BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

OM 034980 2013. március 31.

034980 Bocskai István Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Szervezet és a Működési szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) az iskola helyi dokumentuma, amelynek célja, hogy meghatározza a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a titkársági irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 1. határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

1

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri,

szervezeti

és

működési

előírásokat

a

jelen

SZMSZ-ben

foglaltak

figyelembevételével kell alkalmazni.

Az SZMSZ hatálya kiterjed: •

az intézmény vezetőire

•

az intézmény dolgozóira

•

az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre

•

az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre

Érvényes: az iskola területén zajló és azon kívül szervezett iskolai folyamatokra (pl: erdei iskola) Hatályos: a fenntartó jóváhagyását követően visszavonásig, vagy az iskola megszűnéséig Nyilvános: a fenntartó által jóváhagyott időponttól A nyilvánosság módja: kifüggesztés: könyvtár, tanári szoba, iskolatitkárság, illetve az iskola belső számítógépes rendszere. Az SZMSZ módosítását, a törvényi változások miatt a fenntartó kezdeményezésére, vagy a dolgozók 1/3-ának javaslatára és az igazgató kezdeményezésére kell módosítani. Az eljárásrend az SZMSZ módosítása esetén: ugyanaz a szabály érvényes, mint az SZMSZ első elfogadása esetén. 2. Alapító okirat Az intézmény alaptevékenysége: Nem haszonszerzés céljából biztosított ingyenes alapszolgáltatás. Szakágazati rend besorolása: 852010 általános iskolai oktatás 1-8-ig. Az intézmény neve: KIK 196005 (Bocskai István Általános Iskola)

Székhelye, címe: 1113 Budapest, Bocskai út 47-49. Oktatási azonosítója: 034980 Alapító okiratának kelte:

2

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, melynek működési feladatait és a technikai dolgozók alkalmazását a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Műszaki ellátó Szolgálata- GAMESZ (1116 Budapest, Bükköny u. 2-4.) együttműködési megállapodás alapján látja el.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a szakmai munkával kapcsolatos feladatokat látja el.

Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. A szervezet törzsszáma: 799656 2.1 Szakfeladatok: 852011 Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (1-4. évfolyamon) 852021 Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (5-8. évfolyamon) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8-ig évfolyamon)

2.2 Az intézmény jogállása

Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit az oktatásért felelős miniszter pályázat útján nevez ki.

3



II. AZ ISKOLA GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE 1. Az iskola gazdálkodását meghatározó dokumentumok. A költségvetés tervezésénél és végrehajtásánál a hatályos A számvitelről szóló 2000:C.törvény. ,az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV tv. az államháztarátsi törvény végrehajtásáról szóló 368/2011(XII.31) Kormányrendelet ,az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 (XII.24) Kormányrendelet a Közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX törvény, a Nemzeti köznevelésről szóló 2001. CXC törvény, a mindenkori Költségvetési törvény, valamint az Intézmény és a Bp.Főv. XI. kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Műszaki ellátó Szolgálat (továbbiakban: Gamesz) között létrejött együttműködési megállapodás figyelembevétele alapján kell eljárni. A fenti jogszabályok és megállapodás határozzák meg az iskola SZMSZ-ének mellékletében szereplő szabályzatokat, igazgatói utasításokat, amelyet a Gazdálkodás iskolai dossziéban tárolunk. (Tárolás-nyilvánosság helye: lásd SZMSZ IV. 18. pontja) 1.2. Az iskolai gazdasági szervezet felépítése és feladata Az SZMSZ idevonatkozó pontjai, illetve a Gamesz-szal kötött megállapodás alapján. 1.3. A helyettesítés rendje A pénzügyi ügyintézőt az iskolatitkár helyettesítheti. 1.4. A kiadványozás rendje Az intézményben kiadványozásra az igazgató jogosult. Távollétében a helyettesítés rendjének megfelelően történik a kiadványozás. 1.5. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett intézményi számla felett a Gamesz jogosult rendelkezésre. 2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézmény saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – a Gamesz előzetes engedélye alapján, szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. Valamennyi tér és eszközhasználat bérbeadást meg kell, előznie a GAMESZ által elkészített költséghatékonysági elemzés, számítás. A bérbeadási megállapodást a Gamesz köti. 4

034980 Bocskai István Általános Iskola 3. Bélyegzők használata, kezelése


Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: − igazgató − igazgatóhelyettes − iskolatitkár Az

intézményben

használatos

valamennyi

bélyegzőről,

annak

lenyomatáról

nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba. Ezt az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazolja. A nyilvántartás vezetéséért: az iskolatitkár a felelős.

Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. Az elveszett bélyegzőt azonnal jelenteni kell az igazgatónak, aki az előírt bejelentési, letiltási kötelezettségének eleget tesz. 4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: •

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

•

Elvárás,

hogy

a

nyilatkozatot

adó

a

tömegtájékoztató

eszközök

munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. 5

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. • A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. •

Nem

adható

nyilatkozat

olyan

üggyel,

ténnyel

és

körülménnyel

kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. •

A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

•

Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.

6



III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézményi struktúra 3 szintű: - vezetői szint (iskolai menedzsment): igazgató, igazgatóhelyettes(ek), - középvezetői szint: munkaközösség-vezetők, minőségirányítási vezető - munkatársi szint: pedagógusok (tanítók és tanárok), technikai dolgozók

1.1. Az iskolai struktúra vezetői szintjei, egyes elemei, a tevékenységirányítás igénye (és szükségszerűsége) alapján az alábbiak: Az igazgató feladatköre: az

iskola

pedagógiai

nevelő-oktató

munkája,

menedzsment,

partnerkapcsolatok irányítása, az iskola irányítása, kötelezettségvállalás, a középvezetői, pedagógusi és technikai dolgozói (GAMESZ-szal és a KLIK-el egyetértésben) szinttel való foglalkozást jelenti (konkrét munkaköri leírás szerint és alapján, amelyet az igazgató ad ki). Feladatkörébe nem tartozik bele a kinevezés, felmentés és fegyelmi eljárás megindítása. Ezen jogkört a KLIK tankerületi igazgató látja el. Az igazgatóhelyettes(ek) feladatköre: a tanügy-igazgatási, oktatásszervezési, beiskolázási és a tanórán kívüli feladatokkal (szakkörök, tanfolyamok stb.) valamint a pedagógusokkal való foglalkozást jelenti, az igazgató távollétében önálló döntési jogkörrel rendelkezik (konkrét munkaköri leírás alapján, és szerint, amelyet az igazgató készít el).

A minőségügyi megbízott feladatköre: Az iskola minőségirányítással kapcsolatos feladatainak ellátása. Önálló jogkörrel nem rendelkezik. A Munkaközösség vezetők feladatköre: Feladat meghatározás, ellenőrzés, operatív munkavégzés, erőforráskezelés,

felhasználás

kooperáció,

munkaközösség tagjaira

7

segítő-ellenőrző

tevékenység

a

034980 Bocskai István Általános Iskola 2. Az intézményigazgatás


2.1. az iskola vezetési szerkezete, működése

iskolai menedzsment -igazgató -igazgatóhelyettes

feladata, felelıssége, hatásköre operatív irányítás, stratégiai tervezés, rövid- és középtávú tervezés, koordinálás, erıforrásgazdálkodás, ellenırzés, értékelés, számonkérés az iskola egészére (megbeszéltek alapján)

iskolavezetıség -igazgató -igazgatóhelyettes -minıségügyi megbízott -munkaközösségi vezetık - témától függıen a *Közalkalmazotti Tanács Elnök (véleményezési joga van) -témától függıen az *SZMK elnök (véleményezési joga van)

feladata, felelıssége, hatásköre operatív tervezés, az éves munkatervbıl az adott hónapra való bontás, feladatok megfogalmazása, erıforráskezelés, munkamegosztás, kooperáció az iskola egészére

munkaközösségek -alsós mk. vezetı -napközis mk. vezetı -humán mk. vezetı -reál mk. vezetı - gyógypedagógusok

feladata, felelıssége, hatásköre feladatkijelölés, ellenırzés, operatív munkavégzés, erıforrás-kezelés, felhasználás kooperáció, segítı-ellenırzı tevékenység a munkaközösség tagjaira

∗ Az iskola SZMK elnöke és a Közalkalmazotti Tanács elnöke nem az irányítási struktúra része. Kizárólag véleményezési jogkörrel rendelkeznek az idevonatkozó hatályos jogszabály alapján 8

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A VEZETŐK FELADATAI

3.1. Intézményvezető (igazgató) feladatai: A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat kivéve - technikai dolgozók, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élettekintetében

jogkörét jogszabályban

és munkakörülményeire vonatkozó előírt egyeztetési

kötelezettség

kérdések

megtartásával

gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért.

A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, átruházhatja. • a Nkt. 67.,68,69.§ pontjai alapján vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért • biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket • képviseli az intézményt külső szervek előtt • tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai-pedagógiai területét; felelős az intézmény vagyonáért • felügyeli a gazdasági feladatok zavartalan működését • gyakorolja a munkáltatói jogokat (kivéve, felmentés, kinevezés, fegyelmi eljárás) • ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és a KLIK utasításaiban előírt feladatokat • megszervezi az intézmény belső ellenőrzését • elkészíti (elkészítteti) az intézmény SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá

az

intézmény

működését

segítő

egyéb

szabályzatokat,

rendelkezéseket, • kapcsolatot tart, folyamatosan együttműködik az iskolában működő demokratikus szervezetekkel (DÖK, SZMK stb.) 9

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. • kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel • támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, • folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját.

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes(ek) minden ügyben, és az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben. Az osztályfőnökök használhatják vezetői engedéllyel, az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

3.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes(ek) hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettes(ek)re, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes(ek) felhatalmazását.

3.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.

• az igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, • az oktatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tantárgyválasztással felmentések megadásának döntési jogát, •

az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos döntési jogát,

• egyéb ad hoc feladatokat 10

034980 Bocskai István Általános Iskola 3.4. Igazgatóhelyettes feladatai: •


az igazgató távolléte esetén az igazgató megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat (lásd: munkaköri leírás)

•

elvégzi, gondoskodik, elkészíti, kapcsolatot tart, nyilvántartja, szervezi az iskola tanügyigazgatási, oktatásszervezési, beiskolázási, tanórán kívüli feladatait

•

az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt,

•

munkakörében ellenőrzésre jogosult.

•

az iskolai menedzsment tagja

• Az igazgatóhelyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet részletes munkaköri leírása tartalmaz.

3.5. Munkaközösségvezető • szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport szakmai munkáját, • az

igazgató

utasításának

megfelelően

elkészíti

a

csoport

éves

munkaprogramját, azt havi munkatervre aktualizálja • a csoport szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az igazgatónak, illetve a felügyelettel megbízott intézményvezetőhelyettes(ek)nek, • segíti az igazgató humánpolitikai feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat, értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját • munkájához szükséges erőforrásokkal gazdálkodik • az iskolavezetőség tagja • munkájukat munkaköri leírás határozza meg, és szabályozza 3.6. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: •

az igazgatóhelyettes(ek),

•

iskolatitkár.

•

Gazdasági ügyintéző 11

034980 Bocskai István Általános Iskola Az igazgató közvetlen munkatársai

Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az

intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyettes(eke)t a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízatása határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes(ek) feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az iskolatitkár feladat- és hatásköre kiterjed felhatalmazás alapján a munkaügyre, gazdasági feladatok és a tanügyigazgatási feladatok elvégzésére.

A pénzügyi ügyintéző feladatai: Az SZMSZ idevonatkozó pontja, valamint a Gamesz-szal kötött megállapodás szerint és alapján ellátja az iskola gazdálkodásának tervezésével, előirányzat –felhasználással, az iskola üzemeltetésével, fenntartásával, működtetésével, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, pénzellátással a beszámolási valamint a belső kontroll kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos, az intézményvezető által rábízott, feladatokat.

Az iskolatitkár távolléte esetén az igazgató és igazgatóhelyettes(ek) helyettesítenek. 3.6. Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét)

középvezetők

segítik

meghatározott

feladatokkal,

kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai: •

az igazgató,

•

az igazgatóhelyettes(ek),

•

a szakmai munkaközösségek vezetői. 12

jogokkal

és

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével és az intézményi tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

3.7. Munkaköri leírások

Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások igazgatói utasításokként vannak nyilvántartva.

A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.

A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.

A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: az igazgató.

4.Az intézmény munkáját végző, segítő testületek, szervek, közösségek

Az intézmény vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon.

5. Alkalmazotti közösség Az

alkalmazotti

közösség

az

intézmény

nevelőtestületéből

és

az

intézménynél

közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az

13

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor.

Dolgozói munkaértekezlet:

Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten: •

beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról,

•

értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését,

•

értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,

•

ismerteti a következő időszak feladatait.

Az értekezlet napirendjét az igazgató állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.

6. A nevelőtestület hatáskörébe tartózó ügyek (NKt. 70.§ alapján)

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

14

034980 Bocskai István Általános Iskola A nevelőtestület feladatai és jogai:


A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik bizonyos jogszabály által meghatározott, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület döntési jogköre: A nevelőtestület - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, -

a

tanulók

magasabb

évfolyamba

lépésének

megállapítása,

a

tanulók

osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület értekezletei: Az iskola nevelő-oktató munkájával, módszertani kérdéseivel a tantestületi értekezlet foglalkozik. Ezek témáját és előterjesztését az munkaközösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 15

034980 Bocskai István Általános Iskola - alakuló, tanévnyitó, félévi és tanévzáró


- félévi és év végi osztályozó - őszi és téli nevelési értekezlet

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, az intézmény igazgatója, vezetősége, vagy az érdekképviseleti szervek vezetője szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1) hozza, és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Bizonyos esetekben titkos szavazással pl.: igazgató választás.

Megbízások: - igazgatóhelyettes: igazgató bízza meg határozott időre a tantestület véleményét kikérve. Kinevezése az igazgató kinevezése végéig tart. - munkaközösség-vezető: igazgató jelöli – az érintett pedagógusok választják - osztályfőnök, osztályfőnök-helyettes: igazgató bízza meg - énekkarvezető: igazgató bízza meg - diákönkormányzat-vezető: igazgató jelöli, tantestület és diákok választják - minőségi körök vezetői és tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes választja - közalkalmazotti tanács tagjai: tantestület választja

A megbízás történhet kijelöléssel, kölcsönös megegyezéssel és választás alapján. Valamennyi megbízás visszavonására a megbízók, a választók a jogosultak.

Az alábbi feladatok elvégzésére a pedagógusok nem kötelezhetők: -

tankönyvek árusítása

-

tanulók balesetbiztosítása

E feladatokra díjazás ellenében, igazgatói engedéllyel vállalkozhat a pedagógus. Ez esetben a feladat felelőse semmilyen részfeladatot nem háríthat pedagógustársaira.

16

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei:

- megfelelő végzettség - rátermettség - arányos terhelés - folyamatosság - önkéntesség - nyilvánosság

A nevelőtestületi értekezlet véleményezési vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló SZMK, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló KT és a Diákönkormányzat tanuló képviselőjét meg kell hívni. (Pl. igazgató választás)

Eljárásrend:

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. A határozatképességhez a nevelőtestület 50%-a +1 fő jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belül megismételt nevelőtestületi értekezlet – az azonos napirendi pontok tekintetében - a megjelentek számától függetlenül egyszerű szótöbbséggel határozatképes. Személyi kérdésekben, illetve ha a nevelőtestület 1/3-a kéri, más kérdésekben is a szavazás titkos. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyv vezetését az igazgató által felkért és a nevelőtestület által jóváhagyott személy végzi. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a két hitelesítő és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.

17

034980 Bocskai István Általános Iskola 7. A szakmai munkaközösségek


A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget.

Egy

nevelési-oktatási

intézményben

legfeljebb

tíz

szakmai

munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

A szakmai munkaközösség feladatai:

- gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyat, illetve tantárgyakat, nevelési területeket, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére,

kiegészítő

programokra,

taneszközökre,

egyéb

tanulmányi

segédletekre, módszerekre, alternatív programok választására, helyi alkalmazására, nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások programjaira - tanmenetek ellenőrzése és véleményezése, egységes követelményrendszer biztosítása - javaslatot tesz a tanulók emelt szintű oktatást nyújtó csoportokba való felvételének követelményeire, pedagógiai pályázatok kiírására, illetve azok díjazására. - szervezi a pedagógusok továbbképzését - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. 18

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A munkaközösség dönt a továbbképzési programjáról, az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről. Véleményezési jogkörébe tartozik szakterületének minden olyan kérdése, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van. Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit.

A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja.

8. Diákönkormányzat

Diákönkormányzatot a Nkt. 48. §-a alapján az általános iskola tanulói hozhatnak létre. Az általános iskola nevelőtestülete hagyja jóvá a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.

A tanulókat, a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein.

A tanulók véleményt mondhatnak az évente megrendezendő diákfórumon. A tanulók egyéni valamint osztályukat, tanulócsoportjukat érintő problémájukkal közvetlenül az osztályfőnökükhöz, az őket tanító pedagógushoz, szükség esetén az iskolavezetőség tagjához fordulhatnak.

Az iskola igazgatója, évente minimum két alkalommal részt vesz a DÖK értekezletén. Tájékoztatást ad az éves feladatokról, a félévi és az év végi tanulmányi és magatartási eredményekről. Minden olyan kérdésben, amely a tanulók egészét érinti, (Házirend, órarend, belső folyamatszabályozás stb.), kikéri a DÖK véleményét. Biztosítja a DÖK munkájához szükséges feltételeket. A DÖK munkáját segítő pedagógus az iskolavezetőségi értekezletek állandó meghívottja. A DÖK osztályszintű működését az osztályfőnökök kötelesek segíteni.

A diákönkormányzat részére az iskola lehetőség szerint helyiséget biztosít. Az iskola helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a DÖK gondoskodik. 19

034980 Bocskai István Általános Iskola A diákönkormányzat az iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. nevelőtestületének egyetértésével jelöli ki

programjainak lebonyolításához a számára biztosított egy felhasználható tanítási napot. További - elfogadott munkatervében szereplő - rendezvényt a mindenkori órarend figyelembevételével úgy szervezhet, hogy az ne akadályozza a tanítási órák megtartását. (Ezt az iskolai éves munkatervben kell szerepeltetni.) A diákönkormányzat működéséhez külön engedély nélkül igénybe veheti az iskola felszerelését.

9. Szülői munkaközösségek (Nkt. 43. §-a alapján)

Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. A szülői szervezet és az intézményi tanács működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Osztályszintű szülői munkaközösségeket az osztály szülői közössége választja. Egy maximum 3 szülőt delegálnak osztályonként, az iskolai Szülői Munkaközösségbe. Az osztály SZMK működéséért az osztályfőnök felelős. A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az igazgató tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK tagjai egy fő képviselőt választanak maguk közül. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezést biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezete részére az 20

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Ennek időpontját közös megegyezés alapján határozzák meg.

A szülői szervezet, véleményező jogkört gyakorol:

a szervezeti és működési szabályzat a házirend megállapításában az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a szülői értekezleteken a közösséget érintő problémák felvetésében.

A szülői munkaközösség tevékenységét a saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi. Ennek elkészítése az iskolai SZMK feladata, amelyhez az iskola igazgatója vagy az általa megbízott pedagógus ad segítséget.

10. Partneri kapcsolat

Az iskola vezetősége a nevelő-oktató munka színvonalasabb végzésének az anyagi-tárgyi erőforrások bővítésének érdekében külső (közvetlen vagy közvetett) partnerekkel, szervezetekkel

is

együttműködik.

Az

együttműködés

tartalmi,

formai

elemeit

együttműködési megállapodás formájában kell írásban megkötni. Ez az igazgató feladata és felelőssége.

21



IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMNETUMOK

1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai:

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

•

az alapító okirat

•

a szervezeti és működési szabályzat

•

a pedagógiai program

•

a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-

egyéb belső szabályzatok

1.1 Alapító okirat:

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

1.2 Pedagógia Program:

A törvény alapján előírt, az egyes magyarországi nevelési, oktatási intézmények pedagógiai tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum. Az iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézményben folyó nevelés és oktatás céljait; az iskola helyi tantervét; az iskolai életet; a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket; a 22

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot; szakmai képzés esetén a szakmai programot. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete dolgozza ki, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

1.3 Szervezeti és Működési szabályzat:

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az iskola szervezeti felépítését, működésének rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és mindazokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

1.4 Házirend:

A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola egész területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken, valamint iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. A házirend érvényes a tanulókra, szülőkre és az iskola dolgozóira egyaránt. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől, annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartamáig. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti. A házirend megsértése esetén számonkérésnek fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait az idevonatkozó hatályos jogszabályok tartalmazzák.

23

034980 Bocskai István Általános Iskola 1.5 Munkaterv:


Tágabb értelemben a tudatosan végzett pedagógiai munka előre látó tervszerűségének írásba foglalt dokumentuma, mint pl. a tanmenet, a foglalkozási terv; szűkebb és gyakoribb értelmezés szerint a nevelési-oktatási intézmény egészének vagy részegységeinek egy-egy tanévre (esetleg ennél hosszabb távra) szóló cselekvési programja a feladatok, időpontok, felelős személyek megjelölésével. A munkaterv rendszerint az előző tanév (időszak) munkájának értékelésén, a pedagógiai programból és az aktuális feladatokból fakadó tennivalók számbavételén alapszik. Van, ahol az intézménynek egyetlen, minden területet magában foglaló munkaterve van, s van, ahol az intézmény munkaterve több terv együttese (tanévi munkaterv, a vezetés munkaterve, a napközi otthon munkaterve). A munkatervet az intézmény nevelőtestületének döntése érvényesíti. Az intézményen belül önkéntes társulás alapján szerveződött közössége, mint pl. a szakmai munkaközösségek, az intézményi munkatervhez kapcsolódóan maguk alkotják meg munkatervüket. A szülői munkaközösség, az isk.-szék, a diákönkormányzat, az intézményben működő érdekvédelmi szervezetek, sportkörök, sportegyesületek, kulturális szerveződések önálló, az intézményi munkatervbe nem integrálható munkatervet készítenek.

1.6. Az iratkezelés szabályai: Az iratkezelési szabályzat egy-egy vállalat vagy szervezet működése során keletkezett dokumentumok kezelésére irányuló szabályokat és azok módszertanát, valamint a kapcsolódó feladat- és hatásköröket foglalja össze. Fontos, hogy a szervezet belső működésének

és

a

vonatkozó

törvényi

előírásoknak

egyaránt

megfeleljen.

Az iratkezelési szabályzat: •

szabályozza a dokumentumok biztonságos őrzésének és tárolásának módját, így biztosítja a bizalmas információk megfelelő kezelését,

•

leírja a különböző dokumentumok, így például a számlák és szerződések nyilvántartásának és rendszerezésének módját, így azok könnyen visszakereshetőek lesznek, és gyorsul a napi munkavégzés,

•

szabályozza a dokumentumok segédletekkel való ellátását,

24

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. • leírja, hogy az egyes dokumentumok megsemmisítésének, leselejtezésének mik a feltételei, •

szabályozza az archiválás folyamatát,

és leírja a dokumentumok irattárazásának menetét.

2. Bombariadó és egyéb rendkívüli esemény esetén a teendők:

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskolatakarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.

Amennyiben

ellenőrzésük

során

rendellenességet

tapasztalnak,

haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

2.1 Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

25

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

26



V. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese(i) közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.20 és 16.30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői, keddi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

27

034980 Bocskai István Általános Iskola 2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése


A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

2.3 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.)

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgatóhelyettes rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

2.4 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 28

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) kísérletek összeállítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

2.5 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok1 meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

• 2.3 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike • a 2.4 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

1

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.

29

034980 Bocskai István Általános Iskola Az intézményen kívül végezhető feladatok: •


a 2.4 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

2.6 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak.2

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő

2

Ezt az elıírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetıi döntésen alapul.

30

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal

értékelje,

valamint

számukra

a

számszerű

osztályzatokon

kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

2.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

A pedagógus köteles a jelenléti ívet vezetni. Mindennap be kell írnia az érkezésének és távozásának az időpontját.

2.8 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a XI. Kerület Gazdasági és Műszaki Ellátó Szolgálat (GAMESZ) határozza meg az intézményvezetővel egyetemben. Munkaköri leírásukat 31

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. a GAMESZ készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására a GAMESZ felé, aki dönt az engedélyezésről. A napi munkaidő megváltoztatása a GAMESZ írásos utasításával történik.

3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 15.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok, pedagógia asszisztensek felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 4. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

32

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) átvételnél az iskola igazgatója előírja,

f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

5. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 21.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítás nélküli munkanapokon ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon

7.00 – 17.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és

munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portásnál jelentkezniük kell. 6.Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját és a Vatikán lobogóját.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: •

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

•

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

•

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

•

az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

•

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 33

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

Az

iskola

tantermeit,

szaktantermeit,

könyvtárát,

tornatermét,

számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

7.A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló3 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

8. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola 3

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl.

34

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 35

034980 Bocskai István Általános Iskola 9. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások


Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Ilyen foglalkozás többek között a tehetséggondozás, szakkör és a versenyekre való felkészítés. 10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a jutalmazási szabályzat tartalmazza. A szabályzat alapján az igazgató és igazgatóhelyettes dönt a “szétosztásról”.

11. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 11.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

11.2 A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: •

szakmai munkaközösségek,

•

szülői munkaközösség,

•

diákönkormányzat,

•

osztályközösségek.

•

Intézményi tanács 36

034980 Bocskai István Általános Iskola 11.3 A szülői munkaközösség


Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

• Saját maga hozhatja létre szervezeti és működési rendjét, munkaprogramját • Dönt a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, • saját vagyonával maga rendelkezik

11.4

Az intézményi tanács

A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit.

11.4.1 Az erkölcstan

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. § rendelkezései alapján az érintett állami általános iskolákban a 2013/2014-es tanévben meg kell szervezni az erkölcstan oktatást, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan oktatást. A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben szabályozza megszervezését. 11.5 A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. 37

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • Pedagóiai Program elfogadásakor, • a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 11.6

Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: •

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

•

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

•

döntés az osztály belügyeiben. 38



Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

11.6.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

•

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

•

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

•

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

•

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

•

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

39

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. 11.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény vezetője és az intézmény kijelölt dolgozói fogadó órákat tartanak, az alábbi rend szerint: -

igazgató

-

igazgatóhelyettes

-

osztályfőnökök

-

szaktanárok

Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése stb.) éves munkatervben való szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak 11.7.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

11.7.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – kettő alkalommal tart fogadóórát.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor a megadott egyéni fogadóóra alapján.

11.7.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az információ kifüggesztése és email formájában tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel személyesen és telefonon is történhet.

40



11.7.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából legalább egyszer osztályzattal értékelni kell a tanuló teljesítményét. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását a 10. munkanapig, a dolgozatokat ki kell osztani.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy problémáját a vezetőségnek jelezze.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

11.7.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: •

alapító okirat,

•

pedagógiai program,

•

minőségirányítási program,

•

szervezeti és működési szabályzat,

•

házirend.

41

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes(ek) adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 11.7.6 A külső kapcsolatok rendszere és formája Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást XI. kerületi Újbuda Polgármesteri Hivatal támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskolaegészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: •

az iskolaorvos,

•

az iskolai védőnők,

•

az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa

11.7.6.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Újbuda tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Újbuda Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával.

42

034980 Bocskai István Általános Iskola 11.7.6.1 Az iskolai védőnő feladatai


• A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. • Munkaidejét munkáltatója, Gyógyír Kft határozza meg. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

12. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje •

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

•

a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,

•

a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

43

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. • 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

Az iskola a meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló ingyenes tankönyveket. Meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani az ingyenes tankönyv iránti igényt. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai 44

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt.

A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4. § (6) bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan a tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat. Közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés tárgyában a Könyvtárellátó a tankönyv kiadójával tankönyvterjesztési szerződést köt, amelynek tartalmaznia kell a mellékletben meghatározott kötelező feltételeket, amelyektől a felek nem térhetnek el. a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. 45

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést köteles megtenni. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a

szülők megismerjék. A

tankönyvrendelés elkészítésénél a

szülői

szervezet

véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál egyetértési joggal rendelkezik.

46

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának a 23. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

13. A tanulói hiányzás

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunk teljesen lefedi a hiányzással és késéssel kapcsolatos tudnivalókat. Lásd. házirend

47

034980 Bocskai István Általános Iskola Tájékoztatás a hiányzásokról:


A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

tanköteles tanuló esetében: •

első igazolatlan óra után: szülő értesítése

•

tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése

•

a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

•

az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

14. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

• A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv 48

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

14.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről 49

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő

50

034980 Bocskai István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

51



VI. Mellékletek -Könyvtári SZMSZ - Házirend - Iratkezelési Szabályzat

52



AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Fenntartás, irányítás, elhelyezés Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok

Elnevezése: Bocskai István Általános Iskola Könyvtára Címe: 1113 Budapest, Bocskai út 47-49. Telefon: 209-91-63 Fax: 209-91-94

I.1. Alapítás jogelőd

A meglévő dokumentumok (a legrégebbi leltárkönyv) alapján a könyvtár alapításának időpontja 1969. január 2.

I.2. A könyvtár fenntartása és szakmai irányítása, ellenőrzése

Az iskolai könyvtár fenntartója a Magyar Állam. Az irányításért, az ellenőrzésért és a könyvtári szolgáltatásokért a mindenkori fenntartó vállal felelősséget.

I.3. A szakmai kapcsolatok

Munkaközösségekkel az iskolán belül. Kerületi szinten: az aktuális kerületi pedagógiai szolgáltató intézménnyel. Fővárosi szinten: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, helyi közművelődési könyvtárak. Országos szinten: OPKM. A könyvtári munka értékelését a szakértők végzik.

1



I.4 A könyvtár helye a szervezetben

A könyvtár szervezetileg a humán munkaközösséghez tartozik. Segíti tevékenységüket, aktívan kapcsolódunk munkájukhoz. Ezért a humán munkaközösség vezetője közép szinten ellenőrizheti, irányíthatja, véleményezheti a könyvtár és a könyvtáros munkáját. Felső szinten a könyvtár, és a könyvtáros minden munkájával kapcsolatban az intézmény igazgatója az illetékes.

I.5 A könyvtár gazdálkodása

A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja, mert nincs önálló költségvetése. I.6 A könyvtár elhelyezkedése

A könyvtár az I. emeleten helyezkedik el egy 101,41 m2 önálló teremben, melyből 87,24 m2 a nyilvános tér alapterülete. A könyvtár alkalmas helyben olvasásra, könyvtári foglalkozások tartására, kutatómunkára és más reprezentatív kulturális rendezvény megtartására. Az állomány 94 % szabadpolcon van elhelyezve.

I.7 A könyvtár bélyegzője

Ovális tulajdonbélyegző; felirata: Fent:

BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA

Lent:

* 1113 Budapest Bocskai u. 47-49. *

II. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai A könyvtárhasználati szabályzatban található.

2



III. A könyvtár alapfeladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése,vétel, vagy ajándék útján, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése

III.1 A könyvtári állománnyal kapcsolatos feladatok

1. Az állomány fejlesztésével kapcsolatos feladatok • Desiderátum: a használók kérése alapján. A kért dokumentumok nyilvántartása az erre a célra rendszeresített füzetben történik. • A szépirodalom és a szakirodalom előírt aránya. Jelenleg az állomány nem teljesen felel meg az ideálisnak: 40% szépirodalom - 60% szakirodalom. Cél, hogy az új beszerzéseinkkel megfeleljen az ideális 30 - 70%-nak. • A dokumentumok épsége. Minden beiratkozó tanulónknak felhívjuk a figyelmét a kölcsönzött

dokumentumok

állapotának

megóvására.

A

megsérült,

vagy

elhasználódott dokumentumokat félre teszi a könyvtáros, amennyiben az lehetséges megjavítja. • A kölcsönzési fegyelem megtartása, kártérítés. A kölcsönzési és a hosszabbítási idő be nem tartása esetén a késő tanuló felszólítása szóban történik. Ha év végéig sem kerül vissza a kikölcsönzött dokumentum (június 10), a tanuló osztályfőnökét és szüleit is értesítjük. Ha a dokumentum ezek után sem kerül vissza a könyvtárba, abban az esetben a tanuló következő tanévben addig nem kölcsönözhet újakat,

3



amíg az előzőeket nem rendezi. Ha a dokumentum nem rendeltetésszerű használat során sérül meg (nem javítható), vagy elveszik, a tanulót azonos dokumentum beszerzésére kötelezzük. Ha a dokumentum kereskedelmi forgalomban nem kapható csak abban az esetben fizethető ki. Az iskolát elhagyók addig nem léphetnek ki, amíg könyvtári tartozásukat nem rendezik, és erről a könyvtáros az iskolatitkárt nem értesíti. • Az elavult dokumentumok törlése. 3 /1975 KM-PM rendelet figyelembe vételével lehetőség szerint évente kerül selejtezésre az elavult és megrongálódott dokumentumok. Így évente újra kezdődő számozással, az év feltüntetésével készül el a selejtjegyzék. Ennek során a dokumentumok kivezetésre kerülnek az összes nyilvántartásból.

2. Az állomány őrzésével kapcsolatos feladatok • A raktári rend megóvása. Minden nap az új, és a visszahozott dokumentumok a megfelelő helyre kerülnek besorolásra. A selejtezésre és javításra kerülőket külön kell tárolni. A polcok rendjét naponta át kell vizsgálni a nyitvatartási időn kívül. Az állomány fizikai védelme során a könyvtárban és a hozzá tartozó helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. A beteg, piszkos. Penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni és megmentésükről gondoskodni kell. • A letétek elhelyezése, ellenőrzése. A könyvtárnak nincs letéti állománya. • Kulcs. A könyvtárosnak van saját kulcsa. A portán található két kulcs, melyeket az intézmény dolgozói aláírás ellenében felvehetnek.

3. Az állomány nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok •

A tulajdonbélyegző, leltári szám, raktári hely, Cutter-szám, leltári nyilvántartás A nyilvántartás jellege szerint: időleges (brossura nyilvántartás) és végleges (könyv, média) Formája szerint: egyedi és összesített. Azok a dokumentumok, melyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán 6 napon belül nyilvántartásba kerülnek. A végleges nyilvántartás formája számítógépes (SZIKLA 21 Integrált Könyvtári Rendszer). 4



A brossura (tankönyv) állomány számítógépes feldolgozásra nem kerül. A leltárkönyvek bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. Az időszaki kiadványokat kardexlapon tartjuk nyilván. A dokumentumot leltárba vétele során először a könyvtár tulajdonbélyegzőjével látja le a könyvtáros a címlap verzón, majd az utolsó írásos oldalon. Ezután következik a számítógépes nyilvántartásba vétel, mely folyamat során megkapja a leltári számot, a dokumentumokon feltüntésre kerül a raktározási és Cutter-számot is. Az új dokumentumok ezután kerülnek a megfelelő helyükre. A dokumentum számláját ezután lepecsételi a könyvtár tulajdonbélyegzőjével a könyvtáros és továbbítja a gazdasági szakembernek. Fénymásolt példányát a könyvtári irattárban is elhelyez. A számla kiegyenlítése a gazdasági szakember feladata, melynek során a számlát továbbítja a fenntartónak. •

Tartós és nem tartós megőrzésre szánt dokumentumok A tartós dokumentumokat egyedi, végleges nyilvántartásba kerülnek (könyv, média). Ezek rendeltetésszerű használat esetén minimum 5 évig nem selejtezhetőek. A nem tartós megőrzésre szánt dokumentumaink (brossúra, tankönyv, tartós tankönyv), melyeket a könyvtár átmeneti időtartamra, legfeljebb 3 évre szerez be időleges nyilvántartásba vesszük, melynek formája egyedi összesített és kardex (folyóiratoknál) is lehet.

•

Összesített leltári lista és megőrzési idő A könyvtári gyakorlat az előző pontban leírtak szerint.

•

Selejtezés és leltározás rendje

Selejtezés: 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján

a

selejtezés

a

könyvtárban

évente,

folyamatosan

történik.

Az

állományapasztásnál fölöslegessé vált dokumentumokat rendszeresen felajánljuk a határon túli magyar könyvtárak, iskolák számára és egyéb rászorulóknak. A már felhasználhatatlan (sérült, megrongálódott) példányokat az iskolai papírgyűjtés során hasznosítjuk, a befolyt összeg a DÖK számlájára kerül.

5



Törlési jegyzékre kerülnek a következő művek: - A tartalmilag elavult kiadványok, azok is, amelyekből új javított kiadás került beszerzésre. - A használat következtében megrongálódott kiadványok. - A tanterv vagy az iskola profiljának változtatásával fölöslegessé váló kiadványok. - A folyóiratok és hírlapok, amelyek 3 évenként kerülnek selejtezésre. Az állományapasztás elvei: Az állományból az alábbi okok miatt törölhető dokumentum: - tervszerű állományapasztás, - természetes elhasználódás, - hiány. A törlés folyamata: - A dokumentumok kivezetése az elektronikus és a brossúra nyilvántartásból. - A kivonásra kerülő dokumentumok törlési jegyzékbe vétele (sorszáma folyamatos, de évente újra kezdődő, tartalmazza a mű szerzőjét, címét a darabszámot és a dokumentum értékét). - A törlésről jegyzőkönyv készül melyet az iskola pecsétjével, és a törlési bizottság tagjainak aláírásával hitelesítünk. Egy-egy példányát a törvény szerinti előírt helyeken archiválják. Leltározás: A

leltározás

során

a

gyűjtemény

dokumentumait

tételesen

összehasonlításra az egyedi nyilvántartással. Az állományellenőrzés típusai: jellege:

- időszaki - soron kívüli

módja:

- folyamatos - fordulónapi

mértéke:

- részleges - teljes

Az állományellenőrzés menete: - Ütemterv, készítése, melyet jóvá kell hagyatni az intézmény igazgatójával. - Raktári rend megteremtése.

6

kerülnek



- Az ellenőrzéshez szükséges segédeszközök előkészítése. - Nyilvántartások felülvizsgálata. - A pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzést legalább két személy végzi, melynek során az adott dokumentumot és az állományt tételesen összehasonlítjuk a számítógépes nyilvántartással. Az ellenőrzés lezárása: A revízió befejezése után elkészül a záró jegyzőkönyv, mely a leltározók aláírásával, és az iskola pecsétjével hitelesítve három napon belül átadásra kerül az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyv megállapítja a hiány mértékét, elemzi annak okait. A hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha azt az intézmény igazgatója a feltárt okok alapján engedélyezi. A jegyzőkönyveket iktatják és a megfelelő helyen archiválják.

4. Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok Az állomány feltárása a SZIKLA könyvtári adatbázis kezelő program segítségével történik. Az ennek segítségével létrehozott elektronikus katalógus a könyvtári számítógépeken érhető el. Távlati cél, hogy az Internet segítségével külső számítógépes eszközökkel, valamint az iskola honlapjáról is elérhetővé váljon. Könyvtárhasználati foglalkozások: - Könyvtárhasználati óra, melyet a könyvtáros tart. - Szakóra, melyet a könyvtárban tartanak, könyvtárosok segítségével, könyvtári ismeretekkel kiegészítve. - Szakóra, melyet szaktanár tart könyvtári eszközökkel, dokumentumokkal. - Délutáni foglalkozás napközis gyerekekkel, melyek a könyvtárban történnek, ezek tartalmaznak kis mértékben könyvtári ismereteket is. Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. A könyvtár mind az intézmény dolgozóinak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár) kivételével állományát kölcsönzi. Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást

7



nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom (információ) kutatásában. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások (napközis, szakköri, stb.) rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában. Könyvtárközi kölcsönzés keretében a saját gyűjteményében nem található dokumentumokat a kerület más iskoláiból vagy könyvtárából átkéri. Kiemelten fontos, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika tantárgy

tantervi

követelményeiben

szereplő

könyvtári

órák

megtartásra

kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. Nem csak a könyvtári órák keretén belül, hanem folyamatosan megismerteti a könyvtáros olvasóit a SZIKLA katalógus használatával.

III.2 Az állományra épülő szolgáltatások Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével az iskolában folyó oktatónevelő munkát segítse. A könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályaiban rögzíti. A könyvtár használói az iskola tanulói és dolgozói. Használata ingyenes. Szolgáltatások: •

helyben használat A könyvtári szolgáltatások között az iskolai könyvtárakban kiemelt jelentőségű a helyben használat. Az önálló tanulói munkák készítése kapcsán az anyaggyűjtés kiselőadáshoz,

bemutatókhoz,

projektmunkákhoz

nagy

szerepet

kap

a

felkészülésben. Ehhez nyújt nagy segítséget a kézikönyvtárunk. •

kölcsönzés Csak beiratkozott, (ingyenesen) az iskolánk állományába tartózó diák és dolgozó kölcsönözhet a könyvtár erre a célra szánt dokumentumaiból. Minden olvasó csak saját nevében kölcsönözhet, a kölcsönzött dokumentumokért neki kell vállalnia a felelősséget. A kölcsönzés és a visszavétel nyilvántartása kölcsönzői lap segítségével történik.

8



A tanulóknál legfeljebb 4 nyomtatott dokumentum lehet egyidejűleg. A kölcsönzés időtartama 3 hét. •

csoportos használat A Pedagógiai programban rögzítjük (a kereszttantervekben) a könyvtárhasználati órák rendjét. Az éves munkatervben megtervezzük havi lebontásban az időpontokat, ezért könyvtári foglalkozást a könyvtáros tudtával, időpont egyeztetésével tartunk.

•

tájékoztatás, információszolgáltatás A könyvtáros tájékoztat a dokumentumokról és a könyvtári szolgáltatásokról, eligazítást ad a szükséges ismeretekről. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása során egyik kiemelt terület a könyvtári tájékoztató eszközök használatának gyakoroltatása. Az iskolai könyvtári adatbázis használatának megismertetésével (SZIKLA) segít az eligazodásban és a keresésben.

•

előjegyzés vezetés Az olvasó által keresett, de kölcsönzésben lévő könyvre előjegyzést vesz fel a könyvtáros. Ebben feltünteti a tanuló nevét, osztályát, a keresett könyv szerzőjét, címét. A beérkezett könyvről értesíti a várakozót.

IV. A könyvtár kiegészítő feladatai

•

Tanórán kívüli foglalkozások tartása.

•

A könyvtár közösségi térként is funkcionál ezért helyet biztosít versenyeknek, bemutatóknak, ünnepségeknek, kiállításoknak egyéb kulturális rendezvényeknek.

•

Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása.

•

Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában. Mint a pedagógiai információs rendszer része közvetíti a helyileg jelentkező pedagógiai és szakirodalmi igényeket az országos (OKI, OPKM) a fővárosi (FPI könyvtára, tanárképző intézmények) és a kerületi báziskönyvtárakhoz és fogadja, hozzáférhetővé teszi azok szolgáltatásait.

9


•


A saját gyűjteményben nem található dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében szerzi meg olvasói részére.

V. Záradék A könyvtári SZMSZ az iskolai SZMSZ része, a jóváhagyás napján lép életbe. Felülvizsgálatát indokolttá teszi az iskola pedagógiai programjának módosítása, vagy ha a jogállásban, szervezeti felépítésben, feladatrendszerben változás áll be.

Az SZMSZ mellékletei: 1. számú: Gyűjtőköri szabályzat 2. számú: Könyvtárhasználati szabályzat – Könyvtári Házirend 3. számú: A könyvtáros munkaköri leírása 4. számú: Az iskolai könyvtár katalógusai és szerkesztésének szabályzata 5. számú: Tankönyvtári szabályzat

A muzeális dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységek szabályai Iskolánknak nincsen külön muzeális dokumentum gyűjtemény, csak az iskola történetéhez gyűjtünk dokumentumokat, melyeket ideiglenes megőrzésre veszünk át.

10



Gyűjtőköri szabályzat 1. sz. melléklet

I. A gyűjtőköri szabályzat kialakítását befolyásoló tényezők:

1. Az iskola típusa: nyolc évfolyamos általános iskola. Tanulói létszámunk jelenleg: 318 fő. Iskolánk arculatát az utóbbi években az informatika, az angol nyelv és a néptánc kiemelt oktatásának szerepe és jelentősége határozza meg. Nagy hangsúlyt fektettünk a lemaradók fejlesztésére és a tehetséggondozásra egyaránt. 2. Iskolánk célkitűzése a megfelelő alapműveltség sokoldalú és magas szintű elsajátítása, a szabadidő hasznos eltöltése, és alapos felkészítés a középiskolára. A könyvtárunk gyűjtőkörének, gyűjteményének alapja az iskola pedagógiai programja, a helyi tantervek és a szabadidős tevékenységek. 3. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt a pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol kell biztosítja a szükséges dokumentumok használatát is. Fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom és informatika tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtári rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. Az iskolánk szocio-kultúrális háttere jó. 4. Iskolánk rendelkezik külön tehetséggondozó csoporttal. Az ő programjuk meghatározza az iskolánkban folyó ilyen munkát 5. Az iskolai könyvtárnak igen jó a kapcsolata más könyvtárakkal. Az iskolánkhoz közel van a Fővárosi Szabó Ervin Karinthy Frigyes Fiókkönyvtára. Rendszeres az együttműködés a kerület más könyvtáraival is. Ha szükséges más hasonló állománnyal rendelkező könyvtárak számítógépes szolgáltatásait és adatbázisait is igénybe tudjuk venni.

11



Állományelemzés: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató-nevelő tevékenységhez szükség van. Könyvtárunk erősen válogatva gyűjt, arra törekedve, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag helyes legyen, és tartsuk be a szép- és szakirodalom megfelelő (30:70%) arányát. Ez jelenleg nálunk (40:60%). A példányszámot az anyagi lehetőségek, és az szabja meg, hogy milyen szorosan kapcsolódik az illető mű a tananyaghoz, hány évfolyam munkájában használható, milyen érdeklődésre tarthat számot.

II. Gyűjtőköri szabályzat

A könyvtár fő gyűjtőkörébe azok a dokumentumok tartoznak, melyek fontos szerepet töltenek be az oktató-nevelő munka folyamatában. A beszerzési forrásaink vétel és ajándék. A könyvtáros hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. Általános alapelv, hogy a könyvtáros a folyamatos, tervszerű, arányos állomány alakítását a rendeletekben, útmutatókban felsorolt tényezők figyelembevételével végzi.

Gyűjtendő dokumentum típusok: • könyv • periodikum, folyóirat • brosúra • tankönyv • segédkönyv • videokazetta • zenei CD • CD-ROM • DVD • csak számítógéppel használható dokumentum • oktatócsomag

12



1. Szépirodalom Tartalom: Házi, és ajánlott olvasmányok Átfogó irodalmi antológiák A tananyagban szereplő szerzők művei A tananyagban nem szereplő alkotók művei Tematikus irodalmi antológiák (ünnepélyekre, rendezvényekre) Regényes életrajzok, történelmi regények Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés- és verses kötetek Az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma Az emelt óraszámú formában oktatott nyelvek irodalma

A gyűjtés mélysége kiemelten válogatva teljességre törekedve erősen válogatva válogatva erősen válogatva válogatva erősen válogatva erősen válogatva

2. Kézi-és segédkönyvtár Tartalom: Nem alapfokú általános lexikonok és enciklopédiák A tudományok középszintű elméleti és történeti összefoglalói A tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák Az emelt óraszámú formában tanított tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák

A gyűjtés mélysége válogatva erősen válogatva erősen válogatva

erősen válogatva

3. Szakirodalom Tartalom: A gyűjtés mélysége A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a válogatva tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató Az emelt óraszámú formában tanított erősen válogatva tantárgyakhoz kapcsolódó szakkönyvek A tananyaghoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek válogatva Az emelt óraszámú formában tanított erősen válogatva tantárgyakhoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek Érvényben lévő általános iskolai tantervek, válogatva, a helyi tantankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok tervnek megfelelően A tanulókat érintő pályaválasztási útmutatók, erősen válogatva felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok 13



Helytörténeti vonatkozású művek Az iskolára vonatkozó művek

erősen válogatva erősen válogatva

4. Kéziratok Tartalom: Az iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai

A gyűjtés mélysége teljességre törekedve

5. Pedagógiai gyűjtemény Tartalom: Pedagógiai kézikönyvek Pedagógiai szakkönyvek Tantárgyi kézikönyvek, módszertani segédkönyvek Pedagógiához kapcsolódó tudományágak szakkönyvei

A gyűjtés mélysége erősen válogatva erősen válogatva erősen válogatva erősen válogatva

6. Hivatali segédkönyvtár Tartalom: Az iskola működéséhez nélkülözhetetlen igazgatási, gazdasági, jogi, ügyviteli dokumentumok Az iskola speciális feladatainak (PL: gyermek- és ifjúságvédelem) ellátásához és intézményeinek működtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek és szabályzatok

A gyűjtés mélysége erősen válogatva

erősen válogatva

7. Könyvtáros segédkönyvtára Tartalom: Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályzatok, táblázat, módszertani segédletek

A gyűjtés mélysége teljességre törekedve

8. Tankönyvek, segédkönyvek Tartalom: Az iskolában használatos tankönyvek Az iskolában használt, tartós használatú vagy ingyenesen biztosított tankönyvek Munkáltató eszközként használatos művek

14

A gyűjtés mélysége teljességre törekedve teljességre törekedve válogatva



Minden évben anyagi lehetőségeinkhez mérten, és az alanyi jogon rászorulók létszámát figyelembe véve bővítjük a tartós tankönyv állományát olyan tankönyvekkel, amelyek több évig használatra alkalmasak. A gyűjtésre fordítható összeg minimál mértéke, a törvény által előírt tankönyvtámogatás 25%-a. 9. Nem hagyományos dokumentumok Tartalom: A tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható nem hagyományos dokumentumok


10. Periodikagyűjtemény Tartalom: Az oktatáshoz közvetlenül felhasználható, illetve pedagógiai és a tantárgyaknak megfelelő szakmai folyóiratok

15




Könyvtárhasználati szabályzat – Könyvtári Házirend 2. sz. melléklet

A házirend a könyvtár használóinak jogait és kötelességeit tartalmazza.

1. A könyvtár használatára jogosultak köre Az iskola pedagógusai, technikai dolgozói és tanulóifjúsága használhatja az iskola könyvtárát, térítésmentesen.

2. A használat módja és feltétele A beiratkozott kölcsönzők kötelesek a könyvtár kölcsönzési szabályait betartani és megfelelő kölcsönzési fegyelemmel a könyveket visszahozni, anyagi felelősséggel tartozik az általa használt dokumentumokért, berendezési tárgyakért. Csak a dokumentált dokumentumok vihetők ki a könyvtárból. A tanulók a beiratkozás után - szülővel alaíratott, kitöltött Jótállási Nyilatkozat visszaérkezését követően - csak nyomtatott dokumentumot (könyvet, folyóiratot) kölcsönözhetnek, melyből legfeljebb 4 db lehet egyidejűleg náluk. A kölcsönzés időtartama 3 hét. A visszahozatal határideje kérésre kétszer hosszabbítható hosszabbítható. Az Olvasójegy kiállítása során csak a tanuló nevét és osztályát kéri a könyvtáros. A dokumentum kikölcsönzése után az olvasó teljes felelősséggel tartozik annak épségéért és a könyvtárba való visszakerüléséért. A tartós tankönyvek egész tanévre vihetők el. Tartós tankönyv rendeltetésszerű használati ideje minimum 3 év. Ezen időn belül az elhasználódás foka: 1 év után: 30%; 2 év után: 60%; 3 év után: 100%. Az olvasóterembe csak a tanuláshoz szükséges tárgyakat: könyv, füzet, tolltartó stb. lehet bevinni!

16



A könyvtár nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben helyben lehet olvasni. Kivételes esetekben a könyvtáros engedélyezheti 1 napra a hazavitelét. A kölcsönzői számítógép használatának szabályai: A számítógépen csak az iskola saját dokumentumait lehet használni. A gép ismeretszerzésre használható. Csak könyvtári szoftver használható az olvasótermi gépen. Az elektronikus berendezéseket (rádió, lemezjátszó, számítógép stb.) csak felnőtt, illetve az ő jelenlétében az általa megbízott tanuló kezelheti. A kikölcsönzött dokumentumokat a nyári szünet kezdetéig vissza kell hozni. Ennek időpontja: június 10. Amennyiben a tanuló szeptemberig sem rendezi a tartozását, akkor az új tanévben nem iratkozhat be. Tanuló a teremben tanár tudta nélkül egyedül nem tartózkodhat. Az a kolléga, aki beengedte, egyben felelősséget is vállalt érte. Ebből következik az is, hogy a könyvtáros tanárral történő előzetes egyeztetés után nemcsak könyvtári időben és könyvtári céllal vehető igénybe a terem. Pedagógusok a tanév során csak a munkájukhoz szükséges mennyiségű dokumentumot, az anyagrészük feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Maximum az adott tanév végéig. Ha az iskola tanulói és munkatársai jogviszonyában változás történik, a könyvtári tartozás rendezése nélkül nem távozhat senki az iskolából. Elveszett vagy megrongálódott dokumentumok esetében a könyvtár a kártérítés lehetőségével él. Elveszett könyv helyére ugyannak a dokumentumnak más kiadását a könyvtár elfogadja. Ha az elveszett, vagy megrongálódott dokumentum kereskedelmi forgalomban nem kapható (még más kiadásban sem), akkor ki kell fizetni azt. Ez: 0-2 éves könyv esetében: az eredeti ár, 3-5 éves könyv esetében: az eredeti ár kétszerese, 6-10 éves könyv esetében: az eredeti ár háromszorosa, 10 év feletti könyv esetében: az eredeti ár ötszöröse. Szülő vagy hozzátartozó hosszabb ideig a könyvtárban nem tartózkodhat. Kivéve rendezvényeken.

17



3. Nyitva tartás A könyvtár az ott megtartott tanítási órák kivételével csak nyitvatartási időben vehető igénybe. Kivételt képez az időpont egyeztetéssel, pedagógus felügyelete alatt tartott egyéb kulturális

rendezvények

(ünnepségek,

vetélkedők,

értekezletek,

továbbképzések,

tájékoztatók, stb.). A könyvtár nyitva tartását minden évben a munkatervben kell rögzíteni, mivel a nyitva tartásnak alkalmazkodnia kell az iskola életéhez, feladataihoz és egyéb szolgáltatásaihoz. Csak így lehet optimális kölcsönzési időt kialakítani, mely a könyvtárhasználók köréhez alkalmazkodik. A könyvtár nyitva tartása jelenleg: HÉTFŐ

KEDD

SZERDA szünetekben

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

11.45 – 16.00

11.45 – 16.00

11.45 – 15.30

11.45 – 15.30

11.45 – 14.00

4. Egyéb rendelkezések • Táskát és kabátot a könyvtárban az erre kijelölt helyen kell elhelyezni. • A könyvtár termeiben élelmiszert fogyasztani, dohányozni tilos. • A könyvtár termeiben a könyvtárhasználók ne zavarják egymást, csendben kell lenniük. • A könyvtári dokumentumokra vigyázni kell, a rongálást meg kell téríteni. • A számítógépek használatára vonatkozó korlátozások. • Mobil telefon (nem) használata. Ha a tanuló fegyelmezetlen magatartása miatt három szóbeli figyelmeztetésben részesül, utána a könyvtárból kiküldhető.

18



Az iskolai könyvtár katalógusai és szerkesztésének szabályzata 4. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár állománya feltárva áll az olvasók rendelkezésére. Az állomány feltárása elektronikus úton, a SZIKLA 21 Integrált Könyvtári Rendszer segítségével történik. Ez magába foglalja a dokumentumok formai és tartalmi feltárását.

A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: •

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat

•

szerzőségi közlés

•

kiadás sorszáma, minősége

•

megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve

•

oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret

•

sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám

•

megjegyzések

•

kötés: ár

•

ISBN szám

A katalógustételek visszakereshetőségének feltételei, lehetőségei Mivel az állomány feltárása a SZIKLA program segítségével történik, a katalógusban való kereséshez is számítógép szükséges. Távlati cél, hogy az Internet segítségével külső számítógépes eszközökkel, valamint az iskola honlapjáról is elérhetővé váljon az iskola könyvtári katalógusa.

19



Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel is ellátjuk, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a szakirodalmi művek a polcokon elrendezésre.

Az iskola katalógusai Az állomány feltárása (katalogizálás is) a SZIKLA könyvtári adatbázis rendszerrel történik. Jelenleg az elektronikus katalógus feldolgozottsági szintje a teljes dokumentum állomány 99%-a.

A katalógus gondozása: •

hibák javítása,

•

folyamatos bővítés.

20



Tankönyvtári szabályzat 5. sz. melléklet

Jogi szabályozás: •

16/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a tanulóknak juttatott tankönyvvásárlási támogatás 25 %-ból iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kell vásárolni)

•

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

•

1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről és hatályos módosításai

•

Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény

•

1195/2002 (IX.26) az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről

•

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről

•

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és ennek módosításai a 16/1998 MKM rendelet, 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, 30/2004 (X. 28. ) OM rendelet

•

2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről (az iskolának biztosítani kell, hogy a normatív kedvezményekben részesülő, nappali képzésben részt vevő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formái:

•

Az iskolától való kölcsönzés,

•

Napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek,

•

Tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás.

Jogszabály nem teszi kötelezővé az ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vételét, a könyvek az iskola tulajdonába kerülhetnek. Iskolánk jelenleg a normatív támogatás segítségével ingyenesen tankönyvcsomagot kapott dokumentumokat a tanulók tulajdonának tekintik, ezek jelenleg nem képezik a könyvtár tulajdonát. Átvételét a szülő aláírásával igazolja, ezzel a könyvek átkerülnek a tanuló tulajdonába. Az átadott könyvekről a könyvtár összesített listával rendelkezik.

21



Alapfeladata viszont az iskolában használatos tankönyvekből, segédletekből lehetőség szerint legalább 1-2 példánynak kell lennie a tankönyvtárban. Feladata ezeknek a könyveknek a nyilvántartása, hozzáférhetővé tétele, kölcsönzése és a gyűjtemény gondozása. Az iskolai könyvtárnak nem alapfeladata a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való teljes körű ellátása. Intézményünk a klasszikus értelemben nem rendelkezik tankönyvtárral, de mivel szinte az egész felső (alsó) tagozatnak kölcsönzünk nagy számban tartós tankönyveket, ezt az állományrészt mi tankönyvtárnak tekintjük. Ez része a könyvtárnak, ezekre a dokumentumokra vonatkozik a tankönyvtári szabályzat. A tankönyvfelelős minden tanév szeptember 1-jéig átadja a tanulónak, aki a kapott tartós tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Tartóstankönyvet egész évre lehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménnyel. A tanuló köteles az adott tanév június 10-ig leadni tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás küldhető, és a tanuló a könyvek pótlására, vagy a könyvek kifizetésére kötelezhető.

Az rendeltetésszerű elhasználódás mértéke ennek megfelelően: •

Első tanév végére legfeljebb 30 %-os.

•

Második tanév végére legfeljebb 60%-os.

•

A harmadik év végére legfeljebb 100%-os.

Ennek megfelelő a kártérítés mértéke. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt.

A tartós tankönyvkeretből (25%) vásárolható dokumentumok köre: •

Tartós tankönyvek (több évre vásárolt) – egyedi vagy csoportos nyilvántartásba kerülnek, kölcsönözhetőek, elhasználódás esetén selejtezendőek. A kölcsönzés időtartama egy tanév is lehet, aminek nyilvántartását a könyvtáros kezeli.

•

Az iskolában alkalmazott ajánlott- és kötelező olvasmányok.

•

Elektronikus adathordozón rögzített tananyag.

22


•


Kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani.

A megvásárolt könyv, tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, állományába kerül. A tartós tankönyvek egyedi, vagy csoportos nyilvántartásba kerülnek. Állandó (egyedi) leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. A tankönyveket időleges nyilvántartásba venni. •

Minden tankönyvet nyilvántartásba kell venni (bélyegző, leltári szám).

•

A tanuló köteles egész évben megóvni könyveit.

•

A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.

•

Év végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni.

•

Az elhasználódott tartóstankönyveket 3 évente lehet leselejtezni.

A tartóstankönyv állomány adatait az éves statisztikában szerepeltetjük. A 16/1998. (IV.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a könyvtár (könyvtáros) alapfeladatai közé tartozik a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása, kölcsönzése. Nem kötelezően előírt könyvtári feladat azonban a tankönyvellátás egyéb munkálataiban való közreműködés. Kiegészítő feladatként pedig abban az esetben vállalható e tevékenység, ha az új szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a tárgyi, személyi feltételek. A tankönyv felelős és a könyvtáros közti együttműködés az adatok egyeztetésére vonatkozik. A tankönyv felelős, rendeli meg a könyvtáros által jóváhagyott és a szakmai munkaközösségek által megvitatott tankönyveket. A támogatott tanulók minden ügyével a tankönyvfelelős foglalkozik. A tankönyvfelelős a kiadott tankönyvekről a nyilvántartást minden tanév szeptember 31-ig átadja a könyvtárosnak. A könyvtárba kerülő tankönyveket a megfelelő kötelező nyilvántartási listákkal látja el. Az iskola nem őriz meg olyan tankönyveket, amit már nem használ.

23

A BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE OM AZONOSÍTÓ: 034980 Iskolánk tanulójaként komoly hagyományokkal rendelkező közösséghez tartozol. A házirend szabályai a közös munka menetének zavartalanságát biztosítják. Ezek a szabályok egyben a jellemet alakító közösség hagyományai is. A házirend előírásain túl az udvariasság és kölcsönös megbecsülés íratlan szabályai is köteleznek. Iskolánk tanulóitól elvárjuk a Házirend maradéktalan betartását.

1. TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Más iskolából év elején és év közben is át lehet jelentkezni. Az átvételről és osztályba sorolásáról az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony megszűnik a 8. osztály befejezésével, más iskolába átiratkozással az új iskolába való beiratkozás napján. A tanköteles kort betöltő tanuló jogviszonya megszüntethető a tanköteles kor betöltését követő tanév végén. A Bocskaiba jelentkező gyermekek felvételének szempontjai Az első évfolyam esetén: - Ha az iskola a körzetes gyermekek felvétele után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a különleges helyzetű tanulók esetében a következő szempontokat veszi figyelembe: a) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jogszabályban meghatározott feltételek szerint, b) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy c) testvére az adott intézmény tanulója, vagy d) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy e) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A különleges helyzetű tanulók sorsolás nélkül is felvehetők. - Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat írásban meg kell hívni. A fennmaradt férőhelyek számának megfelelően a fenti sorrendben (a-e) kell a sorsolást lebonyolítani. A sorsolás hitelességéhez 3 fő szükséges: 1 fő az intézmény vezetéséből, 1 fő az iskola szülői választmányának képviseletében, 1 fő jegyzőkönyvvezető. A sorsolásról jegyzőkönyv készül. - Magasabb évfolyam esetén az átvétel a fenti szempontokon kívül, a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján történik.

2. AZ ISKOLAI, TANULÓI MUNKAREND 2.1. A tanév rendje A tanév rendjét a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok, a szülői értekezletek, fogadóórák, és más iskolai rendezvények időpontját a nevelőtestület az éves munkatervnek megfelelően határozza meg. 2.2. Tanítási nap Az iskolai munkahét általában öt tanítási napból áll. Az egyes osztályok munkarendjét a tantárgyfelosztás alapján elkészített iskolai órarend jelöli ki. 2.3. Szünetek A tanítás előtti gyülekezés helye az előudvar, illetve az előtér és rossz idő esetén az ebédlő. Azok a tanulók, akik 7 óra 30 perc előtt érkeznek, reggeli ügyeletet vehetnek igénybe egy földszinti tanteremben. A tanítási napokon a tantermekbe 7 óra 45 perckor léphetnek be a tanulók. Az 1-4. szünetben a diákok az udvaron tartózkodhatnak. Kivétel ez alól a két hetes, illetve az ebédlőben tízóraizó befizetett tanulók csoportja. Jelzőcsengetésre a tanulók az udvaron sorakoznak, és az ügyeletes tanár irányításával elvonulnak a tantermekbe. A 2. szünet a felső tagozatosok számára tízórai szünet, amikor tanári felügyelettel tízóraiznak. (Az udvaron tartózkodás lehetőségét az időjárás függvényében, aktuálisan az ügyeletvezető dönti el.) 2.4. Tanórák, csengetési rend A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanórák 45 percesek. A szünetek időtartama: 1-4. szünet 15 perc, 5. szünet 10 perc. A hetedik óra 1400-kor kezdődik és 1445-kor ér véget. A főétkezésre a tanórák befejezése után kerül sor az étkezési rend szerint. A napközis tanulók csoportosan, a tanulószobások egyénileg étkeznek.

Bocskai István Általános Iskola

Házirend 2013.

2.5. Napközi és tanulószoba A napközis foglalkozások a délelőtti órák végeztével- a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva- kezdődnek és alsó tagozaton délután 1630 óráig, felső tagozaton 1600 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben az alsós tanulók számára 1630 óra és 1730 óra között az iskola felügyeletet biztosít. A napköziben alsó tagozaton 1430-tól 1530-ig, az 5-6. évfolyam napközijében 1430-tól 1545-ig, a 7-8. tanulószobán 1415-tól 1545-ig tanulás van. Ez idő alatt a csoport munkáját megzavarni tilos. A tanulószobai foglalkozás 1400 órától 1600óráig tart. Azok a tanulószobás tanulók, akiknek nincs 6. órájuk, az étkezés után a könyvtárban keresnek elfoglaltságot a tanulószobai foglalkozás kezdetéig. A tanulóknak a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásra 5 perccel a foglalkozás kezdete előtt meg kell érkeznie a kijelölt terembe. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben- szülői kérés hiányában- a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A tanítási szünetekben a munkanapokon- a szülő írásos igénye esetén- összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz, aki mindaddig a csoport tagja maradhat, amíg az iskolai házirend szabályait betartja. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, veszélyeztetettek vagy nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. Az iskola területére belépett diákok csak igazgatói vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyhatják el az iskola területét a tanítás, illetve a napközi vége előtt. Rosszullét vagy baleset esetén a pedagógus értesíti a szülőt, majd szükség esetén gondoskodik a tanuló hazakíséréséről, illetve mentő hívásáról. Amennyiben a diák tanuló kíséretében megy haza az iskolai foglalkozások időtartama alatt, a tanuló csak az intézmény által kiállított igazolás birtokában hagyhatja el az intézmény területét. A balesetről a balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít. 2.6. Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt a jelentkezők létszáma alapján. A diákköröket nevelő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején a szülő beleegyezésével a foglalkozást vezető pedagógusnál kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében legalább fél évig részt kell venniük. 2.7. Ünnepélyek, rendezvények Iskolánkban minden évben megemlékezünk október 6-ról és 23-ról, február 25-ről, március 15-ről, április 16-ról, június 4-ről, Karácsonyi és Bocskai napi ünnepséget tartunk. További rendezvényeinket az éves munkatervben szabályozzuk. Elvárjuk, hogy iskolai ünnepélyeinken ünnephez illően öltözve (fehér ingben, blúzban, illetve sötét nadrágban, aljban) jelenjenek meg diákjaink. Egyéb rendezvényeinken az alkalomhoz illő öltözetben várjuk diákjainkat.

