Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2008

Tartalomjegyzék Ajánló ......................................................................................................................................... 8 Az iskola................................................................................................................................... 10 Az intézmény fenntartója ..................................................................................................... 10 Az intézmény adatai ............................................................................................................. 10 Az intézmény feladata .......................................................................................................... 11 Az iskolába járó gyermekek jellemzése ............................................................................... 11 Tanulás és motiváció ............................................................................................................ 12 Pedagógiai alapelvek................................................................................................................ 13 Iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása............................................................... 13 Az iskola arculatának megrajzolása ................................................................................. 14 Az iskola környezete és mőködési területe .............................................................................. 15 Beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése................................................................. 15 Természeti környezete...................................................................................................... 15 Az iskola rövid története ...................................................................................................... 16 Névadónk: Virágh Gedeon................................................................................................... 16 Az iskolai oktatás rendszere ..................................................................................................... 18 Szakiskolai oktatás ............................................................................................................... 18 Célok és feladatok ............................................................................................................ 18 Szakmunkásképzés............................................................................................................... 19 10.évfolyam után .............................................................................................................. 19 Szakközépiskolai képzés ...................................................................................................... 20 Nappali rendszerő képzés................................................................................................. 20 Levelezı tagozat............................................................................................................... 20 A dolgozók középiskolai képzésének feladatai, céljai ..................................................... 21 Felnıttképzés.................................................................................................................... 24 Felzárkóztató oktatás........................................................................................................ 24 Tanfolyami képzés ........................................................................................................... 24 Beiskolázás - létszámok ....................................................................................................... 25 A tanulók iskolaváltoztatása................................................................................................. 25 Felvétel a Szakiskolába .................................................................................................... 25 Felvétel Szakközépiskolába ............................................................................................. 25 Felvétel Technikusképzésre ............................................................................................. 26 Felvétel a Szakközépiskola Levelezı Tagozatára ............................................................ 26 Személyi feltételek ................................................................................................................... 27 Nevelıtestület:...................................................................................................................... 27 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak:................................................................ 28 Az eszközellátottság ................................................................................................................. 30 Felszereltség ......................................................................................................................... 30 A tantermekben ................................................................................................................ 30 Tanmőhelyek – gyakorlóhelyek eszközei, gépei.............................................................. 30 Alkalmazott különleges gépek, eszközök ........................................................................ 31 Nem az intézmény tulajdonát képezı objektum............................................................... 31 Fejlesztési irányok, tervek........................................................................................................ 32 Közeli fejlesztési elgondolások ........................................................................................ 32 Távlati és folyamatos fejlesztési tervek............................................................................ 32 Az intézményben folyó nevelı és oktatómunka céljai, feladatai, eljárásai.............................. 33 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 33 2

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink .............................................. 34 Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás...................................................................... 37 Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................................ 38 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ............................................................... 39 Szociális hátrányok enyhítése .......................................................................................... 40 A tanítást-tanulást segítı és értékelı eszközrendszer elemei ............................................... 40 Osztályok szervezésének elvei ......................................................................................... 40 Csoportok szervezésének elvei......................................................................................... 41 Iskolai tevékenységek .......................................................................................................... 42 A kötelezı tanulási idın túl igénybe vehetı szolgáltatások............................................. 42 Módszerek ................................................................................................................................ 44 A frontális oktatás - differenciált tanulásszervezés.............................................................. 44 Frontális oktatás, egységes hatásrendszer ........................................................................ 44 Differenciált tanulásszervezés.......................................................................................... 45 A csoportmunka lépései ................................................................................................... 46 Együttmőködési stratégiák ............................................................................................... 46 A csoportfeladat kiosztása................................................................................................ 47 A kooperatív tanulás............................................................................................................. 48 Munkacsoportban való tanulás......................................................................................... 48 Munkacsoportos tanulás ................................................................................................... 49 Projektmódszer..................................................................................................................... 50 Pályaorientáció ......................................................................................................................... 51 Feladatterv:........................................................................................................................... 51 Tevékenységi terület ........................................................................................................ 51 Kompetenciák........................................................................................................................... 53 Kompetenciafejlesztı programok......................................................................................... 54 Szövegértés, szövegalkotás .............................................................................................. 54 Matematikai kompetencia fejlesztése............................................................................... 55 Szociális kompetencia ...................................................................................................... 56 A tantárgyi elımenetel elbírálása ............................................................................................. 60 A tanulók teljesítményének ellenırzése és értékelése.......................................................... 60 A tanulók teljesítményének ellenırzési formái:............................................................... 60 A tanulók teljesítményének minısítése (osztályozás):..................................................... 60 Az iskolai szóbeli beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ..................................................................................................... 60 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .............................................................................. 61 Osztályzás......................................................................................................................... 62 Vizsgák..................................................................................................................................... 66 Osztályozó vizsgák rendje:............................................................................................... 66 A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága.................................................................. 66 Az írásbeli vizsga menete................................................................................................. 67 A szóbeli vizsga menete ................................................................................................... 69 A gyakorlati vizsgarész .................................................................................................... 70 A vizsgák értékelése, az évben szerzett érdemjegyek figyelembe vétele: ....................... 70 Társadalmi-szakmai környezettel való együttmőködés ........................................................... 75 Szülıkkel való kapcsolattartás ............................................................................................. 75 Szülıkkel való kapcsolattartás formái.............................................................................. 75 Szülıkkel való kapcsolattartás rendje .............................................................................. 76 Tájékoztatás...................................................................................................................... 76

3

Szervezetekkel való együttmőködés ........................................................................................ 78 Együttmőködés a kisebbségi önkormányzattal ................................................................ 78 Együttmőködés az alapfokú oktatási intézményekkel...................................................... 78 Együttmőködés a Gyermekjóléti Szolgálattal .................................................................. 79 Együttmőködés a Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálatokkal ........................................ 79 Kapcsolatok ...................................................................................................................... 79 Közoktatásban mőködı szakmai és társadalmi szervezetek ............................................ 79 Helyi intézmények............................................................................................................ 80 Az iskola ellenırzési, mérési értékelési, minıségbiztosítási rendszere ................................... 81 HELYI TANTERV .................................................................................................................. 82 Az iskola mőködésének részletes leírása ............................................................................. 83 A mőködést meghatározó törvényi rendelkezések........................................................... 83 Tanulói jogviszony létesítése ........................................................................................... 83 Általános munkarend........................................................................................................ 84 Nyilvánosság .................................................................................................................... 84 Képzési formák .................................................................................................................... 85 Szakiskolai oktatás ........................................................................................................... 85 Szakmai képzések ............................................................................................................ 85 Középiskolai végzettséghez kötött szakképzési ajánlatunk: ............................................ 85 Érettségihez kötött szakképzési ajánlatunk ...................................................................... 85 Technikus-képzés ............................................................................................................. 85 Szakközépiskolai képzés – Nappali, Levelezı................................................................. 86 Tanfolyami képzések........................................................................................................ 86 Tantárgyi programok................................................................................................................ 87 Szakiskola............................................................................................................................. 88 Szakképzés ........................................................................................................................... 89 Szakközépiskola ................................................................................................................... 90 Hegesztı szakma tantárgyi programja ............................................................................. 91 Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés.................................................. 94 Kooperativitás ...................................................................................................................... 94 A kooperatív tanulás tevékenység-szervezési formái ...................................................... 94 Projektmódszer..................................................................................................................... 99 Hogyan épül föl egy projekt? ......................................................................................... 100 A tankönyvek kiválasztásának elve........................................................................................ 102 Tankönyvek:................................................................................................................... 102 Speciális taneszközök..................................................................................................... 102 Óratervek ................................................................................................................................ 103 Szakiskola 9-10 .................................................................................................................. 103 Szakmák ............................................................................................................................. 104 Mezıgazdasági gépész 33 6280 ................................................................................... 104 Hegesztı 31 5233 06 .................................................................................................. 105 Szobafestı-mázoló-tapétázó 31 5216........................................................................ 106 Nıiruha-készítı .............................................................................................................. 107 Villanyszerelı 33 5216 03........................................................................................... 108 Asztalos 33 5262 01 ....................................................................................................... 109 Szerkezetlakatos 31 5216 16 ........................................................................................ 110 Modul rendszerő szakképzés.............................................................................................. 111 Felnıtt szakképzés.............................................................................................................. 113 Tanfolyam ...................................................................................................................... 113 Szakközépiskola ................................................................................................................. 114

4

Informatika ..................................................................................................................... 114 Elektrotechnika - elektronika ........................................................................................ 115 Általános Tantervő ......................................................................................................... 116 Belügyi rendészeti pályára elıkészítı szakközépiskolai képzés.................................... 117 Középszintő érettségi témakörei ............................................................................................ 119 Kötelezı tárgyak ................................................................................................................ 119 Magyar irodalom ............................................................................................................ 119 Magyar nyelv.................................................................................................................. 119 Történelem ..................................................................................................................... 119 Matematika..................................................................................................................... 119 Angol .............................................................................................................................. 120 Német ............................................................................................................................. 120 Szabadon választható tárgyak ............................................................................................ 120 Földrajz........................................................................................................................... 120 Informatika ..................................................................................................................... 121 Fizika.............................................................................................................................. 121 Elektrotechnika-elektronika ........................................................................................... 121 Informatikai alapismeretek............................................................................................. 121 Technikusképzés .................................................................................................................... 122 Ruhaipari Technikus .......................................................................................................... 122 Mechatronikai technikus .................................................................................................... 123 Egyéb tudnivalók az óratervekhez ..................................................................................... 124 Kötelezı órák terhére adandó, adható kedvezmények ........................................................... 125 A tanítási órákon való részvétel rendje .................................................................................. 126 Érvényességi rendelkezések ................................................................................................... 127 A pedagógiai program érvényessége.............................................................................. 127 Felülvizsgálatának mechanizmusa ................................................................................. 127 Véleményezés elfogadás, jóváhagyás ............................................................................ 127 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................... 128 Jogszabályi háttér ................................................................................................................... 129 Elméleti háttér ........................................................................................................................ 129 Egészségfejlesztı iskola..................................................................................................... 129 Az iskolai egészségfejlesztés módszerei ........................................................................ 130 Mi az egészség?.................................................................................................................. 130 Mi az egészségfejlesztés?............................................................................................... 130 Egészségnevelés ................................................................................................................. 131 Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? ....................................... 131 Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló mód módszerek ................................... 131 Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások 131 Kortárshatások az egészségfejlesztésben ........................................................................... 132 Színtér programok .............................................................................................................. 132 Problémafeltárás – helyzetértékelés ................................................................................... 133 Miért van erre szükség, melyek a lehetséges technikák? ............................................... 133 Feladataink ......................................................................................................................... 134 Segítı kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése ................................................... 135 A segítı kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok.................................................. 135 Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum-ok (KEF) szerepe ............................................................. 138 Tájékozódás az érintettek körében ..................................................................................... 138 Attitőd (viszonyulás) vizsgálata ..................................................................................... 138 Elemzési, információgyőjtési területek .......................................................................... 139

5

Az egészségnevelési program megtervezése.......................................................................... 140 Az egészségnevelés iskolai területei .................................................................................. 140 Iskolai programok .............................................................................................................. 141 Tanórai foglalkozások .................................................................................................... 142 Tanórán kívüli foglalkozások......................................................................................... 142 Hétvégi iskolai programok ............................................................................................. 142 Sportrendezvények, kulturális programok. .................................................................... 142 Módszerek .............................................................................................................................. 143 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................. 145 Alapok .................................................................................................................................... 146 Törvényi háttér ....................................................................................................................... 146 Belsı környezet: az iskola...................................................................................................... 147 Az iskola helyi adottságai .................................................................................................. 147 Az iskola közvetlen környezete.......................................................................................... 148 Külsı környezet: a település és a régió .............................................................................. 148 Erıforrások............................................................................................................................. 148 Személyi ............................................................................................................................. 148 Belsı............................................................................................................................... 148 Külsı .............................................................................................................................. 149 Anyagi ................................................................................................................................ 149 Alapelvek, célok..................................................................................................................... 150 Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok .............................................................................. 150 A környezeti nevelés ...................................................................................................... 150 Célok a 14-20 éves korosztály esetében......................................................................... 150 Helyi célok, értékek........................................................................................................ 150 Iskolánk környezeti nevelési hitvallása:............................................................................. 151 A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében..................................... 151 Konkrét célok és feladatok ............................................................................................. 151 Megvalósítási terv .................................................................................................................. 153 Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................................................... 154 Tanórai keretek................................................................................................................... 154 A tantárgyak lehetıségei ................................................................................................ 154 Nem hagyományos tanórai foglalkozások ..................................................................... 155 Komplex tanulási lehetıségek szakiskolákban: ............................................................. 155 Tanórán kívüli foglalkozások............................................................................................. 156 Az iskolai környezet............................................................................................................... 157 Az épület ............................................................................................................................ 157 Az iskolai életvitel.......................................................................................................... 157 Kommunikáció ....................................................................................................................... 158 Iskolán belüli ...................................................................................................................... 158 Iskolán kívüli...................................................................................................................... 158 Minıségbiztosítás / minıségellenırzés .............................................................................. 158 Az értékelés célja: .......................................................................................................... 158 Továbbképzések ............................................................................................................. 159 Mellékletek............................................................................................................................. 160 1. sz. Melléklet Alapító okirat ............................................................................................ 161 2. sz. Melléklet Épületasztalos haladási napló ................................................................ 165 3. sz. Melléklet Épületasztalos osztályozási napló.......................................................... 166 4. sz. Melléklet Épületasztalos idıterv............................................................................ 167 5. sz. Melléklet Hegesztı haladási napló ........................................................................ 168

6

6. sz. Melléklet 7. sz. Melléklet 8. sz. Melléklet 9. sz. Melléklet 10. sz. Melléklet 11. sz. Melléklet 12. sz. Melléklet 13. sz. Melléklet

Hegesztı osztályozási napló .................................................................. 169 Hegesztı idıterv .................................................................................... 170 Mechatronika haladási napló ................................................................. 171 Mechatronika osztályozási napló........................................................... 172 Mechatronika idıterv........................................................................... 173 Villanyszerelı haladási napló .............................................................. 174 Villanyszerelı osztályozási napló ....................................................... 175 Villanyszerelı idıterv.......................................................................... 176

7

Ajánló Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Érdeklıdı!

Ez a dokumentum vázolja a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola jelenlegi helyzetét, a szükséges átalakulás irányát, valamint azokat a lehetıségeket, amelyeket az oktatás és képzés területén a belátható idıtartamot is figyelembe véve az iskola felvállalni és ajánlani tud. Az összeállítás iskolánkról szól, tükre a benne folyó munkának, képet ad tantestületérıl és az általa kifejtett nevelı-oktató tevékenységrıl. A dokumentum készítésénél figyelembe vettük az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvényt és módosításait, az 1993. évi LXXVI. szakképzésrıl szóló törvényt és módosításait, Bács-Kiskun Megye Közoktatási Feladat-ellátási, Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Tervét, Kunszentmiklós város képviselıtestülete által megfogalmazott közoktatási koncepciót, valamint az általunk ismert térségi igényeket. Iskolánk a jövıben növekvı arányban kíván részt vállalni a középfokú oktatásban. Hogy megfeleljünk az ipar, a gazdaság igényeinek, a korábbinál mőveltebb és szélesebb szakmai alapismeretekkel rendelkezı, speciális ismeretekkel is felruházott munkaerıt kell képeznünk. Mindezek mellett a nagyobb szerepvállalással együtt növekednek feladataink a továbbtanulni szándékozók irányában is. E kettıs célt szolgálja az alapképzés erısítése és a speciális szakképzéstıl való szétválasztása. Fenntartói határozat alapján a közoktatási törvénnyel összhangban iskolánk felvállalja a 9. és 10. évfolyam képzését. Ezeken az évfolyamokon szakmai képzés nem folyik, de szakmai elıkészítı, a szakmák lényegét bemutató orientációs képzés igen. Ez lehetıvé teszi, hogy a konkrét pályaválasztás a 10. évfolyam végére tolódjék, amikor a tanulók önmagukkal és lehetıségeikkel sokkal jobban tisztában lesznek. E választáshoz ajánljuk a szakközépiskolai ill. az Országos Képzési Jegyzék 7/1993. (XII.30.) MüM. sz. rendelet szerinti szakmai képzéseket, amelyek a térség ismert igényeit is tükrözik. A Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola a 90-es évek elsı felében megküzdött létéért, és jelentıs változásokon ment keresztül. A változások és a küzdelem tovább folytatódik. A jelenlegi változásokon túl 2000-ben bevezetésre került iskolánkban is a Magyar Köztársaság közoktatási alapdokumentuma a Nemzeti Alaptanterv (NAT). 2001-ben bevezetésre kerülnek a KERETTANTERVek. A nevelés-oktatás a két éves átmeneti idıszak után így a törvények által meghatározott végleges keretek közé kerül és tartalmilag is megújul. Küzdelmünk lényege, hogy egyre erısödik a nagy, regionális iskolákban való gondolkozás. Így - mint az már egyes pályázati kiírásoknál tapasztalható -, a kisebb iskolák lehetıségei beszőkülnek. Ezt a hátrányt a régió összefogásával, nagyobb fenntartói támogatással lehet kiegyenlíteni bizonyítékul arra, hogy szükség van az iskolára és a benne folyó oktató-nevelı munkára.

8

Tisztelt Szülık!

Tisztelt Továbbtanulók!

Tudjuk, hogy egyre nagyobb gondot, anyagi terhet ró egy családra a továbbtanulás. Mi mégis erre serkentünk mindenkit, mert ez a leghamarabb megtérülı, legértelmesebb beruházás. Önök az iskolánk küzdelmébıl úgy tudnak szerepet vállalni, hogy a programunkban kínált továbbtanulási irány valamelyikét választják, mint a lehetıségüknek, saját igényüknek legjobban megfelelıt. Bízunk abban, hogy pedagógiai programunkat, az ebbıl fakadó és a tantestület által felvállalt oktató-nevelı munkát alkalmasnak találják arra, hogy iskolánk megfeleljen a maiakon túl a XXI. század elsı évei, évtizedei által támasztott követelményeknek is. Kunszentmiklós, 2008. szeptember 01.

Gondolatok a könyvtárban - részlet -

Vörösmarty Mihály 1880-1855 „És mégis - mégis fáradozni kell . Egy újabb szellem kezd felküzdeni. Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözıbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam ! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem ıket, ık megvédnek engem. Nem félek tıled, sors, bár mit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, a mit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsünk egy újabb kor Bábelét, Míg olly magas lesz, mint a csillagok. ... Mi dolgunk a világon? küzdeni, Erınk szerint a legnemesbekért. Elıttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sőlyedésbıl S a szellemharcok tiszta súgaránál Ollyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén ıseink porához: Köszönjük élet ! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt !”

9

Az iskola

Az intézmény fenntartója Hivatalos elnevezése: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Székhelye: Kunszentmiklós Postacíme: 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 11. Telefonszáma : (76) 351 155 Az iskola alapító okirata ALAPÍTÓ OKIRAT – 1.sz.melléklet

Az intézmény adatai Hivatalos elnevezése: Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Bernáth Judit Székhelye, postacíme: 6090, Kunszentmiklós Apostol P.u.2-6. Telefonszáma : Telefax : (76) / 550-180 (76) / 550-180 E–mail címe: [email protected] Mőködési engedélye : száma: 341695 kelte: 1997.december 17. Az engedély kiállítója : Kunszentmiklós város jegyzıje

10

Az intézmény feladata Kunszentmiklós és körzetének tervszerő és folyamatos szakmunkás utánpótlásának biztosítása, az általános alapmőveltség valamint magasabb fokú szakmai képesítés megszerzése a szakközépiskola nappali és levelezı tagozatán. A Ktv. 26.§.2.4. szerint a tanulót felkészíti, illetve a tanuló felkészül az alapmőveltségi vizsgára. Az iskolában általános mőveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik Az iskolának a Ktv.27.§.1. szerint „kilencedik-tizedik évfolyama és szakképzési” évfolyamai is vannak, ezért szakiskola is. A szakiskola a tankötelezettség megszőnése után a szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára készít fel. A 9. és 10. évfolyamon általános mőveltséget megalapozó oktatás folyik. OKJ szakmákat oktat. A Ktv.29.§.1. vonatkozó rendelkezései szerint a szakközépiskolának négy - alapmőveltséget megalapozó - évfolyama van, mely a tanulót felkészíti : • alapmőveltségi vizsgára • érettségi vizsgára • felsıfokú továbbtanulásra • munkába állásra • szakképzésbe való bekapcsolódásra.

Az iskolába járó gyermekek jellemzése Szociális háttér – család Az iskola osztályfınökei által készített felmérések és személyes tapasztalataik alapján megállapítható, hogy a hozzánk járó tanulóifjúság közel kétharmada valamilyen szempontból hátrányos helyzető. Ezek között sokan vannak, akiknek családja a munkanélküliek kenyerét eszi, nincsenek biztosítva az emberi élet alapvetı, még inkább a tanulás minimális feltételei. Sok a csonka családból iskolánkba került gyermek, éppen ezért a hátrányos helyzető gyermek kategória valójában a veszélyeztetettséggel szinonim fogalom. Az iskolába – munkába – járó gyermekek között igen sok van, akinek a tanuláshoz szükséges elemi eszköze sincs meg. Ruházatán látszik a szegénység, a család, mint felelıs szülıi, gondozói nemtörıdömsége vagy inkább tehetetlensége. Tanítványaink szociális hátterét vizsgáljuk: a szakközépiskolai tanulók rendezettebb családokból kerülnek ki. Ezekben az osztályokban, ha a szülıi háttér anyagilag szegényebb is, igyekeznek a tanulók részére a tanuláshoz legszükségesebb anyagi-, szellemi-, lelki- családi hátteret biztosítani. A szakiskolába jelentkezı és tanuló gyermekek szüleinek csak kis része az, aki igazán törıdik a gyermek elımenetelével. S bár az elmúlt években a tanulók külsı megjelenése, ruházata pozitív irányba változott, az ápoltnak tőnı külsı alatt gyakran ápolatlan test lapul, s ez a tanulótársak „rosszindulatú” megjegyzéseinek céltáblájává teheti az amúgy is érzékeny és sérülékeny kamaszokat. Iskolánkban évenként egyre több cigány tanuló jelentkezik. Közülük még több a halmozottan hátrányos helyzető, alacsony viselkedési kultúrájú gyermek. Ezeknek a hátrányoknak a csökkentése igen sok munkát és pénzt is igényel. Éhezı gyerekkel nem találkozunk az utóbbi idıben, s ebben komoly segítség a szülıknek a Szent István alapítványi kollégium mőködése, ahol a tanulók egész napos ellátást és tanulási lehetıséget 11

kapnak. A problémás gyermekek gondjainak megoldásához az osztályfınökök és az iskolavezetés igyekszik kapcsolatot teremteni a szülıkkel, az önkormányzatokkal, az önkormányzatok mellet mőködı Gyermekjóléti Szolgálatokkal. Fiatalok az élet küszöbén Így is jellemezhetnénk a hozzánk kerülı ifjakat. A szakirodalom kamaszként írja le ezt a korosztályt. A fiúk esetében ez az érés kezdete, a leányoknál már hormonális szempontból egy folyamat középsı része, ami azt is jelenti, hogy biológiailag érettek a nı- és anyaszerepre, személyiségük azonban kialakulatlan. Nagyon fontos tehát, hogy megtaláljuk a módját az egészséges személyiségfejlesztésnek. Ha sikerül egy tanulóban kialakítani az igényt arra, hogy megismerje önmagát, tisztelje a körülötte élıket, megtanítható arra is, hogy kezelni tudja a konfliktushelyzeteket, s ki tudjon térni a rá leselkedı veszélyek elıl, tudjon nemet mondani az egészségét, testi, lelki életét fenyegetı kísértésekre.

Tanulás és motiváció Általánosan kell megfogalmaznunk, hogy az iskolába került és itt tanuló gyermekek valójában nincsenek ráhangolva arra, hogy tanuljanak. Sokan vannak, akik a szülı elhatározásából – mert valahova járnia kell – kerültek az intézmény falai közé. Kevés a tanulás iránt igazán elkötelezett gyermek, aki tudja, hogy a tudás érték és a saját jövıjét építi akkor, amikor képességeinek megfelelıen, vagy efölött teljesít. Valójában, környezı világunkban – gyermeki szemmel nézve nem sok minden van, ami a munka világában illetve világából a tudás megszerzésére inspirálná, hiszen látja a munkanélküliséget, saját környezetében és azon túl is a korrupciót, a csalást, a tömegesedı szegénységet. Ezek olyan társadalmi problémák, amelyen önmagában az iskolarendszer – az iskola – nem képes és nem tud segíteni. Erıfeszítéseket tehet, programokat ajánlhat, szociális segítséget nyújthat, de az otthonról hozott keserőséget megszüntetni nem tudja. Fentiek alapján ezért nem szabad alulértékelni, hogy a szakmunkásképzésben nagyfokú a lemorzsolódás (20 % körüli). A tanulásra motiváltság a szakközépiskolába jelentkezı tanulóknál nagyobb, az informatika szakon tanulók közül adatott meg többeknek. A szakközépiskola beindításával a beiskolázási körzet kitágult, a tanulók általános iskolából hozott érdemjegye nem mindig fedi a tényleges tudást. Van úgy, hogy gyenge eredménnyel érkezett tanulóról derül ki, értelmi képességei jobbak, de a szakközépiskolában is vannak olyan diákjaink, akik bár az általános iskolai bizonyítványuk alapján jó eredménnyel jöttek, nem tudnak a követelményekkel megbirkózni. Így nagyon fontosnak tartjuk, hogy a két iskolatípus között az átjárhatóságot biztosítani tudjuk. (Határt szab ennek szőkös teremlehetıségünk). A 9-10.osztályos képzés beindításával óriási a feladat, mert a tanulásra rendkívül alulmotivált, az általános iskolában sokszor kudarcra ítélt „rossztanuló, rosszgyerek” címet viselı diákokkal kellene elhitetnünk, hogy a jövıben a boldogulás egyik legbiztosabb útja a széleskörő ismeret , piacképes tudás (nyelv- és informatikai-, szakmaimőveltség), s a megfelelı viselkedés. Az elsı évfolyamon különösen fontos, hogy a tanulóink érdeklıdését, szakmai – illetve szaktárgyi képességét felderítsük, s így megfelelı irányítással, és segítséggel dönteni tudjon, hogy a 10.osztály elvégzése után szakmát válasszon, vagy vállalkozik az érettségi megszerzésére, technikusi képesítést szerez, vagy továbbtanul felsıfokú oktatási intézményben.

12

Pedagógiai alapelvek Olyan tanulókat kívánunk nevelni – oktatni, akik kellı tudással rendelkeznek a késıbbi elhelyezkedésükhöz, magatartásukban és viselkedésükben tükrözıdnek a társadalmi elvárások. A tanulóknál törekedni kell a tanulás iránti vágy felkeltésére, pontos folyamatos tanulásra. Ki kell alaktani a tudás elsajátításának technikáját, valamint a munkába állás megkönnyítése érdekében megszerzett tudás elraktározását. A kíváncsiságot és érdeklıdést kívánjuk felkelteni, kialakítani, a személyes attitődök leépülését megakadályozni. Ezek alapvetı forrása a felnıttek, a társak, a nevelık pozitív viszonya ahhoz, amit tesznek és mondanak. Támogatjuk a másodlagos érdeklıdés kialakulását, kialakítását, ezzel csökkentve az élményt adó pótcselekvések, pótszerek hatását. A szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakulása nem csak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentıségő is, hiszen a belsı erıforrás alapja a személyiség adaptivitásának fejlıdése.

Iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása A Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló

tanuló és nevelı

szülı és nevelı

nevelı és nevelı

között Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók olyan korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat, amellyel képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövıbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit, alapkompetenciáit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, felkészíti ıket az életen át tartó tanulásra. csökkentjük, majd megszüntetjük a szegregációs gyakorlatot, támogatjuk az integrációs módszertan elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklıdést szem elıtt tartó nevelési

13

szemléletet, pályaorientációs programokat, továbbá IKT kompetenciák fejlesztését annak érdekében, hogy tanulóink iskolázottsági színvonala emelkedjen, ezáltal munkaerı-piaci esélyeik növekedjenek. iskolánk változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával olyan – az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közvetít a tanulók számára, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, életpályájuk tudatos építését, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni és a kooperatív tanulás módszereit, fontosnak tartjuk, hogy tanulóink számára alkalmazható, rugalmas tudást közvetítsünk, képessé tegyük ıket tudásuk folyamatos megújítására. annak érdekében, hogy tanítványaink a társadalom hasznos és aktív tagjai legyenek, nagy hangsúlyt fektetünk szociális kompetenciájuk fejlesztésére. Ennek keretében szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közmővelıdési intézményekkel, nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Az iskola arculatának megrajzolása Filozófiánk alaptétele : A gyermekekért… „Rakjuk le, hangyaszorgalommal, a mit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsünk egy újabb kor Bábelét," (Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban)

14

Az iskola környezete és mőködési területe Beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése Bács-Kiskun Megye északi részének, a Felsı-Kiskunságnak legnagyobb városkája - jelenleg 9 ezer körüli lakossal - Kunszentmiklós, a Kiskunság szellemi központja. Az volt a múltban, s szeretnénk hinni, hogy az lesz a jövıben is. Iskolánk a város középpontjában, a két templom között épült. A városon belül jól és könnyen megközelíthetı. Vasútállomás a város központjától 2 km-re van, a Budapest - Kelebia vasútvonal egyik fontos megállóhelye.Városunkból számos autóbusz indul és érkezik - Kecskemét, Dunaföldvár, Gyöngyös, Budapest felé és vissza, hogy csak a legtávolibbakat említsük. Közlekedési szempontból itt a megye északi csücskében levı településünknek központi szerepe van. Éppen ezért és ezáltal intézményünkbe nagy távolságokról is járnak tanítványaink. Városunktól déli irányban közel 50, Ny- K irányban 40 km-re becsülhetjük azt a kört, amelybıl egykor csak a szakképzés, ma már a szakközépiskolai képzés vonzz ide a tanulni vágyó fiatalságot. Természeti környezete A Kiskunsági Nemzeti Park határos a várossal. A várost puszta veszi körül. Az idık folyamán megszüntek a város körüli természetes vizek, gyérült a madárvilág, sivárabb lett a környezet. Szép kirándulásokra van lehetısége az erre vetıdınek: Kunadacs védett erdeibe, tölgyesekbe és borókásba, Kunpeszér gyöngyvirágos tölgyesébe, a Duna partjára vagy csak a kék virágú szamárkenyeret még bıven termı közeli pusztákba, a Kiskunsági Nemzeti Park területeire. S láthat a vándor Bösztör pusztán szürke marhát, leshet túzokot, s hallhatja a csikósok ostorának pattogását. Az iskola egy százados - tölgy, hárs, platán, tiszafa, stb.- fákkal díszített park területén fekszik, ahol kialakítottunk egy füves területet is, amely az iskola lakóinak pihenését, szabadidejének eltöltését szolgálja. Az iskola épülete, az egykori kollégium épülete, a szolgálati lakások és a könyvtár, kiszolgáló épületek régi-új együttese szoros, zárt egységet alkotnak.

15

Az iskola rövid története A tanonciskolák felállításáról Magyrországon az 1872.évi VIII. majd az 1884.évi XVII. ipartörvény rendelkezett .Az ipari tanonciskolák felállítását a törvény községi és városi önkormányzatok kötelességévé tette.1922.évi XII .törvény szabályozta újra a tanonciskolák mőködését. Ez kimondta, hogy minden olyan község, város, ahol a tanonciskolára kötelezettek száma eléri a 40- et köteles felállítani és fenntartani tanonciskolát. Kunszentmiklóson a fenti rendelkezések értelmében a XIX. század vége óta zajlott „tanoncképzés”. Községi Ipartestületünk 1884-ben alakult, 1895-ben adták át új székházát. Az iparos tanoncképzést az 1884-es törtvény alapján, községi felügyelıbizottság irányítása alatt szervezték meg. A községi általános iskola épületében zajlottak a foglalkozások a két világháború közötti idıszakban végig, hetente egy alkalommal délutánonként. Ekkor 15-20 fı járt tanonciskolába , csak fiúk, koedukáció nélkül. Állandó épület híján a létszám növekedésével 1945 után a Református Gimnázium régi épületében kaptak helyet a szakmunkástanulók, 1967-ig. Ekkor állandó épülethez jut településünkön a szakmunkásképzı mai épületének fıépületében. Ez az épületegyüttes sem oktatási célok szem elıtt tartásával épült: a fıépületben egy magánmozi mőködött,ennek átalakítása és bıvítése teremtette meg az egyre növekvı létszám oktatásának feltételeit. Emellett a fıépülettel egy udvarban elhelyezkedı egykori református internátus szolgáltatta a másik épületrészt. Az internátust a Református Gimnázium fiútanulóinak elhelyezésére építették. Az építkezést közadakozás elızte meg 1921-ben. Az épület 1924 szeptemberében nyitotta meg kapuit 23 bentlakó diákkal. Fiúkollégiumként , majd koedukált kollégiumként mőködött 2005.07.01-ig. Jelenleg 8 tanterem mőködik benne, kollégiumi feladatokat nem lát el . A fennálló dokumentumok alapján 1950-tıl 607-es Számú Szakmunkásképzı Intézet fiókiskolájaként mőködött iskolánk mint Helyi Ipari Iskola. 1969-tıl Szakmunkásképzı Iskola, majd 1971-ben oktatásilag önálló intézményként állt fenn, 1972-tıl gazdaságilag is önállóvá vált. Virágzása is ekkor kezdıdött: megkapta elsı nevét – 620.Számú Ipari Szakmunkásképzı Intézet - amelyet 1994-ben kiegészítettünk a ’szakközépiskola’ szóval és 1998-ban VIRÁGH GEDEON SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA névre cseréltünk. Ez természetesen nemcsak névváltozást, de tartalmi megújulást, új funkció teljesítését is jelentette.

Névadónk: Virágh Gedeon (1825-1872) A Virágh család Szınyi Virág Mihály református prédikátor majd püspök révén került városunkba .Unokája Virág Pál fıbíró, kúriaépítı. A református templom tornya is az ı fıbírósága idején készült. Városunk történelmének egyik legfényesebben ragyogó csillaga Virágh Gedeon , aki 1825.május 11-én született Kunszentmiklóson. Apja Virágh Pál, anyja Cseh Zsuzsanna. Bölcsészetet végez, majd 1840-tıl hadfi. A szabadságharc híre Csehországban éri. Itt állomásozik a 12. (Nádor) huszárezreddel, ahol 1848. július 5-tıl fıhadnagy. Azonnal a szabadságharc mellé áll és Hollán Hugó hadnaggyal valamint 153 katonával október 21-én megszökik a csehországi Luckából. Október 29-én megérkeznek és csatlakoznak a szabadságharchoz. 16

Körözést adnak ki ellene, amelynek végén a következı sokatmondó szöveg áll: „a szökés gyanítható oka: hazaszeretet.” Maga szökésrıl csak ennyit mondott. „én elıbb magyarnak születtem , s csak azután álltam be katonának.” Végigharcolja a szabadságharcot, Cinkotánál 1849.április 21-én megsebesül. A 14. (Lehel) ezred századosa, majd az 5. hadtest ırnagya és osztályparancsnoka Vécsey parancsnoksága alatt. Az 1849.július 14-i hegyesi ütközetben az ı vezetésével foglalják el a verbászi felsıhidat. Világos után egy héttel 1849. augusztus 20-án teszi le a fegyvert Borosjenınél, Rüdiger orosz tábornok elıtt. Aradon áll haditörvényszék elé 1850.február 27-én, mint a per elsırendő vádlottja. Fölségsértés, szökés, szökési bujtogatás a vád ellene. Kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélik. Haynau 1850. március 14-én kegyelmet gyakorol és „ Virágh Gedeon 16 év várfogság vasban” a végsı ítélet. A családi vagyon összeírásakor kiderül, hogy azt 20 000 Ft-nál nagyobb összeg terheli, a Virágh család tönkrement. Virágh Gedeon kilencévi fogság után szabadult, 1858. június 2-án. A szabadságharc miatt elítéltek közül utolsóként. Az 1860-as választásokon felajánlották neki a képviselıi mandátumot, de ı nem fogadta el. Helyette bátyja Dénes lett a képviselı, aki 1848-ban Petıfi-ellenes magatartásával tőnt ki. Másik bátyja, Pál lovas nemzetırként, öccse Lajos pedig tüzér hadnagyként harcolt a szabadságért. Neki köszönhetjük, hogy megírta bátyja hıstetteit valamint szökésének történetét. A második világháború végéig meg volt kardkosarának darabja és aradi rablánca a következı felirattal: ”Virágh Gida elitéltetett 14. mártzius 1850. 16 évi várfogságra”. A kiegyezés után a pesti honvédegylet tagja, képviselıházi teremır. Pesten halt meg 1872. Április 8-án. Neki állít emléket Sára Sándor a „80 huszár” címő filmjével. A Fölszögi öreg temetıben van eltemetve két testvérével egy sírba. Sírja a Városi Panteon része, ápolását iskolánk növendékei végzik.

17

Az iskolai oktatás rendszere Szakiskolai oktatás Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó, továbbá pályaorientáció, szakmai elıkészítı és szakmai alapozó nevelés-oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés zajlik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerő tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlıdik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, az igény a munkatársakkal való együttmőködı, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetıvé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerıpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvetı célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlıdésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetıséget kell kapniuk a magasabb szintő szakképzettség megszerzésére a szakmai elımenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nı a tanulókban a szakmához kötıdı ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsısorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvıbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetıséget ad az általános mőveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetıvé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlıdik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minısége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelısségérzet.

18

A szakiskola elsı, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylı szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlıdésre ösztönzı, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı tevékenységeket, hogy elkerülhetıvé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget kell biztosítani - az átvevı iskola pedagógiai programja szerint - átlépésre gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert. Az elıírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (elsı szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az alapmőveltségi vizsgára is. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapmőveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen másik szakiskola, középiskola megfelelı évfolyamán folytathatják tanulmányaikat.

Szakmunkásképzés 10.évfolyam után Az alábbi szakmák oktatására vannak meg a feltételeink, programjait, óraterveit lásd a HELYI TANTERV fejezetben Alapfokú végzettséggel 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı

31 5216 17 31 5216 16 31 5233 02 31 5233 06 33 5216 03 33 5262 01 33 5276 05 33 6280 01

Szobafestı-mázoló-tapétázó Szerkezetlakatos Esztergályos Hegesztı Villanyszerelı Asztalos Nıiruha-készítı Mezıgazdasági gépész

Középiskolai végzettségre épülı 0012/030 - szakképzı 0012/030 - szakképzı

52 4641 03 52 523 00

Szoftverüzemeltetı, (1 éves- Nappali) Mechatronikai mőszerész (2 éves-Nappali)

Érettségire épülı Technikusképzés Elsısorban iskolánk szakközépiskolai képzésére épülı oktatási forma, mely a 2001-2002 tanévtıl nyitva áll a gimnáziumi érettségivel rendelkezı tanulók számára is. Ruhaipari-modellezı szakirány 2 éves – Nappali Számítástechnikai technikus 2 éves – Nappali 2 éves - Nappali Mechatronikai technikus (mőszerész szakmára épül)

19

Szakközépiskolai képzés Nappali rendszerő képzés Városi mértékkel mérve is jelentıs volt a nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás megszervezése; elıször a ruhaipari, majd az elektrotechnika – elektronika valamint az informatika szakon. E fejlesztéseket elsısorban a szakképzési alap pályázatai elnyert pénzeszközökbıl tudta az iskola biztosítani, többek között az elektronikához közel 8 millió forintos költséggel teremtette meg e modern tudomány oktatásának feltételeit. Óriási lehetıséget nyújtott az iskolának a Világbankkal 1997-ben aláírt szerzıdés, melynek keretén belül öt éven keresztül összesen 22 millió Ft támogatást nyújtott a szervezet iskolánknak. Így egyre növekvı érdeklıdés mellett elektrotechnikai és informatikai osztályok indultak, kiválóan felszerelt szaktantermekben, multimédiás oktatási háttérrel. A 277/1999.(XII.22.)kormányrendelettel módosított 100/1997.(VI.13.) kormányrendelet az érettségi vizsgáról rendelkezik, ennek értelmében „A középiskolának a 11-12.évfolyamon a kötelezı vizsgatárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint – emelt szintő érettségi vizsgára fel tudjon készülni” a felkészülésre heti öt órás képzéssel biztosítjuk az idıt. Az érettségi vizsgára jelentkezı szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Elektronikai és informatikai szakon az érettségi vizsga választható tárgyai között szerepeltetjük a szakmai tantárgyakat. az informatikai szakon tanulók a 12.évfolyamot követıen és az érettségit megelızıen középfokú OKJ-s vizsgát tehetnek. 0012/090 - szakközépiskola 0012/090 - szakközépiskola 0012/090 - szakközépiskola 0012/090 - szakközépiskola Levelezı tagozat Szakközépiskola

Elektrotechnika-elektronika Informatika Rendvédelmi Általános tantervő

Négy éves – 2001.szeptember

Nappali Nappali Nappali Nappali

Levelezı tagozat

Speciális eredményként könyvelheti el iskolánk, hogy már hosszú évek óta(1978 óta) mőködik a tagozat. Bizonyítékául annak is, hogy a tudás megszerzésének igénye vagy a szükség – a munkahelyi követelmény – az idısebb korosztályok körében is jelentkezik. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy a szakközépiskolai követelményeknek a három esztendı leforgása alatt sokan nem tudnak eleget tenni. A lemorzsolódás mértéke 40 – 50 %. A 11. és 12. évfolyam hallgatói (az 1993.évi LXXIX.tv.114.§ és a 13/1995.(IX.28.) számú önkormányzati rendelet alapján tandíjat fizetnek. A törvényi rendelkezések értelmében 2001 szeptemberétıl e feltételek megváltoztak. Szakképzıs hallgatóink számára, élve a törvény adta lehetıséggel lehetıvé válik az érettségi bizonyítvány megszerzése – nappali tagozaton tanulmányait befejezı, nem tanköteles korú tanulók - a levelezı tagozaton is folytathatják tanulmányaikat. A képzés feltételei megváltoztak 2001 szeptemberétıl folyamatosan megszőnt a három éves szakmunkás végzettséghez kötött szakközépiskolai képzés és átadta helyét a nappali tagozat követelményivel azonos ún. kerettantervi képzésnek. Az új képzési forma legszembetőnıbb különbségei a régihez képest: négy évfolyamos, idegen nyelv tanulását is nyújtó több közismereti tantárgyra (pl.: földrajz,

20

informatika, mővészet-és társadalomismeret) építı szélesebb ismeretanyagra építı tantárgyrendszerő. Jelenleg ebben a képzési formában zajlik az oktatás felmenı rendszerben 9-12.évfolyamon. A 2004-2005-ös tanévre mind a négy évfolyamon teljessé vált az újrendszerő oktatás, és ekkor tette le az elsı kerettantervi osztályunk az érettségi vizsgát. A Levelezı Tagozat a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola mellett mőködik. A Tagozat irányítását a tagozatvezetı ill. az igazgatóhelyettes látja el. Az adott intézmény vezetési szerkezetét a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola Mőködési Szabályzatának II/1. pontja tartalmazza. A Tagozaton a nevelés-oktatás a nevelési-és oktatási tervek, illetıleg a tantervi irányelvek tantervek és a tantárgyi programok alapján történik.

A dolgozók középiskolai képzésének feladatai, céljai A dolgozók középiskolája a munkájuk mellet továbbtanulók részére nyújt korszerő középfokú ismereteket, lehetıséget ad az érettségi megszerzésére. Elsısorban a középszintő érettségi vizsgára készít fel, mivel a tanulók jórészt meglévı munkahelyük megtartása, vagy ottani szakmai elırelépésük érdekében vállalják a munka melletti tanulást. A felvétel rendje 1. A dolgozók négy évfolyamos szakközépiskolájának 9.osztályába az vehetı fel,aki az általános iskola nyolc osztályának elvégzését igazolja. A 10. osztályba az a jelentkezı kerülhet, aki különbözeti vizsgát tesz és a vizsgán a feladatokat 80%-osan oldja meg. A felvételi vizsga azoknak kötelezı, akik 10 osztályt végeztek szakiskolában és nem a 9. osztályban akarják folytatni tanulmányaikat. Vizsgatárgyak: magyar nyelv-és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. 2. A felvételi vizsga anyagát a fenti tárgyakat tanító tanárok állítják össze, a tagozatvezetı hagyja jóvá. Felvételi vizsga a tanév elsı hetében a javítóvizsgákkal együtt történik. Szakközépiskola nappali tagozatáról vagy más középiskolából átvétel csak az elvégzett évfolyamot követı évfolyamra lehetséges. Felvételi eljárás 1. A jelentkezık felvételüket az e célra rendszeresített,az iskolánál beszerezhetı,szabályosan kitöltött és az iskolához szeptember 1-ig benyújtott jelentkezési lapon kérhetik. A jelentkezési laphoz csatolni kell általános iskola nyolc osztályának elvégzését igazoló bizonyítvány másolatát. 2. A határidın túl benyújtott felvételi kérelmekrıl a tagozatvezetı dönt. Beírás 1. A felvételi alapjául szolgáló bizonyítvány és személyi igazolvány adatainak ellenırzése után a jelentkezı beírását a tanév megkezdése elıtt az iskolatitkár végzi. 2. A tanulótól átvett bizonyítvány másolatát az iskola ırzi. 3. A beírás díjtalan 4. A tagozat magasabb osztályába lépı tanulót nem kell újból beírni. 21

Felsıbb osztályba lépés 1. Az iskola felsıbb osztályába léphet az a tanuló, aki a közvetlenül megelızı osztályt eredményesen elvégezte, és tanulmányit folyamatosan végzi. 2. A tanulmányok folyamatossága nem szakad meg akkor, ha a tanuló a következı tanévben elháríthatatlan akadály miatt (betegség, külföldi kiküldetés, gyermekgondozás, szülés stb.) nem tudja tanulmányait felsıbb osztályban folytatni és ezért halasztást kért és kapott. 3. A tanulmányi halasztás egy tanévre szól, de indokolt esetben egy tanévvel meghosszabbítható. 4. Vizsgahalasztás is kérhetı indokolt esetben. Ügyében a tagozatvezetı dönt. Ilyen halasztás legkésıbb a vizsga elıtt egy héttel, a szaktanár tudtával és beleegyezésével kérhetı. A halasztás legfeljebb 2 héttel hosszabbíthatja meg a szóbeli vizsgákhoz képest a felkészülés idejét. 5. A felsıbb osztályba lépés megtagadása fegyelmi büntetésként nem alkalmazható. Osztályismétlés Tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja az a tanuló: • aki az osztályvizsgán kettınél több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, • akinek a javítóvizsgája nem sikerült, • aki az osztályvizsgán vagy a javítóvizsgán nem jelent meg és távolmaradását elfogadható módón 8 napon belül nem igazolta, • aki a megkezdett osztály –vagy javítóvizsgától kellı megokolás nélkül visszalépett, vagy akit az említett vizsgák folytatásától szabálytalanság miatt eltiltottak, • akit a tanév folytatásától fegyelmi büntetésként eltiltottak, • aki tanulmányait a tanév folyamán elfogadható indok nélkül megszakította. Tanulmányok abbahagyása, törlés a tanulók sorából A tanulmányok abbahagyásának kell tekinteni azt a tényt, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy megkezdett tanulmányait valamilyen okból nem tudja vagy nem akarja folytatni. A kimaradás körülményeit feltüntetı záradékot a tanuló bizonyítványába valamint az osztálynaplóba be kell jegyezni. Törölni kell a tanulók sorából azt, aki: • felvételét követıen továbbtanulási szándékától a tanítás megkezdéséig írásban visszalépett, • aki évismétlésre bukott és a következı tanév elsı beszámolóján nem jelent meg, • szándékosan elhallgatott olyan tényt,amely tanulmányai megkezdését vagy folytatását kizárja • aki 30 óránál igazolatlanul többet mulaszt. Az iskola kötelékébıl távozó tanulónak át kell adni a megfelelı záradékkal ellátott bizonyítványát és egyéb személyi okmányait. Ha a tanuló okmányiért nem jelentkezik, azokat postán - ajánlott küldeményként - kell részére megküldeni. A tanulók elbírálása 1) A tanulmányi elırehaladás tanévközi elbírálása a) A tanulók tanulmányi elırehaladásáról tanév közben házi,valamint iskolai dolgozatok alapján, továbbá kötelezıen elıírt beszámolók keretében kell meggyızıdni. b) A Levelezı Tagozaton a tanév folyamán egy beszámoló kötelezı. A szóbeli beszámolókat a tanév 17. tanítási hete után kell lebonyolítani. A tanév 37.hete után 22

c) d)

e)

f)

g)

h)

i)

van az osztályvizsga. A szóbeli beszámolók elıtt egy héttel a hallgatók felkészülési szünetet kapnak. Az írásbeli beszámolókat a felkészülési szünet elıtt a szorgalmi idıszak utolsó tanóráján íratják a szaktanárok. A tantárgyak számonkérésének rendje: Magyar nyelv és irodalom: írásbeli és szóbeli Matematika: írásbeli és szóbeli Idegen nyelv: írásbeli és szóbeli Történelem: szóbeli Fizika: szóbeli Kémia: szóbeli Földrajz: szóbeli szóbeli Mővészetismeret: Társadalomismeret: szóbeli A beszámoló rendjét a tagozatvezetı határozza meg és hozza a tanulók tudomására. Az írásbeli beszámoló feladatait a szaktanár állítja össze és a tagozatvezetı hagyja jóvá, amit szolgálati titokként kell kezelni a beszámoló megkezdéséig. Az írásbeli beszámoló tartalma tantárgyanként maximálisan 2 óra. A szóbeli beszámolóra a tétel kidolgozásához szükséges irodalmi szöveggyőjteményen, függvénytáblázaton, zsebszámológépen kívül más segédeszközt bevinni nem szabad. Póttétel húzására a szóbeli beszámolókon nincs lehetıség. A beszámolón kisebb szabálytalanságot elkövetı tanulót figyelmeztetni kell. Ismételt vagy súlyosabb szabálytalanság estén a tagozatvezetı a tanulót az adott tantárgyból a beszámoló folytatásától eltilthatja,ebben az estben a beszámoló eredményét elégtelennek kell tekinteni. A tanulók teljesítményét: 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen) érdemjeggyel kell értékelni. A beszámolók és az osztályvizsga eredményébe be kell számítani az évközi dolgozatokra kapott jegyeket 2:1 arányban súlyozva a vizsgajegyek javára. Az évközi dolgozatok idıpontját az írás elıtt a tanár 1 héttel korábban köteles jelezni. Különbözeti vizsgát a tagozatvezetı rendeli el, ha az iskolaváltás azt megköveteli, vagy a tanuló ezt kéri. A különbözeti vizsga anyagát a szaktanárok határozzák meg az elıírt tantárgyi követelményeknek megfelelıen. A vizsga a pótvizsgákkal egy idıben és módon történik.

Javítóvizsga 1. A javítóvizsgát az osztályvizsgára vonatkozó elıírások értelemszerő alkalmazásával kell lebonyolítani azzal az eltéréssel, hogy a tanulónak valamennyi tantárgyból bizottság elıtt kell vizsgáznia. 2. A javítóvizsga idejérıl és az azzal kapcsolatos tudnivalókról az érdekelt tanulókat az osztályvizsga eredményhirdetésekor (tanév végén) kell tájékoztatni. 3. Sikeres javítóvizsga után a tanuló felsıbb osztályba léphet, sikertelen javítóvizsga estén csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. 4. A javítóvizsgáról igazolatlanul hiányzó vagy azt indokolatlanul megszakító tanuló csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. 5. A javítóvizsga eredményeit jegyzıkönyvben kell rögzíteni.

23

Munkarend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

A tanítás heti két alkalommal történik: hétfı és szerda. A tanítási óra idıtartama 40 perc, a szünetek 5 percesek. A tanítás kezdési ideje: 15.00 óra. A tanítási szünetek évközi rendje megegyezik a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskoláéval. A házirendbe foglaltak betartása a Levelezı Tagozat hallgatóira és nevelıire is kötelezı. Ennek betartásáért a tagozatvezetı felel. Az osztályok szervezési ügyeit és a dokumentumok vezetését az osztályfınökök intézik. A Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola Mőködési Szabályzatának VIII. fejezetében foglaltak -A pedagógus jogai és kötelességei-betartása kötelezı a Levelezı Tagozaton tanító nevelıkre is. Az iskolai létesítmények, helyiségek rendjének használatáról irányadó a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola Mőködési Szabályzatának XVII. fejezete.

Felnıttképzés A rendszerváltás óta óriási lépést tett az iskola elsısorban a gyakorlati oktatás egyes területeinek fejlesztése terén a tanmőhelyek létesítésével, amelyek kihasználása maximálisnak mondható. Tanmőhelyek létesültek a fémipari, ruhaipari,informatikai,mechatronikai szakmákhoz, így jelen pillanatban több mint 50 tanulói munkahely nyújtja a gyakorlati képzés jó feltételeit. Felzárkóztató oktatás Az 1993.évi 79 tv. 27.§.(8) bekezdés szerint a felzárkóztató oktatást a szakiskola 910.évfolyamán a nappali rendszerő iskolai oktatás keretén belül lehet megszerezni azoknak, akik nem fejezték be az általános iskola 8.évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a huszonkettedik életévét. Ez a határidı meghosszabbodik egy évvel, ha a tanuló az általános iskola elsı évfolyamát a hetedik életévében kezdte. A meglevı iskolai elıképzettség alapján csak olyan szakképzettség megszerzésére van mód, amelyhez az OKJ semmilyen iskolai elıképzettséget nem kíván. A miniszteri rendelet 39/A §.(5) bekezdése b) pontja szerint a felzárkóztató oktatás keretében általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása és szakmai alapozás folyik elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A tananyag tartalmát a kerettanterv határozza meg. Cél az általános iskola évfolyamainak befejezésére történı felkészítés. Vizsgákat az általános iskola keretén belül, a felzárkóztató oktatás helyén 1., 2. év kell letenni, ennek birtokában és ennek megfelelıen a tanuló a szakképzési évfolyamba léphet. Tanfolyami képzés Iskolánk a 03-1004-01 számú (a 45 / 1999.(XII.13.) OM rendelet szerint) tanúsítvány alapján OKJ szerinti felnıtt szakképzést folytat az alábbiak szerint: Szakma OKJ száma: 31 5233 06 Alapfokú bevont-elektródás ívhegesztı (E1) A szakma megnevezése: Alapfokú fogyóelektródás ívhegesztı (F1) Argon-védıgázos wolframelektródás ívhegesztı( W1)

24

A megszerzett képesítéssel alapfokú képesítést igénylı hegesztı munkakörök tölthetık be. Részletes programja a mellékletben.

Beiskolázás - létszámok Az intézmény tanulói létszáma 5 esztendıvel ezelıtt közel 100 tanulóval csökkent, ami a demográfiai csökkenéssel arányos volt. Ezt a visszaesést az iskola szakközépiskolai osztályok indításával ellensúlyozta, így sikerült a tanulói létszámot emelni. Az oktatási struktúra változásával – a szakmunkásképzés rendszere átalakult, belépett a rendszerbe a szakközépiskolai képzés. A beiskolázás struktúrája is átalakult, az alapmőveltséget nyújtó szakiskola 9. és 10. osztálya mellet a már mőködı 4 illetve 5 évfolyamos (technikusképzés) szakközépiskola magasabb követelményeket támaszt, de a 10. évfolyam befejezésével továbbra is fennmarad a szakmunkásképzés rendszere az intézetben , mely kiegészül még a tanfolyami képzéssekkel. Biztosítottnak látszik az iskola tanulói létszáma a jövıben is. A feladatbıvülést jelzi az osztályok számának növekedése - a szakmunkásképzési célú osztályok száma ismét nı. Az iskolarendszer megváltozásával – KERETTANTERV bevezetése, ill. az átmeneti idıszak után (1998/99.tanévtıl) - a 2+2(3) rendszerő szakképzés, az érettségi utáni szakképzı évfolyamok lépnek be a rendszerbe. A Szakmunkások Szakközépiskolája Levelezı Tagozata mellett megszőnt a 2 éves nappali rendszerő oktatás, átalakult a Levelezı Tagozat – 4 éves, 8 osztályhoz kötött felnıttképzés így a létszám bizonyos állandóságot mutat az elkövetkezendı öt évben.

A tanulók iskolaváltoztatása Felvétel a Szakiskolába 9. évfolyamra a körzet 8. osztályt végzett tanulói (14-15 éves) jelentkezhetnek az érvényben levı eljárási rend szerint általános iskolájukban. A 9 és 10. évfolyamra tanév közben bármelyik iskolatípusból – speciális szakiskolából különbözeti vizsga letételével – átírathatja gyermekét a szülı vagy gondviselı. 11.szakképzı évfolyamra jelentkezhet az a tanuló, aki a 9. ill.a 10.évfolyamot sikeresen befejezte,megfelel az életkori és az elıképzettségi elıírásoknak és intézetünk valamely ajánlott szakmáját kívánja tanulni. A szakképzı évfolyam 11., 12. és 13.évfolyamára – tanév közben - csak az oktatott szakma tanulója iratkozhat át azonos szakmában. Felvétel Szakközépiskolába 9. évfolyamra a körzet 8. osztályt végzett tanulói (14-15 éves) jelentkezhetnek az érvényben levı eljárási rend szerint általános iskolájukban, az iiskolánkban oktatott szakmacsoport valamelyikére. 9. és 10. évfolyamra tanév közben – a szakmai elıkészítı tantárgyak magas óraszámban való tanulása miatt – csak különbözeti vizsga letételével iratkozhat át tanuló (például szakiskolából), illetve azonos típusú (szakmai elıkészítı tárgyat tanító) szakközépiskolából különbözeti vizsga nélkül. 11. évfolyamon folytatja tanulmányait az, aki azonos szakmai elıkészítı tárgyat tanult a megelızı évfolyamokon, valamint különbözeti vizsga letételével az, aki más típusú iskolából kívánja tanulmányait a szakközépiskola megfelelı szakán folytatni. A különbözeti vizsga idıpontja ez esetben a tanévet megelızı augusztusi javítóvizsgák ideje. 25

11. és 12. évfolyamra tanév közben – szakközépiskolában azonos szakmai alapozó tárgyat tanult tanuló – különbözeti vizsga nélkül átiratkozhat, más típusú iskolából (Gimnázium, Szakközépiskola) csak a különbözeti vizsga letétele után, melyen a megelızı évfolyamok tananyagának tudásáról kell számot adnia bizottság elıtt. Felvétel Technikusképzésre A felvétel feltétele az érettségi bizonyítvány. Felvétel a Szakközépiskola Levelezı Tagozatára Nappali tagozaton tanulmányait befejezı, nem tanköteles korú tanulók - a levelezı tagozaton is folytathatják tanulmányaikat. A kérdést részletesen szabályozza a Levelezı Tagozat Szervezeti és Mőködési Szabályzata.

26

Személyi feltételek Nevelıtestület: Név:

Végzettség:

Szakképesítés: magyar-történelem szakos tanár, közoktatási vezetı testnevelı tanár, birkózó szakedzı

Beosztás:

1. Bernáth Judit

fıiskola, egyetem

2. Bíró Károly

fıiskola

3. Burián István

fıiskola, egyetemi hallgató

földrajz -történelem szakos tanár tanár

4. Constantin István

egyetem

magyar-történelemesztétika szakos tanár

5. Csákfalvi Gábor 6. Dézsi Anikó

SzakmunkásSzobafestı-mázoló képzı fıiskolai informatikus mérnök hallgató

7. Diószegi Zsigmondné fıiskola

8.

Gállosné Vermes Zsuzsanna

egyetem, fıiskola

9. Kátainé Selyem Enikı egyetem

tanár, intézményvezetı tanár

tanár szakoktató mőszaki tanár

pedagógia szakos tanár, mővelıdésszervezı, gyermek- és ifjúságvédı

gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, intézményi helyettesítı tanár

filozófia-esztétika szakos elıadó, német nyelvtanár

tanár

magyartanár

tanár

10. Kiss Bertalan

egyetemi hallgató

villamosmérnök

mőszaki tanár

11. Knódel János

fıiskola

gépészmérnök, mőszaki tanár

mőszaki tanár

fıiskola

matematika-rajz szakos tanár

tanár

12.

Lövészné Nagy Erzsébet

fıiskolai hallgató egyetemi 14 Markovics Annamária hallgató szakmunkás 15. Mészáros István képzı

informatikus mérnök

mőszaki tanár

angol nyelvtanár

tanár

Asztalos

szakoktató

16. Mezı Sándor

fıiskola

okleveles mőszaki szakoktató

gyakorlati oktató

17. Mihókné Vass Ildikó

fıiskola, egyetem

magyar-német szakos tanár tanár

fıiskola

angol nyelv és irodalom számítástechnika szakos tanár

13. Majnár Zoltán

18. Muri Éva Julianna

tanár

27

Név:

Végzettség:

Szakképesítés:

Beosztás:

19. Nagy László

fıiskola

villamos üzemmérnök, mőszaki tanár

mőszaki tanár

20. Pozsári Etelka

fıiskola

gépészmérnök, mőszaki tanár

mőszaki tanár

21. Sóvágó Andrea

fıiskola, egyetem

matematika-fizika szakos tanár

tanár

22. Szappanos Albert

fıiskola

23. Szappanos Veronika

fıiskola

24. Szatmári József

egyetem

25. Szécsi Attila

fıiskola

26. Szécsi Eliza

fıiskola

27. Szıke Judit

egyetemi hallgató

magyartanár

tanár

28. Tabajdi Imre

fıiskola

okleveles mőszaki szakoktató

mőszaki tanár

29. Takácsné Nagy Anikó

fıiskola, egyetem

magyar-könyvtár szakos tanár

tanár, könyvtáros

gyakorlati oktatásmetallurgiai üzemmérnök, vezetı, munkavédelmi szakmérnök mőszaki tanár okleveles mőszaki szakoktató matematika-tanár tanár intézményvezetıinformatikus mérnök, helyettes, mőszaki tanár mőszaki tanár informatikus mérnök, mőszaki tanár

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Név: 1. Csókás Józsefné 2. Dömök Zsigmondné

Beosztás: hivatalsegéd hivatalsegéd

3.

gazdasági vezetı

4. 5. 6.

Végzettség: Képesítés: szakmunkásképzı szakmunkásképzı felsıfokú képesített mérlegképes Fábián Lajosné pénzügyi könyvelı szakképzı felsıfokú képesített mérlegképes könyvelı, vállalati Hontiné Nahóczky Éva pénzügyi szakképzı tervezı statisztikus ipari gáz- és Kálomista Attila szakmunkásképzı olajberendezés kezelı felsıfokú képesített mérlegképes Miklós Istvánné pénzügyi könyvelı szakképzı

7. Nagy Balázsné

8 általános

könyvelı főtı, udvaros könyvelı hivatalsegéd

28

Név:

Végzettség:

Képesítés:

Beosztás: karbantartó, anyagbeszerzı, udvaros

8. Sári Miklós

szakmunkásképzı háztartási gépszerelı

9. Schuszter Gáborné

szakközépiskola

Iskolatitkár

10. Selyem Balázsné

gimnázium

Pénztáros

11. Szabó Ferenc

szakmunkásképzı központifőtés- szerelı

Karbantartó

12. Vig Réka

felsıfokú pénzügyi szakképzı

iskolatitkár-helyettes

képesített mérlegképes könyvelı

29

Az eszközellátottság Mint eredetileg szakmunkásképzést folytató iskola az oktatási eszközök, elsısorban az oktatott szakmákra jellemzı zömében mőszaki jellegő anyagokat tartalmaznak a tárgyi szemléltetıeszközöktıl a szakrajzi modellekig. Az iskola oktatáshoz szükséges meglevı szakmai-, audiovizuális eszközrendszere megfelelı, bár fejlesztésre szorul éppen a szakközépiskolai oktatás bevezetése, a számítástechnika rohamos fejlıdése miatt. A kémia fizika szertáraink a legszükségesebb eszközökkel rendelkezik. Fejlesztésük azonban a mai kor követelményeinek – a tananyagstruktúra változásának – megfelelıen szükséges. Az eszközfejlesztések tervezésénél prioritást kap a kompetencia alapú oktatásmódszertanának alkalmazásához szükséges eszközök, és a digitális kultúra kialakításához szükséges eszközök beszerzésének támogatása. A nevelési és oktatási intézmények kötelezı eszközlistája 80 %-ban rendelkezésünkre áll. A pedagógiai program végrehajtását a jelenlegi eszközállomány biztosítja.

Felszereltség A tantermekben • Interaktív táblák (3) a szükséges projektorokkal, számítógépekkel, Lap-Top-okkal1, • Lénárd gömbök, logikai játékok2 • A Leybold Didactic oktatórendszer, 9 db P-IV alapú számítógéppel támogatva, 8 munkahellyel • 3 számítástechnika terem • Multimédia számítógépek - berendezés a Könyvtár-teremben • INTERNET – Intranet elérés minden számítógépen • Minden tanteremben írásvetítı, diavetítık • További Projektorok, • Videó felvevı és lejátszó berendezések • Könyvtár – több mint 6000 egység Tanmőhelyek – gyakorlóhelyek eszközei, gépei Asztalos mőhely ( 120 m2 + 25 m2 enyvezı) - A mőhelyben szerzıdés keretén belül folytatunk gyakorlati képzést. • 1 db 600-as szalagfőrész • 7 fı részére kéziszerszámok, eszközök. • Fémipari alapképzı mőhely (70 m2 ): • 12 db satus, fiókos munkahely • Lakatos mőhely ( 100 m2 ) • 6 db satus, fiókos munkahely

1

HEFOP 2.1.5. Hátrányos helyzető tanulók integrált nevelése és a HEFOP 3.1.3. Kompetencia alapú oktatás c. pályázatok alapján, 2007. tavaszán

2

Beszerzésre került HEFOP 3.1.3. Kompetencia alapú oktatás c. pályázat alapján

30

Szobafestı szakma helyisége (65 m2) :Az oktatás jórészt mőhelyen kívül történik • 3 db Wagner festıberendezés Varrodák (1- 65 m2, 2- 70m2 , 3- 135m2 ) : • 15 db DAEWOO ipari gyorsvarró • 15 db TEXTIMA ipari gyorsvarró • 13 db TEXTIMA ipari gyorsvarró • 12 db TEXTIMA ipari gyorsvarró • 20 db Szovjet gyártmányú ipari gyorsvarrógép • 6 db TEXTIMA 5 szálas interlock, • 1 db TEXTIMA 3 szálas interlock, • 3 db MINERVA egyenes gomblyukazó, • 3 db (Singer, DAEWOO, Csepel) gombfelvarró, • 1 db TEXTIMA 3 tős fedızı, • 1 db TEXTIMA 2 tős fedızı, • 1db Csepel hólozó. Alkalmazott különleges gépek, eszközök Különleges eszközök elsısorban a gyakorlati oktatás területein találhatók: a szakma eszközei. Felsorolásuk a pedagógiai programban képtelenség. Nem az intézmény tulajdonát képezı objektum Sportcsarnok A megállapodás (szerzıdés) a két intézmény között a városi Önkormányzat által koordinált és a testnevelés órák valamint az órán kívüli – egészséges életmód megteremtését szolgáló – programok, megtartását szolgálja.

31

Fejlesztési irányok, tervek Közeli fejlesztési elgondolások Pályázatokon való részvétellel kívánjuk a megfelelı fejlesztést biztosítani az informatika, az elektronika , a könyvtár és a szakmai képzés területein A számítástechnikai oktatás biztosítása - a szoftverüzemeltetı szakmában - középfokú végzettséget adó képzés. Távlati és folyamatos fejlesztési tervek Szakiskola 9 - 10. évfolyam Személyi feltételeinek javítása: pl.: idegen nyelvek tanítására Tárgyi feltételek megteremtése: tanteremgondok enyhítése, szemléltetıeszközök beszerzése Szakképzés Személyi feltételei adottak Tárgyi fejlesztés: az elavult, elért eszközök cseréje folyamatos Tanmőhelyeink modern gépekkel felszerelt kis üzemek, melyekben a gépparkot állandóan fejlesztjük, újabb és újabb gépekkel látjuk el, hogy tanulóink a jelen kor követelményeinek szintjén tanulhassák, illetve gyakorolhassák szakmájukat. Tanfolyami – felnıttképzés Személyi feltételei adottak Tárgyi fejlesztés: az elavult, eszközök cseréje folyamatos a hegesztı szakmához Szakközépiskolai képzés Személyi feltételeinek biztosítása: matematika, idegen nyelvek tantárgyak tanítására Tárgyi fejlesztés: Folyamatos – informatika, elektronika Szakmai képzés feltételeinek megteremtése az elektrotechnikai - elektronikai szakközépiskolai képzés folytatásaként. Egy vagy két szakmában

32

Az intézményben folyó nevelı és oktatómunka céljai, feladatai, eljárásai Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak : minden tantárgyból megfelel az középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Olyan iskola kialakítása és mőködtetése a feladat, amelyben megfelelı teret kap az iskolai és az otthoni önálló egyéni tanulási célú tevékenység is és a segítı együttmőködéssel, a segítı versengéssel a demokratikus vezetéssel megvalósuló tanulás, iskolai tevékenység, illetve a szociális képességekkel összefonódó szuverén aktivitás. Az iskola olyan iskolai légkört alakít ki, amelyben ezeknek az elvárásoknak a teljesítése magától értetıdı módon megvalósul. Az iskolai nevelés az elınyös és hátrányos szokások szembeállításával, megvitatásával, tudatosításával hozzájárul a szükségletek egészséges és kulturált kielégítését szolgáló motívumok, kompetenciák elsajátításához. Alapvetı feladat a mozgásszükséglet kielégítése, mely létrehozza a mindennapok fizikai és szellemi terheléséhez szükséges fittséget is. Készségfejlesztı gyakorlatokat alkalmazunk a következı néhány, de igen fontos készség kialakítására: kapcsolatápoló készség, empatikus készség, tolerancia készség, siker és kudarcfeldolgozó készség, konfliktuskezelı készség, vitakészség, alkalmazkodási készség, szervezıkészség. Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze az életpályájuk során jól felhasználható kompetenciákat és képessé tegye ıket azok folyamatos megújítására.. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulók képessé tétele tudásuk alkalmazására a mindennapi életben felmerülı körülmények között. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

33

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink Ki kell alakítani a tanulókban „a közösségben való együttdolgozás” elvét. Az egymás elfogadását „az élni és élni hagyni” tolerancia szemléletét. Az adott esetekben történı egymásrautaltság és az ebbıl fakadó segítıkészség kialakítása az osztályfınöki órák és nem utolsó sorban a közös rendezvényeken való részvétellel valósul meg. (iskolai ünnepségek, osztálykirándulások, sportversenyek) Ennek érdekében az osztályok évente egy-két alkalommal rövidebb – hosszabb kirándulásokon vesznek részt. Nem kis számban képviselik az iskolát a megyei sportversenyeken. Erısíti a közösségi érzés kialakulását az egész évben folyó osztálybajnokság.

34

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı feladatok Az iskola helyzetébıl illetve beiskolázási körzetbıl fakadóan sok tanuló küzd beilleszkedési és magatartási zavarokkal. El kell érni, hogy az elsı év végére ezek megszőnjenek, csökkenjenek. Ennek érdekében fokozott figyelmet fordítunk ezekre a tanulókra, mind a tanórán, mind az osztályfınöki órákon. Ha szükséges igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálati intézmény, orvos, pszichológus segítségét is. A pedagógus óraszám megemelése nagyban segíti az ilyen tanulókkal való egyéni foglalkozást. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladata: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Hagyományırzı tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Virágh Gedeon emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról.

35

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján . Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Iskolánk egyes osztályai védnökséget vállaltak egy-egy - a református temetıben található 1848-as honvédsír felett. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-12. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı(k) segíti(k). Tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, – amennyiben a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban tanulószoba mőködik. Diákétkeztetés A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 9 - 12. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére az óratervekben meghatározott felzárkóztató órá(ka)t szervezünk. A 11 - 12. évfolyamon a továbbtanulás, a felsıfokú oktatási intézménybe való felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képesség fejlesztı órákat tartunk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt, óratervben rögzíti. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

36

Versenyek, vetélkedı, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás Olyan értékelési követelményeket dolgozunk ki e Pedagógiai Programon, tanterveken belül, amelyek lehetıvé teszik a megtanítandó követelmények külön-külön értékelését. Ezt szolgálják: • differenciálás formális eszközeinek fejlesztése • differenciálás szervezeti lehetıségek fejlesztése • differenciálási módok fejlesztése. A fejlesztés mind a tanulásban, mind a manuális tevékenységben elsırendő feladata az intézménynek. Lassan megteremtıdik a jogi, személyi és technikai feltétele, háttere is a képességfejlesztésnek, a tehetséggondozásnak. Ez a jelenben is fontos, de a jövıben elsırendő feladat lesz, éppen a szakközépiskolai osztályokba járó megfelelı vagy kiugróan jó tanulási képességgel rendelkezı tanulók miatt, akik esetenként nem elégszenek meg az érettségivel,

37

hanem felsıfokú tanulmányok folytatására szánják el magukat. A tehetséggondozást, képesség-kibontakoztatást az alábbi tevékenységek segítik: • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése.

Gyermek- és ifjúságvédelem A megjelent ifjúságvédelmi törvénnyel összhangban az iskola felelısséget vállal a rábízott ifjúságért, biztosítja a törvényben elıírt jogokat. E cél elérése érdekében ifjúságvédelmi felelıst foglalkoztat. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, • a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek.

38

• • • • • • •

A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, iskolai védınıvel továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), • egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történı nevelés, • a és a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetıségek, • az egészségügyi szőrıvizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülıkkel való együttmőködés, • tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Ifjúságvédelmi felelıs • • • • • •

szervezi az osztályfınöki munkaközösséggel együttmőködve e tevékenységet nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulókról évente két alkalommal egyeztet az önkormányzattal minden esetben eljár a tanulók ügyeiben, képviseli érdekeiket juttatások, kedvezmények, pályázatok beszámolási kötelezettsége van a nevelıtestület felé, mely kötelezettségének évente két alkalommal eleget kell tenni.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Azoknak a tanulóknak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek délutáni foglalkozásokat tartunk. Ezeken a foglalkozásokon próbáljuk megtanítani „tanulni” ıket, valamint az ismeretük hiányát pótolni. • A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; 39

• • • • •

az egyéni foglalkozások; a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai; a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése.

Szociális hátrányok enyhítése Az iskolát olyan szociális közeggé alakítjuk, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerően mőködnek és ezáltal kialakulásuk lehetıvé válik. Az iskola nevelési feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt olyan iskolai életrend kialakításával valósítja meg, melyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitıl egyértelmően és következetesen elvárhatók. Az iskola karöltve kollégiummal próbálja megoldani a szociális hátrányban lévı tanulók segítését. Ezek az egészséges életmódra nevelés, a napi rendszeres tisztálkodás kialakítása, a kulturált öltözködés. Osztálykirándulásokon olyan helyek bemutatása, ahova élete során nem valószínő, hogy valaha is eljut. (Országház, színházi elıadás.) Továbbá: • a szőkös anyagi lehetıségek miatt a rászorulókat tartós tankönyv hozzájárulásával segítjük. • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a tanulószoba; • a diákétkeztetés; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai; • a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége; • szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.(beiskolázási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás)

A tanítást-tanulást segítı és értékelı eszközrendszer elemei A közösségi élet megszervezése A 243/2003. (XII.17.) Korm. r e n d e l e te 4. § (1) szerint a tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetık különbözı évfolyamok, különbözı osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. Osztályok szervezésének elvei Szakmunkáscélú alapiskolában és a szakképzési évfolyamon • Rokonszakmák és létszámarányoknak megfelelıen

40

Szakközépiskolában • Létszámkorlátok figyelembevételével szakmai csoportokba Csoportok szervezésének elvei Szakmunkáscélú alapiskolában • • •

szakmaorientációnak megfelelı csoportokba rendezve csoportszervezés alapja: jelentkezési lapon benyújtott igény választható tantárgyak

Szakképzési évfolyamon •

szakmai csoportba a megfelelıség figyelembevételével

Szakközépiskolában • •

Az adott évfolyamra meghirdetett csoportnak megfelelıen Fakultációs irányoknak megfelelıen

Tanulószoba • •

Szervezhetı, ha a tanulói vagy szülıi érdekvédelmi szervezetek az kérik, legalább 5 tanuló esetén A tanulószoba igénybevétele ingyenes

Szakkör • • • • • • •

A képességek kibontakoztatására, továbbfejlesztése céljából hívhatók életre Számítástechnika Elektronika Képzımővészeti Irodalmi Egyéb A szakkör - önköltséges

Önképzıkör • • •

Létrehozása a diákönkormányzat hatáskörébe tartozik Feltételeit a diákönkormányzat és az iskola vezetése között létrejött megállapodás szabja meg Az önképzıkörben való részvétel ingyenes

Diáksportkör • • •

Minden tanuló számára lehetıség van az iskola által biztosított óraszámon belül a foglalkozásokon részt venni Gyógy-testnevelési csoportot kell szervezni (52.§.(2).) A diáksportkör ingyenes

41

Iskolai tevékenységek Az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítı tevékenységek A kötelezı tanulási idın túl igénybe vehetı szolgáltatások Konzultáció • •

Elızetes bejelentés (3 nap) alapján bármelyik tanuló a konzultáció maximális ideje tanulónként 20 perc

Felkészítés • • •

Pályázaton való részvétel, továbbtanulás esetén, verseny a felkészítés idıtartama esetenként 60 perc, de maximum heti 120 perc

Könyvtár •

Minden tanuló számára biztosított a könyvtár nyitva tartása idejében (napi 1 óra)

Speciális tanfolyam • •

Az a tanuló vehet részt, akinek a tanulmányi átlaga meghaladja a 3,5 -t Osztályfınöki és szülıi írásbeli hozzájárulással, a tanfolyam maximális idıtartama nem haladhatja meg a heti 120 percet

Szakkör • •

Az a tehetséges tanuló vehet részt, aki osztályfınöki és szülıi írásbeli hozzájárulással bír. A szakkör maximális idıtartama nem haladhatja meg a heti 120 percet

Számítógép - használat • •

Konkrét feladat megoldására, tanulmányok segítését szolgáló (pl.: pályázat megírása) feladat megoldására engedélyezhetı A rendszergazda és a szaktanár egyeztetése alapján a tanuló és szülıi írásbeli kérésére engedélyezhetı, az esetenkénti maximális idıtartama nem haladhatja meg a 60 percet, maximum heti 120 perc.

Sportpálya, uszoda használata •

Szabadidejében bárki igénybe veheti.

Táborozás • •

Aki a táborozás reá esı költségeit vállalja és magatartása is megfelel a kívánalmaknak igénybe veheti. Szülıi nyilatkozat és a diákönkormányzat döntése alapján.

Térítésmentes szolgáltatás • •

konzultáció, felkészítés, könyvtár, sportlétesítmények használata Internet használat - a szabályzat elfogadásával.

42

Térítéses szolgáltatás szülıi támogatással •

szakkör, tábor

Fenntartói támogatással mőködik •

Felzárkóztató foglalkozás, Könyvtárhasználat, Sport,

A szolgáltatások igénybevételének módja •

Elızetes igénybejelentés alapján, általában osztályfınöki, szaktanári ajánlással

Szociális szolgáltatások • • • • •

Ügyelet Étkezés Segélyezés Egészségügyi szőrıvizsgálatok Mentálhigiénés ellátás

43

Módszerek A frontális oktatás - differenciált tanulásszervezés Frontális oktatás, egységes hatásrendszer A frontális oktatás a gyermek számára biztosítja a tanulás lehetıségét, de feltételeit nem. Kinek jó? Aki bírja a pedagógus tempóját, megfelelı elıismerettel rendelkezik, gondolkodási stratégiája hasonlít a pedagóguséhoz. Ez a munkaforma inkább az individualisztikus attitőd kialakításának kedvez, mivel mindenki csak a saját elımenetelében érdekelt. Hatékonysága alacsony, mivel egyoldalú a kommunikáció. Egységes hatásrendszere miatt (azonos cél, tartalom, feladat, ütem, feldolgozási idı) kérdéses az egész osztályra kiterjedı fejlesztı hatása. Mivel az eredményessége nem egyenletes, a teljesítmények széttartóak, kialakul a gyerekek közötti polarizáció, aminek negatív következményei lehetnek. Nevelési szempontból a személyiség torzulásához vezethet. Nem tud a gyerek a többivel együtt haladni, lóg a levegıben az ismeret, más tevékenységgel kezd foglalkozni. Mindez kihat a gyerekek közti kapcsolatokra, ami kirekesztéshez, elmagányosodáshoz vezethet. Kutatások igazolják, hogy a gyerekek milyen sokféle tevékenységet végeznek, amikor az agyuk máshol van, gondolatilag mással szórakoztatják magukat. Az osztályban létrejön az úgynevezett elülsı és hátsó színpad. Az elülsın lévık a pedagógussal tartják a kapcsolatot. A hátsó színpad gyermeke csak testben van az órán, gondolataiban különbözı tevékenységeket folytat. A megváltozott frontális munka A direkt irányításnál a tanórán a pedagógus meghatározó szerepet tölt be. A fenti ábra alapján a pedagógus köré félkörívben ülnek tanulók, pedagógus-tanuló párbeszédére épül a foglalkozás. Lehetıség van a gondolkodásra, a „másként gondolom” impulzusára. Egymás válaszát rögzítve tanulnak a többiek is (1. változat). Más változata, amikor nemcsak a tanárral, hanem egymással is kommunikálnak a tanulók (2. változat).

Ehhez azonban ismernünk kell a gyerekeket, tudnunk kell, hogyan reagálnak. Vigyázzunk a tanulói elıfeltevésekkel, ezek nem egyeznek meg a tanulói ismerettel. Ugyanis az elıfeltevések elıítéletté alakulhatnak, és a Pygmalion-effektus csapdájába kerülhetünk, márpedig a rokon- és ellenszenv nem állandósulhat. Törekedünk tehát a gyerekek elızetes tudásának, aktivitási készségének, önálló tanulási készségének, társas helyzetben való együttmőködési készségének megismerésére. Mindez fejlesztımunkánknak fı bázisa a tanulás tanulása folyamatában.

44

Differenciált tanulásszervezés Differenciáláson, a tanulók egyéni sajátosságát figyelembe vevı fejlesztést és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezetet értjük. Hiszen a tanulók személyi jellemzıi különbözık, ebbıl adódóan más a személyiségük és a kognitív képük is. Hazánkban a differenciálás a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra összpontosult. A differenciálás azonban nem fogható fel rétegfejlesztésnek. Az, hogy az osztály tanulóit jó, közepes és gyenge képességő csoportokra osztjuk, a tanulók pillanatnyi tudását tükrözi. Ezek a csoportok nem képességeket fednek le. A rétegekhez igazított feladatok szelekciót, a tanulói képességek beskatulyázását okozhatják, aminél még a frontális munka is jobb. A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. Menynyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodjon a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az idıfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban. Amikor a gyerekek élvezik a tevékenységüket, a feladat és a rendelkezésükre álló készségek egyensúlyban vannak. Ha a kihívás túl nagy, akkor kételkedni kezdenek önmagukban, idegesíti ıket, hogy nem tudják megoldani a feladatot, türelmetlenek lesznek. Ha viszont nem tudják kellıen kamatoztatni képességeiket, készségeiket, unatkozni kezdenek. Tehát az élvezetes munka és a fejlıdés összefügg, korrelál egymással. Az új dolgok tanulása-kor, megtapasztalásakor új készségeket kell elsajátítani, természetesen a meglévıkre alapozva, a sikerorientáltságot fenntartva. Az unalom arra figyelmeztet, a feladat nem élvezetes. A differenciált fejlesztés lehetıségei A párban történı tanulás nem tévesztendı össze a tanulópárral. Lényege a közös gondolatcsere. Hasonló szinten lévı gyerekek kerülnek munkakapcsolatba. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttmőködés aktivitásukat növelı tényezı. Tanulópár esetén a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. Mind a két fél részére hasznos. A jó tanuló megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jól tanuló társa. Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítı akció. A részben egyénre szabott tanulás lényege, hogy több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlıdik. Ha problémája van, nem nélkülözhetı a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló elızetes tudását, valamint meg kell gyızıdni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni. A teljesen egyénre szabott tanulásról a bevezetıben már volt szó. A csoportmunkát a pedagógus közvetett módon irányítja. Tudnunk kell, nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. A szervezés célja a tudás gyarapítása: a „több ész, többet tud” elv érvényesülése. Azaz a tanulók kognitív fejlıdésének irányítása, tudásuk kialakítása, továbbfejlesztése, figyelembe véve az elızetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának. A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belsı szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. Magatartásuk alakításában az attitődök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói erısödnek a feladatvégzések és a

45

környezeti tényezık során. (A tanulók kiegészítik tudásukat, a tanár, mint facilitátor van jelen). Elıfeltétel: A tanulóknak legyen tapasztalatuk az együttmőködésrıl, lásd a differenciált szervezés munkaformáit. Tudjanak kis csoportban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni, képesnek kell lenniük a tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyőjtött információ közös elemzésére, integrálására, eredményeik ismertetésére. A felsorolt munkaformákat gyakoroltatnunk kell, közben mi is megtanuljuk a hatékony munkaszervezés módját. A csoportmunka lépései Az elıkészítés, a tartalmi, pszichés ráhangolás mindig frontálisan történik. A csoport létrehozása több szempont figyelembe vétele jegyében történjen, mindig a cél legyen a meghatározó szempont. A legfontosabb feltétel, hogy az együttmőködésre való hajlandóság és képesség megvan-e a tanulóban. Amennyiben ez nincs, hiba lenne a tanulókkal csoportmunkát végeztetni, mert erre még éretlenek. A csoportok szervezıdhetnek spontán módon, azonban az önkéntes társulások a tanulás szempontjából rendszerint alacsony hatásfokkal mőködnek. Akár rokonszenvi kapcsolatok alapján történik a szervezıdés, akár egy-egy jó tanuló köré csoportosulnak a többiek, nincs rá garancia, hogy ebben a felállásban együtt is tudnak mőködni egymással. Miért? A rokonszenvi kapcsolatok esetében azért, mert az érzelmi szálak általában nem tanulási szituációhoz kötıdıen alakulnak ki, hanem azon kívüli élmények alapján fejlıdnek. Így elıfordulhat, hogy a közösen végzett munka során olyan oldalukról ismerik meg egymást, amellyel szembesülve megcsappan az egymás iránti rokonszenv. A jó tanuló köré csoportosulók, az ıt preferálók mindent tıle várnak, miközben csak mímelik a munkát. Aránytalanul nagy teher hárul rá, pláne ha nem járatos a munka ésszerő elosztásában. A jó tanulók spontán csoportosulásakor viszont az okozhat problémát, hogy ık általában az önálló munkavégzéshez szoktak hozzá, így a közösen végzendı feladattal nem tudnak mit kezdeni. A csoportot, tapasztalataim alapján maximum 4-6 fı alkossa, ennél magasabb létszámnál már nem beszélhetünk hatékonyságról, ugyanis a csoportéletben való személyes részvétel csökken. Minél nagyobb a csoport, annál nagyobb energiát igényel a csoporttagoktól a csoportlét koordinálása, miközben az interperszonális kapcsolatok sérülnek. Kezdetét veheti a széthúzás, növekedhet az elégedetlenség. Együttmőködési stratégiák Konfliktusmentes, alkalmazkodó csoport: • • • • •

Jól tudnak egymással dolgozni. Vannak vitáik. Nincs személyes ütközés. Alkalmazkodnak egymáshoz, a belsı munkamegosztás érvényesül. Figyelnek egymásra.

Kölcsönös függési és ellenırzési viszonyok kapcsolják össze a csoportot. Mindenki felelıs a feladatért. A gyerekek között szakértı rendszer alakul ki. Például: Te a helyesírásra figyelj,

46

mivel te vagy ebbıl a legjobb. Ha van csoportfelelıs, ez megbomlik (majd a csoportfelelıs viszi el a balhét). Ugyanis a jó tanulás és a szociális hatékonyság nem biztos, hogy együtt jár. Belsı feszültség alakulhat ki, a cél tehát a belsı munkamegosztáson van. Fontos a pedagógus részérıl a tartalmi megerısítés, hogy jó úton haladnak-e. Konfliktusmentes, nem alkalmazkodó csoport • •

Nincs munka. Jól megvannak, jókat beszélnek.

Ennek oka lehet, hogy a feladat túl könnyőnek vagy túl nehéznek mutatkozik számukra. Érdektelenek, nem tudnak elindulni, nem értik a feladatot. Még éretlenek csoportmunkára, ezért páros, egyéni vagy frontális munkamódszerrel próbálkozzunk náluk. Konfliktusos, alkalmazkodó csoport (a legértékesebb csoportképzıdés) •

Ütköznek a vélemények, de az azzal zárul, hogy a csoporton belül a fejlettebbekhez alkalmazkodnak. Hatékony, mert azonnal, direkt módon reagálnak. • Kölcsönös követelmény támasztása – Mi az, hogy nem dolgozol? • Kölcsönös tudatosítás – Ez itt most csoportmunka, itt nem lehet aludni! • Kölcsönös példaállítás – Nem akarsz dolgozni, nézz meg engem! • Kölcsönös értékelés – Látod, milyen ügyesen megtervezted! Intenzív nevelı hatása miatt tartom értékesnek a konfliktusos, alkalmazkodó csoportot. Konfliktusos, nem alkalmazkodó csoport A csoporttagok ütköznek, de változás nem tapasztalható. Jelen vannak ugyan azok a gyerekek, akik szeretnének tanulni, de a többség nem, és ennek visszahúzó ereje érvényesül. Ezért a hatékonyság elmarad. Konfliktusos, részben alkalmazkodó csoport Ez az a csoport, amelyben ha megindul a munka, nehéz megjósolni, milyen lesz annak folyamata és kimenetele. Mindegyik csoporthoz oda kell menni, pozitív sajátosságukra építve segíteni ıket. Mindez felveti az állandó vagy változó csoport problémáját, melynek megítélésében a szakirodalom eltérıen foglal állást. Én a változó csoportot részesítem elınyben, mert jobban megismerik egymást a tanulók, több kapcsolódási lehetıséget kínál ez a szervezési mód a gyerekek számára. A csoportfeladat kiosztása A gyerekek választanak - vagy maguk határozzák meg - mivel szeretnének foglalkozni. A feladatok összeállítása a csoport összetételének ismerete alapján történjen. A csoportfeladat nem lehet titkos, az osztálynak joga van tudni, ki milyen feladattal foglalkozik. Közölni kell azt is, meddig dolgozhatnak a feladaton. Nagyon fontos, hogy megtanuljanak az idıvel jól gazdálkodni. Instrukciók adása: olvasható írás, betőnagyság vagy rajzos ábra aránya. A csoportmunka értékelése idıigényes feladat, tanrendi kérdés is. Annak semmi értelme nincs, hogy két csoport beszámol, közben pedig kicsengetnek. Alsó tagozatban rugalmasan meg lehet oldani, például két óra összevonásával. Minden csoport beszámolója után azonnal értékelünk a tartalmi megoldás és az együttmőködésük alapján. Nem elég az „ügyesek voltatok”, „jól van” megerısítés, meg kell látni azokat a momentumokat, amelyek elıbbre viszik a fejlıdésüket. A gyerekek szervezzék meg, ki számoljon be. De speciális nevelı hatása miatt hasznosnak tartom a munkamegosztásos változatot is, mindemellett a kommunikációs készséget is fejlesztik. A beszámolással a rögzítés is járjon együtt, ami lehet rajz, vázlat. 47

A csoportmunkát nem kell osztályozni, mivel ez közös teljesítmény, elég a szöveges értékelés. Az elismerı dicséret vagy a segítı szándékú bírálat szárnyakat adhat a további csoportmunkához.

A kooperatív tanulás A tanulók kiscsoportban történı foglalkoztatása régi gyakorlat szerte a világban, a kooperatív tanulás jól strukturált formájában van jelen, ami a minél jobb tanulási teljesítmény elérését célozza meg. Programjaira jellemzı: • heterogén csoportokkal dolgoznak; • a csoportok tagjai hosszú idın át (hetekig, hónapokig) együtt maradnak; • a pedagógus a csoport teljesítményét értékeli, osztályozza. Máshol viszont: • kevésbé strukturált megbeszélésekre, munkafeladatokra, projektekre irányul; • a csoport összetétele sokszor változik; • a tevékenység célja a tananyag elsajátítása mellett szociális és problémamegoldó jellegő. Mi is a kooperatív tanulás? Azoknak a tanítási-tanulási módszereknek az összefoglaló megnevezése, amelyeknél a tanulók általában 4-6 fıs kiscsoportban dolgoznak, és a pedagógus valamilyen módon a csoport teljesítményét jutalmazza. Ilyen például, amikor egy 20 fıs osztályt öt csoportban dolgoztatunk, a kiadott feladatot közösen kell elvégezniük, végül pedig összteljesítményük alapján értékeljük, jutalmazzuk azt. A kooperatív tanulás elvi szociálpszichológiai alapjai az 1920–30-as évekre tehetık. Az elmélet tézise: az egyének együtt dolgoznak valamilyen közös cél érdekében, amelynek során egymásra vannak utalva, a kölcsönös függıség motiváló hatást gyakorol rájuk. Egymást segítik, bátorítják, jó viszonyt alakítanak ki egymással a csoportcél eléréséért. Az 1970-es évekre tehetı a kooperatív tanulás osztálytermi alkalmazása, melynek oka mind a hagyományos oktatás, mind az osztályzással szembeni elégedetlenség volt, ugyanis a hagyományos oktatásban csak kevesen kaptak jó jegyet, a tanulók között eluralkodott a jegyekért való verseny, ezért igyekeztek egymásnak keresztbe tenni. Ez tette szükségessé az iskolai tananyag rugalmas átformálását a társadalmi igényekhez igazítva. Kezdetben amerikai, majd izraeli kutatócsoportok tanulmányozták a kooperatív tanulás gyakorlati alkalmazását. Napjainkban a világ minden részén a módszer sokféle változata ismert, közülük a munkacsoportban történı tanulást ismertetjük. Munkacsoportban való tanulás A Student Team Learning Programot Slavin és munkatársai fejlesztették ki 1980-ban, az USA-ban, a Johns Hopkins Egyetemen. A munkacsoportban végzett tanulás célja, hogy egymást támogatva tanuljanak. Módszerének elemei: Csoportjutalom • A csoport akkor kap jutalmat, ha az elıírt szinten vagy afölött teljesít. A csoportok között nincs verseny. Amennyiben az adott hétre elıírt követelménynek minden csoport eleget tesz, mindegyik jutalmat kap. Az is megtörténhet, hogy egyik csoport sem teljesíti a kívánt szintet.

48

Egyéni teljesítmény • A csoport sikere a tagok egyéni tanulásától függ, ezért a csoporttagok igyekeznek támogatni egymást a tanulásban úgy, hogy az ellenırzés alkalmával – ami egyénileg történik – mindegyik csoporttag eleget tegyen a követelményeknek. Egyenlı esély sikere • Mindegyik csoporttag a saját múltbéli teljesítményének felülmúlásával járul hozzá a csoport sikeréhez. Mivel minden csoporttag teljesítményét értékelik, mindegy, hogy egyes csoporttag közepes, gyenge vagy éppen kiváló képességő, mert a lényeg, hogy korábbi önmaguk felülmúlásával járuljanak hozzá a csoport sikeréhez. A kutatások azt igazolják, hogy amennyiben a tanulókat azért jutalmazzák, mert korábbi teljesítményükhöz képest magasabb szinten teljesítenek, jobban motiválttá válnak a tanulásban, mintha a társakhoz viszonyított eredményük alapján részesülnének jutalomban. Munkacsoportos tanulás Tanulói munkacsoportok – teljesítménykategóriák A négyfıs csoportok a nem, az etnikum, a teljesítményszint szempontjából vegyesek. A tanár elıadja az anyagot, kijelöli a feladatokat, aztán a tanulók a saját csoportjukban dolgoznak mindaddig, amíg minden csoporttag tökéletesen el nem sajátította az anyagot. Végül a tanár valamennyi tanuló felkészültségét egyénileg méri fel, de ekkor már a csoporttagok nem segíthetnek egymásnak. A felmérés eredményeit a tanár összehasonlítja a diákok múltbéli teljesítményével. Jutalompontokat annak arányában kapnak, hogy az adott teljesítmény mennyire haladta meg a múltbélit. Az a csoport kap jutalmat, amelyik a kívánt szintet eléri. Az egész ciklus – a tanári közléstıl a felmérésig – általában 3-5 tanítási órát vesz igénybe. A legmagasabb pontszámot elért csoport tagjainak, valamint azoknak a tanulóknak a neve, akik múltbéli teljesítményüket a legtöbb ponttal felülmúlták, bekerül az osztály hetente megjelenı hírleve-lébe. Csoportközi játékos vetélkedık A csoportmunka hasonló keretek között történik, mint az elızıekben ismertetett módszernél, azonban az egyéni felmérések helyett hetente játékos versenyfordulókat tartanak, ahol a csoporttagok a szerint szereznek pontokat, hogy a más csoport tagjaival való versenyen hogyan szerepelnek. A verseny tisztaságát az biztosítja, hogy a gyengék a gyengékkel, a közepesek a közepesekkel, a kiválók a kiválókkal versenyeznek. Továbbá mindenki egyforma pontszámot szerezhet a csoportjának függetlenül attól, hogy melyik kategóriában indult. Itt is az a csoport kap jutalmat, amelyik az elıírt szintet teljesíti. Munkacsoporttal segített individualizáció Ezt a módszert eredetileg a matematika tanítására tervezték. Itt a csoporttagok mindegyike más-más tanulási feladatot végez a saját tempójában. A társak egymást ellenırzik oly módon, hogy egymás válaszait összehasonlítják a tanár által elıre elkészített válaszlappal. A végsı értékelés is így történik, de ekkor már nem segíthetnek egymásnak. A pedagógus hetente összesíti, hogy az egyes csoportok hány tanulási feladatot teljesítettek. Jutalom az elıre rögzített pontszám elérése esetén jár. A legjobb dolgozatokért és a hibátlanul elvégzett házi feladatokért pluszpontok járnak. Bár mindegyik csoporttag a maga feladatán dolgozik, a csoport pontszáma az egyéni pontszámokból tevıdik össze. Így mindenki érdekelt abban, hogy a másiknak segítsen, mert a csoport összpontszáma csak ez által növelhetı.

49

Kooperatív integrált olvasás és fogalmazás E módszernél a pedagógusok ugyanazokat az olvasókönyveket alkalmazzák, és ugyanúgy jól, közepesen és gyengén olvasókra osztják az osztályt, mint szinte mindenütt az USA-ban. Az egyes csoportok tagjait páronként válogatják össze úgy, hogy a párok tagjai különbözı olvasócsoportokból kerüljenek ki. Mialatt a tanár az egyik csoporttal foglalkozik, a többi csoport tagjai páros tevékenységet folytatnak: felolvasnak egymásnak, megkérdezik egymást a történet kimenetelérıl, írásbeli megjegyzéseket főznek a történethez, gyakorolják a helyesírást stb., a mő üzenetének megfejtéséhez, a lényeg megértéséhez ugyanakkor a csoport együtt lát hozzá. A tanulók egymás fogalmazását javítják, újraszerkesztik, és felkészítik egymást a be-számolóra. A tevékenység sorrendje a következı: tanári tényanyag-közlés, csoportos munkavégzés, csoportos elızetes felmérés, záró felmérés. A tanulók nem kezdhetnek bele a felmérésbe addig, míg a csoporttársak azt nem mondják, most már lehet, felkészültek. A csoportjutalom a csoporttagoknak az olvasásban és a fogalmazásban együttesen nyújtott átlagos teljesítményétıl függ.

Projektmódszer A mai iskola elsıdleges feladata már nem az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ami speciális tanulásszervezést igényel. Projektprogram és módszer a tanulás hatékonyságának fokozásában, a problémamegoldó és a kommunikációs képességek fejlesztésében hatékony. Megvalósítható a probléma- és diákcentrikus tanulás, a megismerés élményszerősége, egy-egy probléma minél sokoldalúbb körbejárása, ami alkalmat ad a tanulóknak a különbözı helyekrıl származó ismereteik, élményeik integrálására. A projektfeladatok jól elıkészítettek, megválasztottak és szervezettek kell, hogy legyenek. Maximálisan figyelembe kell venni a tanulók érdeklıdését, életkorát, személyes beállítódását. Módszerei a helyi tantervben szerepelnek.

50

Pályaorientáció Feladata a HHH tanulók önismeretének fejlesztése, és annak kialakításával a pályaválasztás elısegítése. Az elızıek figyelembe vételével készült el az éves munkaprogram. Összeállításánál figyelembe vettük az iskola lehetıségeit (tanmőhelyek), az iskolában eddig végzett és jelenleg is mőködı szakmai alapozó képzés tapasztalatait, valamint a város lehetıségeit (különbözı vállalkozások, munkahelyek, munkaügyi központ kirendeltsége) Mivel a HHH tanulók között itt is több a cigány származású, ezért fontosnak tartjuk és a tanévi feladatterv végrehajtása során számítunk az ÁMK, a CKÖ, az önkormányzat, a családsegítı szolgálat segítésére és együttmőködésére, valamint az iskola osztályfınökeinek támogatására. A négy fı területet választottunk: • Önismereti foglalkozások • Munkahelyek (üzemek) meglátogatása • Munkaügyi központ kirendeltségének tájékoztatói, foglalkozásai • Videó (CD, DVD) filmek megtekintése

Feladatterv: Tevékenységi terület Önismereti foglalkozások •

tanórákon különbözı tesztek kitöltése, elemzése

Munkahelyek meglátogatása •

a városban mőködı különbözı cégek, vállalkozások bemutatása: pl: Autó Barna Centrum, AREVA, Kecskés Lambéria Kft, Asztalos tanmőhely, iskolai tanmőhelyeink (lakatos, hegesztı, nıiruha készítı, festı)

Munkaügyi központ kirendeltségének tájékoztatója • •

hazai-, külföldi munkavállalási lehetıségek Filmek vetítése, videó, CD, DVD filmek megtekintése az iskola által oktatott, tanított szakmákból és más, az iskolában nem tanított szakmákról

Összegzés Minden pedagógusnak joga van eldönteni, milyen munkamódszerrel dolgozzon. Rákényszeríteni senkit sem szabad egyikre vagy másikra. Az viszont megfontolandó, hogy a mindennapi pedagógiai munkája során mennyire hatékonyan szolgálja tanítványai hatékony tanulását Az új évezred új szerepvállalást vár el tılünk, erre utalnak az iskolák integrációs törekvései, az inkluzív (befogadó) iskolaként való megfelelés. Megvalósításuk során a kulcskompetenciák fejlesztése döntı jelentıségő. Többek között az intellektuális kompetenciák (információ-használat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), a módszertani kompetenciák (módszerek befogadása, IKT), a személyi és szociális kompetenciák (identitás, másokkal való kooperálás), a kommunikációs kompetenciák

51

(megfelelı kommunikáció, azaz kommunikációs módok, normák). Ezek fejlesztése a megszokottól eltérı szemléletmódot, módszer-tani kultúrát igényel. Felvetıdik a kérdés: számőzzük-e a frontális tevékenységet tanítási óráinkról. Nem errıl van szó. De az eltérı képességő gyerekek fejlesztésérıl, az egyéni képességfejlesztésrıl nem mondhatunk le. A készség- és képességfejlesztés sikere nagymértékben függ a pedagógus tudásától, szakmai önismeretétıl, készségeitıl, attitődjétıl, nevelési stílusától. Különös értékké válik az alkotás, ezzel szoros összefüggésben a pedagógus tudása, melynek a szaktudomány csak egy eleme. Ehhez járul a tanulási és szocializációs folyama-tokra vonatkozó stratégia, normatív, diagnosztizáló tudás. A pedagógus beállítódása különösen befolyásolhatja az alkotó légkört. Zavart okozhat néhány olyan elem, mint a nevelhetıség megkérdıjelezése, a gyermek teljesítıképességének kétségbevonása, a szakmai felkészület-lenségbıl adódó türelmetlenség, a rejtett agresszió. Mindezek önelemzéssel diagnosztizálhatók, kiszőrhetık. A hatékony tanulás tanítása érdekében tehát megpróbáljuk a gyermeket megérteni és elfogadni, mint egy meghatározott fejlıdési ütemmel rendelkezı egyént, és a mai ellentmondásos világunkban a győlölet és bizalmatlanság helyett megtanítani szeretni és bizakodni.

52

Kompetenciák „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belsı összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyezıdik a fı hangsúly. Másfelıl a tudástranszfer kialakításáról, fejlesztésérıl van szó, azaz a megtanultak új szituációban történı alkalmazásáról, más területekre történı átvitelérıl. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése és a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erısítése. Eszköz jellegő tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérı tudástartalmak mentén fejlıdnek. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. Nevezetesen érdemes elkülöníteni két szintet. Az elsı szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában („kánon”) megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, mőveit, nyelvtani szabályait stb. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és alkalmazás szintjére, lehetıvé válik a magasabb gondolkodási mőveletek kellı alapok mentén történı fejlesztése. Képessé válnak a diákok a változásokat kezelni, az életükhöz szükséges döntéseket meghozni.

53

Kompetenciafejlesztı programok Szövegértés, szövegalkotás A fejlesztés általános elvei: • A tanulók legyenek képesek alkalmazni a szövegfeldolgozó, szövegértelmezı eljárásokat, ezen belül: o a szövegbeli fıtéma, résztémák megtalálása, o a tényállítások és a hipotézisek megkülönböztetése, o az érvelési szerkezet – premisszák, következtetések – megállapítása, o a kifejtett és a hallgatólagos állítások interpretálása, o a paragrafusokra bonthatóság. • Hatékony kommunikációs képesség fejlesztése, ezen belül: o a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak fölépítése, o a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, o az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, o a nyelvi norma, illetve az attól való célszerő eltérés lehetıségei közti választás képessége, o a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, o a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzıinek fölfedeztetésével, o a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. • Szövegértés kompetencia fejlesztése, ezen belül o a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, o nyelvi adatokkal mőveletek végzése, o szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, o a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, o a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, o szövegtípusok interpretálása és alkotása, o a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, o a szöveg háttérmondatainak és elıfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, o a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. A szövegértés, szövegalkotás kompetencia-fejlesztés területei A szövegértés, szövegalkotás minden mőveltségterület elsajátításában alapvetı szerepet játszik, meghatározza az iskolai sikerességét a tanulóknak. Emellett minden mőveltségterület, minden tantárgy esetén lehetıség van a szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztésére. A kereszttantervi lehetıségeket a lehetı legteljesebb mértékig, az intézményben felgyőlt tapasztalatokra és a kompetencia alapú tantervekre építve igyekszünk kihasználni. A fejlesztés az anyanyelvi tanórákon túl egyéb tanórák keretében és tanórán kívüli tevékenységek során is biztosítjuk. A szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztés területei: • szövegfeldolgozás, • szövegértelmezés, 54

9.

10. 9.

2006-2007 2007-2008 Szakközépis 2008-2009 kola + 2008-2009 +

Osztály

2006-2007 2007-2008 Szakiskola 2008-2009 2008-2009

+ +

10. 9.

10. 9.

+

+ + + +

+ + +

+ + +

+ +

+ +

+

+ + + +

+ + +

+ + +

+ +

+ +

10. 9.

10. 9.

Kémia

Fizika

Környezettan

Földrajz

Magyar

Tanév

Tantárgyak

Történelem

szövegértés kommunikáció.

Matematika

• •

10. 9.

10.

+

+ +

+

+

+ +

+

Matematikai kompetencia fejlesztése A fejlesztés általános elvei: • a teljes személyiség fejlesztésének messzemenı figyelembevétele, • az egész életen át tartó tanulás igényének megalapozása, • az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése, • a könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerő és célszerő használatának támogatása, • a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzésének megerısítése, • a gondolkodás fejlesztése a matematikai ismeretek alapján, • új alternatívák bemutatása a tananyag strukturálásában, valamint az eszközök fejlesztésében, • új módszerek (pl.: projektmódszer, egyéb kooperatív technikák) alkalmazása az élményszerő és a hatékonyabb tanítás-tanulás érdekében, • a matematika „transzverzális” jellegének tükröztetése más mőveltségterületeken, például a problémamegoldás, érvelés, kommunikáció szerepeltetésével, • a mérés, értékelés új dimenzióinak megismertetése, • a tanulók egyéni különbségeinek hatékony kezelése, • a matematika iránti érdeklıdés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. A matematikai kompetencia-fejlesztés területei A hatékony fejlesztés érdekében pedagógiai munkánk során törekszünk arra, hogy a tanulók minél szélesebb körben találkozzanak a matematikai kompetenciát fejlesztı tartalmakkal. A kereszttantervi lehetıségeket a lehetı legteljesebb mértékig igyekszünk kihasználni. A fejlesztés a matematika tanórákon túl egyéb tanórák keretében és tanórán kívüli tevékenységek során is biztosítjuk. A matematikai kompetencia fejlesztés területei:

55

• • • • •

számolás, számlálás, számítás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínőségi szemlélet, szöveges feladatok, metakogníció, rendszerezés, kombinatív gondolkodás, induktív, deduktív következtetés.

A matematikai kompetencia-fejlesztı tananyagok bevezetésének ütemterve.

Osztály

9.

10. 9.

+ 2007-2008 Szakközépiskola + 2008-2009 + 2008-2009 +

+ + +

+ + + +

+ + +

+ + + +

2006-2007

2006-2007 2007-2008 Szakiskola 2008-2009 2008-2009

+ + + +

10. 9.

10. 9.

10. 9.

10. 9.

+ + +

+ + + +

+ + +

+ + +

+ + + +

+ + +

Kémia

Fizika

Környezettan

Földrajz

Történelem

Tanév

Tantárgyak

Magyar

Matematika

Az adott osztályban és tantárgyakban kompetencia alapú tananyagot használnak , illetve fognak használni.

+ + +

10. 9.

+ +

10.

+ + +

+ +

+ + +

+ +

Szociális kompetencia "Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitődök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetıen ezek az attitődök számítanak késıbb." (John Dewey 1938.) Bár sokan az iskolát tartják a nevelés fı színterének, a nevelési hatások tekintélyes része iskolán kívül, fıleg a családban éri a gyereket. Mire a gyerekek iskolába kerülnek, olyan tapasztalatokra tesznek szert, amelyek az iskolai évek során meghatározóak lehetnek. A motivációnak és az értelmi képességnek a család veti meg az alapját, a szülıi elvárások, a kulturális különbségek, a társadalmi helyzetbıl adódó eltérések és a szülı-gyermek interakciók egyaránt meghatározóak. Éppen ezért az integrált osztályokban az egyik kulcsfontosságú fejlesztendı terület a szociális kompetencia, azaz a szociális motívum; a készség-, képesség- és ismeretrendszer, a magatartás és a viselkedés formálása, azok minél hamarabbi diagnosztizálása, fejlesztése. 56

A szociális kompetencia szociális motívumból és szociális készségekbıl épül fel. A szociális készségrendszer feltehetıleg tucatnyi képességgel mőködik, a szociális készségek száma több százra tehetı. A szociális viselkedés hatékonysága nagymértékben függ a szociális készségek készenlétének gazdaságától, fejlettségétıl. Minél gazdagabb ez a készlet, annál nagyobb az esély arra, hogy az aktuális helyzet megoldását hatékonyan segítı készség aktivizálódjon (Nagy 2000). A gyerekek kortársakkal szembeni viselkedésének minısége a társas kompetenciában fejezıdik ki. A társas kompetencia az a képesség, amelynek segítségével a gyerek úgy tudja befolyásolni az interperszonális célokat, hogy közben tekintettel van másokra. A pozitív vagy proszociális interakciók során nemcsak az lebeg a gyerekek szeme elıtt, hogy saját céljaikat elérjék, hanem az is, hogy a partnerek érdeke se szenvedjen csorbát. A negatív vagy antiszociális interakciókban viszont csak a saját célok elérését nézik, és nem érdekli ıket, hogy ez másoknak kárt, sérelmet, fájdalmat okoz. Az elsı esetben proszociális viselkedésrıl, a második esetben agresszióról beszélünk. A társas kompetenciát több különbözı összetevı alkotja. Ezek: a szociális kódolási és információfeldolgozási képességek, a szociális interakciós képességek, az érzelmi reagálás képessége és a gyerek szociális motívumai. Használatuk az interakciók során rendkívüli gyorsaságot igényel, ezért többnyire nem tudatos szinten történik. A társas kompetenciában meglévı hiányosságok e komponensek bármelyikének fejletlenségébıl származhatnak. Például, ha a gyerekek félreértik partnerük szándékát, rosszul ítélik meg a motívumait, az érzelmi állapotát, vagy ha nem tudják felmérni tetteik következményét, akkor a társas kompetenciájuk alacsony szintő. A nevelési célunk, hogy a tanulók fejlett kompetenciájú egyénekké váljanak, azaz képesek legyenek • a környezetükkel szembeni pozitív attitőd kialakítására; • mások elfogadására; • a pozitív önértékelésre; • a hatékony kommunikációra és aktivitásra az interakciók során; • saját viselkedésük elemzésére és a szükségszerő korrekciók megtételére. A szociális kompetenciát kutatók állásfoglalása szerint a szociális viselkedés nagymértékben befolyásolja az egyén jövıbeli boldogulását. A diagnosztizálás egyik jól bevált eszköze, a DIFER (Nagy és mtsai. 2002). A szociális kompetencia meghatározása: A szociális kompetencia számunkra egyrészt jelenti az ember belsı harmóniáját és bizalmát abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, és arra hatást gyakorolni; másrészt egy: olyan attitőd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. A szociális kompetencia elemei a kapcsolatfelvétel, a társakhoz, a pedagógushoz való viszonyulás készsége, a feladatvállalás, a feladattartás készsége, valamint az elemi szintő szociális erkölcsi érzék. A fejlesztés általános elvei: • Az „ÉN” dimenziója • Belsı kontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség • Kongruens, azaz hiteles magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és non-verbális üzenetküldés összhangja) • Reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság • Reális igényszint kialakítása, a kudarctőrés és a siker kezelésének képessége • Kitartás, kellı akarati mőködés, a döntéshozás és felelısségvállalás képessége

57

• • • • • • • • • • • • • • •

Társas dimenzió Decentrálás, a másik szempontjának figyelembevétele Konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció Együttmőködési készség Konfliktuskezelési készség Szervezıkészség Empátia, a másikra figyelés, érzelmi ráhangolódás és megértés képessége Tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözıségének elfogadása A különbözı szerepek megélése és alakítása Szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés Kognitív dimenzió Problémamegoldó gondolkodás A véleményalkotás képessége, vitakészség Kreatív jegyek erısítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság Nyitottság és kíváncsiság, sokrétő érdeklıdés

A szociális kompetencia-fejlesztés területei A szociális kompetencia fejlesztése a pedagógia célrendszerében mindig kiemelkedı helyet kapott. Bár önálló területe nincs a tantárgyi rendszerben a szociális kompetenciafejlesztésnek, mégis minden intézményen belüli és kívüli tevékenység hatással van a tanulók szociális kompetenciájának fejlıdésére. A kedvezı hatások felerısítésével, a kedvezıtlen hatások közömbösítésével kívánjuk tanulóink szociális kompetenciájának fejlıdését pozitív irányba terelni. Emellett a hagyományos tantárgyi keretben szociális kompetencia fejlesztı tananyagmodulok bevezetésével támogatjuk a tanulóink fejlıdését. A tanulási folyamat során az alábbi lehetıségeket mozgósítjuk a fejlesztés érdekében: • több lehetıséget biztosítunk a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus-diák és a pedagógus-szülı viszonyra; • nagyobb szabadság megteremtésével adunk lehetıséget a diákoknak idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra; • az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az árnyalt értékelést is alkalmazunk; • csökkentjük a tanulás verseny jellegét, erısítjük az együttmőködést; • a frontális tanulásszervezést kiegészítjük kooperatív és más tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel; • a (tananyag) problémaközpontú, aktuális megfogalmazásával és feldolgozásával érdekessé tesszük a gyerekek számára a tanulást, lehetıséget adunk kreativitásuk fejlesztésére.

58

Osztály

9.

10. 9.

10. 9.

2006-2007 2007-2008 Szakközépiskola 2008-2009 2008-2009

+ + + +

+ + +

+ + +

2006-2007 2007-2008 Szakiskola 2008-2009 2008-2009

+ + + +

+ + +

+ + +

10. 9.

+ +

+ +

+ +

+ +

10. 9.

10. 9.

10. 9.

+

+ + +

+ +

+

+ + +

+ +

Kémia

Fizika

Környezettan

Földrajz

Történelem

Magyar

Matematika

Tanév

Tantárgyak

10.

59

A tantárgyi elımenetel elbírálása A tanulók teljesítményének ellenırzése és értékelése „Mindig a folyamatban azt kell vizsgálnunk, hogy milyen a gyermek önmagához mért fejlıdése. Ezt a fejlıdést értékeljük és minısítjük.” A tanulók teljesítményének ellenırzési formái: • szóbeli • írásbeli • gyakorlati A tanulók teljesítményének minısítése (osztályozás): • az osztályozásban a hagyományos 5 fokú skálát alkalmazzuk • a minısítés szempontjait és a különbözı osztályzatokhoz tartozó követelményeket az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák • a szaktanár a tanulók teljesítményének értékelésében az osztályozó naplóba írt jegyeken kívül más jelöléseket is alkalmazhat (kisjegy, pluszpont stb.), de ezek beszámítása követhetı, ellenırizhetı kell , hogy legyen mind a tanulók, mind az osztályozó konferencia számára • a félévi és az év végi osztályzatok kialakítása a folyamatosan szerzett érdemjegyek (dolgozatok, szóbeli feleletek stb.) alapján történik, ezek száma tantárgyanként havonta egy • a tantárgyi követelményeket és a minısítés szempontjait a szaktanárok a tanév elején részletesen ismertetik a tanulókkal • az osztályfınökök tájékoztatják a szülıket a számonkérés formáiról, a félévi és az év végi minısítés szempontjairól • az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért • törekedjünk a személyre szóló, árnyalt szóbeli és írásbeli szöveges értékelésre, amely segíti, orientálja és motiválja a tanulókat • a szöveges értékelés differenciáltan viszonyuljon a tanulók képességeihez • a reális önismeret kialakítása érdekében ösztönözzük a tanulókat saját teljesítményük értékelésére • a kiemelkedı teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség elıtt ismerjük el Az iskolai szóbeli beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A szóbeli beszámoltatás formái: •

felelet o azoknál tantárgyaknál, amelyeknél az érettségi, illetve szakmai vizsgákon a tanuló szóban ad számot felkészültségérıl, kötelezı a rendszeres tanórai szóbeli számonkérés

60

számonkérés nemcsak a napi tananyagra vonatkozik, hanem a szaktanár ismétlı kérdésekkel gyızıdik meg a tanuló felkészültségérıl • kiselıadás • vizsga A vizsga idıpontjáról a tanév elején az osztályban tanítókat, a diákokat és a szülıket is tájékoztatni kell. Ha egy osztályban egy tanévben több tantárgyból is szerveznek kisvizsgát, a tanulók arányos terhelése érdekében a tanév elején a szaktanároknak egymás között egyeztetniük kell az idıpontokat, és a tervezetet be kell mutatniuk az iskolavezetıségnek. A kisvizsga alapvetı célja, hogy a tanulókat hozzászoktassa a vizsgaszituációhoz, illetve hogy gyakorolják a hosszabb szóbeli megnyilvánulás technikáit. A számonkért tananyag mennyisége nem lehet irreálisan eltúlzott, más tantárgyak tanulását nem szoríthatja háttérbe o

Vizsgarendszer 1. modulzáró vizsga A szakképzı évfolyamokra kidolgozott módszer, egy-egy modul befejezését követı szóbeli, írásbeli vagy a kettı kombinációjára épül. Célja az adott képzési szakaszban az eredmény mérése, visszajelzése, a minısítı szakmai vizsgára való felkészülés segítése, a szintetizáló képesség növelése, az adott készségek, képességek fejıdésének bemutatása. 2. államilag szabályozott érettségi, 3. szakmai vizsga. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatások formái: •

• •

Külsı mérés, értékelés a külsı, standardizált méréseket kötelezıen elrendelheti az Oktatási Minisztérium vagy a fenntartó önkormányzat (országos, Monitor stb.), de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódunk, mivel e normaorientált mérések révén visszajelzéseket szerzünk, hogy tanulóink tudása, képességei milyen szinten állnak az adott populáció átlagtudásához képest a mérések összesítetett eredményeit és szakértıi feldolgozását a munkaközösségek elemzik, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában Belsı mérés, értékelés Tantárgyi mérés

Az írásbeli beszámoltatás korlátai: • • • • •

a belsı mérések és a témazáró dolgozatok a törzsanyagra, illetve a különbözı képességek vizsgálatára épülnek a dolgozatírásról a tanulókat elızetesen tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére épül a témazáró dolgozatok idıpontját egyeztetjük, és legalább egy héttel elıbb közöljük a tanulókkal az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés elızte meg, illetve ha a tanuló maga kéri a diagnosztikus célú és a külsı méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása céljából osztályozzuk.

61

Osztályzás Az írásbeli ellenırzés alkalmával a szaktanár a témazáró dolgozatokat, azok megírása utáni 10 munkanapon belül kijavítja, és az eredményt a tanulókkal közösen értékeli. Az osztályzás tanév közben érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozó naplóba, a tanuló vagy osztályfınöke pedig az ellenırzı könyvbe köteles bevezetni, az osztályfınök aláírásával igazolni. A tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. A tanulók teljesítményének értékelési területei: A tanulók órai munkáját, írásos és szóbeli megnyilvánulásait, törekvését és teljesítményét folyamatosan értékeljük, törekedve a pozitív megerısítésre, a jutalmazva motiválásra. Az osztályozó értekezleteket két alkalommal, félév és tanév vége elıtt tartjuk, ahol véglegesítjük a magatartás, szorgalom és a tantárgyi osztályzatokat. A tantárgyi osztályzatokról a szaktanár, magatartás és szorgalom osztályzatokról az osztályban tanító pedagógusok az osztályfınök javaslatára döntenek. Az osztályozó értekezleteken az iskolában tanító pedagógusok, az iskola igazgatója, vagy helyettese vesz részt. Az osztályozó értekezletek pontos idejét az iskolai munkaterv, ütemterv részében rögzítjük. A tanulók gyakorlati munkájának értékelése szakmai csoportonként történik szóban és írásban. • tanév közben folyamatosan, havonta, • félévkor és évvégén érdemjegy megállapításával, • valamint szakoktatója által kitöltött értékelı lap kitöltésével. Az osztályzásra vonatkozó általános rendelkezések Az osztályzatok száma: havonta legalább kettı érdemjegy, de ezenkívül minden összetartozó tematikus egységet témazáró feleléssel vagy beszámolóval vagy dolgozattal vagy házi dolgozattal zárunk le. Az érdemjegyeket (osztályzatokat) az osztálynaplóba, illetıleg a gyakorlati oktatási csoportnaplóba kell bejegyezni. A tanuló szóbeli feleletére és írásbeli dolgozatára adott osztályzatot az elbírálás idıpontjában (a dolgozatra adott osztályzatot megkülönböztetı jelöléssel) kell az osztálynaplóba beírni. A naplóba bekerült jegyek azonos értékőek. A gyakorlati oktatás tantárgyból minden munkafolyamat, alapmővelet befejezése, a munka elkészülte után kell osztályozni, és ezekbıl havi osztályzatot kialakítani. A gyakorlati oktatás érdemjegyét az erre rendszeresített naplóba a hónap végén kell beírni. Az osztályzatot a tanulóval - rövid indoklás kíséretében - közölni kell és az ellenırzı könyv "A tanuló évközi osztályzatai" rovatába kell bejegyezni. A bejegyzést a szülıvel (nevelı tanárral) legkésıbb a következı tanítási hétre alá kell íratni. A pedagógusnak rendszeresen ellenıriznie kell a házi feladatokat is. A házi feladatok ellenırzésébe a tanulóközösség is bevonható, de a tanári ellenırzést nem helyettesítheti. A pedagógusnak az ellenırzést a tanuló füzetében jeleznie kell. Az osztályfınök a munkatervben megjelölt idıpontokban, de a félévi zárás elıtt legalább egy hónappal értesíti azokat a szülıket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból nem teljesíti az elvárható követelményeket. A tanuló magatartásának elbírálása

62

A magatartás és a szorgalom elbírálását és értékelését körültekint gondossággal, a fejlesztı pedagógiai elvek alapján kell végezni. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésekor az osztályfınök, az osztályában tanító pedagógusok tapasztalatainak figyelembe vételével - dönt. A magatartás minısítésére négy osztályzatot kell használni: • Példás (5) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelményeknek maradéktalanul megfelel. • Jó (4) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelményeknek általában megfelel igazolatlan óráinak száma 1-2. • Változó (3) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében ingadozó, az elbírált tanulmányi idıszakban volt szaktanári bejegyzése házirendi vétség miatt, igazolatlan óráinak száma 3-14. • Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlıdését súlyosan hátráltatja, az elbírált tanulmányi idıszakban, fegyelmi büntetésben részesült igazolatlan óráinak száma 15 vagy több. A magatartási érdemjegyet a tantárgyi osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani, arra törekedve, hogy a tanulmányi teljesítmény és a viselkedés értékelése hangsúlyosan elváljon egymástól, de tantárgyi bukás esetén a magatartás érdemjegye a tanulónak legfeljebb 4 (jó) lehet. A tanuló szorgalmának elbírálása A szorgalom minısítésére - a magatartás minısítésétıl függetlenül – négy osztályzatot kell használni. • Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelesség teljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésében tartós és egyenletes törekvést tanúsít. • Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeit elvégzi. • Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak idınként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. • Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A tantárgyi elımenetel elbírálása Az elméleti tantárgyakban elért elımenetelt az alábbi szempontok szerint kell értékelni: a tanuló tárgyi ismerete a tantervi követelményekhez képest, illetve az ismeretek önálló alkalmazásának foka. Az elımenetel elbírálására valamennyi tantárgyban öt érdemjegyet (osztályzatot) kell alkalmazni: • Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált idıszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseit képes feltárni. • Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja.

63

• • •

Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépı nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul. Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvetı ismereteket elsajátította ugyan, de ezekrıl csak irányító, kisegítı kérdések alkalmazásával tud számot adni. Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges alapvetı ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik.

Az osztályzás alól felmentett osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a "Felmentve" szót kell bejegyezni. Gyakorlati oktatás A gyakorlati oktatás tantárgyaiban elért elımenetel elbírálásakor, továbbá az elvégzett munkák érdemjegyének (osztályzatának) megállapításakor különösen az alábbi követelményekre kell tekintettel lenni: • a munka kivitelezésének szakszerősége, minısége, • a tanuló teljesítménye, • a balesetelhárító és egészségvédı óvórendszabályok megtartása, • az elméleti ismeretek önálló gyakorlati alkalmazása. A felsorolt követelményeket a képzési idı különbözı szakaszaiban - tanterv elıírásaitól, az oktatási feladattól és a munka természetétıl függıen - különbözı módon és mértékben kell tekintetbe venni. Az érdemjegyek megállapításánál azonban - a munkavédelmi szabályok kivételével - mindenkor legfontosabb követelmény a munka szakszerő kivitele és minısége. Az önállóság követelménynél a pedagógus azt vizsgálja, hogy képes-e a tanuló a munka közben felmerülı kérdéseket, a munkafogások, munkafolyamatok helyes mőszaki, technológiai sorrendjét önállóan megválasztani, végrehajtani. A gyakorlati munkák elbírálásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen a tanuló tárgyismerete, fejlıdést vagy visszaesést mutat-e, alkotó módon alkalmazta-e az új technikát, továbbá milyen a kézügyessége a gépek, szerszámok, eszközök használatában, valamint hogyan gondozza a rábízott szerszámokat és gépeket stb. Tájékoztató szempontok az elbírált tanulmányi idıszak (félév, évvége) gyakorlati oktatás tantárgy végleges osztályzatának megállapításához: • Jeles (5) osztályzatot annak a tanulónak lehet adni, akinek munkái az elbírált tanulmányi idıszakban a felsorolt követelményeknek megfelelnek, a tantervi anyagot kifogástalanul megértette és elsajátította, megszerzett tudását gyakorlati feladatokon önállóan alkalmazni tudja. • Jó (4) osztályzat abban az esetben adható, ha az elbírált idıszakban a tanuló munkái túlnyomórészt a felsorolt követelményeknek megfelelnek, a tantervi anyagot elsajátította, megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, de ehhez az eredményhez kisebb segítség árán jutott el. • Közepes (3) osztályzat akkor adható, ha a tanuló munkái az elbírált idıszakban általában megfelelnek a követelményeknek, a tananyag lényegét ismeri, de ismereteinek gyakorlati alkalmazásában nehézségei vannak, a pedagógus és tanulótársai támogatásával azonban elfogadható munkát végez. • Elégséges(2) osztályzat annak a tanulónak adható, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismereteket, jártasságokat és készségeket elsajátította ugyan, de a gyakorlati feladatot csupán állandó segítségnyújtással tudja elvégezni, s legfeljebb kijavítható selejtmunkája van. 64

•

Elégtelen (1) osztályzatot kap az a tanuló, aki munkájában tájékozatlan, minıség szempontjából munkája túlnyomórészt hibás és nem is javítható ki, vagy a munkavédelmi elıírásokat általában nem tartja meg.

65

Vizsgák Iskolánkban a következı vizsgatípusok fordulnak elı: 1. tanulmányok alatti vizsgák a) Osztályozó vizsga b) Különbözeti vizsga c) Javítóvizsga d) Beszámoltató vizsga (szakképzési évfolyamokon) e) Köztes vizsga (szakképzési évfolyamokon) f) Szintvizsga (szakképzési évfolyamokon) g) Modulzáró vizsga 2. tanulmányok lezárását jelentı vizsgák a) Érettségi vizsga b) Szakmai vizsga Osztályozó vizsgák rendje: Szakközépiskola: Évfolyam 9. 10.

11.

Vizsgatárgy matematika történelem magyar nyelv és irodalom idegen nyelv szakmai alapozó tárgyak matematika történelem

Vizsgatípus írásbeli-szóbeli írásbeli-szóbeli írásbeli-szóbeli írásbeli-szóbeli írásbeli-szóbeli írásbeli-szóbeli írásbeli-szóbeli

A tanulmányok alatti vizsgák megszervezése a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú melléklete alapján történik.

A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerő és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes mőködéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyızıdik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetıleg teljesítette-e a vizsga letételéhez elıírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

66

1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdezı tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelı szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elı. Az igazgató felel a vizsga törvényes elıkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga elıkészítésével és lebonyolításával összefüggı ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az elıírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésrıl, c) ellenırzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közremőködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra elıtt nem kezdhetı el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követıen a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, mőszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérı rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévık személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervezı iskola bélyegzıjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap elıírhatja az írógép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökrıl a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökrıl az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése elıtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idı vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idıvel a rendelkezésre álló idıt meg kell növelni.

67

2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idıt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetıvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenıidıt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15-2.16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenıidı beiktatásával - is megszervezhetı. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követıen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzıkönyvbe foglalja. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzıkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzıkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idı lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzıkönyveket aláírásával - az idıpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielıtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetıek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhetı legközelebbi idıpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott idıben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetı vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethetı színő tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevı - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következı döntést hozhatja:

68

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhetı szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idıpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egy idıben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendı feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrıl a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplı kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási idıt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idı alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elıadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés idıtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyızıdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idı letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következı vizsgatantárgyból történı tételhúzás elıtt, legalább harminc perc pihenıidıt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzıkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási idıt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló idıt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése elıtt legfeljebb tíz perc pihenıidıt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A

69

dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzıkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történı vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésıbb a vizsgát megelızı két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyızıdött a feltételek meglétérıl. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhetı meg, illetıleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése elıtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjérıl és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tőzvédelmi, egészségvédelmi elıírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idı áll a rendelkezésére. Ebbe az idıbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idı feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló idıbe a vizsgázónak fel nem róható okból kiesı idı. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végzı szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A vizsgák értékelése, az évben szerzett érdemjegyek figyelembe vétele: A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye , érdemjegyei és a vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani a következık alapján: • az évben szerzett érdemjegyek számtani átlaga, • az írásbeli dolgozat érdemjegye és a • szóbeli felelet érdemjegyének összege osztva hárommal. Az így kapott átlag • a kerekítés szabályai alapján(0,51-tıl felfelé) adja a tanév végi osztályzatot.

70

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet vizsgákra vonatkozó rendelkezései : • 21.§ o (3)Osztályozó vizsga a szakképzı iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság elıtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhetı. o (9) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az elıírt idıpontig nem tette le. o (10) Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelıtestület - a gyakorlati képzés szervezıjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével - engedélyezte. • 22. § o (1) A független vizsgabizottság elıtt letehetı tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelıs miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi. o A tanuló - kiskorú tanuló szülıje aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idı utolsó napját megelızı harmincadik napig, a 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követı három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság elıtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az elsı félév, illetve a szorgalmi idı utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. o A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülı aláírásával - a bizonyítvány átvételét követı tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság elıtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. • 23. § o (1) Ha a tanuló - szülıjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az errıl való bejelentést követı három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. o (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülı döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítésérıl a szülı gondoskodik, illetıleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság elıtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülıt a

71

o o

o

o

o •

magántanulói jogairól és kötelességeirıl. A magántanuló kérelemre felvehetı a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítésérıl, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a mővészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegő tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényő tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértıi véleményét be kell csatolni. Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerzıdés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerzıdést kötı gazdálkodó szervezet egyetértését.

24. § o (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejezıdik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. o (2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulónál a helyi tanterv az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idıt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idı felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idı végén kell megállapítani. o (3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követıen az adott évben kiállításra kerülı év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha e rendelet 17. § (4) bekezdése alapján a tanulót az alapfokú mővészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára vették fel. o (4) Ha a tanuló független vizsgabizottság elıtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetıleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépésérıl - figyelembe véve a független

72

•

•

•

vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. o (5) Ha a tanuló elırehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. o (6) Az óvodás gyermek fejlıdésérıl, a kiskorú tanuló érdemjegyeirıl a szülıt folyamatosan tájékoztatni kell. A tanuló félévi osztályzatáról a szülıt az ellenırzı könyvben kiállított félévi értesítıben kell tájékoztatni. 25. § o (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettı vizsgaidıszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-tıl augusztus 31-ig terjedı idıszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát követı három hónapon belül kell a vizsgaidıszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák idıpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. o (2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság elıtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetıje engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint elıre meghatározott idıponttól eltérı idıben tegyen vizsgát. 26. § o (1) A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság elıtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. o (2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelıtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetıje bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. o (4) A szakképzésben köztes vizsga és szintvizsga a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint szervezhetı. o (5) A szakképzı iskola köteles gondoskodni a következı szakmai vizsgaidıszakban a szakmai vizsga megszervezésérıl
az elsı javítóvizsgára jelentkezık számára,
a pótló vizsgára jelentkezık számára,
a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga befejezésére jelentkezık számára,
azok számára, akik a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az elsı vizsgaidıszakban nem tudtak eleget tenni, amennyiben a szakképesítés megszerzésére való felkészítés tanulói jogviszonyban, az adott iskolában folyt. o Az elsı eredménytelen szakmai vizsga napján az iskola tájékoztatja a tanulót a következı vizsgaidıszakra tervezett szakmai vizsgáról és a jelentkezéssel kapcsolatos köztelezettségekrıl. 27. §

73

• •

o Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra elıírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait - az elsı-harmadik évfolyam kivételével - az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. o Ha a tanuló a következı tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az elıírt vizsga letételére a nevelıtestülettıl halasztást kapott, az engedélyezett határidı lejártáig tanulmányait felsıbb évfolyamon folytathatja. o (3) o Az évfolyam megismétlése - a közoktatási törvény 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa. 27/A. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. 27/B. § Ha a tanuló részére a közoktatási törvény 71. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra, illetve a szakképzési évfolyamra lépésrıl, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.

