Pedagógiai program EMMI ASZÓDI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA OM:

Pedagógiai program 2014 EMMI ASZÓDI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA OM: 038203

1

TARTALOM 1. AZ INTÉZET ADATAI 1/1 BEUTALÁSOK RENDSZERE 1/2 AZ INTÉZET FELADATA, RENDELTETÉSE 1/3 AZ INTÉZETI NEVELÉS TARTALMA 1/4 A PEDAGÓGIAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE 1/5 A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI 2. AZ ISKOLA ADATAI 2/1 AZ ISKOLA TEVÉKENYSÉGI KÖRE 2/2. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SEGÍTŐ ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE 4. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE - SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE 4/1 A BEUTALÁS OKAI 4/2 PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT NEHEZÍTŐ, KORLÁTAIT MEGHATÁROZÓ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK 4/3 A TANULÓK BEISKOLÁZÁSÁNAK, BEILLESZKEDÉSÉNEK LÉPÉSEI 5. AZ ISKOLA JELENLEGI MŰKÖDÉSI RENDSZERE 5/1 AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EGYSÉGEK 6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 6.1 A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 6.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 6.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 6.3.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI 6.3.2 AZ ELSŐSEGÉLY - NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 6.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 6.4.1 A TANÍTÁSI ÓRÁN MAGVALÓSULÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK 6.4.2 AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 6.4.3 A DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI 6.4.4 A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 6.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 6.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 6.6.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 6.6.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE 6.6.4 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA

4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 9 9 9 10 11 11 11 14 15 15 16 16 17 20 20 20 21 22 22 23 25 26 2

6.6.5

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 6.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE 6.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 6.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 6.9.1 A VIZSGASZABÉLYZAT HATÁLYA, CÉLJA 6.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 7. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 7.1 A VÁLSZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE 7.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM 7.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 7.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 7.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 7.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLAKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 7.7 PROJEKTOKTATÁS 7.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 7.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 7.10 AZ OTTHON CSOPORTBAN VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 7.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI 7.12 ATANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 7.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 7.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 7.15 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI 8. A SNI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA A FOGYTÉKOSSÁG TIPUSA ÉS FOKA ALAPJÁN 9. A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMAOKON FOLYÓ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA 10. SPECIÁLIS SZAKISKOLA PROGRAMJA 11. SZAKTANFOLYAMI KÉPZÉS PROGRAMJA 12. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSREND

26 26 26 28 28 30

30 31 32 32 61 61 61 63 63

65 65 66 67 67 68 69 72 126 127 132

3

BEVEZETŐ 1. AZ INTÉZET ADATAI A fenntartó alapító okiratának /2013. december11-én kiadott, 308647. okiratszám alapján/ megfelelően, az alábbi alaptevékenységet látjuk el: Ellátandó köznevelési feladatok:  általános iskolai nevelés – oktatás  szakiskolai nevelés – oktatás  felnőttoktatás  a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése - oktatása Az alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852014 Általános iskolai felnőttoktatás (1- 4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5 – 8. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9- 10 évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9 – 10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerezésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás A szakfeladatokat a tradíciók, hagyományok és a növendékek érdekeinek megfelelően látjuk el, speciális tanrenddel és nevelési- oktatási struktúrával. A 130. éves intézetet 1884-ben az 1878. évi 5. törvénycikk alapján hozták létre, s ma Magyarország legrégibb és legnagyobb javítóintézete. ELNEVEZÉSE: Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 2170 Aszód, Baross tér 2. AZ INTÉZET ALAPÍTÓ ÉS IRÁNYÍTÓ SZERVE: Emberi Erőforrások Minisztériuma TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI SZERVE: Legfőbb Ügyészség FENNTARTÓ SZERV NEVE ÉS SZÉKHELYE: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi utca 49.

4

A Bv.tvr. 105§-a értelmében a javítóintézetnek biztosítania kell bűncselekményt elkövető fiatal nevelését, oktatását és szakmai képzését. 109§-a (h) pontja szerint a fiatal jogosult az iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli oktatásra-képzésre. 1/1. BEUTALÁSOK RENDSZERE Az ítélkezési gyakorlat szerint a bíróságok általában abban az esetben alkalmazzák a javítóintézeti nevelést, ha remény van arra, hogy a börtönbüntetés mellőzésével megkísérelhető a további bűncselekménymentes, társadalmilag elfogadható, normakövető beilleszkedés. A bírói intézkedés határozott időtartamú, 1-től 3 év, amelybe az előzetesben eltöltött időtartam is beszámít. 1/2. AZ INTÉZET FELADATA, RENDELTETÉSE Az organikus és környezeti okok miatt sérült bűnelkövető fiatalok re szocializációja: korrekciós nevelése, a társadalmi beilleszkedési zavarok megszüntetése, enyhítése, a társadalomba való visszairányításuk személyiségállapotuk figyelembevételével, lakókörnyezetükbe való visszahelyezésük előkészítése, oktatásuk, munkafoglalkoztatásuk, szakmai, szaktanfolyami képzésük, igény szerinti utógondozásuk. 1/3. AZ INTÉZETI NEVELÉS TARTALMA A nevelőintézet a javítóintézeti nevelésre utalt fiatalokkal korrekciós és kompenzáló pedagógiai fejlesztő tevékenységet végez, arra törekedve, hogy a növendékek a társadalmi együttélési normákhoz minél sikeresebben közeledjenek, azt elfogadják, ahhoz adoptálódjanak. A pedagógiai alapkoncepciónk az, hogy a gondozásra, fejlesztésre bízott növendékek számára biztosítsuk az alapvető jogot a személyiségfejlődést serkentő feltételekhez, annak érdekében, hogy a növendékek adottságait optimális szintre fejleszthessük. Ebből következően a testület a neveltekkel való együttműködés alapjának a személyiségelvet tekinti. A személyiségfejlesztés, kiegészítve a korrigáló neveléssel, az egyéni, személyre szóló pedagógiai programokban valósul meg. A legfontosabb alapfeladatunk: A javítóintézeti nevelésre utalt ép és enyhe fokban értelmileg sérült fiúk komplex re szocializációjának biztosításával a bírói intézkedés végrehajtása. 1/4. A PEDAGÓGIAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE Az intézetnek, mint a re szocializációs gondozást végző szervezetnek szükségletorientáltan kell működnie. Középpontban a szociális szükségletet meghatározóan és elsődlegesen kielégítő OTTHON részleg áll. Feladata kettős: - Megfelelni a primer szociális igényeknek. - Részt vállalni a re szocializációs gondozásból.

5

A nevelési szerkezet további feladatai: - Közvetlen munkálkodás az intézeti nevelés céljainak az eléréséért, - Pedagógiai, pszichológiai és szociális gondozói munkaforma segítségével megvalósítani növendékeink tervszerű, egyéni fejlesztését, a követelménytámasztást. - A jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazásával motiválni növendékeinket az együttélési normák betartására. SZERKEZET:

1, Befogadó csoport 2, Nyílt csoportok 3, Pszicho pedagógiai csoport 4, Korrekciós csoportok 5, Zárt csoport 6, Egészségügyi csoport 7, Utógondozói csoport 8, 12-14 évesek izolált csoportja

1/5. A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI - Ipari foglalkoztató és szakképző csoportok - Mezőgazdasági foglalkoztató csoport - Iskola Az intézeti alapfeladatok megvalósításában, pedagógiai céljaink, fejlesztési programunk véghezvitelében kiemelkedően fontos szerepet tölt be az iskola. 2. AZ ISKOLA ADATAI Az iskola neve: EMMI Aszódi Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola, OM038203 Székhelye: 2170 Aszód, Baross tér 2. Alapítója: Művelődési Minisztérium Az iskola felügyeleti szerve: Emberi Erőforrás Minisztérium Az iskola fenntartója: Az Emberi Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetén keresztül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Az iskola jogállása: Önálló jogi személy Működési területe: Javítóintézeti nevelésre utalt fiatalok, országos beiskolázási területtel. Az iskola finanszírozása és gazdálkodása: Központi finanszírozású, nem önálló gazdálkodású intézmény. 2/1. AZ ISKOLA TEVÉKENYSÉGI KÖRE ALAPTEVÉKENYSÉGE: - A tanulók nevelése, oktatása, képzése, felkészítése az alapműveltségi vizsgára, szakmai és szaktanfolyami vizsgára. TÍPUSA: - Speciális tanrenddel és tanítási struktúrával működő általános iskola (1-10 o.) - Szakiskola (1-2 évfolyamos) - Speciális szakiskola enyhe fokban értelmileg sérült fiatalok részére - SNI és BTM-es fiatalok általános iskolai oktatása (1- 10 o.) - Szaktanfolyami képzés (6-12 hónap)

6

2/2. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SEGÍTŐ ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK - Felzárkóztató programok működtetése - Fejlesztő pedagógia - Tehetséggondozás - Szakköri tevékenységek - Az intézet vonzáskörzetében élő fiatalok, fiatal felnőttek oktatása, képzése (szolgáltatás jelleggel) - A képzés profiljába illő, a gyakorlati oktatást segítő szakipari munkák végzése külső megrendelőknek. Alapfeladatunk ellátása a Btk-ban, a Bv.tvr-ben, a Köznevelési törvényben, a Rendtartásban, a NAT-ban, a Kerettanterv–ben, valamint a Munka Törvénykönyvében előírtak szerint valósul meg. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi túlkoros, az iskolai oktatásból több évre kimaradt, magatartászavaros, bizonyos százalékban értelmileg akadályozott, bűnelkövető fiatalokat nevelünk, oktatunk. Törekszünk a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv követelményeihez igazodni, s a minimális teljesítmények eléréséhez eljuttatni neveltjeinket. Vállaljuk - ha a bírói beutalás időtartama, valamint a tanuló képessége ezt lehetővé teszi - az alapműveltségi vizsgára való felkészítést, a szakmai és szaktanfolyami vizsgáztatást. 3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolarendszerünk az intézettel egyidős. 1884. augusztus 14-től - az intézet alapításától kezdve - folyt és folyik a falak között általános iskolai oktatás és szakképzés. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint 1884-től 1986-ig iskolánk nem volt önálló jogi személy, hanem valamelyik külső intézmény tagiskolájaként működött. A múltban a növendékek nevelése elsősorban az iskolában folyt. Az alapfokú iskolai oktatáson túl bognár, kovács, fényező, kocsigyártó, kárpitos, szíjgyártó szakmákat tanultak a beutalt növendékek. Ez időben működött a kertészképző, a vincellér és földműves szakiskola is. 1910 A londoni Világkiállításon a kocsigyártó műhelyünkben készített hintó első helyezést ért el. 1930 - 1945 Megtorpant szakképzésünk. Az erkölcsi nevelésen túl a munkára nevelés képezte a nevelési rendszerünk fő irányvonalát. 1945 - 1980 A javítóintézet ipari részét átvette az MTH. A jól felszerelt tanműhelyekben 26 szakmában folyt szakképzés. Pl. kovács, ács, esztergályos, gyalus, marós, cipész, szabó, sütő, órás, bognár, villanyszerelő, kéményseprő, vegyeskereskedő, vízvezetékszerelő...... stb. 1951 Az intézet életét áthatotta a politika, és legfontosabb célja a munkáskáderek képzése lett. Majdnem minden növendéket - függetlenül iskolai végzettségüktől - vasas szakmunkássá képeztek. Erről az 1951. évi 34. sz. törvény rendelkezett. 1956 A forradalom ill. az azt követő zűrzavaros időszakban megtorpant szakképzésünk, s mindössze 4-5 szakmában folyt szakmai oktatás 1884 - 1904

7

A szövetkezetek, állami gazdaságok létrehozásakor - állami és megyei pártvezetői kérésre - beindult a traktoros képzés. 50 növendék végezte el a kért szakmát, s helyezkedett el az ország különböző gazdaságaiban. 1960-as évek: Olyan híres volt a szakmunkásképzés, olyan kiemelkedő szakemberek kerültek ki az intézetünkből, hogy az üzemek, gyárak, sorba álltak növendékeinkért. 1969 A bírói beutalások révén alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők kerülnek be nagy számban az intézetbe. Erősen lecsökkent szakképzésünk, az általános iskolai oktatás volt a domináns. 1986 szept.23. A Művelődési Minisztérium 87526/1986. sz. engedélyével az iskola önálló jogi személy lett, s a Dolgozók Általános Iskolája nevet kapta. A növendékek számára kizárólag a felnőttoktatás keretében folyt a munka. 1996. május 23. Iskolánk a Népjóléti Minisztérium 45402/1996/XIV. sz. engedélyével, valamint az aszódi Önkormányzat 1775/1996. sz. határozatával - figyelemmel a Közoktatási Törvényben leírtakra - felvette az Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola nevet. 1996 - 1997 Iskolánkban az ép- és sérült populációhoz tartozó fiúk általános iskolai oktatása, szakképzése, szaktanfolyami képzése történik. 2007.01. Minisztériumi névváltozás 2010, 2012 Minisztériumi névváltozás 2013 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint fenntartó 1958 - 1960

4. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE – SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE Iskolánk tanulóinak 60 %-a az ép értelmű populációhoz tartozik, 40 %-a enyhe fokban értelmileg akadályozott fiú. A beutalt fiúk 85-90 %-a a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezett. JELLEMZŐI: - szétzilált (csonka) sokgyermekes család - több családban a szülők és a testvérek büntetett előéletűek - nagyfokú alkoholizálás mindkét szülő részéről - a család nyugdíjból, rokkantnyugdíjból, vagy szociális segélyből él - a közszolgálatban dolgozó, vagy kisvállalkozó szülők közül is sokan munkanélküliek lettek, így alkalmi munkából tartják el családjukat. A beutalt növendékek 80-85 %-a cigány származású, s 10-15 %-uk állami gondozott. Az intézeti nevelésre utalt növendékek között sok az erősen kriminalizálódott, szorongó, szülői szeretet nélkülöző, védettség nélküli, felnőtt korú gyermek. A biztos kapcsolatot, érzelmi szükségleteik kielégítését, a biztos megélhetést a barátok révén, a barátokban próbálták e gyerekek megtalálni. Ezen kapcsolatok zömében további viselkedési zavarokhoz, gyógyszerek, drogok, alkohol kipróbálásához vezettek. Ezek előteremtéséhez pénzre volt szükségük, s így ők a bűnözés útjára léptek. A bekerülő növendékek jelentős %-a már többször állt bíróság előtt, s kapott lehetőséget korábbi életének megváltoztatására. Sajnos ők nem éltek az adott lehetőséggel, s ezért került sor náluk bírói intézkedésre.

8

4/1. A BEUTALÁS OKAI - vagyon elleni bűncselekmények - rablások - garázdaság - hivatalos személy elleni erőszak - súlyos testi sértés - szemérem elleni erőszak - nemi erőszak - halált okozó testi sértésben való részvétel - jármű önkényes elvétele - okirattal való visszaélés ...... stb. - Btk 16§. meghatározása szerinti bűncselekmények A Bv.tvr. 109 §. 2/c. pontja értelmében minden javítóintézeti nevelésre utalt fiatalt kötelezünk félbemaradt tanulmányai folytatására. Azokat, akik 8 osztályos alapvégzettséggel kerülnek be intézetünkbe, szakképzésbe, ill. szaktanfolyami képzésbe iskolázzuk be. (Ez utóbbiakat csak az önkéntesség elve alapján.) 4/2. PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT NEHEZÍTŐ, KORLÁTAIT MEGHATÁROZÓ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK - A javítóintézeti nevelés határozott időtartamra szól (1-4 év), ez időbeli korlátokat szab egy program véghezvitelének. Adott esetben az általános iskolai tanulmányok befejezése, mint munkánk eredményességének mutatója, kívül esik lehetőségeink, kompetenciánk körén. Tanulóink zöme túlkoros, intézetünkbe kerülésük előtt általában több tanévet is kihagytak, kimaradtak a rendszeres iskolai oktatásból. - A bizonyítványuk által igazolt végzettségük nem takar valós tudást. Ismeretanyaguk, tárgyi tudásuk hiányos, megkopott - szélsőséges esetben - nem is volt. (funkcionális analfabéták) - Tanulási képességeik, jártasságaik gyengék, hiányosak, ráadásul a többéves kihagyásnak, a rendszertelen iskolába járásnak "köszönhetően" berozsdásodtak. - Iskolai pályafutásuk tele van kudarcélményekkel, ami a kezdeti motiválatlanságban, teljes érdektelenségben, esetenként az iskolával, tanulással, tanáraikkal szembeni ellenállásban nyilvánul meg. - Tanáraik részéről gyakran találkoztak az el nem fogadással, a bizalom hiányával, ami azért súlyos, mert ily módon azt a szükséges bizalmat vonták meg tőlük, amelyre önbizalmuk épülhetett volna. Ennek is következménye az, hogy a tanárt, mint referenciaszemélyt, eddigi tapasztalataik alapján általában elutasítják. - Kényszerhelyzetben vannak, a javítóintézeti nevelés ítélete kényszeríti őket ismét iskolapadba, nem pedig belső meggyőződés, akarat. A motiváció tehát kezdetben egy külső kényszer, amelyet nekünk kell belső meggyőződéssé alakítanunk. 4/3. A TANULÓK BEISKOLÁZÁSÁNAK, BEILLESZKEDÉSÉNEK LÉPÉSEI 1. Az újonnan érkezett növendékeket személyiségük, neveltségi szintjük, értelmi képességeik feltárása érdekében egy szakértői csoport megvizsgálja, és dönt a javasolt oktatási formáról, a gyógypedagógiai oktatás - speciális nevelés szükségességéről 2. A beérkezett bizonyítványoknak megfelelően minden tanuló beiskolázásra kerül egy speciális oktatási keretben működő iskolai rendszerbe. 3. A gyermek képességének, valós tudásának, ismeretanyagának felmérése után a pedagógus meghatározza a felzárkóztatás, képességfejlesztés egyénre szabott 9

programját. A tanulók oktatása kiscsoportos formában zajlik (8-12 fő/osztály), ami hozzájárul a felzárkóztatás hatékonyságához, az egyéni képességfejlesztés programjának megvalósításához, a jó személyes kontaktus kialakításához. 4. A beutalás-elbocsátás folyamatosságához alkalmazkodva növendékeinket beérkezésük után azonnal beiskolázzuk. A bármely okból hátrányos helyzetben lévő tanulók felkészítését egyéni foglalkoztatás keretében oldjuk meg (magántanuló). Pedagógiai munkánk hatékonysága érdekében folyamatos munkakapcsolatban állunk az intézet egyéb színtereivel, különös tekintettel a növendékek nevelőire. 5. AZ ISKOLA JELENLEGI MŰKÖDÉSI RENDSZERE Az intézetünkbe beutalt növendékek oktatása, tekintettel korosztályi összetételükre, meglévő ismereteikre, képességeikre, valamint a Köznevelési törvény előírásaira, FELNŐTTOKTATÁS keretében, esti tagozatos rendszerben folyik. Ugyanakkor tanrendünk és a tanítás struktúrája a nappali oktatási rendhez igazodik. Az iskolai oktató és nevelőmunka, figyelemmel az ép és enyhe fokban sérült növendéki populációra is, valamint a tantervi utasításalapján a NAT és a Kerettanterv alapján történik. A tanév az iskolában szeptember elején kezdődik s a következő év júliusáig tart. Egy tanévet két ciklusra osztunk. Az első ciklus szeptembertől január végéig, a második ciklus február elejétől júliusig tart. Figyelemmel a Nkt. 60. §. pontjára a tanulók egy ciklusban egy évfolyam tanulmányi követelményeinek tesznek eleget. Egy-egy ciklusban növendékeink általában heti háromszor hét órában járnak iskolába. Ez egy ciklusban 420 órát jelent. A tanórák 40 percesek. Csak közismereti tárgyakat oktatunk: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, biológia, fizika, kémia, matematika, földrajz, etika , informatika, lehetőség szerint idegen nyelv. A tankönyvek, valamint az elsajátítandó tananyag megegyezik az általános iskolaival, szakiskolaival. Természetesen csak a minimum követelmény elsajátítását tesszük kötelezővé növendékeink számára. Erre az oktatási formára a Nemzeti köznevelési törvény rendelkezésein, valamint a benne rejlő lehetőségeken túl az ESÉLYEGYENLŐSÉG megszerzése, fenntartása miatt is szükség van. Ha hagyományos, egy éves, rendszerben folyna az oktatás, növendékeink közül tekintettel a beutalás időtartamára - alig lenne olyan, aki befejezhetné általános iskolai tanulmányait, s valamilyen szakképzésbe bekerülhetne. Ez pedig őket potenciális munkanélküliekké tenné s az államra róna eltartásuk, támogatásuk további terheket, feladatokat. Ahhoz, hogy tanulóink eredményes tanévet zárhassanak, az otthonban is szervezett tanulmányi munkának kell folynia. Naponta - beleértve a vasárnapot is - másfél-két órát tanulnak a fiúk. Ezzel, valamint folyamatos iskolai korrepetáló foglalkozások szervezésével elértük, hogy neveltjeink jelentős százaléka teljesíti az általunk előírt, valamint a törvény által előírt minimum követelményeket s lép magasabb osztályba, vagy szerez -évközi jegyei alapján- 8 osztályos bizonyítványt. Az iskolában elmaradt készségtárgyak gyakorlására, művelésére az otthoncsoportok tevékenységi keretében, ill. szakköri foglalkozások keretében nyílik lehetőség. Azon növendékek részére, akik a bírói beutalás miatt később kerülnek beiskolázásra, megvalósítjuk az IDŐFÜGGETLEN OKTATÁSI FORMÁT. MENETE: tudásszint felmérése, felzárkóztatás - rendszeres tanári korrepetálással -, osztályozó vizsga. (Debreceni és zalaegerszegi tanulóink esetében is ez az eljárás – külön együttműködési megállapodás lapján.) Az osztályok maximális létszáma 8-12 fő, tekintettel a tanulók túlkorossági mutatóira, szociokultúrális alapozottságukra, jártasságaik relatív lemaradást mutató szintjére. 10

Az alacsony létszám miatt összevont osztályt is szerveztünk az alsó tagozatban, illetve a létszámok alakulása miatt más osztályokban is. A tanítási órákon a beiskolázott növendékek részvétele kötelező. A távolmaradások intézeti és növendéki érdekből igazoltnak minősülnek (pl.: pszichológiai, orvosi vizsgálat, eltávozások, jogeljárás miatti távollét, sport és kulturális rendezvényeken való részvétel). A nem engedélyezett (szökés miatti) távolmaradás igazolatlannak minősül. Az igazolatlan mulasztások 10 tanítási órát nem haladhatják meg. Az általános iskolát végzett, megfelelő korosztályú (17-18 év) és érdeklődésű növendékek számára egy éves OKJ. számmal jelzett szakmunkásképzés, ill. 6-12 hónapos betanított munkás képzés folyik. E képzési formával lehetőséget biztosítunk növendékeink számára a társadalomba való sikeresebb beilleszkedésre, munkavállalási esélyeik növelésére. A megszerzett képesítésükkel lehetőség teremtődik számukra - a megélhetésen túl - egy még kvalifikáltabb szakképzésben való részvételre. A szakipari oktatóprogram bevezetésével egy alapvetően új pedagógiai helyzetet valósítottunk meg, ami mérhető a neveltek együttműködésének pozitív változásában. Jelenleg faipari gépmunkás, valamint szobafestő szakmákban folyik szakképzés. A kosárfonó és hegesztő szaktanfolyamot végzők - mivel ez nem OKJ számmal ellátott - betanított munkás bizonyítványt szereznek. A növendéklétszám emelkedésével új szakmák bevezetését, oktatását tervezzük. Ehhez személyi és tárgyi feltételeink adottak. Ezek a következők lehetnek: kőműves, szerkezetlakatos, esztergályos, forgácsoló; palántanevelő, sertésgondozó. 2013/2014.tanév: első tanítási nap: 2013. augusztus 29, utolsó tanítási nap: 2014. június 20. 5/1. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EGYSÉGEK 13 tanterem, 8 tanműhely, 2 iroda, 1 sportterem, 1 aula, 3 szertár-raktár, 3 egyéb helyiség. Ezt a feladat ellátását szolgáló vagyont, teljes berendezéssel együtt, az EMMI Aszódi Javítóintézete biztosítja.

6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 6.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Intézetünk jelmondata: „Esélyt adunk, utat mutatunk!” Nevelőink, tanáraink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb növendékünk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 1. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

11

2. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények

védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 3. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem(az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, 12

- kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait Továbbá megismeri és elfogadja: - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

13

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: ㄮ

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása.

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita

6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

14

5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 6.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a) a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; b) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; c) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély - nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődésterületén 6.3.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI Minden pedagógusnak, nevelőnek, tanárnak, szakoktatónak kötelessége a tanórákon és azon kívül is az egészségfejlesztés gondolatkörét alakítani, fejleszteni. - Az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; - Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. 15

- A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladat meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. - Igény szerint külső szakember - A testi egészségre nevelést erősíti az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. - Ezek: dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS - A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a fiatalok életkorát (önismeret, stressz kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). - A témakörökkel foglakozunk osztályfőnöki órán, ember - és társadalomismeret, tantárgy keretében a 7. évfolyamon is. – évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Madarak és fák napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; – a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. 6.3.2 AZ ELSŐSEGÉLY - NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Az elsősegély – nyújtási alapismereteket elsősorban a délutáni programokban sajátíthatják el növendékeink. Jó kapcsolatokat ápolunk a helyi mentőszolgálat dolgozóival, akik kérésünkre bemutatókkal, játékos gyakorlatokkal készülnek az évenkénti közös rendezvényünkre. 6.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a fiatal heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói 16

közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6.4.1. A TANÍTÁSI ÓRÁN MAGVALÓSULÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 1. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik főelve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. 17

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: 3. Az iskola hagyományrendszere: - Az iskolák eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. - Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők: - nemzeti ünnepek (március 15. és október 23. ) - tanévnyitó és tanévzáró ünnepség - ballagási ünnepség - karácsonyi ünnepség Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: - tanulmányi versenyek /iskolai, országos/ - gyermeknap - farsang - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. - Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. -

Követelmények: A hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el az ismereteket, gyakorolják az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosulásához vezetnek. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Az iskolák és tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukba a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. 18

A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fontos feladatunk, hogy megismerjük a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegyük figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozzuk a tanulás fejlesztését. Segítsük a tanulók pályaválasztását, s nyújtsunk segítséget a munka világának megismeréséhez. Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. A NAT és a Kerettanterv tehát, olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez tőlünk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A személyiségfejlesztést- tantárgyanként- a következő képen kívánjuk megvalósítani. ANYANYELV-ÉS IRODALOM: Az anyanyelvnek a személyiségfejlesztésben alapvető szerepe van. A nyelvi minták követése értékeket, kultúrát közvetít, lehetőséget ad információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. Ezért a nyelvi nevelésnek minden tantárgyban jelen kell lennie. A kommunikáció – mint érték, a társas –a társadalmi megértés legfontosabb színtere. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában cél és feladat annak megértése, hogy milyen jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösségek számára. Az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása, ezáltal fejlődik a személyiség. A könyvtárhasználat megismertetése, fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom műveltségi területének feladata. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT: A könyvtár használatára nevelés, (könyvek, folyóiratok, lemezek rendszeres forgatása). A könyvtárhasználó szokások fejlesztése, a használói magatartás kialakítása. Könyvtári segédletekből információk keresése; - Értelmezés, kérdések megfogalmazása, - Szerző és cím szerinti keresés a katalógusból, - A tankönyvek és segédkönyvek irodalom ajánlásainak használata, - Bibliográfiák használata, - Számítógépes adatbázis használata stb. TÖRTÉNELEM: A történelem tantárgy keretein belül széles körben nyílik lehetőség a tanulók személyiségformálására, személyiségfejlesztésére.

-

Példák: Példaképek állítása, hősök élete, környezete, munkásságuk. - Anti hősök élete, bukásuk okai, - Más népek iránti tolerancia kialakítása, történelmük alapján, - A múlt történelmi következtetései a jövőre nézve, ezek elemzése, - Világképek, világnézetek ütköztetése, A magyar történelmi emlékek bemutatásával a hazafiság, hazaszeretet, az egészséges nacionalizmus kialakítása. 19

BIOLÓGIA: A tananyag az ismeret és tudatfejlesztésen túl, az ember és természet kapcsolatán keresztül növelheti az egyén felelősségérzetét a természet, a környezet, leginkább a szociális környezet irányában. Az anatómiai, fiziológiai, egészségtani ismeretek lehetőséget adnak az adott életkor, élethelyzet biológiai problémáin keresztül a személyiség problémáinak megoldására, a családi életvitelhez szükséges képességek, tudások, információk megszerzésére. FIZIKA: Ez a tantárgy is óriási lehetőséget rejt a személyiségfejlesztés területén. A tanuló ismerje meg az élettelen anyagok legfontosabb tulajdonságait, kölcsönhatásait. - Legyen képes az élettelen természet és a technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére és értelmezésére. Törekedjen a kapcsolatok feltárásával ezek magyarázatára. - Tudjon egyszerű kísérleteket összeállítani, méréseket elvégezni, - Ismerje és alkalmazza a fizika fogalmait, összefüggéseit és törvényeit. - Ismerje a mennyiségek SI-beli jeleit és mértékegységeit, legyen jártas a mértékegységek átváltásában. - Tudja, mely történelmi korokban születtek a nagyobb jelentőségű természettudományos felfedezések, kik voltak azok a természettudósok, akiknek a nevéhez fizikai törvények, elméletek, eszközök és jelenségek felfedezése fűződik. - Törekedjen a környezetvédelmi problémák enyhítésére, használja fel ehhez a fizikában szerzett ismereteit. Az eddig fel nem sorolt tantárgyakban szintén óriási lehetőségek nyílnak a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztésére. 6.4.2 AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI Iskolánk szorosan együttműködik a fenntartónkkal, elválaszthatatlan a javítóintézettől, így minden programjában részt vesz. A rendezvények illetve a délutáni programok az intézet Sárga Falak Pedagógiai Programjában találhatók meg. 6.4.3 A DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI Speciális helyzetünknél fogva (a fiatalok kényszerhelyzetben vannak) a diák önkormányzati tevékenység korlátozott, csak a javítóintézeti rezsim és az iskolai szabályok alapján értelmezhető. Működik egy növendéki önkormányzat, azonban hatókörük korlátozott. 6.4.4 A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI Fiataljaink szabadidős tevékenysége csak a javítóintézeti rendszer kontextusában képzelhető el. Pedagógusaink részt vesznek az intézet által szervezett szabadidős, kulturális programokon, sportrendezvényeken (pl.; színészválogatott – javítóintézet focimeccs). E programok részletesen az intézet Sárga Falak Pedagógiai Programjában találhatók.

20

6.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                      

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális programok szervezése, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, Intézeti Tanácson való részvétel részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az iskolavezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre            

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztályban tanuló növendékek nevelőivel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Csoportokban részt vesz az értékeléseken. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 21

6.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylőtanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztőmódszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 6.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1. Alsó tagozat tehetségsegítési területei A beérkező növendékek általában túlkorosak, funkcionális analfabéták, írni, olvasni nem tudnak, több éve nem járnak iskolába. Mégis vannak tehetséges fiatalok közöttük, akik elsősorban önhibájukon kívül nem tudtak az életkoruknak megfelelő képzésben részt venni. Az összevont alsó osztályokban elsősorban alapozó munkát végzünk, valamint a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit próbáljuk hatékonyan fejleszteni. /Pl.: anyanyelvi, matematikai képességek, memória/ Tehetséggondozó feladatunknak tekintjük, hogy a kiemelkedő teljesítményre képes növendéket oly módon segítsük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak. Célunk a tapasztalatszerzésre épülő megismerés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása és az egyéni fejlettséghez igazodó, differenciált fejlesztés. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzuk az alsó tagozaton az egyéni tehetséggondozást, a kooperatív tanulási technikákat és a projektpedagógiát. 2. Felső tagozat tehetségsegítési területei A tehetségfejlesztést integrált formában végezzük. Délelőtt minden tanuló a saját osztályában tanul. Feladatunk a tantervi követelmények minél magasabb szinten történő, illetve a képességeknek megfelelő elsajátítása. A program a délelőtti tanórákon alkalmazott differenciáláson túl a délutáni foglalkozásokkal egészül ki. Célunk az ismeretfeldolgozás és a képességfejlesztés. Az idegen nyelvet (lehetőség szerint) tanulóink csoportbontásban tanulják alap szinten. Minden osztály számára tanulás-módszertani foglalkozást biztosítunk tanórai keretben. Így lehetőség nyílik a mérési eredményeket figyelembe véve az alulteljesítő tehetségek számára a megfelelő fejlesztést elvégezni, hiszen ezek a tanulók többnyire nehéz körülmények között élnek. Sokszor a gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében nem a képességek hiánya áll, hanem az, hogy nem rendelkeznek tanulóink a megfelelő tanulási stratégiákkal. A fejlesztő munka során a megismerő folyamatokra fektetünk nagy hangsúlyt, így a figyelem, az emlékezet, a megértő és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Mindezeket sok-sok gyakorlattal, célirányos játékokkal segítve. Tanítjuk a gyerekeknek az olvasási technikákat (ÁK3E vagy PQRST) módszert, jegyzetelést, átszerkesztést /rosszul szerkesztett szövegeket áttekinthetővé tesszük/, grafikus ábrák készítését, mnemotechnikai eljárásokat, a feleléstechnikát és a vizsgaszorongás kezelését. Ezekből is látszik, hogy az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése nagyon összetett feladat: sok elemet kell figyelemmel kísérni, azoknak 22

rendszerré kell összeállni. Elégedettséggel tölt el bennünket, amikor a fejlesztő munka eredményeként láthatjuk, hogy a gyerekek a mechanikus tanulási technikák háttérbe szorításával elkezdik hatékonyan használni a szervezett és mélyre hatoló stratégiákat. Így nő a sikerélmény, ami szorosan összefügg a motivációval, kölcsönösen hatva egymásra. A foglalkozásokat osztálykeretben tartjuk. A tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazzuk az 1-3 fő részére szervezett egyéni tehetséggondozást is, ahol a pedagógusok versenyekre készítik fel a tanulókat. A pedagógusok fontos feladatuknak tekintik az alulteljesítő tehetségek fejlesztését, mely egyáltalán nem könnyű feladat. Többnyire a tanulók nem motiváltak, nem pozitív az iskolához való viszonyuk, szüleik általában nem veszik fel a kapcsolatot az iskolával, az osztályfőnökkel, szaktanárokkal. A tanulóknak rendkívül nagy szükségük van motiválásra, dicséretre. A pedagógusok igyekeznek megtalálni azt a területet, ahol a tanuló tehetséges, s erre a területre nagy hangsúlyt fektetnek. A tantestület a havi rendszerességgel megtartott foglalkozásokon külön foglalkozik az alulteljesítő tehetségek tanulmányi eredményével, motiválásuk lehetőségével, a különféle iskolai programokba való bekapcsolódásuk módjaival. A differenciálást alkalmazzuk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A sokféle szempontot figyelembe véve iskolánkban a differenciálás következő módjait alkalmazzák a pedagógusok:        

differenciált csoportmunka individualizált munka (egyéni feladat) differenciált házi feladat differenciált motiváció feladat, információhordozó készítése korrepetálás a tanórán kívül differenciált értékelés segítségadás más tanulóknak

Munkánk során a nevelők aktív közreműködésére is számítunk. Az osztályfőnökök folyamatos kapcsolatot tartanak a programban résztvevő tanulók nevelőivel. Havi értékelő értekezleteken is lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre, így a nevelő és az iskolai pedagógus között létrejön az információcsere a következő témákban:     

célok tisztázása a fejlődés értékelése a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés közös programok szervezése pályaválasztás irányítása

6.6.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Minden gyermeknek alapvető joga van tanulni és tudni. Biztosítanunk kell számukra a képességeik kibontakoztatását, olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek lehetővé teszik a társadalomba való beilleszkedést, illetve a normákhoz való alkalmazkodást. Számos kutatás alátámasztja, hogy a társas és családi beilleszkedési, illetve viselkedés-és tanulási zavarok a kisiskolások és a serdülők körében viszonylag gyakori jelenség. A kognitív fejlesztés mellett a gyermekeknek szükségük van az egyéni működésüket kibontakoztató támogatásra is. A cél a gyerekek mentális, motorikus, szociális, érzelmi képességeinek a maximális fejlesztése, ami előrevetíti a gyermeknek a társadalomba való beilleszkedését. 23

Minden gyerek tanulási nehézsége egyedi, és egyedi fejlődési folyamatban alakul ki. Az iskolában szorgalmi időben biztosítunk tanulóink számára egyéni fejlesztést, heti 1-2 alkalommal. A fejlesztés nem rátanítás, korrepetálás. A foglalkozásokon tesztek segítségével tárjuk fel a hiányosságokat, melyek a képességek egyenlőtlen fejlődését támaszthatja alá és megmutatja az elakadás fázisát. És onnan, az elakadástól kell kezdeni a foglakozást, azokat a hibákat kell kiigazítani. A tanulási zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának (MCD), illetve annak következményének tekinthető. Egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: a figyelem, az emlékezet, gondolkodás, koordináltság, beszéd, olvasás, írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség. Megnyilvánulásai lehetnek: - a figyelmét csak rövid ideig tudja az adott feladatra összpontosítani - nem észleli megfelelően a látott, hallott információkat, nem veszi észre az azonosságot, különbözőségeket - emlékezete pontatlan, rövid távú - bizonytalan a téri tájékozódásban, a téri irányok ismeretében - mozgáskoordinációja sokszor határozatlan - írásbeli munkái csúnyák, kuszák, rendezetlenek - nyelvi kifejezése szegényes - viselkedésére általában jellemző a határozatlanság, szétszórtság, alacsony tűrőképesség - teljesítménye ingadozó - gyenge ritmusérzék, sorba rendezési problémák A tanulási nehézségek hátterében mindig az egyenlőtlenül fejlődő képességeket lehet felfedezni. Az alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása az óvoda és az alsó tagozat feladata, amelyekhez az intézményeknek kötelessége minden gyermeknek egyenlő esélyt biztosítani. Az alapkészségeket csak a megfelelően fejlett képességek birtokában lehet elsajátítani. A tanulási zavar / nehézség érinthet csak egy területet is. A fejlesztés szempontjai és módszerei Pszichológiai fejlesztésen nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsítását, vagy rátanítást értünk, hanem a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított támasznyújtást, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő tárgyi- és szociális környezetet. Szempontjai: - a fejlesztés időben elhúzódó, folyamatos befolyásolást jelent - tudatos vezérlésre szükség van, hiszen pedagógiai helyzetteremtéssel, megfelelő tárgyi feltételekkel érhetjük el a pszichés funkciók beindulását. A korai fejlesztés eredményes a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében. Mind a prevenciós, mind a korrekciós fejlesztésben a mozgásra építünk. Prevenció: Megelőző fejlesztés, támasznyújtás. Korrekció: A fejlődési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló beavatkozás. 24

A fejlesztés során szem előtt kell tartani a komplexitás elvét. Fontos az elfogadó, megerősítő jelenlét, bíztatni kell őket arra, hogy önmagukban bízzanak, ezáltal gyorsabban kibontakozzanak. Be kell tartani a lépcsőfokokat: - mozgásfejlesztés: nagymozgás, egyensúly gyakorlatok, szem-kéz, szem-láb koordináció, finommozgás - testsémafejlesztés: a testrészek ismerete, a test alapkoordinátáinak kialakítása, testfogalom alakítása - percepciófejlesztés: vizuális figyelem, auditív figyelem, vizuális percepció, auditív percepció, Gestait-látás, tapintásos észlelés, mozgásos észlelés, térpercepció- téri viszonyok, keresztcsatorna - verbális fejlesztés: tárgyak neve, cselekvések neve, testrészek neve, irányok, helyzetek idő, alapformák, színek, méret, hasonlóság, különbözőség és ellentétesség. A direkt megközelítés helyett az indirekt megközelítési módot helyezzük előtérbe. Az egyedfejlődési fázisokon végigmenve keressük azokat a szinteket az egyes képességek fejlődésében, ahol biztosan mozog a gyerek, hiszen a fejlesztés a teljesítményt létrehozó funkció kialakítására irányul. Lassan és türelmesen kell gyakorolni, játékos formában. Minden játéknak minősül, amit a gyermek újra és újra szívesen játszik, emlékezik rá. Hinni kell a tevékenység transzferhatásában! A fejlesztés körülményei: - nyugodt, strukturált játékhelyzetet teremtsünk - fel kell kelteni az érdeklődést - figyelembe kell venni a gyermek teherbíró képességét, fáradékonyságát - személyes kapcsolatot kell kialakítani - kis csoportlétszámot kell kialakítani - meg kell engedni a pihenést fáradtság esetén - a foglalkozások időtartamát fokozatosan kell növelni. Fontos az állandó kontaktus fenntartása. Nem kell versenyhelyzetet felállítani. A fejlesztő pedagógusnak nem szabad büntetni, de a túlzott dicséret hatástalanná válhat. Jó érzékkel meg kell találni az arany középutat. 6.6.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az intézeti könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); csoportlátogatások;

A nevelők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

25

6.6.4 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA Mivel intézményünk és intézetünk a gyermekvédelemi rendszer része, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos speciális feladatokat az intézet erre kijelölt szakemberei, szakmai közösségei végzik az iskolával szoros együttműködésben.(Sárga Falak PP.) 6.6.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Beutalt növendékeink szinte 100%-an a szociálisan hátrányosan érintett családokból származnak. A szociális hátrányok enyhítésére az elkövetkezendőekben felsorolt feladatok megvalósítását tervezzük. - Osztályozó vizsgára való felkészítés, - Megfelelő tankönyv és tananyag kiválasztása a hiányok pótlására, - A tudásbeli különbségek csökkentése az órák differenciált vezetésével, - Drog és bűnmegelőzési programok szervezése, - Az osztályfőnöki órák keretében drogellenes programok, - Pályaorientációs tevékenység, - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, - Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, - Még szorosabb együttműködés az otthon nevelőivel - a növendékek érdekében. 6.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE 6.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az iskolavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - munkacsoportok 1. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 2. Az iskolavezető az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 3. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 1. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetővel, vagy a közalkalmazotti tanáccsal.

26

A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 1. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 1. A tanulót és a tanuló nevelőjét a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, vagy az intézményi tanácshoz. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal. A tanárok és a nevelők kapcsolattartása és együttműködése 1. A nevelőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola vezetője legalább félévente az intézeti nevelőtestületi értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 1. A nevelők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a nevelők tájékoztatása a rábízott fiatal iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a nevelőknek a fiatal neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a nevelő és a tanár között. b) Csoportlátogatás Feladata, a fiatal csoportbeli hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a növendék optimális fejlesztésének érdekében. c) Intézményi szintű tantestületi értekezlet. Feladata: - a nevelők és a tanárok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a nevelők tájékoztatása

27

       

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját növendékeinek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a növendék osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a nevelők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetője felé.

d) Nyílt tanítási órák. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató.

6.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 6.9.1. A VIZSGASZABÉLYZAT HATÁLYA, CÉLJA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 28

3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. 4. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében kell részletesen kidolgozni. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében kell részletesen kidolgozni. A tanulmányok alatt vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni: Javítóvizsga: Alsó tagozat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Felső tagozat: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv (lehetőség szerint) Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Osztályozóvizsga: Alsó tagozat: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környzetismeret

29

Felső tagozat: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv (lehetőség szerint) Fizika Biolőgia Kémia Földrajz Informatika

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

6.10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – országos hatókörrel – és az Alapító Okiratunknak megfelelően minden beutalt tanulót felvesz. 2. A beiskolázáshoz történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. 3. Az iskola említett beiskolázási keretein túli tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola vezetője dönt. 4. Az iskolába tanulónak –az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított –szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában –a bizonyítvány bejegyzése alapján –nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

7. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 7.1 A VÁLSZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A választott központi kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam ÖSSZEVONT(ö) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Erkölcstan Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+4 4+2 1+2 1 1 22

2. évf. 7+4 4+2 1+2 1 1 22

3. évf. 6+5 4+2 1+2 1 1 22

4. évf. 6+5 4+2 1+2 1 1 22 30

12 fő alatt az osztályokat összevonjuk, így az alsó tagozaton a négy évfolyamból egy osztály alakítható, feltéve, ha az egyik osztályból nincs növendékünk. minimális osztálylétszám: 6 fő. Az Nkt 96. § (1-2)-re hivatkozva a javítóintézet délutáni foglalkozásaiban tartjuk a készségtárgyakhoz kapcsolható fogalakozásokat. Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (2013/14 tanév után) Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Informatika Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf.(ö) 4+2

6. évf.(ö) 4+2

7. évf. 3+2

8. évf. 3+2

3

3

4+1 1+1

3+2 1+1

3+2

3+2

2+1

2+1

2+2

2+2

2

2 1+1 2+1 1+2 1+1 1 1 29

1+1 2 1+1 2+1 1+1 1 1 30

1 1 22

1 1 22

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan

Változat A változat A változat A változat A változat A változat

7.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam összevont Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 8 8 9 9 Szabadon tervezett órakeret 22 22 22 22 Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 5 22

6. évf. 6 22

7. évf. 11 28

8. évf. 10 29 31

7.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A következő tanévre szóló kötelezően használt tanulói taneszközök listáját –igazodva a megrendelési határidőkhöz –az iskola megküldi a nevelői munkaközösségnek. A megrendelés visszajelzés után történik. 4. A nyomtatott taneszközök beszerzése és az egyéni taneszközök beszerzése is az intézet kötelezettsége a tanév kezdetére. 5. A taneszközök kiválasztásánál a tantestület a következő szempontokat veszi figyelembe: A taneszközök segítségével legyen teljesíthető a helyi tanterv követelményrendszere. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz alkalmazását a pedagógiai program és a helyi tanterv teljesítésének elemző felülvizsgálata során, tantestületi döntés nyomán, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. A tartalmi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül az olcsóbbat kell választani. 7.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 1-4 osztály A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. Magyar nyelv és irodalom A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 32

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. - Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése. - Törekvés az érzékletességre. -A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. - Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. - Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra. - A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd). - Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre - Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. - Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. - Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. - Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. - Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). 2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. -Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. -A tanult betűk összeolvasása. -Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. -A hangos és a néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. -A különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. -Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. 33

-Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. -A hangos és néma értő olvasás gyakorlása. -Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással. -Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. -Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. -Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. -Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. -A szöveg tagolásának gyakorlása. -A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális [hangzó és képi] információk feldolgozásának gyakorlása). Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. -Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). -Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. -Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. - Nyelvileg igényes minta követése a beszédben. -Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. - Érzékenység az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet stb. iránti igénnyel. - Az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. -Történetek főszereplőinek azonosítása. -Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. -Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. -A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása. -A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. -Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. -A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. -A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. -A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről 34

folytatott beszélgetésekben. -Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban. -A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. -Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).

Matematika 1-4 osztály -Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése. -Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött). -Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben; tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint). -Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb szavak megjegyzése a gyerek testi dominanciája szerint, illetve dominancia hiányában saját testi jelhez kötötten). -A múlt, jelen, jövő megértése adott időpillanatban (pl. előbb, ezután). -A múlt, jelen, jövő mint folytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána (korábban, később) viszonyok megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; szöveges feladatok, amelyekben az időrendnek szerepe van. -Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized). -Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, térfogat, darabszám) szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozása -Finommotoros mozgáskoordinációk: apró tárgyak, korongok, pálcikák, rudak rakosgatása, ceruza, füzet, négyzethálós lap, vonalzó, körző használata stb. -Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. -Látott, hallott helyzet, kép összképben való felismerése, azonosítása, megkülönböztetése, rekonstruálása különféle érzékszervek együttműködése révén, (pl. másolás, alkotás emlékezetből való rekonstruálása, tájékozódás mozgássor tagolatlan másolásával). -Az észlelés pontosságának fokozása. -Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. -Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos működtetésével. -A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek, tulajdonságok megnevezése. -Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása mint szintén közös jellemző. -Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése. -Pontos megfigyelés statikus szituációkról, lényegkiemelés. Pl. helyzetről, képről kirakás, rajz, egyszerűsített kirakás. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával (analizálás elvontabb szinten). -Számjelek bevezetése. 35

-Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával; matematikai jelek – -Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése (megnevezett szám, megnevezett alakzat – pl. kocka, téglatest, téglalap, háromszög –, viszony – pl. több, alacsonyabb, 2-vel kevesebb, előbb), ilyenek keresése, alkotása. -Motoros emlékezés (tájékozódás mozgások felidézésével; formára való emlékezés a tapintás alapján, nagymozgással és finomabb mozgásokkal; számmemória fejlesztése mozgásokhoz kapcsolva, összefüggésekre való emlékezés végrehajtott cselekvéssor alapján; alapszerkesztések; mozgással létrehozott vagy mozgással is összeköthető ritmus, minták és szerkezetek felidézése; sorozatok). -Auditív emlékezés. -Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe). -Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a megtanulást segítő eszközök megismerése. -Tényismeretek memorizálása, mozgósítása (pl. a kéttagú összegek és a megfelelő különbségek a 20-as számkörben; a szorzótábla eseteinek megtanulása; megismert testek, síkidomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok). Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. -Eljárásokra, módszerekre való emlékezés(pl. tanult algoritmusok felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések, -Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbözőségek, azonosságok tudatosítása, megállapítása, jelölés. -Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint a dolgokat jellemző tulajdonságok tudatosítása és az objektumok alaposabb megismerése céljából. -Sorba rendezés. Sorozatok létrehozása (folytatása, kiegészítése) valamely szubjektív vagy objektív tulajdonság tudatosítására és a sorba rendezett elemek jellemzésére. -Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben. -Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben (pl. egyenletrendszerek megoldása megismert módszerrel). -Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés. -Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység -Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is. -Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl.: számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek). Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása. Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése. Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye – helyes pedagógusmagatartás esetén – háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.)

36

ANYANYELV-ÉS IRODALOM 5–6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük. 7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az 37

eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit. A legfontosabb célkitűzés tanulóink esetében az írás, helyesírás, olvasás és szövegértés terén elsősorban azon hátrányok, hiányosságok leküzdése, amellyel intézetünkbe érkeztek. Matematika 5–6. évfolyam A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb pozitív emberi tulajdonság formálását is. Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem, koncentráció, lényegkiemelés stb.) fejlesztése. Meg kell ismertetni a matematika bevált tanulási módszereit. A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat elemezni és felhasználni; halmazokat jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat megfogalmazni. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos feladatunk. Ehhez szükséges másokkal problémamegoldásban együttműködni, gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során a megértett, és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és jelölésrendszer használatát, alkalmazását. Ebben a két évfolyamban sajátítják el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány stratégiáját: a hétköznapi és gyakorlati problémák megértését és megjelenítését matematikai alakban, az eredmény becslését és ellenőrzését. Tájékozódnak síkban és térben, ismerik az egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Tudják a tanult mértékegységeket átváltani. Készség szinten számolnak egész számokkal, és gyakorlottak a racionális számokkal való műveletek végzésében.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének része, két véges halmaz uniója uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.  Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. 38

 A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).  Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.  A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.  Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.  Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.  Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.  Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.  A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.  A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

39

7–8. évfolyam Tizenhárom éves kortól a tanulók mindinkább általánosító elképzelésekben, elvont konstrukciókban gondolkoznak. Elméleteket gyártanak, összefüggéseket keresnek, próbálják értelmezni a világot. Az iskolai tanítás csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, illetve igyekszik azokat felhasználva fejleszteni a tanulókat. A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy a rendszerező képességet és hajlamot fejlessze. A felső tagozat utolsó két évfolyamában mind inkább szükséges matematikai szövegeket értelmezni és alkotni. Segítsük, hogy a tanulók a problémamegoldásaik részeként többféle forrásból legyenek képesek ismereteket szerezni. Ebben a korban a tanításban már meg kell jelennie az elvonatkoztatás és az absztrakciós készség felhasználásának, fejlesztésének. A matematika tanításában itt jelenik meg a konkrét számok betűkkel való helyettesítése, a tapasztalatok általános megfogalmazása. Ezekben az évfolyamokban már komoly hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megsejtett összefüggések bizonyításának igénye is kialakuljon. A definíciókat és a tételeket mind inkább meg kell tudni különböztetni, azokat helyesen kimondani, problémamegoldásban mind többször alkalmazni. A mindennapi élet és a matematika (korosztálynak megfelelő) állításainak igaz vagy hamis voltát el kell tudni dönteni. A feladatok megoldása során fokozatosan kialakul az adatok, feltételek adott feladat megoldásához való szükségessége és elégségessége eldöntésének képessége. A tanítás része, hogy a feladatmegoldás előtt mind gyakrabban tervek, vázlatotok készüljenek, majd ezek közül válasszuk ki a legjobbat. Esetenként járjunk be több utat a megoldás során, és ennek alapján gondoljuk végig, hogy létezik-e legjobb út, vagy ennek eldöntése csak bizonyos szempontok rögzítése esetén lehetséges. A feladatmegoldások során lehetőséget kell teremteni arra, hogy esetenként a terveket és a munka szervezését a feladatmegoldás közben a tapasztalatoknak megfelelően módosítani lehessen. Egyes feladatok esetén szükséges általánosabb eljárási módokat, algoritmusokat keresni. A matematika egyes területei más-más módon adnak lehetőséget ebben az életkorban az egyes kompetenciák fejlesztésére. A különböző matematikatanítási módszerek minden tananyagrészben segíthetik a megfelelő önismeret, a helyes énkép kialakítását. A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek hozzásegítenek az egyetemes kultúra, a magyar tudománytörténet megismeréséhez. A gyakorlati élethez kapcsolódó szöveges feladatok segítik a gazdasági nevelést, a környezettudatos életvitelt, az egészséges életmód kialakítását. A definíciók megtanulása fejleszti a memóriát, a szaknyelv precíz használatára ösztönöz. A geometriai ismeretek elsajátítása közben a tanulók térszemlélete fejlődik, megtanulják az esztétikus, pontos munkavégzést. A halmazszemlélet alakítása és fejlesztése a rendszerező képességet erősíti. Az érdeklődés specializálódása természetes dolog. Akinél ez a reál tárgyak felé fordul, ott igényes feladatanyaggal, kiegészítő ismeretekkel kell elérni, hogy az ilyen irányú továbbtanuláshoz szükséges alapok kialakuljanak, az érdeklődés fennmaradjon. Akinél a matematika, illetve a reál tárgyak iránti érdeklődés csökken, ott egyrészt sok érdeklődést felkeltő elemmel: matematikatörténeti vonatkozással, játékokkal, érdekes feladatokkal lehet ezt az érdeklődést visszaszerezni, másrész célszerű sok olyan feladatot beiktatni, amelyek jól mutatják, hogy az életben sokszor előnybe kerülhetnek, jobb döntést hozhatnak azok, akik jól tudják a matematikát. A specializálódott érdeklődés, és az ekkorra már óhatatlanul kialakuló tudásbeli különbségek miatt 7. osztálytól ajánlott, 8. osztályban pedig alapvetően szükséges a tárgy csoportbontásban való tanulása. Ezzel célszerű lehetőséget teremteni a lassabban haladók felzárkóztatására és a gyorsabban haladók tudásának elmélyítésére.

40

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Fagráfok használata feladatmegoldások során. Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, 41

területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

-

-

-

-

-

5–6. évfolyam Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. 7–8. évfolyam Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a azonosságtudat kialakulása. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. 42

-

-

-

-

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. BIOLÓGIA

A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1–6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének igénye. A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve megérthetik, hogy az ember, mint a természet része csak a törvények betartásával, a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezetés értékvédő. A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és a lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére. Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a 43

segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez. A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl.: Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük. A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család. A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is. 7–8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának e két évében a tanulók megismerik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élet sajátosságait, az élőlények közös tulajdonságait és az élővilág egységét. Foglalkoznak a legjellemzőbb élőlények testfelépítésével és életmódjával, a környezethez való alkalmazkodással. Korszerű ismereteket szereznek az ember testfelépítéséről, életműködéseiről, jellemző egészségügyi problémáiról és az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódokról. Megismerik az alapvető elsősegélynyújtási eljárásokat, valamint a szűrővizsgálatok és a védőoltások jelentőségét a betegségek megelőzésében. Fontos, hogy felismerjék az életmód, a környezet, a viselkedés és az egészségi állapot közötti összefüggéseket, hogy megértsék: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. A tanuló ismerje Magyarország legfontosabb nemzeti parkjait és a lakóhelyén vagy annak közelében található természeti értékeket (védett növények és védett természeti értékek). Legyen tisztában a környezet-egészségvédelem alapjaival, a gyógy- és fűszernövényeknek a szervezetre gyakorolt hatásával. Tudja, hogy milyen szerepe van a biológiai információnak az A fejlesztés várt önfenntartásban és fajfenntartásban. eredményei a Értse a család szerepének biológiai és társadalmi jelentőségét. két évfolyamos Értse, hogy a párkapcsolatokból adódnak konfliktushelyzetek, és ciklus végén legyen kész azokat megfelelő módszerekkel kezelni. Tudja a tanult nem sejtes és sejtes élőlényeket összekapcsolni az emberi szervezet működésével, értelmezze azokat az élőlények és környezetük egymásra hatásaként. Legyen tisztában saját szervezete működésének alapjaival. Értse és tudja bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az élővilág különböző megjelenési formáit a különböző élőhelyekhez való 44

alkalmazkodás alakította ki. Legyen világos számára, hogy az ember a természet része, és ennek megfelelően cselekedjen. Tudja, hogy az életmóddal nagymértékben befolyásolhatjuk szervezetünk egészséges működését. Tekintse az egészséget testi, lelki szociális jóllétnek. Kerülje az egészséget veszélyeztető anyagok használatát, tevékenységeket. Tudjon sérültet, beteget alapvető elsősegélynyújtásban részesíteni. Empátiával viszonyuljon beteg és fogyatékkal élő társaihoz. Tudjon egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat elvégezni, csoportmunkában és önállóan infokommunikációs eszközök segítségével beszámolókat készíteni, szemléltető anyagot összeállítani, adatokat elemezni és valós problémákra megoldásokat javasolni. Tanári irányítással tudjon projektmunkát végezni. FIZIKA A fizika, mint természettudomány elsősorban a természetre, vonatkozó kérdésekre keresi és adja meg a választ. A természettudományos gondolkodás tehát azt az életfilozófiát sugallja, hogy a felmerült kérdésekre, problémákra odafigyeléssel, tudatos munkával megtalálható a válasz, a megoldás. Ez a gondolkodás a konfliktuskezelést, ezen át az állampolgárságra, demokráciára nevelést segíti. A tantárgy lényegéből adódóan alapvető szerepet játszik a természettudományos és technikai kompetencia fejlesztésében. Ennek alapvető összetevői ebben a szakaszban a tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése, a tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése; a fizika fontosabb vizsgálati céljainak, módszereinek bemutatása, biológiához, kémiához való kapcsolódási pontok tudatos keresése; a megfigyelés, a kísérlet és a mérés módszereinek irányított alkalmazása; mérési adatok, ábrák értelmezése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: ─ A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra. ─ Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről. ─ Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát. ─ Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára. Kémia A kémia, mint belépő természettudományos tantárgy kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak ki. 45

A kémiával való ismerkedés közben tehát a tanulók olyan tapasztalatokon, kísérleteken nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz robbanásveszélyes viselkedése, szénmonoxid végzetes hatása). Az elsajátított ismeretek és a természettudományos szemlélet birtokában a tanulók, majd a felnőttek lehetőségeiktől és tehetségüktől függően egyre tudatosabban ügyelhetnek az egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre. Ez a kialakuló természettudományos látásmód – bizonyos mértékű tényszerű anyagismerettel karöltve – védheti meg a jövő generációt vagy legalább annak egy részét az áltudományok különböző formáitól. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: ─ Természettudományos gondolkozás (lényeglátás, problémaérzékenység, szempontkeresés, csoportosítás, rendszerbe foglalás igénye és képessége, asszociációs képesség, absztrakciós képesség, oksági összefüggések keresésének igénye, meglátása, belátása). Tudás, tudomány eredményeinek, tudósok munkásságának, magyar találmányok elismerése. ─ A modellalkotás mint tudományos megismerési módszer használata, korlátainak felismerése. Egyszerűbb kémiai kísérletek elemzése, összevetése előző tapasztalatokkal, ismeretekkel. Fizikai változások ismerete, megkülönböztetése a kémiai változásoktól (halmazállapot-változás, oldódás, szűrés, desztilláció, adszorpció). Eligazodás a periódusos rendszerben. Egyszerűbb számítások végzése az anyagmennyiség és kémiai egyenletek alapján. ─ Alapszintű ismerete néhány, az életben fontos fémnek, nemfémes elemnek és legfontosabb vegyületeiknek, felhasználásuknak, biológiai hatásuknak. Ismerete az élet makromolekuláinak, és azok legfontosabb funkcióinak. Jellegzetes kémiai változások ismerete, és ezek meghatározott szempontok szerinti csoportosítása. Annak a tudása, hogy az élő és az élettelen világ ugyanazokból az atomokból épül fel, és a szerkezet meghatározza a tulajdonságokat, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg-, energia- és az elektromos töltésmegmaradás törvénye, és ezeket (általában) az energiaminimumra való törekvés irányítja. TERMÉSZETISMERET ─ Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. ─ A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. ─ A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, 46

─

─

─ ─

─

─

─

kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

47

5–6. évfolyam ─ A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. ─ A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. ─ Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. ─ Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. ─ A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. ─ A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. ─ A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. ─ Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. 48

Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei. Földünk–környezetünk 1-4 osztály Fejlesztési feladatok: -A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. -A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása. -A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével. - Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának végigkísérése példákon -A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulásban mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt. -Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel. -Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. -Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken. -A halmazállapotok bemutatása, tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése. (A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok, természetesen a viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül.) -Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el. -Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése. - Az idő becslése, saját mérések. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. - A helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggésével való ismerkedés. -Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása, megbeszélése. - A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről, egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében. 49

-A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (pl. Miből áll? Milyen kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel?). -Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Ismert állapotok, változások, folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata. -Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. -Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. -Az élő és az élettelen összehasonlítása. -A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban). -Törekvés a szervezet számára szükséges egészséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. -Az egészséges életkörülmények igénylése. -A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés. -Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. -Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása. Földrajz -

-

-

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban, integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást. Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését feltételezi. A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat. A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül. Elsődleges célja a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a haza és környezete földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a 50

-

-

-

kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz mindig hozzákapcsolja azok társadalmi-gazdasági felhasználását, illetve egymáshoz illeszti a társadalmi élet és a gazdaság elemeit is, ezáltal megveti a társadalomtudományi szemlélet alapjait is. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmigazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet kapnak a mediatizált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. A földrajztanulás során a tanulók megszerzik a szemléleti térképolvasás képességét, és jártasságot szereznek az okfejtő térképolvasásban (különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken). A dokumentum topográfiai és kulcsfogalmi listája csak az adott témában újonnan megjelenő és azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyek a kerettanterv tartalmi és szemléleti újdonságainak pontosítása érdekében szükségesek, a korábbi életkori szakaszban vagy a megelőző témák során feldolgozottakat tudottnak feltételezi.

51

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI CIKLUS VÉGÉN A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű régióiról, országairól). Legyen átfogó ismeretük földrészünk. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására, az egyes földrészekre vagy régiókra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, régiók helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben, a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó 52

feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a 53

tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, képés videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja 54

az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó feladatokra. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei. Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. 55

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális vil ágot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, feldolgozó képesség. 56

Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. 7–8. évfolyam Az informatikai eszközök közül a számítógéppel való kommunikáció során fontos egy operációs rendszer rutinszerű használata. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan használják a legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat. Napjainkban egyre fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg információk digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért szükséges a tömörítési módok és eljárások ismerete is. Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a szövegszerkesztő programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok esztétikus megjelenítése érdekében képek gyűjtésére, feldolgozására kerül sor képszerkesztő program segítségével. Ismerik a táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudnak különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájukban elhelyezni, ismerik a webes publikáció jellemző elemeit. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tovább mélyítik az algoritmusleíró eszközökkel kapcsolatos ismereteiket, egyszerű algoritmusokat értelmeznek és fogalmaznak meg. Az iskolai élettel kapcsolatos vagy egyénileg választott összetettebb problémák megoldásának folyamatát a tanulók tanári segédlettel részfolyamatokra bontják fel. A korábban megkezdett, folyamatos 57

beavatkozást igénylő problémák tanulmányozása a paraméterértékek változtatásával és a változtatások eredményeinek megfigyelésével folytatódik. A tanulók a problémákhoz algoritmusokat készítenek, az algoritmusokat programozási nyelven kódolják, a kódolás során megismerik a program működését, alkalmazzák a megismert utasításokat. Az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján a tanulók több oldalról megközelíthetik a problémát, feltárják a probléma szerkezetét, értelmezik az adatok közötti összefüggéseket, a strukturált megoldás érdekében eljárásokat készítenek. Az egyenletekkel leírható folyamatok tanulmányozása nem feltétlenül igényel informatikai segítséget, viszont a véletlen jelenségek tanulmányozása elképzelhetetlen a számítógép véletlenszám-generátora nélkül. A véletlenen alapuló jelenségek tanulmányozása akár a saját készítésű, akár mások által készített programok tanulmányozásakor tanulságos. Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az általános iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók az egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl a saját anyagaik publikálására is sor kerül. A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb internetes és mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre tudatosabban választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az adatvédelem alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő eszközökkel képesek védekezni ezek ellen. Az információs társadalom témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az információkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a veszélyek elhárítási lehetőségeit, a jogi és etikai vonatkozásokat. Az alkalmazás során kiemelt szerepet kap az információforrások hitelességének értékelése, az információk etikus használata. Az informatikai eszközök használatakor törekednek a helyes módszerek kialakítására, megismerik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokat és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait. A tanulók az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal ismerkednek meg, majd sor kerül azok hétköznapi életben betöltött szerepének, céljainak azonosítására és biztonságos, kritikus használatára. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások. A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; A fejlesztés várt tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat eredményei a alapszolgáltatásait; két évfolyamos segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. ciklus végén A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére 58

tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; tudjon kódolni algoritmusokat; tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes megkeresni a kívánt információt; legyen képes az információ értékelésére; legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

59

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.                

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

60

7.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Mivel a növendékek 24 órában az intézet falain belül tevékenykednek, állandó felügyelet alatt, így a délutáni foglalkozások feladata a fiatalok testnevelését megszervezni. A kötelező testnevelési foglalkozásokon túl lehetőség nyílik különböző sportos játékok gyakorlására is. Sajátságos helyzetünk miatt ezért nem délelőtt, az iskolában történik a testedzés. 7.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLAKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról: 14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről –a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt –a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak –kiskorú tanuló esetén a szülőnek –írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Választható tantárgyak A 2013/2014. tanévtől első ill. ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben: Bármely választott tanterv esetén: Etika vagy egyházi hitoktatás heti 2 órában Iskolánk speciális helyzete miatt pedagógusválasztásra a növendékeknek nincs lehetősége. 7.7 PROJEKTOKTATÁS A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, egyéb. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák 61

elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. Iskolánkban kísérleti jelleggel az alsó tagozaton indítottuk el a programot. A projektoktatás lépései Tervezés, témaválasztás  Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,  További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása,  Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,  Választás a megfogalmazott problémákból,  Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,  Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében. Kivitelezés Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében, Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás,  Differenciált segítség adása szükség szerint Felülvizsgálat  A produktum bemutatása a csoportok előtt A projekt értékelése: a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll. A szükséges javítások elvégzése A projekt közzététele.  Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása – kiállítás, ünnepi műsor, honlapon történő megjelentetés  A felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása. Pozitívumai:  A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak.  Saját érdeklődésük vezetiőket, így a motiváció igen erős.  Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását.  Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja.  Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy - egy probléma megoldásában.  Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt.  Lehetőség nyílik újfajta tanár - diák kapcsolat kialakítására.  Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít.  Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. 62

 Megvalósul az egymástól történő tanulás elve. Tantestületünk egyet ért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására.  újfajta tanár - diák viszony alakul ki (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör),  a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is felbomlanak,  a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen értékelhető.  A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez. A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanárainktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladatunk az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. 7.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Beutalt növendékeink szinte 100%-an a szociálisan hátrányosan érintett családokból származnak. Erről „Az iskola tanulónépessége – szociológiai helyzetképe” c. fejezetben már részletesen foglalkoztunk. A szociális hátrányok enyhítésére az elkövetkezendőekben felsorolt feladatok megvalósítását tervezzük. - Felzárkóztató szombatok szervezése, - Osztályozó vizsgára való felkészítés, - Megfelelő tankönyv és tananyag kiválasztása a hiányok pótlására, - A tudásbeli különbségek csökkentése az órák differenciált vezetésével, - Drog és bűnmegelőzési programok szervezése, - Az osztályfőnöki órák keretében drogellenes programok, - Pályaorientációs tevékenység, - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, - Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, - Még szorosabb együttműködés az otthon nevelőivel-a gyermek érdekében, - Tanulmányi kirándulások szervezése az iskola keretein belül. 7.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A Nkt. 54.§(1-8), valamint a 20/2012. EMMI r. 7.§(1,5) pontjának figyelembevételével történik tanulóink értékelése, osztályozása. MIT ÉRTÉKELJÜNK? - a tanulók megnyilvánulásait - a tantárgyhoz való viszonyt - szaktárgyi tudást - viszonyítást a tanuló eddigi teljesítményéhez - azt, hogy a tanuló milyen mértékben tesz eleget a tantervi követelményeknek - az egyéni teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához - a továbbtanuláshoz elegendő minimumot - munkafegyelmet 63

- a versenyeken való részvételt - gyűjtőmunkát - házi feladatot - szorgalmi munkát - készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt KI ÉRTÉKEL? - az osztályokban tanító szaktanárok és az osztályfőnök végez értékelést A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FAJTÁI ÉS MÓDJA 1. DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉS A tanítás-tanulás valamely nagyobb egységeinek megkezdése előtt. Célja: Hogy megismerjük, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik el az oktatás-nevelés adott szakaszát, megfelelnek-e a követelményeknek, miben kell fejlődniük, mit kell intenzíven gyakorolniuk, melyek azok a területek ahol kiemelkedők vagy legalább megfelelők. 2. FORMATÍV ÉRTÉKELÉS A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az eredményes tanulás elősegítése. Elsősorban nem ítélkezés vagy minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, amely lehetővé teszi a javítást, pótlást. Tanítási órán, az új anyag feldolgozása során történik. 3. ÖNÉRTÉKELÉS "Az önértékelő képesség kialakítása a pedagógiai értékelés egyik legáltalánosabb és legfontosabb célja. Az önértékelő képesség az önálló tanulás feltétele, s egyben követelménye" LÉNÁRD FERENC Amennyiben a tanítás-tanulás menetében megfelelő munkamorál alakul ki, a tanuló szembesíthető saját produkciójával, és ez fejlesztően hat az önellenőrzési és önértékelési képesség kialakítására. 4. MINŐSÍTŐ ÉRTÉKELÉS Egy-egy folyamat lezárásánál alkalmazzuk. Célja az összegzés, a záró minősítés. A minősítés legtöbb esetben együtt jár az osztályozással, bizonyítvány adással, szelekcióval, esetenként a felelősség megállapításával is. Amit a minősítő értékelés során érdemjeggyel értékelünk: - dolgozat (a témazáró dolgozat érdemjegyét piros színnel jelöljük a naplóban) - feladatlap - összefüggő szóbeli felelet - szövegértés - kiselőadás - bizonyítás, igazolás, elemzés - beszédkészség - nyelvi szerkezet alkalmazása - gyűjtőmunka - házi feladat - gyakorlati munka 64

- pedagógiailag átgondolt és szerkesztett kérdésekre adott válaszok – történhet szóban és írásban - vizsgák A tanulók tudásának ellenőrzésére alkalmazott formák elveiről, arányairól iskolatípusonként, tantárgyanként külön rendelkezünk. A Közoktatási Törvényt figyelembe véve, az a tanuló, aki a kötelező óraszám több mint 20 %án nincs jelen, osztályozó vizsgát köteles tenni. OSZTÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI SZABÁLYOK Minden tanulónak, félévenként, minden félévben, minden tantárgyból legalább három osztályzata legyen. Az érdemjegyeket az órán kell bejegyezni az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe. Az osztályzatot nem tekintjük abszolútnak, a tanulót fejlődésében értékeljük, ezért a félévi és tanév végi osztályzatnál a jegyek átlagán túl a fejlődő személyiséget is vizsgáljuk. TÉMAZÁRÓK ÉRTÉKELÉSE Minden témakör befejezése és ismétlő-rendszerezése után témazáró felmérést írnak a tanulók. A témazáró dolgozatok száma függ az adott tantárgy témaköreinek mennyiségétől. Értékelésük egységes értékelési rend alapján történik: 30 %-os teljesítmény alatt elégtelen 31-50 %-ig elégséges 51-75 %-ig közepes 76-89 %-ig jó 90-100 %-ig jeles Ezek a pirossal beírt érdemjegyek a legfajsúlyosabbak a tanévben. 7.10 AZ OTTHON CSOPORTBAN VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Az otthon csoportban való írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthon csoportokban lévő tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés a csoportokban nem lehet több 1-1,5 óránál. 7.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban lehetőség és az intézményben lévő növendékek létszáma alapján csoportbontásban taníthatjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek, a tanulók képességfejlesztését teszik lehetővé. - konzultáció tanulási problémákról (szaktanárral) - kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel) - mindennapos csoportos testedzés a tornateremben vagy a szabadban 65

- egyéni öntevékeny tornaterem és edzőterem használat - szakkörök (művészetek, irodalom, számítógépes) - felkészítés kulturális és sportversenyre, vetélkedőre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyre - könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele - korrepetálás szaktanár irányításával - délutáni csendes foglalkozás a csoportnevelők irányításával - reggeli, tízórai, ebéd, vacsora - főbb egészségügyi szűrések iskolailag előírt formája (szakképzésben résztvevőknél) - orvosi rendelés; eseti, igény szerinti ellátás a házon belül - a környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele (múzeumok, kiállítások, mozi és színházlátogatás) - táborok, túrák szervezése a nyári szünetben A jelzett szolgáltatások a tanulók részére INGYENESEK. A sokrétű, a szerteágazó konkrét tapasztalatgyűjtések a tanulók szociális képességeit fejlesztik, az információk, a benyomások, a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulóknak a szabadidő tartalmas eltöltésére, képességei kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. A tanórán kívüli tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt (cigány etnikum) hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat rendben tartatásával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával és számtalan más praktikus ismerettel igyekszünk visszavezetni ezeket a tanulókat a mindennapok életébe. Ezzel együtt saját kultúrájukat, hagyományaikat ápolhatják - ehhez segítséget, támogatást kapnak - az osztályközösségben, az iskolai rendezvényeken, a kulturális megmozdulásokon. 7.12 ATANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján az országos mérés, értékeléskeretében gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. Sajátos helyzetünk miatt a délutáni foglalkozások adnak terepet a testedzésnek, így a növendékek fizikai állapotának felmérését is itt végezzük, szaktanár segítségével.

66

7.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Az iskola egészségnevelési elvei   

        





a növendékek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; fiataljainknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a növendékek az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén. a fiatalokban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; növendékeinknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a fiatalok az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: Az iskola környezeti nevelési elvei

1. 2. 3. 4. 5. 6.

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

7.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE Példás a tanuló magatartása akkor, ha betartja mindazokat az erkölcsi normákat, amelyek követése iskolai közösségen belül minden tanuló számára erkölcsileg kötelező: - a nevelőtestület tagjaival szemben udvarias, illedelmes, tisztelettudó - hangneme, stílusa, megnyilvánulása az alkalomnak, helynek megfelelő - az iskolai házirendet betartja - felszerelése rendezett - megjelenésében, ruházatában rendezett - kötelességteljesítésben, megbízhatóságban, pontosságban társai előtt példamutató - társaival, az osztályfőnöki közösséggel szemben áldozatkész, közösségi munkát is vállal - nincs igazolatlan hiányzása (szökés) 67

- fegyelmező intézkedésben nem részesült Jó a tanuló magatartása akkor, ha az előbb ismertetett követelményeknek megfelel, ám maximum 7 óra igazolatlan mulasztása van, vagy maximum egy alkalommal részesült fegyelmező intézkedésben (pl. szaktanári figyelmeztetés). Változó a tanuló magatartása, ha a minősítésnek megfelelően "jó" időszakok, ill. "rossz" magatartási időszakok váltakoznak nála. Rossz a tanuló magatartása ha: - az iskolai közösségen belül minden tanuló számára erkölcsileg kötelező normákat sorozatosan és szándékosan megszegi nevelőtestület tagjaival szemben udvariatlan, tiszteletlen, flegma, tanórákon fegyelmezetlen - hangneme, stílusa, megnyilvánulásai bomlasztóan hatnak a közösségre, dezorganizál - nagyhangú, kicsinylő megjegyzéseket tesz, pontatlan, rendszertelen, felszerelése rendezetlen, hiányos - társaival szemben ingerlékeny, önző, kötekedő - többször volt szökésben SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE Példás szorgalmú az a tanuló, aki: - képességeihez mérten maximális teljesítésre törekszik, tanórákon aktív - rendszeresen készül az órákra, és ez az eredményén is meglátszik - gyakorlati munkáját példamutatóan, lelkiismeretesen, eredményesen végzi - feladatvállalásairól nem feledkezik meg - munkavégzésében pontos, rendszeres Jó szorgalmú a tanuló, ha: - a képességeihez mérten nem nyújt maximális teljesítményt, és nem is törekszik arra, de feladatait jól elvégzi - a tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon aktivitásban elmarad a tőle elvárható szinttől Változó szorgalmú a tanuló ha - képességeihez mérten nem egyenletesen teljesít - tanítási órákon és gyakorlati foglalkozásokon aktivitása, teljesítménye ingadozó Hanyag szorgalmú a tanuló ha: - a tanulást rendszeresen elhanyagolja - tanulmányi eredményét nagymértékben lerontja - egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatra áll félévkor, ill. az év végén bukott A tantestület döntése értelmében a tanulóink magatartását és szorgalmát minden hónap végén érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és évvégén a különböző hónapokban kapott érdemjegyek átlaga adja az osztályzatot. Az értékeléshez a tantestület egy formanyomtatványt hozott létre. 7. 15 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI - Az intézet "jutalmazás és büntetésrendszerébe" foglaltak alapján kell eljárni. A növendékkel szemben hozott jutalmazási és fegyelmi intézkedést, ill. döntést a tanuló nevelőjével közölni kell, s az osztálynaplóba be kell jegyezni. A JUTALMAZÁS FOKOZATAI - szaktanári dicséret szóban - szaktanári dicséret írásban - osztályfőnöki dicséret szóban 68

- osztályfőnöki dicséret írásban - iskolavezetői dicséret szóban - iskolavezetői dicséret írásban - az intézet igazgatójának dicsérete szóban és írásban - kihirdetve az intézeti közösség előtt, s feljegyezve a növendék személyi lapjára - kedvezmények (szabadság, eltávozás, pénzjutalom, tárgyi jutalom) FEGYELMI INTÉZKEDÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető (K.T.). Fajtái: - szóbeli szaktanári figyelmeztetés és megdorgálás - írásbeli szaktanári figyelmeztetés és megrovás - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki megrovás - iskolavezetői figyelmeztetés szóban vagy írásban - iskolavezetői megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (pl.: eltávozás, szabadság csökkentése, zsebpénz elvonása) - rongálásért, szándékos károkozásért kártérítési kötelezettség. 8. A SNI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA A FOGYTÉKOSSÁG TIPUSA ÉS FOKA ALAPJÁN A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve a Nkt. 58.§, 59§, valamint a 20/2012. EMMI r. 4§ (1) q), 53. – 60. §, 62. § (3) c),(8), 77. § (1) a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. • Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, 69

– az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. • A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. • A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. • A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. • A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága. 70

b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjelenítjük: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) a helyi tantervben c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, d) az egyéni fejlesztési tervben. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei • Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. • Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. • A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai - Középfokú nevelés – oktatás szakasza A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált 71

keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A speciális szakiskola szakképző évfolyamán szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. •A nevelés, oktatás, képzés célja: A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, A szakmai vizsgára való felkészítés, Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. 9. A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKON FOLYÓ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 582 01 SZOBAFESTŐ részszakképesítés 34 582 04

Festő, mázoló, tapétázó kerettanterve alapján

szakképesítés

A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 582 01 Szobafestő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. A részszakképesítés alapadatai 72

A részszakképesítés azonosító száma: 21 582 01 A részszakképesítés megnevezése: Szobafestő A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A részszakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra A részszakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Építőipari alapismeretek Falfelület festése, díszítése Tapétázási munkák Építőipari alapismeretek gyak. Falfelület festése, díszítése gyak. Tapétázási munkák gyak.

Részszakképesítés /Szakképzettség szakoktató tanár szakoktató tanár szakoktató tanár festő szakoktató festő szakoktató festő szakoktató

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Diagnosztikai (felületvizsgáló) eszközök, berendezések, műszerek Kéziszerszámok Díszítő szerszámok Festőipari tapétázási gépek Segédeszközök Mérőeszközök Állvány, létra Műszaki dokumentáció Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések Szelektív hulladéktárolók, veszélyes anyagtároló Megfelelő anyagtárolás, hulladéktárolás eszközei Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

73

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 1. évfolyam heti óraszám

1. évfolyam éves óraszám (20 hét)

2. évfolyam heti óraszám

2. évfolyam éves óraszám (20 héttel)

35

700+70

35

700

2

40

2

40

37

740+70

36

740

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1550 óra (700+70+700+40+40) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám 1. évfolyam

Tantárgyak elméleti Építőipari alapismeretek

10101-12 Építőipari közös tevékenység

gyakorlati

2. évfolyam ögy

5

elméleti

gyakorlati

3

Építőipari alapismeretek gyakorlata 2 70

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

10105-12 Tapétázási munkák

Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Tapétázási munkák

5

5 15

2

4

Tapétázási munkák gyakorlata

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

15

13 12

10 12

25 37

70

25 37

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 74

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

1. évfolyam elméleti

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

10105-12 Tapétázási munkák

Építőipari alapismeretek Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyagés gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Tapétázási munkák Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapéták csoportosítása, gyártásismerete Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

gyakorlati

100

2. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

60

160

33

33

34

60

94

33

33 40

40

14 13 13 100

100

14 13 13 200

25

25

50

25

25

50

25

25

50

25

25

50

300

300

600

100

100

200

100

100

200

100

100

200

40

80

120

20

16

36

5 5 5

16 16 16

21 21 21

5

16

21

240

260

200

460

90

85

175

80

30

110

90

85

175

500

1480 1550

500 740

240 70 480/30,96 % 1070/69,03 %

740

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám 75

szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

76

A 10101-12 azonosító számú Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

77

Építőipari alapismeretek tantárgy

160 óra

A tantárgy tanításának célja Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe vételével. A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése, illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása. Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci információkat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Szakmai munka- és balesetvédelem 33 óra Munkavédelmi törvény. Munkaegészségügyi előírások. Tűzvédelmi előírások az építőiparban. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Munkavédelmi eszközök és használatuk. Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai. Környezetvédelem, veszélyes hulladékok. Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások. Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyi anyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése. Foglalkozási ártalmak. Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében. Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások. Elsősegélynyújtás. Teendők a baleset helyszínén. A baleseti helyszín biztosítása. Vérkeringés, légzés vizsgálata. Heimlich-féle műfogás. Rautek-féle műfogás. Elsősegélynyújtás vérzések esetén. Sebellátás. Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Belső vérzések és veszélyei. Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés. Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. 78

Fektetési módok. Idegen test szemben, orrban, fülben. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. Építési alapismeretek 94 óra A kivitelezés fogalma. Az építőipari szakmák tevékenységi köre. Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége. Az építési munkák csoportosítása. Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló. Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai kommunikáció. Munkahelyi kapcsolattartás – az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata, jogköre. Az építési folyamat előkészítő munkái. Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások – gépek, raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helységei, elektromos hálózat, vízhálózat, csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak, közlekedés útvonalak kialakítása. Szállítás eszközei közúton és építési területen. Építési technológiák, építési módok ismertetése. Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása. Az építőipar feladata. Az építőipar felosztása. Települési infrastruktúra. Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik. Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása. Lakóépületek fajtái. Lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és sajátosságai. Épületszerkezetek. Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai. Kivitelezési eszközök és szerszámok. Munkajogi és vállalkozási ismeretek A magyar jogrendszer. Munkajogi szabályozás. Önálló munkavégzés és a „függő” munka közötti alapvető különbség. Alapvető törvények a munkajogviszonyban: Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt. Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv. Személyes jog. Együttműködési kötelezettség. Érvénytelenségnek fajtái: semmisség megtámadhatóság részleges érvénytelenség. Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre. Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés. Munkahelyi szervezetek. Munkaviszony létesítése. Munkaszerződés kötése.

33 óra

79

A munkáltató jogai és kötelességei: Munkáltató jogai: irányítási jog munka feletti felügyelet jog fegyelmezési jog vagyoni jellegű jog személyzeti jogok. A munkáltató kötelességei: munka díjazásának kötelessége foglalkoztatási kötelesség ún. gondoskodási kötelesség. Munkavállaló jogai: kollektív jogai koalíciós szabadságjogok részvételi jogok bármikor szakszervezet szervezhető munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező. Munkavállaló kötelezettségei: munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség Rendelkezésre állás helye Rendelkezésre állás ideje munkavégzési kötelesség egyéb ún. magatartási kötelesség titoktartási kötelesség a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége oltalmi kötelezettség. Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság. Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai. A vállalkozás fogalma és alapfunkciója. Tulajdoni forma alapján lehet: magán állami önkormányzati szövetkezeti egyéb közösségi illetve vegyes tulajdonú vállalkozás. Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás. Egyéni vállalkozás: devizabelföldi fogalma cselekvőképesség fogalma foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma egyéb feltételek tisztázása vállalkozás indítása 2010. január 1 után főállású egyéni vállalkozó. Társas vállalkozások: gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés). szövetkezetek közhasznú társaságok szabadalmi ügyvivői társaság ügyvédi munkaközösség oktatói munkaközösség. Tevékenység típusok szempontjából lehetnek: ipari kereskedelmi mezőgazdasági 80

közlekedési-, pénzintézeti személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat. Nagyságrend tekintetében: mikro kis-, közepes nagyvállalkozás. Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel). Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla) Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség) Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

osztály

csoport

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat

x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 4. 4.1. 4.2.

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x x

-

x

-

x

-

81

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Építőipari alapismeretek gyakorlat tantárgy

40 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata. Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek ismerete. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

Témakörök Építési alapismeretek 14 óra Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása. Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása. Építési alapanyagok szakszerű használata. Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások. Építési anyagok csoportosítása. Szerszámok, eszközök ismertetése. Eszközök és szerszámok megfelelő használata. A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői. Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége. Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása. Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése.. Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése, ellenőrzése, lebonyolítása. Építési helyszínek ismerete, sajátosságai. Műszaki rajz A rajzolás alapjai. Vonalgyakorlatok, szabványírás. A szabvány fogalma, a rajzi szabványok. Építőipari szabványok. A megfelelő méretarányok ismerete. Méretarányok átváltása. Szerkesztési gyakorlatok. Ábrázolási módok. Vetületi ábrázolások.

13 óra

82

Axonometrikus ábrázolások. Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati kivitelezés során. Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése. Az építészeti rajz formai követelményei. Építészeti rajzok megismerése, értelmezése. Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában. Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése. Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján.

jelentősége a

Épületfizika 13 óra Épületszerkezettani alapismeretek alkalmazása. Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása. Hőterhelési korlátok. Páraterhelés. Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek. Épületgépészeti és energetikai ismeretek. Elektromos szakipar alapjai. Hidrotechnikai tulajdonságok. Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái. Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése. Szigetelési hibák korrigálása. Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása. Szigetelések anyagjelölése a terveken. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Épületeket érő hő és hanghatások. Hőtechnikai ismeretek. Hővezetés. Hősugárzás. Hőáramlás. Hőátbocsátási tényező. Hőtágulás. Tűzállóság. Hőtechnikai jellemzők. Akusztikai alapfogalmak. Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása. Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények. Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői. Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása. Utólagos hő- és hangszigetelése készítése. Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon.. Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

83

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat

osztály x x

csoport

lebontása, pontosítása) -

x x

x x

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Kiviteli és engedélyezési tervdokumentáció értelmezése

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

-

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

84

A 10104-12 azonosító számú Szobafestő, díszítő munkák megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

85

Falfelület festése, díszítése tantárgy

200 óra

A tantárgy tanításának célja A tanuló legyen képes a lakó- és középületek falfelületeinek a megrendelő által igényelt bevonatrendszerrel történő kialakítására a felületvédelmi és higiéniai előírások betartásával. Ismerje a színhasználat nyújtotta téralakítási lehetőségeket, valamint a különféle díszítési technikákat és eljárásokat. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül Témakörök és elemeik Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete 50 óra Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel Alapfelületek műszeres módszerrel történő vizsgálatának ismerete Alapfelületek mechanikus módszerrel történő vizsgálatának ismerete Alapfelületek laboratóriumi módszerekkel történő vizsgálatának ismerete Felülettisztítási eljárások ismerete Hézagoló anyagok ismerete és alkalmazási területei Hézagerősítő szalagok típusai és alkalmazási területei Felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei Élvédők típusai, alkalmazási feltételei A falfestés során használatos szerszámok működésének technológiái, azok szakszerű használata A falfestés során használatos műszerek működésének technológiái, azok szakszerű használata A falfestés során használatos gépek működésének technológiái, azok szakszerű használata Munka megkezdésének feltételei Felületkezelés Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása tervből, Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása költségvetésből Felhasznált alapanyagok fajtái Kivitelezés lépései Kültéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete Beltéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete Különböző kötőanyagú és struktúrájú festékek ismerete Homlokzatfestés különböző vékonyvakolattal Homlokzatfestés szilikát festékkel Pigmentek fajtái Pigmentek alkalmazási területei Pigmentek szakszerű használatának ismerete Munka- és balesetvédelmi ismeretek Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Anyagok fizikai tulajdonságainak ismerete Anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete Alapfelületek anyagainak ismerete Alapfelületek fajtáinak ismerete Festékek csoportosítása Falfelületek kéziszerszámos felületcsiszolás technológiái Falfelületek kiegyenlítésének ismerete gletteléssel

50 óra

86

Szerves kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete Szervetlen kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete Felület előkezelő anyagok tulajdonságainak ismerete Felület előkészítő anyagok tulajdonságainak ismerete Felület hibáinak javítására szolgáló anyagok (masszák, glettek, tulajdonságainak ismerete Pigmentek, színezőanyagok csoportosítása és tulajdonságainak ismerete Festékek gyártástechnológiájának ismerete Töltő, adalékanyagok tulajdonságainak ismerete Festékek tulajdonságai Festékek csoportosítása Kész bevonatrendszerek rétegrendjének kapcsolatai Falfelületek előkészítésének technológiái Alapozó festés tulajdonságai Mészfesték tulajdonságai Enyves festék és fröcsköléses technológia tulajdonságai Sablonmintázás készítésének technológiája Hengerezés technológiája Textil mintázat és plasztikus vonalazás készítésének technológiája Lazúrfestés készítésének technológiája Kazein kötőanyagú festékek ismerete Diszperziós glettek tulajdonságainak ismerete Műgyanta kötőanyagú festékek tulajdonságainak ismerete Stukkó díszítés tulajdonságai Antikolás, márványozás tulajdonságai Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakrajzi feladatok Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások) Színelmélet (téralakító hatások) Színelmélet (pszichológiai hatások) Színelmélet (lélektani hatások) Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete Színharmónia ismerete, alkalmazása Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete Modern díszítőanyagok használatának ismerete Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete Homlokzat színezésének megtervezése Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései A művészettörténet stíluskorszakai és legújabb irányzatai, az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan Jelentős alkotók, kiemelkedő alkotások Hazai műemlékek, műgyűjtemények anyaga, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyei A műalkotások önálló értelmezési módjai, az ismeretek kreatív alkalmazási lehetőségei (kor-, stílus-meghatározás, műleírás, műelemzés) Környezet- és tárgykultúra, azok változása A képkomponálás szabályai A

gipszek)

50 óra

87

A különböző képi elemek felületképző lehetőségei A színek törvényszerűségei és kifejezőereje Fény-árnyék viszonyok megjelenítése, kontraszthatások – a tónusképzés lehetőségei A rajzolás és festés mestersége, különböző technikái Egyszerű geometrikus formák és térelemek megjelenítése Természeti formák, növények és állatok megjelenítése, azok felépítése, arányai, mozgásai Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, arányai, mozgása Az épített külső és belső környezet megjelenítése Különböző kompozíciók alkotása, montázs, kollázs, kevert és egyedi technikák alkalmazása A térábrázolás ismert geometriai rendszerei (perspektíva, axonometria, Mongerendszer) A különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatai Formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolása Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata Az elkészült munkák kiállításra való előkészítésének ismerete Szakszámítás Szükséges anyagnormák ismerete Szükséges időnormák ismerete, Időterv készítésének technológiája Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján Felmérés helyszínen Árajánlat készítése Alaprajz, Műszaki leírás, költségvetés Internethasználat, keresésének technológiái Alaprajzok készítésének ismerete Anyagköltség kiszámításának ismerete Vázlatkészítési technológiák Dokumentumelemzési ismeretek Méretezési programok használatának ismerete Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete Tervdokumentációk használatának ismerete Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete Rendelési dokumentumok Munka megkezdésének feltételei Munkaterület átadás-átvételének szabályai Az elvégzett munka dokumentálása Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Kiviteli tervek

50 óra

A képzés javasolt helyszíne Tanterem

88

A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

89

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy

600 óra

A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a falfelületek festése és díszítése során alkalmazott anyagok, eszközök és szerszámok balesetmentes, szakszerű használatát. Az elméletben tanult tananyagok begyakorlása képesség, készség, jártasság szinten. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül Témakörök és elemeik Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése 200 óra Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) Alapozó réteg előkészítése A vakolatok csoportosítása A vakolatok anyagai A vakolatok minőségi követelménye Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására Vakolattartó szerkezetek használata Rabic vakolattartó szerkezet használata Vakolatok felületeinek vizsgálata Felületvizsgálat szemrevételezéssel Felületvizsgálat, műszerekkel Felületvizsgálat mechanikus úton Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása Alapfelület anyagának meghatározása Alapfelület minőségének felmérése Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Anyagszámítás készítése tervből Anyagszámítás készítése költségvetésből Felhasznált alapanyagok fajtái Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal Előkészített felület portalanítása, tisztítása Alapozás (impregnálás) Kültéri speciális alapozók használata Beltéri speciális alapozók használata Kijelölés, határoló vonalak kicsapása Meszes glett, mészfestés Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése

200 óra

90

Színezőanyagok alkalmazása Strukturált felületek kialakítása Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése Speciális bevonatok készítése Munka- és balesetvédelmi ismeretek Anyagtárolás és szállítás Kivitelezés lépései Különleges festési technikák, díszítések Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése Hengerezés gyakorlása Vonalazás gyakorlása Fröcskölés gyakorlása Tamponálás gyakorlása Fallazúrozás gyakorlása Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka) Díszítő sorminta, sablon alkalmazása Modern díszítések bemutatása Különleges díszítési munkák bemutatása

200 óra

A képzés javasolt helyszíne Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tevékenységformák (ajánlás)

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

91

1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

92

A 10105-12 azonosító számú Tapétázási munkák megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

93

Tapétázási munkák tantárgy 120 óra A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a tapétázás célját, a különböző anyagú felületek esztétikai és felületvédelmi célból történő bevonását. Ismerje meg, hogy a speciális tapéták alkalmazásával hőszigetelő, ütésálló, erősítő, mosható, dörzsölhető felületeket hozhatunk létre. A tantárgy célja a tapétázási műveletek megismertetése, díszítések bemutatása. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök és elemeik Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei 36 óra Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel (műszeres, mechanikus, laboratóriumi) Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők alkalmazási területei Élvédők típusai, alkalmazási feltételei A tapétázási munkák során használatos szerszámok szakszerű használata A tapétázási munkák során használatos műszerek szakszerű használata A tapétázási munkák során használatos gépek működése, azok szakszerű használata Felületkezelés Anyagszámítás tervből, költségvetésből Felhasznált alapanyagok fajtái Munka és balesetvédelmi ismeretek Kivitelezés lépései Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése, szilárdítása, fogadóképes felület kialakításának lépései Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése Vizsgálatok eredményétől függően a felület szilárdítása Vizsgálatok eredményétől függően a fogadóképes felület kialakításának lépései Felület hiányosságainak pótlásának módjai Tapétázás előkészítő munkálatainak ismertetése Tapéták csoportosítása korok szerint Tapéták csoportosítása stílusok szerint Tapéták csoportosítása anyaguk szerint Tapéták fajtájuk szerint Tapéták csoportosítása súlyuk szerint Tapétákon alkalmazott piktogramok ismertetése Tapétázás műveleti sorrendjének ismertetése a tapéta anyagától függően Tapétázás anyagainak, segédanyagainak ismertetése (felületerősítők, ragasztók, adalékanyagok, segédszerkezetek) Tapétázási munkák díszítésének anyagai, lehetőségei Tapéta felújítás műveleteinek ismerete Tapéta javítás műveleteinek ismerete Tapéta tisztítás műveleteinek ismerete Díszítési technológiák Díszítő anyagok ismertetése Díszítő anyagok csoportosítása

21 óra

94

Díszítések műveleti sorrendje Tapéta stílusának megfelelő díszítések alkalmazása Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások) Színelmélet (téralakító hatások) Színelmélet (pszichológiai hatások) Színelmélet (lélektani hatások) Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete Színharmónia ismerete, alkalmazása Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete Modern díszítőanyagok használatának ismerete Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete Homlokzat színezésének megtervezése Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései Szakszámítás Tapétázandó felület nagyságának meghatározása Felület előkészítés, előkezeléshez szükséges anyagok kiszámítása Szükséges segédanyagok meghatározása (makulatúra, ragasztó) Tapétázási munkák időnormájának ismertetése Tapétázási munkák anyagnormáinak ismerete Időterv készítésének technológiája Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján Felmérés helyszínen Árajánlat készítése Alaprajz, Műszaki leírás, költségvetés Internethasználat, keresésének technológiái Alaprajzok készítésének ismerete Anyagköltség kiszámításának ismerete Vázlatkészítési technológiák Dokumentumelemzési ismeretek Méretezési programok használatának ismerete Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete Tervdokumentációk használatának ismerete Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete Rendelési dokumentumok Munka megkezdésének feltételei Munkaterület átadás-átvételének szabályai Az elvégzett munka dokumentálása Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Kiviteli tervek Anyagismeret Felület előkészítésének ismerete

21 óra

21 óra 95

Felület előkezelésének technológiája Felület anyagainak ismerete Felület anyagainak használatának ismerete Tapéták nyersanyagainak ismerete ( papír, textil, fa, bőr, műanyag, és ezek kombinációi.) Tapéta összetételének laboratóriumi vizsgálata Tapéták vizsgálata (szakadás, tépés, rugalmasság, nedvességfelvevő képesség, alakmérettartás, dörzsölhetőség, moshatóság, színtartás, mintanyomás) Ragasztóanyagok alapanyagának ismerete Ragasztóanyagok gyártástechnológiájának ismerete Ragasztóanyagok vizsgálata laboratóriumi vizsgálatokkal Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények Segédanyagok fajtájinak ismerete Segédanyagok tulajdonságainak ismerete Üvegszövet tapéták ismerete Öntapadós tapéták ismerete Szervetlen kötőanyagok ismerete Szerves kötőanyagok ismerete Színezőanyagok előállításának ismerete Tapéták csoportosítása, gyártásismerete 21 óra Tapéták gyártástechnológiája során alkalmazott anyagok bemutatása Tapéták csoportosítása anyaguk szerint Papírtapéták(könnyű papírtapéták,középnehéz papírtapéták, nehéz papírtapéták) Papírtapéták jellemzőinek ismerete Natúrtapéták, előnyomásos natúrtapéták, fond tapéták, olajnyomatú tapéták,fényezett tapéták, permant tapéták, selyem tapéták, durva rostozatú tapéták, velúr tapéták, folyékony tapéták ismerete Üvegszövet tapéta, hőszigetelő tapéta, öntapadós tapéta, képtapéta, bordűr ismerete Tapéta jelek ismerete Tapéták méreteinek ismerete Tapéták ragasztásának technológiái Tapéták átfestésének technológiái Tapéták csoportosítása súlyuk szerit Tapéták csoportosítása típusuk szerint Tapéták csoportosítása felhasználásuk alapján Tapéták csoportosítása előállításuk alapján Tapéták gyártásának bemutatása Tapéták színezésénél, mintázásánál alkalmazott anyagok, technológiák A képzésjavasolt helyszíne Tanterem

96

A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy értékelésének módja 97

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy 460 óra A tantárgy tanításának célja Tapétázási munkák előkészítési műveleteinek, anyagainak, szerszámainak megismertetése. A tapétázási munkák technológiai folyamatának gyakorlati elsajátítása, a befejező műveletek gyakorlása, díszítő munkálatok elvégzése. A tanuló legyen képes önállóan tapétázási műveletek elvégzésére Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök és elemeik Felület előkészítés, előkezelés 175 óra Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása ( Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása Pórustömítő alapozó használata Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) Alapozó réteg előkészítése A vakolatok csoportosítása A vakolatok anyagai A vakolatok minőségi követelménye Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására Vakolattartó szerkezetek használata Rabic vakolattartó szerkezet használata Vakolatok felületeinek vizsgálata Felületvizsgálat szemrevételezéssel Felületvizsgálat, műszerekkel Felületvizsgálat mechanikus úton Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása Alapfelület anyagának meghatározása Alapfelület minőségének felmérése Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése Ragasztóanyagok alkalmazása Ragasztóanyagok felhordásának módja Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata

110 óra

98

Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió, kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő) Szerves eredetű ragasztók vizsgálata Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű) Ragasztóanyag kiválasztása Ragasztóanyag bekeverésének szabályai Próbaragasztás készítése Tapétázás, díszítés 175 óra Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása Tapétázás készítése Tapéta díszítés készítése Utómunkálatok elvégzése Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése A megfelelő technika, anyag használata Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés) Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást) Alapvakolat felületének javítása A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel Felület simítása különböző glettanyaggal simítás Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással Előkészített felület portalanítása, tisztítása Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése Makulatúrázás Ragasztó keverés, előkészítés Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás Tapéta méretre vágása Tapétát ragasztása Tapéta simítás Szükség szerinti utómunka végzése Díszítést végzése Befejező munkálatok elvégzése Munkaterületet átadása Tapéta felújítása (tisztítás) A képzés javasolt helyszíne Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

99

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 100

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Tantárgyak/Témakörök Szakmai követelménymodulok Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek 10104-12 elemzése Szobafestő, díszítő munkák Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Tapétázási munkák gyakorlata 10105-12 Tapétázási munkák

Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy Témakörök Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) Alapozó réteg előkészítése A vakolatok csoportosítása A vakolatok anyagai A vakolatok minőségi követelménye Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására Vakolattartó szerkezetek használata Rabic vakolattartó szerkezet használata Vakolatok felületeinek vizsgálata Felületvizsgálat szemrevételezéssel Felületvizsgálat, műszerekkel Felületvizsgálat mechanikus úton Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása Alapfelület anyagának meghatározása Alapfelület minőségének felmérése Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal 101

Anyagszámítás készítése tervből Anyagszámítás készítése költségvetésből Felhasznált alapanyagok fajtái Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal Előkészített felület portalanítása, tisztítása Alapozás (impregnálás) Kültéri speciális alapozók használata Beltéri speciális alapozók használata Kijelölés, határoló vonalak kicsapása Meszes glett, mészfestés Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése Színezőanyagok alkalmazása Strukturált felületek kialakítása Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése Speciális bevonatok készítése Munka- és balesetvédelmi ismeretek Anyagtárolás és szállítás Kivitelezés lépései Különleges festési technikák, díszítések Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése Hengerezés gyakorlása Vonalazás gyakorlása Fröcskölés gyakorlása Tamponálás gyakorlása Fallazúrozás gyakorlása Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka) Díszítő sorminta, sablon alkalmazása Modern díszítések bemutatása Különleges díszítési munkák bemutatása 10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy Témakörök Felület előkészítés, előkezelés Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása ( Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása Pórustömítő alapozó használata Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) 102

Alapozó réteg előkészítése A vakolatok csoportosítása A vakolatok anyagai A vakolatok minőségi követelménye Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására Vakolattartó szerkezetek használata Rabic vakolattartó szerkezet használata Vakolatok felületeinek vizsgálata Felületvizsgálat szemrevételezéssel Felületvizsgálat, műszerekkel Felületvizsgálat mechanikus úton Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása Alapfelület anyagának meghatározása Alapfelület minőségének felmérése Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése

Ragasztóanyagok alkalmazása Ragasztóanyagok felhordásának módja Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió, kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő) Szerves eredetű ragasztók vizsgálata Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű) Ragasztóanyag kiválasztása Ragasztóanyag bekeverésének szabályai Próbaragasztás készítése Tapétázás, díszítés Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása Tapétázás készítése Tapéta díszítés készítése Utómunkálatok elvégzése Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése A megfelelő technika, anyag használata Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés) Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást) 103

Alapvakolat felületének javítása A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel Felület simítása különböző glettanyaggal simítás Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással Előkészített felület portalanítása, tisztítása Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése Makulatúrázás Ragasztó keverés, előkészítés Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás Tapéta méretre vágása Tapétát ragasztása Tapétasimítás Szükség szerinti utómunka végzése Díszítést végzése Befejező munkálatok elvégzése Munkaterületet átadása Tapéta felújítása (tisztítás)

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 543 02 FAIPARI GÉPKEZELŐ részszakképesítés a 34 543 02 Asztalos szakképesítés kerettanterve alapján A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 543 02 Faipari gépkezelő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 543 02 A részszakképesítés megnevezése: Faipari gépkezelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % 104

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy

Részszakképesítés /Szakképzettség szakoktató tanár szakoktató tanár szakoktató tanár asztalos szakoktató asztalos szakoktató asztalos szakoktató

Biztonságos munkavégzés alapjai Faipari szakmai és gépismeret Gépkezelési ismeretek Biztonságos munkavégzés alapjai gyak. Faipari szakmai és gépismeret gyak. Gépkezelési ismeretek gyak.

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 1. évfolyam heti óraszám

1. évfolyam éves óraszám (20 héttel)

2. évfolyam heti óraszám

2. évfolyam éves óraszám (20 héttel)

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

35

700+70

35

700

8-10% szabad sáv

2

40

2

40

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

37

740+70

37

740

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1550 óra (700+70+700+40+40) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

105

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

10228-12 Gépkezelés

Heti óraszám 1. évfolyam

Tantárgyak elméleti Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

gyakorlati

Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

elméleti

gyakorlati

2 1

1

5

5 70 11

11

5

5

Gépkezelési gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

ögy

2

Faipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek

2. évfolyam

13 12

13 12

25 37

70

25 37

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

106

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul

1. évfolyam

Tantárgyak/témakörök

Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök 11371-12 biztonságtechnikája Biztonságos Biztonságos munkavégzés munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari szakmai és gépismeret Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző 10224-12 típusai és Alapvető tömörfa gyártástechnológiái Faipari szakmai gyakorlat megmunkálás Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Gépkezelési ismeretek Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, 10228-12 berendezései Gépkezelési Gépkezelés gyakorlat Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám:

elméleti

gyakorlati

2. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

40

40

80

20

20

40

12

12

24

8

8

16

20

20

40

6

6

12

10

10

20

4

4

8

100

100

200

30

30

60

30

30

60

10

10

20

30

30

60

220

220

440

50

50

100

50

100

20

20

40

100

100

200

50

70

100

100

200

25

25

50

40

40

80

35

35

70

240

260

260

520

80

80

160

110

70

180

70

110

180

500

1480

500

240

107

Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

740

70

740

1550

480/30,96 % 1070/69,03 %

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.”

108

A 11371-12 azonosító számú Biztonságos munkavégzés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

109

Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy

80 óra

A tantárgy tanításának célja A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse a munkaterületen jelentkező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatok ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal, eszközökkel történő körültekintő és elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős, környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Munka- és tűzvédelem 40 óra A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai. A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelességei. A biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikája. Baleset fogalma, csoportosítása, megelőzése. Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása. Tennivalók baleset esetén. Az elsősegélynyújtás szabályai. Szakhatóságok jogai. Egészséges munkahelyek kialakítása, szervezeti intézkedések. Gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése. Kéziszerszámok biztonságos használata. Munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használata. Egyéni és kollektív védőfelszerelések használata a biztonságos munkavégzéshez. A foglalkozási ártalom fogalma, csoportosítása, okai, következményei, valamint megelőzésének lehetőségei. Foglalkozási betegségek. Foglalkozás-egészségügy tárgykörei (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi tényezők, munkakultúra). Orvosi alkalmassági vizsgálatok. Személyi higiénia. Ergonómia. A tűzvédelem célja és feladatai. Az égés feltételei, fajtái. Tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás. Tűzoltó anyagok és eszközök, kezelésük. Tennivalók tűz esetén, tűzoltási módok. A villamosság biztonságtechnikája. Érintésvédelem. Környezetvédelmi- és technológiai szabályok 24 óra Ökológiai alapismeretek. A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége. Környezetvédelem eszközei, módszerei. A víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme. A fa- és bútoriparban keletkező hulladékok feldolgozása, tárolása, ártalmatlanítása. Beruházások környezetvédelmi előírásai. A faipari beruházás előkészítése, szakhatóságok előírásai és telephely engedélyezési eljárás. 110

Szennyvíz- és hulladékkezelés. Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Biztonsági adatlapok, R-S mondatok. Zajvédelem. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 16 óra Biztonságtechnika a faiparban. Ergonómiai előírások, gépek kezelhetősége. Faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai. Faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek. Alapvető kéziszerszámok, kézi kisgépek biztonságtechnikája. Elsősegély-nyújtási ismeretek. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés házi feladat

1.1 1.2. 1.3. 1.4.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 3. 3.1. 4. 4.1. 5. 5.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Képi információk körében Munkavédelemi táblák értelmezése

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése Csoportos munkaformák körében Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

111

Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy

20 óra

A tantárgy tanításának célja A biztonságos munkavégzés gyakorlata oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságos használatára. A tantárgy oktatása során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari termelésben a kézi és gépi munkavégzés szabályainak maradéktalan betartására, a munkabiztonsági eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos használatára. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Műhelyrend. Padszerszámok, közös szerszámok. Szerszámok tárolása. Szerszámok tárolása munka közben. Kéziszerszámok kezelése, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok. Egyéb szerszámok biztonságos használata.

12 óra

Faipari alapgépek biztonságtechnikája 20 óra Faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása. Védőberendezések, védőeszközök használata. Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása. A gépek üzemi körülményei, gépápolás. Gépi szerszámok kezelése, tárolása. Gépi szerszámok biztonságos szállítása és tárolása, szerszámok ellenőrzése. Gépi munkavégzés szabályai. Munkabiztonság A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben. Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben. Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben. Veszélyes anyagok kezelése, tárolása. Elsősegélynyújtás. Tűzoltó berendezések és eszközök használata. Tűzkárbejelentés. Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben. Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.

8 óra

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

112

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés

1.1 1.4. 1.6.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x

x x x x

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

113

A 10224-12 azonosító számú Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

114

Faipari szakmai és gépismeret tantárgy

200 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák speciális tananyagainak. Megismertesse a tanulókkal a fa megmunkálásának kézi technológiáit, a faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét, tegye alkalmassá a tanulókat a szakelméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 60 óra A forgácsolás elmélete. Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek, oszlopos fúró). Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál. Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra. Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás). Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség. Forgácsolás egyenes vonal mentén. Forgácsolás ív mentén. Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, fűrészszalag hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép forgácsolási sebessége, előtoló sebessége). Kézi szerszámok műhelyszintű használata. Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk. Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk. Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása. Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel. Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel. Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája. Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek működése, alkalmazása. Kézi gyalugépek működése, alkalmazása. Kézi fúrógépek működése, alkalmazása. Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése, alkalmazása. Kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő) működése, üzemeltetése, alkalmazása. Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók. Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai. Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek). Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai. Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai. Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók. Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése. Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai.

60 óra

115

Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés. Sík és térgörbék vágása. Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel. Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben. Méretre munkálás faipari gyalugépeken. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel. Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése. Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák. Sík, mart, profilozott felületek csiszolása. Sarkok, élek letörése.

20 óra

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 60 óra Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek). Toldások, fakötések. Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással) szerkezeti kialakítása, felhasználási területei. Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és alkalmazásai. Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei. Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorsz ám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés házi feladat

1.1 1.2. 1.3. 1.4.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

x

-

x

-

116

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

440 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják meg használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket. A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 100 óra Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, kézi szerszámokkal és kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése, szerszámok beállítása, működtetése). Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés menete, terpesztés-oldallapsúrlódás csökkentés). Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata, anyagkiosztás). Fűrészelési technológia - anyagbefogás, rögzítési módok, ellenőrzés, munkavédelem. Fűrészelési gyakorlatok. Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata. Gépi fűrészelési gyakorlatok. Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok jellemzői, késcsere, gépbeállítás. Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok. Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe. Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés. Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk. Méretre gyalulás, méretellenőrzés. Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése. Biztonságtechnika, baleset-megelőzés. Kézi marógépek, marószerszámok, szerszámcsere, gépbeállítás, biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmazása, marási típusok. Felsőmarógép bemutatása, használata. Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata. Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási típusok, technológiák. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szersz. 100 óra Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek). Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak bemutatása) felépítése, beállítása. Asztalos szalagfűrészgép felépítése, beállítása, szalagcsere, fűrészelési gyakorlat. Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe. 117

Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek kialakítása. Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata, gyalulási gyakorlat. Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre gyalulás, méretellenőrzés. Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése. Biztonságtechnika, baleset-megelőzés. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 40 óra Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel. Csiszolóanyagok. Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt, lazúr, lakkozott felület alá. Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek használata, működése. Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása. Méret- és minőség-ellenőrzés. A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai követelményei. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 200 óra Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel. Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel. Szélesbítő toldás idegen csappal. Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel. Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel. Sarokkötések lapolással, 90°-os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti sorrend, összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás. Sarokkötés ollós csapozással, 90°-os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás, fűrészelés, vésés). Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott méretek, vállazási méretek összhangja). Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésett- csappal. „T” kötés átvésett csappal. Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel. Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel. Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel. Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük. Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása. Egyszerű munkadarabok készítése. Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

118

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

5. 5.3. 6. 6.2. 6.3.

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

119

A 10228-12 azonosító számú Gépkezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

120

Gépkezelési ismeretek tantárgy

200 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék a fa megmunkálásának gépi technológiáit, segítse a faipari gépek szerkezetének megismerését, nevelje a tanulókat az új gépek, technológiák iránti érdeklődésre, ráirányítsa a figyelmet a gépek megóvására, szakszerű karbantartására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 50 óra Faipari forgácsoló gépek és szerszámok fajtái és alkalmazásuk. Marógépek (asztalos marógép, felsőmarógép, csapozó marógépek) működése, falhasználása és üzemeltetési szabályai. Fúrógépek (hosszlyukfúró, sorozatfúró) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Láncmarógépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken. Szerkezeti megmunkálások marógépeken. Szerkezeti kötések kialakítása asztalos marógépen, csapozó marógépen, láncmarógépen, felsőmarógépen. Fúrógépek, fúrási technológiák, a hosszlyuk- és sorozatfúró gépekkel kialakítható kötések. Faipari esztergagépek alaptípusai, esztergályos szerszámok. Csiszológépek (szalagcsiszólógépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek, élcsiszológépek) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Furnérolló működése, furnérteríték-képzés gépeinek felhasználása és üzemeltetési szabályai. Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Prések működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Éllezáró gépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. A felületkezelés gépei és berendezései, működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai. Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. Por- és forgácselszívó berendezések. Karbantartás műveletei, típusai. Szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, körpályán mozgó szerszám forgácsolási sebessége, előtoló sebessége). CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése. Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken. Lapanyagok megmunkálása 80 óra Lapszabászgépek, táblafelosztók típusai, szerkezeti felépítésük, működésük, üzemeltetésük. Fűrészelési hibák, előfordulásuk, a hibák oka és megelőzősük lehetőségei. Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken. Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása. Csiszológépek és szerszámaik csoportosítása. 121

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek szerkezeti felépítése, működése. Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek. Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása. A csiszolási hibák javítása. Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel. Éllezárás gépei, élek megmunkálása. Felületkezelés gépei, berendezései 70 óra A felületkezelő anyagok felhordásának gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás, öntés gépei, különböző szóróberendezések). Lakkozott felületek szárító berendezései, működésük. Felületbevonások, fóliázás, laminálás gépi berendezései. A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

122

A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés házi feladat

1.1 1.2. 1.3. 1.4.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

X

-

X

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Gépkezelési gyakorlat tantárgy

520 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék a gépi megmunkálások technológiai előírásait, az asztalosipari gépek szerkezetét, működési elvét, tanulják meg használni a gépek védőberendezéseit, a balesetmentes munkavégzés feltételeit, szerszámkarbantartás előírásait. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 160 óra Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése, üzemeltetési szabályai. Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai. Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai. Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken. 123

Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken. Keret körbemarása vezető gyűrű, sablon segítségével. Esztergályozási alapműveletek. Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek) működése, üzemeltetési szabályai. Furnérolló működése. Furnérteríték képzés gépeinek működése, üzemeltetési szabályai, furnérteríték készítése. Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése, üzemeltetési szabályai. Hidraulikus hőprésgépek működése, üzemeltetési szabályai. Éllezáró gépek működése, üzemeltetési szabályai. A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési szabályai. Élezőgépek, működésük. Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai. Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. Por- és forgácselszívó berendezések kezelése, karbantartása. A karbantartás műveletei, típusai. Megmunkáló gépek kiegészítő berendezései, sablonok. CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése. Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken. Lapanyagok megmunkálása 180 óra Lapszabászgépek, táblafelosztók üzemeltetése. Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken. Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása. Csiszológépek és szerszámaik kiválasztása. Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek üzemeltetése, csiszolási gyakorlatok. Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek, csiszolási gyakorlatok. Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása, csiszolási gyakorlatok. Táblásított- és furnérozott lapok csiszolása felületkezelés alá. A csiszolási hibák javítása. Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel. Éllezárás gépei, élek megmunkálása. Ragasztás (préselés). A ragasztás technológiája (présgép bemutatása, működése, préselési paraméterek meghatározása). Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS). Felületkezelés gépei, berendezései 180 óra Pácfelhordó eszközök, berendezések. Pácolási gyakorlat. A felületkezelő anyag felhordásának módjai, gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás, különböző szórástechnológiák, öntés). Felületkezelési gyakorlatok. Felületkezelési hibák, javításuk, megelőzésük. A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

124

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve

Sorsz ám 1.1 1.2. 1.3.

magyarázat megbeszélés szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

5. 5.3. 6. 6.2. 6.3. 7. 7.1. 7.3. 7.4.

Egyéni

Tanulói tevékenységforma

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

Osztálykeret

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

10228-12 Gépkezelés

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Gépkezelési gyakorlat tantárgy Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 125

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás Faipari szakmai gyakorlat tantárgy Témakörök Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel. Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel. Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel. Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel. Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel. Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük. Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása. Egyszerű munkadarabok készítése. Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel. 10228-12 Gépkezelés Gépkezelési gyakorlat tantárgy Témakörök Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése, üzemeltetési szabályai. Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai. Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai. Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken. Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken. Esztergályozási alapműveletek. Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek) működése, üzemeltetési szabályai. A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési szabályai. 10. SPECIÁLIS SZAKISKOLA PROGRAMJA A 2013/2014. tanévben a speciális szakiskola tevékenységét, működését ideiglenesen szüneteltetjük, mivel az új, hatályos törvények nem adnak lehetőséget a jelenlegi struktúrában váló működtetésére. Az alábbi kérdésben kértünk állásfoglalást, illetve engedélyt az NGM illetékes főosztályától: 1. A jelenleg működtetett részszakképesítést adó OKJ-s szaktanfolyamaink – felnőttoktatási kereteken belül - nappali tanítási rendben működhetnek –e? E csoportok vizsgáztatása lehetséges-e egy éves terminusban? 2. A beutalt növendékek döntő többsége nem rendelkezik érvényes Tanulási képességeket vizsgáló szakértői határozattal. A szakértői dokumentumokat – jelen törvények szerint – nem kérheti meg az intézmény vezetője, csak a szülő, ami ebben az esetben szinte lehetetlen, hiszen sok szülőről, azok hollétéről nincs információnk. Lehetne-e változtatni vagy külön engedéllyel ellátni a javítóintézeteket? Kérdéseinkre adott megnyugtató válasz után a 2014/15. tanévben a speciális szakiskola programját is kidolgozzuk.

126

11. SZAKTANFOLYAMI KÉPZÉS PROGRAMJA SZAKMAI TANTERV KOSÁRFONÓ Tanfolyam A tanfolyami tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 215 01 Kosárfonó részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. A tanfolyam óraterve 20 hetes nappali rendszerű, felnőttoktatási rendszerben A képzés heti tanfolyami óraszámai: heti óraszám Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

37

A tanfolyam oktatására fordítható idő 740 óra. 1. számú táblázat A tanfolyami követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Tanfolyami követelmény

Tantárgyak

Kosárfonás szakmai ismeretek Kosárfonás szakmai néprajz Kosárfonás Kosárfonás szakmai rajz gyakorlatok Kosárfonás gyakorlatok Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

Heti óraszám Elmélet

Gyakorlat

4

3

10 20 7

30

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű. 127

Kosárfonás megnevezésű szakmai követelmény tantárgyai, témakörei

128

Kosárfonás szakmai ismeretek tantárgy

80 óra

A tantárgy tanításának célja A Kárpát-medence magyar és nemzetiségi népi kézműves hagyományainak megismerése a fonáskultúra kialakulásának története. A szálas anyagok feldolgozásának kultúrtörténete. Az alapanyagok, eszközök, megismerése készítésmódok elsajátítása. A hagyományos kultúra ápolása, újra gondolása a mai kor emberének használatára. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Néprajzi, - művészettörténeti,- történelmi,- földrajzi,- biológiai ismeretek Témakörök A fonatok kialakulása szakmatörténet, a szakma jeles alkotói A fonatok kialakulása régészeti, művészettörténeti elemzések figyelembevételével, az összefüggések felismerése. A kultúra elterjedése, a fonatok alkalmazásának, területei. A felhasználható alapanyagok megismerése. Széleskörű szakmatörténet elsajátítása, alkalmazása a kosárfonó, fonott-bútorkészítő szakma során. A szakma jeles alkotói. A szálas anyagok fonásának ökológiai tényezői Az ökológiailag jellemző alapanyagok ismerete használata az egyetemes, az európai, és a hazai fonáskultúrában. Alkalmazása a korszerű lakáskultúrában. A kosárfonás alapanyagai A kosárfonáshoz szükséges alapanyagok, segédanyagok ismerete. A termesztésből adódó anyagok, a füzek botanikai ismerete. A füzek helye a növényvilágban. Vadon termő és termesztett füzek (kultúrfüzek) fajtái, sajátosságai. A termesztés és feldolgozás során használt eszközök ismerete. A termesztett füzek minősítse, osztályozása, az osztályozott vessző fajtái, feldolgozása értékesítése, beszerzési lehetőségei. A kosárfonás eszközei A kosárfonásra, feldolgozására szolgáló eszközök, berendezések ismerete, alkalmazásuk. A kéziszerszámok és gépi berendezések karbantartása, előkészítése a használatra. Fonástípusok, szegések és fülek alkalmazása A fonástípusok ismerete, csoportosítása. A tárgynak, a tárgy szerkezetének megfelelő fonástípus alkalmazása. Kosár típusok A kosarak különböző típusú aljak szerinti csoportosítása. A kosarak szerkezet és forma szerinti csoportosítása. A kosarak használat szerinti csoportosítása. A kosarak javítási lehetőségei A hiba felismerése, feltárása, a szakmai ismeretek, elméleti és gyakorlati tudás elsajátításával, alkalmazásával. A javíthatóság megállapítása. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és tanműhely Kosárfonás szakmai néprajz tantárgy

60 óra

A tantárgy tanításának célja A szakmai néprajz oktatásának célja, a népi kézműves szakmák műveléséhez elengedhetetlenül szükséges szakmai ismeret. A motívumkincs, ismerete, a forma, a 129

funkció és a díszítmény összhangjának megismerése. A szakma fejlődési szakaszainak ismerete. Témakörök A Kárpát-medencei magyarság és a nemzetiségek legjellemzőbb kosár kultúrája, formai gazdagsága A Kárpát-medencében élő magyarság és az itt élő nemzetiségek fonáskultúrájának kialakulása és fejlődése a történelem során. A különböző fonható vesszőből, liánokból készült tárgyak, berendezések készítése a magyar paraszti kultúrában. A tájegységek motívum és formakincse A fonáskultúrának tájegységi területi jellemzői a magyar nyelvterület fonáskultúrája. Építmények. Állattartók. Gazdasági kosarak. Kamrai kosarak. A lakásbelső kosarai. A parasztspecialisták munkálkodása, a háziipari szövetkezetek kialakulása és megszűnése. A mesterségből élő egyéni vállalkozók, a kortárs népművészet helyzete. A tárgyak, szokások, környezetbe illesztése, alkalmazása A fonott tárgyak alkalmazása a gazdálkodásban, a gazdaság építményeiben, a lakóház környezetében, a lakóház belsejében. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, Könyvtár Kosárfonás szakmai rajz gyakorlatok tantárgy

200 óra

A tantárgy tanításának célja A szakrajzi ismeretek alkalmazása. A kivitelezéshez szükséges vázlatok, látványrajzok, kivitelezési rajzok készítésének elsajátítása. Műhelyrajzok, motívumgyűjtemények (pl. fonásminták) és tervdokumentációk készítésének elsajátítása. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Rajz gyakorlat, néprajzi ismeretek, művészettörténet, történelem. Témakörök Különböző térformák megjelenítése Különböző térformák megjelenítése, környezetbe illesztése. Gyűjteményből fonott tárgyak másolása, múzeumi anyag másolása. Természeti formák, növények, állatok másolása. Reprodukciós rajzok készítése, átdolgozása, alkalmazása Reprodukáló rajzokat készítése, reprodukciós rajzokat átdolgozása, alkalmazása az igénynek megfelelően. Mintagyűjtemény készítése. Fonatminták rajzolása. Alapfokú kivitelezési és műhelyrajz készítés A kosárfonás és fonott-bútorkészítés díszítő műveleteinek szerkezeti rajzainak elsajátítása. Modell és szerkezeti rajz készítésének elsajátítása. A látványrajz elkészítése, műhely és kivitelezési rajz készítése, a látványrajz értelmezése. Mintagyűjtemény, vázlat, tervdokumentáció készítés, archiválás A különböző fonatok, fonott tárgyak arányrendszerének ismeretének elsajátítása a vizuális kultúra segítségével. Az elkészült rajzok mintagyűjteményének elkészítése. Fotó dokumentációk, mintagyűjteményének archiválása, mintakönyv szerkesztése. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, tanműhely 130

Kosárfonás gyakorlatok tantárgy

400 óra

A tantárgy tanításának célja A kosárfonás gyakorlatban való megismerése. Az eszközök, berendezések a gyakorlatban való megismerése. A munkafolyamatok elsajátítása. A szakma teljes elsajátítása. A vizsgafeladatok elkészítése, felkészülés a szakmai vizsgára. Témakörök Különböző típusú kosáraljak, lábazatok, oldalak, ismerete, szerkezetek kialakítása, fonása Fonást előkészítő műveletek. Alapanyagok kiválasztása, szakmai számítások elvégzése, segédanyagok kiválasztása. A kosáraljak szerkezeti felépítése, a különböző formájú kosarak aljának készítése, alkalmazott fonási eljárások megismerése. Lábazatok kialakítása, különböző lábazatok készítésének gyakorlatban való megismerése, kivitelezése, alkalmazása. A gyűrűfonások szerepe, jelentősége. A különböző gyűrűfonatok alkalmazása, beillesztése az adott munkafolyamatba. Technikai kivitelezésének elsajátítása. A különböző oldalfonások, oldalszerkezetek kialakításának elsajátítása. Különböző oldalkialakítások, technikák, gyűrűfonatok együttes alkalmazása. A sablonra (pl. különböző kosarak) és formára fonás (pl. üvegek, demizsonok) kivitelezésének elsajátítása. A különféle kapcsolódó alkatrészek, tetők (pl. szennyes tartó kosár, piknik kosár) készítésének elsajátítása. Különböző típusú kosarak szegések befejező műveletek ismerete, készítése A különböző befejezési, szegési eljárások ismerete és alkalmazása. A tárgy típusának, használatának megfelelő befejezés, illetve szegésfajták alkalmazása. A letisztázás technikai megoldásainak ismerete. Különböző kosárfülek ismerete, készítése A különféle kosárfülek ismerete, gyakorlatban való elsajátítása, alkalmazása. A különkészített fülek készítése és alkalmazása. A demizsonok, üvegek füleinek kiképzése, alkalmazása, gyakorlati ismerete. A különböző kosarak javítása A meghibásodott kosáron a hiba felismerése, feltárása, a szakmai ismeretek, elméleti és gyakorlati tudás elsajátításával, alkalmazásával. A javíthatóság megállapítása. Zöldvesszőből készült paraszti munkák A megtermett lombját lehullatott vesszőt gyűjtötték össze a falusi emberek és ebből a téli időszakban a ház körül és a gazdálkodásban használatos kosarakat készítettek. A sejtnedvességű anyag felhasználásának ismerete. Különböző gazdasági kosarak, terményszállítók, aszalók, kocsikasok, készítésének elsajátítása. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmai tanterem, tanműhely A 2013/2014, tanévben indítunk utoljára 9. osztályt a szakiskolában, jelenleg egy osztályban folyik ilyen tanítás: Tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (5 óra), matematika (5), történelem (4), földrajz (3), fizika (2), kémia (2), etika (2), pályaorientáció (2). Tízedik osztály nem indult a tanévben. 131

12. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSREND Az iskola 2014. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2014. április 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Aszód, 2014. március hó 30. A tantestület a Pedagógiai Programot 2014. március 25-én elfogadta. A dokumentumot az Aszódi Javítóintézet honlapján nyilvánosságra hozzuk, illetve a KIR rendszerbe feltöltjük. Jóváhagyta: Takács Pál György iskolavezető

132