2

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. 3. AZ ISKOLA HELYISÉGEI, BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 3.1. Iskolai helyiségek - Az iskola tanítási napokon a tanulók számára 700– 1730 óráig, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. - A szülők gyermeküket a főbejárati előtérig kísérhetik. Tanulási időben (800– 1530) látogató csak iskolai dolgozó telefonos visszajelzése után jöhet be az épületbe. - A tanulók minden tanév kezdetén munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. - Az iskolaépület összes helyiségeiben, a folyosókon és az udvaron ügyelni kell a rendre, a berendezési tárgyak épségére, a tisztaságra. Szándékosan vagy hanyagsággal okozott károkért a károkozó személy (illetve gondviselője) anyagi felelősséggel tartozik, az okozott kárt a jogszabályban meghatározott mértékben köteles megtéríteni. - Az iskolai tanítás az osztálytermekben, illetve a különféle szaktantermekben folyik. Utóbbiakba csak a szaktanár jelenlétében vagy engedélyével lehet belépni. A szaktantermek rendjéről a szaktanárok külön szabályokat hozhatnak, melyeket a tanulókkal ismertetniük kell, és a terem falán kifüggesztve megtekinthetők. A szabálytalan használatból eredő balesetekért és károkért a balesetet vagy kárt okozó a felelős. - A könyvtár állománya és az olvasóterem szolgáltatása a könyvtár nyitvatartási idejében, a könyvtárhasználat szabályainak figyelembe vételével mindenki rendelkezésére áll. Tanév végén könyvtári könyv diáknál nem maradhat. - Sportlétesítmények csak szervezett sportfoglalkozásokon, felügyeletre jogosult személy jelenlétében állnak rendelkezésre a tanulók számára. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak- az utcai (iskolai) ruházat helyett- sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; - a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót - a tornaterembe enni-, innivalót nem szabad bevinni. A műfüves pálya megóvása érdekében +6°C alatt a pálya nem használható. - A számítógépeket az azzal megbízott pedagógusok felügyelete mellett a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzített módon használhatják diákjaink. A géptermek rendjét mindenki köteles betartani. - Tanítás után az iskola területén csak szervezett iskolai elfoglaltság miatt tartózkodhatnak a diákok. 3.2. Taneszközök, értéktárgyak Az eredményes tanulás, munkavégzés alapkövetelménye a hiánytalan felszerelés. Ennek értelmében minden tanuló köteles a tanórai munkájához szükséges taneszközöket rendben magánál tartani. Mindenkinek gondot kell fordítani arra, hogy írásbeli munkái, füzetei és taneszközei rendezettek és tiszták legyenek. Az ellenőrző könyv hivatalos okmány, a tanulók minden tanórán kötelesek azt maguknál tartani. Állapotát az osztályfőnökök havonta ellenőrzik. Tanulmányi oldalakra érdemjegyet csak tanár írhat. A bejegyzéseket a szülőkkel rendszeresen alá kell íratni. Minden harmadik ellenőrző hiányért fegyelmi fokozat jár. Oktatáshoz nem szükséges tárgyakat a tanulók ne hozzanak magukkal. Az iskola nem vállal felelősséget az iskolába hozott, őrizetlenül hagyott értékekért. Ha valaki mégis nagyobb összegű pénzt vagy értéket kényszerül az iskolába hozni, letétbe helyezheti a titkárságon lévő páncélszekrénybe. Mobiltelefon a tanítási órákon és a védett tanulási időben csak kikapcsolt állapotban lehet a tanulónál, ezek elvesztéséért nem vállal felelősséget az iskola. 3.3. A tanuló anyagi felelőssége A tanuló az általa okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér– a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított– egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén meg kell téríteni az okozott kárt, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér– a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított– öthavi összegéig. A tanulót és a szülőt írásban fel kell szólítani a kár megtérítésére.

3

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. 4. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, TOVÁBBÁ A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI 4.1. Az ingyenes, és térítési díjas tanórán kívüli foglalkozások Az ingyenes tanórán kívüli foglalkozások mellett az iskola az adott tanévre érvényes órakereten belül lévő óraszámok terhére szervezhet tanórán kívüli foglalkozásokat. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók a kötelező tanórai foglalkozásokat kiegészítő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ismereteket sajátítanak el, illetőleg amelyeknek célja a továbbtanulás előkészítése, vagy, versenyre, vizsgára történő felkészítés. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló tanulók is igénybe vehetik azokat a foglalkozásokat, melyeket az intézmény megnyit külső felhasználók számára. Ők az iskolai alapítványt támogathatják ennek fejében. A független vizsgabizottság előtt letett vizsgáért térítési díjat kell fizetni. 4.2. A tanuló által előállított dolog szabályai A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt– kérelemre– a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Ha az alkotás saját anyagból, saját eszköz segítségével jön létre, a tanuló a közösség javára írásban lemondhat a vagyon jogról, az iskola ezután hasznosíthatja a tanuló alkotását.

5. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Igény esetén ez csak ebédre korlátozódhat. A napközibe nem járó tanulók számára- igény esetén- az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által meghatározott étkezési díjat minden hónap kijelölt napjain kell befizetni a gazdasági irodában. A tanuló betegsége esetén reggel 9 óráig lehet lemondani a következő naptól kezdődően az étkezést. A befizetett díj a következő havi befizetés díjából kerül levonásra. Az étkezés igénybevételének változását írásban kell bejelenteni az iskola titkárságának. Az alanyi jogon járó kedvezményeken felül az Önkormányzat is biztosíthat további kedvezményt, melyet a szülő formanyomtatvány kitöltésével kérhet. Az iskola vezetősége 75, 50 illetve 25 %-os mértékű kedvezményt állapíthat meg a kerületi rendelet alapján. Minden tanév első és második félévében a tankönyvfelelős felméri a hatályos jogszabály szerint, hogy mely tanulónk jogosult térítésmentes tankönyvtámogatásra. Jogosultak köre: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak - 3 vagy több gyermekesek - szakértői bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű gyermekek - nevelési tanácsadó által javasolt gyermekek - tartós betegek. A beadott érvényes határozatok alapján az iskola vezetése határozatban engedélyezi a tankönyvek kiadását. Érvényes határozat hiányában a tankönyvek kizárólag térítési díj ellenében vehetők át. A következő tanévben használatos könyvekről, taneszközökről az igazgató tájékoztatást ad a tanév végén.

6. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS Az iskola igazgatója április 15-ig ad tájékoztatást a következő tanévben választható tantárgyakról. A szülők május 20ig írásos jelentkezéssel kérhetik e tantárgyak felvételét. Ha a tanulót felvették a szabadon választott órakerethez tartozó órára, a tanítási év végéig, az utolsó tanóra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás továbbá a magasabb évfolyamba lépést illetően úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tantárgyválasztás módosítására a szülő írásos kérelmére–indokolt esetben- az igazgató adhat engedélyt.

4

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. 7. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TERVEZETT IDEJE, AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA JELENTKEZÉS MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE Ha a köznevelési törvény alapján a tanuló egyéni adottsága, vagy sajátos helyzete alapján mentesül valamely tantárgy(ak) tanulása, ill. a foglalkozásokon való részvétel alól, tudásáról nem kell számot adnia. A szülő írásos mentesítési kérelmében meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, beszédfogyatékosságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői, ha pedig tanulási, magatartási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét kell csatolni. A kérelmet minden tanítási év szeptember 30-ig kell benyújtani, illetve a probléma évközi felmerülése esetén a szakértői vélemény kézhez kapásával egyidejűleg kell eljuttatni az igazgatóhoz. A tantárgyi felmentésekről ezen szakvélemények birtokában az igazgató dönt. A tanuló joga, hogy szülői kérésre magántanuló legyen. A magántanuló az iskolával jogviszonyban áll, és ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót. Az intézmény órakeretének terhére az iskola is segíthet a vizsgára készülésben. Következő évfolyamba lépéshez a magántanuló osztályozó vizsgát köteles tenni. Az igazgató az előre egyeztetett és 15 nappal korábban közölt időpontra köteles a vizsga feltételeit biztosítani. A felmentett tanuló jogviszonya szünetel, a jogviszony a szülő írásos kérelmére állítható vissza. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, 250 órát. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület- az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján- úgy dönt, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének ideje félévkor, illetve a tanítási év végén: az osztályozó konferenciát megelőző héten. A javítóvizsgákra augusztus 15-30. között kerül sor. A vizsgákra írásban kell jelentkezni két héttel az éves munkatervben meghatározott időpontok előtt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanulónak lehetősége van független vizsgabizottság előtti vizsga letételére, a szülő és a tanuló május 30-ig az igazgatónak leadott írásbeli kérelme alapján. A vizsga tanév végén, az utolsó tanítási héten, az igazgató által megjelölt időpontban, háromtagú (felügyelőtanár, kérdező tanár, szaktanár) vizsgabizottság előtt történik. A nevelőtestület a helyi tanterv alapján dolgozza ki az írásbeli és a szóbeli vizsga követelményeit és az értékelés rendjét. A továbbhaladás követelményeit az 3. sz. melléklet tartalmazza.

8. A TANULÓK JOGAI 8.1. A tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, b) biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, d) részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait az tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, h) családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. 8.2. A tanuló joga különösen, hogy a) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, b) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

5


Házirend 2013.

c) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, d) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, e) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az Intézményi Tanácshoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül– az Intézményi Tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen– érdemi választ kapjon, f) jogai megsértése esetén eljárást indítson, g) személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, h) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, i) kérelmére– jogszabályban meghatározott eljárás szerint– független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, j) választó és választható legyen a diákképviseletbe, k) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, l) A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel korábban tájékoztatást kapjanak. m) Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A tanulók írásbeli munkáit legkésőbb a megírást követő tizedik munkanapig értékelni kell. n) Az iskola lehetőséget biztosít a tanulók fakultatív hittanoktatáson való részvételére az órarendhez igazodóan. o) A szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton. p) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. q) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. r) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

9. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI 9.1. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott tanórákon, továbbá a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon b) eleget tegyen– rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően– tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola és a iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában. h) az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, i) Az iskolában és az iskolán kívüli közös programokon tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, korának megfelelő öltözékben és hajviselettel jelenjen meg. j) A hetesek feladatai a hiányzók számbavétele, a tábla tisztán tartása. Becsengetés után 5 perccel a tanár hiányát jelenteniük kell a tanáriban. k) megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

6


Házirend 2013.

9.2. Tiltott magatartások Szigorúan tilos az iskolába és az iskolán kívüli közös programokra hozni: - fegyvernek minősülő, balesetveszélyes tárgyat (kést, játékpisztolyt, petárdát stb.) - tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása - szeszesitalt, dohányt, drogot - az iskola egész területén tilos a dohányzás.

10. TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS, KÉSÉS IGAZOLÁSA A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanítási óráról, a napköziből/ tanulószobáról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló– kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra, - beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. A 3 napos vagy annál rövidebb távolmaradást az osztályfőnök hagyhat jóvá, ennél hosszabb távollétet az osztályfőnök véleményének meghallgatásával az igazgató engedélyezhet. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanuló a jogszabályban meghatározott mulasztás mértékét meghaladja, emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Minden tanulónak reggel a tanítás kezdete előtt 5 perccel a tanteremben kell lennie. A 7 óra 55 perc utáni érkezés késésnek számít, melyet az iskola portása regisztrál. Minden tanóráról történő késés bekerül a naplóba. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Minden harmadik késés fegyelmi fokozattal jár. Többnapos mulasztás esetén legkésőbb a hiányzás első napján a szülő köteles a tanuló osztályfőnökét tájékoztatni a hiányzás okáról. A tanítási napokról, tanórákról való hiányzást az iskolába történő visszatérést követően igazolni kell. Mulasztást évente 3 nap erejéig a szülő is igazolhat, ez esetben a hiányzást követő első tanítási napon kell az igazolást leadni. Betegség esetén az orvosi igazolást legkésőbb a visszatérés hetén kell az osztályfőnöknek leadni. A tanuló hiányzásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását; három igazolatlan hiányzás után osztályfőnöki intő jár. Egy rendkívüli szabadnapot kaphat az a tanuló, aki fővárosi vagy országos tanulmányi verseny döntőjében szerepel. Ugyancsak szabadnapot kaphat (a vizsga napján) az, aki nyelvvizsgát tesz. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell!

7

Bocskai István Általános Iskola 11. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI

Házirend 2013.

A következetesen jól teljesítő, szorgalmas, példamutató magatartású, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végző vagy az iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon résztvevő, vagy bármely más módon az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló tanulókat az iskola jutalomban részesíti. A felső tagozatos tanulók elismerése a havi tornatermi értékeléseken történik. Az iskolában– a tanév közben– elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret (napközis nevelői dicséret), - osztályfőnöki dicséret, - igazgatóhelyettesi dicséret - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. A tanév végén elnyerhető legmagasabb jutalmazási formák a Bocskai-díj és az iskolai Aranykönyvbe való bekerülés. További elismerési formák, melyek leírása a 1. sz. mellékletben található: - Az iskola közösségéért - 100 ötös egy évben - Jó tanuló, jó sportoló.

12. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás (napközis nevelői figyelmeztetés) - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás - nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás - fegyelmi eljárás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Tanórai munkavégzéséhez a felszerelés ittléte és a házi feladat elkészítése elengedhetetlenül szükséges. Ezek hiányát az ellenőrző megfelelő rovatába rögzítjük. Sorozatos hiány esetén (tantárgyankénti harmadik alkalom után) az adott tantárgyból elégtelen érdemjegy kerül bejegyzésre. A tanítási órákat tudatosan hátráltató, rossz magaviseletű, kárt okozó tanulók a tanórán kívüli szabadidős rendezvényekről kizárhatók. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

8


Házirend 2013.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Az f pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

13. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról - az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy a választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az Intézményi Tanáccsal. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az iskola igazgatója a szülői hírlevélen keresztül, a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán és a porta melletti számítógépen elhelyezett információn keresztül folyamatosan tájékoztatja, - az osztályfőnökök a szülői értekezleten tájékoztatják. A szülőket a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják a nevelők: - szóban: a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon és a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken, A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv, a honlap és az ellenőrző tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy a választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola nevelőivel, igazgatóságával, vagy az Intézményi Tanáccsal. 13.2. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére iskolánkban diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, aki ellátja a diákönkormányzat képviseletét. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A tanulók a faliújságon keresztül szerezhetnek tudomást arról, hogy milyen kérdésekben tart igényt véleményükre, javaslataikra az iskola. A diákönkormányzat véleményezési joga szempontjából az iskola tanulólétszámából 40 főt meghaladó csoport minősül nagyobb közösségnek. Az iskolai diákönkormányzat saját szervezeti és működési rendje szerint tevékenykedik. Joga van a diákságot képviselni minden olyan kérdésben, ami a tanulókat érinti. Az iskola biztosítja, hogy a diákönkormányzat jogait gyakorolhassa, és a működéséhez szükséges feltételeket. 13.3. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni, ezért az iskola igazgatója a felelős.

9


Házirend 2013.

Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, kérdéseket szóban illetve előzetesen írásban feltenni, véleményezni a tanulói jogok helyzetét és érvényesülését. A kérdésekben érintettek kötelesek szóban vagy írásban válaszolni.

14. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA A Házirend elérhető és olvasható az iskola előterében és könyvtárában, valamint az iskola honlapján. A tanulói jogviszony kezdetén minden diák kézhez kapja a Házirend egy példányát. Átvételét és tudomásul vételét a szülő aláírásával igazolja az ellenőrzőben.

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - A Házirend hatálya kiterjed az iskola minden diákjára. Elfogadásánál egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői választmány. A dokumentumot 2013. február 11-én fogadta el a nevelőtestület. - Hatályba lép: a fenntartó jóváhagyásával - A Házirend módosításra kerül, ha a törvényi rendelkezések megváltoznak. Módosítható ezenkívül a nevelőtestület egyharmad része, a diákság nagyobb csoportja vagy a szülői választmány javaslata alapján. A módosítás elfogadására a törvényben meghatározott egyeztetési kötelezettség megtartásával a nevelőtestület jogosult. Budapest, 2013. február 18. ............................................... Nevelőtestület nevében

.................................................... Igazgató

........................................................ Diákönkormányzat vezetője

1. sz. melléklet A Bocskai István Általános Iskolában alkalmazott elismerési formák 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 3. sz. melléklet A továbbhaladáshoz szükséges követelmények tantárgyanként és évfolyamonként

10

.................................................... Szülői választmány képviselője


Házirend 2013.

1. sz. melléklet A Bocskai István Általános Iskolában alkalmazott elismerési formák

A Bocskai-díj

Adományozottak köre: diákok Az adományozás szempontjai: Olyan tanuló kapjon díjat, aki az adott tanévben kitűnik társai közül, aki példaként állítható a tanulói közösség elé. a) Lojalitás az iskolához: Iskolán belül és kívül tudatosan kelti a Bocskai István Általános Iskola jó hírét (házon kívüli versenyek, nyári táborok, erdei iskola stb.) b) Közösségi élete: Magatartásával, munkájával építi az osztály, illetve az iskola közösségi életének értékeit; azokat megtartja és erősíti. Tisztelettudó a felnőttekkel, gyermekekkel egyaránt. Önként és önállóan végez közösségi munkát. c) A tanulásban: Képességeihez képest folyamatosan jól teljesít. Ebből következik, hogy a díj odaítélésének nem feltétele a kitűnő eredmény! A szavazásra jogosultak köre: a pedagógusok. Lebonyolítás: A Bocskai-díjról szóló tantestületi szavazáson minden pedagógusnak joga van előterjeszteni a feltételeknek megfelelő diákot. Az általa előterjesztett diák bemutatásával segíti objektív tantestületi vélemény kialakítását. Minden pedagógus 3 diákra szavazhat az előterjesztett diákok listájáról. A díjazott csak 8. osztályos tanuló lehet, aki minimum három tanévet már elvégzett iskolánkban. A díj elnyerésének feltétele a lehetséges szavazatok legalább 20 %-nak elnyerése. Egy diák egy alkalommal kaphatja meg ezt az elismerést. Díjazás: jutalmazottja tárgyjutalomban részesül. A díj a Bocskai Gálán kerül átadásra. Az iskola közösségéért Adományozottak köre: diákok Az adományozás szempontjai: azok a diákok részesülhetnek ebben az elismerésben, akik munkájukkal rendszeresen segítik a tanítási időn kívüli programok lebonyolítását. Az elismerő cím oklevéllel és tárgyjutalommal jár. A szavazásra jogosultak köre: a pedagógusok. Lebonyolítás: az elismerést a tanév végi osztályozó konferencián lehet megszavazni. A lehetséges díjazottak személyére a tantestület bármely tagja tehet javaslatot. A díj elnyerésének feltétele a lehetséges szavazatok legalább 51%-nak elnyerése, egy évben több díj is kiosztható. A díjazott tanulók neve bekerül az Aranykönyvbe. Díjazás: a díj a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra. A díjazott tanulók neve bekerül az Aranykönyvbe.

11


Házirend 2013. Nevelőtestületi dicséret

Adományozottak köre: diákok A szavazásra jogosultak köre: pedagógusok Az adományozás szempontjai: azok a diákok részesülhetnek ebben az elismerésben, akik kimagasló tanulmányi eredményt érnek el, illetve kiválóan szerepelnek a magasabb szintű versenyeken. Lebonyolítás: az elismerést tanév végi osztályozó konferencián, illetve tantestületi értekezleten lehet megszavazni. A lehetséges díjazottak személyére a tantestület bármely tagja tehet javaslatot. A díj elnyerésének feltétele a lehetséges szavazatok legalább 51%-nak elnyerése, egy évben több díj is kiosztható. Díjazás: a díjazott tanulók neve bekerül az Aranykönyvbe. Az ellenőrzőbe beírandó szöveg: „Kedves Szülő! Gyermeke példát mutat társai számára hozzáállásával tanulmányi és közösségi téren. Aktív résztvevője a versenyeknek, az iskola életének. Nevelőtestületi dicséretben részesül.” 100 ötös egy évben Adományozottak köre: diákok Az adományozás szempontjai: azok a diákok részesülhetnek ebben az elismerésben, akik 100 ötös osztályzatot kapnak egy tanéven belül. A tanulók fényképét elhelyezzük a kapunál a faliújságon és a honlapon. A díj igazgatói dicsérettel jár. Díjazás: a díjazott tanulók neve bekerül az Aranykönyvbe. Az ellenőrzőbe beírandó szöveg: „Kedves Szülő! Örömmel tájékoztatom, hogy gyermeke már 100 ötöst kapott ebben a tanévben. Példamutató tanulmányi munkájáért igazgatói dicséretben részesül.” Jó tanuló, jó sportoló Adományozottak köre: diákok Az adományozás szempontjai: azok a diákok részesülhetnek ebben az elismerésben, akiknek a tanulmányi átlaguk 4,51 vagy annál magasabb, és aktívan részt vesznek az iskola sportéletében. Eredményesen képviselik osztályukat, iskolánkat a versenyeken. Az elismerő cím oklevéllel és tárgyjutalommal jár. (A 4,51-es tanulmányi átlagot várhatóan elérő tanulók névsorát az osztályfőnök, a kiemelkedő sporteredményt elérő diákok nevét a testnevelő egy héttel a tanévzáró ünnepély előtt átadja az igazgatóhelyettesnek.) Díjazás: a díj a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra. A díjazott tanulók neve bekerül az Aranykönyvbe.

12


Házirend 2013.

2. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. Az iskola pedagógusai, technikai dolgozói és tanulóifjúsága használhatja az iskola könyvtárát, térítésmentesen. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 2. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak olvasóteremben használható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 3. A tanulók a beiratkozás után - szülővel aláíratott, kitöltött Jótállási Nyilatkozat visszaérkezését követően – kölcsönözhetnek dokumentumokat, melyből legfeljebb 4 db lehet egyidejűleg náluk. A kölcsönzés időtartama 3 hét. 4. A beiratkozott kölcsönzők kötelesek a könyvtár kölcsönzési szabályait betartani és megfelelő kölcsönzési fegyelemmel a könyveket visszahozni, anyagi felelősséggel tartozik az általa használt dokumentumokért, berendezési tárgyakért. 5. Ha a kölcsönző a könyvtár állományába tartozó dokumentumot elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 6. Amennyiben a kölcsönző a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordul. 7. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 8. A könyvtár a nyilvánosságra hozott nyitvatartási időben (heti 22 óra) tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Minderről részletesen rendelkezik az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklete: Könyvtárhasználati szabályzat – Könyvtári Házirend. Az abban foglaltak mindenkire kötelező érvényűek.

13


Házirend 2013.

3. sz. melléklet A továbbhaladáshoz szükséges követelmények tantárgyanként és évfolyamonként

A továbbhaladás feltételei Magyar 1. évfolyam • egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; • meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; • az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás) • a tanult memoriterek elmondására; • a magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; • kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő – néma és hangos olvasására; • másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; • a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; • szavak írására másolással: kevés hibával • a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.

2. évfolyam • ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; • kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; • a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; • a tanult memoriterek szöveghű elmondására; • szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; • olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; • tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; • 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; • az ábécérend ismeretére, • hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; • a hosszú hangok jelölésére az írásban; • rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. • a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; • a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; • a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

3. évfolyam • Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. • érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban • Némán olvasott szöveg lényegének megértése és a hozzájuk tartozó ismert feladattípusok megoldása kevés hibával • fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek felolvasása felkészülés után. • kötelező memoriterek tudása 14

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • 5-6 összefüggő mondatos szöveg írása megadott témában. Fogalmazások tagolásának ismerete. • rendezett íráskép • az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése. A személynevek, állatnevek, a lakóhely nevének helyes leírása. • A begyakorolt szavak (kiejtés-, szóelemzés szerinti írásmód, j/ly ) írása kevés hibával

4. évfolyam • érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban • előzetes felkészülés után ismert szöveg felolvasása kevés hibával, szövegfonetikai eszközök használatával. • 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a hozzájuk kapcsolódó szövegértési feladatok önálló megoldásával • kötelező memoriterek tudása • a mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése • a szavak szófajának fölismerése (ige, főnév, melléknév, számnév, igekötő, személyes névmás) • a tulajdonnevek tanult esetek nagybetűs kezdése • tanulás eszközeként használt írása, mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása • önálló mondatalkotás és azok összekapcsolása. Önállóan 8-10 mondatos összefüggő szöveg írása a megadott tartalmi kritériumoknak megfelelően • szótárak használata, azokban való keresés kevés tanítói segítséggel

5. évfolyam nyelvtan A tanuló igazodjon el a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Legyen képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentumszöveg és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. A tanuló ismerje a szövegszerkesztés állomásait. Legyen képes tanári segítséggel a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudjon min. 100 szavas magánlevelet megfogalmazni. A tanuló ismerje a főbb beszélőszervek működését. Ismerje fel a magánhangzókat, a mássalhangzókat. Ismerje a hangok csoportosításának a főbb szempontjait (rövid és hosszú, mély és magas magánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók). A tanuló ismerje fel egyéni közlésmódjának a jellemzőit, törekedjen megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre. Ismerje a betűrendbe sorolásnak, az elválasztásnak és a keltezésnek a fontosabb szabályait. Legyen képes a Magyar helyesírási szótárt tanári segítséggel használni. Különböztesse meg a szótőt és a toldalékokat, tudja az összetett szavakat előtagra és utótagra bontani. Legyen képes megnevezni a helyesírási alapelveket, ismerje fel saját munkáiban a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának az eseteit, törekedjen a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanuló ismerje fel és nevezze meg a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat a szövegben. Törekedjen megfelelő használatukra a fogalmazásokban. Tudja segítséggel használni a Magyar szinonimaszótárt vagy a Magyar szókincstárt. Tudjon memoriterként min. 10 magyar közmondást és szólást, legyen képes értelmezni őket. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni.

5. évfolyam irodalom A tanulók tudjanak kívülről 10 verset. Legyenek képesek tanári segítséggel a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Tudják pontosan meghatározni néhány mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Saját szavaikkal fogalmazzák meg a véleményüket, az ítéleteiket. 15

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással egyszerűbb kérdésekről. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Tudjanak különbséget tenni népmese és irodalmi mese között, tudjanak híresebb mesegyűjtőkről, gyűjteményekről vagy magyar és külföldi meseírókról. Ismerjék föl a mesék műfaji sajátosságait, tegyenek különbséget mese és valóság között, tudjanak fölsorolni magyar mesehősöket. Tudják különválasztani törénelmünk valóságos hőseit tőlük. Ismerjék a népköltészet mitológiai, vallási gyökereit. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Néhány fogalom jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. Jegyzeteikben tanári segítséggel maguk javítsák a hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre.

6. évfolyam nyelvtan A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit, figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni. Legyen képes egy kb. 200-250 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott információhordozókból az anyaggyűjtés során tanári segítséggel jegyzetet készíteni. Legyen képes tanári irányítással a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Ismerje föl és tudja megnevezni a legáltalánosabb sajtótermékeket (napi-, hetilap, folyóirat). A tanuló ismerje a főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások, névelő, névutó, kötőszó, igekötő) általános jellemzőit, alaki sajátosságait. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Ismerje és tudja alkalmazni mindennapi írásbeli alkotásaiban az ige, a főnevek (különös tekintettel a tulajdonnevek), a számnevek és melléknevek legáltalánosabb helyesírási szabályait és nyelvhelyességi tudnivalóit. Ismerje a szóképzés fogalmát, és tudjon néhány képzőt megnevezni és fölismerni. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.

6. évfolyam irodalom A tanulók tudjanak kívülről 6-8 verset, néhány prózarészletet és egy-két drámai jelenetet. Legyenek képesek tanári segítség nélkül is a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Ismerjék fel néhány fontosabb mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket is, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Tágabb összefüggések figyelembevételével fogalmazzák meg véleményüket, ítéleteiket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Érvelési kultúrájuk legyen sokágú. Tudják csoportosítani és szembeállítani az érveket. Legyenek képesek a témával adekvát területekről keresni indokokat, magyarázatokat, bizonyítékokat. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, 16

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. megfelelő ritmusban tudják elmondani. Hangos olvasásuk legyen a szövegműfajhoz és a témához illő. Szituációs gyakorlatokban legyenek képesek a karakter megjelenítésére, a szövegmondás és játék ne váljon szét előadásukban. A legfontosabb fogalmak jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. A beszélő és elbeszélő szerepét tudják elválasztani, az elbeszélő módokat tudják megkülönböztetni, a lírai beszélő szerepét tudják értelmezni. Feleleteikben és előadásaikban óvakodjanak az író és a műalkotás szövegében beszélő alak azonosításától. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben maguk javítsák hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre. Tudatosuljon bennük a divatszavak, töltelékszavak, a szlengből átvett elemek kerülésének elvárása.

7. évfolyam nyelvtan A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Tudjon szóban és írásban rövid, mindennapi köszöntőt fogalmazni. Legyen képes háláját, köszönetét néhány összefüggő mondatban megfogalmazni, azt érthetően, kifejezően tolmácsolni. Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni. Legyen képes egy kb. 250-300 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk viszszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet készíteni. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja tanári segítséggel lejegyezni a felhasznált információforrások adatait. A tanuló ismerje a főbb szószerkezeteket (alárendelő, mellérendelő, hozzárendelő szószerkezetek), általános jellemzőiket. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Tudja megnevezni és fölismerni a mondat részeit (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző), a tanult módon jelölje az egyes mondatrészeket az egyszerű mondatokban. Ismerje a szóalkotás legáltalánosabb módjait és azok helyesírását. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az összetett szavak helyesírásában. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes adott témában, felkészülés után, vázlat segítségével néhány perces kiselőadást tartani. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.

7. évfolyam irodalom A tanulók a hetedik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Alakuljon ki bennük a komplex elemzés fogalma. A tanulóknak alapvető irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Alakuljon ki értékrendjük, amelynek rendszerében sajátos helyet jelölhetnek ki az esztétikai érzékelés során befogadott valóságelemeknek.A tanulók tudjanak legalább 5 verset kívülről:.Kölcsey.Himnusz,Huszt,Vörösmarty:Szózat, Petőfi:Szeptember végén, Nemzeti dal, és további versrészletek. A tanulók tudjanak különbséget tenni elsődleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklődő befogadói attitűd. A tanulók legyenek képesek kulturáltan kommunikálni az irodalomról, ismereteiket biztosan tudják alkalmazni, vitában tudjanak együttműködni partnerükkel, partnereikkel. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Lírai szövegek értelmezésében, elemzésében használjanak poétikai, 17

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. stilisztikai fogalmakat, az alapvető stíluseszközöket, nyelvi alakzatokat ismerjék, és elemzéseikben külön kapjon ez hangsúlyt. Ismerjenek irodalomtörténeti korszakokat, szerzői életműveket, stílusokat, irányzatokat, s tudjanak párhuzamot vonni az irodalom és más művészetek között. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak „egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Tanulási, felkészülési szokásaikban váljon igénnyé a könyvtár használata, a szakkönyvek, folyóiratok olvasása. Ismerjék meg a médiaműfajok közti különbséget. Lássák át az egyes médiumok műsorstruktúráját, a lapok, folyóiratok rovatszerkezetét.

8. évfolyam nyelvtan A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Beszélgetés közben ügyeljen a párbeszéd illemszabályainak betartására. Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Legyen képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk viszszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes a helyi és az iskolai könyvtár anyagában eligazodni, tudja használni a könyvtári adatbázist egy-egy témához történő anyaggyűjtésben. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja lejegyezni a felhasznált információforrások adatait. A tanuló ismerje és a szövegalkotásban használja a különböző mondatfajtákat. Ismerje fel és tudja megnevezni az összetett mondatokat (mellérendelő és alárendelő összetett mondatok) és azok altípusait. Törekedjen az összetett mondatok különböző fajtáinak változatos használatára a szóbeli és írásbeli szövegalkotásai során. Ismerje és alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az idézés helyesírásában. Ismerje a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes spontán, illetve irányított vitában kulturáltan részt venni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.

8. évfolyam irodalom A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi és más művészeti ágakba tartozó művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Lássák át a kapcsolatot irodalom és képzőművészet, irodalom és zene között. Ismerjenek meg különböző művészeti ágakban felbukkanó vándormotívumokat, témákat. Legyenek képesek a szövegek, irodalmi művek strukturális és tartalmi szempontú elemzésére, az összefüggések felismerésére és értelmezésére, tudják alkalmazni a megfelelő terminusokat, azokat jól ismerjék, legyenek tisztában jelentőségükkel, szerepükkel. A tanulóknak irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Figyeljenek fel a művek jelentésének változására az egyén életén belül és különböző korokra való tekintettel is. Tudjanak róla, hogy minden műalkotásának több olvasata van. Legyenek képesek önállóan különböző műfajú szövegek alkotására, legyenek képesek az irodalomról, művészetekről alkotott írásaikban a szabatos, pontos fogalmazásra, ismereteiket felhasználva, alkalmazva fogalmazzák meg önálló gondolataikat, ítéleteiket, kritikai észrevételeiket. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén alakítsák ki saját értékrendjüket, alakítsák egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelő egyensúlyt teremteni, véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan ol18

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. vasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Legyenek képesek többféle elbeszélő módban és többféle elbeszélői műfajban önálló szövegalkotásra. Legyenek tisztában alapvető verstani kategóriákkal, ismerjék a különböző ritmusrendszereket. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak „egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Legyenek rutinosak az internet használatában. Legyenek képeseket adatokat keresni a világhálón.

Történelem 5. évfolyam Az értelmező kulcsfogalmak tanári segítséggel való bemutatása, a tartalmi kulcsfogalmak helyes használatának képessége, a fogalmak, adatok legalább 40%-nak ismerete. Tájékozódás térben és időben, az atlasz és az időszalag használatának képessége, eligazodás a különböző történelmi korok között, a történelmi változások jelentőségének felismerése. Az állampolgári ismeretek rész esetében a fogalmak helyes használata, a média hatásainak, és a befolyásolás alapvető eszközeinek ismerete. Biztos eligazodás a különböző történelemi korok között, egyszerű kronológiai számítások. Helyek megtalálása az atlaszban. Egyszerűbb szövegek feldolgozása, a valóságos és mondai elemek megkülönböztetése. Kérdések feltevése különböző témákkal kapcsolatban.

6. évfolyam Az értelmező kulcsfogalmak tanári segítséggel való bemutatása, a tartalmi kulcsfogalmak helyes használatának képessége, a fogalmak, adatok legalább 40%-nak ismerete. Tájékozódás térben és időben, az atlasz és az időszalag használatának képessége, eligazodás a különböző történelmi korok között, a történelmi változások jelentőségének felismerése. Az állampolgári ismeretek rész esetében a fogalmak helyes használata, a média hatásainak, és a befolyásolás alapvető eszközeinek ismerete. Egyszerűbb korabeli források feldolgozása. Vázlat készítése tanári segítséggel. Történelmi események sorrendbe állítása, egyszerűbb, párhuzamos történésekkel kapcsolatos következtetés levonása.

7. évfolyam Az értelmező kulcsfogalmak tanári segítséggel való bemutatása, a tartalmi kulcsfogalmak helyes használatának képessége, a fogalmak, adatok legalább 40%-nak ismerete. Tájékozódás térben és időben, az atlasz és az időszalag használatának képessége, eligazodás a különböző történelmi korok között, a történelmi változások jelentőségének felismerése. Az állampolgári ismeretek rész esetében a fogalmak helyes használata, a média hatásainak, és a befolyásolás alapvető eszközeinek ismerete. A diáknak képesnek kell lennie a történelmi személyek korabeli és utólagos megítélésének megkülönböztetésére, az okok megértésére. Összefüggő feleletben tudjon számot adni a tudásáról. Területi változásokat le tudjon olvasni a térképről.

