PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010 - 2015
TELEKI-WATTAY MŰVÉSZETI ISKOLA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM: 040046
2013 Pomáz, Templom tér 3.
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS
I.1. Alapvetés I.2. Célkitűzés, tanári öndefiníció I.3. A pedagógiai program fogalma, törvények, jogszabályok
II. AZ ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA II.1.Az intézmény adatai II.2. Kiinduló helyzet, háttérvizsgálatok II.3. Az iskola hatósugara, beiskolázási területe II.4. Alaptevékenysége, legfontosabb funkciói II.5. Rövid iskolatörténet II.6. Az iskola eredményei, hagyományai II.7. Az iskola szerepe a település életében
III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III.1. Személyi feltételek III.2. Tárgyi feltételek III.3. Anyagi, pénzügyi feltételek III.4. Az iskola nevelési alapelvei III.5. Az alapelvekből következő konkrét III.5.1. nevelési-oktatási célok III.5.2. művészeti nevelési célok III.5.3. általános nevelési célok III.5.4. oktatási célok III. 6. Egyéb feladatok és ezek összefüggései az oktatással III. 7. Kiemelt feladatok, a prioritás rendje, Kompetencia alapú nevelési-oktatási feladataink III. 8. Esélyegyenlőség biztosításának rendje
IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA
IV. 1. Szervezeti felépítés, vezetési struktúra IV. 2. Ellenőrzés, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés IV. 3. A vezetés működése vezetői tanács, KT, szakszervezet, iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, tanszaki munkaközösségek IV. 4. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei IV. 5. Tantárgyi struktúra, a képzés teljes szerkezeti, pedagógiai szakaszolása IV. 6. Tantárgyi óraszámok IV. 7. Iskolai óraterv IV. 8. Alap- és többletszolgáltatások rendje és feltételei IV. 8. 1. Tehetséggondozás IV. 8. 2. Tehetségkutatás IV. 8. 3. Versenyeken, találkozókon való részvétel IV. 8. 4. Könyvtár és kottatár szerepe és használata IV. 9. A tanulók értékelésének rendje IV. 9. 1. Elvei, célja IV. 9. 2. A felsőbb osztályba lépés kritériumai IV. 9. 3. Osztályfolytatás kritériumai IV. 10. A kották, tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei IV. 11. Az iskola kapcsolatai IV.11.1. Az iskola használóival IV.11.2. A település intézményeivel IV.11.3. Szakmai szervezetekkel IV.11.4. Külföldi kapcsolatok
V. HELYI TANTERVEK (Mellékelve) KLASSZIKUS ZENE I. KLASSZIKUS ZENE II. NÉPZENE JAZZ ZENE SZINMŰVÉSZET TÁNCMŰVÉSZET KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET V.1. A Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészeti Iskolában használatos tantervi programok
VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK VI.1. A program érvényessége VI.2. Módosítási eljárás VI.3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa VI.5. Nyilvánosságra hozatal módja
I. BEVEZETÉS I.1. Alapvetés “A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat.” (Neuhaus) A kultúra szó nem egyszerűen a zene, irodalom, képzőművészet, színház stb. gyűjtőneve, hanem a latin "colore" szóból származik, mely eredendően a föld megművelését, az elvadulástól való megóvását jelenti. Ha nem ültetjük el a kultúra magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint a kertbe az első jó magot vetni? I.2. Célkitűzés, tanári öndefiníció A világ a maga meztelen valóságában kíméletlen, erőszakos, hangos és rombolóvá válik, ha nem tudjuk szembeszegezni vele a humánumot, a szépet, a jót, s mindazt, amit értékként őriz az emberiség évezredek óta. Hinnünk kell abban, hogy a művészet, mint a szépség közvetítője, szellemi tápláléka lehet egyre több embernek. Éppen ezért nem mondhatunk le a kultúra emberformáló erejéről. Ezt a célt megvalósítani nem könnyű. Önálló életünk kezdetén, 1992 őszén azt a célt tűztük magunk elé, szeretnénk, ha Pomáznak olyan művészeti iskolája lehetnénk, melynek van arca, karaktere, ami élesztőként működik a település életében, ami segíteni tud a település jó hírének, hírnevének erősítésében. Ahová szívesen járnak a gyerekek, ahol szívesen dolgozik az ott tanító tanár, amire érdemes odafigyelni a kívülállónak, amely szakmailag eredményes tud lenni. I.3. A pedagógiai program fogalma, törvények, rendelkezések, jogszabályok A pedagógiai program a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét. Az iskola stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanulástanítás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet paragrafusai rendelkeznek az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának elkészítéséről, tantervi programjának bevezetéséről. A legutóbbi 2003 évi LXV tv.48.§ 8. bekezdése világosan felsorolja az intézménytípusunkra vonatkozó tartalmi előírásokat.
1993. évi LXXIX. tv. 10.§ (3) bekezdése kimondja, hogy: " A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.".... " nemzeti ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön"(pl. nemzetiségi zene, tánc) Figyelemmel kell lenni (13.§) a szülő jogaira (pl. szabad iskolaválasztás) és a pedagógus jogaira ill. kötelességeire (19.§). A művészetoktatási intézmények vonatkozásában fontos dokumentum a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról. A fenti jogszabályi háttér figyelembevételével készült iskolánk pedagógiai programja, és az azóta történt módosítások figyelembevételével a jelenlegi felülvizsgálata és kiegészítése. Összegezve, a program figyelembe veszi: a közoktatásról szóló – többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvényt, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 11/1994.(VI.8.) és annak módosítását, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998-as MKM rendeletet, és annak 32/1999.(VIII.18.)OM. rendelettel történt módosítását, a Pest Megyei Önkormányzat Közoktatás fejlesztési tervét, Pomáz Város Művelődési és Oktatási Koncepcióját, Pomáz Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programját az önkormányzat intézkedési tervét, az önkormányzat az intézményre vonatkozó határozatait, az intézmény alapító okiratát, annak legutóbbi változásait, tanulók és szülők jogos igényeit, társadalmi és települési elvárásokat. Épít: az iskola hagyományaira, a települési oktatási intézmények együttműködésére, a tantestület szakképzettségére, hivatástudatára.
II. AZ ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA
II.1. Az intézmény adatai Neve: Székhelye: Fenntartó: Jogállása: Gazdálkodása: Alaptevékenysége:
Alapítás éve: Igazgató:
Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2013 Pomáz Templom tér 3. Pomáz Város Önkormányzata önálló jogi személy részben önálló alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, színművészeti, táncművészeti, iparművészeti ágakon 1992 Ásztai Csabáné
képző-
és
II. 2. Kiinduló helyzet, háttérvizsgálatok A hangszer- és énektanítás egyidős a közoktatással, évszázados hagyományokra tekint vissza. Magyarországon a 30-as évek nagy munkanélkülisége idején néhány zeneakadémiát végzett kiváló művésztanár vidéki városokba ment és "iskolateremtő" szerepe lett. (Kalmár Mihály Pápa, Bodon Pál - Kecskemét, Hermann László - Székesfehérvár) A kezdeti magánoktatást előbb a zeneoktatói munkaközösségek, majd azokat fokozatosan háttérbe szorítva központilag szervezett zeneiskolák váltották fel. 1951-ig a teljes körű államosításig 13-15 városi zeneiskola működött az országban. Igazán kiterjedt, az egész országot behálózó intézményrendszerré csak az 1970-80-as évekre fejlődött. A rendszerváltozást követően a polgárosodó Magyarországon egyre nagyobb igény mutatkozott a művészeti nevelés iránt. Sorra nyitották kapuikat a nem csak zeneművészeti ágon oktató intézmények. Ma több, mint 800 művészeti iskola működik az országban, a növendéklétszám 290 000 fő körül mozog. Zeneművészeti ágon 128 000, más művészeti ágakon 160 000 diák tanul. Az 1985-ös oktatási törvény (13.§ (2) d.) a nevelési-oktatási rendszer intézményei között tartja számon a zeneiskolát. A törvény alapfokú oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezései minden intézményre kötelezőek, ugyanakkor - mint eltérő iskolatípussal - külön cím alatt is foglalkozik az alapfokú művészetoktatással. (144.§ -149.§) A törvényi rangú szabályozás stabilizálta az iskolák helyzetét, a művészeti iskolák az általános iskolákkal egyenrangú intézményekké váltak. Az 1993-as közoktatási törvény folytatása és kiterjesztése az oktatás liberalizálását kijelölő és segítő útnak. A közoktatásról szóló törvény átfogó módosítása (1996 és 2003) számos kérdésben lényeges változásokat eredményezett a közoktatás rendszerét meghatározó jogi kérdésekben.
Megváltozott a tartalmi irányítás rendszere, az intézmények működésének paraméterei,
a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai, a feladatmegosztás az intézmények és a fenntartók között, a miniszter jogosítványai, a tanulói és szülői jogok. A program készítése előtt kérdőívekkel megkerestük az iskola „használóit”, a szülőket, növendékeket és tanárokat. Ezek összegzéséből, feldolgozásából, és elemzéséből vált világossá a kiinduló helyzet, melynek ismeretében fogalmaztuk meg céljainkat és feladatainkat. Pomáz 15 000 lakost számláló kisváros, Budapesttől északra helyezkedik el a Pilis hegység kapujában. Tipikusan agglomerációs település, a munkaképes lakosság nagy százaléka nap, mint nap Budapestre ingázik. A főváros közelsége, a jó közlekedés miatt a lakosság lélekszáma és egyben az iskoláskorúak száma is folyamatosan növekszik. Az itt élők foglalkozás szerinti megoszlása igen széles skálán mozog a munkanélkülitől az egyetemi professzorig. Valószínű e tényeknek is köszönhető, hogy rendkívül nagy az igény a zenetanulás, a művészeti nevelés iránt. Ennek köszönhetően döntött úgy Pomáz Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, hogy 1992. szeptember 1-jétől megalapítja a Pomázi Zeneiskolát. 2004 szeptemberére értük el azt a célt, hogy - a fenntartó önkormányzati testület határozatának köszönhetően - komplex iskolává válhattunk a színművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ágakon történő képzés elindításával. Az iskola neve 2006 szeptember 1-jétől Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
II.3. Az iskola hatósugara, beiskolázási területe Elsősorban Pomáz település iskoláskorú - 6-22 éves - gyermekeit fogadjuk. A szomszédos Csobánka községben – a két önkormányzat hivatalos megállapodása révén – 1998. szeptember 1. és 2005 augusztus 31. között - a csobánkai tagozat önállósodásáig kihelyezett tagozatot működtettünk. Az iskola hatósugara elsősorban a Pilis völgye mikrotérségre terjed ki. Csobánka, Pilisszentkereszt művészetoktatás iránti igényeit elégítette ki az elmúlt évek során, de országos hírű jazz tanszakunk távolabbi településekről is vonzotta az érdeklődőket. A gazdasági problémák miatt meghozott fenntartói döntések, a nem pomázi állandó lakhelyű jelentkezők számára a továbbiakban csak az önkormányzati rész átvállalásával teszik lehetővé az iskolánkba történő beiratkozást. II. 4. Az iskola alaptevékenysége, legfontosabb funkciói Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. Munkánk központjában a gyermek személyiségének fejlesztése áll a zene, a tánc, a képzőművészet és a színművészet segítségével. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőképességeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, nemzeti értékek megőrzésében, különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Meggyőződésünk, hogy a XXI. századi ember számára is
meghatározó fontosságú, hogy elsajátítsa azt a látásmódot, megtapasztalja azt az életérzést, amellyel a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad fejlődésének teret adva új értékeket teremteni képes. Ezzel művelt, nyitott, tevékeny, alkotó ember megszületését segíti elő. Az intézmény - művészetoktatási intézmény lévén - elkötelezi magát az abszolút művészeti értékek minőségi közvetítésére mind a tanórákon, mind az intézmény falain kívül. A felvett növendék részére - az egyéni órák során - személyre szabott, egyéni léptékű fejlesztési formát alkalmaz. Ez, valamint a kompetencia alapú szemlélet, - mely munkánk során a mindennapokban jelen van - lehetővé teszi a növendékben rejlő tehetség és zenei ízlés maximális kibontakozását, a hátrányos helyzetű növendékei részére lehetőséget biztosít az együttesben történő közös tevékenykedésre, mely egész további életére kihatva alapot ad a szabadidő igényes eltöltésére. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja Az iskola alapfeladata, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Neveljen az értékes művészet szeretetére, az arra alkalmas növendékek felkészítse szakirányú továbbtanulásra. Az iskola legfontosabb funkciói:
Képességfejlesztés, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzése és gyakorlása az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása. Az iskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett,
a zene megszólaltatásához szükséges – hangszeres és énektechnikai - ismeretek átadására, a zenei tevékenységek tudatosítására,
a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.
a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására, a tánc segítségével
egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelésre,
drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, színházi előadások elemzésére, értékelésére, megvalósítására.
II.5. Rövid iskolatörténet A zenetanítás szervezeti formája a múlt századfordulón alakult ki Pomázon. A jobb módú polgári családok gyermekeit a házhoz járó, zenélni tudó személyek tanították. A szervezett zeneoktatás első kezdeményezője Pápai László karnagy, zeneszerző, a pomázi dalárda vezetője és a helyi kulturális élet felpezsdítője volt, aki 1915-ben kérte fel Gráf Kálmánné zongora és hegedű tanárnőt (aki emellett nyelveket is tanított), hogy a községben a zenetanulás iránt érdeklődő fiatalok oktatását ellássa. Az 1963-as év jelentette az igazi fordulópontot, ugyanis a Pest megyei Tanács Művelődési Osztálya ebben az évben rendelkezett, a megye immár ötödik állami zeneiskolájának megalakításáról Szentendre központtal. A szentendrei központhoz tartozott három fiókiskola: (eleinte mindössze néhány növendékkel) Dunabogdány, Tahitótfalu mellett Pomáz is. Pomáz Képviselőtestülete 1992. május 26-án kelt 62/1992./V.26/sz. határozatával hívta életre az önálló zeneiskolát. Az önkormányzat 2004. augusztusban kelt döntésének köszönhetően vált lehetővé a tánc-, szíművészet, képző- és iparművészeti ágak bevezetése. Intézményünk 2004 szeptember 1-je óta mind a négy művészeti ágat oktató komplex művészeti iskola.
II.6. Az iskola eredményei, hagyományai A Teleki-Wattay Művészeti Iskola bizonyos szempontból új, bizonyos szempontból nagy hagyományokkal rendelkező iskola. Önálló iskolaként 1992. szeptember 1 óta működik. Az azóta eltelt időben több, mint 25 növendékünk folytatta tanulmányait zeneművészeti szakközépiskolában, illetve főiskolán. Országos, megyei tanulmányi versenyen eredményesen szerepelt 23 növendék. Már az alakulás évében bekapcsolódtunk, és aktívan közreműködünk a Zene- és Művészeti Iskolák Országos Szövetségében (MZMSZ). Tagjai vagyunk a Kórusok Országos Tanácsának (KOTA) és az Európai Zeneiskolák Szövetségének. (EMU)
Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakain lehetőség nyílik a művészetek iránti elkötelezettség erősítése, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erősítésére. Az alapfokú művészetoktatás mindhárom ágazatáról (zene-, táncművészet, báb- és színjátszás és képzőművészet) elmondható, hogy fő arculata az életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket maximálisan figyelembe vevő kompetenciafejlesztés, illetve a tehetséggondozás. Intézményünk különböző szakjain pedagógusaink az egyéni óráktól, a kis csoportos foglalkozásokon át a nagyobb lélekszámú osztályokig, együttesekig a legkülönfélébb kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek. Az egyes művészeti ágakra jellemző tanítási formák: Zeneművészet:
egyéni órák: hangszeres főtanszakos növendékek számára „A” tagozaton heti kétszer 30 perc, „B” tagozaton heti kétszer 45 perc, második hangszeres növendékek számára heti egyszer 30 perc keretén belül. A főtárgy-tanár a növendékkel meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülve, képességeit, egyéniségét, habitusát megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktálhat. A kompetenciák fejlesztésére, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedően alkalmas. kiscsoportos foglalkozások:
kamarazenei foglalkozások (2-től maximum 15 főig), heti egyszer 45 perc. A hangszer-együttes tagjai számára a kamarazene-tanár képességeiknek megfelelő darabokat válogatva készíti fel őket a szereplésekre, megmérettetésekre (megyei, regionális, országos találkozók, versenyek). A csoport tagjai egymást ösztönzik, közös érdeklődési körük, céljaik miatt barátságok szövődhetnek. A növendékek megtapasztalhatják, milyen felemelő érzés, mikor közös cél érdekében együtt dolgoznak, és a munka meghozza gyümölcsét, legyen az akár a tanár dicsérő szava, akár a közönség elismerő tapsa, akár egy találkozón, vagy versenyen elért helyezés, díj. Ezáltal a növendékek szociális kompetenciáinak fejlesztése kiemelt szerephez jut.
szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák (az alapfokú művészetoktatásban is lehetőség nyílik csoportbontásra), heti kétszer 45 perc. A csoportbontás adta lehetőségeket kihasználva az egyes évfolyamokon egymással
párhuzamosan több osztály is működhet. „B” tagozaton a tananyag szerves részét képezik a szakközépiskolai felvételi feladatsorai, valamint a felvételire való célirányos felkészítés. Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása által a tanulók művészeti-esztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztése kerül kiemelten fókuszpontba.
nagycsoportos foglalkozások:
zenekari órák, kórus, nemzetiségi együttesek, vonószenekar heti kétszer 45 perc. A Vegyeskar és a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar intézményünk jelenlegi és hajdani növendékeit egyaránt tagjai között tudhatja. Büszkék vagyunk arra, hogy a tanulók számára a szabadidő eltöltésének eme kulturált, egyéniség- és közösségfejlesztés szempontjából egyaránt kiemelkedő, rendkívüli módját tudjuk biztosítani.
A Vegyeskar és a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar lehetőség szerint évenként négy alkalommal ad koncertet, amin bemutatják a félév alatt megtanult darabokat. A kisebb együttesek lehetőség szerint évenként egy- két alkalommal adnak hangversenyt
Táncművészet, társastánc
csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés pármunka
Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések, találkozók, versenyek. Színművészet, drámajáték
csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: kooperáció, differenciálás.
Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések, találkozók, versenyek. Képzőmúvészet
csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: kooperáció, differenciálás.
Az iskolai élet egyéb tevékenységformái:kiállítások, versenyek.
Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések kiállítások iskolai ünnepélyek, hagyományos iskolai rendezvények találkozók, versenyek koncert- és színházlátogatás nyári táborok A szinte mindenre kiterjedő iskolai tevékenység mellett azonban a diákok személyiség- és közösségfejlődésére még számtalan iskolán kívüli tényező hat: lakókörnyezet, baráti kör, média, internet. A gyermekek és diákok személyiség fejlődését a fentieken túl alapvetően meghatározza a családi környezet. Ennek a nélkülözhetetlen közösségnek a megismerése mindennél fontosabb az óvónők, az osztályfőnökök, a tanítók/tanárok és a gyermekekkel kapcsolatba kerülő nevelők számára. Napjainkban egyre több az olyan család, amely sok negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának folyamatában a korábbiaknál még nagyobb szerep hárul a nevelési-oktatási intézményekre. Hagyományt teremtettünk:
Pomázi Zenés Gyermekszínház, Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar, Magyar Kultúra Napján tanári hangverseny, Dunakanyar Ifjúsági Fúvószenekari Találkozó, Országos Szaxofonos Verseny, Országos Tekerős Találkozó, Reneszánsz Vígasság, Adventi hangverseny a római katolikus templomban, Pomázi Kórustalálkozó megrendezésével.
Az iskola céljait is segítő Testvérmúzsák Alapítvány gondozásában rendszeresen működik a Testvérmúzsák Galéria kiállítás-sorozata, az évenként megrendezésre kerülő, népszerű zenés farsangi jótékonysági bál, az ország különböző részeinek megismerését is szolgáló 100-120 gyermek befogadásával megszervezett nyári művészeti tábor, a Pomázi Zenés Gyermekszínház.
II.7. Az iskola szerepe a település életében
Az iskola jelentős szerepet tölt be a város kulturális és közéletében. Rendszeres kapcsolatunk van a település intézményeivel, óvodákkal, iskolákkal, Művelődési Házzal, Idősek Klubjával, az egyházakkal és a nemzetiségi egyesületekkel, klubokkal. Sok alkalommal és szívesen vagyunk jelen aktív közreműködőként eseményeiken.
III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III.1. Személyi feltételek Az iskola a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a fenntartó Pomáz Város Önkormányzatának rávonatkozó rendelkezéseinek megfelelően alakítja növendék és tanári létszámát. A gazdasági nehézségekből adódó megszorító intézkedések miatt jelentős változtatásokat kellett 2004 nyarán végrehajtanunk. Jelen tanévben (2009/2010) az engedélyezett és beiratkozott tanulók létszáma 420 fő. Engedélyezett tanári álláshely: 23,5 Engedélyezett egyéb (technikai) álláshely: 3,75 Összesen: 27,25 álláshely III.2. Tárgyi feltételek Az intézmény 2002 augusztus 1-jétől a Kincstári Vagyonigazgatóság és Pomáz Város Önkormányzata között létrejött MEGÁLLAPODÁS-nak köszönhetően, szép környezetben, önálló épülettel rendelkezik, ami nagyban segíti a szakmai előrelépést. 2004 szeptember 1jétől nyithattunk a tárművészeti ágak – tánc, színjáték, képző- és iparművészetek – irányába. A tanításhoz a legszükségesebb eszközök és hangszerek rendelkezésre állnak, de minőségük nem minden esetben megfelelő. A helyi program megvalósításának feltétele, hogy az egyes tanszakok oktatásához szükséges hangszerek, eszközök, felszerelések rendelkezésre álljanak. III.3. Anyagi, pénzügyi feltételek Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az 1995. évi 158. sz. rendelet, valamint az aktuális évre szóló költségvetési törvény határozza meg a tervezési, beszámolási szabályokat, paramétereket, melyek szerint a finanszírozási és gazdálkodási munka folyik az oktatási intézményekben.
Minden iskolának alapvető érdeke, hogy működőképességét fenntartsa, ami az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásai közepette egyre szélesebb tájékozódást és tudást igényel a piac, a marketing, az innováció és a menedzser-szemlélet tudományainak köréből az iskolák vezetőitől. Egy iskola erőforrásai nem kizárólag a költségvetésben biztosított pénzforrásokat jelenti. Jelenti a különböző pályázati forrásokat, a szponzori támogatások elnyeréséből származó jövedelmet és szerencsés esetben a saját anyagi javakkal való jó gazdálkodás hozadékát. A lényeg, mint minden munkában a kellő körültekintéssel elvégzett tervezés, a megfelelő célok kitűzése, a szervezés, minél több aktív erő megnyerése (tanárok, szülők, tanulók).
Az országgyűlés a mindenkori éves költségvetési törvényben határozza meg a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, valamint a normatív költségvetési hozzájárulások címeit, összegeit. Az 1993. évi közoktatási törvény és az azt követő átfogó módosítások (1996, 1999, 2003) meghatározzák a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáit. A finanszírozás kérdései ezekkel az elképzelésekkel próbálnak harmonizálni. A magyar költségvetés pénzeszközöket biztosít a művészeti oktatás-nevelés céljaira. Ezt igyekezik kiegészíteni a helyi önkormányzat a szükséges mértékben. A szülők Pomázon a törvényben meghatározott legmagasabb mértékű térítési díjat fizetik. E három összetevő és az évközi rendszeres pályázati források keresése és megtalálása biztosítja szakmai munkánk fedezetét. A hatáskör és a finanszírozás rendszerében tisztázni kell az iskola és az iskola igazgatójának feladatait és jogosítványait. A város önkormányzata ezen a területen változtatást hajtott végre, 2005. január 1-jétől részben önálló gazdálkodói jogkörrel rendelkezünk, megállapodást kötöttünk a Nevelési Oktatási Intézmények Koordináló Szervezetével (NOIKSZ) e feladataink ellátásának módjáról. Tudomásul vesszük, hogy a fenntartó csak a törvényben előírt minimális óraszámokat finanszírozza szakonként és évfolyamonként. A főtárgy, a kötelező elméleti és kötelező gyakorlati foglalkozások óraszámait, a B-tagozatos, a felvételire készülő és sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges óraszámokat a költségvetés készítésének időszakában évente egyeztetjük. III.4. Az iskola nevelési alapelvei Pedagógiai konszenzusra törekedtünk és bizonyos alapértékekben közösek vagyunk. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a humán értékek - az IGAZ, a SZÉP, a JÓ és a SZENT - közvetítése közös célja művészeti iskolánknak. Ezeken túl mindannyian közvetítjük a szabadságot, a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet, az önismereten alapuló egészséges öntudatot, a munka szeretetét, az igényességet és szakszerűséget, a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát.
III.5. Az alapelvekből következő konkrét célok III.5.1. Nevelési-oktatási célok
A művészetoktatás lényege, a humán értékek közvetítése, célja az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel hozzájárulni a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához, fejlesztéséhez.
III.5.2. Általános nevelési célok
A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, színművészetben, képző- és iparművészetekben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés, az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, az iskolahasználók, illetve pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének erősítése, a kompetencia alapú oktatás használata, nagyobb esélyegyenlőség biztosítása. Operatív céljaink: Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében: az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban egyaránt.
A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása,
a tanulás és munkafegyelem megőrzése, a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, komplex személyiségfejlesztő módszer alkalmazása.
Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében: a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, a szép és kulturált környezet iránti igény…) figyelembe vétele. A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: a szociális hátrányok kompenzálása, kreativitásfejlesztés, továbbtanulási esélyek növelése. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása érdekében: újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása (pl. témahét, három hetet meghaladó művészeti projekt, moduláris oktatás).
Céljaink eléréséhez - az oktató- nevelő munkák során - a következő feladatokat rendeljük hozzá: Növendékeinket a képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell eljuttatni. A tanítási órák művészi légkörének megteremtése. Növendékeink szociális-életpálya (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák; szociális és állampolgári kompetenciák) kompetenciáinak fejlesztése. Növendékeink esztétikai-művészeti tudatosságának és kifejezőkészségének fejlesztése. A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell megtalálni. Művészetoktatásunkban mindig a végcélból kell levezetni a kiindulási pontot. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása. A személyre szóló feladatok meghatározása, differenciálás. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. Érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok kialakítása. Képviseljék növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Az analizáló képesség fejlesztése tanulóink minél magasabb szintű, komplex teljesítmény nyújtása érdekében. A figyelem időtartama tartóssága érdekében változatos, érdekes technikák kidolgozását és alkalmazását. Ismerjék a tanárok a családból hozott pozitív hatásokat, amelyek tovább fejlesztése mindennapos feladata a növendékek zenei, művészeti nevelésében.
A tanulók akarati tulajdonságait, motiváltságát szükséges rendszeresen nyomon követni a fejlődés érdekében. A művészetoktatás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, melyhez tanáraink részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás és intuíció szükséges. Rendszeres értékelés, önértékelés. Rendszeres igényfelmérés. Feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása. Többirányú művészeti alapkészségek kialakítása.
Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen végzett elégedettség-vizsgálat eredményei, valamint a minőségirányítási programunkban meghatározott mérések a fentiek teljesülését igazolják.
III.5.3. Oktatási célok Az iskola feladata, hogy megismertesse, megszerettesse, megtanítsa a művészeteket, a szakmai alapokat elsajátítassa. Ezen kívül a műveltség megalapozása, igényesség és ízlés fejlesztése, a biztos értékrend kialakítása, fő céljaink közé tartozik. A gyermekek általános- és középiskolai elfoglaltságaik mellett csak nagyon jól szervezett, minőségileg kifogástalan művészetiskolai órákra tudnak járni, „így éri meg nekik és szüleiknek”. Képesek vagyunk közösséget teremteni a művészetek által: a kórusok, zenekarok, a kamarazenei, képzőművészeti és tánccsoportok, a zenés színjátszás mind ezt a célt szolgálják. A közösség nem csak az iskolán belül, hanem a város életében is fontos szerepet játszik.
Ezen belül részletezve az alábbiakban: A képességek fejlesztése: hallás, látás, mozgás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, memória és fantázia, előadói és manuális készség, a stílusok, karakterek iránti érzékenység kialakítása. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett művészeti ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A műszavak és jelentésük megismertetése. A szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei és művészeti stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom, zenetörténet és művészettörténet nagy korszakainak, nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs művészetek befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra, színház- és tárlatlátogatásra nevelése. Az értékes zene, irodalom, tánc, képző- és iparművészet megszerettetése. A növendékek ízlésének
formálása. A tanulók életkorának megfelelő művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A művészeti élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a művészeti életben. Tehetséggondozás. A művészeti pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban, tánccsoportokban, színjátszó-körökben történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás. Nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, utánzás, magyarázat, megfigyelés, gyakorlás, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele. Mindezek érdekében a különböző művészeti ágak módszereinek átvétele.
Gondolkodásfejlesztő eszközök: összefüggések önálló felfedezésére nevelés,
az asszociációs gondolkodás fejlesztése.
Ösztönző eszközök: megerősítés, dicséret, biztatás, előadások, hangversenyek, jutalmazás.
III.6. Egyéb feladatok és ezek összefüggései az oktatással
Személyiségfejlesztés, közösségépítés a művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatásban növendékeink személyiségének és ezzel együtt személyes, szociális és esztétikai-művészeti kompetenciáinak fejlesztése az egyéni órák adta lehetőségeknek köszönhetően maximálisan megvalósítható. Iskolánkban a művészeti ágakból adódóan csoportos (színjátszó-, képzőművészeti-. tánc-, kamaracsoportok, zenekarok) órák is vannak. Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A művészeti képzés során végzett közös zenélés, tánc és drámajáték az alkotás öröme, mindmind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bír. A foglalkozások, előadások során a tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok, irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, melyek a zeneművészetben és a táncművészetben ötvöződnek Megtapasztalják a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megértik, hogy az alkotás, a zene, a tánc a legértékesebb emberi alapképesség. A tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége formálódik. A fellépések biztosításával olyan pozitív élményekhez jutnak, melyek alakítják emberi tulajdonságaikat és fejlesztik az eredményes szereplés összetevőit. Az együtt muzsikálás élménykeltő hatásával tovább fejlődik tanulóink közösségi magatartása, jelleme. Ennek lehetősége minden tanszakra kiterjed, kamaraprodukciók formájában is. A tanítás során használt eszközök tiszteletével fejlődik a növendékek figyelme és fegyelme, kötelességtudata, valamint a rendszeresség és pontosság iránti igénye. Fejlődik az akarati alkotó-alakító cselekvőképességük, identitásuk, erősödik a közösséghez való kötődés, ennek érdekében több kamaracsoportot, zenekart működtetünk. Iskolánk fontos szerepet vállal a város kulturális életében. Évente 50-60 alkalommal veszünk részt nyilvános szerepléseken, hangversenyeken, ünnepségeken, közösségi rendezvényeken. A művészetoktatás fontos ”terméke, hozadéka” az órákon, próbákon megszülető művészeti érték, melyet igyekszünk közvetíteni tanáraink és növendékeink segítségével a város és a tágabb közösségek részére. Szeretnénk iskolánkat településünk művészeti centrumává fejleszteni. Cserekapcsolatokat létesítünk hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. 1999 októberében testvérkapcsolatot kötöttünk az újvidéki Josip Slavensky Zeneiskolával. Aktívan veszünk részt városunk testvér-kapcsolatainak ápolásában, zenekaraink többször tettek látogatást és hangversenyeztek Németországban, OberhausenRheinhausenben. 2000 óta sikeres pályázatoknak köszönhetően nemzetközi együttműködésekben - a legkülönbözőbb típusú európai iskolákkal - közös projektek kidolgozásában veszünk részt a
SOCRATES/COMENIUS program támogatásával. Összesen 14 országgal vagyunk kapcsolatban.
III.7. Kiemelt feladatok, a prioritás rendje Kiemelt feladatunknak tekintjük az itt élő nemzetiségek hagyományőrzésének támogatását, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a tehetség, képesség kibontakoztatását, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
Kompetencia alapú nevelési-oktatási feladataink Alapvető feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését: Személyes kompetenciák: - kreativitás, - gondolkodásfejlesztés, - önismeret, önértékelés, - reális énkép, - döntéshozatal és döntésképesség, - felelősségvállalás, - problémamegoldó képesség, - koncentráció képessége, - kritikai szemlélet, - kommunikációs képesség, - kottaolvasás, - ritmusérzék, - biztos hangszerkezelés, - zenei ismeretek biztos birtoklása. Ételpálya/szociális kompetenciák: - érzelmi intelligencia, - empátia, - tolerancia, - kooperáció képessége, - kompromisszumkészség, - pozitív munkaszemlélet, - szabálykövetés, - színpadképesség, - személyes higiénia, - önfegyelem, - önszabályozás. Esztétikai-művészeti kompetenciák: - értékteremtő képesség, - kritikai szemlélet kialakítása, - elemző képesség, - alkotni vágyás,
-
a művészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása és átadása, önkifejezés, nyitottság, korstílusok, stílusjegyek ismerete és felismerése.
III. 8. Esélyegyenlőség biztosításának rendje
Az esélyegyenlőségi terv alapcélja a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése és az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára konkrét célok és intézkedések megfogalmazásával. A Teleki-Wattay Művészeti Iskola tantestülete egyhangúan kinyilvánítja, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévő, illetve kapcsolatba kerülő új tanulók számára biztosítja az esélyegyenlőséget. a) a felvételi eljárás során, b) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételénél (hangszer kölcsönzés, könyvtárkottatár használata, választható tantárgyak), c) a teljesítmények értékelésénél.
Tantestületünkben dolgozik 1 fő pszichológus végzettséggel is rendelkező pedagógus.
Az iskola tanulóinak létszáma jelenleg 420 fő. Hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a tanulókat,
akik csonka családból származnak, akiknek szülei csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, akiket a jegyző védelmében vett, akik rendszeres segélyben részesülnek, akik fogyatékkal, vagy részképességekkel élnek.
Halmozottan hátrányos helyzetűnek mindazokat, akikre a fentiek közül több kritérium is érvényes. Térítési díj mérséklést biztosítunk számukra főtárgy tanáruk javaslata alapján. Akiknek szülei csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek Korrepetíciós és egyéni fejlesztési lehetőséget biztosítunk számunkra. Jegyző által védelmében vett tanulók
Teljes térítési díj mentességet élveznek. Rendszeres segélyben részesülők Teljes térítési díj mentességet élveznek. Fogyatékkal élők Térítési díj mérséklést, korrepetíciós és egyéni fejlesztést lehetőséget biztosítunk számukra.
IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA IV.1. Szervezeti felépítés, vezetési struktúra
Igazgató
Igazgatóhelyettes
Iskolatitkár
Tanszakvezetők
Tanárok
Technikai személyzet
IV.2. Ellenőrzés, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés Az iskolában folyó szakmai munka ellenőrzése éves ellenőrzési terv szerint folyik, részletezése az Intézményi Minőségirányítási Programban található. (IMIP) Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai a tanszakvezetőkből álló Iskolavezetés, a Közalkalmazotti Tanács, a Szakszervezet, a Diák Önkormányzat, a Szülői Munkaközösség és az Iskolaszék. IV.3. A vezetés működése Az iskolát az igazgató irányítja, akit egyszemélyi felelősség terhel az iskolában folyó nevelőoktató munka szakszerűsége, az iskola gazdálkodása és törvényszerű működése, valamint fegyelmi rendje vonatkozásában. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Képviseli az iskolát. Az igazgató feladata többek között: a nevelőtestület vezetése,
a nevelő-oktató munka irányítása, a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntések előkészítése, ezek végrehajtásának szakszerű ellenőrzése, a jóváhagyott költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, együttműködés a szülői szervezettel, a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatás megszervezése.
Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes és az iskolavezetés segíti. Az iskolavezetés tagjai: a tanszakvezetők, és a KT elnöke. Az iskolavezetés havonta meghatározott program szerint, a DÖNK és az Iskolaszék évente ülésezik. A többi fórum aktuális ügyek esetén tanácskozik. A hangszeres és elméleti képzést kilenc tanszakvezető fogja össze. Szakmai kérdésekben az igazgató irányításával a tanszaki munkaközösségek végeznek döntés-előkészítő feladatokat. Javaslatokat tesznek az éves programra vonatkozóan. A tanszakvezetők kötelessége a – nemzetközi és országos – szakmai történések naprakész követése és továbbadása. Az iskola nevelőtestülete, 36 alkalmazott tanár szakok szerint: Zongora: 5 fő Harmonika: 1 fő Fafúvó: 6 fő Rézfúvó: 2 fő Ütő: 1 fő Vonós: 3 fő Gitár: 2 fő Népzene: 4 fő Szaxofon: 1 fő Szolfézs, ének: 4 fő Jazz: 4 fő képzőművész:2 fő színművész: 1 fő Végzettség szerint: Egyetemi végzettség: 7 fő Főiskolai végzettség: 29 fő Több szakos: 5 fő
IV.4. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei (11/1994. MKM rendelet 17-19-28 §-ok alapján) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amelyik javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti megállapodás alapján - a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja [az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, a továbbiakban: vendégtanuló] (Pl. gyógykezelés, vagy nyelvtanulás idején).
A tanuló átvételére – más művészeti iskolából - a tanítási év során bármikor lehetőség van. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
IV.5. Tantárgyi struktúra, a képzés teljes szerkezeti, pedagógiai szakaszolása ZENEMŰVÉSZETI ÁG Klasszikus zene Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, gitár, zongora, orgona, harmonika, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. Vokális tanszak: magánének Népzene Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, duda, klarinét/tárogató, citera, tambura, koboz, tekerő. Vokális tanszak: népi ének. Jazz zene Hangszeres tanszakok: jazz-basszusgitár, jazzbőgő, jazzdob, jazzgitár, jazz-harsona, jazzszaxofon, jazz-trombita, jazz-zongora. Vokális tanszak: jazzének. Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zenei-ismeretek, népzenei ismeretek, jazz-elmélet. Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus, történeti táncok, egyházzene. Egyéb tanszak: kamarazene. Képzési idő: Az alapfokú művészetoktatási intézmény 12 évfolyamos intézmény. A képzési idő az adott hangszer sajátosságainak és a gyermek fejlettségének megfelelően 10 és 12 év között változó.
A képzési idő három szakaszra tagolódik: Előképző
Alapfok
Továbbképző
2 év
4-6 év
4 év
(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.) „A" tagozaton 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, népzene) 2+8 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, nagybőgő)
2+6 évfolyam (szaxofon, jazz-zene, brácsa) 1+6 évfolyam (magánének) „B" tagozaton A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, népzene) (3)+7 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, nagybőgő) (3)+5 évfolyam (szaxofon, jazz-zene, brácsa) (2)+5 évfolyam (magánének) Elmélet és egyéb főtanszakok "A" tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs) 2+6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (kamarazene) "B" tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak)
Megjegyzés: A kiemelkedő képességű és szorgalmú növendék számára lehetőség a „B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendékek magasabb szinten való felkészítését a szakirányú továbbtanulásra. A felvételit megelőző évben és a felvételi évében a nem zongora szakos tanulók részére heti 30 perc kötelező zongora foglalkozást biztosítunk.
IV.6. Tantárgyi óraszámok
"A" ÉS "B" TAGOZAT, 2+10 ÉVFOLYAMOS (HOSSZÚ) TANSZAKOK A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) A korrepetíció (zongorakíséret) a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc
2-3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc "A" ÉS "B" TAGOZAT, RÖVID TANSZAKOK Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc
"B" tagozaton (minimum) 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Magánének tanszakon: "A" tagozaton minimum 20 perc "B" tagozaton minimum 30 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (tánc, színház, képző- és iparművészet) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok meghatározott tanítási óráin részt vehet. IV.7. Iskolai óraterv Évfolyamok Tantárgy Osztály
Előképző 1.
2.
Alapfok 3.
Továbbképző 4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Főtárgy Kötelező tárgy Választható tárgy Összesen
-2 (2) 2 2 2 2 2-6 2-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
2 2 2 4-6
Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: az iskolában zeneművészeti ágon tanított magánének és valamennyi hangszeres tanszak (egyéni), beleértve az előképzőt és a szolfézs is, valamint a kamarazenét (csoportos) Kötelező tárgy: minden zenei tanszakon a szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervének megfelelően) Kötelezően választható tárgy: elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zeneiismeretek, népzenei ismeretek, jazz-elmélet (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, művészettörténet, népzenei ismeretek, jazz-elmélet (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene, egyházzene, historikus táncok. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.
NÉPTÁNC TANSZAK
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12
Óraterv Tantárgy
Évfolyamok Előképző
Alapfok
Továbbképző
1. Népi játék, néptánc
2.
2
2
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
3—4
3—4
3— 4
3—4
3—4
3—4
3—4 3—4 3—4
1
1
1
1
Folklórismeret Tánctörténet
1
Köt. választ. Szab. vál. tant. Összesen
2 2—4
2
1
1
1
1
1
1
1
1
4—6
4— 6
4—6
4—6
4—6
2—4 4—6
1
8.
9.
10. 3—4
1
1
1
1
1
1
4—6 4—6 4—6
4—6
A tanszak tantárgyai Főtárgy: Néptánc Kötelező tantárgyak:
Folklórismeret Tánctörténet
Kötelezően választható tantárgyak:
Népi ének Folklórismeret Tánctörténet Kinetográfia
KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZETI ÁG A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Tantárgy
Évfolyamok Előképző 1. 2.
Alapfok 1. 2.
3.
4.
5.
6.
Továbbképző 7. 8. 9.
10.
Vizuális alapismeretek
2—4
2—4
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
Rajz-festés-mintázás
—
—
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Műhely előkészítő
—
—
2
2
—
—
—
—
—
—
—
—
Műhelygyakorlat
—
—
—
—
2
2
2
2
2
2
2
2
Szabadon választható tantárgy
—
—
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabad sáv
—
—
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen:
2—4
2—4
4— 6
4— 6
4— 6
4—6
4— 6
4— 6
4— 6
4—6
4—6 4—6
A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1—3 vagy 3—1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek Az előképző komplex művészeti tantárgya. Kötelező tantárgyak Rajz-festés-mintázás. Műhely előkészítő, műhelygyakorlat. Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat. Média: fotó-videó. Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgy készítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgy készítő, textilműves, tűzzománc készítő. Szabadon választható tantárgyak: Művészettörténet. Népművészet. A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG A képzés struktúrája
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam A képzés tanszakai
Színjáték tanszak Bábjáték tanszak
Óraterv Színjáték tanszak Tantárgy
Évfolyamok Előképző 1. 2.
Alapfok 1. 2.
3.
4.
5.
6.
Továbbképző 7. 8. 9.
10.
Főtárgy Drámajáték Színjáték
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
— 2
— 2
— 2
— 2
Kötelező tantárgyak Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok
— —
— —
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
1 1
1 1
— —
— —
Kötelezően választható tantárgyak
—
—
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon választható tantárgyak
(2)
(2)
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2—(4)
2—(4)
4—5
4—5
4—5
4—5
4—5
4—5
4—6
4—6
4—6
4—6
Összesen:
A képzés tantárgyai Színjáték tanszak Főtárgy: drámajáték (2) +(1–6. évfolyam) színjáték (7–10. évfolyam) Megjegyzés: A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1–8. évfolyam) mozgásgyakorlatok (1–8. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak
Megjegyzés: A 7–8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak – természetesen – választhatók). vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható), bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható), tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható), kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható), színházismeret (a 3. évfolyamtól választható), beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható). Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében) Néhány javaslat pantomim (a 4. évfolyamtól) – a Bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya színháztörténet (az 5. évfolyamtól) színháztechnika (szcenika) (a 7–10. évfolyam) zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól) dramaturgiai-rendezői ismeretek (9–10. évfolyam) drámajáték-vezetői ismeretek (9–10. évfolyam) Bábjáték tanszak
Tantárgy
Főtárgy Bábjáték Kötelező tantárgyak Bábmozgatás Bábkészítés Beszéd és ének Kötelezően választható tantárgyak Szabadon választható tantárgyak Összesen:
Előképző 1. 2.
1.
2.
Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
— — — —
— — — —
0,5 0,5 1 1
0,5 0,5 1 1
0,5 0,5 1 1
0,5 0,5 — 1
0,5 0,5 — 1
0,5 0,5 — 1
1 — — 1
1 — — 1
1 — — 1
1 — — 1
(2)
(2)
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4—6
4—6
4—6
4—6
4—6
4—6
4—6
4—6
4—6
2—(4)
2—(4) 4—6
6.
7.
Továbbképző 8. 9. 10.
Megjegyzés: A fenti táblázatok Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő, dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Főtárgy: bábjáték (2)+(1–10. évfolyam)
Kötelező tantárgyak bábmozgatás (1–10. évfolyam) bábkészítés (1–6. évfolyam) beszéd és ének (1–3. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak Megjegyzés: Az 1–2–3. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak – természetesen – választhatók): vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól) – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya, bábszínházismeret (a 3. évfolyamtól) – a színjáték tanszak színházismeret elnevezésű tantárgya, bábszínházi kiegészítéssel, beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya, pantomim (a 4. évfolyamtól), kreatív zenei gyakorlat (a 4. évfolyamtól) – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya, bábszínészet (7–10. évfolyam), báb- és díszlettervezés (7–10. évfolyam), színpadtechnika (szcenika) (7–10. évfolyam). Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében) Néhány javaslat választott bábtechnika, bábtörténet, tánc- és mozgásszínházi tréning – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya, drámajáték – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya. A színművészeti–bábművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
IV.8. Alap és többletszolgáltatások rendje és feltételei A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló, a térítési díj-szabályzatban előírt befizetés ellenében, a törvényben előírt és a - választott szak, főtárgy, hangszer ill. vokális, vagy elméleti szak- képzési feltételeinek megfelelő óraszámot ill. az iskola eszközeinek, hangszereinek, könyv és kottatárának használatára jogosult alapszolgáltatásként.
IV.8.1.
Tehetséggondozás,
tehetség,
képesség
kibontakoztató
tevékenység A Teleki-Wattay Művészeti Iskola 2009 júliusától regisztrált kistérségi Tehetségpont. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az alapfokú művészetoktatásban „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997./ A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik. A fent említett módszerek a művészetoktatásban az alábbiakban jelenhetnek meg:
elkülönítés: speciális céllal (például a művészeti pályára felkészítő osztályok, „B” tagozatos szolfézs csoport, stb.)
gyorsítás: intézményünkben lehetőség nyílik a kiemelkedően teljesítő növendékek számára több év tananyagából összevont vizsga tételére
dúsítás: a tananyag feldolgozásának ütemét a szaktanár szabja meg a növendék egyéni képességeinek tükrében. Így szükség szerint lehetőség nyílhat bizonyos területek elmélyültebb tanulmányozására, a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen plusz feladatok elvégzésére is. Tanulmányi versenyekre történő felkészüléskor a verseny kötelező- és szabadon választott anyagának feldolgozása mind a pedagógus, mind a diák részéről megköveteli a dúsítás adta lehetőségek kiaknázását.
A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997./ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő.
Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az iskolánkban folyó művészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított egyéni, kis- és nagycsoportos foglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente több alkalommal megrendezésre kerülő növendékhangversenyek, színjátszó és táncos bemutatók, a kiállítások, a rendszeres fellépések a városi rendezvényeken, a megyei és országos találkozókon, fesztiválokon, versenyeken, a nyári művészeti táborok Művésztanáraink felkészítésében.
részt
vesznek
a
tanulók
versenyekre,
továbbtanulásra
való
„B” tagozatos növendékeink számára legjobb tudásunk szerint minden lehetőséget megadunk a pályára való felkészüléshez. Iskolánk hangversenyterme, kamaraterme kiváló színteret biztosít növendékeink számára tudásuk bemutatásához. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. Az iskola alapítványa, a Testvérmúzsák Alapítvány anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását. Iskolánk különböző együtteseinek munkáját a Testvérmúzsák Alapítvány és a Pomázi Zenei Egyesület is segíti pályázatírással, nyári táborok szervezésével, a fejlődéshez elengedhetetlen anyagi és tárgyi eszközök biztosításával. A művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. A tehetség komplex képesség, a személyiség domináns jegye. Kutatása, gondozása iskolatípusunk alapfeladata. E célt szolgája a B-tagozat, az évente megrendezésre kerülő nyári művészeti tábor, a tehetségkutató tanulmányi versenyeken történő részvétel. IV.8.2. Tehetségkutatás
Zeneóvodai foglalkozások Hangszer bemutatók az előképző osztályosok részére Beszámolók, hangversenyek, színielőadások, kiállítások alkalmával a tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívül tehetségeseket (B-tagozat) Tágabb környezetben is végzünk tehetségkutatást, lehetőséget biztosítunk nem művészeti iskolás gyermekeknek is a művészeti bemutatkozásra, az arra érdemes tanulókat szakmai mentorálásban részesítjük.
IV.8.3. Versenyeken, találkozókon való részvétel A rendezvényekre, szakmai kihívásokra való felkészülés és az azon való megmérettetés nagy lendületet ad növendéknek és felkészítő tanárnak egyaránt. Ezek az alkalmak módot adnak a legkiválóbbaknak a bemutatkozásra, a pályán való eredményes előrehaladásra. A tanároknak módot ad országos kitekintésre, a pedagógiai eredmények felmérésére, elemzésre, összevetésre. IV.8.4. Könyvtár és kottatár szerepe és használata A nevelés és a könyvtárak több évszázados múltja igazolja, hogy az iskola és könyvtár egybekapcsolódó fogalmak (kolostori iskolák, kollégiumok stb.), az iskolát, az oktatást szolgálják ma is. Az iskolai könyv és kottatár alapfeladata a növendékek zenei és művészeti műveltségének megalapozása és fejlesztése érdekében
zenei ismeretek, művészeti műszavak és jelentésük megismertetése,
a növendékek ízlésének formálása,
rendszeres zenehallgatásra nevelés,
a tanulók életkorának megfelelő művészeti tárgyú könyvek,
ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés,
a kortárs művészetek befogadására nevelés,
a művészeti élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése,
társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
IV.9. A tanulók értékelésének rendje IV.9.1. Az értékelés elvei, célja A tanulói teljesítmények értékelésénél a kimeneti szabályozás elvét érvényesítjük.
Célja: Visszajelzés a tanár és a tanuló számára A tanulás hatékonyságának ellenőrzése
A teljesítmény alapján korrekció kijelölése A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményeihez Az iskolában folyó szakmai munka minőségének biztosítása Helye a tanítás folyamatában: Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán Egy-egy téma lezárása után Havi munka értékelése Féléves, éves anyag összegzése Súlypontok: Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése A továbbhaladás feltételeként előírt minimum ellenőrzése A képzés sajátosságaiból adódóan (egyéni foglalkozás a hangszeres órákon) a főtárgy tanár tájékozottsága naprakész a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának mértékéről. Az elméleti órákon szorgalmazzuk az írásbeli, és szóbeli számonkérés egyensúlyát. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani az évenkénti első osztályosok meghallgatása, a B-tagozatosok meghallgatása és a növendék hangversenyek sorozata, képzőművészeti, táncművészeti, színművészeti bemutatók megrendezése. Az előképző osztályokban szöveges, kivételes esetben egyénre szabott, az alapfok első osztályától osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés. A tantestület határozata szerint a zenekari, énekkari, kamarazenei munka értékelése is érdemjegyekkel történik. Szöveges értékelés a hangszeres osztályokban csupán a korrepetíció (zongorakíséret) esetén lehetséges. Ezek esetében az értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A tanulók munkájának értékelése: 5 jeles
Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz. Ismeri, tudja, érti a tananyagot és mindezt alkalmazni tudja. A technikai követelményeket biztosan oldja meg és azokat alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is önállóságra vallanak.
4 jó
A tantervi követelményeknek, csak kevés hibával tesz eleget. A tananyag alapvető részeit tudja, ismereteit a feladatok megoldásában különösebb nehézségek nélkül alkalmazza.
3 közepes
A tantervi követelményeknek pontatlanul, sok hibával tesz eleget. Az alapvető anyagot közepesen elsajátította, a feladatok megoldását némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel, tanári segítséggel el tudja végezni.
2 elégséges
A tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd, folyamatos segítségre szorul.
1 elégtelen
A tantervi követelményeknek tanári útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.
A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai 5 példás
tanulmányi munkája: céltudatos, törekvő, igényes munkavégzése: kitartó, pontos, megbízható tanórákon kívüli információk felhasználása: rendszeres, érdeklődő
4 jó
tanulmányi munkája: figyelmes munkavégzése: többnyire önálló és rendszeres, ösztönzésre dolgozik
3 változó
tanulmányi munkája: ingadozó munkavégzése: rendszertelen, hullámzó
2 hanyag
tanulmányi munkája: hanyag, lassító, érdektelen, passzív munkavégzése: megbízhatatlan, gondatlan IV.9.2. A felsőbb osztályba lépés kritériumai
Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, az erről szóló bizonyítvány kiállítása. Az előképző elvégzése után „Hangszeres tanulmányait megkezdheti”, illetve társművészeti ágakon “Alapfok első évfolyamba léphet” szöveges értékelés szükséges az első osztályba lépéshez. Első osztálytól felfelé legalább elégséges érdemjegy szükséges a továbbhaladáshoz. Az igazgató engedélyével a tanuló összevont beszámolót tehet.
IV.9.3. Osztályfolytatás kritériumai Ha a tanuló önhibáján kívül eső okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (betegség, évhalasztás, tanév közben történt felvétel stb.) az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. IV.10. A kották, tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
alkalmas legyen több évi válogatásra megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének elfogadható minőség mellett mérsékelt ár előnyben részesítjük a korszerű, felmenő rendszerben készülő kiadványokat
IV. 11. Az iskola kapcsolatai
A Teleki-Wattay Művészeti Iskolának szerteágazó hazai és nemzetközi kapcsolatai vannak. Az intézménynek elemi érdeke, hogy ismerje a vele szemben támasztott igényeket, elvárásokat és ezek ismeretében tervezze jövőjét, szervezze mindennapi munkáját. IV.11.1. Az iskola használóival Az iskola közvetlen használói a diákok és a szülők. Négy évenként kérdőívek segítségével kérdezzük meg véleményüket, kéréseiket, hogy terveink elkészítésébe beépíthessük azokat. A diákokkal napi kapcsolatban vagyunk, kéréseik a diákönkormányzaton keresztül fogalmazódnak meg. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének fórumai: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a főtárgyi szaktanár folyamatosa tájékoztatja. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan – szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban – tájékoztatják. A szülőkkel – értekezlet formájában – szeptember hónapban találkozunk, de munkánkba betekintést nyerhetnek a tanszaki hangversenyek, növendékhangversenyek és a félévenként megtartott beszámolók, nyilvános meghallgatások alkalmával. Nyílt napon, valamint a nyílt vizsgákon a szülők betekintést nyernek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, személyesen megismerhetik a tanítási órák lefolyását, tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük iskolai életéről. Iskolai rendezvények, bemutatók, hangversenyek (tanszaki hangversenyek, fúvószenekari koncertek, félévi vizsgakoncertek), fellépések, nyári táborok alkalmával lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésekre pedagógusok és szülők között. Az alapfokú művészetoktatási intézmény szülői munkaközössége rendszeresen segíti az intézmény működését, a rendezvényeik szervezését.
IV.11.2. A település intézményeivel A város intézményeivel, szervezeteivel jó kapcsolatunk van. Évente 50-60 alkalommal szerepelnek növendékeink és tanáraink a különböző rendezvényeken, ünnepségeken. Partnereink o Pomáz város közoktatás intézményei o Nevelési Oktatási Intézményeket Koordináló Szervezete o Különböző civil szervezetek, egyházak o A gazdasági élet szereplői o Művelődési Ház és Könyvtér o Kistérségi Többcélú Társulás o Kistérség különböző intézményei
IV.11.3. Szakmai szervezetekkel Rendszeres kapcsolatot tartunk a kistérségünkben működő művészeti iskolákkal (Szentendre, Budakalász, Dunabogdány, Pilisvörösvár, Vác, Visegrád), a Pest megyei művészeti iskolákkal (igazgatói munkaközösség), az MZMSZ-el (Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Országos Szövetsége), a ZMSZE-vel, a ZEMITOD-al, a ZETA-val, a KOTA-val, az EMU-val és ZTSZ-el.
IV.11.4. Külföldi kapcsolatok A külföldi kapcsolatok ápolását és fejlesztését több szempontból is fontosnak tartjuk. Szakmai szempontok miatt, a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás miatt, a Pomázon élő nemzetiségi hagyományok ápolása érdekében, az idegen nyelvek tanulását segítő motiváció miatt, az új technológiák használatának fejlesztése miatt és az európai uniós lét miatt. 1999. óta testvériskolai kapcsolatunk van a szerbiai Josip Slavenski Zeneiskolával.
V. HELYI TANTERVEK KLASSZIKUS ZENE I. KLASSZIKUS ZENE II. NÉPZENE JAZZ ZENE SZÍNMŰVÉSZET TÁNCMŰVÉSZET KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET
V.1. A Teleki-Wattay Művészeti Iskolában használatos tantervi programok
Szolfézs
Készítette:
Dobos Lászlóné Móriczné Kolláth Márta
Zongora Hegedű
Brácsa Cselló Nagybőgő Gitár Furulya Fuvola
Oboa Klarinét Fagott Szaxofon Trombita Vadászkürt
Harsona, tenor-bariton
Tuba Ütő
Magánének Zenekar Néptánc, népi játék Folklórismeret Kinetográfia Drámajáték Színjáték Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Vizuális alapismeretek
Nógrádi László Papp Károlyné Spiegel Mariann Aszalós Tünde Balsay Krisztina Horváth Józsefné Dr. Makláryné Baranyai Valéria Bartha Ferenc Fekete Ferenc Schunk László Mosóczi Miklós Kozma István Perényi Péter Stadler Vilmos Herczegh Mária Kárász Ilona Barnabás Zoltán Lénárd Andorné Perényi Éva Zentainé Valkai Ágnes Herpay Ágnes Simonffy György Solymosi Sebestyén Huszár Gábor Sztán István Szilágyi Pálma Beleznay Tibor Tarjáni Ferenc Foltyn Péter Kovács Attila Ronyecz József Jakab Gedeon Balázs Oszkár Fazekas László Zempléni László Pallagi Judit Fodor Katalin Kondor Ferenc, Magyar Margit Neuwirth Annamária, Salamon Ferencné P. Vas János Neuwirth Annamária Farkas Ágnes, Szauder Erik Kaposi László, Szauder Erik Fort Krisztina Uray Péter Dombyné Szántó Melánia, Jászberényi Matild Sinkó István, Szávai István, Tigelmann Józsefné, Weintráger Éva
Rajz-Festés-Mintázás
Táncművészet
Dombyné Szántó Melánia, Jászberényi Matild Sinkó István, Szávai István, Tigelmann Józsefné, Weintráger Éva Bretus Mária, Angelus Iván, Szalay Tamás, Neuwirth Annamária, Sziliné Csáki Emília
VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK VI.1. A program érvényessége 2015. augusztus 31.-ig VI.2. Módosítási eljárás Jogszabály változás esetén a törvényi előírásoknak megfelelően, a tantestület előzetes véleménye ismeretében, a fenntartó jóváhagyásával
Szakmai szempontok miatt szükséges változtatást a tantestület többségének egyetértésével, majd a fenntartó jóváhagyásával lehet végrehajtani VI.3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa Érvényességének harmadik évében a tantestület az igazgató előterjesztésében felülvizsgálja a Pedagógiai Programot és az eredményről tájékoztatja a fenntartót. Szükség esetén módosítási eljárást kezdeményez. VI.4. Nyilvánosságra hozatal módja A Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja és Helyi tanterve jóváhagyás után az iskola könyvtárában és irodájában bármikor megtekinthető nyilvános dokumentum.
Pomáz, 2010. június 09. Ásztai Csabáné igazgató
ZÁRADÉK A Pedagógiai Program egybeszerkesztett, módosított változatát a nevelő testület 2010. június 9.-én megtartott ülésén, egyhangúlag elfogadta. Az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat 2010. június 14-én megtartott együttes ülésén a dokumentumot megismerte, és egyetértését adta.
Diákönkormányzat képviselője:
Pogácsás Péter
SZMK képviselője:
Fodor Andrea
Iskolaszék képviselője:
Méhes Imre
Tantestület képviselője:
Polányiné Takács Judit
Az elfogadott Pedagógiai program felterjesztésének napja: 2010. június 21. Pomáz, 2010. június 14.
Ásztai Csabáné igazgató
