Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Pétfürdő OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Pétfürdő OM: 100522

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Pedagógiai Program

Valami újra vállalkozni mindig kockázatos feladat. Számolni kell az értetlenséggel, az ismeretlennel szembeni idegenkedéssel, megszokotthoz ragaszkodók közönyével. Voltak olyanok, akik merték vállalni a kockázatot, mert hittek abban, hogy az új, melyre vállalkoznak hasznos és jó, előbbre viszik az ügyet. Magam is hiszek ebben, és az ügyért lelkesedők tiszta emberségében. Mert aki a fiatalokat meg akarja nyerni, szívét kell zálogba adni.” (Illyés Gyuláné – Adolf Kolping)

2


Pedagógiai Program

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................ Lelki bevezető ............................................................................................................................................ Iskolánk rövid története................................................................................................................................ Általános adatok................................................................................................................................... Az intézmény küldetése........................................................................................................................

3 5 7 7 7

Az intézmény rövid története............................................................................................................... Képzési rendszerünk ............................................................................................................................ 1. Nevelési program........................................................................................................................................ 1 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei célja, feladatai, eszközei, eljárásai........................................................................................................ 1.1. Nevelésfilozófiánk,gyermek és pedagógusképünk....................................................... 1.2. Pedagógiai alapelveink............................................................................................... 1.3. Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai.....................................................................

8 9 10

1.4. A nevelő – oktató munkánk megvalósításának eszközei, eljárásai a nevelési oktatási tényezők és szervezeti összetevők összhangja iskolánkban ..................................... 1.2. Személyiségfejlesztés pedagógiai rendszere................................................................................ 1.2.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (Általános és kiemelt).................... 18 1.2.2 Nevelési- személyiségfejlesztési programrendszerünk………………….................

11 11 13 13 14 17

19 1.3. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................................... 24 1.3.1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.......... 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................................

26

27 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai......................................................... 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.............................. 1.6.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység..................................

30

34 1.6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja............................................. 36 1.6.3. Beilleszkedési, tanulási,magatartási nehézségekkel küzdők segítése...................... 43 1.6.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatását segítő program..... 45 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység ............................. 48 1.6.6. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása........................................................................ 50 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje............................................... 52 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.................................................... 53

3


Pedagógiai Program

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata............................................................................ 57 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai....................................... 60 2. HELYI TANTERV 2.1. A választott közismereti kerettanterv megnevezése szakiskolai osztályainkban, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott Kerettanterv feletti óraszám, az előírt tananyag és követelmények..................................................... 63 2.2. A választott közismereti kerettanterv megnevezése speciális szakiskolai osztályainkban, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám, az előírt tananyag és követelmények…………………………………. 2.3 A választott közismereti kerettanterv megnevezése a Köznevelési Hídprogram osztályaiban, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám, az előírt tananyag és követelmények………………………………… 2.4 Az alkalmazott közismereti kerettanterv megnevezése a 2013/14.tanév kifutó évfolyamain…… 2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei……………….. 2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása…………. 2.7. Mindennapos testnevelés……………………………………………………………………….. 2.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai……………………. 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………………. 2.10Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.................... 2.10.1A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere............................ 2.10.2A mérések leggyakoribb formái............................................................................... 2.10.3Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban.................... 2.10.4A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai...................................................... 2.10.5 A tanulók értékelése……………………………………………………………… 2.11Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása............................... 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................................... 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek........................... 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei.............................................................. 2.15 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei és minősítése, a jutalmazás és büntetés szabályai……………………………………………………………………………………. 3. SZAKMAI PROGRAM............................................................................................................................ 3.1. Az iskola szakképzési rendszere ……………………………………………………………….. 3.2 Az iskolai szakképzés működési feltételei……………………………………………………… 3.3 Az iskola szakképzésének helyi óratervei és tantervei…………………………………………. 3.3.1 a) A 2013/14.tanévtől induló 3 éves szakképzéseink …………………………………………. 3.3.1 b) A 2013/14. tanévtől induló 2 éves szakképzéseink ………………………………………… 3.3.2 A 2012/13.tanévben bevezetett 2 éves OKJ képzéseink (kifutó képzések)……………………. 3.3.3 Speciális szakiskolai rész-szakképesítéseink helyi tantervi adaptációjának óratervei ………… 3.3.4 A 2012/13. tanévtől bevezetett speciális szakiskolai képzéseink (kifutó jelleggel) ………....... 3.3.5 Szakmai tantervi adaptációk a Köznevelési Híd II.programban történő 2 éves részszakképesítések…….

62

65

68 72 75 77 78 78 79 80 80 81 81 82 82 87 87 88 89 91 95 96 102 103 104 120 121 134 143 148

4


Pedagógiai Program

3.3.6 A HÍD II.program felnőttoktatási óratervei esti munkarend szerint…………………………… 3.3.7 Iskolarendszerű alap-szakképesítések szerinti felnőttoktatás esti munkarend szerint …………

156 158

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK............................................................................................................ 159 Mellékletek ............................................................................................................................................ 166

5


Pedagógiai Program

LELKI BEVEZETŐ A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A térnek száma, a helynek arca van. A hely csak akkor lehet teljesen önmaga, ha védőszentje vigyáz rá. Az élet a hitre épül – hirdeti útbaigazító példaképünk, a munkásfiatalok keserves erkölcsi és anyagi helyzetén változtatni akaró és tudó, képzésüket, nevelésüket küldetésül választó német katolikus pap. Az élet a hitre épül – valljuk mi is az Ő iskolájában a „soha meg nem elégedés” nyugtalanságával, az igazságot szüntelenül keresők és az útra kelni mindig készek bátorságával, a befogadás és a megnyílás készségével. A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A térnek száma, a helynek arca van. Iskolánk az „árnyékosabb térről jövő” fiataloknak (tanulási akadályozottakon kívül minden élethelyzetben adó nehézségekkel jövők) az életet szeretné biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá, élhetőbbé tenni. Élni tanítani a fiatalt mint „egyedüli példányt” hozzásegíteni önmaga vállalásához, hogy azzá fejlődhessen, aki csak ő lehet, senki más. Élni tanítani a fiatalt a közösségi felelősségre (Az igazságkeresés mindig közösségi), hogy egységbe és folytonos keresésre, a soha be nem záruláson a nyitottságon (feladni azt is, hogy tudásunk mindig csak kövedékes, tudományunk pedig elenyészik), hogy egységbe kerülhessen az igazsággal , önmagával, másokkal. - Élni tanítani „ a rosszat” a „jóval” legyőzni, csak akkor tudunk igazán, ha nem helyezzük önmagunkat mások fölé, ha segít egy szilárd értékrend, egy világnézet, egy szakmai protokoll, a keresztény vallás, és a napról napra gyűlő tapasztalatok, amelyek a valóságról szólnak konkrétan. - Élni tanítani csak akkor tudunk, ha értékeink: - élet tisztelete, valóság tisztelete, az igazság tisztelete = személyiség tisztelete, - alkotás, emberei kreativitás, mintaadás és ezek a szeretet erényeink: kitartás, hűség, harmónia, a bántási készség felelősség, orientálják az iskola egész tevékenységét és fékrendszerként, célként, egyben megvalósítandó feladatokat is jelentenek a szív –fej - kéz egységében. Ha ez megvalósul a térről jövőknek ARCA lehet. (lesz). A pedagógiai programunk intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, szakmai autonómiájának biztosítéka. Feladata, hogy a magasabb jogszabályok - Köznevelési Törvény, közismereti és szakmai kerettantervek és szakmai vizsga követelmények - alapján a helyi igényeink és lehetőségeink figyelembevételével szabályozza iskolánk pedagógiai munkáját. A pedagógiai értelmezése kapcsán többféle megközelítéssel találkozhatunk. A mi felfogásunk szerint a pedagógia: tudomány, gyakorlat és művészet együtt. Ennek értelmében a pedagógiai programunk maga a nevelési program. Ez az értelmezésünk összecseng a komplex pedagógiai tevékenység felfogással, amely az oktatást is tudatos személyiségfejlesztő tényezőnek tekinti. A módosítás során figyelembe vettük mindazokat a tényezőket, amelyek munkánkra hatással lehetnek. Rendszerbe szerveztük a belső, szervezeti kultúránkban gyökerező komponenseket, a külső oktatáspolitikai indítású előírásokat. Programunk, a benne foglalt belsőértékelésű rendszer, amely minőségfejlesztő rendszerré válhat, átláthatóvá, követhetővé, értékelhetővé teszi iskolánkat. Küldetésünk: Olyan keresztény értékeket valló fiatalok nevelése, akik hiszik, hogy a munkából meg tudnak élni és képesek is erre.

6


Pedagógiai Program

„Kaptál egy világot, igazíts rajta ha tudsz…” (Puszta Sándor)

„Vázlatok vagyunk Valaki kézén” (Tóth Árpád)

„Tartsd nagy dolognak, ha valaki egyetlen embert alakít” (Seneca)

„Most még csak virággyökerek vagyunk, vagy először magok, amelyek egyszer majd gyökeret eresztenek” (Sághy Erna)

Képes Képesvagy vagyrá! rá!Segíthetek? Segíthetek?

7


Pedagógiai Program

ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE Általános adatok Az iskola neve: Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhelye: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10. Telephelye: 8105 Pétfürdő, Berhidai út 15. (Kollégium) Az intézmény alapításának éve 1998. Alapító neve: Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány Az intézmény fenntartója: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet Székhelye: 1134 Budapest, Huba u.6. Az alapító okirat kelte: 1998. április 2. (utolsó kiegészített és egységbe foglalt módosítás 2012. december 11.) A működési engedélyt kiadó szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat Címe: 8200. Veszprém, Megyeház tér 5. A működési engedély kelte: 1998. május 5. Kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt utolsó működési engedély száma:XIX-B-009/003262/2012 Intézmény jogállása: Önálló egyházi jogi személy, önálló gazdálkodási jogkörrel Alaptevékenysége:

Általános középfokú oktatás (SNI tanulókkal integrált, SZFP kerettanterv alapján kifutó jelleggel), Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása (SNI - 9-10. osztály- szegregált, SNI kerettanterv irányelvek alapján), Felzárkóztató képzés (Kt. 27§. (8) bekezdés alapján kifutó jelleggel, Köznevelési Hídprogram), Szakmai középfokú oktatás (OKJ szakképesítés – rész-szakképesítés), Kollégiumi ellátás Felnőttoktatás

Az intézmény működési területe: országos beiskolázású, kiemelten Veszprém megye.

Az intézmény küldetése Intézményünk a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet fenntartásában működő többcélú szakiskola,speciális szakiskola és kollégium, közös igazgatású nevelésioktatási intézmény, amely a keresztény hit iránt elkötelezett nevelést folytat. Működésünket az érvényes állami jogszabályok, különösen a Köznevelési és Szakképzési törvény, az egyházi törvények, az Apostoli Szentszék, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a fenntartó rendelkezései szabályozzák. Iskolánk alapvető küldetésének tekinti, hogy a hozzánk érkező /betérő fiatalokat befogadva/elfogadva az esélyteremtés iskolája legyen (lehessen). Az esélylehetőség megtalálását Adolf Kolping és Don Bosco útmutatásai alapján az értelmes, tevékeny, értékes, építő életre való neveléssel próbáljuk megvalósítani együttműködő közösségekben, fejlesztő közeget alkotva.

8


Pedagógiai Program

Iskolánk rövid története 1998. szeptember 1-jétől 260 tanulóval, önálló, alapítványi fenntartású intézményként kezdte meg működését a Kolping Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola. 1999. szeptemberétől a Magyar Katolikus Püspöki Kar elismerte a Magyar Kolping Szövetséget katolikus iskola-fenntartóként. Az 1999/2000-es tanévtől intézményünk katolikus iskolaként Kolping Katolikus Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola néven, immár 350 tanulóval folytatta működését. 2005 szeptemberétől kollégiummal bővültünk, engedélyezett iskolai tanulói létszámunk 400 fő, kollégiumi 66 fő. Az intézmény új neve: Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium. 2007 augusztus 31-től az intézmény fenntartója a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet. 2008.áprilisától az Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft. tagjai vagyunk. Képzésünkbe való bekerülés lényeges eleme, hogy nem a kizáró okokra, hanem a pozitív szemléletre, a diagnózisra és az egyéni támogatásra kerül a hangsúly. A kolpingi nevelési módszerek képezik azt a hátteret, értéktartalmat, amelyre támaszkodunk. A világnak talán soha nem volt annyira szüksége olyan nevelési intézményekre, amelyek a nevelést tekintik létezésünk értelmének, s ahol nevelőnek lenni valódi élethivatást jelent. Kolping megelőzési módszere különösen fontossá vált napjainkban. Iskolánk akkor jár jó úton, ha megpróbálja megvalósítani a Szent Pál-i szeretetelvet: „A szeretet kegyes és türelmes, mindent eltűr, de mindent remél!” Erre épül Kolping szeretet – nevelés – oktatás elve is, amely alapját képezi pedagógiánknak. A tanulás, szakképzés, szabadidő – eltöltése is bizalomra épülő közösség keretében történik, amely az egyén érvényesülésének is teret enged. A vallási érzelmű tanulóknak hitbéli – lelki fejlődésükhöz minden segítséget megadunk. Támogató otthonra találhatnak nálunk a tehetségesek és tanulmányaikban elmaradottak egyaránt. A szakmai, lelki képzés mellett tanulást segítő, felzárkóztató és szabadidős foglalkozásokat szervezünk. Célunk, hogy keresztény szellemben a Kolping nevelési elveket követve gondoskodjunk növendékeinkről, hogy az általános emberi értékeket magukévá tevő, családjukat és munkájukat szerető emberekké váljanak. Sikerült kialakítanunk a többszintű differenciált felkészítést segítő szakiskolai rendszert, biztosítva az iskolán belüli és iskolák közötti átjárhatóságot. A szegregáció vagy integráció kérdésében a normalizáció útját járjuk. A „ki integrálható?” kérdés helyett a „ki nem integrálható?” kérdést tesszük fel. A megvalósítás gerince a minden helyzetben segíteni tudó tanár, aki személyességével, szakmai szeretetével, módszertani sokszínűségével képes beszélgetésben lenni a tanulókkal. Ezért pályázati lehetőségekkel élve bekapcsolódtunk a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok adaptálásába, a szakiskolai fejlesztési program tartalmi és módszertani innovációjába. A nevelés-oktatás- képzés tárgyi feltételeit fokozatosan javítjuk. Bár minden esetben hatalmas erőfeszítéseket teszünk, hogy a különleges bánásmódhoz megfelelő épület- és eszközellátottság is társuljon. Örömeink: nem idegen várként emelkedünk az állami iskolák mellett, hanem partnerként. Hirdetjük, hogy soha nem könnyelmű az, aki áldozatok árán is mindig az örömszerzésen töri a fejét, mert az igaz rangemelésre nem annak van szüksége, aki emelődik, hanem annak aki emel. Iskolánk nem sziget, ami el van zárva a külvilágtól, nem is gettó, amely önmagát bezárja, hanem egymást építő udvarházkísérlet.

9


Pedagógiai Program

Képzési rendszerünk -

Szakiskolai képzés 9-10.osztály 2 év – a kifutó képzés 2013/ 14. tanévben zárul A 9-10.évfolyamon az általános műveltség megalapozása mellett, iskolánk különös hangsúlyt fektet a diákok eredményes fejlődését alapvetően befolyásoló kulcskompetenciák fejlesztésére.

-

Felzárkóztató képzés a KT 27§ (8) bekezdés a és b) alapján 20 hónapos kifutó képzés a 2013/14. tanév végén zárul.

-

Reintegráció – szakképzést előkészítő évfolyam KT 27§ (8) bekezdés d) alapján a 2012/13. tanév végén zárul.

-

Köznevelési Hídprogramok – KNT 14§ (1)-(7) alapján induló képzések a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben

-

Szakképzés – 2 éves a 133/2011 (VII.18) Korm.rendelet és a 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet alapján kifutó jelleggel 2014/15. tanév végén zárul.

-

Szakképzés – 3éves a KNT 13 § (1) bekezdése alapján a 150/2012 (VII.6) Korm.rendelet alapján

-

Iskolarendszerű felnőtt szakképzés (felnőttoktatás) a 2013/14. tanévtől

10


Pedagógiai Program

„A nevelés folyamata olyan út, amely találkozással kezdődik. Egy olyan találkozással, ahol a gyerek vagy fiatal elfogad valakit épp azért, mert az a valaki az értéket számára megszemélyesíti. Az első hely, ahol ez a kapcsolat kezdődik és kialakul a család. A második hely az iskola. (Luigi Giussari)

1. Nevelési Program

11


Pedagógiai Program

1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai „Mindenkinek egyforma helye van a NAP alatt, de senkinek sincs joga a másik elől elfogni a napsugarat.” 1.1. Nevelésfilozófiánk, gyermek és pedagógusképünk Nevelésünk központi alappillére, kiemelt gondolata gyermekeink felelősségteljes életre nevelése. Minden ember Isten képmása, ezért minden embernek sérthetetlen és csodálatos méltósága van. Az ember azáltal lesz igazán emberré, hogy szeretettel megnyílik a másik felé, befogadja és neki szolgál. A szeretet új törvénye az emberi tökéletességnek és a világ átalakításának alapszabálya, ahol a nevelés nem alkotja, hanem alakítja a fiatalt, nem teremti, hanem neveli.(keresztény pedagógia) A gyermek a nevelés feltétele és kiindulópontja. A fejlődés bizonyos határok között és bizonyos mértékig lehetséges, de előfeltétele a teremtés. Mindenki egy bizonyos lelket, testet, bizonyos tulajdonságokat, tehetségeket, erőket hoz magával, amelyeken keresztül megkülönböztethető és különböző, hisz minden ember egyszeri és megismételhetetlen. Több mint az egész része, mert önálló értéke van. Az igazsághoz vezető út azonban mindig más és más. A nevelésben minden eset egyedi, ahol a pedagógia eszközei sokszor már határosak a művészettel, tudománnyal. A megvalósítás gerince az erkölcs, a keresztény értékek,,,elvárások”, példaképek és minták közvetítése. A jelenben való élhetőség (személyes felelősség), a múlt csak akkor lesz elfogadható a fiatal számára, ha saját létük alapját találják meg benne. Az életre nevelésünk arra próbálja segíteni a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen az igaz értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, ne fáradjanak bele, képesek legyenek önképzésre, önnevelésre, az Evangéliumi elvek váljanak nevelési eszményükké, belső ösztönzővé. Tervezni, átalakítani és értelmezni kell az életet, így céljaink az Élni tudás 3 fő területének megismerésére irányulnak: 1) A szeretet világa-hiszen az ember olyan teremtett lény, aki szeretetre képes, szabad és jövője van. 2) Az önmegvalósítás –önreflektív viselkedés világa ,amely hidat képez az értékrendszer és az emberi szükségrendszer között ,az isteni szuveneritás tiszteletben tartásában ill. az emberi autonómia érvényesülésében.(éntudat és személyes világtudat eredőjében) 3) A birtoklási rendszer ,az emberi tehetősség, az anyagi javak megszerzésének, megtartásának és a velük való bánásmód világának megismerése. Ebből következően legfontosabb nevelési értéknek a konstruktív életvezetést tartjuk. Feladatunk egy olyan életvitel kialakítása, amely a traszcendentális (tiszteleten alapuló szeretet)és a szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Az ilyen életvezetés megfelel az értékekkel kapcsolatos kritériumoknak, egyben közösségfejlesztő, de az egyén fejlesztését, kibontakozását, tökéletesedését segíti. További célunk megtanítani gyermekeinket az értelmes életre (alakítani, vezetni a hozottakat), szintézist teremteni hit-élet, élet és műveltség között. Nagy József személyiségfejlesztő pedagógiai programja sokban egyezik a keresztény pedagógiában vázolt gyermeki tökéletesedési folyamat jellemzőivel. Ennek a folyamatnak a katalizátora a személyiségben rejlő képességek tartománya. A nevelés sikere vagy sikertelensége azon múlik, hogy tudunk-e a képességek tartományába gondolkodni.

12


Pedagógiai Program

Munkánk középpontjában a kognitív kompetencia áll: - az elemi lelki szükségletek - társadalmi szükségletek - hozzáilleszkedő tevékenységi formák, a szakszerű tanítás és stratégiák. A társas kapcsolatok minőségével gyermekeink szociatív kompetenciája is tökéletesedik. Ezzel párhuzamosan alakul az individuális kompetencia, amely kihatással lesz a speciális kompetenciára a későbbi elhivatottság, a szakmai kiteljesedés irányára is.

13

Pedagógiai Program


1.2. Pedagógiai alapelveink Gyermekképünk PedagógiaiNevelési alapelveink Fejleszthető személyiség

Szeretetre képes, szabad és jövője van

Értelmes életre nevelés(kiala kítani, vezetni a hozottakat) Személyiség pedagógia (egységes nevelési hatásrendszer, egyénre szabott képzés

Nevelési értékeink

Nevelési céljaink

Szintézis hit és élet, hit és műveltség között

Felelősségteljes, kiegyensúlyozott személyiség

Konstruktív életvezetés

Motívum és képesség központú fejlesztés

„Ha tisztességben és őszinteségben él, megtanulja ,mi az igazság és a becsület”

Felelősség teljes életre nevelni

Keresztény erkölcs, elvárások

A gyermek a nevelés feltétele, több, mint az egész része, mert önálló élete van

A térről ékezőknek arca lehet

A szeretet törvénye az emberi tökéletesedés és a világ átalakításának összekötője

Isteni szuveneritás tisztelete

Az evangéliumi értékek szintézisre hozatala a világban található alkotott értékekkel

Pozitív életcélok

Családcentrikus gondolkodás( jó nevelő –nevelt viszony)

Olyan amilyen, eséllyel rendelkező védelemre szoruló

Együttnevelés az egyéni különbségek figyelembe vétele

Nevelési feladataink A globális pedagógiai folyamat biztosítása(elemi, lelki, szükségletek, társadalmi szükségletek, tevékenységi formák, stratégiák)

Segítő életmódra nevelés( értelmi, szociális, szakmai motiváción alapulva)

A szabadság felelős használata, az önmegvalósítás, önreflektív viselkedés kialakítása

Szabad és felelős döntéshozatal képességének kialakítása, élettér nyújtása

Indirekt nevelés

Pedagógusképünk

„Nem elég tanítani” az értő nevelés képessége

Segítés, követelés egysége

„Ha dicséretben él, megtanulja az önbecsülést”

A térnek száma, a helynek arca van

„Helyesen kezelendők” az elfogadás képessége

14


Pedagógiai Program

1.3. Nevelő- oktató munkánk részletes céljai, feladatai Céljaink: -

Az intézményi tanítási-tanulási folyamat eredményeként a tanulók komplex személyiségének tervszerű fejlesztése, Korszerű műveltség, konstruktív életviteli és szakmai kompetenciák kiépítése, Gyakorlati munkasikerek eredményeként a szakmák elsajátítása és gyakorlása, a továbbképzés iráni igény kiépítése, A kétkezi munka megbecsülése, Ösztönzés a továbbtanulásra, megadva a pályamódosítás, a pályaorientáció, a választás és az átjárhatóság lehetőségét, Családias légkörű, hatékony intézményi feltételrendszer kialakítása, biztosítása, A tolerancia és empátia fejlesztésével a tanulók másik ember tisztelete, a másság elfogadása, A tanulók kommunikációs és szocializációs képességeinek fejlesztése, hogy alkalmasak legyenek az őket körülvevő világban való eligazodásra, beilleszkedésre, Az egészséges személyiségfejlesztés érdekében a káros szenvedélyek leküzdése, megelőzése, Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek, készségek elsajátíttatása, Az egyéni adottságokhoz igazodó szakmai lehetőségek kínálatának biztosítása a tanulók számára, Piacképes szakképzés biztosításával a fiatalok munka-erőpiaci esélyeinek javítása, A kallódó fiatal felnőttek felkutatása, az oktatásba, képzésbe való visszavezetése, a munka világába való beilleszkedésük elősegítése.

Feladataink: -

Kiemelt és átfogó feladat a kiegyensúlyozott, fegyelmezett személyiség kialakítása (belátáson alapuló engedelmesség) Hitre nevelés, ökumenikus szellemben, A befogadó (inkluzív) iskolai szemlélet és pedagógiai gyakorlat kialakítása, A tanuló személyiségének, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása, A tanulók önismeretének, önértékelésének, önelfogadási képességének, valamint együttműködési képességének fejlesztése, A tanuló ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, készségeinek, képességeinek kibontakoztatása, A pedagógiai együttműködés az intézmény partnereivel, a szakszolgálatokkal, a szülők közösségével, a diákönkormányzattal, A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése, Tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, a tanulók tanulmányi és magaviseleti előmeneteléről, A tanulókkal az iskolai követelmények megismertetése, az intézményi belső szabályzatok elfogadtatása, betartása, (pl. Házirend, Ügyeleti rend stb.) A tanulók kommunikációs készségének, kapcsolatépítő technikájának fejlesztése, A tanulók ügyeiben való méltányos, humánus eljárás biztosítása, amely a többi tanuló érdekvédelmét is figyelembe veszi,

13


-

Pedagógiai Program

Az iskola falain belül biztonságos, nyugodt, egészséges és tiszta nevelési környezet kialakítása, A tanulói devianciák visszaszorítása, a kölcsönös egymásra figyelés, a mások iránti tisztelet légkörének kialakítása, Gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulók egészségi állapotának, életvitelének nyomonkövetése, A tanulók érdeklődésének fenntartása, ingergazdag, érdekes, változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Sokoldalú szemléltetés, szemléletesség, Útmutatás a szabadidő hasznos eltöltésére, Megfelelő motiválásával egyre nagyobb tanulói teljesítményekre ösztönzés. Sikerélményekhez juttatás, A tanulói cselekvéseken, cselekedeteken alapuló konstruktív szemléletű pedagógiai módszerek alkalmazása, Az összefüggések megértésére nevelés, a rendszerszemléletű világkép kialakítása, Az iskolai oktatás során alkalmazott eszközök, létesítmények, berendezések rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására nevelés, A kétkezi munka tiszteletére, az iskolában oktatott szakmák színvonalas elsajátíttatására ösztönzés, A felzárkóztatás során a hiányosságok pótlása, a tehetséggondozás, illetve hatékony verseny- és vizsgafelkészítés, Az SNI tanulók fogyatékosságából adódó hátrányok kompenzálása, korrekciója, (re)habilitációja és ezzel a tanulók megfelelő szakmaválasztásának megalapozása, Egészséges életmódra, a családi életre nevelés, a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása, Az iskola hagyományainak megismertetése, megőrzése, az intézmény iránti lojalitás elfogadtatása.

1.4. A nevelő- oktató munkánk megvalósításának eszközei, eljárásai, a nevelési – oktatási tényezők és szervezeti összetevők összhangja iskolánkban A fentiekben meghatározott célok elérése, valamint a feladatok eredményes teljesítése a hagyományos iskoláktól némiképp eltérő személyi és tárgyi feltételeket és munkaszervezést igényel. - Az általános műveltséget és pályaorientációt megalapozó képzés a 9-10. osztályban a SNI tanulóknál szegregált és/vagy integrált, a hátrányos helyzetű és a részképesség zavarral küzdő tanulóknál integrált formában zajlik. - Egyéni fejlesztő foglalkozások, egyéni fejlesztési terv alapján - Habilitációs foglalkozások a fogyatékosságból következő hátrányok kompenzációjára, korrekciójára. - A speciális szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamokon nyújtott idejű képzéssel (a tanulmányok 1 tanévvel való meghosszabbításával) készítjük fel a tanulókat a képességeiknek megfelelő szakma (rész-szakképesítés) megszerzésére.

14


Pedagógiai Program

Eszközök, eljárások: - tanterv (fókuszában a kognitív, affektív és expresszív megismerés egyaránt van és a közösségi és a társadalmi értékeket egyaránt figyelembe veszi). - a tanulási folyamatok megszervezése. A tanítás, amely több nevelési célt is tartalmaz, az egész osztályra irányul, de azon belül a csoportmunka a meghatározó. Az osztályok tulajdonképpen a megfelelő kapcsolattartás érdekében vannak. A tanárok, tanítási módszere sok. - A tanulók szükségleteinek és kívánságainak megfelelően számos tanulási útirány lehetséges. A nevelési egységek és a kiscsoportok között csak akkor van átcsoportosítás, ha a csoportok nem tudnak sikeresen együttműködni. - nevelési eljárások (A nevelés és oktatás integrálódott a tanárok egyszerre az adott tantárgyat tanító szakemberek és az adott nevelési helyzetet az oktatás során felhasználni tudó nevelők. A szaktanárok úgy vannak képezve, (továbbképezve), hogy a nevelési feladatokat is el tudják látni. Mindenki felelős a nevelésért. - értékelés a tanári csapat feladata: a szöveges és az osztályzatokkal történő értékelés egyaránt fontos. A tantárgyi követelményeken túl a tanulók értékeléséhez többfajta normarendszert is alkalmazunk, a a tanulók teljesítményét önmagához is mérjük. Az értékelést a tanári csapat közös szempontrendszere alapján történik. - kooperatív módszerek - differenciált oktatásszervezés - projektoktatás (mint módszer és oktatásszervezés egyaránt, moduláris oktatásszervezés) Munkakultúránk-szervezeti felépítésünk helyi jellegzetességei, specialitásai: - Az iskolánk egész rendszerét egy közös alap fogja össze (metakultúra), amely a közös értéknek tekinti a keresztény értékeket, a sokoldalú kooperációt, nyílt kommunikációt, a tanulóközpontúságot, a közösségi életformát az egyéni érdekek kifejezésének jogát, az innovatív kreatív magatartást. Az iskola számos viszonylag önálló autonóm egységből áll, egy-egy tanári teamből, amelyek integrált tanítási és nevelési feladatokat végeznek, - A tanulókkal és a különböző tanulói csoportokkal egyénre szabottan lehet foglalkozni, mivel: - a tanárok képesek reagálni a tanulók és a tanulói csoportok személyes és közösségi problémáira, - a tanárok olyan kapcsolatot tudnak kialakítani a diákokkal, mely ösztönzi őket a jobb teljesítményre személyiségük fejlesztésére, a közösségbe való beilleszkedésre, - az egyes tanárok több évig dolgoznak együtt a tanulókkal és ez megkönnyíti számokra az alkalmazkodást, - Az oktatásszervezés a tanórák napi, heti és tanévi elrendezése rugalmas, az igények szerint meghatározott, - A tanórai foglalkozások eltérnek a hagyományostól, tevékenységorientáltak, javítják a tanulói motivációt, - A tanulók teljesítményének értékelése során kerüljük a kudarcélményt, olyan helyzeteket teremtünk, hogy a neveltek sikerhez jussanak, - A tanulói foglalkozások mellett jelentős szerepet töltenek be a szabadidős foglalkozásunk, kiemelten a kollégista tanulóinknak, - A szociálisan rászorulók esetében segítjük ellátásukat természetbeni (étkezési hozzájárulás, ingyenes tankönyvellátás), - Igyekszünk gondoskodni a tanulók szakképzettség megszerzését követő elhelyezkedéséről, illetve lehetővé tesszük a végzett tanulók visszajárását, kapcsolattartását az iskolával. (utógondozás)

15

Pedagógiai Program


Szervezeti felépítésünk: Fejlesztő részleg (nevelőtestület)

Fejlesztő csoport Tantárgyi közösségek

Cél előkészítő testület

Igazgató, igazgatóhelyettes

(igazgató; igh.; lelki vez.; gyak.okt.vezető,koll.vezető)

Tanácsadói nev. részleg

Oktatási részleg

igazgatóhelyettes

Team-ek

Gazdasági - Iskolarészleg titkár

Könnyűiparimezőgazdasági

gazdasági vezető

munkaközösség

Lelki vezető

Tanácsadói részleg: SNI és osztályf.mu nkaközössé g

Mérés, Minőség fejl., értékelési csoportok

Alkalmi csoportok

egyéb specialisták pszichológus fejlesztőp. ,logopédus, szoc. ped. If.véd. felelős könyvtáros

Szülői közössége

SNI Munkaközösségvezető

Szakmai munkaközösségvezetők

9.10.osztályok

munkaközöss ége Felzárkóztató munkaközös ség

Fa,-építőipari munkaközös ség Gyak. okt. vezető

Kollégium vezető

pénzügy

Vendéglátóipa ri munkaközös ség

gondnok

külső kapcsolatok (média)

Kollégiumi munkaközös ség

információs rendszer

Diákönkormányzat

Alkalmazo tti tanács

16

Pedagógiai Program


1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladataink, a személyiségfejlesztésünk pedagógiai rendszere „Megijedni, nekibátorodni, megharagudni, megszánni – általában örülni és bánkódni lehetséges a kellő mértéknél jobban is, kevésbé is, csak hogy persze mind a kettő helytelen. Ha ellenben mindezt akkor tesszük, amikor, ami miatt, akikkel szemben, ami célból s ahogyan kell: ez jelenti a közepet és a legjobbat, ez pedig éppen az erény sajátosságai. „ (Arisztotelész: Etika) Életfilozófia←←←←←←← VILÁGNÉZET →→→→→→Életvezetés _________________________  _____________________________ Szocializáció ________________ _____________ Individualizáció Erkölcsi tartás M M O O R R Á A L L I T Á S

 Társas lény  Külső harmónia  Béke, jog

 Individuum  Belső harmónia  Testi/lelki Egészség

___________________________

Emberiség- és nemzettudat személyiség

_________________________

ÁLLAMPOLGÁR

 Fegyelmezett

 TEVÉKENYSÉG

 JELLEM:

TUDÁS: - ismeret - operátor

- kitartás - akarat - autonómia

  Esztétikai érzék  Leképezési-befogadási állapot: Érzelem 

Tanulás  Stratégiák  HIT

Tanítás (nevelés)  Módszerek   SZERETET

 

PSZICHIKUS RENDSZER



17

Pedagógiai Program


Társadalmi szükségletek





Emberi szükségletek

1.2.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (Általános és kiemelt) A személyiségfejlesztés alatt azt értjük, hogy az öröklött diszpozíciók, Istentől kapott adományok (ügyességek, hiányosságok) optimális lehetőségek közti fejlesztése találkozik a pedagógiai „átadó – közvetítő” művészettel, ami a Karácsony Sándori lélektől-lélekig hatást szolgálhatja. A személyiségfejlesztésünk akkor lehet optimális, eredményes, ha a fiataloknak biztosítjuk a globális pedagógiai folyamatot: - az elemi lelki szükségleteket (érzelmi védettség, biztonság és odafordulás, dicséret és elismerés, új tapasztalok tudásképességek és készségek, szabadság (önbizalom, énidentitás) önmagunk és mások iránt érzett felelősség, esztétikai élmények, belső állapotok, (önmagunk észlelése és tudatosítása) - társadalmi szükségleteket a fiatal bevezetése a korszerű (kor szerinti) hármas jellegű kultúrába (ismeret, operátori rendszer, rögzített tudásanyag) és a hozzá illeszkedő tevékenységi formákat a szakszerű tanítás stratégiáit. Az általános nevelési feladatunk Nagy József személyiségfejlesztő programja alapján e négy kompetenciának az átfogó fejlesztése: I. Az értelem kiművelése (A kognitív kompetencia) II. Az emberi kapcsolatrendszer fejlesztése (Szociális kompetencia) III. Egészséges és kulturált életmódra nevelés (Személyes kompetencia) IV. Az egyéni életvitel kultúrája (Speciális kompetenciák fejlesztése)

18

Pedagógiai Program


1.2.2. Nevelési –személyiségfejlesztési programrendszerünk: Iskolánk nevelési programrendszere átfogja képzésünk minden szintjét, a felzárkóztató, a 9., 10. osztályok valamint a szakképzés szakaszait. A helyi tantervet a pedagógiai program és a minőségfejlesztési rendszer kiépítése folyamán egyre inkább bővült a programkínálat. Gazdag, sokirányú rendszer alakult ki, amely a különböző évfolyamokon és különböző csoportokban rugalmas bővítésekkel és szűkítésekkel működik a gyakorlatban.

Évfolyam/tagozat

A kiemelt fejlesztendő részterületek az évfolyamok sajátosságainak megfelelően:

Célja

 Kognitív kompetencia Az értelem fejlesztése

Felzárkóztató évfolyamok ( Köznevelési Hídprogram évfolyamai)

 Személyes kompetencia fejlesztése

kiműveléséhez szükséges motívumok ill.kognitív képességek fejlesztése (tanulási szándék kialakítása) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés-önvédelmi és önértékelési motívumok, önellátási,önkifejezési képesség fejlesztése

Kiemelt feladataink

Program – a megvalósítás eszköze

- a tanulási képességek fejlesztése - egészségvédelmi és szociális prevenció - viselkedéskultúra fejlesztése - az evangéliumi értékek közvetítése - önismeret, önnevelés fejlesztése - a kommunikációs készséges erősítése személyiség motiválás - a szociális készségek fejlesztése - az erkölcsi tartás fejlesztése

Tanulásmódszertan: - Oroszlány Péter által kidolgozott Tanulás tanítása olyan komplex képességfejlesztő program - Montessori pedagógiára épülő tanulási motívumok fejlesztése,az egyéni feljesztés módszertani programja - Játszva tanulás- számítógéppel segített oktatási program (CAD) Egészségnevelési program: - Egészséged Testben Lélekben személyiség és egészségfejlesztő program ( dr.Dévai Margit kidolgozásában) - Bázisiskolai komplex egészségnevelési programterv

a praktikus kreativitás fejlesztése

Drámapedagógiára építő személyiségfejlesztő nevelés

Megvalósítói

Osztályfőnökök; Szaktanárok Iskolaorvos; Védőnő; Osztályfőnök; Iskolai drogkoordinátor Ifjúságvédelmi felelős Drámapedagógus Hitoktatók

19

Pedagógiai Program


Tanulásmódszertan

9. évfolyam (szakiskola, speciális szakiskola)

- önismeret fejlesztése Az értelem - önálló ismeretszerzési kiműveléséhez képességek szükséges motívumok - tanulási képességek ill.kognitív fejlesztése kialakítása képességek fejlesztése - a kommunikációs  Kognitív kompetencia -A probléma-felfedező képességek fejlesztése és játékos tanulás - az önnevelés fejlesztése képességének fejlesztése Az egyéni szociális - egészséges életmódra értékrend ill. nevelés a szociális - társas kapcsolatok  Szociális kompetencia képességrendszer kultúrájának fejl. fejlesztése fejlesztése - iskolai kötődések, hagyományápolás A személyiség fejlesztése készségeinek - viselkedéskultúra  Személyes (önreflexív fejlesztése kompetencia képességek,az - az evangéliumi értékek fejlesztése énfejlődés, közvetítése éntudatfejlődés - személyiségépítés segítése) - a művelődési igény fejlesztése, felkeltése - speciális tehetségek felkarolása - pályaorientáció - önálló ismeretszerzési - döntési képességek fejlesztése

Osztályfőnökök; Szaktanárok Szociálpedagógus Szociotréning

Viselkedéskultúra-tréning

Iskolaorvos; Védőnő; Osztályfőnök; Iskolai drogkoordinátor Ifjúságvédelmi felelős-

Kommunikációs alapism. Életvezetési ism. Konfliktuskezelési technikák Etikai és erkölcsi nevelés

éió



Kognitív

Kognitív képességek fejlesztése: a munkába

-önismeret fejlesztése - A dán termelőiskola modellje 20

Pedagógiai Program


kompetencia fejlesztése ágyazott tanulás, a tanulási -önálló ismeretszerzési -az alkotva tanulás teljesítményvágy fejlesztése

 Szociális kompetencia fejlesztése

10. évfolyam (szakiskola, speciális szakiskola)

 Személyes kompetencia fejlesztése  Szakmai kompetencia fejlesztése

Az egyéni és a globális szocális értékrend megalapozása Az általános személyes világtudat kialakításának segítése Az öröklött és tanult komponensekre épülő tehetségfejlesztés, Az alkotóképesség fejlesztése Pálya- affinitás felmérése, fejlesztése

képességek -tanulási képességek fejlesztése kialakítása -a kommunikációs képességek fejlesztése - Az önnevelés képességének fejlesztése -egészséges életmódra nevelés -Társas kapcsolatok kultúrájának felj. -iskolai kötődések, hagyományápolás fejlesztése -viselkedéskultúra fejlesztése - az evangéliumi értékek közvetítése - Személyiségépítés -a művelődési igény felkeltése -speciális tehetségek felkarolása -pályaorientáció -önálló ismeretszerzési döntési képességek fejlesztése

Szociotréning Viselkedéskultúra Szereptréningek Szociodramatikus szerepjátékok Vallási, etikai nevelés Egészségnevelés Életvezetési ism. Az intellektuális, művészi és pszichomotoros képességek fejlesztésére épülő tehetséggondozás Szakmai alapozó és előkészítő oktatás, nevelés

Szaktanárok

Szociálpedagó gus Drámapedagóg us, Hitoktatók,etik a szakos nevelők, Osztályfőnökö k

21


 Kognitív kompetencia fejlesztése

11.évfolyam (szakiskola)

 Szociális kompetencia fejlesztése  Személyes kompetencia fejlesztése  Szakmai kompetencia fejlesztése  Kognitív kompetencia fejlesztése

12. évfolyam (kifutó jelleggel)

 Szociális kompetencia fejlesztése  Személyes kompetencia fejlesztése  Szakmai kompetencia fejlesztése

Pedagógiai Program

- a tanulási módok optimalizálása - a tapasztalati és értelmező tanulás ill. az - önálló és szociális tanulás egyensúlya - az egyéni és a globális szociális értékrend fejlesztése - a munkába állás kultúrájának alakítása - életpályában való gondolkodás fejlesztése - a felnőttkori szocializáció fejlesztése

- Komplex kognitív képességek(megismerés, - kognitív kommunikáció, gondolkodás és a tanulás) ill. az önfejlesztési igény kial. - az egyéni és a globális szocális értékrend fejlesztése - a munkába állás kultúrájának alakítása - életpályában való gondolkodás fejlesztése

- önálló életvezetési készségek fejlesztése önsegítés, önnevelés képességének fejlesztése - szakmai ismeretszerzés - felnőtt életmódra való felkészítés - a családalapítás - kultúrájának fejlesztése - a munkába állás kultúrájának alakítása - életpályában való gondolkodás fejlesztése

Tanulásmódszertan Családi életre nevelés

Életmódprogram

Szaktanárok, Osztályfőnök, Védőnő Ifjúságvéd. felelős,

- az evangéliumi értékek közvetítése

Szakoktatók

- a felnőttkori szocializáció fejlesztése

Etika szakos nevelő

- önálló életvezetési készségek fejlesztése önsegítés, önnevelés képességének fejlesztése - szakmai ismeretszerzés - felnőtt életmódra való felkészítés - a családalapítás kultúrájának fejlesztése - a munkába állás kultúrájának alakítása - életpályában való gondolkodás fejlesztése

- az evangéliumi értékek közvetítése - a felnőttkori szocializáció fejlesztése

Tanulásmódszertan

Szaktanárok, Osztályfőnök,

Családi életre nevelés Életmódprogram

Védőnő Ifjúságvéd. felelős, Szakoktatók Etika szakos nevelő

. 22

Pedagógiai Program


Speciális fejlesztési rendszerünk

Fejlesztési terület

Megvalósítója

1) Reszocializációs, reintegrációs terápiák

Pszichológus, Pszichopedagógia szakos gyógypedagógus

2) Beszéd és kommunikáció Logopédiai terápiák

Logopédus, gyógypedagógus

3) Részképesség zavarok kezelését szolgáló fejlesztőpedagógiai és gyógypedagógiai programok

Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus

4) Egyéb, más fogyatékosságok Sérülés specifikus terápiák

Oligofrénpedagógus,

5) Alternatív lehetőségek: Zene, tánc, mozgás terápiák

Pedagógus, gyógytestnevelő

23

Pedagógiai Program


1.3. Az iskola egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai 1.3.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A teljeskörű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Nevelőmunkánk főbb célkitűzései, hogy tanulóink: - tartsák fontosnak a testi és lelki egészséget, ismerjék meg az egészségkárosító szerek és életmód hatását, utasítsák el azok használatát. - Az iskola szabályozza a mentálhigiéné folyamatát. Az ifjúságvédelmi felelősök külső szakemberek bevonásával biztosítsák a mentálhigiénés folyamatok működtetését és javítását.

Feladatok

Cél

Helyi megvalósítás módszerei Az egészséges - az egészséges Prevenció táplálkozás életmód igényének 1. elsődleges prevenció a kialakítása a) a dohányzás - fizikai visszaszorítása, A mindennapos állóképesség b) alkohol – és kábítószer testnevelés, testmozgás javítása – prevenció, - munkaártalmak d) aktív testmozgás megelőzése, elterjesztése, testtartás javítása e)a lelki A testi és lelki egészség egészségvédelem fejlesztése, a viselkedési - káros szenvedélyek megerősítése függőségek, a f) a Nemzeti szenvedélybetegségekhez visszaszorítása, hatásuk tudatosítása Környezetegészségügyi vezető szerek - szocializáció és Akcióprogram fogyasztásának felelősségteljes végrehajtása megelőzése párkapcsolat 2. másodlagos prevenció: igényének Korai szűrés, a már kialakítása kialakult helyzet -iskolai kezelésére irányul. A bántalmazás és az bűnmegelőzési - az egészséget támogató iskolai erőszak program társadalompolitika megelőzése - egészségnevelés, A baleset - megelőzés és - Közlekedési alapismeretek, felvilágosítás elsősegélynyújtás balesetmegelőzés - tájékoztatás tanulóknak, -Diákcsíny vagy szülőknek bűncselekmény? - rizikócsoportos - Fiatalok által, megközelítés illetve sérelmükre - érzelmi intelligenciát, elkövetett tipikus társas kompetenciákat, A személyi higiéné jogsértések-azok alkalmazkodást fokozó kikerülésének beavatkozások

Színterei, felelősei - az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere - osztályfőnöki óra - testnevelés óra -védőnői foglakozások, felvilágosítás -külső szakmai előadások -egészségnevelési nap programjai -szabadidős programok -mindennapos tesnevelés - szűrővizsgálatok -igazgató helyettes -osztályfőnökök, -ifjúságvédelmi felelős - iskolaorvos

24

Pedagógiai Program


lehetőségei -Biztonságos szórakozás -Családon belüli erőszak -Áldozattá válás, áldozatsegítés -Veszélyes internet -a hátrányos helyzet mérséklése, esélyegyenlőség megteremtése - a tanulást gátló körülmények kompenzációs lehetőségeinek biztosítása

- kortárshatások az egészségfejlesztésben -közösségi alapú komplex egészségfeljesztés - életkori sajátosságokat figyelembe vevő egészségfejlesztés - problémamegoldás. Stresszkezelés - elsősegély-nyújtási terv készítése - Feltárás -Szociális környezet vizsgálata-csalási háttér - tanulást gátló tényezők -szociális egyenlőtlenségek felderítése -fizikai környezet -egészségi állapot -fizikai aktivitás -káros szenvedélyek -párkapcsolat,szexualitás

-védőnő - külső szakmai intézmények -szülői értekezlet -fogadóóra -esetmegbeszélés -jelzőrendszer működtetése

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok helyi végrehajtásának meghatározó és releváns színterei az osztályfőnöki órák és az egészségnevelési nap (projektnap). A fentiekkel koherensek az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek. A nevelési célok eléréséhez szükségesek a színvonalas iskolán belüli vagy iskolán kívüli programok, valamint külső szakmai előadások szervezése. Külső szakmai előadások osztályfőnöki órákon: Iskolai szinten tanévenként 5 alkalommal osztályfőnöki órák keretében lehetőséget biztosítunk tanulóink számára külső szakemberekkel való interaktív találkozásokra, amelyek az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek megvalósításában nyújtanak segítséget. Területei: - Egészséges életvitel

-

Betegségek elkerülése. Egészségmegóvás

-

Lelki egészség megóvása, krízis-prevenció

-

Egészségkárosító szokások megelőzése

-

Egészséges táplálkozás

-

Elsősegélynyújtás

-

Családi életre, szülővé nevelés

25


Pedagógiai Program

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül, elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően, 9. ,11. évfolyamon heti rendszerességgel zajlik az elsősegélynyújtás oktatása. Felzárkóztató osztályokban egészségtan modul keretein belül szaktanár vezetésével, vagy osztályfőnöki órákon az iskola védőnő közreműködésével szerezhetnek elsősegély-nyújtási ismereteket tanulóink. Iskolánk házirendje, valamint egyéb pedagógiai programjai dokumentálják és szolgálják az egészség védelmét.

26


Pedagógiai Program

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink „ Az ember csak akkor ember valóban, amikor játszik” (Fridrich Schiller)

A fiataloknak lehetőségek kellenek, ahol társas kapcsolatokat építhetnek ki, ahol érzékelhetik mások viselkedését, reagálását, ugyanakkor saját érzelmeikkel is tisztában lehetnek. A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére szorult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek elfogadására. A közösségformálás kezdetén figyelembe kell vennünk az adott fiatal csoport biológiai, pszichológiai és pedagógiai szükségleteit, állapotát, a különböző szociokulturális háttérrel érkező tanulók egymáshoz való viszonyát és értékrendjét. Ennek ismeretében tervezhetjük meg azokat a tevékenységformákat, melyek hozzásegíthetik tanulóinkat a közösséghez tartozás pozitív élményének és a hasznosság, fontosság érzésének átéléséhez. A közösségformálás a tevékenységeken, élményeken keresztül szinte észrevétlenül végbemenő folyamat, melynek legfőbb eszközei a játék, a tanulás, a közös alkotások és az életkori sajátosságoknak megfelelő munka (az önkiszolgálás, az egészségvédelem és a környezetvédelem területén). A megvalósítás színterei: - tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki és pályaorientációs órák - testnevelés órák - tanórán kívüli foglalkozások - kirándulások - szakkörök - önképző körök - karitatív tevékenységek egyházi szervezetek együttműködésével - iskolán kívüli fellépések, bemutatkozási lehetőségek - iskolai ünnepélyek - diák-önkormányzati munka - szabadidős tevékenységek A szabadidős tevékenységek közül kiemelkednek a manuális tevékenységek (formái: ábrázolás különböző technikákkal, szövés, textil-, bőrmunkák stb.) játék – mozgás (konstruktív játékok, szabályjátékok, szerepjátékok, tánc- sportjátékok, versenyek, vetélkedők) művészeti tevékenységek (színjátszás, drámajáték, énekkar, ünnepi műsorok összeállítása, kiállítások szervezése a tanulók munkájából) műhelymunka (közös munkadarab készítése, tevékenykedtetés). Mind a négy terület sajátos foglalkozatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - A tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - Véleményalkotó , vélemény nyilvánító képességének fejődéséhez, - A közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - A másság elfogadásához, - Az együtt érző magatartás kialakulásához, 27


Pedagógiai Program

- A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével - viselkedésével Az intézmény valamennyi dolgozója példaként - beszédstílusával áll a diákok előtt. - társas kapcsolatával A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Törekednünk kell arra, hogy minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. -

Céljaink az emberi kapcsolataink megerősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése (család, kortárs csoportok, osztályközösség) A család, mint a legfontosabb erőforrás szerepének tudatosítása; az egyén elsődleges mikroközössége A kortárs csoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása Az emberek személyiségjogainak tisztelete Népünk kulturális örökségének ismerete, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek tisztelete Sajátítsa el azokat az ismereteket é gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, tudja megbecsülni ezeket Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, segítse elő a természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Életmódjában a természet tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezetei konfliktusok közös kezelése és megoldása terén Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani Ismerje meg a környezet leggyakoribb testi és lelki egészséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait Tanuljon meg tanulni Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést

Célzottan kiemelt feladatok: Részterületei: Önismeret, kapcsolatteremtő képesség, nonverbális készségek, és kreativitásra irányuló tevékenységek , valamint az önkormányzás képességének kialakítása. 28

Pedagógiai Program


Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó). Iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, tanulmányi kirándulások, szabadidős foglalkozások, iskolai könyvtár. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik az iskolai hagyományok ápolása, az egyházi ünnepeikre való felkészülés, műsor szervezése. E tevékenységek tanulóink és nevelőink kölcsönös együttműködésével valósulnak meg. Módszerek és megvalósítások -

egyéni beszélgetések szituációs játékok közösségfejlesztő tréningek szociometriai felmérések élménybeszámolók közös célokért együttvégzett munkafolyamatok (pl.: az iskola szépítése, díszítése) drámajátékok szépirodalmi szemelvények elemzése videofilmek megtekintése, az élmények megbeszélése vitaindító előadások, beszélgetések beszámolók – önálló témafeldolgozás külföldi partnerkapcsolatok kialakítása, ápolása (a németországi Kolping családdal, illetve újabb kapcsolatokkal)

-

-

tanulmányi – és osztálykirándulások versenyfelkészítések (tanulmányi és kulturális versenyek) iskolai vetélkedők (pl.: a Föld Napja) szereplések kulturális rendezvényeken házi bajnokságok (pl.: a sport területén) karitatív tevékenységek (véradás, anyák napi műsor a Idősek Otthonában, gyűjtések) diákkörök (színjátszó szakkör, kézműves szakkör, számítástechnika, nyelvi szakkör, elsősegélynyújtás, sport) hagyományok ápolása az iskolai ünnepeken keresztül

Hagyományőrző tevékenységeink Az iskola vallási élete, ünnepei Az iskolánk hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek. A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum). Egyházi ünnepeinket minden hónapban (I-II. héten) szentmisén vesznek részt. Egyházi kiadványú könyvek, vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni. Rendszeresen járatjuk a Katolikus újságokat, folyóiratokat. Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik. Kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás (heti 2 óra/csoport). A tanév jeles napjai (Ünnepek) évről évre visszatérnek iskolánk életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjára, megerősítik gyökereinket, stabilitást adnak. A hagyományteremtés egyéb lehetőségei: tanulmányi versenyek, dekorációs verseny, kiállítás a tanulók munkáiból, sportversenyek, irodalmi színpad, önképzőkörök.

29


Pedagógiai Program

1.5. A pedagógusok intézményen belüli feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma Alapvető feladata mindenek előtt az intézmény szellemiségének megfelelő személyes példaadás (pontosság, viselkedéskultúra…). A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógus feladatai és együttműködési kötelezettségei: - Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismerje a közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos törvényeket, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai tervét, tantárgyai tantervi követelményeit. - A pedagógus teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. - Feladata a tanítási órára való felkészülés, az oktató munkával kapcsolatos tárgyi feltételek előkészítése. Gondoskodnia kell szemléltető eszközeinek folyamatos karbantartásáról, az iskola anyagi lehetőségeinek megfelelően az állomány korszerűsítéséről .A nevelő és oktató munka folyamatos korszerűsítése érdekében hatékonyan működjön együtt munkaközössége tagjaival, vállaljon részt az ésszerű munkavégzésen alapuló feladatokból. - Szakmai és pedagógiai téren rendszeresen képezze tovább magát. - Készítse el és tanévenként vizsgálja felül folyamatterveit ( tanmeneteit) ; tevékenységét a Pedagógiai terv, ill. a mindenkori munkarendhez igazodva tervezze meg. - Lehetőségei szerint vegyen részt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a diákélet szervezésében. - Megbízás alapján lásson el osztályfőnöki feladatokat. - Tanári és osztályfőnöki adminisztrációs munkáit pontosan és határidőre készítse el. - Lássa el az iskola igazgatója és helyettesei által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. - A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerült problémákat. - Tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat. - Folyamatosan ellenőrizze és értékelje tanulói tevékenységét és erről tájékoztassa a tanulót és a szülőt egyaránt. - Rendszeres tartson kapcsolatot a tanulók szüleivel és az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal. - Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulói felkészültségéért. - Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért.

30


Pedagógiai Program

A szakoktató feladatai: • A gyakorlati foglalkozások színvonalas megtartása, hatékony nevelő-oktató munka. • Munkaideje a kötelező óraszámból, s emellett a foglalkozására való felkészülésére, a foglalkozás előkészítésével kapcsolatos feladatokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos tevékenységekre fordított időből áll. • Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismernie kell a Működési Szabályzatot, valamint a képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket. • Ismernie és alkalmaznia kell az iskolai és tanműhelyi Házirendet, tanműhely ügyrendjét, Munkavédelmi Szabályzatot, Tűzvédelmi utasítást, Tűzriadó-tervet. • A gyakorlati foglalkozásokra színvonalasan készüljön fel: a foglalkozásokat a tantervi követelményeket szem előtt tartva tartsa meg – az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítve –, készítse el, és tanévenként újítsa fel az oktatási dokumentumokat. • Vegyen részt a szakmai oktatással összefüggő szemléltető eszközök készítésében, bővítse, korszerűsítse azokat. • A munkaközösség tagjaként vegyen részt az iskola foglalkozási, illetve pedagógiai programjain. • A tanulók emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben. • Segítse a tanulók felkészülését a szakmai, tanulmányi, kulturális, művészeti és sportversenyekre, vegyen részt a versenyek helyi fordulóinak előkészítésében, lebonyolításában. • Szakmai vizsgák, gyakorlati vizsgák feladatait készítse elő, hatékonyan vegyen részt a vizsgák lebonyolításában. • Vegyen részt a szakmai pályázatok kidolgozásában . • Szakmai ismereteit, tudását továbbképzéseken való részvétel útján gyarapítsa. • Felettese megbízásából lásson el előre nem tervezhető feladatokat. • A folyamatos és hatékony oktatómunka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerülő anyag és szerszámigényét, a tanulókkal kapcsolatos információkat, a munkákkal kapcsolatos észrevételeket. • Tartson szoros kapcsolatot a tanulók osztályfőnökeivel, tanáraikkal. • Folyamatosan értékelje a tanulók tudását, minősítse munkájukat. • Ellenőrizze a technológiai fegyelmet, a munka- és tűzvédelmi utasítások betartását. • Aktívan vegyen részt a szakmai munkaközösség munkájában, programjait közreműködésével segítse.

31

Pedagógiai Program


• Segítse az iskola és a külső gyakorlati képzőhelyek közötti jó kapcsolatok kialakítását, elmélyítését. • Felelős a tantervhez és a munkatervhez igazodó feladatok pontos, szakszerű végrehajtásáért, a munkafegyelem, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért. • Felelős a rábízott tanulók testi épségéért a gyakorlati képzés teljes időtartama alatt. • Fokozottan felelős a tanulókért a tanműhelyből külső munkahelyre való jutáskor, amit személyes kísérettel kell biztosítania. Az osztályfőnök feladatai: Együttműködés; olyan közös szakmai gondolkodás, információcsere, amely segítheti az osztályfőnöki munkát. Az osztályfőnöki munka egy dinamikus folyamat, amely mindig az „itt és most”-ban történik. A jelenlegi szükségleteikkel, illetve problémáikkal vesz részt benne mind a tanuló, mind pedig a pedagógus.

Fejlesztési területek - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Önismeret, társas kultúra - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása

Alapelvek

A probléma elfogadásának elve - A jóakarat vélelmének elve - A vádaskodás tilalmának elve - A kompetencia elve - A magyarázat elve - A diszkréció elve - Empátia - Feltételekhez nem kötött pozitív odafordulás - Hitelesség - Nyílt kommunikáció Másik emberbe vetett bizalom

Feladatok - Tematikus terv alapján működő osztályfőnöki tevékenység, ami pedagógiai módszerek felhasználásával a tanulói kom-petenciákat fejleszti, mint az együttműködés, a helyes döntéshozatal, kommunikáció, problémamegoldás. - A tanulók megismerése, pedagógiai értékelése, nevelési vizsgálatok: A tanulók megismerésének folyamata, eszköz-rendszere, ezek alkalmazásának lehetőségei és buktatói. -Közösség formálás, - tanulóhoz igazodó fejlesztés, pozitív emberi normák közvetítése, - tanulók elfogadása, megértése, - osztály- és személyiségfejlesztés, - tanulók motiválása. - A pedagógiai értékelés, -a tanulók önismeretének, önértékelésének fejlesztése. -A konfliktuskezelés stratégiái. A konstruktív konfliktuskeze-léshez szükséges képességek fejlesztése. - Esetmegbeszélések rendszeres működtetése. -Egészségnevelés. - Prevenció, -bűnmegelőzés, -szabadidős programok, - a tanulók megismerése (családi háttér, tehetség, problémák), - fegyelmi helyzet követése, szükséges intézkedések, - dícséretek, jutalmazások, - egy osztályban tanítók munkájának összefogása.

32


Pedagógiai Program

A szakmai elméleti tanárok és szakoktatók mentorálása Az intézményvezető bízza meg a mentort munkaközösség-vezetői javaslat alapján. A mentor az adott szakterületen megfelelő képesítéssel és legalább öt év gyakorlattal rendelkező pedagógus lehet. A mentor munkáját az osztályfőnökök, a szaktanárok segítik, velük szoros együttműködésben dolgozik. Feladata: - a mentorált bevezetése az iskolai életbe, a szervezeti kultúra elemeinek átadása, - példamutatás egyes szituációkban, emberi kapcsolatokban, - konzultáció, együttgondolkodás, - szakmai feladatokra való felkészülés segítése, - az órákra való felkészülés segítése, - kölcsönös hospitálás az órákon, - az intézmény tanulókra való értékelési rendszerének átadása, - az intézményi adminisztráció szabályainak átadása. A nevelőtanár feladatai - a rábízott csoport irányítása, vezetése - a házirend, a napirend betartása és betartatása a fiatalokkal - a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése - a kötelező óraszámban a tanulókkal való foglalkozás, ügyelet, korrepetálás - fokozottan segítse a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, a tehetséges tanulók fejlődését - rendszeres önképzéssel, továbbképzésen való részvétellel fejlessze általános és szakműveltségét -segítse a kollégiumi programok, kirándulások, ünnepségek, rendezvények előkészületeit, lebonyolítását - a rábízott feladatokat lelkiismeretesen végezze - a foglalkozásokra való készülés, értékeli a tanulók magatartását, fejlődését - részt vesz a nevelőtestület munkájában - tantestületi értekezleten való részvétel - elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat - segíti a kollégiumi diákmozgalom működését - tevékenyen közreműködik a tanulóbalesetek megelőzésével, az ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában - kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, figyelemmel kíséri a tanulók érdemjegyeinek alakulását - közreműködik az intézményi dokumentumok készítésében

33


Pedagógiai Program

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek Iskolánk egyik fontos feladata a kiemelkedő tehetségek támogatása, a diákok képességeihez és igényeihez alkalmazkodó ösztönző oktatási programok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik (tehetik) a lehetőségeik kihasználást és kivételes képességük gondozását. Iskolánk nem kevésbé fontos feladata az érzelmileg megzavart fejlődési menetű és a tanulási akadályokkal, zavarokkal küzdő tehetségek felkarolása. Tehetségnevelési céljaink Renzulli (Mönks) háromgyűrűs tehetségkoncepcióját követve a személyiség három jellemzőjének (kreativitás, motiváció, kiemelkedő intellektuális képesség), valamint a három környezeti tényező (család, iskola, társak szociális beállítódása) közötti interakció fejlesztésében látjuk. A céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges volt az elkötelezett és a témában jól képzett pedagógusok, szakemberek felkészítése. A tehetségfejlesztés speciális gyakorlati feladatainak megoldására. Ennek eredményeként nevelőink olyan ismeretek, módszerek, eszközök birtokába jutottak, amelyekkel hatékonyabbá tudják tenni a különböző műveltségi blokkhoz, tevékenységi területhez kapcsolódó tehetségfejlesztő munkát. Tehetségfejlesztésünk a differenciálás módszerére épül. * Differenciálás a pedagógiai program szintjén - Elágazások beépítése a tantervi rendszerbe (belső átjárhatóság, felzárkóztató képzés és szakképzés) - Tanulócsoportok, egyének kiemelése, hogy különös figyelmet fordítsanak rájuk (versenyfelkészítő kurzusok) - Speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakozását (önképző körök) - Differenciálást szolgáló szervezeti formák (csoportbontások, szakkörök, sportkörök, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek - Differenciálást segítő taneszközök biztosítása (oktatócsomagok, számítógépes multimédia) * Differenciálás a tanulásszervezésben - Képesség és érdeklődés szerinti csoportbontás - Tartalmi különbségtétel - Követelmények differenciálása

34


Pedagógiai Program

A tehetséggondozás folyamata A tehetség fogalmának értelmezése a mi intézményünkben igen tág. Nem csak a hagyományos értelemben vett kreatív, intellektuálisan fejlett tanulókat tekintjük tehetségesnek, hanem a „mindenki valamiben tehetséges elvét vesszük” alapul, miközben persze a kiemelkedő művészi, sportolói, tanulmányi, egyéb tehetségeket külön figyelemmel gondozzuk. Tevékenység 1. Tehetségek felismerése

2. Tehetségfejlesztés (az iskolán belül)

3. Tehetségfejlesztés ( iskolán kívül)

Módszer • megfigyelés • házi versenyek (szaktárgyak, különböző művészeti ágak, sportversenyek, kiállítás stb.) • speciális képességeket mérő tesztek • a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata (ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzatban végzett munka stb.) • a felismert tehetségek megbeszélése a tanulóval és az egyéni nevelési tervbe beillesztés • egyéni fejlesztés a különösen kiemelkedőkkel a tantárgyfelosztásban adott lehetőségek szerint • differenciált tanóravezetés • szakkörök a tantárgyfelosztásban megadott lehetőségek szerint • az egyéni nevelési terv folyamatos kiértékelése a tanulóval, és megbeszélése a szaktanárokkal, szakkörvezetőkkel stb. • iskolán belüli művészeti fejlesztés már fentebb felsorolt alkalmai (folklór, színjátszó kör stb.) • sportkör • tanulmányi és sportversenyek • ösztöndíj programok • külső szervezetek által szervezett foglalkozások

Felelős • osztályfőnök, szaktanár • szaktanárok • pszichológus • szaktanárok, diákönkormányzatot segítő felnőtt, osztályfőnök • osztályfőnök • pedagógus • pedagógusok • szakkörvezetők • osztályfőnök, pedagógusok • megbízottak, pedagógusok • • • •

testnevelő tanárok szaktanárok ifjúságvédelmi felelős szaktanárok

35


Pedagógiai Program

1.6.2 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Iskolánk küldetésének tekinti a sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási , figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral ) küzdő tanulók szakképesítéshez vagy rész-szakképesítéshez juttatását. Ennek érdekében felhasználjuk mindazokat a pedagógiai lehetőségeket, amelyeket a 32/2012. (X. 8.) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit tartalmazó EMMI rendelet számunkra biztosít. Munkánk során figyelembe vesszük a fejlesztés irányelveit a 2017. augusztus 31-ig érvényben lévő 2/2005. (III. 1.) OM rendeletben foglaltaknak megfelelően (összhangban a fent említett 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelettel). Fejlesztő programunkban igazodunk a köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvényben meghatározottakhoz – egyenlő esélyt nyújtva valamennyi, az iskolánkba járó diák számára. Mindezek alapján: Egyéni fejlesztő, habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A fejlesztést a szakvéleményben meghatározottak alapján a gyógypedagógus végzi. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely a tanulók igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A team-munkában részt vevő pedagógusok: szakképzett gyógypedagógus, az SNI-s tanulókat oktató pedagógusok munkaközössége, iskolapszichológus korlátozott időben. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A habilitációs es rehabilitációs tevékenység céljai es feladatai A célokat és feladatokat, fejlesztendő területeket a tanulók lakóhelye szerint illetékes Szakszolgálatok és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetek és tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tűzik ki, a tanulók vizsgálatára épülő szakvéleményekben fogalmazzák meg, melyek alapján a gyógypedagógus a köznevelési törvény vonatkozó paragrafusai szerint egyén fejlesztési terveket készít valamennyi tanulónk számára. A habilitációs es rehabilitációs tevékenység céljai es feladatai ennek megfelelően: - Az értelmi és beszéd fogyatékosságból fakadó, hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újabb kialakítása. - A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. - A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

36


Pedagógiai Program

- Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés céljait mindenkor a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők - A fogyatékosság típusa, súlyossága. - A fogyatékosság kialakulásának ideje. - A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. - A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, pályaválasztás, életvitel. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár kompetenciája: - A programok, programcsomagok összeállítása. - A habilitációs, rehabilitációs, egyéni fejlesztés. - Közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs, fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban. Szakiskolánkban integrált keretek között nevelt SNI tanulók: -

enyhe értelmi fogyatékos ( többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható tanulók) ép értelmű beszédfogyatékos pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók

Speciális szakiskolánkban szegregáltan (részben integrált) keretek között nevelt SNI tanuló: -

enyhe értelmi fogyatékos (a többi tanulóval együtt haladásra nem képes)

Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

37

Pedagógiai Program


Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció,

a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a

kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulóink nevelésében az

38


Pedagógiai Program

irányelvben leírtakat alkalmazzuk, figyelembe véve az intézményünk pedagógiai programját, helyi tantervét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja •

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja,

•

a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg,

•

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.

A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia,

39


Pedagógiai Program

g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, i) súlyos beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése •

pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése

•

önállóság fejlesztése

•

önbizalom fejlesztése

•

pozitív énkép kialakítása

•

bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja A dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: •

figyelem fejlesztés

•

helyes lépéstechnika

•

mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem •

speciális mozgások

•

aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: •

logopédiás terápia

•

kommunikációs tréning

•

drámaterápia

Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn.

40


Pedagógiai Program

a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése •

egészséges énkép, önbizalom kialakítása

•

kudarctűrő-képesség növelése

•

önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: •

látás, hallás, mozgás koordinálása

•

olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel

•

élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége.

41


Pedagógiai Program

Fejlesztés feladatai: •

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése

•

testséma kialakítása

•

a matematikai nyelv tudatosítása

•

segítő, kompenzáló eszközök használata

•

szám-és műveletfogalom kialakítása

•

egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: •

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban

•

egyénhez igazodó követelmény kialakítása

•

az alkalmazkodó készség fejlesztése

•

együttműködés családokkal, szakemberrel

•

sikerélmény biztosítás.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók Az autizmus spektrumzavarok az idegrendszer igen korai nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. A zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és a sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Fejlesztés feladatai:

42


Pedagógiai Program

A speciális fejlesztés első szakaszának (óvodai nevelés időszaka, alsó tagozat) fő célja a habilitáció. A második szakasz (alapfokú nevelés időszaka, a középfokú nevelés oktatás) fejlesztési területei: -

képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével

-

a szociális, kommunikációs kompetencia fejlesztése

-

kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra

-

önellátás körének bővítése

-

munkára nevelés megalapozása

A harmadik szakaszban a középfokú szakképzésben a cél az egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. - képességek szinten tartása - tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott tartalmak adaptálásával az egyén képességeinek megfelelően - óraszervezés, önállóság, táguló szociális integráció, munkára nevelés. 1.6.3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A köznevelési törvény új fogalom használata szerint: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk folyamata: Faladatok: A tanuló előéletének megismerése, kiváltó okok feltárása -

A tanuló pozitív tulajdonságainak keresése, melyre a későbbiekben támaszkodni lehet

-

Megkeresni azokat a tevékenységi területeket, feladatokat, amelyek segítségével a tanuló érdeklődése felkelthető, energiája hasznosítható

-

A tanuló társas kapcsolatainak fokozott figyelemmel kísérése

-

A hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés)

-

A tanulók sikerélményhez jutása 43


Pedagógiai Program

-

A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése

-

A tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése

-

Az empátia és a toleranciakészség fejlesztése

44

Pedagógiai Program


Feladat A magatartási , tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő fiatalok azonosítása

A társadalom struktúráinak, folyamatainak, a demokratikus értékeknek a megismertetése

A normák ismertetése és értelmezése

Módszerek •

a kirívó nehézségek feltárása: teszttel, megfigyeléssel, beszélgetéssel, szaktanári közös konzultációval • az egyéni nevelési tervben e nehézségek leküzdésének lehetséges útjait szerepeltetni komplex fejlesztésük tükrében a pedagógus elfogadó magatartása velük szemben •

a humán tárgyakon belül e témák jelenléte a tantervben (ld. helyi tanterv) az iskolai választások és egyéb demokratikus jogok gyakorlása során utalni ezek „társadalmi megfelelőire” •

• A normák közösségi elfogadásának és betartásuk közösségi ellenőrzésének segítése

• • • •

Tanórai differenciált oktatás

•

az iskolai, kollégiumi házirend kidolgozása (a tanulók bevonásával), rendszeres felülvizsgálata, ismertetése, megbeszélése, átnyújtása kis füzet formájában osztály- és csoportszabályzat kialakítása, időnkénti megbeszélése; írásos formában átnyújtani mindenkinek osztály- és csoportszabályzat kialakítása során a realitására ügyelni ennek hűséges betartása a DÖK bevonása a normák megtartatásának felelősségébe, a kortárs hatások korrigálása (pl. az agresszió kiiktatása!) a normák megtartásának kiemelése, jutalmazása a közösség előtt, egyetértésével (megbeszélés, titkos szavazás egy-egy jutalomnál pl.) tanulás segítő programok

Ki? iskolavezetés, osztályfőnök, kollégiumi nevelő osztályfőnök, kollégiumi nevelő

szaktanárok iskolavezetés, DÖK által felkért felnőtt(ek), pedagógusok iskolavezetés, osztályfőnök, kollégiumi nevelő

osztályfőnök, kollégiumi nevelő

osztályfőnök, kollégiumi nevelő osztályfőnök, kollégiumi nevelő DÖK-öt segítő felnőtt(ek) pedagógusok

szaktanár, fejlesztő pedagógus

45


Pedagógiai Program

1.6.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás célja a szerény képességekből, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése, egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a tantervi minimumkövetelmények elérése. Felzárkózató tevékenységünk területei:

- közismereti felzárkóztatás - személyiség felzárkóztatás, fejlesztése - szakmai felzárkóztatás - lemorzsolódás megelőzése A felzárkóztatást segítő programok megvalósításának lehetőségei: -tanórákon - tanórán kívüli foglalkozásokon A tanórák fontos feladata: - a belső motiváció fejlesztése - a változó tanulási helyzetekben való rugalmas alkalmazkodás fejlesztése, új algoritmusok keresése - változatos, inger-gazdag módszerek alkalmazása - pozitív önértékelés kialakítása - a találékonyság, az ötletgazdagság fejlesztése - különböző információ-feldolgozási módok megismerése, ennek megerősítése a tanulóban: vizuális szemléltetés, vázlatkészítés - auditív –tanári magyarázat, hangos tanulás - mozgásos –rajzolás, mozgás, jegyzetelés A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata: - az előzetes ismeretek hiányának pótoltatása - a különböző tanulási stílusok megismerése és megerősítése a képességekre gyakorolt hatásuk szerint: értelmes tanulás –valamennyi képességet fejlesztik - impulzív tanulás –megértésbeli zavarok jellemzik - mechanikus tanulás –a figyelem és az emlékezet működését érinti - az akaraterő fejlesztése - a társas tanulás megerősítése - fejlesztő programok szervezése: belső motiváció fejlesztése, - a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése, - a szelekció, a lényegkiemelés fejlesztése, - a szövegértési képesség fejlesztése. A fentiek megvalósítása a felzárkóztatási programban lehetséges, amelynek formái lehetnek: - tanév elején felmérés készítése - tanulás tanítása - hiányosságok pótlása - alapkészségek gyakoroltatása - korrepetálások az alapkészségek és követelmények elsajátítására

46


Pedagógiai Program

- differenciált és csoportfoglalkozások egyes tanulókra kötelező jelleggel - tanulópárok, tanulószoba - a gyengébb képességűek motiválása az új ismeretek elsajátítása - egyéni beszélgetések, sikerélményekhez juttatás - minimum követelmények megfogalmazása A kompetenciaalapú oktatási projekt bevezetésével nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az új tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: - tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); - legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); - legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). A tanulásszervezés kulcsfigurája a tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét.

.

47


Pedagógiai Program

A tanulási kudarcnak kitett fiatalokkal kapcsolatos szabályozott nevelési-oktatási folyamat Tevékenység 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

Módszer • képességek felmérése iskolába lépéskor, különösen a részképesség zavarok feltárása • megfigyelés • dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) • beszélgetés (gyerekkel, szülővel) • a tanulók tanulási szokásainak felmérése • • • • • •

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

•

Felelős • iskolapszichológus, osztályfőnök • szaktanárok, osztályfőnök • szaktanárok, osztályfőnök

• szaktanárok, osztályfőnök • tanulásmódszertan tanár, magyartanár egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztés az órákon • pedagógusok, iskolapszichológus differenciált tanóravezetés • minden pedagógus korrepetálás • érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus kollégiumi szilenciumhoz kapcsolódó korrepetálás • kollégiumi nevelő tanulásmódszertan, tanulás tanítása • tanulásmódsztan. és magyar tanár tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció • iskolapszichológus, szociálpedagógus, pedagógusok a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális • szaktanár, osztályfőnök, szakemberekhez történő irányítása (Nevelési szociálpedagógus, Tanácsadó, Pszichitária stb.) iskolapszichológus

• tesztek újrafelvétele • dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) • felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata • megfigyelés • tanulmányi eredmények elemezése • beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

• pedagógus, iskolapszichológus • szaktanár, osztályfőnök • iskolavezetés • szaktanár, osztályfőnök • szaktanár, osztályfőnök • szaktanár, osztályfőnök

48


Pedagógiai Program

1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakozásában. Intézményünkben a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel és munkaközösség vezetőkkel, pszichológussal közösen hangolják össze. Helyzetfelmérés után meghatározzák a tevékenység célját, éves ütemtervet, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformát. A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák szolgálják: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi területe - Segítségnyújtás arra, hogy a gyermek szükség esetén kollégiumi ellátásban részesüljön. - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, a gyermekvédelmi felelős fogadóóráin. - Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. - A tankönyvtámogatás mértékének meghatározása, könyvtári, ill. használt könyvek igénylésének biztosítása. - Táborozások, kirándulások költségeihez hozzájárulások szervezése, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. - Ha szükséges, a gyermekvédelmi hatóságoknak jelentés készítése. - Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel. - Külső előadók segítségének megszervezése. Az osztályfőnök tevékenységi területei - Az osztályközösség erősítése, különös figyelemmel kísérve a szociálisan hátrányos tanulókat, hogy ne szoruljanak a perifériára. - Szülői értekezleten a szülőkkel a nevelési problémák megbeszélése, szükség esetén a nevelési szokások bővítése. - Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése szaktanárok bevonásával. Külső szakember igénylése, tevékenységi területeik - Önismereti csoportok létrehozása, működtetése a nevelési tanácsadóval együtt. - Drog-és bűnmegelőzési programok szervezése. - Mentálhigiénés programok szervezése. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy eltérő képességű, szociális helyzetű (HH, HHH, SNI) tanulók együttnevelését, oktatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani az esélyegyenlőség biztosítását.

Az iskola saját erőforrásaihoz mérten tud csak számukra anyagi segítséget nyújtani, ezért feladatunk az iskolánk kívüli erőforrások megkeresése.

49


Pedagógiai Program

Tevékenység A leghátrányosabbak felkutatása

Módszer • kérdőíves tájékozódás, családlátogatás, személyes beszélgetés a tanulóval, hátrányos helyzet (belső) rangsor készítése

Ingyenes étkezés biztosítása a rászorultaknak és kedvezmények nyújtása lehetőség szerint

• rászorultság felmérése, anyagi fedezet felmérése, az állami • osztályfőnök, gazdasági vezető, segítséghez szükséges dokumentumok bekérése ifjúságvédelmi felelős

Ösztöndíj lehetőségek megkeresése segítségadás a pályázat megadásában.

• tájékozódás, segítségadás, ösztöndíj lehetőségek összegyűjtése

• szociálpedagógus, osztályfőnök

Kapcsolattartás az önkormányzatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal.

• tájékozódás a lehetőségekről, rendszeres találkozás, az ügyintézés segítése, személyes beszélgetés a szülővel, tanulóval

• szociálpedagógus, osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős

A családok, tanulók felvilágosítása a működő szociális lehetőségekről

• családlátogatás, tájékoztatás szülői értekezleten, elnyerhető szociális támogatások, rendeletek összegyűjtése, e gyűjtemény megismertetése a tanulókkal, szülőkkel • olyan alkalmak teremtése, ahol a segítség nem megalázó, személyes beszélgetések a tanulóval

• osztályfőnök

Adományok (ruha-, tankönyvsegély) szétosztása Tankönyvsegély állami • dokumentumok beszerzése, szülők értesítése, az iskolai megszerzése, az iskola tankönyv használatának szükségességét felmérni, a tulajdonában lévő könyvek használatot ellenőrizni (rongálások elkerülésére) használata Értékelés • kérdőíves tájékozódás Tanulói, szülői elégedettség mérése Kimutatás az elért • összehasonlítás az előző évivel, elemzés támogatásokról

•

Felelős osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, DÖK

• osztályfőnökök • osztályfőnök, pedagógusok, tankönyvfelelős • osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős • osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős

50

Pedagógiai Program


1.6.6. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi tevékenység átfogja intézményünk életének egésztét azzal a céllal, hogy biztosítsa a diákokat megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű fiatalok elviselhető életlehetősége felett. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő preventív szociális munkát és pedagógiai tevékenységeket az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, az iskolai védőnő és a gyermekvédelmi felelős koordinálja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből adódó új prioritások alapján átdolgoztuk az intézmény gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos programját. A programunkban a pedagógusok munkáját a védelem, a gondoskodás, az egyéni törődés, a prevencióra való törekvés jellemzi. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló tanulóink: Hátrányos helyzetű tanulók Veszélyeztetett tanulók Fogyatékos tanulók Nehezen nevelhető tanulók Bűnelkövető tanulók

A gyermekvédelem konkrét működési területei iskolánkban: -

Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása

-

Drog-prevenciós tevékenység

-

Jogok és kötelességek ismerete, közösségi nevelés

-

Indulási hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, hátrányos helyzetű tanulók segítése

-

Tehetséggondozás

-

Kapcsolattartás a szülőkkel

-

A nevelőtestület (és az iskola dolgozói) körében végzett tevékenység

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős önálló feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Tevékenység Felmérések összefogása, a kiemelten veszélyeztetett tanulók szűrése

Módszer • a szociálpedagógus, iskolapszichológus és az osztályfőnökök felmérő munkájának segítése (összegyűjtés, kiértékelés segítése) • adatlapok átnézése, konzultáció az osztályfőnökökkel

51

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A gyermekvédelemmel kapcsolatos dokumentumok összegyűjtése, ismertetése a pedagógusokkal A szociálpedagógussal együtt kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval (városi jelzőrendszer működése) Információáramlás segítése (a tanulókkal kapcsolatban)

Részvétel a drogprevenciós és egyéb tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében A szociálpedagógussal együtt (de az ifjúságvédelmi felelős vezetésével) explicit bűnmegelőzési foglalkozások szervezése a helyi rendőrség segítségét kérve

A különösen tanulókkal kapcsolattartás

veszélyeztetett személyes

A gyermekvédelmi szempontok érvényesülésének nyomon követése

Az igazgató és a munkaközösség vezetők év végi ellenőrzésének, értékelésének segítése

• gyűjteménykészítés • tanegységenként értekezleten a dokumentumok bemutatása, a gyermekvédelmi szemlélet kialakítását segítve • személyes találkozás, részvétel a városi tanácskozásokon, telefonos kapcsolattartás • adatlapok áttekintése és konzultáció az osztályfőnökökkel (egyéni nevelési tervek) • ezek alapján a szaktanárokkal konzultálva: tájékoztatás • a szociálpedagógus és az iskolapszichológus munkájának segítése az általuk megadott módon • kapcsolattartás a helyi rendőrség felelőseivel, különösen az ottani ifjúságvédelmi felelőssel • meghívott rendőrök előadása: törvénysértés, büntetés • börtönből kijöttek előadása • filmek a bűnelkövetésről, börtönről • beszélgetések lehetősége, tanácsadás • a különösen veszélyeztetett tanulók nyomonkövetése: osztályfőnökökkel és a tanulókkal konzultálva • részvétel a fegyelmi tárgyalásokon • konzultáció az iskolavezetéssel a lemorzsolódásról, hátrányok enyhítésének folyamatáról (kiemelten a veszélyeztetett gyerekek esetében) • a lemorzsolódás felmérése (osztályfőnökökkel), okok összegyűjtése • a dokumentált közbelépések összegyűjtése • beszámoló készítése a saját munkájáról • értékelő beszámoló az iskolai gyermekvédelem alakulásáról

52


Pedagógiai Program

Utógondozásunk Célunk a tanulmányait befejező tanuló integrálása – a családba – a saját korcsoportba – a munkahelyre. (Ezt feltétlenül segíti a már korábban kialakított kapcsolat munkahellyel, munkaügyi központokkal, gyakorlati képzőhelyekkel) -

Körültekintő előmunkálatok (családgondozás, osztályfőnöki órák speciális témái) Szakmaválasztás irányítása (a differenciált szakmaválasztás)

A tanuló sikeres munkába állása (sikeres munkába segítése) esetén: - folyamatos kapcsolattartás a tanulóval (a hibák, nézeteltérések azonnali megoldása), - a munkahelyi ügyintézés támogatása. Sikertelen munkába állítás esetén: - átképzés, - munkaügyi központ megkeresése, folyamatos kapcsolattartás, - munkahelykeresés

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának rendje és formája A tájékoztatás formái: - osztályfőnöki tájékoztatás - diákönkormányzat ülései - diákközgyűlés - iskolavezetés körözvényei - faliújság - iskolarádió Az osztályközösséget elsősorban az osztályfőnök tájékoztatja és az osztályfőnökön keresztül nyilváníthatnak véleményt az őket érintő témákban. Az iskolai diákönkormányzat, amely havi üléseivel, az igazgató és a diákönkormányzatot segítő tanár jelenlétében képviseli a diákok véleményét és biztosítja tájékoztatásukat. A diákközgyűlés minden év januárjában, diáknapkor az igazgató, az igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök jelenlétében értékeli az előző tanévet, és fogalmaz meg javaslatokat a következő évre. Fegyelmi tárgyaláson is képviselteti magát a diákság osztályszinten és iskolai szinten (DÖK) is. Rendkívüli eseményekről, kirívó fegyelmi ügyekről, kiemelkedő versenyeredményekről minden osztályt körözvényben tájékoztatunk. Az iskolarádióban a diákönkormányzatot felügyelő tanár jóváhagyásával hangozhatnak el közlemények a diákok részéről. Az aulában a hirdetőtáblán és a faliújságon elhelyezett dokumentumokon tájékoztatjuk a tanulókat a napi aktualitásokról.

53


Pedagógiai Program

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A kapcsolattatás belső partnerei: a) Tanulók –pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos kiegyensúlyozott feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények, elérése a személyiség kibontakoztatása az oktató – nevelő munkában. Ezt a munkát egészítik ki a szakoktatók és a szaktanárok az adott szakterületeken. A szülőknek és a tanulóknak törvény adta joga, hogy az iskola pedagógiai tevékenységéről részletes és tárgyilagos tájékoztatást kapjanak. A tényszerű informálás az iskola valamennyi alkalmazottjának a feladatai közé tartozik. További lehetőségek az együttműködésre és a véleménynyilvánításra: - a diákgyűlés, mely évente egy alkalommal ülésezik, - a diákönkormányzat, melynek minden osztályból 1 fő képviselője van, - a diákönkormányzat, havonta két alkalommal ülésezik, munkáját segítő tanár koordinálja, - a diákönkormányzatot koordináló tanárok a kéréseket, problémákat, véleményeket továbbítja az érintetteknek, illetve az iskolavezetőségnek, - a diákönkormányzat tagjai meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleteken a tanulókat érintő napirendi pontok tárgyalásában, - a diákönkormányzat fórumain meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőség tagjai, - a tájékoztatás eszköze a hangosbemondó - a tájékoztatás további lehetősége a személyes találkozás, melyet az iskola igazgatója juttat el a tanulókhoz, - a tanulóknak adminisztratív és személyes ügyeiben mindennap segítséget nyújt az iskolatitkár, - az iskolai fegyelmi „tárgyalásokon” az osztály és/vagy az iskolai diákönkormányzat képviselője mindenkor részt vesz. Tanulóink a saját és a várpalotai Magániskola kollégiumában van elhelyezve. A kollégiummal ugyanolyan kapcsolattartásra és együttműködésre törekszünk, mint a szülőkkel. A családtól való tartós távollét, az önállóság megélése megnehezíti a kollégiumban élők helyzetét, ezért törekszünk: -

kollégiumi nevelőkkel való szorosabb kapcsolattartásra,

-

a kollégisták fokozottabb ellenőrzésére a napi munka során.

54

Pedagógiai Program


b) A szülők, pedagógusok, kollégiumi nevelők együttműködésének folyamata Tevékenység Kapcsolatfelvétel – „megelőző” családlátogatás Folyamatos kapcsolattartás - levélben, telefonon -

fogadóórán

-

szülői értekezletek

-

szülői értekezletek a tanulók részvételével (aktuális témákban. pl.: kirándulás)

-

„nyilt nap” szervezése

-

szülők meghívása iskolai rendezvényekre, liturgikus alkalmakra

- folyamatos kapcsolat DÖK-kel

Módszer • megfigyelés • kérdőíves tájékozódás (szociális helyzet, családtipológia)

Felelős • .osztályfőnökök, iskolapszichológus

• probléma megbeszélés, tanulmányok, magatartás elemzése, értékelése (az egyéni fejlődés kiemelésével)

• osztályfőnök, szaktanárok

• ismerkedés (Pedagógiai Program, házirend, az iskola elvárásai, követelményei) • tájékozódás (a szülő elvárásai, problémák) • a felmérések tapasztalatai, tanulmányi helyzet (dokumentum elemzés)

• osztályfőnök, igazgató

• vita, megbeszélés

• osztályfőnökök, az osztály önkormányzat diákvezetője

• ismerkedés, szemléltetés

• tanegységvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok

• megfigyeltetés, bemutatás, beszélgetés

• igazgató, osztályfőnök

• a nevelési programban korábban meghatározott módokon, valamint a szülők és DÖK közös találkozásának megszervezése

• DÖK-felelős, tanegységvezetők, osztályfőnökök

55

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Szülői jogok érvényesítése

• A szülők véleményének, kérdéseinek írásos rögzítése, ismertetése a nevelőtestülettel • Az SZM munkájának támogatása, folyamatos kapcsolattartás

• osztályfőnökök • igazgató, tanár – összekötő, osztályfőnökök

Tanulók az iskola életéről • PP, MIP, Házirend megismertetése megbeszélése • hozzászólások a dokumentumokhoz • kérdőívek A kapcsolattartás fejlesztése - a szülői ház kultúrájának jobb megismerése, elfogadása (kiemelten roma családok) - őszintébb kommunikáció, a szülők iskolával kapcsolatos ellenérzéseinek csökkentése A fejlesztés hatékonyságának értékelése - a szülői és tanulói elégedettség mérése - a szülői értekezletek, fogadóórák látogatottságának elemzése

• osztályfőnökök, szaktanárok • tájékozódás, önképzés

• osztályfőnökök, szaktanárok • beszélgetés, meggyőződés, segítségadás az otthoni problémák megoldásában

• igazgató, osztályfőnökök • kérdőíves tájékozódás • osztályfőnökök • statisztikai elemzés (érdeklődés, tendenciák)

56


Pedagógiai Program

c) Iskolavezetés és nevelőtestület együttműködését, a szakmai munkaközösségek együttműködésének formáit a szervezeti és működési szabályzatunk szabályozza. Együttműködések kapcsolattartás a külső partnereinkkel Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgató helyettes valamint a szakmai munkaközösség vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Intézményünk rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: • a fenntartóval • a Katolikus Pedagógia és Szervezési Továbbképzési Intézettel • a Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával • Oktatási Hivatallal • Kolping iskolákkal • A katolikus plébániákkal • Önkormányzati és állami iskolákkal • Gyermekjóléti szolgálatokkal • Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal • Nevelési tanácsadókkal • Az ifjúságvédelmi jelzőrendszer szerveivel • Az ipari és agrár kamarával • A gyakorlati képzést segítő termelő és gazdálkodó szervezetekkel • A helyi és kistérségi média szereplőivel • Sportegyesületekkel (helyi és városi) • Rendőrséggel • Civil szervezetekkel A munkakapcsolat megszervezéséért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel és szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az éves munkaterv rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi ellátást biztosító dolgozókkal. Segítésükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint az ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal és családgondozókkal. A kapcsolattartás célja: - A gyermekek védelme, jogaik biztosítása. - Szociális segítségnyújtás. - Ahol szükséges a családi életvitel követése. - Igazolatlan hiányzások csökkentése. - Kapcsolattartó személy: ifjúságvédelmi felelős. A kapcsolat formái: - Nevelési értekezleten tájékoztató a tanároknak. - Szülőkkel közös esetmegbeszélések (eseti jelleggel). - Közös családlátogatások (eseti jelleggel). - Családgondozás.

57


Pedagógiai Program

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • pótló és javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. - Osztályozó vizsga 20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. § alapján: (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga –a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel –egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában –a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint –szervezett beszámoltató vizsga is. - Magántanulói vizsga: kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Tanévenként két alkalommal –januárban és júniusban –szervezünk vizsgát, amelynek időpontjáról levélben értesítjük a tanulót és a szülőt. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt jegyzőkönyvben rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért eredményt. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet.

58


Pedagógiai Program

- Nem osztályozható tanulók vizsgája: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Tanévenként két alkalommal -–januárban és júniusban -–szervezzük meg az osztályozó értekezlet után. A tanulót, a szülőt az osztályfőnök értesíti a digitális naplón keresztül. A vizsgaanyagot a szaktanárok határozzák meg az adott időszak tananyagához igazodva. A tanuló írásban és szóban tesz vizsgát, a szaktanár kijavítja a dolgozatot és az eredményt jegyzőkönyvben és a digitális naplóban rögzíti. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet. - Javítóvizsga 20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. §, (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. - Különbözeti vizsga a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 25 § (1) bekezdés alapján Különbözeti vizsgát tesz azon átvett, más intézményből átiratkozott tanuló, akinek átvételéhez ezt az igazgató előírja. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt jegyzőkönyvben, a szaktanár a naplóban rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért eredményt. 64. § (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsga szervezhető akkor is, ha egy tanuló olyan intézményből kerül át, ahol az adott tantárgyat nem tanulta. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem tanult. A különbözeti vizsga követelményrendszerét a szaktanár állítja össze. Tanévenként két alkalommal (december, április) szervezzük meg.

- Egyéb vizsgák: Szintvizsgák A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, valamint az intézmény közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik.

59


Pedagógiai Program

Az értékelés rendje, a vizsgatárgyak részei és követelményei, a magasabb évfolyamba lépés követelményei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a miniszterium által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei”-ben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközi tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: _ az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; _ az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; _ egy tanítási évben a mulasztása a hatályos jogszabályban előírtaknál több, és év közi jegyei alapján nem osztályozható; _ magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő tantárgyakkal. A szakképzés pedagógiai szakaszában A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a központilag kiadott képzési programban „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. • Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. • A tanuló évfolyamot ismételni köteles, ha a szakmai gyakorlat előírt követelményeit nem teljesítette. • A tanuló évfolyamot ismételni köteles vagy osztályozó vizsgát tehet, ha a törvényben és rendeletekben meghatározott óraszámnál többet hiányzik. • Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. A kifutó jellegű modulrendszerű szakmai képzéseinknél a tananyagelemeket kell osztályzattal értékelni. A tananyagelemek óraszámarányos súlyozása adja a tananyagegység (modul) minősítését. Elégtelen a tananyagegység minősítése, ha bármely tananyagelem elégtelen. Csak az elégtelen tananyagelemet kell javítani.

60


Pedagógiai Program

A 2013.szeptember 1-jén életbelépő szakképzési kerettantervek már az egyes követelménymodulokon belül tantárgyakat tartalmaz, és a tantárgyakból kapnak a tanulók osztályzatot. A szakmai vizsgák rendjéről jogszabály által meghatározott központi szabályzat intézkedik.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai A tanulói jogviszony az intézménybe való felvételi értesítés alapján beiratkozással vagy átvétellel jön létre. A belépés feltétele: A tanulóknak a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt követelményeknek meg kell felelnie. - a 8. évfolyam eredményes befejezése (felzárkóztató képzés esetén elvégzett 5-6-7 osztály és betöltött 15. életév) s a bemutatott bizonyítvány - egészségügyi alkalmassági vizsgálat - pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés

− szakképző évfolyamokra előny a gyakorlati hely megléte, Tanulók felvétele Általános felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. - február 15-ig az általános iskola továbbítja a jelentkezési lapokat iskolánknak - március 15-ig (a felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése szerint) iskolánk nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket, - március 25-ig megkapjuk a Felvételi Központtól a hozzánk jelentkezettek abc sorrendben lévő névsorát. A nevelőtestület véleményének kikérése után az igazgató a jogszabályban foglaltak figyelembevételével meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát, - április 10-ig megküldjük a végleges jegyzéket a Felvételi Központnak az alábbiak szerint: az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít, - A rangsorolás során az azonos eredményű tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetűnek minősül az a tanuló, akinek testvére iskolánkban tanulói jogviszonnyal rendelkezik, - árpilis 20-ig megkapjuk az egyeztetett felvételi jegyzéket, - április 25-ig megküldjük a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak, - május 1.és augusztus 31. között rendkívüli felvételi eljárását írhat ki az iskola igazgatója, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 %-ánál kevesebb tanulót vettünk fel, ezt követi a felvételi kérelmekről szóló döntés, majd a szülő és az iskola értesítése, - június 26-28. között történik a beiratkozás, melynek időpontjáról levélben értesítjük tanulóinkat.

61


Pedagógiai Program

Tanulók átvétele Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok ezt megengedik, illetve ha ugyanazokat a tárgyakat ugyanazon óraszámban tanulta a diák az adott évfolyamon. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. Jogorvoslati lehetőségek A jelentkezés elutasítása esetén a szülők a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet az iskola fenntartójához kell benyújtani, melynek elbírálását a tárgyév június 1-jéig kell elvégezni. Átvétel útján jogviszony létesíthető abban az esetben, ha a kérdéses évfolyam adott osztályában van szabad férőhely, valamint a jelentkező azonos képzésfajtából érkezik. Amennyiben a képzésfajta nem teljesen megegyező, abban az esetben a szükséges tantárgyak vonatkozásában sikeres különbözeti vizsga letétele után vehető át a tanuló. A szakképzés területén átvétel kizárólag azonos szakma tanulása esetén lehetséges, kivételt képez a szakképzés kezdő évfolyamán az az eset, ha a gyakorlati foglalkozások a tanévben még nem haladták meg az éves gyakorlati óraszám 20%-át. Ebben az esetben sikeres különbözeti vizsga, és egészségügyi vizsgálat után átvehető a tanuló.

62


Pedagógiai Program

„A tettekben megnyilvánuló szeretet felmérhetetlen erőt kölcsönöz a szavakkal kimondott szeretetnek. Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll. S a kivételnek, mely holnapra talán szabály „ ( II. János Pál – József Attila)

2.Helyi tanterv

63

Pedagógiai Program


2.1 A választott közismereti kerettantervünk szakiskolai osztályainkban Szakiskolai (szakképző) osztályainkban a 2013/14.tanévtől felmenő rendszerben: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.( XII.21) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29) EMMI rendelet 1.melléklet (8.melléklet az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelethez) Kerettanterv a szakiskolák számára Szakiskolai (szakképzős) helyi tantervek órakerete (9-11.évfolyam számára) Szakiskolai közismereti óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám

Tantárgyak 9. évfolyam

10. évfolyam

2

1

Idegen nyelv* (német v angol nyelv)

2

2

Matematika*

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

3

3

3

Hittan

2

2

2

Osztályközösség-

1

1

1

Magyar – Kommunikáció*

Közismeret

11. évfolyam

2

építő Program Szabadon felhasználható órakeret Informatika

1

1 0,5

Természetismeret

Összesen

18

11

9,5

64

Pedagógiai Program


Kötött órák Szakmai elmélet és gyakorlat

Szabadon felhasználható

14,5

23

23

2,5

2

2,5

17

25

25,5

35

36

35

órakeret minden szakképesítés óratervénél részletezett Összesen Heti összes óraszám *: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban A választott kerettanterv feletti óraszám A helyi tantárgyi tantervként alapvetően a kerettantervben leírtakat fogadjuk el. A szabadon választott órakeret terhére új tantárgyként informatika került bevezetésre heti 1 órában 9 és 11.évfolyamon, illetve a 11.évfolyamon heti 0,5 órával növeltük a tantárgyi óraszámokat természetismeret tantárgyból. Tantárgyi tanterveink: -

Magyar –kommunikáció 9-10.évfolyam ( mellékletben található) Társadalomismeret 9-10.évfolyam ( mellékletben található) Idegen nyelv-német 9-11.évfolyam ( mellékletben található) Matematika 9-10.évfolyam ( mellékletben található) Természetismeret 9.évfolyam ( mellékletben található) Testnevelés 9-10.évfolyam ( mellékletben található) Osztályközösség építő program 9-10.évfolyam (mellékletben található) Hittan 9-11.évfolyam (mellékletben található Informatika 9.évolyam (mellékletben található)

65

Pedagógiai Program


2.2 A választott közismereti kerettantervünk speciális szakiskolai osztályainkban Sajátos nevelési igényű – enyhe fokban értelmi fogyatékos – diákokat oktató osztályainkban a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.( XII.21) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29) EMMI rendelet 4.melléklet ( 11.melléklet az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelethez) Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.3 - Kerettanterv a speciális szakiskolák számára A speciális szakiskolai képzés szerkezete ( enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolánk egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos ( 9-10.évfolyam) OKJ szerinti részszaképesítés oktatását, vagy négy évfolyamos ( 9-12.évfolyamos) OKJ szerinti szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel.

9/E előkészítő évfolyam közismereti kerettanterve enyhén értelmi fogyatékos tanulók részére Tantárgyak és óraszámok: Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom


5

180

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

2,5

90

Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek

4

144

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

1,5

54

2

72

35

1260

Testnevelés és sport Szabadon tervezhető

Szakmai alapozó ismeretek Hittan

Mindösszesen

66

Pedagógiai Program


A választott kerettanterv feletti óraszám A helyi tantárgyi tantervként alapvetően a kerettantervben leírtakat fogadjuk el. A szabad órakeretet (9. évfolyam 3,5 óra ) a közismereti tantárgyak rendszerezésére ,ismétlésére, gyakorlására, a tanultak elmélyítésére fordítjuk. A közismereti tantárgyak kiegészülnek a hittan tantárgy programjával. A kiegészítéseket tartalmazó tantárgyi tantervek mellékletét képezik helyi tantervünknek. 9. és 10. évfolyamos közismereti kerettanterv enyhén értelmi fogyatékosok OKJ szerinti rész- szakképesítés oktatásához Tantárgyak és óraszámok Műveltségi terület

Tantárgy neve

9–10. évfolyam (átlag heti időkeret)

2 tanéves óraszám



1

71

Matematika

Matematika

2

142


Hit és Erkölcstan

1

71

Informatika

Informatika

1

71



5

355

Osztályfőnöki óra

1

71

0,5 ( 10.évf)

35

1

71

12-13

887

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

1491

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)- részszakképesítések szakmai gyakorlati órái

2

142

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

70

Szabadon tervezhető

Német nyelv Hittan

Közismeret összesen

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk.

67

Pedagógiai Program


Enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti kerettanterv Tantárgyak és óraszámok Az OKJ szerinti szakképesítés oktatásához kapcsolódó enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot megelőzi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.)

Műveltségi terület

Tantárgy neve

9–10. évf. (átlag heti óraszám)


11–12. évf. (átlag heti óraszám)




1

72

1

68

Idegen nyelv

Német nyelv

1

72

1

68

Matematika

Matematika

1

72

1

68


Hit és Erkölcstan

1

72

1

68

Informatika

Informatika

1

72

0,5

34



5

360

5

340

Osztályfőnöki

1

72

1

68

1*

72

1

72

0,75*

54

0,5

30

Közismeret összesen

11

918

10,5

812

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

1512

21

1428

1,75**

126

2

136

Szabadon felhasználható

Hittan Magyar nyelv és irodalom

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv) Összefüggő szakmai gyakorlat

70+105

105

* 9. évfolyamon 2 óra, 10. évfolyamon 1,5 óra szabad időkeret áll rendelkezésre. **9. évfolyamon 1,5, 10. évfolyamon 2 óra szabad időkeret áll rendelkezésre szakmai órákra.

A közismereti tantárgyak kiegészülnek a hittan tantárgy programjával. A kiegészítéseket tartalmazó tantárgyi tantervek mellékletét képezik helyi tantervünknek.

68


Pedagógiai Program

2.3 A választott közismereti kerettantervünk a Köznevelési Hídprogram osztályaiban Felzárkóztató osztályainkban 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.( XII.21) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29) EMMI rendelet 2.melléklet ( 9.melléklet az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelethez),illetve a 23/2013. (III.29) EMMI rendelet alapján A Köznevelési Hídprogramok kerettantervei: 9.2 HÍD II.program kerettanterve Köznevelési Híd II.programok helyi tantervei HÍD II.program helyi közismereti felzárkóztató évfolyama A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.( XII.21) EMMI rendelet 9.2 mellékletében kiadott HÍD II.program kerettantervét helyi tantervként fogadjuk el. Az „A” „B” és „C” variációkról a jelentkező tanulók tudásszintje illetve tanulás iránti elkötelezettsége alapján döntünk. A HÍD „.programban a lemorzsolódott, vagy iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú, vagy idősebb – általános iskolai végzettség nélküli – fiatalokat képezünk. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe való bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A 20 hónapos HÍD II. program keretei kétfélék. A) rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak. B) hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. C) A 10 hónapos HÍD 2 program szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozza meg.

69

Pedagógiai Program


A) 20 hónapos HÍD II. program óraterve rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához

Tantárgyak

Közismeret

Évfolyam/ tantárgyak

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program Szabadon tervezhető órakeret: Hittan Hittan Informatika

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

HÍD 2/2 Heti 10 közismereti óra A verzió 2 éves képzés 2. év 3

4

3

4 3

3 2

3

2

3

1

2

2

1

1

2

2 1 27

19

Kötött órák Szabadon felhasználható órák

7,5

14,5

0,5

1,5

Összefüggő nyári gyakorlat

3 hét (105 óra)

Összesen

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt (rész-szakképesítés oktatásához)

HÍD 2/1 heti 16,5 közismereti óra A verzió 2 éves képzés 1. év 4

Heti 35

Heti 35

A rész-szaképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra. Nyári összefüggő gyakorlattal és szabad sávval együtt. A szakmai elméleti és gyakorlati szabad órakeret felhasználást a rész-szakképesítések óraterveinél részleteztük.

70

Pedagógiai Program


B) 20 hónapos HÍD II. program óraterve hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához (20 hónapos képzés) 2013-2014. tanévtől

Tantárgyak

Közismeret

Szakmai elmélet és gyakorlat ( részszakképesítés oktatásához)

Mindösszesen (teljes képzés ideje)


Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program Szabadon tervezhető órakeret Hittan Alapvető munkavállalói modul Hittan

HÍD 2/1 heti 16,5 közismereti óra B 2 éves képzés 1. év 3

HÍD 2/2 Heti 10 közismereti óra B 2 éves képzés 2. év 2

3

2

3 1,5

2 1

1,5

1

1,5

-

2

-

1

1

2 0,5

Összesen Kötött órák Szabadon felhasználható órák

19 15

2 11 21,5

1

2,5

Összefüggő nyári gyakorlat

3 hét (105 óra) Heti 35

Heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt) A szakmai elméleti és gyakorlati szabad órakeret felhasználást a rész-szakképesítések óraterveinél részleteztük. 71

Pedagógiai Program


C) HÍD II. program (10 hónapos képzés) Helyi tanterv C-variáció óraterve 2013-2014. tanévtől

Tantárgyak

Közismeret


HÍD 2/1 közismereti óra C 1 éves képzés

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program Hittan Informatika Testnevelés Összesen

5 5 5 4 4 5,5+0,5

1 2 1 2 35

A választott kerettanterv feletti óraszám ( 5,5 óra) A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal Tantárgyak

HÍD 2/1

Hittan

2

Informatika

1

Testnevelés

2

Alapvető munkavállalói modul

0,5

72

Pedagógiai Program


2.4 Az alkalmazott közismereti kerettanterv megnevezése a 2013/14. tanév kifutó évfolyamain Az alkalmazott kerettantervek, óratervek a Közoktatási törvény alapján (kifutó rendszer) A Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) kerettanterv (1/2006. (VI.29) OKM rendelet) alapján készült 9-10. évfolyam óraterve (Általános képességű és SNI tanulókkal integrált osztályoknak) 9.évfolyam: 2012/2013. 10.évfolyam: 2013/2014. S o r sz.

A tantárgy megnevezése

Éves óraszám

Heti óraszám

9. évf.

10. évf.

9. évf.

10. évf.

1.


144

144

4

4

2.

Matematika

108

108

3

3

3.

Történelem és társadalmi ismeret

72

72

2

2

4.

Természetismeret és környezeti tanulmányok

72

72

2

2

5.

Számítástechnika

72

72

2

2

6.


72

72

2

2

7.

Osztályfőnöki

36

36

1

1

8.

Pályaorientáció

72

--

2

--

9.

Gyakorlati oktatás

270

--

7,5

--

10.

Szakmai alapozó oktatás

--

342

--

9,5

11.

Élő Idegen nyelv (német)

72

72

2

2

Összesen

990

990

27,5

27,5

Hittan

72

72

2

2

SNI tanulók ped.i és eü.célú rehabilitációs fejlesztési órái

180

180

5

5

A Kt. 52§ (7) bek. alapján Szabadon választható órák terhére

Az alkalmazott kerettantervek, óratervek a Közoktatási törvény alapján (kifutó rendszer) A Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) kerettanterv 73

Pedagógiai Program


(1/2006. (VI.29) OKM rendelet) illetve a 2/2005.(III.1) OM rendelet a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján készült 9-10. évfolyam óraterve Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók részére 9.évfolyam: 2012/2013. 10.évfolyam: 2013/2014. S o r sz.

A tantárgy megnevezése

Éves óraszám

Heti óraszám

9. évf.

10. évf.

9. évf.

10. évf.

1.


144

144

4

4

2.

Matematika

108

108

3

3

3.

Történelem és társadalmi ismeret

72

72

2

2

4.

Természetismeret és környezeti tanulmányok

72

72

2

2

5.

Számítástechnika

72

72

2

2

6.


72

72

2

2

7.

Osztályfőnöki

36

36

1

1

8.

Pályaorientáció

72

--

2

--

9.

Gyakorlati oktatás

270

--

7,5

--

10.

Szakmai alapozó oktatás

--

342

--

9,5

11.

Élő Idegen nyelv (német)

72

72

2

2

Összesen

990

990

27,5

27,5

Hittan

72

72

2

2

SNI tanulók ped.i és eü.célú rehabilitációs fejlesztési órái

180

180

5

5

A Kt. 52§ (7) bek. alapján Szabadon választható órák terhére

Az alkalmazott kerettantervek, óratervek a Közoktatási törvény alapján( kifutó rendszer) A Közoktatási törvény 27§ (8) bekezdése alapján indított

74

Pedagógiai Program


20 hónapos felzárkóztató képzés óraterve 9.évfolyam 2012/ 13.tanév 10.évfolyam 2013/14.tanév Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció

Éves óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 108 óra 108 óra

Heti óraszámok 9-10. évfolyam 3 óra

Történelem és társadalomismeret

72 óra

72 óra

2 óra

Matematika

72 óra

72 óra

2 óra

Természetismeret / Egészségtan

72 óra

72 óra

2 óra


72 óra

72 óra

2 óra

Osztályfőnöki

36 óra

36 óra

1 óra

Pályaorientáció

72 óra

72 óra

2 óra

Személyiségfejlesztés (Viselkedés kultúra)

108 óra

108 óra

3 óra

Tanulásmódszertan, önismeret

72 óra

72 óra

2 óra

Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat

306 óra

306 óra

8,5 óra

Kötött óraszám összesen

990 óra

990 óra

27,5 óra

Csoportos felzárkóztató óra

36 óra

36 óra

1 óra

Szabadon választható órák terhére ( Kt. 52§ (7) bek. alapján): Hittan

72 óra

72 óra

72 óra

Szabadon tervezhető

A szabadon tervezhető órák felhasználhatóak: - év eleji belépő állapotfelmérésre - év végi állapotfelmérésre - gyakorlati területen töltött idő növelésére - csoportos felzárkóztatásra - a szakmai előkészítő/alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás feltételeit, az értékelés jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi tantervek tartalmazzák.

2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

75


Pedagógiai Program

Taneszközeink iskolánk infrastruktúrájának részei. Ide tartoznak a tanítás-tanulás tartalmát, tárgyát megjelenítő információhordozók és az oktatástechnikai eszközök, amelyek a közvetítés lehetőségének technikai feltételei. A háromdimenziós és nyomtatott taneszközök közös sajátossága, követelménye, hogy a tanítástanulás konkrét tartalmát, tárgyát jelenítsék meg. Ezek tehát tantárgyspecifikus, vagy tantárgycsoport-specifikus eszközök, információhordozó anyagok, szoftverek, média. Fejlesztési tendenciánk előnyben részesíteni a többcélú felhasználást lehetővé tevő taneszközöket (tantárgycsoportos vagy műveltségi területi szemléletnek megfelelő). A tantárgycsoportos tervezési szemlélet elősegíti a gazdaságosság elvét, erősíti a tantárgyi integráció gondolatát. Az oktatástechnikai eszközök nem egy tantárgy vagy tantárgycsoport, hanem a tanítás-tanulás általános taneszközei. Jelentőségük mellett irányelvként hangsúlyozzuk, hogy az eszközök nem helyettesíthetik az iskolánk alapfilozófiájában megfogalmazott személyesség, és emberi, szocializációs feltételrendszer szerepét! A taneszközök nem a tanári képességek helyettesítői, hanem kiterjesztői. A taneszközöket elsősorban a tanulók képességeit és lehetőségeit meghaladó tanítási feladatok esetén válasszuk. A kiválasztás alapelveinél szempont a taneszközök alábbi 3 tulajdonsága: • Dokumentumszerűség: lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség konzerválását és újbóli felelevenítését (pl.: fotók, hanganyagok). • Alakíthatóság, manipulálhatóság: tárgyak, események, jelenségek valóságos idő és térbeli viszonyainak átalakítására (lassítás, megváltoztatás). • Sokszorosíthatóság, sokszorozhatóság: film, videó, hangszalag, floppy nyomtatás (bárhol, bármikor felhasználható). A komplex tanulási környezet megteremtése differenciált taneszközrendszert feltételez. A kiválasztás általános szempontjai - Immanens (benne rejlő) lehetőségek és funkciók (motiválás, ismeretnyújtás, szemléltetés, rendszerezés): Pl.: természetfilm: - figyelemlekötés, motiválás - valóság hű bemutatása - új ismeret nyújtása, - rendszerezés, - rögzítés. - Didaktikai feladat és tartalom. - Szervezeti formák és módszerek: Adott szervezeti forma vagy módszer csakis a megfelelő taneszköz megléte esetén tervezhető, realizálható. - Tanulócsoportok jellemzői: Előzetes ismeretek, jártasságok, készségek, a tanulók fejlődéslélektani sajátosságai. A differenciálás megvalósítását szolgálják az adekvátan megválasztott eszközök. - Pedagógus személyi lehetőségei, „eszközi kulturáltsága”: Eszköztájékozottság, piacismeret, eszközkezelés. Az iskola pedagógusai a tanévenként megjelenő szakmai és közismereti tankönyvjegyzékből, a szakmai tankönyvbemutatókon szereznek tudomást az alkalmazható tankönyvekről. A munkaközösségek a központi programok, helyi tantervek és tanmenetek alapján döntenek: - a tankönyvekről, - a munkafüzetekről,

76


-

Pedagógiai Program

a taneszközökről, és az egyéb tanulmányi segédletekről.

A nevelőtestület tanévenként dönt a tartós használatú tankönyvekről a munkaközösségek ajánlásai alapján. A kiválasztás szempontjait és a kiválasztott tankönyveket véleményezheti. Az iskola a szülőket a beiratkozás napján, illetve a tanévzáró napján tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tankönyvválasztásunk szempontjai I. Didaktikai szempontok: A tankönyv tudásanyaga szerves rendszert alkosson s felölelje az adott tárgykör egészét Segítse az ismeretszerzést, a könnyebbtől a nehezebb, az egyszerűtől a bonyolult felépítésű anyagok felé haladjon Kiemelt szempont a szemléletesség és a szemléltetés, azaz a szemléltető ábrák beiktatása, a szemléletes fogalmazás, a szöveg és az ábra összhangja, kölcsönhatása Az érthetőség, a világosság és a fejlettségi szinteknek megfelelő fogalmazásmód Legyen megtalálható a témakörönkénti, tananyaghoz kapcsolódó bevezető „problémafölvetés”, a feladatkijelölés vagy a visszacsatoláshoz szükséges kérdések, feladatok alkalmazása A jártasságok, készségek, szokások kialakításának elősegítése a tankönyvvel A gyakorlati alkalmazás lehetővé tétele kísérletek leírása és megfigyelési szempontok adása által, amelyek cselekvésre, aktivitásra és önálló ismeretszerzésre késztetnek Fontosnak tartjuk az önellenőrzés elemeinek tankönyvi megfogalmazását Segítse a tankönyv önművelődés igényének kialakulását, fejlődését további ismeretszerzésre való serkentés forrásmunkák, könyvek taneszközök adatainak közlésével és megfigyelési szempontok, feladatok alkalmazásával II. Pszichológiai szempontok: A tanulást motiváló elemek (érdekesség, gyakorlati használhatóság bemutatása, az önálló feladatok sikeres elvégzése, a könyv rendezettsége, szépsége) tudatos alkalmazása A figyelemről, az érzékelésről, az észlelésről, az érdeklődéstől, a gondolkodásról, az érzelmekről, az akarat fejlesztéséről szóló általános pszichológiai ismeretek alkalmazása A szellemi érettség, a befogadóképesség szintének figyelembevétele A gyermekek fejlettségi szintjéhez való alkalmazkodás III. Nyelvi-kommunikációs (logikai) szempontok: Pontos és találó (értelmezhető) szóhasználat Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megértsék a használt szavakat, ezért alkalmazkodjon a könyv a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő szókincséhez Ismeretlen, új fogalmak esetén szómagyarázat és fogalommagyarázat használata (szinonimák felsorolása, körülírása, példamondatba ágyazás, definíció) A szakkifejezések helyes használata, a magyar szabványok, a Nemzetközi Mértékegységrendszer, valamint a tárgykörre vonatkozó érvényben lévő összes előírás és szabály betartása A magyarázatok elhelyezése lehetőleg ugyanazon a lapon legyen A fogalomrendszer készítésében fontos az egymásra épülés, a fogalmak rendezett sorrendje.

77


Pedagógiai Program

A tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, véleményezteti az iskolai szülői szervezettel és a diákönkormányzattal minden év február utolsó napjáig. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzéséve, illetve a jogszabályban meghatározott rendszer szerint – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanulónak, aki - tartósan beteg - sajátos nevelési igényű - három vagy többgyermekes családban él - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. A fentiekhez szükséges nyilatkozatok, igazolások a tanév végéig , új tanulók esetén a tanév elején, regisztrálásra kerülnek

2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Pedagógiai feladatok megvalósítása: - tanulási módszerek kialakítása, - iskolai fegyelem és figyelem, - kötelességérzet kialakítása - motiváció megteremtése - tanulásszervezés, - teljesítmények növelése, - kulcskompetenciák megalapozása, - együttműködési készség fejlesztése, - a tanulói tudás megalapozása, - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő èrtékelésük, - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív 78


Pedagógiai Program

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

2.7. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Az iskola a nappali rendszerű oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, úgy szervezzük meg a mindennapos testnevelést, hogy abból két órát iskolai sportkörben való sportolással teljesítenek a tanulók. Azon tanulók, akik versenyszerűen sporttevékenységet folytatnak és erről igazolással rendelkeznek, mentesülnek a sportkörben való tanórai foglalkozás alól. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje

A Köznevelési Törvény 142. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés-vagy gyógytestnevelés-órára osszuk be. A könnyített testnevelés-vagy gyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint –a többi tanulóval együtt, azonos csoportban szervezzük meg. Az orvosi szűrővizsgálatot –kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be –május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást vezetünk, amelyben feltüntetjük a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. (2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy biztosítjuk, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem

2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben válaszható tantárgy az angol/ német nyelv. 1)Ha a tanulót –kérelmére –felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, a tanítási év végéig, illetve ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről –a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt –a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. Ha tanuló több szabadon választott tantárgyra, foglalkozásra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (figyelemmel az előző pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy vagy foglalkozás felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

79


Pedagógiai Program

3) Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülőnek írásban kell leadnia a tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét.

4) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. 5) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.

Intézményünkben a választható foglalkozások: a szakkörök, diákkörök és korrepetálások. A pedagógusválasztás szabályai: A tanulók javaslatot tehetnek a szakkört, diákkört, korrepetálást tartó pedagógus személyére. Amennyiben a tanulók javaslatára történő felkérést a pedagógus nem fogadja el, az iskolavezetés joga kijelölni a szakkört, diákkört, korrepetálást tartó pedagógus személyét.

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az intézmény a következő elvek szerint biztosítja a nevelőoktató munka feltételeit: - a kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bővítése; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (egységes alapokra épülő differenciálás) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

- BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása - SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása - Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek - Mentálhigiénés szakember foglalkoztatása - Lehetőség szerint szülőértekezletekre speciális szakember biztosítása Tanulói esélyegyenlőség tanórai módszerei - tanórai differenciálás heterogén csoportokban - kooperatív tanulás - tevékenységközpontú pedagógiák - projektpedagógia

80


Pedagógiai Program

A konkrét cselekvési program részletei az intézmény ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉBEN szerepelnek.

2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Iskolánkban az értékelés alapja a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérése, amely lehetővé teszi a hiányok felismerését, korrigálását, a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Az egyéni fejlesztési terv alapján képzett tanulónak –méltányosság elveinek betartásával –is el kell érnie a helyi tanterv minimális szintjét a továbbhaladáshoz. 2.10.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere -

Kiemelt alapelvek: a folyamatosság a fejlesztő jelleg az összefüggések feltárása a változatos eljárások alkalmazása a szabályozottság a távlatokban való gondolkodás a rendszerszemlélet a céltudatosság az időrendi ütemezés szabályozottsága a mérés elsősorban a tanulók kompetenciáit méri

A mérések eredményei visszahatnak a nevelési-oktatási folyamatainkra, szükség esetén egyéni, személyre szabott fejlesztési terveket készítünk. Pedagógiai programunkban azonos hangsúllyal szerepelnek a PEDAGÓGIAI ellenőrzések (mint didaktikai funkció), valamint a NEVELŐI ellenőrzések (mint nevelési funkció), amely a pedagógiai munka teljességét, így a pedagógiai ellenőrzést is vizsgálja. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja: -

a bemeneti méréseket a folyamatellenőrzést a kimeneti vizsgáztatást

Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések célja, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 9. és 11. évfolyamosok felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, másrészt jelzésül szolgál az érkező tanulók képességeiről, ismereteiről és várható teljesítményükről. Arra is 81


Pedagógiai Program

lehetőséget ad, hogy iskolánk teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, önvizsgálatra szorulunk, ha magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a tanulókból a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként tudjuk megállapítani a napi iskolai oktatómunka szintjét, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módunk van az egyszeri tanulói megméretésre: hol tart az adott tudás elsajátításában, és milyen teendők állnak még a tanár előtt a kívánatos -vagy a továbbhaladáshoz elégséges -tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti vizsgáztatás( szakmai vizsgák) lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeivel, a standardokkal. A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés által megbízott pedagógusok végzik az osztályban tanító szaktanár jelenlétében. Az értékelést az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető és az általuk felkért személyek végzik. 2.10.2. A mérések leggyakoribb formái:

-

dolgozat, szóbeli felelet, feladatlap, kérdőívek, fizikai teljesítmények, előadás, komplex vizsgák, szintvizsgák, köztes vizsgák, modulzáró-vizsgák, projekt beszámolók, gyakorlati munkák

2.10.3. Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban Bemeneti mérés: Minden tanév szeptemberének első felében a 9. évfolyamra felvett tanulók ismereteinek (kiemelten az alaptantárgyak), képességeinek, attitűdjeinek, motivációinak, szociális környezetüknek megállapítása. Folyamatmérések: - A 9. évfolyam végén az elemi készségek (írás, olvasás, szöveg-és beszédértés, számolás, informatikai és idegen nyelvi), kompetenciák vizsgálata. - A továbbhaladáshoz szükséges minimális feltételek meglétének a megállapítása. Az eszközjellegű alapkészségek színvonalának megállapítása. - A 10. évfolyamon az országos kompetenciamérés elvégzése. - A 11. évfolyam végén a problémamegoldó gondolkodást, a gondolkodási műveletek végzését, illetve a kommunikációs készséget vizsgáljuk. - A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a tanulók minősítésének eszközei. Kimeneti mérés: A szakképzés végét lezáró szakmai vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat

82


Pedagógiai Program

2.10.4. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: A méréseket az osztályfőnöki munkaközösség irányításával az osztályfőnökök végzik.

Témakörök: - az osztályközösség belső kapcsolatai, - szociometriai helyzetfelmérés, - tanulásmódszertan, - családi kapcsolatok feltérképezése, - neveltségi szint, - önismereti tesztek, - életcél, pályaalkalmasság, életpálya-építés, értelmes élet. 2.10.5. A tanulók értékelése A pedagógiai munka szerves része a diákok teljesítményének, minősítése. A pedagógiai értékelés legáltalánosabb módja az osztályozás, amely ötfokú skálával történik és kiegészül szöveges értékeléssel. A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: - a tanulók minősítése - visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról - az önértékelés képességének kialakítása - a személyiség fejlesztése Az ellenőrzés az azt követő értékelés legyen: -

pedagógiailag kifogástalan folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális kiszámítható, nem kampányszerű sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe adott esetben az osztályközösség véleményét is természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: - szóbeli: összefüggő felelet, kiselőadás, órai munka, projekt bemutatása, - írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, témazáró házi dolgozat, - gyakorlati: gyűjtőmunka, projektmunka, munkavégzés, munkadarab készítésének értékelése, munkafolyamat-tevékenység megfigyelése, sportteljesítmény

83


Pedagógiai Program

Tantárgyi értékelés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszer emellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit a pótlási javítási lehetőségeket. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.(írásban és szóban) Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei alapján szaktanáraink határozzák meg. Az értékelési alapnormák szerint -

A tantárgyi osztályozás általános szempontjai: Az osztályzat korrekt és tárgyilagos legyen, az egyenlő bánásmód elvére épüljön. Az osztályzat tükrözze a tanuló tényleges tudását. A tantárgyi osztályzat nem büntetőeszköz, a magatartás érdemjegybe tartozó hibákért (órai fegyelmezetlenség, beszélgetés, stb.) nem lehet tantárgyi érdemjegyet adni, az értékelést nem befolyásolhatja. Az igazságtalannak érzett vagy nem megfelelően indokolt érdemjegy esetén a tanuló (az udvariassági szabályok megtartása mellett) a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz, az iskolai diákönkormányzathoz és az iskola igazgatójához fordulhat orvoslatért. Egy félévben egy-egy tanulónak minimum annyi osztályzatának kell lennie, amennyi az adott tárgy heti óraszáma + 1. Az év végi érdemjegy meghatározásakor az egész éves munkát kell figyelembe venni. A tantárgyi versenyekre való felkészülést, illetve az ott elért eredményeket tantárgyi osztályzattal is lehet minősíteni, ez a tanuló tanévi teljesítményébe beszámítható.

A fentiekben tárgyalt értékelési szempontokon túl a szakmai gyakorlati oktatásra speciális ellenőrzési és értékelési módszerek is vonatkoznak: - A szakmai gyakorlaton a tanulók munkájának értékelési alapja az általuk készített munkadarab minősége, az elkészítési idő meghatározásával számított teljesítménye. - Összetett munkafeladat készítése esetén részfeladatok is kitűzhetők, ezek önállóan értéklehetők. Ez azonban nem helyettesítheti a kész munkadarab egészének értékelését, osztályozását. - A gyakorlati munka 1-1 tananyagrész végén is osztályozható, sőt egy-egy témakör minden csoportja ill. annak minden darabja is önállóan értékelhető, osztályozható. - Kész munkadarabot mindig értékelni kell, hiszen ez komplexen tartalmazza a tanuló szakmai elméleti tudását, gyakorlati tevékenységét, tapasztalatát.

84


Pedagógiai Program

- Nagyon fontos a szakoktató szóbeli magyarázattal történő értékelése, rámutatva a hiányosságokra, problémákra, de kiemelve a jó, dicséretre méltó teljesítményt. - Az osztályzattal kiegészített értékelésnek ki kell térnie a szakmai elméletben tanultakra, annak önállóan történő alkalmazására az adott munkafeladat készítésekor. - Ha egy munkadarabból a tanuló többet készít, akkor az értékelésben a minőség mellett a teljesítménynek is meg kell jelennie. Az első – bemutatás alapján készített – munkadarabnál még nem, de a továbbiaknál egyre rövidebb elkészítési idő határozható meg. - Az előre meghatározott elkészítési idő alapján a tanulók teljesítménye %ában mérhető, és így két osztályzattal értékelhető egy munkadarab: egy a munka minőségére, egy a teljesítményére. - A javíthatatlan hiba miatti selejt munkadarabra a tanuló csak elégtelen osztályzatot kaphat. Elégséges szinthez 50%-os teljesítmény szükséges. A 100 vagy annál magasabb %-os teljesítmény két osztályzattal is értékelhető akkor, ha a munkadarabok minősége kifogástalan. Értékelési alapnormák: Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, - tudását önállóan, segítség nélkül tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során hibátlanul tudja alkalmazni, - összefüggéseket jó érzékkel felismer, - gyakorlati feladatait precíz minőségben, az előírt elkészítési időn belül oldja meg. Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz, - tudását némi segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során jelentéktelen hibával tudja alkalmazni, - összefüggéseket felismer, - gyakorlati feladatait elfogadható minőségben, az előírt elkészítési időn belül elkészíti. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek pontatlanul eleget tesz, - tudását önállóan csak többszöri segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során néhány hibával tudja alkalmazni, - összefüggéseket rávezetéssel felismer, - gyakorlati feladatait javítható minőségben, az előírt elkészítési időn belül vagy az elkészítési időt túllépve oldja meg. Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek jelentős hiányossággal tesz eleget,

85


Pedagógiai Program

- tudását csak folyamatos segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során csak súlyos hibákkal tudja alkalmazni, - összefüggéseket önállóan nem ismer fel, - gyakorlati feladatait javítható (de nem selejt) minőségben, az elkészítési időt túllépve oldja meg. Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek nem tesz eleget, - tudását pedagógusi segítséggel sem tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során nem tudja alkalmazni, - összefüggéseket segítséggel sem ismer fel, - gyakorlati feladatait javíthatatlan (selejt) minőségben készíti el, vagy az elkészítési időt jelentős mértékben túllépi. Az ellenőrzésünk formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak (szóbeli felelet (kérdés – felelet, önálló előadás, táblai rajz), írásbeli felelet (füzetvezetés, röpdolgozat, témazáró dolgozat, házi dolgozat, teszt), gyakorlati feladat végrehajtása, a tanulók által önállóan készített komplex tudást igénylő feladatok elvégzése, szakmai gyakorlatból szintfelmérés, otthoni feladatok végrehajtása. Fontosnak tartjuk. érvényesíteni a szóbeliség primátusát. Még a „feladatmegoldás” tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. Az iskola minden osztálya negyedévenként írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tesz. A szakmai vizsgát és szintvizsgát (minősítő vizsgák) a szakmai vizsgaszabályzat szabályozza. Negyedévi, a félévi, a háromnegyed évi és év végi szóbeli beszámoltatásokat(vizsgákat) szervezünk, ahol osztályozás nem mechanikus művelet, hanem a fejlődés nyomon követésére, korrekciók kidolgozására szolgál. Szakmai alapozó és előkészítő tantárgyunk elméleti és gyakorlati részét közös érdemjeggyel, átlagolással értékeljük a kifutó képzéseknél. Az egyes tantárgyak helyi tantervei (tanmenetei )évfolyamonként meghatározzák a tanév során a témazáró dolgozatok számát. Egy tanítási napra két dolgozatnál többet nem tervezünk. Tanítási szüneteket megelőző és követő első napon dolgozatírást nem tervezünk, a megírt beszámolókat nevelőink két héten belül kijavítják. A tanulók értékelésében, tantárgyi minősítésben a negyedéves vizsgáknak súlyozott szerepük van. Az értékelés alapelvei: - személyre szóló legyen - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen - ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű - folyamatosságot biztosítson - az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön - biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát - legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) - félelemmentes légkörben történjen

86

Pedagógiai Program


A felzárkóztató osztályokban az értékelés alapelvei kiegészülnek az alábbiakkal: - kompetenciaalapú - teljesítménykritérium- alapú - projektproduktumra épülő - individualizált - szöveges formájú Személyes, szóbeli értékelés történik: - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor - a fogadóórákon - a szülői értekezleteken az osztályfőnök által - az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán - az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán) - a tantestület előtt (szélsőséges esetekben) - az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) Szöveges értékelés írásban -

a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükséges esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei a külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság pályázatok stb.)

Az értékelés nyilvános fórumai - házi versenyek, vetélkedők - bemutatóórák - az iskola belső vizsgái - speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben - értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények) - értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események) - értékelés iskolakapcsolatok szintjén - iskolai szervezésű vetélkedők - szakköri, szakmák és osztályproduktumok kiállítása.

2.11. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

87


Pedagógiai Program

A tanítási-tanulási folyamat legfontosabb színtere a tanítási óra. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, az ismeretek elsajátítása teljesíthető mértékben. Elvek: -

elsődleges szempontunk a gyermek fejlettségi szintje, a tanuló (vagy csoport)terhelhetősége. tartalmával illeszkedjen a tanórán elindított folyamathoz legyen jól előkészített, egyértelmű, a tanulók számára rendelkezésre álló eszközök segítségével elsajátítható, megoldható nehézségi fokát tekintve differenciált, vagy feleljen meg a csoportra jellemző átlagos nehézségi szintnek. Az otthoni feladatok kiadásával egyidejűleg tájékoztatjuk a tanulókat az ellenőrzés – értékelés módjairól

Korlátai: - az elvégzéséhez szükséges idő biztosítsa a fiatalok optimális terhelhetőségét - legyen tekintettel a tanulók pihenésére, programjaira, különösen hétvégén biztosítsa a kikapcsolódást - tanév rendje szerinti iskolai szünetek idejére nem adható házi feladat Jellege szerint: - egyénre szabott feladatok, melyek lehetnek szóbeli, írásbeli, rajzos feladat, gyakorlati manuális feladat, gyűjtő munka

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tantárgyfelosztás készítésekor csoportbontásoknál a következő elveket vesszük figyelembe: - osztálylétszám, - szakma, szakmacsoport, - idegen nyelv, - informatika.

Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat: _ magyar nyelv, _ magyar irodalom, _ matematika, _ idegen nyelv, _ művészetek, _ informatika, _ és bizonyos szakmai tárgyak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

2.13. Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

88


Pedagógiai Program

Szakiskolákban évente két alkalommal,ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek: - egyszerűek - kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók - megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek. Ennek okán a kerettantervbe is bekerültek a tartásjavító gerinctorna gyakorlatai. Ezt minden testnevelőnek ajánljuk kipróbálásra és folyamatos gyakorlásra. A felmérések haszna: - a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap - az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni - az őszi és a tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése - az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatók több éven keresztül az azonos évfolyamok Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák: 1. Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. Hasonfekvésből törzsemelés (a hátizóm erő, erő-állóképességének mérése) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (a csípőhajlító és a hasizmok erő, erőálló képességének mérése) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérése) 5. COOPER-TESZT (12 perc futás) A tanulók fizikai állapotának mérése A mérések végrehajtása a törvényi előírásoknak megfelelően évente kétszer történik, testnevelés óra keretében. Követelmény: A tesztekkel kapcsolatos követelmény, hogy kevés eszközzel, minél egyszerűbben, bárhol végrehajthatók legyenek, s valóban mutassák a tanulók fizikai képességeit. A felmérések célja: A diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kapjon Az adatokból a tanár azonnal következtethessen arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni. Az őszi és a tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése. Az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak több éven keresztül az azonos évfolyamok. A méréshez használt tesztlapok:

89


Pedagógiai Program

1. Tesztlap az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer (az Eurofit próbák méréséhez) 2. A Hungarofit teszt mérése

2.14. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei Egészségnevelési céljaink és elveink - A testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése. - Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. - Az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátításának kialakítása. - Elsődleges prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: amely az egészség megőrzését, a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segíti. - A tanulók természetismeret- és biológiaórákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat tudatosítva a tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, azok hatékony kölcsönhatását. - Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. - Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket. Az egészségnevelési program végrehajtásában közvetlenül részt vevő személyek intézményünkben elsősorban - az egészségre nevelésért felelős igazgatóhelyettes, - az osztályfőnökök, - a testnevelő tanárok, - a biológia szakos kolléga, - a kollégiumi nevelőtanárok, - védőnő és iskolapszichológus. Az éves program részletes feladatait az iskola és a kollégium éves munkaterve tartalmazza tanévenként részletesen, melynek elfogadása minden tanév elején a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik, mint az éves munkaterv részfeladata, de kiemelt jelentőséggel. Az egészségnevelési program kidolgozásához segítségül kérjük az ÁNTSZ munkatársait és az iskolai ifjúsági orvos szakmai útmutatásait is. A program ellenőrzése folyamatosan történik a tanév során, hiszen minden megmozdulás megtörténte után lehetőség van annak értékelésére és a tapasztalatok összegzésére. Az egészségre neveléssel kapcsolatos feladatokat megbeszélik a programban közvetlenül részt vevő pedagógusok a diákokkal, és közösen hajtják végre a mindennapok cselekvési programját. A pedagógusok iskolánkban elkötelezett hívei az egészségvédelmi nevelési célok megvalósításának. A Diákönkormányzat képviselői saját osztályukban rendszeresen résztvevői és felügyelői a programoknak. Javaslataikkal, ötleteikkel folyamatosan segíthetik a feladatok megvalósítását. Az iskola faliújságján, az iskolarádióban rendszeresen tájékoztatjuk diákjainkat az aktuális feladatokról. Az egészségvédelmi program megvalósításában rendszeresen segítséget nyújt iskolánknak * az ÁNTSZ, ∗ az ifjúsági orvos, * a kórház szakorvosai (szülész, nőgyógyász), 90


Pedagógiai Program

* meghívott előadók (drogprevenció, pszichológus, védőnő). Iskolánk pedagógusai saját életvitelükkel mutatnak példát a tanulóknak. (Nem dohányoznak a tanulók előtt, részt vesznek az egészségvédelmi előadásokon, többen iskolánkból rendszeresen maguk is sportolnak.) Rendszeresen hirdetjük tanulóinknak a városi rendezvényeket, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, és ösztönözzük őket, hogy minél nagyobb létszámban részt vegyenek azokon.

Környezetnevelési céljaink, elveink Céljaink: • Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: – a környezettudatos magatartást és életvitelt – a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt – a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát – a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését – a rendszerszemléletet – tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését – az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket • A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: – alternatív, problémamegoldó gondolkodás – ökológiai szemlélet, gondolkodásmód – szintetizálás és analizálás – problémaérzékenység, integrált megközelítés – kreativitás – együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód – vitakészség, kritikus véleményalkotás – kommunikáció, médiahasználat – konfliktuskezelés – állampolgári részvétel és cselekvés • Az iskola környezeti nevelési szemlélete: A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Mindezek megkívánják az értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Iskolánkban kiemelten fontos a diákok szemléletének alakítása, környezet- és természetszeretetüket formálása. A szemléletet formálása minden tantárgy és minden iskolán kívüli program része legyen. Tanórán, kirándulásokon, üzemlátogatásokon megismerhetik tanulóink a természetben tapasztalt jelenségek okait; keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

2.15. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei és minősítése, a jutalmazás és büntetés szabályai

91


Pedagógiai Program

A) Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. Magatartási követelményeink elvei: Követelmények: - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése - A udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. viselkedés, mely szabályok, előírások betartását eljárások ismeretét, mások jogainak tiszteletbe tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend, rendezettség, szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság. - Legfőbb célunk, hogy a diák belássa a fegyelem és az önfegyelem megteremtésének szükségességét. Az iskola magatartást minősítő rendszere a tanuló magatartását rendszeresen-havonta, minősítésekkel értékeli,figyelembe véve a közösségben végzett munkát, a tanórai és tanórán kívüli viselkedést, a keresztény erkölcs és az iskolai szabályok betartását. Magatartás értékelése A példás - magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató - az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja - iskolai követelményeket tudatosan vállalja -kezdeményező, törekszik az önnevelésre - önként vállal munkát az osztály-és iskola közösségért, és azt megbízhatóan teljesíti - nincs fegyelmi büntetése. A jó: - magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja - a közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. - a körülötte történő rendbontó viselkedések ellen nem mindig lép fel. - tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. - magatartáskultúrája esetenként kifogásolható, de fegyelmi büntetése és igazolatlan hiányzása nincs - vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. A változó: - magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel - igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. - a közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. - felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. - indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. - a fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült. A rossz: - magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be - kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. - tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. - iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző.

92


Pedagógiai Program

- iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesült. Megjegyzések: A fenti minősítéseket módosítják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözik, melynek értékelését szintén az iskolai házirend rögzíti. A szorgalom értékelésének szempontjai A motiváltság Követelmények: - a tudás megszerzésének igénye - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, - segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában. A tanulási folyamat Követelmények: - jó idő- és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok) Az önfegyelem - Az önfegyelem stabil belső értékrend. - Az önfegyelemmel rendelkező ember tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára, - értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni, - tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes, - tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket, - nem halogatja a megoldást, - el tudja dönteni miért tartozik felelősséggel, miért nem, - nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak, - ragaszkodik az igazsághoz - nyitott, ezért fejlődőképes - tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodásmód) feladásával jár - vállalja a változás, az őszinteség kockázatát - Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át: A szeretet nem csak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat". (Mt. 19.19.) Önmagunk vállalása eleve kizárja a színészkedést a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével kezdődik: "aki első akar lenni legyen mindenkinek a szolgája". (Mk. 9. 35.) Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat.

93


Pedagógiai Program

Szorgalom értékelése Példás: - a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. - A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten megfelelően és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. - Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. - képességeinek hiányosságait szorgalmával sikeresen tudja ellensúlyozni. Jó: - a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség Változó: - a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. - Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. - Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.

Hanyag: - a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - kötelességét gyakran elmulasztja, - munkájában megbízhatatlan. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület értekezleten ill. team gyűléseken többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/. B) A jutalmazás és a büntetés A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák, de később sem lebecsülendő a szerepe. A jutalmazás alapja - kimagasló tanulmányi eredmény - jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény - közösségért végzett tevékenység - diákkörökben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés - kiemelkedő sportteljesítmény - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét segíti.

94


Pedagógiai Program

A jutalmazás formái - írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret - igazgatói írásbeli dicséret - kiemelkedő tanulmányi munkáért szabadnap biztosítása - az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret. - egyéb egyéni és csoportos jutalmak A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A büntetés szabályai - Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst - A büntetés mögött legyen ott a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. - A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. - Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. - Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. - Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés. - Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon. - Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. - Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat. Elhidegülhet a kapcsolat, a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot kialakítani azzal akitől félnek. Egy ilyen aszimmetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, illetve védekező mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás, dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fantáziálás, félénkség, gyávaság, menekülés, depresszió, stb. Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.

95


Pedagógiai Program

3. Szakmai Program

3.1 Az iskola szakképzési rendszere Szakképzési koncepciónk kialakításában a meglévő szakképzési hagyományainkra, tapasztalatainkra és az eredményeinkre támaszkodva egy "új" képzési szerkezetet igyekszünk működtetni intézményünkben.

96


Pedagógiai Program

A szakiskolai oktatás célja az, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. A tantervek forrása A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott központi programok valamint a szakmai és vizsgáztatási követelmények. OKJ szerinti képzések A központi programok követelménymodulok szerinti bontásban tartalmazzák a feladatprofilokat, a tulajdonságprofilokat, azokon belül a szakmai ismereteket, szakmai készségeket és kompetenciákat, majd a tananyagegységeken belüli tananyagelemekhez tartozó jellemzőket. Az oktatott szakmáink szakmai céljait, követelményeit, a képzés struktúráját a központi programok alapján a helyi tantervek tartalmazzák. A 2008/2009-es tanévtől az új OKJ szerint a 15/2008.(VII.13) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indított szakmai képzéseink ( bútorasztalos, szakács, festő-mázoló és tapétázó, kőműves, női szabó 13.évfolyamok) kifutó jelleggel a 2011/2012.tanévben zárulnak. A 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő,-berendező , virágkereskedő szakmánk képzése a 85/2009( VII.15) FVM rendelet alapján folyik. A 2010/2011-es tanévtől az engedélyezett szakmák közül az 1/2010. (II.5) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján az alábbi szakmákat oktatjuk:

10.évfolyamhoz illetve alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint • Intézményi forma: szakiskola 11. évfolyamtól OKJ szerinti szakképesítés Cél: felkészítés szakmai vizsgára

97

Pedagógiai Program


•

Szakképesítés megnevezése Bútorasztalos Festő, mázoló és tapétázó Szakács

OKJ azonosító 33 543 01 1000 00 00 33 582 04 1000 00 00

Kőműves Női szabó

33 582 15 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03

33 811 03 1000 00 00

Szakmacsoport száma és neve 11-Faipar 9-Építészet 18-Vendéglátásidegenforgalom 9-Építészet 10-Könnyűipar

Intézményi forma: speciális szakiskola 11. évfolyamtól OKJ szerinti részszakképesítés Cél: felkészítés szakmai vizsgára Életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása Szakképesítés megnevezése Gyorséttermi és ételeladó Textiltermék-összeállító Virágkötő

OKJ azonosító 33 811 03 0100 31 01 33 542 05 0100 21 04 33 215 02 0100 31 02

Virágbolti eladó 33 215 02 0100 31 01 Bőrtárgykészítő

31 542 02 0100 31 01

Szakmacsoport száma és neve 18-Vendéglátásidegenforgalom 10-Könnyűipar 17- Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17- Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 10-Könnyűipar

A 2011/2012.tanévtől a fenti szakképesítések bővülnek: Fodrász Pincér

33 815 01 1000 00 00 33 811 02 1000 00 00

19-Egyéb szolgáltatás 18-Vendéglátásidegenforgalom

A 2012/13.tanévtől: 2011.augusztus 25-én lezárult egy fejezete a szakképzés megújítását célzó kormányzati és kamarai törekvéseknek a 32/2011.(VIII.25) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008.( VIII.13) SZMM rendelet módosításáról kiadott miniszteri rendelettel.

98

Pedagógiai Program


E rendelet alapján az intézményünkben eddig is oktatott szakmák kapcsán szükségessé vált alapító okiratunk illetve pedagógiai programunk szakmai programjának módosítása a szakképesítések azonosító számának, a szakképesítés megnevezésének és tartalmának változtatása miatt a következők szerint: 10.évfolyamhoz illetve alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint a 32/2011. (VIII.25) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján: • Intézményi forma: szakiskola 11. évfolyamtól OKJ szerinti szakképesítés Cél: felkészítés szakmai vizsgára Szakképesítés megnevezése Bútorasztalos Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Kőműves Szakács Vendéglátó eladó Női szabó Pincér Fodrász

•

OKJ azonosító 33 543 01 1000 00 00 33 582 04 1000 00 00 33 582 15 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 33 811 04 1000 0000 33 542 05 0010 33 03 33 811 02 1000 0000 33 815 01 1000 0000

Szakmacsoport száma és neve 11 -Faipar 9-Építészet 18-Vendéglátásidegenforgalom 10-Könnyűipar 18-Vendéglátásidegenforgalom 19-Egyéb szolgáltatás

Intézményi forma: speciális szakiskola 11. évfolyamtól OKJ szerinti részszakképesítés a Cél: felkészítés szakmai vizsgára Életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása Szakképesítés megnevezése Gyorséttermi és ételeladó

OKJ azonosító 33 811 03 0100 31 01

Szakmacsoport száma és neve 18-Vendéglátásidegenforgalom

2013/14-től Az iskola szakképzése szerkezeti felépítés szerint 3 fő részre tagolható.

99

Pedagógiai Program


 Szakiskolai 9-10.osztályos képzésre épülő 11-12.osztályos szakiskolai szakmai képzés (alapszakképesítések) 133/2011. (VII.18) Korm.rendelet és a 32/2011.(VIII.25) NGM rendelet alapján kifutó képzések 9-10-11.osztályos szakmai képzés ( 3 éves szakképzés) a 150 /2012.(VII.6) Korm.rendelet alapján a 2013/14.tanévtől  Speciális szakiskolai 9-10.osztályos képzés és 11-12.osztályos speciális szakiskolai szakmai képzés. (rész-szakképesítések) 9.előkészítő évfolyam + 9-10.osztályos speciális szakiskolai szakmai képzés (részszakképesítés) 9.előkészítő évfolyamra épülő 9-12. osztályos speciális szakiskolai szakmai képzés (alapszakképesítés)  Közismereti Híd II.program adaptált rész-szakképesítései.

Szakiskolai képzés A kilencedik – tízedik évfolyamos – azaz az ún. hagyományos („2+2-es”) rendszerű képzésben már részt vevő – szakiskolai tanulók 2013., illetve 2014. szeptember 1-jétől még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát, akik az ún. 2+2-es rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tízedik évfolyamot végzik, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján). Ez azt jelenti, hogy a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg tízedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben, a jelenleg kilencedik évfolyamos tanuló pedig a 2014/15-ös tanévben még megkezdheti a 2+2-es rendszer szerint a tizenegyedik (azaz első szakképzési) évfolyamot a korábbi követelmények szerint. Célkitűzések: - Általános tantervi vonatkozásban a 10. osztály sikeres befejezésére – későbbiekben esedékes szakmai vizsgák sikeres letételére felkészítés. - A szakmai alapozás célkitűzése a választott szakmacsoport valamely szakmacsoportjának elméleti– és gyakorlati alapozása, az érdeklődés felkeltése és fokozása a szakmacsoport szakmái iránt. Szakmai alapozás területei: - Szakmai alapozás a vendéglátás-idegenforgalom,faipar,építőipar, könnyűipar.

Szakiskolai képzésünkben indítható szakmáink: A 2013/14. tanévben felmenő rendszerben : • Szakács 3 éves szakképzés

100

Pedagógiai Program


• • • • • • •

Pincér 3 éves szakképzés Vendéglátó eladó 3 éves szakképzés Kőműves és hidegburkoló 3 éves szakképzés Festő, mázoló,tapétázó 3 éves szakképzés Virágkötő és virágkereskedő 3 éves szakképzés Női szabó 3 éves szakképzés Asztalos 3 éves képzés

Kifutó képzéseink: • • • •

Szakács 2 éves szakképzés – kifutó képzés a 2014/15. tanév végén Kőműves 2 éves szakképzés– kifutó képzés a 2014/15. tanév végén Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 2 éves szakképzés– kifutó képzés a 2014/15. tanév végén Bútorasztalos 2 éves képzés– kifutó képzés a 2014/15. tanév végén

Speciális szakiskolai képzés A kilencedik – tízedik évfolyamos – azaz az ún. hagyományos („2+2-es”) rendszerű képzésben már részt vevő – speciális szakiskolai tanulók (enyhe értelmi fogyatékos) 2013., illetve 2014. szeptember 1-jétől még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti rész-szakképesítések tanulását.

Speciális szakiskolai képzésünkben induló szakmáik: A 2013/14. tanévben felmenő rendszerben: • Gyorséttermi ételeladó 9.E+ 2 éves képzés • Konyhai kisegítő 9.E + 2 éves képzés • Szobafestő 9.E + 2 éves képzés • Virágkötő 9.E + 2 éves képzés • Lakástextil készítő 9.E + 2 éves képzés • Famegmunkáló 9.E + 2 éves képzés • Bőrtárgy-készítő 9.E + 2 éves képzés A 2014/15.tanévtől : • Állatgondozó 9.E + 2 éves képzés

101


Pedagógiai Program

Kifutó képzéseink:

• Gyorséttermi és ételeladó 2 éves - kifutó képzés a 2014/15. tanév végén • Virágkötő 2 éves - kifutó képzés a 2014/15. tanév végén • Bőrtárgykészítő 2 éves - kifutó képzés a 2014/15. tanév végén

Köznevelési Hídprogram II. adaptált rész-szakképesítései: „A” változat • Gyorséttermi ételeladó • Lakástextil-készítő • Bőrtárgy készítő • Asztalosipari szerelő „B” változat • • • •

Famegmunkáló Virágbolti eladó Állatgondozó Szövő

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 1.) Az iskolai rendszerű szakképzés a jelen alcímben foglalt eltérésekkel felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. 2.) Az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak ellátására kötelezett fenntartó ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait. 3.) Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. 4.) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. 5.) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.

102


Pedagógiai Program

6.) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az (5) bekezdésben meghatározottak alapján. 7.) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. 8.) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben – a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés kivételével – tanulószerződés nem köthető. 9.) Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. 10 A (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást megkötő gyakorlati képzést folytató szervezet költségeinek megtérítésére a (4) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. Felnőttoktatás- iskolarendszerű képzés esti munkarend szerint a szakiskolai és Híd 2.programban megjelölt szakmáinkban

3.2 Az iskolai szakképzés működési feltételei A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények 30. § (2) A szakképzési kerettanterv a szakképző iskolában az egyes tantárgyak oktatása tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt végzettségen túl további végzettséget is előírhat. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképző iskolában szakmai elméleti tárgyat oktató, pedagógus végzettséggel nem rendelkező tanárokra, mindaddig, amíg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályainak alkalmazása számukra kedvezőbb, mint a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerének szabályai, továbbá a szakképző iskolában oktató, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatókra. (4) A szakképző iskolában munkaviszonyban vagy óraadóként elsősorban pedagógus végzettséggel vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell alkalmazni. (5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszámából – legfeljebb harminc százalékos mértékben csökkentve – le kell vonni az e bekezdés szerint betöltött alkalmazotti létszámot.

Személyi feltételek

103


Pedagógiai Program

Az alapozó képzést, a szakmai elméleti- és a szakmai gyakorlati képzést végző pedagógusok végzettsége általában megfelel a közoktatási törvény előírásainak. A szakmák korszerűsödése, fejlődése miatt szükség van a szakmai továbbképzési lehetőségek kihasználására. A következő tanévekben fokozott ütemben kell a személyi állományt frissíteni pedagógiai képzettséggel is rendelkező kollégák felvételével. Tárgyi feltételek Elméleti oktatás tárgyi feltételei Az elméleti- és gyakorlati képzés eszközrendszerét az egyes szakmák eszközkészletének listája írja elő. Bővítésre, az előírások teljesítésére sikeres pályázatokból van lehetőségünk. Gyakorlati oktatás tárgyi feltételei Szemléltető- és oktató eszközökre – az elmélethez hasonlóan – pályázatok írásával igyekszünk az anyagi feltételeket biztosítani. A gyakorlati képzőhelyeink működéséhez szükséges, képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöket és felszereléseket a melléklet tartalmazza.

3.3 Az iskola szakképzésének helyi óraterve és helyi tanterve A jelenleg érvényes pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítése óta változások történtek a törvényi- és rendeleti előírásokban emiatt többször kellett változtatni a képzésben. A 2012/2013-as tanévben is több szakképzési területen kifutó és induló óratervekkel kell egy időben dolgozni. A kilencedik – tízedik évfolyamos – azaz az ún. hagyományos („2+2-es”) rendszerű képzésben már részt vevő – szakiskolai tanulók 2013., illetve 2014. szeptember 1jétől még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát, akik az ún. 2+2-es rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tízedik évfolyamot végzik, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján). Ez azt jelenti, hogy a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg tízedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben, a jelenleg kilencedik évfolyamos tanuló pedig a 2014/15-ös tanévben még megkezdheti a 2+2-es rendszer szerint a tizenegyedik (azaz első szakképzési) évfolyamot a korábbi követelmények szerint. Az egyes szakképesítések központi programjai, valamint azokhoz készített kiegészítések az iskola helyi tantervében találhatók. A 2013/2014-es tanévtől a legújabb OKJ (2012. évi) szerint indulnak a képzések néhány szakma kivételével. 2013/2014-es tanév szakmai kerettantervei illetve helyi tantervei a CD –n és mellékleten találhatók.

3.3.1 a) A 27/2012.(VIII.27.) NGM rendelet, illetve a 14/2013. (IV.5) NGM rendelet alapján: 104

Pedagógiai Program


34 811 04 Szakács szakképesítés – 18 szakmacsoport

1. 2.

4. 5.

Közismeret

3.

6. 7. 8. 9. 10.

11. 12.

11500 -12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045 -12 Gazdálkodás

14.

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

E

GY

Közis-meret

GY

Közis-meret

E

Magyar, kommunikáció

2.0

1.0

Idegen nyelv(német v.angol)

2.0

2.0

Matematika

2.0

1.0

Társadalom ismeret

2.0

1.0

Természetismeret

3.0

Tetnevelés és sport

3.0

3.0

3

Osztályközösség építő program

1.0

1

1

Informatika

1

Hittan

2

Munkahelyi egészség és biztonság

13.

15.

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam Szakmai Szakmai Szakmai

Közis-meret

Ssz.

Szakmai követelmény modul

E

Megjegyzés

GY

2

0,5 2.0 óra szakkör/évf.

1 2

2

0.5

Foglalkoztatás II.

0,5

Fogalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1

0,5+0,5

0,5

1

1

0,5

1

1

1

1,0

1

0,5

1

Élelmiszerek csoportjai

10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv

16.

10049-12 Konyhai kisegítés

Ételkészítési alapok

17.

10048-12 Ételkészítés alapjai 10075-12 Ételkészítés

Ételkészítési ismeretek

18.

1,5+0,5

Előkészítési és ételkészítési alapism. Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

2 2,5

Ételkészítési alapgyakorlat

2,0 3+2

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

17,5+1,5 1

Ételkészítési gyakorlat 17,5+2

Ételkészítési üzemi gyakorlat Összesen:

Közismeret Szakmai

18.0

11.0 10

7

9,5 6

19

6

Heti óraszám összesen:

35.0

36.0

35.0

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

140.0

140

nincs

Összes elméleti óraszám ( a három évre)

19,5

768

105

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt ( 140+140)

1840

Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt

2608

Elmélet és gyakorlat együtt

30/70 %

A szakács szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 0,5

Tantárgyak Vendéglátó gazdálkodás Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételk.alapismeretek Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

Elmélet

3/11 Gyakorlat

0,5 0,5 2 1,5 0,5

2 2,5

0,5

1,5 2

2 2

0,5 2,5

34 811 03 Pincér szakképesítés-18 szakmacsoport 106

Pedagógiai Program


1. 2.

4. 5.

Közismeret

3.

6. 7. 8. 9. 10.

11500 -12 Munkahelyi egészség és biztonság

12.

11499 -12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

13.

10045 -12 Gazdálkodás

14.


11.

15.

GY

E

GY

Közis-meret

E

Heti óraszám/évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam Szakmai Szakmai Közis-meret

tantárgy

1/9 évfolyam Szakmai Közis-meret

Ssz.



2.0

1.0

Idegen nyelv(német v.angol)

2.0

2.0

Matematika

2.0

1.0

Társadalom ismeret

2.0

1.0

Természetismeret

3.0

Tetnevelés és sport

3.0

3.0

3


1.0

1

1

Informatika

1

Hittan

2


E

Megjegyzés

GY

2

0,5 2.0 óra szakkör/évf.

1 2

2

0.5

Foglalkoztatás II.

0,5

Fogalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás

1

0,5+0,5

0,5

1

1

0,5

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1


1

1

1

1,0

1

0,5

2,0

1


16.

17.

10047-12 Felszolgálás alapjai 10074-12 Felszolgálás

4+0,5

Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat

5+2

Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi alapgyakorlat

Összesen:

Közismeret

17,5+2

17,5+1,5 18.0

Szakmai

11.0 10

7

9,5 6

19

6


35.0

36.0

35.0


140.0

140

nincs

19,5


768

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt ( 140+140)

1840

107

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt

2608


30/70 %

Tantárgyak Vendéglátó gazdálkodás Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás üzemi alapgyakorlat Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

A pincér szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 0,5

Elmélet

3/11 Gyakorlat

0,5 0,5 2 1,5 0,5

2 2,5

0,5

1,5 2

2 0,5

2 2,5

34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés-18 szakmacsoport

108

Pedagógiai Program


1. 2.

4. 5.

Közismeret

3.

6. 7. 8. 9. 10.

11. 12.

11500 -12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

13.

14.


E

GY

Közis-meret

GY

Közis-meret

E

Heti óraszám/évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam Szakmai Szakmai


2.0

1.0

Idegen nyelv(német v angol)

2.0

2.0

Matematika

2.0

1.0

Társadalom ismeret

2.0

1.0

Természetismeret

3.0


3.0

3.0

3


1.0

1

1

Informatika

1

Hittan

2


10045 -12 Gazdálkodás

15.

tantárgy

1/9 évfolyam Szakmai

Közis-meret

Ssz.


E

GY

2

0,5

2.0 óra szakkör/é

1 2

2

0.5

Foglalkoztatás II.

0,5

Fogalkoztatás I.

2 1

0,5+0,5

0,5

1

1

0,5

1

1

1

1,0

1

0,5

Ételismeret

1

1,0

0,5

Italismeret, kiszolgálás

1

0,5

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1



16.

17.

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

3+2

Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés

17,5+1,5

Vendéglátó eladó tevékenység

2+0, 5

Értékesítés gyakorlata

0,5

0,5

2

Értékesítés üzemi gyakorlata Összesen:

Közismeret Szakmai

Megjegy

17,5+2 18.0

11.0 10

7

9,5 6

19

6

19,5


35.0

36.0

35.0


140.0

140

nincs


768 1840

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt ( 140+140) Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt

2608

109

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Elmélet és gyakorlat együtt

30/70 %

A vendéglátó eladó szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 0,5

Tantárgyak Vendéglátó gazdálkodás Szakmai idegen nyelv Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés üzemi gyakorlata Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

3/11 Gyakorlat

0,5 2 1,5 0,5 0,5

2 2,5

0,5

1,5

2 2

0,5

2

2,5


2.0

1.0

Idegen nyelv ( német v angol)

2.0

2.0

Közismeret

Közismeret

34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés- 9 szakmacsoport Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam tantárgy Szakmai Szakmai Szakmai E GY E GY E GY Közismeret

1. 2.

Közis meret

Ssz.


Elmélet

2

110

Megjegyzés

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 3. 4. 5. 6. 7.

Matematika

2.0

1.0

Társadalom ismeret

2.0

1.0

0,5

Természetismeret

3.0


3.0

3.0

3


1.0

1.0

1

Szakmai kommunikáció

8.

2.0 óra szakkör/évf.

1

Informatika

1.0

Helyi tanterv

Hittan

2.0

11.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

2.0

12.

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

9. 10.

13.

14.

10101-12 Építőipari közös tevékenység

2.0

0,5+0,5 1.0

Épitöipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat

16.

Falazás vakolás

2.0

0.5

1,0

1.0

6+2

Beton és vasbeton szerkezetek

3.0

1,0

Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat 10277-12 Szigetelések

2.0 1.0

Falazás vakolás gyakorlata 10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

2


10275-12 Falazás, vakolás 15.

1

2

3.0

5+2

Víz-, hő- és hangszigetelések

2,0

17. Szigetelések gyakorlat 18.

10276-12 Hidegburkolási feladatok

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat

10278 Vegyes kőműves feladatok

Vegyes kőműves feladatok

1.0

4.0 2.0

2.0 2.0

10+2 1

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

19.

Közismeret

Összesen:

Szakmai

5.0 18.0

11.0 5

12

9,5 9

16

8.5


35.0

36.0

35.0


140.0

140

nincs

17


776


1832


2608


Tantárgyak

30/70 %

A kőműves szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Elmélet

3/11 Gyakorlat

111

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Falazás, vakolás gyakorlata Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlata Hidegburkolási feladatok gyakorlat Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

0,5 0,5 2 2 2 0,5

2

0,5

2,5

1,5

0,5

2

2 2,5

34 582 04 Festő, mázoló,tapétázó szakképesítés- 9 szakmacsoport


2.0 2.0

Heti óraszám/évfolyam 2/10évfolyam Szakmai E GY

3/11évfolyam Szakmai E GY

Közismeret


Közismeret

tantárgy

1/9 évfolyam Szakmai E GY

Közismeret

1. 2.

Közi

Szakmai követelmény Ssz. modul

1.0 2.0

2

112

Megjegyzés

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Matematika

2.0

1.0

4.

Társadalom ismeret

2.0

1.0

0,5

5.

Természetismeret

3.0


3.0

3.0

3


1.0

1.0

1

6. 7. 8.

smeret

3.

9. 10. 11. 12. 13.

14.

15.

16.

17.

Helyi tanterv 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10101-12 Építőipari közös tevékenység 10104-12 Szobafestő, díszítőmunkák

1

Szakmai kommunikáció Informatika

1.0

Hittan

2.0

2.0

2

Foglalkoztatás I

2.0

Foglalkoztatás II.

0.5


0,5 1.0


1

Falfelületek festésének, díszítésének gyakorlata Mázolási munkák

10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata

Szakmai

Heti óraszám összesen: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

0.5

3+0,5

2.0

5+2.

8.0

1+0,5

Mázolási munkák gyakorlata

Közismeret

2.0 1.0

Falfelület festése, díszítése

10103-12. Mázolási munkák fa-, fém-,fal-, és speciális felületeken

Összesen:


2.0 3.0

1.0 3+1

1.0

4+1

2+0,5 1.0

18.0

2.0 3.0

11.0 5.0 35.0 140.0

6+1

12.0

5+0,5 9,5

10.0 36.0 140

15.0

8.0 17,5 35.0 nincs


796


1812


2608


30/70 %

A festő, mázoló és tapétázó szakképesítés felhasznált szabad órái

113

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Tantárgyak Falfelület festése és díszítése Mázolási munkák Mázolási munkák gyakorlata Falfelület festésének, díszítésének a gyakorlata Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

Elmélet

1/9 Gyakorlat

Elmélet 0,5

2/10 Gyakorlat

Elmélet

3/11 Gyakorlat

0,5 1

1 1

2 0,5

0,5 0,5

2

1

1

2,5

2

2,5

34 542 06 Női szabó szakképesítés- 10 szakmacsoport

2. 3.

2

1

Idegen nyelv (német v angol) Matematika

2 2

2 1

E

GY

szakmai E

GY

3/11.évf. Közism.

Magyar-Kommunikáció

Közism.

Tantárgy

Közism.

1.

Szakmai követelménymodul Közismer et

S.sz.

2/10.évf.

szakmai

szakmai E

GY

Megjegyzés

Heti óraszám/évfolyam 1/9.évf.

2 0,5

114

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 4.

Társadalom ismeret

2

5.

Természetismeret

3

1


3

3

3

7.

Osztályközösség-építő Program

1

1

1

8.


9.

Informatika

1

10.

Hittan

2

plusz 2 óra szakkör évfolyamonként

6. 1 2

2

11.


Foglalkoztatás I.

2

12.

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

13.

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

14.

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

0,5+0,5

Ruhaipari anyag-és áruismeret

1

1

1

Anyagvizsgálatok gyakorlat

1 1+1

Ruhaipari gyártáselőkészítés 15.

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

Szakrajz

1

2

Szakrajz gyakorlat

16.

17.

18.

10115-12 Textiltermékek összeállítása

Textiltermékek készítése

10118-12 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák készítése

1 2

Textiltermékek készítése gyakorlat

7+1 1

Lakástextíliák készítése gyakorlat

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruhák készítése

4

Női ruhák készítése gyakorlat Közismeret

Összesen:

2 3,5 16+2 18

11

Szakmai

7

10

13+2 9,5

6

19

9,5

16


35

36

35


140

140

nincs


772


1836


2608


Tantárgyak Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Textiltermékek készítése gyakorlata

30/70 %

A női szabó szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Elmélet 0,5

3/11 Gyakorlat

0,5 1

115

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Ruhaipari gyártáselőkészítés Női ruhák készítése gyakorlat Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

1 1,5

2 2

1 2,5

2 2

0,5

2

2,5

34 543 02 Asztalos szakképesítés- 11 szakmacsoport

1. 2. 3. 4. 5.

Közismere t

Magyar, kommunikáció Idegen nyelv(német v angol)

2

1

2

2

Matematika

2

1

Társadalom ismeret

2 3

1

Természetismeret

Közismeret

Heti óraszám/évfolyam 2/10 évfolyam 3/11 évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY Közismeret

tantárgy

1/9 évfolyam Szakmai E GY

Közismeret

Ssz.


Megjegyzés

2

0,5

116

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Testnevelés és sport

3

3

3

1

1

1

8.

Osztályközösség építő program Szakmai kommunikáció

9.

Informatika

1

Hittan

2

6. 7.

10.

Helyi tanterv

1


és gyakorlat

Szakmai elmélet

.

2

2

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglakoztatás II.

0,5

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakolata Faipari szakmai és gépismeret

1 1 2

Faipari szakmai gyakorlat

7

Asztalosipari szerelési ismeretek

1

Asztalosipari szerelési gyakorlat

2+2

2+2

Szerkezettan-szakrajz és technológia

2

4

Asztalosipari szakmai gyakorlat

4 9

Gépkezelési ismeretek

8,5+0,5

1

1+1 4

Gépkezelési gyakorlat

4+1

1+0,5

Faipari szakrajz Gyártáselőkészítési ismeretek

Összesen:

2 óra szakkör/évf.

2 18.0

Közismeret

11.0 5 35.0 140.0

Szakmai


1

12.0

9,5 8 36.0 140

17

9,5 35.0 nincs

16


772


1836


2608


Tantárgyak Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelés ismeret

30/70 %

Az asztalos szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 2 2

Elmélet

3/11 Gyakorlat 0,5

1

117

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Gépkezelés gyakorlat Faipari szakrajz Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

1 0,5 0,5

2

0

2,5

2

1

2

1,5 2,5

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Közismeret


2.0

1.0


2.0

2.0

Matematika

2.0

1.0

Társadalom ismeret

2.0

1.0

Természetismeret

3.0 3.0


3.0

3/11évfolyam Szakmai E GY

Közismeret

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY Közismeret

Ssz.


Közismeret

34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő szakképesítés- 20 szakmacsoport Megjegyzés

2

0,5 3


118

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 1.0

7.


8.


9.

Informatika

1.0

Hittan

2.0

10. 11.

12.

13.

14.

Helyi tanterv

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

11074-12 Növényismeret és kezelés

16.

2.0

2


0,5+0,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

2 2+1

Növényismeret és kezelés Növényismeret és kezelés gyakorlat

2 2

Virágkötészet

2+2

2 3

2 4+1

2

Virágeladás alapjai

2 3

3

4

2+1 2+1

Virágeladás alapjai gyakorlat

4 3

Virágkereskedelem Virágkereskedelem gyakorlat

11076 -12

17.

1

Virágkötészet gyakorlat 11077 -12 Virágeladás alapjai

1

0,5+0,5

11075 -12 Virágkötészet

15.

1.0

1,5 3

Virágkereskedelem

3

Vállalkozási ismeret

3 3

Vállalkozási gyakorlat

18.0

Közismeret

Összesen:

11.0 9.0 35.0 140.0

Szakmai Heti óraszám összesen:


8.0

9,5 10 36.0 140

15

11,5 35.0 nincs

14


1052


1556


2608


Tantárgyak

40/60 %

A virágkötő és virágkereskedő szakképesítés felhasznált szabad órái 1/9 2/10 3/11 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

0,5

Növényismeret és kezelés Növényismeret és kezelés gyakorlat

1

0,5 2

119

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Virágkötészet gyakorlat

1

Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai gyakorlat

1

Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

1 1

1,5

1

2,5

1

0,5

2

2 2,5

3.3.1 b) A 2013/14.tanévtől induló 2 éves szakiskolai képzéseink óratervei a 14/2013. (IV.5.) NGM alapján: 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés

Közismeret

2 3


Osztályfőnöki Hittan Foglalkoztatás I

Közismeret

1

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 11. évfolyam 12 .évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY 0,5 0,5

Közismeret

Ssz.


1

1

Megjegyzés

2

120

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 4 5

6

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10101-12 Építőipari közös tevékenység

10275-12 Falazás, vakolás

7

8

0,5

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 3


1.0

Falazás vakolás

3


10277-12 Szigetelések

1,0 6


4

2,0

Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

2 9


9

0,5

0

1

1,0

Szigetelések gyakorlat

4,5

10

10276-12 Hidegburkolási feladatok 10278 Vegyes kőműves feladatok

2.0 4

8


1

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

11 12

2


Helyi tanterv Összesen:

5 1,0

Szakmai számítás Közismeret Szakmai


1

1,5

0,5

2,5

10,5 36.0

24

1,5 12,5 35.0 140.0

21

3.3.2.A 2012/13. tanévtől bevezetett 2 éves szakiskolai OKJ képzéseink óratervei a 32/2011(VIII.25) NGM rendelet alapján a 2014/15. tanév végéig kifutó jelleggel

Szakács szakképesítés óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 18- Vendéglátás-idegenforgalom

121

Pedagógiai Program


33 811 03 1000 00 00 szakács I. évfolyam modul 6273-11 1.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 6280-11

1.0/6280-11 2.0/6280-11 3.0/6280-11 4.0/6280-11 5.0/6280-11 6.0/6280-11 7.0/6280-11

tananyagegység Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Ételkészítés I. Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek

elmélet

gyakorlat

36 20 16 72 25 10 37 54 36 18 162 12

882 20

26

140

4 8

52 84

Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások,pecsenyelevek

18

74

Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

6 18 6

65 88 33

8

52

Alapkészítmények- vágóállatokból készíthető ételek

32

162

Alapkészítmény-vadhúsokból készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai

6 12 2

32 68 12

Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek,főzelékek

összesen 36 20 16 72 25 10 37 54 36 18 1044 32 166 56 92 92 71 106

8.0/6280-11

39 Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek

9.0/6280-11 10.0/6280-11 11.0/6280-11 12.0/6280-11 13.0/6280-11 14.0/6280-11

60

Munkaszervezés I. testnevelés osztályfőnöki összesen: hittan

4 36 18 378 72

194 38 80 14 4 36 18 1260

882

Szakács össz. óraszám 2380

122

Pedagógiai Program


szakács 33 811 03 1000 00 00 szakács II. évfolyam modul 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6281-11 1.0/6281-11

tananyagegység Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasásgi alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Ételkészítés I I. Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények,

elmélet 160 28 60 72 80 10 60 10 48 18 30 80 4

gyakorlat

összesen 160 28 60 72 80 10 60 10 80 18 32 752 19

32 32 672 15

123

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium HACCP 2.0/6281-11 3.0/6281-11 4.0/6281-11 5.0/6281-11 6.0/6281-11 7.0/6281-11 8.0/6281-11 9.0/6281-11

Technológiai alapismeretek Hidegkonyhai készítmények Hideg édességek Tányér desszertek Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek

6 10 8 10 14 6

34 105 54 60 116 62

6 8

76 69

6

56

2 32 16 416 64

25

Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai 10.0/6281-11 11.0/6281-11

Munkaszervezés II. testnevelés osztályfőnöki összesen: hittan

40 115 62 70 130 68 82 77 62 27 32 16 1120

704

Vendéglátó eladó szakképesítés óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 18- Vendéglátás-idegenforgalom 33 811 04 1000 00 00 vendéglátó eladó I. évfolyam modul 6273-11 1.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 6284-11 1.0/6284-11 2.0/6284-11 3.0/6284-11

tananyagegység Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasásgi alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Gyorséttermi- és ételeladó munkája Konyhatechnológiai alapismeretek Reggeli és uzsonna ételek és italok Hidegkonyhai- és gyorséttermi ételek

elmélet

gyakorlat összesen

54 36 18 72 27 9 36 54 36 18 108 18 18 36

546 98 140 147

124

54 36 18 72 27 9 36 54 36 18 654 116 158 183

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 4.0/6284-11 5.0/6284-11 6.0/6284-11 6285-11 1.0/6285-11 2.0/6285-11

Gyorsétternmmi ételek, italok tálalása, kiszolgálása és felszolgálása Üzleti munkavégzés niytástól zárásig Munkavégzés I. Vendéglátó eladó értékesítő munkája Vendéglátó eladó munkatrülete munkaköre Vendéglátó eladó termelő tevékenysége testnevelés osztályfőnöki összesen: hittan

18 9 9 36 18 18 36 18 378 72

84 49 28 336 168 168

882

102 58 37 372 186 186 36 18 1260

Vendéglátó eladó szakképesítés össz. óraszám 2380

vendéglátó eladó 33 811 04 1000 00 00 vendéglátó eladó II. évfolyam modul

tananyagegység

elmélet

gyakorlat

összese

6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasásgi alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások

144 16 64 64

14 1 6 6

6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6285-11 2.0/6285-11

Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogysztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Vendéglátó eladó értékesítő munkája Vendéglátó eladó termelő tevékenysége

96 16 64 16 64 32 32 96 16

9 1 6 1 9 3 6 73 12

32 32 640 104

125

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 3.0/6285-11 4.0/6285-11 5.0/6285-11 6.0/6285-11 7.0/6285-11

Sütemények, fagylaltok, bemutatása, tálalása, csomagolása A vendéglátó eladó értékesítő tevékenysége Üzleti adminisztráció, értékesítés bizonylatolása Rendezvények Munkavégzés II. testnevelés osztályfőnöki összesen: hittan

32 16 16 8 8 32 16 448 64

126 210 84 84 32

672

15 22 10 9 4 3 1 112

Pincér szakképesítés óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 18- Vendéglátás-idegenforgalom 33 811 02 0001 33 01 pincér I. évfolyam modul 6273-11 1.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 6278-11 1.0/6178-11 2.0/6278-11 3.0/6278-11 4.0/6278-11 5.0/6278-11 6.0/6278-11

tananyagegység Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasásgi alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Felszolgálás I. Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása testnevelés

elmélet 54 18 36 72 25 10 37 54 36 18 144 12 12 20 20 40 40 36

gyakorlat

882 56 56 112 210 210 238

126

összesen 54 18 36 72 25 10 37 54 36 18 1026 68 68 132 230 250 278 36

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium osztályfőnöki összesen: hittan

18 378 72

882

18 1260

pincér 33 811 02 0001 33 01 pincér II. évfolyam modul

tananyagegység

elmélet

6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem

144 32 48 64 96 16 64 16

6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6279-11 1.0/6179-11 2.0/6279-11 3.0/6279-11 4.0/6279-11 5.0/6279-11 6.0/6279-11 7.0/6279-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás II. Vendég előtt végzett műveletek Étrendek összeállítása, italajánlat készítése Informatika a pincér szakmában Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés elszámolása

64 16 48 96 16 24

16

gyakorlat

összesen 144 32 48 64 96 16 64 16

32 32 640 126 126 32 42 33 33 42

127

96 16 80 736 142 150 32 42 33 33 58

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8.0/6279-11 9.0/6279-11

Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények Szobaszervíz, szállodai feladatok testnevelés osztályfőnöki összesen: hittan

24 16 32 16 448 64

149 57

173 73 32 16 1120

672

Kőműves szakképesítés óraterve A 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 9-Építészet Óraszám

Szakmai követelménymodul/ tananyagegység 1/11 évfolyam

2/12 évfolyam

Azonosító

Megnevezés

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

6234-11

Építőipari közös tevékenység

126

36

64

0

1.0/6234-11 2.0/6234-11 3.0/6234-11 3.0/6234-11 5.0/6234-11 6248-11 1.0/6248-11 2.0/6248-11 3.0/6248-11 4.0/6248-11 5.0/6248-11 6.0/6248-11 6249-11 1.0/6249-11 2.0/6249-11 3.0/6249-11 4.0/6249-11

Munkvégzés komplex feltételei Építőipari műszaki rajz Biztonságos munkavégzés feltételei Építési alapismeretek Munkajogi és válllalkozási ismeretek Falazás vakolás kitűzési és mérési ismeretek Falazás és vakolás anyagai Falazási ismeretek Vakolási ismeretek Állványok Építőipari gépek Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton anyagai Beton és vasbeton szerkezetek készítése Zsaluzatok Betonozás eszközei és gépei

32 36 18 72 126 18 18 36 18 18 18 90 18 54 9 9

36

486 54 72 198 108 54 241 54 169 18

32 56

288

16 16 16 8 64 16 32 8 8

96 128 64 192 64 112 16

128

Pedagógiai Program


6250-11 1.0/6250-11 2.0/6250-11 6251-11 1.0/6251-11 2.0/6251-11

Szigetelések Vízszigetelés Hő és hangszigetelés Vegyes kőműves feladatok Nyílászáró szerkezetek Bontás átalakítás, helyreállítás

29 20 9 18

54 36 18 18

18

18

64 32 32 48 16 32

176 80 96 120 64 56

1/11 évfolyam

Óraszámok összesen

2/12 évfolyam

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

389

835

296

776

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 9-Építészet Óraszám

Szakmai követelménymodul/ tananyagegység

1/11 évfolyam

2/12 évfolyam

Azonosító

Megnevezés

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

6234-11

Építőipari közös tevékenység

126

36

64

0

1.0/6234-11 2.0/6234-11 3.0/6234-11 3.0/6234-11 5.0/6234-11

Munkavégzés komplex feltételei Építőipari műszaki rajz Biztonságos munkavégzés feltételei Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, egyszerű díszítése Anyagismeret Falfelület diagnosztika, felületelőkezelés, előkészítés szerszámai, eszközei és gépei Felület előkészítés, előkezelés Felületfestés anyagai, segédanyagai, szerszámai, eszközei és gépei Falfelület festés anyagszükséglet, munka-időszükséglet számítás Falfelületek festése Homlokzat festése

36 18 72

36

6330-11 1.0/6330-11 2.0/6330-11 3.0/6330-11 4.0/6330-11 5.0/6330-11 6.0/6330-11 7.0/6330-11

32

32 99

414

64

254

9

36

9

36

8

32

9

72

8

32

9

36

8

18

9

36

8

18

18 18

90 54

16

86 36

129

Pedagógiai Program


8.0/6330-11

Egyszerű díszítés Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, különleges díszítő munkái

18

54

16

32

9

18

48

194

1.0/6305-11

Enyv, kazein kötőanyagú festés előkészítése, festése

9

18

16

18

2.0/6305-11

Különleges díszítések, festési eljárások Mázolási munkák fa-, fal-,fém és speciális felületeken Anyagismeret Felületelőkészítés, előkezelés szerszámai, eszközei és gépei Mázolási munkák Anyagszükséglet számítás Felújítási munkák Díszítő munkák Tapétázás

32

176

64

210

6305-11

6302-11 1.0/6302-11 2.0/6302-11 3.0/6302-11 4.0/6302-11 5.0/6302-11 6.0/6302-11 6303-11

1.0/6303-11 2.0/6303-11 3.0/6303-11

4.0/6303-11 5.0/6303-11 6.0/6303-11 6304-11 1.0/6304-11 2.0/6304-11 3.0/6304-11

Tapétázás szerszámai, eszközei, munka és balesetvédelme Tapéták fajtái, csoportosításuk, ragasztók fajtái, csoportosításuk Tapétázási munkák előkészítése

Tapétázás anyagszükséglet meghatározás, munkanormaidő Tapétázási munkák Tapétázás díszítő elemei Plakátragasztás Munkszint kialakítása Felület előkészítése Plakátragasztás

63

106

9

8

27

21

18 9

71 14

80

189

9

18

9

18

18

18

18

18

18 8 0

99 18 0

1/11 évfolyam

Óraszámok összesen

elmélet

gyakorlat

377

763

16

70

24 16 40

80 60 124

8

18

18 32

88

28 8 8 12

64 12 12 40 2/12 évfolyam gyakorla elmélet t

308

130

846

Pedagógiai Program


Bútorasztalos szakképesítés óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 11 – Faipar 33 543 01 1000 00 00 modul tananyagegység 2273-11 A biztonságos munkavégzés feladatai

Bútorasztalos

1. évfolyam elmélet

Munka- és tűzvédelem Környezet- és természetvédelem Faipari kéziszerszámok, kézi kisgépek

gyakorlat

összesen

20 10 6

54

20 10 60

108 54

72 36

180 90

18

144

162

18 18

90 54

108 72

36

198

234

18

72

90

Szakmai elmélet és gyakorlat összesen:

18 324

162 882

180 1206

Összesen:

36 18 378

882

36 18 1260

6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

Faipari szakrajz Gyártás előkészítés 2302-11 Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és kereszt-metszet megmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 6350-11 Asztalosipari szerelési feladatok

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése, alapszerkezetek szerelése Asztalosipari szerkezetek szerelése, helyszíni szerelési feladatok

Testnevelés Osztályfőnöki

Nyári gyakorlat Hittan 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

Gyártás előkészítés Számítástechnika a faiparban Vállalkozásműködtetés

160

160 72

32 32 32

64 64 64

72 2. évfolyam 32 32 32

131

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 6351-11 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai

Bútorasztalos termékek típusai, készítése Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája

89 43 28

220 116 64

309 159 92

54 10 6 10 336

120 50 20 50 736

174 60 26 60 1072

6329-11 Gépkezelési feladatok

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései CNC- gépek kezelésének alapjai Szakmai elmélet és gyakorlat összesen: Testnevelés Osztályfőnöki

32 16 Összesen:

Hittan

384 64

32 16 736

1120 64

Női szabó szakképesítés-elágazás óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 10-Könnyűipar 33 542 05 0010 33 03 Női szabó 1. évfolyam 1/11. modul 6218-11 Ruhaipari anyagvizsgálatok

tananyagegység

elmélet gyakorlat összesen

1.0/6218-11 Textilipari nyersanyagok

18

18

36

1.0/6219-11 Szabásminta készítése

36

18

54

1.0/6220-11 2.0/6220-11 3.0/6220-11 4.0/6220-11

36 36 36

18 36 252

54 72 36 252

108 18

36 108 18

108 90

72 18 252

180 108 252

Szakmai elmélet és gyakorlat összesen:

396

810

1206

Összesen

36 18 450

810

36 18 1260

6219-11 Ruhaipari gyártmánytervezés 6220-11 Textiltermékek összeállítása Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja Textiltermék készítése

6221-11 Lakástextíiliák készítése 1.0/6221-11 Lakástextíliák gyártástechnológiája 2.0/6221-11 Lakástextíliák készítése 3.0/6221-11 Lakástextil-javító szolgáltatás

36

6224-11 Női ruhák készítése és értékesítése 1.0/6224-11 Női ruhák modellezése 2.0/6224-11 Női ruhakészítés gyártástechnológiája 3.0/6224-11 Női ruhák készítése

Testnevelés Osztályfőnöki

Nyári gyakorlat Hittan

33 542 05 0010 33 03 Női szabó modul 6218-11 Ruhaipari anyagvizsgálatok

160

160 72

72

2. évfolyam 2/12.

tananyagegység

elmélet gyakorlat összesen

2.0/6218-11 Textíliák, kelmék 3.0/6218-11 Árusimeret 4.0/6218-11 Anyagvizsgálatok

16

16 32 16

32 32 16

1.0/6219-11 Szabásminta készítése 2.0/6219-11 Gyártáselőkészítés

32 32

32

64 32

6219-11 Ruhaipari gyártmánytervezés

132

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 6220-11 Textiltermékek összeállítása

3.0/6220-11 Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja

32

1.0/6224-11 Női ruhák modellezése 2.0/6224-11 Női ruhakészítés gyártástechnológiája 3.0/6224-11 Női ruhák készítése Szakmai elmélet és gyakorlat összesen:

96 80

32

6224-11 Női ruhák készítése és értékesítése

Testnevelés

16 32 640 784

288

112 112 640 1072

32

Osztályfőnöki Összesen Hittan

32

16 336

16 1120

784

64

64

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő a 85/2009.(VII.15) FVM rendelet alapján Szakmacsoport száma és neve : 17- Kereskedelem-marketing,üzleti adminisztráció összesen: 2376 óra 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő,- berendező, virágkereskedő 11. évfolyam modul tananyagegység elmélet e.i.gyak. gyakorlat összesen 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 334(1.0) 0004-06 Általános áruismeret 18 18 334(2.0) 0004-06 Áruforgalmi ismeretek 72 18 90 334(3.0) 0004-06 Áruforgalmi gyakorlat 90 90 334(4.0) 0004-06 Kommunikáció idegen nyelven 18 18 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 334(1.0) 0005-06 Üzleti levelezés 18 18 334(2.0) 0005-06 Jogszabályok alkalmazása 54 18 72 334(3.0) 0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 36 36 0406-06 Növényismeret és- kezelés 334(1.0) 0406-06 Dísznövényismeret 144 126 270 0407-06 Virágkötészet 334(1.0) 0407-06 Virágkötészet 144 180 324 Összesen 432 72 432 936 Nyári gyakorlat 140 140 Hittan 72 72 Testnevelés 72 72 Osztályfőnöki 36 36 Összesen 1256 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő,- berendező, virágkereskedő 12. évfolyam modul

tananyagegység

elmélet e.i.gyak. gyakorlat összesen

0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

334(1.0) 0001-06 Vállalkozási ismeretek 334(2.0) 0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 0002-06 Marketingtevékenység 334(1.0) 0002-06 Marketing ismeretek 0003-06 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 334(1.0) 0003-06 Áruforgalom tervezése 334(2.0) 0003-06 Az áruforgalmi tevékenység eredménye 334(3.0) 0003-06 Forgalom- és eredményelemzés 334(4.0) 0003-06 Vezetési ismeretek 0408-06 Térberendezés 334(1.0) 0408-06 Térberendezés

16 32

32 16

48 48

32

48

80

16 16 48 16 80

160

16 16 48 16 240

133

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 334(2.0) 0408-06 Tervkészítés 334(3.0) 0408-06 Művészeti ismeretek 334(4.0) 0408-06 Műszaki és építészeti ismeretek

32 48 32

64

334(5.0) 0408-06 Rajz

112 64

1.1/ S001-07 Vizsgára felkészítés elmélet 1.2/ S001-07 Vizsgára felkészítés gyakorlat

Összesen

384 64 64 32

Hittan Testnevelés Osztályfőnöki

96

96 480

Összesen

32 48 96 112 64 96 960 64 64 32 1120

3.3.3. Speciális szakiskolai rész-szakképesítések szakmai helyi tantervi adaptációjának óratervei a 217/2012. (VIII.9) Korm.rendelet és a 27/2012. (VIII.27) NGM rendelet alapján A speciális szakiskolai képzéseink óratervei: 2013/14. tanévtől 31 811 02 Gyorséttermi ételeladó rész-szakképesítés óraterve


6

Matematika Hit és erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Német nyelv Osztályfőnöki

Közismeret

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY 1 1 2 2 1+1 1+1 1 1 5 5 0 1

Közismeret

1. 2 3 4 5

Közismeret

Ssz.


1

1

Ált alános élelmiszerism.fogyasztóvédelem

7

8

9

10044-12 Élelmiszerek csoportjai élelmiszer fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 10056-12 Gyorsétkeztetésételeladás

Ételismeret Italismeret,kiszolgálás

1

0

2

1

3

1

2 1+1

1,5+0,5 0 12+1

Termelési és eladói gyakorlat

3,5+0,5 14+1

Termelési és ela.üzemi gy

Összesen:

Közismeret Szakmai


12

13 10 35.0 70

13

4 36 0

19

134

Pedagógiai Program


Összes elméleti óraszám ( a két évre)

500

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt (70)

1203


1703

Elmélet és gyakorlat aránya

30/70 %

A gyorséttermi eladó rész- szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv Italismeret, kiszolgálás Ételismeret Termelési és eladói gyakorlat Termelési és eladói üzemi gyakorlat Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

2/10

elmélet

gyakorlat

1

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 1 0,5 1

0,5 1

1 1

1

1 2

2 2

0,5

1,5 2

135

Pedagógiai Program


21 811 01 Konyhai kisegítő rész-szakképesítés óraterve

6 7 8


Közismeret

1. 2 3 4 5

Matematika Hit és erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Német nyelv

Osztályfőnöki Ált 10044-12 élelmiszerism.fogyasztóvédelem Élelmiszer fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10049-12 Ételkészítési alapismeret Konyhai kisegítés Ételkészítési alap.gyak.

Közismeret

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY 1 1 2 2 1+1 1+1 1 1 5 5 0 1 1 1

Közismeret

Ssz.


4

0

2 3+1

2,5+0,5 1 12+1

3,5 14+1,5

Ételkész. alap.üzemi gyak

12

Közismeret

Összesen:

13 10 35.0 70

Szakmai


13

4 36 0

19


500


1203


1703


30/70 %

A konyhai kisegítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv Élelmiszerek csoportjai

1

elmélet

2/10 gyakorlat

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 0,5

136

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Ételkészítési alapismeret Ételkészítési alap.gyak Ételkész. alap.üzemi gyak

1 1 1,5


1

1

1

1

2

2

0,5

2

1,5 2

31 543 01 Famegmunkáló rész-szakképesítés óraterve

8 9


Közismeret

1. 2 3 4 5 6 7


11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Bizt.munkavégz.alapjai

Közismeret

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY 1 1 2 2 1+1 1+1 1 1 5 5 0 1 1 1 1 1

Közismeret

Ssz.


1+1

Bizt.munkavégz. gyakor

1+1

Faipari szakmai és gépismeret

2

2


5 10225-12 Asztalosipari szerelés

10

11

2 Asztalosip.szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat

10228-12 Gépkezelés

2 4+1

4+1

Gépkezelési elmélet

2

2 4

Gépkezelési gyakorlat Összesen:

5

12

Közismeret

13 7 35.0 70

Szakmai


4

16

7 36 0

16


497


1206

Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt Elmélet és gyakorlat aránya

1703 30/70 %

A famegmunkáló rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9

2/10 137

Pedagógiai Program


közismeret Hittan Német nyelv

elmélet

gyakorlat

közismeret

1 1 1 2

Bizt.munkavégz. gyakorlata Asztalosip.szer.gyakorlat


elmélet

gyakorlat

1 1

1

0

1

1 1 2

2

2

2

2

21 542 01 Lakástextil - készítő rész-szakképesítés óraterve

8

9

Közismeret

1. 2 3 4 5 6 7

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10118-12 Laxástextiliák készítése

tantárgy

E


7+1

Anyagvizsgálatok gyak Lakástextiliák gyártástechnológia

6+1

3

4 7+1

12

Közismeret

9 13

7 16 35.0 70

Szakmai


GY

2+1

4

Ruhaipari anyag és áruism

E

1 2 2 1 5 1 1

Lakástex.kész.gyakorlat

Összesen:

GY

1 2 2 1 5 0 1


Közis-meret

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai

Közis-meret

Ssz.


7 36 0

16


497


1206


1703


30/70 %

A lakástextil- készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv

elmélet

1

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 1

Ruhaipari anyag és áruism Anyagvizsgálatok gyak Lakástex.kész.gyakorlat

Felhasznált szabad órák összesen

2/10 gyakorlat

1

0

1 1 2

1 2

1

1

138

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Összes felhasznált szabad óra

1

2

2

2

21 582 01 Szobafestő rész-szakképesítés óraterve


Közismeret

1. 2 3 4 5 6 7


E

9

10

10101-12 Építőipari közös tevékenység 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

1+2

Falfelület festése,díszítése

3

Falfelület festésének diszítésének gyak. Tapétázási munkák

2 6 3 6

12

Közismeret

8

2

Tapétázási munkák gyakorlata Összesen:

GY

1

3

Építőip.alapismgyak.

10105-12 Tapétázási munkák

E

1 2 2 1 5 1 1

Építőipari alapismeretek

8

GY

1 2 2 1 5 0 1

Közis-meret

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai

Közis-meret

Ssz.


7+2 13

8 35.0 70

Szakmai


15

6 36 0

17


498


1205


1703


30/70 %

A szobafestő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv Építőip.alapismgyak. Tapétázási munkák

elmélet

2/10 gyakorlat

1

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 2 2

139

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium gyakorlata Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

1

0

1

2 2

2

0

2

2

2

34 542 01 Bőrtárgy készítő rész-szakképesítés óraterve

7 8

Közismeret

Közismeret

1. 2 3 4 5 6

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY

tantárgy

Közismeret

Ssz.



1

2

Matematika

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

Hit és erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás 10258-12 Bőrtárgyak készítése

Bőripari anyag és áruismeret Szabás előkészítés

3 2

7

2 2

7

2

7+2

2+1

8+1

7 36 0

16

Bőrtárgyak készítése

12

Közismeret

Összesen:

13 7 16 35.0 70

Szakmai Heti óraszám összesen: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat


497


1206


1703


30/70 %

A Bőrtárgykészítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv

2/10

elmélet

gyakorlat

1 2 1 1

elmélet

gyakorlat

1 1


Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált

közismeret

0

2 2

2 2

1

1

1

1 2

140

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium szabad óra

31 215 02 Virágkötő rész-szakképesítés óraterve

Matematika Hit és erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

8 9 10

Növényismeret és kezelés 11 074-12 Növényismeret és kezelés 11 075-12 Virágkötészet

3

3,5+0,5

5+2

7,5+0,5

Növényism. és kezelés gyak. Virágkötészet

3

Virágkötészet gyakorlat

4 7+1

9

12

Közismeret

Összesen:

Közismeret

tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Közismeret

1. 2 3 4 5 7

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY 1 1+1 2 2 1+1 1+1 1 1 5 5 1 1

Közismeret

Ssz.


13 7 35.0 70



16

7 36 0


497


1206


1703


16

30/70 %

A virágkötő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv Növényismeret és kezelés Növényism. és kezelés gyak Virágkötészet gyakorlat

elmélet

2/10 gyakorlat

1

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 0,5 0,5 1

2

141

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

1

0,5

1,5

1

2

2

0

2

2 2

31 621 01 Állatgondozó rész-szakképesítés óraterve a 2014-2015.tanévtől

Matematika Hit és erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Közismeret

tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Közismeret

1. 2 3 4 5 6

Heti óraszám/évfolyam 1/9 évfolyam 2/10évfolyam Szakmai Szakmai E GY E GY 1 1+1 2 2 1+1 1+1 1 1 5 5 1 1

Közismeret

Ssz.


Állattartás

8

8+2

8+1

Állattartási gyakorlat

10 997-12 Állattartás 11 000- 12 Mezőgazdasági géptan

4

3+1

7 Műszaki ismeretek

3

Műszaki ism.gyakorlata

3 7

6

12

Közismeret

13 7 35.0 70

Szakmai Heti óraszám összesen: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

16

7 36 0


497


1206


1703


16

30/70 %

Az állatgondozó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

1/9 közismeret

Hittan Német nyelv

gyakorlat

1

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 1

Állattartás Állattartási gyakorlat


2/10

elmélet

1 1 1

1

1 2

2 2 2

0

2 2

142

Pedagógiai Program


3.3.4 A 2012/13-as tanévtől bevezetett speciális szakiskolai képzéseink a 32/2011(VIII.25) NGM rendelet alapján (a 2014/15. tanév végéig kifutó jelleggel):

Gyorséttermi-és ételeladó rész-szakképesítés óraterve a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Szakmacsoport száma és neve: 18- Vendéglátás-idegenforgalom 33 811 04 0100 33 01 gyorséttermi-és ételeladó I. évfolyam modul 6273-11 1.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 6284-11 1.0/6284-11 2.0/6284-11 3.0/6284-11 4.0/6284-11 5.0/6284-11 6.0/6284-11

tananyagegység Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Gyorséttermi- és ételeladó munkája Konyhatechnológiai alapismeretek Reggeli és uzsonna ételek és italok Hidegkonyhai- és gyorséttermi ételek Gyorséttermi ételek, italok tálalása, kiszolgálása és felszolgálása Üzleti munkavégzés nyitástól zárásig Munkaszervezés I. testnevelés osztályfőnöki rehabilitáció összesen: hittan

elmélet gyakorlat összese 54 18 36 72 27 9 36 72 36 36 90 18 18 18 18 9 9 36 18 36 378 72

5 1 3 7 2

738 92 150 148 164 148 36

144 882

Gyorséttermi-és ételeladó össz. óraszám 2380

143

3 7 3 3 82 11 16 16 18 15 4 3 1 18 126

Pedagógiai Program


gyorséttermi-és ételeladó 33 811 04 0100 33 01 gyorséttermi-és ételeladó II. évfolyam modul 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6284-11 1.0/6284-11 2.0/6284-11 3.0/6284-11 4.0/6284-11 5.0/6284-11 6.0/6284-11

tananyagegység Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Gyorséttermi- és ételeladó munkája Konyhatechnológiai alapismeretek Reggeli és uzsonna ételek és italok Hidegkonyhai- és gyorséttermi ételek Gyorséttermi ételek, italok tálalása, kiszolgálása és felszolgálása Üzleti munkavégzés nyitástól zárásig Munkavégzés I. testnevelés osztályfőnöki rehabilitáció összesen: hittan

elmélet gyakorlat összese 144 16 64 64 96 16 64 16 64 32 32 48 16 16 16

32 16 48 448 64

32 528 72 94 84 162 84 32

112 672

Szakmacsoport száma és neve: 17- Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció

144

14 1 6 6 9 1 6 1 9 3 6 57 7 11 10 17 8 3 3 1 16 112

Pedagógiai Program


Virágkötő rész-szakképesítés óraterve a 85/2009 (VII.15) FVM alapján 33 215 02 0100 31 02 Virágkötő 11. évfolyam

modul tananyagegység 0406-06 Növényismeret és - kezelés 331(1.0) 0406-06 Dísznövényismeret (1.1-1.2-1.3-1.4-1.5-

e.i gyak

elmélet

Gya kor összes lat en

144

324

468

36

126

162

1.6-1.7-1.8-1.9-1.10-1.11-1.12-1.13-1.14-1.15-1.16-1.17-1.22-1.23)

0407-06 Virágkötészet 331(1.0) 0407-06 Virágkötészet (1.1-1.2-1.3-1.4-1.5-1.6,) 0005-06 Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

331(1.0) 0005-06 Üzleti levelezés 331(2.0) 0005-06 Jogszabályok alkalmazása (2.1-2.3-2.4-2.5) 331(3.0) 0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek (3.1-3.2)

54

S002-09 Vizuális technika (1.1-1.2)

36 270

Összesen: Közismeret Hittan Testnevelés Osztályfőnöki Rehabilitáció/habilitáció

36 18 18

36 72 18

72

450

36 792

90

72 36 36 180 1152 1242

72 72 36 180 360

Összesen Nyári gyakorlat

33 215 02 0100 31 02 Virágkötő 12. évfolyam mod ul tananyagegység 0406-06 Növényismeret és - kezelés 331(1.0) 0406-06 Dísznövényismeret (1.18-1.19-1.20-1.21) 0407-06 Virágkötészet 331(1.0) 0407-06 Virágkötészet (1.7-1.8-1.10-1.111.12-1.13-1.14-1.15-1.16-1.17-1.18-1.19) 0005-06 Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 331/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása 331/3.0/0005-06 Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek S002-09 Vizuális technika-művészetek (1.3-1.4-1.5) 1.1/S001-07 Vizsgára felkészítés elmélet 1.2/S001-07 Vizsgára felkészítés gyakorlat Összesen Közismeret: Hittan Testnevelés Osztályfőnöki Rehabilitáció/habilitáció Összesen

elmélet

e.i.gyak

32

128

Gyakor lat 80

112

320

448

80 480

32 32 96 16 96 800

32 32 32 256

32 32

64

64 64 32 160 320

összesen

64 32 32 160 1120

Szakmacsoport száma és neve: 10-Könnyűipar

145

Pedagógiai Program


Bőrtárgykészítő rész-szakképesítés óraterve 31 542 02 0100 31 01 Bőrtárgykészítő11. évfolyam

Modul

Tananyagegység

Elmélet

1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 222/1.0/1088-06 Munka- tűz- és környezetvédelem 222/2.0/1088-06 Minőségbiztosítás 1322-06 Üzletvitel a könnyűiparban

Gya Össze korlat sen

36 36

72 72

108 108

222/1.0/1322-06 Marketing és kommunikáció 222/2.0/1326-06 Anyag- és áruismeret 222/3.0/1322-06 Vállalkozás pénzügyi tevékenysége 222/4.0/1322-06 Vállalkozás létesítése, üzemeltetése

36 36 18 18

72 90 72

108 126 90 18

222/1.0/1331-06 Szabás 222/2.0/1331-06 Bőrfeldolgozó ipari termék alkatrészeinek előkészítése Összesen Hittan Testnevelés Osztályfőnöki

18

144

162

108 306 72 36 36

126 540

234 954 72 36 36

1331-06 Bőrfeldolgozó ipari termékek alkatrészeinek szabása, előkészítése

Rehabilitáció Összesen Nyári gyakorlat

180 630

540

180 1278 72

31 542 02 0100 31 01 Bőrtárgykészítő 12.évfolyam

Modul 1916-06 Szíjgyártó, nyerges és bőrtárgyak díszítése és összeerősítése 222/1.0/1916-06 Díszítések 222/2.0/1916-06 Alkatrészek összeerősítése

Elmélet

48 64

Gyak Összese orlat n

192 128

240 192

192 32

64 240 32

1919-06 A bőrtárgyak készítése, javítása 222/1.0/1919-06 A bőr hasznosítása 222/2.0/1919-06 Bőrtárgyak készítése 222/3.0/1919-06 Bőrtárgyak javítása

64 48

Vizsgára felkészítés Összesen Hittan Testnevelés Osztályfőnöki Rehabilitáció Összesen

108 332 64 32 32 160 620

544

544

108 876 64 32 32 160 1164

Szakmacsoport száma és neve: 10-Könnyűipar

146

Pedagógiai Program


Textiltermék-összeállító rész-szakképesítés óraterve 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító 11. évfolyam e.i.gya gyakor össze modul tananyagegység elmélet k. lat sen 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 221(1.0) 1088-06 Munka- tűz- és környezetvédelem 54 18 36 108 221(2.0) 1088-06 Minőségbiztosítás 36 54 18 108 1321-06 Textiltermékek összeállítás 221(1.0) 1321-06 Szabásminta használata 144 144 221(2.0) 1321-06 Ruhaipari gépek üzemeltetése (,2.3;) 36 36 221(3.0) 1321-06 Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja 198 198 (3.1;3.2;3.3;3.4;3.5;3.6; 3.7;3.8; 3.9;) 221(4.0)1321-06 Textiltermék készítése 234 234 ( 4.1;4.2;4.3;4.4,4.5;) Összesen 288 216 324 828 Nyári gyakorlat 72 72 Hittan Testnevelés Osztályfőnöki Rehabilitáció/habilitáció

72 72 36 180 648

Összesen

33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító

216

396

72 72 36 180 1260

12. évfolyam

modul tananyagegység 1321-06 Textiltermékek összeállítás 221(2.0) 1321-06 Ruhaipari gépek üzemeltetése (2.1) (2.2) 221(3.0) 1321-06 Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja (3.10;3.11;3.12;;) 221(4.0)1321-06 Textiltermék készítése (4.6) 1325-06 Lakástextíliák készítése 221(1.0) 1325-06 Lakástextíliák gyártás-előkészítése 221(2.0) 1325-06 Lakástextil-készítés gyártástechnológiája 221(3.0) 1325-06 Lakástextil-javító szolgáltatás

1.1/S001-07 Vizsgára felkészítés elmélet 1.2/S001-07 Vizsgára felkészítés gyakorlat

elm élet

e.i.g yak.

gyak orlat 32

32 96

240

240

128 16

160 128 16

64 480

64 64 800

480

64 64 32 160 1120

96

96

64

64 Összesen

256

Összesen

64 64 32 160 576

Hittan Testnevelés Osztályfőnöki Rehabilitáció/habilitáció

64

64

össze sen

3.3.5 Szakmai tantervi adaptációk HÍD II. programban történő kétéves rész-szakképesítések oktatásához 147

Pedagógiai Program


Jogszabályi háttér: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény - a szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII.törvény - 150/2012.( VII.06).Korm.rendelet - 217/2012. (VIII.09) Korm.rendelet - 27/2012. (VIII.27) NGM rendelet - A szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet „A” változat

1 2 3 4 5 6 7 8 9

német nyelv matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport informatika

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1. HÍD/2/2 Szakmai Szakmai E

GY

4 4 4 3 3 1 3 2 2 1

Ált élelmiszerism.fogyasztóvédelem

Közis-meret

tantárgy

kommunikáció és anyanyelv

Közismeret

Ssz.

Közis-meret

31 811 02 Gyorséttermi ételeladó rész-szakképesítés óraterve Szakmai követelmény modul

E

GY

3 3 3 2 2 1 1 2 2 0,5

0

1

1

1

1

1

1+0,5 1

10

11

12

10044-12 élelmiszer fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10056-12 Gyorsétkeztetésételeladás

Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv

Ételismeret Italismeret,kiszolgálás

4+0,5


3,5+1 7


Összesen:

Közismeret Szakmai Heti óraszám összesen:


27

19 3,5 35 105

4,5

4,5 35 0

11,5


283,5


669,5

148

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt

953


30/70 %

A gyorséttermi ételeladó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak

Híd 2/1 közismeret

Hittan Informatika

elmélet

Híd 2/2 gyakorlat

közismeret

2 1

gyakorlat

2 0,5

Ételismeret Termelési és eladói gyakorlat


elmélet

0,5 3

0

3

1

0,5

2

0,5

0,5

2

1 1,5

21 543 01 Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés óraterve tantárgy

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1 HÍD/2/2 Szakmai Szakmai E GY E GY Közis-


Közis-

Ssz.

149

Pedagógiai Program

4 4 4 3 3 1 3 2 2 1

kommunikáció és anyanyelv német nyelv

Közismeret

1 2 3 4 5 6 7 8 9

matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport Informatika

10

10227-12 Biztonságos munkavégzés

11

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

meret

meret


3 3 3 2 2 1 1 2 2

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata

12

3

1

Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat

6

2

1+0,5

1+0,5

Asztalosipari szerelési gyakorlat

3+1

2

27

Közismeret

Összesen:

1

1

Asztalosipari szerelési ismeretek 10225-12 Asztalosipari szerelés

0,5

0,5

19 3 35.0


5

5 35

11

Az asztalosipari szerelő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak


Hittan Informatika Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Felhasznált szabad órák összesen Összes felhasznált szabad óra

elmélet

Híd 2/2 gyakorlat

2 1

közismeret

elmélet

gyakorlat

2 0,5

0,5 1

3

0,5

3

0 0,5

2

0,5

2

1 1,5


283


670


953


30/70 %

34 542 01 Bőrtárgy készítő rész-szakképesítés óraterve Ssz.

Szakmai követelmény

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1 HÍD/2/2

150

Közis-meret

modul

Közismeret

1 2 3 4 5 6 7 8 9

11

GY

1

2,5

1 1,5

4

0,5+0,5

2

2

6+1,5

4,5 35

11,5

német nyelv

4 4 3 3 1 3 2 2 1

3 3 2 2 1 1 2 2

természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport

Bőripari anyag és áruismeret

1,5

Szabás előkészítés

Szakmai E

3

társadalom és jelenkor-ismeret


27

Közismeret

Összesen:

GY

4

Informatika

10

E


matematika

10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás 10258-12 Bőrtárgyak készítése

Szakmai

Közis-meret

Pedagógiai Program


19 3,5 35.0


4,5


283,5


669,5


953


30/70 %

A bőrtárgy készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak


Hittan Informatika

elmélet

Híd 2/2 gyakorlat

2 1

elmélet

gyakorlat

2 0,5



közismeret

3 3

0

0,5 0,5

1,5

2

0

2

1,5 1,5

21 542 01 Lakástextil - készítő rész-szakképesítés óraterve 2013-2014 tanévtől

151

Pedagógiai Program

1 2 3 4 5 6

tantárgy


Közismeret

német nyelv

7 8 9

matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. kompetenciái hittan testnevelés és sport Informatika

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

E

GY

4 4 4 3 3 1

3 3 3 2 2 1

3

1

2 2 1

2 2

E

GY

1,5

2

Ruhaipari anyag és áruism

10

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1 HÍD/2/2 Szakmai Szakmai Közis-meret

Ssz.


Közis-meret


3

Anyagvizsgálatok gyak

4+0,5

Lakástextiliák gyártástechnológia

11

10118-12 Lakástextiliák készítése

1+0,5 Lakástex.kész.gyakorlat

6+1

1,5

27

Közismeret

Összesen:

3

19 3,5 35.0 105



4,5

4,5 35 0

11,5


283,5


669,5


953


30/70 %

A lakástextil-készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak


Hittan Informatika

elmélet

Híd 2/2 gyakorlat

2 1

elmélet

gyakorlat

2 0,5

Anyagvizsgálatok gyak Lakástextiliák gyártástechnológia Lakástex.kész.gyakorlat


közismeret

0,5 3 3

0,5

0 0,5

2

1 1,5

0

2

1,5

„B” változat 31 543 01 Famegmunkáló rész-szakképesítés óraterve Ssz.

Szakmai követelmény

2013-2014 tanévtől tantárgy

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1 HÍD/2/2

152

Közismeret

modul 1 2 3 4 5 6

német nyelv

Közismeret

matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan

11371-12 Biztonságos munkavégzés

11

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

13

2 2 2 1 1 1

2 2

1+1 1,5

Biztonságos munkavégz.alapjai

2

Biztonságos munkavégz. gyakorlat

2+1

Faipari szakmai és gépismeret

2 4


6+2,5

2

Asztalosip.szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat

10225-12 Asztalosipari szerelés

Szakmai E GY

1,5+0,5

testnevelés és sport

10

12

3 3 3 1,5 1,5 1


7 8 9

Szakmai E GY

Közismeret

Pedagógiai Program


1 2


1

Gépkezelési elmélet

2 2

Gépkezelési gyakorlat

19

Közismeret

Összesen:

4

6 35.0 105



5 11

10

6,5 35 0

17,5


443,5


1077,5


1521


30/70 %

A famegmunkáló rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak


Hittan alapvető munkaváll. és életpályaépít Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat


Híd 2/2

elmélet

gyakorlat

2 0,5

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 1 0

2.5

1 1

2,5 2,5

0 1

2,5

31 215 01 Virágbolti eladó rész-szakképesítés óraterve

153

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 2013-2014 tanévtől

10 11

Közismeret

1 2 3 4 5 6 7 8 9

tantárgy

E


3

2

német nyelv

3

2

matematika

3 1,5 1,5 1 1,5+0,5 2 2

2 1 1 1

társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport

E

GY

1+1 4

Növényismeret és kezelés 11074-12 Növényismeret és Növényism. és kezelés gyakorlat kezelés 11077-12 Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai gyakorlat

3 5

8 2,5+0,5

2,5

8+2

3,5+1

19

Közismeret

Összesen:

GY

Közis-meret

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1 HÍD/2/2 Szakmai Szakmai

Közis-meret

Ssz.


11 6,5 35.0 105



9,5

6 35 0


444


1077


1521


18

30/70 %

A virágbolti eladó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak


Hittan alapvető munkaváll. és életpályaépít Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai gyakorlat Virágeladás alapjai gyakorlat


Híd 2/2

elmélet

gyakorlat

2 0,5

közismeret

elmélet

gyakorlat

1 0,5 1 0

2.5

2

1 1

0,5 1

2 2,5

154

Pedagógiai Program


31 621 01 Állatgondozó rész-szakképesítés óraterve 2014-2015 tanévtől

10 11

matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport

Közis-meret

GY

1+1 5 6

9,5+1,5

2

2

Műszaki ismeret gyakorlata

4 19


5+1 11

6 35.0 105

Szakmai

10

7 17 35 0


Az állatgondozó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt (105) Tantárgyak Híd 2/1 Összes elmélet és gyakorlat együtt Elmélet és gyakorlat aránya 2 Hittan alapvető munkaváll. és 0,5 életpályaépít Állattartás Állattartás gyakorlat

GY

2 2 2 1 1 1

Állattartás gyakorlat Műszaki ismeret

közismeret

E

3+1

Állattartás

Közismeret

Összesen:

E

3 3 3 1,5 1,5 1 1,5+0,5 2 2

német nyelv

10 997-12 Állattartás 11 000- 12 Mezőgazdasági géptan

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1 HÍD/2/2 Szakmai Szakmai

Közis-meret

1 2 3 4 5 6 7 8 9

tantárgy


Közismeret

Ssz.


elmélet

gyakorlat

461 1060


elmélet

1

1521

gyakorlat

30/70 %

1 1,5 1 2,5

Műszaki ismeret gyakorlata


1 2.5

0 1

0 1

2,5

31 542 08 Szövő rész-szakképesítés óraterve Ssz.

Szakmai

2013-2014 tanévtől tantárgy

Heti óraszám/évfolyam

155

Pedagógiai Program


10 11

12

német nyelv matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport 11 360-12 Textilipari alapanyagok 11 361-12 Fonalelőkészítés szövéshez 11362-12 Szövet készítése és minősítése Összesen:

HÍD/2/2 Szakmai

Közis-meret

E

GY

3 3 3 1,5 1,5 1 1,5+0,5 2 2


Közismeret

1 2 3 4 5 6 7 8 9

HÍD/2/1 Szakmai

Közis-meret

követelmény modul

E

GY

2 2 2 1 1 1 1+1

Anyagismeret

1

Fonalelőkészítés

1

1 1 5

Fonalelőkészítés a gyakorlatban

6

1 1

Fonalelőkészítési gépismeret Szövés technológia Szövéstechológia a gyakorlatban

1 2,5 5+1

Szövéstechnológiai gépismeret

9+1,5

1

1+1

19

Közismeret

11 5 35.0 105



11

7,5 35 0


442,5


1078,5

A szövő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái

Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt Tantárgyak Híd 2/1 Elmélet és gyakorlat aránya közismeret elmélet Hittan alapvető munkaváll. és életpályaépítés Szövéstechológia a gyakorlatban Szövéstechnológiai gépismeret


Híd 2/2

gyakorlat

2 0,5

közismeret

16,5

1521

% elmélet 30/70 gyakorlat

1 1,5 1

1

1 2.5

0 1

1 1

1,5 2,5

3.3.6 HÍD II. PROGRAM szerinti képzés felnőttoktatás keretében esti munkarend szerint

31 811 02 Gyorséttermi ételeladó rész-szakképesítés óraterve

156

Pedagógiai Program


1. 2 3 4 5

német nyelv matematika társadalom és jelenkor-ismeret természetismeret osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan

7 8

9

10044-12 élelmiszer fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10056-12 Gyorsétkeztetésételeladás

Heti óraszám/évfolyam HÍD/2/1. HÍD/2/2 Szakmai Szakmai E

GY

1 2 1 1 1 1 0 2

Ált élelmiszerism.fogyasztóvédelem

Közis-meret

tantárgy


Közismeret

Ssz.


Közis-meret

ESTI MUNKAREND SZERINT 2013-2014 tanévtől

1

0 0,5

1

1

1

1 0,5

0,5

Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv

Ételismeret

E

Italismeret,kiszolgálás

4,5


3 5


Összesen:

9

Közismeret Szakmai Heti óraszám összesen:


GY

0,5 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2

7 3,5 4,5 17 63

3 18 0

8

31 543 01 Famegmunkáló rész-szakképesítés óraterve ESTI MUNKAREND ALAPJÁN 2013-2014 tanévtől

Ssz.

Szakmai

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam

157

Pedagógiai Program

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium követelmény modul

10 11


1

német nyelv

0,5

matematika

1

társadalom és jelenkor-ismeret

Szakmai E GY

2

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2 1

1 1 0 2 1

osztályfőnöki alapvető munkaváll. és életpályaépít. hittan testnevelés és sport

Szakmai E GY

0,5

0,5

természetismeret

11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

HÍD/2/2 Közis-meret

Közis-meret

Közismeret

1 2 3 4 5 6 7 8 9

HÍD/2/1

0,5

Biztonságos munkavégz.alapjai

0,5 0,5

Biztonságos munkavégz. gyakorlat Faipari szakmai és gépismeret

1

1

1


1,5 10225-12 Asztalosipari szerelés

12

3

0,5

1

Asztalosipari szerelési ismeretek

2

13


1

1 2

Gépkezelési gyakorlat Összesen:

2

Asztalosipari szerelés gyakorlat Gépkezelési elmélet

8

Közismeret

6,5 3 17 63



2

6

3,5 18 0

8

3.3.7 Iskolarendszerű alap-szakképesítések szerinti felnőttoktatás esti munkarend szerint 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés 14/2013. (IV.05) NGM rendelet alapján esti munkarend szerint 2013-2014 tanévtől

tantárgy

Megjegyzés Heti óraszám/évfolyam 11. évfolyam 12 .évfolyam Szakmai Szakmai Kö


Kö

Ssz.

158

Pedagógiai Program

E

GY

E

1

Közismeret

3


Foglalkoztatás I

0,5

4

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

0,5

5

6

9


10101-12 Építőipari közös tevékenység


10275-12 Falazás, vakolás

Falazás vakolás

7

8

Osztályfőnöki

0,5

zis-meret

zis-meret


0,5 1

10277-12 Szigetelések

0,5 1.0

1


0,5 3


2

1

Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

0,5 3


0

1

0,5

1

1

Szigetelések gyakorlat

10

10276-12 Hidegburkolási feladatok 10278 Vegyes kőműves feladatok

11 Összesen:

3


3

3


0,5

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Közismeret Szakmai


GY

0,5

3 0,5

0,5 5,5 10 16 140.0

4,5 16

11

159


Pedagógiai Program

Záró rendelkezések A pedagógia program módosítását a szakképzésben bekövetkezett változások indokolják, ezért a szakmai programunkat az új OKJ szerinti szakképesítésekre át kellett dolgozni. Érvényességi hatálya: 2013.szeptember 1-től Esedékes felülvizsgálata: módosítása törvényi változás esetén, intézményi feladat ellátás esetén. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a. A tanévnyitón, valamint a szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket, a diákokat a pedagógiai program megtekinthetőségéről b. Az elfogadott pedagógiai programot írott és elektronikus formában az igazgató és igazgató helyettesi szobában illetve az iskola könyvtárában bárki megtekintheti. c. A nevelőtestület tagjai a tanári szobában elhelyezett, valamint a számítógépen meglévő pedagógiai programot bármikor megtekintheti. d. Az iskola honlapján letölthető, olvasható formában megjelenik.

160

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Pétfürdő OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Recommend Documents