SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA NEVELÉSI PROGRAM EGYHÁZASGERGE

SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

NEVELÉSI PROGRAM

EGYHÁZASGERGE

2008

Tartalomjegyzék I. HIVATALOS ADATOK ......................................................................................... 6 1. AZ ISKOLA ..................................................................................................... 6 2. AZ ISKOLA JELLEGE ..................................................................................... 7 3. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ ROMA ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁSÁRÓL (magyar nyelven) ............................................................................................................ 7 4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ISKOLÁNKBAN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁRÓL .................................................................................................. 8 5 AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA .......................................................... 8 II. NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK TÖRVÉNYI HÁTTERE....................... 11 III. NEVELÉSI ALAPELVEINK.............................................................................. 12 1. A KATOLIKUS NEVELÉS SZENTÍRÁSI, TEOLÓGIAI HÁTTERE ...................... 12 2. SZENTÍRÁS .................................................................................................. 13 3. ZSINATI DOKUMENTUMOK ÉS MEGNYILATKOZÁSOK ................................ 13 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI A NAT MÓDOSÍTÁSA TÜKRÉBEN................................................................................. 14 5. KULCSKOMPETENCIÁKRA ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI FELADATAINK: ............... 15 IV. A HATÉKONY TANÍTÁSI, NEVELÉSI FOLYAMAT SZÍNTEREI ......................... 17 1. A SZOCIÁLIS NEVELÉS TERÉN ..................................................................... 17 2. A VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS FORMÁI ............................................ 17 3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS RÉVÉN ................................................. 18 4. AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉS RÉVÉN ................................................................ 18 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS RÉVÉN ........................................................... 18 6. TANÍTÁSI - TANULÁSI FOLYAMAT RÉVÉN ................................................... 19 V. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS: TANÁR, DIÁK, SZÜLŐ .............................................. 20 1. AZ ISKOLÁN BELÜLI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FONTOS FELADATAI............. 20 2

2. OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ............................................................................... 20 3. DIÁKÖNKORMÁNYZATUNK SZEREPE.......................................................... 20 4. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT ............................................................... 21 5. NEVELŐTESTÜLETÜNK KÖZÖSSÉGE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................ 21 6. KAPCSOLATAINK ........................................................................................ 22 7. TÁRSADALMI KÖRNYEZET, AMELYBEN ISKOLÁNK MŰKÖDIK ................... 22 VI. KERESZTÉNYI, ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK........................................................ 23 1. A TANÁROK SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁSA ............................................... 23 2. ELVÁRÁSAINK A DIÁKJAINK FELÉ .............................................................. 24 3. AJÁNLÁSOK A SZÜLŐK FELÉ ....................................................................... 24 VII. MŰVELTSÉG, KULTÚRA, HAZASZERETET............................................... 25 1. AZ ISKOLA KULTURÁLIS ÉLETE .................................................................. 25 2. TESTI NEVELÉS, SPORT ............................................................................... 26 3. MAGYARSÁGUNK, HAZASZERETET ............................................................ 26 VIII. ISKOLÁNK HITÉLETE, ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK ............................ 27 IX. OKTATÁSI-NEVELÉSI KÖVETELMÉNYRENDSZERÜNK ................................. 29 1 A KÖVETELMÉNYRENDSZER ALAPELVEI .................................................... 29 2. A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS ..................................................................... 29 3. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS SZEMPONTJAI ......................... 31 4. ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE......................... 32 5. OTTHONI FELKÉSZÜLÉS LEHETŐSÉGEI ...................................................... 34 6. VIZSGAREND ............................................................................................... 35 7. A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSÁNAK FELTÉTELEI ..................................... 35 8. TANULMÁNYI VERSENYEK .......................................................................... 36 9. TOVÁBBTANULÁS ........................................................................................ 36 3

10. AZ INTÉZMÉNY FELVÉTELI SZABÁLYZATA .............................................. 36 X. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK .............. 37 1. SZOLGÁLTATÁSAINK .................................................................................. 37 2. SZEMÉLYES TÖRŐDÉS ................................................................................. 37 3. EGYÉNI FEJLESZTÉS SNI-S TANULÓINK SZÁMÁRA .................................... 38 4. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK ..................................................................................................... 39 XI. DIÁKJAINK TANULÁSI KUDARCAINAK MEGELŐZÉSI STRATÉGIÁJA ............ 39 1. A PEDAGÓGUSOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK: .......................................... 40 2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKKEL SZEMBENI ELVÁRÁSOK: ...................................... 41 XII. DIÁKJAINK MAGATARTÁSI, BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGEI ...................... 41 1. PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK ................................................................ 41 2. NEVELŐI MÓDSZEREINK ............................................................................. 43 XIII. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 44 XIV. AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ............... 45 1. EGÉSZSÉGNEVELÉS ..................................................................................... 46 2. KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS ................................................................. 48 XV. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI TÉMAKÖRÖK ÉS TANANYAGOK MEGJELENÉSE AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉBEN ....................... 50 KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................. 68

XVI. AZ ISKOLA TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSAINAK RENDSZERE ......................................................................................................... 78 1. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK RENDSZERE ................ 78 2. SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK, SPORTKÖRÖK RENDSZERE ......................... 80

4

3. EGYÉB ISKOLAI PROGRAMOK: ISKOLA-NAP, KIRÁNDULÁSOK, FARSANG, TÁNCHÁZ, KÉZIMUNKA-FOGLALKOZÁS ......................................................... 80 XVII. ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................ 81 1. AZ ÉPÜLET ÉS FEJLESZTÉSE, A DIÁKKÖZPONTÚ SZAKKÉPZÉST SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEINK ............................................................................................ 81 XVIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............. 83 XIX. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE .............................................. 87 XX. MELLÉKLETEK ........................................................................................... 89

5

I. Hivatalos adatok

1. Az iskola

Az iskola neve: címe:

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola 3185 Egyházasgerge, Dobroda major

A fenntartó neve: címe:

Váci Egyházmegye Ordináriusa 2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1.

Az alapító neve:

KALOT Katolikus Szövetség Budapest, Nagy Jenő út 5

Az alapítás éve: 1993 Működési engedély kelte: 1995. szeptember 29. A Váci Egyházmegye Ordináriusa átvette az alapítói és fenntartó jogokat: 1997. december 29. Egységes szerkezetbe foglalt és módosított működési engedély kelte: 2005. augusztus 11. – Kiadója: Nógrád Megye önkormányzatának főjegyzője Egyoldalú fenntartói jogi nyilatkozat kelte: 2008. december 28. Nógrád Megye Önkormányzatához Aláírója: dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Együttműködési megállapodás Egyházasgerge Önkormányzatával Aláírója: dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és Egyed Rezső polgármester

6

2. Az iskola jellege Az intézmény jellege szakiskola és speciális szakiskola 9-13. évfolyammal. Iskolánkba a 8. általános iskolai osztály befejezése után jelentkezhetnek a tanulók. Jellemzően azok élnek ezzel a lehetőséggel, akiket valamilyen okból nem vettek fel más középfokú intézménybe vagy felvettek, de nem tudta elkezdeni, pl. anyagi okokból, a speciális szakiskolai osztályokba pedig azok, akik speciálpedagógiai általános iskolába jártak és különleges gondozást szeretnének kapni fogyatékosságuk mértéke és típusa szerint. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapította meg a fogyatékosságukat, amely szakértői vélemény alapján sorolhatjuk a b tagozatra őket. Ezen gyermekek sem továbbtanulni, sem elhelyezkedni nem tudnak, ezért mi egy újfajta képzési formát ajánlunk nekik. 2 éves 9-10 osztályos felzárkóztató képzésben részesítjük őket, pályaorientáció beépítésével, választható, fogyatékosságuk fokának megfelelő, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által bejegyzett szakmákra jelentkezhetnek. Az iskola koncepcióját indokolja, hogy a fogyatékosság nagymértékben korlátozza a tanulás hatékonyságát a szakképzési rendszerbe való bekapcsolódást, a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedést is. Sok esetben az alapképzés során megszerzett ismeretek alacsony szintűek, a felejtés gyors, a növendék személyiségének komoly problémái miatt gátolt a tanítás, a tanulás, a munkatanulás és a munkavállalás is. A biztosított komplex felkészítés is lehetővé teszi számukra a későbbi munkaerő piaci beilleszkedést, az irányítás melletti eredményes munkavégzést. Amennyiben a szakmatanulás sem volna lehetséges, életkezdéshez szükséges ismeretek oktatásával transzferábilis ismeretek elsajátításával a fiatal munkaképességét, a fizikai erejét és általános képességszintjét fokozzuk. A tananyag helyes meghatározásával biztosítjuk, hogy a legkülönbözőbb képességű fiatalok számára is legyen fejlesztő program, jöjjön létre a speciális szakiskola és a szakiskolák közötti átjárhatóság, fejlődjön a speciális oktatás metodikája, csökkenjen a lemorzsolódás, alakuljon ki az egyéni képességekre szabott optimális képzési idő. Az iskolát 1993-ban alapította a KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetség. Az első tanév az 1993/94-es volt, amely szerény tárgyi és személyi feltételek mellett indult pályaorientációs és szakmai alapozó képzéssel 2 évfolyamos szakiskolaként Karancslapujtőn, a helyi TSZ bérelt épületében. A következő tanévben átköltözött az iskola Egyházasgergére, a Dobroda majorba, szintén bérelt épületbe. 1997. december 29-én a Váci Egyházmegyei Hivatal Ordináriusa átvette az alapítói és fenntartói jogokat is a KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetségtől. A Váci Egyházmegye segítségével tudtuk megvásárolni a jelenlegi iskolaépületet 1996 decemberében. Az iskola szellemisége a kezdetektől katolikus keresztény világnézeti elhivatottságú. Az 1989/90-es tanévtől a fenntartó engedélyével hivatalosan is elindítottuk az iskolában az enyhe értelmi fogyatékosok oktatását-nevelését is.

3. Iskolánkban folyó roma iskolai nevelés-oktatásáról (magyar nyelven) Már iskolánk indulásakor, 1993. őszén kiderült, ebbe az iskolatípusba jelentős arányban jelentkeznek cigány etnikumú tanulók. Ez a tendencia azóta sem változott. Tanévenként, a cigány etnikumú tanulók aránya 60-70 %. E tény tudatában és értelmében nevelőtestületünk a lehető legteljesebb mértékben igyekszik a cigány etnikumú tanulók különböző fokú és típusú lemaradásait behozni, a hátrányokat enyhíteni. Próbálunk megismerkedni ennek a népcsoportnak sajátos szociokulturális, néprajzi és történelmi hagyományaival, szokásaival, hogy a velük való foglalkozás, kapcsolat eredményes és hatékony lehessen.

7

Az MKM 32/1997. (XI.) rendelete engedélyezi, illetve előírja a kisebbségi oktatást, azokban az intézményekben, ahol a tanulók aránya ezt megköveteli. Iskolánk a kiadott irányelv alapján kidolgozott egy tantervet, illetve tantárgyat, mely a cigány etnikai kisebbségi oktatás céljának, kritériumainak és tartalmának megfelel. Ez a tantárgy a roma kultúra. A roma kultúra tantárgy segíti a roma etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

4. Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolánkban történő oktatásáról A fenntartó felé kéréssel fordultunk, mely 1998/99. tanévtől engedélyezte és az alapító okiratban rögzítette, hogy Speciális Szakiskolaként is működhet intézményünk. Speciális szakiskolánk tanulócsoportjaiba sajátos nevelési igényű gyermekek járnak. Legújabb törvényi rendelkezés szerint SNI-s gyermek az a tanuló, aki az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszerbi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, (gyógypedagógus alkalmazása szükséges, az illetékes nevelési tanácsadóval történő együttműködésre is szükség van) b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (gyógypedagógus alkalmazása nem szükséges) A tanulócsoportok heterogének, a képességek igen eltérőek, nehezíti a tanítás-tanulás folyamatát, hogy sok esetben kell számolni devianciával, szocializációs zavarral, neurózissal és egyéb mentális-idegi problémákkal. Az elmúlt évek során tapasztalataink szerint ezek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók értelmi funkciói az iskolai oktatás hatására jelentősen fejlődtek. A gyógypedagógiai ellátást igénylő tanulóink oktatását - nevelését a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság irányítása mellett végezzük. Iskolánkban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a „b” tagozaton tanulnak, a legtöbb tantárgy tekintetében külön a normál értelmi képességűektől. Igen fontos, hogy ahol csak lehet, törekszünk az együttnevelésre, s a közös iskolai élet megélésére. A normál és speciális tagozaton ugyanazok a szaktanárok dolgoznak. Rendszeresen iskolapszichológus segíti munkájukat. Néhány, az általános iskolából jó bizonyítvánnyal érkező enyhe értelmi fogyatékos tanulót integráltan, a normál osztályokban oktatunk, ezzel is a tanulóknak nagyobb esélyt adva a mielőbbi és eredményes felzárkózásra. Eddigi tapasztalataink igen kedvezőek.

5 Az iskola küldetésnyilatkozata Hisszük és valljuk, hogy „Minden embernek – bármilyen fajhoz, társadalmi osztályhoz vagy korosztályhoz tatozzék - , személyi méltósága, folytán elidegeníthetetlen joga van a neveléshez, amely megfelel céljának” (Gravissimum Educationis) Diákjaink képességére, tehetségére, szorgalmára alapozva, az elbizonytalanodókat is megnyerve az együttműködésre neveljük és oktatjuk őket hitre, reményre, szép életre, jóra. A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola fontos feladatának, kötelezettségének tartja, hogy tanulóik életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran

8

gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Jelentős erőfeszítéseket teszünk, hogy tanulóink korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányait felszámoljuk és piacképes szakképesítéshez juttassuk őket. Alapvető célunk tehát, hogy tanulóink – lehetőségeink és adottságaink alapján színvonalas szakmai képzésben részesüljenek – sikeres szakmunkásvizsgát tegyenek, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Az iskola katolikus keresztény elhivatottságából következően vállaljuk, hogy diákjainkat a műveltség, a kultúra és szakmai tudás közvetítése mellett a keresztény emberre jellemző életstílus vállalására biztassuk és bátorítsuk, hogy Jézus Krisztust tegyék életük alapjává, az Ő, és embertársaink szolgálata legyen életcéljuk. Kiket várunk? Szakiskolánkba a 8. általános iskolai osztály befejezése után jelentkezhetnek a tanulók. Jellemzően azok élnek ezzel a lehetőséggel, akiket valamilyen okból nem vettek fel más középfokú intézménybe vagy felvettek, de nem tudta elkezdeni, pl. anyagi okokból. A speciális szakiskolai osztályokba pedig azok jelentkeznek, akik hasonló általános iskolába jártak és különleges gondozást szeretnének kapni fogyatékosságuk mértéke és típusa szerint. Illetve azokat is szeretettel várjuk, akiket az illetékes tanulási képességeket vizsgáló és rehabilitációs bizottság iskolánk kijelölésével hozzánk irányít, vagy a szüleik felénk megnyilvánuló bizalma vezet hozzánk. Mit adunk? Az intézmény vallja, hogy minden gyermek Isten teremtménye, egyenrangú személyiség, akiben képesség, tehetség lakozik, s amelyet fejleszteni lehet. Ezáltal magasabb életszintre juthatnak, s ezt következetes neveléssel, oktatással a személyiség kiformálásával érhetjük el. Mivel ezen gyermekek nagyobb részben sem továbbtanulni, sem elhelyezkedni nem tudnak, mi egy újfajta nevelési, képzési formát ajánlunk nekik. Nevelőtestületünk 2 éves (910 osztály) felzárkóztató képzésben részesíti őket, pályaorientáció és szakmai előkészítő és alapozó ismeretek oktatásának beépítésével. Ezek után (11-13. osztály) választható – a sajátos nevelési igényű diákok, az OKJ által bejegyzett szakmákra jelentkezhetnek. Szakmakínálatunkban próbálunk a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelni. A kerti munkás és parkgondozó képzés mellett a virágkötő szakma oktatási feltételeit teremtettük meg, valamint felkészülünk arra, hogy a modulrendszer nyújtotta részszakképzések valamelyikébe is bekapcsoljuk diákjainkat. Régi, szép szakma oktatását a búrasztalos-képzést kívánjuk beindítani a 2008/2009-es tanévtől. Ennek minden feltételét jó színvonalon megteremtettük, szakács- és élelmiszer vegyiárú-eladó (eddig ABC-eladó) szakképzésünknek már hagyományai vannak. Már iskolánk indulásakor, 1993. őszén kiderült, hogy jelentős arányban jelentkeznek cigány etnikumú tanulók. Ez a tendencia azóta sem változott. Tanévenként, a cigány etnikumú tanulók aránya 60-70 %. E tény tudatában és értelmében nevelőtestületünk a lehető legteljesebb mértékben igyekszik a cigány etnikumú tanulók különböző fokú és típusú lemaradásait behozni, a hátrányokat enyhíteni. Miben vagyunk mások? Más szakiskolától, szakképző intézménytől abban térünk el, abban nyújtunk többet diákjainknak, hogy mivel az iskola tanulólétszáma viszonylag alacsony (70-75 fő), a pedagógusok a diákokkal szorosabb, személyesebb kapcsolatot tudnak kialakítani, több lehetőségünk van a tanulókkal személyre szólóan foglalkozni, problémáikra, viselkedésükre,

9

nehézségeikre fokozottabban odafigyelni és így azok megoldása, korrigálása is eredményesebb lehet. Mindez többek közt a diákok egészséges személyiségfejlődését és szocializációját segíti elő. A gondoskodó és elfogadó szeretet, a katolikus iskola keresztény értékei, hagyományaira mentén szervezzük életünket, munkánkat, amelyet szolgálatként végzünk. Mit vállalunk? Mi, a katolikus iskolában dolgozó pedagógusok arra vállalkozunk, hogy szellemi és fizikai tevékenységre, közös munkára neveljük diákjainkat, és hogy nevelő munkánkkal az evangélium és a Katolikus Egyház tanításában kifejezett értékeket egész életükben meghatározó elvekké alakítsuk. Ezek az értékek: - Az egyén fizikai és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése, - Az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Isten- és emberszeretet. Az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, - Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit - Eligazítást adunk arra, hogy az iskolát befejező növendékeink megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek között - Gyakoroltatjuk a szeretet jegyében a szolidaritás gondolatát a lemondást és az önzetlen segítségadást. Különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására, a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával A vallásos nevelés terén: - A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a tanórai hitoktatásban - Felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján. - Elvezetjük őket az Isten megismerésére és szeretetére a hit, remény és a szeretet jegyében - Bevezetjük fiataljainkat az egyház életébe: a szentségek használatába, a közös imádságba, a szertartásokba a keresztény életvitelbe. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink során: - fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítés a személyes problémák megoldásában - kapcsolattartás a családdal - segítés a hiányosságok pótlásában - iskolai pszichológus alkalmazása, aki szakszerűen próbál segíteni a tanulók családi és egyéb lelki problémáiban - kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottsággal - pályázatok figyelése, és azokon való részvétel. Fontos céljaink között a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységünk közt emeljük ki a következőket: - minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása, - igyekszünk minden gyerek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit, - a szabadság, önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést

10

kapjanak. A tehetségnevelés a tanulásszervezésben megvalósítható differenciálással oldjuk meg. A kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva. A tehetséges tanulóknak a tanórákon differenciált egyéni munkát adunk, fejlettségi szintjüknek megfelelően, erejükhöz mért erőfeszítésre ösztönző feladatokkal. A beilleszkedési, magatartási zavarok kezelésének terén: - Iskolai keretek között az érintett tanulók feszültségoldásának egyik módszere a bizalmas légkörben zajló segítő beszélgetések láncolata. - Az önismereti-, illetve a személyiségfejlesztő foglalkozások játékai lehetőséget adnak a problémás tanulóknak konfliktusmegoldó eszköztáruk bővítésére, pozitív viszonyulások kialakítására, valamint - a bizalom és nyíltságot, nyitottságot fejlesztő játékok segítségével - megváltozhat az osztálytársakhoz, tanárokhoz való viszonyuk. - A tanulók magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok, „iskolakerülés” mulasztások feltárásának céljából az osztályfőnök, az ifjúság-védelmis kolléganőnk rendszeres családlátogatáson vesznek részt. Ebben a munkában minden tanár, s az igazgató is részt vesz. Személyes és levélben történő, telefonkapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel. Mindezekre nagy szükség van, működtetésük eredményes, miközben a szülői értekezleteinken a részvétel, szülői aktivitás igen szerény.

II. Nevelési-pedagógiai programunk törvényi háttere 1996-ban ünnepeltük a magyarországi katolikus oktatás 1000 éves évfordulóját. Hazánk oktatását évszázadokon át az egyházi oktatás határozta meg. A két háború között, sőt még 1948-ban is több mint 50%-át oktatta a magyar diákságnak. Az iskolák államosításával ez a helyzet teljesen megváltozott. A kommunista időkben csak nyolc szerzetesi gimnázium működhetett. Az egyházi iskolák újraindítására csak 1990-ben nyílt lehetőség. Legfontosabb törvények: - 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról - 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról és annak módosításai: - az 1996. évi LXII. tv., - az 1999. évi LXVIII. tv. - a 2003. évi LXI. tv., - és a 2007. évi LXXXVII. tv. - 1993. évi XXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Legfontosabb rendeletek: - 10/1993. XII. 30 MÜM., 11/1994. (VI. 8.) MKM., 1/1998. (VII. 24) OM-rendelet, 23/1997. (VI. 24) MKM-rendelet, 28/2000 OM-rendelet a szakképzésről, 3/2002. (II.15) OM-rendelet - 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

11

Az egyház álláspontja Az egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban – pápai enciklikák, püspökkari állásfoglalások - részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: "A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - a szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: "Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus oktatás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes és példamutató életükkel. (CIC 803. 1., 2. §) "A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében." (CIC 796. 1. §) "A katolikus iskolák igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban oktatási-nevelési, szakmai képzés színvonala és a törvényesség tekintetében legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában." (CIC 806. 2. §)

III. Nevelési alapelveink 1. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere " Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen a kapcsolata Istennel, és másokat is elvezessen erre. Ennek számos formája lehet. Az Egyház 2000 éves történelme csodálatos példákat nyújt az örömhír átadásának különböző formáiról. Ezek közül is kiemelkednek az egyes karizmatikus személyiségek körül kialakuló iskolák. Olyan közösségek jönnek létre, melyekben a túlcsorduló szeretet célja a gyermekek felemelése, nevelése. Az ilyen iskola "megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a világról, életről és emberről fokozatosan szerzett ismeretüket." (G.E. 8.) A katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak

12

bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Számunkra a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőknél, az iskolában a tanároktól). Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni - mivel Jézus által adott küldetésről van szó -, fontoljuk meg: - a Szentírás tanítását - Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; - a zsinati dokumentumokat és pápai megnyilatkozásokat. - a keresztény nevelő etikai kódexének útmutatásait

2. Szentírás Jézus, amikor eljött a világba, üdvösségünkre, magához vonzott mindenkit: a gyermekeket, az ifjúságot, a felnőtteket. Jézus többször bizonyítja szeretetét a gyermekek iránt: "Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék felettük. A tanítványok elutasították őket, Jézus azonban így szólt: Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hiszen ilyeneké az Isten országa." (Mt 19,13-15) De Jézus kiszélesíti a "tanítók" körét, amikor a hetvenkét tanítványnak is hasonló feladatot ad, elküldve őket kettesével azokba a helységekbe, ahová menni készült. Lelkükre köti a jézusi pedagógia alapszabályát, hogy szelídséggel kell tanítását hirdetni. Ez a magatartás jellemezze a mai pedagógusokat is: "...tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű..." ( Mt 11,29 ) A tanítványok Jézus mennybemenetelekor kapták meg az isteni parancsot: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!" ( Mt 28,19 ) Ebben az apostoloknak szóló parancsban maga az Egyház kapta meg feladatát és küldetését. Ezért is törekszik minden korban ennek a krisztusi küldetésnek megfelelni.

3. Zsinati dokumentumok és megnyilatkozások A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a már korábban is idézett Gravissimum Educationis Momentum kezdetű szögezi le a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: "Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással, segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E.3.) E feladat megvalósításához szükséges, hogy az Egyház intézményesen is vállalja a tanítást, a nevelést az életkorok különböző időszakaiban. "Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá." (Kat. Isk. 34.) Ezzel, az Egyház hivatalos tanításának elfogadásával és megvalósításával lesz a katolikus iskola a hit és műveltség találkozásának helye. A katolikus iskolának kötelessége vállalni a növendék személyiségének keresztény szellemű formálását: "ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal. hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll." (Kat. Isk. 45.)

13

Másrészt törekednie kell arra, hogy a tanítványok mind jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény állásfoglalást. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatóik jó életpéldája is segítségükre kell, hogy legyen.

4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai a NAT módosítása tükrében A katolikus iskola is, mint minden más iskola, arra a célra van rendelve, hogy kritikusan és módszeresen átadja az általános műveltséget és ezáltal az emberi személy teljes kiformálódásán munkálkodjék. Ezt a célt a keresztény világszemlélet szerint igyekszik elérni, ezáltal kapja meg „az emberi kultúra a maga előkelő helyét” az ember küldetésében. Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és végső céllá. A katolikus iskola feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet, a mindennapok gyakorlata között a „keresztény ember, fiatalként élni” szellemében. A katolikus iskola nyitott minden tanuló számára, aki elfogadja, tiszteletben tartja oktatási és nevelési programját. Iskolai nevelésünk, oktatásunk alapvető céljai a kulcskompetenciák fejlesztése, hasznos ismeretek elsajátítása, lassú és fokozatos kibontása szerepel, mindez segítse diákjainkat, hogy személyes és közösségi életükben jobban boldoguljanak. Az anyanyelvi kommunikáció: diákjaink a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését tanulják meg. Szókincsük növekedjék, ezzel az oktatásban, képzésben, személyes kapcsolataikban, családi és társadalmi életben, munka világában jobban boldogulhatnak. -

Az idegen nyelvi kommunikációban a választott szakmájukat segítő készségszintet érjék el és képesek legyenek hasznosítani.

-

Matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a diákot, majdani felnőttet a mindennapok problémáinak megoldására is. Célunk az lehet, hogy szakmás diákjaink biztonsággal elsajátítsák leendő szakmájuk során alkalmazandó fontos és hasznos matematikai ismereteket. Tény azonban: hogy iskolánkban az alapműveleteknél kell kezdenünk!

-

Természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokról. E kompetencia magába foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget, a mindennapi életben lezajló folyamatok, összefüggések meglátását.

-

Digitális kompetencia lényege: az információs társadalom eszközeinek biztonságos és kritikus használata. Ez a következő készségeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

14

-

A hatékony, önálló tanulás képessége: azt jelenti, hogy a diák képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen elemei. Jól tudjuk, hogy mindkettőből diákjaink döntő többsége hiányt szenved. Ettől függetlenül elengedhetetlenül fontos teendőnk, az egyéni hátrányok csökkentése az olvasásnak mint gyakran hiányzó, ám nélkülözhetetlen készségnek a fejlesztése, ezáltal a szövegértés, illetve tanulás folyamatának a kibontakoztatása diákjainknál.

-

Szociális és állampolgári kompetencia: Ennek kibontását az iskolai közösségi élet fejlesztése is segíti, az iskoláért való együttmunkálkodás, a sikerek és kudarcok közös viselése. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli e magatartás minden formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani, aktívan vegyen részt a közügyekben.

-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ez az iskolában kiformálódó képesség segítheti az egyént abban, hogy a mindennapi életben – a munkahelyén is – megismerje tágabb környezetét és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, a szépség, a szép felismerése, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, mások véleményének tiszteletbe tartása, elfogadása. Tisztelet a múlt érékei iránt és teljes nyitottság az újra, az embert gazdagító értékekre. Például film, fotó, irodalmi mű elemzése…

5. Kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladataink: -

Énkép, önismeret: a NAT-ban megnevezett „friss” értékek, csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Azaz: képesek hasznosítani a mindennapi életbe. Így alakulhat ki bennünk a biztonságérzet és erősödhet a motiváció. A közösségi élet, együttmunkálkodás, sikerek és kudarcok egyensúlya is segíti a személyiség fejlődését.

-

Hon- és népismeret: Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit, s a nemzeti kisebbség a roma kisebbség kulturális érékeit. Fontos feladatunk a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret és a hazaszeretet elmélyítése. A most kiegészített NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

15

-

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra: A tanulók szerezzenek ismereteket az EU kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, a népei közötti kapcsolatokról és együttműködés lehetőségeiről. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások iránt. A tanulók és iskolák törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

-

Aktív állampolgárság, demokráciára nevelés: Diákjainkat továbbra is biztatni kell arra, hogy mint már eddig is, tevékenyen vegyenek részt lakóhelyük sport- és közösségi életében. Bátran vállaljanak ott különböző jószolgálati feladatot, miként arra is biztatjuk őket, hogy katolikus iskola diákjaként legyenek tagjai a lakóhelyen működő egyházközség ifjúsági szervezetének. Oktató-nevelő munkánk során meg kell értetni velük, hogy a demokratikus jogállam fejlődésének egyik hajtóereje az egyén alkotó, aktív részvétele a közéletben.

-

„A takarékoskodni” tudás képességére nevelés: A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért a társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy a felnövekvő nemzedékben olyan attitűd, gondolkodásmód alakuljon ki, hogy a takarékos, beosztó gazdálkodás érték, s a teremtő munka is hasznos kincs az egyén és közösség számára. Iskolai nevelésünkben fontos cél, hogy diákjaink váljanak tudatos fogyasztókká, ismerjék meg, hogy a keveset is, hogy lehet beosztani, tudják mérlegelni a döntéseikkel járó kockázatot, a hasznot, vagy a költségeket.

-

Környezettudatosságra nevelés: átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és társadalmak fenntartható fejlődését. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.

-

A tanulás tanítása: Mint arról már szóltunk diákjaink olvasási, íráskészségi gondokkal küzdenek. Fejlesztőmunkánk során e gondok enyhítésére kell hangsúlyt fektetnünk. Rendszeresen évről évre, beérkező tanulóink esetében visszakényszerülünk az alapokhoz: az olvasás és a számtani alapműveletek megtanításához.

-

Számítógéptermünket rendszeresen fejlesztjük, a tanítás szolgálatába kell állítanunk az internet nyújtotta lehetőségeket, s egyáltalán a számítógépet más tantárgyak tanításánál is. Múzeumlátogatások, rendhagyó órák, kirándulások és túrák segítik tanulóink tanulási, megismerési folyamatát, személyiségük fejlődését.

-

Testi és lelki egészség: Iskolánknak eddig és ezután is az lesz a célja, hogy tudatos környezetalakítással segítse tanulói szociális, testi és lelki egészségének fejlődését. Ismerjék, tanulják meg, hogy az egészség érték, s az önemésztő káros szenvedélyeket habzsoló életmód elpusztítja az embert. Fejlesszük tovább diákjainkban a beteg, sérült, fogyatékos emberek, tanulótársak iránti elfogadó, segítőkés magatartást. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen a gyalogos és kerékpáros közlekedés

16

szabályaira, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas-balesetek elkerülésére. Iskolánk megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzék a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének, példájának is jelentős szerepe van. -

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: ennek egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy életpályájuk során többször is kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – lehetőségeihez képest – átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, együttműködés és a bizonytalanság kezelése, a társadalomba, munkába beilleszkedés, munkahely-keresés képességének a kialakítása.

IV. A hatékony tanítási, nevelési folyamat színterei -

-

Törekszünk, hogy hazánk kulturális örökségével és nemzeti hagyományaival alkotó módon megismertessük a tanulókat Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit Törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására Tanítási módszerünk hozzásegíti a tanulót az életkori sajátosságainak, egyéni képességeinek fejlesztéséhez A pedagógusok úgy választják meg módszereiket – figyelemmel az egyes tanulók képességeire, adottságaira -, hogy az általuk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén Eligazítást adunk arra, hogy az iskolát befejező növendékeink megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek között

1. A szociális nevelés terén -

-

Szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és keresztényi értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására Igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával Gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmával, különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására, a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával Szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos ismertetését, a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával Az iskola életében a közéleti felelősségre felkészítjük a tanulókat Szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében

2. A vallásos és erkölcsi nevelés formái -

A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai

17

-

hitoktatásban Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakoztatását, a liturgikus és a szentségi élet gyakorlását és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakítását Fontosnak tartjuk a vallásos ünnepeken való részvételt és azok méltó megünneplését Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait Előmozdítjuk a vallásos, elsősorban a plébániai közösségekkel való kapcsolatot A lelki vezető tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének kialakításában

3. Az egészséges életre nevelés révén -

Megismertetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit Felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól Óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeiről (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, szerencsejáték, stb.) Felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján Alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról Oktatjuk a baleset-megelőzés és tűzvédelem szabályaira A testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módját

4. Az esztétikai nevelés révén -

Megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában úgy, hogy iskolánk külső és belső környezetét is közös munkálkodással így formáljuk A szép beszédre, a fellengzőség helyett szerény magatartásra biztatjuk őket, s mutatunk példát A gondos munkára és igényesebb munkára, egyéni felelősségre és felelősségvállalásra neveljük növendékeinket Ruházatuk, felszerelésük gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat Neveljük az öltözködés és megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira

5. A személyiségfejlesztés révén -

-

A személyiség kialakulása bonyolult és hosszantartó folyamat, melyet az örökletes adottságok és a környezeti hatások egyaránt meghatároznak, és befolyásolnak. A család a társas együttélés pótolhatatlan iskolája a gyermek számára. A gyermek a családban tanulja meg az összese alapvető társas kapcsolatba való beilleszkedést, mégpedig a legzsengébb korban. A gyermek számára legfontosabb a meleg, szeretetteljes családi légkör, melyben kellő biztonságérzet alakulhat ki. Amennyiben ez a környezet adott a gyermek számára, úgy ő is kapcsolataiban harmonikus, a világ felé nyitott lesz. Amennyiben rideg, túlkövetelő a családi légkör, akkor befelé forduló, tüskés vagy kifelé nyilakat szóró, beilleszkedni képtelen lesz. A gyermeki személyiséget a szülő-gyermek kapcsolata, a családi légkör s az alkalmazott nevelési elvek és módszerek alakítják, formálják. A konkrét és közvetlen nevelési hatások mellett a család szociális helyzete, kulturális színvonala is befolyásolja a személyiség alakulását. A rossz szociális helyzet, a szülők kulturális igénytelensége következtében jelentősen beszűkül a gyermek tapasztalatainak köre, mely negatívan hathat motivációira, gondolkodására.

18

-

-

Iskolái életünkben nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejlődjön, alakuljon. Figyelembe kell venni a gyermeki fejlődés törvényeit, számolni kell az életkorok sajátosságaival, teljesítőképességével. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyreigazítani. A nevelés folyamata a nevelő és a nevelt közös tevékenysége, amely a nevelt személyiségének célszerű fejlesztésére irányul. Mindenkor szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermek nemcsak tárgya, hanem alanya a nevelésnek. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontakoztatni. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Fontos, maradandó és követésre méltó értékek iskolánk életében: - a hitre, reményre, szeretetre nevelés, - a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, - az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, - józan, megfontolt ítélőképesség, - a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, - a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, - a szelídség, - az alázat, - a türelem, - az alaposság, - a mértékletesség, - a bűnbánat és megbocsátás, - a belső csendre, elmélyülésre való igény, - a humor és a jókedv óráinak a megteremtése - hűség Istenhez és embertársainkhoz, - felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

6. Tanítási - tanulási folyamat révén -

teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősít akaratukat, segíti bennük a felelősségtudat kialakulását ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez Az iskolai pedagógiai munkában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is.

19

V. Közösségfejlesztés: tanár, diák, szülő 1. Az iskolán belüli közösségfejlesztés fontos feladatai -

-

-

A tanulók legyenek nyitottak, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezek értékeit A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, szépítésébe, hétköznapok munkájába és ünnepeink lelkes előkészítésébe, megszervezésébe Tevékenyen vegyenek részt a testvériskolai kapcsolatok ápolásában A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie A pedagógusoknak fejlesztenie kell diákjaikban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást

2. Osztályközösségek Ilyenek az osztályközösségek, melyek tulajdonképpen „mesterségesen” kialakított tanuló közösségek. Az osztályok közös feladatok elvégzésével, közös programokkal válhatnak igazi közösségekké. Az osztályközösség közösséggé formálásában a legfontosabb szerep az osztályfőnöké. Meg kell tanítania az osztály tanulóit arra, hogyan kell helyesen viselkedni, cselekedni, boldogulni egy demokratikus közösségben (osztályban, iskolában egyaránt) megalkotva és betartva – betartatva annak szabályait. Ez annál is nehezebb, mivel tanítványaink gyakran ellentétes érdekeket és értékeket hordozó szuverén egyéniségek. Az osztályközösség feladatai közé tartozik a tantermek rendben és tisztán tartása, díszítése, a különböző iskolai programokra, rendezvényekre való együttes felkészülés és részvétel (farsang, szalagavató, ballagás, iskolanap stb.). Fontos szerepe van az iskolákban a különböző szakköröknek, melyekre a tanulók meghatározott rendszerességgel járnak, és együtt munkát végeznek. Az iskolai közösségi élet szervezésében, koordinálásban jelentős szerepe a diákönkormányzatnak van.

3. Diákönkormányzatunk szerepe A diákönkormányzat, mint a tanulói érdekképviselet szervezete, a demokrácia szabályai szerint működik iskolánkban. Tagjai eljuttatják javaslataikat, problémáikat, véleményüket a nevelőtestülethez, az iskolavezetés tagjaihoz. Munkájukat az általuk választott tanár segíti. A diákönkormányzat iskolai szinten működik. -

véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az iskola működésével, a diákok életével kapcsolatos kérdésekben, kialakítja saját működési rendjét, szervezi az iskolanapokat, szerkeszti az iskolaújságot, segít az iskolakirándulások, ünnepek, rendezvények megszervezésében, megrendezésében kezdeményezi a nyilvános fórumok lebonyolítását

20

4. A szülőkkel való kapcsolat A szülőkkel való kapcsolattartásnak kialakult formái vannak az iskolában: -

-

-

Összevont szülői értekezletek, ahol a szülők tájékoztatást kapnak az iskola pedagógiai, gazdasági helyzetéről, a tanévi feladatokról, problémákról. Mivel a szülők közül kevesen jelennek meg a szülői értekezleteken, keresnünk kell a velük való együttműködés módjait, például legalább egy évben egy-két közös program az iskola érdekében történő közös munka. Mindez közelebb hozhatja szülőt és tanár, igazgatót egymáshoz. Fogadóórák az iskolai SZMK a tanév elején rendszeresen megújul, munkatervet készít, részt vesz a rendezvények szervezésében (jelmezbál, kulturális gálák, sportrendezvények) a környezet szépítésében. Feladata: a szülők kollektív jogait gyakorolja. Munkájának eredménye szerény… Beszélgetőkörök: SZMK – iskolavezetés között. Feladata: a szülő az iskoláért javaslattal élhet, az iskolai élet minden területén. Kérdőívek, üzenő füzet útján Családlátogatás – személyes kontaktus megteremtése Nyílt tanítási nap – pedagógiai munka külső szempontú elemzésének lehetséges segítése Iskolalátogatások – régi és bevált hagyomány, hogy amikor időszerű az iskolavezetés, igazgató, egy-egy tanár több iskolát is meglátogat, tájékoztatja iskolánk szolgáltatásairól a diákokat és szüleiket, megkönnyítve ezzel a gyermekek iskolaválasztását, továbbtanulását.

5. Nevelőtestületünk közössége, szervezeti felépítése A nevelőtestület tagjai szakmai, nevelési munkaközösségekbe és érdekvédelmi szervezetekbe szerveződnek. Szakiskolánkban egyetlen munkaközösség szerveződött, ez az osztályfőnöki. Az iskola vezetésének, pedagógiai folyamatainak, mindennapi életének, így a minőségbiztosításnak is sarokköve, meghatározója az intézmény szervezeti struktúrája. Ez meghatározza a vezetést, a szervezést, a tervezést, a belső kapcsolatokat, az információáramlást, a programkidolgozást, a feladatmegosztást. Iskolánkban az igazgató egyszemélyi felelős vezetőként irányítja, vezeti és szervezi a feladatokat, eseményeket. Az igazgató vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági ügyeket vivő Bt. munkatársának közreműködésével látja el. Iskolánkban nincs igazgatóhelyettes (mivel iskolánk létszáma 80 fő alatt van), ehelyett a speciális tagozatot irányító tagozatvezetői státusz létezik, ő az igazgató közvetlen munkatársa, segítsége, esetenként helyettese. Az iskolavezetés az igazgató döntés-előkészítő, szakmai tanácsadó testülete. Tagjai: - igazgató - tagozatvezető, - osztályfőnöki munkaközösség vezetője Tanácskozások és témaköreik: Hetente - az előző hét megbeszélése - a tárgyhét programja Havonta - rövid- és hosszú távú döntés-előkészítés

21

A középvezetők az igazgató szakmai tanácsadó csoportja Tagjai: - osztályfőnöki munkaközösség vezető - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - Diákönkormányzatot segítő tanár Tanácskozások: Kéthetente - szakmai programok értékelése - döntéselőkészítés szakmai kérdésekben - információáramlás - visszajelzések: napi szinten a „nyitott ajtó” elve alapján, amely azt jelenti, hogy az igazgatói szoba ajtaja mindig nyitva áll a pedagógusok és dolgozók előtt. A pedagógiai alapszintet a Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola tanári testülete alkotja. Pedagógiai munka segítő szintje - helyettesítő tanár, iskolatitkár - technikai személyzet: biztosítják az iskola mindennapi működéséhez szükséges technikai feltételeket. Ezek: gondnok-fűtő, szakácsnő, takarítónő

6. Kapcsolataink Önkormányzati Elsősorban Nógrád megye Önkormányzatának Humánpolitikai Főosztályával és az oktatási bizottsággal van kialakult munkakapcsolatunk elsősorban pedagógiai, szervezési ügyekben. Ezen kívül Egyházasgerge Önkormányzatának polgármesterével és jegyzőjével alakult ki hasonló kapcsolat, a falu és lakói érdekeit szolgáló jó együttműködés. A Váci Egyházmegye Ordináriusa a közelmúltban írt alá együttműködési-közoktatási szándéknyilatkozatot az említett önkormányzatokkal. Közvetett szakmai partnereink - A környék plébániái, főleg Karancskeszi plébánosa, s a plébánia káplánja, aki áldozatos munkát végezve betölti az iskola mindenkori lelki vezetőjének tisztségét. Kiváló és baráti az együttműködésünk Salgótarján katolikus plébániáival, azok vezetőivel - József Attila Művelődési Központ - Balassi Bálint Megyei Könyvtár - pedagógiai-szakmai intézmények, szervezetek, Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet - sportegyesületek - vendéglők, üzletek főleg azok, ahol szakács szakmunkás tanulóink, kereskedelmi tanulóink gyakorolnak. Ide tartozik a megyei kórház kertészete és Dancsó János maconkai asztalos vállalkozó - Iskolánkat nagylelkűen támogató további vállalkozók

7. Társadalmi környezet, amelyben iskolánk működik A befogadó település Egyházasgerge. Az iskola Egyházasgerge határában, a Karancs-hegy lábánál a Dobroda patak partján festői környezetben található. Karancslapujtőről költöztette a fenntartó ide a intézményt, egy korábban téeszmajorból lett varroda átalakításával. Ennek már tizenöt éve, azóta szépen kívül-belül fejlődik az intézmény. A mindenkori

22

intézményvezetés a fenntartó anyagi segítségével az évek folyamán igyekezett „minél többet” kihozni a 100 diák befogadására alkalmas iskolává alakított épületegyüttesből. A befogadó községben Egyházasgergén jelenleg 830 ember él. A cigány etnikumúak aránya 22 %. Működik a faluban cigány kisebbségi önkormányzat is, ezzel a szervezettel és a környék többi kisebbségi önkormányzataival jó együttműködést alakítottunk ki. Mivel Nógrád megye iparilag elmaradott, kevéssé fejlesztett térségébe tartozik, ez rányomja a bélyegét a lakosok szociális, gazdasági és mentális állapotára. A munkanélküli lakosok aránya 30 %. Akiknek van munkája, azok a 18 km-re fekvő Salgótarjánba járnak be dolgozni és naponta ingáznak. A faluból csak néhány tanulónk jár, a többiek a környékről, Salgótarjánból és azon túlról érkeznek. Csatorna-, és telefonhálózattal is rendelkezik a település. A hívők aránya a faluban kb. 50 %. Nincs önálló plébánosa a településnek, a 6 km-re fekvő Karancskesziből jár át a lelki atya az egyházi szolgálatot ellátni, egyúttal iskolánk lelki vezetését is a mindenkori atya végzi. A régiónkban élő emberek, családok gondjai hasonlók, mint amilyenek a magyar társadalmat, családjainkat feszítik. Talán Nógrád megye ilyen tekintetben a még hátrányosabbak közé tartozik. Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek, valószínű, hogy a vallásos nevelés során az iskola "magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igaz emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, egy meg nem fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, ill. megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola.

VI. Keresztényi, erkölcsi elvárások 1. A tanárok személyes példamutatása A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." (Kat. Isk. 78.) Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelőoktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos, elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért és gondoskodó szeretettel szolgálhatja a reá bízottak testi-lelki, szellemi gyarapodását. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollégák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A

23

pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell, hogy legyenek. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, tiszteli és nem dolgozik a keresztényi értékeken és magatartáson alapuló nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a katolikus tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat a nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Az iskola vezetőségére nagy felelősséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egyéves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre, főiskolai, egyetemi szintű képzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel, magas színvonalon dolgozhassanak. Ezt a célt szolgálják közös ünnepeink, iskola-kirándulásaink, s az a szép, immár hagyományunk is, hogy minden tanévzáró értekezletünket Nógrád megye egyik szép táján, településén tartjuk, megismerkedve az ott élő emberekkel is.

2. Elvárásaink a diákjaink felé Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. S, ami rögtön idevágó: rendszeresen járjanak és kellő, és szükséges felszereléssel érkezzenek az iskolába. Javult és értéknek tekintjük ezt az utóbbi tanulói magatartásformát. Sok jó példánk van, de még mindig nagy küzdelmet folytatunk a lemaradó, elbizonytalanodó, vagy iskolába járni nem akaró diákjainkkal, szüleikkel szemben, természetesen nem ellenük, hanem értük! Összefoglalva az elvárások a következők: - belső igény a szépre, jóra, és az igazra - részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban - tiszteletteljes beszéd tanárral, társakkal egyaránt – - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása - alapos, rendszeres és pontos munka - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése - gyengébb, elesettebb emberek, diáktársak szeretete, segítése és elfogadása - a házirend felelős betartása. - RENDSZERES iskolába járás fontossága Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja.

3. Ajánlások a szülők felé Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, ill. ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani (v.ö. CIC 796-800 §., Grav. Ed. 2. és 6.). Iskolánk a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják, tiszteljék az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén, szerény lehetőségekhez mérten

24

anyagilag is támogassák. „Aki tud segítse”: egy elismerő szóval, nyáridőben egy kimeszelt tornateremmel, diákprogramhoz egy karton üdítővel. Azért írjuk ezt ide, mert ilyen téren jó és kézzel fogható eredményeink vannak. Az is tény, hogy iskolánk diákjai felé megnyilvánuló gondoskodó szeretetét a szülők közössége érzi és értékeli. Törekszünk, hogy az iskolával kapcsolatos problémákat az érintettek szüleivel beszéljük meg a gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását szem előtt tartva a gyermek mindenek felett álló érdekeit. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, családlátogatások, telefonon történő egyeztetés, ezek mellett is bármikor nyitott kapukkal várunk minden szülőt, aki hozzánk bekopogtat.

VII. Műveltség, kultúra, hazaszeretet Az iskola elsősorban nevelési-oktatási intézmény, és mint ilyen, a kultúra átadásának fontos helye. Az oktatás révén megismerteti a diákokat a tudományok eredményeivel, felkészíti őket a továbbtanulásra, és a leendő foglalkozásuk lelkiismeretes végzéséhez szükséges tudást biztosítja számukra. Az így megismert tudás felelős felhasználását a kultúra biztosítja. Ezért az iskolában a nevelés szerepe döntő. A helyes gondolkodás, döntés és cselekvés elsajátítása. Ennek hiányában a legnagyobb szaktudás is értéktelenné válhat. A XX. század történelméből látható, hogy miként alakul át az erkölcsileg kontrollálatlan tudás emberpusztító erővé. Ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a diák megtanulja szeretni az igazat, a szépet, a jót, a szentet, tisztelni az életet, és ezáltal elvezetni őt mindennek forrásához, Istenhez. Ennek érdekében az iskola sokféle eszközt felhasználhat a tanórákon és a tanórákon kívül. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúrát türelemmel, megértő szeretettel minél jobban meg kell ismertetni diákjainkkal. Meg kell tanítani a gyerekeket a liturgiába való aktív bekapcsolódásra, szolgálatra. Meg kell ismertetni az egyház kultúrateremtő szerepét, és nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását, a közoktatásban viselt történelmi szerepét. Szorgalmazzuk és bátorítjuk diákjainkat a lelki beszélgetésekre örömeik, gondjaik, bizalommal történő megosztására. Úgy érezzük, hogy ezen az úton indíthatjuk el diákjainkat Istenhez, Isten felé… A természettudományok feladata, hogy bemutassák a teremtés szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, gyengéit, a technikai haladás kétarcúságát, világunk globális problémáit, amelyben korunk embere is felelősséget kell, hogy érezzen. Ez alól csak a megváltás szabadít fel. Éppen ebben áll a hívő természettudósok határtalan felelőssége.

1. Az iskola kulturális élete Az iskola kulturális élete szorosan illeszkedik a község és a helyi plébánia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítik egymást. A lehetőségektől függően színház-, hangverseny-, és múzeumlátogatásokat kell szervezni. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításokon mutatják be legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság, az iskolaújság és a fényképalbumok számolnak be. Fontos a vidám és felszabadult, de kultúrált és mértéktartó szórakozási formák elsajátítása is. Ezért elengedhetetlen a néptánc és a társas táncok oktatása, ünnepeink megélése, közösen megélt és rendezett diákprogramok. A kultúra része az emberi kapcsolatok, érzések kifejezési

25

formája is. Ezért a tisztelettudó, de őszinte viselkedést meg kell tanítani a diákoknak, kezdve a köszönéstől az öltözködésen és étkezésen át a helyes beszélgetésig. Ezt természetesen csak a pedagógusok egységes és igényes példamutatásával tudjuk elérni. A kultúrált életre neveléshez hozzátartozik környezetünk védelme is. Iskolánk tagja a környezettudatos iskolák országos szövetségének. Ez is kötelez bennünket tanárokat és diákokat: - az élet tiszteletére - a teremtett világ megismerésére és megbecsülésére - a szűkebb környezetünk szépítésére, pl. fásítás, virágültetés, -gondozás, fűnyírás - a környezettudatos életformára nevelés részeként a szennyező hulladékok összegyűjtése, a természet védelme és megbecsülése, hiszen az ember annak része, abból él, s a természetet is az ember kell, hogy ápolja.

2. Testi nevelés, sport Iskolai testnevelésünk elsődleges célja a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított felelősségteljes életvezetés. Küzdelem az ifjúkori tespedés, az elkényelmesedés ellen. Iskolánk testnevelés óráinak színterei: a tornaszoba, a tornaudvar, a természetjárás területei (gyalogos, kerékpáros,), a különféle sportegyesületek, - valamint az osztályfőnöki óra, a biológia óra. Az utóbbiakon kerül sor az egészségre nevelés elméleti szakaszára: beszélnünk kell az egészséges táplálkozásról, az öltözködésről, a dohányzásról, az alkohol ártalmairól, a drog embert pusztító hatásáról, a betegségek megelőzéséről, a balesetvédelemről, a testápolás és tisztálkodás szükséges és egészséges módjáról. Örvendetes, hogy számos diákunk külső sportegyesületben is részt vesz, különösen a labdarúgás sportágban. Az iskola sportköre belekapcsolódott a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a diáksportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a különféle iskolai sportküzdelmekbe. Iskolánk kerékpáros szakkört, „bringakört” is működtet. Tizenkét kerékpárral, iskolai kisbusszal rendelkezünk, mindezek segítik mobilizálásunkat, csökkentve a „helyhez kötöttséget”. A tornaórák hatékonysága és eredményessége függ a testnevelő tanár áldozatos és dinamikus óravezetésén, személyes példamutatásán is.

3. Magyarságunk, hazaszeretet Hazánk történelmi múltja, népének szellemi kincse, kultúrájának gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden iskola legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni, anyanyelvünkön, akár kisebbségi nyelven kulcsolva imára kezünket. Feladatunk nehéz, áldozatot kívánó szolgálat, amely személyes példamutatást, kiállást kíván nemzeti értékeink és múltunk mellett. Ma sok jó kezdeményezés van, amely ezek diákjaink felé továbbadását célozza. Ebbe a folyamatba tartoznak táncházak, népdalkörök, énekversenyek, kézműves foglalkozások, összetartásunkat erősítő közösségi találkozók. Erre nem lehet egységes programot megadni. Életformává, magatartásformává kell tenni az iskolában, ünnepek, programok, tanárt, diákot összefogó rendezvények sorával, amely átível egy-egy tanév során és folytatódik a következőben. Iskolánkban is az oktatásban, főleg a humán tárgyakban, valamint az ünnepekben nagyon sok nemzeti öntudatra nevelő lehetőség van. Keresztényi életünk, egyházi iskolánk értékvilágában is fontos szerepe van a hazaszeretetnek, nemzeti kultúránk, hagyományaink ápolásának. Ezeket ki kell használni. Ahol lehet, be kell építeni a tananyagba. Meg kell ismertetni és szerettetni diákjainkkal

26

kultúránkat, nyelvünk kincseit, hazánk tájait és történelmi elődeink nemzetépítő, népet emelő tetteit. Országjáró kirándulásaink is ezt a nemes célt szolgálják, miként egy-egy nemzeti ünnepünk alkalmából vendégelőadó, vagy éppen a cigány kisebbség képviselője tart előadást, rendezünk beszélgetést.

VIII. Iskolánk hitélete, ünnepeink, hagyományaink A tanév jeles napjai évről-évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk, hazafiságunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Iskolánk ápolja, őrzi hagyományait, keresztény egyházi iskolából fakadó keresztény értékeit. - A tanévet közös, ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be: Veni Sancte; Te Deum - A tanítás kezdetén a tanulók és a tanárok közösen imádkoznak (Miatyánk, Üdvözlégy Mária, Szentírásolvasás, könyörgés) - Legjelentősebb egyházi és a névadónkhoz kapcsolódó ünnepeken szentmisén veszünk részt az iskolában, amelyet a plébános úr tart. A szentmisén diákjaink ministrálnak, a diákok és a tanárok olvassák az olvasmányt, az egyetemes könyörgéseket. Alkalmi énekkarunk szolgál egy-egy diákmise alkalmából. Immár hagyomány, hogy nagyobb egyházi ünnepen, nagymarosi ifjúsági találkozón, váci egyházmegyei találkozón tanárok és diákjaink képviselik iskolánkat. - A húsvéti szünet előtt az utolsó tanítási napon az iskola közössége Nógrádszakalon, Salgótarjánban vagy Egyházasgergén a szabadtéri kálvárián, keresztúton vesz részt - Alkalmanként a szülői értekezleten a plébános úr szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről. - Egyházi kiadású könyvek vásárlásával is bővítjük az iskola könyvtárát. - Az osztályfőnöki órák jellegének és témájának alapja a katolikus kerettanterv alapján összeállított helyi tantervünk. - Nemzeti, állami ünnepeink, fontos múltbeli történelmi eseményeink aznap vagy előtte utolsó tanítási napon közös megemlékezést tartunk. A katolikus iskolákban fontos helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás "alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat. Isk. 50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával, türelemmel és szeretettek lehet elérni. Türelem és megértő szeretet: mindkettő oktató-nevelő munkánknak szegletkövei. Ünnepeink A tanév jeles napjai: - Veni Sancte – ünnepi diákmise - Egyházi iskolák közös – virtuális, internetes- évkezdő találkozója - karácsonyi szentmise, ünnep és szalagavató - Farsang - Iskolanap: Munkás Szent József ünnepe

27

-

Ballagás Te Deum – hálaadó ünnepi diákmise

Egyházi ünnepek: - szeptember 24.

Szent Gellért - a katolikus iskolák védőszentjének ünnepe - október 8. Magyarok Nagyasszonya - november 13. Magyar szentek és boldogok - december 6. Szent Miklós - december 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása - december Adventi gyertyagyújtások, - december vége Karácsony - február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony - február-március Hamvazószerda, Nagyböjt, Húsvét - március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony - május 1. Munkás Szent József (iskolánk névadója) - május-június Pünkösd (Mindegyik felsorolt ünnepen diákmisén veszünk részt.) Állami, nemzeti ünnepek: - október 6. - október 23. - január 22. - február 25. emléknapja - március 15. - április 16.

Aradi vértanúk emléknapja 1956-os forradalom és szabadságharc A magyar kultúra napja A kommunista diktatúrák

áldozatainak

1848/49-es forradalom és szabadságharc A Holokauszt áldozatainak emléknapja

Az ünneplés módjai: - Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, tanítás előtt iskolai szinten): vetélkedők, sportesemények, találkozás neves személyiségekkel, közösen megtekintett film vitája A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét: - hittanverseny - tanulmányi versenyek - dekorációs verseny, plakátkészítő verseny - kiállítás a tanulók munkáiból - sportversenyek - természetjárás - irodalmi színpad - önképzőkör - tánciskola - énekkar.

28

IX. Oktatási-nevelési követelményrendszerünk 1 A követelményrendszer alapelvei -

-

Tantárgyi követelmények - ezt a NAT és a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola nevelési programja, házirendje tartalmazza. Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkájához való viszonyát tükrözi. Konkrétan az iskola nevelési programja, házirendje tartalmazza.

A követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdése, ezek alapelveinek kidolgozása, amely során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: - Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. - A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. - Figyelembe kell venni a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását, azt a családi hátteret, ahonnan érkezett, ehhez jól kell ismerni a tanulót. - Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. - A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség igényének kialakítása. - Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. - A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetők. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet, és a kiszámíthatóságot. - A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyéniségének és Isten általi teremtettségének tisztelete, hassa át a tanárt az emelés, a felemelés szándéka.

2. A jutalmazás és büntetés A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A jutalmazás nem motivál: - ha a jutalom értékét veszti - ha a jutalom időben túl távoli - ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető - ha a jutalom elérése túl nehéz. A jutalom, elismerés és biztatás: „édestesvérek”, közös célt érnek el, amikor a gyermeket ezekkel illetjük. Mindenki vágyik az elismerő szóra, diákjaink lelkületében különösen él ez a vágy. A gondoskodó keresztényi szeretet jegyében gyakoroljuk mi ezt boldogan nap nap után, amikor, s akinél ez lehetséges. Jutalmazás Az iskola közösségi életében, hitéletében, sportéletében szorgalmasan résztvevő, iskolájukért dolgozó diákok számunkra igen fontosak! Jó példák a megtorpanók, elbizonytalanodók, helyüket keresők számára. Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát

29

szaktárgyi illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálynaplóba, bizonyítványba és anyakönyvbe is bevezetésre kerülnek. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, vagy tantestületi dicséretben részesíthetők. Ez az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba kerül bejegyzésre, és a havi illetve év végi magatartás vagy szorgalomjegyben is éreztetik hatásukat. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között az igazgatótól, osztályfőnöktől, lelkiatyától vehetnek át. Büntetés Az alapvető viselkedési szabályok vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetők: -

Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói elbeszélgetés, figyelmeztetés, elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi figyelmeztetés

Ezek a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás illetve szorgalom jegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Az osztályfőnöki és igazgatói figyelmeztetéseket levélben a szülőknek is megküldjük. Különösen minősített esetben a tantestület fegyelmi eljárást tart az ügy kivizsgálására. Határozatai között szerepelhet az okozott kár megtérítése, a diák áttétele másik osztályba, eltanácsolása az iskolából, vagy átirányítása másik iskolába. A fegyelmi eljárás megkezdéséről és döntéséről kiskorú tanuló esetén a szülőket időben értesíteni kell, aki kívánsága szerint részt vehet a fegyelmi tárgyaláson. A szerető szigort is gyakoroljuk. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés elfogadottá, belsővé válásának megakadályozása, és a diák magatartásának helyes irányba terelése. A büntetés szabályai: - Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst - Mindig ott álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. - A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. - Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. - Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. - Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés. - Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjék. - Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja jóra törekvő próbálkozásait. Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatók meg e nélkül. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és az belsővé válik. Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani.

30

A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalúvá és személytelenné válhat. Elhidegülhet a kapcsolat a tanár és diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot kialakítani azzal, akitől félnek. Egy ilyen asszimetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, törleszkedés, hízelgés, illetve védekező mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás, dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fantáziálás, félénkség, gyávaság, menekülés, depresszió, stb. Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni a saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet és szeretet igényel a nevelőtől. Az önfegyelem Az önfegyelem stabil belső értékrend. Az önfegyelemmel rendelkező ember: - tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára - értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni - ismeri saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes - tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket - nem halogatja a megoldást - el tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel és miért nem - nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak - ragaszkodik az igazsághoz - nyitott, ezért fejlődőképes - tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodás) feladásával jár - vállalja a változás, az őszinteség kockázatát. Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nemcsak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás a szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat" (Mt 19,19). Önmagunk vállalása eleve kizárja a színészkedést, szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével kezdődik: "aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája". (Mk 9,35) Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat. Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat s érezzék a segítő gondoskodást arra, hogy a saját útját megtalálja.

3. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás szempontjai -

-

Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga

31

-

-

-

-

-

-

-

teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen az bizalomra építő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó (nagy - vagy témazáró) dolgozatok számát. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanuló tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. Sajátos nevelési igényű tanulóink év végén gyógypedagógus előtt az elméleti tantárgyakból vizsgát tesznek. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 3 "jó" osztályzata van (és ennél rosszabb osztályzat nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban is dokumentálni kell. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát az osztályfőnök többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Minden évfolyamon havonta legalább 1 érdemjegynek kell lenni. Értékelő tájékoztatást kell adni nagyobb időegység lezárásakor (félév). Rossz teljesítmény, egy-egy eredménytelen érdemjegy nem minősítheti hosszú távon a tanulót. Az érdemjegy javítására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell.

4. Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje Célja - a tanulók rendszeres tanulásra, készülésre, gyakorlásra szoktatása - tudásuk lemérése - problémamegoldó-, helyesírási-, fogalmazási készségeik fejlesztése Formái, rendje - Írásbeli felelet (röpdolgozat): az előző, vagy néhánnyal korábban tartott tanítási óra tananyagának írásbeli számonkérése néhány lényegre törő kérdés formájában. Ez egy szóbeli felelettel egyenértékű. - Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör, fejezet összefoglalása, lezárása után, általában egész órán írott dolgozat. Az erre adott érdemjegy (piros jegy)

32

-

súlyozottabban számít a félévi és év végi osztályzat megállapításánál. Fogalmazás: leginkább magyar nyelv és irodalom tantárgynál jellemző, egész órán írják és témazáró dolgozattal egyenértékű az értékelése.

Korlátai - a tanulók részéről: - a tanuló hiányzása a témazáró dolgozatnál, mivel ezután már nehezen pótoltatható be a dolgozat - a tanuló huzamosabb hiányzása esetén nem lesz se szóbeli, se írásbeli érdemjegye, félévkor, év végén nehezen vagy egyáltalán nem lesz osztályozható - gyenge a tanulók olvasási-, szövegértési-, fogalmazási és helyesírási készsége -

az iskola részéről - az írásbeli felelet sohasem szolgálhat fegyelmezési eszközül, kizárólag a tanulók tudásának mérésére! - írásbeli feleletnél nem adhatunk túl sokkal korábban (4-5 óra) vett tananyagból kérdéseket! - az írásbeli felelet ne vegyen el túl sok időt a tanítási órából! Kb. 10 perc elég legyen a megválaszolásra! - témazáró dolgozatnál, fogalmazásnál a kérdések, feladatok mennyisége annyi legyen, amennyi egy tanítási órán megválaszolható, megoldható. - gyakorlati feladatoknál (matematika, fizika) törekedni kell a fokozatosságra, az egyszerűbbtől haladjunk a nehezebb felé!

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya - Az írásbeli számonkérés mellett szorgalmazzuk a rövid szóban történő feleltetést is, ahol segítünk a gyereknek, hogy kifejtse gondolatait egy-egy témából, fejlesztve ezzel szókincsét, kifejezőkészségét. - Törekednünk kell arra, hogy a csoportmunkát is értékeljük, mert ennek osztályközösség-formáló ereje is nagy, s a jobb tanulók erősíthetik gyengébb társakat egy-egy csoportban. - Rendszeres tanulásra, készülésre, gyakorlásra késztetjük őket, mivel írásbeli felelet bármelyik órán lehetséges. - Meghatározzák a félévi és év végi osztályzatot. - A tanulók lemérhetik saját tudásukat a kijavított dolgozat pontszámai és a kapott érdemjegyek alapján. Fény derül a kérdések helyes megválaszolása, a kijavítás révén a hiányosságaikra. - Meghatározza számukra az elérendő célt, a tantárgyak követelményszintjét, mely a továbbhaladáshoz szükséges. - Emberi és keresztényi elvárás, hogy a pedagógus segítse a diákot feleletében, s kezdje onnan, legyen arra is kíváncsi, amit tud és amire képes a gyermek, ezzel segítheti a kudarcot szenvedettet is sikerélményhez. - Csak annyit követeljen, amennyit az óráján lead. Ismerve a reábízottakat lassabb haladás szükséges, elengedhetetlen az ismétlés, a korábban elhangzottakra történő visszautalás az óra menetében - Törekedjen a frontális munka helyett a csoportmunkát előnybe részesíteni, tanóráját szemléletessé tenni pld. korabeli újságok, könyvek, kiadványok, tévé, videó, kivetítő, szerepjáték alkalmazásával

33

5. Otthoni felkészülés lehetőségei Célja Az otthoni felkészüléshez szóbeli és/vagy írásbeli házi feladat formájában írjuk elő a feladatokat. Célja a tanítási óra tananyagának elsajátítása, elmélyítése, a vele kapcsolatos feladatok gyakoroltatása. További célok még a kommunikációs készségfejlesztés, a saját gondolatok megfogalmazása, helyesírási és fogalmazási készségeik fejlesztése. Formája házi feladat, ami szóbeli és írásbeli lehet - szóbeli: a tanítási óra elméleti tananyagának elsajátítása, minimum átnézése, melynek eredménye az, hogy a tanuló a következő órán önállóan vagy tanári segítséggel számot tudjon adni az általa tanultakból - írásbeli: a tanítási órához kapcsolódó elmélet gyakorlatban való alkalmazása konkrét feladatok, összefüggő írásmű elkészítésével Elvei Kiadásakor a tanárnak figyelembe kell vennie: - a tanulók otthoni körülményeit és teherbírását - a helyi tanterv által minimumként megállapított követelményeket - az otthoni feladatok a tanítási órán már megalapozottak, ismerősek legyenek - tartsa be a fokozatosságot a gyakorlati feladatok (matematika, fizika) esetén, kezdje a tanuló a könnyebbel és haladjon a nehezebb felé - az írásbeli feladatok könnyen értelmezhetőek legyenek Értékelése - a következő tanítási óra elején szóbeli vagy írásbeli felelet (röpdolgozat) formájában számon kérhető a feladott tananyag(rész) - a következő tanítási óra elején az írásbeli házi feladat ellenőrzésekor az elkészítés hiánya az osztály ellenőrző füzetébe való beírást, ismételt hiány elégtelen osztályzatot von mag után Korlátai a tanulók részéről - sok tanulónak nincsenek megfelelő otthoni körülményei a házi feladat zavartalan elkészítéséhez: sok testvér, kevés helyiség, zajos délutáni órák a családban - nincsen se külső, se belső motivációjuk a tanulásra, gyakorlásra - órai figyelmetlenség és/vagy fegyelmezetlenség miatt nem tudja (vagy nem is akarja) elkészíteni a házi feladatot - elméleti tananyagnál a lényeg kiemeléséhez való képtelenség gátolja a megtanulást az iskola részéről - a tanulók képességeinek, teherbírásának, otthoni körülményeinek megfelelő mennyiségű és nehézségű szóbeli és írásbeli feladat adandó - hét végére sem adható a hétköznapi házi feladat mennyisének többszöröse, hogy a tanulók a hét végi szabadnapokat pihenéssel, kikapcsolódással tölthessék - hosszabb tanítási szünetek idejére (őszi, téli, tavaszi) sem adható megterhelő mennyiségű házi feladat: tantárgyanként maximum 2 tanítási óra anyagának megfelelő szóbeli vagy írásbeli tanulnivaló, feladat, illetve 1 vers, vagy 1 fogalmazás, vagy írásbeli beszámoló, vagy kiselőadás adható.

34

6. Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: - Alapműveltségi vizsga: nem kötelező állami vizsga a 10. évfolyam sikeres befejezését követően. Szakiskolánkban ezt nem alkalmazzuk. - Országos szintű kompetenciavizsga: 10. a osztályos diákjaink matematikából és szövegértésből készítik el a központilag kiküldött feladatlapokat megbízott ellenőr jelenlétében. (A 2007/2008-as kompetenciavizsgán tanulóink elért eredményéről, tapasztalatokról s a szakiskolák sorában elért helyéről rövid összeállítást mellékelünk) - Szintvizsga: a megyei kereskedelmi és iparkamara rendezésében végzős szakácstanulóink vesznek ezen részt, eredményessége mintegy feltétele a szakmunkásvizsgára bocsátásnak. - Műremek készítése: Végzős asztalos-tanulóinktól a szakmai gyakorlóhely várja el, hogy vizsgamunkát, műremeket készítsenek, minősítés után ez lesz a szakmunkásvizsgára-bocsátás egyik feltétele. - Szakmunkásvizsga: nem kötelező állami vizsga a szakképzés befejeztével. Lebonyolításának módját a vizsgaszabályzat határozza meg. - Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Vizsgabizottság előtti zajlanak. - Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulónak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. - Félévi és év végi vizsga: Félévenként kiírt vizsgák minden tantárgyból a 11 és 12 évfolyamon tanulóknak (kivéve a készségtárgyakat). A szakmunkástanulók tanulásra való ösztönzése illetve a tudásukról való megbizonyosodás érdekében. Az ezeken a vizsgákon kapott érdemjegyek, mivel átfogó, hosszabb tanulmányi időszakról adnak számot, hangsúlyozottabban számítanak be a félévi, illetve év végi osztályzatokba. - Javítóvizsga: megjegyezzük, hogy a 2008/2009-es tanévtől a legújabb törvénykezési rendelkezés alapján, ha a diák 3 vagy annál több tantárgyból bukik, nem automatikusan évismétlésre kötelezett, hanem minden bukott tantárgyból javítóvizsgát tehet. - Az osztályozó és különbözeti vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg.

7. A tanulók továbbhaladásának feltételei -

-

-

-

A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi "elégtelen" minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap). Három vagy több "elégtelen" esetén az évfolyamot meg kell, illetve (nem tanköteles tanuló esetén) meg lehet ismételni. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát (igazolt vagy igazolatlan), a tanév végén nem osztályozható. Abban az esetben sem osztályozható a tanuló valamely tantárgyból, ha az éves óraszám 30 %-ánál többet mulasztott. Számukra a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. Választott tárgyat leadni - általános szabályként - lezárt félév után lehet, felvenni bármikor. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.

35

-

Magántanulók: a magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló félévkor és év végén (a testnevelés, valamint a rajz és vizuális kultúra kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.

8. Tanulmányi versenyek A katolikus iskola szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől reánk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. Feljebb számos helyen leírtuk már, hogy diákjaink döntő része sok kudarcot megélt fiú és lány. Célunk, hogy meggyőzzük őket arról, hogy képessége és tehetsége, szorgalma alapján mindenkinek joga van az életbe való boldogulásra, s az iskola címerében és zászlójában is szereplő motívum az emelő, biztonságot nyújtó kéz az róluk szól. Tanítani, emelni kívánjuk gyermekeinket tehetségük, képességük és szorgalmuk alapján. A versenyek rendszere: - iskolai házi versenyek és pályázatok - katolikus iskolák közötti, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottsága vagy a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által kiírt versenyek - a Minisztérium vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek. Ezek közül is kiemelkedik a Szakmunkások Tanulmányi Versenye.

9. Továbbtanulás Iskolánkból továbbtanulási illetve "átlépési" lehetőség a dolgozók gimnáziumába a levelező tagozatra való jelentkezés és az ott folytatott tanulás, amely a szakiskolai tanulmányok végzése mellett, párhuzamosan is folytatható. A szakiskola bármely évfolyamának elvégzése után jelentkezni lehet valamelyik középiskola, szakiskola nappali vagy levelező tagozatára szakma vagy érettségi megszerzése céljából.

10. Az intézmény felvételi szabályzata A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. A felvétel szabályait az Oktatási Minisztérium határozza meg az eljárásrendben, az Oktatási Hivatal a Középfokú Közoktatási Intézmények Felvételi Információs Rendszere (KIFIR) segít a továbbtanulással kapcsolatos problémák megoldásában és a továbbtanulási, beiskolázási folyamat irányításában. Általános törekvés és gyakorlat a hagyományos levelezés helyett az internetes kapcsolatteremtés és elektronikus aláírás használata a közoktatás rendszerében. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani - az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. Intézményünkbe az általános iskola illetve speciálpedagógiai általános iskola 8. osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk. A jelentkezés módja: központi jelentkezési lapon, meghatározott határidő szerint. Felvételi vizsgát nem tartunk, 14 évestől 20 éves korig várjuk a fiatalokat.

36

X. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi „Igazságosabb és testvériesebb világot” c. körlevelében a jelenlegi magyar helyzet elemzésénél külön foglalkozik a gyermekekkel, az iskola feladatával. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni e folyamatban. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulóknak egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége.

1. Szolgáltatásaink A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget kell teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: - ingyenes étkezés, - utazási költségtérítés (vonat, autóbusz bérlet) biztosítása - tanszersegély - tankönyvtámogatás - ingyenes osztálykirándulás, - kiscsoportos uszodabérlet Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyermek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de ilyen nehéz esetekben is fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Például mindent elkövetni azért, hogy a beiratkozott diákot járassa szülője iskolába.

2. Személyes törődés A hátrányok enyhítésében fontos szerepük van - az egyéni korrekcióknak - gondoskodó szeretetnek, bizalomra épülő tanár-diák viszonynak - felzárkóztató-, illetve tehetséggondozó programoknak - osztályfőnöki óráknak - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, családlátogatáson - szocializációs óráknak - korrepetálásoknak - tehetséges tanulókkal való külön foglalkozásoknak, tanulmányi versenyekre való felkészítésnek - krízishelyzetben a tanuló segítése, egészségi állapotának figyelemmel kisérése - drog- és bűnmegelőzési programok - tanórán kívüli szabadidős foglalkozásoknak, szakköröknek, számítógépes, sport, tánc-zene, diáksajtó, szakkörök / - végzős tanulókkal való kapcsolattartás, szakmunkásvizsga után is (tanácsadás, biztatás, sorsuk alakulásának figyelemmel kísérése) - osztályfőnökök egymás közötti és ifjúságvédelmi felelős tanárral való kapcsolat tartása (igazolatlan hiányzások, családlátogatások, stb. megbeszélése, koordinálása).

37

-

osztályfőnöki vagy biológia órákon személyes higiéniai, tisztálkodási problémák megbeszélése. az egyházi iskola keresztény szellemisége, nevelők példamutató és követésre méltó viselkedése ünnepeken és dolgos hétköznapokon egyaránt a katolikus iskola nem „elit” képzésre törekszik. Külön figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. nevelésük a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegény embertársat. Csak reménykedünk abban, hogy ezen értékek, törekvések ha nem is gyorsan, egyszer idővel mégis tanítványaink számára is maradandó értéket, követendő életpéldát jelenthetnek felnőtt korukban is.

3. Egyéni fejlesztés SNI-s tanulóink számára Legújabban a 2007. LXXXVII. törvény 20. § meghatározza a sajátos nevelési igényű gyermek státuszát és a vele kapcsolatos, kötelező intézményi, feladatokat. Eszerint SNI-s tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szekértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Az új törvénymódosítás részletesen megszabja az ilyen tanulók képzésével foglalkozó iskolák feladatait és erősíti kapcsolatukat a nevelési tanácsadókkal. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális egyéni korrekcióval, de főként a személyes törődésnek, szeretetre és bizalomra, kölcsönös elfogadásra épülő beszélgetésnek lehet nagy szerepük. Elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit a hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartási és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Kiváltképp megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A korrekció egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és kitartásra, szorgalomra nevelését, a tanórán kívüli korrekciós foglalkozások és a tanórai differenciált foglakozás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A katolikus iskola a személy meglevő értékeinek Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztathassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment, személyiséget erősít meg, fejleszt. Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok,

38

amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a tanuló fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus) irányíthassuk, aki rendszeres alkalmazásban áll iskolánkkal. A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk eredményességét és szükségességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amit a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk. (Fejlesztő program SNI-s tanulók részére – vázlatminta.)

4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos intézményi feladatok Az iskolai gyermekvédelmi felelősök és a körzeti illetékes védőnők az első és legfontosabb észlelő, és jelzői a családi gyermekvédelmi problémáknak, így együttműködésünk szakmai szempontból rendkívül fontos, emellett a törvényben megfogalmazott kötelesség is. Az a célunk, hogy velük együttműködve a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. Az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Iskolánkban arra törekszünk, hogy biztosítsuk diákjaink esélyegyenlőségét: - a fejlődéséhez szükséges alapvető feltételeket - a lehetőséget a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához - segítséget, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, melyek születésénél, családi hátterénél, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak. Az iskolákban, oktatási intézményekben így nálunk is tapasztalható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok nehezen illeszkednek be az adott közösségbe, és a teljesítményük is elmarad a többiekétől. Vannak, akik kudarcoktól görnyedve érkeznek hozzánk más oktatási intézményből. Iskolánkban újabb lehetőséget kapnak a továbbtanulásra, szakmaszerzésre.

XI. Diákjaink tanulási kudarcainak megelőzési stratégiája Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módjait. A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága. Tudatosítani kell a tanulókban meglévő értékeket. Ki kell bontakoztatni és fejleszteni a megismerési folyamatokhoz szükséges tanulói képességeket és személyiségjegyeket: - koncentrálóképesség - hatékony olvasás - számtani alapműveletek - emlékezőképesség - gondolkodási képesség a képesség személyiség jegyei: - rendszeresség, - alaposság, - kitartás, - önállóság. A tanuláshoz való pozitív viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismertetése, helyes tanulási szokások kialakítása. Célszerű bevésési módok elsajátítása.

39

Szervezeti kerete: - Szaktárgyi órák - Osztályfőnöki órák - Szocializációs foglalkozások Fontos cél: megtanítani tanulni diákjainkat, módszertani időszakos képességfejlesztő tréningeket tartani számukra. A segítés stratégiája - sikerélményhez juttatjuk a tanulókat. - a tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása a hatékony tanulás szokásrendszerének és a célszerű rögzítési módok gyakorlása, - a szükséges képességek fejlesztése, - a tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója, - a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése, a gyerekek buzdítása. Tudatosuljon a tanulókban mi a kudarcuk oka, és mit kell tenniük a siker érdekében. Ismertetni kell mindezt a szülőkkel is, és akit csak lehet fel kell kérni gyermeke érdekeit szolgáló együttműködésre. Szervezeti formái: Differenciált egyéni-, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében részben tanórán, részben tanórán kívül (korrepetálás). Felzárkóztató foglalkozások. Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (számítógépterem, konditerem, bringaszakkör stb.) Folyamatos tevékenységeink, feladataink - minden gyerek számára tartalmas, hasznos, boldog iskolai élet biztosítása, - igyekszünk minden gyerek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit, - a szabadság, önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. S ha tudomásul vesszük, hogy tanítványaink egymástól nagyon különbözőek, akkor a fenti célok óriási feladatok elé állítanak bennünket. Ilyen például: - megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása, - az egyes gyerek személyiségének minél alaposabb megismerése, s ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása a személyiség egészének fejlesztése érdekében.

1. A pedagógusokkal szembeni elvárások: -

Munkáját a keresztény pedagógus etikai kódexe alapján végezze, „emelje” szerese és becsülje tanítványait. Erkölcsi szilárdsága, keresztény hite mellett fokozottan törődjön szakmai előrehaladásával, tisztelje hagyományainkat és legyen nyitott az újra tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót, az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést,

40

-

a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

2. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: -

a szülővel kiemelten figyelmesen és segítőkészen, megértően foglalkozzon, a tanuló problémáit értesse meg és ha kell, akkor képviselje a szaktanároknál, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a szakmaválasztásáról, szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. őrizze, ápolja és erősítse osztályközössége értékeit, járjon élen példamutató magatartásával, öltözködésével és beszédjével.

További fontos céljaink: Szakiskolai oktatás-nevelésünk a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának egyik fontosabb színtere. Törekvéseink szép és újabb példája az asztalosműhely felépítése a bútorasztalos-képzés beindítása, valamint a virágkötő szakma képzési feltételeinek a megteremtése. Az általános műveltség megszerzését célzó tananyag megtervezésénél is elsődleges a szakmatanuláshoz, szakmai érvényesüléshez elengedhetetlen készség kreativitás szintek, életkori sajátosságokhoz és előképzettséghez igazított tananyagtartalmak figyelembe vétele az elmélet mellett a gyakorlati oktatás arányának a növelése. 2004-ben szakértő által elfogadott és most 2008. nyarán módosításra fenntartónak benyújtott nevelési és szakmai programunk az új OKJ-s képzés és modulrendszer elvárásainak figyelembe vételével, a központi program és a helyi terv egyensúlyának megteremtésével készült. A 2008/2009-es tanévet már ennek szellemében kívánjuk indítani.

XII. Diákjaink magatartási, beilleszkedési nehézségei 1. Pedagógiai tevékenységünk A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek, együtt hátráltatják az érintett tanulók személyiségének fejlődését. Hatékony munka akkor végezhető, ha a tanár és diák hasonló értékrendet képviselve képes együtt dolgozni; azaz a diák beilleszkedik a közösségbe, s elfogadja annak értékrendjét. De legalább annyira fontos az iskola, a tanár közeledése a diák értékrendjéhez. Ez nem megy minden nehézség nélkül. Iskolánkban ez még inkább így van, hiszen a diákok összetétele nagyon heterogén (kor és származás szerint is). Diákjainkról elmondható, hogy nehezen illeszkednek be, s magatartási problémáik vannak. A tanulási nehézség okai részképesség-zavarokból tevődnek össze. Eredete lehet idegrendszeri, szociális. A tanuló egyéni vizsgálata határozhatja meg, hogy a rajta való segítség módszereit: a./ tanórai belső differenciálással, b./ külön óraszámot igénylő differenciált képességfejlesztéssel, c./ külső szakember munkáját igénybe vevő fejlesztéssel történhet. De mi okozhatja a mi iskolánkban ezeket a zavarokat? Agresszió: Minden olyan szándékos cselekvés, melynek indítéka, hogy – nyílt, vagy szimbolikus formában – valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet, vagy fájdalmat okozzon.

41

Az agresszió minden élőlény (ember és állat) természetes állapota. Az agresszió kiküszöböléséhez ismerni kell annak kiváltó okát, forrásait. Az agresszió forrását a pszichológia ösztöneredetűnek tartja, amely fordulhat kifelé és befelé is. Az agressziót a különféle pszichológiai irányzatok különféleképpen csoportosítják. Félelem: A pszichológia különféle irányzatai, különféleképpen definiálják a félelmet. Jelen esetben a szimbolikus félelmek okozhatnak zavarokat a beilleszkedésben és a magatartásban. A szimbolikus félelmek közül a büntetéstől való félelem, illetve az iskolától való félelem jelenik meg a diákok viselkedésében. A büntetéstől való félelem: Ezen félelmek általában kisiskolás korban jellemzőek, de később is visszatérhetnek. Ennek oka a mi esetünkben az lehet, hogy a gyerekek kisiskolás korban sok büntetést szenvedtek el. Az iskolától való félelem: szintén a kisiskolás kor, a beiskolázás időszakának jellemzője, de nálunk is előfordul. Az oka pedig szintén az előző iskolákban őket ért kudarc (származás és szokásrendszer miatt). Származás: Az eddig felsorolt okok mellett, talán legfontosabb tényező, ami beilleszkedési és magatartási zavarokat okoz a diákjaink származása, s vált ki belőlük agressziót, s félelmet. Az iskola tanulóinak nagy százaléka roma etnikumú. Ez a tény sok problémát okoz számukra, és számunkra is. Ahhoz, hogy a problémákat kezelni tudjuk, fontos ismerni a romák szokásait, értékrendszerüket. Közelmúltig az iskolarendszert tökéletesen rossz reflex vezérelte; mégpedig az, hogy a cigány tanulókat sok helyen a követelmények csökkentésével akarják megkímélni az iskolai kudarcoktól. Ennek következtében sok tehetséges, de MÁS roma tanuló került kisegítő osztályokba, vagy kisegítő iskolába, akiknek ezután már esélyük sem volt felzárkózni a „normál” iskolába járókhoz. A cigány tanulók sikertelenségének okaival kapcsolatban két meghatározó felfogás jelent meg. - Az egyik szerint ez a sikertelenség elsősorban a cigány tanulók gyenge iskolaérettségében, tehát a családi szocializáció elégtelenségében keresendőek. - Ezzel egyenlő vagy nagyobb szerepet tulajdonítanak az iskolának, mint amely nincs felkészülve a cigány tanulók oktatására. A cigány tanulók iskolai sikertelensége, ami magatartási és beilleszkedési zavarokat okozhat, nem vezethető vissza egyetlen problémára. A különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokráról van szó: alacsony tanulási motiváció, eltérő szocializáció, rossz szociális helyzet, nyelvi hátrány, a cigánysággal szembeni előítéletek, iskolán belüli szegregáció, az alkalmazott programok alkalmatlansága, az alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmatlansága. A cigány tanulók iskolai sikertelenségének okai között vannak olyanok, melyek korai szocializációjuk jellegzetességeiből fakadnak, s abból, hogy az iskola nem képes kezelni az ezekből eredő problémákat. A cigány gyermekek korai családi szocializációja két lényeges problémát vet fel: az eltérő személyiségfejlődés és az alacsony tanulási motiváció problémáját. A család életének strukturálatlansága miatt az időélmény és időfogalom nem, vagy alig alakul ki. A szociális tér és ingerek gazdagsága nyugodt érzelmi környezetet biztosít. A gyermek minden kívánságát azonnal teljesítik, ugyanakkor önállósodásával együtt felerősödik a családi féltés. A kényeztetés és a féltés együttes hatására a gyermek életéből kimarad a szeparációs félelem és a dackorszak. Mindez érinti az önkontrollra irányuló képességet. Az érzelmek, indulatok kinyilvánítását semmi sem akadályozza, ez az azonosulás mintája. Mindezek hatására eltérőek a cigány gyermekek serdülőkori sajátosságai is.

42

A cigány gyermekek elnyújtott gyermekkorát nem a normál serdülőkor követi, hanem a körülbelül 10-13 életév között hirtelen megjelenő „kicsinyített felnőttkor”. A serdülőkor válságai helyett felnőtt problémái vannak. A gyermekek kreativitása inkább valóságos élethelyzetek megoldásában jellemző. A tárgyakkal való manipuláció kínálta kreativitás fejlesztésre szorul. A cigány gyermekeket nem jellemzi a leválási szorongás, hiányoznak a dackorszakok, iskolai szorongásuk minimális. Mindettől nem független a cigány gyermekek alacsony tanulási motivációjának problémája. A család és az iskola világa közötti hatalmas különbség (főleg, ha az óvodába nem járt gyermekek minden átmenet nélkül csöppennek bele az iskolapadba) s a gyermekek személyiségétől idegen elvárások rombolóan hatnak önképükre. Az iskola nem képes biztosítani azt a sikert, ami a tanuláshoz fűződő pozitív viszony kialakulásának legfontosabb feltétele. Ehhez társulhat a család üzenete is: az iskolában megszerezhető tudás értéke a cigány családok túlélési stratégiáiban alacsony, s az utóbbi években szinte általánossá vált munkanélküliség hatására még inkább leértékelődött. De új üzenet is megfogalmazódik a sok gondtól feszülő mai társadalomban és a cigány kisebbségben is, miszerint csak a munka, a tanulás vezethet a felemelkedéshez, s az új generációnak már a tanulással kell kezdeni, mert így juthat előre a munka világába.

2. Nevelői módszereink Iskolai keretek között az érintett tanulók feszültségoldásának egyik módszere a bizalmas légkörben zajló segítő beszélgetések láncolata. - Az önismereti-, illetve a személyiségfejlesztő foglalkozások játékai lehetőséget adnak a problémás tanulóknak konfliktusmegoldó eszköztáruk bővítésére, pozitív viszonyulások kialakítására, valamint – a bizalom és nyíltságfejlesztő játékok segítségével – megváltozhat az osztálytársakhoz, tanárokhoz való viszonyuk. - A tanuló magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök, a védőnő és a szociális munkás családlátogatáson vehetnek részt. - Ha a probléma feltehetően családon belül fakad, a problémakezelés folyamatába bekapcsolódnak a gyermekpszichiátria, gyermekjóléti szolgálat szakemberei, akikkel közösen családterápiás módszerekkel történik meg az esetkezelés. - Ha a magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények (Nevelési Tanácsadó, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó) pszichológiai, illetve pszichiátriai terápiás módszereit. Abban az esetben, ha a családlátogatások során a veszélyezettség jelei észlelhetők (pl.: erkölcstelen családi környezet, mely akadályozza a gyermek testi-, értelmi- vagy érzelmi fejlődését), az iskola felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal. A védő-óvó pártfogókkal (családgondozókkal) együttműködve az iskolai ifjúság-védelmis tanárnő figyelemmel kíséri, hogy a család betartja-e a gyámhatóság által meghatározott magatartási szabályokat. A feladatterv meghatározásához feltétlenül szükség van a tanuló komplex vizsgálatára bevonva a nevelési tanácsadó, a pedagógiai központ fejlesztő pedagógusai, iskolaorvos szakvéleményét. Mindezek figyelembevételével a tanuló fejlődését állandóan nyomon követve tervezhető a tanuló fejlesztése évfolyamról évfolyamra fenti három forma nagyon tudatos kombinálásával. Az iskolára hárul az a feladat is, hogy a tanuló iskolán kívüli szociális, személyiségét érintő hatásokat feltérképezze, azokon, ha kell együtt a szülővel változtasson a tanuló érdekében. A program egyik alapeleme a szülővel való együttműködés. A problémás eseteket az iskola szülői, gondviselői együttműködés nélkül megoldani nem tudja. Ha a tanulási, magatartási zavar szociális eredetű, ami a tanulók legnagyobb részénél családi eredetű, az -

43

iskola részéről nem érhető el eredmény a szülő megnyerése nélkül. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartáson túl / szülői értekezletek, fogadó órák / a kapcsolatot egyénre szabottan kell tartani, ahogy a tanuló érdeke megkívánja. A szülőkkel való találkozások eredménnyel kell, hogy végződjenek. Távozzon úgy a szülő az iskolából, hogy konkrét, használható segítséget kapott gyermeke nevelése terén, ami bizalmának alapköve. Meg kell győzni a szülőket, hogy gyermekük eredményes felnőtté válásában ugyanolyan fontos a családnak legalább elvek és alapértékek terén megalkotni saját “nevelői programját” és egyeztetni az iskolával, mint azt az iskola teszi és tette a jövőben is. Véleményünk szerint cigány tanulókat nem lehet a magyar pedagógiai gyakorlatban megszokott, a többséghez tartozó gyermekek oktatása során általában sikerrel alkalmazott pedagógiai módszerekkel iskolai sikerhez juttatni. A tantervi követelményeket abszolutizáló, és frontális ismeretközlésre berendezkedett magyarországi pedagógiai gyakorlat igen sokszor megkérdőjelezi a cigány gyermekek oktathatóságát. (Gondoljunk csak az oly sokat használt gyenge „gyermekanyag” kifejezésre). A magyar pedagógus és a cigány gyermekek közötti kulturális eredetű meg nem értés komoly akadálya a sikeres iskolai munkának. Bár alig akad olyan pedagógus, aki munkája során ne találná magát szembe a cigány tanulók oktatásának speciális problémáival, a tanárképzésben e munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen információk szinte egyáltalán nem jelennek meg. Az iskolai sikerhez nem elegendőek a tanulók kognitív képességei, ahhoz nem kis részben órai aktivitáson keresztül vezet az út. A nyelv, amit a pedagógus használ, és ahogy használja, nagyban befolyásolja a tanulók viselkedését: egyeseket órai aktivitásra ösztönöz, másokat passzivitásra késztet, vagy éppen megfélemlít. Az órai aktivitás szigorú szabályok közé szorítása, s az ehhez szükséges fegyelmezés a nem ehhez szokott cigány gyermekeket passzivitásra kényszeríti. Az iskola sikerességének egyik legfontosabb feltétele a család és az iskola közötti együttműködés. (A magyarországi cigány családok és az iskola között szinte teljesen hiányzik a párbeszéd, ha van, akkor az indulattól, dühtől és elkeseredéstől, sőt agressziótól sem mentes. Iskolánk ilyen szempontból jó helyzetben van, gondjaink nekünk is vannak, de a szülők döntő többsége ismeri és értékeli, elismeri nevelőmunkánk törekvéseit. Cigány felzárkóztató programok A felzárkóztató programok két legfontosabb feladata, a készségfejlesztés és a cigányság kultúrájának (népismeret) oktatása. A cigány felzárkóztató programok színvonalát és hatékonyságát jelentős mértékben növeli, ha jobban figyelembe vesszük a cigány tanulók szocializációjának sajátosságaiból fakadó követelményeket, ha kidolgozottabb nyelvi programot tartalmaznak, és előnyben részesítik az integrált, tanrenden belüli szervezési megoldásokat. Iskolánkban két éve sikeresen zajlik a mentor program, tanárok és diákok együttműködése az Útravaló program Út a szakmához alprogramjában, melyet az oktatási tárca hívott életre.

XIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. A pedagógus magatartásán, tapintatosságán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tárgyakból nyújtott teljesítményhez.

44

A kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben kell, hogy részesítsék az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva. A tehetséges tanulóknak a tanórákon differenciált egyéni munkát kell adni, fejlettségi szintjüknek megfelelően, erejükhöz mért erőfeszítésre ösztönző feladatokkal. A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozás és a felzárkóztatás feladatai is megoldhatók. A 9.-1O. évfolyamokon a továbbtanulás, saját iskolánkon belüli továbblépés – szakmák elsajátítása -, valamint más szakiskolákba, középiskolákba való felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elért tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat kell tartani az adott tantárgyakból heti 1-2 órában. A tehetséggondozás feltételei a szakköri foglalkozások kereteiben is adottak. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, művésziek, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a tantestület dönt. Az iskolai sportkör is a tanulók tehetséggondozását segíti elő. A testnevelés órák mellett a délutáni sportfoglalkozások biztosítják a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle – szaktárgyi, sport, művészeti stb. – versenyek, vetélkedők, melyeket az iskola rendszeresen megrendez. Emellett az iskolán kívüli megyei és országos versenyeken való részvételt is biztosítjuk a tehetséges tanulók számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését az egyes szaktanárok végzik. A tanulók egyéni tanulását, önképzését, művelődését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár mellett a tanulókat a megyei könyvtárral is meg kell ismertetnünk úgy, hogy kiscsoportos formában meglátogatjuk. Az iskola létesítményeit, eszközeit a tanulók igényei alapján – konditerem, számítógépterem -, tanári felügyelet mellett a tanulók egyénileg vagy csoportosan használhatják. Nyilvánvalóvá kell tenni a tehetséggondozással foglalkozók között, hogy a tehetséges gyerekek speciális fejlesztése, nevelése saját érdekünk. Természetessé kell, hogy váljon, hogy ugyanúgy gonddal kell fejleszteni a tehetséges gyerekeket, vagy azokat, akiknek csak gyorsabb a fejlődésritmusuk.

XIV. Az iskola egészség- és környezetnevelési programja A közoktatási törvény 2003. évi módosítása értelmében az iskolák pedagógiai programjukban kötelesek kidolgozni az intézmény egészségnevelési programját. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemnek, a testnevelésnek, az egészségvédelemnek valamint a lelki, pszichológia gondozásnak fontos szerepet tulajdonítottunk eddig és ezután is. Iskolánk 2000/2001. tanévtől rendelkezik egészségvédelmi munkatervvel, ennek fontos céljai: - kortársoktató és a helyi védőnő (esetenként a diákság) által tartott egészségmegőrző, figyelemfelhívó előadások (alkohol, drog, dohányzás) - káros szenvedélyekről (pl. dohányzás) való leszokást segítő programokhoz való kapcsolódás - az éves védőnői-iskolaorvosi vizsgálat - egészségvédelemhez kapcsolódó világnapra való (egészségügyi világnap, „Dohányzás ellenes világnap, AIDS világnapja) figyelemfelhívás.

45

1. Egészségnevelés Az iskola szerepe és lehetőségei az egészségnevelésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek egyik legfontosabb indoka az, hogy minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat, és ezek, mint a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakoroltatására. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyermekekre, fiatalokra gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi, humán környezete, rendje, tisztasága az emberi – tanár-diák, tanár-tanár - viszonyok minősége, személyes példamutatás egyaránt tükröződik. Iskolánkban egyetlen tanár sem dohányzik, ilyen körülmények között él a személyes példamutatás és következetesebben tudunk fellépni a dohányzás ellen. Iskolánk egész területén tiltjuk a dohányzást, természetesen ennek megfelelően „dohányzásra kijelölt” helyet sem jelöltünk ki. Az egészségnevelés iskolai alapelvei, céljai - Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. - Fejlessze az életvezetési képességeket. - Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. - Készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására. - Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. - Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. - Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés színterei az iskolában Példamutató iskolai hatás - Termek, folyosók, udvar, orvosi szoba, élő sarok kialakítása, - Fokozott tisztaság és rend az iskolában - Mosdók, WC-ék tisztasága kellő felszereltsége - Tantermek ápoltsága, függönyök az ablakon, virágok az ablakban - A pedagógusok, a dolgozók példamutató életmódja - Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: az évszaknak megfelelő öltözködés, következetes fellépés a dohányzás ellen, a dohányzás tiltása a tanári példamutatással is - Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: - Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, egészségnevelés óra A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek - Szakkörök - Egészségnevelési akciók, pl. dohányzásról leszoktató program - Nyári táborok - Bekapcsolódás a kortárssegítő képzésbe

46

-

Előadások, kiállítások, pl. kortársoktató, védőnő, iskolaorvos részvételével Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben, környékre) végzett gyalog- és kerékpáros túrák, kirándulások: tanévente minimum 2-3 alkalommal

Mindennapi testedzés megvalósítása: - Testnevelési órákon - Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében - Diáksport Egyesület működtetésével - Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: labdarúgás, pingpong) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét - Sportversenyek lebonyolítása: iskolanapon, ismerkedési délutánon, más iskolák csapataival - Szervezett úszásoktatásban való részvétellel - Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. - A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a katolikus iskolák közötti versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Jó és említésre méltó példa a hagyományteremtés szándékával életre hívott jubileumi Szent József labdarúgó kupánk, ahová mindig a környék és a nógrádi egyházi iskolák kispályás csapatait várjuk. Iskolánk tanévenkénti egészségvédelmi munkaterve Iskolánk rendelkezik munkatervvel. Ezt tanévenként az alábbi vázlatos program alapján dolgozzuk ki.

Dátum

Esemény

Szeptember

Nemzetközi hulladékgyűjtési világnap

November

Dohányzás ellenes világnap

December

AIDS világnapja

Január

Március Április Április – május

Kortárs oktató előadása a drogokról Kortárs oktató előadása az alkoholról és dohányzásról Egészségügyi Világnap Éves iskolaorvosi – védőnői vizsgálat minden tanulónak

Április – május Dohányzásról leszoktató program Tavasszal Május

A védőnő csecsemőgondozási tanfolyama a lányoknak Az ápolónő előadása az egészséges táplálkozásról

Program                   

Szemétgyűjtés környezetünkben Figyelemfelkeltés Plakát a faliújságra tanulók előadása AIDS totó kitöltése Plakát a faliújságra előadás Konzultáció Szóróanyagok kiosztása előadás Konzultáció Szóróanyagok kiosztása Plakátkészítő verseny Vizsgálatok az egyházasgergei rendelőben Figyelemfelhívás Plakát a faliújságra 4-5 alkalomból álló tanfolyam Előadás Szóróanyagok kiosztása

47

2. Környezettudatos nevelés A környezeti nevelés alapelvei, céljai az iskolában A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet, a teremtett világ – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma - világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítani, hogy tanítványaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk diákjaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatukat, együttműködési képességét, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata, hiszen ugyanarról a világról szól. Ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívül iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. A környezeti nevelés célkitűzései - Rendszerszemléletre nevelés: a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat és azok összefüggéseit, és maguk keressenek arra válaszokat. - Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása: a felismert problémákra több alternatív megoldást keressenek, ezeket értékeljék, és képesek legyenek a megfelelő válasz megadására. - A globális összefüggések megértése: a létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Fontos, hogy a problémák gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. - A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása: környezetünk minősége, gazdagsága, létminőségünk egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. - A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása: nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szüksége van, hogy közösen fedezzük fel, mit is tehetünk egyéni életünkben. - A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése: az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette. Ez a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedezni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

48

A környezeti nevelés területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: -

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Egyik célunk: ebédlőnkben akváriumot állítunk fel, udvarunkban télre madáretetőket állítunk fel. Egyik SNI-s tanulónk papagájt hoz be és gondoz.

-

Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A fiatalok osztályközösségi létének kereteit általában az osztályfőnök teremti meg. Ő az, aki a különböző szintű személyes kapcsoltok segítője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a fiatalokban kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, de általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segíti abban, hogy ezt a sokoldalú témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás célja elsősorban a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Iskolánk fekvése kedvez a természeti és környezeti kultúra oktató-nevelőmunkánkban történő megjelenítéséhez. Nemcsak azért, mert parkgondozókat is oktatunk, akik gyakorlati óra keretében igen sokat tesznek környezetük szépítéséért, hanem azért is, mert egész iskolaközösségünket rendszeresen bevonjuk ebbe a tevékenységbe. Iskolánk tagja a környezettudatos nevelést folytató iskolák országos szövetségének. Mivel a kirándulások ingyenesek diákjaink számára, ezért minden pályázati lehetőséget megragadunk költségeink enyhítésére.

49

XV. Az egészségnevelési és környezetnevelési témakörök és tananyagok megjelenése az iskola helyi tantervében TERMÉSZETISMERET ÉS KÖRNYEZETI TANULMÁNYOK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Tantárgy Célok és feladatok, a műveltségterület tanításának céljai A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait és kölcsönhatásait. A földrajz tantárgy tanítása során földrajzi alapismereteket nyújtunk, építve a korábban tanultakra, ismeretstabilizáló, rendszerező, motiváló, rehabilitáló funkciókkal ellátva. A mindennapi környezetben megfigyelhető természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt, mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínűségét, szépségét, a ható tényezők összefüggésének rendszerét, a világ egészlegességét. A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakulása, mely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél továbbá a testi, lelki, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, s azt, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak. Cél, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, és mindennapi életükben is számoljanak ezek időbeli változásaival. Lássák, hogy a társadalom hatása visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások ésszerű felhasználására ösztönöz. Világossá kell tenni a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását az egyénnek kell elkezdeniük, de a termelési folyamatok, a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezők összehangolása közösségi, sőt nemzetközi összefogást is igényel. Ismertessük meg a tanulókkal a növekvő társadalmi igényeket kielégíteni szándékozó termelő tevékenység és a természeti erőforrások korlátozottsága között feszülő ellentmondásokat, a növekedés korlátait, ennek a fogyasztásban jelentkező következményeit, a Föld globális problémáit. Elő kell segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását is.

Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb földi képződményeket, természeti jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat. Vegyék észre, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él; a földi rendszer működését kedvezőtlenül befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. Váljék a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások és kölcsönhatások tudatos megfigyelésére. Legyenek képesek adatsorok és mutatószámok alapján egyszerűbb

50

jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, tendenciák megfogalmazására, logikus gondolkodásra, ok-okozati összefüggések felismerésére. Vegyék figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak a megismerés során tagoljuk részekre. Önállóan használjanak különböző szaklexikonokat, szakirodalmat, atlaszokat. Tudjanak tájékozódni a különböző természettudományos ismeretterjesztő cikkek, műsorok információi között; legyenek képesek a különböző információhordozók használatára. Ismerjék a legfontosabb szakkifejezéseket. Ismereteiket tudják pontosan megfogalmazni, és írásban rögzíteni. Legyen áttekintésük a Föld, és a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről. Ismerjék fel, hogy egyes esetekben a jelenségek megfordíthatók, más esetekben nem, s az életfolyamatok ez utóbbihoz tartoznak. Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek megértéséhez, alkalmazásához. Lássák a tanulók a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait. Legyenek képesek térképolvasásra, tegyenek szert általános tájékozottságra a földrajzi térben való eligazodáshoz. Alakuljon ki kötődés bennük lakóhelyükhöz, hazájukhoz. Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő közös munkára, együttműködésre.

9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra / heti 2 óra

Témakörök 1. Tájékozódás a térképen

2. Csillagászati ismeretek

3. A Föld kialakulása és szerkezete

4. A légkör földrajza 5. A vízburok földrajza

Tartalmak                             

méretarány, aránymérték térképek fajtái a térkép jelrendszere földrajzi fokhálózat az idő mérése a Nap a Naprendszerünk tagjai a Föld alakja és mozgásai a Hold csillagok a Föld gömbhéjai a kőzetburok, kőzetlemezek a kőzetlemezek mozgásai a kőzetek, ásványok és felhasználásuk a vulkánosság hegységképződés lánchegységek röghegységek ősmasszívumok síkságok, alföldek a szárazföldek felszínének fejlődése összetétele szerkezete a levegő felmelegedése, a szél a hőmérséklet változásai felszín alatti vizek folyók állóvizek, tavak a jég /gleccserek, lavina/ óceánok, tengerek, tengeráramlások

Óraszám 10 óra

14 óra

18 óra

5 óra

11 óra

51

6. Lakóhelyem 7. Év végi ismétlés

 

vízgazdálkodás Magyarország általános földrajza



10 óra 6 óra

Összesen:

74 óra

Tevékenységek: Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adatok grafikus ábrázolása. Az egyes geoszférák jellemző folyamatainak magyarázata ábrák, képek és videofilmrészletek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák alapján. A középhőmérséklet, a hőingadozás és a legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása, következtetések levonása az adatokból.

Követelmények, a továbbhaladás feltételei:  Tudják értelmezni a térképek jelrendszerét, színkulcsát.  Ismerjék a Föld helyét a Naprendszerben, tudják főbb mozgásformáit és azok következményeit.  Ismerjék a kőzetburok felépítést, a hegységképződés, a vulkáni működés és a földrengések kialakulásának sajátosságait.  Ismerjék az óceánok és tengerek legfőbb jellemzőit, a szárazföldek felszíni és felszín alatti vizeinek típusait.  Ismerjék a Föld felszínformáit.  Tudják Magyarország általános földrajzának jellemzőit

10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra / heti 2 óra

Belépő tevékenységformák     

Szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás, folyamatok és az alapvető összefüggések felismerése. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lejátszódó kölcsönhatásokról, halmazállapot változásokról, fizikai változásokról, kémiai reakciókról, az élő és az élettelen környezet kapcsolatáról. Adatok gyűjtése az emberi beavatkozások környezetkárosító következményeiről, pozitív hatású környezet-átalakításairól. A világ népesedési folyamatainak elemzése adatok alapján. Településtípusok bemutatása képek, térképek, leírások alapján.

Témakörök 1. A földrajzi ismeretek áttekintése 2. Népességföldrajz

Tartalmak       

Általános természetföldrajzi ismeretek Csillagászati ismeretek Tájékozódás a térképen Övezetesség a Földön A természeti és a társadalmi környezet kapcsolata A Föld népessége A népesség térbeli mozgásai

Óraszám 8 óra

9 óra

52

3.  Településföldrajz   4. Földünk  gazdasága  

  

A települések fajtái, városok Az országok és fővárosaik A gazdaság ágazatai Földünk fejlett országai: az USA, Japán, az EU Fejlődő országok: Latin-Amerika, India, az Arab világ Globális környezeti gondok, légszennyezettség, zajártalom, vízszennyezés, hulladékhegyek, élelem- és termőföldhiány, édesvízkészlet, energia- és nyersanyagválság, nagyvárosi ártalmak Globális válságtünetek és megoldási lehetőségeik Magyarország nagy tájainak földrajza Magyarország gazdasági, társadalmi földrajza



szabad sáv

5. Globális problémák 6.Lakóhelyünk Magyarország 7. Év végi ismétlés

Összesen:

5 óra 11 óra

8 óra

28 óra 4 óra

74 óra

Követelmények, a továbbhaladás feltételei:  A tanulók tisztában legyenek az alapvető földrajzi fogalmakkal, ismerjék a Föld globális problémáit, tudják jellemezni Magyarország természeti és gazdasági földrajzát.  Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, jelentőségüket  Ismerje a tanult országok, régiók jellegzetességeit  Legyen tisztában a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti összefüggéseket  Tudjon megnevezni a Föld országaitól és fővárosaiból  Ismerje a Föld népességének jellemzőit

TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN Tantárgy Célok és feladatok: Az egészségtan tantárgy megismerteti a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit. Bemutatja a Föld élővilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológiai ismeretek által megalapozott válaszok által lehetséges, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Olyan természetszemlélet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élővilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Alátámasztja az élővilág egységét és az ember helyét ebben az élővilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot.

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére. Ismertessük meg, vétessük

53

észre a természet szépségeit, és tegyünk kísérletet a természeti szépségek beillesztésére értékrendjükbe. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. Használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb és tágabb környezetében előforduló élőlények alapvető tulajdonságait. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet közvetlen környezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenően befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását.

Belépő tevékenységek: A legtipikusabb élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. A felépítésük és életműködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle élőlények testének, életműködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az élőlények és az élővilág állandó változásának elfogadása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése.

9. évfolyam Éves óraszám: 37 óra / heti 1 óra

Témakörök 1. Az élőlények teste és életműködésük

Tartalmak   

Az élet kialakulása Baktériumok, vírusok Heterotróf és autotróf táplálkozás

Óraszám 5 óra

54

2. Az állatok testi és életműködései 3. A növények teste és életműködései, gombák 4. Az életközösségek általános jellemzői 5. Év végi ismétlés

 

Az állatok szövetei, kültakarója, mozgása, táplálkozása Az állatok anyagszállítása, keringése, szaporodása, érzékelése, kommunikációja, szabályozása

18 óra

  

A növények szövetei, felépítése, anyagcseréje, mozgása A növények szaporodása A gombák jellemzői

8 óra

   

Az életközösség és a környezete Élettelen és élő környezet Fajok evolúciója szabad sáv

Összesen:

4 óra 2 óra

37 óra 10. évfolyam Éves óraszám: 37 óra / heti 1 óra

Témakörök 1. A sejtek felépítése és működése 2. Az öröklődés sejttani alapjai 3. Az ember életműködései 4. Az ember szaporodása 5. Egészségvédelem

Összesen:

Tartalmak  

Szervetlen és szerves vegyületek, sejtalkotók Sejtosztódás

   

Az örökletes információ a sejtben A kromoszóma és a gén A vércsoportok Az emberi szervezet szabályozó rendszere, a keringési rendszer, táplálkozás, légzés, bőr, csontváz, anyagcsere, kiválasztás, érzékelés A szaporító szervrendszer Az emberi élet szakaszai Egészség és betegség Társadalmi környezet

   

Óraszám 5 óra 5 óra 20 óra 4 óra 3 óra

37 óra

Követelmény  A tanulók legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni.  Tudják felsorolni az élőlényekre ható legfontosabb környezeti tényezőket.  Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait.  Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.  Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete.  Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják.  Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni.  Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására.

55

 Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója.

OSZTÁLYFÖNÖKI Tantárgy Bevezetés E tantárgyba integráljuk az önismeret, pályaorientáció, tanulás és médiaismeret, valamint egészségnevelés témaköröket. Századunk betegsége, Camus szavával élve pestise: az elidegenedés. Az embert pusztító félelmet, szorongást, rettegést kizárólag a védettség tudata számolhatja föl. Az az Isten, aki sajátjának tekint, a legközelebb hozzánk másokon keresztül jut el. Az osztályközösségben ezt a védettséget, szeretetet kell megtapasztalni. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása. Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni, az képtelen lesz a mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is. Az osztályfőnöki tantárgy szolgálja a személyiség harmonikus kibontakoztatását, a tanulók az osztályban formálódjanak egyre inkább közösségi emberekké. Örök életünk "törékeny cserépedényben", földi testünkben csírázik. Isten minden értéknek, testünknek is abszolút jövőt ígér. Az iskola mutassa be minden életkor szépségét, de becsületesen szóljon arról is, hogy az élet olyan, mint a kinyíló, és gyorsan elhervadó virág (vö. 103. zsoltár 15. vers). Új, már soha el nem múló életet csak halálunk után kapunk Krisztustól. Ezzel az igaz és becsületes szemlélettel megóvjuk tanítványainkat a földi élethez való görcsös ragaszkodástól, és attól, hogy az egészség vagy a földi élet védelme, aggodalmas féltése pótvallásként megölje az igaz hitet. Az egészséges életre nevelés, egészségvédelmet szolgáló tananyag minden osztály tantervében minimum 10 tanítási órát kapott. Célok és feladatok Valóságalapú és ugyanakkor egészen személyes világkép és világnézet kialakításának tapintatos segítése. Az önismeret, önnevelés, a jellemformálás fontosságának bemutatása, segítségnyújtás ebben. A helyes és eredményes tanulás módszereinek megismertetése. A helyes önismeretre építő hivatás-keresés támogatása. Tudatosan vállalt életvitel: munka, pihenés, ünneplés harmóniája. Emberi kapcsolatteremtések motiválása, másokért való felelősség tudatosítása. A közösségben reális önismeretre építve keresse helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse, kerülje el a karrierizmus kísértéseit. Tapasztalja meg és tudatosítsa, hogy közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van személyisége formálódásában. Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (pl. osztály, iskola). A média szerepének megismerése, értékelése. A közös imádság, a közös szentmisék, rekollekciók, lelkigyakorlatok által a vallás közösségformáló erejének tudatosítása. Tudatosan vállalja azokat a közösségeket, amelyekhez tartozik: család, iskola, plébánia. Legyen rálátása a nagyobb közösségekre is: egyház, nemzet.

56

Alapok a felnőtt életre: - mit vár el tőlem az Isten, - a személy fontosabb, mint a dolgok, - a közösségért áldozatot is kell vállalni, - legyen kitartó, elkötelezett, hűséges vállalt eszményeihez, - ismerje a nemzet életét, múltját, értékeit. Életkori jellemzők a középiskolai években A 9-10. évfolyamon az osztályfőnök segítse a tanulót a gyermek-én lebontásában és önmaga megtalálásában. A feszülő energiákat, világmegváltó vágyakat nem megölni kell, hanem mederbe kell terelni. A pedagógusok hallatlan felelőssége, hogy a tanulók ezekben az években jóllehet formálisan elutasítják a felnőtteket, a gyakorlatban sok mindent egy életre átvesznek az ő életükből. A 11-12. évfolyam tanulóin a korai ifjúkor jellemzőit figyelhetjük meg. A serdüléssel megbomlott egyensúly lassan helyreáll. A nagy viták, tisztázások, összegzések korszaka ez. Hallatlanul meghatározóvá válik a kortárscsoport. A kialakuló világképben, világnézetben megrendül a gyermekkori naiv hit. Fontos, hogy e válságos helyzetben az ifjú a vallásban ne pusztán tanrendszert vagy ideológiát lásson, hanem segítséget találjon az Istennel való személyes kapcsolat kiépítéséhez, és helyesen lássa önállóságát, valamint a közösségek jelentőségét életében. Tantervünkben hangsúlyos feladat a személyes tanár-diák kapcsolat kialakítása. A diákok osztályfőnökeiktől nemcsak tudást, hanem életvitelt is elsajátítanak. Jézus parancsa is erre a személyességre, gazdagságra utal, amikor apostolainak nem pusztán a tanítás parancsát adja, hanem azt, hogy életükkel tegyenek tanúságot az Ő tanításáról és tegyék tanítványává az összes nemzetet. Nagyon fontos egy-egy tanulócsoport összefogására, a személyes kötődések tudatosítására az "osztályfőnök" és az ő munkájához fontos eszköz az osztályfőnöki óra. Az osztályfőnökök lelkiismeretbeli kötelessége, hogy az osztályfőnöki óra betölthesse a jellemnevelés és a közösségteremtés szerepét, valamint ezeken felül is tájékozódjon és segítse a rábízott tanulók szellemi és lelki fejlődését. Az osztályfőnök az első év alatt személyesen is beszélgessen el minden diákjával, s ha valakivel bármilyen gond van (családi, egészségügyi, tanulási, fegyelmi stb.) mindig szánjon időt a személyes beszélgetésre. Az osztályfőnök feladata óriási szakiskolánkban, ami a tanulók szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetéből adódik. Ezért nagyon fontos, hogy az osztályfőnök szinte “második szülőjeként” foglalkozzék a tanulókkal. Azok bármikor fordulhassanak hozzá iskolai vagy személyes gondjaikkal. A családlátogatásokat és a családdal való kapcsolattartást az osztályfőnöki munkában nélkülözhetetlennek tartjuk. Különösen igaz ez a 9. osztályban, amikor az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel már a tanév elején végiglátogatja a leendő osztályát.

9. évfolyam Évi óraszám: 37 óra / heti 1 óra

Témakörök

Tartalmak 

1. Közösség és személyiség kialakulása

 

Új tanévet kezdünk – ismerkedünk! A tanulóknak legyen igényük önmaguk és társaik megismerésére. Iskolai életünk szabályai – Házirend: balesetvédelmi és tűzrendi szabályok. Az együttélési szabályok elfogadása és betartása. Diákjogaink, az iskolai önkormányzat. Céljaink, feladataink ebben a tanévben.

Óraszám

3 óra

57



2. Felfogások az egészségről



 3. Egészségvédelem

 

4. Az egyén és a társadalom

  

5. Ki számít kortársnak?

  

6. Tanulás és munka

  

7. Kapcsolatok és  a megjelenés

Az új környezetben általánosságban is beszélgetni velük az egészség, az egészségi állapot és a személyes jóllét problematikájával. A tájékozódást követően a tanulóknak saját életükre kell e gondolatokat vonatkoztatniuk. Az egészségi állapot jelenlegi és későbbi alakulása szempontjából kulcsfontosságú elem az életmód. A diákok tekintsék át, hogy milyen különböző életvitelek képzelhetők el, milyen tényezők befolyásolhatják, határozhatják meg az életmód alakulását (pl. társadalmi csoporthoz való tartozás, életkor, történeti háttér). Személyi higiénia. Az alapvető személyi higiénia követelményeinek megismerése, a megfelelő higiéniai szokások kialakítása és megtartása. Reggeltől estig- napirendem. Az egészséges életmód megvalósítása “Vigyázat, serdülök!”. Ebben az életkorban már sokat tudnak a diákok arról, hogy a serdülőkor milyen testi, lelki változásokkal jár. Ennek a “köztes” élethelyzetnek a következményeit, sajátosságait tekintsék át a pedagógus segítségével. Milyen vagyok én? A személyiség megismerése, megismerhetősége, fejlesztése. Az önismeret, az emberismeret szempontjai. Értékelés, önértékelés. Én és a helyem a közösségben. Egyén és közösség viszonya. A jó osztályközösség. A vezető egyéniségek. Megbízhatóság, felelősségtudat. Kapcsolataim. Milyen kapcsolatai vannak a fiúknak és a lányoknak ebben a korban? Ki számít kortársnak? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak (zenei, ízlésben, öltözködésben, véleményben, életmód összetevőiben)? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. A kortárs hatások felismerése és kezelése. Kedvenc zeneszámom. Egymás érdeklődésének megismerése, egymás elfogadása. Konfliktusok az osztályban. A konfliktusok megoldásának különböző módozatainak megismerése, erőszakmentes megoldása. Hogyan tanulok? Hogyan tanuljak? Tanulási szokások és eredmények. Tanulási technikák. A tanulmányi feladatok önálló, igényes elvégzése. Tanulási sikerek és kudarcok. A rendszeres tanulás fontossága. Az olvasás, önművelés lehetőségei iskolában és iskolán kívül. A tanulás külső, belső feltételeinek megteremtése. A külső megjelenés értékmérőként működik. A különböző megjelenések, az öltözködés milyen “üzeneteket” hordoznak. Kapcsolataim, barátság, szeretet. A kapcsolatteremtés különböző formáinak megismerése. Az interaktív kommunikáció szabályai, toleráns magatartás normái.

4 óra

2 óra

6 óra

6 óra

4 óra

4 óra.

58



8. Veszélyekdohányzás, ital, kábítószer

   

9. Kockázatok és veszélyek – a biztonság megőrzése



 10. Változások és az egyensúly

Mi számít drognak – legális és illegális. Veszélyes anyagok. A tényleges ismeretek fényében érdemes áttekinteni a drogok csoportosítását legális és illegális besorolás szerint. Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges “találkozási” formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok + filmek). Téves hiedelmek feltárása, megbeszélése, korrekciója helyet kaphat ezen az órán. A téma feldolgozása: élménykeresés, vagy lelki problémák enyhítése. Feltétlenül szükséges annak a kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvő alternatívák lehetnek? A szenvedélybetegségek és kialakulásuk okainak megismerése. A csábításnak való ellenállás magatartási stratégiák. Drogambulanciák és segélyhelyek. Társadalmi hatások. Szenvedélyek káros hatásai. Az AIDS terjedése és a védekezés.

6 óra

A tanulók kritikusan, elemző módon tekintsék át, mi minden lehet az egészségre veszélye, kockázatos dolog, és mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget).

1 óra

Összefoglalás. Tekintsük át mindazokat a témaköröket, amelyekkel a tanév során foglalkoztunk. A megbeszélés középpontjába a tanév kezdéskor érintett problémát tanácsos állítani, azt hogy már nem gyerekek és még nem is felnőttek: állandó változásban vannak.

1 óra

Összesen:

37 óra 10. évfolyam Évi óraszám: 37 óra / heti 1 óra

Témakörök

Tartalmak  

1. Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média



Házirend, balesetvédelmi és tűzrendi szabályok Az “egészséges életmódok és s serdülés” gondolatmenet folytatatásaként azzal foglalkozunk, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük a mai 16-l7 éves kamaszoknak, és vajon eleget tudnak-e tenni ezeknek. A társadalom és a család elvárásaival gyakran nincsenek összhangban a kortárscsoport által közvetített kívánalmak. A média által – sokszor igen erőszakosan sugallt – elvárások. Az összes irányába ható elvárásnak próbál megfelelni. Ez gyakorlatilag nem is lehetséges, ezért számos konfliktus keletkezhet. A gyerekeket ért hatásokat megfelelő módon tudják értelmezni és értékelni. Hírlapok, újságok, sajtótörténet. Elektronikus média, az Internet.

Óraszám

4 óra

59



2. A család hatása az életmódra



3. Kortársak hatása az életmódra



  4. Mit üzen a média



5. Társadalmi elvárások 

6. Kölcsönhatások

 

7. Meg akarok felelni

A család az elsődleges szocializáció helyszíne, egyénenként eltérő, de ebben a korban gyengülő hatást gyakorol a serdülőkorú gyerekre. A jól, demokratikus elvek alapján működő, kiszámítható elvárásokat közvetítő család hatása erősebb, de jó, ha a szülők, nagyszülők is figyelembe veszik a kortárscsoport és a média hatását. Bizonyos életmódminták elutasítása, vagy vállalása milyen mértékben saját átélt választásuk, illetőleg tiltakozás a család által kínált minták ellen. A kortársak hatásának felértékelődése ezen életkorban még tovább fokozódik. A közös- jellemzően közösségi – élmények, a hasonló kulturális és fogyasztási szokások a média által “sulykolt” ideálok erősítik ezt a hatást. Étkezési szokások (gyors étkezdék mint a társasági élet központja) A kortárscsoportok befolyása az egyes gyerekek alkoholhoz, dohányzáshoz, illetve drogokhoz kapcsolódó viszonyához. Az alkohol mint a társadalmilag elismert egyik tudatállapotot befolyásoló szer. A kortárscsoportok nyomása befolyása a kamaszkorban. A média viselkedésre gyakorolt hatása. Bizonyos elemi befolyásolási technikákkal ismerkedjenek meg a diákok. A befolyásolás demonstratív példája Thomas Mann: Mario és a varázsló című munkája. A kiszolgáltatottságuk mérséklődik, ha tudatára ébrednek annak, hogy milyen mechanizmusok révén hat, érvényesül a befolyásoló hatás. Milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a diákok szerint a mindennapokban? Honnan tudjuk, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velünk szemben? A kommunikáció, a kommunikáció többszínűségére, a lehetséges félreértések, a szó és a gesztusok egymáshoz való viszonya. Jóllehet, a kamaszok látszólag minden kérdésre tudják a választ, de valójában nagy belső bizonytalanságokat élnek át. Állandóan ott van, természetesen rejtett formában a kérdés: “Kire hallgassak, ki segít eligazodni, kitől kérhetek segítséget?” Devianciák. A társadalmi elvárások megjelenése. Az értékek és a normák megfogalmazódása. A hagyományok és a törvények. Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? Fontos kérdés, hogy az aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, kit tekint normasértőnek. A deviancia, a normasértés mennyiben tekinthető egyéni “teljesítménynek”, illetőleg a társas interakciók “termékének”. Az önértékelés és a társadalmi (csoportbeli) presztízs összefüggéseit vizsgálják a diákok a pedagógus segítségével. A felelősség és a döntés problematikája. A párkapcsolatok (szexualitás) és az illegális drogok.

4 óra

6 óra

6 óra

6 óra

2 óra

4 óra

60

8. Szerelem, házasság, gyermek 9. Évi munkánk értékelése

 Mi a szex? Szerelem feltétel nélkül?  A szeretet megbecsülése.  Az AIDS. Az élet játékszabályai.  Iskola eseményei  Egyéni problémák és fejlődések

Összesen:

4 óra 1 óra

37 óra 11. évfolyam Évi óraszám: 17 óra / kétheti 1 óra

Témakörök 1. A társadalmi együttélés szabályai

Tartalmak    

2. A társadalmi normaalkotás folyamata





3. Eltérés a szokásostól 

Házirend, balesetvédelmi és tűzrendi szabályok A társadalmi együttélés szabályai Írott (Biblia, BTK) és íratlan (erkölcsi) szabályok Norma, szabály, szokás. A szokások kialakításában nagy szerepük van az egyes embereknek és kisebb közösségeiknek. Az erkölcsi, a társadalmi és a jogi normák közötti különbségek. Az egyes emberek és közösségeik – a kulturális, földrajzi, gazdasági és vallási környezettől erősen befolyásolt – nézetei, megfogalmazott elvárásai, mint erkölcsi norma. Táplálkozási szokások a társadalmi (vallási) norma rangjára való emelkedése ( az iszlám és a zsidó vallás uralta területeken például az alkohol vagy a sertéshús fogyasztásának tilalma). Táplálkozás. Táplálkozási szokások, amelyek a szokásostól eltérnek. (pl. hús-, tejfehérje-. Gabonaszármazék-, gyümölcscukor-mentes táplálkozás) Az aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozási szokásokat. Párkapcsolati minták. Párkapcsolatok, amelyek megfelelnek az általános elvárásnak. Összefüggés a kulturális, erkölcsi és vallási környezet és a közvetített minták között. Párok házasság nélküli tartós együttélése. Milyen lényeges különbségek fedezhetők fel a házasság és a tartós együttélés között? A szexualitás mindennapjai. A párkapcsolat alapja – jó esetben – a tartós érzelmi kapcsolat. Az ezen az alapon kialakult harmonikus szexuális kapcsolat megalapozhatja az életre szóló monogám házasságot, amelyekben a születendő gyermekek biztos családi háttér mellett növekedhetnek. A szokatlan szexuális szokások (homoszexualitás, gyakori párváltás stb.) általában a társadalom elítélését vonják maguk után. Magánügyek vagy éppen ellenkezőleg, a közösségre tartoznak? Előítéletek a szexuális szokások megítélésében.

Óraszám 2 óra

2 óra

4 óra

61



5. Önismeret, szerelem, szexualitás, családi élet

    

Alkohol és drog. Az emberiség ősidők óta használ olyan szereket, amelyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott tudatállapotot idézzenek elő. Ezeket a szereket elsősorban fájdalomcsillapításra használták. Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok). Legális és illegális szerek. Az alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az alkohol szempontjából). A kábítószerek a világ országaiban általában tiltottak. A drogok fogyasztásának következményei. Az egészséget károsító hatások, a jogi következmények. A függőség következményei. Esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen következmények. Veszély és veszélyes. Az érzelmi, szellemi és testi biztonság megőrzése az egészséges kiegyensúlyozott élet fontos összetevője. Milyen szerepe lehet a csoportnyomásnak a rizikó vállalásában? Mi a szerepe az önismeretnek, a felelősségérzetnek? Mi szükséges ahhoz, hogy a helyes döntést hozzuk meg? Eredményesebb a baj megelőzése, amit egy mondatban úgy fogalmazhatunk meg: “Maradj a napos oldalon!” Deviáns karrierek. Egy korábban már érintett témához visszatérve: a személyiség részét képező, belsővé váló minősítés jelentőségével foglalkozunk a “deviáns karrier” szempontjából. A téma feldolgozását segítheti, ha valamilyen szépirodalmi alkotáson vagy filmen keresztül követhetik, érthetik meg a diákok, hogy a minősítés, a csoportban sorolás egy idő után önálló életet kezd élni, öntudatlanul is elvárásokat igazolunk. A pedagógus munkáját segíti, ha megismerkedik az “önbeteljesítő jóslat – Pygmalion effektus” hatásmechanizmusával. A diákok saját élményszerzését nagyban segítheti, ha a témakör feldolgozása során szerep-, szituációs játékokat veszünk igénybe. Fontos annak az összefüggésnek az átlátása, melynek révén élő kapcsolat teremtődik a mindennapok és a távolabbi jövő várható vagy elkerülhetetlennek látszó eseményei között. Önismeret, önkritika, felelősségtudat. Mi a szerelem? Szexualitás normái Harmonikus családi élet Milyen családot szeretnék?

6. Helyem a világban



Életem 10 év múlva

 4. Eltérés a normáktól, devianciák 

Összesen:

5 óra

3 óra

2 óra

17 óra

62

12-13. évfolyam Évi óraszám: 16 óra / kétheti 1 óra*

Témakörök 1. Önvizsgálat, önmagunk keresése, a felnőtté válás

Tartalmak  

   2. A serdülőkor döntései, devianciái

 

3. Egészséges életmódok, az életminőség és az egészséges ember 4. Szerelem, szexualitás, családi élet

5. Helyem a világban

Összesen:



      

Házirend, balesetvédelmi és tűzrendi szabályok A felnőtté válás folyamata a döntések tükrében. A saját döntést, amely alapvetően befolyásolja jövőbeni életüket, egészségüket. A döntés során nemcsak önmagukról kell reális képpel rendelkezniük, hanem azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetük milyen képet alakított ki róluk: önvizsgálat, önkritika, identitás. Döntések meghozatala. Döntések életmódomban: kapcsolatok. Döntéseink jelentős része összefüggésben van életmódunkkal, ezen belül is kapcsolatainkkal. Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiénia. Döntések hatása: rövid távon – hosszú távon. A tanulók áttekintik, hogy az egyes döntések milyen távon “fejtik ki” hatásukat. A közép és hosszú távú következmények. Devianciák:  dohányzás  alkohol  kábítószer  AIDS Egészséges életmódok társadalmi csoportonként az életpálya függvényében. Az életminőség összetevői, (munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb.). Reális és teljesíthetetlen vágyak. A testi egészség. A lelki egészség. A szellemi egészség. Mi a szerelem? Szexualitás szerelemben, házasságban Készülés a családi életre Milyen családot szeretnék? Helyem a világban – helyem a jövőben. Lehet-e elégedett, “boldog” az az ember, aki a határai ellenében kíván érvényesülni? Reális jövőkép kialakítása Önismeret és szakmai tudás

Óraszám

4 óra

4 óra

3 óra

3 óra

2 óra

16 óra

Ellenőrzési, értékelési alapelvek Mint minden értékes nevelői munkához, az osztályfőnökihez is alapvetően hozzátartozik az ellenőrzés és az értékelés. Természetesen itt ezek sajátságos jelleggel rendelkeznek: érdemjegyben, osztályzatban nem fejezhetők ki. Az osztályfőnöknek úgy kell ellenőrzési munkáját végeznie, hogy a tanulók megérezzék, hogy ez felelős szeretetből fakad, tehát értük és nem ellenük történik. Az értékelésnek pedig nagyon sokrétűnek kell lennie. Az osztályfőnök ellenőrzési és értékelési munkájába kapcsolja be osztályát is. Ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a tanulókban kialakuljon a kollektív felelősség. Az

63

osztályfőnök tanítsa és gyakorolja is azt az evangéliumi elvet, hogy bárkinek a hibáját először négyszemközt vele közöljük, s a közösségnek csak azt, ami arra is tartozik. Természetes, hogy az osztályfőnöknek is elemi igénye a sikerélmény, de soha ne feledje, hogy az ő munkája a vetés. A termésből talán valamit megsejtetnek, de valójában egyetlen valaki hivatott a termés begyűjtésére, s ez nem más mint az Aratás Ura.

SZEMÉLYISÉG- ÉS MAGATARTÁSFEJLESZTÉS Tantárgy Bevezetés A komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program elsősporban az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat szegregáltan vagy integráltan oktató, nevelő tanárok számára készült. Ez egy terápiás, szocializációs, mentálhigiénés, habilitációs és rehabilitációs szemléletű, rendszerbe szervezett programegység. Az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók állapota, helyzete: - Valamennyi pszichikus funkciójuk egyéni mértékű és minőségű érintettsége - Az egyre többször előforduló halmozott sérültség - A rosszabb genetikus és szocializációs feltételek gyakori együttjárásának következményei: - személyiségfejlődési zavarok -Önismereti, önelfogadási, önértékelési problémák -Hospitalizáltság, regressziós, neurózis, magányérzés, szorongás, agresszió -Hiperaktivitás -magatartászavar - a szocializáció nehezítettsége -az anya-gyermek kapcsolat zavara, oltalomhiány -az apa-gyermek kapcsolat zavara, az apa normatív funkciójának kiesése -a mintakövetés, utánzás, azonosulás akadályozottsága - a magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége -értékrend hiánya -a viselkedési szabályok nehéz elsajátítása -a lelki egészség kialakítását segítő erkölcsi normák ismeretlensége, inaktív volta -az értelmes életvitel tudatosításának hiánya - a kommunikációs és beilleszkedési zavarok: -a társkapcsolat terén -a társas érzelmek terén -a társas viselkedésben -a mentális egészségkárosító, és –veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség -tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén A (program) helyi tanterv 4 egymást segítő és feltételező modulból áll mindkét évfolyamon. Ezek: I. Önismeret – önfejlesztés

III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése

II. Társismeret – kapcsolatfejlesztés

IV. Beilleszkedés énvédelem 64

Célok és feladatok A gyermekek sok területen (sokszorosan) sérült személyiségének és magatartásának eredményesebb fejlesztése, szocializációjuk és rehabilitációjuk jobb iskolai előkészítése. Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek: egy rendszerszerűen felépített program keretében lelki egészségük kialakításához és fenntartásához. A helyi tanterv alapkoncepciója: - Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek speciális szükségleteiből (állapotából és helyzetéből) indul ki. - A humán értékek átadására törekszik. - A tanulók fejlődési érdekét kívánja szolgálni. - Az életre készíti fel a gyermekeket. - Az integratív hatásrendszer előnyeire épít. - Az elsajátítási folyamatban a tanulók motiváltságát, aktív és örömteli részvételét szeretné elérni. A program végrehajtása során azokat a pontokat kell megtalálni és megragadni, ahol a nevelődésben és az életvitelben a legnagyobb gondok adódhatnak. Ezek: - Az önismeret-önfejlesztés - A társismeret-kapcsolatfejlesztés - A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése - A beilleszkedés és énvédelem Az egyes modulok célja: Önismeret – önfejlesztés Cél a megfelelő önismeret és önfejlesztés kiformálása. A személyiség belső pszichikus világát fejlesztjük, önkibontakozásra és önfejlesztésre való egyedi készségét próbáljuk elősegíteni. Az önfelfedezés, önkipróbálás, öntapasztalás folyamatában önmaga rájöhet arra, hogy milyen, mire képes, és arra, hogy mit tehetne még. Az önismeret kialakulása, az önelfogadásra késztetettség, az önirányítás lehetőségének megtapasztalása az, ami terápiásan, mintegy gyógyítóan hat. E modul terápiás hatása abban is megnyilvánul, hogy miközben a gyermek ismeretei az iskolában gyarapodnak a környezetére vonatkozóan, szinte analfabéta marad saját lelki folyamatinak, emberi lényegének, saját humán potenciáljának a megismerésében és irányításában. (Ez egyébként a normál értelmi képességű tanulókra is nagyon jellemző!) Hasonlóan elégtelen felkészítést kap ahhoz, hogy eligazodjék: - Az emberi kapcsolatok és a kommunikáció világában - A lelki egészség kialakításában és fenntartásában - Az emberi értékek világában - Önmaga megvédésének felelősségében. Társismeret – kapcsolatfejlesztés Cél a társismeret (emberismeret) megalapozása, kapcsolatfejlesztés. A modul alapvető jellemzője a szocializációs tendencia, a társas kapcsoltok lélektani sajátosságainak megismertetése és a csoportmódszerek preferenciája. A társismeret, és a kapcsolatfejlesztés csak az önismeret fejlesztésével szinkronban történhet. A soktényezős tartalmi összefüggés lényeges eleme az egyik oldalon az, hogy a reális önkép nem alakítható ki a „visszatükrözött” és a „tulajdonított” önkép ismerete nélkül, és az

65

önfejlesztésben sem nélkülözhető a társismeret és a társas együttműködés. A másik oldalon az áll, hogy a gyermeket ki akarjuk emelni az emberi kapcsolatok törvényszerűségeire vonatkozó ismereteknek, ezek pozitív alakítására, befolyásolására vonatkozó tapasztalatoknak és készségeknek csaknem teljes hiányával jellemezhető állapotukból, akkor kellő önismerettel és önregulációval rendelkező személyiségekre van szükség. A csoportmunka, a játék, a „mintha világ” egy konstruált valóság, ahol a tanulók bárkivé, bármivé átlényegülhetnek. Mindezt teljesítménymérés, értékelés nélkül, így a szereplők egyre inkább önmagukat adhatják, az életet játszhatják. Ez egy optimális tanulási helyzet, a cselekvési helyzetek főpróbája. S végül megtanulják ellenőrzés alá vonni saját jelentésértelmezési szokásaikat. Ez már a felelős önalakítás. A saját élmény szembesítése a társak élményeivel gazdagabbá teszi az átéléseket, mélyebb megértést eredményez. Így ötvöződik az első két modul szoros egységbe. Ebbe a modulba épül be a hétköznapi verbális, nonverbális és írásos kommunikáció formáinak, fajtáinak, eszközei használatának ismertetése, gyakorlása, báb-, szituációs-, szerepjátékokban és valóságos élethelyzetekben. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése Célja a lelki egészség kifejlődését és megőrzését segítő értékrend megalapozása, mentálhigiénés szemléletű fejlesztése. Bevezetés az értékek szerinti életgyakorlat formálásába. A modul fő irányultsága a magatartásszabályozás és egyéni „életépítés” befolyásolása az erkölcsi értékek bemutatásával, vonzóvá tételével. Pozitív érték- és normakövetés, erkölcsi nevelés. Az interiorizálódást segíti, hogy az erkölcsi kategóriákat, tulajdonságokat, magatartásmódokat, értékeket a közvetlen cselekvés szintjéig bontjuk le, és itt értjük el az érzelmi involválódást, s ugyanezen a szinten gyakoroltatjuk. A manuális munkák segítik a bevésést, illetve átvezetnek a cselekvésekbe történő transzponáláshoz. Beilleszkedés - énvédelem Célja a beilleszkedés és énvédelem (a személyiség védelme) alapjainak elsajátítása. A modul kifejezetten mentálhigiénés indíttatású, de a szocializáció formálásában is illetékes. A mentális egészség elvileg nem áll összefüggésben az értelmi fogyatékossággal, az intellektuális képességekkel. A mentális problémákkal ugyanis az ép intellektusú ember éppúgy küszködhet, mint az értelmi vagy másféle fogyatékos. De az értelmi fogyatékos emberek pszichikus funkciózavarokkal, önmaguk, mások, a világ, a kapcsolatok nehezebb megismerésével, gyengébb ítélőképességgel, alkalmazkodási, szocializációs és életvezetési nehézségekkel terheltek. Mindezen okokból énvédelmük, beilleszkedésük segítése és mentálhigiénés felkészítésük a nevelőmunka sarkalatos tennivalója. Értelmezésünkben a mentálhigiénét (a lelki egészséget) az jeleníti meg, ahogyan az ember gondolkodik, érez és cselekszik az élet különböző helyzeteiben. Kifejeződik abban, ahogyan látja önmagát, az életet, a körülötte élő embereket, ahogyan választási lehetőségeit mérlegeli, és döntéseit meghozza. Beletartozik az is, ahogyan másokhoz viszonyul, és ahogyan a stressz-helyzeteket, frusztrációkat kezeli. Mindenkit jellemez a mentális állapota. Ilyen értelmezés alapján tulajdonképpen az előző három modul is mentálhigiénés program. Itt valósulhat meg a kultúrált viselkedés formálása, valamint a kialakult hagyományok szerinti illemszabályoknak a megismertetése és gyakorlása.

66

Fejlesztési követelmények Az egységes alapvető követelmények a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei szerint is azt a célt szolgálják, hogy a tanulók személyiségfejlődése kibontakozhassék. Az általános fejlesztési követelmények tartalma szerint a program moduljai a következő tantárgyakhoz kapcsolódnak: - Biológia, egészségtan - Életvitel és gyakorlati ismeretek - Magyar nyelv és irodalom - Történelem és társadalmi ismeretek - Testnevelés és sport. A fejlesztő program elsődleges célja, hogy érzékelhetővé váljék az „elméletiség” és „elvontság” látszólagossága. Személyhez szóló magatartásformáló életminta átadásáról, életgyakorlat alakításról szóljon. Alkalmazkodjon a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez. A gyermekek érzelmileg involválttá, élményszinten befolyásolttá váljanak: - konkrét mintakövetéssel, - megtapasztalással, - cselekvéssel - gyakorlással sajátítsák el a személyiség- és magatartás –fejlesztés tanulható készségeit és tudatosítható elemeit. A tevékenységek során ismerjék meg jobban magukat és egymást. Fedezzék fel a pozitív értékek és elvárások fontosságát, és ezek életmintává rendeződjenek bennük. Érezzék az összetartozás melegét és felelősségét. Világosodjon meg bennük, hogy önmaguk és embertársaik testi-lelki egészségéért mit tehetnek. Váljanak felkészültebbé a felnőtt életre. Aktivizálódjanak és tudatosítást nyerjenek a bennük meglévő adottságok, és ezek felhasználási lehetőségei. Fontos az oldott, elfogadó megítélés- és minősítésmentes klíma megteremtése. Az empátia és kommunikációfejlesztő tréningnél a problémahelyzetet szimuláló két szereplő a játék során beidézett problémahelyzetben egyes szám első személyben vállalja a szerepviselkedést, amelyet azután – a csoporttagok „visszatükrözve” beszeljék meg. - élményeiket, benyomásaikat közölve és nem minősítve beszéljék meg, - a pozitívumokat viselkedésrepertoárjukba beépítve egyénileg tudják hasznosítani. A feldolgozásban érvényesüljön a tanulás – lélektan törvényszerűsége: - a megfigyelés - a megerősítési stratégia - a divergens gondolkodás elősegítése Legfontosabbak: - mintanyújtás (élőben, videofelvételen stb.) és az utánzásnak, a modellkövető viselkedésnek az előhívása: eljátszás, megjelenítés, stb. - megerősítési és viselkedésmódosítási technikák felhasználása, a tanár és a kortársak, a csoporttársak dicsérete, elismerése, jutalomtevékenységgel való megerősítés - a szerepjáték megfigyelése, a szerepjátékban az átélés örömének megismerése és az alkotó viselkedésmódok begyakorlása. - a problémamegoldásra vonatkozó ötletkeresési kedv és aktivitás elősegítése: ötletbörze rendezése az ötletstopot előidéző idő előtti kritika visszatartásával.

67

KOMMUNIKÁCIÓ tantárgy Bevezetés A kommunikáció tantárgy segíti a tanulók felkészülését a mindennapos élethelyzetekre, a társadalom szerepvállalásra, munkahelyi helytállásra. A tantárgy egyik legfontosabb feladata a tanulók beszédkészségének, kifejezőkészségének fejlesztése, hogy gondolataikat pontosan megfogalmazva tudják közvetíteni a másik fél felé. Napjainkban az egyik legnehezebb feladat az álláskeresés. Célunk, hogy a tanulók segítséget kapjanak, hogyan és miként kell egy álláshirdetésre jelentkezni (szóban és írásban), hogyan kell a protokoll szabályai szerint használni a kommunikációt segítő tárgyi eszközöket (pl. telefon, számítógép). A tanulók megismerkednek az etikett fogalmával, a nyelvi illemmel, a vendéglátás és az idegenforgalom sajátos viselkedési szabályaival és protokollszabályaival. Belépő tevékenységformák Mindennapos élethelyzetek elemzése, konfliktusok kezelése, megoldása. Egyéni és csoportos feladatként közéleti és szakmai szöveg értelmezése, kiselőadások késztése, a szóbeli beszédkészség fejlesztése. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatása.

11. évfolyam (szakács szakma) Évi óraszám: 36 óra / heti 1 óra

Témakörök 1. Az emberi kommunikáció 2. A kommunikáció kódja 3. A szóbeli kommunikáció 4. Az írásbeli kommunikáció 5. A kommunikációt segítő tárgyi eszközök 6. Ismétlés, gyakorlás

Tartalmak 

A kommunikáció fogalma, típusai, csatornái

   



A nem verbális jelek Verbális jelek A kommunikációs kapcsolatok A kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás) Az írásbeli érintkezés legjellemzőbb formái (névjegy, önéletrajz, levél) Általánosan használt kisebb ügyiratok

 

A telefon, telefonhasználat Telefax, másológép, számítógép

  

Írásbeli gyakorlatok (önéletrajz, levél) Szóbeli gyakorlatok (telefon, kiselőadás) Számonkérés az év során



Összesen:

Óraszám 4 óra 4 óra 6 óra 11 óra 3 óra 4 óra 4 óra

36 óra 12. évfolyam (szakács szakma) Évi óraszám: 72 óra / heti 2 óra

Témakörök 1. Jog, erkölcs, illem

Tartalmak   

Az illem, etikett, protokoll Egy kis nyelvi illemtan (megszólítás keresztnévvel, a tegezés, a magázás) Ami még meghatározza illemtani kulturáltságunkat

Óraszám 6 óra

68

2. A vendéglátás sajátos viselkedési szabályai

3. Protokoll a vendéglátásban 4. A megfelelő étlap és teríték

           

A vendéglátó, vendégfogadás, vendégtípusok A rendelés felvétele, a felszolgálás Az étkezés befejezése, a fizetés, a környezet, a reklamációk, a konfliktusok kezelése Mitől lehet valaki még sikeresebb? Néhány nép étkezési szokásai (angolok, franciák, németek, olaszok, kínaiak) Az álló alkalmak (fogadás, parti), ritkább esetei Az ültetéses alkalmak (asztalok, terítés, menüsor összeállítása, kínálás, felszolgálás) Mi szerepeljen az étlapon? Az étlap összeállítása, anyaga, borítója, színvilága, hitelessége, befolyásoló hatása Készítsünk étlapot Marketing kommunikáció Reklám, PR (public relations)

5. Kommunikáció az üzleti világban 6. Új kommunikációs formák: számítógépes  Az internet szerepe a kommunikációban kommunikáció 7. A tanult ismeretek rendszerezése, feladatmegoldások Összefoglalás, számonkérés az év során

Összesen:

21 óra

10 óra

10 óra 8 óra 2 óra 4 óra 11 óra

72 óra

Követelmények, a továbbhaladás feltételei - A szóbeli és az írásbeli kommunikáció típusainak megismerése, használata. - Egyszerű párbeszédek, előadások lebonyolítása. - A viselkedéskultúra, a metakommunikáció és a telefonálás szabályainak használata. - Konfliktushelyzet kezelése. - A vendéglátás sajátos viselkedési szabályainak ismerete, használata. - A vendéglátás protokollszabályainak ismerete, használata.

HITTAN tantárgy Bevezetés "Az ember értelme nagyobb, mint a világegyetem, épp ezért Isten annak egyetlen méltó tárgya." (Keresztes Szent János). Isten képségünk egyik összetevője az értelem, amellyel Istent a teremtett világból egyértelműen, biztosan felismerhetjük. A hittan tantárgy segíti a tanulókat abban, hogy a természetben és az emberi életben nap, mint nap találkozhassanak a Teremtővel. A tanulók átélhetik annak örömét, hogy Isten nevünkön szólít, megszerethetik az élő Isten élő üzenetét: a Bibliát. Felfigyelhetnek arra, hogy Isten, mint aranyszálat, az üdvösségtörténetet beleszőtte az emberi történelembe. Felfedezhetik a Szentlélek működését az Egyház életében és személyes életükben. A hittan életre szólóan alapozhatja meg azt, hogy a hit ésszerű hódolat legyen Isten előtt. A hittan helyi tantervet a Catechesi Tradendae (Budapest, 1980. Szent István Társulat) és az Országos Hitoktatási Bizottság által kiadott kerettanterv irányelvei alapján igyekeztünk felépíteni és életre váltani, amely követendő célként jelöli meg a következőket: "A tanításnak kerek egésznek kell lennie... minden komolyságával és éltető erejével" (CT 30). "Az anyag épsége iránti igény nem zárja ki a különböző részek egyensúlyban tartását,

69

megfelelő elrendezését és rangsorolását." - De "más nyelvet igényel a tanítás továbbadása az egyik embercsoport esetében, mint a másiknál" (CT 31). Az ismeretanyag kiválasztásánál figyelemmel voltunk a Nemzeti Alaptanterv célkitűzéseire és a katolikus iskolák kerettantervében szereplő más tantárgyblokkok anyagmegjelölésére is, hogy a vallásismeretek kellő tapasztalati anyagot kapjanak, és az elért készségszintekre támaszkodhassanak a feldolgozás és az alkalmazás során. A tantárgyblokk cél- és követelményrendszerét természetesen a katolikus iskolatípus is meghatározza, amelyben a hitoktatás a tantárgyi rendszer szerves része kötelező óraszámmal: évi 74 órában, heti 2 órás bontásban (fakultatív órakeret). Az elért eredményeket érdemjeggyel minősítik, amelyet a tanulók bizonyítványában is feltüntetnek. Célok és feladatok A szakiskola hittan tantárgyban egyház- és vallástörténeti anyagokat, etikai ismereteket és örök emberi értékeket találunk. Minden tanításunk alapja a Szentírásban gyökerezik. A Biblia Isten igéje, és az egyház által értelmezett isteni kinyilatkoztatás hitünk és életünk alapja. Szent Pál szavai szerint „minden írás, amit Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen, és minden jóra hajoljon.” Az ismeretanyag átadása koncentrikus rendszerben történik, mivel nem minden esetben építhetünk a korábban tanultakra, így a hiányzó részt pótoljuk, a meglévőt kiegészítjük. A tantárgy az anyag átadásán túl segít a mindenkor helyes keresztény magatartásformák, elvek megismerésében, elsajátításában, a mindennapok problémáira megoldást, eligazítást ad Krisztus példáján keresztül. Jézus parancsát követve „…- Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek….”(Mt 28,19-20) A tantárgy célja növendékeink személyiségének keresztény szellemiségűvé formálása, hogy az intézményünkből kikerülve felelősségteljesek és elkötelezettek legyenek Isten szolgálatára és embertársaik segítségére. Cél továbbá a teljes, keresztény, családcentrikus ember kiformálása, test és lélek harmóniája, a krisztusi ember helyének, céljának megtalálása a társadalomban. A hit és az élet összhangja. A tanuló tudja, hogy felelős önmaga és társai testi és lelki épségéért, cselekedetük, kimondott szavuk, gondolatuk által, tudja, hogy az élet érték, teste a Szentlélek temploma (1Kor 19) Tanuljanak meg szelektálni a rájuk áradó, vagy őket érintő információk, dolgok és cselekedetek között, az igazi Krisztusi értéket választva, figyelmüket az örök valóságra irányítva. Lássák be, hogy Krisztus a tökéletes ember és példakép, lénye fölötte áll az időnek. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma, és mindörökké (Zsid 13,8), hiszen olyan értékeket képvisel, melyek örök érvényűek. Igazság, szeretet, hit, remény, testi-lelki tisztaság, megbocsátás, türelem, stb… Tudatosuljon bennük, hogy feladatuk van a közösségben, a társadalomban, meghívást kaptak fentről, és saját társaik üdvösségén kell munkálkodniuk, Isten Országának építésén kell fáradozniuk. „Ti elsősorban Isten Országát és annak igazságát keressétek, hogy elmondhassátok magatokról: élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem” (Mt 6,33)? Fejlesztési követelmények Ismerje meg a tanuló az Úr Jézus tanítása alapján a megváltás és az istengyermeki élet fogalmának egyes elemeit: kegyelem, üdvösség, bűn, áldozat, jóvátétel…; továbbá a szentgyónáshoz és szentáldozáshoz szükséges ismereteket: erkölcsi törvény, lelkiismeret, szándékosság, a bűnök különböző fajtái, bűnbánat, erősfogadás, szentgyónás, feloldozás, a

70

bűnbánat öröme, elégtétel… áldozás, kegyelem állapota, oltáriszentség, Jézus jelenléte, Jézus áldozata, hálaadás, Jézussal való együttlétünk öröme… Ismerje fel Jézusban Isten üdvözítő szeretetét. Cél a Krisztus központú gondolkodás, a rendszeres szentségi élet kialakítása, a hálaadás, az eukarisztikus és a bűnbánó lelkület megalapozása. Élje át a tanuló az Úr Jézussal való közösségünk örömét. Felkészülés a szentgyónásra, a lelkiismeret vizsgálás gyakorlata, az áldozás módja, imádság szentáldozás után… Eközben a tanulót hozzá kell segíteni ahhoz a felismeréshez, hogy a Krisztust követő ember válasza Isten szeretetére nem más, mint a Jézus Krisztus tanítása szerinti élet, melynek táplálója a Jézussal való találkozás az Eukarisztiában. Tárgyi tudásának építése közben lelki fejlődését is segítenünk kell, hogy felkészülten várja a Jézussal való személyes találkozást a szentáldozásban. Törekednünk kell arra, hogy értse és érezze az ima fontosságát. Segítenünk kell abban őket, hogy tudatosan válaszoljanak Jézus szeretetére, törekedjenek a jóra. Jézus életének eseményei: születése, tanítása, szenvedése, halála és feltámadása. A Szentlélek eljövetele. Jézus példabeszédei és csodái, tanítása a Mennyei Atyáról, a Teremtőről, az emberről, a bűnről, Isten irgalmasságáról és az örök életről. A keresztény élet alapvető gyakorlatainak meggyökereztetése: imádság, templomba járás, áldozatvállalás, kötelességteljesítés, jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein. Fontos központi cél, hogy a tanulók életük példájaként tekintsenek Jézusra, aki megváltotta életünket a haláltól, cselekedeteiket az Ő tanításához igazítsák. Gyümölcsöző és személyes kapcsolatuk legyen vele. Élő tagjai legyenek az Egyháznak, gyakran járuljanak szentségeihez. Ismerje meg a tanuló az alapvető keresztény erkölcsi fogalmakat, a krisztusi élet törvényeit. Megtanítjuk őket, hogyan kell értelmezniük az Úr Jézus csodáit, példabeszédeit, hogy miként váltsák életre Jézus tanítását. A keresztény élethivatás: meghívás Jézus Krisztus követésére. Az ember küldetése a világban és az Egyházban. (Házasság-család, papságszerzetesség.) Alapvető erkölcsi fogalmak: törvény, lelkiismeret, felelősség, bűn, önismeret, önnevelés. Az igazi boldogság feltétele a keresztény igényesség Jézus követésében, Isten és az Egyház parancsainak megtartásában. (Főparancs, tízparancs, az Egyház öt parancsa – áldozatvállalás, a szenvedés és a kereszt értelme – A nyolc boldogság, jócselekedetek, erények – fiúk és lányok helyes kapcsolata, a keresztény családmodell, az önzetlenség, az anyagiság és az élethajhászás veszélyei) Kialakuló hívő világnézetükben váljék tudatossá, hogy az Egyház tanításában hűségesen őrzi és adja tovább az apostolok tanítását, a Jézustól kapott kinyilatkoztatást. Élete legyen személyes válasz Isten üdvözítő szeretetére. Legyen meggyőződése, hogy minden igazi örömnek és boldogságnak alapja Isten törvényeinek megtartása, az Isten által számára kijelölt élethivatás elfogadása. Tudatosan vállalja a keresztény élet áldozatait, hogy élete végéig Krisztus követője maradjon, az Egyház közösségében. Készüljön fel a keresztény családi életre és a társadalom életében való részvételre. Legyenek vonzó példák a keresztény életre. Tudatosan keressék a nekik megfelelő keresztény katolikus közösségeket. Szívesen vegyenek részt lelki programokon. A bérmálásra való felkészülés: tudatosan építse hívő világnézetét, alakítsa életét Jézus tanítása szerint, és találja meg helyét és feladatát az egyházban, saját egyházközösségében.

71

9. évfolyam Találkozás Jézussal a bűnbocsánatban és az Eukarisztiában Évi óraszám: 74 óra / heti 2 óra Belépő tevékenységformák Tudja a tanuló az Úr Jézus tanítása alapján a megváltás és az istengyermeki élet fogalmának egyes elemeit: kegyelem, üdvösség, bűn, áldozat, jóvátétel…; továbbá a szentgyónáshoz és szentáldozáshoz szükséges ismereteket: erkölcsi törvény, lelkiismeret, szándékosság, a bűnök különböző fajtái, bűnbánat, erősfogadás, szentgyónás, feloldozás, a bűnbánat öröme, elégtétel… áldozás, kegyelem állapota, oltáriszentség, Jézus jelenléte, Jézus áldozata, hálaadás, Jézussal való együttlétünk öröme… Ismerje fel Jézusban Isten üdvözítő szeretetét. Felkészülés a szentgyónásra, a lelkiismeret vizsgálás gyakorlata, az áldozás módja, imádság szentáldozás után… Törekednünk kell arra, hogy értse és érezze az ima fontosságát. Segítenünk kell abban őket, hogy tudatosan válaszoljanak Jézus szeretetére, törekedjenek a jóra.

Témakörök

1. Hitünk alapjai és az üdvtörténet ószövetségi bevezetője

2. Az üdvtörténet újszövetségi folytatása

Tartalmak                           

Katolikus keresztény vagy Isten atyai szeretettel gondoskodik rólunk Imádsággal tartunk kapcsolatot Istennel Milyen az Isten? A boldog és boldogtalan angyalok Isten az embert saját hasonlatosságára teremtette Isten boldoggá akarja tenni az embert a földön és a mennyben is Az ember boldogságát a bűn rontja meg Isten megváltót ígért a bűnös emberiségnek Káin és Ábel áldozatot mutattak be Istennek A vízözön Isten elkezdi a helyes vallásosságra való nevelést Isten szövetséget köt Izrael népével Izrael országa, Dávid és a próféták Isten kiválasztja a Megváltó édesanyját És az Ige testté lőn Jézus születése Napkeleti bölcsek hódolnak Jézusnak Jézus megkeresztelkedik Hogyan lehetünk Krisztus-követők? Jézus az apostolokra bízta tanítását A kánai menyegző Jézus törődik a betegekkel Mi lesz a halál után? Csak Istennel szép az élet Ki bocsáthat meg bűnöket? Jézus az istengyermek élethez isteni kenyeret ad

Óraszám

20 óra

12 óra

72

    3. A Tízparancsolat,  a böjti fegyelem, a  főbűnök          

4. Jézus beteljesíti értünk vállalt küldetését

Összesen:

            

Ismerd meg istent, imádd és szolgáld! Isten és a szentek nevét becsüld meg! Az Úr napját szenteld meg! Atyádat és anyádat tiszteld! Gyűlöletre Jézus megbocsátó szeretettel válaszolt Légy szemérmes! A mennyben gyűjtsünk kincseket! A keresztény ember mindenkor szavahihető legyen! A bűnbánati napokat tartsd meg! A főbűnök Az irgalmasság gyakran súlyos kötelesség Zakeus a gyónók mintaképe lehet A bűnbocsánat szentségéről Jézus ünnepélyes bevonulása Jeruzsálembe Az utolsó vacsora, a szentmise mintája Az oltár a szentmiseáldozat helye, és Jézus vendéglátó asztala Bizalommal fordulunk a szentségi Jézushoz A szentmiseáldozat gyógyítja lelkünk bajait Kinél érzi jól magát Jézus? Jézus a Getszemáni kertben és a zsidó főtanács előtt Jézust Pilátus megostoroztatja és halálra ítéli Jézus bemutatja értünk a keresztáldozatot Jézus Húsvétvasárnap feltámadt Jézus Szent Péterre bízta az Egyház vezetését Jézus a mennybe ment Pünkösdkor a Szentlélek útjára indította az Egyházat Megindult az Egyház élete A működő Egyház Az apostoli hitvallás

16 óra

26 óra

74 óra

Követelmények, a továbbhaladás feltételei: - Ismerje meg a tanuló az Istennel való szeretetkapcsolat alapvető fogalmát. Nagyon fontos ebben az alapozó évben a hit ébresztése és növelése, amit legjobban a hitoktató tanúságtevő élete, Jézusra emlékeztető szeretete szolgálhat. - Ismerje meg a tanuló a keresztény élet legalapvetőbb tanait, a vallásos élet gyakorlatait: napi imádság, templomba járás, templomi és szentmise alatti viselkedés, alapvető imádságok és parancsolatok ismerete: Miatyánk, Üdvözlégy, Apostoli hitvallás, Tízparancsolat, Hét szentség, Anyaszentegyház öt parancsolata, Szentháromság dicsőítése, Főparancs. Ezek az imák és parancsolatok a további években is követelményként jelennek meg! - Ismerje Jézus életének és tanításának főbb vonásait, tételeit. Le tudjon vonni saját életére következtetéseket ezekből. - Váljon tudatossá benne, hogy ő is Isten gyermekeinek a családjába, az Egyházba tartozik. Legyen személyes kapcsolata Istennel.

73

10. évfolyam Az Újszövetségi üdvtörténet kezdete Évi óraszám: 74 óra / heti 2 óra Belépő tevékenységformák Tudja Jézus életének eseményeit: születése, tanítása, szenvedése, halála és feltámadása. A Szentlélek eljövetele. Jézus példabeszédei és csodái, tanítása a Mennyei Atyáról, a Teremtőről, az emberről, a bűnről, Isten irgalmasságáról és az örök életről. A keresztény élet alapvető gyakorlatainak meggyökereztetése: imádság, templomba járás, áldozatvállalás, kötelességteljesítés, jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein. Fontos központi cél, hogy a tanulók életük példájaként tekintsenek Jézusra, aki megváltotta életünket a haláltól, cselekedeteiket az Ő tanításához igazítsák. Gyümölcsöző és személyes kapcsolatuk legyen vele.

Témakörök

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Összesen

Tartalmak                                 

A Fiúisten érettünk emberré lett A gyermek Jézusban még rejtőzött az istenség Keresztelő Szent János előkészíti Jézus működését Jézus tanítványokat gyűjt és megalapítja Isten országát Jézus a betegek csodálatos orvosa A lelki vakság a testi vakságnál is nagyobb baj Jézus nem elítélni jött a bűnösöket, hanem megmenteni Jézus az ígért Megváltó Az apostolok Jézus küldöttei, rájuk építi Egyházát Milyen az élet az Isten országában? Isten országa nem terület, hanem krisztusi lelkület Jézus az Egyházra bízta Isten országának terjesztését Hogyan valósul meg bennünk az Isten országa Aki befogadja Isten igéjét, „új emberré” válik A kegyelem az isteni élet részesévé tesz A kegyelmi élet lelki tápláléka Jézus teste Jézus az Istennel való imádságos kapcsolatra tanít Isten országában az irgalmas szeretet uralkodik Mindenben győzzön a szeretet A föld csak ideiglenes hazánk, végleges otthonunk a mennyben van Isten elszámoltat képességeinkről és lehetőségeinkről Erőteljes és szokatlan kifejezések a Szentírásban Jézus bizonyságot tesz istenségéről Jézus ellenségei nem hiúsíthatják meg üdvözítő tervét Jézus elindul a szenvedés útján Az utolsó vacsora Vért izzadva, de elvállalta a szenvedés áldozatát értünk Jézus Pilátus hatalmában Jézus bemutatta értünk a keresztáldozatot A szent asszonyok Jézus dicsőséges sírjánál Jézus többször is megjelenik az apostoloknak Jézus befejezvén művét „ott ül az Atya jobbján” A Szentlélek betölti és élteti Jézus Egyházát

Óraszám

10 óra

11 óra

12 óra

12 óra

17 óra

12 óra

74 óra 74

Követelmények, a továbbhaladás feltételei - Ismerje a tanuló Jézus életének, tanításának és a megváltás főbb mozzanatait, különös tekintettel az Eukarisztia, a bűnbánat és a bűnbocsánattal kapcsolatos vonatkozásokra - Ismerje fel Jézus csodáiban isteni erejét és irántunk való szeretetét és az őszinte jóra törekvéssel viszonozza - Természetes követelmény a rendszeres imádság, a megbízható kötelességteljesítés, az örömteli szentmisére járás és áldozatvállalás, figyelmesség és jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein - Továbbiakban is követelmény az alapvető imádságok és parancsolatok ismerete: Miatyánk, Üdvözlégy, Apostoli hitvallás, Tízparancsolat, Hét szentség, Anyaszentegyház öt parancsolata, Szentháromság dicsőítése, Főparancs. Ezek az imák és parancsolatok a további években is követelményként jelennek meg!

11. évfolyam Biblikus erkölcstan 1. Évi óraszám: 37 óra / heti 1 óra Belépő tevékenységformák a 11. és 12. évfolyamon: Tudja a tanuló az alapvető keresztény erkölcsi fogalmakat, a krisztusi élet törvényeit. A keresztény élethivatás: meghívás Jézus Krisztus követésére. Tudja az alapvető erkölcsi fogalmakat: törvény, lelkiismeret, felelősség, bűn, önismeret, önnevelés. Kialakuló hívő világnézetükben váljék tudatossá, hogy az Egyház tanításában hűségesen őrzi és adja tovább az apostolok tanítását, a Jézustól kapott kinyilatkoztatást. Élete legyen személyes válasz Isten üdvözítő szeretetére. Legyen meggyőződése, hogy minden igazi örömnek és boldogságnak alapja Isten törvényeinek megtartása, az Isten által számára kijelölt élethivatás elfogadása. Tudatosan vállalja a keresztény élet áldozatait, hogy élete végéig Krisztus követője maradjon, az Egyház közösségében. Készüljön fel a keresztény családi életre és a társadalom életében való részvételre. Legyenek vonzó példák a keresztény életre. Tudatosan keressék a nekik megfelelő keresztény katolikus közösségeket. Szívesen vegyenek részt lelki programokon. A bérmálásra való felkészülés: tudatosan építse hívő világnézetét, alakítsa életét Jézus tanítása szerint, és találja meg helyét és feladatát az egyházban, saját egyházközösségében.

Témakörök

1.

Tartalmak         

Hogyan éljünk A lelkiismeret A főparancs A tízparancsolat Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj! Beszélő viszony Istennel A hit, a remény, a szeretet isteni erénye Istennek Szent Anyja Az erények Istenről tanúskodnak, a babona sötétségről

Óraszám

18 óra

75

2.

       

Atyádat és anyádat tiszteld! Mi tartozik az 5. parancsolathoz? Az emberi méltóság Szeresd felebarátodat, mint magadat! A testi és lelki élet védelme A tiszta élet Földünk és eszünk termékei az isteni gondolkodás eszközei Igazság és becsület

Összesen:

19 óra

37 óra

Követelmények, a továbbtanulás feltételei - Ismerje az alapvető erkölcsi fogalmakat: törvény, lelkiismeret, felelősség, bűn, önismeret, önnevelés. Legyen helyes önismerete. - Tudatosan, lelkiismeretesen élje saját keresztény életét. - Készségesen segítsen rászoruló embertársainak. - Tudatosan keresse a neki megfelelő katolikus közösséget. - Rendszeresen és felnőtt módon végezzék szentgyónásukat. - Ismerjék a tízparancsolatot és azt helyesen értelmezzék. - Továbbiakban is követelmény az alapvető imádságok és parancsolatok ismerete: Miatyánk, Üdvözlégy, Apostoli hitvallás, Tízparancsolat, Hét szentség, Anyaszentegyház öt parancsolata, Szentháromság dicsőítése, Főparancs. Ezek az imák és parancsolatok a további években is követelményként jelennek meg! - A bérmálásra készülve érjen meg benne a tudatos döntés Jézus követésére. Saját maga akarjon bérmálkozni és ne csak azért, mert a többiek is most bérmálkoznak.

12-13. évfolyam Biblikus erkölcstan 2. Évi óraszám: 33 óra / heti 1 óra

Témakörök

3.

4.

Összesen:

Tartalmak             

Az Egyház parancsai A sarkalatos erények A jócselekedetek A bűn azt emberi lélek sebe A bűn Isten szép terveinek kiforgatása Krisztus követése Szemben az árral A szenvedés az üdvösség eszköze lehet Katolikus akció Szú az Egyház testén (a szekták) A szerzetesek Kegyelmi közösségben könnyebb boldognak lenni Az egymásért élés boldogsága

Óraszám

16 óra

17 óra

33 óra

76

Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az oktató-nevelő munkának igen fontos feladata tanítványaink munkájának folyamatos, rendszeres ellenőrzése és értékelése. Ez többféle módon is történhet: rendszeres szóbeli feleltetéssel, kikérdezéssel, időnként felmérő dolgozatok írásával, máskor tesztlapok kitöltésével, stb. a tanár és a diák szempontjából egyformán nélkülözhetetlen, mert ez segíti a reális önismeretet, a helyes önellenőrzés és önértékelés kialakulását. Folyamatosan megfigyeljük, hogyan vesznek részt a tanulók a tanítás-tanulási folyamatban, milyen a figyelmük, az érdeklődésük és az aktivitásuk. Ellenőrizzük, hogy megértették-e az anyagot, hogyan vesznek részt a közösségi munkában, hogyan készítik el az esetleges házi feladatot. A tananyagok ellenőrzése szóbeli összefüggő feleletek vagy írásbeli beszámolók formájában történhet. Az ellenőrzésnek ezen formáit folyamatosan alkalmazzuk. Az osztályozás a pedagógiai gyakorlat megszokott összetevője, mely a pedagógustól lelkiismeretes mérlegelést kíván. A hittanár komoly probléma elé kerül az értékelésnél. A tanulók tudását viszonylag könnyű értékelni, lelki előrehaladásuk azonban már semmiképpen nem osztályozható. A katekézis nem lehet csupán tantárgy, amit jól vagy rosszul meg lehet tanulni, hanem elsősorban életre váltandó örömhír, amit kívülről aligha lehet igazságosan megítélni. A gyakorlat igazolja, hogy a tanulókat különböző csoportokba lehet osztani tudásuk, hozzáállásuk szerint. Az ellenőrzési és értékelési alapelveknél a didaktika nyújtotta lehetőségekkel élünk. Többek között a feladatlapos felmérések különböző formáit használjuk. Értékelésünknél figyelembe vesszük, hogy csak a vallásismeret elsajátítása mérhető és értékelhető. A hitbeli fejlődés foka, mértéke, annak őszintesége a kegyelem kérdése és Isten ítéletére tartozik. Alapszabályunk, hogy értékelésünk mindig nevelőértékű legyen. Érdemjegyekkel büntetni igen veszélyes, a személyiség fejlődése szempontjából nagyon káros, tantárgyunkhoz pedig méltatlan. Az osztályzatok bekerülnek a tanulók bizonyítványába.

77

XVI. Az iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak rendszere 1. Tanórai foglalkozások, csoportbontások rendszere Az iskolában oktatott tantárgyak évfolyamonkénti, heti beosztása:

2008/2009-es tanévtől Tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskola 9-10. évfolyamos program (óra/heti) felmenő rendszerben Tantárgyak

Évfolyamok 9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

3

3

Történelem és társadalomismeret

2

2

Angol nyelv

2

2

Matematika

3

3

Informatika

2

2

Természetismeret – földrajz

2

2

Természetismeret – egészségtan

1

1

Természetismeret – fizika

1

1

Testnevelés és sport

3

3

Pályaorientáció

1

-

Roma kultúra

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Hittan

2

2

Gyakorlati oktatás

4

-

Szakmai alapozás

-

7

28

30

Összesen

Megjegyzés: gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon: Vásárlás, eladás 2 óra Vendéglátás 2 óra szakmai alapozó oktatás a 10. évfolyamon: Gasztronómiai alapgyakorlatok 1 óra Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel 1 óra A vendéglátás dolgozói, a vendégek 2 óra Kommunikáció és viselkedéskultúra 2 óra Asztalos szakma alapgyakorlatok 1 óra

78

2008/2009-es tanévtől Tantárgyi rendszer és óraszámok a speciális szakiskola 9-10. évfolyamos program (óra/heti) felmenő rendszerben

Szakaszok – Évfolyamok Tantárgyak

Megszilárdító szakasz 9. évfolyam

10. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

Élő idegen nyelv (angol nyelv)

2

2

Matematika

3

3

Informatika

2

2

Természetismeret – Egészségtan

1

1

Természetismeret – Fizika Földrajz

2

2

1

1

Pályaorientáció

1

1

Személyiségfejlesztés

1

1

Szakmai alapozó – kertészeti alapismeretek

5

5

Testnevelés és sport

2

2

Osztályfőnöki

1

1

Hittan

2

2

Roma kultúra

1

1

Összesen

30

30

79

2. Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere A kötelező tanórákon kívül lehetőség van iskolánkban többféle délutáni szakköri, sportköri foglalkozáson való részvételre. Ezekre bárki jelentkezhet tanév elején. Délutáni foglalkozást 5 fő jelentkezése esetén lehet indítani. A szakkörök, sportkörök jellege tanévenként az igényektől függ. Pl. könyvsziget, filmszakkör, kondi szakkör, kézműves szakkör, labdarúgó sportkör, bringa szakkör, számítógépes szakkör, társas tánc szakkör, színjátszó szakkör.

3. Egyéb iskolai programok: iskola-nap, kirándulások, farsang, táncház, kézimunka-foglalkozás Iskola-nap Az iskola megalapításakor az intézmény neve Kalot Szakiskola lett. Nem alakult ki az iskola életében ekkor még az iskola-nap. 1998. februárjában azonban a fenntartónk Szent József Katolikus Szakiskolára változtatta az intézmény nevét. Az 1998/99 tanévtől hagyományteremtő szándékkal május 1-je körül, Munkás Szent József neve napján iskolanapot rendezünk, amelynek tervezett állandó programjai: szentmise, színdarab, előzetesen kiírt pályázatok eredményhirdetése, diákok által szervezett különböző programok, vetélkedő, sportesemény, esetleg diszkó. A 2007/2008-as tanévben a hagyományteremtés szándékával életre hívtuk és megrendeztük a Szent József Labdarúgó Kupát a környék iskolacsapatainak részvételével. Szalagavató bál E jeles ünnepet általában a téli szünet előtti utolsó napon, a karácsonyi ünnepség délutánján tartjuk. A végzős, 12. (vagy 11.) évfolyamosok műsorral készülnek, az iskolától a szalagon kívül ajándékot is kapnak. Az ünnepség után általában diszkót rendezünk. Táborok, kirándulások Nyári, kb. egyhetes üdülőtábort – anyagi lehetőségeinktől és a nyertes pályázatoktól függően - minden évben szervez az iskola jutalomként a legeredményesebben tanuló, legtöbb közösségi munkát végző tanulóinknak. Ezeket általában pályázatokon nyert pénzből finanszírozzuk, így a tanulóknak ingyenesek, mivel legtöbbjük családja a felmerülő költségek töredékét sem tudná fedezni, viszont fontosnak tartjuk az ilyen formában is történő jutalmazást, ami példaértékű és buzdító lehet mindannyiunk számára. Ezen táborok alkalmával több célt is elérhetünk: - ismeretszerzés: hazánk megismerése, a hazaszeretet erősítése (sok tanulónk a megyeszékhelyen, Salgótarjánon túl még nem volt) - ismeretszerzés a tanult tantárgyak anyagához: magyar irodalom, történelem, művészettörténet, földrajz - közösség formálása, közösség a nevelővel - környezeti nevelés céljából természeti környezetünk megismerése, azok szeretete, védelme (földrajz, biológia, fizika, kémia) - turisztika, testedzés, sport (testnevelés, tánc, ének-zene) A táborokon változatos programot állítunk össze: városnézés, múzeum-, gyárlátogatás, kirándulás, játék, fürdés, sport. Iskolai kirándulást elsősorban az őszi, tanévkezdés utáni és a tavaszi, tanévzárás előtti időszakokban szervezünk környezetünk, megyénk, országunk szép természeti tájainak, a benne élő emberek jobb megismerése érdekében. Ezek az országjáró kirándulások is ingyenesek, iskolánk szolgáltatási körébe tartozik. Pályázat útján, iskola, leginkább fenntartó támogatással finanszírozzuk.

80

XVII. Anyagi és személyi feltételek 1. Az épület és fejlesztése, a diákközpontú szakképzést szolgáló intézkedéseink Iskolánk jelenleg rendelkezik egy 624 m2 alapterületű egyszintes iskolaépülettel, amely 100 fő tanuló befogadására, illetve oktatására alkalmas. Ez 7-8 tanulócsoportot jelent tanévenként A főépületben 4 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 tornaszoba öltözővel, 1 orvosi szoba, 1 szertár, 1 ebédlőnek is használatos nagyterem, 1 tanári szoba, 1 igazgatói iroda, 1 titkársági szoba, 1 konyha, 1 kazánház, 1-1 fiú és lány WC találhatók az összekötő folyosókkal. A főépülethez („A”) tartozik egy 375 m2 alapterületű „B” épület is, az A épülettől kb. 15 méterre, amelyben külön a fiúknak és lányoknak öltözőt és 2-2 zuhanyozót, WC-t alakítottunk ki. Itt találhatók még egy raktárhelyiség, és egy sportszertár. Az épületekhez tartoznak még a hátul elhelyezkedő salakos pályák: futballpálya (1125 2 m ), kosárlabda pálya (75 m2), teniszpálya (75 m2), röplabda pálya (75 m2), összesen 1350 m2 területen. Iskolánk az elmúlt években folyamatosan fejlődött. Lehetőségeink szerint szándékunkban áll mind az iskolaépületet, mind a B épületet és a pályákat is a karbantartás mellett fejleszteni. Szakképzési kínálatunk bővítését szolgálja a 2007/2008-as tanévben elkészült, iskolánk területén található, egy régi kovácsműhelyből kialakított 50 négyzetméternyi alapterületű asztalosműhely, amely a gyakorlati és elméleti képzés egy időben történő végzését is lehetővé teszi. Az „élesben” történő, mindenre kiterjedő gyakorlás tanulószerződéssel iskolán kívül – Dancsó János maconkai asztalosmester műhelyében fog történni. Konyhakerttel rendelkezünk amelynek gazdag termése iskolánk konyhájára kerül, jól hasznosítjuk a közelmúltban felállított üvegházunkat is. Megvalósult fontos célunk, hogy kertésztanulóink számára minden igényt kielégítő vizsgahellyel rendelkezzünk. Továbbra is kiváló, együttműködési megállapodásra alapuló a kapcsolatunk a Szent Lázár Megyei Kórház kertészetével. Itt tanulóink gyakorlati képzése zajlik, s ahol az ottani főkertész vezeti a munkát, s tanítja iskolánkban elméletre és gyakorlatra kertésztanulóinkat. Iskolánk konyhája EU-s szabványnak megfelelően történik, rendszeresen jó minősítést kap, ahol szakács tanulóink is meghatározott időben gyakorolhatnak. Minden, iskolánkban oktatott szakma esetében az a célunk, hogy az iskolán kívüli szakmai gyakorlóhelyek mellett, az intézmény falain belül is megteremtsük, mintegy „rásegítésként” az elméleti és gyakorlati oktatás egységét, egymás mellettiségét. Rövid távú terveink (egy-három év) - Hónapokon belül megvalósulhat informatika-termünk korszerűsítése, amelybe újabb számítógépeket, digitális táblát nyertünk a fenntartó által benyújtott pályázaton. - Ugyancsak ígéretes hogy szintén országos pályázaton két új tanterem építésére, valamint felettük 10 fős közösségi tér, kollégium kialakítására pályáztunk, ugyancsak a fenntartó segítségével, vele szorosan együttműködve (eredményhirdetés ez év őszén várható) - Ezzel rokon szándék, hogy a főépület tetőzetét alkotó, elavult és egészségre káros azbeszt hullámpalát belátható időn belül lecseréljük - Iskolai kisbuszunknak garázs építése - Tantermeink világításának korszerűsítése - A tantermek és ebédlő radiátorainak cseréje - A megkezdett és jó haladó nyílászáró-csere befejezése - Rácsatlakozás a települési kábeltévé-hálózatra - Az ebédlő leválaszthatósága – harmonika-ajtóval

81

- Az ebédlő „nagyelőadókénti” alkalmazása jegyzetelésre alkalmas székek vásárlása (megyei közoktatási pályázaton) - Iskolánk fűtéskorszerűsítését szeretnénk megvalósítani, tagjai vagyunk az Egyházasgergén létrehozott gázközmű-társulásnak. Mindezen beruházások, fejlesztések és vásárlások forrásai: - tanulólétszámra kiutalt normatíva - fenntartói támogatás - országos pályázatok - külföldi karitatív szervezetek segítsége - szakképzési támogatásból befolyó összeg – a 2007/2008-as tanévtől iskolánk illetve fenntartónk tagja lett az egyházi szakiskolák térségi, integrációs központjának. Reményeink szerint az új szervezet hathatósan segíteni tudja majd a szakmunkásképzés színvonalának emelését, fejlesztésének összehangolását és védi, szolgálja a kisebb intézmények érdekeit is. Ilyen módon továbbra is számíthatunk szakképzési támogatásra.

Az iskola strukturális felépítése: igazgató

gyógypedagógiai tagozatvezető

gazdaságvezető – pénzügyi Bt. vezetője

pedagógusok iskolatitkár, technikai munkatársak

82

XVIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelés jegyzékben foglaltakkal –iskolánk rendelkezik. Ezeket az eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez is fenntartónk biztosította. Irodáink eszközjegyzékét alább, szakmai oktatáshoz szükséges taneszköz-munkaeszköz jegyzékünket a nevelési program részét (mellékletét) alkotó szakmai programunkban soroltuk fel tételesen. Eszközök, felszerelések Tanterem Szaktanterem Egyéni fejlesztő szoba Tornaterem

Mennyiségi mutató I. HELYISÉGEK osztályonként 1 1-1 1 tornaszoba Sportpálya, teniszpálya, kosárlabdapálya, ugrógödör

Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség (ez lehet a gazdasági vezetői iroda is) Könyvtárszoba Orvosi szoba

Sportszertár Aula (előtér, közösségi tér) Porta

Megjegyzés

Helyettesíthető e célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel – kiváltható szerződés alapján igénybe vett

1 1 0 1 1 1 Kiszolgáló helyiségek 1 1 0

Ebédlő

1

Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló-mosogató, belül felnőtt étkező Öltöző Hideg-meleg zuhanyozó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Éléskamra Szárazáru raktár Földesáru raktár Egyéb raktár Szertár

1 1

Hozzá 80 főre új asztalok és székek Ha helyben főznek Ha helyben étkeznek

1

Ha helyben étkeznek

ezen

0 vizes

1 nemenként 1 nemenként 1 1 1 1 1 3 1

Ha helyben étkeznek Ha helyben főznek Ha helyben főznek Ha helyben főznek

83

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

1. tanterem Tanulói asztalok, székek Nevelői asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló (fogas) Szeméttároló Sötétítő függöny

Tanulók létszámának figyelembevételével Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tanulók létszámának figyelembevételével Helyiségenként 1 ablakonként

Életkornak megfelelő méretben

2. szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

A, számítástechnikai terem Tábla + flipchart Számítógépasztal Számítógépek és tartozékai Nyomtató Programok Lemeztároló doboz

1 2 tanulónként 1 2 tanulónként 1 felszerelés 4 Szükség szerint

A pedagógiai program előírásai szerint

5

B, idegen nyelvi, nemzetiségi etnikai szaktanterem Magnetofon 1 Írásvetítő 1 D, művészeti nevelés szaktanterem Tanulók létszámának Rajzasztal figyelembevételével 1 hely Tárgyasztal (állítható) Tantermenként 2 Mobil-lámpa (reflektor) 2 Vízcsap (falikút) 2 Pianínó Iskolánként 1 Ötvonalas tábla Tantermenként 1 CD vagy lemezjátszó, Tantermenként 1 magnetofon Tartópolcok Tantermenként 1

F, gyakorló tanterem

Iskolánként 1

Szakiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához, munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához – e feladat megoldható a számítástechnika tanteremben is

84

3. Egyéni fejlesztő szoba A fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességeket fejlesztő eszközökkel Tükör Asztal Szék Szőnyeg

Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések (szobakerékpár, medicinlabda) Kiegészítő tornakészlet

1

A nevelési programban foglaltak szerint

1 1 1 1

1 gyermek, 1 felnőtt

4. tornaterem 5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 2 1 2 2

Fogyatékos tanulót oktató iskolában, a pedagógiai programban foglaltak szerint

1 5. Sportudvar

Szabadtéri labdajáték felszerelése Magasugró állvány, léc Távol-, magasugró gödör Futópálya Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Páncélszekrény Telefon

1 1 1 1 5

Bármelyik játék kiválasztható Homokkal vagy habszivaccsal Lehetőség szerint kialakítva Fogyatékos tanulót oktató iskolában a pedagógiai programban foglaltak szerint

6. Igazgatói iroda 1 1 1 2 1 1 1

85

Fiókos asztal Szék Napló- és folyóirattartó Könyvszekrény Ruhásszekrény vagy fogasok Mosdókagyló Tükör

7. Nevelőtestületi szoba 10 15 1 2 3 1 1

8. Ügyviteli iroda (gazdasági vezetői iroda) Asztal 4 Szék 4 Iratszekrény 1 Írógép 0 Írógépasztal és szék 0 Számítógéppel kiváltható Fénymásoló 3 Számítógépasztal és szék 4 Számítógép nyomtatóval 4 Közös vonallal is Telefon, faxos 1 működtethető

Asztal Szék Könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez) Könyvespolc, szekrénysor Egyedi világítás

9. Könyvtárszoba 3 6 2000 2000 könyvtári dokumentum elhelyezésére Olvasóhelyenként 1

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

Taneszközök Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

Pedagógiai programban foglaltak szerint

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

Fogyatékos tanulókat oktató iskolában, a pedagógiai programban foglaltak szerint

Magnetofon

5

CD vagy lemezlejátszó

4

Szaktanteremnél felsoroltakon kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető Könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

86

Video televízióval

(lejátszó)

2

Könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Étel-mintavétel Amennyiben étel kiosztása 1 (üvegtartály) készlet folyik A közegészségügyi előírások Mentőláda 1 szerint Gyógyszerszekrény A közegészségügyi előírások 1 (zárható) szerint A Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak Munkaruha jogállásáról szóló 1993. Évi XXXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján A munkavédelemről szóló 1993. Évi CXIII. Törvény és Védőruha végrehajtási rendeletei alapján, az iskolai munkavédelmi szabályzat szerint Tűzoltó szekrény 6

XIX. Az iskola külső kapcsolatrendszere Egyházasgerge községben sajnos megszűnt az általános iskola, ezért intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy az ebből fakadó hiányt, kulturális veszteséget a település lakóinak életében csökkentsük. A jelenleginél szervezettebben szeretnénk működtetni teleházunkat, jól felszerelt ebédlőnket a települési közösségi és kulturális élet színterének tekintjük. Nyitott volt eddig iskolánk, s még nyitottabb lesz a jövőben a település idős lakóikon való segítés területén. Diákjaink képviselőivel ott kívánunk lenni a falu ünnepein, egyházi eseményein. Az iskolát körülvevő környezet tehát sokféleképpen igényli az egyházi iskolának jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus iskolának feladatai megoldásában. Ezek a megállapítások természetesen másféleképpen igazak a különböző jellegű, szélesebb körű kapcsolatok vonatkozásában: - Külön fejezetet érdemel a fenntartóval a Váci Egyházmegye képviselőivel való kapcsolatunk. Együttműködésünk kiváló, mindennapos és széles körű, a levelezés, az internet-kapcsolat, telefon-megbeszélés, valamint személyes találkozások és egyeztetések révén. Sokat, igen sokat kaptunk eddig a fenntartótól és köszönjük, továbbra is számítunk püspök atya, főigazgató úr és minden munkatárs áldozatos segítségére. - Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az iskola a fenntartó püspök atyában olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartja az élő kapcsolat ápolását személye és az iskola nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számít alkalmankénti, megtisztelő jelenlétére, kéri útmutatásait. - Az iskola hivatalos, a törvényekben és a SZMSZ-ban meghatározott kapcsolatot tart a MKPK Iskolabizottságával, illetve a Püspökkari Titkárság Oktatási Irodájával, és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, egyes részfeladatok megoldása során a Nógrád Megyei Önkormányzat oktatási bizottságával, illetve tapasztalatcsere céljából a Salgótarjáni Önkormányzat iskolaügyekkel foglalkozó bizottságával. valamint a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézettel. Kapcsolatunk jónak mondható a környék általános iskoláival és szakközépiskoláival. Kiváló

87

-

-

-

-

-

-

-

-

együttműködést alakítottunk ki a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola vezetésével, tanáraival. Speciális kapcsolat áll fenn iskolánk és néhány minisztérium és szaktárca intézményei közt a nálunk oktatott szakmák tekintetében. Ilyen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárszakoktatási Intézete. Szakoktatással foglalkozó iskolaként folyamatos kapcsolat van köztünk és a Nemzeti Szakképzési Intézet között. Szintén a szakoktatással összefüggően kapcsolatban állunk a kamarák Nógrád megyei szervezeteivel, az Agrárkamarával, a Kereskedelmi és Iparkamarával és a Kézműves Kamarával. Örvendetes és egyre bővülő a kapcsolatunk a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, ahol romológiai tanszék is működik. Fogyatékos tanulóink mind hatékonyabb és eredményesebb oktatása-nevelése érdekében szoros kapcsolat alakult ki a salgótarjáni Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal, melynek vezetője és munkatársai a tanulók háromévente esedékes kontrollvizsgálatát végzik, valamint mindig segítőkészek a tanulók fogyatékosságainak enyhítését célzó fáradozásainkkal kapcsolatban. Másik, enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktató intézmény, mellyel gyümölcsöző kapcsolatunk alakult ki az évek során, a salgótarjáni Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Általános Iskola. Fogyatékos tanulóink zöme az ő iskolapadjukból kerül ki. Együttműködünk a salgótarjáni családsegítő központtal is. Az iskola és szülők kapcsolatáról már bőven szóltunk, itt most csak azt hangsúlyozzuk, hogy a velük való együttműködés – minden nehézség ellenére – létfontosságú iskolánk jövőbeni fejlődése, előrehaladása szempontjából. A szülőkkel megértetés, hogy gyermekeik érdekében járnak el, ha gondoskodnak és figyelemmel kísérik rendszeres iskolába járásukat és előmenetelüket, ez létfontosságú számunkra. Egyszóval megismertetni, megértetni a szülőkkel törekvéseinket, céljainkat és megnyerni őket az együttműködéshez. Iskolánk egykori tanulóiban az "öregdiákokban" tanulóink nevelési céljaink megvalósulását szemlélhetik, olyan életpéldákat ismerhetnek meg, amelyek egészséges büszkeséggel töltik el őket, erősítve önazonosság tudatukat, erkölcsi tartásukat, szolgálatra, küzdelemre való képességüket. Ezért iskolánk a hajdani diákokkal közösen szervezik az öregdiákkört, amelynek frissen végzett diákjaink azonnal tagjai lehetnek, örömest helyt ad találkozóiknak, előadóként hívja meg őket a diákokkal való találkozókra. A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. A Váci Egyházmegye által szerevezett közösségi találkozókat szakmai, kulturális, sport és hitéleti együttműködés ápolását a jövőben is fontosnak tartjuk. A közvetlen környezet, községünk önkormányzati iskoláival intézményünk - okosan válogatva - alkalmi kapcsolatokat ápol: sport- szellemi vetélkedőkön, ünnepeken való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása. Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyeknek tagjai külső előadókként segítik nevelő-oktató munkáját (Caritas, Vöröskereszt, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, KÉSZ, TIT és kiemelten fontos az iskolánkban működő, egyházasgergei székhelyű Faluért, Emberekért Egyesülettel való szoros kapcsolatunk), illetve az életbe való kilépés lehetőségét, nevelési céljaink

88

-

-

-

szolgálatában álló programjaink színterét jelenthetik. (Segítő akciók a Caritasban a szociális érzékenység kialakítása céljából, előadások hallgatása a KÉSZ-ben az értelmiségi tudat és szerepvállalási készség ébresztése és a közéletiségre nevelés érdekében, a keresztény eszmei alapon működő városi ifjúsági mozgalmakban való tevékenység. ) Folyamatos, szinte napi, heti kapcsolatban állunk azokkal az intézményekkel, boltokkal, éttermekkel, ahol szakmunkástanulóink a gyakorlati heteken dolgoznak. Ezen intézményekkel a kapcsolattartást a tanulók szakoktatói látják el. Az asztalosképzés bevezetésével növekszik majd a munkánk. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel, az iskola hírnevének öregbítése azáltal, hogy életünkről, munkánkról, a diákélet eseményeiről rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt. E megnyilvánulási lehetőségek elősegítik az iskolája értékeit képviselni tudó, iskoláját, tanárait és társait szerető, öntudatos diák nevelését. Az iskolának, mint szellemi műhelynek híradással kell lennie szellemi produktumairól, embert, személyiséget formáló tevékenységéről.

XX. Mellékletek A nevelési program a szakmai programmal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését. Ezekkel szerves egységet alkot Helyi tantervünk (normál, és külön a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése), az SZMSZ és a Házirendünk. Rövid tájékoztató az országos kompetenciamérés iskolánkra vonatkozó eredményeiről a 2006/2007-es tanévben. A nevelési és szakmai program módosítását elfogadó nyilatkozatok.

89