Győri Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Győri Speciális Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készült: 2014.

TARTALOM BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 4 HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................... 5 1.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 7 1.1.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI .......................... 7

1.1.1.

A nevelő-oktató munka céljai .......................................................................... 8

1.1.2.

A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................... 10

1.1.3.

A nevelő-oktató munka eljárásai ................................................................... 12

1.2.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK ................................................................................................................. 14 1.3.

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK ................................................................................................................. 17 1.3.1.

Egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................... 17

1.3.2.

Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása ................................................. 18

1.4.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 20

1.4.1.

A tanítási órán és az egyéb foglalkozások keretein belül megvalósítható

közösségfejlesztő feladatok ......................................................................................... 20 1.4.2.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .......................... 22

1.4.3.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ................................. 23

1.5.

A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK

FELADATAI ................................................................................................................... 26 1.6.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................... 28 1.6.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................... 30

1.6.2.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................ 32

1.6.3.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .... 38

1.6.4.

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................. 39

1.6.5.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................... 40

1.7.

KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA

PARTNEREIVEL ........................................................................................................... 43 1.7.1.

A tanulók közösségét és a szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák 43

1.7.2.

Az iskola külső kapcsolatai ........................................................................... 44

1.8.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA,

CÉLJA ............................................................................................................................. 47 1.9. 2.

A TANULÓK FELVÉTELI RENDJE ................................................................. 49

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................. 50 2.1.

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ............ 51

2.2.

CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE ............................................................. 62

2.3.

SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK ................................................................. 63

2.4.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ÉS A

GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE .............................................................................. 75 2.5.

TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......... 76

2.6.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ............................................................................... 77 2.7.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ........................................ 80

2.8.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI .................................................................. 85 2.9.

ISKOLAVÁLTÁS / TANULÓ ÁTVÉTELE MÁSIK INTÉZMÉNYBŐL ......... 90 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI

2.10.

NEVELÉSI ELVEI ......................................................................................................... 91 2.10.1. Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................... 91 2.10.2. Az iskolai környezeti nevelési elvei .............................................................. 92 2.10.3. A környezeti nevelés alapelveinek beépítése a szakképzésbe ....................... 96 2.10.4. Célkitűzéseink megvalósítását segítők .......................................................... 97 3.

SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................. 99 3.1.

ALAPELVEK ....................................................................................................... 99

3.2.

CÉLOK ÉS FELADATOK .............................................................................. 100

3.3.

SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................... 102

3.3.1.

A szakképzés tartalmi szabályozói .............................................................. 102

3.3.2.

Szintvizsga ................................................................................................... 104

3.3.3.

Oktatott szakmáink ...................................................................................... 105

3.4.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZAKMAI ÉVFOLYAMOKON ................. 107

MELLÉKLETEK .............................................................................................................. 110

3

BEVEZETÉS Iskolánk speciális szakiskola. Növendékeink sajátos nevelési igényű, tanulásukban akadályozott, tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok. Diákjaink jelentős hányada hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű. Intézményünk feladata a 9. E osztályban az eltérő tantervű 8. osztály tananyagára építve megkezdeni a tanulóink értelmi erőinek, személyiségének, közismereti tudásának fejlesztését, korrigálni a fogyatékosságból, illetve az esetleges részképesség zavarokból eredő hátrányaikat. Ezen előkészítő évfolyamon a pályaorientációs és szakmai előkészítő foglalkozások segítik a szakmaválasztást. A 9.E előkészítő évfolyamot a szakképző évfolyamok (9-12. évfolyam) követik, ahol rész, valamint teljes szakképesítés megszerzésére készítünk fel. Esélyeiket nagyban javítja, hogy a speciális szakiskolában fejlettségük függvényében, OKJ szerinti szakmát, szakmákat tanulhatnak, szakmai vizsgát tehetnek, illetve a gyengébb képességű tanulóink speciális szakiskolai bizonyítványhoz juthatnak. A végzettek többsége képes munkavállalásra, önálló életvitelre. A munkavégzés során megfelelő irányítás mellett - pontosak, megbízhatóak, betartják a kapott utasításokat, nem kérdőjelezik meg azok jogosságát. Az iskola nevelői - felkészültségükkel, lelkesedésükkel felvértezve - megfelelő tantervi anyaggal és módszerekkel segítik az egyéni képességek kibontakozását. Valamennyien hiszik, hogy gyermekszeretetük, tartalommal megtöltött munkájuk meghozza a várt eredményt; az iskolából kikerült növendékeket hozzásegíti a boldog, tartalmas, önálló élethez.

4

HELYZETELEMZÉS Az intézmény adatai Az intézmény neve:

Győri Speciális Szakiskola

Székhelye:

9023 Győr, Szabolcska Mihály utca 26.

Telefonszáma:

96/418-930

E-mail címe:

[email protected]

Működési területe:

Győr és vonzáskörzete

Fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola intézményvezetője:

Andrássy Katalin

Az iskola alapfeladata: Biztos ismeretek nyújtása, képességfejlesztő egyéni oktatással segítse elő a tanulók életkezdését, munkába állását, az igényeknek megfelelő szakiskolai oktatást. A 9/E évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, valamint az általunk oktatott szakmák előkészítése és megalapozása folyik. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés történik. A felvétel rendje: 

szokványos (8. osztály elvégzése után)



rendkívüli (minden olyan esetben, amikor a tanuló nem közvetlenül az általános iskola befejezésekor jelentkezik iskolánkba) – nevelőtestülettel történt egyeztetés után, az intézményvezető döntése alapján.

Tárgyi feltételek Az iskola összterülete:

7758 m2

Ebből a beépített alapterület:

3442 m2

Tantermeink száma:  osztályterem: 10  szaktanterem: 14  tornaterem:

1

5

 tornaszoba:

1

 tanműhely:

8

Tanműhelyeink: Asztalosipari szerelő, gépi varróműhely, szövő, kárpitos, virágkötő, építőipari, gépészeti tanműhely, tankonyha. Műhelyeink jól felszereltek, 8-10 fő foglalkoztatására alkalmasak. Tanműhelyeinkhez öltözők és zuhanyzók is tartoznak. Iskolánk melegítő konyhával rendelkezik, így diákjaink étkezése helyben biztosított.

6

1.

1.1.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

Iskolánk pedagógiai munkájának célja azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Tanulóink a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján sajátos nevelési igényű fiatalok. Ezek a tanulók jellemzően nem felkészültek a pályaválasztásra, megfelelő előkészítés, motiválás nélkül eredményes szakmai oktatásuk esélye viszonylag alacsony. 9/E előkészítő osztályainkban a közismereti felzárkóztatás mellett – melynek célja a szakmai képzés előkészítése, megalapozása – szakképzés előtti pályairányítási, pálya előkészítési ismereteket is nyújtunk. Célunk, hogy konkrét gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a képességeiknek, készségeiknek, egészségi állapotuknak leginkább megfelelő szakmára tudjuk irányítani őket. Igyekszünk olyan képzést biztosítani, amely az egész személyiség fejlesztésére irányul, célunk nemcsak habilitáció, hanem rehabilitáció is. A mentális problémák és a felzárkóztatás érdekében a rehabilitációs foglalkozásokat egyéni korrekciós jelleggel végezzük. Az előző évek tapasztalatai alapján olyan szakmák oktatását vállaljuk, amelyet a hozzánk jelentkezők is el tudnak sajátítani, képesek abban munkát találni és végezni.

7

1.1.1. A nevelő-oktató munka céljai Iskolánk célja a tanulók teljes személyiségének fejlesztése. Ennek megfelelően határozzuk meg nevelési, oktatási és képzési céljainkat. Alapvető jelentőséggel bír a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása. A kulcskompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek, attitűdök elsajátítása és fejlesztése tantárgyi keretek között, valamint tanórán kívüli és szabadidős tevékenységen keresztül történik. A fejlesztendő kompetenciák:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  életen át tartó tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt célunk a gondolkodási funkciók fejlesztése, a gyenge képességű tanulók felzárkóztatása, fejlesztése, az egyéni korrekció. Célkitűzéseink között kiemelt, fontos helyet foglal el a diákjaink nevelése, oktatása, általános műveltségük megalapozása, szinten tartása, tanulási képességeik fejlesztése életkoruknak és egyéni képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően.  Fiataljaink a speciális szakiskolában eltöltött előkészítő, alapozó valamint a szakképző évfolyamokon jussanak el saját fejlődési lehetőségeik maximumára alapfokú végzettség, illetve szakmai végzettség megszerzésére.  Korlátaikat figyelembe véve legyenek képesek harmonikus, értékes, egészséges, kulturált, önálló életre.  Majdani munkavállalóként eséllyel fejezzék be szakiskolai tanulmányaikat. 8

 A környezettel való harmonikus együttélés megteremtése, a testi és lelki egészség megóvása.  A jól működő képességek tudatos fejlesztése, az önbecsülés erősítése, reális énkép kialakítása.  Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.  A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása.  Kompenzáló megoldások elsajátítása és azok kitartó végzése a társadalmi beilleszkedés érdekében.  A másság felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre.  Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelő technikák megismerése.  Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, a környezet értékeinek felismerése, óvása.  Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom és rend cselekedetekben történő megmutatkozása.  Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializálódásra.  Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.  Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodásban, az élet zavartalan működéséhez alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése.  Mindazoknak az értékeknek, magatartás- és viselkedésformáknak a közvetítése a nevelésben, amelyek tradicionálisan örök humán értékek.  Erkölcsös és etikus magatartás, viselkedés és cselekvés kialakítása.  Mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése.  A tanulók általános és speciális fejlesztése.  Alapvető tanulási képességek fejlesztése, új ismeretek megszerzése, kötődések, azonosulások kiépítése – alapfokú végzettség megszerzése, szakmai vizsgára felkészítés.  Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése.  Az

általános

műveltség

elemeinek

gazdagítása,

ismeretek

szélesítése,

strukturálódása, megerősítése.  Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk megismertetése, a hazaszeretet erősítése. 9

 Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.  Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottságokhoz, sérülésekhez viszonyítottan.  Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.  A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése.  Pályaorientációs és szakmai előkészítő foglalkozásokon a szakma bemutatása, szakmai előkészítés, alapozás.  A szakképző évfolyamokon az OKJ adaptált előírásainak megfelelően a speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása, szakmai vizsga letétele. 1.1.2. A nevelő-oktató munka feladatai Pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tudatosságnak, a tervszerűségnek, a gyermekszeretetnek a tanulók hosszú távú érdekeinek figyelembe vételével. A nevelő tevékenységnek érvényesülni kell az osztályfőnöki munkában, a szakmai órákon és minden egyéb iskolai rendezvényen. Iskolánk fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Kiemelt fejlesztési feladataink:  reális énkép, önismeret fejlesztése  felkészítés a felnőtt lét szerepeire  testi és lelki egészség megóvására való nevelés  a pénzzel való gazdálkodásra nevelés  környezettudatosságra nevelés  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  nemzeti kultúránk a hon- és népismeret tükrében  betekintés az európai kultúrákba.

10

A helyi tantervek készítése a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveinek (továbbiakban: Irányelvek) megfelelően által előírt kulcskompetenciák fejlesztésének figyelembe vételével történik. A 9/E osztályban a gyógypedagógiai 8. osztály anyagára építve – a NAT és a gyógypedagógiai irányelveknek megfelelően – fejleszteni tanulóink személyiségét, kulcskompetenciáit, közismereti tudását, képességétől függően korrigálni a hátrányokat. Pályaorientációs

képzéssel

felkészíteni

a

meggondoltabb

pályaválasztásra,

a

szakképzésben való eredményesebb részvételre. Fejleszteni a tanulók képességeit, korszerű ismereteket nyújtva gyakoroltatni és gazdagítani az általános műveltség elemeit, megerősíteni az ehhez tartozó ismereteket és szakmai tudást, elősegíteni az önálló tanulás és a megismerés módszereit. Szakképző évfolyamainkon felkészíteni a tanulót a képességeinek megfelelő legmagasabb szakképesítés megszerzésére. A Győri Speciális Szakiskola feladata, hogy minden évfolyamán gondoskodjon a fiatal teljes személyiségének fejlesztéséről, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartásával a fogyatékosságból eredő hátrányok enyhítéséről, azok kompenzációjáról, korrekciójáról. A sajátos nevelési igény és az életkori sajátosságok figyelembevételével fejleszteni a jól működő képességeket, ugyanakkor fokozottan törekedni a sérült funkciók fejlesztésére is. Növendékeinket hozzásegíteni a társadalmi, magánélet szerepvállalásra, továbbá a konfliktusok kezelésére. A belső- és külső gyakorlóhelyeken végzett szakmai gyakorlaton felkészíteni a tanulókat szakmai vizsga letételére, a munkavégzéssel összefüggő viselkedéskultúra befogadására és adekvát alkalmazására. Gyakoroltatni a balesetmentes munkavégzés szabályait. Fejleszteni a tanulók tudását, neveltségi szintjét, erkölcsét, munkaerkölcsét, esztétikai érzékét. Fokozni a növendékek munkavégző képességét, munkabírását, erejét és állóképességét, fejleszteni testi edzettségüket, fizikai és pszichikai teljesítő képességüket.

11

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálásával felkészíteni őket a megterhelések elviselésére. A nevelő-oktató munka elengedhetetlen része a pedagógusok folyamatos továbbképzése, önképzése. A kötelezően előírt hétévenkénti továbbtanulás - a továbbképzési terv szerintszakmai fejlődésük érdekében szükséges.

1.1.3. A nevelő-oktató munka eljárásai A tanulók sajátos nevelési igénye miatt:  Továbbfejlesztjük a nem, vagy csak kevésbé sérült funkciókat.  Biztosítjuk, hogy a szakiskolai nevelés szerves folytatása legyen a megelőző intézményes és családi nevelésnek.  Differenciált fejlesztéssel, egyéni korrekcióval segítjük a különböző okból – eltérő neveltségi előzményekből és körülményekből, eltérő egyéni sajátosságokból – eredő hátrányok kiegyenlítését.  Figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését a szakmai képzés egész ideje alatt.  A szakmai képzést és oktatást összekapcsoljuk a termelőmunkával azért, hogy kialakítsuk a termelésben szükséges gyakorlati jártasságokat, készségeket, magatartásformákat.  Felkeltjük az igényt az elsajátított szakmai ismeretek szinten tartására, a szakma fejlődése során jelentkező új ismeretek önálló elsajátítására és befogadására. Az erkölcsi, közéleti, munkahelyi alapfogalmak kialakításával, gyakoroltatásával megalapozzuk a munkahelyi értékrendet és humanizmust.  Kialakítjuk az önálló élet normatíváival és az önálló életvitellel kapcsolatos fogalmakat.  Megalapozzuk a munkához, munkavégzéshez szükséges pozitív viszonyt, rendszeres, pontos, fegyelmezett feladatvégzésre nevelünk.  A tulajdonosi szemlélet kialakításával megteremtjük a tulajdon védelmét, megóvását, gyarapítását.

12

 Az egészséges életmódra, életvitelre nevelés áthatja az iskolai élet egészét; fejlesztjük a tanulók higiénés kultúráját, az ezzel kapcsolatos ismereteket, szokásokat és törekedünk azok rendszeres gyakoroltatására.  Egészséges napi és heti szokásrendet alakítunk ki.  Megteremtjük a sportolás, testmozgás lehetőségét, fokozzuk a tanulók teherbíró képességét, kompenzáljuk a munkavégzésből adódó egyoldalú hatások nem kívánt következményeit.  Fontos az egységes szemlélet megteremtése, a folyamatos korrekció a helyi sajátosságoknak megfelelően, az elméleti és gyakorlati képzés összhangjának megteremtése.  Konkrét feladatokkal tesszük képessé tanítványainkat arra, hogy munkájukból önállóan élni és a társadalomba beilleszkedve rendezett életvitellel boldogulni tudjanak.

13

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

1.2.

PEDAGÓGIAI FELADATOK

Személyiségfejlesztő

program

beépítésével

lehet

megoldani

a

tanulók

sérülés

specifikumából fakadó képességbeli hiányosságok, személyiség-fejlettségi gyengeségeket és egyéb egészségügyi, szociális problémák kezelését. A fejlesztésnek egyénre szabottnak, személyiségközpontúnak kell lennie. Fontos a helyes kommunikáció és a megfelelő viselkedés kialakítása fiataljainknál, a társadalomba való minél zökkenő mentesebb beilleszkedés érdekében. A kellő önismeret és szükséges változtatások felmérését követően meg kell próbálni leépíteni a helytelen szokásokat, viselkedésformákat. A társadalmi szerepek ellátásához szükséges magatartási formák begyakorlásáért – a csoportos

személyiségfejlesztő

tréningeken

túl

–

a

mindennapi

tanulás-tanítás

folyamatában is komoly erőfeszítéseket kell tenni. Ez a mindennapi életben való megjelenést, viselkedést, bemutatkozást, társalgást, hivatalos ügyintézést, illemet jelenti. Tudatosan kell segíteni tanulóinkat a stresszhelyzetek elviselésére. Sikerélmények biztosításával, pozitív személyiségjegyek tudatosításával, önálló feladatok fokozatos alkalmazásával, az egymásra való odafigyelés fontosságának elfogadtatásával sokat tehetnek a nevelők a kívánt személyiségformálás érdekében, a munkavállalóvá válás elősegítésére. Feladatuk továbbá, hogy a szakmai tudásuk elmélyítésével, a szükséges tájékozottság

és

viselkedéskultúra

birtokában

képessé

tegyék

a

tanulóikat

a

munkaerőpiacon való érvényesülésre. Iskolánkban sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiataljaink állapota és helyzete szabja meg a fejlesztés kialakítását, tervezését. Az iskolával szembeni társadalmi elvárások kibővülésével az iskolának meg kell oldani a családok szocializációs kiegyenlítését, hibáinak korrigálását a fiatalok személyiségfejlődésében már meglévő zavarok helyrehozását, terápiáját, mentálhigiénés nevelését. A személyiségfejlesztés feladata azoknak a pontoknak a megtalálása, ahol a neveltetésben, életvitelben a legnagyobb gondok adódnak.

14

Feladatok Megfelelő önismeret és önfejlesztés formálása Elsődlegesen azt a nevelési többletet jelenti, amellyel a személyiség belső pszichikus világát fejlesztjük, önkibontakozásra és önfejlesztésre való egyedi készségeit próbáljuk elősegíteni. Felkészítést kell, hogy kapjanak a tanulók arra, hogy eligazodjanak: 

az emberi kapcsolatok és a kommunikáció világában



a lelki egészség kialakításában és fenntartásában



az emberi értékek világában



önmaga megvédésének lehetőségében és felelősségében

A társismeret megalapozása, kapcsolatfejlesztés Ahhoz, hogy a tanulók tudják az emberi kapcsolataikat pozitívan alakítani, kellő önismerettel és „önregulációval” is kell rendelkezniük. Helyes irányba kell alakítani viselkedésüket, értékrendjüket, vélemény- és igényrendszerüket. Kommunikációs csoportmódszer keretében a társismeret és kapcsolatfejlesztés alakítható. Ilyenkor intenzívek az élmények, különösen a dramatikus módszereknél. Ez lehet játék, szerepjáték, dráma. A kapcsolatfejlesztés rendszerébe épül be a verbális, nonverbális és az írásos kommunikáció formáinak, fajtáinak, eszközeinek ismertetése, gyakorlása. Ez lehetséges báb-, szituációs- szerepjátékban, valóságos élethelyzetekben. A személyiségfejlesztő program a következő műveltségi területekhez kapcsolódik 

Magyar nyelv és irodalom



Ember és társadalom



Informatika



Testnevelés és sport

A személyiségfejlesztő program a tanulásban akadályozott gyermekeknél kiemelt jelentőségű, mert a képző-oktató funkciók végeredményét a tanulók gyengébb adottságai 15

jelentősen behatárolják és ezek életkilátásaikra nézve is korlátozottságot jelentenek. A személyiségfejlesztés

során,

ha

a

fiatal

önelfogadásra,

önirányításra,

szociális

beilleszkedésre, egészséges és erkölcsi normáknak megfelelő életvitelre képes, akkor harmonikus személyiség kibontakozását segítjük elő, valamint terápiánk elérte célját.

16

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

1.3.

PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.3.1. Egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskola valamennyi tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Mindennapos nevelőmunkánkban alapvető a pedagógusok személyes példamutatása. Különösen fontos ez az egészségnevelés során, mely nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem arra is, hogy a fiatalok önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, éppen ezért nagy hangsúlyt kap a családi életre nevelés. Célok A testi-lelki egészség fejlesztése érdekében a tanulók ismerjék meg a legfontosabb egészségügyi szabályokat, a testedzés fontosságát és jelentőségét, valamint sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit. Ismerjék az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, a károsodásuk megelőzését. Legyenek tisztában az emberi élet keletkezésének, embrionális fejlődésének folyamataival és a különböző életkorok sajátos jellemzőivel. Saját korosztályuk életfolyamatait, lelki-testi állapotát ne csak ismerjék, hanem a korosztálynak megfelelő egészséges életmódhoz minden tekintetben alkalmazkodjanak. Mérlegeljék az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a felelőtlen partneri viszony, a szabados szexuális élet következményeit, egészségromboló hatását. Ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges táplálkozás, lakás, ruházkodás egészségmegtartó hatását. Ismerjék fel a környezet egészségkárosító tényezőit, a környezetszennyezés jelenségeit és annak emberiséget veszélyeztető hatását. Törekedjenek arra, hogy a higiénés szabályokat környezetükkel is betartassák és annak tudnivalóira tágabb környezetüket (iskola, munkahely, település) is ébresszék rá.

17

Feladatok A fenti célok eléréséhez legjelentősebb feladataink: 

tanulóink életkorának, fejlettségének megfelelő ismeretek nyújtása;



a családdal egyetértésben az egészséges napirend kialakítása;



az egészség megőrzése;



a

káros

szenvedélyek

kialakulásának

megakadályozása,

a

különböző

egészségkárosító szerek kipróbálása és használata elleni határozott fellépés; 

az esetlegesen már kialakult káros szenvedélyről való leszokás lehetőségének biztosítása;



az öltözködés higiénéje, a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása, a helyes szokások rögzítése

1.3.2. Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása Legfontosabb feladat és cél a kapcsolatteremtő és együttműködési kompetenciák fejlesztése. Célkitűzéseink megvalósításában részt vesznek: 

iskolaorvos



védőnő



pszichológus



pedagógusaink



egészségügyi, civil szervezetek és szakemberek

Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb céljai: 

a balesetekből, sérülésekből adódó helyzetek, esetek gyors és biztonságos ellátása



helyes helyzetfelismerés



elsősegély nyújtása



az élet megmentése



mentők helyes értesítése

18

Tartalmi keretek 1. tanórai foglalkozások keretein belül 2. Tanórán kívüli foglalkozásokon valósul meg az ismeretek elsajátítása  egészséghét programjai  szakkör, sportköri foglalkozások  pályázatokon való részvétel  faliújság, plakát, tablók készítése osztályszinten  rajzversenyek  vetélkedők  jeles napokon, városi akcióprogramokon való részvétel Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményben kéthetente egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi felügyelet biztosított. Ezen túlmenően védőnő, illetve pszichológus kolléga is segíti a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a következő, külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza: 

A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése.



Évfolyamonként

alkalmassági

vizsgálatok

elvégzése

(beiskolázásnál,

pályaválasztásnál). 

Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása.



Elsősegélynyújtás.



Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében.



Környezet egészségügyi feladatok ellátása.



Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a jogszabályok szerinti jelentések készítése.



A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.

19

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

1.4.

FELADATOK

1.4.1. A tanítási órán és az egyéb foglalkozások keretein belül megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Feladatainkat elsősorban az intézmény helyzetelemzésében feltűntetett tulajdonságokkal, egyéni jegyekkel rendelkező tanulókhoz kell megalkotni. Az intézmény jellegénél fogva ez a tulajdonság, illetve képességhalmaz nagyon széles skálát képvisel. Ezért a közösség kialakításának és fejlesztésének általános törvényszerűségeit a sajátos körülmények miatt sajátos alkalmazásban határozhatjuk meg. A közösségformálásnak két színterét kell összehangolni ahhoz, hogy egy hosszabb folyamat végén eredményességről beszélhessünk. Egyik az osztályközösség, a másik az iskolai közösség. Az osztályközösség kialakítása egységesebb folyamat, amelyet az azonos életkori sajátosságok és az együtt eltöltött több idő tesz egyszerűbbé. Ennek a munkának a központi személye maga az osztályfőnök. A közösség kialakítása során az objektív és szubjektív oldalt szerves egységben fejlesztjük. Biztosítjuk a közös célt, a közös munkát, a munka közös megszervezését, mint objektív feltételeket, ezzel egységben alakítjuk a közösség szubjektív összetartó erőit. Ezek gyakorlati megvalósítását az osztályfőnöki munkaterv tartalmazza. A közösségfejlesztés egy sor feltétele a fiatalok többségében megtalálható. Ezek a feltételek azonban nem mindenkinél vannak meg azonos szinten. Számolnunk kell a hátrányos helyzetű, szociális problémákkal küszködő fiatalokkal. Ezért figyelembe kell venni egyénenként azt, hogy milyen mértékben, milyen szinten alakult ki az együttélési képesség.

20

A tanulóknak vannak olyan sajátosan jellemző tulajdonságaik, melyeket a helyi körülmények határoznak meg döntően. Ilyen lehet a családok összképe, a gyermekek száma a családban, az iskola környékének jellege. A fejlesztésnek egy sajátos vonása, hogy a közösséggé válás egy, már kialakult és meghatározott szinten működő iskolaközösségen belül történik. Ez meghatározza a feltételeket. Egyszerre jelent lehetőségeket és korlátokat. Lehetőség, mert az osztály közösséggé fejlesztéséhez felhasználhatjuk mindazt a tapasztalatot, értéket, amit az iskolaközösség létrehozott. Korlát, mert egy osztályközösség nem haladhatja meg jelentős mértékben azt a szintet, amit az iskola képvisel. A fejlődésre hatással van az egyes osztályok fejlettségi szintje. Az iskola egészének pozitív fejlesztő hatása csak akkor bontakozik ki, ha az osztályok tevékenysége belenő az iskola életébe. A beépülés fő vonalai: az iskolai célok, feladatok lebontása az osztályra, az iskola követelményrendszerének fokozatos beépítése az osztályok életébe, az iskolai életrend, házirend érvényesítése, az iskola hagyományainak átvétele, iskolai szervezetbe, érdeklődési körökbe való bekapcsolódás. A középiskolás korosztályú sajátos nevelési igényű tanulóknál viszonylag hosszú idő szükséges ahhoz, hogy aktivizálódjon az egyénekben a közösségi vonás, képesség, szokás, és ez beépüljön a tanulók magatartásába, tudatába. A tevékenységi rendszer kialakításakor a tanulók már meglévő érdeklődéséből indulunk ki. Erre csak akkor van módunk, ha igyekszünk nagyon alaposan, sokoldalúan megismerni tanítványaink változó érdeklődését. A tevékenységi rendszert egymásra épülve, az iskolai-, a DÖK- és az osztályfőnöki munkaterv jeleníti meg. A fentiek részletesen tartalmazzák: 

az iskolai- és osztálykirándulásokat,



az iskola ünnepségeit,



zenés klubesteket,



színházlátogatást, 21



sporttevékenységeket,



kiállítások, rendezvények megtekintését,



meghirdetett diákakciókat 1.4.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a Diákönkormányzat (DÖK) hivatott, ezen keresztül érvényesíthetik jogaikat. Minden tanév elején az osztályok tanulói maguk közül választanak képviselőt. Az osztályokból választott képviselők alkotják az iskolai Diákönkormányzat testületét. A tanulói képviselők alkotta közösség - a diákönkormányzat segítő tanárának vezetésével, irányításával - álláspontját a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítja ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A Diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönthet működéséről, anyagi eszközeinek felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskola tájékoztatási

rendszerének

létrehozásáról,

működtetéséről,

diák

munkatársainak

megbízásáról. Munkájukhoz éves programot készítenek. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szerveznek. A diákönkormányzat segítő tanára szervezi a házirendben meghatározottak szerint az iskola portai ügyeletét. A Diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében  tisztségviselőik megválasztásában  jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt  Házirend elfogadása előtt  tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt  ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor 22

A Diákönkormányzatba az osztályok 1-1 tanulót delegálhatnak A DÖK segítő tanár tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel, a tantestülettel, a diákokkal. Feladata:  tisztségviselők megválasztása  munkaterv készítése  munkaterv elfogadtatása  a tanév során a kitűzött feladatok megvalósítása Beszámolási kötelezettsége van:  az intézményvezetőnek rendszeres időközönként  a tantestületnek félévkor, év végén A csoport tisztségviselőinek feladata:  a munkaterv alapján folyamatos kapcsolattartás a diákok körében A csoport tagjainak megbízása változhat. Helyettük önkéntes alapon, tantestületi hozzájárulással választhatók új tagok.

1.4.3. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenység számos kulturális hagyományelem közvetítésével hozzájárulhat a tanulók személyiségfejlesztéséhez. Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől a lazább társas szórakozásig terjedjen. Az oktatás és a szabadidős tevékenység az egymásra épülés, egymásba kapcsolódás rendszerét kell, hogy jelentse. A szabadidő szervezése során feladatunk kulturális értékeink folyamatos felmutatása, továbbadása. Ezeket az értékeket továbbfejlesztve a régi mellett új hagyományokat is kell teremtenünk. A foglalkozásokat olyan örömet adó tevékenység köré szervezzük, amely kötődik a tanulók személyes életéhez, fiatalkori aktivitásukhoz, népi hagyományainkhoz, továbbá társadalmi és egyéni problémáikhoz. Jó együttműködéssel változatos, sokszínű nevelési program valósítható meg, amely nagy hatással lehet a résztvevők fejlődésére. Az így kialakuló művelődési szokások kihatnak a 23

majdani felnőtt életmódjára. A programok tervezésénél pontosan meg kell határozni a feladatok célját, tartalmát, a megoldás formáját, módszereit, eszközeit. A foglalkozások kialakításánál arra kell törekedni, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. A programok szerkezetét a tanulók igényeihez, lehetőségeihez kell igazítanunk. A tanév megnyitása minden évben az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik. Ezt követően az első évfolyamosok ismerkednek az iskolával, az új környezettel. Szeptemberben sportnapot tartunk, ahol gyalogtúra és sportversenyek segítségével próbálunk az egészséges életre nevelni. Októberben a projekthét (egészséghét) keretében naponta változatos feladatok kapcsán hívjuk fel a figyelmet az egészséges életmódra. Rendszeresen részt veszünk a pályaválasztási kiállításon, ahol bemutatjuk szakmapalettánk kínálatát. Évente novemberben kerül megrendezése a „Nyitott kapuk napja”. Ennek keretében fogadjuk az érdeklődő 8. osztályos tanulókat. Bemutatjuk iskolánk életét, mindennapjait, szakmai munkáját, jól felszerelt tantermeinket és tanműhelyeinket. November hónapban a DÖK szervezésében zenés ismerkedési estet tartunk. Ezen lehetőséget adunk iskolánk új diákjainak és az idősebb diákoknak egymás közelebbi megismerésére. Megemlékezünk az 1848/49-es aradi vértanúkról, és iskolai ünnepséggel az 1956-os forradalom eseményeit felidéző ünnepi műsort rendezünk. Minden évben adventi készülődés keretében kézműves foglalkozást szervezünk. A karácsonyi ünnepet bensőséges keretek között, műsorral színezve, ajándékozással ünnepeljük. Februárban minden évben megrendezésre kerül a farsangi bál. Büfé, tombola és tánc teszi színesebbé a rendezvényt. Még február hónapban ünnepélyes szalagavatót tartunk a végzős diákoknak. Itt tűzzük fel a szalagot, amelyen az iskolai tanulmányok kezdési és befejezési éve van feltüntetve. Iskolai keretek között ünnepeljük március 15-ét. Hagyományőrzés keretében ismerkednek meg diákjaink a húsvéti népszokásokkal. Az írásbeli szakmai vizsga napján - minden év májusában – a nem érintett osztályok egy napos tanulmányi kirándulást szerveznek. Évente egy- két napos DÖK kirándulásra visszük tanulóinkat hazánk más-más tájaira. 24

Az utolsó tanítási napon tartjuk a vidám DÖK napot, ahol játékos, humoros, sport és ügyességi vetélkedőket rendezünk. Iskolánk testvérkapcsolatot ápol az ekecsi Bennlakásos Szaktanintézettel. A „Határtalanul” program/ pályázat keretében a két intézmény diákjai több esetben közös kulturális programon vettek részt mindkét városban, illetve szebbé, otthonosabbá tették közös gyakorlati munkájukkal szűkebb környezetüket. A továbbiakban is a meglévő jó testvérkapcsolatot ápoljuk, lehetőség esetén bekapcsolódunk a „Határtalanul” pályázatba. Legszebb ünnepünk a végzős diákok búcsúztatása. Szülők, nevelők, diáktársak ünnepélyes formában búcsúznak a ballagó diákoktól. Június hónapban a diákok megkapják az egész éves munkájukat tükröző bizonyítványt. A leendő 9/E osztályos tanulók részére „Zöldfülű tábor”-t szervezünk, melynek célja leendő társaik, nevelőik és iskolájuk megismerése. A tanulóknak lehetőségük van a nyári szünidő alatt 1 hetes balatoni üdülésen részt venni. A tanév során számos városi, megyei, regionális, országos sportversenyre készítjük fel diákjainkat azon sportágakból, melyekben tehetségesek ( pl: padlóhoki, labdarúgás, atlétika, úszás, tenisz ). Házi tanulmányi versenyek Iskolai szinten a 9/E évfolyamokon 

magyar, matematika, természetismeret, állampolgári ismeretek verseny



részvétel jelentkezés alapján, szaktanári javaslatra



szervezője: módszertani munkaközösség vezetője



lebonyolítója: munkaközösség tagjai egyéni vállalás alapján

Országos versenyek  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság által szervezett szakmai tanulmányi versenyek.  Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete által szervezett kulturális és sport versenyek

25

1.5.

A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határoztuk meg: 

A tanítási órákra való felkészülés



A tanulók dolgozatainak javítása



A tanulók munkájának rendszeres értékelése



A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése



Osztályozó vizsgák lebonyolítása



Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése



Tanulmányi versenyek lebonyolítása



Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok



Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken



Iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése



Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása



Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok jelzése az ifjúságvédelmi felelősnek



Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása



Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken



Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken



A tanulók felügyelete iskolakezdést megelőzően, óraközi szünetekben, ebédeléskor



Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése



Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel



Részvétel a munkaközösségi értekezleteken



Tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés



Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés



Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

26



Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, a tanév során aktualitásoknak megfelelően.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli az osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire



Együttműködik az osztály választott DÖK képviselőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását



Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti



Szülői értekezletet és fogadóórát tart



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: naplóvezetés, ellenőrzés, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása; igazolatlan hiányzás esetén megteszi a szükséges lépéseket



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít,

közreműködik

a

tanórán

kívüli

tevékenységek

szervezésében 

A tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását



Tanítási órákat látogat osztályában.



Családlátogatás alkalmával megismeri a tanulók körülményeit, kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, követi a diákok életében bekövetkező változásokat 27

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL

1.6.

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Ez a tevékenység mentálhigiénés indíttatású, de a szocializáció formálásában is szerepe van. A sajátos nevelési igényéből adódó beilleszkedési nehézségek okai: 

pszichikus funkciózavarok



önmagának, az embereknek, a világnak, a viszonylatoknak, kapcsolatoknak és normáknak nehezítettebb megismerése



gyengébb ítélő-, értékelő képesség



az állapotból adódó alkalmazkodási, szocializációs, életvezetési nehézségek, amelyek védtelenebbé, kiszolgáltatottabbá teszik tanulóinkat.

Ezekből az okokból adódóan én védelmük, beilleszkedésük segítése, mentálhigiénés felkészítésük a nevelőmunka sarkalatos pontja. A társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy a környezet a diákjainkat elfogadja, segítse. Ennél a feladatnál egyéni és szociális realitásokból kell kiindulni, részben pedig integrációs célokat kell figyelembe venni.

Feladatok: 

fizikai funkciók erősítése, gyakorlása



a mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése, gyakorlása



lehetőség adása arra, hogy az értelmileg akadályozott tanuló is megismerkedjen a vele közelebbi kapcsolatba kerülő emberek életével



érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, hogy a fiatal meg tanuljon úrrá lenni indulatain



segítsük elő, hogy önmagukról helyes képet alkossanak, minél inkább tisztába jöjjenek azzal, mire képesek és mi az, ami meghaladja erejüket



olyan életstílusra készítsük fel a tanulókat, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni és elégedetten tudnak élni

28

Szociális, integrációs képességek fejlesztésének feladatai: 

fejlesszük kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeiket



sajátíttassuk el az elemi szociális magatartásformákat



ismertessük meg őket a szociális szerepekkel és az azokban követendő viselkedésekkel



támogassuk és ösztönözzük a csoportos, közös együttműködést, az együvé tartozás érzését



kísérjük figyelemmel és segítsük a tényleges beilleszkedést a különféle formákba szerveződő csoportokban: játszó-, tanuló-, munkacsoport

Az egészségkárosító szokások elterjedésének megakadályozása igen nagy kötelezettséget ró az iskolai nevelésre.

Ebben kiemelt szerepet kap: 

az egészség értékének tudatosítása



az egészségmegőrző szokások kialakítása



egészségkárosító tényezők megismerése



a tudatos megelőzés kialakítása



a veszélyhelyzetek, kockázati tényezők felismerése



kritikai gondolkodás, mérlegelés fejlesztése



az érzelmi jellegű visszautasítás megalapozása



a drogokra és más veszélyeztető anyagok csábítására nemet mondani tudás megtanítása



a rávezetés a felelősségvállaló magatartásra

Megfelelő kommunikációs készségek és képességek, kulturált magatartás kialakítása: 

a beszédértés fejlesztése



a beszédkésztetés erősítése



tartalmilag, formailag megfelelő kommunikáció alakítása



a beszéd nemkívánatos módjainak, durvaságnak, emberi kapcsolatokat romboló, negatív elemeinek kiküszöbölése, kulturált kommunikációs formák kialakítása

29

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségpont Intézményünk 2012 júniusától regisztrált tehetségpont lett. Pedagógusaink munkájának egyik fő célja a rejtett tehetségek feltárása és tovább fejlesztése, ezáltal tanulóink önbizalmának és helyes önértékelésének erősítése. Ahhoz, hogy a tehetségesek valóban teljesítménybe fordítsák át lehetőségeiket, megfelelő hátteret kell biztosítani. Az SNI tehetségek ebben a tekintetben jelentős hátrányban vannak, ezért iskolánk, mint tehetségpont olyan szemléleti és fejlesztési módszereket igyekszik feltárni és használni, amelyek nem különítik el a hátrányok kezelését és a tehetség fejlesztését. A tehetségpont célkitűzései:  Fejlesztési tervek kidolgozása.  Szakemberképzés.  Egyesületek, magánszemélyek bevonása a tehetségpont munkájába.  Kulturális- és sportprogramok szervezése.  A különböző tehetségterületek feltárása, segítségnyújtás.  A tehetségek nyomon követésére terv kidolgozása.  Kapcsolatfelvétel más tehetségpontokkal.  A partnerekkel közös programok kidolgozása. A tehetségpont működési területei:  Sportkör, terem hoki és labdarúgás.  Színjátszó-kör.  Számítástechnikai szakkör.  Kreatív szakkör. Színjátszó szakkör A foglalkozás célja:  társas kapcsolatok erősítése  kommunikációs képesség fejlesztése  kreatív képzelet aktivizálása  egymás iránti bizalom erősítése 30

 önismeret fejlesztés  érdeklődési kör szélesítése  versenyekre való felkészítés A foglakozások egyéni és csoportos formában zajlanak. Egyéni felkészítés során vers- és prózamondó gyakorlatokkal készülünk fel versenyekre, előadásokra. Csoportos formában szituációs és drámajáték gyakorlatokat végzünk, valamint színdarabokat tanulunk be. Számítástechnika/informatika szakkör A szakkör célja: Jellemzően a 9/E osztályosok által látogatott számítástechnika/informatika szakkör elsődleges célja a ma már alapműveltség részét képező számítástechnikai/informatikai ismeretek fejlesztése. A szakköri foglalkozás a helyi tantervet felhasználva, annak menetét követve igyekszik a tanulók képességeit az egyes témakörök feladatain keresztül fejleszteni. A szakkör időkerete: Heti 3 óra, egy azonos napon, egyben megtartva. A szakköri foglalkozásokon jellemzően egyéni munkavégzés folyik, amely igyekszik igazodni a tanulók képességeihez. Kézműves foglalkozás A foglalkozás célja A kulcskompetenciák tanórán kívüli kiscsoportos megerősítése, egyéni fejlesztése elsősorban művészetpedagógiai, képző- és

iparművészeti technikák és vizuális

kommunikációs eszközök alkalmazásával. Egyéni fejlesztő program megvalósításával készítse elő és erősítse meg a tanult szakmák jellemző készségeit és attitűdjeit. A tanulási képességek, kommunikáció, kooperáció fejlesztése, személyiségfejlesztés, finommotorika fejlesztése. A tanuló személyiségének alkotó munka során történő fejlesztése, énképének fejlesztése, alkotóképessé, kifejezővé alakítása annak érdekében, hogy találjon szorosabb kapcsolatot önmaga és az őt körülvevő világ között. Az alkotó tevékenység komplex terápiás hatásait támogató védett légkör kialakítása. A szakkör időkerete: heti 2 óra 31

Hagyományőrző foglalkozások Évente három alkalommal kerül megrendezésre:  őszi játszóház  karácsonyi játszóház  húsvéti játszóház

Szervezeti forma: Az őszi időszak és a két ünnep hagyományainak bemutatása (Power point képanyaga és tanári bemutatás segítségével) A jelentkezőket 4-5 fős csoportokra bontva, a 3 alkalomhoz kapcsolódó díszeket, felhasználható termékeket készítenek a tanulók a csoportokat vezető tanárok irányításával. Időkerete: Az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban, tanítási órák után, alkalmanként kb. 2 óra időtartamban kerül megrendezésre. Lebonyolítók: humán és reál munkaközösség Egyéb kulturális tevékenység:  klubdélután, kézműves délután  vetélkedők ( Pl. Föld napja)  színházlátogatás bérletes előadásokra, mozi látogatás  nyári táboroztatás,  „Zöldfülű” tábor a leendő 9/E osztályosok részére  DÖK rendezvények, kirándulások Kirándulás a szülőkkel való egyeztetést követően szervezhető.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Alapfeladatunk az iskolai készségek és képességek mindennapos fejlesztése, amely megvalósul a tanórákon, az osztály-rehabilitációs órán, valamint a rehabilitációs foglalkozásokon.

32

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kiscsoportos fejlesztéseken résztvevő tanulókról egyéni fejlesztési tervet készítünk, amely tartalmazza: 

A tanuló adatait, diagnózist



A Szakértői Bizottság által meghatározott fejlesztési területeket



A gyógypedagógus megfigyelése alapján alulműködő készségek és képességek körét



A fejlesztési terveket



A fejlesztés eredményeinek rögzítését (gyógypedagógus év végi értékelése)

Kiscsoportos rehabilitációs fejlesztés A kiscsoportos fejlesztések során tanév első hónapjában a tanórai megfigyelések alkalmával (hospitálás) kiszűrjük azokat a tanulókat, akik a megfigyelések, osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján kiscsoportos formában további megsegítést igényelnek. Az iskolai szinten meghatározott rehabilitációs órakeretet az egyes osztályok és csoportok között átcsoportosítjuk. Tevékenységi területek, lehetőségek: 

az alapkészségek mindennapos fejlesztése.



rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítését.



speciálisan kiscsoportos vagy egyéni felzárkózató foglalkozások szervezése.

Tevékenységi formák: Tanórán belül törekszünk:  az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, egyéni fejlesztés, értékelés,  csoportos fejlesztés,  tanárai differenciálás,  kooperatív munkaformák

alkalmazására.

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. 33

A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok: 

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása,



a sérült részképességek folyamatos fejlesztése,



egyéni szükségletek,



társadalmi beillesztés.

A követelmények elsajátíttatása, a beszéd, nyelvi és egyéb tanulási zavarok kompenzálása és megszüntetése folyamatos korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, intervenciós és sérülés-specifikus egyéni és kiscsoportos terápiás programok segítségével történik saját szakembereink segítségével. Legnagyobb hangsúlyt az anyanyelvi és irodalmi, valamint a matematika műveltségi területek kapnak. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: 

a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel,



a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában,



egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,



támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben,



a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén.

Célkitűzéseink: 

a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával,



a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal az általános műveltség megalapozása,



az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a

személyiség

gazdagításával,

az

általános

emberi

értékek

és

normák

elfogadtatásával.

34

A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai, feltételei Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat ás a tanításon kívüli órákat, a fejlesztő foglalkozásokat, a közös és a részletes, egyénre szabott követelmények érvényesítésére. A fejlesztés szervezeti keretei: A tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel konzultálva határozza meg. Egyéni rehabilitációs, foglalkozás: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formája: gyógypedagógiai fejlesztés

Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formája: gyógypedagógiai fejlesztés A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások fajtáit és óraszámát az éves órakeret függvényében, a rászoruló tanulók szükségleteinek ismeretében tanévenként munkatervben rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket és az egyéni fejlesztéseket is tanév elején állítjuk össze (október 1.). A habilitációs - rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. 

A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével indul.



A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül.



A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik.



Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus.

35

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladata: 

Kognitív képességek fejlesztése, különös tekintettel az érzékelés, észlelés és a figyelem fejlesztésére.



Kommunikációs képességek fejlesztése szóban és írásban.



Manuális készségek és a finommotorika javítása.



Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.



Meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.



Tanulási technikák begyakorlása, az egyéni ismeretszerzés elősegítése.



Téri orientációs képességek fejlesztése.



A tanuló sikerélményhez juttatásával az egészséges önbizalom kialakítása, gátlások oldása.

A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei: Az anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap:  a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, a vizsgálatok szakszerű elvégzése,  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten  a balról-jobbra való haladási irány rögzítése,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordináció működtetése  a dyslexia prevenció keretében a mozgás-beszéd koordinált működtetése,  az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése,  az olvasási, írás gyakoroltatása dyslexia prevenciós módszerrel,  az értő olvasás gyakoroltatása, a helyes ejtés hallásfejlesztése,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  kompenzáló

technikák

alkalmazása

valamennyi

tantárgy

tanulása

során,

grafomotoros fejlesztés,  a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése,  memoriterek, könyvtárhasználat, számítógép, internet - felhasználásuk, alkalmazásuk. Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap. 36

A matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap:

 a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  számfogalmak kialakítása és bővítése,  az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már "birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben,  a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.  A

matematika

tanítása

a

hagyományos

matematika-tanítási

módszerek

felhasználása mellett az egyéni dyscalculia terápiából átvett elvek, eszközök és feladatlapok segítségével, apró lépésekben.

Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése; kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól. A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. Elvünk, hogy az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be. Számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

37

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedés, „énvédelem” Ez a tevékenység mentálhigiénés indíttatású, de a szocializáció formálásában is szerepe van. A sajátos nevelési igényéből adódó beilleszkedési nehézségek okai: 

pszichikus funkciózavarok



önmagának, az embereknek, a világnak, a viszonylatoknak, kapcsolatoknak és normáknak nehezítettebb megismerése



gyengébb ítélő-, értékelő képesség



az állapotból adódó alkalmazkodási, szocializációs, életvezetési nehézségek, amelyek védtelenebbé, kiszolgáltatottabbá teszik tanulóinkat.

Ezekből az okokból adódóan „énvédelmük”, beilleszkedésük segítése, mentálhigiénés felkészítésük a nevelőmunka sarkalatos pontja. A társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy a környezet a diákjainkat elfogadja, segítse. Ennél a feladatnál egyéni és szociális realitásokból kell kiindulni, részben pedig integrációs célokat is szükséges figyelembe venni.

Feladatok: 

érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, hogy megtanuljon úrrá lenni indulatain



segítsük elő, hogy önmagukról helyes képet alkossanak, minél inkább tisztába jöjjenek azzal, mire képesek és mi az, ami meghaladja erejüket



olyan életstílusra készítsük fel a tanulókat, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni és elégedetten tudnak élni

Szociális, integrációs képességek fejlesztésének feladatai: 

fejlesszük kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeiket



sajátíttassuk el az elemi szociális magatartásformákat



ismertessük meg őket a szociális szerepekkel és az azokban követendő viselkedésekkel

38



támogassuk és ösztönözzük a csoportos, közös együttműködést, az együvé tartozás érzését



kísérjük figyelemmel és segítsük a tényleges beilleszkedést a különféle formákba szerveződő csoportokban: játszó-, tanuló-, munkacsoport

Az egészségkárosító szokások elterjedésének megakadályozása igen nagy kötelezettséget ró az iskolai nevelésre. Megfelelő kommunikációs készségek és képességek, kulturált magatartás kialakítása: 

a beszédértés fejlesztése



a beszédkésztetés erősítése



tartalmilag, formailag megfelelő kommunikáció alakítása



a beszéd nemkívánatos módjainak, durvaságnak, emberi kapcsolatokat romboló, negatív elemeinek kiküszöbölése, kulturált kommunikációs formák kialakítása.

1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermekvédelmi felelős feladatai többek között:  alapos helyzetelemzést követően nyilvántartást vezet a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulókról  tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát  felismerve a tanulókra leselkedő veszélyeket, bekapcsolódik dohányzás, alkohol, drog elleni megelőző programba  figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat  munkáját önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejleszti  anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás, vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezheti a polgármesteri hivataloknál  együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó

feladatokat

ellátó

személyekkel,

intézményekkel, 39

hatóságokkal (gyámhivatalok, települési önkormányzatok jegyzőivel, hivatásos pártfogókkal, nevelőszülőkkel, területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal stb.)  gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte setén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen  igazolatlan hiányzás esetén megteszi a szükséges lépéseket (SZMSZ) 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünkben olyan pedagógiai tevékenységet folytatunk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanuló, bármilyen oknál fogva kitaszított helyzetbe kerüljön. Iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

Megelőzés Célunk megelőzni és elhárítani vagy enyhíteni a tanulókat érő károsító tényezőket, amelyek az egészséges személyiség fejlődését akadályozzák, ezzel párhuzamosan a pozitív hatások érvényesítése. Pedagógiai munkánkon belül az alábbiak szolgálják céljainkat: 

Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a tanulók képességeinek kibontakozását.



Rendszeres kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel, a családokkal.



Biztosítjuk, hogy diákjaink megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.



Tanulóink nevelése, oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyik, amelyet az iskolai tanulmányi rend, a pihenőidő, szabadidő, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával alakítunk ki.



Nevelési eljárásainkkal próbáljuk közelíteni egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét.



A tanuló személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.

40



Diákjaink a törvényi rendelkezések alapján kedvezményes étkeztetésben és ingyenes tankönyvellátásban részesülnek.

Feltárás A tanulók problémáinak hatékony kezelése érdekében törekszünk a probléma minél pontosabb megismerésére, az ok felderítésére.

Feladataink: 

gondos felderítő munka végzése az iskolánkba lépő új tanulók családi és szociális körülményeinek megismerésében



a probléma okának feltérképezése után megfelelő irányú és mértékű segítségnyújtás a megoldáshoz



folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel.

Az ifjúságvédelmi problémák súlyossága alapján megkülönböztetjük a hátrányos, a halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalokat. Hátrányos helyzetű tanuló: az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folyatott tanulmányait fejezte be sikeresen; vagy az a tanuló, az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. A Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Különösen fontosnak tartjuk a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű diákjainkkal való törődést, hiszen a hátrányok halmozódásával a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a fiatal esetén gyakran ez veszélyeztetettséghez vezethet.

41

Megszüntetés Intézményünk feladata részt venni a veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében együttműködünk a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel, polgármesteri hivatalokkal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, rendőrséggel, a pártfogói felügyelőkkel. Külső segítségen túl az iskola falain belül is mindent meg kell tennünk a veszélyeztetettség megszüntetéséért, vagy legalábbis ellensúlyozásáért, az alábbi tevékenységekkel: 

a beiskolázás körültekintő megszervezése,



a differenciált oktatás és nevelés,



személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőnek),



egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,



családi életre történő nevelés,



iskolai étkezési lehetőség,



egészségügyi szűrővizsgálatok,



a tanulókat érő káros hatások pedagógiai eszközökkel való ellensúlyozása, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, játszóházak, sportkörök működése),



a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében: a segélyek kezdeményezése az önkormányzatoknál, természetbeni támogatás,



szülőkkel való együttműködés, szülői klub működtetése,



pályázatok különféle támogatásokra.

42

KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ

1.7.

ISKOLA PARTNEREIVEL 1.7.1. A tanulók közösségét és a szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkarendről, programokról, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, az

osztályfőnökök,

valamint

az

iskola

pedagógusai

tájékoztatják.

Az

iskola

intézményvezetője alkalmanként, szükség esetén tájékoztat. Az osztályfőnök családlátogatás alkalmával megismeri a tanulók körülményeit, folyamatos kapcsolatot épít ki a szülőkkel és követi a diákok életében bekövetkező változásokat. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diák önkormányzati gyűlésen, valamint faliújságon keresztül ad tájékoztatást. A pedagógusok a tanulók szüleit folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről, haladásáról szóban, illetve írásban. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezlet - évente 2 alkalommal feladata:  együttműködés, kapcsolattartás a szülőkkel  az iskolai házirend ismertetése  szülők tájékoztatása az iskola céljáról, feladatairól  a tanulókkal szemben támasztott követelmények ismertetése  a szülők kérdéseinek, javaslatainak meghallgatása és továbbítása az iskola vezetése felé  tájékoztatás az iskola várható programjairól, lehetőségekről  tájékoztatás a tanulók tanulmányi előmeneteléről Az értekezlet idejéről legalább 3 nappal korábban írásban kell tájékoztatni a szülőt, gondviselőt.

43

fogadó óra - évente 2 alkalommal, meghatározott időpontban tartandó. Emellett a szülőnek lehetősége van arra, hogy a pedagógust havonta a kijelölt fogadóóráján felkeresse. A pedagógusok kijelölt fogadóórájáról az ellenőrző könyvben és az iskola honlapján tájékoztatjuk a szülőket. nyílt nap - a szülők, ill. iskolánk leendő tanulói tájékoztatást kaphatnak az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról. előadások – külsős előadók meghívásával – különböző témakörökben pedagógusok, szülők, diákok számára ( pl. drog prevenció, családon belüli agresszió, bűnmegelőzés, stb.) szülői klub – évente két alkalommal, aktuális témákkal 1.7.2. Az iskola külső kapcsolatai Tanulóink gyakorlati képzése a szakképzési évfolyamokon gazdálkodó (cég/vállalkozó) szervezettel kötött írásbeli tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján folyik a szakképzésről szóló 2011. évi CXC. törvény (néhány kivételtől eltekintve – együttműködési megállapodás alapján). 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. Iskolánk fontos törekvése a gyakorlati képzőhelyekkel való rendszeres kapcsolattartás. Ez a gyakorlati oktatásért felelős intézményvezető-helyettes, valamint az osztályfőnökök közreműködésével valósul meg. A tanulók hiányzásával kapcsolatban az iskola minden hónapban tájékoztatást kap. A tanulók gyakorlati munkájáról, előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról havonta érdemjegyet ad a gyakorlati képzőhely. Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: 

a Kamara a gyakorlati képzéssel kapcsolatban fórumokat, szakmai napokat, kiállításokat szervez, ahova az iskolát is meghívja



szaktanácsadók közreműködésével tájékoztatja és segíti az intézmény szakképzési tevékenységét



tanulószerződések nyilvántartása (megkötése, módosítása, megszűnése)

44



szintvizsgák szervezése, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátított-e az első szakképzési évfolyamon az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat



a szintvizsga követelményeinek kidolgozása a szakképesítés kerettanterve alapján (a szakiskola bevonásával)



a szakmai vizsgabizottság elnökét és tagját delegálja



az intézménynek jelentési kötelezettsége van a kamara felé, az esetleges tanulói jogviszony megszűnéséről vagy megszűntetéséről, s annak indokáról.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 9024 Győr, Nádor tér 4.  Az intézmény működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 9024 Győr, Nádor tér 4.  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 9021 Győr, Városház tér 1.  A megyei pedagógiai intézettel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Győr, Árpád út 32.  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó 9023 Győr, Török István u. 36. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság  Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete  Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ  Speciális Szakiskolák  Győrhöz közeli települések általános iskolái  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  Arrabona Városvédő Egyesület

45

 Arrabona Polgárőr Egyesület  Roma Kisebbségi Önkormányzat  Civil szervezetek  Munkaügyi Központ A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes a felelős. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Központ 9024 Győr, Lajta u. 18., Gyermekjóléti Központ Újvárosi Területi Irodája 9025 Győr, Kossuth u. 58. gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai:  Győri Speciális Szakiskola Diákönkormányzata  Staféta Diáksport Egyesület  „Staféta Segítő” Alapítvány

46

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA

1.8.

VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA, CÉLJA Alapelvek A speciális szakiskolába jelentkezett, tanulásban akadályozott fiatalok részére elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem kötött, illetve alapiskolai végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet eredményes. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője különbözeti vizsga letételét írja elő. Továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget



meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet



az osztályozó vizsgát a következő tárgyakból kell letenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, állampolgári ismeretek

47

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha 

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelent kapott



az osztályozó vizsgáról elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik

A javítóvizsgát a tanuló az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni az Nkt. 3. rendelete szerint. A vizsgabizottság tagjai: 

elnök



2 tag, lehetőleg olyan pedagógusok, akik az adott tárgy tanítására jogosultak

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében  Meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását.  Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit  Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait  A vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el

48

1.9.

A TANULÓK FELVÉTELI RENDJE

A tanulók a Közoktatási Információs Iroda által, a középfokú iskolák felvételi eljárásának keretében kerülnek iskolánkba. A felvételt nyert, illetve a tanév során más intézményből érkezett tanulóknak rendelkezni kell a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakvéleménnyel.

49

2.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

Kerettantervek  9/E osztályban „Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettantervét” használjuk.  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő- oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti rész szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettantervet használjuk.  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti kerettantervet használjuk. 23/2013 (III.29.) rendelet alapján (a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról.)

50

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT

2.1.

TANTÁRGYAK

9/E. előkészítő évfolyamon tanított tantárgyak és azok óraszámai

Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom

Tantárgy Magyar

nyelv

és

irodalom

Heti

Éves

óraszám

óraszám

5

180

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

Természetismeret

3

108

2

72

Informatika

2

72

Pályaorientáció

1

36

7

252

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

-

35

1260

Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Kötelező óraszám

Műszaki

rajz,

vizuális

nevelés

Szakmai

alapozó

ismeretek

A helyi tanterv pedagógiai koncepciója Pedagógiai koncepciónk elsődlegesen arra vonatkozik, hogy milyen iskolaszerkezettel dolgozunk, és a differenciált fejlesztéshez milyen struktúrát választunk. Másodsorban arra, hogy a programunkban meghatározott célok alapján hová, meddig kívánjuk eljuttatni a tanulóinkat.

51

Programunk, iskolánk életének egésze. A tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási zavarok, a tanulási nehézségek, a tanulási kudarcok enyhítését szolgálja. A lassabban haladók részére az egyéni fejlesztő programokkal, habilitációs és rehabilitációs tevékenységgel, a képzési idő megnyújtásával, az egyéni fejlődési ütemhez igazított eljárásokkal, az OKJ központi programok adaptációjával biztosítunk optimális fejlesztési feltételeket.

52

A 9/E előkészítő évfolyam műveltségterületei és tantárgyai Műveltségterület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom  Készítse fel a tanulót a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre.  Bővüljön a tanuló, aktív és passzív szókincse a szakmai munka, a felnőtt élet, a munkavállalás területén.  Fejlessze a tanulók, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességét.  Alakítson ki igényes és helyzethez illő szóhasználatot, valamint mondat és szövegalkotást.  Nyújtson

segítséget

a

helyes

magatartás

és

helytelen

magatartás

megkülönböztetésére.  Ismerje meg hazánk kultúráját írók és költők művein keresztül.  Alapozza meg a kulturált véleménynyilvánítást.  Ismertesse meg a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök helyes használataival. Műveltségterület: Idegen nyelv Tantárgy: Német nyelv  Növelje

az

esélyegyenlőséget

a

továbbfejleszthető

idegen

nyelvtudás

megalapozásával.  A tanuló ismerjék meg a mindennapi kifejezéseket és tudjanak idegen nyelvű szöveget ismereteik alapján értelmezni.  Ismerkedjenek meg egy másik ország kultúrájával szokásaival.  Tudatosuljon a tanulókban a nyelvtanulás jelentőségének hatása későbbi életükre, pályaválasztásukra. Műveltségterület: Matematika Tantárgy: Matematika  Matematikai képességek és készségek fejlesztése.  Ismerjék meg a környező világ mennyiségi, térbeli és időbeli viszonyait és változásait. 53

 Tudják

alkalmazni

a

tanult

méréseket

és

számításokat

a

mindennapi

élethelyzetekben.  Legyenek képesek egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésére.  Segítse a szakmai ismeretek és jártasságok elsajátítását. Műveltségterület: Ember és társadalom Tantárgy: Erkölcstan  Segítse

a

különböző

élethelyzetekből

adódó

döntések

és

cselekedetek

motivációinak felismerését.  Tudatosítsa az emberi és társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normákat.  Neveljen toleranciára és a negatív megkülönböztetések elítélésére.  Segítse a reális énkép kialakulását.  Erősítse meg az egymásra figyelést, az együttélés szabályainak megértését a magánélet

védelmét.

Műveltségterület: Ember és társadalom Tantárgy: Állampolgári ismeretek  Készítse fel a tanulókat a társadalomban való eligazodásra, a közösség szervezeteinek, szabályainak megismerésére.  Neveljen aktív részvételre és véleménynyilvánításra a közösségi életben.  Készítse fel a tanulókat a pénzkezeléssel gazdálkodással foglalkozó intézmény rendszerek igénybevételére.  Ismertesse meg az ügyintézésnél használatos nyelvezetet.  Az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásának megismertetése.

Műveltségterület: Ember a természetben Tantárgy: Természetismeret  Alakítson ki rávezetéssel gyakorlati alkalmazással egészség és környezetvédelmi ismereteket, formáljon természetbarát, ökologikus szemléletet.

54

 Ismertesse meg a tanulókkal az elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismereteket.  Ismertesse meg a fontosabb betegjogokat, a társadalombiztosítási rendszert, az egészségügyi hálózatot.  Alapozza meg az egészséges életmódot.  Gyakorlati élet szempontjából fontos ismerteket közvetítsen a fizikai jelenségekkel kapcsolatban.  Elektromos áram hatásainak megismertetése, a biztonságos használat érdekében.  Tudatosítsa alapismeretek nyújtásával a környezettudatos magatartást.  Neveljen a természet megóvására az anyagokkal való takarékosságra. Műveltségterület: Művészetek Tantárgy: Műszaki rajz, vizuális nevelés  Fejlessze a gyerekek látásmódját és finommotorikáját.  Alakítson ki önálló ízlésvilágot.  Fejlessze a kreativitást.  Alakítson ki ábrázoló, alakító, eszközhasználati technikai képességeket. Műveltségterület: Informatika Tantárgy: Informatika  A tanulók ismerjék meg az informatikai eszközök tudatos használatát, dokumentumok létrehozását, átalakítását.  Alapozza meg a hatékony céltudatos információszerzést.  Ismertesse meg az internet használattal összefüggő magatartási és etikai szabályokat.  Fejlessze az informatikai eszközök használatát készség szintűre.  Alapozza meg a függőség elkerülését

55

Műveltségterület: Életvitel és gyakorlati ismeretek Tantárgy: Pályaorientáció  Alapozza meg a sikeres pályaválasztáshoz szükséges reális önképet és önbizalmat.  Ismertesse meg a tanulókkal a foglalkozásokat és az ezekhez szükséges képességeket, késségeket.  Munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések adminisztrációs teendők alapjainak megismerése.  Ismertesse

fel

a

munkakörök

egymásra

utaltságának,

a

megélhetés

megalapozásának, a munkahely megtartásának fontosságát.  Munkahelyi kommunikáció megalapozása. Műveltségterület: Életvitel és gyakorlati ismeretek Tantárgy: Szakmai alapozó ismeretek  Segítse a pályaválasztási döntés megalapozását.  Gyakorlatban megismerteti a választott szakmacsoportok technológiáit, anyagait.  Megismertet a munkahelyeken elvárt viselkedéssel.  Fejleszti a munkaképességet, és állóképességet.  Segíti a munkafegyelem, a szabálykövető magatartás elfogadását. Műveltségterület: Testnevelés és sport Tantárgy: Testnevelés és sport  Fejleszti az erőt, az állóképességet, a gyorsaságot és az ügyességet.  Fejleszti a kondicionális és koordinációs képességeket, érősíti a rehabilitációs folyamatokat.  Megismertet egészségvédelmi, betegség és baleset megelőzési ismeretekkel.  Erősíti a másokért való felelősségvállalást.

56

Műveltségterület: Testnevelés és sport Tantárgy: Osztályfőnöki óra  Nevelési célok elmélyítése.  Egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiség fejlesztés.  Reális énkép és önértékelés kialakítása.  Elfogadás, együttérzés erősítése.  Természeti és humán étékek bemutatása és védelmük hangsúlyozása.  Felelős állampolgári magatartás megalapozása.  Deviáns magatartás következményeivel való megismertetés.  Pozitív és negatív példák felismertetése.  Nemzeti azonosságtudat erősítése.

57

A kulcskompetenciák fejlesztése a 9/E előkészítő évfolyam tantárgyi rendszerében Kompetenciaterület

Tantárgy

Ismeretek/tudás

Képességek

Attitűd

Anyanyelvi

- Magyar nyelv - megfelelő szókincs

- különféle kommunikációs -

kommunikáció

és irodalom

- nyelvtani ismeretek

helyzetekben,

- Pályaorientáció

- ismerje a kapcsolattartás főbb írásban kommunikálni tud

- Természetismeret

típusait

szóban

építő

jellegű

és párbeszédre való törekvés - esztétikai minőség tisztelete

kommunikációját -

-

kritikus,

mások

megismerésének

- különféle nyelvi stílusok fő figyelemmel kíséri, és a tisztelete és igénye sajátosságai

helyzetnek

megfelelően

alakítja - olvasott szöveg alapján a lényeg kiemelése és annak megfogalmazása - gondolatait, érveit, érzéseit szóban

és

írásban

megfogalmazni, kifejezni Idegen kommunikáció

nyelvi - Német

- alapszókincs

- szóbeli üzenetek megértése

- elemi nyelvtani ismeretek

-

egyszerű

- érdeklődés, kíváncsiság az

beszélgetések idegen nyelv iránt

- egyszerű szóbeli interakcióknak kezdeményezése, folytatása, az ismerete

lezárása -

szövegolvasás,

(egyéni

-

értés

képességeknek

megfelelően) 58

számok,

mértékek, - alapvető matematikai elvek - szeresse a számok világát

Matematikai

- Matematika

-

kompetencia

- Természetismeret

alapműveletek ismerete -

matematikai

alkalmazása

- kombináló

fogalmak, ismeretszerzésben

összefüggések,

„mindig van több megoldás”

kérdések - problémák megoldásában, attitűd

megértése

a mindennapokban otthon és

- időbeli és térbeli változások munkahelyen megismerése

- alkalmazza a megfelelő matematikai eszközöket -

alapvető

matematikai

fogalmakat ért és használ Természettudományos

-Természetismeret

kompetencia

alapvető

-

tudományos - természettudományos és - kritikus szemlélet

fogalmaknak,

módszereknek, szakmai

technológiai

folyamatoknak alkalmazása,

ismeretek -

természetre gyakorolt hatásának ismeretek

kérdések

iránti

elméleti érdeklődés

alkalmazása

gyakorlatban

ismerete

etikai

a új

- rendelkezzék saját fizikai és technológiák, berendezések mentális egészségére vonatkozó tekintetében ismeretekkel Digitális kompetencia

főbb

- Informatika

-

- Matematika

alkalmazások

számítógépes - információ megkeresése, -

összegyűjtése, feldolgozása, média

- szövegszerkesztés, információ alkalmazása tárolás, kezelés -

az

internet

elérhető

által

internet

információs

és

felelősségteljes

használata alapú

kínált szolgáltatások elérése 59

lehetőségek

-

kritikai

gondolkodás,

- az elektronikus média útján kreativitás történő kommunikáció Hatékony önálló tanulás - Magyar nyelv - ismerje a tanulási módszereket kompetencia

- IST eszközök használata

és irodalom

- ismerje készségeit, képességeit

-Természetismeret

- legyen képes megtalálni a feldolgozása, elsajátítása

-Pályaorientáció

számára elérhető lehetőségeket

- Osztályfőnöki óra

- tanulás iránti motiváció

- új ismeretek elsajátítása, - a tanultak gyakorlatban,

-

motiváció

élethelyzetekben

való

folyamatos alkalmazása

fenntartása - figyelem összpontosítása -

céljainak

kritikus

mérlegelése - önértékelés -

céljainak

kritikus

mérlegelése Szociális állampolgári kompetencia

és - Osztályfőnöki óra - értse az egészséges életvitel - hatékony kommunikálás - Állampolgári meghatározó szerepét - empátia ismeretek - viselkedési és magatartási - stressz és frusztráció - Erkölcstan szabályok megértése kezelése - az aktuális események, nemzeti, európai

és

közügyekben

- együttműködés - magabiztosság -

való

törekvés

való -

világtörténelem hatékony együttműködés

kompromisszumra személyes

előítéletek

leküzdése

eseményeinek ismerete -

a

tolerancia

a

másság

elfogadásának képessége 60

Kezdeményezőképesség - Osztályfőnöki óra és

vállalkozói

- Pályaorientáció

kompetencia

kihívások

-

felismerése, - tervezés

értelmezése

- szervezés

gazdaság

a

pénz

- kreativitás

működésének - irányítás

átfogóbb működése -

- függetlenség

-

- elemzés

világában

elérését

segítő

motiváció

való - kommunikálás

tájékozódás

célok

- elhatározottság

- tapasztalatok értékelése

- vállalkozások pénzügyi és jogi - egyéni és csapatmunkában feltételei Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség

- Osztályfőnöki óra

és - Pályaorientáció - Műszaki rajz és vizuális nevelés

történő munkavégzés

- főbb művészeti alkotások értő - kreativitás

-

és beleérző ismerete

sokfélesége iránti nyitottság

- művészeti önkifejezés

- Európa kulturális és nyelvi sokféleségének

főbb

kifejezés

műalkotások - esztétikai érzék fejlesztésére

megőrzésére elemzése

irányuló igény

művészi

való hajlandóság

- stílusérzék fejlesztése

- esztétikum mindennapokban betöltött szerepe

61

2.2.

CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE

9/E évfolyamon a szakmai alapozó ismeretek tanításánál az alábbi szakmacsoportok szerinti bontásban tanítunk:  gépészet  építészet  könnyűipar  faipar  kereskedelmi marketing, üzleti adminisztráció  vendéglátás, turisztika  egyéb szolgáltatások Amennyiben a szakképző osztályt két különböző szakma tanulói alkotják, a szakmai elméleti tantárgyak oktatása a szakmai csoportoknak megfelelően külön, a közismereti tantárgyaknál osztályszinten történik.

62

2.3.

SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 11. melléklet: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára.

.

Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. mellékleteként A tantárgy célja az egyéni életpálya-elképzelések, az egészségügyi, fizikai és pszichikai tényezők alapján – a pályaválasztási döntés segítése. Megismerteti a választott szakmák munkakörülményeit, a munkahelyek szerkezetét, az álláslehetőségeket, a különböző szakmacsoportokat, foglalkozásokat, tevékenységformákat. A feltételek függvényében egy vagy több szakterületen gyakorlatorientált, általános szakmai ismereteket nyújt. A szakiskolában a szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlatban is megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés vagy rész-szakképesítés kiválasztására. A szakmai alapozó ismeretek oktatása 7-8 fős csoportokban történik tanműhelyekben. A csoportok kialakításában fontos szerepet kap- az adott tanévben-a nemek aránya és az évfolyam létszáma, valamint az indítható szakmák választéka.

Témakörök az előkészítő évfolyam első félévében 1. Általános munkahelyi tűz- és balesetvédelem Fejlesztési követelmények  Tűz- és balesetvédelmi előírások, műhelyhasználat rendjének megismerése.  Alapvető óvatosság kialakulása.  Műhelyben elvárt viselkedés szabályozása.  Tűz és baleset esetén szükséges teendők, mentések, értesítendők körének megismerése.

63

Ismeretek  Veszélyes gépek, eszközök, tevékenységek.  Veszélyes alapanyagok, energiaforrások.  Munkaruha, védőruha, munkacipő, védő és óvó eszközök.  Elsősegély nyújtási alapismeretek, elsősegélyláda helye a műhelyben, tartalma.  Egészségvédelem a műhelyben, munkahelyen. Tanulói tevékenység Beszélgetés a tűz veszélyeiről, a munkagépek és munkaeszközök balesetet, sérülést okozó lehetőségeiről. Baleseti sérülés ellátásának szimulálása, elsősegélyláda tartalmának összeválogatása, alkalmazásának gyakorlása. Tűzvédelmi gyakorlat. Segélyhívások, segítségkérés helye, szimulálása, mentők, tűzoltók, rendőrség, segélyvonal. Különböző típusú munkavégzéshez alkalmas és nem alkalmas munkaruha, védőruha válogatása. Munkatevékenységekhez védő és óvó felszerelések kiválasztása. Védőfelszerelés helyes használatának bemutatása, kipróbálása. Munkaeszközök helyes megfogásának, átadásának gyakorlása. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek  megfigyelőképesség,  óvatosság,  kooperációs készség. 2. Közlekedési ismeretek Fejlesztési követelmények  A munkahely és lakóhely közötti önálló közlekedés biztonságosan és célszerűen.  Tömegközlekedési eszközök biztonságos és célszerű igénybevétele.  Menetrend alapján menetidő, átszállások ismerete.  Közlekedéshez szükséges menetidő és útvonal tartása.

64

Ismeretek  Menetrend.  Átszállási lehetőségek.  Tömegközlekedési eszközök útvonala.  Lakóhely közlekedése.  Lakcím és munkahely, műhely címének pontos ismerete.  Bérletek, jegyek időbeli és térbeli hatályosságának ismerete. Tanulói tevékenység  Útvonalak tervezése, baleset esetén kerülőutak tervezése.  Közlekedési igazolványok, bérletek és jegyek szükség szerinti beszerzése.  Menetidő kipróbálása, pontos érkezés a munkahelyre. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek  figyelem,  önállóság,  együttműködési készség,  pontosság,  óvatosság. 3. Műhelygyakorlatok Fejlesztési követelmények  Munkahelyi műhelyben helyes viselkedési szabályok kialakítása.  Egy szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztése.  A szükséges általános elméleti elemekkel való összekapcsolás.  A műhelyben szokásos és elvárt higiénés szokások elsajátítása.  A képzés céljától függően felkészítés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés, rész-szakképesítés vagy munkába állást, életkezdést segítő ismeretek elsajátítására.

65

Ismeretek  A műhely helységeinek, eszközeinek, rendjének, tisztántartásának megismerése, megnevezése.  A munkahely és műhely elvárt higiénés rendjének megismerése.  Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése.  Munkafolyamat menetének megismerése.  A

társadalmi,

munkahelyi

beilleszkedéshez

szükséges

viselkedésformák

elsajátítása.

Tanulói tevékenység A műhely elvárt és szükséges higiénés rendjének betartása. Az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök helyes fogási, használati módjának gyakorlása. Szükséges munkaruha, védőruha, munkacipő helyes viselésének gyakorlása, gondoskodás a tisztántartásról. A munkaműveletek kipróbálása, a helyes munkavégzési szokások kialakulásának megalapozása. Szerszámok tisztántartásának, szerszámok, anyagok tárolási szokásainak betartása. Munkavégzés közben a szükséges pihenőidő betartása. Helyes testtartás és fogások gyakorlása. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek  praktikus készség,  kooperációs készség,  pontosság, precizitás,  irányított figyelem, óvatosság,  önállóság, önismeret.

66

Az első félév végén- a teljesítmények értékelése alapján, valamint egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelelve- azon szakmacsoportokba kerülhetnek a diákok, ahol tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon folytatni szeretnék A szakmacsoportok képzési szerkezetünknek megfelelően az alábbiak 

Építészet szakmacsoport (kőműves és hidegburkoló; festő, mázoló, tapétázó)



Könnyűipar szakmacsoport (textiltermék-összeállító, lakástextil-készítő)



Faipar szakmacsoport (asztalosipari szerelő, kárpitos)



Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (élelmiszervegyi áru és gyógynövény eladó)



Gépészet szakmacsoport (hegesztő, épület- és szerkezetlakatos)



Mezőgazdaság szakmacsoport (virágkötő)



Vendéglátás-turisztika szakmacsoport (konyhai kisegítő, gyorséttermi ételeladó)



Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (tisztítás-technológiai szakmunkás)



Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport (szőnyegszövő, kosárfonó).

Témakörök az előkészítő évfolyam második félévében ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT  Építészeti szakmai alapozó ismeretek  Építészeti műszaki rajz  Építőanyagok  Bevezetés az építészeti szakmai számításokba  Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok

67

Fejlesztési követelmények: 

A tanulók ismerjék meg a természetes és épített környezetet, az építészeti alapfogalmakat, szakkifejezéseket.



Készítsenek szabadkézi vázlatokat, a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolási módok alkalmazásával.



Ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználását.



A gyakorlat során megismerkednek a jellemző eszközökkel, technológiákkal, az állványozással, kitűzéssel és méréssel.



Végezzenek számításokat az anyagszükségletre, méretezésekre.

Alapkészségek a szakképző évfolyamba történő belépéshez: 

alapvető rajzeszközök használata



egyszerű szöveges és rajzvázlatok készítése



mérések végzése



mennyiségek becslése



sík és térbeli alakzatok felismerése

KÖNNYŰIPARI SZAKMACSOPORT  Könnyűipari anyagismeret  Rajz és vizuális kultúra  Gyártási alapismeretek  Gyakorlatok Fejlesztési követelmények: 

Ismerjék meg a tanulók a felhasznált nyersanyagokat, azok jellemzőit, feldolgozását.



Ismerjék a divat fogalmát, a különféle szabadkézi és a műszaki ábrázolás alapjait.



Ismerjék meg a rajzokon alkalmazott jelöléseket.

68



A gyártási folyamatokba való betekintés kapcsán használják a megfelelő szakkifejezéseket, ismerjék az alapfogalmakat.



Gyakorlat során fejlessze az eddig megszerzett manuális készségeket és képességeket, neveljen igényes munkavégzésre.

Alapkészségek a szakképző évfolyamba történő belépéshez: 

alapvető rajzeszközök használata



térbeli formák felismerése



színérzék használata



biztos kézzel egyenes vonal rajzolása



mérések végzése, becslése

FAIPARI SZAKMACSOPORT  Faipari szakmai alapismeretek  Faipari anyagismeret  Faipari szakrajz  Gyakorlatok

Fejlesztési követelmények: 

A tanulók környezetükben felismerjék a faipari termékeket, tudjanak választani a lehetséges megmunkálási módok között.



A tanulókkal megismertetni a faanyagok szerkezeti és vegyi jellemzőit, felhasználását, környezeti összefüggéseit.



Fejlessze a tanulók rajzkészségét, ismerjék meg a faipari rajzok fajtáit, a különböző ábrázolási módokat, méréseket.



A gyakorlat során szokjanak hozzá a tanulók a feladatok önálló megoldásához, legyen sikerélményük.



Tanulják meg a kéziszerszámok és eszközök balesetmentes használatát.

69

Alapkészségek a szakképző évfolyamba történő belépéshez: 

alapvető rajzeszközök használata



egyszerű szöveges, rajzos vázlat értelmezése



térbeli formák, felismerése



mérések végzése



színérzék használata



biztos kézzel egyenes vonal rajzolása

KERESKEDELEM SZAKMACSOPORT  Kereskedelmi alapismeretek  Élelmiszer és vegyi áru áruismeret  Eladástan iskolai kabinet gyakorlat Fejlesztési követelmények:  ismerjék meg a kereskedelem felépítését  ismerkedjenek meg az ABC áruházakban az élelmiszer- és vegyi áru boltokban forgalmazott termékek csoportjaival  végezzenek vágási, darabolási feladatokat  tudjanak a kereskedelemben használatos mértékegységekről  végezzenek méréseket mennyiségi becslésekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom)  tudjanak az alapvető viselkedési normákról (megjelenés, ápoltság) Alapkészségek a szakképző évfolyamba történő belépéshez: 

mennyiségek mérése, becslése



élelmiszerek, vegyi áruk felismerése



darabolás, vágás előírt méretre



az alapvető viselkedési normák betartása

70

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT  Fémek alakítása  Kötési módok  Mérések- Gépészeti alapismeretek Fejlesztési követelmények: 

a tanulók ismerjék a szakterülethez szükséges előrajzoló és rajzoló eszközöket



végezzenek daraboló, alakító műveleteket



helyesen ítéljék meg a kéziszerszámok adott feladatra való alkalmasságát



készítsenek többféle művelet alkalmazásával különböző munkadarabokat



végezzenek számításokat az anyagszükségletre, méretezésre



tevékenységük során alakuljon ki, fejlődjön a szakmához való kötődésük



lássák a környezet, a technika, a szakma mögött az embert, és a természetet

Alapkészségek a szakképző évfolyamba történő belépéshez: 

alapvető rajzeszközök használata



egyszerű szöveges és rajzvázlatok készítése



mérések végzése



mennyiségek becslése



sík és térbeli alakzatok felismerése

MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT  Dísznövény termesztési alapismeretek  Virágkötészet  Virágkötészeti gyakorlat Fejlesztési követelmények:  ismerjék meg a virágkötészet és kereskedelem rövid történetét

71

 sajátítsák el a virágbolti és kereskedelmi egységekben végzett munka szakmai, erkölcsi viselkedési alapjait  ismerjék meg a virágkötészetben leggyakrabban felhasználásra kerülő növények csoportjait, az ipari segédanyagokat  ismerjék meg a növények kezelését, ápolását, szaporítási formáit  tudjanak az ünnepek díszeiről, növényeiről, az ehhez kapcsolódó csomagolási technikákról  tudjanak a kereskedelem fontos mértékegységeiről, számolási feladatairól Alapkészségek a szakképző évfolyamba történő belépéshez: 

alapvető dísznövények származása, felismerése, ápolása



csomagolási technikák alkalmazása



becslések, mérések



kreativitás a munkában



alapvető viselkedési normák betartása

Szakmai alapozó ismeretek Ellenőrzés – értékelés A tanulókat a tanév során havonta legalább egy érdemjeggyel, félévkor és a tanév végén osztályzattal értékeljük. Az értékelést a csoportokban tanítók összehangolt, körültekintő véleménye alapjántanulóként írásos feljegyzéssel kiegészítve- minden tanév április30-ig el kell végezni. Az értékelés terjedjen ki: 

a tanulók szorgalmára, magatartására,



az általános elméleti ismeretek elsajátítására,



a munkavégzés minőségére, mennyiségére,



a munkához való hozzáállásra.

72

Pozitív irányultsága, a képességek, egyéni adottságok mérlegelése biztosítja a tanulók ösztönzését, a kudarcélmények elkerülését, a 9/E. évfolyam befejezéseként a tanuló számára megfelelő szakmaválasztást.

Az alkalmazható tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvválasztás elvei az iskolában:  A tankönyv tartalma fedje le az adott tantárgy helyi tantervét.  Iskolánkban a tanulásban akadályozottak számára kiadott tankönyvek közül választunk lehetőség szerint.  Törekszünk arra, hogy a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulók szükségleteihez.  A tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, jól áttekinthetők, jól olvashatóak legyenek.  Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőleg munkafüzet is tartozzon.  Olyan tankönyvet válasszunk, amelyek a tananyag magját tartalmazzák és több évfolyamon is használható.  A tankönyv tartalma legyen motiváló erejű, feladatrendszere kreativitásfejlesztő hatású.  Nyelvi

megformáltsága

legyen

igényes,

szókincse

életbarát,

utasításai

egyértelműek. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.

73

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 

A tanuló fejlődését folyamatos pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanulók fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, pszichológussal.



A követelmények teljesítéséért – a tanuló szükségletei szerint – meghosszabbított időkeretekkel dolgozunk.



A továbbhaladáshoz a minimum követelményeket kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni.



A

tanuló

a

követelmények

teljesítése,

a

felzárkóztatás

miatt

fejlesztő

foglalkozásokon vehet részt. 

Tanulóink sajátos nevelési igénye miatt sem szakmailag, sem etikailag nem tartjuk szerencsésnek a tanév végi buktatást.



Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet: - aki a megelőző osztályt sikeresen elvégezte, vagyis valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott, - aki egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, de sikeres javítóvizsgát tett, -

aki

hiányzásai

ellenére

a

nevelőtestület

határozata

alapján

sikeres

osztályozóvizsgát tett.

74

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ÉS A

2.4.

GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE Az iskola - a nappali rendszerű iskolai oktatásban - azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést. A törvény által előírt 5 testnevelés órából a 9/E évfolyamon 2 órát az úszás oktatására fordítjuk. Azon tanulóknak, akik már versenyszerűen tudnak úszni lehetőségük van ezen időtartam alatt még tovább fejleszteni állóképességüket az úszás területén. Az így felkészített tanulókkal rendszeresen részt veszünk városi, megyei, regionális, országos versenyeken. Azokat a tanulókat ahol az egészségi állapot indokolja, az iskolaorvosi vagy szakorvosi vélemény alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. Ezeket a foglalkozásokat úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelésre

utalhatja, akik

az

iskolában heti

2 órában

vesznek részt

gyógytestnevelési foglalkozásokon.

75

2.5.

TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott, előírt követelmények alapján folyik. Az iskola mindenkor leképezi a társadalmat, olyan az iskola, amilyen a felnőttek világa. S mivel társadalmunk számos problémával terhelt, az iskolának megfelelő válaszokat kell keresni arra, hogy milyen módon segíthet a rábízott gyerekeken, fiatal felnőtteken. Az esélyegyenlőségi törvény a közoktatásról szóló törvénnyel összhangban a fogyatékos személy alapvető jogaként határozza meg, hogy állapotának megfelelően, életkorától függően meghatározott oktatáshoz való alkotmányos jogait gyakorolhassa. A közoktatási törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Intézményünk az esélyegyenlőség megteremtése céljából számos pályázaton vesz részt, melyek

tanulóink

oktatására,

kulturális

és

sport

tevékenységének

színvonalas

megszervezésére irányulnak. Az országosan működő Tehetségpont hálózat egyik tagintézménye vagyunk, így alapvető célkitűzésünk a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. Esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvéseink megvalósulnak: 

a gyerekek egyéni fejlesztésében



tanításban, ismeretközvetítésben



az értékelés gyakorlatában



tanulói előmenetelben



a fegyelmezés, motiválás gyakorlatában



a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében



a továbbtanulásban, pályaorientációban



a

humánerőforrás-fejlesztésben,

pedagógusok

szakmai

továbbképzésében 

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

76

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK

2.6.

SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelés szempontjából arra kell különös tekintettel lennünk, hogy mit értékeljünk:  a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén  a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését. Célja: 

Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés.



Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.



A tantárgyi értékelés kizárólag a tantárgyi teljesítményt vegye figyelembe. Írásbeli, gyakorlati, szóbeli produktumokat értékeljük, arányukat tantárgyi jelleg határozza meg.



Havonként legalább egy alkalommal kell osztályzattal értékelni a tanuló tantárgyi eredményét.



Az értékelési rendszer – a tantárgyi követelményrendszer – a pedagógiai program részeként nyilvános.

A tantárgyi értékelés formái, módja 

Értékelési rendszerünk a tanítás-tanulás folyamatára irányul, folyamatmérést valósítunk meg.



Ellenőrizzük és értékeljük a tanuló minden tevékenységét, írásbeli, gyakorlati, sport teljesítményét,

tanulásának

eredményét,

a

tananyag

elsajátításának,

az

összefüggések felismerésének, ismeretei alkalmazásának szintjét. 

Az érdemjegyekkel történő értékelésnél törekszünk arra, hogy tükrözze a tanuló tényleges tantárgyi teljesítményét.



A félévi és év végi tantárgyi osztályzat megállapításánál az évközi érdemjegyek kapnak érdemi szerepet. A kialakult átlagtól eltérni csak az oktatási törvény előírásai szerint van mód.

77

A tantárgyi érdemjegyek tartalma 

A tanulók tantárgyi teljesítményét ötfokú skálán értékeljük. Félévkor és év végén az adott tárgyból a tanuló dicséretet is kaphat.



A tantárgyi érdemjegyek tantárgyfüggők, megállapításakor a pedagógus széles jogkörrel és nagy felelősséggel bír. Így csak általános elveket rögzíthetünk programunkban.

Érdemjegyek: Jeles: a tanuló kifogástalanul teljesíti a követelményeket, írásbeli munkája pontos, látja és meg tudja fogalmazni az összefüggéseket. Önálló problémamegoldásra is képes. Jó:

a követelményeket teljesíti, tanári segítséggel tudja az összefüggéseket értelmezni, begyakorolt témákban képes az önálló feladatmegoldásra.

Közepes:

a követelményeket hiányosan teljesíti. Csak egyszerű esetben képes önálló

munkára. Elégséges:

csak a minimális követelményeket teljesíti. Jelentős tanári segítségre szorul.

Önálló problémamegoldásra nem képes. Elégtelen:

nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges alapképességekkel. A

felzárkóztató program után is sikertelen.

Magántanulók ellenőrzése, értékelése Félévkor és év végén írásbeli és szóbeli osztályozóvizsga keretében az alábbi tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom, matematika, állampolgári ismeretek, természetismeret.

Vizsgálatok, mérések, vizsgák  Valamennyi évfolyamon, nagyobb témakörönként a szaktanár eredményértékelő vizsgálatot végez. Ennek alapján intézkedik a szükséges felzárkóztatásról.

78

 Tanév végén az iskolai ellenőrzési tervben évfolyamonként diagnosztizáló felmérést végzünk, ahol elsősorban a továbblépéshez szükséges ismeretek, készségek meglétét értékeljük. Házi feladatok tervezése Iskolánk és diákjaink sajátosságaiból adódóan házi feladat adása nem ajánlatos. A szóbeli tananyagot lehetőség szerint már tanórán sajátítassuk el, rögzítessük tanulóinkkal. A követelményeket ezért az osztályokhoz, illetve a tanulók képességeihez mérten kell meghatározni. A szakképző osztályokban a kis tanulólétszám, valamint a csoportbontás lehetővé teszi, hogy a szakmai vizsgákra tanórákon a szakoktatók segítségével felkészüljenek a tanulók. Írásbeli házi feladat magyar nyelv és irodalomból, matematikából adható. Iskolai szünetekben adjunk lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre és mellőzzük a házi feladatok adását. Írásbeli számonkérés Formái:

Témakörök lezárására, illetve év végi diagnosztizáló mérés céljából írásbeli ellenőrzést alkalmazunk.

Rendje:

Egy tanítási napra 2 írásbeli beszámoltatás alkalmazható, többel nem terhelhetők a tanulók.

Korlátai:

Azoknál a tanulóknál, akik valamilyen oknál fogva nem képesek írásban számot adni tudásukról, a szóbeli ellenőrzést kell előtérbe helyezni.

79

2.7.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

A testnevelés a társadalmi változások hatására új kihívásokkal találkozik. A testedzés a sokféle tevékenység közül csupán egy lehetőség a tanulók számára. Feladatunk úgy nevelni, oktatni őket, hogy a mozgást válasszák a pusztán szórakozási célú tévézés, számítógépezés helyett. Ehhez nemcsak megfelelő testedzési program kell, hanem az életkori sajátosságaik szerint meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuknak a mérésére, értékelésére, számukra tükröt kell tartanunk a méréseink segítségével. A fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt nyújthatunk az edzések, a testnevelési órák és a sportfoglalkozások gyakorlatainak rendszeres végzéséhez. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésnek fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének hangsúlyozása, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Erőnléten az egyén olyan fizikai, pszichikai állapotát értjük, amelyet mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. Az erőnlét két legfőbb teljesítmény-meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és kondicionális képességek. A koordinációs képességek (mozgástanulási, mozgásszabályozási képességek, hallási és látási ingerekre reagálás, ritmusérzék, tájékozódási képesség, egyensúlyozási képesség) fejlesztése lényegében az ügyesség edzése; fejlesztésével a mozgás végrehajtásának pontosságát és gazdaságosságát javíthatjuk. A koordinációs képességek fejlődése szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével: a rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és az állóképesség. A „Hungarofit” tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére – több mint 15 év alatt a laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva fejlesztette ki dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó. Intézményünkbe járó tanulók nagy része nem csak értelmileg sérült, hanem különböző betegségekben is szenved.

80

Az alább ismertetett mérőeszköz ezért természetesen csak azoknál a gyerekeknél alkalmazható, akik egészségügyi állapota erre lehetőséget ad. Tanulóink részletes egészségügyi anamnézise az iskolai orvosnál található meg. A „Hungarofit” tesztrendszer méri és értékeli: 1. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat): a) az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma b) azon

izomcsoportok

erejét,

erő-állóképességét,

amelyeket

a

mindennapi

tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. 2. Az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (kiegészítő vizsgálat). Iskolánkban a „Hungarofit” 1+6 motorikus próba elvégzésére van lehetőség. Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez: Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: 

Cooper-teszt, vagy



2000 m-es síkfutás

Izomerő mérése: Dinamikus ugróerő  Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: 

helyből távolugrás páros lábbal

Dinamikus dobóerő  A kar-, törzs- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: 

kézkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával

 A kar-, törzs- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: 

egykezes labda-lökés helyből, az ügyesebbek kézzel, tömött labdával

Dinamikus erő – állóképesség  A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése:

81



mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás, folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam nőknél 1,5 perc, férfiaknál 3 perc)

3. Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: 

hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam 4 perc)

4. A hátizmok erő-állóképességének mérése 

hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam 4 perc)

Kiegészítő mérések, vizsgálatok a testösszetétel meghatározásához: 

Testmagasság



Testsúly



Csuklókerület



Nyugalmi pulzus



Alappulzus



Terhelés utáni pulzus



Testzsírtartalom: a négy bőrredő mérésével

Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. 

Optimális testtömeg: max. 10 pont



Kardiorespiratorikus állóképesség: max. 77 pont



Általános izomerő, erő-állóképesség: max. 63 pont (6x10,5)

Összesen tehát max. 140 pontot lehet szerezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a tanuló a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.

82

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Igen gyenge (0-20,5 pont): gyenge fizikai állapota miatt rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen komoly feladat elé állítják. Gyenge (21-40,5 pont): nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek érzi magát. Kifogásolható (41-60,5 pont): a rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Közepes (61-80,5 pont): elérte azt a szintet, hogy az egészséges létezése stabil maradjon. Rendszeres 2-3 óra testedzéssel későbbi élete folyamán is tudja tartani ezt a szintet. Jó (81-100,5 pont): ezt a szintet azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb

szintű

szakosztályban,

ill.

amatőr

szinten

rendszeresen

edzenek,

versenyeznek. Kiváló (101-120,5 pont): aki ezt a szintet eléri, speciálisan olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban akár élsportoló is lehet. Extra (120-140 pont): fizikailag kiválóan terhelhető, alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítmény és a mért eredmények, pontértékek alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni:

83

A kapott eredményeket összesítjük, rendszerezzük, így nyomon követhetjük, és reális képet kaphatunk tanulóink fizikai állapotáról.

Hiszen 9/E évfolyamon, év elején

(bemenetmérés), utolsó szakképző évfolyam végén (kimenetmérés) készítünk.

84

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK

2.8.

ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI Magatartás és szorgalom értékelése és minősítése  A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen.  A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok havonta értékelik a tanuló általános (tanórai és azon kívüli) magatartását és szorgalmát. A testület az érdemjegyeket, illetve büntetési, dicséreti fokozatokat is figyelembe veszi a havi érdemjegy kialakításánál.  Amennyiben a tanulónak az adott időszakban bármilyen dicsérete vagy büntetési fokozata van, ezt az értékelésnél figyelembe kell venni.  Dicséret és büntetés egyidejűsége esetén ezek minőségét a testület figyelembe veszi.  A tanulókat, illetve a szülőket a havi érdemjegyről a döntés után értesíteni kell.  A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyek figyelembevételével alakul ki, az osztályfőnök javaslata, és az osztályban tanító nevelők döntése alapján.  A külső képző helyek havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát. A havi érdemjegyek kialakításánál ezeket természetesen figyelembe vesszük.

Magatartás és szorgalom érdemjegyei Magatartás: A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés.) A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten.

85

Példás: A házirendet megtartja, annak megtartását társaitól is megkívánja, példája pozitívan hat társaira, megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó, képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel. Vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal látja el, a közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein. Az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása. Jó: A házirendet betartja, tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget, tanulmányi és közösségi munkában aktív, megbízható. Az értékelt időszakban legfeljebb két esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban. Változó: A házirend ellen vét, társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható. Az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét, képességeit nem hasznosítja, megbízásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi. Az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni.

Rossz: A házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét, társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése. Képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel, felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, a közösségi munkából kivonja magát.

Szorgalom A minősítés az egyéni képességek alapján – a körülmények mérlegelésével – kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Példás: A tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi. Óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok 86

végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló munkában. Munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban, írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző. Jó: Tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt. A tananyag iránt érdeklődik csupán, a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni, írásbeli munkáinak külalakja megfelelő. Változó: Óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat, tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el. Érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás. Információit csak esetenként használja fel, írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat.

Hanyag: A szorgalom teljes hiánya jellemzi, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni. Jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

87

Egyéni jutalmazások: A jutalmazás magatartásra vagy szorgalomra vonatkozóan lehet:  Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható – többszöri alkalommal is – több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért  Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi, szakköri, stb. munkáért.  Igazgatói

dicséret:

tanulmányi

városi,

megyei,

országos

versenyen

elért

helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt  Tantestületi dicséret: a nevelőtestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái:  könyvjutalom  tárgyjutalom  oklevél  vásárlási utalvány  kitűntetés: - emlékplakett az iskola emblémájával Kaphatják: a szakképző évfolyamot végzett tanulók közül 1-1 fő, kiknek személyéről a kuratórium dönt. Az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:  példamutató szorgalom  hiányzásmentes tanév  az elméleti órákon nyújtott példás teljesítmény  gyakorlati foglalkozásokon nyújtott példás teljesítmény  versenyeken való eredményes részvétel  az iskola érdekében végzett tevékenység  kiemelkedő sporttevékenység  közösségi munka  az iskola ünnepélyein, rendezvényein való aktív részvétel  osztályközösség jutalmazása 88

A tanuló fegyelmi felelőssége Az a tanuló, aki a jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan és gondatlanul megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező eljárás legyen nevelőcélzatú, és legyen arányban a tanuló által elkövetett fegyelmezetlenség mértékével. A fegyelmező intézkedések formái:  szaktanári, műhelyoktatói figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés Fegyelmi büntetések a jogszabály szerint fegyelmi tárgyalás alapján történnek. A fegyelmi eljárást megelőzően a tanuló joga, hogy a szülői közösség és a DÖK segítségével előzetes egyeztetést kezdeményezzen. Az iskolai fegyelmi bizottság tagjai  intézményvezető helyettes  osztályfőnök  a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményező  szakképző évfolyamon a gyakorlati oktatás vezető A fegyelmi tárgyaláson részt vesz a DÖK munkáját segítő tanár. A fegyelmi bizottság a fegyelmi büntetést a tanuló életkorának, értelmi fejlettségének, a cselekmény súlyosságának, illetve a körülmények alapos mérlegelésével hozza meg. Formái:  megrovás  szigorú megrovás  kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása  áthelyezés az évfolyamon másik osztályba 89

 eltiltás a tanév folytatásától  áthelyezés másik, azonos típusú iskolába  kizárás az iskolából

Dohányzás Az iskola egész területén tilos a dohányzás! Az iskola területén való dohányzás fegyelmező intézkedést von maga után! Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló az intézmény állagában gondatlanságból vagy szándékosan okozott kár megtérítésére kötelezett. A szándékos rongálással tönkretett eszközök beszerzési árának  egy évnél nem régebbi eszközök esetén 75 %-át  egy évnél régebbi eszköz esetén 50 %-át köteles a kárt okozó tanuló megtéríteni.

ISKOLAVÁLTÁS / TANULÓ ÁTVÉTELE MÁSIK

2.9.

INTÉZMÉNYBŐL Másik speciális szakiskola 9/E évfolyamából átvételre jelentkező tanuló bekapcsolódhat a 9/E évfolyamba.

Az

intézményünkbe

érkezés

előtti

időszak tanulmányi

eredményének

függvényében az intézményvezető – a szülővel történő egyeztetést követően – dönthet az évfolyam megismétléséről. Többségi szakiskola 9. osztályából érkező tanuló – amennyiben sajátos nevelési igényű, és erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik – bemeneti mérést köteles írni. A mérés eredményének függvényében bekapcsolódhat a 9/E évfolyamba, illetve az évfolyamot megismételheti. Beszámíthatóság A szakmai gyakorlati képzés idejébe beszámítható más szakképző intézményben eltöltött szakirányú gyakorlati idő – az intézményvezető egyéni döntése alapján.

90

2.10.

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI

NEVELÉSI ELVEI 2.10.1. Az iskola egészségnevelési elvei A testi-lelki egészség fejlesztése érdekében a tanulók 

ismerjék meg a legfontosabb egészségügyi szabályokat, a testedzés fontosságát és jelentőségét, valamint sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.



ismerjék az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, a károsodásuk megelőzését. legyenek tisztában az emberi élet keletkezésének, fejlődésének folyamataival és a különböző életkorok sajátos jellemzőivel.



saját korosztályuk életfolyamatait, lelki-testi állapotát ne csak ismerjék, hanem a

korosztálynak

megfelelő

egészséges

életmódhoz

minden

tekintetben

alkalmazkodjanak. 

mérlegeljék az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a felelőtlen partneri viszony, a szabados szexuális élet következményeit, egészségromboló hatását.



ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges táplálkozás, lakás, ruházkodás egészségmegtartó hatását.



legyenek képesek életvitelüket úgy alakítani, lakáskörnyezetüket, ruházkodásukat olyan színvonalon tartani, ami az egészségi kulturáltságot tükrözi, a higiénés előírásoknak tökéletesen megfelel, ezáltal az egészség megőrzésének, az egészségkárosodások megelőzésének biztosítéka.



legyenek tisztában a munka egészségre gyakorolt hatásával, a munkahely egészségvédelmi követelményeivel.



ismerjék fel a környezet egészségkárosító tényezőit, a környezetszennyezés jelenségeit és annak emberiséget veszélyeztető hatását.

91



törekedjenek arra, hogy a higiénés szabályokat környezetükkel is betartassák és annak tudnivalóira tágabb környezetüket (iskola, munkahely, település) is ébresszék rá.



legyenek tájékozottak a leggyakrabban előforduló betegségekről, a járványos és civilizációs megbetegedésekről, azok okairól és megelőzési lehetőségeikről.



ismerjék az egészségügyi ellátás, a beteg- és szociális gondozás szervezeteit.



legyenek tisztában a hazai egészségi állapotokkal, azok problémáival és okaival.

Feladatok A fenti célok eléréséhez legjelentősebb feladataink: 

tanulóink életkorának, fejlettségének megfelelő ismeretek nyújtása;



a családdal egyetértésben az egészséges napirend kialakítása;



az egészség megőrzése;



a

káros

szenvedélyek

kialakulásának

megakadályozása,

a

különböző

egészségkárosító szerek kipróbálása és használata elleni határozott fellépés; 

az esetlegesen már kialakult káros szenvedélyről való leszokás lehetőségének biztosítása;



az öltözködés higiénéje, a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása, a helyes szokások rögzítése;



a kapcsolatteremtő és együttműködési kompetenciák fejlesztése.

2.10.2. Az iskolai környezeti nevelési elvei Mindenkinek alapvető emberi joga van az egészséges élethez, a kulturált környezethez. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók környezeti nevelésére; megmutatjuk, hogy a közvetlen környezetben mit lehet, és mit kell tenni, még ha ez látszólag jelentéktelen dolognak is tűnik. Az ember ősidők óta alakítja, változtatja a környezetét, s a természettudományok fejlődésének

köszönhetően

a

megszerzett

ismereteket

felhasználva

különböző 92

folyamatokba is képes beavatkozni. Ezeknek azonban sokféle negatív következménye lehet. Tudatosítani szeretnénk tanulóinkban, hogy az embereknek nem szabad mindent megtenniük, amire képesek, ezzel segíthetjük elő az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanítási folyamat során nemcsak az ártalmakkal, hanem a környezeti problémák megoldásának lehetőségeivel is foglalkozni kívánunk. Ebben nagy szerepet kap a személyes tapasztalás, megfigyelés, az aktív, felelős cselekvés. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal igyekszünk kiküszöbölni a tanulók között meglévő nagyobb eltéréseket. Célok A környezeti nevelés terén iskolánk szeretné elérni, hogy a tanulóink: 

a

lehető

legjobban

megismerjék

az

őket

körülvevő

világot,

s

annak

változatosságából kiindulva képesek legyenek megérteni az emberek közötti különbözőségek okait is; 

szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról, ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről;



óvják a természetet, törekedjenek a környezettel való harmóniára;



járuljanak hozzá a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához;



segítsék a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;



váljanak érzékennyé a környezet állapota iránt;



őrizzék, gyarapítsák a közvetlen környezet értékeit;



ismerjék meg és becsüljék más népek történetét, hagyományát, szokásait, életmódját, ezzel nyitottá váljanak különböző kultúrák iránt;



interperszonális, interkulturális, valamint szociális kompetenciája fejlődjön (például konfliktushelyzetek megoldásával);



ismerjék a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat, a technológiai folyamatoknak, valamint az emberi tevékenységeknek természetre gyakorolt hatását;

93



természettudományos kompetenciájuk fejlődjön; legyenek képesek gyakorlatias módon alkalmazni a természettudományos és műszaki műveltségüket a munkában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során;



értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

Feladatok A fenti célok megvalósítása érdekében: 

az iskolai környezetet közösen alakítjuk ki, azt óvjuk;



felépítjük a közösség összetartozás tudatát;



osztályszinten megbeszéljük az iskola közvetlen és távolabbi környezetének problémáit;



olyan érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi szokásrendszert alapozunk meg, amely a természetet, az épített és társadalmi környezetet, valamint az embert egyaránt tiszteli;



hangsúlyozzuk a társadalmi környezettel való kapcsolat kialakításának fontosságát;



formáljuk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt;



a természet védelme által megőrizzük az emberi társadalom harmóniáját;



ráirányítjuk a tanulók figyelmét az emberiség előtt álló közös, globális problémákra.

Iskolánk jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a környezettudatosság nem üres kifejezés. Belső tereink hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt, és tanulóink a közösen kialakított környezetben jól érzik magukat. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége.

94

Rövid távú céljaink és feladataink: Rövid távú célok

Várható eredmények

Feladatok

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti A

konkrét

feladatok

és

A környezeti nevelés az oktatás alkalmazni kívánt módszerek és nevelés valamennyi területén megjelölése a helyi tantervben műveltségi

jelenjen meg.

területenként

és a tanmenetekben is.

nevelés valósul meg az tanmeneteknek tanítási, nevelési valamint

és

a

átdolgozott változatosabb

tanulássegítési módszereknek több

környezeti köszönhetően,

környezeti

tartalom

nevelési

jelenik

meg

a tanórákon. A pedagógusok és a felnőtt dolgozók

személyes Képzések,

példájukkal a

A felnőttek rendelkeznek mindazon

legyenek szülői

környezettudatos

továbbképzések, ismeretekkel,

értekezletek

tartása és

életvitel az adott témában.

szakmai

hozzáértéssel

személyiségvonásokkal,

amelyek

a környezettudatosság alakítása

hiteles terjesztői.

során

mintaként szolgálnak. Tisztasági őrjárat szervezése

Az

iskola

a

legyen

szemét

tisztább,

mennyisége

csökkenjen.

(diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyűjtés – egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának

Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot.

megszervezése. A

mosdó,

Takarékoskodjunk

és

a

a vízzel és a villannyal.

majd

a

tantermek

folyosó rendszeres, Nem

lesznek

nyitva

felejtett

vagy

alkalmankénti csöpögő csapok, égve felejtett villanyok.

ellenőrzése. A

tanulók

ismerjék

meg

szűkebb környezetüket, lássák az

értékeket,

problémákat,

ápolják a hagyományokat.

Kiállítások, előadások

vetélkedők, szervezése

a „Jeles napokra”.

Aki ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Hogy mindez megvalósulhasson, fontosnak tartjuk 

az ökológiai gondolkodás kialakítását, fejlesztését,



holisztikus és globális szemléletmód kialakítását,



a fenntarthatóságra nevelést,



a környezetetika hatékony fejlesztését,



érzelmi és értelmi környezeti nevelést,



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelést, 95



tolerancia és segítő életmód kialakítását,



a környezettudatos magatartás és életvitel segítését,



az egészség és a környezet összefüggéseinek bemutatását,



helyes szemléletmód kialakítását (a fogyasztás helyébe az életminőség kerüljön),



létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák erősítését.

2.10.3. A környezeti nevelés alapelveinek beépítése a szakképzésbe A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában kedvezőtlen változásokat okozhat, melyek csökkentéséhez, megelőzéséhez szükséges, hogy 

a tanulók látókörét életkoruknak megfelelően bővítsük a lokális ismereteken keresztül a globális felé;



ismertessük meg a tanulókkal a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeit, azok kölcsönös kapcsolatait, szépségeit és értékeit;



neveljünk a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes fiatalokat a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, amelyet széleskörű ismeretekkel támasztunk alá;



alakításuk ki az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt tanulóinkban,



ismertessük meg a tanulókkal a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, az iskola és a város hagyományőrző programjait;



mutassuk be a múltat, a történelmi, gazdasági változásokat, különös tekintettel a tanulók szakmájához kapcsolódóan;



tudatosítsuk a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;



a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;



alakítsuk ki és szilárdítsuk meg a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló környezetbarát szemléletmódot, illetve magatartást, életvitelt;

96



tegyük a tanulók számára természetessé a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználást, a szelektív hulladékgyűjtést, a maradékok/hulladékok felhasználását, újrahasznosítását;



szakmacsoportoknak megfelelően – a korábban tanultakra építve – ismertessük meg a tanulókkal kérdésköreit,

szakmájuk speciális

a szakma veszélyes

környezetvédelemmel

hulladékait

és

kapcsolatos

kezelésükre vonatkozó

szabályokat; 

tegyük képessé a tanulókat szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére.

2.10.4. Célkitűzéseink megvalósítását segítők Nevelési munkacsoportunk tagjai: 

osztályfőnöki munkaközösség-vezető, osztályfőnökök



közismereti munkaközösségek, gyógypedagógusok



DÖK segítő tanár



szakoktatók



testnevelő tanár

Környezeti nevelési munkánk megvalósításában fontos szerep jut az iskolavezetőségnek, a tanároknak, a környezeti nevelési munkacsoportnak, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőnek, a diákönkormányzatot segítő tanárnak, az iskolaorvosnak, a technikai dolgozóknak, valamint a diákoknak egyaránt. Az iskolavezetőség:  támogatja a környezeti nevelési programokat és  a minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet.

A tanárok: 

Kidolgozzák, és tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti nevelési tartalmakat.

97

A környezeti nevelési munkacsoport:  elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal;  összehangolja a különböző szakmacsoportok programjait (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.) Az osztályfőnöki munkaközösség vezető:  Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez is kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával, ami lehetőséget teremt az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. A diákönkormányzatot segítő tanár:  Erősíti a környezeti nevelés egészségnevelési területeit is. Napi kapcsolata a diákokkal lehetővé teszi az egyedi problémák azonnali kezelését.

Iskolaorvos:  Előadásokat tart az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. A technikai dolgozók:  Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Részt vállalnak a takarékosságban. A diákok:  Aktívan részt vesznek a tervezett éves programban.

98

3.

SZAKMAI PROGRAM

3.1.

ALAPELVEK

A speciális szakiskolába jelentkezett, tanulásban akadályozott fiatalok részére elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem kötött, illetve alapiskolai végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet eredményes. A szakképző évfolyamokon, az eltérő egyéni fejlettségi szintet mutató tanulók között többen vannak olyanok, akik magasabb szintű, OKJ-s szakképesítés, illetve OKJ-s részszakképesítés elsajátítására alkalmasak. Számolni kell azonban azzal a ténnyel is, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók közül többen, a speciális feltételek mellett sem képesek az államilag elismert szakképesítés megszerzésére. Számukra

az

életkezdéshez,

munkába

álláshoz

szükséges,

egyszerű

betanított

munkafolyamatok elsajátításának lehetőségét kell megadni. A képzésbe belépő tanulók heterogén volta jelenti, hogy rendkívül eltérőek képességeik, készségeik fejlettsége, valamint személyiségjegyeik tekintetében. A képzés során előfordulhatnak a tanítási-tanulási helyzetet nehezítő tényezők, melyeket az eredményes szakmai felkészítés érdekében figyelembe kell venni. Ezek a következők: 

A tanulási és munkavégzési motiváció gyengesége.



A kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága, az emlékezet, a bevésés-felidézés, valamint az elvont gondolkodás gyengesége).



A személyiség fejlettségének alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység, zárkózottság, befolyásolhatóság).



A szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok, kapcsolatteremtési nehézségek).



Egyéb problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok).

Mindezekre a gyakorlati képzés során fokozottan ügyelni kell, a lehetőségekhez mérten helyzetüket segíteni és könnyíteni szükséges.

99

CÉLOK ÉS FELADATOK

3.2.

A szakiskolában folyó oktató-nevelő munka vonatkozásában a közismereti tárgyak tanítása, a képességek fejlesztése és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen az iskola, ha követelményeiben a tanulók eltérő adottságaihoz igazodik. Az iskolánkban folyó szakképzés célja, hogy jobb képességű tanulóink, akik a szakképző évfolyamokon is jól teljesítenek, a megfelelő szintet elérik, OKJ-s bizonyítványt szerezhessenek. A többi tanuló – a képzési idő leteltével – speciális szakiskolai bizonyítványért tehet vizsgát, mely az egyszeri betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, vagy a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését tanúsítja. Legjobb képességű végzős diákjainknak lehetősége van a „Szakma kiváló tanulója” országos szakmai versenyen indulni, ahol szakmai elmélet és gyakorlati tudásuk alapján /71% feletti teljesítmény esetén/ a szakmai vizsgáról felmentés kaphatnak. .A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális

hátrányok

felszámolását,

a

munkaerőpiacon

piacképes

szakképesítés

megszerzését. A társadalomba való beilleszkedés, a munkába állás esélyeit növeli, hogy tanulóink számára lehetőség nyílik második szakma megszerzésére is. A második szakma tanulása is térítésmentes, rokonszakmákban támogatjuk megszerzését.

100

A második szakmai képzésre az jelentkezhet, aki:  legalább közepes minősítésű szakmai vizsgát tett  magatartása, szorgalma példás, illetve jó  szakmai gyakorlati munkáját kötelesség- és felelősségtudat, pontosság, aktivitás, segítő készség jellemzi.  munkája eredményes, szorgalmával példát mutat társainak  a felnőttekkel szemben tisztelettudó  igazolatlan mulasztása nem volt.

101

3.3.

SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK

3.3.1. A szakképzés tartalmi szabályozói A szakképzési évfolyamokon a szakirányú minisztériumok által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Az egészségügyi és munka alkalmassági feltételek előírásainak megfelelően, a képzésre jelentkező tanulónak egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok összegzése után véleményezik a tanuló alkalmasságát a szakképesítés megszerzésére. Az egyes szakmák oktatása - kifutó rendszerben - a szakképesítések központi programjai (tantervei) alapján adaptált központi programok (SZMM, OKM, NGM közlemények), továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményében kiadott, sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat oktató speciális szakiskolák számára készülő szakmai tantervi adaptációk szerint folyik. A szakmai tananyag feldolgozása mindvégig az elméleti ismeretek és a gyakorlat összekapcsolásával történik. A gyakorlati munka során folyamatos motivációval, sikerélményt nyújtó, változatos munkafeladatokkal érhetünk el eredményt. Lényeges a személyes példaadás, a pontos, megbízható munkavégzésre szoktatás, megkövetelve a munkavédelmi, baleset-megelőzési és higiéniai előírások betartását. A szakképző évfolyamokon, a gyakorlati munka során szem előtt kell tartanunk, hogy a tananyagot és a módszereket differenciáltan, az eltérő képességek és készségek függvényében tervezzük. A képzés kezdeti szakaszában elsődleges a tanulók fejlettségi szintjének felmérése, a tanulók körülményeit meghatározó egyéb tényezők feltérképezése. A meglévő ismeretekre, jó képességekre alapozunk, a hiányos ismereteket kiegészítjük, a gyengébb képességek és készségek fejlesztését megjelölve szükséges megtervezni a képzést. A tananyag feldolgozása során követendő szempontok:

102



Az ismeretek kis lépésekben történő feldolgozása, a szemléletesség, fokozatosság, és a tantárgyi koncentráció elvei szerint.



Lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, „egész- részegész” viszonyának bemutatása.



Többszöri ismétlés általi megerősítés, megfelelő tanulási módszerek elsajátítása.



Folyamatos, egyénre szabott ellenőrzés-értékelés, amely komplex és pozitív irányú legyen.

A szakmai képzés ideje alatt folyamatosan törekedni kell a gyakorlatorientált, személyiség centrikus, differenciált és fejlesztő irányú oktató-nevelő munkára.

A szakmai elmélet, illetve a gyakorlatot oktatók iránti elvárások: 

Szakmai igényesség, felkészültség, speciális módszertani kultúra.



A személyiség-jellemzők vonatkozásában nagyfokú empátia és tolerancia.



A folyamatos csoportmunkában való együttműködésre hajlandóság és alkalmasság.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók szakképző intézménye, így a törvény lehetőséget ad arra, hogy az OKJ-s szakmák képzési idejét meghosszabbítsuk. Tanulóink ez által több időt kapnak az ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, a gyakorlati munka során a szakma fortélyainak alaposabb megismerésére, alkalmazására, tapasztalatok szerzésére. Legfontosabb feladatunk a tanulók képességeinek és készségeinek felmérése, majd – megfelelő pályairányítás után – a szakma kiválasztása. A 9/E. osztályban lehetőségünk van, a pályaorientáló és a szakmai alapozó ismeretek oktatására. Szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészítés történik. Iskolai tanműhelyeink lehetővé teszik, hogy az asztalosipari szerelő, a kárpitos, a tisztítás-technológiai szakmunkás, a szőnyegszövő, a textiltermék-összeállító, lakástextilkészítő és a virágkötő, valamint a konyhai kisegítő szakmák oktatásának gyakorlati része is helyben történjen. 103

A többi választható szakmában, a- kerettantervi előírásoknak - megfelelően (kőműves; festő, mázoló, tapétázó; hegesztő; épület- és szerkezetlakatos, élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó) a diákok külső képzőhelyeken, gazdálkodó szervezeteknél, tanulószerződéssel teljesítik szakmai gyakorlatukat, amennyiben a szakképzési törvény által előírt szintvizsgát teljesítették.

3.3.2. Szintvizsga . A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon

elsajátította-e

az

irányítás

melletti

munkavégzéshez

szükséges

kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga érdemjegye a tanuló év végi osztályzatába nem számít bele. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. Szintvizsga alól mentesül– a szakmai képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján - a rész-szakképesítésre beiskolázott tanuló.

104

3.3.3. Oktatott szakmáink Szakma megnevezése

OKJ szám

Asztalosipari szerelő

21 543 01

Bevontelektródás kézi ívhegesztő

31 521 01

Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó

31 341 01

Épület és szerkezetlakatos

34 582 03

Falusi vendéglátó

31 811 01

Festő, mázoló, tapétázó

34 582 04

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő

31 521 03

Gyorséttermi ételeladó

31 811 01

Hegesztő

34 521 06

Hulladékválogató és -feldolgozó

21 851 02

Kárpitos

34 542 05

Kerékpárszerelő

31 525 01

Konyhai kisegítő

21 811 01

Kosárfonó

21 215 01

Kőműves és hidegburkoló

34 582 08

Lakástextil-készítő

21 542 01

Népi kézműves Kosárfonó, fonottbútor készítő Népi Kézműves Szőnyegszövő

34 215 01 34 215 01

Textiltermék összeállító

21 542 02

Tisztítás-technológiai szakmunkás

32 853 03

Virágkötő

31 215 02

105

Kifutó rendszerben oktatott szakmák Szakma megnevezése

OKJ szám

Burkoló

33 582 03 1000 00 00

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó

33 582 04 1000 00 00

Festő, mázoló és tapétázó

33 582 04 1000 00 00

Élelmiszer és vegyiáru eladó

31 341 01 0010 31 02

Kőműves

31 582 15 1000 00 00

Kárpitos

33 542 04 1000 00 00

Szerkezetlakatos

31 521 24 1000 00 00

106

3.4.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZAKMAI ÉVFOLYAMOKON

A szakiskolások között sokan rendelkeznek a gyakorlathoz szükséges adottságokkal, képességekkel, de számukra komoly problémát jelent az elméleti ismeretek elsajátítása. Ennek ellenkezője is előfordul – bár ritkábban -, hogy képes megtanulni a szakmai elméletet, de a gyakorlatban alapvető dolgokat sem tud produkálni. Azzal is számolnunk kell, hogy számtalan esetben – szüleikkel együtt – irreális elképzeléseik vannak, nem képesek helyzetük, lehetőségeik felmérésére, így nekünk kell megfelelő irányítással, differenciált foglalkoztatással és egyéni, ösztönző értékeléssel egyengetni sorsukat. Mindezek tudatában, az értékelés során tanulóinkat nem lehet azonos mércével mérni! Valamennyi szakmai elméleti tantárgy vonatkozásában követelmény a megfelelő beszédkészség, a szakmai fogalmak, kifejezések ismerete és értelemszerű használata. A mi iskolatípusunkban mindenképpen fontos a tanulók szóbeli feleltetése, mivel szókincsük gyér, kifejezőkészségük nehézkes. A pontos megfogalmazás, a szakkifejezések megjegyzése és helyes használata, az elvégzett munka részfolyamatainak felsorolása gyakran problémát okoz számukra. Mindezek figyelembevételével a műhelygyakorlatokon arra szoktatjuk tanulóinkat, hogy a feladatot, majd az elvégzett munkát szóban is elmondják. Különös figyelmet fordítunk a szakkifejezések helyes használatára, a szakmára vonatkozó szabványos jelölések ismeretére. A szakmai elméleti tárgyak vonatkozásában, egy-egy összefüggő, nagyobb téma lezárása után célszerű a tanulók tudását felmérni. Ez megfelelő rendszerezés, összefoglalás után történik. A számonkérés – a szakmai gyakorlaton elvégzett munkafeladathoz kapcsolódva – írásos feladatlap formájában javasolt. Törekedjünk arra, hogy a feladathoz rajzos kiegészítés is kapcsolódjon, az írásbeli tételek általában tartalmaznak ilyen feladatokat.

107

Fontos, hogy olyan feladatot kapjanak a tanulók, amelyek igénylik az önálló gondolkodást, a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának megtapasztalását. A félévi, valamint az éves munka értékelése, az osztályzatok eldöntése, valamint vizsgára való jelentkezés szempontjából nagy jelentőségű a belső szervezésű, számon kérő, ún. „kisvizsga”, amely a szakmai elmélet és gyakorlat ismereteit kéri számon. A gyakorlati kisvizsga keretében komplex munkafeladatot kapnak a tanulók, melynek megoldását meg kell tervezni, majd a gyakorlat végeztével röviden leírni és szóban ismertetni az elvégzett munka összetevőit, a helyes műveleti sorrendet. Az elméleti kisvizsgák során (félévkor írásbeli és szóbeli, évvégén szóbeli) az egyes szakmák elsajátított elméleti anyagát értékeljük. A tanuló tudásának, gyakorlatban nyújtott teljesítményének értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy milyen alapokkal indult, milyen képességekkel rendelkezik és milyen eredményt ért el. A munkához való hozzáállása, kitartása, szorgalma, figyelem összpontosító képessége, valamint – nem utolsósorban – fegyelmezett magatartása meghatározó. Az értékelésnél célunk mindig az legyen, hogy egyénre szabottan, a tanuló komplex személyiségét figyelembe véve ítéljük meg szerzett tudását, adjuk a végső osztályzatot.. Mivel iskolánkban speciális nevelési igényű diákok tanulnak, az ő képességeikhez igazodva, nem modulokat, hanem tantárgyakat értékelünk, amelyeket a modulok felosztásával határoztunk meg. A vizsgákra való felkészülés, valamint a haladás megfelelő ütemének ellenőrzése céljából a szakmai képzésben félév előtt és a tanév végét megelőzően „kisvizsgákon” mérjük fel a tanulók tudását elméleti tantárgyakból és gyakorlatból is. Mindezek mellett a tanulókat havonta tantárgyanként és szakmai gyakorlatból is érdemjegyekkel értékeljük a „Tantárgyi értékelés formái, módja” címszó alatt megfogalmazottak szerint.

108

A magasabb évfolyamba lépés feltételei:  aki a megelőző osztályt sikeresen elvégezte, vagyis valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott  a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben nem haladhatja meg a gyakorlati képzési idő húsz százalékát  amennyiben ezt eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, szorgalma, elért teljesítménye alapján a következő tanév kezdetéig az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja az iskola nevelőtestülete – a gazdálkodó szervezet javaslatára – dönt a magasabb évfolyamba lépésről  aki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, de sikeres javítóvizsgát tett  kisvizsgájuk osztályzata elégséges A vizsgára jelentkezések előtti féléves kisvizsgán a tanulók írásbeli, szóbeli, gyakorlati feladatmegoldással adnak számot tudásukról. Azoknak a tanulóknak, akik egyenletesen és megfelelő szinten teljesítenek elméletben és gyakorlatban, javasoljuk az OKJ-s vizsgára való jelentkezést. A gyengébb eredményt produkáló tanulókat betanított szintű, speciális szakiskolai bizonyítványt adó vizsgára irányítjuk. A szakképző évfolyam utolsó féléve a szakmai vizsgára való felkészítéssel, a tételek tanulásával és számonkérésével telik. Az elméleti anyagot, témakörök szerint egymásra építve, közösen kell rendszerezni, a szóbeli tételeket kidolgozni.

109

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet 9/E évfolyamon tanított tantárgyak és azok óraszámai

Tantárgy

Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom

Magyar

nyelv

és

irodalom

Heti

Éves

óraszám

óraszám

5

180

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

Természetismeret

3

108

2

72

Informatika

2

72

Pályaorientáció

1

36

7

252

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

-

35

1260

Ember és társadalom Ember a természetben

Műszaki

Művészetek

vizuális

nevelés

Informatika Életvitel

rajz,

és

ismeretek Testnevelés és sport Kötelező óraszám

gyakorlati

Szakmai

alapozó

ismeretek

111

1. sz. melléklet

Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkerete

Évfolyam

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

gyermek tanuló heti óraszáma

osztályok heti időkerete

BA testnevelés nélkül

BB testnevelés

BC órák testneveléssel

CA engedélyezett

CB hittan többlet órakerete egyházi intézményekben

30 31 30 30

5 5 5 5

35 36 35 35

57 57 58 58

2 2 2 2

nemzetiségi iskolai nevelés oktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma

sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú, habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma

CC 6. és 8. évf. gimnázium többlet órái

DA nemzetiség

EA értelmi fogyatékos

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

EB gyengénlátó

EC vak, nagyothalló mozgás és beszédfogyatékos

EE siket és autista

EF egyéb

9 9 11 11

10 11 12 12

13 14 15 15

4 4 5 5

112

1. sz. melléklet

Burkoló Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

TANTÁRGY Kötelező tananyagegység

szakképesítés óraterve 33 582 03 1000 00 00 4 13327-5/2008. (VIII.1.) 30% 70% HETI ÓRASZÁM 11. 12. 13. 14.

11.

ÉVES ÓRASZÁM 12. 13. 14. Össz.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Testnevelés

2

2

2

2

72

72

72

64

280

Számítástechnika Gazdasági és vállalkozási ismeretek Matematika / szakmai számítás Társadalmi ismeret, etika

1

1

1

1

36

36

36

32

140

1

1

1

1

36

36

36

32

140

2

2

2

2

72

72

72

64

280

1

1

0

0

36

36

0

0

72

Anyanyelv / kommunikáció

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

70

1

1

0,5

0,5

36

36

18

16

106

0

0

1

1

0

0

36

32

68

Munka- és környezetvédelem

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Építőipari és faipari anyagés gyártásismeret

2

2

2,5

2,5

72

72

90

80

314

Burkoló munkák szakrajza

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

210

Szabad órakeret felhasználás

Egészségnevelés Munkába állást segítő gyakorlatok

Tananyag egység azonosítója 187sh./2.0/0459-07 187sh./1.0/0459-07 187sh/5.0/0472-07 187sh./1.0/0459-07 187sh./3.0/0459-07 187sh/1.0/0468-07 187sh/2.0/0468-07 187sh./3.0/0468-07 187sh./1.0/0472-07 187sh/2.0/0472-07 187sh./1.0/0473-07 187sh./2.0/0473-07 187sh./3.0/0473-07 187sh./1.0/0474-07 187sh./2.0/0474-07 187sh./3.0/0474-07 187sh/1.0/0475-07 187sh./1.0/0459-07 187sh./3.0/0459-07 187sh./1.0/0468-07 187sh./1.0/0472-07 187sh./2.0/0472-07 187sh./4.0/0472-07 187sh./1.0/0473-07 187sh./2.0/0473-07 187sh./3.0/0473-07 187sh./1.0/0475-07

Szakmai elmélet

113

1. sz. melléklet

187sh./1.0/0459-07 187sh./3.0/0459-07 187sh./1.0/0468-07 187sh./2.0/0468-07 187sh./3.0/0468-07 187sh./1.0/0472-07 187sh./2.0/0472-07 187sh./3.0/0472-07 Burkoló szakmai ismeret 187sh./1.0/0473-07 187sh./2.0/0473-07 187sh./3.0/0473-07 187sh./5.0/0473-07 187sh./1.0/0474-07 187sh./2.0/0474-07 187sh./3.0/0474-07 187sh./4.0/0474-07 187sh./1.0/0475-07 187sh./1.0/0459-07 187sh./1.0/0472-07 187sh./2.0/0472-07 187sh./5.0/0472-07 187sh./1.0/0473-07 187sh./2.0/0473-07 Burkoló gépismeret 187sh./3.0/0473-07 187sh./4.0/047307 187sh./1.0/0474-07 187sh./2.0/0474-07 187sh./3.0/0474-07

Szakmai elmélet összesen: Külső szakmai gyakorlat: Összes óraterv évi: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

3

3

3

3

108

108

108

96

420

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

70

8

8

8,5

8,5

288

288

306

272 1154

17,5

17,5

17,5 17,5 630

630

630

560 2450

35

35

35

35

1260 1260 1260 1120 4900 120

120

120

0

114

1. sz. melléklet

Élelmiszer és vegyi áru eladó Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

TANTÁRGY Kötelező tanegység

rész-szakképesítés óraterve

31 341 01 0010 31 02 3 13327-2/2008. (VIII.01) 30% 70% HETI ÓRASZÁM

ÉVES ÓRASZÁM

11.

12.

13.

11.

12.

13.

Össz.

Osztályfőnöki

1

1

1

36

36

32

104

Testnevelés

2

2

2

72

72

64

208

Számítástechnika

1

1

1

36

36

32

104

Társadalmi ismeret, etika

1

1

0

36

36

0

72

Egészségnevelés

1

1

1

36

36

32

104

Munkába állást segítő gyakorlatok

0

0

1

0

0

32

32

0,5

0,5

0,5

18

18

16

52

1

1

1

36

36

32

104

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

4

4

4

144

144

128

416

Élelmiszer és vegyi áru ismeret

3

3

3

108

108

96

312

Kommunikáció idegen nyelven

1

1

1

36

36

32

104

Eladástan

0,5

0,5

0

18

18

0

36

Szakmai elmélet összesen:

8,5

8,5

8

306

306

256

868

1

1

2

36

36

64

136

Eladástan

0,5

0,5

0

18

18

0

36

Külső szakmai gyakorlat:

17,5 17,5 17,5

630

630

560

1820

1260

1260

1120

3640

80

120

-

Szabad órakeret felhasználás

Matematika / szakmai számítás Pénztárelszámolás

Tananyag egység azonosítója 309st./2.0/0004-07 309st./3.0/0004-07 309st./4.0/0004-07 309st./5.0/0007-07 309st./6.0/0007-07 309st./7.0/0007-07 309st./8.0/0004-07 309st./9.0/0004-07 309st./4.0/0007-07 309st./8.0/0004-07 309st./9.0/0004-07

309st./8.0/0004-07 309st./9.0/0004-07 309st./4.0/0007-07 309st./8.0/0004-07 309st./9.0/0004-07

Szakmai elmélet

Kommunikáció idegen nyelven

Összes óraterv évi: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

35

35

35

115

1. sz. melléklet

Festő, mázoló és tapétázó Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

TANTÁRGY Kötelező tanegység

szakképesítés óraterve

33 582 04 1000 00 00 4 1332-10/2008. (VIII.1.) 30% 70% HETI ÓRASZÁM

ÉVES ÓRASZÁM

11.

12.

13.

14.

11.

12.

13.

14.

Össz.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Testnevelés

2

2

2

2

72

72

72

64

280

Számítástechnika

1

1

1,5

1

36

36

54

32

158

Gazdasági és vállalkozási ismeretek

1

1

1

1,5

36

36

36

48

156

Matematika/ szakmai számítás

2

2

2

2

72

72

72

64

280

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

70

Társadalmi ismeret, etika

1

1

0

0

36

36

0

0

72

Egészségnevelés

1

1

0,5

0,5

36

36

18

16

106

Munkába állást segítő gyakorlatok

0

0

1

1

0

0

36

32

68

Minőség-ellenőrzés

0

0

0,5

0,5

0

0

18

16

34

3

3

3

3

108

108

108

96

420

Szabad órakeret felhasználása

Anyanyelv / kommunikáció

Tananyag egység Szakmai elmélet azonosítója 196st./1.0/045907 196st./4.0/087507 196st./5.0/087507 196st./6.0/087507 196st./8.0/087507 Festő, mázoló, tapétázó szakmai 196st./2.0/0878- ismeretek 07 196st./2.0/088107 196st./3.0/088107 196st./3.0/087807 196st./1.0/088207

116

1. sz. melléklet

196st.1.0/087507 196st./4.0/087507 196st./5.0/087507 196st./1.0/087807 196st./2.0/0878- Festő, mázoló, tapétázó anyag- és 07 gyártásismeret 196st./1.0/088107 196st./2.0/088107 196st./3.0/087807 196st./1.0/088207 196st./1.0/045907 196st./2.0/087507 196st./8.0/0875Festő, mázoló, tapétázó szakrajz 07 196st./3.0/087507 196st./3.0/087507

196st./1.0/045907 196st./2.0/045907 Munka- és környezetvédelem 196st./4.0/087507 196st./1.0/088207

Szakmai elmélet összesen: Külső szakmai gyakorlat: Összes óraterv évi: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

2

2

2

2

72

72

72

64

280

2

2

1

1

72

72

36

32

212

1

1

1

1

36

36

36

32

140

8

8

7

7

288

288

252

22 4

1052

17,5

17, 5

18

18

630

630

648

57 6

2484

35

35

35

35

1260 1260 1260 120

120

120

11 20 0

4900

117

1. sz. melléklet

Kárpitos

szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

33 542 04 1000 00 00 4 8198/20/2010. (V.10.) 30% 70%

Heti óraszám

Tantárgy

Kötelező tanegység

Éves óraszám

11.

12.

13.

14.

11.

12.

13.

14.

Össz.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Testnevelés

2

2

2

2

72

72

72

64

280

Számítástechnika

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Gazdasági és vállalkozási ismeretek

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Matematika / szakmai számítás

1,5

1

1

1

54

36

36

32

158

Anyanyelv / kommunikáció

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

70

Egészségnevelés

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Társadalmi ismeret, etika

1

1

-

-

36

36

0

0

72

Munkába állást segítő gyakorlatok

-

-

1

1

0

0

36

32

68

1

1,5

1,5

1,5

36

54

54

48

192

Szabad órakeret felhasználás

232/5.0/137309 232/6.0/137309 232/7.0/137309 232/8.0/137309

Tananyag egység azonosítója

Szakmai elmélet

232/2.0/137206 232/3.0/137206 232/4.0/137206 232/5.0/137206 232/6.0/137206 232/7.0/137206 232/8.0/1372-

Kárpitos szakmai- és gépismeret

118

1. sz. melléklet 06 232/4.0/137309 232/4.0/137206 232/5.0/137206 232/3.0/137909

Asztalos szakmai- és gépismeret

1

1

1

1

36

36

36

32

140

2

2

2

2

72

72

72

64

280

2

2

2

2

72

72

72

64

280

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Szakmai elmélet összesen:

7

7,5

7,5

7,5

252

270

270

240

1032

Szakmai gyakorlat összesen:

19

19

19

19

684

684

684

608

2660

35

35

35

35

1260 1260 1260 1120

4900

232/3.0/1373Kárpitos anyagismeret 09 232/1.0/1373Kárpitos szerkezettan-szakrajz 09 232/1.0/1372Munka- és környezetvédelem 06

Összes óraterv évi: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

70

70

70

70

-

119

1. sz. melléklet

Kőműves Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

TANTÁRGY Kötelező tanegység

szakképesítés óraterve

31 582 15 1000 00 00 4 13327-14/2008. (VIII.1.) 30% 70% HETI ÓRASZÁM

ÉVES ÓRASZÁM

11.

12.

13.

14.

11.

12.

13.

14.

Össz.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Testnevelés

2

2

2

2

72

72

72

64

280

Számítástechnika Gazdasági és vállalkozási ismeretek Társadalmi ismeret, etika

1

1

1

1

36

36

36

32

140

1

1

1

1

36

36

36

32

140

1

1

0

0

36

36

0

0

72

Egészségnevelés

1

1

0,5

0,5

36

36

18

16

106

Minőségellenőrzés Matematika /szakmai számítás Anyanyelv / kommunikáció Munkába állást segítő gyakorlatok

0

0

0,5

0,5

0

0

18

16

34

2

2

2

2

72

72

72

64

280

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

70

0

0

1

1

0

0

36

32

68

2,5

2,5

2,5

2,5

90

90

90

80

350

Szabad órakeret felhasználás

Tananyag egység azonosítója

Szakmai elmélet

204st./1.0/0459-07 204st./1.0/0462 -07 204st./1.0/0486 -07 204st./2.0/0486 -07 204st./8.0/0486 Kőműves szakmai -07 ismeretek 204st./3.0/0486 -07 204st./5.0/0486 -07 204st./9.0/0486 -07 204st./1.0/0476 -07

120

1. sz. melléklet 204st./2.0/0476 -07 204st./2.0/0487 -07 204st./3.0/0487 -07 204st./1.0/0460 -07 204st./2.0/0460 -07 204st./3.0/0460 -07 204st./1.0/0482 -07 204st./3.0/0476 -07 204st./6.0/0486 -07 204st./1.0/0698 -07 204st./2.0/0698 -07 204st./3.0/0698 -07 204st./4.0/0486 -07 204st./7.0/0486 -07 204st./3.0/0462 -07 204st./4.0/0459 -07 Építőipari anyag- és 204st./8.0/0486 gyártásismeret -07 204st./1.0/0462 -07 204st./1.0/0487 -07 204st./1.0/0482 -07 204st./3.0/0482 -07 204st./3.0/0476 -07 204st./6.0/0486 -07 204st./7.0/0486 -07 204st./4.0/0459 -07 Épületszerkezetek 204st./1.0/0486 szakrajza -07 204st./1.0/0462 -07 204st./3.0/0486 -07 204st./1.0/0476 -07

2

2

2

2

72

72

72

64

280

2

2

2

2

72

72

72

64

280

121

1. sz. melléklet 204st./2.0/0476 -07 204st./3.0/0487 -07 204st./1.0/46007 204st./2.0/0460 -07 204st./3.0/0476 -07 204st./2.0/0698 -07 204st./2.0/0486 -07 Építőipari gépek 204st./3.0/0486 -07 204st./5.0/0476 -07 204st./3.0/0487 -07 204st./6.0/0487 -07 204st./2.0/0460 -07 204st./1.0/0482 -07 204st./3.0/0482 -07 204st./6.0/0486 -07 204st./2.0/0698 -07 204st./2.0/0459 -07 Munka- és 204st./1.0/0462 környezetvédelem -07 204st./3.0/0459 -07 204st./3.0/0487 -07 204st./4.0/0487 -07 204st./6.0/0487 -07 204st./7.0/0487 -07 204st./12.0/048 6-07

Szakmai elmélet összesen: Külső szakmai gyakorlat Összes óraterv évi: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

70

1

1

1

1

36

36

36

32

140

288

288

288

256

1120

630

630

630

560

2450

126 0 120

126 0 120

126 0 120

112 0 0

8

8

8

8

17,5 17,5 17,5 17,5 35

35

35

35

122

4900

1. sz. melléklet

Szerkezetlakatos Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

TANTÁRGY Kötelező tanegység

szakképesítés óraterve 31 521 24 1000 00 00 4 13327-19/2008. (VIII.1.) 30% 70% HETI ÓRASZÁM 11.

12. 13. 14.

ÉVES ÓRASZÁM 11.

12.

13.

14.

Össz.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

36

36

36

32

140

Testnevelés

2

2

2

2

72

72

72

64

280

Számítástechnika Gazdasági és vállalkozási ismeretek Matematika / geometriai mérések Anyanyelv / kommunikáció

1

1

1

1

36

36

36

32

140

1

1

1

1

36

36

36

32

140

2

2

2

2

72

72

72

64

280

18

18

18

16

70

36

36

18

16

106

Szabad órakeret felhasználás

Tananyag egység azonosítója

0,5

0,5 0,5 0,5

Egészségnevelés

1

1

Társadalmi ismeret, etika Munkába állást segítő gyakorlatok Minőségbiztosítás Szakmai elmélet

1

1

0

0

36

36

0

0

72

0

0

1

1

0

0

36

32

68

0

0

1

1

0

0

36

32

68

0,5 0,5

135st./1.0/0110-07 135st./2.0/0110-07 135st./13.0/0233-07

Munka- és környezetvédelem

1

1

1

1

36

36

36

32

140

135st./1.0/0111-07

Műszaki dokumentáció

3

0

0

0

108

0

0

0

108

Gépészeti alapismeretek

4

2

0

0

144

72

0

0

216

Szerkezetlakatos szakmai ismeret

0

3

4

4

0

108

144

128

380

Gépészeti anyagismeret

0

2

3

2

0

72

108

64

244

Szakmai elmélet összesen:

8

8

8

7

288

288

288

224

1088

17,5 17,5 17

18

630

630

612

576

2448

135st./3.0/0111-07 135st./1.0/0220-07 135st./2.0/0220-07 135st./5.0/0220-07 135st./1.0/0224-07 135st./4.0/0233-07 135st./6.0/0233-07 135st./8.0/0233-07 135st./13.0/0233-07 135st./7.0/0233-07 135st./12.0/0233-07 135st./1.0/0233-07 135st./2.0/0233-07

Külső szakmai gyakorlat Összes óraterv évi: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

35

35

35

35 1260 1260 1260 1120 4900 120

120

120

0

123

1. sz. melléklet

ASZTALOSIPARI SZERELŐ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy

rész-szakképesítés óraterve 21 543 01 2 snist2/003/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

1 2,5 1 1,5 5 1 0,5

12,5

Közismeret összesen:

12,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1

10. évf.

0,5

36 90 36 54 180 36 18 0

35 87,5 35 52,5 175 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0 0

0 0

450

437,5

0

0

12,5

Szakmai elmélet 10227-12 Biztonságos munkavégzés alapjai

Biztonságos munkavégzés alapjai

1

1

36

35

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai- és gépismeret

3

3

108

105

10225-12 Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési ismeretek

3

3

108

105

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

7

7

252

245

16

16

576

560

35,5

35,5

1278

1242,5

70

124

1. sz. melléklet

BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

rész-szakképesítés óraterve 31 521 01 2 snist2/009/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

2 3 1 2 3 1 0,5

12,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

2 3 1 2 3 1

10. évf.

0,5

72 108 36 72 108 36 18 0

70 105 35 70 105 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0

0

Szakmai elmélet 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

1

0

36

0

10162-12 Gépészeti alapozó ismeretek

Gépészeti alapozó feladatok elmélete

2

0

72

0

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek

2

3

72

105

11453-12 Hegesztési ismeretek

Hegesztési ismeretek

2

4

72

140

0 0 0 0

0 0 0 0

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

7

7

252

245

16

16

576

560

35,5

35,5

1278

1242,5

70

125

1. sz. melléklet

ÉLELMISZER-, VEGYIÁRU ÉS GYÓGYNÖVÉNY ELADÓ

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

rész-szakképesítés óraterve

31 341 01 2 snist2/023/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf. 10. évf.

2 3 1 2 3 1 0,5

12,5

Közismeret összesen:

12,5

ÉVES ÓRASZÁM 9. évf.

10. évf.

0,5

72 108 36 72 108 36 18 0

70 105 35 70 105 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0 0

0 0

450

437,5

0

0

2 3 1 2 3 1

12,5

Szakmai elmélet 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működés szabályai

1

1

36

35

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

3

1

108

35

Áruforgalmazás

2

2

72

70

Értékesítés idegen nyelven

2

2

72

70

8

6

288

210

15

17

540

595

35,5

35,5

1278

1242,5

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

70

126

1. sz. melléklet ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

szakképesítés óraterve 34 582 03 4 snist-4/016/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM

Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

2

1,5

1

1

72

54

36

32

Idegen nyelv

Idegen nyelv

1

1

1

1

36

36

36

32

Matematika

Matematika

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

2

2

1,5

1,5

72

72

54

48

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

3

3

3

3

108

108

108

96

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

Egészségnevelés

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

0

0

0,5

0,5

0

0

18

16

1 13

1 12,5

1 12

1 12

36 468

36 450

36 432

32 384

0

0

0

0

Munkába állást seg.gyak. Vizuális ismeret Közismeret összesen: Szakmai elmélet 10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

Szerkezetlakatos ism.

0

0

3

2,5

0

0

108

80

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

0

0

0

18

0

0

0

Munkavédelem

1,5

0

0

0

54

0

0

0

Gépészeti alapozó feladatok

4

0

0

0

144

0

0

0

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötések alapjai

2

4

0

0

72

144

0

0

10165-12 Épületlakatos feladatok

Épületlakatos ismeretek

0

3

3

0

0

108

108

0

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

Magasban végzett lakatos feladatok

0

0

0

2

0

0

0

64

0

0

0

0

Szakmai elmélet összesen:

8

7

6

7

288

252

216

224

Szakmai gyakorlat:

14,5

16

17

16

522

576

612

512

Összes óraterv:

35,5

35,5

35

35

1278

1278

1260

1120

70

105

105

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

127

1. sz. melléklet

FALUSI VENDÉGLÁTÓ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

31 811 01 2 snist2/026/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

10. évf.

1

1

36

35

2,5 1 1,5 5 1 0,5

2,5 1 1,5 5 1

90 36 54 180 36 18

87,5 35 52,5 175 35 0

0,5

0

17,5

12,5

12,5

450

437,5

Élelmiszerek, táplálkozási, ételkészítési alapismeretek

2,5

2,5

90

87,5

Családellátás,- gondozás

2,5

2

90

70

Lakókörnyezet kialakítás

1,5

1

52,5

35

5

5

0

0

0

2

0

70

1

1

36

35

4,5

4

157,5

140

Közismeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat

11033-12 Család- és háztartásellátás

rész-szakképesítés óraterve

Család és háztartás ellátási gyakorlat 11034-12 Üzemgazdasági, Üzemgazdaság, ügyvitel ügyviteli ismeretek Vendéglátás, 11035-12 Vendéglátás idegenforgalom 11036-12 Napi Napi tevékenységek tevékenységek gyakorlata

128

1. sz. melléklet

Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 11037-12 Falusi vendégfogadás

1

0,5

36

17,5

5

5

180

175

8,5 14,5 35,5

9 14 35,5

306 522 1278 70

315 490 1242,5

129

1. sz. melléklet

FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

szakképesítés óraterve 34 582 04 4 snist-4/018/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM

Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

2

1,5

1

1

72

54

36

32

Idegen nyelv

Idegen nyelv

1

1

1

1

36

36

36

32

Matematika

Matematika

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

2

2

1,5

1,5

72

72

54

48

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

3

3

3

3

108

108

108

96

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

0,5 0 1

0,5 0 1

0,5 0 1

0,5 0,5 1

18 0 36

18 0 36

18 0 36

16 16 32

13

12,5

12

12

468

450

414

384

0

0

0

0

Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak. Vizuális ismeretek Közismeret összesen: Szakmai elmélet 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

0

0

0

18

0

0

0

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek

1

2

0

0,5

36

72

0

16

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Falfelület festése, díszítése

2

2

2

0

72

72

72

0

10103-12 Mázolási munkák fa, fal, fém és speciális felületeken

Mázolás

2,5

2

2

3

90

72

72

96

10105-12 Mázolási munkák fa, fal, fém és speciális felületeken

Tapétázási munkák

0

1

2

3

0

36

72

96

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

0

0

0

0

0

0

0

0

Szabad szakmai időkeret (2) Szakmai elmélet összesen:

6

7

6

9

216

252

216

288

Szakmai gyakorlat:

16,5

16

17

14

594

576

612

448

Összes óraterv:

35,5

35,5

35

35

1278

1278

1242

1120

70

105

105

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

130

1. sz. melléklet

FOGYÓELEKTRÓDÁS VÉDŐGÁZAS ÍVHEGESZTŐ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

rész-szakképesítés óraterve 31 521 03 2 snist2/030/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

2 3 1 2 3 1 0,5

12,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

2 3 1 2 3 1

10. évf.

0,5

72 108 36 72 108 36 18 0

70 105 35 70 105 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0

0

Szakmai elmélet 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

1

0

36

0

10162-12 Gépészeti alapozó ismeretek

Gépészeti alapozó feladatok elmélete

2

0

72

0

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek

2

3

72

105

11453-12 Hegesztési ismeretek

Hegesztési ismeretek

2

4

72

140

0 0 0 0

0 0 0 0

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

7

7

252

245

16

16

576

560

35,5

35,5

1278

1242,5

70

131

1. sz. melléklet

GYORSÉTTERMI ÉTELELADÓ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat

rész-szakképesítés óraterve 31 811 02 2 snist2/036/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

10. évf.

1

1

36

35

2,5 1 1,5 5 1 0,5

2,5 1 1,5 5 1

90 36 54 180 36 18

87,5 35 52,5 175 35 0

0,5

0

17,5

12,5

12,5

450

437,5

10044-12 Élelmiszer fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1

0

36

0

10044-12 Élelmiszer fogyasztóvédelem

Az élelmiszerek csoportjai

2

1

72

35

Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv

3

1

108

35

132

1. sz. melléklet

Gyorsétkeztetés, ételeladás

Ételismeret

4

3,5

144

122,5

Italismeret, kiszolgálás

1

0

36

0

12

3,5

432

122,5

0

14

0

490

11 12 35,5

5,5 17,5 35,5

396 432 1278 70

192,5 612,5 1242,5

Termelési és eladói gyakorlat Termelési és eladói üzemi gyakorlat Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

133

1. sz. melléklet

HEGESZTŐ

szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Tantárgy

34 521 06 4 snist-4/022/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

2

1,5

1

1

72

54

36

32

Idegen nyelv

Idegen nyelv

1

1

1

1

36

36

36

32

Matematika

Matematika

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

2

2

1,5

1,5

72

72

54

48

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

3

3

3

108

108

108

96

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

0 1

0 1

0 1

0,5 1

0 36

0 36

0 36

16 32

13

12,5

11,5

12

468

450

414

384

0

0

0

0

Egészségnevelés Munkába állást segítő gyak. Vizuális ismeret Közismeret összesen:

3

Szakmai elmélet 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletek

Gépészeti alapozó feladatok

4

0

0

0

144

0

0

0

Munkavédelem

1

0

0

0

36

0

0

0

Hegesztési alapismeretek

1

1

2

0,5

36

36

72

16

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

0

0

0

18

0

0

0

Hegesztési ismeretek I.

1

1,5

1

0,5

36

54

36

16

Hegesztési ismeretek II.

0

1

1,5

2

0

36

54

64

Hegesztési ismeretek III.

1

1,5

1

0,5

36

54

36

16

11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő Hegesztési ismeretek IV. feladatok

0

1

1,5

2

0

36

54

64

8,5

6

7

8

306

216

252

256

14

17

16

15

504

612

576

480

35,5

35,5

34,5

35

1278

1278

1242

1120

70

105

105

11453-12 Bevont elektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő feladatok 11456-12 Gázhegesztő feladatok

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

134

1. sz. melléklet

KÁRPITOS

szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

34 542 05 4 snist-4/025/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM

Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

2

1,5

1

1

72

54

36

32

Idegen nyelv

Idegen nyelv

1

1

1

1

36

36

36

32

Matematika

Matematika

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

1,5

1,5

1

1

54

54

36

32

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

5

5

5

180

180

180

160

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

Egészségnevelés

0

0

0,5

0

0

0

18

0

Munkába állást seg.gyak.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

13

12,5

12

12

468

450

432

384

0

0

0

0

Közismeret összesen: Szakmai elmélet 10500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5

0

0

0

18

0

0

0

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

10233-12 Járműkárpitos tevékenységek

Járműkárpitozási ism.

0

1

2

0

0

36

72

0

10234-12 Kárpitozás alapjai

Kárpitos szakmai ism.

4

3

3

2

144

108

108

64

10235-12 Kárpitozott termékek készítése, felújítása

Kárpitozástechnológia

2

3

2

2

72

108

72

64

Szakmai elmélet összesen:

6,5

7

7

6,5

234

252

252

208

Szakmai gyakorlat:

16

16

16

16,5

576

576

576

528

35,5

35,5

35

35

1278

1278

1260

1120

70

105

105

Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

135

1. sz. melléklet

KONYHAI KISEGÍTŐ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

rész-szakképesítés óraterve 21 811 01 2 snist2/050/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1 0,5

12,5

Közismeret összesen:

12,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1

10. évf.

0,5

36 90 36 54 180 36 18 0

35 87,5 35 52,5 175 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0 0

0 0

450

437,5

0

0

12,5

Szakmai elmélet 10044-12 Élelmiszer fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

4

0

144

0

10044-12 Élelmiszer fogyasztóvédelem

Az élelmiszerek csoportjai

2

2,5

72

87,5

10049-12 Konyhai kisegítés

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

3

1

108

35

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

9

3,5

324

122,5

14

19,5

504

682,5

35,5

35,5

1278

1242,5

70

136

1. sz. melléklet

KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

szakképesítés óraterve 34 582 08 4 snist-4/039/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

2

1,5

1

1

72

54

36

32

Idegen nyelv

Idegen nyelv

1

1

1

1

36

36

36

32

Matematika

Matematika

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

2

2

1,5

1,5

72

72

54

48

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

3

3

3

3

108

108

108

96

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

Egészségnevelés

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

16

Munkába állást seg.gyak.

0

0

0,5

0,5

0

0

18

16

Vizuális ismeret

1

1

1

1

36

36

36

32

13

12,5

12

12

468

450

432

384

0

0

0

0

Közismeret összesen: Szakmai elmélet 10500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5

0

0

0

18

0

0

0

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek

1

2

0

0,5

36

72

0

16

10275-12 Falazás, vakolás

Falazás, vakolás

2,5

1

0

0

90

36

0

0

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek

0

0

2

0

0

0

72

0

10277-12 Szigetelések

Víz-, hő- és hangszigetelés

2

2

0

3

72

72

0

96

10276-12 Hidegburkolási feladatok

Hidegburkolási ismeretek

0

2

2

0

0

72

72

0

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Vegyes kőműves feladatok

0

0

2

3

0

0

72

96

6 16,5 35,5

7 16 35,5

6 17 35

9 14 35

216 594 1278 70

252 576 1278 105

216 612 1260 105

288 448 1120

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

137

1. sz. melléklet

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

rész-szakképesítés óraterve 21 542 01 2 snist2/051/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1 0,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1

10. évf.

0,5

36 90 36 54 180 36 18 0

35 87,5 35 52,5 175 35 0 17,5

12,5

12,5

450

437,5

Szakmai elmélet 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret

4

2

144

70

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Anyagvizsgálatok gyakorlat

7

6

252

210

10118-12 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája

3

4

108

140

Lakástextíliák készítése gyakorlat

9

11

324

385

7

6

252

210

16

17

576

595

35,5

35,5

1278

1242,5

10118-12 Lakástextíliák készítése

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

70

138

1. sz. melléklet

NÉPI KÉZMŰVES (KOSÁRFONÓ, FONOTTBÚTOR KÉSZÍTŐ SZAKMAIRÁNY)

szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma:

34 215 01

Szakképzési évfolyam száma:

4

Jóváhagyási szám:

snist-4/057/2013

Elmélet aránya:

30%

Gyakorlat aránya:

70%

Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

HETI ÓRASZÁM

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1,5

1

1

72

54

36

32

1

1

1

1

36

36

36

32

Idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

Matematika

Matematika

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

1,5

1,5

1

1

54

54

36

32

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

5

5

5

180

180

180

160

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

Egészségnevelés

0

0

0,5

0

0

0

18

0

Munkába állást seg.gyak.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

13

12,5

12

12

468

450

432

384

0

0

0

0

Magyar nyelv és irodalom

Közismeret összesen: Szakmai elmélet 10691-12 Fonottbútor készítés 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Fonott bútor szakmai néprajz Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

0,5

0

18

18

18

0

0,5

0

0

0

18

0

0

0

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglakoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

10681-12 Népi kézműves vállalkozás működtetése

Művészettörténet

1

1

1

1

36

36

36

32

Általános néprajz

1

1

0

0

36

36

0

0

1

1

1

0

36

36

36

0

1

1

1

1

36

36

36

32

1

1

1

1

36

36

36

32

1

0,5

0,5

0

36

18

18

0

1

1

1

1

36

36

36

32

8

7

6

6,5

288

252

216

208

10690-12 Kosárfonás

10691-12 Fontott bútor készítés Szakmai elmélet összesen:

Népi kézműves szakmai alapismeretek Vállalkozási ismeretek, marketing Kosárfonó szakmai ismeretek Kosárfonó szakmai néprajz Fontottbútor készítés szakmai ismeretek

Szakmai gyakorlat:

14,5

16

17

16,5

522

576

612

528

Összes óraterv:

35,5

35,5

35

35

1278

1278

1260

1120

70

105

105

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

139

1. sz. melléklet NÉPI KÉZMŰVES (SZÖNYEGSZÖVŐ SZAKMAIRÁNY) Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

szakképesítés óraterve

34 215 01 4 snist-4/055/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1,5

1

1

72

54

36

32

1

1

1

1

36

36

36

32

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

1,5

1,5

1

1

54

54

36

32

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

5

5

5

180

180

180

160

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

Egészségnevelés

0

0

0,5

0

0

0

18

0

Munkába állást seg.gyak.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

13

12,5

12

12

468

450

432

384

0

0

0

0

Magyar nyelv és irodalom

Közismeret összesen: Szakmai elmélet 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatási alapismeretek

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedésmunakvállalást segítő idegen nyelv

10681-12 Népi kézműves vállalkozás működtetése

Művészettörténet

1

1

Általános néprajz

1

Népi kézműves szakmai alapismeretek

0,5

0

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0,5

0

0

0

16

2

0

0

0

64

1

1

36

36

36

32

1

0

0

36

36

0

0

1

1

1

0

36

36

36

0

Vállalkozási ismeretek, marketing

1

1

1

1

36

36

36

32

Szőnyegszövő szakmai ism.

2

2

2

2

72

72

72

64

Szőnyegszövő szakmai néprajz

1,5

1

1

0

54

36

36

0

8

7

6

6,5

288

252

216

208

Szakmai gyakorlat:

14,5

16

17

16,5

522

576

612

528

Összes óraterv:

35,5

35,5

35

35

1278

1278

1260

1120

70

105

105

10692-12 Szőnyegszövés

Szakmai elmélet összesen:

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

140

1. sz. melléklet

SZOBAFESTŐ

rész-szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

21 582 01 2 snist2/068/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

2 3 1 2 3 1 0,5

12,5

Közismeret összesen:

12,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

2 3 1 2 3 1

10. évf.

0,5

72 108 36 72 108 36 18 0

70 105 35 70 105 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0 0

0 0

450

437,5

0

0

12,5

Szakmai elmélet 10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek

3

1

108

35

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Falfelület festése, díszítése

3

2

108

70

10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák

2

3

72

105

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

8

6

288

210

15

17

540

595

35,5

35,5

1278

1242,5

70

141

1. sz. melléklet

TEXTILTERMÉK ÖSSZEÁLLÍTÓ Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

rész-szakképesítés óraterve 21 542 02 2 snist2/069/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1 0,5

12,5

Közismeret összesen:

12,5

ÉVES ÓRASZÁM

10. évf. 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1

10. évf.

0,5

36 90 36 54 180 36 18 0

35 87,5 35 52,5 175 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0 0

0 0

450

437,5

0

0

12,5

Szakmai elmélet 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret

2

1

72

35

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártáselőkészítés

1

1

36

35

Szakrajz

2

2

72

70

Textiltermékek készítése

2

2

72

70

0 0

0 0

10115-12 Textiltermékek összeállítása

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

7

6

252

210

16

17

576

595

35,5

35,5

1278

1242,5

70

142

1. sz. melléklet

TISZTÍTÁS-TECHNOLÓGIAI SZAKMUNKÁS

szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

32 853 03 4 snist-4/075/2013 30% 70%

HETI ÓRASZÁM

Tantárgy

ÉVES ÓRASZÁM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1,5

1

1

72

54

36

32

1

1

1

1

36

36

36

32

1,5

1,5

1,5

1,5

54

54

54

48

Idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

1

1

1

36

36

36

32

Informatika

Informatika

1,5

1,5

1

1

54

54

36

32

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

5

5

5

180

180

180

160

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

36

36

36

32

Egészségnevelés

0

0

0,5

0

0

0

18

0

Munkába állást seg.gyak.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

13

12,5

12

12

468

450

432

384

3

3

3

2

108

108

108

64

3,5

4

4

2,5

126

144

144

80

Magyar nyelv és irodalom

Közismeret összesen: Szakmai elmélet 11258-12 TisztításTechnológiai ismeret technológiai tevékenységek Anyag- és gépismeret 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

0

0

0

2

0

0

0

64

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0,5

0

0

0

16

10500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

0

0

0

18

0

0

0

7

7

7

7

252

252

252

224

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat:

15,5

16

16

16

558

576

576

512

Összes óraterv:

35,5

35,5

35

35

1278

1278

1260

1120

70

105

105

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

143

1. sz. melléklet

VIRÁGKÖTŐ

rész-szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: Szakképzési évfolyam száma: Jóváhagyási szám: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Műveltségi terület / Szakmai követelménymodulok

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Informatika Testnevelés és sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségnevelés Munkába állást seg.gyak.

Közismeret összesen:

31 215 02 2 snist2/071/2013 30% 70% HETI ÓRASZÁM 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1 0,5

12,5

Közismeret összesen:

12,5

10. évf. 9. évf.

1 2,5 1 1,5 5 1

Növényismeret és kezelés

11075-12 Virágkötészet

Virágkötészet

Szakmai elmélet összesen: Szakmai gyakorlat: Összes óraterv: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:

10. évf.

0,5

36 90 36 54 180 36 18 0

35 87,5 35 52,5 175 35 0 17,5

12,5

450

437,5

0 0

0 0

450

437,5

0

0

12,5

Szakmai elmélet 11074-12 Növényismeret és kezelés

ÉVES ÓRASZÁM

3,5

3

126

105

3

4

108 0 0 0 0 0 0 0 0

140 0 0 0 0 0 0 0 0

6,5

7

234

245

16,5

16

594

560

35,5

35,5

1278

1242,5

70

0

144

1. sz. melléklet A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



a szakképzésről szóló (CLXXXVII.) – többször módosított – 1993. évi LXXVI. törvény, 2011. évi CXC. tövény a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. Törvény a gyermekek jogairól szóló 1991. évi LXIV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II.16.) OGY határozat 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 23/2013.(III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet módosításáról. 32/2012. (X.8.) EMMI sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

          

Szakképzést érintő jogszabályok   

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

Országos Képzési Jegyzék 

1/2006. (II.7.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

145

1. sz. melléklet  



133/2010. (IV.22) Kormány rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 133/2011. (VII.18) Kormány rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV.22.) kormányrendelet módosításáról 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

Kerettantervek  14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján készült szakmai tantervi adaptációk Szakmai és vizsgakövetelmények  1/2010. (II.10.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról  4/2012. (VI.12) EMMI rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII.13.) SZMM rendelet módosításáról  217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljáról  27/2012.(VIII.27.) NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről. Módosítása:12/2013 (III.28.) NGM rendelet  37/2013. (V.28) EMMI rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény  41/2013.( V. 28) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai é s vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről. Szakmai vizsgáztatás  

20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 315/2013( VII.28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

146

2. sz. melléklet

I.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELEZÉSEK

Jelen Pedagógiai Program 2014. szeptember 1-jén kerül bevezetésre. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület évenként felülvizsgálja. Módosításra a nevelőtestület, a szülői szervezet és a fenntartó tehet javaslatot.

II.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Pedagógiai Program nyilvánossága 1.

A Pedagógiai Program előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie a tanév első munkanapján, de legkésőbb az azt követő első tanítási héten belül.

2.

A Pedagógiai Program nyomtatott formában az alábbi helyeken található:  Irattár  Könyvtár  Tanári szoba Elektronikus formában:  Az intézmény belső hálózatán  Az iskola honlapján

Az intézmény dokumentumaival kapcsolatban (SZMSZ, Pedagógiai Program, IMIP, Házirend) tájékoztatás kérhető az intézmény intézményvezetőjétől, az éves munkarendben meghatározott fogadó órában, vagy előzetesen, telefonon egyeztetett időpontban.

147

3. sz. melléklet

I.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Jelen Pedagógiai Program 2014. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre.

A Pedagógiai Programot a Nevelőtestület évenként felülvizsgálja. Módosításra a nevelőtestület, a szülői szervezet és a fenntartó tehet javaslatot. A Pedagógiai Program módosítása legalább egy munkaközösség kezdeményezésére indítható el.

A Pedagógiai Program az iskola könyvtárában, az iskola honlapján és az iskola titkárságán hozzáférhető.

Andrássy Katalin intézményvezető

148