HÁZIREND Festetics Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 034-066
2013/2014
2
Tartalom 1. Bevezető rendelkezések ................................................................................................... 3 2. A házirend feladata .......................................................................................................... 3 3. A házirend szabályainak alapjai ..................................................................................... 4 4. A házirend nyilvánosságra hozatala ................................................................................ 6 5. A tanulók közösségeinek meghatározása ........................................................................ 7 6. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása....................................................................... 7 6.1. A tanuló(k) jogai .............................................................................................................. 7 7. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában ....................................................................... 9 8. A tanuló(k) kötelessége, hogy ......................................................................................... 9 8.1. Az iskolában történő kép- és hangfelvétel készítésének szabályai ................................ 11 8.2. A tanulók térítési díj fizetésének rendje......................................................................... 11 8.3. A tanulói hiányzások jogszabályai ................................................................................ 11 8.5. Terem és eszközhasználat .............................................................................................. 13 8.6. Személyes adatok védelme ............................................................................................ 13 8.7. Integrált oktatáshoz való jog .......................................................................................... 14 9. Az iskola munkarendje .................................................................................................. 14 10. A tanulói jutalmazás, dicséretek .................................................................................. 17 11. A tanulók büntetése ..................................................................................................... 17 12. A tanórán kívüli tevékenységek rendje ....................................................................... 18 13.Osztályozó vizsga eljárásrendje.................................................................................... 19 14. Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata ................................................. 20 15. A tanulók szociális jogosultsága.................................................................................. 20 16. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatos rendelkezések .............................................................. 21 16.1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje: ........................ 21 16.2. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátás ............................................................. 22 17. Egyéb rendelkezések ................................................................................................... 22 18. A házirend felülvizsgálata, módosítása ....................................................................... 24 19. Záró rendelkezések ...................................................................................................... 25
3
HÁZIREND Mely a Festetics Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírása alapján.
1. Bevezető rendelkezések Iskolánk közös otthonunk. Mindannyian szeretnénk benne jól érezni magunkat. A jó közérzethez, eredményes munkához rendre és fegyelemre van szükség. Ez a házirend az iskolánk diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra, és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor iskolánk ellátja az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a Házirend előírásait. A Házirendet a diákönkormányzatért felelős tanár készíti el. A nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet/ Iskolaszék egyetértési jogot gyakorol.
2. A házirend feladata A házirend azokat a szabályokat határozza meg, amelyek biztosítják az intézmény •
törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,
•
közösségi életének szervezését,
•
Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósítását,
•
az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,
•
szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát,
• •
kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és közösségi jogok érvényesülését, úgy, hogy nem gyengítik az iskola munkáját.
4
3. A házirend szabályainak alapjai 3.1. A házirend jogi háttere: • • • • • •
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az oktatási intézmények működésére vonatkozó többször módosított 11/1994.(VI.8) MKM rendelet vonatkozó paragrafusai, 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló-többször módosított 8/2000.( V.24.) OM rendelet. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2013. március 23-án hatályba lépő módosításai miatt ismét változott a szabályozási rend.
Köznevelési törvény: 25.§ (2) Az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az iskolába, a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az iskolába járáshoz, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 27. § (11)66 Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra váltható ki (labdajátékok, úszás, lovaglás, tánc). 35. §92 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel előírja, hogy az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán a tanulónak választania kell, hogy az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan oktatásban vesz részt. E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelező. (3) A hit- és erkölcstan óra az iskolában a tanórai foglalkozások rendjéhez illeszkedik. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, h) megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 48. § (1) Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben
5
meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a házirend elfogadása előtt. 55. § (1) Az iskolában - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 72.§ (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni: a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, c) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, d) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, e) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
6
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola házirendje állapítja meg: a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, b) az iskolai, tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, f) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, tartozó területek használatának rendjét, g) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 16. § (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. 51. § (1) b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 82. § (1) Az iskola pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (4) A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. 121. § (1) Az intézményi tanács létrehozása kezdeményezhető. (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 129. § (5) Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
4. A házirend nyilvánosságra hozatala 4.1. A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. 4.2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: • •
az iskola igazgatójának irodájában, tanári szobában, az iskola portáján,
7
• • • • • •
könyvtárban, az iskola irattárában, a Diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az Szülői Munkaközösség vezetőjénél tantermekben az iskola honlapján.
4.3. A házirendet beiratkozáskor minden új tanuló kézhez kapja. 4.4. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, illetve szülői értekezleten a szülőkkel.
5. A tanulók közösségeinek meghatározása 5.1. Az iskolában a tanulók a következő közösségek munkájában vehetnek részt: diákönkormányzat napközis, tanulószobás csoport évfolyam, osztályközösség diákkör (szakkör, sportkör, énekkar, művészeti képzés) 5.2. Diákönkormányzatot és diákkört a tanulók saját maguk is alakíthatnak, ha a tanulók nagyobb közössége igényli. Erről a szándékról az intézmény vezetőt kell értesíteni. 5.3. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének a tanulók vagy a tanulóközösségek 51 százaléka minősül.
6. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül érvényesíthetik. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása: • • • •
ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul, ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel, a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén, ha a tanulmányi idő megrövidül.
6.1. A tanuló(k) jogai Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy • •
Adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tanuló (szülő) által az iskola rendelkezésére bocsátott személyes adatokat csak jogszerűen meghatározott célokra szabad felhasználni. A tanuló joga, hogy osztályfőnökén keresztül erről tájékozódjon, személyi adatait helyesbíttesse.
8
• • • • • • • • • • • •
•
• • •
•
Személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára. Kultúrált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről. A tanuló joga megtudni szaktanárától a tanulmányi teljesítményének értékelését; a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, az értékelés szempontjait megismerni, kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapnia. Dolgozatát 10 napon belül kiértékelve visszakapja. Tisztelettudóan és kultúráltan véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben úgy, hogy az nem sértheti senki emberi méltóságát. Javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan a tanulókat érintő kérdésekben. Részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken. Napközi otthonos vagy tanulószobai ellátásban részesüljön. A pedagógiai programban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból. Vallását gyakorolja, de oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai nevelőoktató munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát. Kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását (írásban, a minimális létszám, a tevékenységi kör megjelölésével). A tanuló joga, hogy választó és választható legyen diákképviseletekbe, melyek létrehozhatnak diákköröket. Ezek döntési jogkörrel rendelkeznek saját közösségi életük szervezésében.
Diákönkormányzatokat szervezhetnek, amelyek: képviselik egyes tanulók és tanulóközösségek érdekeit, kérhetik sérelmeik orvoslását; révén egyeztető fórumokon vesznek részt, ahol a problémák feltárhatók, orvosolhatók eljárások beindítása nélkül is; javaslatot tesznek iskolai programokra; véleményezik az iskola életével kapcsolatos feladatokat, elvárásokat. egyetértési jogot gyakorol a Házirend elfogadásakor és módosításakor. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók joga, hogy tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának beadhatják az esetleges felmentés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával a beiratkozás napján. A tanulónak joga van arra, hogy iskolán kívüli társadalmi szervezetnek a tagja legyen, mely azonban nem járhat együtt azzal, hogy emiatt mellőzze a tanulói foglalkozásokon való részvételét. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetők különleges helyzetével, és nem akadályozzák az iskola munkáját. Az igazgató döntése alapján történhet meg a mentesítés a készségtárgyak tanulása alól, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja. A tanulónak jogában áll független vizsgabizottság előtt beszámolni tudásáról. A minősítés megállapítását kérő eljárás beindításának kérelmével az iskola igazgatójához kell fordulni a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig.
9
•
Az iskolaváltás jogával tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyeztetéséhez a kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. • Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Fogászati szűrővizsgálat kötelező. • A tanuló joga, hogy anyagi, illetve családi helyzetétől függően ingyenes tankönyv, illetve kedvezményes étkezésben részesüljön. Ezen igényét a szülők igazolásának bemutatásával a tankönyvrendelés idejében, illetve a napközire, menzára történő jelentkezéskor jelentheti be. • Vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől vagy az iskola igazgatóságától, valamint hogy ezekre az ügyekre választ kapjon.
7. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában 7.1. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében -szóban vagy írásban közvetlenül vagy választott képviselőik útján- az iskola igazgatóságához, osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 7.2. Jogszabálysértés esetén a tanuló vagy a törvényes képviselője törvényességi kérelmet adhat be az intézményvezetőhöz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. 7.3. Az intézményvezető bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan 7.4. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.
8. A tanuló(k) kötelessége, hogy • Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és társait, mindenhol és minden körülmények között megbecsüléssel forduljon feléjük. • Tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el. • Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon. • A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelést és ellenőrző könyvét mindig hozza magával, azok tisztaságát és rendezettségét őrizze meg. • A tanóra idején a tanuló köteles az órai munkához nem tartozó tárgyait, eszközeit (mobiltelefon, walkman, discman) kikapcsolva a táskájában zárva tartani. Ezek használata esetén a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit az óra végén kaphat csak vissza a tulajdonosa. Eltűnésük, megrongálódásuk esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. • Az iskolában tiszta, ápolt, kultúrált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, kerülje a szélsőséges divatirányzatokat, kirívó ruhák viselését. • Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék.
10
•
Testnevelés órán a foglalkozás jellegének megfelelő öltözetben lehet részt venni, utcai ruhában és cipőben tilos. Balesetveszélyes ékszerek, kiegészítők használata tilos. Tanóra alatt a zárt öltözőben nem tartózkodhat senki. • A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. • Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Vigyázzon az ebédlő tisztaságára, ott halkan, kulturáltan étkezzen. • Vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire. • Nem viselhetnek a tanulók semmilyen önkényuralmi jelképet. Ez vétségnek számít. Önkényuralmi jelkép a mai jogszabályok szerint a sarló és kalapács, az ötágú vörös csillag, a horogkereszt, a nyilaskereszt, és az SS jelvény. • A vonatkozó higiéniai előírásokat be kell tartaniuk. • Tilos az iskolában viselni: festett hajat, festett körmöt, műkörmöt, sminket. • Baleset elkerülése és a testi épség védelme miatt az öltözködés és a viselet korlátozható. Testnevelés órán a fülbevaló vagy a nyaklánc használata nem megengedett. A testékszer használata iskolánkban tilos. • Az udvaron kavicsot, köveket dobálni, az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni tilos! •
Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges és balesetveszélyes (szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda, egyéb erőszakos cselekményre alkalmas eszköz). A tilalmat megszegő tanuló ellen fegyelmi eljárás indul.
• Óvja maga és társai egészségét és testi épségét, a folyosókon ne rohangáljon, a lépcsőkön körültekintően, óvatosan közlekedjen. Tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat. • A tanulót is be kell vonni környezete védelmébe. Aki nem vigyáz környezetére vagy felnőtt kérésére nem óvja azt, büntetésben részesülhet. • Észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket. • Tudomásul vegye: a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzás, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztása tilos. • Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a példaadásnak, iskolánk tanulójától udvariasságot, előzékenységet várunk el, aki kerüli a balesetet okozó magatartást. Felelősséggel kell viselkednie azokon az alkalmakon is, amikor az iskola képviseletében jelenik meg. •
Ismerje meg, és minden, az iskola által szervezett programon tartsa meg a házirend előírásait.
11
• Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. • Az értéktárgyak bevitelét az intézmény szabályozhatja, korlátozhatja, megtilthatja. A mobiltelefon, az zenelejátszó, a laptop, az ékszerek, a digitális játékok mind értékes tárgyak, és az iskolai oktatáshoz nem feltétlenül szükségesek. Az intézménynek lehetősége van ezeket a tárgyakat az iskolából, kitiltani, vagy megőrzőben való elhelyezését elrendelni (iskolatitkárnál), ill. használatát feltételhez kötni. Fontos tudni, hogy aki ezt a szabályt nem tartja be, és telefonját, ékszerét, tőle ellopják, az csak szándékos károkozás esetén követelhet, kérhet az iskolától kártérítést.
8.1. Az iskolában történő kép- és hangfelvétel készítésének szabályai Az intézményben kép és hangfelvétel készítése csak akkor lehetséges, ha ehhez a megkérdezett, ill. lefényképezett személy előzetesen hozzájárulását adta. Ma már általános az olyan mobiltelefon, amellyel fel lehet venni hangot, vagy képet. Ha ilyet tesz valaki, köteles vagy az illető diáktársa vagy tanára hozzájárulását, beleegyezését kérnie ehhez. Engedély nélkül nem lehet felvenni a tanórai foglalkozást, nem lehet videó-felvételt készíteni a folyosón, sem az osztálykiránduláson. Súlyosbító körülmény, ha a hangfelvételt vagy képmást megosztják másokkal, feltöltik az internetre, vagy például lejátsszák az iskolarádióban. Az iskola területén mobiltelefont használni tilos. Ha mégis megtörténik a használat a pedagógus azt elveszi és csak a szülőnek/ gondviselőnek adja vissza személyesen. Amennyiben a szülő a későbbiekben tudja csak átvenni, akkor a készülék elhelyezésre kerül a titkárságon. 8.2. A tanulók térítési díj fizetésének rendje A tanuló köteles minden hónap 10. napjáig az étkezése utáni térítési díjat befizetni. Ha ez nem történik meg, akkor az osztályfőnököket értesíti a konyha vezetője, akinek kötelessége felvenni a szülőkkel a kapcsolatot és az elmaradás rendezésére felszólítani őket. Amennyiben ezután sem történik meg a tartozás kiegyenlítése, úgy a rendezéséig a tanuló étkeztetése felfüggeszthető. 8.3. A tanulói hiányzások jogszabályai 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. (2) Ha a tanuló a tanítási óráról, foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
12
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül köteles hiányzását igazolni. A három napi szülői igazoláson túl mulasztását orvosi igazolással vagy egyéb hivatalos dokumentummal igazolhatja. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Egy napon túli testnevelés óra alóli felmentést csak orvos adhat. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5)9 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,
13
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 8.4. Az osztálypénz A jogszabály szigorúan meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amikor az iskola térítési díjat kérhet a diákoktól, szüleiktől. Előírás, hogy a pedagógiai programban rögzített, kötelezően előírt tevékenységekért, szolgáltatásokért az iskola nem kérhet térítési díjat, azt saját költségvetése terhére kell biztosítania, megszerveznie. Így a tanulók, ill. szüleik nem kötelezhetők arra, hogy kötelező tanulmányi kirándulásért, versenyekért, erdei iskoláért, előírt múzeum-látogatásért, ill. kötelezővé tett színházi előadásért fizessenek az iskola helyett. Azonban kérhet pénzt az iskola a nem kötelező, azaz szabadon választott tevékenységekért, de csak abban az esetben, ha azok az intézmény Pedagógiai Programjában nem szerepelnek. Így például valamilyen alternatív, iskolán kívüli megmérettetés, sportfoglalkozás lehetnek térítésköteles tevékenységek az intézményben. Ez esetben is, előzetesen be kell szerezni a kiskorú diák szülőjének írásos hozzájáruló nyilatkozatát. 8.5. Terem és eszközhasználat Az iskolán belüli terem- és eszközhasználat olyan alapjog, mely minden tanulót egyaránt megillet megkülönböztetés nélkül. Ez a jog vonatkozik minden teremre és minden felszerelési ill. berendezési tárgyra, melyet a diákok használni szoktak. A jogszabály kimondja, hogy a diákok ezeket ingyenesen, azaz térítésmentesen használhatják, ezekért az iskola külön pénzt nem kérhet. Az egyenlő hozzáférés biztosítása és a tárgyak épségének megóvása érdekében az intézmény a házirendben határozza meg a használat és a hozzáférés módját, szabályait. A házirendben van helye azoknak a szabályoknak, hogy az iskolai számítógépeket, a tornatermet, a konditermet, stúdiót, könyvtárt, mikor és hogyan lehet használni. Itt kell rögzíteni azt is, hogy a szükséges eszközök, kulcsok, kódok, átadása, átvétele hol, mikor történik, és az intézmény milyen felügyeletet biztosít ezekben a termekben. 8.6. Személyes adatok védelme Személyes adatok védelme mindenkinek a kötelessége. Az adatvédelemi szabályok az iskolában is érvényesek, ami azt jelenti, hogy bárkiről bármilyen információt az iskola nem gyűjthet, nem őrizhet és ezeket önkényesen nem hozhatja nyilvánosságra. Jogában áll tájékoztatást kérni a tanulónak az intézménytől, hogy konkrétan róla milyen adatokat tárolnak. Kérheti a téves adatok kijavítását, a nevelési- oktatási célhoz nem köthető adatai törlését, megsemmisítését pedig követelheti az iskolától. Személyes adatnak minősül például az osztályzat, amelyet névvel csak a saját tanulóközösségében (osztályában) lehet nyilvánosságra hozni, de például az iskola évkönyvében vagy honlapján már nem. Fontos tudni, hogy az iskola a tanulóiról a szülőknek bármilyen
14
adatot, információt kiadhat, ehhez nem kell kérnie a tanulók hozzájárulását. Név nélkül statisztikai célokra pedig bármilyen adatod továbbítható, ha abból a tanuló személyére nem lehet visszakövetkeztetni. 8.7. Integrált oktatáshoz való jog Van, aki valamiben tehetségesebb, másban gyenge adottságú, vagy éppen akadályozott, kicsit vagy nagyobb mértékben sérült valamilyen érzékszervében, mozgásában, beszédében, képességében fogyatékos. Testalkatuktól, fizikai és szellemi adottságaiktól, szociális helyzetüktől, kulturális hátrányaiktól függetlenül joguk van a tanulóknak lakhelyünkön iskolába járni, családunkban élni, más gyerekekkel egy közösségbe tartozni. Joguk van nem elkülönítve és nem megkülönböztetve élni! Ezt jelenti az integrált oktatáshoz való jog, az együttnevelés pedagógiája. Attól, hogy valaki mozgássérült, látásfogyatékos, beszédhibás, nagyothalló, cukorbeteg, epilepsziás, kövér, sovány, sérülékeny, gyengébb memóriájú, hiperaktív, dislexiás vagy éppen autista – nos ettől még megilleti a közoktatásban létező összes diákjog, sőt még azáltal több is, hogy az állapotának, különleges szükségleteinek megfelelő kiegészítő szolgáltatásokra (egyéni, rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások) is joga van.
9. Az iskola munkarendje 1. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől péntekig 7 - 20 óráig tart nyitva. (a napközis ügyeletnek 1700-kor van vége, utána csak egyéb rendezvények, takarítás miatt tartunk nyitva). 2. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva kell tartani. 3. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. 4. A tanulóknak tanítás előtt 15 perccel az iskolába meg kell érkezni. 5. A tanítás előtti gyülekezés helye: 7 15 – 745-ig az aulában, utána a tanteremben. 6. Az iskolában a csengetési rend az alábbi: (1-8. évfolyam) Óra l. 2. 3. 4. 5. 6.
Becsengetés 8.00 9.00 9.55 10.50 11.45 12.35
Délutáni foglalkozások rendje: 14:15-15:30 15:35-15:45 15:45-17:15
Kicsengetés 8.45 9.45 10.40 11.35 12.30 13.20
Délutáni tanórák Uzsonna A tanulók folyamatos eltávozása
15
7. A tanítási órák ideje 45 perc. Kicsengetéskor a szünetet meg kell kezdeni! 8. Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon, vagy az udvaron töltik a kultúrált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 9. A tanítási óra kezdetén a tanulók az osztályteremben fegyelmezetten várják a nevelőt. 10. A rend, pontosság megbízhatóság fontos az iskolában. Ezért a 8.00 óra után érkezőket későknek kell tekintenünk. (A késést az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni „K” betűvel) A nevelők bölcsen, de kellő szigorral mérlegelik a késés indokát, mert sok esetben távol lakó gyermekekről van szó. A késésről az igazolást az osztályfőnöknek kell átadni. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 11. A tanítás, illetve az órák elején felállással köszönünk, a hetes jelentésével kezdődik a munka. Az óra végén hasonlóképpen, állva búcsúzunk. A terembe esetleg belépő ismeretlen vendéget felállással köszöntjük. 12. Óra közben csak a szükséges felszerelés van az asztalon. A munkában mindenki tehetsége, képessége és legjobb tudása szerint köteles részt venni. Minden fegyelmezetlenség udvariatlanságot jelent, tiszteletlenséget a nevelővel, valamint a tisztességes munkát végző, tanulni vágyó diáktársakkal szemben.
13. A tanítási órákon a tanuló köteles • ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni, • felszólításra állva felelni. 14. Tanulóink tájékoztató füzettel, ill. ellenőrző könyvvel, valamint üzenő füzettel rendelkeznek. Ezeket minden nap magukkal kell hozni. Az ellenőrzők vezetése a nevelők feladata. A gyermekek nevelői felszólításra írhatnak bele, de csak nevelői felügyelettel. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége. 48 órán belül alá kell írni, de lehetőség szerint minden nap, hogy az információk gyorsan eljussanak a kellő helyre. Az ellenőrzés gyakori, ill. huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, hogy megtudakolja a mulasztás okát. 15. Gyakori házifeladat-hiány vagy felszereléshiány esetén ugyanezt az eljárást követjük. 16. Egy tanítási napon az osztály csak 2 témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles már 1 héttel előbb bejelenteni a tanulóknak. 17. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére, az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár, ügyeletes nevelő, kilépő engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 18. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában - az iskola elhagyását csak az iskola igazgatója engedélyezheti.
16
19. A tanári szobába a tanuló csak engedéllyel léphet be.
A hetesek feladatai • • • • • • • • •
A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el, székeket feltéve. Távozáskor leoltják a világítást és bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
A hetesek pontosan lássák el feladatukat. Tevékenységük magatartási értékelésükhöz is fontos szempontot szolgáltat. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. A hetesi kötelezettségek elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. 20. Az iskolában portaszolgálat működik. • A portaszolgálat reggel 7-tól 1630-ig tart.. • Az iskola tanulóit külső személyek csak az iskola előterében várhatják meg, a portás őket a folyosóra nem engedheti fel. 21. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni. a) A szülő tanévenként legfeljebb három tanítási napot igazolhat. Távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója írásban adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. b) A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján 10 óráig értesítenie kell az iskolát. c) A tanulóknak a szülői, vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatniuk a mulasztást követő 1 héten belül. d) Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül. e) Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. g) Ha a tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az igazgató értesíti a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.
17
h) Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az óraszám 30%-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. i) Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a mindenkori oktatási törvényben foglaltakat. (Jelenleg: együttesen maximum 250 óra). Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.
10. A tanulói jutalmazás, dicséretek 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön kiemelkedő eredményt ér el, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban 3.
Az iskolai jutalmazás formái: • tanítói, tanári dicséret, • szaktanári dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismerheti el az intézmény. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
11. A tanulók büntetése 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: • tanári figyelmeztetés szóban, • tanári figyelmeztetésírásban, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, vagy megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, rovás, • nevelőtestületi figyelmeztetés, • nevelőtestületi intés vagy megrovás. 3.
Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: • szigorú megrovás
18
• •
áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába felfüggesztett büntetés
Súlyos jogellenes tevékenység esetén a büntetésről a tantestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek: • súlyos agresszivitás mással szemben • alkohol, drogfogyasztás • társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek. A fegyelmi büntetést az intézmény vezetője ismerteti a tanulókkal. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. 4. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott – gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: • •
gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.
12. A tanórán kívüli tevékenységek rendje 1. Az iskola a tanórai foglakozások mellett - igény szerint - tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 2. A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők: napközi, tanulószoba, szakkör, énekkar, sportkör, tanfolyam, korrepetálás, könyvtári foglalkozás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, múzeum, színház, mozilátogatások, iskolai rendezvények. 3. Minden a 2. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható. Szülők által szervezett közös kirándulásokon az iskola nevelői nem viselnek felelősséget. 4. A tanórán kívüli foglakozásokra a tanulók szülői írásos engedéllyel jelentkezhetnek. 5. Ha a tanulót kérelme alapján felvették, akkor az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. 6. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7. Az iskolában csak kellő indokkal szabad tartózkodni a tanítás befejezése után. 8. A napközi rendje:
19
•
A napközi otthoni szolgáltatások ingyenesek, tehát az étkezés igénybevétele nélkül is kérhetik azokat.
•
A napközis foglalkozások időpontja az utolsó tanóra befejezésétől 1630 óráig tart.
•
A tanulási idő közben senki sem mehet haza, írásos szülői kérésre előtte vagy utána lehet távozni. Amennyiben a szülő elkéri gyermekét a tanóráról, a házi feladat elkészítéséről, a tanulásról otthon kell gondoskodnia.
•
Az egyedüli közlekedésre benyújtott szülői engedélyt a naplóban meg kell őrizni.
•
Tanítványaink tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságait az osztályfőnökök kísérik figyelemmel. A tanulmányi eredmények romlás esetén javasolja azok felfüggesztését, elhagyását.
9. Étkeztetés • • • • •
Iskolánkban melegkonyhai étkeztetés működik. A napközisek tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak, a menzások csak ebédet. Az ebédeltetés 1135 – 14 között történik külön beosztás szerint. Az étkezések alkalmával ügyeljenek a tanulók az étkezési higiénére, a kultúráltságra, mossanak kezet étkezés előtt, használjanak szalvétát. Az étkezésből való kijelentkezést telefonon, személyesen vagy írásban teheti meg a szülő.
13.Osztályozó vizsga eljárásrendje Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha felmentést kapott - kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.
20
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Az osztályozó vizsgákat, a különbözeti vizsgákat, a javítóvizsgákat, a NAT és a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervekben szabályozott, az előírásoknak megfelelő követelmények alapján bonyolítjuk le. A vizsga szabályai és alapelvei a pedagógiai programban szerepelnek.
14. Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét használja. 1. Az iskola létesítményeit, szaktantermeit, könyvtárát, sportlétesítményeit és azok felszereléseit a tanulónak joga van használni felnőtt felügyelete mellett. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit térítésmentesen veheti igénybe. Használatukat külön rendelkezések szabályozzák, melyek kifüggesztve az adott helyiségekben megtalálhatók. Azok betartása mindenkire nézve kötelező! Kivétel a használati jog alól: az összes irodai helyiség, kémiaszertár, karbantartó műhely, a technikai dolgozók helyiségei. 2. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. 3. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. 4. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. Az iskolai létesítmények hasznosításából származó bevételeket vonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni.
15. A tanulók szociális jogosultsága 1.
Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek: • étkezési hozzájárulás és utazási támogatás kifizetésére • rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv megvásárlására
2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: • akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli • akit az egyik szülő egyedül nevel
21
•
akinél a család 1 főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabért
3. A támogatás odaítélésére az osztályfőnökök véleménye alapján a gyermekvédelmi felelős nevelő tesz javaslatot, majd az intézményvezető dönt. 4. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A szociális támogatást írásban kell kérni, az ehhez szükséges adatlap a gyermekvédelmi felelőstől kapható.
16. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatos rendelkezések Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulóknak. Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut-e tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján a nevelőtestület minden év december 15-ig dönt. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyvhasználat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-ig közzétételre kerül. A közzététel módja: az iskolai faliújságon és minden tanteremben hirdetmény kifüggesztése. A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad. A gondatlanságból okozott kár esetén az előző cím alatti tételek 50%-kal mérsékelhetők, illetve elengedhetőek. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az intézményvezető a könyvtáros javaslatára dönt. 16.1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje: A tanulók nevében normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtanak be a szülők az iskolához a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésére hivatkozva, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: - ha a tanuló tartósan beteg - ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi; érzékszervi; értelmi vagy beszédfogyatékos; halmozottan fogyatékos; autizmus
22
spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - három vagy több kiskorú vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, nagykorú, és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. 16.2. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény), valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet). A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain, valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán.
17. Egyéb rendelkezések 1. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. A szülők a nevelőoktató munkát nem zavaró időszakban, rendezvényeken látogathatják az intézményben azokat a helyiségeket, amelyeket gyermekük is használ. 2. Nem tanórai célra (klubdélután, osztálytalálkozó) intézményvezetői engedéllyel vehetők igénybe az iskola létesítményei. A használat ideje alatt az igénylő anyagilag felelős a berendezésért, eszközökért. 3. Berendezést, felszerelést, eszközt kivinni a létesítményből csak intézményvezetői engedéllyel, a felelős hozzájárulásával (tudtával) szabad. 4. Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjukat csak a külön erre célra épült kerékpár tárolóba tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. 5. A talált tárgyat a portán kell leadni. 6. Az iskolaorvost, a védőnőt panaszával minden tanuló megkeresheti. 7. Az iskola őrző-védő szolgálathoz bekötött riasztós védelmi rendszerrel rendelkezik. 8. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön
23
ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a szülői leveleken keresztül szerezhetnek tudomást. 9. A büfé szolgáltatásait, a tanulók zsebpénzük függvényében vehetik igénybe – tanórán kívül. 10. Az iskolában plakátot, hirdetményt csak az igazgató vagy helyettese engedélyével szabad kifüggeszteni. 11. A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletében szereplő szabályzatokban leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején, osztályfőnöki órán (szülői értekezleten) a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni. 12. A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott. 13. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 14. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze.
24
18. A házirend felülvizsgálata, módosítása 1. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha • •
jogszabályi változások következnek be, az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók nagyobb közössége, illetve a szülői szervezet együttesen igényt tart erre.
2. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását külön-külön is javasolhatják a fent meghatározott közösségek. Ez esetben a felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az igazgatónak.
25
19. Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, az iskola aulájában és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék. A Festetics Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda és Somogyfajszi Tagintézménye Házirendjének elfogadása és jóváhagyása
A Házirendet az iskolai Diákönkormányzat a benne foglaltakkal egyetértett. Böhönye, 2013. szeptember 20. …………………………………… Diákönkormányzat vezető
A Házirendet a Szülői Munkaközösség a 2013. szeptember 13-án tartott értekezletén megtárgyalta, és a benne foglaltakat elfogadta. Böhönye, 2013. szeptember 13. ……………………………………. Szülői Munkaközösség elnöke
A Házirendet az Iskolaszék a 2013. szeptember 13-án tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Böhönye, 2013. szeptember 13. …………………………………… Iskolaszék elnöke
A Házirendet az iskola nevelőtestülete a 2013. szeptember 20-án tartott munkaértekezletén megismerte és elfogadta.
Böhönye, 2013. szeptember 20. …………………………………… igazgató
