Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola

Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola OM: 202974 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Tel.: (54) 430-038.; Tel/fax: (54) 541-010 e-mail: [email protected] www.biharkeresztes.hu/baltisk

Pedagógiai Program

Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2016. január 5-én

Jóváhagyta: Szabóné dr. Végh Annamária intézményvezető 2016. január 8-án

Hatályos: 2016. február 1-jétől

Tartalomjegyzék IGAZGATÓI KÖSZÖNTŐ ..................................................................................................5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE ..........................................6 II. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................10 NEVELÉSI PROGRAMJA ...............................................................................................14 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .......................................15 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.47 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........55 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................57 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..........................................62 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ..........................................................................................................64 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ....................................................67 A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ...........................................................................68 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ....................................................75 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ...................................................79 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ....................................................................................80 HELYI TANTERVE..........................................................................................................84 A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei ........................................................85 Tantárgyi struktúra .........................................................................................................90 TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 1-4. évfolyamára ...............................93 TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 5–8. évfolyamára ...............................98 Nyelvoktató nemzetiségi nevelés- oktatás Bojton ........................................................... 106 2

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE................................................108 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGÁT, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSÉT, ÓRASZÁMÁT ............................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK ELVEI .........................114 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI .......................................116 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .........................................................................................................................................132 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .............................................134 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJÁT, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ...................................136 TANKERÜLETI MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS BEVEZETÉSE A BIHARKERESZTESI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ÉS TAGISKOLÁIBAN .....................173 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .............................................................................................................................176 A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ......177 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .........................................................................................................................................194 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ...........................198 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ....................249 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK .................................................................................................252 3

AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI: ........259 AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK: ...........260 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE: .........................................................261 AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI: ....................................................................................................................262 A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI: ...................265 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA: .............268 Eljárások a célok elérésére: ........................................................................................... 286 BEVEZETŐ GONDOLATOK ......................................................................................306 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ............................................................................................306 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ISMÉRVEI ...................................................306 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ....325 Az átmeneti problémáinak megoldása ........................................................................... 325 A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: ...................................................... 325 Tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai ............................................ 325 Az iskola élet-és munkarendje ....................................................................................... 326 Tanítási órák szervezése ................................................................................................ 327 A tanórán kívüli foglalkozások rendje ........................................................................... 327 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................ 327 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ......................334 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA..........................................................334 A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata .................................................. 334 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai .......................................... 334 A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék ........................... 335 Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat ............................................................ 335

4

Igazgatói köszöntő „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) Tisztelt Érdeklődő!

Szent-Györgyi

Albert

szavaival

köszöntöm

Önt,

mint

intézményünk

e

fontos

dokumentumával ismerkedőt. Az alábbiakban megismerkedhet a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskolával, tagintézményeivel, tantárgyi felépítésével, tanórai és tanórán kívüli kínálatával. Megtalálja pedagógiai alapelveinket, céljainkat, mindazt, amit azért vállaltunk, hogy a hozzánk járó gyerekek mindent megkapjanak, amire ebben a gyorsan változó világban szükséges ahhoz, hogy jól boldoguló, az élet minden területén a helyét megálló, biztos alapokkal rendelkező diákok, később felnőttek lehessenek. Napjainkban, a hihetet len mértékben fe lg yo r sult társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés következtében az ember számára létszükséglet, hogy egész életében új és új információkat szerezzen és elméleti tudását alkalmazni t udja. Az egész életen át tartó tanulás elősegít i az egyén hivatásának, fe ladat a inak és elképzeléseinek megvalósítását. E sajátos körülményekből és élethelyzetből természetesen következik, hogy gyermek- és ifjúkorban a legfontosabb feladat az ember felkészítése az újszerű, kihívásokkal teli felnőtt életre. Ez az élet többek között a művelődés igényének kialakít ásával, az önálló t anulás képességeinek kibontakoztatásával vá lhat teljessé. Köszönöm, hogy időt szán Pedagógiai Programunk tanulmányozására.

5

Bevezető

A pedagógiai program jogszabályi háttere  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  30/2012.(IV.27.) NEFMI rendelet A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja támogatásának igénylése, döntési rendszere, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályairól  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

résztvevők

juttatásairól

és

kedvezményeiről /  229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet

a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról;  51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről;  2001.évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről;  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről;  32./2012.(X.8.)EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról;  32/1997.(XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról;  2012.évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési faladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről; 6

 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  17/2013 (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

7

Az intézmény hivatalos megnevezése, címe Név: Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Cím (székhely):

4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15.

Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32. Feladat ellátási helyek: Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Alapfeladat: általános iskola 5-8. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola 4110 Biharkeresztes, Széchenyi 61. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Bocskai István Tagiskola 4127 Nagykereki, Rákóczi u. 2. Alapfeladat: általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam, cigány kisebbségi oktatás /kizárólag magyar nyelven/ 4127 Nagykereki Kossuth u. 8. Tornaszoba Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u. 1. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam Cigánynyelv oktató kisebbségi oktatás 4114. Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba

8

Intézmény típusa:

általános iskola

Az intézmény működési területe: Biharkeresztes Város, Ártánd, Told, Bojt és Nagykereki Községek közigazgatási területe Felügyeleti szerve: KLIK Fenntartó: Berettyóújfalui tankerület Működtető: Biharkeresztes Város Önkormányzata (Biharkeresztes) Berettyóújfalui Tankerület (Nagykereki, Bojt)

9

II. Helyzetelemzés Biharkeresztes Az intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legkisebb városában található. A lakosság fő foglalkozási ága a mezőgazdaság. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. Az utóbbi időben nagyarányú elvándorlás tapasztalható, ami nem áll arányban a Romániából áttelepülő lakosság számával. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Iskolánk társadalmi környezete a változó statisztikai adatokkal jellemezhető. A demográfiai helyzetre tekintettel az általános iskolai tanulók száma csökkenő tendenciát mutat. Az oktatás két teljesen felújított és részlegesen akadálymentesített épületben folyik. A Széchenyi úti épületben az 1-4. évfolyam tanulói tanulnak, a többi évfolyam a Hősök téri épületben található. A Művelődési Házzal közösen használt Sportcsarnok, ami szintén felújításra került, biztosítja a helyet a testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások, versenyek megtartásához. Az udvaron két bitumenes és egy füves pálya nyújt lehetőséget a szabadban való aktív mozgáshoz, játékhoz. Játékudvar kialakítása van folyamatban a Széchenyi úti telephelyen. Az informatika oktatásához jól felszerelt számítástechnika terem áll rendelkezésre. A felső tagozatos technikaoktatás egy a legszükségesebb eszközökkel felszerelt tanműhelyben folyik. A háztartástan oktatását modern felszerelések biztosítják. Az intézményben 12 interaktív tábla segíti a korszerű nevelő-oktató munkát, hasonlóan az IPR-ből beszerzésre került oktatási segédanyagoknak és eszközöknek, fejlesztő játékoknak, sport- és szemléltetőeszközöknek. Iskolánk tárgyi feltételei nagyon jók, minden igényt kielégítenek.

Nagykereki A nagykereki tagiskola Bihar halmozottan hátrányos településén működik, a román határ közelében. A lakosságra alacsony iskolázottsági szint és az átlagon felüli munkanélküliség a jellemző. A gazdasági folyamatok megváltozása következtében megindult a településről való elvándorlás, mivel a településen a szűkülő munkalehetőségek egyre kevesebb család számára tudnak megélhetést biztosítani. Ennek következtében csökkent a gyermek létszám Jelenleg a község lakóinak száma stagnál.

10

A település középpontjában 2002 – óta egy új, modern iskolaépületben működik az alsó és a felső tagozat. A 60-as években épült 3 tanteremhez építettek egy 5 tantermes új épületszárnyat, amelyben hely jutott egy informatika szaktanteremnek és egy is. A tantermek világosak, tágasak, a mai kor követelményeinek megfelelőek. A tornaszoba távolabb van az iskolaépülettől. A nagyobb iskolai rendezvényeket a Bocskai Várkastély nagytermében rendezzük meg. Az udvaron bitumenes sportpálya és játékra alkalmas füves terület van. Helyhiány miatt szertárakkal, irattárral nem rendelkezünk. Az oktatási eszközök az IPR-nek köszönhetően jelentősen javult, sokat fejlődött. Minden felső tagozatos tanteremben interaktív tábla segíti az oktatást. Az informatika, technika, testnevelés tantárgyak kivételével nem szaktantermi oktatást valósítunk meg.

Bojt A Bihari térség egyik legrégibb lakott helye. A falu lakosságának jelenlegi összetételét tekintve többségében nyugdíjas szakképesítésüket hasznosítani nem tudó és az etnikumhoz tartozó munkanélküliek, valamint földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó kis réteg, s néhány értelmiségi család alkotja. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség e térségben is jelentős feszültségeket okoz, ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön, hisz a kicsiny falvak életben maradásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Az intézmény racionálisabb működése érdekében összevonásokra került sor. Az intézmény szemléltető eszközökkel való ellátása megfelelő.

Erősségeink  tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben  hagyományok, rendezvények  a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar  jó szakmai felkészültség  sok szabadidős program  kitartás, lelkiismeretesség  tapasztalat  munkabírás, önfegyelem  sokoldalúság  elhivatottság

11

 fejlesztő- és gyógypedagógus jelenléte  a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete)  jó

helyi

kapcsolatrendszer

(pl.

polgármesteri

hivatal,

rendőrség,

BESZI,

közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek) Gyengeségeink  a tudás presztízsének csökkenése  szülői igénytelenség  nevelési hiányosságok  nincs egységes követelményrendszer  következetlenség, türelmetlenség  a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség  a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya  kevés a pozitív visszajelzés  nem egyenlő a teherviselés Következtetések, lehetőségek és fejlesztések A tanulói összetétel miatt erősíteni kell a differenciált képességfejlesztést. A belső nevelési struktúrákat a képzés igényei szerint a hatékonyság, az önállóság növelésével módosítani szükséges. Tantárgyi és képességmérésekkel kell megállapítani a lehetséges irányokat, és ezeknek megfelelő tanulói kiscsoportok létrehozásával célszerű megválasztani a tanításitanulási módszereket. Fel kell tárni a pedagógusokban lévő egyéni ambíciókat, és az iskola érdekében hasznosítani ezeket. Előre kell lépnünk a követelmények és az értékelés egységesítése terén, a szakmai munkaközösségek írásban rögzítsék az egységes követelmény- és értékelő rendszerüket. Erősíteni kell a kapcsolatot az intézményegységek között, továbbá a családokkal és a szülői szervezettel való együttműködést. A képességfejlesztés érdekében szorgalmazni kell a szakkörök szervezését, a fakultációs lehetőségek és a felzárkóztatási lehetőségek kihasználását. Valamennyi tantárgy esetében növelni kell oktatómunkánk hatékonyságát. Az intézményben kiemelten kezeljük az idegen nyelvek és az informatika oktatását. Javítani kell a továbbtanulás eredményességét. Erősíteni kell a tanulók azonosulását az iskola célkitűzéseivel.

12

Lehetőséget kell adni az egyéni tanulói képességek fejlesztésére az intellektuális képességektől eltérő irányban is (pl.: rajz, manuális képességek, sport, tánc, stb.). Javítani

kell

az

osztályfőnöki

mentálhigiénés

felvilágosító

tevékenységet

a

személyiségfejlesztés érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az intézmény nevelői nagy türelemmel és hozzáértéssel segítsék a kulcskompetenciáknak az elsajátításához. Az oktatási tevékenység mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk a nevelésre.

13

III.

Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola

NEVELÉSI PROGRAMJA

14

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények:  gondolkodási képességek egyéni adottságoknak megfelelő ütemben történő fejlesztése,  a kor igényeinek megfelelő tudományos ismeretek közvetítése,  az életben alkalmazható praktikus ismeretek,  takarékos szemlélet kialakítása,  leszakadó rétegek, csoportok pedagógiai támogatása,  fejlett kommunikációs képesség és önismeret kialakítása,  konstruktív konfliktuskezelés képességének kialakítása,  színvonalas idegen nyelv - oktatás,  a tanuláshoz való pozitív viszonyulás formálása,  felkészítés továbbtanulásra,  korszerű matematikai és számítástechnikai ismeretek biztosítása,  eredményes tanulási technikák megismertetése.  nemzeti hagyományok megismertetése,  környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés,  a lakóhely szeretetére nevelés,  a másság elfogadása.

Alapelvek Oktató - nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy:  Tanulóinkat egyéni képességeikhez mérten fejlesztjük.  Felkészítjük őket az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, melynek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.  A szociális hátrányok leküzdése érdekében hatékony felzárkóztató munkát végzünk.  A

kiemelkedő

képességű

tanulóknak

lehetőséget

kibontakoztatására az iskolai élet bármelyik területén.

15

biztosítunk

tehetségük

 Fokozott figyelmet fordítunk a fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra kialakítására, a matematika, számítástechnika és az idegen nyelvek oktatására.  Az önismeret fejlesztésével segítjük a továbbtanulási irány kiválasztását.  Kiemeljük a sport az egészséges életmód fontosságát.  Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és a tágabb hazához való kötődést, környezetünk megismerését, megóvását.  Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre  Magunkénak érezzük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét  Elismerjük a gyermekek jogait, tudatosítjuk a tudás fontosságát.  Igyekszünk eleget tenni partnereink iskolával szemben támasztott elvárásainak.  Megismertetjük és tiszteletben tarttatjuk a cigány kisebbség kultúráját, hagyományait és történelmét. Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola tevékenységét az alábbi célok vezérlik:  alapműveltség közvetítése  alapkészségek fejlesztése  tehetséggondozás  munkára nevelés (kötelességtudat, felelősségérzet, munka megbecsülése  minden tanuló szeressen iskolába járni,  a tanulók legyenek motiváltak a tanulásra,  minden iskolás ízlelje meg a sikert társai, szülei és nevelői körében, túl a tantervi követelményeken a képességek mind szélesebb körében,  a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytassa tanulmányait,  a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra,  váljanak testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberekké,  tevékenységünket a gyermekek szeretete hassa át,

16

 fejlesszük tovább minden gyermek személyiségének saját értékeit  neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására,  neveljünk a kisebbségi önazonosság megőrzésére, erősítésére,  tartsunk jó kapcsolatot az önkormányzatokkal és a települések intézményeivel,  a szülőkkel olyan szemléletben működjünk együtt, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium, ha a tanulók kifejezésre juttatják: jól érzik magukat az iskolában, ha minden tanuló valamely területen sikert ér el, átlagon felüli teljesítményről ad számot, ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben,

képességeiknek

megfelelő

továbbtanulási mutatók jók.

17

eredményt

produkálnak,

ha

a

Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök

A

meghatározása 1.

Anyanyelvi A

kommunikáció

Készségek

Ismeretek

kommunikáció

Attitűdök

a Az alapszókincs, a funkcionális Különböző üzenetek közlése Az anyanyelvhez való pozitív attitűd

gondolatok, érzések és nyelvtan és stílusok, valamint a írásban és szóban, illetve azok kialakítása, tények szóbeli és írásbeli nyelvi funkciók biztos ismerete. formában

megértése vagy másokkal való anyanyelvünk

történő A verbális interakció különféle megértetése

kifejezésének

változatos kulturális

és típusainak (beszélgetés, interjú, helyzetekben,

értelmezésének

felismerve,

vita stb.) és a különféle beszélt céllal.

személyes gazdagodás

hogy

az

és

a

egyik

különböző lehetséges forrása.

A

különféle Mások véleményeinek és érveinek

képessége a társadalmi és nyelvi stílusok és regiszterek bő kommunikációs helyzetekben nyitott módon történő megközelítése, kulturális teljes

kontextusok jellemzőinek ismerete.

skáláján

–

elhangzó különböző szóbeli és konstruktív, kritikai párbeszéd

a A kommunikációban használt üzenetek

meghallgatását

és folytatása.

munkahelyen, otthon és a paralingvisztikai eszközök /nem megértését, valamint a tömör A nyilvánosság előtti magabiztos szabadidőben.

verbális ismerete minőségével jellemzők,

kommunikáció/ és világos beszédet foglalja megszólalás. (a

beszédhang magában. kapcsolatos üzenetátadás arckifejezések, megfigyelése,

Idetartozik

az A

helyes

szó-,

illetve

sikerességének nyelvhasználaton túl törekvés az valamint esztétikus kifejezésmódra.

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A


meghatározása

Készségek

Ismeretek testtartás

és

Attitűdök

gesztusok beszélgetések

változatos Az

kommunikációs

rendszere). legenda,

költemény,

vers,

dráma,

regény)

és

valamint

a

szövegfajták

fő nem

történő A kultúrák közötti kommunikáció

lírai kezdeményezése, folytatása és iránti pozitív attitűd kialakítása.

novella, befejezése is. jellemzőik, Különféle szövegek olvasása irodalmi és

megértése

(önéletrajz, céloknak

a

különböző

(információszerzés,

pályázat, beszámoló, cikk, esszé, tanulás vagy szórakozás) és beszéd stb.) és fő jellemzőik szövegtípusoknak olvasási

ismerete.

megfelelő stratégiák

Az írott nyelv fő jellemzőinek az alkalmazásával. ismerete (hivatalos, hétköznapi, Különböző típusú és különféle tudományos,

zsurnalisztikai, célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

A

szövegalkotás

A nyelv és a kommunikációs folyamatának

nyomon

bizalmas stb.)

19

szeretetének

elsajátítása.

Az irodalmi szövegfajták (mese, kontextusokban mítosz,

irodalom


A


meghatározása

Készségek

Ismeretek formák

időhöz,

Attitűdök

földrajzi, követése (a vázlatkészítéstől az

társadalmi és kommunikációs átolvasásig). környezethez való kötöttségének Írásbeli információk, adatok és és

változatosságának fogalmak keresése, gyűjtése és

felismerése.

feldolgozása a tanulás során, a tudás

szisztematikus

rendszerezése. információk

A

fontos

kiszűrése

a

szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő

megfogalmazása

szóban és írásban, valamint mások

írásban

és

szóban

kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele.

20


A


meghatározása

Készségek

Ismeretek

Attitűdök

Komplex szövegek (előadások, beszélgetések,

utasítások,

interjúk, viták) alkotásához, előadásához megértéséhez

vagy használt

segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok,

térképek)

alkalmazása.

2.

Idegen

kommunikáció

nyelvi Az

idegen

kommunikáció

nyelvi A

szókincs,

a

funkcionális Szóbeli

üzenetek A

kulturális

különbségek

a nyelvtan, az intonáció és a meghallgatása és megértése a fogékonyság,

gondolatok, érzések és kiejtés ismerete.

kommunikációs

a

iránti

sztereotípiák

helyzetek elutasítása.

tények szóban és írásban A verbális interakció különféle megfelelő körében (ismerős, a Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek történő

megértésének, típusainak

kifejezésének

az

ismerete személyes érdeklődési körhöz iránt

és (személyes és telefonon történő vagy

21

mindennapi

általában

élethez szomszédos

(beleértve

országok

nyelvét,

a a


A


meghatározása

Ismeretek

Készségek

Attitűdök

értelmezésének

beszélgetés, interjú stb.).

kapcsolódó témákról).

régióban

képessége a társadalmi és Az irodalmi és nem irodalmi Beszélgetés kezdeményezése, kisebbségi kulturális

kontextusok szövegfajták megfelelő körének folytatása

megfelelő skáláján ( a ismerete (novella, vers, újság- és ismerős, az levél, rövid beszámoló stb.).

személyes kultúrák közötti kommunikáció iránt.

mindennapi

élethez

anyanyelvtől nyelvi stílusok és regiszterek Különféle témákról szóló, nem

különböző

nyelve(ke)n, (hivatalos,

hétköznapi, szakszövegnek

minősülő,

illetve az iskola tanítási zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő illetve – egyes esetekben – egyéni jellemzőinek ismerete.

ismert

területhez

tartozó

igények és szükségletek A társadalmi konvenciók és témáról szóló, szakszövegnek szerint.16

kulturális szempontok, valamint minősülő

írott

a nyelvföldrajzi, társadalmi és olvasása

és

kommunikációs való

szövegek megértése,

környezethez valamint különböző típusú és

kötöttségnek

22

klasszikus

a

az

az

a

befejezése nyelveket, a jelnyelvet stb.) és =

oktatásban és képzésben ) A különböző beszélt és írott kapcsolódó témákról.

nyelvén

vagy

nyelveket,

és

munkahelyen, otthon, a folyóiratcikk, honlap, útmutató, érdeklődési körhöz vagy a szabadidőben,

beszélt

és különféle célokat szolgáló írott


A


meghatározása

Ismeretek

Készségek

Attitűdök

változatosságnak a felismerése.

szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák,

térképek)

megfelelő

használata szóbeli és írásbeli szövegek

(beszélgetés,

útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez

vagy

alkotásához. A

nyelvtanulást

önálló

szolgáló

tevékenységek

megfelelő

körének

kezdeményezése és folytatása. 3.1 kompetencia

Matematikai A legalapvetőbb szinten a A számok és mértékegységek A matematikai kompetencia Törekvés a „számoktól való félelem” matematikai kompetencia17

biztos ismerete és a mindennapi alapelemeinek alkalmazása az kontextusokban való használata, összeadás és kivonás,

23

leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek



A

meghatározása összeadás, szorzás,

Készségek

Ismeretek

kivonás, amely a számtani alapműveletek szorzás és osztás, osztás,

formáinak

foglalja magában fejben statisztikáknak)

mindennapi fogalmak

biztos

megoldása legfontosabb

céljából.

életben Az igazságnak, mint a matematikai problémák gondolkodás alapjának tisztelete.

megközelítése és megoldása Törekvés az állítások alátámasztására

ismerete

geometriai

algebrai tételeket is beleértve.

Egy magasabb fejlettségi A a

mindennapi

során, A matematikai kifejezések és során, mint például:

problémák

szinten

megoldására.

ismeretét felmerülő

végzett foglalja magában.

számítások különféle

az

és a háztartásban adódó problémák

(a mértékegységek

használatának képességét grafikonoknak, képleteknek és a írásban

használatára a mindennapi munkában

a és a matematikai kifejezésmód százalékok és törtek,

százalékok és a törtek alapvető

és

Attitűdök

matematika

matematikai megválaszolható

kompetencia18

a a

háztartási

szolgáló indokok keresésére.

költségvetés Hajlandóság mások véleményének

és kezelése (a bevételek és a érvényes kiadások

a ismerete és megértése.

vásárlás

történő

összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány

gondolkodásmód

ismerete);

és

térbeli

az utazás és a szabadidő

24

elfogadására,

(árak elutasítására.

matematikai (logikus

nem

érvényes)

kiegyensúlyozása, indokok vagy bizonyítékok alapján

segítségével tervezés, megtakarítás); kérdésfajták a

(vagy

illetve



A

meghatározása gondolkodás).

Készségek

Ismeretek és

a

Attitűdök

(távolság és utazási idő közötti

valóság magyarázatára és

összefüggés

leírására

egyetemesen

pénznemek

használt

matematikai

összehasonlítása).

kifejezésmód modellek, ábrák,

(képletek,

A

mások

indoklás

geometriai görbék,

felismerése,

értékelésre

és

árak

által

előadott

követése és

az

és

indoklás

grafikonok) használatára

alapgondolatának

való képesség és készség

(különösen bizonyítás esetén)

az

stb.

adott

kontextusnak

megfelelően

A

matematikai

képletek

jelek

használata,

matematika dekódolása

felismerése

és a

nyelvének és

értelmezése,

valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti

25


A


meghatározása

Készségek

Ismeretek

Attitűdök

összefüggések felismerésre. A matematika

segítségével

történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés,

a

matematikai

gondolkodásmód

elsajátítása:

absztrakció és általánosítás, ha a

kérdés

megköveteli,

matematikai modellezés, azaz (modellek

elemzése

és

készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett

kérdés

megválaszolásához. Matematikai

26

feladatok,


A


meghatározása

Készségek

Ismeretek

jelenségek

Attitűdök és

különféle

szituációk leírásainak,

ábrázolásainak megértése és alkalmazása

(jelentés

megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok különbségtétel), leírás-

és

közötti valamint

a

ábrázolásmódok

közötti választás és váltás az adott

helyzet

követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam;

különböző

matematikai állítás

27

állítások és

(pl.

feltevés)


A


meghatározása

Készségek

Ismeretek

Attitűdök

megkülönböztetése; matematikai

bizonyítások

megértése, alkalmazási

fogalmak körének

és

korlátainak a felismerése. Segédeszközök

és

egyéb

eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

28

3.2 Természet-tudományi és A technológiai kompetenciák

természettudományi A természeti világ, a technológia A technológiai eszközök és Érdeklődés

a

= kompetencia azoknak az és a technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos technológia ismereteknek

és folyamatok

módszereknek

a ismerete.

használatára képesség

alapelveinek

az adatok

és

és

készség, tudományos

fejlődés

(pl.

az valamilyen

a orvostudományban),

társadalom következtetés

természettudományok

a (értékek,

kérdések), érdekében.

természeti

világot kultúra (pl. a multimédia) és a A

magyarázzák. a

tudásnak

vagy A tényszerű adatok pozitív, ám elérése kritikus

tudományos

kutatás levonása Nyitottság

Következtetések

és

annak

egy

logikai

folyamat

a

tudományos

a ismeretszerzésre és érdeklődés a

környezet átalakításában

gondolatmenet ismertetése.

igényeire

és

jellemzőinek eredménye.

kidolgozásukhoz

ember

szemlélete

felismerése, hogy a következtetések

alkalmazása a természeti

az

kritikai

az kapcsolatos és az etikai kérdéseket

közötti felismerése.

az összefüggések megértése.

azok

a

munka is.

cél

A környezet (környezetszennyezés, lényegi

technológiai kompetencia fenntartható fejlődés) ennek

illetve

való

amelyekkel

erkölcsi

iránt,

és

megállapítások értékelése, ideértve a biztonsággal

felhasználása,

való A technológia és más területek; azokkal

tudomány

vezető tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt.

felismert vagy

szükségleteire válaszolva. 4. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia Az ITT természetének és a Mivel az társadalom

információs mindennapi kontextusaiban

élet

az

különféle társadalom

információs Hajlandóság az ITT használatára az technológiáinak önálló és a csapatban végzett munka

betöltött alkalmazására

egyre

több közben,

kritikai

és

reflektív

technológiáinak magabiztos

és

(ITT) szerepének, illetve lehetőségeinek lehetőség van a mindennapi szemlélet kritikus alapos ismerete, amely magában életben, így = tanulásban és a rendelkezésre való foglalja:20

használatára

képesség a munkában, a a szabadidőben

és

álló

a

információk

szabadidőben, a szükséges értékelése során.

legfontosabb

a alkalmazások,

számítógépes készségek = következők: köztük

kommunikációban. Ezek szövegszerkesztés,

a elektronikus

viszonyulás

Pozitív

információk, használathoz

a adatok és fogalmak keresése, világháló

a kompetenciák a logikai táblázatkezelés, az adatbázisok, gyűjtése és

alkalmazása

és

feldolgozása használata

és

az

fogékonyság

biztonságos és iránt,

interneta

felelős

beleértve

a

kritikai az információtárolás és a kezelés létrehozása, rendszerezése, a személyes szféra és a kulturális

gondolkodással, a magas ismeretét;

fontos

és

nem

fontos, különbségek tiszteletben tartását is.

szintű információkezelési az internet és az elektronikus szubjektív és objektív, a Érdeklődés a látókör szélesítése készségekkel és a fejlett kommunikáció kommunikációs készségekkel kapcsolatban. információs kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó

(e-mail, valóságos

videokonferencia, egyéb hálózati közötti állnak eszközök)

használata

és

a

virtuális érdekében

különbségtétel), iránt

által valamint

és valóság és a virtuális világ közötti a megfelelő segédeszközök különbségek felismerését; (IKT) az

ITT

(prezentációk,

grafikonok,

felhasználási táblázatok,

térképek)

lehetőségeinek az ismeretét a használata

összetett

készségek személyiség

kiteljesítését,

a információk

létrehozása,

legalapvetőbb szinten a társadalmi beilleszkedést és a bemutatása vagy értelmezése multimédia technológiájú foglalkoztathatóságot

30

elősegítő céljából;

kulturális,

szisztematikus szakmai

Az nyújtott lehetőségek, valamint a módon történő felhasználása;

történő célú

ITT-használat társadalmi

és

közösségekben és

hálózatokban való részvétel révén.

információk

keresését, kreativitás és újítás terén;

internetes oldalak elérése és

értékelését,

tárolását, a rendelkezésre álló információk az azokon történő keresés,

létrehozását, bemutatását megbízhatóságának

és valamint

internet

alapú

és átadását, valamint az érvényességének

szolgáltatások,

pl.

internetes kommunikációt /elérhetőség/elfogadhatóság)

vitafórumok és elektronikus

és a hálózatokban való alapszintű megértését és annak levelezés használata; részvétel

képességét felismerését,

ölelik fel.

interaktív bizonyos

hogy

az

használata

ITT az ITT használata a kritikai során gondolkodás, kreativitás és elveket újítás

etikai

különböző

tiszteletben kell tartani.

szolgálatában kontextusokban

otthon, a szabadidőben és a munkahelyen. 5. A tanulás tanulása

A „tanulás tanulása” a Saját kedvelt tanulási módszerek, A tanulás és általában véve a A kompetenciák változtatására és saját tanulás önállóan és erősségek

és

csoportban

alkalmasság

szervezésének szabályozásának képességét

történő készségek,

gyengeségek, pályafutás önálló, hatékony további

és ismerete.

értő irányítása.21

A

időbeosztása,

a A rendelkezésre álló oktatási és fegyelem,

fejlesztésére

való

támogató

énkép,

tanulás hajlandóságot

autonómia, valamint a motiváció és a siker kitartás

és elérésére való képességbe vetett hit.

foglalja képzési lehetőségek ismerete és információkezelés a tanulási A tanulás pozitív, az életet gazdagító

magában. Részét képezi a annak

felismerése,

hogy

az folyamat során.

tevékenységként

való

hatékony időbeosztás, a oktatás és képzés időszaka során Hosszabb és rövidebb ideig belső késztetés a tanulásra.

31

felfogása,

problémamegoldás, az új hozott tudás

különböző

döntések tartó koncentráció.

Alkalmazkodóképesség

és

elsajátításának, hogyan befolyásolják az egyén A tanulás tárgyára és céljára rugalmasság.

feldolgozásának,

későbbi pályafutását.

értékelésének

irányuló kritikai reflexió.

és

A kommunikáció, mint a

beépítésének, valamint az

tanulási folyamat része, a

új ismeretek és készségek

szóbeli

különböző

megfelelő

kontextusokban (otthon,

(intonáció,

és

mimika stb.) alkalmazása,

munkahelyen,

az

kommunikáció eszközeinek gesztusok,

oktatásban és képzésben

valamint

történő

multimédia-üzenetek

alkalmazásának

különféle (írott

képessége.

vagy beszélt nyelv, hang,

Általánosabban

zene

fogalmazva

a

tanulás

tanulása

erőteljesen

stb.)

megértése

és

létrehozása révén.

befolyásolja azt, hogy az egyén

mennyire

saját

képes szakmai

pályafutásának irányítására. 6.1

Személyközi, A

személyközi A

különböző

társadalmakban Konstruktív

32

kommunikáció A másik ember iránti érdeklődés és

interkulturális és szociális kompetenciákhoz kompetenciák

tartoznak

általánosan

mindazok

elfogadott

vagy különféle

társadalmi tisztelet.

a támogatott viselkedési szabályok helyzetekben

viselkedésformák,

és viselkedésmódok ismerete.

mások

(tolerancia Törekvés a sztereotípiák és az

nézeteivel

és előítéletek leküzdésére.

amelyeket az egyénnek el Az egyén, csoport, társadalom és viselkedésével szemben; az Kompromisszumkészség. kell

sajátítania

hogy

képes

ahhoz, kultúra fogalmak ismerete, illetve egyéni legyen e

fogalmak

fejlődésének

részt

társadalmi

venni

életben,

a

kollektív Tisztesség.

a felelősség tudatosítása).

hatékony és konstruktív megértése a történelem során . módon

és

Mások

Öntudatosság.

bizalmának

és

a Az egészségmegőrzés, a higiénia együttérzésének kiváltása. és és a táplálkozás szabályainak A személyes elégedetlenség

szükség esetén meg tudja ismerete és ezek kamatoztatása a konstruktív módon történő oldani a konfliktusokat. A saját életben és a család életében. személyközi

Az

kompetenciák

szerepének

nélkülözhetetlenek

interkulturális a

kifejezése (az agresszió, az

dimenzió erőszak és az önpusztító

megértése

a európai és más társadalmakban.

az viselkedésminták

féken

tartása).

hatékony személyes és

A személyes és a szakmai

csoportos

szféra

érintkezésben

és mind a köz-, mind a

tartózkodás

magánélet területén.

konfliktusok

különválasztása, a

szakmai személyes

szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása

33

és

megértése

Európa és a világ többi részének

kulturális

identitásával

való

kölcsönhatásainak

az

ismeretében; a diverzitásból adódó

nézőpontbeli

különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. 6.2 kompetenciák

Állampolgári Az

állampolgári A polgári jogok és a lakóhely Részvétel a település/lakóhely A lakóhelyhez, hazához, az Európai

kompetenciák átfogóbbak,

szerinti ország alkotmányának életében, valamint a nemzeti unióhoz mint

személyköziek,

a és kormánya működésének az és

mivel ismerete.

társadalmi

európai

és

általában

véve

szintű Európához és a világhoz (a világ

döntéshozásban;

adott részéhez) való tartozás érzése.

szinten A helyi, regionális, nemzeti, választásokon való szavazás.

Hajlandóság a különböző szinteken

működnek. Azoknak a európai és nemzetközi szintű A szolidaritás kifejezése a folyó demokratikus döntéshozásban kompetenciáknak halmazaként

a szakpolitikák

tudhatók folyamatában

be, amelyek az egyén intézmények

kidolgozásának helyi, részt szerepének

34

illetve

a

tágabb való részvételre.

vevő közösséget érintő problémák Érdeklődés az önkéntes állampolgári és megoldása iránti érdeklődés szerepvállalás iránt, a társadalmi

számára lehetővé teszik feladatainak ismerete (az EU kinyilvánítása az

és

állampolgári politikai és gazdasági szerepét problémamegoldásban

szerepvállalást.

is beleértve).

részvétel révén.

A helyi és nemzeti szintű A

való támogatása. A mások által vallott értékeknek és

közintézményekkel

kormányzat kulcsszereplőinek, hatékony érintkezés.

a sokszínűség és a társadalmi kohézió

való mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a

a politikai pártoknak és az Az EU által kínált lehetőségek társadalomellenes általuk hangoztatott politikai kihasználása. nézeteknek az ismerete. A

demokrácia

viselkedéssel

szemben.

Az országban beszélt nyelv Az emberi jogok és az egyenlőség

és

az használatához

szükséges elfogadása, mint az európai modern

állampolgárság fogalmainak és készségek.

demokratikus

az azokról szóló nemzetközi

megjelenő szolidaritás és felelősség

nyilatkozatoknak

alapja, a férfiak és a nők közötti

Európai

(köztük

Unió

chartájának

az

alapjogi és

a

társadalmakban

egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai

Szerződéseknek) az ismerete.

csoportok

A nemzeti, az európai és a

különbségek tiszteletben tartása és

világtörténelmet

befolyásoló

megértése.

legfontosabb

események,

A tömegtájékoztatásból származó

áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédjai

jelenlegi

35

értékrendjei

közötti

információk kritikus szemlélete.

helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek ismerete

fogalmának európai

és

világviszonylatban. 7.

Vállalkozói A

kompetencia

vállalkozói A rendelkezésre álló lehetőségek A

kompetenciának aktív

és

egy

változás

szervezés,

egy ismerete és az egyén személyes, kommunikáció, passzív szakmai

és/vagy

összetevője van: egyrészt tevékenységeihez a

tervezés,

üzleti eredményekről

elemzés, Kezdeményezőkészség. cselekvés, Pozitív

való

Projektek

a

beszámolás, változáshoz és az újításhoz.

illeszthető értékelés és dokumentáció készségei.

kiváltására lehetőségek felismerése.

viszonyulás

kidolgozásához

Késztetés

azoknak

a

és területeknek a keresésére, ahol

való törekvés, másrészt a

végrehajtásához szükséges készségek.

külső

Az együttműködésre épülő, rugalmas teljes skáláját kamatoztathatja

tényezők

kiváltott

által újítások

üdvözlésének

és

támogatásának

a

csapatmunka. felismerése. Az események elébe menő cselekvés és

kompetencia

a változásokra való pozitív reagálás.

a

változáshoz való pozitív

A kockázatok felmérése és kellő

viszonyulás,

időpontban és módon történő vállalása.

az

például otthon, a munkahelyen

A személyes erősségek és gyengeségek és a helyi közösségben.

képessége. A vállalkozói része

az ember vállalkozói készségei

egyén

saját (pozitív és negatív)

36

cselekedetei felelősség célok

iránti vállalása,

kitűzése

a és

megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. 8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények Az és

érzések

emberiség

történelméről A

különböző Nyitottság a kulturális kifejezés

különféle tanúskodó jelentős kulturális kifejezésmódokon

keresztül sokfélesége iránt.

módon (többek között alkotások alapszintű ismerete, történő művészi önkifejezés a Hajlandóság az esztétikai érzék zene,

tánc,

irodalom, beleértve a populáris kultúrát is.

saját tehetségnek megfelelően.

fejlesztésére a művészi önkifejezés

szobrászat és festészet) A nemzeti és európai kulturális A kultúra tág értelmezésén és a kulturális élet iránti folyamatos történő kifejezésének fontosságát magában.22

kreatív örökség

és

ezek

világban alapuló

elfoglalt helyének az ismerete.

előadások

műalkotások értékelése

és érdeklődés révén. és A diverzitás tiszteletével párosuló

foglalja Az európai kulturális és nyelvi élvezete. sokszínűség tudatosítása.

erős identitástudat.

A saját egyéni kreatív és

A közízlés alakulásának és az kifejezési

szempontok

és

esztétikai tényezők mindennapi megnyilatkozások másokéhoz életben betöltött fontosságának való viszonyítása. a felismerése.

A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

37

Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást

segítő

beállítódásokat, motívumokat,

a tanítás-tanulás egész

folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. 39

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés)

elsajátítását

döntően

a

tanulók

aktív

részvételére

építő

tanítás-

és

tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy 40

tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek

felismerésére

és

megőrzésére,

a környezettel kapcsolatos állampolgári

kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak

be

közvetlen

környezetük

értékeinek

megőrzésébe,

gyarapításába.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

41

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is.

42

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált

kísérleteken alapuló

tapasztalás

és kombináció,

a következtetés és a

problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a

pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben 43

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

44

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos

magatartásmódok

kialakítása.

A

szociális

és

társadalmi

kompetencia

fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). A képzés szakaszai 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat, Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság 1-2. évfolyamon. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk

elengedhetetlen

pedagógiai

követelménynek

tekinti

a

terhelésnek

a

képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. 45

Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

46

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő – oktató munkánk szerves részét képezik. A legtágasabb értelemben véve a gyermek, tanuló nevelése, iskolai felügyelete személyiségformáló

hatásával

a

tudásszint

növelésével,

az

erkölcsi

ismeretek

megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányban fejlődjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelő döntés. A

személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos

pedagógiai

feladatok

az

egyes

életkori

szakaszokban

Latencia kor (6-8) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeretés teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógushoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos problémát vethet fel, melyek nagy része beilleszkedési- illetve tanulási nehézségekben, valamint magatartásproblémákban fejeződik ki. Feladataink ebben a korban: A feladattudat és az alapvető szokásrendszer kialakítása. A potenciálisan veszélyeztetett, beilleszkedési-, illetve teljesítményzavarokkal küzdő tanulók felismerése és segítése, különös figyelemmel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. A személyiségfejlődés szempontjából fontos, közösségben végzett irányított játék, a kreativitást fejlesztő alkotómunkának, a differenciált napközis szabadidős foglalkozásoknak szervezése. Terveink között szerepel konzultációs lehetőség biztosítása a szülők számára, melynek célja az információcsere, a szülők megnyerése a preventív illetve korrekciós feladatokhoz szükséges konstruktív együttműködésre, valamint a célravezető nevelési stratégiák együttes kidolgozására.

47

Prepubertás kor (8-12) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, előtérbe kerül a társas kapcsolatok fontossága a személyiség és az önismeret alakulásában. A korszakban megfigyelhető érzelmi-hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Feladataink ebben a korban: Megismertetni a gyerekekkel a kulturális és nemzeti értékeinket. Kifejleszteni tanulóinkban az önálló ismeretszerzés igényét és képességét. El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy nem tehetnek különbséget társaik között származás és bőrszín alapján. Elfogadtatni, hogy az emberek megítélése csak emberi értékeik, tetteik és munkájuk alapján lehetséges. Feladatunk az erkölcsi értékek és pozitív jellembeli tulajdonságok kifejlesztése, a személyes felelősségvállalás, felelősségtudat kialakítása. Ebben az időszakban jelentkeznek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. Pubertás kor (12-16) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitás-keresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, a kritikai hajlandóság jellemző. A kamaszkorban gyakoribbak a magatartásproblémák, melyeket súlyosabb esetben a pedagógusoknak a szülőkkel és a gyermekvédelmi szakemberekkel, esetleg pszichológussal közösen kell megoldaniuk. Feladataink ebben a korban: Kifejleszteni tanulóinkban a reális önértékelés, önkifejezés és önfegyelem képességét. Megtanítani őket arra, hogy átgondolt kritikájukat kulturált módon juttassák kifejezésre, egyúttal legyenek képesek objektív önkritikát gyakorolni. Meg kell ismertetnünk tanulóinkat a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival, valamint alternatív lehetőséget kell kínálnunk a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére. Meg kell adnunk a szükséges tájékoztatást ahhoz, hogy súlyos problémáikra a családon és az iskolán kívül hova fordulhatnak hathatós segítségért.

48

Osztályfőnökeink feladata, hogy végzős tanulóink és szüleik számára megadjanak minden lehetséges segítséget és információt a pályaválasztás sikeres bonyolítása érdekében. Az iskolánkból kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan, majd önállóan képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis

alapismeretük

nyitott

és

alkalmazható

legyen

hétköznapi

életükben,

továbbtanulásukban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszéd, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző:  a színvonalas alapműveltség,  nyitott sokoldalúság,  egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség,  a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás,  a környezet és a természet megóvásának, védelmének igénye,  etikus, alkotó diákélet, életkornak megfelelő értékrend, döntési képesség. A személyiségfejlesztés lehetőségei A személyiségfejlesztés olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezért olyan nevelési, tanítási-tanulási folyamatokat tervezünk, amely teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét,

együttműködési

készségüket,

edzi

akaratukat,

hozzájárul

életmódjuk,

motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Ebben a munkában az Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa és tehetséggondozó pedagógusa nyújt segítséget. Az iskola kiemelt feladatának tekinti az anyanyelv, a matematika, az idegen nyelvek és a számítástechnika /informatika/ oktatását. Az irodalmi, történelmi, vallási példaképek és élethelyzetek segítséget nyújtanak a tanuló saját, jobbik énjének megtalálásához. A modern idegen nyelvek oktatása az idegen népek kultúrájának, gondolkodásmódjának megismerését segítik elő, valamint a saját kultúrához kapcsolódó identitásának az elmélyülését és a másféle élet-és gondolkodásmód iránti tolerancia, megértés kialakulását.

49

A reál tantárgyak műveltségtartalmainak személyiségfejlesztő hatása abban van, hogy a világ különböző szintű anyagi – természeti megnyilvánulásai mellett megmutatja az embernek a világban elfoglalt különleges helyét, az univerzum belső szabadságát és az abban lévő törvényszerűségeket, harmóniát. A személyiséggé válásban fontos szerepet játszik a zene, a képzőművészet, amelyek mint tantárgyak a tanulókkal megismertetik a szépséget, és lehetővé teszik abban való tevékenységüket. Megtanítják őket érzelmeik, gondolataik, belső világuk kifejezésére. A sport, mely testi és lelki egészségüket edzi. A számítástechnika oktatása megkönnyíti a tájékozódást. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló tekintse a számítógépet hasznos eszköznek. A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színterei A tanítási óra Melyen az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik a feladat teljesítését:  önálló munka  differenciált foglalkozás  csoportmunka, páros munka  csoportbontás  kooperatív tanulási formák Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások segítik. Szakkörök, előkészítők, tanórán kívüli foglalkozások A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök általában szaktárgyiak, de szerveződhetnek a felmerülő igények szerint, valamilyen közös érdeklődési kör vagy hobbi alapján is. Középiskolára előkészítő foglalkozásokat 8. osztályosoknak szervezünk – igény szerint szaktantárgyakból. 50

Választható szakkörök, tanfolyamok: Képzési kínálat (felajánlott lehetőségek, az iskolahasználók igényei) Évfolyam

1.

Tanórai keretben

Tanórán kívüli tevékenység

- angol

- informatika

- német

- német

- testnevelés

- angol

- néptánc oktatás

- báb - focisuli - játszóház - fejlesztő játékok

2.

- magyar

- angol

- matematika

- informatika

- informatika

„Kis népi mesterségek”

- magyar / matematika

Néptánc Angol

3.

Tehetséggondozás: Kis matematikus Kis Nyelvész, Kis fürkész - népdalkör, furulya Tehetséggondozás

- matematika 4.

- magyar - angol / német (Csoportbontásban)

Alsó tagozat

5.

Testnevelés

Úszásoktatás kezdő, haladó

- angol

- magyar

- matematika

- énekkar

- informatika - magyar

- magyar

- honismereti szakkör

6.

- matematika

- informatika

7.

- magyar

„Kis Felfedezők”

51

(Természettudományos diákkör)

- matematika Pályaválasztási

előkészítő - Környezetvédelmi szakkör

foglalkozások

8.

- Nyelvvizsgára előkészítő

- magyar - matematika

Az igényelt szolgáltatások szeptemberben kerülnek meghirdetésre. A szakkörök, tanfolyamok min. 10 fő jelentkezése után anyagi lehetőségeink függvényében indulhatnak. Továbbtanulás, pályaválasztás A pályaorientáció során célunk, hogy segítsük tanulóinkat képességeiknek, érdeklődésüknek, beállítódásuknak megfelelő, reális pályaválasztásban. Ennek megkönnyítése érdekében az osztályfőnöki órákon és középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben.

Versenyek

a

Tanulmányi versenyek

A tagiskolák számára is meghirdetendő versenyek: Alsó tagozat  Az évfolyam legjobb …  Az évfolyam jó tanuló, jó sportolója  „ Szülőföldem Biharország” legjobbjai Felső tagozat  Az évfolyam legjobb …..  Az évfolyam jó tanuló, jó sportolója  „Szülőföldem Biharország” legjobbjai

52

b

Jeles napokhoz kötődő versenyek, bemutatók  Föld napja - Nagykereki  Állatok Világnapja - Nagykereki  Madarak, Fák napja – tagintézményenként egyéni rendezés  Kisebbség napja - Bojt  Magyar kultúra napja – Biharkeresztes

Vetélkedők A helyi szervezésű területi vetélkedőink megrendezése a hon- és népismeret, a szűkebb környezethez, iskolához, településhez, Biharhoz való kötődést szolgálják. A vetélkedők lehetőséget teremtenek a környezetünkben lévő és a határon túli iskolák tanulóival való megismerkedésre, kapcsolattartásra; az egészséges versenyszellem alakítására; az együvé tartozás érzésének az elmélyítésére. Vetélkedők, melyeket szervezünk:  Szülőföldem „Biharország” - Biharkeresztes  Osváth Pál Kupa - Biharkeresztes  Kazinczy szépkiejtési verseny felső tagozat - Biharkeresztes  Bocskai-napok Nagykereki  Területi mese- és mondamondó verseny - Nagykereki  Petőfi-nap területi szavalóverseny - Bojt  Területi Cigány Kulturális Szemle - Bojt  „ Romano Kulturosko Dyes” Vetélkedő, melyekre benevezünk Alsó tagozat  komplex tanulmányi versenyek  szavalóverseny  helyesírási verseny  mesemondó verseny  sportversenyek  matematika verseny 53

 népdalverseny  Levelező versenyek  Megyei cigány szavalóverseny Felső tagozat  helyesírási verseny  szavalóverseny  sportversenyek  matematika verseny  középiskolák által meghirdetett versenyek  Megyei Cigány Vers és prózamondó verseny  levelezős versenyek  történelem verseny Pályázatok Iskolánk tanulói egyénileg döntenek arról, hogy milyen jellegű pályázaton vesznek részt szívesen. Az

általános

képességük

mellett

itt

a

speciális

képességeiket

maximálisan

kibontakoztathatják. A következő pályázatokon veszünk részt:  rajzpályázatok  „Útravaló” A tehetséges tanulók továbbfejlesztését, „megmérettetését” szolgálják a különféle versenyek, vetélkedők, pályázatok, melyeket az iskolában évente, rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli /területi, megyei, országos / versenyeken való részvételre is ösztönözzük. Kiállítások Egy-egy tantárgy – kiemelten a rajz – néhány témájának feldolgozását segítik a közművelődési intézményekben kiállított képzőművészeti, néprajzi tárlatok megtekintése.

54

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés célja, hogy minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskola által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok iskolában végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét az iskola életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Mindez az egészségügyi szolgálat bevonásával készül el. Az iskolai egészségfejlesztés teljes körű, mely az alábbiak teljesülését jelenti:  mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja,  az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van,  az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne,  a telj es tantestület részt vesz benne,  az iskolán belüli közösségen kívül bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civilszervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét is. Az egészségfejlesztés iskola feladatai A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a

testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  a személyi higiéné területére terjednek ki. A fenti célok elérése érdekében:  Lehetőségeinkhez mérten elősegítjük a tanulók és a tantestület tagjainak, az egészségfejlesztését, hogy ez által eredményesebbé váljon a tanulás és tanítás folyamata.  Kialakítjuk a hatékony együttműködést

a pedagógiai, az egészségügyi, a

gyermekvédelemi szakemberek, a szülők és a diákok között, hogy az iskola esztétikus, 55

egészséges, egészségmegőrzést szolgáló környezet legyen.  Az

iskola

egészséges

környezete,

egészségnevelése

mellett

egészségügyi

szolgáltatások legyenek biztosítva a tanulók részére.  Szoros együttműködés a helyi közösség szakembereivel, az egészségmegőrző, valamint az iskola dolgozóit érintő, egészségfejlesztési programok megvalósításánál.  Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges táplálkozásnak, étkeztetésnek s hozzá az esztétikus környezet megteremtésének.  Maximális lehetőséget biztosítunk a testedzésnek, a mindennapos testnevelésnek, különböző testmozgásnak (túrázás, kerékpározás, gyaloglás, úszásoktatás stb.) a szabadidő hasznos eltöltésének. Az úszásoktatást tömbösítve szervezzük meg a tankerület koordinálásával.  Törekszünk

a

lelki

egészséget

fejlesztő

és

lelki tanácsadásokat

biztosító

programoknak.  Lehetőségeket teremtünk a sikerélmény, siker elérésére. Elismeréssel illetjük, az erőfeszítést,

a

jobbító

szándékú

kezdeményezést,

az

egyéni

előrejutást,

képességekhez, adottságokhoz mérten.  Az iskolai közösség egészségnevelő programjaival, tevékenységkörével, pozitívan hasson az egész közösségre, ösztönözzön együttműködésre. (oktatás, egészségügy, családsegítő szolgálat, környezetvédelem) A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):  a tanulási eredményesség javítása;  az iskolai lemorzsolódás csökkenése;  a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;  a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;  bűnmegelőzés;  a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;    

az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

 a társadalmi tőke növelése. 56

A közösségfejlesztéssel, kapcsolatos feladatok

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Közösségfejlesztési feladataink A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Az osztályközösség egységének szilárdítása és a közösség beépítése a DÖK tevékenység- és kapcsolatrendszerébe. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Feladatunk a tevékenységek önállóságának fokozása: a gyerekek ne csak a feladatok végrehajtását, hanem megszervezését is próbálják meg csökkentett pedagógiai segítséggel végezni. Később a tevékenységek összetettebb, bonyolultabb formáinak bevezetése a feladatunk, melyek közül már több tevékenységet önállóan szerveznek meg. Az önállóság területén legvégső feladatunk az osztály vezető önkormányzati szervének olyan szintre fejlesztése, hogy a mindennapi feladatokat önállóan, az osztályfőnök jelenléte nélkül meg tudják oldani. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által 57

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Fontos feladatunk: Fegyelemre késztető közösségi motívumok kialakítása és növelése. Lássák be a fegyelem jelentőségét a közös munkában. A fegyelem néhány alapvető elemének szokássá fejlesztése. Feladatunk az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése, formálása, annak tudatosítása, hogy elsősorban saját magatartásuk példájával hatnak a fiatalabbakra. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Iskolájukért érzett felelősségük nyilvánuljon meg abban, hogy a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés megvalósításának színterei Osztályközösség Ez a tanulók közösségi emberré nevelésének, szocializációjának legfőbb színtere, erre alapozhatjuk fejlesztő munkánkat. DÖK A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének szervezésére, segítségére jött létre. Iskolagyűlés Az iskolagyűlést minden évben két alkalommal tanévkezdéskor és év végén hívunk össze. Ezen kívül a tanulókat érintő nagy horderejű kérdések esetén az iskolagyűlést összehívhatja az iskola igazgatója és a DÖK elnöke. Működési szabályzat (DÖK) 58

Iskolarádió (Biharkeresztes vonatkozásában) Az iskolarádió a gyerekek és a pedagógusok tájékoztatását szolgálja. Alkalmanként rádiósvetélkedők, ünnepi megemlékezések, kívánságműsorok /pl. Valentin nap/ szórakoztatják a diákságot. Kirándulások A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerését, megóvásának igényét szolgálják a tanulmányi kirándulások. Ezeket igyekszünk úgy szervezni, hogy a tanulók évfolyamról évfolyamra haladva egyre tágabb körben ismerjék meg szülőföldjüket. Ünnepségek, megemlékezések Az ünnepségek, megemlékezések megalapozzák tanulóink nemzettudatát, elmélyítik a nemzeti önismeretüket, a hazaszeretetet, ösztönöznek a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Egyéb rendezvények Igény esetén tanulóink szerkesztett műsorral vesznek részt a települések ünnepségein, rendezvényein. Az Idősek Otthonának lakóival visszatérő kapcsolatunk van, köszöntjük őket az „Öregek napján”, „Anyák napján”, Mikulás és Fenyőünnepen. Az „Idősek hete” rendezvényeibe aktívan bekapcsolódunk. A Pedagógus Szakszervezet kérésére minden évben Mikulás- és Fenyőünnepségen köszöntjük a résztvevőket. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. 59

Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy:  megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;  érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;  gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;  a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata:  az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;  az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;  az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása. A pedagógusok, annak érdekében, hogy:  képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;  rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata:  kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;  a

szakmai

műhelymunkák

intézményén

keresztül

a

nevelési-szakmai

együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;  a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni;

60

 a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat);  a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:  mindenkor

bizalommal

fordulhassanak

véleményeikkel,

javaslataikkal

vagy

problémáikkal a pedagógusokhoz;  kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;  együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata:  a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;  megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos  igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:  a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;  a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

61

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

62

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

63

A kiemelt figyelmet tevékenységek

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Célunk a megfelelő szokások, minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése. Tanulóinkkal meg kell ismertetnünk a szociális viselkedés alapvető szabályait, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Ki kell alakítanunk bennük a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges alkalmazkodó- és kompromisszum-készséget, toleranciát és türelmet.

Feladatunk  az élményszerű közösségi programok felkínálása  személyes példamutatás  a helyes viselkedésminták pozitív megerősítése,  önismereti tréning szervezése,  antiszociális személyiségjegyek átformálása  pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a gyerekcsoportokban az iskolában,  az egyénre szabott feladatok adása – sikerélményhez juttatás, Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítenünk kell bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. A sport – az egészség megőrzésén túl – fejleszti tanulóinkban a szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erősíti a közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidős programok szervezésével segítségünkre lehetnek a testnevelő tanárok és a szabadidő-szervező. Fontos, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek találjanak az iskolában olyan személyt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki egyéni beszélgetések során könnyebben megtalálhatja a negatív viselkedés okait. Különösen hasznos, ha ez a személy konstruktív együttműködést tud kialakítani a szülővel. Munkájukhoz a pedagógusok igénybe vehetik a nevelőtestület és az iskolai gyermekvédelmi felelős segítségét, hiszen az ilyen problémák megoldása csak következetes összefogással lehetséges. 64

Amennyiben a nehézségek leküzdése a fent említett módokon nem eredményes pszichológusának közreműködését is kérjük. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Első osztályban a tanév elején elvégezzük a tanulók tanulási képességvizsgálatát a DIFER programcsomag segítségével. A vizsgálat alapján a kiválasztott tanulók fejlesztése a tanórákon differenciált tanulásszervezéssel történik, illetve egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésre van lehetőség fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus támogatásával. A fejlődési elmaradások, viselkedési rendellenességek terápiájában a művészetek alkalmazása elősegíti a zavart előidéző okok ellensúlyozását, a következmények enyhítését, a fejlődés lehetőségeinek kitárását. Lehetőség van mentesítésre bizonyos tantárgyak (idegen nyelv) érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelése alól (szóbeli vagy szöveges értékelés) Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a szükségletek és lehetőségek szerint a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, kémia, idegen nyelv, földrajz, fizika és történelem. Az értelmi fogyatékos gyerekeket integráltan oktatjuk, biztosítva számukra fejlesztő pedagógus irányításával a külön foglalkozást. Szükség esetén kis létszámú tanulócsoportot is szervezünk. Az alsó tagozaton minden tantárgy oktatása során kiemelt feladatnak tekintjük az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását, a tanulás tanítását. 5. osztálytól kezdődően osztályfőnöki órák keretében Tanulásmódszertan elnevezésű foglalkozásokkal kívánjuk segíteni a tanulókat. Tanításának célkitűzéseit öt pontban foglalhatjuk össze: 1. A tanulás tanítása 2. Képességfejlesztés 3. A tanuláshoz való viszony formálása 4. Személyiségépítés Hatékony tanulási szokások kialakítása Azoknak a képességeknek a célzott fejlesztéséről van szó, amelyek közvetve segítik elő az emberi gondolkodás és kultúra kincseinek befogadását. Ezért kap nagy hangsúlyt az olvasásfejlesztés, a beszédművelés és a gondolkodási kultúra ápolása. 65

A tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységek A

tehetséggondozást

a

tanítási

órákon

minden

tagintézményben

differenciált

tanulásszervezéssel igyekszünk megoldani. Biharkeresztesen az oktatás hatékonysága érdekében a nagy létszámú osztályok kisebb csoportbontásban való foglalkoztatását tervezzük, ha a feltételek engedik. A kötelező tanulási időn túl az iskola a tanulói és szülői igények figyelembevételével az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:  Konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely a tanulót vagy csoportjaikat foglalkoztató kérdésről  felkészítés versenyekre, beleértve a tanulmányi versenyeket  szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, közlekedési csoport  sportudvar egyéni, öntevékeny használata  pályaválasztási tanácsadás  amatőr művészeti csoportok  könyvtárhasználat E feladathoz rendelhetők a tanulók önkéntes jelentkezése alapján szerveződő tanfolyamok, szakkörök, a LEG-ek versenyének hagyománya.

66

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek szeptember végén választják meg az osztálytitkárt, s a tisztségviselőket. Az osztálytitkárokat és helyettesüket delegálják a Diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleteken és az egyéb megbeszéléseken a diákönkormányzatot segítő pedagógusok képviselik a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma az iskolagyűlés, melyet évente két alkalommal (év elején, év végén) hívnak össze. Résztvevői: minden iskolapolgár. Az iskola vezetői negyedévenként beszélgetésre hívják az évfolyamfelelősöket. A diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek, problémákat vitathatnak meg.

67

A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Együttműködés a fenntartóval Az intézmény igazgatója és a tagintézmények vezetői a fenntartó

Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ Berettyóújfalui Tankerületével, a működtető önkormányzattal és a nemzetiségi önkormányzatokkal, polgármesterekkel folyamatos kapcsolatban állnak. Együttműködés a tagintézményekkel A tagintézmények vezetői és a központi iskola vezetői, munkaközösség-vezetői folyamatos, napi munkakapcsolatban vannak egymással. Együttműködés a szülőkkel A gyermekek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében:  tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről  megismerjük a fentiekről a szülők véleményét  alkalmat biztosítunk a szülőknek iskolai közéleti tevékenységre, segítségnyújtásra Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülők informálódjanak az iskola életéről, működéséről. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk, melyből megismerhetik az iskola céljait, alapelveit, az iskolai élet minden területére kiterjedő választási lehetőségek, a tanév munkarendjét, helyi rendjét.

68

Az iskolába lépés előtt a leendő elsősök szüleit szülői értekezletre hívjuk, ahol megismerhetik az iskola kínálatait. A pályaválasztási szülői értekezleten tájékozódhatnak a továbbtanulási lehetőségekről, a felvételi eljárás módjairól, a fellebbezési lehetőségekről. Szülői képviseleti fórumok az iskolában: Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 3 alkalommal (ősszel, félév előtt, év vége előtt) a szülők munkaidejéhez igazodva. SZM választmányi értekezlet évente 3 alkalommal (év elején – félévkor – év végén), valamint nagy jelentőségű iskolai rendezvények előtt Célja: Tájékoztatás, segítségkérés, közreműködés felajánlása Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozásokon véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: munkatervekben meghatározva. Nyílt nap Meghatározott napokon minden érdeklődő részt vehet a tanítási órákon és foglalkozásokon Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik a gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. Szülői szerepek az iskolai közéletben a) A szülő mint a szolgáltatás megrendelője kérheti :  Az ifjúságvédelem segítségét 69

 Tanulószobai ellátást, iskolaotthonos ellátást  Étkezési lehetőséget  A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokat  Hitoktatás igénybevételét b) A szülő mint a tanulási-nevelési folyamat segítője tevékenykedhet:  Az alapítványok támogatásában  Az iskola eszközparkjának gazdagításában  Az iskola belső és külső környezetének alakításában Formái:

Pénzadomány Tárgyi támogatás Szellemi és társadalmi munka

c) A szülő mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője részt vehet:  A szülői értekezleteken  A szabadidős tevékenységeken (családi sportdélután, gyermeknapi rendezvények, farsang, piknik)  Kulturális rendezvényeken  Tréningeken, előadásokon (Tájékoztató, felvilágosító előadások, kiemelt figyelmet fordítva a kisebbségek problémáira.) A szülők közösségének szervezetei Az osztályok szülői munkaközösségei A szülők tájékoztatásának formái Szóbeli

Írásbeli

Szülői értekezletek

Tájékoztató füzet (1.-8. évf.)

Fogadóórák

Iskolai hirdetőtáblák

Nyílt napok

Honlap

70

A nevelőtestületek együttműködése A nevelőtestület szervei - Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: Biharkeresztes vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség Bojt vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség Nagykereki vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség A központi iskola és tagintézményeinek munkaközösségei folyamatos munkakapcsolatban állnak:  Közös munkaközösségi foglalkozásokat is tartanak  Közös programok szervezése Az iskolában működő teamek és munkaközösségek eseti feladatok megoldására:  A pedagógiai program folyamatos felülvizsgálatára  A helyi tantervek elkészítésére, adaptálására  Nagyszabású vetélkedőket, versenyeket szervező munkaközösségek  Minőségi körök  Mérés-értékelési  Pályázatírói Együttműködés alapítványokkal, civil szervezetekkel: Biharkeresztes tekintetében:  Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány  Tonzor Alapítvány  Közalapítvány Biharkeresztes Városért

71

Bojt tekintetében:  „Bojti 4 H Közhasznú Egyesület”  Bojtért Egyesület  Bojt Községért Kulturális Hagyományőrző és Fejlődését Elősegítő Alapítvány Nagykereki tekintetében:  Fáklya Alapítvány  Tiszántúli Református Családok Egyesülete A szülők és más támogatók kiemelt szerepet töltenek be az alapítványok és egyesületek vagyonának gyarapításában. Együttműködés szakmai szervezetekkel  Az iskolák tagjai a Bihari Iskolaszövetségnek. Célja a határ két oldalán működő nevelési-oktatási intézmények szakmai együttműködése, érdekképviselete  Iskolánk 1992 óra tagja az Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesületének

(APNE).

Ezt

a

szervezetet

a

debreceni

Kossuth

Lajos

Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke hívta életre. Az APNE munkájához azok az iskolák csatlakoztak, akik az önfejlesztés útjára léptek. A szervezet alapvető feladatának tekinti az önfejlesztő iskolákban folyó innovációs munka segítését.  A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel mint szakmai szolgáltató szervezettel folyamatos az együttműködésünk.  Önfejlesztő Iskolák Egyesülete: Iskolánk 1996 óta az első 46 iskola között kapcsolódott be a Soros Alapítvány szervezésében –a pedagógiai program elkészítésére szerveződött tréningbe. A résztvevő iskolák határozata alapján létrejött az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete.  Tankönyvkiadókkal  Szakmai szolgáltató intézményekkel Együttműködés intézményekkel Óvodák Iskolánkba Biharkeresztes, Bojt, Nagykereki és Nagyzomlin, Ártánd, Told óvodából érkeznek az elsősök. Kapcsolatot az igazgató és az igazgatóhelyettes és az első osztályban tanító 72

pedagógusok tartanak az óvodákkal. Minden évben kölcsönösen felkeresik egymást. Ilyen alkalmakkor megbeszélik a gyerekek személyiségéről szerzett tapasztalatokat. Hagyomány egymás intézményének szervezett meglátogatása.

Általános iskolák Folyamatos a kapcsolattartás a fentebb említett módon. A szomszédos települések általános iskoláival éves szinten több közös rendezvényünk van. /továbbképzések, versenyek, vetélkedők/, IPR-es iskolák. Középiskolák Tanulóink pályaválasztását segíti elő az iskolánkban szervezett tájékoztatók. Minden évben fogadjuk azoknak a középiskoláknak a pályaválasztási felelőseit, ahol tanulóink továbbtanulnak. Ilyenkor előadások hangzanak el, illetve az érdeklődők videofilmeken ismerkedhetnek a választott iskola életével. Biztosítjuk tanulóink részvételét a középiskolák által szervezett nyílt napokon. Rendszeresen részt veszünk a középiskolák által meghirdetett versenyeken. Könyvtár Tanulóink rendszeres látogatói a könyvtár által szervezett rendezvényeknek. Az irodalmi jellegű vetélkedők és versenyek, könyvtári órák, rendhagyó irodalom órák gyakori színhelye a Városi Könyvtár. Rendőrség Iskolánkban nagy hagyománya van a helyes közlekedéskultúrára nevelésnek. Az kiadványaik eljutnak tanulóinkhoz, így segítve a közlekedési ismeretek oktatását. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében együttműködünk a helyi rendőrőrssel. Résztvevői vagyunk az Iskolarendőr programnak, mely még szorosabb és eredményesebb kapcsolat kiépítését teszi lehetővé az iskola és a rendőrség között. 73

Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények A rendszerváltás következtében a gazdasági átalakulás megnövelte településünkön a munkanélküliek számát. Ennek törvényszerű következménye volt a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók számának emelkedése. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga mindennapos munkakapcsolatban áll a Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálatával. Döntések előtt folyamatos a konzultáció. Az iskola igazgatója kapcsolatot tart a szociális bizottsággal. Ezáltal a szükséges segítséget biztosítani tudja a tanulók számára. A nehéz körülmények között élők családjáról naprakész információval rendelkezik. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Járási Gyámhivatal munkatársaival. Egészségügy Az iskolaorvosi feladatokat a családorvosok látják el. A szükséges dolgokról az osztályfőnököket tájékoztatják. Az orvosok és védőnők az osztályfőnökök kérésére minden évben több alkalommal tájékoztató, felvilágosító előadásokat tartanak a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. A kötelezően előírt orvosi vizsgálatokon tanulóink szervezetten megjelennek. A városban iskolafogászat is működik, melyet tanulóink rendszeresen látogatnak.

Egyházak Délutáni hitoktatással és a Hit- és erkölcstan tantárgy oktatásával segítik munkánkat. Egyéb művészeti iskolák Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola Piruett Táncstúdió

74

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Jogszabályi háttér: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-72.§ A vizsgaszabályzat hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat. A vizsgák szervezése 8:00 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 16:00 óráig tartható. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az osztályozóvizsga időpontok kijelölése az iskola éves munkatervében történik az alábbiak szerint:  a félévi záráshoz szükséges minősítések megszerzéséhez január első fele  az év végi záráshoz szükséges minősítések megszerzéséhez június első fele Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

75

 felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt,  engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. PÓTLÓ VIZSGA Abban

az

esetben,

ha

a

tanuló

önhibáján

kívül

nem

tudja

teljesíteni

az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A köznevelési törvény 73.§ (1) alapján a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és 76

osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK

ALATTI

VIZSGÁK

SZERVEZÉSÉNEK

LEGFONTOSABB

SZABÁLYAI A vizsgabizottság elnöke az iskola igazgatója vagy helyettese. Az elnökön kívül a bizottságnak legalább két pedagógus tagja van, amennyiben ez lehetséges mindkettőjük végzettsége a vizsgatárgynak megfelelő legyen. ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI  a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet  a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot  a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a magyar nyelv és irodalmat, ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére  a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak

A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI  egy napon három szóbeli vizsga tehető le  a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie  a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre  a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő  a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja  a felelet maximum 15 percet tarthat

77

 ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz  két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere: Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI

Tantárgy Magyar irodalom

Szóbeli

Írásbeli

45 perc

45 perc

Magyar nyelv

gyakorlati

30 perc

Idegen nyelvek

15 perc

Matematika

30 perc 30 perc

Erkölcstan

30 perc

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

30 perc 45 perc

Fizika

30 perc

Kémia

30 perc

Biológia-egészségtan

45 perc

Földrajz

30 perc

Ének-zene

20 perc

Dráma és tánc

30 perc

Vizuális kultúra

30 perc

Informatika

45 perc

Technika, életvitel és gyakorlat

30 perc

Testnevelés és sport

45 perc

Természettudományi gyakorlat

30 perc

78

A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló az iskolával – a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója, illetve a tagintézmények vezetői döntenek. Iskolánk köteles felvenni a helyi gyermekeken kívül Ártánd, Told iskoláskorú gyermekeit, a bojti és a nagykereki tagintézmény meghatározott évfolyamának tanulóit, az évenkénti szükségleteknek megfelelően. A bojti tagiskolánk fogadja a bojti tanköteles gyerekeket 1- 4. osztályig. A beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:  A gyermek születési anyakönyvi kivonata  Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat és bizonyítvány magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye  Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény  A tárgyév június 01. és december 31-ig iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat. Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról Biharkeresztesen az igazgató dönt. A felvétel vagy átvétel helyi szabályai: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, előnyben kell részesíteni a 3H-s tanulókat. További felvételi kérelmek esetén: 2 H-s védelembe vett gyámság alatt áll szülője egyedül neveli Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvétele—érdekeit szem előtt tartva—szükség esetén különbözeti

vizsgával,

egyéni

segítségnyújtással,

évfolyamismétléssel is történhet.

79

türelmi

idő

biztosításával

vagy

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló

lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási

alapismeretek elsajátítására. Az elsősegély nyújtási ismeretek közül az alábbi témák részletesebb megbeszélésére fordítunk nagyobb hangsúlyt: 1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata A baleseti helyszín  Tájékozódás a baleset helyszínén  Mentőhívás  Az eszméletlenség vizsgálata A légzés vizsgálata  Keringés vizsgálata 80

2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása Ellátás lépései  Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.) Légúti idegen test Tünetei, légúti idegen test eltávolítása  Fekvő eszméletlen sérült esetén  Kisgyermek esetén 4.) Újraélesztés Halál formái  BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS  BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás 5.) Sérülések és ellátásuk Sebellátás célja, szabályai  Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk  Szemsérülések  Égés  Marószer okozta sérülések 6.) Izületek, törések és ellátásuk Rándulás Ficam Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása  Arckoponyacsont-törés  Bordatörés  Medencecsonttörés  Gerinctörés  Végtagtörés 7.) Agyrázkódás, sokk Tünetei, ellátása  Kiváltó okok, tünetei, ellátása 8.) Mérgezések Gyógyszermérgezés  Benzinmérgezés  Sav-lúg mérgezés 81

9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből Kimentés vízből  Kimentés áramkörből  Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből 10.) Rosszullétek és ellátásuk Ájulás  Epilepszia  Alacsony vércukorszint Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Vöröskereszttel;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

82

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés  az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

83

IV. rész

BIHARKERESZTESI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERVE

84

A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei Az intézmény által elkészített nevelési – oktatási programnak megfelelően olyan helyi tanterv szerint kívánunk dolgozni, amely figyelembe veszi a település felnövekvő nemzedékének alapvető érdekeit, versenyképességének biztosítását. A korszerűség és a teljesíthetőség domináljon a műveltségtartalom kiválasztásában! A kiválasztott tartalom jól legyen elrendezve a tantárgyi, - osztály- és óratervi keretek időbeosztásában. Az alapozó képzés és a tudományos alapozás szerkezeti arányai helyesek legyenek, álljanak szinkronban egymással! A képességfejlesztés során minden tanuló személyre szóló képzést kapjon. A tananyag maximális adaptálása a tanuló befogadóképességéhez. A tankönyvek és taneszközök sikeres megválasztása. Készítsen fel a képességek szerinti eredményes továbbtanulásra! Kiemelten számolunk az emberi kapcsolatok és a minőség szerepével. Továbbra is biztosítani kívánjuk a belső testületi stabilitást, a munka színvonalát. Egységes és szilárd értékrend és követelményrendszer alapján kell „építkeznünk”. Az erőforrások hatékonyabb kihasználásával az oktatás – nevelés színvonala emelhető. Az ismeretközvetítésben

a

tanulók

való

tudásszintjéhez

igazodunk,

s

alakítjuk

programkínálatunkat. A növekvő számarányú cigány tanulók elemi gondjainak a megoldása, és a tanításuk alapfeltételeinek a megteremtése nélkül nem lehet tartósan eredményes munkát végezni. Többletszolgáltatásokra, nagyobb odafigyelésre van szükség. A nagy szóródást mutató tudásszint és szociokulturális környezet kompenzálására szükség van a differenciált tanulásszervezésre, mert mindenki számára biztosítani kell a valós képességeinek és tényleges tudásának megfelelő képzést. Kiemelt feladatként kezeljük az idegen nyelv tanítását, a számítástechnikai képzés megalapozását, az önálló tanulásra való hatékony felkészítést. Az iskola tanulóinak szociális összetétele indokolja, hogy a tehetségfejlesztés kiemelt feladata mellett a felzárkóztatás, a tanévvesztés lehetséges elkerülése, esetenként az esélykülönbségek csökkentése jusson nagy szerephez.

85

Így a pályairányítás folyamatát is már a felső tagozat kezdetén szükséges megkezdeni. A tantárgyak művelődési anyagának feldolgozása során alapvető cél, az önálló tanulási képesség kialakítása. Építsünk a tanulók tapasztalataira, meglévő ismereteire! Ehhez gyakori előzetes feladat adás, gyűjtő feladatok kitűzése szükséges. Szükséges a tanuláslélektan eredményeinek alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban. Minden gyerekben rejlő valamilyen kedvező adottság képességgé érlelésével lehetőleg minden tanuló jusson valamilyen formában sikerélményhez az iskolában. A pedagógiai tevékenységet a motiváció, a belső késztetés hassa át, amely a tudatosság fejlesztésével, a korszerű pedagógiai technológia változatos, a diagnosztikus, a fejlesztő és a minősítő értékelés funkcionális alkalmazásával érhető el leginkább. Részesítsük előnyben a tanulói tevékenységre épülő ismeretfeldolgozási módszereket, amelyekben kapjon megfelelő szerepet a vizsgálódás, a közvetlen tapasztalás, a megfigyelés, a kísérlet. Mind a tanórai mind a tanórán kívüli tevékenységekben érvényesüljön a felfedezés, a tanulói önálló kezdeményezés öröme, problémahelyzetek megoldása. A folyamatos ellenőrzés és értékelés (tanulói önértékelés, társértékelés, tanári értékelés) döntő befolyással van az eredményekre, sikerélményt ad, rámutat a hibákra és kijavításuk módjára. Bővüljön a tematikus tervezés rendszere, a differenciáló tehetségfejlesztő és felzárkóztató tanuló tevékenykedés. A belső és külső koncentráció rendszeres alkalmazásával segítsük elő az összefüggések megértését! Keressék tanulóink a logikai lépéseket, az ok-okozati összefüggéseket! Mind a tantárgyak, mind a „modulok” segítsék elő a figyelmes, pontos munkavégzés megalapozását, az önellenőrzést, az önértékelés képességének fejlesztését! A nevelői szabadság elvének érvényesítésével a helyi tanterv rendszerét megfelelő gyakorlással, ismétléssel szükséges a tanulók képességei szerint differenciáltan teljesíteni. Az ismeretek komplex feldolgozására az esztétikai ízlésformálást szolgáló tantárgyak keretében nyílik különösen sok lehetőség. A tanév elején és végén az ismeretfeldolgozás, a képességfejlesztés induló állapotát, illetve eredményét

mérni szükséges. Standard

feladatsorok lehetőség szerinti alkalmazásával a feladatokat és értékelésüket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki egységes elvekre építve. A hatékonyabb képességfejlesztés céljából szükséges a minősítő ellenőrzések személyre szóló értékelése és az ebből eredő nevelői és tanulói tennivalók meghatározása. A helyi tanterv differenciált feldolgozásával, folyamatos képességfejlesztéssel, azonos követelmények támasztásával, a megoldás differenciált elvárásával fejleszthetők az értelmi erők. 86

Az alsó tagozat munkájában a kommunikációs és a számolási képességek dominanciája mellett a kognitív és a cselekvés képességeit szükséges kiemelten fejleszteni. Az ismeretek jártassággá és készséggé formálásához szükséges a gyakorlás lehetőségét megteremteni. A természettudományi tárgyak a tananyag sajátosságaihoz igazodva a tudományos világkép kialakulását, a világ megismerhetőségét és környezetünk védelmét a térbeli tájékozódás képességét, a természeti jelenségek tudományos magyarázatát, az anyagszerkezeti ismereteket alapozzák meg. Fejlesszék a tanulók megfigyelő, összehasonlító, rendszerező, logikus gondolkodó képességét. Tudatosítsák a tanulókban a szellemi és a fizikai munka összefonódását, kapcsolatát és a műszaki-technikai haladás által diktált műszaki tudás perspektíváit, a környezetvédelem fontosságát. A társadalomtudományi tárgyak a szülőföld ismeretét, szeretetét, más népek tiszteletét, megbecsülését, helyes erkölcsi ítéletalkotás képességének, értékes emberi tulajdonságok, jellemvonások kialakulását segítsék elő. Az olvasásban a jobb megértés és a lényeglátás, a nyelvhelyességben a helyesírási készségszint fejlesztése az alapvető cél. Általános feladat a szóbeli kifejezőképességnek az érvelő vitakészséggel történő fejlesztése. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fejlett kommunikációs probléma felismerő, döntési, konfliktus-kezelési, együttműködési, önálló és kritikus gondolkodási képességek kialakítására. Az esztétikai nevelés alapozza meg az esztétikum és a humánum felismerését, megbecsülését, megóvásuk igényét. Tanórai és órán kívüli tevékenységgel bontakoztassuk ki a tanulók társas és egyéni, alkotó jellegű esztétikai tevékenységét. Hangverseny – látogatás, tánctanulás, közös éneklés, képzőművészeti alkotó tevékenység, dráma játék is szolgálhatják ezt. Az 1. osztályos tanulóknak meghirdettük a vizuális kultúra, komplex művészeti ismeretek és az ének (népi gyermekjátékok) irányultságokat. 5. osztályban a Tánc és dráma tantárgy lép be. Az egészséges életre nevelés komplex, összetett feladata a tanulók fizikai és pszichikai edzését szolgálja. A kirándulások és a nyári vízi táborok a testi kondíció javításán felül közvetlen környezetünk és a távolabbi tájak jobb megismerését is lehetővé teszik.

87

Az ISK foglalkozásaival, a gyógytestnevelés és a mindennapos testnevelés adta lehetőséggel bővül e kör. Nemcsak a tantárgyak ismeretanyagát kell az iskolában feldolgozni, hanem a viselkedésre, az erkölcsi normák elfogadására és alkalmazására is tanítani kell tanítványainkat. Így a képességfejlesztés és személyiségformálás egyidejűleg és egymás mellett valósul meg a nevelés folyamatában. (Etika, Tánc- és dráma, Történelem és állampolgári ismeretek, Osztályfőnöki óra) Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az iskola minden alapfunkciójának nem tud azonos színvonalon eleget tenni. Ezért - a szükségletek fontosságát mérlegelve - meg kell határoznia, hogy az alapfeladatok között milyen prioritási rendet állít fel. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező évek a tananyag tartalmak korszerűsítését, és ezek helyi tantervbe foglalását jelölik meg a legfontosabb teendők egyikének, ezért iskolánkban előtérbe kell helyezni az ismeretközlő funkció átalakításának teendőit. A feladatellátás fontossági sorrendjét és ezek teendőit a következők képezik funkciók

a funkciókból következő teendők

a.) Ismeretközvetítés:

A helyi tanterv aktualizálása. Az iskola tanítási-tanulási stratégiájának korszerűsítése. A tanulói önálló ismeretszerzésre alapozó tanítás.

b.) Képzés:

Az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Az intellektuális, manuális és művészeti képességek egyenrangú fejlesztése. Magas

színvonalú

és

személyhez

kötődő

emberi

értékek

tehetséggondozás. c.) Értékközvetítés:

Az

általános,

egyetemes

megismertetése. A magyarságtudat erősítése. Az

európai

polgári

gondolkodás

és

értékrend

közvetítése. d.) A tevékenységi rendszer

A sport-, kulturális-, közéleti- és értékteremtő munka tevékenységi

88

formáinak

az

eddigiek

szerinti

megszervezése: e.)

Személyiség-

képességfejlesztés:

működtetése. és Az

iskolaszociológiai

és

iskolapszichológiai

kérdésfeltevések figyelemmel kísérése és a gondjainak az alkotó megválaszolása fontos teendő. Különösen a szociokulturális

feltételek

hatásaira

kell

megkülönböztetett gondot fordítani a nevelőtestületnek. f.) Szocializáció

Az elemi szokások kialakítása. A tanulókat ért negatív hatások kompenzálása. A polgári társadalom értékeinek a megismertetése, és viselkedéskultúrájának a begyakoroltatása /pl. együttműködési készség, másság elfogadása, stb/.

89

Tantárgyi struktúra Műveltségi terület Magyar

nyelv

és

irodalom

Részterület

Tantárgyak

Integráció

Magyar nyelv

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Magyar irodalom Angol vagy német

Idegen nyelv

vagy orosz

Matematika

Matematika Osztályfőnöki

Társadalomismeret

Magyar

(5-6. o.) Társadalmi ismeretek

Magyar

Természetismeret nyel

és

irodalom (1-4. o.) Környezetismeret

Ember és társadalom

Osztályfőnöki

Társadalmi, állampolgári

és

Magyar

gazdasági ismeretek

Történelem Osztályfőnöki

Emberismeret Történelem

Történelem (7-8. o.)

Természetismeret

Természetismeret

Biológia— Ember

a

természetben

Földünk környezetünk

és

Biológia

egészségtan

Biológia

Fizika

Fizika

Kémia

Kémia Földrajz

90

Művészetek

Ének-zene

Ének-zene

Tánc és dráma

Tánc és dráma

Vizuális kultúra

Vizuális kultúra

Magyar Magyar, testnevelés, ének Magyar

Informatika

Számítástechnika

Számítástechnika

Informatika Könyvtárhasználat

Magyar Technika (1-4. o.)

Technika Életvitel

fiúknak (5-8. o.)

és

gyakorlati ismeretek

Háztartástan

Háztartástan

5-8.

lányoknak

Pályaorientáció

Osztályfőnöki


Testnevelés

A műveltségi területek közös követelményei a következő tantárgyakban jelennek meg: Hon és népismeret:  történelem és állampolgársági ismeretek  magyar irodalom és nyelvtan  természetismeret  földrajz  fizika  kémia  rajz  ének  tánc Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz:  földrajz  történelem  magyar irodalom  rajz 91

Környezeti nevelés:  földrajz  környezet, - és természetismeret  biológia és egészségtan  fizika  kémia  magyar irodalom  rajz  testnevelés  osztályfőnöki  technika és háztartástan Kommunikációs kultúra  magyar irodalom és nyelvtan  rajz  ének  informatika  testnevelés  osztályfőnöki Testi és lelki egészség:  környezet - és természetismeret  biológia és egészségtan  testnevelés  osztályfőnöki  technika és háztartástan A tanulás, a tanulás tanítása:  osztályfőnöki  minden tantárgyon belül a tantárgy sajátosságainak megfelelően Pályaorientáció:  osztályfőnöki  minden tantárgyban, a tantárgyhoz tartozó pályaismertetéssel. 92

TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 1-4. évfolyamára Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A

tanítási

tartalmak

feldolgozásának

folyamatában

-

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek

célszerűen

kialakított

rendszerében

fejleszti

a

kisgyermekben

a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

93

Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez.

94

Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. 95

A

kommunikációs

kultúra

korunkban

nélkülözhetetlen

összetevője

a

különféle

ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával,

új

helyzetekben

való

felhasználásával

fejleszthető

leginkább.

E

tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. 96

A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat

felváltja a csoportban az elfogadás,

a türelem,

készség az

együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó

szerepjátékok,

magatartásformák,

személyközi

kapcsolatok

elemzése,

modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége,

a

közösség

ügyei

iránti

érdeklődés,

figyelem

és

tenni

akarás,

a

véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

97

TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 5–8. évfolyamára Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját.

Rávezet

a

megbízhatóság,

becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási 98

tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

99

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi

személyiségek,

tudósok,

feltalálók,

művészek,

írók,

költők,

sportolók

tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási

100

lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez

úgy

valósítható

meg,

ha

a

különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

101

Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása,

felfogása,

megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása,

közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. 102

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig

tartó

tanulás

eszközeinek

megismerése,

módszereinek

elsajátítása;

az

alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok 103

kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés

drogfogyasztás,

rossz

táplálkozás)

kialakulásának

megelőzésében.

Segítsék

a

krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a 104

valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség,

amelyek

elősegíthetik,

hogy

a

tanulók

kipróbálhassák

képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Az Uniós csatlakozás utáni Magyarországon minden tárgy oktatásában jelen kell hogy legyen az interkulturális kompetencia. Az egy közösségben élés, tanulás, az iskola belső életének harmóniája érdekében is szükséges, hogy a magatartás szintjén is megvalósuljon a másik kultúráját értékelő, elfogadó, ismerő kompetencia.

105

Nyelvoktató nemzetiségi nevelés- oktatás Bojton Az 1996/97-es tanévben intézményünk csatlakozott a Hajdú-Bihar Megyei Cigány oktatási programhoz. Minden évfolyamon bevezettük a heti 6 órás differenciált fejlesztést célzó programunkat. Az 1997/98-as tanévben az első és második évfolyamon a megyei oktatási program óratervét, a többi évfolyamokon egyedi óratervet alkalmaztunk. Az egyedi óraterv kialakításánál törekedtünk arra, hogy a cigány etnikai művelődési anyag valamennyi tantárgy anyagában az óratervi órák keretén belül megfelelő arányban szerepeljen. A Nemzeti Alaptanterv és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Óvodai nevelésének és Iskolai oktatásának irányelvei alapján tovább fejlesztettük, kibővítettük a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységünket, a cigánygyerekek identitásának hatékonyabb erősítése céljából kidolgoztuk az etnikai művelődési anyag (cigány irodalom, történelem, művészetek) tanórai keretben való oktatásának tematikáját. A 2000/2001-es tanévtől választható tantárgyként jelent meg a cigány népismeret. Alsó tagozaton évfolyamonként heti 0.5 órában, felső tagozaton heti 1 órában. A 2015/2016-os tanévtől alsó tagozaton heti 1 órában. A szöveges értékelés formája:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt Iskolánk jellegéből és hagyományaiból adódóan a 2005/2006-os tanévben elkezdődött a lovari nyelv második idegen nyelvként való tanítása. A nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a magyar nyelv, a nemzetiségi anyanyelv lovari) oktatása minden évfolyamon heti 3 órában a NAT élő idegen nyelv tantervi követelményeinek figyelembevételével történik. Intézményünk a követelményrendszert rugalmasan, a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően alkalmazza, a tanítási folyamat tervezésénél figyelembe veszi a tanulók egyéni szükségleteit és képességeit. A lovari nyelv elsajátítása a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása mellett megismertet egy másik kultúra sajátos értékeivel is.

106

Fejlesztési feladatok: A nyelvoktatás alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák –használható nyelvtudáskialakítása. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, melynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőt jelenti:  Legyenek képesek a tanulók a cigány nyelvet személyes, oktatási, közéleti kontextusban megfelelően használni.  A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerése. A nyelv közösségalakító- és megtartó erő. E feladatát a cigány népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. Az általános fejlesztési követelményeket, az egyes évfolyamok részletes követelményeit a helyi tanterv melléklete tartalmazza. Az értékelés a szöveges minősítés kategóriáival történik:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt

107

A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 1-4. évfolyam: Tantárgy megnevezése

Változat

Változat

B. ker.

Nagykereki. Bojt

A

A

Tantárgy megnevezése

Változat

Változat

B. ker.

Nagykereki.

Magyar nyelv és irodalom

B

A

Fizika

B

B

Kémia

B

B


A

A

Ének-zene

A

A

Ének-zene

Változat

A

5-8. évfolyam:

Cigány népismeret – tananyagba beépítve.

108

Óratervi háló

Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7

7

6

6+1

Idegen nyelvek

1

1

2

2

Matematika

4

4

4

4+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Informatika

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Egyéb tevékenység

20

20

20

18

Szabadon tervezhető órakeretből

109

Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4+0,5

3+1

4

3+0,5

3+1

3

3+0,5

Matematika

4

3

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2+0,5

2+0,5

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

2

1+0,5

1+0,5

2

1

1

1

1+0,5

1

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

1

Dráma és tánc

1

Vizuális kultúra

Természettudományi gyakorlat

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31


17

17

Szabadon tervezhető órakeretből

110

Nagykereki Bocskai István Tagiskola

Tantárgy/osztály

1

2

3

4

Magyar

7 + 0,5

7 + 0,5

6+1

6+1

matematika

4 + 0,5

4 + 0,5

4 + 0,5

4 + 0,5

Angol

-

-

-

2

Ö S S Z E V O N T A N

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1 + 0,5

Ének-zene

2

2

Rajz

2

2

Technika

1 + 0,5

1 + 0,5

Testnevelés

5

5

Informatika

0, 5

0,5

Összes óraszám Egyéb tevékenység

25

25 20

111

25

27 20

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4,5

3+1

4

Angol

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Történelem, társadalmi lés állampolgári

2

2,5

2

2

erkölcstan

1

1

1

1

természetismeret

2

2


1,5

1,5

fizika

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

földrajz

1,5

1,5

ismeretek

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

informatika

1

1

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

Természettudományi gyakorlatok

1

1

1

1

összes óraszám

28

28

31

31


17

17

14

14

112

Bojt Petőfi Sándor Tagiskola

Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Angol

-

-

-

2

Magyar

7,5

8

Ö

Matematika

4,5

4,5

S

Erkölcstan

1

1

S

Természetismeret

1

2

Z

Ének-zene

2

1

E

Vizuális kultúra

2

1

V

Életvitel és technika

1

1

O

Testnevelés

5

5

N

Informatika

1

-

T

Lovari nyelv

3

3

A

Cigány

2

2

N

népismeret Összes óraszám

30


15

113

28,5

30,5 16,5

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának és a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának elvei A jogszabály értelmében: „A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele

az

iskolai

tankönyvrendelés

és

tankönyvellátás

jogszabályban

meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.” A pedagógusok a szakmai munkaközösségekkel való egyeztetés után választják ki a tankönyvjegyzékbe felvett könyvek listájáról a megfelelőt. A kiválasztás szempontjai  A helyi tantervben megfogalmazott tananyagnak és követelményeknek való megfelelés  Korszerű ismereteket közvetítsen!  A

tanulók

életkori

sajátosságainak

feleljen

meg

ismeretanyagában

nyelvi

megfogalmazásában!  Optimálisan építkezzen!  Törekedjen a komplexitásra és a tantárgyak közötti koncentrációra!  Érvényesüljön az elmélet és a gyakorlat egysége!  Segítse a széles látókör fejlesztését!  Tartalmazzon gondolkodtató feladatokat!  Legyen áttekinthető, könnyen kezelhető, tetszetős kivitelű!  Segítse a kommunikációs képességek fejlesztését!  Nyújtson lehetőséget az egyéni fejlesztésre, a differenciálásra!  Legyen megfizethető a szülő számára! Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása Az ismeretanyag elsajátítását szemléletessé, megérthetővé teszi. A nyomtatott taneszközökön túl, néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl: tornafelszerelés, rajzfelszerelés.)

Az egyes tantárgyakat tanító szaktanárok az iskola helyi tanterve alapján határozzák meg a tananyag feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket. A kötelezően előírt taneszközökről, és azok várható anyagi vonzatáról a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév megkezdésére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük az alábbiakat:  feleljen meg az iskola helyi tantervének  legyen könnyen érthető, szemléletes  előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több éven át használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új eszközök használatát, csak nagyon szükséges az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

Az iskola a tankönyvtámogatásra fordítható összeg meghatározott részét a könyvtár számára tartós könyv vásárlására fordítja. Az anyagilag hátrányos helyzetű tanulóknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy tankönyveik egy részét a könyvtárból tartósan kölcsönözzék, ezáltal a tanulási segédeszköz használatában esélyegyenlőséget biztosít az iskola.  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A tankönyvpiac rendj éről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nappali tagozaton tanulókat térítésmentesen illeti meg a tankönyv. A térítésmentesség fedezetét törvény szabja meg. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon).

115

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  tanulási módszerek kialakítása,  iskolai fegyelem és figyelem,  kötelességérzet kialakítása  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat

adunk az

ismeretszerzéshez, a

feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  motiváció,  tanulásszervezés,  teljesítmények növekedése.  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; 116

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.  kulcskompetenciák megalapozása,  együttműködési készség fejlődése,  a tanulói tudás megalapozása.  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetediknyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

117

 mintákat

adunk az

ismeretszerzéshez, a

feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Sajátosságaink  idegen nyelvet angolt – németet 4. osztálytól kezdődően tanítunk: 4-5-6-7-8. osztályokban heti 3 órában  angol nyelvet (2009. szeptembertől) tanítunk 1-3 évfolyamon  a német nyelvet (2010. szeptembertől) tanítjuk felmenő rendszerben az 1-3. évfolyamon  kiemelt az 5-8. osztályokban az informatika.  Célunk, hogy minden, iskolánkat elhagyó tanuló rendelkezzen számítógépes ismeretekkel, tudja kezelni a gépet, ismerje fel a benne rejlő lehetőségeket. A tehetséges tanulók jártasságokat és készségeket szereznek meg a szakirányú továbbtanuláshoz.  Program a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó cigány tanulók számára.  Egész napos oktatás: Bojton 1-4. évfolyamon, Nagykerekiben 1-7. évfolyamon, Biharkeresztesen 1-6. évfolyamon  Tanulószoba: Nagykerekiben 8. évfolyamon, Biharkeresztesen 7-8. évfolyamon  Részt veszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésében, melyet az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján végzünk.  Bojton képesség-kibontakoztató felkészítést, Nagykerekiben integrációs felkészítést, Biharkeresztesen integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést folytatunk.

118

Az alapfokú oktatás és nevelés mellett szakkörök működtetését, nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozását, iskoláskorúak tanulószobai és menzai ellátását tekinti az iskola alapfeladatának.

Az új Nat a köznevelés feladatát az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. Az alaptanterv kiemelt fejlesztési területei, illetve nevelési céljai a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg. E területek az Erkölcsi nevelés; a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés; az Állampolgárságra, demokráciára nevelés; Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; A családi életre nevelés; A testi és lelki egészségre nevelés, Felelősségvállalás

másokért,

önkéntesség;

Fenntarthatóság,

környezettudatosság;

Pályaorientáció; Gazdasági és pénzügyi nevelés; Médiatudatosságra nevelés, valamint A tanulás tanítása. Az alaptantervi tartalom részletes lebontása a kerettantervek feladata. Voltaképpen a tartalmi szabályozás kulcseleme maga az implementáció, azaz annak biztosítása, hogy az éppen érvényes központi dokumentumok eljussanak az intézmények szintjére, majd az osztálytermi szintre. Ennek területei a Nat műveltségterületei: Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelvek, Matematika, Ember és társadalom (történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek), Ember és természet, Földünk – környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport.

A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az iskolánkban folyó oktatásnak is alapvető szerepe van abban, hogy tanulóink megszerezzék - különbözőségeket természetesen magukban hordozva azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzés azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és 119

fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvéstől kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedező tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át. Szükséges, hogy intézményünk tanulói életkoruknak megfelelően jussanak ismeretekhez az egyes gyerekek közötti eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, személyre szabott fejlesztésre fel kell készíteni pedagógusainkat. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez. A kompetenciáknál arra kell törekedni, hogy egy adott teljesítmény alapján megállapítható legyen annak a valószínűsége, hogy a tanuló ezzel együtt kifejlesztett-e egy bizonyos kompetenciát is vagy sem. Az egyes tantárgyak és az általuk fejleszthető kompetenciák között a következő összefüggések vannak:  anyanyelv:

az

önértékelés,

a

kommunikációs

képességek,

az

információfeldolgozás folyamatának fejlesztése;  idegen nyelvi: pozitív attitűd kialakulása más kultúrák iránt, kulturális műveltség;  matematika: logikus gondolkodás, problémamegoldó képességek;  biológia, földrajz, fizika, kémia: környezet- és természetismeret, fenntartható fejlődés;  történelem, társadalmi ismeretek: önértékelés, aktív állampolgárság;  művészetek: érzelmi és erkölcsi fejlődés, szociális készségek.

120

A

tantárgyi

ismeret,

képesség

és

attitűdtartalmak

strukturálódnak

az

alábbi

kulcskompetenciákká: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az alábbi ismereteket feltételezi:  megfelelő szókincs  nyelvtan és a nyelvi funkciók ismerete  a szóbeli kapcsolattartás főtípusainak ismerete  az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának ismerete  a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete  a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete különféle helyzetekben. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia kialakulásához az alábbi képességek szükségesek: képes a tanuló  a különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni  a kommunikációját figyelemmel kísérni, és a helyzetet megfelelően alakítani  megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket  megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat  különböző segédeszközöket használni  saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia kialakulásához szükséges pozitív attitűd:  a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés  az esztétikai minőség tisztelete  a mások megismerésének az igénye. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának az eredménye, mely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez.

121

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció kialakulásához szükséges ismeretek:  idegen nyelvi szókincs  funkcionális nyelvtani ismerete  szóbeli interakciók ismerete  nyelvi stílusok ismerete  társadalmi hagyományok ismerete  nyelvek, kultúrák vonatkozásainak és változatosságainak ismerete. Szükséges képességek:  szóbeli üzenetek megértése  beszélgetések kezdeményezése, folytatása és lezárása  szövegolvasás, szövegértés és alkotás az egyéni igényeknek megfelelően  a nyelv nem formális keretekben történő elsajátításának képessége az egész életen át tartó tanulás részeként  segédeszközök megfelelő használata. Szükséges pozitív attitűd  a kulturális sokféleség tiszteletben tartása  a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia -

122

eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika kompetencia kialakulásához szükséges ismeretek:  a számok, mértékek és struktúrák ismerete  az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete  a matematikai fogalmak összefüggések és koncepciók ismerete  azon kérdések megértése, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetenciához szükséges képességek:  alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat  az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen.  követni és értékelni tudja az érvek láncolatát  matematikai úton képes indokolni az eredményeket  megérti a matematikai bizonyítást  a matematika nyelvén kommunikál  alkalmazni képes a megfelelő segédeszközöket. A matematikai kompetenciához szükséges pozitív attitűd:  az igazság tisztelete  a dolgok logikus okának és érvényességének a keresése. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat

adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos kompetenciához szükséges ismeretek:  a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek a technológiai folyamatoknak az ismerete 123

 mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete  a fenti ismeretek birtokában az egyén megérti: a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátjait és kockázatait a társadalom egészében. A természettudományos kompetenciához szükséges képességek:  az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásánál  kritikus az áltudományos megnyilvánulásokkal szemben  képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. A természettudományos kompetenciához szükséges attitűdök:  kritikus és kíváncsi attitűd  etikai kérdések iránti érdeklődés  a biztonság és a fenntarthatóság tisztelete, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra és az egész Földre gyakorolt hatásával. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül. A digitális kompetenciához szükséges ismeretek:  magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztést, adattáblázatokat,

adatbázisokat,

információtárolást,

információkezelést,

az

Internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikációt  ismerni fontos, hogy az információs társadalmi technológiái miként segítik a kreativitást és az innovációt  ismerni kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat  A digitális kompetenciához szükséges képességek felölelik: 124



az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását



az információ kritikus alkalmazását



a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését

 a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használatát  az Internet alapú szolgáltatások elérését, a velük való kutatást.  A digitális kompetenciához szükséges attitűdök:  kritikusak és megfontoltak legyenek az elérhető információ az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi, szakmai célokat szolgált közösségekben és hálózatokban való részvétel. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A szociális kompetenciához szükséges ismeretek:  Az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel  a sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat  az egyénnek, a csoporttal, a munkaszervezettel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete  a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete  a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete  a társadalommal kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete  a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. kompetenciához szükséges képességek:  a hatékony kommunikálás képessége  a különböző nézőpontok megértésének képessége 125

A szociális és

 annak a képessége, hogy beszélgető partnereinkben bizalmat keltsünk  az empátia képessége. A szociális kompetenciához szükséges attitűdök:  az együttműködés  a magabiztosság  az integritás  az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetenciához szükséges ismeretek:  a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismerete  aktuális események ismerete  a nemzeti, az európai, és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak az ismerete  a társi és proli mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismerete. Az állampolgári kompetenciához szükséges képességek:  a közügyekben való hatékony együttműködés  a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés  a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésének képessége  a döntéshozatalban való részvétel (szavazás útján) képessége. Az állampolgári kompetenciához szüksége pozitív attitűdök.  az egyenlőség és demokrácia tisztelete  a vallási és etnikai csoportok kulturális sokrétűségének elfogadása  a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás  nyitottság a demokratikus döntéshozatalban való részvételre. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

126

Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek:  az egyén személyes szakmai tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások ismerete  a gazdaság működésének átfogó ismerete  a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges képességek:  tervezés  szervezés  irányítás  vezetés  delegálás  az elemzés  a kommunikálás  a tapasztalatok értékelése  kockázatfelmérés és vállalás  egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A kezdeményező és vállalkozói kompetenciához szükséges pozitív attitűdök:  a függetlenség  a kreativitás az innováció  az innováció személyes és társi életben és a munkában egyaránt. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciához szükséges ismeretek:  a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete  a népszerű kortárs kultúra és a kifejezésmódok ismerete 127

 az európai országok nemzetek és kisebbségek kulturális és nyelvi sokféleségének ismerete  a közízlés fejlődésének ismerete  az esztétikus mindennapokban betöltött szerepének ismerete. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciához szükséges képességek:  művészi önkifejezés  műalkotások és előadások elemzési  a saját nézőpont összevetése véleményével  a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésének és kiaknázásának képessége. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciához szükséges pozitív attitűdök:  művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság  az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy az önkifejezés révén gazdagodik önismeretünk, kapcsolatrendszerünk, a világban való eligazodásunk. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A hatékony, önálló tanulás kompetenciához szükséges ismeretek:  a saját tanulási stratégiák és készségek ismerete  a tudás erős és gyenge pontjainak ismerete  ismerje a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A hatékony

és

önálló

tanulás

kompetenciához 128

szükséges

képességek:  alapvető képességek, mint az írás, olvasás, számolás valamint az információs társadalom technológiáinak ismerete  a tanulási motiváció folyamatos fenntartásának képessége  a figyelem összpontosításának képessége  annak a képessége, hogy a tanulás szándékát és célját kritikusan mérlegelje  képesnek kell lenni a közös munkára  képesnek kell lenni a tudás másokkal való megosztására  képesnek kell lenni a saját munka értékelésére  képesnek kell lenni szükség esetén tanács információ és támogatás kérésére. A hatékony, önálló tanulás kompetenciához szükséges pozitív attitűdök:  a mindenkori tanulás iránti motiváció  a tanulási motiváció fenntartásához elengedhetetlen a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása  új tanulási lehetőségek felkutatása  a tanultakat az élet minden területén széles körű alkalmazására való attitűd.

Egységes alapokra épülő differenciálás A kulcskompetenciák eredményes fejlesztésének egyik feltétele a fentiek kiemelt fejlesztési feladataival adekvát tanítási folyamat. A Nemzeti alaptanterv értelmében iskolánk személyiségfejlesztő tevékenysége akkor lehet eredményes, ha intézményünk pedagógiai programja - ezen belül a helyi tanterve - lehetőséget kínál a színes, sokoldalú iskolai életre, a tanulásra, a játékra, a munkára, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát, hozzájárul a valódi értékekkel való azonosuláshoz. A Nemzeti alaptanterv szerint a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése. A tanulás szervezése differenciálást feltételez a tanítást végzőtől. A differenciált tanulásszervezésnél a következő szempontokra fontos koncentrálni:  a tanulás szervezése mozdítsa elő a tanulás belső motivációját  a tanulásszervezés optimálisan bontakoztassa ki a gyermekek aktivitását  a tanulás megszervezésénél támaszkodjon a pedagógus a tanulók előzetes ismereteire, és kapjanak a tanulók lehetőséget tudásuk átrendezésére, esetleges 129

tévedéseik korrigálására  a tanulói tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, kreativitás nyerjen prioritást az osztály- és csoportmunkában, a tanulók páros vagy egyéni oktatásánál egyaránt  a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás érvényesüljön a feladatok kijelölésénél, megoldásánál, a tanári segítségnyújtás mértékénél és az ellenőrzésnél egyaránt  a hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztése érdekében a „testre szabott” feladathoz illeszkedő tanulásszervezést kell alkalmazni  a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekeink esetében a sajátos tanulásszervezési megoldásokra kell pedagógusainknak törekedni  a fentiekben említett tanulásszervezési megoldások segíthetik a tanulói együttműködést, szolgálhatják a tanulási esélyek kiegyenlítődését az iskolán belüli és az iskolán kívüli, valamint az iskolák közötti tevékenységeknél  a tanulásszervezésnél egy pedagógus sem mondhat le az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználásáról, mivel a tanulók adaptív oktatására mindezek gazdag lehetőséget nyújtanak. A kompetencia alapú oktatás implementációja A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása. Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése: Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák, projektmódszer, témahét (pénz témahét, családi gazdálkodás témahét, egyéb témahét), drámapedagógia, múzeum pedagógia, mérésértékelési rendszer működtetése stb. alkalmazása. IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a lemorzsolódás és kirekesztődés

130

megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. A pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés-oktatás átfogó szintjén. „Jó gyakorlatok” intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása  Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása,  A pedagógusok horizontális együttműködése

131

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést az Nkt. 27. § (11) bekezdésében foglaltak szerint szervezzük.

Tanítási órák  a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása  általános testi képességek fejlesztése  a helyi tantervben előírt mozgásanyag elsajátítása  tartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetése  a fizikai képességek felmérése,  differenciált foglalkoztatás: a kiváló testi képességekkel rendelkező  tanulók teljesítményének átlag fölé emelése Kötelezően testmozgással kitöltött szabadidő foglalkozás  a testnevelés órákon túli mindennapos testneveléshez szükséges időkeret biztosítása,  testnevelési játékok megismertetése,  megfelelő terhelés biztosítása játékos feladatokkal,  sportmozgások megszerettetése, kedvező személyiségjegyek  kialakítása,  házi versenyek szervezése lebonyolítása,

ISK csoportok  a nagyobb mozgásigénnyel rendelkező tanulók sportágválasztási lehetőségének biztosítása,  sportágak mozgásanyagának magasabb szintű megismerése,  a tanulók versenyeztetés

Céljaink, elképzeléseink: Legfontosabb célunk természetesen az, hogy minél több mozgáslehetőséget teremtsünk tanulóink részére, hogy edzettebbek, egészségesebbek legyenek, és tovább nőjön fizikai terhelhetőségük szintje. 132

Ismerkedjenek meg minél több sportág alapjaival, és a későbbiekben gyakorolják rendszeresen azt, amelyre lehetőségük adódik. Alakuljon ki minél több tanulóban a rendszeres mozgás iránti igény. Ezen célok érdekében minden lehetőséget kihasználunk.

133

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskola által a meghirdetett tantárgyakat minden tanulónak fel kell vennie. A meghirdetett fakultációkra mindenki igény szerint jelentkezhet. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Biharkeresztes: Választható tantárgy, differenciált fejlesztés, szakkörök, foglalkozások Magyar nyelv és irodalom 4. Magyar nyelv és irodalom 6. Magyar nyelv és irodalom 7. Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv 3. Idegen nyelv 5. Idegen nyelv 6. Idegen nyelv 8. Matematika 4. Matematika 7. Történelem 6. Történelem 7. Környezetismeret 4. Biológia 8. Földrajz 7. Vizuális kultúra 5. Informatika 1. Informatika 5. Technika 8. Természettudományi gyakorlatok 6.

Óraszám 1 0,5 1 1 1 2 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1

134

Nagykereki: Választható tantárgy, differenciált fejlesztés, szakkörök, foglalkozások Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Magyar nyelv és irodalom 3. Magyar nyelv és irodalom 4. Magyar nyelv és irodalom 6. Magyar nyelv és irodalom 7. Matematika 1. Matematika 2. Matematika 3. Matematika 4. Matematika 6. Matematika 7. Matematika 8. Környezetismeret 3-4. Technika 1-2. Technika 3-4. Technika 8. Történelem 6. Informatika 1-2. Informatika 3-4. Informatika 5. Természettudományi gyakorlatok 5. Természettudományi gyakorlatok 6. Természettudományi gyakorlatok 7. Természettudományi gyakorlatok 8.

Óraszám 0,5 0,5 1 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1

Bojt: Választható tantárgy, differenciált fejlesztés, szakkörök, foglalkozások Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 1. Matematika 2. Matematika 3. Matematika 4. Informatika 1-2. Informatika 3. Informatika 4. Cigány népismeret 3-4.

Óraszám 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5

135

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolában folyó nevelő – oktató munka, tágabb értelemben vett célja, hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésében egyaránt. A szűkebb értelemben vett cél, hogy a kialakított mérési, értékelési rendszerben mérjük fel, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget az iskola helyi tantervében előírt követelményeknek. Nagy hangsúlyt fektetünk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepére és jelentőségére. Ismernünk kell a kiinduló állapotot ahhoz, hogy megfelelően tervezni tudjuk a folyamatos fejlesztést. Visszajelzéseket munkánkról az alábbiak adják:  tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény  továbbtanulási, beiskolázási sikeresség  belső és külső mérések eredményessége, tapasztalatai Az iskola értékelésének alapelvei: a)  A gyermekek és a szülők számára ismert, elfogadott, érthető.  Személyre szóló, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú.  Objektív.  Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású  Folyamatos, rendszeres  Ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységre irányuló  Következetes, szakszerű, tárgyilagos és felelősségteljes.  A fejlesztési követelményekhez, továbbhaladási feltételekhez igazodó.  Változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal, érdemjeggyel történő).

b)  Az ismeretek, készségek értékelésén túl a tanulók képességeinek és egész személyiségük fejlődésére vonatkozik.

136

 A

tanulók

mechanikus

emlékezetén

kívül

az

okkereső,

problémamegoldó

gondolkodásukról is szól.  Nem lehet a fegyelmezés, retorzió eszköze.  Hangsúlyozzuk a megfelelő légkör megteremtésének fontosságát. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére:  Az ismeretek, készségek, a tantárgyi követelmények elsajátításának szintjére  A képességek, a személyiség fejlődésére  A tanórai és tanórán kívüli magatartásra  A szorgalomra – ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelések meglétére.  Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre.  A korábbi teljesítményekhez képest megmutatkozó fejlődésre. A mérési, értékelési rendszer szempontjai: (Mit értékelünk?)  Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése.  A követelményeknek megfelelően az adott évfolyamon, adott időszakban megszerzett ismereteket és alkalmazásukat feladatmegoldásokban.  Az alkalmazáshoz szükséges tények, fogalmak ismeretét.  Logikus gondolkodásra való képességet.  Önálló ismeretszerzési képesség szintjét.  A tanulók teljesítményének egyenletességét.  Munkájával kapcsolatos igényességét.  A feladatokhoz való hozzáállást, motiváltságot, motiválhatóságot.  A tantárgyhoz való viszonyt  Viszonyítást az eddigi teljesítményhez.  Viszonyítást a helyi és országos standardhoz.  Gyűjtőmunkát  Készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt. Az értékelés fajtái: 1.)

Diagnosztikus értékelést végzünk a tanítási – tanulási szakasz elején, csoportokba

sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérésére, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztására, tanulási problémák esetén az okok feltárására. Valamint: 137

Kiinduló, kezdő mint megállapítására 1-1 tanítási ciklus megkezdésekor, 1-1 új tantervi téma kezdetén 1-1 téma lezárása előtt. A feladatválogatás szempontja: az anyag súlyponti részei. A diagnosztikus értékelést nem minősítjük érdemjeggyel, százalékolással fejezhetjük ki a tanuló teljesítményét. Formatív értékelés

2.)

Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Célja a hibák azonosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása. Fejlesztő hatású, egyénre vonatkozó, elősegíti az eredményes tanulást. Alkalmas az önellenőrző, önértékelő képesség fejlesztésére is. A feladatválogatás szempontja: a tananyag részleteire rákérdező feladatok. Érdemjeggyel nem minősítjük. Eszközei lehetnek: pontozás, százalékolás, csillag, taps, tárgyjutalom, szöveges kártya, szóbeli, írásbeli elemzés. Módjai lehetnek: megfigyelések adatainak lejegyzése, munkafüzeti feladatok, teszt, összefoglaló kérdésekre adott válasz, gondolkodj és válaszolj feladatainak megoldása, írásbeli munka. 3.)

Szummatív értékelés

A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Legtöbb esetben osztályozással, bizonyítványadással, értékelő lap kitöltésével, szelekcióval, esetenként felelősség megállapításával is együtt jár. Nagyobb tanulási témák, időegységek végén (negyedév, félév, háromnegyed év, tanév vége) alkalmazzuk. A tanulási témák végén, témazárók során a tanulók értékelése után fontos, hogy a folyamatát is értékeljük. A folyamat értékelése pedagógiai döntéseket tesz szükségessé. Háromféle döntés születhet:  A tantervi témát a tanulók kielégítően elsajátították, a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelménynek a tanulók 80 %-a eleget tett. A tanítás – tanulás ebben az esetben a tanmenet szerint folytatható.  A tantervi témát a tanulók átlagosan sajátították el, de az ingadozás túlságosan nagy. A minimális követelményt a tanulók 50-100 %-a teljesítette. Ilyen esetben a tanulók meghatározott csoportjaival differenciáltan korrekciót kell végezni.  A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményt a tanulók több mint 50 %-a nem teljesítette. Ekkor új módszerek alkalmazásával újratanításra van szükség tanórán

138

kívüli felzárkóztató foglalkozás keretében, lehetőség szerint gyógypedagógus segítségének igénybevételével. A folyamat során lehetőséget kell biztosítani az önértékelésre. Az érdemjegy, osztályzat a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Nem lehet tehát gyengébb osztályzatot adni magatartási probléma miatt. A tanulóval tudatnunk kell, hogy mire, miért, milyen teljesítményre kapta a minősítést. A tantárgyi osztályzatban nem jelenhet meg:  A felszerelés hiánya  A tanuló tanárral szembeni magatartása  Órai magatartása  Az órai fegyelmezetlenség nem torolható meg (röp)dolgozat íratásával. Értékelés 1.)

Az 1. osztály és 2. osztály első féléve: szövegesen történik a minősítő értékelés, a

második évfolyam második félévétől pedig osztályzattal. Az első szakaszban hangsúlyosabb a gyermekek fejlődésének eltérő ütem, mely megkívánja az értékelés humánusabb formáját. Nem az ismeretek halmozása, hanem az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés az elsődleges feladat. A szöveges értékelést ekkor is a követelményeknek megfelelően végezzük, de részletességével jobban elősegíti a gyermekek személyiségének fejlődését. A gyermek fejlődéséről negyedévenként, félévkor és az 1. osztály év végén részletes tájékoztatást adunk a szülőnek az alsós munkaközösség által kidolgozott szempontok (lásd alább) alapján. Szöveges értékelésünk kifejezi, hogy a tanuló:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt  felzárkóztatásra szorul Utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a gyermek teljesítményét, feltárjuk (a HajdúBihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei segítségével) a fejlődést, haladást akadályozó

tényezőket,

illetve

javaslatot

teszünk a

megszüntetésükhöz szükséges

intézkedésekre. A gyenge tanulmányi előmenetelt, a dicséretet az értékelő lapon jelezzük. A 139

tanulók évközi teljesítménye az értékelő lapokról kerül a tájékoztató füzetekbe. Az értékelésben a tanítók és napközis nevelők, illetve a nyelvszakos tanárok is részt vesznek. Érdemjegyre, osztályzatra való átváltás szabályai:  kiválóan megfelelt = jeles (5)  jól megfelelt = jó (4)  megfelelt = közepes (3)  felzárkóztatásra szorul = elégséges (2)  nem felelt meg= elégtelen (1) A 3H-s tanulókról negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit az IPR-es rendszernek megfelelően. A szöveges értékelés szempontjai:  Az értékelésnél figyelembe vesszük az érzékszervek fejlettségi állapotát.  Tartalmazza a tanuló tanulásra vonatkozó jellemzőit: tanulási stratégiája, tanulási stílusa, motivációja.  Tartalmazza az ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.  Tartalmazza a tanuló eszköztudására vonatkozó minősítését (olvasás, írás, számolás).  Tartalmazza az ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.  Tárja fel a tanulói önismeret jellemzőit.  A tanulásszervezés függvényében foglalkozunk az egyéni és társas tanulásban való egyéni szerepvállalással.  Tartalmazza javaslatunkat ennek fejlesztésére.  Figyelembe vesszük az egyéni különbségeket.  Az értékelés törekszik a közérthetőségre mindenki számára.  Figyelembe vesszük a szülők, gyerekek értékeléssel kapcsolatos megjegyzéseit, meglátásait.  Módot

adunk

arra,

hogy a

tanulók,

szülők

véleményt

nyilváníthassanak

értékelésünkről. 2.)

A (2-3. évfolyam) az (5-6. évfolyam) (7-8. évfolyam) a tanulók teljesítményét szóban

v. érdemjeggyel, illetve félévkor és év végén osztályzattal értékeljük. Az értékelést a szaktanárok végzik.

140

Az értékelés tantárgyi elvei:  A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményt minden területen teljesítenie kell a tanulóknak.  Az értékelés tükrözi a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.  Feltárja az elmaradás, a hibák okait.  Hangsúlyozza a pozitívumokat  Folyamatos, rendszeres, visszajelzést ad a tanulónak, segíti az előrehaladást  Objektivitásra, méltányosságra törekvő  Sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást.  Változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiség típusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket.  Kiszámítható.  Tudatosított. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. A szöveges értékelés területei:  Kitartó szorgalom, illetve annak hiánya az adott tantárgyban  Kiemelkedően jó vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény  Feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán  Órai munkák, órai aktivitás, illetve passzivitás  Íráskép, füzetvezetés  Érdemjeggyel történő értékelés:  Dolgozat  Teszt  Feladatlap  Összefüggő szóbeli felelet  Memoriterek  Szövegértés  Kiselőadás  Bizonyítás, igazolás, elemzés  Beszédkészség  Nyelvi szerkezet alkalmazása  Tanulók által készített produktumok 141

 Gyűjtőmunka, kutatás  Házi feladat  Szorgalmi feladat Érdemjeggyel történő értékelésnél a tanulóval nem csak az érdemjegyet közöljük, minden esetben indokoljuk is, hogy milyen pozitívumai, hiányosságai voltak a teljesítményének. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tanuló képességei hogyan változtak (fejlődtek-e vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél: Jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2) elégtelen (1)

Félévkor és év végén a kiemelkedő teljesítményt dicsérettel értékelhetjük. Kitűnő (5d) Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók értékelése: Iskolánk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása a fejlődésének elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása történik. A felkészítésben résztvevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban, csoportban folyik. Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt. A tanulók haladását, fejlődését az ezeket hátráltató okokat a pedagógusok 3 havonta szövegesen értékelik. Az értékelést meg kell beszélni a szülővel is. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása Biharkeresztes tekintetében: Az év közben kapott érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe is be kell vezetni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Ennek tényét az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, a szülők aláírásukkal veszik tudomásul az elért érdemjegyeket. Az osztálynaplóban különböző színnel és egész számmal jelöljük a kapott érdemjegyeket: Piros: felmérők, témazárók, félévi és tanév végi osztályzatok Kék:

szóbeli és írásbeli feleletek 142

Zöld: gyűjtőmunkák Fekete:kísérleti, munkáltató órán végzett munkák, órai munkák. A piros és kék színnel dokumentált érdemjegyek a félévi és év végi minősítésben hangsúlyosabbak (a pirosak két jegynek számítanak) mint a zöld és fekete színnel történő bejegyzések. Nagykereki tekintetében: Témazáró, év eleji, év végi szintfelmérők: piros, Feleletek, röpdolgozatok: kék, Szorgalmi feladatok, pontok (piros, fekete, zöld), kiselőadások, házi dolgozatok: zöld, Füzetek értékelése félévente: zöld bekarikázott, Topográfia, hangos olvasás felmérések: fekete. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának javításának módjai, lehetőségei A tanulóknak lehetőséget adunk témazárók, felmérők stb. pótlására, ha a tanuló: Egészségügyi okok miatt Pszichés problémái miatt Szociokulturális nehézségei miatt nem adott számot tudásáról, eredménytelen vagy minimum szint alatti teljesítményt mutatott. A javítás, pótlás idejét, módját, formáját minden esetben tudatjuk a tanulóval. Beszámolási kötelezettség alól – törvényesség keretein belül – felmentés adható, a tanuló problémáinak egyéni elbírálása útján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttesen hoz döntést. A tanulóknak jogukban áll minden tantárgyból félévente egy felelésmentes órát kérni. Ez a kérés előre bejelentett felmérő írásakor, valamint a szintén előre jelzett házi olvasmányok vonatkozásában tagadható meg. A tanuló felmentés iránti igényét az óra megkezdésekor az ellenőrzőn keresztül nyújthatja be.

143

Értékelés az 1 (félévkor, év végén)-2. (félévkor) évfolyamon

Év közben

Az értékelés

Az értékelés

módja, formája

rögzítése

piros, - fekete pont, tanulói füzet tájékoztató füzet

csillag, nyomda,

taps, értékelő lap

tárgyjutalom,

Ki értékel? a tanítók az egyes tantárgyak szaktanárai

osztálynapló

szöveges kártya dicséret szöveges értékelés szóbeli értékelés Negyedévkor,

szöveges értékelés

háromnegyedévkor Félévkor

szöveges értékelés

tájékoztató füzet

osztálytanítók

értékelő lap

az egyes tantárgyak

osztálynapló

szaktanárai

tájékoztató füzet

osztálytanító

osztálynapló

az egyes tantárgyak tanítói

Év végén osztály

bizonyítvány szöveges értékelés

osztálytanító az egyes tantárgyak

érdemjegy

iskolalátogatási

osztály

tanítói

bizonyítvány osztálynapló

Értékelés 2. évfolyam 2. félévétől – 8. évfolyamokon Az értékelés módja, Az formája Év közben

értékelés Ki értékel?

rögzítése

érdemjegy (5,4,3,2,1), osztálynapló

szaktanárok

havonta legalább egy tájékoztató füzet

osztályfőnök

jegy tantárgyanként

füzetek,

dicséret, elmarasztalás munkafüzetek piros – fekete pont,

144

csillag,

szöveges

kártya, taps havonkénti és

magatartás

szorgalom értékelése

osztálytanítók tanítók az

osztályfőnök

szaktanárok

és

a a

véleménye alapján Félévkor

érdemjegy (5,4,3,2,1) tájékoztató füzet

szaktanárok

szaktárgyi

osztálytanítók

dicséret, osztálynapló

figyelmeztetés

tanítók

magatartás szorgalom betűvel - a minősítés

a

fokozatai:

diákok

példás,

jó,

változó,

szaktanárok, és

osztályban pedagógusok

modulok

véleményét

értékelése

az tanító

rossz illetve hanyag szöveges

a

figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

Év végén

osztályzat: (jeles

+

kitűnő bizonyítvány szaktárgyi osztálynapló

osztálytanítók tanítók

dicséret jeles,

szaktanárok

jó,

közepes,

elégséges, elégtelen

a

magatartás, szorgalom

diákok

mint félévkor

osztályban

nevelőtestületi

pedagógusok

dicséret

véleményét

modulok

szöveges

145

szaktanárok, és

a az

tanító

figyelembe véve az

értékelése

osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

146

A szóbeli és írásbeli értékelés általános szempontjai tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom

1.

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motiváltsága;

évfolyam

Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknél (beszédlégzés, Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (képről, meséről, artikuláció,

beszédtempó,

beszédritmus,

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója;

hangsúly, saját gondolatok közlése).

hanglejtés, hangerő.)

Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság)

Szóbeli kifejezőképesség fejlődése (szókincsfejlesztés, a Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletképzés mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai). Egyszerű

szóbeli

közlések,

utasítások

Írástechnika, írástempó, külső alak. megértése, Anyanyelvi ismeretek (mondat, szó, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó)

végrehajtása.

tapasztalati úton való megismerése.

A hangos olvasási képesség fejlődése. (Az olvasás Helyesírás: rövid szavak, szószerkezetek írása látó/halló előkészítés után jelrendszerének elsajátítása, hangösszevonások.)

tollbamondásra, önálló írásra.

Szövegértő műveletek végzése

Írásbeli szövegalkotás (szószerkezetek, mondatok alkotása képről).

Íráskészség fejlődése (szabályos betűalakítás és- kapcsolás) Személyes adatok ismerete Helyesírási

képesség

alakulása

(másolás,

látó/halló Memoriterek tanulásának eredményessége

tollbamondás, önálló írás) Önművelési szokások alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor.

2.

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság;

évfolyam

Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknél (beszédlégzés, Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (mondatalkotás, artikuláció,

beszédtempó,

beszédritmus,


hangsúly, történetalkotás, szóbeli beszámoló).

hanglejtés, hangerő.) Szóbeli

Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás)

kifejezőképesség

választékos,

udvarias

fejlődése beszéd

a

(szókincsfejlődés, Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés (törekvés az önállóságra) beszédhelyzetnek Írástechnika, írástempó, külső alak.

megfelelően, történetalkotás). Szóbeli

és

egyszerű

Nyelvtani ismeretek (mondat, szó, hang, betű, szótagolás, elválasztás, a szavak

írásbeli

közlések,

utasítások szerkezete, mondatfajták /kijelentő, kérdő/)

megértése, végrehajtása.

Helyesírási ismeretek (mondatkezdés, mondatzárás, a j hang kétféle jelölése)

A hangos olvasási képesség fejlődése. (folyamatosságra, Írásbeli szövegalkotás (vázlatkészítés, 2-3 mondatos fogalmazás). kifejezőségre törekvés). Szövegértő

műveletek

Memoriterek tanulásának eredményessége végzése,

jártasság

az

irodalomolvasásban. Íráskészség fejlődése (íráskészség fejlődése (írás – szokások kialakulása, szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat írása másolással, tollbamondással, emlékezetből, válogató másolás, önálló írás). Nyelvtani és helyesírási ismeretek Önművelési szokások fejlődése Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor.

148

3.



évfolyam

Szóbeli közléseknél a verbális és nem verbális eszközök Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (tartalommondás, összehangolása Szóbeli

és

szóbeli beszámoló). írásbeli

közlések,

utasítások

megértése, Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, fölolvasás)

végrehajtása. A

hangos

Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés olvasási

képesség

fejlődése.

(pontosság, Írástechnika, írástempó, külső alak (az írott szöveg elrendezése, eszközszintű

folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, fölolvasás).

használat)

Irodalmi ismeretek

Nyelvtani ismeretek (szófajok, mondatfajták)


Helyesírási ismeretek (tulajdonnevek helyesírása)

Íráskészség fejlődése (írott szöveg elrendezése, eszközszintű Írásbeli szövegalkotás (elbeszélés helyes tagolása, párbeszéd). használat)

Eredményesség memoriterek tanulásakor

Nyelvtani és helyesírási ismeretek Önművelési szokások fejlődése, tanulási képesség alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. Aktivitás házi olvasmányok feldolgozásában 4.



évfolyam

Kulturált nyelvi magatartás szóbeli közléseknél

Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (tartalommondás,

Az aktív- és passzív szókincs folyamatos gyarapítása, állandó szóbeli beszámoló, saját vélemény megfogalmazása). szókapcsolatok használata Szóbeli

és

végrehajtása.

írásbeli

Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, törekvés a közlések,

utasítások

megértése, kritikai, kreatív olvasásra.) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés

A hangos olvasási képesség fejlődése. (kritikai és kreatív Irodalmi ismeretek olvasásra törekvés).

Írástechnika, írástempó, külső alak (egyéni íráskép, önálló elrendezés)


Nyelvtani ismeretek (szófajok, mondatfajták)

Irodalmi ismeretek

Nyelvtani ismeretek (szófajok, tulajdonnevek)

Íráskészség fejlődése (eszközszintű egyéni írás)

Helyesírási ismeretek (tulajdonnevek, felszólítómód)

Nyelvtani és helyesírási ismeretek

Írásbeli szövegalkotás (elbeszélő, leíró fogalmazás, jellemzés, levélírás).

Önművelési, tanulási szokások fejlődése, tanulási képesség Könyvtári ismeretek alakulása

Memoriterek tanulásának eredményessége

Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. Aktivitás

házi

olvasmányok

folyamat

olvasásában,

feldolgozásában

150

Matematika

1. évf.

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás;

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés;

Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása;

Számfogalom a 20-as számkörben;

A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése;

Számok közötti összefüggések (relációk) felismerése;


Számok bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen;

Tájékozódás a tízes számrendszerben;

Szóbeli műveletvégzés (összeadás, kivonás)

Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben;

Problémalátás,

problémamegoldás:

sorozatok,

nyitott

Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli alapműveletek körében mondatok; (összeadás, kivonás).

Matematikai

Szöveges feladatok alkotása, kreativitás;

megoldása;

szövegértő

képesség,

szöveges

feladatok

Probléma-megoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja A logikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlődése; (szöveges feladat és nyitott mondatok);

Mérőeszközök (mit? mivel? mérünk) mértékegységek (liter,

Kételkedés, ellenőrzés, indoklás;

kilogramm, méter) ismerete, alkalmazása;

Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat;

Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása;

Geometriai

tulajdonságok

felismerése,

kiválasztása,

transzformációk Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

létrehozása; Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel; 2. évf.



Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása;



Számok közötti összefüggések (relációk) felismerése;


Számok bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen;


Szóbeli


bennfoglalás, részekre osztás, maradékos osztás)

Számszomszédok, számok helye a számegyenesen;

Műveleti sorrend felismerése;

műveletvégzés

Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli alapműveletek körében Problémalátás,

(összeadás,

problémamegoldás:

kivonás,

szorzás,

sorozatok,

nyitott

(összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás, részekre osztás, maradékos mondatok, szabályjátékok osztás).

Matematikai

szövegértő

képesség,

szöveges


megoldása, a megoldás lépéseinek ismerete;

feladatok

Probléma megoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok);

fejlődése;


Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások;



Geometriai

tulajdonságok

felismerése,

kiválasztása,

transzformációk Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

létrehozása; Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel; 3. évf.



Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása, Számfogalom az 1000-es számkörben; kapcsolatuk a számok között;

Számok közötti összefüggések és relációk felismerése;


Számok

152

képzése,

bontása

tulajdonságai,

helyük

a

Számfogalom a 1000-es számkörben;

számegyenesen;


Műveleti tulajdonságok, alapműveletek szóban és írásban


(összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel és osztás 10-zel, 100-

Számszomszédok, számok helye a számegyenesen;

zal)

Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli és írásbeli műveletek Műveleti sorrend felismerése, zárójelhasználat; körében (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel).

Problémalátás,


mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek;

Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja Matematikai

problémamegoldás: szövegértő

képesség,

sorozatok, szöveges

nyitott feladatok

(szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek);

megoldása, a megoldás lépéseinek alkalmazása;


A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás


fejlődése;

Geometriai

tulajdonságok

felismerése,

kiválasztása,

transzformációk Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások;

létrehozása, térlátás;


Mérés alkalmi és szabvány egységekkel, a tanult mértékegységek gyakorlati Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója; alkalmazása; 4. évf.



Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása, Számfogalom a 10.000-es számkörben; kapcsolatok a számok között;

Számok közötti összefüggések és relációk felismerése;


Számok

Számfogalom a 10.000-es számkörben;

számegyenesen;


Műveleti tulajdonságok, alapműveletek szóban és írásban

153

képzése,

bontása

tulajdonságaik,

helyük

a


(összeadás, kivonás, szorzás kétjegyűvel osztás egyjegyűvel)

Számszomszédok, számok helye a számegyenesen, kerekítés;

Műveleti sorrend felismerése, zárójelhasználat;

Törtszámok előállítása tevékenységgel;

Problémalátás,

problémamegoldás:

sorozatok,

nyitott

Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli és írásbeli műveletek mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek; körében (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel).

Matematikai

szövegértő

képesség,

szöveges


megoldása, a megoldás lépéseinek alkalmazása;

feladatok

Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek);

fejlődése;


Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások;



Geometriai tul. felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása, Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója; térlátás; Mérés alkalmi és szabvány egységekkel, a tanult mértékegységek gyakorlati alkalmazása;

154

Környezetismeret

1. évf.



A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás

Élettelen természet

A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága

A nap időtartama, napszakok

Az információk megőrzése, felidézése

Az évszakok és hónapok nevei, sorrendjük

A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) Az időjárás elemeinek megfigyelése alkalmazása

A víz megjelenési formái a természetben

Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, Az élő természet alapismeretei csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása

A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények és állatok

Együttműködési képesség társakkal, tanítóval

Testünk főbb részei, érzékszerveink

Szóbeli kifejezőképesség

Egészség és betegség

Gondos munkavégzés

Megfelelő öltözködés, tisztálkodás

A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét A baleset-megelőzés módja, segítségkérés szolgáló magatartásforma

Tájékozódási alapismeretek Saját testhez viszonyított irányok Lakóhely ismerete Településének, iskolájának neve, ezek pontos címe Közlekedés A gyalogos közlekedésre vonatkozó legfontosabb szabályok

2. évf.


Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány


egységekkel



A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) Érzékszerveink szerepe környezetünk megismerésében alkalmazása

Anyagok csoportosítása tulajdonságaik, felhasználásuk szerint

Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, Élő természet csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása

A

termesztett

növények

megfigyelése,

szerepük


táplálkozásában


Vadon élő és tenyésztett állatok


Élőhelyek csoportosítása jellemző jegyek alapján

az

ember

A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

Testünk főbb életműködései Helyes fog- és testápolás Tájékozódási alapismeretek Az otthon és az iskola környékének megfigyelése Lakóhely ismerete A település és környékének felszíne, vizei A településhez fűződő hagyományok

3. évf.


Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel




A környezetünkben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai, a

A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) változások

156

megfigyelése

(hőmérséklet,

halmazállapot-változások,

alkalmazása

olvadás, oldódás, mágnesesség, égés)

Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, Az élő természet alapismeretei csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása

A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek


Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek


Egymásrautaltságuk


Testünk és életműködéseink

A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét Az ember életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek szolgáló magatartásforma

Egészséges életmód A betegség tünetei Tájékozódási alapismeretek Fő világtájak, az iránytű használata Tájékozódás helyi térképvázlaton Ország ismeret Hazánk fővárosa Budapest Saját településünk felszíni formája, vizei, nevezetes épületei

4. évf.


Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával


Élettelen természet alapismeretei


Környezetünk ( otthon, lakóhely) tisztasága, szennyezettsége

A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) Az élő természet alapismeretei alkalmazása

Az erdő, a füves- és vizes élőhelyek néhány jellemző növény- és állatfaja

Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, Testünk és életműködésünk

157

csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása

Az ember életkori szakaszai


Helyes és helytelen (egészséget károsító) szokások


Tájékozódási alapismeretek


Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi térképén

A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét Lakóhelyünk elhelyezése a térképen szolgáló magatartásforma

Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális értékei, településtípusai Népcsoportok, kisebbségek hazánkban, magyarok a határon túl

158

Technika Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés Írásbeli szöveges értékelés szempontjai

szempontjai 1-4.

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás,

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés

évfolyam

Elemi munkaszakaszok (testtartás, rend, pontosság)

Eszközhasználat

Balesetvédelem

Anyagismeret

Eszköz- és szerszámhasználat

Tervezés, kivitelezés

Megfigyelőképesség, anyagok tulajdonságainak felismerése

Önértékelés, társak munkájának értékelése

Összefüggések felfedezése (anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között) Műveleti sorrend Saját és mások munkáinak értékelése adott szempontok szerint Közlekedési ismeretek, a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartásformák ismerete TÉMAKÖRÖK 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Ember és környezete

Anyagok Az

anyag

felhasználása. Anyagok

és

Az ember és környezete

megmunkálásuk, Anyagok

Az ember és környezete

megmunkálása, Anyagok

megmunkálása,

Kézművesség

felhasználásuk

felhasználása

felhasználása

Mérés

Mérés

Tervezés, építés


Építés


Mérés, műszaki ábrázolás

Mérés, műszaki ábrázolás

Közlekedési ismeretek



Épített környezet

Életvitel - háztartástan

Életvitel, háztartástan

Életvitel, háztartástan

Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

160

Testnevelés Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai Írásbeli szöveges értékelés szempontjai 1. évf.

2. évf.

3. évf.

Feladatokhoz való hozzáállás, motiváltság

Feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés;

Öltözködés, higiéniai szokások betartása

Öltözködési és higiéniai szokások betartása

Ügyesség, cselekvések gyorsasága

Balesetek elkerülése

Mozgáskoordináció

Alakzatok felvétele

Állóképesség

Utasítások megértése, végrehajtása

Játékban való aktivitás, kezdeményezés

Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor

Utasítások végrehajtása

Játékszabályok betartása


Fegyelmezettség

Fegyelmezettség

Önértékelés fejlettsége.

Feladatokhoz való hozzáállás

Feladatokhoz való hozzáállás,

Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása

Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása


Balesetek elkerülése, megelőzése



Állóképesség, kitartás a feladtok végrehajtásakor







Fegyelmezettség

Fegyelmezettség





Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása 161

4. évf.





Állóképesség, kitartás a feladatok végrehajtásakor







Egymáshoz való alkalmazkodás


Együttműködés társakkal

Kudarctűrő képessége

Fegyelmezettség

Fegyelmezettség





Önálló öltözködési és higiéniai szokások


betartása



Állóképesség, kitartás a feladatok végrehajtásakor










Kudarctűrő képessége

Együttműködés társakkal

Fegyelmezettség

Fegyelmezettség Önértékelés fejlettsége.

Vizuális kultúra 162

1-4. évfolyam



A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás,

Tér;

Elemi munkaszakaszok (testtartás, rend, pontosság)

Forma

Balesetvédelem

Szín

Eszközhasználat – kifejezés (technikai kivitelezés formái)

Eszközhasználat

Megfigyelőképesség – vizuális kommunikáció – technikák Kivitelezés tulajdonságai közötti összefüggések megjelenítése,

Műalkotások elemzése

Műveleti sorrend – alkotás - kifejezés

Környezetkultúra

Tárgy- és környezetkultúra

Kifejezés, képzőművészet (Nyelv, alkotás, befogadás)

Saját és mások munkáinak értékelése adott szempontok Vizuális szerint

kommunikáció

(Nyelv,

alkotás,

megismerés) Tárgy-

és

környezetkultúra

(nyelv,

megismerés) Technikák Ének-zene 1. évfolyam

befogadás,



Tantárgyhoz, tanórai feladatokhoz való hozzáállása

Tanórai munkája

Dalok szép éneklése közösen

Tanult dalok éneklése közösen, önállóan

Dalokhoz tartozó játékok ismerete.

Népi gyermekjátékok ismerete

Ritmuselemek hangoztatása, felismerése

Tanult ritmusok hangoztatása ritmusjelről.

Egyenletes lüktetés érzékelése

Ritmusmotívumok hangoztatása 163

alkotás,

befogadás,

Dallamhangok elhelyezése dallamkirakón

Szólmizációs hangok betűjelének, kézjelének

Tanult szólmizációs hangok ismerete Hangszínek felismerése

ismerete Dallammotívumok éneklése hangjegyről Hangszínek, hangszerek felismerése

2. évfolyam

Tantárgyhoz való hozzáállása

Tanórai munkavégzése

Írásbeli munkájának külalakja

Közös játékban való aktivitása

Daloknak megfelelő tempójú éneklés

Tanult dalok felismerése dallammotívumról

Dalok összekapcsolása játékkal

Metrumérzék kialakulása

Ritmusmotívumok hangoztatása

Dallam és ritmus együttes hangoztatása

Felismeri a dal ritmusa és az egyenletes lüktetés közötti Ritmus visszatapsolása különbséget

Ritmus felismerése ritmusjelről, ritmusnévről

Kézjelről való éneklés

Hangjegyírás szabályainak ismerete

Dallamírás szabályainak ismerete

Dallammotívumok éneklése betűkottáról Hangszerek, hangszínek felismerése

3. évfolyam

Tanítási órán való viselkedése

Tanórai munkavégzése, munkájának külalakja

Tanult dalok összefüggő, tartalomnak megfel. éneklése

Népdalok szépéneklése

Népi gyermekjátékok ismerete

Dalok felismerése hangszerekről, dallammotívumokról

Ritmusmotívumok visszatapsolása

Egyenletes lüktetés érzékelése

Dal és ritmus együttes hangoztatása

Ritmuselemek nevének, jelének ismerete

Osztinátó tapsolása dalokhoz.


Szólmizációs hangokról való éneklés.

Emberi hangok, külvilág zajainak, hangszereknek felismerése

Kottaírás önállóan 4. évfolyam

Tanult dalok, dalcsokrok éneklése

Tanórai feladatainak ellátása 164

Népszokások ismerete

Írásbeli munkájának külalakja

Tantárgyhoz való hozzáállása.

Daloknak megfelelő ritmusú, tempójú szépéneklés

Hosszabb ritmusképletek visszatapsolása emlékezetből

Egyenletes lüktetés érzékelése dalok éneklésével együtt

Ritmusnevek hangoztatása

Ritmusmotívumok visszatapsolása, leírása hallás után

Dallamok leszolmizálása, éneklése

Ritmusjel, ritmusnév, ritmusérték ismerete

Egyenletes lüktetés és ritmus együttes hangoztatása


Szólmizációs hangok kézjeleinek ismerete

Hallgatott zenei művek felismerése

Kottaírás ismerete

Hangszerek, hangszínek felismerése



A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja


Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor

Személyes adatok ismertetése


Memoriterek reprodukálása

Helyes ejtés, artikuláció


Munkafegyelem

Szókincsfejlődés

Idegen nyelv

1. évfolyam

Együttműködő képesség 2. évfolyam

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor


Szókincsének fejlődése

Szóbeli szövegalkotás képről


Saját gondolatok közlése 165

3. évfolyam



Munkafegyelem


Együttműködő képesség

Szókincsfejlődés



Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor


Utasítások, kérések megértése, végrehajtása


A

hangos

olvasási

készség

fejlődése

(az

olvasás Önálló szövegalkotás

jelrendszerének elsajátítása)




Munkafegyelem

Szókincsfejlődés

Együttműködő képesség

Íráskép Helyesírás

4. évfolyam



Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknek (beszédlégzés, Beszédtevékenység kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás képről, artikuláció,

beszédtempó,

beszédritmus,

hangsúly, meséről, saját gondolatok közlése

hanglejtés, hangerő)


Szóbeli kifejezőképesség fejlődése, szókincsfejlesztés, a Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai

Írástechnika, írástempó

Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése

Anyanyelvi ismeretek tapasztalati úton való megismerése

A

hangos

olvasási

készség

jelrendszerének elsajátítása)

fejlődése

(az

olvasás Helyesírás – látó/halló tollbamondás, rövid szavak írása, önálló írás 166


Írásbeli szövegalkotás (szószerkezetek, mondatok alkotása

Íráskészség fejlődése (szabályos betűalakítás és kapcsolás)

képről)

Helyesírási képesség alakulása (másolás,

látó,

halló, Személyes adatok ismertetése

tollbamondás, önálló írás) Önművelési szokások alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor

167

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A magatartás és szorgalom jegy elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata. A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulókat és szüleiket a havi érdemjegyről az adott hónap utolsó tanítási napját követő 5. munkanapon belül értesíteni kell. A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyektől alakul ki, az osztályfőnök javaslata, az osztályban tanító nevelők, döntése alapján. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai magatartás

Aktivitása,

példás

jó

változó

rossz

normakövető

megfelelő

Gyenge

Rendbontó, negatív

példa-mutatása A házirend

betartja,

betartása

betartásra

a betartja, tudatosan többé-kevésbé nem sérti meg

ösztönöz

sokat vét ellene,

betartja, hajlamos

gyakran megszegi a

fegyelmezetlens égre Hatása

a pozitív

befolyást vagy

közösségre

nem Tudatosan kevésbé árt

e

megfelelő

önfegyelemre

szembefordul

a

közösséggel

gyakorol Fegyelmezettség nagyfokú

nem hátráltatja,

Gyenge,

súlyosan

ingadozó

kifogásolható

Esetleges

közömbös

épül Törődés

gondos,

általában

társaival

odafigyel

észreveszi mások spontaneitás

gátló,

vagy ártó

másokra Segítőkészsége

gondjait

fejlett, keresi a együtt jobbítás

érez

problémákkal

lehetőségét

jellemzi

szándékú

a Szimpátiája

kívülálló,

ingadozó,

elzárkózó,

időnként

segítőkész

nem

kárörvendő Viselkedése,

kifogástalan,

néha kívánnivalót Nyegle,

hangneme

udvarias

hagy maga után

durva, durva,

goromba,

agresszív

gyakran kiszámíthatatlan

Viszonyulása

tisztelettudó

szót

fogad,

a csak nyomatékos szófogadatlan,

nevelőihez,

figyelmeztetést

utasításra hajtja nyíltan

szüleihez,

elfogadja

végre

a szembeszegül

feladatokat

,

felnőttekhez

esetenként tiszteletlenül viselkedik, Értékek

óvja saját, társai a figyelmeztetést Gondatlanságból szándékosan kárt

megóvása

és

a

közösség elfogadja,

értékeit,

kárt

erre esetleges

figyelmezteti

rongálását

társait

igyekszik

okoz, okoz,

eltulajdonítja

rendszeresen

mások értékeit

eltulajdonítja mások értékeit

helyrehozni Fegyelmező

Nincs

írásbeli Nincs

írásbeli Osztályfőnöki

Igazgatói

intézkedések

figyelmeztetése

osztályfőnöki

figyelmeztetése, figyelmeztetése

(szaktanári,

figyelmeztetése

intője van

van

osztályfőnöki) Mulasztás

Nincs igazolatlan Nincs igazolatlan Igazolatlanul

Több alkalommal

mulasztása

igazolatlanul

mulasztása

mulasztott

mulasztott

169

szorgalom példás

jó

változó

hanyag

Tanulmányi

igényes,

folyamatos,

Ingadozó,

képességeitől

munkájának

maximális

maximumra nem minimum

teljesítménye

szintje

eredményt ér el törekszik

eredménnyel

képességeihez

messze elmarad

elégedett

viszonyítva Munkavégzéséne kitartó, pontos, rendszeres, figyel Rendszertelen, megbízható

k jellemzői

az

órán, pontatlan

folyamatosan,

Megbízhatatlan, nem

végzi

el

feladatait

rendszeresen készül Általános

minden iskolai ösztönzésre

Időszakonként

feladatait a tárgyak

tantárgyi

feladatát

dolgozik,

többségénél

munkavégzése,

elvégzi

máskor

végzi

viszonya az egyes

figyelmetlen,

tantárgyakkal

szaktárgyakhoz

szétszórt

szembeszegül

dolgozik

az Önállótlan,

el,

nem egyes

Önálló

önálló,

törekszik

elutasító,

nem

munkavégzése

önellenőrző

önálló

tanári

hajlandó

munkavégzésre

utasításokra

munkavégzésre

szorul Aktív, szívesen Többnyire aktív, Többnyire

Aktivitás,

többféle feladatot vállal vállal

többlet- kevés

feladatot

Passzív,

feladatot passzív, ritkán vállal

vállal

vállal

nem többlet-

feladatot

többletfeladatot Érdeklődése

tananyagon felül produkál,

a

kötelező Ingadozó,

is tananyagot

esetleges,

pontosan teljesíti,

közömbös, érdektelenség jellemzi

többletismeretre érdeklődése azon törekszik Tanórán

kívüli rendszeres

belül marad előfordul

információk felhasználása 170

Ritkán

egyáltalán nem

Kötelesség-tudat

magas

fokú, ösztönzésre vár, Alulmotivált,

nem

törődik

készül az órára, általában

változékony,

kötelességeivel,

felkészül,

rendszeresen

nincs felszerelése

felszereléseit

mindig elhozza felszereléseiről csak

otthon

hagyja

néha felszerelését

feledkezik meg Értékelések a tanórán kívüli foglalkozásokon és tanulószobán Tanulás A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait önállóan, hibátlanul megoldja. Feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget igényel. Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban, tanulásban a nevelő segítségét igényli. Csak a nevelő segítségével dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén végzi. Nincs feladattudata. Foglalkozások A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és kivitelező. Foglalkozásokon aktív, szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja. A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó hatású. Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja. Udvari, tantermi, társas viselkedés Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira serkentőleg hat, segíti őket. Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és elfoglaltságra képes. A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti, bomlasztja a közösséget. Étkezés Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi. Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, más társa étkezését nem zavarja. 171

Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja. Általános érdeklődés Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival. Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget, de nem kezdeményező. Válaszai szavakra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán nyilvánít. Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas választ ad.

172

Tankerületi mérés-értékelés bevezetése a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskolában és tagiskoláiban I. A tankerületi mérés-értékelés rendszerének bevezetését indokolttá tevő tényezők: A pedagógiai mérés-értékelés az utóbbi években egyre inkább a társadalom figyelmének középpontjába került, ami a nemzetközi méréseken való szereplésünknek, az országos kompetenciamérésnek, a bevezetett kétszintű érettséginek és a kompetencia alapú oktatásnak is köszönhető. A hazai pedagógiai értékelési gyakorlatban szemléletváltozás történik. Az iskolai munka folyamatos fejlesztésében, megújításában kulcsszerepet tölthetnek be a pedagógiai értékelés, tesztelés diagnosztikus módszerei. A diagnosztikus értékelés a tantárgyi tanítás-tanulás, a képességfejlesztés és- fejlődés szabályozásában, a tennivalók tervezésében hatékonyan segítheti a pedagógusok munkáját. Cél, hogy a diagnosztikus mérőanyag, mint a kimenet szabályozás eszköze adjon pontos információt a tanulók tudásáról, képességeiről, a pedagógusok szakmai munkája szempontjából hatékony segítséget nyújtson a tanítás és a fejlesztés tervezéséhez. A teljesítmények növelését a kritikus kognitív képességek (alapkészségek) fejlesztésével lehet leginkább elérni. Fejlesztés pedig mérés és értékelés nélkül nem valósulhat meg. Az értékelés a nevelési módszerek közé tartozik, és külső szabályzó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben és a személyiségfejlesztésben. Az értékelés információkat ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni. II. A mérés-értékelés rendszer működési feltételei, dokumentációja: 



Működési feltételek: - Mérés iránt elkötelezett iskolavezetés. - Mérési-értékelési rendszergazda. - Innovációra fogékony tantestület. - Továbbképzés. - Külső szakértő. Dokumentáció: - Ortotéka kialakítása a fejlesztő feladatokból. - Dokumentáció: 1. Elektronikus adatrögzítés, értékelés. 2. Papír alapon az értékelés egyénileg és osztályonként. 3. Az érintett pedagógusokkal az eredmények és a teendők megbeszélése. 4. A tanulók eredményeinek bemutatása a szülőknek, aláíratása. 5. A mérési tesztek és a fejlesztő feladatok dossziéba gyűjtése, lefűzése tanulónként és tanulócsoportonként.

III. A pedagógiai fejlődés vizsgálatának menete a Biharkeresztesi Bocskai István Általános iskolában és tagintézményeiben: 1. Mérés-értékelés- az első osztályban:  Az iskolába lépő gyermek indulási helyzetének megismerése: DIFER, Tímár teszt. Ezekkel a tesztekkel mérjük a következő képességeket: - írás-mozgás koordináció - beszédhanghallás 173

- figyelem - mennyiségi relációk - térirány - gondolkodási műveletek  A mérés ideje: Iskolába lépés évének szeptember hónapja  A fejlesztést követően a visszamérés a következő tanítási év februárja. 2. Mérés-értékelés a második osztályban:  Az előző évi első osztályos mérés követő fejlesztések visszamérése február hónapban 3. Mérés-értékelés a harmadik osztályban:  Mérési területek: - műveleti sebesség (összeadás, kivonás, pótlás, szorzás. osztás) - olvasáskészség - íráskészség - szókészlet  Az 1. mérés ideje: A harmadik osztályba való lépés évének szeptember hónapja.  Közbenső mérések: december hónapban műveleti sebesség.  Visszamérés ideje: A tanév április hónapja. 4. Mérés-értékelés a negyedik osztályban:  Csak műveleti sebességet mérünk a tanév szeptember, december és április hónapjában. 5. Mérés-értékelés az ötödik osztályban:  Mérési területek: - műveleti sebesség (összeadás, kivonás, pótlás, szorzás. osztás) - olvasáskészség - íráskészség - szókészlet - tanulási motiváció - tanulási stílus  Az 1. mérés ideje: az ötödik osztályba való lépés évének szeptember hónapja.  Közbenső mérések: december hónapban műveleti sebesség.  Visszamérés ideje: A tanév április hónapja. 6. Mérés-értékelés a 6. osztályban:  Csak műveleti sebességet mérünk a tanév szeptember, december és április hónapjában. IV. A fejlesztés menete a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskolában és tagiskoláiban: A mérési eredmények értékelése alapján minden tanuló esetében megállapításra kerül, hogy mely területeken szorul fejlesztésre, illetve, hogy a fejlesztést egyénileg, vagy csoportosan kell-e végezni. A mérés-értékelés rendszerével kapcsolatos fejlesztés beépítésre kerül a helyi tantervbe és a tanmenetekbe, tematikus tervekbe. 174

A fejlesztésben a pedagógusok segítségére van az iskola mérés-értékelési rendszergazdája.

175

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és a háztartástant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Tanulóinkat a hagyományos vegyes összetételű osztályokba fogadjuk. A Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján azon tanulók, akik sajátos nevelést igényelnek integrált nevelésben részesülnek. A csoportbontással foglalkoztatott osztályokban a két csoport: a) angol-német nyelv esetében: a szülő választása szerint kerül szétválasztásra. b) technika, informatika tantárgy esetében: nemek szerint kerül szétválasztásra. Egyéb foglalkozások:  Diákönkormányzat működése.  A tanórán kívüli nevelés formái:  szakkörök működtetése  tömegsport:  A hátrányos helyzetű, illetve a tanulásban lemaradó tanulók felzárkóztatása érdekében egyéni fejlesztést és differenciált fejlesztést szervezünk.  Az iskola világnézetileg semleges, de biztosítja a különböző felekezetek számára a helyet a hitoktatás céljára.  A gyerekek érdekében rendezett speciális foglalkozásoknak helyt adunk.  Az iskola előbb felsorolt szolgáltatásai a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgálják.

176

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az interkulturális tanulás célja: A tanulókban tudatosuljon, hogy minden ember különböző, ami kulturális viselkedési és gondolkodási szokásait illeti. A tanulókban alakuljon ki megértés aziránt, hogy az embereket viselkedésükben és gondolkodásmódjukban olyan változó tényezők befolyásolják, mint életkor, nem, szociális környezet. A tanulókban alakuljon ki az a képesség, hogy más kultúrákban megfelelően értékeljenek általánosításokat (sztereotípiák, klisék, előítéletek), s ismerjék meg, hogy az emberek miképp értékelik, hogyan látják saját kultúrájukat. A tanítás keltse fel a tanulókban az érdeklődést és kíváncsiságot, hogy önállóan is akarjanak célnyelvi kódokat megfejteni, s ezzel járuljon hozzá az élethosszig tartó tanulás képességének kialakításához. A tanulókban alakuljon ki empátia és tisztelet a célkultúra jellemző viselkedési formái és eltérő értékrendszere iránt. A tanulókban alakuljon ki érzékenység más kultúrák megértő befogadása iránt. Az interkulturális kompetencia az értő és a szó minden jelentésében „emberi” kommunikációt segíti elő és hozzájárul a nyitott, toleráns magatartásforma kialakításával. 1-4. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés a fő cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok,

megfigyelés,

ritmusgyakorlatok,

különféle

manuális

tevékenységek…).

A

témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak. Fejlesztési követelmények

177

Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokrók a cigány

közösségben.

Kapjananak

indíttatást

mesék,

mondókák,

dalok

gyűjtésére,

megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hanszerpótlók hangzását. 1. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Mesékre jellemző szavak gyűjtése. Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal. Dramatizálás, szituációs játékok. Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása. Ritmusgyakorlatok. Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése. Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Cigány gyermekirodalom

Kiszámolók, csúfolók, pár soros versek. Ördög-, tündér-, állat- és tréfás mesék. Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi).

Az év jeles napjaihoz kötődő Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján. ünnepek

Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei).

178

2. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús – táplálkozás, bunda – melegedés stb.). Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése. Az aszimetrikus ritmusok felismerése a dalokban. Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése. Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek, mesék, történetek. Ördög.- tündér-, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly).

Kötődés a természethez

A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében.

Hagyományos és a helyi Az aszimmetrikus ritmusok. közösségekre

jellemző Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő).

cigánydalok

Ritmusgyakorlatok. Magyar és nemzetközi cigánydalok.

A továbbhaladás feltételei Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott

179

ünnephez fűződő vers, köszöntő felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken, szituációkban. A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús – táplálkozás, bunda – melegedés). Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése, részvétel közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő stb.) felismerése. A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese előadása tanári segítséggel. 3. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is. Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése. Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása. Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín-, magasság, ritmikusság).

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi).

180

a Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás „kuruzslás”?

Kapcsolat gyógynövényekkel

és

az

állatokkal Az autentikus és a népies Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók). műzene

Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb

dalai,

ének-

és

táncszokásai,

jellemző

hangszerhasználata.

A továbbhaladás feltételei Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább egy cigány mesemondó megnevezése. Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigánynyelven is. A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek megismerése. Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése. 4. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés). A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete. Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. Században született a himnuszuk. 181

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Gyermekirodalom

Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről.

Híres

emberek,

nevezetes A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó

események

személyek felkutatása: „akikre büszkék lehetünk…” család, nemzetség. Az egy családba, egy nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája. A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz.

A továbbhaladás feltételei Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. Önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján. A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása. Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A cigány himnusz éneklése cigány nyelven is. Legalább 3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban.

182

5-8. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal – egyrészt – segíteni megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését, - másrészt – erősíteni identitástudatukat. Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg 5. évfolyamon: a cigányság különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal. A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival, a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX. századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő cigányábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyamon feladata továbbá a cigányság kisebbségi jogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése. A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással. A cigány népismeret témakörei és azokhoz tartozó tartalmak leginkább az ének-zene, irodalom, történelem és rajz tantárgyakban integrálhatók, ugyanakkor önálló tantárgyi ismeretként is elsajátíthatóak.

183

Fejlesztési követelmények Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit és az azokhoz kötődő szokásaokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt. Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi, nemzetközi viszonylat is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágot. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni. Az év jeles napjaihoz kötődő ünepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret

értékei,

mutassanak

érdeklődést

a

helyi

közösség

hagyományainak

megismerésére. 5. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Dal- és tánctanulás. A cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése. Egyéni és közös éneklés, kifejező előadás. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megfigyelése. Spontán zenélés. Az olvasott vagy hallott irodalmi művek, műrészletek (mesék, mondák, balladák) rövid szóbeli vagy írásbeli ismertetése, rajzban történő megjelenítése. Dramatizálás. A hallott irodalmi mű hangulatát, szín- és formagazdagságát megjelenítő, önálló és csoportos alkotások létrehozása. Dramatizálás. Az olvasmányok alapján megismert szokások dramatizálása.

184

Dramatizáláshoz népviseletbe öltöztetett bábok készítése, „cigányos” környezet ábrázolása. A népviselet színvilágának, hangulatának vizuális technikákkal történő megjelenítése. A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása. A helyi cigány közösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése. A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása. A helyi cigányközösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése, megjelenítése egyszerű dramatizálással. A

cigányság

virrasztási,

temetkezési,

megemlékezési

szokásainak

tanulmányozása

szemelvények alapján. A tanult szokások megjelenítése, helyi hagyományok megismerése, gyűjtése, összevetése más közösségek szokásaival. Egyéni ötlet alapján népviseleti motívumok tervezése. Népi és műmese elbeszélése, történetek, mondák előadása általában és a helyi cigány közösségben. Választott történethez illusztárció készítése. Nép- és műmesék, történetek, mondák megjelenítése cigánynépviseletbe öltöztetett bábok és cigány környezetre emlékeztető illusztráció segítségével. Látogatás a skanzenben. Fogalmazás készítése a látottakról.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Cigány mese-, mondavilág

Eredetmondák, balladák, anekdoták (pl. Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György).

Az emberi élet fordulóinak, Húsvét: a nagyheti ünnepkör szokásai, húsvét vasárnap, ünnepeihez kapcsolódó helyi köszöntők, tojásjátékok, ügyességpróbák. szokások

Húsvéthétfő, locsolkodás, locsolóversek, ajándékok. Keresztelő: az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák. Jellemző

dalok,

ének-

és

kapcsolódva. Nevezetes népszokások, ünnepek.

185

táncszokások

ünnepekhez

A

sorsfordulókhoz

(születés,

házasságkötés)

kapcsolódó

szokások. A lakóhely életének legfontosabb eseményei. A

magyarországi

cigány A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők.

népzene

A helyi cigány közösség zenekultúrája.

A cigány népviselet: színek, Díszítő elemek – színhasználat. formák, anyagok

A közösség tagjainak különböző viselete. Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a nő ruházatának különbsége. A cigányok régi és újabb stílusú népviselete. Szín- és formagazdagság. A cigány és a magyar népviselet közötti hasonlóságok és különbözőségek.

A továbbhaladás feltételei Népdalok, műdalok, zenei szemelvények stílusos előadása. Zenei elemek, zenei részletek felismerése, reprodukálása. Népi hangszerek hangjának felismerése. A formák, színek, díszek felismerése a cigány népviseletben. A történetek valóságtartalmának felismerése. Önálló véleményalkotás a tanult művek szereplőiről, cselekményéről. Legalább 3 eredetmonda, 3 ballada, 3 anekdota ismerete. A sorsfordulókhoz kapcsolódó szokások ismertetése, összevetve a lakóhely hagyományaival. A hallott vagy olvasott mese szereplőinek, helyszíneinek felsorolása. Annak ismerete, hogy mikor milyen körülmények között mondtak meséket. Egy-egy irodalmi műhöz illusztráció készítése. Az emberi élethez kapcsolódó és az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek helyi és általános szokásainak ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek sajátosságainak ismerete, saját élményeik alapján történő elbeszélése. A

hagyományos

cigány

mesemondási 186

szokásokban

való

tájékozódás.

6. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Szemelvények olvasása, értelmezése. Tapasztalatszerzés valamely mesterség termékének előállításáról a valóságban is. Aktuális kiállítások megtekintése (pl. Néprajzi Múzeum). Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése, stílusos előadása egy- és több szólamban. Éneklés, hangszerjáték. A színkontrasztok s más kifejező eszközök megfigyelése. A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek. A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek összehasonlítása a cigányság mai életformájával. A vándoló közösség tagjainak különböző szerepe, vándorjelek. A megismert mesterség termékének elkészítése különböző természetes anyagokból (pl. gyurmatégla, fonás pamutból és vesszőből). A kosárfonás alapműveletei. Vásári jelenet (adásvétel) dramatizálása. A valóságban történő tapasztalatszerzés néhány termék (kosárfonás, faedények stb.) előállításának módjáról. Szituációs játékok: „Egy napom a vándorló cigányok között.” A vándorló cigányság életének más vándorló népek életével, illetve a mai életmóddal való összehasonlítása. A színhatások művészi eszközeinek megfigyelése, elemzése. Rajzos vázlat készítése a vándorlás lehetséges útvonalairól. Múzeumlátogatás: a vándorlással összefüggő tárgyak, eszközök megtekintése. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A hazai cigány elbeszélő Például: Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért irodalom

elbeszélései.

187

Vándorlás

A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi). Élet a vándorlás idején. (Hogyan telhettek napjaik a vándorló cigány embernek? A vándorlás idejéből eredő ételek.) A vándor közösség tagjai,f eladatuk,a család felépítése. Élet a vándorlás alatt: a közösség asszony és férfi tagjainak, illetve a közösséget vezető, védelmező tagok szerepe, feladatai, kapcsolattartás. A közösséget alkotó nők, férfiak, gyerekek kapcsolata, közösségben elfoglalt helyük. A vándorló cigányok közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti „vándorjelek”, gyülekezések. A Romani Kris, a cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A Patyív: a cigány közösségi normák rendszere. A vándor közösségek tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás a kumpániák és tagjaik között. A közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösségek vezető, védelmező tagjainak szerepe. A vándorjelek szereplő: mikor, miért, hogyan üzentek egymásnak a közösségek, és mi volt a jelentősége az egyes jeleknek. A különböző kumpániák összegyűlésének okai. Életmód és foglalkozás közötti összefüggés: a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységek. Foglalkozási, megélhetési lehetőségek (a kumpániák). A vándoripar és a céges ipar közötti különbségek (eszközök, termékek, a munka értéke). A céghek szabályozó, illetve korlátozó szerepe.

Hagyományos mesterségek

cigány Vályogvetés, kosárfonás. Fa- és fémmegmunkálás.

188

Cserekereskedelem, lókupecség. A mesterségek haszna. Harangöntés, drótos. Zenélés. Lókupec, vásározó. Magyarországi

és Népdalok, műdalok, zenei szemelvények.

nemzetközi cigány népdalok A komponálás módjai

jellegzetes Naiv és tanult festők (pl. Péli Tamás, Balázs János,

a

cigány Szentandrássy István műveiben).

képzőművészeti alkotásokban Kézműves tárgyak: anyag- A cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése. forma összefüggései A továbbhaladás feltételei Összefüggések keresése a cigányság foglalkozása és életmódja között. Népzenei stílusok és műfajok ismerete. A többszólamú éneklési készség kialakítása. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megismerése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a mai életforma összefüggéseinek felismerése. Véleményformálás az egyes eseményekről, személyekről. A történetek összevetése a valósággal, a túlzások megfigyelése. Legalább 3 elbeszélés saját szavakkal történő bemutatása, önálló véleményalkotás. Tevékenységek felsorolása, melyek a hagyományos mesterségek körébe tartoznak. A vándorlások során használt tárgyak, eszközök felismerése. A nők, a férfiak, a vezetők vándorközösségben betöltött szerepének, feladatának ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. A Patyív és a Romani Kris jelentésnek ismerete. Közösségi szabályok, normák ismerete, betartása.

189

7. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása. A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői. Térkép földrajzi elhelyezkedésükről. A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek felismerése. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A költők életének, műveinek megismerése. Kifejező versolvasás, a versek elemzése, stílusjegyek, műfajok felismerése, összehasonlítása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A líra képviselői a cigány Például:

Rostás-Farkas György,

irodalomban

Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Choli Daróczi József műfordításai.

A cigányság eredetei

Első

különválás:

ben

és

phen

cigányok.

Nyelvészeti

szempontból való elkülönülés (örmény, európai, szír). A népvándorlás

hatása

a

nyelvi

és

kulturális

jellemzők

kialakulására. A nyelvi rétegeződés. A cigányság Európában és a Az életmód alakulása különböző korokban és országokban, a világban

vándorlástól napjainkig. Az egyes cigány csoportok (oláh cigány, beás és romungrok)

190

főbb jellemzői. Lehetséges rokonnépek (dombák, bandzsarák). A

Magyarországon

élő A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük.

cigány népcsoportok néprajzi Az egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei. jellemzői A közép-európai élettér

A

kézművesség

(pl.

fegyverkészítés

vagy

más

fémmegmunkálás), mint a viszonylagos megélhetés és a védelemre találás eszköze. Mátyás király privilégium levele. XVIII-XIX. század. Zenetörténet

A cigányzene fogalmának kialakulása, változása. Cigányzenészek Magyarországon. (Híres bandák és zenészek életútja, életműve.) A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Cigányzenészek külföldön régen és most. Híres cigányzenészek életútja, munkássága (pl. Dankó Pista).

A továbbhaladás feltételei A főbb cigány közösségek nyelvi, foglalkozási jellemzői, a cigányság lehetséges rokon népeinek felsorolása. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A lassú lírai dal, táncdal megkülönböztetése, megfelelő stílusban való előadása. Egy híres cigányzenész életének, munkásságának bemutatása. Az cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése, megfogalmazása, jellegzetes és kiemelkedő alkotások elemzése. Az érzelmi telítettség megjelenítésének felismerése az egyes versekben. Legalább 3 meghatározó vers szöveghű felidézése.

191

8. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Könyvtárlátogatás során a cigánysággal kapcsolatos kutatások megismerése, adatgyűjtés. Az elbeszélő művek részleteinek szöveghű felidézése. Az írói életutak bemutatása közös feldolgozás és egyéni beszámolók alapján. Szemelvények gyűjtése, műelemzés. Irodalmi válogatás készítése a megjelent antolgiák, folyóiratok, újságok felhasználásával. Információgyűjtés a televízió, a rádió, a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A cigány próza meghatározó Például: Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi egyéniségei A

XX.

József regényei. századi

magyar Olyan magyar regények vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok),

irodalom cigányságképe A

világirodalom

cigányábrázolásai A

cigány

műhelyei

irodalom

melyekben cigány ember is szereplő. híres A cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban játszódó, különböző cselekményű írásokban. élő Könyvek, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók, időszaki kiadványok /napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv/ (pl. Lungo Drom, Amaro Drom, Világunk stb.)

Zenetörténet

A XIX-XX. századi ún cigányzenei elemeket felhasználó művek, táncok (pl. Liszt-rapszódiák, Kodály: Galántai, Marosszéki táncok). A verbunkos kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar).

192

A magyarországi cigányság A Szűz Mária kultusz és egyéb új vallási irányzatokhoz tartozás hitélete Magyarországi

tömeges megjelenése a cigányság körében. cigány A cigányság életét, kultúráját kutató személyiségek életének,

kutatások

munkásságának ismerete. Például: Wlislocki Henrik, Erdős Kamil, Bari Károly.

A cigány kisebbség helyzete Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Magyarországon

Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe. Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények, ösztöndíjrendszerek.

A továbbhaladás feltételei Ismeretszerzés és okkeresés a cigányság kereszténységgel való kapcsolódásának folyamatáról. Legalább egy meghatározó, a cigányság életét kutató személyiség munkásságának ismerete. Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése emlékezetből. Irodalmi alkotások elemzése. Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó, mű címe). Festői alkotások stílusjegyeinek felismerése. Önálló véleményalkotás arról, hogyan járultak hozzá az egyes alkotók a cigányság kulturális felemelkedéséhez.

193

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 81. § (1) (2) bekezdése kimondja, hogy az általános iskolában gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánkban az EMMI által ajánlott és elfogadott NETFIT tesztet végeztetjük minden évfolyamon a törvény által meghatározott módon és időben. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A választott motorikus próbarendszer méri és értékeli a tanulóknál az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést; az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített-és a gyógytestnevelére utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak a szakorvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmények alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét motorikus próbák alapján értékeljük. Általános vizsgálati szempontok:  a vizsgálat előtt a tanulóval ismertetjük a vizsgálat célját, gyakorlati hasznosságát és az elvégzendő feladatot,  a vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük el,  az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik,  minden motorikus próba elvégzése előtt általános és speciális bemelegítést végzünk a tanulókkal,

194

 az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, melyből a legjobb teljesítmény alapján számítjuk a pontot. Motorikus próbák: 1. Aerob állóképesség mérésére – Cooper-teszt (m) Az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítse a tanuló futással. A próba végrehajtását pulzusméréssel is kiegészítjük, melyet a futás megkezdése előtt, illetve a próba befejezése utáni megnyugvási szakaszban, 5 és 10 perc eltelte után mérjük. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére – helyből távolugrás (m) Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre; talajfogás páros lábbal. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük; egy centiméteres pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk a tanulóknak, és a legnagyobb eredményét vesszük figyelembe. 3. A kar-, törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére – lökés egy kézzel, az ügyesebbik kézzel, 3 kg-os medicinlabdával (m) Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a dobóvonal mögött harántterpeszben áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a testsúlya főleg a hátul lévő lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz, a tömött labdát a dobókar oldali válla előtt tartja. Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával, a törzs dobásirányba fordításával, a dobókar kinyújtásával, labda kilökése előre, a lehető legnagyobb távolságra. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk, és a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe. 4. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérésére – fekvőtámaszban karhajlítás ésnyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a törzs egyenes, a térd nyújtott, a láb zárt.

195

Feladat: a vizsgált tanuló mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást és nyújtást végez; a karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. 5. A vállöv-és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére – tömött labdadobás két kézzel, a fej fölött hátra (m) Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó előrehajlítás közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk, és a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe. 6. A hátizom erő-állóképességének mérésére hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló tornaszőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti a tanuló, és ezt a gyakorlat során végig megtartja. Feladat: törzs-és tarkóra tett karemelés, majd könyökérintés az áll alatt, ezután törzs-és karok leengedésével kiinduló helyzet. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Maximális időtartam: 4 perc. 7. A hasizom erő-állóképességének mérésére – hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló tornaszőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. Mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak.

196

Feladat: a vizsgált tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Maximális időtartam: 4 perc. A vizsgált tanulókról a mért eredményeket külön e célra készített táblázatban tüntetjük fel osztályonként, a hozzájuk tartozó pontokkal együtt. Kiegészítő mérések: A kiegészítő méréseket az iskola védőnője végzi el tanév elején és tanév végén. Méri a tanulók testmagasságát, testtömegét, vérnyomását, pulzusát, a tricepszredő, a bicepszredő, a lapockaredő és a csípőredő vastagságát. A mért adatokat az általa vezetett tanulói nyilvántartásban tünteti fel.

197

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épületei Biharkeresztes Hajdú-Bihar megye egyik legkisebb városa. A fő foglalkozási ág a mezőgazdaság. Az ipart néhány kisvállalkozás képviseli. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Hasonló a helyzet a mintegy 500 lelket számláló kistelepülésen, Bojton és a kb. 1300 lakosú Nagykerekiben is. A településeken egyre több a nyugdíjas, a szakképzettségüket hasznosítani nem tudók és a roma kisebbséghez tartozók aránya. Tárgyi – dologi feltételek Épületek Biharkeresztesen tanulóinkat két egymástól távol eső épületben tudjuk elhelyezni. A központi épületet tágas udvar veszi körül, ami biztosítja a tanulóknak a kényelmes, pihentető levegőzést. Az udvaron bitumenes és füves sportpályarészek is kialakításra kerültek. A Széchenyi utcai épület régi, folyamatos felújításra szorul, az udvarának portalanítása a játszótér kialakítása folyamatban van. Bojton is két épületben folyik a tanítás. Az iskola kellemes, virágokkal, fákkal, bokrokkal teli falusi környezetben áll. Az egyik udvar füves, fás, viszont kicsi, a másik bitumenes. Nagykerekiben egy 9 tantermes központi épületben folyik az oktatás. Az udvar kicsi, de az ide ültetett fák, virágok, a füves rész kellemessé teszik a szünet eltöltését. Bitumenes pálya is áll a sportolók rendelkezésére.

198

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület valamennyi tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. A DÖK-öt segítő nevelő az osztályfőnökök és a természettudományos tantárgyakat tanítók azok, akik aktívabban vesznek részt a feladatok teljesítésében. Napi környezeti nevelési munkánkat segítik a technikai dolgozók. Az iskola és környezetének szépítéséért, fejlesztéséért szervezett akciókba a szülők is bekapcsolódnak. A jövőben is nagy szükség van az együttműködésre, és abban rejlő lehetőségek jobb kihasználására. Környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különösen nagy súlyt helyezünk a közvetlen társadalmi és természeti környezetre, a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozásokra. Törekszünk az élményszerű tanításra, hogy a megfelelő elméleti anyagot, gyakorlattal, érzelemmel töltsük meg, hogy minél több tanuló magatartása legyen környezettudatos. Nem hagyományos tanórai keretben Erdei iskolában lehetőség szerint vesznek részt tanulóink minden évben, ha a költségeket pályázat és alapítványok segítségével össze tudjuk gyűjteni. Itt a munka speciális órarend szerint folyik. Megismerkednek hazánk egy – egy tájegységének természeti, történelmi, irodalmi, néprajzi értékeivel. Víz, levegő talajvizsgálatokat végeznek, elemzik azokat, következtetéseket vonnak le, a tapasztalatok hatásait értékelik. Múzeumpedagógiai órák, helytörténeti gyűjtemények megtekintése. Tanórán kívüli programok Minden évfolyamban tanulmányi sétákat, 1-2 napos kirándulásokat szervezünk. Részt vehetnek tanulóink a nyári sport és szabadidős táborokban, ahol az elméleti ismeretek mellett megtanulhatják a természettel való harmóniában élés mikéntjét, az önállóságot, a felelősségvállalást önmagunkért és környezetünkért. 199

A gyermekek olyan helyi, megyei és országos versenyeken indulnak egyénileg és csoportokban, ahol a környezet és természetvédelem a fontos téma (Hermann Ottó verseny, Teleki Pál földrajz- és földtani verseny, Kis-Sárréti komplex tanulmányi verseny, Bihari Sík Vidék természetvédelmi terület, Földes) Az intézmény valamennyi dolgozója, diákja aktívan részt vesz a „Város Hete” rendezvénysorozaton, a Nagykereki Bocskai-vár napokon és a „Virágos Bojtért” akcióban, ahol megismerhetik közvetlen környezetük hagyományait, értékeit. Az évente megrendezésre kerülő „Szülőföldem – Biharország” vetélkedő a határon túlról és innen érkező tanulók részvételével zajlik, mely színes érdekes programjával a szülőföld tiszteletére, szeretetére, védelmére és az itt élő emberek megbecsülésére nevel. A DÖK irányításával minden ősszel hulladékgyűjtést (papír) szervezünk. Kiállításokat rendezünk az Erdei iskoláról, vetélkedőkről, kirándulásokról, nyári táborokról. Társadalmi munkában szépítjük a szülők, diákok, tanárok közreműködésével iskolánkat és környezetét. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez nagyon fontos feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel, fenntartóval, a szülőkkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Belső erőforrások Humán erőforrások

Feladatok, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetés

Támogatja a környezeti nevelési Hiteles

személyiségek

a

programokat. A minőségi munka pedagógusok és a diákság részeként

értékeli

a számára.

tevékenységeket.

Anyagi A

erőforrásokat

Aktívan kialakításának

részt

vesz

teremt. az

egyes adottak.

programokban. Koordinál, felügyeli, ellenőrzi,

200

jó

kapcsolatrendszer feltételei

értékeli a feladatok teljesítését. Munkaközösségeket

Előkészítik

a

pedagógia Lehetőséget ad a különböző

vezetők

programnak megfelelően az éves programok összehangolására. tervet, segítik, koordinálják annak (versenyek, megvalósítását. A

akciók,

kiállítások, jeles napok)

tantárgyak

koncentrációs

közötti lehetőségeket

összehangolják. Dokumentációkat

és

értékelő

munkát végeznek. Kapcsolatokat tartanak fent a külső támogatókkal. Osztályfőnöki

Évfolyamokra

munkaközösség

foglalkozik

lebontva Lehetőség van az aktualitások az azonnali

egészségneveléshez

megbeszélésére

kötődő osztályközösségi szinten

környezeti nevelési tartalmakkal, azok feldolgozásával. Tanulmányi séták, kirándulások szervezését,

lebonyolítását

végzik. Az

osztályterem

dekorálásában,

esztétikus tisztaságának

rendjének megőrzésében segítik a diákvezetőket. Az osztályban tanítók és a szülők munkáját koordinálják. Diákönkormányzatot

Lehetősége

segítő nevelő

nevelés

van a

környezeti Napi kapcsolat a diákokkal.

egészségnevelési, Az

területeinek erősítésére. Tanórán kívüli programok: DÖK nap, jeles napok, ügyeleti és tisztasági őrjárat, hulladékgyűjtési és

egyéb

akciók

201

szervezése,

egyedi

azonnali kezelése

problémák

koordinálása Könyvtáros nevelő

A

környezeti

neveléssel Esztétikus

kapcsolatos információhordozók környezet (könyv,

folyóirat,

CD

és

kulturált

és

megfelelő

stb.) eszközökkel

összegyűjtése.

elérhetőség

biztosítása a „búvárkodásra”

Az anyagi lehetőséghez mérten friss anyagok beszerzése Tanárok

Kidolgozzák, és a tantárgyaikba Valamennyi beépítve

tanítják

az

egyes belátja, hogy minden tanár

környezeti nevelési tartalmakat. Iskolaorvos, védőnő

szakos nevelő

feladata a környezeti nevelés.

Előadások, tréningek tartása az Szakmai egészséges

életmódról

konferencia,

a személyes ráhatás. Közvetlen

környezeti ártalmakról.

munkakapcsolat.

A tanárok munkájának segítése. Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az A egyes

programok,

pedagógusok

terheinek

hátterének csökkentése.

biztosításával.

Részt

vállalnak

a

Csökkentik a felesleges anyag, ill. takarékosságban, papírfelhasználást.

Törekednek hulladékgyűjtésben.

„környezetbarát”

termékek

alkalmazására, a feleslegessé vált irodai eszközök összegyűjtésére és újrahasznosítására. Technikai dolgozók

A

tantermek,

az

környezetének

iskola Zöldítési,

takarítási

rendbetétele, programokban

karbantartása.

való

aktív

részvétel.

Környezetkímélő, az egészségre Iskolai,

szelektív

nem

műanyag

ártalmas

tisztítószerek hulladékgyűjtés:

használata.

edények külön gyűjtése

A környezetvédelmi programok tárgyi feltételeinek biztosítása Diákok

A tervezett

éves programban Valamennyi

202

diák

érintett.

sokoldalúan

vesznek

hallgatóság,

részt: Nagy többségük részt vállal a tevékeny helyi értékek kutatásában, a

szerepvállalás, önálló kutatások, szülőföld megismerésében. kezdeményezések,

versenyek. Partnerség

a

felnőtt

Minden

vigyázzon résztvevőkkel.

A DÖK által kezdeményezett Kortárscsoportok

pozitív

diák

környezetére,

kulturált

magatartást tanúsítson. Diákönkormányzati-

vezetők osztályvezetőség programok tagjai

a szemléletformáló hatása.

(melyek

diákönkormányzat

éves Egymás elfogadása személyes szerepelnek) kötődés

munkatervében

irányítása, lebonyolítása. Minél több tanuló bevonása az akciókba. Diákönkormányzati-

A DÖK által kezdeményezett Kortárscsoportok

vezetők osztályvezetőség programok tagjai

pozitív

a szemléletformáló hatása.

(melyek

diákönkormányzat

éves Egymás elfogadása személyes

munkatervében

szerepelnek) kötődés

irányítása, lebonyolítása. Minél több tanuló bevonása az akciókba. Szülők

Előadások

tartása, Tevékeny

részvétel

a

szemléltetőeszközök gazdagítása, programokban. anyagi

támogatás,

külső Szemléletformálás,

erőforrások felkutatása. A

szülői

ház

és

az

mely

túlmutat az iskola falain. iskola

harmonikus együttműködése A környezeti nevelési programjainkat színesebbé és tartalmasabbá teszik, tehetik a különböző intézményekkel, hivatásos és civilszervezetekkel való kapcsolataink, kirándulások, üzem és intézménylátogatások, rendhagyó órák, szakkörök tartása. A környezeti témájú foglalkozások, előadások, továbbképzések, melyeket szakemberek

203

vezetnek. A felnőttek és gyerekek ismereteinek bővítése érdekében. Környezettudatos magatartásának alakítását, erősítését szolgálják. A fenntartóval való együttműködés során annak a legoptimálisabb helyzetnek megteremtése a cél, melynek segítségével teljesíteni tudjuk az iskolai környezeti nevelési programját. Külső erőforrások Intézményes

Kapcso Formája

Kapcsolat- Intézmény

szervezet

-lat van tartalma

tartó

Cím, elérhetőség

szervezet ügyintézője

Üzemeltető

Irányítás

Közoktatás vezető

Tájékoztatá

Igazgató

Kubinyiné

-Polgármesteri

Szilágyi Mária

Hivatal

s

Biharkeresztes Széchenyi u. 57.

környezetvédelmi bizottság

-Polg. Hiv. +

Osztályfőnö

Bojt Ady Endre u 5.,

-ki

-Polg. Hiv

munkaköz.

Nagykereki, Kossuth

vezető

út

Gyermekvéd. Biharkeresztes Damjanich u. 9. Kisebbségi

igazgató

Önkormányzatok Közoktatási

Megbeszélé Igazgató

intézmény

-sek

Óvodák

Óralátogatá Igazgatóhe-

B.I. Gimnázium G.Z. Zeneiskola

+

s

lyettes

Közös rendezvény ek

Iskolaszövetség és

Igazgató

tagiskolái Kistérségi

Igazgató-

204

Intézményvezetők

szervezet

és +

helyettesek

tagiskolái Önfejlesztő isk. APNE Erdei

Iskolai

Konferenci

Egyesület

ák

Ökoiskolák

Konferenci ák

Határon

túli +

iskolák Megyei Ped. Int.

+

Tanácsadás Igazgató

Őri Józsefné

Debrecen, Piac u. 71.

ANTSZ

+

Tanácsadás, Igazgatóheelőadás,

lyettes

rendhagyó óra Közművelődési

Osztályfő-

Int.

Intézményvezetők

nökök

+

Művelődési Házak

Igazgató-

Könyvtárak

helyettes

Teleház Bocskai várkastély Kiss Józsefné

Biharkeresztesi Egyesített

+

Szociális Intézmények Gyermekjóléti

és

Családsegítő Szolgálat Egészségügyi

Szűrővizsgá Osztályfő-

szerv

-latok,

nöki

rendhagyó

munka-

órák,

közösség

Mentőállomás Háziorvosi sz.

+

205

Nagy Erika

Fogorvos

előadások

vezető

Anyagi

Igazgató

Horváth Károly

Igazgató

Elnökök

Védőnő Gyermekek Egészséges

+

támogatás

Fejlődéséért Alapítvány „Közalapítvány Biharkeresztes

Anyagi +

támogatás

Városért” Fáklya Alapítvány Nagykereki Petőfi Sándor 4H Klub Bojt Bojtért Egyesület Helyi és regionális

Üzemlátoga Igazgató

üzemek hiv. szerv.

tások,

Igazgatóhe-

előadások,

lyettes

Kavicsbánya

+

Vadásztársaság

rendhagyó

Erdészet

órák

Osztályfő

Rendőrség

nöki

Tűzoltóság

munka-

Vízművek

közösség

Polgárvédelem

vezető

Bihari

Síkvidék +

Előadások,

Munkaköz-

Tájvédelmi Körzet

rendhagyó

össég-

Földes

órák

vezető

Előadások,

Munkaköz-

rendhagyó

össég-

órák

vezető

E-misszió Nyíregyháza

+

206

Anyagi erőforrások Saját erőforrás „A Gyermekek Egészséges Fejlődéséért” iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban, táborokban való részvételét. Segíti – rászorultsági alapon – a tanulók versenyeztetését. Külső erőforrás Alapítványok: Segíti azokat a rendezvényeket, melyek környezetünk szépítését, a kulturális élet fellendítését, a sport népszerűsítését szolgálják. Támogatja a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekeket. Pályázat: A környezeti neveléssel kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelése és készítése a „A pályázatíró csoport” feladata elsősorban, de valamennyi nevelő segíti munkájukat. Jövőkép – alapelvek és célok

A környezeti nevelés általános, hosszú távú céljai: Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék, képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT). Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség:  az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása  az általános emberi egészségvédelem 207

 az ökológiai egyensúly fenntartása  a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása  minden ember hozzájárulása a környezet védelméhez  képessé válni az élethosszig tartó tanulásra

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatunk:  környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban,  a természeti és társadalmi környezetből tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk,  segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. Rövidtávú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövidtávú célok A

környezeti

Sikerkritériumok

Feladatok nevelés

az A helyi tantervben műveltségi Az iskolai élet egészét átfogó

oktatás és nevelés valamennyi területenként területén jelenjen meg.

és

a környezeti

nevelés

valósul

tanmenetekben is konkrétan meg jelöljük meg a feladatokat és átdolgozott tanmenetek az

alkalmazni

módszereket.

kívánt több

környezeti

nevelési

tartalom a tanórákon változatos tanítási és tanulási, környezeti

nevelési

módszerek Erősítsük

a

tantárgyközi A

természettudományos A

kapcsolatokat, hogy a tanulók tantárgyak egészében

lássák

az

széttagolt

ismeretek

összhangjának rendszerszemlélettel

egy erősítése, kiterjesztése a többi összekapcsolódnak.

témához tartozó ismereteket.

tantárgyra is.

A

projektek

Projektek kidolgozása.

önállóságára

a

tanulók tevékeny

részvételére építenek. A

pedagógusok

dolgozók személyes

és

a a

felnőtt Képzések,

továbbképzések, A

felnőttek

szülők szülői értekezletek tartása az mintaként

példájukkal adott témában.

legyenek a környezettudatos

környezettudatos ismeretekkel.

208

rendelkeznek szolgáló

életvitel hiteles terjesztői.

Egyre több szülői és felnőtt részvétel a programokon. A tervezések során legyen szempont,

hogy

minél

környezetkímélőbb legyen a program A

pedagógusok

dolgozók

és

a

felnőtt Képzések,

a

személyes

továbbképzések, A

felnőttek

rendelkeznek

szülők szülői értekezletek tartása az mintaként

példájukkal adott témában.

szolgáló

környezettudatos

legyenek a környezettudatos

ismeretekkel.

életvitel hiteles terjesztői.

Egyre több szülői és felnőtt részvétel a programokon. A tervezések során legyen szempont,

hogy

minél

környezetkímélőbb legyen a program Az

iskola

tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése a Javul az iskola tisztasága. A

javítása,

a

szemét diákönkormányzat

tanulók és az iskola dolgozói

mennyiségének csökkentése. segítségével. Környezetbarát használata

Szelektív szelektíven

termékek hulladékgyűjtés:

papír

kezelik

és papírhulladékok

a

(anyagi

ügyvitelben, műanyag. A helyes vásárlói forrást is teremt).

takarításkor karbantartáskor.

szokások kialakítása.

Csökken

az

elszállítandó

szemét mennyisége. Takarékoskodás

vízzel, Rendszeres,

majd Nem lesznek nyitva felejtett

alkalmankénti ellenőrzés.

villannyal.

vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Csökken a víz- és villanyszámla.

A

tanulók

ismerjék

szűkebb környezetüket. Lássák

az

problémákat, hagyományokat.

meg Részvétel a Régió és a helyi Aki ismeri környezetét az kezdeményezésű

értékeket, programokon, ápolják

jobban kötődik hozzá és óvja

pályázatokon, azt.

a versenyeken.

Sok

Környezetben

209

résztvevő,

tevékeny

végzett szerepvállalás, sok ismeret a

vizsgálódás,

kutatómunka, helyi környezetről.

kiállítások

vetélkedők

előadások szervezése Legyenek

a

környezetük,

tanulók „Örökbefogadási” akciók: egy A tanuló kötődik környezete szülőföldjük –

védelmezői.

egy fa terület,

gondozása

szobor egy

darabjához

és

ezen

(osztályok, keresztül átérzi környezetünk

napközis csoportok faültetés, megóvásának fontosságát. madáretetés alsó tagozatban) Fejlesszük

a

tanulók „Zöld sarok” kialakítása az Minél több gyerek

problémamegoldó

iskolai

könyvtárban, könyvtárba,

gondolkodásmódját, az önálló szakkönyvek ismeretszerzés

járjon

használja

a

folyóiratok, szakirodalmat. A különböző

képességét videóanyag, CD-k beszerzése, versenyeken való eredményes

megalapozva az élethosszig Internet hozzáférés. tartó tanulást

szereplés.

Iskolarádióban és újságban „zöld” rovat nyitása.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Helyi értékek és problémák Földrajzi és geológiai adottságok: alföldi sajátosság, sík terület Talajtípusok, réti öntéstalajok, váztalaj, szikes talaj, lösz Növényzet: füves puszta, „bojti rét”, „Nagykereki legelő” Erdő: (kevés) főleg tölgy és akác Cserje: vadrózsa, kökény Állatvilág: őz, mezei nyúl, fácán, róka, fürj, kékvércse, egerészölyv Folyók, patakok: Csente, Kutas, Ölyvös, Ártándi bányató, Sebes-Körös, Kis-Körös A járás vizei, halai, a Sárrét madarai és vadászata Földminőség, halmok, az ördög árka Úthálózat 42. főút Vasúti csomópont Határforgalom Tájsebek kavicsbánya, agyag- és homokbánya 210

Történelmi és néprajzi értékek:  Bocskai élete, történelmi öröksége  Osváth Pál élete és munkássága  Jakab István (1798-1876) élete és munkássága  Régészeti kutatások  Népművészet, régi mesterségek  A sárréti nép eredete, szokásai, viselete, nyelvsajátságok  48’-as hősök szülőföldünkön  Néprajzi kutatások–Biharkeresztes, Nagykereki monográfiája (Lugosi István, Gombos Kálmán, K. Nagy Sándor) Ökológiai problémák:  Talaj, víz, levegőszennyezés  Szemétlerakás, hulladékgazdálkodás  Fűtés: gáz, szén villany stb.  Energia: villamosvezeték  Ipari üzemek környezetszennyezés  Növény védőszerek, üzemanyag tárolás Települési környezetvédelmi programok  Akció a biharkeresztesi tölgyes rendbetétele érdekében  Lakóhelyünk öröm és bánat térképe  Intézmények energiatakarékossági lehetőségei  Parlagfű-gyűjtési akció  Parkosítás, fásítás utcákon, tereken  Szennyvízhálózat kiépítése  Virágos Bojtért mozgalom Hagyományőrző nevelés Nagykerekiben Cél: A néphagyományok felelevenítésén keresztül érzelmi kötődés kialakítása. A népi műveltség megismerése, kutatása, annak tudatosítása, hogy minden nép számára fontos az évszázadokon

211

keresztül megtartó kultúra megismerése és megőrzése. Különösen jelentős ez a jövő nemzedék számára, hogy gyökereit megismerve méltó legyen örökségéhez. Feladat:  természetes alapanyagok megismertetése (gyapjú, szalma, vessző, sás, .gyékény, stb.)  néprajzi ismeretek nyújtása  népi kismesterségek alapjainak tanítása (fazekasság, szövés, nemezelés, gyöngyözés, szalma és gyékényfonás, stb.)  koordináció a hon- és népismeret, néptánc, kézműves ismeretek között  kézműves délutánok szervezése  jeles napok előtt, népi játszóházi foglalkozások vezetése szülők bevonásával  1-4. osztályig a kézműves tanmenet kidolgozása a fokozatosság elvére épül Kritériumok:  Népi játszóház vezetői tanúsítvánnyal rendelkező pedagógus tartsa a kézműves foglalkozásokat  Évi egy alkalommal az osztályok legsikeresebb munkáiból kiállítás rendezése.  A hagyományőrző-kézműves programnak megfelelő tanmenetek összeállítása  Törekedni kell arra, hogy felső tagozaton - szakköri keretben- valamerre "szakosodjanak" (szövés, fonás, gyöngyözés, nemezelés, népi hímzés). Munkáikat legalább egy szakköri foglalkozáson pályaműként bemutathassák, értékeltethessék. A kézműves foglalkozások alapelvei:  Csak tiszta forrásból állítjuk össze az éves terveket.  Használati tárgyakat, játékokat készítünk. Törekszünk arra, hogy ezek a tárgyak a gyerekek életéhez, mindennapjaihoz szorosan kötődjenek, nap mint nap kézbe vegyék őket, viseljék, használják azokat.  Nem készítünk öncélú dísztárgyakat, kétes értékű díszítményeket. A munkadarabok értékét a míves munka és a funkció egysége adja.  Csak természetes anyagokat használunk.  A megmunkálás módja csak az lehet, amivel az adott anyag megmunkálható.  A tárgyakat teljesen befejezzük. A kézműves foglalkozások felépítése: A kézműves foglalkozásokat az alsó tagozatos évfolyamok tanrendjébe, a szabadidős foglalkozások terhére tervezzük. A többi évfolyam tanulóinak szakköri kereteken belül van lehetőség kézművességgel foglalkozni. 212

A tananyag koncentrikusan bővül. Évről évre ugyanazokkal az anyagokkal dolgoznak a gyerekek, de egyre munkaigényesebb, összetettebb tárgyakat készítenek. Tánc és dráma Táncoktatás-néptánc Cél:  Szép, esztétikus, hagyományokra épülő koordinált mozgás elsajátítása. A környék táncainak, játékainak, dalainak kiemelt tanítása.  Koncentráció a kézművesség tevékenységi körével (viseletek, tájjelleg, néprajz, stb.) Feladat:  Első osztálytól negyedik osztályig az órarendbe beépíteni heti 1 órában, a szabadidős foglalkozások terhére.  ötödik osztálytól szakköri szinten biztosítani a továbbhaladást. A néptánc által fejlődjön a gyerekek:  ügyessége  tartása  mozgáskultúrája  egymáshoz való viszonya (fiú-lány)  kiállása  ritmusérzéke Kritériumok:  A néptáncot tánc-és dráma végzettségű pedagógus tanítsa  A néptánc órákhoz megfelelő méretű terem álljon rendelkezésre  Harmadik osztály végére legyenek képesek néhány bemutatható táncot előadni. Dráma, drámapedagógia, színjátszás/bábjáték Cél:  Az önmegismerés elősegítése, önmaguk vállalása.  Az együttműködés szabályainak elfogadása és betartása.  A konfliktushelyzetek vállalása, megoldása.  Kulturált viselkedés elsajátítása.  Kitartó munkavégzésre nevelés.  A társakkal való kulturált együttműködés.  Közös tevékenységben, a gátlások oldása által, érzelmi biztonság nyújtása.

213

 A színjátszó/bábjátszó csoport célja: színpadképes produkciók létrehozása. Az iskolai ünnepélyeken túl: a csoport felkészültségének megfelelően szerkesztett műsorok, dramatizált irodalmi művek, életjátékok bemutatása.  A csoport tagjai élettapasztalatukat, élményeiket a művészet eszközeinek segítségével építsék be játékaikba, s ily módon egész személyiségük gazdagítását szolgálja. Feladat:  Az adott tanulói csoport sokoldalú fejlesztése érdekében a művészi nevelés sajátos eszközeit, azon belül is a drámapedagógia és a színházi nevelés módszer- és eszközegyüttesét kívánjuk használni. A tanulók mindennapi életéből vett, az általuk látott-hallott, illetve a tanár által a munkafolyamatba bevitt témák (történelmi, irodalmi, zenetörténeti) alapján kibontott drámajátékok vezetését tervezzük.  Olyan gyakorlatok beépítése a foglalkozásokba, mint például az érzékelő, koncentrációs játékok, vagy éppen a kommunikációs gyakorlatok.  A dramatikus elemek segítsenek tisztázni a tanulók érzelmi viszonyulását társaikhoz, de - hasonló módon- önmaguk irányában is.  A helyzet-felismerési és döntési készség, melynek már valamelyest birtokában kell, hogy legyenek, a fejlesztő munka során finomuljon és párosuljon társadalmi érzékenységgel. Kritériumok:  Ötödik és hatodik évfolyamon szakköri keretben választható legyen.  Hetedik és nyolcadik osztályban szakköri szinten folytatható.  A drámajátékból bemutató foglalkozások szervezése évente egy, vagy két alkalommal.  A színjátszó/bábjátszó csoport az elkészült produkcióktól függően tartson bemutatót évente egy, vagy két alkalommal.  A tanulók oldják meg eredményesebben a koncentrációt, kitartást igénylő feladatokat.  Kevesebb legyen az osztálytermi, iskolai konfliktus. Növekedjen empátiás készségük.

214

A helyi értékek megjelenése az egyes tantárgyakban: Adottságok, értékek

Tantárgy

Téma

Cél

Osváth Pál

Környezetismeret 1.,2. osztály

A lakóhely ismerete

Az

3., 4. osztály

Országismeret

környékének bejárása.

iskola

A környék nevezetes épületei, szobrai. A Hon- és népismeret

Biharkeresztes

6. osztály

Bojt,

tanulóban

szülőföldje

Nagykereki megismerésével

története

erősödjön

a

hagyományok, szokások ápolása. Bocskai István

Történelem

A Bocskai – felkelés

6. osztály

A

hazaszeretet,

szabadság,

a a

függetlenség érzéseinek kialakítása. Irodalom

Bocskai

István

az Nemzetünk

nagy

történelmi

irodalomban

személyiségeinek méltó emlék állítása. Rajz

Bocskai (Osváth

István Méltó emlék állítása Pál) intézményünk

ábrázolása képzőművészetben

a névadójának, városunk kiemelkedő személyiségének, Osváth Pálnak

Helytörténeti

Környezetismeret

múzeum, Bocskai-vár Technika kiállítási anyaga

A lakóhely ismerete

A régi foglalkozások

Országismeret

használati tárgyainak

1-4. osztály

és

szerszámainak

megismerése. A

215

régi

népélet

Hon- és népismeret

A szoba, berendezési megismerése, tárgyai,

a

konyha. kézműves

Mesteremberek:

foglalkozások

kovácsok,

tisztelete. A kis népi

famunkások,

mesterségek

fazekasok,

szövők, fortélyainak

vesszőfonók

elsajátítása,

a

hagyományok ápolása. Sárréti

mondák, Magyar

mondókák, kiszámolók,

nyelv

és Népköltészeti

Ápoljuk,

alkotások

irodalom

védjük

a

népköltészeti

dalok, Ének-zene

alkotásokat.

népi gyermekjátékok. Néptánc szakkör

Betlehemezés,

1-4. osztály

locsolkodás.

Irodalom

A

népköltészeti

Ének

alkotások

Tánc- és dráma Nyelv sajátságok

Magyar nyelv

Nyelvjárások

Óvjuk

szűkebb

szókincs

szülőföldünk nyelvének tisztaságát! Ismerjük

meg

régi

szavaink jelentését! Régészeti

kutatások, Magyar

nyelv

és Milyen

népek Ismerd meg az itt élt

ásatások

irodalom

telepedtek

meg népek

szokásait

a

Biharkeresztesen

3-4. osztály

korábban

feltárt tárgyi emlékek

Környezetismeret

lakóhelyünkön!

alapján!

Történelmi Történelem

olvasmányok, lakóhely

a

ismerete.

Országismeret Védett madaraink

Természetismeret 5.o. A

216

parkok,

kertek Ismerje a közvetlen

környezetében

dalnokai..

élő

védett

madarakat.

Rétihéja,

kékvércse,

füstifecske, egerészölyv. A

környezetünkben Környezetismeret

élő

állatok 1-4. osztály

Az

élő

természet Az

alapismeretei

megfigyelése, gondozása.

állatok

viselkedésének, életmódjának,

Puli,

kuvasz, komondor.

az

élőhelyükhöz és más 5.o.

A kutya és a macska

élőlényekhez fűződő kapcsolatainak megfigyelése.

Az

ember

az

szerepe

élőlények életfeltételeinek alakításában. Ahogyan az állatokkal bánsz, olyan ember vagy. Az állat nem játékszer,

betegséget

is terjeszthet. A város térképének Környezetismeret

Tájékozódási

Egyszerű

alaprajzok

megtekintése

alapismeretek

készítése.

Útvonalak

4. osztály

berajzolása

az

alaprajzba. Térképvázlat készítése

az

iskola

környékéről. Ismerje Természetismeret

Tájékozódás

5. osztály

térképen

217

a település

a utcáit, tájékozódást

fontosabb segítő

pontokat. Vasútállomás

5.o. Term.ism.

Csuhébaba készítése

5.o.

A

településeket Határállomás

összekötő utak.

jelentősége.

Kukorica

Ismerje készítésének mesterét.

A bedői tölgyes

6.o. term. ism.

Tölgyfa

A magyarok fája a tölgy

A

csiperke

és

a 6.o. Term. ism.

gyilkos galóca, őzláb

Különleges élőlények Ismerje a gombák

a

környezetünkben élő mérgező

gomba.

gomba

jellemzőit, - hatását Széncinege,

Környezetismeret

nagyfakopáncs,

1-4. osztály

fülemüle,

Élő természet

Gondoskodás a télen ittmaradt madarakról.

erdei

Madáretető készítése.

fülesbagoly Madárvédelem

6.o. Term. ism. Védett gerinceseink: a 6.o. Term. ism.

Erdei énekesek Rovarevők a réten.

fürgegyík, a vakond

Védett

állatok

megismerése – eszmei értékei

Fűzfa

kosárfonás, 6.o. Term. ism.

Vízparti fák

gyékényfonás

Kosárfonás, gyékényfonás

ősi

mesterség környékünkön. Ismerjék Tájvédelmi körzetek – 6.o. Term. ism

Ember és környezete

Nemzeti

Mezőpeterd,

Őszi kikerics

tájvédelmi

Bojt,

Nagykereki határában Lakosságunk összetétele,

Parkok körzetek

feladata. 8.o. földrajz

Magyarország

Ismerje

lakossága

lakosság

218

a

helyi szűkebb

nemzetiségek

szülőföldje

Biharkeresztesen

népességét. Hogyan élnek az itt élő emberek. Milyen

telepedtek

meg itt. Biharkeresztes város

8.o. földrajz

Hajdu – Bihar megye

Ismerje,

mikor

lett

város szülőhelye. 42. sz. főközlekedési 8.o. földrajz

Magyarország

A

határátkelőhöz

út

közlekedése

vezető út elnevezése. Elkerülő út – a város légszennyezését fokozta.

Sárrét – Berettyó – Környezetismeret

Tájékozódási

Közvetlen

Körösök

alapismeretek

tapasztalatszerzés

mente 3-4. osztály

Kavicsbánya

lakóhely

a

jellemző

felszíni formáiról és felszíni vizeiről. 8.o. földrajz

Árterületeink

Szülőföld szeretete. A

Vízrajz

területünk kialakulásának (földtörténeti) megismerése.

Falusi turizmus

8.o. Földrajz

Idegenforgalom

A falusi vendéglátás – vendégszeretet kihasználása

–

Biotermékek fogyasztása,

csend,

tiszta levegő Szülőföldem

– 8.o. Földrajz

Idegenforgalom

Biharország

Bihar – Bihor határon átnyúló vetélkedő a szülőföldünk

219

természeti és néprajzi értékeinek megismerése. Biharkeresztes város 8.o. Földrajz

Magyarország

A

helyi

hete

kereskedelme

kisvállalkozók

által

–napok

Bocskai

előállított

termékek

forgalmazása.

Nagykereki

Rongyszőnyeg szövés – agyagkerámia, méz, sajt előállítása. Hagyományos tanórai foglakozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók: Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében Értsék

és

tapasztalják

meg

a

szabadtéri

foglalkozásokon

keresztül,

hogy

a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek. Magyar nyelv és irodalom A tanulók: Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva értékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

220

Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben Törekedjenek az anyanyelv védelmére Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával Fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem – Hon és népismeret A tanulók: Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete Érték meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók: Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben Matematika A tanulók Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

221

Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

Fizika A tanulók: Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni Földrajz A tanulók Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit Ismerjék meg a világ globális problémáit Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit Biológia A tanulók Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére Sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. 222

Alakuljon ki ökológiai szemléletmód Kémia A tanulók Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére Értség meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Ének – zene A tanulók Ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Etika A tanulók Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban Alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók Ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit 223

Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásait Ismerjék a természetes alapanyagok használatát Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Tánc- és dráma A tanulók Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.) Sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika- háztartástan A tanulók  sajátítsák el a specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek  tudják kiemelni a környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.)  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait  A tanulókban  erősödjön meg az ökológiai szemlélet,  alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során

224

Informatika Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.) Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnöki teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanóráin túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A környezeti nevelés szempontjából nem szaktárgyi hovatartozása, hanem problémafelismerő és – feldolgozó képessége segíti céljai teljesítésében. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását, táplálkozási szokások, anyag és energiatakarékosság, egészséges életmód, hulladékgazdálkodás. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők a különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témáit

négy évre tervezzük, melyet az egészségnevelési

programunkban részletezünk. 225

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Vizsgálódásának, tevékenységeinek középpontjába a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési és döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos tantermi órák során kevésbé biztosítottak. Ilyenek lehetőségeink, anyagi, tárgyi és személyi feltételeink figyelembe vételével:

Erdei iskola Tanulmányi kirándulások, séták Táborok, túrák Akadályversenyek Látogatás múzeumban, Nemzeti parkokban, Vízművekben, üzemekben, állatkertben stb. Kézműves foglalkozások Versenyek, vetélkedők Találkozók, előadások Pályázatok, kutatómunka Akciókhoz való csatlakozás, szervezés Iskolazöldítés, fa, virágültetés Játszóterek, parkok gondozása Rádióműsor, újságkészítés Kiállítások rendezése DÖK napok Jeles napok Témahét (föld, víz, levegő, energia stb.) Ünnepségek A fenti foglalkozások, programok részletezése az iskola éves munkatervében jelenik meg.

226

A környezeti nevelésben használt módszerek A környezeti nevelésnek azok a módszerek kedveznek, amelyek aktivizálják, cselekvésre, együttműködésre késztetik a tanulókat. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. Játékok (szituációs, drámapedagógia) Kooperatív tanulási technikák Modellezés Riportmódszer (kérdőíves, direkt, fotoriport) Projektmódszer Terepgyakorlat módszerek Aktív, kreatív munka Közösségépítés Művészi kifejezés (irodalom, rajz, népművészet, tánc) Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni, víz, levegő talajvizsgálatokhoz szükséges gyorstesztek, CD-k, videofilmek és egyéb audiovizuális és multimédiás eszközök beszerzése a hatékonyabb munkavégzésben. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A

helyzetből

adódó Célok

Tevékenység, feladat

jellemzők Az

iskola

épülete (külső, Tiszta, meghitt környezet

belső)

Festések, felújítások Mellékhelyiség fokozott ellenőrzés

227

tisztaságára

figyelem

és

Portalanítás,

lábtörlők

alkalmazása Gyakori szellőztetés

Udvar

Legyen

biztonságos,

gyerekek

mozgásigényének egyenletessé tétele

kielégítése

a Aszfaltozott rész felújítása, Kerékpártárolók felújítása Sportpályák

(füves)

rendbetétele Játszótér

felszerelésének

bővítése Csatornarendszer

A

csatorna

karbantartása, Biológiai

egészséges környezet

lebontók

alkalmazása,

környezetbarát

tisztítószerek alkalmazása „iskolakert”

A tanítás, pihenés felüdülés Növények,

fák

Fajátékok,

helye legyen

madárodúk

gondozása. madáretetők,

kihelyezése

gondozása.

és

Védnökség

vállalása

bizonyos

udvarrészek felett. Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz takarékos Víztakarékos öblítés, csapok fogyasztás

karbantartása. Környezetbarát tisztítószerek használata.

Világítás

Egészséges, takarékos.

Vezetékek,

világítótestek

Természetes fény biztosítása.

rendszeres

ellenőrzése,

energiatakarékos fénycsövek alkalmazása. Energiafelhasználás

Takarékos fűtés

Gázkazán nyílászárók

szabályozása javítása,

szigetelése. Tető szigetelése, cseréje

228

Szemét

Tiszta egészséges környezet

Részben

szelektív

hulladékgyűjtés. Felvilágosító beszélgetések az egészségkárosító anyagokról „Tisztasági őrjárat” Légszennyezés

Csökkentés

Zöldesítés

az

iskola

környékén. Növények gondozása, pótlása Zaj

Csökkentés

Fák, cserjék ültetése speciális, jól záródó ablakok.

Forgalom

Közlekedési

biztonság Közlekedésbiztonsági

növelése

ismeretek kiemelt tanítása. Az

iskolaépületek

biztonságos

előtti

megállási

várakozási

és

lehetőség

kialakítása

beálló

sáv

létrehozásával. Az iskola eszközellátottsága

A

tanítás

–

nevelés A tantermek berendezéseinek

élményközpontúságának

rendszeres

növelése

életkori

Esztétikai érzék fejlesztése

megfelelő

Egészséges

karbantartása sajátosságoknak bútorzat

személyiség balesetveszélyes

fejlesztése

(eszközök)

bútorok

javítása

ill.

cseréje. Esztétikus dekorációk A

taneszközök

felújítása cserélése.

229

ill.

szükséges korszerűbbre

Kommunikáció A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy a diákok a nagyszámú írott, hallott és látott média - irodalomban, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tudjanak számot adni munkájukról írásban és szóban egyaránt. Iskolán belüli kommunikáció formái Kiselőadások tartása Házi dolgozatok készítése Tablók, poszterek Iskolarádió felhasználása híradásra Iskolaújság felhasználása híradásra Faliújságon közölt információk készítése Szórólapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái A települések újságjainak felhasználása híradásra Környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból Környezeti problémákról tudományos cikkek feldolgozása Környezeti problémák, rádiós és televíziós hírek feldolgozása Internet használata Környezeti mérések, elemzések a közvetlen környezetről, együttműködés önkormányzattal egyéb helyi szervezetekkel Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munka mérése, értékelése eltér az iskola életének más területén alkalmazottól. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák, ennek keretében kerülnek mérésre, értékelésre is Pedagógiai programunkban leírtak szerint. 230

A környezettudatos viselkedésmódról, értékrendről az osztályfőnökök végeznek úgynevezett környezeti attitűdvizsgálatokat, melyek eredményeit a további munkánk tervezésekor használhatunk fel. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Továbbképzési programunkban egy nevelő környezetvédelmi szakot végzett. Az érdeklődő pedagógusok minden évben részt

vehetnek

környezeti

továbbképzéseken, tréningeken, országos konferenciákon.

231

nevelési,

egészségnevelési

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Jogi háttér Egészségnevelési programunk a következő törvények, határozatok figyelembe vételével történt: 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozat „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 46/2003. (IV.16.) Országgyűlési határozat Egészég Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Ottawai Charta Helyzetelemzés A társadalmi környezet Magyarország lakosságának egészségi állapota európai viszonylatban a legrosszabbak közé tartozik. Különösen magas világviszonylatban is a középkorú férfilakosság halandósága. A halálokok között vezetnek a keringési rendszer betegségei (magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa). Különösen gondot jelentenek az alkoholos eredetű krónikus májbetegségek. Magas az öngyilkosság miatt bekövetkezett halálesetek száma. Az okok hátterében éppúgy jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének hiánya, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, az egészségügyi ellátás színvonala. Sok a dohányzó, az egészségtelenül táplálkozó, keveset mozgó, mértéktelen alkoholfogyasztó, önpusztító életmódot folytató ember. Családok Iskoláink Hajdú-Bihar megye bihari régiójában található, ahol nagy a munkanélküliség. Diákjaink többsége többszörösen hátrányos helyzetű családból származik. Növekszik a veszélyeztetett helyzetben élő tanulók száma. Sokan élnek a létminimum alatt. A

pénztelenség, az anyagi bizonytalanság nagy pszichés megterhelést jelent, gyakran felborítja a családi harmóniát. Sok a csonka család, a gyermekét egyedül nevelő szülő. A szülők egy részének nincs ideje, de legfőképp türelme a gyerekekkel foglalkozni, a nevelést igyekszik az iskolára hárítani. Néhány családban előfordul az alkoholizmus és a fizikai bántalmazás. A feszült légkör, a szeretet- és törődéshiány növeli a kortárscsoportok, a baráti kör jelentőségét. Más esetben a szülő pénzzel próbálja pótolni az odafigyelést, az időhiányt. Tanulókkal kapcsolatos megállapítások Tanulóink többsége ismeri az egészségmegőrzés lényegét, a testi higiénia fontosságát, a korszerű táplálkozást. Tisztában vannak a káros szenvedélyek egészségromboló hatásával, a mozgásszegény életmód következményeivel. Hiába ismerik az egészségmegőrzés, az egészséges életmód szabályait, a gyakorlatban a többségük nem alkalmazza azokat, viselkedésükkel, magatartásukkal nem nagyon szolgálják a prevenciót. Kevesen vállalnak délutáni elfoglaltságnak testmozgást, kirándulást. Kevés a mozgásos, aktív pihenés életükben. Szabadidejükben divat a semmittevés, a számítógépezés, a tévézés. Idejüket nem tudják jól beosztani, nincs kialakult napirendjük. Többen úgy érzik nagyon leterheltek, néhányan szoronganak, hogy nem tudják teljesíteni az iskola és a szülői ház elvárt követelményeit. Diákjaink étkezési szokásai sok kívánnivalót hagy maga után. A napi étkezések száma és aránya nem megfelelő. Gyakran jönnek a gyerekek reggeli nélkül iskolába. Édességek, üdítők és az egészségtelen hideg élelmiszerek jellemzik étkezéseiket. Az önkormányzat jóvoltából a tanulók minden nap hozzájuthatnak egy – egy pohár tejhez. Sajnos ezt nem minden tanuló fogyasztja el. A biharkeresztesi gyerekek több mint fele veszi igénybe a város gimnáziumában a menzát. Az iskolai menza tömegétkeztetést végez, ahol nem mindig a koruknak megfelelő ebédet kapnak a tanulók. (Az alsó tagozatos tanulóktól a gimnazistákon át, a felnőttekig veszik igénybe ezt a szolgáltatást). Bojton és Nagykerekiben igény szerint biztosított a napi 2-szeri étkezés, melynek minősége megfelelő. Az év eleji egészségügyi vizsgálatok azt tükrözik, hogy tanulóink között egyre több a rossz testtartású, túlsúlyos, gerincproblémákkal és mozgásszervi elváltozásokkal rendelkező diák. Humán erőforrások Az egészségnevelés, példamutatás, véleményhangoztatás az egészséget károsító helyzetek megelőzését szolgáló tanácsadás – nem önálló szaktantárgyként – a nevelés-oktatás 233

folyamatában mindig jelenlévő pedagógusi feladat. A nevelők készségesek, elkötelezettek az egészségnevelés iránt, de vannak olyan területek, ahol szakemberek segítségét veszik igénybe. Intézményen belüli segítők  a természettudományos tantárgyakat tanítók  testnevelők  osztályfőnökök  gyermekvédelmi felelős  adminisztratív és technikai dolgozók Intézményen kívüli segítők Név

Cím

Kapcsolattartó

Iskolaorvosi szolgálat

Bk. Ady E. 3-5

Dr. Varga Béla, Dr. Pólya Imre Dr. Békési László

Védőnői szolgálat

Bk. Deák Ferenc u.

Nagy Erika Szarvas Brigitta Csizmadia Tímea

Fogorvos

Bk. Ady E. 3-5.

Biharkeresztesi Szociális

Egyesített Bk. Damjanich u. 9.

Dr. Kurkó László Kiss Józsefné

Intézmények

Gyermekjóléti

és

Családsegítő szolgálat Járási Gyámhivatal

Bújfalu Kossuth u. 6.

Gyámügy: Szendrei Melinda

Szülői munkaközösség

Bk.

SZM elnökök

Városi Rendőrség

Bk. Szacsvay u.

Ifjúságvédelmi felelős Iskolarendőr

Területi Vöröskereszt

Berettyóújfalu

Mentőállomás

Bk. Ady E.

ÁNTSZ

Bújfalu Kossuth u. 6 234

Vezető Egészségnevelő

Hajdú-Bihar

Megyei Debrecen Piac u. 71

Pedagógiai

Szakszolgálat

Hajdú-Bihar

Megyei

Pedagógiai Intézet OMOV

Regionális 4032. Debrecen

Családsegítő

és

Megyei Mester u. 6.

Módszertani központ Forrás

Mentálhigiénés 4031 Debrecen

Központ

Gyermekjóléti Kishegyesi u. 36.

Szolgálat Kortárs

Tel. 06-52-415-576

Tel.: 06-52-492-757 Családsegítő

és 4032 Debrecen Bolyi u. 29

Gyermekjóléti Szolgálat

Tel.: 06-52-480-445

Drogambulancia

Debrecen 06-80-505-088 06-80-332-600

Krízisügyelet

Debrecen 06-80-505-003

„Segítő

kéz”

Lelkisegély 06-80-505-515

Telefonszolgálat Álomvilág

www.szikszi.hu

Drogstop

www.c3.hu

Drog Weblap

www.falcon.pmmf.hu

Állapotfelmérés Közétkeztetés A tanulók tízóraiját, az ebédet Biharkeresztesen, Bojton és Nagykerekiben vállalkozó szolgáltatja. Lehetőség szerint figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, tápanyag és vitaminszükségletet, de ez főleg gazdasági okok miatt még sok kívánnivalót hagy maga után. Feladat: szorosabb kapcsolattartás az élelmezésvezetőkkel, hogy a tanulóknak változatosabb jobb minőségű és megfelelő mennyiségű étrendet biztosítsanak. Az étkezés higiéniájára nagyobb odafigyelés: szalvéta, szappan, papírtörlő stb. biztosítása. 235

Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat Az oktatásban résztvevők (felnőtt, gyerek) megelőző jellegű egészségügyi alapellátását végzik szervezett formában. Kötelezően szűrik, oltják, nyomon követik a tanulók egészségi állapotát. Igény szerint részt vesznek az egészségnevelési munkában, rendhagyó órák, előadások, intézmény bemutatás, elsősegélynyújtás, mentálhigiénés tréningek.

Feladatok:  Kötelező szűrések időpontjának kijelölése, megszervezése  Fogászati – szűrés folyamatos éves munkarend szerint. Alsó tagozaton: évi 2 alkalommal, felső tagozaton: évi 1 alkalommal.  A szülők és a tanulók meggyőzése a megelőzés szükségességéről. Védőoltások és vizsgálatok éves rendje Alsó tagozat Tisztasági vizsgálat Szeptember

Minden

osztály:

Szűrővizsgálatok szülői DPT III oltások ellenőrzése

értesítők – pediculosis Október

2. osztály – szemészeti szűrés

November

4. osztály – szemészeti szűrés

December Január

Minden osztály

Fogászati korrekciók ellenőrzése

Február

1. osztály

Március

3. osztály

Április

Minden osztály

Május

Korrekciók ellenőrzése

Június

236

Felső tagozat Tisztasági vizsgálat Szeptember

Minden szülői

Védőoltások

osztály: Szülői értesítők

pediculosis

értesítők

– védőoltásokról

Szűrővizsgálatok a DT

oltás – 6. osztály Hepatitis oltás – 8. osztály

Október

MMR oltás – 6. osztály

November

5. osztály

December

7. osztály

Január

Minden osztályban


Február

Elmaradt vizsgálatok pótlása

Március

Hepatitis oltás – 8. osztály

Április

Minden osztályban

Május


Június Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem Az iskoláink épületei, környezete megfelelnek a biztonsági követelményeknek. Az iskolák épületének felújítása folyamatos. Az udvarokon kulturált környezet megteremtésére törekszünk, padokat, játékokat, sportolásra alkalmas területeket alakítunk ki. A tantermek berendezéseinek nagy része megfelelő. A világítótestek cseréje, a vizesblokkok felújítása folyamatos. A pedagógusok és a tanulók évente balesetvédelmi oktatásban részesülnek, „próba tűzriadókon” vesznek részt. Az érintésvédelmi és tűzvédelmi ellenőrzések rendszeresek. A figyelmetlenség, bizonyos tanórai tevékenység, a társakhoz való nem megfelelő viszonyulás balesetet idézhet elő. Ezekben az esetekben megfelelőek az intézkedések. 237

Feladatok: Ép, sértetlen berendezési tárgyak, eszközök használata, folyamatos felújítás Évenkénti balesetvédelem dokumentálása Egyes tanórákon (testnevelés, kémia, fizika technika) speciális ismeretek átadása Elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása Mentőláda biztosítása Az elektromos berendezések, tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzése, karbantartása Baleset, sérülés esetén elsősegélynyújtás, orvos, mentő értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele Kockázatbecslés és az abból adódó feladatok megoldása Személyi gondozás, szokások kialakítása A tanulóink többsége igényes saját megjelenésére, tiszta, gondozott. Az iskola biztosítja a higiénés tisztálkodási lehetőségeket.

Feladatok:  kéztörlő, folyékony szappan biztosítása  a házirend öltözködésre vonatkozó részeinek betartása (balesetveszélyt okozó tárgyak nem használhatók az iskolánkban)  osztályfőnöki órákon a témával kapcsolatos beszélgetések, megfelelő értékrend közvetítése (tisztaság- divat, egyszerűbb és „márkás” ruhák.) Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés Évente két alkalommal (ősz – tavasz) mérjük a tanulók testi – fizikai képességeinek legfontosabb mutatóit. A fizikai állapotuk megítélésében segítséget nyújtanak az egészségügyi szűrő vizsgálatok is. E kettő alapján a diákjaink fittségét, fizikai teljesítő képességét átlagosnak ítéljük meg. A könnyített testnevelésben részesülők aránya az országos standardnak megfelelő.

238

Feladatok:  az iskolai orvosi szolgálat és testnevelő tanárok összehangolt tevékenysége  a testi állapotnak megfelelő testmozgás biztosítása Gyermek és ifjúságvédelem Iskolánkban évről – évre növekszik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók száma. Jelenleg a tanulók fele, vagy szociális, vagy testi, vagy értelmi képességei miatt szenved hátrányt. Egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma is. A velük való szakszerű bánásmód a Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársainak segítségével biztosított.

Feladatok:  integrációs és képesség kibontakoztató programok évenkénti felülvizsgálata  hatékony, összehangolt segítőmunka  a másság elfogadása  gyermekvédelmi szakember alkalmazása. Iskolánk egészségnevelési programja Általános célok  Harmonikus személyiségfejlesztés  Egészségmegőrző kultúra közvetítése  Káros szenvedélyek, szokások megelőzése  Stresszmentes légkör, egészségvédő környezet kialakítása  Készségek, képességek fejlesztése, melyek – hozzájárulnak az alkotó és kritikus gondolkodásmód kialakulásához – lehetőséget teremtenek a hatékony kommunikációra – önbizalmat, magabiztos fellépést eredményeznek – pozitív értékrendet alakítanak ki – megalapozzák a kiegyensúlyozott egészséges életvitelt

239

Hosszútávú célok Legyen intézményünk olyan, ahol mind a diákok, mind a pedagógusok és technikai dolgozók igényesen megtervezett egészséges környezetben tanulhatnak, illetve dolgozhatnak Személyiségük, életük formálódásában az itt érvényesülő hatások pozitívak legyenek Középtávú célok  Pedagógusok továbbképzéseken való részvétele egészségneveléssel kapcsolatos témában  Egyenletes terhelést jelentő órarend kialakítása  Életmód – programokhoz való csatlakozás Rövidtávú célok  Tanmeneteink

felülvizsgálata

az

egészséges

életmód,

életszemlélet

figyelembevételével.  Egészségnevelési programhét vetélkedő szervezése a város felnőtt lakosaival együtt.  Biztonság fokozása, balesetek lehetőségeinek csökkentése  Az „erdei iskolák” finanszírozási lehetőségeinek megkeresése  Sport programok látogatottságának növelése  Szabadidő szervező, mentálhigiénikus foglalkoztatása lehetőség szerint Az egészségnevelési program megvalósulásának színterei Tanórai tevékenységek Az egészségnevelés minden tanítási órán fontos feladat, melyre a szaktanároknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A helyi tanterv tervezése során minden tantárgyban meg kell jelenni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek közvetítésének. Beszélni kell a helyes táplálkozásról, a szenvedélybetegségekről, a helyes napirendről, időbeosztásról, a mozgás fontosságáról, betegségek, és balesetek megelőzéséről. A nevelők - különösen az osztályfőnökök akiknek koordinációs szerepe itt is érvényesül – figyelemmel kísérik és kihasználják a tanítás során adódó egyéb lehetőségeket is: a helyes testtartásra, az írásbeli munkánál a kellő szemmagasságra, a tanterem és a tábla megfelelő megvilágítására, a termek szellőztetésére, tisztántartására, esztétikumára és a kellő higiéniára stb. való odafigyelést.

240

Minden tanév elején azok a tanárok, akik gyakorlati – kísérleti órákat tartanak, munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatást végeznek. A balesetvédelmi szabályokról, elsősegély nyújtási ismeretekről számot is kell adniuk a tanulóknak. Kiemelten kell foglalkozni a témával a következő órákon: Testnevelés Teljes egészében szolgálja az egészségneveléssel kapcsolatos célokat. Törekednek:  a tanulók ellenálló képességének és edzettségének fejlesztésére illetve az ortopédiai elváltozások ellensúlyozására,  a tanulókkal megértetni, megismertetni a prevenció lényegét.  az előkészítés és alapozás során biomechnaikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok alkalmazására  a tanulók keringési és légző- rendszerének egyenletes terhelésére  gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására.

Figyelembe veszik:  az egészségügyi szűrővizsgálatok során kiszűrt tanulók képességeit  a lehetőségekhez mérten differenciált feladatok adásával fejlesztik képességeiket. A fizikai fittség fontos összetevője a testnevelésnek és az egészségnek. Rövid idő alatt számos információt nyújt. A mérés elősegítheti a tanulónak a saját testével kapcsolatos pozitív hozzáállását. Lehetőséget ad a fizikai állapota megismeréséhez, ösztönzően hat, hogy megtartsa, vagy továbbfejlessze a fittségét. Iskolánkban a NETFIT módszert alkalmazzuk a leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez, amelyek a terhelhetőség és az egészség fontos mutatói. /Részletes leírás az „Útmutató” kiadványban./ Kiemelt feladat:  Minden testnevelés órán érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása  A testmozgás örömöt és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú tanulóknak is  A mozgás, a sport legyen mindennapos, melyet egy életen át lehet (kell) folytatni az életminőség javítása érdekében

241

Osztályfőnöki óra Az egészségvédelmi, egészségfejlesztő ismeretanyag, valamint az attitűd – alakító tanácsadás, gyakorlat az osztályfőnöki órák szerves része. Az egészségvédelmi egészségnevelési feladatok több „csatornán” kapcsolódnak az osztályfőnöki munkához. A nevelő – oktató munkához folyamatosan kapcsolódó tevékenységek (osztályterem rendje, ülésrend) Osztályfőnöki megbeszélések más témáihoz kapcsolódóan (pl.: pályaorientáció: - szakmák egészségügyi követelményei vagy a tanulás külső és belső feltételei) Önálló egészségvédelmi – nevelési témák, melyek a törvényi előírásoknak megfelelően évi 10 órában kerülnek feldolgozásra. Az egyes évfolyamok témakörei egymásra épülnek, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve készültek. Az eredményesség fokozása érdekében külső segítséget, hiteles szakembereket kérünk fel rendhagyó osztályfőnöki órák tartására. Kiemelt témakörök: Egészséges ember – személyes egészségvédelem Az egészség értelmezése A testfelépítés és életműködés Személyi higiéné Testkultúra, rendszeres testedzés Egészséges táplálkozás A tanulás, a munka higiénéje Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem A család egészsége Egészséges társkapcsolatok Embertársi segítőkészség – humanitás A környezet higiénéje Életbiztonság megőrzése - életvédelem Balesetek Baleset-megelőzés Serdülőkori változások – lelki egészségvédelem 242

A serdülés biológiája A serdülés szociálpszichológiája A serdülés szexuális problémái Párkapcsolatok A változás kézben tartása - mentálhigiéné Az életmód szervezése A káros függőséghez vezető szokások megelőzése (dohányzás, alkohol, drog, egyéb szenvedélyek) Szexuális támadás – önvédelem Az AIDS betegség megelőzése Környezetismeret – ember és természetismeret – biológia 8 éven keresztül e tantárgyak valamelyike által – a tantervi követelményeknek megfelelve – az egészség fogalomköréhez kapcsolódóan számtalan esetben egymást kiegészítve, erősítve, lehetőség van az egészségnevelésre. A tanuló: Megismeri az életműködések (mozgás, táplálkozás, légzés stb.) főbb jellemzőit, élettani sajátosságait (pihenés, hőháztartás, tápanyagok stb.) és a leggyakoribb betegségeket. Megérti a serdülés folyamatát és megnyilvánulásait (bőr változásai, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek stb.) Megtanulja a személyi higiénia fontosságát az elsősegélynyújtás és betegápolás sajátosságait Megfigyeli saját testének élettani jellemzőit Felismeri az életműködései változásait, az egészségestől eltérő állapotát, a serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatásait, a mozgás fontosságát. Tudja legfőbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség, stb.) és életműködésének jellemző értékeit (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). Egészségtan – Etika E két tantárgy teljes egészében az egészségnevelés céljait szolgálja. Az egészségtan tantárgy témakörei: A biztonság megőrzése 243

A táplálkozás A mozgás és személyes higiéné Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok A környezet. Az etika tantárgy témakörei: Test és lélek: Korunk emberének testi és lelki harmóniája Testi és szellemi sérültek Környezeti hatások Testi és lelki betegségek: Az egészségfejlesztés Fő az egészség! Csoportjáték Életszínvonal, életminőség, életmód Jólét Jól-lét Az ember és a természet kapcsolata Tágas hazánk: a Föld Pusztító természet, pusztuló élet Felelősségünk a természet egyensúlyáért Tanórán kívüli tevékenységek A tanítók Figyelmet fordítanak: Az étkezések előtti, utáni alapos kézmosásra A szalvéta, az evőeszközök helyes használatára Az ebédlő, a tanterem rendjére, tisztaságára A főzelékfélék, a gyümölcsök fontosságára Biztosítanak időt: A rendszeres mozgásra Játékokra (kiütő, sorverseny, foci, pingpong, szánkózás) 244

Sétákra, kirándulásokra Tudatosítják, hogy környezetük tisztasága, védelme egészségük megőrzése érdekében történik: Fák, virágok ültetése, gondozása Szemétgyűjtés Madáretetés Törekednek a helyes napirend kialakítására. Délutáni szabadidős programok Iskolán belüli sport programok Osztályok közötti bajnokságok (kézi, foci) Alkalomszerűen szervezett mérkőzések ISK DÖK által szervezett „Sportnap” Osváth Pál Kupa Iskolán kívüli sport programok Más iskolák által szervezett versenyeken való részvétel Körzeti, megyei, országos versenyek Bekapcsolódás a városi sportrendezvényekbe Vetélkedők, versenyek, „jeles” napok Önismereti foglalkozások Környezetvédelmi napok Egészségvédelmi napok Kiállítások, vetélkedők, rendhagyó órák, pályázatok – külön program szerint Kirándulások: gyalog-, kerékpáros túrák Erdei iskola Bekapcsolódás egészségvédelemmel kapcsolatok versenyekbe, pályázatokba. Személyes beszélgetés, fogadóóra (a szakszolgálat és a védőnőszolgálat) Szülői értekezletek, fórumok, tájékoztatók szervezése szakemberek bevonásával Szakmai tanácskozások, tréningek szervezése tanároknak, felnőtt segítőknek Kapcsolódás a város, az önkormányzat által szervezett programokhoz.

245

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás A törvényi előírásoknak megfelelően a testnevelés órák megtartása mellett biztosítjuk a mindennapi játékos egészségfejlesztő testmozgást: 1-4 évfolyamon azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra délelőtt:

1. óra előtt, valamint ének, illetve magyar órákon 15–15 perces játékos

foglalkozást tartunk a tanulóknak. délután

ISK foglalkozás és a napközis tevékenység keretén belül valósítjuk meg

a mindennapos testnevelés előírásait. 5-8 évfolyamon tanulószobai foglalkozások között, valamint ISK foglalkozás keretén belül teszünk eleget a törvényi előírásoknak. Iskolánk drogstratégiája A kábítószer fogyasztása és az azzal összefüggő gondok napjainkban jelentős társadalmi problémává váltak. A főváros, a nagyvárosok a legfertőzöttebbek, de egyre inkább terjed a kisebb településeken is a drogfogyasztók száma. Szinte minden anyag kipróbálásánál csökkent az első kipróbálás éve. Drogprevenciós munkánkat már az alsó évfolyamon meg kell kezdeni. Az iskolai drogprevenció elsődleges. Az egészségfejlesztés komplex kérdéskörébe tartozik. Célja: Hogy a fiatalok egészségesen éljenek és kerüljék a drogfogyasztást Teremtsen esélyt arra, hogy a fiatalok képesek legyenek egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására Segítse a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket, családokat A pozitív személyiségfejlesztő hatások erősítése

Feladatok: Kiemelt feladat: határforgalom miatt megnövekedett balesetveszély források feltérképezése, elhárítása. Lehetőség szerint drog-koordinátor kijelölése, feladatának meghatározása

246

Valamennyi tantárgy – kiemelten az osztályfőnöki, a társadalomismeretek, a biológia, kémia, egészségtan, etika helyi tantervébe kerüljenek be a droggal kapcsolatos témák Fokozott figyelem a droghasználat szempontjából veszélyeztetett tanulókra Tanári továbbképzéssel a nevelők ismereteinek bővítése, módszertani kultúrájának kiszélesítése A családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében Drogmentes, vonzó programok támogatása Külső segítők, szakemberek bevonásával hatékonyabb prevenciós munka. Prevenciós módszerek Közvetlen módszerek Egészséges Nap, Drogellenes Nap szervezése Szakirodalom összegyűjtése, elérhetővé tétele Videofilmek vetítése – beszélgetés, vita Önismereti csoportok létrehozása Előadások szakemberek segítségével Szituációs játékok Adatgyűjtés, kutatómunka Közvetett módszerek Vonzó szabadidős és sport programok szervezése A környezet- és egészségnevelési program teljesülése esetén várható eredmények: A tanulók többsége: Az elméletben megtanultakat a mindennapi gyakorlatban alkalmazza Egészségesebben él: Többen veszik igénybe a lakóhely és az iskola tömegsport lehetőségeit Minden nap testmozgást végez Egészségesebb ételeket fogyaszt otthon és a tömegétkeztetés során is Kerüli a káros szenvedélyeket, másokat is ösztönöz arra Szabadidejét célszerűen tervezi meg A balesetvédelmi rendszabályokat betartja, így jelentősen csökken a balesetek száma Egészségnevelési foglalkozásokon aktívan részt vesz 247

Törekszik a stressz mentes életre Betartja az alapvető higiénés szabályokat Környezettudatos magatartást tanúsít: Igényes önmaga és környezete tisztaságára Szépíti, parkosítja otthonát, iskoláját, városát Ügyel és hulladékgyűjtés és tárolás szabályaira és betartja azokat Takarékoskodik Megismeri és értékeli szülőföldje értékeit Tiszteli az élet valamelyik területén híressé vált lakóhelyének szülötteit Becsüli a lakóhelyért, a családért tenni akarókat Ragaszkodik szülőföldjéhez, nő annak megtartó ereje Toleráns, humánus, mások értékeit elismerő személyiséggé válik.

248

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg:  az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is,  az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, melynek eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani  a megkülönböztetés tilalmát,  az egyenlő bánásmódot,  az emberi méltóság tiszteletben tartását,  a társadalmi szolidaritást. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is.

249

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a hátrányos lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások.

Minden tanköteles tanulónknak törvényes joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. E tanulói jog maradéktalan érvényesülése az alábbi elvek szerint kell az intézményünkben folyó nevelő-oktató tevékenységet megszervezni:  az 1-6 évfolyamon a kulcskompetenciák megalapozása megszilárdítása folyik, a 78. évfolyamon pedig a kulcskompetenciák bővítése folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel,  az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában, és valamennyi területen a tanulók tanulási nehézségeinek a feltárása és a problémák megoldásának a segítése,  a tanulói esélyegyenlőség alapvető feltétele a tanulói személyiség megismerése, s adekvát pedagógiai módszerek alkalmazása,  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított tehetségjegyeinek a feltárása és fejlesztése tanórán, tanórán kívül és szükség esetén iskolán kívül is,  adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,  integrációs pedagógiai rendszer működtetése,  részvétel esélyegyenlőséget szolgáló pályázatokon, projekteken (IPR, Arany János program, Útravaló - Macika program stb.) A tanulási esélyegyenlőséget pedagógusaink egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményekkel és ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazásával igyekeznek biztosítani. Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében:  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát erősítjük,  drogprevenciós programokat tartunk,  rendszeresen felmérjük a veszélyeztetett, a 2H-s és 3H-s gyermekek, tanulók körét,  tovább erősítjük a kapcsolatot az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel,  pályaorientációs programokkal segítjük diákjaink továbbtanulását, munkába állást, 250

 a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket, osztályfőnököket felkészítjük az esélyegyenlőségi feladatokra,  egyéni fejlesztési terveket dolgozunk ki a lemorzsolódások csökkentése érdekében,  hatékonyabb együttműködést alakítunk ki a cigány kisebbségi önkormányzattal, a településen működő civil szervezetekkel,  továbbképzéseket tartunk ebben a témában.

251

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók jutalmazásának elvei és formái adományozza

Ideje Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tantárgyi A teljesítményért.

tanév

amikor

folyamán a

tanuló A szaktanár

érdemes lesz rá. tanulószobai nevelői Kiemelkedő

A

közösségi munkáért.

dicséret

tanév

amikor

folyamán tanulószoba vezető a

tanuló

érdemes lesz rá. Osztályfőnöki dicséret

Kiemelkedő

A

(szóbeli, közösségi munkáért

tanév

amikor

folyamán Az a

tanuló valamint

érdemes lesz rá.

írásbeli )

osztályfőnök,

szaktanárok,

a a

diákönkormányzat javaslata alapján Igazgatói dicséret

Kimagasló

A

tanév

tanulmányi, kulturális amikor és sporteredményért.

folyamán Az osztályfőnök és a a

érdemes lesz rá.

tanuló szaktanárok javaslatára igazgató

A tanév végén . Jutalomkönyv

Megyei vagy országos tanulmányi, kulturális és

sportversenyeken

élért

kimagasló

eredményért. Oklevél

Kitűnő

és

Az igazgató

A tanév végén

Az osztályfőnök

jeles

tanulmányi eredményért

A tanév végén

(4,8

fölött) 252

az

Nevelőtestületi

Példamutató

dicséret

magatartásáért kiváló

Az és A tanév végén

osztályfőnök

javaslatára

tanulmányi

a

nevelőtestület

eredményéért A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért  példamutató magatartásért  kiemelkedő szorgalomért  példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az

iskolán

kívüli

versenyeken,

vetélkedőkön,

illetve

előadásokon,

bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanuló: közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

253

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmező intézkedések Szaktanári

figyelmeztetés,

napközis, A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a

tanulószobás nevelői figyelmeztetés (szóbeli, felszerelés hiánya, az órákon előforduló írásbeli),

fegyelmezetlenség miatt.

Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés (szóbeli, A

tanuló

tanulmányi

és

magatartásbeli

írásbeli)

kötelezettségszegése, a házirend enyhébb

(Nagykerekiben osztályfőnöki megrovás)

megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.

Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan

mulasztás,

szándékos,

kisebb

értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. Igazgatói intés (írásbeli)

Az

iskolai

házirend

súlyos

megsértése,

(Nagykerekiben igazgatói megrovás)

szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.

Tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás

A Házirend súlyos megsértése, társai testi épségének veszélyeztetése, károkozás.

Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Jogszabályok szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet:  megrovás  szigorú megrovás  meghatározott kedvezmények megvonása  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába

254

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A magatartás és szorgalom jegy elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata. A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulókat és szüleiket a havi érdemjegyről az adott hónap utolsó tanítási napját követő 5. munkanapon belül értesíteni kell. A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyektől alakul ki, az osztályfőnök javaslata, az osztályban tanító nevelők, döntése alapján. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai magatartás

Aktivitása,

példás

jó

változó

rossz

normakövető

megfelelő

Gyenge

Rendbontó, negatív

példa-mutatása A házirend

betartja,

betartása

betartásra

a betartja, tudatosan többé-kevésbé nem sérti meg

ösztönöz

sokat vét ellene,

betartja, hajlamos

gyakran megszegi a

fegyelmezetlens égre Hatása

a pozitív

befolyást vagy

közösségre

nem Tudatosan kevésbé árt

e

megfelelő

önfegyelemre

szembefordul

a

közösséggel

gyakorol Fegyelmezettség nagyfokú

nem hátráltatja,

Gyenge,

súlyosan

ingadozó

kifogásolható

Esetleges

közömbös

épül Törődés

gondos,

általában

társaival

odafigyel

észreveszi mások spontaneitás 255

gátló,

vagy ártó

másokra Segítőkészsége

gondjait

fejlett, keresi a együtt jobbítás

érez

problémákkal

lehetőségét

jellemzi

szándékú

a Szimpátiája

kívülálló,

ingadozó,

elzárkózó,

időnként

segítőkész

nem

kárörvendő Viselkedése,

kifogástalan,

néha kívánnivalót Nyegle,

hangneme

udvarias

hagy maga után

durva, durva,

gyakran

goromba,

agresszív

kiszámíthatatlan Viszonyulása

tisztelettudó

szót

fogad,

a csak nyomatékos szófogadatlan,

nevelőihez,

figyelmeztetést

utasításra hajtja nyíltan

szüleihez,

elfogadja

végre

a szembeszegül

feladatokat

,

felnőttekhez

esetenként tiszteletlenül viselkedik, Értékek

óvja saját, társai a figyelmeztetést Gondatlanságból szándékosan kárt

megóvása

és

a

közösség elfogadja,

értékeit,

kárt

erre esetleges

figyelmezteti

rongálását

társait

igyekszik

okoz, okoz,

eltulajdonítja

rendszeresen

mások értékeit

eltulajdonítja mások értékeit

helyrehozni Fegyelmező

Nincs

írásbeli Nincs

írásbeli Osztályfőnöki

Igazgatói

intézkedések

figyelmeztetése

osztályfőnöki

figyelmeztetése, figyelmeztetése

(szaktanári,

figyelmeztetése

intője van

van

osztályfőnöki) Mulasztás

Nincs igazolatlan Nincs igazolatlan Igazolatlanul

Több alkalommal

mulasztása

igazolatlanul

mulasztása

mulasztott

mulasztott

256

szorgalom példás

jó

változó

hanyag

Tanulmányi

igényes,

folyamatos,

Ingadozó,

képességeitől

munkájának

maximális

maximumra nem minimum

teljesítménye

szintje

eredményt ér el törekszik

eredménnyel

képességeihez

messze elmarad

elégedett

viszonyítva Munkavégzéséne kitartó, pontos, rendszeres, figyel Rendszertelen, megbízható

k jellemzői

az

órán, pontatlan

folyamatosan,

Megbízhatatlan, nem

végzi

el

feladatait

rendszeresen készül Általános

minden iskolai ösztönzésre

Időszakonként

feladatait a tárgyak

tantárgyi

feladatát

dolgozik,

többségénél

munkavégzése,

elvégzi

máskor

végzi

viszonya az egyes

figyelmetlen,

tantárgyakkal

szaktárgyakhoz

szétszórt

szembeszegül

dolgozik

az Önállótlan,

el,

nem egyes

Önálló

önálló,

törekszik

elutasító,

nem

munkavégzése

önellenőrző

önálló

tanári

hajlandó

munkavégzésre

utasításokra

munkavégzésre

szorul Aktív, szívesen Többnyire aktív, Többnyire

Aktivitás,

többféle feladatot vállal vállal

többlet- kevés

feladatot

Passzív,

feladatot passzív, ritkán vállal

vállal

vállal

nem többlet-

feladatot

többletfeladatot Érdeklődése

tananyagon felül produkál,

a

kötelező Ingadozó,

is tananyagot

esetleges,

pontosan teljesíti,

közömbös, érdektelenség jellemzi

többletismeretre érdeklődése azon törekszik Tanórán

kívüli rendszeres

belül marad előfordul

információk felhasználása 257

Ritkán

egyáltalán nem

Kötelesség-tudat

magas

fokú, ösztönzésre vár, Alulmotivált,

nem

törődik

készül az órára, általában

változékony,

kötelességeivel,

felkészül,

rendszeresen

nincs felszerelése

felszereléseit

mindig elhozza felszereléseiről csak

otthon

hagyja

néha felszerelését

feledkezik meg

258

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai:

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskola különbözeti vizsgát nem ír elő. Az átvételre kerülő tanulónak különbözeti vizsgát abban az esetben kell tennie, ha valamely tantárgyat korábban nem, vagy kisebb óraszámban tanult. Ebben az esetben fél év türelmi idő után kerül sor a különbözeti vizsgára. A vizsgára való felkészüléshez az iskola minden segítséget köteles megadni. Szükség esetén évfolyamismétlést engedélyez az iskola igazgatója. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója értesíteni az átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója az átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidőszámítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Az átvett tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja.

259

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: Projektoktatás A projekt sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legfőbb összefüggések feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonása, hogy az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain. Életszerű problémákból indít és a résztvevők széleskörű tapasztalataira épül. Tanulószoba célja: A tantárgyi felzárkóztatás, a lemaradás pótlása, a másnapi felkészülés biztosítása érdekében. A szülők kérésére, a nevelők javaslatára működtetjük.

260

Az iskolai írásbeli, szóbeli gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje: A tanulói ismeretek beszámoltatásának, a teljesítmény értékelésének célja visszajelzést biztosítani a tanár és a tanuló számára a tananyag elsajátításának mértékéről. Az iskolai beszámoltatás formái: szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés. A szóbeli számonkérés az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek formájában történik. A tanuló tanórai aktivitását is számon kérhetjük és értékelhetjük. Az írásbeli számonkérés az előző tanórákon feldolgozott témakörök írásos ellenőrzése. A témakör nagyságának függvényében lehet röpdolgozat vagy témazáró dolgozat. A számonkérést nem szabad fegyelmező eszközként alkalmazni. Az írásbeli és a szóbeli számonkérés alkalmával adott

érdemjegy a tantárgyi

munkaközösségek által meghatározott súlyú. Az érdemjegyek súlya minden tanévben meghatározásra kerül, a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák azokat. A tanulóknak félévente minimálisan 3 érdemjegynek kell lennie tantárgyanként, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több mint három, félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kell, hogy kapjanak a tanulók. Az érdemjegyeket közölni kell a tanulóval, és azokat a szaktanár naprakészen vezeti az osztályozó naplóban. Az elégtelen írásbeli dolgozatok és feleletek javítására a szaktanár lehetőséget adhat egyéni mérlegelés alapján. A javító dolgozat, illetve felelet minősítésével bővül a tanuló érdemjegyeinek száma. Félévkor, illetve év végén a tanulók teljesítményét tantárgyanként 1-1 osztályzattal minősítjük. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozott számtani közepe adja, a kerekítés szabályainak figyelembevételével. Ha a tanuló érdemjegyeinek átlaga legalább 1,7, akkor osztályzata nem lehet elégtelen. Indokolt esetben, pedagógiai megfontolásból, a tanuló javára ettől el lehet térni. Az év végi osztályzat határozza meg a magasabb évfolyamra lépést. Az iskolában adható érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Témazáró dolgozatból naponta 2-nél több nem íratható, az íratás időpontját egy héttel előre közölni kell a tanulóval. A dolgozatokat 2 héten belül ki kell javítani.

261

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei:

 1-2. évfolyamon az írásbeli és szóbeli feladatok mértéke nem haladhatja meg a 45 percet;  3-4. évfolyamon a 60 percet;  felső tagozaton a tanulási idő 1,5-2 óra. Az írásbeli házi feladatok minden esetben a tanítási óra anyagára épülnek, az órán tanultak begyakorlását szolgálják. Céljuk az ismeretek elmélyítése nem az új ismeret feldolgozása. Hétvégére (szombat, vasárnap), ünnepnapokra valamint az iskolai szünetekre házi feladatot nem adunk a tanulóknak. A házi feladat ellenőrzésének módja: rendszeresen és folyamatosan minden tantárgy sajátosságainak megfelelően. A házi feladatnál alapelv, hogy a tanári magyarázathoz, a feldolgozott tananyaghoz kapcsolódjon. A házi feladat az új ismeretek begyakorlását szolgálja, figyelembe véve a tanulók teherbíró képességét. A házi feladat érdemjeggyel nem értékelhető, kivéve, ha a tanuló önként vállal feladatot (pl. kiselőadás, önálló beszámoló stb.). A házi feladat számon kérhető tanórai szóbeli vagy írásbeli feladat formájában. Hétvégére, a tanítási szünetekre több házi feladat nem adható, mint ahogy az egyik óráról a másikra normál körülmények között elvárható. A házi feladat a tanuló -önálló vagy részben önálló - ismeretszerzésének fontos területe, nem pedig a tanulási folyamat mellékes része. Iskolánknak a tanítási órák keretében kell biztosítani az ismeretek elsajátítását. A házi feladat nem lehet több, mint a tanórákon elsajátított, feldolgozott ismeretek alkalmazásának lehetősége, és számot-adása annak mindenkori szintjéről. A házi feladat jelentősen növelheti a tanulásra ténylegesen fordított időt, javítva az oktatás eredményességét, hozzájárul a tanuló felelősségének és önállóságának fokozásához is. Fontos a folyamatossága, kiszámíthatósága a tanulói terhelés, illetve a terhelés egyenletes elosztása szempontjából. A házi feladat nyújt lehetőséget a tanórákon elsajátított tantárgyi ismeretek elmélyítésére. Az otthoni munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és egyértelműen javítja-növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok a közvetett un. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják, ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és önálló problémamegoldó 262

képessége is. A házi feladat kiválasztásánál általában háromféle motívum érvényesülhet: erősíteni kívánjuk az órán megtanultakat, fejleszteni kívánjuk az adott témában a tanulók különböző készségeit, vagy az új anyagot kívánjuk az adott otthon elvégzendő feladattal előkészíteni.  A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki, különben a tanuló sem fogja komolyan venni.  A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie. Ennek érdekében:  A tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük;  A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához;  A házi feladat ne a tanórán be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem vagy az elsajátítottak begyakorlására, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon;  Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között sem annak produktív-reproduktív jellegét, sem a csoportos-egyéni formát illetően;  A feladatok nehézsége felelj en meg a tanulók képességének (a túl nehéz feladat szorongást vált ki), ennek érdekében időnként alkalmazzunk differenciált házi feladatot, azaz a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató jellegű feladatokat jelöljünk ki, hogy ne tágítsuk tovább a már amúgy is meglévő szakadékot az alulteljesítő és a jól teljesítő tanulók között;  Rendszeresen adjunk kevesebb feladatot, s ne ritkán sokat;  A házi feladat lehet kötelező (minden tanulóra kiterjedő), valamint nem kötelező, a tanulók által önként vállalt un. szorgalmi feladat. Kötelező házi feladat csak az adott tantárgy tantervében, követelményrendszerében meghatározott kötelező tananyag jobb elsajátítását szolgálhatja.  Szorgalmi házi feladat akár a kötelező, akár a kiegészítő tantárgyi anyagot tartalmazza - csak önkéntes, a tanulói teljesítmény elbírálása pedig csak pozitív lehet.  A házi feladatok lehetnek szóbeliek, s ezen belül is megkülönböztethetők a szó szerint megtanulandó anyagok az úgynevezett memoriterek, valamint a saját megfogalmazásban elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészek, és lehetnek írásbeliek, mint a munkafüzetek, feladatlapok kitöltése, a tankönyv kérdéseire adott válaszok, fogalmazások, házi dolgozatok, naplók stb., továbbá gyakorlati cselekvéses feladatok (tárgyak megformálása, gyűjtőmunka).  Házi feladatot a tanórák folyamatában célszerű adni, fenntartva a feladatok ellenőrzésének olyan egészséges tónusát, amely segíti a tanuló rendszeres felkészülését a tanórákra. Ideje/gyakorisága: (adható írásbeli és szóbeli is)  minden szorgalmi napra  hétvégi pihenő napra, csak nagyon ritka esetben  szorgalmi időben biztosított szabadnapokra  őszi, tavaszi, téli szünetekre Korlátja/mennyisége:  Az egyes pedagógus által feladható házi feladat mennyiségét az adott tantárgy munkaközössége határozza meg. A szabályozásnak figyelembe kell venni a 263

tanulók életkorát, terhelhetőségét.  Az életkornak, képességeknek megfelelően úgy legyen megoldható (leszámítva a gyerek külön óra, szakkör idejét), hogy szabadideje is maradjon.  Az írásbeli házi feladat annyi lehet, amelyet (jó szervezéssel) a napközis tanuló is el tud végezni.  Figyelembe kell venni a tanulók aznapi leterheltségét, problémáit (időközi esetek pl.: versenyek, délutáni iskolai programok, betegség, családi helyzetek).  A nevelő annyi írásbeli házi feladatot adhat amennyit minden egyes tanulónál értékelni tud. A szülői ellenőrzés - különösen a gyengébb tanulók esetében - növeli a teljesítményt.

264

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A tanulmányi követelményeket az egyes tantárgyi tantervek tartalmazzák. Az elégséges szinten való megfelelés a minimumkövetelmény. A tanulmányi követelmények teljesülését a szaktanár dönti el osztályzatával. A követelményeket különbözeti vagy osztályozóvizsgán is lehet teljesíteni (másik osztályból vagy iskolából való átvétel, magántanuló, stb.). A tanuló az idegen nyelv tantárgyból, az idegen nyelv tanulásának első évében csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanítási év végén a tanuló valamely tantárgy(ak)ból (maximum 3 tantárgy esetében) elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló az intézményvezető engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az intézményvezető a tanulót kérelmére, részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az intézményvezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető által meghatározott időben osztályozóvizsgán ad számot tudásáról. Az iskolában, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola legalább kétszer írásban értesítette a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Ha a tanuló a 265

tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Továbbhaladás A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első–negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. Ha tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozóvizsgát. Ha a tanuló a tanév végén háromnál több elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni, ha magántanuló vagy a kötelező tanórai foglakozásokon való részvétel alól felmentést kapott. A tanulmányi követelmények teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A tanuló - a szülő kérésére – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. 266

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,  a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad - a bejelentés tudomásul vételének napján,  a tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a nyolcadik évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve ott a tanuló nem kívánja folytatni a tanulmányait,  megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott  az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

267

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja: Az SNI tanulók helyi tanterve Intézményünkben az SNI-s tanulókat az utazó gyógypedagógiai hálózat látja el, illetve saját szakember segíti a fejlesztést. 1.

A választott kerettanterv megnevezése

Intézményünkben az oktatás a: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók számára (1-8. évfolyam) dokumentumok alapján történik. -

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2012/2013-as tanévtől: 1. és 5. évfolyamok kivételével 2012-2013

2013-2014

2014-2015

X X X

X X

X

X X X

X X

X

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam TANTÁRGYAK

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika

1. 7 0 4 0 268

AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 7 7 7 5,5 5 4,5 4,5 0 0 0 2 2 2 2 4 4 4,5 4 4 4 4 0 0 0 0 0 1 1

Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2 0 0

2 0 0

2 0 0

2 0 0

0 2,5 0

0 2 0

0 0 1,5

0 0 1,5

0

0

0

0

0

0

1,5

1,5

0 1 2 1 3 0 20 3

0 1 2 1 3 0 20 3

0 1 1 1 3 1 20 3

0 0 1,5 1,5 1 1 1 1 2 1,5 1 1 2 2 2 3 3 3 3 3 1 1 1 1 22,5 22,5 22,5 25 3 3 3 4

1,5 1 1 3 3 1 25 4

23

23

23 25,5 25,5 25,5 29

29

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2012/2013-as tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

2012-2013 X

2013-2014

2014-2015

2015-2016

X X X X X X X

TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek

AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 7 7 7 7 5,5 5 4,5 0 0 0 0 2 2 2 4 4 4 4,5 4 4 4 0 0 0 0 0 0 1 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 2,5 2 0 0 0 0 0 0 0 1,5

8. 4,5 2 4 1 0 0 1,5

0

0

0

0

0

0

1,5

1,5

0 1 2 1

0 1 2 1

0 1 1 1

0 1 2 2

0 1 1,5 2

1,5 1 1 2

1,5 1 1 3

1,5 1 1 3

269

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

5 0 22 3

5 0 22 3

5 1 22 3

5 1 27 4

5 1 27 4

Össz. óraszám:

25

25

25 27,5 27,5 27,5 31

31

5 5 5 1 1 1 24,5 24.5 24.5 3 3 3

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben


2013-2014 X

2014-2015 X X

X

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret

2015-2016 X X X

X X

1. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 1 1 5 25 3 28

X X X

2. évfolyam 7+1 4+1 1 2 1 2 1 5 25 3 28

2016-2017 X X X X X X x X

3. évfolyam 6+1 3+1 1 2 2 2 1 1 5 25 3 28

4. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 2 1 1 5 27 3 30

5. évfolyam 4+1 4+1 1 2

6. évfolyam 4+1 4 1 2

7. évfolyam 4+1 2 4 1 2

8. évfolyam 4+1 2 4+1 1 2

1 2

2

4

4

270

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2 2 1 1 5 1 28 3 31

1+1 2 2 1 1 5 1 28 3 31

1+1 1 1 1 2 5 1 31 4 35

2 1 1 1 1 5 1 31 4 35

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2012/2013-as tanévtől: 1. és 5. évfolyamok kivételével 2012-2013 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

2013-2014

2014-2015

X X X

X X

X

X X X

X X

X

Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás–mérés előkészítése Számolás–mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás–alakítás Ének-zene, ritmusfejlesztés Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet- és egészségvédelem Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 2 3 3 5 5 5 5 4 4 4 4 3 2,5 2 3 2 3 4 4 4 4 2 2 2 2,5 3 3 5 2 2 2 2 2 2 3 2 2 1 2 1,5 1 1 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 3 3 3 3 3 3 4

3 2 25 4

Össz. óraszám:

23

29

TANTÁRGYAK

271

23

23 25,5 25,5 25,5 29

8. 5 2 4 5 3 1

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2012/2013-as tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

2012-2013 X


2013-2014

2014-2015

2015-2016

X X X X X X X

TANTÁRGYAK 1. 2

Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás–mérés előkészítése Számolás–mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás–alakítás Ének-zene, ritmusfejlesztés Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet- és egészségvédelem Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

22 3

Össz. óraszám:

25

4 3 2 2 2 2 5

272

AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3 3 5 5 5 5 4 4 4 3 2,5 2 2 3 4 4 4 4 2 2 2,5 3 3 5 2 2 2 2 2 3 2 1 2 1,5 1 1 2 2 5 5 5 5 5 5 1 2 2 22 22 24,5 24,5 24,5 27 3 3 3 3 3 4

25

25 27,5 27,5 27,5 31

8. 5 2 4 5 3 1

5 2 27 4

31

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

2013-2014 X


A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

2014-2015 X X

X

Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás

X X

Össz. óraszám:

2016-2017 X X X X X X x X

X X X

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 2+2 2+1 2

4 2+2 2+1 2

4 3+1 2+2 2

4 3+2 2+2 2

4 4+1 3+2

4 4+1 3+2

5 2+3 3+1

5 2+3 3+1

1

1

2

2

2

2

3

3

1+1

1+1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 31 4 35

5 31 4 35

2

2

Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

2015-2016 X X X

2

2 3

2 3

2 2

2

2 2

5

5

5

5

5

5

25 3 28

25 3 28

25 3 28

26 3 29

28 3 31

28 3 31

273

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ (AUTISTA/AUTISZTIKUS) TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2012/2013-as tanévtől: 1. és 5. évfolyamok kivételével 2012-2013 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

2013-2014

2014-2015

X X X

X X

X

X X X

X X

X

Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Környezetismeret Környezet és egészségvédelem Számolás–mérés előkészítése Számolás–mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás–alakítás Ének-zene, ritmusfejlesztés Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3 3 3 4 4 4 4 3 3 3 4 4 4 3 2 2 2 4 4 4 3 3 3 3 3,5 3 3,5 5 2 2 2 2 2 2 3 2 2 1 1 1,5 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 2 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 10 10 10 11 11 11 12

3 2 25 12

Össz. óraszám:

30

37

TANTÁRGYAK

274

30

30 33,5 33,5 33,5 37

8. 4 3 3 5 3 2

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ (AUTISTA/AUTISZTIKUS) TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2012/2013-as tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

2012-2013 X


2013-2014

2014-2015

2015-2016

X X X X X X X

Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Környezetismeret Környezet és egészségvédelem Számolás–mérés előkészítése Számolás–mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás–alakítás Ének-zene, ritmusfejlesztés Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3 3 3 4 4 4 4 3 3 3 4 4 4 3 2 2 2 4 4 4 3 3 3 3 3,5 3 3,5 5 2 2 2 2 2 2 3 2 2 1 1 1,5 1 2 2 2 2 5 5 5 5 5 5 5 1 1 1 1 2 22 22 22 24,5 24,5 24,5 27 10 10 10 11 11 11 12

5 2 27 12

Össz. óraszám:

32

39

TANTÁRGYAK

275

32

32 35,5 35,5 35,5 39

8. 4 3 3 5 3 2

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ (AUTISTA/AUTISZTIKUS) TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

2013-2014 X


A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

2014-2015 X X

X

2015-2016 X X X

X X

2016-2017 X X X X X X x X

X X X

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 2+1 2 2+1

4 2+1 2 2+1

4 3+1 2+1 2

4 3+1 2+1 2

4+1 4 3+1

4+1 4 3+1

5 2+2 3+1

5 2+2 3+1

1

1

2

2

2+2

2+2

3+1

3+1

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 31 12 43

5 31 12 43

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2+1

2+1 2+1

2 3

5 25 10 35

2 3

5 25 10 35

276

2 2

5 25 10 35

2+2

2 2

5 26 11 37

5 28 11 39

5 28 11 39

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

3.

A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) és egyéb segédleteket használnak a tananyagok feldolgozásához, amelyek a tanévenként megjelenő hivatalos közoktatási tankönyvjegyzékben szerepelnek. Taneszközök esetében csak azok az oktatáshoz-neveléshez szükséges eszközök rendelhetőek meg, amelyek ár-érték tekintetében költséghatékonyak. A tankönyvválasztás szakmai szempontjai:           

legyen minősített kerettanterv kompatibilis igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához feleljen meg az életkori sajátosságoknak legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időtálló, jól olvasható és jól áttekinthető tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez nyelve szakszerű, de érthető legyen jól szolgálja az önálló tanulást, s legyen alkalmas változatos tanulási módszerek elsajátíttatására az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek a tankönyvekhez készüljön munkafüzet, amely gyakorlásra, elmélyítésre és fejlesztésre fejlessze a képességeket és készségeket, kapjon benne hangsúlyt a szemléltetés, a gondolkodtatás és a gyakoroltatás legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető

A tankönyvválasztásnál a pedagógusok javaslatára az iskolai tankönyvfelelős előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt. A tankönyvfelelős az előterjesztést egyezteti az iskolaszékkel (SZMK hiányában) különös tekintettel a tankönyvek árára. Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű diákok, akik rendelkeznek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, így jogosultak az ingyenes tankönyvi ellátásra.

4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát a Nat műveltségi területeinek megfelelően egységes pedagógiai folyamatban kell meghatározni. A pedagógiai folyamatban meghatározó szerepet játszik a tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása. A sérült képességek habilitációs, rehabilitációs célú korrekciójának területeit a tanuló szakértői véleménye tartalmazza, amely alapján a pedagógus tanévenként egyéni fejlesztési tervet készít. A tervben 277

meghatározott célok eléréséhez szükséges speciális módszereket az egyéni órákon kívül, a tantárgyi órákon és foglalkozásokon is alkalmazzuk, melyek az alábbiak: – a sajátos nevelési igénytől függő nagyobb mértékű tartalmi differenciálás, – a sajátos nevelési igénytől függő nagyobb mértékű pedagógiai módszertani differenciálás, – speciális eljárások alkalmazása, – kiegészítő, fejlesztő korrekciós eljárások, – terápiás célú pedagógiai eljárások. Nevelési célok és feladatok fejlesztési területenként a tanulásban akadályozottak nevelésében, oktatásában: - Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. - Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására a diákönkormányzat működése nyújt színteret. - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. - A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. - Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése a családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. - Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös

278

levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell hogy jelentkezzen. - Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulókat képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell a pályaválasztásban. Az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. - Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. - Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. - A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. A társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos a felkészítés az egész életen át tartó tanulásra.

5.  

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Iskolánkban heti 5 testnevelés órát tartunk az első, ötödik, kilencedik évfolyamon osztálykeretben, órarend szerint, felmenő rendszerben.

Az iskolai sportkör célja: 1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése. 2. Esztétikus, kulturált, koordinált mozgás kialakítása. 3. A mozgásműveltség, motorikus képességek fejlesztése. 4. A meglévő testi adottságok fejlesztése játéktevékenységen keresztül. 5. A mozgásigény felkeltése és fenntartása. 6. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. 7. A mozgásszükséglet kielégítésével a pozitív személyiségjegyek erősítése. 8. Az edzettség fokozása. 9. Versenyekre való felkészítés.

Az iskolai sportkör tagja lehet intézményünk minden tanulója. Az alsós és felsős sportkörbe jelentkezni lehet a testnevelő tanároknál, akik a szakköröket tartják. A sportkörök feladatuk ellátásához térítésmentesen használhatják az iskola valamennyi helyiségét. 279

6.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A kerettantervre épülő helyi tanterv további tantárgyak választását nem teszi lehetővé iskolánkban. Lehetőség nyílik azonban a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken valamint napközi- és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek. Iskolánkban az alábbi szakköri, valamint a pedagógiai programhoz kapcsolódó foglalkozások vehetők igénybe:  Könyvtár  Tömegsport A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség.

7.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése: Az iskola, nevelő és oktatómunkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése. A pedagógiai munka eredményességének megítélése, vagy a tanulók tudásának megállapítása az értékelés. A pedagógiai értékelés funkciói meglehetősen sokrétűek. Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg: 1. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás. 2. A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését. 3. A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés pl. egy témakör zárásakor, illetve félévi vagy év végi felméréskor a helyi tantervi követelményeknek megfelelően. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamatban a folyamatszabályozás nélkülözhetetlen eszközként segíti a fejlesztés hatékonyságát. Az ellenőrzés-értékelés elsődleges feladata a nevelési/fejlesztési alaphelyzet és a célállapot közötti pozitív irányú különbözőség folyamatos rögzítése. Az értékelés legyen:  sokszínű, serkentő, ösztönző hatású  folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő  objektív, a gyermek személyiségét fejlesztő, segítő szándékú  céljai és követelményei legyenek előre ismertek A tanulók értékelési rendje: A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 280

Az első 6 évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés lezárása a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul A minősítési fokozatok értelmezése:  Kiválóan megfelelt az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes.  Jól megfelelt az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre.  Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre.  Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. A hetedik-nyolcadik évfolyamokon félévkor és év végén, a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.   



A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, értékelik. Ezeket a jegyeket a naplóban kék színnel jelölik. Az egyes témakörök végén a helyi tanterv tantárgyi követelményei szerint a tanulók témazáró dolgozatot írnak. Ezt a naplóban piros jeggyel jelölik. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrzőn, illetve a tájékoztató füzeten keresztül az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti. A tanulók ellenőrzőjének vagy tájékoztató füzetének bejegyzéseit az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, az esetleg elmaradt érdemjegyek beírását elvégzik. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért eredmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő rendszer alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok: Teljesítmény 0-24 % 25-49 % 50-69 % 70-84 % 85-100 %

1 2 3 4 5

Érdemjegy elégtelen elégséges közepes jó jeles

A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük:  a házi feladatok elkészítését, minőségét,  a tanórai munkát,  a gyakorlati feladatok megoldását,  a szóbeli feleleteket,  az írásbeli feladatokat,  a témazáró dolgozatokat,  az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait.

281

A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra. Az egyes évfolyamokon a félévi és év végi bizonyítványban a helyi tantervben leírt tantárgyak kerülnek minősítésre.

Tanulásban akadályozott tanulók értékelése: A tanulók értékelése személyre szabottan szövegesen történik. Az előírt követelmények teljesítésének mérése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók - szóbeli feleletek - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján történik. A számonkérés módja, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, és egyéni képességeihez. Írásbeli számonkérés formái, rendje és korlátai: Írásbeli munkák a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a pedagógus által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, illetve az egész osztályt érintheti. A sajátos nevelési igényű tanulók az eltérő képességeikből adódóan más- más teljesítményt nyújtanak gyakorlati tevékenység során, szóban, illetve írásban. A számonkérés korlátai közé tartozik: - biztosítani kell az esélyt, hogy „saját nyelvén” teljesíthessen minden tanuló - a terhelhetőséget figyelembe véve egy tanítási napon több felmérés nem iratható Elvek, követelmények: A helyi tantervi minimum követelményeinek teljesítése a továbbhaladás feltétele.  A követelményeket, (témazárók, felmérők témakörét) és az értékelési módszereket egyértelműen érthetően kell megfogalmazni, hogy a tanuló tudja, hogy mit várnak el tőle.  Az írásbeli feladatok, felmérők egyszerű utasítást tartalmazó feladatok legyenek.  A munka megkezdése előtt, ha szükséges szóbeli magyarázatot adjunk a megoldásához.  Csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók.  A tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére  Írásbeli számonkérést követően a javítás lehetőleg a következő alkalommal, de max. 1 héten belül kell elvégezni.  Az írásbeli munkáknál a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel kell ellátni, kiosztáskor rövid szóbeli kiegészítés mellett az érdemjegy szóbeli indoklása is szükséges ahhoz, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével, esetleges hiányosságaival, hibáival.  Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a gyermeket pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.

282

  

Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodni kell a javítás lehetőségéről. A tanuló terhelhetőségét figyelembe kell venni, ezért egy tanítási napon nem lehet kettőnél több felmérőt íratni.

Az írásbeli beszámoltatás formái, szerepe:  írásbeli felelet: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú.  röpdolgozat: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú.  témazáró dolgozat: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre  tudáspróba: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre Az írásbeli számonkérés módjai: - feladatlap, röpdolgozat, témazáró, tudáspróba - felmérések: év eleji, félévi, év végi - központi felmérők: 4-10.évfolyamon a tantestület által összeállított, a helyi tantervben megfogalmazódott minimum követelmények alapján A szóbeli beszámoltatás A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel valósul meg. Törekedni kell a minél többszöri szóbeli megnyilvánulásra, biztosítva azt minden tantárgy keretében. Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget kell adni a szóbeli feleletre. Nem lehet számon kérni olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését.

283

8.

Elvek:

Korlátok:

Az egész napos, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai  A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban.  Mindig csak elsődlegesen begyakorolt feladatokat lehet feladni otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez. Amit a tanuló önállóan meg tud oldani, azt tudja, ismételni, gyakorolni.  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok gyűjtése. Mindez történhet írásban és szóban.  A szóbeli feladatoknál kellően körülhatárolt tananyagrészt biztosítva segítjük a tanulási folyamatot.(vázlat, kiemelt szöveg)  5-8. évfolyamon az órarend szerinti tanulás elsődlegessége a fő szempont.  A tanulási idő mértéke egyenes arányban növekszik a tananyag bővülésével, 45-60 percről a magasabb évfolyamokon 60-75 perc is lehet az önálló tanulási idő.  A házi feladat a tanulók tankönyve, füzete, munkafüzete, és az általánosságban használt eszközökkel, felszerelésekkel elkészíthető legyen.  Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit.  A házi feladatok mennyisége igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. - alsó tagozaton: főleg írásbeli - felső tagozaton: írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt.  A házi feladatok minőségi, mennyiségi és időkeret korlátozását figyelembe véve a differenciálás elve érvényesüljön.  Az 1-8.-os tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatokat.

Egész napos-, és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó egyéb szabályok:  A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét.  Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelik. Az írásbeli feladatok pedagógus általi javítása, majd az azt követő tanuló általi javíttatás – 2 alkalom - a házi feladat része.  A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános nevelő kontrollálja és visszajelez a szaktanárnak a pedagógiai munka eredményessége érdekébe.  Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő

284

  

9.

feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség. A szóbeli és írásbeli feladatokat a szaktanárok írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére. Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb. A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelő- oktató munkának elsődlegesen: a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni. A foglalkozások szervezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés.  Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével.  A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltérő helyzetekben végzett – gyakorlást.  A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani.  A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.  Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra.  A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások) oldható meg optimálisan.

285

Eljárások a célok elérésére: - differenciált csoportszervezés - egyéni fejlesztés- habilitáció - csoportmunka kiscsoportban - differenciálás feladatokban - csoportbontás - terápiás foglalkozások: logopédia. Az eredményes fejlesztő pedagógiai munka elérése érdekében, logopédus, gyógypedagógiai asszisztens, terapeuta bevonására is szükség van. Logopédus feladatai:

- A beszéd és a nyelv fejlődésének, a fellépő zavaroknak, a tanulás vizsgálata. - Komplex diagnosztika, terápia megszervezés, együttműködés más szakemberekkel. - A kialakult beszéd- és nyelvfejlődési zavarok minél korábbi kezelése. Szervezeti formája: Szakszerűen berendezett, és felszerelt fejlesztő teremben, a szakértői véleményben meghatározott óraszámban.

10.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Minden évfolyamon ősszel és tavasszal végezzük a méréseket. Ezek:  Testsúly- és magasság  Helyből távolugrás  Hasizom  Hátizom  Fekvőtámasz  Medicinlabda dobása előre  Medicinlabda dobása hátra  Cooper-teszt

11.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók adottságai, képességei, tulajdonságai biológiai, pszichológiai és szociológiai szempontokból igen eltérőek. A hátrányos szociokulturális feltételek nehezítik az iskolai sikerességet. A szociálisan hátrányos gyermek nevelési-oktatási szükségleteinek kielégítése a megszokott pedagógiai eszközökkel nem biztosítható. Az eredmények eléréséhez a teljes pedagógiai folyamatban a hagyományoktól eltérő megközelítés és többletráfordítás szükséges. Tanulóink nagy százaléka szociálisan hátrányos helyzetű. Magas a munkanélküli szülők aránya, sok családban rendszeres jövedelem csak a családi pótlék és a segély. Ezek többségében többgyermekes családok. A társadalmi szinten felmerülő családi problémák itt hatványozottabban jelentkeznek.

286

Iskolánkba kerülő gyermekek többsége (szociális és szociálpedagógiai megsegítés híján) a „természetes módon” beszerezhető tudások, normatudások és értéktudások abszolút értelemben vett deficitjével rendelkezik. Alapelvek: A képességeknek megfelelő teljesítéshez alapvetően fontos a gyermeknek a kiegyensúlyozott biztos iskolai háttér, a jó hangulat és közérzet. Ebből adódóan csak olyan kötöttségek szabályozzák és korlátozzák szabadságát, amelyek a tanítás-tanulási folyamatot, illetve a gyermek aktuális és jövőbeni társadalmi integrációját szolgálják. Fontos a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása a nevelő-oktató munka minden területén. A tanítási órák és a tanításon kívüli foglakozások megszervezése ennek szellemében történik. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenységek: - az intézményi étkezés biztosítása - a tanítás-tanulás folyamatán kívül szervezett szabadidős tevékenységek - iskolai szakkörök, sportkörök - DSK szervezett programjai (sportversenyek, kirándulások, túrák) - iskolai könyvtár - DÖK szabadidős tevékenységei A tanulók esélyegyenlőségét segítő intézkedések: - A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés - A veszélyeztető tényezők feltárása. - Felvilágosító előadások szervezése, videofilmek vetítése az aktuális problémákkal kapcsolatban – dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, AIDS, serdülőkori problémák, bűnmegelőzés. - Pályázatokon való részvétel, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják - Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit

-

-

biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Pedagógusaink biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, és egyéb partnerekkel. Segítség a segélyezéssel kapcsolatos ügyintézésben.

287

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen.

12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A tanulók jutalmazásának elvei: A jutalmazás különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen. A jutalmazás fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a Házirend tartalmazza. A jutalmazás A jutalmazást fokozatai kiváltó magatartásforma Szaktanári Kiemelkedő dicséret tanulmányi teljesítményért Osztályfőnöki Közösségi munkáért dicséret (szóban, írásban)

A jutalmazás időpontja

A jutalmazást adományozó személy megnevezése A tanév folyamán, amikor Szaktanár a tanuló érdemes lesz rá illetve negyed-félháromnegyed évkor, év végén. A tanév folyamán, amikor Osztályfőnök érdemes lesz rá a tanuló. Szaktanár javaslata alapján

Igazgatói dicséret

Kimagasló A tanév folyamán, amikor Osztályfőnök, tanulmányi munkáért, érdemes lesz rá a tanuló. szaktanárok javaslata kulturális, sport és alapján az igazgató egyéb rendezvényeken nyújtott teljesítményért Tantestületi Példamutató A tanév végén Az osztályfőnök dicséret magatartás és kiváló javaslata alapján a tanulmányi tantestület eredményért Jutalomkönyv Kismagasló A tanév végén Szaktanár, osztályfőnök, tanulmányi-, napközis nevelő kulturális- és sporteredményért Oklevél Kitűnő tanulmányi és A tanév végén osztályfőnök, szaktanár (igazgatói sporteredményért dicséret) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 288

A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek:  Az értékelés segítő szándékú, előremutató, figyelembe veszi a gyerek egész személyiségének változását.  Az egyes érdemjegyeket az osztályfőnökök vezetésével az osztály közössége is javasolhatja  A javaslatnál figyelembe kell venni a tanuló folyamatos munkáját, az órák alatt és az óraközi szünetekben tanúsított viselkedését, társaihoz való viszonyát, a tanuló eddigi teljesítményéhez mért változásokat, cselekedetei ismert indítékait.  A félévi és év végi értékelés előkészítéseként havonta értékeli az osztályfőnök és az osztályközösség a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az osztályban tanító tanárok az ügyeletes nevelők figyelemmel kísérik az értékelést, észrevételeiket azonnal jelzik az osztályfőnököknek.  A tanuló ellenőrzője tükrözi az értékelést.  A félévi és a tanév végi minősítésekről a nevelőtestület dönt. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékelik az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével, amelyet az értesítőbe bejegyez. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékelik az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével, amelyet az értesítőbe bejegyez. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a Házirend tartalmazza. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek nincsenek. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok

289

maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak.

A súlyos

beszédfogyatékos tanulónál

a

kommunikációs

zavarok

következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést

szolgáló

foglalkozások

formájában,

az

egyéni

képességekhez

igazodó

tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – maradványtüneteként beszédgyengeség), b) orrhangzós beszéd, c) folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás), d) diszfónia, e) logofóbia (mutizmus különböző típusai), f) centrális eredetű

szerzett

beszédzavarok (centrális pöszeség,

gyermekkori

afázia,

diszartria), g) verbális

tanulási

zavar

együtt

járása

az

olvasás/írás/helyesírás/számolás

területén

mutatkozó problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik.

290

2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű) személyi és tárgyi feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív napi rendszerességű rehabilitáció érdekében – szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédfogyatékosság jellegétől függ. A beszédfogyatékos tanuló a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző intézmény szakvéleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől az egyénre szabott terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a kognitív készségek, a szocioadaptív viselkedés és a szociokulturális környezet sajátosságainak figyelembevétele szükséges.

291

d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotorikus benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatásban állnak, komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztőmunka napi rendszerességgel. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.

2.2.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet. 2.3.

A többségi iskolában történő együttnevelés

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie. Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszédfogyatékos gyermekek

a

szükségleteiknek

megfelelően

hozzájussanak

azokhoz

a

pedagógiai

többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, gyógypedagógus, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik.

292

2.4.

A NAT alkalmazása

Fejlesztési területek, nevelési célok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Erkölcsi nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése Az önismeret fejlettsége, a reális énkép nagymértékben segít a nyelvi deficit leküzdésében és a társadalmi integrációban. Ehhez a mindennapok során fontos az önbizalom fejlesztése, a belső kontroll erősítése. Az alapvető erkölcsi normák és erkölcsi szabályok elsajátítása segíti a beilleszkedést a közösségben történő harmonikus együttműködést, a társas kapcsolatok kialakulását. A közösségért végzett munka fejleszti az értékrendet. Nemzeti azonosságtudat, hazafias

nevelés,

állampolgárságra,

demokráciára

nevelés,

családi

életre

nevelés,

felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés. Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek

nehézséget.

Rövidített,

tömörebb,

képpel,

segédeszközökkel

támogatott

szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az

293

együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása. Testi és lelki egészségre nevelés A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Biztosítani kell a tanuló számára a rendszeres mozgásélményt, a rendszeres testedzést. Médiatudatosságra nevelés Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz

a

beszéd

útján

nehézségekkel

kommunikáló

tanuló

számára.

A

médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban. Pályaorientáció A beszédfogyatékos tanuló készségeinek képességeinek alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket. Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról. Tanulás tanítása A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van.

294

Kulcskompetenciák fejlesztése A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz. Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni sajátosságait. Anyanyelvi kommunikáció Kiemelt fontossággal bírnak az alábbi területek: – a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket – az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása – a beszédértés és olvasás értés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, elősegítve a mindennapi és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való továbbdolgozás, továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását – amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató oktatás – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – a mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása – számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.) – a beszédfogyatékos gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakításával – a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában – a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában

295

Idegen nyelvi kommunikáció Cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során a multiszenzoros technikák (auditív-, vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használata, valamint a verbális és nem verbális kommunikációs csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása kiemelten fontos. A nyelvórákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül is segítséget nyújthatnak. Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében főleg a szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a cél. Az írásbeli kommunikáció használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és helyesírás-ellenőrző programok is segíthetik. Fontos pedagógiai cél a beszédfogyatékos tanulók természetes gátlásainak feloldása az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során. Matematikai kompetencia A legfőbb cél a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvésekhez kötött helyzetekben. Egyes esetekben számolni kell a grammatikai szint sérülésével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt fokozhatja a szimbólumok megértésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. A mennyiségekkel és a számossággal kapcsolatos ismeretek tanításakor, a szám- és műveleti fogalmak kialakításakor (pl. a számok közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet kell fordítani a megfelelő tempó kialakítására, és építeni kell a tanulók maximális együttműködésére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre. A geometriai ismeretek, az arányosság témaköreinél tekintettel kell lenni a vizuális észlelés nehezítettségére, a téri tájékozódás zavarára. A matematikai gondolkodás fejlesztése speciális szemléltetéssel és tananyagokkal, vagyis az interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósulhat meg. A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése a szóbeli kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszköze.

296

Természettudományos és technikai kompetencia Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat azokban az esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció akadályokba ütközik. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazása szükséges az egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére. Tanulónként eltérő lehet az az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a természettudományos jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének fejlesztése többnyire kis lépésekben valósítható meg. A mindennapi tapasztalatokból kiindulva kell törekedni arra, hogy a tanulóknak a jelenségek mind szélesebb körébe legyen betekintésük, az egységes természettudományos világkép kialakítása érdekében. Eredményes tanári stratégia lehet a természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevonásával való közvetítése. Szisztematikusan építkezve kell támaszkodni az internetre, amelynek segítségével a legkülönbözőbb természettudományos ismeretek audio-vizuális formában hozhatók közel a beszédfogyatékos tanulókhoz. Digitális kompetencia Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel az informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent. Feladatunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeretszerzést, az interperszonális kapcsolatépítést. Amennyiben a szóbeli kifejezőképesség sérült, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban. Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs társadalom technológiáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken. Főként az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat. Az információgyűjtés- és keresés, a multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára körülhatárolható, jól teljesíthető feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára. Egyes ikonok, szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával olyan eszközök birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. A tanuló érzékelje azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A pedagógus feladata, hogy a tanulók figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl arra

297

irányítsa, miként lehet az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni. Súlyos diszgráfia és helyesírászavar esetében felső tagozaton „laptop füzet” használatának bevezetése azt követően, hogy a gyermeket a klaviatúra használatára megtanítottuk. Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Cél az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók támogatása abban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. Az oktatás folyamán fontos a fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása, bevonása a feladathelyzetbe. A tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a végkifejletig, értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi folyamatok őt személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni. Fontos hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. A pedagógus feladata, hogy felébressze a gyermek motivációját arra, hogy részt vegyen a szociális kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni (ütköztetni, egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. Fokozatosan el kell sajátítania a beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad a beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő – és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti nevelés. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő.

298

A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezés; szín-, forma- és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére. A hatékony, önálló tanulás A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári ismeret, informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az információ megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén. A pedagógus feladata az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítása.

2.5. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: – olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztatóelemző, szótagoló olvasástanítási módszer ajánlott; 299

– a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; – az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Idegen nyelvek A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek.

Az iskola nevelési programja (SNI) 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az i nt é z mé n ybe n fo l yó ne ve lő - o kt at ó mu nk a a la p e l ve i, é r t é k e i: - Az óvodai környezetből az iskola világába került sajátos nevelési igényű kisiskolásokat fokozatosan, játékosan vezetjük be az iskolai munkarendbe. - A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és pervazív fejlődési zavarban szenvedő és beszédfogyatékos tanulókat felkészítjük a felnőtt életben való boldogulásra, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelően. - Az intézmény meghatározó alapelve a gyermekközpontú oktatás-nevelés, melynek fő alkotóeleme az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, mely minden iskolai tevékenységet áthat. Toleráns az alsó határon teljesítőkkel szemben, és ezt érvényesíti befogadásuknál. Ezen tanulók beilleszkedését és folyamatos fejlesztését az integrációs elvek alapján segítjük. - Korszerű és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az alkalmazható tudás érdekében az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, a befogadáshoz szükséges attitűdök kialakítása alapelvünk. - A tanítás – tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával, ügyelve a tudás és képességfejlesztés helyes arányára. - Biztosítjuk a sikeres tanítás-tanulás feltételeit, a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezetet. - Hangsúlyt kap a tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat elve. - Az alapfokú és a középfokú iskoláztatás teljes időszakában biztosítjuk – a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: a fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét, amelyeket a differenciált fejlesztés elvei

300

-

alapján valósítunk meg. Ezáltal is biztosítjuk az esélyegyenlőséget minden tanuló számára. A hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele a szülőkkel, családokkal való szoros együttműködés. A gyermekek családi neveléséhez pedagógiai segítséget nyújtunk. A szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tapasztalatcsere, az együttműködés az eredményesség feltétele.

C é lo k é s k ie m e lt fe l a d a t o k: A sérült személyiség fejlesztése egységes folyamatban, amelyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elveszettek pótlása, újra kialakítása, a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése. A további sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. E n y h é n é r t e l mi f o g y a t é k o s t a n ul ó k v o n a t k o z á s á b a n: – Cél a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése. – A személyiségfejlesztésen keresztül az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai  Alapfokú nevelés – oktatás szakasza  alsó tagozat: 1–4. évfolyam: A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak óraszámának megemelésével többletidőt biztosítottunk tananyag elsajátítására. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.  felső tagozat: 5–8. évfolyam: A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A szabadon tervezhető óraszámokat a tananyag megtartásával a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a földrajz tantárgyak óraszámának emelésére használtuk fel. Ezzel lehetőséget 301

nyújtunk a tanítási folyamat lépésekre bontására, időt adunk a gyakorlásra és a bevésésre, valamint a tanulás tanítására. A l s ó t a g o z a t 1 - 4 . é s f e l s ő t a g o z at 5 - 8. é v f ol y a m á n a kö z é p s ú l y o s a n é r t e l m i f og y a t é k o s t a n u l ó k v o n at k o z á s á b a n: – A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. – A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. – A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: - a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, - gyakorlatorientált képzés, - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, - a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, - egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, - az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, - a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, - az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A u t i z m u s s p e k t r u m z a v ar r a l k ü z d ő t a n u l ó k v o n a t k o z á s á b a n: – A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása, és a meglévő készségek fejlesztése. – A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. – Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. – A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. – A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. 302

A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: - az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. A ne ve lő - o kt at ó mu nk a e s z k ö z e i, e l j á r á s a i: A nevelő-oktató munka eszközeit és eljárásait alapvetően az alkalmazott módszerek határozzák meg. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: - A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. - A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez. - Figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját. - A tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszereket, módszerkombinációkat alkalmazzuk. - Módszereinket mindenkor az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk. - A sérült gyerekek személyiségéhez igazodva ösztönzünk, elsődlegesen a pozitív megerősítést alkalmazzuk. - A tapasztalatszerzésnek, a cselekvésből kiinduló gondolkodásnak, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak fontos szerepe van a módszer kiválasztásában. - Személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat, módszereket alkalmazunk. Az i s k o lá ba n a lk a l m a z o t t p e d a gó g ia i e s z k ö z ö k, mó d s z e r e k é s e l já r á s o k : - Olvasás-írás-helyesírás zavarok megelőzése, korrekciója - Tanulási zavarok megelőzése és csökkentése a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszerre - Tehetséggondozás a hétköznapokon - A tanulás tanulása és tanítása - A személyközpontú megközelítés - Konfliktuskezelés és mediáció - Resztoratív technikák a vitarendező eljárásban - Autizmussal élő gyermekek célzott pedagógiai ellátása - Autista/autisztikus gyermekek speciális pedagógiája - Együttműködés a csoportban - Autizmussal élő gyerekek szociális és kommunikációs készségeinek fejlesztése - Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban 303

-

Interaktív tábla – interaktív módszerek a pedagógusok és tanulók kompetencia fejlesztésében Beszédfejlesztés, olvasás-, írástanítás a Lexi tankönyvekkel Mentálhigiéné Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére Magatartászavarok prevenciója Technikák tanítással, tanulással kapcsolatos pszichés gátlások oldására Bűnelkerülő magatartásra nevelés a gyermekvédelemben, különös tekintettel az iskolai feladatokra Magatartási problémák kialakulásának okai, megelőzésének lehetőségei és technikák a magatartási problémák kezelésére Magatartási zavarok kezelése

2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség fejlesztése. A nevelési és oktatási folyamat egy céltudatos, tervszerű hatásfolyamat, a tanulók pedagógiai szándékú alakítása. Ez a pedagógiai hatás fakadhat a tanított tárgyak tartalmából, az alkalmazott módszerekből, a pedagógus-növendék viszonyából és abból az atmoszférából, amely az adott gyermekcsoportra jellemző. E feladatok eredményességét a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. Pedagógiai programunkban előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztő oktatást azzal, hogy teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:  Gyermekeink sérüléseik ellenére is az épekkel azonos jogokkal bírnak, ezért olyan személyiségjegyek kialakítására kell törekednünk, hogy tanulóink képesek legyenek a sikeres szocializációra.  A tanulási képesség különböző mértékű és típusú zavarát diagnosztizálva egyéni képességfejlesztéssel az alaptevékenységek kialakításával támogatjuk a személyiségfejlesztés folyamatát.  Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztatható munkára van szükség.  Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Célok: • A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése általános: A minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. konkrét: Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a 304

tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. • Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. • A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés. • A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése; • A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés egyensúlyának:    

folyamatában

meg

kell

valósulnia

a

következő

értékek

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.), a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).

Eszközök, módszerek A személyiség fejlesztése a gyógypedagógiának szerves része megjelenik a mindennapok tevékenységében. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyéb pedagógiai feladatok integráns részét képezik, hatásaikat is komplex módon fejtik ki. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, tevékenységében érvényesítendők:  tanórai nevelés,  tanórán kívüli és  iskolán kívüli nevelés Az iskolában a személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszközei a tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái, amelyek sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményeznek. A közös munka toleranciát, egymásra figyelést, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejlesztik. A tanórán kívüli iskolai élet színterei a különféle szakkörök, napközis csoportfoglalkozások, az iskola rendezvényei. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A cél, olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni.

305

3. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségnevelés Alapelvek  Az egészség minden ember alapvető joga és szükséglete  A tanulók egészségfejlesztési attitűdjeinek, magatartásának, életvitelének alakításában legfontosabb a pozitív példamutatás, egészséges életfelfogás  Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki a gyermekek ismereteiből kiindulva Bevezető gondolatok Az egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetben élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei 1. Átfogó szemléletmódja van, az iskola, mint gondoskodó közösség jelenik meg. 2. A testi, lelki, szociális és környezeti aspektusok közötti kapcsolatot figyelembe veszi. 3. Felismeri, hogy minden egészségi kérdéshez készségekre és folyamatokra van szükség, és ezt, az egyes oktatási tervek részeként tekinti. 4. A tanárok szerepét modellként ismeri el. Célok      

Információnyújtás, felvilágosítás, mentálhigiénés nevelés Szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek megvitatása Káros függéshez vezető szokások és életmódok kialakításának megelőzése Balesetvédelem, elsősegélynyújtás Személyi higiénés szokások tudatosítása Családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítés

Az iskolai egészségnevelő program témakörei a., Az egészséges táplálkozás  El kell érni, hogy a gyermekek többsége, de a veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek leginkább az iskolában étkezzenek  Egészséges étrend összeállítására, receptek kipróbálására technika órákon, „egészségnapokon” van lehetőség  Vetélkedők, kiállítások, rajzversenyek szervezése  Ismerkedés a gyógynövényekkel (gyógyteák készítése, kóstolása)

306

b., Környezeti ártalmak A rossz, elhasznált levegő rontja a gyermekek komfortérzetét, a szellemi teljesítményét. A szellőztetést rendszeresen biztosítani kell a tanítási órák közti szünetekben és szükség szerint a tanórán is. c., Szexuális felvilágosítás- és nevelés, családtervezés, AIDS prevenció A tapintatosan és jól elvégzett felvilágosítás biztos alapokat adhat a felnőttkori harmonikus családi élethez. A szexualitás veszélyeinek, következményeinek tudatosítása kiemelt feladat, a tanulók életkorának figyelembevételével. A fogamzásgátlás módjainak megismerése, a gyermekvállalás megfelelő körülményeinek tudatosítása. Fontos az érzelmek megfelelő kifejezése, felelősségteljes döntéshozatal - ehhez önismeretre, önbecsülésre van szükség. d., Lelki egészségvédelem Lényeges a lelki eredetű problémák felismerése és az időben nyújtott segítség. Mit tehetünk:     

védjük ki az életrend túlzásait, aránytalanságait tegyük egyenletessé a tanórák terhelő hatását, azok elosztását hangoljuk össze a felmérő dolgozatok számát ne rövidítsük meg az óraközi szüneteket segítsük elő a tanulók szabad levegőn való tartózkodását

e., Mindennapos testmozgás A mozgás sokat segít a teljesítményzavarok leküzdésében, a fáradtság enyhítésében, a fizikai állapot, mozgáskoordináció javításában, a csapatszellem alakításában, a kitartásban, a vereség elviselésében, egymás teljesítményének az elismerésében, a szabálytartásban. Az alsó és felső tagozatos diákok részére tömegsport foglalkozásokat kell biztosítani. Lehetővé kell tenni az iskolai, és iskolán kívüli sportrendezvényeken való aktív részvételt. f., Dohányzás, alkohol és drogprevenció Az egészségre ártalmas szereket fogyasztó fiataloknak éppen úgy, mint más pszichés zavarban szenvedőknek, akkor lehet segíteni, ha korán felismerjük a problémát. A felső tagozaton kiemelt feladata az osztályfőnöki óráknak a prevenció. A prevenció módszerei:  információközlés: - pedagógus, rendőrök, volt-szenvedélybetegek  érzelmi nevelés: - döntéshozás, - kommunikációs stratégiák elsajátítása, - nemet mondás technikája  alternatívák: - sport, tábor, túrák, művészeti tevékenységek  integrált megközelítés: - készségfejlesztés - kommunikációs készségek, - döntéshozás - problémamegoldás - stresszkezelés

307

Iskolai programok Fontos, hogy az iskolai programok olyan érdemi területekre terjedjenek ki, mint:  az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  az egészséges táplálkozás  a mindennapi testmozgás  a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése  iskolán belüli bántalmazás megelőzése  a szexuális nevelés, AIDS veszélyei Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása a tantervi követelményeknek megfelelően történik természetismeret, testnevelés, osztályfőnöki, életvitel órákon. A tanulók fizikai állapotának felmérése a testnevelési órák kiemelt feladata. Tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek Egészségnap, egészséghét szervezése: napirend, helyes táplálkozás, testápolás, higiénia, testmozgás, környezetvédelem témakörökben Napközis foglalkozások:  szabadidő helyes eltöltése  játékos gyakorlatok az egészségmegőrzés érdekében Délutáni szabadidős foglalkozások:  sportprogramok,  filmvetítések,  vetélkedők,  versenyek,  csoportfoglalkozások Kirándulások, erdei túrák, sportnapok:  a környezeti adottságok lehetőségek szerinti kihasználása. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz – vetélkedők, versenyek, akciók, túrák, drog-disco, sportrendezvények Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmasak az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, a programok eredményes lebonyolítására.      

Versenyek rendezése Akciók hirdetése Tablókészítés az egyes témakörökből Kirándulások, sportprogramok szervezése Szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témakörök megjelenése az egyes tantárgyakban

308

Segítő kapcsolat A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére. A rendőrség és a mentőszolgálat munkatársai ebben nagy segítséget nyújtanak. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja  

Fogyasztói kultúra fejlesztése Tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése a tanulókban.

Feladat    

Fontos a fogyasztás során a tájékozódási képesség Döntési helyzet felismerése, döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac-, a marketing és reklám szerepét Hangsúlyozni kell a minőség, a biztonság, a gazdaságosság szerepét a fogyasztás során.  A diákok értsék, alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:- környezettudatos fogyasztás, kritikus fogyasztói magatartás, a fogyasztói jogok érvényesítése Környezeti nevelés Alapelvek  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Mottónk: „Ha Földünk beteg és szennyezett, az emberek sem lehetnek egészségesek. Ahhoz, hogy magunkat meggyógyítsuk, előbb bolygónkat kell meggyógyítanunk.” (Bobby McLeod) Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekeket. Célok: Tanulóink képességeihez mérten: - Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - Rendszerszemléletre nevelés - Fenntarthatóságra nevelés - Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés 309

-

A környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, ismeretek és jártasságok kialakítása A helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

Iskolai feladatok: - Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartását - Életviteli szokások, készségek, képességek és pozitív személyiségjegyek tudatos, tevékeny fejlesztése - Annak a földrajzi tájnak a megismerése, ahol élnek - Közvetlen környezet szokásainak, hagyományainak megismerése - Az egészséges környezet igényének kialakítása - A természet szépségeinek felfedeztetése, értékelése - A környezetszennyezés, mint veszélyforrás (víz, levegő, talajszennyezés) felismertetése - Az iskolaudvar, az iskola környékének rendszeres ápolása, gondozása - Évenkénti kirándulás természetvédelmi területekre, állatmenhelyre Tanórai keretek - Tantárgyakba beépítve: természetismeret, testnevelés, földrajz, életvitel, osztályfőnöki órákon a tantervi követelményeknek megfelelően Tanórán kívüli lehetőségek - Az iskola udvara, folyosói és az osztálytermek díszítése, rendben tartása - Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. A virágsarok, tablók, faliújságok, természetes anyagokból készült saját munkák, ismeretterjesztő anyagok, az iskola hagyományai, a település helyi értékei, az aktuális és jeles napok megjelenítése. - Osztályok közötti verseny meghirdetése. - A napközi a környezeti nevelés ideális színtere. Kötetlen foglalkozásokon a fentieken túl lehetőség van séták szervezésére a környező parkokba, játszóterekre. Gyűjtőakciók (papír, PET palack, szárazelem) A különböző hulladékgyűjtő akciók az aktív környezetvédő tevékenységhez tartoznak. Az akció céljának, értelmének és várható eredményének megbeszélései. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságának hangsúlyozása, az újrahasznosítás jelentősége. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Az energiatakarékosság hangsúlyozása. Komposztáló: A talaj termékenységének növelése természetes anyagokkal: falevelek, szerves hulladékok összegyűjtése az iskolakertben folyamatos tanulói tevékenységgel. A talajvédelem jelentőségének hangsúlyozása, a gyakorlatban való bemutatása. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai Külön programok szervezése, jelentőségük tudatosítása. A nap jellegének megfelelő vetélkedők, programok vagy kirándulások szervezése. Március 22. Április 22. Május 10.

Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja 310

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Iskolai rendezvények feladatai és céljai: Veszélyben a Föld – ennek felismertetése A globális szemléletmód kialakítása Védett természeti értékeink megismertetése Aktív részvétel a környezetvédelmi munkákban A környezettisztelő magatartás megalapozása Módszerek Játékok - Szituációs - Memóriafejlesztő - Érzékelést fejlesztő Terepgyakorlati módszerek - Terepgyakorlatok - Térképkészítés - Egyszerű megfigyelések - Célzott megfigyelések, mérések (talaj, hőmérséklet, víztisztaság stb.) Aktív kreatív munka - Természetvédelmi és fenntartási munkák - Rekonstrukciós munkák - Madárvédelmi feladatok - Szelektív hulladékgyűjtés - Komposztálás - Rend- és tisztasági verseny

4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munkánk fő célja: Egységes iskolai érték-, szimbólumrendszer kialakítása. Iskolánk tanulóiban alakuljon ki olyan viselkedésmód, amely felelősségvállaló, szabályokat tisztelő. Távlati célok: A pedagógiai munka járuljon hozzá: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához - a közösségi szokások, normák, a másság elfogadásához - szociális kompetencia fejlesztéséhez: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség 311

- a környezeti értékek megőrzésére, gyarapítására törekvés. A nevelő-oktató munka során kialakítandó követelmények: - A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A közösségfejlesztés fő területei: - tanóra (szaktárgyi, osztályfőnöki óra) - a tanórán kívüli foglalkozások - diákönkormányzati munka - szabadidős tevékenység. Az egyes területek megegyeznek abban, hogy valamennyi hozzájárul: - a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához, - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. Megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Tanórán: - tanulás támogatása: segítségnyújtással, ellenőrzéssel, önellenőrzéssel, tapasztalatszerzéssel, munkaerkölcs erősítésével - folyamatosság biztosítása: elért eredmények továbbfejlesztése - változatos munkaformák alkalmazása. Tanórán kívül megvalósítandó feladatok: - nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére - erősítse a közösséghez való tartozás érzését - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait - önismeret mélyítése - önfegyelem fejlesztése - tartós aktivitásra ösztönzés. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az összes dolgozónak és az iskolát segítő szervezeteknek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény minden dolgozója példaként áll a diákok előtt. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: - az egyéni érdekekkel összhangban lévő közös érdeken alapuló közös célok kijelölése, - a régiek mellett új hagyományok teremtése, - a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, amely büszke saját közösségének sikereire, ugyanakkor elismeri más közösségek sikereit. 312

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint, külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, de tevékenységükkel elérhetővé teszik kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a közösen végzett munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - olyan tevékenységformák kialakítása, amelyek nemcsak alkalomszerű, hanem tartós aktivitásra ösztönöznek, - olyan témák kijelölése, amely során felfedezhetik magukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív jellegű életmód kialakítására. Az iskolai hagyományok rendszere: A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Hagyományaink:  Ünnepségek  Kulturális rendezvények  Sportrendezvények  Nyílt nap  Karácsonyi Hét  Kirándulások  Projektek. Ünnepélyek, megemlékezések, iskolai rendezvények esemény naptára:  Tanévnyitó  Október 6. – aradi vértanúkra emlékezünk  Október 23. Március 15. – iskolai ünnep  December 6. – Mikulás  Karácsonyi Hét – Karácsonyi ünnepély  Farsang  Sportversenyek  Gyermeknap  Ballagás, tanévzáró ünnepély

313

Tanulóközösségek szervezetei:

 

 Diákönkormányzat: a tanulók önirányító, önszerveződő közössége, mely a szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat munkáját megbízott pedagógus segíti. Irányító szerve a diáktanács. Tömegsport: a mindennapos testnevelés részeként működik, alsó és felső tagozaton. Osztályközösség: az egy osztályban tanuló diákok közössége, vezetőjük az osztályfőnök

Iskolai tevékenységek és szolgáltatások: A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok magukban foglalják a szabadidős tevékenységeket és a szociális juttatások-ellátások biztosítását:  Ügyeleti munka  Napi háromszori étkezés biztosítása igény és rászorultság szerint  Egész napos nevelés, napközi, tanulószoba – szabadidős tevékenységei;  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások  Felkészítés kulturális vetélkedőkre (komplex verseny, ki mit tud, rajzverseny, stb.)  Iskolában és iskolán kívül szervezett versenyek (sportversenyek, labdarúgás, testedzés, stb.)  Kulturális szolgáltatások (múzeumok, mozi, színház, kiállítások, stb.)  Kirándulások szervezése (alsó és felső tagozatnak, osztályoknak)  Szakkörök. A tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség kínálkozik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái: Egész napos nevelés/tanulószoba: A szabadidős foglalkozások elősegítik a szocializációt, a beilleszkedést. Lehetőséget adnak a pszichikus funkciózavarok korrekciójára és kompenzációjára, illetve a szociális és családi hátrányokból adódó hiányosságok pótlásara is. A tanulási idő alatt pedagógus irányításával és segítségével tanulják meg a leckét és készítik el az írásbeli feladatokat. A szabadidős tevékenységének egyik fő területe a játék. A tanulóink szociokulturális hátrányainak leküzdésében fontos a szituációs, utánzós és szabályjátékok elsajátítása – a tanulási képességek fejlesztése érdekében is Iskolai könyvtár: Minden tanulónknak lehetősége van a könyvtárból könyvek kölcsönzésére. Szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, mesekönyvek állnak a tanulók rendelkezésére. Lexikonokat és különböző alacsony példányszámú könyveket csak olvasótermi használatban vehetnek igénybe. A könyvtáros-tanár segítségével információkat gyűjthetnek az internetről illetve a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják a bent elhelyezett számítógépeket.

314

Szakkörök és egyéb neveléshez, oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek: Iskolánkban olyan szakkörök működnek, melyek képesek a tanulók speciális érdeklődési igényét kielégíteni, ugyanakkor az iskola pedagógiai programjának célkitűzéseivel összhangban van, annak megvalósítását segíti elő: .  Tömegsport: a testnevelés órákon kívül nyújt lehetőséget a mozgásra. Sokrétű tevékenységet foglal magába. Biztosítjuk a játékos sportfoglalkozást.  Versenyfelkészítés: sport, tanulmányi és kulturális versenyekre. . Hittan: Lehetőséget biztosítunk minden tanuló számára a szabad vallásgyakorlásra. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja szerint „Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában - kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.” A törvény értelmében a szülő szabadon dönthet arról, hogy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kívánja, hogy gyermeke részt vegyen. Mindezen túlmenően nyitottak vagyunk minden egyéb kezdeményezésre, melyben a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, tanulásukkal és egyéb tevékenységükkel lehetőséget kaphatnak személyiségük kibontakoztatására, életmódjuk, szokásaik, környezettel és embertársaikkal való kapcsolatuk pozitív irányú alakítására.

5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Pedagógus munkakör célja és feladata:  Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók komplex gyógypedagógiai oktatása – nevelése és fejlesztése.  Gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú tevékenységek körét.  Egy – egy osztályt és annak tanulóit érintő iskolai fejlesztő hatások koordinálása.  Nevelési tényezők összefogása, a tanulók személyiségének és az iskolai értékrend fejlesztésének érdekében. Pedagógusok helyi intézményi feladatai :  A pedagógus munkaköri kötelességének tartalmát a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény, egyéb törvények, jogszabályok és végrehajtási rendeletek határozzák meg.  A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését.  A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.  A pedagógus a nevelőtestület tagjaként vegyen részt a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  Pedagógus a munkáját felelősséggel és önállóan végezze. A Pedagógiai Program alapján válassza ki az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit. 315

          

A helyi tanterv alapján, és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével dönthet az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben kell gyarapítania. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók oktatása - nevelése. A nevelő – oktató tevékenység keretében a tanulók szükségleteinek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően korszerű, tárgyilagos ismereteket nyújtson. Az ismeretnyújtás differenciáltan a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve történjen. Hatékony módszerekkel segítse a tanulók egyéni képességének és tehetségének kibontakozását, figyelve a sajátos nevelési igény fontosságára. Biztosítsa az egyenlő bánásmódot, segítse a hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkózását, óvja a gyermekek jogait és az emberi méltóságot. Közreműködjön a gyermek és – ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, ismerje fel a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segítsen ennek megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Az iskolai rendezvényeken, az intézmény újszerű törekvéseiben külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat oldja meg.

Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai  Az osztályfőnöki munka elsődleges szerepet tölt be a közösségi nevelésben.  Az osztályfőnökök súlyozott szerepével igazi közösséggé, csoporttá szervezi a tanulócsoportot úgy, hogy a pedagógiai céloknak - feladatoknak megfeleljen.  Az osztályfőnöki órák témaköreit, témáit az iskola Helyi Tanterve határozza meg.  Az osztályfőnök tanmenetet készít a Helyi tanterv és a kitűzött éves nevelési cél figyelembe vételével. A témák útmutatást adnak: - A tanulók közösségi és közéleti tevékenységének szervezéséhez, - a harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges képességek, kialakításához, (udvariasság, tisztelet, tapintat, tolerancia, figyelmesség…) - a kulturált magatartás és helyes, egészséges életmód kialakításához, valamint a szociális képességek fejlesztéséhez. Osztályfőnök jogai:  Értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve.  Ügyel az iskolai Házirend betartására, elbírálhatja a tanulók vétségeit.  Szervezheti, koordinálhatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.  Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére.  A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri, segíti, ellenőrzi és képviseli.  Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, változásokról.

316

Osztályfőnök feladatai: 1. Feladatok a közösségfejlesztésben:  A hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés  Segítségre szoruló tanulók segítése, képviselete  Az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése  Együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása  Az összetartozás élményének biztosítása  A hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, a családgondozó hálózattal, logopédussal, védőnővel, kisebbségi önkormányzattal. 2. Társas kapcsolatok kialakítása:  Segítse a tanulók önismeretének, adottságainak megismerését és saját értékeik felismerését, az együttműködési formák és normák kialakítását.  Segítse a másság elfogadását, a tolerancia - és empátiás készség kialakításának folyamatát.  Verbális kommunikáció mellett a metakommunikációs jelzések megfigyelése, helyes értelmezése a közösségben.  Segítse az új tanulók beilleszkedését és a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekeket.  Konfliktushelyzetek megfelelő kezelése, demokratikus elvek tisztelete, felelősségteljes gondolkodás, logikus érvelés.  Ismerje fel a tanulók problémáit, a deviáns esetekre találja meg a megoldást (orvos, pszichológus, DADA...). 3. Tanórán kívüli tevékenységek:  Gondoskodjon a közösségi programokról, a közösségi vállalásokról és feladatokról, amely erősíti a csoport kohézióját.  Különböző szabadidős programok szervezésének lehetősége (kirándulás, filmszínház, múzeumlátogatás…)  Iskolarádió működtetése  Osztályhoz kapcsolódó programok közösségfejlesztési lehetőségeinek kihasználása

6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló az, aki;  különleges bánásmódot igényel: - sajátos nevelési igényű tanuló, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, - kiemelten tehetséges gyermek  a törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Iskolánkban sok a kiemelt figyelmet igénylő tanuló sajátos nevelési igénye, illetve beilleszkedési, magatartási vagy tanulási nehézsége folytán. Magas a hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint a szociokulturális lemaradással küszködő tanulók száma. 317

Nehézséget jelentenek beiskolázáskor, illetve másik iskolából történő átvételkor a tanulási kudarcokból következő másodlagos tünetek problémái. Fontos, hogy tanulóink a képességeikhez mérten használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Különös figyelmet igényel az átlagosnál magasabb intelligenciájú, sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségének felismerése, kibontakoztatása. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljes fejlesztése. A tehetség kibontakoztatását serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció és a pedagógus ösztönzése, a bizalom. Az iskola specifikusságából adódó habilitációs és rehabilitációs tevékenység során folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, kezelheti, megelőzheti a másodlagos tünetek megjelenését. A kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási és beilleszkedési problémákkal küzdő, a tanulásban gyengén teljesítő tanulóink felzárkóztatása fontos pedagógiai feladat. A tanulási nehézség – és zavar is okozhat beilleszkedési-, magatartászavart. A megelőzés szempontjából nélkülözhetetlen ennek okait felderíteni. A tanulási nehézség, valamint a magatartászavarból eredő tanulási nehézség miatt egyénre és tantárgyra szabott fejlesztési tervben ezek korrekciójára is figyelünk, és a törvény által meghatározott heti órakeretben habilitációs, rehabilitációs órákon alkalmazunk. A felzárkóztatást segítő tevékenységek: Tanórai foglalkozások: - Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - Differenciált csoportbontás - Habilitációs, rehabilitációs órákon a tanulási nehézség enyhítése - Alsó tagozaton dyslexia, dysgráphya, dyscalculia megelőzése és megsegítése - Beszédhibás gyermekek logopédiai ellátása - Kommunikációs készségek fejlesztése tanórán és tanórán kívül - Pszichológiai, orvosi segítségnyújtás - Első osztályosok értékelése, fejlettséghez igazodó továbbhaladás engedélyezése - Tanuló teljesítményének, fejlődésének értékelése a relatív teljesítményt figyelembe véve Tanórán kívüli foglalkozások: – Tehetséggondozó szakkörök szervezése – Tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások – Szabadidős foglalkozások – Kulturális rendezvények látogatása – Sportversenyek – Városi programokon való részvétel – Iskolai könyvtár Egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások…)

318

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola feladata az állampolgárságra, a demokráciára nevelés. A demokratikus jogok gyakorlásának legfontosabb színtere a diákönkormányzat. Itt lehetőséget kapnak a tanulók a társadalmi élet, a tágabb közügyek megismerésére. A felnőtt életre segíti felkészíteni a tanulókat. A tanulók érdekeinek képviselete és a tanulói jogok érvényesítése a diákönkormányzaton keresztül történik. Az iskolai diákönkormányzat jogait és az ezekkel összefüggésben álló feladatokat törvényi és rendeleti szinten szabályozzák. Az intézményi döntési folyamatban a DÖK úgy vesz részt, hogy véleményt nyilvánít:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. Ha a tanulót sérelem éri, érdekvédelemért, jogorvoslatért fordulhat:  osztályfőnökéhez,  szaktanárához,  diákönkormányzathoz. A diákönkormányzatot segítő pedagógus tolmácsolja a tanuló iskolavezetésnek vagy a nevelőtestületnek.

problémáját

az

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Iskolánk nyitott minden olyan párbeszédre, vélemény megnyilvánulásra, együttműködési szándékra, ami előbbre viszi oktató-nevelő munkánk színvonalát, segíti tanulóink és családjaik megismerését, ugyanakkor segíti a szülőket is ahhoz, hogy tisztában legyenek iskolatípusunkkal, követelményrendszerünkkel, gyermekeik fejleszthetőségének határaival. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat működését segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója kéthavonta egyszer a diákgyűlésen,  a diákönkormányzat vezetője folyamatosan szóban és írásban diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 319

A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülők érdekeinek képviseletét az iskolaszék látja el. Szülői munkaközösség jelenleg nem működik. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülők tájékoztatásának formái:  Szóbeli: - iskolai és osztálybeli szülői értekezletek célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. - fogadóórák célja: a pedagógussal való egyéni találkozások, véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről - nyílt tanítási napok célja: betekinteni az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanórán és tanórán kívül, ill. az érdeklődő szülők megismerhetik az intézményt. - családlátogatás célja: főleg az osztályfőnök és a szociálpedagógus feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása a tanulóval felmerülő problémák megoldása céljából.  Írásbeli: - üzenő-, tájékoztató füzet - ellenőrző könyv - hirdetőtábla - tájékoztató szórólapok - iskolai kiadvány. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az igazgató és az igazgató helyettes:  az iskolai szülői értekezleteken  a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán  alkalmanként írásbeli tájékoztatón  az osztályfőnökök: - a szülői értekezleteken - írásban a tájékoztató és üzenő füzeten keresztül A szülők és pedagógusok együttműködését szolgáló fórumok:  Családlátogatás feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének, nevelésének érdekében.  Szülői értekezlet feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatáról, lehetőségeiről - a helyi tanterv követelményeiről 320

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról az iskola és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé

 Fogadóóra feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy – egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.).  Írásbeli tájékoztató feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai és osztály szintű programokról.  Nyílt tanítási nap feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Tanulóink a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői javaslata alapján sajátos nevelési igényűek. Ebből adódóan szoros kapcsolatot tartunk fenn az óvodákkal, iskolákkal a korai felismerés és a nyomon követés érdekében. Iskolánk - ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében is - együttműködik az alábbi szervezetekkel és intézményekkel: - Gyermekvédelmi szakellátást végző intézmények - Gyermekjóléti alapellátást végző intézmények - Rendőrkapitányság - Gyámhivatal - Polgármesteri Hivatal - Önkormányzatok - Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató;- iskolaorvos, védőnő - Általános iskolák gyermekvédelmi felelősei Mindezen túl intézményünk folyamatos - érdemi - munkakapcsolatot tart: 1. Az intézményen belül:  érdekvédelmi szervezetekkel  szűkebb és tágabb intézményvezetéssel 321

 

szakmai munkaközösségekkel diákönkormányzattal

2. Intézményen kívül:  fenntartó illetékes vezetőivel, munkatársaival  szülői munkaközösséggel, közvetlenül a szülőkkel  az intézmény érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával  az intézmény működési körzetébe tartozó közoktatási intézményekkel  a pedagógiai szakmai szolgáltatást és szakszolgáltatást ellátó intézményekkel, önkormányzatokkal  az intézményt támogató, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel, egyénekkel. 9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  ha a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha  a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló,  ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Sikertelenség esetén a tanuló az évfolyamot megismételheti.

322

10.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Iskolánk tanulói különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek ezért a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedések speciális eljárásrendet követelnek. A felvétel rendje: – Az iskola kijelölését tartalmazó érvényes szakértői véleménnyel lehet csak a tanulót felvenni az iskolába. – Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. – Tanköteles korú sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében kijelölt iskolába köteles beíratni. – A kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a szülő gyermekét a kijelölt iskolába. Az átvétel rendje: – Iskolaváltoztatás szándékáról a tanuló szülőjének írásban kell tájékoztatnia az illetékes szakértői bizottságot. Az átvételt, felvételt kérő intézményt új szakértői véleményben jelöli ki a bizottság. – Az iskolaváltoztatási igazolással szűntethető meg a tanulói jogviszony.

11.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai:  Tudatosítani a tanulókban, hogy a segítségnyújtás emberi kötelességünk  Megismertetni az elsősegélynyújtás alapvető módszereit  A tanultakat begyakoroltatni, hogy szükség esetén alkalmazni tudják.  A helyes viselkedés megtanulása baleseteknél  A mentők telefonon történő értesítésének lépései  Tudatosítani kell, hogy mikor nem szabad a sérültet ellátni Területei:

   

Vérzéssel járó sérülések ellátása Csont- és ízületi sérülések ellátása Égési sérülések ellátása Mi a teendő, ha idegen anyag kerül a szervezetbe?

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  Tanítási órákon belül: osztályfőnöki, biológia, életvitel, testnevelés óra – a tantervi követelmények alapján  Tanítási órákon kívül, délutáni csoportfoglalkozások keretében: - az elméleti ismeretek elsajátítása, bevésése - a tanultak bemutatása ,gyakorlatban való alkalmazása

323

Az oktatást végző személyek: - szaktanárok - védőnő, iskolaorvos - a mentőszolgálat munkatársai Rendezvények:

-

elsősegélynyújtó versenyek a mentőszolgálat munkájának bemutatása (mentőautó felszerelésének megtekintése, eszközök működtetése)

324

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az átmeneti problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni a fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a fiatalok számára. Ennek érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával:  Kölcsönös bemutató órákat, tapasztalatcserét, konzultációt tartunk.  Az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat szervezünk.  A leendő tanító néni óvodai foglalkozásokon vesz részt.  „Átmenet” munkacsoport működtetése Az alsó és felső tagozat közötti átmenet biztosításáért: Konzultáció, hospitálás a 4-5. osztályban tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között. Egyeztetni kell a tananyag és követelményrendszert.

A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: A 7., 8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő tehetséggondozó programokat szervezünk. A környék középfokú intézményeit meglátogatják tanulóink a Nyitott Kapuk napján. A továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket.

Tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai A következő tanév tanulószobai foglalkozásaira az előző tanév május 20-áig lehet jelentkezni. (Indokolt esetben mód van arra, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényeljék.) Az 1. osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. 325

A tanulószobai foglalkozásokra történő felvételi kérelmet az iskola által kiadott jelentkezési lapon kell megtenni. A napközis és tanulószobai ellátásra jelentkezettek közül kötelezően felvételt nyernek azok a tanulók, akik megfelelnek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § és módosítása a 2006. évi XLIII. törvényben leírtaknak:  akiknek mindkét szülője dolgozik  aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult  veszélyeztetett, a gyámhatóság kezdeményezi felvételüket  sajátos nevelési igényűek A felvételi kérelem elbírásáról a tanév végéig az iskola értesíti a szülőket. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az igazgató bírálja el. Ekkor a tanuló másnapi felkészüléséről a szülő gondoskodik.

Az iskola élet-és munkarendje Törvényi szabályozás és vezetői döntések

a)

Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év - az alapműveltségi vizsga, az érettségi s a

szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon a tanév rendje szerint. b)

A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés

egyes szabályait jogszabály rögzíti. c)

A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait

az intézmény a 2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvény (A közalkalmazottak jogállásáról) határozza meg. d)

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti

jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők készítik el. e)

A pedagógusok jogait és kötelességeit jogszabály rögzíti.

f)

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves

munkatervben. g)

Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti vagy ciklusos

órarend alapján történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. 326

h)

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra az SZMSZ-ben rögzítettek

szerint kezdődik a tagintézmények iskoláiban. Rendkívül indokolt esetben az igazgató és a tagintézmény-vezetők rövidített órákat és szüneteket rendelhetnek el. i)

A tanítási órák /foglalkozások/ látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai

jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató és a tagintézmény-vezetők adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy tagintézmény-vezető tehet. j) A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató vagy tagintézmény-vezetők által előre engedélyezett időpontban történhetnek. k)

Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett

csengetési rend szerint.

Tanítási órák szervezése A tanítási óra a német, angol, technika-háztartástan, informatika kivételével hagyományos osztálykeretben folyik. A német és angol nyelvet, a technika-háztartástant és az informatikát csoportbontásban tanítjuk.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje Biharkeresztes: egész napos rendszerben működnek 1-6. évfolyamon, a 7-8. évfolyam számára biztosított a tanulószoba. Nagykereki: egész napos rendszerben működnek 1-7. évfolyamon, a 8. évfolyam számára egy tanulószoba biztosított. Bojt: egész napos rendszerben működnek.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Lényegében az egész iskola feladata, része a tanévi nevelési tervnek. Az

általános

iskolai

speciális

gyermekvédelmi

veszélyeztetettségének 327

munka

célja

a

gyermekek

 megelőzése  megszüntetése  csökkentése Ideális helyzetről akkor beszélhetünk, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül. A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök irányítja a vezetésére bízott osztályban a pedagógusok /szaktanárok, napközis nevelők, stb./ gyermekvédelmi tevékenységét. Az osztályfőnök ismeri legbehatóbban a gyermek családi életét, környezetét, hatásokat, stb. Ő állapítja meg a veszélyeztetettséget, javasolja a nyilvántartásba vételt. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a túlkoros tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban, a szabadidő helyes eltöltésében. Az általános iskolai gyermekvédelmi munkát összefogja a gyermekvédelmi felelős. A gyermekvédelmi felelős feladata mindazoknak a tevékenységeknek a koordinálása, amelyek az iskolára, illetve az osztályfőnökre hárulnak. A gyermekvédelmi felelős az iskola vezetőségével együttműködve részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka tervezésében, szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Az iskolai munkatervre építve, és azzal párhuzamosan elkészíti a gyermekvédelmi munkatervet. Az osztályfőnökökkel együttműködve felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat. Segítséget nyújt a feladatok megvalósításában, ismeri a családokat, kapcsolatot tart az állami szervekkel. A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és a szükséges intézkedések A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és

A veszélyeztetettség elhárítására

tünetei

szükséges intézkedések

a.) Környezeti okok  A

család

szerkezetének

megváltozása, az ezzel kapcsolatok

 Családlátogatás, tanácsadás a szülőknek  Nevelési tanácsadóba utalás

konfliktusok hatása a gyerekekre  Nevelési hiányosságok

 Családgondozóba

328

való

 Brutalitás

utalás, a családgondozónak

 Kényeztetés

való átadás

 Erkölcstelen családi környezet

 Szülők

 Italozás a családban

magatartásának

bejelentése

az

illetékes

gyám és gyermekvédelmi osztálynak  Javaslat állami gondozásba vételére b.) A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok:  Értelmi, érzelmi elmaradottság

 Egyéni

 Szociális visszamaradottság

bánásmód,

szorongások oldása

 Gátlásosság

 Pszichológiai,

 Fokozott agresszivitás

ideggyógyászati

 Kóros hazudozás

kérése

vizsgálat

 Hiperaktivitás c.) Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek  A

szülők

önhibájukon

kívül

alacsony jövedelműek

 A

Szociális

Szolgáltató

Irodába

 Rokkantnyugdíjasok

irányítás

/segélyformák ismertetése/

 A családban sok a gyerek d.) Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek:  Született

betegek

/cukorbeteg,

szívbeteg gyerekek/

védőnő,

 Új eljárások javaslata a szülőknek

van látási,

ÁNTSZ

segítségének kérése

 A családban elme- vagy idegbeteg  Súlyos

 Orvos,

hallási

vagy

mozgásszervi fogyatékosság áll fenn  Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép

329

A veszélyeztetettség tünetei a) Külső megjelenésében  beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság  étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság  elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya  az öltözet fogyatékossága, helytelensége b) Beszédében  hibás beszéd /selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás/  goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata  hangoskodás, nagyzolás  túlzott hallgatagság, zárkózottság  fantáziálás  hazudozás c) Mozgásában  nyugtalan, túl élénk, szertelen  nincs korának megfelelő mozgásigénye  fáradékony, lusta  izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek  rágja a körmét, szopja az ujját  bevizel  az ágyban ringatózik, maszturbál vagy onanizál  érintésre riadtan elugrik, megriad d) Érdeklődésében  semmi sem érdekli, közömbös  figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen e) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában  félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú  könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva  hangadó a rosszban, destruktív  befolyásolható, árulkodós f) Foglalkozásokon  figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen  teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak 330

 gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni g) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása  bizalmatlan, nem őszinte  meghunyászkodó  tiszteletlen, dacos A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A társadalom fejlődésével párhuzamosan egyre különbözőbb családi hátterű gyerekek kezdenek járni az iskolába. A szülők és az iskola által vallott célokat és értékeket egyre nehezebb közös nevezőre hozni. Az iskola képzési célja, hogy az iskolai tevékenység során a gyerekek által megszerzett tudást, készségeket a felnőttkori élethivatás szolgálatába állítsa, ezzel elősegítse a növendék pályafutását, beilleszkedését a társadalmi foglalkoztatottsági rendszerbe, és felkészítse arra, hogy a társadalmi életbe minél eredményesebben bekapcsolódhasson. A 20. század második felében a családok élete alaposan megváltozott világszerte. A fejlett ipari gazdaságok kialakulása, a technológia robbanásszerű fejlődése és a tradicionális családszerkezet felbomlása gyökeresen átalakította a családok életét, minek következtében a szülők szerepe is megváltozott. A hagyományos kétszülős családok mellett egyre gyakoribbak az olyan családok, ahol a szülő egyedül, vagy második házasságában neveli gyermekeit. A kétszülős családban is általánossá vált, hogy az anya teljes munkaidőben dolgozik, így családjától egész nap távol van. Már nem tekinthetjük úgy a családokat, mint egy szilárd struktúrával rendelkező képződmény. A családi légkör is hatással van a tanulmányi fejlődésre. A fizikai környezet is nagyban befolyásolja a gyerekek tanulmányi előmenetelét. Nehéz elképzelni, hogy a nem megfelelő lakáskörülmények között, egészségtelen helyen élő gyerekek kielégítően tudnának tanulni az iskolában. A magas munkanélküliség és alacsony jövedelmek miatt sok család igen korlátozott forrásokkal rendelkezik, amit szinte teljesen felemészt a megélhetés, így csak rendkívüli lemondások árán tudják fedezni az iskoláztatás költségeit. A társadalmi hovatartozás tekintetében is mutatkoznak különbségek a családok között. A gyengébb teljesítmény nem egyszerűen a családok alacsony jövedelmére és a szülők

331

végzettségére vezethetők vissza, mint inkább az ezzel általában együtt járó más életvitelre és a nyelvi szocializáció tekintetében mutatkozó eltérésre. Csak egyik jellemzője, ami miatt különbség van az alsóbb rétegből, valamint a közép- és felső rétegekből származó gyerekek között, hogy az utóbbiaknak jóval több lehetőségük van a családon kívüli ismeretszerzésre. Megengedhetik maguknak, hogy könyveket vásároljanak, folyóiratokat fizessenek elő, kulturális szolgáltatásokat vegyenek igénybe, olyan családokkal járjanak össze, akik ezeket a tanulási formákat értéknek tekintik, továbbá maguk a szülők is tanítják gyermeküket. A másik fontos jellemzője a családi viszonyok eltérése és az ennek következtében kialakuló nyelvhasználatbeli különbség. A családi viszonyok két formáját különböztetjük meg: perszonális és pozicionálós viszony. A felső- és középrétegbeli családokra főleg a perszonális (személyorientált) viszony jellemző. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatot a családtagok igényeinek, szempontjainak kölcsönös tekintetbe vétele határozza meg. Az alsó rétegekre inkább a pozicionálós viszony jellemző, mely kapcsolat alapja a státusz, a pozíció, amit az egyén a családban elfoglal. A kétféle viszony a családtagok között a nyelvi-kommunikációs kódokban is megnyilvánul, valamint rányomja a bélyegét a gyermek énképére is. A pozicionálós viszonyban élő családok gyermekeinek énképe kevésbé pozitív, ugyanis cselekedeteiről kevés pozitív visszajelzést kap, testi fenyítést annál többet. Ezek a szociális hátrányok iskolánk tanulói körében is jelentkeznek, legtöbbször halmozottan. Így például: A szülő, különösen az édesanya elfoglaltsága miatt nem figyel eléggé gyermekeire. Egyre gyakoribbak a csonka családok. A szülők nagy százaléka alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Nagy a munkanélküliség aránya. Alacsony jövedelmekből kell megélniük a családok zömének. Ezzel összefüggésben nem minden esetben megfelelőek a lakásviszonyok. Mindezek következtében a társadalmi hovatartozás tekintetében is mutatkoznak hátrányok. Ezek valamilyen mértékben rányomják bélyegüket a gyerekek iskolai teljesítményére.

332

A következő tevékenységi formák segítségével próbáljuk enyhíteni a hátrányokat:  differenciált módszerek alkalmazása a tanulás szervezésében  felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése  a lehetőségekhez mérten az iskolaotthonos oktatás kiszélesítése  a kapcsolat erősítése az önkormányzat szociális bizottságával  pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon  felvilágosító munka a szociális juttatások ésszerű felhasználásáról  ösztöndíjak  a tankönyvtámogatás elveinek meghatározása  iskolaotthonos/egész napos oktatás/tanulószoba  képesség-kibontakoztató foglalkoztatás  integrált oktatás

333

A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése 2016. év február hónap 1. napjától történik. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén.

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai programot/módosítását az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén véleményezte, melyet aláírásommal tanúsítok.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. diákönkormányzat képviselője

A pedagógiai programot/módosítását a szülői szervezet (közösség) ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. szülői szervezet (közösség) képviselője

334

A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék A pedagógiai programot/módosítását az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

P.H.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

A pedagógiai programot jóváhagyom. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ………………………………. igazgató

P. H.

Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen pedagógiai program a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezéseket a Tankerületi mérés-értékelés bevezetése a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskolában és tagiskoláiban fejezet vonatkozásában tartalmazza. A fent megnevezett témában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a pedagógiai program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

Jelen pedagógiai program a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében a működtetőre többletkötelezettséget nem ró.

335

Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola

Recommend Documents