PEDAGÓGIAI PROGRAM DUNAFÖLDVÁR-BÖLCSKE-MADOCSA MIKROTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA OM AZONOSÍTÓ:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

DUNAFÖLDVÁR-BÖLCSKE-MADOCSA MIKROTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA

OM AZONOSÍTÓ: 201167

2013.március 31.

2

Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1 1.1. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 1 1.2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK 1 1.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 4 1.3.1.A kulcskompetenciák fejlesztése .............................................................................................5 1.3.2. Nevelő-oktató munkánk feladatai .........................................................................................9 1.3.3. A kompetencia alapú nevelés-oktatás céljai, feladatai .......................................................11 1.3.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ..........................................................................12 1. 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 14 1.5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................16 1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................17 1.7. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 21 1.8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..................................................................................................................................22 1.9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE 30 1.10. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 30 1.11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA .......................................33

2

3 1. Az intézmény bemutatása Az intézmény a Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által működtetett többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Mindhárom településen ellátja az alapfokú közoktatási feladatokat. Dunaföldváron működteti a középfokú oktatás keretei között a gimnáziumot és a szakiskolát, speciális szakiskolát. Az alapfokú művészetoktatás keretei között Dunaföldváron zeneiskola működik. Az intézmény hivatalos elnevezése Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár, Templom u. 9. Rövid név: D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Rövidített név: D-B-M MONI Alapításának éve: 2008. július 1. Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Székhelye: 7020 Dunaföldvár, Templom u. 9. Az intézmény szervezetei: •

Beszédes József Általános Iskola Tagintézmény Dunaföldvár, Kossuth L. u. 19-23./A Dunaföldvár, Püspök u.1. Dunaföldvár, Templom u. 32. Dunaföldvár, Jókai u. 4.(tornacsarnok), önkormányzattól használatra

•

Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézmény Dunaföldvár, Templom u. 5. Dunaföldvár, Templom u. 9. Dunaföldvár, Templom u. 4. tankonyha, panzió Dunaföldvár, Kossuth L. u.4. tanműhely Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dunaföldvár, Templom u. 9. Kegyes József Általános Iskola és Óvoda Tagintézmény Bölcske, Paksi út 18. – iskola Madocsai Általános Iskola Tagintézmény Madocsa, Kossuth L. u.2. Madocsa, Paksi u. 61.sportcsarnok, önkormányzattól használatra

• • •

1.1. Az intézmény története 2008. július 1-jével a három település, Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa Közoktatási Intézményfenntartó Társulása létrehozta az óvodai nevelés, az alapfokú közoktatási, az alapfokú művészetoktatási (zeneiskolai), a gimnáziumi, a szakiskolai és a speciális szakiskolai feladatok ellátására a Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola intézményt.

3

4 A mikrotérségi többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény nagy múltú intézmények jogutódjaként jött létre. 1.2. Pedagógiai alapelvek Intézményünk vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Célunk az, hogy minden település és tagintézmény úgy kapcsolódjék az intézményhez, hogy megőrizze sajátosságait és eddig kialakult hagyományait. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az intézmény ennek érdekében köteles ellátni. Munkánk során mindig figyelemmel leszünk az életkori sajátosságokra. Nevelési-oktatási alapelveink olyan általános, lényeges irányelvek, amelyek a nevelés-oktatás minden területére érvényes törvényszerűségekre és tapasztalatokra alapozva biztosítják a nevelés eredményességét. Alapelveink iránymutatóul szolgálnak a nevelés-oktatás komplex folyamatában. Kiemelt fejlesztési feladatok: a nemzeti értékek felismertetése, az identitástudat kialakítása, a nemzettudat megalapozása. Törekszünk arra, hogy Magyarország, a szülőföld ismerete, szeretete, a nemzeti kultúra megóvása, a nemzettudat erősítése mellett tanulóink érdeklődjenek az Európai Unió tagállamai iránt. 1.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési alapelveink • • • • •

•

• •

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a gyermek értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztésének saját fejlettségi szintjéhez történő igazítása valamint annak figyelembevétele, hogy az azonos életkorú gyermekek különböznek egymástól. Tevékenységközpontú nevelés megvalósítása. A tapasztalatszerzés, tevékenység központúság elve — lehetőség teremtése a nevelő-oktató munka folyamatában a gyermekek, tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. Gyermekközpontú szemlélet, differenciált egyéni bánásmód alkalmazása a csoport, a közösség keretein belül. Egyenrangúság és bizalom elve A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya, a nevelés oktatás folyamatában a pedagógus segítő-tanácsadó szerepe dominál. Az irányító szerep a pedagógusé a megfelelő pedagógiai légkör kialakításban, a tanulók aktivizálásában, a közös tevékenységek megszervezésében. Kapcsolatukat bizalom, megértés, kölcsönös kell, hogy jellemezze. A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában, nem megfeledkezve a szülői ház, a család szerepéről. A következetesség elve — igényesség valamennyi iskolai tevékenységünkben, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. A teljesítmények rendszeres ellenőrzése, mérése, értékelése. A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók egyszerre szűkebb (család, iskola, osztály, a csoport) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

4

5 • •

Szociális értékrend elve – szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Társas kapcsolatokban az együttműködés, a kulturált kommunikáció, a konfliktuskezelés, az egymásért érzett felelősség kialakítása. Európai, humanista értékrend elve: Nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Tanulóink magyarságukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megváltozott lehetőségekkel. Az idegen nyelvek tanulásával tudjanak kommunikálni az uniós és más országok állampolgáraival.

Oktatási alapelveink • A koncentráció elve – tantárgycsoportok, tananyagtartalmak között összefüggések keresése, feltárása, megértése • A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. • A kis lépések elve — minden tanuló a képességének megfelelő ütemben fejlődik, a megismerés, a tanítás-tanulás ezen ütem figyelembevételével történik. • A kompetencia alapú oktatás alapelvei, a fejlesztés fókuszai az iskolában - készség- és képességfejlesztés, a kompetenciák tudatos kialakítása és ennek egyéni kibontakoztatása • A kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló alkalmazható tudás, korszerű, sokoldalú műveltség megszerzése − személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, • A szociális kompetencia alapja a személyes kompetencia. Ahhoz, hogy a tanuló a közösségben jól tudjon együttműködni, ismernie kell önmagát, adottságait, attitűdjeit. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a pozitív attitűdök – a pozitív magatartás, viszonyulás megléte és folyamatos fenntartása. • Kognitív (értelmi) jellegű kompetenciák: - anyanyelvi kommunikáció - figyelem - rövid-, és hosszú távú memória - koncentrálóképesség - gondolkodási képességek: analógiák, algoritmusok, összefüggések, problémák felismerése - alkotó gondolkodás - kritikai gondolkodás - véleményalkotás - tanulási képességek A művészeti oktatás terén a hangszeres tudás elsajátítása mellett a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesztjük. Közös feladatunk a világra, a művészetekre nyitott szellemű növendékek nevelése. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: • egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közérdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. • másrészt mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. A nevelő-oktató munka céljai

5

6 • • • • •

a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. a környezettudatos viselkedés alakítása, megalapozása a gyermek személyiségének, a gyermek egyéni készségeinek kibontakoztatása a nevelőmunka során alkalmazott módszerek, pedagógiai intézkedések a gyermekek személyiségéhez alakítása

A köznevelési törvény a kerettantervi szabályozás és a NAT célkitűzéseivel összhangban helyi tantervünk tantárgyi rendszerének ismeretanyagán keresztül, továbbá az iskolai élet szervezésével elősegítjük: • • • • • •

az egyéni képességek kibontakoztatását, a tanulási esélyegyenlőség biztosítását a tehetségek felismerését és fejlesztését a hátrányok kompenzálását a művészetek iránti érdeklődést, fogékonyságot A tanulók személyes fejlődéséhez, boldogulásához, helytállásához szükséges kulcskompetenciák fejlesztését

1.3.1.A kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája 1.3.1.1 Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs

6

7 helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni. 1.3.1.2 Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: Az idegen nyelvek tanításakor feladatunk a helyes, kreatív, megfelelő szókincsű kommunikáció megteremtése, a hallott és olvasott szövegértés, valamint szövegalkotás fejlesztése, más kultúrák megismertetése, a segédeszközök használatának elsajátíttatása. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. 1.3.1.3 A matematikai kompetencia fejlesztése A matematika kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Szükséges ismeretek: • a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete • a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése Szükséges képességek fejlesztése • a megfelelő segédeszközök használatának megtanítása, • a matematikai gondolkozás alkalmazása a mindennapok problémamegoldásaiban. • matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben • a hétköznapi gondolkodás segítése • a megértett és megismert ismeretek használata • a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása • a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése Minden oktatott tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során. 1.3.1.4 A természettudományos kompetencia fejlesztése: A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Tanulóinkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján lehet elérni. Szükséges ismeretek: • a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete • az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete Szükséges képességek: • a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására • a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban • az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására • a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete • az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló vitakészség fejlesztése • az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége 1.3.1.5 A digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy és a mindennapi iskolai kommunikációs eljárás feladata. Széleskörű felhasználása az oktatásban szükségszerű követelmény. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig

7

8 esélynövelő tényező. A digitális kompetencia fejlesztésének legfontosabb területe iskoláinkban a jól felszerelt informatika termekben folyó oktatás és a tanulói laptopokat alkalmazó kompetencia alapú tanítási órák. Szükséges ismeretek: • a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás) • az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció • (e-mail, hálózati egységek) • az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén • az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete Szükséges képességek: • az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése • az eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás 1.3.1.6 Hatékony és önálló tanulásra nevelés A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek legyenek kitartóan tanulni saját tanulásukat megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák. 1.3.1.7 A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon történik. Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem és a földrajz tantárgyak keretében van lehetőség. 1.3.1.8 A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása minden tantárgy tanításakor követelmény. Különös figyelmet kell kialakítására, a kialakulás ellenőrzésére fordítanunk az osztályfőnöki órák keretében. 1.3.1.9 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

8

9 megismerését és befogadását. A kompetencia-terület fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a vizuális művészeteknek, a mozgóképnek. E kompetencia-terület fejlesztését az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, ahogyan sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. 1.3.2. Nevelő-oktató munkánk feladatai Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munka céljai: •

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot • vezessük át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe • tartsuk szem előtt a tanulók az egyéni fejlődését, eltérő haladási tempóját • tegyük fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt • az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának • segítsük a gyermekek természetes fejlődését, érését • az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen ki Feladatok:

• • • • • • • • • •

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlesszük a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsuk érzelemvilágának gazdagodását adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz alapozzuk meg a tanulási szokásokat, tanítsuk meg a gyerekeket tanulni alapozzuk meg a tanulási szokásokon kívül a rendre, fegyelemre szoktatást támogassuk az egyéni képességek kibontakozását a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan, nehézségeiket figyelembe véve oktassuk törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismertethető értékeket. erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munka céljai: • • • • • • •

folytassuk az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését folytatódjon a kisiskolás korban megalapozott egészséges életmódra nevelés, a korosztályhoz, az életkorhoz igazodjon a helyes szokások bemutatása és kialakítása a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik vegyük figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz vegyük figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra

9

10 • • •

a helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink megfeleljenek a kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek tanulóink az egyéni képességüknek, érdeklődésüknek megfelelően válasszák meg a továbbtanulás irányát alapozzuk meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására

Feladatok: • • • • • • • • •

fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az első szakaszban elkezdett módon, nehézségeiket figyelembe véve folytatódjon teremtsünk olyan helyzeteket amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét a mindennapi nevelés során kerüljön sor a rend, a fegyelem megkövetelésére, a tanulási környezet tárgyainak megóvására, azok épségének megőrzésére tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve az egymáshoz való viszonyulásban neveljük a tanulókat a nemzeti hagyományok ápolására erősítsük az Európához valótartozás tudatát, és késztessük a tanulókat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére fordítsunk figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására

• • A 7- 12. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkánk céljai: • • •

elősegíteni a korszerű, sokoldalú általános műveltség kialakulását. az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése. olyan generációkat nevelni iskolánkban, melyek tisztában vannak a testi- lelki egészség fontosságával. • felhívni diákjaink figyelmét a környezetminőség jelentőségére. • diákjaink felkészítése a felnőtt lét szerepeire Feladatok: • kialakítani a diákok igényét a folyamatos önművelésre, az értékelésre és önértékelésre, • a tanulás tanítása, a hatékony tanulás módszerinek és technikáinak elsajátíttatása, a gondolkodási képességek, a kritikai gondolkodás fejlesztése • lehetővé tenni a számítógépek használatát a diákok számára tanítási időn kívül is, • a másság elfogadására, toleranciára nevelés, • a nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolása a testvérvárosok (Weikersheim, Ossona) középiskoláival, az E-Twinnig segítségével. • a mindennapi testedzés biztosítása, • párkapcsolatra, családi életre való felkészítés segítése • a környezettudatos életmód elemeinek elsajátíttatása • a szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztése A szakiskolában - a kerettantervek bevezetőiben meghatározott célokkal összhangban- folyó nevelőoktató munkánk céljai: • a tanulók támogatása a képességek, kompetenciák megalapozásában, kibontakoztatásában, megerősítésében,

10

11 • • • • • • • • •

a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulók integrált oktatása, szakmához juttatása, a tanulók segítése a készségeket, az életszerű tudáselsajátításában, majd alkalmazásában, a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása, a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása, a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés, a munkába állásra történő felkészítés, a beiskolázott tanuló által választott iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a munkatársakkal való együttműködés képességének kialakítása.

Feladatok: • a tanulók adottságainak figyelembevételével határozni meg a követelményeket, • hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával növelni a diákok tanulási aktivitását, segíteni sikerélményhez jutásukat, • egyénre szabott gyakorlati feladatokkal biztosítani a szakma megszerettetéséhez szükséges munkasikert, • az általános ismeretek mellett azoknak az ismereteknek az elsajátíttatása, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika) 1.3.3. A kompetencia alapú nevelés-oktatás céljai, feladatai A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében bevezetett kompetencia alapú nevelés céljai: • a gyermeki önállóság támogatása • együttműködési, döntési, szervezési képességek fejlesztése • egymástól való tanulás a tevékenységek során • játékba épített szövegértés-szövegalkotás, a matematika, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését, az életkori sajátosságoknak megfelelően • aktív kísérletezés • problémamegoldás különböző helyzetekben kompetencia alapú oktatás céljai: • A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása • A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése • Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése • Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása • A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a megvalósításhoz szükséges módszertan megismerése • A tanulók már az általános iskolában szerezzenek jártasságot az informatika, a számítástechnika terén, alakuljanak ki és fejlődjenek digitális készségeik • A digitális írástudás elterjesztése • Önálló intézményi innováció megvalósítása Céljaink megvalósításához az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt: • • •

szövegértés – szövegalkotás matematikai – logika idegen nyelv

11

12 •

szociális – életviteli és környezeti

Feladatok a célok megvalósulásához: • • • • • • • • • •

a kompetencia alapú oktatás elterjesztése élet közeli tanulási környezet kialakítása a mindennapi életben megszerezhető tudáselemeket a tanulók minél önállóbban és lehetőség szerint valós környezetben szerezzék meg a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása a sokszínű tanulói tevékenység biztosítása heterogén összetételű csoportok kialakítása a tanórákon az új módszerek és eszközök elterjesztése, széles körű alkalmazása a kompetencia programcsomagok széles körű adaptációja az új IKT eszközök használatának megismertetése a tanulókkal, hogy alkalmazásukkal képessé váljanak az önálló ismeretszerzésre és az információk elérésére digitális tananyagok alkalmazása

1.3.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai • Oktatási-nevelési módszereink - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, a társadalomi elvárásokhoz a kompetencia alapú tudás, az eszköztudás előtérbe helyezésével Minden oktatási-nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. Az oktatási-nevelési szituációkat az alábbi módszerek és módszerkombinációk alkalmazásával oldjuk meg: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: • az oktatásban alkalmazott módszerek; • minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; • bírálat, önbírálat; • beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; • előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek: • helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; • gyakorlás, követelés; • ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; • játékos módszerek; A pozitív magatartásra ható módszereink: • helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; • osztályozás; • felszólítás; kényszerítés • követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: • felügyelet; • ellenőrzés; • figyelmeztetés; • intés, elmarasztalás, tiltás; • büntetés.

12

13 A kompetencia alapú nevelés-oktatás céljainak megvalósulását szolgáló munkaformák, módszerek, tanulásszervezési eljárások: Hagyományosan alkalmazott módszereink: • tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés • munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat • individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Modern pedagógiai eljárások: • Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés multikulturális tartalmak kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása tanórai differenciálás heterogén csoport egyéni különbségek figyelembe vétele tanítási tartalom és idő rugalmas kezelése • Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer moduláris oktatás Az IKT(Info-Kommunikációs Technológia)megjelenése a tanórákon: Az információs társadalom valamint az IKT eszközök egyre jelentősebb térhódításának korában elengedhetetlenül fontos az informatika és az IKT eszközök újszerű alkalmazásának legmagasabb szintű integrálása az oktatásba. Az utóbbi évek képzései, pályázatai/TÁMOP-TIOP/ lehetővé tették, az eszközök beszerzését, ill. a használatukhoz szükséges tudás megszerzését. • A számítógéppel segített tanítás az interaktív elemekkel támogatott oktatás eszköze, de jelentősen segíti az egyéni felkészültséghez és készségekhez illeszkedő kompetencia alapú képzést, a részkészség zavarokkal küzdők, illetve a hátrányos helyzetűek, vagy a sajátos nevelési igényűek képzését és biztosítja az integrált oktatás lehetőségét. • A digitalizált tananyagok használata a tantárgyak közötti összefüggések feltárásával segíti az integrációt. • A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a megvalósulási formái a következők mennyiségi differenciálás minőségi differenciálás tanulási követelmények differenciálása • Az új tanulásszervezési eljárások megvalósítása során elvárt, IKT eszközökkel készített tanulói produktumok: tanulói prezentációk

13

14 -

e-gyűjtemények online feladattárak és anyagok osztály honlapok karbantartása és feltöltése multimédia elemek használata online információ közreadása tanulói laptopok, számítógépek és elektronikus feladatok alkalmazása változatos feladatokban és feladathelyzetekben

1. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztése, terén célunk, hogy elősegítsük az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek felismerését és fejlesztését, a hátrányok kompenzálását.A nevelés-oktatás légkörének, hangulatának, az itt dolgozó pedagógusok oktató-nevelő munkájának olyannak kell lennie, amelynek következményeként minden gyermekben a legértékesebb személyiségjegyek alakulnak, fejlődnek ki. Alapvető fontosságú a személyes kompetenciák megismertetése, magalapozása, fejlesztése. A fejlesztés során figyelembe vesszük, hogy gyermekeink • • • • •

különböző egyéni adottságokkal, eltérő ütemű fejlettséggel, eltérő tudásháttérrel, eltérő érdeklődési körrel, eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek.

A személyiségfejlődés segítésében kiemelt szerepe van: • • • • • • • • •

a tanult motívumok kialakításának különbözőségek elfogadásának, a tiszteletére nevelésnek az esélyegyenlőség biztosításának mind a hátrányos, mind a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek számára a képességek, kompetenciák fejlesztésének egyéni tanulási útvonal a differenciált fejlesztés biztosításának a gyermek önmagához, különböző közösségekhez való viszonyához való fejlesztésének a magatartási készségek fejlesztésének a művészeti kompetenciák kialakításának a nevelés-oktatás színterén kívüli személyiségfejlesztő tevékenységeknek, melyek a környezeti neveléshez, kulturális programokhoz, illetőleg sportrendezvényekhez kapcsolódnak

A személyiségfejlesztéséhez kapcsolódó pedagógiai feladataink Az erkölcsi nevelés terén: •

a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítása • a szociális motívumok fejlesztése a tanulók csoportokba, közösségekbe való beilleszkedéséhez • az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása (szociális kompetenciák fejlesztése) Az értelmi nevelés terén: • • • •

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése) a tanulás, tudás értékének tudatosítása, céltudatos tanulási tevékenység kialakítása a tanulók kötelességtudatának és önbizalmának fejlesztése reálisan elvégezhető feladatok adásával, melyeket ellenőrzés és értékelés is követ

14

15 • • • •

a belső motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, érdeklődés) a tanulói aktivitás, rugalmasság, nyitottság, problémaérzékenység kialakítása játékos módszerek beépítése a tanítás-tanulás folyamatába a szorongás csökkentése, a kudarctól való félelem oldása

Az érzelmi nevelése terén: •

A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása (énkép, önismeret fejlesztése) A közösségi nevelés terén: • Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. • Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével (szociális kompetencia) • A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása (anyanyelvi kommunikáció) Az esztétikai nevelés terén: •

Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. • Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) Az akarati nevelés terén: •

Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása (énkép, önismeret fejlesztése) • A művészeti oktatásban a növendékek aktivizálása, a zenei játék, a gyakorlás örömének felfedeztetése A nemzeti nevelés terén: • •

A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése (szociális és állampolgári kompetencia) Az állampolgári nevelés területén: • •

Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia) A tanulók munkára nevelése terén: •

A munka fontosságának tudatosítása

•

A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) a művészeti oktatás terén végzett a tervszerű és következetes munkára nevelésnek

•

Az egészséges életmódra nevelés területén: • A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. • Az egészséges, edzett személyiség bemutatása. • Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A környezeti nevelés területén: • • •

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása (természettudományos kompetencia) A művészeti nevelés területén: • Az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciák fejlesztése • Tehetséggondozás és személyiségfejlesztés az alapfokú művészetoktatás tanszakain

15

16 Középiskolás diákokat (14-18 év) teljes személyiségnek: test, lélek és szellem egységének tekintjük. Az ismeretközvetítéssel egyenértékűnek tartjuk a testi nevelést és a személyiségfejlesztést. A szakemberképzés szempontjából fontosnak tartjuk a munkafegyelemre, a megbízhatóságra, a felelősségre, az önállóságra, a kreativitásra, a nyitottságra nevelést; célunk, hogy a tanuló fogékony legyen a változásokra a szakmában és környezetében; fontosnak tartjuk az önképzési igény és képesség fejlesztését. Előnyben részesítjük az együttműködést a versennyel szemben, azonban nem vetjük el az egészséges fejlődéshez vezető versenyt. Pedagógiai tevékenységünkben nagy hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (informatika, vállalkozás, élő idegen nyelvek ismerete, kommunikáció) Pedagógiai feladatok: • kommunikációs képességek fejlesztése • a közösségbe, az iskola rendjébe való harmonikus beilleszkedés segítése (házirend, hagyományok), • a közösség demokratikus működésének értékének és a demokratikus működés általános szabályainak tudatosítása • a tanulás tanítása: a tanulási módszerek elsajátításában segítségnyújtás, felzárkóztatás • egészséges életmódra és higiéniára való nevelés, • megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség, önmagáért és másokért érzett felelősség fejlesztése, kialakítása • szakmai, kulturális és sport területen a helyi, a régiós, valamint egyéb intézményi kapcsolatok fenntartása, szélesítése • fokozott fizikai terhelés, az életkornak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása • pályaorientáció, speciális érdeklődés kibontakozása 1.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskola kiemelt feladatai: • az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segítse a tanulók pozitív magatartási szokásainak kialakulását, melyek javítják a gyermekek egészségi állapotát • az egészséges életmódra nevelés tartalmazza a betegségek megelőzésének lehetőségét, megőrzésének módját, valamint a felnőtt életkorra vonatkozó helyes döntések meghozatalának képességét, a rendszeres sportolás és a személyes higiénia fontosságát • elfogadó és segítőkész magatartás megtanulását sérült és fogyatékos embertársaik iránt • ismerjék meg a környezet – otthon, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget veszélyeztető tényezőit, ezek megelőzésének lehetőségeit • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel • a táplálkozás, • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, • a családi és kortárskapcsolatok, • a környezet védelme, • az aktív életmód, a sport, • a személyes higiénia, • a szexuális fejlődés • területén • Droghasználat megelőzése Idejében észre kell venni a kedvezőtlen irányba mutató jeleket, a szülőket tájékoztatni kell, a szülő és a pedagógus együttes fellépésére van szükség a siker érdekében.

16

17 Osztályfőnöki órán felvilágosító órák tartása, amelyek keretében felhívjuk figyelmüket a veszélyeztető tényezőkre, a szenvedélybetegségekre egyéni beszélgetésekkel kiegészítve. Egy-egy évfolyamon kiemelten is foglalkozunk az alábbi témákkal: - évfolyam: dohányzás - évfolyam: alkoholizmus - évfolyam: kábítószer, drog - évfolyam: az AIDS veszélyei - évente egy ismeretterjesztő előadás szervezése szülőknek és gyermekeknek felkért előadók közreműködésével - a DADA-program folytatása osztálykeretben - a védőnők felvilágosító munkája Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 1.5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, egészségnapokon valósul meg, valamint a TÁMOP 3.1.4 pályázat„Egészségvédelem a felső tagozaton” és „Egészségvédelem a szakiskolában” modul keretében Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: • elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet • már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. • telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása • súlyos állapotú beteg esetében az első észlelő kulcsfontosságú szerepének felismertetése • az alábbiak elsajátítása: - stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák - kisebb sebek ellátása, kötözése - lélegeztetés - közlekedésbiztonság - veszélyes gyógyszerek és mérgező növények - égési sérülések ellátása - vérzések elállítása - életveszély felismerése Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanórai keretek között a témához kapcsolódó • projekt és témahét, egészségtan modul keretében, • tanítási órákon:biológia, testnevelés, osztályfőnöki, kémia, technika b) Tanórán kívüli keretekben: kirándulásokon, tömegsport foglalkozásokon, a témákhoz tartozó orvosi, mentőszolgálat általi előadásokon, vetélkedőkön, táborozásokon. 1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.6.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. Az órai tevékenységet úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók számára lehetővé váljon nevelési-oktatási céljainkban megfogalmazottak teljesítése.

17

18 A tanítási órák tervezésénél, szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a mód-szereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. Előnyben részesítjük az egyénre szabott tanulási módszereket, a páros munkát, kooperatív technikát. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban alkalmazott új tanulásszervezési eljárások széleskörű elterjesztése – a csoportmunka, projektmunka kooperatív munka - hozzájárul a tanulók együttműködéséhez, a közösségépítő tevékenységhez. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás négy alapelvét: - az egyenlő részvétel, - az építő egymásrautaltság, - a párhuzamos interakciók - és az egyéni felelősség elvét, melyeket a csoportok tevékenységének megszervezésénél, működésénél veszünk figyelembe. Fontosnak tekintjük a differenciált foglalkozást, hogy a lehetőségekhez mérten nevelő-oktató tevékenységünk a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képessé-geihez és egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók kiemelt figyelmet kapnak a tanórai tevékenységek során. Közösségfejlesztési feladataink: • A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez, tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek, csoportok, párok, kialakítása, valamint ezek életének, tevékenységének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. • A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz • Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, Olyan tanórai és tanórán (iskolán) kívüli feladatok, tevékenységek, programok összeállítása, szervezése, amelyek során az önálló tapasztalati és értelmező alkotóképesség, illetve kreativitás, sikerorientáltság fejleszthető • A közösség egyéni arculatának kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösség demokratikus működésének értékének és a demokratikus működés általános szabályainak tudatosítása. A közösségbe, az iskola rendjébe való harmonikus beilleszkedés segítése • Harmonikus kapcsolatok kialakítása. Feladat: Megismertetni a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. • Megismertetni a tanulókkal népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Feladat: Elsajátíttatni azokat az ismereteket, amelyek az otthon, lakóhely, szülőföld, haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. • Nyitottá, megértővé tenni a tanulókat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a pozitív másság iránt. Feladat: Lehetőséget adni az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok megismerésére, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Lehetőséget adni a nemzetközi kapcsolatok ápolására. • Meghatározó erkölcsi alapelv legyen a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás.

18

19 Feladat: Érzékennyé tenni a tanulókat környezetük állapota iránt, bekapcsolni őket közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Képessé tenni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. • Az információszerzés és a kommunikációs kultúra fejlesztése. Feladat: Lehetőséget biztosítani arra, hogy tanulóink megtanuljanak önállóan ismeretet szerezni, véleményt formálni és kifejezni, társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. Segítséget nyújtani az eligazodáshoz az információs eszközök világában, hogy azokat kritikai módon tudják használni. • Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Feladat: Megismertetni a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módjait. Megfelelő felvilágosítást és támogatást adni a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. • Felkészíteni a tanulókat a felnőtt lét szerepeire. Feladat: Megtanítani a gyerekeket tanulni. Tudatosítani bennük, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Megtanítani őket az önellenőrzésre, önfegyelemre, együttműködésre, mások segítésére. A közösségi élethez szükséges önismeret, együttműködési készség, együttműködni akarás, tisztelet, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése 1.6.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, szakköri foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: • nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, a közösséghez való tartozás érzését, • ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, • a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, • a zeneművészeti csoportokban, különböző zenekarokban, kisebb-nagyobb kamara csoportokban intenzíven fejleszthető a gyermekek közösségtudata • a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A közösségfejlesztést szolgáló iskolai és iskolán kívüli rendezvények a tagintézményekben: Az intézmény megtartja az összevonás előtti intézmények már jól bevált hagyományait és kialakítja az egyesülés teremtette közös lehetőségeket. Intézményi szintű ünnepélyek - Tanévnyitó ünnepély - Október 6. - Október 23. - Karácsonyi műsorok - Farsangi bálok - Március 15. - Föld Napja - Diákönkormányzati napok - Anyák napja - Madarak és fák napja - Ballagás

19

20 -

Tanévzáró ünnepély • Beszédes József Általános Iskola Dunaföldvár - Iskolanap - Környezetvédelmi nap - Költészet Napja - Duna-kupa, diák sportnap - Disco • Kegyes József Ált. Iskola Bölcske - Őszbúcsúztató - Szülők-pedagógusok bálja - Közlekedési nap - Költészet Napja - szavalóverseny és megemlékezés - Kulturális bemutató - Duna-kupa, diák sportnap - Zeneiskolai hangversenyek • Madocsai Általános Iskola - Őszbúcsúztató - 8. osztályosok búcsúztatása - Majális • Magyar László Gimnázium és Szakiskola - Iskolanap - Gólyabál - Mikulásbál - Egészségvédelmi - környezetvédelmi napok - A kommunista diktatúrák áldozatainak napja (febr. 25.) - Holocaust emléknapja (ápr.16.) - Szalagavató • Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola - Tanszaki hangversenyek - Zenei világnapon hangverseny - Félévi és év végi hangverseny

1.6.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. Feladataink: •

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, • a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségépítő tevékenységek fejlesztése, • olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, • a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, • a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, • olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 1.6.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

20

21 A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Feladataink: • •

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

•

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,

•

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére

1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

21

22 • • • • • •

• • • • • •

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.8.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik, majd a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztésével folytatódik. Ezért fontos, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek tehetség ígéretre utalnak. Fontos tehát, hogy pedagógusaink ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. Azokat a gyerekeket tekintjük kiemelkedően tehetségesnek, akik egy adott területen sokkal többet képesek teljesíteni az életkoruknak megfelelő átlagnál, akik viszonylag kevés segítséggel nagyon gyorsan tudnak előrehaladni, fejlődni az adott területen. A kiemelkedő tehetség kedvezőbb adottságai miatt jelentősen eltér az átlagtól. A tehetség a legritkább esetben tud önmagától utat törni, fejlődni, ehhez az kell, hogy a szülő, a pedagógus felismerje ezt, megadja a gyorsabb haladáshoz, az intenzívebb fejlődéshez szükséges többletsegítséget. Célunk, hogy: • • • • • • •

felismerjük a tehetséget, megértsük a tehetséget és megjelenési formáit, segítsük a tehetségeseket abban, hogy felismerjék és fejleszthessék képességeiket, kielégítsük a tehetséges gyermek szükségleteit, (megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági) ösztönözzük intellektusát és kreativitását, erősítsük a tehetséges személyiséget, felkészítsük a gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges felnőtté válhasson

Feladataink: • a tehetség korai felfedezése, hogy abban az időszakban tudjuk elkezdeni a fejlesztést, amikor még befogadóképes a gyermek az új dolgok iránt • a tehetség kibontakoztatásához szükséges személyiségfejlesztés, képességek (speciális) fejlesztése • a kreativitás fejlesztése

22

23 • • • • •

a gyerekek otthoni, közvetlen környezetük hatásának szintre hozása az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, megismerése intellektuális képességeinek minél magasabb szintre jutatása a tanulás iránti vágy felkeltésével, a jól végzett munka örömével, a tanulás során elért sikerélmények biztosításával felkészíteni a tanulókat a permanens tanulásra differenciált tanulási feladatok és követelményrendszerek kidolgozása, egyéni differenciálás

A művészetek terén a legtehetségesebb növendékeknél a tehetséggondozáshoz, a fejlődéshez szükséges adottságok (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat) kibontakoztatása. A zeneművészet területén a zenei készségek megfigyelésével (a ritmus- és metrumérzék, hallás pontossága, differenciáltság, mozgáskészség, muzikalitás) a zenei tehetségek korai felismerése. Az alapfokú művészetoktatás területen többféle módon és területen történhet a tehetséggondozás: • tanulmányi versenyek, • hangszeres, zeneelméleti versenyek, • találkozók, fesztiválok, hangversenyek, • fórumok, kurzusok, továbbképzések során, • az egyes tanulási szakaszok lerövidítésével, • a tanulók képességek szerinti csoportba helyezésével Eszközök, eljárások: • • • • • • • • • • • • • • • •

•

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör a szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése önképzés, egyéni és csoportos pályázatok írása, idegen nyelvi előkészítők, nyilvános szereplési lehetőségek, kiselőadások, stb. vizsgalehetőségek pl. alapfokú nyelvvizsga, ECDL OKTV SZKTV különböző szaktárgyi versenyek (iskolai, megyei, területi, országos), különböző szakmai versenyek, hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása a házi feladatok differenciálása célirányos tanulás- szervezési eljárások alkalmazása: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - projektmódszer - tevékenységközpontú pedagógiák( projekt, témahét, modul) - bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése egyéni- és differenciált feladatok összeállítása IKT és CD-rom eszközök alkalmazásával tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon

1.8.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A gyermekek harmonikus személyiségfejlődése egyéni, speciális szükséglete megköveteli a tanulók személyes érdekeinek figyelembevételét az egyéni fejlesztés lehetőségének biztosítását, a korrekciót.

23

24 A tanulási kudarcnak több oka van, a legjelentősebbek: - szociális ok - biológiai ok Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen szociális hátrányban levő tanulóz képességeinek kibontakoztatásában. Biológiai ok: A tanulásban elmaradó gyermekeknél a tanulási gyengeség oka lehet: beszédhallási, látási, mozgási időbeli analízis és szintézis fejletlensége. A részképesség-zavarok felmerülésének gyanúja esetén a nevelő feladata továbblépni: -

iskolaorvosi vizsgálat kérelmezése (látás, hallás, stb. vizsgálata) kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadó szakembereivel.

Részképesség zavarok: - dyslexia, szóvakság (hiányzik az össz. szókép) - dysgraphia, írásképtelenség - dyscalculia, számolási nehézség Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A pszichés fejlődési zavarokkal bíró tanulóink esetében a rájuk speciálisan kidolgozott tantervek figyelembe vételével végezzük az oktatást, értékelést. Enyhébb esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a gyermeket kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónő, szaktanárok, tanítók stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A pedagógus feladata: Figyeljen fel az értelmileg elmaradott, ideggyenge, elhanyagolt, ápolatlan, erkölcsi vétségeket elkövető, túl sokat hiányzó, feltűnően gyenge fizikumú, testi fenyítés nyomait viselő, agresszív, dacos, féktelen, vagy visszahúzódó, gátlásos gyerekre! A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. Iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök alkalmazásának lehetőségei, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. A szülőket rendszeresen értesítjük a fejlesztésben részt vevő tanulók előmeneteléről, negyedévente pedig szöveges értékelést adunk számukra. A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek: • Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, • Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges • Differenciált házi feladatok adása, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés • Differenciált értékelés • Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése,

24

25 • Motiválás. • Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva. • A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. • Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése. A felzárkóztatás színterei: • kiscsoportos foglalkozás • csoportbontás • tanulópárok kialakítása • tanórai differenciált munka (egyéni) • korrepetálás (egyéni) A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: • a törvény által biztosított heti óraszámban, • egyéni fejlesztési terv alapján, • egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában, • a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus Egyéb tevékenységek: • az IPR működtetése. • motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák (projekt, témahét, modul) • a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében átvett jó gyakorlat (Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program) alkalmazása Az átvett jó gyakorlat program célja: Intézményi szintű módszertani javaslat a tanulási zavarok, részképesség-zavarok korai felismeréséhez. Elméleti ismeretek nyújtása a tanulási zavarok felismeréséhez, szakirodalom bemutatása a tanulási zavarok korrekciójának megtervezéséhez. Intézményi gyakorlat bemutatása a tanulási zavarok korrekciójához, fejlesztési tervek készítéséhez. Intézményi gyakorlat bemutatása az önálló tanulási képességek fejlesztéséhez. Módszerek a tanulási zavarok korrekciójához: - Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása. - Kooperatív tanulásszervezés a tanórákon. - Páros munka alkalmazása a tanórákon. - Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása. - Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával - Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása - A hiányok egyéni és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás - A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét - A művészeti oktatásba való bekapcsolódás lehetőség biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára - Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés) - Önálló tanulásfejlesztés - IKT eszközök és CD romok alkalmazása a differenciált tanulásszervezés megvalósításával - Interaktív feladatok alkalmazása a felzárkóztató tevékenységek megszervezésében. A kudarcokat részben okozhatják szociális, ill. szociokulturális hátrányok. Ezek feltárásában a pedagógus működjön együtt az iskola gyermekvédelmi felelősével, ill. a családsegítő központ munkatársával. 1.8.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési, magatartási nehézség az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. A

25

26 szülőmodellek szerepének gyengülése a személyiségalakulás szempontjából kedvezőtlen hiányokat jelent. A személyiségformálás elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótlandó korrekciós munka. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása a gyermek életkor-specifikus, lelki, illetve társas lélektani konfliktuslehetőségein kívül egy sor nehézséget hozhat felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek jellemzői: • szociális éretlenség, kommunikációs és kapcsolati nehézségek, • magatartás –változás, • gyakran átlag alatti értelmi képességek, tanuláshoz szükséges képességek enyhe fejlődési késései, hiányosságai (például tartós betegség miatt), • problémák a tanulási helyzetekben, egyéni és közösségi viselkedésben, • a tanulási viselkedés, motiváció problémái, • helytelen tanulási módszerek és szokások. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai céljaink: • a közösségbe való beilleszkedés segítése • a családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása • a gyermek társas szükségleteinek kielégítése: a visszahúzódó gyermekek kapcsolatteremtésének segítése • bátorító nevelés az emberi kapcsolatok kialakításában • a gyermek képességeinek fokozatos kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett • az önismeretének fejlesztése mellett erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat • pedagógusaink, tanulóink legyenek nyitottak más népek, kultúrák, szokások iránt • az iskolán belüli hatékony fejlesztő munka érdekében a pedagógusok összehangolják munkájukat a megelőzés, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, tanórai differenciálás során • oktató-nevelő munkánk során megismertetjük és begyakoroltatjuk a tanulási technikákat, módszereket Beilleszkedési, magatartási problémák enyhítésére a következőket tesszük: • A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, meghatározó tüneteik kiválasztása. • Vizsgálati kérelem a Nevelési Tanácsadótól. • A tanuló értékeinek megkeresése, melyek elengedhetetlen feltételei lesznek a fejlesztő munkának. • Lehetőség szerint kiderítjük a kiváltó okokat. Mivel a magatartási problémák felmérésének és megoldásának is a legfontosabb eszköze a kommunikáció, fel kell kutatnunk, hogy a problémák a sajátos családi háttérből, iskolai körülményből, vagy esetleg súlyosabb lelki betegségből adódnak-e. • Rendszeres, élő kapcsolatot alakítunk ki a szülői házzal. • Az érzelmi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését, a kapcsolattartási készségek elmélyítését segítjük. • Minél több közös élmény szerzésére törekszünk, mert a közös élmények megfelelő alapot teremthetnek arra, hogy a gyermek „kinyíljon”. • Feladatunk a közös elfogadás, kulturált konfliktuskezelés az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép igényének kialakítása a tanulókban. Következetességre nevelünk és a kivárás képességének alakítására. • Olyan környezet kialakítása, amely alkalmas az el- és befogadásra, együttműködésre. • A beilleszkedést segítő szükséges feltételeket lehetőségeink szerint szakemberekkel biztosítjuk: fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus.

26

27 • •

Fontos a gyermekkel kapcsolatos információk átadása, azok tapintatos kezelése. A gyermekkel kapcsolatban lévő nevelők egymást segítik munkájukban, közös megbeszéléseket tartanak. Szükségesnek tartjuk a fejlesztéshez szükséges helyiség eszközeinek, felszereltségének biztosítását, bővítését.

Tanulókat érintő tevékenységek Prevenció • a gyermekekre történő odafigyelés: szűrés, felmérés, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése • folyamatos kapcsolattartás az óvodákkal, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges nyomon követése és korai felismerése, diagnosztizálása, korrekciós feladatok az oktató-nevelő munkába történő időben történő beépítése érdekében • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai révén a problémák feltárása • osztályfőnökök és a szaktanárok együttműködése az egyéni haladás megvalósítása érdekében • pozitív környezeti és közösségi hatások kialakítása Felzárkóztatás • kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, biztosítása • az osztályfőnök, a szaktanárok fokozott támogató, segítségnyújtó szerepe • az órai munkában a differenciálás különböző módszereinek előtérbe helyezése • a problémákkal küszködő tanulók sikerélményhez juttatása, folyamatos motiválása • tanulás-módszertani segítségnyújtás, • különböző szaktárgyi korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése • pályaorientációs tevékenység, Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében. Ezek területei: • célszerű tanulási sorrend, • az írásbeliek és a szóbeli feladatok egymásutánisága, • a könnyebb és nehezebb feladatok egymásra épülése, • a helyes verbális tanulási technika elsajátítása, stb. Magatartási problémák esetén a különleges figyelem fordítása a közösségi és baráti kapcsolatok alakítására, a közösségi életben való részvételre. 1.8.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű és komplex tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a kiskorúak nevelését, gondozását, eltartását, munkába állítását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítja. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: • a veszélyeztetettség megelőzése, • a veszélyeztető okok, körülmények, következmények feltárása, megszüntetése, • a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok speciális védelmének, nevelésének biztosítása. A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusok feladatai: • a tanköteles korú nagycsoportos gyerekek folyamatos óvodába járásának figyelemmel kísérése • a nehezen nevelhető vagy tanulási zavarral küzdő gyerekek szakellátásra kerülésének elősegítése • a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felismerése, jelzése, segítése, • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • osztályfőnökökkel való együttműködés,

27

28 • • •

véleményeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, esetmegbeszéléseken való részvétel a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni, • éves beszámoló elkészítése az elvégzett gyermekvédelmi munkáról Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Speciális gyermekvédelmi gondoskodásban részesülnek: • a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulóink • a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Cél: A gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében, betartva a titoktartási kötelezettség előírásait. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei: • közvetlen kapcsolattartás a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel az osztályfőnökökön keresztül;ha szükséges családlátogatás, tanácsadás, • fogadóóra, • szülők figyelmének felhívása, ha megváltozott a gyermek: magatartása, tanulmányi • munkája, társaikhoz, felnőttekhez való viszonya, • szülők figyelmének felhívása a halmozottan hátrányos gyereke esetén a kedvezmény • segítség lehetőségének igénybe vételére, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. • pályaválasztás segítése, • fejlesztőcsoportok létrehozása. • súlyos esetben rendőrségi feljelentés (a gyermek súlyos veszélyeztetése, bántalmazásának gyanúja esetén). • a gyermek irányítása Nevelési Tanácsadóba, Családsegítő és Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. • javaslat a gyermekvédelembe vételére • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, védőnői koordinálással, • szabadidős programokon való részvétel segítése propagálása, • törekvés a tanulók szociális helyzetének javítására: segélyek, természetbeni juttatások, • az iskolai étkeztetés lehetőségének biztosítása, • napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon való részvétel lehetősége. • drog-és bűnmegelőzés kérdésében a szülők pedagógusok együttműködése és fellépése • felvilágosító órák tartása osztályfőnöki órákon dohányzás, alkoholizmus, AIDS, kábítószer, drog témában • felvilágosító előadások megtartása a védőnők közreműködésével • a DADA programok folytatása osztálykeretben A fent felsorolt célok, eljárások, tevékenységek, módszerek megvalósítása minden nevelő-oktató munkában részt vevőnek feladata, e területet kiemelten kell gondozniuk az osztályfőnököknek, tanítóknak és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősöknek. A feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a

28

29 gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése 1.8.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen szociális hátrányban levő tanulóz képességeinek kibontakoztatásában. A hátrányos helyzet kialakulását előidéző okok: • a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok, • a túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, • a család szerkezete (árva, félárva, válás, örökbefogadás, stb.), • a szülők kóros személyisége (alkoholista, idegbeteg, bűnöző, stb.), • hibás nevelési módszerek (brutalitás, megalázás, elhanyagolás, stb.), • mai életünkből adódó új veszélyeztető tényezők (gyerek felügyeletének megoldatlansága, különböző forrásból nyert információk negatív hatása). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő program: 2011. szeptemberétől alkalmazzuk az Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR-t) a Az integrációs programunk a következő elemeket tartalmazza: • Integrációs stratégia kialakítása - Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján - A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével • Az iskolába való bekerülés előkészítése - Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával. Heterogén osztályok kialakítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően • Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése - szülői házzal - gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal - szakmai és szakszolgálatokkal - középfokú oktatási intézményekkel - kisebbségi önkormányzattal - civil szervezetekkel • A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer Felzárkóztatás, egyéni fejlesztést segítő tevékenységek: • a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek lehetőleg 3 éves korban óvodai ellátásban részesüljenek • a kompetencia alapú oktatással a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, illetve megvalósulása • újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése • a tanuló kedvező pozíciójának kialakítása az osztályközösségben • szabadidős tevékenységek szervezése, amelyek segítik a tanulók értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését • korrepetálások szervezése • a továbbtanulás irányítása, segítése, • felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése • tankönyvek kölcsönzési lehetőségének biztosítása Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon Tájékoztatás a törvényes támogatás lehetőségeiről: • rendszeres nevelési segély • céltámogatások, részvételi díj hozzájárulások biztosítása

29

30 • • • • • • •

iskolai étkeztetés támogatása felvételi előkészítő foglalkozás ingyenes korrepetálás ingyenes tehetséggondozás szakköri keretben osztálykirándulások támogatása táboroztatás a hátrányos helyzetű tanulók a könyvtári állományból tankönyveket kölcsönözhetnek tartós használatra. • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. A szülők felvilágosítása a napközis foglalkozások előnyeiről: • rendszeres étkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna) • a tanuló felügyeletének biztosítása • a tanulás segítése, felzárkóztatás • szabadidős tevékenységek biztosítása Alapítványi hozzájárulások A táborozás, kirándulás, színházlátogatások költségeihez, versenyek nevezési díjának befizetéséhez támogatást nyújtanak az iskolai alapítványok. 1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elõtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elõtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.10. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulói közösséggel való együttműködés Szervezeti formái: • osztályközösségek, • diákönkormányzat, • napközis, tanulószobai közösségek. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az intézményben mindenkor nyilvántartott tanulók jogainak, kötelességeinek gyakorlására, érdekképviseletére létrejött diákszervezet. A diákönkormányzat szervezete, működése Saját maga által kidolgozott működési szabályzat Az iskola működési szabályzata alapján működik. Szervezeti felépítése Osztályközösségek tagjai: minden 5-8., illetve 7-12 évfolyamra járó tanuló, aki elfogadja a diákönkormányzat SZMSZ-ét. Vezetője: az osztály által demokratikusan választott osztálytitkár és helyettese Diáktanács

30

31 Tagjai: az osztálytitkárok és helyetteseik Vezetője: az iskola tanulói által demokratikusan választott elnök és helyettese Diákközgyűlés: • a diákönkormányzat legfelsőbb fóruma. • a diákönkormányzatot segítő pedagógust a diákok javaslata alapján a nevelőtestület bízza meg • a diákönkormányzat munkájának rendezvényeinek segítése minden pedagógus fontos feladata A diákönkormányzat feladatköre: • Az osztályközösségek, a tanulók közösségeire vonatkozó döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat a diáktanácsra, mint szervezeti egységre ruházzák át. • a diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el • a diákönkormányzat feladata a problémák megfogalmazása • a diákönkormányzat érdekeit a nevelőtestületben a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli A diákönkormányzatnak döntési joga van: • saját működése, munkája megszervezéséről • saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról • tisztségviselőinek megválasztásáról • működéséhez biztosított pénzösszeg felhasználásáról • meglévő hatáskörei gyakorlásáról • egy tanítás nélküli munkanap programjáról • saját tájékoztatási rendszeréről • a maga alapította díjak, kitüntetések adományozásáról, pályázati elbírálásáról A diákönkormányzatnak véleményezési joga A diákok iskolai életét érintő minden kérdésben A diákönkormányzat javaslattevő joga Az iskola szabadidős programja, szakkörök kérdésében A diákönkormányzat kötelessége • a diákok jogi és erkölcsi védelme • az osztályközösségek, osztályfőnökök korrekt tájékoztatása • évenként egyszer jelentéssel tartozik az iskola vezetőségének • évenként munkaterv készítése • munkarendből adódó feladatok végrehajtása A diákok véleménynyilvánítási lehetőségei • Az osztályfőnöki órák, a diáktanács ülései, diákközgyűlés. Az észrevételeket a pedagógusok, osztályfőnökök közvetítik a DÖK segítő tanárának, aki a problémákat az iskola vezetőségi ülésein közli. • A vezetőség megoldási javaslatáról munkaértekezlet során a nevelőtestület dönt. A döntésekről az érdekelteket rövid időn belül értesíteni kell. • A diáktanács elnöke a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. 1.10.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről • Tanszaki hangversenyekkel egybekötött szülői értekezletek

31

32 Szülői képviseleti fórumok: • Iskolaszék (Magyar László Gimnázium) • Szülői szervezet, munkaközösség (óvodák, általános iskolák, szakiskola alapfokú művészeti iskola) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében: az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Nyílt nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai, művészetoktatási nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Formái: ellenőrző könyv, tájékoztató füzet, üzenő füzet A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az intézmények munkatervei évenként tartalmazzák. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. Szülők mindennapi feladatai e közös munka érdekében A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. • Ismerjék a köznevelési törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is. • Érdeklődjenek gyermekeik iskolai munkájáról. • Közvetítsenek olyan adatokat, amelyek gyermekük tanárai számára fontosak lehetnek. • Gyermekük érdekében próbáljanak meg elfogulatlanul ítélkezni. • Működjenek együtt az iskolával, a pedagógusokkal. • Megvalósulás feltételei mindkét oldalról az érdeklődés, megvalósulásának színterei a fogadóórák, családlátogatások, alkalmankénti beszélgetések. Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében • Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyíltnap, családlátogatás) • Ismerjék a gyermekek, a tanulók családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermekek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések) • Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket. • Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot. • Tegyenek annak érdekében, hogy az SNI tanulókkal és szüleikkel a kapcsolattartás folyamatos legyen • Közös rendezvények szervezésével fejlesszék, tegyék szorosabbá szülő-gyermek-pedagógus együttműködését • Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére. • Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról.

32

33 • •

Törekedjenek bevonni a szülőket a közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is. A szülők bevonása és szerepének meghatározása az új tanulásszervezési eljárások során (projekt, témahét).

1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat jogi kerete a 2011. CXC. törvény a nemzeti és a 20/2012.(VIII.31.) EMMIrendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 1.11.1. Tanulmányok alatti vizsgák Az osztályozóvizsgát, a különbözeti vizsgát és a javítóvizsgát együtt tanulmányok alatti vizsgáknak nevezzük. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: Osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • aki előrehozott érettségit kíván tenni, de még nem teljesítette az adott tantárgy helyi tantervben előírt követelményeit, • akinek tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték, • aki a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott, • aki más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból vizsga letételére kötelezték, • akinek egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen − a kétszázötven tanítási órát, − az elméleti tanítási órák húsz százalékát, − pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, − a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, − alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, − egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének.) • akinek a mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. • aki vendégtanuló, • akit felmentettek a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték • aki tanulmányait magántanulóként végzi. (Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.) Javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, • aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, • aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. Különbözeti vizsga

33

34 különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, • aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra, illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult. Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele. Pótló vizsga pótló vizsgát tesz az a tanuló, • aki számára fel nem róható okból nem tudott az osztályozó vizsgán, a javító vizsgán vagy a különbözeti vizsgán megjelenni. 1.11.2. Vizsgaforma, vizsgarészek: szóbeli vizsga írásbeli vizsga gyakorlati vizsga 1.11.3. Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Magyar nyelv X X Magyar irodalom X X Matematika X × Történelem és társadalmi ismeretek X X Idegen nyelv X X Informatika Biológia X X Fizika X X Földünk és környezetünk X X Kémia X X Ének-zene Testnevelés és sport Rajz és vizuális kultúra X Mozgóképkultúra és médiaismeret X Művészetek X Filozófia X X × csak ha az írásbeli elégtelen *Magántanulók a testnevelés tantárgyból mentesítést kaphatnak.

Gyakorlati

X

X X* X

A magántanuló által teljesítendő osztályozó vizsga tantárgyai az általános iskolában: • 1-3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; • 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; idegen nyelv • 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret; idegen nyelv • 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv A vizsgatárgyak követelményeit a házirend tartalmazza A vizsgák időpontjáról a vizsgázókat egy hónappal a vizsgák előtt értesíteni kell. A magántanuló vizsgáival kapcsolatos feladatokat az osztályfőnök végzi. 1.11.4. Vizsgaidőszakok: - javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között - osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban

34

35 - különbözeti vizsga: az igazgató által meghatározott időpontban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 1.11.5. Jelentkezés a vizsgákra: Az osztályozó vizsga letételének engedélyezését a tanulónak - kiskorú tanuló esetén a szülőnek - kell írásban kérvényeznie az intézmény által elkészített formanyomtatványon. Ezen meg kell adni: − a tanuló nevét, osztályát − a tantárgyat, amiből osztályozó vizsgát kíván tenni − az érintett tantárgy azon évfolyamait, amelyből vizsgázni kíván, − a tantárgyat tanító pedagógus nevét. − A jelentkezési lapot 18 év alatti tanuló esetén a szülőnek is alá kell írnia. A vizsgák időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről a vizsgázót legkésőbb a vizsga időpontja előtt 30 nappal írásban is tájékoztatni kell. A jelentkezést írásban le lehet mondani az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt 10 nappal, ezt követően a vizsgát nem lehet lemondani. A vizsga engedélyezéséről a tantestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az osztályozó vizsga követelményeit a helyi tanterv „A továbbhaladás feltételei”, illetve „A fejlesztés várt eredményei” évfolyamokra és tantárgyakra meghatározott elvárásai tartalmazzák. A tantervi követelmények a helyi tantervben megtekinthetők, de a vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt a szaktanártól írásbeli tájékoztatást kap: az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban. A javítóvizsga tervezett időpontja: a jogszabályban meghatározottak szerint. A javító vizsgára utasított tanulók névsorát az osztályfőnökök írják össze a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napjáig, és adják át az igazgatónak/helyettesnek. A javító vizsga követelményeit a helyi tanterv „A továbbhaladás feltételei” illetve „A fejlesztés várt eredményei” évfolyamokra meghatározott elvárásai tartalmazzák. A tantervi követelmények a helyi tantervben megtekinthetők, de a vizsga részletes követelményeiről a tanuló a szaktanártól írásbeli tájékoztatást kap júniusban, az osztályozó konferenciát követően. A különbözeti vizsga időpontjáról a tanuló átvételekor az igazgató határoz. A különbözeti vizsga követelményeit a helyi tanterv „A továbbhaladás feltételei” illetve „A fejlesztés várt eredményei” évfolyamokra meghatározott elvárásai tartalmazzák. A tantervi követelmények a helyi tantervben megtekinthetők, de a vizsga részletes követelményeiről a tanuló a szaktanártól tájékoztatást kap. Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára - osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. - javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. A vizsgák pontos idejéről a vizsgázó, illetve a szülő legalább a vizsga előtt 2 héttel értesítést kap. 1.11.6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje a) Az írásbeli vizsgák rendje: • A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. • Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető.

35

36 • •

Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. Azt a vizsgázót, aki a vizsgán meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája elégtelen. b) A szóbeli/gyakorlati vizsgák rendje • A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a pedagógus, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. • A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozásához min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő), a feleletek maximális időtartama 15 perc. • Az a tanuló, aki a feladatát nem tudta megoldani, még egy feladatot húz, további felkészülési idővel. A szóbeli eredményét a két felelet átlaga alapján kell megállapítani. • Azt a vizsgázót, aki a vizsgán meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelennek kell tekinteni, az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A felsőbb évfolyam osztályozó vizsgájára csak akkor bocsátható a tanuló, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgáját eredményesen teljesítette. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, vagy a szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. Az osztályzatok megállapítása a vizsgabizottság feladata. A vizsga érdemjegyét a vizsgabizottság az írásbeli és a szóbeli vizsgateljesítmény alapján állapítja meg. A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés, amellyel kapcsolatban alkalmazni kell a köznevelési törvény eljárási szabályait. A vizsga eredményét az iskolatitkár vezeti be a törzslapba, bizonyítványba a megfelelő záradékkal és az igazgató írja alá. Az eredményhirdetésnek legkésőbb a vizsgát követő második napon meg kell történnie. 1.11.7. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai • A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. • A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. • A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. • Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 1.11.8. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása • A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. • A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. • A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. • A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. • Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. • A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

36

37 1.11.9. Szintmérő vizsgák Az ellenőrzés jelentős formája a középiskolában a szintmérő vizsgák rendszere. A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere rögzíti, melyet a munkaközösségek állítottak össze. A vizsga formája: szóbeli és/ vagy írásbeli/gyakorlati. • A választható szintmérő vizsgákra az adott évfolyam tanulói február 15-ig jelentkeznek. • A vizsgák az érettségi vizsgákat készítik elő, írásbeli és szóbeli/gyakorlati tételeit az érettségi vizsga alapján kell a szaktanároknak összeállítaniuk. • A matematika kivételével minden tantárgyi szintmérő vizsga komplex, azaz írásbeli és szóbeli/gyakorlati részből áll. • A szaktanároknak december 15-ig, illetve május 31-ig kell ismertetniük a tanulókkal a vizsga tételeit. • Az írásbeli vizsga 2x45 perc, de felhasználható a két tanóra közti szünet is (így 100 perc). • A tanulóknak jogukban áll az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga előtt megismerni. • Az írásbeli, szóbeli vizsgán mindazon segédeszközöket használhatják, melyeket az érettségi vizsgán, kivétel a magyar nyelv és irodalom tantárgy szóbeli vizsgája, melyen a szöveggyűjtemények használhatók. • A szintmérés érdemjegye két témajegyet ér, az osztályozási naplóba a részjegyeket kékkel, a végső jegyet pirossal kell beírni, két témaként (két témakör kockába). • Az előrehozott érettségi vizsgát tett diáknak abból a tantárgyból, amelyből előrehozott érettségit tett nem kell szintmérő vizsgáznia. Az idegen nyelv esetében nem köteles a másik idegen nyelvből szintmérő vizsgát tenni. • A szintmérő vizsgák az alábbi rend szerint zajlanak: Négyosztályos képzés 10. évfolyam év vége (a tanuló 1 tárgyat választ) Biológia

11. évfolyam félév (mindenkinek kötelező) Idegen nyelv

11. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező) Történelem

12. évfolyam első félév (mindenkinek kötelező) Magyar nyelv- és irodalom Matematika

12. évfolyam félév (mindenkinek kötelező) Idegen nyelv

12. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező) Történelem

13. évfolyam első félév (mindenkinek kötelező) Magyar nyelv- és irodalom Matematika

Fizika Földrajz Informatika Kémia

Ötosztályos képzés 11. évfolyam év vége (a tanuló 1 tárgyat választ) Biológia Fizika Földrajz Informatika Kémia

Hatosztályos képzés 8. évfolyam 10. évfolyam év vége év vége (mindenkinek (a tanuló 1 kötelező) tárgyat választ)

11. évfolyam félév (mindenkinek kötelező)

37

11. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező)

12. évfolyam első félév (mindenkinek kötelező)

38 Matematika

Biológia

Idegen nyelv

Történelem

Fizika

Magyar nyelv- és irodalom Matematika

Földrajz Informatika Kémia A szintmérések ideje: • év eleji: írásbeli október eleje, szóbeli október közepe • félévi: írásbeli január eleje, írásbeli, szóbeli idegen nyelvből márciusban • év végi: írásbeli április közepe, írásbeli kémiából május közepén, szóbeli május eleje (írásbeli érettségi idején) • 12./13. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom októberben, matematika decemberben 1.11.10. Az érettségi vizsgákra, a szakiskolai szintvizsgákra és szakmai vizsgákra a hatályos jogszabályok és rendeletek érvényesek. 1.11.11. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.11.12. A vizsgatárgyak részei és követelményei a mellékletben találhatók

1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézményeinkbe jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A tanuló átvételével kapcsolatos feladatokat az igazgató végzi.

38

39 1.13. A felvételi eljárás különös szabályai • •

Az általános iskolába kötelező a tanulók felvétele. Előnyben kell részesíteni a HHH-s tanulókat. 20/2012.EMMI r. 7.§(3) a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

A középiskolák meghatározhatják azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján a jelentkezővel tanulói jogviszonyt létesítenek. A 4 illetve 5 éves képzési idejű osztályba jelentkező tanulók az általános iskolai 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi eredményeik alapján kerülnek be az aktuális felvételi tájékoztató szerint. A 6 évfolyamos gimnáziumi évfolyamra a jelentkezők az általános iskolai 5. osztályos év végi és 6. osztályos félévi eredményeik alapján kerülhetnek be az aktuális felvételi tájékoztató szerint. Pontazonosság esetén előnyt élveznek a D-B-M MONI általános iskoláinak diákjai, illetve a hátrányos/ halmozottan hátrányos helyzetű diákok. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, melynek időpontját az éves munkatervben határozzuk meg. A gimnáziumba tanév során is be lehet iratkozni. Az átvételről az osztálylétszám és a tanuló tanulmányi eredményének figyelembe vételével az igazgató dönt.

39

40

2. Az általános iskolák helyi tanterve

40

41

TARTALOMJEGYZÉK

2.Az általános iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok 2.1. A választott kerettanterv megnevezése 2. Az általános iskolák helyi tanterve ................................................................................................ 40

2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 43 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................ 45 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 55 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 55 2.5. Mindennapos testnevelés........................................................................................... 57 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... 57 2.7. Projektoktatás ........................................................................................................... 58 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 58 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 59 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........ 63 2.11.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 64 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 65 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 66 2.14. A tanulók jutalmazása, magatartásának és szorgalmának értékelése ...................... 69 A GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ............................................. 73 A/ GIMNÁZIUM 73 A/1. Helyi tanterv 2006...................................................................................................................... 73 1. 1. A GIMNÁZIUMI KÉPZÉS SZAKASZAI 73 1. 2. HELYI TANTERVÜNK TANTÁRGYSZERKEZETE 73 A/2. Helyi tanterv 2012...................................................................................................................... 78 B/ Szakiskola...................................................................................................................................... 83 B/1. Helyi tanterv 2006...................................................................................................................... 83 1.1. ELÉRENDŐ PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA AZ EGYES KÉPZÉSI SZAKASZOKBAN83 1.2. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐKERET 84 B/2. Helyi tanterv 2012................................................................................. ……………………….87 II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 99 III. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 100 IV. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 102 V. A CSOPORTBONTÁS ELVEI, A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 103 VI. PROJEKTOKTATÁS 106 VII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSE 108 VIII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 108 IX. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA 111

41

42 X. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE 111 XI. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI 111 XII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK 112 XIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 113 XIV. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 116 XV. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 117

42

43

2.Az általános iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok

TANÉV 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. 2. Bevezető szakasz K2012 H2008 K2012 K2012 K2012 K2012 K2012 K2012

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz H2008 H2008 K2012 K2012

H2008 H2008 H2008 K2012

K2012 K2012 K2012 K2012

H2008 K2012 K2012 K2012

7. 8 Fejlesztő szakasz H2008 H2008 K2012 K2012

H2008 H2008 H2008 K2012

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: •

H2008 = 2008. szeptemberétől érvényes helyi tanterv (a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet és a 17/2004.(V.20)módosítása szerint

•

K2012= 110/2012.(VI.4.)korm. rendeletben kiadott NAT tartalmi szabályozására épülő (új) kerettanterv A 2013/2014. tanévben az új (K2012) kerettantervek bevezetése az 1. és az 5. évfolyamon kezdődik el, felmenő rendszerben A 2013/2013. tanévben a régi (H2008) tanterveket alkalmazzuk a 2-4. és 6-8. évfolyamokon.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése A NAT (2012) tartalmi szabályozására épülő kerettantervek alkalmazásának bevezetése A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 26. (2) szerint az intézmény az oktatásért felelős miniszter által kiadott és engedélyezett kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletében megjelenő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül az általános iskolák az alábbiakat alkalmazzák: Beszédes József Általános Iskola Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Matematika 1-8. évf. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

43

Változat A A B B A A A

44

Kegyes József Általános Iskola Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Fizika B változat Kémia B változat Biológia-egészségtan A változat Ének-zene A változat Technika tantárgyból az „általános” elnevezésű változatot választottuk Madocsai Általános Iskola Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák az általános iskolákra vonatkozóan.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

44

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

45

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok 2.2.1.Beszédes József Általános Iskola Kerettanterv 2012 Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5

45

3. évf. 6+1,5 4+1 1 1+0,5 2 2 1 5

4. évf. 6+1,5 2 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5

46 Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 25

2 25

3 25

3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3+0,5 4 1

6. évf. 4+0,5 3+0,5 3 +1 1

7. évf. 3+1 3+0,5 3+1 1

8. évf. 4 3+1 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1+1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 0+1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A szabadon tervezhető órákat minden esetben az egyes tantárgyak óraszámának növelésére használjuk fel. Ezeket az órákat a tantárgyak tananyagának gyakorlására és ismeretanyagának elmélyítésére, témazáró dolgozatokra, belső mérésre fordítjuk. Óratervi táblák a 2013/2014. tanévben a 2008 szeptembertől érvényben lévő helyi tantervek szerint haladó a 2-4. és 6-8. évfolyamok számára. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 2-3-4. évfolyamokon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret

1.évf. 8

2.évf. 8

3.évf. 7,5

4.évf. 7

4 1

4 1

4 1,5

3,5 3 2

46

47 Ének-zene Technika és életvitel Rajz Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező órák összesen

1 1,5 1 5 0,5(mat.) 20 óra

1,5 1 1 5 0,5(mat.) 20óra

1,5 1 1 3 0,5(mat) 20 óra

1,5 1 1 3 0,5(mat) 22,5

A szabadon tervezhető órák részletezése: 1. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4,5 óra/hét lesz 2. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4,5 óra/hét lesz 3. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4,5 óra/hét lesz 4. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4 óra/hét lesz A gyógypedagógiai osztályok óraterve a 2013/2014. tanévben Alsó tagozat 2-3-4.o.* Évfolyamok Tantárgyak/évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika Ismerkedés az informatikával Környezetismeret Ének-zene Rajz – gyakorlati Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Tényleges óraszám Habilitáció, rehabilitáció Tanulói órateher hetente

Heti óraszám 7 4,5 0,5 1 1 1 4 3 1 22,5 22,5 3 25,5

Éves óraszám 259 166,5 18 74 37 148 111 37 832,5 832,5 111 943,5

*Az összevont osztályokat az évfolyamok tanulólétszáma határozza meg. Beszédes József Általános Iskola Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 6-7-8. évfolyamokon Tantárgy Heti és éves óraszámok évfolyamonként 5.

6. Éves

Heti

7. Éves

Heti

8. Éves

Heti

Éves

Heti Magyar nyelv és irodalom

4

4 166

Tánc és dráma (modul) Történelem és állampolgári ism.

0,5 2

4 166

0,5 74

47

2

4 148

74

2

148 -

74

2

74

48 3

111

3

111

3

111

3

111

4

148

3

111

3

111

3

111

Idegen nyelv Matematika Informatika

-

-

1 18,5

0,5

1 37

-

37 -

Informatika (modul) 1,5 Természetismeret

1,5 55,5

-

74

0,5

-

-

-

Egészségtan (modul) -

-

0,5

18,5

1,5

55,5

1,5

55,5

-

-

-

-

1,5

55,5

1 0,5

55,5

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37

Fizika Biológia Egészségtan(modul) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 1,5 Rajz és vizuális kultúra

1 74

0,5

1 55,5

0,5

1 37

-

37 -

Hon- és népismeret (modul) -

-

-

-

0,5

18,5

-

-

1

37

1

37

0,5

18,5

1

37

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

Mozgókép és médiaismeret (modul) Technika és életvitel Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki

1 37

-

1 37

-

0,5 37

-

37 0,5

Ember- és társadalomism., etika (modul) 22,5

832,5

22,5

832,5

25

943,5

25,5

943,5

Szabadon választott: Informatika: Idegen nyelv: Matematika:

2 1 1

74 37 37

2 0,5 1 0,5

74 18,5 37 18,5

2 1 1

74 37 37

2 1 1

74 37 37

Kötelező óraszám: Szabadon választott:

22,5 2

832,5 74

22,5 2

832,5 74

25 2

943,5 74

25,5 2

943,5 74

Kötelező óraszám

48

49

24,5

Összesen:

906,5

24,5

906,5

27

1017,5

27,5

Beszédes József Általános Iskola A gyógypedagógiai osztályok óraterve a 2013/2014. tanévben Felső tagozat összevont 5-6. és 7. 8. évfolyamokon 5-6.o. Évfolyamok Tantárgyak/évf. Magyar nyelv és irodalom Dráma Történelem és államp. ism. Hon- és népismeret Matematika Ismerkedés az informatikával Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Tényleges óraszám Habilitáció, rehabilitáció Tanulói órateher hetente

Heti óraszám 5

Éves óraszám 222

2 0,5 4,5 0,5 4

37 18 222 18 148

2 1 1 2 2 1 22,5 22,5 3 25,5

37 37 74 74 37 832,5 832,5 111 943,5

Heti óraszám

7.o.

Éves óraszám

8.o.

Évfolyamok Tantárgyak/évf. Magyar nyelv és irodalom Dráma Médiaismeret Történelem és államp. ism. Hon- és népismeret Matematika Ismerkedés az Informatika Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség

Heti óraszám 4,5

Éves óraszám 166,5

0,5 2,5 0,5 4 1 5,5 1,5 2 2 1 1

49

Heti óraszám 5 0,5

Éves óraszám 185 18

18 92,5 18 148

2,5 0,5 4

92,5 18 148

37 203,5 55,5 74 74 37 37

1 5 1 2 2 1 1

37 185 37 74 74 37 37

1017,5

50 Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Összes óraszám Habilitáció, rehabilitáció Tanulói órateher hetente

2

74

2

74

2,5 1 25 25 4 29

92,5 37 925 925 148 1073

2,5 1 25 25 4 29

92,5 37 925 925 148 1073

2.2.2.Kegyes József Általános Iskola Kerettanterv 2012 A választott kerettanterv feletti óraszám Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6 2+1 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+0,5 2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1

50

1 +1

51 népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1+1 +1 1 5 1 2 28

1+0,5 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 +1 5 1 3 31

Az 1-4. és 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 2-3-4. évfolyamokon Kegyes József Általános Iskola TANTÁRGY

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Technika és életvitel Rajz Testnevelés és sport Kötelező órák összesen

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam heti évi heti évi heti évi 8 296 8 296 8 296 5 185 5 185 5 185 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 3 111 3 111 3 111 20 740 20 740 20 740

Szabadon tervezhető órák

-

-

-

-

-

4. évfolyam heti évi 7 259 5 185 2,5 74 2 74 1 37 1 37 1 37 3 111 22,5 832,5

-

0,5

18,5

A szabadon tervezhető órák részletezése: • 4. évfolyamon: heti 0,5 óra idegen nyelv TANTÁRGY

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar nyelv és irodalom

4

148

4

148

3

111

3

111

Történelem

1

37

1

37

2

74

2

74

Idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

3

111

3

111

Informatika

1

37

1

37

-

-

-

-

Természetismeret

2

74

1,5

55,5

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

2

-

74

1,5 55,5

Biológia

-

-

-

-

1,5

1 55,5

Kémia

-

-

-

51

-

1,5

1,5

37

52 55,5 Földünk és környezetünk

-

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz és vizuális kultúra

1

37

1

37

1

37

1

37

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés

3

111

3

111

3

111

3

111

Osztályfőnöki

1

37

1

37

-

-

1,5

55,5

-

1,5 55,5

0,5

55,5

0,5 18,5

18,5

Modulok Tánc és dráma

-

-

-

0,5

-

0,5 18,5

Hon-és népismeret

0,5

Informatika

-

Ember és társadalom

-

18,5

18,5

0,5

18,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5 18,5

Mozgókép és médiaismeret

-

Egészségtan

-

-

-

-

-

-

18,5 0,5 18,5

-

0,5

18,5

-

-

0,5 18,5

Kötelező órák összesen Szabadon tervezhető órák

22,5

832,5

22,5

832,5

2,5

92,5

2,5

92,5

25 2,5

925

25

92,5

2,5

925

92,5

A szabadon tervezhető órák felsorolása: 5. évfolyam: heti 1 óra magyar nyelv és irodalom heti 0,5 óra történelem heti 1 óra matematika 6. évfolyam: heti 1 óra magyar nyelv és irodalom heti 0,5 óra történelem heti 1 óra matematika 7. évfolyam: heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalom heti 1 óra matematika heti 1 óra informatika 8. évfolyam: heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalom heti 1 óra matematika heti 1 óra informatika 2.2.3. Madocsai Általános Iskola Kerettanterv 2012 A választott kerettanterv feletti óraszám Óraterv a helyi tantervhez– 1–4. évfolyam

52

53 Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1.évf. 7+1

2.évf. 7+1

3.évf. 6+1

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 25

4.évf. 6+1 2+1 4 1 1+1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3+0,5 4 1

6.évf. 4 3+1 3 +1 1

7.évf. 3+1 3+0,5 3+1 1

8.évf. 4 3+1 3+1 1

2

2+0,5

2

2

2+0,5

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1 1

1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

Az 1-4. és 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 2-3-4. évfolyamokon Madocsai Általános Iskola

Magyar nyelv és irodalom

1.

2.

3.

4.

8

8

7,5

7

53

54 Matematika

4+0,5

4+1

4+0,5

3,5+1

Informatika

-

-

-

-

Idegen nyelv - angol

-

-

-

3

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz Technika és életvitel

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

Testnevelés és sport (néptánc)

3

3

3

3

Óratervi órák

20

20

20

22,5

Mat: 0,5

Mat: 1

Mat: 0,5

Mat: 1

20,5

21

20,5

23,5

Szabadon tervezhető órák Összesen

Tantárgy Magyar /Tánc és dráma /

5. 4

Heti óraszám évfolyamonként 6. 7. 4 3,5

8. 3,5

2+0,5

2+0,5

2

2

Történelem /Hon-és népismeret / 3

3

3

3

Nyelv Matematika

4

3

3

3

Informatika

0,5

0,5

1

1

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Földünk és környezetünk

-

-

1,5

1,5

Ének

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

0,5

Média

-

-

-

0,5

Technika

1

1

1

0,5

2,5

3

2,5

2,5

Testnevelés

-

-

0,5

0,5

Etika Osztályfőnöki

1

1

0,5

0,5

Egészségtan

-

0,5

-

0,5

22,5

22,5

25

25

Testnevelés 0,5 Német: 1 Matek matematika: 1 Magyar:1 26

Német: 1 Matek matematika: 1

Matekmate matematika: 1 Német: 1 Oszt.fői:0,5 Magyar:0,5 28

Német: 1 Magyar: 0,5 Oszt.fői:0,5 Matek matematika: 1

Kötelező Választható

Összesen:

54

24,5

28

55

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A taneszközök és tankönyvek kiválasztásánál alapelvnek tekintjük, hogy • •

a tankönyv szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben illeszkedjen a tantárgy tantervéhez • csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását A szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók • A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. • Munkafüzet, feladatlap, témazáró feladatlap választás csak abban az esetben történjen, ha a nevelő használtatja a tanulókkal • Lehetőség szerint tantárgyanként egységes, egymásra épülő tankönyvcsaládokat alkalmazunk A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A szülők tájékoztatása A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken tájékoztatjuk, az iskola honlapján a tankönyvlistákat közzétesszük. Az első évfolyam megkezdése előtt a pedagógusok az óvodai szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a kötelezően előírt taneszközökről. A tankönyrendelés rendje 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 29. § határozza meg az iskolai tankönyvellátás és a tankönyvtámogatás rendjét

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Feladataink az óvoda.iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében

• az iskolai szocializáció kialakítására hosszabb, néhány hónapra nyújtott időtartamot biztosítunk • tájékozódunk az iskolába érkező gyermekek képességeiről a pedagógiai problémák (dyslexia, dyscalculia,dysgráfia, magatartási zavarok)kezelésének érdekében

55

56

• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe

• rugalmasabb tanulási idő szervezése, esetenként hosszabb szünetekkel, reggeli beszélgetésekkel, élettérszervezéssel, beszélgető -és játszósarok kialakításával • az osztályok közösséggé formálását segítő tevékenységek szervezése(közösségi játékok, osztálykeretben tartott ünnepek, kirándulások 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat: • az alapvető készségek fejlesztése a tanulók egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével • az előrehaladás segítése a differenciált tanítás-tanulással • a tanulmányaikban lemaradók segítése egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokkal • az alapkészségek(olvasás, írás, számolás) elsajátításához szükséges részképességek erősítése az önálló tanulás segítéséhez • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont lesz az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása • folytatódjon az előző időszak oktató-nevelő munkája, a tudás megalapozása a képességek, készségek fejlesztésével • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük • az ismeretszerzés folyamán előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás 56

57 • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Feladatunk a tanulás tanítása, a hatékony tanulás módszerinek és technikáinak elsajátíttatása, a gondolkodási képességek, a kritikai gondolkodás fejlesztése. Tudatosan fejlesztjük a szociális és állampolgári kompetenciát. Egyre nagyobb szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.

2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Intézményünkben a következő módon szervezzük ezt meg: •

Az alsó tagozaton az iskolaotthonos oktatási forma keretében minden nap van testnevelés óra, mely órák a délutáni foglalkozások időkeretében is megtarthatók

•

A felső tagozaton a heti 5 testnevelés óra, mely az ebéd utáni időszakban is megtartható

•

2 testnevelés óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-áig adhatja le tantárgyválasztási szándékát. Választását csak a szülő és a tanuló írásos kérelme alapján, minden tanév június hónapjában, igazgatói engedéllyel módosíthatja. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, akkor az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

57

58 Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. Szabadon választható tantárgy, foglalkozások: • Felzárkóztató foglalkozások • Sportfoglakozások • Szabadidős foglalkozások (szakkörök) • Középiskolai előkészítő foglalkozások • Tehetséggondozó, versenyre felkészítő foglalkozások • Napközi • Tanulószoba • Gyógytestnevelés A pedagógusválasztás szabályai: A választható tantárgy, foglalkozás jellegének megfelelő szakképzettségű pedagógus oktassa a tantárgyat, foglalkozást. Felzárkóztató foglalkozások: tanítói, tanári végzettség Sportfoglalkozások: tanító, műveltségterülettel rendelkező tanító, testnevelő tanár Szakkörök: tanító, megfelelő szakos tanár Középiskolai, érettségi előkészítők: megfelelő szakos tanár Tehetséggondozó foglalkozások: tanító, tanár, gyógypedagógus Gyógytestnevelés: megfelelő végzettségű pedagógus

2.7. Projektoktatás Az intézményben a kompetencia alapú oktatás bevezetését, fenntartását és a megvalósítás során létrehozott projektek, témahetek, önálló innovációk leírását a helyi tanterv melléklete tartalmazza.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: • diszkriminációmentesség • szegregációmentesség • integráció biztosítása • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának • támogatása • minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. A szakmai-pedagógiai munka

58

59 célkitűzései: • a tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás • a hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, • kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit feladatai: • az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele. • a szülő-iskola kapcsolatok ápolása • az iskolai táborokban az SNI-s és a HHH tanulók részvételének támogatása • a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében való részvétel, • a hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás • az IPR rendszer működtetése

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az írásbeli számonkérések szerepe: • A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése • A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése • Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Az írásbeli számonkérés fajtái: Formái Év eleji felmérés

tartalma Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése Rövid írásbeli Egy adott témában való számonkérés tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi Témazáró dolgozat A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Év eleji felmérés

A

tanév

tananyagának 59

A megíratás rendje, korlátai, súlya Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Bármikor megíratható, 15-25 perces, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű Terjedelme 45 perc, esetenként 2x45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak kell megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de ki kell egészítse szóbeli felelet.

60 alapkövetelményeit méri Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben). Prezentációk, digitális tananyagok készítése. Az értékelés módját a pedagógus határozza meg. Témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. Az új típusú tanulásszervezési eljárásokhoz kapcsolódó beszámoltatások: • Témahét, projekt, moduláris oktatás értékelése • IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, gyűjtemények értékelése • Önértékelés: társak, csoportok munkájának értékelése Házi feladat: jellegét tekintve elmélyíti, illetve gyakoroltatja az órán tanultakat. Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhető. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt benne (tesztlap). Szóbeli értékelés: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni, kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban,kisjeggyel és jeggyel. Az értékelés formái Témazáró dolgozatot előzetes bejelentés után íratunk. Tantárgyanként legalább egy érdemjegyet adunk havonta. A jegyek beíratásáról az osztályfőnök köteles gondoskodni. • Az 1-4. évfolyamokon egy, az 5-8. évfolyamokon két témazáró dolgozatnál többet nem íratunk egy nap. • A fogyatékkal élő (pl: súlyosan gyengénlátó), a tanulásban akadályozott és a részképesség zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók esetében differenciált számonkérést alkalmazunk. Például lehetőséget biztosítunk a szóbeli számonkérésre, több időt adunk a dolgozat megírására, segítünk a szöveg értelmezésében, stb. A témazárók értékelése legkésőbb két héttel a megíratásuk után történik, amit a szaktanár pontosan megnevezve ír az ellenőrzőbe, s vele egyidejűleg a naplóba. Az átlag számításánál a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Külön ügyelünk, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetősége legyen a javításra, erről a szülőt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsődleges feladata illetve az osztályfőnöké. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az előmenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat.

60

61

Szöveges minősítés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor továbbra is szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. •

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően év végén a következő lehet:

- kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul Az első évfolyamon a negyedéves és féléves értékeléskor, a második évfolyamon a negyedéves és féléves értékeléskor az intézmény által készített szöveges értékelőlapot használjuk. Az első évfolyamon tanév végén az OM elektronikusan kitölthető hivatalos közoktatási nyomtatványait használjuk. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a tanulók teljesítményének, előmenetelének értékelésében, minősítésében átváltunk az érdemjegyek, osztályzatok alkalmazására. Értékelés az 1-4. évfolyamon Évfolyamok

Értékelési szakasz

Értékelési mód

1.

félév

szöveges

1.

tanév vége

szöveges

2.

félév

szöveges

2.

tanév vége

osztályzat

3.

félév

osztályzat

3.

tanév vége

osztályzat

4.

félév

osztályzat

4.

tanév vége

osztályzat

Osztályzattal való értékelés A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: A második évfolyam második félévtől – nyolcadik évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanév folyamán minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az értékelés tanév közben öt érdemjeggyel, év végén öt osztályzattal történik. Az érdemjegy informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében.

61

62 A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Mind a szóbeli mind az írásbeli felelet követelményeit értékelésünk szempontjait előre ismertetjük. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az öt fokozatú skálát alkalmazzuk. A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben bevezetendő Erkölcstan/Hit-és erkölcstan tantárgyak esetében a köznevelési törvény előírásai szerint értékeljük a tantárgy teljesítését: • a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),osztályzattal, • az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul a tantárgy anyagából. a) Az osztályozás során a következő - %-ban kifejezett teljesítményeket tekintjük az érdemjegyre váltás alapjául: • Alapkészség-felmérő, minimum követelményeket mérő dolgozat esetén: 0-50% elégtelen (1) 51-60% elégséges (2) 61-79% közepes (3) 80-90% jó (4) 91-100% jeles (5) • Témazáró és egyéb felmérések esetén: 0 – 30 = 1 (elégtelen) 31 – 50 = 2 (elégséges) 51 – 75 = 3 (közepes) 76 – 90 = 4 (jó) 91 – = 5 (jeles) b) A teljesítmény-vizsgálatok esetében: - előre ismertetjük tanulóinkkal a követelményeket, - ismertetjük a minimumszint eléréséhez szükséges ismereteket, - igyekszünk optimális körülményeket biztosítani a mérés idejére (időpont, hely), egyeztetés más tantárgyakkal (max. napi 2 dolgozat lehet), - tanulóinkat igyekszünk pozitív, motiváló megjegyzésekkel serkenteni, - igyekszünk minden negatív körülményt kikapcsolni (pl. zajok) c) A tanév során minden 4 egymást követő munkahét után érdemjegyet adunk tanulóinknak tantárgyanként. Havonta egy jegyet kell adni magatartásból és szorgalomból is. d) Szummatív értékelés: félévi, év végi osztályzat, bizonyítvány. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik speciális tanterv alapján, így az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal, amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: • Szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; tantárgyrészek • Értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; • Tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg.

62

63

A kompetencia alapú oktatás értékelése: - az értékelés célja, hogy növelje a tanulók önismeretét és önbizalmát, erősítse önbecsülését - az értékelésnek az adott kompetenciára kell irányulnia - sajátos értékelési formája az azonnali visszacsatolás a teljesítményről - nagy szerepe van a csoportos értékelésnek a csoport közös teljesítménye alapján 2.10.A magasabb évfolyamra lépés feltételei (Nktv.57.§) • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. • Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. • A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. Az alsó tagozat iskolaotthonos osztályaiban az „önálló tanulás” veszi át a házi feladat szerepét, melyet a pedagógusok felügyeletével és segítségével oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, otthoni gyakorlásra is biztosítunk feladatokat szükség esetén. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-második évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli házi feladatot, csak írásbeli gyakorlást. A 3-8. évfolyamon a tanulók hétvégére valamint a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak írásbeli házi feladatot. Nyári szünetben a következő évfolyamra előírt kötelező olvasmány elolvastatható. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: • A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet. • A feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek. • Vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tárgyból is kapnak házi feladatot. • Az 1-8. évfolyamokon a szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) és hétvégére nem adunk írásbeli házi feladatot, kivéve ha hetente egy óra van az adott tárgyból. • Az otthoni tanulásra fordított idő 1. évfolyamon 45 perc, 2-4. évfolyamokon 60 perc, 5-8. évfolyamokon 90 percnél ne legyen több. • Az írásbeli házi feladatot a következő órán ellenőrizzük, a hibákat javítsuk ki. • Az egyéni fejlesztéseket célzó differenciált feladatok javítása kötelező. • Szorgalmazzuk a feladatok elvégzését a feladás napján megoldani. • Az osztályfőnök feladata alkalmanként ellenőrizni a feladott leckék mennyiségét. Házi feladatok adása az új tanulásszervezési eljárásokhoz kapcsolódóan: 63

64

• • •

A kompetencia alapú oktatásban szereplő projektek, témahetek, moduláris oktatáshoz kapcsolódó otthoni gyűjtőmunka, prezentációk készítéséhez digitális anyagok keresése, gyűjtése, tanulói produktumok elkészítése. A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, digitális információgyűjtés. A feladatok terjedelme igazodjon a tanulók életkorához, osztályfokához

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Házi feladatok adása az új tanulásszervezési eljárásokhoz kapcsolódóan: • A kompetencia alapú oktatásban szereplő projektek, témahetek, moduláris oktatáshoz kapcsolódó otthoni gyűjtőmunka, prezentációk készítéséhez digitális anyagok keresése, gyűjtése, tanulói produktumok elkészítése. • A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, digitális információgyűjtés. • A feladatok terjedelme igazodjon a tanulók életkorához, osztályfokához

2.11.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskoláinkban a csoportbontásban történő oktatással célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontásban oktatott tantárgyak az engedélyezett időkeret függvényében: • magyar nyelv és irodalom • matematika • idegen nyelv • informatika Választható, magasabb óraszámban oktatott tárgyak 5. évfolyamtól az engedélyezett időkeret terhére: • informatika • idegen nyelv Egyéb foglalkozások: • Szakkörök, tehetséggondozó csoportok Heti 1 vagy 2x 45 perces foglalkozások, melyek szabadon választhatóak a tanulók számára. Ha a tanulót felvették a szabadon választott foglalkozásra, a tanévben köteles azon részt venni. A hiányzást igazolni kell, úgy kell tekinteni ezeket az órákat, mint a kötelező tanórát. • Fejlesztő, felzárkóztató csoportok

64

65 A szakértői bizottság javaslata alapján biztosítjuk a tanulók fejlesztését, felzárkóztatását, a javasolt időkeretben. A szaktanár által a tanulmányi eredmény javítása érdekében javasolt korrepetáláson a tanulónak kötelező részt venni, a hiányzást igazolnia kell. • Iskolai sportkör

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgáljuk. A tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal történik, ősszel és tavasszal. Az őszi felmérés során történik meg a tanulók antropometriai adatainak (testsúly, testmagasság) felvétele Követelmények: • A tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki. • Feleljen meg a tudományos kritériumoknak. • Nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek. • Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket, kardiorespiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő állóképességet mérje. • Legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni! A mérések általános szempontjai • A tesztvizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. • A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. • A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. • A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre, • Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskolatornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez, • Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket pontosan kell közölni a tanulókkal. • A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell végeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő és az állóképességi futás (Cooperteszt) az utolsó kell, hogy legyen. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. • A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. • Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlóan kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). • A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtása.

65

66 Alsó tagozaton az elsődleges cél a gyerekek koordinációs képességeinek a javítása a motorikus képességeken belül. Felső tagozatban a kondicionális képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, bár továbbra is fontos, hogy a koordinációs képességekkel kölcsönhatásban fejlesszük. A 10-14 évesek fizikai, ezen belül erőfejlesztésében a hangsúlyt a sokoldalú képzésre kell tennünk. 7-8 éves korban három, 9 éves kortól hat motorikus próba alapján értékeljük tanulóink általános testi erejét: • alsó végtag dinamikus erejének mérése • kar, törzs, lábizom együttes dinamikus erejének mérése • vállöv és karizmok erő-állóképességének mérése • váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése • hátizmok erő-állóképességének mérése • hasizmok erő-állóképességeinek mérése Az aerob állóképességet Cooper-teszttel mérjük. A fenti képességek szerint csoportosítva a következő motorikus próbafeladatok alapján: 1. Helyből távolugrás 2. Lökés egy kézzel, tömött labdával (3 kg) 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. Tömött labdadobás két kézzel, fej fölött (3 kg) 5. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés 6. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés 7. Cooper-teszt: 12 perces futás A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje: 1. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás. A tesztet kétszer lehet elvégezni, a jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe (érték: cm). 2. Helyből távolugrás. Két kísérlet engedélyezhető, a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. 3. Törzserőt mérő teszt, sit-up teszt, felülések. A fél perc alatti maximális számú felülést értékeljük. Ez adja a pontszámot. 4. Függés hajlított karral – funkcionális karerőt mérő teszt: megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Pl.: 17,4 mp, 5. 10 x 5 méteres ingafutás: csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra. Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. 6. 12 perces futás – Cooper teszt: a gyerekek által megtett méterek számát jegyezzük fel, pl.: 1855 m Legfontosabb az, hogy a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését értékeljük és buzdítsuk őket.

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az iskola egészségnevelési tevékenységének feladatai:

66

67 •

az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segítse a tanulók pozitív magatartási szokásainak kialakulását, melyek javítják a gyermekek egészségi állapotát • az egészséges életmódra nevelés tartalmazza a betegségek megelőzésének lehetőségét, megőrzésének módját, valamint a felnőtt életkorra vonatkozó helyes döntések meghozatalának képességét, a rendszeres sportolás és a személyes higiénia fontosságát • elfogadó és segítőkész magatartás megtanulását sérült és fogyatékos embertársaik iránt • ismerjék meg a környezet – otthon, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget veszélyeztető tényezőit, ezek megelőzésének lehetőségeit • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel • a táplálkozás, • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, • a családi és kortárskapcsolatok, • a környezet védelme, • az aktív életmód, a sport, • a személyes higiénia, • a szexuális fejlődés • területén. Eszközök, erőforrások 1. Belső erőforrások: • Személyi: pedagógusok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnők, gyermekvédelmi felelős • Tárgyi: példamutató iskolai környezet: tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar, ebédlő, iskolai tábor tisztasága, esztétikus kialakítása, egészséges iskolai étkezés biztosítása 2. Külső erőforrások • Személyi feltételek: szülők, vöröskereszt, mentősök, az éves munkatervben tervezett programokhoz kapcsolódó segítő szervezők (mentősök, rendőrök, vízmű dolgozói) városi sportkörök, kulturális szervezetek • Tárgyi feltételek: helyi média, városi könyvtár, műv. ház kiállításai, digitális anyagok, internet felhasználása Módszerek • Tanórai keretek között: témához kapcsolódóan projekt és témahét, egészségtan modul, osztályfőnöki órák és testnevelési órák kiemelt feladata • Tanórán kívüli keretekben: tanulmányi kirándulások, gyógytestnevelés és tömegsport foglalkozások, a témákhoz tartozó előadások, vetélkedők, pályázatok, jeles napok ( Kihívás napja, Madarak és fák napja, Dohányzásmentes nap, Kenyér világnapja, Víz világnapja, Föld napja, AIDS világnap), táborozások, iskolai kiállítások szervezésével. Programok: - tanórák közötti szünetekben sportolási lehetőség biztosítása (ping-pong) 67

68 - házibajnokságok szervezése, - részvétel a tagintézmények sportrendezvényein, - AIDS-futás szervezése 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés céljai: • olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre, • a diákoknál alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra, • a tanítványok teljes személyiségére kell hatni, amelyhez a tanulás átfogóan széles körben való értelmezése szükséges, • a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulókban a környezettudatos magatartásának, a környezetért felelős életvitelének kialakítása annak érdekében, hogy felnőttként képesek legyenek elősegíteni az élő-és élettelen természet fennmaradását, fejlődését • ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával - a földi rendszer egységével - a környezetszennyezés formáival és hatásaival - a környezetvédelem lehetőségeivel - lakóhelyünk természeti értékeivel - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival - kapcsolatosan A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata, tevékenységei: • a természetismeret, biológia, kémia, földrajz, technika, tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • Osztályfőnöki órák idevonatkozó témái - Környezetvédelem - Április 22. - a Föld Napja - Madarak és Fák Napja - Június 5. - Környezetvédelmi világnap • a környezeti nevelést szolgáló foglalkozások: - gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére - osztálykirándulások természetvédelmi területekre, tájvédelmi körzetekbe, arborétumokba. - tanulmányutak, üzemlátogatások pl. a paksi atomerőműbe, a dunaújvárosi papírgyárba - minden évben játékos környezetvédelmi vetélkedővel való megemlékezés a „Föld napja” alkalmából

68

69 a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése; Környezeti nevelési program keretei • Munkahelyi-, osztálykörnyezet kialakítása ideális légkör megteremtése tisztaság, higiénia - dekoráció igény a berendezési tárgyak megóvására osztályok versenye kéthavonta az aktualitás jegyében nyári tábor anyag- és energiatakarékos munkavégzés • Papír-, hulladékgyűjtés - őszi és tavaszi iskolai program -

2.14. A tanulók jutalmazása, magatartásának és szorgalmának értékelése 2.14.1. A magatartás értékelése A tanuló magatartása lehet: példás, jó, változó, rossz Példás: • Az a tanuló, aki a tanulói házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, • közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz. • Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész. • Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. • Fizikai és szellemi erőfeszítése egyaránt példát mutat. • Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó: • Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására. • Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi. • A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek. Változó: • Magatartásában több – kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, • Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, önértékelése kialakulatlan, • Felelősségérzete rendszeretete ingadozó. • A közösség munkájában való részvétele hullámzó. • Társaival szemben időnként durva, goromba. • Fegyelmező intézkedés van vele szemben (of.-i, igazgatói) Rossz: • Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. • A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. • A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, társaival sokszor durva és goromba. • Több nap igazolatlan hiányzása van. • Több fegyelmező intézkedés van vele szemben. • Igazgatói figyelmeztetése van. A tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet

69

70 az osztályfőnök a következő írásbeli elmarasztalásokra vált át, figyelembe véve a tanuló tettének következményeit, annak súlyát: Osztályfőnöki: figyelmeztető, intő Igazgatói: figyelmeztető, intő. További magatartási problémák esetén az osztályfőnök a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A felszerelés, üzenőfüzet vagy házi feladat hiányát, jelző bejegyzéseket a tanuló szorgalmának minősítésekor kell figyelembe venni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak. 2.14.2. A szorgalom értékelése A tanulók szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag Példás: • Kötelességteljesítése kifogástalan, feladatit önállóan és megbízhatóan elvégzi. • Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. • A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. • Igyekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre. • Felszerelése hiánytalan. Jó: • Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi. • Munkájának esztétikuma kevésbé érdekli. • Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. • Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad. • Munkában kevésbé kitartó, nem a tőle elvárható legjobb eredmény elérésére törekszik Változó: • Munkavégzésében ingadozások tapasztalhatók, a hanyag és jó munkák egymást • váltogatják. • Gyakran dolgozik képességei alatt. • Feladatvégzés közben gyakran önállótlan szétszórt • Munkájának esztétikája gyakran igénytelen • Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag: • Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz önmaga • előrehaladása érdekében. • Gyakran elmulasztja kötelességeit, képességein alul dolgozik. • A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan. • Munkái hanyagságról árulkodnak. • Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos. Az írásos fegyelmező intézkedéseket az osztálynapló feljegyzések rovatába dátummal ellátva be kell írni. A napközis csoportok havi értékelést tarthatnak. A legkiválóbb tanulókat – a nevelők javaslata és eredményeik alapján – közösség előtt dicséretben részesítjük. 14.3.A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó teljesítményt ér el, vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

70

71 - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - kiemelkedő tanulmányi munkáért, - példamutató kötelességteljesítésért dicséretben részesíthetők (az utóbbi kettő: nevelőtestületi dicséret). - a tanulók könyvvel is jutalmazhatók Az igazgatói dicséreteket az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni, ill. a dicséreteket írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A nevelőtestületi dicséretet, tantárgyi dicséretet a bizonyítványba, naplóba, törzslapba is be kell vezetni. A tanév során verseny-,vagy más tevékenységi területen kiemelkedő tanulók munkáját könyvjutalommal is elismerheti az iskola igazgatója a ballagási ünnepségen.

71

72

3. A középiskolák helyi tanterve

72

73

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A/ Gimnázium Tanév 2013-2014. 2014- 2015. 2015-2016. 2016-2017. 2017-2018. 2018-2019.

Tanév 2013-2014. 2014- 2015. 2015-2016. 2016-2017. 2017-2018. 2018-2019.

9. 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

7. 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

4 évfolyamos képzés 10. 11. 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

8. 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

12. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

6 évfolyamos képzés 9. 10. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

11. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht

12. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht

A/1. Helyi tanterv 2006 2006 őszétől a hat évfolyamos gimnáziumi képzésben 7-8. évfolyamon a bajai program tanterve szerint 9-12. évfolyamon csakúgy, mint a négy illetve öt évfolyamos gimnáziumi képzésben a 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a kerettantervekhez igazított, munkaközösségek által kidolgozott helyi tanterv szerint zajlik az oktatás- nevelés. (Az egyes tantárgyi tartalmakat a Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézmény helyi tanterv függeléke tartalmazza.) 1. 1. A GIMNÁZIUMI KÉPZÉS SZAKASZAI - 7-8. évfolyam az alapfokú oktatás-nevelés, fejlesztő szakasz, - 9-10.(11.) évfolyam a középfokú oktatás, általános műveltséget megszilárdító szakasz, - 11 (12) – 12. (13.) évfolyam az elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz, - 11-12. (13.) évfolyam képzésében az önkéntes irányválasztásnak megfelelően közép-, illetve emelt szintű érettségire történő felkészítés szakasza. 1. 2. HELYI TANTERVÜNK TANTÁRGYSZERKEZETE Az iskola a közoktatási törvényben megállapított kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a törvény szellemében használja fel, figyelembe véve optimálisan aktualizálva minden tanévben - a tanulók igényeit. A tanulók által felvehető maximális óraszám a törvényi rendelkezések értelmében: - 7-8. évfolyamon: 30, 5 óra/hét - 9-10. évfolyamon: 31, 5 óra/hét

73

74 - 11-13 évfolyamon: 33 óra/hét Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak, modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • a társadalomismeretet a 11. és a 12. évfolyamon a történelem, • a tánc és drámát a 11. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, • a mozgókép és médiaismeretet a 7. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra, • az emberismeret etikát a 7. évfolyamon az osztályfőnöki, 12. évfolyamon a filozófia (integrált tantárgy), • a technika és életvitelt a 7. évfolyamon az informatika, a 8. évfolyamon a biológia Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon választható órák terhére évfolyamonként bizonyos tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e tantárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. 7. évfolyam: - magyar nyelv és irodalom: + 0,5 óra - idegen nyelv: + 1 óra - informatika: + 0,5 óra - fizika: + 0,5 óra, - földünk és környezetünk: + 0,5 óra - rajz és vizuális kultúra:+ 0,5 óra - testnevelés: + 1 óra 8. évfolyam: - idegen nyelv: + 1 óra - informatika: + 1 óra - fizika: + 0,5 óra - biológia: + 0,5 óra - földünk és környezetünk: + 0,5 óra - testnevelés: + 1 óra 10. évfolyam: - informatika: + 2 óra - testnevelés:+ 1 óra 11- 12- 13. évfolyam: - Fakultáció – emelt/közép szintű érettségire készülve + 2 órában tanulhatják diákjaink a következő tantárgyakat: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika. - A csoportok megszervezése a matematika és az idegen nyelvek esetén történhet oly módon, hogy a tanuló az alapórája (3 ó) mellett az emelt szintű csoport óráját (2 ó) is felveszi, vagy megfelelő esetben külön csoport szerveződik az alapóra és az emelt szintű óra időkeretében (5/6 ó). Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott órakeret terhére az egyes tantárgyakat a hatékonyság növelése érdekében csoportbontásban tanítjuk, így a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, valamint 7-8. évfolyamon a magyar nyelvet. A 11-12., illetve 1213. évfolyamon a fakultáció miatt a csoportbontások a meghirdetett és választott tárgyakban is megjelennek. Intézményünk az informatika oktatását azzal is segíti, hogy a törvényben előírtnál magasabb óraszámban (heti 2) és hosszabb ideig (10. évfolyamon is) tanulják diákjaink e tárgyat, valamint a tanulóknak felkínáljuk az ECDL vizsgára való felkészítés lehetőségét is.

74

75

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a 4 és 6 évfolyamos képzésben (2006. szeptembertől felmenő rendszerben) Tantárgy/ évfolyam

7. 2*+2

8. 1*+3

9. 1+3

10. 1+3

Magyar nyelv és irodalom

11. 1+3+1

12. 1+3

Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2

(tánc és dráma)

Történelem

2

2

2

2

(társadalomismeret)

Bevezetés a filozófiába és etikába (emberismeret és etika) 1. idegen nyelv angol/német

Informatika Fizika Biológia 6 évfolyamos

4*

4*

3* 3*

3*

3*

3*

3* 3* 3*

1,5+0,5*

2*

2*

2*

2

2

2

2

2

1,5+ 0,5

Biológia 4 évfolyamos képzés

2

2

2

2

Kémia

1

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

2

2

1 1,5+0,5

1 1

1 1

1 1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Mozgókép és médiaismeret Testnevelés O.főnöki

Az iskola, tanuló számára kötött óraszám Az iskola számára szabadon tervezhető óraszám

3+1 Emelt sz. ér.: +2

1+1

2. idegen nyelv angol/német/orosz Matematika

3+1 Emelt sz. ér.: +2

3*

3*

Emelt sz. ér.: +2/5

Emelt sz. ér.: +2/5

3*

3*

Emelt sz. ér.: +2/5

Emelt sz. ér.: +2/5

3*

4*

Emelt sz. ér.: +2/5 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2/6 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

1 3 0,5+0,5 29

3 1 29

3 1 31

3 1 31

3 1 6 évf.: 25 4 évf.: 27

-

-

-

-

5/3

A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A vastag dőlttel (1) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

75

1 3 1 25

5

76 Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése matematika, idegen nyelvek esetén történhet: alapóra (3 ó) + emelt szintű csoport (2 ó), vagy megfelelő esetben emelt szintű csoport az alapóra+emelt szintű csoport (5/6 ó) órája időkeretében.

76

77 Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a nyelvi előkészítő osztály (5 évfolyamos) képzésben

9.

10.

11.

3

1+3

1+3

12.

13.

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom

1+3+1

1+3

Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2

(tánc és dráma)

Történelem

2

2

2

(társadalomismeret)

Bevezetés a filozófiába és etikába 1. idegen nyelv angol/német 2. idegen nyelv angol/német/orosz Matematika Informatika

9* 3* 3* 4*

Biológia

5* 3* 2*

5* 3* 3*

2*

2*

2

2

2

2 2

Kémia

1

2

Földünk és környezetünk

2

2

Az iskola, tanuló számára kötött óraszám Az iskola számára szabadon tervezhető óraszám

3+1 Emelt sz. ér.: +2

1+1

Fizika

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Mozgókép és médiaismeret Testnevelés O. főnöki

3+1 Emelt sz. ér.: +2

1 1

5* 3*

5* 3*

Emelt sz. ér.: +2/5

Emelt sz. ér.: +2/5

3*

4*

Emelt sz. ér.: +2/5 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2/6 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

2 Emelt sz. ér.: +2 2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

1 1 1

3 1 31

2 1 31

3 1 31

3 1 29

1 3 1 27

-

-

-

1

3

A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A /+2, /+5 –tel jelöltek a 12-13. évfolyam emelt szintű érettségire felkészítő csoportok. A vastag dőlttel (1 ) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

77

78 Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai az esti tagozatú képzésben 9.

10.

11.

12.

3

3

3

3

2

2

1,5+0,5

1,5+0,5

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Bevezetés a filozófiába és etikába Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk O. főnöki

Az iskola, tanuló számára kötött óraszám Az iskola számára szabadon tervezhető óraszám

0,5 3 3

3 3

1 1 1 1 0,5 15,5

1 1 1 1 0,5 15,5

3 3 0,5 1 1 1

3 3 0,5 1

0,5 15

0,5 13,5

3

A vastag dőlttel (1 ) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a levelező tagozatú képzésben 9.

10.

11.

12.

3

3

3

3

2

2

2+0,5

2

3 1 0,5 0,5 0,5 0,5 11

3 1 0,5 0,5 0,5 0,5 11

3 1 0,5 0,5

3 1

0,5 11

0,5 9,5

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk O. főnöki Összes heti óraszám

A vastag dőlttel (1 ) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

A/2. Helyi tanterv 2012 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) szerint az intézmény az engedélyezett kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít..

78

79 A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletében megjelenő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül az iskola az alábbiakat alkalmazza: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz (Földünk-környezetünk) Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Testnevelés Életvitel O.főnöki

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3., 4. számú melléklete A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) B változat A változat B változat A változat A változat A változat (egy van) A változat (egy van) Dráma és tánc, Mozgókép és médiaismeret A változat (egy van) A változat (egy van) -

2. 2. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai A kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon választható órák terhére évfolyamonként bizonyos tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e tantárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására és elmélyítésére több idő jusson. A szabadon tervezhető órakeret felhasználása a 4 és 6 évfolyamos képzésben tantárgy

7.

8.

9.

10.

11.

12. 1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

2. idegen nyelv

1 óra

1 óra

Matematika

1 óra

Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv

1 óra 1 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

1 óra

2 óra 2 óra 6

2 óra 2 óra 8

1 óra

Kémia

1 óra

Földrajz

1 óra

Informatika

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Fakultáció A Fakultáció B FELHASZNÁLT

1 óra

3

3

4

4

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása a nyelvi előkészítő (5 évfolyamos) képzésben

79

80

tantárgy Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv

9. ny 1,5 óra

2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

10.

11.

12.

13.

3 óra

3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1,5 óra

1 óra 1 óra

1 óra

Kémia Földrajz Informatika

1 óra

Fakultáció A

2 óra 2 óra 6

Fakultáció B FELHASZNÁLT

3

4

4

2 óra 2 óra 8

A kerettantervi rendeletben meghatározott órakeret terhére az egyes tantárgyakat a hatékonyság növelése érdekében csoportbontásban tanítjuk, így 7-13. évfolyamon a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, valamint 7-8. évfolyamon a magyar nyelvet. A 11-12., illetve 12-13. évfolyamon a fakultáció miatt a csoportbontások a meghirdetett és választott tárgyakban is megjelennek. Intézményünk az informatika oktatását azzal is segíti, hogy a tanulóknak felkínáljuk az ECDL vizsgára való felkészítés lehetőségét is. A tantárgyankénti 10%-os szabadon tervezhető időkeretet a tanult ismeretek alkalmazására, a készségek, képességek fejlesztésére, valamint ismétlésre, mérésre, értékelésre fordítjuk. Az órakerettel az egyes tantárgyi témakörök óraszámát növeltük meg, azok felhasználásáról a tanmenet elkészítésekor a szaktanár dönt.

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a 4 és 6 évfolyamos képzésben (2013. szeptembertől felmenő rendszerben)

Tantárgy/ évfolyam

Magyar nyelv

7. 1* 2

8. 1* 3

9. 1 3

10. 1 3

11. 1 3

12. 1 4 (4+1)

3*

4* (3+1)

4* (3+1)

4* (3+1)

4* (3+1)

4* (3+1)

és irodalom 1. idegen nyelv angol/német

80

81

2. idegen nyelv angol/német/orosz

és

4* (3+1)

3*

3*

3*

3*

4* (3+1)

3*

3*

4* (3+1)

2

2

2

3 (2+1)

4 (3+1)

4 (3+1)

1

1

Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Erkölcstan

4* (3+1)

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

1

Fizika

2

Kémia

2 (1+1) 2 (1+1) 1

2 (1+1) 2

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

Dráma és tánc Művészetek – Dráma és tánc Művészetek – Vizuális kultúra Informatika

2

1 1 1 2* (1+1)

Életvitel és gyakorlat

2* (1+1) 1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Fakultáció A

2

2

Fakultáció B

2

2

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

31

2* (1+1)

1 1

2* (1+1) 1

31

35

36

(az iskola, tanuló számára kötelező óraszám) A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A dőlttel (2+1) a minimális óraszámot + szabadon tervezhető órakeretből felhasznált óraszámot jelöli. Fakultáció A, B : kötelezően választott közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő tanóra. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése történhet: külön alapórás csoport és külön fakultációs csoport keretében vagy összevonva az alapóra+ fakultációs csoport órakeretében

81

82 Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a nyelvi előkészítő (5 évfolyamos) képzésben (2013. szeptembertől felmenő rendszerben)

Tantárgy/ évfolyam

9. ny 1,5

10. 1 3

11. 1 3

12. 1 3

13. 1 3

13*

6* (3+3) 4* (3+1)

6* (3+3) 4* (3+1)

4* (3+1) 4* (3+1)

4* (3+1) 4* (3+1)

2*

2*

3*

4* (3+1)

2

2

3

4 (3+1)

Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv német/orosz

5*

2. idegen nyelv angol/ német/orosz

1,5*

Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika

és

1

Biológia – egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1

Művészetek – Dráma és tánc Művészetek – Vizuális kultúra Informatika

1 1 1*

1*

2

1 1

1*

Életvitel és gyakorlat

1

Képességfejlesztés

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

82

83 Fakultáció A

2

2

Fakultáció B

2

2

35

35

30

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

(az iskola, tanuló számára kötelező óraszám) A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A dőlttel (2+1) a minimális óraszámot + szabadon tervezhető órakeretből felhasznált óraszámot jelöli. Fakultáció A, B : kötelezően választott közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő tanóra. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése történhet: külön alapórás csoport és külön fakultációs csoport keretében vagy összevonva az alapóra+ fakultációs csoport órakeretében

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai az esti tagozatú képzésben (2013. szeptembertől felmenő rendszerben)

9.

10.

11.

12.

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

3

3

1 1 1 1 0,5 15,5

1,5 1

1,5

1 1 1 1 0,5 15,5

1,5 0,5 16,5

1,5 0,5 15,5

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Biológia Fizika Kémia Földrajz Informatika O. főnöki

Az iskola, tanuló számára kötött óraszám

és

B/ Szakiskola B/1. Helyi tanterv 2006 1.1. ELÉRENDŐ PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA AZ EGYES KÉPZÉSI SZAKASZOKBAN Az iskolába kerülő tanulók nagy részénél elsődleges pedagógiai cél és feladat a tanulás tanítása; csak ennek elsajátíttatása után kezdődhet meg a tudás szintjén a különböző pedagógiai célok

83

84 megvalósítása; folyamatosan, egymásra épülve. Minden képzési szakaszban fontos a fizikum fejlesztése. 9-10. évfolyam: - Lezárja az általános képzést. - Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. - Megalapozza, előkészíti a középfokú képzést, illetve a szakképzést. - Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. - Tanulási technikák kialakítása. - A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. - Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. - Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. - A másság elfogadására, toleranciára nevelés. - Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. - Kommunikációs készségek kialakítása. - A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés). 1/11 - 3/13. szakiskolai szakképző évfolyam: - A más iskolákból érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből (tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében - korrepetálás). - A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma központi programja szerinti elméleti és gyakorlati ismereteket, felkészül a szakmai vizsgára. - A helyi szakmai, gazdasági, munkaerő-piaci igények figyelembe vevő kiegészítő képzésben részesülnek. - Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. - A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. A szakképző évfolyamok az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszát jelentik. A képzés időtartamát, az elméleti és gyakorlati órák arányát az OKJ határozza meg, a tananyagot a szakmai vizsgakövetelményekre és a központi programra épített helyi szakmai program határozza meg. A képzés szakmai vizsgával zárul. Az első szakképesítés megszerzése után lehetőség van az OKJ szerinti feltételekkel másodszakmát szerezni. 1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és a rendelkezésre álló időkeret Szakiskolai tantárgyi rendszer és óraszámok (1/2006 OKM) Szakiskolai 9-10. évfolyam óraterv 9. évf. Tantárgy

10. évf.

évi óraszám

heti óraszám

évi óraszám

Magyar

111

3

111

Matematika

111

3

148

3,5

Történelem és társadalmi ismeretek

74

2

74

2

84

heti óraszám 3,5

85

Fizika

55,5

1,5

74

2

Biológia

37

1

37

1

Kémia

37

1

37

1

Földünk és környezetünk

55,5

1,5

0

0

Német nyelv

111

3

111

3

Informatika

37

1

37

1

92,5

2,5

92,5

Osztályfőnöki

37

1

37

Pályaorientáció

37

1

-

Szakmai előkészítő ebből: elmélet

222

Testnevelés és sport

1

2

gyakorlat Szakmai alapozó ebből: elmélet

2,5

4 -

259 3

gyakorlat Kötelező tanórai foglalkozások Habilitáció

4 1017,5

27,5

1017,5

27,5

1

1

Speciális szakiskolai 9-10. évfolyam óraterv Tantárgy 9. évf.

10. évf.

évi óraszám

Heti óra szám

évi óraszám

Heti óra szám

Magyar nyelv és irodalom

129,5

3,5

129,5

3,5

Matematika

129,5

3,5

129,5

3,5

74

2

74

2

37

1

37

1

37

1

37

1

Történelem és társadalmi ismeretek Fizika Biológia

85

86 Kémia

37

1

37

1

Földünk és környezetünk

37

1

37

1

Német nyelv

74

2

74

2

Informatika

74

2

74

2

Testnevelés és sport

92,5

2,5

92,5

2,5

Osztályfőnöki

37

1

37

1

Pályaorientáció

37

1

37

1

Szakmai előkészítő ebből: elmélet

222 2

gyakorlat

Szakmai alapozó ebből: elmélet

4 -

222 2

gyakorlat Kötelező tanórai foglalkozások Habilitáció

4 1017,5

27,5

1017,5

27,5

111

3

111

3

A szakiskolában a szakmai előkészítés, alapozás időkeretei, arányai 9. évf. 10. évf. Elmélet 74 111 Gyakorlat 148 148 Szakmai alapozás összesen 222 259 A speciális szakiskolában a szakmai előkészítés, alapozás időkeretei, arányai 9. évf. 10. évf. Elmélet 74 74 Gyakorlat 148 148 Szakmai alapozás összesen 222 222 Az egyes tantárgyi tartalmakat a Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézmény helyi tanterv függeléke tartalmazza.

86

87

B/2. Helyi tanterv 2012 Képzési programok a különböző évfolyamokon 2012/2013 tanévtől

Szakiskola

Hegesztő Szerkezetlakatos Női szabó Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

31 521 11 0000 00 00 31 521 24 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03 31 341 01 0010 31 02

Képzési idő (év) 2 2 2 2

Szerkezetlakatos Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Panziós, falusi vendéglátó

31 521 24 1000 00 00 31 341 01 0010 31 02 31 812 01 0000 00 00

2 2 3

Szerkezetlakatos

31 521 24 1000 00 00

3

Évfolyam

2/12.

1/11.

Szakma neve

OKJ szám

1/9.

SZVK rendelet száma 1/2010. (II.5.) SZMM 1/2010. (II.5.) SZMM 1/2010. (II.5.) SZMM 1/2010. (II.5.) SZMM 32/2011.(VIII. 25) NGM 1/2010. (II.5.) SZMM 32/2011.(VIII. 25) NGM

Speciális szakiskola Képzési idő SZVK rendelet száma (év) Szállodai szobaasszony 31 812 01 0100 21 01 2 1/2010. (II.5.) SZMM 12. Parkgondozó 54 622 01 0100 21 01 2 8/2008. (I.23) FVM 14. Szerkezetlakatos 31 521 24 1000 00 00 4 13327-19/2008. (VIII.1.) 9-10. évfolyam kerettanterv szakiskolák számára 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet módosítása Évfolyam

Szakma neve

OKJ szám

Közismereti képzés szakiskola, 9− −11. évfolyam 2013/2014-től A közismereti és szakmai órák aránya 3 éves képzés 10. 11. Területek 9. évfolyam évfolyam évfolyam 17 óra 11 óra 8 óra Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható 1 óra 1,5 óra órakeret Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható 2,5 óra 2 óra 2,5 óra órakeret Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

2 éves képzés I.évf II.évf 3

3

-

-

3 31,5

3 31,5

0,5

0,5

32 35

32 35

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv

9. évfolyam

3 éves képzés 10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

1-óra

2* óra

2* óra

2* óra

87

2 éves képzés I.évf II.évf

88 Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Informatika Összesen:

2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

1 óra 1 óra 5 óra

5 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1,5 óra 0,5* óra 9,5 óra

0,5 0,5* 3,5 óra

0,5 0,5* 3,5 óra

1 óra 1* óra 18 óra

11 óra

* csoportbontás

Szakmai képzés

heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval Összesen óraszám szabadsáv nélkül Összes óraszám szabadsávval

3 évfolyamos képzés 9. évf Ögy 10. évf Ögy 14,5 23 óra/hét óra/hét 522 828 140 140 óra/év óra/év 17 25 óra/hét óra/hét 612 140 900 140 óra/év óra/év

2 évfolyamos képzés 11. évf I. évf Ögy II. évf 23 31,5 31,5 óra/hét óra/hét óra/hét 736 1134 160 1008 óra/év óra/év óra óra/év 25,5 35 óra/hét 35 óra/hét óra/hét 816 1260 160 1120 óra/év óra/év óra óra/év

2366 óra

2302 óra

2608 óra

2540 óra

88

89 34 341 01 ELADÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkahelyi egészség és biztonság

gyak heti óra

elm gyak ögy heti heti ögy óra óra

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

0,5

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

2,5

2

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

2+0,5

3

2

2

1,5

1+1

1+0,5

Áruforgalom gyakorlata

Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

2

2

4

1,5 10027-12 A Áruforgalmazás 1+0,5 ruházati cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek gyakorlata I. forgalmazása Áruforgalmazás 3 10028-12 Az 2+1 II. élelmiszerek, Áruforgalmazás vegyi áruk és gyakorlata II. gyógynövények Értékesítés forgalmazása idegen nyelven I. Áruforgalmazás 2 III. Áruforgalmazás 10029-12 A gyakorlata III. műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra

2,5

2,5+0, 5

5

1

1

2

4

5

1

2

2

1

1+1

1+1

2,5

6 1

3

8

8

7,5+1,5

7+1

6+2

14,5 17

140

1

8,5+2

89

6

140

6,5

1

1

2

1 5

6

1

15 10,5 14,5+0,

17 23 25

1

3

1

5

2

1

9

6

4

1

2,5

1

23 25,5

1

9,5

22

11,5

5

31,5 35

160

31,5 35

20

90

34 542 06 NŐI SZABÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkahelyi egészség és biztonság

gyak heti óra

ögy

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

0,5

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek 10115-12 Textil- készítése termékek Textiltermékek összeállítása készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése gyakorlat Női ruhák 10120-12 készítése Női ruhák Női ruhák készítése és készítése értékesítése gyakorlat Összes óra Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

1

1

1

2

1

1 1

1 1

1,5

1

0+1,5

1

1

2,5

0+1

2+0,5

3

0+1

7

1

0+1

1

2

2

1

1

0+1

1

5

91

1

4

40

2

40

1 2

49 4,5 3,5+1

4

7

10

5,5+1,5

9+1

14,5 17

140 140

16

140

7

18

6+1

17+1

140

23 25

90

140

2

4

13 10,5

15

9+1,5

14+1

23 25,5

10,5

15

80

21

160

31,5 35

160

20 9,5

22 31,5 35

91

34 521 05 HEGESZTŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 10181-12 Hegesztési eljárások

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkahelyi egészség és biztonság

gyak heti ögy óra

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

1

0,5

0,5+0,5

1,5

Foglalkoztatás II.

2 1 2

1

1+1

Gépészeti 2,5 alapozó feladatok 2+0,5 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Hegesztő 1,5 1+0,5 alapismeretek

4

Hegesztő alapgyakorlatok

2

2 4 2,5

1,5

2+0,5

Hegesztési ismeretek Hegesztési gyakorlatok

Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

2

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Összes óra

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I. Munkavédelem

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra

7,5

5,5 5+0,5

11

11

4,5+1,5 10+1

14,5 17

2,5 1,5+1

7+0,5

3 6

4 3+1

140

10

15

9+1

14+1

23 25

91

1 6,5

7

5

14 9

16,5

7,5+1,5 15,5+1

140

4

23 25,5

8 12

19

19,5 31,5 31,5

8,5 160

23 31,5 31,5

92

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm gyak heti heti ögy óra óra Munkahelyi egészség és biztonság

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

1

0,5

0,5+0,5

1,5

Foglalkoztatás II.

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I. Munkavédelem

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra

2

2

1

1

2 1+1

1

Gépészeti 2,5 alapozó feladatok 2+0,5 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 4 Gépészeti 3 1 2,5+0,5 kötések alapjai 10166-12 Gépészeti Gépészeti kötési kötések 4 feladatok 3,5 3+1 készítésének gyakorlata Épületlakatos 4,5 4+0,5 feladatok 10165-12 Épületlakatos Épületlakatos feladatok feladatok 9 gyakorlata Magasban végzett lakatos 10167-12 feladatok Magasban Magasban végzett lakatos végzett lakatos feladatok feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos 2,5 2+0,5 feladatok 10168-12 Szerkezetlakatos Szerkezetlakatos feladatok feladatok 4 gyakorlata 7,5 9,5 8 17 Összes óra 6+1,5 8,5+1 7+1 16+1 Heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 140 23 Heti óraszám szabadsávval 17 25

92

2

4 2,5

1

3,5

4

3

1

2

8

1+1

3,5

2

2

3 3

3

2

2,5+0,5

2,5

12

140

8,5

17

7+1,5

16+1

23 25,5

4 11

12

20,5 31,5 31,5

9 160

22,5 31,5 31,5

93

34 582 12 VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰ-RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkahelyi egészség és biztonság

gyak heti óra

ögy

elm heti óra

gyak heti óra

ög y

1

1,5

Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

gyak heti óra

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I.

Összes óra

elm gyak elm heti heti ögy heti óra óra óra

0,5

0,5+0,5

Foglalkoztatás II.

Épületgépészeti 10209-12 csővezetékek Épületgépésze Épületgépészeti ti csővezetékcsővezetékek szerelés gyakorlata Épületgépészeti 10211-12 Épületgépésze rendszerek ti Épületgépészeti rendszerismer rendszerek et gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépésze ti munkabizton- Elsősegélynyújági és környe- tás gyakorlata zetvédelmi feladatok Vízellátás, 10218-12 csatornázás Víz- és csatornarend- Víz- és szerszerelő csatornaszerelés feladatok gyakorlata Közműépítési 10217-12 ismeretek KözműcsőháKözműhálózat lózat-szerelő kivitelezésének feladatok gyakorlata

3/11. évfolyam gya elm k heti heti óra óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam

2

2

2

4 4

10 1,5

2

4

1+0,5

3

4

11

2+1

2

1

1+1

2

1

1+1

3

4

9

6 3,5

2

5

7

8

10

9

16

8,5

9+1

8+1

15+1

7+1,5

23

17

25

93

14 0

10

17

7 5,5+1,5

140

10

8+1

3+0,5

14,5

4

2,5+0,5

16+ 1

9,5

22

23

31,5

25,5

31,5

11,5 160

31,5 31,5

20

94 34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkahelyi egészség és biztonság

gyak elm ög heti heti y óra óra

gyak ög heti y óra

1

0,5

0,5+0,5

Foglalkoztatás II.

1,5

10214Munkavédelem 12Épületgépésze ti munkabiztonság Elsősegélynyújtá i és s gyakorlata környezetvédel mi feladatok

2 4 4

10 1,5

2

Heti óraszám szabadsávval

5

1+0,5

3

4

10

2+1

2

1

1+1

2

1

1+1

3 4

10215-12 Fűtésrendszer- Fűtési szerelő feladatok rendszerek gyakorlata Gázvezeték 10216-12 rendszerek Gázvezeték- és Gázvezeték rendszerszerelő rendszerek feladatok gyakorlata

Heti óraszám szabadsáv nélkül

2

2

Fűtési rendszerek

Összes óra

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra

4

2,5+0, 5

6

10

9 8+1

3,5

3

3+0,5

2+1

5

7

8

7

10

9

16

8,5

17

5,5+1,5

9+1

8+1

15+1

7+1,5

16+1

14,5

14 0

23

17

25

94

14 0

10 10,5

23

31,5

25,5

31,5

21

11,5 160

20

31,5 31,5

95 34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédele mi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás i alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedés tmunkavállalás t segítő idegen nyelv 10974-12 Agrár munka-, tűz és környezetvéde lem

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkavédelem i alapismeretek

gyak heti óra

ögy

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

0,5

0,5

0,5

0+0,5

Foglalkoztatási alapismeretek

1

0,5

0,5+0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

Munka-, tűz és környezetvédel em

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

2

2

0,5

0,5

0,5

0+0,5

Mezőgazdasági munkagépek 11044-12 Mezőgazdaság Mezőgazdasági i munkagépek munkagépek gyakorlat Szakmai 11045-12 Mezőgazdaság számítások i gépek Gépüzemeltetés üzemeltetése gyakorlat Mezőgazdasági 1 erőgépek 11046-12 Mezőgazdasági Erőgépek erőgépek gyakorlat 11047-12 Mezőgazdaság Mezőgazdasági i és és gazdálkodási 2 1+1 gazdálkodási ismeretek alapismeretek Szakmai 2,5 alapozó 2+0,5 11048-12 ismeretek Agrárgépészet Szakmai i alapfeladatok alapozó gyakorlatok Összes óra 6,5

10,5

9

16

9,5

16

5+1,5

9,5+1

8+1

15+1

8+1,5

15+1

Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra

3

3

3

6 1,5

0,5

1+0,5

0+0,5

6

6

2,5

1

1,5

0+1

3

2

6

6 1

6

3,5

3

3 3,5

1,5

3

0,5

2

1,5+0,5 0+0,5

12

6

3

1

1+1

2,5

2

6

14,5

6

140

23

17

25

95

140

10,5

21

23

31,5

25,5

31,5

10,5 160

31,5 31,5

21

96 34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

11033-12 Család- és háztartásellátás

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkavédelemi alapismeretek

0,5

gyak heti óra

elm gyak ögy heti heti óra óra

ögy

0,5

0,5

0+0,5

Foglalkoztatási alapismeretek

1

Lakókörnyezet kialakítás

0,5

0,5+0,5

Elhelyezkdéstmunkavállalást segítő idegen nyelv Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, gondozás

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra

2

3

2

1

3

0+1

2

2

1,5 1

1+0, 5

Család- és háztartásellátási gyakorlat 11034-12 Üzemgazdasági Üzemgazdaság, , ügyviteli ügyvitel ismeretek 11035-12 Vendéglátás, Vendéglátás idegenforgalom Napi 11036-12 Napi tevékenységek tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás 11037-12 Falusi Vendéglátás, vendégfogadás vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási 11038-12 alapismeretek Kreatív Varrás, textilfeldolgozás kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti 1 termékfeldolgo 0,5+0,5 11039-12 zás Mezőgazdasági Állattartás, termelés és állati feldolgozás 0,5 termékfeldolgo zás Mezőgazdasági

3

4

14 0

140 3

16 0 2

2+1

2

2 8

8

2

2 8

8

2 1

1+ 1

5

4

1

1 0+1

1 4

4

96

8

4+1

1

1,5

1

1

1,5

1

4,5

6

8

97 termelés és feldolgozás gyakorlat Összes óra:

7,5

Összes óra:

7 14,5

7 140

16 23

6,5 140

16,5 23

13,5

18

31,5

7,5 160

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KÉPZÉS SZERKEZETE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam) OKJ szerinti részszakképesítés oktatását, vagy négy évfolyamos (9-12. évfolyamos) OKJ szerinti szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel. 1. Képzés szerkezete OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához előkészítő 9/E Területek 9-10. évfolyam évfolyam 31,5 22 Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható 3,5 3 órakeret Összesen 35 25 Kötött órák 42 Szakmai elmélet és Szabadon felhasználható 4 gyakorlat órakeret Összesen 46 Heti összes óraszám 35 71 (35+36)

2. Képzés szerkezete OKJ szerinti szakképesítés oktatásához előkészítő 9/E Területek évfolyam 31,5 Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható 3,5 órakeret Összesen 35 Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználható gyakorlat órakeret Összesen Heti összes óraszám 35

9-10. évfolyam

11-12. évfolyam

22

21

3,5

3

25,5 42

24 42

3,5

4

44,5 71 (35+36)

46 70 (35+35)

A speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának helyi óraterve Tantárgyak és óraszámok Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

5

180

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

97

24

31,5

98

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

3

108

(2,5+0,5)

(90+18)

3

108

(2+1)

(72+36)

2*

72

2

72

(1+1)

(36+36)

5*

180

(4+1)

(144+36)

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

Összesen

31,5

1134

Szabadon tervezhető

3,5*

126*

35

1260

Ember és társadalom

Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

Informatika

Informatika Pályaorientáció

Életvitel és gyakorlati ismeretek Szakmai alapozó ismeretek

Testnevelés és sport

Mindösszesen *jelentése csoportbontással (1+1) kötelező és szabadon tervezhető

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE Tantárgyak és óraszámok Az OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához kapcsolódó speciális szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot minden esetben megelőzi a speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.)

4 (2+2) 5 (4+1)

2 tanéves óraszám 144 (72+72) 180 (144+36)

Erkölcstan

2

72

Informatika

Informatika

4*

144

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

10

360

Osztályfőnöki óra

2

72

24 3

864 108

Műveltségi terület

Tantárgy neve

Magyar nyelv és irodalom Matematika

Magyar nyelv és irodalom Matematika

Ember és társadalom

9–10. évfolyam

Összesen További szabad időkeret *jelentése csoportbontással (1+1) kötelező és szabadon tervezhető

98

99

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI SZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-12. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE

Tantárgyak és óraszámok Az OKJ szerinti szakképesítés oktatásához kapcsolódó speciális szakiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot minden esetben megelőzi a speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.) Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

9–10. évfolyam 3,5 (2+1,5) 2,5 (2+0,5) 3,5 (2+1,5)

2 tanéves óraszám 126 (72+54) 90 (72+18) 126 (72+54)

11–12. évfolyam 3 (2+1)

2 tanéves óraszám 108 (72+36)

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

3 (2+1)

108 (72+36)

Ember és társadalom

Erkölcstan

2

72

2

72

Informatika

Informatika

2

72

2 (1+1)

72 (36+36)

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

10

360

10

360

Osztályfőnöki

2 22 3,5

72 792 126

2 21 3

72 756 108

Tantárgy neve

Összesen További szabad időkeret *jelentése csoportbontással (1+1) kötelező és szabadon tervezhető

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan taneszközöket (tankönyv, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szaktárca minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgy esetében egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A tankönyvválasztás alapelvei: • A tankönyv tartalma feleljen meg a helyi tanterv tartalmának, a szaktudomány elvárásainak, az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeinek. • A tankönyv tartalma legyen alkalmas a differenciált foglalkoztatásra, feleljen meg az életkori sajátosságoknak. • A tankönyv legyen esztétikus, jó minőségű. • Motiválja a tanulót. • Legyen biztosítható minden tanuló számára. • Az adott évfolyamon ugyanabban a képzési formában egységes taneszközt használunk, és ha erre lehetőség van, tankönyvcsaládban gondolkodunk A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket, tanulókat tájékoztatjuk, a mindenkori törvényi előírások szerint járunk el. A miniszter által jóváhagyott kompetencia alapú tankönyveket használjuk a TÁMOP 3.1.4. programban résztvevő csoportoknál.

99

100

III. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulói nyitottságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából fontos értékeket tanulóink elsajátítsák. Célunk, hogy diákjaink az érettségit követően a felsőoktatási intézményekben is megállják helyüket, illetve szakemberekként a munka világában tisztességgel helyt álljanak, művelt és felkészült szakemberekké váljanak. Mindezt magas színvonalú pedagógiai munkával, a „hozzáadott pedagógiai érték” elvének hatékony érvényesítésével kívánjuk biztosítani valamennyi tanulónknál. Célunk:
színvonalas, következetes oktatást biztosítani tanulóink számára. Ez magába foglalja: a továbbtanulás megalapozását, az érettségi, szakmai vizsgára való felkészítést, a tehetséges tanulókkal való személyiségfejlesztő, differenciált foglalkozást, a versenyekre való felkészítést. Feladatunk: • a tanulási esélyegyenlőség biztosítása, • a tanítási órák hatékonyságának biztosítása, • a vizsgakövetelményeket is figyelembe vevő megfelelő tárgyi tudás kialakítása, • egységes alapokra épülő differenciálás, • mozgósítás, felkészítés a versenyekre, háziversenyek szervezése, • szakkörök, érdeklődési körök szervezése, fakultációs csoportok kialakítása, működtetése, • a gimnáziumban a szintmérő vizsgák lebonyolítása, • érettségi vizsgák, szakmai vizsgák előkészítése, megszervezése, • bizonyos tantárgyak emelt óraszámban, ill. csoportbontásban való tanítása. Célunk:
az oktatás nevelés folyamata során a Nat által megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése. Feladatunk: • Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: a helyes, kreatív, megfelelő szókincsű kommunikáció megteremtése, a hallott és olvasott szövegértés valamint szövegalkotás fejlesztése, az esztétikai minőség kialakítása. • Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: a helyes, kreatív, megfelelő szókincsű kommunikáció megteremtése, a hallott és olvasott szövegértés valamint szövegalkotás fejlesztése, más kultúrák megismertetése, a segédeszközök használatának elsajátíttatása diákjainkkal. • A matematikai kompetencia fejlesztése: a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek fejlesztése, a megfelelő segédeszközök használatának megtanítása, a matematikai gondolkozás alkalmazása a mindennapok problémamegoldásaiban. • A természettudományos kompetencia fejlesztése: a természeti világ alapelveinek, tudományos fogalmainak, módszereinek, technológiájának, s ezek emberi alkalmazásának természetre gyakorolt hatásának megismertetése diákjainkkal. A természettudományos ismeretek alkalmazásának elsajátíttatása a mindennapi életben. • A digitális kompetencia fejlesztése: az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus elsajátíttatása diákjainkkal. • Hatékony és önálló tanulásra nevelés: megismertetni diákjainkkal a tanulási stratégiákat, készségeinek erős és gyenge pontjait; segíteni őket a számukra elérhető képzési lehetőségek megtalálásában. • A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: a kommunikációs képességek fejlesztése, az állampolgári jogok, az aktuális és legfontosabb történelmi események, a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak megismertetése a tanulókkal megismertetése. • A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.

100

101 • Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Célunk:
fenntartani és fejleszteni diákjainkban a kreativitás iránti igényt. Feladatunk: • a tanítási órákba a lehetőségekhez mérten minél több kreatív gyakorlat beépítése (önálló problémamegoldás, kísérletezés; kiselőadások, elemzések készítése, önálló gyakorlatok), • a tanórán kívül is kreativitást fejlesztő tevékenységek végeztetése (műsorok, iskolai, városi ünnepségek, rendezvények készítése; diáknap lebonyolítása, háziversenyek szervezése). Célunk:
elősegíteni a korszerű, sokoldalú általános műveltség kialakulását. Feladatunk: • kialakítani igényüket a folyamatos önművelésre, az értékelésre és önértékelésre, • a tanulás tanítása, a hatékony tanulás módszerinek és technikáinak elsajátíttatása, a gondolkodási képességek, a kritikai gondolkodás fejlesztése • az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, • csoportbontás esetén több lehetőséget biztosítani az önálló szóbeli megnyilatkozásokra, • számítógép parkunkat folyamatosan bővíteni, korszerűsíteni, • lehetővé tenni a számítógépek használatát a diákok számára tanítási időn kívül is, • a könyvtár állományát folyamatosan bővíteni. Célunk:
erősíteni diákjaink emberi, erkölcsi tartást adó egyéni és közösségi nevelését. Feladatunk: • példát adni az erkölcsi magatartásra,

•

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;

•

ösztönözni tanulóinkat arra, hogy fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, barátságokra (őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság), segíteni diákjainkat abban, hogy kialakuljon bennük az önismeret és önkontroll, a saját személyiség kibontakozásának, az önfejlesztésnek az igénye; megismerjék, elfogadják önmagukat, felelősséget vállaljanak saját sorsának alakításáért (önállóság, szorgalom), támogatni a diákok önszerveződését, segíteni a diákönkormányzat munkáját, az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek elsajátíttatásával segíteni diákjainkat.

• • •

Célunk:
a hagyományok ápolása. Feladatunk: • a szűkebb és tágabb környezetünk történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárása, ápolása, • megismertetni új diákjainkkal az iskolai hagyományokat (Magyar László-nap, diáknap, Várjátékok, szülők napja), • iskolai és városi ünnepségek (október 23., március 15., Várjátékok, gólyabál, Mikulásbál, szalagavató, farsangi bál, ballagás) megtartása, • iskolatörténeti vetélkedő szervezése, • diákjainkat elindítani iskolai, városi, megyei, regionális, országos szaktárgyi, illetve szakmai versenyeken, • táborok szervezése. Célunk:
az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése. Feladatunk: • az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése diákjainkkal, • a másság elfogadására, toleranciára nevelés,

101

102 •

a nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolása a testvérvárosok (Weikersheim, Ossona) középiskoláival, az E-Twinnig segítségével.

Célunk:
olyan generációkat nevelni iskolánkban, melyek tisztában vannak a testi- lelki egészség fontosságával. Feladatunk: • a mindennapi testedzés biztosítása, • tanórákon (osztályfőnöki, biológia) elméleti képzés, mentális készségek fejlesztése, az egészségtan gyakorlati jellegű oktatása • védőnői, mentálhigiénés tanácsadás igénybe vétele, • az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, • személyes higiéné, egészséges étkezés, egészséges életvitel hangsúlyozása, • káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése, • párkapcsolatra, családi életre való felkészítés segítése, • az elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, Célunk:
felhívni diákjaink figyelmét a környezetminőség jelentőségére. Feladatunk: • a tantárgyakban megjelenő környezettel, természettel kapcsolatos anyag feldolgozása (GLOBE program), • a környezettudatos életmód elemeinek elsajátíttatása, • bevonni tanulóinkat környezetünk értékeinek megóvásába, gyarapításába. Célunk:
diákjaink felkészítése a felnőtt lét szerepeire. Feladatunk: • átfogó képet nyújtani a munka világáról, • a szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztése, • a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képességeit elsajátíttatni diákjainkkal, • segíteni, hogy tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak.

IV. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítását a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Azokban az osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg, melyből legfeljebb heti két óra iskolai − sportkörben való sportolással vagy − versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Azon gimnáziumi tanulók, akik heti 3 testnevelés órán vesznek részt a hét minden napján délután 14.30-16 óráig az iskolai sportkör keretein belül tömegsport lehetőséget biztosítunk, így azokon a napokon is módjukban áll a sportolni a diákjainknak, melyeken nincs órarendi testnevelési órájuk. Azon szakiskolai tanulók, akiknek kéthetente 2,5 órában van testnevelési órájuk, a sportköri kínálat kihasználásával élhetnek a mindennapos testedzés lehetőségével. Az iskola vezetése támogatja a diákok városi sportegyesületében való sportolását is.

102

103

V. A csoportbontás elvei, a választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az 7-8. osztályban a magyar nyelvet, 7-12 évfolyamon a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, s a fakultációs tantárgyakat is csoportban tanítjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, a tehetséggondozásra. Intézményünkben a tantárgyválasztás lehetőségét biztosítjuk diákjaink számára. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a választott tantárgyra az értékeléskor, a mulasztáskor, továbbá a magasabb évfolyamra lépéskor úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • csoportbontásban végzett oktatás, • a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, • a tehetséggondozó foglalkozások; • az iskolai sportkörök; • a szakkörök; • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás segítése, • kapcsolat a különböző szakmai, művészeti, civil szervezetekkel.

Fakultáció – emelt/ közép szintű érettségire felkészítő képzés Az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően a középiskola 11-12. (12-13.) évfolyamán legalább 9 tantárgyból biztosítani kell az érettségi vizsgakövetelmények elsajátításának lehetőségét. • •

• • • • • • •

A tanulónak 11-12. (12-13.) évfolyamon legalább 7 tárgyból kell felkészülnie és tudásáról számot adnia. Az emelt szintű vizsgára felkészítő csoportok tantárgyairól és követelményeiről az iskola február 15-ig tájékoztatja a 10. (11.) évfolyam tanulóit. Valamennyi tantárgyból egy-egy csoport indítására van lehetőségünk, de idegen nyelvből, nagyszámú jelentkező esetén, több csoportot is indítunk. A 10. (11.) évfolyamosok március 20-ig írásban jelentkeznek az érettségire felkészítő csoportokba. A jelentkezési lapot a tanuló és a szülő is aláírja. A 11. (12.) osztályban induló csoportokhoz a tanév első napján pótlólag még lehet jelentkezni. 11. (12.) és 12. (13.) évfolyamon legalább egy fakultációs tantárgy; a 2015-2016-os tanévtől már 2 fakultációs tantárgy tanulása kötelező 11. (12.) évfolyamon, majd felmenő rendszerben a 12. (13.) évfolyamon is. Az egyes tantárgycsoportokból (I., II., III.) csak egy tantárgy választható. A tanuló választhat, hogy emelt vagy középszintű érettségire felkésztő szinten kívánja tanulni a tantárgyat. A csoportok minimum 7 fővel indíthatók. Ha a tanulót kérelmére felvették a választott tanórai foglalkozásra, akkor az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tantárgy tanulását a tanuló csak 11. (12.) osztály végén, vagy előrehozott érettségi letételével hagyhatja abba. A módosítást az adott tanév június 15-ig a szülő és a tanuló kérvényezi az igazgatónál.

103

104 • • • •

A fakultáció leadásakor figyelemmel kell lenni a Nat rendelkezéseire - a tanuló kötelezően teljesítendő minimális óraszámára (11.(12.) és 12. (13.) évfolyamon 35 óra/hét) vonatkozóan. A fakultatívan választott tantárgy felvételére – a tanév során vagy a 11. év végén különbözeti vizsga letételével kerülhet sor. A módosítást a szülő és a tanuló kérelmezi az igazgatónál. Alapórában is tanult tantárgyak esetén az emelt szintű csoportban kapott érdemjegyek az alapóraival közösen alakítják ki a félévi/év végi osztályzatot. Alapórában nem tanult tantárgyaknál önálló félévi/ év végi osztályzatot képeznek. Ha a tanuló a választott tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Fakultáció – emelt/ közép szintű érettségire felkészítő csoportok

I. Magyar nyelv és irodalom Matematika Biológia Földrajz

II. Történelem Fizika Kémia Informatika

III. Német nyelv Angol nyelv Orosz nyelv

b) Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások: − Szakkör, tehetséggondozó csoport: A foglalkozások heti 1 vagy 2 órában (45 perc), egyeztetett időpontban működnek. A jelentkezés írásban, a szülő által is aláírt jelentkezési lapon történik. A szakkör/tehetséggondozó foglalkozás szabadon választható, de ha a tanulót felvették a szabadon választott órára, a tanévben köteles azon részt venni. A szabadon választott foglalkozást úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórát, ezért a tanulónak a hiányzását igazolnia kell. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. − Felzárkózató és fejlesztő csoportok: - a szakértői véleményben megadott időkeretben a fejlesztő foglalkozásokat, habilitációt biztosítjuk. - korrepetáláson, tanulószobán a szaktanár javaslatára a tanuló köteles részt venni tanulmányi eredménye javulása érdekében. Hiányzását igazolnia kell. − Az iskolai sportkörnek az iskola minden tanulója tagja. Az iskolai sportkör a tanórákkal (testnevelési óra) együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. c) Rendszeresen megszervezésre kerülő tanulmányi versenyek A tehetséges tanulók fejlődését segítik a szaktárgyi, szakmai, sport, művészeti stb. versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában is szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük; a pedagógusok az általuk vezetett szakkörökbe irányítják a tehetségesnek vélt diákot, ahol kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás keretében kiegészítő képzésben részesülnek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a pedagógusok szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolánkban szép hagyományai vannak az OKTV, SZKT versenyeken történő részvételnek és a sikeres szereplésnek. A szaktanár munkáját megkoronázza, ha valamelyik tanulóját el tudja juttatni az országos döntőre. Versenyek: (részletesen az éves munkaterv tartalmazza) • OKTV, • SZKT, • különböző szaktárgyi versenyek (iskolai, megyei, területi, országos), • különböző szakmai versenyek, • különböző műveltségterületet érintő vetélkedők (iskolai, megyei, területi, országos) • művészeti versenyek, • sportversenyek.

104

105 d) Az iskolai tehetséggondozás egyéb területei • bentlakásos nyelvi/színjátszó tábor, • tanulmányi és egyéb (sport, kulturális) jellegű versenyre való felkészítés, • a továbbtanulás segítése, • szakkörök (művészeti, szaktárgyi) biztosítása, • iskolai sportkör, • szabadidős foglakozások (színház- és múzeumlátogatás) megszervezése. A gimnáziumban megvalósuló tanórán kívüli tevékenységek: a) Hagyományápolás Kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola névadójának, Magyar László emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti, novemberi megemlékezés, vetélkedő, iskolanap. A névadó mellett iskolánk fennállásáról is megemlékezünk, ötévente iskolatörténeti kiállítással, tízévente évkönyv kiadásával, ünnepi gálaműsorral, kiállítással. Új diákjainkkal megismertetjük az iskolai hagyományokat, évente megszervezzük hagyományos iskolai rendezvényeinket: gólyabál, Mikulásbál, szalagavató, diáknap, ballagás, szülők napja. Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a nemzeti ünnepekkor. Fontosnak tartjuk, hogy a város közéletében betöltött szerepünket megőrzését: az 1956-os eseményekre emlékező városi ünnepséggel, illetve önálló estekkel (diákszínpad, musicalcsoport) gimnazistáink évente több alkalommal bemutatkoznak a dunaföldváriak előtt. Feladatunknak tekintjük szűkebb környezetünk történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárását, ápolását (pl. iskolai vetélkedők, katonasírok gondozása). Diákjainkat indítjuk iskolai, városi, megyei, regionális, országos versenyeken; a környék iskoláival hagyományápoló rendezvények segítségével tartjuk a kapcsolatot. b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 7-12.(13.) évfolyamokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja, tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tagjai a diáknap rendezvényeinek megszervezése mellett a törvény szabályozta keretek között részt vesznek az iskola életének megszervezésében. c) Osztálykirándulások A szülői munkaközösségek a tantervi követelmények, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola az osztály számára a tanítás nélküli munkanapot (maximum 2 nap) és a szakmai felügyeletet biztosítja. d) Múzeumi, könyvtári, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások, tanulmányi kirándulások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, ill. művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület a tanulókat azzal készíti fel, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, osztálydélutánok, korcsolyázás stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmény, informatika szaktanterem, osztályterem) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják g) Hit- és vallásoktatás

105

106 Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A szakiskolában megvalósuló tanórán kívüli tevékenységek: a) Kötött tanórán kívüli foglalkozások Az alábbi lehetőségek közül választva, kellő számú jelentkező szerveződése esetén, a DÖK javaslata és a tantestület döntése szerint a sportköri foglalkozás lehetnek: labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, sakk, atlétika, röplabda, tömegsport. b) Tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, megemlékezések Intézményünk az alábbi – a pedagógiai céljaink elérését segítő - tanórán kívüli foglalkozásokat, rendezvényeket, megemlékezéseket szervezi: tánckör, informatikai szakkör, diáknap, nyílt napok, szakmai napok, sportnap, közös karácsony, diákközgyűlés, nőnap, pedagógus nap. c) Hagyományos programok: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, egészségnap. d) Térítési díjas programok: tavaszi osztálykirándulások, múzeumlátogatások, zenés összejövetelek osztálykeretben, szakmai kiállítás- és üzemlátogatások. e) Jeles napok, megemlékezések: nemzeti ünnepeink, történelmi megemlékezések, egészségvédelmi - környezetvédelmi napok (Föld Napja, Madarak és Fák Napja) f) Diákképviselet - A működés rendjét, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. - Az intézmény diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. - A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik. - A tanuló panaszaival szaktanáraihoz, az osztályfőnökhöz majd az intézményvezetéshez fordulhat. A panasz jogosságát az érvényes jogszabályok, valamint illetékesség szerint kivizsgálják, és annak eredményéről az érintett(ek) számára szóbeli, szükség esetén írásbeli tájékoztatást adnak.

VI. Projektoktatás TÁMOP - új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása 1. Kötelező elemek A kompetencia alapú oktatás implementációja. Újszerű tanulás-szervezési eljárások a modern pedagógiai módszertan alkalmazásával − Szövegértés szövegalkotás „A” magyar teljes tanórai lefedettség − Szövegértés szövegalkotás „B” történelem az évi óraszám 30%-a − Matematika „A” teljes tanórai lefedettség − Szociális kompetencia és életvitel „A” 32 óra − (egészségmegőrzés) − IKT órák az érintett órák 25%-a 2. Új módszerek "Jó gyakorlatok átvétele" A multikulturális Európai Unió Cél az Európai Unió szervezeteinek működésének megismertetése. Az egyes tagországok történelmi, földrajzi, kulturális, gasztronómiai szokásainak bemutatása. Alapvető cél, hogy a résztvevő tanulók értékként kezeljék Magyarország és szűkebb hazájuk-településük hagyományrendszerét, kultúrkincsét. Ez által fejlődjön identitástudatuk, legyenek büszkék arra, hogy ide születtek, vállalják bátran szűkebb környezetük képviseletét. Saját innováció megvalósítása

106

107 Három hetet meghaladó projekt Egészségvédelem a szakiskolában – Ételed az életed Az egészséges életmód kialakításának több területe is van. Intézményünknél az egészségtudatos táplálkozás kialakításának lehetőségével foglalkozunk a projekt keretein belül. Ez fontos, hiszen a felnőttkor küszöbéhez érve még inkább tudatosítani kell a tanulókban a helyes táplálkozás szükségességét. A tevékenység közvetlen célja: A diákok tudják tisztázni az egészség fogalmát. Mélyebb ismereteket szerezzenek az egészség és a táplálkozás kapcsolatáról. Váljék értékké a szemükben az egészséges életmód. Az egyes tantárgyakban tanultakat tudják alkalmazni az egészségük megtartása érdekében. Témahét Magyar László napok Témánknak egy olyan személyt választottunk, akire nemcsak mint földrajzi felfedezőre, hanem mint korát megelőző történelmi személyre és világutazó magyarra is büszkék lehetünk. Ugyanakkor ő iskolánk névadója, akit illik megismerni minden ide járó tanulónak. A tanítási órák keretében csupán néhány mondat erejéig van mód, idő arra, hogy a földrajzi felfedezésekről, felfedezőkről, utazókról szóljunk Ez a téma a szorgalmi feladatok körébe került, így néhány diák a kíváncsiságát, érdeklődését szabadidejében önszorgalomból elégítheti ki. Moduláris oktatási program Káros szenvedélyek megelőzése A körülöttünk lévő világ olyan veszélyeket rejt magában, amelyek az ember létét közvetlenül veszélyeztetik. A szenvedélybetegségek: az alkohol, a kábítószer, a dohányzás ma már komoly problémát jelentenek a modern társadalmakban, de említhetnénk még a játék automaták, és a számítógép okozta függőséget, vagy a szexualitás túlzott hajszolására való hajlandóságot, a sort még lehetne folytatni. Ezek sokszor a testi betegségeken át az egész személyiség integritását teszik tönkre. A környezeti tényezők és médiumok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok már korán kapcsolatba kerülnek az említett negatív erőkkel. A tevékenység közvetlen célja: A tanulók értsék meg, hogy az őket körülvevő világban komoly veszélyek leselkednek rájuk. Ismerjék fel, ha ezekkel a hétköznapokban találkoznak. Lássák meg az összefüggéseket, azt, hogy miként befolyásolják a szenvedélyek az egyén egészségét, életét, munkáját, családi és baráti kapcsolatait. Saját innováció Egészségvédelem - Speciális szakiskola 9-10 osztály – 14-20 év Célja: A speciális 9-10. osztály tanulói között vannak hátrányos helyzetűek, a tanulók családtagjaikkal együtt többnyire alacsony szintű szociokulturális közegben élnek, ami nagyban meghatározza életvitelüket. Számukra az iskola intézménye az oktatáson túl a nevelés, a szocializáció terén adja legtöbb segítséget. Az egészség megtartása minden ember alapvető feladata kell, hogy legyen, saját, családja, és az egész társadalom érdekében. Az egészséges életmód kialakítása már kisgyermek korban elkezdődik, s egy életen át folytatódik. Az egészséges életmód kialakításának több területe is van. Intézményünknél az egészségtudatos táplálkozás kialakításának lehetőségével foglalkozunk a keretein belül. Ez fontos, hiszen a felnőttkor küszöbéhez érve még inkább tudatosítani kell a tanulókban a helyes táplálkozás szükségességét. Naplójelölések: Kompetencia terület Szövegértés-szövegalkotás – magyar Szövegértés-szövegalkotás + IKT (támogatott) Egészségvédelem – speciális szakiskola Szövegértés-szövegalkotás – ember és társadalom Szövegértés-szövegalkotás + IKT (támogatott) Magyar László napok A multikulturális Európai Unió Szoc.komp. – Egészségvédelem

107

Jele K IKT S K IKT T J K

Osztály 9-10

9 12

108 Szoc.komp + IKT (támogatott) Egészségvédelem a szakiskolában Káros szenvedélyek megelőzése Matematika Matematika + IKT (támogatott)

IKT P M K IKT

9, 9-10, 12 9

VII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedése Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa a gimnáziumon, szakiskolán belül a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél, - tanításban, ismeretközvetítésben, - a tanulók egyéni fejlesztésében, - a tehetséggondozásban, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben, - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Feladatok: • a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók támogatása, • hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál, • az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, • a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése, • a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében, • a kompetenciamérések eredményeinek javítása, • a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe, • a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken való részvétel ösztönzése, támogatása, • IPR fokozatos bevezetése, • a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása az adott csoporthoz, • iskolán kívüli segítő programokban való részvétel ösztönzése, • pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása.

VIII. Az iskolai beszámoltatás, az számonkérésének követelményei és formái

ismeretek

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzés és értékelés alapvető feltétele a követelmények egyértelmű, világos megfogalmazása a tanulók és a szülők számára. Alapfeladat a tanév elején, hogy a pedagógus tisztázza a tanuló számára az adott tantárgy céljait, követelményeit, a számonkérési módokat, a tantárgy jelentőségét. Hatványozottan igaz ez az induló osztályokban. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy a tanuló ítélőképessége fejlődjék, tudja önmagát értékelni.

108

109 A tanuló munkájának értékelését, minősítését a köznevelési törvény a pedagógus hatáskörébe utalja. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, még az igazgató munkáltatói joga sem terjed ki a konkrét érdemjegy, minősítés, értékelés tartalmára vonatkozó utasítás kiadására. A nevelőtestület is csak, az év végi osztályozó értekezleten, bírálhatja felül a pedagógus osztályzatát, ha az érdemjegyek átlagától a tanuló hátrányára történő indokolatlan eltérést mutat. Az osztályozás tehát a pedagógus elvitathatatlan és megkérdőjelezhetetlen joga, azonban ez a cselekvési szabadság nem korlátlan. Ellenőrzés, értékelés: • Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. • Lényeges, hogy az értékelés egységes legyen (ebben jelentős szerepet kapnak a munkaközösségek, az azonos tárgyat tanítók egyeztetései). A nevelők élnek azzal a lehetőséggel is, hogy az egyénre tervezett számonkéréssel segítik a tehetségek, ill. a lemaradók fejlődését, sikerélményhez jutását. • Lényeges továbbá, hogy az értékelés tájékoztassa a szülőt, a tanulót a végzett munka eredményéről, és a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását. • Az értékelés alapja az érvényben lévő tanterv. • A dolgozatok értékelése a gimnáziumban (+/-5%) 0-39%= elégtelen (1) 40-54%= elégséges (2) 55-69%= közepes (3) 70-84%= jó (4) 85-100%= jeles (5) • A szintmérők és egyéb vizsgák értékelése a gimnáziumban (+/-5%) 0-29%= elégtelen (1) 30-46%= elégséges (2) 47-63%= közepes (3) 64-80%= jó (4) 81-100%= jeles (5) • A dolgozatok értékelése a szakiskolában (+/-5%) 0-29%= elégtelen (1) 30-49%= elégséges (2) 50-74%= közepes (3) 75-89%= jó (4) 90-100%= jeles (5) • A tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1). • A tanmenetekben a nevelők tantárgyanként meghatározzák a tanév közben írandó felmérések, témazáró dolgozatok írásának időpontját, és azt egy héttel a dolgozatírás előtt közlik a tanulókkal. Naponta legfeljebb egy témazárót írhatnak egy osztály tanulói. Az értékelt témazáró dolgozatokat a tanulók legkésőbb 3 héttel a megíratás után visszakapják, és a pedagógus osztályszinten is értékeli a megoldásokat. • A szintmérő írásbeli dolgozatok eredményét a szóbeli vizsga előtt ismertetni kell a tanulókkal. A kisebb dolgozatokat legkésőbb két héttel a megíratásuk után ki kell javítani. • A gimnáziumban az értékelés témakörönként történik. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

109

110 •

A témajegyet a felelet és röpdolgozatok valamint a témazáró dolgozat érdemjegye határozza meg. A témazáró jegy duplázott értékű, a tanár pirossal írja be a naplóba. • Értékelésünk még az alábbiakra irányul: tevékenységből lemérhető képességek, együttműködési képesség, rendezettség, eszközhasználat, felelősségvállalás, feladatvégzés rendszeressége. Az iskola a 20/2012. (VIII.31) EMMI- rendelet hatályos rendelkezései szerint szervezi meg a tanulmányok alatti vizsgákat, melyek ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Szintmérő vizsga (gimnázium) Az ellenőrzés jelentős formája iskolánkban a szintmérő vizsgák rendszere. A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere rögzíti, melyet a munkaközösségek állítottak össze. A vizsga formája: szóbeli és/ vagy írásbeli/gyakorlati. - A választható szintmérő vizsgákra az adott évfolyam tanulói február 15-ig jelentkeznek. - A vizsgák az érettségi vizsgákat készítik elő, írásbeli és szóbeli/gyakorlati tételeit az érettségi vizsga alapján kell a szaktanároknak összeállítaniuk. - A matematika kivételével minden tantárgyi szintmérő vizsga komplex, azaz írásbeli és szóbeli/gyakorlati részből áll. - A szaktanároknak december 15-ig, illetve május 31-ig kell ismertetniük a tanulókkal a vizsga tételeit. - Az írásbeli vizsga 2x45 perc, de felhasználható a két tanóra közti szünet is (így 100 perc). - A tanulóknak jogukban áll az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga előtt megismerni. - Az írásbeli, szóbeli vizsgán mindazon segédeszközöket használhatják, melyeket az érettségi vizsgán, kivétel a magyar nyelv és irodalom tantárgy szóbeli vizsgája, melyen a szöveggyűjtemények használhatók. - A szintmérés érdemjegye két témajegyet ér, az osztályozási naplóba a részjegyeket kékkel, a végső jegyet pirossal kell beírni, két témaként (két témakör kockába). - Az előrehozott érettségi vizsgát tett diáknak abból a tantárgyból, amelyből előrehozott érettségit tett nem kell szintmérő vizsgáznia. Az idegen nyelv esetében nem köteles a másik idegen nyelvből szintmérő vizsgát tenni. - A szintmérő vizsgák az alábbi rend szerint zajlanak:

8. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező) Matematika

10. évfolyam év vége (a tanuló egy tárgyat választ) Biológia

11. évfolyam félév (mindenkinek kötelező) Idegen nyelv

Fizika Földrajz Informatika Kémia

11. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező) Történelem

12. évfolyam első félév (mindenkinek kötelező) Magyar nyelv- és irodalom Matematika

A szintmérések ideje: • év eleji: írásbeli október eleje, szóbeli október közepe • félévi: írásbeli január eleje, írásbeli, szóbeli idegen nyelvből márciusban • év végi: írásbeli április közepe, írásbeli kémiából május közepén, szóbeli május eleje (írásbeli érettségi idején) • 12./13. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom októberben, matematika decemberben

110

111 Szintvizsga (szakiskola): Az iskola szakképző évfolyamain a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara által meghatározott időpontban (félévkor, vagy évvégén) gyakorlati szintvizsgát szervezünk.

IX. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: • röpdolgozat Felelet értékű számonkérésnek minősül, az érdemjegy is egy felelet értékű. A tanár nem köteles előre bejelenteni, mivel a röpdolgozat feladata az utolsó tanult anyagrész(ek) számonkérése. A felelet és röpdolgozat jegyek a témakör jegyének megállapításakor egy jegynek minősülnek, a másik jegyet a témazáró adja, e kettőből állapítandó meg a témajegy. • témazáró dolgozat Feladata az adott témakör tudásának mérése. A szaktanár köteles egy héttel a témazáró íratása előtt bejelenteni a diákoknak, a haladási naplóban jelezni, mivel egy nap csak egy témazárót írhatnak a diákok, a dolgozatírás 1-2 órás időtartamú. A témazáró érdemjegye meghatározó jegy, a témakörön belül két jegyet ér, amit a tanár pirossal ír be a naplóba. • szintmérő dolgozat Feladata a gimnáziumi tanulmányok idején megtanult ismeretek számonkérése. Jellegében igazodik a mindenkori írásbeli érettségihez. A szintmérés hozzávetőleges időpontjáról a tanulók a tanév elején értesülnek, a pontos dátumot legalább egy hónappal a szintmérés előtt meg kell ismerniük. A tanulók ezt a dolgozatot 2 órában írják, s azon a napon, amikor az írásbeli szintmérés van, más tantárgyból nem lehet számon kérni (ld. szintmérések). • érettségi dolgozat Feladata a gimnáziumi évek során elsajátított ismeretek számon kérése a hatályban lévő érettségi előírások betartásával. • Szakmai záróvizsga dolgozat A szakképző évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga írásbeli dolgozata

X. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modultárgyak tananyagai témakörönként épülnek be a főtárgy tananyagába, így a főtárgy témaköreként értékeljük. Kivétel: 7. osztályban az Ember és társadalom, etika modul, mely az osztályfőnöki órába épül be, ezért a tanuló előmenetelét e modulból ebben a tanévben nem értékeljük.

XI. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai • írásbeli feladatok Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok célja egyrészt az új tananyag ismereteinek begyakoroltatása; ez kell, hogy meghatározza a feladatválasztást. • A szaktanárnak figyelembe kell vennie azt, hogy a diáknak a következő órára kell elkészíteni a feladatokat; ezért rövidebb gyakorlatokat kell adnia. • Egy témakör összefoglalásakor az írásbeli feladatok célja a már megismert tananyag elmélyítése, rendszerzés, ismétlése; ilyenkor ezen szempontokat tartjuk szem előtt a feladatválasztáskor. • Hosszabb terjedelmű, egy probléma önálló feldolgozását, kifejtését igényelő feladat esetén minimum egy hét időtartamot kell biztosítani a tanuló számára a feladat megoldásához.

111

112 • szóbeli feladatok A szóbeli gyakorlatok célja az új, órán feldolgozott tananyag elsajátítása, begyakorlása; felkészülés a szóbeli feleletre. Ezért a szaktanár feladata, hogy meghatározza, mi az, amiről a diáknak majd számot kell adnia.

XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek XII/1. HUNGAROFIT – A „MINI” HUNGAROFIT MÓDSZER BEMUTATÁSA Egyszerű vizsgálati módszerek a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek méréséhez. Ezek adják az egyénre szabott edzéstervek elkészítésének kiindulópontját legyen az kondicionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport, - mutatják a szervezet aktuális állapotát. A fizikai állapotfelmérést tanévenként elvégezzük, de ez önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. XII/2. A HUNGAROFIT MÓDSZER GYAKORLATOKRA BONTVA • Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Helyből távolugrás (m). • Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll. • Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig) majd páros karlendítéssel előre páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. • Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal, 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. • A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése. Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel tömött labdával (m). • Kiinduló helyzet: vizsgált személy a dobóvonal mögött kényelmes (kb. 20-40 cm) harántterpeszbe áll úgy, hogy a labdával nem érinti a vonalat. A testsúly főleg a hátul lévő lábán van, a tekintet a dobásirány felé néz, a tömött labdát a dobókar oldali válla előtt tartja. • Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával a törzs dobásirányba fordításával a dobókar kinyújtásával, labda kilökés előre, a lehető legnagyobb távolságra. • Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyzet legközelebbi része – közti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. • A bemelegítő dobást követően maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. • A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. • A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése. Fekvőtámasz karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig (db). Maximum időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc • Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előre néző ujjakkal történik – a törzs egyenes – a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. • Feladat: vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. • Értékelés: a megadott időhatáron belül szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. • A váll és a törzsizmok dinamikus erejének mérése. Tömött labdavetés két kézzel, a fej fölött hátra.

112

113 •

•

•

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat. A tömött labdát a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. • Feladat: a dobó előrehajlítás közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. • Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyhez legközelebbi része – közti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal, 3 kísérleti lehetőség megadásával. • A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. A hasizmok erő –állóképességének mérése (4 perc): • Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti és ezt a gyakorlat során végig megtartja. • Értékelés: a megadott időhatáron belül szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hasizmok erő –állóképességének mérése

Felülés (4 perc) •

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy nem puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra vagy a tornazsámolyra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. • Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. • Értékelés: a megadott időhatáron belül szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az értékek pontra való átszámítását megtaláljuk az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című könyvben.

XIII. A tanulók jutalmazásának, szorgalmának értékelési elvei

magatartásának,

A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének minősítésrendszerét a nevelőtestület fogalmazta meg, a diákképviselet véleményének figyelembe vételével. • A tanulók magatartásának értékelésekor, minősítésekor a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); • a szorgalom értékelésekor pedig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatokat használjuk. • Az osztályfőnök az osztályközösség bevonásával legalább félévenként ellenőrzi a tanulók magatartásában, szorgalmában mutatkozó változást, a tapasztalatokról a szülőket tájékoztatja. Az osztályfőnök mérlegeli az összteljesítményt, a tanulók teljes tevékenységét, az időnkénti hullámvölgyeket vagy éppen fejlődést. A szóbeli értékelés általában osztályfőnöki órán történik, de gyakran az egyéni beszélgetés, teljesítményelemzés a leghatékonyabb. • Félévkor és év végén a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítését a tapasztalatok és a követelmények összevetése alapján, az osztályközösség, az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz. • A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végi osztályzatot a bizonyítványba, törzslapba is be kell jegyezni. XIII/1. A MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE • Példás a tanuló magatartása, ha tevékenységével az iskolában és lehetőség szerint az iskolán kívül is megbecsülést szerez önmagának és iskolájának.

113

114 -

•

•

•

Tehetségéhez, lehetőségéhez mérten részt vesz az iskolai és iskolán kívüli sport és kulturális rendezvényeken, megfelelően szerepel a tanulmányi versenyeken. - Felelősséget érez a közösség iránt, ami kezdeményezésben, az osztályközösség és az iskolai közösség feladatainak vállalásában és végrehajtásában nyilvánul meg. - Jogait mindenkor kötelességeinek teljesítésével összhangban gyakorolja, tanulmányi eredménye képességeinek megfelelően jó. - Az iskolai élet törvényeinek betartásában követésre méltó példát mutat. Jó a tanuló magatartása, ha az osztályközösség (felsőbb évfolyamokban iskolai közösség) munkájában is becsülettel részt vesz, a közösséghez való viszonya általában jónak minősíthető. - Ha maga nagyon nem is kezdeményez, de a helyes kezdeményezés mellé áll, a rábízott feladatokat becsülettel teljesíti. - Egy tárgyból történő bukás esetén még lehet jó a magatartás. - 2-5 óra igazolatlan esetén a tanuló magatartása legfeljebb jó lehet. Változó a tanuló magatartása, ha a közösség munkájából csak vonakodva vállal részt, a rábízott feladatokat nem mindig teljesíti becsülettel, képességeinek megfelelően. Iskolai vagy iskolán kívüli magatartásával, öltözködésével szemben kifogások merülnek fel, ha társaival, a felnőttekkel szemben közömbös, nyegle viselkedésű. - A felsőbb évfolyamokon sem alakul ki benne szilárd felelősségérzet. - Osztályfőnöki vagy több szaktanári büntetésben részesült, vagy a tanárok jelentős része így értékeli. - 6-14 óra igazolatlan esetén a tanuló magatartása legfeljebb változó lehet. Rossz a tanuló magatartása, ha aziskolai és iskolán kívüli magatartása gyakran fegyelmezetlen, társainak rossz példát mutat - Az osztály- és iskolai közösségbe nem illeszkedik be, munkavégzése hanyag. - Osztályfőnöki esetleg igazgatói büntetésben részesült. - 15-30 óra igazolatlan esetén a tanuló magatartása legfeljebb rossz lehet.

XIII/2. A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE • Példás a tanuló szorgalma, ha legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelezettségének. Munkavégzése rendszeres, pontos, megbízható; kötelességtudata fejlett. Eredményei megfelelnek képességeinek, körülményeinek. Lehetősége szerint részt vesz a tanórán kívüli munkában is. • Jó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, a munkához, a tanuláshoz való viszonya általában jó, de nem nyújtja tudása legjavát. Eredményei kissé elmaradnak a képességei és a körülményei alapján elvárható szinttől. • Változó a tanuló szorgalma, ha munkáját többször pontatlanul, rendszertelenül végzi, képességei és körülményei alapján lényegesen jobb eredmények elérésére is képes lenne. Munkaeszközei rendetlenek, hiányosak, illetve ha bukik egy tárgyból. • Hanyag a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját rendszeresen elhanyagolja, munkavégzése többnyire pontatlan, eredményei messze elmaradnak a képességei és körülményei alapján elvárható szinttől. Nem tapasztalható nála törekvés jobb eredmények elérésére, illetve ha több tárgyból bukik. XIII/3. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó teljesítményt ér el, vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

114

115 -

szaktárgyi teljesítményért, kiemelkedő tanulmányi munkáért, példamutató kötelességteljesítésért dicséretben részesíthetők (az utóbbi kettő: nevelőtestületi dicséret). - a tanulók könyvvel is jutalmazhatók - a nevelőtestületi dicséretben részesültek a következő tanév elején jutalomkiránduláson (kiválók kirándulása) vehetnek részt. Az igazgatói dicséreteket az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni, ill. a dicséreteket írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A nevelőtestületi dicséretet, tantárgyi dicséretet a bizonyítványba, naplóba, törzslapba is be kell vezetni. Az Aranykönyv Az iskolai hagyományoknak megfelelően a végzősök közül az arra méltóak beírhatják nevüket a gimnázium Aranykönyvébe. (Ez a legmagasabb rendű elismerési forma pénzjutalommal is járhat.) A jutalom kapható: - kiváló tanulmányi munkáért, - kiemelkedő közösségi munkáért, - kiváló sporttevékenységért (vagy ezek összekapcsolt megnevezése is lehetséges). A jutalmazás feltételei: - a tanuló 4, 5 ill. 6 éven át egyenletesen jó teljesítményt nyújtott a tanulás, a sport vagy a közösségi munka területén, - tanulmányi vagy sporteredményei legalább megyei szintűek voltak, - kiemelkedő sport ill. közösségi munka is csak megfelelően jó tanulmányi eredménnyel együtt ismerhető el ezzel a jutalmazási formával. (maximum 1 vagy 2 közepes osztályzat az érettségi tárgyakból – esetleg csak az utolsó két évet tekintve) - A tanulmányi eredménytől a nevelőtestület eltekinthet: az OKTV/ más szaktárgyi verseny országos döntőjébe bejutott tanuló, illetve a gimnáziumi tanulmányai során folyamatosan rendkívüli közösségi munkát végző diákok esetében. Azoknak a végzősöknek, akik valamely tevékenységi területen jó teljesítményt nyújtottak, könyvjutalommal is elismerheti a munkáját az iskola igazgatója a ballagási ünnepségen. XIII/4. AZ ISKOLAI BÜNTETÉS FORMÁI Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskola büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás - nevelőtestületi figyelmeztetés - fegyelmi eljárás. • Kisebb fegyelmi vétség miatt a pedagógiai szempontok mérlegelésével a fegyelmező intézkedések szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szinten történnek. • Három szaktanári figyelmeztetés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetést is kap; minden újabb szaktanári figyelmeztetést követően a következő osztályfőnöki/igazgatói büntetést is megkapja. Ezek a büntetések az egyéb fegyelemsértésekért járóktól elkülönítve kezelendők. • A súlyosabb fegyelmi vétséget azonnal jelenteni kell az igazgatónak, aki a vonatkozó, jogszabályok szerint intézkedik a fegyelmi eljárás megkezdéséről. Az iskolai büntetések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

115

116

XIV. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola kijelölt orvosa: Dr. Jancsó Erzsébet Az iskola a helyi védőnői szolgálattal rendszeres kapcsolatot tart fenn. Az iskola drogügyi koordinátora: Fehérné Keserű Katalin XIV/1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI Az egészségnevelési program végrehajtása nagyon fontos feladat. A helyes életmóddal, a helyes táplálkozással kapcsolatos tevékenységek és elméleti ismeretek hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy felnőtt korukra elsajátítsák az egészséges életmód gyakorlását. A tevékenység során emellett elmélyítik eddigi tudásukat, új dolgokkal is megismerkednek. Fontos, hogy foglalkozzunk a témával, mert diákjaink otthoni környezetükben nem mindig a helyes életvitelt látják és gyakorolják. A középiskola az egészségügyi ellátás következő területein tud ismereteket nyújtani: • az életmód és betegségek összefüggései, • az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján iskolai diagnózis készítése, megoldási javaslatok, • elsősegélynyújtás, • a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, krízisek megoldásában, • környezet, egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdések, • az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók az iskolai egészségfejlesztésbe. A Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézményben az egészségnevelés többrétegű. Egyrészt létezik nyíltan megfogalmazott tananyag (biológia, testnevelés, kémia, osztályfőnöki óra), másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, az ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Mindezek következtében az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció színtere. Harmadrészt pedig iskolánk állandó kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal illetve a védőnőkkel, a mentőállomás munkatársaival mely kapcsolat szűrővizsgálatokban, felvilágosító előadásokban és elsősegélynyújtó foglalkozásokban realizálódik. • Egészségnevelésünk céljai, feladatai - a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése, - az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése, értékké tétele, - az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása, - elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők, - intézményünk fő célja, hogy harmonikus (testben és lélekben) jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe. • Általános fejlesztési követelmények - Diákjainknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. - Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is eddzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodóképességük, személyiségük. - Rendelkezzenek a harmonikus kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

116

117 -

Rendelkezzenek megfelelő énképpel, önismerettel, a kulturális különbségek megértésének képességével. Fejlődjön kritikai érzékük, szociális érzékenységük, illetve képességük, amely embertársaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolatteremtést illetve együttélést tesz lehetővé. - Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Legyenek tisztában az emberi magatartást irányító különféle érdekekkel, eszközökkel. Értsék meg az erkölcsi normák, értékek és az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét. Az iskolában az osztályfőnöki órákon zajlik célirányosan egészségfejlesztés, egészségnevelés. A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a test-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok. XIV/2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Általános célok, értékek -

-

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés, a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

Pedagógiai célok -

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben, fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia és segítő életmód kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése, a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.

Konkrét célok és feladatok Az iskola adott tanévre vonatkozó környezeti nevelési feladatait az éves munkaterv tartalmazza.

XV. A középszintű érettségi vizsga témakörei ANGOL NYELV - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola

117

118 - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika NÉMET NYELV - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika OROSZ NYELV - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika MAGYAR NYELV Ember és nyelv - A nyelv mint jelrendszer. - A beszéd mint cselekvés. - A nyelv és a gondolkodás viszonya. - Nyelvcsalád, nyelvtípus. - A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. Kommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. - A kommunikáció interdiszciplináris jellege. - Jel, jelrendszer. - Nyelvi és vizuális kommunikáció. - A nyelvhasználat, mint kommunikáció. - Kommunikációs funkciók és közlésmódok. - Személyközi kommunikáció. - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - Változás és állandóság a nyelvben. - A magyar nyelv rokonsága. - A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a - Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. - Nyelvművelés. Nyelv és társadalom - Társadalmi és területi nyelvváltozatok. - Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. - Kisebbségi nyelvhasználat. - A határon túli magyar nyelvűség. - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. A nyelvi szintek - Hangtan.

118

119 - Alaktan és szótan. - Mondattan. - A mondat szintagmatikus szerkezete. - A mondat a szövegben. - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg - A szöveg és a kommunikáció. - A szöveg szerkezete és jelentése. - Szövegértelmezés. - A szöveg szóban és írásban. - Az intertextualitás. - A szövegtípusok. - Szöveg a médiában. A retorika alapjai - A nyilvános beszéd. - Érvelés, megvitatás, vita. - A szövegszerkesztés eljárásai. Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus. - A szójelentés. - Állandósult nyelvi formák. - Nyelvi, stilisztikai változatok. - Stíluseszközök. - Stílusréteg, stílusváltozat. IRODALOM Szerző, művek - Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő

119

120 eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. TÖRTÉNELEM 1.1.Vallás és kultúra az ókori Keleten. 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban. 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése. 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. 2.2. A nyugati és a keleti kereszténység. 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. 2.4. A középkori városok. 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban. 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az oszmán birodalom terjeszkedése. 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása. 3.2. A honfoglalástól az államalapításig. 3.3. Az Árpád-kor. 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. 3.5. A Hunyadiak. 3.6. Kultúra és művelődés. 4.1. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. 4.2. Reformáció és katolikus megújulás. 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák. 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. 6.3. A XIX. század eszméi. 6.4. Az ipari forradalom és következményei. 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. 7.2. A reformkori művelődés, kultúra.

120

121 7.3. Polgári forradalom. 7.4. A szabadságharc. 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése. 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. 8.2. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. 8.3. A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus. 8.4. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság. 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években. 8.7. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. 8.9. A szocialista rendszerek bukása. 9.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei. 9.2. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. 9.3. A művelődési viszonyok és az életmód. 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban. 9.6. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás. 10.2. A határon túli magyarság sorsa. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. 10.6. A rendszerváltozás. 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. 11.2. Az európai integráció története. 11.3. A „harmadik világ”. 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. 12.3. A magyarországi roma társadalom. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. MATEMATIKA 1.1 Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek. 1.2. Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3.Kombinatorika 1.4. Gráfok 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1. Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek 2.3.Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek

121

122 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek, elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek, másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek, abszolútértékes egyenletek, exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek, 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvény grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 Függvények jellemzése 3.3. Sorozatok 3.3.1. Számtani és mértani sorozatok, végtelen mértani sor 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1. Határérték, folytonosság 3.4.2. Differenciálszámítás 3.4.3. Integrálszámítás 4.1. Elemi geometria 4.1.Térelemek 4.1.2. Egybevágósági transzformációk, síkban, térben, 4.2. Geometriai transzformációk 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.3. Egyéb transzformációk, merőleges vetítés 4.3.Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. Parabola 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztika adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűségszámítás elemei ÉNEK-ZENE 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene 1.1.2. Műzene - Középkor - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX.századi és kortárs zene 1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene 1.2.2. Műzene

122

123 - Középkor - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika 2.1. Zenetörténet 2.1.1. Népzene 2.1.2. Műzene - Középkor - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX. századi és kortárs zene 1.1. Zenefelismerés 1.1.1. Népzene 1.1.2. Műzene - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX.századi és kortárs zene 1.2. Zeneelmélet 1.3. Dallamírás - Barokk - Bécsi klasszika - Stíluskörön kívül RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1.A vizuális nyelv alapelemei - Vonal, Sík- és térforma, Tónus-szín, Tér 1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai - Kompozíció (konstrukció), kontraszt, harmónia 1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus 1.2. Technikák - Rajzolás, Festés, Kollázs, Nyomtatás, Makettezés, modellezés, További technikák 2.1. Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1. Formaértelmezés - arány, forma- alak- karakter, szerkezet- felépítés- működés, 2.1.2. Térértelmezés - téri helyzetek, nézőpont, térmélység, térábrázolási konvenciók 2.1.3. Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok 2.1.4. Mozgásértelmezés 1.4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Térviszonyok - Kompozícó - Színhatás - Érzelmek - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet 2. Befogadás 1.1. A megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelvi elemek - Térábrázolási módok

123

124 - Vizuális minőségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 1.2. Technikák 2.1. Vizuális kommunikáció - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tömegkommunikáció - Médiakategóriák - Fotó, mozgókép 2.2.Tárgy – és környezetkultúra - Forma és funkcióelemzés - Tervezési folyamat - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet 1.5. Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - A mű tárgyi és kulturális környezete BIOLÓGIA 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek 1.2.2. Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok 2.1.2. Szervetlen molekulák 2.1.3. Lipidek 2.1.4. Szénhidrátok 2.1.5. Fehérjék 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2. Felépítő folyamatok 2.2.3. Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1. Elhatárolás 2.3.2. Mozgás 2.3.3. Anyagcsere 2.3.4. Osztódás 2.3.5. A sejtműködések vezérlése 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok 3.2. Önálló sejtek

124

125 3.2.1. Baktériumok 3.2.2. Egysejtű eukarióták 3.3. Többsejtűség 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése 3.3.2. Sejtfonalak 3.3.3. Teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.3. A növények szövetei, szervei - Szövetek - Gyökér, szár, levél - Virág, termés 3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek - Szaporodás-egyedfejlődés - Viselkedés 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr 4.2.2. Szabályozás 4.2.3. A bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer 4.3.2. Izomrendszer 4.3.3. Szabályozás 4.3. 4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás 4.4.2. Emésztés 4.4.3. Felszívódás 4.4.4. Szabályozás 4.4.5. Táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere 4.5.2. Gázcsere 4.5.3. Hangképzés 4.5.4. Szabályozás 4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok 4.6.2. A szöveti keringés 4.6.3. A szív és az erek 4.6.4. Szabályozás 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése 4.7.2. Szabályozás 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. Idegrendszer - Információelméleti vonatkozások - Sejtszintű folyamatok - Szinapszis

125

126 - Az idegrendszer általános jellemzése - Gerincvelő - Agy - Testérző rendszerek - Érzékelés - Látás - Hallás és egyensúlyérzés - Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek - Vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2. Az emberi magatartás biológiai pszichológiai alapjai - A magatartás elemei - Öröklött elemek - Tanult elemek - Emlékezés - A társas viselkedés alapjai - Pszichés fejlődés 4.8.3. Az idegrendszer egészségtana - Drogok 4.8.4. A hormonrendszer - Hormonális működések - Belső elválasztású mirigyek - A hormonrendszer egészségtana 4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás - Vércsoportok - Az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1. Szaporítószervek 4.9.2. Egyedfejlődés - A szaporodás, fejlődés egészségtana 5.1. Populáció 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások 5.1.2. Kölcsönhatások - Viselkedésbeli kölcsönhatások - Ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhely-típusok) 5.2.1. Az életközösségek jellemzői 5.2.2. Hazai életközösségek 5.3. Bioszféra - Globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1. Anyagforgalom 5.4.2. Energiaáramlás 5.4.3. Biológiai sokféleség 5.5. Környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz - Energia, sugárzás - Talaj

126

127 - Hulladék 6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak 6.1.2. Mutáció 6.1.3. A génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika 6.2.1. Minőségi jellegek 6.2.2.Mennyiségi jellegek 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1. Ideális és reális populáció 6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok 6.3.3. Biotechnológia 6.3.4. Bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció 6.4.2. Az ember evolúciója FIZIKA 1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye 1.1.2. Newton II. törvénye 1.1.3. Newton III. törvénye 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás 1.3.3. Összetett mozgások 1.3.4. Periodikus mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás 1.3.4.2. Mechanikai rezgések 1.3.4.3. Mechanikai hullámok 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás 2.5.2. A termodinamika I. főtétele 2.5.3. Körfolyamatok 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.7.1. Olvadás, fagyás 2.7.2. Párolgás, lecsapódás 2.7.3. Jég, víz, gőz 2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya 2.8.2. Hőerőgépek 3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése 3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön 3.1.5. Kondenzátorok 3.2. Egyenáram

127

128 3.2.1. Elektromos áramerősség 3.2.2. Ohm törvénye 3.2.3. Félvezetők 3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek 3.3.2. A mágneses mező jellemzése 3.3.3. Az áram mágneses mezeje 3.3.4. Mágneses erőhatások 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége 3.4.2. A váltakozó áram 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája 3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok 3.6.2. Hullámjelenségek 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés 3.6.4. A szem és a látás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.2.1. A kvantumfizika elemei 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet 4.2.3. Az elektronburok szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele 4.3.2. Radioaktivitás 4.3.3. Maghasadás 4.3.4. Magfúzió 4.4. Sugárvédelem 4.5. Elemi részek 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. űrkutatás az emberiség szolgálatában 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

128

129 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg–mérsékelt öv 4.4.2 Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hideg–mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelenőségének növekedése 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezésistatisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi képe 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ

129

130 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem INFORMATIKA 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás

130

131 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap ő 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés

131

132 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás,elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben KÉMIA 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések

132

133 1.4. Anyagi halmazok 1.4.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1. Kristályrácsok 1.4.1.2. Átmenet a kötés és rácstípusok között 1.4.2. Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1. Csoportosítás 1.4.2.2. Diszperz rendszerek 1.4.2.3. Kolloid rendszerek 1.4.2.4. Homogén rendszerek 1.5. Kémiai átalakulások 1.5.1. Termo kémia 1.5.1.1. A folyamatok energiaviszonyai 1.5.1.2. Reakcióhő 1.5.2. Reakciókinetika 1.5.2.1. Reakciósebesség 1.5.2.2. Katalízis 1.5.3. Egyensúly 1.5.3.1. Megfordítható reakciók 1.5.3.2. Egyensúly 1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1. Sav–bázis reakciók 1.5.4.2. Elektronátmenettel járó reakciók 1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók 1.5.4.4. Egyéb reakciók 1.5.5. Elektrokémia 1.5.5.1. Galvánelem 1.5.5.2. Elektrolízis 1.5.5.3. Az elektrolízis 1.5.5.4. Egyéb 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1. Halogénelemek 2.3.2. Halogénvegyületek 2.3.2.2. Kősó (NaCl) 2.3.2.3. Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr,AgI) 2.3.2.4. Hypo (NaOCloldat) 2.3.2.5. Egyéb 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1 Oxigén 2.4.2. Oxigénvegyületek 2.4.2.1. Dihidrogénperoxid (H2O2) 2.4.2.2. Oxidok, Víz (H2O) 2.4.2.3. Hidroxidok 2.4.3. Kén 2.4.4. A kén vegyületei 2.4.4.1. Dihidrogénszulfid, kén-hidrogén (H2S) 2.4.4.2. Kén-dioxid (SO2) 2.4.4.3. Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4. Kénessav(H2SO3) és sói 2.4.4.5. Kénsav (H2SO4) 2.4.4.6. Nátriumtioszulfát (fixírsó,Na2S2O3) 2.4.4.7. Egyéb 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1. Nitrogén

133

134 2.5.2. Nitrogénvegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) 2.5.2.2. Nitrogénoxidok 2.5.2.3. Salétromossav (HNO2) 2.5.2.4. Salétromsav (HNO3) 2.5.2.5. Egyéb 2.5.3. Foszfor 2.5.4. Foszforvegyületek 2.5.4.1. Difoszforpentaoxid (P2O5) 2.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói 2.5.4.4. Egyéb 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1. Szén 2.6.2. A szén vegyületei 2.6.2.1. Szén-mo noxid (CO) 2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) 2.6.2.3. Szénsav (H2CO3) 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3. Szilícium 2.6.4. Szilícium-vegyületek 2.6.4.1. Szilíciumdioxid (SiO2) 2.6.4.2. Szilikonok 2.6.4.3. Egyéb 2.7. Fémek 2.7.1. Az s-mező fémei 2.7.2. A p-mező fémei 2.7.2.1. Alumínium 2.7.2.2. Ón és ólom 2.7.3. A d-mező fémei 2.7.3.1. Vascsoport (Fe, Co, Ni) 2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3. Cink 2.7.3.4. Higany 2.7.3.5. Egyéb 2.7.3.6. Egyéb átmenetifém-vegyületek, Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzõi 3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok 3.2.2. Alkének (olefinek) 3.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1. Diének 3.2.3.2. Természetes poliének 3.2.4. Alkinok 3.2.4.1. Etin (acetilén) 3.2.5. Aromás szénhidrogének 3.2.5.1. Benzol 3.2.5.2. Toluol, sztirol 3.2.5.3. Naftalin 3.2.5.4. Egyéb 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves ve gyületek 3.4.1. Hidroxivegyületek 3.4.1.1. Alkoholok 3.4.1.2. Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma.

134

135 3.4.1.2.1. Fenol Fogalmi szint karbolsav. 3.4.2. Éterek 3.4.3. Oxovegyületek 3.4.4. Karbonsavak 3.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3. A karbonsavak sói 3.4.5. Észterek 3.4.5.1. Karbonsavészterek 3.4.5.2. Szervetlensavészterek 3.4.5.3. Egyéb 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok 3.5.2. Aminosavak 3.5.3. Savamidok 3.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1. Piridin 3.5.4.2. Pirimidin 3.5.4.3. Pirrol 3.5.4.4. Imidazol 3.5.4.5. Purin 3.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6. Egyéb 3.6. Szénhidrátok 3.6.1. Monoszacharidok 3.6.1.1. Glicerinaldehid 3.6.1.2. 1,3-dihidroxiaceton 3.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3. Glükóz (szőlőcukor) 3.6.1.4. Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2. Diszacharidok 3.6.2.1. Maltóz 3.6.2.2. Cellobióz 3.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor) 3.6.3. Poliszacharidok 3.6.3.1. Cellulóz 3.6.3.2. Keményítő 3.6.4. Egyéb 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.9.1. Természetes alapú műanyagok 3.9.2. Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1. Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2. Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3. Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb 3.10. Energiagazdálkodás 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyen4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia

135

136 TESTNEVELÉS A) 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) GYAKORLATI ISMERETEK 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futás Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

136