74

Társadalmi-szakmai környezettel való együttmőködés Szülıkkel való kapcsolattartás A 3H-s tanulók esetében iskolánkba való beiratkozáskor, a tanulmányok megkezdésekor, továbbá folyamatosan az osztályfınök tájékozódik különösen a következı kérdésekben: • Milyen volt a szülı kapcsolata a gyereket befogadó, gondozó intézménnyel? • Voltak-e problémák? Hogyan oldották meg azokat? • Mi teremtett bizalmi és bizalmatlansági helyzetet a szülıben? • Volt-e már kapcsolata az iskolának a szülıvel? Ha igen, milyen? • Milyen gyakoriságú és intenzitású kapcsolat várható el a szülıtıl? A tájékozódásnak természetesen az a célja, hogy a pedagógus már az elsı találkozás-kor meg tudja teremteni a partneri kapcsolat alapjait, ezért arra törekszik, hogy a szülı(ke)t beavassa abba a folyamatba, melyben gyermekük részt vesz, ill. részt fog venni. • Háromhavonta kötelezı tájékoztatást ad az osztályfınök a szülık felé (a gyermek magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányaiban való elırehaladásáról), mely tájékoztatás megfelelı keretet biztosít a rendszeres kapcsolattartásra. • A minıségfejlesztési munka részeként a szülıi elégedettségmérés során az alábbi területekre vonatkozó kérdéseket fogalmazunk meg: o tanulmányi eredmény javulása, o segítség a gyerek tanulási problémáinak megoldásához , o a továbbtanulásra való felkészítés, o a pedagógusok és a szülıi ház együttmőködése, o tanórán kívüli foglalkozások, közösségépítı programok, o az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek, o egyenlı bánásmód (diszkriminációmentesség, egyenlı hozzáférés, esélyegyenlıség). Szülıkkel való kapcsolattartás formái Formája Tartalma Az aktualitás szerint Ellenırzı könyvön keresztül Levelezés Magatartása, szorgalma (Háromhavonta) és tanulmányaiban való elırehaladása Személyes Az aktualitása szerint beszélgetések Családlátogatás

Az aktualitása szerint

Szülıi értekezletek

Az éves iskolai munkaterv szerint Az éves iskolai munkaterv szerint Az éves iskolai munkaterv szerint

Fogadóóra Nyílt Nap

Dokumentálása Osztálynapló jegyzet rovatába Osztálynapló jegyzet rovatába az iktatószám beírása. Emlékeztetı készítése (doc) idıpont bejegyzése az Osztálynapló jegyzet rovatába. Emlékeztetı készítése (doc), idıpont bejegyzése az Osztálynapló jegyzet rovatába. Jelenléti ív, emlékeztetı (doc). Osztálynaplóba Jelenléti ív, emlékeztetı (doc). Osztálynaplóba Megjelenés bejegyzése az osztálynaplóba

75

Szülıkkel való kapcsolattartás rendje • • • •

elsı szülıi értekezlet: tanév elején második: november hónap (osztályszintő) harmadik: február (fogadó délután) negyedik: április.

Tájékoztatás A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. • a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. • a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel. • a szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: •

•

•

Szülıi értekezlet Feladata: o a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, o a szülık tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeirıl, o az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, o a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskolavezetés felé. Fogadó óra Feladata: o a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata:

76

•

o a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Írásbeli tájékoztató Feladata: o a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintő programokról. o A szülıi értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. o A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel.

77

Szervezetekkel való együttmőködés Az iskola társadalmi és szakmai környezetében lévı szervezetekkel együttmőködési megállapodás keretében dolgozzuk fel azokat a célokat és feladatokat, amelyeket az iskolával közösen eredményesebben, hatékonyabban tudnak elvégezni. Az együttmőködési megállapodásban az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

kapcsolattartó személy

konkrét feladatok

várható eredmények

rendszeres információcsere módja

Együttmőködés a kisebbségi önkormányzattal A kisebbségi önkormányzat segítséget nyújt a szülıi házzal való kapcsolattartás, a kisebbségi programok megszervezés, valamint a tanulói életpálya követése, ezen túl a tanórák multikulturális tartalmakkal való színesítése során is: ık ismernek leginkább olyan idıs korú embereket, akik érdekes meséket, dalokat, történeteket tudnak közreadni egy-egy foglalkozás keretében. Célunk, hogy a tanulók büszkén vállalják identitásukat, kultúrájukat. Együttmőködés a civil szervezetekkel Azok a civil szervezetek (egyházak, sport- és kulturális egyesületek, klubok, alapítványok stb.) vonjuk be az együttmőködésbe, amelyek az iskola segítségére lehetnek elsı-sorban a szülıkkel való kapcsolattartásban és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésében. Az együttmőködés célja, hogy a HHH-tanulók iskolai sikerességét tanórán kívüli eszközökkel igyekezzenek elısegíteni, így a demokráciára nevelésnek is fontos esz-közévé válhat Az építı együttmőködésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a HHH-tanulók is hozzájussanak olyan szolgáltatásokhoz, amelyekhez az anyagilag tehetısebb gyerekek gyakran magánórák vagy egyéb családi, kulturális programok keretében jutnak hozzá, ezért az együttmőködésben törekszünk: • egyes programjaikon részt venni, • identitáserısítı programokat szervezni, • közös szervezéső programokat tervezni és megvalósítani, • tanulmányi programok keretében segítséget kapni délutáni korrepetáláshoz, • olyan szociális programokra, amelyek eredményeire hatékonyan építhet az iskola is. Együttmőködési megállapodásokat kötünk, melyeket évenként felülvizsgálunk – ha kell, módosítjuk. A megállapodások az iskolai éves munkaterv mellékletei. Együttmőködés az alapfokú oktatási intézményekkel Az alapfokú oktatási intézményekkel való együttmőködés fontos a tanulói utánkövetés szempontjából. Intézetünk együttmőködési megállapodást köt azokkal az alapfokú oktatási intézményekkel, ahonnan a legnagyobb számban tanulnak intézményünkben HHH-tanulók. A megállapodás értelmében: • Az alapfokú iskolák a HHH tanulók haladásáról vezetett nyilvántartásokat, kimutatásokat – fejlıdési napló másolatát - átadja iskolánknak • Intézményünk visszajelzést ad a tanulók 9–10. évfolyamon nyújtott teljesítményérıl • Iskolánk felvállalja az alapfokú iskolából hozzánk érkezı HHH-tanulók mentorálását, amennyiben az általános iskola rendelkezik tutori vagy mentori programmal.

78

Szakmai együttmőködésünk alapját kell, hogy képezze a HHH-tanulóknak tartott középiskolai elıkészítıknek, a pályaorientációs programoknak, a közös, szervezett szülıi nyílt napok összehangolása. Az együttmőködési megállapodást évenként felülvizsgáljuk – ha kell, módosítjuk. A megállapodás az iskolai éves munkaterv melléklete. Együttmőködés a Gyermekjóléti Szolgálattal A HHH-tanulók esetében a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt az osztályfınökök, pedagógusok munkájához a gyermekek jogai, a gyermekkel szembeni rossz bánásmód, veszélyeztetettség terén. A gyermekjóléti szolgálat közvetít a hátrányos helyzető családok, közösségek, a helyi döntéshozók és az iskola között. Ezért az iskola a Szolgálattal együttmőködési megállapodást köt, melyben meghatározzák az együttmőködı partnerek körét, a kapcsolattartó személyeket, a konkrét feladatokat, a rendszeres információcsere módját és az együttmőködés dokumentálásának formáját. Az együttmőködési megállapodást évenként felülvizsgáljuk – ha kell, módosítjuk. E megállapodás az iskolai éves munkaterv melléklete. Együttmőködés a Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálatokkal A HHH-tanulók szempontjából kiemelt jelentıségőnek tekintjük a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, valamint a megyei pedagógiai szakszolgálat tevékenységét. Szakmai együttmőködésünket megállapodás formájában rögzítjük. A társadalmi-szakmai környezettel való együttmőködésre vonatkozó adatokat a VII. sz. táblázatban rögzítettük. Kapcsolatok • Kunszentmiklós Város Önkormányzata • Bács-Kiskun Megyei Önkormányzata Országos kapcsolat • Oktatási Minisztérium • Munkaügyi Minisztérium • Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Nemzeti Szakképzési Intézet • Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium • Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Humánpolitikai Osztály • OKÉV Közoktatásban mőködı szakmai és társadalmi szervezetek • Bács-Kiskun Megyei Szakképzı Iskolák Érdekvédelmi Egyesülete • Országos Képzési Tanács • Ipari és Kereskedelmi Kamara • Kézmőves Kamara • Országos Közoktatási Intézet • Informatika és Számítástechnika Tanárok Egyesülete • Országos Villamos Munkaközösség 79

• • • • • • • • •

Bács-Kiskun Megyei Testnevelési és Sporthivatal Kossuth Zsuzsa Szakképzó iskola – Dabas Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási Intézet és Szakszolgálat Kiskunlacházi szakközépiskola és szakiskola Közoktatási intézmények Ruhaipari Szakközépiskola és Technikum – Budapest – Szakmai Ruhaipari Szakközépiskola - Békéscsaba – Szakmai Ruhaipari Szakközépiskola – Szeged – Szakmai Szakközépiskola – Szekszárd – Világbanki program, szakmai együttmőködés.

Helyi intézmények • A régió általános iskolái • ÁMK – Kunszentmiklós – Beiskolázás - Szakmai együttmőködés • Általános Iskola – TASS – Beiskolázás . Szakmai együttmőködés • Baksay Sándor Református Gimnázium-szakmai együttmőködés az oktatás néhány területén • Szent Imre Szakképzıiskola

80

Az iskola ellenırzési, mérési értékelési, minıségbiztosítási rendszere Iskolánk intézményi minıségirányítási programjában részletesen megtalálható ennek a fejezetnek a kibontása, itt csak a legfontosabb csomópontokat rögzítjük. Intézményen kívül • Fenntartó • Szakértık és szaktanácsadók Intézményen belül • Igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetık, tanárok, szakoktatók, szülıi munkaközösség, diákönkormányzat. Módszerei • óralátogatások • megbeszélések • értekezletek • célvizsgálat • diagnosztikus mérés • beszámolók • vizsgák. Értékelések idıszakai • tanévkezdés, tanévzárás • ıszi és tavaszi nevelési értekezlet • félévi értekezlet • munkaközösségi foglalkozások • havi megbeszélés • rendkívüli értekezletek • szülıi értekezlet, fogadódélután.

81

HELYI TANTERV

82

Tantestületünk felkészült arra a pedagógiai munkára, amelynek célja a tanulók tudatának, személyiségének fejlesztése és annak megteremtése, hogy mindenki elérhesse lehetısége csúcsát. Tanterveinket, óraterveinket úgy próbáltuk összeállítani, hogy megfeleljenek a megfogalmazott céloknak, elvárásoknak és a térség igényeinek, emberi értékeknek. Mindezek megjelennek a képzési formák változásait ábrázoló tervben és az iskola 2000/2001-re kialakult struktúrájában.

Az iskola mőködésének részletes leírása A mőködést meghatározó törvényi rendelkezések. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény értelmében 2001. szeptember 1-jétıl az 1. az 5., és a 9. évfolyamokon a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendeletnek megfelelıen indult az oktatás. A tananyag az iskolafokozatnak és iskolatípusnak megfelelıen tantárgyakból és tantervi modulokból épül fel. 71/2003.(V.27.) Korm.r.: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.(VI.13.) Korm.rendelet módosításáról 14/2003.(V.27.) OM.r: Az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002.(V.24.) OM. Rendelet módosításáról A 24/2003.(VIII.19.) OM. Rendelet A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (4) és 39/E§ (4) bekezdése szerint a hátrányos helyzető tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere. Tanulói jogviszony létesítése Életkor Kt.I/1.6§ (1-6) A tankötelezettségrıl szóló rendelkezések az irányadóak ,illetve ugyanezen törvényhely 7.§ (3) alapján :A tankötelezettség –ha e törvény másképp nem rendelkezik -a kilencedik évfolyamtól kezdıdıen a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthetı. Kt.I/1.52§(1)c, Nappali rendszerő iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c, pontban meghatározott határidı egy évvel meghosszabbítható abban az esetben ,ha a tanuló az általános iskola elsı évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá ,ha olyan szakképzésben vesz részt ,amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettıt. Kt.I/1.25§ (6) A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg ,hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai ,szakmai elıképzettséggel kezdhetık meg, továbbá, hogy mikor kezdıdhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát. Felvételi követelmény A KT. I. fejezetéhez kiadott 8.sz.melléklet a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelethez alapján A középfokú iskolákba történı jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai szerint, a

83

3. Felvétel a középiskola, szakiskola kilencedik évfolyamára illetve a 4. Felvétel a szakközépiskola, szakiskola szakképzı évfolyamára . Beiratkozás feltételei A KT. I. fejezetéhez kiadott 8.sz. melléklet a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelethez alapján A középfokú iskolákba történı jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai szerint 6.A tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése , a beiratkozás Osztályok ,csoportbontás 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez 5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetıleg évfolyam tanulóiból is szervezhetı. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka. 6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelezı tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az elıírtnál kisebb létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhetı meg, ha a szakképzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelezı tanórai foglalkozásának idıkeretét csoportonként külön-külön kell számítani. 7. A csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetıleg a tanítási év indításánál, ha az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt. Kimenet követelményei Kt.I/1.9.§ (1-10) alapján Szakközépiskola: Kerettantervben és a Nemzeti Alaptantervben meghatározott követelmények, illetve az Érettségi és vizsgaszabályzatban meghatározott tantárgyi követelmények Szakiskola: A Kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv követelményei illetve a Szakmunkásvizsga tanulmányi és Vizsgakövetelményei Általános munkarend Az év A tanítási év rendje ,a tanítási ,képzési idı, a tanórán kívüli foglalkozások Kt. I/1.52.§ (1), (2) A hét A tanítási év rendje, a tanítási ,képzési idı, a tanórán kívüli foglalkozások Kt. I/1.52.§ (15) A nap A tanítási,képzési idı Kt. I/1.9.§ (1), (2) ,(3) Nyilvánosság Kt.I/2.8.§(4) ,(5) 84

Képzési formák Szakiskolai oktatás Az általános iskola 8.osztályt eredményesen befejezık folytatják itt tanulmányaikat ezen a két évfolyamon, ahol szakmai alapozó oktatás is folyik. A 9 - 10. évfolyamon megvalósuló képzést a kerettanterv óratervéhez igazítottuk. Szakmai képzések Az 1993.évi LXXIX. (Közoktatási) törvény 124.§.(7).bek. szerint szakmai képzés csak a tankötelezettség megszőnése (a 10. évfolyam befejezése) után szervezhetı a tanulók részére. E jogszabály értelmében a 124.§.(4).(c). pontja szerinti átrendezést hajtottuk végre A szakképzı évfolyamokon az NSZI ill. a szaktárcák által kiadott központi programok szerint folyik a szakmai képzés az OKJ (12/1996.(XII.29.)MüM ) rendeletben foglalt szakmák közül az iskola által felvállalható szakmákban. Az ajánlott szakmák az elızı pontban felsoroltak. A képzés során a szakmák egy részénél tanmőhelyi képzést tudunk biztosítani. A 10. évfolyam elvégzése után központi programok szerint az OKJ -nek megfelelı szakmai képzéseket szervezünk az alábbi ajánlatból az adott évfolyam igényei alapján, ha arra megfelelı számú jelentkezı van. Oktatás típusa

Elıképzettség OKJ száma

Megnevezése

Tartama (év)

Tagozat

Az ajánlott szakmák

Szakképzı Szakképzı Szakképzı Szakképzı Szakképzı Szakképzı Szakképzı Szakképzı Szakképzı

Alapfokú alapfokú Alapfokú

33 5262 01 31 5233 02 31 5233 06

Alapfokú

33 6280 01

Alapfokú alapfokú

33 5276 05 31 5216 16

Alapfokú

31 5216 17

Alapfokú Alapfokú

33 5216 03 03 1004 01

Asztalos Fémforgácsoló Hegesztı Mezıgazdasági gépész Nıiruha-készítı Szerkezetlakatos Szobafestımázoló-tapétázó Villanyszerelı Hegesztı

3 3 2 3

Nappali Nappali Nappali

3 2 3

Nappali Nappali

3 1

Nappali Tanfolyam

Középiskolai végzettséghez kötött szakképzési ajánlatunk: Számítástechnikai Szakképzı Középfokú 52 4641 03 Szoftverüzemeltetı Érettségihez kötött szakképzési ajánlatunk Szakképzı Érettségi 52 523 03 Mechatronikai mőszerész

Nappali

Nappali

1

Nappali

2

Nappali

2

Nappali

2

Nappali

2

Nappali

Technikus-képzés Technikus

Érettségi

52 5411 08/Mo

Technikus

Érettségi

52-5423-07

Technikus

Érettségi

52 5423 06

Ruhaipari-modellezı szakirány Számítástechnikai technikus Mechatronikai technikus

85

Szakközépiskolai képzés – Nappali, Levelezı Szakközépiskolánkban a középiskolai évfolyamokon az általános mőveltséget megalapozó az idegen nyelvtudást elıtérbe helyezı - érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamokon (11-13) szakmai vizsgára felkészítı nevelés folyik.[48.§.(1)]

Szakközépiskola Szakközépiskola Szakközépiskola Középiskola

8 évf. 8 évf. 8 évf. 8 évf.

Szakmai orientáló és alapozó oktatás

Elektrotechnikaelektronika Informatika szak Ruhaipari szak Négy éves

4 4 4 4

Nappali Nappali Nappali Levelezı

Tanfolyami képzések • Hegesztı - (elvégzésérıl tanúsítványt vagy eredményes vizsga esetén bizonyítványt adó képzési forma) • Számítógép-kezelıi Alapfokú OKJ szakma - (elvégzésérıl tanúsítvány, eredményes vizsga esetén szakmai bizonyítványt adó képzési forma.) • Szoftverüzemeltetı - Középfokú OKJ szakma. (elvégzésérıl tanúsítvány, eredményes vizsga esetén szakmai bizonyítványt adó képzési forma.)

86

Tantárgyi programok I. Szakközépiskolák számára szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai Szakmacsoportos alapozó oktatás (9–12. évfolyamok) TANTERVE Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektronika - Szkikt06 szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika - Szkikt07 szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás a könnyőipar - Szkikt10 szakmacsoportra II. Szakiskolák számára szakmai alapozó programok (9-10) Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra Szakmai alapozás az elektronika szakmacsoportra Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra Szakmai alapozás a szolgáltatás szakmacsoportra Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra

TANTERVE – Szikt05 – Szikt06 – Szikt09 – Szikt10 – Szikt11 – Szikt19 – Szkit20

Elérhetısége • Nyomtatott formában • Igazgató • Igazgatóhelyettes • Iskolatitkár • Elektronikus adathordozón – Internetcím: www.viragh-szki.sulinet.hu • Az OKM honlapján: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=223 • CD-ROM-on Igazgató, Igazgatóhelyettes szobájában

87

Szakiskola 9-10. évfolyam tantárgyi programjai Magyar nyelv és irodalom

02 magyar szakisk a.doc

Történelem Angol nyelv / Német nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Testnevelés Osztályfınöki Pályaorientáció Informatika Vizuális kultúra

03 történelem és társ.szakisk.doc 04 idegennyelv.szakisk.ált a.doc 05 idegennyelv.szakisk 9-10 a.doc 06 matematika szakisk.a.doc 13 szakiskb.doc 15 kémia szakiskb.doc 08 term.ism egészség szakiska.doc 16 földrajz.szakisk b.doc 11 testnevelés szakiska.doc 01 bevezetı szakisk.doc

Szakmai alapozó ismeret, gyakorlat

12 informatika szakisk b.rtf 10 rajz szakiska.doc Szikt05 - gépészet -06 - elektronika -09 - építészet -10 - könnyőipar -11 – faipar -19 – szolgáltatás -20 - mezıgazdaság

88

Szakképzés https://www.nive.hu/fejlesztes/kozponti_programok/index.htm •

Asztalos szakma tantárgyi programjai

•

Hegesztı szakma tantárgyi programjai

•

Mezıgazdasági gépész szakma tantárgyi programjai

•

Nıiruha-készítı szakma tantárgyi programjai

•

Szerkezetlakatos szakma tantárgyi programjai

•

Szobafestı-mázoló-tapétázó szakma tantárgyi programjai

•

Villanyszerelı szakma tantárgyi programjai

•

Szoftverüzemeltetı szakma tantárgyi programjai – középiskolai végzettséggel

2008. szeptember 1-tıl kezdve moduláris rendszerő szakképzésre tért át intézményünk, az azoknak megfelelı tantárgyi programok szerint.

89

Szakközépiskola Nappali és levelezı tagozat közös tantárgyi programjai • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Társadalomismeret • Idegen nyelv (Német és Angol) • Matematika • Informatika • Fizika • Földünk és környezetünk • Kémia Továbbiak csak a NAPPALI tagozaton • •

Rajz – vizuális kultúra Testnevelés

Elektrotechnika-elektronika szak tantárgyi programjai • •

Szakmai orientáló Szakmai alapozó

Informatika szak tantárgyi programjai • •

Szakmai orientáló Szakmai alapozó

Könnyőipari szak tantárgyi programjai • •

Szakmai orientáló Szakmai alapozó

90

Felnıttképzés Szakközépiskola négy éves levelezı tagozat tantárgyi programjai • Megegyezik a Nappali tagozat programjaival Hegesztı szakma tantárgyi programja A képzésben való részvétel feltételei – a beiskolázás, feltételei: A tanfolyamokra egyénileg, vállalati delegáltként és a Munkaügyi Központ által támogatott átképzésben résztvevıként lehet jelentkezni. Felvételi eljárás nincs, de az alábbiak maradéktalan teljesítése szükséges: • betöltött 17. életév, • egészségügyi alkalmasság, • az aktuális tanfolyami és vizsgadíjak befizetése saját maga vagy delegálója által, • képzési szerzıdés kötése az iskolával. A tanórák látogatása és a képzés idıtartama A megengedhetı hiányzás mértéke 10 %, ez és az ezzel összefüggı fizetési feltételek a képzési szerzıdésben kerülnek rögzítésre. A képzés 32(42) óra elméleti és 88 óra gyakorlati részbıl áll és az MHtE tematikája szerinti idıbeosztással zajlik. Vizsgára bocsátás, számonkérés feltételei, formái Vizsgára az bocsátható, aki tanfolyamot az elıírt (legalább 90%) mértékben látogatta és a tanfolyami –és vizsgadíjat az iskola felé rendezte. A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részbıl áll a fent említett dokumentumokban rögzítettek szerint: • Írásbeli: munkabiztonságból teszt kitöltése, a 20 kérdésbıl 14 helyes válasz szükséges. • Szóbeli: 1-1 tétel helyes kifejtése szakmai ismeretrıl és hegesztés-technológiából. • Gyakorlati: Az eljárás tematikája szerinti vizsgadarabok elkészítése részben a felkészülési idıben, részben a vizsgabizottság jelenlétében. Vizsgabizottság és képesítés A vizsga Állami Szakmunkás Vizsgabizottság elıtt zajlik, és sikeres teljesítés esetén a résztvevık OKJ szerinti szakmai képesítést kapnak. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott./10/1993.(XII.30.) MÜM.sz. rend 32.§ (4). A sikertelenül vizsgázók javítóvizsgát tehetnek a következı tanfolyam vizsgáztatásakor a költségek ismételt megfizetése esetén.

91

A képzés programja A Magyar Hegesztéstechnikai Egyesület által készített, az illetékesek által jóváhagyott oktatási tematika és dokumentumok alapján, tanfolyamok keretében zajlik a szakmai képzés csoportos formában. Oktatási követelmények, tematikák és a tananyagok: E1 eljárás: Szakmai ismeretek: Munkabiztonság: F1 eljárás: Munkabiztonság: W1 eljárás: Szakmai ismeretek: Munkabiztonság:

Szakmai ismeret:

MHtE /96 -03-01-01-01-02.0 MHtE/ 96 -04-01-01-01-02.0 MHtE/00 -03-02-01-01-07.0 MHtE/00 -04-02-01-01-07.0 MHtE/96 -03-01-01-01-07.0 MHtE/96 -04-01-01-01-07.0 MHtE/00 -03-02-01-01-07.0 MHtE/00 -04-02-01-01-07.0 MHtE/ 96 -03-01-01-01-13.0 MHtE/96 -04-01-01-01-13.0 MHtE/00 -03-02-01-01-13.0 MHtE/00 -04-02-01-01-13.0

E programok rendelkezésre állnak a fenti számú füzetekben.

92

Technikusképzés programjai http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=223 https://www.nive.hu/fejlesztes/kozponti_programok/index.htm •

Ruhaipari technikus - modellezı szakirány - tantárgyi programjai

•

Számítástechnikai technikus tantárgyi programjai

•

Mechatronikai technikus tantárgyi programjai

2008. szeptember 1-tıl kezdve moduláris rendszerő szakképzésre tért át intézményünk, az azoknak megfelelı tantárgyi programok szerint.

93

Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativitás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetıséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. A csoportmunkának az a lényege, hogy együttmőködésre késztet. S tudjuk, hogy ez a globális nevelés egyik sarkpontja. A kooperatív tanulás tevékenység-szervezési formái Ablak

4+1 részre osztott lap, az egyes részeket megszámozzuk. (1,2,3,4, a középsı rész üresen marad) A megfelelı számmal ellátott részbe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot, dolgot, tényt, amit 1,2,3, illetve 4 csoporttag gondol. A középsı részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. Add tovább a A csoport körben áll. mozdulatot! A csoport egyik tagja mutat egy tetszıleges mozdulatot, amit a többiek utánoznak. A játék addig tart, amíg mindenki sorra nem kerül. A párok egymásnak háttal ülnek, nem látják egymást, de beszélgetni tudnak. Azonos A pár mindkét tagja ugyanazt a képet kapja. különbözı A párok felváltva elmondják egymásnak, hogy mit látnak a képen, így próbálják megtalálni, miben tér el a két kép. Beszélgetı- A diákok a teremben körben ülnek, sorban elmondják, amit a témáról kör gondolnak. Beszélı Minden diák meghatározott számú korongot kap. korongok Ha valaki hozzá akar szólni, egy korongot le kell tennie az asztal közepére. Addig senki sem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának a korongja az asztal közepére nem került. Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat többé hozzá. CsoportA csoportok a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az adott feladatról, szóforgó kérdésrıl. CsoportA csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának. interjú CsoportAz egyik diák feltesz egy kérdést. konzultáció A csoport többi tagja válaszol. A kérdezı melletti diák ellenırzi, mindenki számára világos-e a válasz. Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ. A következı kérdésnél a szerepek továbbadódnak. Diák-kvartett A csoportokban A,B,C,D jelet kapnak a diákok, s a csoportok is nevet vagy számot kapnak. A tanár vagy a diák feltesz egy kérdést. A csoport megbeszéli a választ - a diákok meggyızıdnek arról, hogy mindegyikıjük helyesen fog válaszolni a kérdésre. Valaki "kihúzza", melyik jelő tanuló, melyik asztalnál válaszol. Akinek a betőjelét és csoportnevét (számát) kihúzták, megmondja a választ.

94

Ellenırzés párban

A diákok párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a feladatra, másikuk figyeli a munkáját, segít és ellenıriz. Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, segítséget kérnek a csoport másik párjától. A következı feladatnál szerepcsere. Feladatcsere Feladatküldés egyik fajtája A csoport minden tagja kidolgoz egy feladatot. A csoportok kicserélnek 1-1 feladatot, nem kell egymásra várniuk. A megoldás után ellenırzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket. Feladatküldés Minden diák kidolgoz egy ismétlı kérdést, amelyet felír egy kártyára. A válaszát a kártya másik oldalára írja fel. A csoportok kicserélik a kártyáikat. Csoportválasz: Az elsı diák felolvassa a kérdést, válaszolnak rá, ellenırzik a kérdést feltevık válaszát, ha nem egyezik, kiegészítik a kártyán lévı szöveget. A kártyacsomag továbbküldhetı, vagy visszakerülhet a kérdést feltevıkhöz. Felfedezı A csoportok egy adott feladaton dolgoznak, miközben egyikıjük a többi riporter csoporttól hasznos információt győjt. Fordított A, B, C, D jelek kiosztása a diákoknak a csoportjukon belül. szakértıi Minden csoport más-más témát dolgoz fel, és plakátot készít belıle. mozaik Összeülnek az azonos betőjelőek, és asztalról asztalra vándorolnak. Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett. Füllentıs Minden csoport vagy diák megfogalmaz kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik csoport vagy diák felolvassa az állításait, a többi csoport vagy csoporttag megállapodik, melyik a hamis állítás. A csoportok kijelölt tagja (pl. "A" jelő) az ujjával mutatja a hamis választ számát. Kupac-tanács A felvetett problémán mindenki egyénileg elgondolkozik. - ötletelı Párban is megbeszélik. A két pár közösen is megvitatja a problémát. Három megy, Minden csoport közös vázlatot vagy tablót készített. egy marad A többi csoport munkájának megismerése úgy, hogy minden csoportból valaki az asztalnál marad, és fogadja a többieket, mutat, magyaráz, válaszol, míg a csoport másik három tagja a többi asztal között vándorol. Figyelni kell arra, hogy az asztalnál maradókat egy idı után leváltsák! HáromA,B,C,D jelek kiosztása. "A" tanuló elmondja ismeretét "B" tanulónak, "C" elmondja "D"-nek. lépcsıs interjú "B" tanuló elmondja ismeretét "A" tanulónak, "D" elmondja "C"-nek. "A" elmondja a "B"-tıl hallottakat "C"-nek és "D"-nek - "B" figyeli és ellenırzi. "B" elmondja a "A"-tól hallottakat "C"-nek és "D"-nek - "A" figyeli és ellenırzi. "C" elmondja a "D"-tıl hallottakat "A"-nak és "B"-nek - "D" figyeli és ellenırzi. "D" elmondja a "C"-tıl hallottakat "A"-nak és "B"-nek - "C" figyeli és ellenırzi. Igaz - hamis Minden csoport megfogalmaz egy állítást A csoportok eldöntik igaz-e vagy hamis Egy kijelölt betőjelő tanuló ujját le vagy feltartva mutatja a döntésüket.

95

Indián beszélgetés

Képtárlátogatás Kerekasztal

Keresd a helyed!

Kétoszlopos következtetés

Keveredj, állj meg, csoportosulj! Keveredj, állj párba, beszéld meg!

Kíváncsi kocka. Dobj egy kérdést! Kóborlás a teremben Kooperatív mozaik

A diákok csak úgy juthatnak szóhoz, ha saját szavaikkal újra megfogalmazzák azt, amit az elıttük szóló mondott. A csoport egyik tagja megosztja a többiekkel az adott témáról a gondolatait, utána csak olyan csoporttag következhet, aki saját mondandója elıtt a saját szavaival a lehetı legpontosabban elismétli, amit az elıtte szóló mondott. A csoportok megtekintik a többi csoport munkáját. Megbeszélik a látottakat és értékelik a munkákat. Szóforgó írásban A csoport listát készít, körbe adnak egy lapot, amelyre mindenki feljegyzi a gondolatait. A teremben elıre megnevezett helyeket vagy sarkokat kell kijelölni. Minden diák kap egy kártyát, amelyen egy szó olvasható, ami valahogyan kapcsolódik a kijelölt sarkokhoz. A diákok megkeresik a helyüket és odaállnak. A tanár két kifejezésre gondol, melyet a diákoknak párhuzamosan kell rákérdezésekkel kitalálniuk. A csoportok 3-3 korongot kapnak, melyeket egyesével be kell adniuk, ha rákérdeznek a kifejezésre. A tanár 1-1 segítı szót ír a táblára, melyek logikai kapcsolatban vannak a kigondolt kifejezéssel. Minden szó felírása után lehetıséget ad a csoportoknak a rákérdezésre, mely lehetıséggel tetszés szerint élhetnek, de összesen három lehetıségük van. A diákok szabadon mozognak a teremben. A tanár feltesz egy kérdést, melyre egy bizonyos szám a válasz. A diákok a válasznak megfelelı létszámú csoportokat alkotnak. Minden diák hátára egy lap van feltőzve, melyen egy híres ember vagy valamilyen mő szereplıje olvasható, de a diákok nem tudják, kinek a nevét viselik. Mindenki körbe jár és társainak három kérdést tesz fel, amelyre igen vagy nem lehet a válasz. Aki kitalálta, kinek a nevét viseli a hátán, a lapot a mellére tőzi, és a többieknek tanácsot adhat a kérdezısködéshez. A, B, C, D jelek kiosztása a csoportokban. "A"/dob, "B"/kérdez, "C"/válaszol, "D"/ellenıriz. A következı körben a szerepek továbbadódnak. Megbeszélt jelre a diákok körbe járnak és megnézik társaik munkáját. Adott jelre visszatérnek a helyükre. A szóforgó szabályai szerint megbeszélik a látottakat. A csoporttagok egyéni beszámolót készítenek Szakértıi csoportok alakulnak, felkészülnek a tanításra, bemutatásra. A tanítás, bemutatás után a csoportok új alkotást hoznak létre.

96

Kooperatív vita

A diákok egy vitás kérdésben véleményt formálnak, állásfoglalást választanak elıre megfogalmazott legalább 4 állásfoglalás közül. Az egy véleményen levık érveket győjtenek, felkészülnek a vitára, szószólót választanak. A négy állásfoglalás képviselıi egy asztal négy oldalán helyet foglalnak, mögöttük a támogatóik ülnek. A szószólók 5-5 korongot kapnak, a támogatók 2-2-t. Minden érv elmondásakor 1 korongot be kell tenni az asztal közepére, a támogatók a korongjuk árán szólhatnak vagy átadhatják azt a szóvivıjüknek. Költs el egy Minden diák húsz forint értékben játékpénzt kap pl.: 2 db 5 forintost, 3 db 2 húszast! forintost, 4 db 1 forintost. A javaslatokat, választható lehetıségeket jól látható és hozzáférhetı helyre kirakjuk. Mindenkinek legalább két javaslatot kell támogatnia, tetszıleges arányban. Ha mindenki tett, összeszámoljuk, melyik javaslat kapta a legtöbb "szavazatot". Körhinta A csoport egyik tagja a helyén marad, a többiek - a vándorlók - az óramutató járásával megegyezı irányban a legközelebbi asztalnál foglalnak helyet. A helyükön maradók megosztják mondanivalójukat társaikkal. A vándorlók a következı asztalnál is meghallgatják a társukat. Négyes-fogat Négyféle kártya szükséges: kérdezı kártya, válaszkártya, ellenırzı kártya, dícsérı/segítı kártya. négykártyás A csoporttagok 1-4-ig számot kapnak. gondolkodó Elolvassák a kérdezı kártyát, melyen az áll, hányadik tag hányadik kérdést olvassa fel a lapról. A kérdés után mindenki egyénileg gondolkozik. A válaszkártyán olvasható, hányadik diáknak kell felelnie. A többiek magukban értékelik a választ. Az ellenırzı kártyán az áll, hogy hányadik diák vezeti az értékelést. A dicsérı/segítı kártya azt mutatja meg, ki vezeti ezt a szakaszt. Páros A diákok csoporton belül párokban beszélik meg gondolataikat. A csoportbéli párok megbeszélik, milyen azonos gondolatok merültek fel a szóforgó témában, melyek csak egyiküknél. Sarkok Nevezzük el a sarkokat! A diákok eldöntik, melyik sarkot választják. A kialakult csoportok megbeszélik a választásukat. A csoportok ismertetik érveiket a többi csoporttal. SorbaA csoportok egy "képregény" darabjait kapják meg egy borítékban. rendezés Képes felükkel lefelé fordítva az asztal közepére teszik. Sorban mindenki húz egy képet, így illesztik össze a "képregényt". SorbaEgy képet tetszıleges számú darabra vágunk fel. rendezés A kép darabjait össze-vissza felragasztjuk egy lapra. Ezt fénymásoljuk le kétdimenziós annyi példányban, ahány csoport van és átadjuk a csoportoknak. rejtvények A csoportok felvágják a lapot a képtöredékekre, és összeillesztik helyesen.

97

Szakértıi mozaik

Szóforgó Szóháló pókháló

Találd meg azt, aki...

Tedd, amit mondok

Trópusi esı

Vakhernyó

Vakkéz

A,B,C,D jelek kiosztása a csoportban. Az új ismeretet tartalmazó szöveget négy részre osztjuk. A csoport minden tagja más-más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Azonos betőjelőek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot írnak. Mindenki a csoportjába visszamegy, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyezı irányban, elmondják egymásnak a gondolataikat, egy tag beszédidejét meg lehet határozni. A csoport minden tagjának legyen saját színe, amivel a csomagolópapírra dolgozik. A lap közepére kerüljön fel a téma, és írjanak köré kulcsfogalmakat ill. azokhoz tartozó kifejezéseket. Ezután a szorosan összetartozó kifejezéseket kössék össze egy vonallal. akire valami jellemzı vagy aki tudja a választ az adott kérdésre. Minden diáknak saját lapja van, mellyel körbe jár a társai között és megkérdezi tılük, hogy a papíron szereplı jellemzık valamelyike igaz-e rájuk, illetve, tudják-e valamelyik kérdésre a választ. Ha valaki valamelyik kérdésre igennel válaszol, válaszát és nevét a kérdezı felírja a saját papírjára az adott kérdéshez. A párok egymásnak háttal ülnek, nem látják egymást, de beszélgetni tudnak. A pár mindkét tagja ugyan azt a készletet kapja (fakockák vagy síkidomok). A pár egyik tagja elrendezi a kapott kockákat vagy idomokat, és pontos utasításokat fogalmaz meg a társának, hogy ı elıtte is ugyanaz az elrendezés alakuljon ki. A diákok körbe állnak. A játékvetetı elkezdi a mozdulatot, a tıle jobbra álló átveszi a mozdulatot és így egymás után, sorban mindenki átveszi a mozdulatot a szomszédjától. Egészen addig ugyanazt a mozdulatot végzi mindenki, amíg egy újabb mozdulat nem ér hozzá. (Két kéz összedörzsölése, jobb kéz csattint, két kéz csattint, taps, combütögetés, jobb láb dobbant stb. Mikor az elızı mozdulat a körben már valameddig elért, új mozdulatot kezd a játékvezetı. A csoporttagok egymás mögött felsorakoznak (csoportonként külön). Az elöl álló kivételével mindenki becsukott szemmel áll. Az elsı - akinek nyitva van a szeme - szabadon vezeti a csoportját a teremben. Egy idı után csere, hogy mindenki megtapasztalhassa mindkét szerepet. Az egydimenziós rejtvény változata. A kihúzott képet a diák nem mutatja meg a többieknek, hanem elmondja, mit lát a képen. Eldöntik, hogy a leírt kép hányadik lehet a sorban, és még mindig lefelé fordítva leteszik az asztal közepére. Ha készen vannak, felfordíthatják a képeket és eldöntik, jól dolgoztak-e.

98

Villámkártya A diákok a kártyalapok egyik oldalára kérdést, fogalmat vagy ábrát rajzolnak, a másikra a választ, meghatározást írják, ill. az ábra részeit. A diákoknak páronként 5-5 kártyájuk van, és párban dolgoznak. 1. Forduló: a kérdezı felolvassa a kártya mindkét oldalán lévı szöveget a társának, utána visszakérdezi. 2. Forduló: A kérdezı megmutatja a kártyát és felteszi a kérdést, utána társának kell válaszolnia, hibás válasz esetén segítséget kap a társától. 3. Forduló: A kérdezı már nem mutatja meg a kártyát, csak a kérdést olvassa fel, és a társa válaszol.

Projektmódszer A módszert 20. század eleji amerikai reformpedagógusok, Dewey és Kilpatrick nevéhez köthetjük. Lényege, hogy a gyerekek tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára – ahogy bekerülnek az iskolába – megszőnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. A „régimódi nevelés jellemzı hibái, a tananyag passzív elfogadása, a gyerekek mechanikai összezsúfolása s az anyag és a módszer túlságos uniformizálása. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik”.1 Ezt akarta Dewey megváltoztatni az 1896-ban Chicagóban megnyitott kísérleti iskolájában. Az ı iskolájában a világ koherens, a tananyag integráltan szervezett. A tanulnivaló mennyisége talán kisebb a hagyományos iskola információtömegénél, de minıségileg mindenképpen értékesebb és egységesebb világképet nyújt. „Ez egy olyan átalakulás, forradalom, amely bizonyos tekintetben hasonlatos ahhoz, amikor Copernicus az égitestek középpontjává a Föld helyett a Napot tette meg. Ebben az esetben a gyermek lesz a Nap, amely körül a nevelés mindennemő eszközével forog.”2 Itt a gyerekek valóságos tevékenység, tapasztalatszerzés során tanultak, az iskolában szerzett és a már meglévı tapasztalataik általánosításából vonták le a következtetéseket, gondolkodtak. Dewey a cselekvést és a cselekvés következményeit, egymáshoz való viszonyát vizsgálta a gyerekekkel, ezt a tapasztalatot összekapcsolta a gyerekek addigi tapasztalataival, és így motiválta a tanulásukat. A tanárszerep az ı felfogásában a katalizálás. Szerinte a gyerekek megfelelı motiváció nélkül nem figyelnek, a motiválásnak pedig a cselekvés a legjobb módja. Így Dewey iskolájában a tanulás cselekvések sora, az iskolában aktív élet folyik, nem pedig passzív mélázás a pulpituson elıadó tanárral szemben. Dewey pragmatikus filozófiája szerint a gondolkodás a gyakorlatból és a tapasztalat által nyer tartalmat. A pragmatisták szerint a tények és az értékek, a gondolkodás és a fizikai világ, a lényeg és a természeti tárgyak közötti határok nem különülnek el élesen egymástól. A gyerekek a gyakorlati cselekvés során ismerkednek meg a világ dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg tartalommal gondolkodásukat. Csak az empíria segítségével szerezhetı meg az a tudás, amely nem más, mint adaptív alkalmazkodás ahhoz a környezethez, amelyet az alkalmazkodás során maga az ember alakít (át). Dewey elképzelése szerint a gondolkodás az ember és környezetének kölcsönhatásából, annak során fejlıdik, és ez a gondolkozás segít eligazodni a világban. Dewey pragmatizmusának alapján egy elképzelés csak akkor tükrözi a valóságot, csak akkor lehet igaz, ha képes irányt mutatni egy konkrét emberi probléma megoldásához. Dewey Az iskola és a társadalom, illetve A demokrácia és oktatás címő mőveiben arról ír, hogy a demokratikus készségek elsajátítását már kisgyermekkorban kell elkezdeni. Az iskolának – Dewey nézetei szerint – a civil társadalom részének, meghosszabbításának kell lennie, az iskolás gyerekeknek pedig a társadalom teljes jogú tagjaiként kell viselkedniük az 99

iskolában is. A tanárnak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a gyerekek megértsék azt a világot, amelynek ık is egyenrangú részei, hogy felnıttként a közösség felelısségteljes tagjaivá válhassanak. A Dewey pedagógiai elvein alapuló projektmódszer elterjedésében nagy szerepe volt W. H. Kilpatrick A projektmódszer címő könyvének, mely a reformpedagógia egyik legforradalmibb írása. Hite szerint a gyereket úgy kell tanítani az iskolában, hogy figyelembe vesszük tapasztalatait, képességeit, érdeklıdését. Szerinte projekt „minden célvezérelt tapasztalatszerzés, minden célirányos tevékenység, amelyben az uralkodó elképzelés határozza meg a tevékenység célját, rendezi el folyamatát és adja motivációs erejét”.3 Hortobágyi Katalin meghatározása konkrétabb: „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.”4 A módszert sokféle módon, sok definícióval próbálták már meghatározni, de egy dologban majdnem mindenki egyetért: ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. Hogyan épül föl egy projekt? A projekt az alábbi szakaszokból áll: • témaválasztás, • tervkészítés, • adatgyőjtés, • a téma feldolgozása, • a termék, produktum összeállítása, • a projekt értékelése, • a termék, produktum bemutatása. A témaválasztás sokféle lehet, azt is mondhatjuk, hogy minden témában szervezhetı projekt. Olyan, amely a szőken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplı ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthetı a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. Példa lehet erre a Szem címmel szervezett természetismereti munka, melyet a biológia–anatómia, fizika–kémia, képzımővészet, filozófia multidiszciplináris projekttel dolgoztak fel általános tantervő gimnáziumban 15 éves gyerekekkel, kihasználva a nem látók és látók egymástól eltérı, sajátos érzékenységét, különbözı tájékozódási technikáit és tapasztalatait, egymásról alkotott eltérı képzeteit. Ennél a projektnél a tartalom a tananyaghoz kapcsolódott, de a szemet mint a vizsgálat tárgyát – és részben eszközét is – minél szélesebb összefüggéseiben igyekezett bemutatni. Ezzel ellentétes példa egy vidéki nagyvárosi általános iskola projektje, ahol Európa és az én hazám címmel szerveztek nemzetközi munkát, és egy diákszótár létrehozásával a sajátos diáknyelvet, a szlenget próbálták egymástól eltanulni. Itt a téma nem kapcsolódott az iskola tantervéhez, a projekt viszonylag szők területen mozgott, az iskolai életen túlnyúló, speciális témát dolgozott fel egy szempontból. A második lépés a tervkészítés, ahol – csakúgy, mint a témaválasztásnál – a tanárnak csupán irányító szerepe van. Együtt, egyenrangúként tervez a részt vevı gyerekekkel, és mint moderátornak arra kell figyelnie, hogy minden gyerek megtalálja a feladatát a munkában. Itt dıl el, hogy a projekt be tudja-e tölteni azt a szerepét, hogy minden gyereknek egyaránt biztosítja az értelmes tanulás és munka lehetıségét, hogy ne csak a tanteremben eminens, a családból az iskola igényeinek megfelelı verbális képességekkel érkezı gyerekeknek legyenek sikerei az oktatásban, hanem azoknak is, akik ennek az elvárásnak nem vagy csak

100

nagyon nehezen tudnak eleget tenni. Itt dıl el, hogy demokratikus, az iskolai hierarchiát megbontó, az egyes gyerekek képességeihez, tapasztalatához, kreativitásához idomuló munka lesz-e a projekt, melyben soha nincs csak egyetlen megoldás, egy igazság, de amelynek során minden gyerek mást és egymástól eltérıt ad be a közösbe. Az adatgyőjtés mint a projekt harmadik lépcsıfoka történhet az iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg. Például egy fıvárosi szakközépiskola társadalomismeret– szociológia alapú projektjében a szakirodalom tanulmányozása után dokumentumfilmeket néztek, saját filmet készítettek, hajléktalanszállón jártak, nappali melegedıben dolgoztak a gyerekek. A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az alternatív iskolákban az epochákon belül, akár az iskola idıkeretén túl. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetıség másra. Fontos azonban, hogy az iskolán kívüli, egyéni tapasztalatok alapján dolgozzunk. Kétségtelen, hogy a projekt lényeges eleme az iskola elzárt világából való kitörés, ezért egy nem nyitott iskolában nehéz igazi projektmunkát szervezni. A legfontosabb azonban az, hogy a munka közös tevékenység legyen, a tanár inkább csak megfigyelıként, segítıként vegyen részt, ne pedig irányítóként. A projekt olyan munka, ahol a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a közöshöz, miközben egymástól is nagyon sokat tanulnak. Az osztályteremben nem aktív gyerekek kitőnhetnek ügyességükkel, gyorsaságukkal, szervezıkészségükkel, döntésképességükkel, életrevalóságukkal. A termék, a produktum összeállítása a munka befejezı fázisainak egyike. A Comenius program résztvevıinek többsége iskolai, jobb esetben a környéken vándorkiállítást szervez; kiadványt, iskolaújságot, könyvet, videót készít; és egyre több a közös internetes honlap is. Kevesebb a konferencia, a színpadi elıadás, a kirándulás, konkrét tárgy vagy eszköz. Ennek oka lehet az, hogy a Comenius projektek általában hosszabb idıtartamúak, kevésbé konkrétak, inkább általános témákat érintıek. Sokszor a kultúra körül forognak, és az ilyen munkák bemutatására még mindig a kiállítási tabló tőnik a legjobb végterméknek. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belsı nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülıknek és az iskola szőkebb vagy tágabb környezetének. A produktum bemutatásával kezdıdik a projektmunka értékelı fázisa, ahol fontos önértékelés, egymás munkájának pozitív szemlélető mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb ez a folyamat olyan iskolai közösségben, ahol a gyerekek és a tanár között partneri a viszony, és a szóbeli közös értékelésnek van gyakorlata. Tapasztalataim szerint ez az a pont, ahol a Comenius projektek adatlapjain a legkevésbé érdekes válaszokat írják be a tanárok, sıt itt sokszor keverednek a mérésekre, ellenırzésekre vonatkozó kérdésre adott válaszok a projekteredmények elterjesztésének átgondolásával, vizsgálatával. Ennek oka lehet, hogy a projektben részt vevık az önellenırzést kevésbé fontosnak érzik, mint a nyilvánosság elıtti megjelenést. A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerıleg, amelyeket a szokványos tantermi órák soha. A tantárgyi elımenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különbözı kulturális és anyagi háttérrel rendelkezı gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös mőhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen multikultúra-tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra. A projekt közelebb hozza az iskolában mindig is vágyott, de soha meg nem valósítható esélyegyenlıség lehetıségét.

101

A tankönyvek kiválasztásának elve A kiválasztott tanterv által javasolt tankönyveknek az alábbiaknak kell megfelelnie, mely megfelelıségrıl a munkaközösségek döntenek : Tankönyvek: Feleljen meg a Kerettantervek általános és tantárgyszakaszaiban meghatározott követelményeknek Legyen a tankönyv önálló tanulásra alkalmas A tankönyv ára Tipográfiai megfelelıség Speciális taneszközök • Munkafüzetek, példatárak, feladatlapok, négyjegyő függvénytáblázat, számológép, író- és rajzeszközök, festıeszközök, szótárak

102

Óratervek Szakiskola 9-10 Kötelezı tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9 3

10 3

Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Földrajz

2 2 3 1 2 1 2 2,5 12 2

2 2 3 1 2 1 0 2,5 2 2

Szakmai alapozó ismeret Szakmai alapozó gyakorlat Osztályfınöki Tanuló kötelezı óraszáma

2 3 1 27,5

2 4 1 27,5

2,5

2,5

2,5 30

2,5 30

Szabadon választható kötelezı tárgyak Második idegen nyelv Informatika Médiaismeret Könyvtárismeret Szabadon választott kötelezı összesen Tanuló max. óraszáma összesen

103

Szakmák Mezıgazdasági gépész 33 6280 Hetek száma Tantárgyak/évfolyam

Jelenleg ilyen képzésünk nincs 37

11. Géprajz 2 Gépelemek 1 Anyagismeret 2 Mezıgazdasági ismeretek 2 Mezıgazdasági erıgépek 1 Mezıgazdasági munkagépek 2 Mezıgazdasági gépek javítása Szakmai számítások Jármővezetési ismeretek 2 Szabadon választott kötelezı elmélet Számítástechnika 1 Osztályfınöki óra 1 Társadalomismeret 1 Testnevelés és sport 1 Környezetvédelem 1 Gazdálkodási ismeretek Szakmai gyakorlat 14 Szabadon választott kötelezı gyakorlat Ív és gázhegesztés Szakmai elmélet 12 Szabadon választott kötelezı 1 elmélet ELMÉLET ÖSSZESEN 17 GYAKORLAT 14 Heti óraszám 31 Összefüggı gyakorlat 140 Elmélet összesen 629 Gyakorlat összesen 658 Éves óraszám 1287 Képzés óraszáma 3692

37

32

12.

13.

2 2 2 2 2 1

2 2 2 2 1

1 1

1 1

1

1

2 14

19

11

2 9

1

1

16 14 30 140 592 658 1250

12 21 33 420 735 1155

104

Hegesztı tanévben

31 5233 06 2007 szeptember 1-el indult utoljára, kifutó képzés 2008-2009-es

Hetek száma Tantárgyak

36 *

32

11. Mőszaki ábrázolás 1 Anyag- és gyártásismeret 1 Mechanika Automatika, irányítástechnika 1 Hegesztı szakismeret 1 Szabadon válaszható kötelezı szakmai tantárgyak Hıtechnika 1 Hegesztı szakmai számítások Minıségbiztosítás Alkalmazott számítástechnika 2 Osztályfınöki óra 1 Társadalomismeret 1 Matematika 1 Testnevelés és sport 1 Környezetvédelem 1 Gazdasági és vállalkozói ismeretek 1 Gyakorlat Fémipari alapgyakorlat 7 Hegesztı szakmai gyakorlat 12 Alapmérések (elméletigényes gyakorlat) 2 Szakmai elmélet 5 Szabadon válaszható kötelezı szakmai 3 tantárgyak Közismereti 6 ELMÉLET ÖSSZESEN 7,5 GYAKORLAT 21 Heti óraszám 35 Összefüggı gyakorlat 140 Elmélet összesen 518 Gyakorlat összesen 917 Ajánlott éves óraszám 1400 Tényleges éves óraszámok 1400

12. 1 1 1 2 1 1 1 2 0,5 0 1 1

19 0 1 0 7,5 19 32 14 19 1120 1040

105

Szobafestı-mázoló-tapétázó képzés 2009-2010-es tanévben

31 5216 17 2007 szeptember 1-el indult utoljára, kifutó

Tantárgy Sorszáma Megnevezés

Évfolyam 11. 12. 13.

Osztályfınöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Informatika * Kötelezı szakmai elmélet 6. Mőszaki rajz* 7. Szobafestı - mázoló és tapétázó szakmai ismeretek 8. Szobafestı - mázoló és tapétázó anyagismeret 9. Szobafestı-mázoló és tapétázó szakrajz* 10. Szobafestı-mázoló és tapétázó munkák szakszámítása Kötelezı szakmai gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat . Összefüggı (nyári) szakmai gyakorlat

1 1 1

0,5 1

1 1 1 2 2

3

1

2 7

2

1

1

4

2 1

1 1

3 2

19 19 19 140 140 -

c) Építészettörténet

3441

4 1

654 3 2 2

1 0 1 2 2

0 0

33

33

56 280

27

2

d) Mőemlékvédelem e) Épületdiagnosztika f) Fenntartásépítési és felújítási technológiák

Összesen

0,5 1

1

Kötelezı összesen 27 33 12. Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak 8 3 a) Szakmai idegen nyelv* 2 0 b) Mővészet és iparmővészet története 2

g) Építıipari gépek h) Iskola helyi tantárgyi programja

1

Össze sen 3 3 1 1 1 1 2

2

1 0 3 2 4

33

99

106

Nıiruha-készítı Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfınöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási ismeretek 5. Ruhaipari anyag- és áruismeret 6. Ruhaipari géptan 7. Ruhaipari technológia 8. Szabás-szakrajz

Jelenleg ilyen képzés nincs Évfolyam 11. 12. 1 1 1 1

2 1 2 2

1 2 1 2 2

összes 3 2 1 1 1 1 5 3 6 7

Kötelezı elmélet összesen: 10 9. Szakmai gyakorlat 19 Ruhaipari szakmai gyakorlatok * 19

10 19 19

10 19 19

30 57 57

Nyári összefüggı szakmai gyakorlat * Kötelezı összesen: Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak

140

140

29 5

29 6

2 2 2 2 1 35

Szabadkézi rajz-modellrajz Modellezési gyakorlat * Angol nyelv * Német nyelv * Az iskola helyi tantárgyi programja Heti óraszám összesen

13. 1 1

1 1 1 1 2 3

280 29 6

87 17

2 2 2 2 2

4 2 2 2

4 8 6 6 5

35

35

105

107

Villanyszerelı 33 5216 03 Megnevezés Ssz. Osztályfınöki óra Testnevelés

Évfolyam 11. 12. 1 1 1 1

13. 0,5 1

Össz. 3 3

0

1

1

Társadalomismeret és etika

2

Gazdasági alapismeretek

3

Vállalkozási ismeretek

4

Munka és környezetvédelem

1

5

Informatika I.*

2

6

Anyagismeret

1

1

7

Elektrotechnika I.

2

2

8

Elektrotechnika II.

9

Szakmai ismeretek I.

10

Szakmai ismeretek II.

11

Szakmai ismeretek III.

1 1

1

1

1

2

4

2

2

2

2 3

Kötelezı elmélet összesen

10

12

Szakmai gyakorlatok I.

16

13

Szakmai gyakorlatok II.

14

Szakmai gyakorlatok III.

15

Villamos mérések I* és **

16

Villamos mérések II.*

**

17

Villamos mérések III.*

**

18

1

10

3 6

6

10

30 16

16

16 17

Kisipari gyakorlat (nyári összefüggı) Kötelezı gyakorlat összesen: Kötelezı összesen: Szabadon választható kötelezı 20. szakmai tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Ipari elektronika c) Szakmai számítások d) Speciális szakmai gyakorlatok I.* e) Speciális szakmai gyakorlatok II.* f) Speciális szakmai gyakorlatok III.* Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen

3

17 3

3

3 2

2

140

140

-

280

19 29 4

19 29 4

19 29 4

57 87 12

2 2

2 2

4 4

4

0 2 0 0

4

2

6 6 2 12 4 4

33

4 33

4 99

33

108

Asztalos 33 5262 01 Tantárgy SorMegnevezése száma Osztályfınöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka- és környezetvédelem 5. Informatika * 6. Faipari szakmai és gépismeret 7. Asztalos szakmai és gépismeret

Óraszám 1/11. 2/12. évf. évf. 1 1 1 1 1

8. 9.

2

Faipari szakrajz Asztalos szerkezettanszakrajz 10. Faipari anyagismeret 11. Asztalos anyagismeret Kötelezı elmélet összesen 12. Asztalos szakmai gyakorlat Összefüggı (nyári) szakmai gyakorlat

0 1 1

1 1 2

3/13. évf. 0,5 1

Összesen 3 3 1 1 1 1

1

0

3 2

2

2

4

2

2 4

1 9 19

1 2 28 63

2 1 9 21

1 9 21

140

140

Kötelezı gyakorlat összesen Kötelezı összesen Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak 13. Szakmai idegen nyelv * 14. CNC szerszámgép kezelése 15. Intarziakészítés technológiája 16. Fafaragás technológiája 17 Gépi technológiák 17. Faesztergályozás technológiája 18. Iskola helyi tantárgyi programja

21 30 3

21 30 3

2 2

2

Összesen

2 2

280 21 28 2

63 91 8

2

6 2

1

2 2 2 4

1 2

2

1 1 1

1

2

2

5

33

33

33

99

109

Szerkezetlakatos 31 5216 16 Tantárgyak/évfolyam

Jelenleg ilyen képzés nincs

11. Mőszaki ábrázolás 2 Szakrajz Anyagismeret 2 Szakmai alapismeretek 1 Szakmai ismeret Mőszaki alapismeretek 1 Irányítástechnikai alapismeretek 1 Minıségbiztosítás Számítástechnika 1 Acélszerkezetek szereléstechnológiája Osztályfınöki óra 1 Társadalomismeret 1 Matematika 1 Testnevelés és sport 2 Környezetvédelem 1 Gazdasági és vállalkozói ismeretek Szakmai alapgyakorlat 14 Szakmai gyakorlat Mőszaki mérések 2 Hegesztési gyakorlat 5 Felületvédelem Fedettívő hegesztési gyakorlat Szakmai elmélet 7 Szabadon választott kötelezı 1 elmélet Közismereti 6 ELMÉLET ÖSSZESEN 14 GYAKORLAT 21 Heti óraszám 35 Összefüggı gyakorlat 140 Elmélet összesen 518 Gyakorlat összesen 917 Éves óraszám 1435

12. 2

4

1 1 1 1 2 2 16

1 4 7 1 6 14 21 35 490 735 1225

110

Modul rendszerő szakképzés Iskolánk a 2008/2009. tanévtıl kezdıdıen az alábbi területen vezeti be a modul rendszerő szakképzést: A szakma OKJ száma: 31 582 08 1000 00 00 31 521 11 0000 00 00 33 522 04 1000 00 00 52 523 03 0000 00 00

Megnevezése: Épületasztalos Hegesztı Villanyszerelı Mechatronikai mőszerész

Képzési ideje: 3 év 2 év 3 év 2 év

A képzés az egyes szakképesítésekre vonatkozó Központi Program és a hozzárendelt SZVK (Szakmai és Vizsgakövetelmények) alapján kerül megszervezésre. A képzés dokumentálása az iskola által szakmánként kialakított naplóban történik. A továbblépés feltételei: A tanulók elımenetelének értékelése tananyag egységenként történik. Az elımenetel feltétele, hogy minden tananyagegységbıl legalább elégséges (2) érdemjegyet kell szerezni. A tananyagegység érdemjegyét az ott kapott osztályzatok átlaga adja. Az 2.0-nál rosszabb eredményt elérı tanuló a tananyagegység végén javítási lehetıséget kap, és az így kapott jegyet viszi tovább az egységekbıl felépülı modul érdemjegyébe. Ha a modult alkotó valamelyik tananyagegység érdemjegye elégtelen (1), akkor a tanulót javítóvizsgára bocsátja az iskola, amire minden év augusztusában kerül sor, az un. modulzáróvizsga keretén belül. Sikertelen modulzáró vizsga esetén az évet meg kell ismételni. A továbblépés feltétele a 11. és 12. évfolyam utáni 90-90 órás nyári termelési gyakorlat teljesítése a választott vagy kijelölt munkahelyen. Egyéb esetekben a tanév(ek) sikeres elvégzése egyben sikeres modulzáró vizsgával egyen értékő. A vizsgára bocsátás feltétele: A képzés utolsó évfolyamának eredményes elvégzése ill. eredményes modulzáró vizsgák megszerzése. Modulrendszerben alkalmazott iskolai nyomtatványok 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos • Haladási napló 2. sz melléklet • Osztályozó napló 3. sz melléklet • Idıterv 4. sz melléklet • https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/dow nload.php?filename=127_KP231_Epuletasztalos.pdf&tip=kpr&evszam=20 07 31 521 11 0000 00 00 Hegesztı • Haladási napló 5. sz melléklet • Osztályozó napló 6. sz melléklet • Idıterv 7. sz melléklet • https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/dow nload.php?filename=035_KP117_Hegeszto.pdf&tip=kpr&evszam=2007

111

52 523 03 0000 00 00 Mechatronikai mőszerész • Haladási napló 8. sz melléklet • Osztályozó napló 9. sz melléklet • Idıterv 10. sz melléklet • https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/dow nload.php?filename=073_KP157_Mechatronikai_muszeresz.pdf&tip=kpr &evszam=2007 33 522 04 0000 00 00 Villanyszerelı • Haladási napló 11. sz melléklet • Osztályozó napló 12. sz melléklet • Idıterv 13. sz melléklet • https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/dow nload.php?filename=077_KP164_Villanyszerelo.pdf&tip=kpr&evszam=20 07

112

Felnıtt szakképzés Tanfolyam Iskolánk a 03-1004-01 számú (a 45 / 1999.(XII.13.) OM rendelet szerint) tanúsítvány alapján OKJ szerinti felnıtt szakképzést folytat az alábbiak szerint: 31 5233 06 Alapfokú bevont-elektródás ívhegesztı (E1) Alapfokú fogyóelektródás ívhegesztı (F1) Argon-védıgázos wolframelektródás ívhegesztı( W1) A megszerzett képesítéssel alapfokú képesítést igénylı hegesztı munkakörök tölthetık be. Szakma OKJ száma: A szakma megnevezése:

A képzés 32(42) óra elméleti és 88 óra gyakorlati részbıl áll és az MHtE tematikája szerinti idıbeosztással zajlik. A program megtalálható az Intézetben írott (nyomtatott) formában.

113

Szakközépiskola Informatika Közoktatási törvény 52.§. (3).bekezdés szerint Szakközépiskola NAPPALI TAGOZAT Tantárgyak/osztályok Magyar irodalom - KÉ Magyar nyelv - KÉ Angol nyelv - KÉ Német nyelv - KÉ Történelem - KÉ Társadalomismeret és etika Matematika - KÉ Földrajz - VÉ Fizika Kémia - VÉ Biológia/egészségnevelés Informatika - VÉ Testnevelés - VÉ Ének Vizuális kultúra Osztályfınöki Szakmai alapozás - VÉ Szakmai alapozás-elmélet - info Szakmai alapozás-gyakorlat - info Szakmai orientáció - elmélet - info Szakmai orientáció - gyakorlat - info Tanuló óraszáma összesen Szabadon választott kötelezı tárgyak Második idegen nyelv Informatika Médiaismeret Elektronika Kémia Szabadon választott kötelezı összesen Tanuló óraszáma összesen

Informatika 9 2 2

10 2 2

11 2 2

12 2 2

3

3

4,5

4

2

2

2 2

4

4 2

4 2

4

4,5

3

3

1

1

2,5 1 1 1

2,5 1 1 1

2

2

1

1

2 3

2 3

28,5

28,5

3 3 5 5 28,5 28,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5 30

1,5 30

1,5 30

1,5 30

114

Elektrotechnika - elektronika Közoktatási törvény 52.§. (3).bekezdés szerint Szakközépiskola NAPPALI TAGOZAT Tantárgyak/osztályok Magyar irodalom Magyar nyelv Angol nyelv Német nyelv

Elektronika

- KÉ - KÉ - KÉ - KÉ

Történelem - KÉ Társadalomismeret és etika Matematika - KÉ Földrajz - VÉ Fizika Kémia - VÉ Biológia/egészségnevelés Informatika - VÉ Testnevelés - VÉ Ének Vizuális kultúra Osztályfınöki Szakmai alapozás - VÉ Szakmai alapozás-elmélet - elektro Szakmai alapozás-gyakorlat - elektro Szakmai orientáció - elmélet - elektro Szakmai orientáció – gyakorlat - elektro Tanuló kötelezı óraszáma

9 2 2

10 2 2

11 2 2

12 2 2

3

3

4,5

4

2

2

2 2

4

4 2

4 2

4

4,5

3

3

2

2

1 2

1 2

1

1

2,5 1 1 1

2,5 1 1 1

2 3

2 3

28,5

28,5

3 3 4 4 28,5 28,5

Szabadon választott kötelezı tárgyak Második idegen nyelv Informatika Médiaismeret

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz Kémia Szabadon választott kötelezı összesen

1,5

1,5

1,5

1,5

Tanuló óraszáma összesen

30

30

30

30

115

Általános Tantervő Kerettantervi heti óraszámok Szakközépiskola NAPPALI TAGOZAT

Általános tantervő

Tantárgyak/osztályok Magyar irodalom Magyar nyelv Angol nyelv Német nyelv

9 2 2 3 3

10 2 2 3 3

11 3 2 5 2

12 3 2 5 2

3

3

2 2

2 2

4 2

4 2

4

4

4,5

4,5

2

2

1 2 1

1 2 1

1 2

1 2

1 1

1 1

27

27

- KÉ - KÉ - KÉ - KÉ

Történelem - KÉ Emberismeret és etika Matematika - KÉ Földrajz - VÉ Fizika Kémia - VÉ Biológia/egészségnevelés Informatika - VÉ Testnevelés - VÉ Ének Vizuális kultúra Osztályfınöki Mozgógép és médiaismeret Tanuló kötelezı óraszáma

1 1 27,5

1 1 27,5

Szabadon választott kötelezı tárgyak Második idegen nyelv Mővészettörténet Filozófia Szabadon választott kötelezı összesen

2,5

2,5

3,0

3,0

2,5

2,5

3

3

Tanuló óraszáma összesen

30

30

30

30

116

Belügyi rendészeti pályára elıkészítı szakközépiskolai képzés Kerettantervi heti óraszámok Táblázat

117

Szakközépiskola levelezı tagozat Bevezetés ideje: 2002.szeptember Tantárgy / évfolyam

9

10

11

12

Irodalom

1

1

1

1

Magyar nyelvtan

0,5

0,5

1

1

Matematika

2

2

2

2

Földrajz

2

2

Történelem és társadalomismeret

1,5

1,5

2

2

1

1

Informatika Idegen nyelv

3

3

3

3

10

10

10

10

Szabadon tervezhetı modulok HETI ÓRASZÁM ÖSSZESEN

118

Középszintő érettségi témakörei Kötelezı tárgyak Magyar irodalom Szerzık, mővek • Életmővek • Portrék • Látásmódok • A kortárs iro¬da¬lom¬ból • A világirodalom • Színház- és drámatörténet • Az irodalom határterületei • Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések • Témák, motí¬vu¬mok • Mőfajok, poétika • Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társada¬lom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alap¬jai Stílus és jelentés Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák mőködése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés Szabad (problémaközpontú) témakör Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordináta geometria, trigonometria Valószínőség számítás, statisztika

119

Angol • • • • •

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Német • Olvasott szöveg értése • Nyelvhelyesség • Hallott szöveg értése • Íráskészség • Beszédkészség Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika.

Szabadon választható tárgyak Földrajz • Térképi ismeretek • Kozmikus környezetünk • A geoszférák földrajza • A földrajzi övezetesség • A népesség- és településföldrajz • A világ változó társadalmi-gazdasági képe • A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország¬csoportok és országok • Magyarország földrajza • Európa regionális földrajza • Európán kívüli földrészek földrajza • A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

120

Informatika Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció, grafika Könyvtárhasználat Fizika Mechanika Hıtan Elektromágnesség Atomfizika, magfizika Gravitáció, csillagászat Elektrotechnika-elektronika Villamos alapfogalmak Egyenáramú hálózatok alaptörvényei A villamos áram hatásai Energiaforrások Villamos erıtér Mágneses erıtér Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök Többfázisú hálózatok Villamos gépek Passzív elektronikai áramkörök Félvezetı áramköri elemek Tranzisztoros alapáramkörök Alapáramkörök alkalmazásai Impulzustechnikai alapáramkörök Digitális alapáramkörök Informatikai alapismeretek Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció, grafika Könyvtárhasználat Programozási ismeretek

121

Technikusképzés Ruhaipari Technikus - Modellezı szakirány – Jelenleg ilyen képzésünk nincs. Szakképesítés azonosító száma – 52 5411 08/Mo

13. Tantárgy /Évfolyam Osztályfınöki óra, -élet és pályatervezés 1 Társadalmi ismeretek -Társadalmi kapcsolatok 1 (kommunikáció) Testnevelés 1 Szakmai elıkészítı tantárgyak összesen 2 Mőszaki rajz 1 Szabadkézi rajz, modellrajz 1 Mővészettörténet, divattörténet Vállalkozási-, gazdasági- és marketing ismeretek Ruhaipari szakmai elmélet 13 Divatismeret 1 Ruhaipari anyag- és áruismeret 2 Szabás-szakrajz 5 Ruhaipari technológia 3 Ruhaipari gyártásszervezés 1 Ruhaipari géptan Munka és környezetvédelem 1 Számítógépes gyártás-elıkészítés Elmélet összesen: 18 Szakmai gyakorlat* 11 Ruhaipari szakmai gyakorlat 11 Nyári összefüggı gyakorlat Kötelezı összesen: 29 Szabadon választható kötelezı szakmai 2 tantárgyak Ruhaipari modelltervezés 1 Gyermekruha-szerkesztés, modellezés Kirakatrendezés, reklámgrafika Számítógépes marketing ismeretek Statisztika 1 Heti óraszám 31

14. 1

1 2 1 1 2 13 1 5 3 1 2 1 17 8 8 25 6 2 2 1 1 31

122

Mechatronikai technikus Utoljára a2007/2008-as tanévben indult ilyen képzésünk. Tantárgy Ssz.

Évfolyamok Megnevezés

1/13

2/14

Összesen

Osztályfınöki óra

1

1

2

2

2

1.

Vállalkozási ismeretek

2.

Munka- és környezetvédelem

2

2

3.

Anyagismeret

2

2

4.

Mőszaki rajz*

1

1

5.

Elektrotechnika

4

4

6.

Elektronika

4

7.

Mőszaki matematika*

1

8.

Alkalmazott számítástechnika*

1

9.

Minıségbiztosítás

2

10.

Mechatronika alapjai

11.

Gépészeti méretezések*

12.

2

6 1

2

3 2

4

4

2

4

Gyártásismeret

4

4

13.

Információfeldolgozás eszközei

1

1

14.

Automatika*

2

2

20

40

2

Kötelezı elmélet összesen

20

15.

Alapmérések*

3

16.

Ipari elektronikai mérések*

17.

Fémipari alapgyakorlatok*

3

3

18.

Alapgyakorlatok*

5

5

19.

Mőszerek és mérések*

2

2

20.

Mőhelygyakorlatok*

6

6

21.

Nyári összefüggı gyakorlatok

3 3

2

3

2

Kötelezı gyakorlat összesen:

12

11

23

Kötelezı összesen:

32

31

63

22.

Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak

5

5

10

Szakmai elméleti tantárgyak

3

2

5

a) Szakmai idegen nyelv *

-3

-3

-6

-1

-1

b) Minıségbiztosítás

123

c) CAD alapismeretek

-1

Szakmai gyakorlati tantárgyak

2

d) Gázhegesztés

-2

e) Kézi ívhegesztés

-1 3

5 -2

-2

-2

-1

-2

-3

Elmélet összesen:

23

22

45

Gyakorlat összesen:

15

14

29

Összesen:

38

36

74

f) Az iskola helyi tantárgyi programja

Egyéb tudnivalók az óratervekhez 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet 3. § (1) a tanórai foglalkozás lehet a közoktatásról szóló törvény értelmében a) kötelezı tanórai foglalkozás , b) nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozás , c) egyéni foglalkozás. Az emelt szintő érettségire való felkészítést a) valamennyi tantárgy esetében a - b) pontban foglalt kivétellel - legalább heti négy, b) élı idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom esetén legalább heti öt tanórai foglalkozás biztosításával szervezzük meg.

124

Kötelezı órák terhére adandó, adható kedvezmények Közoktatási törvény szerint a kötelezı órák terhére adandó órakedvezmények Megnevezése Osztályfınöki megbízatás (Osztályfınök x) Könyvtári megbízatás – (könyvtáros x) Munkaközösség-vezetıi megbízatás (5x) Diákönkormányzatot (DÖK) (segítı tanár x)

Óraszáma Heti 1 óra Heti 5 óra Heti 1 óra Heti 2 óra

125

A tanítási órákon való részvétel rendje (1) A tanítási órák megszervezhetık különbözı osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelezı és szabadon választható tanítási óra. (3) A fenti óratervekben meghatároztuk, melyek azok a kötelezı tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelezı tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezıen választva, az adott óratervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 5. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége elıtt befejezıdik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Errıl a tényrıl - a szabadon választott tanítási órára történı jelentkezés elıtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minısítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelezı tanítási órát. A szülınek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történı jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (4) Az iskola biztosítja, hogy azok is megkezdhetik, illetve folytathatják tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülınek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következı tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 6. § (1) A tanuló kötelezı és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több hét tanítási óránál a 9.és 10. évfolyamon, nyolc tanítási óránál a 11-13. évfolyamon. 7. § (1) A tanuló kötelezı és szabadon választott tanítási óráinak összege egy tanítási héten legfeljebb 33 lehet.

126

Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program érvényessége Az elfogadástól számított 4 év Felülvizsgálatának mechanizmusa Minden évben a tanévkezdést megelızı három hónapon belül felülvizsgáljuk. Az iskola vezetıségének össze kell hívnia a módosítással foglalkozó fórumot, ha a tantestületbıl három fı kéri, vagy javasolja Módosításának módja A módosítási javaslat megvitatása nevelıtestületi fórumon történik A módosítást a tantestület több mint kétharmadának el kell fogadnia! Lehetséges indokai: • Jogszabályváltozás, ha a fenntartó rendeli el, • a szervezet megváltoztatása, • Tartalmi korszerősítés Véleményezés elfogadás, jóváhagyás Véleményezte A dolgozók közössége 2008. augusztus 25. A tantestület 2008. augusztus 25. Egyetértését nyilvánította A dolgozók közössége 2008. augusztus 25. A tantestület 2008. augusztus 25. Elfogadta A dolgozók közössége 2008. augusztus 25. Jóváhagyta a nevelıtestület: 2008. augusztus 25. Tájékoztatásul megkapta A szülıi munkaközösség 2008. augusztus 25. A Pedagógiai Program irattári száma - dátuma :

Kunszentmiklós, 2008. szeptember 1.

/2008.

................................................ Bernáth Judit Intézményvezetı

127

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

128

Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különbözı feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintı vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülı egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsıként a 2003. évi LXI. törvényben történt meg (az 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról, módosításával), amelynek 48. § (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot. Tájékoztatónk célja, hogy elméleti és gyakorlati segítséget nyújtson az iskoláknak ahhoz, hogy pedagógiai programjuk elkészítése során érdemben tudjanak foglalkozni valamennyi, az egészségfejlesztéssel összefüggı tevékenységük megtervezésével. A jó tervezés és majd a megvalósítás nyomán az iskola az egészségfejlesztés hatékony színterévé válhat. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a 96/2000. (XII. 11.). országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Elméleti háttér Egészségfejlesztı iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztı iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elısegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztı iskola ismérvei: Minden rendelkezésére álló módszerrel elısegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttmőködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;

129

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttmőködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentıséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidı hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetıséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erıfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni elırejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megırzését; együttmőködik a helyi közösség vezetıivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvetı tényezı határozza meg: • genetikai tényezık • környezeti tényezık • életmód • az egészségügyi ellátó rendszer mőködése.

Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megırzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer győjtıfogalma, tehát magába foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztı szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erısítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvezı legyen. Az 130

egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezık felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztı tevékenység fenntartásához. .

Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bıvíti az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. A prevenció (megelızés) területei A WHO meghatározása szerint az elsıdleges megelızés a betegség elsı megjelenésének megakadályozására az egészség megırzésére irányul. Az elsıdleges vagy primer prevenció a betegségeket elıidézı tényezık korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerő egészségnevelés az egészségi állapot erısítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidı eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az idıszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlıdésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban késıbb kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegő, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettıl függetlenül, illetve ezt gyengítı, vagy erısítı módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minısége egyaránt tükrözıdik.

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló mód módszerek Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tőzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születı és mőködı egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külsı szakértık bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetıséget biztosítsanak a résztvevıknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. /FÉK; osztályfınöki Kézikönyv I-II/ Ilyenek például a serdülıkori készségfejlesztı vagy önismereti csoport-foglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlıdésétıl remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevıket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy 131

például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje ıket a divatos, de veszélyes, külsıségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstıl./ISM pályázaton nyert pénzbıl az iskola minden tanulója részt vett a programon/

Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletőek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkezı, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztetı magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az elsı cigaretta elszívása, az elsı részegség (az elsı pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek otthon issza meg, szülei társaságában!), az elsı illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra” - vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülıkorú fiatalok számára a felnıttnél (szülınél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükrözıdnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítık közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelızése, stb. Ezek a programok elsısorban a középiskolás-korú fiatalok körében kedveltek és hatékonyak. 3 éven keresztül történt ilyen kortárssegítı képzés a Virágh Gedeon Szakközépiskolában és Szakiskolában.. Az ebben résztvevı diákok nemcsak az osztálytársaknak, de volt iskolájuk felsı tagozatosainak is segítettek abban, hogy tudjanak nemet mondani az egészségre ártalmas szerekre. Iskolánkban a Megyei Tisztiorvosi Szolgálattól Grajczjár István szervezte a kortárssegítı képzéseket, és a Budapesti Szemmelweisz Orvostudományi Egyetem hallgatói voltak az elıadók. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modellszereplıként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenzı kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.

Színtér programok Az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózatának gondolata egy 1990-ben, Strasbourgban tartott tudományos tanácskozáson született meg. Ekkor – és azóta is – három nemzetközi szervezet (Európai Közösség, Európa Tanács és a WHO Európai Irodája) vállalt szerepet ennek elindításában, részleges finanszírozásában és szakmai irányításában. Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelkedı fontosságú színterének – fontos szerepet kell játszania a felnövekvı generációk egészségmagatartásának formálásában. A gyerekek az iskolában nem egyszerően az ÉLETRE készülnek, hanem az iskola is – a maga szövevényes személyközi és intézményi viszonyulási formáival – maga az ÉLET. A személyközi és intézményes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré. Idesorolható minden olyan kezdeményezés, ami az intézmény egészének a mőködését befolyásolja. Akár oly módon, hogy az indulás pillanatától kezdve a szervezet egészét kívánja befolyásolni, akár úgy, hogy valamilyen részterületen (pl.: táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat) kezdeményez változásokat, de ez esetben is azzal a mögöttes szándékkal, hogy a hatás, a változás ne csak a konkrét területen legyen érezhetı, hanem terjedjen túl önmagán. A Virágh Gedeon Szakközép- és Szakiskola 1998 óta tagiskolája „Az Egészségesebb Iskolákért Magyarországi Egyesületének” Tagiskolaként az osztályfınöki munkaközösség 132

vezetıje és az egészségnevelési felelıs vesz részt az éves közgyőléseken és továbbképzéseken, s minden évben 1-2 diák képviseli iskolánkat a Gyermekkonferncián, ahonnan jó ötleteket hoznak, hogyan színesítsük az egészségnevelési programjainkat. Ebben az évben Szabó Boglárka 10.B osztályos tanuló tájékoztatta a konferencia résztvevıit a gyerekkonferencián történtekrıl. A Fenti munkát a továbbiakban is folytatni kívánja az iskola. Rendszeres az iskola kapcsolata a Timóteus Társasággal, aki a FÉK I-II. kötetével hathatós segítséget adnak az osztályfınöki személyiségfejlesztı és drogprevenciós munkához. A Timóteus Társaság munkatársai ingyen és bérmentve tartanak meg osztályfınöki órákat, ami a tanulóinknak nagyon tetszett. Mindenképpen hasznos az együttmőködés, és folytatandó.

Problémafeltárás – helyzetértékelés Miért van erre szükség, melyek a lehetséges technikák? Az egészségfejlesztési stratégia kimunkálása során az elsı és a késıbbi tevékenységet alapjaiban meghatározó elem a szükséglet felmérés. Az alábbiakban egy lehetséges szükséglet felmérési módszert ismertetünk. Elvégzése azon túlmenıen is jótékony hatást gyakorolhat az iskola belsı világára, hogy érdemi hozzájárulást jelent a tényleges szükségletek feltárásához. Egy lehetséges szükségletfelmérı módszer leírása A vizsgálatot az iskolában az egészségfejlesztésért felelıs pedagógus – avagy az iskolapszichológus, az iskolai védını - más tanárokkal közösen végezheti el és értékelheti ki. Az adatokat több kérdıívblokk kitöltése során adott válaszok segítségével kapjuk. A kérdésekre adott válaszokat 5 fokú értékelı skálán adják meg a kérdezettek, melyben az 1-es az alacsony egyetértést jelenti, s fokozatos skála vezet a teljes egyetértést jelentı 5-ös értékig. A kérdıív egységeit együtt értékeljük oly módon, hogy az azonos blokkokban nyert értékekbıl egyéni átlagot számolunk. Vigyázat! A válaszhiányt jelentı „0” felvehetı értékkel nem számolunk, nem vesszük figyelembe az átlag számításakor! Minden bizonnyal a kérdésblokkok között akadnak olyanok, amelyekre egyik-másik szereplı nagyobb kompetenciával, rálátással bír, míg más tárgykörben alig vannak ismeretei. Ennek ellenére azt tartjuk helyesnek, ha minden kitöltésre felkért szereplı minden blokkra megkísérel ismeretei, tapasztalatai alapján válaszolni, úgy, hogy a számára értékelhetetlennek minısített megállapítások esetében üresen (nulla kóddal ellátva) hagyja válaszának helyét. Így nem a vizsgálatot végzık ítélik meg elızetesen azt, hogy melyik kérdésblokkban véljük kompetensnek véleményét, hanem maguk a megkérdezettek. Válaszuk hiánya nem módosítja az összesített véleményt. Az adatok táblázatban és grafikus ábrázolással is megjeleníthetıek. Az optimális problémafeltárást és helyzetértékelést az alábbiak által kitöltött kérdıívek szolgálják: •

szülık (akiknek az átlagosnál erısebb kapcsolata van az iskolával, pl. szülıi munkaközösség tagjai), • iskolaigazgató, • az iskolai egészségfejlesztésért/nevelésért felelıs pedagógus, • az iskolai védını, • iskolaorvos, • az iskola olyan tanárai, akik egészségnevelést, vagy azzal szorosan összefüggı ismereteket- tanítanak, • az iskola végzıs diákjai. A minimális minta a következık véleményét tartalmazza: • iskolaigazgató, 133

• az egészségfejlesztésért felelıs koordinátor/pedagógus, • iskolaorvos, • iskolai védını, • 1-2 pedagógus, • évfolyamonként egy-egy, a témára rálátással bíró szülı • a végzıs évfolyam osztályaiból 2-3 diák. Amennyiben a vizsgálatot évente elvégezzük, akkor jól követhetjük az iskolában az egészségfejlesztési tevékenység változásainak irányát, fejlıdését, még akkor is, ha a válaszolók személye megváltozik. A követéses vizsgálatnál ideális esetben azonos személyek a kitöltık, de minimális követelményként elfogadható az is, hogy azonos szerepben, azonos létszámú megkérdezett szerepeljen a következı adatfelvételkor a mintában. Ilyen felmérést már végeztek iskolánkban „Az Egészségesebb Iskolákért Magyarországi Hálózatának” munkatársai.

Feladataink Egészségfejlesztı team létrehozása, a tantestület részvétele, továbbképzés Az iskolában az egészségfejlesztési feladatokat rendszerint az iskolai egészségnevelési felelıs végezte, aki rendszeresen konzultált az iskolavezetéssel, az ifjúságvédelmi felelıssel, az osztályfınöki munkaközösség vezetıvel a diákönkormányzat képviselıivel. A jövıben az alábbi szereplıkkel célszerő létrehozni egy teamet: • az intézményvezetı vagy megbízottja • az egészségnevelı, aki feltehetıleg valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus (pl. MAP program) • az iskolai drogügyi koordinátor, • az iskolaorvos, védını, • a testnevelı, • a szabadidı-szervezı, • a diákönkormányzatot segítı pedagógus, • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, Így biztosítani tudjuk a tantestület aktívabb részvételét az egészségfejlesztı munkában. Célszerő továbbá bevonni az iskola pedagógiai munkájában kiemelten fontos személyeket (pl.: osztályfınöki munkaközösség képviselıi), illetve az iskola külsı kapcsolatainak gondozásával megbízott személyeket, s ha lehetıség van rá, az iskolával kapcsolatban álló külsı szakértıt: gyermek és ifjúságvédelemi szakembert, szociális munkást Mivel a pedagógusok többsége az alapképzése és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítı ismereteket, módszertani ötleteket - esetleg maga a team vezetıje sem - ezért fontos szerepe van a felkészülésnek, a felkészítésnek, a képzésnek, az egészségfejlesztésben jártas külsı szakemberekkel folytatott konzultációnak. A jó szándék, a lelkesedés nem elegendı, hiszen alapos és szakmailag korrekt ismeretek nélkül a pedagógus esetleg károkat is okozhat. A szakirodalomban való jártasság megalapozásához ma már rendelkezésre állnak és elérhetık a megfelelı publikációk. Szakirányú továbbképzési szakok, pedagógus szakvizsgára felkészítı szakmai programok, valamint rövid továbbképzések segítik a szakmai tudás megszerzését, elmélyítését. A sajátélményő tréningek biztosítják a probléma-érzékenység fejlesztését, valamint a tanulókkal történı konkrét foglalkozás eredményességének növelését. Ezekrıl bıvebben a www.ptmik.hu oldalon a továbbképzések címszó alatt lehet információt találni. Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek/drogügyi prevenciós szakembernek támaszkodnia kell az osztályfınökök, az iskolai egészségügyi szolgálat szoros

134

együttmőködésére, a szaktanárok és a munkaközösség–vezetık munkájára. A legjobb program sem lehet eredményes és a legfelkészültebb, legaktívabb egészségnevelı szakember, drogügyi prevenciós szakember sem tudja feladatát eredményesen ellátni a kollégák és az iskolavezetés támogatása nélkül. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerő és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevı iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttmőködése nélkül elképzelhetetlen. Ezen a területen különösen fontos, hogy a kollégák tudják mi a feladatuk, és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Akkor tudják ezt egységes elvek alapján meg is tenni, ha közösen munkálták ki a programot, és megfelelı segítséget kapnak a végrehajtáshoz. A szakanyagok összeállításához információkat, tájékoztató anyagokat az egészségügyi, pedagógiai, valamint a rendvédelmi szervektıl lehet beszerezni.

Segítı kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítı kapcsolatok intézményen belüli lehetıségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védını az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelı, valamint az osztályfınökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttmőködése jelenti. A külsı kapcsolatok lehetıséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különbözı szakemberek, szakértık bevonására. A segítı kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülık (család) A szülı, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülık megfelelı tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmőkkel is jelentısen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Nálunk ez akadozik, de mindenképpen keresni kell e nyitás lehetıségét a szülık felé. Nagyon sok a problémás, személyiségzavaros, fogyatékos gyermekünk, akinek a fogyatékosságról igazolásuk is van. A tanulók nagyobbik része él csonkacsaládban, vagy úgy, hogy a gyermekeket nevelı szülı új családot alapított. Van néhány árva gyermekünk is akiket testvér, nagymama egyéb rokon ismerıs nevel. Több gyermek szülei büntetett elıéletőek, italozó életmódot folytatnak. Sok az olyan család, ahol a szülık egyike vagy mind a kettı italozó magatartást folytat, a gyerek az iskolában érzi jól magát, vagy csavarog. Iskolaszék, szülıi munkaközösség, szülıi szervezet (ek) Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztı program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülık lehetıségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolánkban ez nem mőködik, célszerő lenne létrehozni. Iskolaorvos, háziorvos védını Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály elıírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védınıje, valamint a tanulók fogászati ellátását (szőrés és ellátás) végzı kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az

135

Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerzıdés értelmében látják el. Kisebb településeken, ahol nincs házi gyermekorvos, az orvosi feladatokat a háziorvos, nagyobb településeken a házi gyermekorvos, a védınıi feladatokat a körzet szerint illetékes védını (vagy védınık) látja el. A középfokú tanintézetek egy részében fıfoglalkozású, vagy részfoglalkozású ifjúsági orvos, és ifjúsági védınıi szolgálat mőködik. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védını közösen látja el. Feladataik a következıképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével) • A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlıdés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szőrıvizsgálatok a fejlıdés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) • Adott esetben a tanulók elsısegélyben való részesítése • Közremőködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve • Felkérésre közremőködés egészségügyi szakértıi feladatokban. • Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védını hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védınıi mőködési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). • A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bıvítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a fıfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetısége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következı területeken tud ismereteket nyújtani: • Az életmód és betegségek összefüggései • Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. • A serdülıkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülıkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. • Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben • Az iskolát övezı település olyan lehetıségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. Az iskolai pedagógiai és iskola egészségügyi teamek együttmőködésének kialakítására, ahol ez már mőködik, ott folyamatossá és eredményessé tételére most kitőnı lehetıség a közösen elkészítendı és végrehajtandó egészségnevelési/egészségfejlesztési terv. A kapcsolat jó, de nem problémamentes. Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredető problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülıknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfınöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is. Ebben a tanévben keddi napokon rendelt. Igazán úgy lenne jó, ha akkor lenne kéznél, amikor a probléma jelentkezik. Sokat segíthetne a konfliktusmegoldás kezelésében.

136

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítı foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különbözı dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Nemcsak a helyi, hanem a bejáró tanulók lakóhelyén levı gyermekjóléti szolgálatokkal is felvettük már a kapcsolatot, s hasznos információcsere eredményeként tudtunk rendezni néhány komolynak induló problémát. / Dunavecse, Kecskemét, Kiskunhalas stb./ Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejleszési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylı esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítı kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába. A drogprevenciós képzésekben, a kortárssegítık oktatóinak ideirányításában Grajczjár István, az egészséges táplálkozással kapcsolatos programok szervezésében Szöllısi Istvánnétıl kaptunk segitséget. Rendvédelmi szervek A rendırkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bőnmegelızési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú elıadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának

137

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum-ok (KEF) szerepe A kábítószerügyi egyeztetı fórumok fontos szerepet tölthetnek be a húszezres lélekszámot meghaladó települések életében, hiszen alapítójuk a helyi önkormányzat, így az iskolai egészségfejlesztési program megvalósításában is fontos szerepet játszanak. Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése. Információ a www.gyism.hu, www.mobilitas.hu honlapokon található.

Tájékozódás az érintettek körében Szülık A szülık véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülıi értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyőjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdıíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülıi értekezletek arra is jó lehetıséget adhatnak, hogy a résztvevık egymás véleményét is megismerjék. Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különbözı vizsgálatok és felmérések. Kérdıívek, rajzos-, szöveges felmérılapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfınöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelmérıl, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot győjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az iskolai ezirányú információgyőjtési lehetıségei. A közvetett információszerzésrıl, azaz a különbözı vizsgálatokról és felmérésekrıl már szóltunk. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerő egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedı célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos. Túl a tanári karon belüli, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdıíves felméréssel is célszerő megismerni. Attitőd (viszonyulás) vizsgálata Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban meglévı pozitív változtatási hajlandóságok, illetve a várható kooperáció motivációs bázisának felmérése az iskolában meglévı, egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkezı- vagy külsı szakember bevonásával. A vizsgálat legegyszerőbb módja az anonim, önkéntes, kérdıíves felmérés. A kérdıív összeállításánál körültekintıen kell eljárni. A kérdések megfogalmazásánál javasoljuk, hogy használják fel az oktatási tárca által korábban kiküldött módszertani kiadványban található kérdıíveket. A kérdéseket természetesen alapvetıen a helyi viszonyok határozzák meg, de érdemes például rákérdezni a következı témákra: a tanulók miként viszonyulnak a környezetükhöz (kortárscsoport, család, iskola), milyenek a higiénés

138

szokásaik; hogyan viszonyulnak a különbözı magatartási formákhoz, pl. dohányzás, alkohol fogyasztás, szexualitás (iskolán belül és kívül). Elemzési, információgyőjtési területek Tanárok Az elıkészítı munka keretében tantestületi értekezleten ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek kérése a kollégáktól. Feltétlen tisztázni kell, kik azok, akikre számítani lehet, illetve kik azok, akik a késıbbiekben különbözı részprogramok szervezésébe, végrehajtásába részt vehetnek. Kiemelt jelentıségő az egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkezı tanár, a munkaközösség-vezetık, az osztályfınökök, illetve más szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalom ismeret) bevonása az elıkészítı munkába. Egészségügyi szervek Információgyőjtés majd naprakész informálódás a régió, megye és település egészségügyi hátterérıl. Az egészségügyi szolgáltatásokról való tájékozottság sok segítséget adhat, mint ahogy az is, ha ismerjük azokat a személyeket, akiknek a támogatására a különbözı egészségügyi programok (diákprogramok) szervezésében, lebonyolításában számítani lehet. Polgármesteri Hivatal szakszolgálatai, illetve a hivatal által mőködtetett intézmények, gyermekjóléti szolgálatok Mind több fenntartó próbál olyan módon is segítséget nyújtani intézményeinek, hogy rendszeresen tájékoztatja ıket azokról a lehetıségekrıl, amelyeket hasznosíthatnak munkájuk során. Az Oktatási-, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi- valamint a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium, a megyék és nagyobb városok önkormányzatai, ÁNTSZ stb. készítenek felméréseket, amelyek tapasztalatait érdemes megismerni. Ezek az adatok viszonyítási alapot jelentenek, és segítik meghatározni az iskola helyzetét. Különösen sok segítséget jelent az, amikor a helyi, megyei szervek az adott régión, megyén, településen belül önállóan is kezdeményeznek felméréseket (szakemberek bevonásával), továbbá a téma feldolgozását segítı konferenciát vagy más szakmai rendezvényt szerveznek.

139

Az egészségnevelési program megtervezése A helyzetkép felvázolása, a feltételrendszer elemzése alapján alakíthatók ki a program céljai, szerkezete. A program megvalósítását az garantálhatja, ha • céljaiban konkrét, reális; • az életkori sajátosságokat figyelembe veszi • a tantestület és a segítı kapcsolatok szakemberei által elfogadott; • megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetıségeket; • a feladatokat tagoltan rögzíti • tartalmazza a módszertani elemeket; • a szükséges forrásokat meghatározza; • valamint kijelöli a határidıket és megnevezi a felelısöket A célok kimunkálása során érdemes különbözı idıtávokban tervezni: Rövidtávú (azonnali beavatkozást igénylı, illetve egy éven belül megoldandó feladatok) Középtávú (3–4 évre tervezett feladatok) Hosszú távú (8–12 évre tervezett célkitőzések) Az egyes szakaszok után célszerő áttekinteni, értékelni a teljesítéseket, szükség szerint beavatkozni, esetleg módosítani a célmeghatározásokat. A célok meghatározásának alapja lehet a SWOT/SMART analízis.

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete • az egészséges testtartás, a mozgás fontossága • az értékek ismerete • az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe • a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat • a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben • a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete • a tanulás és a tanulás technikái • az idıvel való gazdálkodás szerepe • a rizikóvállalás és határai • a szenvedélybetegségek elkerülése • a tanulási környezet alakítása • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége.

140

Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az elızı felsorolásból nyerhetı, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendı lényeges témák, mint például: • az egészséges táplálkozás témái • a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás • a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció • a betegség és a gyógyulást segítı magatartás (elsısegélynyújtás, gyógyszerhasználat) • a testi higiénia • a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) • a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) • a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. A felsorolás természetesen folytatható. Összeállítható - a kiadvány más fejezeteiben ismertetett felmérések eredményeit is felhasználva egy olyan kritériumlista, amelynek segítségével áttekinthetjük, hogy az iskola egész tevékenysége – a tanóráktól a szabadidı programokig, a napközitıl a szakkörökig stb. – mely szempontokkal érvényesülnek, s melyek maradnak ki az adott intézményben. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Csak néhány példa: Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelı, rendszeres szellıztetésérıl? Megfelelıen tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelımunkában? Megfelel–e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik-e asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelı-e a világítás? Megfelelı-e a számítógépek elhelyezése?) Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelı testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetıvé teszi-e minden tanuló számára a megfelelı, egyéni adottságokat is figyelembe vevı (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történı figyelést és tanulást? Ügyelnek-e arra, hogy az ülésrend idıszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében? Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket? A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény kielégítésérıl (nem csupán az alsó tagozatosokra vonatkozóan). Beépítik-e óraterveikbe a tanórán belüli mozgáslehetıségeket?

Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetıleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedı – tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és a szülıkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint • az egészséges személyiségfejlıdés elısegítése, • az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), • a mindennapi testmozgás, • a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelızése, • a fogyatékosok és hátrányos helyzetőek integrációja,

141

• •

az iskolán belüli bántalmazás megelızésére, a szexuális nevelés – már a pubertás idıszakát, a nemi érés idıpontját megelızıen is.

Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. Osztályfınöki órák (ajánlható az osztályfınöki órákhoz készített korábbi OM kerettantervi segédlet, amely az iskola jellegétıl, a témáktól függı konkrét témakörök feldolgozására alkalmasak, pl.: ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide) Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttmőködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelı között, kitőnıen egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidıs foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedık, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó elıre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

Tájékoztató fórumok Szülıi értekezlet, szülıcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintő vagy iskolaszintő, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külsı elıadó, pl. orvos, pszichológus, rendırségek bőnmegelızési osztályának szakembere stb. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsısorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

Iskolán kívüli rendezvények Kortárssegítı képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képzı intézmény Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

142

Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetıséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülı, illetve önálló szervezéső programok (egymásra épülı rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülık egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztéső egészségfejlesztési programjait. Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörő elsajátítása az iskolában, meghívott elıadó segítségével, pedagógusok, szülık, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkezı szakember a szociális, egészségügyi területrıl, iskolaorvos, háziorvos, védını, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztetı Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa). Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetıvé a rendszeres testmozgást, a szülıket is vonjuk be ezekbe Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete. Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, így egészségtan-tanár, vagy, egészségfejlesztı, egészségfejlesztı-mentálhigiénikus, népegészségügyi szakember, mentálhigiénikus, szupervizor, tanácsadó szakirányú továbbképzésben részt vett szakember vagy rövid (60-120 órás) egészségfejlesztı-egészségnevelı-mentálhigiénés pedagógusképzésben részt vett pedagógus, iskolai drogügyi koordinátor vagy Mentálhigiénés Alapprogram Pedagógusoknak (MAP) képzésen részt vett kolléga, akkor a továbbképzésen való részvétel is egy fontos célkitőzés. Ha van képzett kolléga, csatlakozzon az iskolai drogügyi koordinátorok megyei hálózatához vagy a más szakmai csoportok hálózatához. Határozzák meg az ellenırzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenırzi a célok megvalósulását (célszerő a team tagjainak aktív, irányító részvétele). A drogprevenció nem elsısorban a drogokról, hanem az emberrıl szól. „Az emberi szenvedély megszámlálhatatlanul sokféle, mint a tenger fövenyének homokszemei, egyik sem hasonlít a másikhoz, és az alantasak csakúgy, mint a magasztosakeleinte engedelmeskednek az embernek, csak késıbb válnak félelmetes zsarnokaivá.” (Nyikolaj Vasziljevics Gogol) A felvilágosítás a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásairól történik osztályfınöki órákon, szakórákon, szabadidıben. Módszereit tekintve lehet elıadás, személyiségfejlesztı tréning, drogmentes diszcó, videofilm vagy egy kiállítás megtekintése, idevonatkozó játékok. Tematikáját konkrétan a tanmenetek és az évekre lebontott pedagógiai program rögzíti.

143

Ha a fenti környezeti nevelésünk sikeres lesz, s az egészségfejlesztési stratégiánknak is sikerül megnyerni az intézmény dolgozóit, diákjait és a szülıket, a legális és illegális drogok is egyre kevesebb követıre találnak. Az egészségfejlesztési és nevelési program a környezeti nevelés része, attól elválaszthatatlan. Módszerei hasonlóak, konkrét céljai és feladatai megegyeznek. A programot összeállította: Polgár Sándorné

144

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

145

Alapok „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyermekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı- és élettelen természet érdekeit is figyelembevevı cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelıen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erısít meg az élı illetve élettelen környezettel kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére felkelti az igényt képessé tesz: • a környezet változásainak jelzéseinek felfogására; • összefüggı rendszerben történı értelmezésére; • a rendszerben felismerhetı kapcsolatok megértésére • a problémák megkeresésére, okainak megértésére; • a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások keresésére; • az egyéni és közösségi döntések felelıségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; • a környezet értékeit figyelembe vevı cselekvésre” (KöNKomp, 2004 ) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az ıt körülvevı biofizikai környezet sokrétő kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minıségét érintı döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy szélesebb értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN,1970)

Törvényi háttér Nemzetközi törvény: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyőlése 2002. december 20-án a 2005 – 2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség egy évtizedet szán arra, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet és az egészvédelem alapértékei. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethetı le: • 18.§A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70.§A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Az alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: • Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. §1. pont cikkelye szerint „… minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. • Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008. vonatkozó országgyőlési határozat: 132/2003.(XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadásáról és annak

146

végrehajtásáról) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság érdekében. A Nemzeti fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet ( a Kormány 243/2003. (XII.17.) Kormány rendeletének a Nemzeti Alaptanterv bevezetésérıl és alkalmazásáról, Általános rendelkezések, 2.§(10) bekezdése ”A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel a közlekedésre neveléssel … összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az info kommunikációs technológiák alkalmazásával…”) „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelyek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003.) Helyzetkép

Belsı környezet: az iskola Az iskola helyi adottságai Az elméleti tárgyak tanítása a fıépületben /Apostol Pál utca 4./ az egykori kollégium épületében a tanulószobában, hálókból átalakított tantermekben, az ebédlıben – az eredetileg ebédlınek használt helyiség, az udvaron felépített faházakban, régebben tanmőhelyként használt helységekben történik. A testnevelés óráknak a Városi Sportcsarnok ad otthont, a gyakorlati képzés egyrészt ugyanezekben a termekben, az iskolától mintegy 5-600 méterre található tanmőhelyekben, és a szakmatanításra szerzıdtetett mesterek mőhelyeiben folyik. A 9 – 10 osztályosok és a szakközépiskola tanulói minden tanítási napon az iskola ezen termei között „hátamon a házam, csigamódra” vándorolnak, egyik osztálynak sincs saját tanterme, 10-15 perc alatt kell megérkezniük egyik helyrıl a másikra, a tanároknak is természetesen. Elvileg léteznek szaktantermek / könyvtár és multimédia, történelem, természettudomány stb., de a tanterembeosztást úgy kell elkészíteni, hogy a nagyobb létszámú csoportok beférjenek a nagyobb termekbe, csak ritkán tud érvényesülni a minıségi szempont. Diákjaink kb. egy kmes körzetben mozognak akár egy napon belül is. Ez több szempontból akkor is veszélyes, ha a gyermekek már betöltötték a 14. életévüket. /Bıvebben errıl az egészségfejlesztés témakörében/ A tantermekben korszerő világítás csak a fıépületben van, a többiben eléggé elmarad az elvárható követelményektıl. Az iskolában nagyon kevés a mellékhelyiségek száma a tanuló- és a dolgozói létszámhoz viszonyítva. Az oktatáshoz szükséges eszközök nagy része /számítógépek, fizika, kémia oktatáshoz szükséges anyagok stb., de ezek jórészt a fıépületben használhatók/ rendelkezésre áll. A dolgozók / pedagógusok és szakoktatók / nagy része rendelkezik a megfelelı képesítéssel, vagy folyamatban van képesítésének megszerzése, az elvárt minıségi munka gyakorlatilag a két szakközépiskolában is csak szők korlátok között valósítható meg, az infrastruktúra elégtelensége miatt. 147

Az iskola épületében is folyamatos fejlesztések történnek. A központi főtés korszerősítése az ütemterv szerint zajlik, a kapubejáróban elkészült az útburkolat, a bejárathoz feljáró készült mozgássérültek számára is.. Az intézmény vízgazdálkodása víztakarékos. Az energiagazdálkodás csak részben megoldott.. Az iskolában a szelektív hulladékgyőjtés még nem mőködik. Az iskolai büfé “zöldítése” is cél, mivel nagyon sok az egészségtelenül táplálkozó gyermek.

Az iskola közvetlen környezete Az iskola Kunszentmiklóson a város központjában található. A környezet meghatározza az iskola miliıjét, lehetıségeit. Egy udvarban van a kollégium épületével, s az utca másik oldalán van az általános iskola egyik épülete. Az udvar szépen parkosított, ahol egy technikai dolgozó tart rendet. Kora tavasztól késı ıszig nyílik valamilyen virág. Az udvarban padokat helyezünk ki a jó idı beköszöntével. Ez alkalmas a tanulók pihenésére, de van az úgy, hogy egy-egy tanulócsoport ide szorul órát tartani is.

Külsı környezet: a település és a régió Kunszentmiklós város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élı és tanuló embereknek. Bár a településen még a szennyvíztisztítás és csatornázás részben megoldott, az ivóvíz, melyet a regionális vízmőtıl vezetéken keresztül kap a település, egészséges. A települési hulladékot a városban szervezetten győjtik, és a Dunaújvárosban található szemétégetı telepre szállítják. A szelektív hulladékgyőjtés nem megoldott. A városhoz tartozik a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területe, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudunk menni. A Virágh – kúriában elhelyezett kiállítások jó lehetıséget adnak arra, hogy megismerjük a település és környékének természeti adottságait, hagyományait és tájékoztatást kapjunk Petıfi és Kunszentmiklós kapcsolatáról. A kunszentmiklósi pásztoréletet ismerhetik meg tanulóink, ha kisétálnak a Selyem tanyára. A Diószegi házban az itt született festımővész tárlata látható. Az ÁMK könyvtára kellemes és hasznos idıtöltést kínál az érdeklıdıknek. A Baksay Sándor Református Gimnázium kollégiumának könyvtárában, és a református egyház által kezelt Baksay-győjtemény is színesíti a választékot, látogatásuk alkalmat ad arra, hogy jobban megismerjük városunk történelmét, ıseink értékırzı munkáit.

Erıforrások Személyi Belsı Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adhatja elsısorban a környezeti nevelés hitelességét. Az iskola gazdasági vezetése a szőkös anyagi keretek között igyekszik segíteni a pedagógusok munkáját, iskolatitkár kiváló segítség a tanároknak és diákoknak. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Munkájukban legyenek igényesek, nyitottak az ésszerő változásokra, érdeklıdık az iskolai élettel szemben. A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi iskolánkban is tudunk számítani. A belsı erıforrás fontos tényezıje az átlagosan 400 fı tanuló.

148

Külsı A helyi intézményekkel, vállalatokkal kapcsolattartás megfelelı: Önkormányzat, Általános és középiskolák, Alsódunavölgyi Szakaszmérnökség, TEMAFORG, stb. A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttmőködés. A civil szervezetekkel nem történt meg a kapcsolatfelvétel ezen a területen pótolni valónk van. Van kapcsolatunk a helyi- és regionális környezetvédelmi felelıssel, az Alsódunavölgyi Szakaszmérnökséggel, iskolánk tagja az Országos Környezeti Nevelési Hálózatnak, tanulóinkkal rész veszünk a Bisel-programban, tagiskolák vagyunk az Egészségesebb Iskolákért Magyarországi Egyesületében, rendszeres a kapcsolatunk a Timóteus társasággal A szülıkkel való kapcsolattartás sajnos már nem jellemzı ennél a korosztálynál, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni ıket is a közös munkánkba.

Anyagi Mivel a környezeti nevelési program eddig nem szerepelt önálló fejezetként a pedagógiai programban, a szükséges anyagi erıforrások még kidolgozásra várnak. Új iskola építése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók jobban magukénak érezzék az iskola épületét, tantermeit, berendezési tárgyait. Egy nagyobb mérető helyiség szükséges ahhoz, hogy szervezhessünk szabadidıs programokat, hogy rendezvényeinkkel /Diák-nap, Szalagavató, megemlékezések iskolai szinten stb./ ne kelljen mindig alkalmazkodni más intézmények programjához. Anyagi erıforrás szükséges ahhoz is, hogy a tanulóinkat a tantervben meghatározott szakmai ismeretek megszerzéséhez utaztatni tudjuk /üzemlátogatás, színházba utazás, természetjárás stb./ Nagyon jó lenne egy osztály létszámának megfelelı számú kerékpár, mellyel olcsóbban és egészségesebben megoldható lenne, néhány helyi kirándulás /Selyem tanya, Gudmonfoki vízmő, Duna – Zsilip – Makádi – erdı, Kiskunsági Nemzeti Park stb. / Iskolánkban a sok bejáró tanuló miatt, az ilyen jellegő egészséges megmozdulások szinte kivitelezhetetlenek. Ez hozzájárulhatna a mindennapos testmozgás színesítéséhez. Ugyancsak színesítené az ez irányú választékot, ha az iskolában táncot is tanulhatnának a tanulók /aerobik, néptánc, klasszikus táncok stb,/ a táncoktató bérét költségvetésbıl lehetne finanszírozni. Az Európai Unióhoz csatlakozva egyre fontosabb, hogy tanulóink idegen nyelv tudása használható legyen. Keresnünk kell annak az anyagi lehetıségét, hogy minél többen jussanak ki olyan országokba, ahol a tanult idegen nyelvet gyakorolhassák.

149

Alapelvek, célok Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés az emberben eredendıen benne rejlı természetes erények kibontakoztatása, természet- és embertisztelı szokásrendszer kialakítása, a belsı késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

Célok a 14-20 éves korosztály esetében • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével • rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, • a szerves kultúra fontossága • tolerancia és segítı életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása • az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése • fogyasztás helyébe életminıség helyezése • létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Helyi célok, értékek • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • Helyi értékek és problémák feltérképezése • Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott vizek, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) • Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) • Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken • Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása • A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthetı a képzéssel

150

Iskolánk környezeti nevelési hitvallása: A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe, az iskola minden dolgozója tekintse feladatának. Az intézmény helyi adottságait kihasználva, a természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe. (Zuzmókeresés, levegıtisztaság vizsgálat, a Bakér ökológiai állapotának vizsgálata Bisel-módszerrel stb.) Az iskolánkban meglévı környezetvédelmi nevelés segítse a környezet tudatos szemléletének kialakítását. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés fıként személyiségfejlesztı feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliı” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erıvel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelısség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplı kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetıvé teszi, elısegíti a tantárgyközi kapcsolatok erısítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelıen a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidıs programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. A nem környezetvédelmi jellegő szakmák esetében a szakma mővelıjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintı jellegő környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer). Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetıségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. Konkrét célok és feladatok Célok A szakközépiskola és a szakképzés területén – úgy a mőszaki, mint a humán szakmacsoport esetén – a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhetı, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.

151

A tanórán kívüli tevékenységek elıtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén. A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása Konkrét feladatok • • • • • • • • • • •

• • • • •

A oktatásban és a szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét. A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni. A város, illetve annak környezetének megismerése. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása. Az iskolához közel esı Bakér part felfedezése, védelme, gondozása. A szelektív hulladékgyőjtés beindítása. A Kiskunsági Nemzeti Park alapos megismerése. A tanulók minél több környezetvédelmi programban (pl. Biesel stb.) vegyenek részt. A környezetvédelmi szakkört hozzunk létre és törekedjünk arra, hogy az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt, vonzóvá váljon a 9-10.-es és a szakképzésben résztvevı diákok számára is. Az egészséges életmódra való nevelést szem elıtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelıi képességek fejlesztése). Használjuk a Timóteus Társaság Által kiadott FÉK címő osztályfınöki kézikönyvet . A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is. Bekapcsolódás környezetvédelmi vetélkedıkbe és ezek szervezése iskolán belül. Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás. Virágh Gedeon emlékhelyek ápolása.

152

Megvalósítási terv ( kitöltése a program elfogadása után) Programban résztvevık Programterv-célok Határidı Minıségbiztosítás Eredményesség vizsgálati forma Értékelés Osztályfınöki munkaközösség vezetı 1. 2. 3. 4. Közismeret mk. Vezetı 2. 3. 4. Mőszaki mk. Vezetı 1. 2. 3. 4.

1.

Környezetvédelmi mk. Vezetı 2. 3. 4. Vezetı testület

1.

1. 2. 3. Tantestület- technikai dolgozók 1. 2. 3. 4. DÖK 1. 2. 3.

153

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A tantárgyak lehetıségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók törekedjenek a szaktágyi-, szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt Történelem A tanulók ismerjék meg a város és a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról Idegen nyelv A tanulók váljanak képessé az idegen nyelvő szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit Matematika A tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötıdı helyi, népi építészeti emlékeket Informatika (számítástechnika) A tanulók tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevı szimulációkat ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelıen hangsúlyozni, kiemelni

154

ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelızésére ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerő vizsgálati lehetıségeit Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erısödjön meg az ökológiai szemléletük sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek tudják kiemelni a szakma környezetterhelı hatásait, ismerjék a védekezés lehetıségeit (hulladékkezelés, stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel A tanulókban alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem, alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint! Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvetı jellemzıje, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: • a tantárgyakon átívelı ismeretek összekapcsolása, • egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság” • a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által • a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése • kapcsolatközpontúság • értelem és érzelem egysége • módszerek sokfélesége. Komplex tanulási lehetıségek szakiskolákban: 1. Modul rendszerő oktatás Témanap (nyári) Terepgyakorlat (nyári) Szakmai gyakorlat Tanulmányi kirándulás Szakmai napok diákszervezéssel

155

Múzeumlátogatás (mesterségek, ısi kultúra) 2.Terepi foglalkozások Terepgyakorlat Tanulmányi kirándulás 3. Játékok Érzékelést fejlesztı Szituációs Stimulációs Drámajáték 4.Kézmőves foglalkozások 5. “Akciók” vetélkedık, pályázatok, újságkészítés, kiállítás rendezése, filmkészítés, interjú, kérdıív, iskolarádió mőködtetése, faültetés, kutatómunka, “nemzetközi akciók” 6. Modellezés 7. “Látogatás” múzeum, állatkert, botanikus kert, szennyvíztisztító, nemzeti park, tanya, különbözı, gyárak

szeméttelep,

hulladékégetı,

8. Versenyek 9. Iskolazöldítés 10. Témanap, témahét 11. DÖK-nap 12. Jeles napok 13. Projektek (pl. savas esı, fızés)

Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.: Szakkör Várostakarítási akció nap Tábor stb. Taneszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel. • Mikroszkópok • Vízminıségi, talajminıségi, levegıminıségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek • Merítıháló • Gumicsizma • Zajszintmérı • Meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök

156

Az iskolai környezet Az épület A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak. Az épület energiagazdálkodása, korszerősítése az elkövetkezendı 5 éven belül kerüljön megvalósításra. A folyosók otthonosabbá tétele miatt szükség lenne padokra, ahová a diákok le tudnak ülni, mivel szünetekben nem tartózkodhatnak bent az osztálytermekben. Szükség lesz a szelektív hulladékgyőjtés beindításához szemét tárolóra . Az udvaron pedig egy papír-, és egy mőanyag-tároló konténerre. A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen” gazdája ”. ”Egy terem – egy hangulat; egy osztály” (pl.: plakátokkal, graffitikkel, virágokkal stb.) A tornaterem délutáni kihasználtságát elısegíteni lehetne egy-egy játékos sportvetélkedı, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések által. Az iskolai életvitel Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe. Rendszeresen gondozzuk az öregtemetıben névadónk sírját .Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok pl. egy témanap vagy témahét keretén belül. Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetıjével közösen a colás, chipses arculatot egy kicsit “biová” varázsolni. A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetıség múzeumlátogatásra, vagy idıs mesterek meglátogatására. A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem elıtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minısége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb. A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetıkkel közremőködve kidolgozni a konkrét feladatokat.

157

Kommunikáció Iskolán belüli A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. Hozzunk létre egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáéért felelıs és segíti a tantestület munkáját. A minıségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdıíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat.

Iskolán kívüli Az iskolában történı eseményekrıl, az elért eredményekrıl a települést és más intézményeket a diáknap, Gedeon nap keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetıségekrıl különféle zöld kiadványok, mint pl. Kukabúvár, Ökotáj, Zöldpók, Természet BÚVÁR és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.

Minıségbiztosítás / minıségellenırzés A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvetı eleme. Az értékelés célja: A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlıdtek. A program hatékonyságának meghatározása. A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenırzése. Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk. A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat illetve tanulási tevékenységeket. A program költséghatékonyságának meghatározása. A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintı szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása. A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttmőködéssel történı kezelésében és megoldásában. A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megırzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlıdés egyik alapgondolatát az élethosszig tartó tanulást tartsák szem elıtt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: • Kérdıív • Szociometriai vizsgálat • Különbözı megfigyelések • Nyomon követı rendszer 158

• •

Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat egyedi értékelése (zöld kártyák bevezetése)

Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat. • Értékelı jelentés készítése: • Jelentés célja • Összegzés • A program indoklása • Célok • Tevékenységek • Értékelés eredménye • Következtetések • Javaslatok Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. (Továbbképzési terv) A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját. A programot összeállította: Polgár Sándorné

159

Mellékletek

160

1. sz. Melléklet Alapító okirat ALAPÍTÓ OKIRAT 1.)

A költségvetései szerv (közoktatási intézmény) neve: Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola

2.)

A költségvetési szerv (közoktatási intézmény) székhelye: 6090 Kunszentmiklós, Apostol Pál u. 2- 6.

3.)

Ellátandó alaptevékenység: általános középfokú oktatás,szakmai középfokú oktatás

4.)

Alapító szerv neve és címe: Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12.

5.)

Fenntartó neve és címe: Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12.

6.)

Felügyeleti szerv: Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı-testülete

7.)

A közoktatási intézmény típusa: Többcélú intézmény- szakközépiskola és szakiskola

8.)

Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: 450 fı Nappali tagozat: 400 Levelezı tagozat: 50

9.)

Az évfolyamok száma: Nappali tagozat: 9-12. évfolyam, 13-14. évfolyam Levelezı tagozat: 9-12. évfolyam A költségvetési szerv (közoktatási intézmény) gazdálkodási jogköre:

10.)

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 11.)

A költségvetési szerv (közoktatási intézmény) vezetıjének kinevezési rendje:

161

A költségvetési szerv vezetıjét a Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestülete nevezi ki, 5 éves idıtartamra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelıen.

12.)

Alaptevékenysége: 8531 8532 5593 5629 8411 8559

Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Egyéb szálláshely szolgáltatás Egyéb vendéglátás Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Máshová nem sorolható egyéb oktatás

12.)1. Általános középfokú oktatás 1.1. Szakközépiskolai tanulók oktatása négy évfolyamon (9-12. évf.), 913 000 informatika 912 000 elektronika belügyi rendészeti pályára elıkészítı orientáció. 1.2. 9-10. évfolyamos tanulók oktatása, alapmőveltségi vizsgára való felkészítése és vizsgáztatása

12.)2. Szakmai középfokú oktatás: 8.,10. illetve 12. 13. évfolyam utáni szakképzési évfolyamban történı oktatás a köztes, illetve a szakmai vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás OKJ - s szakmák: Gépészet szakmacsoport 31 5233 06 Hegesztı 31 5216 16 Szerkezetlakatos 33 6280 01 Mezıgazdasági gépész Elektrotechnika – elektronika szakmacsoport 33 5216 03 Villanyszerelı 52 5423 06 Mechatronikai technikus Építészet szakmacsoport 31 5216 17 Szobafestı-mázoló és tapétázó Könnyőipar szakmacsoport 33 5276 05 Nıiruha-készítı Faipar szakmacsoport 33 5262 01 Asztalos

162

2008. 09. 01-tıl moduláris rendszerben oktatott OKJ-s képzések: Gépészet szakmacsoport 31 521 091000 00 00 Gépi forgácsoló 31 521 11 0000 00 00 Hegesztı 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos Elektrotechnika – elektronika szakmacsoport 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelı 52 523 03 0000 00 00 Mechatronikai mőszerész Építészet szakmacsoport 33 582 04 1000 00 00 Szobafestı-mázoló és tapétázó Könnyőipar szakmacsoport 33 542 05 0010 Szabó Faipar szakmacsoport 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos Ügyvitel szakmacsoport 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens 52 347 02 0000 00 00 Személyes ügyfélszolgálati asszisztens Informatika szakmacsoport 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda 12.)3 Egyéb szálláshely szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás, iskolai kollégium. 12.)4 Egyéb vendéglátás Fogyasztóval kötött szerzıdéses megegyezésen alapuló ételszolgáltatás, meghatározott idıszakban. 12.)5 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 12.)6 Máshová nem sorolható egyéb oktatás Iskolarendszerő, általános mőveltséget megalapozó felnıttoktatás (levelezı tagozat) Az alaptevékenység körében: • Az elektronikai-elektrotechnikai ill. az informatikai szakmacsoportban szakközépiskolai nevelés és oktatás-négy általános mőveltséget megalapozó évfolyammal-szakmai alapozó ismeretek átadásával felkészít a kétszintő érettségi

163

• • •

• • • • • • • • • • • 13.)

vizsgára,valamint felsıfokú továbbtanulásra,szakképzésbe való bekapcsolódásra,valamint munkába állásra A szakképzési évfolyamon az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez,ill. középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára Érettségi és szakmai vizsgák szervezése A tanuló érdeklıdése,igénye szerint nem kötelezı(választható)tanórai foglalkozásokat szervez,felzárkóztatás,fejlesztés,tehetséggondozás, speciális kiegészítı ismeretek átadása céljából a Közoktatási törvényben meghatározott idıkeretben Bejáró tanulók ellátása Tanulók kedvezményes és nem kedvezményes tankönyvvel való ellátása Intézmény minıségfejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása Pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének támogatása Intézmény szakmai és informatikai fejlesztése Iskolai könyvtár Szakiskolai, szakközépiskolai tanulók iskolai tanmőhelyi oktatása Felnıttoktatás Képesség-kibontakoztató felkészítés Integrációs felkészítés, nevelés, oktatás Kulturális, szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok ellátása

Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Vállalkozási tevékenységet nem végez

14.)

A költségvetési szerv (közoktatási intézmény) megszüntetése: Az intézmény megszüntetésére Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestülete jogosult

Kunszentmiklós, 2008. február 20.

Bıdi Szabolcs polgármester

Józan Judit jegyzı

164

2. sz. Melléklet

Épületasztalos haladási napló

Hiányzók 1

2

3

4

5

6

7

8

Ig-tlan

Órarend

Igazolt

Dátum

Hiányzás Balesetme ntes munkavégz és feltételei

Balesetme n-tes munkavégz és gyakorlata

Gyártáselı ké-szítés és minıségbiz to-sítás elmélete

Gyártáselı ké-szítés és minıségbiz tosítás gyakorlata

Üzletszerz és, üzleti tevékenysé g fejlesztése

Mintadarab készítése

Tömörfa megmunkál ás elmélete

Tömörfa megmunkál ás gyakorlata I.

Tömörfa megmunká -lás gyakorlata II.

3. sz. Melléklet Sorszám: ____

Épületasztalos osztályozási napló Törzslapsz.: __________

Modulok

229/2273-06

Név: ___________________________

229/2274-06

229/2275-06

229/2302-06

Mintadarab készítése

Tömörfa megmunkálás elmélete

Tömörfa megmunkálás gyakorlata I.

Tömörfa megmunkálás gyakorlata II.

1.1 1.2

2.1

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2.1

3.1 3.2

E

Gy

E

Gy

Gy

Egységek

Balesetmentes munkavégzés feltételei

Balesetmentes munkavégzés gyakorlata

Gyártáselıkészítés és minıségbiztosítás elmélete

Gyártáselıkészítés és minıségbiztosí tás gyakorlata

Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése

Elemek

1.1 1.2 1.3

2.1 2.2

1.1 1.2 1.3

2.1 2.2

E

Gy

Gy

Születési hely: ________________________________ Születési idı: ________________________________

E

Gy

I.Félév

Anyja neve: ________________________________ Gondviselı neve: ________________________________

________________________________ Tanuló lakása: ________________________________

II. Félév

________________________________

Osztályzatok

Gondviselı lakcíme:

________________________________ Szakmai gyakorlat helye, címe, tel./fax, oktató

Egység

________________________________ ________________________________ ________________________________

Modul

________________________________

Felmentések: ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Hiányzások

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

Jan

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Összesen: I.félév II. félév

Elmélet Gyakorlat

Megjegyzések:

166

4. sz. Melléklet 1 2

3 4

Épületasztalos idıterv

5 6

7 8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 t t o 2 n n f 1

2

2

3

3

4

4

229/2.0/2273-06

7 8

Nyári gyakorlat

229/2.0/2274-06

9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

229/1.0/2273-06

8

6

229/2.0/2275-06

7

5

229/2.0/2302-06

6

229/1.0/2302-06

5

229/1.0/2275-06

229/1.0/2274-06

1

9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

5. sz. Melléklet

Hegesztı haladási napló

Órarend

Hiányzók 1 2 3 4 5 6 7 8

Igazolt Ig-tlan

Dátum

Hiányzás

1.0 Általános gépészeti munkatőz-, és környezetv é-delem

1.0 Mőszaki dokumentá -ciók

2.0 Mérés

3.0 Fémipari alapismere tek

1.0 Alapfogalm ak

2.0 Gázhegesz tés

3.0 Bevontelek tró-dás kézi ívhegeszté s

4.0 Hegesztés befejezı mőveletei

Egészség megırzés

6. sz. Melléklet Sorszám: ____

Hegesztı osztályozási napló Törzslapsz.: __________

Modulok

113/0110-06

Név: ___________________________ Egységek Születési hely:

113/0111-06

113/0239-06

1.0 Általános gépészeti munka- tőz-, és környezetvédelem

1.0 Mőszaki dokumentációk

2.0 Mérés

3.0 Fémipari alapismeretek

1.0 Alapfogalmak

1.1 1.2

1.1

2.1 2.2

3.1;3.2 3.3;3,4 3.5

1.1 1.2 1.3 1.4

________________________________ Elemek

Születési idı: ________________________________

E

Anyja neve:

Gy

E

E

Gy

E

Gy

113/S1.0-06

3.0 2.0 Bevontelektró Gázhegesztés -dás kézi ívhegesztés 2.1 2.2 2.3 2.4

E

E

3.1 3.2 3.3 3.4 Gy

E

4.0 Hegesztés befejezı mőveletei

Egészségmeg ırzés.

4.1

Gy

Gy

E

I.Félév

________________________________ Gondviselı neve: ________________________________

________________________________ Tanuló lakása: ________________________________ ________________________________

II. Félév

________________________________

Osztályzatok

Gondviselı lakcíme:

Szakmai gyakorlat helye, címe, tel./fax, oktató ________________________________

Egység

________________________________ ________________________________ Modul

________________________________

Felmentések: ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Hiányzások

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

Jan

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

I.félév

Összesen: II. félév

Elmélet Gyakorlat

Megjegyzések:

169

7. sz. Melléklet 1

2

3

4

Hegesztı idıterv 5

6 7

8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 1 8 9

2 0

2 2 1 2

2 3

2 2 4 5

2 6

2 7

2 8

2 3 9 0

3 1

3 2

t n

t o n f 1

2

2

113/2.1-3.3/0111-06

1

1

2

3

6 7

8

9

1 0

113/3.3-4.1/0239-06 1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

4 5 6 7 8

1 1 8 9

2 0

2 2 1 2

2 3

2 2 4 5

2 6

2 7

9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

Nyári gyakorlat

5

3

113/3.5/0111-06

4

113/1.1-1.2-1.3-1.4-2.1-2.2-2.4-3.1-3.2-3.4/0029-06

113/3.1-3.2/0111-06

9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

113/2.2-3.3/0111-06

8

113/1.1/0111-06

7

113/1.1/0110-06

6

113/S1.0

5

113/1.2/0110-06

4

113/2.3/0239-06

3

2 8

2 3 9 0

3 1

3 2

3 3

3 3 4 5

8. sz. Melléklet

Mechatronika haladási napló

Órarend

Hiányzók 1 2 3 4 5 6 7 8

Igazolt Ig-tlan

Dátum

Hiányzás Informatikai alaptevéke nységek

Technológi ai alapmővele tek

Munkaszer vezés, tervezés

Mőszaki ábrázolás és dokumentá ció

Mechatroni kai szerelési ismeretek

Anyag- és gyártásism eret

Mőszer és méréstechn ikai ismeretek

Szakmai gyakorlat

Gazdasági ismeretek

9. sz. Melléklet Sorszám: ____

Mechatronika osztályozási napló Törzslapsz.: __________

Modulok

153/0900-06

Név: ___________________________ Egységek

153/0942-06

153/0943-06

153/S1.0-08

Informatikai alaptevékenységek

Technológiai alapmőveletek

Munkaszervez és, tervezés

Mőszaki ábrázolás és dokumentáció

Mechatronikai szerelési ismeretek

Anyag- és gyártásismeret

Mőszer és méréstechnika i ismeretek

Szakmai gyakorlat

1.1 1.2 1.3

2.1 2.2

3.1 3.2

1.1 1.2 1.3 1.4

2.1

1.1 1.2

2.1 2.2

3.1

Gy

E

Gy

Gy

Gazdasági ismeretek

Születési hely: ________________________________

Elemek

Születési idı: ________________________________

E

Gy

E

Gy

E

E

Gy

E

I.Félév

Anyja neve: ________________________________ Gondviselı neve: ________________________________

________________________________ Tanuló lakása: ________________________________

II. Félév

________________________________

Osztályzatok

Gondviselı lakcíme:

________________________________ Szakmai gyakorlat helye, címe, tel./fax, oktató

Egység

________________________________ ________________________________ ________________________________

Modul

________________________________

Felmentések: ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Hiányzások

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

Jan

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Összesen: I.félév II. félév

Elmélet Gyakorlat

Megjegyzések:

172

10. sz. Melléklet 1 2

3 4 5

Mechatronika idıterv 6 7 8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 2

tn tn of 1

2

2

153/1.1-1.2-1.3-1.4-2.1/0942-06

1

3 4 5

6 7 8

7 8 9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

Nyári gyakorlat 1 2

6

153/S/1.0

9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

5

153/3.1/0943-06

8

4

153/2.1-2.2/0943-06

7

3

153/1.1-1.2/0943-06

6

153/3.1-3.2/0900-06

5

153/2.1-2.2/0900-06

4

153/1.1-1.2-1.3/0900-06

3

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

3 5

11. sz. Melléklet

Villanyszerelı haladási napló

Órarend

Hiányzók 1 2 3 4 5 6 7 8

Igazolt Ig-tlan

Dátum

Hiányzás Informatikai alaptevéke nységek

Technológi ai alapmővele tek

Munkaszervezés, tervezés

Kommunáli s- és lakóépülete k, ipartelepek villamos hálózata

Ipari villamos hálózatok és berendezés ek I-II.

Gazdasági ismeretek

12. sz. Melléklet Sorszám:____

Villanyszerelı osztályozási napló

Törzslapsz.: __________

Modulok

161/0900-06

161/0899-06

Név: __________________________

Egységek

Informatikai alaptevékenységek

Technológiai alapmőveletek

Munkaszer-vezés, tervezés

Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata

Elemek

1.1 1.2 1.3

2.1 2.2

3.1 3.2

1.1 1.2 1.3

1.5 1.6

Gy

Gy

Gy

E

Születési hely: _________________________________

161/S/1.0/0900-06

Születési idı:

E

Gy

Ipari villamos hálózatok és berendezések I-II.

Gazdasági ismeretek

E

I.Félév

_________________________________ Anyja neve: _________________________________ Gondviselı neve:

_________________________________ _________________________________ Tanuló lakása:

II. Félév

Gondviselı lakcíme:

Osztályzatok

_________________________________

_________________________________ _________________________________ Egység

Szakmai gyakorlat helye, címe, tel./fax, oktató _________________________________ _________________________________

Modul

_________________________________ _________________________________

Felmentések: ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Hiányzások

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

Jan

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

I.félév

Összesen: II. félév

Elmélet Gyakorlat

Megjegyzések:

175

13. sz. Melléklet 1 2

3 4

Villanyszerelı idıterv

5 6 7 8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 tn tn of 2

2

2

5 6 7 8

3 4 5 6 7 8 9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

Nyári gyakorlat

9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3 3 4 3 5 3 6

161/1.1-1.2-1.3/0899-06

4

161/S/1.0/0900-06

161/1.1-1.2-1.3/0900-06

3

161/2.1-2.2-3.1-3.2/0900-06

1

161/1.5-1.6/0899-06

1

1 2

3 4

5 6 7 8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

3 5