Gerlóczy Gedeon műépítész
Hadik ház, a Szatyor bárral
1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és Vaszary János is.
Gerlóczy a képek megvásárlásától azon fáradozott, hogy Csontváry művészete méltó helyet foglalhasson el a magyar művészet történetében. 1930-ban nyílt meg az első Csontváry kiállítás az Ernst Múzeumban. A háborút viszonylag sérülésmentesen vészelték át a képek, de utána jóvátehetetlen károkat szenvedett a gyűjtemény.
„1945 márciusában örömmel állapíthattuk meg, hogy a nagy vásznak némi sérüléssel, de megvoltak, csak a Magyarok bejövetelének kartonja tűnt el a ládában tárolt különlenyomatok és Iparcsarnoki katalógusok tömegével.”
A háború végén, amikor Gerlóczy már a Képzőművészeti Főiskola professzora volt, lelkes festőhallgatókkal diadalmenetben vitték a mester vásznait a Szépművészeti Múzeumból a Főiskolára.
Az 1945 után érezhető figyelem paradox módon jóvátehetetlen károkat okozott az életműben. E hátborzongató történet ezernyi szállal kötődik a fordulat évét követő politikai átalakuláshoz.
Az 1948-as párizsi kiállítást Picasso is megnézte és Jean Cassou jelenlétében a következő kijelentést tette:
„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak.”
Az 1948-as párizsi kiállítást követő időszak megdöbbentő fordulatot hozott. A Gerlóczy által három évtizede őrzött művek, 1950-ben úgy tűnt, hogy elenyésznek, éppen akkor, amikor Csontváry a nemzetközi elismerés küszöbén állt.
1958-ban a brüsszeli világkiállításon a magyar festészet is helyet kapott és a Sétalovaglás a tengerparton című festménye elnyerte a világkiállítás aranyérmét. A kiállításon Cezanne, Van Gogh és Gauguin képei is szerepeltek.
1963-ban Csontváry emlékkiállítás nyílt Székesfehérváron, és a Szépművészeti Múzeumban.
A legendás Galamb u. 3.
1973-ban megnyílt Csontváry önálló múzeuma Pécsett.
Csontváry írásainak jelenlegi sorsa szomorú képet mutat. Gerlóczytól 1920 és 1946 között kölcsönkérték a kéziratok jelentős részét. (Lehel Ferenc, Ybl Ervin, Bedő Rudolf, Gegesi Kiss Pál.) És nem adták vissza.
A Csontváry életmű beazonosított részének mintegy harmada lappang. A lappangó művek egy részét a Vörös Hadsereg a Nemzeti Bank trezorjából hadizsákmányként a Szovjetúnióba vitte. Gerlóczy Gedeon gyűjteményének darabjai megmaradtak, ennek köszönhetően a legjelentősebb műveket ma közgyűjteményekben őrzik.
A lappangó művek közül néhány
Gerlóczy Gedeon építészi karrierjét 1919-ben kezdte. 1922-ben önálló irodát nyitott és hamarosan elismert építész lett. A magyarországi funkcionalista építészet és a hazai kórházépítés meghatározó egyénisége, és szakértője volt. Szakírói munkássága is jelentős. 1962-ben befejezte építészi tevékenységét, élete végéig kizárólag Csontváry életművének szentelte életét. 1975-ben halt meg Budapesten.
Néhány Gerlóczy Gedeon által tervezett épület: Bródy Sándor utcai Rádió Stúdió Debreceni Rendőrkapitányság Madách Kamaraszínház Napraforgó u. 19. (Bauhaus lakótelep) Gyulai Kórház Békéscsabai Kórház Rumbach S. u. 17. lakóház
Baleseti Kórház 1937
Nemzeti Sportcsarnok 1941
Petőfi Sándor utcai lakóház. 1941-43
Csontváry ötvenkét év után visszatért Budapestre. 2015 júliusában Gulyás Gábor Csontváry életmű kiállítást rendezett Budapesten.
Pécsről Budapestre.
Csontváry kiállítás a Budai Várban, az egykori Honvéd Főparancsnokság épületében.
Gerlóczy Gedeon végrendelete szerint: „A Csontváryak tekintetében örökösöm a nemzet.”
„Nem felejthetjük el, hogy Gerlóczy Gedeon egyike azoknak, akik a 20.század során a legtöbbet tették a magyar művészetért.” 1990-ben a Művelődési Minisztérium posztumusz címzetes egyetemi tanári címmel ismerte el munkásságát. 2010-ben posztumusz Ybl-díjat kapott.