8. évfolyam Az értelmező kulcsfogalmak tanári segítséggel való bemutatása, a tartalmi kulcsfogalmak helyes használatának képessége, a fogalmak, adatok legalább 40%-nak ismerete. Tájékozódás térben és időben, az atlasz és az időszalag használatának képessége, eligazodás a különböző történelmi korok között, a történelmi változások jelentőségének felismerése. Az állampolgári ismeretek rész esetében a fogalmak helyes használata, a média hatásainak, és a befolyásolás alapvető eszközeinek ismerete. Az állampolgári ismeretek rész esetében a fogalmak helyes használata, a média hatásainak, és a befolyásolás alapvető eszközeinek ismerete. A diáknak az egyéni továbbhaladási képessége szerint a 8. évfolyam végére tudnia kell vázlatot írni, a könyvtár és az internet használatával információkhoz jutni, és azok hitelességéről önálló döntést hozni.

19


Házirend 2013.

Angol 3. évfolyam • Megismerik a tanulók a megadott szavakat és alapmondatokat. • Magyarul is megnevezik ezek jelentését. • A tanult kérdéseket és válaszokat párbeszédes játékban használják. • A megtanult mintamondatokban helyesen mondják a szavakat és nyelvtani elemeket! Ezek segítségével, szócserével önálló mondatokat is képesek legyenek alkotni! • Megértik és végrehajtják a tanult utasításokat. • Az írás és olvasás nem követelmény, de a szóképek és mondatképek már ismerősek. A tanult verseket, dalokat egyedül is elmondják, elénekelik.

4. évfolyam Hallott szöveg értése: a tanuló megért • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség: a tanuló • egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre; • ismert dolgokat megnevez; • néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése: a tanuló • felismeri a tanult szavak írott alakját; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; • ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség: a tanuló • helyesen lemásol ismert szavakat

5. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Hallott szöveg értése A tanuló • ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; • ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; • tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel; • tud egyszerű utasításokat adni, felszólítani. • megértési probléma esetén segítséget kér, egyszerű kívánságokat, kéréseket megfogalmaz. • tud élményekről mesélni, ismert témákban párbeszédeket folytatni Olvasott szöveg értése A tanuló • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; • ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. • képes megfelelő szó- és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni. 20

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. Íráskészség A tanuló • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; • egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. • tud egyszerű meghívót, üdvözlőlapot, képeslapot írni. • Képes írásban bemutatkozni, rövid levelet írni.

6. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Hallott szöveg értése A tanuló • utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; • jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, • kérdéseket tesz fel; • megértési probléma esetén segítséget kér; • ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd lefolytatására képes. Olvasott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. • a nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegeket folyékonyan olvassa. • a kérdésekre adott válasszal bizonyítja a szövegértést. Íráskészség A tanuló • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; • egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; • egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. • SMS, e-mail írására képes.

7. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Hallott szöveg értése A tanuló • megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; 21

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, • kérdéseket tesz fel, • megértési probléma esetén segítséget kér; • részt vesz egyszerű párbeszédben, • beszélgetést kezdeményez, befejez • eseményeket mesél el, • hétköznapi témákról beszélgetést folytat, • saját gondolatait szóban kifejezi. Olvasott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; • egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; • ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. • ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveget értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal elolvas. Íráskészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; • egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; • egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; • ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. • helyesen alkalmazza a módbeli segédigéket.

8. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Hallott szöveg értése A tanuló • utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; • ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni; • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, • kérdéseket feltesz, • eseményeket elmesél; • megértési probléma esetén segítséget kér; • egyszerű párbeszédben részt vesz, • képes angol nyelven kapcsolatot teremteni, kívánságot kifejezni, tájékoztatást adni, • fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez, • képes az állásfoglalásra, • érthetően beszél. 22

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. Olvasott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; • ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; • egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti, • a szövegeket érthető, értelemszerű hangsúlyozással, folyékonyan olvassa, • képes beszámolni és véleményt nyilvánítani olvasmányélményeiről, Íráskészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; • egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; • egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; • ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; • kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír, • saját gondolatait írásban képes kifejezni, • tud rövid magánlevelet írni, ismeri és alkalmazza a tartalmi és formai jegyeket.

Matematika 1. évfolyam • • • • • • • • •

használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; tudja a számok szomszédait, a páros és páratlan számokat húszas számkörben; tudja a hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört.

2. évfolyam • • • • • • • • • • • •

tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; tudja állítások igazságát eldönteni, igaz-hamis állításokat fogalmazni; legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján; ismerje a számok nevét, helyét a számegyenesen és jelét a 100-as számkörben; tudja értelmezni és elvégezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben; ismerje a maradékos osztást; ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat; ismerje fel a téglalapot, négyzetet; tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint; ismerje, használja a tanult szabványegységeket, mérőeszközöket. 23


Házirend 2013.

3. évfolyam • ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát; • állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot; • tudjon megfogalmazni igaz-hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni; • tudjon egyszerű nyitott mondatokat megoldani; • helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint 1000-es számkörön belül; • ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét; • tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; • legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval); • ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; • tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; • ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat; • tudjon megoldani egyszerű számfeladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

4. évfolyam • legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására; • tudjon elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; • használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); • legyen biztos számfogalma, helyesen írja, olvassa a számokat 10 000-es számkörben; • tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben. • tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban; • legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); • tudja ellenőrizni a számítások helyességét; • tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; • ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; • ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

5. évfolyam • Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása. • Adatok közötti matematikai kapcsolatok felismerése és lejegyzése. • A feladat megoldásához szükséges és felesleges adatok szétválasztása. • Egyszerűbb állítások igaz voltának eldöntése. • A kisebb, nem nagyobb, nagyobb, nem kisebb kifejezések helyes használata. • Adatok elhelyezése halmazdiagramba. • A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. • A tízes számrendszer biztos ismerete. • Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. • Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma • Ellentett, abszolút érték meghatározása konkrét számok esetén. • Különböző nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. • Törtek szorzása és osztása egész számmal • Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. 24

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. • A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. • Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. • Mértékegységek, átváltások biztos ismerete. • Vonalzó, körző, szögmérő használata. • Négyzet, téglalap kerülete, területe. • Kocka, téglatest felszíne, térfogata.

6. évfolyam • A racionális számkörrel kapcsolatos alapvető fogalmak (pozitív szám, negatív szám, előjelek, ellentett, abszolút érték, egész szám, törtszám, reciprok) ismerete. • A négy alapművelet értelmezése, elvégzése törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezőre hozhatók). • A négy alapművelet végrehajtása tizedes törtekkel. • A terület mértékegységeinek átváltása a törtekről, tizedes törtekről tanultak alkalmazásával. • Szakasz felezőmerőlegesének megszerkesztése. • Szög mérése, másolása és felezése. • Háromszög, négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. • Tengelyesen szimmetrikus sokszögek ismerete. • Kisebb számok osztópárjainak keresése. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. osztható számok felismerése. • Mérési eredmények, adatok táblázatba rendezése. • Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. • Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása • Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése; adatok leolvasása grafikonról, táblázatról. Biztos tájékozódás derék-szögű a koordináta–rendszerben. • Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerű) szabály szerint. Az egyenes illetve fordított arányosság felismerése. Egyszerű egyenes arányossági következtetések végzése. • Százalékszámítással kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása.

7. évfolyam • Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. • Egyszerű állítások igazságának eldöntése, tagadás. • A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. • Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. • A zsebszámológép használata gyakorlati számításokban. • Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése a racionális számkörben. • 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. • Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. • Százalékszámítási feladatok. • Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. • Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös kiszámítása. • Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékeinek kiszámítása. • Elsőfokú egyenletek megoldása. • Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. • Lineáris függvények (x → ax + b) függvény és ábrázolása (értéktáblázattal) konkrét racionális együtthatók esetén. 25

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. • Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységekkel. • Kör kerületének, területének meghatározása konkrét adatok esetén. • Háromszögek, négyszögek területének kiszámítása. • Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. • Szögfelező szerkesztése. • Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések. • Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. • Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése, felszíne és térfogata.

8. évfolyam • A négy alapművelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. • A pozitív kitevőjű hatvány értelmezése, meghatározása. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése, felírása. • A négyzetgyök fogalmának ismerete; számok négyzetének, 1 és 100 közé szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. • Pitagorasz-tétel ismerete • Pitagorasz-tétel megfordításának ismerete (bizonyítás nélkül). • Adott pont eltolása adott vektorral. • Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. • A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalma. • Módusz, medián, átlag meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. • Táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése, menetének vizsgálata. Táblázat kitöltése adott szabály, grafikon alapján. • Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerű szabály alapján, a sorozat változásának megfigyelése. Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. • Adott pont eltolása adott vektorral. • Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. • Az egybevágó, illetve hasonló alakzatok felismerése. • A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok, térképek, nézeti rajzok értelmezésében. Szakasz egyenlő részekre osztásának meg-szerkesztése. • Egyszerű egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése, az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel, az egyenlet megoldása, a megoldás ellenőrzése a szöveg alapján.

Erkölcstan 1. évfolyam • A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. • Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. • Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. • Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. • A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. 26

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. • Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. • Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. • Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. • Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. • Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. • Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

2. évfolyam • A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. • Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. • Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. • Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. • A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. • Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. • Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. • Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. • Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. • Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. • Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. • Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

3. évfolyam • A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. • Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. • Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. • Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. • Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. • Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. • Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. • Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. • Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

4. évfolyam • A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. • Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. 27

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. • Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. • Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. • Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. • Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. • Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. • Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

5. évfolyam • A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. • Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. • Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére. • Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. • Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. • Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. • Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. • Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. • Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. • Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. • Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. • Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz.

6. évfolyam • A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. • Gondolkodik saját személyiségjegyein. • Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. • Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. • Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. • Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. • Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. 28


Házirend 2013.

7. évfolyam • A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. • Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. • Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. • Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. • Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére is. • Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. • Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. • Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.

8. évfolyam • A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. • Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. • Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. • Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. • Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. • Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. • Tisztában van vele, hogy baráti és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. • Kialakultak benne az európai identitás csírái. • Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. • Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. • Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. • Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére is. • Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. • Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. • Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.

Informatika 4. évfolyam Önálló számítógépes munka megfigyelése, helyes eszközkezelés alkalmazások közben. Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére. Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján. Egyszerű algoritmusok végrehajtása. Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés. Eligazodása könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása.

29


Házirend 2013.

5. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészség és baleset védelmi követelményeket. Tudjon egyszerű grafikai elemeket használni egy grafikus programban. Tudjon használni egy egyszerű szövegszerkesztő program alapfunkcióit. Tudjon egy gyereknek szóló programozási nyelvvel egyszerű algoritmust kódolni. Tudjon megadott szempontok szerint információt keresni. Ismerje az adatvédelmi lehetőségeket. Tudjon az iskolai könyvtárban forrásokat megtalálni. Tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni. Tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait. Tudjon adatokat táblázatba rendezni. Legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére.

6. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő LOGO algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Legyen képes ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat. El tudjon igazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. Ismerje egy vírusellenőrző program kezelését, legyen tisztában a vírusirtás veszélyeivel, legyen képes a fertőzések elleni védőintézkedések végrehajtására. Ismerje egy bemutató készítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni. Legyen képes az elektronikus és internetes médiumok használatára.

7. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, illetve az operációs rendszer alapvető szolgáltatásait. Tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. Ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket. Tudjon használni egy levelező programot. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Ismerje a különböző informatikai eszközökről való adatátvitel módszereit. Ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait. 8. évfolyam az emelt szint félkövér betűtípussal jelölve Legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit, tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani. Tudjon véletlenszámot generálni, és ismerje annak felhasználási lehetőségeit. Tudja használni a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásait.

30


Házirend 2013.

Környezetismeret- Természetismeret 1. évfolyam • tudja az irányokat helyesen használni a gyakorlatban, • képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni; • ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit; • képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására; • tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát; • tud tájékozódni az iskolában és környékén; • felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz; • ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi; ismeri az időjáráshoz illő szokásokat;

2. évfolyam • ismerje iskolája nevét és pontos címét, helyiségeit, rendeltetésszerű használatát, • tudja iskolájában útbaigazítani az idegeneket, • képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint; • felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között; • meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat; • felismeri a halmazállapotokat; • egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére; • képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására; • igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatát.

3. évfolyam • ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; • az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; • képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; • képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; • képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; • értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; • képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; • képes egy természetes életközösséget bemutatni; • képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

4. évfolyam • ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; • az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; • képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; 31

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; • képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; • értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; • képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; • képes egy természetes életközösséget bemutatni; • képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást; • képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét; • képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

5. évfolyam • A három legfontosabb élettér (levegő, víz, talaj) alapvető tulajdonságai. • Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás). • A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése. • A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, tulajdonságaik alapján történő csoportosítása. • Anyagok, testek, folyamatok néhány mérhető tulajdonsága; mérési eljárások, mérőeszközök használata. • A hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése. • Mértékegységek. • A kert legfontosabb kultúrnövényeinek származása - környezeti igénye – termesztése - termőhelye valamint szerveinek felépítése – működése. • A kertben élő állatok felismerése, általános jellemzői. • A kert kártevői és kártételük felismerése. • A házban és a ház körül élő állatok fajismerete. • A térképi ábrázolás jellemzői. • A különböző térképek jelrendszerének ismertetése. • Topográfiai ismeretek: tájékozódás Magyarország, Európa, Föld térképén. • A Naprendszer tagjai. • A Nap, a Föld és a Hold mozgásainak felsorolása. • Éghajlati övezetek megnevezése elhelyezkedésük alapján. Jellemzőik összehasonlítása. • Éghajlati diagramok, tematikus térképek értelmezése.

6. évfolyam • Ismerje az ember testfelépítését, működését, főbb életszakaszait, a serdülőkor változásait. • Rendelkezzen az elsősegélynyújtás elemi ismereteivel. • Magyarország vízrajza: felszíni és felszín alatti vizek. • A vizek, vízpartok élőlényeinek felismerése, jellemzése. • Az alföldek keletkezési módjai; a mezei életközösség tipikus növényeinek és állatainak felismerése és jellemzése. • A külső és belső erők szerepe a földfelszín mai képének kialakításában. • Topográfiai ismeretek: Tájékozódás Magyarország, Európa és a Föld domborzati térképein. • Hazai életközösségek élőlényeinek felismerése, rövid jellemzésük. • Tápláléklánc, táplálékhálózat összeállítása. • Magyarország nemzeti parkjai. • A természetes és mesterséges életközösség összehasonlítása. 32

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Ismerje fel a környezetünkben a kölcsönhatások különböző típusait ( termikus, mágneses, elektromos, gravitációs, kémiai és a fény ), sorolja fel főbb jellemzőit.

Fizika 7. évfolyam • Ismerje fel az egyenletes mozgást, mozgásállapot-változást, változó mozgást konkrét példákon. • Legyen képes a sebességfogalmat gyakorlatban alkalmazni. • Ismerje az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalmát. • Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. • Ismerje fel Newton törvényeit ( tehetetlenség-törvénye, erő-ellenerő törvénye) a gyakorlatban. • Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. • Ismerje a súrlódás és közegellenállás gyakorlati jelentőségét. • Legyen tisztában az egyszerű gépek gyakorlati hasznával. • A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. • Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. • A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. • Ismerje az energia-megmaradás törvényét. • Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás, teljesítmény fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. • Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. • Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. • Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. • Ismerje a hőmérséklet fogalmát, hőmérsékletmérés lehetőségeit. Egyszerű hétköznapi példán tudja a termikus kölcsönhatást elemezni. • Legyen tisztában a különféle halmazállapotokkal és halmazállapot-változásokkal. • Ismerje a hőtágulás, hővezetés, hősugárzás gyakorlati jelentőségét. • Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. • Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb.

8. évfolyam • Legyen tisztában az egyszerű áramkör fogalmával, az elektromos vezetők és szigetelők fogalmával, tudjon egyszerű elektromos áramkört összeállítani, ismerje az áramköri jeleket az áramerősség, és a feszültség mérés szabályait. • Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat. • Ismerje Ohm törvényét, alkalmazza azt egyszerű feladatokban. I, R és U mértékegységeinek ismerete. Ismerje a fogyasztók soros, és párhuzamos kapcsolásának lehetőségét. • Tudjon hétköznapi példákat az elektromos áram hő, mágneses, élettani hatására. • Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. • Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. • A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. • Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet. • Ismerje az elektromos eszközök teljesítményének nagyságrendi viszonyait. 33

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Az indukció jelenségének ismerete, a váltakozó áramú generátor működési elve, a váltakozó áram jellemző hatásai. • Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, a transzformátor működési elvét és gyakorlati alkalmazását, a váltakozó áram előnyeit. • Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.

Biológia 7. évfolyam • A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. • Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. • Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. • Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. • Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. • Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. • Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. • Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. • Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. • Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). • Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. • Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. • Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. • Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. • Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

8. évfolyam • Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. • Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. • Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. • Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. • Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. • Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. • Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

34


Házirend 2013.

Kémia 7. évfolyam • A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. • Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. • Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. • Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. • Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket.

8. évfolyam • A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. • Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. • Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. • Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. • Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. • Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. • Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. • Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. • Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

Földrajz 7. évfolyam • A kulcsfogalmak helyes használata. Biztos térképhasználat, különböző méretarányú térképek használata, mérések a térképen. A topográfiai anyag 40%-nak gyors és biztos magtalálása az atlaszban és a falitérképen. Az alapvető természet-és társadalomföldrajzi folyamatok megértése és tanári segítséggel való visszamondása. 35

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • A kontinensek tulajdonságainak ismerete, megkülönböztetése. A felszín, éghajlat, vízrajz alapvető öszszefüggéseinek megértése. Egyszerűbb adatsorok, diagramok elemzése.

8. évfolyam • A kulcsfogalmak helyes használata. Biztos térképhasználat, különböző méretarányú térképek használata, mérések a térképen. A topográfiai anyag 40%-nak gyors és biztos magtalálása az atlaszban és a falitérképen. Az alapvető természet-és társadalomföldrajzi folyamatok megértése és tanári segítséggel való visszamondása. • A diák egyéni továbbhaladási képessége szerint a 8. évfolyam végére képesnek kell lennie vázlatot írni, a könyvtár és az internet használatával információkhoz jutni, és azok hitelességéről önálló döntést hozni.

Ének 1. évfolyam • 10 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetből. • Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete. • Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. • Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. • A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad,) felismerése és megszólaltatása kottaképről. • A vonalrendszer ismerete.

2. évfolyam • További10 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetből. • Tanult népszokások ismerete. • Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. • Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. • Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. • Saját név megjelenítése (ritmikai és dallami). • A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) felismerése és megszólaltatása kottaképről. • A vonalrendszer ismerete.

3. évfolyam • • • •

További 10 dal közös éneke emlékezetből. Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről.

4. évfolyam • • • • • •

Emlékezetből: további 10 dallam közös éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről.

5. évfolyam • Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 1 gregorián ének, 2 katonadal 1848–49-ből, 2 kánon) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a 36

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. • A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. • Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). • A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

6. évfolyam • Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 3 történeti ének, 2 műdal) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. • A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. • Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). • A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték.

7. évfolyam • Az énekes anyagból 15 dalt (8 magyar dal: népdal, népies dal, népies műdal; 4 műdal; 1 többszólamú ének; 2 zenemű főtémája) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. • A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. • Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könynyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. • Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. • A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

8. évfolyam • Az énekes anyagból 15 szemelvényt (8 magyar népdal, 4 történeti ének, 1 műdal, 2 XX. századi zenemű főtémája) emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. • A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. • Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könynyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. • Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. • A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

Dráma/Tánc/Honismeret 5. évfolyam • Alkotóan vegyen részt többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. • Alapszintű improvizációs képességei fejlődjenek, erősödjön a biztonsága a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán. 37

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Konstruktívan vegyen részt a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében. • A tanuló legyen képes a munkamegosztásra, tudja értékelni társai munkáját; fejlődjön önismerete, képviselje saját álláspontját, és vegye figyelembe társai véleményét a közös alkotó tevékenységben. • Ismerje és tudja használni a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; legyen képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait.

Rajz 1. évfolyam • Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. • Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. • Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. • A felszerelés önálló rendben tartása. • A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. • Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. • Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. • Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.

2. évfolyam • Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. • Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. • Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. • A felszerelés önálló rendben tartása. • A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. • Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. • A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. • Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.

3. évfolyam • Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. • Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. • Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. • A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. • A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). • Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. • Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. • A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. • Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. 38

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. • A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. • A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. • Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

4. évfolyam • Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. • Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. • Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. • A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. • A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). • Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. • Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. • A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. • Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. • A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. • A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. • A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. • Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

5. évfolyam • A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. • Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. • Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. • A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. • Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. • Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. • Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. • Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. • A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. • Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. • Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. • A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. 39

Bocskai István Általános Iskola • Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Házirend 2013.

6. évfolyam • A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. • Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. • Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. • A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. • Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. • Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. • Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. • Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. • A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. • Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. • Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. • A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. • Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

7. évfolyam • Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. • A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. • Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. • Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. • Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. • Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. • Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. • A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. • A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. • Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. • Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. • A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. • Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. • A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. • Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

8. évfolyam • Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. • A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. 40

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. • Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. • Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. • Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. • Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. • A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. • A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. • Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. • Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. • A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. • Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. • A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. • Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Technika 1. évfolyam • Ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; • A tanuló az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; • A balesetvédelmi előírások ismerete és betartása • Az órán való aktív részvétel

2. évfolyam • A célnak megfelelő szerszámok kiválasztása, használata. • Higiénés szokások a táplálkozásban, öltözködésben. • Ismerje és alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat munka közben, a a leggyakrabban használt tömegközlekedési eszközökön. • Tartsa rendben a munkahelyét. • Takarékos anyagfelhasználás.

gyalogosközlekedésben és

3. évfolyam • • • • • • • •

Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése. Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat felismerése. Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait. Aktív részvétel tárgykészítő tevékenységben. Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása. Ismerje a lakás belső tereinek funkcióit. Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie. Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt.

4. évfolyam •

Rend, tisztaság megtartása munka közben. 41

Bocskai István Általános Iskola • Munkaeszközök karbantartásának fontossága, gondozása. • Részvétel tárgykészítő tevékenységben • Rend, tisztaság munka közben. • A készítendő tárgy sajátosságaihoz illő anyag és munkaeszköz választása. • Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában. • Az egészséges életmód elemi szabályának ismerete. • A teendők megnevezése egyes betegségeknél – a mentők telefonszáma.

Házirend 2013.

5. évfolyam • Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. • Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák. • A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői. • Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik. • A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. • Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. /méretezés elemei, vonalfajták, méretarány, vetület…/ • A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása a tevékenység elvégzése. • Tápanyagok csoportjai és jellemzőik. • Élelmiszerek, ételek tárolási, tartósítási eljárásai. • Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani. • Szelektív hulladékgyűjtés szabályai. • Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek.

6. évfolyam • A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása a tevékenység elvégzése. • Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. • Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. • A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. • A hőkezelési eljárások jellemzése (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás). • Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani, a háztartási gépeket szakszerűen használni. • A kulturált étkezés követelményei. • Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. • A közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályainak ismerete. • Egyszerű axonometrikus és vetületi rajzok készítése, értelmezése. • Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást. • Egyszerű munkafolyamat tervezése. • Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások felsorolása, rövid jellemzése. • Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése.

7. évfolyam • • • • • • • •

A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését. A gyalogosokat és a kerékpárosokat érintő KRESZ szabályok ismerete. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása. Papíralapú és elektronikus menetrendek használata. 42

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. • Ismerje az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószerfogyasztás hatásait, veszélyeit. • Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel.

Testnevelés 1. évfolyam • Alakzatok felvétele az utasításnak megfelelően. • A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. • Az alapvető mozgáskézségek elfogadható végrehajtása. • Egyszerű mozgáselemek követése, kötése. • Térirányok meglátása, érzékelése, követése. • A játékok ismerete. A játékok szabályainak betartása. Néptánc • Egyszerű mozgáselemek követése, kötése. • Térirányok meglátása, érzékelése, követése. • A játékok, a játékos táncok ismerete. A tanult dalok dallama, szövege. • A játékok szabályainak betartása Vívás • arcvonalállás • alapállás csípőre tett kézzel • vívóállás csípőre tett kézzel • lépés előre – lépés hátra csípőre tett kézzel • kitörés, csípőre tett kézzel (támadó mozdulat)

2. évfolyam • Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. • A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. • Az alapvető mozgáskézségek elfogadható végrehajtása. • Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. Egyszerű mozgáselemek követése, kötése. • Térirányok meglátása, érzékelése, követése. • A játékok ismerete. • A játékok szabályainak betartása. Néptánc • A térirányok ismerete, látása, követése. • Egyszerűbb mozgáselemek kötése, önálló eltáncolása. • A tanult énekek dallama, szövege. Vívás • arcvonalállás • alapállás feltett kézzel • vívóállás feltett kézzel • lépés előre– lépés hátra feltett kézzel • kitörés feltett kézzel • kitörés- vívóállás feltett kézzel • kettős lépés előre feltett kézzel (a lépés kitörés rávezető gyakorlata) • kettős lépés hátra feltett kézzel • lépés előre kitörés feltett kézzel • vívófegyver helyes fogása 43


Házirend 2013.

3. évfolyam • Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. • Az alapvető gimnasztikai formák követése. • Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. • Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. • Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. • A test-test elleni küzdelem elfogadása. • Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. Néptánc • A tanult táncciklusok felismerése, a tanult motívumok önálló eltáncolása. • A különböző összefogódzási módok használata. • A hangsúlyos és hangsúlytalan zenei egységek felismerése. • A tanult dalok ismerete. Vívás • arcvonalállás • alapállás fegyverrel a kézben • alapállás helyzetben, fegyverrel a kézben üdvözlés (ellenfél köszöntése) • vívóállás fegyverrel a kézben • lépés előre – lépés hátra fegyverrel a kézben • kitörés fegyverrel a kézben • kettős lépés előre fegyverrel a kézben • kettős lépés hátra fegyverrel a kézben • kitörés – vívóállás - kitörés fegyverrel a kézben • egyenes szúrás fegyverrel, szúrópárnánál (karnyújtással, lépéssel, kitöréssel)

4. évfolyam • Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. • Részvétel a közös gimnasztikában. • Mászás kötélen 2-3 fogással. • A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. • A támasz-, függő-, és egyensúlygyakorlatok teljesítése. • Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. • Bíztató kísérletek a tanult úszásnemben. • A terek használata, alakzatok megtartása. Néptánc • A tanult táncok ismerete. • A téli ünnepkörhöz tartozó ünnepek. • A terek használata, alakzatok megtartása. Vívás • Önálló lábmunkázás, egyénileg és párokban (távolságtartás) • Folyamatos lábgyakorlatozás fegyverrel a kézben • egyenes szúrás, szúrópárnánál és iskolázási formában • (karnyújtással, lépéssel, kitöréssel, lépéskitöréssel) • védések kézhelyzetei, fegyverrel • kvart, • szixt, • szeptim • oktáv • védés– visszaszúrás, iskolázási formában 44


Házirend 2013.

5. évfolyam • A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. • Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. • Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függőgyakorlatokban. • Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. Néptánc • Tiszta, stílusos erőteljes éneklés, tempótartás, biztos eszközhasználat. • A tanult táncok önálló alkalmazása, eltáncolása. Sakk • a sakkjáték alapjainak elsajátítása • a játék megszerettetése • A tanuló helyzetfelismerésének, akaratának számonkérése • A demonstrációs táblán a gyakorlatban a bábuk elhelyezése. • A király, a tisztek, a gyalogok értékének meghatározása, logikája. • Önálló felállítás. • A mezőkön lévő figurák pontos leírása, hely-, és helyzet-meghatározások. • A jelölések írásos elsajátítása. • A sakk, a matt, a patt és a sáncolások szabályainak, annak ismeretelméletének gyakorlatban a demonstrációs táblán. • A felfedett sakk, a kettős támadás.

6. évfolyam • Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. • Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. • A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. • Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. • Néhány önvédelmi fogás ismerete. Néptánc • Tiszta, stílusos erőteljes éneklés, tempótartás, biztos eszközhasználat. • A tanult táncok önálló alkalmazása, eltáncolása. Sakk • A gyalogáttörés és gyalogvégjáték gyakorlati bemutatása a tanulók részéről. • Gyakorlati bemutatások a tanulók részéről. • A tanulók ismertessék az átváltozási mezők lényegét. A szabályok számonkérése, alkalmazása. • A tanulók írásos beszámoltatása a sakkjátszmaírás szabályairól és jelzéseiről. • Visszajátszás demonstrációs táblán. • Az egylépéses mattadások változatai. • A kétlépéses mattadások változatai. • Felismerés játszma közben. • Megnyitások.

7. évfolyam • A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. • Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. • A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. • Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. • Küzdeni tudás és sportszerűség. Néptánc 45

Bocskai István Általános Iskola • A tanult táncok magas szintű improvizatív használata. • Etűdök és koreográfiák reprodukálása. • Az adott táncokhoz tartozó zenekíséret ismerete.

Házirend 2013.

8. évfolyam • Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. • A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. • Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. • A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. • Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. • Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás. Néptánc • A tanult táncok magas szintű improvizatív használata. • Etűdök és koreográfiák reprodukálása. • Az adott táncokhoz tartozó zenekíséret ismerete.

46

Bocskai István Általános Iskola Házirend 2013. Jogszabályi háttér: Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet (A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról) 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 44/2012./VI.27./XI.ÖK. számú rendelet

47



IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 27. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága 82. § (1) Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolai szülői szervezetet, közösséget és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 28. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke iskolai felvételével, tanulói jogviszony jogviszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. (2) A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni a) minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul, b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és c) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja. (3) Az iskolai, kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából. (4) A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. (5) A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti. (6) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. (7) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. 1



29. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai 84. § (1) Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. (2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. (3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. (5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. (6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, a szülői szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. (7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. (2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. (3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

2



(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. (2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 30. A kötelezően használt nyomtatványok 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 94. § Az iskola által használt nyomtatvány a) a beírási napló, b) a bizonyítvány, f) a törzslap külíve, belíve, j) az értesítő (ellenőrző), k) az osztálynapló, l) a csoportnapló, m) az egyéb foglalkozási napló, n) a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, o) az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, q) az órarend, r) a tantárgyfelosztás, s) a továbbtanulók nyilvántartása, v) az étkeztetési nyilvántartás, w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap, x) a tanulói jogviszony igazoló lapja, 95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. (2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. (3) A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti. (4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. (5) Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. 3



(6) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét – a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. (7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában. (8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (9) A beírási napló tartalmazza a) a tanuló aa) naplóbeli sorszámát, ab) felvételének időpontját, ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ad) anyja születéskori nevét, ae) állampolgárságát, af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét, ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették, ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat, ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait, b) az egyéb megjegyzéseket. 96. § (1) A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani. (2) A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (3) A bizonyítvány tartalmazza a) a sorszámát, b) a bizonyítvány pótlap sorozatszámát, c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, d) a tanuló törzslapjának számát, e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát, f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát, g) a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését, h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését, i) a szükséges záradékot, j) a nevelőtestület határozatát, k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát, l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.

4



(6) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. (7) Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. (8) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. 97. § Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály határozza meg. 98. § A szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány és törzslap tartalmát és kiállításának módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló jogszabály határozza meg. 99. § (1) A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki. (3) Az egyéni törzslap tartalmazza a) a törzslap sorszámát, b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát, d) a tanuló által elvégzett évfolyamot, e) a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését, h) az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat, i) a nevelőtestület határozatát, j) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat, k) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat. (4) Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. (5) Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozaton folytatott tanulmányok befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni.

5



(6) A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. (7) A törzslap külíve tartalmazza a) az osztály megnevezését, b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését, c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását, d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével). (8) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. 100. § (1) Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. (2) Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. (3) Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza a) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát, b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését, c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését, d) a félévi osztályzatokat, e) a mulasztások igazolását. (4) A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni. 101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet. (2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni. (4) Az osztálynapló a) haladási és mulasztási, valamint b) értékelő naplórészt tartalmaz. (5) A haladási és mulasztási naplórész a) a tanítási napok sorszámát és időpontját, b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát, c) a tanítási óra anyagát, d) az órát megtartó pedagógus aláírását, e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását, f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban.

6



(6) Az értékelő naplórész a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát, c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait, 102. § (1) Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet. (2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (3) A csoportnapló a) a csoport megnevezését, b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását, c) a csoport tanulóinak névsorát, d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait, e) a tanuló értékelését, f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot, g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. 103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. (2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (3) Az egyéb foglalkozási napló a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát, b) a csoportba tartozó tanulók névsorát, c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját, f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. 104. § (1) A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. (2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét. (3) A jegyzőkönyv a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a vizsgatárgy megnevezése mellett 7



ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését, bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását, bc) a végleges osztályzatot, c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét, d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását tartalmazza. 105. § (1) Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. (2) A tantárgyfelosztás a) a tanév évszámát, b) az iskola nevét, c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát, e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként, f) a pedagógus összes óratervi órájának számát, g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát, j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát, k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát, l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket, m) az e)–k) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát tartalmazza. (3) A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. (4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. 106. § (1) Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. (3) A nyilvántartás a) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét, c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát tartalmazza. 31. A tanügyi nyilvántartások vezetése 112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. (2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. (4) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A 8



törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkalmazható záradékokat az 1. melléklet tartalmazza. 113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. (2) Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. (3) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes. 114. § (1) A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat. (2) A bizonyítványmásodlatnak – szöveghűen – tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. (3) Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. 32. A bizonyítványnyomtatványok kezelése 115. § (1) Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá. (2) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. (3) Az iskola a) az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, b) a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról nyilvántartást vezet. 116. § Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját.

9



1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok I. Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, Statisztikák 11. Panaszügyek

nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10 5 5

Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 14. Felvétel, átvétel 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 16. Naplók 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 18. Pedagógiai szakszolgálat 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 22. Vizsgajegyzőkönyvek 23. Tantárgyfelosztás 24. Gyermek- és ifjúságvédelem 25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1

Gazdasági ügyek 27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli 28. Társadalombiztosítás 50 29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 33. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20

10



II. Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradékok 1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába. 2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. 3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. 5 . ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. 6. Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól 7. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... 8. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. 10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. 12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. 13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. 15. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. 17. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. 11

Dokumentumok Bn., N., TI., B. Bn., TI. Bn., TI., N. Bn., TI., N. N., Tl., B. N., Tl., B. N., Tl., B. N., TI., B.

N., TI. N., TI., B.

N., TI. N., TI., B. N.

N., TI. N., TI., B.

N., TI. N., TI., B., TI., B.



18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. N., TI., B. 19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. TI., B. Évfolyamot ismételni köteles. 20. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 21. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. TI., B. 23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. TI., B. 24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. TI., B. 25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. Bn., TI. 28. A tanuló jogviszonya Bn., TI., B., N. a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N. 30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tl. 31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32. Tankötelezettsége megszűnt. Bn. 33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. TI., B. 34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. 35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI.

12



36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 42. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 44. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. 45. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N. Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány

Bn. N. TI. B.

13

BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents