Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola OM: 035 484 1119 Budapest Rátz László u. 3-7. Telefon: (36 1) 463 0125, (36 1) 205 8071 Tel/Fax: (36 1) 205 8072 Internet cím: www.eupoly.hu, E-mail:
[email protected]
Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola1119 Budapest, Rátz László u. 3-7. OM száma: 035484
Pedagógiai Programja
2017.
Tartalom I. BEVEZETÉS
8
1. Az iskola történetének bemutatása
8
2. Az intézményre vonatkozó legfontosabb adatok részletesen:
9
3. Az iskola működésének jellemzői:
14
4. A képzések feltételei:
15
4.1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei
15
4.2. A képzés tárgyi feltételei:
15
4.3. A képzés személyi feltételei
16
4.4. Az iskola általános munkarendje
17
4.5. Az iskola többletszolgáltatásai
17
4. 6. Az iskolai nevelés és oktatás tartalmi szabályozásának alapvető dokumentumai
18
II. NEVELÉSI PROGRAM 1.
19
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
19
1.1.
Önmeghatározásunk, amit a legnagyobb pedagógiai értéknek tekintünk:
19
1.2.
Nevelési alapelvünk:
20
1.3.
A nevelő-oktató munka célkitűzései
21
1.4.
Az iskolánk pedagógiai tevékenysége az alábbi értékek mentén megfogalmazott alapelvek
érvényesítését célozza:
22
1.5.
24
A nevelő-oktató munka feladatai
1.5.1. Az iskolai nevelés főbb területei és nevelési-oktatási követelményrendszer
24
1.6.
27
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
30
2.1. A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása, teljesítményközpontúság a szakképzésben
30
2.1.1. Általános célok
30
2.1.2. Személyiségfejlesztő nevelési feladataink:
34
2.2. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:
34
3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 3.1. Célok
35 35
1
3.2. Általános feladatok
36
3.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a felnőttek iskolájában
36
3.4. A tanulói személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
37
3.4.1. A tanítási óra mint a személyiség- és közösségfejlesztés legfontosabb színtere
38
3.4.2. Intézményünkben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik
38
3.4.3. Tanórán kívüli tanulói foglalkozások
40
3.4.4. Közösségi szolgálat
43
3.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
44
4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
45
4.1. A pedagógusok szerepe oktatási-nevelési folyamatokban
45
4.2. A pedagógusok személyiségfejlődését segítő, iskolán belüli tényezők:
46
4.3. A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl:
47
4.3.1. Erkölcsi elvárások a tanároktól
47
4.3.2. A pedagógusszerep követelményei
48
4.3.3. A pedagógust jellemezze:
48
4.3.4. A pedagógusokkal szembeni elvárásaink:
49
4.3.5. A pedagógus-közösség hagyományai:
49
4.4. Az osztályfőnöki munka tartalma
49
4.4.1. Pedagógus-osztályfőnök
49
4.4.2. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői
51
4.5. Az osztályfőnök feladatai
52
4.5.1. Évente ismétlődő tennivalók
52
4.5.2. Tennivalók a belépő osztályok esetén ((7.,8..) 9, 11. és 13. évf.))
53
4.5.3. Javaslatok, ötletek
54
4.5.4. Egyes évfolyamok külön feladatai
55
4.6.Az osztályfőnök munkaköri leírása
56
4.7. Az osztályfőnöki munkaterv
56
4.8. Az osztályfőnöki órák témáit és követelményei:
56
Az osztályfőnöki órákon és foglalkozásokon ajánlott témák és követelmények 23 témakörbe csoportosítva 56 Osztályfőnöki órák száma
71
5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
72
5.1. Jogszabályi háttér
72
2
5.2. A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység”
72
5.2.1. Fogalma:
72
5.2.2. Hátrányos helyzetűek a társadalomban:
73
5.2.3. A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók felzárkóztatását segítő program (Mentor-program)
75
5.2.4. A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók szociális hátrányait segítő tevékenységünk
76
5.2.5. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program
77
5.2.6. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése
78
6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje [A Nkt. 48. § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet 7.§ (1) ag) alapján]
79
6.1. A tanuló mint egyén joggyakorlása
79
6.2. A tanulói közösség joggyakorlása
79
7. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok
80
7.1. Iskolai egészségnevelési program
80
7.1.1. Az iskolai egészségnevelés célja
80
7.1.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai
80
7.1.3. Az egészségnevelés iskolai területei
80
7.1.4. Tevékenységformák
81
7.1.5. A megvalósítás szereplői
81
7.2. Az iskola drogstratégiája
81
7.2.1. Célja
81
7.2.2. Törekvések
81
7.2.3. A célok megvalósításának színterei
82
7.2.4. A megvalósítást segítő személyek, szervezetek:
82
7.3. Kapcsolat az iskola-egészségügyi hálózattal
83
7.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
84
7.4.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai:
84
7.4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei:
84
7.4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
84
7.4.4.. Elsősegély nyújtási ismeretek
85
7.5. Iskolai környezetnevelési program
85
7.5.1. Belső környezet-iskola
85
7.5.2. Az iskola külső környezete
85
7.5.3. Erőforrások
86
7.5.4. Célok
86 3
7.5.5. Módszerek
87
7.5.6. Eszközök
89
7.5.7. Követelmények
89
7.5.8. Mérés, értékelés
90
7.5.9. Minőségfejlesztés
90
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás
91
8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
91
8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák
92
8.2.1. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái
92
8.3. Az intézmény külső partnereivel való kapcsolattartás
94
9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
95
9.1. Tanulmányok alatti vizsgák
95
9.2. Az alkalmassági vizsga szabályai
96
9.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
97
10. Az iskolába történő felvétel és az átvétel helyi szabályai az Nkt. és az Szt. rendelkezései alapján
98
10.1. A felvétel szabályai
98
10.2. Az átvétel szabályai
99
10.3. A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel szabályai
99
10.4. Beszámítható előzetes tanulmányok
99
11. Eszközök és felszerelések jegyzéke
99
III. HELYI TANTERV
100
1. A választott kerettanterv megnevezése
100
1.1. A Helyi tanterv alapjául szolgáló kerettantervek
100
1.2. A választott kerettanterv
100
1.2.1. Szakgimnázium 9-12. évfolyamán
100
1.2.2. Szakgimnázium 13. évfolyamán
100
1.2.3. Szakgimnázium 13-14. évfolyamán
101
1.2.4. Szakközépiskolában
101
1.2.5. Szakiskolában
101
Felnőttek roma nyelvoktató nemzetiségi általános iskolája 5-8. osztály 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
102
4
2.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező
tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, a kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 2.1.
3.
Szakmai program
103 103
2.2. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések
103
2.2.1. Az óratervben szereplő kötelező és kötelezően választható tantárgyak:
103
2.2.2. Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák
103
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a
tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 3.1.
Alapelveink:
103 103
3.2. A taneszköz kiválasztásának szempontjai
104
4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban:Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
105
4.1. Célok, feladatok
105
4.2. A tanórai foglalkozások megszervezése
105
4.3. A tanítási idő felosztásának szabályai
106
4.4. Tanuló kötelező és választható foglalkozásainak száma
106
4.5. Óratervek
106
5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
107
6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai
107
6.1. A nem kötelező tantárgyak választása
107
6.2. A pedagógus választása
108
7. A választható érettségi vizsgatárgyak, a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítése, a helyi tantervi követelmények teljesítése
108
8. A középszintű érettségi vizsga tantárgyai és a vizsgatárgyak témakörei
108
9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei
109
9.1. Az iskolai értékelés alapelvei:
109
9.2. Az értékelés és iskolai számonkérés formái, rendje, szerepe, rendszeressége, súlya
110
9.2.1. A számonkérés elemei, formája, rendje
110
9.2.2. A tanuló tanulmányi munkája
112
9. 2. 3. A félévi és az év végi osztályzat megállapítása
112
9.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai:
113
5
9.4. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:
114
9. 5. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:
115
10.
A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
11.
A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a székhelyen és a tagintézmények közelében élő
117
nemzetiségek kultúrájának megismertetése
117
12. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési alapelvei
117
12.1. Az intézmény egészségnevelési alapelvei és a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (5) bek. alapján]
117
12.2. Az iskola környezeti nevelés elvei
118
12.2.1. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései
118
12.2.2. Az egészségfejlesztés főbb területei
119
12.2.3. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei
119
12.2.4. Iskolaorvos, mérések, diagnosztika
119
12.2.5. Egészségügyi szűrővizsgálatok
119
12.2.6. Felvilágosítás és szemléletformálás
119
12.3. Az iskola környezeti nevelési elvei és programja
120
12.3.1. A környezetnevelés fő céljai
120
12.3.2. A környezetvédelem főbb területei
120
12.3.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei
121
12.3.4. Felvilágosítás és szemléletformálás
121
13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
121
13.1. Esélyegyenlőség biztosítása az intézményben
121
13.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek
122
13.3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
122
13.4. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése
122
13.5. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése
123
13.6. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása
123
13.7. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése (székhelyen, telephelyen)
125
13.8. Ifjúságvédelmi felelős és iskolai szociális munkás alkalmazása
126
14.
A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elvek
128
15.
128
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
16. A nevelő testület által szükségesnek tartott további elvek
6
128
16.1. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai
128
16.2. A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentések
129
16.3. A tankötelezettség teljesítése magántanulóként
129
17. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei
IV. SZAKMAI PROGRAM
129
131
1.
Szakmai programok felmenő rendszerben
131
2.
Felnőttoktatás általános szabályai
132
3.
Felnőttképzés
132
3.1. Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai képzéseink:
V. ZÁRADÉK
133
1. A Pedagógiai Program legitimációja
133
1. 1. A pedagógiai program érvényessége:
133
1. 2. A pedagógiai program felülvizsgálata
133
1. 3. A pedagógiai program módosítása
134
1. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
134
2. LEGITIMÁCIÓS LAP 1.
133
135
számú melléklet
136
Szakgimnáziumi és szakközépiskolai szakmai programok ágazat szerint
136
2.
136
számú melléklet
A közép- és emelt szintű érettségi vizsga témakörei
136
7
I. BEVEZETÉS 1. Az iskola történetének bemutatása Iskolánkat, -egykori nevén - az Európai Üzleti Polytechnikumot 1991-ben az Európai Vezetés Alapítvány hozta létre. Az iskola tevékenységét az 1985. évi 1. tv. 79-81.§-a alapján érettségizett fiatalok részére kiegészítő képzés keretében nyújtott szakképzés képezte. A képzés egyedi engedélyek alapján, a nemzetközileg elismert és a Cambridge Local Examination Syndicate által felügyelt „Diploma in Business Studies” bizonyítványt nyújtó, kísérleti program alapján folyt. Mint alapítványi iskola, a középfokú nevelési oktatási intézményekre kiadott magyar jogszabályok szerint a területileg illetékes önkormányzat engedélyével működött. 1993-tól az iskola fenntartását a Konzulens Alapítvány vette át. Ezzel egyidejűleg az iskola tevékenységi köre is bővült. A kísérleti program alapján továbbra is folyó képzés mellett - iskolarendszerű szakgimnáziumi képzés, - tanfolyami rendszerű szakképzés is bekerült az iskola feladatrendszerébe. 1997. szeptember 1-től az iskola fenntartója a Bibliai Szeretet Szövetség lett. A szervezet filozófiája a nyitottság, a tolerancia, az egyén felelőssége önmaga és a környezet iránt. Az iskola működési területe országos méretűre bővült, s a Heves megyei a Szabolcs Szatmár Bereg megyei és a Békés megyei főjegyzők engedélyével az Európai Üzleti Polytechnikumnak az egri Eszterházy Károly Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán, valamint a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban tagintézménye létesült. A 2010/2011. tanévtől Vácott, majd a következő tanévtől Márianosztrán új tagintézménnyel, a fővárosban, a Kozma utcában BVH-ban új telephellyel bővült intézményünk. 2017 szeptemberében a Budapest Kozma utcai telephelyet, és a Márianosztrai Tagintézményünket megszüntettük, ugyanakkor Fóton, a Károlyi Gyermekotthonban (2153 Fót Vörösmarty tér) új tagintézményt létesítettünk. 2014. szeptember 1-től a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat átvette az iskola fenntartását, így iskolánknak új nevelési, oktatási feladatokkal bővült a tevékenységi köre, valamint megváltozott elnevezése is. Az intézmény névadásánál fontos szempont volt az eddigi hagyományok, iskola szellemiségének megőrzése mellett az új típusú feladatra történő utalás. Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 21. § (1) bek. alapján önálló jogi személy, amely a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. (továbbiakban: Szt.) és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. (továbbiakban Fkt, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai alapján folyik. Az intézmény TEÁOR besorolás szerinti alaptevékenységei összhangban az intézmény alapító okiratával: 8520 8531
Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás
8
8532 8541
Szakmai középfokú oktatás Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás
Az intézmény szakfeladat-rend szerinti alaptevékenységei összhangban az intézmény alapító okiratával: 092140 092120 092120 092221 092222
092223 092231 092232 092260 092270 092290 093020 082042 081043
Felnőttoktatás 5-8. évfolyamon Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Nemzetiségi tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
Az iskola egyéb tevékenységei közé tartoznak az iskolarendszeren kívüli képzések, úgymint: - tanfolyami rendszerű, OKJ szerinti szakképzések. 2. Az intézményre vonatkozó legfontosabb adatok részletesen: Az intézmény neve: Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 1119 Budapest, Rátz L. u. 3-7. Telephelyei (tagintézmények): A telephelyek tagintézményként működnek, kivéve a budapesti telephelyet. Középiskolai tevékenységük az iskolai rendszerű nappali és esti munkarendben folyó, a szakközépiskolai kerettantervben előírt követelményekre való felkészítést, a szakgimnázium szakképzésre felkészítő évfolyamait, illetve az érettségi vizsgára épülő szakképző évfolyamokat foglalja magába. Intézményünk felnőttek általános iskolájaként is működik 5-8. évfolyamokon.
9
1. 1035 Budapest, Miklós tér 1. 2. 2600 Vác, Köztársaság u. 62-64. (Váci Fegyház és Börtön) 3. 2629 Márianosztra, Pálosok tere 1. (Márianosztrai Fegyház és Börtön) OM azonosító száma: Alapítója:
035 484 Európai Vezetés Alapítvány (alapítás éve: 1991.)
Az intézmény fenntartója és működtetője: Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 1081 Budapest, Szilágyi utca 5 Fenntartó azonosítója: 9012040: Az intézmény típusa: többcélú köznevelési intézmény, összetett iskola, nemzetiségi iskola szakgimnázium szakképzésre felkészítő évfolyamokkal (9-12. évfolyamok), szakgimnázium érettségire épülő szakképző évfolyammal (13. évfolyam; 13-14. évf.), szakközépiskola ( esti tagozaton, felnőttoktatás keretében, 11-12. szakképzési évfolyamokkal), szakiskola (9-10. évfolyamokkal,), tanulásban akadályozottak számára „st”), felnőttek általános iskolája 5-8. évfolyam, esti tagozat. Az intézmény munkarendje: nappali, esti - a felnőttoktatásban: esti - a szakképzési évfolyamokon az oktatás keresztféléves indítással is történhet; Az intézmény tevékenységei, és a TEÁOR szám szerinti besorolása: A) Az intézmény alaptevékenysége: iskolai rendszerű oktatásban. A többcélú köznevelési intézmény székhelyén és valamennyi telephelyén (tagintézményében) ellátja a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat: - különleges bánásmódot igénylő tanulók közül integráltan a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs felkészítését. Székhelyen: Székhelyen: 1119 Budapest, Rátz László u. 3-7.
ROMA NEMZETISÉGI SZAKGIMNÁZIUM TEÁOR szám szerinti besorolása: 8531 8532
Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás
- nappali és esti munkarend szerint - nappali tagozaton az érettségi vizsgáig tartó szakaszban a közismereti tantárgyak és a szakmai alapozó tantárgyak keretében érettségi vizsgára történő felkészítés folyik a 9-12. évfolyamokon az vendéglátóipari, szociális és informatika ágazatokban.
10
Az érettségi vizsgát követően a komplex szakmai vizsgára egy év alatt, az 5/13. évfolyamon történik a felkészítés a vendéglátásszervező, a szociális asszisztens, és az informatikai rendszerüzemeltető szakképesítésekben. - esti tagozaton kizárólag szakképzési évfolyamon folyik a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a szociális, a távközlés, az informatika és a vendéglátóipari ágazatokba tartozó alább részletezett, az intézmény szakmai programjában és működési engedélyében szereplő szakképesítésekben. A képzés célja a szakképzési kerettanterv szerinti felkészítés a komplex szakmai vizsgára. A felnőttoktatás keretén belül a képzés keresztféléves indítással is lehetséges.
Munkarend
2
III
nappali, esti
7
XIII
7
XIII
18
XXVII
18
XXVII
Képzés megnevezése
Szakmacsop.
54 762 02
Szociális asszisztens
54 213 05
Szoftverfejlesztő
54 481 06 54 811 01 54 812 01
Ágazati besorolása
OKJ azonosító
Informatikai rendszerüzemeltető Vendéglátásszervező Idegenvezető
esti
Évfolyamok száma, jelölése 2 év (1/13.,2/14.) 2 év(1/13., 2/14.)
nappali,
5 év (9-12.,5/13.)
nappali,
5 év (9-12.,5/13.) 2 év (1/13., 2/14.)
nappali,
ROMA NEMZETISÉGI SZAKISKOLA TEÁOR szám szerinti besorolása: 8531 8532
Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás
- nappali munkarend szerint - tanulásban akadályozottak számára (st) - a szakképzési évfolyamokon kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik, ahol a tanuló felkészül a komplex szakmai vizsgára az alábbi OKJ részszakképesítéshez kiadott szakmai tantervi adaptáció alapján. OKJ azonosító 31 341 05
Képzés megnevezése
szakmacsop.
Ágazati besorolása
Munka -rend
Élelmiszer-, vegyi áru eladó „st”
17
XXVI
nappali
b) Az intézmény közfeladata a telephelyen:
11
Évfolyamok száma, jelölése 2. vagy 1/9., 2/10.)
Budapesti Miklós téri telephelyen folytatandó képzések (Telephely címe): 1035 Budapest, Miklós utca 1.
FELNŐTTEK ROMA NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5-8. osztály TEÁOR szám szerinti besorolása: 8520 -
Alapfokú oktatás
esti munkarend szerint általános iskolai képzésünk az általános iskolát idő előtt elhagyó, 16 feletti elsősorban roma - felnőtteknek ad lehetőséget az alapfokú végzettség megszerzésére, a roma nyelv elsajátítására. A felnőttek az előzetes tanulmányaik figyelembe vételével az 5-8.osztály bármelyik évfolyamába bekapcsolódhatnak. ROMA NEMZETISÉGI SZAKKÖZÉPISKOLA TEÁOR szám szerinti besorolása: 8532
Szakmai középfokú oktatás
- esti és nappali munkarend szerint - a szakképzési évfolyamon kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik, ahol a tanuló felkészül a komplex szakmai vizsgára az eladó szakmai kerettanterv szerint, (felnőttoktatás keretén belül, keresztféléves indítási lehetőséggel is), - ha a tanuló a szakközépiskolai közismereti kerettantervben előirt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette – az alábbi OKJ-val jelzett szakmákban: OKJ azonosító 34 341 01
Képzés megnevezése Eladó
Ágazati besorolása XXVI
Szakmacsop. 17
Munkarend
Évfolyamok száma, jelölése
esti
1/11, 2/12
ROMA NEMZETISÉGI SZAKGIMNÁZIUM TEÁOR szám szerinti besorolása: 8531 8532
-
Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás
esti és nappali munkarend szerint, kizárólag szakképzési évfolyamon folyik a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az informatika, a kereskedelem, a vendéglátóipari és ügyviteli ágazatokba tartozó alább részletezett, az intézmény szakmai programjában és működési engedélyében szereplő szakképesítésekben. A képzés célja a szakképzési kerettanterv szerinti felkészítés a komplex szakmai vizsgára. A felnőttoktatás keretén belül a képzés keresztféléves indítással is lehetséges.
12
OKJ azonosító
Képzés megnevezése
Szakmacsop.
Ágazati besorolása
54 341 01
Kereskedő
17
XXVI
54 481 06
Informatikai rendszerüzemelt ető
7
XIII
54 346 03
Irodai titkár
16
XXV
54 811 01
Vendéglátásszer vező
18
XXVII
54 213 05
Szoftverfejlesztő
7
XIII.
Munkarend
Évfolyamok száma, jelölése
esti
2 év (1/13.,2/14.)
nappali
2 év (1/13.,2/14.) 2 év (1/13.,2/14.) 2 év (1/13.,2/14.) 2 év (1/13.,2/14.)
esti
esti nappali
c) Az intézmény közfeladata a tagintézményekben: A Váci Tagintézményben folyó képzések (2600 Vác, Köztársaság út 62-64.)
FELNŐTTEK ROMA NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5-8. osztály TEÁOR szám szerinti besorolása: 8520
Alapfokú oktatás
-
esti munkarend szerint általános iskolai képzésünk az általános iskolát idő előtt elhagyó, 16 feletti elsősorban roma - felnőtteknek ad lehetőséget az alapfokú végzettség megszerzésére, a roma nyelv elsajátítására. A felnőttek az előzetes tanulmányaik figyelembe vételével az 5-8.osztály bármelyik évfolyamába bekapcsolódhatnak.
ROMA NEMZETISÉGI SZAKKÖZÉPISKOLA
TEÁOR szám szerinti besorolása: 8532
Szakmai középfokú oktatás
- esti munkarend szerint - a szakképzési évfolyamon kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik, ahol a tanuló felkészül a komplex szakmai vizsgára, a burkoló szakmai kerettanterv szerint, (felnőttoktatás keretén belül, keresztféléves indítási lehetőséggel is), - ha a tanuló a közismereti szakközépiskolai kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette - az alábbi OKJ-val jelzett szakmában: OKJ azonosító 34 582 13
Képzés megnevezése Burkoló
Szakmacsop. 9
13
Ágazati besorolása XVI
Munkarend esti
Évfolyamok száma, jelölése 2(1/11., 2/12.)
A MárianosztraiTagintézményben folyó képzések (2629 Márianosztra, Pálosok tere 1.)
FELNŐTTEK ROMA NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5-8. osztály TEÁOR szám szerinti besorolása: 8520
Alapfokú oktatás
-
esti munkarend szerint általános iskolai képzésünk az általános iskolát idő előtt elhagyó, 16 feletti elsősorban roma - felnőtteknek ad lehetőséget az alapfokú végzettség megszerzésére, a roma nyelv elsajátítására. A felnőttek az előzetes tanulmányaik figyelembe vételével az 5-8.osztály bármelyik évfolyamába bekapcsolódhatnak.
ROMA NEMZETISÉGI SZAKKÖZÉPISKOLA
TEÁOR szám szerinti besorolása: 8532
Szakmai középfokú oktatás
- esti munkarend szerint - a szakképzési évfolyamon kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik, ahol a tanuló felkészül a komplex szakmai vizsgára, a burkoló szakmai kerettanterv szerint, (felnőttoktatás keretén belül, keresztféléves indítási lehetőséggel is), - ha a tanuló a közismereti szakközépiskolai kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette - az alábbi OKJ-val jelzett szakmában: OKJ azonosító 34 582 13
Képzés megnevezése Burkoló
Szakmacsop. 9
Ágazati besorolása XVI
Munkarend esti
Évfolyamok száma, jelölése 2(1/11., 2/12.)
3. Az iskola működésének jellemzői: Az iskolában folyó pedagógiai munkát szabályozó legfontosabb törvények, rendeletek: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.); - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. (továbbiakban:Szt.); - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R); - a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról; - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet, (továbbiakban: régi NAT); - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (hatályba lép 2013. 09. 01-től) (továbbiakban: új NAT); - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet;
14
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet ; - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2016. (VIII.02.) Korm. rendelet - a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet; - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet; - a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet; - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) bekezdése; - a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXXII. törvény. -
4. A képzések feltételei: 4.1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az, hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tartsa az iskola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását -, és tanulási szándékait kinyilvánítsa. A nemzetiségi tanulmányi területen a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó jelentkezőket. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a hatályos jogszabályok, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) és a Házirend tartalmazza. 4.2. A képzés tárgyi feltételei: 4. 2. 1. Az iskola épületei Az iskola nem rendelkezik saját épülettel. A működéshez szükséges helyiségeket a székhelyen az önkormányzati tulajdonban lévő Táncsics Mihály Kollégium épületében bérli. Kizárólagos használattal bérelt helyiségek (saját berendezéssel): igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda titkárság tanügyigazgatás nevelőtestületi szoba 3 db számítógép terem (60 munkaállomás) szerverszoba 1 db szaktanterem Közös használattal és szolgáltatással előzetes egyeztetést követően: 17 db tanterem sportudvar* könyvtár orvosi szoba
*
Megjegyzés: a tornaterem-használatot szerződés alapján igénybe vett /bérelt sportlétesítménnyel (teniszpálya, konditermek, uszoda) váltjuk ki.
15
Kiszolgáló helyiségek: porta ebédlő személyzeti mellékhelyiségek
aula büfé tanulói mellékhelyiségek
A bérbe vett infrastruktúra oktatás céljára szóló igénybevétele a szakmai vizsgák meghatározott időszakán belül előzetes egyeztetést követően történik. A bérleti szerződést az iskola a kollégiummal a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottsága engedélyének egyidejű megkérésével öt éves időtartamra kötötte. Ezt követően az eredeti bérleti szerződés hosszabbítását tervezzük. A székhely (kollégium) több ezer kötetes könyvtára a Bérleti szerződésben rögzítetten tanulóink/tanáraink részére is rendelkezésre áll. Intézményünk speciális követelményeit kielégítő – a nevelőtestületi szobában tárolt saját tulajdonú – szakirodalom: tanári kézikönyvek, szótárak, enciklopédiák, jogszabálygyűjtemények, szakképzésekhez kapcsolódó szakkönyvek, szoftverek, multimédiás CD-k, Internetre csatlakozó számítógépek egészítik ki a kollégiumi könyvtár kínálatát. Vidéki tanulók részére, Pest megyében - Vácott és Fóton -, tagintézményeket, továbbá Budapesten a Miklós téren telephelyet létesítettünk. A tagintézmények jogszerű működését a telephelyengedélyt kiadó illetékes kormányhivatalok, a szakmai tevékenységét a bázisiskola (székhely) koordinálja és ellenőrzi. 4.2.2. A gyakorlati oktatás feltételei Az Nkt. és a Szt. együttesen meghatározzák a szakképzés elméleti és gyakorlati megvalósításának követelményeit. Ennek anyagi bázisát pályázatok útján és a Szakképzési Alapból kiírt decentralizált pályázatból, valamint a fenntartó segítségével teremtjük meg. Iskolánkban az elméleti szaktantárgyak gyakorlatban történő elmélyítése egyrészt szaktantermekben, másrészt a különböző, szakmai képzésünknek megfelelő profilú gazdálkodó szervezeteknél, szociális és egészségügyi intézményeknél, a gyakorlatot nyújtókkal kötött együttműködési megállapodás, másrészt egyéni tanulószerződések keretében valósul meg. Az idegenforgalmi szakirány tanulói a tantervben rögzített, az iskola által finanszírozott budapesti, valamint országjáró kirándulásokon ismerik meg a Világörökség részét képező hazai nevezetességeket. Ezek a kirándulások az ismeretszerzésen túl rendszeres gyakorlási lehetőséget biztosítanak referensi és idegenvezetői feladatkörökben. Ezen túlmenően rendszeres szállodalátogatások egészítik ki a gyakorlati tapasztalatszerzést. A tanulók a szakmai kirándulásokon osztálybontásban, kis csoportokban vesznek részt. Mindegyik szakirányban törekszünk arra, hogy tanulóink ismeretei naprakészek legyenek, így az adott szakirány területén belül rendezett nemzetközi kiállításokra és vásárokra szervezett iskolai program keretében, szaktanár vezetésével visszük el diákjainkat. 4.3. A képzés személyi feltételei 4. 3. 1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak A tanárok valamennyien felsőfokú (egyetemi, ill. főiskolai) végzettséggel rendelkező tanárok, fő- illetve mellékfoglalkozásban látják el tevékenységüket. A szakoktatók között - a jelenlegi szabályzásnak megfelelően – szakmai végzettségű kollégákat is foglalkoztatunk. A képzésben szereplő egyes tantárgyak szakirányának megfelelő tanárképzés jelenleg Magyarországon nem folyik, így bizonyos tantárgyak oktatására szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező óraadókat alkalmazunk.
16
Az iskola nevelőtestületi ülésein a részmunkaidős, illetve az óraadó tanárok is részt vesznek, amit az Nkt. nem tilt, de utóbbiak a nevelőtestületi döntéshozatalnak nem részesei. 4.3.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak főállásban az alábbi munkaköröket töltik be: - gazdasági vezető - iskolatitkár - tanulmányi referens - rendszergazda Határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak: - ifjúságvédelmi felelős - szociális munkás - szabadidő szervező – könyvtáros Megbízási szerződéssel segítik az iskola munkáját: - jogász - orvos - orvosi asszisztens - tűz-, baleset- és munkavédelmi előadó 4.4. Az iskola általános munkarendje A tanév szorgalmi idejét, valamint az írásbeli vizsgák rendjét - évenként - az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) rendeletben szabályozza. A tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatjuk a felnőttoktatásban részt vevő tanulóinkat arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervezünk számukra. Ez a tájékoztatás kiterjed a mulasztások jogkövetkezményeire is. A vizsgarend a vizsga esedékességének félévében a félév elején az osztálytermekben kerül kifüggesztésre. A felvett tanulókat szakirányonként 25-35 fős osztályokba soroljuk. A felnőttek roma nemzetiségi nyelvoktató általános iskolájában – a jelentkezésektől függően – alacsonyabb létszámú osztályokat is indítunk. A szakmai elméleti tantárgyak oktatása túlnyomórészt osztálykeretben történik. A gyakorlati oktatás csoportbontásban, 12 fős csoportokban zajlik. Ezen túlmenően minden szinten fontos eleme az iskolánkban folyó nyelvoktatásnak a kifejezetten szakma-specifikus nyelvi képzés is. Szintén kiscsoportos foglalkozás keretében kerül sor a felzárkóztatásra, korrepetálásra, tanulásmódszertani tréningre. Az osztályfőnöki munka, valamint az ifjúságvédelmi munka bizonyos hányada, egyedi mérlegelés függvényében, gyakran egyéni foglalkozás keretében történik. 4.5. Az iskola többletszolgáltatásai 4.5.3. Munkatárs – Mentor program Olyan komplex rendszer, amely egyaránt segíti az egyéneket - fiatalokat, hátrányos helyzetű felnőtteket, munkanélkülieket, stb. munkahely megszerzésére – keresetszerzésre - irányuló céljainak elérésében és vállalatokat – cégeket, intézményeket – a feladatellátásukhoz leginkább alkalmas munkatársak kiválasztásában,
17
azaz a munkaerő-kereslet és -kínálat folyamatában az egyéni célok és munkahelyi igények összehangolása. 4.5.4. Az iskolahasználók körén kívüli kapcsolatok o Fővárosi Roma Nemzetségi Önkormányzat, o Roma Polgári Tömörülés o Vadaskert Általános Iskola 4. 6. Az iskolai nevelés és oktatás tartalmi szabályozásának alapvető dokumentumai 4. 6. 1. A központi szabályozás dokumentumai Jogszabály Köznevelési és szakképzési törvény Nemzeti alaptanterv, vizsgaszabályzat, Országos képzési jegyzék, Kerettantervek Szakmai vizsgakövetelmények, Szakmai kerettantervek
Kiadja Országgyűlés Kormány EMMI Kormány, NGM
4.6.2. A helyi szabályozás dokumentuma a pedagógiai program (PP) Intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben részt vevő iskolákban - a szakmai programot. Dokumentum Pedagógiai program: o Nevelési program o Helyi tanterv o Szakmai program
Elkészíti és elfogadja
Jóváhagyja
Nevelőtestület
Igazgató
18
II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Meghatározásánál figyelembe vettük: az helyi adottságokat, az iskola személyi és tárgyi feltételeit, a kollégák személyes ambícióit, a tanulók igényeit, a helyi társadalom és a szülők elvárásait. Iskolánk már a névválasztással is arra törekedett, hogy kifejezésre juttassa egyik legmeghatározóbb szakmai és pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok az itt megszerzett konkrét európai ismereteken túlmenően (lásd részletesen a Helyi Tantervnél) személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” váljanak. A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásainak megfelelve fogják kiteljesíteni. Az integráció ugyanakkor nem jelent asszimilációt. 1.1.
Önmeghatározásunk, amit a legnagyobb pedagógiai értéknek tekintünk:
Kiemelten fontosnak tartjuk a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben a kisebbségi identitás és tolerancia kialakítását, a hazai nemzetiségek kultúrájának, különösen a roma kultúrának átadását, megőrzését, az egyetemes kultúra közvetítését és gyakorlását diákjainkban. Az intézmény többcélú, összetett iskola: felnőttek nemzetiségi roma általános iskolája, nemzetiségi roma szakközépiskola és nemzetiségi roma szakgimnázium, nemzetiségi roma szakképző iskola ezen belül e tevékenységét különféle szintű OKJ szakmák képzése területén gyakorolja. Ebből fakadó hivatása a szakemberképzés. Beiskolázási szempontból térségi feladatot látunk el. A szakképző évfolyamokon az általános műveltség megszilárdítása is történik, hogy diákjaink általánosan művelt állampolgárokká váljanak, ezért az itt folyó képzés korszerű tudást, szakmai vizsgára felkészítést és a munkaerőpiac napi igényeinek megfelelő ismeretet nyújt a fiatal felnőtteknek. A 17/2013 EMMI rendelet 8.§ (1) c) pontja szerint folyó nemzetiségi képzésre felvételt nyert tanulókkal megismertetjük őseik kultúráját, nyelvét. Megtanítjuk méltósággal és büszkeséggel viselni nemzetiségüket, megmutatva a többnyelvűség és a multikulturális lét előnyeit, értékeit. A 17/2013 EMMI rendelet 8.§ (1) d) pontja szerint folyó nemzetiségi oktatásra jelentkező tanulóknak is biztosítjuk - érdeklődésük esetén - a romani nyelv elsajátításának lehetőségét a kötelező tanterven kívül. Számukra a tantervbe beépítve a roma kultúra megismerését kínáljuk, amit a kötelezően választható, heti 2 órás nemzetiségi művészeti tevékenséggel teszünk teljessé. A tanulást az esélyegyenlőség, átláthatóság, átjárhatóság, együttműködés, rugalmasság, eredményesség elvei alapján szervezett oktatási rendszer segítségével valósítja meg. A tanulási folyamat összetett: magában foglalja a tudásszerzést, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek ismeretek, attitűdök együttes fejlesztését; a motivációt; a demokratikus és humanista értékek, személyiségvonások kialakítását, fejlesztését; az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzését; a közjóra való törekvés megalapozását; a nemzeti, a közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi
19
fogékonyság elmélyítésével, lehetőséget biztosítunk a szociális kapcsolatok kiépítésére, a hatékony kommunikációra és az együttműködésre. A diákjainkat a cselekvő elkötelezettségre neveljük az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesztjük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A tanár szerepe megváltozik: felszabadul a hagyományos ismeretközlő szerep alól, és egyfelől segítő-támogató, a tanulókkal együtt dolgozó „munkatársként” vesz részt azok munkájában, másfelől koordinátorként irányítja azt. A teljesítményük növelésére sarkalljuk tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen. Arra törekszünk, hogy a nemzedékek közötti párbeszéd olyan közös nyelven történjen, amely a kölcsönös megértésen alapszik és tisztelet jegyében folyik. 1.2.
Nevelési alapelvünk:
Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érzik magukat, ennek érdekében: A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. Bevonjuk őket saját iskolai életük megszervezésébe. Az oktatás során figyelembe vesszük egyéni képességeiket, alkalmazva a képesség szerinti differenciálás elvét, biztosítjuk számukra az esélyegyenlőséget. Igazodunk a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Minden diák számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi és gyakorlati munkája során, életének nagyobb problémáiban. Gyermekközpontúság, ugyanakkor teljesítményközpontúság a szakképzésben. Az iskola életében a társadalmi elvárásokhoz igazodó, humánumon alapuló emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk a tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő és a nevelőnevelő között egyaránt. A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskolát valósítunk meg. A diákok alapműveltségének árnyalása és megszilárdítása, melynek során a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakgimnázium és szakközépiskola ágazatához tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése; A szakközépiskolai képzésben az alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez igazodva felkészítjük őket a választott szakképesítésre, és segítjük őket, hogy a társadalmi különbségekből adódó hátrányaikat leküzdhessék, ezért az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszereket alkalmazzuk; A felnőttoktatásban részt vevőknél figyelembe vesszük az előképzettséget, és ennek megfelelően történik a hiányosságok pótlása; Figyelembe vesszük egyéni képességeiket, alkalmazva a képesség szerinti differenciálás elvét; Olyan emberi értékeket szeretnénk felszínre hozni, melyek biztosítják a nyugodt tanulást. A tantárgyakon, a tanítási órákon és a tanítási órán kívüli tevékenységeinkben mind nagyobb szerepet szánunk a nevelőmunkának, az érzelmek és attitűdök fejlesztésének is. Az általános emberi értékeket, alapvető emberi normákat megismertetni és elfogadtatni elengedhetetlen célunk (hazafiság, a hazaszeretet), ezeknek egységes és következetes képviselete (nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás), megőrzése kötelességünk (környezetvédelem, környezettudatos magatartás, előítélet-mentesség, tolerancia kialakítása, gyakorlása).
20
Célunk a tanulócentrikus, és ezen keresztül partnerközpontú iskola megteremtése. Olyan nevelő-oktató intézménnyé kell válnunk, amely az itt tanulók testi, szellemi és lelki szükségleteire figyel, ezekhez kedvező környezetet hoz létre, amelyben a tanulók kibontakoztathatják egyéniségüket, megtanulhatják az egymás mellett élés szabályait. A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva már nem „nevelhetőek” hagyományos, tekintélyelvű, iskolás módszerekkel. Ugyanakkor személyiségük még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőtteket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermek-szülő kapcsolat átértékelődése, pályaválasztás, egzisztencia-teremtés, szenvedélybetegségek, stb.). Ennek megvalósításához két fő csatorna, illetve közeg áll rendelkezésünkre: Az egyik az osztályfőnöki tevékenység, amely nem korlátozódik pusztán a kötelező osztályfőnöki órákra és az ott feldolgozandó témákra, hanem a tanulókkal – szükség esetén a szülővel, gondviselővel – való napi kapcsolattartásra, sokrétű szabadidős-kulturális tevékenységre, és egyfajta mentori szolgáltatásra is kiterjed. Az osztályfőnökökre mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, tanácsadó, közvetítő, orientáló mentorra óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fektetünk mind az osztályfőnökök kiválasztásánál, mind pedig továbbképzésüknél. A másik olyan szféra, ahol nevelési célkitűzéseink nem csak közvetve, a tananyag és tanítási órák révén valósulhatnak meg, hanem közvetlenül is – sokszor az osztályfőnöki munka részeként – a szabadidős tevékenységek. Diákjaink a kötelező óraszámon túlmenően is foglalkozhatnak többek között az európaiság két fontos – talán legnagyobb – kihívását jelentő területével, az idegen nyelvtanulással és a számítógépes ismeretek elsajátításával. A magyarországi világörökségeknek szakmai tanulmányutak keretében történő felkeresése is a fenti célok megvalósítását célozza. 1.3.
A nevelő-oktató munka célkitűzései
Az iskolánkban célul tűzzük ki, hogy a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyan működjenek, az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóak, hasznosak legyenek. Az intézményünk oktató-nevelő munkája értékközpontú. Célunk olyan, a nevelőtestület által vallott és elfogadott értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségfejlődésére. Alapvető célként tűzzük ki, hogy diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához, ezért a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú a kulcskompetenciák fejlesztése, ezek közül is kiemelkedő a szociális kompetenciák jelentősége. Célunk a diákok tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Erre személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához szüksége van. Kritikus gondolkodása, kreativitása, kezdeményezőképessége, a problémamegoldása, kockázatértékelése, döntéshozatala, az érzelmek kezelése folyamatosan fejlődik a középiskolai tanulmányai során. Ennek megvalósítására hatékony, mint pl. modern, személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat, módszereket alkalmazunk.
21
1.4. Az iskolánk pedagógiai tevékenysége az alábbi értékek mentén megfogalmazott alapelvek érvényesítését célozza: o Tanulóközpontúság Az oktató-nevelő munka középpontjában a tanuló, mint önálló személyiség áll. Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a tanulói jogok teljes körű érvényesítésére és védelmére. Biztosítjuk a tanulók, a fiatal felnőttek testi, lelki fejlődésének optimális feltételeit. Lehetőségeinkhez mérten, a prevenció fontosságát kiemelve, óvjuk és védjük tanulóinkat a káros társadalmi hatásoktól. o Nyitottság Valljuk, hogy nyitott iskola vagyunk. A nyitottság egyrészt jelenti az intézmény társadalmi kihívásokhoz, elvárásokhoz igazodó folyamatos újítás, fejlesztés iránti elkötelezettségét, másrészt a legfontosabb partnerek, a tanulók és szülők igényeinek megfelelő, és elégedettségüket kiváltó oktató-nevelő munkára való törekvését. Figyelembe vesszük, és beépítjük programunkba a szülők és a tanulók igényeit. Meghallgatjuk véleményüket, felvetéseiket, és készek vagyunk a problémák megoldására. o Következetesség Következetesek vagyunk magunkkal és másokkal szemben egyaránt. Valljuk, hogy az eredményes és hatékony pedagógiai munka a következetességre épül. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy diákjaink pontosan ismerjék a velük szemben támasztott elvárásokat, követelményeket, feladataikat és munkájuk ellenőrzésének szempontjait. o Motiváltság Minden ember értékes. Törekszünk arra, hogy feltárjuk a tanulókban rejlő képességeket, adottságokat, és érdeklődésük folyamatos fenntartásával meggyőzzük őket arról, hogy a tudás olyan érték, amelyet folyamatosan fejleszteni kell. Arra neveljük diákjainkat, hogy legyenek képesek önmaguk megismerésére, céljaik megfogalmazására, és alakítsák ki magukban az élethosszig tartó tanulás igényét. o Felelősség Mindannyian, diákok és tanárok egyaránt felelősek vagyunk a ránk bízott vagy általunk vállalt feladatok felelősséggel való végrehajtásáért, szűkebb és tágabb környezetünk értékeinek, valamint iskolánk hírnevének megőrzéséért. o Elkötelezettség Az elkötelezettség a szakmai sikerek feltétele. A nevelőtestület tagjai elkötelezettek szakmájuk és hivatásuk iránt, és személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. o Esélyegyenlőség Minden tanulónak biztosítjuk az iskola eredményes elvégzésének lehetőségét. Oktató-nevelő munkánk során megkülönböztetett figyelmet fordítunk az átlagostól eltérő képességű, és a hátrányos helyzetű tanulók gondozására. Szakmailag megalapozott, egyénre szabott pedagógiai módszerekkel, és az egyéni tanulási utak támogatásával gondoskodunk az érintett diákok felzárkóztatásáról, illetve tehetséggondozásáról. A felnőttek esti oktatása a már szakmával rendelkező, vagy még nem rendelkező, de a modern és állandóan új kihívásokat jelentő, nagymértékben átalakult munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó, sokszor kallódó fiataloknak, felnőtteknek adja meg a tanuláshoz és a szakmai vizsgák által az igényesebb, keresettebb szakmákhoz való jutás esélyét. A tananyagunk nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszünk a műveltség elvontabb elméleti, és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a
22
gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. A felnőttek általános iskolájának 5-8. osztályában a legnagyobb kihívást a hátránykompenzáció jelenti. Az általános iskolát nem végzett felnőtteket nem csak alapműveltséget adó ismeretekkel, hanem a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák kialakításával szeretnénk felvértezni a munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelésre. A fiatal diákok és felnőttek 11-13. osztályában célunk az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, a munkába állásra, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés. Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, alapfeladatát tekintve a szakképző intézmények - így az Európai Roma Szakgimnázium is - iskolák, ezért fontos meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb pedagógiai céljának tartanak. Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudományos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékenységek terén már közepes, míg a hétköznapi kultúra terén (szerződéses fegyelem, szervezés, intézményi marketing, PR, reklám, viselkedéskultúra) alacsony szintű tevékenységet folytat. Ezért nevelési célként a viselkedéskultúra, etika, a szerződéses fegyelem betartását követő magatartásformák kialakítását tűztük ki. - Az alapfokú végzettséghez, valamint érettségihez kötött szakképzések azoknak a potenciálisan munkanélküliségre „ítélt” fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik tanulmányaik elvégzése után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni, és szakmai végzettség híján csak nagyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése) Számukra olyan piacképes fizikai, ill. szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű, emelt szintű, illetve középfokú képzettséget jelentő szakmákat és készségeket (vállalkozás, kereskedelem, kommunikáció, nyelvismeret, informatikai ismeretek, európai uniós ismeretek) kínálunk, melyek révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába állási esélyeiket illetően. Megismertetjük tanulóinkat az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódokkal, amelyek szükségesek a magas szintű szaktudáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez, javakkal való okos gazdálkodáshoz, mivel ezek kapcsolódnak a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz. Az emelt szintű képzéseink révén a legigényesebb munkaerő-piaci kereslet kielégítésére olyan potenciális leendő diplomások képzéséhez járulunk hozzá azon fiatalok számára, akik előtt a „rettegett” felvételi vizsgák sikertelensége folytán az egyetemek, főiskolák kapui talán örökre zárva maradnának. Különösen fontos számunkra a roma nemzetiségi képzésben részt vevő tanulóink továbbtanulási kedvének felkeltése, sikerre juttatása. Különös hangsúlyt fektetünk a képességek/készségek fejlesztésére, többek között: - szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (könyvtár, Internet), (anyanyelvi és digitális kompetencia fejlesztése) - több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás), (idegennyelvi kompetencia fejlesztése) - az informatika adta lehetőségek felhasználása, beépítése a mindennapi életbe, (digitális kompetencia fejlesztése)
23
- egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére. 1.5.
A nevelő-oktató munka feladatai
Az iskola funkciói: o ismeretközvetítés - általános műveltség átadása a hagyományos tantervi oktatási formák mellett a különböző tantermen kívüli oktatási formák (verseny, „poly klub” stb.) megszervezésével, a kulturális és a társadalmi környezettel való kapcsolatok kiépítése révén. Fontos számunkra: o a konstruktív életvezetés kialakítása tanulóinkban, o továbbtanulásra előkészítés, o szakmai felkészítés - szakképző tevékenység: az általános és a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolatának kialakítása, o értékátadás. 1.5.1. Az iskolai nevelés főbb területei és nevelési-oktatási követelményrendszer Az iskolai nevelés főbb területei
Nevelési-oktatási követelményrendszer
I. Életvitel o az élet tisztelete o az egészséges életmód o környezettudatos magatartás
o becsülje az emberi életet és a természet értékeit, tudjon érvelni mellettük o legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket o ismerje a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket (az iskola, a tanműhely és a közlekedés területén), és ezek elkerülésének módjait o alakuljon ki benne az egészségre káros élvezeti- és kábítószereket elutasító magatartás
II. Az én harmóniája - önismeretönfejlesztés o önmagunk elfogadása o önfejlesztés o önbizalom o önbecsülés
o Legyen képes különböző szituációkban megnyilvánuló reakciói folyamatos megfigyelésére, valamint az önmegfigyelés során szerzett tapasztalatok megbeszélésére és alkalmazására.
III. Társas kapcsolatok o szociális jártasság, kommunikatív és interaktív képességek o társas hatékonyság kooperativitás, szolidaritás, nyitottság o személyes kapcsolatok harmonikus családi élet
o legyen világos képe szerepeiről (gyermek, szülő, testvér, rokon, barát, munkatárs stb.), o tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért miben és mennyiben felelős, o ismerje és gyakorolja a kapcsolatkultúra legfontosabb erényeit: becsület, hűség, önzetlenség, őszinteség, szolidaritás, tisztelet, türelem, alkalmazkodóképesség, udvariasság, vezetőképesség, o fogadja el a másságot, bármiben is nyilvánul meg, o lássa árnyaltan az embereket, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit, o tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatra való törekvést (szerelem, házasság)
24
IV. Tanulás, tudás, művelődés o a rendszeres tanulás a munka világába való beilleszkedés útja o igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre o önálló, logikus, problémamegoldó gondolkodás o művelődés, belső késztetés a világ jelenségeinek megismerésére
V. A munka világa o hasznos, értelmes munka o a munkaerőpiacon való eligazodás képessége o a pályamódosítás képessége
o ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét, o tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani, o a fiatalokat fokozatosan alkalmassá tesszük a realitások érzékelésére, a gondolatok és a fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására, az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára o tegyen szert fokozatos önállóságra a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében, o sajátítsa el a tanulás módszereit, technikáit (értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése), o alakuljon ki az önművelés igénye, a tudás folyamatos korszerűsítésének egész életre szóló igénye, o használja a tanulás színtere- és eszközeként a könyvtárat, o megtanítjuk az írott, a beszélt és a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést, o a tanulóknak megtanítjuk a feléjük irányuló kommunikáció kritikai észlelését a manipulációk elleni védekezés céljából, o tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége, o legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban; megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni, o értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban o legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit, o legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét, o legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit, o tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit, o tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban, o legyen tisztában az életszerepek (gyerek, tanuló, dolgozó, házastárs, szülő) változásaival, o legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat, o tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, o tudjon megfelelően viselkedni a felvételi interjú során,
25
o legyen ismerete intézményekről, VI. Haza, civil társadalom, globális szemlélet o nemzet - haza: egészséges lokálpatriotizmus, cselekvő hazaszeretet o civil társadalom: az emberek egyenlőségének elismerése, előítélet-mentesség, tolerancia o globális szemlélet: a természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme, a jövőért való felelősség vállalása
a
munkanélkülieket
segítő
o ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, o ismerje a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, o legyen jól tájékozott a hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében, o ismerje a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit, o legyen nyitott a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére, o a hon- és népismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, hazaszeretetet; ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, o tisztelje más népek nemzeti érzését, identitástudatát, o alakuljon ki pozitív viszony a közös európai értékekhez, o becsülje meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait, o legyen nyitott az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre, o ismerje az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, o legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, o legyen tájékozott az emberiség közös (globális) főleg Magyarországot közelebbről érintő problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről, o törekedjen arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásában személyesen is részt vehessen, o fejlesztjük a demokrácia gyakorlásához szükséges képességeiket, a jogok és kötelességek állandó tudatosításával, alkalmazásával, o kialakítjuk a felelős társadalmi magatartást, felkészítjük őket a felnőtt állampolgári létre, a természeti és mesterséges környezetük felelős használatára, o legyen környezettudatos aktív állampolgár, o váljon képessé arra, hogy a környezeti válság elmélyülését megakadályozza, ezzel elősegítve az élő
26
természet fennmaradását fenntarthatóságát, VII. Kulturált életvitel, a mindennapok esztétikája o az esztétikai értékek iránti nyitottság o kulturált életvitel o igényesség a szabadidő felhasználásában o igényesség a közvetlen és tágabb környezetünk iránt
o o o o o o o o o o o o o o
1.6.
és
a
társadalmak
legyen nyitott az esztétikai értékek iránt, legyen toleráns a társak ízlése iránt, legyen igényes önmagával és családjával szemben, megjelenését ápoltság, gondozottság jellemezze, viselkedéskultúráját az erkölcs és illem normatívái jellemezzék: egymás megbecsülése, a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a kulturált, szép magyar beszéd általánossá válása, a durvaságtól mentes társas kapcsolatokra való törekvés, étkezési és higiéniai előírások betartása, a környezet rendje, tisztasága és a társadalmi tulajdon védelme, öltözködése a helynek és az alkalomnak megfelelő legyen (pl. ünnepi öltözék), legyen igényes otthona, iskolája, munkahelyének esztétikája, tisztasága, a bennük lévő értékek, tárgyak megóvása iránt, tartsa fontosnak környezetének megismerését, védelmét, gondozását és hagyományainak ápolását.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során az alapelvek megvalósítása és a célok elérése érdekében az alábbi feladatok várnak pedagógusainkra, melyek megoldását a következő eszközök és eljárások teszik lehetővé. ■ Feladataink az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján: A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos oktató és nevelőmunkával. Fontos feladat olyan képzési szerkezet, és olyan képzési formák kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanulók és a felnőttoktatásban részt vevők, képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezhetik, szándékuknak és tanulmányi eredményüknek megfelelően felkészülhetnek a munkába állásra, illetve a felsőfokú továbbtanulásra. A magasabb szintű végzettséget csak az azt szándékozó tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról, és szakképesítéshez juttatásáról is. Évfolyam ismétlésére csak az kényszerüljön, aki a tantervi követelményeket nem teljesíti. ■ Feladataink az "igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez" elv alapján: - Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása. - A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia. ■ Feladataink az értékközvetítés elve alapján:
27
Az iskola nevelőmunkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, stb.) az alábbi értékek közvetítését végezzük: Alapértékek: • Az iskola a tanulót mint embert teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti. Az ismeretközléssel egyenértékűnek tekinti munkájában a testi nevelést, és a személyiségfejlesztést. • Az iskola értéknek tekinti a tanulást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. • Miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó, és akaró fiatalokat kíván nevelni. • A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság; legyen a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében; fontos az önképzési igény és képesség fejlesztése. • A patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánja tanulóiban kialakítani. • Az iskola előnyben részesíti az együttműködést a versennyel szemben. • Az ökológiai és a technológiai szemléletet egyaránt fontosnak tekinti. •Pedagógiai programunkban nagyobb hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (számítástechnika, vállalkozás, élő idegen nyelvek ismerete) Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai: Tudásközvetítés: Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszokban eltérő mértékben- a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése. Fontos, hogy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalok. A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki, mind a felnőttek általános iskolájában, mint a középiskolai osztályokban, különösen már a 9. évfolyamon. A tanulókat képességüknek megfelelő szakmai ismeret birtokába kell juttatni. A szakképző iskolában, a szakképzési évfolyamokon a kreativitás fejlesztésére kell törekedni. Ez részben a jellemző tanulói attitűdökkel, az eltérő felkészültséggel magyarázható, de a majdan betöltendő munkakör szükségletei is ebbe az irányba hatnak. A felnőttoktatásban részt vevőknél is kiemelt feladat az oktató – nevelőmunkában, a vizsgaorientáltság, az ismeretközvetítés. A fizikum fejlesztésének területei: Egészséges életmódra nevelés. A szabadidős sportok megismertetése A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. Az életkoruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (mindennapi testmozgás biztosítása által). Megvalósításának formái:
28
A mindennapi sportmozgást iskolánkban szervezett sportfoglalkozás felkínálásával (edző terem, tömegsport foglalkozás) biztosítjuk, azzal a megkötéssel, hogy valamennyi tanuló a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt vehet valamelyiken. A tanórán kívüli iskolai sporttevékenység: A szabadon választható órák keretében a tanuló ismerkedjen meg azokkal a mozgás-formákkal és edzéstípusokkal, amelyeket az iskola befejezése után saját életvitelébe be tud építeni (fittnesz, aerobic, kondicionálás, tánc, önvédelmi- és szabadidős sportok); A felnőttoktatásban részt vevők igénye alapján az iskola lehetővé teszi, biztosítja a tanórán kívüli rendszeres sportolási lehetőséget. (pl. aerobic, kondicionálás, úszás); Az iskolai éves munkatervben határozzuk meg, hogy mikor és hol rendezzük meg az egyes osztályok, székhely – és a telephelyi iskola tanulói között az egész napos sportversenyt. Nevelési módszereink: A fentebb felsorolt célok megvalósulását segítő, az intézmény pedagógusai valamint oktatói által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Tudatosítás, a meggyőződés kialakítása
Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítség adása Ellenőrzés Ösztönzés
Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése a közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása követelés, ellenőrzés, ösztönzés
elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája
a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita
Nyitottság Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. A szakmai tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló nagyobb gazdálkodó szervezetekkel. Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulást szervez a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok számára. (A tanítási szünetekben)
29
Az iskola rendszeresen kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal. Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, és a szakképzési struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja. Az iskola figyeli és kapcsolatot épít ki a régióban lévő munkáltatókkal, hogy elvárásaiknak megfelelő ismereteket adjon a felnőttoktatásban részt vevőknek. Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás során aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása Az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend nagyrészt általános hagyományokra épül. Az alacsony óraszámú tantárgyakat az esti munkarendben modulrendszerben oktatjuk. A tananyagban, különösen a szakképzésben, folyamatosan naprakész ismerteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében az iskola növeli az egyéni és a csoportmunka alkalmazásának arányát. Az adott keretek között tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanuló csoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása, teljesítményközpontúság a szakképzésben 2.1.1. Általános célok A harmonikus személyiség kialakulásának segítése a kompetenciák fejlesztésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával: Az erkölcsi nevelés terén tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése legyen életszerű, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk mélyüljön el, igazságérzetük kibontakoztatásával, közösségi beilleszkedésüket segítsük elő, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésüket segítve, készítsük fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsünk választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira, az iskola közösség élete, a tanárok példamutatása támogassa a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, alakítsuk ki bennük a tanulást elősegítő beállítódásokat - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – ami hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazaszeretetre nevelés terén ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését, alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége,
30
Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén ki kell alakítani a tanulókban a cselekvő állampolgári magatartást, amelyet a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez, a tanulók ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében biztosítjuk honvédelmi nevelésüket, a közügyekben való részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodást, az elemzőképességet és a vitakultúra fejlesztését, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások során alakuljon ki a tanulókban a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése által elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. énképük gazdagodásához szükséges, hogy az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogassuk őket, tudatosuljon bennük az, hogy egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. Megalapozott önismeretük hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A nemzetiségi nevelésoktatással a tanulók identitásának megőrzése mellett segítjük tanulóinkat a társadalmi integrációban. A családi életre nevelés terén legyen a család kiemelkedő jelentőségű a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában, (szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok, alacsony szintű szexuális kultúra) kiemelten szükségesnek tartjuk a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülését, a családi életre történő felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés által segítsük hozzá diákjainkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez, legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére,
31
a pedagógusaink a családdal együttműködve készítsék fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntességben célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét, mellyel személyiségük fejlesztése és kibontakoztatása megvalósul, a segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság terén diákjainknak ismerni és becsülniük kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában, meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják, célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá növendékeink számára, felkészítjük őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, ennek érdekében meg kell ismertetni őket azokkal a gazdasági és társadalmi folyamatokkal, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kialakítjuk bennük az igényt arra, hogy bekapcsolódjanak közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientációs tevékenységünk során a tanulási folyamatban - a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújtunk a munka világáról, olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk diákjaink számára, amelyek révén kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket, a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését fejlesztjük tanulóinkban. Gazdasági és pénzügyi nevelés terén hasznosítható ismereteket közvetítünk a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról, tanulóink ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén, tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát világosan lássák rövid és hosszú távú céljaikat, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát, biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
32
Médiatudatosságra nevelés által legyenek tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevői, értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét, célunk az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, készítsük fel tanulóinkat a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására, ismerkedjenek meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása során pedagógusaink keltsék fel a diákok érdeklődését az iránt, amit tanítanak, és adjanak útbaigazítást a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, tanítsák meg, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek; olyan tudást alakítsanak ki, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével; a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése járuljon hozzá a tanulás eredményességéhez.
33
2.1.2. Személyiségfejlesztő nevelési feladataink:
2.2. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást. A tanulók lelki egészségéért a következő feladatokat végezzük: - Az önismeret és emberismeret fejlesztése - Olyan életmód és napirend biztosítása, mely megfelel a diákok sajátos szükségleteinek - Túlterhelés megelőzése egyénre szabott követelmények és elvárások meghatározásával - A stresszhatások csökkentése, stressz elviselésének fejlesztése a „megküzdési módok” elsajátításával - A kritikus élethelyzetek és konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése - Egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése - Szoros kapcsolat a különböző szakintézményekkel (nevelési tanácsadó, családsegítő hálózat) A személyiségfejlesztés fő feladatai egymással összefonódva valósulnak meg, mind a tanítási órákon, mind a tanórán és iskolán kívüli nevelés-oktatás folyamatában. Iskolánkban a tanítási blokkokat összekötő szabadidős tevékenység a pedagógiai program szerves részét képezi, átszövi a tanulók iskolai életét. A szabadidős foglalkozásokon teremtett lehetőségek segítik a társas kapcsolatok, az együttélés valamint a sokszínű és egészséges
34
életmód kialakítását. A szabadidős tevékenységeken keresztül törekszünk arra, hogy a roma nemzetiségű tanulók a nemzetiségük megélése mellett az egész iskola közösségének aktív és egyenjogú tagjaként vegyenek részt a programokban, és ez által a nem nemzetiségi tanulók is ismereteket nyerjenek a roma kultúráról, népismeretről. A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szinteknek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni. A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyanakkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akik egyszülős családból származnak, elvált szülők gyermekeiként küzdenek az ebből származó hátrányokkal, nehézségekkel. Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztályközösség kialakítása, az osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Az osztályközösségen túlmenően fontos az évfolyamok, az azonos szakmacsoportba járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak az erősítése is. Az iskolai közösség összetartó erejét éreznie kell minden ide járó tanulónak, ezt megfelelő programokkal kívánjuk elérni. A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a kisebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősítése révén minden tanulónk bevonására késztet. Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek; Magyarország állampolgárai lévén erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismerésének igényét. Mint az Európai Unió tagjai, diákjaink egy nemzetközi kulturális és szakmai közegben fogják eltölteni pályafutásuk java részét, azaz az európai közösségi ismeretek, az ezzel kapcsolatos nyitottság feltétlenül részét képezi nevelési céljainknak.
3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 3.1. Célok - a közösségi kapcsolatrendszer kialakítása, fejlesztése: o a különböző képzési formákban tanulók kapcsolatainak kialakítása, o hagyományaink megőrzésével új közösségi formák és tevékenységek alkalmazása o az új tanulásszervezési eljárások erősítése (team-munka, projektfeladatok) - az „én" beilleszkedése a mikro-makro környezetbe - a szűkebb, tágabb környezet megismerése - egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása; magukról, másokról gondolkodni és gondoskodni tudás - felelős állampolgárrá nevelés a jogok és kötelességek rendszerében - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képező ismeretek közvetítése - a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, amelyet az erőszakmentesség jellemez - a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése - a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés
35
- különböző nézőpontok figyelembe vétele, döntések kritikus és kreatív elemzése, a döntéshozatalban való részvétel. 3.2. Általános feladatok - megismertetni tanulóinkkal az egészséges emberi kapcsolatok kialakításának, fenntartásának módszereit, módjait - fejleszteni a harmonikus társas kapcsolatok tulajdonságait: kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, empátia, tolerancia - érezzenek felelősséget a környezet iránt, amelyhez tartoznak, éljék át a közösséghez tartozás örömét és biztonságát - tegyenek szert hon- és népismeretre, ismerjék meg hazájuk hagyományait, jellegzetességeit; a nemzet sorsáért érzett felelősség kialakítása - ismerjék meg az egyetemes emberi kultúrát, vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában - legyen kommunikációs kultúrájuk, tudják szelektálni, kritikai módon kezelni az információkat, tudjanak eligazodni az információs környezetben - ismerjék fel az együttélési szabályzók: erkölcs, jog, törvények, előírások, szokások fontosságát; ezek betartására nevelés - az EU-s projekteken keresztül ismerjék meg a világ és Európa fiatalságának véleményét. Szerezzenek mind több valós tapasztalatot (internetes információ, diákcsere, külföldiek fogadása stb. során). A kapcsolattartás és a személyes találkozások révén legyenek nyitottak az idegen kultúrák, szokások, életmódok iránt, fejlődjön toleranciaképességük - a közös műsorok során fejlődjön a fiatalok konfliktuskezelési készsége - a diákközgyűlés tárja fel az iskola közösségét érintő problémákat, tanítson a véleményformálásra
Fontosnak tartjuk - hogy az iskolaközösséghez tartozást formai és tartalmi jegyekben egyaránt kiemelten kezeljük. Az iskola arculatát a megkülönböztető kellékek is formálhatják. - hogy évente legalább egy olyan rendezvényt tartsunk, amelyen az iskola minden diákja és tanára részt vesz. Ezen az iskolanapon lehetőségek kapnak az egyes tagintézmények, képzések, munkaközösségek a bemutatkozásra, s ezen keresztül a személyiség és az új közösség formálódik. 3.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a felnőttek iskolájában A felnőttek általános iskolájában a közismereti tartalmakba beépítve, valamint tanításmódszertani eszközökkel igyekszünk a szociális kompetenciák kialakítására. A szakmai elméleti tárgyak - egy céltudatos és következetes nevelési koncepció révén - is jól kiaknázhatóak nevelési célokra. Ma már alapvető munkaerő-piaci elvárás a teammunkára való képesség. E képesség kialakítására mind az elméleti, mind a gyakorlati képzésben számos lehetőség kínálkozik. Az osztályfőnöki óra, az európai ismeretek (iskolánk speciális tantárgya) is keretet nyújt a közösségformálással kapcsolatos nevelési célok megvalósításához, felkészítve őket arra, hogy: o a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva, aktívan vegyenek részt a közügyekben, o hatékonyan együttműködjenek, 36
o o o o
legyenek fogékonyak a változások iránt, ismerjék állampolgári jogaikat, tudatosuljon bennük az európai nép sokfélesége, kulturális identitásuk erősödjön, a veszélyhelyzeteket egyéni és közösségi szinten tudják megelőzni, kezelni.
A felnőttek általános és szakképző iskolájába járó diákok is részt vesznek évenként több alkalommal osztály- illetve évfolyamszintű, tanórán kívüli kulturális programokon, intézménylátogatásokon, kirándulásokon. A tananyag feldolgozása a legtöbb tantárgy esetében részben csoportmunkában, projektek formájában történik, ahol az együttműködés sikere: a fenntartható fejlődés támogatása, a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékeknek az elfogadása, és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása, ehhez szükséges a megfelelő tudás, mely feltétele a sikeres érdemjegynek. Ez pedig csak egymás megismerése, elfogadása, valamint hatékony kommunikáció révén valósulhat meg. Miután ez a legheterogénebb korcsoport, az osztályfőnök-vezetőtanárnak itt kiemelten fontos szerep jut az egyéni kapcsolattartásban. Az osztályszintű és évfolyamszintű tanórán kívüli programok ebben a képzési formában kiegészülnek az egy szakirányba tartozó tanulók közös programjaival, kirándulásokkal, kiállítások, intézmények meglátogatásával: hatékonyan kommunikáció, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés jellemzi ezt a közösségi formát. Az ünnepségek, iskolai szintű rendezvények szervezésében is fontos szerepet játszanak a szakképző osztályok diákjai, mivel a programokon felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Részt vesznek az Internet Café és a Filmklub működésében, mindez jó lehetőség az érdeklődés szerinti kis közösségek kialakulására. 3.4. A tanulói személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Lehetővé kell tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást. A tanulók lelki egészségéért a következő feladatokat végezzük: ♦Az önismeret és emberismeret fejlesztése o olyan életmód és napirend biztosítása, mely megfelel a diákok sajátos szükségleteinek, o testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, o a túlterhelés megelőzése egyénre szabott követelmények és elvárások meghatározásával, o a stresszhatások csökkentése, stressz elviselésének fejlesztése a „megküzdési módok” elsajátításával, o személyes felelősségen alapuló környezettudatos magatartás kialakítása, o a kritikus élethelyzetek és konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése, o erkölcsi ismeretek elsajátítása, o felelősség önmagukért; önállóság; o az egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, o a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között, o az okos gazdálkodás képességének a kialakítása. A személyiségfejlesztés alábbi fő feladatai egymással összefonódva valósulnak meg, mind a tanítási órákon, mind a tanórán és iskolán kívüli nevelés-oktatás folyamatában: o az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete,
37
o hazaszeretet elmélyítése, o aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítása, o az önfejlesztés, önművelés igényének és szokásának kialakítása és az erre irányuló tevékenységek, a személyes méltóság, o az önmegismerés és önkontroll; - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, 3.4.1. A tanítási óra mint a személyiség- és közösségfejlesztés legfontosabb színtere Az iskola pedagógusai a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, készségeinek fejlesztését, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat tanulásra ösztönzik és ezt a tanulási kedvet kívánjuk nemcsak a tanulási folyamat végéig, de felnőtt korukra is fenntartani, felkészítjük őket az esetleges pályamódosításokra. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek biztosítják a tanulók aktív részvételét az óra menetében, úgymond tevékenykedtetik őket. A tanulási folyamat során is oda kell figyelni a differenciálásra, vagyis arra, hogy a pedagógusok a munkájuk során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik elő intézményünkben: egyéni tanulási útvonalak kialakítása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közötti merev határrendszer csökkentésével tudjuk megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítása során előnyben részesítik az egyéni képességeket figyelembe vevő munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, szakmai munkafolyamatok elsajátításánál a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, továbbá a tanítás-tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatokat határoznak meg. Az idegen nyelv, az informatika, valamint a szakmai orientációs tárgyaknál csoportbontás bevezetése. A szakgimnázium szakképzési évfolyamán azokat a módszereket és képzési formákat kell alkalmazni, amelyek a tanuló aktív részvételét biztosítják a tanítási és gyakorlati órákon, ezért életközeli tanulási környezetet alakítanak ki. A pedagógusoknak úgy kell megtervezni az órát, hogy elősegítsék, irányítsák a diákok önálló ismeretszerzését, a különböző szociális kompetenciájuk fejlődjön: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség. E feladatok megvalósítását a következő módszerek segítik elő iskolánkban. - A tanárok az egyes szakmai tantárgyak tanítása során figyelembe veszik a diák már meglévő ismereteit, s az egyéni képességek figyelembe vételével szervezik meg az önálló és csoport munkákat, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezési eljárásokat alkalmaznak. - Fontos, hogy a tanulók lássák, értsék a szakmai tantárgyak kapcsolatát, és ezt alkalmazzák is az új ismeretszerzés folyamatában. - A felnőttoktatásban részt vevőknél kiemelt tanári feladat a tanulás, ismeretszerzés folyamatának szinte egyénre szabott módszerének alkalmazása. Itt is figyelembe kell venni a már meglévő ismereteket, amelyet az új téma feldolgozásánál szükséges összefoglalni, rendszerezni. 3.4.2. Intézményünkben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán
38
kívüli tevékenységek segítik - A Polyklubban érdekes előadásokat, tréningeket, gyakorlati kurzusokat, neves személyiségekkel való találkozásokat szervezünk. A Polyklub rendszeres programjai: Chi Kung speciális fizikai és mentális gyakorlatokat tartalmazó 5000 éves kínai technika, mely a fizikai és mentális fejlesztést, egészségmegőrzést szolgálja Jóga: fizikai és szellemi gyakorlatok. A test és a szellem harmóniájának biztosítására. Koncentráció fejlesztése a tanulási képesség növelésére. Stressz menedzsment. Személyes hatékonyság növelése. Tánc Kör: a hangsúly a gyakorlaton van. Olyan táncoktatás ez, mely kezdőtől középhaladó szintig ad ismereteket a legfontosabb társastáncokból, mely elég alap lehet ahhoz, hogy egy tánciskolában, ha komolyan akar vele foglalkozni valaki, ne a leggyengébb csoportban bukdácsoljon. Azoknak is lehetőséget nyújt a Kör, akik nem szeretnének túlságosan belemélyedni a tánctanulásba, csak rendszeres táncolási lehetőségre vágynak, társaságot keresnek. A Filmes Kör tevékenysége két részre osztható: a filmnézésre és az amatőr filmkészítésre. A filmkészítés akár többi körrel karöltve folyhat. A filmek természetesen úgy készülnek, mint a nagy stúdióknál. Forgatókönyv, szereplőválogatás, jelenetek leforgatása, azok digitalizálása, és vágása, utómunkálatok. A Kör másik tevékenysége: a filmvetítések. Roma Művészeti Kör, melyben tanulóink kibontakoztathatják tehetségüket szinte minden művészeti ágban. Megismerhetik és táncolhatják őseik táncait, énekelhetik énekeit. Készíthetnek hagyományos tárgyakat. A körben a 17/2013 EMMI rendelet 8.§ (1) c) pontja szerinti nemzetiségi képzésben részt vevő tanulóink önkéntesen, a 17/2013 EMMI rendelet 8.§ (1) d) pontja szerint tanulók heti 2 órában kötelezően vesznek részt a szakkör keretében szervezett művészeti tevékenységben. Egyéb programok: - Munkatárs – Mentor program Az egyéni boldoguláshoz, az esélyegyenlőtlenségek leküzdéséhez nélkülözhetetlen az élet eseményei feletti kontroll megszerzésének képessége. A Szolgálat e képesség megszerzéséhez, fejlesztéséhez kíván segítséget adni, ezáltal az együttműködésük, a magabiztosságuk és az integritásuk erősödik. - Hagyományőrző tevékenységek (A tanórán kívüli rendezvények idejét és felelőseit a mindenkori év munkaterve határozza meg.) - Az iskola az érdeklődő tanulók számára nyílt napokat szervez, ennek keretében az igazgató bemutatja az iskolát, tájékoztatást ad az intézmény pedagógiai programjáról és képzési kínálatáról. A nyílt napokon az iskolában kiállítást szervezünk. - Az iskola weblapot működtet. Ennek állandó elemei: - Köszöntő, igazgatói ajánlás - Az iskola bemutatása - Az iskola munkájának, eseményeinek áttekintése cikkekben, képekben - Versenyeredmények - Diákok alkotásai - A végzősök búcsúzó és őket búcsúztató cikkek - Az iskola tanévenként legalább egy tanítás nélküli munkanapot biztosít diáknap céljára.
39
- Rendezvények, ünnepélyek A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: - az iskola működésével kapcsolatos rendezvények: - tanévnyitó - tanévzáró ünnepély, - évente egy alkalommal megrendezésre kerül egy ún. „szakmai nap”. - nemzeti és társadalmi ünnepek: megemlékezés a holocaust áldozatairól, január 27. megemlékezés a kommunizmus áldozatairól, február 25. megemlékezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról, március 15. nemzetközi roma nap, április 8 nemzeti összetartozás napja, június 4. az aradi vértanúk napja, október 6. az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának emléknapja, október 23. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének megteremtését, öregbítését. - az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények, pl. szakmai kiállítások, szakmai tanulmányutak. Hit- és vallásoktatás A területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek, melyhez az iskola a helyiséget biztosítja. A részvétel a tanulók számára önkéntes. 3.4.3. Tanórán kívüli tanulói foglalkozások a.) Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatást, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási zavarok, valamint a tanulási nehézségek enyhítését segítik elsősorban a felzárkóztató és a korrepetáló foglalkozások. Ezek konkrét formáiról, az indítandó foglalkozásokról a tanév eleji felmérések eredményeinek birtokában a nevelőtestület javaslata alapján az iskola vezetősége dönt minden tanév elején az erre a célra rendelkezésre álló fakultatív időkeret figyelembe vételével. Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk. A 9-12. évfolyamon, a tanulói igények figyelembevételével a tehetségek kibontakozását elősegítő szakköröket szervezünk. Ezeknél mindig figyelembe vesszük nemcsak az igényeket, de az iskola lehetőségeit is. Az indított tanórán kívüli foglalkozásokat az iskolai éves munkatervben rögzítjük. A csoportok létrehozásánál a tanuló számára biztosítjuk a választás lehetőségét. b.) Nem osztály -, illetve nem órakeretben folyó tevékenységi formák:
40
Az iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet és saját pedagógiai programjában megfogalmazott alapfeladatokon túl térítésmentesen, térítési díj vagy tandíj ellenében igénybe vehető foglalkozásokat szervez Térítésmentesen vehetők igénybe: - a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére, a tartósan beteg tanuló számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, - az első és második szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, - ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, - az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, - a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, - az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint a kollégiumban történő étkezés ideje alatti felügyelet, - a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, - a szakmai elméleti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, - az intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, - Mentor programban való részvétel, - a könyvtári foglalkozás, - a mindennapi testedzést szolgáló intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport vagy más foglalkozás, kirándulás Térítési díj ellenében vehetők igénybe: - egyéb foglalkozások, amelyek nem tartoznak a térítésmentes szolgáltatások körébe; - a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése; - a független vizsga; - a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga; - intézményben igénybe vett étkezés; - a tanfolyami rendszerben szervezett szakmai vizsga; - azok a foglalkozások, tanfolyamok, amit az iskola szervez tanulói igények alapján; - tanórán kívüli foglalkozások indítására - tanév elején - a szülők és a tanulók is javaslatot tehetnek. Tandíjat kell fizetnie annak, akit jogszabály erre kötelez. - a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
41
- a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, - a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Az iskolai sportkör A mindennapi testedzés biztosítása érdekében sportolási lehetőséget biztosítunk (kézilabdatenisz- futballpálya, kondicionáló termek) megállapodás keretében, ha azt a diákok igénylik. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. A mindennapos testnevelés Az iskolában a mindennapi testedzést - a tanórai (amelyik OKJ képzésben kötelező), a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások keretében - úgy szervezzük meg, hogy a tanulók részére biztosítva legyen igény szerint - legalább negyvenöt perc időtartamban - a testmozgás, sportolás lehetősége. Az iskolai sportkör lehetőséget ad az iskola hagyományainak megfelelő sportágakban, foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A diáksportkör anyagi támogatási összegét a költségvetési törvényben meghatározott módon fordítjuk sportszerek vásárlására, versenyek finanszírozására. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek technikaiak, szaktárgyiak, szakmaiak, de szerveződhetnek akár valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakmai tanulmányutak Az iskola szaktanárai a lehetőségekhez képest évente több intézménylátogatást szerveznek a tantárgyi követelmények teljesítése és a szakmára nevelés, illetve szakma megszerettetésének elősegítése céljából. A szakmai tanulmányutakon való részvétel kötelező, ez a gyakorlati oktatás részét képezi, a tanulók számára ingyenes, de az utazási költségeket a diákok viselik. Mindezek szervezésekor figyelembe kell venni a Vhr. 33. §-36. §-ban foglaltakat. Osztálykirándulások Az osztályok az osztályfőnökök, ill. kísérő tanárok vezetésével évente két tanítási napot igénybe vehetnek osztálykirándulás céljából. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását a követelmények teljesítését szolgálják a különböző közművelődési intézményekben, ill. művészeti előadásokon tett csoportos látogatások (múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadások). Az osztálykirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a diákok fedezik. Mindezek szervezésekor figyelembe kell venni a Vhr. 33. §-36. §-ban foglaltakat.
Szabadidős foglalkozások
42
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. Pl: túrák, kirándulások, klubdélutánok, táncos rendezvények, színházlátogatások, táborok. Az ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költséget szintén mindenki maga viseli. Mindezek szervezésekor figyelembe kell venni a Vhr. 33. §-36. §-ban foglaltakat. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését az adott tanítási napokon látogatható iskolai szakmai könyvtár segíti. Célunk az, hogy a szakmai könyvtár rendszeres állományának folyamatos bővítésével elősegítsük diákjaink önművelését. Intézményünk székhelyen és a telephelyen együttműködési megállapodást kötött helybéli könyvtárral, hogy a tanulók számára a felkészülés minden tekintetben biztosított legyen. Iskolai eszközök, helyiségek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola eszközeit, pl: számítógép, szaktantermek tanári felügyelet mellett egyénileg, vagy csoportosan használják. 3.4.4. Közösségi szolgálat Az iskola a Nkt. 4. § (13) alapján a közösségi szolgálat lehetőségeit megteremti a nappali tagozaton tanulók számára, helyet ad a felkészítő óráknak, segít a dokumentáció elkészítésében, szükség esetén kíséretet biztosít az iskolán kívüli foglalkozásokra. A közösségi szolgálat kereti között végezhető tevékenységek köréből [20/2012. EMMI rendelet 133. § (2)] az iskola lehetőségei, kapcsolatrendszere alapján kínálja fel a lehetséges foglalkozási formák listáját, amelyet a jelentkezési határidőkkel együtt folyamatosan közzétesz az intézményi honlapon. A közösségi szolgálat teljesítése - a közösségi szolgálat végzése tanítási órákon kívül történik, - a közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás keretben végezhető, - egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő, amelybe a helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be, - az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül, az iskolával való előzetes egyeztetés után valósítható meg, - ha a tanuló lakhelye és az iskola székhelye nem azonos, lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot, ebben az esetben a tanulónak és a szülőnek aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében, - ha a fogadó szervezet, intézmény felkészítő órát tart a közösségi szolgálati tevékenység megkezdése előtt, a szolgálatra jelentkező tanulónak a részvétel kötelező. A közösségi szolgálat dokumentálása - a tanuló a jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenységek megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, - a tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy hol, mikor, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett,
43
- az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban az osztályfőnöknek kell dokumentálnia a közösségi szolgálat teljesítését, - az iskola igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik, - iskolán kívüli külső fogadó szervezet vagy szakmai koordinátor bevonásakor a felek a jogszabályokban foglaltak szerint együttműködéséről megállapodást kötnek. 3.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgató-helyettese, a diákönkormányzat (megalakulása esetén) felelős vezetője/diákképviselő és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbiak szerint: - az iskola igazgatója vagy helyettese évente egyszer a (diák) közgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője/diákképviselő havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. - A tanulót és a szülőjét (ha a szülőjével közös háztartásban él) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, illetve a nevelőtestülettel. - A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, helyettese és az osztályfőnökök tájékoztatják: amennyiben arra külön igény van. Fogadóóra A személyes megbeszélés lehetőségét hivatott biztosítani a diák/szülő és a tanár között. Rendkívüli esetekben az osztályfőnök, a tanulók igénye alapján, előzetes egyeztetés alapján. Közös programok: bál, teadélutánok, kulturális programok, sportrendezvények, kirándulások szervezése, amely erősíti a partnerkapcsolatot. Kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről Kapcsolat a tanulókkal: A tanulókkal való együttműködés tartalmilag a nevelő-oktató munkánkban valósul meg. Ez annyira szerteágazó terület, hogy most csak a kapcsolat néhány általunk legfontosabbnak ítélt alapszabályát fogalmazzuk meg: a) A tanár diák viszony alapvetően a kölcsönösségre épül. A kapcsolat tartalmát, az abból származó jogokat és kötelességeket törvény és más jogforrások határozzák meg. b) A pedagógiai hatás a tanuló tiszteletén, személyiségének tiszteletben tartásán alapszik. c) Csak annyit követelhetünk tanítványainktól, amennyit magunktól is elvárunk! d) A tanár diák viszonyban kitüntetett szerepe van az emberi, erkölcsi értékeknek. A felnőttoktatás során elérendő célunk, hogy az iskolában olyan hangulat legyen, hogy a tanuló és a pedagógus egyaránt jól érezze magát. A tanulási folyamat két szereplőjének kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. A tanulók elsőrendű érdeke az eredményes tanulás, sikeres pályaválasztás, a szakmai vizsgára
44
bocsátás és a komplex szakmai vizsga követelményeinek teljesítése. Iskolánk akkor működik eredményesen, ha a tanulók igényeire épít, és figyelembe veszi érdekeiket. Fontos tehát a tanár és tanuló szoros együttműködése. A tanár módszereit úgy alakítja és változtatja, hogy azokkal a tanulási folyamatban optimális eredményt érjen el. Mindehhez szüksége van a tanulók visszajelzéseire, a kölcsönös tájékoztatáson, őszinteségen és bizalmon alapuló interakciókra. A tanuló saját személyes és tanulási problémáival is csak ilyen kapcsolat megléte esetén fordulhat bizalommal tanárához. Az osztályok év elején osztálybizalmit választanak. Az osztálybizalmi képviseli az osztályt, a tantestület és az iskola vezetése rajtuk keresztül tájékoztatja a tanulókat. A tanuló és pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei az iskolában tanulók bevonása a döntés-előkészítő munkába; a tanítás nélküli munkanap programjának önálló szervezése, ügyeleti munka iskolai rendezvényeken történő felügyelet, Házirend Bizottság létrehozása (az iskolai Házirend felülvizsgálata) DÖK elnök részvétele a nevelőtestületi értekezleten, amikor a diákokat érintő kérdéseket tárgyalják, DÖK hiányában diákok képviselőjét hívjuk meg, - Diákközgyűlés önálló szervezése - DÖK tevékenység kapcsán (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus között) bekövetkezett konfliktusok rendezése, megvitatása a vitakultúra betartása mellett, - „Fordított nap” szervezése – diákigazgató választás stb. -
4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 4.1. A pedagógusok szerepe oktatási-nevelési folyamatokban Az iskola nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. - A pedagógusoknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell az egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságokból származó feltételekhez. - Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és folyamatos tehetségneveléshez és felzárkóztatáshoz szükséges. - A pedagógus hozzá kell segítse a tanulót a valóság helyes észlelésére, értékelésére, az abban való hatékony részvételre. - Fontos, hogy támogatást nyújtson értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy a nevelés folyamán alakuljon ki a gyermekben az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való egyre önállóbb haladás képessége. - Tisztelje a diákot, segítse egyéniségének kibontakozását, elősegítve a tanuló szabadságának, önállóságának kiteljesedését, az egyéni adottságait megismerve törekedjen a képességek fejlesztésére, a diákot önálló, öntevékeny, cselekvő egyéniséggé nevelje. - Reflektív pedagógusként legyen tisztában saját lehetőségeivel, potenciáljaival, megfelelő önismerettel rendelkezzen, aki tisztában van a korlátaival és a képességeivel. Meghatározó személyiségjegyei: önállóság, a nyitottság, az alkalmazkodás és az együttműködés képessége, amelyek lehetővé teszik a pedagógiai hatékonyság növelését. A pedagógus személyiségének fontos értékmérőjévé válik a személyes értékorientációja, az értékekhez való viszonyulása, személyiségének moralitása.
45
- Fontos, hogy a pedagógus mindig példaértékű legyen, mintaként szolgáljon a diákjai előtt. Magatartásával, értékképviseletével, világnézetével, jellemével jelentős hatást gyakoroljon az iskolahasználók széles körére. Ahogyan a személyiség cselekedetek által nyilvánul meg, így fontos a pedagógus kongruenciája, vagyis meggyőződésének tettekben való megnyilvánulása. - A pedagógus teljes iskolán belüli létével, tevékenységével visszatükrözi és újratermeli azokat az értékeket, viselkedési mintákat, amelyek az iskolán kívüli világból erednek. - A pedagógus személyes példája, személyiségének ereje a legdöntőbb a nevelés és oktatás hatékonysága szempontjából. Személyiségük megjelenítésével, kommunikációjukkal követendő, pozitív példát nyújtanak. A gyermek számára meghatározó, hogy az egyénenként felhalmozódott tudásrendszert milyen személyiség közvetíti. A pedagógus személyes hatása meghatározza a tanítás-nevelés sikerét. De az iskola, mint szervezet is felelős azért, hogy a személyes hatás sikerbe torkolljon, hiszen olyan szervezeti elemeket tud mozgásba hozni, olyan erőforrásokat tud segítőként felajánlani, melyek hatására a pedagógus saját személyiségét fejleszti (önfejlesztő tréningek, ösztönzésmenedzselés, intézményi klíma stb.). - Csak az érzelem gazdag, stabil pedagógusok tudják az iskola világában a tanulópedagógus interakciók során a diákokhoz érzelmileg is közel hozni az iskola egészét. Ehhez kellenek, akik közvetíteni tudják az emberi lélek szükségleteit: a szeretetet, a biztonságot, az elfogadást, az elismertséget, a fontosság tudatát. - A pedagógusnak el kell fogadnia a diák egész személyiségét, mert csak így tudja tolerálni a hibáit. A feltétel nélküli pozitív odafordulás kölcsönös tiszteletet és megbecsülést vált ki, melynek következményeként a tanulók elfogadják és betartják a fegyelmi szabályokat. A kongruens pedagógus érzései a tanulók számára természetes emberi megnyilvánulások. A pedagógus nem tudja teljesíteni a feladatát, ha hiányzik belőle az empátia. Különösen sok pedagógiai kudarcot okozhat a kulturálisan és etnikailag más tanulók meg nem értése. Csak az elfogadás légkörében élheti meg a diák és pedagógus a kompetencia és autonómia fejlesztő erejét, az önbecsülés érzését, az alkotó légkör gazdagságát. - A pedagógus cselekedeteit befolyásolják személyes tulajdonságai, készségei, ismeretei, szociális szerepei, énképvonásai és motivációi. E komplex hatásmechanizmus eredményes működését maga a pedagógus, de intézményi szinten az emberi erőforrásmenedzsment (többnyire az igazgató által koordinálva) is segítheti. - Kölcsönös bizalom nélkül a nevelés nem éri el a célját, vagyis partnereknek kell lenniük a nevelésben és az egymásért érzett felelősségben. A tanár-diák kapcsolatra azonban az egyenlőtlenség is igaz, hiszen az egyik felnőtt, a másik gyermek, az egyik kész személyiség, a másik alakulóban van. Ha figyel a pedagógus, a gyermekek szemében, viselkedésében visszatükröződni látja, hogy az adott helyzetben milyen ő. Az iskola világában a tanulói személyiség fejlesztésének kiemelkedő segítője a pedagógus. Ugyanakkor a gyakorlat igazolja, hogy a pedagógus személyiségfejlődésének legfőbb késztetői maguk a tanítványok. - A pedagógus kulcsfontosságú szereplője a nevelési folyamatnak. 4.2. A pedagógusok személyiségfejlődését segítő, iskolán belüli tényezők: -
a hatékony nevelésre törekvés; együttműködésre kész kapcsolatok a tanulókkal, egymással; szervezett munkamegosztás szerinti napi tevékenység; a megszokottnál alaposabb, korszerűbb tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; gyermekközpontú magatartás; szeretet a mindennapi munka során;
46
-
a pedagógiai kihívásoknak való megfelelés; a közös nevelés normarendszere; innovatív nevelő-oktató munka; nyitottság az eredményesebb módszertani lehetőségek iránt; a tantervi órákon és az egyéb programokon a pedagógusi én maximumának megjelenése; az iskola, mint a belső biztonságot nyújtó társas élet színtere; a felzárkóztatás és tehetséggondozás speciális lehetőségei; a tantervi követelmények pszichológiai és didaktikai tényezői; a tanulók személyiségének gazdagítása; a gyermek teherbíró, konfliktustűrő és problémamegoldó képessége; a családi szocializáció hiányosságaiból eredő szociális és kulturális hátrányok kompenzálása; kommunikációs készségszint (egyénben és intézményben); mentálhigiénés közérzet; a teammunka lélektani ereje; intézményi klíma.
4.3. A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl: - a pedagógiai és szakmai program ismerete, elfogadása és megvalósítása; - pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen; - spirituális nyitottság, etikus életvitel; - nyitottság az új pedagógiai módszerekre, a pedagógiai hagyomány megismerésére és elsajátítására; - iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken köteles minden tanár megjelenni, órarendi elfoglaltságától függetlenül; - lelkiismeretes részvétel a szakmai továbbképzéseken; - hatékony együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egyházi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; - az iskola különböző szintjeinek (pl. nevelési programjának összehangolása; - személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a pedagógus személyiségének kibontakoztatásához; - széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele; - közreműködés a derűs, egészséges, örömteli és őszinte légkör létrejöttében pedagógusok, gyerekek és szülők körében; - a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén; - őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet a diákok, kollégák és az iskolavezetés iránt, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben. 4.3.1. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is az erkölcsi elvárásokkal azonosulniuk kell. Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeiben való elmélyedés, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusoknak vállalniuk kell a diákok előtt teljes
47
személyiségüket, a korlátaikkal együtt. A pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos önképzés. A diákok nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus – a székhelyen és a telephelyeken dolgozók egyaránt - pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzenek, biztosítva az iskola egységes szellemét. Ígéreteit megtartsa a diákoknak és a kollégáknak is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok, illetve alkalmazottak tudják ellátni. 4.3.2. A pedagógusszerep követelményei A társadalmi változások hatására a tanulók jelentős része szociális és kulturális, részben pedig mentális, pszichikai és egészségügyi hátrányok sokaságával érkezik az iskolába. Ezek kezelése a pedagógusra hárul. A tanulók egyénenkénti, eredményes személyiségfejlesztése, társadalmi integrációjának segítése érdekében meghatározó, hogy a pedagógus rendelkezik-e a következő tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel (figyelmen kívül hagyva az intergenerációs problémákat): a saját és a teljes tantestület munkája iránti igényesség; az egyéni és csoportérdek érvényesítésére törekvés; az elhivatottság vezérelte csapatmunka igénye; a csoporton belüli egészséges versenyszellem kialakítása; egymás értékelése és megbecsülése; egymástól tanulás, együtt tanulás; építő kritikát tartalmazó konfliktuskezelés; a jó munkakedv építőerejében való hit; képzési igényen alapuló, csoporton belüli elismerés; teljesítmény-központú munkakapcsolatra törekvés; konszenzusteremtő képesség; a kommunikációs kultúra fejlesztésének igénye; elkötelezettség az iskola programja iránt; a közösségi munkafegyelmet erősítő hatásának elismerése; innovációra, szakmai aktivitásra törekvés; sikerorientáltság; szakmaiságon alapuló együttműködési készség; partnerkapcsolatra törekvés az iskolahasználók körével; a közösségi mentálhigiéné fejlesztésére irányuló tevékenység igénye; a klientúra elvárásainak megfelelő nevelő-oktató munkára törekvés. 4.3.3. A pedagógust jellemezze: határozottság (mert csak így tud határozottságra nevelni); erős kontroll (mert így tudja a tanulókat önkontrollra nevelni); értelmes irányítás (mert így éri el tanulóinál az önirányító képesség fejlődését); a problémákhoz való érzékeny viszonyulás (mert így tud fogékony, a többi ember érzelmeit mindig figyelembe vevő érzelmi életre és magatartásra nevelni).
48
4.3.4. A pedagógusokkal szembeni elvárásaink: - Sikerorientáltság, kreativitás. - Biztos szakmai ismeretek. - Önfejlesztés igénye. - A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély. - Példamutatás, empátia. - Kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel. - Összehangolt munkavégzés. - Ismerje meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. - Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. - Válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. - Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. - Olyan tudást alakítson ki, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. (új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése). - Helyezzen hangsúlyt a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. - Erősítse a tanulók kritikai gondolkodását, helyezzen hangsúlyt a konfliktusok kezelésére, az életminőség javítására, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtésére, a teljesebb élet megszervezésére. Ennek érdekében az iskola a székhelyen és a telephelyen dolgozó pedagógusok részére belső továbbképzéseket szervez, támogatja a pedagógus munkaközösségek megalakulását, a nevelési értekezletek, munkaközösségi megbeszélések keretében elemzi az elért eredményeket, és meghatározza a további feladatokat. Az iskola a pedagógiai munka eredményességének folyamatos fejlesztésére törekszik. 4.3.5. A pedagógus-közösség hagyományai: -
tantestületi kirándulás, kötetlen és szakmai jellegű munkaközösségi összejövetelek.
4.4. Az osztályfőnöki munka tartalma 4.4.1. Pedagógus-osztályfőnök A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felváltotta az alkotó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az információrobbanás következtében kialakult az oktatástechnikai szerepkör. A „beszélő iskola” kontaktusteremtő, a tömegkommunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti; az osztályt mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában 1. Az osztályfőnök modellszerepe Személyesség, természetes viselkedés, önbizalom, önbecsülés
49
Hitelesség, kongruencia - a szavak, a tett és az érzelmek egysége a gondolati és a mindennapi tevékenység területén Tolerancia – mások véleménye, meggyőződése iránti türelmesség Empátia – beleélés a másik ember lelkiállapotába
2. Az osztályfőnök személyiségjegyei Magas szintű pedagógiai, pszichológiai műveltség Kiegyensúlyozott érzelmi élet Reális énkép és önismeret Magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat Emberszeretet, gyermekszeretet Szociális érzékenység Fegyelem, önfegyelem Kritikai, önkritikai érzék Optimizmus, humor Kreativitás, találékonyság Helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség 3. Az osztályfőnök nevelőmunkája a). A munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt Rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel. b) Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; saját hatáskörében jutalmaz, vagy büntet, illetve ezeket az eljárásokat kezdeményezi különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a diákok aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; ifjúságvédelmi munka felelős az osztálya viselkedéséért, az osztálydekoráció elkészítésétől a kiránduláson tanúsított magatartásukig, a teljes képzési vertikumra megtervezi, tanévekre lebontja és határozott pedagógiai céllal tartja az osztályfőnöki órákat, tehát irányítja az osztályközösség nevelését. a NAT illetve a kerettantervi követelmények teljesítése is részben az osztályfőnöki órákon történik.
Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása,
50
félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, törzslap és bizonyítvány írása a pályaválasztásnak, tanulmányi versenyeknek stb. nyilvántartása, ezekkel kapcsolatos összesítések és statisztikák. Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan részt vevőkkel, az iskola egészségügyi szolgálatával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; képviseli az osztályba járó diákok érdekeit, figyelemmel van a tanulók szociális helyzetére, egészségügyi állapotára stb. szabadidős tevékenységek, programok szervezése.
4.4.2. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal. Egy osztályban, egy –egy időszakra megbízást kaphat két tanár is. Ezeken, az eseteken kívül az osztályfőnök segítője az osztályfőnökhelyettes, akit az osztályfőnökkel egyeztetve szintén az igazgató bíz meg. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Minden tanár, de speciális helyzete révén az osztályfőnök különös felelőssége, hogy pontosan ismerje és elismerje, hogy a közoktatásban tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból. A törvényi előírás szerint nem elég a megkülönböztetés tilalmát betartani, hanem úgy kell nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a tanuló érdeke érvényesüljön. Az osztályfőnök különösen figyel azokra a tanulókra, akik a tanulmányaik teljesítésében nagyon elmaradnak, teljesítményük tartósan lecsökken. Kezdeményezheti a tanuló iskolai egészségügyi szolgálat tagjaival való kapcsolat-felvételét vagy iskolán belüli fejlesztő foglalkozásra utalhatja a tanulót. Az osztályfőnöki órák témáinak teljesítését, a feldolgozás tényét ellenőrizzük, de nem osztályozzuk. A magatartás és a szorgalom minősítéseket az osztályfőnöki munkatervben rögzített módon végezzük. A minősítéseknek igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, és tükrözniük kell a tanulók személyiségjegyeinek változásának irányát. A minősítésekben közösségi véleményeknek kell kifejeződni (tanulói és tanári közösségek is). Ezért a magatartás és szorgalom minősítések javasolt értékét, az osztályközösség és az osztályfőnök egyeztetett véleményét az osztályozó konferencia kitűzött időpontja előtt két héttel az osztályfőnök a naplóba ceruzával bejegyzi. Az osztályban tanító szaktanárok ezeket a javaslatokat véleményezik. A vitatott esetekben az osztályfőnök a konszenzus szándékával
51
beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó konferenciáig nem születik megállapodás, az igazgató az osztályfőnök javaslatát a nevelőtestület döntésére bízza. Az osztályfőnöki munkaközösség és tagjainak feladata az iskolai tankönyvrendeléssel és a tankönyv-segéllyel kapcsolatban: Az osztályfőnök segíti az iskola tankönyvfelelősét a tanulók névre szóló tankönyvrendelésének lebonyolításában. Tájékoztatja a tanulókat a tankönyvvásárlással kapcsolatos tudnivalókról, az ingyenes tankönyvről és az iskolai segélykönyvtári rendszerről. Iskola-változtatáskor, illetve a szakképző iskola befejezésekor segíti a tanulót abban, hogy a nála lévő kölcsönzött könyvekkel elszámoljon, a számára már nem szükséges tankönyveket, a segélykönyvtárnak átadja. Az osztályfőnök segíti az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét abban, hogy a tankönyvsegély odaítéléséhez a nevelőtestület kellő és alapos információhoz jusson annak érdekében, hogy a szociálisan leginkább rászorult tanulók jussanak a differenciálásból eredő nagyobb összeghez. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport. A szaktanárokkal együttműködve orientálja tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait.
a
tanulók
szakköri
választásait,
a
Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, így több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. 4.5. Az osztályfőnök feladatai 4.5.1. Évente ismétlődő tennivalók Az osztályfőnök és helyettese, kölcsönös megegyezés alapján meghatározzák a tanévre szóló feladatok elosztását. A tanév elején: Az osztályfőnök - felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal)
52
- ismerteti a tanév rendjét, - a felnőttoktatásban részt vevő tanulók számára az első osztályfőnöki órán R. 148. § (8)(10) bekezdésére való tekintettel írásbeli tájékoztatást nyújt (az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola; a mulasztások jogkövetkezményei; tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló 20 tanóránál többet mulasztott igazolatlanul, és már nem tanköteles korú.) - ismerteti a szakkörök, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét, - tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára, - gondoskodik tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás megtartásáról és dokumentálásáról, - meghatározza a szünetekben, illetve a lyukas órák alatti lehetséges tartózkodás helyét, - ismerteti a szekrények használati rendjét, ellenőrzi a kulcsokat, - kitölteti az adatlapokat, - elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt) - ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét, - megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján) - kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert, - biztosítja az osztálybizalmi, ill. megalakulása esetén a DÖK képviselők megválasztását. A tanév folyamán: - részt vesz az osztályfőnökök értekezletén, tanévenként két alkalommal, (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat) - szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), - megszervezi az osztálykirándulást (a kezdő évfolyamok kivételével) - az előző tanév végén, - az igazgatóság által kitűzött időpontban nevelési értekezletet tart, - rendszeresen kitölti a haladási naplót, - értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (sportversenyek, diákcserék, sí táborok stb.) - kéthavonként tájékoztatja a szülőket (felnőtt tanulót) az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, - rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, - írásban tájékoztatja a szülőket/felnőtt diákot a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, - írásban tájékoztatja a szülőket/felnőtt diákot a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével) - előzetesen tájékoztatja a szülőket/felnőtt diákot írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, - adott évfolyam vizsgáján ellátja a vizsgaelnöki teendőket, (ha az osztályfőnök a vizsgáztató tanár, akkor helyettese, vagy az igazgatóság által kijelölt kolléga elnököl). (Megjegyzés: A szülők értesítését - a felsorolt esetekben - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben megtenni.) 4.5.2. Tennivalók a belépő osztályok esetén ((7.,8..) 9, 11. és 13. évf.)) Az indulást megelőző tanévben: Az osztályfőnök - felvételi beszélgetésen részt vesz szaktanárként és/vagy elnökként,
53
- a felvételi alkalmassági eredmények alapján, az igazgatói döntés után elkészíti osztálya végleges névsorát, - rendkívüli hátrányos helyzetű diák esetén a szülőkkel/felnőtt tanulóval és a megfelelő szakemberekkel konzultálva, megismeri a különleges bánásmódot igénylő pedagógiai módszereket, eszközöket, - az igazgatóval egyeztetve, meghatározott időre felkéri az osztályfőnök-helyettest, - felméri a számára kijelölt tanterem állapotát, a szükséges beszerzéseket, - egyezteti az igazgatóval és a gondnokkal, - átveszi a tanulói szekrényeket és azok kulcsait a kimenő osztályoktól, - beiratkozáskor kiosztja az adatlapot és a szülői/felnőtt tanuló számára készített tájékoztatót, az adatlapot a szülők/diákok lehetőleg ott helyben kitöltik. - regisztrálja a sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján. Az igazgató összevont szülői értekezletet tart, amelyen ismerteti az iskola pedagógiai programját, és bemutatja az osztályfőnököket. A tanév elején: - a tanévnyitó utáni első osztályfőnöki órán beszedi a még hiányzó, kitöltött adatlapokat és az egyéb KIR adatszolgáltatáshoz szükséges még hiányzó dokumentumokat fénymásolatban (a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a társadalmi biztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítványát, a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt, KIR-ben meglévő tanulói azonosító számát). - bemutatja az iskolát, annak rendszerét, helyiségeit, szolgáltatásait, (szakkörök, könyvtár, számítástechnika-terem, filmklub, sportkör stb.) - tájékoztatja a tanulókat az iskolaorvos, védőnő, pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő segítő munkájáról, - ismerteti a tanulói kötelességeket és jogokat, valamint a joggyakorlás rendjét (a házirendet) - felhívja a tanulók figyelmét az ellenőrző szerepére és annak vezetésére, - az igazgatóság által megadott határidőre kitölti a tanulók hivatalos nyilvántartási íveit, a törzslapokat, a napló anyakönyvi részét, a benyújtott személyi dossziékban foglaltak alapján, - tájékoztatja az intézmény vezetését a regisztrált sajátos nevelési igényű tanulókról, - tanulmányi kirándulást szervez. (Lásd még: ÉVENTE ISMÉTLŐDŐ TENNIVALÓK)
A tanév folyamán: - összevont osztályszintű fogadóórát szervez az osztályban tanító tanárok részvételével, - felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. 4.5.3. Javaslatok, ötletek - a belépő osztályokban, (7.,8.) 9., 11. és 13. évfolyamon) a megismerkedés és a közösség alakítása érdekében közös programok szervezése (kirándulások, karácsonyi műsor, farsang, nyílt napok, bemutató órák stb.)
54
- a 11. és 13. évfolyamon osztályfőnöki órákra a különböző szakterületek, egyetemek bemutatásának meghívott előadókkal történő megszervezése (szülők, régi tanítványok, segítségével), ha van lehetőség, egyes munkahelyek megismerésére is sor kerülhet. - a szülők a szülői értekezleten, diákközgyűlésen a diákok tájékoztatása egy olyan névsor nélküli, rangsorolt tanulmányi-átlag táblázattal, amelyben a tanulók neve nem szerepel, és a kiemelkedő teljesítményért, vagy a közösségért önkéntesen vállalt kiváló munkáért dicséretet kapott tanulók nevének felsorolásával. - az év végi vizsgák ideje alatt különböző szakmai jellegű diákcserék, osztálytáborok szervezése a nyári szünetben. - az iskola környezeti nevelés programjában való részvétel (akadályversenyek, táborok). - az egészség-nevelés program keretében együttműködés és kölcsönös tájékoztatás az iskola pszichológusával, az iskolaorvossal. 4.5.4. Egyes évfolyamok külön feladatai 5-8., 9., 11. és 13. szakképzési évfolyam: - az idegen nyelv belépése, a csoportok kialakítása, a felvételi beszélgetésen tett nyilatkozatok és az igazgatóval, valamint a szaktanárral történő egyeztetés után - az ügyeletes rendszer beosztása, az ügyeletesek feladatai. 5-8., 9. és11. évfolyam: - patronáló mentori rendszer megszervezése az osztályt tanító tanárok körében a szakképző évfolyamon a felzárkóztatás érdekében. - a szabadon választható tantárgyak, foglalkozások leadása és felvétele csak félévenként lehetséges, írásbeli szülői/felnőtt diák kérelem alapján, az adott szaktanárral egyeztetve 12. évfolyam: búcsú a tanároktól, az iskolától tájékoztatás a szakmai vizsga utáni munkavállalás lehetőségeiről jelentkezés a szakmai vizsgára 13. szakképzési évfolyam: - a moduláris tantárgyak belépése, a csoportok kialakítása, a felvételi beszélgetésen tett, nyilatkozatok és az igazgatóval, valamint a szaktanárral történő egyeztetés után, - az ügyeletes rendszer beosztása, az ügyeletesek, - jelentkezés a komplex szakmai vizsgára. 14. szakképzési évfolyam - a moduláris tantárgyak belépése, a csoportok kialakítása, a felvételi beszélgetésen tett nyilatkozatok és az igazgatóval, valamint a szaktanárral történő egyeztetés után, - az ügyeletes rendszer beosztása, az ügyeletesek, - jelentkezés a komplex szakmai vizsgára. (MEGJEGYZÉS: A felsorolt tevékenységek változhatnak, módosulhatnak, kiegészülhetnek, illetve eltörölhetők. Ezeket a változtatásokat bármely kolléga kezdeményezheti. Az új ötletek, javaslatok gazdagítják a programot, segítik munkánkat.)
55
4.6.Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályfőnökök munkaköri leírásmintája az SzMSz III. fejezet 2.6.3. pontjában található. 4.7. Az osztályfőnöki munkaterv A NAT és a kerettantervi követelmények ajánlott ismeretanyagát 23 témakörbe csoportosítottuk. Ezek a témák nem óráról-órára megtanítandó elméleti anyagot jelentenek, hanem át-átszövik az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító nevelők pedagógiai munkáját. Egy tanórai szituáció is adhat okot és ürügyet valamelyik téma felvetésére, megbeszélésére (pl. rendkívüli haláleset, betegség, árvíz, különös időjárás, sportesemény, olimpiai győzelem vagy veszteség, koncert, iskolai ünnepség utáni reakciók stb., stb.). Minden pedagógusnak, de különösen az osztályfőnöknek jól kell szelektálnia a napi események világából, és össze kell tudni egyeztetnie az alábbi témakörökből fakadó követelményekkel. Az éves munkatervek aktualizálása során és a napi gyakorlatban derül ki, hogy az itt felsorolt tartalmak közül mit milyen mélységben sikerült taglalni tanítványainkkal. Fontos ezért a záró (tanévet és különösen a tanulmányokat befejező) időszak összegzése: mire jutott lehetőség, mit tudtunk a terveink közül megvalósítani, a tervezéskor fontosnak tűnő témák miért maradtak el. Ezeket az összesítéseket a tanév végi osztályfőnöki munkaközösségi foglalkozásokon kell elvégezni, és a következő évfolyam osztályfőnökeinek is át kell adni a tapasztalatokat. 4.8. Az osztályfőnöki órák témáit és követelményei: Az osztályfőnöki órákon és foglalkozásokon ajánlott témák és követelmények 23 témakörbe csoportosítva (Az egyes témák címe melletti (E) jel az iskola egészségnevelési programjára utal.) 1. Pszichikus működésünk (E) Cél Mindazoknak az ún. lelki jelenségeknek a megismertetése, amelyek az ember viselkedésének vizsgálatához, megismeréséhez elengedhetetlenek. Legyen képes a tanuló elhelyezni a pszichikus megnyilvánulásokat az ész és érzés, az ösztönös és a tudatos rendszerében. Követelmény Minimális teljesítmény: Az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbségtétel, ezek felismerése Tartalom Fogalmak: • Érzékelés, észlelés, figyelem, asszociáció. - Az ember, mint biológiai és társadalmi lény. • Az ösztönök. A tudatosság. Az emlékezet. • Mnemotechnikai eljárások, amelyek használata révén létrejön a bevésés és a felidézés kapcsolata. • A képzelet. A gondolkodás lényege, fejlődése. Filozófiai kérdések a gondolkodással kapcsolatban. • Az akarat, akarati tulajdonságok. A tévedések. • A gondolatok és érzelmek kölcsönhatása. Életérzés, depresszió, szenvedély. Az érzelmek tanulása. • Szeretet, szimpátia, gyűlölet, utálat, irigység, agresszivitás, frusztráció kezelésének lehetséges módjai. • A nevelők felelőssége az agresszív és az intoleráns viselkedés észlelése esetén.
2. Személyiségünk (E) 56
Cél A helyes önismeret kialakítása. A másik ember megértéséhez, tiszteletéhez szükséges képességek, felismerések kialakítása. Önmagunk felvállalása, mások bírálatának segítségként való elfogadása. Önbizalom, helyes önszeretet. Tolerancia a másság irányában. Követelmény Minimális követelmény: • Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek. • Legyen képes érvelni a másik ember személyiségének tisztelete mellett. Tartalom
Fogalmak: • személyiség, jellem, temperamentum, embléma, starthelyzet, rivalizálás, konformizmus, nonkonformizmus, kompenzáció, önbizalom, szocializáció, önfelmentés. 3. Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Cél Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a különböző szellemi képességeket. Követelmény A beszéd és a gondolkodás összefüggéseinek felismerése Tartalom Módszerek: • Kommunikációs, metakommunikációs esetjátékok (Rudas János Delphoi örökösei c. könyvéből) • A kommunikáció stílusa és hatékonysága, Fogalmak: • A megismerési folyamat összetett jellege. Érzéki és gondolati megismerés elválaszthatatlan volta. Kreativitás a megismerésben. A társadalmi kommunikáció szintjei és az egyes szintek jellemzői. A kommunikáció eszközei, az üzenetek adása, vétele: kódok, szimbólumok alapján. Az emberi kommunikáció szintjei: direkt-, metakommunikáció. • A verbális és a nem verbális kommunikáció. Szembenézés, tekintet (tekintési szabályok) mimika, gesztusok. Kultúrák különbözősége és a kommunikáció. • A tanulás, az emlékezet. Rövid idejű és tartós emlékezet. A megtanult ismeretek megőrzésének kérdésköre. Az ismétlés. A túltanulás. A motiváció. Negatív és pozitív motivációk. A programozott oktatás. Tanulási rendellenességek. A tanulás eredményének, a tudás felhasználásának kérdésköre. - Az intelligenciával párosuló megismerés okosságot, bölcsességet eredményezhet. E szavak jelentése, különbsége. A műveltség, intelligencia, okosság, bölcsesség fogalmának értelmezése. 4. Az emberi szellem Cél Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdezést. Követelmény Az emberi szellem néhány sajátossága. Tartalom Módszerek: • Beszélgetések a hitről, az értékrendről, a világnézetről...stb. Szituációs játékok Rudas János Dephoi örökösei c. könyvéből, pl. az önfeltárás serkentése ill. az Értékek és normák tisztázása című részekből. • Az emberi szellem néhány sajátossága. Az emberi kíváncsiság. A kíváncsiság, mint genetikusan öröklött tulajdonság. Az ember, mint a világra nyitott lény. A nyitottság
57
elveszítésének okai. A kérdezés jelentősége életünkben. Az erőfeszítés, melyet a kudarc is serkenthet. A vallási hitet részben a kudarcok indukálják, a vallások is fejlődnek. Önérdek, csoportérdek, globális érdek. • Céljainkat felismert szükségleteink - érdekeink alapján fogalmazzuk meg. Annak végiggondolása igen nagyjelentőséggel bír, vajon önérdekünk, csoportérdekünk nem ellentétese a másik érdekeivel? • Esélyeink jelentősen romlanak, ha a hit, a tudás, az állhatatosság, a lelkiismeretesség, a szilárd értékrendszer, vagy kreativitás hiányzik. • Saját értékrendünket, céljainkat mindig vállalnunk kell. Nyitottság a világ változásaival kapcsolatban. A mindig új célok kitűzésének fontossága. Az önmegvalósítás lehetséges módjai, akadályok. 5. Az ember, mint értékelő lény Cél Legyen a tanuló nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. Követelmény Legyen képes a megfontolt, meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket. Tartalom Módszerek: • Önismereti gyakorlatok, Rudas János: Delphoi örökösei c. könyvéből a Szerepjátékok, a Viselkedésváltoztatás, ill. a Vágyak tudatosítása, valamint az Értékek és normák tisztázása c. részekből. Beszélgetés tanárokkal a teljesítmények igazságos elbírálásáról, különböző foglalkozású emberekkel értékrendszerük sajátosságairól (pl. művészek, mérnökök, háztartásban dolgozó édesanyák, nyugdíjasok.) • Színház, múzeum, tárlat-látogatások. • Az értékelés az értékek segítségével történik. Az értékek az eligazodási pontok a számunkra. Az értékvállalás nem mindig tudatos, intenzitása is különböző. A család meghatározó szerepe az értékrend kialakulásában. Az "értékvezérelt magatartás", a nagyra tartott személyek követése tanulás útján jön létre. Az értéktanulás a felnőtt korban is folytatódik, megküzdünk értékeinkért, a fáradság árán megszerzett anyagi, szellemi, erkölcsi értékek jobban a mienkké válnak, mint amelyet a véletlen juttatott nekünk. • Az értékelés szempontjai: igazság - hamisság (ki kinek hisz, az ezzel kapcsolatos előítéletek). Az értékelés nehézségei. Igazság és igazságosság. Az igazságosság szerepe a megállapodásokban, a terhek elosztásában, az anyagi javak elosztásában. Az illendő, nem illendő alapján történő "helyes - helytelen" megítélés. Az esztétikai megítéléshez használjuk a szép - rút kategóriákat. A szépség, és fajtái: természeti szép, művészeti szép. Az ízlés, mint az esztétikai értékelés fontos szempontja. Miért szép? Kinek szép? Az ízlés, mint az esztétikai értékelés fontos szempontja. A kultúrsznob. A primitív. Az ízlés változásai. A divat. • Nagyra tartott érték: a tudás. Vitathatatlan értékek: a szabadság, az egység, a munka, a szeretet (amely a kereszténységnél az első helyen áll). –
6. A tetszés - nem tetszés, rokonszenv ellenszenv. Cél Legyen képes a tanuló fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, felismerni, indokolni maga és mások jó és hibás döntéseit. Különböző élethelyzeteket elemezve vázoljon fel különböző választási lehetőségeket, tudja megindokolni a döntések helyességét vagy hibás voltát. Követelmény
58
Tudja, hogy az emberek mást és mást tartanak jónak és rossznak, valamint azt is, hogy sokféle értékben és normában megegyeznek. Tartalom Módszer: • Esetelemzések a mindennapi életből, az iskolából, a családból. Értékorientációs gyakorlatok az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar A pedagógiai etika kérdései az Etika - pedagógusoknak c. jegyzetből (Tankönyvkiadó 1986. 70-87.p.) ill. Rudas János Segítő kapcsolat, Személyes kapcsolatok elmélyítése. Viselkedésváltoztatás ösztönzése c. részeiből. • A gyermek néhány dologban választhat, dönthet. A felnőtt nem csak dönt, esetenként döntenie kell. A külső környezet hatására mérlegelés, megfontolás, választás, feladatállítás. Az elhatározás, amely a szándék és a tett között áll. A jó szándék és a tett összefüggései. A tetten belüli közvetlen eredmény és erkölcsi hatás. A sikertelenség erkölcsi eredményei. Az egyén felelőssége a cselekvések részleteiért, a belső munkáért, a tetteiért, a következményekért. Az egyén erkölcsi megítélésének kérdései (a szándék és a tett ellentmond egymásnak). A cselekvések fajtái: szabad és kényszerű cselekvések. A kényszer. Fajtái (külső és belső kényszer) 7. Mozgatóink (E) Cél Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött végighúzódó mozgatókat. Követelmény Fontos mozgatók ismerete. A valahová tartozás élménye, ennek torzulásai. Tartalom Módszer: • A Rejtjelek c. könyv egyes fejezeteit követő "gyakorlatok". • Cselekvésünkben, magatartásunkban lévő megszokások, új és új "szerepteljesítések", divatok. Cselekvéseink mozgatórugói együttesen a motivációk, azaz vágyak, törekvések, célok, megfeleléskészségek. Az európai kultúrában az eszmény a vágyak, célok és a megfeleléskészség harmóniája. A 10 motiváció, amely többé-kevésbé mindannyiunkat jellemez: - a kapcsolódás vágy • információszerzés és elrendezés - tekintélykövetés • feladatvégzés • életcél - erkölcs • szabadság - életmód • dominancia - birtoklás Egyéni szükséglet-kombináció, tartós beállítódások, orientációk. Ezeknek felelnek meg az egyes szituációkban produkált viselkedés-attitűdök. A motiváció tudatosságának, az önértékelés biztosságának függvénye az emberek befolyásolhatósága. A szuverén ember. A különleges hovatartozásból eredő normák, értékek tekintetbe vétele, elfogadása. Az emberek közötti különbségek egy általános, humanista közelítésmóddal hidalhatók át. A befolyásolhatóság. A tömegkommunikáció manipuláló hatása. Az előítélet (keletkezése, a stigmatizáció, negatív beállítódás másokkal, pozitív a sajátunkkal). Az előítéletesség döntő okai: a frusztráció, negatív beállítódás másokkal, pozitív a sajátunkkal. Az előítéletesség döntő okai: a frusztráció, és annak folytán előálló szorongás, feszültség, agresszivitás, éretlenség mások iránt, a saját értékek abszolutizálása, másokra erőltetése, gyanakvás, gyűlölet, elzárkózás, bűnbak-képzés. Az érintettek reakciói. A visszaút nehézségei. A megelőzés esélyei: a nevelés fontossága, az autoriter nevelés veszélyei. Az önálló ítélőképesség erősítésének
59
fontossága. A gyerekek nevelésének alapelve legyen: azt keressük, ami közel hoz, és ne azt, ami elválaszt. 8. Az egyes ember fejlődése (E) Cél Az ember fejlődésben való szemlélete. Követelmény
Helyezzen el konkrét embereket (és önmagát is) a megfelelő életkori szakaszba, s állapítsa meg, mennyiben érvényesek rájuk az adott életszakaszok jellemzői. Következetesen határozott követelményeket állítva hozzá kell szoktatni a gyermeket egy racionális életrendhez, a parancsok és tilalmak teljesítéséhez. Tartalom Minimális teljesítmény: • A különböző életkori szakaszok legfőbb jellemzői. • Különböző szakaszok az ember életében. A személyiség érése. Életkori jellemzők, fejlődési szakaszok. Az ember és a környezet kölcsönhatásban. A személyiség komplexebbé válása. • Az iskoláskor: az osztályban elfoglalt hely összefügg a tanulási eredményekkel. Az iskoláskor játékai. Pontos meghatározások, megfogalmazások. • A serdülőkor: A biológiai érés és az ébredező nemi ösztön, mint e szakasz különleges jellemzője, a másodlagos nemi jellegzetesség megjelenése, érdeklődés a másik nem iránt, a társadalomba való belenövés, az idegrendszeri ingerlékenység, fáradékonyság. A fiúk kedvtelése az erő, ügyesség, szellemesség bemutatása. A "még nem felnőtt, már nem gyerek" kettőssége. Szellemi aktivitás felgyorsulása, kritikai képesség kibontakozása. Kritikus, önkritikus viselkedés. Példaképkeresés, a valahová tartozás fontossága. A társadalmi élethez való kritikus viszonyulás, és a konkrét valóság hiányos ismerete. Az érzelmi élet túlburjánzása. A baráti kapcsolatok szerepe. Hajlam a filozofálásra. • Ifjúkor: A serdülőkori változások stabilizálódnak. Az érdeklődésirányok megszilárdulnak. Pozíciókeresés. Különbségek az egyes társadalmi rétegek fiataljai között ebben a vonatkozásban. Az erkölcsi fejlődés 3 szakasza: a szokáserkölcs, a szabályok vezérelte erkölcs és az elvek vezérelte szabályozás. Az egyénnél található szakaszok: az első szakasz erkölcsi meghatározottságú, cselekvési orientáltságú, differenciálatlan világképre, a másodikban a kritikai szemlélet előtérbe kerül, a tapasztalatokat már összegezni kezdjük, a harmadik a világnézet által, elvek által vezérelt magatartás, gondolkodás, cselekvés. • A megfelelő családi, iskolai, közösségi háttér szerepe. E háttérrel bontakoznak ki a beolvadás, a szembefordulás és a szintézis szakaszai - utóbbinál az a lényeges, hogy individuális képességeink, tehetségeink stb. hogyan integrálódhatnak a közösségben. Mindennek feltételei: tökéletesedő önismeret, a kontrollált akarat, érzelmek, az egészséges önszeretet, az empátia tudatos fejlesztése, egyszóval: a tudatos önformálás. 9. A család egészsége (E) Cél Az egészséges életvitel alapelveinek elsajátítása • Igényesség kialakítása a környezetük, testük tisztántartására. - Értsék meg a tisztaság betegségmegelőző hatását. • Legyenek képesek szabadidejüket ésszerűen megtervezni. - A környezetbarát módszerek alkalmazása. • Információk a nemibetegségekről. • Gyakorlottság megszerzése az elsősegélynyújtásban. • Életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készségek elsajátítása. - Az alapvető életműködések zavarainak felismerése.
60
A baleseti források felismerése, és elkerülésének lehetősége Követelmény A tanuló • tudja a napirendjét helyesen kialakítani. • ruházkodása feleljen meg az öltözködés egészségügyi, higiéniai és esztétikai követelményeknek • ismerje az egészség fogalmát, értékét és megőrzésének szabályait, módjait. • legyen igényes a teste, ruházata és a közvetlen környezete tisztántartására és gondozására. • külseje legyen ápolt. • ismerje a nemi betegségek védekezésmódjait. • ismerje az egészséget nem károsító fogamzásgátlás módjait. • tudja a nemi betegségeket ellátó egészségügyi rendszerek címlistáját. - tudjon bajbajutott embertársán segíteni. • gyakorolja be a veszélyelhárítás módszereit. • tudja a háztartási balesetek okait és megelőzési módjait. - ismerje a háztartási veszélyforrásokat. • tudjon baleset esetén segítséget nyújtani. •
Tartalom • Ápolt külső (korszerű testápolás) - a ruházat tisztántartása. • Környezeti tisztaság • Helyes napirend, életmód • Az egészségmegőrzés társadalmi jelentősége • Gyermekvállalás felelőssége. • Nemi betegségek. • A felelőtlen partnerkapcsolatok. • Hepatitis B szerepe (injekciós tűvel történt fertőződések, HIV, Hepatitis B) • Életmentés, elsősegély
10. Munkaszervezés (E) Cél • A családi szerepek bemutatása régen és ma • Felelősségvállalás a napi feladatok ellátásában. • A munkaszervezés (pihenés, teljesítmény) környezeti hatások bemutatása. • A környezetbarát munkavégzés és a háztartási megtakarítási lehetőségek felismerése. Követelmény A tanuló: • Vállaljon kötelezettséget a háztartási és családi feladatok végzésében. • Ismerje a háztartási munkák megszervezésének célszerű módjait, pl. napi, heti időszakos nagytakarítás. • Ismerje a háztartási munkák szervezési módjait. Tartalom • Munkamegosztás a családban régen és ma. • Háztartási munkák szervezése (megtervezése) napi, heti, évi munkák. • Környezetbarát munkavégzés. • Javaslatok víz, levegő, talaj védelmére, zaj csökkentésére, energia nyersanyag megtakarítására, hulladék eltávolítására, újrahasznosítására. 11. Háztartás-, pénzgazdálkodás Cél A gazdálkodással kapcsolatos összefüggések felismerése, a pénz jelentősége.
61
• Háztartási könyv, napló készítésének elsajátítása. • A kiadás-bevétel tervezési módjainak megtervezése. • A családi jövedelemforrások megismerése. • Az önálló vállalkozási kedv felkeltése. • A háztartási jövedelmek eredetéről, összetételéről alapvető tájékozottság kialakítása. Követelmény
A tanuló: • tudja a piaci árakat elemezni, az árat és a minőséget összehasonlítva ésszerűen dönteni. • vezessen háztartási könyvet. • tudja a rendelkezésre álló jövedelmeket beosztani. • tudja a bevétel, kiadás tervezési módját. • vegye számba az ésszerű takarékosság lehetőségét. • ismerje a család pénzgazdálkodását. Tartalom
Háztartásjövedelmek összetétele, eredete. • Háztartások bevétele, kiadása, • (Háztartáskönyv) • Takarékossági lehetőségek (kosztpénzzel, munkával, idővel) • Pénz-megtakarítási szolgáltatások. 12. A pályák szubjektív követelményei Cél • Tudatosítani a tanulókban, hogy képességeik, tulajdonságaik, illetve a pálya iránti érdeklődésük megfelel-e a választott pálya munkaprofiljának. • Képessé tenni a tanulókat arra, hogy felismerjék, van-e olyan belső tulajdonságuk, amely eleve kizárja a minimálisan szükséges eredményességet az általuk választott pályán. Követelmény • A tanuló ismerje meg az eredményes munkavégzés pszichés összetevőit. • A tanuló tudja, hogy az emberek különböznek egymástól, képességeik, érdeklődési körük és szerénységük sajátos volta tekintetében - s ezeknek az ismertetőjegyeknek az alapján minden ember egy sor pályára alkalmas. • A tanuló tudja, hogy a pályák mindegyike képességek, érdeklődési körök és a személyiség jellemző struktúráját igényli. Mindkét oldalon azonban van egy bizonyos tűréshatár, így mind az egyén egy sor pályára alkalmas és minden pálya bizonyos mennyiségű ember számára hozzáférhető. Tartalom • kedvelt tevékenységlista összeállítása alapján kedvelt pályák gyűjtése - a kedvelt pályákhoz szükséges képességek gyűjtése • érdeklődési irányokhoz kedvelt pályák gyűjtése - értékeld saját képességeidet • saját képességeihez és érdeklődéséhez konkrét pályajavaslatok kidolgozása • fogalmazd meg, milyen képességek kellenek ahhoz, hogy sikeresek és elégedettek legyünk a munkavégzés során • fogalmazd meg, hogyan végzi az ember a munkáját, ha mind képességeinek, mind érdeklődésének megfelel • milyen okai lehetnek a munkahelyi stresszhelyzetek kialakulásának - értékeld ezeket pozitív és negatív vonásai szerint • hogyan vezethetőek le ezek a feszültségek Fogalom: • képességek: • térbeli gondolkodás, • nyelvi kifejezőkészség
62
• • • • •
számolási készség pszichikai teherbírás kézügyesség ötletgazdagság kapcsolatteremtési képesség
13. Pályaismeret Cél A tanulók ismerkedjenek meg azokkal a kifejezésekkel, amelyek közös alapot teremtenek a későbbi munkában. Tájékozódási képesség a tovább, illetve szakmatanulás lehetőségeiről. Tartalom • foglalkozás • hivatás • Munkaköri beosztások, követelmények • Pályaképek – pályatükrök • Pályaszintek,- Pályaalkalmasság Tevékenység: • a tanuló gyűjtse össze szótár segítségével a fontosabb fogalmakat, miután megpróbálta saját szavaival is megfogalmazni azokat • értelmezze és indokolja a külön fogalmakkal való jelölés fontosságát - foglalkozási családfa készítése • egy családtagja életútjának bemutatása a megismert fogalmaknak differenciált alkalmazásával • fogalmazza meg, mi a különbség a foglalkozás és a hivatás között és soroljon fel rájuk példákat • gyűjtse össze hol, milyen pályaválasztási ismeretforrás található • a választott pályára vonatkozóan gyűjtse össze, hogy milyen tevékenységeket végeznek az ott dolgozók, milyen eszközöket használnak, milyen az adott pálya pszichikai és fizikai követelményrendszere és környezeti feltétele 14. Kapcsolatok (E) Cél Legyen a tanulónak világos képe a szerepéről és hovatartozásairól. Tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felelős. Próbálja megítélni, milyen jelekből lehet következtetni egy-egy megnyilvánulás igaz vagy hamis, önzetlen vagy önző voltára. Az életből és a műalkotásokból vett példák segítségével ítéljen egy egy-egy esetet. Tudjon érvelni a gondosan kiválasztott és mély társas kapcsolat értékessége mellett. Követelmény Fogalmak: • a kontaktus-teremtés, család, reprodukció, szocializáció, kollegialitás, játékelméletek, • kötődési formák, szerepelvárások, ambivalens, önzés, hiúság, gyűlölet, irigység, hízelgés, féltékenység. • Alapvető kapcsolatfajták: tárgyakhoz való viszony, tárgyaink (intim, használati, gyerekkori). Viszonyunk az élőlényekhez (háziállatok, állattartás, felelősség). A másik ember jelenléte, a tömeg hatása, véletlen találkozások, alkalmi ismeretségek. A kapcsolatteremtéshez szükséges erények. - Az emberek összetartozásának külső jelei. A társasági és társas élet jelentősége. • A család. A közös háztartás, az egy fedél alatt élés. A család, mint a társadalom alrendszere. Elismert (elvárt) funkciói: reprodukciós, szocializációs, feszültségoldó, gazdasági, "politikai". A funkciók súlya történelmi koronként és helyenként változó.
63
A család ún. életciklusai: az újházas családja - a csecsemős család a bölcsődés- óvodáskorú gyermekes család - iskoláskorú gyermekes család a felnövekedett gyermekeit kibocsátó család a magukra maradt, de még aktív szülők családja - a már inaktív házaspár családja. Munkakapcsolatok: A polgári utópiában mindenki mesterséget tanul. A munka erkölcsi erénnyé lép elő. A vállalati munkakapcsolatok pszichológiája és etikája. Kollegialitás. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. A mai munkakultúra. A barátság, mint emberi szükséglet. Funkciói. Játékelméletek. Különböző játékfajták. Az emberi kapcsolatban döntő jelentőségű a szerepek betöltése. A környezet ún. "szerepelvárásai". A régi szerepek helyett időről-időre újakat kell tanulnunk, és a régieket elfelejtenünk. A több szerep együttes betöltéséből adódó zavarok. Szereptévesztések. Szerep- megfelelési gátoltság. Szerep eltávolítások. Férfi-női szerepelvárások. Foglalkozási szerepek. Családi szerepek. Szerepzavarok a családban, a társadalomban. • A kapcsolatkultúra elemei: alkalmazkodóképesség • becsületesség és felelősség • hűség és áldozatkészség • szeretet • figyelmesség, együttérzés, bizalom • hála és hálátlanság. • Együttműködés és verseny. A nyerés- pozitív hatással van önbecsülésünkre. A közös siker a csoportok összekovácsolója. Az állandó vereség negatív hatású. A közös kudarc megutáltatja az embereket egymással. Együttműködés a bizalom jegyében. Konfliktusok, ha egymást kizáró célok vezetik a feleket. Az álkonfliktusok leleplezése. Érdek- és értékkonfliktusok. A vezetők hatalmi rivalizációja. Stíluskonfliktusok különböző felfogású emberek között. Az önzés. A hiúság. A gyűlölet. Hízelgés. Irigység. Féltékenység. A "fúrás". A kapcsolatok hiánya: a magányosság. • • • • • • • • • •
15. Közösség és társadalom (E) Cél A tanuló legyen képes meglátni a lehetőségeket és a feladatokat a közjó és az emberi jogok érvényesítésére. Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és rövid távú célok megvalósítása mellett. Követelmény Lássa a hogyan élünk, és miért élünk különbözőségét és kapcsolatát. Tartalom Módszer: • Beszélgetések arról, hogyan látják a tanulók saját generációjukat, a szülők, a nagyszülők generációját, az általuk közvetített értékek használhatóságát. Milyen értékeket gondolunk állandónak, s melyeket vélnek megváltozni korunkban. Pl. mit jelent számunkra a haza, mint közösség, hogyan látja - kritikailag - szűkebb-tágabb környezetét, mint megtartó közeget, mitől barátai a barátai, kiket tekint referencia-személyeknek, kiknek véleményét, tanácsait fogadja el. • Az állati és emberi társadalom különbözősége. A közösség, mint önmagunk megvalósításának terepei: bölcsődei, óvodai csoport, család, iskolai osztály. Később munkahely, sport- kulturális-, vallási szervezetek. • A közösség fajtái: o párkapcsolatok o szélesebb közösségek
64
o önkéntes társulások tagjai Másfajta csoportosítás is lehetséges. Más felosztások: o Az egyén helyzete a közösségekben, a csoporton belül elfoglalt hely • A „mi" tudat. A csoport-tagság. Az egyén lehetőségei a közösségben. A konformizmus, nonkonformizmus problémája. Az egyén és a közösség lehetnek-e, lehettek-e ellentétes kategóriák? A nagy egyéniségek szerepe az újfajta közösségek kialakulásában. Csalódás a közösségben. Ragaszkodás a csoporthoz, szakítás a közösséggel. Túlélési stratégiák. A közösségek pusztulása és a nagyvárosi élet. Értelmes élet - értelmes keretek keresése, ami pozitív deviancia válságkorokban. A "Hogyan élünk?" "Miért élünk" kapcsolata. Életszínvonal, életmód, életminőség összefüggései. A művészet, az erkölcs, a vallás hagyományainak szerepe a nehéz korszakok túlélésében. A társadalom küzdelme a negatív devianciák ellen. Frusztrációk, reménytelenség, közösségekből való kiszakadás. Távoli modellek, irányjelzők, receptek a megújuláshoz: a keleti filozófiák, vallások. Az európai értékek: szabadság, egyenlőség, testvériség mai jelentése. A jóléti állam modelljei, szociális gyakorlata és elméletei. Az új társadalmi szerződés igénye. Az emberi jogok XX. és XXI. századi jelentése. A kormányok kötelessége, feladatai Magyarországon az ifjúság szocializációjával kapcsolatban. A polgárosodási folyamat előnyei és hátrányai koncentráltan jelentkeznek a fiatalok életében. A családok erőforrásai, anyagi tartalékai kifulladóban vannak. Sok fiatal kerül a vesztesek oldalára. • A pályakezdési lehetőségek romlása. Az ifjúságpolitika megújításának szükségessége. A jövőkép kimunkálásának elengedhetetlensége. A generációk kapcsolata és a bizalom újrateremtése, mint az együttes jövő közös megteremtésének nélkülözhetetlen garanciái. •
16. Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség (E) Cél Példákkal érzékeltetni és megkülönböztetni a pesszimizmust a cinizmustól, a boldogulást a boldogságtól, az örömet az élvezettől. Különböző vicceket, paródiákat, anekdotákat elemezve meg kell különböztetni egymástól a vidámságot, a játékosságot és a maró gúnyt. Követelmény A tanuló ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét. A hasznos mellett ismerje fel a szépség és a művészet szerepét az ember életében. Tartalom Módszerek: • Csoportjátékok, önismereti gyakorlatok Rudas J. könyvéből Az interaktív gyakorlatok, a csoportkohézió erősítése. Érzések kifejezése egymással szemben, Hatalom és befolyás részekből. • A konszolidált, "élhető élet" összetevői. A létbiztonság, és ennek összetevői. Az emberi jogok egyik legfontosabbja, a munkához való jog. A közbiztonság - az államnak garantálnia kell! Biztonságérzet az intim szférában: a stabil partnerkapcsolat, rokoni, baráti kapcsolatok stb. jelentősége az ember életében. A hosszú távú kapcsolatok szükségessége. A bizalom. Bizalom a magánéletben. A bizalom szerepe az üzleti életben. Bizalom és politika. Derűlátás és borúlátás. Az élet szeretete. Önmagunk vállalt szeretete. Az élet örömei. Szellemi és fizikai (érzéki) örömök összhangjának tudatos keresése. A mértékletes élet fontossága, a mértékhatárok egyénenként változnak. Az értelem szerepe a vágyak és kiélésük szabályozásában. A civilizált ember. Tanácsok a boldoguláshoz. Egyik tanács: az ember törekedjék arra, hogy értsen ahhoz, amit csinál. Minél tudatosabb a céljait illetően, minél inkább látja a tevékenysége végét, minél jobban rendelkezik az eléréséhez szükséges eszközökkel, annál biztosabb lehet a pozitív kifejletben. Hozzáértés, tudás, szabadság. A bátorságra, igazságosságra, bizalomra is gyakorlás útján tehetünk szert. A csalódások, mint életünk velejárói. A tevékenység szerepeink gyakorlása, elsődlegessége. Minden nehéz élethelyzetből
65
csak aktív cselekvéssel, döntések sorozatával juthatunk tovább. A cinizmus - meggyőződés, hogy a külső (s meglehet, belső) feltételek hiánya miatt céljaink elérhetetlenek. • A boldogság nem azonosítható egyetlen múló örömérzettel sem: sok egybeolvadó örömből áll emberi szerepeink ellátásának folyamatában. Az akadályok, konfliktusok akkor hidalhatók át, ha vannak érzelmi, akarati tartalékaink, szövetségeseink stb. A boldogság csak a célok és eszközök fogalmi rendszerében értelmezhető. Egészség, jó családi élet, szerencsés pályaválasztás: a boldogsághoz együtt nagy esélyt adnak. A szép, a jó, az igaz hármas egysége. Önzetlenség. A boldogtalanság elkerülésének egyik feltétele az erkölcsi elkötelezettség (hogy nem árulunk el senkit, hogy nem élünk szeretteink rovására), hogy nem pazaroljuk jóindulatunkat érdemtelenekre, ellenben hálásak vagyunk azoknak, akik jót tettek velünk. A humor, a játszani tudás fontossága az életben. A humor forrásai, a „belüllét", a cinkosság, az összenevetni tudás. A humor - az általános humorérzék - az élet nevethető momentumainak megragadni tudása - az élet segítője (lényeges, hogy ne egymás rovására nevessünk!). A vidámság legyen "együttnevetés", együttes öröm, s ne párosuljon csúfolódással, kirekesztéssel, egymás gyengéinek kigúnyolásával. A játék fontossága, célja. Mozgás és játék. Nyelv és játék. A játék és rend. Játékszabályok. Az ünnepi játékok, fesztiválok, évfordulók, világnapok fontossága a közösségek, népek, az emberiség életében. Az ünnepek funkciója. Ünnep és hagyomány. Ünnep és játék. Az ünneplés módjai. A hagyományok időnkénti változtatásának szükségessége. A játék, az ünnepek okozta öröm, kielégülés elemzése. Öröm és szenvedés elválaszthatatlansága. Játék és kockázat (a testi és lelki erő, az önbizalom növeli az esélyeket). A művészet élvezetének kérdései, alkotás és befogadás. A másikkal való azonosulni tudás kérdései. A művészeti alkotás élvezetéhez sok kell abból, ami a boldogulni tudáshoz is kell: hasonló érzelmek, élmények, célok. 17. Rend és szabadság (E) Cél A tanuló legyen képes megkülönböztetni a „rendet szülő szabadságot", a korlátoktól való szabadságot és a szabadosságot. Követelmény A meghatározottság és a szabadság összefüggése, a külső és a belső szabadság különbözősége. Tartalom Módszerek: • Eszmecserék, irodalmi művek, versek (Pl. József Attila versei), Semprun: A nagy utazás (megfilmesítve is) vagy Bradbury: Fahrenheit 451 (megfilmesítve is) • „Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet!" A rendet szülő szabadság emberi szükséglete. A „rend" különböző értelmezése. • Rend a diktatúrában, „rendpártok". • A szabadság és a rend elválaszthatatlansága a demokráciában. Az ember csak konszolidált társadalomban tud nyugodtan tevékenykedni. • A béke, mint a „jó" rend előfeltétele. Béke, amely más, mint a „békeharc". • A rendetlenség, ennek jelentései a magánéletben (rendet kell teremtenem az életemben!). A "rendesség, mint a szocializáció során elsajátítható személyiségvonás (megnyilvánul pl. dolgaink téri elrendezésében, az időbeosztásban és még számtalan dologban - az élethelyzetek "rendezésének" mikéntjében). A rend fontossága az egyéni élet és a társadalom életének különleges periódusaiban (betegség, háború stb.). A rend társadalmi jelei: születésszám, halálozási ráta, betegségstatisztikák pozitív vagy negatív alakulása. A rend fontossága az emberek tömeges jelenlétét igénylő eseményeken (pl. sportmérkőzéseken). 18. Élet és halál (E) Cél
66
A tanulóknak legyenek elemi fogalmaik az élet végességéről és a folytatására vonatkozó legfontosabb elképzelésekről. Követelmény Legyen képes a megismert válaszkísérletek figyelembevételével valamiféle választ adni az ember (és saját) végességére. Hasonlítson össze különböző "túlélési" elképzeléseket, köztük a különböző vallások válaszait a halál kérdéseire. Tartalom Módszer: A nagyszülők, szülők elbeszélése alapján próbálja rekonstruálni a kort, amelyben ők éltek. Magyarázza a következő fogalmakat és szólásokat: "békebeli", "alászolgája", "békében", "békeharc", "elvtársúr", "pajtás", "megtaláltam a számításomat", "Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen", "kis pénz, kis foci", "nem jutunk egyről a kettőre", "zárjuk rövidre", "nem arról szól", "kitörési pont", "ellehetetlenül". Hogyan képzeli a jövőt, a magáét, a gyermekeiét, az országét, a nagyvilágét. A filozófia az állandóság és a változás problémájáról, a költészet a változásról, az elmúlásról, Augustinus az időről. A múlthoz való helyes viszonyulás - folyamatosság és megszakítottság, értékek "átmentése". A jelen értékelésének kritériumai. Jövőképek: Optimizmus pesszimizmus. Elgondolások a világ, a nemzet jövőjéről. - Elképzelések az "életen túli" életről. Túlvilág-elképzelések, mitikus és vallásos "másvilágok". Bizakodás a túlvilági életben, a görög, a mohamedán, a keresztény túlvilág. - A téri-idői végtelenség problémája. Meddig tudunk visszaemlékezni saját múltunkra? Meddig tudjuk családfánkat visszavezetni? Meddig tervezzük jövőnket? Mit akarunk az élettől? A halál "túlélésének" esélyei. A halál. Az élet utolsó mozzanata: a halál. Epikurosz tanácsa a halál fogadására. - Az egyéni élet elmúlása. A szívhalál és az agyhalál. Mikor kezdünk gondolni a halálra? Az első valószínű veszteség-élmény: a nagyszülők elvesztése. - Szeretteink halála - fájdalmas és megoldhatatlan probléma - az előállt helyzet ellentmond minden megszokottságnak. Bizonyos egyéni állapotok (betegségek) és szituációk (fizikai veszélyhelyzetek, rossz közbiztonság, egzisztenciális bizonytalanság, a megélhetés drámai romlása) előrevetítik a saját halálunk képzetét. Foglalkozások, amelyeknél gyakorta kell szembenézni a halállal (orvos, katona). - A természethez közelebb álló emberek "normálisabb" viszonya a halálhoz, az elmúláshoz. A halállal való normális szembenézés az élettel való szembenézést igényli. Középkorúságunk idején elindul egy normális folyamat: szüleink fokozatosan leépülnek, a benyomások nem ragadnak meg többé, vágyaink kezdenek elhamvadni. Lassan eltávoznak az életünkből azok, akik neveltek, formáltak minket. Mi leszünk a "legöregebbek". Később azok kezdenek "elmenni", akikkel közös élményeink voltak. A kiüresedés folyamata. A halállal való profán szembenézés. Az eutanázia hívei szerint a legnagyobb emberi teljesítmény, hogy magunk döntsük el, mikor, hogyan kívánjuk életünket befejezni. Mások nyilatkozatot írnak, hogy ha baleset következtében meghalnának, szerveiket fel lehet használni. Ezek az emberi szabadság egyféle megnyilvánulásai. - Passzív eutanázia: nem követnek el mindent a szenvedés ill. a puszta vegetálás meghosszabbítására. - A méltó halál problémája. Titkolózás, egymás "kegyes" becsapása - mint fölösleges szokások. Az őszinteség megadja a lehetőséget a hátramaradt ügyek rendezésére. - A vallások a halálról. A vallások a meghalás magányos élményét a közösségekhez szövik, emberi, társas szituációt idéznek elő. Egyes vallások kompenzációt, tragédiák és ellentmondások eltűnését, feltámadást, örök életet ígérnek. A haldokló és a hátramaradók. A gyász megfelelő módjai korunkban. - Ha szerettünk hosszú, súlyos betegség után távozik tőlünk, a halál nem sokat tesz a fájdalomhoz. - A felhalmozott pszichikus feszültségek oldására van szükség a gyászra. Meg kell válaszolnunk az elhunythoz való viszonyunk, a felelősség feltoluló kérdéseit. Jó, ha ezt van kivel megbeszélni. A rokonok, barátok, társak átvehetnek valamit a fájdalomból, segíthetnek a gyászt feldolgozni. Devianciák: a halál, mint csábítás (a zavarossága és a fiatalok egy rétegének kísérletek, öngyilkos szekták.
67
ifjú generációk egy-egy rétege értékrendjének "játéka" a halállal - drogfogyasztás, öngyilkosság.) 19. Hit és vallás (E) Cél Tudjon a tanuló érvelni saját meggyőződése mellett. Legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Követelmény Lássa a meggyőződés, a hit, a világnézet és a vallás szerepét életünkben. Tartalom Módszer • Amennyiben kellő ismeretet érzünk a birtokunkban erről a témáról - a különböző vallást meggyőződéssel hívő tanítványokkal beszélgetés adott valláserkölcsi ... stb. témakörökben, "ökomenikus" viták, dialógusok a minden ember számára fontos kérdésekben (pl. magzatelhajtás, szervátültetés, eutanázia), vagy a munkára, a boldogságra, az erényre az érdemre vonatkozó nézetek, vagy a házassággal, a neveléssel kapcsolatos felfogások. • Hit olyan magasabb hatalmakban, amelyek a világot uralják. Mi válhat ilyen "magasabb" hatalommá? Égitestek: Föld, Nap, Hold, csillagok. Természeti jelenségek: tűz, víz (tenger, folyó), utóbbiak istenek eszközeiként is szerepelhetnek. • Mitológiák. Támadás a mitológiák ellen. A vallások: olyan kollektív képzetek, amelyek az ember világmagyarázó szükségletének kielégítésére szolgálnak. Kollektív képzetek, amelyek az embernek a transzcendenciától való függésén alapulnak. Funkció: • A világmagyarázatok szerint a természeti és társadalmi rendet istenek alkották, életünket is ők szervezik és a világ feletti hatalmat általunk megismerhető, törvényszerű módon gyakorolják. A vallásos közösségek: Integrálják, közösségé kovácsolják a hívők gyülekezetét (a nyáj). A hívők számára előírt rítusok által a hívők nem csak Istennel, de az egyházakkal is "függőségi" viszonyba kerülnek. A vallások szabadságfelfogása szerint az istenek (Isten) keresztezhetik, ellentétükbe fordíthatják stb. terveinket. (Ember tervez, Isten végez.) A vallások sokfélesége. Az egyházak egymáshoz való viszonya a történelem során. Mai törekvések az ortodox és a katolikus egyház közeledése irányába. A keresztény vallás megújítóinak célja. A vallások a transzcendens hatalmakat befolyásolni is kívánják a saját törvényeik által előírt rítusokkal. Kapni akarnak és adnak egyben: imádságot, áldozatokat stb. • A dogmatikus és nem dogmatikus vallások különbözősége: a keleti vallásoknál az örök korforgás, az örök visszatérés, a metamorfózis-hit. A nyugati vallások a történelem végében: a Megváltó eljövetelében (vagy újra eljövetelében) hisznek. 20. Élet a családban (E) Cél A családi élet értékeinek felismerése • Az emberi életszakaszok, generációk kapcsolatának a megismerése • A családi hagyományok, ünnepek tisztelete. • Felelősségérzet kialakítása a napi feladatok ellátásában. • Tájékozottság a szolgáltatások használatában. • Humánus, udvarias magatartás kialakítása a kortársakkal és a felnőtt-gyermek kapcsolatokban. • A családi, iskolai, hivatalos viselkedés szabályainak alkalmazása. Követelmény A tanuló: • Vegyen részt a családi munkamegosztásban.
68
Ismerje a család értékeit. Segítse az idősebbeket. Legyen jártas az ünnepek tervezésében, szervezésében. Tartalom Családi élet értékei. • Konfliktusok elkerülése, feloldása, együttműködés a családon belül, felelősség, önnevelés, példamutatás, alkalmazkodás, megbecsülése. • A család szerkezete, funkciói, gazdasági, szocializációs-emberi, családi életszakaszok, a többgenerációs család. • Harmonikus együttélés a családban. Családi célkitűzések. • Emberi életszakaszok. Generációs kapcsolat, egymás segítése. • Családi hagyományok, ünnepek. • Életcélok megvalósulása, előfeltétele. • • •
21. Családi szabadidő tervezése (E) Cél A szabadidő kulturált, igényes, egészséges eltöltésének a megszervezése. • Annak megértése, hogy az okos szeretet, a türelem az alapja a helyes gyermeknevelésnek. • Tájékozottság a nemzeti, állami, vallási és családi ünnepekről és hagyománytisztelő viselkedési formák kialakítása. Követelmény A tanuló: • tudja szabadidejét kulturáltan, egészségesen hasznosítani, ismerje az állami, vallási, családi ünnepeket • tudjon ezek hagyományaihoz megfelelően viselkedni, kerülje a káros szabadidő tevékenységeket. Tartalom Családi szabadidős tevékenység szervezése, tervezése. • A szabadidő értéke, fontossága. • Külső tényezők hatása a szabadidő szokásokra és kialakulásukra. • Játék szerepe a szülő és gyermek kapcsolatában. 22. Gazdálkodás Cél A háztartás megtakarítás szükségességének belátása. • A családi költségvetés készítése • Háztartási ügyintézéssel kapcsolatos feladatok megismerése. Követelmény • Legyen jártas a bevétel-kiadás tervezésében • Tudja a takarékossági lehetőségeket. • Legyen készsége a vállalkozási tevékenységre. • Tudjon költségvetést készíteni. • Legyen jártas a háztartással kapcsolatos ügyek intézésében. Tartalom A költségvetés készítésének szempontjai. • A piac alakulása, árak összehasonlítása. • Háztartással kapcsolatos ügyintézés. • 23. Tájékozódás a munkaerőpiacon (E) Cél
69
Megismertetni a tanulókkal jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatait, s az ezzel járó szerkezeti átalakulások tendenciáit. • Feltárni a tanulók előtt a piacgazdaság kialakulásának okait és működésének jellemzőit. • Az emberi munka és a társadalmi viszonyok összefüggéseinek feltárása. • A tanulókat az iskolaválasztás, illetve a munkába állás megkönnyítését szolgáló ismeretek és készségek birtokába juttassuk. Követelmény • Ismerje hazánk foglalkoztatási és az EU viszonyait • Tudja, hogy lakóhelyén milyen foglalkoztatási lehetőségek vannak. • A tanuló ismerje azokat a megjelenési és viselkedési formákat, melyek egy álláskereséskor elvárhatóak (személyes megjelenés, ápoltság, tisztaság, modor, beszéd, viselkedéskultúra) • Tudjon tájékozódni álláskereséskor. •
Tartalom • Régi és új foglalkozások • Divatos és kényszerpályák
Tevékenységek: • Új foglalkozások kialakulása, kialakítása • Vállalkozások • Munkahely keresési stratégiák • Állásajánlatok értékelése Tevékenységek: • készítsen interjút egy olyan foglalkozást végző emberrel, amelyet maga is szívesen folytatna • gyűjtsön információkat saját iskolája szolgáltatásairól, ezeket rendszerezze és használja alapul tapasztalatait jövőben iskolája kiválasztásakor • tájékozódjon lakóhelye továbbtanulási és képzési lehetőségeiről - feladatok és elvárások tisztázása • önéletrajz írása, bemutatkozó levél készítése • fogalmazza meg, hogy az álláskeresés folyamatában milyen magatartási és viselkedési formák célravezetők, egy pályakezdőnek milyen beilleszkedési nehézségei lehetnek egy munkahelyen Fogalmak • munka, mobilitás munkaerőpiac • Munkajog Tevékenységek: • mondjon szempontokat a munka értékelésére • soroljon fel munkavállalói és munkáltatói érdekeket • tanulmányozza és elemezze a Munka Törvénykönyvének főbb részeit Fogalmak: inaktív, munkaerő-gazdálkodás, munkaerő-politika, munkaerőmozgás, migráció, kontraszelekció.
70
Osztályfőnöki órák száma Az alábbi táblázatban óraszám-ajánlást fogalmazunk meg az érettségi utáni szakképzési évfolyamokra a fenti témák beillesztéséhez. Az egyes évfolyamokon különböző számú órát jelöltünk meg, mert a heti óraszám hol 1, hol 0,5. A kevés óra miatt a témakörök feldolgozása nem lehet teljes. A 2* azt jelöli, hogy feleződhet az óraszám, ha a heti óra nem 1. Témakör 11. évf. 12. évf. 13.-14. évf. 1. Pszichikus működésünk (E) 2 2. Személyiségünk (E) 1 1 3. Gondolkodás, kommunikáció, 1 1 tanulás 4. Az emberi szellem 1 1 5. Az ember, mint értékelő lény 1 1 6. Az ember, mint erkölcsi lény 1 1 7. Mozgatóink (E) 1 1 8. Az egyes ember fejlődése(E) 1 1 9. A család egészsége (E) 2 1 10. Munkaszervezés 1 1 11. Háztartás és pénzgazdálkodás 1 1 1 12. A pályák szubjektív követelményei 1 2 13. Pályaismeret 1 1 1 14. Kapcsolatok (E) 1 1 1 15. Közösség és társadalom (E) 1 1 16. Bizalom, remény, boldogság, ünnep, 1 szépség (E) 17. Rend és szabadság 1 1 18. Élet és halál (E) 0.5 1 19. Hit és vallás (E) 1 1 1 20. Élet a családban (E) 1 1 1 21. Családi szabadidő tervezése (E) 1 0.5 22. Gazdálkodás 1 2 23. Tájékozódás a munkaerőpiacon (E) 1 1 Összes tematizált óra 23 óra 18 óra 15 óra
71
5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 5.1. Jogszabályi háttér Az Nkt. 4. § 13. pontja szerint: „kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló” 5.2. A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység” 5.2.1. Fogalma: Jogi megfogalmazása:A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A.§-a tartalmazta az értelmező rendelkezéseket: Hátrányos helyzetű (HH) (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
72
Halmozottan hátrányos helyzetű (HH) ((2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Veszélyeztetett 5.§ n)19 veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 5.2.2. Hátrányos helyzetűek a társadalomban: Hátrányos helyzetűnek minősülnek azok, akiket különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben – elsősorban és döntően tanulmányi és képzési szempontból. Ez a kívánatos társadalmi mobilitásnak is gátja, a szociálisan és kulturálisan elmaradott családok felemelkedését akadályozó körülmény. Mind a veszélyeztetett, mind a HH tanuló esetében károsodik a személyiség, azonban míg a veszélyeztetett diák életpályája – ha idejekorán nem avatkoznak be a nevelésükbe – társadalmilag negatív értékű, közösségellenes lesz, addig a HH életvitele még külső beavatkozás híján is lehet pozitív értékű. A hátrányos helyzet okozói lehetnek: - családon belüli viszonyok - a szülők túlzott elfoglaltsága - lakásviszonyok - a családban együtt élők kedvezőtlenebb összetétele - a szülők gyenge iskolázottsága - alacsony kulturális háttér - iszákos vagy gyermekét egyedül nevelő szülő - beteg a családban, akit gondozni kell - a gyermeket a családban körülvevő érdektelenség, közömbösség - megkülönböztetett társadalmi helyzet (pl. roma (cigány) Pedagógiai értelemben azok a tanulók tekinthetők HH-nak, akiknek iskolai előmenetele, feltételezhetően a családjukra visszavezethető valamilyen ok (anyagi, származás, kulturális, vallási, stb.) miatt a társadalom elitjének gyermekeihez képest elmarad. A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a köznevelési törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.
73
A hátrányos helyzet miatt iskolai kudarcot elszenvedők nagy részét a roma tanulók teszik ki. Az iskolai sikertelenséget meghatározó tényezők e diákok családjaiban jellemzően halmozottan vannak jelen. A cigányság felemelkedésének kulcsát és problémáiknak hosszú távú megoldását a szakemberek elsősorban iskolázottságuk növelésében látják. (felszámolták a cigánytelepeket, könnyen megközelíthető az iskola, nem a cigány népesség körében élnek, alkalmazkodtak a többségi társadalomhoz, módosult hagyományos életformájuk és gondolkodásmódjuk, iskolával kapcsolatos attitűdjeik átalakultak) Nagyon fontos, hogy ők valamennyien és időben bekerüljenek az oktatási intézményekbe, ezért kiemelten lényeges, hogy óvodába járjanak, azaz iskolai felkészítésük minél teljesebb legyen. A cigányság iskolázottsági mutatói kettős képet mutatnak. A középiskola befejezését tekintve a roma és nem roma tanulók közötti esélyegyenlőtlenség mértéke több mint 50-szeres. A felsőoktatási intézményben történő továbbtanuláskor nincs számottevő esélykülönbség roma és nem roma származású között, de induláskor ötvenszer kisebb az esélye annak, hogy diplomát szerezzenek. Az esélykülönbség a legnagyobb a középiskolába való belépéskor, kisebb része a középfokú oktatás ideje alatt keletkezik. A középiskolába való sikertelen bejutás okai: területi különbségek; családi szocializáció; a család és iskola kapcsolata; nyelvi hátrány; óvodai képzés hiánya; az iskola minősége; tanulási motiváció; előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés; és a pedagógiai gyakorlat. Iskolánk kifejezett célja, hogy a roma tanulók szakképesítéshez, illetve érettségi vizsgához való jutásának esélyét nagymértékben növelje. A felzárkóztatás definíció azt jelenti, hogy az iskolák speciális képességfejlesztő pedagógiai módszerekkel igyekeznek csökkenteni azokat a szociokulturális hátrányokat, amelyek miatt a szegény, marginális társadalmi helyzetű családokból érkező diákok már az iskolai pályafutásuk kezdetén nem tudnak lépést tartani a többiekkel.(Babusik, 2000) Ennek egyik módja az integrált oktatás, melynek az a lényege, hogy nem emelik ki a tanulót az osztályközösségből, hanem tudásszintjének felmérését követően – ha szükséges – felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységekbe vonják be. (egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások) Napjainkban is mindössze a roma családok ötöde él olyan szinten, hogy gyermekét középiskolába tudja járatni, negyedüknek gyermekei az általános iskolát egyáltalán nem, míg közel harmaduké csak többszörös évismétléssel tudja befejezni. A felnőttoktatás nagy lehetőséget – „második esélyt” – jelent a változtatásra, helyzetük javítására azon társadalmi csoportok számára is, akik első szakmával még nem rendelkeznek, esetleg iskolázottságuk az általános műveltség tekintetében sem elégséges, nem felel meg a kor követelményeinek. Napjainkban a romák iskolázottságának kérdései között is egyre hangsúlyosabbá válik az OKJ szakmák minél nagyobb arányú megszerzésének célja (pl. az iskola félbehagyását követően nem kaptak állandó és legális munkát; elégedetlenek a munka világában a pozíciójukkal, munkaerő-piaci státuszukkal) A felnőttkori tanulásra leginkább rászoruló réteg tagjai – az aluliskolázott, sok esetben képzettség nélküli, befejezetlen iskolai múlttal rendelkezők – jellemzően nemcsak, hogy nem éreznek kedvet a tanuláshoz, de egy esetlegesen sikeresen elvégzett felnőttkori képzés után sem rendelkeznek arra vonatkozóan gyakorlattal, hogy a munkaerő-piaci „alkuban” hogyan legyenek határozottak, kelendőek; gyakran maguk sem hisznek saját magukban. Napjainkban gyakran elsősorban nem saját akaratból történő, társadalmi mobilitásra, felemelkedésre, esetleg pusztán önfejlesztésre irányuló tevékenység, sokkal inkább egy külső
74
– jellemzően egzisztenciális tényező (mint pl. a munkahely megtartása) – által kikényszerített kötelesség. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében: anyagi és társadalmi helyzetük, körülményeik és lehetőségeik okán a legritkább esetben gondolhatnak pusztán belső indíttatású tanulásra. A megszerzett bizonyítvány biztosíthatja számukra, hogy hátrányos helyzetből egy jobb helyzetbe kerüljenek, illetve a korábban hozzájuk hasonlóan hátrányos helyzetűek elé kerüljenek. A felnőtt oktatásban szerzett végzettség hatásai: - magára az egyénre (munkát kap, előnyösebb munkakörbe kerül, lehetősége nyílik eddig tőle elzárt képzésekre stb.); - a társadalomra (saját családjára hat, megfogalmaz igényeket és elvárásokat saját (már meglévő) gyerekeivel kapcsolatban; - cigányságra, mint populációra, mivel a tanulók addigi élet- és iskolai karrierje igen hasonlít saját élet- és iskolai karrierjére. A társadalmi hatás, mint összetevő igazán azért fontos, mivel magasabb iskolai végzettséget szerzett szülő gyermeke elé magasabb tanulmányi követelményeket állít, akár menetközben változtatva azt, mivel meglát és megtanul utakat, lehetőségeket, amelyek a gyermek későbbi boldogulását, életkarrierjét segítik. A magasabb iskolai végzettség hatása a cigányságra vagy tágabban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra abban mérhető, hogy a környezet mintát kap egy olyan tevékenységre, olyan útra, aminek lépései addig ismeretlen vagy alig ismert volt számára. Az elérhető személyes példa közelebb hozza és átléphetővé teszi az akadályokat és azok magasságát. 5.2.3. A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók felzárkóztatását segítő program (Mentor-program) A felnőttek középiskolájába jellemzően tanulási kudarccal terheltek jelentkeznek. Számukra feldolgozási lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Iskolánk ellátja a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet a tanórai foglalkozásokon differenciáltan foglalkozunk diákjainkkal. A tanulási problémával küszködő, gyengébb képességű tanulóknak szükségük van a tanári támogatásra. Ez a támogatás megnyilvánul az egyéni segítségadásban, a személyre szabott haladás biztosításában. Ehhez a tanárnak feltétlenül személyes kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal, figyelembe véve a személyiségi jogaikat. Szükséges, hogy a tanulók bizalmát elnyerve közösen találjanak megoldást a tanulási problémák leküzdésére. A felzárkóztatás a tanórai kereten belül és azon kívül is fontos teendő. Történhet szaktárgyi korrepetálás keretében, egyénre szabott feladatok készítésével. Szükség esetén felzárkóztatást nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás keretében szervezzük. Az iskolában előforduló tanulási problémák jellegétől függően ezt a programot, a beiratkozást követően a tanév elején mutatkozó igények szerint állítjuk össze: - a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formákat biztosítunk. A felzárkóztatás időkeretét, azok óraszámait, a nem kötelező órakeret terhére mindig az aktuális igény függvényében határozzuk meg. A legfontosabb cél a „hogyan tanuljunk meg tanulni” megtanítása. - év elején szintfelmérés a legfontosabb alapozó és szakmai tantárgyak vonatkozásában;
75
- az egyes szaktanár felelőssége, hogy felmérje és eldöntse a felzárkóztatás szükségességét és lehetőségét és módját; - az osztályfőnök figyelemmel kíséri tanulók iskolai előmenetelét, szükség esetén egyeztet a szaktanárral; - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató tantárgyi foglalkozások szervezése, - fejlesztőpedagógus segítségének igénybevétele, ha ez szükséges; - feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében; - az egyéni foglalkozások; - kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, - együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló komprehenzív szervezeti formák alkalmazása; - a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások; - IPR rendszer működtetése, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése. A szakközépiskolai és a szakgimnáziumi szakképzés céljaként egyrészt a piacképes munkaerőképzés megerősítését, másrészt a hátrányos helyzetűek szakképzésbe való bekerülését, esélyteremtést, az esélyegyenlőség biztosítását jelöltük meg. 5.2.4. A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók szociális hátrányait segítő tevékenységünk A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése - A megelőzés célja, hogy - megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a diákra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; - másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. - együtt kell működni szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal Iskolánkban valamennyi tanuló részére - szakiránytól függetlenül - az alábbi szociális ellátási formákat biztosítjuk (igény szerint): - iskolai menzai ebéd, iskolai büfé A fenntartó határozza meg a segélyekre jogosultságot, a kérelem módját és a felhasználható összeget: - kollégiumi ellátás, - tankönyvtámogatás, ingyenes tankönyv biztosítása, - mentálhigiénés szolgáltatás (szociális munkás, pszichológus),
76
- iskolaorvosi rendelés, egészségügyi ellátás biztosítása, - rendszeres sportolási lehetőség, - hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása az alapítványok által. Egyéb szociális hátrányt enyhítő tevékenységünk - A felzárkóztató foglalkozások nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai; - Továbbtanulás és szakmaválasztás irányítása, segítése; - Az iskolai ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; - Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek elbírálása; - Jó munkakapcsolat a polgármesteri hivatalokkal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek; - Továbbtanulást segítő pályázatok továbbítása a koordináló szervekhez; - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; - A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; - Alkalmi segély hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, nagyobb kiadás esetén; - Rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére figyelemfelkeltés; - Drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása; A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek; - együtt kell működni szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy - megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; - másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. 5.2.5. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program Nkt. 47.§ (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Az Európai Roma Szakgimnázium kezdeményezi tanulói esetében a szakértői bizottságnak, hogy jelölje ki az intézményt a megfelelő ellátás biztosítására.
77
Az intézmény biztosítja a gyermek külön neveléséhez és oktatásához, egyéni előrehaladású képzéséhez, integrált iskolai neveléséhez-oktatásához, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglakoztatását, a foglalkozásokhoz speciális tantervet, tankönyvet, valamint speciális technikai eszközöket. A fejlesztés célja, hogy: - elősegítsük az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengébben teljesítők felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozásokon. - az adott évfolyamhoz szükséges követelményszint elérésében segítséget nyújtsunk. - alapkészségekben a folyamatos fejlődést érjünk el. A megvalósítást az alábbi eszközökkel igyekszünk elérni: - rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítjuk a tantervi minimum teljesítését; - speciálisan kiscsoportos vagy egyéni felzárkózató foglalkozásokat szervezünk; - folyamatos korrekciót végzünk, amennyiben az ellenőrzés, értékelés, önértékelés eredménye alapján az szükséges. Tevékenységi formák: Tanórán belül törekszünk: - az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, - egyéni fejlesztés, értékelés, - csoportos fejlesztés, - tanórai differenciálás, - kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívül a fejlesztő munka terepe lehet: - tanulószoba, - múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás, - tanulmányi kirándulások, - egyéni, kiscsoportos rehabilitáció, - fejlesztő foglalkozások, - felzárkóztatás, korrepetálás. 5.2.6. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Nkt. 47.§ (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Az iskolába jelentkező tanulók felvételekor, a felvételt megelőző interjún különös figyelemmel vagyunk a pszichológiai, tanulás-módszertani, szociális készségek fejlesztési igényének feltárására. A tanulói igények, szaktanári vélemény, a mérési tapasztalatok alapján differenciáltan fejleszteni kell a tanulási motívumokat, a magatartási nehézségekkel küzdőknél javaslatot teszünk a szakszolgálatok megkeresésére. A beilleszkedési nehézségekkel küzdők személyiségfejlesztő támogatást kapnak. Az esélyegyenlőség megteremtésében a felzárkóztatásban megfogalmazott feladatokat a következő módon oldhatjuk meg.
78
A felzárkóztatásnak a problémás tárgyból kell történnie, több tárgy esetén mindegyikre vonatkozóan, de egyezetett időkeretekben és ütemezésben. A tantárgyi felzárkóztatás lépései: - a tanuló és a szülő tájékoztatása a tanuló tudás szintjéről és az elvárásokról, - a külön foglalkozás szükségességének megértetése, vállalása, a tanuló munkájának rendszeres értékelése, - a tanuló és a szülő negyedévenkénti összegző tájékoztatása - szövegesen is – a szaktanár vagy az osztályfőnök részéről, - az értékelésből leszűrt fejlődés tudatosítása, a hiányosságok feltárása a továbbhaladáshoz, - olyan tantárgyi minimum előírása, amelynek teljesítése lehetővé teszi a tanuló továbbjutását és elegendő a továbbhaladáshoz is. A felzárkóztatási lehetőségről az iskola szülői értekezleten, fogadóórán, vagy írásban, valamint az iskola honlapján, közösségi oldalain tájékoztatja a szülőt.
6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje [A Nkt. 48. § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet 7.§ (1) ag) alapján] 6.1. A tanuló mint egyén joggyakorlása - A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. - A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolják: - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, - tisztviselőik megválasztásában, - jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban. - A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül”. /Nkt. 46.§ (6) b)/ - A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi lehetőségeinek figyelembevételével történhet. 6.2. A tanulói közösség joggyakorlása - A tanulók, illetve képviselőiknek részvétele az iskolai döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében a diákönkormányzat hatáskörei gyakorlása által valósul meg a jogszabályban meghatározott döntési, véleményezési-, javaslattételi jog gyakorlása révén. Az intézmény igazgatója jogszabályban meghatározott esetekben írásban kéri a diákönkormányzat/diákképviselő véleményét, felhívja figyelmét a jogszabályban meghatározott határidő betartására. A felkérő levélhez mellékletként csatolja a dokumentumot, melyről a nyilatkozatot kéri. Ha a diákönkormányzat az állásfoglalást kialakító ülésére meghívja az iskola igazgatóját a részletek megvilágítása érdekében, az igazgató vagy az általa kijelölt képviselő meghívottként részt vesz az ülésen. - Javaslattételi jog gyakorlásának legfőbb fórumai a diákközgyűlések. Ezen kívül írásban bármikor az iskola igazgatójához címzett javaslattal élhet a diákönkormányzat, vagy a tanuló, melyre tizenöt napon belül választ ad az igazgató. Válaszadás előtt szóbeli meghallgatásra kéretheti magához a javaslattevőt. - A joggyakorlások eljárásrendjét az iskolai Házirend tartalmazza.
79
7. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok 7.1. Iskolai egészségnevelési program 7.1.1. Az iskolai egészségnevelés célja - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Együttműködést alakítani ki a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani. - Segíteni a diákok egészségének megőrzését, egészségtudatos viselkedés kialakítását. - A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és azokat alkalmazni is tudják. 7.1.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelmi érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és kortárskapcsolatok, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - a szexuális fejlődés. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 7.1.3. Az egészségnevelés iskolai területei -
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a szabadidő hasznos eltöltése.
80
7.1.4. Tevékenységformák - A rendszeres testedzés lehetőségeinek biztosítása: túraszakkör kirándulásain, a kihívás napja sportrendezvényein. - A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. - Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, pályázatok, kiállítás látogatások, stb. 7.1.5. A megvalósítás szereplői
a tantestület a szakszolgálatok szakemberei a szülők a tanulók
7.2. Az iskola drogstratégiája Iskolánk célja, hogy olyan egészséges fiatalokat neveljen, akik az életben felelősségteljes döntéseket tudnak hozni a saját életükkel, életmódjukkal kapcsolatban (a megfelelő információk birtokában); képesek a szenvedélybetegségek megelőzésére, leküzdésére. Célunk, hogy diákjainkban kialakuljon a „nemet mondás”, „segítségkérés” és a „segítségnyújtás” tudatos készsége. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet az elsődleges prevencióra. Ez nem csak iskolánk, hanem a család, a baráti környezet és a társadalom feladata is. Tantestületünk fontosnak tartja, hogy kialakuljon a megfelelő egyensúly az összes színtér között, ezért olyan feladatokat is ellátunk, melyek támogatják a többi színteret és azok pozitív nevelő hatásait erősíti. (kortársképzés, szülői fórum, szülői értekezlet) Célunk, hogy minél szélesebb körű, pontos, jól megfogalmazott ismeretanyagot adjunk át, illetve képessé tegyük diákjainkat arra, hogy a döntésükhöz szükséges információk megszerzésére több csatornából is képesek legyenek. Fontosnak tartjuk, hogy készség szinten kialakuljon bennük a számukra nem megfelelő helyzetekben a „nemet mondás”; a nem megoldható, nehezen feldolgozható helyzetekben a ”segítségkérés” képessége, valamint a nehéz helyzetbe került társaikkal szembeni segítségnyújtás. Célunk, hogy igény alakuljon ki diákjainkban az értelmes, tartalmas szabadidős tevékenységek űzésére, fejlődjön a szabadidős kultúrájuk. 7.2.1. Célja -
Elsődleges megelőzés, Felvilágosítás, Tudatos viselkedés kialakítása, Szemléletalakítás önismeretre alapozva, Egészségmegőrző életmód és életszemlélet formálása, A legális és az illegális drogok megismerése, A droghasználat jogi következményeinek megismertetése, nem csak a diákokkal, de a pedagógusokkal és a szülőkkel is.
7.2.2. Törekvések - Az Koordinációs Iroda pszichológusa bevonása a drogprevenciós programba, - A Gyermekjóléti Szolgálatok, valamint a Nevelési Tanácsadók munkatársaival való további együttműködés a kiskorú és a már nagykorú tanulók érdekeinek védelmében, - Szülőkkel való szorosabb kapcsolattartás és együttműködés megvalósítása, - Szakoktatók bevonása a megelőzési tevékenységbe, 81
- További szoros együttműködés és folyamatos kapcsolattartás a Drogkonzultációs Központok szakembereivel, - Intézkedési terv elkészítése, melyben a lehetséges helyzetekben követendő intézkedések menetét rögzítenénk. 7.2.3. A célok megvalósításának színterei - A tanulók körében: o Tanítási órák keretén belül Szaktárgyak elméleti óráin Osztályfőnöki órákon, pl: osztályfőnök által levezényelt beszélgetések, védőnő által tartott felvilágosító előadások, külsős előadók bevonásával tartott előadások o Tanítási órán kívül, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló foglalkozásokkal Filmklub- a problémakört feldolgozó filmek megtekintésével, megbeszélésével, Rendszeres sportfoglalkozások, pl: aerobic, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, Sportversenyek, Sporttáborok, pl: vízitábor, sítábor, Diák programok mellett önismereti fejlesztő foglalkozásokkal az ifjúságvédelmi felelős, az iskolapszichológus és a PINCE Ifjúsági Információs és Tanácsadó munkatársainak bevonásával, Hagyományos iskolai rendezvények, versenyek, pl: EÜP Napok, Vidám Iskolanap, Kihívás Napja, Színjátszókör- szituációs játékokkal, helyzetgyakorlatokkal, Iskolarádió, iskolaújság- a diákokat foglalkoztató témákban, Túraszakkör, Kézműves szakkör, Nyelvi szakkörök, Mentálhigiénés tanácsadás- az iskolapszichológus segítségével egyéni problémák feltárása, megoldása, Könyvtár- önálló ismeretszerzés céljából - A pedagógusok körében: o Belső tréningek szervezése a módszertani kultúra fejlesztése céljából, o Belső használatra módszertani gyűjtemény készítése, o Akkreditált továbbképzéseken való részvétel, o Témanap szervezése külső előadó felkérésével, o „Normacsoport” ajánlásai. 7.2.4. A megvalósítást segítő személyek, szervezetek: o A nevelőtestület, o Az ifjúságvédelmi felelős, o Drogmegelőzéssel foglalkozó szakmai szervezet- PINCE Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, o Kerületi és Megyei Rendőrkapitányságok, o Gyermekjóléti Szolgálatok, o Nevelési Tanácsadók, Pedagógiai Szakszolgálatok, o Iskolaorvosi egészségügyi szolgálat.
82
7.3. Kapcsolat az iskola-egészségügyi hálózattal
Az osztályfőnöki órákon tartott előadások tematikája:
Fizikai aktivitás szerepe Táplálkozás
Higiénia Teendők betegség esetén
EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS Aktív pihenés, kirándulás, sportolás Rendszeres Só- és zsírszegény, vitamin és ásványi anyagban dús Elhízás – mediterrán diéta Hibás fogyókúra és következményei Test- és fogápolás Környezeti higiénia Öltözködés Lázmérés, lázcsillapítás Gyomorrontás, hasmenés, hányás Görcsös állapotok Szédülés SZEXUÁLIS MAGATARTÁS
Testi és pszichés érettség Párválasztás
Családi életre nevelés
Önismeret- társismeret Udvarlási szokások Biztonságos szex A felelősségteljes magatartás hiányának következményei – nemi betegségek, AIDS, abortusz, nem kívánt terhesség Családon belüli erőszak és jelzési lehetőségek
RIZIKÓMAGATARTÁS A legális drogok Dohányzás, alkohol, kávé Stresszes életmód Bizonytalanság – teljesítménykényszer – rohanó világ Munkahelymegtartás Családfenntartás A fiatalok szabadidős szokásai, Legális és illegális drogok és hatásaik szórakozási lehetőségek Megváltozott szexuális magatartásformák veszélyei Csoportos garázdaság Egyéb kihatás az egészségre Iskolaorvosi vizsgálatok - a tanulók testi fejlődésének egészségi állapotának felmérése és nyomon követése
o az 5-8. és a 11-13. évfolyamokon többnyire felnőtt diákok tanulnak, akik szüleikkel sem élnek közös háztartásban, ezért számukra az évenként osztályszűrések nem kötelezőek, de amennyiben élni kívánnak a lehetőséggel, akkor az iskolaegészségügyi-szolgálat ezt kérésre elvégezi. o Szakmai pályaalkalmassági vizsgálat a 11. és 13. évfolyam elején a saját tanulóink körében, első fokon. Ha szükséges másodfokú felülbírálásra irányítjuk a tanulókat.
Iskolafogászati szűrés és ellenőrző vizsgálatok
o a felnőtt diákok, a szakközépiskolai és szakgimnáziumi szakképzési évfolyam tanulói is igénybe vehetik az iskolafogászat szolgáltatásait diákigazolvány felmutatásával.
83
7.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki), délutáni vagy tanításon kívüli csoportfoglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon valósul meg. 7.4.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegélynyújtás területén. Tanulóink képesek legyenek egy esetleges veszélyhelyzetben, sérülés, baleset, rosszullét esetében olyan segítséget nyújtani társaiknak, tanáraiknak, az iskola minden dolgozójának, amely az egészségkárosodás megelőzését vagy mérséklését szolgálja. Cél olyan tanulók nevelése, akik iskolán kívül is állampolgári kötelességüknek eleget téve saját testi épségüket nem veszélyeztetve, segítséget tudnak nyújtani vészhelyzetben bajba jutott embertársaiknak. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtási tevékenységi formákat, a segítségnyújtó viselkedésformákat az életkoruknak megfelelő szinten. Cél, hogy a tanulók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek olyan krónikus betegségekről, amelyek gyakoriak pl. cukorbetegség, pánikbetegség és előfordulnak az iskolai közösségekben, hogy egy rosszullét vagy roham esetében megfelelően tudjanak bánni a beteggel. Fontos, hogy az iskola bármely tanulója képes legyen szaksegítséget pl. mentők, tűzoltók hívni, és azt a szükséges módon tájékoztatni a fennálló helyzetről. 7.4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei:
szaksegítség hívása (mentők, tűzoltók …) balesetben további veszélyforrás elhárítása eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés elsősegélynyújtás rosszullét, ájulás, görcsroham esetében segítségnyújtás és kérés módosult tudatállapot esetében (alkoholos, kábítószeres, gyógyszeres befolyás) és ezen állapotok felismerése elsősegélynyújtás vegyszer okozta balesetek esetében elsősegélynyújtás égési sérülés esetében segítségnyújtás áramütés esetén alapismeretek elsajátítása a sebellátás és a kötözés terén alapismeretek elsajátítása a törés, ficam, rándulás, zúzódás elsősegélynyújtása terén
7.4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) A balesetvédelmi oktatás megtartása és ezzel együtt a kialakult veszélyhelyzet elhárításának és megoldási lehetőségeinek ismertetése az első osztályfőnöki órán illetve a gyakorlati jellegű tantárgyak első tanóráin. b) A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. c) Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek elsajátítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységek: pályázatok, múzeumlátogatás, bemutatók stb. A megvalósítás szereplői: -
a tantestület a meghívott, bemutatót tartó szakemberek a védőnő, az iskolaorvos az iskola nem pedagógus egyéb dolgozói
84
-
a szülők a tanulók
7.4.4.. Elsősegély nyújtási ismeretek szakmai elméleti és osztályfőnöki órán: a 11-13. évfolyamon a sérülések típusai, alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek, szívműködés zavarok, keringés és légzés leállás, vérzés típusok és ellátásuk, fertőtlenítés, alapvető újraélesztési protokoll elmélet és gyakorlat, helyzetfelismerés, egészségnapon: mentőtiszt segítségével gyakorlat, egészségnapi túra: elsősegély nyújtási feladatok megoldása a gyakorlatban, elsősegély nyújtási szakkör: Magyar Vöröskereszt helyi szervezete segítségével. 7.5. Iskolai környezetnevelési program 7.5.1. Belső környezet-iskola Az iskola épülete az építészeti szabványoknak megfelelő. Az esetleges javításokat folyamatosan végeztetjük, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. A nagy ablakfelületek hátránya napsütésben a nagy hőség. A megfelelő fény miatt az iskola belső zöldítésére lehetőség van. A befogadó kollégium épületében folyamatos fejlesztések történtek, iskolánk itt kapott helyet. Az intézmény vízgazdálkodása víztakarékos, annak ellenére, hogy locsolására vezetékes vizet használnak. Az energiagazdálkodás megoldott, mivel a világítótestek energiatakarékosak. Esztétikai fejlesztésben a folyosók, tantermek dekorálása, iskola zöldítése, udvar szépítése, parkosítása. Az iskola épületében rendelkezésre áll jól kialakított ebédlő konyhával. Az iskola különös figyelmet fordít a virágosításra. Az iskola épülete komfortos, esztétikus környezetet biztosít. Iskolánk környezetnevelésének erőssége: - iskola környékének rendben tartása, - iskola belső tereinek folyamatosan esztétikusabbá tétele. Iskolánk környezetnevelésének gyengesége: - civil szervezetekkel nincs kapcsolatunk. 7.5.2. Az iskola külső környezete Az iskola épített környezeti értékekben gazdag Budai hegység oldalán található. Körülötte parkosított utcák, kertes házak sorakoznak. Ez a terület egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A városrész rendelkezik szennyvízhálózattal. Levegőszennyezés: Levegőt szennyező ipari üzem ezen a területen nincs. A levegő megfelelőnek tűnik, leszámítva a nyárvégi pollenszennyezést, melyet az emelkedő tendenciát mutató légúti allergiás megbetegedések száma is jelez. A kerület gondot fordít arra, hogy az utcákon a parlagfű levágásra kerüljön. Talajszennyezés: A keletkező szilárd hulladékot rendszeresen elszállítják. Környezeti zaj: Panasz nincs, közegészségügyi problémát nem okoz. Iskolánk a főváros déli peremkerületében, tipikus lakótelepi környezetben helyezkedik el: fővárosi átlagnál magasabb a roma származású és a hátrányos helyzetű tanulók száma (csonka családok, munkanélküli és alacsony iskolázottságú szülők, sivár épített és belső környezet).
85
7.5.3. Erőforrások Személyi erőforrások Dolgozók szaktudása, elkötelezettsége és példamutatása. Tanulók között tapasztalható példamutatás. Anyagi erőforrás Fenntartói támogatás Pályázatok Iskola saját forrásai Tárgyi erőforrások Minimum és pályázatokon beszerzett speciális taneszközök Iskolaépület szaktantermekkel Veszélyes hulladéktárolók Szelektív hulladékgyűjtő 7.5.4. Célok A környezeti nevelés természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, a környezet védelmével kapcsolatos késztetések, esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondoskodás és a környezettudatos szemlélet, magatartás. szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Célok a 16-20 éves és a felnőtt 21 éven felüli korosztály esetében fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó) a szemléletmód segítségével, tolerancia, globális szemléletmód és lokális cselekvési szintek kialakítása, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség megalapozása, fejlesztése, fogyasztás helyébe életminőség helyezése. Rövid távú célok a nevelés terén Jelenlegi helyzet Pontatlanság (időben és munkában) Egységes példa hiánya Hiányosságok viselkedéskultúrában Közép távú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Felelősségvállalás hiánya Korlátozott együttműködés
Cél Pontosság Példamutatás a Kulturáltabb viselkedés Cél Felelősségvállalás Összefogás
86
Sikerkritériumok Késések csökkenése Pontosabb munkavégzés Házirend betartása, betartatása Iskolai légkör javulása
Sikerkritériumok Rongálások csökkenése Tisztaság növekedése Iskolai fegyelem javulása Tantárgyi koncentráció javulása Munkamegosztás
Kulturális igénytelenség
Osztály koherencia növekedése Igényesség, műveltség Széles körben lebonyolított műveltségi vetélkedők Rongálások, padfirkák, a szemét visszaszorulása
Hosszú távú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Cél Hiányos kulturáltság Kulturáltság Kiegyensúlyozatlanság Belső és harmónia
Sikerkritériumok Viselkedés javulása külső Ízléses öltözködés, hajviselet, smink Kiegyensúlyozott viselkedés
Rövidtávú célok az iskola környezeti állapota terén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Időnként szemetes, rongált Tiszta, rongálásmentes Helyreállítási költségek iskolaépület épület csökkenése Szemétmentes környezet Hulladékgyűjtők rendeltetésszerű használata Középtávú célok az iskola környezeti állapota területén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Szeméttermelő büfé Költségkímélőbb büfé Büféből származó hulladék csökkenése Anyag- és energiapazarlás (pl. fűtés, Gazdaságosabb anyag Nyílászáró csere világítás, víz) és energiafelhasználás Vizesblokk felújítása Átgondoltabb energiafelhasználás, takarékosság 7.5.5. Módszerek Tanórai A tanórán alkalmazható összes módszer megfelelő, de a speciális területre való tekintettel előnyben részesítendők a tanulók aktív részvételét kívánó eljárások, munkaformák pl. egyéni, pár- és csoportmunka, projektmódszer, kísérletezés, modellezés, önálló témafeldolgozás. Nem hagyományos tanóra foglalkozás Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet (de tanítási naplóba beírt óra!). A nem hagyományos tanóra foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottsága”; a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által; a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; kapcsolatközpontúság; értelem és érzelem egysége; módszerek sokfélesége.
87
Komplex tanulási lehetőségek szakiskolában 1. Modulrendszerű oktatás - témanap - terepgyakorlat (nyári) - szakmai gyakorlat (nyári) - tanulmányi kirándulás - szakmai napok diákszervezéssel - múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúrák) 2. Terepi foglalkozások - terepgyakorlat - tanulmányi kirándulás 3. Játékok - érzékelést fejlesztő - szituációs - stimulációs - drámajátékok 4. Kézműves foglalkozások 5. „Akciók” - vetélkedők - pályázatok - újságkészítés - kiállítás rendezése - filmkészítés - interjú - kérdőív - iskolarádió működtetése - faültetés - kutatómunka -„nemzetközi akciók” 6. Modellezés 7. „Látogatás” - múzeum - állatkert - botanikus kert - szeméttelep - hulladékégető - szennyvíztisztító - nemzeti park - tanya - üzemek 8. Versenyek 9. „Iskolazöldítés” 10. 10.Témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő …) 11. 11.DÖK- nap 12. 12.Jeles napok 13. Projektek Tanórán kívüli módszerek A fentieken kívül pl.: szakkör várostakarítási akciós nap 88
tábor stb. Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaókon”. Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan. 7.5.6. Eszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel. hulladéktároló, mikroszkópok és nagyítók, vízminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek, kofferek, merítőháló, meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök, határozók, térképek és szakkönyvek. 7.5.7. Követelmények 1. Tanórai A helyi tanterv és a program alapján tervezhető. 2. Tanórán kívüli Adott feladat célja alapján határozható meg. 3. Nevelési A nevelési céloknál meghatározott sikerkritériumok alapján.
89
4. Megvalósítással szemben támasztott követelmények Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségeket és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeknek a felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. 7.5.8. Mérés, értékelés A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 7.5.9. Minőségfejlesztés A minőségügyi tevékenységet a változó feltételeknek megfelelően átalakított intézményi minőségirányítási program tartalmazza. A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. Az értékelés célja A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek. A program hatékonyságának meghatározása. A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése. A tanárok és diákok hogyan fogadták az új stratégiákat illetve tanulási tevékenységeket. Az iskolai környezetre vonatkozó célok megvalósulása eredményezett-e költségcsökkenést. A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása. A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát, az élethosszig tartó tanulást tartsák szem előtt. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek Kérdőív Szociometriai vizsgálat Különböző megfigyelések Nyomon követő rendszerek Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat (megalakulása esetén) egyedi értékelése (zöld kártyák bevezetése)
90
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás Partner: Az intézmény működésének intézményen belüli és intézményen kívüli résztvevői, illetve azok a szervezetek és személyek, akik az intézmény működésével vagy annak eredményével szemben elvárásokat fogalmaznak meg. Közvetlen partner: A tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a gyermekek, tanulók, a pedagógusok, és a pedagógiai munkát segítő munkatársak), közvetlen megrendelői (szülő, fenntartó), a tanuló életútjának következő állomása, illetve az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználó. Közvetett partner: Mindazon megrendelők, akik valamilyen szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotók), azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. civil szervezetek, kulturális szervezetek), azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamataival és/vagy eredményével szemben. 8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgató-helyettese, tagintézmény-vezetői a diákönkormányzat felelős vezetője (megalakulása esetén)/diákképviselő és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbiak szerint: az iskola igazgatója vagy helyettesei évente egyszer a (diák) közgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője/diákképviselő havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákok faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, a tanulót és a szülőjét (ha a szülőjével közös háztartásban él) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző füzeten keresztül írásban) tájékoztatják, a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, illetve a nevelőtestülettel. Fogadóóra A személyes megbeszélés lehetőségét hivatott biztosítani a diák és a tanár között. Rendkívüli esetekben az osztályfőnök, a tanulók igénye alapján, előzetes egyeztetés alapján. Közös programok: bál, teadélutánok, kulturális programok, sportrendezvények, kirándulások szervezése, amely erősíti a partnerkapcsolatot. Kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről. Kapcsolat a tanulókkal: A tanulókkal való együttműködés tartalmilag a nevelő-oktató munkánkban valósul meg. Ez annyira szerteágazó terület, hogy most csak a kapcsolat néhány általunk legfontosabbnak ítélt alapszabályát fogalmazzuk meg: a) A tanár diák viszony alapvetően a kölcsönösségre épül. A kapcsolat tartalmát, az abból származó jogokat és kötelességeket törvény és más jogforrások határozzák meg. b) A pedagógiai hatás a tanuló tiszteletén, személyiségének tiszteletben tartásán alapszik. c) Csak annyit követelhetünk tanítványainktól, amennyit magunktól is elvárunk!
91
d) A tanár diák viszonyban kitüntetett szerepe van az emberi, erkölcsi értékeknek. A felnőttoktatás során elérendő célunk, hogy az iskolában olyan hangulat legyen, hogy a tanuló és a pedagógus egyaránt jól érezze magát. A tanulási folyamat két szereplőjének kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. A tanulók elsőrendű érdeke az eredményes tanulás, a szakmai vizsgára bocsátás és a szakmai vizsga követelményeinek teljesítése. Iskolánk akkor működik eredményesen, ha a tanulók igényeire épít, és figyelembe veszi érdekeiket. Fontos tehát a tanár és tanuló szoros együttműködése. A tanár módszereit úgy alakítja és változtatja, hogy azokkal a tanulási folyamatban optimális eredményt érjen el. Mindehhez szüksége van a tanulók visszajelzéseire, a kölcsönös tájékoztatáson, őszinteségen és bizalmon alapuló interakciókra. A tanuló saját személyes és tanulási problémáival is csak ilyen kapcsolat megléte esetén fordulhat bizalommal tanárához. Az osztályok év elején osztálybizalmit választanak. Az osztálybizalmi képviseli az osztályt, a tantestület és az iskola vezetése rajtuk keresztül tájékoztatja a tanulókat. A tanuló és a pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei az iskolában
tanulók bevonása a döntés-előkészítő munkába; a tanítás nélküli munkanap programjának önálló szervezése, ügyeleti munka, iskolai rendezvényeken történő felügyelet, Házirend Bizottság létrehozása (az iskolai Házirend felülvizsgálata), DÖK elnök részvétele a nevelőtestületi értekezleten, amikor a diákokat érintő kérdéseket tárgyalják, DÖK hiányában diákok képviselőjét hívjuk meg, Diákközgyűlés önálló szervezése, DÖK tevékenység kapcsán (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus között) bekövetkezett konfliktusok rendezése, megvitatása a vitakultúra betartása mellett, „Fordított nap” szervezése – diákigazgató választás stb. 8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola dokumentumairól (PP, SZMSZ, Házirend, Munkaterv), az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer, a szülői munkaközösség (SZMK) választmányi ülésén (megalakulása esetén) a szülők képviselőjét, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 8.2.1. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái A szülő jogait és kötelességeit az Nkt. 72. §-a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok megszerzése, az osztályfőnök feladata. a) A szülői munkaközösség (megalakulása esetén) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működhet. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az
92
osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZMK elnökei és tagjai választják az iskolai szülői szervezetének vezetőit: elnököt és a tisztségviselőket. Iskolánkban a szülői érdekképviseletet a szülők által választott ún. szülői képviselő látja el. A szülői munkaközösség (megalakulása esetén) főbb tevékenységi területei: Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának. Aktivizálja a szülőket a nevelő- és oktatómunka és a diákélet támogatása érdekében. Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését. Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. A szülők az iskola életével kapcsolatos kérdésekben véleményezési joggal bírnak. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZMK elnöke/szülői képviselő, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskolai SZMK képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. b) A szülő mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője A szülő mint megrendelő kerül kapcsolatba az iskolával, amikor gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az iskola minden októberben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat, a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek vetítése egészítik ki. A megfelelő iskola és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennél fogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: részvétel a szülői munkaközösség munkájában, bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe, anyagi támogatásával az Alapítványon keresztül előmozdíthatja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását, elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben, tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehet az iskola segítségére.
93
c) Fogadónapok, fogadóórák A fogadónapok és órák feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, külön órák javasolása, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Az intézményben tanító szaktanárok hetente 1-1 alkalommal fogadónapot tartanak a szülők számára. A fogadónap időpontjairól a nevelőtestület dönt. d) Nyílt tanítási nap Ennek feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen a középiskola oktató, nevelő és szakmai munkájának mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási és gyakorlati órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, munkájáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. A felnőttek részére is szervez az iskola, un „tájékoztató délutánt”. Ezen alkalommal az iskolában oktatott szakmákról, adott szakmák tantárgyairól és követelményekről szaktanárok adnak tájékoztatást a felnőttoktatásba jelentkezők részére. e) Írásbeli tájékoztató Ez azt a célt szolgálja, hogy a szülőket tájékoztassuk a tanulók tanulmányaival, magatartásával, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról. (pl.: igazolatlan hiányzás, bukásértesítő, rendkívüli szülői értekezlet, osztálykirándulás,) f) Bemutató tanítások: Az iskolaválasztás megkönnyítése céljából szervezzük szülőknek, diákoknak. 8.3. Az intézmény külső partnereivel való kapcsolattartás 1. Az iskolafenntartóval a rendszeres kapcsolatot az iskola igazgatója tartja. 2. Szakmai irányító intézményekkel (Pl. EMMI, NSZFH, OH, KIR stb.) az esetenkénti kapcsolatot az igazgató, az igazgatóhelyettes, valamint a munkaközösség vezetők tartják. 3. Külföldi oktatási kapcsolatok (iskolavezetés: munkaközösség-vezetők,) formája, módja: diákcsere, szakmai programok cseréje, egyedi munkaprogramok, közös szakmai gyakorlat, stb.) 4. Továbbtanulási, pályaválasztási intézményekkel való kapcsolattartás formája módja: az igazgatóhelyettes, az iskola érdekelt pedagógusai, osztályfőnökei részt vesznek a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó által szervezett tájékoztatókon, és a szükséges információkat kicserélik egymással (osztályfőnök, munkaközösség). 5. Az iskola együttműködik a diáksport szervezése terén a fővárosi, megyei, régiós sportszervezetekkel (diáksportkör révén). 6. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, egészségének megőrzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a székhely és telephelyek gyermekjóléti szolgálataival, családsegítővel, pedagógiai szakszolgálatokkal,
94
iskola-egészségügyi szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletét az igazgatóhelyettes látja el. 7. Kapcsolat az egyházakkal: A köznevelési törvény szellemének, rendelkezésének megfelelően nyitottak vagyunk a történelmi egyházak által igényelt hitoktatás elősegítésére. 8. Kapcsolatunk a civil szervezetekkel: Intézményünk nyitott a székhely és a régió azon civil szervezeteivel történő együttműködésre, amelyek: a) elfogadják intézményünk nevelési-oktatási programjának alapértékeit, b) együttműködni készek azok megvalósításában. A konkrét együttműködő partnerek körét, illetve az együttműködés tartalmát az igazgató hagyja jóvá. 9. A szakképzéssel kapcsolatos partnereink az Abszolút TISZK tagjaiként a többi szakképző iskola, a szakképzésben érintett gazdasági egységek, a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodó szervezetek, a szakképzési- vagy más támogatást nyújtó gazdasági egységek, szervezetek, gazdasági kamarák. A külső partnerekkel való kapcsolattartás formája és rendje az SZMSZ-ben található részletesen.
9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák Tanév folyamán a tanulmányok alatti vizsgaidőszakok időpontjai: téli vizsgaidőszak: január 15. - február 15. között. tavaszi vizsgaidőszak: május 15. - június 15. között. nyári vizsgaidőszak: augusztus 15 – 30. között. A vizsgaidőszak pontos időpontját október 15-e után az intézmény igazgatója határozza meg. Az egyes vizsgaidőszakokra a tanulók jelentkezésének határideje: téli vizsgaidőszak: december 15. tavaszi vizsgaidőszak: április 15. nyári vizsgaidőszak: június 15. Indokolt esetben az igazgató további időpontokban megtartandó vizsgákat is engedélyezhet. A vizsgára írásban, az iskola igazgatójának címezve lehet jelentkezni a tantárgy (tantárgyak) és évfolyam (évfolyamok) megnevezésével. A jelentkezést a tanulónak és a szülőnek is alá kell írni, ha nagykorú gyermeke eltartásáról még gondoskodik. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja:
95
- azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Általános szabályok A Házirend 2. sz. melléklete (Vizsgaszabályzat) részletesen kitér az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javító vizsgákra, - és pótló vizsgákra. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, - aki különbözeti vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell, a vizsgára történő jelentkezési lapokat a Vizsgaszabályzat melléklete tartalmazza. 9.2. Az alkalmassági vizsga szabályai Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsga lebonyolításában a gazdálkodó szervezetek felkérésére – a feltételek biztosítása esetén – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó intézményünk is részt vesz. Szakmai alkalmassági orvosi vizsga A szakképesítések egy részének megszerzéséhez a tanulónak igazolnia kell szakmai egészségi alkalmasságát. Egyes szakmák képzésében való részvételhez, a szakma gyakorlásához előírt orvosi vizsgálatokat kell elvégezni, melyek alapján a szakmai egészségügyi alkalmasság megállapítható. A szakorvosi vizsgálati eredmények alapján az alkalmasság megállapítására felhatalmazott orvos, iskolaorvos végzi a minősítést. Néhány szakképesítés megkezdéséhez pályaalkalmassági vizsgálat szükséges. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megadja, hogy mely szakképesítéseknél szükséges szakmai, illetve pályaalkalmasság, ezeket a követelményeket felvételi tájékoztatónkban szerepeltetjük.
96
Szakmai alkalmassági vizsga Ha a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg. A képességfelmérés alkalmával az egészségügyi, pályaalkalmassági (orvosi) vizsgálatot is elvégezzük, amely a választott szakmára való felvételhez jogszabályi feltétel. Személyes beszélgetések alkalmával megvizsgáljuk, hogy a kiválasztott személyek mennyire felelnek meg a választott szakma követelményeinek, rendelkeznek-e az adott képzés elvégzéséhez szükséges képességekkel, kompetenciákkal. A legfontosabb vizsgálandó kategóriák: ♦ Személyes kompetenciák: pl. önszabályozó készség, önálló munkavégzésre való alkalmasság, kellő határozottság és biztos fellépés, innovációs készség, következetesség, önmegvalósítási igény, stb. ♦ Társas kompetenciák: pl. megfelelő együttműködési készség, jó kommunikációs adottságok, hatékony konfliktus-megoldási készség, kiváló tárgyalási képesség, empatikus készség, diplomáciai készség, alkalmazkodó képesség, stb. ♦ Mentális képességek: pl. gyors és logikus gondolkodás, jó problémamegoldó készség, megfelelő figyelemkoncentráció, kreativitás, rendszerező és szervező készség, jó lényeglátó képesség, döntőképesség, stb. Motivációk, érdeklődési kör: pl. ambíciók, teljesítmény motiváció megléte, céltudatosság, egészséges kockázatvállalásra való képesség, vállalkozó kedv, lelkesedés, kitartás, vezetői attitűd, stb. ♦ Munkavégzés jellemzői: pl. precizitás, kezdeményező készség, kellő mértékű aktivitás, terhelhetőség, megbízhatóság, lojalitás, monotóniatűrő képesség, szabálytisztelet, felelősségvállalás, stressztűrő képesség, állóképesség, stb. A vizsgálat abban az esetben is hasznos útmutató, mivel a diáknak már pontos elképzelése van arról, hogy milyen szakmában tanuljon tovább. Ebben az esetben megállapítható az adott szakmában való megfelelés mértéke, illetve az, hogy mely kompetenciák fejlesztésével segítheti elő sikereit a jövőben. Minden szakmának megvannak a maga sajátosságai, apró titkai, melyek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy maximálisan megfeleljünk adott munkakör betöltésére. A szakmai ismeretek elsajátítása csak egy részét képezik az egyén munkahelyi alkalmasságának. Ezek mellett számos egyéb követelményeket támasztanak a munkavállaló személyével szemben a munkáltató elvárásai, a munkakörnyezet, amibe be kell illeszkedni, és nem utolsósorban a munkatársak személye. 9.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára csak akkor léphet, ha az illetékes miniszter által kiadott kerettantervben, vagy az egyes OKJ szakmákhoz megadott - „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetben meghatározott - követelményeket minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését év közben a nevelők és a szakoktatók a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-13. évfolyamon minden
97
tantárgyból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén maximum három tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt; a szaktárgyi óráknál 20%-ot meghaladó hiányzás esetén. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyait az adott szak óratervei alapján az igazgatóhelyettes írásban határozza meg és közli az érintettel, 1 hónappal a vizsga letétele előtt (mulasztás esetén), magántanulónál a határozathozatallal egyidejűleg.
10. Az iskolába történő felvétel és az átvétel helyi szabályai az Nkt. és az Szt. rendelkezései alapján 10.1. A felvétel szabályai Minden diák legfontosabb feladatai közé tartozik a pályaválasztás. Nagyon sok múlik azon, hogy megtalálja a továbbtanulni vágyó azt a szakmát, amelyben akár egész életében el tudja magát képzelni, amelyben sikeresen helyt tud állni, és teljes hivatástudattal képes ellátni feladatait. Iskolánk központi írásbeli vizsgát nem szervez, így értelemszerűen szóbeli felvételi vizsgát sem szervez. A központi írásbeli vizsga eredményével iskolánkba jelentkező tanulókat a felvételről szóló döntést megelőzően felvételi beszélgetésre hívjuk szüleikkel együtt, melynek célja a roma identitásuk, valamint az esetlegesen fennálló, különleges bánásmódot igénylő helyzetük megismerése. A felvételi beszélgetésen jelen lévő tanárok a jelentkezők szakmai képességének, készségének hivatástudatának, elkötelezettségének és szakmai rátermettségének a meglétét vizsgálja és a felvételin való megfelelését, illetve nem megfelelőségét állapítja meg úgy, hogy figyelembe veszi az egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálat eredményét is. A felvételről a bizottság javaslata alapján és a felvehető létszám alapján az igazgató dönt és húzza meg a felvételi határt. A nemzetiségi oktatásra jelentkezők a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet II. sz. melléklete szerint nyilatkozhatnak a nemzetiségükről. Amennyiben nyilatkozatuk szerint roma nemzetiségüket vállalják, a nemzetiségi osztályokba felvételi elsőbbséget végeznek.
98
10.2. Az átvétel szabályai Az iskolába történő átvételről az igazgató dönt. Az átvétel feltétele, hogy a tanuló azonos szakmacsoportos képzésben vett részt és van szabad férőhely a kérdéses osztályban. A tanuló másik iskolába történő átjelentkezésének szabályozása a Házirend 2.1.2.16. pontjában található. 10.3. A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel szabályai Az érettségi vizsgával rendelkező tanulók az erre a célra elkészített „Jelentkezési lap” nyomtatványon jelentkezhetnek a szakképzési évfolyamra. A felvétel feltétele, hogy a jelentkező sikeres érettségi vizsgával rendelkezik-e, ill. vállalja, hogy azt az őszi vizsgaidőszakban megszerzi. A jelentkező augusztus 15-ig középiskolai bizonyítványának és érettségi bizonyítványának leadásával iratkozhat be a szakképző évfolyamra. A szakképzési évfolyamra más iskolából azonos feltétellel iratkozhat be azzal a különbséggel, hogy számukra a jelentkezés beadása nincs határidőhöz kötve. A jelentkezések elbírálásánál előnyt élveznek saját, korábban nálunk érettségizett tanulóink. 10.4. Beszámítható előzetes tanulmányok Ha a jelentkező abban a szakmacsoportban érettségizett, mely a választott szakképzést alapozza, akkor - kérelme, vizsga eredménye alapján - tanulmányi idő alól mentesítést kaphat. A tanulmányi időkedvezmény max. 1 év. A beszámítást a jelentkezési törzslapon kérni kell. Esti tagozaton a szakközépiskola szakképzési évfolyamára akkor nyerhet felvételt a tanuló, ha igazolja, hogy a szakképzés közismereti tantárgyait elsajátította, rendelkezik megfelelő kompetenciákkal a szakközépiskolai szakképzés megkezdéséhez.
11. Eszközök és felszerelések jegyzéke 1. lásd 5. sz. melléklet
99
III. HELYI TANTERV Bevezető A Helyi tanterv összeállításánál figyelmet fordítottunk az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő, kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok gyakorlati alkalmazására. A Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet, a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, a Nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet; a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet.
1. A választott kerettanterv megnevezése 1.1. A Helyi tanterv alapjául szolgáló kerettantervek A szakközépiskola és a szakgimnázium szakképzési évfolyamára elkészültek az egyes OKJ képzésekhez a kerettantervek [a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet rendelet], amelyet tejes egészében átvettünk és a szakmai programot a hiányzó 10 %os órakerettel megnöveltük. Ez alól a szakgimnáziumi kerettanterv kivétel, mert az nem biztosít 10% szabadsávot. 1.2. A választott kerettanterv 1.2.1. Szakgimnázium 9-12. évfolyamán
XIII. Informatikai ágazat kerettanterve XXVII. Vendéglátóipari ágazat kerettanterve
1.2.2. Szakgimnázium 13. évfolyamán
54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős
100
1.2.3. Szakgimnázium 13-14. évfolyamán
54 762 02 54 213 05 54 811 01 54 812 01 54 341 01 54 346 03
Szociális asszisztens Szoftverfejlesztő Vendéglátás-szervező Idegenvezető Kereskedő Irodai titkár
1.2.4. Szakközépiskolában
34 341 01 34 582 13 34 582 04
Eladó Burkoló Festő, mázoló, tapétázó
1.2.5. Szakiskolában
31 341 05 31 346 02
Élelmiszer-, vegyi áru eladó „st” Számítógépes adatrögzítő „st”
1.2.6. Felnőttek roma nemzetiségi általános iskolájában 5-8. osztály Választott kerettanterv: 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet 10. (felnőttoktatás) melléklete.
101
(nemzetiségi) és 12.
Felnőttek roma nyelvoktató nemzetiségi általános iskolája 5-8. osztály 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
Évfolyam/ Tantárgyak
5.
6.
7.
8.
esti
esti
esti
esti
1
1
1
1
2
2
2
2
3
3
3
3
1
1
1
1
1
1
1
-
1
1
-
-
1
1
-
-
1
1
1
1
-
-
1
1
-
-
1
2
Idegen nyelv (Angol)
2
2
2
2
Osztályközösség-építő program
1
1
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
17
17
17
17
Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek Informatika
Romani nyelv
Cigány népismeret
Összesen
102
2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, a kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 2.1.
Szakmai program
A szakmai programnak, a szakmai tárgyak részletes óratervének, illetve a tantárgyak tanterveinek elkészítése, kidolgozása az 1.2.1. , 1.2.2. , 1.2.4. és az 1.2.6. pontban meghatározott ágazati tantervek alapján történik. 2.2. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések 2.2.1. Az óratervben szereplő kötelező és kötelezően választható tantárgyak: Az iskolába történő jelentkezéskor a tanulók képzési-oktatási profilt választanak, és ez egyben a kötelezően választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A képzési jellegnek megfelelő óratervről a tanulókat és a szülőket (amennyiben gyermekük eltartásáról gondoskodnak) tájékoztatjuk a felvételi beszélgetés keretén belül, illetve a beiratkozás utáni első szülői értekezleten. Az idegen nyelv választása az 1/13. szakgimnáziumi és az 1/9. évf., esti tagozaton 1/11 évf. szakközépiskolai osztályában beiratkozáskor történik. A választható idegen nyelvek: angol, német. 2.2.2. Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák Az osztályfőnök minden év április 15-ig tájékoztatja a tanulókat a választható tantárgyakról. A tanuló május 20-ig írásban adhatja le jelentkezését, megjelölve a tantárgyakat és a felkészítés szintjét. A tanuló május 20-ig módosíthatja választását az igények összesítése után és az iskola javaslata ismeretében. A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben módosítást, a foglalkozásokról felmentést az iskola igazgatója adhat. A felmentést, módosítást írásban kell kémi. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A megfelelő taneszköz kiválasztásának joga és kötelessége a taneszközzel dolgozó munkaközösséget illeti. 3.1.Alapelveink:
Szerepeljen a tankönyvjegyzéken. Szellemében, tartalmában legyen összhangban a kerettantervvel. Tartalmazzon minden szükséges tananyagot a komplex szakmai vizsgához. Legyen áttekinthető szerkezetű (az alapvető fontosságú definíciók, tételek, összefüggések legyenek nyomdatechnikailag kiemelve). A szöveg jól olvasható legyen, az ábrák legyenek világosak.
103
Tartalmazzon kellő számú és fokozatosan nehezedő kidolgozott mintafeladatot, legyenek benne kitűzött feladatok és a tankönyv végén legyenek meg ezek megoldásai. Tartalmazzon kiegészítő anyagként tudománytörténeti témákkal kapcsolatos olvasmányokat. A tanulók számára érthető nyelven, tanulható stílusban megírt legyen. Minden fejezet végén legyen, irodalomjegyzék a témában elmélyedni akaró tanárok és tanulók számára. 3.2. A taneszköz kiválasztásának szempontjai -
-
-
-
-
-
-
-
-
Legyen összhangban a kerettantervben meghatározottakkal. Szolgálja a tananyag jobb megértését. Segítse elő az önálló gondolkodást, fejlessze a megfigyelő és lényegkiemelő képességet. Legyen tartós és esztétikus. A kiválasztás során a tankönyvjegyzék alapján meghatározott tankönyvekből, tanulmányi segédletekből történik a választás az iskola adottságai és az egyes munkaközösségek javaslatai alapján. A tankönyvekről a szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot a nevelőtestület és az iskolavezetés felé. A tankönyvek kiválasztásakor a szakmai munkaközösségeknek közös álláspontra kell jutniuk, szem előtt tartva azt, hogy esetleges tanárváltás, csoportcsere alkalmával az oktató munka folytatása a lehető leggördülékenyebb legyen. A kiválasztott tankönyvek listájáról a következő tanévre vonatkozóan az intézmény írásban tájékoztatja a tanulókat, és az igényfelmérés után megindítja a beszerzést, szem előtt tartva, hogy a tankönyvek ára a tanulók számára elérhető legyen, és ne rójunk a szükségesnél nagyobb anyagi terhet a családokra. Az alacsony óraszámú tantárgyaknál használt tankönyveket úgy választjuk ki, hogy az adott évfolyam tanulói az iskola könyvtárából kölcsönözhetik ki azt tartós használatra. A kiválasztott tankönyvek tematikailag egymáshoz kapcsolódóak, a tudásszintet tekintve egymásra épülők legyenek. Az oktató nevelő munkában használt tankönyvek fedjék le az adott tárgy ismeretanyag, követelménynek megfelelő tartalmát, feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak lehetőség szerint több éven át használható legyen. Tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értve olvasható, megtanulható, kivitel szempontjából tartós, alkalmas legyen több évfolyam kiszolgálására. Csak olyan felszerelés beszerzését kérjük a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket, felszereléseket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a diákokat, továbbá a nagykorú tanulók ellátásáról gondoskodó szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a diákok kötelessége. Intézményünk törekszik arra, hogy a rendelkezésére álló keretösszegből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára, amelyet a tanulók, de ezen belül a szociálisan hátrányos helyzetűek térítésmentesen használhatják. A tartós tankönyveken kívül, iskolai költségvetésből a könyvtár részére igyekszünk minél több példányt megvásárolni, amelyeket a szociálisan rászoruló tanulók kölcsönözhetnek.
104
Az ingyenes tankönyvellátást az iskola oly módon oldja meg, hogy az iskolai könyvtár tartós tankönyv formájában a tanulók számára bocsát bizonyos tankönyveket, használatra. Az iskolai könyvtárból történő kölcsönzés esetében a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése alól az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján mentesítheti a tanulót. (Ennek szabályozása az SzMSz-ben és a Házirendben) A tanítási év közben a meglévő tankönyveket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket nem lehet megváltoztatni. A szülői szervezet az ár tekintetében korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg, ha ugyanabból taneszköz-típusból olcsóbb is vásárolható. -
4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban:Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.1. Célok, feladatok A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályozása a Pedagógiai Program I. fejezetében, nevelési programrészben került részletesen meghatározásra, amelyből az alábbiakat emeljük ki: A szakképző iskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A többcélú intézményben folyó nevelés, a képességek fejlesztése szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A felnőttek általános iskolájának feladata a kulcskompetenciák kialakítása, megerősítése annak érdekében, hogy a felnőtt azönálló életvitelre és egy szakma megtanulására felkészüljön. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. 4.2. A tanórai foglalkozások megszervezése hagyományos, tantermi szervezés, más, eltérő formákban is megszervezetők amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása: projektoktatás, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás,
105
szakmai előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás. 4.3. A tanítási idő felosztásának szabályai Az első tanítási óra (nappali munkarend) reggel kilenc órakor kezdődik kivéve a szakmai gyakorlati órákat. Az első tanítási órát reggel kilenc óra előtt az iskolai szülői szervezet, közösség/képviselő és az iskolai diákönkormányzat/diákképviselő véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. A szakképző iskolában a gyakorlati oktatást hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez. A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 4.4. Tanuló kötelező és választható foglalkozásainak száma A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma összesen a 9-14. évfolyamon, egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál. A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege a fenti évfolyamokon egy tanítási héten legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 4.5. Óratervek Az óratervek a PP. 1.sz mellékletében találhatók.
106
5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk elérni a napi rendszeres testmozgás igényének kialakítását. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kínáljuk. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben az Nkt. 27§ (11) bekezdésének megfelelően a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében kell megszervezni. Iskolánk tanulóinak egy része érettségit követő szakképzésben vagy felnőttoktatásban, esti képzésben vesz részt, ezért számukra a testnevelés tantárgy tanítása nem kötelező. A testnevelésben érintett évfolyamok tanulóinak a kerettantervekben előírt kötelező számú testnevelés órája van. A mindennapos testmozgást ezen felül – igény esetén - a sportköri foglalkozások órarendhez történő igazításával biztosítjuk. Tömegsport-foglalkozások: Igény esetén hetente 2 alkalommal kétszer 45 percben vehetnek részt ezen a tanulók. A sportágakat a tanulói igény felmérése alapján választják ki testnevelő tanárok. Heti egy alkalommal a kollégium épületében lévő kondicionáló termet használják az erőnléti edzésekre. A felnőttoktatásban és a szakképzési évfolyamokon a sportfoglalkozások felkínálásával (fittness, vagy edző terem, uszoda) is biztosítjuk a mindennapi testmozgást.
6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 6.1. A nem kötelező tantárgyak választása A tanulók diákköröket (szakkörök, érdeklődési körök, önképző körök, stb.) alakíthatnak. A diákkör megalakításának feltétele az, hogy létszáma elérje a tíz főt, s tevékenysége illeszkedjen az iskola hatályos nevelési-pedagógiai programjához. Ha a foglalkozáson részt vevők száma tartósan 5 alá csökken, a diákkör automatikusan megszűnik. A diákkörök szakmai irányítását az igazgató engedélyével a DÖK/diákképviselő kérése alapján pedagógus, vagy külső szakember láthatja el. Az iskola a diákok javaslatát figyelembe véve kezdeményezi diákkörök, sportköri foglalkozások működését. Jelentkezni lehet a foglakozást vezető szaktanárnál a tanév elején szept. 15-ig. A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben a foglalkozásokról felmentést írásbeli kérelemre az iskola igazgatója adhat. A fennmaradó óraszámokat szakmai vizsgára felkészítő foglalkozásokra, szakkörökre, felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásra, egyéni foglakozásra, tehetséggondozásra,
107
művészeti foglalkozásokra, versenyekre való felkészítésre, testedzésre, sportköri foglalkozásra használjuk fel a tanévkezdés igényeinek, és az évközi programoknak megfelelően. (Éves munkatervben, tantárgyfelosztáson meghatározva.) A közösségi programok szervezésére fordítható időkeret, melynek költségeit a diákok viselik: osztálykirándulásra évi 2 nap, túraszakkörre havonta egy hétvége, színházlátogatásra évi két alkalom, múzeumlátogatásra évi két alkalom a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében, évenként a munkatervben tervezve. 6.2. A pedagógus választása A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára a törvényben meghatározott heti tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tantárgy- és a pedagógusválasztás eljárási rendjét a Házirend 2.1.2.12. pontja tartalmazza.
7. A választható érettségi vizsgatárgyak, a középiskola tanulóinak középvagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítése, a helyi tantervi követelmények teljesítése Az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997) 4. § (2-3) alapján, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyakból biztosítjuk mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Ezen felül testnevelés és szakmai tantárgycsoportból tesszük lehetővé az emelt szintű; biológia, testnevelés és szakmai tantárgycsoportból, valamint a négyéves humán szakgimnázium képzésben informatika tantárgyból a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést. Tanulói igény, illetve a rendelkezésre álló órakeret függvényében az iskola más tantárgyakból is lehetőséget biztosíthat vagy segítséget nyújthat az érettségi felkészüléshez, de csak a 7. pontban megjelölt tantárgyakból. A tanulók a 100/1997. érettségi vizsgaszabályzatban foglalt feltételek teljesítése mellett tehetnek érettségi vizsgát a választott tantárgyból.
8. A középszintű érettségi vizsga tantárgyai és a vizsgatárgyak témakörei Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia
108
Fizika Földrajz Kémia Testnevelés Informatikai alapismeretek (Informatikai ágazatban) Vendéglátóipari alapismeretek (Vendéglátóipari ágazatban) A közép- és emelt szintű érettségi vizsga témakörei a PP. 2. sz. mellékletében találhatóak.
9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 9.1. Az iskolai értékelés alapelvei:
A munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Legyen objektív, nevelő célzatú, motiváló hatású, diákközpontú, vegye figyelembe a felvett tanulók képességeit, Rendszeres és nyilvános (a tanulók is értesüljenek róla, ill. véleményüket is kinyilváníthassák), Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket. Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az értékelés történhet szóban, és érdemjegyek, osztályzatok formájában, írásban.
Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Kivételt képez ez alól a felnőttoktatásban az a tantárgyi anyag, amelyre a tanulóknak önállóan kell felkészülniük. Ezt az egyes tantárgyak tantervei dőlt betűvel jelzik. A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, képesség – készségorientálás, kreativitás azért, hogy igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. Iskolai rendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program által meghatározott követelmény. Figyelembe kell venni a tanulók képességeit is. Ehhez elengedhetetlen az egyes tantárgyak anyagának, különböző szinteken megszabott követelményeinek pontos ismerete és ezeknek a diákokkal való megismertetése. A tantárgy jellege, a vizsga formája szabja meg az értékelés formáját, az írásbeli és szóbeli számonkérés arányait.
109
A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. Az értékelés módszerei: diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát tanárnak, diáknak egyaránt. Alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamat jellemzésére alkalmas (formatív) értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. A tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen méri, érdemjeggyel értékeli. szummatív (összegző) értékelés, amely elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható, a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését is jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Az osztályban tanító szaktanár a tanulók teljesítményét évközben, rendszeresen érdemjeggyel értékeli, melyek alapján félévkor és év végén osztályzattal minősít. A gyakorlatban az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, ill. a kötelezően előírt "nagy" dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. 9.2. Az értékelés és iskolai számonkérés formái, rendje, szerepe, rendszeressége, súlya Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanulók magatartását és szorgalmát - az érettségizett, beszámoltató oktatásban részesülő tanulók kivételével – havonta és félévente osztályzat formájában értékeljük. Az előírt követelmények ellenőrzése kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. 9.2.1. A számonkérés elemei, formája, rendje A számonkérés formái: 110
- szóbeli felelet, - írásbeli munka, vagy - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzi, ill. értékeli a tanár. Az elméleti számonkérés elemei: Önálló felelet, szép, helyes magyar beszéddel a megadott témából. Használja és értse a szakkifejezéseket. Ismerje fel az összefüggéseket. Képes legyen kérdéseket feltenni, és azokra a választ megadni. A témától függően (elengedhetetlen) a szakirodalom (alapos) ismerete. Tanárok ismertetése alapján, adott témában előzetes felkészülés után képes legyen rövid előadás megtartására. Az írásbeli számonkérés formái, rendje és súlya: Az osztálylétszámok nagysága és a tantervi követelmények is szükségessé teszik, hogy a szóbeli számonkérés mellett, rendszeresen alkalmazzuk az írásbeli számonkérést is. Ennek formái a következők: Témazáró dolgozat: (Egy – egy témakör végén az egész téma feldolgozása során szerzett ismeretekről egész órán át írt, dolgozat). Röpdolgozat: (Az előző 1-2 tanóra anyagából írt rövidebb dolgozat, amely a szóbeli felelést helyettesíti. Többnyire csak az óra egy részét, körülbelül a felét veszi igénybe). Házi dolgozat: (Meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka). A témazáró dolgozat írását a tanár egy héttel előtte bejelenti, röpdolgozatnál ez nem szükséges, mivel az egyenértékű a szóbeli felelettel. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Egy nap legfeljebb két témazárót és bármennyi röpdolgozatot írhatnak a diákok. Az osztályban tanító pedagógusok az osztálynapló haladási részében a következő hétre ceruzával előre jegyezzék be a témazáró dolgozat írásának napját, helyét, idejét. Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy egy osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon. Legnagyobb súlya a félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál a témazáró dolgozatoknak van. Ezeket piros színnel kell megkülönböztetni a többitől, és súlyozottan kell figyelembe venni a végső jegy kialakításakor. Témazáró dolgozatot minden témakör végén iratunk, de legalább félévente kettőt. A röpdolgozatra, illetve szóbeli feleletre kapott osztályzat egyenértékű, kék színnel kell bejegyezni a naplóba. Ilyen súlyú a házi dolgozatra kapott jegy is, ezekhez ugyanis a tanulók igen sokféle segítséget vehetnek igénybe. Az értékelés alapja a pontozás. A tanulók teljesítményét az alábbi százalékok alapján váltjuk át érdemjegyre 0 % - 39 % elégtelen (1) 40%- 59% elégséges (2) 60%- 74% közepes (3) 75%- 89% jó (4) 90%-100% jeles (5)
111
Az írásbeli beszámolók érdemjegyei 50 százalékban kerülnek beszámításra, az egyes tantárgyi osztályzatok megállapításánál. Témazáró dolgozatot, félévi és év végi felmérést egy héttel a megírás előtt a pedagógusnak kötelessége bejelenteni. Egy napon két témazáró dolgozatnál, két félévi és két év végi felmérésnél többet nem lehet íratni. A témazáró dolgozatok, a félévi és az év végi felmérések jegyeit piros színnel, a témaközi dolgozatok jegyeit kék színnel köteles minden pedagógus jelölni. 9.2.2. A tanuló tanulmányi munkája A tanuló tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik. Ezek a következők: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelményeket legalább 85%-ban teljesíti. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. Szakközépiskolában nem éri el a 30 %-os, teljesítményt. A szakképző évfolyamokon az elégséges minimális szintjét hozzáigazítjuk a szakmai vizsgakövetelményekben előírtakhoz. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A témazáró és a vizsgadolgozatokat (ez utóbbiakat a vizsgaszabályzatokban leírtak szerint) rövid szöveges értékeléssel kell ellátni. 9. 2. 3. A félévi és az év végi osztályzat megállapítása A tanuló félévente minimum négy érdemjegyet szerezzen, de legalább annyit, amennyi a tantárgy heti óraszáma, ebből legalább egy – lehetőség szerint – a szóbeli feleletre adott értékelés. Amennyiben a tantárgy óraszáma a heti egy vagy egynél kevesebb, az érdemjegyek száma három. A szaktanárok, oktatók a kapott érdemjegyeket havonta folyamatosan jegyzik be az osztálynapló értékelési részébe. A félévi osztályzat alapja: az első félévben szerzett érdemjegyek (súlyozott) átlaga. Az év végi osztályzat: az év végi bizonyítványban szereplő értékelés a tanuló egész éves munkáját felöleli. A tanév folyamán szerzett jegyek tendenciája határozza meg az év végi osztályzatot. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban, illetve írásban is ellenőrzik; 112
- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek- e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon és szakokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - mindegyik évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, - a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Azt a tanulót, - aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni, melynek részletes szabályozása a Házirendben megtalálható. Az iskolai büntetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést az osztályfőnöki intés, illetve az annál magasabb fokozat esetén írásba kell foglalni, és azt a tanuló, (illetve 18 éves kor alatti tanuló esetén a szülő) tudomására kell hozni. 9.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: Házi feladat: Az iskolai nevelési célok megvalósításának fontos eszköze, az oktató-nevelő munka szerves része, az önállóság és az akarat fejlesztésének fontos eszköze. Az otthoni felkészülés (házi feladat) célja: Az iskolai tananyag feldolgozásának ki kell egészülnie a diákok otthoni munkájával, hogy megtanulják, gyakorolják a tanórán feldolgozott anyagot, valamint hogy fejlődjön náluk az önálló tanulás készsége. Lehetővé teszi a tanórai tananyag - át-, illetve újragondolását - egyéni tempóban való bevésését, rögzítését - kiegészítését, gazdagítását - jártassággá, készséggé alakítását - felhasználását, gyakorlati alkalmazását Szolgálja: - a folyamatos ismétlést, a már tanult, elsajátított ismeretek felelevenítését, felszínen tartását, aktivizálását - új ismeretek megértésének előkészítését, azok motiválását - ismert és ismeretlen kapcsolatának megteremtését - elmélet és gyakorlat biztosítását - kreatív, alkotó gondolkodásra való késztetést - felelősségtudat kialakítását, kialakulását - kiegészítő anyagok felhasználását
113
-
önállóságra, önelemzésre, igényességre szoktatást
A házi feladat követelményei: - a kapott házi feladat a tanulók számára világos és érthető legyen - olyan mennyiségű, ami nem terheli meg a tanulót erején felül - a tanulók segítségét, eligazítást kapjanak a házi feladat elvégzéséhez - pontosan meg kell jelölni a megtanulásra és a gyakorlásra szánt tananyag helyét (pl: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, stb.) és mennyiségét, az elvárt terjedelmet - egyértelműen el kell választani egymástól a kötelezően elvégzendő és a gyakorlásra szánt (szorgalmi) feladatokat - a feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok elvégzésére, ne legyen monoton, unalmas, fárasztó - teljesíthető legyen tartalmilag, minőségileg - érdeklődést ébresszen, belső kényszert váltson ki - differenciálásra adjon lehetőséget A házi feladat el nem készítésének következménye kihat a szorgalom jegyének alakulására, ott vehető figyelembe. A pedagógusok a másnapi felkészüléshez írásbeli illetve szóbeli feladatokat adhatnak az alábbiak figyelembe vételével. - Szóbeli házi feladat minden tanítási napon adható - A naponta adható írásbeli házi feladat háromnál nem lehet több. Nem adható írásbeli házi feladat - hét végére (pénteken) - őszi, téli, tavaszi szünet idejére Mennyiségét és minőségét a tananyag, a tanuló életkora, a tantárgy jellege alapján a szaktanár határozza meg. A házi feladat adásának lehetőségével jól és felelősségteljesen kell bánni. Fegyelem, önmérséklet, tudatosság, a tanuló iránt érzett alázat szükséges hozzá. 9.4. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan vesz részt, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása, Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán, vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője, vagy megrovása.
114
Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán, vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésnél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 9. 5. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítmény nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
115
- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola jutalomban részesítheti, melynek szabályozása a Házirendben történik. A tanév végén, valamint a szóbeli vizsgán kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak. Az iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, - aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni, melynek részletes szabályozása a Házirendben megtalálható. Az iskolai büntetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést az osztályfőnöki intés, illetve az annál magasabb fokozat esetén írásba kell foglalni, és azt a tanuló, (illetve 18 éves kor alatti tanuló esetén a szülő) tudomására kell hozni.
116
10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele tizennyolc osztály ágazati szakképzése az épület falai között minden szempontból megoldott. A szakközépiskolai gyakorlati képzések tanműhelyben, az érettségi utáni szakképzés néhány speciális gyakorlati órája gazdálkodó szervezeteknél valósul meg. Az Nkt. rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Tanév elején a tanárok korrepetálást és tehetséggondozó szakkört szerveznek. A szakkörökre a jelentkezés után a tanulóknak kötelező járniuk. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. A korrepetálások, szakkörök indítására az igazgató ad engedélyt elegendő számú jelentkező esetén. Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai és egyéb foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet. Két csoportra bontjuk az osztályokat a tanműhelyi gyakorlatra, ill. a szakmai elméleti tantárgyaknál is alkalmazunk csoportbontást. Bizonyos elméleti és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. Ide tartoznak többek között a szakgimnázium szakképzési évfolyamán az idegen nyelv és az informatika. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével alakul ki. 11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a székhelyen és a
tagintézmények közelében élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése A tanulók egy része nem vallja magát egyik nemzetiséghez tartózónak sem. Iskolánk e tanulók számára lehetővé teszi a cigány népismeret és kultúra elsajátítását tantárgyi keretek között a cigány népismeret és a cigány nyelv és irodalom órákon.
12. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési alapelvei 12.1. Az intézmény egészségnevelési alapelvei és a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (5) bek. alapján] A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára, diákjára és a szülőkre is kiterjedő elveket, célokat fogalmaztunk meg. Az iskolai egészségnevelés ahhoz járul hozzá, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket és a veszélyeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. A program megvalósításának kritériumai: - céljaiban konkrét és reális
117
- az életkori sajátosságokat figyelembe veszi - a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott - a megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket - tartalmazza a módszertani elemeket - a szükséges forrásokat meghatározza - kijelöli a határidőket - megnevezi a résztvevők körét és a felelősöket Módszerei: attitűdvizsgálatok, ismeretterjesztő előadások, tájékoztató fórumok, szakirodalomjegyzék összeállítása, konzultációk a szakemberekkel, gyakorlati bemutatók szervezése, kortárssegítő képzés, kirándulások. 12.2. Az iskola környezeti nevelés elvei Az iskolai környezeti nevelés hozzájárul ahhoz, hogy - kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás - a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez - a diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Színterei: - A tanórákon, a szaktantárgyi órákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, mely témák kerüljenek feldolgozásra. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, főként azok, amelyekhez a diákoknak is közük van. - Az ismereteket különböző interaktív módszerekkel adjuk át, de hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzés is. - A szemléltetésben a hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeket is maximálisan kihasználjuk, hiszen így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. - Nem hagyományos tanórai keretben a témanapok kapcsán: Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja, Drogellenes nap. - Rendhagyó iskolanapok: Egészségnap, Környezetvédelmi nap, Tudomány napja, Együtt az iskola. - Tanórán kívüli programok: kirándulás, környezetvédelmi tábor, kiállítások jeles alkalmakra, gyűjtési akciók, klubfoglalkozások, vetélkedők. 12.2.1. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései Iskolánk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését és az önismeretet. Mindez elősegíti a prevenciós munkát. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A pedagógusok pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetőségük lesz a kockázati tényezők függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdőszűrés és a rákszűrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is. 118
Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődés biztosítását a tanulók számára. Ezen felül célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását. Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelőzése. 12.2.2. Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”), az alkohol- és a drog prevenció, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, a mentális betegségek megelőzése, az AIDS prevenció. Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. 12.2.3. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni. 12.2.4. Iskolaorvos, mérések, diagnosztika Szükség esetén – az iskolaorvos javaslatára – a tanulóknak lehetőségük van szakorvoshoz történő átirányításra (szemészet, ortopédia, kardiológia). Ezen való részvétel a felnőtt tanulóink részére nem kötelező, csak javasolt. 12.2.5. Egészségügyi szűrővizsgálatok A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, szakpszichológus, fejlesztőpedagógus) is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére. Ezen való részvétel a felnőtt tanulóink részére nem kötelező, csak javasolt. 12.2.6. Felvilágosítás és szemléletformálás
A szemléletformálásban fontos szerepet játszik a minket körülvevő világ empirikus felfedezése (pl. drogambulancia meglátogatása).
119
A természetjáró túrák, a barlangtúrák és a vízi túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. A SOTE kortárssegítő képzés keretén belül kaphatnak diákjaink információkat, tanulmányi kirándulások során ismerhetik meg környezetüket, és táborokon (vízi, kerékpár, sí, gólya) való részvétellel élhetnek konstruktív és tartalmas társas életet kortársaikkal, ahol aktuális témaként felmerül az egészség kérdésköre is. A különböző szakkörök tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. Véradás diákok és tanárok részvételével Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, szakmai elméleti és gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek, szertárak, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportpálya, iskolai büfé, ebédlő biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Női tanári kondicionáló tornával, férfi tanári futballal és salátabár rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára.
12.3. Az iskola környezeti nevelési elvei és programja 12.3.1. A környezetnevelés fő céljai
A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés. Biológiai diverzitás megőrzése. A fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre tegyen szert a tanuló.
12.3.2. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, madáretetők telepítése, a tömegközlekedés, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése, papírgyűjtés.
120
12.3.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozóinak bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földrajz, az osztályfőnöki, a szakmai elméleti és gyakorlati, valamint az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk. 12.3.4. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak:
A Föld napja (április 22.) rendezvény. Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezetés természetvédelemben (Víz világnapja, Biodiverzitás világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, a barlang túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. A csoportos látogatások (Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi Víztároló, Sas hegy) tovább szélesítik tanulóink környezetvédelmi látókörét. A kerületben megrendezésre kerülő állatbörzén (házi kedvenceink) a tanulók fizikális kontaktusba kerülhetnek különböző állatokkal, megismerhetik szokásaikat, megtanulhatják tisztelni a többi élőlényt, és megérthetik, hogy felelősséggel tartozunk a „kisebbért”.
A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.
13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 13.1. Esélyegyenlőség biztosítása az intézményben Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a diákok esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását mind székhelyen, mind pedig a telephelyeken: Prevenció területei: osztályfőnöki munka (szocializáció, viselkedés-kultúra, kommunikáció) iskolai szociális munkás által végzett munka közösségépítés - közös tevékenység, munka tanulásmódszertan (tanulásra szoktatás) a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás,
121
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az étkezési lehetőségek biztosítása igény esetén, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Pedagógusok módszertani megújulása: kooperatív tanulás erősítése tevékenység és élményközpontú tanulás-tanítás kompetencia alapú oktatás tanulók motivációs bázisának növelése jó partnerség kialakítására törekeszünk közösségalakítás tantárgyi felzárkóztatás, orientáció 13.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata (számítógépterem, tornaterem, stb.); a továbbtanulás irányítása, segítése, felkészítés a felsőfokú oktatásra, szakmatanulásra, munkába állásra
13.3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a diákétkeztetés, iskolai büfé iskolai foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a tanárok, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat az illetékes polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
13.4. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, 122
-
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
13.5. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy - megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a diákokra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; - másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. 13.6. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása A feltárás célja, hogy a tanulók problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek. A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. Veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyerekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodást többféle ok – akár egyszerre is – előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent: - a tanuló folyamatos fizikai bántalmazása, - a gyermek agresszív, brutális magatartása, - csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról, - deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás, - a kábítószert, alkoholt fogyasztó diák, - a bűnöző gyermek, - a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció, - az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek, - a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön, - a gyermeket a szülők nem engedik iskolába, - a hajléktalan gyermek, - a folyamatosan éhező gyermek, - a hozzátartozó nélküli gyermek, - a deviáns életmódot folytató családok gyermekei, - a lelki terror alatt élő gyermek. 123
Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében) - ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve, - ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve, - szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve, - elhanyagolásnak van kitéve, - fejlődésében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja, - és mindezeket nem ellensúlyozza semmi. Ismétlődő és tartós fizikai bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai vagy a környezetében élők folyamatosan vernek. Jelei: - külsérelmi nyomok, - védekező reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni), akkor összerezzen, - agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió). Ismétlődő és tartós lelki bántalmazás: - Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; - akinek önbizalmát rombolja; - és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei: - dac, - önbizalomhiány, - magába fordulás, - bandakapcsolat, - a közösség ügyei nem érdeklik, - túlzott ragaszkodás, - bizalmatlanság, - csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait, - alacsony frusztrációtűrés, - mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával. Szexuális zaklatás, erőszak: Az a gyermek vagy fiatal, akinek családtagjai vagy a környezetében élők szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei: - visszahúzódás, - összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni, - alhasi fájdalmak, vérzés, - külsérelmi nyomok, - koravén attitűd (öltözködés, smink), - kihívó viselkedés. Elhanyagolás: Az a gyermek vagy fiatal, akit
124
Jelei: -
családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdik, koszos, ápolatlan, hiányos öltözék, nem megfelelő táplálás); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét. sápadtság, köhögés, ápolatlanság, rüh, ótvar, aluszékonyság, iskolai igazolatlan hiányzás, túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz), kéreget a mások tízóraijából, bandakapcsolat, mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját), a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával, a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás, alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás.
Fejlődésében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei: - alkoholfogyasztás, - dohányzás, - lopás, - drogfogyasztás, - öngyilkossági kísérlet, - bandakapcsolat, - szexuális deviancia. A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A tanulónak sem a családjában, sem a környeztében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek. 13.7. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése (székhelyen, telephelyen) Az iskola, illetve a pedagógusok és iskolai szociális munkások feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben veszélyeztetettségre utaló jelet észlelünk, értesítenünk kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.
125
A tanulmányok sikeres befejezése érdekében el kell érni, hogy a tanulók igazolatlanul ne hiányozzanak. Az intézményünk – a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az iskolai szociális munkás és az osztályfőnök közreműködésével - az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak: - A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve). - A megoldásra váró probléma. - Az iskola eddigi intézkedései. - A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. - Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, a pénzbeli támogatást természetbeni juttatásként kapja meg a család, pénzfelhasználási terv, esetgondnok kijelölése, a gyermekvédelmi felelős aktív közreműködése (esti gondnok). 13.8. Ifjúságvédelmi felelős és iskolai szociális munkás alkalmazása Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység iskolánkban - az adatvédelmi törvényt, a személyiségi jogokat szem előtt tartva - sok összetevős csapatmunka. Munkánk alapelve a prevenció: az iskolai ifjúságvédelmi és szociális munkán keresztül a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése és kezelése. Ez elsősorban és túlnyomórészt az osztályfőnökök közreműködésével, sokrétű tevékenységük révén valósul meg. Feladatunknak tekintjük elsődlegesen a segítségnyújtást pedagógiai és pszicho-pedagógiai módszerekkel, ill. a súlyosabb esetekben szakellátás igénybevételét. Az iskolai ifjúságvédelem biztosításáért felelős személy az iskola igazgatója. Feladata, elsősorban hogy gondoskodjék az ifjúságvédelmi munkához szükséges feltételekről, biztosítsa az ehhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételeket, kialakítsa, és működésben tartsa az ifjúságvédelemmel foglalkozó külső és belső munkatársak kapcsolatrendszerét. Az iskolai ifjúságvédelem és szociális munka irányítója és ellenőrzője az igazgatóhelyettes. Intézkedési területei: - kapcsolattartás a Pedagógiai szakszolgálat intézményeivel és a Gyermekjóléti szolgálattal - az iskolai diák szociális alapon túli források felkutatása, igénybevétele segélyezéshez, - az iskolaorvosi, szakorvosi ellátás iskolai megszervezése, - kedvezményes étkeztetés, tankönyvtámogatás felhasználása, külső szakelőadók meghívása a fiatalokat veszélyeztető kérdések feldolgozására. Ifjúságvédelmi tevékenységünk kiemelt jelentőséget nyer a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás során. Az ifjúságvédelmi felelős és iskolai szociális munkás feladatai: - Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. - Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. - Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. - Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva
126
-
-
-
-
-
-
-
-
hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a korrepetáláson való részvételt). Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen). A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez (feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, felvételi előkésztő tanfolyamokról szóló információk továbbítása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése révén). Kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (Védőnői Szolgálat, háziorvos, iskolaorvos, ÁNTSZ Egészségvédelmi Főosztály Gyermek és Ifjúsági Egészségügyi Osztály). Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani. Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak és a pedagógusoknak. Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon. Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (ingyenes étkeztetést, tankönyvvásárlási támogatást, segélyeket, stb.). Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. Fontos feladata a diákönkormányzattal/diákképviselővel való kapcsolattartás. Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési házak által kínált lehetőségeket; a diákmunka-lehetőségeket). Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban különösen feladata, hogy: Felmérje a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök közreműködésével. Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.
127
Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítson hasznos szünidei elfoglaltságot (táborok, iskolai programok, művelődési házak, stb. révén).
14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, az osztályzatok félévi és év végi megállapítása a félév, ill. a tanév lezárása előtt két héttel az osztály diákbizottság és az osztályfőnök közös javaslatával kezdődik. Az osztályban tanító szaktanároknak a javaslatok megismerése után lehetőségük van legkésőbb a félévet, ill. a tanévet lezáró értékelő értekezleten a javasolt osztályzat módosítására. Véleménykülönbség esetén, az értekezleten az osztályban tanító szaktanárok egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az egységes értékelés érdekében az osztályfőnöki munkaközösség belső szabályozást készített, mely a PP. III. fejezet 8.4. és 8.5. pontjában található.
15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. EMMI rendelet 81. § alapján az iskola minden évben, a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban megszervezi valamennyi, nappali képzésben részt vevő, testnevelés tantárggyal rendelkező tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését. A mérést, az adatok elemzését az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi, és az ebből következő, tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket is ő hozza meg. A mérés 1+4 motorikus próba teljesítését foglalja magában: 1. Cooper-teszt, futással/kocogással +4: Általános testi erő, erő-állóképesség mérése: Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő állóképességének mérésére) A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.
16. A nevelő testület által szükségesnek tartott további elvek 16.1. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai A felmentések csak az elméleti tárgyakra vonatkozhatnak. A szakképzési törvény szerint a szakképző évfolyamon nem kaphat teljes felmentést a tanuló a gyakorlati foglalkozás alól.
128
16.2. A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentések Az egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól felmentett tanuló minden esetben köteles: a tanórákon részt venni, órai munkába bekapcsolódni. Ha a tanuló valamely tantárgyból/követelménymodulból szakmai vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, akkor az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban köteles az órákon részt venni és bekapcsolódni az órai munkába. 16.3. A tankötelezettség teljesítése magántanulóként A tanuló joga, kivéve a szakképzésben részt vevő tanulót, hogy magántanuló legyen. A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga előtt az iskola konzultációs lehetőséget biztosít a tanulónak. A magántanuló vizsgára való felkészítéséről a szülő, tudásának méréséről az iskola gondoskodik. A magántanuló a tanév/félév elején köteles a félév tananyagát, követelményét a szaktanárral egyeztetni. A magántanulónak a szakiskolában és a szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tantárgyakat az alábbi módon kell teljesítenie: szakközépiskola: szakmai alapozó gyakorlati órákon az órarendnek megfelelően köteles részt venni és az előírt vizsgákat teljesíteni. szakgimnázium: a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati órákon az órarendnek megfelelően köteles részt venni és az előírt vizsgákat teljesíteni.
17. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a Nat-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki. Az iskola nevelési-oktatási program részei: a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, d) a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; e) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; f) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; g) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására;
129
h) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. Az iskola nevelési-oktatási programja a szakképző évfolyamok bármely területén, bármely pedagógiai szakaszban használhatók. A nevelési programot az iskola írott és elektronikus (iskolai honlap) formában közzéteszi.
130
IV. SZAKMAI PROGRAM 1. Szakmai programok felmenő rendszerben Szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés a 150/2012 (VII.6.) kormányrendelet szerint indítható iskolai rendszerben képzés, a szakközépiskolában és a szakgimnáziumban egyaránt. (akkor is, ha azt nem a 9. évfolyamon, hanem magasabb évfolyamon indítva szervezik meg. ) Az iskolánk az alábbi szakképesítésekben képezi tanulóit: SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉSEK OKJ azonosító 54 762 02 54 213 05 54 481 06
Szakma csop.
Képzés megnevezése Szociális asszisztens Szoftverfejleszt ő Informatikai rendszerüzeme l-tető
Ágazati besorolása
2
III
7
XIII
7
XIII
Munkarend nappali, esti nappali esti nappali,
nappali, esti
54 811 01
Vendéglátásszervező
18
XXVII
54 812 01
Idegenvezető
18
XXVII
54 341 01
Kereskedő
17
XXVI
esti
54 346 03
Irodai titkár
16
XXV
esti
Munkarend
nappali,
Évfolyamok száma, jelölése 2 év (1/13.,2/14.) 2 év(1/13., 2/14.) 5 év (9-12.,5/13.) 5 év (9-12.,5/13.) 2 év (1/13.,2/14.) 2 év (1/13., 2/14.) 2 év (1/13.,2/14.) 2 év (1/13.,2/14.)
SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSEK. OKJ azonosító
Képzés megnevezése
Szakmacsop.
34 341 01
Eladó
17
Ágazati besorolása XXVI
34 582 13
Burkoló
9
XVI
34 582 04
Festő, mázoló, tapétázó
9
XVI
131
esti nappali, esti nappali
Évfolyamok száma, jelölése 1/11, 2/12 2(1/11., 2/12.) 2(1/11., 2/12.)
SZAKISKOLAI KÉPZÉSEK: OKJ azonosító 31 341 05 31 346 02
Képzés megnevezése Élelmiszer-, vegyi áru eladó „st” Számítógépes adatrögzítő „st”
szakma csop.
Ágazati besorolása
Munka -rend
17
XXVI
nappali
16
XXV
nappali
Évfolyamok száma, jelölése 2 év 1/9., 2/10.) 2(1/11., 2/12.)
ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÉPZÉSEK: -
esti tagozaton 5-8. osztály
A fenti szakképesítések részletes szakmai programjai a PP 1. sz. mellékletében találhatók.
2. Felnőttoktatás általános szabályai A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) a törvényben foglaltak (Nkt.) szerint vehet részt. A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatás megszervezhető: a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie.
3. Felnőttképzés 2000-ben Lisszabonban az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy „az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalommá kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.” A lisszaboni csúcstalálkozó állást foglalt arról is, hogy a fenti cél elérése során meghatározó szerepet szánt az élethosszig tartó tanulásnak.
132
Ennek értelmében 2005-ben jelent meg: „A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról.” Az LLL meghatározása: „Minden olyan tanulási folyamat, amely kedvező lehet az ember, mint személyiség, illetve mint emberi erőforrás fejlődésére” Iskolánk régi hagyományait követve tervezi a felnőttképzési forma újbóli beindítását. A roma nemzetiségi iskolává történő alakulásunkkal a tanulni vágyó felnőtt roma emberek munkaerőpiaci esélyeinek növeléséért is felelőssé váltunk. A felnőttképzésünk engedélyezési eljárása folyamatban van. Annak megszerzését követően az alábbiakban felsorsolt szakképesítésekben kínálunk majd képzéseket. Másodlagos célként az iskolarendszerben szakmai végzettséget szerzett szakemberek szakmai továbbfejlesztése, valamint ismeretbővítő tanfolyamok szervezése a cél, hiszen lényeges a már szakmában dolgozók ismereteinek folyamatos megújítása, minőségi és felelősségteljes munkájuk érdekében. 3.1. Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai képzéseink:
54 812 01 54 346 01 54 481 02 34 582 04 34 341 01 54 341 01
18 16 7
ágazati besorolása XXVIII XXV XIII
Maximális képzési idő (óra) 960 960
9 17 17
XVI XXVI XXVI
960 960 960
Szakmacsop.
OKJ azonosító Képzés megnevezése Idegenvezető Irodai asszisztens Gazdasági informatikus Festő, mázoló, tapétázó Eladó Kereskedő
960
A tanfolyam a modulrendszerű szakképzés anyagát tartalmazza.
V. ZÁRADÉK 1. A Pedagógiai Program legitimációja 1. 1. A pedagógiai program érvényessége: A nevelőtestület határozata alapján a jelen pedagógiai program szerint, 2017. szeptember 1-től szervezzük meg oktató – nevelő munkánkat. A benne foglalt helyi tantervektől és szakmától függően azok határozatlan időre érvényesek, a törvényekhez igazodva. A pedagógiai program szakmai programjában a szakközépiskola 12. évfolyamán és a szakgimnázium 14. évfolyamán szervezett OKJ képzések kifutó rendszerben történnek. 1. 2. A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazottak végrehajtását és megvalósítását a nevelő testület a tanév munkarendjében meghatározott időpontokban folyamatosan értékeli, és javaslatot tesz a módosításokra.
133
Központi intézkedés esetén is szükségessé válik a program felülvizsgálata és módosítása. 1. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői szervezet/szülői képviselő; - az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Amennyiben a pedagógiai program az alapító okirat változása miatt módosításra kerül, a legitimációs eljárás lefolytatása csak a változások tekintetében történik. Egyéb esetekben 30 napon belül igazgatói jóváhagyó nyilatkozatra van szükség. 1. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető a székhelyen és a telephelyeken. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola telephelyeinek titkárságán; - nevelőtestületi helységekben. A pedagógiai program folyamatos értékeléséről és felülvizsgálatáról az intézményvezető köteles gondoskodni. A program módosításának körülményéről az igazgatóhelyettes intézkedik. A pedagógiai program alkalmazása 2017. szeptember 1-jétől kötelező felmenő rendszerben, de évenkénti felülvizsgálata szükséges. Budapest, 2017. május 26.
134
2. LEGITIMÁCIÓS LAP 1. A szülői közösség képviseletében tanúsítom, hogy az iskola pedagógiai programját megismertük, illetve annak elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ………………………………………………. A szülők képviseletében Budapest, 2017. május 04.
2. Az iskolai diákképviselők képviseletében tanúsítom, hogy az iskola pedagógiai programját megismertük, illetve annak elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ………………………………… diákképviselő Budapest, 2017. május 04.
3. A nevelőtestület a 2017. május 04-ei nevelőtestületi értekezletén a pedagógiai programot egyhangúlag, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta. (melléklet: jegyzőkönyv, jelenléti ív) Hitelesítők: ......................................................
.................................................
4. Az Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola (1119 Budapest, Rátz László u. 3-7.) köznevelési intézmény vezetőjeként az iskola Pedagógiai Programját jóváhagyom. Budapest, 2017. május 04 PH ……………………………………. dr. Purebl Balázs igazgató
135
1.
számú melléklet
Szakgimnáziumi és szakközépiskolai szakmai programok ágazat szerint [az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a szakképzési kerettantervek kiadásáról szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szerint]
2.
számú melléklet
A közép- és emelt szintű érettségi vizsga témakörei
136
