesítése: Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak, javító- és osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek írásban), amely tartalmazza:  A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél)  A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél)  A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját  A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia. Amennyiben a tanuló az osztályozóvizsgán nem tud megjelenni, akadályoztatását írásban kell jeleznie az iskola igazgatójának, és ebben az esetben augusztus15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kijelölt javítóvizsga időszakában adhat számot tudásáról. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

75

1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: ) osztályozó vizsga, a) pótló vizsga, b) javítóvizsga, c) különbözeti. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha ) a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, a) engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, b) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, c) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét az érintett tanulók szülei ) osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, a) javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők alsó és felsős munkaközösségeinek szaktanárai állapítják meg. Különbözeti vizsgát akkor kell tenni a tanulónak, ha: 7.

Más iskolából érkezett, és a helyi tantervtől eltérő rendszerben tanult és mások az iskola követelményei. Különbözeti vizsgában érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, idegen nyelv. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

76 8.

Kiemelten tehetséges tanuló gyorsító programban vehet részt, és adott tantárgyban évfolyamot vált.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak tanév végén: TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv és irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv Matematika

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

Hit/erkölcstan/hittan

SZÓBELI

Környezetismeret

SZÓBELI

Ének-zene

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Technika, életvitel és

GYAKORLATI

gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT


ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

Hit/Erkölcstan/hittan Történelem

SZÓBELI ÍRÁSBELI

Természetismeret

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

SZÓBELI

Földrajz

SZÓBELI

Ének-zene Hon- és népismeret

GYAKORLATI SZÓBELI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Informatika

GYAKORLATI

Technika, életvitel és

GYAKORLATI

gyakorlat Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

77

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

Megjegyzés: Testnevelés tantárgyból a vizsga alóli felmentést indokolt esetben orvosi igazolásra lehetséges. Hittan osztályozó vizsga az egyházak kompetenciája. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak félévi: TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA ALSÓ TAGOZAT


ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv Matematika

ÍRÁSBELI

Hit/erkölcstan/hittan Környezetismeret

SZÓBELI

Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom

ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek Matematika

ÍRÁSBELI

Erkölcstan Történelem Természetismeret

ÍRÁSBELI Szóbeli

Fizika

SZÓBELI

Kémia

SZÓBELI

Biológia

SZÓBELI

Földrajz

SZÓBELI

Ének-zene Hon- és népismeret


78 ÍRÁSBELI

TANTÁRGY

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

Vizuális kultúra Informatika

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport A vizsgák követelményei: Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott tanév

adott

tantárgyának

az

intézmény

pedagógiai

programjában

található

követelményrendszerével. Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái: Írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni az elméleti tantárgyakból. A vizsga során figyelembe vesszük a szakértői bizottság mentesítésekre vonatkozó javaslatait. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével, különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók értékelésére a követelményrendszer alapján. Az SNI-s és BTM-es tanulók írásbeli és szóbeli vizsgáira a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68§(1) és a 69§(1) szakaszai a mérvadók.

4.10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

TANULÓK

FELVÉTELÉNEK

ÉS

1. Intézményeink a kötelező beiskolázási körzetből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesznek. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót;


79  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek lakcímkártyáját;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozatát (Kaposvár)  szükség esetén a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat határozatát (Nagyatádi Tagintézménye) 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek lakcímkártyáját;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.  Szükség esetén a tanulási képességet vizsgáló és beszédvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság határozatát  Szükség esetén a megyei pedagógiai szakszolgálat határozatát 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

80 sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

4. 10.1. A HELYHIÁNY MIATT NEM TELJESÍTETT FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK KÖZÖTTI SORSOLÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik.  Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található.  Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló  szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,  testvére iskolánk tanulója  munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,


81  az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. 1. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a tanuló felvételéről az intézmény sorsolás útján dönt. 2. A sorsolás lebonyolításának szabályai:  A sorsolás nyilvános.  A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.  A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.  A sorsolás helyszíne az iskola épülete.  A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.  A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.  A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője és a szülői szervezet

képviselője,

a

leendő

első

osztályos

tanítók,

az

iskola

igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.  A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.  A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.  A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.  Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.


82  Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.  A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.  A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.  Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. 3. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

4.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 4.11.1. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK CÉLJA, HOGY A TANULÓK  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.


83 4.11.2. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KIEMELT FELADATOK:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki a Védőnői Szolgálattal vagy az iskolaorvossal;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételi szándékát 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 2. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia, természetismeret, egészségtan

kémia

fizika technika

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás elektromos áram okozta sérülések szúrt és vágott sebek


84 TANTÁRGY testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK elektromos áram okozta sérülések magasból esés

 az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek:

teendők

közlekedési

baleset

esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

4.11.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK:  minden évben egy alkalommal bemutatót / előadást szervezünk a tanulóknak az Védőnői Szolgálat vagy az iskolaorvos bevonásával.  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.


85 5. HELYI TANTERV RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 7541 KUTAS, PETŐFI U. 82. 5.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE Intézményünk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: NAT=2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII.31. ) Korm. Rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet módosításáról) alapján elfogadott, jelenleg is használt-pedagógiai program és helyi tanterv. NAT= a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013. szeptemberétől érvényes helyi tanterv és pedagógiai program. A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben 1.és 5. évfolyamokon a kerettanterv kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján az OFI honlapjáról adaptálva. 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint, 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 5.1.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA 1. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Informatika Matematika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1,5 óra


86 6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1,5 óra 7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 7. évfolyam Történelem 0,5 óra 7. évfolyam Matematika 1,5 óra 8. évfolyam Matematika 1,5 óra 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 8. évfolyam Történelem 0,5 óra 2. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 3. Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Matematika B változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

7-8. évfolyam

Egészségtan A változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Az osztályfőnöki (5-8.évf.) tantervek az 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet alapján az OFI honlapjáról a családi életre nevelés és a Jelenismeret című tantervek felhasználásával készültek. Az egyes tantárgyakban rendelkezésre álló 10%-os időkeretet gyakorlásra, összefoglalásra, rendszerezésre használjuk fel. Az adott tantárgyon és évfolyamon belüli megoszlását, felhasználás módját a tanmenetek tartalmazzák, melyet a tanulócsoport ismeretében a szaktanár, vagy a munkaközösség határoz meg. 4. Intézményünkben a tanulók az idegen nyelvi órákon a német nyelvet tanulják. 5. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: a) b) c) d)

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.


87 A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A Pedagógiai Program mellékletét képző helyi tantervek meghatározzák az egyes évfolyamokra vonatkozó tananyagot és a követelményeket.

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben alkalmazott kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Hit/erkölcstan/hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Összes heti óra Egyéb (választható foglalkozások, szakkörök, felügyelet, tanulókíséret, ebédeltetés, korrepetálás, stb.) Rendelkezésre álló heti óra

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 9

9

9

8

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

2 4 1 1 2 2

1

1

1

1

5 25

5 25

5 25

1 5 27

27

27

27

28

52

52

52

55

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben alkalmazott kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon 5. 6. 7. 8. Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5 5,5 4 4 Német nyelv 3 3 3 3 Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

88 Matematika Hit/erkölcstan/hittan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra Egyéb (választható foglalkozások, szakkörök, felügyelet, tanulókíséret, ebédeltetés, korrepetálás, stb.) Rendelkezésre álló heti óra

4 1

4,5 1

4,5 1

4,5 1

2

2

2,5

2,5

2 1 1 1 1

2 1 1 1

2 1 2 1 1 1 1

1 2 1 2 1 1 1

1

1

1

-

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

23

23

25

25

51

51

56

56

5 . 1 . 2 . H E L Y I T A N T E R V RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BELEGI TELEPHELYE (1- 4 ÉVFOLYAM) 7543 BELEG, KOSSUTH UTCA 81. A belegi telephely helyi tanterve megegyezik a Révkomáromi János Lajos Általános Iskola tantervével. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák száma és felosztása megegyezik a Révkomáromi János Általános Iskoláéval. Eltérés egyedül az óratervben van, mert összevont osztályokban történik az oktatás - nevelés.


89

ÓRATERV Hetes óraterv az összevont tanulócsoport 3-4. évfolyamai számára: Tantárgy 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – Német Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Össz óra:

közvetlen 4

önálló 3

0 0 2 2 1 1 Közös órák 2 1 1 5 22 óra

közvetlen 3

önálló 4

2 2 2 1 1 Közös órák 2 1 1 3 22 óra

2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a belegi telephelyen tervezett óraszámok Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Hit/erkölcstan/hittan Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Össz óra: Egyéb(választható foglalkozások, szakkörök, felügyelet, tanulókíséret, ebédeltetés, korrepetálás, stb.) Rendelkezésre álló heti órakeret

közvetlen 4

önálló 4

közvetlen 4

önálló 4

2,5 2,5 1 1 Közös órák 2 2 1 5 25 óra 27 óra

2,5 2,5 1 1 Közös órák 2 2 1 5 25 óra 27 óra

52 óra

52 óra

2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a belegi telephelyen tervezett óraszámok Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

90 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – Német Matematika Környezetismeret Hit/erkölcstan/hittan Informatika

3. évfolyam közvetlen 4

önálló 4

0 2 1 1

0

Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Össz óra: Egyéb(választható foglalkozások, szakkörök, felügyelet, tanulókíséret, ebédeltetés, korrepetálás, stb.) Rendelkezésre álló heti órakeret

4. évfolyam közvetlen 4

önálló 4

0,5 Közös órák 2 2 1 5 25 óra 27 óra

2 2 2,5 1 1 0,5 Közös órák 2 2 1 5 27 óra 28 óra

52 óra

55 óra

2,5

5.1. 3. KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYSZERKEZET, ÉS ÓRASZÁMAI 2008. SZEPT. 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ember a Technika természetben Ének-zene Rajz Művészetek Testnevelés Összes óraszám

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8,5

8,5

8

4

4

4

1 1 1 1,5 3 20

1 1 1 1,5 3 20

1 1 1,5 1,5 3 20

7 3 3 1 2 1 1 1,5 3 22,5


91

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óra

5. évf. 4 2 3 4 0,5 2

6. évf. 4 2 3 3 1 2 1

7. évf. 3,5 2 3 3 1

8. évf. 3,5 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 25

1 1,5 1 2,5 1

1 1 1 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1

22,5

22,5

25

Egészségtan az osztályfőnöki órába integrálva. /6. oszt./ Mozgókép és médiaismeret a technikába integrálva. /8. oszt./ Etika az osztályfőnöki órába integrálva. /7-8. oszt./

5.1. 4.TELJES TANÓRAI LEFEDETTSÉGET BIZTOSÍTÓ PROGRAMCSOMAG

Célok, indikátorok

Implementáció Fenntarthatóság éve 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015


92

Szövegértés, szövegalkotás

1. osztály

+

2. osztály

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

3. osztály 4. osztály 5. osztály

+

6. osztály

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+


+

2. osztály

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Matematika


+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +


93

5.1. 5. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJÁNAK ÜTEMEZÉSE Célok, indikátorok

Implementáci ó éve 2009/2010

Fenntarthatóság 2010/201 2011/201 2012/201 2013/201 2014/201 1 2 3 4 5

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+

+

+

+

+

+

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+

+

+

+

+

+

digitális tartalmak, taneszközök használata

30%

30%

30%

30%

30%

30%

új módszerek intézményi alkalmazása

40%

40%

40%

40%

40%

40%

önálló intézményi innováció megvalósítása

+

jó gyakorlatok átvétele

+

a hátrányos helyzetű SNI tanulók esélyegyenlőségén ek javítása

5.1.6. INTÉZMÉNYÜNK HELYI TANTERVE A KÖVETKEZŐKRE ÉPÜL Intézményünkben az 1-8. évfolyamon az OFI által ajánlott kerettantervet adaptáltuk. Ez az 1. számú mellékletben található. A belegi telephelyünkön működő iskola tanterve a 2. számú mellékletben található. Az enyhe értelmi fogyatékosok és az értelmileg akadályozottak tanterve adaptálva a nagyatádi Éltes Mátyás Általános Iskolából. 3. számú mellékletben található. A TÁMOP 3.1.4 kompetencia alapú oktatás továbbvitelének programja a 4. számú mellékletében található. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

94 Az intézmény helyi tantervében a kötelező órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott választott kerettantervekben maghatározott tananyaggal és követelményekkel. A helyi tantervekben a 10% is beépítésre került képességfejlesztésre és tehetséggondozásra. Helyi tantervünk tartalmazza a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ 1. bekezdés bd pontjában meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, valamint a bf pont alapján a választható tantárgyak, foglalkozások szabályait. Intézményünkben a tanulóink idegen nyelvként a német nyelvet tanulják. 5.2. A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS MÁS TANESZKÖ- ZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Intézményeinkben a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

5.3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A Révkomáromi János Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

95 Intézményünkben gyermekközpontú, demokratikus intézményi légkört szeretnénk kialakítani, ahol tartalmas, alkotó munka folyik, melyben jól érzi magát a gyermek. A jó munkahelyi légkörnek pozitív hatása van az intézmény teljesítményre. A jó légkörhöz elengedhetetlennek tartjuk a közös célok együttes alakítását, az információk szabad áramlását, építő jellegű, kölcsönös ellenőrzést és értékelést, tévedéseink vállalhatóságát, a kísérletezést, megbeszélést, sokszínűséget. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. 1. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az intézmény oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

96

2. Iskoláink – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kívánnak venni lakóhelyük életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön található civil szervezetekkel és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett tankerületi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 3. Intézményeink minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében  biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 4. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudást,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,


97 

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretetet adni és kapni,  szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 5.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 3. Intézményünk tanulói az 5. évfolyamon úszásoktatásban vesznek részt. Az uszodai bérletek megvásárlását és a tanulók útiköltségét a mindenkori fenntartó finanszírozza.2 2

Fenntartóra háruló többletkötelezettség (úszásoktatás)


98 4. Belegi telephelyünkön, a 1-4. évfolyamon a heti 5 testnevelés órából 1 óra keretében néptánc is lehet.

5.5. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI SZAKKÖRÖK  matematika  magyar  környezetismeret  színjátszó  tesz-vesz  informatika  kézműves  német Tehetséggondozás:  honismeret  komplex(alsó tagozat)  középiskolai előkészítő(magyar, matematika) Sport:  kézilabda  labdarúgás  tömegsport Énekkar 3-8 évfolyam 5.5.1. PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Április 15-ig az igazgató elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza a foglalkozást tartó pedagógus nevét is. (A pedagógus személyének megváltoztatása indokolt estben módosítható.) A jelentkezés írásban, az iskola által szerkesztett nyomtatványon, minden év május 20-áig. A kiskorú tanuló esetében a nyilatkozatot a szülő is aláírja. A jelentkezés módosítására augusztus 25-éig kérelmet lehet írásban beadni. A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményt von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás. A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben, a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól.


99 Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tanagyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható. Ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

5.6. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSI ELVEI

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel is ez kiegészül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

100  



A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN MEGFELELT  JÓL MEGFELELT  MEGFELELT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A szorgalmi időszakban az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében az osztálynapló tanítási év közben szerzett érdemjegyeinél havi bontásban az alábbi módon jelöljük a tanulmányi munka értékelését:    



(K) - KIVÁLÓAN MEGFELELT (J) - JÓL MEGFELELT (M) - MEGFELELT (F) - FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyamon tanév végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8. A második évfolyam végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

10. A szaktárgyi teljesítményért járó dicséretet a tanuló félévi bizonyítványába be kell jegyezni. (d) Tanév végén, a dicséretben részesült tanulónak a bizonyítvány jegyzet részébe kerül bejegyzésre a szaktárgyi teljesítményért járó dicséret.

11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy


101 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

5.6.1. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

5.6.2. A TANULÓK SZORGALOMÁNAK MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.7. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉ-NEK ELVEI Csoportbontás elvei: A magyar nyelv- és irodalom, a matematika, az idegen nyelv, az informatika és a technika tantárgyak esetében megvalósuló oktatás-szervezési forma. Amennyiben egy adott osztály virtuális létszáma eléri a 28 főt, akkor az intézmény vezetője csoportbontást kezdeményezhet a


102 fenntartó felé a 2011. évi CXC. Törvény 6. melléklete alapján, az osztályok heti időkeretének terhére, az alábbi tantárgyakból: 1-3 évfolyamokon:  matematika  magyar nyelv és irodalom  életvitel és gyakorlat 4-8. évfolyamokon:  matematika  magyar nyelv és irodalom  idegen nyelv  technika, életvitel és gyakorlat  informatika Szabadon választható foglalkozások szervezésének elvei: A NAT-ban meghatározott pedagógiai elvek alapján intézményeink is kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelv, az informatika illetve a sport kompetenciáinak megfelelő fejlesztésére. Ennek érdekében tanulóink a következő szabadon választható foglalkozásokon vehetnek részt:  Idegen nyelv: német (idegen nyelvenként és csoportonként heti 1 óra)  Informatika (csoportonként heti 1 óra)  Sportfoglalkozás (csoportonként heti 1 óra) A csoportok indításához minimálisan 8 fő szükséges! A csoportba jelentkezés önkéntes, a szülő hozzájárulásával történhet. Amennyiben a tanuló jelentkezett, úgy köteles a tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. Távolmaradását igazolni köteles.

5.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette:Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)


103 Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)


104 PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,


105 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60


106 9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97


107 13

85 88 91 94 96

14

90 93 96 98 100 102 104 106

98

100 102

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:


108 Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17


109 13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

5.9. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 5.9.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEK Az egészségfejlesztés az a folyamat, amelynek során az emberek fokozódó kontrollt nyernek saját életük, saját egészségi állapotuk felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Az egészség alatt a testi-lelki-szociális jólét állapotát értjük. Az egészségfejlesztés része a komplex személyiségfejlesztésnek. Mindennapi életünk erőforrásaként kell tekinteni rá, amelynek elérése nem egy végső cél, hanem egy eszköz a boldoguláshoz. 5.9.2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 5.9.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TARTALMA, ALAPELVEK, CÉLOK: Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek az élet kihívásainak. Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Legyenek képesek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, s azok veszélyeit. El kell érni, hogy egészségükért tegyenek is, alkalmazzák a megtanultakat.


110 5.9.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZERE A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz, a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el.

5.9.5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS KÖVETELMÉNYEI

NEVELŐTESTÜLETEKRE

VONATKOZÓ

A gyermekek életvitelüket minták követelésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. Az intézmény, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. A külső kapcsolatok lehetőséget teremtenek az egészségnevelő munka kiszélesítésére, speciális szakemberek bevonására. Segítő kapcsolatok színterei: 

Iskolaorvos Végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.



Védőnő Segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít.


111 Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) 

Fogorvos Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra.



Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelősök.



Gyermekvédelmi felelős A gyermekvédelmi feladatokat az intézményvezető által megbízott személy látja el. Ő ismeri leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat.



Nevelési tanácsadó: A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása.



Családi háttér: Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra: -

szülői értekezletek

-

fogadó órák

-

személyes beszélgetések

-

szülők bevonása programjainkba

5.9.6. TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK: Tanórákon:  Testnevelésórákon: Évente egy alkalommal mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. A testnevelési órák anyaga, valamint a testedző programok megfelelnek az egészségfejlesztés feladatainak. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelés órától átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

112 A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglakozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A gyógytestnevelés iskolai szervezésben zajlik.  Tevékenységi formák a többi tanórán: A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel órák keretében. -

Az életjelenségek megismerése

-

Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.)

-

Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)

-

Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési

-

kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és

-

leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek). A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés

-

kapcsolata) Osztályfőnöki órákon: A lelki egészségre nevelést a konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja, a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve gyerekek életkorát (önismeret, stressz-kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívásával. 5.9.7. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK TANÓRÁN KÍVÜL: -

Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:

-

A napközit úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után.


113 -

Felsősök számára két 20 perces szünet napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást.

-

Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően.

-

Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületben végzett munkájukat.

-

A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során.

-

Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel.

-

Természetismereti vetélkedők

-

Papírgyűjtés

-

Sportversenyek

-

Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele

-

Túrák szervezése

-

A lelki egészségre nevelés érdekében lehetőségeinkhez mérten szervezünk kulturális programokat tanulóinknak: színházlátogatás, kiállítások, művészeti iskola (néptánc, képzőművészet, drámajáték tagozat)

-

Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok).

-

Az egészségnevelési napok, témahét eseményei

-

Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan

-

Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napközi otthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével.


114 5.9.8. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 5.9.10. ALAPELVEK, CÉLOK A környezeti nevelés alapelvei: - a fenntartható fejlődés, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - biológiai és társadalmi sokféleség, - az ökológiai lábnyom. Az intézmények hitvallása: A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet- környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem. A természeti- környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza az ember szervezetének működésére. Nevelésünk eszköze maga a személyesen átélhető élmény, ahol a tanulás a közvetlen megtapasztalásra épül, a helyszín pedig a természet színtere. Hosszú távú pedagógiai céljaink: Tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani diákjainkban: - környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezetét és védelmét, a sokféleség őrzi, - a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, kiemelt kompetenciafejlesztési területek -

analizálás, szintetizálás problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet, gondolkodásmód probléma érzékenység kreativitás vitakészség, kritikus véleményalkotás konfliktuskezelés értékelés és mérlegelés készsége természettudományos kompetencia szociális és állampolgári kompetencia környezettudatosság


115 5.9.11. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK: falu és környéke természeti épített szociális környezetének ismerete óvása, védelme, fejlesztése - helyi értékek felkeresése, megismerése - helyi környezeti problémák „szelektív hulladékgyűjtés, illegális szemétlerakó hely” feltárása, feltérképezése, közreműködés a megoldásban, részfeladatok vállalása - helyi célok: madárvédelmi munka, szelektív hulladékkezelés az iskolában - energiatakarékosság, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése feladatvállalással - lakóhely természeti, építészeti kultúrtörténeti értékeinek megismerése - hagyományok ismerete, védelme - a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek és az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőinek megismertetése szakemberek bevonásával - napközis csoportok szabadidős programjainak szervezése Az iskola Célok: Tevékenység, feladat: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Szemét, hulladék Tiszta, egészséges Szeméttárolók sűrítése környezet Szelektív hulladékgyűjtés, (papír, fémdoboz, száraz elem, egyéb) Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről Játszótér, szabadidő terek A gyerekek Az iskolai játszótér mozgásigényének felszerelésének fejlesztése, kielégítése bővítése, szabadtéri foglalkoztató, pihenő és terepasztal kialakítása Az iskolabelső Tiszta, meghitt környezet gyakori szellőztetés könnyen tisztítható lábtörlők alkalmazása a bejáratoknál tantermek, a közlekedők és az aula virágosítása Energiafelhasználás Takarékos fűtés Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, víztakarékos öblítés folyamatos vízfogyasztás csökkentése bevezetése Udvar Biztonságos aljzat A már meglévő iskolamadárbarát udvar további fejlesztése, gondozása. Az aszfaltozott rész karbantartása, salakpálya tisztántartása Iskolai étkeztetés Egészséges ételek, italok Gyümölcslevek, teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek étrendbe történő beépítése. -


116 5.9.12. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: • terepi munka során: tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, •

kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött,

•

„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, versenyek, szakkör, erdei iskola, iskolai projekt

Tanórai keretek       

tantárgyakba beépítve erdei iskola tanulmányi kirándulás, minden évfolyam gyermeknap egészségtan modul osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák testnevelés

Tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását.  Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvételre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre,  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére,  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit, A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség,  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával,  fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével, Történelem Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

117 A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit,  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)! Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön! Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön,  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre,  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni! A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket! Környezetismeret A tanulók


118   

ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit,

Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére,  a természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítására,  a környezet állapota iránti érzékenységre,  helyes környezeti attitűdök fejlesztésére,  környezettudatos magatartásra,  környezet mértéktartó használatára, Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldását keresni a globális környezeti problémákra,  tudatosítsuk bennük annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárokká,  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat! Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától!  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait! Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,


119     

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalom-földrajziváltozások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit!

A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény,  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk, és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség! Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életvitel technikákat! A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség! Egészségtan A tanulók  ismerjék meg a szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait,  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat,  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében, A tanulókat a tantárgy  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására,  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában,  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében,


120 Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni, Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére,  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  ismerjék a természetes alapanyagok használatát,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggéseit,  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket, Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk! A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek,  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért! Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni a természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel,  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképpen és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül, Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

121 

sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket,

Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket,  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait,  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit,  ismerje meg a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást,  sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket,  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelveit,  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait,  ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát,  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat,  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit,  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit, A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény,  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság,  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás! Informatika A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére, és feldolgozására,  ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szituációkat és statisztikai teszteket,  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket,  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait,  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások),  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével,  a számítástechnikai eszközök használata során valósítják meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit,


122 Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásáról a különböző szervrendszerek működését tekintve,  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglakozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek,  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat, A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását,  alakítsa ki az igényt a higiénés normák betartására,  segítse az egészséges napi-heti évszakos életritmus kialakítását! 5.9.13. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK: Tanulói pályázat  A pályázati kiírás bármelyik jeles naphoz, iskolai akcióhoz köthető. Helytörténeti, honismereti vetélkedő  megyei szintű vetélkedő Környezetvédelmi jeles nap  március 22. Víz világnapja  április 22. Föld Napja Helyi TV  hírt ad a rendezvényekről Osztálykirándulás  Szervezünk egy-vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma, vagy egyegy terület, táj megismerése céljából. Szervezhető a gyerekcsoportokkal terepi program: tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas parkba, botanikus kertbe, múzeumokba. Szelektív hulladékgyűjtés  papír, fémdoboz, száraz elem Vetélkedő, tanulmányi verseny  helyi és regionális versenyeken való részvétel az éves munkaterv alapján Napközis szabadidős foglalkozások:


123 

Az egészségnevelés és a környezeti nevelés egyik legfontosabb és leghatékonyabb idősávja lehet a napközi, ha a meglévő feltételekkel a kollégák élnek. Minden csoport délutáni „életében” meghatározó szerepet kap az egészségnevelés és környezet harmonikus életvitel.

Szülői értekezlet:  Utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.  Az iskola belső tereinek, udvarának fejlesztése. Módszerek Szempontok a módszerek megvalósításához: -

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz,

-

vonjanak be minél több tanulót,

-

a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen,

-

alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek,

-

nyújtsanak sok élményt a tanulónak,

-

a személyes megtapasztaláson alapuljanak,

-

együttműködésen alapuljanak,

-

alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemre, öntevékenységre,

-

legyen bennük sok játékos elem,

Játékok -

Szituációs

-

Kombinációs

-

Érzékelést fejlesztő

-

Ráhangolást segítő

-

Bizalomerősítő

-

Kapcsolatteremtést segítő

-

Drámapedagógia Projekt módszer -

Analízis – akció projektek

Terepgyakorlati módszerek -

Terepgyakorlatok (témanap, erdei iskola),

-

Öröm – bánat

-

Egyszerű megfigyelések


124 -

Célzott megfigyelések

Aktív, kreatív munka -

Természetvédelmi és fenntartási munkák

-

Rekonstrukciós munkák

-

Madárvédelmi feladatok

-

Szelektív hulladékgyűjtés

-

Rend- és tisztasági verseny

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási és informatikai eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Pl. víz- és talajvizsgáló készlet, mérőhenger, Petri csészék, kémcsövek, szűrök, határozók, távcsövek, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux, az időjárás elemeinek mérésére szolgáló műszerek, szakkönyvek. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD- könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő IKT-s eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beleépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Iskolai környezet Az intézmény belső tereinek és szabadtéri területeinek fejlesztésénél a legfőbb cél, hogy tanulóink örömmel érkezzenek az iskolába, itt tartózkodásuk ideje alatt is maradjon meg ez az érzésük. Feladataink: - a termek, folyosók, mellékhelységek, udvar tisztasága és esztétikus megóvása -

anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés,

-

szelektív hulladékgyűjtés,

-

pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása,

-

a környezetbarát játszótér kialakítása,


125 Kommunikáció Iskolán belül: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, -

házi dolgozat készítése,

-

poszterek készítése és bemutatása,

-

iskolarádió felhasználása híradásra,

-

faliújságon közölt információk készítése,

-

szórólapok készítése.

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Pedagógusokkal szembeni elvárások: -

Legyen pozitív kisugárzása, jó példa környezetére.

-

Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

-

Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

-

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

-

Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

-

Olyan lehetőséget biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.

-

Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

-

A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozzák meg.

-

Az iskola valamennyi évfolyama vegyen részt erdei iskolai programban. Ezért az osztályfőnököknek, alsóban a napközis nevelőknek is szakmai és szakmódszertani ismeretekkel kell rendelkezniük.


126 Továbbképzések Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

5.10. A GYERMEKEK, INTÉZKEDÉSEK

TANULÓK

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ

Gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógusok családlátogatásának fő célja, hogy a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémákat megelőzze, feltárja. Intézményünkben minden pedagógus részt vesz a gyermek-és ifjúsági feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. Az intézményünkben a gyermek- es ifjúságvédelmi feladatok ellátására egy fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős van, akinek feladata, hogy a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját segítse. Feladatai:  A tanulók és szülők tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóóráiról.  A tanulókés a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,  ahová problémákkal intézményünkön kívül fordulhatnak.  Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.  Napi kapcsolatot tart a Védőnői es a Gyermekjóléti Szolgálattal, pszichológussal, gondviselővel, kormányhivatallal (gyámhivatal).  A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.  A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszűntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja: A gyermekek problémáit az intézmény a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- es ifjúságvédelem területén:  Fel kell ismerni, és tárni a tanulók problémáit.  Meg kell keresni a problémák okait.  Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.  Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.


127 A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes:       

Nevelési tanácsadóval. Gyermekjóléti szolgálattal. Családsegítő szolgálattal. Rendőrség ifjúságvédelmi felelősével. Polgármesteri hivatallal, jegyzővel. Gyermekorvossal, védőnőkkel. A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.  Vöröskereszt szervezetével. Az intézmény pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:              

Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról. A szülőkkel való együttműködés. Az indulási hátrányok csökkentése. Felzárkóztató foglalkozások. A tehetséggondozó foglalkozások. A differenciált oktatás es képességfejlesztés. A pályaválasztás segítése. A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek). A mentálhigiéné és egészségvédő programok szervezése. A családi életre történő nevelés. A napközis és a tanulószobai foglalkozások. Étkezési lehetőségek.(tízórai, ebéd, uzsonna) Az egészségügyi szűrővizsgálatok. A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok).  A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás). 5.11. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 5.11.1. ISKOLÁNKBAN A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK: Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;


128  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki.  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: A házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.11.2. ISKOLÁNKBAN A TANULÓK SZORGALOMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

129 A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.11.3. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK Azt a tanulót, aki képességihez mérten


130    

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári és nevelői dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7.A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 5.12. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, szaktanári, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, osztályfőnöki, igazgatói fegyelmi intézkedés alá lehet vonni, vagy büntetésben részesíteni. 5.12.1. AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI:  Osztályfőnöki, szaktanári (napközis nevelői) figyelmeztetés,  Osztályfőnök, szaktanári (napközis nevelői) intés, Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

131  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés. Az iskolai fegyelmi intézkedések, büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyától függően –el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. 5.12.2. A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGE:  eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - a tanulmányi kötelezettségének  megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, velük szembeni tiszteletlen megnyilvánulás,  emberi méltóság megsértése,  iskolakerülés, csavargás,  fenyegetés egyénileg vagy csoportban,  tulajdonhoz való jog megsértése,  személyiségi jog megsértése (pl.:film-fotó, vagy hangfelvétel készítése, publikálása),  testi épséget és egészséget veszélyeztető magatartás,  testi épséget veszélyeztető dolgok behozatala az iskolába,(pl.:vágó-szúróeszköz, spray, fegyver, pl. bokszer)  agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,  fizikai bántalmazás,  büntető ügyet maga után vonó cselekménybe vonás, részvétel (pl.:okirat hamisítás)  az egészségre ártalmas szerek, káros élvezeti cikk, gyógyszer, energiaital, alkohol, dohánytermékek, kábítószer behozatala, fogyasztása, terjesztése az intézményben.  rágalmazás, hitelrontás.  életkorának nem megfelelő sajtó- vagy médiatermékek behozatala  szándékos károkozás,


132  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. Fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető a tanuló.(2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 58.§( (3) ) 5.12.3. KISZABHATÓ FEGYELMI BÜNTETÉSEK: 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 58.§(4-5)  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása tanuló eltiltható a tanórán kívüli választható foglalkozásokról és iskolai rendezvényekről (pl.: sportszakkör, edzés, iskolai kirándulás, farsang, disco, színházlátogatás stb.)  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba,vagy iskolába, sajátos munkarend szerinti foglalkoztatás (pl.: étkezés időpontjának kijelölése, személyre szóló iskolai foglalkoztatás)  áthelyezés másik iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából tanköteles tanulóval szemben ez utóbbiak csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ez esetben a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Amennyiben 15 napon belül nem talál, a kormányhivatal 7 napon belül másik iskolát jelöl ki számára. [2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 58.§ (5)]

5.13. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 1. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző

tanulmányi

eredményének,

illetve

magatartás

és

szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

133

2. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

3. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 4. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 5.14. A NEVELŐTESTÜLET ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ DÖNTÉSE ALAPJÁN AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, BELEÉRTVE A PROJEKTOKTATÁST 5.14.1. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, ÚJSZERŰ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK A TÁMOP 3.1.4 implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan: moduláris oktatási program, projektmódszer, témahét, kooperatív technikák stb. alkalmazása. 5.14.2. MODULÁRIS OKTATÁS A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. Iskolánkban legalább egy moduláris oktatási program szervezése kötelező (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-, erkölcsi


134 nevelés stb. témakörben) tanévenként. Ennek témáját, a résztvevők körét az éves munkatervben jelöljük ki. 5.14.3. TÉMAHÉT  A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája a témahét, amikor az adott tárgykört, témakört a diákok 3-5 tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel.  Az évfolyamszintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz.  Egymásra épülnek a kötelező foglalkozások is választható programok.  Olyan sajátos tanulásszervezés, amelynek fókuszában valamilyen valóságos tennivaló probléma, elvégzendő tevékenység áll.  A siker eléréséhez szükség van ismeretek megszerzésére, elrendezésére, feldolgozására. A témahét célja, várható eredményei  A tanulók életkoruknak megfelelő szinten- tanórai és tanórán kívül foglalkoznak a témahét anyagának ismereteivel.  Önálló anyaggyűjtés, tájékozódás, rendszerezés.  Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata  A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel rendelkezzenek a témahét anyagával kapcsolatban.  A HH, HHH, SNI-s tanulók bevonása a közös tevékenységekbe.  Az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunkák során az egymásra figyelés érésének erősödése A megvalósítás lépései  Tájékozódás a szakirodalomban az iskolai és a községi könyvtárban.  Tájékozódás az interneten a témahét anyagáról.  Szórólapok, prospektusok összegyűjtése  Iskolavezetés, szülők, diákok, tanárok tájékoztatása az „Témahétről”- támogatásuk elnyerése.  Külső előadók, szakemberek felkérése  Helyi koncepció kidolgozása szülők segítségével.  Mindig egyetlen központi téma legyen.  A diákok kedvük szerint választhatnak a felkínált foglalkozások között.  A témahéten a tanárok által tartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak.  A színtér ne csak az iskola legyen.  A hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van.  A siker a felelősségvállaló együttműködéstől függ.


