Szent József Katolikus Szakközépiskola és Szakiskola SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szent József Katolikus Szakközépiskola és Szakiskola SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYHÁZASGERGE - 2014 Felülvizsgálva, módosítva 2016. május

Tartalomjegyzék

1. HIVATALOS ADATOK......................................................................................... 7 1.1 AZ ISKOLA ................................................................................................... 7 1.2. AZ ISKOLA JELLEGE .................................................................................. 7 1.3 AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA ....................................................... 8 2. NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÉS ANNAK (2014. MÁRCIUS 20-I) FELÜLVIZSGÁLATÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE ..................... 11 2.1 LEGFONTOSABB TÖRVÉNYEK:.................................................................. 11 2.2 AZ EGYHÁZ ÁLLÁSPONTJA ....................................................................... 12 3. NEVELÉSI ALAPELVEINK ................................................................................ 12 3.1. A KATOLIKUS NEVELÉS SZENTÍRÁSI, TEOLÓGIAI HÁTTERE ................... 12 3.2. SZENTÍRÁS ............................................................................................... 13 3.3. ZSINATI DOKUMENTUMOK ÉS MEGNYILATKOZÁSOK ............................. 13 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ......................................................................................... 14 4.3. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ ROMA ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁSÁRÓL (MAGYAR NYELVEN) ....................................................................................... 15 4.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ISKOLÁNKBAN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁRÓL ................................................................................................ 18 5. KULCSKOMPETENCIÁK ................................................................................... 20 5.1 KOMMUNIKÁCIÓ-MAGYAR (KOMA) ...................................................... 20 5.1.1 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése ............20 5.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció ..................................................................................21

5.2 MATEMATIKAI KOMPETENCIA ................................................................. 22 5.3 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA .............................................. 23 5.4 DIGITÁLIS KOMPETENCIA......................................................................... 23 5.5 A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS ............................................................. 24 5.6 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA ........................................ 24 5.7 KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA ................ 25 5.8 ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG .............. 25 5.9 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK...................................................... 26 5.9.1 Énkép, önismeret, erkölcsi nevelés.........................................................................26 5.9.2 Hon- és népismeret, nemzeti öntudat, hazafias nevelés ..........................................26 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 2

5.9.3 5.9.4 5.9.5 5.9.6 5.9.7 5.9.8 5.9.9

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra .......................................................27 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................ 27 Gazdasági és pénzügyi nevelés.............................................................................28 Fenntarthatóság , környezettudatosságra nevelés ................................................28 A tanulás tanítása ..................................................................................................29 Testi és lelki egészség ............................................................................................ 30 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire........................................................................30

5.10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................................................... 31 5.10.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatok:.......................................31

5.11 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK32 5.11.1 Iskolai helyzetkép ................................................................................................ 33 5.11.2 Egészségnevelési alapelvek, célok: .....................................................................34 5.11.3 Az egészségfejlesztés iskola feladatai..................................................................35 5.11.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..............................................36 5.11.5 Komplex intézményi mozgásprogram: .................................................................37

5.12 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK40 5.12.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ............................................................... 43

5.13 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................... 43 5.13.1 A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában: .................44 5.13.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .....................44 5.13.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ..........45

5.14 AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ....................................... 45 5.14.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...........................................46

5.15 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ............................................................................................................ 47 5.15.1. Kapcsolattartás az iskola partnereivel .............................................................. 47

6. A HATÉKONY TANÍTÁSI, NEVELÉSI FOLYAMAT SZÍNTEREI ............................ 47 6.1. A SZOCIÁLIS NEVELÉS TERÉN .................................................................. 48 6.2. A VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS FORMÁI ......................................... 48 6.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS RÉVÉN .............................................. 48 6.3.1 Baleset megelőzésére és bekövetkezésekor szükséges teendők .............................. 49

6.4 AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉS RÉVÉN .............................................................. 49 6.5. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS ................................................ 49 6.6 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS ................................. 49 6.7 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE.............................. 50 6.8 A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS .................................................................... 50 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 3

6.9 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS ................................................. 50 6.10. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG ............................ 50 6.11 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ................................... 50 6.12 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS ....................................................... 51 6.13 MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS ........................................................... 51 6.13.1 Fontos, maradandó és követésre méltó értékek iskolánk életében: .....................52

6.14 TANÍTÁSI - TANULÁSI FOLYAMAT RÉVÉN ............................................... 52 7. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS: TANÁR, DIÁK, SZÜLŐ ............................................... 52 7.1 AZ ISKOLÁN BELÜLI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FONTOS FELADATAI........... 52 7.2 OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ............................................................................. 53 7.3 DIÁKÖNKORMÁNYZATUNK SZEREPE........................................................ 53 7.4 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT ............................................................. 53 7.5 NEVELŐTESTÜLETÜNK KÖZÖSSÉGE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .............. 54 7.6 KAPCSOLATAINK ...................................................................................... 55 7.7 TÁRSADALMI KÖRNYEZET, AMELYBEN ISKOLÁNK MŰKÖDIK ................. 55 8. KERESZTÉNYI, ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK .......................................................... 56 8.1 A TANÁROK SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁSA ............................................. 56 8.2 ELVÁRÁSAINK A DIÁKJAINK FELÉ ............................................................ 57 8.3 AJÁNLÁSOK A SZÜLŐK FELÉ ..................................................................... 57 9. MŰVELTSÉG, KULTÚRA, HAZASZERETET....................................................... 58 9.1. AZ ISKOLA KULTURÁLIS ÉLETE ............................................................... 59 9.2 TESTI NEVELÉS, SPORT ............................................................................. 59 9.2.1 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................ 60

9.3 MAGYARSÁGUNK, HAZASZERETET .......................................................... 61 10. ISKOLÁNK HITÉLETE, ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK ................................ 62 11. OKTATÁSI-NEVELÉSI KÖVETELMÉNYRENDSZERÜNK .................................. 63 11.1 A KÖVETELMÉNYRENDSZER ALAPELVEI ............................................... 63 11.2 A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS ................................................................. 64 11.3 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS SZEMPONTJAI ..................... 66 11.4 ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE..................... 70 11.5 OTTHONI FELKÉSZÜLÉS LEHETŐSÉGEI .................................................. 72 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 4

11.6 VIZSGAREND ........................................................................................... 73 11.7 A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSÁNAK FELTÉTELEI ................................. 78 11.8 TANULMÁNYI VERSENYEK ...................................................................... 79 11.9 TOVÁBBTANULÁS .................................................................................... 79 11.10 AZ INTÉZMÉNY FELVÉTELI SZABÁLYZATA .......................................... 79 12. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK ............. 80 12.1 SZOLGÁLTATÁSAINK .............................................................................. 80 12.2 SZEMÉLYRESZÓLÓ GONDOSKODÁS ........................................................ 80 12.3 EGYÉNI FEJLESZTÉS SNI-S TANULÓINK SZÁMÁRA ................................ 81 12.4 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK ..................................................................................................... 82 13. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .... 82 13.1 AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ............. 83 13.1.1 Egészségnevelés ...................................................................................................83 13.1.2 Környezettudatos nevelés .....................................................................................85

14. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK RENDSZERE .................. 86 14.1 SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK, SPORTKÖRÖK RENDSZERE ..................... 86 14.2 EGYÉB ISKOLAI PROGRAMOK: ISKOLA-NAP, KIRÁNDULÁSOK, FARSANG, TÁNCHÁZ, KÉZIMUNKA-FOGLALKOZÁS ......................................................... 87 15. ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK ............................................................. 88 15.1 AZ ÉPÜLET ÉS FEJLESZTÉSE, A DIÁKKÖZPONTÚ SZAKKÉPZÉST SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEINK.......................................................................... 88 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............. 89 16.1 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................... 90 17. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE.......................................................... 92 18. HELYI TANTERV ............................................................................................ 92 18.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ................................... 92 18.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGENYŰ – ENYHE FOKBAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS – DIÁKOKAT OKTATÓ OSZTÁLYAINKBAN: ........................................................ 95 18.2.1 Az előírt tananyag és követelmények....................................................................98 18.2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..98 18.2.3 Mindennapos testnevelés ......................................................................................99 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 5

19 SZAKMAI PROGRAM .............................................................................. 99 19.1 AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE.................................................... 99 19.2 SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVEI ................................................................ 99 19.3 ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ...................................... 105 20. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK................................................. 105 21. MELLÉKLETEK ........................................................................................... 106 KIEGÉSZÍTÉS: A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .................. 111 22. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. III. 20-I FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA - LEGITIMÁCIÓ

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 6

1. Hivatalos adatok 1.1 Az iskola Az iskola neve: címe:

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola 3185 Egyházasgerge, Dobroda major

A fenntartó neve: címe:

Váci Egyházmegye Ordináriusa 2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1.

Az alapító neve:

KALOT Katolikus Szövetség Budapest, Nagy Jenő út 5

Az alapítás éve: 1993 Működési engedély kelte: 1995. szeptember 29. A Váci Egyházmegye Ordináriusa átvette az alapítói és fenntartó jogokat: 1997. december 29. Egységes szerkezetbe foglalt és módosított működési engedély kelte: 2011. július 30. – Kiadója: Nógrád Megye önkormányzatának főjegyzője Egyoldalú fenntartói jogi nyilatkozat kelte: 2008. december 28. Nógrád Megye Önkormányzatához Aláírója: dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Együttműködési megállapodás Egyházasgerge Önkormányzatával Aláírója: dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és Egyed Rezső polgármester

1.2. Az iskola jellege Az iskolát 1993-ban alapította a KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetség. Az első tanév az 1993/94-es volt, amely szerény tárgyi és személyi feltételek mellett indult pályaorientációs és szakmai alapozó képzéssel 2 évfolyamos szakiskolaként Karancslapujtőn, a helyi TSZ bérelt épületében. A következő tanévben átköltözött az iskola Egyházasgergére, a Dobroda majorba, szintén bérelt épületbe. 1997. december 29-én a Váci Egyházmegyei Hivatal Ordináriusa átvette az alapítói és fenntartói jogokat is a KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetségtől. A Váci Egyházmegye segítségével tudtuk megvásárolni a jelenlegi iskolaépületet 1996 decemberében. Az iskola szellemisége a kezdetektől katolikus keresztény világnézeti elhivatottságú. Az 1989/90-es tanévtől a fenntartó engedélyével hivatalosan is elindítottuk az iskolában az enyhe értelmi fogyatékosok oktatását-nevelését is. Az intézmény jellege szakiskola és speciális szakiskola. Iskolánkba a 8. általános iskolai osztály befejezése után jelentkezhetnek a tanulók. Jellemzően azok élnek ezzel a lehetőséggel, akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A

speciális szakiskolai osztályokba pedig azok, akik sajátos nevelési igényűek és különleges gondozást szeretnének kapni fogyatékosságuk mértéke és típusa szerint.melyet a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapította meg. Pályaorientáció beépítésével, választható, fogyatékosságuk fokának megfelelő, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által bejegyzett szakmákra jelentkezhetnek. Tapasztalatból tudjuk, hogy az iskolánkba felvett tanulók heterogén csoportot alkotnak: eltérő ismeretanyaggal rendelkeznek, szocializáltságuk nem azonos szintű, személyiség fejlődésük előző életszakaszukban akadozott, problémákat hordozó körülmények között zajlott. A tanulás és önérvényesítés területén elszenvedett kudarcaik nagymértékben meghatározzák társas viselkedésüket, tolerancia szintjüket, alkalmazkodó képességüket. A 90-es években, a gazdasági életben a város környékén is szerkezeti változás történt. Az iskolának alkalmazkodnia kellett az új gazdasági helyzethez. Változott a törvényi szabályozás is. Az 1993. évi Közoktatási és a Szakképzési Törvény hatálybalépése miatt a szakképzési rendszer tartalmi és szerkezeti átalakítására kellett az iskolának felkészülnie. A szakképzés tartalmilag megújult, kezdete pedig a tanulók 16. életéve utánra tolódik. A szakképzés megújításának mai alapkérdése az, hogyan képes a szakképző intézmény a piacgazdaság igényeit kielégíteni, milyen szakmák képzésére van szükség a jelenben és a jövőben, és képzési szerkezetében mindehhez hogyan tud alkalmazkodni. Az iskola koncepcióját indokolja, hogy a fogyatékosság nagymértékben korlátozza a tanulás hatékonyságát a szakképzési rendszerbe való bekapcsolódást, a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedést is. Sok esetben az alapképzés során megszerzett ismeretek alacsony szintűek, a felejtés gyors, a növendék személyiségének komoly problémái miatt gátolt a tanítás, a tanulás, a munkatanulás és a munkavállalás is A gyenge képességű diákokat életkezdéshez szükséges ismeretek oktatásával segítjük, a fizikai erejét és általános képességszintjét fokozzuk. A tananyag helyes meghatározásával biztosítjuk, hogy a legkülönbözőbb képességű fiatalok számára is legyen fejlesztő program, jöjjön létre a speciális szakiskola és a szakiskolák közötti átjárhatóság, fejlődjön a speciális oktatás metodikája, csökkenjen a lemorzsolódás, alakuljon ki az egyéni képességekre szabott optimális képzési idő.

1.3 Az iskola küldetésnyilatkozata Hisszük és valljuk, hogy „Minden embernek – bármilyen fajhoz, társadalmi osztályhoz vagy korosztályhoz tatozzék - , személyi méltósága, folytán elidegeníthetetlen joga van a neveléshez, amely megfelel céljának” (Gravissimum Educationis) A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola fontos feladatának, kötelezettségének tartja, hogy tanulóik életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra képes Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 8

fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Jelentős erőfeszítéseket teszünk, hogy tanulóink korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányait felszámoljuk és piacképes szakképesítéshez juttassuk őket. Alapvető célunk tehát, hogy tanulóink – lehetőségeink és adottságaink alapján színvonalas szakmai képzésben részesüljenek – sikeres szakmunkásvizsgát tegyenek, majd szakmájukban elhelyezkedve, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Az iskola katolikus keresztény elhivatottságából következően vállaljuk, hogy diákjainkat a műveltség, a kultúra és szakmai tudás közvetítése mellett a keresztény emberre jellemző életstílus vállalására biztassuk és bátorítsuk, hogy Jézus Krisztust tegyék életük alapjává, az Ő, és embertársaink szolgálata legyen életcéljuk. Kiket várunk? Szakiskolánkba a 8. általános iskolai osztály befejezése után jelentkezhetnek a tanulók. Jellemzően azok élnek ezzel a lehetőséggel, akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A speciális szakiskolai osztályokba pedig azok jelentkeznek, akik sajátos nevelési igényűek és különleges gondozást szeretnének kapni fogyatékosságuk mértéke és típusa szerint. Illetve azokat is szeretettel várjuk, akiket az illetékes tanulási képességeket vizsgáló és rehabilitációs bizottság iskolánk kijelölésével hozzánk irányít, vagy a szüleik felénk megnyilvánuló bizalma vezet hozzánk. Mit adunk? Az intézmény vallja, hogy minden gyermek Isten teremtménye, egyenrangú személyiség, akiben képesség, tehetség lakozik, s amelyet fejleszteni lehet. Ezáltal magasabb életszintre juthatnak, s ezt következetes neveléssel, oktatással a személyiség kiformálásával érhetjük el. Szakmakínálatunkban próbálunk a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelni. A kerti munkás és parkgondozó képzést teremtettük meg, valamint felkészültünk arra, hogy a modulrendszer nyújtotta részszakképzések valamelyikébe is bekapcsoljuk diákjainkat. A szakács, eladó és asztalos szakmai képzés minden feltételét jó színvonalon megteremtettük. Miben vagyunk mások? Más szakiskolától, szakképző intézménytől abban térünk el, abban nyújtunk többet diákjainknak, hogy mivel az iskola tanulólétszáma viszonylag alacsony (80 fő), a pedagógusok a diákokkal szorosabb, személyesebb kapcsolatot tudnak kialakítani. Több lehetőségünk van a tanulókkal személyre szólóan foglalkozni, problémáikra, viselkedésükre, nehézségeikre fokozottabban odafigyelni és így azok megoldása, korrigálása is eredményesebb lehet. Mindez többek közt a diákok egészséges személyiségfejlődését és szocializációját segíti elő. A gondoskodó és elfogadó szeretet, a katolikus iskola keresztény értékei, hagyományaira mentén szervezzük életünket, munkánkat, amelyet szolgálatként végzünk. Mit vállalunk? Mi, a katolikus iskolában dolgozó pedagógusok arra vállalkozunk, hogy szellemi és fizikai tevékenységre, közös munkára neveljük diákjainkat, és hogy nevelő munkánkkal az evangélium és a Katolikus Egyház tanításában kifejezett értékeket egész életükben meghatározó elvekké alakítsuk. Ezek az értékek: - Az egyén fizikai és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése, - Az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 9

-

Isten- és emberszeretet. Az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit Eligazítást adunk arra, hogy az iskolát befejező növendékeink megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek között Gyakoroltatjuk a szeretet jegyében a szolidaritás gondolatát a lemondást és az önzetlen segítségadást. Különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására, a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával.

A vallásos nevelés terén: - A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a tanórai hitoktatásban. - Felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján. - Elvezetjük őket az Isten megismerésére és szeretetére a hit, remény és a szeretet jegyében. - Bevezetjük fiataljainkat az egyház életébe: a szentségek használatába, a közös imádságba, a szertartásokba a keresztény életvitelbe. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink során: - fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítés a személyes problémák megoldásában, - kapcsolattartás a családdal, - segítés a hiányosságok pótlásában, - kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottsággal, - pályázatok figyelése, és azokon való részvétel. Fontos céljaink között a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységünk közt emeljük ki a következőket: - minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása, - igyekszünk minden gyerek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit, - a szabadság, önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. Kitűzött célunk, hogy felvállaljuk a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását, nevelését,vagy azok a nehézségek, anyagi problémák, lelki sérülések, amelyeket nagyrészt környezetükből hoznak, ne determinálják életüket, hanem kapjanak lehetőséget tanulásra, felzárkóztatásra, szakmai végzettség megszerzésére, közösségbe való beilleszkedésre. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. A tehetségnevelés a tanulásszervezésben megvalósítható differenciálással oldjuk meg. A kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva. A tehetséges tanulóknak a tanórákon differenciált egyéni munkát adunk, fejlettségi szintjüknek megfelelően, erejükhöz mért erőfeszítésre ösztönző feladatokkal.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 10

A beilleszkedési, magatartási zavarok kezelésének terén: - Iskolai keretek között az érintett tanulók feszültségoldásának egyik módszere a bizalmas légkörben zajló segítő beszélgetések láncolata. - Az önismereti-, illetve a személyiségfejlesztő foglalkozások játékai lehetőséget adnak a problémás tanulóknak konfliktusmegoldó eszköztáruk bővítésére, pozitív viszonyulások kialakítására, valamint - a bizalom és nyíltságot, nyitottságot fejlesztő játékok segítségével - megváltozhat az osztálytársakhoz, tanárokhoz való viszonyuk. - A tanulók magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok, „iskolakerülés” mulasztások feltárásának céljából az osztályfőnök, az ifjúság-védelmis kolléga rendszeres családlátogatáson vesz részt. Ebben a munkában minden tanár, s az igazgató is részt vesz. Személyes és levélben történő, telefonkapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel. Mindezekre nagy szükség van, működtetésük eredményes, miközben a szülői értekezleteinken a részvétel, szülői aktivitás igen szerény. Úgy hisszük, és folyamatosan tapasztaljuk, hogy a szakiskolás korosztálynak is szüksége van az ilyen típusú fokozottabb odafigyelésre, főleg azoknak a hátrányos helyzetű családokból érkező, vagy éppen állami gondozott fiataloknak, akik ezt a gondoskodást, szeretetet, odafigyelést otthonukban nem kapják meg. Ezért nagy szükség van a mi intézményünkhöz hasonló iskolákra, amelyek tudatosan felvállalják ezeknek a gyerekeknek az oktatását, nevelését.

2. Nevelési-pedagógiai programunk és annak (2014. március 20-i) felülvizsgálatának, módosításának törvényi háttere 2.1 Legfontosabb törvények:  Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) a) és b) pontja  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011.évi CXII.törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságró  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2012. éviCXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXXVII. törvény  a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,  az alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek  Szakiskolaként működő intézményünk pedagógiai alaptevékenységét a módosított 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban: Nat)  EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet  A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról határozza meg. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 11

 32/2012 ( X. 8. ) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésének irányelve  A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet módosítása a 7/2014. (I.17) Kormányrendelet által

2.2 Az egyház álláspontja Az egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban – pápai enciklikák, püspökkari állásfoglalások - részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: "A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - a szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: "Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus oktatás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes és példamutató életükkel. (CIC 803. 1., 2. §) "A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében." (CIC 796. 1. §) "A katolikus iskolák igazgatói a fenntartó, az EKIF felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban oktatási-nevelési, szakmai képzés színvonala és a törvényesség tekintetében legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában." (CIC 806. 2. §)

3. Nevelési alapelveink 3.1. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere " Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen a kapcsolata Istennel, és másokat is elvezessen erre. Ennek számos formája lehet. Az Egyház 2000 éves történelme csodálatos példákat nyújt az örömhír átadásának különböző formáiról. Ezek közül is kiemelkednek az egyes karizmatikus személyiségek körül kialakuló iskolák. Olyan közösségek jönnek létre, melyekben a túlcsorduló szeretet célja a gyermekek felemelése, nevelése. Az ilyen iskola "megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a világról, életről és emberről fokozatosan szerzett ismeretüket." (G.E. 8.) A katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 12

áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Számunkra a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőknél, az iskolában a tanároktól). Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni - mivel Jézus által adott küldetésről van szó -, fontoljuk meg: - a Szentírás tanítását - Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; - a zsinati dokumentumokat és pápai megnyilatkozásokat. - a keresztény nevelő etikai kódexének útmutatásait

3.2. Szentírás Jézus, amikor eljött a világba, üdvösségünkre, magához vonzott mindenkit: a gyermekeket, az ifjúságot, a felnőtteket. Jézus többször bizonyítja szeretetét a gyermekek iránt: "Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék felettük. A tanítványok elutasították őket, Jézus azonban így szólt: Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hiszen ilyeneké az Isten országa." (Mt 19,13-15) De Jézus kiszélesíti a "tanítók" körét, amikor a hetvenkét tanítványnak is hasonló feladatot ad, elküldve őket kettesével azokba a helységekbe, ahová menni készült. Lelkükre köti a jézusi pedagógia alapszabályát, hogy szelídséggel kell tanítását hirdetni. Ez a magatartás jellemezze a mai pedagógusokat is: "...tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű..." ( Mt 11,29 ) A tanítványok Jézus mennybemenetelekor kapták meg az isteni parancsot: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!" ( Mt 28,19 ) Ebben az apostoloknak szóló parancsban maga az Egyház kapta meg feladatát és küldetését. Ezért is törekszik minden korban ennek a krisztusi küldetésnek megfelelni.

3.3. Zsinati dokumentumok és megnyilatkozások A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a már korábban is idézett Gravissimum Educationis Momentum kezdetű szögezi le a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: "Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással, segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E.3.) E feladat megvalósításához szükséges, hogy az Egyház intézményesen is vállalja a tanítást, a nevelést az életkorok különböző időszakaiban. "Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá." Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 13

(Kat. Isk. 34.) Ezzel, az Egyház hivatalos tanításának elfogadásával és megvalósításával lesz a katolikus iskola a hit és műveltség találkozásának helye. A katolikus iskolának kötelessége vállalni a növendék személyiségének keresztény szellemű formálását: "ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal. hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll." (Kat. Isk. 45.) Másrészt törekednie kell arra, hogy a tanítványok mind jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény állásfoglalást. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatójuk jó életpéldája is segítségükre kell, hogy legyen.

4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A katolikus iskola is, mint minden más iskola, arra a célra van rendelve, hogy kritikusan és módszeresen átadja az általános műveltséget és ezáltal az emberi személy teljes kiformálódásán munkálkodjék. Ezt a célt a keresztény világszemlélet szerint igyekszik elérni, ezáltal kapja meg „az emberi kultúra a maga előkelő helyét” az ember küldetésében. Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és végső céllá. A katolikus iskola feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet, a mindennapok gyakorlata között a „keresztény ember, fiatalként élni” szellemében. A katolikus iskola nyitott minden tanuló számára, aki elfogadja, tiszteletben tartja oktatási és nevelési programját. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. Valljuk, diákjainkat segíteni kell abban, hogy stabil, harmonikus személyiségekké váljanak, s ezért törekszünk egészséges életmódra, személyiségük megismerésére, önmaguk vállalására, önmaguk tudatos és következetes alakításának igényére, képességeik fejlesztésére, érzelmi életük egyensúlyban tartására, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására, szorongásaik oldásának képességére, önbecsülésre, tisztességes becsvágyra nevelni őket. Fontosnak tartjuk, hogy emberi kapcsolataik egészségesen fejlődjenek, ezért arra neveljük őket, hogy a társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési normákat, civilizációs szokásokat megtartsák, törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására, igyekezzenek tartalmas és tartós emberi kapcsolatokat kialakítani, legyenek fogékonyak a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet megnyilvánulásai iránt, esetleges negatív tapasztalataik ellenére tiszteljék a család intézményét, törekedjenek konfliktusaik békés eszközökkel való megoldására, tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretre, a magukról és másokról való gondoskodás igényére és képességére.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 14

4.1 A képzés szerkezete, szakaszai Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Köznevelési törvény 11. §, 12. §, 13. §, 15. §. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. 4.2 Iskolarendszerű képzések Szakiskolai képzés 9-10. osztály 2 év 9-10. évfolyamokon az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk különös hangsúlyt fektet az oktató-nevelő munkában a diákok eredményes fejlődését alapvetően befolyásoló kulcskompetenciák fejlesztésére. Ezek a következők: · problémamegoldás, · szóbeli és írásos kommunikáció, · szabálykövetés, · szociális és a személyi területek. Ebben a differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszban az új ismeretek átadása mellett iskolánk tanárai vállalják az általános iskolai tudásanyag rendszerzését, illetve az esetleges hiányok felszámolását elősegítő hatékony, felzárkóztató módszerek alkalmazását. Ezen komplex folyamat koordinálásában a Szakiskolai Fejlesztési Program II. periódusában meghatározott irányelveket, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program I. részben kifejlesztett kerettanterv elvárásait vesszük figyelembe. A program lezárulta ellenére a módszertani eljárásokat kifutó rendszerben alkalmazzuk. A szakiskolában folyó képzés alapvető célja a tanulók motiválása és kreativitásuk fejlesztése. Mindez aktív részvétel mellett valósítható meg, amely feltételezi diákjaink fokozott bevonását az órai, valamint egyéb fakultatív tevékenységekbe. Ezt hivatott elősegíteni a tanórán megvalósításra kerülő differenciált csoportmunka, illetve a gyakorlat szintjén is realizálható projektek bevezetése, alkalmazása. Ezen feltételrendszer megvalósulása a szakmatanulás iránti motivációt is eredményesebben mozdítja a kedvező irányba.

4.3. Iskolánkban folyó roma iskolai nevelés-oktatásáról (magyar nyelven) Már iskolánk indulásakor, 1993. őszén kiderült, ebbe az iskolatípusba jelentős arányban jelentkeznek cigány etnikumú tanulók. E tény tudatában és értelmében nevelőtestületünk a lehető legteljesebb mértékben igyekszik a cigány etnikumú tanulók különböző fokú és típusú lemaradásait behozni, a hátrányokat enyhíteni. Próbálunk megismerkedni ennek a népcsoportnak sajátos szociokulturális, néprajzi és történelmi hagyományaival, szokásaival, hogy a velük való foglalkozás, kapcsolat eredményes és hatékony lehessen. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 15

Az MKM 32/1997. (XI.) rendelete engedélyezi, illetve előírja a kisebbségi oktatást, azokban az intézményekben, ahol a tanulók aránya ezt megköveteli. Iskolánk a kiadott irányelv alapján kidolgozott egy tantervet, illetve tantárgyat, mely a cigány etnikai kisebbségi oktatás céljának, kritériumainak és tartalmának megfelel. Ez a tantárgy a roma kultúra. A roma kultúra tantárgy segíti a roma etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. CIGÁNY NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS ISKOLÁNKBAN Hosszú évek óta jelentkező igény az iskolánkba iratkozó gyermekek szülei részéről, hogy megszervezzük a cigány nemzetiségi nevelést-oktatást. Amennyiben a tanulói jogviszony létesítésekor (beiratkozás) ezt legalább nyolc szülő kezdeményezi, továbbra is vállaljuk ezt az immár hagyománnyá vált nevelési-oktatási tevékenységet. (1. számú melléklet: Kérelem a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezéséhez. 2. számú melléklet: Nyilatkozat a nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvételről.) A nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban alkalmazott formája a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás. Ez a forma biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek, megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei- és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Ennek irányelveit a 17/2013. (III.1) EMMI rendelet határozza meg. SZÁRMAZÁS Talán legfontosabb tényező, ami beilleszkedési és magatartási zavarokat okoz a diákjaink származása, s vált ki belőlük agressziót, s félelmet. Az iskola tanulóinak nagy százaléka roma etnikumú. Ez a tény sok problémát okoz számukra, és számunkra is. Ahhoz, hogy a problémákat kezelni tudjuk, fontos ismerni a romák szokásait, értékrendszerüket. Közelmúltig az iskolarendszert tökéletesen rossz reflex vezérelte; mégpedig az, hogy a cigány tanulókat sok helyen a követelmények csökkentésével akarják megkímélni az iskolai kudarcoktól. Ennek következtében sok tehetséges, de MÁS roma tanuló került kisegítő osztályokba, vagy kisegítő iskolába, akiknek ezután már esélyük sem volt felzárkózni a „normál” iskolába járókhoz. A cigány tanulók sikertelenségének okaival kapcsolatban két meghatározó felfogás jelent meg. - Az egyik szerint ez a sikertelenség elsősorban a cigány tanulók gyenge iskolaérettségében, tehát a családi szocializáció elégtelenségében keresendőek. - Ezzel egyenlő vagy nagyobb szerepet tulajdonítanak az iskolának, mint amely nincs felkészülve a cigány tanulók oktatására. A cigány tanulók iskolai sikertelensége, ami magatartási és beilleszkedési zavarokat okozhat, nem vezethető vissza egyetlen problémára. A különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokráról van szó: alacsony tanulási motiváció, eltérő szocializáció, rossz szociális helyzet, nyelvi hátrány, a cigánysággal szembeni előítéletek, iskolán belüli szegregáció, az alkalmazott programok alkalmatlansága, az alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmatlansága. A cigány tanulók iskolai sikertelenségének okai között vannak olyanok, melyek korai szocializációjuk jellegzetességeiből fakadnak, s abból, hogy az iskola nem képes kezelni az ezekből eredő problémákat. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 16

A cigány gyermekek korai családi szocializációja két lényeges problémát vet fel: az eltérő személyiségfejlődés és az alacsony tanulási motiváció problémáját. A család életének strukturálatlansága miatt az időélmény és időfogalom nem, vagy alig alakul ki. A szociális tér és ingerek gazdagsága nyugodt érzelmi környezetet biztosít. A gyermek minden kívánságát azonnal teljesítik, ugyanakkor önállósodásával együtt felerősödik a családi féltés. A kényeztetés és a féltés együttes hatására a gyermek életéből kimarad a szeparációs félelem és a dackorszak. Mindez érinti az önkontrollra irányuló képességet. Az érzelmek, indulatok kinyilvánítását semmi sem akadályozza, ez az azonosulás mintája. Mindezek hatására eltérőek a cigány gyermekek serdülőkori sajátosságai is. A cigány gyermekek elnyújtott gyermekkorát nem a normál serdülőkor követi, hanem a körülbelül 10-13 életév között hirtelen megjelenő „kicsinyített felnőttkor”. A serdülőkor válságai helyett felnőtt problémái vannak. A gyermekek kreativitása inkább valóságos élethelyzetek megoldásában jellemző. A tárgyakkal való manipuláció kínálta kreativitás fejlesztésre szorul. A cigány gyermekeket nem jellemzi a leválási szorongás, hiányoznak a dackorszakok, iskolai szorongásuk minimális. Mindettől nem független a cigány gyermekek alacsony tanulási motivációjának problémája. A család és az iskola világa közötti hatalmas különbség (főleg, ha az óvodába nem járt gyermekek minden átmenet nélkül csöppennek bele az iskolapadba) s a gyermekek személyiségétől idegen elvárások rombolóan hatnak önképükre. Az iskola nem képes biztosítani azt a sikert, ami a tanuláshoz fűződő pozitív viszony kialakulásának legfontosabb feltétele. Ehhez társulhat a család üzenete is: az iskolában megszerezhető tudás értéke a cigány családok túlélési stratégiáiban alacsony, s az utóbbi években szinte általánossá vált munkanélküliség hatására még inkább leértékelődött. De új üzenet is megfogalmazódik a sok gondtól feszülő mai társadalomban és a cigány kisebbségben is, miszerint csak a munka, a tanulás vezethet a felemelkedéshez, s az új generációnak már a tanulással kell kezdeni, mert így juthat előre a munka világába. ÁLTALÁNOS FELADATOK A nemzetiségi nevelést-oktatást folytató intézményekben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. A MAGYAR NYELVEN FOLYÓ ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NEVELÉSOKTATÁS A magyar nyelven folyó roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás tartalmazza: - a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, - folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységeket. Ennek alapján iskolánkban heti 1 órában oktatjuk a cigány népismeretet, népismeret néven. A tanulók teljesítményét érdemjegyekkel értékeljük, osztályzattal minősítjük. A népismeret órákon túl, legalább heti egy órában kulturális tevékenységeket szerveznek az osztályfőnökök a nemzetiségi nevelésben-oktatásban résztvevők számára. Javasolt tevékenységformák: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 17

                 

Információkeresés az interneten Zenei együttesek, táncdialektusok, védőszentek,… Könyvtári foglalkozások Olvasóklub, író-olvasó találkozó, Mesedélután, Saját cigány-magyar szótár készítése,…. Filmklub Beszélgetés, vita a megtekintett filmekről,…. Kézműves tevékenységek Fafaragás, ajándékkészítés a különböző ünnepekre,… Kutatómunka Riportok készítése, családfa készítése, cigány hagyományok ,… Irodalmi tevékenységek Mesék feldolgozása, dramatizálása, felkészülés ünnepi műsorokra,… Cigány nyelvi szakkör Közösségépítő foglalkozások Játékok, séták, szórakozás, Szülő-gyerek klub – közös tánc, főzés, zenélés, daltanulás, …

Fejlesztési feladatok: 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben és időben 5. A reflexiót irányító kérdések

4.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolánkban történő oktatásáról A fenntartó felé kéréssel fordultunk, mely 1998/99. tanévtől engedélyezte és az alapító okiratban rögzítette, hogy Speciális Szakiskolaként is működhet intézményünk. Speciális szakiskolánk tanulócsoportjaiba sajátos nevelési igényű gyermekek járnak. A sajátos nevelési igényű tanulókat két csoportra kell osztani a szakértői véleményben megfogalmazottak szerint: 

SNI – a) tanulásban akadályozottak, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdők; Az (SNI – a) csoportba tartozó tanulóknak előírt tanórán kívüli habilitációs / rehabilitációs (heti, kötelezően előírt óraszámban, Kt. 52/6 §. alapján) célú fejlesztő tevékenységet gyógypedagógus szakember végzi. Az ellátásukról a gyógypedagógiai ellátás körében kell gondoskodni. Az esedékes kontroll vizsgálatot, a szakértői vélemény kiadását a területileg illetékes szakértői bizottság végzi.



SNI – b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Az SNI – b). csoportba tartozó tanulók fejlesztő foglalkozásra jogosultak, amely ellátást az iskolai tanórán kívüli fejlesztő foglakozások keretében kell biztosítani és megvalósítani. Ez a megkülönböztetés lényeges, mivel rávilágít arra, hogy miért sorolta a közoktatási törvény 121.§- a(1) bekezdésének 29. pontja két csoportba a megismerő funkciók vagy a Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 18

viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket, tanulókat. Sajátos nevelési igényű körbe tartoznak mindkét esetben ezek a gyermekek, tanulók, azonban más ellátásra jogosultak azok, akiknél organikus okokra visszavezethető, és azok, akiknél organikus okokra vissza nem vezethető rendellenesség áll fent. A harmadik csoportot a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók alkotják. Esetükben nem áll fent a sajátos nevelési igény, de a nevelési tanácsadó javaslata alapján a kijelölt tantárgy(ak)/tantárgyrész(ek) értékelése alóli felmentésre, és a fejlesztő foglalkozásra ők is jogosultak. A fejlesztő foglalkozás megvalósítható tanórán kívüli fejlesztés (felzárkóztató, stabilizáló foglalkozás), tanórai differenciált oktatás. Az igazgatóhelyettes tartja nyilván az esedékes kontroll vizsgálatok időpontjait, és figyelnek arra, hogy az érintett tanulók számára a 14/1994. MKM rendelet (VI.24.) által előírt határidőn belül. A tanulócsoportok heterogének, a képességek igen eltérőek, nehezíti a tanítás-tanulás folyamatát, hogy sok esetben kell számolni devianciával, szocializációs zavarral, neurózissal és egyéb mentális-idegi problémákkal. Az elmúlt évek során tapasztalataink szerint ezek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók értelmi funkciói az iskolai oktatás hatására jelentősen fejlődtek. A gyógypedagógiai ellátást igénylő tanulóink oktatását - nevelését a Nógrád MegyeiTanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság irányítása mellett végezzük. Iskolánkban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a „b” tagozaton tanulnak, a legtöbb tantárgy tekintetében külön a normál értelmi képességűektől. Igen fontos, hogy ahol csak lehet, törekszünk az együttnevelésre, s a közös iskolai élet megélésére. A normál és speciális tagozaton ugyanazok a szaktanárok dolgoznak. Rendszeresen iskolapszichológus segíti munkájukat. Néhány, az általános iskolából jó bizonyítvánnyal érkező enyhe értelmi fogyatékos tanulót integráltan, a normál osztályokban oktatunk, ezzel is a tanulóknak nagyobb esélyt adva a mielőbbi és eredményes felzárkózásra. Eddigi tapasztalataink igen kedvezőek. A 2004. szeptember 1-je óta hatályos pedagógiai programok az eredeti "NAT” műveltségterületeire alapozva határozták meg egy-egy intézmény sajátos, helyi nevelésioktatási értékrendjét, célrendszerét, feladatait és módszereit/eljárásait. Miután a Szent Jószef Katolikus szakiskola és Speciális Szakiskola alapfeladatai a 2013/2014. tanévtől számottevően megváltoznak, nevelő-oktató munkánk alapdokumentumát már az időközben megváltozott, országos érvényű „új NAT” szellemiségével és tartalmával összhangban terveztük meg. A Nemzeti Alaptanterv 2012. évi módosításának legfőbb jellemzője, hogy az iskolai műveltség tartalmának irányadó, meghatározó tényezőjeként a kompetencia-alapú megközelítést fogadja el és érvényesíti valamennyi műveltségi területen. Ennek befogadása és megvalósítása alapvető pedagógiai szemléletváltást (paradigmaváltást) feltételez, ami folyamatos fejlesztést kíván és – szükségszerűen – nem hagyhatja érintetlenül az iskolák nevelési-oktatási programját. Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 19

kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. A műveltségterületek fejlesztési feladatait a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetenciának részét képezi (ilyenek például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése,stb.)

5. Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák fejlesztése elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás alapjainak elsajátításához. Olyan ismeretek, készségek és attitűdök egységével kell rendelkeznie minden tanulónak, amelyek lehetővé teszik, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, beilleszkedhessen a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Mindezeket a kulcskompetenciákat az oktatás-képzés során kell fejleszteni.

5.1 Kommunikáció-magyar (KOMA) Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

5.1.1 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Az ízlés fogalmi-kapcsolati függőségének megértése (pl.: kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Konfliktuskezelési eljárások tanulása.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 20

Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Alkotók vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása

5.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanult szakma idegen nyelvi szókincséből a „ közismeret” kifejezések. Szükséges ismeretek, képességek Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. B1 küszöbszint Ezen a szinten a diák megérti a világosan megfogalmazott, mindennapi szövegek fontosabb információit, amelyek ismert témáról szólnak, gyakori helyzetekhez kapcsolódnak, például munka, iskola, szabadidő. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre utazás során adódik. Képes egyszerű, összefüggő szöveget alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, Olvasott szöveg értése amelyek hétköznapi, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Főbb vonalaiban megérti a rendszeresen előforduló, ismerős témáról szóló köznyelvi beszédet/társalgást. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális Hallott szöveg értése eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Felkészülés nélkül részt tud venni a nyelvterületen utazás közben Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 21

Interakció Íráskészség

Nyelvhelyesség

A tanult szókincse

felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal mondja el élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza véleményét. Képes elmesélni egy történetet, és erről véleményt megfogalmazni. Szemtől szemben képes egyszerű kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére ismerős vagy számára érdekes témákban. Meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét, hogy meggyőződjön arról, beszélgetőpartnerével egyformán értelmezik-e az elmondottakat. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Kiszámítható helyzetekkel kapcsolatos, begyakorolt szerkezetek és mondatfajták gyakran használt körét viszonylag helyesen alkalmazza. Megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy ki tudja magát fejezni a legtöbb saját, mindennapi életével kapcsolatos témában. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy bár a B1 küszöbszint nem emeli ki külön a szakiskolai képzésre vonatkozó szakmai idegen nyelvi követelményeket, mi különösen fontosnak érezzük, hogy tanulóink az általuk tanult szakma idegen nyelvi szókincsét, szakzsargonját is szakmamegismerjék, és akár esetleges külföldi munkavállalás esetén alkalmazni tudják. Ez különösen fontos az új, előrehozott 3 évfolyamos szakképzés tekintetében, ugyanis az iskolába beérkező 9. osztályosoknak kezdettől ismerkedniük kell az adott szakma idegen nyelvi alapkifejezéseivel is. Ezen belül elsősorban a szóbeli kommunikációra kell hangsúlyt fektetni, mivel a szakmunkásvizsgán ebben a formában jelenik meg a szakmai idegennyelv-használat vizsgakövetelményként.

5.2 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Továbbá a tanult szakma matematikai műveleteinek és a biztonságos használatára. Szükséges ismeretek, képességek A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 22

tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

5.3 Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

5.4 Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 23

használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való munka, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

5.5 A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

5.6 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, személyeken átnyúló, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 24

elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. ide tartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Ide tartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

5.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

5.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 25

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása

5.9 A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

5.9.1 Énkép, önismeret, erkölcsi nevelés Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén.

5.9.2 Hon- és népismeret, nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák aki emelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 26

mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A programunk megvalósítása során a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözzük. A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megitélésére is, akik elfogadhatatlan poltikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatában álltak, idegen elnyomók hatalmi érdekeit szolgálták ki. A nemzeti ötudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jellemformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie.

5.9.3 Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

5.9.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Pedagógiai munkánknak tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 27

elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és Alapvetésben foglaltak megismertetése.

5.9.5 Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Iskolánk nevelésének alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elősegítjük, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. A fenntarthatóság gazdasági-üzeli világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely önnfentartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományos műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

5.9.6 Fenntarthatóság , környezettudatosságra nevelés A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és a kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és bagyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatósághoz. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 28

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A természettudományos oktatás-nevelés, a szakmai életpályára való szocializácó és a környezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek területeinek egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

5.9.7 A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez iskolánk alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka;az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása;a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az elérhető könyvtárak és informatikai bázisok. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. környezetünkben található könyvtárak, múzeumok, a kiállító termek, a művészeti előadások színterei, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus közösségünk fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 29

5.9.8 Testi és lelki egészség Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól , a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki, és szellemi terheléseket. A testi a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó , egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és – megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és atesttudat kialakításában . Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és a gyakorlati minőségétől .(Szakiskolánkra „szabott” komplex intézményi mozgásprogram részletesen ugyanebben a dokumentumban található) Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Iskolánk megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

5.9.9 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Iskolánknak – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 30

az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével területek pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

kapcsolatos

Az előzőekben áttekintett pedagógiai alapvetések határozzák meg az intézményünkben „felmenő rendszerben” kiépülő szakiskolai nevelés-oktatás általános céljait és az azok elérését szolgáló feladatainkat, eljárásainkat; azok érvényesítésével tervezzük és valósítjuk meg mindennapi tevékenységünket. Ugyanakkor - iskolánk egyéni arculatának megjelenítése érdekében – kiemeljük azokat a kompetenciaterületeket és fejlesztési feladatokat, amelyekre megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ezek a következők: a kulcskompetenciák közül  az idegen nyelvi kompetencia,  a digitális kompetencia,  a hatékony, önálló tanulás és  a kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia,  szakmatanulási kompetencia a kiemelt fejlesztési faladatok közül:  a gazdasági és a környezettudatosságra nevelés,  a tanulás tanítása és  a felkészülés a felnőttlét szerepeire.  a tanult szakma minél jobb elsajátítása  katolikus keresztény életforma megismerése, gyakorlása a hétköznapokban

5.10 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan képességek és készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell a szakiskolai évek alatt gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük minden pedagógus ismeretközvetítő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés.

5.10.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatok: A gondolkodás és viselkedés teljes egészében jellemző az adott személyre, egyedül reá, ezért egyediek, személyesek és meghatározó szerepeket játszanak az individuumnak a környezethez való alkalmazkodásában. Ezek szem előtt tartásával legfontosabb feladataink a tanulói személyiség fejlesztése terén:      

a tanulók általános és speciális intellektuális képességeinek fejlesztése, az önálló ismeretszerzési képesség kialakítása és fejlesztése, a kommunikációs képességek fejlesztése, a feladat-elkötelezettség, a motiváció fejlesztése, a reális önismeret, énkép, önértékelés kialakítása, a demokratikus együttműködési készségek fejlesztése, a szeretet és a valahová tartozás igényének megerősítése, az ön- és mások elfogadására való törekvés ösztönzése,

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 31

  

a megbecsülés iránti igény kialakítása, a saját és mások tulajdonságainak értékelésére és a kölcsönös elismerésre történő nevelés, az önmegvalósítás szükségletének, mint a legmagasabb rendű emberi motivációnak a kialakítása és megerősítése. A személyiségfejlesztés lehetséges színterei:        

a tanítási órák, osztályfőnöki órák, a tanulói megbízatások, szakmai üzem-és/intézménylátogatások, osztály-, évfolyam- és iskolai tanórán kívüli rendezvények, osztálykirándulások, tanulmányi és szakmai gyakorlati versenyek, iskolai kulturális és sportrendezvények, pályázatokon való részvétel, diáknapi programok, táborok, hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok találkozói, nemzeti, egyházi ünnepekről való megemlékezés és hagyományőrző iskolai, események.

Iskolánk szakképzésben foglalkoztatott tanulói fiatal felnőttek. Sok olyan személyi vonással rendelkeznek, amely segítheti őket az életben; ezek megerősítése a célunk. Ilyenek például a szorgalom, a lelkiismeretesség, a szakmai kötelességek ismerete, az erkölcsösség, stb. A negatív, nem előre mutató személyiségvonások esetében azok gyengítése, kompenzálása a feladatunk. A tiltás, a követelés csak a legszükségesebb (alap) esetekben járható út, az indirekt módszerek (rákérdezés, beszélgetés, segítség felajánlása, stb.) ebben az életkorban hasznosabb. A „szigorúan” szakmai tantárgyak óráin kívül a képzési program olyan elemeket is tartalmaz, amelyek közvetlen módon alakítják a tanulók személyiségét azáltal, hogy nem ismereteket, hanem viselkedési mintákat közvetítenek, tréning-szerűek. Az osztályfőnöki órák, illetve a felajánlott tanórán kívüli személyes megkeresése, illetve a lelki vezetővel való beszélgetés lehetőségei közvetve ugyanezt a célt szolgálják. A nevelés összetett, állandó folyamatára a tanórákon és tanórákon kívül is sok lehetőség kínálkozik, amelyek tudatos kihasználása az iskolavezetés és valamennyi pedagógus egyetemleges kötelessége. Elvárásaink tanítványainktól a következők:  Részvétel a katolikus egyházi ifjúsági programokban.  Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.  Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.  Alapos, rendszeres és pontos munka.  A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.  A házirend felelős betartása.

5.11 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 32

során. Az egészségfejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Felfogásunk szerint az egészségnevelés      

racionális gondolkodásmód, megfelelő értékrend, problémamegoldó készség, kiegyensúlyozott személyiség formálása, melyben az egyén: ellent tud mondani a káros szenvedélyek kihívásainak, felismeri, hogy döntéseinek milyen következményei lehetnek mind a társadalomra, mind saját magára nézve. készségek, képességek kialakítása, melyben az egyén kiegyensúlyozott személyiségű, saját szükségleteit felismeri, kontrollt szerez egészségi állapota felett, s ezáltal azt javítani, alakítani tudja. az egyén ismeri alapvető életműködéseit, teste, szervezte felépítését, a káros hatások ezekre gyakorolt szerepét.

5.11.1 Iskolai helyzetkép Tanulóink az általános műveltséget megalapozó és a szakképző évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 14-19-21 éves korukig iskolánkban. Ezen időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a fiatalokra gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos nevelési-oktatási terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, személyi és létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás életkorhoz és szakmai képzésükhöz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Humánerőforrás:     

Belső erőforrások: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, lelki vezető kortárssegítő diákok, pedagógusok, osztályfőnöki közösség.

b) Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt,illetékes körzeti orvos és védőnő),  pedagógiai szakszolgálatok,  rendvédelmi szervezetek (Városi és Megyei Rendőrkapitányság),  Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok,  Nevelési Tanácsadó,  a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 33

Tárgyi és anyagi feltételek: Könyvek: Az egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok tanárok és diákok számára. Videofilmek: A családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes szaktermekben.

5.11.2 Egészségnevelési alapelvek, célok: Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek:           

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete, az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Hosszú távú pedagógiai célok:           

a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, rendszerszemléletre nevelés, önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése, az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése, a személyes felelősség tudatosítása, ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, a családi életre nevelés fejlesztése, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 34

Középtávú célok és feladatok: Célok:    

a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása, a pedagógusok egészséges életmóddal és drog-prevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása, készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában, a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása.

Feladatok:           

állapot-felmérés készítése: a diákok egészségi állapota, életmódja, a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése, a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés, a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése, a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása, a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele, az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése, a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése, az egészséges táplálkozás igényének kialakítása, az iskola járuljon hozzá a tanulók személyiségének, képességeinek, készségeinek kibontakoztatásához, segítse szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását,  a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, melynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése; ennek megfelelően fontos feladatunk, hogy a testnevelési órákon és az azon kívül is minél több lehetőséget tudjunk biztosítani a mozgásigény kielégítésére,  arra törekszünk, hogy mozgáskultúra, a mindennapos testedzés, és a testi higiénia váljon a tanulók szükségletévé.

5.11.3 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  

minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 35



  

egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk ismerete  egészségi állapotunk ismerete  a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezető munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között:  intézményvezető vagy megbízottja;  egészségnevelő pedagógus;  iskolaorvos, védőnő;  diákönkormányzatot segítő pedagógus;  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

5.11.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: veszélyhelyzetek felismerése, életkornak megfelelő ismeretek közvetítése, az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása stb. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai:

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 36

Tanórán Tanórán kívül Önálló ismeretszerzés

Formái például biológia, testnevelés, osztályfőnöki vagy technikaórán például szakkör, tanórán kívüli foglalkozás vagy kirándulás keretében házi feladat, gyűjtőmunka

Módszerei, eszközei előadás, projekt, gyakorlat, IKT-eszközök használata IKT-eszközök használata, előadás, projekt, gyakorlati bemutatók IKT-eszközök kutatómunka

használata,

projekt,

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  

Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként,9. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.

Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

5.11.5 Komplex intézményi mozgásprogram: A gyermekek testi, lelki és szellemi egészségében a rendszeres, mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszik. Ennek biztosításában egyrészt a családoknak, másrészt a köznevelési színtereknek van meghatározó szerepük. Az iskola intézménye többféleképpen segítheti a gyermekek optimális fizikai aktivitási szintjét. A komplex intézményi mozgásprogramok nemcsak a kötelező testnevelésben, illetve a délutáni sportolásban gondolkodnak.

AZ ISKOLAI KOMPLEX MOZGÁSPROGRAM-ELEMEK Az intézményi komplex mozgásprogramok mind az óvoda, mind az iskola esetében több olyan területre fókuszálhatnak, amelyek lényeges növekedést képesek indukálni a gyermekek aktivitási szintjében. Ezek az alábbiak:

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 37

–közlekedési szokások – szünetek és a szabad játékidő – testnevelési program (kötelező) – délutáni mozgás- és sportprogramok (kötelező vagy választható) – közösségi mozgásprogram-elemek – egyéb alkalomszerű mozgásos tevékenységek (sportnap, sportdélután, egészséghét, kirándulás, séta, hétvégi közösségi programok stb.)

ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, az intézményi komplex mozgásprogramnak, valamint a személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak. A rendszeres fizikai aktivitás jelentős szerepet játszik a magyar társadalom jövője szempontjából, nevezetesen az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében. A motoros képességfejlesztéssel a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) is a prevenciót szolgálja. A tanulók képessé válnak saját fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A mozgásaiban művelt egyén a széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészségbázisát képes változó körülmények között tudatosan, tervezetten a mindennapi egészségfejlesztés és – megőrzés szolgálatába állítani.A motoros tanulás, a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése folyamatában fejlődnek a tanulók személyes készségei, képességei, kompetenciái. A műveltségterületi motoros cselekvések a problémamegoldó és kritikus gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Az önismerettel, az önkontrollal, a szabálykövető magatartással együtt a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. Az egyéni és közös célok eléréséért, a közösségi sikerek együttes megélése során a testnevelés és sport a küzdeni tudásra, a kudarc és a monotónia tűrésére is nevel. A személyiségfejlesztő hatása eredményeként a tanulók stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést. Nélkülözhetetlen a mozgástanulás szerepe a saját testkép megismerésében és a testtudat kialakításában. A fenti stratégiai célok megvalósulásához szükséges a játék- és sportkultúrában való jártasság, valamint az igény az egészséges és esztétikus test, a helyes testtartás, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítására és fenntartására. A testnevelés és sporttevékenységek révén a tanulók gyakorlatias és a mindennapokban is Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 38

hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, személyiségük, megbecsülik a teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket. Az iskolai testnevelés és sport adja a bázisát a sporttörténeti hagyományokkal rendelkező, sikerekben gazdag nemzeti élsportnak. A harmadik stratégiai cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve. A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését. A hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást. A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos. A testnevelés és sport műveltségterület kiemelt operatív céljai:  A mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése, amely szoros kapcsolatban áll a rendszeres preventív fizikai aktivitással (természetes mozgások, helyes testtartás kialakítása és fenntartása, motoros képességek fejlesztése, a terhelés összetevői és jelentősége, testtömegindex, táplálkozás és egészségmegőrző szokásrendszer).  A motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik (technika, taktika).  A testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, terhelés és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés; játékokkal és sportágakkal kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek).  Részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban, sportágválasztás, a kiválasztás és utánpótlás-nevelés elősegítése révén olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek.  Személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat), a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása.  Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások). A Szent József Labdarúgó Kupát és Sportnapot az iskolánk több éve rendszeresen megszervezi Iskolánk közösségének képviselői rendszeresen részt vesznek a fenntartó, EKIF által 2013 óta minden év májusában az egyházmegye katolikus iskoláinak megrendezett törökmezői Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 39

futóversenyén. Meggyőződésünk, hogy ez a rendezvény segít abban, hogy a katolikus iskolák keresztény lelkisége erősödjön, és iskoláink egységes arculata formálódjon.

5.12 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös keresztény értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei:  a család,  az iskola,  az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  tanítási órák,  tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl.tanítát kezdő reggeli elmélkedés, kirándulások, sportfoglalkozások)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka),  szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. A közösségfejlesztés terén kitűzött fő célunk az egyén és a társadalom harmonikus kapcsolatának megalapozása, az ehhez szükséges egyéni és csoportos képességek kialakítása, készségek begyakorlása. Kiemelt feladatok:   

a tanulócsoportok közösséggé formálása, az iskolai élet kiegyensúlyozott, „otthonos” jellegének alakítása, a diákönkormányzat demokratikus elveken történő, jogszerű működtetése.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának területei: a) harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel:       

az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályzók i smertetése, szerepük tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb.) a közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása, ápolása, szépítése, a társas kapcsolatok kialakításához, működtetéséhez szükséges tulajdonságok, képességek fejlesztése (tisztelet, tolerancia, empátia, udvariasság, figyelmesség stb.), nyitottság a különböző kultúrák, szokások, életmód, a másság elfogadása iránt, a kapcsolódási lehetőségek megismerése és érvényesítése a különböző társadalmi, civil, kulturális és egyéb szervezetekhez (sportegyesületek klubok, képzőművészeti

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 40

 

körök stb.), hazai és nemzetközi iskolai kapcsolatok ápolása, pozitív viszony a közös európai és egyetemes emberi értékekhez.

b) a kommunikációs kultúra fejlesztése terén:  

véleményformálás gyakorlása, a vélemények, érvek kulturált kifejtésének és értelmezésének képességfejlesztése,

A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló főbb tevékenységi körök és szervezeti formák:      

egyházi, liturgikus programok iskolánkban és azon kívül az osztályközösség keretében végzett tanórai és tanórán/iskolán kívüli tevékenységek, évfolyamok számára szervezett közösségi programok, iskolai rendezvények, hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok révén szervezett találkozók, versenyek, bemutatók, csere- gyakorlati képzések, hazai szakmai kiállítások, események látogatása, tanulmányi kirándulások, diák-önkormányzati rendezvények, diáksportköri programok.

A fenti tevékenységi körök és szervezeti formák működtetését és aktuális megvalósítását − a tanulók és szüleik igényeit és az iskola lehetőségeit szem előtt tartva − az évenként készülő éves munkatervben határozzuk meg. Iskolánkban a közösségfejlesztés legfontosabb színterei:   

a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek

Ezek a foglalkozások hozzájárulnak    

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakításához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Hangsúlyozzuk, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi munkatársa és partnere mintaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink teljesítése során arra törekszünk, hogy minden tanuló:    

ismerje és tanulja meg a katolikus egyház tanítását, a cselekvő keresztényi szeretet gondolkodását. ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, szülőföld, a haza és népei

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 41

         

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktus közös kezelése és megoldása terén, legyen képes a modern audiovizuális, információs környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,családjában keresztényi szellemben élni. ismerje meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, tudja azt, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést!

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozóvizsgák, különbözeti vizsgák, szintvizsgák, szakmunkás vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezető, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 42

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

5.12.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre              





Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A tanulók egeszsegenek vedelmeben az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel (nevelőtanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal, illetve az iskola egészségügyi szolgálat tagjaival Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szocialis helyzetevel kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít azosztályába járó hátrányos helyzetű valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család meglátogatása által személyesen is tájékozódik. Szorosan együttműködik az iskola szociálpedagógusával a titoktartási kötelezettség betartásával.

5.13 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése; a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 43

fejlesztés

5.13.1 A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában:     



Kiscsoportos és egyéni foglalkozások Differenciálás, csoportbontás Kooperatív és projektmódszer Versenyek Iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló/csoportos használata  Pályázatok, kutatások, kiegészítő anyagok tanulói feldolgozása, önálló ismeretszerzés segítése IKT-eszközök használatának támogatása.

Motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása Diákjaink döntő többsége szerény képességű, tehetségük kibontakozásának lehetőségét a szakmai vizsgákra való felkészítésben látjuk. Akiben tanult szakmájában tehetséget látunk, azt szakmai tanulmányi versenyre felkészítjük. 5.13.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;  heti korrepetálási óra évfolyamonként;  felzárkóztató órák tanórák utáni foglalkozás keretében;  szoros kapcsolat, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;  inger gazdag környezet kialakítása;  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;  ok-okozati összefüggések feltárása;  negatív környezeti hatások kiszűrése;  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  családlátogatások;  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;  a szakmai tanulmányok iskolai és iskolán kívüli szakmai gyakorlat irányítása, segítése.  Az alulteljesítő tehetségek segítése (tanórán-tanórán kívüli programok keretében):  A jó képességekkel, adottságokkal rendelkező tanulók jó teljesítményét hátráltató, fékező tényezők a következők:      

szociális éretlenség (nagyon fontos a kapcsolatok fejlesztése); erőszakosság, agresszív hajlam (akadályozó tényező a tehetség kibontakozása terén, ezért kezelni kell agresszivitását); irreális énkép, önértékelési képesség (az alulértékelés gátolja a jó teljesítményt, a tehetséges gyermeknél is szükség van megerősítésre, dicséretre, elismerésre); a hagyományos iskolai értékelő munka, amelyre inkább a negatív dominancia volt jellemző (kevés kivételtől eltekintve azt emelte ki, hol hibázott a tanuló, mit csinált

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 44

 

rosszul); ezt az ellenkezőjére kell változtatni, belső bizonytalanság (fontos, hogy kiegyensúlyozott, érzelmileg harmonikus legyen). A tehetség-fejlesztés érdekében ezeket a tényezőket egyedi/eseti, személyre szabott módon kell az osztályfőnöknek és a szaktanároknak feltárniuk és a megfelelő pedagógiai módszerrel kezelniük.

Tanítványaink többsége iskolánkban szerzi meg első szakképzettségét, nálunk kap először felkészítést valamely szakmára. Ez azzal is jár, hogy a speciális szakmai foglalkozásokon, gyakorlatokon új oldalukról mutatkoznak meg. Kiderülhet, hogy érzékük, tehetségük van valami olyasmihez, amire eddig nem volt igazán szükség. Ha a tehetséget a fentiek szerint és nem kizárólag a középiskolai tananyag elsajátításának mértékén mérjük, akkor kiderülhet, hogy tanulóink nagy része valamilyen területen tehetséges. Szeretnénk, ha ennek tudatára ébredve válnának diákjaink öntudatos, felelős, igazi felnőtté. Minden tanóránk közvetlenül vagy közvetve, de ezt a célt is szolgálja.

5.13.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A szakiskolai tanulmányokat gyakran hiányos előképzettséggel kezdő tanulókat leginkább az a veszély fenyegeti, hogy az új környezetben, megváltozott tartalmi követelményeket támasztó tantárgyfoglalkozásokon „alulteljesítenek”, vagyis eredményeik nincsenek összhangban a tényleges képességeikkel. A sikeres egyéni tanulási utak megtalálása, a kudarcok megelőzése érdekében differenciált eljárások szükségesek, amelyek közül iskolánkban a következő lehetőségeket alkalmazzuk:   

a hátrányokkal érkező tanulók kiszűrése, adaptív tanulási módszerek alkalmazása, differenciált tanórai foglalkoztatás, tanórán belüli egyéni segítségnyújtás, felzárkóztató foglalkozások szervezése, biztosítása, szakmai orientáció és motiváció kialakítása, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások, tanulási stratégia és tanulási stílusfejlesztő foglalkozások.

A felsorolt lehetőségek hasznossága érdekében reális önismeret kialakítására van szükség, tehát kapjanak lehetőséget ezen tanulók, önmaguk megértésére, kipróbálására, a tanulókat meg kell tanítani tanulni. A szaktanárok feladata, hogy a lemaradó tanulóknak magyarázzák el, hogy az adott tantárgy esetében, melyek a legjobb módszerek a megértéshez, a lényeg kiemeléséhez, az összefüggések felismeréséhez és rögzítéséhez. Fontos nevelési feladat, hogy felismerjük, ha szorongásos kudarcfélelem okozza a gyengébb teljesítményt, sikerélményt kell biztosítani tanulóinknak, ugyanis a tanulás eredményessége szempontjából az elismerés hiánya, a közömbösség a leginkább ártalmas nevelési magatartás. Környezetünkben - és így iskolánkban is - folyamatosan nő a munkanélküliséggel sújtott családból érkező, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma, ezért ez a nevelési terület mind jelentősebb szerephez jut.

5.14 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Összehangolt pedagógiai tevékenységünk célja az is, hogy a veszélyeztetett, hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók iskolai beilleszkedését, sikeres tanulmányi munkáját segítsük. Ennek kapcsán egyaránt igénybe vesszük az iskolai és az intézményen kívüli személyi-és más erőforrásokat, kapcsolatainkat. Az e területen folyó munkát a ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó - az igazgató által Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 45

megbízott - pedagógus az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve irányítja, koordinálja, szervezi. További feladatok:     

a veszélyeztetett tanulók kiszűrése, nyilvántartása, javaslattétel a teendőkre, a tanuló tanulmányi előmenetelének, szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése, a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása, javaslattétel a teendőkre, szociális ellátások számbavétele (drog-prevenciós, bűnmegelőzési és mentálhigiénés programok szervezése, előadássorozatok szervezése a szenvedély-betegségek kialakulásának megelőzésére kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal.

Fontos feladatunknak tartjuk a segítségre szorulók körének pontos felmérését a hatékony prevenció érdekében. Ebben meghatározó szerepük van az osztályfőnököknek, akik a fentiek szerint együttműködnek a megbízott ifjúságvédelmi felelőssel. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy az ifjúságvédelmi felelősség és közreműködési kötelezettség a nevelőtestület egészére, valamennyi pedagógusra kiterjed. El kell érniük, hogy a tanulók bizalommal legyenek irántuk, megbízhatóan ismerjék problémáikat és adott esetben cselekvően vegyenek részt az események feltárásában, hogy körültekintően, pedagógiai felkészültséggel, tapasztalattal tudják orvosolni azokat.

5.14.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Pedagógusaink nevelő munkájának fontos részét képezi a tanulók szociális hátrányából adódó esélyegyenlőségi különbségeinek mérséklése, lehetőség szerinti kiküszöbölése. A szociális hátrányok enyhítésének lehetséges eszközei:     

a kedvezményes, illetve ingyenes tanulói étkeztetés biztosítása, problémás családi háttér esetén kollégiumi elhelyezésben való koordinációs tevékenység, segítségnyújtás lakóhelytől függetlenül, indokolt esetben kezdeményezzük és javaslatot teszünk az állandó lakóhely szerinti önkormányzati szociális támogatás biztosítására, szükség szerint differenciált tankönyvtámogatást valósítunk meg, a rászoruló tanulónak könyvtári könyvek kölcsönzését biztosítjuk, szülői értekezleten, fogadóórákon, egyéni szülői beszélgetéseken tájékoztatást nyújtunk a szociális juttatások, pályázatok lehetőségeiről

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 46

A szociális hátrányok enyhítését iskolában az alábbi tevékenységi formák szolgálják:    

pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka szociális juttatások lehetőségeiről, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

5.15 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

5.15.1. Kapcsolattartás az iskola partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. A sajtóval történő kapcsolattartás a szervezési igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt.

6. A hatékony tanítási, nevelési folyamat színterei -

Törekszünk, hogy hazánk kulturális örökségével és nemzeti hagyományaival alkotó módon megismertessük a tanulókat. Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit. Törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására. Tanítási módszerünk hozzásegíti a tanulót az életkori sajátosságainak, egyéni képességeinek fejlesztéséhez. A pedagógusok úgy választják meg módszereiket – figyelemmel az egyes tanulók

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 47

-

képességeire, adottságaira -, hogy az általuk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén. Eligazítást adunk arra, hogy az iskolát befejező növendékeink megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek között.

6.1. A szociális nevelés terén -

-

Szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és keresztényi értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására. Igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával. Gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmával, különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására, a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával. Szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos ismertetését, a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával. Az iskola életében a közéleti felelősségre felkészítjük a tanulókat. Szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében.

6.2. A vallásos és erkölcsi nevelés formái -

-

A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában. A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban. Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakoztatását, a liturgikus és a szentségi élet gyakorlását és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakítását. Fontosnak tartjuk a vallásos ünnepeken való részvételt és azok méltó megünneplését. Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait. Előmozdítjuk a vallásos, elsősorban a plébániai közösségekkel való kapcsolatot. A lelki vezető tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének kialakításában.

6.3. Az egészséges életre nevelés révén -

Megismertetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit. Felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól. Óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeiről (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, szerencsejáték, stb.). Felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján. Alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról. Oktatjuk a baleset-megelőzés és tűzvédelem szabályaira. A testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módját.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 48

6.3.1 Baleset megelőzésére és bekövetkezésekor szükséges teendők -

-

Az év elején munkavédelmi megbízott a tanulóknak és a dolgozóknak tart munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatást. A jelenlévők a jegyzőkönyv aláírásával igazolják, hogy tudomásul veszik és betartják az elhangzottakat. Tanulmányi kirándulás előtt az osztályfőnök vagy a vezető tanár felhívja a tanulók figyelmét a baleseti veszélyekre. A tanárok együtt gondoskodnak a balesetet szenvedett tanuló gyors és szakszerű ellátásáról. A sérültet azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a szülőnek és a tanulónak is át kell adni.

6.4 Az esztétikai nevelés révén -

Megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában úgy, hogy iskolánk külső és belső környezetét is közös munkálkodással így formáljuk. A szép beszédre, a fellengzőség helyett szerény magatartásra biztatjuk őket, s mutatunk példát. A gondos munkára és igényesebb munkára, egyéni felelősségre és felelősségvállalásra neveljük növendékeinket. Ruházatuk, felszerelésük gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat. Neveljük az öltözködés és megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira.

6.5. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelőnemzetköziegyüttműködési formákról.

6.6 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 49

6.7 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

6.8 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről.Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

6.9 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

6.10. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

6.11 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 50

a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

6.12 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

6.13 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. - A gyermeki személyiséget a szülő-gyermek kapcsolata, a családi légkör s az alkalmazott nevelési elvek és módszerek alakítják, formálják. A konkrét és közvetlen nevelési hatások mellett a család szociális helyzete, kulturális színvonala is befolyásolja a személyiség alakulását. A rossz szociális helyzet, a szülők kulturális igénytelensége következtében jelentősen beszűkül a gyermek tapasztalatainak köre, mely negatívan hathat motivációira, gondolkodására. - Iskolái életünkben nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejlődjön, alakuljon. Figyelembe kell venni a gyermeki fejlődés törvényeit, számolni kell az életkorok sajátosságaival, teljesítőképességével. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyreigazítani. A nevelés folyamata a nevelő és a nevelt közös tevékenysége, amely a nevelt személyiségének célszerű fejlesztésére irányul. Mindenkor szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermek nemcsak tárgya, hanem alanya a nevelésnek. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontakoztatni. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. - A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 51

mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

6.13.1 Fontos, maradandó és követésre méltó értékek iskolánk életében: -

a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat és megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, a humor és a jókedv óráinak a megteremtése hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

6.14 Tanítási - tanulási folyamat révén -

teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősít akaratukat, segíti bennük a felelősségtudat kialakulását, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez, Az iskolai pedagógiai munkában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is.

7. Közösségfejlesztés: tanár, diák, szülő 7.1 Az iskolán belüli közösségfejlesztés fontos feladatai -

-

A tanulók legyenek nyitottak, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezek értékeit, A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, szépítésébe, hétköznapok munkájába és ünnepeink lelkes előkészítésébe, megszervezésébe, Tevékenyen vegyenek részt a testvériskolai kapcsolatok ápolásában, A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 52

-

-

konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak, Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie, A pedagógusoknak fejlesztenie kell diákjaikban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

7.2 Osztályközösségek Ilyenek az osztályközösségek, melyek tulajdonképpen „mesterségesen” kialakított tanuló közösségek. Az osztályok közös feladatok elvégzésével, közös programokkal válhatnak igazi közösségekké. Az osztályközösség közösséggé formálásában a legfontosabb szerep az osztályfőnöké. Meg kell tanítania az osztály tanulóit arra, hogyan kell helyesen viselkedni, cselekedni, boldogulni egy demokratikus közösségben (osztályban, iskolában egyaránt) megalkotva és betartva – betartatva annak szabályait. Ez annál is nehezebb, mivel tanítványaink gyakran ellentétes érdekeket és értékeket hordozó szuverén egyéniségek. Az osztályközösség feladatai közé tartozik a tantermek rendben és tisztán tartása, díszítése, a különböző iskolai programokra, rendezvényekre való együttes felkészülés és részvétel (farsang, szalagavató, ballagás, iskolanap stb.). Fontos szerepe van az iskolákban a különböző szakköröknek, melyekre a tanulók meghatározott rendszerességgel járnak, és együtt munkát végeznek. Az iskolai közösségi élet szervezésében, koordinálásban jelentős szerepe a diákönkormányzatnak van.

7.3 Diákönkormányzatunk szerepe A diákönkormányzat, mint a tanulói érdekképviselet szervezete, a demokrácia szabályai szerint működik iskolánkban. Tagjai eljuttatják javaslataikat, problémáikat, véleményüket a nevelőtestülethez, az iskolavezetés tagjaihoz. Munkájukat az általuk választott tanár segíti. A diákönkormányzat iskolai szinten működik. -

véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az iskola működésével, a diákok életével kapcsolatos kérdésekben, kialakítja saját működési rendjét, szervezi az iskolanapokat, szerkeszti az iskolaújságot, segít az iskolakirándulások, ünnepek, rendezvények megszervezésében, megrendezésében kezdeményezi a nyilvános fórumok lebonyolítását működtesse diákönkormányzatát, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, diákszerveződések kezdeményezése, ezek munkájában való részvétel,

7.4 A szülőkkel való kapcsolat A szülőkkel való kapcsolattartásnak kialakult formái vannak az iskolában: -

Összevont szülői értekezletek, ahol a szülők tájékoztatást kapnak az iskola pedagógiai, gazdasági helyzetéről, a tanévi feladatokról, problémákról. Mivel a szülők közül kevesen jelennek meg a szülői értekezleteken, keresnünk kell a velük való

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 53

-

-

együttműködés módjait, például legalább egy évben egy-két közös program az iskola érdekében történő közös munka. Mindez közelebb hozhatja szülőt és tanár, igazgatót egymáshoz. Fogadóórák az iskolai SZMK a tanév elején rendszeresen megújul, munkatervet készít, részt vesz a rendezvények szervezésében (jelmezbál, kulturális gálák, sportrendezvények) a környezet szépítésében. Feladata: a szülők kollektív jogait gyakorolja. Munkájának eredménye szerény… Beszélgetőkörök: SZMK – iskolavezetés között. Feladata: a szülő az iskoláért javaslattal élhet, az iskolai élet minden területén. Kérdőívek, üzenő füzet útján Családlátogatás – személyes kontaktus megteremtése Nyílt tanítási nap – pedagógiai munka külső szempontú elemzésének lehetséges segítése Iskolalátogatások – régi és bevált hagyomány, hogy amikor időszerű az iskolavezetés, igazgató, egy-egy tanár több iskolát is meglátogat, tájékoztatja iskolánk szolgáltatásairól a diákokat és szüleiket, megkönnyítve ezzel a gyermekek iskolaválasztását, továbbtanulását.

7.5 Nevelőtestületünk közössége, szervezeti felépítése A nevelőtestület tagjai szakmai, nevelési munkaközösségekbe és érdekvédelmi szervezetekbe szerveződnek. Szakiskolánkban egyetlen munkaközösség szerveződött, ez az osztályfőnöki. Az iskola vezetésének, pedagógiai folyamatainak, mindennapi életének, így a minőségbiztosításnak is sarokköve, meghatározója az intézmény szervezeti struktúrája. Ez meghatározza a vezetést, a szervezést, a tervezést, a belső kapcsolatokat, az információáramlást, a programkidolgozást, a feladatmegosztást. Iskolánkban az igazgató egyszemélyi felelős vezetőként irányítja, vezeti és szervezi a feladatokat, eseményeket. Az igazgató vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági ügyeket vivő részmunkaidős munkatárs közreműködésével látja el. Az iskolavezetés tagjai: - igazgató - igazgató helyettes - osztályfőnöki munkaközösség vezetője Tanácskozások és témaköreik: Hetente - az előző hét megbeszélése - a tárgyhét programja Havonta - rövid- és hosszú távú döntés-előkészítés A középvezetők az igazgató szakmai tanácsadó csoportja Tagjai: - osztályfőnöki munkaközösség vezető - Diákönkormányzatot segítő tanár Tanácskozások: Havonta - szakmai programok értékelése - döntéselőkészítés szakmai kérdésekben - információáramlás - visszajelzések: napi szinten a „nyitott ajtó” elve alapján, amely azt jelenti, hogy az igazgatói szoba ajtaja mindig nyitva áll a pedagógusok és dolgozók előtt. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 54

A pedagógiai alapszintet a Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola tanári testülete alkotja. Pedagógiai munka segítő szintje - helyettesítő tanár, iskolatitkár - technikai személyzet: biztosítják az iskola mindennapi működéséhez szükséges technikai feltételeket. Ezek: gondnok-fűtő, szakácsnő, takarítónő

7.6 Kapcsolataink Önkormányzati Elsősorban Nógrád megye Önkormányzatának Humánpolitikai Főosztályával és az oktatási bizottsággal van kialakult munkakapcsolatunk elsősorban pedagógiai, szervezési ügyekben. Ezen kívül Egyházasgerge Önkormányzatának polgármesterével és jegyzőjével alakult ki hasonló kapcsolat, a falu és lakói érdekeit szolgáló jó együttműködés. A Váci Egyházmegye Ordináriusa a közelmúltban írt alá együttműködési-közoktatási szándéknyilatkozatot az említett önkormányzatokkal. Közvetett szakmai partnereink - A környék plébániái, főleg Karancskeszi plébánosa, s a plébánia káplánja, aki áldozatos munkát végezve betölti az iskola mindenkori lelki vezetőjének tisztségét. Kiváló és baráti az együttműködésünk Salgótarján katolikus plébániáival, azok vezetőivel - József Attila Művelődési Központ - Balassi Bálint Megyei Könyvtár - pedagógiai-szakmai intézmények, szervezetek, Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet - sportegyesületek - vendéglők, üzletek, faipari kft-k, ahol szakmunkás tanulóink külső gyakorlatukat végzik

7.7 Társadalmi környezet, amelyben iskolánk működik A befogadó település Egyházasgerge. Az iskola Egyházasgerge határában, a Karancs-hegy lábánál a Dobroda patak partján festői környezetben található. Karancslapujtőről költöztette a fenntartó ide a intézményt, egy korábban TSZ majorból lett varroda átalakításával. Folyamatosan kívül-belül fejlődik az intézményünk. A mindenkori intézményvezetés a fenntartó anyagi segítségével az évek folyamán igyekezett „minél többet” kihozni a 100 diák befogadására alkalmas iskolává alakított épületegyüttesből. A befogadó községben Egyházasgergén jelenleg 830 ember él. A cigány etnikumúak aránya 30%. Működik a faluban cigány kisebbségi önkormányzat is, ezzel a szervezettel és a környék többi kisebbségi önkormányzataival jó együttműködést alakítottunk ki. Mivel Nógrád megye iparilag elmaradott, kevéssé fejlesztett térségébe tartozik, ez rányomja a bélyegét a lakosok szociális, gazdasági és mentális állapotára. A munkanélküli lakosok aránya 40 %. Akiknek van munkája, azok a 18 km-re fekvő Salgótarjánba járnak be dolgozni és naponta ingáznak. A faluból csak néhány tanulónk jár, a többiek a környékről, Salgótarjánból és azon túlról érkeznek. Csatorna-, és telefonhálózattal is rendelkezik a település. A hívők aránya a faluban kb.40 %. Nincs önálló plébánosa a településnek, a 6 km-re fekvő Karancskesziből jár át a lelki atya az egyházi szolgálatot ellátni, egyúttal iskolánk lelki vezetését is a mindenkori atya végzi. A régiónkban élő emberek, családok gondjai hasonlók, mint amilyenek a magyar társadalmat, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 55

családjainkat feszítik. Talán Nógrád megye ilyen tekintetben a még hátrányosabbak közé tartozik. Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek, valószínű, hogy a vallásos nevelés során az iskola "magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igaz emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, egy meg nem fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, ill. megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola.

8. Keresztényi, erkölcsi elvárások 8.1 A tanárok személyes példamutatása A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." (Kat. Isk. 78.) Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelőoktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos, elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért és gondoskodó szeretettel szolgálhatja a reá bízottak testi-lelki, szellemi gyarapodását. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollégák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell, hogy legyenek. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, tiszteli és nem dolgozik a keresztényi értékeken és magatartáson alapuló nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a katolikus tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat a nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Az iskola vezetőségére nagy felelősséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egyéves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre, főiskolai, egyetemi Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 56

szintű képzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel, magas színvonalon dolgozhassanak. Ezt a célt szolgálják közös ünnepeink, iskola-kirándulásaink, s az a szép, immár hagyományunk is, hogy minden tanévzáró értekezletünket Nógrád megye egyik szép táján, településén tartjuk, megismerkedve az ott élő emberekkel is.

8.2 Elvárásaink a diákjaink felé Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. S, ami rögtön idevágó: rendszeresen járjanak és kellő, és szükséges felszereléssel érkezzenek az iskolába. Javult és értéknek tekintjük ezt az utóbbi tanulói magatartásformát. Sok jó példánk van, de még mindig nagy küzdelmet folytatunk a lemaradó, elbizonytalanodó, vagy iskolába járni nem akaró diákjainkkal, szüleikkel szemben, természetesen nem ellenük, hanem értük! Összefoglalva az elvárások a következők: - belső igény a szépre, jóra, és az igazra - részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban - tiszteletteljes beszéd tanárral, társakkal egyaránt – - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása - alapos, rendszeres és pontos munka - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése - gyengébb, elesettebb emberek, diáktársak szeretete, segítése és elfogadása - a házirend felelős betartása. - RENDSZERES iskolába járás fontossága Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja.

8.3 Ajánlások a szülők felé Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, ill. ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani (v.ö. CIC 796-800 §., Grav. Ed. 2. és 6.). Iskolánk a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják, tiszteljék az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén, szerény lehetőségekhez mérten anyagilag is támogassák. „Aki tud segítse”: egy elismerő szóval, nyáridőben egy kimeszelt tornateremmel, diákprogramhoz egy karton üdítővel. Azért írjuk ezt ide, mert ilyen téren jó és kézzel fogható eredményeink vannak. Az is tény, hogy iskolánk diákjai felé megnyilvánuló gondoskodó szeretetét a szülők közössége érzi és értékeli. Törekszünk, hogy az iskolával kapcsolatos problémákat az érintettek szüleivel beszéljük meg a gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását szem előtt tartva a gyermek mindenek felett álló érdekeit. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, családlátogatások, telefonon történő egyeztetés, ezek mellett is bármikor nyitott kapukkal várunk minden szülőt, aki hozzánk bekopogtat.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 57

Segítő tevékenységünk formái: - Az osztályfőnök tájékozódása tanítványaik szociális helyzetéről, családlátogatásokon szülői fogadóórákon, a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás során. -A tanulók megnyilvánulásaiban felmérések, tesztek, közös programokon szerzett tapasztalatokból információ gyűjtése. - Szülők, családok nevelés, életvezetési gondjainak segítése családpedagógus, családgondozó közreműködésével. - Tanárok (az igazgató) személyes kapcsolattartása a rászoruló, segítséget kérő tanulókkal. - Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről. - Otthoni tanulás feltételek hiánya esetén javaslat korrepetálási foglalkozásokra. - Szoros kapcsolat kialakítása a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálatokkal - Együttműködés a kortárssegítő diákokkal és tevékenységük támogatása - Kapcsolatfelvétel a szakszolgálat intézményekkel - Pályaorientációs tevékenység - A hiányzások fokozott figyelemmel kísérése, napi kapcsolattartás telefonon, illetve levélben - A diákétkeztetéshez támogatás nyújtása - Pályázatok folyamatos figyelése és azokban való részvétel - Mentálhigiénés programok szervezése - Kirándulások szervezése - Csoportbontás

9. Műveltség, kultúra, hazaszeretet Az iskola elsősorban nevelési-oktatási intézmény, és mint ilyen, a kultúra átadásának fontos helye. Az oktatás révén megismerteti a diákokat a tudományok eredményeivel, felkészíti őket a továbbtanulásra, és a leendő foglalkozásuk lelkiismeretes végzéséhez szükséges tudást biztosítja számukra. Az így megismert tudás felelős felhasználását a kultúra biztosítja. Ezért az iskolában a nevelés szerepe döntő. A helyes gondolkodás, döntés és cselekvés elsajátítása. Ennek hiányában a legnagyobb szaktudás is értéktelenné válhat. A XX. század történelméből látható, hogy miként alakul át az erkölcsileg kontrollálatlan tudás emberpusztító erővé. Ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a diák megtanulja szeretni az igazat, a szépet, a jót, a szentet, tisztelni az életet, és ezáltal elvezetni őt mindennek forrásához, Istenhez. Ennek érdekében az iskola sokféle eszközt felhasználhat a tanórákon és a tanórákon kívül. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúrát türelemmel, megértő szeretettel minél jobban meg kell ismertetni diákjainkkal. Meg kell tanítani a gyerekeket a liturgiába való aktív bekapcsolódásra, szolgálatra. Meg kell ismertetni az egyház kultúrateremtő szerepét, és nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását, a közoktatásban viselt történelmi szerepét. Szorgalmazzuk és bátorítjuk diákjainkat a lelki beszélgetésekre örömeik, gondjaik, bizalommal történő megosztására. Úgy érezzük, hogy ezen az úton indíthatjuk el diákjainkat Istenhez, Isten felé… A természettudományok feladata, hogy bemutassák a teremtés szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, gyengéit, a technikai haladás kétarcúságát, világunk globális problémáit, amelyben korunk embere is felelősséget kell, hogy érezzen. Ez alól csak a megváltás szabadít fel. Éppen ebben áll a hívő természettudósok határtalan felelőssége.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 58

9.1. Az iskola kulturális élete Az iskola kulturális élete szorosan illeszkedik a község és a helyi plébánia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítik egymást. A lehetőségektől függően színház-, hangverseny-, és múzeumlátogatásokat kell szervezni. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításokon mutatják be legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság, az iskolaújság és a fényképalbumok számolnak be. Fontos a vidám és felszabadult, de kultúrált és mértéktartó szórakozási formák elsajátítása is. Ezért elengedhetetlen a néptánc és a társas táncok oktatása, ünnepeink megélése, közösen megélt és rendezett diákprogramok. A kultúra része az emberi kapcsolatok, érzések kifejezési formája is. Ezért a tisztelettudó, de őszinte viselkedést meg kell tanítani a diákoknak, kezdve a köszönéstől az öltözködésen és étkezésen át a helyes beszélgetésig. Ezt természetesen csak a pedagógusok egységes és igényes példamutatásával tudjuk elérni. A kultúrált életre neveléshez hozzátartozik környezetünk védelme is. Iskolánk tagja a környezettudatos iskolák országos szövetségének. Ez is kötelez bennünket tanárokat és diákokat: - az élet tiszteletére - a teremtett világ megismerésére és megbecsülésére - a szűkebb környezetünk szépítésére, pl. fásítás, virágültetés, -gondozás, fűnyírás - a környezettudatos életformára nevelés részeként a szennyező hulladékok összegyűjtése, a természet védelme és megbecsülése, hiszen az ember annak része, abból él, s a természetet is az ember kell, hogy ápolja.

9.2 Testi nevelés, sport Iskolai testnevelésünk elsődleges célja a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított felelősségteljes életvezetés. Küzdelem az ifjúkori tespedés, az elkényelmesedés ellen. Iskolánk testnevelés óráinak színterei: a tornaszoba, a tornaudvar, a természetjárás területei (gyalogos, kerékpáros,), a különféle sportegyesületek, - valamint az osztályfőnöki óra, a biológia óra. Az utóbbiakon kerül sor az egészségre nevelés elméleti szakaszára: beszélnünk kell az egészséges táplálkozásról, az öltözködésről, a dohányzásról, az alkohol ártalmairól, a drog embert pusztító hatásáról, a betegségek megelőzéséről, a balesetvédelemről, a testápolás és tisztálkodás szükséges és egészséges módjáról. A célok között kiemelt a tanulók általános mozgásműveltségének a fejlesztése, amelynek alapját képezi a motoros képességek fejlesztése és ezen a folyamaton keresztül a „mozgáskészség” hálójának a szélesítése, a játéknak és saját mozgásigénynek a találkozása az egyedi mozgásfejlődés során. A mindennapos testnevelés programján keresztül a tanulók számára biztosított a legalább napi 45 perces testmozgás lehetősége, szervezett keretek szerint. Örvendetes, hogy számos diákunk külső sportegyesületben is részt vesz, különösen a labdarúgás sportágban. Az iskola sportköre belekapcsolódott a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a diáksportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a különféle iskolai sportküzdelmekbe. Iskolánk kerékpáros szakkört, „bringakört” is működtet. Kerékpárokkal, iskolai kisbusszal rendelkezünk, mindezek segítik mobilizálásunkat, csökkentve a „helyhez kötöttséget”. A tornaórák hatékonysága és eredményessége függ a testnevelő tanár áldozatos és dinamikus óravezetésén, személyes példamutatásán is.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 59

Mindennapos testnevelés „Ép testben, ép lélek” Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelés órát ír elő. Érintett osztályok a 9. és 10. évfolyam. A mindennapos tevékenység a kötelező öt órán, valamint a délutáni sportfoglalkozásokon, szakkörökön történik. A szakkörökön, délutáni foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Őszi-téli időszakban, nehéz feladat a testnevelők számára változatos órákat tartani. Ebben az időszakban főleg erősítést végzünk. Rendelkezésünkre áll bordásfal, zsámoly, pad, tornaszőnyeg, súlyzók, ugrókötél, asztalitenisz. Gondot jelent az órák színvonalas megtartásában, hogy csak tornaszobával rendelkezünk és magas az osztálylétszám. Megoldást keresünk erre, ami az osztályok bontása lehet. Könnyebb a helyzetünk tavasztól-őszig. Ennek az időszaknak a jelmondata lehet, hogy „a láb mindig kéznél van”. Iskolánk több szabadtéri pályával is rendelkezik (foci, röplabda, kosár, tenisz). A szabad levegőn való mozgás, nagyban hozzájárul a diákok egészségi állapotának megtartásához, illetve javításához. Lehetőségünk van osztálybajnokságok lebonyolítására és ezekből a sportágakból. Cél számunkra az egészséges versenyszellem, sportszerű magatartás, valamint a alapszabályok elsajátítása. Ebben az időszakban szeretnénk, ha a gyerekek hasznosabban töltenék el szabadidejüket, például szünetekben vagy a buszra várva az udvarra kihelyezett asztalitenisz illetve csocsó kihelyezésével, tanári felügyelet alatt (rövidített játszmák, rövidített versenyek). Ugyanez érvényes a tollaslabdára is. Iskolánk rendelkezik 15 db kerékpárral, amely lehetővé teszi, hogy rövid biciklitúrákat tegyünk a környéken. Ugyanígy szerepel terveink között rövid gyalogtúra is. Ezek a programok szerepelhetnek a délelőtti órák keretében, de szeretnénk délutáni szakkör keretei között is kedveltté tenni. Ezek a kis kirándulások, túrák nem csak edzettebbé, egészségesebbé teszik diákjainkat, hanem nagyon fontosak a közösségformálásban, az egymás iránti felelősségteljes viselkedésben, segítőkészség kialakításában. Terveink között szerepel délutáni lehetőségek között a kondiszoba használata tanári segítséggel, illetve az arra rászoruló tanulók részére rövid gyógytorna, tartásjavító gyakorlatok végzése. E két tevékenység párhuzamosan is végezhető a tornaszobában. A 2013/14-es tanévben szeretnénk megszervezni 1-1 uszodalátogatást is a tanulók részére, ahol az alap vízbiztonságot megszerezhetnék. A programok megvalósítása könnyebb lenne, ha 2X45 perces órák egymás után lennének. Az előbb leírtak megvalósításában főként a testnevelőké a felelősség, de fontos, hogy az egész tantestület támogassa új tervünk megvalósítását. Az órák főszereplői a gyerekek, akikben egy óriási szemléletváltást kell „varázsolnunk”. Egyetlenegy dolgunk van az órára való előkészületekben az, hogy legyen felszerelésük, valamiféle váltóruhájuk. Fontos a személyes higiénia megtanítása. Tudatosítani kell bennünk, hogy vigyázzanak a meglévő felszerelés épségére (rongálás megszűntetése). A használt tárgyakat az óra végeztével a helyére kell pakolni!! (Jelenleg ott dobja el a használt sportszert, ahol éppen játszott vele. Az udvar bármely részén, bokorba, fűbe, pad alá, stb.)

9.2.1 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 41. §a kimondja, hogy a szakiskolákban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 60

általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek: - egyszerűek - kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók - megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek. Ennek okán a kerettantervbe is bekerültek a tartásjavító gerinctorna gyakorlatai. Ezt minden testnevelőnek ajánljuk kipróbálásra és folyamatos gyakorlásra. A felmérések haszna: - a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap - az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni - az őszi és a tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése - az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatók több éven keresztül az azonos évfolyamok. Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák: 1. Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. Hasonfekvésből törzsemelés (a hátizóm erő, erőállóképességének mérése) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (a csípőhajlító és a hasizmok erő, erőálló képességének mérése) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállöv és a kar erejének, erőállóképességének mérése) 5. COOPERTESZT (12 perc futás)

9.3 Magyarságunk, hazaszeretet Hazánk történelmi múltja, népének szellemi kincse, kultúrájának gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden iskola legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni, anyanyelvünkön, akár kisebbségi nyelven kulcsolva imára kezünket. Feladatunk nehéz, áldozatot kívánó szolgálat, amely személyes példamutatást, kiállást kíván nemzeti értékeink és múltunk mellett. Ma sok jó kezdeményezés van, amely ezek diákjaink felé továbbadását célozza. Ebbe a folyamatba tartoznak táncházak, népdalkörök, énekversenyek, kézműves foglalkozások, összetartásunkat erősítő közösségi találkozók. Erre nem lehet egységes programot megadni. Életformává, magatartásformává kell tenni az iskolában, ünnepek, programok, tanárt, diákot összefogó rendezvények sorával, amely átível egy-egy tanév során és folytatódik a következőben. Iskolánkban is az oktatásban, főleg a humán tárgyakban, valamint az ünnepekben nagyon sok nemzeti öntudatra nevelő lehetőség van. Keresztényi életünk, egyházi iskolánk értékvilágában is fontos szerepe van a hazaszeretetnek, nemzeti kultúránk, hagyományaink ápolásának. Ezeket ki kell használni. Ahol lehet, be kell építeni a tananyagba. Meg kell ismertetni és szerettetni diákjainkkal kultúránkat, nyelvünk kincseit, hazánk tájait és történelmi elődeink nemzetépítő, népet emelő Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 61

tetteit. Országjáró kirándulásaink is ezt a nemes célt szolgálják, miként egy-egy nemzeti ünnepünk alkalmából vendégelőadó, vagy éppen a cigány kisebbség képviselője tart előadást, rendezünk beszélgetést.

10. Iskolánk hitélete, ünnepeink, hagyományaink A tanév jeles napjai évről-évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk, hazafiságunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Iskolánk ápolja, őrzi hagyományait, keresztény egyházi iskolából fakadó keresztény értékeit. - A tanévet közös, ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be: Veni Sancte; Te Deum - A tanítás kezdetén a tanulók és a tanárok közösen imádkoznak (Miatyánk, Üdvözlégy Mária, Szentírásolvasás, könyörgés) - Legjelentősebb egyházi és a névadónkhoz kapcsolódó ünnepeken szentmisén veszünk részt az iskolában, amelyet a plébános úr tart. A szentmisén diákjaink ministrálnak, a diákok és a tanárok olvassák az olvasmányt, az egyetemes könyörgéseket. Alkalmi énekkarunk szolgál egy-egy diákmise alkalmából. Immár hagyomány, hogy nagyobb egyházi ünnepen, nagymarosi ifjúsági találkozón, váci egyházmegyei találkozón tanárok és diákjaink képviselik iskolánkat. A húsvéti szünet előtt az utolsó tanítási napon az iskola közössége Nógrádszakalon, Salgótarjánban vagy Egyházasgergén a szabadtéri kálvárián, keresztúton vesz részt - Alkalmanként a szülői értekezleten a plébános úr szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről. - Egyházi kiadású könyvek vásárlásával is bővítjük az iskola könyvtárát. - Az osztályfőnöki órák jellegének és témájának alapja a katolikus kerettanterv alapján összeállított helyi tantervünk. - Nemzeti, állami ünnepeink, fontos múltbeli történelmi eseményeink aznap vagy előtte utolsó tanítási napon közös megemlékezést tartunk. A katolikus iskolákban fontos helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás "alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat. Isk. 50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával, türelemmel és szeretettek lehet elérni. Türelem és megértő szeretet: mindkettő oktató-nevelő munkánknak szegletkövei. Ünnepeink -

A tanév jeles napjai: Veni Sancte – ünnepi diákmise Egyházi iskolák közös – virtuális, internetes- évkezdő találkozója karácsonyi szentmise, ünnep és szalagavató Farsang Iskolanap: Munkás Szent József ünnepe Ballagás Te Deum – hálaadó ünnepi diákmise

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 62

Egyházi ünnepek: Szent Gellért - a katolikus iskolák védőszentjének ünnepe - október 8. Magyarok Nagyasszonya - november 13. Magyar szentek és boldogok - december 6. Szent Miklós - december 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása - december Adventi gyertyagyújtások, - december vége Karácsony - február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony - február-március Hamvazószerda, Nagyböjt, Húsvét - március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony - május 1. Munkás Szent József (iskolánk névadója) - május-június Pünkösd (Mindegyik felsorolt ünnepen diákmisén veszünk részt.) -

szeptember 24.

Állami, nemzeti ünnepek: - október 6. - október 23. - január 22. - február 25. - március 15. - április 16. Az ünneplés módjai: -

Aradi vértanúk emléknapja 1956-os forradalom és szabadságharc A magyar kultúra napja A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja 1848/49-es forradalom és szabadságharc A Holokauszt áldozatainak emléknapja

Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, tanítás előtt iskolai szinten): vetélkedők, sportesemények, találkozás neves személyiségekkel, közösen megtekintett film vitája

A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét: -

hittanverseny tanulmányi versenyek dekorációs verseny, plakátkészítő verseny kiállítás a tanulók munkáiból sportversenyek természetjárás irodalmi színpad önképzőkör tánciskola énekkar.

11. Oktatási-nevelési követelményrendszerünk 11.1 A követelményrendszer alapelvei -

-

Tantárgyi követelmények - ezt a NAT és a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 63

-

konkrétan az iskola nevelési programja, házirendje tartalmazza. Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkájához való viszonyát tükrözi. Konkrétan az iskola nevelési programja, házirendje tartalmazza.

A követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdése, ezek alapelveinek kidolgozása, amely során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: - Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. - A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. - Figyelembe kell venni a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását, azt a családi hátteret, ahonnan érkezett, ehhez jól kell ismerni a tanulót. - Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. - A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség igényének kialakítása. - Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. - A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetők. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet, és a kiszámíthatóságot. - A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyéniségének és Isten általi teremtettségének tisztelete, hassa át a tanárt az emelés, a felemelés szándéka.

11.2 A jutalmazás és büntetés A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A jutalmazás nem motivál: - a a jutalom értékét veszti - ha a jutalom időben túl távoli - ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető - ha a jutalom elérése túl nehéz. A jutalom, elismerés és biztatás: „édestesvérek”, közös célt érnek el, amikor a gyermeket ezekkel illetjük. Mindenki vágyik az elismerő szóra, diákjaink lelkületében különösen él ez a vágy. A gondoskodó keresztényi szeretet jegyében gyakoroljuk mi ezt boldogan nap nap után, amikor, s akinél ez lehetséges. Jutalmazás Az iskola közösségi életében, hitéletében, sportéletében szorgalmasan résztvevő, iskolájukért dolgozó diákok számunkra igen fontosak! Jó példák a megtorpanók, elbizonytalanodók, helyüket keresők számára. Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálynaplóba, bizonyítványba és anyakönyvbe is bevezetésre kerülnek. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, vagy tantestületi dicséretben részesíthetők. Ez az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba kerül bejegyzésre, és a havi illetve év végi magatartás vagy szorgalomjegyben is éreztetik hatásukat. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 64

Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között az igazgatótól, osztályfőnöktől, lelkiatyától vehetnek át. Büntetés Az alapvető viselkedési szabályok vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetők: -

Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói elbeszélgetés, figyelmeztetés, elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi figyelmeztetés

Ezek a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás illetve szorgalom jegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Az osztályfőnöki és igazgatói figyelmeztetéseket levélben a szülőknek is megküldjük. Különösen minősített esetben a tantestület fegyelmi eljárást tart az ügy kivizsgálására. Határozatai között szerepelhet az okozott kár megtérítése, a diák áttétele másik osztályba, eltanácsolása az iskolából, vagy átirányítása másik iskolába. A fegyelmi eljárás megkezdéséről és döntéséről kiskorú tanuló esetén a szülőket időben értesíteni kell, aki kívánsága szerint részt vehet a fegyelmi tárgyaláson. A szerető szigort is gyakoroljuk. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés elfogadottá, belsővé válásának megakadályozása, és a diák magatartásának helyes irányba terelése. A büntetés szabályai: - Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst - Mindig ott álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. - A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. - Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. - Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. - Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés. - Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjék. - Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja jóra törekvő próbálkozásait. Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatók meg e nélkül. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és az belsővé válik. Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani. A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalúvá és személytelenné válhat. Elhidegülhet a kapcsolat a tanár és diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot kialakítani azzal, akitől félnek. Egy ilyen asszimetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, törleszkedés, hízelgés, illetve védekező mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 65

dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fantáziálás, félénkség, gyávaság, menekülés, depresszió, stb. Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni a saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet és szeretet igényel a nevelőtől. Az önfegyelem Az önfegyelem stabil belső értékrend. Az önfegyelemmel rendelkező ember: - tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára - értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni - ismeri saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes - tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket - nem halogatja a megoldást - el tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel és miért nem - nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak - ragaszkodik az igazsághoz - nyitott, ezért fejlődőképes - tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodás) feladásával jár - vállalja a változás, az őszinteség kockázatát. Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nemcsak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás a szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat" (Mt 19,19). Önmagunk vállalása eleve kizárja a színészkedést, szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével kezdődik: "aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája". (Mk 9,35) Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat. Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat s érezzék a segítő gondoskodást arra, hogy a saját útját megtalálja.

11.3 Ellenőrzés, értékelés, osztályozás szempontjai -

-

-

Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen az bizalomra építő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 66

-

-

-

-

-

-

-

elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó (nagy - vagy témazáró) dolgozatok számát. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanuló tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. Sajátos nevelési igényű tanulóink év végén gyógypedagógus előtt az elméleti tantárgyakból vizsgát tesznek. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 3 "jó" osztályzata van (és ennél rosszabb osztályzat nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban is dokumentálni kell. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát az osztályfőnök többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Minden évfolyamon havonta legalább 1 érdemjegynek kell lenni. Értékelő tájékoztatást kell adni nagyobb időegység lezárásakor (félév). Rossz teljesítmény, egyegy eredménytelen érdemjegy nem minősítheti hosszú távon a tanulót. Az érdemjegy javítására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Magatartás értékelése A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja, iskolai követelményeket tudatosan vállalja kezdeményező, törekszik az önnevelésre önként vállal munkát az osztály és iskola közösségért, és azt megbízhatóan teljesíti nincs fegyelmi büntetése. A jó: magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja a közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. a körülötte történő rendbontó viselkedések ellen nem mindig lép fel. tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. magatartáskultúrája esetenként kifogásolható, de fegyelmi büntetése és igazolatlan hiányzása nincs vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. A változó: magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. a közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 67

-

-

felelősségtudata,szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. a fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült. A rossz: magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesült.

-

Szorgalom értékelése Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten megfelelően és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. képességeinek hiányosságait szorgalmával sikeresen tudja ellensúlyozni.

-

Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség

-

Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.

-

-

Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület értekezleten ill. team gyűléseken többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz/2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 68

Tantárgyi értékelés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszer emellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit a pótlási javítási lehetőségeket. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.(írásban és szóban) Az értékelés osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei alapján szaktanáraink határozzák meg. Az értékelési alapnormák szerint A tantárgyi osztályozás általános szempontjai: Az osztályzat korrekt és tárgyilagos legyen, az egyenlő bánásmód elvére épüljön. Az osztályzat tükrözze a tanuló tényleges tudását. A tantárgyi osztályzat nem büntetőeszköz, a magatartás érdemjegybe tartozó hibákért (órai fegyelmezetlenség, beszélgetés, stb.) nem lehet tantárgyi érdemjegyet adni, az értékelést nem befolyásolhatja. - Az igazságtalannak érzett vagy nem megfelelően indokolt érdemjegy esetén a tanuló (az udvariassági szabályok megtartása mellett) a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz, az iskolai diákönkormányzathoz és az iskola igazgatójához fordulhat orvoslatért. - Egy félévben egy-egy tanulónak minimum annyi osztályzatána kell lennie, amennyi az adott tárgy heti óraszáma + 1. - Az év végi érdemjegy meghatározásakor az egész éves munkát kell figyelembe venni. - A tantárgyi versenyekre való felkészülést, illetve az ott elért eredményeket tantárgyi osztályzattal is lehet minősíteni, ez a tanuló tanévi teljesítményébe beszámítható. A fentiekben tárgyalt értékelési szempontokon túl a szakmai gyakorlati oktatásra speciális ellenőrzési és értékelési módszerek is vonatkoznak: - A szakmai gyakorlaton a tanulók munkájának értékelési alapja az általuk készített munkadarab minősége, az elkészítési idő meghatározásával számított teljesítménye. - Összetett munkafeladat készítése esetén részfeladatok is kitűzhetők, ezek önállóan értéklehetők. Ez azonban nem helyettesítheti a kész munkadarab egészének értékelését, osztályozását. - A gyakorlati munka 11 tananyagrész végén is osztályozható, sőt egyegy témakör minden csoportja ill. annak minden darabja is önállóan értékelhető, osztályozható. - Kész munkadarabot mindig értékelni kell, hiszen ez komplexen tartalmazza a tanuló szakmai elméleti tudását, gyakorlati tevékenységét, tapasztalatát. - Nagyon fontos a szakoktató szóbeli magyarázattal történő értékelése, rámutatva a hiányosságokra, problémákra, de kiemelve a jó, dicséretre méltó teljesítményt. - Az osztályzattal kiegészített értékelésnek ki kell térnie a szakmai elméletben tanultakra, annak önállóan történő alkalmazására az adott munkafeladat készítésekor. - Ha egy munkadarabból a tanuló többet készít, akkor az értékelésben a minőség mellett a teljesítménynek is meg kell jelennie. Az első – bemutatás alapján készített – munkadarabnál még nem, de a továbbiaknál egyre rövidebb elkészítési idő határozható meg. - Az előre meghatározott elkészítési idő alapján a tanulók teljesítménye %ában mérhető, és így két osztályzattal értékelhető egy munkadarab: egy a munka minőségére, egy a teljesítményére. - A javíthatatlan hiba miatti selejt munkadarabra a tanuló csak elégtelen osztályzatot kaphat. Elégséges szinthez 50%-os teljesítmény szükséges. A 100 vagy annál magasabb %-os teljesítmény két osztályzattal is értékelhető akkor, ha a munkadarabok minősége kifogástalan. -

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 69

Értékelési alapnormák: Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, - tudását önállóan, segítség nélkül tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során hibátlanul tudja alkalmazni, - összefüggéseket jó érzékkel felismer, - gyakorlati feladatait precíz minőségben, az előírt elkészítési időn belül oldja meg. Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz, - tudását némi segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során jelentéktelen hibával tudja alkalmazni, - összefüggéseket felismer, - gyakorlati feladatait elfogadható minőségben, az előírt elkészítési időn belül elkészíti. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek pontatlanul eleget tesz, - tudását önállóan csak többszöri segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során néhány hibával tudja alkalmazni, - összefüggéseket rávezetéssel felismer, - gyakorlati feladatait javítható minőségben, az előírt elkészítési időn belül vagy az elkészítési időt túllépve oldja meg. Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek jelentős hiányossággal tesz eleget, - tudását csak folyamatos segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során csak súlyos hibákkal tudja alkalmazni, - összefüggéseket önállóan nem ismer fel, - gyakorlati feladatait javítható (de nem selejt) minőségben, az elkészítési időt túllépve oldja meg. Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha: - a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek nem tesz eleget, - tudását pedagógusi segítséggel sem tudja írásban vagy szóban előadni, - ismereteit különböző feladatok során nem tudja alkalmazni, - összefüggéseket segítséggel sem ismer fel, - gyakorlati feladatait javíthatatlan (selejt) minőségben készíti el, vagy az elkészítési időt jelentős mértékben túllépi.

11.4 Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje Célja - a tanulók rendszeres tanulásra, készülésre, gyakorlásra szoktatása - tudásuk lemérése - problémamegoldó-, helyesírási-, fogalmazási készségeik fejlesztése Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 70

Formái, rendje - Írásbeli felelet (röpdolgozat): az előző, vagy néhánnyal korábban tartott tanítási óra tananyagának írásbeli számonkérése néhány lényegre törő kérdés formájában. Ez egy szóbeli felelettel egyenértékű. - Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör, fejezet összefoglalása, lezárása után, általában egész órán írott dolgozat. Az erre adott érdemjegy (piros jegy) súlyozottabban számít a félévi és év végi osztályzat megállapításánál. - Fogalmazás: leginkább magyar nyelv és irodalom tantárgynál jellemző, egész órán írják és témazáró dolgozattal egyenértékű az értékelése. Korlátai - a tanulók részéről: - a tanuló hiányzása a témazáró dolgozatnál, mivel ezután már nehezen pótoltatható be a dolgozat - a tanuló huzamosabb hiányzása esetén nem lesz se szóbeli, se írásbeli érdemjegye, félévkor, év végén nehezen vagy egyáltalán nem lesz osztályozható - gyenge a tanulók olvasási-, szövegértési-, fogalmazási és helyesírási készsége -

az iskola részéről - az írásbeli felelet sohasem szolgálhat fegyelmezési eszközül, kizárólag a tanulók tudásának mérésére! - írásbeli feleletnél nem adhatunk túl sokkal korábban (4-5 óra) vett tananyagból kérdéseket! - az írásbeli felelet ne vegyen el túl sok időt a tanítási órából! Kb. 10 perc elég legyen a megválaszolásra! - témazáró dolgozatnál, fogalmazásnál a kérdések, feladatok mennyisége annyi legyen, amennyi egy tanítási órán megválaszolható, megoldható. - gyakorlati feladatoknál (matematika, fizika) törekedni kell a fokozatosságra, az egyszerűbbtől haladjunk a nehezebb felé!

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya - Az írásbeli számonkérés mellett szorgalmazzuk a rövid szóban történő feleltetést is, ahol segítünk a gyereknek, hogy kifejtse gondolatait egy-egy témából, fejlesztve ezzel szókincsét, kifejezőkészségét. - Törekednünk kell arra, hogy a csoportmunkát is értékeljük, mert ennek osztályközösség-formáló ereje is nagy, s a jobb tanulók erősíthetik gyengébb társakat egy-egy csoportban. - Rendszeres tanulásra, készülésre, gyakorlásra késztetjük őket, mivel írásbeli felelet bármelyik órán lehetséges. - Meghatározzák a félévi és év végi osztályzatot. - A tanulók lemérhetik saját tudásukat a kijavított dolgozat pontszámai és a kapott érdemjegyek alapján. Fény derül a kérdések helyes megválaszolása, a kijavítás révén a hiányosságaikra. - Meghatározza számukra az elérendő célt, a tantárgyak követelményszintjét, mely a továbbhaladáshoz szükséges. - Emberi és keresztényi elvárás, hogy a pedagógus segítse a diákot feleletében, s kezdje onnan, legyen arra is kíváncsi, amit tud és amire képes a gyermek, ezzel segítheti a kudarcot szenvedettet is sikerélményhez. - Csak annyit követeljen, amennyit az óráján lead. Ismerve a reábízottakat lassabb Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 71

-

haladás szükséges, elengedhetetlen az ismétlés, a korábban elhangzottakra történő visszautalás az óra menetében Törekedjen a frontális munka helyett a csoportmunkát előnybe részesíteni, tanóráját szemléletessé tenni pld. korabeli újságok, könyvek, kiadványok, tévé, videó, kivetítő, szerepjáték alkalmazásával.

11.5 Otthoni felkészülés lehetőségei Célja Az otthoni felkészüléshez szóbeli és/vagy írásbeli házi feladat formájában írjuk elő a feladatokat. Célja a tanítási óra tananyagának elsajátítása, elmélyítése, a vele kapcsolatos feladatok gyakoroltatása. További célok még a kommunikációs készségfejlesztés, a saját gondolatok megfogalmazása, helyesírási és fogalmazási készségeik fejlesztése. Formája házi feladat, ami szóbeli és írásbeli lehet - szóbeli: a tanítási óra elméleti tananyagának elsajátítása, minimum átnézése, melynek eredménye az, hogy a tanuló a következő órán önállóan vagy tanári segítséggel számot tudjon adni az általa tanultakból - írásbeli: a tanítási órához kapcsolódó elmélet gyakorlatban való alkalmazása konkrét feladatok, összefüggő írásmű elkészítésével Elvei Kiadásakor a tanárnak figyelembe kell vennie: - a tanulók otthoni körülményeit és teherbírását - a helyi tanterv által minimumként megállapított követelményeket - az otthoni feladatok a tanítási órán már megalapozottak, ismerősek legyenek - tartsa be a fokozatosságot a gyakorlati feladatok (matematika, fizika) esetén, kezdje a tanuló a könnyebbel és haladjon a nehezebb felé - az írásbeli feladatok könnyen értelmezhetőek legyenek Értékelése - a következő tanítási óra elején szóbeli vagy írásbeli felelet (röpdolgozat) formájában számon kérhető a feladott tananyag(rész) - a következő tanítási óra elején az írásbeli házi feladat ellenőrzésekor az elkészítés hiánya az osztály ellenőrző füzetébe való beírást, ismételt hiány elégtelen osztályzatot von mag után Korlátai a tanulók részéről - sok tanulónak nincsenek megfelelő otthoni körülményei a házi feladat zavartalan elkészítéséhez: sok testvér, kevés helyiség, zajos délutáni órák a családban - nincsen se külső, se belső motivációjuk a tanulásra, gyakorlásra - órai figyelmetlenség és/vagy fegyelmezetlenség miatt nem tudja (vagy nem is akarja) elkészíteni a házi feladatot - elméleti tananyagnál a lényeg kiemeléséhez való képtelenség gátolja a megtanulást az iskola részéről - a tanulók képességeinek, teherbírásának, otthoni körülményeinek megfelelő mennyiségű és nehézségű szóbeli és írásbeli feladat adandó - hét végére sem adható a hétköznapi házi feladat mennyisének többszöröse, hogy a tanulók a hét végi szabadnapokat pihenéssel, kikapcsolódással tölthessék - hosszabb tanítási szünetek idejére (őszi, téli, tavaszi) sem adható megterhelő Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 72

mennyiségű házi feladat: tantárgyanként maximum 2 tanítási óra anyagának megfelelő szóbeli vagy írásbeli tanulnivaló, feladat, illetve 1 vers, vagy 1 fogalmazás, vagy írásbeli beszámoló, vagy kiselőadás adható.

11.6 Vizsgarend Tanulmányok alatti vizsgák és helyi tantervi vizsgák A vizsgaszabályzat jogi kerete az 1993. évi LXXIX. törvény, valamint 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet I. Az értékelés elvei A diákok munkájának értékelése a Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskolában a következők alapján történik: A 9-12 évfolyamon, a köznevelési törvénynek megfelelően, a helyi tantervben foglaltak alapján –fél évkor, és év végén- végezzük a minősítést. A tanulmányi eredmények értékelése: Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek. Az értékelés formái: Szóbeli felelet, röpdolgozat, írásbeli dolgozat, témazáró dolgozat, órai munka, füzetjegy, munkafüzet jegy, házifeladat, házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladat, önálló vagy csoportos kutatómunka. A félévi illetve az év végi osztályzatokat a tanév során szerzett érdemjegyek átlagából kell meghatározni úgy, hogy a témazáró dolgozatok duplán számítanak. Nem tekinthető lényeges eltérésnek az, ha a szaktanár félévi és év végi osztályzata két tizeddel eltér a matematikai kerekítés szabályaitól. A magatartás értékelése Példás (5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán valamint azon kívül is, pontosan jár iskolába, rendszeres vagy kiemelkedő közösségi munkát végez, fegyelmező intézkedésben (a szaktanári figyelmeztetéstől kezdődően) nem részesült. Jó (4): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán illetve azon Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 73

kívül is, pontosan jár iskolába. Változó (3): akinek a felszerelése gyakran hiányos vagy tíz óránál több igazolatlan hiányzása van vagy osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmi büntetése van. Rossz (2): akinek igazgatói vagy tantestületi fegyelmi büntetése van vagy 10-nél több igazolatlan órája van vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. A szorgalom értékelése: A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki. Példás (5): a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív. Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. Változó (3): iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos. Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik vagy felszerelése rendszeresen hiányos. II. Tanulmányok alatti vizsgák 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: -

osztályozó vizsga

osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 20%-át – a szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20%-át- meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bek.), • szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével – engedélyezte,

-

különbözeti vizsga

különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, -

javítóvizsga

javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 74

• aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, • aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. - pótlóvizsga • a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. 2. Vizsgaforma,vizsgarészek: írásbeli vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga 4. Vizsgaidőszakok:  

javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 5. Jelentkezés a vizsgákra: A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).



A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára



osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál.



javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22.§ 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje:

 

A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából januárban, a 2. félév anyagából júniusban javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 75

(A szaktanár a témakijelölést 3 pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. A szóbeli vizsgák rendje: - A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a - szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. - A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 34 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. - Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. - Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 76

7. Avizsgák helye,ideje és magatartásiszabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 8. Avizsgák értékelése: Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:  0 - 39 %→elégtelen  40 - 59 %→elégséges  60 - 79 %→közepes  80 - 89 %→jó  90 - 100%→jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít. 9. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi, javítóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. 10. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgadokumentációk szabályai A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 77

III. Tantervi vizsgák Záróvizsga 1. A vizsga fajtája, célja Az iskola 9., 10., 11., 12. évfolyam valamennyi tanulója számára kötelező. A vizsga célja: - Tanulmányok befelyezése - továbbhaladáshoz szükséges ismeretek rendezett áttekintése és számonkérése - annak biztosítása, hogy a tanulók vizsgahelyzetben adjanak számot tudásukról

Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: - Országos szintű kompetenciavizsga: 10. a osztályos diákjaink matematikából és szövegértésből készítik el a központilag kiküldött feladatlapokat megbízott ellenőr jelenlétében. - Szintvizsga: a megyei kereskedelmi és iparkamara rendezésében szakmás tanulóink vesznek ezen részt, eredményessége mintegy feltétele a szakmunkásvizsgára bocsátásnak. - Vizsgaremek készítése: szakmunkásvizsgára-bocsátás egyik feltétele. - Szakmunkásvizsga: a szakképzés befejeztével. Lebonyolításának módját a vizsgaszabályzat határozza meg. - Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető, ha a tanuló 250 óránál többet mulasztott vagy hiányzása meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, és a tantestület hozzájárul a vizsga letételéhez. - Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulónak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. - Félévi és év végi vizsga: Félévenként kiírt vizsgák minden tantárgyból a szakmás tanulóknak (kivéve a készségtárgyakat). A szakmunkástanulók tanulásra való ösztönzése illetve a tudásukról való megbizonyosodás érdekében. Az ezeken a vizsgákon kapott érdemjegyek, mivel átfogó, hosszabb tanulmányi időszakról adnak számot, hangsúlyozottabban számítanak be a félévi, illetve év végi osztályzatokba. - Javítóvizsga: a diák legfejjebb 3 tantárgyból javítóvizsgát tehet. - Az osztályozó és különbözeti vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg.

11.7 A tanulók továbbhaladásának feltételei -

-

A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát (igazolt vagy igazolatlan), a tanév végén nem osztályozható. Abban az esetben sem osztályozható a tanuló valamely tantárgyból, ha az éves óraszám 30 %-ánál többet mulasztott.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 78

-

Számukra a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. Választott tárgyat leadni - általános szabályként - lezárt félév után lehet, felvenni bármikor. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.

11.8 Tanulmányi versenyek A katolikus iskola szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől reánk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. Feljebb számos helyen leírtuk már, hogy diákjaink döntő része sok kudarcot megélt fiú és lány. Célunk, hogy meggyőzzük őket arról, hogy képessége és tehetsége, szorgalma alapján mindenkinek joga van az életbe való boldogulásra, s az iskola címerében és zászlójában is szereplő motívum az emelő, biztonságot nyújtó kéz az róluk szól. Tanítani, emelni kívánjuk gyermekeinket tehetségük, képességük és szorgalmuk alapján. A versenyek rendszere: - iskolai házi versenyek és pályázatok - katolikus iskolák közötti, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottsága vagy a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által kiírt versenyek - a Minisztérium vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek. Ezek közül is kiemelkedik a Szakmunkások Tanulmányi Versenye.

11.9 Továbbtanulás Iskolánkból továbbtanulási illetve "átlépési" lehetőség a dolgozók gimnáziumába a levelező tagozatra való jelentkezés és az ott folytatott tanulás, amely a szakiskolai tanulmányok végzése mellett, párhuzamosan is folytatható. A szakiskola bármely évfolyamának elvégzése után jelentkezni lehet valamelyik középiskola, szakiskola nappali vagy levelező tagozatára szakma vagy érettségi megszerzése céljából.

11.10 Az intézmény felvételi szabályzata A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. A felvétel szabályait az Oktatási Minisztérium határozza meg az eljárásrendben, az Oktatási Hivatal a Középfokú Közoktatási Intézmények Felvételi Információs Rendszere (KIFIR) segít a továbbtanulással kapcsolatos problémák megoldásában és a továbbtanulási, beiskolázási folyamat irányításában. Általános törekvés és gyakorlat a hagyományos levelezés helyett az internetes kapcsolatteremtés és elektronikus aláírás használata a közoktatás rendszerében. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani - az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. Intézményünkbe az általános iskola illetve speciálpedagógiai általános iskola 8. osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk. A jelentkezés módja: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 79

- központi jelentkezési lapon, meghatározott határidő szerint. - Felvételi vizsgát nem tartunk.

12. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi „Igazságosabb és testvériesebb világot” c. körlevelében a jelenlegi magyar helyzet elemzésénél külön foglalkozik a gyermekekkel, az iskola feladatával. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni e folyamatban. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulóknak egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége.

12.1 Szolgáltatásaink A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget kell teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: - ingyenes étkezés, - utazási költségtérítés (vonat, autóbusz bérlet) biztosítása, ha az igazolt hiányzás nemhaladja meg a 30 órát, illetve nincs igazolatlan hiányzás. - tanszersegély - tankönyvtámogatás - ingyenes osztálykirándulás, Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyermek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de ilyen nehéz esetekben is fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Például mindent elkövetni azért, hogy a beiratkozott diákot járassa szülője iskolába. A nappali oktatásban résztvevők ingyenes tankönyvre jogosultak, ha: Tartósan betegek, Sajátos nevelési igényűek, Három vagy többgyermekes családban él, egyedülálló szülő által nevelt, Nagykorú és saját jogon családi pótlékra jogosult, Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.

12.2 Személyreszóló gondoskodás A hátrányok enyhítésében fontos szerepük van - az egyéni korrekcióknak - gondoskodó szeretetnek, bizalomra épülő tanár-diák viszonynak - felzárkóztató-, illetve tehetséggondozó programoknak - osztályfőnöki óráknak - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, családlátogatáson - szocializációs óráknak - korrepetálásoknak - tehetséges tanulókkal való külön foglalkozásoknak, tanulmányi versenyekre való Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 80

-

-

felkészítésnek krízishelyzetben a tanuló segítése, egészségi állapotának figyelemmel kisérése drog- és bűnmegelőzési programok tanórán kívüli szabadidős foglalkozásoknak, szakköröknek, számítógépes, sport, tánc-zene, diáksajtó, szakkörök / végzős tanulókkal való kapcsolattartás, szakmunkásvizsga után is (tanácsadás, biztatás, sorsuk alakulásának figyelemmel kísérése) osztályfőnökök egymás közötti és ifjúságvédelmi felelős tanárral való kapcsolat tartása (igazolatlan hiányzások, családlátogatások, stb. megbeszélése, koordinálása). osztályfőnöki vagy biológia órákon személyes higiéniai, tisztálkodási problémák megbeszélése. az egyházi iskola keresztény szellemisége, nevelők példamutató és követésre méltó viselkedése ünnepeken és dolgos hétköznapokon egyaránt a katolikus iskola nem „elit” képzésre törekszik. Külön figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. nevelésük a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegény embertársat. Csak reménykedünk abban, hogy ezen értékek, törekvések ha nem is gyorsan, egyszer idővel mégis tanítványaink számára is maradandó értéket, követendő életpéldát jelenthetnek felnőtt korukban is.

12.3 Egyéni fejlesztés SNI-s tanulóink számára Legújabban a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 11. §-a meghatározza a sajátos nevelési igényű gyermek státuszát és a vele kapcsolatos, kötelező intézményi, feladatokat. Eszerint SNI-s tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottságtól szakvéleményt kapott. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális egyéni korrekcióval, de főként a személyes törődésnek, szeretetre és bizalomra, kölcsönös elfogadásra épülő beszélgetésnek lehet nagy szerepük. Elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit a hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartási és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Kiváltképp megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A korrekció egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és kitartásra, szorgalomra nevelését, a tanórán kívüli korrekciós foglalkozások és a tanórai differenciált foglakozás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A katolikus iskola a személy meglevő értékeinek Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztathassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 81

személyiséget erősít meg, fejleszt. Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a tanuló fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus) irányíthassuk, aki rendszeres kapcsolatban áll iskolánkkal. A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk eredményességét és szükségességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amit a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk.

12.4 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos intézményi feladatok Az osztályfőnökök az első és legfontosabb észlelő, és jelzői a családi gyermekvédelmi problémáknak, így együttműködésünk szakmai szempontból rendkívül fontos, emellett a törvényben megfogalmazott kötelesség is. Az a célunk, hogy velük együttműködve a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. Az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Iskolánkban arra törekszünk, hogy biztosítsuk diákjaink esélyegyenlőségét: - a fejlődéséhez szükséges alapvető feltételeket - a lehetőséget a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához - segítséget, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, melyek születésénél, családi hátterénél, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak. Az iskolákban, oktatási intézményekben így nálunk is tapasztalható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok nehezen illeszkednek be az adott közösségbe, és a teljesítményük is elmarad a többiekétől. Vannak, akik kudarcoktól görnyedve érkeznek hozzánk más oktatási intézményből.Iskolánkban újabb lehetőséget kapnak a továbbtanulásra, szakmaszerzésre.

13. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. A pedagógus magatartásán, tapintatosságán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tárgyakból nyújtott teljesítményhez. A kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben kell, hogy részesítsék az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva. A tehetséges tanulóknak a tanórákon differenciált egyéni munkát kell adni, fejlettségi szintjüknek megfelelően, erejükhöz mért erőfeszítésre ösztönző feladatokkal. A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozás és a felzárkóztatás feladatai is megoldhatók. A 9.-1O. évfolyamokon a továbbtanulás, saját iskolánkon belüli továbblépés – szakmák elsajátítása -, valamint más szakiskolákba, középiskolákba való felvétel elősegítésére Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 82

a gyenge eredményt elért tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat kell tartani az adott tantárgyakból heti 1-2 órában. A tehetséggondozás feltételei a szakköri foglalkozások kereteiben is adottak. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, művésziek, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a tantestület dönt. Az iskolai sportkör is a tanulók tehetséggondozását segíti elő. A testnevelés órák mellett a délutáni sportfoglalkozások biztosítják a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle – szaktárgyi, sport, művészeti stb. – versenyek, vetélkedők, melyeket az iskola rendszeresen megrendez. Emellett az iskolán kívüli megyei és országos versenyeken való részvételt is biztosítjuk a tehetséges tanulók számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését az egyes szaktanárok végzik. A tanulók egyéni tanulását, önképzését, művelődését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár mellett a tanulókat a megyei könyvtárral is meg kell ismertetnünk úgy, hogy kiscsoportos formában meglátogatjuk. Az iskola létesítményeit, eszközeit a tanulók igényei alapján – konditerem, számítógépterem , tanári felügyelet mellett a tanulók egyénileg vagy csoportosan használhatják. Nyilvánvalóvá kell tenni a tehetséggondozással foglalkozók között, hogy a tehetséges gyerekek speciális fejlesztése, nevelése saját érdekünk. Természetessé kell, hogy váljon, hogy ugyanúgy gonddal kell fejleszteni a tehetséges gyerekeket, vagy azokat, akiknek csak gyorsabb a fejlődésritmusuk.

13.1 Az iskola egészség- és környezetnevelési programja A közoktatási törvény 2003. évi módosítása értelmében az iskolák pedagógiai programjukban kötelesek kidolgozni az intézmény egészségnevelési programját. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemnek, a testnevelésnek, az egészségvédelemnek valamint a lelki, pszichológia gondozásnak fontos szerepet tulajdonítottunk eddig és ezután is. Iskolánk 2000/2001. tanévtől rendelkezik egészségvédelmi munkatervvel, ennek fontos céljai: - kortársoktató és a helyi védőnő (esetenként a diákság) által tartott egészségmegőrző, figyelemfelhívó előadások (alkohol, drog, dohányzás) - káros szenvedélyekről (pl. dohányzás) való leszokást segítő programokhoz való kapcsolódás - az éves védőnői-iskolaorvosi vizsgálat - egészségvédelemhez kapcsolódó világnapra való (egészségügyi világnap, „Dohányzás ellenes világnap, AIDS világnapja) figyelemfelhívás.

13.1.1 Egészségnevelés Az iskola szerepe és lehetőségei az egészségnevelésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek egyik legfontosabb indoka az, hogy minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat, és ezek, mint a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakoroltatására. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyermekekre, fiatalokra gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 83

függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi, humán környezete, rendje, tisztasága az emberi – tanár-diák, tanár-tanár - viszonyok minősége, személyes példamutatás egyaránt tükröződik. Iskolánkban egyetlen tanár sem dohányzik, ilyen körülmények között él a személyes példamutatás és következetesebben tudunk fellépni a dohányzás ellen. Iskolánk egész területén tiltjuk a dohányzást, természetesen ennek megfelelően „dohányzásra kijelölt” helyet sem jelöltünk ki. Az egészségnevelés iskolai alapelvei, céljai - Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. - Fejlessze az életvezetési képességeket. - Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. - Készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására. - Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. - Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. - Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés színterei az iskolában Példamutató iskolai hatás - Termek, folyosók, udvar, orvosi szoba, élő sarok kialakítása, - Fokozott tisztaság és rend az iskolában - Mosdók, WC-ék tisztasága kellő felszereltsége - Tantermek ápoltsága, függönyök az ablakon, virágok az ablakban - A pedagógusok, a dolgozók példamutató életmódja - Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: az évszaknak megfelelő öltözködés, következetes fellépés a dohányzás ellen, a dohányzás tiltása a tanári példamutatással is - Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: - Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, egészségnevelés óra A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek - Szakkörök - Egészségnevelési akciók, pl. dohányzásról leszoktató program - Nyári táborok - Bekapcsolódás a kortárssegítő képzésbe - Előadások, kiállítások, pl. kortársoktató, védőnő, iskolaorvos részvételével - Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben, környékre) végzett gyalog- és kerékpáros túrák, kirándulások: tanévente minimum 2-3 alkalommal Mindennapi testedzés megvalósítása: - Testnevelési órákon - Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében - Diáksport Egyesület működtetésével - Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: labdarúgás, pingpong) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét - Sportversenyek lebonyolítása: iskolanapon, ismerkedési délutánon, más iskolák csapataival Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 84

-

Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a katolikus iskolák közötti versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Jó és említésre méltó példa a hagyományteremtés szándékával életre hívott jubileumi Szent József labdarúgó kupánk, ahová mindig a környék és a nógrádi egyházi iskolák kispályás csapatait várjuk.

13.1.2 Környezettudatos nevelés A környezeti nevelés alapelvei, céljai az iskolában A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet, a teremtett világ – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma - világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítani, hogy tanítványaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk diákjaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatukat, együttműködési képességét, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata, hiszen ugyanarról a világról szól. Ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívül iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. A környezeti nevelés célkitűzései - Rendszerszemléletre nevelés: a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat és azok összefüggéseit, és maguk keressenek arra válaszokat. - Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása: a felismert problémákra több alternatív megoldást keressenek, ezeket értékeljék, és képesek legyenek a megfelelő válasz megadására. - A globális összefüggések megértése: a létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Fontos, hogy a problémák gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. - A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása: környezetünk minősége, gazdagsága, létminőségünk egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 85

A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása: nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szüksége van, hogy közösen fedezzük fel, mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése: az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette. Ez a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedezni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A környezeti nevelés területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: -

-

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A fiatalok osztályközösségi létének kereteit általában az osztályfőnök teremti meg. Ő az, aki a különböző szintű személyes kapcsoltok segítője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a fiatalokban kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, de általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segíti abban, hogy ezt a sokoldalú témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás célja elsősorban a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Iskolánk fekvése kedvez a természeti és környezeti kultúra oktató-nevelőmunkánkban történő megjelenítéséhez. Nemcsak azért, mert parkgondozókat is oktatunk, akik gyakorlati óra keretében igen sokat tesznek környezetük szépítéséért, hanem azért is, mert egész iskolaközösségünket rendszeresen bevonjuk ebbe a tevékenységbe. Iskolánk tagja a környezettudatos nevelést folytató iskolák országos szövetségének. Mivel a kirándulások ingyenesek diákjaink számára, ezért minden pályázati lehetőséget megragadunk költségeink enyhítésére

14. Tanórai foglalkozások, csoportbontások rendszere 14.1 Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere A kötelező tanórákon kívül lehetőség van iskolánkban többféle délutáni szakköri, sportköri foglalkozáson való részvételre. Ezekre bárki jelentkezhet tanév elején. Délutáni foglalkozást 5 fő jelentkezése esetén lehet indítani. A szakkörök, sportkörök jellege tanévenként az igényektől függ. Pl. könyvsziget, filmszakkör, kondi szakkör, kézműves szakkör, labdarúgó Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 86

sportkör, bringa szakkör, számítógépes szakkör, , színjátszó szakkör.

14.2 Egyéb iskolai programok: iskola-nap, kirándulások, farsang, táncház, kézimunka-foglalkozás Iskola-nap Az iskola megalapításakor az intézmény neve Kalot Szakiskola lett. Nem alakult ki az iskola életében ekkor még az iskola-nap. 1998. februárjában azonban a fenntartónk Szent József Katolikus Szakiskolára változtatta az intézmény nevét. Az 1998/99 tanévtől hagyományteremtő szándékkal május 1-je körül, Munkás Szent József neve napján iskolanapot rendezünk, amelynek tervezett állandó programjai: szentmise, színdarab, előzetesen kiírt pályázatok eredményhirdetése, diákok által szervezett különböző programok, vetélkedő, sportesemény, esetleg diszkó. A 2007/2008-as tanévben a hagyományteremtés szándékával életre hívtuk és megrendeztük a Szent József Labdarúgó Kupát a környék iskolacsapatainak részvételével. Szalagavató bál E jeles ünnepet általában a téli szünet előtti utolsó napon, a karácsonyi ünnepség délutánján tartjuk. A végzős, 12. (vagy 11.) évfolyamosok műsorral készülnek, az iskolától a szalagon kívül ajándékot is kapnak. Az ünnepség után általában diszkót rendezünk. Táborok, kirándulások Nyári, kb. egyhetes üdülőtábort – anyagi lehetőségeinktől és a nyertes pályázatoktól függően minden évben szervez az iskola jutalomként a legeredményesebben tanuló, legtöbb közösségi munkát végző tanulóinknak. Ezeket általában pályázatokon nyert pénzből finanszírozzuk, így a tanulóknak ingyenesek, mivel legtöbbjük családja a felmerülő költségek töredékét sem tudná fedezni, viszont fontosnak tartjuk az ilyen formában is történő jutalmazást, ami példaértékű és buzdító lehet mindannyiunk számára. Ezen táborok alkalmával több célt is elérhetünk: - ismeretszerzés: hazánk megismerése, a hazaszeretet erősítése (sok tanulónk a megyeszékhelyen, Salgótarjánon túl még nem volt) - ismeretszerzés a tanult tantárgyak anyagához: magyar irodalom, történelem, művészettörténet, földrajz - közösség formálása, közösség a nevelővel - környezeti nevelés céljából természeti környezetünk megismerése, azok szeretete, védelme (földrajz, biológia, fizika, kémia) - turisztika, testedzés, sport (testnevelés, tánc, ének-zene) A táborokon változatos programot állítunk össze: városnézés, múzeum-, gyárlátogatás, kirándulás, játék, fürdés, sport. Iskolai kirándulást elsősorban az őszi, tanévkezdés utáni és a tavaszi, tanévzárás előtti időszakokban szervezünk környezetünk, megyénk, országunk szép természeti tájainak, a benne élő emberek jobb megismerése érdekében. Ezek az országjáró kirándulások is ingyenesek, iskolánk szolgáltatási körébe tartozik. Pályázat útján, iskola, leginkább fenntartó támogatással finanszírozzuk.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 87

15. Anyagi és személyi feltételek 15.1 Az épület és fejlesztése, a diákközpontú szakképzést szolgáló intézkedéseink Szakiskolánk jelenleg rendelkezik egy iskolaépülettel, amelynek alapterülete mintegy 650 négyzetméter. Az alapító okirat az intézmény tanulói létszámát 100 főben határozza meg, azonban – az elmúlt évek belső átalakításai eredményeként iskolánk ennél kevesebb 85-90 diák befogadására alkalmas. (Példaként említjük, hogy az ebédlőként használt nagyterem egyik felében korábban megépített mozgatható elválasztó fal segítségével ott osztályt kellett kialakítanunk. Ezért is fontos lenne belátható időn belül két új tanteremmel bővíteni iskolánkat, hogy biztonsággal elférjünk, illetve a az alapító okiratot módosítva így 120 főre emelhetnénk diáklétszámunkat. A bővítés sürgető megvalósítása mellett szól az is, hogy a 3 éves szakképzés bevezetésének a következtében a közeljövőben szakonként 3 osztállyal kell számolnunk. Jelenleg 80-85 fő tanulólétszámmal kalkulálunk, ez a létszám évek átlagának felel meg. Biztató számunkra, hogy a tanulói szülő érdeklődés, iskolánk iránt megnyilvánuló bizalom növekszik, ezért a jelzett elhelyezési problémát minél előbb szeretnénk megoldani. Végezetül a két új tanterem az oda kerülő tanulóknak korszerű, egészséges körülményeket teremtene, egyúttal régi terem felszabadulásával bővíthetnénk szűkös tornaszobánkat. (Megújított, érvényes építési tervvel, engedéllyel rendelkezünk.). A közelmúltban újítottuk fel mosdósorunkat, s öltözővel is gyarapodtunk. Az asztalos tanulók képzését korszerű, jó felszerelt tanműhely biztosítja. Örömmel mondhatjuk ugyanezt el a szakács tankonyhánkról is. Mindhárom, s az említett mosdó- és WC-sor kialakítása az egyházi TISZK segítségével, illetve pályázati úton valósult meg. Ezek a tanműhelyi fejlesztések jól szolgálják az új szakképzési törvényből fakadó kötelezettséget, mármint a rövidebb idejű szakképzés keretében a 9. osztályos tanulók gyakorlati képzésének iskolán belüli megvalósítását. Tantermeink digitális táblával felszereltek, televízióval, videóval rendelkeznek. Informatikai termünk gépparkja igen korszerű, jól szolgálja a nevelést és oktatást. Rövid távú terveink (egy-három év távlatában: - a már említett két új tanterem megépítése (tervek, engedélyek naprakészek) - az iskola területén egy pelletgyártó üzem megépítése, amely a fenntartó egyházmegye több iskoláját is ellátná tüzelőanyaggal (tervek, engedélyek készek, pályázat benyújtva – ez egyházmegyei szintű program) - az iskola épületének felújítása az energiatakarékosság szempontjainak figyelembe vételével. ( műanyag ajtók, ablakok cseréje) - új szakmaként – még ha nem kis munkát is igényel - hasznos lenne az ács-állványozó szakma bevezetése,. Egyrészt (a faipari oktatásra alapozva könnyebben megvalósíthatóak a feltételek, másrészt ez a szakma Nógrád megyében hiányszakma, azaz a támogatottak körébe tartozik. Szakmakínálati körünk ilyen irányú bővítése szükséges, annak ellenére, hogy kis létszámú szakiskolaként, kis létszámú nevelői, szakoktatói gárdával rendelkezünk. A fent vázolt problémák, teendők összefüggnek, úgy érezzük, hogy az iskola körültekintő bővítése, lehetővé tenné tanulólétszámának szerény mértékű emelését, s egy újabb, a nógrádi munkaerőpiacon keresett szakma bevezetését.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 88

-

végül, de nem utolsósorban speciális szakiskolánkról. Az új köznevelési és szakképzési törvény az eddigieknél is még nagyobb figyelmet, törődést, odafigyelést és elvárást kíván meg sajátos nevelési igényű tanulóink nevelési, oktatása, képzés tekintetében. Tanulóink egy részét integrálva oktatjuk, de voltak és lesznek olyan tanulóink, akiknek más szakmát kell kínálnunk, más szakma képzését számukra beindítanunk. Mindez azonban többletköltséget, az oktató-nevelői létszám szerény mértékű növelését követeli meg!

Az iskola strukturális felépítése: igazgató

igazgató helyettes

gazdaságvezető

pedagógusok iskolatitkár, technikai munkatársak

16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A Pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket alapvetően a 11/1994. számú MKM. rendelet 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM. rendelet mellékleteként megjelent – a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék, valamint a Funkcionális taneszköz-jegyzék tartalmazza. A rendelkezésre álló, illetve hiányzó eszközök és felszerelések felmérése megtörtént, ezeket részletezve az iskola által elkészített Taneszköz-igény tartalmazza A Fenntartó által elkészített ütemterv szerint teljesítése folyamatban van..

Tárgyi, technikai feltételek Az eszközjegyzékben előírt helyiségek az iskola épületében rendelkezésre állnak. Az iskolai oktatáshoz szükséges bútorok (iskolapadok, székek, táblák) megfelelőek, megfelelnek az ergonómiai és egészségügyi feltételeknek. Az iskola épülete jó műszaki állapotban van. 5 tanterem, 3 szaktanterem, tornaszoba szolgálja közvetlenül az oktatást. A tanárok munkáját a tanári szobában elhelyezett személyi számítógépek segítik. A szaktárgyak demonstrációs eszközökkel, szakkönyvekkel, segédletekkel való ellátottsága közepes, megújításuk állandó folyamat. Az iskola informatikai, illetve az intézmény adminisztratív feladatainak ellátásához szükséges számítástechnikai berendezések szintén megfelelnek a kor követelményeinek, de természetesen a gyorsan fejlődő számítástechnikai piac minden intézménytől megköveteli a folyamatos hardver és szoftver megújítást.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 89

Iskolánk pályázatok révén rendelkezik az alábbi elektromos és mechanikus oktatást segítő technikai berendezésekkel: interaktív tábla, projektor, fénymásoló, TV-k, dvd lejátszó, magnetofonok.

16.1 Az iskola külső kapcsolatrendszere Egyházasgerge községben sajnos megszűnt az általános iskola, ezért intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy az ebből fakadó hiányt, kulturális veszteséget a település lakóinak életében csökkentsük. A jelenleginél szervezettebben szeretnénk működtetni teleházunkat, jól felszerelt ebédlőnket a települési közösségi és kulturális élet színterének tekintjük. Nyitott volt eddig iskolánk, s még nyitottabb lesz a jövőben a település idős lakóikon való segítés területén. Diákjaink képviselőivel ott kívánunk lenni a falu ünnepein, egyházi eseményein. Az iskolát körülvevő környezet tehát sokféleképpen igényli az egyházi iskolának jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus iskolának feladatai megoldásában. Ezek a megállapítások természetesen másféleképpen igazak a különböző jellegű, szélesebb körű kapcsolatok vonatkozásában: - Külön fejezetet érdemel a fenntartóval a Váci Egyházmegye képviselőivel való kapcsolatunk. Együttműködésünk kiváló, mindennapos és széles körű, a levelezés, az internet-kapcsolat, telefon-megbeszélés, valamint személyes találkozások és egyeztetések révén. Sokat, igen sokat kaptunk eddig a fenntartótól és köszönjük, továbbra is számítunk püspök atya, főigazgató úr és minden munkatárs áldozatos segítségére. - Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az iskola a fenntartó püspök atyában olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartja az élő kapcsolat ápolását személye és az iskola nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számít alkalmankénti, megtisztelő jelenlétére, kéri útmutatásait. - Az iskola hivatalos, a törvényekben és a SZMSZ-ban meghatározott kapcsolatot tart a MKPK Iskolabizottságával, illetve a Püspökkari Titkárság Oktatási Irodájával, és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, egyes részfeladatok megoldása során a Nógrád Megyei Önkormányzat oktatási bizottságával, illetve tapasztalatcsere céljából a Salgótarjáni Önkormányzat iskolaügyekkel foglalkozó bizottságával. valamint a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézettel. Kapcsolatunk jónak mondható a környék általános iskoláival és szakközépiskoláival. Kiváló együttműködést alakítottunk ki a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola vezetésével, tanáraival. - Speciális kapcsolat áll fenn iskolánk és néhány minisztérium és szaktárca intézményei közt a nálunk oktatott szakmák tekintetében. Ilyen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárszakoktatási Intézete. - Szakoktatással foglalkozó iskolaként folyamatos kapcsolat van köztünk és a Nemzeti Szakképzési Intézet között. - Szintén a szakoktatással összefüggően kapcsolatban állunk a kamarák Nógrád megyei szervezeteivel, az Agrárkamarával, a Kereskedelmi és Iparkamarával, idomint a Nógrád Megyei Kormányhivatal oktatási főhatósággal. - Örvendetes és egyre bővülő a kapcsolatunk a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, ahol romológiai tanszék is működik. - Fogyatékos tanulóink mind hatékonyabb és eredményesebb oktatása-nevelése Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 90

-

-

-

-

-

-

-

-

érdekében szoros kapcsolat alakult ki a salgótarjáni Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal, melynek vezetője és munkatársai a tanulók háromévente esedékes kontrollvizsgálatát végzik, valamint mindig segítőkészek a tanulók fogyatékosságainak enyhítését célzó fáradozásainkkal kapcsolatban. Másik, enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktató intézmény, mellyel gyümölcsöző kapcsolatunk alakult ki az évek során, a salgótarjáni Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Általános Iskola. Fogyatékos tanulóink zöme az ő iskolapadjukból kerül ki. Együttműködünk a salgótarjáni családsegítő központtal is. Az iskola és szülők kapcsolatáról már bőven szóltunk, itt most csak azt hangsúlyozzuk, hogy a velük való együttműködés – minden nehézség ellenére – létfontosságú iskolánk jövőbeni fejlődése, előrehaladása szempontjából. A szülőkkel megértetés, hogy gyermekeik érdekében járnak el, ha gondoskodnak és figyelemmel kísérik rendszeres iskolába járásukat és előmenetelüket, ez létfontosságú számunkra. Egyszóval megismertetni, megértetni a szülőkkel törekvéseinket, céljainkat és megnyerni őket az együttműködéshez. Iskolánk egykori tanulóiban az "öregdiákokban" tanulóink nevelési céljaink megvalósulását szemlélhetik, olyan életpéldákat ismerhetnek meg, amelyek egészséges büszkeséggel töltik el őket, erősítve önazonosság tudatukat, erkölcsi tartásukat, szolgálatra, küzdelemre való képességüket. Ezért iskolánk a hajdani diákokkal közösen szervezik az öregdiákkört, amelynek frissen végzett diákjaink azonnal tagjai lehetnek, örömest helyt ad találkozóiknak, előadóként hívja meg őket a diákokkal való találkozókra. A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. A Váci Egyházmegye által szerevezett közösségi találkozókat szakmai, kulturális, sport és hitéleti együttműködés ápolását a jövőben is fontosnak tartjuk. A közvetlen környezet, községünk önkormányzati iskoláival intézményünk - okosan válogatva - alkalmi kapcsolatokat ápol: sport- szellemi vetélkedőkön, ünnepeken való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása. Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyeknek tagjai külső előadókként segítik nevelő-oktató munkáját (Caritas, Vöröskereszt, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, KÉSZ, TIT), illetve az életbe való kilépés lehetőségét, nevelési céljaink szolgálatában álló programjaink színterét jelenthetik. (Segítő akciók a Caritasban a szociális érzékenység kialakítása céljából, előadások hallgatása a KÉSZ-ben az értelmiségi tudat és szerepvállalási készség ébresztése és a közéletiségre nevelés érdekében, a keresztény eszmei alapon működő városi ifjúsági mozgalmakban való tevékenység. ) Folyamatos, szinte napi, heti kapcsolatban állunk azokkal az intézményekkel, boltokkal, éttermekkel, ahol szakmunkástanulóink a gyakorlati heteken dolgoznak. Ezen intézményekkel a kapcsolattartást a tanulók szakoktatói látják el. Az asztalosképzés bevezetésével növekszik majd a munkánk. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel, az iskola hírnevének öregbítése azáltal, hogy életünkről, munkánkról, a diákélet eseményeiről rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt. E megnyilvánulási lehetőségek elősegítik az iskolája értékeit képviselni tudó, iskoláját, tanárait és társait szerető, öntudatos diák nevelését. Az iskolának, mint

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 91

szellemi műhelynek híradással kell lennie szellemi produktumairól, embert, személyiséget formáló tevékenységéről.

17. Az iskola szakképzési rendszere Szakképzési koncepciónk kialakításában a meglévő szakképzési hagyományainkra, tapasztalatainkra és az eredményeinkre támaszkodva egy "új" képzési szerkezetet igyekszünk működtetni intézményünkben. A szakiskolai oktatás célja az, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. Az oktatott szakmák szakmai céljait, követelményeit, a képzés struktúráját a központi programok alapján a helyi tantervek tartalmazzák.

18. Helyi tanterv 18.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv fogalmat mi úgy értelmezzük, hogy a megjelölt műveltségi területekre, tantárgyakra, óraszámokra építetten minden tantárgy (munkaközösség) elkészíti a tantárgyi programját és a tantervét. (Ezek alapján készülnek évente a tantárgyankénti tanmenetek). Tehát a helyi tanterv a tantárgyi programok és tantárgyi tantervek összessége. A tantárgyi programok minden esetben a Köznevelési Törvény előírásai (NKT. 26.§ (1) – (5)) alapján készültek. Évszázadok óta az állam törvényekkel, központi dokumentumokkal szabta meg az iskolai oktató - nevelő munka tartalmát, gyakran ideológiai és politikai feladatait is. Az iskolától és a pedagógustól pedig ennek engedelmes végrehajtását várta el. A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola helyi tanterveit az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervek által kidolgozott mintatantervek alapján az iskola szaktanárai állították össze, ezért egyedi engedélyeztetésük nem szükséges.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 92

2013/2014-es tanévtől Tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskola 10. évfolyamos program (óra/heti) kifutó rendszerben

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

10.évfolyam 3

Történelem és társadalomismeret

2

Angol nyelv

2

Matematika

3

Informatika

2

Természetismeret – földrajz

2

Természetismeret – egészségtan

1

Természetismeret – fizika

1

Testnevelés és sport

3

Pályaorientáció

-

Roma kultúra

1

Osztályfőnöki

1

Hittan

2

Gyakorlati oktatás

-

Szakmai alapozás

6

Összesen

29

Megjegyzés: szakmai alapozó oktatás a 10. évfolyamon: Gasztronómiai alapgyakorlatok 1 óra Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel 1 óra A vendéglátás dolgozói, a vendégek 2 óra Kommunikáció és viselkedéskultúra 2 óra Asztalos szakma alapgyakorlatok 1 óra A helyi tanterv megalkotásánál különösen az alábbi szabályzókra kellett tekintettel lenni: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettanterv a szakiskolák számára:

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 93

A közismereti órák eloszlása szabad órakeret felhasználásával 2013/2014 tanévtől :

Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Hittan Roma kultúra Informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra

2 óra 1 óra 1 óra 3 óra

2 óra 3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

2 óra 1 óra 1 óra 19 óra

2 óra 1 óra 1 óra 13 óra

2 óra 2 óra 10 óra

2013/2014-es tanévtől Tantárgyi rendszer és óraszámok a speciális szakiskola 10. évfolyamos program (óra/heti) kifutó rendszerben A kerettanterv a 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. sz. mellékletenként kiadott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült. A kerettanterv célja és feladata: A megszilárdító szakaszban elsődleges cél az előző képzési szakaszban folyó nevelés, oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 94

2013/2014-es tanévtől Tantárgyi rendszer és óraszámok a speciális szakiskola 10. évfolyamos program (óra/heti) kifutó rendszerben Tantárgyak

10. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

Élő idegen nyelv (angol nyelv)

2

Matematika

3

Informatika

2

Természetismeret – Egészségtan

1

Természetismeret – Fizika Földrajz

2

Pályaorientáció

1

Személyiségfejlesztés

2

Szakmai alapismeretek

6

Testnevelés és sport

3

Osztályfőnöki

1

Hittan

2

Roma kultúra

1

Összesen

33

1

18.2 Sajátos nevelési igenyű – enyhe fokban értelmi fogyatékos – diákokat oktató osztályainkban: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára Kerettanterv a speciális szakiskolák számára

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 95

Képzés szerkezete OKJ szerinti szakképesítés oktatásához Az OKJ szerinti szakképesítés oktatásához kapcsolódó speciális szakiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot minden esetben megelőzi a speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.) 9/E 9. Összefüggő 10. Összefüggő 11. Összefüggő 12. évf. évf. (nyári) évf. (nyári) évf. (nyári) évf. (36 (36 gyakorlat (35 gyakorlat (36 gyakorlat (32 hét) hét) hét) hét) hét) Közismeret Kötött órák 31,5 10,5 11,5 10,5 10,5 Szabadon 1,5 felhasználható 3,5 2 1,5 1,5 órakeret Összesen 35 12,5 13 12 13 Szakmai elmélet és gyakorlat Kötött órák 21 70 21 105 21 105 21 Szabadon felhasználható 1,5 2 2 2 órakeret 70 Összesen 22,5 23 105 23 105 23 Mindösszesen heti: heti: heti: heti: heti: (teljes képzés 35 35 36 35 35 ideje) 2013/2014 es tanévben az SNI tanulók oktatása integráltan folyik. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK KERETTANTERVE Tantárgyak és óraszámok Műveltségterület Magyar nyelv irodalom

Tantárgy

és Magyar nyelv irodalom

és

Heti óraszám

Évi óraszám

5

180

Idegen nyelv

Idegen nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

1

36

2,5

90

2

72

2

72

Ember társadalom Ember természetben Művészetek

Informatika

és Állampolgári ismeretek a Természetismeret Műszaki vizuális nevelés Informatika

rajz,

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 96

Életvitel gyakorlati ismeretek

és Pályaorientáció

Testnevelés és sport

1

36

Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport

4

144

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

Hittan, erkölcstan

2

72

Roma kultúra

1

126

Személyiség fejlesztés

1,5

Mindösszesen

35

1260

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE

Műveltségi terület Magyar nyelv irodalom

és Magyar nyelv irodalom

Matematika Ember társadalom

Tantárgy neve és

Matematika és Erkölcstan

9–10. évfolyam (átlag heti időkeret)

2 tanéves óraszám

1

72

2

144

1

72

Informatika

Informatika

1

72

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

360

Osztályfőnöki óra

1

72

Közismeret összesen

11

792

További szabad közismereti időkeret

1,5

108

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

1491

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)

2

142

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

70

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 97

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI SZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-12. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE

9–10. évf. (átlag heti óraszám)

2 tanéves óraszám

11–12. évf. (átlag heti óraszám)

2 tanéves óraszám

Magyar nyelv és Magyar nyelv és irodalom irodalom

1

72

1

68

Idegen nyelv

Angol nyelv

1

72

1

68

Matematika

Matematika

1

72

1

68

1

72

1

68

1

72

1

34

5

360

5

340

Osztályfőnöki

1

72

1

68

Hittan

2

144

2

136

13 21

936 1512

13 21

850 1428

Műveltségi terület

Ember társadalom Informatika Testnevelés sport

Tantárgy neve

és Erkölcstan Informatika és Testnevelés sport

Közismeret összesen Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

és

Összefüggő szakmai gyakorlat

70+105

105

18.2.1 Az előírt tananyag és követelmények A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 1. sz. melléklete tartalmazza, melyet megváltoztathatnak a megjelenő új jogszabályok, rendelkezések.

18.2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Cél: a tantervben megfogalmazott tantárgyi célok elérése érdekében a diákok együttműködő felek legyenek a tanítás-tanulás folyamatában, hogy érdeklődéssel, szívesen tanulják a tantárgyi ismeretanyagot, így jussanak el képességeik maximumához. A tanulás tanítása az egyik legfontosabb cél, ezért minden tantárgy első 5 tanóráján a tantárgy elsajátításának alapvető jellegzetességeit, követelményeit, a célravezető tanulási módszerek kiválasztását meg kell ismerniük a tanulóknak. A taneszközök kiválasztásának elveit, a tankönyvek, munkafüzetek, szemléltetőeszközök, demonstrációs anyagok listáját a közismereti és szakmai munkaközösségek jóváhagyásával a szaktanárok megtervezik.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 98

18.2.3 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés- kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. A mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással,között szervezett edzéssel váltható ki. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2)bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.

19 SZAKMAI PROGRAM 19.1 Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk a hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések közül a piaci igényeknek megfelelően indít szakmai képzéseket. A ténylegesen oktatott szakmákról és osztálylétszámokról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. 2013/14 es tanévben oktatott képzések: Kifutó szakmai képzés: Bútorasztalos Szakács Élelmiszer és vegyi áru eladó Induló szakmai képzés:

Asztalos Eladó Szakács

33 543 01 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 31 341 01 0010 31 03 34 543 02 34 341 01 34 811 04

19.2 Szakmai képzés óratervei Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően indíthatunk szakmai képzést. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 99

A Fenntartó minden tanévben engedélyezi, illetve jóváhagyja az OKJ szerinti szakmák indítását. Jelenlegi szakmai képzésünk óraterveit az OKJ előírásainak megfelelően mellékeljük. Külön feladatnak tekintjük az OKJ változásainak, illetve a szakmai követelmények módosulását. Ennek megfelelően korrigáljuk a szakmai képzések programját.

A kifutó 2 éves szakács szakképzés óraterve 17723-35/2011. közleményben kiadott központi program szerinti Tantárgy

11. szakács

12. szakács

Gazdasági alapismeretek

2

3

Élelmiszerismeret

2

2

Szakmai idegen nyelv

2

2

Ételkészítés I

4

4

Munkahelyi gyakorlat

14

14

Helyi gyakorlat

7

7

Testnevelés

2

2

Osztályfőnöki

1

1

Hittan

1

1

Kommunikáció

1

-

Informatika

1

2

Összesen

37

38

A nyári gyakorlat 160 óra

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 100

A kifutó 2 éves szakács szakképzés óraterve 8198-27/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program szerinti Tantárgy

11. szakács

12. szakács

Gazdasági alapismeretek

2

2

Élelmiszerismeret

2

2

Szakmai idegen nyelv

2

2

Ételkészítés I

4

4

Munkahelyi gyakorlat

14

14

Helyi gyakorlat

5

5

Testnevelés

2

2

Osztályfőnöki

1

1

Hittan

1

1

Kommunikáció

2

0

Informatika

1

2

Összesen

36

35

Nyári gyakorlat 160 óra

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 101

A kifutó 2 éves élelmiszer és vegyi áru eladó szakképzés óraterve Tantárgy

11. szakács

12. szakács

Angol

2

2

Áruforgalmi ismeret

2

4

Munkahelyi gyakorlat

14

14

Helyi gyakorlat

6

4

Élelmiszer és vegyi áru ismeret

2

4

Hittan

1

1

Informatika

1

2

Osztályfőnöki

1

1

Kereskedelmi ismeret

4

2

Kommunikáció

2

0

Testnevelés

2

2

Összesen

36

37

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 102

A kifutó 2 éves bútorasztalos szakképzés óraterve Tantárgy

12. asztalos

Alapvető szerelési munkák

2

Üzletszerz. üzleti terv fejlesztése

1

Lapszerk. termékek gyárt.lehet.

3

Bútoraszt. term. jell.típusai

2

Vegyes faipari term., tömegc. gyártása.

1

Munkahelyi gyakorlat

16

Helyi gyakorlat

6

Testnevelés

2

Osztályfőnöki

1

Hittan

1

Összesen

35

A2013/14 tanévtől induló 3 éves eladó szakképzés óraterve Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Hittan Roma kultúra Informatika Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összes óraszám

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra

2 óra 1 óra 1 óra 3 óra

2 óra 3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

2 óra 1 óra 1 óra 8,5 9,5 37

2 óra 1 óra 1 óra 6 18 37

1 óra 1 óra 8,5 18,5 35

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 103

A2013/14 tanévtől induló 3 éves asztalos szakképzés óraterve Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Hittan Roma kultúra Informatika Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összes óraszám

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra

2 óra 1 óra 1 óra 3 óra

2 óra 3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

2 óra 1 óra 1 óra 8 10 37

2 óra 1 óra 1 óra 8 17 38

1 óra 1 óra 10 16 34

A2013/14 tanévtől induló 3 éves szakács szakképzés óraterve Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

1 óra

-

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

3 óra

-

-

Testnevelés

3 óra

3 óra

3 óra

Osztályközösségépítő Program

1 óra

1 óra

1 óra

Hittan

2 óra

2 óra

1 óra

Roma kultúra

1 óra

1 óra

-

Informatika

1 óra

1 óra

1 óra

Szakmai elmélet

10

5

4

Szakmai gyakorlat

5

18

18

Összes óraszám

36

36

30

Magyar Kommunikáció

-

A nyári gyakorlat első évben 140, második tanévben 160 óra

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 104

19.3 Iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulrendszerű képzésben a tananyagegységeket tantárgyasítottuk. Az évközi értékelés során,ezen tantárgyak érdemjegyei (1-5) kerülnek a naplóba. Év végén az adott tantárgyak eredményei kerülnek be a bizonyítványba. A tananyagegységek tantárgyakhoz társítását a helyi tantervek tartalmazzák. A naplóba, a törzslapra beírjuk a tantárgyak év végi érdemjegyét. Amennyiben a tanuló eredményesen elvégezte az előírt szakképző évfolyamokat,illetve a hozzá tartozó kötelezőösszefüggő szakmai gyakorlatot, akkor a bizonyítványba bekerülnek az eredményesen elvégzett modulok a hozzá tartozó tantárgyak feltüntetésévél. Ha egy tantárgy év végi érdemjegye egyes, a tantárgyat tartalmazó modul értékelése automatikusan egyes. Ha elmélet, illetve az iskolai tanműhelyben tartott elmélet igényes gyakorlat típusú tantárgy év végi értékelése egyes, az adott tantárgyból javítóvizsga tehető. Ha gyakorlat, vagy gyakorlati képző helyen tartott elméletigényes gyakorlat típusú tantárgy év végi értékelése egyes, javító vizsgára nincs lehetőség, a tanuló az évfolyamot a helyi tantervben leírtak szerint megismételheti. Az évismétlés során tantárgyi felmentés nem adható. Beszámításra csak a rész szakképesítés, vagy más szakképesítés keretében sikeresen elsajátított és igazolt kompetenciákat tartalmazó ismeretek (teljes modulok) esetében van lehetőség. A szakképző évfolyamokon az OKJ szakképesítések központi programjai, valamint a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján szervezzük a képzést. A tanításitanulási folyamat szervezése során figyelembe vettük a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A szakmai tantárgyak oktatása - a tantárgyi programokban, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott tárgyi feltételek szerint berendezett és felszerelt – tanműhelyek meglétét igényli, amely az előírt felszereltségben rendelkezésre állnak. Az egyes szakmai tantárgyakhoz szükséges berendezések és felszerelések az adott tantárgy központi programjánál kerülnek felsorolásra, valamint a meglévőeszközök listájával együtt megtalálhatók a 3. számú mellékletben. A pedagógiai programban az adott képzési formák óratervei megtalálhatók, az egyes tárgyak teljes helyi tanterveit valamennyi képzési forma esetében a 3.számú melléklet tartalmazza. A szakiskolai képzés tekintetében a már hatályos köznevelésre, valamint szakképzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a szakközépiskolákra vonatkozó kerettantervek olyan szintű változásokat hozhatnak létre, amelyek a jelenlegi szakmacsoportos képzés teljes szakmai tantárgyi szerkezetének átalakulását is maga után vonhatja, különös tekintettel a kötelezőszakmai vizsgatárgy bevezetésére. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére.

20. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. Az iskolaszék, a diákönkormányzat szintén megismerheti és kinyilváníthatja véleményét. Az intézménybe belépő új pedagógusnak meg kell ismernie. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje Ez a pedagógiai program határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát kétévente elvégezzük. A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 105

jelen pedagógiai programban foglaltak fenntartói jóváhagyás után, felmenő rendszerben lépnek hatályba. A korábban életbe lépett iskolai pedagógiai program szerint tanulók vonatkozásában felmenő rendszerben az új program megfelelő elemeit értelemszerűen, nagy körültekintéssel kell alkalmazni. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A pedagógiai programban foglaltak csak nevelőtestületi határozattal és írásban módosíthatók. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változtatás rövid indoklását is. A módosítási javaslatot az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők tanácsának jóváhagyásával. A módosítás lehetséges indokai: - törvényi előírások változása; - az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai; - az iskolaszék írásbeli kérelme; - a diákönkormányzat írásbeli kérése; - munkaközösségek írásbeli kérelme. A tantárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösségek javaslata alapján történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást a munkaközösség-vezetők tanácsa elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában). A módosítást a nevelőtestület döntésével, a fenntartó jóváhagyása után a következő tanév szeptember 1-től lehet bevezetni. A pedagógiai program – elfogadása után – olvasható az intézmény honlapján, valamint egy példány az igazgatói szobában és az intézmény könyvtárában. A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa A pedagógiai program időarányos megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a munkaközösség- vezetők tanácsa által megvitatottan a nevelőtestület előtt. Az értékelés lényeges pontjait írásban is rögzíti. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra javaslatot tesz az iskolafenntartó felé.

21. Mellékletek A nevelési program a szakmai programmal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését. Ezekkel szerves egységet alkot Helyi tantervünk (normál, és külön a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése), az SZMSZ és a Házirendünk. A nevelési és szakmai program módosítását elfogadó nyilatkozatok.

22. A Pedagógiai Program 2014. március 20-i felülvizsgálata, módosítása – Legitimációs nyilatkozatok Szakiskolánk 2014. márciusában elvégezte a 2013 áprilisában elkészített Pedagógia Programjának felülvizsgálatát és módosítását. Erre a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet módosítása miatt volt szükség, amelyet a 7/2014. (I. 17.) kormányrendelet határozott meg. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 106

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 107

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 108

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 109

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 110

Kiegészítés: A felvétel és az átvétel helyi szabályai A felvétel és az átvétel rendje: A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját, annak katolikus keresztény mivoltát, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására (Szülői szándéknyilatkozat kitöltése). Túljelentkezés esetén előnyt jelent az Egyházközséghez való tartozás és a plébánosi ajánlás. 1. Az első (9.) évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

a szülő és a gyermek személyigazolványát,

-

a gyermek lakcímkártyáját, TAJ-kártyáját, adókártyáját,

-

az általános iskolai bizonyítványát,

-

egyéb hivatalosan kiállított, és étkezésnél ill. tankönyvrendelésnél támogatást biztosító dokumentumokat (érvényes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről kiállított határozat, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetről készült határozat, stb.),

-

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 2. A második-harmadik (10-11.) évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

-

a szülő és a gyermek személyigazolványát,

-

a gyermek lakcímkártyáját, TAJ-kártyáját, adókártyáját,

-

az előző intézményben elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványát,

-

(amennyiben rendelkezik) sikeres szintvizsgáról az Iparkamara által kiállított dokumentumát,

-

egészségügyi könyvét, orvosi alkalmassági vizsgálat eredményét,

-

az előző intézmény által elfogadott és hitelesített, általunk kiállított befogadó nyilatkozatot,

-

egyéb hivatalosan kiállított, és étkezésnél ill. tankönyvrendelésnél támogatást biztosító dokumentumokat (érvényes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről kiállított határozat, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetről készült határozat, stb.)

-

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 3. A tanulók átvételéről a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, hitoktatásban való részvétel, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 4. Ha a tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, ill. magatartás vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az érintett évfolyam osztályfőnökének és a tantestületnek a véleményét. 5. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Módosított Pedagógiai program 2013-2014

oldal 111