Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola OM 031054
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Hajdúböszörmény
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései; A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései; A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései; Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelethez Nemzeti alaptanterv 1. rész: Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei: I.2. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás
2
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAMJA ..........................................................................4 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...............................................................................................................4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................8 1.3 Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok –elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................................................ 12 1.4 Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok . 16 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................................................................................... 17 1.6 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......................................................................................................................................... 19 1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .............................................................................................................................. 256 1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 267 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ..................................................................... 300 1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................... 323 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ...........................................................................38 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................ 37 2.2 A választott kerettanterv szabadon felhasználható óraszámainak elosztása ................ 390 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................... 401 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ........................................................................................................... 412 2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja.............................. 467 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............. 467 2.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ................................ 47 2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................. 51 2.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................. 513 2.10 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................... 523 2.11 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................ 57 2.12 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................. 59 2.13 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ......................................... 601
3
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
1. AZ ISKOLAI NEVELÉS PROGRAMJA
1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai „Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. (Szent-Györgyi Albert) A köznevelés feladata: -
a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése, a közjóra való törekvés megalapozása, az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt cselekvő elkötelezettségre neveljen.
Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék: -
megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélő képességre tegyen szert; képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága, a haza felelős polgárává váljék; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására törekedjen; képes legyen felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően.
A mi iskolánk a fentiek megvalósítása érdekében: -
egységes nevelési, oktatási eljárásokat, követelményrendszereket alakít ki a kulcskompetenciák fejlesztésének prioritást ad a tanórákon változatos tanulásszervezési módokat alkalmaz a közös munka során együttműködésre való készséget erősít, irányítva tanulóink figyelmét a gyakorlati munkavégzés lehetőségei felé a környezettudatos szemlélet alkalmazására hangsúlyt helyez az egészséges életmódra való törekvést, a mindennapos testedzést belső igénnyé válás szintjére emeli a könyvtárhasználatot szorgalmazza, az IKT technikákat alkalmazza. 4
Pedagógiai program 1.1.1 Alapelveink
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
Kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes fiatalokra van szükség. A munkáltatóknak olyan munkavállalókra van szüksége, akik figyelemmel kísérik a szakma változó követelményeit, képzik önmagukat, és képesek arra, hogy folyton megújuló tudásanyaggal végezzék a munkáját. Ennek érdekében a tanulási folyamat során igyekszünk aktivitásra ösztönözni diákjainkat. Arra törekszünk, hogy tanulóink soha ne legyenek elégedettek a már megszerzett ismeretekkel, hanem aktívan és tudatosan fejlesszék képességeiket. Nevelőtestületünk is ebben a szellemben végzi munkájukat. Saját továbbképzésünket is mindennapi munkánk részének tekintjük. A nevelő-oktató munkánk alappillére a tanuláshoz, munkához való pozitív hozzáállás kialakítása, e tevékenységek megszerettetése, életelvként való elfogadtatása. A pedagógus dolga a készségek, a tudás elsajátításának támogatása, a tanuló erre irányuló tevékenységének irányítása. Az alapvető emberi értékek megismertetésével, viselkedési normák gyakoroltatásával és a közösségi tulajdonságok fejlesztésével a tanulók képessé kell, hogy váljanak felelős döntések meghozatalára és az önismereten alapuló pályaválasztásra. Az etikai normák az egyén és a közösség életében egyaránt nélkülözhetetlenek. Mindennapi munkánkat a komplexitás elve hatja át annak figyelembe vételével, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, társadalmi és pszichikai törvényszerűségek hatásaival kell számolni. Tanítványainkra célratörő, többoldalú, tervszerű hatást gyakorolunk. A kulcskompetenciák fejlesztésében különös hangsúlyt kap ez az elv. Mindennapi nevelő és oktató munkánk arra irányul, hogy végzős korára a lehető legtöbb diákunk birtokolja azokat a tulajdonságokat, amellyel „szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon”. Személyiségközpontú iskola. Tanítványainknak igyekszünk utat mutatni, és teret nyitni képességeik minél teljesebb kibontakoztatásához. A lemaradó tanulók felzárkóztatása is alapelveink közé tartozik, mellyel elérjük, hogy növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma is, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya. Ez egyúttal az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvésünket is magába foglalja. A tanár – diák kapcsolatot a személyesség jellemzi. Minden kapcsolat a kölcsönösségen alapul, melyben helye van a tiszteletnek és szeretetnek. Intézményünkben nem történhet meg az emberi méltóság megsértése, a bármilyen okból való hátrányos megkülönböztetés. 1.1.2 Értékeink A nyolc évfolyamos képzésünk alatt korszerű, tudományos alapokon nyugvó, világnézetileg semleges, továbbépíthető ismeretanyagot közvetítünk, melyek segítségével képesek lesznek hozzájárulni társadalmunk értékrendjének alakításához. 5
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
Az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlen, hogy diákjaink a korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználva, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák. Fontosnak tarjuk, hogy a személyiség komplex fejlesztésével tanulóink érjék el teljesítőképességük maximumát. Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasottságban jártasság. Döntéshez a tárgyi tudás mellett önismeretre és érzelmek kezelésében való jártasságra is szükség van. Olyan jártasságokat, képességeket fejlesztünk, amelyeket tanórán kívül, a mindennapi életben is jól tudnak hasznosítani: képesek harmonikus életvitelre és a közösségbe való beilleszkedésre, elkötelezettek a közjó iránt, aktívan részt vesznek a közügyekben. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ennek érdekében tartjuk fontosnak ezek megalapozását, fejlesztését. Iskolánk minden tagjának vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát, a személyiség szabad kibontakozásának jogát tiszteletben tartjuk. Alapvető erkölcsi ismeretek nyújtásával segítjük tanítványainkat, hogy eligazodjanak egyre bonyolultabbá váló világunkban. 1.1.3 Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai Óvjuk és fejlesszük az iskolánkba érkező kisgyermek a megismerés és a tanulás iránti érdeklődését és nyitottságát, átvezetve az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Az alsó évfolyamok nevelő-oktató munkáját folytatjuk és erősítjük felső tagozaton, a képességek, készségek, a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztésével. Célunk tanítványaink tudástranszferének, egész személyiségének olyan irányú fejlesztése, amely által fizikailag és szellemileg egészséges, a természeti és társadalmi környezettel egyaránt harmóniában élő felnőtté válnak. Az életkornak megfelelő tanulási módszerek kialakításával képessé tesszük tanulóinkat a gondolkodási kultúra fejlesztésére, az összefüggések megismerésére, azok gyakorlati felhasználására. Sikerkritériumként is értékeljük, ha az általános iskolai tanulmányait befejező diákjaink legalább 90%-a tudásukat hatékony, önálló tanulással képesek lesznek magasabb szintre helyezni, azaz a motiváció és a tudatosság jegyében képesek saját tanulásukat megszervezni, kitartóan tanulni. Tehetségeink felismerését, fejlesztését szolgálja a matematika emelt szintű, angol nyelv emelt óraszámú oktatása: - egyéni és differenciált feladatmegoldásokkal, - különböző szintű versenyekkel, pályázatokkal, - képességfejlesztő szakkörökkel, foglalkozásokkal, - önálló ismeretszerzéssel, kutatómunkával. A kompetencia alapú szöveges értékelés elősegíti a tanulók differenciált fejlesztését, ismereteik bővítését, személyiségük pozitív alakítását. Ezek eredményeként: 6
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
- Csökken a tanulási-magatartási zavarral küzdők száma. - Erősödik az egymás elfogadása iránti szándék. - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó tanulók aránya. - Nő a továbbtanuló tanulók aránya. Az iskolai hagyományokat ápoljuk, folytatjuk iskolánk sajátos arculatának alakítását, a hagyományteremtést, megőrizve névadónk szellemiségét. Magas színvonalú hagyományos rendezvényeink: - Évnyitó, évzáró - Ballagás - Bocskai Napok - Bocskaisok diákbálja - Farsang, Tavaszköszöntő jelmezbál - Nemzeti ünnepekről megemlékezéseink - Kirándulások, erdei iskola - Szellemi-, sportvetélkedők - Gólyatábor (leendő elsőseinknek) - Ovi-suli tanoda/ MATEKKÖR (leendő elsőseinknek) - Iskolai karácsonyi ünnepség - Újév köszöntő - Jeles téli napok - Halloween Tanulmányi versenyeink: - Zrínyi Ilona Matematikaverseny megrendezése - Bolyai Matematika Csapatverseny megrendezése - Észbontogató matematikaverseny 1. osztályosoknak - Városi mesemondóverseny (1-2. évfolyam) - Városi szépolvasó verseny (2-4. évfolyam) - Alsó tagozatos városi komplex tanulmányi verseny 4. évfolyam - Képzőművészeti verseny alsó tagozatosoknak - Népdaléneklő verseny - Szép magyar beszéd városi verseny - „Ahány nyelv, annyi ember” városi idegen nyelvi verseny Hangsúlyosabb szerepet szánunk hazánk és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti identitás fejlesztésének. Nemzeti összetartozás – Határtalanul! témanappal a határon túli területek épített, természeti és szellemi örökségeihez fűződő ismeretek tárházát bővítjük. A mindenkori 7. évfolyam tagjaival - sikeres Határtalanul! pályázathoz kapcsolódván – a Kárpát-medence határon túli tájegységeiről gyűjtünk személyes élményanyagot. Olyan érzelmek kialakítására törekszünk, amelyeket felhasználva és irányítva felismerik a körülöttük levő szépségeket az épített és természeti környezetben, a művészi alkotásokban, a mindennapokban és meg tanulják ezen értékeket tisztelni és óvni. Kiemelt feladata iskolánknak, hogy a testnevelés és sport sajátos eszközeivel fejlessze a felnövekvő nemzedék mozgás-, játék- és sportkultúráját, edzettségét, teherbíró képességét. Eredményes munka érdekében továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk iskolánk minden partnerével: szülői ház, fenntartó, óvodák, középiskolák, helyi főiskola, civil szervezetek, stb. A tanórán kívüli nevelésben továbbra is kihasználjuk a közművelődési intézmények fontos nevelési lehetőségeit. 7
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Törekszünk a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztésére. Fontos feladatunk, hogy megismerjük az új pedagógiai módszereket, s szakirányunknak megfelelő önképzéssel gyarapítsuk felkészülésünket. 1.1.4 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai A nevelés-oktatás színterének nem csak az osztálytermet tekintjük, hanem minden helyet és alkalmat, ahol direkt vagy indirekt úton tudatosan formáljuk tanulóink személyiségét. Nem mi tanítunk meg mindent, de a gyújtópontban mi állunk. A nevelési eszközt a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, gyengítve a negatív hatásokat. Nincs egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül, mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: -
minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép bírálat, önbírálat beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás előadás, vita, beszámoló
Ösztönző módszereink: -
helyeslés, biztatás, megbízás, elismerés, ígéret gyakorlás, követelés ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás játékos módszere
A negatív viselkedés kialakulása elleni módszereink: -
felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés elmarasztalás, tiltás intés büntetés
A pozitív magatartásra ható módszereink: -
helyeslés, ösztönzés, biztatás példaadás pontozás osztályozás dicséret jutalmazás
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermeki személyiségfejlesztéshez elengedhetetlen az esélyegyenlőség megteremtése, a fejlesztő hatások tervszerű összehangolása, és az együttműködés a szülői házzal. 8
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Az oktatás–nevelés folyamatában a személyiségfejlesztést azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló környezetet szervezünk a tanulóink számára. Munkánk során arra törekszünk, hogy a tanulóink helyes önértékeléssel, megfelelő önbizalommal rendelkezzenek, legyenek kreatívak, őszinték, megbízhatóak, érezzenek felelősséget embertársaik iránt. Az iskola teremtse meg a feltételeket, hogy maguk is aktív részeseivé váljanak énképük megformálásának, személyes biztonságuk, sorsuk, életpályájuk alakításának. Alakítsuk ki bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Törekedjünk a tanulók önés világszemléletének folyamatos formálására. Segítsük elő az akaraterő, a kitartás, a felelősségtudat fejlődését, az érzelmek gazdagodását, mélyülését. Céljaink Kulcskompetenciák fejlesztése Az életkornak megfelelő tanulási módszerek, eredményes tanulási szokások kialakításával képessé tesszük tanulóinkat a tanulási folyamatban az összefüggések megismerésére, azok gyakorlati felhasználására. Fejlesztjük az emlékezetet, a megfigyelő képességet. A kreatív gondolkodás és a sokoldalúság igényének kialakításával képessé tesszük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerésére, kialakítjuk bennük a tanuláshoz való helyes viszonyt, segítséget nyújtunk a tanulási nehézségek leküzdésében. Törekszünk a gondolkodási képességek és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Kialakítjuk a tanulók társas együttműködéséhez szükséges nyelvi képességet. Sokoldalú műveltségük megalapozásával fejlesztjük a kulturált véleményformálás és kifejezés képességét. Helyezzünk hangsúlyt a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a kockázatvállalás, az értékelés és az érvelés területeire. Helyes jövőkép kialakítása Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülnek. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Egészséges életmódra nevelés Gyermekeink számára olyan környezetet biztosítunk, mely elősegíti optimális lelki, szellemi és fizikai fejlődésüket. Fejlesztjük igényüket a tiszta környezet, a testápolás, az öltözködés, az egészséges életfeltételek iránt. A harmonikus emberi élet értékeinek tiszteletére, a helyes szokások, helyes életritmus kialakítására nevelünk. A tanulók legyenek képesek a helytelen, egészségkárosító tényezők elutasítására, valamint a boldog, kiegyensúlyozott, stressz-mentes élet megalapozására. Tudják elviselni az esetleges kudarcot, bírálatot. A dohányzás, alkoholfogyasztás kialakulásának megelőzése, esetleges jelenlétének visszaszorítása, kiszorítása a fiatal korosztály életéből. Az esetleges illegális droghasználat megjelenésének kiszorítása, a diák kábítószer-élvezőkkel való kapcsolatának megszakítása. Megismertetjük a környezet leggyakoribb egészséget, testi épségét veszélyeztető tényezőket. Foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
9
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Törekszünk a társadalmi kirekesztés megelőzésére, a társadalmi érintkezés helyes szabályainak, a kulturált ember jellemvonásainak kialakítására. A tanuló tudjon alkalmazkodni a család jó hagyományaihoz, a társadalom normáihoz és elvárásaihoz. Fejlesztjük a sajátos nevelési igényű embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Környezettudatos magatartás, fogyasztóvédelmi nevelés Megismertetjük tanulóinkat a körülöttünk levő élő – és élettelen természet jellemzőivel. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. A felnőttkori tudatos és kritikus fogyasztói magatartás megalapozása a fenntartható fejlődés érdekében. Hon- és népismeret Megismertetjük népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot és mélyítsük el a hazaszeretetet. Multikulturális tartalmak Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Iskolás éveik alatt szerezzenek olyan ismereteket, személyes tapasztalatokat, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai társadalmakban is. Váljanak nyitottá és megértővé, toleránssá a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit. Hangsúlyozzuk más nemzetek nyelvei megismerésének és elsajátításának fontosságát. A személyiségfejlesztés megvalósítási területei Iskolán belül: -
-
hagyományos tanórán, osztályfőnöki óra, etika óra, szabadidő-szervezők által szervezett foglalkozások: játék, sport, kirándulás, manuális tevékenységek, vetélkedők, versenyek, dramatizálás, információkeresés, plakátok, interjúk készítése, versenyek szervezése, stb., szakkörök: énekkar, informatika, dráma, matematika, képzőművészeti, sakk, sport stb., napközis foglalkozások, iskolaorvos, iskolapszichológiai fogadóórák vendég előadók.
Iskolán kívül: -
kirándulások, túrák, táborok, erdei iskola, sportversenyek, színház, mozi, könyvtár, múzeum, kiállítás. 10
Pedagógiai program Várható eredmények: -
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
helyes önértékelés, kreativitás, őszinteség, felelősségérzet, alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság, világszemlélet formálódása, akaraterő, a kitartás, a felelősségtudat fejlődése, a gondolkodási képesség és a problémamegoldó gondolkodás fejlődése, embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás, környezettudatos magatartás, alkalmazkodó-készség fejlődése társadalom normáihoz és elvárásaihoz.
A tevékenységek segítői, végrehajtói A személyiségfejlesztés a pedagógiai tevékenység részterülete, minden pedagógus feladata és célja. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, egészséges életszemlélet kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról van szó. Iskolán belül -
Tanárok: támogatják és aktívan részt vesznek az egyes programokban, pozitív példamutatás személyes és egyéni kapcsolatot tartanak a diákokkal, szülőkkel. Nevelési munkaközösség: évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségnevelési és környezetnevelési tartalmak feldolgozásával, lehetősége van az aktualitások azonnali megbeszélésére. Diákönkormányzatot segítő tanár, szabadidő-szervező: erősíti az egészségnevelés és környezeti nevelés területeit, adománygyűjtés, programok, napi kapcsolatot tart a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Iskolaorvos, fogorvos, védőnő: előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról, segíti a tanárok munkáját, szűrővizsgálatok elvégzése, személyes ráhatás a gyerekekre. Szülők: előadások tartása, érdeklődő, segítő hozzáállás, folyamatos kapcsolattartás, tevékeny részvétel a programokban, így az ő szemléletük is formálódik, hisz az egészségnevelési és környezetnevelés túlmutat az iskola falain.
Iskolán kívül Hajdúböszörményi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: -
tanulási problémák diagnosztizálása,
11
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - a lelki eredetű problémák mögötti okok, illetve érzelmi sivárságból származó magatartásbeli gondok feldolgozása, feltárása, - veszélyeztetettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése, - tréningek és pedagógus-továbbképzések. Gyermekjóléti Szolgálat: - a gyermekvédelmi munkában és konkrét esetekben tudnak segítséget nyújtani, - szakmai kooperáció az érintettek körében, - jelzőrendszer működése, működtetése, - szakemberek biztosítása. Védőnői hálózat: - rendszeres szűrések szervezése, prevenciós programban való részvétel, az egészségügyi szervekkel való kapcsolattartás. Rendészeti szervek: - a rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársa a bűnmegelőzési program megvalósításában, a tanári és szülői továbbképzéseken jogi, rendészeti témájú előadások tartásával tud a prevenciós munkában részt venni. Más iskolák: - testvérintézmények, - pályaválasztás. Művelődési Ház: - aktuális rendezvények.
1.3 Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok –elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.3.1 Az egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Az egészségfejlesztés céljai: -
-
rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük megőrzése, védelme érdekében, az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba, a fejlesztés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások, környezetük iránt,egy szomatikusan, pszichésen és szociálisan egészséges generáció felnevelése, a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben, (20/2012 EMMI rendelet 128. § (1)) az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, szerepének népszerűsítése, tudatosítása.
Az egészségfejlesztés feladatai: -
„olyan egészségfejlesztési folyamat működtetése, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő 12
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő” (20/2012 EMMI rendelet 128. § (2)) - „a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságainak figyelembe vétele, beillesztése a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba” (20/2012 EMMI rendelet 128. § (4)) - A tanulóknak ismerjék meg saját egészségük megóvásának tényezőit, feltételeit és ennek megfelelően kell élniük. - A feladatok megvalósítása érdekében kiemelten kell kezelnünk a prevenciót, hiszen a károsodások megelőzése összehasonlíthatatlanul eredményesebb megoldás, mint azok utólagos felszámolása. - Az egészségfejlesztést nem szabad csupán előírt tananyagnak tekinteni, hanem az iskola egészének demonstrálnia kell az egészség fontosságát, értékét. - Az egészségfejlesztés nemcsak az egyes szaktanárok feladata, hanem a nevelő testület valamennyi tagjáé. - A legjobb eredmény „a rejtett tanterv” segítségével érhető el. Ez az iskola egész szellemiségében, légkörében uralkodó viselkedési normákban, a tanárok által tanúsított magatartásban, érvényesített értékekben nyilvánul meg. - Az egészségfejlesztés területein nem elméleti ismeretek átadására törekszünk csak, hanem tapasztalatok útján próbáljuk meg kialakítani a pozitív egészségképet, viselkedésmódokat. - Különös figyelmet kell fordítani minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. - Minden pedagógus kiemelt feladata, hogy keresse meg és építse be a tanított tantárgy tanóráiba az egészséges életmód propagálásának lehetőségeit. Az egészségfejlesztési program megvalósításának felelősei: Intézményünk pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjai: intézményvezetők, tanítók, szaktanárok, napközis nevelők, vöröskeresztes tanárelnök, szabadidő felelősök, DÖK felnőtt segítője Az egészségfejlesztési program megvalósításába bevont személyek: Olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakemberek vagy szervezetek, amelyek rendelkeznek minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával: iskolaorvos, fogorvosok, gyermekorvosok, védőnők, iskolai pszichológus, iskolarendőr, mentőállomás kapcsolattartó dolgozója, felkért előadók, szponzorok (20/2012 EMMI rendelet 128. § (7)) Egészségfejlesztés színterei: szaktárgyi órák: környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés; osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkörök, DÖK rendezvények, versenyekre való felkészítés, úszásoktatás, prevenciós előadások, egészséges
13
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola táplálkozás napja, iskolai szintű projektintézmények: rendőrség, mentőállomás, orvosi rendelők, sportcsarnok, társadalmi szervezet: városi vöröskereszt 1.3.2 Az egészségfejlesztési program megvalósításának területei: -
az egészséges táplálkozás, (lásd: 2.10) a mindennapos testnevelés, testmozgás, (2.5) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, (lásd: 2.10) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a személyi higiéné (lásd: 2.10) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, (20/2012 EMMI rendelet 128. § (3))
A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Célok: -
a Nkt-ben és a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermeki jogok biztosítása olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a gyermeknek nem kell tartania attól, hogy testi vagy lelki erőszak hatása alá kerül
Feladatok: -
-
a pedagógusoknak minden lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédjék a fizikai és lelki erőszak, testi fenyítés és fizikai bántalmazás, veszélyeztetés és elhanyagolás valamennyi formájától olyan rendszer kialakítása, amely képes a problémák észlelésére, azonosítására, értékelésére, a megfelelő korai beavatkozásra, valamint az utód gondozásra olyan bánásmód biztosítása, ami nem sérti a gyermekek emberi méltóságát kapcsolattartás a szülőkkel és a Gyermekjóléti Szolgálattal pozitív és negatív példák alapján ismerjék meg a tanulók az agresszív megnyilvánulások formáit, következményeit, elkerülésének lehetőségeit a tanulók társas és érzelmi intelligenciájának fejlesztése a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése a másság elfogadtatása önkontroll kialakítása, funkciók erősítése demokratikus együttélés szabályainak közvetítése a gyermekek, szülők felé a deviáns viselkedésre felszólító társaknak való nemet mondás képességének kialakítása, fejlesztése bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése a szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés alkalmazása, annak következetes betartása, betartatása minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy mi a bűn, minek milyen következményei lehetnek, mik a jóvátehető és jóvátehetetlen bűnök társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több pozitív élmény biztosításával a 243/2003.XII.17.Kormány rendelet értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel az áldozattá válással az 14
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola erőszak mentes konfliktus kezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (20/2012 EMMI rendelet 129. § (2)) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. (20/2012 EMMI rendelet 129. § (3)) 1.3.3 Baleset megelőzés, elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításával kapcsolatok iskolai tevékenységek Cél: -
a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakítása a tanulókban a sürgősségi szemlélet kialakítása a baleset valamint a hírtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása vészhelyzet felismerése életkornak megfelelő szakszerű segítségnyújtás elsajátítása
Feladatok: -
-
figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre tanórákon, szünetben, tanórán kívüli helyzetekben, iskolában, közlekedésben, kiránduláson közlekedési és elsősegély nyújtási alapismeretek átadása gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályok megismertetése a megelőzés jelentőségének hangsúlyozása minden tanulónak a tanév megkezdésekor balesetvédelmi és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie az osztályfőnökök ismertessék meg a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat az egyes foglalkozásokkal járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályok betartásával baleset esetén a szükséges dokumentumok elkészítése, az okok megkeresése, a veszélyek vagy veszélyt okozó helyzetek azonnal megszüntetése
Elsősegélynyújtás Cél: -
el kell érni, hogy minden tanuló rendelkezzen megfelelő elsősegély-nyújtási alapismeretekkel 15
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, - felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Feladat: -
-
a mentőállomás segítő dolgozója és a Vöröskeresztes Tanárelnök állítson össze egy olyan tematikát, amellyel negyediktől nyolcadik évfolyamig heti rendszerességgel foglalkoznak az elsősegély- nyújtási ismeretek elsajátításával, gyakorlásával az iskolai szintű elsősegély-nyújtási szakkör további működtetése társszervek (mentőállomás, városi vöröskereszt, egészségügyi szolgálat) bevonásával minél több pedagógus vegyen részt olyan képzésen, amely biztosítja az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását az iskola gondoskodjon az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök beszerzéséről a tantárgyi specifikumoknak megfelelően gondoskodjanak a pedagógusok az ismeretek beépítéséről, a gyakorlásról a Vöröskeresztes Tanárelnök adjon segítséget pedagógus társainak a módszerek alkalmazásáról, a szükséges, alkalmazható szakirodalomról, a gyakorlás módjáról a Vöröskeresztes Tanárelnök rendszeres kapcsolatot tartson a mentőállomás szakemberével, és igények alapján kérje segítségét a Vöröskeresztes Tanárelnök készítse fel a tanulókat különböző szintű versenyekre 6. osztályban: külön tantárgyként (ld. Egészségtan tanterv) 8. osztályban: beépítve a tanagyagba (ld. 8. o. Biológia tanterv)
1.4 Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség illetve közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető kiemelt feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink 1.4.1 Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, tanári irányítása Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 1.4.2 Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
16
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Az osztály diák-tanácstagok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat „sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kezdeményezés, önálló programok, önálló érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit. 1.4.3 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a gyerekek a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek 1.4.4 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, éves szintű osztályprogramok illetve iskolai rendezvények szervezésével biztosítjuk a feladatok végrehajtását.
1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai „(1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, … iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,azaz széles érdeklődési körrel rendelkezőnek, szorgalmasnak és teljesítményorientáltnak,jó szervezőnek, munkájában lelkesnek,humorérzékkel rendelkezőnek, rugalmasnak,megértőnek és elfogadónak kell lennie, b) törekedjen a magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók felderítésére, a problémáik minél korábbi felismerésére, pontos diagnosztizálásra,a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, ennek érdekében legyen intelligens és jól informált, szakmailag jól felkészült, d) mozdítsa elő a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Nevelési elvárásai, eljárásai legyenek egységesek, egymásra épülők, hogy fejlődésében a változások ne okozzanak zavart, megtorpanást (iskolába lépés, osztályközösség-, nevelő-, vagy tagozatváltás, vétségek elbírálása stb.), e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek 17
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola tanulmányait érintő lehetőségekről,továbbá olyan pedagógus - szülő összhangot teremtsen, fejlesszen, amely a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen alapul, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával. Kísérje figyelemmel az időszakos, aktuális problémákhoz kötődő zavarokat, az életkori sajátosságokból adódó problémákról beszélgessen a gyerekekkel, ne hagyja őket magukra gondjaikkal. h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, önképzéssel, testületi továbbképzéssel igyekezzen pedagógiai ismereteit bővíteni a felismerés és eredményes segítő tevékenység érdekében l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt.” (Nkt. 62. §) 1.5.2 Az osztályfőnöki munka Jellemzői: -
komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége, differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt, rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel.
Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: -
legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkezik, mentálhigiénés, intellektuális szempontból alkalmas a tanulócsoport nevelésére, jó kommunikációs és együttműködési, intuitív készséggel bír, szolidáris a gyerekekkel, elhivatott a pálya iránt, a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmaz, a tanuló problémáit megérteti a szaktanárokkal, szükség esetén szakemberhez fordul a gyermek ügyében, figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,
18
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - gondoskodik a tanuló pályaválasztásáról, széleskörű információkat és pedagógiai segítséget nyújtva az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés meghozatalához, - törekszik arra, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján, - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről írásban véleményt ad. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -
-
-
Év elején helyzetelemzést készít az osztályközösségéről, ezt figyelembe véve megfogalmazza aktuális céljaikat tanulmányi, magatartási, csoportdinamikai szempontból Figyel arra, hogy iskolánk minden tanulójára kiterjedjen a szociális háló. Mérése a szociometriai, mentális, a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezését is jelenti. Kiemelt figyelmet fordít az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezleteket tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló, törzslap vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. (20/2012 EMMI rendelet alapján)
1.6 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje „Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, 19
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,” (Nkt. 4. § (12)) A sajátos nevelési igényű, az integráltan oktatható hallássérült gyerekek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése tekintetében az iskola prioritása között szerepel az együttnevelés, a befogadó nevelési-oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Így iskolánk célja olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, személyiségének állapotához igazodó nevelést, oktatást biztosít. Az intézmény mint befogadó intézmény vállalja az ezen tanulók ellátásához szükséges többletszolgáltatások biztosítását. A tanítás-tanulás folyamatában figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét. Az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazását helyezzük előtérbe. A kiemelten tehetséges tanulók fejlesztése intézményünkben ugyanilyen kiemelt feladat, melynek évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. 1.6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,”(Nkt. 4. § (23)) Az iskolától elvárható különleges gondozási igények: -
-
-
Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, ami problémájuk megoldásában nyújt segítséget, (pl.: eszközök, időkeret stb.) úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A törvényben előírt szakember(ek) meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel. (Nkt. 6. melléklet; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 138. §) A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 139. §)
Kiemelt feladataink a hallássérült tanulók eredményes integrációja érdekében: -
rendszeres kapcsolattartás a szurdopedagógussal, a szülővel, megfelelő ültetési rend a szájról olvasási feltételek biztosítása érdekében a tanteremben, gyakoribb, sokrétűbb, vizuális szemléltetés a tanítási órákon, külön figyelmet fordítunk a hallássérültek beszédgrammatikájának, szókincsének, kifejezésmódjának fejlesztésére, állandó javítására, 20
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - változatos tanulásszervezési és tanulási módszerek alkalmazása a tanórákon, - az órákon felhasznált szövegek előkészítésével elősegíteni a tanulók aktív részvételét a tananyag-feldolgozásban, - rendszeres füzetvezetés, vázlat, - egyéni haladási tempó, - differenciált fejlesztés, egyéni fejlesztési terv alapján. Az eredményes integráció érdekében együttműködési megállapodás van érvényben iskolánk és a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Szakszolgálati Egysége (4031, Debrecen, Széchenyi u. 60.) között. Tagintézményünk a 9. Számú Általános Iskola (Hajdúböszörmény, Dobó I. u. 2.) szükség esetén gyógypedagógus és/vagy logopédus szakembert biztosít az arra rászoruló sajátos nevelésű tanulók ellátására. 1.6.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,” (Nkt. 4. § (23)) A beilleszkedési, tanulási, magatartási, zavarok okait, forrásait nemcsak a gyermeki személyiségben kell keresnünk, hanem a személyiség közösségi viszonyaiban is. Hátterében nem egyetlen okra bukkanunk. Többnyire lényeges okról és járulékos tényezőkről beszélhetünk. A személyiségfejlődés, -fejlesztés másik, erőteljesen ható vagy fékező ereje lehet a kultúrák közötti (interkulturális) különbségek eltűrése (tolerancia), illetve türelmetlensége (intolerancia). Más-más családi szubkultúrát hoz magával a gyermek az óvodába, iskolába, egyéb különböző közösségekbe. A személyiségfejlődés, -fejlesztés másik, erőteljesen ható vagy fékező ereje lehet a kultúrák közötti (interkulturális) különbségek eltűrése (tolerancia), illetve türelmetlensége (intolerancia). Más-más családi szubkultúrát hoz magával a gyermek az óvodába, iskolába, egyéb különböző közösségekbe. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szűrése és ellátása: Abban az esetben, amikor a gyermek már óvodából szakvéleménnyel érkezik első osztályba, iskolánk fejlesztő pedagógusa a gyermek tanítóival együtt – legalább két hétig tartó megfigyelés után - egyéni fejlesztési tervet készít. Amennyiben az iskolában merülnek fel problémák, a szülő, illetve a tanító jelzése alapján az iskola - fejlesztő pedagógusa közreműködésével - kezdeményezi a tankerületi szakértői bizottság által történő kivizsgálást. A gyermek pedagógusai a fejlesztő pedagógus segítségével, a szülő bevonásával kitöltik a megfelelő dokumentumokat a gyermekről – a vizsgálat szükségességének felmerülésétől 10 napon belül -, egyben tájékoztatják a szülőt a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a vizsgálaton jelenlévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről. 21
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola A tankerületi szakértői bizottság elvégzi a vizsgálatokat, majd szakértői véleményt állít ki, melyben javaslatot tesz a fejlesztés területeire és az óraszámára. Amennyiben a tankerületi szakértői bizottság szükségesnek ítéli meg, mert valószínűsíthető a sajátos nevelési igény, javasolja a megyei szakértői bizottság vizsgálatát, ahová elküldi saját vizsgálatának dokumentációját és egyéb iratokat. A megyei szakértői bizottság ezek alapján elvégzi a vizsgálatokat, szakértői véleményt készít, melyben diagnózist állít fel, javaslatot tesz a fejlesztés területeire, óraszámára és a fejlesztést végző szakember személyére. A fejlesztést – egyéni fejlesztési terv szerint - a legmagasabb szerv által kiállított szakértői vélemény alapján, a megadott heti óraszámban az iskola fejlesztő pedagógusa végzi, adott esetben más, a szakértői véleményben javasolt szakember (pl.: gyógypedagógus, logopédus). Iskolánk tapasztalata alapján, tanulóink esetében fejődés leginkább azoknál a gyerekeknél mutatkozik, akik iskolánk fejlesztő pedagógusának foglalkozásaira járnak, köszönhetően a tanuló pedagógusaival való napi kapcsolattartás lehetőségére és fejlesztő pedagógusunk elhivatottságának. 1.6.3 A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,” (Nkt. 4. § (13)) A tehetség fogalma nehezen definiálható. Ezek közül az egyik meghatározás „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén, az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” (Harsányi István) Sokféle összetevőnek kell egyszerre érvényesülni ahhoz, hogy a tehetség kibontakozzon. A tehetség megnyilvánulásakor a veleszületett adottságok csak lehetőséget jelentenek. Ezek a tulajdonságok sok feltételtől függnek. Az öröklődés, a családi és társadalmi körülmények, az iskola rendszere és persze maga a konkrét iskola, esetleg a tradíció, a személyes példa, mind hozzátartoznak ahhoz az alaphoz, amely bázisa a tehetség kibontakozásának. Nagyon fontos a kulturált családi háttér, de oktatásunk képes ellensúlyozni a negatív tendenciákat is. Tapasztalatunk szerint minden gyerekben ott szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek. Kérdés, hogy ezt a környezete és mi, pedagógusok észrevesszük-e időben, és biztosítani tudjuk-e fejlődésüket. A tehetség felismerése, a képességek feltárása folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Alapvető feladataink köze tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. A tehetség kibontakozását az alábbiak szerint biztosítjuk: -
Megemelt óraszámot biztosítunk a szabadon tervezhető órákból 1-2 évfolyamon matematikából és magyar nyelv és irodalomból. Emelt óraszámú oktatás 5-8. évfolyamon matematikából és angol nyelvből. Kiscsoportos nyelvoktatás 4. évfolyamtól. 22
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - Olyan szakkörök működtetése, amelyek segítséget adnak a tehetség felismeréséhez, a kiemelkedő képességek ápolásához, fejlesztéséhez, a felsős emelt szintű oktatás megalapozásához az eredményes továbbtanuláshoz. - Hatékony együttműködés a tehetséges gyerek családjával. - Egyéni munka, ahol személyre szabott gondolkodtató feladatot kap a tanuló, melyet egyéni munkaütemben old meg. - Differenciált foglalkozás az egyéni képességek maximális kibontakoztatásáért. - Az egyes szaktárgyakhoz megjelenő kiadványok alkalmazása a tanítás folyamatában. - Felmenő rendszerű versenyek helyi fordulójának szervezése, ahol az iskola valamennyi tanulója próbára teheti tudását, felkészültségét, és továbbjutási lehetőséget kap a magasabb szintű versenyeken való részvételre. - Hagyományokon alapuló városi versenyek meghirdetése, lebonyolítása: idegen nyelv, szép magyar beszéd, a 4. osztályosok összetett tanulmányi versenye, 1-2. osztályosok mesemondó versenye, 2-4. osztályosok szépolvasó versenye, első osztályosok matematika versenye. - Levelezős feladatmegoldó versenyekre való benevezés, amelyet érdeklődésének, képességének megfelelően, önállóan választ a tanuló tanári ajánlással, segítséggel kiegészítve. - Az EU-s elvárásoknak megfelelő nyelvoktatás. - A tehetséggondozó program révén (szakkörök) kapcsolódunk a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Géniusz hálózatához. - A megyei, országos, nemzetközi versenyekre eljutó tehetséges diákok nevezési díját, a versenyekre való utaztatást, a versenyeken való részvétel egyéb költségeit (szállás, étkezés) az iskola téríti. - A Bocskai Alapítvány kuratóriuma pénzbeli támogatással hozzájárul a versenyeztetés, a nyelvvizsgáztatás költségeihez. - Tanulóink érdeklődésük és tehetségük alapján a következő versenyeken mérettetik meg magukat, tudásukat: A verseny megnevezése 2. osztályosok komplex tanulmányi versenye 3. osztályosok komplex tanulmányi versenye 4. osztályosok komplex tanulmányi versenye Észbontogató 1. o. matematikaverseny Helyesírási verseny Könyv- és könyvhasználati verseny KRESZ verseny MAZSI matek 2. o. Mesemondó verseny 1-2. o. Népdaléneklő verseny 1-8. o. Sakkverseny Széchenyi Vers –és Prózamondó Verseny Szépolvasó verseny 1-4. o Téli jeles napok „Ahány nyelv, annyi ember” - idegen
A verseny szervezője Középkerti Általános Iskola Bethlen Gábor Általános Iskola Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Középkerti Általános Iskola Középkerti Általános Iskola Baltazár Dezső Református Általános Iskola Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Baltazár Dezső Református Általános Iskola Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Hajdúvidi Általános Iskola Hajdúböszörményi Bocskai István Általános
23
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
nyelvi verseny Focus on Britain angol országismereti verseny Angol nyelvi verseny 5-6. osztályosoknak
Iskola Eötvös József Általános Iskola
Alapműveleti Matematikaverseny Bendegúz Nyelvész Bendegúz Tudásbajnokság (minden tantárgy) Bolyai Matematika verseny 1-8. o. Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny Bolyai Matematika Csapatverseny Jedlik Ányos Fizikaverseny Kenguru Matematikaverseny Kalmár László Matematikaverseny Kisokosok 1. o. komplex tanulmányi versenye Megyei sakkverseny Megyei Szépolvasó verseny Mozaik versenyek Népdaléneklő verseny 1-8. o. Népmesemondó verseny Zrínyi Ilona Matematikaverseny Varga Tamás Matematikaverseny Megyei képzőművészeti pályázat „Szép magyar beszéd” Simonyi Zsigmond Kárpátmedenceihelyesírási verseny Országos angol nyelvi verseny Országos német nyelvi verseny Országos történelem tantárgyi verseny Hevesy György országos kémiaverseny Teleki Pál országos földrajz- földtan verseny Megyei rajzverseny Megyei matematikaverseny Csecsemő- és kisdedgondozási verseny Játékos idegen nyelvi vetélkedő Elsősegélynyújtó verseny Ne felejtsek! országos levelező anyanyelvi verseny Herman Ottó országos természetismereti verseny Herman Ottó Környezetismereti verseny Hetedhét Határ Matematikaverseny KockaKobak Matematikaverseny Atlétika Mezei futóverseny Úszás Kézilabda Labdarúgás
Hajdúszoboszló Debrecen Debrecen
Bethlen Gábor Általános Iskola
Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény
Komádi Debrecen Debrecen Debrecen Téglás, Sárrét Debrecen
Felelősségünk és feladatunk az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás is. Átlagos vagy gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. 24
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola 1.6.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Legalapvetőbb kötelességünk, hogy tevékenységeink során figyelembe vegyük a tanulók szociokulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét, illetve segítsük bármilyen hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben levő tanulónk felzárkózását, továbbá a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadjuk, ezek elsajátításáról meggyőződjünk. Céljaink: -
-
egyetlen tanulónkat se érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés az 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és annak 2002. évi IX. törvényben életbe lépett módosítása értelmében segíteni kell a gyerekek családban történő nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi helyzete egészségi állapota, erkölcsi helyzete miatt, a család gondjainak csökkentése szakszerű tanácsadással, az iskolai élet minden területén biztosítjuk a gyermekeket megillető jogokat, preventív tevékenységet folytatunk a tanulók veszélyeztetettségének elkerülése érdekében, illetve a segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésére, egyenlő esélyek biztosítása.
Feladataink, teendőink: -
-
tanév elejétől kezdve nyilvántartjuk az érintett tanulók körét (Gyvt. 67/A §-a alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ára), folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Szociális Szolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatával, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, a hátrányok kompenzálása érdekében napközi otthonos foglalkozásokra irányítjuk érintett tanulóinkat, felvilágosítás a szociális juttatásokról, a segélyezés lehetőségeiről, a Gyermekjóléti Szolgálat feladatairól és a segítségnyújtás lehetőségeiről, indokolt esetben rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás juttatása (Polgármesteri Hivatal által), pályázatok lehetőségeinek széleskörű kiaknázása.
1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolában diákönkormányzat tevékenykedik, aminek a megválasztásában a legtöbb tanuló részt vett. (Ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított.) A diákönkormányzat eljárhat a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről és éves programjáról,
25
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt, - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelíthető érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ezért célunk olyan pedagógus - szülő összhangnak a megteremtése, fejlesztése, amely a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen alapul. Az iskola feladatai:
26
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - lehetőséget adni a szülőknek, hogy megismerjék iskolánk nevelési-oktatási feladatait, alkalmazott módszereit, céljait, a pedagógiai programját, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot, a tanórán és a tanórán kívül folyó pedagógiai tevékenységet, - pedagógiai tanácsokkal segítséget nyújtani a szülőknek gyermekeik neveléséhez, - nevelő-oktató munka során gondoskodni a diákok testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének egészséges fejlődéséről, a közösségi együttműködés, magatartás szabályainak megismertetéséről, azok betartásáról, - biztosítani a feltételeket az iskolában működő szülői szervezet eredményes működéséhez. A nyilvánosság biztosítására az alábbi eszközöket alkalmazzuk: -
iskolai honlap, hirdetőtáblai értesítések, szóbeli- és írásbeli tájékoztatások, kiállítások, alkalmanként iskolai újság.
Iskolánk nevelési - oktatási céljainak, feladatainak megvalósításában építünk a szülői, gyermeki igényekre. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködése elsősorban a pedagógiai feladatokra épül. A szülő kötelessége: -
gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk, megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.
A tanuló kötelességei: -
-
részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon, eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában, megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat, az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.
Az iskola és a szülői ház együttműködési formái Szülői értekezlet:
27
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - tájékoztatás a tanévhez kapcsolódó aktuális feladatokról, a tanulók eredményeiről, az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről, - évente két alkalommal, meghatározott időpontban – az 1., 3. és 5. osztályok kivételével - minden osztályban, amit fogadóóra előz meg, - 1., 3. és 5. évfolyamokon – szükség szerint - összevont bemutatkozó szülői értekezlet szeptemberben, melyet osztályszintű szülői értekezlet követ (első alkalom), - 8. évfolyamon pályaválasztást előkészítő értekezlet, - a leendő első osztályos gyerekek szüleinek iskolára előkészítő megbeszélés, bemutatkozás (május, június), - aktuális feladatok megbeszélésére a tanév folyamán tetszőleges időpontban. Fogadóóra: -
információt adunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, neveltségében tapasztalt változásokról, az egyéni beszélgetések során egyeztetünk a szülői és a pedagógiai tennivalókról, minden nevelőnek egyéni fogadóórája van, melyről az ellenőrző útján és az iskolai honlapon tájékoztatjuk a családot
Nyílt nap: -
a szülők betekintést nyernek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, személyesen megismerik a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódnak gyermekük és az osztályközösség életéről, minden tanévben egy alkalommal minden osztályban, a 4. osztályos tanulók részére az 5. osztályokban ősszel, a leendő első osztályosok szülei részére a tanévenkénti beíratás előtt is.
Családlátogatás: -
nevelési probléma felmerülésekor
Egyéb formák: -
nevelési vagy oktatási témából előadások szervezése, személyes beszélgetések tanulókkal, szülőkkel, az iskola szabadidős, kulturális rendezvényein, ünnepségein való részvétel az éves munkatervben meghatározottak szerint, szükség esetén esetmegbeszélések, azonnali intézkedést igénylő esetekben telefonos kapcsolatfelvétel, iskolagyűlés, diákközgyűlés, gólyatábor szervezése az első osztályos gyerekeknek a szülők közreműködésével, alapítványi bál.
Kapcsolattartás a szülői szervezettel A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. E közösségbe az osztályok választás útján két főt delegálnak, akik három főből álló vezetőséget választanak maguk közül. A kapcsolattartás formái: 28
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - képviselőjük meghívása a szülőket, gyerekeket érintő nevelési értekezletekre, - összejöveteleiken évente 2-3 alkalommal tájékoztatás az iskolai munkáról, - véleményük kikérése az SZMSZ, a házirend, az iskolai programok, rendezvények jóváhagyása előtt, - aktív részvétel az iskolai rendezvények lebonyolításában. Intézményünk kapcsolatai a szakmai és koordinációs munka erősítése érdekében: Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal - a kapcsolattartó az iskola igazgatója Járási Tankerületi Igazgatósággal - a kapcsolattartó az iskola igazgatója Óvodákkal - kölcsönös hospitálások, konzultációk, nyílt napok Általános iskolákkal - tanulmányi versenyek szervezése, illetve részvétel egymás versenyein Középiskolákkal - tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, - pályaválasztási tanácsadás Bartók Béla Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel és az Eötvös József Általános Iskola és Művészetoktatási Intézménnyel - hozzájárulnak a rendezvényeink színvonalasabbá tételéhez, - helyet biztosítunk a foglalkozásaik megtartásához Közművelődési intézményekkel - foglalkozásokat szerveznek a tanulók részére, - részvétel a rendezvényeiken Sportlétesítményekkel - az úszásoktatást tanórai keretben az uszodában tarjuk, - tanulóink különböző sportági edzéseken vesznek részt a városi sportközpontban Egyházakkal - hit-és erkölcstan oktatás Hajdúböszörmény Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály és Városi Gyámhivatallal - a kapcsolatot az osztályfőnök tartja Hajdúböszörményi Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal - a tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, - diagnosztizálás, javaslattétel a fejlesztésre, - kapcsolattartás a szaktanárokkal, segítségnyújtás, - a pszichológus havi rendszerességgel fogadóórát tart szülők, gyerekek, pedagógusok részére Szociális Szolgáltató Központ: Gyermekjóléti Szolgálatával, Családsegítő Központjával - esetmegbeszélések, családlátogatások Iskolaorvossal és a védőnővel - rendszeres szűrővizsgálatok, - felvilágosító előadások, tanácsadások Tisztiorvosi Szolgálattal - védőoltások szervezése Rendőrség ifjúságvédelmi csoportjával - kapcsolattartás elsősorban az iskolarendőrrel Vöröskereszttel - a vöröskeresztes tanárelnök tarja a kapcsolatot
29
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.9.1 A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsga intézményünkben: osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga lehet. A vizsgaszabályzat kiterjed: -
az intézményünk által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik iskolánkba, és ennek feltételeként az igazgató különbözeti vizsga letételét írja elő. (20/2012 EMMI rendelet 64. §)
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át) - ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető - független vizsgabizottság előtt kéri a vizsga letételét. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Különbözeti vizsgát annak a tanulónak kell tennie, aki más intézményből átvételét kéri iskolánkba, és ott egy adott tantárgyat alacsonyabb óraszámban tanult, amely tantárgy tananyagának ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. - vagy ha a diák egy adott tantárgyat alap óraszámban tanuló csoportból emelt óraszámú csoportba kéri felvételét. Ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha -
-
a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha: - az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról neki fel nem róható okból igazoltan elkésik, távol marad vagy engedéllyel eltávozik. 1.9.2 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei
30
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 25-étől augusztus 31-éig kell megszervezni. - Különbözeti és osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során félévkor és év végén szervez. - Az osztályozó vizsgát január és június hónap 1-2. hetében tartjuk. - A vizsgaidőpontokról a tanulót és szüleit írásban értesítjük. - Egyéb esetekben a vizsgák időpontjáról a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. - Az iskolában tartott vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a kijelölt vizsgaidőszaktól eltérő időben vizsgázhasson. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben arra lehetőség van, a bizottságba legalább két olyan pedagógust jelöl ki az igazgató, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A bizottság tagjainak feladatait, működését az 20/2012. EMMI rendelet 66. §- a írja le részletesen. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. A vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A szóbeli és az írásbeli vizsgára vonatkozó részletes szabályozás 20/2012. EMMI rendelet 69-71. §- ban található. 1.9.3 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga Tanulmányok alatti vizsgát nemcsak az iskolában, hanem független vizsgabizottság előtt is tehet a tanuló. Az ilyen vizsgát a kormányhivatal szervezi. (20/2012 EMMI rendelet 73. §) Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, a szülő az erre vonatkozó írásbeli kérvényét az iskola igazgatójánál nyújtja be a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A szülő a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A szülő a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben gyermekét bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 31
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola- törzslapi bejegyzés céljából- értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 1.9.4 A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának a helyi tantervben szereplő követelményrendszerével. A követelményrendszer rövid leírása a Házirend mellékletében található. írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli és szóbeli vizsga szóbeli és gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli és gyakorlati vizsga írásbeli és szóbeli vizsga szóbeli és gyakorlati vizsga szóbeli és gyakorlati szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli
Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem, társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Fizika Földrajz Biológia- egészségtan Kémia Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és dráma Hon- és népismeret Erkölcstan Egészségtan Etika
1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai Intézménybe lépés feltételei: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. - A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (Nkt. 45. § (2, 4)) - Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, -
32
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). (Nkt. 50. § (6)) - Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. - Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat, (Nkt. 51. § (1, 4)) - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. - Ha az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. - Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. (20/2012 EMMI rendelet 24. § (5-7)) Tanulmányok folytatása 5. évfolyamon A mindenkori ötödik osztályokban ún. sávos oktatást valósítunk meg, mely azt jelenti, hogy az adott gyerekeknek egyidőben van a matematika és az idegen nyelvi órájuk, így lehetőség nyílik a differenciálásra, vagyis arra, hogy azok a gyerekek, akik bekerülnek az emeltszintű matematika, ill. emelt óraszámú nyelvi csoportokba együtt tanulhassanak osztálytól függetlenül. Minden más tanítási órán együtt tanulnak osztálytársaikkal. A felvételre kerülők kiválasztásának szempontjai az idegen nyelvet emelt óraszámban tanulók csoportjába: -
4. évfolyamon angol nyelvből valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyból elért félévi eredmény, 4. évfolyamon II. félévben írt törzsanyagon alapuló, minden tanuló számára azonos szintű mérés - magyar nyelv és irodalomból - eredménye (szintfelmérő), az iskolai szintű magyar nyelv és irodalom versenyen elért eredmény.
A törzsanyagon alapuló szintfelmérő és a versenyanyag a 3- 4. osztályos munkaközösségben a magyar nyelv és irodalmat tanítók feladata. A mérést és a javítást az idegen nyelvi munkaközösség és a 4. osztályban magyar nyelv és irodalom tantárgyat tanítók végzik.
33
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola A felvételre kerülők kiválasztásának szempontjai a matematikát emelt szinten tanuló csoportba: -
4. évfolyamon matematika tantárgyból elért félévi eredmény, 4. évfolyamon II. félévben írt törzsanyagon alapuló, minden tanuló számára azonos szintű mérés – matematikából - eredménye (szintfelmérő), az iskolai szintű matematika versenyen elért eredmény.
A törzsanyagon alapuló szintfelmérő és a versenyanyag összeállítása a 3- 4. osztályos munkaközösségben matematikát tanítók feladata. A mérést és a javítást a 4. osztályban matematika tantárgyat tanítók végzik. Elbíráláskor a jelentkező gyerekek alsó tagozaton tanúsított tanulmányi munkáját, tanulmányi versenyeken elért eredményét, fizikai és pszichológiai alkalmasságát is számításba vesszük. A felvételről az osztályfőnökök, az adott tantárgyat tanító pedagógusok és az igazgatóhelyettesek véleménye alapján az igazgató dönt. Az iskolánk 4. osztályos tanulói közül azok, akik az adott tanévben az iskolai szintű matematika versenyen első, második vagy harmadik helyezést értek el, az emelt szintű matematika csoportba felvételre kerülnek. Az emelt szintű és az emelt óraszámú csoportokba felvételt nyert tanulók kötelezettségei: -
Lehetőség szerint a tanulók kapcsolódjanak be az évfolyami szinten megszervezésre kerülő szakkörök munkájába. A csoportokba bejutott tanulók vállalják, hogy évente legalább egy versenyen részt vesznek, arra képességüknek megfelelően a foglalkozásokon felkészülnek, az otthoni munkára kiadott feladatsorokat időre megoldják és bemutatják a szaktanárnak.
Az emelt óraszámmal tanuló csoportokba tanév közben átjárásra nincs lehetőség. Az átjárás, átjelentkezés esetleg év égén (ha a létszámmozgásból eredően van üres férőhely) különbözeti vizsga letételével történhet (angol nyelvből, matematikából). Különbözeti vizsga: -
-
Az emelt szintű és az emelt óraszámú csoportokba csak ötödik és hatodik évfolyamon félévkor vagy év végén lehet bekerülni, sikeres különbözeti vizsgával. Az időponttól eltérni - indokolt esetben - csak igazgatói engedéllyel lehet. A vizsgára háromtagú bizottság előtt kerül sor, melynek tagjait az igazgatóhelyettes kéri fel. A különbözeti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli feladatsor, amit a munkaközösség állít össze, legalább 80%-os teljesítése esetén a tanulók szóban is beszámolnak néhány fogalom és összefüggés ismeretéből. A felvételről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az iskola igazgatója dönt.
Az emelt óraszámmal tanuló csoportokból átjelentkezésre normál csoportokba szintén tanév végén kerülhet sor. Ez történhet szülői - tanulói kérelemre, vagy szaktanári javaslat útján bármelyik évfolyam végén. Az emelt szintű és az emelt óraszámú csoportból való kikerülés okai: 34
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - Ha a tanuló szaktárgyi érdemjegye év végén négyes alá csökken, akkor visszakerül a normál csoportba, ez minden tanulóra, bármely évfolyamon érvényes. - Ha a tanuló hozzáállása, magatartása nem megfelelő, az órákat zavarja, nem készül rendszeresen, akkor kikerül az emelt szintű csoportból. Az emelt óraszámú csoportok szervezésekor az eljárásrendről tájékoztatni kell az érintett tanulókat és szüleiket. Továbbhaladás az iskolában: -
-
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (Nkt. 57. § (1)) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. (Nkt. 57. § (3))
Továbbhaladást kizáró értékelés adható: -
-
-
-
Év végén háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. (20/2012. EMMI rendelet 64. § (7)) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető. Kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (20/2012. EMMI rendelet 51. § (7)) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. (20/2012. EMMI rendelet 51. § (3-6)) Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
Az elmarasztaló értékelést követő utólagos, egyedi korrekció lehetőségei: A tanuló a tanév végén kapott, a továbbhaladást kizáró minősítés után a javító- ill. osztályozóvizsgán bizonyíthatja, hogy az arra a tanévre előírt követelményeket teljesíteni tudja. Határidő: a hivatalos tanév záró hete (augusztus 31-ig). Amennyiben ezen hivatalosan igazoltan nem tud megjelenni, az igazgató saját hatáskörében az akadályoztatás megszűnése után, újabb, egyszeri vizsgaidőpontot jelöl ki. Határideje: az új tanév első hónapjának vége.
35
Pedagógiai program A tanulói jogviszony megszűnése: -
-
-
-
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján, ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, kivéve, ha a tanuló hátrányos helyzetű, a tanköteles tanuló kivételével ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. (Nkt. 53. §) a tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (20/2012. EMMI rendelet 50. § (4))
36
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: - 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára (A változat) - 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
37
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
38
5 1 3 31
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
2.2 A választott kerettanterv szabadon felhasználható óraszámainak elosztása Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+1
4+1 1 1 2 2 1 5 (2) 25
4+1 1 1 2 2 1 5 (2) 25
4+1 1 1+1 2 2 1 5 (3) 25
39
4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 (3) 27
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, az adott tantárgy tanítására rendelkezésre álló órakeretben, - a taneszköz segítségével az adott tantárgy kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, - a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: -
amelyek több éven keresztül használhatók, amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló), amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel, amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
40
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 2.4.1 Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A mai gyerekeknek nagyon sok ismeretet kell elsajátítaniuk. Egy átlagos intelligenciájú gyereknek ez nem okoz gondot, főleg ha fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységébe. Mégis a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy egyre nő azoknak a száma, akiknek nehézséget jelent az iskolai tanulás. Vannak, akik lemaradnak és szenvednek évekig, és vannak, akik jól tanulnak, de ezt ember feletti erőfeszítéssel érik el. A gyerekeket meg kell tanítani, hogyan kell könnyen, rövid idő alatt, hatékonyan tanulni. Mindenkiben ott vannak a sikeres tanuláshoz szükséges képességek. Van, aki szerencsés és egyedül rátalál a számára legeredményesebb módszerre, van, aki nem. A tanulók tanulási módszereinek feltérképezése után felvetődik a kérdés: hogyan fogjunk hozzá a fejlesztéshez? Két út kínálkozik erre, az egyiket közvetlennek, a másikat közvetettnek nevezhetjük. Az alsó tagozat első két évében főleg a közvetett fejlesztés vezet eredményre, melynek lényege az, hogy direkt módon azokat az értelmi képességeket fejlesztjük, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb tanulási stratégiák kialakítását. Meg kell teremteni az alapját a fejlesztésnek, enélkül megalapozatlan bármely tanulási technika, s nem épül be a gyerek tanulási módszereibe, bármennyire is igyekszünk a gyakoroltatással eredményt elérni. A figyelem, a megértés, az emlékezet és a problémamegoldás azok az általános értelmi képességek, amelyek fejlesztése nélkül többnyire hiábavaló próbálkozás a hatékonyabb tanulási technikák kialakítása. 2.4.2 Az alsó tagozat harmadik- negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Iskolánk pedagógusai már első osztálytól kezdve alkalmazzák az alábbi módszertani elemeket, mely figyelembe veszi a gyerekek eltérő fejlődési ütemét, különbözőségét, és ezekkel az új pedagógiai módszerekkel elősegítjük a tanulási esélyegyenlőség megvalósulását: - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, - kooperatív tanulásszervezés, - projektmódszer, - drámapedagógia, erdei iskola, - interaktív tábla használata. 2.4.3 A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, 41
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása, melyek a következők: -
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A hatékony, önálló tanulás
2.4.4 A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 2.4.5 Pályázatok - helyi pedagógiai feladatok megvalósítása „A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.”(NAT) A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának folyamatát jelentik intézményünkben az egymásra épülő, egyben azonban mindig újabb területeket előtérbe helyező uniós projektek. 2.4.5.1 A HEFOP 3.1.3 pályázat keretében megvalósítottuk a „Kulcskompetencia, kulcs a jövőhöz” című projektet, amelyhez szervesen kapcsolódott a HEFOP 3.1.3/B pályázat „Kulcskompetencia, kulcs a jövőhöz, kulcs a megvalósításhoz” projekt (ez biztosította elsősorban az alapprogram eszközellátottságát, a tanulók tankönyvekkel való ellátását. A program célja: az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kompetencia alapú nevelésioktatási módszerek segítségével, a digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazásával a munkaerő-piaci boldogulás erősítése, a versenyképes tudás megszerzése pedagógusok és tanulók körében egyaránt. Tevékenységeink: továbbképzések, adaptációk, szövegértési, matematikai, életpálya-építési, idegen nyelvi és IKT kompetenciaterületek hatékony és színvonalas oktatásához. Eredményeként egyértelműen megmutatkozik, hogy a kompetencia42
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola alapú oktatási programok gyakorlatban való alkalmazása segíti a tanulók egyéni képességfejlesztését. A tanulók önállóan tudnak bánni egyes digitális eszközökkel, tapasztalatot szereztek a csoportmunkában való tevékenykedésben, a kooperatív technikák alkalmazásában. Önállóbbak, céltudatosabbak. A pedagógusok módszertani kultúrája színesedett, új elemekkel gazdagodott. A projekt során elsajátított módszertani elemek beépültek a tanítási órákba, az ismeretanyag átadásának módja sokszínűbb, gyerekközelibb lett - amely elemek a továbbiakban is megjelennek a nevelési-oktatási gyakorlatunkban. 2.4.5.2 Tehetséggondozó programunkat hatékonyabbá és tervszerűbbé tettük a TÁMOP 3.4.3 projekt keretében a „Tehetség=lehetőség, tehetséggondozás=eredményesség” című program megvalósításakor, melynek fenntartási időszaka 2016-ig tart. Hosszútávú célunk: iskolai oktatásunk minőségének és hatékonyságának javítása a tehetséges és lemaradó tanulók integrált foglalkozásainak megszervezésével a tehetséggondozás módszerének megvalósításával. Rövidtávú céljaink: az egyes területeken kiemelkedően tehetséges, valamint a lemaradó tanulók képzése, nevelése; a tanulók eltérő szociális helyzetéből adódó esélykülönbségek mérséklése, a tehetséggondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; az iskolai tehetséggondozási tevékenységek és programok (szakkörök, versenyek) ösztönzése, elterjesztése; szakmai-módszertani ismeretek nyújtása a pedagógusok részére, amellyel biztosítható a tehetség iskolai keretek közötti felismerése; az intézményben személyre szóló tehetséggondozást végző pedagógusok és a tehetséges fiatalok bekapcsolása az országos tehetségsegítő hálózatba. Tevékenységeink: - Tehetséggondozó Team, mint a tehetségfejlesztő munkáért felelős munkacsoport kialakítása, működtetése - Iskola és szülők közötti kapcsolat fejlesztése: szülői klub kialakítása a tehetséggondozó munkába bevont tanulók szüleinek részvételével - Mentorálás: egyéni fejlesztési programok megtervezése, kialakítása - Intézmények közötti együttműködés kialakítása, hálózatfejlesztés, jó gyakorlatok megosztása, pedagógusok tapasztalatcseréje - Tehetséggondozó programok, projektek: iskolánk pedagógusai által szervezett városi, megyei versenyek lebonyolítása - Iskolai tehetséggondozó szakkörök tartása, továbbtanulást elősegítő szakkör szervezése 7-8. osztályos tanulóknak - Tanulók versenyeztetése: országos hirdetésű, felmenő rendszerű tanulmányi versenyeken. - Tehetségpontokkal, Tehetségsegítő Tanácsokkal történő együttműködés biztosítása
2.4.5.3 A TÁMOP 3.1.7 pályázati program keretében valósítottuk meg a „Bocskai István Általános Iskola mint referenciahely” című programunkat, amelynek fenntartási időszaka 2017-ig tart. A projekt keretében elnyertük a referencia-intézmény nevet az alábbi területeken:
43
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - A kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény - Az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézmény - Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő Ezen program alapját az EDUCATIO Kht honlapján az „Iskolatáská”-ban megjelenő Jó gyakorlataink adják: - "Kontinensünk: Európa" tanítása IKT eszközök segítségével - Hőjelenségek témakör tanítása IKT eszközökkel - Halloween party – országismereti témanap - Digitálisan, szemléletesen a tanórán - Szövegértés – szövegalkotás 7. évfolyam - Digitális tábla használata az 1848/49 forradalom és szabadságharc tananyagának feldolgozásakor - Az erdei iskola, mint sajátos nevelési forma - "Édes anyanyelvünk"-anyanyelvi hét Küldetésnyilatkozatunk: Hisszük, hogy az intézményközi együttműködés, a mentori feladatok, a szakmai műhelyek munkájában való részvétel nemcsak más intézményeknek jelenthet segítséget a modern iskola kialakításának útján, de számunkra is fejlődési lehetőséget biztosít. Intézményünkben: - A vezetők és pedagógusok egyaránt elkötelezettek a horizontális tanulás mellett. - Közös értéknek tartjuk a hálózati tanulási formákat, a műhelykonferenciákon, térségi, regionális, országos eseményeken a minta értékű pedagógiai gyakorlatunk széles körű bemutatását, publikálását. - A jövőképfejlesztés részét jelenti a referencia-intézményi működést érintő kihívásoknak való megfelelés. - Alapvető fontosságú értéknek tartjuk az innovatív szemléletet és az innovációs tevékenységeket. - Nagy jelentőséggel bírnak a hálózat(ok)ban közösen vállalt értékek, ezért elkötelezettek vagyunk a hálózati tudás mellett, és aktívan részt kívánunk venni a hálózat működésében. Céljaink: - tapasztalatainkat, innovatív erőnket, „Jó gyakorlat”-ainkat megosszuk más intézményekkel, pedagógusokkal; segítségére legyünk a mintákat, megoldásokat kereső intézményeknek, - leendő felsőoktatási gyakorlóhelyként szakmai tapasztalatainkat átadjuk, mentortevékenységet folytassunk, - hálózati tevékenységünk elsődleges célja az együttműködés kialakítása, a tapasztalatcsere, mellyel szakmai munkánkat tudjuk fejleszteni. 2.4.5.4 A TIOP 1.1.1. pályázati projekt megvalósításakor dolgoztuk ki iskolánk Informatikai stratégiáját, melynek lényeges pontjai az alábbiak: Célunk:
44
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges egyenlő hozzáférést biztosító IKT eszközök biztosítása a tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt; - számítógép-állományunk korszerűsítése, az elhasználódott, idejétmúlt gépek leselejtezése, cseréje; tantermeink felszerelése multimédiás munkaállomásokkal, melyek internet eléréssel is rendelkeznek: interaktív tábla+projektor+számítógép; - az SNI-s tanulók speciális IKT eszközökkel való ellátása; - pedagógiai mérési-értékelési rendszerünk korszerűbbé tétele, IKT alapra helyezése, szavazórendszer alkalmazása; - adminisztrációs feladataink elvégzéséhez szükséges géppark biztosítása, korszerűsítése, a szoftvereknek megfelelő hardver háttér kialakítása. Feladataink: - Informatikai hálózat átalakítása. - IKT eszközök elhelyezése a tantermekben. - Tartalomszolgáltatás: - Intézményünk weblapjának elérhetősége: www.bocskaia-hbosz.hu. - Nem rendelkezünk saját szerverrel, szolgáltatásként vásároljuk honlapunk működtetésének biztosítását. Honlapunk tartalmát tekintve megfelel az előírásoknak és fontos kapcsolattartási eszközünk. Honlapunk biztosítja az alábbiakat: tanulók tájékoztatása, szülők tájékoztatása, fenntartó tájékoztatása, intézményi adatok közzététele, óravázlatok, digitális tananyagok elérhetősége. Továbbfejlesztési célunk, hogy a honlapon keresztül otthoni feladatokat adjunk a tanulóknak, online segítségnyújtást tudjunk biztosítani, fórumot működtessünk. - Védelem: Iskolánk megvásárolta az ESET.NOD.32 Antivírus szoftvert jelenlegi gépparkunk védelmére, melyet a későbbiekben is meg kívánunk venni az új munkaállomásokkal bővített géppark védelmére is. Wifis hálózatunk jelszóval védett, tűzfalak védik adatainkat. A tartalomszűrés lehetőségével élünk: a tanulói gépek bizonyos internet címeket nem érhetnek el. - Pedagógiai hozzáadott érték: Az eszközpark használatához nélkülözhetetlen a pedagógus, méghozzá a képzett pedagógus. Tantestületünk szinte minden tagjáról elmondható, hogy felhasználói szinten értő módon tudja használni a számítógépeket. Módszertani tájékozottságuk, képzettségük pedig megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy az IKT eszközök ne holt tőkét jelentsenek, hanem aktív részesei legyenek tanóráinknak illetve kiegészítő társai a tanulói munkáknak. A tanárok tanóráik szervezésekor, az egyéni, csoport és frontális munkák szervezésekor, differenciált munka szervezéskor támaszkodnak az IKT eszközökre, mérési-értékelési feladataik elvégzéséhez igénybe veszik a szavazórendszert. - Módszertani szempontból az intézményben több órán jelenik meg a kompetencia alapú képességfejlesztés, az egyéni képességekhez való igazodás, a differenciálás. Többször fordul elő, hogy projektmunkát végeznek a tanulók. Mindezen fejlesztő munkával párhuzamosan bővül a pedagógusok munkája alapján készülő „feladatbank”, ahol az elkészült digitális tananyagokat tesszük mindenki számára közkinccsé és felhasználhatóvá.
45
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-től kezdődően szerveztük meg. Az alsó tagozat 1-2. évfolyamán a heti 5 órából 1 óra tánc és 1 óra „Kölyökatlétika” órát szervezünk. Harmadik évfolyamtól a tánc oktatása szakköri keretek között folytatódik tovább, a „Kölyökatlétika” óraszáma 2 órára emelkedik. Felső tagozaton a testnevelés óra keretein belül sávos oktatás formájában szervezzük meg heti 1 órában a tánc oktatását.
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk minden osztály és tanulócsoport számára biztosítja a szakos ellátottságot. Ennek megfelelően a pedagógus-erőforrásaink optimális kihasználásával készítjük el a tantárgyfelosztást, amiben igyekszünk biztosítani minden pedagógus számára a heti 22-26 tanítási órát vagy egyéb foglalkozást. Az iskola tantestületének létszámából adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint iskolánkban kötelezően választandó tanórai foglalkozások: 1. évfolyamon választhatnak a tanulók, hogy erkölcstan órán vagy hit – és erkölcstantan órán kívánnak-e részt venni. 4. évfolyamon két idegen nyelv közül – angol, német - választhatnak a tanulók. A választható tantárgyak meghirdetésekor kérjük a szülőket, hogy választásukat írásban jelezzék, és közöljük a szülőkkel és gyerekekkel, hogy várhatóan ki fogja tanítani az adott tantárgyat. (Lásd még 2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja címszó alatt.)
2.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A tanulók értékelésének és ellenőrzésének alapelvei: Objektív, és megbízható értékelés legyen! Sokoldalú értékelési rendszer legyen, változatos formákkal! Legyen egyszerű és áttekinthető! Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének! Legyen kiszámítható és azonos feltételeket teremtő! Jelezze a helyzetet, a fejlődési állapotot, de ne skatulyázzon! Az értékelés céljai és követelményei legyenek mindenki előtt ismertek. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére. Az ellenőrzések, értékelések legyenek pozitív megerősítésűek, ösztönzők, formálóak, vegyék figyelembe a teljesítményben bekövetkezett fejlődési tendenciát a tantervi követelmények függvényében. Törekedjünk a szóbeli és írásbeli értékelések arányára. Az érdemjegy adását kísérje szóbeli értékelés. - Célja: - A tanuló értékelése, visszajelzés a szülőnek, tanulónak, iskolának a tanuló tudásáról az 46
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - esetleges hiányosságokról. - Kialakítja, fejleszti az önértékelés képességét. - Motiválja a tanulót az elképzelt vagy az elvárt jövőkép elérése érdekében. Az ellenőrzés formái: -
szóbeli, írásbeli feleltetés.
Felelet: A tanuló szóban számot ad a napi tananyag elsajátítási szintjéről. Írásbeli számonkérés: Szóbeli feleltetést helyettesítő, a napi tananyagot számon kérő írásbeli kötelezettség, korlátozás nélkül íratható. Diagnosztikus mérés: Hiányosságok feltárása. Átfogó képet ad a tanulók tudásáról. Érdemjegyet nem adunk rá! Témazáró dolgozat (szummatív mérés): Átfogó tudásról számot adó, fejezetet lezáró számonkérés. Értékelésének súlya a szóbeli feleletével azonos. A témazáró dolgozatok írását a szaktanár köteles legalább egy héttel korábban bejelenteni. Egy napon kettőnél több ilyen számonkérés egy osztályban nem alkalmazható. A tanulók munkájának javítására legfeljebb 2 hét áll a pedagógus rendelkezésére. Mikor nem alkalmazható a számonkérés? Hosszabb betegség után egy hétig, még ne feleltessük a tanulót. Évente tantárgyanként két feleletmentes órát kaphat a tanuló a szülő írásbeli kérésére. Az érintett nevelő tartja számon a feleletmentes órákat. Témazáró dolgozat írásakor nem vehető igénybe a feleletmentes óra. Tanulmányi vagy sportversenyek utáni napra feleletmentességet kap a tanuló. Az értékelés céljai: -
a személyiség fejlesztése,
-
önértékelő képesség kialakítása,
-
önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása,
-
nem fegyelmezés, hanem motiválás,
-
tájékoztatás a munka eredményeiről, az előrehaladásról.
Az értékelés formái: Személyes értékelés: a pedagógus személyre szóló szóbeli tanácsadó, segítő értékelése. Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések. 47
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Osztályozás: tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményének 5 fokozatú skálán érdemjegyekkel történő értékelés. Az írásbeliség és szóbeliség arányának szem előtt tartása. A tájékoztató füzetben az értékelésekről a tanulót és a szülőt is rendszeresen értesíteni kell. Első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a tanuló teljesítményét tantárgyanként szövegesen értékeljük, emellett globálisan minősítünk. Ezek a következők: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Első évfolyamon év közben és második évfolyamon félévig a tanulók munkáját a pedagógus által kialakított, már jól bevált szimbólumokkal, százalékos teljesítmény kimutatással stb. is értékeljük. Második évfolyam második félévétől már érdemjeggyel értékelünk, tanév végén osztályzatot kapnak tanulóink. Ezek a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Félévkor a tantárgyi dicséretben részesített tanuló tantárgyi osztályzata: „5D”. Év végén a tantárgyi dicséretben részesített tanuló tantárgyi osztályzata: Kitűnő A tanuló magatartásának értékelésekor és minősítésekor: Példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelésekor és minősítésekor: Példás (5), jó (4), változó (3) hanyag (2). Az értékelés gyakorisága: Havonta legalább egy érdemjegy szükséges valamennyi tantárgyból. A továbblépés szempontjából elért teljesítmény megállapításának módja: A tanév során a folyamatos értékelések alapján kialakított tanári minősítés, osztályzattal kifejezve a Nkt. 54.§.(1.2.3.4.5.6.7.) bekezdés alapján. Belső szintfelmérések az intézményben:
48
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Célja: A tanulási folyamat releváns periódusaiban összegző (globális) kép nyerése a tanulók teljesítményéről. Negyedik évfolyamon Célja:
Ideje: Típusa: Tárgya: Módja: Mérést végzők:
Értékelők: Értékelés:
A felső tagozatra biztos alapismerettel és életkori sajátosságuknak megfelelő önálló ismeretszerzési képességgel rendelkező tanulók kerüljenek. Március/április Szummatív jellegű Matematika, magyar nyelv és irodalom (írásbeli) A munkaközösség által összeállított komplex feladatsort tartalmazó mérőlap. Az adott osztályban a tantárgyat tanító nevelők az éves munkatervben meghatározottak szerint, esetenként igazgatóhelyettes, ill. felsős magyar szakos nevelők bevonásával. A munkaközösség által egységesen kidolgozott elvek alapján a mérést végző nevelők a munkaközösség-vezetők irányításával. Százalékos értékelés, mely átváltandó érdemjegyre. Értékelésének súlya a szóbeli feleletével azonos
Külső szintfelmérések: Országos kompetenciamérés Célja: A tanulók képesek-e a tudásukat az életben alkalmazni és további ismeretszerzésre felhasználni? Vagyis birtokában vannak-e annak az úgynevezett „eszköztudásnak”, amely sikeres továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen feltétele? Ezért a felmérés tesztjei alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem valódi problémák, helyzetek megoldására irányulnak. Nem tantárgyi tudást, hanem bizonyos kompetenciákat, képességeket mérnek. Ideje: május Típusa: minősítő, összegző jellegű Tárgya: matematika, magyar nyelv és irodalom Módja: magyar nyelv és irodalom, matematika, tantárgyak mérése írásban, mérőlapon
Országos kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében tett lépéseink: -
2015 szeptemberétől iskolánkban bevezetésre került a „Kritérium orientált diagnosztikus mérési- értékelési rendszer az individuális – és differenciált csoportos fejlesztéshez” modell.
49
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - Ennek keretében tantervbe ágyazott fejlesztést végzünk annak függvényében, hogy 1., 3. és 5. évfolyamon tanulóink a szeptemberben megírt teszteken milyen eredményeket értek el. A gyerekek elért eredményeiről a szülők személyes tájékoztatást kapnak. - 60 %-os teljesítmény alatt egyéni fejlesztésben, 60-80 %-os teljesítmény között csoportos fejlesztésben vesznek részt tanulóink. Első évfolyamon tervezett mérőeszközök a DIFER és a „Tanulási képességek vizsgálata” (Tímár Éva) résztesztjeiből lett összeállítva, melynek kontrollmérését második évfolyamon kell elvégezni. A mérési dimenziók a következők: - írásmozgás-koordináció (DIFER), - beszédhanghallás (DIFER), - mennyiségi és téri reláció (Tímár Éva), - figyelem, koncentráció (Tímár Éva), - finommotorikus –koordináció (Tímár Éva), - vizuális zártság, globális észlelés (Tímár Éva), - monotónia tűrés, a tempó mérése (Tímár Éva), - gondolkodási műveletek (Tímár Éva), - azonosítás művelete, alak- és formafelismerés (Tímár Éva). - Harmadik évfolyamon - műveleti sebességet. - szókészletet, - íráskészséget, - olvasáskészséget mérünk. - Ötödik évfolyamon, a harmadik évfolyamon mért területek kiegészülnek a tanulási motiváció mérésével is. Harmadik és ötödik évfolyamon decemberben csak a műveleti sebesség visszamérésre kerül sor, majd áprilisban teljes kontrollmérést végzünk. Szeptember Október November December Január Február Március Április
1.o. Tan.kép.
2.o.
3.o. Ms.,Ik. Szi.,Ok.
4. o.
5. o. Ms., Ik. Szi., Ok. Ts., Tm.
Ms.
Ms.
Ms. Ik. Szi.,Ok.
Ms.Ik. Szi., Ok.
6. o.
7. o.
8. o.
Tan.kép.
Május
OKM
OKM
Tan. kép.-rövid DIFER+3 képesség a Tímár tesztből Ms.-műveleti sebesség Ik-íráskészség Az otthoni és napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok célja: -
elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,
50
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat. Elvek: -
a házi feladat megfelelően előkészített legyen,
-
a tanult ismeret begyakorlását szolgálja,
-
az életkori sajátosságnak megfelelő mennyiségű legyen,
-
hétvégekre, szünidőkre nem adható házi feladat.
A magatartás és szorgalom minősítésének elveit lásd a 2.12 „ A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek” c. alatt.
2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskolánk a tanulók heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozások (napközis foglalkozás, egyéni foglalkozás stb.) megtartásához és osztálybontáshoz veszi igénybe. A matematikát, az idegen nyelvet, lehetőség szerint az informatikát és a technikát iskolánkban 5. évfolyamtól kezdődően csoportbontásban tanítjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Alsó és felső tagozaton egyaránt megszervezzük: - a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, - a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, - továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy – három fős foglalkozásokat magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából, ill. szükség szerint bármelyik tantárgyból. Tehetséggondozásra (szakkör, továbbtanulásra való felkészítés) és felzárkóztatásra (korrepetálás) legalább további heti egy-egy órát biztosítunk lehetőség szerint.
2.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánk központilag meghatározott mérési időszakban a NETFIT mérési módszer alkalmazásával tanévenként megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. (20/2012 EMMI rendelet 81.§) A vizsgálat évente egy alkalommal történik, melyet a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusaink végeznek el. 51
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A NETFIT-ben két mérés a test összetételére, hét pedig a fittségre vonatkozik. - Meghatározzák a testtömegindexet (BMI) és a testzsírszázalékot. - A hajlékonysági teszt során a térdhajlító izmok nyújthatóságát és a csípőízület mozgásterjedelmét nézik. - A vázizomzat állapotát öt gyakorlattal vizsgálják: ütemezett hasizomteszttel, törzsemeléssel, ütemezett fekvőtámasszal, helyből távolugrással, és mérik a kézi szorítóerőt is. - A 20 vagy 15 méteres állóképességi ingafutás az aerob kapacitást méri. Lényege: hányszor tudja a próbázó teljesíteni a távot úgy, hogy az adott szakaszra jutó időkeret egyre rövidül. - A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, elemzi, és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az eredmények alapján minden tanuló személyre szabott értékelést kap a teljesítményéről, amelyhez a szülők is hozzáférhetnek, valamint online elérhető országos adatbázisban gyűjtik az eredményeket. A rendszer célja elsősorban az egészségtudatos hozzáállás kialakítása. Nem gyengének vagy kifogásolhatónak minősíti a diákokat, hanem pozitívan közelítenek a fejlesztésre szoruló tanulókhoz.
2.10 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 2.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: - érzelmek alkotó kezelése, - stresszkezelés, - önismeret, önbecsülés megerősítése, - célok megfogalmazása és kivitelezése, - konfliktuskezelés, - problémamegoldás, döntéshozás, - kortárscsoport nyomásának kezelése, - segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, - elutasítási készségek fejlesztése. 52
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: - egészséges táplálkozás, - rendszeres testmozgás,(lásd: Mindennapos testnevelés ) - higiénés magatartás, - a testi és lelki egészség fejlesztése, - tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az egészséges táplálkozás Célok: -
az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása a tanulókban az egészséges táplálkozás módjainak megismertetése vitaminok és szerepük a betegségek megelőzésében az egészségre káros táplálékok megismertetése a tanuló ismerje fel a helyes és helytelen táplálkozási szokásokat és adott helyzetben tudjon jól dönteni a szülők, mint partnerek megnyerése gyermekük helyes táplálkozási szokásainak kialakításában
Feladatok: -
-
-
az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának ismertetése a kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés az étkezések rendjének kialakítása az iskola háromszori étkezés lehetőségét biztosítsa tanulói számára el kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek az étkezést biztosító intézmény az életkornak, gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítsa össze az étrendet az egyes beteg gyermekek külön étkeztetésének a megoldása szemléletváltás az iskola büfé kínálatában; lehetőséget kell biztosítanunk a gyermekeknek, hogy az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő élelmet is meg tudják vásárolni: joghurt, kefir, müzli… el kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat: chips, kóla, cukros üdítő ismerjék meg a helytelen táplálkozásból adódó betegségeket, azok hatását a fejlődő szervezetre segítséget kapjanak ahhoz, hogy problémájukkal hova fordulhassanak szülői értekezleteken szerepeljen a beszélgetés témái között a helyes táplálkozási szokások kialakítása
Személyi higiénia kialakítása Célok:
53
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - ráébreszteni a tanulókat a személyi higiénia fontosságára, különös tekintettel annak személyes, társadalmi, pszichológia és egészségügyi vonzataira - rendszeresség, tudatosság, igényesség kialakítása, biológiai létünk jobb minősége érdekében - fenntartható pozitív megoldások választására ösztönzés
Feladatok: -
higiénés magatartásra nevelés a személyi higiénia iránti taros igény kialakítására, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás ismerjék meg a személyi higiénia kialakításának fontosságát, módjait, hiányának következményeit, megfelelő eljárások alkalmazását értsék meg a megjelenés fontosságát, értékét tudják, hogy életkoruknak megfelelően milyen kozmetikai szereket használhatnak tanulják meg, hogy az egyes előnytelen testi adottságok nincsenek összefüggésben a személyi higiénia szintjével mellőzzék a testékszerek alkalmazását, legyenek tisztában veszélyeivel
A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek Célok: -
személyiség kialakítása a társas kapcsolatok kialakításhoz szükséges készségek fejlesztése reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása, fejlesztése stressz oldás tudjanak dönteni jó és rossz között képesek legyenek jó döntések meghozatalára, problémák megoldására tudjanak konfliktusokat kezelni káros viselkedési függőségek kialakulásának megelőzése
Feladatok: -
-
beszélgetésekkel, szituációs játékokkal, helyzetgyakorlatokkal, helyes és helytelen példák bemutatásával, audiovizuális eszközök alkalmazásával, ok-okozati összefüggések keresésével, vélemények, érvek megfogalmazásával segítsük azoknak a szokásoknak, cselekvési formáknak a megtanulását, gyakorlását, amelyek a lelki egészség fenntartását szolgálják reális önismeret, énkép kialakításának segítése olyan elfogadó légkör működtetése, amely fejleszti a tanulók objektív értékelését és konfliktus kezelését a szülők megnyerése a helyes szokások kialakításában szülői értekezletek témája legyen a fiatalkori szorongás és a kudarcélmények feldolgozása konfliktuskezelés, probléma megoldó technikák megtanítása, gyakorlása (drámapedagógiai eszközök) stressz legyűrő képesség és tolerancia fejlesztése pozitív jövőkép kialakítása és támogatása 54
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - olyan őszinte légkör kialakítása, amelyben a tanuló értékelését úgy alakítsák a pedagógusok, hogy ne az egyént, hanem a cselekedetét minősítsék - egyedi esetekben az iskola vagy gyermek pszichológus, illetve a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős bevonása a probléma kezelésébe A szenvedélybetegségekhez -- vezető szerek fogyasztásának megelőzése Célok: -
a tanulók felelősségteljes gondolkodásának fejlesztése ismerjék meg mit jelent a függőség, szenvedélybetegség, milyen megnyilvánulásai vannak olyan szemléletmód kialakítása, hogy ítéljék el, utasítsák el a tudatmódosító szerek használatát ismerjék meg azok szervezetre gyakorolt káros hatásait merjenek segítséget kérni, ha környezetükben, baráti táraságban felmerül a gyanú a szerek használatával kapcsolatosan pedagógus és a szülő alakítson ki olyan viszonyt gyermekével, hogy az bátran forduljon hozzá, segítséget és ne elutasítást kapjon a hozzászokás elkerülésére való figyelemfelhívás
Feladatok: -
az osztályfőnöki tanmeneteknek legyen része a drog prevenció, szenvedélybetegségek életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkozzanak a témával osztályfőnökök vegyék igénybe szakemberek segítségét iskolavezetés biztosítsa a pedagógusok felkészítését szakemberek bevonásával drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése
2.10.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Első és második évfolyam: - fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát - játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre - elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára - kielégíteni a gyermek kíváncsiságát - érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel - kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre - az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása Harmadik és negyedik évfolyam: - fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát - tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket - mintákat adni a természet megismeréséhez - kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét 55
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét - kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert Ötödik és hatodik évfolyam: - képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést - stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat - lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során - megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit - tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét - kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan Hetedik és nyolcadik évfolyam: - elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést - a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést - fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán - kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét - a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal - a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása
2.11 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: - ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, - tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, - tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, - kedvezményes ebéd biztosítása. Mentálisan sérült tanulók esetén iskolai pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele( havi rendszerességű fogadóórák formájában). A tanulók jogainak fokozott védelme a Házirendben fogalmazottak szerint. - Igény esetén 1-4. osztályig biztosítjuk a tanulók ellátását (étkezéssel) s felügyeletét 16 óráig, vagy igény tovább, így az egyéni bánásmódot igénylő tanulókét is. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magába foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozáson való részvételt, stb. A napközi fontos
56
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. Gyerekeink számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. - Intézményünk a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek nevelése tekintetében fontosnak tartja az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtését és folyamatos fejlesztését. Így iskolánk célja olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, személyiségének állapotához igazodó nevelést, oktatást biztosít, törekszik helyzetük, beilleszkedésük könnyítésére, a korábbiakból adódó hátrányaik csökkentésére. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus - tudjon differenciáltan oktatni, - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót, - a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést, - nevelje az osztályközösséget a különbözőségek tolerálására, - amennyiben a tanuló szakértői véleménnyel rendelkezik, fontos, hogy a pedagógus ismerje a benne foglaltakat, - értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői vélemény, - szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban. A lemaradást egyéni ,vagy egy- három fős foglalkozáson, differenciálással igyekszünk fejleszteni az első–negyedik évfolyamra járó tanulók körében. A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat szintén differenciált oktatással és a csoportmunka alkalmazásával pótoljuk, illetve konzultálunk az osztályfőnökökkel, és értesítjük a szülőket is. Továbbá igénybe vesszük a fejlesztő pedagógus munkáját. A tanórai differenciálás, képességnek megfelelő anyag, követelmény, értékelés gyakorlása mellett a tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, könyvtár, erdei iskola, sportprogramok) is a hátrányok leküzdését szolgálják. A nevelők jelzése alapján az iskolai fejlesztő pedagógus méréseket végez azoknál a tanulóknál, akiknél valamilyen tanulási probléma jelentkezik. Ezután kerül sor a képességek, részképességek fejlesztésére, melyhez egyéni tervet készít a fejlesztő szakember. Az egyéni foglalkozás a legtöbb tanuló esetében egész évben zajlik. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Szociális Szolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata) szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
57
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
2.12 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulói neveltség értékelése: -
A tanuló magatartása és szorgalma szóban és írásban folyamatosan értékelésre kerül, melyet havonta érdemjegyekben fejezünk ki. Az osztályközösség részt vesz az egyes tanulók szorgalmának és magatartásának megítélésében. A félévi és év végi minősítés az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Eltérő javaslatok esetén többségi döntésre kerül sor. Az értékelés alapja: a tantestület által elfogadott belső szabályozók.
A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének célja és formája: -
Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését Személyre szabott legyen Vegye figyelembe a gyermek fejlődését
Magatartáson értjük: -
a tanuló iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát, önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát, hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban, házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását, a közösség érdekében végzett tevékenységét, viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.
Szorgalmon értjük: -
a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, önálló feladatai elvégzésének minőségét, rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását, aktivitását.
A magatartás értékelése Példás: ha jó kezdeményezéseivel, tetteivel pozitív hatást gyakorol a közösségre. A házirendet következetesen betartja. Kötelességeit hiánytalanul teljesíti. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat, tisztelettudó. Segít társainak, keresi a jobbító változások lehetőségét. Jó: ha a rábízott feladatokat, ellátja, ő maga nem kezdeményező, de mások kezdeményezéseit elfogadja. Kötelezettségeinek eleget tesz. A házirendet általában betartja. Társaival, nevelőivel szemben megértő, nem szít ellentéteket. Viselkedése, hangneme nem kifogásolható. Együttérez társaival, de csak ritkán segít nekik. Változó: ha tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani, megnyilvánulásaiban, cselekedeteiben néha megbízhatatlan. A házrendben leírtakat csak részben tartja meg. Magatartásával időnként zavarja a tanítási órákat. Kötelességeinek teljesítésére többször figyelmeztetni kell. Több szaktanári, illetve osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetése van. 58
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Rossz: ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Megbízhatatlan, a közösségre negatív, romboló hatással van. A házirendet rendszeresen megsérti. Kötelességeit figyelmeztetés ellenére sem teljesíti. Társaival, nevelőivel szemben durva, udvariatlan. Osztályfőnöki intője, rovója, igazgatói megrovása van. A szorgalom értékelése Példás: ha a tanítási órákra való felkészültsége képességeihez mérten kifogástalan. Munkavégzése igényes, pontos, megbízható. A házi feladatot mindig elkészíti, felszerelése hiánytalan. Érdeklődő, többletfeladatot vállal. Jó: iskolai munkáját általában képességeihez mérten teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Az órai munkába nem mindig kapcsolódik be. A házi feladatát általában elkészíti, felszerelése többnyire hiánytalan. Változó: ha az iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Munkavégzésében önállótlan, pontatlan, nem képességének megfelelően dolgozik. Házi feladatot többször nem készít, felszerelése hiányos. Hanyag: A tanulást elhanyagolja, képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Órán nem dolgozik, önállótlan, a segítséget elutasítja. Gyakran nincs házi feladata, felszerelését sűrűn otthon hagyja. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten jól tanul, példamutató a magatartása, eredményes a versenyeken, vetélkedőkön, kiemelkedő közösségi munkát végez, az iskola jutalomban részesíti. A tanulók jutalmazásának formái Tanulmányi munkáért járó dicséretek, jutalmak Év közben adható dicséretek: Szaktanári dicséret: valamely tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért Napközis nevelői dicséret Osztályfőnöki dicséret: városi versenyen elért eredményért Igazgatói dicséret: megyei, országos eredményes teljesítmény alapján Nevelőtestületi dicséret: több megyei, országos versenyen való eredményes szereplésért. - Az egész évben tartó tanulmányi és sportversenyek eredményeiről az iskolai „Eredményeink” táblán és az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat. Az elért eredményekről időnként tájékoztatást is kapnak a tanulók. Az elért eredményeket dokumentáló okleveleket, serlegeket – kiállítás formájában – a gyerekek elé tárjuk. A fokozatok bejegyzésére az ellenőrző könyvbe a jutalmat adó nevelő jogosult. - Az igazgatói illetve a nevelőtestületi dicséretet az egész tanulói közösség tudomására kell hozni. -
Év végén adható dicséretek, jutalmak:
59
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - Azok a tanulóink, akiknek osztályzata minden tantárgyból jeles, és legalább három tantárgyból az 5-ös osztályzat mellé dicséretet is kapnak (jelölése: kitűnő), nevelőtestületi dicséretben is részesülhetnek. Feltétele, hogy magatartásból és szorgalomból osztályzatuk példás legyen. (Be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba is. Elfogadott záradék: Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül.) A nevelőtestületi dicséretet - oklevél kíséretében – a tanévzáró ünnepélyen az iskola vezetője adja át. -
Jutalomkönyvet vagy oklevelet kaphat a tanév végén az a tanuló, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el. Jutalomkönyvet kaphat a tanév végén az a tanuló, aki elismerésre méltó közösségi munkát végzett. Bocskai-díj, Iskolánk sporttehetsége odaítélésének feltételeit a Bocskai Alapítvány alapító okirata tartalmazza. A DÖK által adományozott kitüntetés: adományozási rendjét a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
2.13 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Iskolánk pedagógusai az alábbi módszertani elemeket alkalmazzák, mely figyelembe veszi a gyerekek eltérő fejlődési ütemét, különbözőségét, és ezekkel az új pedagógiai módszerekkel elősegítjük a tanulási esélyegyenlőség megvalósulását: - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, - kooperatív tanulásszervezés, - projektmódszer, - interaktív tábla használata, - drámapedagógia, - erdei iskola - kéttanítós modell Differenciált tanulásszervezés Célunk változatlanul: az egyéni szükségletnek megfelelő fejlesztés minden tanulónál. Ez a gyakorlatban magába foglalja a kiemelkedő képességű, gyorsan haladók optimális terhelését, a több mélyítést, gyakorlást igénylő tanulók megerősítését és a speciális szükségletű gyerekek egyéni fejlesztését. Törekszünk a differenciáló tanulásirányítási módszerek változatos alkalmazására, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit a készségfejlesztés folyamatában. Meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Mindez megvalósulhat differenciált munkaként is, amikor a gyermekek aszerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket. Az egyéni fejlesztést biztosító tanulásszervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók képesek legyenek az önálló munkára. Ennek érdekében az iskola a gyermekeket iskolába kerülésük első pillanatától kezdve a különböző tanulási szituációk önálló, illetve a társsal való közös megoldására készteti. A tanárok tudatosan tanítják a gyermekeknek az önálló tanulás technikáit. 60
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Fokozatosan alakítják az önálló feladatválasztás, feladatvégzés algoritmusait, a különböző eszközök, segédkönyvek, szótárak helyes használatát. Kiemelt feladat az önellenőrzés képességének kialakítása. Egy pedagógiai folyamat sem nélkülözheti a visszacsatolást, a megerősítést, a hiba javítását
Kooperatív tanulásszervezés A kooperatív tanulásszervezés fő eleme a képességfejlesztés, különös tekintettel az információszerzésre, gondolkodási képességekre, társas, kooperatív készségekre, valamint a kommunikációs készségekre. E tanulásszervezés során: a tanulók számos tapasztalatot szerezhetnek az együttműködés és az egymástól függés terén, több időt tölthetnek a feladattal, mint a frontális osztálymunka keretében, a csoportok a tanulási teljesítményt egyénenként értékelik, a módszerek sokszínűsége biztosítja a széleskörű, változatos felhasználást, alkalmasak alapvető képességek fejlesztésére, információ elsajátíttatására, magasabb szintű gondolkodás fejlesztésére, a tanulásban és a társas kapcsolatok fejlődésében akkor is jelentős eredményeket érhetünk el, ha a kooperatív tanulást csak rövid ideig, vagy nem rendszeresen alkalmazzuk, a fejlődéshez igazodó értékelés aszerint jutalmazza a gyerekeket, hogy önmagukhoz képest mennyit fejlődtek. - A kooperatív tanulás olyan tanulásszervezési stratégia, melynek során a csoportmunkában nem elvárjuk a résztvevőktől az együttműködő magatartást, hanem tanítjuk azt a módszer négy alapelvének egyidejű biztosításával. A párhuzamos interakciók, az egyéni felelősség, az egyenlő arányú részvétel és az építő egymásrautaltság a tanulási folyamat minden pillanatában - a pedagógus szervezési munkájának következtében - érvényesül a csoporttagok között. A módszer alkalmazásánál fontos: - A pedagógusok szemlélete gyermekközpontúbb, toleránsabb legyen, a gyerekek közötti különbségeket előnyként értelmezzék, és képesek legyenek arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentsék iskolájukban. - A kooperatív tanulási mód alkalmazásával a pedagógusok fejlesszék a diákok együttműködési készségét, empátiáját és segítségadási motivációjukat, ezáltal pozitív, megértő légkört teremtve tanulhassanak a diákok a csoportban. - A pedagógusok az aktivizáló, tevékenykedtető módszer elsajátításával legyenek képesek arra, hogy motiválják a gyerekeket, s ezáltal csökkentsék a tanulók kudarcait, és növeljék sikerességük esélyét az iskolában. Projektoktatás A projekt egy sajátos tananyag-feldolgozási mód, melynek középpontjában mindig egy meghatározott téma áll. A pedagógiai projekt célja kettős: a tanulók a projektben meghatározott végeredményt akarják létrehozni; a projekt a téma meghatározástól a végeredmény prezentálásáig nevelési céloknak alárendelt, fontos a tevékenység folyamata, színvonala, eredménye is. 61
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Megvalósításának keretei: - Projektnap: minden héten egy meghatározott napon foglalkozunk a projekt témájával. - Projekthét vagy témahét: egy adott hétre tervezett program - Tanítást kísérő projekt: az órákon kívül, részben vagy egészben a tanulók szabadidejében szervezhető. - Órai projekt: a projekt teljes egészében a tanítási órákon bontakozik ki. Különösen lehetséges ez, ha több tantárgy is részt vesz ugyanannak a projektnek a megvalósításában. (Jól megoldható alsó tagozaton, és napközivel kombinálva is.) - Külső projekt: pl. az erei iskola. Egy tanulócsoport maga mögött hagyja a város zaját és az iskola világát, hogy a tanulást átmenetileg projektszerűen szervezze meg. A projektoktatás kritériumai: - A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjék. - A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos problémákhoz. Akár az élethez, akár a tananyaghoz. - Adjon módot individualizált munkára. - Adjon módot csoportmunkára. - Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el. - A cél lehet a tanagyagban szereplő probléma megoldása, vagy az iskolai társas életben felmerülő problémák megoldási módjainak kidolgozása, vagy ehhez hasonló analógiák felkutatása a társadalomban, történelemben. - Interdiszciplinaritás jellemezze. - A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt. - A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért. - A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanácsadó funkcióba. - A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek. Az interaktív táblák használata az oktatási gyakorlatban Az aktív tábla használata számtalan új lehetőséget biztosít az oktatásban. Saját programok készítésével élvezhetőbbé, érdekesebbé tehetők az órák. A tanulók érdeklődését felkeltik, ill. ébren tartják a színes, az eddigitől eltérő feladatok. A különböző kiadók digitális tananyagai is beépíthetők az órákba. Olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített objektumok, az internet és multimédiás CD-k, DVD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok, és a tanár kreativitását kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagokat. Az interaktív táblák nyújtotta vizualitás különösen jelentős hatást gyakorol az átlagtól elmaradó tanulókra. A táblák használatával fokozható a diákok figyelmének intenzitása és tartama. Előnyei: - Az eszköz támogatja az IKT készségek elsajátítását a digitális írástudás készségének fejlesztését, melyek a NAT kompetenciaterületek között megfogalmazott fontos elvárásai. - Az interaktív tábla integrált jellegű: alkalmazásával nincs szükség külön írásvetítőre, episzkópra, táblára, CD lejátszóra, videomagnóra, dvd lejátszóra. 62
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola - Minden multimédiás elem egy felületen, integráltan jelenhet meg, sőt saját jegyzetekkel ellátható. - Komplex szemléltető eszköz, mely egy eszközként magában foglalja az eddig alkalmazott szemléltető eszközünk összes lényeges előnyét. - A tábla olyan, mint egy hatalmas érintőképernyő, amelyet az utolsó padban ülő tanuló is jól lát. Pedagógiai, módszertani jelentősége: - a kor színvonalának megfelelő megjelenítést biztosít a tananyagnak, - segít a figyelem felkeltésében, fenntartásában, - motiváló erővel bír, - nagyon jól illeszthető minden megszokott munkaformába: frontális munka; csoportmunka (homogén vagy heterogén csoportok esetén is);páros és egyéni munka. - nagyon jól illeszthető a kooperatív munkaszervezés alkalmazásához, - hatékonyan alkalmazható a team-munkák illetve projektmódszerek esetén, - jelentősen megnőhet a diákokra fordítható idő az órán. - Az interaktív tábla használatával a tanórák szórakoztatóbbak lehetnek, a diákok és pedagógusok egyaránt motiváltabbakká, az órák frontálissága együttműködővé válhat. - A szükséges tartalom, illetve a gyakorlatok időveszteség nélkül, a multimédia előnyeit is biztosítva jeleníthetőek meg úgy, hogy mindeközben a tanárnak nem kell a számítógéphez mennie. - A pedagógiában a kompetencia alapú tanulás új irányvonalakat mutat, a tudás alapú társadalom eléréséhez meg kell tanulni megosztani a tudást, csoportban dolgozni, együttműködni. Az interaktív tábla használatával mindez könnyebben elsajátítható. - A pedagógusok megosztják egymás között ötleteiket és erőforrásaikat, és közösen megvitatják azokat, kialakulhat a team-munka a pedagógusok között is. Drámapedagógia A drámapedagógia elemeit tanórákon, és szabadidős tevékenységek során is alkalmazzuk. Integráltan beépül a tantárgyi rendszerbe. Hagyományos iskolai rendezvényeink: tanévnyitó, a téli ünnepkör rendezvényei, farsang, anyák napja, tanévzáró műsor, melyeket, szülők is megtekinthetnek. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó foglalkozások. Az erdei iskola: sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Célja: országunk és a környező országok egy-egy területének minél jobb megismerése történelmi emlékeinek, természetvédelmi jelentőségének kiemelésével. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. A megismerési folyamatot az élet természetes integráltságára építi fel. 63
Pedagógiai program Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola Időlegesen feloldja az iskola hagyományos tantárgyi rendszerét úgy, hogy tanításifoglalkoztatási programjának teljesítése elsődlegesen projektmódszerrel történik. A projekt középpontjában az erdei iskola helyszíne, környezete áll. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Erdei iskola programban érintett korosztály: minden évfolyam tanulói. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele előzetes tájékoztatás után önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Pályázati úton nyert pénzösszeggel vagy egyéb támogatás megszerzésével az iskola is hozzájárulhat az anyagi feltételek megteremtéséhez. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében számíthatunk a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére. Kéttanítós modell Iskolánk egyik legfontosabb feladata versenyképes tudás biztosítása minden diáknak. Mivel az eltérő szociokulturális közegből érkező és eltérő képességű, tanulási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű gyerekekkel is a lehető legjobb eredményt kell elérnünk, iskolánk támogat minden olyan módszert, amely a pedagógusok együttműködésén alapul, és megteremti a különböző képességű diákok együttnevelésének feltételeit. A kéttanítós modell bevezetésével célunk a pedagógusaink közötti együttműködés erősítése, mellyel a vegyes összetételű osztályokban is eredményeket lehet elérni. Ezeken az órákon két pedagógus áll az osztályban tanuló gyermekek rendelkezésre, akik egyszerre több, a kívánt cél elérését figyelembe véve heterogén vagy homogén összetételű gyermekcsoportot alakítanak ki. Az egyik tanító a gyengébb, több figyelmet kívánó csoporttal foglalkozik, míg az osztálytanítónak több lehetősége nyílik a tanórai keretek közötti tehetséggondozásra. A két tanító együttes munkájával nagyobb lehetőség kínálkozik a felzárkóztatásra, tehetségfejlesztésre. Iskolánk alsó tagozatán első évfolyamon heti 4 órában, míg második évfolyamtól negyedik évfolyamig heti 2 órában még egy tanító segít, vesz részt az órai munkában.
64
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
65
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
Záradék A felülvizsgált, módosított és kiegészített pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre, ezen belül az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelettel kiadott kerettantervek alapján készített helyi tanterv felmenő rendszerben, a 2013-2014-as tanévben az első és ötödik évfolyamon lép hatályba. Felülvizsgálat A mindennapi működés tapasztalatai és a jogszabályváltozások alapján. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: - a nevelőtestület bármely tagja, - szakmai munkaközösségek, - igazgató, - szülői közösség, - fenntartó. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja nyilvános. Megtalálható az iskola irattárában, könyvtárában, az iskola igazgatójánál és olvasható iskolánk honlapján. Jelen pedagógiai program melléklete: A tantárgyak helyi tanterve Szöveges értékelés 1. évfolyamon félévkor és év végén; 2. évfolyamon félévkor
A 2013. március 26-án hatályba léptetett Pedagógiai programot a módosításokkal jóváhagyom. Hajdúböszörmény, 2015. augusztus 28.
Kiss Antal intézményvezető
A 2013. március 26-án hatályba léptetett Pedagógiai program módosítását a Nevelőtestület 2015. augusztus 28-án elfogadta. jegyzőkönyvvezető
A Pedagógiai program módosításait a Diákönkormányzat 2015. szeptember 10-én megtartott Diákönkormányzati-ülésén megismerte, véleményezte. 66
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola DÖK vezetője
A Pedagógiai programot a Szülői Közösség 2015. szeptember 17-én megtartott ülésén megismerte, véleményezte. SZK elnök
67
Pedagógiai program
Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola
68