135 5.14.4. A PROJEKT A projektoktatás tanítási-tanulási folyamat megszervezésének az a formája, amelyben a művelődési folyamatok részeként olyan konkrét, a résztvevők általi közös tevékenység keretében meghatározott, főbb lépéseiben megtervezett és elfogadott feladatok kerülnek megvalósításra, amelyek lehetővé teszik a problémamegoldó gondolkodás, a tervszerű cselekvés, az önállóság, a kooperációs- és kommunikációs képesség (tovább) fejlesztését. A projektmódszer célja:  a központi, gyakorlati probléma komplex feldolgozása, több szempont szerinti körüljárása,  konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudás megszerzésének biztosítása,  az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítása indirekt úton,  a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutása,  az egymástól történő tanulás gyakorlati megvalósítása,  maradandó élménynyújtás a tanulók számára.  örömteli, stressz mentes együttműködést biztosítása  lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására  előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. A projektoktatás feladata       

az adott problémához szervesen kapcsolódó lehető legtöbb vonatkozás és összefüggés feltárása a kreativitásának, a problémamegoldó és analitikus gondolkodásának a fejlesztése a tanulók kommunikációs és szociális képességének, az ismeretszerzési alkalmazkodó képességének erősítése. az időbeosztás tanulása, gyakorlása. közös produktum bemutatása mindenki saját képességei alapján vegyen részt a probléma megoldásában, érdeklődése, egyéni tapasztalatai alapján járuljon hozzá a csoport munkájához. tanári együttműködés, differenciált segítség adása szükség szerint a célok megfogalmazásában, a csoportok szervezésében, a terv elkészítésében.

A projekt megvalósítása 1. A ráhangolódás időszaka Ebben a szakaszban történik a projekt megvalósításának közös tervezése a tanulókkal. A projektfalon elhelyezett, projekthez kapcsolódó tanulói kérdésekkel az altémák tervezésének rendszere történik meg.


136 2. A téma előkészítése A projekt témáját hosszabb ideig érlelgetjük. Naponta visszatérünk a témára, pontjaira, s folyamatosan bővítjük a projekthez kapcsolódó kérdések sorát a projektfalon. A gyerekek is gyűjtenek előzetesen olyan anyagot, ami a témával kapcsolatos. Az új munkamódszerek, tanulási technikák megismertetése, kipróbálása is az előkészítési időszakban történik. 3. A munkamódszerek, tanulási technikák, tevékenységek előkészítése 4. Konkrét tervezés, időterv A ráhangolódás zárásaként kerül sor a végrehajtási terv közös elkészítésére. Alapját a projekt már megtervezett elemei és a ráhangolódási időszakban a tanulókkal közösen létrehozott új elemek adják. A projekt dokumentálása Projektfal  A projektfal egyik állandó rovata a tevékenység, a felelősi rend, az időrend az esetleges változtatásokkal együtt. Ugyancsak állandó, feltűnő helyen tartjuk a különböző felhívásokat, értesítéseket, kéréseket, fontos információkat.  Csoportonként vagy feladatonként folyamatosan felkerülnek az elkészült munkák, a témájukhoz, feladatukhoz fontosnak tartott képek, feliratok, dokumentumok. Ugyancsak ide kerülnek az egész osztály által készített anyagok, beszámolók is.  Az egész projekt haladásáról szóló értékelő információkat, a szülők, a külső szakértők, a vendégek véleményét nyilvánossá tesszük. Projektnapló  Projektnapló vezetése a pedagógus számára fontos, hiszen egyrészt a különböző tevékenységet, a tanulók sokféle tevékenységben való részvételét, a történéseket nem lehet fejben tartani, másrészt a pedagógus folyamatos feljegyzései a későbbiekben is felhasználhatóvá teszik a munka tapasztalatait. Pontosabbá teszi a tanulók megismerését, és a sokrétű megfigyelés során szerzett információk a differenciált fejlesztés tervezésénél jól használhatók.  A tanulók számára – hasonlóan a pedagógushoz – egy külön füzet vezetése ajánlott (feljegyzéskészítés, folyamatleírás, munkafázis-tervezés, eszköz-, anyag-, idő- stb. igény, összegezés, tanulságok levonása, összefoglalás stb.). Ennek tartalmi és technikai vezetését előzetesen megbeszéljük.  A projekt eredményeinek bemutatása  Az egyes tevékenységeknek vannak eredményei, de produktumnak tekintjük a projektfalra felkerült anyagokat, a projektnaplót és bármit, ami a projekt folyamán készült: fotók, rajzok, különböző írások, meghívók, mini bemutatók.  Másrészt elkészül az ún. záró produktum, melynek részét képezik az előbb említettek, de készülhet bábelőadás, tárgyak, kiállítás, képeskönyv, amely a téma függvényében reprezentálja az egész projektet. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

137 

A projektzáróra meghívjuk a szülőket, a párhuzamos osztály vagy az iskola tanulóit, nevelőit, vezetőit, a szűkebb társadalmi környezetből a projekt témájában vagy a munkákban érdekelteket. A zárás kis projekt a projektben: e rendezvény megszervezése a meghívók készítésétől a kiállítás elkészítésén keresztül a vendégek fogadásáig.

Az értékelés  Az értékelés, amint az egész tanulási folyamatnak, a projektnek is kulcsfontosságú része. Ez a hagyományos pedagógiától leginkább eltérő mozzanat, s ezért a pedagógustól ezen a területen szükséges a legnagyobb szemléletváltás. Amíg a többségében frontálisan irányított tanulás szinte adekvát értékelési módja az osztályozás, úgy a tanulói önállóságot, kreativitást, indirekt vagy önirányított tanulást követelő projekt értékelési stratégiája az osztályozás nélküli, folyamatos, dominánsan formáló-fejlesztő értékelés és visszajelzés.  Az értékelés többrétegű.  A korszerű tanítási-tanulási folyamatra egyébként is jellemző értékelési módok, alkalmak:  az egyes tevékenységek egyéni, kiscsoportos önértékelése,  az egyéni és csoportban vállalt önálló feladatok értékelése,  az egyéni fejlődés, haladás értékelése.  A projektmunkával összefüggő értékelési módok és alkalmak:  az egész projekt haladásának folyamatos, közös értékelése,  értékelés az egyes projektrészek lezárásakor,  a záró produktum értékelése,  a projekt befejezésekor aktuális záró értékelés, a projektben közreműködőkkel együtt a tartalom, a módszerek, a szervezés tanulságainak összegezése. Az osztályozás nélküli értékelés nem jelenti azt, hogy soha nem minősíthetünk. Ha a projektnek vannak tantárggyal, tantárgyakkal szorosan összefüggő elemei, amelyek elsajátításának mértékét netán a célok között is meghatároztuk, akkor ez megfelelő mérőeszközökkel mérhető és minősíthető. Iskolánk tanévenként egy három hetet meghaladó projektet valósít meg. Témajavaslatokat a lehetséges projektek számára az éves munkatervben fogalmazunk meg. Projektet, témahetet kezdeményező pedagógusnak minden tanév szeptember 15-ig projekttervet kell benyújtania az iskola igazgatójának a projekt vagy témahét részleteinek, legfontosabb tevékenységeinek és tervezett hónapjának megnevezésével. A tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:    

a feldolgozandó tananyagot, témakört, felhasznált óraszámot, megjelölve a más tárgyakkal összevontakat, résztvevők körét, időpontot (hónap, hét),


138    

részletes feladattervet, módszereket, felhasználandó segédanyagot, a tanulói tevékenység értékelésének és bemutatásának módját.

A projektvezető pedagógus a projekt, témahét befejezése után írásos értékelést készít a megvalósításról (előny, hátrány is), és két héten belül benyújtja az iskola igazgatójának. Amennyiben kiállítható anyagok is készülnek a teljesítés során, úgy azokat kiállításon is bemutatja az iskola közösségének. A projekt és a témahét megvalósítása során a pedagógusok kötelesek együttműködni egymással.

5.14.5. DIGITÁLIS TARTALMAK, TANESZKÖZÖK OKTATÁSI GYAKORLATBAN VALÓ HASZNÁLATA Célja: digitális készségek fejlesztése. IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az infó-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. IKT: Információs és Kommunikációs - röviden infó-kommunikációs–Technológia Az IKT körébe sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanítási-tanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek. IKT alapú eszközök:  számítógép és alap perifériái,  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, …)  aktív tábla,  szavazó gépek,  számítógéphez kapcsolt mérési, vezérlési-szabályozási eszközök,  egyéb IKT-val támogatott tanóra: A tanórán (foglalkozáson) az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban (15 percben) alkalmazásra kerülnek. IKT-val támogatott tanórai mérés-értékelés: Pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása. Például:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)


139 

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére,  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök  (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybe vétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)  mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka  Pármunka-tanulópár  Egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka  Önálló munka

5.15. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISKOLAI SZÁMONKÉRÉSEK RENDJE A tanórák tananyagának számonkérése általában a következő tanórán történik. A tanuló teljesítményét ilyenkor szóbeli vagy írásbeli felelettel kérjük számon. A folyamatos szóbeli számonkérés segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását. ― Kellő gyakorisággal való alkalmazása nélkülözhetetlen. ― Figyelembevétele egyszeres súllyal történik. Egy-egy anyag vagy rövidebb tematikus egység számonkérése leggyakrabban írásban is történik. Egyszeres súllyal vehetjük figyelembe. Jelessel értékelhető az órai aktivitás, a pluszmunka, (pl. kutatómunka) a szorgalmi, illetve önként vállalt feladatok elvégzése. A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért jelessel jutalmazhatja a szaktanár szorgalmi megjelöléssel félévente legfeljebb egy alkalommal. Nagyobb témák lezárását követően témazáró dolgozatot íratunk. Pedagógusaink az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális érdemjegyek számát.  Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell minden hónapban legalább 1 érdemjeggyel.  Érdemjegyekből (készségtantárgyak kivételével) évente legalább két szóbeli felelet értékelése legyen.


140  Szakértői határozatok alapján a témazáró dolgozatot egyes tanulóknál lehet szóban számon kérni, ebben az esetben a kérdéseket és az arra kapott válaszokat, valamint az érdemjegyet jegyzőkönyvezni kell. A tanévenkénti témazáró dolgozatok száma legalább kettő. Az őszi-, téli- tavaszi szünet (továbbiakban hosszú szünet) utáni első tanítási napra témazáró dolgozat nem kerülhet, kivéve, ha az érintett tanulócsoport egyhangúan kéri ezt. A meg nem írt dolgozatot, témazárót jelölni kell a naplóban („ – „).A témazáró pótlásának módjáról és időpontjáról a körülményeket mérlegelve a szaktanár dönt. A témazáró dolgozatokat (ill. a jegyzőkönyveket) egy évig az iskolában – hozzáférhető helyen meg kell őrizni. A témazáró dolgozatokat szülők az iskolában megtekinthetik fogadóórákon, szülői értekezleteken, valamint a szaktanárral előre egyeztetett időpontban. A témazáró dolgozatot a helyi tantervben foglalt százalékos határok szerint kell értékelni (a százalékos értékelés érdemjegyre váltása). A köznevelési törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen értékelt tanulócsoportok és tantárgyak esetén az értékelés rendje a fentiektől eltérő. Minden tanulónak minden témazárót (lehetőség szerint pótolni) meg kell írnia. A témazárók érdemjegyeinek kiemelt (súlyozott) szerepe van.(pirossal írható a naplóba, dupla jegynek számít)  A tanulóval egy nap két témazáró dolgozat íratható, melyet a szaktanár legalább egy héttel előbb közöli a tanulóknak. A témazáró dolgozat egy lezárt témakör, melyet összefoglaló óra előz meg.  Dolgozatból egy nap három íratható, melyet a szaktanár a megíratás előtt legalább három nappal előbb közöli a tanulókkal. A dolgozat három óra anyaga.  Egy nap egy témazáró dolgozat, egy dolgozat íratható.  A tanuló írásban is felelhet 1-3 óra tananyagából, melyet a szaktanárnak nem kötelessége előre bejelenteni.  Ha a szaktanár a dolgozatokat két héten belül nem javítja ki, a tanulónak jogában áll eldönteni, hogy kéri-e a dolgozatára kapott érdemjegyet.  A dolgozatot a tanuló hazaviheti, a témazáró dolgozatot a szülő a szaktanárnál megnézheti a szaktanárral előre egyeztetett időben. Az összefoglaló órán érinteni kell az összes olyan témakört, amely a dolgozat tárgya lesz. Ezeken az órákon lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak a konzultációra. A dolgozat javítását követő órán a dolgozatok eredményét értékelni kell, minden tantárgyból elemezni kell a típushibákat, bizonyos tantárgyak esetén – helyesírás, magyar nyelv, matematika – a tanulókkal a javítást el kell végeztetni. A tanulók tudásának értékelésekor csak az kérhető számon, amit a tantervben meghatározott követelmény, valamint az, aminek megfelelő szintű elsajátítását a tanórákon a pedagógus lehetővé tette. Ha a témazáró dolgozatok eredménye az osztályban tanulók 50%-ánál elégtelen, az adott témát, a dolgozatot újra elő kell készíteni és újra kell íratni. Ezt jelezni kell az iskolavezetés, valamint a szülők felé, a tanmenetet át kell ütemezni. Ilyenkor a dolgozat íratását az iskolavezetés ellenőrizheti. Az ellenőrzésre a munkaközösség-vezetőt is felkérheti az igazgató, vagy helyettese.


141 Az érdemjegy nem lehet a fegyelmezés eszköze. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ha a tanuló hiányzása a törvény által megszabott mértéket meghaladja, a nevelőtestület döntésének következményeként osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki szakvélemény alapján vagy szülői kérésre magántanulóként folytatja tanulmányait. Az osztályozó vizsgát a vizsga előtt legalább egy hónappal be kell jelenteni, a szülőket írásban kell értesíteni. A tanuló vizsgára való felkészülése során számára konzultációs lehetőséget kell biztosítani olyan formában, hogy a tanuló lehetőséget kapjon a vizsga tárgyát képező teljes tananyag áttekintésére, és a tananyag elsajátításához megfelelő mértékű segítséghez jusson. Az osztályozó vizsgát a nevelőtestület tagjaiból szervezett bizottság előtt kell letenni. A bizottság három főből áll. Tagjai:  szaktanár vagy tanító,  osztályfőnök,  iskolavezetés tagja (elnök) Az osztályozó vizsga eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv tartalmazza a feltett kérdéseket, a tanuló írásbeli feleletét, szóbeli feleletének tartalmát, valamint a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a tanuló anyakönyvéhez kell csatolni. Gyakorlati beszámoltatás: Informatika, ének-zene, rajz, technika tantárgyból gyakorlati tevékenységet is értékelünk. A testneve-lés tantárgy követelményeinek elsajátítása során elsősorban gyakorlati tevékenységet, de elméleti (pl. szabályok) ismereteket is számon kérünk és értékelünk. A Hit- és erkölcstan tantárgy keretében az értékelést a foglalkozást vezető hitoktató, hittantanár végzi. Minden tantárgynak van egy, a tantárgy és a tanár által előírt alapfelszerelése, mely nélkül az órai munka nem végezhető el. Ennek hiányában a tanuló az adott óra tananyagát nem teljesítheti, így az órai teljesítménye elégtelennel értékelhető. A felszerelés lehet állandó (füzet, könyv, munkafüzet, íróeszközök), vagy kimondottan, időszakosan, bizonyos tananyagrészhez kapcsolódóan a tanár által kért felszerelés. Az órai füzet milyenségéről és a dolgozat füzet szükségességéről a pedagógus dönt. Az esetenként egy-egy tantárgyhoz behozandó, de a felszerelés részét állandóan nem képező tárgyakról, anyagokról szintén a tanár dönt, és amennyiben az adott tananyaghoz szükséges és nélkülözhetetlen, azt kötelezőnek rendeli el. (angol szótár, körző, szögmérő, számológép stb.) Testnevelésből: az utcai ruházattól eltérő, testedzésre alkalmas viselet: (lehetőleg fehér) pamut póló, (lehetőleg sötét) pamut nadrággal. Testnevelés óráról kizáró viselet a napi utcai ruházat, különös tekintettel az olyan ruhadarabokra, amelyek megnehezítik a mozgást, ezért balesetveszélyesek, pl. farmer. A testnevelés órák sportcipőben látogathatóak, ami nem lehet a nap más szakában is hordott edzőcipő. Testnevelés órára nem alkalmas lábbeli viselet a bakancs, valamint a félcipő, csizma, papucs sem.(baleset veszély)


142 Az 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanítók véleményének figyelembe vételével és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A SNI tanulók értékelése A Nat-ban megfogalmazott minimum követelményhez viszonyítjuk az SNI tanulók teljesítményét. Az értékelés alapelve a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének megjelenítése az érdemjegyekben. Az integrált oktatásban részesülő SNI tanulók egy részének értékelése a specifikum súlyosságától függően a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának elveiben” lefektetett követelmények alapján történik. Amennyiben azt a sajátos helyzet indokolja, a szakértői bizottság javaslata alapján – az órákon való részvétel mellett – a tanuló felmenthető bizonyos tantárgyak értékelése alól. Félévkor és tanév végén osztályozó értekezletet tartunk, azaz szummatív méréssel értékeljük a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét. Félévkor és év végén is értékeljük, majd egy kifejezéssel minősítjük tanulóink magatartását és szorgalmát, továbbá lehetőséget adunk a tanulmányi, gyermekvédelmi és egyéb problémás esetek megbeszélésére. 5.16. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok kapjanak rendszeresen házi feladatot. A házi feladat a tananyag elsajátításának egyik módja. A helyi tanterv követelményei az irányadóak, ezen túlmenően csak a tanulók önkéntes vállalása esetén adható. A házi feladat, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészülés célja:  a tananyag elsajátításának elősegítése  a tanórán tanultak rögzítése  a tanultak gyakorlati alkalmazása  az új anyag előkészítése  motiváció, a tantárgyhoz tartozó érzelmi viszony kialakítása  a szülők tájékoztatása  önálló tanulás fejlesztése         

a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (internet és könyvtárhasználat) az önművelés igényének kialakítása a tanulói teljesítmény javítása a pontosság, a kötelességtudat, a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása a tanulási technikák kiépítése az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás


143  eszközeinek megismerése A házi feladat adásának alapelvei:  A szülőknek joguk van tanácsot kapni abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermeküknek az otthoni munkában.  A tanulóknak joga van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz.  A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus.  A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza (piros pont, részjegy, egész jegy stb.).  A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti.  A házi feladat tartalmát tekintve:  kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez, legyen differenciált, személyre szabott, individualizált,  legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató,  lehetőség szerint legyen választható,  legyen megfelelően előkészített,  az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, jelenthet intellektuális kihívást. Típusai: Írásbeli feladatok  egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése)  differenciált fejlesztést szolgáló feladatok  házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja Szóbeli feladatok:  a tantárgy jellegéből adódó feladatok Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíthetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat. A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a szülő számára is. Várt eredmények:  a tananyag elsajátítása, elmélyítése  a problémamegoldó képesség fejlődése  felkészítés az élethosszig való tanulásra A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi illetve tanítási szünetek alatti kikapcsolódását, fontos az egyenletes terhelés elvének megtartása. A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei:  Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Révkomáromi János Általános Iskola Pedagógiai Program 2015.

144  A fogalmazások minimális hosszát a szaktanár határozza meg (3-4. oszt.: fél oldal, 56.oszt.: 1 oldal 7-8. osztály 1 ½ oldal), ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat.  A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon.  A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk fel a tanulók figyelmét.  Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló, melynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak.  Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb idő álljon a tanuló rendelkezésére.  A különleges gondozást igénylő tanulók esetében ( SNI, BTM, HHH) a házi feladat mennyisége igazodjon a tanuló képességeihez és az aktuális fejlettségi szintjéhez.  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

5.17. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket, melyeket a munkaközösségek a helyi sajátosságok figyelembevételével konkretizáltak, pontosítottak - az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Az egyes tantárgyak ide vonatkozó részeit a tantervben jelöltük. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.  A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló 2-8. tanév végén „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha önhibáján kívül nem tudott megjelenni a javító-vizsgán, akkor szeptember 20-ig megteheti azt. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,


145  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.  Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.  Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.  A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.  A vizsgák időpontját, helyét az érintett tanulók szülei  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,  javítóvizsga, esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők alsó és felsős munkaközösségeinek szaktanárai állapítják meg. Különbözeti vizsgát akkor kell tenni a tanulónak,ha:  Más iskolából érkezett, és a helyi tantervtől eltérő rendszerben tanult és mások az iskola követelményei. Különbözeti vizsgában érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, idegen nyelv.  Kiemelten tehetséges tanuló gyorsító programban vehet részt, és adott tantárgyban évfolyamot vált.

Mellékletek: 2008. helyi tanterv 1-8. évfolyamok 2013. helyi tanterv 1-8. évfolyamok 2013. helyi tanterv enyhe értelmi fogyatékosok számára 1-8. évfolyamok


146 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁ-NOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje– azaz 2015. február ... napjától 2019. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2018/2019. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén e pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatóknak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.altisk-kutas.sulinet.hu - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola nevelői könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - belegi telephelyen  KIR felületén


147


148


149


RÉVKOMÁROMI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents