SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

EGYHÁZASGERGE 2013

Tartalomjegyzék 1. A szervezeti és működési szabályzat meghatározása, célja, feladata, jogszabályi alapjai ........................................................................................................................................ 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, jogszabályi alapjai................................. 5 1.1.1 A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: ................................................................................ 5

1.2. Az SZMSZ megtekintése, véleményezése, jóváhagyása ................................................ 5 1.3. Az oktatási intézmény meghatározása ............................................................................ 6 1.4 Az intézmény alapító okirata, feladatai ............................................................................ 6 1.4.1 Legfontosabb adatok .............................................................................................................. 6 1.4.2 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata ................................................................. 6

1.5. Az intézmény kiadványozási joga és helyettesítési rendje:............................................. 7 1.5.1. Az intézmény jogszerű működését szabályozó alapdokumentumok köre ........................... 8 1.5.2. Az SZMSZ hatálya................................................................................................................... 8

2. Az intézmény működési rendje ........................................................................................... 8 2.1. Az intézmény meghatározása .......................................................................................... 8 2.2. Az intézményi működést megalapozó alapvető közszolgálati feladatok ........................ 8 2.3. Az intézmény alapvető céljai .......................................................................................... 9 2.4 Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint ................................................ 9 2.5 Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................ 10 2.5.1. Az intézmény szervezeti egységei ....................................................................................... 10 2.5.2 Az intézményfelelős vezetője az igazgató ............................................................................ 10 2.5.3. Az igazgató által átadott feladat- és hatáskörök ................................................................. 11 2.5.4. A vezetési feladatok megvalósításának rendje ................................................................... 12 2.5.5. A magasabb vezetők akadályoztatása esetére meghatározott helyettesítési rend............ 13 2.5.6. A képviselet szabályai .......................................................................................................... 14 2.5.7. Az intézmény vezetősége, az igazgató közvetlen munkatársai ........................................... 15 2.5.8 Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége ............................................... 20

3. Az intézmény munkarendje............................................................................................... 21 3.1. Az alkalmazottak munkarendje .............................................................................................. 21

3.2. A pedagógusok munkarendje ........................................................................................ 22 3.3. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak munkarendje.................................................................................................. 23 3.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje ......................................................................... 23 4. Az intézményben való benntartózkodás rendjének szabályai........................................ 23 4.1. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje .............................. 24 4.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ......................................... 24 4.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................ 25 5. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................................... 25 5.1 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ............ 26 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 1

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 26 6.1. A belső ellenőrzés célja ................................................................................................. 26 6.2. A belső ellenőrzés szervezése ....................................................................................... 26 6.3. A belső ellenőrzés általános követelményei .................................................................. 27 6.4. Az ellenőrzést végzők köre ........................................................................................... 27 6.5. Az ellenőrzés területei ................................................................................................... 27 6.6. Az ellenőrzés formái ..................................................................................................... 27 6.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eljárásrendje .............................................. 28 6.8. A pedagógus egyéb feladatainak ellenőrzése ................................................................ 31 6.9. Belső ellenőrzési szabályzat .......................................................................................... 32 6.9.1. Az intézményi belső ellenőrzés rendeltetése ...................................................................... 32 6.9.2. Helyszíni ellenőrzés ............................................................................................................. 32 6.9.3. Az intézményi belső ellenőrzések típusai és gyakorisága ................................................... 32 6.9.4. Az intézményi belső ellenőrzés fő területei és a vezetők egyes ellenőrzési feladatai ........ 33 6.9.5 A vezetői belső ellenőrzés .................................................................................................... 33 6.9.6. A vezetők egyes ellenőrzési feladatai.................................................................................. 34 6.9.7 Az igazgatóhelyettes ellenőrzési feladatai ........................................................................... 35

7. A pedagógusok jutalmazásának normái, sikerkritériumai ............................................ 37 8. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések .................................................................................................. 39 8.1 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok ........................ 40 8.2 A helyiségek biztonságának rendszabályai .................................................................... 40 9. Rendkívüli események esetén szükséges intézményi teendők ........................................ 40 10. Intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................... 42 10.1. Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és a balesetek esetén .............................................................................................................................................. 42 10.2. Az intézmény alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és baleset esetén .................................................................................................................................... 43 10.3 Az osztályfőnökök baleset-megelőzési feladatai ......................................................... 44 10.4 A testnevelést tanító pedagógus baleset megelőzési feladatai ..................................... 45 11. A szakiskola munkarendje .............................................................................................. 45 11.1. Az alkalmazottak munkarendje ................................................................................... 45 11.2 A nevelő-oktató munkát közvetlen segítő dolgozók munkarendje .............................. 45 11.3 A pedagógusok munkarendje ....................................................................................... 46 11.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje ....................................................................... 47 11.5. A tanév helyi rendje .................................................................................................... 47 11.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................. 48 12. A tanulói hiányzás igazolása............................................................................................ 48 13. A tanuló által előállított dolog jogára vonatkozó szabályok ........................................ 49 14. A tanulmányok alatti vizsgák .......................................................................................... 49 15. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások rendje ..................................... 50 15.1. A tanítási, képzési idő ................................................................................................. 50 15.2. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ................................................................. 50 15.3. A nevelőtestület értekezletei ....................................................................................... 50 16. Az intézményi közösségek kapcsolatának formái ......................................................... 51 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 2

16.1. Az iskolai közösségek jogai ........................................................................................ 51 16.2. Az iskolai alkalmazottak közössége ............................................................................ 51 16.3. A nevelők közösségei .................................................................................................. 52 16.3.1. A nevelőtestület tagjai, feladat- és hatásköre................................................................... 52 16.3.2. A nevelőtestület értekezletei, a belső kapcsolattartás formái és rendje .......................... 53

17. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések 54 18. A nevelők szakmai munkaközössége .............................................................................. 55 18.1. A szakmai munkaközösség szerepe, feladatai............................................................. 55 18.2. Az intézményünkben működő szakmai munkaközösség ............................................ 56 18.3. A munkaközösség-vezető feladatai és jogai ................................................................ 56 19. A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelezettségeik teljesítésére szülői szervezetet (intézményünkben: szülői munkaközösséget) hozhatnak létre, mely a jogszabályban meghatározott jogosultságokkal rendelkezik. ............................................ 57 19.1. Az iskolai vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái .......... 57 19.2. Az iskola és a szülők közötti tájékoztatás rendje ........................................................ 58 20. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat ................................................................... 58 20.1. A diákönkormányzat ................................................................................................... 58 20.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása .......................... 60 20.3. Az osztályközösségek ................................................................................................. 60 20.4. A tanulók és a nevelők közötti tájékoztatás rendje ..................................................... 60 20.5. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje ......................................................................................... 60 21. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái .......................................... 61 21.1. A hagyományok továbbadásának módja ..................................................................... 61 22. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ................................................ 62 23. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................... 62 23.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ........................... 63 23.2. Fegyelmi eljárási rendtartás ........................................................................................ 63 24. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje .............................. 66 24.1. A tankönyvtámogatás megállapításának elvei ............................................................ 66 24.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje ........................................ 66 24.3. Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje ................................................................... 66 25. Az iskolai könyvtár működési szabályzata .................................................................... 67 26. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete; a testmozgás és sportolás lehetőségei az iskolában......................................................................................... 72 26.1. Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái ............................................. 72 26.2. Az egyéb foglalkozások célja ...................................................................................... 73 26.3. Az egyéb foglalkozások működési rendje ................................................................... 74 26.4. Az egyéb foglalkozások időkerete .............................................................................. 74 26.5. A mindennapi testedzés formái ................................................................................... 74 27. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja.................................. 75 21. Külső kapcsolatok rendszere és formái .......................................................................... 75 27.1. Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei.................................. 75 27.2. Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai ........................................................................................... 76

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 3

27.3. Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval ........................................................................................................................ 77 27.4. Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel .............. 77 27.5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ......................................... 77 28. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................ 78 28.1. Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége ...................... 78 28.2. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítés feltételeinek és a teljesítménypótlék összege meghatározásának alapjául szolgáló elvek megállapítása ........ 79 28.3. Igazgatási díj iskolai bizonyítványmásodlat kiállítása esetén ..................................... 80 29. Az iskolába hozható használati eszközök bevitelének szabályozása a biztonságos működés érdekében ................................................................................................................ 80 30. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei81 30.1. A kedvezményekről nyújtott információk ................................................................... 81 31. A reklámlehetőségek szabályozása az iskolában ........................................................... 81 32. Dohányzással kapcsolatos előírások ............................................................................... 81 33. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 82 33.1. A SZMSZ hatálybalépése............................................................................................ 82 33.2. A SZMSZ felülvizsgálata ............................................................................................ 82 33.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ...................................... 83 33.4. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat ........................................................ 84 34. Az SZMSZ mellékletei ..................................................................................................... 85 35. Az SZMSZ függelékei ...................................................................................................... 85 2.sz melléklet: Adatkezelési szabályzat ................................................................................ 92 I. Általános rendelkezések ..................................................................................................... 93 II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés .................................................................... 93 III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása.................................................................... 99 IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 102 V. Záró rendelkezések.......................................................................................................... 103 VI. Záradék ........................................................................................................................... 104 Függelék ................................................................................................................................ 105 1. sz. függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok .............................................. 107 2. sz. függelék: Alapító okirat .............................................................................................. 108


oldal 4

1. A szervezeti és működési szabályzat meghatározása, célja, feladata, jogszabályi alapjai 1.1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, jogszabályi alapjai A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.1.1 A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről • • • • • • •

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXXVII. törvény

1.2. Az SZMSZ megtekintése, véleményezése, jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján: a [email protected] címen. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A szülői munkaközösségnek és diák-önkormányzatnak véleményezési joga van. Ennek gyakorlásáról a záró rendelkezések között kell hivatkozni. Iskolánk szervezeti és működési szabályzatát a fenntartó hagyja jóvá.


oldal 5

1.3. Az oktatási intézmény meghatározása Elnevezése: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Székhelye: 3185 Egyházasgerge, Dobroda major Levelezési címe: 3185. Egyházasgerge, Dobroda major Az intézmény típusa: Szakiskola és speciális szakiskola

1.4 Az intézmény alapító okirata, feladatai 1.4.1 Legfontosabb adatok Az intézmény neve: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Az intézmény címe: 3185 Egyházasgerge, Dobroda major Az intézmény székhelye: 3185 Egyházasgerge, Dobroda major Oktatási azonosítója: 038304 Az intézmény alapítója: KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetség Fenntartója: Váci Egyházmegye Ordináriusa Címe: 2600. Vác, Migazzi Kristóf tér 1 Képviselő neve: Borbáth Gábor főigazgató

Alapító okiratának azonosítója: 2301-11/2012 Alapító okiratának kelte: 2012. december 21 Az intézmény alapításának időpontja: 1993 Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. A fenntartó önálló gazdálkodással és bérgazdálkodással ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga az intézmény fenntartóját illeti meg. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.

1.4.2 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata hosszú /fej/ bélyegző: 1. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola 3185 Egyházasgerge, Dobroda major Telefon: (32) 452-111, 452-177, Adószám: 18630994-1-12


oldal 6

2. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola 3185 Egyházasgerge, Dobroda major Telefon: (32) 452-111, 452-177 körbélyegző: 1. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Egyházasgerge 2. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Mellett Működő Szakmai Vizsgabizottság - Egyházasgerge Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár vizsgabizottság jegyzője

1.5. Az intézmény kiadványozási joga és helyettesítési rendje: Az igazgatót, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettest illeti meg tevékenységükkel összefüggésben. A költségvetéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben az igazgató egy személyben ír alá, akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes ír alá. A költségvetési bankszámla felett – Budapest Bank – a rendelkezés minden esetben az igazgató joga. A CIB Banknál vezetett folyószámláknál az igazgató és igazgató-helyettes együttes rendelkezése áll fenn. Jogosultságukat a közjegyző által aláírt okmányaikkal igazolják. A kézpénzfelvételre az igazgató, illetve az általa meghatalmazott személy jogosult a bankoknál leadott aláírási címpéldányban megjelölt aláírási módok figyelembe vételével. A Budapest Bankból való kézpénzfelvétel esetén aláíró az igazgató, a CIB Bankból való kézpénzfelvétel esetén aláíró az igazgató és az igazgató-helyettes. Mindkét banknál az utalások NET-bankon keresztül történik, előzetes jóváhagyás alapján, a bankra jellemző biztonsági kódok, előírások betartásával. Az igazgatót akadályoztatása estén az igazgató-helyettes képviseli, helyettesíti, ha ő sem tartózkodik az intézményben, akkor az osztályfőnöki munkaközösség vezetője intézkedik fontos, halaszthatatlan teendők ellátásában. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az iskola külső és belső kapcsolataira vonatkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más szabályozó norma hatáskörébe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.


oldal 7

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

1.5.1. Az intézmény jogszerű működését szabályozó alapdokumentumok köre • • • • • • •

Alapító okirat Intézményi törzskönyvi bejegyzés Nyilvántartásba vételi határozat Működési engedély Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Házirend

1.5.2. Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi tanulójára és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, anélkül, hogy az iskolával jogviszonyt alakítanának ki. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület határozatában foglalt rendelkezés szerinti időpontban lép hatályba, és határozatlan időre szól. Azok a rendelkezések, amelyek a fenntartóra anyagi többletkötelezettséget telepítenek, fenntartói jóváhagyással válnak hatályossá (ezeket jelen szabályzat „Záró rendelkezések” című fejezete tartalmazza).

2. Az intézmény működési rendje 2.1. Az intézmény meghatározása Az intézmény jellemzőit, így jogállását, fenntartóját, működtetőjét, ellátandó alap- és kiegészítő tevékenységeit, szervezeti felépítését, az egyes feladatellátási helyek felsorolását és az ott ellátott alap- és ahhoz kapcsolódó feladatokat, gazdálkodási jogkörét és a feladatellátást szolgáló vagyoni eszközök feletti rendelkezési jogosultságokat az alapító okirat határozza meg. Az alapító okiratot az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

2.2. Az intézményi működést megalapozó alapvető közszolgálati feladatok Az iskola működését meghatározó alapvető közszolgálati feladat a szakiskolai nevelésoktatás, mely feladat ágazati törvényben és más vonatkozó jogszabályokban által előírt teljesítésének kereteit a pedagógiai program határozza meg.


oldal 8

A nevelés-oktatás folyamatának objektív színteréül az iskola épülete, helyiségei, valamennyi berendezési tárgya és eszközei szolgálnak, melyek igénybevételének rendjét az SZMSZ szabályozza.

2.3. Az intézmény alapvető céljai A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a (szakiskolai, speciális szakiskolai) nevelésioktatási célok vállalása mellett a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá szeretnénk nevelni. Iskolánk ezen kívül részt vállal az egyház küldetéséből is a keresztény hitre nevelés területén. Olyan fiatalokat akar nevelni, akikre jellemzőek a keresztény erények: megbocsátás, alázat, szolgálatkészség, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. Intézményünk munkás Szent József nevét viseli. A munkások védőszentjeként is tisztelt névadónk mély alázattal szerette, védelmezte, óvta családját minden bajtól. A munkáját szorgalmasan és odaadóan végző, családjáért és másokért felelősséget vállaló, ma élő keresztény emberek, édesapák és édesanyák példaképe iskolánk névadója, ilyen értékrend mentén neveljük-oktatjuk diákjainkat. Többnyire nehéz sorsú, hátrányos helyzetű családokból származó tanulókat nevelünk. Szeretnénk, ha megbecsülnék az itt szerzett keresztény értékeket és ezek mentén formálnák életüket, alapítanának családot, válnának hasznos tagjaivá nemzetünknek. A szakács, élelmiszer és vegyi áru eladó, illetve bútorasztalos, a későbbiekben eladó, asztalos szakmák magas szintű oktatásával szeretnénk elérni, hogy diákjaink olyan foglalkozáshoz jussanak, melyek jó eséllyel hasznosíthatók a munka világában. További fontos célunk, hogy megismertessük tanulóinkat a tudomány és a kultúra alapjaival, a társadalomban, közösségben való élet- és viselkedés formáival, a boldoguláshoz vezető út erkölcsi szabályaival.

2.4 Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint szkf. sz. 853131 853132 853133 853134 853211 853212 853213

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (910. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9.-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9.-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali


oldal 9

853214 853221 853222 853223 853224 562913

rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkésztő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Iskolai intézményi étkeztetés

2.5 Az intézmény szervezeti felépítése

2.5.1. Az intézmény szervezeti egységei • • • • • • • • • •

igazgató igazgatóhelyettes lelki vezető (püspöki kinevezéssel) osztályfőnökök munkaközösség vezető gazdasági vezető iskolatitkár pedagógusok szakoktatók technikai dolgozók

2.5.2 Az intézményfelelős vezetője az igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akinek kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Felelős az intézmény katolikus értékeken nyugvó, szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesre, meghatározott körben – osztályfőnöki munkaközösség, vezetőjére. Biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy az intézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen. Feladatkörébe tartozik különösen: • az intézmény katolikus szellemének kialakítása és megőrzése,


oldal 10

• tervszerű pedagógiai munkával, közös összefogással elérni, hogy az országos kompetenciamérés során az iskola elérje az országos szakiskolai átlagot • az egyházi TISZK-ben a fenntartó és iskolája képviselete • iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása, • a nevelő és oktató munka ellenőrzése, • jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások alkalmazása, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, • a nevelőtestületi értekezletek levezetése, • a tanév munkatervének elkészítése, • a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása, • jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés, • a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, • óralátogatások végzése, • a nevelőtestület tagjai továbbképzésének szervezése lelkigyakorlaton való részvételének biztosítása, • a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés, • munkáltatói jogok: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása, • szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés, • felelős a szakmunkásvizsgák jogszerűségéért, • felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, • felelős az intézmény jubileumi alkalmakkor készülő internetes kiadvány szerkesztéséért, • feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése, • javaslattevés kitüntetések adományozására, • másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése, • továbbtanulás engedélyezése, • sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak, • feladatköréből átruházhat, azokat megoszthatja helyettesével és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével

2.5.3. Az igazgató által átadott feladat- és hatáskörök Az igazgató a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: • • • •

az igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést; az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat; az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését;


oldal 11

•

•

• • • •

a igazgatóhelyettes számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos és az azonnali döntési reagálást igénylő vezetési feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, így különösen: – a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének, – az ügyeleti rend megszervezésének, – a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő teendőknek a meghatározását; az igazgatóhelyettes számára és a munkaközösség-vezetőnek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat; az igazgatóhelyettes számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását; a munkaköri leírásában ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat; az igazgatóhelyettes számára a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendjének ügyeiben való eseti döntéseket; az egyes szervezeti egységek vezetői számára a szakmai munka végzéséről szóló intézményi beszámoló vonatkozó részének elkészítését;

2.5.4. A vezetési feladatok megvalósításának rendje Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezető közreműködésével látja el. Az operatív és az azonnali vezetői döntést igénylő feladatokat az igazgatóhelyettes látja el. Az intézmény magasabb vezető beosztottja: •

igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Vezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett alkalmazottja kaphat. A megbízás visszavonásig érvényes a megbízásról szóló okmányban foglaltak szerint. A magasabb vezetők feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen utasításai alapján végzik. Az intézmény magasabb vezetői beosztottjai az igazgatónak tartoznak felelősséggel; beszámolási kötelezettségük kiterjed az általuk vezetett szervezeti egység(ek) működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére.


oldal 12

Az iskolavezetőség (iskolavezetés) Az iskolavezetőség tagjai: • •

igazgató igazgatóhelyettes

Az iskolavezetőség az intézmény szervezeti egységeinek munkáját irányító operatív vezetői testülete, amely heti rendszerességgel tartja munkamegbeszéléseit. Koordinálja és megszervezi az iskolai munkaterv alapján összeállított havi feladat- és munkatervben foglaltak teljesítését, irányítja a munkaközösség tevékenységét az egyes szervezeti egységek tevékenységét összehangolva. Kibővített iskolavezetőség A kibővített iskolavezetőség tagjai: • • •

igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető

A kibővített iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet végez meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az iskola kibővített vezetősége havonta, illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az igazgató hívja össze. Az iskola kibővített vezetőségi ülésein tanácskozási joggal, meghívottként részt vehetnek az iskola más alkalmazottai.

2.5.5. A magasabb vezetők akadályoztatása esetére meghatározott helyettesítési rend Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha az igazgató és az igazgatóhelyettes is akadályoztatva van feladatai ellátásában, a szervezeti hierarchia és a célszerűség elvét követve a vezetői feladatokkal megbízott intézményi alkalmazott a munkaközösség vezető. Az igazgató és helyettese együttes távolléte esetén az igazgató által írásban meghatalmazott, vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott jogosult a jogszabályban meghatározott, intézményvezetői hatáskörbe tartozó érdemi döntések meghozatalára.


oldal 13

Az intézményegységben a helyettesítés rendjét a következő ábra mutatja Intézmény

Intézményvezető

Intézményvezető helyettes

Vezetői feladatokkal megbízott intézményi alkalmazott

2.5.6. A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az igazgató a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy azonnali intézkedést igényel – nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzathelyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: •

jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében


oldal 14

•

•

•

•

– tanulói jogviszonnyal – az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, – munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján – hivatalos ügyekben − települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, − állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, − az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt; intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során – a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösséggel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, – más oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, munkaügyi központokkal, nemzetközi partnerekkel, ifjúságvédelmi szervezettekkel, – az intézmény belső és külső partnereivel, – az intézmény székhelye szerinti egyházközséggel, – munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére, kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

2.5.7. Az intézmény vezetősége, az igazgató közvetlen munkatársai Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, az iskola lelki vezetője, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Feladata az intézmény működése során felmerült kérdések, feladatok döntés-előkészítése, a végrehajtás megvitatása, a tanári testület munkájának összehangolása, a meghatározott feladatok megvalósítására. Az egyházi szakiskolák TISZK szervezetének tagjaként az iskolánkat is érintő fontos kérdésekben állást foglalni, feladatokat egyeztetni és végrehajtani. Tagjai ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. Az iskola vezetősége havonta egyszer megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola vezetősége kapcsolatot tart és épít a körzet más intézményeivel. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 15

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: a lelki vezető, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a gazdaságvezető közreműködésével látja el. Feladatuk és hatáskörük kiterjed mindazon területekre, amelyet a munkaköri leírásuk és a jelen szabályzat tartalmaz. Az intézményvezető kiemelten fontos segítője a területileg illetékes Karancskeszi katolikus egyházközség plébánosa és mindenkori káplánja. Velük az igazgató együttműködik, fontos erkölcsi, hitéleti kérdésekben kikéri véleményüket. Az iskolai ügyvitel, adminisztrációs feladatok végzésében az igazgató, illetve helyettese az iskolatitkárra épít. • Lelki vezető Egyházi iskolánk életében, missziós szolgálatában fontos szerepet tölt be a lelki vezető atya, akit a fenntartó Váci Egyházmegye püspöke nevez ki, bíz meg írásban erre a feladatra, amelyről intézményünket is értesíti. Gyakorlat az, hogy erre a feladatra a területileg illetékes Karancskeszi katolikus egyházközség plébánosának javaslata alapján a mindenkor ott szolgáló káplán kap megbízást a püspök atyától. Az atya részt vesz a hitoktatásban, s az iskola munkaterve alapján szervezett hitéleti programokon, a közösség lelki erősítésében, a személyes törődésben és gondoskodásban, nemzeti és keresztény értékek védelmében, gyarapításában. Fontos partnere az igazgatónak, fő egyházi ünnepeinken, s amellett havi rendszerességgel diákmisét mutat be tanulóinknak, dolgozóinknak. • Az igazgatóhelyettes Akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót, egyben az SNI-s tanulók oktatását nevelését szolgáló speciális tantervi osztályok közösségvezetője, osztályfőnöke. Jogai és kötelezettségei különösen: • elsődleges feladata a gyógypedagógia (B) osztályok szakmai irányítása, annak a helyi tanterv szerinti megszervezése, segítése és ellenőrzése. A sajátos nevelési igényű tanulók kontroll vizsgálatával kapcsolatos teendők, különleges gondozásuk és egyéb velük kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása. A speciális tantervi osztályokban tanító nevelők munkájának összehangolása, ellenőrzése és együttműködés a gyógypedagógiai szakszolgálattal, (áthelyező bizottsággal) és az illetékes nevelési tanácsadó intézettel. • részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet, • figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti, • szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záró és szakmai gyakorlati vizsgákat, részt vesz a vizsgabizottságban • a tanár akadályoztatása esetén gondoskodik annak helyettesítéséről, • nyilvántartja a szabadságokat, • szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét, • az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, a törzslapok és a különböző naplók vezetését,


oldal 16

•

• • •

• • • • • • • •

ellenőrzi és összehangolja az osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkáját, valamint a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, iskolai rendezvényeken való tanári ügyelet rendjét, részt vesz az iskolai rendezvények és ünnepségek előkészítésének, megtartásának irányításában, megszervezi a szülői értekezleteket, ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra-látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, az intézmény felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására kezeli az intézmény házi pénztárát, utalványozási jogkörében közreműködik a pénzügyi és számviteli előírásoknak megfelelően, figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat és részt vesz azok elkészítésében, továbbá részt vesz az iskolai szintű stratégiai döntések kialakításában, javaslatot tehet az intézmény dolgozóinak jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására, ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza, szervezi és ellenőrzi az intézményben folyó diákétkeztetést, a szakácsok munkáját, valamint ellátja az élelmezésvezetői feladatokat is az igazgatóval egyeztetve gondoskodik arról, hogy amíg gyermek tartózkodik az intézményben a vezetői felügyelet, képviselet is jelen legyen ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének betartását a konyha működtetését élelmezésvezetői megbízással látja el.

Ügyel arra, hogy a technikai alkalmazottak, (a gondnok, takarítónő, szakácsnő) feladataikat a mindenkori munkaköri leírásuk alapján lássák el. A gondnok és a takarítónő felelőssége útján biztosítja a környezeti kultúrát és higiéniát, a tisztaságot, a közegészségügyi előírások betartását, gondoskodik a rendkívüli meghibásodások elhárításáról. •

A gazdaságvezető könyvelő

Feladatát önállóan illetve az iskola igazgatójával és igazgatóhelyettesével együttműködve végzi. Gazdasági és pénzügyi munkatársként, könyvelőként beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának. Felelősséget vállal az iskola elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért. Munkáját szolgáltatási szerződés alapján az igazgató által meghatározott munkaidő, beosztás és szabályok betartásával a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében végzi. A fenntartó felé történő pontos és gyors adatszolgáltatással, magas színvonalú szakmai munkával erősíti az intézmény és fenntartó szakmai irányító szervezetének az EKIF-nek hatékony együttműködését.


oldal 17

Felelőssége: • • • • • •

felelős a gazdasági egység számviteli törvényben előírt számlatükrének elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért, felelős az éves költségvetés törvények szerinti elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért, felelős az adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért, és az adóhatóságnak előírás szerinti közléséért, kiemelten ügyel arra, hogy az iskolának köztartozása ne keletkezzen felelős a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért. az intézmény gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásban rögzített illetékességi körében szolgáltathat ki.

Feladatai: • • • •

• • • • • • • • •

elkészíti az igazgatóval, valamint az igazgatóhelyettessel egyeztetve a szakiskola éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az iskola fenntartójának, a költségvetést érintő évközi törvény- és rendeletmódosulásokat figyelemmel kíséri, és arról tájékoztatja az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét, figyelemmel kíséri az iskola vagyonállagát és szükség esetén javaslatot tesz annak megóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára, gondoskodik a gazdasági egység dolgozói bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, figyelemmel a társadalombiztosítási és a személyi jövedelemadó előírásaira, az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi a gazdasági egység pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket, a számviteli és adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről, használja a fenntartó által jóváhagyott számítógépes könyvelési programot. a költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának, elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja, elkészíti a számviteli és adótörvények alapján szükséges éves költségvetést érintő könyvelési feladatokat és gondoskodik azok lekönyveléséről, ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását, gondoskodik arról, hogy a gazdasági egység munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen /folyamatba épített ellenőrzés/, elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és az iskola igazgatójának jóváhagyó aláírása után benyújtja az adóhatósághoz, gondoskodik a gazdasági egység valamennyi dolgozójáról, ügyeiről vezetett nyilvántartása naprakész vezetéséről,


oldal 18

• • •

elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a gazdasági egység éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik a felügyeleti szervhez történő továbbításáról és elfogadtatásáról. gondoskodik az intézményi leltár-, nyilvántartási, átutalási, utalványozási, selejtezési, készletgazdálkodási szabályzatok elkészítéséről és betartásáról az igazgatóval és az igazgatóhelyettessel rendszeresen egyeztet a költségvetés helyzetéről. •

Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője

A szakiskolánkban nevelő-oktató munka és a szakmai képzés színvonalának fejlesztésében, összehangolásában tölt be fontos feladatot. Ezen a téren az igazgató fontos segítője. Munkáját, jogait és kötelességeit szervezeti és működési szabályzatunk külön fejezetben rögzíti. • •

• • • • • • • • • • • • • •

Az iskolatitkár

Az ügyiratkezelés szabályai alapján elkészítse, fogadja, továbbvezesse, feldolgozza, kiértékelje az írásos anyagokat, és úgy tárolja, iktassa azokat, hogy bármikor kéznél legyenek, munkája során, vendég érkezésekor, telefonbeszélgetések során, körültekintően, kulturáltan járjon el, bizalmasan kezeli a dolgozók és diákok személyi adatait, nyilvántartását, az intézmény vezetőivel folytatott beszélgetések témáit, intézi és nyilvántartja a diákigazolványokkal kapcsolatos teendőket, a szülőkkel való levelezést, segíti a kapcsolattartást, az intézmény működésével kapcsolatos nyomtatványok beszerzése részt vesz az intézményvezetés ülésein, a nevelőtestületi értekezleteken, fórumon, ahol vezeti a jegyzőkönyvet, tanulók be-, illetve kiiratkozásával kapcsolatos teendők végzése, tanulói nyilvántartás vezetése (törzslap, beírási napló, KIR) tankönyvvel kapcsolatos feladatok (megrendelés, könyvtárba vétel, kiosztás…) beérkező levelek iktatása (mind e-mailen érkezett, mind pedig postai úton) bizonyítványok nyilvántartása, kezelése statisztikai adatszolgáltatásoknak eleget tesz (OSA, KIR, KSH, iskolai F2 rendszer) Az iskola és a diákok érdekeit szolgáló tevékenységben pedagógus kollégái munkájának segítése, velük közös együttműködéssel fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes megbízza. Felkészül az osztályfőnökökkel az internetes napló iskolai bevezetésére és működtetésére.


oldal 19

2.5.8 Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége Mérték a keresztény pedagógus etikai kódexe Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel, hivatását, szolgálatát a keresztény pedagógus etikai kódexére alapozza. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a diszkrécióról se feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekedjen a hitben és szeretetben való növekedésre. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, szülőkkel, kollégáival. Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben rögzíti és igazgatójával ellenjegyezteti. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes dönt a tanuló kéréséről. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon csak egy átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb 10 napon belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében bármikor kész a személyes találkozásra, megbeszélésre. Részt vesz a havi rendszerességgel megtartott nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkozásokba /ügyeletek/ bekapcsolódik. A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornaszobában, számítástechnikai teremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. A pedagógus szakoktató a reá bízott szaktanterem, tanműhely rendjére diákjaival együtt ügyel, annak leltározásában részt vesz. • Szakmai munkaközösség A köznevelési törvény 71. § szerint a munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, ellenőrzésében. A munkaközösség segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben különösen a pályakezdő pedagógusoknak. A munkaközösség részt vesz a belső értékelésben, valamint a háziversenyek megszervezésében. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató feladata. Intézményünk kis létszámú nevelőtestületében egyetlen szakmai munkaközösség az osztályfőnöki működik. Ennek tagjai között ott vannak a szakoktatóink is.


oldal 20

Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása. A munkaközösség-vezető összeállítja a munkaközösség munkatervét. • • • • • • • • •

Javítja, koordinálja az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. A munkaközösség részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Háziversenyeket szervez. Felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét. Összeállítja az osztályozó vizsgát. Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejleszti a munkatársi közösséget. •

• • • • • •

Az osztályfőnöki munkaközösség tevékenysége

Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető jogai és feladatai

Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, szakmai, pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól, tapasztalatiról. Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről. Állásfoglalása, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait, közösségi álláspontját a többségi vélemény alapján képviseli.

3. Az intézmény munkarendje 3.1. Az alkalmazottak munkarendje A köznevelésben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés főbb szakmai szabályait a köznevelés ágazati törvénye rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a munkajogi jogszabályok, valamint más kapcsolódó ágazati jogszabályok rendelkezései alapján az alkalmazotti szabályzat tartalmazza. A pedagógus munkaköri feladatait a munkajogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. Az iskola alkalmazottainak munkarendjére vonatkozó részletes feladatokat a munkaköri leírás-minták (SZMSZ 1. sz. melléklete) alapján kiadott egyéni munkaköri leírások tartalmazzák.


oldal 21

3.2. A pedagógusok munkarendje Az intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje kötött és kötetlen munkaidőből áll. A kötött munkaidő nevelési-oktatási feladatokkal lekötött és le nem kötött munkaidőrészekből áll, melynek tartalmát az iskola igazgatója határozza meg az egyedi munkaköri leírás függelékében rögzítettek szerint. A tanulókkal való közvetlen foglalkozások tartalmát a tantárgyfelosztás – és az annak alapján készített – órarend határozza meg. A pedagógusok napi munkarendjét, ezen belül a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató, illetve az általános igazgatóhelyettes (a továbbiakban együtt: iskolavezetés) állapítják meg. A tényleges napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni a nevelőtestület javaslatait a tanórákra és az egyéb foglalkozásokra elkészített óra- és foglalkozási rend, valamint az ügyeleti beosztás függvényében. A pedagógusnak a munkából való rendkívüli távolmaradását, továbbá annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig, vagy az első foglalkozásának kezdetét legalább 30 perccel megelőzően köteles bejelenteni az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedés történhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az iskolavezetés más tagjától kérhet engedélyt a tanóra, illetve a foglalkozás elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanórák cseréjét az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes engedélyezhetik. A pedagógus kérésére a munkajogi jogszabályokban biztosított munkavégzés alóli mentesülés, szabadság, valamint munkaidő-kedvezmény kiadását az igazgató előzetes jóváhagyásával az igazgatóhelyettes biztosítják. A hiányzó pedagógus helyettesítését lehetőség szerint szakos pedagógussal kell megoldani. Valamennyi pedagógus köteles tanmeneteit és foglalkozási terveit a vezetőségnek eljuttatni, illetve a tanári szobában hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy távolmaradása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja a igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető javaslatainak meghallgatása után a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke és az egyenletes munkaterhelés elveinek figyelembevételével. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét – az alkalomhoz illő öltözetben – kötelező. A pedagógus kötelessége az iskolán kívül szervezett programokon felelni a tanulók testi épségéért, a megfelelő fegyelemért. Ha a rendezvény anyagi kihatással is jár, köteles a szülőknek elszámolni a kifizetést hitelesen igazoló számlákkal a befizetett összeg felhasználásáról. Ha a rendezvényen súlyos rendbontás vagy baleset történik, köteles arról értesíteni az iskola igazgatóját és a szülőket, valamint – szükség esetén – orvosi ellátásról a Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 22

helyszínen gondoskodni. A rendezvényen részt vevő tanulók folyamatos felügyelete is a kísérő pedagógus kötelessége.

3.3. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok alapján – az igazgató állapítja meg. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottaink: • iskolatitkár Egyéb munkaköröket betöltő alkalmazottaink: • gazdasági dolgozó A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével, a kollektív szerződésben foglaltak alapján az igazgató – a munkáltatói jogkörre vonatkozó szabályok szerint – rendelkezik a felsorolt alkalmazottak napi munkarendjének összehangolt kialakításáról, annak esetleges megváltoztatásáról és a munkavégzés alóli mentesítésük, szabadságuk, munkaidőkedvezményeik kiadásáról.

3.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje A házirendben rögzített intézményi rendszabályok tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, azok érvényesülésének és teljesítésének módjait, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata. A házirend az intézmény alapdokumentumaihoz tartozik.

4. Az intézményben való benntartózkodás rendjének szabályai A tantermekben a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A tantermeket – amennyiben tanulók vagy más jogszerűen ott tartózkodók nincsenek bent – be kell zárni. A kulcsokat minden nevelő az iskolavezetés rendelkezése szerint köteles kezelni, illetve elhelyezni. Az óraközi szünetek idején a tanulók a folyosókon, előterekben tartózkodnak, ahol felügyeletüket az intézmény erre kijelölt alkalmazottai gyakorolják. A szünetek rendjét a házirend szabályozza. A fent leírtaktól való eltérés feltétlenül szükséges esetben az igazgató engedélyével történhet. Az iskola reggel 7.30 órakor nyit és 17 -17,30 között zár, igazodva szakácstanulóink főzési gyakorlatához. Reggel a környékről és a távolabbi településekről autóbusszal 8 óra 15-ig érkeznek a gyerekek. A napkezdéskor az iskola igazgatója, vagy igazgatóhelyettese, fontos elfoglaltságuk esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője van jelen. Míg diák tartózkodik az intézményben, különös tekintettel a délután szervezett iskolai szakmai gyakorlatokra e megnevezett vezetők valamelyikének az intézményben kell tartózkodnia.


oldal 23

A tanítás – 25 perces ebédszünettel – legkésőbb 15 órakor fejeződik be. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök 16 óráig tartanak. /autóbusz-menetrendhez igazodnak/ A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig tart. A tanulók tanítási idő alatt az osztályfőnökök vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás rendjét a házirendben rögzített rendszabályok határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Tanítási szünetekben ügyeleti rend működik heti egy alkalommal, mely alatt biztosított a tanulóknak és szüleiknek a hivatalos ügyek elintézése. Az ügyeletet az iskola igazgatója, valamint az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár látja el meghatározott rendben..

4.1. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A pedagógus kötött munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött részében a nevelőoktató tevékenységgel összefüggő, elsősorban órai felkészüléssel, adminisztratív teendőkkel összefüggő feladatokat, valamint eseti helyettesítést és a tanulók ügyeletét látja el. A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottai, ha a munkakörhöz tartozó feladatuk ellátása másként nem teljesíthető, kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően, az igazgató utasítása szerint az intézményben, illetve az intézményhez tartozó meghatározott területen tölteni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét az igazgatónak/igazgatóhelyettes(nek) előzetesen be kell jelenteniük. Az intézmény alkalmazottai benntartózkodásuk tényét kötelesek rendszeresen, jelenléti íven vezetni.

4.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskolában 8.15 és 16.00 között az intézmény magasabb vezetői (igazgató/ igazgatóhelyettes) közül – előzetesen kialakított beosztás alapján – egyikük az iskolában tartózkodik. Amennyiben ez nem megoldható, az igazgató az iskola pedagógusai közül írásos meghatalmazás alapján bíz meg érdemi intézkedésre jogosult alkalmazottat. A vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 24

A magasabb vezetők benntartózkodásának általános rendje Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézése céljából tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott időpontban biztosított az ügyelet. Az ügyelet pontos időpontját a bejárati kapun – jól látható helyen – ki kell függeszteni. Az iskola igazgatója és az általános igazgatóhelyettese – előzetesen kialakított beosztás alapján – gondoskodnak arról, hogy személyes jelenlétük a hét valamennyi munkanapján megfelelő időtartamban az épületben biztosított legyen. A vezetők benntartózkodásának rendjét és a vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott meghatalmazását az iskola tanári szobájában és a titkárságon ki kell függeszteni.

4.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolával tanulói vagy munkajogi jogviszonyban nem álló kiskorú vagy felnőtt személy csak előzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt időpontban és időtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Az iskola vezetőinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek rendjét a tanévnyitó szülői értekezleteken nyilvánosságra kell hozni, és meg kell jeleníteni az iskola honlapján. Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételre a rendezvény jellegétől függően meghívott személyek jogosultak. Az ő fogadásuk és kalauzolásuk az erre kijelölt alkalmazottak feladata. A meghívott személyekről listát kell készíteni, amelyet a fogadásukra illetékes nevelők, egyéb dolgozók és tanulók előre megkapnak. Ennek alapján az előre meghatározott, a fogadásukra kijelölt helyre kísérik a meghívottakat. Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak. Amennyiben figyelmeztetés ellenére sem hagyják el az iskola, illetve az iskolai rendezvény helyszínét, az intézmény vezetése nyomban értesíti az eljárni illetékes hatóságot.

5. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.


oldal 25

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. Az internetes, külön jelszóval levédett ADAFOR-rendszert az igazgató kezeli, azon érkező, intézkedést igénylő információkat – szükség esetén kinyomtatva tároljuk – megosztja az igazgató-helyettessel. Az F2 rendszert az iskolatitkár kezeli.

5.1 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: • •

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, • az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, • az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, valamint a hitelesítésről az igazgatónak kell gondoskodnia.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6.1. A belső ellenőrzés célja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendszere átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Célja, hogy biztosítsa a hibák időben történő feltárását, mutasson rá a hiányosságok pótlására, erősítse meg a helyes gyakorlatot, s járuljon hozzá a jó módszerek népszerűsítéséhez, fokozva ezzel a munka hatékonyságát.

6.2. A belső ellenőrzés szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Az ellenőrzéseket, méréseket az ellenőrzést végzők ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján azzal, hogy előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessenek. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre.


oldal 26

6.3. A belső ellenőrzés általános követelményei Az intézmény belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények azt szolgálják, hogy az ellenőrzés segítse a nevelés-oktatás minél eredményesebb megvalósítását. Ennek érdekében az ellenőrzéssel szemben támasztott alapvető követelmények: • • •

• •

segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását; legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze; támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat; segítse a vezetői utasítások végrehatását; járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

6.4. Az ellenőrzést végzők köre A belső ellenőrzést a következő személyek végzik: • igazgató • igazgatóhelyettes • munkaközösség-vezető • osztályfőnökök saját szaktárgyaik területén, illetve osztályukon belül, Az ellenőrzést végzőknek saját felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgató felé.

6.5. Az ellenőrzés területei A belső ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: • • • •

pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok; időszakos, állandó, kiemelt és speciális tevékenységek köre; adminisztrációs munkavégzés; tanórák, egyéb foglalkozások, megbeszélések, írásos produktumok, mérések, értékelések.

dokumentumok,

tanulói

6.6. Az ellenőrzés formái • • • • •

Óraellenőrzés Egyéb foglalkozások ellenőrzése Beszámoltatás Eredményvizsgálatok, felmérések, értékelések Helyszíni ellenőrzések


oldal 27

6.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eljárásrendje Az ellenőrzést

Kit ellenőriz?

végző vezető

igazgató

A vezetői ellenőrzés szervezeti formája

munkaközösség- operatív megbeszélések, vezető vezetői értekezletek, írásbeli beszámoló a munkaközösség munkájáról, a munkaközösség feladatainak végrehajtásáról; interjú

igazgató

nevelő

óralátogatás, megbeszélés, munkaértekezletek

Az ellenőrzés szempontjai

Visszacsatolás

– a nevelőtestület munkatervében foglaltak teljesítése – a munkaközösség munka- és feladattervében kitűzött feladatok megvalósításán ak mérhető eredményei – a határidők betartása – a feladatok végrehajtásáért felelős személyek munkavégzése, munkájuk koordinálása és segítése – a pedagógus munkaköri leírásában foglaltak teljesítése – az óra, illetve a foglalkozás pontos, a tantervnek, illetve a foglalkozási tervnek megfelelő, pedagógiailag

a munkaközösség által elért eredmények, a jövőbeni feladatok kijelölése és a végrehajtásuk,


a munkaközösség tagjainak visszajelzése

a feladatok végzésének eredményessége, a tananyag hatékony megtanítása, a tanítandó tudásanyag alkalmazható tudássá alakítása, melynek sikeressége a tanulók elért

oldal 28

Az ellenőrzést

Kit ellenőriz?

végző vezető



– –

–

–

igazgatóhelyettes

pedagógus

óralátogatás, megbeszélés, adminisztráció ellenőrzése

–

–

–

és didaktikailag szakszerű megtartása a pedagógus felkészültsége az órafelépítés és óraszervezés tudatossága és megvalósítása a tanítási óra, illetve foglalkozás szellemiségének és nevelőoktató funkciójának érvényesülése a házirend előírásainak a tanórán való érvényesülése, illetve betartatása a pedagógus munkaköri kötelességeinek teljesítése a tanítási óra, illetve foglalkozás tervezése, szervezése, felépítése, a feladatok végrehajtása, ellenőrzése pedagógus felkészültsége


Visszacsatolás

eredményeiben, szintvizsgákon, szakmunkás vizsgákon, szakmai versenyeken mérhető fel

a pedagógus nevelő-oktató tevékenységének mérhető eredményessége

oldal 29

Az ellenőrzést

Kit ellenőriz?

végző vezető

munkaközösségvezető

pedagógus


óralátogatás, megbeszélés


– a pedagógus órai adminisztrációja – a tanár együttműködése az osztályfőnökkel, és más érintett nevelőkkel – a tanítási óra vagy foglalkozás szellemiségének, valamint nevelő-oktató funkciójának érvényesülése – a tanítási óra, illetve foglalkozás szaktárgyi értékelése – az óra, illetve foglalkozás célja és tartalma – az órán, illetve a foglalkozáson alkalmazott nevelésioktatási módszerek (szemléltetés, differenciálás) – az óra, illetve foglalkozás


Visszacsatolás

A tanulók által elért mérhető eredmények, a fejlődés értékelése (meghatározott szintfelmérések után), korábbi tapasztalatok beépítése

oldal 30

Az ellenőrzést

Kit ellenőriz?

végző vezető



–

–

–

–

Visszacsatolás

felépítése és szervezése a tanulók munkája és magatartása a nevelő munkája, egyénisége, magatartása témazáró dolgozatok, a tanulók írásbeli munkáinak értékelése eredmények, következtetések levonása, újabb célkitűzések

6.8. A pedagógus egyéb feladatainak ellenőrzése Tanárok: • az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való részvétel; • a tanulók részére szervezett programokon való részvétel, illetve azok lebonyolításában történő közreműködés; • a szabadidős tevékenységek szervezésében való részvétel; • a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban való részvétel; Munkaközösség-vezető: • • • • •

az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való koordinációs munkavégzés; a változatos programokat biztosító munkaközösségi munkaterv összeállítása (egyéni javaslatok figyelembe vételével); bemutató órák, szakmai konzultációk; tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolításukban való részvétel; folyamatos kapcsolattartás biztosítása az iskolavezetés és a munkaközösségi tagok között;


oldal 31

• foglalkozási tervek, fejlesztési tervek ellenőrzése; • a munkaközösségéhez tartozó kollégák szakmai (óralátogatások).

munkavégzésének

ellenőrzése

6.9. Belső ellenőrzési szabályzat 6.9.1. Az intézményi belső ellenőrzés rendeltetése A belső ellenőrzés rendeltetése az, hogy segítse az intézmény vezetését: • • • • • •

a döntések előkészítésében, illetve szakmai megalapozásában; utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában; a belső tartalékok feltárásában; a mulasztások, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében; a belső rend és fegyelem megszilárdításában; a takarékosság érvényesítésében.

6.9.2. Helyszíni ellenőrzés Helyszíni ellenőrzést az ellenőrzés helyszínén, közvetlen tájékozódással, a számviteli adatok, bizonylatok, valamint egyéb okmányok és nyilvántartások alapján kell lefolytatni. A helyszíni ellenőrzés keretében alkalmazott ellenőrzési módszerek: • • •

a nyilvántartások és okmányok alapján végzett (dokumentációs) ellenőrzés, ami lehet tételes, leíró, próbaszerű és mintavételes; közvetlen megfigyelésen, tapasztalatokon alapuló ellenőrzés, ami lehet szemle, rovancs, kísérlet és mintavétel; egyéb ellenőrzési módszerek (pl.: elemzés, kérdőív, szóbeli kérdésfelvétel, beszélgetés, mélyinterjú stb.).

6.9.3. Az intézményi belső ellenőrzések típusai és gyakorisága A komplex (átfogó) ellenőrzés Ez az ellenőrzési forma minden esetben az adott konkrét tevékenység egészére irányul, komplex módon értékeli a szakmai és gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. A célellenőrzés Ezen ellenőrzési forma mindig egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma vizsgálatára irányul. Gyakorisága eseti, illetve alkalom szerinti. A témaellenőrzés Ezen ellenőrzési forma általában azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló (horizontális), nem teljes körű ellenőrzés. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Gyakorisága eseti, illetve alkalom szerinti. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 32

Az utóellenőrzés Ezen ellenőrzési forma egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtásának, illetve eredményeinek felülvizsgálata a következő esedékes ellenőrzést megelőzően vagy annak keretében.

6.9.4. Az intézményi belső ellenőrzés fő területei és a vezetők egyes ellenőrzési feladatai Felelősségi viszonyok Az intézményen belüli belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony működéséért az igazgató felelős. •

•

A belső ellenőrzés elemei: • a vezetői belső ellenőrzés • a munkafolyamatba épített ellenőrzés • az eseti megbízásos belső ellenőrzés A belső ellenőrzés főbb területei: • a nevelő-oktató tevékenység ellenőrzése • a vezetői belső ellenőrzés • a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés

A nevelő-oktató tevékenység ellenőrzése • • • • • •

A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata. A nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának az iskolavezetőség által, meghatározott követelmények alapján történő ellenőrzése. A tanulók szaktárgyi-tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése. A törzslapok, haladási és értékelési naplók, egyéb foglalkozási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése. A tanulmányok alatti vizsgák szabályszerű lefolytatása. A közösségek felszereléseinek, a szertárak, tantermek, berendezéseinek szabályszerű használata.

6.9.5 A vezetői belső ellenőrzés A vezetők irányító tevékenységük során kötelesek figyelemmel lenni az alábbiakra: • az igazgatói döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai és más jellegű információk elemzése, értékelése, ehhez az eseti vagy rendszeres statisztikai és egyéb adatszolgáltatások, valamint a függetlenített/eseti megbízásos ellenőrzés jelentéseinek felhasználása; • a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetők és az alkalmazottak rendszeres és eseti beszámoltatása; Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 33

•

közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzése

A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés Az intézmény vezetői kötelesek biztosítani a szakmai folyamatok megszervezésének összhangját, amelynek során megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell, hogy: • a munkavégzés egyes folyamatai megszakítás nélkül ellenőrzése megtörténjen; • a hibák, kedvezőtlen jelenségek kellő időben észrevehetők, felmérhetők és megakadályozhatók legyenek; • a munkafolyamatban tapasztalt rendellenességek megszüntetésére gyors intézkedések történjenek; • az alkalmazottak személyes felelőssége a végrehajtás minden szakaszában megfelelően érvényesüljön.

6.9.6. A vezetők egyes ellenőrzési feladatai Az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezető általános ellenőrzési feladatai Az intézmény minden vezetőjének kötelessége, hogy munkaterületén a folyamatos munkaköri-ügyviteli ellenőrzés mellett eseti téma- és célellenőrzést végezzen előzetes terv és tájékoztatás alapján. A konkrét ellenőrzés elvégzésekor a jelen szabályzatban leírtakat kell alkalmazni. Minden esetben gondoskodni kell az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről. A hibák kijavítására határidőt kell adni, s ellenőrizni kell azok végrehajtását. Amennyiben a hiba a szervezeti egység szintjén nem számolható fel, felsőbb szinten kell ahhoz segítséget adni.

Az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezető egyéb ellenőrzési feladatai Ellenőrzési feladataik kiterjednek továbbá az alábbi területekre: • figyelemmel kísérik, hogy a felügyeletük alá tartozó területen a beosztott pedagógusok, dolgozók eleget tesznek-e előírt és elvárható kötelezettségeiknek, illetve ezen túlmenően a belső szabályzatokban, vezetői utasításokban, valamint a munkaköri leírásokban előírt kötelezettségeiknek; • a munkafolyamat változása esetén gondoskodnak a szakmai vagy gazdasági munkafolyamatokba épített ellenőrzési rend módosításáról, kiegészítéséről; • a dolgozók észrevételeit és érdekeit is figyelembe véve javaslatokat tesznek a szakmai, gazdálkodási feladatok ellátásának ésszerűsítésére, a munkaerővel, az anyagi és pénzügyi eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás elősegítésére; • az igazgatóhelyettes felelős a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységnek a nevelő-oktató munka eredményes megszervezéséért. Ellenőrzési joga és kötelessége az igazgató tartós távolléte esetén az intézmény egészére, valamennyi dolgozójára kiterjed.


oldal 34

6.9.7 Az igazgatóhelyettes ellenőrzési feladatai Ellenőrzési feladataik kiterjednek az alábbi területekre: • a szakmai-pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatokra, továbbá az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására; • az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére; • a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására; • az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak és tantárgyi modulok tanterv szerinti haladására; • a tantárgyak és tantárgyi modulok tanóráira, a különböző foglalkozások eredményességére; • a tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére; • a pedagógus ügyelet pontosságára, feladatellátására; • a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: diákkörök, könyvtár, sportkörök működése); • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára; • a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre; • a konyha működésére.

6.9.7.1 A pedagógusok munkájának ellenőrzése Az ellenőrzés célja A pedagógusok szakmai ellenőrzése azt a célt szolgálja, hogy elemzésre kerüljön: • a kollegák munkája a dokumentumokban meghatározottak szerint folyik-e; • munkájuk eredményesen szolgálja-e az iskola célkitűzéseit, szakmai elismertségét; • az esetleges hibák korrigálása, a pozitívumok megerősítése; • a folyamatos fejlődés, képzés és önképzés biztosítása. A hatékonyság szempontjából nagyon fontos, hogy a tanári munka értékelésének formái, szempontjai, módszerei, eszközei a nevelőtestület konszenzusán alapuló rendszert alkossanak. Az ellenőrzés ütemterve Időpont

Pedagógus

Osztályfőnök

Munkaközösség

Munkaközösségvezető

Szeptember

Tanmenetek

Munkatervek

Éves munka feladatai

Éves munkaterv

Év eleji felmérések

Helyzetelemzések elkészítése

Egyéb foglalkozások

Naplók, statisztika Egyéni foglalkozási Az elkészült tervek elkészítése, tervek

Október


Tanmenetek ellenőrzése

oldal 35

November Óralátogatások

Negyedéves beszámolók, a tanulók negyedéves értékelése

December Iskolalátogatások Kulturális programok szervezése

ellenőrzése

összegyűjtése

Bemutató órák

Óralátogatások

Versenyek

Szervezi és értékeli a házi versenyeket

Január

Naplók ellenőrzése

Féléves értékelések bejegyzése, féléves beszámolók, statisztika

Házi tanulmányi versenyek lebonyolítása

Féléves beszámolók

Február

Óralátogatások

Szülői értekezlet

Szakmai továbbképzések a tervek alapján

Óralátogatások

Március

Nyílt nap

Szülői látogatások szervezése

Április

Óralátogatások, kulturális bemutató,

Harmadik negyedéves beszámolók, kulturális bemutató

Kirándulás szervezése

Munkaköri leírások, egyéb dokumentumok felülvizsgálata

Szintvizsgák Május

Év végi Egyéni előmenetelek felmérések, szakmai vizsgák, számonkérése, kirándulás vizsgákkal kapcsolatos teendők

Témazáró dolgozatok és a házi versenyek második fordulója

Az osztálykirándulások programjának ellenőrzése

Június

Év végi beszámolók, törzslapok

Javaslatok a következő tanév tervezéséhez

Év végi beszámolók, összesítő felmérések, statisztikák elkészítése

Év végi beszámoló, adminisztráció lezárása


oldal 36

Az ellenőrzés ütemtervében szereplő időpontok pontos meghatározását az éves iskolai munkaterv szabályozza. • A beszámolók elkészítése az iskolavezetőség által előre kiadott szempontok alapján történik. A folyamatos ellenőrzés területei: • • • •

a munkafegyelem (munkakezdés, ügyelet, szakszerű óravezetés); a tanulókkal való kapcsolattartás; a munkatársi kapcsolatok minősége; a tantermek és egyéb létesítmények színvonalának, esztétikájának megőrzése.

7. A pedagógusok jutalmazásának normái, sikerkritériumai Jutalomban az a pedagógus részesülhet, akinek a mindennapi munkavégzését – a munkaköri leírásában foglaltak maradéktalan teljesítése mellett – jellemzik az alábbiak: •

•

•

•

A pedagógiai programban, s ezen belül a helyi tantervben foglalt nevelési-oktatási feladatok mérhetően magas szintű elvégzése, az eltervezett és a tanmenetben rögzített tananyagok felelős megtanítása, a tanítandó tudásanyag alkalmazható tudássá alakítása, melynek indikátorai a tanulók – szintfelmérő dolgozataiban, szóbeli és írásbeli munkáiban önmagukhoz képest elért pozitív eredmények, – fejlődésében mutatkozó tendenciózus javulás, – tanulmányi versenyeken elért eredményei, továbbá szintvizsgák, szakmai vizsgák eredményei – az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai. A kötelezően előírt és megtartott tanítási órákon és foglalkozásokon felül önként vállalt és végzett nevelési-oktatási tevékenységek színvonalas elvégzése, illetve az iskolának végzett egyéb megbízások teljesítése, melyeknek indikátorai: – a foglalkozásokon keletkezett produktumok, – az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, – a megbízások teljesítésének írásos eredményei (projekttervek, pályázati anyagok stb.). Emberi- keresztény-etikai helytállás, a tanulókhoz, a szülőkhöz és kollégákhoz való kölcsönösen pozitívan értékelt viszony, melynek indikátorai: – az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, – szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy más fórumokon (pl. szülői munkaközösség ülésein) kinyilvánított vélemény. Kimutatható az iskola jó hírnevének kialakításáért és öregbítéséért kifejtett iskolai és iskolán kívüli tevékenységeinek pozitív eredményessége, melynek indikátorai az alábbi területeken tapasztalt kiemelkedő munkavégzés: – az iskola fejlődéséért végzett áldozatos tevékenység, – a helyi vagy iskolán kívüli versenyekre történő felkészítés, – táborok szervezése,


oldal 37

– végzett tevékenységéről, pedagógiai kultúrájáról írásos formában fejeznek ki pozitív visszajelzéseket a munkatársak, szakmai véleményezők, fenntartó, szakértő, szaktanácsadó, szülők, diákszervezetek, melynek indikátorai: • vezetői beszámolók, • az országos pedagógiai-szakmai komplex ellenőrzések pozitív megállapításai, • értekezleteken elhangzott véleményalkotás. • A szakmai munkaközösség-vezető, illetve a felettesei által pozitív szakmai vélemény fogalmazódik meg tevékenységéről, melynek indikátorai: – munkaközösség-vezetői beszámoló, – az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, – az elégedettségi mérés kérdőíveinek eredményei. • Eredményesen vesz részt a pályakezdő kollégák felkészítésében, mindennapi ezzel az intézmény munkavégzésének mentorálásában, elősegítve pályaszocializációs tevékenységének minél sikeresebb elvégzését, melynek indikátorai: – a gyakornoki szabályzatban foglalt teljesítményértékelésének eredményei, – az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, – az elégedettségi mérés kérdőíveinek eredményei.

A jutalmat megalapozó minőségi szakmai munkavégzés sikerkritériumai A nevelőmunka kiemelkedő szinten való végzésének mutatói •

• • • • • •

Kiemelkedő osztályfőnöki munka (jó osztályközösség kialakítása, működtetése, melyben alapvetően meghatározó az iskolai élet szabályainak betartása), egyházi iskolában méltó keresztény szellemű iskola– osztályközösség formálása. A kulturált szabadidő eltöltésére nevelés (egyéb foglalkozások, különösen rendszeres szabadidős programok, kirándulások, táborok szervezése, szakkörök, sportfoglalkozások). Folyamatos, következetes és eredményes munka a fegyelem, a viselkedés és a környezetkultúra szintjének emeléséért. Példamutató pedagógus-diák kapcsolat megerősítése, humánus, keresztény szeretetből fakadó bánásmód. Közös együttműködés a szülők bevonásával a nevelés terén. Az iskolai rendezvények, műsorok magas színvonalú megrendezése. A nevelőtestületi értékrend egységes képviselete.

Az oktató munka kiemelkedő szintű végzésének mutatói: • A tanórák magas színvonalú megtartása (óralátogatások tapasztalatai, a tanulók felméréseinek eredményei képességeik szerint). • Bemutató órák, illetve pedagógiai és szakmai kérdésekről tartott előadások. • Szakmai munkaközösségek vezetése. • Aktív részvétel a közösségi munkában. • Az iskola jó hírnevének öregbítésében való aktív részvétel. • A pályakezdő fiatalok segítése. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 38

• •

• • •

A szakmai munka megújításában való aktív részvétel. Eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (tanítványai sikeresen szerepelnek tanulmányi és sportversenyeken, folyamatos munkát végez a tanulók olvasóvá nevelésében). Képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű tanulókat és az átlagosnak megfelelő, vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt ér el velük. Folyamatosan és sokoldalúan képzi magát, melyet munkájában hasznosít. Differenciált munkát végez az nevelő-oktató munkában.

A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; • az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya; • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista; • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések; • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. A tanulóbalesetek elektronikus bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a tagintézmény-vezető/intézményegység-vezető/igazgatóhelyettes férhetnek hozzá.

8. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések A közösség számára minden tanév elején az tűz- és munkavédelmi felelős tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak esetén, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: természetismeret, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben, tanműhelyekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a nevelő, szakoktató a tanév elején köteles megismertetni a tanulókkal. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit, tanműhelyeinek gépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 39

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és az illetékes kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi.

8.1 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az iskolatitkárnak kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönvevőnél marad. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről, beszerzéséről igazgatói engedélyezést követően a szaktanárok gondoskodnak. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelő feladata. Az eszközök, berendezések hibáját az általános igazgatóhelyettesnek, illetve a rendszergazdának jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével a fent nevezett alkalmazottaknak. Újbóli használatbavételről az intézkedő alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

8.2 A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát az irodában kell elhelyezni. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A szertárba a tanulók csak az illetékes pedagógussal együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

9. Rendkívüli események esetén szükséges intézményi teendők Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságosát jelentős mértékben zavarja vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény lehet: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 40

a) b) c) d)

bombariadó katasztrófahelyzet tűzeset egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet)

A rendkívüli események megelőzése érdekében az igazgató a tűz- és munkavédelmi feladatokkal megbízott alkalmazottal együtt esetenként, valamint mindennapi feladatai végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli, bombának látszó tárgy, egyéb szokatlan, a biztonságot előreláthatóan veszélyeztető jelenség vagy arra utaló jelek nem tapasztalhatók-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Jogszabályi kötelezettsége alapján az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Évente két alkalommal iskolaközösségi szinten gyakorolják a tűzvédelmi tervet. Veszélyhelyzet esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyhelyzetet vagy annak fenyegető bekövetkeztének lehetőségét észleli – így bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz –, az eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót. Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az asztalos tanműhely előtti terület ( táblával jelezve). A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul összeszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A veszélyhelyzetet jelző riadót elrendelő személy, a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos. Ha a veszélyhelyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásáról szóló fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.


oldal 41

A veszélyhelyzetet jelző riadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője – a jogszabályban foglaltak szerint –a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével köteles pótolni. Veszélyhelyzetek esetére a teendők részletes meghatározása az intézmény alábbi dokumentumaiban szabályozott: • •

Tűzvédelmi szabályzat Vészhelyzeti cselekvési terv

Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell.

10. Intézményi védő, óvó előírások 10.1. Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és a balesetek esetén Az intézmény vezetőjének kötelessége rendszeresen ellenőrizni az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. Ezt szolgálják a rendszeresen (legalább félévente) megtartott munkavédelmi ellenőrzések, szemlék. A munkavédelmi szemlék rendjét, az ellenőrzésbe bevont személyeket a munkavédelmi szabályzat rögzíti. A megtartott szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: • a szemle időpontját, • a részt vevő személyeket és beosztásukat, • az észrevett hiba leírását, • a javítási határidőt, • a javításért felelős dolgozó nevét, • a kijavítás dátumát és a javításért felelős dolgozó közvetlen felettesének aláírását. Az intézményvezető beosztású munkatársainak az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtésével kapcsolatos teendőinek ki kell terjednie: • az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismeretére; • a tanulókkal, a pedagógusokkal és az intézmény többi dolgozójával kapcsolatos teendőkre: mindegyikükkel meg kell ismertetni az egészséges és biztonságos munkavégzés általános és helyi szabályaival és az ezt rögzítő iskolai szabályzatokkal, meg kell győződni arról, hogy a szükséges ismereteket elsajátították-e, és folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a szabályokat betartják-e; • az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítására, az egészséges és biztonságos iskolai környezet tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére, folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A tanulóbalesetek megelőzése és megtörténte esetén a vezetők feladata mind a prevenciós célú cselekmények, mind az elvárható segítségnyújtás terén megegyeznek az intézményi alkalmazottak számára kötelezően előírt teendőkkel.


oldal 42

10.2. Az intézmény alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói baleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokat. b) A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. d) Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve a tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés) a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatai a munkavédelmi szabályzat mellékletében találhatók. g) Az iskola igazgatója vagy a munkavédelmi felügyelettel megbízott személy az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. Az intézmény alkalmazottainak feladatai tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia; • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának; • e feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.


oldal 43

b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt bármilyen balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: • a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani; • a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. • a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanuló szülőjének, egy példányát az iskola őrzi meg; • a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, melynek kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni; • az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskola diákönkormányzata képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 10.3 Az osztályfőnökök baleset-megelőzési feladatai • • • •

• • •

El kell látnia a tanulók felügyeletét az osztály egyéb foglalkozásain. Figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, ellenőriznie kell, hogy a tanuló megjelent-e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szűrővizsgálatokon. Az osztályfőnöki órák keretében fel kell hívnia a tanulók figyelmét a különböző állandó és idényjellegű baleseti veszélyekre (pl. közlekedés, fürdés, sport). Feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: – a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend vonatkozó előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, – tanulmányi kirándulások esetén, – tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. Az órákon feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie, és a tanulóktól vissza kell kérdeznie. Az osztályban történt bármilyen jellegű balesetről az osztályfőnöknek értesítenie kell az iskola igazgatóságát. Nyilván kell tartania az osztályban történt tanulói baleseteket.


oldal 44

10.4 A testnevelést tanító pedagógus baleset megelőzési feladatai •

•

• • • • • • • • •

A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket. A feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. Testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra, edzésekre stb. a tornaterembe a tanulók csak a foglalkozást vezető pedagógus jelenlétében mehetnek be. A foglalkozás csak a testnevelő tanár irányításával történhet. Minden gyakorlat előtt a testnevelő mutassa be a veszélyes gyakorlatelemeket, és hívja fel a figyelmet a balesetek megelőzésére. A testnevelési foglalkozást csak akkor szabad elkezdeni, ha a tárgyi és személyi feltételek veszélytelenek (pl. öltözék, talaj, szerek állapota stb.). A testnevelési órákra, ha az nem az iskolában történik a testnevelő köteles a tanulókat oda-vissza kísérni. Gyakorlat bemutatása előtt a testnevelő végezzen bemelegítést, és a tanulókkal történő gyakoroltatás előtt is gondoskodjon a bemelegítésről. A tornateremben tanulók csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak, sportolhatnak, játszhatnak. A tornaterem padlózatát mindig csúszásmentes állapotban kell tartani, és ezt az órát tartó testnevelőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket és a tornaterem állapotát, biztonságát a testnevelő köteles folyamatosan ellenőrizni. A tornaterem padlózatát naponta fel kell törölni. El kell távolítani minden akadályt, ami csúszást, botlást okozhat. A tornateremben az órát (foglalkozást) vezető pedagógus köteles gondoskodni a rend és fegyelem megtartásáról, személyes felelősséggel tartozik a balesetvédelmi előírások megtartásáért. A tornaterembe hibás eszközt, tornaszert bevinni nem szabad.

11. A szakiskola munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza.

11.1. Az alkalmazottak munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a alkalmazotti törvény rendelkezéseivel.

11.2 A nevelő-oktató munkát közvetlen segítő dolgozók munkarendje Az intézményben a nem pedagógus dolgozók munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető az igazgatóhelyettessel egyetértésben állapítja meg mindenkor az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 45

törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására és a szabadságoknak a kiadására.

11.3 A pedagógusok munkarendje A közoktatási törvény 16. §-a szerint a "nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll". A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézmény igazgatóhelyettese állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend /foglalkozási rend/ függvényében. Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, s a havi programok kifüggesztése útján határozza meg. Június hónapban a szakmunkásvizsgák sikeres lebonyolítása érdekében végezzük el a munkaidő-beosztást. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve szakoktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra: a tanítási órák megtartása, a munkaközösség feladatok, az osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportkör, foglalkozások, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, gyakorlóhelyi tanműhely előkészítése) A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az érdemjegyok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. - a munkaidő többi részében: tanítási órákra felkészülés, dolgozatok kijavítása, tanulók munkájának rendszeres értékelése, megtartott órák dokumentálása, különböző vizsgák osztályozó, szintvizsga, szakmunkás-vizsga lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek, mérések előkésztése, lebonyolítása, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, szülő értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, iskolai hitéleti programokon és azok előkészítésében részvétel továbbképzéseken, tanulók szüneti felügyeletében és ebédeltetésében, részvétel továbbképzéseken, tanulmányi kirándulásokon, iskolai ünnepségeken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 46

annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, rendkívüli helyzetben telefonon az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy az igazgatóhelyettesnek, hogy tanórai helyettesítéséről intézkedhessenek. A tanóra elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. Az intézményen kívül ellátható munkaköri faladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62. § (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. A pedagógus kérésére a saját gyermek után járó nap kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettes koordinálása alapján.

11.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok /Házirend/ tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata. A Házirendet - melyet az igazgatóhelyettessel együttműködve az intézményvezető készít s a törvényben meghatározottak – DÖK, szülői munkaközösség - egyetértésével a nevelőtestület fogad el és a fenntartó hagy jóvá - a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

11.5. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő tanévnyitó szentmisével, ünnepséggel kezdődik és hálaadó szentmisével, ünnepséggel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten a minisztérium által kiadott tanév rendjének figyelembevételével, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól /házirend, pedagógiai program stb./, iskolai szintű rendezvények, egyházi és állami ünnepélyekről, diákmisék időpontjairól, a tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. A munkaterv rögzíti a nevelőtestületi megbízásokat, iskolánk hagyományainak ápolását, az ezeket szolgáló konkrét programokat.


oldal 47

A tanév helyi rendjét, az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

11.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első óra reggel 8 óra 30 perckor kezdődik. A tanítás megkezdése előtt 10 perccel az iskola tanulói és dolgozói az ebédlőben közös imán vesznek részt. A tanítás végén minden osztály saját osztálytermében mondja el rövid imáját. Az óraközi szünetek időtartama általában 10 -, a hosszú szünet 15 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. A tanulók iskolán kívüli gyakorlóhelyen, gazdálkodó szervezeteknél kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt. Ennek rendjét az érvényben lévő jogszabályok, a helyi tanterv, a szakmai program, valamint az iskola igazgatója és a gazdálkodó szervezet között létrejött „Együttműködési megállapodás, illetve Tanuló szerződés” tartalmazza. Az összefüggő szakmai gyakorlat letöltése az elméleti oktatás végén a nyári szünetben történik. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslata alapján a munkaterv rögzíti. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, csak olyan helyzetben, amikor a személy és vagyonbiztonság miatt elkerülhetetlen. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és előre meghatározott módon történhetnek meg.

12. A tanulói hiányzás igazolása Mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult, • A hiányzás első napján a tanuló köteles értesíteni az iskolát a hiányzás okáról, várható időtartamáról, • Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan, • Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell, • A gyakorlati hiányzás igazolása a gyakorlati hely jelzése alapján történik, • A szakiskola a mindenkori hatályos jogszabály szerint tesz eleget értesítési kötelezettségének, • A szülő egy tanévben 3 tanítási napot igazolhat. • Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kétszázötven tanítási órát, iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 48

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a értesítési kötelezettségének. • Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. - A jogszabályok szerint megszűnik a nem tanköteles korú – 16. életévét betöltött – diákok tanulói jogviszonya, ha harminc tanítási óránál többet mulasztanak igazolatlanul. A tanulói jogviszony megszűnésének feltétele, hogy az iskola eleget tegyen értesítési kötelességének. • Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet).

13. A tanuló által előállított dolog jogára vonatkozó szabályok • A szakácsok az iskolai főzési gyakorlaton készített ételeket haza vihetik, mivel a nyersanyagot ők finanszírozzák. Ez vonatkozik a bútorasztalos-tanulóink által készített vizsga-remekre, amely készítőjét illeti.

14. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: • 250 óránál többet mulasztott vagy hiányzása meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, és a tantestület hozzájárul a vizsga letételéhez. Az osztályozó vizsga időpontjáról az igazgató 30 nappal a vizsga előtt levélben értesíti a tanulót. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A tanulók/szülők az iskola elvárásairól a szaktanároktól tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja: • írásban, a szülő (gondviselő) aláírásával – erre a célra rendszeresített, s a házirend mellékletét képező nyomtatványon, • az osztályozó vizsgára jelentkezést az osztályfőnökön keresztül a vizsga előtt legkésőbb 2 tanítási nappal írásban kell benyújtani. Az osztályozó vizsga ideje: • félévkor: január 5-15 • tanév végén: június 1-10 Tanulmányok alatti további vizsgák és idejük: • javítóvizsga: augusztus 25-30 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 49

• különbözeti vizsga: egyeztetést követő időpontban, • szintvizsga: április hónap • szakmás tanulók félévi és év végi vizsgái: január 5-15, április 20-30, június 1-10

15. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások rendje 15.1. A tanítási, képzési idő Kimenő rendszerben a tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon - a közoktatási törvény 57. §-a alapján és a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - szakiskolában 182 tanítási napból áll, amelyből az iskola nevelési céljai szolgálatában 6 munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egynek a programjáról a diákönkormányzat javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével a tanulók dönthetnek. Felmenő rendszerben megvalósul a 2013/14-es tanévtől kötelezően bevezetésre kerülő három éves szakképzés, amely a 2011. évi CXC. törvény, valamint a szakképzésről szóló CLXXXVII. törvényen alapul.

15.2. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások a./ A tantárgyfelosztásban tervezett tevékenységek lehetnek: felzárkóztató foglalkozás, számítógépes szakkör, sportszakkör, kondi szakkör, táncszakkör, kerékpáros szakkör, könyvsziget és színjátszó szakkör, romapasztorációs programok. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A jelentkezés a fenti tevékenységi formákra egész tanévre szól. b./ Közösségi együttlétek: a meghirdetett körzeten belüli és a katolikus iskolák közötti sportversenyek, kulturális rendezvények, hitéleti események. Megszervezésükért, a felkészítésért a megbízott pedagógusok a felelősek. c./ A diákmozgalom programjai Éves munkaterv alapján tervezhetők. Lebonyolításukért a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus a felelős. d./ Könyvsziget, színjátszó szakkör Saját működési rend és szabályzat szerint dolgozik. e./ Szervezett foglalkozások: fontos katolikus ünnepeinken diákmisék az ebédlőben, tanulmányi kirándulás, színház-mozilátogatás, vetélkedők, könyvtárlátogatás, bemutató jellegű programok, sportprogramok stb. az iskola lelki gondozását végző atya illetve pedagógusok felügyeletével szervezhetők munkaterv alapján.

15.3. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, félévi, év végi osztályozó, valamint rendszeres munkamegbeszélések, feladategyeztetések. Az aktuális és soron következő teendők megbeszélésére, havonta tartunk nevelőtestületi megbeszélést, szükség szerint feladategyeztetést. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 50

16. Az intézményi közösségek kapcsolatának formái Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, tanulók és szüleik, gondviselőik alkotják. Az iskola közösségei (szervezeti egységei): • iskolavezetőség • nevelőtestület • szakmai munkaközösség • diákok közösségei (diákönkormányzat) • szülői szervezet

16.1. Az iskolai közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben az alábbi jogok illetik meg: •

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. • Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. • Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. • Döntési jog illeti meg az iskola különböző közösségeit a magasabb jogszabályokban meghatározott esetben. A döntési jogkör gyakorlásának módját iskolai belső szabályzatok határozzák meg. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a vezetői feladatokkal megbízott alkalmazottak (kibővített iskolavezetőség) és a választott közösségi képviselők segítségével – az iskola igazgatója fogja össze.

16.2. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége (továbbiakban: alkalmazotti közösség) az intézménnyel alkalmazásban állók összessége: • • •

a nevelők; a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak; egyéb munkaköröket betöltő alkalmazottak.


oldal 51

A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit az iskola pedagógus munkakörrel rendelkező alkalmazottai alkotják.

16.3. A nevelők közösségei 16.3.1. A nevelőtestület tagjai, feladat- és hatásköre A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai: az iskola valamennyi nevelő-oktató tevékenységet betöltő alkalmazottja, valamint az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület az iskolát érintő legfontosabb nevelési-oktatási és módszertani kérdésekkel foglalkozik. Feladata ezen túl a tantárgyi érdemjegyek megállapítása, a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, javítóvizsgára, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre utasítás. Évente két alkalommal nevelési értekezlet keretén belül vitatja meg a fent említett témakörökben a kiemelt teendőket és módszertani újításokat. Az első és a második félév lezárását követően – jogszabályban rögzítettek szerint – elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestület döntési hatáskörébe tartozik: a) a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend, továbbá azok módosításának elfogadása; b) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; d) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben szóbeli vagy írásbeli formában. A szóbeli véleménynyilvánítás formái: • •

szakmai konzultáció; értekezlet;


oldal 52

•

egyéb megbeszélések.

Az írásbeli észrevételek lehetséges formái: • •

félévente történő beszámolók; a problémák, javaslatok írásban történő egyedi megfogalmazása, esetleges megoldási javaslatokkal.

16.3.2. A nevelőtestület értekezletei, a belső kapcsolattartás formái és rendje A nevelési értekezletek tervezett időpontját, témáját és előterjesztéseit az iskolai közösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. Egy tanév során a nevelőtestület legalább az alábbi értekezleteket tartja meg: • • • •

tanévzáró és nyitó értekezlet; félévi és év végi osztályozó értekezlet; két alkalommal nevelési értekezlet; havonta munkaértekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskolavezetőség tagjai ezt indokoltnak tartja/tartják. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület egyes, nem munkáltatói hatáskörbe tartozó személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről emlékeztető, a jogszabályban meghatározott esetekben tartalom szerint jegyzőkönyv készítendő. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: • egy osztályban tanító nevelők értekezlete, • szakmai munkaközösségi értekezlet.

A belső kapcsolattartás általános rendje és formái A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével e közösségek képviselői útján valósul meg. A kapcsolattartás rendszeres fórumai: értekezletek, szakmai megbeszélések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 53

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv és a nevelőtestület havi feladatterve határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, a tanári közlemények asztalán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. Valamennyi feladat ellátási hely tanári szobájában nyomtatott és digitális formában egyaránt elérhetők a következő dokumentumok: • •

tantárgyi tanmenetek, éves munkaterv.

Az iskolavezetőség tagjainak tájékoztatási kötelezettségei: •

az iskolavezetőségi ülések után tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, technikai dolgozókat az ülés őket érintő döntéseiről, határozatairól; • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az igazgató és az iskolavezetőség többi tagja felé; • a tantárgyfelosztás és órarend kialakításáról szóló véleményeket, és ajánlásokat közvetítik. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható módón kell kihelyezni a tanári szobában (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

17. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a szülői munkaközösségre. A nevelőtestület a következő jogköreit ruházhatja át: • • • • • • •

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek.


oldal 54

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházási jogköre nem alkalmazható a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadásánál. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy • mely témában, • milyen időtartamra, • kinek, • milyen tájékoztatási kötelezettséggel adta megbízását. A megbízottnak az átruházott ügyben végzett munkájáról írásban kell elkészíteni tájékoztató beszámolóját a nevelőtestület részére a megállapodási jegyzőkönyv előírása szerinti időpont(ok)ban és módon. A jegyzőkönyvet és az írásos tájékoztatást az irattárban iktatni kell. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásáról a nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

18. A nevelők szakmai munkaközössége A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek.

18.1. A szakmai munkaközösség szerepe, feladatai • • • • • • • • • • • •

Szakmai módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés). Tájékoztatják tagjaikat a legfontosabb jogszabályi ismeretekről. Javaslatot tesznek az egységes követelményrendszer kialakítására: a tanulók ismeretszintje folyamatos mérésének, értékelésének formáira. Javaslatot tesznek az iskolába felvett tanulók osztályba, illetve csoportba sorolásáról. Az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket illetően javaslattételt tesznek. Javaslatot tesznek az iskola szervezeti egységei közötti együttműködés rendjét, az kapcsolattartási formáit és azok tartalmát érintő kérdésekben. Tanulói pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, bonyolítanak le. Különböző szintű iskolai rendezvények, ünnepélyek, projektek, tematikus napok szervezését, lebonyolítását és értékelését végzik Felkészítik az arra érdemes tanulókat a szakmai versenyekre, biztosítják az azokon történő eredményes szereplést. Felkészítik a tanulókat a szakmai vizsgákra. Részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében. Közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok megvalósításában.


oldal 55

• • • • • • •

Szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez. Közreműködnek az intézmény országos szakmai-pedagógiai ellenőrzésének feladataiban Összeállítják a tanulmányok alatti vizsgák tételsorait, értékelik a vizsgaproduktumokat. Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját. Javaslatot tesznek a munkaközösség vezetőjének személyére. Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. Arányosan osztják el a munkát a szakmai munkaközösségen belül.

18.2. Az intézményünkben működő szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség az iskola programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint végzi tevékenységét. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A szakmai munkaközösség-vezetőt feladatainak ellátásáért jogszabályban rögzítettek szerinti pótlék illeti meg.

18.3. A munkaközösség-vezető feladatai és jogai • • • • • • • • • • • •

• • •

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, munkaközösségi értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez. Összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét. Részt vesz az iskolai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzésében, illetve egységes dokumentációs rendszer kidolgozásában (tájékoztató füzetek, naplók). Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak foglalkozási terveit, azokat elfogadásra ajánlja az igazgatónak. Részt vesz a kibővített iskolavezetőség munkájában. Képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül. Javaslatot tesz a nevelési értekezletek témaköreire, napirendi pontjaira. Szakmai továbbképzésekre tesz javaslatot. Összekötő szerepet tölt be a munkaközösség és más közoktatási intézmények munkaközösségének vezetője között. Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az igazgatónál vagy a vezető-helyettesnél. Adott témában együttműködik a szaktanácsadóval, valamint szakmai területén a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények és pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség tagjainak meghallgatását követően véleményezi az intézményvezetői pályázatokat. Távolléte esetére, illetve a munkaközösség irányításával kapcsolatos feladatok megosztása


oldal 56

érdekében munkaközösségvezető-helyettesi megbízást adhat. A szakmai munkaközösség-vezető részletes feladatait, alapvető felelősségeit és a hatásköreit munkaköri leírása tartalmazza.

19. A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelezettségeik teljesítésére szülői szervezetet (intézményünkben: szülői munkaközösséget) hozhatnak létre, mely a jogszabályban meghatározott jogosultságokkal rendelkezik. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A szülői munkaközösség szervezetileg külön közösségként működik, jogszabályban garantált jogait azonban közös álláspont kialakítása révén egységesen érvényesíti. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői munkaközösség tagjai véleményezési jogkörrel rendelkeznek: • • • • • •

az intézményi működés szülőket is érintő rendelkezéseinek, a házirend megalkotásának, az iskolai programok, rendezvények szervezésének, a szülőket érintő anyagi tehervállalásoknak, a tanulók ellen folytatott fegyelmi eljárásnak, illetve az azt megelőző egyeztető eljárásnak, a pedagógiai programnak és elfogadásának ügyében.

19.1. Az iskolai vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái A szülői munkaközösség tagjainak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese évente tájékoztató értekezletet tartanak. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. Indokolt esetben a szülői munkaközösség nagyobb gyakorisággal is összehívható. A szülői munkaközösség összehívására javaslatot tehet: • • •

az igazgató, az iskolavezetőség tagjai, a szülői munkaközösség tagjai és vezetője.

Szükséges esetben a szülői munkaközösség vezetője a kibővített iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók.


oldal 57

19.2. Az iskola és a szülők közötti tájékoztatás rendje A szülői értekezletre vonatkozó szabályok: • • •

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek és a kilencedik osztályosok osztályfőnökei a szülői értekezleten bemutatják az osztályban nevelő-oktató pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, a szülői munkaközösség vezetője, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldásának ügyében.

A szülői fogadóórák •

Az intézmény valamennyi pedagógusa előzetes egyeztetés után iskolai időben bármikor fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. A tanulmányaikban jelentősen visszaeső tanulók szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára.

A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje •

•

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében havi rendszerességgel feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Abban az esetben, ha a tanulónak huzamosabb ideig nem elérhető a tájékoztató füzete, vagy a bejegyzéseket a szülő hosszabb ideig nem láttamozza, az osztályfőnök ajánlott, tértivevényes levélben tájékoztatja a szülőt.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatás fórumai • •

Írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben Szülői értekezletek

Az iskolai szülői értekezletek időpontját a tanári szoba mellett elhelyezett hirdetőtáblán és az iskolai honlapon közzé kell tenni.

20. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 20.1. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, mely a jogszabályban meghatározott jogosultságokkal rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzata a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rend alapján tevékenykedik.


oldal 58

Az iskolai diákönkormányzat szervezetileg külön közösségként működik, jogszabályban garantált jogait azonban közös álláspont kialakítása révén egységesen érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat élén – működési rendjében meghatározottak szerint – választott iskolai diák-önkormányzati képviselők állnak. A tanulóifjúságot az iskolavezetés és a nevelőtestület előtt a diák-önkormányzati képviselők delegált vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat üléseit munkarendjében meghatározott módon tartja. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, felvethetik az iskolai élettel kapcsolatos gondjaik, problémáik megoldásának kérdéseit. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon, egyszerűbb esetekben egy héten belül érdemi választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat döntése alapján küldöttgyűlés is szervezhető, amelyen a diákok küldöttei és az iskolavezetés tagjai vesznek részt. A diákönkormányzat a tanulókat a diák-önkormányzati faliújságon, iskolai honlapon keresztül is tájékoztatja működéséről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.


oldal 59

20.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az iskola törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének tárgyi-technikai és más feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit igazgatói engedéllyel veheti igénybe.

20.3. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg.

20.4. A tanulók és a nevelők közötti tájékoztatás rendje A tanulók az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az igazgatónak a tanulókat érintő intézkedéseiről tájékoztatásra jogosultak. Ennek színterei: • • • • •

iskolagyűlések; intézményi honlap; hirdetmények az iskolai faliújságon; osztályfőnöki óra; tanárok közlései (szóban és írásban).

Az iskolai diákönkormányzat vezetőségének nevelőtestületet az igazgatóhelyettes.

ülésein

rendszeresen

képviseli(k)

a

20.5. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzattal folyamatos diákönkormányzatot segítő pedagógus.

kapcsolatot

tart

az

igazgatóhelyettes,

a

A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: • a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor; • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor; • a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor; • egyéb jogszabályban meghatározott kérdésekben. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 60

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: •

• •

a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint a szülői szervezet értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál; az osztályközösségek a problémák megoldásával megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót külön megbeszélt formában.

A diákönkormányzat vezetősége és az iskolavezetés minden, az iskola egészét érintő kérdésben megbeszélést kezdeményezhet. A megbeszéléseken a diákönkormányzatot a segítő pedagógus képviseli.

21. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái Címerünk: pajzs alakú, benne a felirat: „Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola, Egyházasgerge 1993” és kereszt, valamint védőszentünk karján a kis Jézussal, másik kezében liliommal. Iskolazászlónk: Fehér selyemből készült, rajta boldog Ceferino Gimenez Malla, el Pelé hímzett képe, spanyol nemzetiségű, az első roma származású mártír, akit II. János Pál pápa emelt a boldogok sorába. Sportfelszerelés: Iskolai focicsapatunk mezének színe: sötétkék-halványkék összeállítású rajta az iskola címere. Iskolai évkönyv, CD-lemez, saját honlap Az iskola fontos évfordulóin az intézmény történetét bemutató CD-ét alkot. Iskolánkról fontos tudnivalókat, eseményeket 2009 szeptemberétől honlapunkon is megtalálhatják.

21.1. A hagyományok továbbadásának módja •

• • • • • •

A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek iskolánk életébe. Kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak egyházi ünnepeink: Tanévnyitó Veni Sancte Szent Gellért ünnepe a katolikus iskolák védőszentjének napja, Katolikus iskolák közös szentkúti zarándoklata Magyar szentek és boldogok ünnepe, Nagymarosi ifjúsági találkozó, Szent Miklós,


oldal 61

• • • • • • • • •

Adventi gyertyagyújtások, Karácsony, Balázs-áldás, Hamvazószerda, Húsvét Szent József nap, Iskolán kívüli roma pasztorációs nap Pünkösd, Tanévzáró Te Deum.

Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink - magyar kultúra napja, - kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, - 1848-49-es forradalom és szabadságharc, - a holocaust áldozatainak emléknapja, - aradi vértanúk emléknapja, -1956-os forradalom és szabadságharc, -1989 a Magyar Köztársaság kikiáltása - a roma kultúra napja - a nemzeti összetartozás napja - szalagavató - ballagás Az eseményekről tanítás előtt vagy után rövid, diákjaink által előadott irodalmi műsorral, ismert, visszaemlékező kort megélt és átélt személyiség, vendégek meghívásával emlékezünk.

22. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok Az iskola, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

23. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít.


oldal 62

23.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnöke útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a kiskorú sértett és a kiskorú kötelességszegő szülője egyetért. A szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. Döntése előtt be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az iskolának az eljárás helyszínéül szolgáló termét, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

23.2. Fegyelmi eljárási rendtartás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 63

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; d) áthelyezés másik iskolába, mely akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi érdemjegyeket már megállapították, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanulót meghallgassák, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Az iskolában folyó fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus – az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek, illetve az eljárás más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett bizonyítás felvételére szükség van, a fegyelmi tárgyalást feltétlenül meg kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott, pedagógusokból álló bizottság (a továbbiakban: a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság) folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ.


oldal 64

A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást lefolyató bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozza vagy kizárja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) b) c) d) e)

a tanuló nem követett el kötelességszegést; a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását; a kötelességszegés elkövetésétől számított 30 napnál hosszabb idő telt el; a kötelességszegés ténye nem bizonyítható; nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldi az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb • •

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés esetén tizenkettő hónapnál.

A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló • • • •

a polgári jog szabályai szerinti közeli hozzátartozója, osztályfőnöke, illetve tanára, a fegyelmi vétség sértettje, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.


oldal 65

24. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje 24.1. A tankönyvtámogatás megállapításának elvei A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. A kedvezményes tankönyvtámogatás a mindenkori jogszabályoknak megfelelően az alábbi esetekben adható: • három- vagy többgyermekes családban élő gondviselőnek; • kettő vagy több gyermekét egyedül nevelő szülőnek; • ingyenes étkeztetésre, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermek szüleinek; • sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A tankönyvi támogatás 25%-a tartós tankönyv címén kerül felhasználásra a könyvtári állományban.

24.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában bonyolítandó le. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

24.3. Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje 1. 2.

Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. E felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet. 3.

Az igazgató – a nevelőtestület, a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérve – minden év január 25-ig meghatározza a következő tanév


oldal 66

tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 4.

A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

5.

A tankönyvrendelés rendjéről a tanulók szüleit az iskola a hirdetőtáblán és a honlapján tájékoztatja a szülőket.

6.

A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

7.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

8.

Az iskola május 31-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel a tankönyvfelelős feladata.

9.

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének egyéb végrehajtási rendeleti szintű kérdéseit az iskola házirendje szabályozza.

25. Az iskolai könyvtár működési szabályzata I.

A könyvtárra vonatkozó adatok

A könyvtár elnevezése: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola könyvtára .A könyvtár székhelye: 3185 Egyházasgerge Dobroda major Levélcím: 3185 Egyházasgerge Dobroda major Telefon: 32/452-177, Fax: 32/452-111 Létesítés időpontja: Tanuló létszáma: 80 fő Elhelyezése:


oldal 67

II.

A könyvtár fenntartása:

Fenntartó neve: Váci Egyházmegye Ordináriusa székhelye: 2601 Vác pf.: 87

III.

Gazdálkodása: Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről Ekif az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt; mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát; az iskola minden tanulója számára. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket; A könyvtár több funkciós teremben van berendezve, a könyveket és a média eszközöket zárható szekrényekben tároljuk. A könyvek nyilvántartása elektronikusan és leltári könyvben történik.


oldal 68

Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az állomány gyarapítására szánt összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A rendelkezésre álló összeg felhasználására a könyvtárosnak az igazgató úr ad engedélyt. A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni, az egyedi (címleltár) és az összesített állomány-nyilvántartást (csoportos leltár) szakszerűen és naprakészen kell vezetni. Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált, valamint az elveszett dokumentumokat, könyveket. A könyvtár az ebédlő és a nagyterem falán, zárható szekrényekben kapott helyet. A könyvtári teendőket egy magyar szakos pedagógus látja el. A könyvtár állomány kölcsönözhető tankönyvekből, segédanyagokból, szépirodalom és szakirodalomból áll. Könyvtári használatra van egy TV, DVD, VHS lejátszó és egy DVD író. A hangzó és képi anyagot is ott tároljuk. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást. A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. A könyvtár nyitva tartását úgy kell megtervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését, és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Az iskolai könyvtár nyitva tartását az iskola összesített órarendjében fel kell tüntetni. Az Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 69

könyvtáros tanár a tantestület tagja, és a kötelező óraszáma (22 óra) megfelel a könyvtár nyitva tartásának. A könyvtárhasználati órákat ezen kívül kell szervezni. Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi a teljes állománya egyéni és csoportos használatát. a.) Helyben használat: A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi

b.)Csoportos használat: Az osztályok, a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár foglalkozásokat tarthat.

c.)Kölcsönzés: A könyvtárból bármely dokumentumot, csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni.

Elveszett vagy megrongálódott könyvet az olvasó köteles hibátlan kikölcsönzött állapotban visszahozni, vagy az értékét megtéríteni.

Nyitva tartás kedd:

13:30

14:30

csütörtök:

14:00

15:00

IV.

Könyvtárhasználati szabályzat Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető. Az iskolai könyvtár minden, az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint, és felveszi a beiratkozottak listájára Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében biztosítja. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi


oldal 70

működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése – az iskola költségvetésében biztosított összegből – a könyvtáros feladata. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének feladata. A gazdasági-, pénzügyi iratok megőrzése a gazdasági szakember feladata, az eredeti példány másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

V.

A tartós tankönyvek kölcsönzési rendje Házirend- szabályozza a z ingyenes tankönyvre jogosultak körén fölüli ingyenes tankönyvigénylés rendjét. (A könyvtári tankönyvkészlet felhasználása) (2004.évi XVII. tv 4.§ (7) bekezdés)

VI.

"A tartós tankönyv kezelésének szabályzata" A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében az 5/1998.MKM rendelet a meghatározó. E szerint tartós, az a tankönyv: minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv A tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány.

A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal.

1. sz. melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési rendje: 1. egy tanuló egyszerre maximum 3 db könyvet kölcsönözhet, a kölcsönzés ideje 3 hét (kivétel: a tartós tankönyvek, ezeket egy tanévre kölcsönözhetik pl. atlasz) 2. a kézikönyvek (lexikonok, enciklopédiák) nem kölcsönözhetők 3. a kölcsönzés kétszer meghosszabbítható.


oldal 71

4. késedelmes vissza hozatal esetén napi 5 Ft/db büntetést köteles fizetni a tanuló

A könyvtár egyéb szolgáltatásai diákok részére: 1. helyben olvasás 2. irodalomkutatás 3. másolás

Teendők a kikölcsönzött könyvek elvesztése, megrongálása esetén: 4. a dokumentum pótlása / ugyanolyan vagy újabb kiadású példánnyal / 5. a dokumentum árának megtérítése A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig. A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja: Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje. 1 tanév Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1 – június 15. Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk. A továbbiakat az iskola Házirendje határozza meg. A tartós tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni.

26. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete; a testmozgás és sportolás lehetőségei az iskolában 26.1. Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái Az egyéb foglalkozás olyan, a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: • • • • •

felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) szakkör hitéleti programok érdeklődési kör önképzőkör


oldal 72

• • • • • •

művészeti csoport tömegsport foglalkozás tanulmányi, szakmai, kulturális, sportverseny házi bajnokság tanulmányi kirándulás az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

26.2. Az egyéb foglalkozások célja 1. A felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az évfolyamokon a felzárkóztató foglalkozások órarendbe illesztett időpontban történnek. 2. A szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől függően, indíthatók. Tételes felsorolásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való tudományos igényű elmélyülés, amely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik.

3. A tanulók önképzőköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. Az önképző diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján, kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével.

4. A tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához.

5. A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló – orvosi javaslatra – az igazgató által felmentést kaphat az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A könnyített testnevelésben részt vevő tanulókkal a testnevelő differenciáltan foglalkozik.

6. A tanulmányi, szakmai, kulturális, sportversenyeken, házi bajnokságokon való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt a pedagógus felkészítését


oldal 73

igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmai munkaközösség és az igazgatóhelyettes felelősek.

7. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének

szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. 8. A hitéleti programok célja egyházi iskolánk diákközössége keresztény értékeinek ápolása, megőrzése.

26.3. Az egyéb foglalkozások működési rendje Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés módját az iskolavezetés határozza meg. Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt. A jelentkezéshez csatolt szülői hozzájárulást a szülő formanyomtatványon nyújtja be. A jelentkezés legalább félévre szól, és a jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások megtartása előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót köteles vezetni a foglalkozást tartó nevelő. Az egyéb foglalkozásokat az intézményegységek/tagintézmények tanulói számára a közös részvétel lehetőségének figyelembevételével kell megszervezni.

26.4. Az egyéb foglalkozások időkerete Az egyéb foglalkozások időtartamát (órakeretét) és helyszínét (tantermét) az igazgató és a igazgatóhelyettese rögzítik a tantárgyfelosztás alapján az egyéb foglalkozási rendben, a terembeosztással együtt.

26.5. A mindennapi testedzés formái A mindennapos testedzés elsődleges céljai és feladatai: • a fokozódó szellemi terhelés elviselése, • a fizikai tevékenység fokozása; • az edzettség folyamatos számszerűsítése, a reális edzettség önértékelő rendszerének megalapozása; • a mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai révén; • felkészítés az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre; • pozitív személyiségfejlesztés. A mindennapos testedzés szervezeti keretei: • az óratervi testnevelés órák; • tömegsport foglalkozások; • sportversenyeken történő részvétel; Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 74

•

jó idő esetén az udvari szünetben való mozgásos tevékenység.

27. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja 21. Külső kapcsolatok rendszere és formái Fontos kapcsolatot ápolunk, együttműködünk a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetőjével, munkatársával minden szakmai vizsgáztatást érintő kérdésben. Hasonlóan jó munkakapcsolatot ápolunk szakmás diákjaink külső gyakorlóhelyeivel. Ez az együttműködés telefonon, e-mailen keresztül és személyes – szakoktatók, tanulói felelősök, gyakorlatvezetők – havonként találkozója formájában is történik. Legfontosabb cél, hogy a diák iskolai elméleti és gyakorlóhelyi felkészítése között összhang legyen, szolgálja a tanuló érdekeit. SNI-is diákjainkat segíti az az együttműködés, amelyet a Salgótarjánban működő Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezető munkatársaival alakítottunk ki, az együttműködés nemcsak telefon, levelezés formájában, hanem személyes vizsgálatok, együttműködés keretében is havi rendszerességgel történik.

27.1. Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének és közösségeinek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, partnerszervezetekkel: • • •

Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága KPSZTI Egyházi TISZK

•

a fenntartóval, (szakmai irányítás, gazdasági ügyintézés, kerületi szintű szakmai koordináció, elvi útmutatások, koordinálás és segítségnyújtás); • a működtetővel (az intézmény épületének, technikai-tárgyi eszközeinek karbantartása) • a települési önkormányzat jegyzői hivatalával, • kormányhivatallal (tanügyigazgatás- és irányítás); • települési nevelési-oktatási intézmények vezetőségével (szakmai jellegű kapcsolattartás, koordináció és tapasztalatcsere); • gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása körében a területileg illetékes gyermekjóléti intézményekkel és más hatóságokkal • a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal (folyamatos szakmai együttműködés); • a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal (együttműködési megállapodás) • a Karancskesziben található plébániával. Az intézményünket szakképzési hozzájárulásukkal támogató cégekkel, cégvezetőkkel, s e téren is újabb kapcsolatokra törekszik • Nemzeti Munkaügyi Hivatallal, • Nógrád Megyei és Salgótarjáni Munkaügyi Központokkal, • a települési és a körzeti iskoláikkal Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 75

• •

a területi szakképző intézményekkel (szécsényi és bátonyterenyei szakmunkásképző isk.), a salgótarjáni Illyés Gyuláné Speciál pedagógiai Általános Iskolával, diákaink gyakorlati képzését biztosító vállalkozókkal, gazdálkodó szervezetekkel

27.2. Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: • • •

együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek mentén

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaprogramban foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az igazgató a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: •

• •

• •

az iskolavezetés döntése alapján az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; a pedagógiai szakszolgálatokkal való mindennapi kapcsolattartás eredménye a vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása; évente több alkalommal megbeszélés a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk vizsgált, illetve foglalkoztatott tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott nevelő és fejlesztőpedagógusok bevonásával.


oldal 76

27.3. Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megállapodást köt a területileg illetékes iskola-egészségügyi szolgálat vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • • • •

belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal; szemészet, egy alkalommal; az élősködők rendszeres szűrése; a tanulónak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálata évente két alkalommal.

A vizsgálatokról a szülőket az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatni kell.

27.4. Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel Azt a tanulót, aki kötelező tanórai vagy egyéb foglalkozások ideje alatt a rendőrség előtt nem tudja bizonyítani az iskolából való távollétének jogszabály által megengedett okát, a rendőr az iskola igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján. Az igazgató távollétében a tanulót a vezetői helyettesítés rendje szerint a vezetői feladatok ellátására jogosult, illetve azzal megbízott intézményi alkalmazott fogadja, aki egyben az eseményről készített rendőrségi jegyzőkönyv aláírására is feljogosított. Az intézmény vezetője – szükség esetén – az iskolakerülés megelőzése érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti megbízottjával.

27.5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 1. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóval egyeztetett rend szerint végzi.

2. A tanulók egészségügyi ellátásán kívül egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezetegészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés) az iskolaorvos és a védőnő az intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi.

3. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve a szülői munkaközösség munkájában.


oldal 77

4. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente a szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az iskola biztosítja.

5. Az iskolaorvossal való rendszeres kapcsolattartás az iskolavezetés feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést csak szakorvosi írásos vélemény alapján adhat az iskola igazgatója. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja.

6. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat, valamint közreműködhet az iskola pedagógiai programjában szereplő teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításában. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után kerüljön rá sor. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes tájékoztatja.

7. A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az iskolavezetőség rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti gyermekorvosokkal és védőnőkkel. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, melynek éves tervezetét közösen készítik el az iskola vezetőivel, figyelembe véve a tanulók életkorára és egészségi állapotára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A gyermekorvos és a védőnő rendszeresen közreműködnek a teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításában, mint egy-egy témakör előadói. Tanácsokkal látják el a tanulókat életvezetésükkel kapcsolatban, valamint szokásaikat illetően az egészséges életmódra nevelésben, személyi higiénéjük kialakításában.

28. Egyéb rendelkezések 28.1. Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető. Nyomtatott formában az alább felsorolt helyek nyitva tartási, illetve fogadási idejében tekinthető meg: •

az iskola titkárságán

A pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 78

1. az iskola alkalmazottai: – az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól – a munkaközösség-vezető a munkaközösségi foglalkozásokon – az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon

2. a tanulók: – az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán – a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein – az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen – egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában

3. a szülők: – a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon – egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában

4. az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: – az intézményi közzétételi listán (KIR) – az intézményi honlapon – indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.

28.2. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítés feltételeinek és a teljesítménypótlék összege meghatározásának alapjául szolgáló elvek megállapítása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (2) bekezdése értelmében kollektív szerződés hiányában az SZMSZ-ben kell szabályozni a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei megegyeznek a jutalmat megalapozó minőségi szakmai munkavégzés sikerkritériumaival (SZMSZ III. 11.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklete Negyedik része 3. pontjában meghatározott teljesítménypótlék összegének meghatározásakor figyelembe vehető elvek megállapítását is – kollektív szerződés hiányában – az SZMSZ szabályozási körébe utalta.

Ezen elvek a következők:


oldal 79

•

•

•

Nehezebb körülmények között végzett munkáért magasabb pótlékszintet kell megállapítani, így figyelembe veendők: – a pedagógiai tevékenység személyi feltételei (tanulók speciális nevelési szükségletei, sajátos szociokulturális státusa), – a pedagógiai tevékenység tárgyi-technikai feltételei (tanítás materiális feltételrendszere), – a munkavégzés egyéb releváns tényezői. A pedagógus által ellátott feladatok kvalifikációja esetén magasabb pótlékszintet kell megállapítani, így figyelembe veendő, hogy a nevelő a teljesítménypótlék alapjául szolgáló tanóráit további képesítése, illetve végzettsége alapján végzi. A pedagógus teljesítménypótlékát emelő tényező, ha munkavégzésének körülményei miatt hátrányos helyzetű csoportba tartozik az esélyegyenlőségi tervben foglaltak alapján.

28.3. Igazgatási díj iskolai bizonyítványmásodlat kiállítása esetén Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért fizetendő illeték mértékéről jogszabály rendelkezik.

29. Az iskolába hozható használati eszközök bevitelének szabályozása a biztonságos működés érdekében A tanuló iskolába csak a tanuláshoz szükséges eszközöket hozzon. Ezek az eszközök nem lehetnek balesetveszélyesek, nem veszélyeztethetik sem a saját, sem a mások testi épségét. Nem hozhatnak a tanulók olyan eszközöket magukkal, amelyeknek biztonságos és rendeltetésszerű használata az iskolában nem biztosítható. Nem hozhatnak olyan eszközöket magukkal, amelyek társaikban félelmet kelthetnek, vagy társaik megbotránkoztatását szolgálják. Amennyiben a tanulónál magasabb értéket képviselő eszköz vagy pénz van, azért az iskola csak abban az esetben vállal felelősséget, ha azt felnőtt megőrzésére átadja. A tanulóknak az iskola épületéből bármely tárgyat, amely nem a saját tulajdonát képezi, elvinni nem szabad. Ez alól kivétel a könyvtári könyv, illetve a pedagógustól kölcsön kapott segédanyag a felkészüléséhez. Az iskolába behozni tanítási órára a pedagógus által kért eszközöket abban az esetben szabad, ha azok a nem veszélyeztetik a tanulók egészségét és testi épségét. Az otthonról hozott anyagból készített tárgyakat a tanulók hazavihetik, a pedagógus kérésére a tanuló engedélyével ezek a tárgyak kiállíthatók az iskolában vagy azon kívül is. Kiállítás után a munkadarabját a tanuló visszakapja. A tanuló az iskola által biztosított eszközöket köteles rendeltetésszerűen használni, szándékos rongálás esetén – gondviselője – köteles az okozott kárt megtéríteni.


oldal 80

A tanuló a társai által behozott eszközöket nem rongálhatja meg, társa engedélye nélkül azt el nem veheti. Az iskola az ily módon okozott kárért nem vállal anyagi felelősséget.

30. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulókat megilletik: • •

a mindenkori költségvetési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kedvezmények; a fenntartó mindenkori rendeletében meghatározott tankönyv- és taneszköz-támogatások, ösztöndíjak, szociális támogatások.

30.1. A kedvezményekről nyújtott információk Az iskolavezetőség köteles a tanulókat és a szülőket az előző tanév végéig a következő tanévre érvényes szociális juttatásokról tájékoztatni. A tájékoztatás formái: • •

iskolai honlap szülői tájékoztató levél

31. A reklámlehetőségek szabályozása az iskolában Az iskola épületén belül reklám elhelyezésére a faliújságok szolgálnak. Bármilyen reklám elhelyezéséhez az igazgató vagy helyettese engedélye szükséges. Az elhelyezett reklámhordozónak az iskola tevékenységével kapcsolatosnak vagy közcélúnak kell lennie, a benne foglaltak az iskola tevékenységével, a tanulók személyiségi jogaival nem lehetnek ellentétesek. Reklámanyagként különösen a következő témájú anyagok szerepelhetnek: • • •

sportprogram; kulturális tevékenység vagy kulturális programra való felhívás; oktatási tevékenységet kiegészítő programok ismertetői.

Az elhelyezésről és ezek időszerű cseréjéről a az igazgatóhelyettes gondoskodik.

32. Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola teljes udvarát, a főbejárat előtti területrészt is a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A dohányzási tilalmat megszegő fegyelmi felelősségre vonható. A dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértő diákot a nevelője köteles felszólítani a jogsértés haladéktalan befejezésére. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és azon kívül szolgálatot Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 81

teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek ( alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétét igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tarozó vendégek számára is a dohányzás tilos, a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 4. § (8) szakasza alapján!

33. Záró rendelkezések 33.1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2013 év március hó 29. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2012 év december hó 12. napján készített (előző) SZMSZ. Jelen SZMSZ XIV.2. alcíme 2013. szeptember 1. napján hatályát veszti.

33.2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Egyházasgerge,2013. április 5.

............................................ igazgató

P.H.


oldal 82

33.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) .2013 április 05. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.

Kelt: Egyházasgerge 2013. április 05

............................................. szülői szervezet képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete. 2013 április 05 napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola diákönkormányzatának képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ – rendelkezésekhez egyetértését adja. Kelt: Egyházasgerge,2013 április 04.

...................................... diákönkormányzat képviselője


oldal 83

33.4. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget nem ró

Az…………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szervezet/vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.

Kelt: .Vác.., .2013. év …….... hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője


oldal 84

34. Az SZMSZ mellékletei 1. sz. melléklet: Munkaköri leírás-minták 2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat

35. Az SZMSZ függelékei

1. sz. függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2. sz. függelék: Alapító okirat 1.sz. melléklet: munkaköri leírások Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 1. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: a keresztény pedagógus etikai kódexére alapozva tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztésére, tanítványainak a szakmunkásvizsgára való sikeres felkészítésére törekszik. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • •

megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 érdemjegyet (de legalább félévi 3érdemjegyet) ad minden tanítványának,


oldal 85

•

összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott érdemjegyeket szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a naplóba, tanítványai számára az érdemjegyeken kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, szintvizsgán, szakmunkásvizsgán, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, iskolán kívüli közösségi programra, kirándulás, mozi, színház stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, az osztályozó konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók érdemjegyeit, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

• • • • • • • • • •

• • • • • • • •

• •

Különleges felelőssége •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,


oldal 86

• •

bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Járandósága • • • •

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. • A főbb tevékenységek összefoglalása • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, • javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, • osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, • kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. • vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, • előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, • kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-önkormányzati vezetőségével, • biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, • folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, • a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,


oldal 87

• • • • • • •

• • • •

előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozás(ok) felvételének lebonyolításában, folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az iskolatitkárnak az osztályában tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba, kapcsolatot tart az ifjúság és gyermekvédelmi szervekkel, családgondozó szolgálattal kapcsolatot tart az iskolán kívüli szakmai gyakorlóhelyek szakoktatóival folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

Ellenőrzési kötelezettségei • • • • • •

figyelemmel kíséri a naplóosztályozó részének állapotát, az érdemjegyeket érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén telefonon vagy levélben értesíti a szülőket, az ellenőrzőbe írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt osztályzat nem tér-e eljelentősen az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára.

Különleges felelőssége • • • • •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.


oldal 88

Pótléka és kötelező órakedvezménye • •

a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék, a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

3. Szakoktató munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: szakoktató Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése, munkaideje: • határozatlan időtartamú • munkabére munkaszerződés szerint Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása: • • •

• • • • •

• • • • •

A szakmai oktatás feladataiban nagy elméleti és gyakorlati jártasság megszerzésére törekszik Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, szakmai, elméleti és gyakorlati képességeik kibontakoztatásában Munkája során együttműködik az iskolán kívüli gyakorlóhelyek szakoktatóival az iskolai és gyakorlóhelyi elméleti-gyakorlati képzés hatékony összehangolására, figyelemmel kíséri a külső gyakorlóhelyeken is tanuló diákjai fejlődését Mindent megtesz az iskolai tanműhely biztonságos működéséért, a tanulóbaleset elkerüléséért Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos, döntések intézkedések meghozatalakor Fogadja a szülők iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, s azokat továbbítja az intézményvezető felé Fejleszti a tanulókban a környezettudatos életre való felkészülés képességét, magatartás- és viselkedésformáját Munkája során a keresztény etikai kódex szellemében példát mutat, különösen a megbízhatóság, munkaszeretet, becsületesség tekintetében, ezzel is közvetítve ezen értékek fontosságát Figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét tehetsége kibontakozásánál, a dicsérő és elismerő, bátorító szavak jellemzik oktató-nevelő munkáját A nevelőtestület tagjaként részt vesz az iskola pedagógiai és szakmai programjának elkészítésében A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédletek, eszközök, ruházati és más felszerelések kiválasztását elvégzi Felelős a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek (helyiség, eszközök, anyagok) folyamatos rendelkezésre állásáért Részt vesz a szakképzési területéhez tartozó megbeszéléseken, értekezleteken


oldal 89

• • • • •

Segíti a szakmai oktatással kapcsolatos vizsgáztatási rendszer, követelmények kidolgozását, segíti a vizsgák lebonyolítását Elvégzi a tanulók hiányzásával kapcsolatos kötelező adminisztrációt Haladéktalanul jelez az intézményvezetőnek, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja Együttműködik az illetékes gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálatokkal, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot Közreműködik a tanulók felügyeletének ellátásában

4. Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az igazgató-helyettes Kinevezése, munkaideje: • határozatlan időtartamra, • munkabére munkaszerződése szerint • naponta osztott műszakban, Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása • • • • • •

• • • • • •

az igazgatóhelyettes közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását a nagytakarítások időszakában az igazgatóhelyettes utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását a nagytakarítások alkalmával – az igazgatóhelyettes utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak segítő személyt, vagy személyeket a szülői munkaközösségből kérünk ilyen alkalomra,


oldal 90

• •

a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a gondnoknak szükség esetén az igazgatóhelyettesnek

Járandóság • a munkaszerződésében meghatározott munkabér, • a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök • az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

5. Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint – feladatát magyar irodalom, nyelvtan szakos tanárként megbízással végzi Főbb tevékenységeinek összefoglalása • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, videokazetták, CD-k rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, • kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban segítő dolgozóval elvégzi a leltározást, • folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, • azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, • munkakapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, jelzi az esetleges problémákat. • minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, • a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, • igény szerint statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, • minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett, az iskola számára ajándékba érkezett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában kifüggeszt, • gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, • a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji nevelőtestületi értekezleten összefoglalja, • minden év januárjában a félévet értékelő nevelőtestületi értekezleten véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,


oldal 91

•

• • • • •

elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,

2.sz melléklet: Adatkezelési szabályzat Intézmény neve:

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola

Szabályzat típusa:

Adatkezelési szabályzat

Intézmény címe:

3185 Egyházasgerge Dobroda major

Intézmény OM-azonosítója:

038304

Intézmény fenntartója:

Váci Egyházmegye Ordináriusa


oldal 92

A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – a törvény 70. §ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 2.sz. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.

I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet • Munka Törvénykönyve 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden alkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni • az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint az alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: alkalmazotti adatkezelés), valamint • a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni az alkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák.

II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet 1. Felelősség a alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért • az intézmény vezetője, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 93

•

az érintett alkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezetőhelyettes), • az iskolatitkár (más megbízott személy) • személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő alkalmazott, • az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: • név, anyja neve, • születési hely és idő, • oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma, • végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, a diploma száma, a végzettség, szakképzettség, illetve a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének ideje, • munkakör megnevezése, • munkáltatója neve, címe, valamint OM-azonosítója, • munkavégzésének helye, • jogviszonya kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje, • vezetői beosztása, • besorolása, • jogviszonya, munkaviszonya időtartama, • munkaidejének mértéke, • tartós távollétének időtartama, • óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezése. 2.2 A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a alkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására az alkalmazotti alapnyilvántartás szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 Az alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott alkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.


oldal 94

2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de az alkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 3. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a alkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 Az alkalmazotti alapnyilvántartást, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott személy vezeti. 3.4 Az alkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló nyilvántartást a megbízott személy vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy • az általa kezelt, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítása az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; • a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, • az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, • ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, • az alkalmazott írásbeli hozzájárulását beszerezze az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli.


oldal 95

4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni az alkalmazott • adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett alkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, • áthelyezéskor, • alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint • a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az oktatási azonosító szám az alkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg az alkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül a alkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.


oldal 96

5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6.1 Alkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 Az alkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: • a személyi anyag iratai, • az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, • az alkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás), • az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata.


oldal 97

7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-ában meghatározott személyek: • a alkalmazott felettese, • a minősítést végző vezető, • feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, • munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, • az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, • a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, • az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 Az alkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma: • az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, • a pályázat vagy szakmai önéletrajz, • az erkölcsi bizonyítvány, • az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, • iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, • a kinevezés és annak módosítása, • a vezetői megbízás és annak visszavonása, • a címadományozás, • a besorolás iratai, alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, • a minősítés, • az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, • az alkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja az alkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 98

7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ában foglalt eseteket. 7.11 Az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után a alkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.

III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.


oldal 99

2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése alapján nyilvántartott adatok: • a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, • szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, • a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: – a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, – a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, – felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, – a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, – a tanuló diákigazolványának sorszáma, – a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, – évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, – a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, • az országos mérés-értékelés adatai. 3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülő neve, törvényes képviselője neve, szülő, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 100

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, d) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, e) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, f) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. 4. Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, az iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), e), f) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az illetékes vezető helyettes adja ki a 3. c) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 101

a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 5.2 A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 5.3 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.4 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 102

1.2 A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középfokú iskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 2. A pedagógusigazolvány A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 3. A diákigazolvány A diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az iskolatitkári irodában, a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 2. számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

Kelt: Egyházasgerge, 2013 április 05.

................................. iskolaigazgató


oldal 103

VI. Záradék 1. Az adatkezelési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a. 2013. év. április. hó. 05. napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat 2. számú mellékleteként elfogadta.

Kelt: Egyházasgerge,2013 év április 05.

.......................................... jegyzőkönyv-hitelesítő

...................................... iskolaigazgató

2. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat tanulókra vonatkozó rendelkezéseit a szülői szervezet véleményezte.

Kelt: Egyházasgerge,2013 április 04.

...................................... szülői munkaközösség vezetője

3. A diákönkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a diákönkormányzat véleményezte.

Kelt: Egyházasgerge,2013 április 04.

...................................... diákönkormányzat képviselője


oldal 104

Függelék Értelmező rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §- a alapján: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját


oldal 105

meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 106

1. sz. függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • • • • • • • •

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó jogszabályok • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet


oldal 107

• •

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet • a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet • az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) • a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet • a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet,módosított 22/2013 (III.29) EMMI rendelet • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet • a szakfeladat rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet • a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet • a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet • az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet • az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet • az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

2. sz. függelék: Alapító okirat Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Szervezet és Működési Szabályzat - 2013

oldal 108

SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents