PEDAGÓGIAI PROGRAM I. = SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA =

2014 PEDAGÓGIAI PROGRAM I. = SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA =

Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium OM 031973

2900 Komárom

Tartalomjegyzék 1. B e v e z e t é s 1.1. Komárom város településtörténete 1.2. Az iskola rövid bemutatása 1.3. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere

a) AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. A nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei 2. Az iskola cél- és feladatrendszere 3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ab) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. A személyiségfejlesztéskor a személyiség egészét és egységét kell szem előtt tartanunk 2. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítani a képességek fejlesztésére 3. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata 4. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. 5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása ac) Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában 2. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők) 3. Az iskolai egészségnevelés színterei 4. Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek 5. A megvalósítás alapvető irányai 6. Iskolai egészségfejlesztő testmozgás 7. Az egészségnevelés rövid távú céljai 8. Az egészségnevelés középtávú céljai ad) A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. Az iskola szereplői közötti együttműködés és a kapcsolattartás szervezeti rendje 2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 5. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei 6. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 7. Ünnepélyek 8. Egyéb iskolai rendezvények 9. Az együttműködés, a kapcsolattartás főbb feladatai ae) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában 2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai 3. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői

af) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Tehetség és a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek 2. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás 3. Tanórán kívüli tevékenységek 4. A beilleszkedéssel és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ag) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A diákönkormányzat működése 2. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 3. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása, a tanulók rendszeres tájékoztatása ah) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere 2. Szülők és a pedagógusok együttműködése 3. Az iskola és a kollégium kapcsolata 4. Az intézményben megalakított szakmai munkaközösségek együttműködése ai) A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeinek teljesítése vizsgákon nyújtott teljesítménnyel 1.1. Osztályozóvizsga 1.2. Különbözeti vizsga 1.3. Javítóvizsga 1.4. Pótlóvizsga 1.5. Szintvizsga 1.6. Érettségi vizsga 1.7. Szakmai vizsga 1.8. Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga 1.9. A beszámoltatás 2. A tanév végi beszámoltatás rendje 3. Az osztályozóvizsgák tantárgyi tematikája 4. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend 5. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése 5.1. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés, a szakmai képzés rövidítésének feltételei 6. Korábbi vizsgák beszámíthatósága6.2. Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása 6.1. Szakmai modulok, vizsgatárgyak beszámítása 7. Magántanulói jogviszony tanulmányi kötelezettsége 8. Szakközépiskolai, szakiskolai alkalmassági vizsga szabályai 9. A szóbeli felvételi vizsga követelményei aj) A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskolai tekintetben a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 1. Felvétel az iskolában folyó képzések első évfolyamára 2. Belépés a felsőbb évfolyamokra 3. Felvétel a szakképző évfolyamokra 4. Átvétel másik iskolából 5. Átjárhatóság 6. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései aj) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei 1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó évfolyamokon 2. Az iskolában folyó szakmai képzés 3. Beszámíthatóság a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó képzés tananyagtartalmából

4. Moduláris oktatásban az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 4.1. Moduláris oktatás általában 4.2. Moduláris szakmaszerkezet szerinti oktatás 4.3. Szakmai követelménymodul 4.4. Vizsgarész 4.5. Modulzáró vizsga 4.6. Modultérkép 4.7. Beszámítási kérelem 5. Moduláris oktatás a szakképzésben ak) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

b) AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ba) A választott kerettanterv megnevezése 1. Szakközépiskola, középszintű érettségi vizsgára felkészítés 2. Szakközépiskola, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés 3. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei 4. Tantervek és kötelező óraszámok bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások; továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége 1.Tankönyvek, tanulmányi segédletek és más taneszközök kiválasztásának elvei 2. A taneszköz-kiválasztás szempontjai bd) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 1. Pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai 2. Nevelési területek be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja bf) A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 1. A választható foglalkozások pedagógiai területei 2. A választható foglalkozások megnevezése, óraszáma, témakörei bg) Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát 1. Középszintű érettségi vizsga 1.1. Középszintű érettségi vizsgára kötelezően vállalt felkészítés

1.2. Középszintű választható érettségi vizsgatárgyak 2. Emelt szintű érettségi vizsga 2.1. Emelt szintű érettségi vizsgára kötelezően vállalt felkészítés 3. Szakközépiskola, középszintű érettségi vizsgára felkészítés a helyi tantervi követelmények szerint 4. Szakközépiskola, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés a helyi tantervi követelmények szerint bh) Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a közép-szintű érettségi vizsga témakörei bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 1. Az iskolai pedagógiai ellenőrzés 2. Az ellenőrzés, értékelés általános elvei 3. A teljesítményvizsgálat típusai 4. A tanulók munkájának értékelése 4.1. Érdemjegyek, osztályzatok 4.1.1. Az írásbeli nagydolgozatok, témazárók értékelése az egyes tantárgyaknál 4.2. Az értékelés módjai 4.3. Az érdemjegyszerzés módjai 4.4. A tanulói teljesítmények értékelésének rendszeressége 4.4.1. Az ellenőrzés és értékelés kötelező alkalmai 5. Az érdemjegyek bejegyzésének módja 6. A magatartás minősítésének elvei 6.1. A magatartás értékelése 6.2. A magatartás minősítésének elvei 7. A szorgalom minősítésének elvei 7.1. A szorgalom minősítésének elvei bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei bk) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 1. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a környéken élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 1.1. Szakközépiskola 1.2. Szakiskola bl) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja bm) Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Az iskola egészségnevelési elvei 1.1. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében 1.2. A tanórán kívüli szabadidő keretében 1.3. Az egészséget támogató környezet kialakítása 1.4. Az egészséges környezet kialakítása 2. A környezeti nevelés 2.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének elvei 2.2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata 2.3. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák bn) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. Fejlesztési célok és intézkedések 2. Az esélyegyenlőséget szolgáló konkrét tevékenységek

3. Intézményi együttműködések, szakmai, társadalmi kapcsolatok 4. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói és intézményi tevékenységek, felelősségek bo) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 1. A tanulók helyi (iskolai) jutalmazásának, elismerésének elvei, formái 2. A tanulók elmarasztalásának elvei 3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek bp) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek: 1. A tanulók közösségi szolgálatának megszervezése bp) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek: 2. Az iskolarendszerű felnőttoktatás megszervezése 2.1. A tanulói jogviszony létesítése, megszűnése 2.2. Nevelési alapelvek 2.3. Pedagógiai célok 2.4. Az esti tagozat működési rendje 2.5. Az esti tagozat munkájának belső ellenőrzési rendje 2.6. Tankönyvek és segédletek kiválasztásának elvei 2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszere 2.8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba lépés br) Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása: projektoktatás 1. Szakpedagógiai projekt az intézményben 1.1. Tanuló – tanár közös tevékenységének módjai 1.2. Problémamegoldás, az összefüggések feltárása br) Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása: Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók integrált oktatásának módszerei 1. Differenciálás 2. A differenciálás területei 3. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén 4. Kooperatív technikák 5. A l a p e l v e k 6. Csoportalakítás lépései bs) Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje bt) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 1. A házi feladat céljai 2. A házi feladat elvei és korlátai c) M e l l é k l e t 1. Helyi tantervek 2. A szakközépiskola és szakiskola szakmai programjai 3. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

c) AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA

d) ZÁRÓRENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓK 1. Záró rendelkezések 1.1. A pedagógiai program érvényessége 1.2. A pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti 1.3. A pedagógiai program módosítása, megváltoztatása 1.4. A pedagógiai program nyilvánossága 2. Legitimáció 2.1. Legitimációs záradékok

e) MELLÉKLETEK 4. Helyi tantervek 2. A szakközépiskola és szakiskola szakmai programjai

1. B e v e z e t é s 1.1. Komárom város településtörténete Komárom a Duna jobb partján fekszik. Része az üdülőövezetként kiépült Koppánymonostor, valamint az 1977-ben hozzákapcsolt Szőny. Területe: 70 km2, lakossága alig húszezer fő. Komárom története évszázadok óta összefonódott a Duna bal partján kiépült, ma Szlovákiában levő Komárommal. A két város 1896-ban törvényesen is összekapcsolták. A különböző korszakokban más és más néven említett települések közül a római korban a jobb, a középkorban a bal parti fejlődése emelkedett ki. A vidéket keleti irányból átszelő fontos hadi és kereskedelmi út mentén alakult ki Brigetio, amely Pannonia egyik legjelentősebb települése volt az 1-4. században. Szőnyt 1460-ban már mezővárosként említik. Ez, a főleg szőlőtermelésből élő település a török korban elpusztult, majd újratelepült. A 10. században a Duna bal partján honfoglaló őseink a Duna és a Vág összefolyásánál erős földvárat építettek, amely az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. a város forgalmas piaca, átkelőhelye és kikötője révén tovább fejlődött. Ennek a fejlődésnek az elismeréseként adta meg polgárainak IV. Béla 1265-ben azokat a jogokat, amelyeket Buda polgárai is éveztek. Az átkelőhely körül, a Duna déli partján alakult ki Rév-Komárom. A tőle nyugatra fekvő Duna-parti területen a 12. században a Katapán nemzetség bencés monostort alapított. A monostor valószínűleg 1529-ben pusztult el (Pusztamonostor). A 15. században a komáromi várban már reneszánsz paloták és templomok álltak. A török háborúk, a Rákóczi-szabadságharc és egy pestis-járvány után Rév-Komárom hamarosan jelentős szerepet játszott az ország újjáépítésében. A város virágzott. Polgárai jómódban éltek. A fejlődés eredményeként 1745-ben Mária Teréziától megkapta az oly régóta óhajtott szabad királyi városi rangot. Ezt a fejlődést állították meg a 18. századi nagy komáromi földrengések (1763, 1783). A 19. század elején – ha csak rövid időre is – birodalmi központ lett Komárom. A Bécset elfoglaló Napóleon elől 1809-ben egész udvartartásával idemenekült I. Ferenc német-római császár és magyar király. Komáromban egy Közép-Európában egyedülálló erődrendszer jött létre. ezután először korszerűsítették az öreg- és az újvárat, s elkezdték a várost nyugatról védő, a Dunát a Vággal összekötő, ún. Nádorvonal kiépítését. Ezt a folyamatot szakította meg ideiglenesen az 1848/49-es szabadságharc. A magyar kormány, látva Komárom jelentőségét, megbízta Klapka Györgyöt a vár megszervezésével. Klapka 1848. szeptember 29-én sikeresen végrehajtotta feladatát. Komárom ettől kezdve állandó császári ostromgyűrű alatt állt. Védői az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat záróakkordjaként a város körüli osztrák ostrom-gyűrűt szétverték, a világosi fegyverletétel után pedig Komáromot még több mint egy hónapig tartották, és csak nagy császári engedmények árán adták át. A szabadságharc után befejezték az erődrendszer építését. Elkészült a Nádor-vonal, amely 7 bástyából és 4 védműből áll. Újszőny a szabadságharcban teljesen elpusztult. Az újjá-épített község 1896-ban egyesült a bal parti Komárommal. az egyesülés feltételeit az 1892-ben megépült dunai vashíd teremtette meg. A falusias jellegű városrész nem sokat fejlődött az I. világháborúig. Felépült néhány gyár, A Frigyes-laktanya (amelyben jelenleg intézményünk székhelye is található)és a méntelep. 1928-tól Alapy Gáspár polgár-mester irányításával megindult a városfejlesztés. Megépült a vágóhíd. 1930-ban Komárom járási központ lett. 1938 őszén az első bécsi döntés után a két Komárom újra egy város lett. A II. világháborút követően az északi városrész ismét visszakerült Csehszlovákiához. 1945-től Komárom megyei jogú város, hosszú időn átjárási székhely. A település egész évben forgalmas határátkelőhely. Nyaranta rendkívül élén idegenforgalom jellemzi. Múzeumai, erődjei, termé-szeti értékei állandó és gazdag programot nyújtanak mindenki számára. A városban 6 általános iskola, zene-iskola, 5 középiskola van. Könyvtárak, művelődési házak, múzeumok, képzőművészeti galéria és több sportegyesület működik a városban. Gyógyászati célokat szolgál a termálfürdő. Testvérvárosi kapcsolata van Komáromnak a szlovákiai Komárnóval, a németországi Neumburggal, az osztrák Judendorf-Strassengellel, a finnországi Lietóval, valamint a franciaországi Wavignies-val. A kapcsolatok a

városi szintű együttműködés mellett családi, iskolai cserekapcsolatokban, közös kulturális rendezvényekben is megnyilvánulnak.

1.2. Az iskola rövid bemutatása Intézményünk az 1991/1992. tanévben kezdte meg működését a Komáromhoz 8 km-re levő Ács nagyközségben. Ehhez a jogalapot a 66.608/91/XV. számú Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott engedély adta meg. Ekkor az elsődleges cél az Ács és vonzáskörzetéhez tartozó 8. osztály végzett gyermekek beiskolázása volt az alapítványi fenntartású idegen nyelvi gépíró és gyorsíró szakképesítést nyújtó intézménybe. Ekkor a tantestület 4 főállású és 3 óraadó pedagógusból állt, a tanulói létszám pedig 23 fő volt. A diákok német, angol és francia nyelvet tanulhattak, és a vizuális kultúra tantárgyban megmutathatták kreativitásukat, megismerkedhettek a magyar néprajzi kultúrával. A következő tanévekben több és több tanuló jelentkezett az ácsi iskolába. Ezért addigi helyéről, a Zichy család kastélyából átköltözött a cukorgyár két óvodaépületébe, illetve volt munkásszállására, ahol 80 fős kollégiumot működtetett az intézmény. Új szakágat is bevezettünk: az érettségizetteknek a középfokú ügyintézőtitkár, ami abban az időben az ügyviteli oktatás modern ágazata volt. Ezután szinte minden évben született az intézmény oktatásában új. A 46.722/937IX. MKM engedély szerint saját középiskolai iskolakísérletbe kezdetett. Ezen kísérlet a négyéves középfokú ügyintéző-titkár tagozatot jelentette, amely az érettségire történő elkészítés mellett szakképesítést is nyújtott. Két osztállyal indult meg az oktatás ebben a formában. A kísérleti években több középiskola is kérte intézményünk engedélyét követő iskolaként. Ugyancsak az 1993/1994. tanévben vezette be iskolánk a felsőfokú szakképesítésű ügyintéző-titkár tagozatot, amely harmadik volt az országban. Két osztállyal kezdte meg munkáját ez a tagozat. A létszám hirtelen felszökkenése már kevésnek mutatta az ácsi lehetőségeket. Az épületbővítésre nem volt kilátás, saját iskola építésére pedig a szűkös anyagi helyzet nem adott lehetőséget. Ekkor az iskola Komárom városba költözött a csak részlegesen használatos Kelemen László utcai önkormányzati épületbe. Itt a helyi gyógypedagógiai iskolások tanműhelyi foglalkozásaival párhuzamosan folyt az oktatás. Az 1994/1995. tanévet az iskola saját ingatlanán kezdhette meg, ami nagyobb lehetőségeket nyújtott minden eddiginél. A volt szovjet laktanya területén vásároltunk a Kincstári és Vagyonkezelő Szervezettől a főúttal párhuzamosan két 1200 m2-es kétszintes épületet, hozzátartozóan 7000 m2 föld-ingatlannal. Az épületek állaga erőn felüli anyagi források megteremtését kívánta a felújítási folyamatban. Éppen ezért a belakhatóságot lépésről lépésre tettük lehetővé, ahogyan a tanulólétszám növekedése is megkívánta. Ettől a tanévtől már egy helyen működtettük az iskola minden tagozatát és a kollégiumot. Az intézménynek van ebédlője konyhával, kisebb terme (92 m2) a testneveléshez és hozzá öltőzők, kémia, fizika szaktanterme, számítógép- és írógéptermei az egészen modernnek mondható tárgyi felszereltséggel. Ugyancsak ennek az évnek a krónikájához tartozik a komáromi Jókai Mór Gimnáziummal kötött együttműködésünk, amelyben az általuk indított ügyintéző-titkár középfokú képzéshez iskolánk nemcsak szakmai segítséget nyújtott, hanem a szakmai órákat is mi adtuk tanulóiknak. Az 1995/1996. tanévben újat a középfokú külkereskedelmi ügyintéző ágazat hozott, ahová érettségivel jelentkeztek a tanulók. A következő tanévben (1996/1997.) a felsőfokú (vámkezelő) vámügyintéző képesítés megszerzésére nappali felkészítés indult be. Mind a mai napig népszerű az 1994 szeptemberében meghirdetett szakmunkások szak-középiskolája nappali tagozata és az ugyanebben az iskolaévben megkezdett levelező majd esti tagozati oktatás, amely nevében változott, de a mai napig a fel-nőtt korúak érettségihez jutását segíti. 1996/1997-ben indítottuk a felsőfokú menedzserasszisztensi képzést egy csoporttal. Közben az intézmény különféle szaktanfolyamokat, Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgáztatásokat szervezett, ami abban az időben úttörő lépésnek számított az oktatásban. Ilyen volt a kisvállalkozások gazdasági ügyintézője, az alap-fokú számítógép-kezelő szakképesítés. a humán érdeklődésű diákok a fenti tanévtől jelentkezhettek a drámatagozatra, aminek eredményei, sikerei mind nagyobb méreteket öltöttek. Az évek során az intézmény egyre többet hallatott magáról a tanulmányi és sportsikerei révén. Több alkalommal I-II. és III-IV. helyezést értek el tanulóink a Magyarország az én hazám Örökségünk ’48, a Szakmunkástanulók Közismeretei Tanulmányi Versenyén magyar irodalomból, magyar nyelvtanból, történelemből, fizikából, az országos Középiskolai Tanulmányi Verseny körzeti fordulóin angolnyelvből, magyar irodalomból, nyelvtanból, történelemből, a Less Nándor Országos Földrajz-versenyen IX-XIII. helyezéseket hoztak el a szakközépiskolai tanulók, van Kazinczy-érmesünk, Kazinczy-különdíjasunk, és minden évben bejut 1-2 tanulónk az Országos Szép Magyar Beszéd Verseny megyei fordulójába, V-VII. helyezéseket értünk el az Implom József

Országos Helyesírási Versenyeken, az Országos Drámajáték Versenyen, díjasaink vannak az Országos Édes Anyanyelvünk Versenyben, megyei-regionális I-V. helyezéseket értünk el kézilabda-kupákon, voltunk I. helyezettek az országos flooball bajnokságon lány kategóriában, több labdajátékban a Nemzetközi Kempelen- és a Megyei Bláthy-kupán és többi meghirdetett kupajátékokon I. lettünk. Tanulóink sok-sok művelődési és egyéb más (katasztrófavédelmi, honvédelmi, vöröskeresztes, illemtani, olimpiai stb.) versenyen kiválóan képviselték iskolájukat, illetve készítettek értékes pályázatokat. Tagozatainkon már a kezdetben magas szinten oktattuk az idegen nyelveket (angol, német, francia, szláv nyelvek), számítástechnikát, művészeti ismereteket. Iskolánk időközben 24 tantermesre bővült, amelyhez szaktantermek (előadók, tanirodák, elektronikus írógép, informatikai) tartoznak. Az elmúlt évektől a vendéglátás-turizmus szakmai alapozó oktatás vonalát is erősítjük. Beindult a szakácsés pincér-képzés. a következőkben pedig a műszaki irányultságú fiataloknak kínálunk olyan szakmákat, amelyek biztos munkalehető-séfet és színvonalas fizetést nyújt környezetünkben. A 170 fős kollégium egy épületben van oktatási intézményünkkel, ahová a különböző komfortkategóriák szerint várjuk a távollakó, az iskolát naponta nehezen megközelíteni tudó gyerekeket, tanulókat a középiskolás és a felsőszintű szakmai képzésekben részt vevő nagydiákokkal együtt. Itt szállásoljuk el a hazai és külföldi partneriskolánktól érkező vendégeinket is. 2006 szeptemberére megvalósult egy multifunkcionális épület kialakítása, amely alkalmas sportolásra, színházi előadások, bálok, rendezvények megtartására. Büszkék vagyunk tanulmányi és sporteredményeinkre és az „Ökoiskola” címe elnyerésére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán intézményünk második alkalommal elnyerte az „Ökoiskola” címet. A cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszer-szerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az „Ökoiskola” cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005–2014 évtizedének programjához.

-

-

A cím elnyerésének előnyei: A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrendszer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődésünket. Tanulóink részt vehetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökoiskoláknak szervezett környezetés természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain.

Intézményfenntartó alapítványunk 2007-től tagja a „Innovatív Szakképzésért” Térségi Integrált Szakképző Központ Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-nek, melynek székhelye Komáromban is volt. A TISZK a Közép-dunántúli régióban működő hét szakképző intézményt és 1 gazdasági társaságot összefogó szakmai szervezet, amely a következő években szakmai együttműködésükkel kívánnak megfelelni a munkaerő-piaci elvárásoknak. A TISZK tagjai Kiss-Kempelen Alapítvány Ajkai „Szent-Györgyi Albert Szakközépiskoláért” Alapítvány Bánhidai Ipari Tanoda Alapítvány Chevron Szakképzési, Átképzési, Felnőttképzési és Szolgáltató Kft. Euro-iskoláért Kiemelten Közhasznú Alapítvány Művészetért Közalapítvány

Székesfehérvár-Maroshegyi Kulturális

A TISZK intézményei Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2900 Komárom, Frigyes tér 2-3. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8400 Ajka, Kandó Kálmán lakótelep 4. Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola 2800 Tatabánya, Árpád út 66. Gyakorlati szakképzőhely Eurokt-Akadémia Szakképző Iskola 2500 Esztergom, Kis Duna sétány 11. Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 8053 Bodajk, Petőfi út 7. Dr. Lauschmann Gyula Jazz Szakközépiskola 8000 Székesfehérvár, Wattay u. 9. Gárdonyi Géza Szakiskola

Egyesület TIT Fejér Megyei Egyesülete

8000 Székesfehérvár, Sóstó ltp. 1. TIT Szakközépiskola 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.

Az intézmény képzési struktúrája Általános iskola

Szakiskolai képzés

Szakközépiskolai képzés

9-10. évfolyamon - vendéglátás-idegenforgalom (szakács, pincér szakmai alapozó oktatás kifutó oktatási formaként utoljára a 2012/2013. tanévben indult)

9-12. évfolyamon - szakmacsoportos alapozó oktatás (9-10): -- gazdasági-szolgáltatási szakterület - szakmai alapozó oktatás (11-12): -- közlekedési -- kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció -- művelődés, közművelődés, kommunikáció - szakmai alapozó oktatás (9-12): -- informatika -- elektronika-elektrotechnika -- belügyi rendészeti 9-12. évfolyamon Felnőttek középiskolája - esti tagozat

Szakmai képzés 8 évfolyamra épülő hároméves OKJ-s szakképzés

Középiskolai végzettségre épülő OKJ-s szakképzés

Érettségire épülő OKJ-s szakképzés

esti tagozat

esti tagozat

esti tagozat

Kollégiumi nevelés

Kollégiumi nevelés

A kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a tanulókat felkészítse - az érettségi vizsgára (a 12. évfolyam befejezése után a sikeresen lezárt tantárgyi előmeneteleket követően, szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően a 9-12. évfolyamon folytatott tanulmányok beszámításával a középiskolai tanulmányok lezárása után), - a munkába állásra, - előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásra, - a szakképesítő vizsgára, - a felsőfokú tanulmányokra

1.3. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere 1.3.1. Tárgyi feltételek

Az intézmény önálló iskolaépülettel és hozzátartozó földes és aszfaltos udvarral rendelkezik a város jól megközelíthető helyén, a főúttal (Klapka György út) párhuzamosan. A Kempelen Farkas Szakképző és Kollégium 1994-ben költözött Komáromba a volt Frigyes magyar, majd szovjet laktanya területére. A továbbiakban a fenntartó és az iskola vezetősége kereste a lehetőséget oktatási célra használható épület és földingatlan vásárlására, lehetőleg az épületegyüttes környezetében. Sikerült megtalálni és megvásárolni a közvetlen telekszomszéd ingatlanokat - melyeket 3 m széles, önkormányzati tulajdonú aszfaltozott gyalogút választ el jelenleg egymástól - megfelelő földszintes épületegyüttest, ami a Frigyes laktanya idejében lóistálló, vegyesen takarmányos és ápolói szállás volt, a szovjet időkben pedig élelmiszerbolt működött benne. A mellette fekvő pormentes, burkolattal el-látott területet is meg tudtuk vásárolni, ami jelenlegi funkciója szerint szabadtéri sportpálya és belső úthálózat. Itt lett kialakítva egy kisméretű aszfaltozott kézi-, egy kosárlabdapálya és két kerékpártároló. Az intézmény lakó-pihenő övezeti besorolásban található.

Az intézmény tárgyi-technikai fejlesztése folyamatosan történt és történik. Az informatikai eszközök fejlesztése leginkább a szakképzési pályázati támogatásokból valósult meg. A legjelentősebb beruházás a 2006-ban átadott két egymástól különálló régi iskolaépületeket aulával összekötő 1700 m2-es központi épület volt, amiben akadálymentes, a mozgáskorlátozottak számára is elérhető igazgatási helyiségek, tantermek és kollégium lett kialakítva, mindez önerőből. Ebben az évben szakképzési támogatásból az informatikarendszer fejlesztésére és egyéb eszközbeszerzésre, berendezésre is sor kerülhetett. A gazdálkodók fejlesztési (szakképzési) támogatásából és fenntartói kiegészítéssel tanterem- és tanműhely-bővítéseket hajtottunk végre 2008-ban és 2010-ben. 2008 májusában a Kempelen Szakképző és Kollégium elnyerte az „Ökoiskola” címet, ami tükrözi környezetkímélő, környezettudatos gondolkodásunkat és magatartásunkat, pedagógiai elveinket. A szaktantermi és szakműhelyi fejlesztésekkel, a gépi berendezések megvásárlásával magas színvonalú oktatás folyhat a vendéglátás szakmacsoportos oktatásban, a szakács, pincér szakmában. Az iskola rendelkezik a középiskolai és szakiskolai oktatás szemléltető eszközeinek alapelemeivel, alapfelszereléseivel. További fejlesztésünk nem elhanyagolható. Az iskola rendelkezik videomagnókkal, televíziókkal, rádiósmagnetofonokkal, írásvetítőkkel, mozgatható nyelvi laborral, szintetizátorral, lemezjátszóval, hangosító berendezéssel, a legmodernebb interaktív táblákkal, projektorokkal, hordozható számítógépekkel. A testnevelési és sportfoglalkozások alapeszközei rendelkezésre állnak, a csoportos és egyéni foglalkozások megtervezését hiányuk nem akadályozza. A testnevelés szabadtéri iskolai feltételeit ki kell alakítani ugrógödör, távolugró sánc megépítésével. A tanári és irodai munkát megfelelő technikai helyzetű irodatechnikai eszközök segítik (számítógépek, fax, telefonok, fénymásolók, írógépek, egyéb irodatechnikai eszközök stb.). A számítástechnikai oktatást több mint száz számítógép segíti, az írógépoktatást pedig 35 IBM-írógép használatával végzik pedagógusaink. A számítógépeken alkalmazott programféleségek megfelelnek az ágazati tantervi követelmények színvonalának. További feladata a fenntartónak az iskola területén található épület átalakítása, felújítása az oktatás érdekében. 1.3.2. Személyi feltételek Iskolánk fejlődését jól mutatja, hogy az első tanévében 4 főállású és 3 óraadó pedagógus látta el a tanulók oktatásával kapcsolatos teendőket, jelenleg pedig több mint 60 főállású és óraadó szakember foglalkozik a tanulókkal nappali és esti tagozaton egyaránt.

Tanév

Szakközépiskola 9-12. évfolyamán, szakiskola szakm. előkészítő, ill. szakképző évfolyamán közismereti szakmai tárgyat

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013.

30 25 31 30

t a n í t 16 18 16 25

Szakiskola, szakközépiskola, szakképző évfolyamán középiskolai végzettséghez kötött nem felsőfokú szakmát 16 7 3 4

Kollégiumban foglalkoztatott

Összesen

3 5 6 6

65 55 56 65

Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettsége főiskolai és egyetemi vagy megfelelő szakirányú felsőfokú képzettség. A szakmai fejlődés és a még hathatósabb tanári munka érdekében a pedagógusaink folyamatosan részt vesznek egyetemi tanulmányokban, illetve tanártovábbképzéseken. A képzések keretein belül elsajátítják a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges legújabb pedagógiai eljárásokat, módszereket. Ezen felül a még eredményesebb és színvonalasabb oktatás érdekében folyamatosan önképzést vállalnak. Új tanórai foglalkozásokat igényel a kompetencia alapú oktatás, ehhez is szükséges a legfrissebb pedagógiai és egyéb szakirodalom megismerése. Büszkén mondhatjuk el az iskolában oktató pedagógusainkról, hogy a nevelőtestület tagjai között vannak, akiknek szaktudományi doktori címe, drámapedagógiai felkészültsége, speciális kollégiumi tudása, továbbá számítástechnikai, interaktív eszközök használati ismerete, idegennyelvtudása van. A tantestület tagja tantárgyi szakértő, közoktatási szakértő, illetve olyan kollega, akinek a pedagógusmunkáját állami elismerésben részesítették vagy a fenntartó különdíjjal értékelte. Az iskola nevelő-oktató munkáját fő- és mellékállásban további alkalmazottak segítik.

Nem pedagógus munkakörben dolgozók

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

Egyéb

Tanév

2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013.

Pedagógiai asszisztens, szabadidő tervező

Műszaki vezető

5 6 6 7

1 1 1 1

m un k a k ö r ö k Műszaki dolgozó, laboráns, oktatás Iskolatitkár, technikus, kisegítő ügyintéző, dolgozó, számítógép gazdasági kezelő és rendszerdolgozó, programozó, könyvügyviteli táros technikus és dolgozó asszisztens 5 10 5 12 5 12 4 10

Konyhai dolgozó, étkeztetésben foglalkoztatott

4 3 2 2

Összesen

25 27 26 24

A 2011/2012. tanévben a nem pedagógus munkakörben dolgozók körében intézményünk alkalmaz rendszergazdai munkakörben egy főt. Megállapíthatjuk, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka és az intézményi működés személyi feltételei biztosítottak. Minden adott az eredményes és hatékony munkavégzéshez.

Az intézmény dolgozóinak megoszlása Főállású pedagógus (35%) Óraadó (9%) 3% 4%

5%

11%

Közismeretet tanító (16%)

17%

Szakmai tantárgyat tanító (17%) 35% 16%

9%

Érettségi utáni OKJ-n tanító (3%) Kollégiumi nevelőtanár (4%) Nev-okt. munkát közvetlenül segítő (5%) Egyéb,nem ped. munkát végző (11%)

a) AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményünk pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeit. Értékek – célok – feladatok dialektikája (diagram) Nkt. értékkatalógusa ÉRTÉKEK RENDSZERE

Az iskola önmeghatározása alapján deklarált (helyi) értékek CÉLOK FELADATOK

1. A nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei Az iskola cél- és feladatrendszerének pedagógiai alapelvei - a tudatosság elve - tervszerűség elve - az aktivitás elve - a gyermeki személyiség figyelembevételének elve - a nevelő irányító szerepeinek elve - a nevelő hatások egységének elve

A tudatosság elve A pedagógus kritikával szemléli a végzett munkát, folyamatosan elemzi, értékeli az elért eredményeket, keresi az új módszereket, eszközöket. A tanuló tudatosan sajátítsa el az erkölcsi szabályokat, legyen képes önálló ítéletre, helyes magatartásra. A tervszerűség elve A nevelés tervezésének mozzanatai: helyzetfelismerés, a neveltségi szint megállapítása, feladatok meghatározása, mód-szerek, eszközök megállapítása, a nevelési tényezők egybehangolása. Rendszeresség, következetesség, fokozatosság és folyamatosság a nevelési terv összeállításában.

Az aktivitás elve A magatartás szabályait, az erkölcsi elveket ne csak magyarázzuk, hanem gyakoroltassuk is. Egymás segítése a tanú-lásban, a munkában, a jó tanulmányi és fegyelmi rend kialakítása, a tanuló bevonása az új ismeretek megszerzésébe, önálló problémamegoldásra neveléssel.

A gyermeki személyiség figyelembevételének elve Figyelembe kell venni a gyermek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét, de az egyéniség tiszteletét is. Nem szabad a gyermek képességeit, erejét túlbecsülni, sem lebecsülni, abban kell segítenünk, amire egyéni sajátosságai képessé teszik. Legyünk bizalommal a tanulók iránt és kerüljük a gyermek önérzetét sértő bánásmódot (durva hangnem, testi fenyítés, gúnyolódás, tapintat hiánya). Mindig kutassuk az értékeket, a pozitív megközelítés lehetőségét, de vegyük és vetessük észre a hibákat is. Adott esetben ismerjük be tévedésünket, ha ez nem árt a nevelő tekintélyének, sokat használhat a nevelés ügyeinek. A nevelő vezető szerepének elve A nevelő vezető szerepét tekintélye biztosítja, ami nem zárja ki a nevelt önállóságát, sőt annak kialakítására törek-szik. A nevelői tekintély fokozatosan alakul ki, melynek forrása műveltsége, értékes emberi tulajdonságai (határozottság, nyíltság, őszinteség, tárgyilagosság, igényesség, tapintat, jó modor, belső fegyelmezettség, külső rendezettség, ápoltság) a gyermek alapos ismerete és szeretete, valamint az a képessége, hogy a gyermekkel bánni tud.

A nevelőhatások egységének elve Az egységes nevelés előfeltétele és alapja, hogy a tantestület az egységes nevelési elveket kövesse, közösséget alkotva. A nevelő tevékenységben az alapelvek szorosan összefüggenek, pedagógiai munkánk során a leghatékonyabb elveket koordinálni és érvényesíteni tudjuk. Pedagógiai munkánk nevelési tevékenységünk konkrét céljait és feladatait az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve is tartalmazza. A nevelés hatékonyságának eszközei és eljárásai lehetnek: a megfigyelés, beszélgetés, kérdőívek kitöltése, statisztikai adatok tanulmányozása. Módszereink: a követelés, a meggyőzés és a gyakorlás A követelmények megfogalmazása legyen határozott, érthető és teljesíthető, következetes és gyermekközpontú, a helyes magatartásra és cselekvésre irányuló. Ne csak elmarasztalás, hanem bíztatás, elismerés, jutalmazás is történjen. A meggyőzés sokféle eszköze közül a legfontosabbak az oktatás, példa, bírálat, önkritika, beszélgetés. Az oktatás nemcsak a tantárgyakra vonatkozhat, hanem a maga-tartás szabályaira is. A példa eredetét tekintve lehet tervszerű és önkénytelen, hatását tekintve pozitív és negatív is. A negatív példának nem szabad vonzónak lennie, ezzel óvatosan bánjunk. A bírálat erkölcsi értékelés, abból a célból, hogy egy adott cselekedet helyes vagy helytelen, a tanuló illetve a közösség szempontjából. Az önkritika a bírálat legfejlettebb foka, amit maga a tanuló kell, hogy végezzen, aki a hibát elkövette. Őszinteségre, megbánásra kell, hogy épüljön, belső szükségletből kell fakadnia, különben képmutatáshoz vezethet. A beszélgetés lehet egyéni és közös, a nevelő dönti el melyik lesz hasznosabb. Az osztályfőnökök tanmenetbe ágyazva döntik el, hogy mikor milyen témában történjen az osztályfőnöki órán. A gyakorlás módszerében az a lényeg, hogy a követelések megvalósulását szolgálja. Az ismétlődő cselekvés folyamatában alakítjuk a tanuló pozitív erkölcsi vonásait, készségeit, szokásait és küzdünk a már kialakult negatív vonások és szokások ellen.

1.1. Az emberi magatartás általános értékei Az iskola:  értékrendjében emberközpontú, humanista;

 tanulóinak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a  másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az  innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. 1.2. A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széles körű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben.

A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: o nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk o az emberiség közös értékei o a demokrácia értékei o európai, humán, illetve transzcendentális értékek

A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.).

2. Az iskola cél- és feladatrendszere 2.1. Alapvető feladatunknak tekintjük - az értékközvetítést, értékteremtést: egy helyi nevelési értékrendszer kialakítását és megvalósítását. - Erre irányuló pedagógiai tevékenységünk középpontjában az erkölcsi nevelés áll, - amely alapja: a demokrácia, a nemzeti és az európai, humanista értékrend, - tárgya: a gyermeki jellem, figyelembe véve az életkori, értelmi és környezeti tényezők hatását, - célja: a tanuló jellemformálása és felkészítése az értékes életre, amely a társadalmilag hasznos és egyénileg eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítását jelenti. - Megfelelő hangsúlyt és időt biztosítunk értékrendszerünk kialakítására, az értékek iránti figyelem

felkeltésére,

megfigyeltetésükre,

elismerésükre,

rangsorolásukra,

meg-

szilárdításukra.

2.2. Az iskola cél- és feladatrendszere - általános vonatkozásban a Nemzeti Alaptanterv alapelve, az érettségi vizsga és a szakmai vizsgakövetelmények, - helyi szinten a nevelőtestület és a munkaerő-piaci, felhasználói igények határozzák meg. 2.2.1. C é l o k

Végzett tanulóink a.)

Legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre.

a. Legyenek szellemileg fogékonyak, érzelemben gazdagok, erkölcsösek. b. Legyen akaraterejük és fegyelmezettségük, legyenek képesek a kudarcok leküzdésére. c. Tudjanak megújulni és alkalmazkodni, ha szükséges. b.)

Rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. a. Szeressék tágabb és szűkebb hazájukat, kötődjenek a nagyobb és kisebb közösségekhez (család, barátok, osztály, iskola, település, nemzet), érezzék, tudják, hogy hová tartoznak és miért. b. Legyenek felelősek önmagukért, másokért, a közösségért. c. Legyenek határozottak, de toleránsak, következetesek, de változásokra is képesek, állhatatosak. d. Ismerjék az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, tudjanak illően viselkedni. Legyenek képesek a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra

c.)

(továbbtanulás, munkaválla-lás). a. Rendelkezzenek a társadalmilag szükséges, korszerű, a továbbtanulást biztosító ismeretekkel, szilárd alapképességekkel, legyenek képesek bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulásba. b. Szeressenek tanulni, ismerjék képességeiket, legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, ismerjék a tanulás módszereit. c. Legyen a világról és önmagukról reális képük. d. Tudjanak rövidebb és hosszabb távra tervezni, reálisan dönteni.

2.2.2. Feladatok a nevelési-oktatási célok eléréséhez

Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése terén - az érzelmek fejlesztése: emberi érzelmek, az értékek tisztelete, elkötelezettség - az akaraterő fejlesztése: céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség, kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége - becsületesség:

a jó – rossz, helyes – helytelen, igaz – hamis felismerése, őszinteség, a felelősség vállalása, hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagukhoz, állhatatosság, az igaz ügy szolgálata, lelkiismeretesség - önismeret, önfejlesztés: a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete, igényesség önmagukkal szemben, törekvés a javításra, fejlődésre, öntudat, önbecsülés - a tanuláshoz való viszony: céljának ismerete, közelebbi és távolabbi célok kitűzése, az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, készsége, szorgalom, többre való törekvés, a gondolkodás és gondolkodási műveletek képessége – megfigyelés elemzés, osztályozás, törvény- és szabályalkotás, emlékezet, asszociáció, következtetés, kombinálás, alkotóképesség stb. - illemtudás: a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásának a képessége, az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása – beszéd, mozgás, öltözködés stb. A műveltségi anyag ismeret- és tevékenységi köre terén - kommunikációs nevelés: beszéd, olvasás-, írástechnika – gyors és értő olvasás, szép formába öntött – szövegértés, szövegalkotás, metakommunikáció, nyelvi illem, a mindennapi társas kapcsolatok és az alkalmi megszólítás műfajai és stílusa, informatikai alapismeretek, idegen nyelvi ismeretek - társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári nevelés: a magyar történelem legfőbb eseményei, vonulatai, a lakóhely történetének főbb eseményei; kis magyar néprajz – szellemi, tárgyi, társadalmi, gazdasági, politikai rendünk jellemzői, állampolgári jogok és kötelességek; bevezetés az ügyviteli rendbe – a főbb hivatalok hatáskörei, ügyiratok fogalmazása, űrlapok kitöltése; a szomszédos államok és nemzetek közel-múltjából és jelenéből a leglényegesebb ismeretek, a materializmus, az idealizmus ismérvei, a vallásokról, a felekezetekről, az egyházak szerepe a történelemben, művészetekben, múzeumlátogatás - természettudományos nevelés: tudomány fejlődése, ágai, szerepe az emberiség fejlődésében, alapvető ismeretek, összefüggések és törvények biológiából, kémiából, fizikából és matematikából, a tudományos megismerés alapjai, módszerei – megfigyelés, anyaggyűjtés, elemzés, osztályozás, általánosítás - matematikai nevelés: becslések, viszonyítások, mérések – sík, tér, térfogat, idő, tömeg stb. mértékegységei, számjegyek, viszony- és műveleti jelek, matematikai alapműveletek, problémamegoldás matematikai

alapműveletekkel, a problémamegoldás menete és módszerei, sík- és térformák, geometriai ábrázolások és műveletek alapjai, számítástechnikai alapismeretek - technikai nevelés: a mindennapi életben szükséges technikai ismeretek és jártasságok, a technikai szemlélet, látásmód megalapozása, a mindennapi gyakorlatban használatos anyagok, eszközök és használatuk módjának ismerete, készsége, a matematikában, fizikában, biológiában tanultak integrálása, a manuális készségek fejlesztése, az alapvető grafikonok, statisztikai táblázatok, képi formációk olvasása és készítése - esztétikai nevelés: a rút és a szép, az esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése, a szépirodalmi ismeretek és képességek fejlesztése – irodalomtörténeti áttekintés, műfaji alapismeretek, a szépirodalmi stílus jellegzetes eszközei, a gyakori versformák, a lírai és epikai művek elemzésében való jártasság, az olvasás megszerettetése, memoriter - zenei nevelés: a dallam-, szöveg-, előadásmód harmóniája, a zenei-énekes műfajok, stílusok, műelemzés, zenetörténeti áttekintés, egy- és többszólamú művek ismerete, megszólaltatása, az éneklés megszerettetése, hangszerfelismerés, a zeneirodalom világhírű darabjainak felismerése, hangversenyés operalátogatás - képzőművészeti nevelés: az ábrázolási technikák ismerete, jártasság az alapvető technikákban, a képzőművészeti alkotások elemzésében, művészet-történeti áttekintés, műemlékek, műkincsek, tárlatok látogatása, iparművészeti formatervezés, a manuális készség fejlesztése - dramatizációs nevelés: a testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése, esztétikuma, a táncfajták jellemzői, alaplépéseiknek és egyszerűbb kommunikációknak ismerete és gyakorlata, a művészi torna alapjainak ismerete, balettbemutató meglátogatása - szomatikus nevelés: a mozgás, a játék- és sportműveltség fejlesztése, az alapvető képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése, az igény kialakulása a szellemi-fizikai harmónia biztosítására, az egészséges életmód alapkövetelményeinek ismerete és gyakorlata, a személyi és környezeti higiéniára való nevelés, az elsősegélynyújtás alapeleme, versenyeken részvétel

3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközökkel, módszerekkel és eljárásokkal valósíthatók meg.

Pedagógiai és szakmai szempontból kiemelten kezeljük a pályaorientációt, a szakmacsoportos alapozást, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekkel segítjük a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségének. Az önmegvalósítás, a felnőtt lét szerepeire való felkészülés segítése szintén célja tevékenységünknek.

Eszközei: - a komplex személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerepet kap az önismeret, a reális önértékelés, az önbizalom erősítése, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása, - a személyiségfejlesztésben meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre, - törekszünk olyan feltételek, tevékenységek biztosítására, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. A tanórán és a tanórán kívül az érzelmekre és a kíváncsiságra hatva minél több tevékenység szépségére hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a munka iránti pozitív attitűdjük kialakuljon, és megértsék, a munka önmegvalósítás és öröm-forrás is lehet, - hangsúlyt fektetünk az iskolánkban oktatott szakmák tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, a munka világának, a későbbi munkába állás ismereteinek, az önmenedzselés módszereinek megismertetésére.

A nevelés hatékonyságának eszközei és eljárásai: - megfigyelés, - beszélgetés, - kérdőívek kitöltése, - statisztikai adatok tanulmányozása

Módszereink: - a követelés,

- a meggyőzés és - a gyakorlás

A

követelmények

megfogalmazása

legyen

határozott,

érthető

és

teljesíthető,

következetes és gyermekközpontú, a helyes magatartásra és cselekvésre irányuló. Ne csak elmarasztalás, hanem bíztatás, elismerés, jutalmazás is történjen. A meggyőzés sokféle eszköze közül a legfontosabbak az oktatás, példa, bírálat, önkritika, beszélgetés. Az oktatás nemcsak a tantárgyakra vonatkozhat, hanem a magatartás szabályaira is. A példa eredetét tekintve lehet tervszerű és ön-kéntelen, hatását tekintve pozitív és negatív is. A bírálat erkölcsi értékelés abból a célból, hogy egy adott cselekedet helyes vagy helytelen, a tanuló illetve a közösség szempontjából.

A gyakorlás módszerében az a lényeg, hogy a követelések megvalósulását szolgálja. Az ismétlődő cselekvés folyamatában alakítjuk a tanuló pozitív erkölcsi vonásait, készségeit, szokásait, és küzdünk a már kialakult negatív vonások és szokások ellen.

A tanórákon alkalmazott szervezeti módszerek, eljárások: - szintfelmérés alapján kialakított csoportok az idegen nyelvekből, - emelt szintű felkészítés a 11-12. évfolyamon az igényelt tantárgyakból, - szaktanteremben tartott idegen nyelvi órák, - a számítógépek alkalmazása a közismereti és szakmai tantárgyakban, - projektoktatás: egyes tantárgyak gyakorlatban történő alkalmazása a szakmacsoportos alapozásban, a tanulmányi utak lebonyolításában

A kompetencia alapú oktatás

Oktatómunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy - az ismeretátadás és képességfejlesztés, - a reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség; - a tanulóközpontú és az órai munkában differenciált módszertan, - a tanulásszervezés változatossága, - a tanulói tevékenység aktivizálása, - a gondolkodási és a problémamegoldási képességfejlesztés érvényesüljön.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében alkalmazott munkaformák, eljárások és módszerek a tanítási órákon: - tanári magyarázat: beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés, - a tanulók motiválása, bizalmának elnyerése, az érdeklődés felkeltése az új ismeretek befogadására, - tevékenységközpontú pedagógia, kooperatív tanulás: csoportmunka és pármunka a különböző szempontok, illetve az együttműködés érvényesítésére, melynek középpontjában a tanuló áll, - projektmódszer alkalmazása a tantárgyak közötti kapcsolatban, - az európai nyelvtanulási módszer alkalmazása az önérté-kelés fejlesztésére, - differenciálás: az egyéni haladást is szem előtt tartó feladatok adása, illetve tevékenység végeztetése, - prezentációs technikák révén a meggyőzés módszerének elsajátíttatása (szóbeli és írásbeli prezentáció), - IKT-eszközök alkalmazása, - az elvégzett feladatok folyamatos értékelése: biztatás, megerősítés, dicséret, a kudarcok oldása, segítőkészség, tolerancia és következetesség kell, hogy jellemezze.

ab) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1. A személyiségfejlesztéskor a személyiség egészét és egységét kell szem előtt tartanunk. Ezen

belül

fontos

feladatcsoportok

az értelem kiművelése, a segítő, az

egészséges és kulturált életmódra nevelés, az érzelmi nevelés lehetőségeinek kihasználása, valamint a munkára nevelés. Mindezek alapfeltétele, hogy tanulóinkban kialakítsuk a pozitív tanulási motívumokat (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotási vágy, tanulási kötelességtudat). Tudatosan segítsük a megismerési képesség, a kommunikációs

képesség,

a

gondolkodási képesség

és

a

tanulási

képesség

fejlesztését. Mivel a tanulás, ami a tanuló legfontosabb feladata, nem

képzelhető el a megismerés, a kommunikáció és a gondolkodás nélkül, így ezekre különös figyelmet kell fordítanunk. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a sokoldalú és harmonikus, szervezett személyiség elsősorban a sokirányú és folyamatos tevékenységben alakul, változik, fejlődik, és éppen a társas kapcsolatokban végzett aktivitások határozzák meg legerősebben a személyiség fejlődésének irányát.

2. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítani a képességek fejlesztésére. Ez az iskolai élet valamennyi területére vonatkozik, magában foglalja a tanórai

és

hátrányos stabil,

a

tanórán

helyzetű egészséges,

kívüli

tanulók

foglalkozásokat,

segítését is.

autonóm

a

Fontos,

személyiségként

tehetséggondozást

és a

hogy tanulóink

érett,

jussanak

el

a

felnőtt

kor

kezdetére. A munkaerőpiac igényeinek való megfelelés szempontjából igen fontos a kreativitás, alkalmazkodni tudás képessége, jó szervezőkészség, az idegen nyelvek

ismerete,

a

számítástechnikai,

informatikai

jártasság,

vállalkozókészség, felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és közéleti szerepre való felkészítés.

A megismerési képességek területe: • megfigyelési képesség fejlesztése; • értékelési képesség kialakítása; • az értelmezési képesség fejlesztése a természettudományos tantárgyakban; •a

bizonyítási

fizika,

kémia,

képesség biológia

fejlesztése, tantárgyak

jó

gyakorlása,

amelyre

lehetőségeket

a

adnak,

matematika, az

alapvető

bizonyítási eljárás megismertetése igen fontos feladat.

A kommunikációs képességek területe: • az

ábraolvasás és ábrázolás valamennyi tantárgy feladata, amely a tankönyvek

megválasztásának is fontos szempontja;

• a beszéd és beszédértés képességének folyamatos és célratörő fejlesztése: jó artikulációs készség és a jól fejlett szóbeli közlési képesség és befogadási képesség kialakítása igen fontos feladat; • az

írás és olvasás képességének fejlesztésén belül a néma, értő olvasás, a

hangos, kifejező olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a legfontosabb cél, azaz a különböző táblázatok, leíró formulák, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok stb. olvasása, használata a ma iskolába járó tanulók létszükséglete; • Kommunikációs

kultúrájukban

ne

csak

igényeiket,

elvárásaikat

tudják

megfogalmazni, hanem megnyilatkozásaikban legalább annyi tisztelet és humánum legyen, mint amennyit másoktól elvárnak;

A gondolkodási képességen belül: • tanulóinkban ki kell, hogy alakuljon a több szempontú viszonyítás képessége, • rendelkezniük

kell az általánosítás képességével, hiszen ez a tárgyi tudás

rendezettebb, szilárdabb elsajátítása mellett a rugalmas, több szempontú gondolkodásmód fejlesztésének alapvető eszköze és módszere lehet, • a problémamegoldás képességét a felfedező tanulással, a felfedező oktatás rendszeres alkalmazásával tudjuk segíteni.

Intézményünk tudatosítása,

pedagógusainak

értelmező

tanítása

fontos a

feladata

hozzá

a

tanulási

kapcsolódó

módok

pszichológiai

ismeretekkel összefüggésben. (9-10. évfolyamon). Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen

a

megfelelő

koncentrálóképesség,

a

jól

fejlett

beszédkészség, a hatékony olvasás képessége, a problémamegoldó gondolkodás képessége,

az

emlékezőképesség,

fejlesztése.

Az

iskola

eredményesen

tudja

igen

kezelni

azon

belül

fontos feladata, a

tanulók

közötti

a

lényegkiemelő

hogy

képesség

figyelembe

fejlettségbeli,

adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli különbségeket.

vegye, s a

sajátos

3. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata.

Ezen

belül

igen

tevékenykedtetéssel, sokféle,

fontos

az

alkotóképesség

cselekedtetéssel fejleszthető.

változatos

szervezeti

és

fejlesztése,

Ennek

módszertanbeli

amely

érdekében

olyan

megoldásokat

kell

alkalmaznunk, amelyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa legalább a társadalmi szükséges felett

beilleszkedéshez színvonalú

minden

és

az

egyszerűbb

felkészültséget (alapfokú

tanuló

alkalmat

és

segítséget

szakmák

elsajátításához

szakképesítés). kapjon,

hogy

E

minimum

adottságbeli

lehetőségeinek legfelső határáig eljuthasson, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, az adott szakmacsoporton belül milyen tevékenységi körökhöz van leginkább tehetsége. Segítenünk kell tanulóinkat abban, hogy egyéniségüknek és a tantárgyak sajátosságainak megfelelő tanulási kultúrával rendelkezzenek, mert tanulási szokásaik, technikáik nagyban befolyásolják az iskolai teljesítményüket. A rossz tanulási technikával rendelkező tanulók munkáját különböző tanulásmódszertani programokkal kell segítenünk.

4. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. Tanulóinkat meg kell tanítani az élet tiszteletére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, a természet szeretetére, az igazság tiszteletére. Ehhez önfegyelemre, az erkölcsi normák ismeretére, az erkölcsös cselekvés igényére, az élet szépségeinek értékelésére, tevékeny és alkotó életre van szükség. Az európai értékek tisztelete, a szülőföld és a haza szeretete, az iskolai hagyományok őrzése és ápolása jelentkezzen igényként tanulóinkban. Jogos elvárásunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kulturális örökségünk jellemző sajátosságait, szűkebb környezetünk történelmi, népművészeti és más emlékeit és értékeit. Fontos, hogy kialakuljon növendékeinkben az iskolához való kötődés. Támogatnunk kell azokat, akik többet akarnak, akikben egészséges küzdőszellem él.

5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók.

6. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása - A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. - Kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. - A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programhoz tartozó tevékenységrendszerrel. - Ahhoz, hogy a tanulók kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat (szociális kompetencia fejlesztése). - Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

1. A személyiségfejlesztés területei és célrendszere: •

az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)

•

a szakmai képzés (speciális kompetencia)

•

az egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)

•

a segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)

1.1. Az értelem kiművelésének értékei: - tárgyi tudás - felkészültség - tudatosság - tehetség - érdeklődés - aktivitás - szorgalom - munkafegyelem - szervezettség - önálló tanulás - önképzés - pozitív gondolkodás

Cé l o k : a) Tudatosuljon bennük, hogy e korosztály legfontosabb munkája a tanulás b) Fejlesszék gondolkodási és problémamegoldó képességüket gyakorlati feladatok megoldásával c) Legyenek birtokában a továbbtanuláshoz és sikeres életkezdéshez szükséges ismereteknek és készségeknek; továbbtanulásuk az érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő legyen (felkészültség). d) Legyen igényük ismereteik folyamatos bővítésére, a kor igényeihez igazodó tudatos fejlesztésére. e) Ismerjék és használják az érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelő fakultációs, tanórán kívüli szakköri és művelődési lehetőségeket. f) Vállaljanak aktív szerepet iskolai és iskolán kívüli, otthoni feladatok végrehajtásában (rendezvények, közélet, bármilyen értékteremtő munka) g) Legyenek képesek:

- a megszerzett ismeretek alkalmazására és hasznosítására a gyakorlatban; - önálló ismeretszerzésre, tudják használni gyűjtőmunkájukhoz az információhordozókat a hagyományostól a legmodernebbekig; tudják színvonalasan előadni ismereteiket anyanyelven vagy idegen nyelven; - a jelenségek és események ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, tudjanak következtetni, elvonatkoztatni, lényeget kiemelni; - az iskolán kívül szerzett tapasztalatokat és ismereteket az iskolában tanult rendszerezett ismeretek közé integrálni; - a munkafolyamat önálló megtervezésére, végrehajtására, értékelésére; feladatmegoldásukat jellemezze: a kreativitás, a célszerűség és az ötletgazdagság; - a munkafolyamat részfeladataiból (csoportos munkában) kiválasztani a képességeiknek legjobban megfelelő feladatokat, s összehangolt együttműködésre törekedjenek, - erőfeszítésekre legyenek képesek a felmerülő problémák és akadályok leküzdésére, - munkavégzésükben legyenek kitartóak, - legyenek képesek átérezni a sikeres, jól végzett munka örömét, - figyeljenek az elvégzett munka külalakjára, esztétikumára; - tanulják meg a saját és mások munkájának megbecsülését, értékelését és elismerését;

Feladatok: a) A munka szeretetére, a tisztességes, eredményes munkavégzés örömének megismerésére (sikerélmény) és a munka megbecsülésére nevelés. b) Az ismeretátadás folyamatának (tantárgyi programok, tanítás-tanulási folyamatok, értékelési rendszer) az életkori sajátosságnak, az egyéni képességeknek és adottságoknak megfelelő (differenciált módszerek, csoportbontások, fakultációk, szakkörök, egyéni fejlesztési technikák, csoportmunkák, projektek), a tárgyi feltételrendszert figyelembe vevő megtervezése; c) Az önálló ismeretszerzés és a folyamatos önfejlesztés technikájának megtanítása (kompetencia alapú oktatás fejlesztése, tanulásmódszertan); d) A tévedés és kérdezés szabadságának tudatosítása a feladatmegoldás folyamatában; fantázia, kreativitás, ötletesség a megoldások keresésében; e) A csoportos munkavégzéshez szükséges szervezési ismeretek és együttműködési technikák megtanítása, gyakoroltatása; f) Vonzó tevékenységek és munkalehetőségek biztosítása az iskolában; g) Az írásbeli munkák külalakjának értékelése; h) Pályázati lehetőségek megismertetése, a részvétel segítése; i) A megalapozott (tudatos) pályaválasztás segítése, életpálya és karrierépítés

1.2. A szakmai képzés értékei: - konvertálható tudás - alkotóképesség - szabályalkotás, alkalmazás - komplexitás - összehasonlítás képessége - szakszerűség - precizitás - változtatási, fejlődési képesség (egy életen át) - vállalkozói készségek fejlesztése

Célok: Legyenek képesek: - jelekkel rögzített információ vagy megfelelő produktum létrehozására; - az összefüggések felismerésére az általános és szakmai tárgyak között; - a megszerzett szakmai tudás folyamatos megújítására; - pontosan, egyértelműen, szakszerűen megfogalmazni gondolataikat; - környezettudatos, egészséges életvitel - tisztaság - étkezés - öltözködés - pozitív életszemlélet - önismeret (pozitív énkép) - udvariasság

1.3. az egészséges és kulturált életmódra nevelés értékei

Célok: a) Ismerjék az egészséges életmód kritériumait, ismerjék meg és tartsák be a higiénés szabályokat. b) Ismerjék meg a helyes és egészséges öltözködés, táplálkozás alapjait. c) Legyenek ápoltak, ügyeljenek önmaguk és környezetük tisztaságára. d) Legyenek tisztában a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásával. Utasítsák el az alkoholt, a drogot és a cigarettát.

e) Tartsák tiszteletben az alapvető erkölcsi normákat és értékeket. f) Törekedjenek saját pozitív és negatív értékeik megismerésére (önismeret). g) Legyenek képesek önmagukat és környezetüket reálisan értékelni; tudják elfogadni az őket ért bírálatot. h) Ismerjék és gyakorolják a kulturált viselkedés szabályait.

Feladatok: a) Az egészséges életmód, táplálkozás, öltözködés, otthon kialakításához szükséges ismeretek nyújtása. b) Az életkornak megfelelő mozgásigény és sportolás feltételeinek biztosítása. c) A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tudnivalók megismertetése. d) Igény és lehetőség esetén önismereti és önfejlesztő tréningek szervezése. e) Segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához. f) Lehetőségek biztosítása az erkölcsi értékek felismeréséhez, a normaszegések megítéléséhez; olyan értékek közvetítése, amely adott esetben kívánatos. 1.4. A segítő életmódra nevelés értékei: A szocializáció értékei: - nemzeti jelképek - emberi kapcsolatok - család - empátia - tolerancia - együttműködés csoportokban - nyitottság - becsületesség, őszinteség - környezetet óvó magatartás - otthonosság, esztétikus, tiszta környezet

Célok: a) Tiszteljék és becsüljék nemzeti jelképeinket. b) Érezzenek felelősséget önmagukért, egymásért, döntéseikért és tetteik következményeiért. c) Egymás segítése a gondok megoldásában.

d) Legyenek képesek érzelmi alapon tartós párkapcsolat kialakítására, tudatosan készüljenek fel a családi életre. e) Legyenek nyitottak más civilizációk, a másság elfogadására. f) Növekedjen toleranciájuk, a személy másságának elfogadásában, függetlenül attól, hogy ez a személyiség fejlődésének egyéni eltéréséből, szociális és kulturális különbségekből vagy egyéb eltérésből adódók. g) Ismerjék a környezet értékeit, a környezetvédelem jelentőségét és az emberi életfeltételekre gyakorolt hatását. h) Legyen meg bennük az igény szűkebb és tágabb környezetük harmóniájára, tisztaságára. Feladatok: a) A tanulók aktív részvételének biztosítása változatos tanórán kívüli programokban. b) A tartós párkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges értékek megismertetése, a konfliktuskezelő magatartás gyakoroltatása. c) A család és az utódnevelés jelentőségének tudatosítása, a család funkcióinak megismertetése. d) Korszerű ökológiai szemlélet kialakítása. Környezetvédő programok ajánlása, védett természeti, építészeti értékek és élőlények megismertetése. e) Az osztályterem és az iskola környezetének védelme, az esztétikus, otthonos környezet megteremtésében való részvétel.

2. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei:

1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása - iskolai diákönkormányzat - szakkörök - iskolai diák-sport rendezvényei - iskolaújság működtetése - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati, szakmai, kulturális és sport területén).

2. Önismeret kialakítása Területei: - osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások - csoportmódszerek

- együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diák-önkormányzati tevékenység

3. Életvitel, életmódformálás - Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során. - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása - Káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok szervezése

4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki és pályaorientációs órákon alkalmazott személyiségtesztek és gyakorlatok segítségével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával 5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály- és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése - fórumok rendezése - diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban - részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken - az ember és társadalom műveltségterület, illetve a társadalomismeret tantárgyak oktatása során.

2.3. Kulcskompetenciák A kompetencia meghatározása, ismeretek, készségek, attitűdök A közoktatást szabályozó hazai dokumentumok a személyiségfejlesztési folyamatok középpontjába a képesség fejlesztését helyezték. Az Európa Parlament és Tanácsa 2006. szeptemberi dokumentuma ajánlást tartalmaz a tagországoknak „Az egész életen át tartó tanulás és az Európai Képesítési Keretrendszer létrehozásáról”. Ettől az időponttól kezdve minden ország oktatásfejlesztési stratégiáját ez szabja meg a közoktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőtt-képzésben egyaránt. A dokumentum nyolc kompetenciaterületet határoz meg, amelyek az élethosszig tartó tanulás szempontjából alapvető tartalmi elemeket jelentenek és hozzárendeli a referencia-

szinteket (azaz a kompetenciák egymásra épülő rendszerét), amelyek a különféle képzési kimeneteknél kívánatosak. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) kulcskompetencia-területei: • anyanyelven folytatott kommunikáció, • idegen nyelvű kommunikáció, • matematikai és természettudományos-műszaki kompetenciák, • digitális kompetenciák, • a tanulás megtanulása, • személyközi és állampolgári kompetenciák, • vállalkozói kompetencia, • kulturális kifejezőkészség. A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia, valamint az esélyegyenlőség biztosítása alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. Szakképzési feladatainknak megfelelően hangsúlyozhatjuk, hogy a NAT kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek a magyar gazdaság erősítéséhez.

Ennek megfelelően támogatja mind-azokat az értékeket, amelyek a

magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való értelmes gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő érték-teremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak.

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. A NAT-ban megfogalmazott fejlesztési feladatok nyitottak a szakmai képzés, a felnőttoktatás és az egyéni vagy közösségi önművelődést segítő intézmények követelményei és az általuk kínált lehetőségekre. A NAT alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát, az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető iskolai célnak tekinthetjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság

egyik feltételeként a modern (személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó) tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő helyi szabályozást. Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá te-heti a felnövekvő generációkat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó köre a kulcskompetenciák meghatározott rend-szere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre min-den egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltség-területek fejlesztési feladatait a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetenciának ré-szét képezi (ilyenek például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése stb.).

1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem

irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi

hagyományoknak,

valamint

a

nyelvek

kulturális

vonatkozásainak

és

változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

3. Matematikai kompetencia A

matematikai

kompetencia

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszte-letén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának fel-használásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások meg-értését és az ezzel kapcsolatos, a fenn-tartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mind-ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben fel-merülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során,

problémamegoldásaiban,

egyéni

és

közösségi

célok

elérésében,

valamint

a

természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az

együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

6. A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanú-láshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem össz-pontosítása,

valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értéke-lésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel,

a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek

közti egyenlőséggel,

a

megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk.

Ide tartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Ide tartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Ide tartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sok-féleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázat-felmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban be-töltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

ac) Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

44

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: 1.) Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); 2.) mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); 3.) a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); 4.) számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása.

1. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában •

Az egészség fogalma

•

A krónikus beteg egészsége

•

Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk

•

A környezet egészsége

•

Az egészséget befolyásoló tényezők

•

Szájhigiénia

•

A jó egészségi állapot megőrzése

•

A betegség fogalma

•

Megelőzhető betegségek

•

A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata

•

Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása

•

Lelki eredetű táplálkozási zavarok

•

A beteg ember táplálásának sajátosságai

•

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata

•

Az egészséghez szükséges testmozgás

•

A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában

•

A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában

•

Gerincvédelem, gerinckímélet

•

Balesetek, baleset-megelőzés

•

A lelki egészség

•

Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében

•

A két agyfélteke harmonikus fejlődése

•

Az érett, autonóm személyiség jellemzői

•

A társas kapcsolatok

•

A nő szerepei

•

A férfi szerepei

•

A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs

•

A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek

•

A gyermekáldás

•

A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére

•

A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában

•

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés)

•

Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai

•

A média egészséget meghatározó szerepe

•

Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja

•

Fogyasztóvédelem

•

Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás

•

Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése

•

Iskola-egészségügy igénybevétele

•

Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele

•

Otthoni betegápolás

2. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők) •

a tanulási eredményesség javítása;

•

az iskolai lemorzsolódás csökkenése;

•

a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;

•

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;

•

bűnmegelőzés;

•

a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;

•

az önismeret és önbizalom javulása;

•

az alkalmazkodókészség, a stressz kezelése, a problémamegoldás javulása;

•

érett, autonóm személyiség kialakulása;

•

a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

•

a társadalmi tőke növelése.

3. Az iskolai egészségnevelés színterei Az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látja el. Feladatuk: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános kötelező szűrővizsgálatok 9. és 11. évfolyam, tüdőszűrés évente), - szakképző évfolyamra jelentkezők számára iskola alkalmassági vizsgálat végzése, - sportegészségügyi vizsgálat (testnevelés óra alóli felmentés), - a tanulók elsősegélyben való részesítése, - közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, - védőnői feladat az iskolai egészségnevelésben való részvétel,

A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásában, problémáik diagnosztizálásában, szakvélemény elkészítésében az illetékes szolgáltatókhoz fordulunk. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a különleges helyzetben levő tanulók esetében a Nevelési Tanácsadó Szolgálat jár el.

4. Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek - ismeretterjesztő előadások, - témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, - délutáni szabadidős foglalkozások, - sportprogramok, szakosztályi és tömegsport-rendezvények, - kirándulások, túrák, nyári táborok, - projektek egyes tevékenységei,

5. A megvalósítás alapvető irányai 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása 2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében 3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása 4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával

6. Iskolai egészségfejlesztő testmozgás A köznevelési törvény alapján fontos feladatunk a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek biztosítása. Ehhez a testnevelés tantárgy napi órakeretében osztályonként 3 órát biztosítunk, ezen túl a Duna Sportcentrummal együttműködve szervezzük meg a délutáni sportfoglalkozásokat, ahol minden tanuló számára biztosított a további +2 óra tömegsport és a versenyszerű sport művelésének lehetősége.

Iskolánk a következő sportolási és versenyzési lehetőségeket biztosítja tanulói számára: úszásoktatás kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, szertorna és atlétika A szabadidősportok közül a tollaslabdázással, floorballal ismerkedhetnek meg tanulóink. A felsorolás évente új elemekkel egészülhet ki, illetve a jelentkezők száma alapján dől el egyegy csoport indításának lehetősége. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő egészségügyi és pedagógiai szempontokat kívánjuk érvényesíteni a sportfoglalkozásokon: - minden testnevelés órán és sportfoglalkozáson megtörténik a keringési és légzőszervrendszer megfelelő terhelése, - minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna, - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire, - az életkornak és egyéni adottságoknak megfelelő terhelés, - a testnevelési órák és a sportfoglalkozások örömöt és sikerélményt nyújtsanak még az eltérő adottságú tanulóknak is, - a testmozgás-program játékokat is tartalmaz, - a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban.

7. Az egészségnevelés rövid távú céljai 1. az egészségnevelési program feladatainak ellátására az egészségfejlesztésben képzett, többlet szakértelemmel rendelkező kollégát kell megbízni, Feladatai: az intézményi egészségnevelési feladatok koordinálása, irányítása, partnerkapcsolatok

biztosítása,

osztályfőnöki

munka

segítése

(egyes

témakörök

feldolgozásában), külső szakemberek előadásainak szervezése, pályázatok készítése. 2. az

egészségnevelésben

szerepet

vállaló

kollégák

szakirányú

továbbképzésének

biztosítása, 3. tanulóinknak biztosítani a kortársképzéseken való részvételt, 4. minden tanuló a 10. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a szexualitás és a szenvedélybetegségek témakörében, bizonyos témákban külső szakemberek bevonásával,

5. minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja

8. Az egészségnevelés középtávú céljai •

a személyi feltételek folyamatos fejlesztésével egészségfejlesztő csoport létrehozása

ad) A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. Az iskola szereplői

TANULÓ PEDAGÓGUSOK SZÜLŐ

1. Az iskola szereplői közötti együttműködés és a kapcsolattartás szervezeti rendje az SZMSZ az alábbi részekben szabályozza: 1. a vezetők és az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, 2. a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele.

Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy: -

megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;

-

érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;

-

gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;

-

a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát

az intézmény feladata: o az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; o az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; o az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása.

A pedagógusok, annak érdekében, hogy: -

képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;

-

rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel

az intézmény feladata: o kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; o a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; o a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; o a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat); o a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: o mindenkor

bizalommal

fordulhassanak

véleményeikkel,

javaslataikkal

vagy

problémáikkal a pedagógusokhoz; o kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; o együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: o a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; o megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos o igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: o a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; o a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok •

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. •

A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésébe

Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. •

Az önkormányzás képességének kialakítása

Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. •

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. •

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény a kulturális nevelésnek, a kulturális önazonosság pozitív megélésének, illetve a társadalmi kohézió erősítésének fontos színhelye. Az iskola közösségteremtő ereje legfőképpen otthonos légkörében van, melyben mindenki önmaga lehet, és elfogadásra, megbecsülésre talál. Ez összefügg azzal, hogy egy iskolában általában hasonló helyzetű (időnként rokoni kötelékekkel is kapcsolódó) gyerekek vannak együtt. A közösségfejlesztés pedagógiai megközelítéséből adódó tevékenységek: csoportos szabadidős tevékenységek kezdeményezése (kirándulások, táborok szervezése és lebonyolítása, közös ünnepek, rendezvények, kulturális programok, környezetnevelési programok). A közösségi és szabadidős programok között – a rendelkezésre álló eszközök, felszerelések, lehetőségek függvényében – helyet kapnak a különböző sporttevékenységek is. A sport, a szórakozás és az örömkeltés mellett fejleszti a kapcsolatteremtő képességet, a toleranciát, az egészséges életmódot, a testkultúrát, a testi és lelki alkalmazkodást, illetve a fizikai és lelki kondíciót.

Fontosabb közösségfejlesztő tevékenységek ajánlottak az intézményi foglalkozásokra, programokra: az iskolába járó tanú-lók családjának minél szélesebb körű bevonása, közösségi programok biztosítása.

Lehetséges feladatok: közösségi kommunikációs lehetőségek biztosítása tanulóink bevonásával; közösségi szolgáltatások megtervezése, biztosítása (pl. játéktár, játszóház, álláskereső klubok stb.); közösségi tér biztosítása az iskolába járó gyermekek családja részére is; lehetőség és igény szerint a szociális elemek bővítése, együttműködésben a helyi ellátó-rendszerrel (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, védőnői hálózat stb.), hagyományőrző foglalkozások, a személyes identitás megőrzése, erősítése érdekében foglalkozások tartása. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A felnőtté válás időszakában – ami egyben a szakközépiskola általánosan képző szakasza is –, előnyös, ha minél nagyobb az a közösségi háló, amely körülveszi az embert. Szeretnénk intenzív kommunikációs és érzelmi viszonylatok segítségével érett egyéneket nevelni. Fontosnak tartjuk annak a közösségi tudat élménynek az erősítését, ami a kempelenes diákok számára az iskolához való tartozás érzését jelenti.

4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok A tanulói közösségek megszervezése, pedagógiai segítése Feladat: Az iskolai élethez, a tanórákhoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók fejlődéséhez, az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a tanulókban, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A

tanulói

közösségeket

irányító

pedagógusok

legfontosabb

feladata,

a

közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot kialakítja.

5. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei - tantárgyi órák - osztályfőnöki órák - osztálykirándulások - szakkörök - vetélkedők - ünnepi megemlékezések - diák-önkormányzati munkák, melyeknek tanulóink nem csak résztvevői, hanem azoknak szervezői, megoldó aktív közreműködői.

Tantestületünk továbbra is vallja, hogy a közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Továbbra is érvényesek nevelőtestületünk számára a NAT műveltségi területek oktatásának közös követelményeiben meghatározott iskolai közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Ilyen például, hogy -

a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket,

-

az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,

-

a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

-

a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és meg-oldása terén,

-

a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak,

-

az intézmény az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen,

-

a pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Mindegyik terület hozzájárul: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez - közösségi szokások, normák elfogadásához - a másság elfogadásához, az eredményes konfliktuskezelés megtanulásához - az együttérző magatartás kialakulásához - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez - népünk kulturális örökségének, értékeinek megismeréséhez - olyan ismeretek elsajátításához, egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlásához, amelyek az otthon, a lakóhely a szakmai közösségek a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek

- bátorító, vonzó jövőkép kialakulásához, amely elősegíti a szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi kapcsolatok erősödését - ahhoz, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük állapota iránt - hogy anyanyelvükön szabatosan tudjanak kommunikálni

6. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A

közösségfejlesztés

hozzájárul

diákjaink

egyéni

képességének,

tehetségének

kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Tanulóinknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai, szakiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: 1. jóakarat, bizalom, őszinteség, 2. a különbözőség tisztelete, 3. azonosulási képesség, rugalmasság, 4. türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, 5. a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint, 6. a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, 7. az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, 8. az életértékek (testi, lelki, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, 9. a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése), 10. a poliesztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának növelésére: képzőművészeti szakkör, énekkar, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás), 11. a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében. Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A

hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy tanulóink igénylik ezeknek az eseményeknek a megrendezését.

7. Ünnepélyek A hagyományos intézményi ünnepségeink mellett a szaktárca minden évben rendeletben határozza meg a kötelező megemlékezések (aradi vértanúk, holokauszt és kommunista diktatúrák áldozatai) időpontjait. Az ünnepségek, megemlékezések városi, iskolai, illetve osztálykeretben történnek.

8. Egyéb iskolai rendezvények 1. A 9. osztályosok köszöntése: Gólyabál: a diákönkormányzat szervezésében a felsőbb évfolyamos tanulók gólyabált szerveznek a 9. évfolyamosoknak, ahol a gólyák műsorral mutatkozhatnak be. 2. Gólyatábor: Beiratkozott 9. évfolyamos tanulóink megismerkednek a várossal, a kollégiummal, az iskolával, a tanárokkal egyhetes tábor keretében 3. Osztályközösségi keretben klubdélután szervezhető. 4. Iskolai karácsonyi ünnepély: Egy-egy csoport műsort ad 5. Szalagavató: A 11. évfolyam tanulói ünnepséget rendeznek a 12. évfolyamosoknak. A szalagtűzést a 12. évfolyamosok műsora, majd nyitótánc és szalagavató bál követi. 6. Farsang: A diákönkormányzat rendezvénye 7. Táborok, túrák: Vízitúra, sítábor, gyalogtúrák stb. 8. Diák-önkormányzati nap: Hagyományosan a tavaszi szünet előtti napokon. A diákönkormányzat szervezésében játékos, humoros, a diáknap 9. Szerenád: A 12. évfolyamos tanulók szerenádot adnak az iskola pedagógusainak, amit közös est követ 10. Ballagás: A 11. évfolyamos diákok szervezik a végzős tanulóknak. Ebből az alkalomból meghívó és osztálytabló készülhet. 11. Bankett: Az érettségi vizsgát bankett zárhatja. 12. Tanulmányi kirándulás: Az ismeretek bővítésére, az osztályközösség formálására tanévenként igény és lehetőség szerint 1-1 nap fordítható kirándulásra. 13. Pedagógusnap: június elején a pedagógusok köszöntése

14. Kempelen Nemzetközi Kupa sportrendezvény: Jó lehetőség az összetartozás érzésének megerősítésére. 15. Osztálytalálkozók: az Alma materbe gyakran visszatérnek az osztályok

9. Az együttműködés, a kapcsolattartás főbb feladatai - A felmerült nevelési problémák megbeszélése a szülőkkel, pedagógusokkal. - A nevelési tapasztalatok, vélemények folyamatos cseréje egyéni beszélgetéseken, fogadóórákon, szülői értekezleteken. - A szülői szervezet (szülői munkaközösség) fórumai, ülésein alakítsák ki véleményüket az iskola munkájáról, és működjenek együtt a pedagógusokkal a nevelési-oktatási célok megvalósításában, a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésében, illetve az egészséges életmódra nevelésben. - A hátrányos helyzetű tanulókról tájékoztatással segítsék a szülők, a pedagógusok, az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó vezető munkáját. - A családi közösségek lehetőségeikhez mérten támogassák az iskola tehetségazonosítási és tehetséggondozási tevékenységét. Bővült a szülői kötelezettségek köre azzal, hogy a köz-oktatási törvény kimondja, hogy a szülő tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, kísérje figyelemmel tanulmányi előmenetelét, fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit. Ennek érdekében éljen a mindazon lehetőségekkel, amit iskolánk biztosít. Mindemellett tartsa tiszteletben az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

A köznevelési törvény értelmében titoktartási kötelezettség terheli a pedagógusokat és az oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat a tanulóval és a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről tudomást szerzett. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulót érintő, de az iskola által nem kezelhető adatok csak a tanuló hozzájárulásával juthassanak el a szüleihez. Kivételt képez természetesen a sürgős beavatkozást igénylő helyzet vagy állapot.

A titoktartási szabályok nem akadályozzák a súlyos fegyelmezetlenség miatt szükségessé váló felelősségre vonást. Továbbra is elmarasztalhatók az iskolai házirend előírásait megsértő tanulók, ide tartoznak az egészségkárosító szereket fogyasztók, a káros szenvedélyek elterjesztésében közreműködők, a dohányzáson, italozáson, drogfogyasztáson tetten ért tanulók. E tiltott magatartásoknak és következményeinek az adatai a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak, ezért a nyilvántartott adatok részét képezik, nem tartoznak a bizalmasan kezelendő személyes adatok közé. Az érintett szülők a fegyelmi eljárásra okot adó adatokat a fegyelmi eljárás során minden esetben megismerik. 9.1. Az együttműködés további feladatai 1. Közvetlen partnereink érdekképviseleti szervei, testületei – a fentiekben részletezetteken túl - minden olyan eszközzel és lehetőséggel rendelkeznek, amelyeket számukra a hatályos jogszabályok biztosítanak. 2. Az intézmény éves munkatervének szerves részét képezik azok az aktuális programok, amelyek a tanévre ütemezve konkrét feladatokat határoznak meg az együttműködés, a kapcsolatépítés és - működtetés terén a szülők, tanulók és az iskolai pedagógusok között.

ae) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

A pedagógus:

• napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; • tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; • tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; • a

lemaradó

tanulók

számára

felzárkóztató

foglalkozásokat

szervez,

egyéni

segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; • gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson

kívül

egyéni

tehetséggondozó

foglalkozás

illetve

tanulmányi

versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; • a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; • rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; • az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; • a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; • az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; • a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; • fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; • biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; • feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

• tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; • különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; • a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; • a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; • a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; • a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; • megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; • az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; • foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; • állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.

Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat,

társadalmi

-

emberi

mintáikat

és

személyes

élményeiket

saját

környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban levő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház vagy éppen a természet.

3. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői •

A 9-12. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon

választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. •

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

•

A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.

•

Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 9. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

•

Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.

•

Segítse a tanulót kapcsolat- és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.

•

Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

af) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Fogalmi elhatárolás: A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) integrációjára vonatkozó különleges nevelési-oktatási tartalmakat magába foglaló speciális implementációjú programelemek olyan nevelési-oktatási programok, amelyeket az oktatásért felelős miniszter ad ki, s melyeket az iskola a helyi tantervébe külön beépít, így az a nevelési programba nem illeszthető.

1. Tehetség és a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek

Célunk tanulóink jó adottságainak felismerése és megfelelő tevékenységekkel tehetségük kibontakoztatása, sokoldalú fejlesztése Feladat a tehetség, a képességek kibontakoztatása.

Tehetséges tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy tanulmányi versenyeken vegyenek részt és képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el. Szorgalmazzuk azt is, hogy diákjaink minél nagyobb számban tegyenek nyelvvizsgát illetve emelt szintű érettségi vizsgát.

2. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A munkánk hatékonyságát és eredményességét javítja az új tanulásszervezési módszerek és eljárások integrálása a pedagógiai gyakorlatba.

A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például - a differenciált tanulásszervezés, - a kooperatív technikák, - a projektmódszer és - a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával.

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: - individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség– és képességfejlesztési utakat, illetve az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja.

- kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség– és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egy-szerre fejleszthetők (a leghatékonyabb, más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).

- projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazokat a módszereket és eszközöket, amelyek külön-külön is sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek

érdeklődésére épít. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

3. Tanórán kívüli tevékenységek - A tananyagon túli képzés igényével, a tehetséges tanulók érdeklődésétől függően, a szakmai munkaközösségek javaslatára szakköröket indít az iskola. A foglalkozások a szakkörvezető által összeállított tematika alapján történnek. - Tanulóink tanórán kívül végzett művészeti és sporttevékenységét valamint az önkéntes munkáját elismerjük. - Diákjaink önképzőköröket hozhatnak létre, melynek szervezését, működtetését tanári segítséggel öntevékenyen látják el. A működésük feltételeit az iskolavezetés biztosítja. - Az iskolában kamaraénekkar működik, benevezzük őket városi, megyei és országos kulturális versenyekre. - Az iskolai sportkör a tanulók mindennapi testedzésének kielégítésére, a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében, versenyeken való eredményes részvételére alakult meg. - Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket. 3.1. A szabadidő irányításának szempontjai - gondos előkészítés, - a tevékenységek választhatóságának biztosítása, - változatosság, - az egyéni érdeklődés kielégítése, a tehetségek fejlődésének elősegítése. 3.2. A szabadidő eltöltésének fő irányai, tartalmi lehetőségei - művelődési-tanulási tevékenységek szakkörök, fakultációk, szaktárgyi versenyek, pályázatok, művészeti csoportok, drámajáték - passzív művészeti és tudományos művelődés múzeumok, színházak, hangversenyek rendszeres látogatása (bérlet, alkalmankénti jegyvásárlások támogatása), ismeretterjesztő kiállítások és előadások - sportolási és testedzési alkalmak természetjárás, tanulmányi kirándulások, táborok, DSK, sport-versenyek – helyi, területi, országos

- különféle szórakozások osztálykirándulások, klubdélutánok, az iskolai közösségek egyéb táras együttlétei, mozilátogatás - a tehetségek vagy a lemaradó tanulók tanítása egyéni vagy kiscsoportos formában - egyéb olvasás, rajzolás, aktív zenélés, társasjátékok, zenehallgatás, irányított televíziónézés és rádióhallgatás, könyvtárlátogatás

4.

A beilleszkedéssel és magatartási pedagógiai tevékenységek

nehézségekkel

összefüggő

A nevelőtestület célja, hogy a rászorulóknak hatékony segítséget nyújtsunk a beilleszkedési, magatartási problémák leküzdéséhez A beilleszkedéssel és magatartási nehézséggel küszködő tanulók eredményes előrehaladása, gondjainak megoldása érdekében feladatunknak tekintjük: - az akadályozó körülmények, gátló tényezők pontos feltárását, - a tanulók sajátos helyzetéhez igazodó segítségnyújtás biztosítását, - a ehhez szükséges szakmai tanácsadói, családi és szülői együttműködés elősegítését. - a szakember segítségét igénylő esetekben – a szülőkkel egyetértésével – kérjük pszichológus vagy más külső szakember közreműködését a probléma megoldására, enyhítésére, - a rejtve maradó beilleszkedési nehézségek feltárása érdekében keressük a megfelelő eszközöket az érintett tanulók integrálására.

4.1. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, tanulási nehézségek enyhítése intézményi program

A beilleszkedési zavarok kezelése a tanuló és a pedagógusok számára egyre nagyobb feladat. Megoldása a fejlesztő pedagógusok és a tanárok koncentrált közös munkáját igényli, szükség szerint szakemberek segítségének igénybe vételével. A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése két irányban történik meg az iskolában:

A.) A pedagógusok az órai tapasztalatok alapján javasolhatják az érintett tanulóknak az iskola által biztosított kortárs segítő csoportok munkájába való bekapcsolódást, szülői beleegyezéssel rendszeres pszichológiai tanácsadás igény-bevételét az iskolán belül.

B.) Amennyiben a magatartási nehézség tünetei tartósan fennállnak, a pedagógus javaslatot tehet a szülőnek szakmai segítség igénybevételére. A Nevelési Tanácsadó, a Komárom-Esztergom Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság írásbeli kérelemmel benyújtásával vehetők igénybe. A nevelési-oktatási intézmények kezdeményezik a vizsgálatokat, amelyekhez részletes pedagógiai jellemzést csatolnak. A vizsgálat kezdeményezése tényének és az írásbeli anyagok ismertetését követően a szülővel vagy gondviselővel alá kell azokat íratni, aki ezúton jelzi, hogy a vizsgálat elvégzéséhez hozzájárul, és a szükséges mértékben közreműködik. A szakszolgálat a vizsgálatokat az iskola megbízott szakembere közreműködésével előjegyzett időpontban végzi, amiről a szülőt írásban értesíteni kell. A

magatartási

gyógypedagógus

nehézségek

szakemberek

vizsgálata

részvételével

gyermekpszichiáter, zajlik.

A

tanulók

pszichológus rehabilitációs

illetve célú

foglalkoztatására – pszichés gondozás, terápia megkezdésére – a vizsgálati eredmények alapján, a körülmények körültekintő mérlegelését követően kerülhet sor. A terápia kereteinek (pl. időtartam, találkozások gyakorisága), módszereinek meghatározását csak a segítő szakember végezheti el. A magatartási nehézségek tüneteinek eredményes kezeléséhez szükség van a szülő és a pedagógus aktív, konstruktív és rendszeres együttműködésére is a gyermekkel, tanulóval való megfelelő bánásmód meghatározásában, mivel ezek képezik az alapját az érzelmi támasznyújtásnak, a szorongások, félelmek csökkentésének. Súlyosabb tünetek esetén az egészségügyi ellátások – gyermekneurológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálat, terápia – igénybevétele válhat szükségessé, iskolaorvosi vagy háziorvosi javaslat alapján. A tanulási siker elérése céljából, valamint a lemorzsolódás csökkentése érdekében előtérbe helyezzük a kompetencia alapú tananyagok használatát. Változatos tanítási módszerek alkalmazásával minden diákot igyekszünk eljuttatni a tananyag elfogadható szinten történő elsajátításához. Tapasztalatok szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyes kötelező vagy a kötelezően választható érettségi vizsga, szakmai vizsga tantárgyakból a vizsga évében heti egy korrepetálási órát biztosítson az iskola.

Amennyiben szükséges, különböző területeken dolgozó szakemberek bevonásával önismereti, tanulás-módszertani tréningeket szervez az iskola számukra, az osztályfőnöki feladatok között hangsúlyos szerepet kell kapnia az értelmes célok megfogalmazásának, a tanulási igény kialakításának. Az egyéni felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra fordítható időkeretet az igények szerint a Nemzeti köznevelési törvény alapján megállapított időkeret terhére kell megállapítani. Az időkeretet a csoportbontásra felhasznált órák számával csökkenteni kell. 4.1.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek - Szoros kapcsolat fenntartása a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakszolgálatokkal. - Havi 3-5 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve havi 1 nap védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat. - A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg. - A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák alkalmazása - projektmódszer elterjesztése - tevékenységközpontú pedagógiák - individuális tanulás előtérbe helyezése - az alapozó időszak elnyújtása - fejlesztő értékelés bevezetése - a tapasztalatszerzés lehetőségeinek feltárása - A kollégiummal együttműködve egyéni, kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése - Törekszünk elmélyíteni a nevelők-tanulók személyes kapcsolatait - Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók családi hátterének megismerését - Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában 4.1.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

- Az érintett tanulók számára egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások szervezése (képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján), - egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása), - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban, - Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése

4.1.3. Képességkibontakoztató felkészítés a hátrányok ellensúlyozása céljából

Intézményünkben képességkibontakoztató felkészítés folyik. Az egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alóli felmentés esetén egyéni foglalkozás keretében (1-3 fővel) egyéni fejlesztési terv alapján segítjük a tanulók felzárkóztatását. Ehhez pedagógusaink rendszeresen részt vesznek módszer-tani továbbképzéseken. Külső szakembereket is bevonnak szükség esetén a fejlesztő tevékenységbe. A jogszabály szerint az iskolának a tanulói kudarcnak kitett tanulók számára felzárkóztatást segítő programot kell összeállítani, ennek alapelveit a fentebb rögzítettük. A törvény lehetőséget ad magántanulói jogviszony létesítésére is. Ezeknek a tanulóknak a segítése érdekében fontos számunkra a jó szakmai kapcsolatok kialakítása a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzati osztályokkal, más oktatási intézményekkel.

5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai munkához szükséges a szociális hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, a problémák megismerése. Tanulólétszámunk növekedésével és a társadalmi, gazdasági élet nehézségeivel párhuzamosan nő a számuk. Mivel beiskolázási körzetünkben is jelen van a munkanélküliség, ennek hátrányos következményei szociális, anyagi és érzelmi területen jelentkeznek az iskolánkba járó gyerekeknél is.

Mivel a Kempelen Szakképző és Kollégiumban a hátránykompenzációs programjában foglalkoztatott gyermekek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve BTM-s és rászoruló tanulók voltak, ezért a a nevelő-oktató tevékenység megszervezése mellett figyelmet kell szentelnünk szociális helyzetükre is. Az intézmény vezetője bízza meg azokat, akik az iskola tanulóit, családját érintő szociális problémák esetén felhívja az érintettek figyelmét arra a hatóságra, hatósági személyre, szervezetre, amely a helyzet segítésében közreműködhet. A szociális hátrányokkal kapcsolatos tanácsadói tevékenység sikeressége érdekében a feladattal megbízott személynek kötelező felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal, a településen vagy vonzáskörzetében működő segítő szervezetekkel. A kapcsolatfelvétel azért szükséges, hogy a megkeresettek megismerjék azokat a célokat, amelyek eléréséért az iskola programot dolgoz ki. Mindez segítheti a bizalmatlanság oldását, megteremtheti a későbbi együttműködés alapját. Alapelv, hogy a szociális problémák kezelésének segítségével megbízott intézményi kapcsolattartó nem jár el a gyermek szülei vagy gyámja helyett semmilyen ügyintézés során. Az intézményünkben tanuló, szociális hátrányokkal küzdő diákjaink körülményeinek feltérképezése az osztályfőnökök segítségével minden tanév elején megtörténik. A problémák feltárásában az iskolai Diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős segítségünkre van. A nevelőtestület tagjai az egyéni bánásmód figyelembevételével olyan tevékenységi formákat alkalmaznak melyek a szociális hátrányok enyhítését segítik. A szaktanárok saját hatáskörükben végzik a szükséges felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységet. A 9. osztályba került tanulókról csak idővel vagy egy-egy váratlan – általában negatív – esemény kapcsán kapunk bővebb ismeretet. Segíteni kell az új környezetbe való beilleszkedésüket - Ismertetni kell velük az új tanítási és házirendet, az új követelményeket. - Segíteni kell eligazodásukat az iskolaépületben (igazgatói, adminisztrációs, gazdasági iroda) - A kollégistáknak a legrövidebb és legbiztonságosabb közlekedési útvonalat kell megmutatni. - A felsőbb évfolyamosok általi segítségnyújtás nagyon fontos és bizalomkeltő.

- Később is minden alkalmat meg kell ragadni – elsősorban a tanórán, de azon kívül is, hogy jobban megismerjük tanítványainkat. Ehhez közös programok kellenek, ezen alkalmakkor nyílnak meg igazán, ismerhetjük meg őket közelebbről, s derül fény valós szociális, családi, egészségügyi állapotukra, később pedig ezek az alkalmak válnak hatásossá a hátrányok okozta lelki problémák fel- vagy megoldódására. A szociális juttatások lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat, fontosabb változásokat a szülői értekezleteken ismertetjük a szülőkkel. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény értelmében iskolánk biztosítja, hogy a törvényben szereplő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formája: a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás. További szociális szolgáltatások - étkezési lehetőség, a szolgáltatást igénylőknek térítési díj ellenében. A rászorulók támogatásban részesülhetnek, - csoportos iskolán kívüli foglalkozásokon való részvétel anyagi támogatása a rászorulóknak (tanulmányi kirándulás, versenyek, sportfoglalkozások, színház- és mozi látogatások stb.), - egészségügyi szűrővizsgálat az iskolaorvosi, védőnői szolgálat keretében, - mentálhigiénés szolgáltatás a nevelési tanácsadó vagy egyéb pedagógiai szolgáltatók segítségével, - információk átadása a polgármesteri hivatalok részére a nevelési segélyek elbírálásához, - felzárkóztatás (csoportbontással, egyéni illetve kiscsoportos foglalkozással) a hátrányok leküzdésére, - az iskola létesítményeinek és eszközeinek térítésmentes használata, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítő munkája, - tanulmányi és egyéb versenyek nevezési díját, utazási költségét az iskola vállalja, - kiemelkedő képességű, de szociálisan hátrányokkal küzdő tanítványaink számára aktuálisan meghirdetett pályázatokban segítségnyújtás, - a szülők, a család nevelési gondjaiban segítségnyújtás, szükség esetén családlátogatás.

6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység oktató-nevelő munkánk egyik fontos részét képezi. A tanulóinkért érzett felelősség nem állhat meg az iskola kapuinál. Kiemelendő fel-adat a

tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítése, a problémák megelőzése. Szükséges a személyiségközpontú nevelés és tanítás megvalósítása, az önismeret, emberismeret alapjainak, elemeinek megismertetése a tanulókkal.

Célunk az, hogy a megkezdett tanulmányok befejezéséig az iskola kötelékében maradjanak tanulóink, beilleszkedésük a munka világába zökkenőmentesen történhessen meg. Arra törekszünk, hogy iskolánk elsősorban nevelőiskola legyen, amelyben a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak aktívan közreműködjenek. A tanulók személyiségének építése, formálása a családokkal együttműködve lehet sikeres. A nehezen nevelhetőség el-kerülése, illetve feloldása érdekében igyekszünk összehangolni a szülők és az iskola nevelési elveit. Fontos a családdal való kapcsolattartás, a kölcsönös tájékoztatás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Előfordul, hogy a gyermek érdekeit a szülővel szemben kell védeni, ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. A tanuló magatartására a társadalomban, a családban levő feszültségek hatást gyakorolnak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény pontosan meghatározza az állam feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. Mindez közvetlenül is feladatokat határoz meg az intézmény számára.

6.1. Gyermek- és ifjúságvédelem intézményünkben A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez erőteljesen kapcsolódik a gyermek- és ifjúságvédelem. Összefügg azzal, hogy ezen intézményekben olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelem a fentiek szellemében át kell hogy fogja a pedagógiai munkát, a nevelő és oktatási tevékenységet.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon és ott eredményesen tudjon felkészülni.

A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttének segítése, bevonása az iskolai döntéshozatalba, az iskolai munka tervezésébe, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. E kör-be tartozónak kell tekinteni minden olyan iskolai tevékenységet, amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, vélemény nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelem színterei az iskolában A pedagógusok alapvető feladata, hogy nevelő-oktató tevékenysége során vegyék figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását. Kötelessége továbbá, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. Végezetül a pedagógus köteles a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok magukban foglalják mindazokat a feladatokat, amelyek mindahhoz szükségesek, hogy a tanuló családban történő nevelése, iskolai felkészültsége megvalósulhasson, hogy a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgoztathassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátáshoz. Az iskola a pénzbeli ellátások keretében támogatást nyújt a különböző szolgáltatásainak igénybevételéhez. A személyes gondoskodások keretébe tartozó ellátások között pedig gondoskodik a gyermek tanulószobai ellátásáról, foglalkozásáról. Igen fontos, hogy az iskolai

figyelemmel kísérje a gyermek veszélyeztetettségét. Ez megjelenik az iskolai pedagógiai programban is. A gyermek veszélyeztetettsége és annak figyelemmel kísérése átfogja az iskolai élet egészét. Az iskolában működő pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul, esetleg hirtelen romlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra, melyeknek oka akár családi életbeli bomlás, akár a szülők gazdasági helyzetének romlása (munkanélküliség) vagy más ok is lehet. Ha az iskolai eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleg megszüntetésére, az iskola igazgatójának kötelessége értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, vagy indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Igen szoros kapcsolatra van szükség az iskola, a nevelési tanácsadó (az iskolának iskolapszichológusa van), a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok között a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Az iskola ajánlást tehet az önkormányzat képviselő-testületének a rendkívüli vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításához.

Az iskolának kötelessége feltárni a problémákat. Meg kell találnia azokat a módszereket, amelyekkel fel képes tárni, mikor van szükség hathatósabb intézkedésekre. Idetartozik a gyermekekkel való közvetlen beszélgetés, a családlátogatás, az osztályfőnök, illetve a pedagógusok meg-figyelő tevékenysége. Az igazgatónak és a nevelőtestületnek törekedni kell arra, hogy feltárják azokat a tényeket és körülményeket, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a gyermeknek vagy családjának szüksége van-e a gyermekvédelmi beavatkozásra. A pedagógiai programban is kiviláglanak ezek a kötelezettségek és felelősségek. Külső támogatásként (például önkormányzati) megjelenhet a gyermeket és családját segítő egyéb anyagi támogatás is. E körbe tartozik a gyermekek tankönyv- és tanszerellátásnak támogatása, az étkezési térítések díjkedvezménye és egyéb kifizetések átvállalása.

A gyermek tanulószobai ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó ellátásra (étkezésre, foglalkozásra) van szükség, illetve akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, továbbá, akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, és akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt gyermeke ellátásáról nem képes gondoskodni.

Szükséges, hogy az iskolában figyelemmel kísérjék a tanulók étkezési ellátását. Nem teljesíti az iskola a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatát, ha nem veszi észre, hogy a család, tanuló anyagi, szociális helyzete miatt nem részesül rendszeres étkezésben. Ha a fentiekkel járó költségek megfizetésére a család nem képes, az iskolának kell átvállalni a költségeket az e célra biztosított külön normatív hozzájárulás terhére, illetve ha ez nem elégséges a költségek fedezésére, kezdeményezheti a természetben nyújtandó ellátás biztosítását a tanuló részére. Az intézmény rendelkezésére álló eszközök elsősorban pedagógiai taneszközök. A nagyobb odafigyelés, a gyermekekkel való törődés, a felzárkóztató foglalkozás, az egyéni foglalkozás megtartása igen sok esetben járulhat hozzá a hátrányok leküzdéséhez. De rendelkezésre áll az a külön támogatás, amelyet az éves költségvetés biztosít a gyermekétkeztetéshez, a tankönyvtámogatáshoz. Mindenképpen ki kell alakítani azt a rendszert, amely e keret felhasználásával jelentős támogatást tud biztosítani azok részére, akik arra ténylegesen rászorulnak.

6.3. Tartalmi feladatok Összefoglalva: biztosítani kell a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, figyelemmel kísérni és segíteni a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulók életlehetőségeit. Részletesebben: megoldani a lemaradó tanulók differenciált felzárkóztatását (szintre emelő korrepetálási órák stb.), felkészíteni a továbbtanulásra (koordinálni a felső-oktatási intézmények tanulmányokat előkészítő levelező oktatását, behívásos tréningjeit, saját szervezésű emelt szintű, fejlesztő órák stb.), ráirányítás a helyes pályaválasztásra. Ide sorolandó a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, az országos, regionális és megyei tanulmányi versenyekre való hátrányos helyzetű gyermek felkészítése. Mindezekhez megfelelő nevelési légkör biztosítása, a tanulók testi épségének megóvása.

Ki kell tekinteni a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérésére, szükségszerű ellátásra az iskolaorvosi és szakorvosi szolgálat keretében.

Az iskola biztosítja valamennyi szolgáltatását a tanulónak (étkezés, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás, testedzés stb.). A család szociális és anyagi helyzetének ismeretében felkutatja az iskola a különféle támogatási forrásokat és segít hozzájutásukban. Folyamatosan ellenőrzi a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást – ha szükséges, eljárást kezdeményez. Segítséget nyújt a roma etnikumból érkezett gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányok csökkentése érdekében, a szabályok, normák szerinti elvárások kiépítésében. Ehhez az intézmény kapcsolatot tart fenn a megyei roma önkormányzat vezetőjével. Az iskola osztályonként felmérést végez azokról a tanulókról, akiknek szülei munkanélküliek vagy állásuk rövid időn belül meg fog szűnni. A tankönyvsegély, menza és egyéb költségeknél ezeket a körülményeket figyelembe veszi.

Szoros kapcsolatot tart az iskola a gyámhatósággal, a nevelési tanácsadóval, a megyei GYIVI-vel (az érintettség okán).

6.4. Állandó tartalmi feladatok - Családlátogatások és azok koordinálása az osztályfőnökkel, kollégiumi nevelővel. - A veszélyeztetett tanulók nyilvántartási lapjának pontos és aktuális vezetése. - Védő- és óvintézkedések kérését pedagógiai véleményezéssel segítjük. - A veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal egyéni foglalkozások. - Az igazolatlan mulasztások számonkérése, felszólítások kezdeményezése. - Az iskolán kívüli elfoglaltságok látogatottságának ellenőrzése a nyilvántartott gyermekeknél. - A hivatásos pártfogókkal történő folyamatos kapcsolattartás A pályaválasztásnál kiemelten segítünk a veszélyeztetett, potenciálisan veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásában, munkába állásában. Ehhez a városi, megyei munkaügyi központot is bevonjuk.

ag) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A diákönkormányzat működése A közvetett részvétel módja az iskolai életben a tanulói önkormányzat, amely az iskolai életben való tanulói részvétel legfontosabb fórumaként működik. A nevelőtestület és a tanulók közötti információcsere szervezett formában a diákönkormányzat keretein belül valósítható meg. Jusson érvényre annak az alapelve, hogy a tanuló nemcsak tárgya a nevelésnek, hanem cselekvő részesévé kell, hogy váljon önmaga fejlődésének. Természetes joguk mindaz, amit az idevonatkozó jogszabály számukra biztosít. Ha ezeket a jogokat gyakorolhatják, gazdái lehetnek a mindennapi diákélet azon területeinek, amelyben a nevelőközösséggel megegyeztek. Ugyanis így válik az iskola gyakorlóterepül ahhoz, hogy az ún. társadalmi cselekvőképesség kifejlődhessen a tanulókban. Megtanulhatják érdekeiket megfogalmazni, azokat, megvédeni, ennek érdekében érvelni, alternatívákban gondolkozni. Fejlődhet felelősségérzetük, konfliktustűrő képességük, nő a másokkal szembeni toleranciájuk. - A diákélet szervezését az osztályok képviselői az általuk választott titkár irányításával, a diákönkormányzatot segítő tanárok közösen látják el. - Az iskolai önkormányzat legfontosabb fóruma az évente legalább egyszer összehívott diákparlament, ahol az osztályokat választott küldöttek képviselik, felvethetik a diákságot érintő problémákat, javaslatokat tehetnek, illetve kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez. - A diákönkormányzat, megfelelő fórumokon keresztül ellátja a diákság érdekvédelmét, és lehetőség szerint megpróbálja a felmerülő problémákat orvosolni. - Ezen felül lehetőséget biztosít a szabadidő hasznos eltöltéséhez is, illetve gondoskodik az iskolában töltött idő kellemesebbé tételéről is. - Fő feladatai közé tartozik az iskolarádió működtetése, rendezvények, versenyek, ünnepségek, vetélkedők, iskolanapok szervezése, diákújság szerkesztése, illetve véleménynyilvánítás. - A diákönkormányzat diákvezetője, illetve tanárvezetője az ifjúságvédelmi feladatokat gyakorló gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel szorosan együttműködve részt vesz a devianciával, drogmegelőzéssel és egyéb veszélyforrások elkerülésének lehetőségeivel foglalkozó előadások szervezésében.

1.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 1.2. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés, amely 3 havonta zajlik, aktuális igény esetében több alkalommal, illetve azonnal.

2. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A tantestületnek, a szülőszervezetnek, az iskolaszéknek, a diákönkormányzatnak, a szülőknek, a tanulóknak az iskolai munka, a pedagógiai program, a házirend, szabályzatok, utasítások, a munkaterv, a tanítási dokumentumok, a vonatkozó jogszabályok, valamint a pedagógiai, szakmai szakirodalmak megismerésére lehetőséget teremtünk. Az iskola hivatalos helyiségében elhelyezett vonatkozó példányokból (munkanapokon 14–15 óráig), a tanári, illetve az oktatói szobában kifüggesztett dokumentum másolatokból. Minden fontos dokumentumból megfelelő számú példányt kapnak az érdekképviseleti szervek, a diákvezetőség, a DÖK-ot segítő pedagógus, a szülői munkaközösség. A tanulók közoktatási törvényben lefektetett joga az iskola tájékoztatási kötelezettségének teljesítésével valósul meg azzal, hogy az osztályfőnöki órákon, a diákközgyűlésen, a tanítási órákon szóban és írásban is informálódhat az iskolában levő tanulási lehetőségekről, követelményekről,

sportolási,

kulturális,

könyvtárhasználati,

létesítményhasználati

stb.

lehetőségekről. A szülők a rendszeres fogadónapokon, illetve az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal egyeztetett időpontra szervezett találkozással, telefonon is kaphatnak, illetve a tanuló ellenőrző könyvébe beírt üzenetek formájában kapnak rendszeres információt, valamint segítséget gyermekük fejlődésének, személyiségük kiteljesedésének lehetőségeiről. A szülők az osztály szülőszervezeten, a szülői szervezeten keresztül tájékozódhatnak az iskola soron következő terveiről, eredményeiről és megoldandó problémáiról.

Szóbeli, eseti tájékoztatást, felvilágosítást az iskola igazgatójától és szakmai vezetőitől kaphatnak. Szükséges

alkalmakkor

ismertetés

hangzik

el

a

dokumentumok

változásáról,

dokumentumokban foglaltak értelmezéséről a munkaértekezleteken (a nevelési, az elemző értekezleten, a tanévnyitó, a munkaközösségi stb.), ahol az iskolaigazgató szóbeli tájékoztatást tart.

3. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása, a tanulók rendszeres tájékoztatása A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla, a honlap szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, intézményi döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulói vélemények megfogalmazására ötlet- és panaszládát működtetünk, amelynek tartalmát akkor hozzuk nyilvánosságra, ha közérdeket szolgál. Az iskolában alkalmanként „Szelep” című diákújság készül és jelenik meg, melynek szerkesztése a diákszerkesztőség feladata.

ah) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái Az iskola tanügyi kapcsolatrendszerét a köznevelési törvény szabályozza. Az intézmény nevelő-oktató tevékenysége elképzelhetetlen a tanulók, a szülők bevonása nélkül. Fontosnak tartjuk velük a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. Az együttműködés, egymás segítése, tájékoztatása alapot teremt az egységes szemléletű nevelés kialakítására. Az iskolai partnerek együttműködésének szervezeti keretei: • nevelőtestület, • szülői képviselet, • osztályfőnöki munkaközösség, • diákönkormányzat.

1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere

A tanítás-tanulási folyamat elengedhetetlen attitűdje a jó tanár-diák viszony. Ez a kapcsolat a pedagógiai munka nélkülözhetetlen eleme, ahol mindkét félnek tiszteletben kell tartania az alapvető kommunikációs, erkölcsi-etikai normákat. Minden tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, és véleményt nyilváníthat, de mindezek nem zavarhatják az iskola nevelő-oktató munkáját, és nem sérthetik mások személyiségi jogait. Amennyiben problémájuk nem oldódik meg iskolai keretek között, akkor az iskola fenntartóhoz fordulhatnak. A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente egy alkalommal diákgyűlést tart, - az iskola igazgatója a szakmai vezetők, gyakorlati oktatásvezetők meghatározott időben fogadóórát tartanak, - a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a diákönkormányzat ülésén, - az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán - a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják, - a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel, - a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban, - a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a könyvtárban elhelyezett iskolai dokumentumokba, - a diákok véleményt nyilváníthatnak tanáraik munkájáról az évente kitöltött tanári értékeléskor, - a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a pedagógiai program, a házirend, az intézményi minőségirányítási programban foglaltak véleményezésében, - a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik.

2. Szülők és a pedagógusok együttműködése

- a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel, - a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető intézményi

dokumentumokba,

illetve részt vesznek a jogszabály által megnevezett

dokumentumok véleményezésében, kialakításában, módosításában, - szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: o szülői értekezlet (félévente) o összevont szülői értekezlet (igény szerint) o fogadóóra (igazgató, szakmai vezetők, gyakorlati oktatásvezetők, szaktanárok, gyermek- és ifjúság-védelmifelelős, kollégiumi nevelők), o iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján, o nyílt napok rendezése, o telefonos kapcsolattartás, o írásbeli tájékoztató, írásbeli kérdőív o osztályfőnöki, munkaközösségi megbeszélések, o alkalmi esetmegbeszélések, o iskolai egyéb rendezvények - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen vagy a szülői munkaközösség képviselőikkel közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak szerint folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására. 2.1. A hatékony együttműködés módszerei - A szülők érezzék, hogy a gyermeküket a pedagógus elfogadja, jó a kapcsolatuk tanítványaikkal. - Szakmailag olyan felkészültséggel kell rendelkeznünk, hogy a szülő nevelési problémájának megoldásához segítséget tudjunk adni. - Elsősorban biztató, dicsérő szándékúak legyenek. - Kölcsönös bizalom és tapintat határozza meg a szülőkkel kapcsolatunkat. - Mindenkor partnert kell keresnünk a szülőben. - Egyetlen segítség, javaslat felett sem szabad elsiklania a pedagógusnak. - Nyíltan és őszintén tárjuk fel a problémákat, fejlődési lehetőségeket. - Adjunk lehetőséget, fórumot a vélemények kifejtésére.

- Kellő időt fordítsunk a probléma meghallgatására. - Lehetőleg minden szülővel építsünk ki jó munkakapcsolatot. - Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének. 2.2. A szülői munkaközösség (szülői szervezet) o

működési rendjét maga határozza meg,

o

az osztályok szülői közössége saját soraiból iskolai szintű szervezetet hoz létre,

o

a szülői munkaközösség és a koordinációval megbízott pedagógus kapcsolattartása folyamatos,

o

a szülői munkaközösség elnöke folyamatosan és szükség esetén azonnal jelzi a megoldást igénylő szülői problémákat az iskola igazgatójának,

o

a szülői munkaközösség elnöke vagy megbízottja – meghívás alapján – részt vehet a nevelőtestület értekezletein és minden olyan rendezvényen, amelyet a törvényi szabályozás előír,

o

a szülői közösség véleménynyilvánítási lehetőséggel rendelkezik minden olyan, az intézmény működésével összefüggő kérdésben, amelyet a törvényi szabályozás előír.

3. Az iskola és a kollégium kapcsolata Intézményünk többcélú intézményként rendelkezik kollégiummal. A szülők és a kollégium kapcsolattartása, az együttműködés folyamatos, a tájékoztatás kölcsönös. Szükség esetén a nevelőtanár részt vesz a szülői értekezleteken, fegyelmi tárgyalásokon. A nevelőtanárok rendszeresen érdeklődnek a diákok tanulmányi eredménye, magatartása iránt, s az iskola illetve az osztályfőnökök is tájékoztatást kapnak diákjaink kollégiumi életével kapcsolatban. Tanulóink többsége megtalálja helyét a kollégium diákközösségében, s aktívan részt vesznek az ott folyó munkában, amely nagymértékben elősegíti a jó közösségi emberré válásukat. Az iskola és a kollégium, valamint a szülői ház kapcsolattartásának részletes leírása a kollégiumi pedagógiai programban található meg.

4. Az intézményben megalakított szakmai munkaközösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat az alábbi területeken: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - továbbképzések, - a tanulóknak kiírt pályázatok, - a tanulók számára szervezett tanulmányi, kulturális, szakmai és sportversenyek A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

ai) A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályozottságát A nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet írja elő. A helyi tantervben nem rögzített részleteket a fenti jogszabály tartalmazza.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

o osztályozó vizsgákra, o különbözeti vizsgákra, o javítóvizsgákra és o pótlóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

o aki osztályozó vizsgára jelentkezik, o akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, o akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. o kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira o akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója o különbözeti vizsga letételét írja elő. o kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira

Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába csak az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam tantárgyi követelményeit sikeresen teljesítette és hiányzásai nem haladják meg a törvényi előírásokban meghatározott mértéket.

1. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik 1.1. Osztályozóvizsga Bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Az osztályozóvizsga letételére a tanulót az igazgató írásban értesíti. Amennyiben a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni.

A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - az intézmény igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló), - az intézmény igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, -

a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

meghaladja az elméleti tanítási órák 20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc

százalékánál többet mulasztott, évközi jegyei alapján nem osztályozható, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, -

a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott

mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. -

a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben

meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló a szakképzési törvény szerint tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. -

átvételkor az intézmény igazgatója előírja, Az első két esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (utólag kíván választott tantárgyat

felvenni vagy előrehozott vizsgát szeretne tenni stb.) a tanuló (fiatalkorú tanuló esetében a szülő) köteles erre írásban engedélyt kérni. A magántanuló tanulmányi kötelezettségének úgy tehet eleget, ha előmeneteléről félévenként minimum két alkalommal beszámol, és a szorgalmi időszak végén osztályozóvizsgát tesz. 1.2. Különbözeti vizsga A más iskolából vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga. 1.3. Javítóvizsga A tanév végi elégtelen minősítések javítására lehetőséget nyújtó bizottság előtti vizsga. Az a tanuló, aki a minimális tantervi követelményt nem teljesíti, elégtelen osztályzatot kap. Ha a tanuló a tanév végén egy, kettő vagy három tantárgyból, modulrészből elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha négy vagy annál több tantárgyból, modulrészből elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot, amennyiben tanköteles megismételni köteles. Nem tanköteles tanuló esetében az évfolyamot megismételheti. Amennyiben a javítóvizsgán felróható okból nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, az évet tanköteles esetében megismételni köteles, nem tanköteles esetében az évfolyamot megismételheti. Szakmai gyakorlatból akkor tehető javítóvizsga, ha a ne-velőtestület azt engedélyezte. Az iskolában a javítóvizsga letételének ideje: augusztus hónap A javító vizsga időpontja a tanév befejezése után az aulában kifüggesztve megtalálható, illetve az iskola honlapján feltüntetve hozzáférhető. 1.4. Pótlóvizsga

A tanuló, vizsgázó, ha neki fel nem róható ok miatt nem tudott megjelenni a vizsgán, pótlóvizsgát tehet.

1.5. Szintvizsga A tanév rendjében meghatározott időpontokban, a szakképzési törvényben meghatározott évfolyamot követően meghatározott tantárgyakból (modulokból) tesznek a tanulók. A szakképzési szintvizsga vizsgabizottság előtt zajlik, amelynek tagja az iskola és a szakmai kamara delegáltja, képviselője. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik. A szintvizsga sikeres teljesítéséről a kamara szintvizsga-tanúsítványt állít ki, amelyet a szakmai vizsga vizsgabizottsága elé le kell tenni.

1.6. Érettségi vizsga Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények, központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az

érettségi

bizonyítvány

érettségi

végzettséget

tanúsít,

és

jogszabályban

meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv, e) kötelezően választandó vizsgatárgy (szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, a 2015/1026. tanévtől).

A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. Igény szerint érettségi vizsgát szervezzünk azoknak, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. Vállalja iskolánk az iskolánkkal jogviszonyban nem levő tanulók szintemelő érettségire történő felkészítését is önköltséges alapon, tanfolyami keretben.

1.6.1. Az érettségi vizsga típusai Rendes érettségi vizsga Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, adott vizsgatantárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. 2014. január 1-je után csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni idegen nyelvekből és informatikából. Intézményűnk angol, német és szlovák nyelvből vállal felkészítést. Kiegészítő érettségi vizsga Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga. Szintemelő érettségi vizsga Szintemelő érettségi vizsga az adott vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból a pótló- és a javítóvizsga kivételével szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló érettségi vizsga Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga folytatása. Javító érettségi vizsga Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló érettségi vizsga megismétlése.

Ismétlő érettségi vizsga Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához, vagy más okból, egyes vizsgatárgyakból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése. 1.6.2. Érettségi vizsga szintjei Középszintű érettségi vizsga A középszintű érettségi vizsgát a középiskolákban tartják, az írásbeli vizsgára központi feladatsorokat kapnak a vizsgázók, melyeket országos szinten meghatározott szempontok alapján javítanak a középiskolai tanárok. A szóbeli vizsgák kérdéssorait a középiskolás tanárok állítják össze, az értékelést ugyancsak országos szinten meghatározott szempontok alapján végzik. Emelt szintű érettségi vizsga Az emelt szintű érettségi vizsgát az Oktatási Hivatal (OH) szervezi meg. Az írásbeli vizsga felügyelő tanárait és a szóbeli vizsga tantárgyi bizottságának tagjait is az OH bízza meg, növelve ezzel az értékelés objektivitását. 1.7. Szakmai vizsga A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei megszervezéséről,

meghatározásáról a

szakképesítést

és

kiadásáról,

tanúsító

a

szakmai

bizonyítványok

vizsga

kiadásáról

a

szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

1.8. Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgákat a jogszabályi megfelelések szerint (A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai) szervezzük.

1.9. A beszámoltatást, az esti tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabályban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok javítása érdekében szervez az intézmény.

A tanév végén a diákok az érettségire felkészítő szakközépiskolai tanulmányok idején (912. az öt érettségi tantárgyból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv és szakmai alapozó tantárgyak), a szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók szakmai tantárgyakból, az OKJ rendszere szerinti szakképző évfolyamon tanulók a szakmai tantárgyakból írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tesznek a szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelően. A vizsga letétele kötelező, a felsőbb évfolyamba lépés feltétele ezeknek a vizsgáknak a minimumteljesítése (elégséges szint elérése). Aki nem tudott részt venni valamelyik vizsgarészen, lehetőséget kap még az év végi eredményeket záró nevelőtestületi értekezlet előtt a pótlásra. A tanév végi vizsga bármelyik tantárgyból pótolható hivatalos dokumentummal alátámasztott indokolt távollét esetében

igazgatói

engedéllyel.

Rendkívüli esetben

méltányosságból igazgatói engedéllyel a szaktanár megadhatja a tanulónak az év végi osztályzatot a beszámoltatás lefolytatása nélkül, ha a tanulónak megfelelő számú (Lásd: a beszámoltatás rendje!) évközi érdemjegye van. Az év végi záróvizsgán az elégtelen megfelelés augusztus hónapban javítóvizsgán javítható. Ha a tantárgy vagy modul/modulrész írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll, a tantárgyi záróvizsgának azt a vizsgarészét kell javítani, amiből a tanuló elégtelen érdemjegyet szerzett. A végső eredménye a tanulónak a vizsgarészek számtani átlaga, de minimum az egész szám +0,75%. A záróvizsgán szerzett érdemjegy – az elégtelen kivételével – a tanulmányi munka értékelésében 3 érdemjegynek számít.

Az érdemjegyek beírása bekarikázott szám piros színnel.

2. A tanév végi beszámoltatás rendje Szakközépiskola 9.-12. Tantárgy

Évfolyam

Szóbeli

Írásbeli

Magyar nyelv

9-10.

x

Magyar nyelv

11-12.

x

x

Magyar irodalom

9.-12.

x

x

Történelem

9-12.

x

x

Matematika

9-12.

Idegen nyelvek

9-12.

Szakmai alapozók

9-10.

- Gazdasági-szolgáltatási alapozó

9-10.

x x x

x

Gyakorlati

- Informatika alapozó

9-10.

- Belügyi rendészeti

9-10.

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció - Közgazdaságtan

x x

11-12. 11-12.

x

- Marketing

11-12.

x

Vendéglátás-idegenforgalom

11-12.

- Vendéglátás, turizmus ismeretek

11-12.

x

x

- Szállodai ismeretek

11-12.

x

x

- Marketing

11-12.

x

x

Közlekedés szakmacsoport

11-12.

- Általános jogi ismeretek

11-12.

x

- Közlekedési földrajz

11-12.

x

x

- Közlekedési alapismeretek

11-12.

x

x

12.

x

x

- Közlekedési üzemvitel

x

Belügyi rendészeti

11-12.

- Pszichológiai alapismeretek

11-12.

x

- Ügyvitel, irodai ügyvitel

11-12.

x

- Belügyi rendészeti ismeretek

11-12.

- Társadalomismeret, életmód

12.

x

- Szociálpszichológia, mentálhigiénia

12.

x

- Belügyi rendészeti ismeretek

12.

x

x

Művészet, közművelődés, kommunikáció - Pszichológiai alapismeretek

11-12. 11.

x

x

- Néprajz, társadalomismeret

11.

x

x

- Pedagógia

12.

x

x

- Szociálpszichológia, mentálhigiénia

11.

x

x

x

x

Informatika szakmacsoport

11-12.

- Számítástechnika

11-12.

x

- Információs technológia

11-12.

x

- Számítástechnika gyakorlat

11-12.

x

- Információs technológia gyakorlat

11-12.

x

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport - Elektrotechnika

9-12. 9-10.

x

11-12.

x

- Anyag megmunkálási alapgyakorlat

9.

x

x

- Villamos alapgyakorlat

9.

x

x

- Elektrotechnikai alapgyakorlat

10-12.

x

x

- Elektrotechnikai alapmérések

10-12.

x

x

- Elektronika alapjai

Szakiskola (9-10.) Tantárgy Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó

Évfolyam 9-10

Szóbeli

Írásbeli

Gyakorlati

- Szakmai számítások

9.

x

- Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel

10.

x

- Vendéglátás dolgozói, a vendég

10.

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó - Mérések

x

9-10 9.

x

- Anyagok

9.

x

- Rajz és ábrázolás

9.

x

- Villamos szakrajz ismeretek

10.

x

x

- Villamosságtani alapismeretek

10.

x

x

- Anyagalakítás és megmunkálás

9-10.

x

x

10.

x

x

- Villamos mérések

Szakiskola (11-12.) Tantárgy Szakács

Évfolyam

Szóbeli

Írásbeli

- Ételkészítési ismeretek

11-12. 11-12.

x

x

- Élelmiszer ismeretek

11-12.

x

x

- Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek - Ételkészítési gyakorlatok

11-12.

x

x

Pincér

11-12.

- Pincér ismeretek

11-12.

x

x

- Élelmiszer ismeretek

11-12.

x

x

- Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek - Pincér gyakorlatok

11-12.

x

x

Elektronikai műszerész

11-12.

11-12.

Gyakorlati

x

11-12.

x

- Informatika

11.

x

x

- Munka és környezetvédelem

11.

x

- Műszaki alapgyakorlat

11.

- Műszaki dokumentáció

11.

x

- Elektronika

11-12.

x

- Villamos műszerek és mérések

11-12.

x

x

- Alkalmazott számítástechnika

11.

x

x

- Anyagismeret és technológia

12.

x

- Alkalmazott elektronika

12.

x

- Elektromos műszerek és mérések

12.

x

- Elektronika gyakorlat

12.

x

- Automatika

12.

x

- Gazdasági ismeretek

12.

x

x

x

Szakközépiskolai szakképző évfolyam (13-14.) Tantárgy/modul Logisztikai ügyintéző

Évfolyam 13-14

Szóbeli

Írásbeli

Gyakorlati

- Üzleti adminisztráció

13.

x

- Alkalmazott számítástechnika

13-14.

x

- Viselkedéskultúra és üzleti adminisztráció - Marketing és PR ismeretek

13-14.

x

13-14.

x

- Veszélyes áruk tárolásának követelményei I. - Veszélyes áruk tárolásának követelményei II - Áruterítés I.

13-14.

x

13-14.

x

13-14.

x

x

- Áruterítés II.

14.

x

- Anyagbeszerző munkakör követelményei I. - Anyagbeszerző munkakör követelményei II. - Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. - Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Kereskedelmi ügyintéző

14.

x

x

14.

x

x

14.

x

x

14.

x

x

- Üzleti adminisztráció

13.

x

- Alkalmazott számítástechnika

13.

x

- Viselkedéskultúra és üzleti adminisztráció - Marketing és PR ismeretek

13.

x

13.

x

- Ker. és elméleti ismeretek

13.

x

- Kereskedelmi számítások

13.

x

- Áruismeret

13.

x

x

- Statisztika és költséggazdálkodás

13.

x

x

- Áruszállítás és raktározás

13.

x

x

- Külkereskedelem és vám

13.

x

x

13.

x

Szakács

13-14.

- Ételkészítési ismeretek

13-14.

x

x

- Élelmiszer ismeretek

13-14.

x

x

- Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek - Ételkészítési gyakorlatok

13-14.

x

x

Pincér

13-14.

- Pincér ismeretek

13-14.

x

x

- Élelmiszer ismeretek

13-14.

x

x

- Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek - Pincér gyakorlatok

13-14.

x

x

13-14.

x

13-14.

x

Az érettségi és szakmai vizsgák idejét magasabb rendű jogszabály; a különbözeti, osztályozó- és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.

Szakiskolai lezárt 10. évfolyam után szakközépiskolai osztályba a 11. évfolyamon folytathatók tanulmányok. A kérvény beadás határideje: a tanév utolsó tanulmányi napja (június 15.)

3. Az osztályozóvizsgák tantárgyi tematikája Magyar nyelv és irodalom Irodalom 9. évfolyam I. félév Ókori görög irodalom Ókori római irodalom Biblia Középkori világi irodalom

9. évfolyam II. félév Középkori egyházi irodalom Janus Pannonius Balassi Bálint Angol reneszánsz színház Barokk irodalom Francia klasszicista dráma

11. évfolyam I. félév Realizmus világirodalma Arany János Madách Imre Mikszáth Kálmán

11. évfolyam II. félév Nyugat 1. nemzedéke Ady Endre Móricz Zsigmond Kosztolányi Dezső Babits Mihály

10. évfolyam I. félév Felvilágosodás irodalma Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Romantika világirodalma

10. évfolyam II. félév Katona József Kölcsey Petőfi Sándor Vörösmarty Mihály Jókai Mór

12. évfolyam I. félév József Attila Radnóti Miklós Pilinszky János Weöres Sándor Illyés Gyula

12. évfolyam II. félév Örkény István Németh László

10. évfolyam I. félév

10. évfolyam II. félév

Magyar nyelvtan 9. évfolyam I. félév

9. évfolyam II. félév Helyesírás Fonetika Alaktan Szófajtan

11. évfolyam 11. évfolyam I. félév II. félév Stilisztika (stílusrétegek, stíluseszközök)

Mondattan Kommunikációtan Szövegtan 12. évfolyam I. félév

Stilisztika (stílustörténet, extralingvális stíluseszközök) Nyelvtörténet Dialektológia Általános nyelvészet Szociolingvisztika

Történelem Szakközépiskolai képzés A tanuló a 9. évfolyam II. félévében kapcsolódik be a képzésbe 9. évfolyam I. félév - az ókori öntözéses földműveléssel foglalkozó civilizációk - gazdasági és vallási életének jellegzetességei - az ókori görög történelem kiemelkedő eseményei; az athéni - demokrácia kialakulásának lépései - a görög vallás és kultúra legfontosabb elemei és eredményei

Szakközépiskola

12. évfolyam II. félév

Ha a tanuló a 10. évfolyam I. félévétől kapcsolódik be a képzésbe (nem tanult történelmet az előző iskolában) 9. évfolyam I-II. félév - az ókori öntözéses földműveléssel foglalkozó civilizációk gazdasági és vallási életének jellegzetességei - az ókori görög történelem kiemelkedő eseményei; az athéni demokrácia kialakulásának lépései - a görög vallás és kultúra legfontosabb elemei és eredményei - az ókori római történelem kiemelkedő eseményei; a köztársaság kialakulásának lépései - a római vallás és kultúra legfontosabb elemei és eredményei - a kereszténység kialakulása és elterjedése - a feudalizmus társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésének alapjai - Nagy Károly uralkodása és a frank birodalom felépítése - a magyar őstörténet, a honfoglalás és az államalapítás kiemelkedő eseményei és jellegzetességei (Magna Hungariától Szent Istvánig) - a pápaság és a császárság küzdelme a hatalomért (invesztitúraháborúk) - a keresztes hadjáratok indítékai és következményei - a középkori városok kialakulása és jellemzése, a középkori kereskedelem jellemzői - lovagi kultúra és művészet, középkori egyetemek és oktatási módszerek - humanizmus és reneszánsz - huszitizmus és eretnekmozgalmak - az Árpád-házi uralkodók 1038- 1301-ig (I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és IV. Béla) - az Anjou-ház uralkodói (Károly Róbert és Nagy Lajos) - Luxemburgi Zsigmond és a magyar városfejlődés - Hunyadi János és török ellenes küzdelmek - Hunyadi Mátyás

Szakközépiskola

Ha a tanuló a 10. évfolyam II. félévétől kapcsolódik be a képzésbe (nem tanult történelmet az előző iskolában) 10. évfolyam I. félév

Szakközépiskola

Ha a tanuló a 11. évfolyam I. félévétől kapcsolódik be a képzésbe (ha nincs 10. évfolyamos osztályzata) 10. évfolyam I-II. félév - a felvilágosodás gondolatai - a Nagy Francia Forradalom – 1789-1792 - a Szent Szövetség rendszere - az ipari forradalom és annak gazdasági, társadalmi és politikai hatása - forradalmi hullámok 1830 és 1848-49 - a XIX. sz. ‟izmusai‟ – nacionalizmus, konzervativizmus, liberalizmus és szocializmus - III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása - gazdasági és társadalmi változások a XIX. első felében - a magyar jakobinus mozgalom - a felvilágosodás gondolatai - a Nagy Francia Forradalom – 1789-1792 - a Szent Szövetség rendszere - az ipari forradalom és annak gazdasági, társadalmi és politikai hatása - forradalmi hullámok 1830 és 1848-49 - a XIX. sz. ‟izmusai‟ – nacionalizmus, konzervativizmus, liberalizmus és szocializmus - III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása - gazdasági és társadalmi változások a XIX. első felében - a magyar jakobinus mozgalom - reformkor Magyarországon - Kossuth és Széchenyi reformprogramja, kettejük vitája - az 1848-49-es forradalom és szabadságharc - nagy földrajzi felfedezések és azok hatásai - reformáció irányzatai, a katolikus megújulás és barokk stílus - németalföldi szabadságharc - nyugat-Európai abszolutizmusok jellemzői (spanyol, angol, francia) - Angol polgári forradalom - Mohács és előzményei - az ország két, majd három részre szakadása és az országrészek jellemzése (Királyi Magyarország, Erdély és a Hódoltsági terület)

- a török kiűzése Magyarországról és ennek következményei - Habsburg-ellenes mozgalmak - Rákóczi-szabadságharc

Szakközépiskola

Ha a tanuló a 11. évfolyam II. félévétől kapcsolódik be a képzésbe (ha van 10. évfolyamos osztályzata) 11. évfolyam I. félév

Szakközépiskola

Ha a tanuló a 12. évfolyam I. félévétől kapcsolódik be a képzésbe (ha nincs 11. évfolyamos osztályzata) 11. évfolyam I-II. félév - neoabszolutizmus 1850-59 és a provizórium időszaka - a kiegyezés struktúrája és tartalmi elemei – politikai és gazdasági - a dualista államrendszer berendezkedése és kiemelkedő kormányai - út az első világháború felé, az 1910-es évek külpolitikája - a Monarchia az I. világháborúban - az első világháború gazdasági, társadalmi és politikai következményei az európai államok történelmi fejlődésére nézve 1918-1938 - a nagy világgazdasági válság és annak hatása a demokratikus és diktatórikus ideológiák és rendszerek kialakulására - A Trianoni békeszerződés tartalma és hatása; a határon túli magyarság helyzete - a Horthy-korszak meghatározó kormányai

Szakközépiskola

Ha a tanuló a 12. évfolyam II. félévétől kapcsolódik be a képzésbe (ha van 11. évfolyamos osztályzata) 12. évfolyam I. félév - A II. világháború - Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése - Magyarország 1945–1956 között - A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása - A Kádár-korszak - Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése - A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Angol nyelv, német nyelv Szakközépiskola 9. évfolyam – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga Hallott szöveg értése A tanuló képes - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;

- kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget célnyelven összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat használni

Szakközépiskola 10. évfolyam – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga Hallott szöveg értése A tanuló képes - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - gondolatait egy témát illetően megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - társalgásban részt venni. - érvelni, véleményét részletesen kifejteni és megvédeni, ellentmondani udvarias formában Olvasott szöveg értése A tanuló képes - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget célnyelven összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegtípusokat létrehozni; - változatos közlésformákat használni

Szakközépiskola

11-12. évfolyam – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga – B2-es szintű nyelvtudás Hallott szöveg értése A tanuló képes - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

- kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - gondolatait egy témát illetően megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - társalgásban részt venni. - érvelni, véleményét részletesen kifejteni és megvédeni, ellentmondani udvarias formában Olvasott szöveg értése A tanuló képes - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget célnyelven összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegtípusokat létrehozni; - változatos közlésformákat használni

Matematika Az osztályozóvizsgák formája: írásbeli A féléves osztályozóvizsga tematikáját az évfolyam tanmenetének megfelelően az I. félév és a II. félév tananyagát tartalmazza. Szakközépiskola 9. évfolyam 1.) Gondolkodási és megismerési módszerek - Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete - A logikai műveletek megfelelő alkalmazása a matematikában és a hétköznapi életben - Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése - Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása 2.) Számtan, algebra - Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok - Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz azegyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése 3.) Összefüggések, függvények, sorozatok - A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete - A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon) - Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása - Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján - Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség 4.) Geometria

-

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete Egybevágó alakzatok; két egybevágó alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület) - Szimmetria ismerete, használata - Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök) - Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel - Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete - Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal - A szerkesztési feladatok 5.) Valószínűség, statisztika – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása – Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése meghatározása

Szakközépiskola 10. évfolyam 1.) Gondolkodási és megismerési módszerek - Egyszerű összeszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban - Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására - A logikai műveletek megfelelő alkalmazása a matematikában és a hétköznapi életben - Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése 2.) Számtan, algebra - Négyzetgyök fogalma, azonosságai - Másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése - Másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése - Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása 3.) Összefüggések, függvények, sorozatok - A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). - Egyszerű függvény-transzformációk végrehajtása - Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján 4.) Geometria - A körrel kapcsolatos ismeretek bővülésének hatása elméleti és gyakorlati számításokban - A hasonlósági transzformáció és tulajdonságainak ismerete - Hasonló alakzatok; két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat) - Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete - Vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben 5.) Valószínűség, statisztika - Véletlen esemény, elemi esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata - Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen jósolt esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése - A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődik. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni - Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét a klasszikus modell alapján

Szakközépiskola 11. évfolyam 1.) Gondolkodási és megismerési módszerek - A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása - A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában - A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából - A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani 2.) Számtan, algebra - A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete

- A logaritmus fogalmának ismerete - A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából - Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése - A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával - Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. 3.) Összefüggések, függvények, sorozatok - A trigonometrikus függvények tulajdonságainak és grafikonjának alkalmazása egyszerű periodikus jelenségek, folyamatok vizsgálatára - Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása - Függvény-transzformációk végrehajtása - Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete 4.) Geometria - Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében - A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban - A valós problémákhoz geometriai modell alkotása - Hosszúság és szög kiszámítása - Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása - Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. - A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordinátarendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok - algebrai megoldása 5.) Valószínűség, statisztika - A valószínűség matematikai fogalma, valószínűség klasszikus kiszámítási módja - Mintavétel és valószínűség - A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémák

Szakközépiskola 12. évfolyam 1.) Gondolkodási és megismerési módszerek - A logikai műveletek megfelelő alkalmazása a matematikában és a hétköznapi életben - Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése - Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben - A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából - A szöveghez illő matematikai modell elkészítése 2.) Számtan, algebra 3.) Összefüggések, függvények, sorozatok - A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások 4.) Geometria - A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban - A valós problémákhoz geometriai modell alkotása - Kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása speciális síkidomok és testek esetében 5.) Valószínűség, statisztika - Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében - A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni - Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét Összességében - A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat - Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat - Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni - Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. - Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni - A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket - A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére - A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége - A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel

B i o l ó g i a - egészségtan Szakközépiskola

Szakközépiskola

10. évfolyam I. félév - 1. tanulmányi évfolyam - A rendszerezés alapjai - Az élőlények vizsgálata és csoportosításuk - Mikrobiológia – A vírusok - A prokarióták - Az egyszerűbb eukarióták - A gombák teste és életműködése, a zuzmók - A növények – A növények és anyagcseréjük - A növényi test szerveződése - A növényi szövetek - A növények szervei – gyökér, szár, levél - A hajtás működése - A növény egyéb működései - A növényi hormonok - A növények szaporodása - A növények egyedfejlődése - A növények rendszertani csoportjai

10. évfolyam II. félév - 1. tanulmányi évfolyam - Az állatok – Az állatok szerveződési szintjei - Az állati sejt és a főbb szövettípusok - Önfenntartó működések: légzés, keringés, kiválasztás - Az állatvilág önreprodukciója - Az állatok önszabályozása - A legfontosabb állattörzsek képviselőinek sajátosságai – álszövetes állatoktól az emlősökig - Az állatok öröklött és tanult magatartása - Viselkedési típusok - Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség és a faj - Egyed feletti szerveződési szintek, populáció, társulás - Populációk közötti kölcsönhatások - Anyag- és energia-körforgások - Táplálékpiramisok és táplálkozási kapcsolatok - Környezet, környezetszennyezés - Egyes környezeti problémák következménye

Szakközépiskola

Szakközépiskola

11. évfolyam I. félév - 2. tanulmányi évfolyam - A sejtek felépítése és anyagcseréje - A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai - A szénhidrátok - A lipidek - A fehérjék - A nukleotid típusú vegyületek - A sejt és a sejt membrárnja - A sejtek anyagcsere-folyamatai - A sejtek anyagfelvétele és –leadása - A felépítő és a lebontó folyamatok - A csontok szerkezete és kapcsolódása - A vázizomzat és a mozgási szervrendszer működése - A mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek - Az ember táplálkozása - A tápcsatorna felépítése - Az emésztő szervrendszer megbetegedései - A légzőrendszer felépítése és működése - A légzőmozgások - A vér összetétele, alkotói - Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése - A szív szerkezete és működése

11. évfolyam II. félév - 2. tanulmányi évfolyam - A nyirokrendszer és az immunitás - Az immunitással összefüggő betegségek és a rák - A kiválasztó szervrendszer felépítése és működése - A kiválasztás szabályozása és egészségügyi ismeretek - A bőr felépítése és egészsége - A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek - A szervezet belső környezete, a szabályozás alapjai - Az ingerület terjedése és a szinapszis - A gerincvelő - Az agyvelő részei - A szem felépítése - A hallószerv felépítése és működése, az egyensúly érzékelése - Az ízlelés és a szaglás - Az idegrendszer vegetatív működése - Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek - A hormonális szabályozás alapelvei - A hipotalamusz és az agyalapimirigy-rendszer - A pajzsmirigy, a mellékvese és a hasnyálmirigy

Szakközépiskola

Szakközépiskola

12. évfolyam I. félév - 3. tanulmányi évfolyam - Az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai - A génműködés és a fehérjeszintézis - A sejtciklus és a DNS bioszintézise - A sejtosztódás típusai - A mutációk típusai és következményei - Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése - Néhány emberi tulajdonság és betegség öröklődése - Többgénes öröklődés és a kapcsoltság

12. évfolyam II. félév - 3. tanulmányi évfolyam - Az evolúció lényege és tényezői - Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. A fajok kialakulása - Az evolúció bizonyítékai - Az ember evolúciója - Életközösségek, populációs kölcsönhatások - A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései - Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei

- A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése - A mennyiségi jellegek öröklődése - A genetikai ismeretek és kutatások jelentősége - Az ember szaporodása, az emberi szexualitás - A megtermékenyítés és az embrionális fejlődés - A terhesség, a szülés és a posztembrionális fejlődés - Szexuális úton terjedő betegségek

- Élőhelyek pusztulásának okai

Földrajz Szakközépiskola

Szakközépiskola

9. évfolyam - 1. tanulmányi évfolyam - A Föld kozmikus környezete - A földi tér ábrázolása - A Föld szerkezete és folyamatai - A légkör földrajza - A vízburok földrajza - A földrajzi övezetesség - Társadalmi folyamatok a 21. század elején

10. évfolyam - 2. tanulmányi évfolyam - A világgazdaság jellemző folyamatai - Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában - A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában - Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi – gazdasági jellemzői - Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Fizika Szakközépiskola 9. évfolyam - 1. tanulmányi évfolyam - Tájékozódás égen-földön - A közlekedés kinematikai problémái - A közlekedés dinamikai problémái - A tömegvonzás - Mechanikai munka, energia, teljesítmény - Egyszerű gépek a mindennapokban - Rezgések, hullámok - Energia nélkül nem megy - A Nap - Energiaátalakító gépek - Hasznosítható energia, a hőtan főtételei

Szakközépiskola 10. évfolyam - 2. tanulmányi évfolyam - Vízkörnyezetünk fizikája - Hidro- és aerodinamikai jelenségek, - a repülés fizikája - Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai - A hang és a hangszerek világa - Szikrák és villámok - Az elektromos áram - Lakások, házak elektromos hálózata - Elemek, telepek - Az elektromos energia előállítása

Szakközépiskola 11. évfolyam - 3. tanulmányi évfolyam - A fény természete és a látás - Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés a 21. században - Atomfizika a hétköznapokban - A Naprendszer fizikai viszonyai - A csillagok, galaxisok

Kémia

Szakközépiskola 9. évfolyam I. félév - 1. tanulmányi évfolyam Általános kémia - Atomok és molekulák (az atom felépítése, az elektronszerkezet, periódusos rendszer, az ionkötés, ionok képződése atomokból, a kémiai kötés típusai, a kovalens kötés és a molekulák jellemzői) - Halmazok (diszperziós-, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés ionrács, atomrács, fémrács és molekularács) - Az oldódás folyamata (ionvegyületek és kovalens molekulák oldódása, az oldódás energiaviszonyai és sebessége) - Az oldatok összetétele (oldódás és kiválás egyensúlya, oldhatóság, töménység, oldatkészítés)

Szakközépiskola 9. évfolyam II. félév - 1. tanulmányi évfolyam Általános kémia - Kémiai reakciók (hőváltozások, a reakciók sebessége, a kémiai egyensúly, a sav-bázis reakciók, redoxireakciók, a redoxifolyamatok iránya, galvánelem, elektrolízis) - Hétköznapi kémia - fémek és a korrózió

Szakközépiskola 10. évfolyam I. félév - 2. tanulmányi évfolyam Szerves kémia - A szénhidrogének (a szerves molekulák és vegyületek jellemzése) - (a metán, a kőolaj és a földgáz, az etén, a benzol) - Az oxigéntartalmú szerves vegyületek (az etilalkohol, a formaldehid, az ecetsav és a mosószerek)

Szakközépiskola 10. évfolyam II. félév - 2. tanulmányi évfolyam Szerves kémia - Egyéb heteroatomos vegyületek (halogéntartalmú szerves vegyületek, aminok) - Műanyagok - Biológiailag fontos vegyületek (zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak)

Ének–zene Szakközépiskola 10. évfolyam - 1. tanulmányi évfolyam - Kottaolvasás: a tanult előjegyzésekben 8-12 ütemnyi, egyszerű (kromatikus-menet nélküli) dallam szolmizálása - Népdaléneklés és elemzés: a tanult dalok közül egy magyar népdal éneklése és elemzése. - Zeneelmélet: a tanmenet szerinti anyag ismerete - Zenetörténet: a tanult zenetörténeti korszakok és zeneszerzők bemutatása - Zenehallgatás-zenefelismerés: a tanmenet szerinti zenei részletek felismerése

Művészetek Szakközépiskola 11. évfolyam - 1. tanulmányi évfolyam - Éneklés: magyar népdalok és klasszikus zenei szemelvények ismerete, éneklése és elemzése - Kifejezés, képzőművészet: a művészeti ágak legfontosabb jegyeinek megkülönböztetése műelemzés során - Vizuális kommunikáció: jelenségek, időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása - Média és mozgóképkultúra: az életkornak megfelelő mozgóképek értelmezése, elemzése, tájékozottság megszerzése - Tárgy- és környezetkultúra: a környezet vizuális megfigyelése alapján tapasztalatok megfogalmazása, értelmezése

Testnevelés és sport Szakközépiskola 9-12. évfolyam – 1-4. tanulmányi évfolyam - Atlétika tárgyból: térdelőrajt, távolugrás a tanult technikával, magasugrás a tanult technikával, súlylökés - Torna tárgyból: bemelegítő gyakorlatsor, talaj elemek (gurulóátfordulások, kézen átfordulások, gyertya,

mérlegállás, lebegőállás, tigrisbukfenc), összefüggő talajgyakorlat, szekrényugrás: guggoló átugrás keresztbe, illetve hosszába rakott szekrényen - Labdajáték: kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, floorball

Etika Szakközépiskola 11. évfolyam – 1. tanulmányi évfolyam - Az erkölcsi gondolkodás alapjai; - Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában; - Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés; - A felelősség kérdése; - Az erények és a jó élet céljai; - A kapcsolatok etikája; - Társadalmi szolidaritás; - Törvény és lelkiismeret; - Szavak és tettek; - Hazaszeretet; - Többség és kisebbség; - A tudományos-technikai haladás etikai kérdései; - Bioetika; - A felelősség új dimenziói a globalizáció korában; - Ökoetika; - A közösség és a korrupció problémája - Felelősség utódainkért

Informatika Szakközépiskola 9. évfolyam - 1. tanulmányi évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére - ismerje a leggyakrabban használt informatikai eszközöket és perifériákat - az operációs rendszerek alapszolgáltatásait - ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; - ismerje az ergonómia alapjait. - az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére - tudjon írott és audiovizuális dokumentumokat elekronikusan létrehozni. - ismerje a dokumentumkészítéshez szükséges alkalmazói környezetet. - ismerje a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, esztétikus adatmegjelenítés lehetőségeit. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére - ismerje az algoritmus informatikai fogalmát; - ismerje a probléma megoldásához szükséges egyszerűbb informatikai eszközöket, módszereket; - legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére - legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; - tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. - ismerje az információküldés és –fogadás kommunikációs eszközeit, funkcióit, kiválasztási szempontjait. A tanuló az információs társadalom témakör végére - ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; - legyen képes értékelni az információforrásokat; - ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; - ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére - ismerje a könyvtártípusokat és szolgáltatásaikat, szerepüket a tanulásban és a közhasznú tájékozódásban;

- legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; - legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

Szakközépiskola 10. évfolyam - 2. tanulmányi évfolyam A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére - tudjon algoritmusokat készíteni, - legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; - legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; - ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; - legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; - legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A tanuló az info-kommunikáció témakör végére - legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; - legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; - tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére - ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; - legyen képes értékelni az információforrásokat; - ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; - ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; - ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; - ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; - ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; - ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, - legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; - ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; - ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; - ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére - legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; - legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni. A Weblap szerkesztése témakör végére - legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során a weblap szerkesztési folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

ELEKTROTECHNIKAI–ELEKTRONIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Elektrotechnika Szakközépiskola 9. évfolyam I. félév - A villamos alapmennyiségek jelölései, mértékegységei, prefixumai és szabványos rajzjelei - Vezető és a szigetelő anyagok - Á ramköri Ohm- és Kirchhoff-törvények, a villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok - Az ellenállás-hálózatok eredője, a feszültségosztó, áramosztó, műszerhez előtét- és söntellenállás - Az áram- és feszültségmérő az áramkörökben

Szakközépiskola 9. évfolyam II. félév

-

Az ellenállások hőfokfüggése, az elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatása Hő- és a vegyi hatás jellemző alkalmazásai A galvánelemek és az akkumulátorok működése, jellemzőik A korrózió okai, a korrózió elleni védekezési eljárások A valódi generátor belső felépítése, üzemi állapotai A valódi generátor viselkedése a különböző üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggése

Szakközépiskola 10. évfolyam I. félév - Az anyagok viselkedési tulajdonságai a villamos mezőben - A villamos térben lejátszódó alapvető jelenségek. - A kondenzátorok jellemzői, a kondenzátor töltési és kisütési folyamata - Az elektromos jellemzők alapján katalógusból kondenzátor választása, eredő kapacitások kiszámítani

Szakközépiskola 10. évfolyam I-II. félév - A mágneses kölcsönhatások, az indukció fajtái, a gerjesztési törvény, a mágneses permeabilitás - A mágneses mező és egyszerű mágneses körök alapjellemzői, az indukált feszültségek - A mágneses terek iránya, jobbkéz-szabály - A váltakozó jel jellemzői, középértékei - A tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó fázisszöge és teljesítménye - Az impedancia, az admittancia, a határfrekvencia és a rezonanciafrekvencia fogalma - A rezgőkörök működése, a transzformátor működése

Elektronika alapjai Szakközépiskola 11. évfolyam - A két pólusok és a négy pólusok csoportosítása, a két pólusok és a négy pólusok paraméterei - A csillapítások számolása, helyettesítő képek alkalmazása - A szűrők frekvencia-átvitel szerinti csoportosítása - A félvezető fizika alapjai, a félvezető dióda működése, a félvezetők hőfokfüggése - A félvezető dióda karakterisztikája, jelképi jelölése - A térvezérlés szerepe, a bipoláris és az unipoláris tranzisztor működése, a térvezérlésű eszköz áram- és feszültségviszonyai - A jelképi jelölések, a katalógusok használata - Az erősítők egyenáramú beállításának jellemzői, az erősítővel kapcsolatos alapfogalmak, az erősítő alapkapcsolások működése - Az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú jellemzői - A különféle visszacsatolások, a visszacsatolt erősítők jellemzői - Az erősítő áramkörök visszacsatolásai, a visszacsatolt egyszerű erősítők jellemzői - A zajok és torzítások jellemzői, a zajok és torzítások okai, a zajok és torzítások csökkentési megoldásai - A hangolt erősítők működése és jellemzői, jellegzetes alkalmazási lehetőségei, a korszerű teljesítményerősítő kapcsolások - A pozitív visszacsatolás és annak jellemzői, a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolások, az oszcillátorok felhasználási lehetőségei - A stabilizátorok jellemzői, a műveleti erősítő alapkapcsolásai, jellemzői és integrálási lehetőségei

Szakközépiskola 12. évfolyam - Az impulzus fogalma és jellemzői, az impulzusfajták felsorolása - A jelformálók jellemzői, a passzív jelformálók alkalmazási területei - Az impulzus-előállító áramkörök működése - A multivibrátorok jellemzői, az aktív jelformálók alkalmazási területei - Az analóg és digitális jelformák, a digitális jelformák jellemzői - A logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazása - A kombinációs és a szekvenciális áramkörök, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusai, igazságtáblázatai, és vezérlési lehetőségei

Műszaki rajz és vizuális kultúra Szakközépiskola 10. évfolyam I. félév -

-

A műszaki ábrázolás legfontosabb területei Az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapok A vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák, ezek alkalmazásai, a vetületi ábrázolás szabályai Az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések A műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelölések

INORMATIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Műszaki ábrázolás alapjai Szakközépiskola 9. évfolyam - Az ábrázoló geometria alapismeretek - A műszaki ábrázolás alapjai - Pont ábrázolása a térben - Szakasz ábrázolása koordinátarendszerben - Egyenes ábrázolása a térben - Két egyenes kölcsönös helyzete a síkban és térben - Képek ábrázolása, beviteli lehetőségei és feldolgozásuk a számítástechnikában

Szakközépiskola 10. évfolyam - A műszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területei - Az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapok - A perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrák - Az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálása, egyeztetése - A leggyakrabban használt műszaki tervezőprogramok célja, alkalmazási elve, kapcsolata az anyaggyártási technikákkal - Az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videó-feldolgozás eszközei, szabványai és alkalmazásuk módja - Az interaktivitás fogalma, az interaktív multimédiás alkalmazások

Műszaki alapgyakorlatok Szakközépiskola 9. évfolyam - Az informatikai szakmacsoporthoz tartozó pályák, a hazai és nemzetközi fejlődési tendenciák, a szakma jelentősége és helyzete - Az önismereten alapuló pályaelképzelések, a pálya követelményei, elvárásai - Tájékozódás a munkaerőpiacon és pályaválasztásuk megtervezése - Az információs technológiákban általában alkalmazott anyagok - A vezetők, szigetelők, félvezetők legfontosabb tulajdonságai, alkalmazásuk módjai, az információs technológiában betöltött szerepük - A számítógép működési elve, belső felépítése, funkcionálisan főbb alkatrészei, perifériái - Az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök főbb típusai, alkalmazásuk lehetőségei és a fejlődési tendenciák - Az elektronikus kommunikáció elve, főbb gyakorlati megvalósítása, a helyi hálózatok és a világháló alkalmazási köre közötti különbség és azonosságai - Az internet fontosabb szolgáltatásai és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályai

Szakközépiskola 10. évfolyam - A műszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területei - Az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapok

- A perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrák - Az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálása, egyeztetése - A leggyakrabban használt műszaki tervezőprogramok célja, alkalmazási elve, kapcsolat az anyaggyártási technikákkal - Az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videó-feldolgozás eszközei, szabványai és alkalmazásuk módjai - Az interaktivitás fogalma, az interaktív multimédiás alkalmazások

Számítástechnika Szakközépiskola 9. évfolyam - Alapvető állomány- és mappaműveleteket elvégzése a számítógépen - Egyszerű logikai feladatok, a jelek fajtái, a logikai műveletek - Alkalmazás önálló telepítése, a háttértár karbantartása szoftver segítségével - Segédprogramok használata (tömörítés, vírusirtás) - Dokumentumok tervezése és megszerkesztése - Egy nagyobb dokumentum igényes összeállítása, megszerkesztése - Egyszerű prezentáció tervezése és megszerkesztése

Szakközépiskola 10. évfolyam - Alapvető állomány- és mappaműveletek a számítógépen - Egyszerű logikai feladatok megoldása, a jelek fajtái, a logikai műveletek - Alkalmazás önálló telepítése, a háttértár karbantartása szoftver segítségével - Segédprogramok használata (tömörítés, vírusirtás) - Dokumentumok tervezése és megszerkesztése - Egy nagyobb dokumentum igényes összeállítása, megszerkesztése - Egyszerű prezentáció tervezése és megszerkesztése

Szakközépiskola 11. évfolyam - Az adatbázis fogalma, különböző modelljei – hangsúlyosan a relációs modell - Az adatbázis-kezelés feladata és problémaköre, az adatbázis- és a táblázatkezelővel leképzett adattábla közötti különbségek - A relációs adatbázis tábláinak, mezőinek és rekordjainak kialakítása, és az ezeken végzett műveletek matematikai alapjai - Az adattáblákban keletkező redundanciák - A kulcsmező szerepe, és az indexelés folyamata - Az adatbázisok tervezésének és létrehozásának egyszerűbb esetei, mezőtípusok meghatározása - A fizikai és logikai állományrendezés közötti különbség, az adatbázisban való adatkeresés célja és módszerei - A lekérdezés, és az adattábla szűrése - Űrlap tervezése, az űrlapon vezérlőelemek elhelyezése - A kliens-szerver architektúra kényege, működése, a modell jelentősége az adatbázis-kezelő rendszerekben, és az Internet szolgáltatásai

Szakközépiskola 12. évfolyam - A számítógépes hálózatok fogalma, típusai, jellemzői - A hely- és távhálózati kommunikációs lehetőségek - Az Interneten elérhető adatbázisok, információs rendszerek - Az érettségi vizsga követelményei - A négy tanév alatt elsajátított ismereteket gyakorlati alkalmazása - A felmerülő új számítógépes feladatok megoldása a követelményeknek megfelelően

Információs technológia Szakközépiskola

11. évfolyam - A programozás általánosan elterjedt eszközei, az aktuálisan alkalmazott programnyelvek főbb jellemzői, felhasználási területe - A fordítás és szerkesztés folyamata, a könyvtárfájlok, meghajtók és forrásobjektumok szerepe - A legfontosabb programozási elvek és módszerek, a feladat megfogalmazása, a megoldási stratégia kidolgozása - A legfontosabb programozási elvek és módszerek, a folyamatábrázolás szabályai, folyamatábra olvasás, értelmezés - Algoritmus-leírás készítése, a feladat megfogalmazása, a megoldási stratégia kidolgozása - Az adatszerkezetek általános tulajdonságai és típusai, az adatdeklaráció szerepe, a változók érvényességi köre - Az összetett adatszerkezetek alapesetei, az adatvektor és adatmátrix fogalma, alkalmazási köre - Az alapvető logikai vizsgálatok módszerei, a strukturált, függvényhívás alapú programozás főbb jellemzői, a logikai feltételvizsgálat helyének fontossága - A fontosabb alapfüggvények és a paraméterátadás alapjai, a hívási szabályok az adott nyelvben - Egy adott feladat megoldásához szükséges tételek kiválasztása - Az objektumorientált programozás elve, az objektum fogalma, szerkezete - Az adatmező, metódus és osztály fogalma és jelentősége - Az objektumhoz kapcsolódó metódusok, a függvény, eljárás és metódus - Az objektumok általános felépítése, kialakításuk elve, tartalma - Az öröklődés fogalma és jelentősége, objektumok azonosítása, jellemző közös tulajdonságainak kiemelése, kapcsolatok kialakítása - Komplex gyakorlófeladat megtervezése a tanult elemek alapján

Szakközépiskola 12. évfolyam - A modern vizuális programozás alapjai, a vizuális objektumok fogalma, főbb típusai - A vizuális objektumok tulajdonságai, a hozzárendelhető események jelentősége, az egyes eseményobjektumot reprezentáló kontrollok feladata, kiválasztásuk elve - A felhasználói aktivitásra tervezett programok működési elve, a programozás szabályai - Az események kiváltó eszközei, az eseményvezérlés által megvalósítható sokoldalúság - Form- és kontrolltulajdonságok meghatározása, az OSI-modell rétegei, a leggyakrabban alkalmazott szabványok és megvalósításai - A hozzáférési és hibakezelési eljárások és jellemzői, a hálózati és szállítási rétegek jellemző algoritmusai - A legfontosabb biztonsági rendszerek, az adatbázis fogalma, különböző modelljei, az adatbázis-kezelés feladata és problémaköre, az adatbázis- és a táblázatkezelővel leképzett adattábla közötti különbség - A relációs adatbázis tábláinak, mezőinek és rekordjainak kialakítása, és az ezeken végzett műveletek matematikai alapjai, a táblák közötti kapcsolatteremtés elve és lényege - A kulcsmező szerepe, az indexelés folyamata, az adatbázisok tervezésének és létrehozásának egyszerűbb esetei, a mezőtípusok meghatározása - A fizikai és logikai állományrendezés közötti különbség, az adatbázisban való adatkeresés célja és módszerei - Az adattábla szűrése és a lekérdező állomány létrehozása - Az SQL-programnyelv szükségessége, célja, működési elve, az adatdefiníció és adatmanipuláció lényege

GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSI ALAPOZÓ Gazdasági környezetünk Szakközépiskola 9. évfolyam - Az alapvető fogalmak (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat) - A termelési tényezők, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolata, a javak csoportosítása - A gazdasági szereplők és kapcsolataik - Az állam feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai - A háztartás feladatai, bevételei és kiadásai, a háztartás pénzgazdálkodása - A háztartás munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszere

Szakközépiskola 10. évfolyam - A vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolata, az üzleti vállalkozás és a nonprofit vállalkozás, a vállalkozási formák, a vállalkozási formák előnyei és hátrányai - A legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmak - A munkaviszony és munkaszerződés fogalma, tartalma, a munkavállalói jogok és kötelezettségek - A költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalma, kapcsolatuk az eredménnyel

Viselkedéskultúra Szakközépiskola 9. évfolyam - Az öltözködési módok - A köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, kulturált vita, eredményes konfliktuskezelés - A társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályok - A korszerű gasztronómia alapjai, az étkezési szokások, az egészséges táplálkozás alapelvei, a kulturált italfogyasztás szabályai - A munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályok, a vezető és beosztott munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi viszonya és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályok

Információkezelés Szakközépiskola 9. évfolyam - A számítógép billentyűzetének magabiztos használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálása, betűtípus megválasztása - Tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, könnyen írható, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással,(hibahatár: a leütés számhoz viszonyított négy ezrelék)

Szakközépiskola 10. évfolyam - Tíz perc alatt legalább 1200 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet használatával történő másolása (hibahatár: a leütés számhoz viszonyított négy ezrelék) - A levelek formai kialakításának szokásai, a kiemelési módok - A bemutatott másológép, telefon, telefax, iratmegsemmisítő használata a kezelési útmutató szerint rendeltetésszerűen - Egyszerű karbantartási munkák (pl. festékkazetta csere, telefax papírcsere, nyomtató festékkazetta-csere).

Kommunikációs kultúra Szakközépiskola 10. évfolyam - Az öltözködési módok - A köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, kulturált vita, eredményes konfliktuskezelés - A társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályok - A korszerű gasztronómia alapjai, az étkezési szokások, az egészséges táplálkozás alapelvei, a kulturált italfogyasztás szabályai - A munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályok, a vezető és beosztott munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi viszonya és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályok

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Vendéglátás és turizmus ismeretek Szakközépiskola

11. évfolyam I. félév - A vendéglátás történetének bemutatása - A különböző történelmi korokhoz kapcsolódó hagyományok bemutatása - A mai vendéglátás jellegzetességeinek, helyzetének ismertetése - A hazai vendéglátás jellemző üzlettípusainak felsorolása - A turizmus szervezeti struktúrájának, irányítási rendszerének, vállalkozási formáinak bemutatása - A turisztikai tevékenységet folytató vállalkozó feladatinak és felelősségének ismertetése

Szakközépiskola A tanuló a 11. évfolyam II. félévében kapcsolódik be a képzésbe 11. évfolyam II. félév - A hazai turizmus, a vendéglátás nemzetgazdasági jelentőségének, társadalmi fontosságának ismertetése - A vendéglátásban dolgozók emberi és szakmai alkalmasságának példákon keresztüli alátámasztása - Adott vendéglátó üzlet profiljának, az üzlet minőségi kategóriájának meghatározása - A tanult fogalmak, kategóriák alkalmazása - A hivatástudatról, emberszeretetről, a környezet és a természet védelméről alkotott vélemény ismertetése

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A vendéglátás és turizmus kapcsolatának bemutatása - A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik - A turizmus egyes tevékenységeihez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek - A vendéglátás egyes tevékenységeihez kapcsolódó személyi és tárgyi és személyi feltételei

Szakközépiskola A tanuló a 12. évfolyam II. félévében kapcsolódik be a képzésbe 12. évfolyam II. félév – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - A turizmus és vendéglátás piaca - A kereslet, kínálat és az ár összefüggései - A piacra ható tényezők - A piaci résztvevők szerepe és feladataik ismertetése - A turizmus és a vendéglátás ügyvitele

Szállodai ismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - Szálláshely, szálloda fogalmának meghatározása - A szálloda tárgyi működési feltételeinek, műszaki berendezéseinek ismertetése - A szállodai épület külső megjelenésének és belső tagozódásának bemutatása - A különböző helyiségek funkcionális bemutatása - A különböző szálláshelyek kategóriáinak ismertetése - A szállodai munkakörök megnevezése

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - A munkaerő-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggéseinek ismertetése - A munkaerő változásainak hatásáról vélemény alkotása - A szállodás és vendéglátó tevékenységek összefüggéseinek ismertetése - A vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok - A reggeliztetés, fő étkezés, egyéb étkezési feladatok ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok ismertetése - A szobaszerviz és más szállodai szolgáltatások funkciójának bemutatása

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A szállodaüzem irányítása és vezetése - A szállodai tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok - A szállodai ügyvitel általános meghatározói - Üzleti levelezések

- Egyéb szálláshelyek gazdálkodása

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A szálloda gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatainak ismertetése - Szállodai marketing - Egyéb szálláshelyek gazdálkodása - Munkavédelem a szállodában - Biztonságszolgálat a szállodában

Marketing Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A marketing történetének bemutatása - A marketing szerkezetének elemzése - A piaci szereplők és a piactípusok meghatározása - Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás ismertetése - A marketingmix elemeinek ismertetése

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A marketing információs rendszer (MIR) bemutatása - A piackutatás fajtái, módszerei - A piackutatás felhasználási területei - Termékpolitika, termékfejlesztés ismertetése - Árpolitika, árstratégia - Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A marketing-kommunikáció eszközrendszere - A reklám fogalma, szerepe - A reklám fejlődésének ismertetése - A reklám tervezése és szervezése

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - Public Relations (PR) fogalma, eszközei - Imázs fogalma, egyedi vállalati arculat - Idegenforgalmi marketing - Az idegenforgalmi marketing eszközei - Etika és jog a marketingben

KERESKEDELEM—MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ISMERETEK Közgazdaságtan Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A közgazdaságtan tárgyának, alapkérdéseinek, elemzési módszereinek ismertetése - A piac fogalmának, alapvető kategóriáinak, működési mechanizmusának és a piaci formák ismertetése - A piaci magatartást befolyásoló tényezők és a társadalompolitikai környezet vállalati hatásainak értelmezése - A költség, bevétel, eredmény fogalmak definiálása - A fejlett piacgazdaság központi szereplőinek bemutatása - A fogyasztói magatartás, a tényezőpiacon való vállalatok vevői viselkedésének bemutatása

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A vállalkozás beindításához szükséges feltételrendszer ismertetése - A vállalkozások kapcsolatrendszerének és jelentőségének ismertetése - A vállalatok profitmaximalizáló outputjainak kiszámítása - Ár rugalmassági, jövedelemrugalmassági és kereszt-árrugalmassági feladatok megoldása - Az árubeszerzés komplex folyamatainak ismertetése - A beszerzéshez kapcsolódó jogi, pénzügyi lehetőségek bemutatása

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A makrogazdaság szereplőinek jellemzése - A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlási folyamatok felismerése - Az SNA rendszer alapmutatóinak felismerése - Az árupiaci keresletre ható tényezők ismertetése - Az egyensúlyi jövedelem függvényeken és számítási példákon keresztül történő meghatározása - A pénzkínálat fogalmának definiálása - A pénzteremtés mechanizmusában a bankrendszer szerepének ismertetése - A pénzpiac egyensúlyának és a kamatláb szerepének ismertetése

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - Keresleti-kínálati függvény ábrázolása - A keresleti-kínálati függvény kapcsolatának ismertetése a különböző részpiacokkal - Makrogazdasági egyensúly értelmezése - A magyar gazdaság munkapiaci helyzetének és az árszínvonal alakulásának bemutatása - A várakozások és az infláció kapcsolatának bemutatása - Az állam feladatainak és a makrogazdasági folyamatokban való beavatkozás lehetőségeinek, eszközeinek ismertetése - A költségvetési és a monetáris politika közötti különbségeknek, azok alkalmazhatóságának felismerése - A nemzetközi fizetési mérleg, külkereskedelmi mérleg és a valutapiaci alapfogalmak ismertetése

Marketing Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév

-

A marketing jelentőségének, történeti kialakulásának ismertetése Piaci összefüggések meghatározása Keresleti, kínálati oldal elemzése Megfelelő piaci szegmensek kiválasztása A szóba jöhető vásárlói kör meghatározása Az információszerzés fontosságának bemutatása

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A piackutatás módszereinek, eszközeinek, folyamatának ismertetése - A marketing és a piackutatás kapcsolatának bemutatása - A termék fogalmának, osztályozásának és a piackutatás kapcsolatának definiálása - A termék életgörbe szakaszainak jellemzése - Termékpiaci stratégiák jelentőségének felismerése - Az ár jelentőségének, az árpolitikai célkitűzéseknek és az árképzés módszereinek meghatározása - Az árstratégia kialakulásának és az árak jogi szabályozásának ismertetése - Az értékesítési rendszer funkcióinak és az értékesítési csatorna kiválasztási szempontjainak bemutatása - A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés ismertetése

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A marketingkommunikáció fogalmának, jelentőségének, a marketingen belül elfoglalt helyének ismertetése - A kommunikáció közvetlen és közvetett eszközeinek felsorolása

-

A marketing és a kommunikáció kapcsolatának, eszközrendszerének bemutatása A reklám fogalmának, a reklámcélok és reklámeszközök fajtáinak ismertetése A reklámeszközök és reklámhordozók közötti különbségek felismerése A reklám társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása Reklámterv készítése Reklámetikai kódex értelmezése

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A PR fogalmának, eszközeinek ismertetése - A kapcsolatszervezés folyamatának és az SP módszereinek, sajátos területeinek ismertetése - A módszerek kialakítására, végrehajtására programok készítése - A személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatának bemutatása - A személyes eladás alapelveinek, folyamatának és szabályainak ismertetése - Az imázs fogalmának, fajtáinak, szükségességének ismertetése - A C.I. lényegének, tartalmi és formai elemeinek, gyakorlati megvalósításának bemutatása - A kiskereskedelmi áruforgalomra ható tényezők bemutatása - A márka, védjegy, design fogalmának meghatározása - A választék szerepének, a szponzorálás céljának és módjának bemutatása

Idegen nyelv Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A hallott szövegből a lényeges információk kiszűrése - Az olvasott szöveg lényeges információinak kiszűrése - A szakmai beszédkészség területén a hozzájuk intézett kérdések megválaszolása - Vélemény kifejtése - Társalgásba történő bekapcsolódás

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A hallott és olvasott szöveg fontos információinak kiszűrése - A szakmai beszédkészség alkalmával feltett kérdések megválaszolása - Íráskészség területén egyszerű üzleti szövegek, levelek szerkesztése - Egyszerű üzleti szövegek, levelek megírása - Nyelvhelyességi szabályok betartása

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A hallott szöveg értése - A kb. 200 szavas egyszerű üzleti nyelvű szövegből az ismeretlen nyelvi egységek jelentésének kiszűrése - A tanulóhoz intézett kérdések megválaszolása - Érzelmek kifejezése - Társalgásba történő bekapcsolódás - Vélemény kifejezése

Szakközépiskolai képzés 12. évfolyam II. félév

- Olvasott szöveg értése - A kb. 200-250 szavas egyszerű üzleti szöveg lényeges információinak kiszűrése - A szöveg globális üzenetének megértése - A kb. 150 szavas egyszerű üzleti szövegek, levelek megírása - Egyszerű üzleti szövegek, levelek megszerkesztése, tagolása - Gondolataik megfelelő nyelvi eszközökkel történő kifejezése - Nyelvhelyességi szabályok betartása

MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK

Pszichológiai alapismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam - A fejlődéslélektan, a személyiség-lélektan alapfogalmai, felismerése, besorolása - Az egyes lelki jelenségek osztályozása, meghatározása az érés és a fejlődés törvényszerűségeinek - A szenzomotoros és a kognitív fejlődés menete - A motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényege, a tanulás viselkedésmódosító szerepe - A szocializáció legfontosabb területei, fejlődést befolyásoló szerepük

Néprajz, társadalomismeret Szakközépiskola 11. évfolyam - Az írásbeli és a szájhagyomány útján terjedő műveltségek, a néprajztudomány ágai - A hazai táji-történeti hagyományok szerepe - A magyarországi kisebbségi népcsoportok főbb hagyományai, az egyes népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők - A társadalmi szokások, normák hagyományozódása, a hagyományláncok, hagyománytípusok jellemzői, a helyi társadalom fogalma, szerkezete, a hagyományformálódás folyamata

Kézműves gyakorlatok Szakközépiskola 11. évfolyam - A szerszámok biztonságos, szakszerű használata, az alkalmazott anyag tulajdonságai - Az anyag megmunkálásának lehetőségei, eszközei - Esztétikus tárgyak tervezése és készítése

Szakközépiskola 12. évfolyam - A szerszámok biztonságos, szakszerű használata, az alkalmazott anyag tulajdonságai - Az anyag megmunkálásának lehetőségei, eszközei - Esztétikus tárgyak tervezése és készítése

Szakmai informatika Szakközépiskola 11. évfolyam - Dokumentumok önálló tervezése, megszerkesztése - Internetes információk megtalálása, letöltése

Szakközépiskola 12. évfolyam - Önálló dokumentumok tervezése, szerkesztése, tanulmányhoz információ gyűjtése - Egyszerű tartalmú iratszöveget másolása kb. 750 leütés/10 perc írássebességgel, tízujjas vakírással, a javítási lehetőségek használatával, az előírt hibahatárokon belül - A forrásfelhasználás szabályai, a közhasznú információs források

Pedagógia Szakközépiskola 12. évfolyam - A pedagógia fogalma, célja, kapcsolatai, a nevelés történetének néhány fontosabb eseménye - A nevelés meghatározó tényezői, korlátai, a személyiségfejlődést befolyásoló tényezők - A szokásalakítás menete, a játék szerepe a nevelés folyamatában

- A családi és a közösségi nevelés sajátosságai - A nevelés legfontosabb módszerei, eszközei, a magatartászavarok jellemzői, lehetséges okai

Szociálpszichológia, mentálhigiéné Szakközépiskola 12. évfolyam - A szociálpszichológia fogalma - A társas kapcsolatok helyzetei, viszonyai, a tárgyilagos emberismeret - Különböző szerepek, a szerepfeszültségek csökkentése, a konfliktusaik megoldása - A csoportmunkában szerzett tapasztalatok, aktív és hatékonyan részt vétel önsegítő csoport munkájában - A mentálhigiénés módszerek szerepe az érzelmi egyensúly megtartásában, a lelki egyensúly megtartását célzó módszerek - A mentálhigiénés konzultáció alapjai, hatékony napirendek

A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Közlekedési alapismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A közlekedés alapfogalmai, jellemzői - A közlekedési ágazatok típusai - A közlekedési ágazatok jellemzői - Az áruáramlások irányai

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A közlekedés, mint szállítóipar jellemzői - A közlekedés értéknövelő tevékenysége - A közlekedési létesítmények és elemeik - A közlekedés technológiai folyamatai - Gyakorlati példák elemzése

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A légi közlekedés, a légi áruszállítás eszközei - Az utasforgalmi létesítmények és szolgáltatások a légi szállításban - A városi közlekedés eszközei - A városi közlekedés igénybevétele, a tömegközlekedés eszközei - A tömegközlekedés előnyei, környezeti hatásai

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A csővezetékes szállítás területei, előnyei - Az információáramlás sebességének fontossága - A hírközlés korszerű módozatai - A hagyományos hírközlési és távközlési elemek

Általános jogi ismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A jog fogalma, kialakulása - Az állam fogalma, jellemzői - A jogszabály fogalma - A jogszabályok hierarchiája - Jogképesség, cselekvőképesség

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A közigazgatási szervek fajtái - A közigazgatási eljárások - A polgári jog - A büntető jog - A munkajog - A társasági jog és a cégjog

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A közúti közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás - A vasúti közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás - A légi közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás - A folyami és a tengeri közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás - A multimodális közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A szerződés fogalma, létrejötte - A szerződések típusai - A fuvarozási szerződés - A postára vonatkozó jogi szabályozás - A vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás

Közlekedési földrajz Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A természeti, gazdasági és közlekedési földrajz fogalma, egymáshoz való viszonya - A közlekedés és a földrajzi környezet összefüggései - A hazai településhálózat és a közlekedés kapcsolata - A térképek jelölése, méretarányainak helyes értelmezése - A földrajzi térkép helyes olvasása

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - Magyarország vasút- és közúthálózatának ismerete - Hazai és nemzetközi közlekedési hálózatok helyes olvasása a térképen - Magyarország vasúthálózatának elhelyezése a kontinens vasúthálózatában - Konkrét szállítási feladatok megtervezése térkép segítségével - Fuvarozási útvonalak megtervezése

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - Közlekedési hálózatok térbeli vizsgálata - A közlekedési ágazatok fejlődése - Közlekedési ágazatok hálózatának története, jellemzői - Közlekedési ágazatok hálózatának eszközei

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A közlekedés sajátosságai - A közlekedési pályák jellemzői (közút, vasút, folyami közlekedés) - Korszerű közlekedési és szállítási módok - Gyakorlati példák megoldása

Idegen nyelv Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A hallott szövegből a lényeges információk kiszűrése - Az olvasott szöveg lényeges információinak kiszűrése - A szakmai beszédkészség területén a hozzájuk intézett kérdések megválaszolása - Vélemény kifejtése - Társalgásba történő bekapcsolódás

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - A hallott és olvasott szöveg fontos információinak kiszűrése - A szakmai beszédkészség alkalmával feltett kérdések megválaszolása - Íráskészség területén egyszerű üzleti szövegek, levelek szerkesztése - Egyszerű üzleti szövegek, levelek megírása - Nyelvhelyességi szabályok betartása

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A hallott szöveg értése - A kb. 200 szavas egyszerű üzleti nyelvű szövegből az ismeretlen nyelvi egységek jelentésének kiszűrése - A tanulóhoz intézett kérdések megválaszolása - Érzelmek kifejezése - Társalgásba történő bekapcsolódás - Vélemény kifejezése

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - Olvasott szöveg értése - A kb. 200-250 szavas egyszerű üzleti szöveg lényeges információinak kiszűrése - A szöveg globális üzenetének megértése - A kb. 150 szavas egyszerű üzleti szövegek, levelek megírása - Egyszerű üzleti szövegek, levelek megszerkesztése, tagolása - Gondolataik megfelelő nyelvi eszközökkel történő kifejezése - Nyelvhelyességi szabályok betartása

BELÜGYI RENDÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Tanulás módszertan Szakközépiskola 9. évfolyam I. félév - Az egyes tantárgyak optimális tanulási módszere - Eredményes tanulási módszerek - Az önművelés fontossága - Saját tanulási stílus felismerése - Értelmező szótár, lexikon helyes használata

Szakközépiskola 9. évfolyam II. félév - Szókincs fejlesztésének módszerei - Lényegkiemelés módszerei - Olvasási és jegyzetelő szokások - Az egyéni tanulást segítő számítógépes programok - A koncentráció és az emlékezőképesség javításának módszerei

Információkezelés Szakközépiskola 9. évfolyam I. félév - 5 perc alatt 150 leütés közepes nehézségű szógyakorlatokból összeállított feladat másolása tízujjas vakírással, sortatással

Szakközépiskola 9. évfolyam II. félév - 10 perc alatt 650 leütés közepes nehézségű szógyakorlatokból összeállított feladat másolása tízujjas vakírással, sortatással

Szakközépiskola 10. évfolyam I. félév - 10 perc alatt 900 leütés közepes nehézségű szógyakorlatokból összeállított feladat másolása tízujjas vakírással, sortatással

Szakközépiskola 10. évfolyam II. félév - 10 perc alatt 1200 leütés közepes nehézségű szógyakorlatokból összeállított feladat másolása tízujjas vakírással, sortatással

Szóbeli kommunikáció Szakközépiskola 9. évfolyam I. félév - Kommunikációs helyzetek felismerése - Nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények - Szituációs helyzetek toleráns elemzése - Társas kapcsolatokban előforduló helyzetek, viszonyok elemzése és értékelése - Konfliktus és problémamegoldó technikák

Szakközépiskola 9. évfolyam II. félév - Alkalmazkodás különböző élethelyzetekhez - Az egyéni, páros és csoportmunka jellemzői - Metakommunikációs jelzések értelmezése, fogadása - Kulturált viselkedés a kortárs csoportokban - Kommunikációs zavarok felismerése - A hiteles kommunikáció jellemzői

Rendészeti pályák világa Szakközépiskola 10. évfolyam I. félév - Önismeret - Pályaelvárások és pályaelképzelések összeegyeztetése

Szakközépiskola 10. évfolyam II. félév – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - Megadott szempontok alapján a szakmacsoporthoz tartozó pályák jellemzése - A szakacsoport pályaelvárásai - A pályaelvárások és a pályaelképzelések összeegyeztetése

Ön- és társismeret

Szakközépiskola 10. évfolyam I. félév - Önismeret fogalma, jellemzői - A társismeret fogalma, jellemzői - A konfliktuskezelés jelentősége, módjai - Lelki jelenségek felismerése - A lelki jelenségek osztályozása, besorolása

Szakközépiskola 10. évfolyam II. félév - Alapvető pszichológiai törvényszerűségek elemei - Az együttműködés elve - Fejlődési szakaszok - A pszichológiai törvényszerűségek alkalmazása szituációs gyakorlatokban

Belügyi rendészeti ismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A rendészeti szervek szerepe a társadalomban - A rendészeti szervek feladatai - A rendészeti szervek szervezeti, erői, eszközei - A rendészeti szervek tevékenységei - A rendészet filozófiája - Jogok és kötelességek a rendészeti feladatokban

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - Elsősegélynyújtás - A terepen való tájékozódás - Jogellenes cselekményekkel szembeni eljárás - Alapvető szabálysértési eljárások - A bűncselekmény alapvető fajtái - Az állampolgárok feladata bűncselekmény felfedezésekor

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A rendészeti, rendvédelmi alapfogalmak - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek működése - Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek működése - A rendészeti szervek szabályai, irányítása, feladatrendszere - A rendészeti szervek szolgálati tagozódása

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A rendészeti szervek szolgálati, kényszerítő és egyéb eszközei - Szabálysértési tényállások - A bűncselekményi tényállások - Az intézkedési kötelezettség alá tartozó esetek - Terepen történő tájékozódás

Pszichológiai alapismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A személyiség alapvető jegyei - Lelki jelenségek típusai, csoportosítása - A pszichológia alapfogalmai

- A pszichológia alapvető törvényszerűségei - Az emberi pszichikum filogenetikus-ontogenetikás fejlődése - A pszichológia biológiai összefüggései - A pszichológia szociális összefüggései

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - Alapvető általános és személyiség-lélektani fogalmak - Az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziók felismerése, besorolása, osztályozása - Az érés és a fejlődés törvényszerűségeinek meghatározása - A szenzomotoros és kognitív fejlődés menete - A szocializáció legfontosabb területei, a fejlődést befolyásoló szerepe - A motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényege - A tanulás viselkedésmódosító szerepe

Ügyvitel, irodai ügyvitel Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - Az ügyiratkezelés fogalma - Az ügyiratkezelés feladatai - A törvényesség védelme - Az ügyirat-kezelési rendszerek - Az ügyiratok fajtái - Manuális és számítógépes ügyiratkezelés jellemzői

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - Az iratkezelés szabályai - Az ügyiratok nyilvántartása - Az irattári tervfelépítés - Az ügyiratok jelzése - Az iratbetekintés és a selejtezés szabályai - Titokfajták, az adatvédelmi törvény előírásai - A minősített iratok kezelésének a módja, a titkos ügykezelő feladatai

Önvédelmi alapismeretek Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A rendészeti szervek szerepe a társadalomban - Önvédelmi fogások alkalmazása

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - Az elhárítás technikai elemeinek alkalmazása támadás esetén

Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - Előítélet-mentes emberi kapcsolatok - Küzdősportok etikai szabályai - Konfliktusok megoldása az elsajátított ismeretek alapján

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - Előítélet-mentes emberi kapcsolatok kialakítása a hétköznapokban - Küzdősportok etikai szabályainak alkalmazása - Gyakorlati problémás helyzetek megoldása az elsajátított ismeretek alapján

Gépírás, szövegszerkesztés Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - 10 perc alatt legalább 1200 leütésnyi terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással, sortatással

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév – - 10 perc alatt legalább 1500 leütésnyi terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással, sortatással

Tanirodai gyakorlat Szakközépiskola 11. évfolyam I. félév - A dokumentáció jelzései - Törvények értelmezése - Dokumentációk kezelése - Irodai és adatátviteli eszközök használata - Az ügyfélfogadás hétköznapi és protokollszabályai

Szakközépiskola 11. évfolyam II. félév - Beérkező és kimenő postai küldemények, levelek nyilvántartása, ellenőrzése, megőrzése - A gyors és pontos ügyintézést elősegítő eszközök - Ügyviteli nyomtatványok beszerzése - Irodaszer-szükséglet igénylése és felvételezése

Társadalomismeret, életmód Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - Hétköznapi élethelyzetek elemzése, következtetések megfogalmazása - Interjú technikák típusai, használata - Az életmód fogalma - Az életvitel összetevői - Alapvető erkölcsi értékek - Az alapvető jogi szabályozások értelmezése

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek - Vallási előírások, hagyományok és ünnepek - A kábítószerek csoportosítása hatásmechanizmusuk szerint - A kábítószer-fogyasztás fokozatainak felismerése - A drog hatása alatt álló személyek külső sajátosságai és reakciói

Szociálpszichológia, mentálhigiéné Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A hétköznapi ember kommunikációjának pontos felismerése - A nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények - Az eltérő helyzetek gyakorlati toleráns elemzése - A társas kapcsolatok elemzése és értékelése

- Konfliktuskezelő technikák - Problémamegoldó technikák

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - Alkalmazkodás különböző élethelyzetekhez – szituációs gyakorlat - Hatékony napirend ismérvei és kialakítása - A lelki egyensúly megtartásának módszerei, eszközei - A mentálhigiénés konzultáció alapjai - Az önsegítő csoport jellemzői - Önsegítő csoport munkájában való hatékony részvétel a gyakorlatban

Belügyi rendészeti gyakorlatok Szakközépiskola 12. évfolyam I. félév - A lőfegyverek használata

Szakközépiskola 12. évfolyam II. félév - A bűnelkövetők elfogásának fortélyai - A rejtőzködés formái

Szakács Munkahelyi és egészségbiztonság Szakiskolai képzés 9. évfolyam- a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás Szakiskola 9. évfolyam – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - Viselkedés-kultúra, kommunikáció - A gazdálkodás elemei, a piac - Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi-, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek

Szakiskola 10. évfolyam – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek - Marketing a vendéglátásban

Szakiskola 11. évfolyam – a továbbhaladás feltétele – osztályozóvizsga anyaga - Ügyvitel a vendéglátásban

Szakmai számítások

Szakiskola 9. évfolyam - Viszonyszámok - Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás - Létszám- és bérgazdálkodás Szakiskola 10. évfolyam - Jövedelmezőség - Árképzés

Szakiskola 11. évfolyam - Elszámoltatás - Készletgazdálkodás

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Szakiskola 9. évfolyam - Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése - Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei - Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei - Fogyasztóvédelem

Élelmiszerek csoportjai Szakiskola 9. évfolyam - Növényi eredetű élelmiszerek - Szakmai kifejezések - Szakmai technológiák - Szakmai szituációk

Szakiskola 10. évfolyam - Állati eredetű élelmiszerek

Szakmai idegen nyelv Szakiskola 9-10. évfolyam - Szakmai kifejezések - Szakmai technológiák - Szakmai szituációk

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Szakiskola 9. évfolyam - Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP - Technológiai alapismeretek - Saláták, öntetek, köretek - Főzelékek, levesek, levesbetétek

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Szakiskola

9. évfolyam – Nincs vizsga. A tanuló a modulba bekapcsolódva sajátítja el a gyakorlati készségeket. - Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP - Technológiai alapismeretek - Saláták, öntetek, köretek - Főzelékek, levesek, levesbetétek

Ételkészítési alapok Szakiskola 9. évfolyam - Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek - Háziszárnyasokból készíthető ételek - Vágóállatokból készíthető ételek

Szakiskola 10. évfolyam - Vágóállatokból készíthető ételek - Vadakból készíthető ételek - Éttermi meleg tészták, sós tésztaételek - Munkaszervezési alapok

Ételkészítési alapgyakorlat Szakiskola 9. évfolyam - Nincs vizsga. A tanuló a modulba bekapcsolódva sajátítja el a gyakorlati készségeket. - Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből, háziszárnyasokból készíthető ételek - Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek - Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek - Napi menü technológiai sorrendjének megfelelő munkatervek készítése

Szakiskola 10. évfolyam - Nincs vizsga. A tanuló a modulba bekapcsolódva sajátítja el a gyakorlati készségeket. - Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből, háziszárnyasokból készíthető ételek - Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek - Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek

Ételkészítés Szakiskola 11. évfolyam - Az ételkészítés sajátos területei (hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) - Az ételkészítés sajátos területei (hideg édességek, - tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) - Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai és kalkulációja, munkaszervezés - Különleges és új konyhatechnikák, kapcsolódó technológiák

Ételkészítés gyakorlat Szakiskola 11. évfolyam Nincs vizsga. A tanuló a modulba bekapcsolódva sajátítja el a gyakorlati készségeket. - Az ételkészítés sajátos területei (hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) - Az ételkészítés sajátos területei (hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek)

Pincér Munkahelyi és egészség biztonság Szakiskolai képzés

9. évfolyam - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás Szakiskola 9. évfolyam - Viselkedés-kultúra, kommunikáció - A gazdálkodás elemei, a piac - Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek

Szakiskola 10. évfolyam - A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek - Marketing a vendéglátásban Szakiskola 11.évfolyam - Ügyvitel a vendéglátásban

Szakmai számítások Szakiskola 9. évfolyam - Viszonyszámok - Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás - Létszám- és bérgazdálkodás

Szakiskola 10. évfolyam - Jövedelmezőség - Árképzés

Szakiskola 11. évfolyam - Készletgazdálkodás - Elszámoltatás

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Szakiskola 9. évfolyam - Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése - Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei - Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei - Fogyasztóvédelem

Élelmiszerek csoportjai Szakiskola 9. évfolyam - Növényi eredetű élelmiszerek

Szakiskola

10. évfolyam - Állati eredetű élelmiszerek

Szakmai idegen nyelv Szakiskola 9. évfolyam - Szakmai kifejezések - Szakmai technológiák - Szakmai szituációk

Szakiskola 10. évfolyam - Szakmai kifejezések - Szakmai technológiák - Szakmai szituációk

Felszolgálás alapjai Szakiskola 9. évfolyam - Higiénia, HACCP, munkavédelem - Kommunikáció, viselkedéskultúra - Vendéglátás és értékesítés gépei, berendezései - Eszközismeret - Értékesítési ismeret 1. - Étel- és italismeret 1.

Felszolgálás alapjai gyakorlat Szakiskola 9. évfolyam - Nincs vizsga. A tanuló a modulba bekapcsolódva sajátítja el a gyakorlati készségeket. - Helyiség- és eszközismeret - Eszközhasználat - Értékesítés alapjai - Italfelszolgálás - Különböző felszolgálási módok 1.

Felszolgálás Szakiskola 10. évfolyam - Étel- és italismeret 2. - Értékesítési ismeret 2.

Szakiskola 11. évfolyam II. félév - A tantervi anyag feldolgozási üteméhez igazodó tananyag, aktuálisan

Felszolgálás üzemi gyakorlat Szakiskola 10. évfolyam - Nincs vizsga. A tanuló a modulba bekapcsolódva sajátítja el a gyakorlati készségeket. - Különböző felszolgálási módok 1. - Különböző felszolgálási módok 2.

Szakiskola 11. évfolyam II. félév - A tantervi anyag feldolgozási üteméhez igazodó tananyag, aktuálisan

Vendéglátó-szervező – vendéglős Munkahelyi egészség és biztonság Szakközépiskola 13. évfolyam - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás Szakközépiskola 13. évfolyam - A gazdálkodás elemei - A vendéglátás fogalma, személyi, tárgyi feltételei - A vendéglátó üzletkörök és üzlettípusok és azok tárgyi feltételei

Szakközépiskola 14. évfolyam - A vendéglátó üzletkörök és üzlettípusok és azok tárgyi feltételei - Adózás, készletgazdálkodás - Finanszírozás

Szakmai számítások tantárgy Szakközépiskola 13. évfolyam - A szakmai számításokhoz szükséges alapvető ismeretek - Alapvető vendéglátó szakmai számítások - A statisztika alapjai és a viszonyszámok - Árképzés - Készletgazdálkodás

Szakközépiskola 14. évfolyam - Bevételszámítás - Elszámoltatás - Létszám- és bérgazdálkodás - Jövedelmezőség számítás

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Szakközépiskola 13. évfolyam - A piac elemzésének módszerei és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a vendéglátásban - A marketing mix meghatározása - A marketingkommunikáció a vendéglátásban

Szakközépiskola 14. évfolyam - Viselkedéskultúra és a kommunikáció alapjai

Üzleti idegen nyelv Szakközépiskola 13. évfolyam - Üzleti idegen nyelvi kommunikáció - Szakmai szituációk

Szakközépiskola 14. évfolyam - Üzleti idegen nyelvi kommunikáció - Szakmai szituációk

Élelmiszer ismeret Szakközépiskola 13. évfolyam - Élelmiszer ismeret - Állati eredetű élelmiszerek - Növényi eredetű élelmiszerek - Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk - Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók - Italok - Higiénia és fogyasztóvédelem

Termelés elmélet Szakközépiskola 13. évfolyam - Üzemi ismeretek - Alapkészítmények I.

Szakközépiskola 14. évfolyam - Alapkészítmények II.

Értékesítés elmélete Szakközépiskola 13. évfolyam - Értékesítés alapjai - Értékesítés higiéniája, üzleti árukezelés - Ételek, italok értékesítése I.

Szakközépiskola 14. évfolyam - Ételek, italok értékesítése II.

Értékesítési gyakorlat Szakiskola 13. évfolyam - Értékesítés előkészítő műveletei - Ételek, italok értékesítése

Vendéglátó vállalkozások Szakközépiskola

13. évfolyam - Vendéglátó vállalkozás alapítása, megszüntetése

Szakközépiskola 14. évfolyam - Vendéglátó vállalkozás alapítása, megszüntetése

Vendéglátó vállalkozás működtetése Szakközépiskola 13. évfolyam - Minőségbiztosítás - Hatósági ellenőrzések

Szakközépiskola 13. évfolyam - Áruforgalommal kapcsolatos vezetői feladatok - Rendezvényszervezési feladatok

Foglalkoztatás II. Szakközépiskola 14. évfolyam - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség

Foglalkoztatás I. Szakközépiskola 14. évfolyam - Nyelvtani rendszerzés 1 - Nyelvtani rendszerezés 2 - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs

Alkalmazott számítástechnika Szakközépiskola 14. évfolyam - Kimutatások, statisztikák, levelek készítése - Informatika a vendéglátásban

Ügyvitel Szakközépiskola 14. évfolyam - Jelentések, kimutatások, szerződéstípusok - Jegyzőkönyv készítése - Iratkezelés

4. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A belső vizsgák során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű (hivatalos pedagógiai, pszichológiai szakmai szolgáltató véleményével rendelkezők esetében) tanulóknál a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó vizsgáztatást. A belső vizsgák során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. • A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. • A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. • A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap. • Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. • Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. • A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők • A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

4.1. Vizsgaformák, vizsgarészek -

szóbeli vizsga

-

írásbeli vizsga

-

gyakorlati vizsga

4.2. A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.

16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell helyreigazítani. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. 19. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a pedagógusok szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanévben: a kilencedik évfolyamon - 2014-2015. tanévben: a tízedik évfolyamon - 2015-2016. tanévben: a tizenegyedik évfolyamon - 2016-2017. tanévben: a tizenkettedik évfolyamon A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

5. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése A tanuló – kérelmére - a tanév követelményeit rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ennek feltétele, hogy a tantestület által meghatározott időpontban, az évfolyam óratervében szereplő tantárgyakból sikeres osztályozó vizsgát tegyen. 5.1. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés, a szakmai képzés rövidítésének feltételei

Szakközépiskolai felvétel esetén Az intézmény szakközépiskolai évfolyamaira jelentkezés és a felvételi eljárás szabályai – igazgatói engedély alapján – lehetőséget adnak azoknak a diákoknak a felvételére, akik tanulmányaikat más középiskolában kezdték meg.

Az előzetes tanulmányok figyelembe-

vételével, az iskola igazgatója dönt arról, mely tárgyak eredményei és milyen mértékben számíthatók be a helyi tanterv, valamint az érettségit követően a szakmai program követelményeinek teljesítésébe. A mennyiben az eltérések miatt szükséges, az iskola különbözeti

vizsga (augusztus hónapban, illetve indokolt esetben tanév közben, a felvételt követő 4 hónapon belül) sikeres letételéhez köti a végleges felvételt. A felvételi döntésről és az esetleges különbözeti vizsga tantárgyairól és a vizsga időpontjáról az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőt, illetve a tanulót. Az iskola fenntartja azt a jogot, hogy a jelentkező felvételének véglegesítését abba az iskolatípusba, képzési formába javasolja, amelyben a korábbi tanulmányok és a különbözeti vizsgák eredményének függvényében a tanuló sikeres elő-menetele biztosított. Szakiskola (9)-10. évfolyamra történő felvétel esetén (kifutó rendszerben) A felvétel, illetve az ennek alapját képező korábbi tanulmányok beszámíthatóságának feltételei megegyeznek a szakközépiskolára vonatkozóan megfogalmazottakkal, azzal a megjegyzéssel, hogy a beszámíthatóság és a különbözeti vizsga tekintetében a helyi tanterv szakiskolára vonatkozó követelményei az irányadóak.

6. Korábbi vizsgák beszámíthatósága 6.1. Szakmai modulok, vizsgatárgyak beszámítása A korábbi tanulmányok során tett eredményes szakmai vizsga, illetve szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó tantárgyból tett érettségi vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai, illetve a tananyagegységek (modulok) követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni abban az esetben, ha a szakmai és vizsgakövetelmények időközben nem változtak meg. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének benyújtott kérelmek és igazolások alapján, annak javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt.

6.2. Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása A 9-12. évfolyamon, az érettségi vizsgára felkészítő szakaszban a nyelvvizsga nem számítható be. Szakképző évfolyamokon idegen nyelvből felmentést csak az a tanuló kaphat, aki legalább középfokú szakmai nyelvvizsgával rendelkezik.

7. Magántanulói jogviszony tanulmányi kötelezettsége

A magántanulói jogviszony létesítését a nemzeti köznevelési törvény alapján kérvényezheti a tanuló, illetve gondviselője, ha szakorvos vagy az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja. A kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti. Indokolt esetben az iskola igazgatója szülői kérésre (orvosi javaslat nélkül) is engedélyezheti magántanulói jogviszony létesítését. Ebben az esetben a magántanulónak éves tandíjat kell fizetnie. Ennek mértékét tanévenként az igazgató állapítja meg.

A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanú-bizonyságot. Tanévenként

két

alkalommal

–

januárban

és

júniusban

–

szervezünk

vizsgát, amelynek időpontjáról levélben értesítjük a tanulót és a szülőt. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez

segítséget

kérhet.

A

vizsga

egy

írásbeli

feladatlap

megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot

a

bizottság

állapítja

osztályfőnök

adminisztrálja

a

meg,

törzslapon

ezt és

jegyzőkönyvben a

rögzíti.

bizonyítványban

az

Az

elért

eredményt.

A magántanuló kötelessége: - rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével, - havonta egy alkalommal a kijelölt konzultációkon megjelenni, - félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni. Ha a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

8. Szakközépiskolai, szakiskolai alkalmassági vizsga szabályai Egészségügyi alkalmassági vizsgálatra a szakképzésben a 13. évfolyamba lépés előtt illetve a szakiskolai szakképzési osztályokba történő felvétel előtt kerül sor. A szakmai OKJ-s képzések egészségügyi alkalmassági feltételei eltérőek, így ha a tanulmányi eredmény nem jelent akadályt, az osztályok közötti átjárhatóság alapján minden tanuló számára lehetőség van a szakképzésbe történő továbbtanulásra.

A szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy az iskolába jelentkező tanuló:

a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele

aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, c) járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztathatóe az adott munkakörben,

d) milyen szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű, e) folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában,

f) szenved-e olyan betegségben, amely miatt tanulmányi kötelezettségének ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján a 7. § (1) bekezdésben leírt esetekben (3) bekezdés szerinti személyek kezdeményezésére kell végezni.

9. A szóbeli felvételi vizsga követelményei Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető,

amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Intézményünk nem hirdet felvételi vizsgát.

aj) A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti helyi szabályai, valamint szakképző iskolai tekintetben a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 1. Felvétel az iskolában folyó képzések első évfolyamára A 9. évfolyamra az oktatási miniszter által a tanév rendjében szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Az iskola a tanulmányi eredmények sorrendje alapján dönt a 8. osztályos tanuló felvételében. Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatnia o személyi igazolványát, o a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát, o ha a szakmai alapozó oktatás igényli, akkor alkalmassági orvosi igazolását – amennyiben a választott szakterületen ez előírás, o TAJ-kártyáját, o adókártyáját, o jegyzői határozatot a tanuló védelembe vételéről – ha releváns, o kettős állampolgár esetén letelepedési engedélyt – ha releváns, o lakcím kártyáját, o oktatási azonosító kártyáját, o anyakönyvi kivonatát.

A tanulói jogviszony létesítéséhez iskolánk nem tart felvételi vizsgát, a tanulmányi előmenetel sorrendje szerint veszi fel a tanulókat esetleges kivételes helyzettől eltekintve (állami gondozott, HHH-s tanuló stb.). Tanulók felvételéről az igazgató dönt. Az intézmény a felvételi eljárása során elhatárolja magát a megkülönböztetés minden fajtájától. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A szellemileg ép fogyatékos tanulók felvétele a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján történik. A szakképzési évfolyamra jelentkezés esetén a törvény által előírt végzettséget igazoló bizonyítvány szükséges a felvételhez, továbbá a személyi igazolvány bemutatása, a szakmai alkalmassági orvosi igazolás. A beiratkozás módját, időpontját a miniszteri rendelet alapján az iskola igazgatója rendeli el a fenntartóval történt egyeztetés után. A beiratkozáskor ismerkedhetnek meg a szülők, a tanulók a zökkenőmentes tanévkezdés feltételeivel. Az új tanulók felvételét a KIR-ben az iskolatitkár rögzíti. A beiratkozás előtt a szülőknek, tanulóknak nyílt napokon, pályaválasztási kiállításokon, az iskola honlapjáról módjukban áll az iskola, az iskolai nevelés-oktatás megismerése. A nevelőtestület november, december hónapban iskolalátogatásokat tesz a megye és a környező megye általános iskoláiban előzetes bejelentkezés után, illetve meghívásra általános iskolai szülői értekezleteken vesz részt, ezáltal is az intézmény bővebb körű bemutatását, megismertetését célozva meg. 1.1. Felvételi határozat elleni fellebbezési lehetőség, eljárás A tanuló felvételét elutasító döntés ellen az iskola igazgatójához benyújtott, de a fenntartónak szólóan írásos formában 15 napon belül fellebbezni lehet.

2. Belépés a felsőbb évfolyamokra A továbblépés szempontjából iránymutató teljesítmény megállapítása a tanév során szerzett folyamatos értékeléssel kialakított vélemény alapján történik. A követelmények telje-

sítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló külön kérése esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet értelmében független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. 2.1. Független vizsgabizottság Ha a tanuló osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni, fiatalkorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be az iskola igazgatójának. Tanév végén a bizonyítvány kézhezvételétől számított 14 napon belül lehet kérni független vizsgabizottságot.

3. Felvétel a szakképző évfolyamokra A szakképzésben beszámítható korábbi tanulmányokra és vizsgákra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésről szóló törvény szabályozza részletesen. Eszerint az előzetes tanulmányok, az ezekhez kapcsolódó megegyező tartalmú követelmények teljesítésének tanulmányokba való beszámítása iránti kérelmet a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki a közoktatási törvényben szabályozott oktatás és más szakképző intézményben folyó képzés során igazoltan teljesített követelmények ismeretében dönt annak mértékéről. A beszámíthatóság mértékének függvényében a döntés tartalma lehet egyes tanórákon való részvétel alóli felmentés, vagy a pedagógiai programban rögzített rövidebb tanulmányi idő megállapítása, vagy a szakképzés meghatározott évfolyamára való felvétel.

A fentiek értelmében azok az iskolánkban végzett szakközépiskolai tanulók, akik második vagy további szakképesítést kívánnak szerezni, vagy középiskolában szakirányú orientációs és szakmai alapozó oktatásban részesültek, írásban kérhetik előző tanulmányaik beszámítását, amennyiben az adott tantárgyak a szakmai program tantárgyai között szerepelnek. Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. Ha a tanuló érettségi vizsgához kötött szakmát tanul, a 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is feltétele a továbbhaladásnak. A vizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamba léphet, de érettségi vizsgához kötött szakképesítést mindaddig nem szerezheti meg,

amíg vizsgáit sikeresen meg nem ismétli, ennek határideje: a szakképző évfolyam első évében az őszi érettségi vizsgák időpontja.

4. Átvétel másik iskolából A tanuló más intézményből bármikor átiratkozhat intézményünkbe. A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsgája eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az érkező diáknak azokból a tantárgyakból, amelyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie. A különbözeti vizsga tantárgyait az iskola igazgatója dönti el, erről írásban tájékoztatja a tanulót. A vizsgát az intézmény igazgatójához benyújtott kérvénynek a kedvező elbírálása után teheti le. A különbözeti vizsgákra mindig a tanulóval egyeztetett időpontban kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán indokolatlan okból nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezett. Az iskola az átiratkozással érkező tanuló korosztályának megfelelő továbbtanulását felzárkóztató foglalkoztatással elősegíti. Egy-egy tantárgy esetében – ha a felzárkóztatáshoz kevés tanulmányi idő (óraszám) áll a rendelkezésre – külön egyezmény alapján vendégtanulóként más iskolában taníttatja saját tanulóját, és fordítva: az intézmény más intézményekkel együttműködve fogad vendégtanulókat, amellyel a tanulók érdekeit kívánja szolgálni.

5. Átjárhatóság A szakközépiskolából a szakiskolába feltétel nélkül át lehet jelentkezni (lehetőleg félévkor vagy év végén). A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után vagy évismétléssel lehetséges. A vizsgát a tanuló az intézmény igazgatójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának határideje: a tanév szorgalmi idejének utolsó napja (június 15.) A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait.

A szülő és a tanuló együttes (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásbeli kérelmére indokolt esetben az osztályfőnök és az érintett osztályokban tanító pedagógusok véleményének valamint az osztályok létszámának figyelembevételével az igazgató dönt.

6. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik a tanuló szakképző intézménybe történő felvételéről, átvételéről. 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja.

(6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki – figyelembe véve a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat – teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. 24. § (1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola 10. évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsga-tárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. (3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. (4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – (3) bekezdés szerinti – kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencediktizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. (5) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai

és

vizsgakövetelményében

meghatározottak

szerinti

szakirányú

szakiskolai

végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható. (3) Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor indítható, ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét megelőző év augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv kiadására az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig sor került. (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. (5) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.

aj) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei

1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó évfolyamokon

Az összesített év végi osztályzat a résztárgyak érdemjegyeiből alakul ki. A résztárgy érdemjegyeinek összege osztva a résztárgyak számával. Az átlag 5 tizedre végződő eredménye esetén a kerekítés az tárgy – több elméleti tárgy esetén a nagyobb óraszámú – érdemjegye felé történik, egyéb esetben a matematikai kerekítés szabályai érvényesek.

Ha a tanuló valamelyik résztárgyból elégtelen osztályzatot kap, akkor a tantárgy osztályzata is elégtelen, függetlenül attól, hogy a többi résztárgyból milyen osztályzatai vannak. Javítóvizsgát abból a résztárgyból kell tennie, amelyből elégtelent kapott. A naplóban minden résztárgy érdemjegyeit a szaktanároknak folyamatosan vezetni kell a szakmacsoportos alapozó naplókban és a közismereti naplóban egyaránt, és félévkor illetve év végén le kell zárni. A bizonyítványba csak egy osztályzat kerül. A bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az eredmény milyen részjegyekből származott. A szakmacsoportos alapozó tárgynál a minősítést és a naplóban történő jegy lezárást az osztályfőnök végzi.

2. Az iskolában folyó szakmai képzés Intézményünk szakképzés keretében OKJ-s képzést folytat azokon a szakterületeken, amelyek az iskola már meglevő profiljának, feltételrendszerének, technikai felszereltségének, humán erőforrásainak legjobban megfelelnek, figyelembe véve a munkaerőpiac igényeit és a fenntartó elvárásait. Az iskolánkban folyó szakmacsoportos képzés lehetővé teszi a konkrét szakmai képzés megvalósítását érettségi után az 1/13. és 2/14. illetve szakiskolai közismereti tanulmányok után kifutó rendszerben a 1/13. és 2/14, a hároméves szakiskolai szakképzés esetében a 9-10-11. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseknek megfelelően. 2.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a szakképző évfolyamokon A magasabb évfolyamba lépés feltételei egyaránt vonatkoznak az iskolai rendszerű nappali és esti tagozatos képzésekre. A szakképzésekben résztvevők a következő tanítási ciklusba akkor léphetnek, ha a központi oktatási programokban előírt tananyagegységeket, modulokat érvényes osztályzattal lezárták - elégséges, közepes, jó, jeles. (A központi - helyi oktatási programokban a követelménymodulok tantárgyakká bontva vagy tananyagegységekre bontva jelenhetnek meg.)

Szakmai képzéseinkben nem szervezünk modulzáró vizsgákat, folyamatos értékeléssel állapítjuk meg a tanulók előrehaladását. Az értékelés tartalma a tananyagegységben meghatározott kompetencia mérése az oktató által. Aki elégtelen (1) osztályzatot kap valamely tananyagegység/modulból, egy alkalommal javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán sem tudott legalább elégséges (2) osztályzatot szerezni, tanulmányai során egy alkalommal intézményvezetői engedéllyel rendkívüli javítóvizsgát tehet. Ha a rendkívüli javítóvizsga is elégtelen (1), akkor az adott tanulási ciklus megismétlésével folytathatja tanulmányait.

A követelménymodulok modultérképét, valamint a belépési feltételeket a központi/helyi oktatási program tartalmazza. Valamely követelménymodulba a belépés, vagyis a tanulmányi ciklus folytatása csak akkor lehetséges, ha a belépési feltételekben felsorolt követelménymodult/modulokat érvényes osztályzattal lezárta a tanuló. A követelménymodulokban felsorolt kompetenciák elsajátítása párhuzamosan is történhet egy szakképzésen belül.

Nappali tagozaton a modulok tantárgyait külön-külön érdemjeggyel folyamatosan kell értékelni. A folyamatos értékelés során egy-egy tantárgyból/modulból legalább 3 (három) alkalommal kell érdemjegyet adni a tanulónak. Az érdemjegyek figyelembevételével kell az adott tanulási szakaszt lezárni. A modulzáró vizsgákat a szakképző intézmény által összeállított szóbeli tételsor alapján kell lebonyolítani a nappali és az esti tagozaton képzésben résztvevőknek egyaránt. A sikertelen modulvizsgákat egy ízben, szóban (az iskola által összeállított tételsor alapján) lehet megismételni. Amennyiben a javító modulzáró vizsga is elégtelen osztályzattal zárul, a tanuló csak az adott modul megismétlésével folytathatja tanulmányait. A javító modulzáró vizsga időpontját a tanuló és a szaktanár együttesen állapítja meg. A tanuló a javító modulzáró vizsgára való felkészülés ideje alatt folytathatja tanulmányait a javító modulzáró vizsga időpontjáig. A javító modulzáró vizsga eredménye alapján vagy folytatja tanulmányait, vagy az adott modul megismétlésére kényszerül. A modulok lezárásának feltétele az előírt szakmai gyakorlatok teljesítése. A szakmai gyakorlatok a modul részeként értelmezendők. A szakmai gyakorlatokon a tanuló hiányzásait pótolni kell. Amennyiben nem tölti le a tanuló az előírt gyakorlati óraszámot, nem érvényes a

szakmai gyakorlata, és nem tehet modulzáró vizsgát, illetve nem jelentkezhet a szakmai vizsgára.

3. Beszámíthatóság a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó képzés tananyagtartalmából A központi programok a szakképzési törvénnyel összhangban lehetővé teszik, hogy a korábbi tanulmányokat beszámítsuk. Így a szakmai alapozó és a szakmacsoportos tantárgyak vagy szakmai tárgyak megfelelő tananyagtartalmának vagy a más iskolában tanultaknak beszámítása után lehetőség van arra, hogy a tanuló a képzési időt rövidítve képesítő, szakmai vizsgát tehessen.

Szakmai alapozó és a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból komplex érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. Így a szakképző évfolyamokon a tananyagegységek követelményének és a szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó szakközépiskolai képzés tantárgyi követelményeinek összehasonlító elemzése után beszámíthatóság lehetséges, amennyiben legalább 80%-ban megegyeznek a követelmények. A beszámítási és felmentési kérelmet az érintett szakmai munkaközösség megvizsgálja és véleményezi. A vélemény alapján az intézmény vezetője dönt az engedélyezésről.

4. Moduláris oktatásban az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 4.1. Moduláris oktatás általában Moduláris oktatás a tananyag modulokba történő rendezés szerinti átadása, amelyben az egyes modulok cserélhetők. Moduláris oktatás esetén a helyi tantervnek tartalmazni kell az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az iskolának kell meghatároznia, hogy az egyes modulokat külön értékeli vagy valamely tantárgy, tantárgyak részeként, továbbá, hogy külön értékelt modul sikertelen teljesítése megakadályozza-e a magasabb évfolyamba lépést vagy sem.

4.2. Moduláris szakmaszerkezet szerinti oktatás

A szakképesítések megújítása, modernizálása, amely az átjárhatóbb, strukturáltabb, rugalmasabb szakképzés kialakításának irányába mutat.

A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is.

4.3. Szakmai követelménymodul

Szakmai követelménymodul a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját.

4.4. Vizsgarész

Vizsgarész a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsga-feladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhető. 4.5. Modulzáró vizsga

Modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szak-képző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 4.6. Modultérkép

Az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum. A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében meghatározza a szakképesítés tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó modultérképet. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és felnőttképzési Igazgatósága közreműködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és felnőttképzési Igazgatósága szakképzési törvényben foglalt felhatalmazás alapján létrehozta az országos modultérkép adatbázist, amely a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai követelménymodulok adatait tartalmazza.

4.7. Beszámítási kérelem

Az egyes szakképzések tananyagegységek, modulokra való szétbontása, modulok szerinti felépítése, lehetővé teszi, hogy a már egyszer elsajátított ismereteket másik képzés során elismerjék. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

5. Moduláris oktatás a szakképzésben Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet értelmében indított szakképzések a moduláris oktatás elve szerint valósulnak meg. A szakképzések szakmai és vizsgakövetelményei, valamint központi programjai részletesen meghatározzák, hogy egy adott szakképzés milyen modulokból épül fel, továbbá hogy az adott modulok sikeres elvégzése után milyen feladatok elvégzésére kell képesnek lenni a tanulónak, továbbá milyen szakmai, személyes, társas és módszerkompetenciákkal kell rendelkeznie. Részletezik a szakmai és vizsgakövetelmények és a központi programok továbbá az elsajátítandó szakmai kompetenciák típusát és a szakmai készségek szintjét. Intézményünk a szakképzések bevezetésénél a központi programok iránymutatása alapján jár el. A központi programok a szakmai követelménymodulokat további tananyagegységekre bontják. A képzések

óratervei ezen tananyagegységeket tartalmazzák, amelyekre intézményünk a korábban megszokott „tantárgy” megnevezést használja. A szakképzési évfolyamon alkalmazott moduláris oktatásban részt vevő tanulók tanulmányi munkájának értékelése, az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe a pedagógiai program mellékletét képező egyes tantervekben találhatóak meg, illetve említést kap a pedagógiai program 12. fejezetében.

ak) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. A terv célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki, biológiaórákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására.

Intézményünk megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezik, amelyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során stb.) alkalmával is tudunk használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

–

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

–

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

–

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

–

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

–

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

–

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt

feladatok: –

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

–

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

–

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Elsajátított kompetenciák: A tanuló a felkészítés végére képes lesz - elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén, - biztosítani a helyszínt, - értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén, - felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket, - elsősegélyt nyújtani, - vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni, - elsődleges sebellátást végezni 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében:

–

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

–

tanulóink

bekapcsolódnak

az

elsősegély-nyújtással

kapcsolatos

iskolán

kívüli

vetélkedőkbe; –

támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenység-formák szolgálják: –

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések, - vegyszer okozta sérülések, - savmarás, - égési sérülések, - szénmonoxid mérgezés, - környezeti hatások szerepe az emberi szervezetre (a táplálékkal bevitt kémiai anyagok hatása) Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés és sport - magasból esés - esések tompítása - húzódások - ficamok - törések - a mozgás élettani szerepe és hatása Földrajz - környezeti hatások szerepe az emberi szervezetre (környezetszennyezés, fronthatás) munkahelyi egészség - égési sérülések (forró víz, forró zsiradék), és biztonság - gőz, - nyílt láng használata, - áramütés, - veszélyes konyhai eszközök használata (kések, mehanikus és elektromos szeletelők, gépek), csúszásveszély, csúszásgátlás stb. TANTÁRGY Biológia

–

9-12. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: o teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; o a mentőszolgálat felépítése és működése; o a mentők hívásának helyes módja; valamint o az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások –

szakkörök (ifjúsági vöröskereszt, katasztrófavédelmi);

–

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének bevonásával;

–

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó délutánt szervezünk a tanulóknak szakember bevonásával.

A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelői jelentik szükség szerint külső szakember bevonásával.

HELYI TANTERV

ba) A választott kerettanterv megnevezése

Intézményünkben a belépő évfolyamokon az alábbi kerettantervek alapján tanítjuk az adott tantárgyakat. A kimenő évfolyamokon a párhuzamosan érvényben levő, korábbi helyi tanterveket alkalmazzuk. Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. mellékletében megjelent középiskolai kerettantervek alapján készített helyi tantervek:

1. Szakközépiskola, középszintű érettségi vizsgára felkészítés választott kerettantervei

Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Német nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia-egészségtan Etika Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak

Választott kerettanterv 2013/2014. tanévtől

alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat "A" változat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv szakképzési kerettantervek

2. Szakközépiskola, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés választott kerettantervei Tantárgy

1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. 4.

Angol nyelv Német nyelv

5. Történelem 6. Földrajz 7. Informatika

Választott kerettanterv 2013/2014. tanévtől

alapváltozat emelt óraszámú kerettanterv "A" változat emelt óraszámú kerettanterv alapváltozat emelt óraszámú kerettanterv alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat

3. A szakképzés választott kerettantervei A szakképzésben alkalmazott központi programok, kerettantervek Elektronikai műszerész: 1. 15/2008. (VIII.13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) 2. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 3. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Elektronikai technikus: 1. 15/2008. (VIII.13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) 2. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 3. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Kereskedő: 1. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 2. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó: 1. 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) 2. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 3. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Logisztikai ügyintéző: 1. 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) 2. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 3. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Pincér: 1. 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) 2. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 3. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

Szakács: 1. 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) 2. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 3. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Turisztikai szervező, értékesítő: 1. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 2. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Vendéglős: 1. 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény (kifutó) Vendéglátás-szervező - vendéglős: 1. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, illetve 2. 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet a szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

4. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás feltételeit, az értékelés jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi, szakmai tantervek tartalmazzák. A kerettantervi rendeletekben szereplő tantárgyak tanterveiben található tananyagok megegyeznek a kerettantervekben szereplő tananyagokkal.

5. Helyi tantervek és óraszámok A választott kerettanterv tantárgyait, óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

PEDAGÓGIAI P

A 9-12. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

(NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI. Érvényes: a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Összesen

Kötelező + szabadon tervezhető összes

35 1260

36 1296

35 1260

35 1120

Kötelező óra összesen 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelvek (angol, német) 4. Matematika 5. Történelem 6. Etika 7. Biológia – egészségtan 8. Fizika 9. Kémia 10. Földrajz 11. Művészetek 12. Informatika 13. Testnevelés és sport 14. Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelv (angol, német) 4. Matematika 5. Informatika 6 .Történelem 7. Földrajz 8. Művészetek 9. Szakmai órakeret Nem kötelező óra összesen 1. Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, emelt szint 3. Angol nyelv, emelt szint 4. Német nyelv, emelt szint 5. Informatika, emelt szint 6. Földrajz, emelt szint MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezhető + nem kötelező

25 2 2 3 3 2

900 72 72 108 108 72

25 1 3 3 3 2

900 36 108 108 108 72

640 32 96 96 96 96

2 2 1 1 1

72 72 36 36 36

1

32

72 72 72

828 36 108 108 108 108 36 72 36

20 1 3 3 3 3

2 2 2

23 1 3 3 3 3 1 2 1

1 5 1 4

36 180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4 1

160 32 128 32

1 1 1 1

36 36 36 36

2 1

72 36

1 1

32 32

1

32

6

216

35 1260

2 1 1

72 36 36

7

252

36 1296

141 4936 93 3268 5 176 11 384 12 420 12 420 10 348 1 36 5 176 5 180 3 108 3 108 1 36 1 36 20 700 4 140 16 560 1 32 1 36 5 140 3 104 3 108 2 68 1 36 1 36 32 1108 24 816 4 136

1 8 12 2

36 288 432 72

11 12 2

352 384 64

2

72

2

64

4

136

2 2 2 2

72 72 72 72

2 2 2 2

64 64 64 64

4 4 4 4

136 136 136 136

47 1692

47 1504

165 5752

156

Az 9-12 - 5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam KÖZISMERETI KÖTELEZŐ + SZABADON TERVEZHETŐ SZAKMAI ELMÉLET + SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Informatikai és műszaki alapok 10007-12 5. Villamosipari alaptevékenységek 10005-12 6. Irányítástechnikai alapok 10003-12 7. Áramkör építése, üzemeltetése 10013-12 8. Mechatronikai rendszerek 10014-12 9. Számítógép alkalmazása az elektronikában 10015-12 10. Szakmai gyakorlat, iskola Szabadon tervezhető óra 1. Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

9. 29 6

1044 216

5

180

0,5

18

1,5

54

10. 29 1044 7 252 6

3 2

216

108 72

11. 27 972 8 288 7

4

252

144

12. 24 768 11 352

5/13. 0 0 35 1120

10

31

992

2 0,5

64 16

4 2

320

Összesen 109 3828 67 2228 59

1960

144 96 96 576 128 128

0,5 2 0,5 4,5 10 2 4,5 3 3 29 8 8

18 64 16 162 344 64 144 96 96 956 268 268 315

128 64

3 1 1

108 36 36 70

1 1 1

36 36 36 105

3 1 1

108 36 36 140

4 1 1

128 32 32

4,5 3 3 18 4 4

35

1330

36

1401

35

1400

35

1120

35

1120

176

6371

1 1

32 32

1 1

32 32

157

A 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől 9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

gyakorlat

10. elmélet gyakorlat

11. elmélet gyakorlat

12. elmélet gyakorlat

5/13. elmélet gyakorlat

9 - 5/13. elmélet gyakorlat

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12 1. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11499-12 1. Foglalkoztatás II. Informatikai és műszaki alapok 10007-12 1. Műszaki informatika gyakorlat 2. Műszaki ismeretek 3. Műszaki gyakorlatok Villamosipari alaptevékenységek 10005-12

0,5

18

0,5

18

1,5

1,5

54

4

144

54

1

36

1

36

2

72

1. Műszaki rajz

1

36

2. Elektrotechnika

1

36

4

2

72

2

72

2

72

2

64

2

64

0,5

16

0,5

16

évi összes 0,5

18

2

64

0,5

16

2,5

90

6

216

10 344

9

312

144 4

144

2

72

4

144

4

128

3

96

9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

gyakorlat

10. elmélet gyakorlat

11. elmélet gyakorlat

12. elmélet gyakorlat

5/13. elmélet gyakorlat

9 - 5/13. elmélet gyakorlat

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves 3. Elektrotechnika gyakorlat 4. Elektronika

2

72 2

72

5. Elektronika gyakorlat

4 4

128

144

Irányítástechnikai alapok 10003-12

2

64

1. Irányítástechnika

2

64

2. Irányítástechnika gyakorlat Áramkör építése, üzemeltetése 10013-12

3

96

2

64

2

64

2

7

224

7

224

4

128

4

128

11

352

2. Szimuláció és PLC gyakorlat

7

224

3. Mikrovezérlők gyakorlat

4

128

1. Elektronikai áramkörök 2. Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronikai rendszerek 10014-12 1. Mechatronika 2. Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása az elektronikában 1001512 1. Számítógép alkalmazása

MINDÖSSZESEN

4

144

Ebből szabadon tervező

1

36

Műszaki gyakorlatok

1

36

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika gyakorlat

2,5

90

3

108

4

144

1

36

1

évi összes

4

144

4

144

1

36

6

192

5 1

36

1

144

4,5

144

3

96

3

96

3

96

3

96

160 12,5 32

36 1

4,5

32

400

22 4

64

2

64

4,5 144

7

224

3

96

4

128

3

96

11

352

704 27,5 916

39

1296

8

268

1

36

1

36

2

68

128

9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

gyakorlat

10. elmélet gyakorlat

11. elmélet gyakorlat

12. elmélet gyakorlat

5/13. elmélet gyakorlat

9 - 5/13. elmélet gyakorlat

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves

évi összes

Elektronikai áramkörök gyakorlat

1

32

1

32

Mechatronika gyakorlat

1

32

1

32

Szimuláció és PLC gyakorlat

1

32

1

32

Mikrovezérlők gyakorlat

1

32

1

32

Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

70

105

140

315 1

32

1

32

1

32

1

32

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

35

1260

35

1120

70

2380

Kötelező óra

31

1116

31

992

62

2108

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

0,5

18

2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Informatikai és műszaki alapok 10007-12

2

64

2

64

0,5

16

0,5

16

2,5

90

2,5

90

5. Villamosipari alaptevékenységek 10005-12

9

324

9

324

6. Irányítástechnikai alapok 10003-12

2

72

2

72

7. Áramkör építése, üzemeltetése 10013-12

4,5

144

4,5

144

8. Mechatronikai rendszerek 10014-12

3

96

3

96

9. Számítógép alkalmazása az elektronikában 10015-12

3

96

3

96

10.Szakmai gyakorlat, iskola Szabadon tervezhető óra 2. Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

17

612

18

576

35

1188

4

144

4

128

8

272

4

144

4

128

8

272

160

160

35

1420

35

1120

70

2540

Nem kötelező óra

1

36

1

32

2

66

Osztályfőnöki óra

1

36

1

32

2

66

161

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Szakmai modul/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12

1/13. 2/14. elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat heti éves heti éves heti éves heti éves 0,5 18 0,5 18 2 64

1. Foglalkoztatás I.

2

64

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II. Informatikai és műszaki alapok 10007-12 1. Műszaki informatika gyakorlat 2. Műszaki ismeretek 3. Műszaki gyakorlatok Villamosipari alaptevékenységek 10005-12 1. Műszaki rajz 2. Elektrotechnika 3. Elektrotechnika gyakorlat 4. Elektronika 5. Elektronika gyakorlat Irányítástechnikai alapok 10003-12 1. Irányítástechnika 2. Irányítástechnika gyakorlat Áramkör építése, üzemeltetése 10013-12 1. Elektronikai áramkörök 2. Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronikai rendszerek 10014-12 1. Mechatronika 2. Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása az elektronikában 10015-12 1. Számítógép alkalmazása 2. Szimuláció és PLC gyakorlat 3. Mikrovezérlők gyakorlat MINDÖSSZESEN Szabadon tervezhető Műszaki gyakorlatok Elektrotechnika gyakorlat Elektronika gyakorlat Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika gyakorlat

0,5

16

2,5

90

2,5

90

9 1 3

324 36 108

5

180

2 2

72 72

7 2

252 72

5 11

180 396

3

108

8 3

288 108

3

108

0

0

0

0

4,5 4,5

144 144

7

224

7 4

224 128

4

128

11

352

7 4 15 4

224 128 480 128

1 1

32 32

3 3

14,5

522

21 4 1 1 2

756 144 36 36 72

96 96

3

96

3

96

11

352

1/13-2/14. elmélet gyakorlat évi összes 0,5 18 2

64

0,5

16

2,5

90

7

252

9 324

11

396

72

3

108

4,5 144

7

224

2

3

96

4

128

3

96

11

352

22,5 776

36 1236 8 272 1 36 1 36 2 72 1 32 1 32

Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat

1 1

Összefüggő szakmai gyakorlat

32 32

1 1

160

Nem kötelező óra

1

36

1

32

2

68

Osztályfőnöki óra

1

36

1

32

2

68

32 32 160

A 9-12. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Informatika Ágazati besorolás száma: XIII. Érvényes: a 2014/2015. tanévtől Tantárgyak/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Összesen

Kötelező + szabadon tervezhető összes

35

1260

36

1296

35

1260

35

1120

141

4936

Kötelező óra összesen 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelvek (angol, német) 4. Matematika 5. Történelem 6. Etika 7. Biológia – egészségtan 8. Fizika 9. Kémia 10. Földrajz 11. Művészetek 12. Informatika 13. Testnevelés és sport 14. Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 1. Magyar nyelv 2. Magyar nyelv, írott kommunikáció 3. Irodalom 4. Idegen nyelv (angol, német) 5. Matematika 6. Informatika 7. Történelem 8. Földrajz 9. Művészetek Informatikai rendszergazda szakmai tárgyak órakerete Nem kötelező óra összesen 1. Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, emelt szint 3. Angol nyelv, emelt szint 4. Német nyelv, emelt szint 5. Informatika, emelt szint 6. Földrajz, emelt szint MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezhető + nem kötelező

25 2 2 3 3 2

900 72 72 108 108 72

25 1 3 3 3 2

900 36 108 108 108 72

640 32 96 96 96 96

2 2 1 1 1

72 72 36 36 36

1

32

72 72 72

828 36 108 108 108 108 36 72 36

20 1 3 3 3 3

2 2 2

23 1 3 3 3 3 1 2 1

1 5 1 4

36 180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4 1

160 32 128 32

1 1 1 1

36 36 36 36

2 1

72 36

1 1

32 32

1

32

93 5 11 12 12 10 1 5 5 3 3 1 1 20 4 16 1 1 1 5 3 2 2 1 1

3268 176 384 420 420 348 36 176 180 108 108 36 36 700 140 560 32 36 36 140 104 72 68 36 36

2 1 1 6

35

216

1260

7

36

72 36 36 252

1296

1

36

8

288

11

352

32

1108

12 2

432 72

12 2

384 64

24 4

816 136

2

72

2

64

4

136

2 2 2 2

72 72 72 72

2 2 2 2

64 64 64 64

4 4 4 4

136 136 136 136

47

1692

47

1504

165

5752

164

A 9-12 - 5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Informatika Ágazati besorolás száma: XIII. Érvényes: 2014/2015. tanévtől 9. Szakmai modulok Tantárgyak

elmélet

10.

gyakorlat

elmélet

11.

gyakorlat

elmélet

12.

gyakorlat

elmélet

5/13.

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

9 – 5/13. elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12

0,5

18

0,5

18 2

64

2

64

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II.

0,5

16

1. Foglalkoztatás I.

Információtechnológiai alapok 10815-12 1. Információtechnológiai alapok 2. Információtechnológiai gyakorlat Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10826-12

1

36

1

36

2

72

2

72

1. Munkaszervezési ismeretek 2. Munkaszervezés gyakorlat Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12

0,5

18

1

36

2

72

4

144

3

108

4

144

1

32

1

32

3

96

2

64

2

64

4

128

gyakorlat

évi összes 0,5

18

2

64

0,5

16

1

36

2

72

1

32

2

64

8,5

294

13

452

165

9. Szakmai modulok Tantárgyak

elmélet

10.

gyakorlat

elmélet

11.

gyakorlat

elmélet

12.

gyakorlat

elmélet

5/13.

gyakorlat

elmélet

9 – 5/13.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves 1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 3. Hálózati ismeretek I. 4. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10827 -12 1. Hálózati operációs rendszerek 2. Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10828 -12 1. Hálózati ismeretek II. 2. Hálózati ismeretek II. gyakorlat 3. IT hálózat biztonság 4. IT hálózat biztonság gyakorlat MINDÖSSZESEN

0,5

18

1 1

36

72

72

36

1 2

1 2

72

36

72

2 2

2

72

Ebből szabadon tervező

1

Információkezelés Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

1

5

180

36

1

36

1

70

2

72

2

64

2

64

64

72

5

180

36

1

36

1

105

3

108

4

évi összes

32

5,5

176

5,5

176

8

256

6

192

2 144

Osztályfőnöki óra

2 2

1

4

Nem kötelező óra

36

gyakorlat

128

7

224

36

1

32

36

1

32

16

9

288

9

288

10

320

8

256

2

64

19

508

4

128

5,5

176

9

288

8

256

10

320

27

892

40 1651

64 512

8

268

4

140

2

64

2

64

2

64

2

64

140

315 1

32

1

32

1

32

1

32

A 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Informatika Ágazati besorolás száma: XIII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

35

1260

35

1120

70

2380

Kötelező óra

31

1116

31

992

62

2108

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

0

0

0,5

18

2. Foglalkoztatás I. 11498-12

0

0

2

64

2

64

3. Foglalkoztatás II. 11499-12

0

0

0,5

16

0,5

16

3,5

126

0

0

3,5

126

5. Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10826-12

3

108

0

0

3

108

6. Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12

28

1008

0

0

28

1008

7. Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10827-12

0

0

14,5

464

14,5

464

8. Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10828-12

0

0

18

576

18

576

Szabadon tervezhető óra

4

144

4

128

8

272

Szakmai gyakorlat, iskola

4

144

4

128

8

272

4. Információtechnológiai alapok 10815-12

Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

160

160

35

1420

35

1120

70

2540

Nem kötelező óra

1

36

1

32

2

68

Osztályfőnöki óra

1

36

1

32

2

68

167

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Informatika Ágazati besorolás száma: XIII. Érvényes: 2014/2015. tanévtől Szakmai modulok Tantárgyak

1/13. elmélet

2/14.

gyakorlat

elmélet

1/13. - 2/14.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

18

Foglalkoztatás I. 11498-12

2

64

1. Foglalkoztatás I.

2

64

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II.

0,5

16

Információtechnológiai alapok 10815-12

1,5

54

1. Információtechnológiai alapok

1,5

54

2. Információtechnológiai gyakorlat Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10826-12 1. Munkaszervezési ismeretek 2. Munkaszervezés gyakorlat Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1

36

1

36

4. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10827 -12 1. Hálózati operációs rendszerek 2. Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10828 -12 1. Hálózati ismeretek II. 2. Hálózati ismeretek II. gyakorlat 3. IT hálózat biztonság 4. IT hálózat biztonság gyakorlat ÖSSZES Ebből szabadon tervező Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

72

2

72

2

72

2

72

9,5

342 18,5 666

4,5

198

2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 3. Hálózati ismeretek I.

2

gyakorlat

évi összes 0,5

18

2

64

0,5

16

1,5

54

2

72

1

36

2

72

9,5 342

18,5

666

5,5 176

9

288

8 256

10

320

8,5 296 5

180 10 320 5,5 176

9 288

5,5 176 9 224 8 256

10 320

6 192 8 256 2 12,5 0,25 0,25

450 22,5 810 9 2 73 9 0,3 11

64

16 512

2 64 19 608 28,5 962 9 2,4 78 0,25 0,25 9

41,5 1418 4,4 152 0,3

11

Szakmai modulok Tantárgyak

1/13. elmélet

2/14.

gyakorlat

elmélet

1/13. - 2/14.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

0,5 1,2

évi összes

18 44 1,2 1,2

0,5 1,2 1,2 1,2

39 39

160 1 1

36 36

gyakorlat 18 44 39 39 160

1 1

32 32

2 2

68 68

A 9-12. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Közlekedés Ágazati besorolás száma: XXI. Érvényes: a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Összesen

Kötelező + szabadon tervezhető összes

35 1260

36 1296

35 1260

35 1120

Kötelező óra összesen 15. Magyar nyelv 16. Irodalom 17. Idegen nyelvek (angol, német) 18. Matematika 19. Történelem 20. Etika 21. Biológia – egészségtan 22. Fizika 23. Kémia 24. Földrajz 25. Művészetek 26. Informatika 27. Testnevelés és sport 28. Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelv (angol, német) 4. Matematika 5. Informatika 6 .Történelem 7. Földrajz 8. Művészetek 9. Magyar nyelv, írott kommunikáció Szállítmányozási ügyintéző szakmai tárgyak órakerete Nem kötelező óra összesen 7. Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 8. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, emelt szint 9. Angol nyelv, emelt szint 10. Német nyelv, emelt szint 11. Informatika, emelt szint 12. Földrajz, emelt szint MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezhető + nem kötelező

25 2 2 3 3 2

900 72 72 108 108 72

25 1 3 3 3 2

900 36 108 108 108 72

640 32 96 96 96 96

2 2 1 1 1

72 72 36 36 36

1

32

72 72 72

828 36 108 108 108 108 36 72 36

20 1 3 3 3 3

2 2 2

23 1 3 3 3 3 1 2 1

1 5 1 4

36 180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4 1

160 32 128 32

1 1 1

36 36 36

2 1

72 36

1 1

32 32

1

32

2 1 1 1

36

6

216

35 1260

7

72 36 36

252

36 1296

141 4936 93 3268 5 176 11 384 12 420 12 420 10 348 1 36 5 176 5 180 3 108 3 108 1 36 1 36 20 700 4 140 16 560 1 32 1 36 4 140 3 104 2 72 2 68 1 36 1 36 1 36

1

36

8

288

11

352

32 1108

12 2

432 72

12 2

384 64

24 4

816 136

2

72

2

64

4

136

2 2 2 2

72 72 72 72

2 2 2 2

64 64 64 64

4 4 4 4

136 136 136 136

47 1692

47 1504

165 5752

170

A 9-12 - 5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 841 04 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Közlekedés Ágazati besorolás száma: XXI. Érvényes: 2014/2015. tanévtől Szakmai modulok / Tantárgyak

elmélet

9. gyakorlat

heti éves heti

Munkahelyi egészség és biztonság 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498 12 1. Foglalkoztatás I.

0,5 0,5

éves

elmélet

10. gyakorlat

heti éves heti

éves

elmélet

11. gyakorlat

heti éves heti

éves

12. elmélet heti

gyakorlat

éves

heti

éves

2. Külkereskedelmi- és vámismeretek 3. Szállítmányozási földrajz 4. Logisztikai ismeretek

heti éves heti

2 2 0,5 0,5 4,5 162 2 72

2. Közlekedési alapismeretek k l 3. Közlekedési földrajz 4. Közlekedésbiztonság és -védelem 5. Közlekedés üzemvitel 6. Közlekedés üzemvitel gyakorlat 7. Közlekedés-gazdasági és jogi k 8. Közlekedés-gazdasági és jogi k k l A szállítmányozási ügyintéző f1.lSzállítmányozási d i 10 01 12 ismeretek

0,5 2

5/13. gyakorlat

18 72

4 144 1 36 1 1 1

2

72

1

36

36 36 36

6 216 1 36 1 1 1

1

1

36 36 36

36

1 2

36

36

9 2

288 64

2

64

2

64

3

96

1

32

1

32

9 - 5/13. elmélet gyakorlat

éves

18 18

Foglalkoztatás II. 11499 12 1. Foglalkoztatás II. Közlekedés-szállítási alapok 10496 12 1. Közlekedési alapismeretek

elmélet

64 64 16 16

évi összes

0,5

18

0,5

16

2

64

23,5

810

4

140

19,5

624

9

288

36

19, 624 6,5 208 5 160 3 96 5 160

9

288

171

Szakmai modulok / Tantárgyak

elmélet

9. gyakorlat

heti éves heti

éves

elmélet

10. gyakorlat

heti éves heti

éves

elmélet

11. gyakorlat

heti éves heti

éves

12. elmélet heti

éves

gyakorlat heti

éves

elmélet

5/13. gyakorlat

heti éves heti

5. Szállítmányozási informatika 6. Szállítmányozási szakmai idegen l 7. Szállítmányozási gyakorlat MINDÖSSZESEN Ebből szabadon tervező Információkezelés Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen l Szállítmányozási gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

6 216 1 36 1 36

0

0

70

5 180 1 36 1 36

2

72

105

7 252 1 36 1 36

1

36

10 1 1

320 32 32

1

32

22 704

9 - 5/13. elmélet gyakorlat

éves

2 3 8 13 4

64 96 256 416 128

1 1 2

32 32 64

évi összes

50 1672

140 1 1

32 32

1 1

32 32

17 8 4 1 1 2

556 268 140 32 32 64 315

A 9-12. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Összesen

Kötelező + szabadon tervezhető összes

35 1260

36 1296

35 1260

35 1120

Kötelező óra összesen 1. 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelvek (angol, német) 4. Matematika 5. Történelem 6. Etika 7. Biológia – egészségtan 8. Fizika 9. Kémia 10. Földrajz 11. Művészetek 12. Informatika 13. Testnevelés és sport 14. Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelv (angol, német) 4. Matematika 5. Informatika 6 .Történelem 7. Földrajz 8. Művészetek 9. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztrációs szakmai tárgyak órakerete Nem kötelező óra összesen 1. Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, emelt szint 3. Angol nyelv, emelt szint 4. Német nyelv, emelt szint 5. Informatika, emelt szint 6. Földrajz, emelt szint MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezhető + nem kötelező

25 2 2 3 3 2

900 72 72 108 108 72

25 1 3 3 3 2

900 36 108 108 108 72

640 32 96 96 96 96

2 2 1 1 1

72 72 36 36 36

1

32

72 72 72

828 36 108 108 108 108 36 72 36

20 1 3 3 3 3

2 2 2

23 1 3 3 3 3 1 2 1

1 5 1 4

36 180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4 1

160 32 128 32

1 1 1 1

36 36 36 36

2 1

72 36

1 1

32 32

1

32

6

216

35 1260

2 1 1 7

72 36 36 252

36 1296

141 4936 93 3268 5 176 11 384 12 420 12 420 10 348 1 36 5 176 5 180 3 108 3 108 1 36 1 36 20 700 4 140 16 560 1 32 1 36 5 140 3 104 3 108 2 68 1 36 1 36

1

36

8

288

11

352

32 1108

12 2

432 72

12 2

384 64

24 4

816 136

2

72

2

64

4

136

2 2 2 2

72 72 72 72

2 2 2 2

64 64 64 64

4 4 4 4

136 136 136 136

47 1692

47 1504

165 5752

173

A 9-12 - 5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam KÖZISMERETI KÖTELEZŐ + SZABADON TERVEZHETŐ SZAKMAI ELMÉLET + SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Marketing 10032-12 5. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 6. Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 7. A vállalkozások működtetése 10033-12 8. A kereskedelmi egység működtetése 10025-12 9. A főbb árucsoportok forgalmazása 10031-12 10. Szakmai gyakorlat iskola Szabadon tervezhető óra 3. Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

9. 29 6

1044 216

5

180

0,5

18

2 1,5

72 54

10. 29 1044 7 252 6

3 2

216

108 72

11. 27 972 8 288 7

1 3 1

252

36 108 36

12. 24 768 11 352

5/13. 0 0 35 1120

10

31

2 4 1

320

992

Összesen 109 3828 67 2228 59

1960 18 64 16 100 416 194 128 128 304 592 268 268 315

2 0,5

64 16

128 128 304 352 128 128

0,5 2 0,5 3 12 5,5 4 4 9,5 18 8 8

64 128 32

1 1 1

36 36 36 70

1 1 1

36 36 36 105

2 1 1

72 36 36 140

3 1 1

96 32 32

4 4 9,5 11 4 4

35

1330

36

1401

36

1400

35

1120

35

1120

176

6371

1 1

32 32

1 1

32 32

174

Az 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől 9. elmélet gyakorlat heti éves heti éves Munkahelyi egészség és 0,5 18 1. Munkahelyi egészség és 0,5 18 b á Foglalkoztatás II. 11499 12 1. Foglalkoztatás II. Szakmai modul/tantárgy

10. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

elmélet heti éve

11. gyakorlat heti éve

12 elmélet heti éve

5/13. gyakorlat elmélet gyakorlat éve heti heti éves heti éves

0,5 0,5 2 2

Foglalkoztatás I. 11498 12 1. Foglalkoztatás I. Marketing 10032-12 1. A marketing alapjai 2. Marketing a k l b tervezése, Az áruforgalom i Az üzleti tevékenység l 1. é l é 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a k l b Az áruforgalom lí á 11 0 12 1.l bÁruforgalom 2. Áruforgalom k l A vállalkozások k d 1. Vállalkozási ismeretek

1 1 2 2

72 72

1,5 1,5

54 54

2

72

2

72

3 3

108 108

2 2

72 72

2

72

2

72

36 36

3 108 3 108

1 1

36 36

2 2 1

36

1 2

36 72

2

72

64 64

4 128 3 96 1 32 1 1

32 32

16 16 64 64

9-5/13. elmélet gyakorlat évi összes 0,5 18 0,5

16

2

64

1

32

3

100

1

32

1 1

32 32

12

416

6

212

1 2

32 64

5,5

194

4

136

2

64 4

128

3

96

4 4

128 128

3

96

9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti éves

10. gyakorlat heti éves

elmélet heti éves

gyakorlat heti éves

11. elmélet gyakorlat heti éve heti éve

2. Vállalkozási ismeretek k l A kereskedelmi egység űk d é 10025 12 1. A működtetés szabályai 2. A működtetés szabályai l A főbbk árucsoportok l á 10031 12 1.f Áruismeretés f l 2. Értékesítési gyakorlat 3. Értékesítés idegen l MINDÖSSZESEN Ebből szabadon tervező Üzleti tevékenység a k l b Áruforgalom k l Vállalkozási ismeretek k l A működtetés szabályai k l Értékesítési gyakorlat Összefüggő szakmai Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

4

144

2 1 1

72 36 36

5

180

2 1 1

72 36 36

5 180

3 108 1 36 1

36

12

5/13. elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat heti éve heti éve heti éves heti éves 3 96 4 128 3 96 4 128 3 96 9,5 304 9 288 7,5 240 9 288 2 64 7 224 4 128 20 640 15 480 1 32 4 128 1

105

4

128

3

96

9,5

304

9

288

41 1368

26 8 2 2 1 1 2

860 268 72 68 32 32 64 315

32 1 1 2

70

9-5/13. elmélet gyakorlat évi összes

32 32 64

140 1 1

32 32

1 1

32 32

A 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Marketing 10032-12 5. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 6. Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 7. A vállalkozások működtetése 10033-12 8. A kereskedelmi egység működtetése 10025-12 9. A főbb árucsoportok forgalmazása 10031-12 10. Szakmai gyakorlat, iskola Szabadon tervezhető óra Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

1/13. 35 1260 31 1116 0,5 18 0 0 0 0 4 144 12 432 5,5 198 0 0 0 0 0 0 9 324

2/14. 35 1120 31 992 0 0 2 64 0,5 16 0 0 0 0 0 0 4 128 4 128 9,5 304 11 352

Összesen 70 2380 62 2108 0,5 18 2 64 0,5 16 4 144 12 432 5,5 198 4 128 4 128 9,5 304 20 676

4

144

4

128

8

272

4

144 160

4

128

8

272 160

35

1420

35

1120

70

2540

1 1

36 36

1 1

32 32

2 2

68 68

177

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Szakmai modul/tantárgy

1/13. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

18

2/14. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

Foglalkoztatás I. 11498-12

2

64

1. Foglalkoztatás I.

2

64

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II.

0,5

16

Marketing 10032-12

3

108

1. A marketing alapjai

3

108

2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek

12

432

11

396

1

36

3. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12

5,5

198

1. Áruforgalom

5,5

198

2. Áruforgalom gyakorlata

1

36

1

36

7

252

7

252

6

216

6

216

A vállalkozások működtetése 10033-12

4

128

1. Vállalkozási ismeretek

4

128

2. Vállalkozási ismeretek gyakorlat A kereskedelmi egység működtetése 10025-12

4

128

1. A működtetés szabályai

4

128

3

96

3

96

3

96

1/13-2/14. elmélet gyakorlat évi összes 0,5

18

2

64

0,5

16

3

108

1

36

12

432

7

252

5,5

198

6

216

4

128

3

96

4

128

3

96

Szakmai modul/tantárgy

1/13. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

2/14. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

2. A működtetés szabályai gyakorlat A főbb árucsoportok forgalmazása 10031-12

9,5

304

1. Áruismeret- és forgalmazás

7,5

240

2. Értékesítési gyakorlat 3. Értékesítés idegen nyelven MINDÖSSZESEN

21

756

2

64

20

640

3

96

9

288

9

288

15

480

4

128

1/13-2/14. elmélet gyakorlat évi összes

9,5

304

9

288

41

1396

29

984

8

272

14

504

4

144

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

2

72

2

72

Áruforgalom gyakorlata

2

72

2

72

Szabadon tervezhető

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

1

32

1

32

A működtetés szabályai gyakorlat

1

32

1

32

Értékesítési gyakorlat

2

64

2

64

Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

160

160

1

36

1

32

2

68

1

36

1

32

2

68

Az 9-12 - 5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam KÖZISMERETI KÖTELEZŐ + SZABADON TERVEZHETŐ SZAKMAI ELMÉLET + SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Marketing 10032-12 5. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 6. Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 7. A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12 8. Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12 9. Termelési és nagykereskedelmi raktározás 10036-12 10. Szakmai gyakorlat iskola Szabadon tervezhető óra 4. Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

9. 29 6

1044 216

5

180

0,5

18

2 1,5

72 54

10. 29 1044 7 252 6

3 2

216

108 72

27 8

11. 972 288

12. 24 768 11 352

5/13. 0 0 35 1120

7

252

10

31

992

2 0,5

64 16

1 3 1

36 108 36

2 4 1

320

Összesen 109 3828 67 2228 59

1960

128 288 96 400 128 128

0,5 2 0,5 3 12 5,5 4 9 3 19,5 8 8

18 64 16 100 416 194 128 288 96 640 268 268 315

64 128 32

1 1 1

36 36 36 70

1 1 1

36 36 36 105

2 1 1

72 36 36 140

3 1 1

96 32 32

4 9 3 12,5 4 4

35

1330

36

1401

36

1400

35

1120

35

1120

176

6371

1 1

32 32

1 1

32 32

180

A 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől 9. Szakmai modul/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12 1. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11499-12 1. Foglalkoztatás II. Marketing 10032-12 1. A marketing alapjai 2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 1. Áruforgalom 2. Áruforgalom gyakorlata

elmélet éve heti s

0,5

18

0,5

18

10. gyakorlat

elmélet

heti éves heti

11. gyakorlat

éves

elmélet

heti éves heti

12.

5/13.

gyakorlat

elmélet gyakorlat he éves heti éves éves heti éves ti

elmélet heti

2 2 0,5 0,5 1 1

2

72

2

72

1

1

36

3

108

3

108

36

1

1

36

36 36

3

108

3

108

36

1,5

54

2

72

1

36

1,5

54

2

72

1

36

2 2

1

36

1

36

1

36

1

36

64 64

4

128

3

96

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

9 - 5/13.

gyakorlat

éves

64 64 16 16

heti

elmélet

éves

gyakorlat

évi összes

0,5

18

2

64

0,5

16

3 100

1

32

12 416

4 140

5,5 194

2

68

9. Szakmai modul/tantárgy A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12 1. Logisztika 2. Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12 1. Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat 2. Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 3. Közlekedés- és gazdaságföldrajz Termelési és nagykereskedelmi raktározás 10036-12 1. Raktározás 2. Raktározás gyakorlata MINDÖSSZESEN Szabadon tervező Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Raktározás gyakorlata Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

elmélet éve heti s

10. gyakorlat

elmélet

heti éves heti

éves

11. gyakorlat

elmélet

heti éves heti

12.

5/13.

gyakorlat

elmélet gyakorlat he éves heti éves éves heti éves ti

elmélet heti

9 - 5/13.

gyakorlat

éves

4

128

4

128

heti

elmélet

éves

4 128

gyakorlat

évi összes

4 128

4 128

9 288

5 160

4 128 9

288

5 160 5 160

7,5

240

1,5

48

3

96

3

96

3,5 112

3

96

3,5 112

39,5

132 0

19,5 640

3,5 112 4 144

1

36

1 1

36 36

70

5

180

1

36

1 1

36 36

105

5

180

2

72

1 1

7

224

3

96

36

1

32

36

1

32

18,5

592

12,5 400 4 128

8 268 2 72 2 68 1 32

1

32

0,5

16

0,5

16

2,5

80

2,5

80 315

140 1 1

32 32

1 1

32 32

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Marketing 10032-12 5. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 6. Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 7. A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12 8. Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12 9. Termelési és nagykereskedelmi raktározás 10036-12 10. Szakmai gyakorlat, iskola Szabadon tervezhető óra 1. Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat

1/13. 35 1260 31 1116 0,5 18 0 0 0 0 4 144 12 432 5,5 198 0 0 0 0 0 0 9 324 4 144 4 144 160

MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

35

1420

35

1120

70

2540

1 1

36 36

1 1

32 32

2 2

68 68

Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

2/14. 35 1120 31 992 0 0 2 64 0,5 16 0 0 0 0 0 0 4 128 9 288 3 96 12,5 400 4 128 4 128

Összesen 70 2380 62 2108 0,5 18 2 64 0,5 16 4 144 12 432 5,5 198 4 128 9 288 3 96 21,5 724 8 272 8 272 160

183

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

az 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől

Szakmai modul/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12 1. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11499-12 1. Foglalkoztatás II. Marketing 10032-12 1. A marketing alapjai 2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 1. Áruforgalom 2. Áruforgalom gyakorlata A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12 1. Logisztika 2. Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12 1. Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat 2. Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 3. Közlekedés- és gazdaságföldrajz Termelési és nagykereskedelmi

1/13. elmélet gyakorlat heti éves heti éves 0,5

18

0,5

18

2/14. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

2 2 0,5 0,5 3 3

108 108

12

432

11

396

1

36

5,5

198

5,5

198

1

36

1

36

7

252

7

252

6

216

6

216

64 64 16 16

4

128

4

128

9

288

7,5

240

1,5

48

3

96

5

160

5

160

5,5

176

5,5

176

6

192

1/13-2/14. elmélet gyakorlat évi összes 0,5

18

0,5

16

2

64

3

108

1

36

12

432

7

252

5,5

198

6

216

4

128

5

160

9

288

5,5

176

3

96

6

192

Szakmai modul/tantárgy

1/13. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

2/14. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

1/13-2/14. elmélet gyakorlat évi összes

raktározás 10036-12 1. Raktározás 2. Raktározás gyakorlata MINDÖSSZESEN

3

6 21,5

774

Szabadon tervezhető Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Raktározás gyakorlata Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

96

14

504

4

144

2 2

20,5

656

16,5

192 1348 30,5

1032

8

272

72

2

72

72

72 32

4

528 39,5 128

1

32

2 1

0,5

16

0,5

16

2,5

80

2,5

80 160

160 1

36

1

32

2

68

1

36

1

32

2

68

A 9-12. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

(NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Összesen

Kötelező + szabadon tervezhető összes

35 1260

36 1296

35 1260

35 1120

Kötelező óra összesen: 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelvek (angol, német) 4. Matematika 5. Történelem 6. Etika 7. Biológia – egészségtan 8. Fizika 9. Kémia 10. Földrajz 11. Művészetek 12. Informatika 13. Testnevelés és sport 14. Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelv (angol, német) 4. Matematika 5. Informatika 6 .Történelem 7. Földrajz 8. Művészetek 9. Szakmai órakeret Nem kötelező óra összesen 1. Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, emelt szint 3. Angol nyelv, emelt szint 4. Német nyelv, emelt szint 5. Informatika, emelt szint 6. Földrajz, emelt szint MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezhető + nem kötelező összes

25 2 2 3 3 2

900 72 72 108 108 72

25 1 3 3 3 2

900 36 108 108 108 72

640 32 96 96 96 96

1

32

2 2 2

72 72 72

72 72 36 36 36

828 36 108 108 108 108 36 72 36

20 1 3 3 3 3

2 2 1 1 1

23 1 3 3 3 3 1 2 1

1 5 1 4

36 180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4

180 36 144

5 1 4 1

160 32 128 32

1 1 1 1

36 36 36 36

2 1

72 36

1 1

32 32

1

32

6

216

35 1260

2 1 1 7

72 36 36 252

36 1296

141 4936 93 3268 5 176 11 384 12 420 12 420 10 348 1 36 5 176 5 180 3 108 3 108 1 36 1 36 20 700 4 140 16 560 1 32 1 36 5 140 3 104 3 108 2 68 1 36 1 36 32 1108 24 816 4 136

1 8 12 2

36 288 432 72

11 12 2

352 384 64

2

72

2

64

4

136

2 2 2 2

72 72 72 72

2 2 2 2

64 64 64 64

4 4 4 4

136 136 136 136

47 1692

47 1504

165 5752

Az 9-12 - 5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam KÖZISMERETI KÖTELEZŐ + SZABADON TERVEZHETŐ SZAKMAI ELMÉLET + SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 2. Foglalkoztatás I. 3. Foglalkoztatás II. 4. Vendéglátó üzleti gazdálkodás 5. Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 6. Vendéglátó üzleti idegen nyelv 7. Vendéglátó termelés 8. Vendéglátó értékesítés 9. Vendéglátó üzletvezetés 10. Szakmai gyakorlat iskola Szabadon tervezhető óra 5. Szakmai gyakorlat, iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

9. 29 6

1044 216

5

180

0,5

18

10. 29 1044 7 252 6

216

11. 27 972 8 288 7

252

12. 24 768 11 352

5/13. 0 0 35 1120

10

31

992

59

1960

16 64 112 192 64 64 64 64 352 128 128

0,5 0,5 2 8,5 8 4 8 5 2 20,5 8 8

18 16 64 280 256 128 276 172 64 686 268 268 315

320

Összesen 109 3828 67 2228

1 1

36 36

2 1

72 36

2 1

72 36

2,5 1 1

90 36 36 70

3 1 1

108 36 36 105

2 1 1

72 36 36 140

2 1 1

64 32 32

0,5 2 3,5 6 2 2 2 2 11 4 4

35

1330

36

1401

36

1400

35

1120

35

1120

176

6371

0,5 0,5

16 16

0,5 0,5

16 16

2

72

3 2 2 1

96 64 64 32

187

Az 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől 9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

gyakorlat

10. elmélet

gyakorlat

11. elmélet

gyakorlat

12 elmélet

13

gyakorlat

elmélet

1/9-5/13.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

18

Foglalkoztatás I. 11498-12

2

64

1. Foglalkoztatás I.

2

64

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II.

0,5

16

Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10053-12

2

72

3

96

1. Vendéglátó gazdálkodás

2

72

1

32

2

64

2

64

1,5

48

2. Szakmai számítás Vendéglátó marketing és kommunikáció 10051-12 1. Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

3,5 112

64

6

192

2

64

2

64

2. Alkalmazott számítástechnika

2

64

3. Ügyvitel

2

64

2

64

2

64

évi összes

0,5

18

2

64

0,5

16

8,5 280

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10054-12

gyakorlat

8

256

4

128

9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

10.

gyakorlat

elmélet

11.

gyakorlat

elmélet

12

gyakorlat

elmélet

13

gyakorlat

elmélet

1/9-5/13.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves

1. Vendéglátó üzleti idegen nyelv Vendéglátó termelés 10052-12

1

36

1. Élelmiszer ismeret 2. Termelés elmélete

1

36

2

72

1 1

2

72

36

1

36

36

1

36

3. Termelés gyakorlata Vendéglátó értékesítés 10050-12

1

36

1. Értékesítés elmélete

1

36

54

32

1

32

108

3

96

3

2

64

2

64

96

1

36

2

64

Vendéglátó üzletvezetés 10055-12

2

64

1. Vendéglátó vállalkozások

1

32

2. Vendéglátó vállalkozás működtetése

1

32

3,5 126

2,5

90

3,5 126

Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

1,5

3 108

4

144

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

70

2

64

8

256

8

256

évi összes

8 276

17

550

5 172

5

180

34

1114

54

1

Termelés gyakorlata Összefüggő gyakorlat

36

1,5

3

1

64

Értékesítés gyakorlata

1

90

108

2

Szabadon tervezhető

36

2,5

3

36

MINDÖSSZESEN

1

90

64

1

2. Értékesítés gyakorlata

3,5 126

2,5

2

gyakorlat

105

5 180

3

108

1

36

1

36

4 128

7

224

1

32

1

12 384

32

2

16 512

64

27 890

4

128

8

268

2

64

3,5

118

2

64

4,5

150

140

315 1

32

1

32

1

32

1

32

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

35

1260

35

1120

70

2380

Kötelező óra

31

1116

31

992

62

2108

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

0,5

18

2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12

2

64

2

64

0,5

16

0,5

16

4. Vendéglátó üzleti gazdálkodás10053-12

5

180

3,5

112

8,5

292

5. Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10051-12

2

72

6

192

8

264

6. Vendéglátó üzleti idegen nyelv10054-12

4

144

2

64

6

208

7. Vendéglátó termelés10052-12

6

216

2

64

8

280

8. Vendéglátó értékesítés10050-12

3

108

2

64

5

172

9. Vendéglátó üzletvezetés10055-12

0,5

18

2

64

2,5

82

10. Szakmai gyakorlat, iskola

10

360

11

352

21

712

4

144

4

128

8

272

1. Vendéglátó termelés10052-12

1

32

1

32

2. Vendéglátó értékesítés10050-12

1

32

1

32

2

64

6

208

Szabadon tervezhető óra

3. Szakmai gyakorlat, iskola

4

Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

144 160

160

35

1420

35

1120

70

2540

Nem kötelező óra

1

36

1

32

2

68

Osztályfőnöki óra

1

36

1

32

2

68

190

A 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Szakmai modul/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12 1. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11499-12 1. Foglalkoztatás II. Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10053-12 1. Vendéglátó gazdálkodás 2. Szakmai számítás Vendéglátó marketing és kommunikáció 10051-12 1. Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 2. Alkalmazott számítástechnika 3. Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10054-12 1. Vendéglátó üzleti angol/német nyelv Vendéglátó termelés 10052-12 1. Élelmiszer ismeret 2. Termelés elmélete 3. Termelés gyakorlata Vendéglátó értékesítés 10050-12 1. Értékesítés elmélete 2. Értékesítés gyakorlata Vendéglátó üzletvezetés 10055-12 1. Vendéglátó vállalkozások 2. Vendéglátó vállalkozás működtetése MINDÖSSZESEN Szabadon tervezhető Értékesítés gyakorlata Termelés gyakorlata Összefüggő gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

1/13. elmélet gyakorlat heti éves heti éves 0,5

18

0,5

18

5 3 2

6 3 3 3 3 0,5 0,5

2 2 0,5 0,5 3,5 2 1,5

180 108 72

216 108 108 108 108 18 18

15

540

1 1

36 36

2/14. elmélet gyakorlat heti éves heti éves

64 64 16 16 112 64 48

1/13-2/14. elmélet gyakorlat évi összes 0,5

18

2

64

0,5

16

8,5

292

2

72

6

192

2

72

2

64

4 4 6

144 144 288

2 2 2 2 8

64 64 64 64 256

8

8 3

288 180

8 5

256 224

5

180

7

224

1

36

1 16 4 2 2

36 720 144 72 72 160

2

64

2

64

2 2

64 64

2 1 1 12

64 32 32 384

1 1

32 32

21 4 2 2

736 128 64 64

8

264

6

208

280

14

544

5

172

8

404

2,5

82

1

36

27

924

2 2

68 68

37 1456 8 272 4 136 4 136 160

Az 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 34 811 04 SZAKÁCS szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Tantárgy, modul/Évfolyam

Óraterv a kerettantervekhez - Szakiskola 1/9. 2/10.

Kötelező + szabadon tervezhető összes KÖZISMERETI ÓRÁK Kötelező óra 1. Magyar - Kommunikáció 2. Idegen nyelv 3. Matematika 4. Társadalomismeret 5. Természetismeret Fizika Biológia Földrajz Kémia 6. Testnevelés 7. Osztályközösség-építő Program Szabadon tervezhető 1. Számítástechnika SZAKMAI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11497-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Gazdálkodás 10045-12 5. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 6. Szakmai idegen nyelv 10046-12 7. Konyhai kisegítés 10049-12 8. Ételkészítés alapjai 10048-12 9. Ételkészítés 10075-12 10. Szakmai gyakorlat iskola 11. Szakmai gyakorlat munkahely Szabadon tervezhető 1. Gazdálkodás 10045-12 2. Szakmai idegen nyelv 10046-12 3. Ételkészítés alapjai 10048-12 4. Szakmai gyakorlat iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

3/11.

Összesen

35

1260

36

1296

35

1120

106

3676

18 17 2 2 2 2

648 612 72 72 72 72

11 11 1 2 1 1

396 396 36 72 36 36

9,5 8 0 2 0 0

304 256 0 64 0 0

38,5 36 3 6 3 3

1348 1264 108 208 108 108

1 1 0,5 0,5 5 1 1 1

36 36 18 18 180 36 36 36

5 1 0 0

180 36 0 0

5 1 1,5 1,5

160 32 48 48

1 1 0,5 0,5 15 3 2,5 2,5

36 36 18 18 520 104 84 84

17 14,5 0,5 0 0 2 2 1 1,5 2,5 0 5 0 2,5 1 1 0,5

612 522 18 0 0 72 72 36 54 90 0 180 0 90 36 36 18

25 23 0 0 0 1,5 1 1 0 2 0 0 17,5 2 0 0 0

0 0

0 140

2 0

900 828 0 0 0 54 36 36 0 72 0 0 630 72 0 0 0 72 140

25,5 23 0 2 0,5 1 1 0 0 0 1 0 17,5 2,5 0 0 0 2,5 0

816 736 0 64 16 32 32 0 0 0 32 0 560 80 0 0 0 80 0

67,5 60,5 0,5 2 0,5 4,5 4 2 1,5 4,5 1 5 35 7 1 1 0,5 4,5 0

2328 2086 18 64 16 158 140 72 54 162 32 180 1190 242 36 36 18 152 280

35

1400

36

1436

35

1120

106

3956

Az 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 34 811 03 P I N C É R szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Tantárgy, modul/Évfolyam

1/9.

2/10.

3/11.

Összesen

Kötelező + szabadon tervezhető összes

35

1260

36

1296

35

1120

106

3676

KÖZISMERETI ÓRÁK Kötelező óra 1. Magyar - Kommunikáció 2. Idegen nyelv 3. Matematika 4. Társadalomismeret 5. Természetismeret Fizika Biológia Földrajz Kémia 6. Testnevelés 7. Osztályközösség-építő Program Szabadon tervezhető Számítástechnika

18 17 2 2 2 2

648 612 72 72 72 72

11 11 1 2 1 1

396 396 36 72 36 36

9,5 8

304 256

2

64

38,5 36 3 6 3 3

1348 1264 108 208 108 108

1 1 0,5 0,5 5 1 1 1

36 36 18 18 180 36 36 36

36 36 18 18 520 104 84 84

SZAKMAI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

17

Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11497-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Gazdálkodás 10045-12 5. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 6. Szakmai idegen nyelv 10046-12 7. Felszolgálás alapjai 10047-12 8. Felszolgálás 10074-12 9. Szakmai gyakorlat iskola 10. Szakmai gyakorlat munkahely Szabadon tervezhető 1. Felszolgálás alapjai 10047-12 2. Szakmai gyakorlat iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák +összefüggő szakmai gyakorlat

5 1 0

180 36 0

5 1 1,5 1,5

160 32 48 48

1 1 0,5 0,5 15 3 2,5 2,5

612

25

900

25,5

816

67,5

2328

14,5

522

23

828

23

736

60,5

2086

0,5

18

18 64 16 158 140 72 144 104 180 1190 242 18 224

1,5 1 1

54 36 36

2

72

1

32

17,5 2

630 72

17,5 2,5

560 80

72

2

72

2,5

80

0,5 2 0,5 4,5 4 2 4 3 5 35 7 0,5 6,5

0

140

0

140

0

0

0

280

35

1400

36

1436

35

1120

106

3956

2 2 1 4

72 72 36 144

5

180

2,5 0,5

90 18

2

2 0,5 1 1

64 16 32 32

Az 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 01 CUKRÁSZ szakmában (NAPPALI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2014/2015. tanévtől Tantárgy, modul/Évfolyam Kötelező + szabadon tervezhető összes I. KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA Kötelező óra 8. Magyar - kommunikáció 9. Idegen nyelv 10. Matematika 11. Társadalomismeret 12. Természetismeret Fizika Biológia Földrajz Kémia 13. Testnevelés 14. Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető 1. Számítástechnika II. SZAKMAI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Kötelező óra 12. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 13. Foglalkoztatás I. 11497-12 14. Foglalkoztatás II. 11499-12 15. Gazdálkodás 10045-12 16. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 17. Szakmai idegen nyelv 10046-12 18. Cukrászati termékkészítés 10043-12 19. Szakmai gyakorlat, iskolai 20. Szakmai gyakorlat, munkahelyi Szabadon tervezhető 5. Gazdálkodás 10045-12 6. Szakmai idegen nyelv 10046-12 7. Cukrászati termékkészítés 10043-12 8. Szakmai gyakorlat, iskolai III. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT Kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák +összefüggő szakmai gyakorlat

1/9.

2/10.

3/11.

Összesen

35

1260

36

1296

35

1120

106

3676

18 17 2 2 2 2

648 612 72 72 72 72

11 11 1 2 1 1

396 396 36 72 36 36

9,5 8

304 256

2

64

38,5 36 3 6 3 3

1348 1264 108 208 108 108

1 1 0,5 0,5 5 1 1 1

36 36 18 18 180 36 36 36

1 1 0,5 0,5 15 3 2,5 2,5

36 36 18 18 520 104 84 84

17 14,5 0,5

612 522 18

2328 2086 18 64 16 158 140 72 248 180 1190 242 36 36 18 152

2 2 1 4 5 2,5 1 1 0,5

72 72 36 144 180 90 36 36 18

5 1 0 0

180 36 0 0

5 1 1,5 1,5

160 32 48 48

25 23

900 828

25,5 23

816 736

2 0,5 1 1

64 16 32 32

1

32

1,5 1 1 2

54 36 36 72

17,5 2

630 72

17,5 2,5

560 80

2

72

2,5

80

67,5 60,5 0,5 2 0,5 4,5 4 2 7 5 35 7 1 1 0,5 4,5

0

140

0

140

0

0

0

280

35

1400

36

1436

35

1120

106

3956

A 9-12. évfolyamon szervezett Felnőttek Középiskolája tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

Érvényes: a 2013/2014. tanévtől Tantárgy / Évfolyam Kötelező + szabadon tervezhető összes Kötelező óra összesen 1.a) Magyar nyelv 1.b) Irodalom 2.a) Történelem 2.b) Állampolgári ismeretek 3.) Idegen nyelv (angol, német) 4.) Matematika 5.) Fizika 6.) Kémia 7.) Biológia 8.) Földrajz 9.) Művészeti ismeretek 10.) Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető óra összesen 1.) Magyar nyelv 2.) Történelem 3.) Matematika 4.) Kémia 5.) Biológia 6.) Földrajz Nem kötelező óra összesen 1.a) Magyar nyelv, emelt szint 1.b) Irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Idegen nyelv (angol, német), emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Fizika, emelt szint 6.) Biológia, emelt szint 7.) Földrajz, emelt szint MINDÖSSZESEN kötelező+szabadon tervezhető+nem kötelező összes Középszintű érettségi vizsgára felkészítés: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv (angol, német)

9. 15

540

10. 15 540

15 1 2 1

540 36 72 36

15 1 2 1

540 36 72 36

12 1 2 1

540 36 72 36

2 3 1 1 1 1 1 1 0

72 108 36 36 36 36 36 36 0

2 3 1 1 1 1 1 1 0

72 108 36 36 36 36 36 36 0

2 3 2

72 108 72

1 6

36 216

2 2 2 14 0,5 1,5 2 2

0

15

0

540

0

15

0

540

11. 18 756

12. 18,75 600 9,5 0,5 2 0,5 0,5 2 2 2

304 16 64 16 16 64 64 64

72 72 72 504 18 54 72 72

1 9,25 0,5 1 1 2,25 2,25 2,25 14 0,5 1,5 2 2

2 2 2 2

72 72 72 72

32

1260

Összesen 67,75 2436

32 296 16 32 32 72 72 72 448 16 48 64 64

52,5 3,5 8 3,5 0,5 8 11 6 2 2 2 2 4 15,25 0,5 1 1 4,25 4,25 4,25 28 1 3 4 4

1924 124 280 124 16 280 388 140 72 72 72 72 140 512 16 32 32 144 144 144 952 34 102 136 136

2 2 2 2

64 64 64 64

4 4 4 4

136 136 136 136

32,75

1048

95,75

3388

5. Fizika 6. Kémia 7. Biológia 8. Földrajz

Az intézmény a 11-12. évfolyamon 138 órát biztosít a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül kémia, biológia, földrajz tantárgyból a középszintű érettségi vizsgára történő felkészüléshez. Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv (angol, német)

5. Fizika 6. Biológia 7. Földrajz

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

17,5

630

17,5

560

35

1190

Kötelező óra

15,5

558

15,5

496

31

1054

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,25

9

0,25

9

2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Informatikai és műszaki alapok 10007-12 5. Villamosipari alaptevékenységek 10005-12 6. Irányítástechnikai alapok 10003-12

1

32

1

32

0,25

8

0,25

8

1,25

45

1,25

45

4,5

162

4,5

162

1

36

1

36

7. Áramkör építése, üzemeltetése 10013-12

2,25

72

2,25

72

8. Mechatronikai rendszerek 10014-12

1,5

48

1,5

48

9. Számítógép alkalmazása az elektronikában 10015-12

1,5

48

1,5

48

10. Szakmai gyakorlat, iskola

8,5

306

9

288

17,5

594

Szabadon tervezhető óra

2

72

2

64

4

136

1. Szakmai gyakorlat, iskola

2

72

2

64

4

136

Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

160 17,5

790

160 17,5

560

35

1350

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

az 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS szakmában (ESTI TAGOZAT) Érvényes: 2013/2014. tanévtől

Ágazati besorolás megnevezése: Villamosipar és elektronika Ágazati besorolás száma: XI. 1/13.

Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

2/14. gyakorlat

éves

heti

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,25

9

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,25

9

elmélet

éves

heti

gyakorlat

éves

heti

Foglalkoztatás I. 11498-12

1

32

1. Foglalkoztatás I.

1

32

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,25

8

1. Foglalkoztatás II.

0,25

8

Informatikai és műszaki alapok 10007-12

1,25

45

1,25

45

1. Műszaki informatika gyakorlat 2. Műszaki ismeretek 3. Műszaki gyakorlatok Villamosipari alaptevékenységek 10005-12

7

252

1. Műszaki rajz

0,5

18

2. Elektrotechnika

1,5

54

3. Elektrotechnika gyakorlat 4. Elektronika

5

180

2

72

5. Elektronika gyakorlat Irányítástechnikai alapok 10003-12

3,4

122

1

36

2,4

86,4

11

396

3

108

8

288

3

108

0

1/13-2/14.

0

elmélet

éves

0

gyakorlat évi összes

0

0,25

9

1

32

0,25

8

1,25

45

3,4

122

7

252

11

396

2

72

3

108

197

1/13. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

1. Irányítástechnika

gyakorlat

éves 2

2/14.

heti

elmélet

éves

heti

gyakorlat

éves

3

éves

gyakorlat évi összes

108

Áramkör építése, üzemeltetése 10013-12

4,5

144

1. Elektronikai áramkörök

4,5

144

2. Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronikai rendszerek 10014-12

3

96

1. Mechatronika

3

96

2. Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása az elektronikában 10015-12

3

96

1. Számítógép alkalmazása

3

96

2. Szimuláció és PLC gyakorlat 3. Mikrovezérlők gyakorlat 10,8

heti

elmélet

72

2. Irányítástechnika gyakorlat

MINDÖSSZESEN

1/13-2/14.

387

Szabadon tervezhető Műszaki gyakorlatok

17,4

626

4

144

8,5

272

7

224

7

224

4

128

4

128

11

352

7

224

4

128

15

480

4

128

4,5

144

7

224

3

96

4

128

3

96

11

352

17,8

610

32,4

1106 272 36

1

36

8 1

Elektrotechnika gyakorlat

1

36

1

36

Elektronika gyakorlat

2

72

2

72

Elektronikai áramkörök gyakorlat

1

32

1

32

Mechatronika gyakorlat

1

32

1

32

Szimuláció és PLC gyakorlat

1

32

1

32

Mikrovezérlők gyakorlat

1

32

1

32

Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

160

160

1

36

1

32

2

68

1

36

1

32

2

68

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

17,5

630

17,5

560

35

1190

Kötelező óra

15,5

558

15,5

496

31

1054

0,25

9

0,25

9

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12

1

32

1

32

0,25

8

0,25

8

4. Marketing 10032-12

2

72

2

72

5. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12

6

216

6

216

2,75

99

2,75

99

6. Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 7. A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12

2

64

2

64

8. Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12

4,5

144

4,5

144

9. Termelési és nagykereskedelmi raktározás 10036-12

1,5

48

1,5

48

10. Szakmai gyakorlat iskola Szabadon tervezhető óra 1. Szakmai gyakorlat iskola

4,5

162

6,25

200

10,7 5

362

2

72

2

64

4

136

2

72

2

64

4

136

Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

160 17,5

790

160 17,5

560

35

1350

199

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

az 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2014/2015. tanévtől 1/13. Szakmai modul/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12 1. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11499-12 1. Foglalkoztatás II. Marketing 10032-12 1. A marketing alapjai 2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 1. Áruforgalom 2. Áruforgalom gyakorlata A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12 1. Logisztika 2. Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12 1. Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat 2. Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 3. Közlekedés- és gazdaságföldrajz Termelési és nagykereskedelmi raktározás 10036-12 1. Raktározás 2. Raktározás gyakorlata MINDÖSSZESEN

elmélet

2/14.

gyakorlat

heti

éves

0,25

9

0,25

9

heti

éves

elmélet heti

1 1 0,25 0,25 1,5 1,5

54 54

6

216

5,5

198

0,5

18

2,75

99

2,75

99

0,6

21,6

0,6

21,6

4

144

4

144

3,4

122

éves

1/13-2/14.

gyakorlat heti

elmélet

éves

32 32 8 8

gyakorlat

évi összes 0,25

9

0,25

8

1

32

1,5

54

6 216

0,6 21,6

4

144

2,75

99

3,4

122

1

32

3

96

4,5 144

3,5

112

48

3

96

18,8 642

17,5

592

3,4 122,4 1

32

1

32

4,5

10,8

387

8

288

144

3,75

120

0,75

24

1,5

48

1,5

48

8

256

3

96

3

96

3,5

112

3,5

112

3

96

3 9,5

96 304

1,5

1/13. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

éves

Szabadon tervezhető Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata

2/14.

gyakorlat heti

éves

2

72

1 1

elmélet heti

éves

éves

2

64

gyakorlat

évi összes 136

36

1

36

36

1

36

0,6 19,2

0,6 19,2

0,5

0,5

16

0,9 28,8

Összefüggő szakmai gyakorlat Osztályfőnöki óra

heti

elmélet

4

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Raktározás gyakorlata Nem kötelező óra

1/13-2/14.

gyakorlat

16

0,9 28,8

160

160

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

1

32

A 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől 9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

10. gyakorlat

elmélet

11.

gyakorlat

elmélet

12.

gyakorlat

elmélet

5/13.

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

9 - 5/13. elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12

0,25

9

0,25

9 2

64

1

32

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,25

9

1. Foglalkoztatás II.

0,25

9

1. Foglalkoztatás I.

Marketing 10032-12

0,5

18

1. A marketing alapjai

0,5

18

2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a

0

0

1

32

1

32

0,6 19,2

gyakorlat

évi összes 0,25

9

2

64

0,25

9

1,5

50

0,6 19,2

0,6 19,2 1

36

1

36

1,2 43,2

1,2 43,2

1,5

54

1,5

54

1,2 43,2

1,2 43,2

1,5

54

1,5

54

0,6 21,6

0,6 21,6

2

64

1,5

48

0,5

16

1

32

1

32

6 208

4

202

140

gyakorlatban Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 1. Áruforgalom

0,75

27

1

36

0,5

18

0,75

27

1

36

0,5

18

2. Áruforgalom gyakorlata A logisztikai ügyintéző feladatai 10034-12 1. Logisztika 2. Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10035-12 1. Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat 2. Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 3. Közlekedés- és gazdaságföldrajz Termelési és nagykereskedelmi raktározás 10036-12 1. Raktározás 2. Raktározás gyakorlata MINDÖSSZESEN Szabadon tervező Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata

0,6 21,6

0,5

16

0,5

16

0,6 21,6

0,6 19,2

81

1,2 43,2

2,5

90

1,2 43,2

1

36

1

36

1

36

1

36

2,5

90

1,2 43,2 1

1

36

36

2

64

2

64

3,5

112

3,75

120

0,75

24

1,5

48

1,5

48

2,2 70,4 11,3 1

1

144

361

32

Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

70

105

1,2 40,8

2

64

3

96

4,5 144

3,3

106

1,5

3,6

115

3

96

3

96

3,3

106

3,3

106

3,6

115

3,6

115

9,9

317 19,3 645 12,1

402

128

8

268

2

72

2

68

4

48

32

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Raktározás gyakorlata Összefüggő szakmai gyakorlat

97

0,6 19,2

4,5

2,25

2,75

1

32

1

32

0,5

16

0,5

16

2,5

80

2,5

80

140

315 0,5

16

0,5

16

0,5

16

0,5

16

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

17,5

630

17,5

560

35

1190

Kötelező óra

15,5

558

15,5

496

31

1054

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,25

9

0,25

9

2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12

1

32

1

32

0,25

8

0,25

8

4. Marketing 10032-12

2

72

2

72

5. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12

5

180

5

180

2,75

99

2,75

99

6. Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 7. A vállalkozások működtetése 10033-12 8. A kereskedelmi egység működtetése 10025-12 9. A főbb árucsoportok forgalmazása 10031-12 10. Szakmai gyakorlat, iskola

1,5

48

1,5

48

2

64

2

64

3,75

120

3,75

120

5,5

198

7

224

12,5

422

Szabadon tervezhető óra

2

72

2

64

4

136

1. Szakmai gyakorlat, iskola

2

72

2

64

4

136

Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

160 17,5

790

160 17,5

560

35

1350

204

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI. Érvényes: 2013/2014. tanévtől 1/13. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság

2/14.

gyakorlat

éves

0,25

9

0,25

9

heti

éves

elmélet heti

gyakorlat

éves

Foglalkoztatás I. 11498-12

1

32

1. Foglalkoztatás I.

1

32

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,25

8

1. Foglalkoztatás II.

0,25

8

Marketing 10032-12

1,5

54

1. A marketing alapjai

1,5

54

2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 1. Áruforgalom 2. Áruforgalom gyakorlata

6

216

5,5

198

0,5

18

2,75

99

2,75

99

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

3,4

122

heti

elmélet

éves

gyakorlat

évi összes 0,25

9

1

32

0,25

8

1,5

54

0,5

18

6

216

4

144

2,75

99

3,4

122

2

64

2

64

4

128

2

64

4,75

152

3,9

125

3,4 122,4

A vállalkozások működtetése 10033-12

2

64

1. Vállalkozási ismeretek

2

64

2. Vállalkozási ismeretek gyakorlat A kereskedelmi egység működtetése 10025-12

4

128

1. A működtetés szabályai

4

128

2. A működtetés szabályai gyakorlat A főbb árucsoportok forgalmazása 10031-12

1/13-2/14.

4,75

152

2

64

2

64

2

64

2

64

3,9

125

205

1/13. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

éves

2/14.

gyakorlat heti

éves

1. Áruismeret- és forgalmazás

elmélet heti 3,75

éves

10,5

378

Szabadon tervezhető Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata

7,9

284

2

72

1 1

1

32

12

384

évi összes

15,8

537

4

136

36

1

36

36

1

36

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai gyakorlat Értékesítési gyakorlat

7,9

253

2

64

22,5

762

0,8

25,6

0,8

25,6

0,8

25,6

0,8

25,6

0,4

12,8

0,4

12,8

160

Összefüggő szakmai gyakorlat Osztályfőnöki óra

éves

gyakorlat

3,9 124,8

3. Értékesítés idegen nyelven

Nem kötelező óra

heti

elmélet

120

2. Értékesítési gyakorlat MINDÖSSZESEN

1/13-2/14.

gyakorlat

1 1

36 36

160 1 1

32 32

2 2

68 68

A 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 341 01 KERESKEDŐ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Kereskedelem Ágazati besorolás száma: XXVI.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől 1/9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12

2/10.

gyakorlat

éves

0,25

9

0,25

9

heti

éves

elmélet heti

éves

3/11.

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

éves

4/12

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

éves

5/13

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

gyakorlat

éves

1

32

1

32

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,25

8

1. Foglalkoztatás II.

0,25

8

1. Foglalkoztatás I.

Marketing 10032-12

0,5

36

1

32

1. A marketing alapjai

0,5

36

1

32

2. Marketing a gyakorlatban Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11508-12 1. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2. Vezetési ismeretek 3. Üzleti tevékenység a gyakorlatban

0,6 19,2

1/9-5/13.

heti

elmélet

éves

gyakorlat

évi összes

0,25

9

1

32

0,25

8

1,5

68

0,6 19,2

6 208

3,4 185

0,6 19,2 1

36

1

36

1,1

1,1

72

72

1,5

54

1,5

54

1,1

1,1

72

72

1,5

54

1,5

54

0,6 21,6

0,6 21,6

2

64

1,5

48

0,5

16

0,6 19,2

0,6 19,2

207

1/9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

Az áruforgalom lebonyolítása 11507-12 1. Áruforgalom

éves

2/10.

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

éves

3/11.

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

éves

0,75

27

1

36

0,5

18

0,75

27

1

36

0,5

18

2. Áruforgalom gyakorlata A vállalkozások működtetése 10033-12 1. Vállalkozási ismeretek

4/12

gyakorlat heti

elmélet

éves

heti

éves

1,1 39,6

0,5

16

0,5

16

1,1 39,6

5/13

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

éves

2

64

2

64

2

64

2

64

4,75 152

éves

gyakorlat

évi összes

2,75

97

2,2 74,8

2

64

1,5

48

2

64

1,5

48

5,6 179 4,75 152

5,6

179

8,6 275 20,5 702 14,8

554

1,5

48

1,5

48

1,5

48

1,5

48

3,75 120 5,6 179

3. Értékesítés idegen nyelven

1 2,25

81

1,1

72

0,5 0,5

2,5

90

1,1

72

36

0,5

36

36

0,5

36

2,5

108

1,7 61,2 0,5

0,5

36

36

3,5 112

2,3 73,6 0,5

0,5

32

11 352

32

2

70

105

128

32

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai gyakorlat Értékesítési gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

heti

elmélet

1,1 35,2

2. Értékesítési gyakorlat

Szabadon tervező Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata

gyakorlat

1,1 35,2

2. Vállalkozási ismeretek gyakorlat A kereskedelmi egység működtetése 10025-12 1. A működtetés szabályai 2. A működtetés szabályai gyakorlat A főbb árucsoportok forgalmazása 10031-12 1. Áruismeret- és forgalmazás

MINDÖSSZESEN

1/9-5/13.

0,3

32

0,3

32

1,4

64

140

4

268

1

72

1

68

0,3

32

0,3

32

1,4

64 315

Nem kötelező óra

0,5

16

0,5

16

Osztályfőnöki óra

0,5

16

0,5

16

Az 9-10-11-12-5/13. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII.

Érvényes: 2013/2014. tanévtől 9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

gyakorlat

10. elmélet

gyakorlat

11. elmélet

gyakorlat

12 elmélet

13

gyakorlat

elmélet

1/9-5/13.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

18

Foglalkoztatás I. 11498-12

2

64

1. Foglalkoztatás I.

2

64

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II.

0,5

16

Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10053-12

2

72

3

96

1. Vendéglátó gazdálkodás

2

72

1

32

2

64

2

64

1,5

48

2. Szakmai számítás Vendéglátó marketing és kommunikáció 10051-12 1. Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

3,5 112

gyakorlat

évi összes

0,5

18

2

64

0,5

16

8,5 280

2

64

6

192

2

64

2

64

2. Alkalmazott számítástechnika

2

64

3. Ügyvitel

2

64

8

256

9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet

10.

gyakorlat

elmélet

11.

gyakorlat

elmélet

12

gyakorlat

elmélet

13

gyakorlat

elmélet

1/9-5/13.

gyakorlat

elmélet

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves

Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10054-12

2

64

2

64

1. Vendéglátó üzleti idegen nyelv

2

64

2

64

3

96

8

256

8

256

Vendéglátó termelés 10052-12

1

36

1. Élelmiszer ismeret 2. Termelés elmélete

1

36

2

72

1 1

2

72

36

1

36

36

1

36

3. Termelés gyakorlata Vendéglátó értékesítés 10050-12

1

36

1. Értékesítés elmélete

1

36

54

32

1

32

108

3

2

64

2

64

96

1

36

2

64

Vendéglátó üzletvezetés 10055-12

2

64

1. Vendéglátó vállalkozások

1

32

2. Vendéglátó vállalkozás működtetése

1

32

3,5 126

2,5

90

3,5 126

Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

1,5

3 108

4

144

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

70

évi összes

4

128

8 276

17

550

5 172

5

180

34

1114

54

1

Termelés gyakorlata Összefüggő gyakorlat

36

1,5

3

1

64

Értékesítés gyakorlata

1

90

108

2

Szabadon tervezhető

36

2,5

3

36

MINDÖSSZESEN

1

90

1

2. Értékesítés gyakorlata

3,5 126

2,5

gyakorlat

105

5 180

3

108

1

36

1

36

4 128

7

224

1

32

1

12 384

32

2

16 512

64

27 890

4

128

8

268

2

64

3,5

118

2

64

4,5

150

140

315 1

32

1

32

1

32

1

32

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete) a 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam

1/13.

2/14.

Összesen

SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

17,5

630

17,5

560

35

1190

Kötelező óra

15,5

558

15,5

496

31

1054

1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,25

9

0,25

9

2. Foglalkoztatás I. 11498-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12

1

32

1

32

0,25

8

0,25

8

4. Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10053-12

2

72

1,75

56

3,75

128

5. Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10051-12

1

36

2,50

80

4

116

6. Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10054-12

2

72

1

32

3

104

7. Vendéglátó termelés10052-12

2

72

1

32

3

104

8. Vendéglátó értékesítés 10050-12

1,50

54

1

32

2,50

86

9. Vendéglátó üzletvezetés 10055-12

0,25

9

1

32

1,25

41

10. Szakmai gyakorlat, iskola

5

180

6

192

11

372

Szabadon tervezhető óra

2

72

2

64

4

136

1. Szakmai gyakorlat, iskola

2

72

2

64

4

136

Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

160 17,5

790

160 17,5

560

35

1350

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakközépiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 54 811 01 VENDÉGLÁTÁS-SZERVEZŐ - VENDÉGLŐS szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől 1/13. Szakmai modul/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. 11498-12 1. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 11499-12 1. Foglalkoztatás II. Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10053-12 1. Vendéglátó gazdálkodás 2. Szakmai számítás Vendéglátó marketing és kommunikáció 10051-12 1. Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 2. Alkalmazott számítástechnika 3. Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10054-12 1. Vendéglátó üzleti angol/német nyelv Vendéglátó termelés 10052-12 1. Élelmiszer ismeret 2. Termelés elmélete 3. Termelés gyakorlata Vendéglátó értékesítés 10050-12 1. Értékesítés elmélete 2. Értékesítés gyakorlata Vendéglátó üzletvezetés 10055-12 1. Vendéglátó vállalkozások 2. Vendéglátó vállalkozás működtetése MINDÖSSZESEN Szabadon tervezhető

elmélet

gyakorlat

heti

éves

0,25

9

0,25

9

2,5 1,5 1

3 1,5 1,5 1,5 1,5 0,25 0,25 7,5

2/14.

heti

éves

90 54 36

108 54 54 54 54 9 9 270

elmélet heti

1/13-2/14.

gyakorlat

éves

heti

éves

0,25 0,25

8 8

0,25

8

1,75 1 0,75

56 32 24

4,25

146

1,2

64

2,4 86,4 2,4 86,4 3,6 173

1,2 64 1,2 64 1,2 38,4 1,2 38,4 4,8 256

0,6 21,6 0,6 21,6 9,6 432

9 32

1,2 43,2

108

0,25 1

192

3

évi összes

32 32

3,6

173 108

gyakorlat

1 1

1,2 43,2

4,8 1,8

elmélet

1

32

1

32

1 1 1 0,5 0,5 6

32 32

4,8 3

230 224

4,2

198

32 16 16 192 12,6

4,8

235

3,6

125

4

140

8,4

429

2,5

86

4,8

332

1,25

41

0,6 21,6

710 13,5

462 22,2 1142

2,4 86,4

2,4 76,8

4,8

Értékesítés gyakorlata

1,2 43,2

1,2 38,4

2,4 81,6

Termelés gyakorlata

1,2 43,2

1,2 38,4

2,4 81,6

Összefüggő gyakorlat

160

163

160

Nem kötelező óra

1

36

1

32

Osztályfőnöki óra

1

36

1

32

2

68

Az 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 03 PINCÉR szakmában (ESTI TAGOZAT) Érvényes: 2013/2014. tanévtől

Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. 1/9.

Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

2/10. gyakorlat

éves

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,25

9

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,25

9

heti

éves

elmélet heti

3/11. gyakorlat

éves

heti

éves

elmélet heti

gyakorlat

éves

Foglalkoztatás I. 11497-12

1

32

1. Foglalkoztatás I.

1

16

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,25

8

1. Foglalkoztatás II.

0,25

8

27

0,5

16

Gazdálkodás 10045-12

1,5

54

1. Vendéglátó gazdálkodás

0,5

36

0,25

9

0,25

8

1

72

0,50

18

0,25

8

1

36

0,5

18

0,5

16

1. Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

0,5

36

2. Élelmiszerek csoportjai

0,5

36

0,5

18

0,5

16

Szakmai idegen nyelv 10046-12

1

36

0,5

18

1. Szakmai angol/német nyelv

1

36

Felszolgálás alapjai 10047-12 1. Felszolgálás alapjai

2

72

2

72

2. Szakmai számítások Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12

2. Felszolgálás alapjai gyakorlat

0,75

4

144

4

144

Felszolgálás 10074-12

1

36

1. Felszolgálás

1

36

12

432

1/9-3/11.

0,5

16

0,5

16

heti

12

elmélet

éves

384

gyakorlat évi összes

0,25

9

1

32

0,25

8

2,75

97

2

70

1,5

54

2

72

1,5

52

4

24

144

816

1/9. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

2/10. gyakorlat

éves

heti

éves

elmélet heti

gyakorlat

éves

2. Felszolgálás gyakorlat 3. Felszolgálás üzemi gyakorlat MINDÖSSZESEN Szabadon tervezhető

5,75

207

1

36

Szakmai számítások

0,5

18

Szakmai angol/német nyelv

0,5

18

Felszolgálás gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

4

144 1

1

36

36 140

2,75

3/11.

99

heti

elmélet

éves

heti

1/9-3/11. gyakorlat

éves

heti

elmélet

éves

gyakorlat évi összes

1,5

54

1,5

48

10,5

378

10,5

336

12

432

12

384

11,25

394

28

960

1,5

54

1,5

48

1

36

4

138

0,5

18

0,5

18 4

138

1,5

54 140

2,75

88

1,5

48

280

Az 1/13–2/14. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 34 811 03 P I N C É R szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Modul/Évfolyam SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Foglalkoztatás I. 11497-12 Foglalkoztatás II. 11499-12 Gazdálkodás 10045-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 Szakmai idegen nyelv 10046-12 Felszolgálás alapjai 10047-12

8. Felszolgálás 10074-12 9. Szakmai gyakorlat iskola 10. Szakmai gyakorlat munkahely Szabadon tervezhető 1. Gazdálkodás 10045-12 2. Szakmai idegen nyelv 10046-12 3. Felszolgálás alapjai 10047-12 4. Felszolgálás 10074-12 5. Szakmai gyakorlat iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

1/13.

2/14.

Összesen

17,5

630

17,5

560

35

1190

15,75

567

15,75

504

31,5

1071

0,25

9

0,25 1 0,25 2,25 2 1,5 1,5 1,5 3,75 17,5 3,5 0,75 0,75 0,5 0,5 1

9 32 8 76 68 52 54 48 129 595 119 26 24 18 16 35

1 1 1 1,5

36 36 36 54

2,25 8,75 1,75 0,5

81 315 63 18

0,5

18

0,75

27

1 0,25 1,25 1 0,5

32 8 40 32 16

1,5 1,5 8,75 1,75 0,25 0,75

48 48 280 56 8 24

0,5 0,25

16 8

160 17,5

790

160 17,5

560

35

1350

Az 1/13-2/14. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 03 PINCÉR szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől 1/13. Szakmai modul/tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 1. Munkahelyi egészség és biztonság

elmélet

2/14.

gyakorlat

heti

éves

0,25

9

0,25

9

heti

éves

elmélet heti

éves

Foglalkoztatás I. 11497-12

1

32

1. Foglalkoztatás I.

1

32

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,25

8

1. Foglalkoztatás II.

0,25

8

Gazdálkodás 10045-12

1,50

54

1,50

48

1. Vendéglátó gazdálkodás

0,50

18

0,50

16

2. Szakmai számítások

1

36

1

32

Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 1. Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem 2. Élelmiszerek csoportjai

1

36

1

32

0,50

18

0,50

18

1

32

Szakmai idegen nyelv 10046-12

1

36

1

32

1. Szakmai angol/német nyelv

1

36

1

32

Felszolgálás alapjai 10047-12 1. Felszolgálás alapjai

2 2

72

4

144

4

144

10,5

378

1/13-2/14.

gyakorlat éve heti s

1. Felszolgálás

évi összes 0,25

9

1

32

0,25

8

3

102

2

68

2

68

2

2

64

2

64

2. Felszolgálás gyakorlat 3. Felszolgálás üzemi gyakorlat

10,5

378

13

416

2,5

80

10,5

336 432 22, 4

MINDÖSSZESEN

5,75

207

14

504

6,75

216

13,5

Szabadon tervezhető

0,5

18

1,3

46,8

1

32

0,7

0,5

18 0,5 1,3

72

0,5

16 16

144

64

23,5

794

12,5

423

27,5

938

1,5

50

2

69,2

0,5 0,5

18 16 1,3

46,8

0,7

22,4

0,5 0,7

16

22, 4

160 1 1

4

2

46,8

Felszolgálás gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

gyakorlat

72

2. Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás 10074-12

Szakmai számítások Szakmai angol/német nyelv Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás

elmélet

36 36

160 1 1

32 32

2

68

A 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 04 PINCÉR szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2014/2015 tanévtől Modul/Évfolyam Kötelező + szabadon tervezhető összes I. KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA

1/9.

3/11.

Összesen

630 20,25 306 5

729 180

20 4,25

720 153

57,75 17,75

2079 639

8 1

288 36

5 0,50

180 18

3,5 0

126 0

16,5 1,50

372 54

2. Idegen nyelv

1

36

1

36

1

32

3

104

3. Matematika 4. Társadalomismeret

1 1

36 36

0,50 0,50

18 18

0 0

0 0

1,50 1,50

54 54

5. Természetismeret

0

0

0

0

0

0

0

0

Fizika

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

Biológia

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

Földrajz

0,25

9

0

0

0

0

0,25

9

Kémia

0,25

9

0

0

0

0

0,25

9

0,50 0,50 0,50

18 18 18

0,50 0 0

18 0 0

0,5 0,75 0,75

16 24 24

1,50 1,25 1,25

52 42 42

Kötelező óra 1. Magyar - kommunikáció

7. Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető 1. Számítástechnika II. SZAKMAI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

17,5 8,5

2/10.

9

324 15,25

549 15,75

567

40

1379

Kötelező óra

7,75

279 13,25

477 13,25

477

34,25

1180

21. Munkahelyi egészség és bizt. 11500-12 22. Foglalkoztatás I. 11497-12

0,25 0

9 0

0 0

0 0

0 1

0 32

0,25 1

9 32

23. Foglalkoztatás II. 11499-12

0

0

0

0

0,25

8

0,25

8

24. Gazdálkodás 10045-12

1

36

0,75

27

0,50

16

2,25

79

25. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12

1

36

0,50

18

0,50

16

2

70

0,50

18

0,50

18

0

0

1

36

30. Szakmai gyakorlat, iskolai

3

108

0

0

0

0

3

108

31. Szakmai gyakorlat, munkahelyi

0

0

10,5

378

10,5

336

21

714

1,25

45

2

72

2,5

80

5,75

199

1. Gazdálkodás 10045-12

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

2. Szakmai idegen nyelv 10046-12

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

26. Szakmai idegen nyelv 10046-12 27. Konyhai kisegítés 10049-12 28. Ételkészítés alapjai 10048-12 29. Ételkészítés 10075-12

Szabadon tervezhető

3. Ételkészítés alapjai 10048-12 4. Szakmai gyakorlat, iskolai III. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT Kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák +összefüggő szakmai gyakorlat

0,25

9

0

0

0

0

0,25

9

0

0

2

72

2,5

80

4,50

154

0

140

0

140

0

0

0

280

770 20,25

869

20

720

58,25

2359

18

Az 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 04 SZAKÁCS szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2014/2015 tanévtől Modul/Évfolyam Kötelező + szabadon tervezhető összes I. KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA

1/9.

3/11.

Összesen

630 20,25 306 5

729 180

20 4,25

720 153

57,75 17,75

2079 639

8 1

288 36

5 0,50

180 18

3,5 0

126 0

16,5 1,50

372 54

2. Idegen nyelv

1

36

1

36

1

32

3

104

3. Matematika 4. Társadalomismeret

1 1

36 36

0,50 0,50

18 18

0 0

0 0

1,50 1,50

54 54

5. Természetismeret

0

0

0

0

0

0

0

0

Fizika

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

Biológia

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

Földrajz

0,25

9

0

0

0

0

0,25

9

Kémia

0,25

9

0

0

0

0

0,25

9

0,50 0,50 0,50

18 18 18

0,50 0 0

18 0 0

0,5 0,75 0,75

16 24 24

1,50 1,25 1,25

52 42 42

Kötelező óra 1. Magyar - kommunikáció

7. Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető 1. Számítástechnika II. SZAKMAI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

17,5 8,5

2/10.

9

324 15,25

549 15,75

567

40

1379

Kötelező óra

7,75

279 13,25

477 13,25

477

34,25

1180

32. Munkahelyi egészség és bizt. 11500-12 33. Foglalkoztatás I. 11497-12

0,25 0

9 0

0 0

0 0

0 1

0 32

0,25 1

9 32

34. Foglalkoztatás II. 11499-12

0

0

0

0

0,25

8

0,25

8

35. Gazdálkodás 10045-12

1

36

0,75

27

0,50

16

2,25

79

36. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12

1

36

0,50

18

0,50

16

2

70

0,50

18

0,50

18

0

0

1

36

41. Szakmai gyakorlat, iskolai

3

108

0

0

0

0

3

108

42. Szakmai gyakorlat, munkahelyi

0

0

10,5

378

10,5

336

21

714

1,25

45

2

72

2,5

80

5,75

199

1. Gazdálkodás 10045-12

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

2. Szakmai idegen nyelv 10046-12

0,50

18

0

0

0

0

0,50

18

37. Szakmai idegen nyelv 10046-12 38. Konyhai kisegítés 10049-12 39. Ételkészítés alapjai 10048-12 40. Ételkészítés 10075-12

Szabadon tervezhető

3. Ételkészítés alapjai 10048-12 4. Szakmai gyakorlat, iskolai III. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT Kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák +összefüggő szakmai gyakorlat

0,25

9

0

0

0

0

0,25

9

0

0

2

72

2,5

80

4,50

154

0

140

0

140

0

0

0

280

770 20,25

869

20

720

58,25

2359

18

Az 1/9-2/10-3/11. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 01 CUKRÁSZ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2014/2015. tanévtől Modul/Évfolyam Kötelező + szabadon tervezhető összes I. KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA Kötelező óra 1. Magyar - kommunikáció 2. Idegen nyelv 3. Matematika 4. Társadalomismeret 5. Természetismeret Fizika Biológia Földrajz Kémia 7. Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető 1. Számítástechnika II. SZAKMAI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és bizt. 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11497-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Gazdálkodás 10045-12 5. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 6. Szakmai idegen nyelv 10046-12 7. Cukrászati termékkészítés 10043-12 8. Szakmai gyakorlat, iskolai 9. Szakmai gyakorlat, munkahelyi Szabadon tervezhető 1. Gazdálkodás 10045-12 2. Szakmai idegen nyelv 10046-12 3. Cukrászati termékkészítés 10043-12 4. Szakmai gyakorlat, iskolai III. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT Kötelező + szabadon tervezett közismereti és szakmai órák +összefüggő szakmai gyakorlat

1/9.

2/10.

3/11.

Összesen

17,5 8,5 8 1 1 1 1 0 0,50 0,50 0,25 0,25 0,50 0,50 0,50 9 7,75 0,25 0 0 1 1 0,50 2 3 0 1,25 0,50 0,50 0,25 0 0

630 20,25 306 5 288 5 36 0,50 36 1 36 0,50 36 0,50 0 0 18 0 18 0 9 0 9 0 18 0,50 18 0 18 0 324 15,25 279 13,25 9 0 0 0 0 0 36 0,75 36 0,50 18 0,50 72 1 108 0 0 10,5 45 2 18 0 18 0 9 0 0 2 140 0

729 20 180 4,25 180 3,5 18 0 36 1 18 0 18 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18 0,5 0 0,75 0 0,75 549 15,75 477 13,25 0 0 0 1 0 0,25 27 0,50 18 0,50 18 0 36 0,50 0 0 378 10,5 72 2,5 0 0 0 0 0 0 72 2,5 140 0

720 153 126 0 32 0 0 0 0 0 0 0 16 24 24 567 477 0 32 8 16 16 0 16 0 336 80 0 0 0 80 0

57,75 17,75 16,5 1,50 3 1,50 1,50 0 0,50 0,50 0,25 0,25 1,50 1,25 1,25 40 34,25 0,25 1 0,25 2,25 2 1 3,50 3 21 5,75 0,50 0,50 0,25 4,50 0

2079 639 372 54 104 54 54 0 18 18 9 9 52 42 42 1379 1180 9 32 8 79 70 36 124 108 714 199 18 18 9 154 280

18

770 20,25

869

720

58,25

2359

20

Az 1/13–2/14. évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a 34 811 04 SZAKÁCS szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2013/2014. tanévtől Tantárgy, modul/Évfolyam SZAKMAI ELMÉLET ÉS SZAKMAI GYAKORLAT Kötelező óra 1. Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 2. Foglalkoztatás I. 11497-12 3. Foglalkoztatás II. 11499-12 4. Gazdálkodás 10045-12 5. Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12 6. Szakmai idegen nyelv 10046-12 7. Konyhai kisegítés 10049-12 8. Ételkészítés alapjai 10048-12 9. Ételkészítés 10075-12 10. Szakmai gyakorlat iskola 11. Szakmai gyakorlat munkahely Szabadon tervezhető 1. Gazdálkodás 10045-12 2. Szakmai idegen nyelv 10046-12 3. Konyhai kisegítés 10049-12 4. Ételkészítés alapjai 10048-12 5. Ételkészítés 10075-12 6. Szakmai gyakorlat iskola Összefüggő szakmai gyakorlat MINDÖSSZESEN kötelező + szabadon tervezett szakmai órák + összefüggő szakmai gyakorlat

1/13.

2/14.

Összesen

17,5

630

17,5

560

35

1190

15,75

567

15,75

504

31,5

1071

0,25

9

0,25 1 0,25 2,25 2 1,5 0,5 2 0,5 3,75 17,5 3,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1

9 32 8 76 68 52 18 68 16 129 595 119 18 16 18 18 16 33

1 1 1 0,5 1

36 36 36 18 36

2,25 8,75 1,75 0,5

81 315 63 18

0,5 0,5 0,25

1 0,25 1,25 1 0,5

32 8 40 32 16

1 0,5 1,5 8,75 1,75

32 16 48 280 56

0,5

16

0,5 0,75

16 24

18 18 9 160

17,5

790

160 17,5

560

35

1350

Az 1/13-2/14 évfolyamon szervezett szakiskola tantárgyi terve (a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tantárgyszerkezete)

a 34 811 01 CUKRÁSZ szakmában (ESTI TAGOZAT) Ágazati besorolás megnevezése: Vendéglátóipar Ágazati besorolás száma: XXVII. Érvényes: 2014/2015. tanévtől 1/13. Szakmai modul/tantárgy

elmélet heti

éves

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12

0,5

18

1. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

18

2/14.

gyakorlat heti

éves

elmélet heti

gyakorlat

éves

Foglalkoztatás I. 11497-12

1

32

1. Foglalkoztatás I.

1

32

Foglalkoztatás II. 11499-12

0,5

16

1. Foglalkoztatás II.

0,5

16

Gazdálkodás 10045-12

1,5

54

1,5

48

1. Vendéglátó gazdálkodás

0,5

18

0,5

16

2. Szakmai számítások

1

36

1

32

Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10044-12

1

36

1

32

1. Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

0,5

18

2. Élelmiszerek csoportjai

0,5

18

1

32

Szakmai idegen nyelv 10046-12

1

36

1

32

1. Szakmai angol/német nyelv

1

36

1

32

2,5

90

1,5

48

Cukrászati termékkészítés 10043-12

13,5

486

1/13-2/14.

heti

14,5

elmélet

éves

464

gyakorlat évi összes

0,50

18

1

32

0,25

8

2,75

94

2

68

2

68

4

138

1/13. Szakmai modul/tantárgy

1. Cukrászat

elmélet

2/14.

gyakorlat

heti

éves

2,5

90

heti

éves

elmélet heti 1,5

1/13-2/14. gyakorlat

éves

heti

éves

gyakorlat évi összes

48

2. Szakrajz gyakorlat

0,5

18

3. Cukrászat gyakorlat

2,5

90

4

128

10,5

378

10,5

336

4. Cukrászat üzemi gyakorlat

elmélet

MINDÖSSZESEN

6,5

234

13,5

486

6,5

208

14,5

464

12,5

426

26,5

896

Szabadon tervezhető

1,75

63

0,4

14,4

1

32

1

32

2,75

95

1,4

46,4

0,25

9

0,25

9

0,25

8

1

36

1,4

46,4

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Cukrászat Szakmai számítások

0,25 1

36

0,5

18

Szakmai angol/német nyelv Cukrászat gyakorlat

0,4

Összefüggő szakmai gyakorlat Nem kötelező óra Osztályfőnöki óra

8

0,25

8

0,75

26

0,5

16

0,5

16

14,4

1

32

160

160

1

36

1

32

2

68

1

36

1

32

2

68

Kifutó rendszerű oktatás tantárgyi tervei Érvényes: 2016/2017. tanévig

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban (belügyi rendészeti) Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom 3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése 13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó 1.) Információkezelés 2.) Kommunikációs kultúra Kt. szerint nem kötelező óra összesen: Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5 2

10. 27,5 27,5 25 1 3 2

4 3

4 3 2

2 2 1

2 2

2 2 1

4,5 1,5 1,5

1 2 2 1

12,4 8

2,5 3,5 3 0,5 12,4 8

2 2

2 2

11. 30 30 22 1 3 2 4 3 2 2

2 2 1

12. 30 30 19 1,5 2,5 2 1 4 3

8

2 2 1 3 1 1 1 8

18 14 2 2 2 2 2 2

18 14 2 2 2 2 2 2

Összes 115 115 93 5 11 8 1 16 12 4 2 4 4 1 1 8 8 4 3 1 1 1 24 5 4,5 0,5 60,8 44 4 4 4 4 4 4 4 4

225

9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen: Szakmai tantárgyak részletezve

1 1 2 35,5

Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Társadalomismeret, életmód o Szociálpszichológia, mentálhigéné o Belügyi rendészeti ismeretek o Pszichológiai alapismeretek o Ügyvitel, irodai ügyvitel o Tanulásmódszertan o Rendészeti pályák világa - szakmai gyakorlat: o Belügyi rendészeti ismeretek o Önvédelmi alapismeretek o Gépírás, szövegszerkesztés o Tanirodai gyakorlat o Információkezelés o Szóbeli kommunikáció o Testnevelés o Ön- és társismeret

6

1 1 2 35,5

2 44

2 44

2 2 8 159

8

8

28

2 1 2

2 1 4 1 1 1 1

1 2

2 4 0,5 0,5 3 3 4 1

6

2 1 1 1 1 1 2 0,5 0,5 2 1 2

2 2 1

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom 3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése 13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5 2

10. 27,5 27,5 25 1 3 2

11. 30 30 22 1 3 2

4 3

4 3 2

4 3 2 2

2 2 1

2 2

2 2 1

1 2 2 1

4,5 1,5

2,5 3,5

2 2 1

8

12. 30 30 19 1,5 2,5 2 1 4 3

2 2 1 3 1 1 1 8

Összes 115 115 93 5 11 8 1 16 12 4 2 4 4 1 1 8 8 4 3 1 1 1 24 5

1.) Információkezelés 2.) Kommunikációs kultúra Kt. szerint nem kötelező óra összesen: Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matemaitka, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv 9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen:

1,5 12,4 8

3 0,5 12,4 8

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1 1 2 35,5

4,5 0,5 60,8 44 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 8 159

18 14 2 2 2 2 2 2

18 14 2 2 2 2 2 2

2 44

2 44

8

8

28

2 2 2

2 2 2

4 4 4 4

2

2

Szakmai tantárgyak részletezve Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Vendéglátás és turizmus ismeretek o Szállodai ismeretek o Marketing o Gazdasági környezetünk - szakmai gyakorlat: o Információkezelés o Tankonyhai gyakorlat o Kommunikációs kultúra o Viselkedéskultúra

6

6

2

2

3

3

6 4 1 1

1 1

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom 3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5 2

10. 27,5 27,5 25 1 3 2

11. 30 30 22 1 3 2

4 3

4 3 2

4 3 2 2

2 2 1

2 2 1

12. 30 30 19 1,5 2,5 2 1 4 3

Összes 115 115 93 5 11 8 1 16 12 4 2 4 4 1 1

13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó 1.) Információkezelés 3.) Számítástechnika Kt. szerint nem kötelező óra összesen: Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv 9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen:

2 2 1

2 2 1

2 2 1

8

12,4 8

2,5 3,5 2 1,5 12,4 8

2 2 1 3 1 1 1 8

18 14 2 2 2 2 2 2

18 14 2 2 2 2 2 2

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1 1 2 35,5

2 44

2 44

8

8

29

3

3 1 6

2 3

2 2 2 4 4 4

4,5 1,5 1,5

8 8 4 3 1 1 1 24 5 3,5 1,5 60,8 44 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 8 159

Szakmai tantárgyak részletezve Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Elektrotechnika o Műszaki rajz és vizuális kultúra o Elektronika alapjai - szakmai gyakorlat: o Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok o Villamos alapgyakorlatok o Elektrotechnikai alapgyakorlatok o Elektrotechnikai alapmérések o Elektronikai alapmérések o Elektronikai alapgyakorlatok

6

6

2

1 1 3

2 2 2 2

2 2 1

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

az informatika szakmacsoportban Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5

10. 27,5 27,5 25 1 3

11. 30 30 22 1 3

12. 30 30 19 1,5 2,5

Összes 115 115 93 5 11

3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése 13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó 1.) Információkezelés 3.) Számítástechnika Kt. szerint nem kötelező óra összesen: Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv 9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen:

2

2

2

4 3

4 3 2

4 3 2 2

2 2 1

2 2

2 2 1

4,5 1,5 1,5

1 2 2 1

12,4 8

2,5 3,5 2 1,5 12,4 8

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1

2 1 4 3

8

2 2 1 3 1 1 1 8

18 14 2 2 2 2 2 2

18 14 2 2 2 2 2 2

2 44

2 44

8 1 16 12 4 2 4 4 1 1 8 8 4 3 1 1 1 24 5 3,5 1,5 60,8 44 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 8 159

Szakmai tantárgyak részletezve Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Számítástechnika o Műszaki ábrázolás alapjai o Információs technológia - szakmai gyakorlat: o Információkezelés o Műszaki alapozó gyakorlat o Számítástechnika gyakorlat o Információs technológia gyakorlat

6

6

8

8

29

2 1

2 1

2

2

1

1

8 1 2

3 2

4 1 6 4

2 1

2 1 3 2

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom 3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése 13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó 1.) Információkezelés 2.) Kommunikációs kultúra Kt. szerint nem kötelező óra összesen: Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv 9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen: Szakmai tantárgyak részletezve Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Gazdasági környezetünk o Közgazdaságtan o Szakmai angol/német nyelv o Marketing - szakmai gyakorlat: o Viselkedéskultúra o Kommunikációs kultúra

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5 2

10. 27,5 27,5 25 1 3 2

11. 30 30 22 1 3 2

4 3

4 3 2

4 3 2 2

2 2 1

2 2

2 2 1

4,5 1,5 1,5

1 2 2 1

12,4 8

2,5 3,5 3 0,5 12,4 8

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1 1 2 35,5

6

6

2

2

1 1

2 2 1

12. 30 30 19 1,5 2,5 2 1 4 3

Összes 115 115 93 5 11 8 1 16 12 4 2 4 4 1 1 8 8 4 3 1 1 1 24 5 4,5 0,5 60,8 44 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 8 159

8

2 2 1 3 1 1 1 8

18 14 2 2 2 2 2 2

18 14 2 2 2 2 2 2

2 44

2 44

8

8

28

2 2 2

2 2 2

4 4 4 4 1 1

o o

o

Információkezelés Közgazdaságtan Marketing

3

3 1 1

6 2 2

1 1

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a közlekedés szakmacsoportban Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom 3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése 13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó 1.) Információkezelés 2.) Kommunikációs kultúra Kt. szerint nem kötelező óra összesen: Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv 9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen: Szakmai tantárgyak részletezve

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5 2

10. 27,5 27,5 25 1 3 2

11. 30 30 22 1 3 2

4 3

4 3 2

4 3 2 2

2 2 1

2 2

2 2 1

4,5 1,5 1,5

1 2 2 1

12,4 8

2,5 3,5 3 0,5 12,4 8

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1 1 2 35,5

2 2 1

12. 30 30 19 1,5 2,5 2 1 4 3

8

2 2 1 3 1 1 1 8

18 14 2 2 2 2 2 2

18 14 2 2 2 2 2 2

2 44

2 44

Összes 115 115 93 5 11 8 1 16 12 4 2 4 4 1 1 8 8 4 3 1 1 1 24 5 4,5 0,5 60,8 44 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 8 159

Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Gazdasági környezetünk o Általános jogi ismeretek o Közlekedési földrajz o Közlekedési alapismeretek o Szakmai angol /német nyelv - szakmai gyakorlat: o Viselkedéskultúra o Kommunikációs kultúra o Információkezelés o Közlekedési alapgyakorlat o Közlekedési motivációs gyakorlat

6

6

2

2

8

8

28

2 1 1 2

1 1 1 2

4 3 2 2 4

3

1 1 6 2 3

1 3

1 3 2

A 9-12. évfolyamon szervezett szakmacsoportos alapozó oktatás

tantárgyi terve (tantárgyszerkezete)

a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban Tantárgy / Évfolyam Kt. szerint kötelező óra összesen: Kötelező óra összesen: Közismereti óra összesen: 1.) Magyar nyelv 2.) Irodalom 3.) Történelem 4.) Társadalomismeret 5.) Idegen nyelv (angol, német) 6.) Matematika 7.) Fizika 8.) Kémia 9.) Biológia 10.) Földünk és környezetünk 11.) Ének-zene 12.) Rajz és műalkotások elemzése 13.) Testnevelés és sport 14.) Informatika 15.) Osztályfőnöki HT szerinti tantárgyak: 1.) Matematika 2.) Magyar nyelv és irodalom 3.) Történelem Kötelezően választható: Szakmai alapozó Szabadon választható köt. szakmai alapozó 1.) Információkezelés 2.) Kommunikációs kultúra Kt. szerint nem kötelező óra összesen:

9. 27,5 27,5 23 1,5 2,5 2

10. 27,5 27,5 25 1 3 2

11. 30 30 22 1 3 2

4 3

4 3 2

4 3 2 2

2 2 1

2 2

2 2 1

4,5 1,5 1,5 12,4

1 2 2 1

2,5 3,5 3 0,5 12,4

2 2 1

12. 30 30 19 1,5 2,5 2 1 4 3

8

2 2 1 3 1 1 1 8

18

18

Összes 115 115 93 5 11 8 1 16 12 4 2 4 4 1 1 8 8 4 3 1 1 1 24 5 4,5 0,5 60,8

Nem kötelező óra összesen: 1.) Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Angol nyelv, német nyelv, emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Informatika, emelt szint 6.) Földrajz, emelt szint 7.) Angol nyelv 8.) Német nyelv 9.) Rajz és műalkotások elemzése 10.) Ének-zene 11.) Szlovák nyelv Kötelező + nem kötelező óra összesen: Szakmai tantárgyak részletezve Szakmacsoportos alapozó oktatás - szakmai elmélet: o Gazdasági környezetünk o Pszichológiai alapismeretek o Néprajz, társadalomismeret o Pedagógia o Szociálpszichológia, mentálhigéné - szakmai gyakorlat: o Viselkedéskultúra o Kommunikációs kultúra o Információkezelés o Kézműves gyakorlatok o Szakmai informatika

8

2 2 1 1 2 35,5

8

2 2 1 1 2 35,5

6

6

2

2

14 2 2 2 2 2 2

14 2 2 2 2 2 2

2 44

2 44

44 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 8 159

8

8

28

2 2

4 2 2 2 2

1 3

1 1 6 2 6

2 2

1 3

1 3 1 3

Az intézmény a 11-12. évfolyamon 138 órát biztosít a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül fizika, biológia, földrajz és gazdasági ismeretek tantárgyból a középszintű érettségi vizsgára történő felkészüléshez. Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv (angol, német) 5. Fizika 6. Biológia 7. Földrajz Az érettségi vizsgára felkészítő esti tagozatos oktatásban részt vevők számára az intézmény a 11-12. évfolyamon nyújt lehetőséget az emelt szintű érettségire történő felkészülésben helyi tantárgyi keretek között. Emellett a tanulóknak lehetőséget adunk igény szerint további konzultációs órákra. Az esti tagozaton az emelt szintű érettségi vizsgára felkészülés elengedhetetlen részét képezi az egyéni felkészülés.

bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások; továbbá a kerettantervben meghatározottakon

felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák

számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

A 9-12. évfolyamon szervezett szakközépiskola szabadon tervezhető, nem kötelező óráinak terve (tantárgyszerkezete) Érvényes: a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak/Évfolyam

9.

10.

Szabadon tervezhető órakeret 1. Magyar nyelv 2. Irodalom 3. Idegen nyelv (angol, német) 4. Matematika 5. Informatika 6 .Történelem 7. Földrajz 8. Művészetek 9. Szakmai tárgyak órakerete

4

144

1 1 1 1

36 36 36 36

6

Nem kötelező óra összesen

-

1. Magyar nyelv és irodalom, emelt szint 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, emelt szint 3. Angol nyelv, emelt szint 4. Német nyelv, emelt szint 5. Informatika, emelt szint 6. Földrajz, emelt szint Szabadon tervezhető + nem kötelező összesen

4

4

11. 144

2 1 1

72 36 36

216

7

252

-

-

144

4

12.

4

144

4 1

128 32

2 1

72 36

1 1

32 32

1

32

36 288 11

352

1 8

- 12 432

1 2

16 560 1 32 1 36 5 140 3 104 3 108 2 68 1 36 1 36 28 1108

384 24 816

2

72

2

64

4

136

2

72

2

64

4

136

72 2 72 2 72 2 72 2 576 16

64 64 64 64 512

2 2 2 2 144 16

Az 1/9-3/11. évfolyamon szervezett szakiskolai szabadon tervezhető, nem kötelező óráinak terve (tantárgyszerkezete)

Összesen

4 136 4 136 4 136 4 136 40 1376

a 34 811 03 PINCÉR szakmában Tantárgy, modul/Évfolyam

1/9.

2/10.

3/11.

Összesen

Szabadon tervezhető közismereti órák Számítástechnika Szabadon tervezhető szakmai órák Felszolgálás alapjai 10047-12 Szakmai gyakorlat iskola

1 1 2,5 0,5 2

36 36 90 18 72

0 0 2 0 2

0 0 72 0 72

1,5 1,5 2,5 0 2,5

48 48 80 0 80

2,5 2,5 7 0,5 6,5

84 84 242 18 224

Szabadon tervezhető órakeret összesen

3,3

126

2

72

4

128

9,5

326

Az 1/9-3/11. évfolyamon szervezett Szakiskola szabadon tervezhető, nem kötelező óráinak terve (tantárgyszerkezete) a 34 811 04 SZAKÁCS szakmában Tantárgy, modul/Évfolyam

1/9.

Szabadon tervezhető közismereti órák Számítástechnika Szabadon tervezhető szakmai órák Gazdálkodás 10045-12 Szakmai idegen nyelv 10046-12 Ételkészítés alapjai 10048-12 Szakmai gyakorlat iskola Szabadon tervezhető órakeret összesen

2/10.

1 1 2,5 1 1 0,5

36 36 90 36 36 18

0 0 2 0 0 0

0 3,3

0 126

2 2

3/11. 0 0 72 0 0 0 72 72

1,5 1,5 2,5 0 0 0 2,5 4

Összesen 48 48 80 0 0 0 80 128

2,5 2,5 7 1 1 0,5 4,5 9,5

84 84 242 36 36 18 152 326

A 9-12. évfolyamon szervezett Felnőttek Középiskolája szabadon tervezhető, nem kötelező óráinak terve (tantárgyszerkezete)

Tantárgy / Évfolyam

Szabadon tervezhető óra összesen 1.) Magyar nyelv 2.) Történelem 3.) Matematika 4.) Kémia 5.) Biológia 6.) Földrajz Nem kötelező óra összesen 1.a) Magyar nyelv, emelt szint 1.b) Irodalom, emelt szint 2.) Történelem, emelt szint 3.) Idegen nyelv (angol, német), emelt szint 4.) Matematika, emelt szint 5.) Fizika, emelt szint 6.) Biológia, emelt szint 7.) Földrajz, emelt szint Kötelező+szabadon tervezhető+nem kötelező összes

9.

10.

11.

12.

Összesen

-

-

-

-

6 2 2 2 14 0,5 1,5 2 2

216 72 72 72 504 18 54 72 72

9,25 0,5 1 1 2,25 2,25 2,25 14 0,5 1,5 2 2

296 16 32 32 72 72 72 448 16 48 64 64

15,25 0,5 1 1 4,25 4,25 4,25 28 1 3 4 4

512 16 32 32 144 144 144 952 34 102 136 136

0

0

0

0

2 2 2 2 20

72 72 72 72 720

2 2 2 2 23,5

64 64 64 64 744

4 4 4 4 43,25

136 136 136 136 1464

A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga a helyit tantárgyi tantervekben található, mivel az e tanulmányi tevékenységre fordított időben az egyes tantárgyak óraszámemelésével a kötelező tananyagtartalmak szélesebb idősávú tanulását, a tanultak elmélyítését tudjuk a szükséges pedagógiai eszközökkel megvalósítani.

bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 1.Tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

más

taneszközök

kiválasztásának elvei 1.) Az intézmény minden tagozatán és évfolyamán a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, egyéb feladatlapok stb.) használhatnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a közoktatási miniszter, a szakképzést felügyelő miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzését az iskola végzi. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb segédletekre, eszközökre is szükség van: testnevelés: tornafelszerelés - ének, rajz: színes ceruza, vonalzó, körző, rajzeszközök stb. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempont, hogy a tananyaghoz igazodó, könnyen áttekinthető és tanulható legyen. A tankönyvként hivatalosan elfogadottak listájáról választunk, törekedve arra, hogy felmenő rendszerben egymásra épülő tankönyvek legyenek. Az iskolai taneszközök beszerzését, fejlesztését munkaközösségi szintről kezdeményezik a szaktanárok. A gazdaságvezető koordinálja azok beszerzését.

2.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelőtestület szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3.) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tanévkezdés előtt (az intézménnyel tanulói jogviszonyban levő tanulók szüleit az előző tanév februárjában szülői értekezleten vagy írásban, a 9. évfolyamba érkező tanulók szüleit az előző tanév májusában írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése, az iskolai előírások szerinti előkészítése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tanuló kiadásainak csökkentése érdekében biztosítjuk a szülő döntési jogát arról, hogy a tankönyvlista ismeretében az iskolai megrendelésen vagy más forrásból kívánja gyermekének a tankönyvet biztosítani. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével vesszük fel a listára. A tankönyvrendelés előkészítéséhez az intézmény igazgatója beszerzi a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 4.) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő általános szempontokat veszik figyelembe: -

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven használhatóak, -

Új taneszközök használatát csak az oktatás minőségének lényeges javítása érdekében

vezet be a munkaközösség.

2. A taneszköz-kiválasztás szempontjai - Szakmai szempont: o

A szaktanárok olyan rendelkezésre álló modern tankönyveket, tankönyvcsaládokat használnak, amelyek megfelelően felkészítenek a kétszintű érettségi vizsgára.

o

A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza.

o

Középiskolában igazodik a közép, illetve az emelt szintű érettségi vizsga követelményeihez.

o

Alkalmas a felsőoktatásban való továbbtanulásra.

- Módszertani szempont: o

Valósuljon meg különböző segédletek beszerzésénél az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazása (felmérések típusai, időbeli szakaszai, előkészítő, illetve önálló munkát követelő feladatlapok, felhasznált forrásmunkák stb.).

o

Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egyes szakaszaiban.

o

Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon.

o

A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását.

o

Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.

o

Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkára.

o

Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.

o

Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.

o

Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen.

o

Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen.

- Oktatásszervezési szempont: o

Egy osztályon, évfolyamon belül érvényesüljön az egytankönyvűség, a csoport-

bontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonásainak megkönnyítésére, a záróvizsgák egységes szervezésének biztosítására - Anyagi szempont: o

Elsősorban a szülő, másodsorban az iskola terhelésének könnyítése miatt a

költségek csökkentésére törekszünk. Iskolai könyvtárunkat egy-egy példányban ellátjuk bemutató tankönyvekkel. o

A mindenkori, érvényben levő rendelkezések szerint részesítjük ingyenes

tankönyvtámogatásban az intézmény tanulóit. o

Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más

támogatásokból, egyre több nyomtatott és digitális taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. o

A tartós tankönyvek beszerzése mellett megszervezzük a használt tankönyvek

begyűjtését és kölcsönzését.

(A tankönyvellátással kapcsolatos további rendelkezést az iskola szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.)

bd) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 1. Pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai Az intézmény egyes évfolyamain folytatott nevelés-oktatás és szakképzés feladata

az

egyes

képzéstípusokra

meghatározott

műveltség

kialakítása,

megszilárdítása, a szakiskolában, szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések

megszerzéséhez,

a

munkavállalói

szerephez

szükséges

kompetenciák kialakítása. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg o az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; o az

önismeret

alakításával,

a

fejlesztő

értékelés

és

önértékelés

képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; o a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való

törekvés,

a

tanulók

egészséges

terhelése,

érési

folyamatuk

követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartás-formák megismertetésével és gyakoroltatásával; o a

biztonságos

szóbeli

és

írásbeli

nyelvhasználat

az

alapvető

képességek, készségek el-sajátításával; o a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; o fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív és interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítását a fentieken túlmenően az alábbi nevelési területek bevonásával is igyekszik nevelőtestületünk segíteni.

2. Nevelési területek Erkölcsi nevelés 1 „Erkölcs nélkül nincs ember.” – mondja Seneca. Az erkölcsi nevelés lényege a személyiség erkölcsi arculatának kialakítása, az egyén erkölcsi alannyá fejlesztése. Erkölcsi fejlődéséhez szűkebb és tágabb környezeti hatásokra (család, iskola, kortárscsoportok) van szükség. Ezek tudatos és spontán hatások egyaránt, ugyanakkor az erkölcsi fejlődés tempóját az életkori sajátosságok és egyéni fejlettség is befolyásolja. Az erkölcsi nevelés tartalma a következő fogalmakban konkretizálódik: erkölcsi eszmény, erkölcsi értékek és erkölcsi szabályok

- Az erkölcsi eszmény az erkölcsi tökéletesség képe, egy ideális állapot, amely egy modell formájában az emberi személyiség erkölcsi lényegét foglalja magába. - Az erkölcsi értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak jónak, követendőnek, vagy rossznak, elutasítandónak. - Az erkölcsi szabályok olyan előírások, amelyek kötelességekre, tiltásokra és megengedésekre vonatkoznak. Konkrét erkölcsi helyzeteket érintenek és az erkölcsi eszménynek és értékeknek megfelelő, viselkedési követelményeket határoznak meg. Az erkölcsi magatartás a személyiség külső vetületére vonatkozik, aktivitással jár együtt, vagyis az a módozat, ahogyan a gyermek viselkedése különböző helyzetekben megnyilvánul. Az erkölcsi magatartás a tudathoz kötődő elemek konkrét cselekvésekben és tényekben történő megnyilvánulása. Az erkölcsi magatartás alakításában, pszichopedagógiai szempontból, több egymásra épülő alkotóelem alakítását kell elhatárolnunk.

Így beszélünk az erkölcsi készségek, szokások és pozitív jellemvonások alakításáról. - Az erkölcsi készségek a viselkedés olyan automatizálódott összetevői, amelyek viszonylag azonos körülmények között ismétlődő válaszreakciókban nyilvánulnak meg. A készségek esetén külső motiváltságról van szó. 1

Dr. Péter Lilla nyomán (Neveléselmélet – jegyzet, 2007, Székelyudvarhely)

- Az erkölcsi szokások olyan automatizálódott cselekvések, amelyek már belső szükségletekké váltak. Ez azt jelenti, hogy egy adott cselekvés belső ösztönzés hatására, automatikusan játszódik le. - A pozitív jellemvonások fokozatosan épülnek be a jellembe, annak szerves részét képezik. A pozitív jellemvonások, pontosan stabilitásuk révén teszik egy idő után a gyermek/ felnőtt magatartását kiszámíthatóvá és előre jelezhetővé. A jellem az a motivációs–szükségleti természetű személyiségbeli komponens, amely az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője, és amely szilárddá és a helyzeteknek megfelelően stabillá teszi a viselkedést Az ember nem születik jellemmel, ahogyan magasabb rendű szükségletekkel sem. A jellem az egyéni élet során alakul ki, így a szocializáció fontos része a jellemformálás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 Az erkölcsi nevelés egyenes folytatásaként kell taglalni a hazaszeretetre nevelés témakörét. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jövőbe vetett hit, reménység táplálása. A magyar jövő reménysége tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 3 Ezen a területen is paradigmaváltás következett be. - Az első az élethosszig tartó tanulás és a társadalmi integráció perspektívájának a fölerősödése a demokráciára nevelés témáján belül. A jövőben nem lehet kizárólag csak a fiatalokra, csak a formális oktatásra koncentrálni. Mindez nagyon erősen kapcsolódik a társadalmi integráció, a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás kérdéseihez. - A második elem az, hogy a demokráciára nevelés egyfajta innovációs tényezővé válik. 2

3

Tamás József nyomán (5mp.eu/fajlok2/tamasjozsef/tanulmany_www.5mp.eu_.doc) Halász Gábor nyomán (http://www.ofi.hu/tudastar/demokraciara-aktiv)

- A harmadik új elem a kompetencia alapú gondolkodás. - A negyedik új elem a komplex társadalmi problémamegoldás. A demokráciára neveléssel kapcsolatban is egyre gyakrabban olvashatunk olyan fogalmakat, mint eredményesség, elszámoltathatóság, hatékonyság, értékelés, minőségbiztosítás. Ehhez járul az is, hogy nagymértékben felértékelődtek a technikák és az eszközök. A figyelem azokra a technikákra és eszközökre irányul, amelyek hatékonyan segíthetik a polgári kompetenciák kifejlődését az egyénekben. Az önismereti és társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki

egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat,

amelyek

változásokat,

válságokat

idézhetnek

elő,

továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklő-

désüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

A fentiek mellett a középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést, testmozgást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: •

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórai részvétellel,

•

iskolai sportkörben sportolással,

•

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken sportolással. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés

órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport-foglalkozások keretében szervezzük meg. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A foglalkozásokat tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport-foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja: - ősszel és tavasszal: az udvart, a tornatermet, tornaszobát, sportszereket, -télen:

tornatermet, tornaszobát, sportszereket

A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelési vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A könnyített testnevelés vagy

Gyógytestnevelési órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az

orvosi

következik

be

–

szűrővizsgálatot május

15-éig

–

kivéve,

ha

a

kell elvégezni.

Az

vizsgálat orvos

oka

által

később vizsgált

tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelési órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A

gyógytestnevelési

ellátására

kijelölt

órákat

a

pedagógiai

nevelési-oktatási

szakszolgálat

intézményben

kell

feladatainak megszervezni

legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelési órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelési és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi,

belgyógyászati

vagy

egyéb,

szakorvos

által

megállapított

egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán a részvételét sem.

bf)

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A szabadon választható tantárgyak és szabadon választható foglalkozásokra jelentkezés után a választásukat a tanulók összesítő jelentkezési lapon teszik meg. A választás tényét a tanulók (szükség szerint a szülők) aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

A

tantárgyfelosztás

az

iskola

pedagógus-erőforrás

optimális

kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor a tan-tárgyfelosztásnak olyannak kell lennie, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást adjon. Ebből következően csak rendkívüli esetben tud az iskola-vezetés szabad folyást adni a pedagógus megválasztásához. Ha indokolt a szülő vagy a tanuló pedagógusválasztási kérelme, a lehetőség szerint annak figyelembevételével történik a csoportbeosztás. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy intézményünkben az óratervben feltüntetett tantárgy. A választható tantárgyak meghirdetésekor közöljük azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A tanulók a választás során tájékoztatást kapnak arról is, hogy előreláthatólag kik fogják az emelt szintű tantárgyakat a következő tanévben tanítani. Ez a közlés azonban csak tájékoztató jellegű, hiszen a végleges tantárgyfelosztás elkészítése nem esik egybe az emelt szintű tantárgyakra való jelentkezéssel.

1. A választható foglalkozások pedagógiai területei 1.1. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő tevékenységek A fejlesztő tevékenységet a tanuló erősségeiből építkezve kell megtervezni. Az egyes foglalkozások nem felülírják a tanulók „hozott” kulturális szokásait, hanem azokból kiindulva, azok értékeit megtartva gazdagítja tudásukat és különféle kompetenciáikat. - A Kempelen Szakképző és Kollégium elsősorban azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztésére fordítson figyelmet, amelyek a hátrányos helyzetű tanulók számára nyújtsanak sikeres iskolai pályafutást. Mivel a különböző hátrányos helyzetű tanulók iskolai nehézségeiben szerepet játszhatnak az iskolában használatos nyelv és a kevésbé iskolázott családokban jellemző nyelvhasználatbeli különbségek, ezért fejleszteni kell az „iskolai nyelv” elsajátítását is, illetve azokat az elemet kell a foglalkozásokon előtérbe helyezni, amelyek a képességvizsgáló

bizottságok vagy egyéb szakorvosi vélemények, javaslatok alapján szervezhetők meg. Ezek speciális (SNI-s) vagy általános tematikájú foglalkozásokon valósíthatók meg.

1.2. Hátránykompenzálás és tehetséggondozás

Miközben az iskolai oktatás-nevelés az egyes diákok iskolai tananyagához igazodva próbálja őket napi sikerekhez juttatni az iskolában, hogy önbizalmukban erősödve küzdeni tudjanak a további eredményekért, nem téveszti szem elől a mélyebb, a személyiség egészét célba vevő képességfejlesztést, illetve attitűdalakítást - mint hosszabb távú célkitűzést. A fejlesztő tevékenységet a tanuló erősségeiből építkezve kell megtervezni. A hátránykompenzáció abban a formában sem tekintendő délutáni iskolának, hogy nem a korrepetálás és a másnapi leckére vagy az osztályozó vizsgára történő felkészítés a feladata. Az iskola elsősorban azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztésére fordít figyelmet, amelyek a valamely szempontból hátrányos helyzetű tanulók számára is biztosíthatják a sikeres iskolai pályafutást. Az oktatásban kiemelt szerepe van a tanulásmódszertannak, illetve a nyelvi-kommunikációs nevelésnek. Mindez a különböző szaktanárok kiemelt közös feladata, hiszen a nyelvi-kommunikációs kompetencia, illetve a tanulási képesség mind az iskolai sikerességnek, mind a felnőtt életben való boldogulásnak egyik leglényegesebb eleme. Olvasási-szövegértési és szövegalkotási gyakorlatok sokaságával kell elvezetni a tanulókat a különféle tantárgyak önálló tanulásához, amely lehetővé teszi, hogy előbb-utóbb az intézmény segítsége nélkül is boldoguljanak. A hátrányos helyzetű gyerekek hátránykompenzációjának része, hogy az iskola azokat a képességfejlesztő foglalkozásokat igyekezzen tanulóinak nyújtani, amelyeket a szülők rendszerint megvásárolnak a gyermeküknek. Legyen kiemelt szerepe az idegen nyelv oktatásának, a számítógépes ismereteknek, az internethasználatnak. A kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozás adjanak módot arra, hogy a képességfejlesztés személyre szabott legyen, egyéni fejlesztési terv alapján történjen. A hátránykompenzáció és a tehetségkibontakoztatás komplex egységet alkosson. A képességfejlesztés nemcsak a tantárgyak mentén történjen, hanem a játékok, a projektek, illetve a közösségi tevékenység sokféle képességet előhívó alkalmain is. A tehetséggondozás folyamatát a diák egyéni képességeinek figyelembevételével kell megszervezni.

2. A választható foglalkozások megnevezése, óraszáma, témakörei

Tipus

Érdeklődési

Énekkari foglalk.

Szakkör

Felkészítő foglalkozás

Sportkör

Gyógytestnevelés

Felzárkóztató foglalkozás

Foglalkozás megnevezése Cukrászat Fotókör Hadtörténet Faludy György Szavalókör Katasztrófavédelem Olvasókör Énekkar Földrajz Elektrotechnika Magyar nyelv és irodalom Marketing Szakács szakkör Pincér szakkör Történelem Informatika Német nyelvvizsgára felk. Angol nyelvvizsgára felk. ECDL vizsgára felkészítő Labdarúgás Floorball Ökölvívás Kézilabda Sakk-kör Gógytestnevelés Biológia Információkezelés Angol nyelv Német nyelv

Szakközépiskola 9 10 11 12

1 1

1 2

2 1 1 1 1

Magyar nyelv és irodalom Matematika Testnevelés és sport Zeneterápia Idegen nyelv

Foglalkozás megnevezése: Cukrászat Típusa: érdeklődési kör

1 1

1 1 1 1

1 1

1 1

1 1

0,5

1 2 2

2

2 2

2 2 3 2 1 4 2 1 3

1

1 1

1 1

1 1 1

1 1

1 1

1 1

Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel

Szakmai számítás Vállalkozási ismeretek Matematika Történelem Nyelvtan, helyesírás

1 1

4

1

Magántanuló vizsgafelkészítése

Sajátos nevelési igényű és BTM-s tanulók felzárkóztató foglalkozása

Szakiskola 1/9 2/10 3/11 1/11 2/12 3 2 1 1 1 1 2

2 2 2 2 2

1

1

2 1 10 óra/hónap 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1

2 2 2 2 2

1

0,5

Évfolyam: szakiskola 9. - Raktárak, előkészítő helyiségek, cukrászműhely, mosogatók, expediáló helyiség, szociális helyiségek, irodák bemutatása - A cukrász szakma tárgyi feltételei - Munkaeszközök csoportosítása, alkalmazása - A cukrász szakma munkavédelmi előírásai - Cukrász szakma higiéniai követelményei - A cukrászati termék előállításának kritikus pontjai - Személyi higiéniai követelmények - A cukrász műhely higiéniája - Nyersanyagok fizikai jellemzőinek, előkészítésének, felhasználási módozatainak gyakorlati elsajátítása - Anyaghányad számítás, mérési folyamatok, mérlegek használata - Cukrász tanműhely, üzem helyiségeinek bemutatása - Balesetvédelmi oktatás, jegyzőkönyv kitöltése, beleseti jegyzőkönyv, menekülési útvonal megismerése, berendezések, gépek, eszközök bemutatása, összeszerelése, tisztítása, munkavédelmi előírásai - Bevonóanyagok - Fondán melegítése, hígítása felhasználása - Ét-, tej- és fehércsokoládé olvasztása, temperálása, felhasználása - Ét-, tej- és fehér bevonómassza olvasztása, hígítása, felhasználása - Zselé főzése, felhasználása - Cukrásztechnológiai alapműveletek és termékcsoportok bemutatása - Cukrászati félkész termékek előállítás - Cukrászati késztermékcsoportok jellemzése - Cukorkészítmények, alapműveletek alkalmazása - Cukorkészítmények - Főzött cukorkészítmények - Cukorfőzet készítés nyersanyagai, lépései, tisztasági előírásai - Hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények cukoroldata, karamell előállításának módszerei, felhasználása - Hőmérsékletmérés, kézi próbák jellemzése, sűrűségmérés követelményei - Olvasztott cukorkészítmények, dobos cukor, grillázs (kemény és puha), cukorfesték előállítása, felhasználása - Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásai - Töltelékek - Édes töltelékek, gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek anyagai, készítési módja, felhasználása. - Sós töltelékek, kisült és nyers tésztába tölthető sós töltelékek nyersanyagai, összetétele, készítési módja, felhasználása - Töltelékkészítés műveleteinek, gépeinek balesetvédelmi előírásai - Bevonó anyagok - Fondán melegítése, hígítása, fondán felhasználási területei - Tészták, készítése és feldolgozott, kisült félkész termékei - Élesztős tészták - Biológiai lazítás közben lejátszódó kémiai folyamatok, élesztős tészták csoportosítása, közvetett tésztakészítés, közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés jellemzése - Gyúrt, kevert, hajtogatott, omlós, élesztős tésztafajták jellemzése, fajtái, felhasználási lehetőségei - Omlós tészták - Zsiradékkal történő lazítás, omlós tészták csoportosítása, jellemzése, tésztahibák, megelőzésük, kijavításuk - Gyúrt, omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér- és sós linzer tészták készítése - Kevert omlós tészták készítése - Vajas- és leveles tészta - Forrázott tészta - Tésztahüvelyek alakítása, sütése, felhasználási lehetőségei

-

-

Mézes tészták alap- és járulékos anyagai, általános jellemzése, kémiai lazítása, csoportosítása Hagyományos érleléssel készült mézes tészták készítése, fajtái, felhasználási területei Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, fajtái, felhasználási területei Az előkészítő gépek, dagasztó, univerzális konyhagép, hengergép, gázzsámoly, tűzhely, krémfőző, tésztanyújtó, kelesztő, sütő alkalmazása, balesetvédelmi előírásai Felvertek. Hideg úton készült könnyű felvertek. Meleg úton készült könnyű felvertek Hengerelt tészták Étkezési marcipánok megkülönböztetése olajos mag és cukortartalom szerint Sütőmarcipánok megkülönböztetése olajos mag és cukortartalom szerint, sütőmarcipánok előállítása Nugátok előállítása hideg és meleg eljárással, felhasználási területei Mézes tészták Élesztős tészták, alap- és járulékos anyagok előkészítése Gyúrt, kevert élesztős tésztafajták készítése, felhasználása Hajtogatott, élesztős tésztafajták készítése, tészta alap begyúrása érlelése, zsiradék alap készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása - csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetés. Hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása Omlós, élesztős tészta készítése, felhasználása Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével Omlós tészták, alap- és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása, felhasználása Gyúrt omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér-, sós linzer tészták készítése, tésztalapok nyújtása, szúrása, sütése Kevert omlós tészták készítése, alakítása, lappá- és formába kenése, sütése Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével Vajastészta, leveles tészta Alap- és járulékos anyagok előkészítése, tészta alap begyúrása, pihentetése, zsiradék alap készítése A tészta mechanikai lazításának alkalmazása, csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetés Vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével Forrázott tészta, alap- és járulékos anyagok előkészítése, tésztakészítés, tésztahibák javítási módjainak bemutatása Tésztahüvelyek alakítása, sütése, felhasználása Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével Felvertek, alap- és járulékos anyagok előkészítése, a habbal lazítás bemutatása. Hideg úton készült könnyű felvertek, hideg úton készült nehéz felvertek, meleg úton készült könnyű felvertek, meleg úton készült nehéz felvertek készítése A felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek alkalmazása. Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével Hengerelt tészták, alap- és járulékos anyagok Mézes tészták, alap- és járulékos anyagok előkészítése, kémiai lazítás bemutatása Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, mézes lapok nyújtása, sütése Az előkészítő gépek, dagasztó, univerzális konyhagép, hengergép, gázzsámoly, tűzhely, krémfőző, tésztanyújtó, kelesztő, sütő alkalmazása, balesetvédelmi előírásaik Uzsonnasütemények általános jellemzői Gyúrt, élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Kevert, élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Hajtogatott, élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Omlós, élesztős tésztából készült uzsonnasütemények Édes, omlós, élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Hagyományőrző, magyar, omlós, élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti receptúra alapján Sós, omlós, élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása Sárgalinzer tésztából készült uzsonnasütemények készítése Vajas és leveles tésztából készült töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése Hengerelt tésztából készült uzsonnasütemények készítése Kikészített sütemények általános jellemzői Torták

-

Omlós tésztákból készült torták készítése Szeletek Felvert, omlós, mézes, tésztákból készült szeletek készítése Tekercsek Tortakészítés műveletei Felvert, mézes, tésztákból készült szeletek készítése Mignonok Desszertek Csemegék Mignon készítés műveletei Desszertek készítése Felvert tésztából (fondánnal, zselével, krémmel, marcipánnal bevont desszertek) desszertek előállítása. Omlós tésztából készült desszertek előállítása Csemegekészítés műveletei, tészta előkészítés Torta alakú csemegék, vágott, kiszúrt csemegék, csemegebombák, csemegecsúcsok készítése

Foglalkozás megnevezés: Pincér Típusa: Érdeklődési kör Évfolyam: Szakiskola 9. - Vendégfogadás, rendelésfelvétel, ajánlás - Ételajánlás, italajánlás szempontjai - Kiszolgálás (felszolgálási módok, szabályok, terítési módok) Szobai terítési formák, váltások - Csomagolás követelményei és módjai - A termelőüzemekben és értékesítő helyiségekben lévő gépek, berendezések működése, használata, tisztítása. - Ellenőrzi a műszaki berendezések működőképességét. Üzembe helyezés - Értékesítési munkakörök - Munkaterület előkészítése munkakörönként, nyitás előtti előkészületek - Terítés (formái) - Zárás utáni teendők munkakörönként - Ételkészítési alapfogalmak, alapanyagok, műveletek

Évfolyam: Szakiskola 10. - Levesek, levesbetétek felszolgálása és italajánlás - Mártások felszolgálása és italajánlás - Főzelékek, köretek felszolgálása és italajánlás - Saláták felszolgálása és italajánlás - Hideg előételek felszolgálása és italajánlás - Meleg előételek felszolgálása és italajánlás - Húsételek felszolgálása és italajánlás - Alkoholos italok készítési technológiája, előállítása, fajtái és jellemzői - Alkoholmentes italok fajtái és jellemzői - Kávé – tea termesztése és a kávé, tea ital készítése - Pincérrel szemben támasztott követelmények, kommunikáció, vendégismeret, munkavédelem, tűz-, és balesetvédelem - Az áru útja a vendéglátó egységben, Áruátvétel, kezelés szabályai - Egyéni felszerelési tárgyak használata, eszközkezelés - Eszközök, felszerelések ismerete - Helyiségek műszaki felszereltsége, helyiségkapcsolatok - Gépek berendezések működési elve, használata, biztonsági előírások - Leltározás, standolás, elszámoltatás (feladat: raktári árukészlet megtekintése, felmérése) - Munkabeosztási rendszerek

Évfolyam: Szakiskola 11. - Terítési módok, váltások - Díszterítés, egyszerű éttermi alapterítés alkalmazása, lehetőségei - Ünnepek; ünnepi kiegészítők készítése, alkalmazása

- Árukészlet megjelenítési módjai (étlap, itallap,) - Szerkesztési feladatok - Terítési módok: reggeli, - Felszolgálási szabályok (étel, ital) - Rendelésfelvétel; ajánlás - Felszolgálási módok (ismertetés, gyakorlás) - Számlakészítés, számlázás, fizettetés módjai - Elszámoltatás - Munkaterület zárás utáni rendezése - Húsételek felszolgálása - Mártások, főzelékek köretek felszolgálása (angol, svájci, francia) - Hideg és meleg előételek felszolgálása (angol, svájci, francia) - Saláták felszolgálása - Ételcsoportok felszolgálása, ételfelszolgálás általános szabályai Levesek felszolgálása (angol, svájci, francia)

Foglalkozás megnevezés: Szakács Típusa: Érdeklődési kör Évfolyam: Szakiskola 9. - szakáccsal szemben támasztott követelmények, személyi higiénia - munkavédelem, balesetvédelem - egyéni felszerelési tárgyak ismerete, használata konyhák fajtái a konyhákhoz kapcsolódó helyiségek - a termelőhelyiségek berendezései, eszközei - az élelmiszerek kiválasztása - a zöldség és gyümölcsfélék fajtái, előkészítése, darabolása, malomipari termékek - állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése - technológiai alapismeretek, az ételkészítés munkafolyamatai - az elkészítés műveletei - az elkészítés kiegészítő műveletei - befejező műveletek - az ételek elemzése, értékelése - levesek általános jellemzése, csoportosítása - híg levesek - sűrített levesek - főzelékek jellemzése, sűrített főzelékek készítése - borjúból egészben sütéssel készült ételek - borjúból frissen sütéssel készült ételek - borjúból párolással készült ételek - borjúból főzéssel készült ételek, belsőségek - a tálalás és díszítés mai trendjei

Évfolyam: Szakiskola 10. - köretek csoportosítása, zöldség-, gyümölcs- és burgonya köretek készítése - tészta- és gabonaköretek készítése - vegyes köretek készítése - nyers saláták készítése - főtt saláták készítése - saláta öntetek, dresszingek, salátabár - mártások fogalma, csoportosítása - hideg mártások készítése - egyszerű- és gyümölcsmártások készítése - francia alapmártások készítése - csirkéből, jércéből készült ételek - pulykából készült ételek - kacsából, libából készült ételek - sertésből egészben sütéssel készült ételek - sertésből frissen sütéssel készült ételek - sertésből párolással készült ételek - sertésből főzéssel készült ételek - sertés belsőségéből készült ételek, disznótoros

Évfolyam: Szakiskola 11. - marhahúsból egészben sütéssel készült bélszín és hátszín ételek - frissen sütéssel készült bélszín és hátszín ételek - marhahúsból párolással készült ételek - marhahúsból főzéssel készült ételek, belsőségek - bárányból és ürüből készült ételek - kecskéből és struccból készült ételek - házinyúlból készült ételek - őzből és szarvasból készíthető ételek - vadsertésből készíthető ételek - muflonból készíthető ételek, vadnyúlból készíthető ételek - fácán, fogoly, szalonka, vadkacsából készült ételek - halak és hidegvérű állapok csoportosítása - édesvízi halakból készült ételek - tengeri halakból készíthető ételek - vándorhalakból és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek - halak ismétlése, összefoglalása - számonkérés, dolgozatírás - vegetáriánus ételek - az ételek tálalásának általános szabályai, az ételek díszítéséhez használt anyagok megismerése - zöldségfaragás, tálalási formák megismerése diáról, videóról

Foglalkozás megnevezése: Fotó Típusa: érdeklődési kör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. és szakiskola 9-12. - Bevezetés a fotózás világába - Az objektívek típusai, jellemzői - A fény tulajdonságai - Záridő - Mélységélesség - Vakuk típusai, jellemzői - Kompozíció - Tájképkészítés - Csendélet - Képek elemzése

- A fényképezőgépek típusai, jellemzői - Expozíció - Fény, árnyék - Exponálási idő - Fókusztávolság - Perspektíva - Portréfotózás - Makrofotózás - Fotózás gyakorlatban

Foglalkozás megnevezése: Hadtörténet Típusa: érdeklődési kör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. és szakiskola 9-12. - Őskor – törzsi háborúk - Görög-római harcászat - Középkor – várostromok – ostromgépek - Várháborúk kora Magyarországon – tüzérség szerepe - A kurszki tankcsata elemzése - A függőleges átkarolás katonai koncepciójának előnyei és hátrányai - A csendes-óceáni hadszíntér hadmozdulatainak elemzése

Foglalkozás megnevezése: Faludy György Szavalókör Típusa: érdeklődési kör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. és szakiskola 9-12. - Témaválasztás az Örkény szavalóversenyre

- Felkészülés az Örkény szavalóversenyre

- Témaválasztás az iskolai szavalóversenyre - Felkészülés a karácsonyi ünnepségre - Felkészülés a kisbéri szavalóversenyre - Felkészülés a novellapályázatra - Ottlik novella elemzése - Felkészülés a Kultsár szavalóversenyre - Felkészülés a kisbéri szavalóversenyre - Az Ottlik emlékverseny anyagainak összeállítása

- Felkészülés az iskolai szavalóversenyre - Versek választása a kisbéri versenyre - A prózaíró pályázat megbeszélése - Az Ottlik emlékverseny megbeszélése - Felkészülés az iskolai retorikai versenyre - Felkészülés az Ottlik emlékversenyre - Felkészülés területi retorikai versenyre - Ballagási vers és beszéd gyakorlása

Foglalkozás megnevezése: Katasztrófavédelem Típusa: érdeklődésikör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. és szakiskola 9-12. - A polgárvédelem alapvető feladatai, a lakosságvédelem - Polgári védelmi feladatok - NATO tagállamok polgári védelmének feladatai - A Magyar Polgári Védelmi Szövetség - A katasztrófavédelem feladatai, jellemzői - A katasztrófavédelmi rendszer kialakítása - A katasztrófák pszichikai hatásai a védekezésre - Nemzeti katasztrófavédelmi stratégia

Foglalkozás megnevezése: Olvasókör Típusa: érdeklődésikör Évfolyam: szakközépiskola 9-10. és szakiskola 9-11. - Örkény István: Egyperces novellák - Biblia: Jónás története, Babits Mihály: Jónás Könyve - Boccaccio: Dekameron - Szent Barlaám és Jozafát élete - Sánta Ferenc. Sokan voltunk - Füst Milán: Feleségem története-részlet - Karinthy Frigyes: Barabbás - Mikszáth Kálmán: A kaszát vásárló paraszt - Arany János: Buda halála - Mikes Kelemen: Törökországi levelek-112. levél - Orpheusz és Eurüdiké

- Biblia: Énekek éneke - Heltai Gáspár: Száz fabula - Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt - Trisztán és Izolda - Varró Dániel: Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk; Átok - Mikszáth Kálmán: Lapaj, a híres dudás - Csehov: Három nővér - Jókai Anna: A labda - Shakespeare: Hamlet-részlet - Pázmány Péter prédikációi -

Foglalkozás megnevezése: Ének-zene Típusa: énekkari foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9-10. és szakiskola 9-12. - Egyéni éneklés- szintfelmérés - Egyszerű kánon- Jertek, jertek… - A népdalok stílusa - Karácsonyi kánonok éneklése - Régi stílusú népdalok jellegzetességei - Táncnóták- Éva szívem… - A szimfonikus zenekar szerkezete - Ritmusgyakorlatok, dallamgyakorlatok - XVI. századi magyar műzene, Édes Rózsám - A tanult népdalok ismétlése - Zenehallgatás: Vivaldi: A tavasz (részlet) - A tanult műdalok ismétlése, éneklése - Zenehallgatás: A dzsessz

- Szólamokra bontás - Egyszerű kánon- Madárka, madárka… - Ereszkedő dallamok - Karácsonyi zene hallgatása - Zörög a kocsi- népdaltanulás - Gúnydalok- A rátóti legények - Szolmizációs, intonációs gyakorlatok - Reneszánsz zene hallgatása - Zenehallgatás: Mozart: Kis éji zene - Új stílusú népdalok - A ballagási műsor zenei részének gyakorlása - Zenehallgatás: Erkel Ferenc: Bánk bán (részlet) -

Foglalkozás megnevezése: Földrajz Típusa: szakkör Évfolyam: szakközépiskola 9. - Naprendszerünk keletkezése - Az űrszázad kezdete - Hogyan használjuk a térképet? Tájolás, térképformák - A víz körforgása – esővíz útja az erdőben - A Duna összeköt és nem elválaszt bennünket - A Duna kereskedelmi jelentősége. Hajózás, ivóvíz, vízi energia - Csallóköz a szlovákiai magyarsággal - A dunai halászat és a turizmus felélénkülése - A Duna tájformáló szerepe - A Duna hordalékanyaga. Miért kell a természetvédelem? - A Duna kereskedelmi útvonalai

- Helyünk a világmindenségben. Az űrkutatás kezdetei - A Föld állandóan mozgó, változó anyag - Mit kell tudni az időzónákról? - Jellegzetes folyószakaszok – a forrástól a torkolatig - Történelmi viszonyok és tények a szlovákiai Duna mente - A Duna szakaszai, földrajza, flórája, faunája. A víz minősége - Talajvízszint és a Duna - Duna a Római birodalom északi határa - A Duna tisztaságának védelme - Árvízvédelem a Duna magyarországi szakaszán -

Évfolyam: szakközépiskola 10. - Az állomok működése - A multik és a globalizáció - A Benelux-államok gazdasági és természetföldrajza - Spanyolország és Olaszország gazdasága, domborzata - Németország természetföldrajza és társadalomföldrajza, gazdasága - Topográfiai gyakorlatok, vaktérképek gyakorlása - Lengyelország, Csehország és Szlovákia természet és gazdaságföldrajza - Szlovénia, Horvátország, Szerbia jellemzése - Ukrajna, Oroszország gazdasága - Magyarország mezőgazdasága - Nyugat- Dunántúl gazdaságföldrajza - Magyarország topográfiai gyakorlatok - Észak-Afrika országai - Afrika problémái - Latin- Amerika országainak jellemzése - Kína jellemzése - Közép-Amerika jellemzői - Óceánia jellemzése

- A gazdasági és foglalkozási szerkezet - Mindennapi pénzügyeink - Franciaország és Nagy-Britannia természet és gazdaságföldrajza - Észak-Európa országai, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Izland - Ausztria és Svájc gazdasága - Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa - Románia, Jugoszlávia felbomlása, utódállamok jellemzése - Görögország, Bulgária földrajza - Magyarország természetföldrajza - Közép-Magyarország és Budapest adottságai - Észak-Magyarország, Közép és Dél-Dunántúl gazdasága - Törökország, Izrael jellemzése - Trópusi Afrika ország - USA gazdasági körzetei: északi, déli, nyugati körzet jellemzése - Japán jellemzése - India gazdasága - Ausztrália jellemzői - Vaktérkép gyakorlása

Foglalkozás megnevezése: Elektrotechnika Típusa: szakkör Évfolyam: szakközépiskola 9-10. - Az áramkör elemei, egyszerű áramkörök készítése, működés elemzés - Villamos kapcsolási rajzok, rajzjelekkel ismerkedés, javítás, gyakorlás - Villamos áram hőhatása, mágneses hatása, fényhatása, Kémiai-, biológiai hatása - Atomszerkezet, elektromos töltések jellemzői, elektronok, protonok, ionok

- Töltések mozgása fémekben, áramerősség mérése és definiálása - Elektromos feszültség, feszültség létrehozása töltésmegosztással, feszültség mérése - Feszültség mérése, feszültség források, áramnyíl, feszültségnyíl - Az elektromos ellenállás, elektromos vezetés, Ohm törvénye - A vezeték ellenállása, számítási gyakorlatok, ellenállások hőfokfüggősége - Elektromos áramsűrűség, vezetők keresztmetszete, vezetők melegedése - Töltés, áramerősség, idő összefüggések. Elemi töltések számának meghatározása - Elektromos vezetés, ellenállás-vezetés viszonya. Fajlagos ellenállás, vezetés - Soros kapcsolás, soros ellenállások eredője, feszültség osztó, számítások - Előtét ellenállás számítások feszültségmérő méréshatárok kiterjesztés - Vezetékek soros feszültségesése, feszültség, áram és ellenállás számítás - Hurok törvény megismerése és alkalmazása, számítási gyakorlatok - Párhuzamos kapcsolás, feszültség és áramviszonyok, párhuzamos ellenállások eredője - Sönt fogalma, alkalmazása, számítása, áramerősségmérő méréshatár kiterjesztése - Mérő híd, kiegyenlített hídkapcsolás, Whedstone – híd, csúszóvezetékes híd - Nem kiegyenlített hídkapcsolás, delta – csillag átalakítás, számítások - Csillag – delta átalakítás, hídkapcsolások átalakításai, eredő ellenállás - Villamos munka meghatározása, számítási gyakorlatok - Villamos teljesítmény meghatározása, számítási gyakorlatok - Soros veszteségi teljesítmény számolása, feszültségesés meghatározása - Villamos energia meghatározása indukciós fogyasztásmérővel

Évfolyam: szakközépiskola 11-12. - Elektromos tér tulajdonságai, töltésre ható erő, térerősség (E) - Síkkondenzátor elektromos tere a feszültség és távolság függvényében - Elektromos terek iránya, töltés megosztás elméletének vizsgálata, polarizáció - Elektromos tér árnyékolása, polarizáció szigetelőkben, dielektrikum - Coulomb törvénye, töltések közötti erőhatások vizsgálata, számolások - Villamos megosztás és oka, árnyékolás, anyagok viselkedése villamos térben - Villamos térerőség és az anyag kapcsolata, dielektromos állandó - Polarizáció, átütés, átütési szilárdság, piezovillamos jelenség gyakorlása - Kondenzátorok, kapacitások: kapacitás jele, mértékegysége, síkkondenzátor kapcsolása - Kondenzátorok töltése, energiája, összefüggések töltés, feszültség, energia között - Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása, feszültség és töltések alakulása - kondenzátorok soros kapcsolása, feszültség és töltések alakulása - Kondenzátor töltése ellenálláson keresztül, feszültség – idő, áram – idő függvények - Kondenzátor kisütése ellenálláson keresztül, feszültség és áram időfüggvények - Mágnesesség, mágneses mező, mágneses pólusok, mágneses erőtér - Mozgó elektromos töltés mágneses hatása, áramjárta vezető mágneses tere - Áramjárta solerroid és torroid tekercsek mágneses tere, mágneses gerjesztés - Mágneses térérő lényege, számítása, mágneses indukció vektor iránya, nagysága - Ferromágneses anyagok relatív permatilitása, mágneses fluxus - Mágnesezési görbék segítségével mágnese indukció, mágnese térerő meghatározása - Mágnese ellenállás, induktivitás, légrés nélküli mágneses körök számítása - Változó keresztmetszetű légréses mágneses körök számításai - Mágnese térben áramjárta vezetőre ható erő, párhuzamos áramjárta vezetők - Mágnese térben mozgó vezetőben indukálódó feszültség, mozgási indukció - Időben változó fluxus által tekercsben indukált feszültség, önindukció

Foglalkozás megnevezése: Magyar nyelv és irodalom Típusa: szakkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. - A szöveg stílusa, stilisztikai eszközök - Az érvelő szöveg felépítése - Az esszéírás sajátosságai - Helyesírási gyakorlatok, retorikai alapismeretek

- A magyar helyesírás szabályai, helyesírási gyakorlatok - Érvelés (gyakorlatban) - Az összehasonlító elemzés - Helyesírás gyakorlása- tollbamondás

- Morfémák meghatározása - Stílusrétegek meghatározása - Az esszé műfajának meghatározása, az esszé sajátosságai - Retorikai feladatok

- Nyelvhelyességi és stilisztikai mondatok gyakorlása - Helyesírási gyakorlatok - A szöveg stílusa

-

Foglalkozás megnevezése: Marketing Típusa: szakkör Évfolyam: szakközépiskola 12. - Reklámtörténet. A reklám fogalma szerepe, fajtái - Reklámeszközök jellemzői. Reklámtervezés. 5M. Reklámhatékonyság - Audióvizuális reklámeszközök - Termékpolitika - Értékesítési csatorna. Értékesítési politika - Vállalati arculat - A PR – közönségkapcsolat - Információs csatornák. - Reklámetikai kódex alapvető szabályai - Kommunikáció jelentősége a marketingben. Marketingkommunikáció fogalma, eszközei - A marketing terv - Racionális és emocionális reklám a gyakorlatban - Piac-szegmentáció - Reklám tervezése, szervezése

- Marketing folyamat - Vizuális reklámeszközök. Audió reklámeszközök - Marketing-mix, a 4P és a 7P - Árpolitika - Kommunikációs politika - Személyes eladás - PR a vállalkozásban - A közvetlen értékesítés formái, működési elvei, DM, MLM - Napjaink reklámfajtái - Vásárlásösztönzés módszerei, lényege - A marketing tervezés folyamata - Sokkoló és társadalmi célú reklámok - Reklám - Reklámeszközök

Foglalkozás megnevezése: Történelem Típusa: szakkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. - Az éves program ismertetése - A francia forradalom előzményei, politikai csoportosulások és a rendi gyűlés szerkezete - Napóleon háborúi, a sikerek és az oroszországi kudarc háttere - Az ipari forradalom hatásai, urbanizáció, kapitalizmus kialakulása - Észak-Amerika gyarmatosítása, eltérő kolonizációs módszerek - A hatalmi ágak szétválasztása az Egyesült Államok alkotmányában - II. József felvilágosult abszolutizmusa és a reformok kudarca - Az abszolutizmus újjáéledése Magyarországon - A reformkor politikai tablója - Délvidéki harcok és az udvar első támadása - A tavaszi hadjárat, az orosz beavatkozás és a szabadságharc veresége - Az ipari forradalom második szakaszának hatásai a társadalomra, a gazdaságra és a gyarmatosításra. A gyarmatosítás új vonásai - Európa az első világháború előtt - A Bach-korszak Magyarországon, centralizációs kísérlet és a passzív ellenállás - Kiegyezés és a dualista államszervezet

- A felvilágosodás hatása a gazdaságra, a politikára és a társadalomra - A francia forradalom a girondista köztársaságtól a jakobinus diktatúráig - 19. századi eszmerendszerek: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, utópista szocializmus - Az ipari forradalom első és második szakaszának összehasonlítása - Észak és Dél összehasonlítása – farmergazdálkodás és ültetvényes gazdálkodás - Magyarország benépesedése a 18. században, etnikai – társadalmi hatások - A gazdaság és a társadalom változásai Magyarországon a 18. században - A reformkor kibontakozásának okai - Nemzetiségi mozgalmak és a nemzetiségi kérdés a reformkori Magyarországon - Téli hadjárat és Erdély felszabadítása - A nemzetállamok kialakulásához vezető út - Szövetségi rendszerek a 19. században

- Haynau rémuralma és a nemzetközi visszhang - Válságban a birodalom: gazdasági csőd és külpolitikai kudarcok - A dualizmus társadalma: torlódott társadalom

- Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága a 19. század második felében

- A dualizmus politikai válsága: a véderő vitától az obstrukcióig

Foglalkozás megnevezése: Társadalomismeret Típusa: szakkör Évfolyam: szakiskola 9-10. - Az előítéletes gondolkodás alapja - Autoriter személyiség - Városi élet a középkorban - Városi élet a 19. szd. végén - Rendi állam - Alkotmányos monarchia - Fogyasztói társadalom - A környezetszennyezés mint globalizációs probléma - Környezetvédelem - Média és erkölcs

- Az agresszív viselkedés gyökerei - Extravertált és intravertált személyiség - Városi élet a korai újkorban - Demokrácia az ókorban - Abszolút monarchia - Modern tömegdemokrácia - Tudatos vásárlás - Terrorizmus - Önálló médiahatalmak - Tudomány és erkölcs

Foglalkozás megnevezése: Informatika Típusa: szakkör Évfolyam: szakközépiskola 10. - A terem házirendje, Követelmények ismertetése, Ismétlés - A HTML programszerkezet ismertetése - A HTML programtörzs - Formázási lehetőségek - Témakörök és tanórák tartalma - Weblap elemeinek elrendezése - Webtárhely létrehozása - Első weboldal elkészítése - Témakörök és tanórák tartalma - Szakmai tantárggyal kapcsolatos holnap készítése - Mozgóképek készítése - Hibaüzenetek

- Ismerkedés a SharePoint Designer programmal - A HTML programfej - Címek, bekezdések - Hiperhivatkozás - Képek és hivatkozások - Első kezdőlap elkészítése - Első kezdőlap feltöltése - Első weboldal feltöltése - Stílusleíró nyelvek - Weboldalak feltöltése, összehasonlítása - Digitális képek -

Foglalkozás megnevezése: Német nyelvvizsga felkészítő Típusa: felkészítő foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 10. - Egyén - Életkori sajátosságok - Társas kapcsolatok - Szerepek a családban - Család - - Család, gyermeknevelés - Lakás, lakóhely - Bérlakás, saját tulajdonú lakás - Utazás, közlekedés - Gépjárművezetés, közlekedési szabályok - Vásárlás, üzletek - Vásárlási szokások - Kommunikáció, kapcsolattartás - Mobiltelefon terjedésének okai - Szolgáltatások - Autóbérlés

- Divat, öltözködés, szépségápolás - Férfi-nő kapcsolat

- Albérlet - Közlekedés gyalogosan, kerékpáron - Áruházláncok, csomagküldő-szolgálatok

- Utazási irodák, bankok

- Kultúra, szórakozás - - Zenei irányzatok, zenei ízlés - Idő, időjárás - Előrejelzések szerepe, fontossága - Egészség, betegségek - Ambulancia, kórház, szakorvosok - Sport - Sportolás, egészséges életmód - Vizi sportok, téli sportok - Média - Hírközlés fajtái - Hobbi - Sportok

- Labdasportok, csapatjátékok, játékszabályok - Veszélyes sportok

- Kulturális tevékenységek

Évfolyam: szakközépiskola 11. - Egyén - Viselkedési szabályok - Társas kapcsolatok - Munkahelyi kapcsolatrendszerek - Család - Generációk kapcsolata, együttélése - Lakás, lakóhely - Lakásvásárlás, lakáshitel - Utazás, közlekedés - Közlekedési balesetek - Vásárlás, üzletek - Csomagküldő szolgálat - Vásárlói reklamáció - Kommunikáció, kapcsolattartás - Nyelvtudás szerepe a kommunikációban - Szolgáltatások - Biztosítás fajtái - Kultúra, szórakozás - Könyv kontra internet - Idő, időjárás - Időjárás és közérzet - Egészség, betegségek - Megelőzés, szűrővizsgálatok - Média - Napilapok jellege, rovatai - Hobbi - Egyesületek (sport, kulturális, szakmai) - Tanulás, munka - Nyelvtudás, szakképzettség, karrier

- Szépségápolás

- Házasság, válás, együttélési formák - Lakáskorszerűsítés - Közlekedési utazások célja, formái - Kisboltok kontra bevásárlóközpontok

- Javítások garancia - Mozi, színház kontra tv, videó, dvd

- Média és kultúraközvetítés - Hobbi és munka - Csereprogramok

Évfolyam: szakközépiskola 12. - Idő, időjárás - Klíma és a növény- és állatvilág összefüggése - Tanulás, munka - Esélyegyenlőség a tanulásban - Európai Unió - Munkavállalás az EU-ban

- Nyelvoktatás, nyelvtudás, elhelyezkedési esélyek az EU-ban

- Országismeret - Német nyelvű országok földrajzi elhelyezkedése, népessége, kulturális értékei - Közélet - Közintézmények - Helyi közélet - Nemzeti ünnepek - Környezetvédelem - Környezeti ártalmak - Újrahasznosítás - Aktuális témák, események - Közélet - Művészetek

- Német nyelvű országok történelmi hagyományai, ünnepei - Ügyintézés hivatalokban - Közbiztonság - Szelektív hulladékgyűjtés - Alternatív energiaforrások - Gazdaság - Sport

Foglalkozás megnevezése: Angol nyelvvizsga felkészítő Típusa: felkészítő foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9. - Bemutatkozás, bemutatás - Nyelvi információ kérése – betűzés - Köszönés, elköszönés - Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás - Személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás - Dolgok, személyek megnevezése, leírása - Kínálás - Engedélykérés - Tetszés, nemtetszés kifejezése - Bocsánatkérés és arra reagálás - Személyes levél írása - Információkérés, információadás - Véleménynyilvánítás, véleménykérés - Telefonálás - Kiejtés: azonos hangzású igék, szavak - Események leírása - Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás - Információ kérése, adása - Kiejtés: fonetikus jelek olvasása - Kínálás és arra reagálás - Dolgok bemutatása, leírása - Információadás, útbaigazítás - Emberek jellemzése, leírása - Vásárlás - Kiejtés: rímelő szavak, nyelvtörők - Események leírása - Javaslat és arra reagálás - Ismétlés, gyakorlás - Események leírása – történetek elmesélése - Véleménynyilvánítás - Események elmesélése - Szókincs: a repülőtéren - Emberek bemutatása, jellemzése - Szókincs: a városi és vidéki élettel kapcsolatos melléknevek, főnevek - Szótárhasználat

- Szókincs: ország nevek - Dolgok megnevezése - Telefonálásnál bemutatkozás - Információkérés - Szókincs: családi viszonyok, melléknevek, egyszerű étel- és italnevek - Információkérés, adás - Felszólítás - Szókincs: foglalkozásnevek, igék - Véleménynyilvánítás - Szókincs: igék, szabadidős tevékenységek, napok nevei, évszakok - Dolgok megnevezése. leírása, lokalizálása - Szókincs: a ház részei, bútorok, berendezés, szórakozóhelyek, városi épületek - Információ kérése, adása - Szókincs: országnevek, népnevek, nyelvek - Hivatalos levél írása - Életrajz - Szókincs: igék - Szókincs: szócsaládok - Tetszés, nem tetszés kifejezése - Udvarias kérés - Szókincs: étel- és italnevek, üzletek - Városok leírása, bemutatása - Képleírás - Dolgok leírása - Szándék, terv kifejezése - Szókincs: sportok, időjárás - Képeslapok írása - Információkérés - Érzelmek kifejezése - Szókincs: jegyvásárlás - Személyes információ kérése, adása - Ismétlés, gyakorlás - Hivatalos levél írása - Információkérés, információadás - A társadalmi érintkezéshez szükséges kifejezések ismétlése

- Személyes információk - Személyek jellemzése - Párbeszéd fenntartása – udvarias reagálás, kérdezés - Események leírása - Információkérés, adás - Történetek szerkesztése

- Napirend – események elmesélése - Országok leírása - Ismétlés, gyakorlás - Érzelmek kifejezése a történtekkel kapcsolatban - Szókincs: szóképzés - Ismétlés, gyakorlás

Évfolyam: szakközépiskola 10. - Javaslat, kérés, kérdés, szükségesség, vélemény kifejezése vásárlással kapcsolatban - Szókincs: vásárlás, üzletek, termékek - Szándék, kívánság, tervek, preferenciák kifejezése - Képeslap írása - Személyek, események leírása, életpályák bemutatása - Szükségesség, kötelezettség, javaslat, tanács kifejezése - Egészségi állapot leírása - Terv, szándék kifejezése - Szókincs: -ing, -ed végű melléknevek - Könyv-, filmismertető írása - Történetmesélés, történetírás - Levélírás – hivatalos és baráti - Elköszönés - Javaslat és arra reagálás - Elégedettség, bosszúság, aggodalom kifejezése - Szókincs: pénzzel kapcsolatos kifejezések, szinonimák, ellentétpárok - Szokások, preferenciák kifejezése - Helyleírás – információkérés, adás - Szókincs: kifejezések a take, get, do, make igékkel; szállodában - Aggodalom, félelem kifejezése - Elégedettség, elégedetlenség kifejezése - Információcsere olvasott szöveg alapján - Szókincs: szókapcsolatok - Elköszönés - Szókincs: foglalkozásnevek, szóképzés, határozószavak - Információkérés, információadás - Személyes levél (hibajavítás)

- Személyek szokásainak leírása - Nyomtatványok kitöltése - Javaslat és arra reagálás - Városok leírása, bemutatása - Információkérés, adás - Szókincs: foglalkozások, utazás, állandósult szókapcsolatok - Hivatalos levél írása - Kérés és ígéret kifejezése - Tárgyak bemutatása, történetének elmesélése - Tanácsadás - Telefonálás: bemutatkozás, beszélgetés kezdete, vége - Történetmesélés, történetírás - Szövegösszetartó eszközök- some, any, névelők - Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás - Szókincs: kifejezések a have, go és come igékkel - Információkérés, adás - útbaigazítás - Szókincs: határozószavak, szópárok - Véleménynyilvánítás - Telefonálás – szállodai szobafoglalás telefonon - Múltbeli események felidézése - Hivatalos és baráti levél írása - Véleménynyilvánítás - Bocsánatkérés, jókívánságok, tudás, nem tudás kifejezése - Személyes információ kérése, adása - Szókincs: frazeológia (phrasal verbs) - Véleménykérés és arra reagálás - A társadalmi érintkezéshez szükséges kifejezések ismétlése

- Személyek bemutatása, jellemzése

Évfolyam: szakközépiskola 11. - Érdeklődés, preferencia kifejezése - Szókincs: szabadidő, sportok, számok - Véleménykérés és arra reagálás - Minőségi viszonyok - határozószók - Személyes információ kérése - Városok bemutatása - Szókincs: időjárás - Tetszés, nemtetszés kifejezése - Szándék, kívánság, vágy kifejezése - Személyes levél szerkesztése - Érdeklődés, magyarázat - Panaszkodás – elégedetlenség kifejezése - Beszélt nyelvi fordulatok

- Minőségi viszonyok - határozószók - Szókincs: művészetek, szókapcsolatok - Érdeklődés, preferencia kifejezése - Szókincs: szabadidő, sportok, számok - Mennyiségi egységek - Fax írása - információkérés, magyarázat, kérés - Személyek bemutatása – életrajzok - Szókincs: melléknevek - Szókincs: személyek jellemzése melléknevekkel - Szókincs: összetett szavak - Szókincs: szókapcsolatok, idiómák - Szókincs: születés, házasság, halál

- Személyes levél – hibajavítás - Dolgok, személyek bemutatás, leírása

- Utazással kapcsolatos beszédszándékok - Szókincs: szókapcsolatok, jellegzetes írott és szóbeli nyelvi fordulatok - Események elmesélése - Hivatalos levél írása - Lehetőség, lehetségesség kifejezése

- Álláshirdetésre jelentkezés szóban és írásban - Szókincs: frazeológia - Telefonálás - telefonbeszélgetés indítása, zárása, bemutatkozás telefonon - Egyetértés, egyet nem értés - Személyes és hivatalos levél írása – megszólítás, befejezés - Véleménynyilvánítás - Párbeszédek elmesélése - Bocsánatkérés és arra reagálás - Szókincs: összetett szavak - Személyes információk cseréje - Betűzés (Ismétlés) - Interjúkészítés

- Véleménynyilvánítás megadott téma alapján - Udvarias információkérés - Érvelés írásban - Események elmesélése - Véleménynyilvánítás megadott téma alapján - Szótárhasználat - Személyes levél írása - Események elbeszélése

Évfolyam: szakközépiskola 12. - Vélemények ütköztetése - Események elmesélése - Információkérés, adás - Terv, szándék kifejezése - Telefonálás, bemutatkozás, elköszönés - Ismert hely bemutatása, leírása - Valószínűség kifejezése - Érzelmek, lelkiállapotok kifejezése - Történet elmesélése - Szokások kifejezése - Vélemények kifejtése - Kívánságok, vágyak kifejezése - Események elmesélése - Írott szövegek elemzése, szerkesztése - Érzelmek és lelkiállapotok kifejezése - Szókincs: szóképzés - Érdeklődés, meglepetés kifejezése - Szókincs: változó hangsúlyú szavak - Szókincs: szókapcsolatok, kifejezések a be igével - Személyek bemutatása, jellemzése - Képleírás, információcsere - Jellegzetes írott nyelvi fordulatok - A társadalmi érintkezéshez szükséges kifejezések - Engedély, képesség, szükségesség kifejezése

- Szókincs: kifejezések a take és put igékkel - Személyek jellemzése - Jegyzetelés - Feltételek kifejezése - Szókincs: -ing, -ed végű melléknevek, szinonimák - Tárgyak leírása, vélemények ütköztetése - Túlzás kifejezése - Információ kérése - Udvarias kérés, megszólítás, köszönetnyilvánítás - Személyek leírása, jellemzése - Esszéírás kutatás alapján - Szókincs: idiómák - Nyomatékosítás - Személyek bemutatása – életrajz írása - Irodalmi szöveg elemzése - Könyv- és filmismertetés szóban és írásban - Riport írása jegyzetek alapján - A társadalmi érintkezéshez szükséges kifejezések - Hivatalos és személyes levél megkülönböztetése - Érzelmek, lelkiállapot kifejezése - Hirdetés írása - Szókincs: kifejezések a get igével - Jellegzetes szóbeli nyelvi fordulatok - Szókincs: melléknevek határozószókkal, határozószavak igékkel - Ok, cél, eredmény, feltétel, ellentét, idő kifejezése írásban - kifejezések a come és go igékkel - Véleménynyilvánítás határozószavas kifejezésekkel

- Szókincs: ellentétpárok, szinonimák használata - Szókincs: pénzzel kapcsolatos kifejezések, - Képek, történelmi események elemzése - Hallott szöveg értése: felkészülés a magnóhallgatásos feladatokra

Foglalkozás megnevezése: ECDL Típusa: felkészítő foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9-12. - IKT alapismeretek

-

- Történeti áttekintés - A számítógép felépítése, hardver - Hardver – Perifériák - Szoftverek - Ergonómiai szempontok, Információs társadalom, Közhasznú adatbázisok, Jogi tudnivalók - Operációs rendszerek - Operációs rendszerek alapjai - Windows 7 ismeretek- Munka a képernyőn - Windows 7 ismeretek- A billentyűzet - Windows 7 ismeretek- A Windows Intéző - Windows 7 ismeretek- A Windows testreszabása - Windows 7 ismeretek- Fájlok és mappák keresése - Számítógépvírusok - Szövegszerkesztés - Szöveg bevitele és módosítása - Bevezetés a Word 2010 használatába - Szövegformátumok - Élőfej és élőláb készítése, lábjegyzet és végjegyzet létrehozása - Körlevél készítése, boríték címzése - Táblázatkezelés - Tartalomjegyzék és tárgymutató készítése - A Word segédeszközei - Oldalbeállítás és nyomtatás - Munkafüzetek használata - Számítások a táblázatban - Diagramok készítése, kép beszúrása - Adatbázis-kezelés - Munka létező adatbázissal - Bevezetés az Access 2010 használatába - Az adatbázis kezelése - Prezentáció - A PowerPoint 2010 indítása, alapvető fájlműveletek - Oldalbeállítás és nyomtatás - Űrlapok - A PowerPoint ablakának áttekintése - Diák tartalmának kialakítása - Kép és rajzobjektumok - Diagram készítése, Szervezeti diagram beillesztése - Multimédiás eszközök használata - A Diarendező nézet - Információ és kommunikáció - Hálózati alapismeretek - Szolgáltatások az interneten - Keresés az interneten - Adatbiztonság az interneten - Levelezés Outlook Expressben - Hírcsoportok, levelezési listák

- Számítógépes alapfogalmak - A központi egység - Hardver – Háttértárak - Számrendszerek, Boole-algebra

- Windows 7 ismeretek- A Start menü elemei - Windows 7 ismeretek- Az adatszerkezet - Windows 7 ismeretek- Kellékek, Vágólap - Windows 7 ismeretek- A számítógép kikapcsolása - Windows 7 ismeretek- Megosztott erőforrások - Tömörítés - Szövegrészek oszlopokba és hasábokba rendezése - Képek és rajzobjektumok használata - Stílusok és sablonok - Oldalbeállítás és nyomtatás

- Bevezetés az Excel 2010 használatába - Formátumok - Függvények - Listák, adatbázisok kezelése - Az Excel XP segédeszközei

- Lekérdezések - Jelentések

- Ablaktáblák használata - A helyőrző formátumozása - Táblázatok - Minta nézetek és sablonok - Élőfej és élőláb használata - A Diavetítés nézet - Egyéb lehetőségek - Nyomtatás - Az Internet Explorer használata - Az internet jellemzői - Levélüzenetek biztonsága - Fájlok letöltése - Az Outlook Express használata

Foglalkozás megnevezése: Labdarúgás Típusa: sportkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. szakiskola 9-12. - A labdarúgás szabályai - Labda nélküli gyakorlatok: megállás, megindulás - Indulások helyből és mozgásból labdával - Futások : 60m , 3000m - Rövid rúgások - Fejelések

- Módosított szabályok - Cicajáték - Kapura lövések - Váltóversenyek helyben - Futások: 30m, 400m - Kapura lövések

- Labdavezetések - Fejelés párharcban - Fogójátékok testcselekkel - Keresztátadások - Partdobások - Beadások - Váltások, szabad folyosó nyitása - Árnyékfutball - Edzésjáték két kapura emberfogásos védekezéssel - Edzésjáték két kapura vegyes védekezéssel - Cicajáték - Edzésjáték két kapura: támadók előnyben - Edzésjáték két kapura vegyes védekezéssel

- Rúgások távolra, ívelések - Edzésjáték két kapura 2:2 ellen - Edzésjáték két kapura 3:3 ellen - Labdatartó játékok - Támadások egy kapura páros összjátékkal - Támadások egy kapura hármas összjátékkal - Szögletrúgások - Támadások ritmusváltással - Edzésjáték két kapura területvédekezéssel - Átadások helyzetváltoztatással és helycserével - Árnyékfutball - Edzésjáték két kapura: védők előnyben - A csoport éves munkájának értékelése, edzésjáték

Foglalkozás megnevezése: Floorball Típusa: sportkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. és szakiskola 9-13. - A floorball szabályainak ismertetése - Indulások helyből és megállások labdával - Kapura lövések mozgásból - Edzésjáték két kapura 5:5 ellen - Keresztátadások - Távoli kapura lövések - Támadások egy kapura páros összjátékkal - Emberfogásos védekezés - Területvédekezés - Támadások egy kapura cseles összjátékokkal - Támadások egy kapura hármas összjátékkal - Egyéni támadások. Büntetők - Kapura lövések - Edzésjáték két kapura: támadók előnyben - Szabadütés variációk - Edzésjáték két kapura - Támadások ritmusváltással - Edzésjáték két kapura vegyes védekezéssel

- Ütési módok ismertetése - Kapura lövések helyből - Kapura lövések helyzetváltoztatással - Labdavezetések, cselezési módszerek - Átadások, beütések - Labdatartó játékok - Támadások egy kapura hármas összjátékkal - Edzésjáték két kapura - Vegyes védekezés - Támadások egy kapura páros összjátékkal - Szabadütés variációk - Célba ütések - Edzésjáték két kapura: védők előnyben - Váltások, szabad folyosó nyitása - Játék gyors indítással - Árnyék floorball - Edzésjáték két kapura emberfogásos védekezéssel - Edzésjáték két kapura az érvényes szabályok betartásával

- A csoport éves munkájának értékelése, edzésjáték

Foglalkozás megnevezése: Ökölvívás Típusa: sportkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. és szakiskola 9-12. - Az oktatási anyag ismertetése - Szabályismertetés - A védekezés fajtái - Lábmunka, elmozgásos védekezés - Ellenütések - A kettős fedezék - Technikai minimum felmérés - Sorozatütések - A védőfelszerelések szakszerű használata - Az alapozás megtervezése - Kontraütések elleni védelem - Hasizom fejlesztés - Ugrókötelezés - A zsákolás, mint fizikai felkészítés

- A felszerelések szakszerű használatának oktatása - Az egyenes ütések - Az elhajlás - Körlehajlásos védekezés - Jobb egyenes és védése - Versenybírói vezényszavak - Testre mért ütések - Edzőküzdelem - A lefogás, mint védekezési forma - Kontraütések - Összetett ütések - Ütőizom fejlesztés - Iskolázás, mint technikai képzés - Ütéskombinációk

- Fizikai erőfejlesztés - A felütések - A tanult elemek gyakorlása edzésküzdelemben - Sorozatütések gyakorlása - Az éves munka értékelése

- A horogütések - A tanult elemek gyakorlása zsákolás során - Ütéskombinációk zsákolás közben - Edzésküzdelem

Foglalkozás megnevezése: Kézilabda Típusa: sportkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. szakiskola 9-12. - A kézilabdaedzés munkarendjének ismertetése - Páros labdaátadások, sorversenyek - Félpályáról indulva páros letámadás - Kapura lövés félaktív védővel - Önszöktetés felugrásos lövés 9 m-ről - Labdaátadások: egykezes, felső, pattintott - Kapura lövés futtából - Szélső játék oktatása - Zárás-válás tanítása - 1 : 1 elleni játék – cselezés, leválás - Labdás sor- és váltóversenyek - 2 : 2 elleni játék - Emberfogásos védekezési mód - Követő emberfogással történő védekezési mód - Játék két kapura zárás, válás gyakorlása - Emberfogásos védekezési mód - Edzőmérkőzések, csapattaktika gyakorlása normál körülmények között

- Átadások, labdával fogójáték - Kapura lövések 9 m-ről - Kapura lövések passzív védővel - Felugrásos lövés aktív védővel 9 m-ről - Önszöktetés futtából, kapura lövés 9 m-ről - Labdaátadások: félmagas alsó átadás fogása - Beállós játék oktatása - Átlövő játék oktatása - Lövésmódok: felső elhajlásos, alsó elhajlásos lövés tanítása - Labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok - Labdás sor- és váltóversenyek - 3 : 3 elleni játék - 5 : 1-es védekezési mód, labdaszerzés (halászás) jelentősége - Hármasnyolcas oktatása, gyakorlása - Húzás oktatása, tanítása - Játék két kapura, védekezési módok gyakorlása - A csoport éves munkájának értékelése, edzésjáték

Foglalkozás megnevezése: Sakk-kör Típusa: sportkör Évfolyam: szakközépiskola 9-12. szakiskola 9-12. - Zárt megnyitások - Félig-nyílt megnyitások - Középjáték. A centrum uralása - Középjáték. Huszárjáték - Szabadgyalog - Matt adási gyakorlatok. Vezér - Matt adási gyakorlatok. Huszár és futó

- Nyílt megnyitások - Cseljátékok - Középjáték. Futójáték - Végjáték - Duplagyalog - Matt adási gyakorlatok. Bástya

Foglalkozás megnevezése: Gyógytestnevelés Típusa: gyógytestnevelés Évfolyam: szakközépiskola 9-12. szakiskola 9-13. - Év eleji tájékoztatás, balesetvédelmi oktatás - Testtartás vizsgálata - Vitálkapacitás mérése - Helyes légző-gyakorlatok kialakítása - A mély hátizmok és a csípő együttes erősítése, nyújtása - Tornaszer nélküli tartásjavító gyakorlatok - A csípőt hajlító izmok nyújthatóságának növelése - A csípőt feszítő izmok nyújthatóságának növelése

- Elváltozások felmérése, rögzítése - Helyes testtartás kialakítása - Légző gyakorlatok - Gerinc mobilizálása, mély hátizmok erősítése, nyújtása - A hasizmok erősítése, nyújtása - Páros nyújtó-lazító gyakorlatok - Szabadgyakorlatok - Szabadgyakorlatok

- Tartásjavító botgyakorlatok - Tartásjavító padgyakorlatok - Páros lazító, nyújtó gyakorlatok

- Fészekfogó - Légző gyakorlatok

Foglalkozás megnevezése: Biológia Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9. - Mikrobák, gombák szerkezete, felépítése, élete - Gombák elterjedése, felépítése. Káros és hasznos gombák - Változatos testfelszín. A kitinpáncél előnyei, hátrányai - A növényi sejtek és szövetek felépítése és feladata a növény életében - A levél működése. Fotoszintézis lejátszódása - Megporzástól a termés képzésig - Az élőlények szerveződése és környezete - A napfény és az élőlények. A fény, a hő és az UV sugárzás jellemzői - A talaj és a talaj védelme - Rendszer az életközösségekben. Táplálkozási lánc - Természetes és mesterséges életközösségek - Magyarország növénytartalékai - A gazdasági fejlődés és a válságok

- Vírusok és sejtmag nélküliek a betegségek terjesztői, védekezés ellenük, higiénia - Testszerveződés az állatvilágban - Mozgásszervek és mozgásformák - A gyökér és a tápanyag felvétele - Fotoszintézis, a szaporodás, a virág szerkezete - Csírázástól az egyed haláláig - Az élőlények tűrőképessége - A víz védelme. Az ivóvíz készlet Magyarországon - Populáció kölcsönhatása - Bioelemek és a víz körforgása - Természet és környezetvédelem - Az emberré válás útja, a fejlődés iránya - Anyag és energiahordozók válságának elkerülése

Évfolyam: szakközépiskola 10. - I. A sejtek felépítése, működése és az öröklődés - A sejt építőanyagai - A sejt határhártyái és anyagforgalma - Az örökítőanyag működése - Az öröklődés törvényszerűségei - II. Az ember teste és életműködései I. - A bőr és a bőrelváltozások - Csontváz és vázizomzat - A légzőrendszer és betegségei - A nyirok és a vér - III. Az ember teste és életműködései II. - A hallás és az egyensúlyérzékelés - A vegetatív idegrendszer - A hormonális szabályozás alapelvei - A szerelmi együttlét és az egyedfejlődés - IV. Általános egészségügyi ismeretek - Kórokozók és a szervezet harca - A környezetszennyezés hatása az egészségre - A családtervezés

- A sejtanyagcsere - A sejt életszakaszai - Az öröklésmenetek sokfélesége - Az emésztőrendszer és egészségvédelme - A keringési rendszer és működése - Az immunrendszer - A kiválasztó rendszer és egészsége - A látás – a szem alkotói, a látás folyamata, a szem betegségei - A központi és a környéki idegrendszer - Lelki egészségünk - A férfi és a női szaporító szervrendszer - Mondj nemet a drogokra! - Az életmód hatása az egészségre - Elsősegélynyújtás a mindennapokban

Foglalkozás megnevezése: Információkezelés Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9-10. - Az alaptartás betűinek gyakorlása - Gyakorlatok az „m” betűvel - Szógyakorlatok a „v” - Gyakorlatok az „á” betűvel

- Gyakorlatok az alapsor betűivel - Gyakorlatok a „r” betűvel - Gyakorlás az „o” betűkkel - Szógyakorlatok a „g” betűvel

- Az „e” betű írása, betűkapcsolási gyakorlatok - Szógyakorlatok a „p” betűvel - A „h” betű írása - A „b” betű gyakorlása - Gyakorlás az „ü” betűvel

- Szógyakorlatok az „u” betűvel - Betűkapcsolatok a „c” betűvel - A „o” betű gyakorlása - Az „y” írása - Gyakorlás: q, x, w betűvel

Évfolyam: szakközépiskola 11-12. - Számítógépes gépírásoktató program használata. - A tízujjas vakírás megalapozása - Tízujjas vakírással a számok írása - Tízujjas vakírással a kezelőbillentyűk kapcsolása - A gyorsaság növelése - Sorok, mondatok másolása - Összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolása írógépbetűs szövegről - Szövegformázás - Levél, körlevél készítése megfelelő sortartással - Másolási készség megalapozása - Gyorsaság növelése - Mondatok és összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolása kézírással írott szövegről

- A helyes test-, kar- és kéztartás megszilárdítása, ujjtorna. - Az alaptartásból kiinduló tízujjas vakírással a betűk írása - Tízujjas vakírással a jelek írása - A másolási készség, a szövegformázás megalapozása és megszilárdítása - Szavak, szócsoportok másolása - Összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolása nyomtatott szövegről - Összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolása kézírással írott szövegről - Kiemelések - Helyes test-, kar- és kéztartás megszilárdítása, ujjtornagyakorlatok - Szövegformázás megszilárdítása - Szavak, szócsoportok, sorok önálló soralakítással történő másolása írógépbetűs, nyomtatott szövegről

Foglalkozás megnevezése: Angol nyelv Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9. - Egyszerű jelen idő gyakorlása - Foglalkozások neveinek gyakorlása - Berendezési tárgyak nevei - A segédigék gyakorlása - Egyszerű múlt idő gyakorlása - Ételek neveinek gyakorlása - Városok, települések leírása - Kommunikációs gyakorlatok

- Kérdések és tagadás gyakorlása - Névmások gyakorlása - Olvasás gyakorlása - Múlt idő gyakorlása - Mennyi idővel ezelőtt – múlt idő - Ételek nevei, udvarias kérés - Melléknevek közép és felső foka

Évfolyam: szakközépiskola 10. - Az egyszerű jelen idő használata - Az egyszerű és a folyamatos jelen idő különbségei - A névmások megfelelő használata - Az egyszerű múlt és a befejezett jelen különbségei - Szóbeli témák: az otthon és a szűkebb környezet - A segédigék: a „may” és a „might” - A melléknevek középfoka - A melléknévfokozás szabályai alóli kivételek - Összehasonlítás („as…as”; „more … than”) - A kiegészítendő kérdés - A feltételes szerkezet 2. típusa - Az óhaj és a kívánság („wish”, „if only…” - Szóbeli témák: orvosnál

- A folyamatos jelen idő használata - Főnevek és többes számuk - A múlt idők és a „used to” - A jövő idő kifejezései - A segédigék: a „can” és a „could” - A segédigék: a „must” és a „have to” - A melléknevek felsőfoka - Melléknévből határozószók képzése - A mondatok helyes sorrendje - A feltételes szerkezet 1. típusa - A feltételes szerkezet 3. típusa - A tő-és sorszámnevek - Az évszámok és a telefonszámok

- Szóbeli témák: évszakok, a természet világa - Szóbeli témák: étterem, étkezés - Szóbeli témák: a mozi, a tánc, a színház, a film - Felkészülés az év végi szóbeli vizsgára

- Szóbeli témák: házimunka, születésnap, közlekedés - Szóbeli témák: személyek jellemzése - Szóbeli témák: a munka és a tanulás világa - A tanév értékelése, év végi ismétlés

Évfolyam: szakközépiskola 11. - Levélírás gyakorlása - Befejezett múlt idő gyakorlása - Segédigék gyakorlás - Befejezett múlt idő gyakorlása - Jövő idő gyakorlása, vélemény kifejezése - Szövegértés gyakorlása, olvasás - Kérdésfeltevés gyakorlása - Szókincsfejlesztés, hobbik - Kommunikációs gyakorlatok

- Jelen idők gyakorlása, foglalkozások - Olvasás gyakorlása - Múlt idők gyakorlása - Írásgyakorlatok - Jövő idő gyakorlása, kommunikációs gyakorlat - Szóalkotás gyakorlása - Helyiség leírása – a konyha, melléknevek gyakorlása - Vonatkozó névmások gyakorlása

Évfolyam: szakiskola 9. - A személyes névmások - Az angol mondat felépítése - Kérdőszavas kérdés - Főnevek II. Megszámlálhatatlan főnevek - Egyszerű jelen idő - Szakmák a vendéglátásban - Folyamatos jelen idő tagadó alakja

- Birtokos névmások - Eldöntendő kérdés - Főnevek I. egyes szám - többes szám - Konyhai mennyiségek kifejezése - Egyszerű jelen idő tagadó formája - Folyamatos jelen idő

Évfolyam: szakiskola 10. - A jelen idők átismétlése - A rendhagyó igék múlt idejű alakja - Konyhai eszközök - Zöldségek - Folyamatos múlt idő - Fűszerek - Ízek

- Egyszerű múlt idő - Egyszerű múlt tagadó alakja - Gyümölcsök - Melléknévfokozás - A folyamatos múlt és az egyszerű múlt összehasonlítása - Jövő idő kifejezése

Évfolyam: szakiskola 11. - Igeidők átismétlése - A vendég fogadása, asztalhoz ültetése - Hideg és meleg előételek - Szárnyas húsból, disznóhúsból, marhahúsból, bárányból, vadhúsból készült ételek - Elöljárószavak - Köretek - Befejezett jelen idő

Foglalkozás megnevezése: Német nyelv Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9.

- Udvarias kérdés - Módbeli segédigék - Levesek - Menü összeállítása - Terítés - Tálalás - Főzési, sütési technikák

- Főnevek helyesírása, neme, többes száma - Határozott és határozatlan névelők - Tőhangváltós igék jelen idejű ragozása, egyeztetés az alannyal - Módbeli segédigék jelen idejű ragozása és használata - Kötőszavak (egyenes és fordított szórenddel) - Kérdőszavak használata - Igék felszólító módja - Igék második múltja (Perfekt)

- Számjegyek helyesírása, sorszámnevek - Szabályos igék jelen idejű ragozása, egyeztetés az alannyal - Elváló igekötős igék ragozása jelen időben, használatuk - A német mondat szórendje (kijelentő, kérdő) - Tagadás módjai (nein, nicht, kein) - Elöljárószók tárgy- és részes esettel - Segédigék első múltja (Präteritum) - Birtokos névmások

Évfolyam: szakközépiskola 10. - Igék első múltja (Präteritum) - Hasonlítás - Kérdő névmások, kérdő és mutató névmási határozók - Birtokos szerkezet - Óhajtó mondat

- Melléknevek fokozása, ragozása - Vonzatos és visszaható igék - Mellékmondati szórend - Feltételes mód jelen ideje

Évfolyam: szakközépiskola 11. - Igék jövő ideje - Eseményt jelölő szenvedő alak (Vorgangspassiv) - Előidejűség, egyidejűség kifejezése (nachdem,bevor) - Időhatározói mellékmondat (damit, um+zu) - Műveltetés kifejezése - Feltételes mód múlt ideje

- zu+ Infinitiv szerkezet - Régmúlt idő (Plusquamperfekt) - Időhatározói kötőszók - Melléknévi igenevek - Vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat - Állapotot jelölő szenvedő alak (Zustandspassiv)

Évfolyam: szakiskola 9. - Főnevek helyesírása, neme, többes száma - Határozott és határozatlan névelők - Tőhangváltós igék jelen idejű ragozása, egyeztetés az alannyal - Módbeli segédigék jelen idejű ragozása és használata

- Számjegyek helyesírása, sorszámnevek - Szabályos igék jelen idejű ragozása, egyeztetés az alannyal - Elváló igekötős igék ragozása jelen időben, használatuk - A német mondat szórendje (kijelentő, kérdő)

Évfolyam: szakiskola 10. - Kötőszavak (egyenes és fordított szórenddel) - Kérdőszavak használata - Igék felszólító módja - Igék második múltja (Perfekt)

- Tagadás módjai (nein, nicht, kein) - Elöljárószók tárgy- és részes esettel - Segédigék első múltja (Präteritum) - Birtokos névmások

Évfolyam: szakiskola 11. - Kötőszavak mellékmondati szórenddel - Vendégek fogadása, kiszolgálása - Rendelés felvétele - Konfliktuskezelés - Olvasott szöveg értése (receptek, étlap, géphasználati feliratok, hivatalos levelek pl.: megrendelések, folyóiratok)

- Szenvedő szerkezet jelen ideje - Ételek és italok ajánlása - Fizetési módok, fizettetés - Íráskészség fejlesztése (hivatalos levél, e-mail) - Szakmai szókincs fejlesztése (gépek, berendezések, alapanyagok elnevezései)

Foglalkozás megnevezése: Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel

Típusa: felzárkoztató Évfolyam: szakiskola 10. - Mértékegységek átváltásának gyakorlása - Százalékszámítás alapjai - Veszteségszámítási feladatok - Hőkezelési veszteség számítása - A jövedelmezőségi tábla - Amortizációs számítási példák - Értékcsökkenés számítási feladatok megoldása - Egyedi átlagok számítása - A kronologikus átlag gyakorlása - Készletgazdálkodási mutatók - Áruforgalmi mérlegsor - Az árrés számítása - A haszonkulcs gyakorlása - Az elábészint számítása

- A vendéglátásban használt űrmérték egységek - Százalékszámítási gyakorlatok - Tömegveszteség számítása - Tömeg és hőkezelési veszteség példák - Értékcsökkenés alapjai - Összefoglaló feladatok - Amortizáció a vendéglátásban, feladatok megoldása - Súlyozott számtani átlag gyakorlása - Átlagok a vendéglátásban - Forgási sebesség gyakorlása - A nettó és a bruttó ár - A haszonkulcs számítási módjai - Az árrésszint számítása

Foglalkozás megnevezése: Szakmai számítás Típusa: felzárkoztató Évfolyam: szakiskola 10-11. - Mértékegységek átváltása - Százalékszámítás alapjai - Tömegveszteség gyakorlása - Veszteségszámítási példák megoldása - Százalékszámítási feladatok - Számviteli mérleg - Értékcsökkenési példák - Értékcsökkenés a gyakorlatban, amortizáció számítása - A súlyozott számtani átlag gyakorlása - Egyedi átlagok a vendéglátásban - Bruttó tömeg számítása - Táratömeg, csomagolóanyag tömege - Árrés számítási példák - A bruttó ár tartalma - A haszonkulcs

- Mértékegységek a vendéglátásban - Százalékszámítás gyakorlása - Hőkezelési veszteség számítási feladatok - Százalékszámítás a vendéglátásban - Tömegveszteség számítási feladatok - Amortizáció számítása - Lineáris értékcsökkenés- feladatmegoldás - A számtani átlag - A kronologikus átlag számítása - Tömegszámítás gyakorlása - Nettó tömeg számítása - Az anyaghányad számítása - A nettó ár és az áfa - A bruttó ár számítása - A haszonkulcs számításának gyakorlása

Foglalkozás megnevezése: Vállalkozási ismeretek Típusa: felzárkoztató Évfolyam: szakiskola 11-12. - Alapszámítások, százalékszámítás, veszteségszámítás - Tömegszámítás - Bázisviszonyszám - Dinamikus viszonyszám - Árképzés - Áfa befizetés - Elszámoltatás - Átlagszámítás II. – Súlyozott számtani átlag - Átlagszámítás IV. – Egyedi átlag - Árubeszerzés számítása, áruforgalmi mérlegsorból - Forgási sebesség fordulatokban kiszámítása - Létszám- és bérgazdálkodás - Átlagbér - Létszámvizsgálat I.

- Mértékegység átváltások - Megoszlási viszonyszám - Láncviszonyszám - Tervfeladat viszonyszám - Bevétel összetétele - Jövedelmezőség - Átlagszámítás I. – Számtani átlag - Átlagszámítás III. – Kronologikus átlag, egyedi átlag - Készletgazdálkodás - Forgási sebesség napokban számítása - Forgási sebesség változása - Termelékenység - Bérhányad számítása - Létszámvizsgálat II.

- Az amortizáció elszámolása - Kamatszámítás

- A beruházás gazdaságossága - Éves törlesztő részlet számítása

Foglalkozás megnevezése: Matematika Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9. - Előjelek, műveletek törtekkel, algebrai kifejezések - Kombinatorikai feladatok, halmazok - Számegyenesek, intervallumok - Betűk használata a matematikában, hatványozás, hatványozás egész kitevőre - Nevezetes szorzatok és alkalmazása, a szorzattá alakítás módszerei - Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös kiszámítása - A derékszögű koordináta rendszer, ponthalmazok - A másodfokú függvények ábrázolása és jellemzése, a négyzetgyök függvények ábrázolása és jellemzése - Geometriai alapfogalmak, pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzete - Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között, összefüggés a derékszögű háromszög oldalai között, Pitagorasz-tétele - Nevezetes ponthalmazok, a háromszögbe írt kör, a háromszög köré írt kör - Szerkesztési feladatok, érintő négyszögek, érintősokszögek - A középpontos tükrözés és alkalmazása, középpontosan szimmetrikus alakzatok - Alakzatok egybevágósága, háromszögek egybevágóságának alapesetei - Értelmezési tartomány, értékkészlet vizsgálata, egyenletrendezés - Abszolútértékes egyenletek, paraméteres egyenletek megoldása - Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek - Lineáris többismeretlenes egyenletrendszerek

- Egyenletek, egyenlettel megoldható szöveges feladatok - Halmazműveletek, halmazok elemszáma, logikai szita - Szöveges feladatok halmazokra - A számok normál alakja, egész kifejezések (polinomok) - Műveletek algebrai törtekkel, oszthatóság, oszthatósági szabályok - Számrendszerek, vegyes feladatok megoldása - Lineáris függvények ábrázolása és jellemzése, az abszolútérték függvények ábrázolása és jellemzése - További példák függvényekre, függvénytranszformációk rendszerezése - A háromszög tulajdonságai és szerkesztése - A négyszögek, speciális négyszögek, konvex sokszögek - Thalész tétele és néhány alkalmazása - A geometriai transzformáció fogalma, tengelyes tükrözés síkban, tengelyesen szimmetrikus alakzatok - Pont körüli forgatás a síkban, párhuzamos eltolás, műveletek vektorokkal - Az egyenlet, azonosság fogalma, egyenletek grafikus megoldása - Egyenletek megoldása szorzattá alakítással, egyenlőtlenségek megoldása - Egyenletekkel megoldható feladatok - Egyenletrendszerekkel megoldható feladatok - Vegyes feladatok megoldása az első féléves anyagból

- Vegyes feladatok megoldása a második féléves anyagból

Évfolyam: szakközépiskola 10. - Törtes egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása

- Abszolút értékes egyenletek megoldása grafikus és algebrai úton

- Kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikus és algebrai úton - Számok helyi értékes, keveréses feladatok

- Különböző szöveges feladatok gyakorlása

- Irracionális és racionális számok összehasonlítása -

A négyzetgyökvonás és a hatványozás kapcsolata Gyöktelenítés Közös gyökrehozás Másodfokú egyenlet megoldó képletének alkalmazása Törtes másodfokú egyenletek

- Egyenletek rendszerezése - A négyzetgyök fogalma, ábrázolása és azonosságai - Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása - Számok n-dik gyöke - Ismerkedés a különböző másodfokú egyenletekkel - Gyöktényezős alak használata - Gyökös egyenletek megoldása

- Kétismeretlenes másodfokú egyenletek megoldása - Hegyesszögek szögfüggvényei

- Egyenletek megoldásának gyakorlása - Összefüggések a szögfüggvények között - Feladatok háromszögek adatainak meghatározásához - Szimmetrikus trapéz adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével - Párhuzamos szelők tétele - A hasonlóság - Magasság és befogó tétel - Hasonló testek térfogatának aránya - A valószínűség klasszikus modellje

- Nevezetes szögek szögfüggvényei - Derékszögű trapéz adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével - Feladatok lejtőre, hegyekre, különböző síkidomokra - A szögfelező tétele - A háromszögek hasonlóságának alapesetei - Hasonló síkidomok területének aránya - Műveletek eseményekkel

Évfolyam: szakközépiskola 11. - Szögfüggvények ábrázolása. Különböző síkidomok adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével - Ismétlés nélküli és ismétléses variáció - Binomiális tétel és együttható - Exponenciális függvény ábrázolása - Egyszerű exponenciális egyenletek megoldása -

A logaritmus függvény ábrázolása és jellemzése Feladatok logaritmus fogalmára Logaritmikus egyenletek Szögek síknegyedbeli felosztása Kettős szögek Fok átváltás radiánba és vissza Koszinusztétel alkalmazása Vektorműveletek Harmadoló pont Két vektor hajlásszöge Háromszög kerülete és területe

- Egyenes normálvektoros egyenlet - Egyenes – egyenes metszéspontja - Kör és egyenes metszéspontja

- Ismétlés nélküli és ismétléses permutáció -

Pascal háromszög Ismétlés nélküli és ismétléses kombináció Hatványozás és gyökvonás azonosságai Másodfokú egyenlettel megoldható exponenciális egyenletek A logaritmus fogalma Logaritmus azonosságai Szögfüggvények ábrázolása Addíciós tételek alkalmazása Szögek síknegyedbeli felosztása Szinusztétel alkalmazása Vegyes feladatok a tételekre Felezőpont Súlypont Két pont távolsága Egyenes irányvektoros egyenlet Párhuzamosság és merőlegesség feltétele, iránytangens Kör egyenlete

Foglalkozás megnevezése: Történelem Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9-10. - Tanulási módszerek, ismerkedés a tankönyvvel - Mezopotámia és Egyiptom kulturális jellemzőinek összehasonlítása - Az ókori keleti kultúrák összehasonlítása források alapján - Athén és Spárta - Az athéni demokrácia jellemzése - Róma a köztársaság korában - A császárság századai - A birodalom szétesése és bukása - Pápaság, szerzetesség - A magyarok vándorlása - Év végi szóbeli tételek ismétlése

Foglalkozás megnevezése: Nyelvtan, helyesírás Típusa: felzárkoztató foglalkozás Évfolyam: szakközépiskola 9-10.

- Térképhasználat gyakorlása - Palesztína, Fönícia, Kína, India -

A krétai és mükénéi kultúra Görög-perzsa háborúk A poliszrendszer válsága Az egyeduralomhoz vezető út A kereszténység kialakulása Feudalizmus Az iszlám vallás jellemzői Honfoglalás és kalandozások

-

A mondatok típusai, felosztások tartalom szerint Az egyszerű mondatok elemzése Az összetett mondat fajtái A sajátos jelentéstartalmú mondatok elemzése Hangalak és jelentés kapcsolata A különírás és az egybeírás Az önéletrajz (gyakorlatban) A hivatalok belső levelei, iratai Helyesírási gyakorlatok A szövegtípusok és a stílusrétegek kapcsolata A szószerkezetek ismétlése, gyakorlása - Nyelvhelyesség

-

Az egyszerű és az összetett mondat Az összetett mondatok elemzése A többszörösen összetett mondat elemzése Helyesírási gyakorlatok A mondatok fajtái szerkezetük szerint Az idegen szavak helyesírása A hivatalos levél, a kérvény (gyakorlatban) A különírás és az egybeírás gyakorlása Hivatalos levél gyakorlása Helyesírási gyakorlatok A szöveg szerkezete

Foglalkozás megnevezése: Magyar nyelv és irodalom Típusa: sajátos nevelést igénylő tanulók felzárkoztatása Évfolyam: szakközépiskola 9.

- Ismerkedés; beszédkészség fejlesztése - Helyesírási gyakorlatok - magánhangzós játékokkal - Helyesírási gyakorlatok - mondatok befejezése - Szövegértés - „Összegyúrt történet” – két szövegből egy szöveg létrehozása - Beszédhelyzetnek megfelelő közlés használata memoriter, nyelvtörők, szólánc - Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető közlése – párbeszéd, szerepcsere - Memóriafejlesztés - Szövegértés - Üzenetek értelmezése. Jelek, képek, szöveg, utalás érzelmek leolvasása társak arcáról - Hangos és néma olvasás - A nonverbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése - Asszociációs játékok - Szövegértés - Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal Shakespeare: Rómeó és Júlia - Az irodalmi és nem irodalmi kommunikációs helyzet jellemzőinek felismerése - Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása

- Beszédkészség fejlesztése - figyelem a beszélgetőtársra, állathangok, beszédhangok utánzása - Helyesírási gyakorlatok - ékezetek pótlása szavakban, tagolási gyakorlatok - Szövegértés- Szövegrekonstruálás - Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartási képességek mondókák, énekek, versek tanulása - Beszédhelyzetnek megfelelő közlés használata élethelyzetek eljátszása - Tollbamondás, helyesírási feladatok - Aktív szókincs használata - Megkezdett jelenetek folytatása - Szövegalkotás - Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, hangos és néma olvasás - A Foglalkozás megnevezései szakszavak gyakorlása - Szöveg felolvasása különböző hangnemekben, - Tollbamondás - Szövegalkotás - Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben - A szöveg tagolásának gyakorlása - Szövegértés - rejtvényekkel

Évfolyam: szakközépiskola 10. - Ismerkedés; beszédkészség fejlesztése (figyelem a gondos hangképzésre) - Helyesírási gyakorlat – magánhangzós játékokkal - Szövegalkotás - Hangcsoportok egységbe foglalása - Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai

- Beszédkészség fejlesztése (Figyelem a beszélgetőtársra ) - Szövegértés - A hallott információk pontos észlelése, adott hangok kiemelése, adott hangok helyes egymásutániságának felismerése - Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése - A népköltészet és a műköltészet különbségeinek

művekkel - Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása - Beszédhelyzetnek megfelelő közlés használata - Memóriafejlesztés - Szövegalkotás - Aktív szókincs használata. - Mondatalkotás szavakból - A szöveg tagolásának gyakorlása. - Konfliktusok feloldásának képessége - Mások véleményének meghallgatása

megtapasztalása - Beszédkészség fejlesztése (Figyelem a gondos hang-képzésre, beszédlégzésre) - Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető közlése - Szövegértés - szövegtömörítés, vázlatkészítés - Tollbamondás - Üzenetek értelmezése. Jelek, képek, szöveg, utalás - Szövegalkotás néhány mondat összekapcsolásával - Helyesírási program számítógépen - A Foglalkozás megnevezései szakszavak elsajátítása - Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal

Évfolyam: szakközépiskola 11-12. - Ismerkedés, önismereti játékok - Memória - Szövegértés - Foglalkozás megnevezései szakszavak elsajátítása - Beszédtechnikai és szerkesztési ismeretek különböző stílusrétegekben (vita, érvelés, cáfolás, a konfliktusok feloldásának nyelvi eszközei). - Levélírás, - Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentései - Aktív szókincs használata - Megkezdett jelenetek folytatása - Foglalkozás megnevezései szakszavak elsajátítása - Dráma - improvizációk bábok alkalmazásával - Nyelvhelyességi ismeretek - a tanult szófajokban a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése - A magyar nyelv rendszere, elemei. - Memoriterek – a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával - Irodalomolvasás- napjaink irodalmi alkotásai - Dráma - mozgás improvizációk és gyakorlatok: némajátékok, pantomimes gyakorlatok - Foglalkozás megnevezései szakszavak elsajátítása

- Kommunikáció - szókincsfejlesztés - Tollbamondás - Szövegalkotás - vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. - Beszédművelés - beszédgyakorlatok: hangsúly, mondat- és szövegfonetika - Tömegkommunikáció - tömegkommunikációs műfajú szövegek alkotása - stílusfejlesztő gyakorlatok - Népballada – műballada - Szövegalkotás – irányított fogalmazás, az elbeszélő fogalmazás olvasott műből, élmény alapján, anyaggyűjtési módok felhasználásával. - Dráma- jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton. - Nyelvtani ismeretek - helyesírási kézikönyvek használata - A legfontosabb szövegtípusok - Szövegértés - szövegtömörítés - Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből: Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt - Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban - az irónia és a gúny - Dráma - mozgás improvizációk és gyakorlatok: pantomimes gyakorlatok, jellemábrázolások - Szövegértés – vázlatkészítés, helyes sorrend felállítása

- Szövegalkotás - meseszövés

Foglalkozás megnevezése: Matematika Típusa: sajátos nevelésű tanulók felzárkoztatása Évfolyam: szakközépiskola 9. -

Számoljuk össze! Összeszámlálási feladatok Halmazok, részhalmazok Halmazműveletek Számegyenes. Tájékozódás a számegyenesen. Ismerkedés a számológéppel

-

Alapműveletek gyakorlása Halmazok képzése Számhalmazok Egész számok halmaza A foglalkozás tervezett anyaga

-

Műveletek sorrendje Azonosságok Számok normál alakja Hatványozás egész kitevőkre Nevezetes szorzatok Lineáris függvények ábrázolása Abszolútérték-függvény ábrázolása Másodfokú függvény ábrázolása

-

Betűk használata a matematikában Alapműveletek Műveletek nagy számokkal A hatványozás gyakorlása Nevezetes szorzatok felismerése Függvény transzformációja A függvény transzformálása

-

Számhalmazok Egyenletrendszerek megoldása Tizedes törtek Összeadás, kivonás törtekkel A foglalkozás tervezett anyaga A gyökvonás gyakorlása Egyenletek megoldása A diszkrimináns Másodfokú egyenletek megoldása Másodfokú egyenletek grafikus megoldása Körrel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok. A hasonlóság alapesetei Síkidomok kerülete Kerületszámítás gyakorlása Síkidomok területe Területszámítás gyakorlása Testek térfogata, felszíne Mértékváltások Érdekes feladatok

-

Szögfüggvények előkészítése A cosinus függvény A cotangens függvény Variációk A foglalkozás tervezett anyaga Ismétlés: hatványozás azonosságai Exponenciális egyenletek Logaritmikus egyenletek A koszinusztétel

-

Vektorok. Hajlásszögük. Az egyenes egyenlete Számtani sorozat Mértani sorozat A foglalkozás tervezett anyaga Síkidomok kerülete, területe A téglatest és a kocka felszíne, térfogata A kúp felszíne, térfogata Statisztikai feladatok

Évfolyam: szakközépiskola 10. -

Tréfás feladatok Ismétlés: egyenletek Ismerkedés törtekkel Műveletek törtekkel A gyökvonás A gyökvonás azonosságai egyszerűbb feladatokkal Ismétlés: a másodfokú függvény ábrázolása A másodfokú egyenlet megoldó-képlete A megoldóképlet alkalmazása Egyenlet és függvény kapcsolata A kör. Részei, szerkesztése Alakzatok hasonlósága A foglalkozás tervezett anyaga Kerületmérés a gyakorlatban A terület mértékegységei Terület mérése Téglatest, kocka hálójának elkészítése Testek hálója Testek tulajdonságai Logikai játékok

Évfolyam: szakközépiskola 11. -

Ismerkedés, tréfás feladatok A sinus függvény A tangens függvény Permutációk Kombinációk Pascal-háromszög Irracionális kitevőjű hatvány A logaritmus fogalma A szinusztétel Ki mit tud?

Évfolyam: szakközépiskola 12. -

Ismétlés: előző évi anyag Szakasz felezőpontjának koordinátái A kör egyenlete Feladatok számtani sorozatokra Feladatok mértani sorozatokra Ismétlés: a kerület, terület fogalma Ismétlés: térfogat-és felszínszámítás A henger származtatása, felszíne, térfogata A gömb felszíne, térfogata Kisérettségi

Foglalkozás megnevezése: Testnevelés és sport Típusa: sajátos nevelésű tanulók felzárkoztatása Évfolyam: szakközépiskola 9-12. - A helyes testtartást megéreztető gyakorlatok -

Tartásjavító szabadgyakorlatok A kar, vállöv és a lapocka körüli izmok erősítése Gerincmobilizáló gyakorlatok Mellizmokat nyújtó gyakorlatok Tartásjavító szabadgyakorlatok Lazítás és lazító gyakorlatok Testmozgással összekötött légzési gyakorlatok Az egyenes és a ferde hasizmokat nyújtó gyakorlatok Lábizom nyújtó gyakorlatok Gumikötélgyakorlatok Mozgásügyesség fejlesztése Pszichotóniás edzés Szív és keringési rendszer edzése Tartásjavító szabadgyakorlatok Lábizom nyújtó gyakorlatok Botgyakorlatok

-

Lazítás és lazító gyakorlatok Pszichotóniás edzés Tartásjavító szabadgyakorlatok Szív és keringési rendszer edzése A kar, vállöv és a lapocka körüli izmok erősítése A kar, vállöv és a lapocka körüli izmok erősítése Mozgásügyesség fejlesztése Jóga Pszichotóniás edzés

- Légzőgyakorlatok, ki és belégzés gyakorlása, meditáció - Tartásjavító botgyakorlatok - A kar, vállöv és a lapocka körüli izmok nyújtása - Mellizmokat erősítő gyakorlatok - Mellkasfejlesztő gyakorlatok - Tartásjavító botgyakorlatok - Felületes és mélyhátizmokat nyújtó gyakorlatok - Schultz-féle autogén trénig - Lábizom erősítő gyakorlatok - Relaxációs gyakorlatok - Zsámolygyakorlatok - Egyensúlyozó gyakorlatok - Mozgáskoordináció fejlesztése - Mozgásügyesség fejlesztése - Lábizom erősítő gyakorlatok - Gumikötél gyakorlatok - Az egyenes és a ferde hasizmokat nyújtó gyakorlatok - Schultz-féle autogén tréning - Gerincmobilizáló gyakorlatok - Felületes és mélyhátizmokat nyújtó gyakorlatok - Mellizmokat nyújtó gyakorlatok - A kar, vállöv és a lapocka körüli izmok nyújtása - A kar, vállöv és a lapocka körüli izmok nyújtása - Tartásjavító szabadgyakorlatok - Streching - Schultz-féle autogén tréning

Foglalkozás megnevezése: Zeneterápia Típusa: sajátos nevelésű tanulók felzárkoztatása Évfolyam: szakközépiskola 9-12. -

Ismerkedés; tréfás feladatok Zenehallgatás: Bach: h-moll mise Mozdulatok begyakorlása adott dallamra Improvizálás ütőhangszerekkel Hangterápia Hangszeres improvizáció Improvizálás testhanggal Mozgással kísért tevékenység A harmóniák felismerése a zenében Egyszerű dallamhangszerekkel történő improvizálás Hangsúly, hanglejtés gyakorlása Dallamrészletek visszaéneklése Mimika, gesztusok jelzése zenére A tanult ismeretek alkalmazása a gyakorlatban Lazító gyakorlatok Közös muzsikálás öröme A tanult ismeretek alkalmazása A tanult ismeretek alkalmazása a gyakorlatban Év végi értékelés

-

A tanuló nevének letapsolása A hallottakhoz kötött emlékezet fejlesztése Zene kifejezése rajzzal, ábrákkal A zene és a testmozgás összehasonlítása Zenei mozgások – énekes szerepjátékok Hangszertanulás A helyes légzés gyakorlása Zenehallgatás: Mozart: Kis éji zene Egyszerű ütőhangszerekkel való improvizálás Mondókák hangszerekkel A tanult ritmikai elemek alkalmazása Énekes szerepjátékok A helyes légzés gyakorlása A hallott ritmus visszaadása Közös muzsikálás öröme Beszélgetés: zenei élményeim Zenekar alakítása A tanult ismeretek alkalmazása a gyakorlatban

bg)

Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

1. Középszintű érettségi vizsga 1.1. Középszintű érettségi vizsgára kötelezően vállalt felkészítés A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk a középszintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból: 1.) magyar nyelv és irodalom 2.) történelem 3.) matematika 4.) angol nyelv 5.) német nyelv

1.2. Középszintű választható érettségi vizsgatárgyak

1.) szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai: a. közlekedési alapismeretek b. művelődési és kommunikációs alapismeretek c. elektronikai-elektrotechnikai alapismeretek d. közgazdaságtan (elméleti közgazdaságtan) e. belügyi rendészeti alapismeretek f.

vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek

g. informatikai alapismeretek 2.) informatika 3.) biológia 4.) földrajz

5.) testnevelés

2. Emelt szintű érettségi vizsga 2.1. Emelt szintű érettségi vizsgára kötelezően vállalt felkészítés A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk az emelt szintű érettségire történő felkészítést a következő tantárgyakból:

1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. angol nyelv 5. német nyelv

2.2. Emelt szintű választható érettségi vizsgatárgyak

1. földrajz 2. informatika

Az intézmény helyi tantervének összeállításánál figyelembe vettük: - 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet – NAT - 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról - 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet - Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról, 2. sz. melléklete - Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. mellékletében megjelent középiskolai kerettantervek alapján készített helyi tantervekben megtalálhatóak a tantárgyak részletes helyi tantervi követelményei

3. Szakközépiskola, középszintű érettségi vizsgára felkészítés a helyi tantervi követelmények szerint A szakközépiskola 9-12. évfolyamán a középszintű érettségire felkészítéshez a középszintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendeletet vettük alapul. Választott kerettanterv 2013/2014. tanévtől

Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Német nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia Fizika Földrajz Informatika Testnevelés és sport közlekedési alapismeretek művelődési és kommunikációs alapismeretek elektronikai-elektrotechnikai alapismeretek közgazdaságtan (elméleti közgazdaságtan) belügyi rendészeti alapismeretek vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek

Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. mellékletében megjelent középiskolai kerettantervek alapváltozatain nyugvó helyi tanterv szerint

Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjain nyugvó helyi tanterv szerint

4. Szakközépiskola, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés a helyi tantervi követelmények szerint A szakközépiskola 11-12. évfolyamán az emelt szintű érettségire felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendeletet vettük alapul.

Tantárgy

1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Angol nyelv

Választott kerettanterv 2013/2014. tanévtől

Alapváltozat szerinti helyi tanterve szerint emelt óraszámú kerettanterv "A" változat szerinti helyi tanterve szerint emelt óraszámú kerettanterv alapváltozat szerinti

helyi tanterve szerint emelt óraszámú kerettanterv alapváltozat szerinti helyi tanterv szrint Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. mellékletében megjelent középiskolai kerettantervek alapváltozatain nyugvó helyi tanterv szerint

4. Német nyelv 5. Történelem 6. Földrajz 7. Informatika

Abban az esetben, ha a diák olyan szabadon választható tantárgyat választ érettségi tantárgyként, amelyre az iskola nem vállalja a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára a felkészítést, a tanulónak teljesítenie kell az érettségi vizsgára jelentkezés feltételeit: • ha szükséges, osztályozó vizsga letételét, • a tananyag önálló elsajátítását, • önálló felkészülést az érettségi vizsgára.

A felkészüléshez szükséges tematikát az iskola szaktanárai a fentebb felsorolt esetekben is kötelesek megadni a tanulónak, valamint legalább 4 konzultációs lehetőséget is biztosítani.

bh) Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga vizsgatárgyainak témakörei a pedagógiai program részét képezi, illetve letölthető a http://www.oktatas.hu/kozneveles/ erettsegi/vizsgatargyak oldalról, illetve az előírás szerinti időponttól megtalálhatóak az intézmény honlapján és faliújságján. IRODALOM I. Életművek 1. Petőfi Sándor elbeszélő költészete 2. Arany János költészete 3. Ady Endre költészete 4. Babits Mihály elbeszélő költészete 5. Kosztolányi Dezső regényköltészete 6. József Attila költészete II. Portrék 7. Balassi Bálint költészete 8. Mikszáth Kálmán novellái 9. Móricz Zsigmond novellái 10. Radnóti Miklós költészete III. Látásmódok

11. Zrínyi Miklós munkássága 12. Jókai Mór regényköltészete 13. Örkény István regényköltészete IV. A kortárs irodalomból 14. Szabó Magda regényköltészete V. Világirodalom 15. A görög eposzok világa 16. Szophoklész drámái VI. Színház- és drámatörténet 17. Shakespeare tragédiái 18. Madách Imre drámai költeménye VII. Az irodalom határterületei 19. Kertész Imre regényköltészete VIII. Regionális kultúra 20. Csokonai és Komárom MAGYAR I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

NYELV Ember és nyelv Kommunkáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

ANGOL NYELV 1. − − − −

Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom − − − − − − − −

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk − − − − − −

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

4. Az iskola − − − −

Saját iskolájának bemutatása(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa − −

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód − Napirend, időbeosztás − Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) − Étkezési szokások a családban − Ételek, kedvenc ételek − Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben − Gyakori betegségek, sérülések, baleset − Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. − − − − −

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltság, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. − − − −

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika − Népszerű tudományok, ismeretterjesztés − A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

NÉMET NYELV 1. − − − −

Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom − A másik ember külső és belső jellemzése − Baráti kör − A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel − Női és férfi szerepek − Ünnepek, családi ünnepek − Öltözködés, divat − Vásárlás, szolgáltatások (posta) − Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk − − − − − −

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

4. Az iskola −

Saját iskolájának (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

bemutatása

− − −

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa − −

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód − − − − − − −

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás − − − − −

Szabadidős elfoglaltság, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus − − − −

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika − −

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

SZLOVÁK NYELV 1. Személyes vonatkozások, család − − − −

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom − − − − − − − −

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk − − − − − −

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

4. Az iskola − − − −

Saját iskolájának (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

bemutatása

5. A munka világa − Diákmunka, nyári munkavállalás − Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód − Napirend, időbeosztás − Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) − Étkezési szokások a családban − Ételek, kedvenc ételek − Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben − Gyakori betegségek, sérülések, baleset − Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. − − − − −

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltság, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. − − − −

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika − Népszerű tudományok, ismeretterjesztés − A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

MATEMATIKA 1. − − − −

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Kombinatorika Gráfok

2. Számelmélet, algebra − − − − −

Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei − − − −

Függvények Függvények grafikonjai, függvény transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria − − − − − − − −

Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria

5. Valószínűség-számítás, statisztika − Leíró statisztika − Valószínűség-számítás

TÖRTÉNELEM 1. − − − − − −

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor − − − − − − − −

A feudálistársadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. − − − −

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Az Aranybulla. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Zsigmond idején A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Kultúra és művelődés

− − 4. − − −

Nagy

Lajos,

−

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. − − − − −

Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora − A francia polgári forradalom politikai irányzatai,az Emberi és Nyilatkozata − A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

Luxemburgi

megszületése

Polgári Jogok

− − − −

A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. − − − − − − −

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig − Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. − A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban − A fasizmus jellemzői − Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság − A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa − A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-asévekben − A második világháború előzményei jelentős fordulatai − A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői − A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a összeomlásig − Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei − A Horthy-rendszer jellege és jellemzői − Művelődési viszonyok és az életmód − A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái − Magyarország részvétele a világháborúban − A németmegszállás és a holokauszt Magyarországon

második

Szövetségi

világháborús

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig − A szovjet felszabadítás és megszállás − A határon túli magyarság sorsa − A kommunista diktatúra kiépítése és működése − Az 1956-os forradalom és szabadságharc − A Kádárrendszer jellege, jellemzői − A rendszerváltozás 11. A jelenkor − A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái − Az európai integráció története − A „harmadik világ” − Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés − A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód − Alapvető állampolgári ismeretek − Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban − A magyarországi romák − A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság − Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

TÁRSADALOMISMERET 1. A társadalmi szabályok − Ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket rendeltetésüket. − Tudjon különbséget tenni szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog között

és

2. Jogi alapismeretek − Ismerje az alapvető emberi, gyermeki és diákjogokat, valamint az ezekhez társuló kötelességeket. − Legyen átfogó képe a bírósági eljárás szereplőiről és főbb szakaszairól. Ismerje a felelősség fogalmát. − Legyen tisztában a munkajogi alapismeretekkel. Tudjon önéletrajzot írni. 3. Állampolgári ismeretek − Ismerje a Magyar Köztársaság állami és közigazgatásának intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek működésének fő jellemzőit. − Tudjon képet adni a mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszeréről. − Legyenek ismeretei arról, hogy milyen nemzetközi konfliktusok vannak jelenleg a világban. 4. A család és a felnőtté válás − Ismerje a család funkcióit, valamint a nemi szerepeket a családban és a társadalomban. − Legyen tisztában a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés jellemzőivel. Ismerje a szocializáció fogalmát. − Tudjon példát mondani a mentálhigiénés, különösen a drogfogyasztás okozta problémákra és beilleszkedési zavarokra a felnőtté válás életszakaszában. 5. Kultúra és közösség − Ismerje az egyén, a közösség, a társadalom és a kultúra fogalmait. − Ismerje a nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmak jelentését, valamint a magyar nemzettudat fejlődésének sajátosságait. 6. A társadalmi viszonyok − Legyen tisztában a mai magyar társadalom rétegződésének fő jellemzőivel. − Ismerje a helyi társadalom fogalmát. Jelenismeret 1. Az új gazdasági és társadalmi világrend − Ismerje a technológiai-gazdasági fejlődés alapvető sajátosságait. − Legyen képes bemutatni az állandó növekedésre irányuló racionális gazdasági magatartás sajátosságait és veszélyeit a piacgazdaságban. − Lássa a gazdasági fejlődés és a környezetszennyezés alapvető összefüggéseit. − Tudjon példákat mondani azokra a globalizációs kihívásokra, amelyek a mai Magyarországot is érintik. − Legyen képes bemutatni az európai integráció legfőbb sajátosságait. − Ismerje a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket. 2. Kultúra és globalizáció − Ismerje az információs társadalmi hatásait.

társadalom

fogalmát,

valamint

az

információrobbanás

3. Az életmód átalakulása − Ismerje a pályaválasztás és a munkába lépés lehetőségeit, a mai Magyarországon. − Ismerje az önéletrajzírás és az álláskeresés alapvető „szabályait” (információforrások fajtái, teendők a hirdetés elolvasásától az interjúzás lezárásáig). − Ismerje a fogyasztói társadalom fogalmát, legyen képes példák segítségével bemutatni e társadalmi forma előnyeit és hátrányait. − Legyen képes bemutatni a család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulását a mai világban. 4. A növekedés határai − Legyen képes bemutatni, hogy milyen hatást gyakorol a természeti környezetre a technikai civilizáció és a gazdasági növekedés. − Ismerje a demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okait a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémáit hazánkban és más európai országokban.

− −

Ismerje a környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai okokat. Legyen képes példákkal bemutatni, mit tehet az egyén és a társadalom az üzleti szemlélet túlzásaiból eredő károk ellensúlyozására (pl. környezetvédő, segélyező programok, szervezetek bemutatása).

Gazdasági ismeretek 1. Vállalkozás, vállalkozó − Ismerje a vállalkozások nyereségorientáció). − Meg tudja különböztetni tulajdonságokat.

fő a

ismérveit

(kockázat,

vállalkozókra

jellemző

innováció, és

piac-

kevésbé

és

jellemző

2. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban − Ismerje a vállalkozások különböző csoportosítási lehetőségeit: különböztesse meg a főbb gazdasági szereplőket (kis-, közép-, nagyvállalatok); tudjon példákat mondani a különböző tevékenységet végző vállalkozásokra. − Ismerje a különböző tulajdonformákat. Ismerje a vállalkozási formákat, és tudja jellemezni azokat. 3. A gazdasági környezet − Ismerje a gazdasági körforgás folyamatát (háztartások - cégek - kormányzat). − Ismerje a pénz kialakulásának folyamatát, a pénz jellemzőit, valamint a hazai bankrendszer felépülését. − Ismerje a fő makrogazdasági mutatókat (GDP, GNP). − Ismerje a gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalmát és tudjon példákat mondani a fogalmakkal összefüggő főbb hazai jellemzőkre, adatokra. 4. − − − −

A marketing alapjai Ismerje a piac fogalmát, jelentőségét, a kereslet-kínálat törvényszerűségeit. Ismerje a marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényegét. Ismerje a szegmentáció fogalmát, a célpiac behatárolásának jelentőségét. Ismerje a swot analízis és a marketingmix elemeit.

5. A vállalkozás finanszírozása − Ismerje a saját és idegen forrás meghatározását, tudjon rájuk példákat mondani! − Ismerje a hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmakat (kamat, futamidő, fedezet, saját erő). − Ismerje a tőzsde, a részvény, a kötvény fogalmát, ismerje a tőkepiac jelentőségét. 6. Fogyasztó a piacgazdaságban − Mutassa be egy példabeli háztartáson megtakarítási lehetőségeket. − Soroljon fel több megtakarítási formát. − Ismertesse a fogyasztók alapvető jogait.

belül

a

fogyasztási,

beruházási,

7. Nemzetközi kereskedelem − Ismerje a külkereskedelem jelentőségét és sorolja fel a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközeit (vám, kvóták, szubvenció, dömping)

Pszichológia 1. A test és a lélek, az emberi én és a tudat − Legyen tisztában a lelki jelenségek organikus alapjaival. − Ismerje az egyéni tulajdonságok és a környezeti hatások dinamikus kölcsönhatásait néhány fontos képesség és tulajdonság (intelligencia, temperamentum, személyiségvonások) esetében. − Ismerje az én és a tudat legfontosabb értelmezéseit. 2. A kognitív funkciók − Ismerje az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságait.

− − −

Legyen tisztában vele, hogy melyek a legfontosabb megismerő funkciók: (figyelem, emlékezet, gondolkodás), értse ezek működését. Ismerje a megismerés és a motiváció legfontosabb összefüggéseit. Legyen tisztában a kognitív képességek fejlődésének legfontosabb állomásaival.

3. A beszéd és a kommunikáció − Legyen tisztában a nyelvnek az emberi társadalomban betöltött szerepével, valamint a nyelv elsajátítási folyamatának a szabályszerűségeivel. − Ismerje a verbális és nem verbális kommunikáció néhány fontosabb válfaját. − Ismerje a tömegkommunikáció néhány fontosabb sajátosságát. 4. A motiváció, az érzelmek és az akarat − Ismerje a motiváció élettani szerepét és működését, kapcsolatát a szükségletekkel. − Ismerje az érzelmek motivációs hatásait. − Legyen tájékozott azzal kapcsolatban, hogy milyen motivációs háttere van az emberi szexualitásnak, az utódgondozásnak, valamint az agresszív viselkedésnek. 5. A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek − Ismerje, hogy milyen szerepet játszanak a családon belüli az intim érzelmi kapcsolatok az emberi fejlődésben. − Ismerje a család és a szülői szerep jelenkori sajátosságait. − Legyen tisztában a gyermek fejlődésének legfontosabb állomásaival. − Ismerje a legfontosabb társas hatásokat (azonosulás, szociális tanulás). − Ismerje a társas alakzatok (pár, tömeg, csoport) legfontosabb jellegzetességeit. 6. Lelki egészség és betegség − Ismerje a testi és lelki egészség néhány különböző fajta értelmezését. − Legyen tudatában annak, hogy a lelki nehézségekkel meg lehet küzdeni, és ebben szakemberek segítségére lehet támaszkodni. − Ismerje a devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek legfontosabb fajtáit.

BIOLÓGIA 1. − − −

A mikrobák, a gombák teste és életműködései vírusok és sejtmag nélküliek az egysejtű sejtmagvasok a gombák teste és élete

2. − − − − − − − − −

Az állatok teste és életműködései testfelszín mozgásszervek, mozgásformák táplálkozás légzés anyagszállítás, kiválasztás, érzékszervek szabályozás egyedfejlődés ivadékgondozás

3. − − − − − − − − −

A növények teste és életműködései az osztódó és az állandósult szövetek a gyökér és a tápanyagfelvétel a hajtás a levél és működései az anyagszállítás a párologtatás és a mozgás, a raktározás és a kiválasztás a szaporodás a mag és a termés a növények egyedfejlődése

4. Az életközösségek általános jellemzői − tűrőképesség

− − − − − − −

élettelen és élő környezeti tényezők populációk és kölcsönhatásaik anyag és energiaforgalom a bioelemek és a víz körforgása természetes és mesterséges életközösségek természet és környezetvédelem hazánk nemzeti parkjai

5. − − − − −

Az élővilág törzsfejlődése az evolúció elmélete a fajok keletkezése evolúció a növények világában az állatok evolúciója az emberré válás útja

6. − − − − − − −

A sejt felépítése, működése és az öröklődés alapjai a sejt anyagai a sejtanyagcsere az örökítőanyag működése a sejt életszakaszai mutáció az öröklődés törvényszerűségei az emberi jellegek öröklődése

7. − − − − − − − − −

Az ember teste és életműködései I. a bőr a csontvázrendszer és a vázizomzat mozgás és egészség az emésztőrendszer a légzőrendszer a keringési rendszer nyirok és a vér az immunrendszer a kiválasztórendszer

8. − − − − − − − − −

Az ember teste és életműködései II. a látás a hallás és az egyensúlyérzékelés a központi és a környéki idegrendszer vegetatív idegrendszer reflexműködések hormonrendszer a férfi és a nő a nemi élet veszélyei az ember egyedfejlődése

9. − − − − −

Általános egészségügyi ismeretek a kórokozók és a szervezet harca a környezetszennyezés és az életmód hatása az egészségre a drogok a családtervezés elsősegélynyújtás a mindennapokban

FIZIKA 1. Mechanika 2. Newton törvényei − Newton I. törvénye: kölcsönhatás, mozgásállapot, - változás, tehetetlenség, tömeg, inerciarendszer − Newton II. törvénye: erőhatás, erő, eredő erő, támadáspont, hatásvonal lendület, lendületváltozás, lendület megmaradás, zárt rendszer szabaderő, kényszererő.

− −

Newton III. törvénye. Erőlökés pontszerű és merev test egyensúlya, forgatónyomaték, erőpár egyszerű gépek: lejtő, emelő, csiga tömegközéppont

3. − − − −

Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás, helyvektor, elmozdulásvektor Egyenes vonalú egyenletes mozgás, sebesség, átlagsebesség, mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás, súrlódási erő Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás, négyzetes úttörvény, szabadesés, nehézségi gyorsulás Összetett mozgások. függőleges, vízszintes hajítás Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás, periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, szögelfordulás, szögsebesség, centripetális gyorsulás, centripetális erő Mechanikai rezgések, rezgőmozgás, harmonikus rezgőmozgás, kitérés, amplitúdó, fázis rezgésidő, frekvencia, csillapított és csillapítatlan rezgések, rezgő rendszer energiája, szabadrezgés, kényszerrezgés, rezonancia, matematikai inga, lengésidő Mechanikai hullámok, longitudinális, transzverzális hullám, hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia, visszaverődés, törés jelensége, törvényei, beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató, polarizáció, interferencia, elhajlás, állóhullám, duzzadóhely, csomópont, húrok, hangforrás, hanghullámok, hangerősség, hangmagasság, hangszín, ultrahang, infrahang Munka, energia, munkavégzés, munka, gyorsítási munka, emelési munka, súrlódási munka, energia, energiaváltozás, mechanikai energia: mozgási energia, rugalmassági energia, helyzeti energia, munkatétel, energia-megmaradás törvénye Konzervatív erők munkája, teljesítmény hatásfok A speciális relativitáselmélet elemei: az éter fogalmának elvetése, fénysebesség, egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly, egyensúlyi állapot, hőmérséklet, nyomás, térfogat belső energia, anyagmennyiség, mól, Avogadro törvénye

− − − − − −

−

− − − − − −

4. Hőtágulás − Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása, folyadékok hőtágulása − Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet, ideális gáz, izobár, izochor, izoterm állapotváltozás − Az ideális gáz kinetikus modellje − Hőmozgás − Energiamegmaradás hőtani folyamatokban − Termikus, mechanikai kölcsönhatás, hőmennyiség, munkavégzés, a termodinamika I. főtétele − Belső energia, adiabatikus állapotváltozás − Körfolyamatok, perpetuum mobile 5. − − − − − − − − − −

Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás, gázok fajhői Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás, olvadáshő, olvadáspont, párolgás, lecsapódás. párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő, szublimáció, cseppfolyósíthatóság, telített és telítetlen gőz Jég, víz, gőz, a víz különleges fizikai tulajdonságai, a levegő páratartalma, csapadékképződés Atermodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya, rendezettség, rendezetlenség, reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Hőerőgépek, hatásfok, másodfajú perpetuum mobile Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező, elektrosztatikai alapjelenségek, kétféle elektromos töltés,

− − − − − − − − − − − − − − − 6. − − − − − − − − − − − − 7. − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

vezetők és szigetelők, elektroszkóp, elektromos megosztás, Coulomb-törvény, a töltésmegmaradás törvénye Az elektromos mező jellemzése, térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség, potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező Homogén mező Földpotenciál Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön, térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás, az elektromos mező árnyékolása Földelés Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor, permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája Egyenáram Elektromos áramerősség, feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ohm törvénye, ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése, telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás Félvezetők Félvezető eszközök Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás Galvánelemek, akkumulátor Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma, mágnesezhetőség, a Föld mágneses mezeje Iránytű A mágneses mező jellemzése, indukcióvektor, indukcióvonalak, indukciófluxus Az áram mágneses mezeje, hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje, Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag, mágneses permeabilitás Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő, részecskegyorsító berendezés Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége, mozgási indukció, nyugalmi indukció, Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó, pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás, fáziskésés, fázissietés A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény, látszólagos teljesítmény

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Transzformátor Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet. csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok, fényforrás, fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség Hullámjelenségek, a visszaverődés és törés törvényei Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika), diszperzió Színképek Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia, fénypolarizáció, polárszűrő, fényelhajlás résen, rácson Lézerfény A geometriai fénytani leképezés, az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos), síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró), fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény, nagyítás Egyszerű nagyító, fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső A szem és a látás, rövidlátás, távollátás, szemüveg Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyagszerkezete Atom, molekula, ion, elem Avogadro-szám Relatív atomtömeg Atomi tömegegység Az atom szerkezete, elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum), fényelektromos jelenség Kilépési munka, fotocella (fényelem) Vonalas színkép Emissziós színkép, abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell, energiaszintek, Bohr- posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot, ionizációs energia Részecske- és hullámtermészet, a fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia Az elektron hullámtermészete de Broglie- hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantum- szám Pauli-féle kizárási elv, elektronhéj Kvantummechanikai atommodell Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Proton, neutron, nukleon, rendszám, tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás, magerő Tömeghiány

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Kötési energia Fajlagos kötési energia Radioaktivitás, radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció, felezési idő Bomlási törvény, aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok Maghasadás, hasadási reakció, hasadási termék Lassítás, láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció, atomreaktor, atomerőmű, atomenergia Szabályozatlan láncreakció, atombomba Magfúzió A Nap energiája Hidrogénbomba Sugárvédelem, sugárterhelés, háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis, dózisegyenérték Elemi részek, stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás- párkeltés Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás, Kepler-törvényei Súly és súlytalanság, nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben Kozmikus sebességek Csillagászat, fényév, vizsgálati módszerek, eszközök Naprendszer Nap Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

8. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. − −

− − − − − −

A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie- család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő, a fény természetének problémája, gőzgép és alkalmazásai, dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete, belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története, radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása, röntgensugárzás, speciális relativitáselmélet, kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei, félvezetők Lézer

K É M I A 1. Atomszerkezet − − − −

Az atom Rendszám Protonszám A periódusos rendszer

− −

Az ionok Elektronegativitás

2. Kémiai kötések − −

Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések

3. Kristályrácsok − − − −

Ionrácsos kristályok Atomrácsos kristályok Fémrácsos kristályok Molekularácsos kristályok

4. Reakcióhő, Reakciósebesség 5. Oldatok 6. Szénhidrogének − − −

Alkánok nevezéktana, tulajdonságai, kémiai reakciói Alkének nevezéktana, tulajdonságai, kémiai reakciói Alkinek nevezéktana, tulajdonságai, kémiai reakciói

7. Oxigéntartalmú szerves vegyületek − − −

Alkoholok nevezéktana, tulajdonságai, kémiai reakciói Fenolok nevezéktana, tulajdonságai, kémiai reakciói Karbonsavak nevezéktana, tulajdonságai, kémiai reakciói

8. Szacharidok, Fehérjék szerkezete, tulajdonságai, jelentősége 9. Műanyagok − −

Természetes műanyagok Mesterséges műanyagok

FÖLDRAJZ 1. Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek − A geoszférák földrajza és környezeti problémáik kőzetburok, földtörtének vízburok levegőburok − Földrajzi övezetesség − A kontinensek természetföldrajza − Magyarország és tájainak természetföldrajza 2. Népesség és településföldrajz 3. A világ változó társadalmi-gazdasági képe − A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok csoportok − Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei 4. Magyarország Európában

földrajza.

Hazánk

5. Globális környezeti problémák

ÉNEK-ZENE 1. Éneklés Népzene Műzene

-

helye

és

kapcsolatai

a

és

ország-

Kárpát-medencében

és

− − − − − − −

Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene

2. Műelemzés Népzene Műzene − Középkor − Reneszánsz − Barokk − Bécsi klasszika 3. Zenetörténet Népzene Műzene − Középkor − Reneszánsz − Barokk − Bécsi klasszika − Romantika − Századforduló − XX. századi és kortárs zene 4. Zenefelismerés Népzene Műzene Reneszánsz − Barokk − Bécsi klasszika − Romantika − Századforduló − XX. századi és kortárs zene 5. Zeneelmélet Dallamírás − Barokk − Bécsi klasszika

INFORMATIKA 1. Információs társadalom − Ismertesse az információ és az adat fogalmát! Ismertesse a kommunikáció általános (Shannon) modelljét. Határozza meg a kommunikációban résztvevő elemeket, és azok szerepét! Mondjon három-három példát elektronikus és nem elektronikus kommunikációra! − Ismertesse, hogy milyen információs rendszerek találhatóak az iskolában, valamint a gazdaságban. Mit értünk közhasznú információs forrás alatt? Soroljon fel néhányat! − A szoftver fogalma, fajtái, csoportosításuk, jogállás szerinti bontásuk. Etikai vonatkozások: szerzői jog, BSA, licencszerződés, copyright ©. 2. − − − − −

Informatikai alapismeretek – hardver Kód, kódolás. Számábrázolás, logikai értékek és karakterek kódolása. Jelek csoportosítása. Digitalizálás. Hangok és képek kódolása. Neumann-elvek. Határozza meg a Neumann-elvű számítógép elvi felépítését, röviden ismertesse az egyes egységeket! Ismertesse, hogy milyen hardvereszközökre van szükség egy PC összeállításához! Beszéljen a bővítési lehetőségekről! A processzor felépítése, jellemzői. Az alaplaplap, a buszrendszer. Csatolófelületek az alaplapon. Memóriák, és háttértárak feladata, típusai. Ismertesse röviden két háttértár működési elvét!

− −

Bemeneti és kimeneti perifériák feladata. Soroljon fel néhány perifériát! Ismertesse röviden két-két szabadon választott eszköz működési elvét! Ismertesse a számítógépes hálózat fogalmát! Beszéljen a hálózatok alkalmazásának előnyeiről, és hátrányairól! Csoportosítsa a hálózatokat kiterjedés szerint! Milyen hálózati topológiákat ismer? Határozza meg, hogy milyen hardver elemek találhatóak egy hálózatban!

3. Informatikai alapismeretek – szoftver − Ismertesse az operációs rendszer fogalmát! Sorolja fel az operációs rendszer feladatait! Vázolja fel egy konkrét operációs rendszer főbb jellemzőit! − Ismertesse a fontosabb állománytípusokat! Hogyan tudunk állományokat tárolni és rendszerezni az operációs rendszerrel? − Miért lehet, és miért szükséges az adatokat tömöríteni? Ismertessen egy elvi példát! (pl. 3355555558888) Mi a tömörítés előnye, hátránya? Tömörített formátumok, tömörítő programok. − Milyen karbantartási műveleteket igényel az operációs rendszer a zavartalan működés érdekében? Adatmentés archiválás. − Ismertesse a programozott fenyegetés fogalmát, formáit, illetve az ellenük való védekezés lehetőségeit! 4. Kommunikáció az interneten − Az internet fogalma, kialakulása, fizikai felépítése, szolgáltatásai, számítógépek azonosítása, címzése. A böngészőprogramok legfontosabb szolgáltatásai − Az elektronikus levelezés, az e-mail részei. Webes felületen keresztül történő és levelező programmal végzett levelezés. Ismertesse ezek alapszolgáltatásait, előnyeit, hátrányait! Illemszabályok. E-mail-ben érkező veszélyek elleni védekezés. − Közösségi élet, online beszélgetés, információ- és véleménycsere lehetőségei Interneten. Ismertesse az alábbi szavak jelentését: offtopic, moderátor, avatar! − Sorolja fel, és ismertesse, hogy milyen információkeresési stratégiákat alkalmazhatunk az Interneten? Ismertesse a kereső kifejezés fogalmát! Mutassa be a keresés lehetőségeit egy vagy több kereső használatával! − Milyen lehetőségeink vannak fájlok átvitelére az Interneten? 5. Könyvtárhasználat − A dokumentumok, mint az ismeretek hordozói. Ismertesse a hagyományos és az elektronikus dokumentumok főbb típusait, jellemzőit! − A könyvtárak csoportosítása minősítés, ill., felépítés (hozzáférhetőség szerint) funkcionális terek (részek) a könyvtárban. Soroljon fel legalább öt könyvtári szolgáltatást! Elektronikus könyvtárak.

TESTNEVELÉS A) Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek − Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt − Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott legfontosabb eredményeinek ismerete

év

hazai

2. A harmonikus testi fejlődés − A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések) 3. Az egészséges életmód − Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. − Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek − −

Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai

5. Gimnasztika − − − −

A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa Légzőgyakorlatok A bemelegítés szerepe és kritériumai

6. Atlétika − A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege 7. Torna − − −

A női és férfi tornaszerek ismertetése A legfontosabb baleset-megelőző eljárások Segítségadás gyakorlásnál

8. − − −

Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban

9. Küzdősportok, önvédelem − Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása 10. Úszás − Az úszás higiénéjének ismerete − Az úszás az ember életében 11. Testnevelési és sportjátékok − Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése − Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok) − 12. Természetben űzhető sportok − Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) − Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika − Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással − Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig − A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása 2. Atlétika − Futások: Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal Lányok: legfeljebb: 9,8 s Fiúk: legfeljebb: 8,8 s 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb: 10:30 perc Fiúk: legfeljebb: 9:00 perc − Ugrások: A két ugrószámból egy választása kötelező Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm

−

−

Dobások: Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása Kislabda-hajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval. Minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval. Minimumtávolság: 7,5 méter

által

3. Torna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát − Talajtorna: Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek − Szekrényugrás: Egy tanult támaszugrás bemutatása Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen − Felemáskorlát: 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás − Gerenda: 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hason fekvés, leugrás Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás − Ritmikus gimnasztika: Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s) Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása − Gyűrű: 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. − Nyújtó: 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak − Korlát: 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. 4. Küzdősportok, önvédelem − A grundbirkózás szabályai testsúlyú társ ellen − Dzsúdógurulás előre

szerint

folytatott

egymenetes

küzdelem

5. Úszás − A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni − Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni rajtolással és fordulóval

hasonló

szabályos

6. Testnevelési és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező − Kézilabda: Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet) Lányok: minimum 15 m Fiúk: minimum 21 m

−

−

−

7 méteres büntetődobás 5 kísérlet Kosárlabda: Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás) A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani Büntetődobás egy vagy két kézzel 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani Labdarúgás: Labdaemelgetés váltott lábbal Lányok: minimum 4 db Fiúk: minimum 8 db 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani Összetett gyakorlat - félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet Röplabda: Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben Kísérletek száma: 3 db Minimumkövetelmény: 5 érintés Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méter sugarú körben Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1. − − − − − − − − −

Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei Vonal Sík- és térforma Tónus, szín Tér A vizuális nyelvi elemek viszonyai Kompozíció,(konstrukció) Kontraszt, harmónia Vizuális nyelv és kontextus

2. − − − − − −

Technikák Rajzolás Festés Kollázs Nyomtatás Makettezés, modellezés További technikák

3. − − − −

Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Arány Forma, alak, karakter Szerkezet, felépítés, működé

4. − − − −

Térértelmezés Téri helyzetek Nézőpont Térmélység Térábrázolási

5. Színértelmezés − Szín- és fényviszonyok 6. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás − Térviszonyok − Kompozíció

− − − − −

Színhatás Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép és szöveg A mű tárgyi és kulturális környezete

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK 1. − − −

Villamos alapfogalmak Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek

2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei − Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások − Az alaptörvények igazolása − Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd − Méréshatár- kiterjesztés

Kirchhoff)

3. − − − −

A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Élettani hatás Mágneses hatás

4. − − −

− − − −

Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Töltés, kisütés, energia

5. − − −

Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció

− −

6. − − − − −

Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű váltakozó áramú áramkörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valóságos veszteségeik Rezgőkörök Váltakozó áramú teljesítmények

tekercsek,

kondenzátorok

és

7. Többfázisú hálózatok − A többfázisú rendszer fogalma − A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések − A villamos energia előállítása szállítása és elosztása 8. Villamos gépek 9. Transzformátorok − A villamos forgógépek felosztása és jellemzői

− Egy- és háromfázisú generátorok − Egyenáramú generátorok és motorok − Váltakozó áramú motorok 10. Passzív elektronikai áramkörök − A kétpólusok felosztása és jellemzői − A négypólusok felosztása és jellemzői − Szűrő áramkörök 11. Félvezető áramköri elemek − Félvezető diódák − Speciális diódák − Bipoláris tranzisztorok − Unipoláris tranzisztorok − Egyéb félvezetők 12. Tranzisztoros alapáramkörök − Munkapont-beállítás − Erősítő áramkörök alapjellemzői − Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások − Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások − Többfokozatú erősítők, csatolások − Frekvenciafüggés, határfrekvenciák − Zajok és torzítások − Visszacsatolások 13. Alapáramkörök alkalmazásai − Szélessávú erősítők − Hangolt (szelektív) erősítők − Nagyjelű erősítők − Oszcillátorok − Stabilizátorok − A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások 14. Impulzustechnikai alapáramkörök − Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői − Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök − Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek − kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt- trigger áramkör, fűrészjelek előállítása 15. Digitális alapáramkörök − Logikai alapfogalmak − Logikai alapáramkörök

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 1. − − − − − −

Informatika alapok Fogalmak helyes használata Eszközök ismerete Programok telepítése Számábrázolás, számrendszerek Kódolás Hálózati alapok

2. − − − − − −

Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok használata Multimédia Bejelentkezési környezet kialakítása Hálózati operációs rendszer használata Kommunikáció a hálózaton

3. Szövegszerkesztő használata 4. Grafikai kiegészítő ismeretek 5. Weblapok kezelése 6. Táblázatkezelő használata 7. Prezentációkészítő program kezelése 8. − − − − −

Programozási alapismeretek Algoritmusok A programkészítés környezete Programnyelv ismerete Programozási tételek Az objektum- orientált programozás alapjai

9. Az adatbázis kezelés alapfogalmai − Adatbázis-kezelő használata − Alapvető adatbázis kezelési műveletek − Adatbázis elmélet − Az SQL nyelv használata − A térinformatika alapfogalmai 10. Villamos alapfogalmak − Egyenáramú elektrotechnika − Váltakozóáramú elektrotechnika − Analóg alapáramkörök − Digitális alapáramkörök

GAZDASÁGI ISMERETEK 1. − − − − − − − − −

2. − − − −

A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében A közgazdaságtan tudomány részei Alap problémája, alapvető kérdései A gazdasági gondolkodás alapvető elvei A szűkösség problémája Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban A gazdasági körforgás Aktuális kérdések, amelyekre keresik a választ Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei és ezek példákon keresztül történő bemutatása A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése A „láthatatlan kéz” működésének, a piaci önszabályozásnak a bemutatása

3. A pénz kialakulása és funkciói − A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén − keresztül − A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét − A pénz szerepe a gazdálkodásban − A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában 4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési illetve a fogyasztói magatartás elemzése − A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban − A szűkösség értelmezése a háztartás esetén − A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése

mechanizmusai,

− − − −

A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer) Háztartás költségvetésének összeállítása A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemzése

5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők − A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre − A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem 6. − − − − −

7. − − − − − − − −

A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák A vállalkozó fogalma Vállalkozói tulajdonságok A vállalkozások fogalma és céljai A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján. Vállalkozási formák jellemzése A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik Termelési tényezők megnevezése, jellemzése Az erőforrások kíméletes használatának problémaköre A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben Termelékenységet befolyásoló tényezők A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai A termelői racionalitás értelmezése és a profitalakulása Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban

8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között − A piaci formák és jellemzőik − A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában − A profitorientáció értelmezése. − A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben − A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás 9. A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac − Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. − A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők − Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás − A tőke ára − A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai − Folyószámla hitelek; Rövid, közép- és hosszú lejáratú bankhitelek − Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő) 10. A piaci mechanizmus működési zavarai − A vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői − Az externáliák fogalma, elemzése, hatása a vállalkozás életére, tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában − A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. − Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében − A munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák − A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása − A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között 12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése − A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás − A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái − Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk

különös

− − − − −

A A A A A

háztartások jövedelmének keletkezési forrásai jövedelem felhasználása háztartások megtakarítási attitűdjei, formái megtakarítások szerepe a makrogazdaságban fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés

13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac − A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa. − Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban 14. A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése − A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése − A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével − A munkapiaci helyzetek értelmezése − A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése − Munkanélküliségi ráta értelmezése 15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok − A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása − A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei − Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei − 16. Költségvetés politikajellemzői − A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai − A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra − A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői − Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai − Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre − A monetáris politika fogalma, céljai − A monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének mechanizmusa 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai − A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat − A valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése − A különböző valutaárfolyamok − Napjaink valutáinak árfolyam-meghatározása, az EURO jelentősége − Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák − A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai − A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl. infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás, fenntartható gazdasági fejlődés stb.) − Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének, bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra.) 20. A globalizáció − A globalizáció fogalma − Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása − Az együttműködésből származó előnyök, problémák − Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái − A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban − Ez Európai Unió, mint gazdasági integráció

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK Vendéglátás és turizmus alapismeretek 1. A vendéglátás alapjai 2. A vendéglátás tevékenységi körei 3. A vendéglátás üzlethálózata

4. A turizmus alapjai 5. A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái 6. A turizmus és a környezet összefüggései 7. A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 8. A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 9. A turizmus piaca 10. A vendéglátás piaca 11. Általános ügyviteli alapismeretek 12. A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Szállodai alapismeretek 1. Szálláshelyek, szállodák 2. A szálloda működésének tárgyi feltételei 3. A szálloda működésének személyi feltételei 4. A szállodai gazdálkodás 5. A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb rendeletek és előírások

speciális

Marketing alapismeretek 1. A marketing fogalma, fejlődése 2. A piac, a piaci környezet elemzése 3. A fogyasztói magatartás 4. A piacszegmentálás, a célpiacok kiválasztása 5. A marketing információs rendszer 6. A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 7. A termékpolitika, termékfejlesztés 8. Árpolitika, árstratégia 9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 10. A marketingkommunikáció eszközrendszere 11. A reklám szerepe, tervezése 12. A Public Relations 13. Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 14. Az image és az egyedi vállalati arculat 15. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések − Alapkategóriák és összefüggések − Piaci alapfogalmak 2. − − − −

A A A A A

fogyasztói magatartás és a kereslet fogyasztói döntés tényezői fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján fogyasztó optimális választása és a kereslet piaci kereslet

3. − − − −

A A A A A

vállalat termelői magatartása és a kínálat vállalat termelői magatartása és a kínálat termelés technikai gazdasági összefüggései termelés költségei piac formái és a kínálat

4. − − − − − − −

A termelési tényezők piaca A tényezőpiac jellemzése Az erőforrások kereslete és kínálata Az erőforrások kereslete és kínálata A munkapiac A tőkepiac A természeti tényezők piaca A vállalkozó, mint termelési tényező

5. Az externáliák és a közjavak

jogszabályok,

− − −

Az externáliák A közjavak Az állami beavatkozás formái

6. − − −

Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések A mikro- és makroökonómiai megközelítés Termékek és jövedelmek áramlása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése

7. − − − − − −

A makrogazdasági egyensúly Az árupiaci kereslet-kínálat A munkapiaci kereslet-kínálat A pénzpiac A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly

8. − − −

Az állam gazdaságpolitikája A modern állam szerepe A költségvetési és a monetáris politika Gazdaságpolitikai alternatívák, programok

9. − − − −

Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika Vállalatok a nemzetközi piacokon A nemzetközi pénzügyi rendszer A nemzetközi gazdasági szervezetek

MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK 1. Gépírás − Legyen képes egyszerű tartalmú iratszöveget másolni kb. 750 leütés/10perc írássebességgel, tízujjas vakírással, a javítási lehetőségek használatával, az előírt hibahatárokon belül. 2. − − −

Hivatalos irat fajtája Legyen képes jegyzőkönyvet készíteni. Legyen képes emlékeztetőt készíteni. Legyen képes beszámolót készíteni.

3. A szövegfeldolgozás tartalmi sajátosságai − Ismerje a hivatalos irat egyes részegységeit (pl. címzett, tárgy, tartalmi szöveg). − Legyen képes az önálló tartalmi egységek meghatározására, a fontos ismeretek elkülönítésére a kevésbé lényegestől. − Ismerje a hivatalos levelezés alapvető szakszókincsét. − Legyen képes érvényesíteni a helyesírási követelményeket a hivatalos iratszövegének elkészítésekor. − Legyen képes használni a helyesírási, értelmező és idegen szavak szótárát. 4. Hivatalos iratok formázása − Legyen képes az egyes iratfajtákat a tanult formában elkészíteni. − Legyen képes az irat szövegben megjeleníteni bekezdéseket, kiemeléseket a tanult módon. 5. Hivatalos iratok elektronikustovábbítása − Legyen képes továbbítani az iratot e-mailen. 6. − − − −

A szövegszerkesztő programkezelése Legyen képes az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani Legyen képes azonosítani a program kezelőfelületének elemeit Legyen képes nézetet, nagyítást módosítani Legyen képes többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni

−

Legyen képes pontosan azonosítani bekezdés, blokk, szakasz, oldal)

7. − − −

A szöveg kialakítása Legyen képes szöveget bevinni, javítani, törölni Legyen képes a szövegben keresést, cserét elvégezni Legyen képes kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, ezeket másolni, mozgatni, törölni Legyen képes használni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit

−

a

szöveg

egységeit

(karakter,

szó,

legyen

sor,

képes

8. Formázási műveletek − Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni − Legyen képes bekezdéseihez behúzást és térközt beállítani, szövegbeosztást megadni − Legyen képes szegélyt, mintázatot beállítani − Legyen képes felsorolást, sorszámozott és többszintű felsorolást készíteni − Legyen képes különböző fajtatabulátorokat használni − Legyen képes szakaszt hasábozni − Legyen képes az oldalbeállításokat megtenni (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók stb.) 9. Táblázatok, grafikák a szövegben − Legyen képes szöveges dokumentumokban táblázatokat létrehozni, szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni) − Legyen képes táblázatot formázni (sorok magasságát, oszlopok szélességét beállítani, cellát, sort, oszlopot, táblázatot szegélyezni, mintázattal ellátni) − Legyen képes kördokumentumot készíteni − Legyen képes grafikus objektumokat a szövegbe beilleszteni, s azokat esztétikusan elhelyezni 10. A táblázatkezelő programkezelése − Legyen képes a tanult táblázat kezelőprogramot elindítani − Legyen képes azonosítani a program kezelőfelületének elemeit − Legyen képes táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni − Legyen képes pontosan azonosítani a táblázat egységeit (cella, sor, oszlop, tartomány, aktuális cella) − Legyen képes nézetet, nagyítást módosítani 11. Formázási műveletek − Legyen képes használni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit − Legyen képes tartományon belüli igazítást beállítani − Legyen képes beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot − Legyen képes cellát, tartományt szegélyezni, mintázattal ellátni − Legyen képes fejlécet és láblécet készíteni − Legyen képes oldalbeállítást elvégezni (tájolás, margó), nyomtatási beállításokat (nyomtatási méret, ismétlődő sorok, oszlopok) megtenni 12. Diagram, grafika a táblázatban − Legyen képes táblázatai meghatározott adataiból megadott típusú diagramot (pont, vonal, oszlop, kör) előállítani. − Legyen képes táblázataiba grafikusobjektumot (kép, szimbólum) beilleszteni. 13. Nyilvántartások készítése − Legyen képes a tanult határidő nyilvántartó programmal események időpontjait nyilvántartani, az időpontokhoz emlékeztetőt beállítani − Legyen képes címlistákat összeállítani, használni, aktualizálni 14. Prezentáció és grafika − Legyen képes prezentációs anyagot készíteni (szöveg, rajz, fotó stb.) formázni, elemi alakzatokat megrajzolni, módosítani, képeket beilleszteni 15. Internet, intranet − Legyen képes helyi hálózaton állományt megkeresni, megnyitni, menteni − Legyen képes használni az internet legfontosabb szolgáltatásait

− − − − −

Legyen képes a tanult levelezési programmal levelet megválaszolni, továbbítani és törölni Legyen képes a levélhez csatolást készíteni és fogadni Legyen képes egy böngészőt használni Legyen képes internetről állományokat letölteni Legyen képes egy keresőt használni

küldeni,

fogadni,

Szakmai informatikai szóbeli 1. Informatikai alapfogalmak (hardver, szoftver) − Ismertesse a számítógép, illetve a kapcsolódó perifériákat, a perifériák típusait (monitor, szkenner, nyomtató, háttértárolók), főbb jellemzőit és feladataikat − Ismertesse az operációs rendszert és főbb feladatait, az adatkezelés szoftverés hardvereszközeit, adott feladathoz a − hardver és szoftver kiválasztási szempontjait 2. Hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak − Jellemezze a hálózati be- és kijelentkezési programok indítását. − Ismertesse a hozzáférési jogok, adatvédelem kérdéseit, feladatait, a kezelői parancsokat, a hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezését 3. Az információs társadalom − Ismertesse az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. − Ismertesse az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait − Értelmezze, hogy az információ miértáru, hogy az információs rendszerekben mi az érték − Ismertesse a közhasznú magyar információs adatbázisokat 4. Adatbiztonság, szerzői jogok, törvények − Értelmezze az adatbiztonság, a szerzői jog, az etika követelményeit Pszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai, művelődési alapismeretek szóbeli vizsga 1. A pszichológia alapfogalmai − Ismerje a lelki jelenségek és a személyiség organikus alapjait − Ismerje az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságait, hogy melyek a legfontosabb megismerő funkciók − Ismerje az emlékezés fajtáit, a gondolkodás stratégiáit, a fogalomalkotás menetét, az intelligenciajellemzőit, a motiváció alapjait, a motiváció szociális motívumait, az érzelmek kifejeződését, az érzelmekhez kötődő lelki jelenségeket − Legyen képes értelmezni, hogy miben hasonlít, és miben különbözik egymástól az emberi és állati tanulás 2. − − − 3. − − −

4. − − −

Személyiség-lélektan Ismerje az egyén, egyéniség, karakterfogalmakat Értelmezze a személyiség fogalmát, sorolja fel összetevőit Értelmezze a jellem fogalmát Sorolja fel az érett személyiségkritériumait Fejlődéslélektan Elemezze az érés és fejlődés törvényszerűségeit Ismerje a különböző életkori szakaszok pszichikus jellemzőit Értelmezze a szenzomotoros és a kognitív képességek fejlődésének legfontosabb állomásai jelentőségét Szociálpszichológia Értelmezze az emberi élet és fejlődéstársas környezetének jelentőségét Ismerje a fontosabb társas hatásokat (azonosulás, szociális tanulás stb.) Ismerje a csoportszerveződés és működés alapelveit

5. Az interakciók pszichológiája − Ismerje a tömegjelenségek (pánik, divat, rohamszerű cselekvés)pszichológiai sajátosságait − Lelki egészség és betegség Értelmezze, hogy egy társadalombizonyos viselkedési formákat miért tekint normálisnak vagy abnormálisnak

− − −

Ismerje a testi és lelki egészségkülönböző értelmezéseit Ismerje a devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek legfontosabb fajtáit Ismerje, hogy milyen társadalmi, családi- környezeti és örökletes tényezők meghatározók a deviancia kialakulásában

6. Nevelés − Értelmezze a nevelési folyamatszíntereit, fázisait, sajátosságait, a szokások kialakulásának folyamatát − Értelmezze, hogy a nem tudatos környezeti hatás miként érvényesül a személyiség alakulásában 7. − − − −

A beszéd és a kommunikáció Ismerje a nyelv emberi társadalomban betöltött szerepét Ismerje a verbális és nem verbáliskommunikáció néhány válfaját Jellemezze a metakommunikáció fogalmát Ismerje a kóros kommunikációs zavarokat

Társadalomismeret, néprajz, népművészet, népi kismesterségek szóbeli vizsga 1. Közösségek − Ismerje a mai magyar társadalomrétegződésének fő jellemzőit − Értelmezze az egyéni és társadalmi különbségeket 2. Társadalmi szabályok − Elemezze az életmód és életvitel összetevőit (szükségletek, indítékok, körülmények, szokások) − Értelmezze a toleráns magatartás és előítélet-mentes együttélés módjait − Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet, régió) szerint − Legyen képes bemutatni és elemezni az egyén, illetve egyes közösségek beilleszkedési problémáit 3. Néprajz, népművészet, népi kismesterségek − Értelmezze az írásbeli és az íratlan, szájhagyomány útján terjedő műveltségfogalmát − Ismertesse a néprajztudomány ágait, feladatait − Jellemezze a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életmódjára jellemző hagyományokat − Ismerje az egyes népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi kultúrát, népművészeti jellemzőket

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) Közlekedési ismeretek 1. Közlekedési alapfogalmak − Közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet ismérvei − A közlekedés gazdasági jelentősége, sajátosságai, szerepe − A közlekedés felosztása − A közlekedés története 2. − − − − −

fogalma,

elemei,

Közúti közlekedés technikai elemei A közlekedés technikai elemei, a pálya és a jármű kapcsolata A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei Személyszállító járművek fajtái Teherszállító járművek fajtái, típusai, jellemzői, alkalmazásuk Egyéb gépjárművek

3. Vasúti közlekedés − Vasúti vontató és területük 4. Vízi közlekedés

vontatott

járművek

jellemzői,

használatuk,

alkalmazási

−

A vízi közlekedés felépítésük

járműveinek

típusai,

a

hajók

főbb

méretei,

szerkezeti

5. Légi közlekedés −

A magyar légi közlekedés technikai eszközei

6. Csővezetékes szállítás −

A csővezetékes szállítás technikai berendezései, a szállítás folyamata

7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak − A munkahely környezeti tényezői, egészségkárosító lehetőségek Közlekedés-üzemviteli ismeretek 1. A közlekedés forgalmi folyamatai − A vasúti közlekedés forgalmi folyamatai − A közúti közlekedés forgalmi folyamatai − A városi közlekedés forgalmi folyamatai − A vízi közlekedés forgalmi folyamatai − A légi közlekedés forgalmi folyamatai − A csővezetékes szállítás − Kombinált forgalom 2. A fuvarozási folyamat − − −

A fuvarozási folyamat előkészítése közlekedési áganként A fuvarozás végrehajtása közlekedési áganként A fuvarozási folyamat befejezése közlekedési áganként

3. − − − −

Árufuvarozás Vasúti árufuvarozás Közúti árufuvarozás Vízi árufuvarozás Légi árutovábbítás

4. Személyszállítási technológia − − − −

Közúti személyszállítás Vasúti személyszállítás Vízi személyszállítás Légi személyszállítás

5. Személyszállítás szervezése − −

A személyszállítási szerződés A személyszállítás tervezése

6. Díjszámítási ismeretek − − −

A fuvarozás költségei A díjszabások szerkezete Ágazati díjszabások

Jogi és gazdasági ismeretek 1. Közlekedés-gazdaságtani alapismeretek − − −

A közlekedés teljesítőképessége A közlekedés gazdasági elemzése A közlekedési vállalkozás

2. − − −

Jogi ismeretek A magyar jogrendszer Kötelmi jog A szállítmányozás szabályozása

hatások,

védekezési

3. A fuvarozási szerződések − −

Belföldi szabályozások Nemzetközi szabályozások

Közlekedési földrajz 1. Közlekedés-földrajzi alapismeretek − −

Térképismeret Gazdaságföldrajzi alapfogalmak

2. Magyarország közlekedésföldrajza − −

A közlekedési hálózat kialakulása A közlekedési hálózatok jellemzői alágazatok szerint

3. Európa közlekedési földrajza − −

Közlekedési ágazatonként földrajzi hálózatok Az Európai Unió közlekedési irányelvei

4. A világ közlekedésin földrajza − −

A földrészek közlekedési hálózatainak jellemzése Szállítási útvonalak a földrészek között

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK 1. − − − − −

A rendészet, rendészeti szervek A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalma A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelmének, az államhatár rendje védelmének fogalma A katasztrófavédelem és polgári védelem fogalma A rendészet szervei

2. Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése − Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok − A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai − A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei 3. A rendészeti szervek kialakulása − A rendészeti szervek kialakulása 4. − − −

A A A A

szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei rendőrség és a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai rendészeti szervek irányítása és vezetése

5. Intézkedések és kényszerítő eszközök − A rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai − A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk alapvető szabályai 6. A katasztrófák felosztása − A katasztrófák felosztása 7. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek − A rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll − A rendészeti szervek filozófiája − A rendőrség által alkalmazott őr- és járőrszolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői − A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői − A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekben

8. − − −

A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi járandóságok és szociális juttatások

és

anyagi

9. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek − A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei − A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények − Az alapvető állampolgári jogok korlátozása 10. A környezet-, munka- és egészségvédelem − A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai − Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai 11. A szolgálati érintkezés − Rendfokozatok és állománycsoportok − Fegyelmi és függőségi viszonyok − A szolgálati érintkezés főbb szabályai 12. Az alaki magatartás − Az alakiság jelentősége − A főbb alaki elvárások és követelmények 13. A − A − A − A

tereptan alapjai terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása térkép fogalma, fajtái, méretaránya térképi jelek és jelzések; a térkép tájolása

14. A terepen történő tájékozódás − A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében − Az iránytű, a tájoló és a távcső használata − A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei 15. A jogellenes cselekmények − A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása − A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok 16. Szabálysértési alapismeretek − A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok − Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók − A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek − A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai − A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői 17. Bűncselekményi alapismeretek − A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői − A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete − A büntethetőségi akadályok − Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók − A rendőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői 18. Az elkövető és az áldozat − Az elkövetővé válás körülményei − Az elkövetővé válás folyamata a személyiségfejlődés függvényében − Sértetté válásban közrejátszó körülmények 19. Nyomozási alapismeretek − A büntetőeljárás elvei − A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek

− − −

A büntetőeljárás szakaszai A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások, módszerek

bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 1. Az iskolai pedagógiai ellenőrzés Célja a pedagógiai programban kitűzött célok, feladatok, követelmények, tevékenységek, teljesítmények, nevelési eredmények vizsgálata. Célja továbbá a tanulók minősítése, visszajelzés a szülőnek gyermekeit tudásáról, teljesítményéről, az esetleges hiányosságokról. Feladata, hogy az iskolai tanulás megkezdésének pillanatától folyamatosan, sokoldalúan, pontosan felmérje és a jövendő tanulás szempontjából ösztönzően értékelje a tanulási tevékenységet. Az ismereteken, tantárgyi tudások túl tükrözze a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Formája a teljesítmény- és nevelési eredményvizsgálat.

Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha az alábbiak érvényesülnek: - megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű (folyamatos) - méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, - vizsgálja a neveltségi szinteket, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket (változatos), - kiszámítható és tudatosított: a tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várnak tőle.

2. Az ellenőrzés, értékelés általános elvei

1./ A tanulók fejlődéséről nyert adatokat folyamatosan összevetjük a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. 2./ Nem csupán az ismereteket, készségeket értékeljük, hanem a tanulók egész személyiségének fejlődését. 3./ Tudjuk, hogy éppen hol tartanak, hogyan fejlődnek a tanulók. 4./ Ehhez minél több adattal kell rendelkeznünk. 5./ Az ellenőrzés, értékelés sokféle módszerét alkalmazzuk. 6./ A tárgyszerű, útmutató értékelésre törekszünk. 7./ A dolgozatok kijavítás után a tanuló kezébe kerülnek, hogy szembesüljenek a helyes vagy helytelen megoldásokkal. 8./ Mindig lehetőséget adunk a korrigálásra. 9./ Az ellenőrzés, értékelés tartalmával, időpontjával, követelményeivel tisztában kell lenniük a tanulóknak. 10./ Törekszünk az oldott, feszültségmentes légkör kialakítására. 11./ A továbbtanulás, a javító-, pótlóvizsga, az osztályozóvizsga részletes szabályozása a hivatalos előírások szerint történik.

3. A teljesítményvizsgálat típusai Diagnosztikus vizsgálat

1./ Az értékelés funkciója - csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése, - a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása, - tanulási problémák esetén az okok meghatározása 2./ Az értékelés időpontja - csoportba sorolás esetén a szakasz elején, - tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor, - továbblépéskor, - tanárváltáskor 3./ Az értékelés tárgya - kognitív (megismerésre vonatkozó), affektív (érzelmi) és pszichomotoros (lelki eredetű és mozgásban kifejezésre jutó) területek, - fizikális, pszichológiai és környezeti tényezők

4./ Az értékelés formája - dolgozat, teszt (tudásszintenként pontban, százalékban a szülők írásbeli tájékoztatása erről Formatív vizsgálat 1./ Az értékelés funkciója - visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, - a hibák azonosítása a tananyagon belül, - megoldási módok kialakítása 2./ Az értékelés időpontja - az oktatás során 3./ Az értékelés tárgya - kognitív területek 4./ Az értékelés formája - röpdolgozat, - szóbeli felelet, - osztályfeleltetés, - kísérletezés

Szummatív vizsgálat 1./ Az értékelés funkciója - a tanulók minősítése, kategorizálása 2./ Az értékelés időpontja - a szakasz végén 3./ Az értékelés tárgya - általában kognitív területek, tantárgytól függően esetleg pszichomotoros vagy affektív területek 4./ Az értékelés formája - témazáró (szóbeli, írásbeli)

F o n t o s , hogy - a követelmények jelentik az értékelésben a viszonyítási alapot. - a törzsanyag elsajátítása minden tanuló számára kötelező. - a kiegészítő anyag elsajátítását csak pozitív módon értékeljük. - arra törekszünk, hogy minden tanulót alkalmassá tegyünk a minimum szint követelményeinek teljesítésére.

4. A tanulók munkájának értékelése - Minél több tevékenységet értékelünk, de nem mindent osztályozunk. - Az új, első alkalommal tanult tárgyak esetében az első időszakban (1 hónap) bővebb szöveges értékelést is alkalmazunk, ebben a szakaszban ismertetjük meg a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási módszereit, és tisztázzuk, milyen munkát, teljesítményt várunk tőlük. - A helyesírási hibákat minden pedagógus javítja. - Alkalmazzuk a tanulói értékelést is, hogy megtanulhassák annak szempontjait. - A tantárgyak, valamint a magatartás és szorgalom szétválnak. - Osztályzat: a félévi és az év végi értékelés, lényeges eleme a témazáró, év végi szóbeli, írásbeli és gyakorlati munka Érdemjegy: visszajelentő, informatív értékű, tanulói részteljesítmény év közben 4.1. Érdemjegyek, osztályzatok

5 (jeles) - a tantervi követelményeknek kifogástalanul tesz eleget, - a tananyagot tudja és alkalmazni képes, - pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, - saját szavaival vissza tudja adni a szabályt, - tud önállóan, összefüggően beszélni, - mer kérdezni 4 (jó) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, - apró bizonytalanságai vannak, - a definíciókat csak szó szerint tudja visszaadni 3 (közepes) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, többször szorul nevelői kiegészítésre, - ismeretei felszínesek, - kevésbé tud önállóan, összefüggően beszélni, inkább csak rövid mondatokkal felel a segítő kérdésekre. 2 (elégséges)

- a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányossággal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális isme-retekkel, jártassággal rendelkezik, - egyszavas válaszokat ad, - fogalmakat nem ért, - képtelen önálló feladatvégzésre 1 (elégtelen) - a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, - a minimumot sem tudja

4.1.1. Az írásbeli nagydolgozatok, témazárók értékelése az egyes tantárgyaknál Magyar nyelv és irodalom Szövegértési képességek fejlesztése Anyanyelvi képességek fejlesztése Helyesírási felmérések értékelése 0 – 7 hibapont jeles (5) 8 – 15 hibapont jó (4) 16 – 23 hibapont közepes (3) 24 – 30 hibapont elégséges (2) 31 – 0 hibapont elégséges (1) + – 2 pont (szaktanári döntés alapján) Témazáró feladatlapok (dolgozatok) értékelése 100 – 80% jeles (5) 79 – 65% jó (4) 64 – 50% közepes (3) 49 – 35% elégséges (2) 34 – 0% elégtelen (1) Idegen nyelvek 100 – 90% 89 – 80% 79 – 70% 69 – 60% 59 – 0%

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Történelem Forráselemzési képességek fejlesztése 100 – 80% jeles (5) 79 – 65% jó (4) 64 – 50% közepes (3) 49 – 35% elégséges (2) 34 – 0% elégtelen (1) Matematika 100 – 85%

jeles (5)

84 – 70% 69 – 55% 54 – 35% 34 – 0%

jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Biológia, kémia, fizika, földrajz 100 – 86% jeles (5) 85 – 71% jó (4) 70 – 56% közepes (3) 55 – 35% elégséges (2) 34 – 0% elégtelen (1) Informatika, gépírás, szövegszerkesztés 100 – 90% jeles (5) 89 – 80% jó (4) 79 – 60% közepes (3) 59 – 40% elégséges (2) 39 – 0% elégséges (1) Szakmai tárgyak Informatika 100 – 90% jeles (5) 89 – 78% jó (4) 77 – 64% közepes (3) 63 – 51% elégséges (2) 50 – 0% elégtelen (1) Modulzáró vizsga Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik, a vizsgán elért %-os teljesítményt az egyes tananyagegység feladatok súlyozott átlaga alapján határozzuk meg, mely alapján az osztályzat a következő: 100 – 81% jeles (5) 80 – 71% jó (4) 70 – 61% közepes (3) 60 – 51% elégséges (2) 50 – 0% elégtelen (1)

Művészeti tantárgytárgy 100 – 85% jeles (5) 84 – 70% jó (4) 69 – 50% közepes (3) 49 – 30% elégséges (2) 29 – 0% elégtelen (1) 4.2. Az értékelés módjai

1./ Személyes, verbális értékelés

- a

tanórán

megjelenő,

korrigáló,

segítő,

tanácsadó

jellegű

szabályos

típusú

megnyilvánulásokkal, - a pedagógus beszélgetése, helyzetfeltárása a gyermekkel, szülőkkel, a követelmények tudatosítása valamennyi tárgy esetében, - a közösen végzett tevékenységeknek megjelenő tudatos, rendszeres értékelés: a tanulók önmaguk és egymás teljesítményének megítélésében az értékelés szempontjainak megtanulása, alkalmazása - kiemelkedő teljesítmények elismerése, a negatív megnyil-vánulások elmarasztalása az iskolai fórumokon

2./ Írásbeli, szöveges értékelés - a tanulók írásbeli munkájához fűzött megállapítások, részletes megjegyzések, kiegészítések, - kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek figyelemfelhívó tájékoztatása: szaktanárok véleménye alapján az osztályfőnök útján vagy közvetlenül 3./ Osztályozás és egyéb értékelő szimbólumok - az iskola a tanulói teljesítmények értékelése során megőrzi az oktatás egészére jellemző ötfokozatú értékelési kategóriákat, - jelképekkel, szimbólumokkal való értékelést az iskola egyetlen képzésformájában sem alkalmaz, - a témazáró feladatlapok értékelése a szakmai munkaközösségek által megállapított százalékos értékhatárok között a tanulócsoport helyzetére figyelemmel levő tanári mérlegeléssel történik, - a témazáró feladatlapokat, dolgozatokat legalább 1 tanévig meg kell őrizni, - félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése, - az év végi írásbeli és/vagy szóbeli beszámoltatások teljes évi teljesítménymérést jelentenek. Ebben a vizsgatevékenységben szerzett érdemjegy 3 érdemjegynek felel meg. Az év végi záró számonkérés piros bekarikázott jegyként jelenik meg az osztályozónaplóban, amely egyben a továbbhaladás feltétele. - A tanulói teljesítmények értékelésére érdemjegyek, osztályzatok tartalma:

1./ az érdemjegy informatív jellegű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye, 2./ az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló teljesítményéről, a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítást tükrözi, A tanuló helytelen viselkedése miatt szaktárgyi elégtelen érdemjegy nem adható.

4.3. Az érdemjegyszerzés módjai

Szóbeli felelet - az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretanyagról adott megnyilvánulás, záróvizsga szóbeli kiselőadása (egyéni és osztályfeleltetés): a tanulók egész személyisége megnyilvánul, időigényes, de fejlesztő hatású (félévente minimum 3 alkalommal tantárgyanként) Írásbeli munka - dolgozatok, témazáró feladatlapok, tesztek, részdolgozatok, házi írásbeli munkák: az értékelést reálissá teszik, mert mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és biztonságos, önálló alkalmazása

Egyéb produktumok jutalmazása - kísérletek gyakorlati alkalmazása, gyakorlati munkák, óraközi munka, kiselőadás, adott tárgyban mutatott többlettevékenység (informatikai, kísérleti, könyvtári, kutató, feldolgozó, elemző stb.): időigényes, de a törvényszerűségek megtapasztalása, a logikai készség fejlesztése miatt fontos.

4.4. A tanulói teljesítmények értékelésének rendszeressége

Az értékelés rendszeresésének alapelvét érvényesítve a legfeljebb heti egy, illetve két órában oktatott tantárgyakból félévente minimum 4, a heti három vagy annál magasabb óraszámú tantárgyak esetében félévente minimum 4-5 érdemjegy szükséges a tanulói teljesítmények osztályzattal történő értékeléséhez. Egy napon kettőnél több témazáróra nem kerülhet sor. 4.4.1. Az ellenőrzés és értékelés kötelező alkalmai

Bemeneti mérés o Minden

tanév

szeptemberének

első

felében

a

9.

évfolyamra

felvett

tanulók ismereteinek, képességeinek mérése o Az

érettségi

utáni 13.

évfolyamra

másik

iskolából

hozzánk

érkező

tanulók szakmai elő-képzettségének mérése

Folyamatmérések o A

9.

évfolyam

végén

az

alapkészségek

(írás,

olvasás,

szöveg-

és

beszédértés, számolás, informatikai és idegen nyelvi), kompetenciák vizsgálata o A továbbhaladáshoz szükséges minimális tudás meglétének a megállapítása o A 10. évfolyamon az országos kompetenciamérés elvégzése o A 11. évfolyam végén a kommunikációs készség vizsgálata

A

folyamatmérések

eredményei

nem

lehetnek

a

tanulók

minősítésének

eszközei.

Kimeneti mérés o A 12. évfolyam végén a kétszintű érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsga-szabályzat szerint o A

szakképzés

végét

lezáró

szakmai

vizsga

a

mindenkor

érvényes

vizsgaszabályzat szerint

5. Az érdemjegyek bejegyzésének módja

- Az értékelés készítése és közlése az illetékes minisztérium által rendszeresített dokumentumok (osztálynapló, bizonyítvány, ellenőrző könyv) felhasználásával történik. - Az érdemjegyek osztálynaplóba jegyzése a szaktanár feladata, míg az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök jegyzi be az érdemjegyeket. - Az osztálynaplóban szereplő érdemjegyek egyeződését az osztályfőnök havonta ellenőrzi és ellenjegyezteti a szülővel. - Az írásbeli és szóbeli felmérők és témazárók érdemjegyét piros színnel írjuk be az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe.

- Az egyéb írásbeli, szóbeli és gyakorlati munkákra adott érdemjegyet kék színnel írjuk be a naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe. - A szülők számára biztosítjuk a dolgozatok, felmérések megtekintését.

6. A magatartás minősítésének elvei 6.1. A magatartás értékelése

A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez való viszonyát, önmaga és mások iránt megnyilvánuló felelősségérzetét értékeli. A viszonyítási alapot az iskola és a környezete által támasztott erkölcsi követelmények jelentik. A magatartás értékelésének összetevői - a tanuló fegyelmezettsége, viselkedéskultúrája, - társas emberi kapcsolatai, - hatása a közösségre, - a Házirend betartása, - a tanuló felelősségérzete, - a vállalt feladatok teljesítése 6.2. A magatartás minősítésének elvei A magatartás minősítése fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem stb.).

Példás (5) Ha a Házirendben előírt követelmények maradéktalanul megfelel. Közösségi munkája dicséretes, fegyelmi büntetése nincs, igazolatlan óráinak száma maximum 2. J ó (4) Ha a Házirendben előírt követelményeknek általában megfelel. Közösségi munkában becsülettel részt vesz. Az elmúlt tanulmányi időszakban legfeljebb figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan óráinak száma legfeljebb 8. Változó (3)

Ha a Házirendben előírt követelmények teljesítésében ingadozó. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt. Az elmúlt tanulmányi időszakban intésben részesült és igazolatlan órája a 8 órát meghaladja. Rossz (2) A Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében hanyag. A közösség fejlődését súlyosan hátráltatja. Az elmúlt tanulmányi időszakban fegyelmi büntetésben részesült.

7. A szorgalom minősítésének elvei A minősítés a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. A szorgalom értékelésének összetevői - a tanuló tanulmányi munkája, - a munkavégzés rendszeressége, önállósága - kötelességtudata, tanórákon kívüli információk felhasználása, - a tanítási órán kívüli többletmunkája 7.1. A szorgalom minősítésének elvei Példás (5) Ha a tanuló szorgalma, kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra való felkészülése otthoni munkában, fel-készülésében képességeihez és otthoni körülményeihez képest általános törekvést, odaadást tanúsít. Tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan eleget tesz, minden tárgyat igyekszik tehetségének megfelelően elsajátítani, munkájával szemben igényes, segít társainak, az órákon figyel, tevékeny, a kötelező feladatot pontos elvégzése mellett önként is végez tanulmányi munkákat, felszerelése gondos, rendezett J ó (4) Ha az iskolai, tanulmányi, otthoni munkáját elvégzi ugyan, de képességei és körülményei alapján többre volna képes. Munkavégzése általában pontos, megbízható, külön feladatot csak tanári megbízásra vállal, tanulmányi eredményét képességeinek megfelelően szinten tartja, de nem törekszik többre, felszerelése általában rendezett. Változó (3)

Ha az iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Tanulmányi eredménye képességeihez mérten alacsony vagy ingadozó, munkavégzése pontatlan, de segítséggel igyekszik javítani. Külön feladatot nem vállal, kötelezettségét nem teljesíti, felszerelése hiányos. Hanyag (2) Ha a képességei és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit elmulasztja, munkájában bizonytalan. Kötelezettségeit sorozatosan elmulasztja, nem tanul rendszeresen, eredménye állandóan képességi szintje alatt van. Órákon nem figyel, az órai munkában nem vesz részt. Feladatot nem vállal, nehezíti a közös munkát. Felszerelése rendezetlen, hiányos.

A magatartás és szorgalom értékelése 2 havonta, valamint félévkor és év végén történik az osztályfőnök irányításával a tanulók, az osztályközösség, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.

bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai alapozó tantárgyak közül a szakmai gyakorlatot igénylő tantárgyakat, a szakképzési évfolyamokon a szakmai gyakorlatot igénylő tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, továbbá, hogy eleget tegyünk a szakmai programokban és a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtaknak.

A tantárgyfelosztás készítésekor csoportbontásoknál a következő elveket vesszük figyelembe: - osztálylétszám, - szakma, szakmacsoport, - idegen nyelv,

- informatika Lehetőség matematikából,

van

igény

magyar

nyelv

szerint és

a

szakközépiskolai

irodalomból,

történelemből

osztályokban csoportbontás

szervezésére. Az egyéb foglalkozásokra (sportkörök, énekkar, szakkörök, művészeti csoportok stb.) a tanulók önkéntes jelentkezés alapján, érdeklődési körüknek megfelelően kerülhetnek be. Bizonyos

foglalkozásoknál

a

szaktanár

vagy

a

foglalkozás

vezetője

feltételekhez,

követelményekhez kötheti a foglalkozásra való bejutást (énekkarnál a tiszta intonáció, speciális sportfoglalkozásoknál egészséges szervezet stb.). A csoportokba sorolásról – a munkaközösség és a szaktanárok véleményének kikérése mellett – az igazgató dönt.

bk) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Intézményünk környezetében kis létszámú nemzetiségi közösségek működnek. Komáromban – az intézmény székhelyén - a rendszerváltás után német, ukrán és cigány nemzetiségi önkormányzat alakult. A legnagyobb létszámot a cigány kisebbség alkotja a városban, az ukrán közösség után kisebb létszámú a német kisebbség. Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék a hazánkban élő nemzetiségeket (területi elhelyezkedésüket, szokásaikat, népi kultúrájuk jellegzetességeit, történeti múltjukat stb.). A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére alapvetően integrált oktatást biztosítunk. A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének,

zenei

világának,

népviseletének

és

életmódjának

megismerése

nem

elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeiben beépítve, az egyes témakörök részterületeiként jelennek meg, és azokat a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyaljuk. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják:

- tanítási órák - osztályfőnöki órák - tanítási órán kívüli tevékenységek: • szakkörök, • versenyek:  Frigyes Kupa Gasztronómiai Verseny  Nemzetközi Halászléfőző Verseny, Szlovákia  Arany Kanál Nemzetközi Szabadtéri Főzőverseny, Komárom • hagyományőrző rendezvények, • kiállítások szervezése, rendezése, • szabadidős tevékenységek, • táborozások, • színház- és múzeumlátogatás, • hangverseny-látogatás, • iskolai fellépések. A tanítási órákon és a tanítási órán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.

1. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a környéken élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az intézmény környékén élő nemzetiség kultúrájának bemutatását, az ismereteket iskolánkban a magyar irodalom, a történelem, a földünk és környezetünk, a német nyelv a szakmai oktatás folyamán tárjuk a tanulók elé. Osztályfőnöki - hazaszeretet, magyarságtudat erősítése - az alaptörvényben lefektetett nemzetiségi kérdések - a nemzetiségek megítélése hazánkban - kommunizmus áldozatainak emléknapja - holokauszt áldozatainak emléknapja - nemzeti ünnepek

- lokálpatriotizmus (gyűjtőmunka, projektnap)

1.1. Szakközépiskola Irodalom 9. évfolyam 1. Balassi Bálint portréja (Zólyomban, a mai Szlovákia területén született) 2. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Zrínyi horvát származású volt) 10. évfolyam 3. Felvilágosodás a német irodalomban - Művek, szemelvények Goethe, Schiller műveiből 4. Csokonai Vitéz Mihály – Diétai Magyar Múzsa c. folyóirata a pozsonyi országgyűlésről, Lilla komáromi gabonakereskedő lánya volt 5. Romantika a német irodalomban – Hoffmann, Hörderlin, Novalis művei 6. Életmű – Petőfi Sándor (anyja Hrúz Mária, szlovák nemzetiségű) 7. Jókai Mór – Révkomáromban, a mai Szlovákia területén született 11. évfolyam 8. Arany János – Nagyszalontán, a mai Románia területén született 9. Madách Imre – Alsósztregován, a mai Szlovákia területén született 10. Mikszáth Kálmán – Szklabonyán, a mai Szlovákia területén született, Tót atyafiak, Jó palócok című novellagyűjteményei 11. Kosztolányi Dezső Szabadkán, a mai Szerbia területén született 12. évfolyam 12. Radnóti Miklós Radnóton, a mai Szlovákia területén született, zsidó származása miatt munkatáborba hurcolták 13. Márai Sándor Kassán, a mai Szlovákia területén született, Kassai polgárok 14. Örkény Istvánt zsidó származása miatt munkaszolgálatra hurcolták a Donhoz 15. Kertész Imre zsidó származása miatt koncentrációs táborba került, Sorstalanság

Történelem 9. évfolyam 1. Az államalapítás A Kárpát-medence etnikai viszonyai és annak megváltozása az államalapítás kapcsán Morva fejedelemség, lovagok és egyháziak betelepítése, hospes-jogok

2. Magyarország társadalma a 12. században Az erdélyi és szepességi szász népcsoport sajátos jogi és gazdasági helyzete az Árpádkorban 3. A királyi hatalom meggyengülése II. András és a Német Lovagrend 4. Magyarország társadalma a 13. században IV. Béla betelepítési politikája a tatárjárás után: kunok, jászok, csehek, németek 5. Középkori magyar városfejlődés A német etnikum a középkori magyar városfejlődésben 6. Vegyes-házi királyok időszaka Huszita harcok és etnikai hatásai a 15. században, illetve az erdélyi nemzetek uniója 10. évfolyam 1. A három részre szakadt ország Etnikai változások a török-kori Magyarországon 2. Magyarország újjáépítése Magyarország újjáépítése a 18. században. Bevándorlás, betelepülések 3. Reformkori Magyarország A nemzetiségi probléma a reformkorban 4. Az 1848-49-es szabadságharc Nemzetiségek helyzete szerepe az 1848-49-es szabadságharcban, délvidéki harcok 11. évfolyam 1. Bach-korszak Nemzetiségi mozgalom felerősödése a neoabszolutizmus korában 2. A dualizmus társadalma Nemzetiségi probléma a dualizmus kori Magyarországon 3. A dualizmus gazdasága Zsidók szerepe Magyarország polgárosodásában 4. Nemzetiségi problémák a századfordulón A dualizmus válságának gazdasági hatásai- kivándorlás 5. A trianoni békeszerződés Trianon hatása az új államokban élő nemzeti kisebbségek helyzetére 6. Köztes-Európa az új világban Etnikai problémák a Kárpát-medencében a két világháború között revízió és kisebbségi lét 7. Magyarország a II. világháborúban

Etnikai villongások a II. világháborúban. A Kamenyec-podolskij tömeggyilkosság, Újvidéki hideg napok, magyarországi holocaust 8. Helytörténeti téma Észak-Komárom meglátogatása (tanórán kívüli foglalkozás) Területi változások: a két Komárom egyesítése és nemzetiségi viszonyok a városban 12. évfolyam 1. Kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon A svábok kitelepítése 1946-1948 között 2. Kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon A szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény hatása az etnikai viszonyokra 3. Kádár korszak gazdaság- és társadalompolitikája Zsidóüldözés a kommunista rezsim alatt 4. Rendszerváltozás A magyarországi kisebbségek helyzete a rendszerváltozás és az Európai Unióhoz csatlakozás után

Földrajz 9. évfolyam 1. Társadalmi folyamatok a 21. század elején: Az eltérő nemzetiségek értékeinek ismertetése, a nemzetiségek közötti párbeszéd fontosságának kihangsúlyozása (német, szlovák, cigány, zsidó, ukrán) 2. Demográfiai folyamatok a 21. század elején: A bevándorló ukránok Magyarország területén levő elhelyezkedésének ismertetése 10. évfolyam 1. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői: Az egyes régiókban élő nemzetiségek bemutatása 2. Izrael: A zsidó nép eredetének bemutatása, Magyarországon lévő letelepedésüknek térbeli elhelyezkedése 3. India: A cigányok őshazájának ismertetése, vándorlási irányuk, letelepedésük helye 4. Németország: Német telepesek először Magyarországra 1140-ben érkeztek. Mai Magyarország sváb népességének bemutatása, letelepedésük. Sváb községek térbeli elhelyezkedésének ismerete 5. Szlovákia: A szlovákok elhelyezkedésének jelölése a térképen, városok ismertetése. Falvak hagyományőrzésének bemutatása

6. Ukrajna: Az áttelepülési hullám a 19. század második felében indult el, főleg az akkor is sűrűn lakott Galíciából Magyarországra. A letelepedés főbb iránya a Dunántúli városok ismertetése

Német nyelv Mivel a magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége, mindenképpen meg kell említeni a diákoknak a nemzetiségi témához kapcsolódó tanórákon. Statisztikai adatok alapján 200.000-220.000 német nemzetiségű él Magyarországon. Amikor idegen nyelvet tanulunk, nem árt megismerkedni az adott nép kultúrájával. Ebben segítünk a tanulni vágyó diákoknak, amikor az „Ember és társadalom”, „Szabadidő, művelődés, szórakozás”, „Utazás, turizmus”, és „Életmód” témakört tanulmányozzuk.

„Az ember és társadalom” témakörön belül ecseteljük más népek kultúráját, szokásait. E téma érintkezik a svábok helyzetével Magyarországon. A „Szabadidő, művelődés, szórakozás” téma kapcsolódási pontjaként említettük a földrajzot, azon belül más népek kultúráit. E tanórákon belül lehetőségünk nyílik megismertetni a tanulókkal az általuk választott idegen nyelv népének szokásait.

Az „Utazás, turizmus” témakörön belül kiemeljük az „országismereti tudnivalók” pontot, amely alatt kiemeljük a tanórán a német nemzetiség magyarországi megjelenésének történetét is.

Tanítási órán kívüli foglalkozásként a tatai Német Nemzetiségi Múzeum megtekintését, melyben a Tata környéki német nemzetiség használati tárgyai, kulturális emlékei láthatóak.

A 9. évfolyamban beszélünk a társas kapcsolatokról, mely az „Ember és társadalom” témakörébe tartozik. A 10. évfolyamban kiemeljük a „Szabadidő, művelődés, szórakozás” kapcsán a különböző népek kultúrájának szokásait. A 11. osztályban megbeszéljük az étkezési szokásokat. A 12. évfolyamban készíthetünk prezentációt, amely összefoglalja az előző évfolyamokban szerzett tudást, illetve közösen kibővítjük érdekes illusztrációkkal.

1.2. Szakiskola Kommunikáció – Magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam 1. Balassi Bálint portréja (Zólyomban, a mai Szlovákia területén született) 2. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Zrínyi horvát származású volt) 3. Arany János – Nagyszalontán, a mai Románia területén született 10. évfolyam 4. Felvilágosodás a német irodalomban - Művek, szemelvények Goethe, Shiller műveiből 5. Csokonai Vitéz Mihály – Diétai Magyar Múzsa c. folyóirata a pozsonyi országgyűlésről, Lilla komáromi gabonakereskedő lánya volt 6. Életmű – Petőfi Sándor (anyja Hrúz Mária, szlovák nemzetiségű) 7. Jókai Mór – Révkomáromban, a mai Szlovákia területén született 8. Márai Sándor Kassán, a mai Szlovákia területén született, Kassai polgárok

Történelem 9. évfolyam 1. Az államalapítás A szláv és a német etnikum a Kárpát-medencében 2. Magyarország társadalma a 12. században A szászok sajátos jogi helyzete 3. A királyi hatalom meggyengülése II. András és a Német Lovagrend 4. Tatárjárás A tatárjárás etnikai hatásai a német népcsoport helyzetére 5. Középkori magyar városfejlődés A városi lakosság etnikai sajátosságai a magyar középkorban 6. Vegyes-házi királyok időszaka A Huszita háborúk társadalmi és etnikai hatásai 7. Magyarország újjáépítése Betelepítés és önkéntes bevándorlás 10. évfolyam 1. Reformkori Magyarország

A szlovák nemzetiségi mozgalom helyzete 2. Az 1848-49-es szabadságharc A szlovák nemzetiségi mozgalom és Beniczky Lajos észak-kelet magyarországi hadjárata 3. Bach-korszak Nemzetiségi mozgalom felerősödése a neoabszolutizmus korában 4. A dualizmus társadalma és gazdasága Zsidók szerepe Magyarország polgárosodásában 5. A trianoni békeszerződés Kisebbségek helyzete Európa új államaiban 6. Köztes-Európa a két világháború között A magyar revízió és hatásai a szomszédos államokban élő magyarságra, és az itt élő nemzetiségekre 7. Magyarország a II. világháborúban Területi változások és etnikai tisztogatás, a magyarországi holocaust 8. Helytörténeti téma Észak-Komárom meglátogatása (tanórán kívüli foglalkozás) Területi változások: a két Komárom egyesítése és nemzetiségi viszonyok a városban 9. A Kádár-korszak társadalma Zsidóüldözés a kommunista rezsim alatt. A szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény hatása az etnikai viszonyokra 10. Rendszerváltozás A magyarországi kisebbségek helyzete a rendszerváltozás és az Európai Unióhoz csatlakozás után

Vendéglátás-turizmus szakterület: S z a k á c s , Vendéglátás-szervező - vendéglős

Ételkészítési ismeretek 11. évfolyam Környező államok konyhája tananyagegység: 1. Ukrán, szlovák nemzeti ételek, étkezési szokások és a speciálisan erre a környékre jellemző gasztrokulturális vonások megismerése, 2. Közvetlen kapcsolat a magyar konyhával, 3. Az egymásra utaltság és a kiegészítés szerepének kiemelése,

4. A táj- és földrajzi egységek azonos alapanyagai és feldolgozásuk szempontjainak felfedezése A magyar konyha kialakulása: 1. Magyarországon élő nemzetiségek hatása a magyar konyhára, 2. A multikulturalitás megismerése a gasztronómia területén belül, 3. A tájegységekre jellemző nemzetiségi ételek megismerése, 4. Ételkészítési technológiák és fogyasztási szokások megismerése (Bakony, Bakony-alja, a tatai szénmedence betelepülő munkásai: sváb, tót nemzetiség, Komárom, KomáromEsztergom megye szlovák) 10. évfolyam Speciális étkezési szokások tananyagegység: 1. A vallási indíttatásból elkülönült étkezési szokások. 2. A zsidó konyha hagyományai, ünnepei, ismertebb termékei

P i n c é r , Vendéglátás-szervező - vendéglős

Étel-ital ismeret 9-10-11. évfolyam 1. Az ünnepek (a kereszténységtől eltérő vallási ünnepek) és a hozzájuk tartozó protokoláris és gasztronómiai különlegességek, 2. Eltérő étkezési szokások: például vallási előírások miatt (zsidó), 3. Az étkezési szokásokban megtalálható különbségek megismerése

Szakács, pincér

Közismereti német nyelv A 9. évfolyamban fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a német nyelvű népekkel, kultúrájukkal, szokásaikkal. A 10. évfolyamban bővíteni kell a tanulók ismereteit a különböző népek kultúrájával kapcsolatban, például a Magyarországon élő svábok szokásai, ételei. A 11. évfolyamban

tanórán kívüli foglalkozás keretein belül meglátogatjuk a tatai Német Nemzetiségi Múzeumot, ahol a tanulók a környékben élő német nemzetiségi használati tárgyakkal és kulturális emlékekkel ismerkedhetnek meg.

Szakmai német nyelv - Szakiskola A 9. évfolyamban kiemelt szerepet kap a német nyelvű országok illemtani sajátosságainak megismerése. A 10. évfolyamban megismerkednek a tanulók a német nyelvű országok speciális ételeivel, italaival és étkezési szokásaival. Vendéglátás-szervező - vendéglős Szakmai német nyelv 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

Az 1/13. évfolyamon (1.0/6275-11 Szakmai kommunikáció) megismerkednek a német nyelvű országok illemtani sajátosságaival, a nemzetiségek elfogadására, kultúrájuk megismerésére helyezzük a hangsúlyt. Az 1/14. évfolyamon (3.0/6275-11 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése) a diákok a német nyelvű országok speciális ételeivel, italaival és étkezési szokásaival ismerkednek meg. Logisztikai ügyintéző Az 1/13. évfolyamon (319/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven) a tanulók megismerkednek az illemtani és viselkedési szabályokkal mind szóban mind írásban. Ezzel kapcsolatban foglalkozunk a német nyelvű országokban használatos illemtani szabályokkal.

Az 2/14. évfolyamon (319/3.0/0391-06 Szakmai idegen nyelv) tanórán kívüli foglalkozás keretein belül meglátogatjuk a tatai Német Nemzetiségi Múzeumot, ahol a tanulók a környékben élő német nemzetiségi használati tárgyakkal és kulturális emlékekkel ismerkedhetnek meg. Kereskedelmi ügyintéző Az 1/13. évfolyamon (313/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven) a tanulók megismerkednek az illemtani és viselkedési szabályokkal mind szóban mind írásban. Ezzel kapcsolatban foglalkozunk a német nyelvű országokban használatos illemtani szabályokkal. Szállítmányozási ügyintéző Az 1/13. évfolyamon (10501-12 Szállítmányozási ügyintéző feladatai) megismerkednek a német nyelvű országok illemtani sajátosságaival, a nemzetiségek elfogadására, kultúrájuk megismerésére helyezzük a hangsúlyt.

Az 2/14. évfolyamon (10501-12 Szállítmányozási ügyintéző feladatai) tanórán kívüli foglalkozás keretein belül meglátogatjuk a tatai Német Nemzetiségi Múzeumot, ahol a tanulók a környékben élő német nemzetiségi használati tárgyakkal és kulturális emlékekkel ismerkedhetnek meg.

bl) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulók adottságai erősebben befolyásolják teljesítőképességüket a testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelölésével, az

adott

módszertani

alternatívák

alkalmazásával

valósítható

meg.

Az

értékelés

differenciálásának másik lehetősége az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésének módosítása. A tanulók értékelésénél fontos szempont a tanórai és a tanórán kívüli testedzésben mutatott aktivitásuk, valamint a szabálytudat és erkölcsi rend (fair play) betartásának mértéke.

2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja 2.1. Az oktatás területén Minőségellenőrzés: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségbiztosítás: az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy a szükséges fitnesz szint „kell” értékét elérje és megtartsa. A sportági elméleti ismeretek önálló, tudatos alkalmazása, folyamatos népszerűsítése, gyakorlása. 2.2. Az egészségügy területén Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, a leglényegesebb kondicionális képességek alapján. A primer prevenció alapja a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos – pedagógus együttműködés.

2.3 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. Az erőnlét két legfőbb meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése, mellyel végső soron a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javítjuk. Fejlődése szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és állóképessége, vagyis a kondicionális képességek.

Iskolánkban

az

általános

fizikai

teherbíró-képesség

mérésére

a

„Hungarofit”

tesztrendszert, és az ehhez kapcsolódó segédkönyvet és számítógépes programot használjuk. Ez a tesztrendszer kiegészítő vizsgálatában méri és értékeli az optimális testtömeget és az attól való eltérést. Alapvizsgálatában méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: – az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma; – azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói A fizikai fitnesz önmagában is értékelhető, de célszerű a vizsgálatokat kiegészíteni egyéni vonatkozású információkkal is (például edzés, versenysport, életvitel) A vizsgálatokat az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük.

2.4. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere A test általános izomerejét, erő-állóképességét legponto-sabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: I.

Aerob vagy alap-állóképesség mérése –

2000 m-es síkfutás,

– II.

500 m-es úszás

Izomerő mérése

1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (dinamikus ugró-erő): helyből távolugrás páros lábbal 2. A kar-, törzs- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő): kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával 3. A kar-, törzs- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő): egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával 4. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 5. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig. 6. A hátizmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig

2.5. Általános vizsgálati szempontok 1. A felmérések megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell kezdeni. 5. A dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértéket számolni. 6. A mérések és az értékelés során el kell érni azt, hogy a tanulók megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

2.6. A testnevelők által elvégzendő feladatok 1. Egységes minőségellenőrzés A tanév elején és a tanév végén mérik a fizikai állapot mi-nősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. 2. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kon-dicionális képességek terén mutatkozó esetleges hiányokat, és törekedni kell azok mielőbbi felszámolására, illetve a „kell” szint megtartására. 3. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével a rendszeres testedzés hatásának elemzése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. 4. Adatok nyilvántartása Az egyéni adatlapok vezetése, a mért adatok kiértékelése. Osztályonkénti összesítő adatlapok elkészítése.

bm) Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Az iskola egészségnevelési elvei Kiemelt intézményi feladat az egészség megőrzése, felügyelete, nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység.

1.1. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében o Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása o

A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése

o Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása o Törekvés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra

o Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, szociális helyiségek stb.) higiénés állapotának megtartása o Fejlődjön a tanulók önismerete o A mozgás fontosságának felismertetése o A barátság, a párkapcsolat, a szexualitás szerepének ismerete az egészségmegőrzésbe, o A személyes krízishelyzet kezelésének stratégiája o A tanulástechnikák o Az idővel való gazdálkodás képessége o A kockázatvállalás határainak felismerése o A természethez való helyes viszonykialakítása 1.2. A tanórán kívüli szabadidő keretében o A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése • háziversenyek, bajnokságok • ISK keretében edzések (szakosztályi) • Diákolimpia versenyek, bajnokságok o A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése o Egészségfejlesztő gyalog- és kerékpártúrák szervezése. o Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében o Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben városi rendezvények, Nemzetközi Kempelen Kupa stb.).

1.3. Az egészséget támogató környezet kialakítása o A biztonságos iskolai környezet kialakítása: o Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére o Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása o Megelőző balesetvédelmi oktatás 1.4. Az egészséges környezet kialakítása o Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére

o Az iskolai felszerelések, berendezések vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését o Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira

2. A környezeti nevelés A környezeti nevelés a magatartás, a hétköznapi életvitel megváltoztatására is irányul, ez (is) megkülönbözteti a nevelés minden más formájától. A megfelelő ökológiai kultúrát képviselő életvitel kialakításához nem elegendőek pusztán kognitív (gondolkodási-megismerési) hatások és követelmények. A környezet javításának módszereiről való ismeretek megszerzése is fontos, de ezek birtoklása még nem jelenti a cselekvésre való motiváltságot és az ahhoz szükséges képességeket.

A környezettudatos életvitelt folytató személyek: - ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, - ismerik az aktuális környezetvédelmi problémákat és tennivalókat, - ismerik az adott probléma megoldásához használható cselekvési stratégiákat, - hisznek a tevékenységük jelentőségében, - elkötelezettek a cselekvésben, - gyakorlatuk van az önálló cselekvésben, - kitűnő együttműködési és társas képességekkel rendelkeznek. 2.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének elvei - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: • a környezet fogalmával, • a földi rendszer egységével,

• a környezetszennyezés formáival és hatásaival, • a környezetvédelem lehetőségeivel, • lakóhelyünk természeti értékeivel, • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2.2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai; Magyar nyelv és irodalom A tanulók • legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; • tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; • tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; • törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt A tanulókban: • fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében • ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • a tanulandó szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; • ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; • fejlődjön az állampolgári felelősségtudata.

A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit, • váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül tanulandó szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, • legyenek képesek reális becslésekre, • tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, • ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód. • ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,

• törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait, • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel, • ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását. Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, • tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Társadalomismeret, etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban • alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, • fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, • ismerjék a természetes alapanyagok használatát, • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, • kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket. Informatika Információkezelés (gépírás, levelezés, idegen nyelvű gépírás) A tanulók • tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, • futtassanak a környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat, • ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, • ismerjék meg az üzleti levelezés műszaki paramétereit, a nemzetközi írott kommunikációt,

• ismerjék meg a környezetkímélő kommunikáció eszközeit és lehetőségeit. Pályaorientáció - szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók • ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, • ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, • tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, • ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (9-11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók • legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük, • sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, • tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.), • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, • sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, • látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban, • tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban • alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem, • alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk.

b) a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; o évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel a tanulók számára; o minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; o a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában; o intézményünk „ökoiskola”!

bn) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének

növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet, érvényesítenünk kell az esélyegyenlőséget

1. Fejlesztési célok és intézkedések • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének tudatos javítására való odafigyelés valamennyi érintett szervezet összefogásával; • Kapjon prioritást a társadalmi szolidaritás, a szociális fejlesztés, az egy irányba mutató esélykompenzálás és a halmozottan hátrányos helyzet megelőzése érdekében; • Bővüljenek a szolgáltatások: - integrációs felkészítés, - iskolán kívüli programok bevezetése (Útravaló, MACI stb.) - hasznos időtöltés feltételeinek megteremtése • Hatékony fellépés iskolai szinten a lemorzsolódás, az igazolatlan mulasztás ellen; • Pontos és teljes körű adatnyilvántartást vezetünk intézményünknél a halmozottan hátrányos helyzetűekről annak érdekében, hogy minden tanuló az állapotának megfelelő felkészítésben, ellátásban részesüljön; • Teljes körű akadálymentesítés és a kötelező eszközök, felszerelések beszerzésére törekszünk (jelenleg részlegesen akadálymentesített az intézmény); • Fontos a tartalmi, módszertani kultúra megújítása, együttműködő szervezetek további bevonása a nevelésbe; • Sikeres pályázati programokon részvétel

2. Az esélyegyenlőséget szolgáló konkrét tevékenységek Gondot fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra a következő módokon: A tehetség, a képesség kifejlesztését segítő tevékenységek: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,

-

az emelt szintű érettségire jelentkezés lehetősége,

-

egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal,

-

versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés,

-

iskolai könyvtár, Internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata,

-

a továbbtanulás segítése.

A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: -

csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,

-

egyéni foglalkozások,

-

felzárkóztató órák megszervezése,

-

osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése,

-

előadók, szakemberek meghívása,

-

a továbbtanulás irányítása, segítése.

3. Intézményi együttműködések, szakmai, társadalmi kapcsolatok a.) Ágazati együttműködések, kapcsolatok: Az azonos típusú nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatban áll az intézmény, a különböző típusú közoktatási intézményekkel szakmai együttműködésünk eseti, feladatorientált (általános iskola, művészeti iskola). b.) Ágazatközi együttműködések, kapcsolatok: •

családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok a tanulók illetékességi településén,

•

védőnők,

•

iskolaorvos,

•

nevelési tanácsadó,

•

illetékes jegyzői hivatalok,

•

önkormányzatok szakmai képviseletei,

•

Tanulási képességet vizsgáló szolgálat,

•

Máltai Szeretetszolgálat,

•

testvériskolai kapcsolatok,

•

Jókai Mór Városi Könyvtár,

•

József Attila Megyei Könyvtár,

•

Csokonai Művelődési Központ,

•

Szőnyi Kulturális Egyesület,

•

Élettér Településfejlesztési Egyesület,

•

Monostori Gyermekbarát Alapítvány,

•

Monostori Kulturális Közhasznú Egyesület,

•

Garabonciás Táncegyüttes,

•

Magyarock Dalszínház,

•

Komáromi Német Kisebbségi Önkormányzat,

•

Komáromi Cigány Önkormányzat,

•

egyéb szakmai, kulturális és sportszervezetek, csoportok, egyesületek, gazdasági egységek

4. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói és intézményi tevékenységek, felelősségek •

a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: - az esélyegyenlőség megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;

•

az elkészült esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;

•

az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintettek tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;

•

az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzési módszereinek kidolgozása;

•

befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;

•

akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra;

•

esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója;

•

fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;

•

az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;

•

a közoktatási intézmény működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni

az

egyenlő

bánásmódra

és

esélyegyenlőségre

vonatkozó

kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; •

folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban.

•

az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét;

•

a végrehajtásról tájékoztatni kell az érintetteket. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

bo) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 1. A tanulók helyi (iskolai) jutalmazásának, elismerésének elvei, formái 1.1. A tanulók jutalmazásának elvei - kiemelkedő tanulmányi munka, - példamutató magatartás, szorgalom, - versenyeken elért eredmények, - közösségi tevékenység, - az iskola jó hírnevét erősítő tevékenység, - egymás segítése.

A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi, sport vagy egyéb irányú munkájában elért eredményeket jutalmazni kell. Jutalmazással, dicsérettel, elismeréssel fokozni lehet a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. 1.2. A jutalmazás módjai 1./ Nevelőtestületi dicséret Nevelőtestületi dicséretben részesüljön az a tanuló, aki tanulmányi munkájában folyamatosan jeles vagy kitűnő eredményt ér el, magatartása példamutató, osztályközösségi munkában aktív, szorgalmi tevékenysége jó, országos versenyeken kimagasló teljesítmény nyújtott. 2./ Igazgatói dicséret

Igazgatói dicséretben részesüljön az a tanuló, aki rendszeresen vagy esetenként kiugró teljesítménnyel növeli az iskola jó hírét. 3./ Osztályfőnöki dicséret Osztályfőnöki dicséretben részesüljön az a tanuló, aki az 1. pontban meghatározott feladatokban folyamatosan jó példát mutatva ezzel osztálytársainak példát mutat,vagy az a tanuló, aki iskolán belül egyszeri kimagasló teljesítményével növeli az osztály hírnevét. 4./ Szaktanári dicséret Tantárgyi versenyek alacsonyabb helyezéséért és kiváló tanórai munkáért szaktanári dicséretben részesülhet a tanuló. 5./ Könyvjutalom Könyvjutalomban részesüljön az a tanuló, aki az 1. pontban meghatározott területeken folyamatosan jó vagy esetenkénti kimagasló teljesítményével követendő példa tanulótársai előtt. 6./ Egyéb jutalom E kategóriába a tárgyjutalom, jutalomutazás tartozik egyrészt. Másrészt kulturális tevékenység vagy más verseny jó helyezéséért adható egy-egy színház- vagy hangversenyjegy. Ezen jutalmazási formák anyagi kereteit évente változnak.

1.3. A jutalmak átadási rendje

Könyvjutalom, egyéb jutalom - ballagáskor a megyei, területi, országos versenyen helyezésért elért, valamint a tanulmányi időszak alatt kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkát végzett tanulók kapják, - a tanévzáró ünnepélyen, bizonyítványosztáskor az alsóbb osztályosoknak tanulmányi, közösségi, kulturális és sport területén elért eredményekért, - évközi háziversenyek I-III. helyezéséért aktuális időben, - a jutalomkönyveket, egyéb jutalmakat a ballagáson az igazgató, tanévzárón, bizonyítványosztáskor az osztályfőnök (ha akadályoztatás miatt nem iskolai szintű) adja át. Oklevél - házi versenyeken az I-III. helyezést elért tanulók kapják, - a versenyeket rendező munkaközösségek készítik el, - átadására a könyvjutalmakkal, egyéb kategóriába sorolható jutalmakkal együtt kerül sor. Dicsőségtábla Erre azok a tanulók, illetve csapatok fényképei és nevei kerülhetnek fel, akik az országos tanulmányi és sportversenyeket az első 10 helyezett közé jutottak.

Eredménytábla A tanév eredményeinek összesítését szolgálja. Ide kerülnek: - a házi versenyek I-III. helyezettjei, - a megyei, területi, országos vetélkedők, versenyek helyezettjeinek nevei, osztályuk, felkészítő szaktanáraik, elért eredményeik.

2. A tanulók elmarasztalásának elvei A pedagógusok saját hatáskörükben hozott fegyelmező intézkedései egyenrangúak. (Például szaktanári figyelmeztetés után újabb kötelességszegés esetén már osztályfőnöki intést kell kiszabni, nem figyelmeztetést.) A fegyelmező intézkedéseket – mint eszközt – a fokozatosság elvét megtartva, kiemelten kell alkalmazni a helyes társadalmi értékrend (a tanulók kulturált magatartása, a tanórai fegyelem, a tudás és a műveltség tisztelete stb.) érdekében és nem utolsósorban a dohányzás, az alkoholizmus és a drogfogyasztás elleni küzdelemben. A tanuló fegyelmi büntetésével kapcsolatos tudnivalókat a jogszabályok egyértelműen szabályozzák. Alkalmazásánál feltétlenül figyelembe kell venni a fegyelmi vétség súlyossága mellett a kisebb fegyelmezetlenségek halmozódását is.

3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését, megállapítását az osztályban tanító pedagógusok és szakoktatók közösen végzik az osztályfőnök vezetésével. E folyamat során figyelemmel kísérik a tanulók képességéhez mért teljesítményét,

viselkedését,

közösségi

kreativitását,

szabálytiszteletét,

szerepét,

feladatvállalását,

munkaerkölcsét,

kötelességtudatát,

mulasztásait. Év közben érdemjeggyel (2-5), év végén bejegyzéssel értékelünk a következők szerint: magatartás: példás (5) – jó (4) – változó (3) – rossz (2) szorgalom: példás (5) – jó (4) – változó (3) – hanyag (2)

bp) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek: 1. A tanulók közösségi szolgálatának megszervezése

1. Intézményünkben meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott felelős a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott 50 óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. 2. A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenység: a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel foglalkozás közös sport- és szabadidős tevékenység 3. A 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg vagy biztosítjuk az időkeretet a legalább 50 órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. 4. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az 50 órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. 5. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. 6. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

7. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. 8. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) a naplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

bp) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek: 2. Az iskolarendszerű felnőttoktatás megszervezése

1. A tanulói jogviszony létesítése, megszűnése Az esti tagozat tanulói a felnőttek szakközépiskolájában – az érettségi bizonyítvány megszerzésére irányuló képzésben a 9. vagy a 10-11. évfolyamban, a szakmai képzésben (OKJ-s képzés) pedig az 1/10. szakiskolai évfolyamon vagy az 1/13. szakközépiskolai évfolyamon kezdik tanulmányaikat. Érvényes 9-10. évként fogadjuk el a szakiskolai 2 vagy több éves tanulmányokat, a szakmunkás-bizonyítványt, szakközépiskolai 9-10-11. évfolyam elvégzését. A szakképző évfolyamok bemeneteli dokumentuma a szakiskola 10. évfolyamának igazolása (kifutó rendszerben), illetve a 11. évfolyam, más esetben az érettségi bizonyítvány.

Az egységes érettségi rendszerből adódóan a tanulókat a nappali tagozattal megegyező vizsgára készítjük fel. A tanulók – azonosan a nappali tagozatos jogviszonyhoz – évet halaszthatnak, előrehozott vizsgákat tehetnek. A tanulók felvételi eljárás nélkül, jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek, az előző tanulmányokat igazoló eredeti bizonyítványok bemutatásával a naptári év szerint augusztus 31ig. A beiratkozás dátuma azonos a tanév rendjében megadottal.

Átlépés, átvétel más iskolából, iskolatípusból -

azonos iskolatípusból (esti vagy nappali tagozat) egyszerű átlépéssel átvehetők a

tanulók.(fiatalkorú tanuló esetén szülői nyilatkozattal, kérelemmel), -

fegyelmi okból kizárt, áthelyezett tanuló esetén egyedi elbírálással,

-

más iskolatípusból átlépni szándékozók esetében előző bizonyítványok alapján

egyedi elbírálással

Megszakított tanulmányok folytatása A tanév elejéig - szeptember 1-ig – felsőbb osztályba beiratkozhat az a tanuló, aki - korábban eredményesen zárt egy évfolyamot. - akinek a tanulóviszonya tanévközben megszűnt, az esti tagozaton is újrakezdheti a megszakított tanévet. - évismétlésre záradékolt tanuló évismétlőként beiratkozhat.

2. Nevelési alapelvek - folyamatos tanulás, önművelés, - közösségi értékek, humánum, tolerancia, - rugalmasság, igényesség, - az anyanyelvi kultúra, a hazafiság, európaiság ápolása törekvés a személyiség kiteljesítése, - önfegyelem, pozitív szemlélet. Fontos feladat a különböző előképzettségű és korú tanulók felzárkóztatása. A tananyagok elsajátításában nagy szerepet kap az önálló, egyéni felkészülés, ami miatt irányítani szükséges az egyéni tanulást, a lényeglátást.

3. Pedagógiai célok Elsődleges cél a követelmények figyelembevételével a felzárkóztatás, a szintre emelés a továbbhaladás érdekében. Alapvető cél a középfokú műveltség kiteljesítése, a tanulók felkészítése az érettségi vizsgára, OKJ-s képzésekre, esetleg felsőfokú tanulmányokra. Az egységes érettségi rendszernek megfelelően tantárgyi felkészítés a kétszintű érettségi vizsgára.

4. Az esti tagozat működési rendje Iskolánkban a képzés esti tagozatos rendben történik, meghatározott napokon a délutáni óráktól az osztályok órarendjének megfelelően. A tanítási napok száma, az egyéni felkészülésre, a vizsgáztatásra fordított idő beleszámít a tanulmányi szakaszba (egy tanulmányi év vagy félév. Az iskolai keretek között töltött oktatási idő a nappali tagozaton számított időtartam 50%-a kell, hogy legyen. Az iskola vezetője tartja a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, a tagozaton tanító pedagógusokkal. Az iskolatitkár végzi a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztratív tevékenységet, az adatnyilvántartást, gondoskodik egyéb adminisztrációs teendőkről. Ő végzi a tanulók azonosító számával, a diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést. Az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot a tanulókkal, gondoskodnak a naplóvezetésről, figyelemmel kísérik a tagozat tanulóinak előmenetelét, a hiányzásokat, vezetik a törzskönyvet. A gazdasági ügyintéző feladata az iskola pénztárával való egyeztetés a térítési díjak, a tandíjak befizetésével kapcsolatosan.

5. Az esti tagozat munkájának belső ellenőrzési rendje A tagozat munkájának ellenőrzéséért a megbízott felel. Az ellenőrzés módszerei: - óralátogatások, beszámoltatások, vizsgák látogatása,

- naplóellenőrzés (adminisztráció, írásbeli munkák meg-léte, érdemjegyek, hiányzások stb.), - egyéb oktatási dokumentumok ellenőrzése (törzskönyv, beírási napló, tanüzemi gyakorlati napló) Az ellenőrzésre jogosult az igazgató, szakmai vezető, külső hatósági ellenőrzés, fenntartó által felkért külső szakértő, illetve az osztályfőnök az osztályában. Az ellenőrzéseket naplókban, vizsgált dokumentumokban rögzíteni kell, tapasztalatokat szóban, írásban ismertetni kell az érintettekkel. Az ellenőrzések során tapasztalt hibák, hiányosságok pótlására módot kell találni, az ismételt ellenőrzés során vissza kell térni.

6. Tankönyvek és segédletek kiválasztásának elvei Az esti tagozaton a fokozottabb mértékű egyéni tanulás miatt olcsó, könnyen hozzáférhető önálló tanulásra alkalmas tankönyveket javasoljuk. A ritkábban használatos segédletek, kötelező olvasmányok, szótárak, lexikonok stb. hozzáférését az iskolai könyvtáron keresztül kell biztosítani. A

javasolt

tankönyveket

a

tagozat

tanárai

szaktárgyanként

egyeztetik.

A

tankönyvbeszerzést a megbízott tankönyv-felelős végzi az osztályfőnök bevonásával.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszere A képzés során a tanulók tudásának értékelése negyedéves vizsgákon történik, tanévenként négy alkalommal (kivétel a végzős évfolyam). Az első, második, harmadik negyedév végén beszámoló, a tanév végén vizsga van. A beszámolók írásban és szóban vagy csak szóban vagy csak írásban történnek. Az év végi tantárgyi osztályzatot osztályozó értekezleten hagyja jóvá a nevelőtestület. Amennyiben a tanuló évközi beszámolói (egy vagy több) sikertelenek, úgy azokat tanév végi, teljes tananyagból történő vizsgával pótolhatják. A tanulók javítóvizsgát tehetnek, megfelelő

osztályzattal

(minimálisan

elégséges)

a

következő

évfolyamba

léphetnek,

sikertelensége esetén a képzési évet meg kell ismételniük. A tanév lezárásakor a tanulók értékelését a nappali tagozaton azonos nyomtatványú bizonyítvány kiállításával rögzítjük. A haladási napló (osztálynapló), a törzslap és a bizonyítvány adatainak meg kell egyezniük.

8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba lépés Az esti tagozaton a tanév során a tantárgyat tanító felmenő évfolyamokon négy, befejező évfolyamon három alkalommal, beszámolókon értékeli a tanulók felkészültségét. Az értékelés formája a tantárgyhoz igazodik, szóbeli vagy írásbeli, vagy mindkettő. A tanév végi vizsgán az egész tanév anyagából történik az értékelés akkor, ha a tanuló évközi beszámolói elégtelenek az adott tantárgyból. Az év végi érdemjegy megállapításánál befolyásoló a tanuló évközi munkája, negyedéves beszámolási érdemjegyei. A negyedéves szóbeli beszámolón 2 fős bizottság van: a kérdező és az ellenőrző pedagógus. A vizsgák időbeosztásáról tanévenként terv készül, amelyet a tanulók megkapnak. A sikertelenre minősített év végi tantárgyi eredmény az intézményi munkatervben meghatározottan augusztusban javítóvizsgán javítható. A vizsgáztatás 3 tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgázónak szóbeli vizsga esetén felkészülési idő (15 perc) jár, elégtelen beszámoló esetén póttételt kell húzni. Írásbeli vizsgán a tantárgy jellegétől függően a szaktanár határozza meg a megoldás időtartamát. A tanuló eredményei alapján az esti tagozatos nevelőtestület dönt a továbbhaladásról.

Az eredmények lezárása az osztályozó értekezleten történik, amelyen minden, az esti tagozaton oktató szaktanár részt vesz. Az osztályozó értekezletet az osztályfőnök vezeti az igazgató ellenőrző részvétele mellett. Az osztályozó értekezlet megvitatja az eredményeket, az esetleges eredménytelenség okait és döntést hoz a tanuló felsőbb osztályba lépéséről, javítóvizsgára utasításról vagy az évfolyam megismétléséről (például a kötelező szakmai gyakorlatok hiánya miatt, a megengedettnél magasabb óraszámú hiányzás miatt stb.).

br) Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása: projektoktatás

1. Szakpedagógiai projekt az intézményben A pedagógiai projekt, mint komplex feladat kötődik az iskolához, de túlmutat azon, a köznapi értelmezéssel ellentétben nem szűkül le a tervszerű feladatvégzésre. Az iskolában három fogalmat használunk: projekt, projektmódszer, projektoktatás.

Intézményünkben eredményorientált projekttevékenységet alkalmazunk, ami során előre meghatározott a projekt végterméke és a megvalósítás módja, a megvalósítás során alkalmazott stratégiák. A témaegységeket a pedagógusok hirdetik meg, a diákok azonos érdeklődés mentén. Megadott téma feldolgozására szerveződnek a csoportok. A csoportok a megadott kínálatból választanak, de szigorúan meghatározott a feldolgozás menete és szempontjai. A vendéglátó-ipari tanulók a projektoktatásban az alábbi témaegységek között választhatnak a szakmai órákon:

Ssz. 1.

2.

3.

Téma Személyek: híres vendéglátósok (szakácsok, pincérek, tulajdonosok és egyéb) életpályájának bemutatása, portré készítése, speciális termékei stb.

Vendéglátó-ipari egységek: híres hazai és külföldi vendéglátó egység bemutatása, elemzése, specialitásai, különleges szolgáltatásai, egyedi sajátosságai Egyedi vendéglátó termék: bemutatása, kapcsolódási pontjai az előző témaegységekhez stb.

Típus Eredményorientált Csoportos

Fejlesztendő kompetenciák Felelősségtudat Szabálykövetés Döntésképesség Önfejlesztés Szervezőkészség Fejlődőképesség Önállóság Szorgalom Igyekezet Pontosság Külső megjelenés Rátermettség Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség Kapcsolatteremtő készség Határozottság Nyelvi magabiztosság Közérthetőség Rugalmasság Udvariasság Hatékony kérdezés készsége Rugalmasság Kompromisszumkészség

4.

Az én vendéglőm

Eredményorientált Egyéni

Kreativitás Visszacsatolási készség Határozottság Nyelvi magabiztosság Közérthetőség Rátermettség Döntésképesség Önfejlesztés Önállóság

A csoportokban végzett projekttermék előállítása a legnagyobb hatású a szociális kompetenciák (érzékenység, empátia, ízlés) fejlesztésében. Az IKT eszközök alkalmazása miatt a projekttermék az iskolában mindig digitális formában ölt testet. A feladat mindig célirányos a tanulók szempontjából, de az egyéni ötletükkel kiegészítve készíthetik el a projektterméket, ezért a kreativitás, a megoldási képesség fejlesztése elsődleges. A feladat nem csak szakma specifikus, hanem módot ad az ismeretek integrálására, az iskolai és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolat kialakítására. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, s a tanulás mintegy „mellékterméke” a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. Az intézményünkben tanuló diákoknak fontos és szüksége van arra, hogy az iskolában szakmai és életközeli témákkal és problémákkal szembesüljenek. A tanulói érdeklődés alapját a szakmai motiváció képezi, melyet a projektmunka során motiváltság vált fel. A hagyományos iskolai környezetben a tanulói aktivitás csökken, sőt passzivitásba csap át. A probléma megoldás, a komplex feladatok elvégzése a gyűjtőmunkával párosulva emeli az aktivitás szintjét, sőt lényeglátás erősítésével a motiváció kerekedik felül. Az életszerű és spontán tevékenységek lehetővé teszik a stressz-mentes helyzeteket a tanulók számára, s így az egyéni képességek kibontakozásában és fejlesztésében a legnagyobb térrel a projektmódszer rendelkezik.

1. Tanuló – tanár közös tevékenységének módjai Tanuló A tanulók csoportokat alkotva kiválasztják a témakörön belüli szűkebb egységet

Pedagógus A téma meghirdetése Részt vesz a csoportalkotásban (vegyes csoportok kialakítása) Ráhangolódás

A csoportok összeszedik a meglévő ismereteiket. Információ feldolgozás. A feladatokat felosztják egymás között. Közösen ötleteket gyűjtenek a megjelenítendő projekttermék megvalósítására.

Irányítja az asszociációs gyűjtőmunkát. Felkészülés Koordinálja a feladatok szétosztását, rögzíti a csoportok névsorát és a vállalt feladatokat. Ügyel, hogy mindenki részt vegyen a

Munkamódszer osztályszintű megbeszélés csoportszintű megbeszélés, gyűjtés, rendszerezés csoportmunka, kooperáció csoportszintű megbeszélés,

Eldöntik, milyen jellemző külsővel és helyzetben mutassák be a kiválasztott témát. Kiválasztják a prezentáció szereplőit és a kommentátort. Megbeszélik a megalkotandó alkotás kivitelezési technikáját, meghatározzák a szükséges eszközöket. Kijelölik az elkészítésre vállalkozók személyét.

munkában. Határidőket egyeztet, segíti a kutatómunkát. Folyamatosan segíti a tanulók munkáját

Kivitelezés Segít a lényeges információk kiszűrésében. Meghatározza a fontossági sorrendet. Tanácsot ad a projekttermék összeállításában. Segítséget nyújt a prezentáció tervezetében.

Összesítik a gyűjtőmunka során megszerzett információkat. Megvalósítják az eltervezett technika alapján a digitális projektterméket. Felkészülnek a prezentációra. A csoportok bemutatják a gyűjtött anyagból összeállított terméket. Rávilágítanak az összefüggésekre. Verbálisan is bemutatják a választott témát. Visszajelzéseket kérnek a többiektől.

Prezentáció Koordinálja a prezentációs sorrendet. Segít az összefüggések feltárásában és annak kinyilvánításában. Rámutat a lényegre. Részt vesz a visszajelzésben, ha kell irányítja azt. Értékelés Szakmaiasság betartatása. Az objektivitás megtartása. A saját vélemény bemutatása. Megbeszélés és vita.

Önértékelés Csoportértékelés Az értékelés eredményének összefoglalása saját szemszögből. Kérdőív és mintakérdések összeállítása Megbeszélés és vita.

manuális tevékenység, a bemutató előkészítése, próbája

frontális, csoportmunka, kooperáció

csoportos és egyéni értékelés, önértékelés frontális

2. Problémamegoldás, az összefüggések feltárása A projektoktatás lényege, hogy a tanuló számára a célhoz vezető út megtétele tulajdonképpen a problémamegoldás folyamata. Az összefüggések felismerése kapcsolódik az információk feldolgozásával és transzferálásával. A probléma maga a projekt tartalma és a projekttermék kivitelezése és a prezentáció megtartása. A személyiség jegyek a csoporton belüli felszínre hozása, maga a csoportmunka generálja a probléma második szintjét az oktatási folyamaton belül. A megoldás maga ugyan az, hiszen a kész termék és projektmunka lebonyolítása adja meg azt a szublimációs folyamatot mely megoldással kecsegtet a résztvevőknek.

Probléma megnevezése A feladat megértése

megoldása A probléma újrafogalmazása

Összefüggések Szakmai alapismeretek és a médiumok információhalmaza,

Tervkészítés

A megoldási javaslat kidolgozása

Kivitelezés, tulajdonképpeni megoldás

Számítástechnika és a szakmai információk feldolgozása

Az eredmény felülvizsgálása, ellenőrzése

Kérdőívek készítése, elemzése és összefoglalása

valamint a közismereti tantárgyak (történelem, magyar nyelv és kommunikáció stb.) felhasználása A tervezet időrendisége A felelősök kijelölése, a felelősségtudat megerősítése Információ feldolgozás. Az optimális időkeret és megoldások átlátása Elemi számítógép használat Elemzés és statisztikai adatok. Az objektivitás kontra szubjektum

br) Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása: Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók integrált oktatásának módszerei Diagnózis meghatározott olvasászavar meghatározott írászavar egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar az iskolai készségek fejlődési zavara egyhe mentális terardáció tanulási zavar, aktivitás és figyelem zavarai az írás zavara gyermekkori és serdülőkori emocionális zavar-túlzott szorongás zavara a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége figyelemhiány

diszkalkulia

Fejlesztendő terület olvasástechnika fejlesztése helyesírás, betűdifferenciálások verbális / vizuális emlékezet edzése, fejlesztése, betűdifferenciálások olvasás, írás, számolás látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, zeneterápia látás, hallás, mozgás koordinált működtetése helyesírás, helyesírási szokásrendszer apró lépésekben való kialakítása érzékelés észlelés fejlesztése verbális munkamemória fejlesztése emlékezet, gondolkodás és beszéd összehangolt intenzív fejlesztése, figyelem fejlesztése számolás

1. Differenciálás A differenciálás latin eredetű szó, aminek „különbségtevés” a jelentése. Iskolarendszerben valósulhat meg, ahol a tehetségesek és a szociális hátránnyal élők számára külön intézményeket hoznak létre. Emellett az iskolai tanítás során is használhatjuk a differenciálást, mint módszert. Az azonos életkorú tanulókat képességük alapján csoportokba osztjuk, ahol a tananyagot saját szükségleteikhez igazítjuk.

2. A differenciálás területei

- a tananyagot a gyermek tudásához, érdeklődéséhez alakítjuk - a célokat a gyermek tapasztalataihoz, ismereteihez igazítjuk - a szervezést, a munkaformákat, a munkavégzés tempóját a gyermek igényeihez igazítjuk - meghatározzuk a tanulói önállóság módját, ehhez kapcsolódóan a segítségadást - a tanórán, korrepetáláson a tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel biztosítjuk a megfelelő haladást a tananyagban (csoportmunka, egyéni, páros munka)

3. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén - olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését - a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása - az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműködő tanulás technikáit - az iskolai tanítás, tanulás különböző szervezeti formáiban a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állításával kívánunk eredményeket elérni - a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben - a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében - sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem tudjuk megvalósítani a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatait

4. Kooperatív technikák A kooperatív tanulás során a gyerekeket képességeik szerint kis csoportokra osztjuk. A csoport minden tagjának feladata az aktuális anyag elsajátítása, valamint fontos, hogy meglássa, hogy a többi tanulónak szintén sikerült-e ez. A tanuló megtanulja, hogy csak akkor lehet sikeres, ha a többi gyerek is az. A csoportok tagjai együttesen dolgoznak, segítik egymást, ami azért jó, mert a gyengébb képességűek sem fognak elmaradni a többitől. A kooperatív tanulás négy alapelvre épül, ha ezek valamelyike nem teljesül, az már nem kooperatív tanulásszervezés.

5. A l a p e l v e k Építő egymásrautaltság: az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással. A csoporttagoknak nagy szerepe van a másik sikerében. Fontos a segítő és bátorító magatartás a csoporttagok részéről. Egyéni felelősség: mindenki felelős a saját munkájáért is, és a csoport teljesítményéért is. A csoportcélt csak az hozhatja létre, ha az egyéni teljesítmények sikeresek, erősítik az egyéni felelősséget és javulást hoznak a tanulási teljesítményben is. Egyenlő részvétel: ezt általában szerepelosztással vagy munkamegosztással érjük el. A munkamegosztást leginkább különböző feladatok felosztásával lehet megvalósítani, ahol mindenki a feladat egy részéért felelős, így ez erősíti a személyes felelősséget, a részvételt kiegyenlítetté teszi. Párhuzamos interakciók: a kooperatív tanulás során a gyerekek között egyidejű interakciók zajlanak. A tanuló akkor beszél, ha felszólítjuk, ezért a kooperatív tanulási technikák biztosítják a csoport tagjainak, hogy legyen lehetőségük a kommunikációra. Páros munkában az időmegosztással, vagy a páros forgószínpad módszerrel, ahol a gyerekek felváltva beszélnek. Csoportmunka során akár szóforgók, akár a csoportos interjúk is alkalmasak arra, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek az órán. Csoportszervezés: a kooperatív tanulócsoportokat különböző képességű tanulókból állítjuk össze. Minden képesség együtt van ilyenkor, ezáltal tudják egymást kiegészíteni a munkában, egyenlő eséllyel indulnak. Kivételek természetesen azok az estek, amikor speciális fejlesztést akarunk elérni, ilyenkor homogén csoportokat hozunk létre. Ezek a csoportok ideiglenesek és a feladatmegoldások után a csoportok felbomlanak.

6. Csoportalakítás lépései - érdeklődési kör vagy készség meglétét feltételező tevékenység alapján - közösségépítés céljából - kooperatív tanulásszervezés: terem berendezésével, szabályok ismertetésével, szerepek elosztásával kezdődik

bs)

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Tanulóinktól tanulmányi téren a képességeikhez mérten jó és elfogadható teljesítményt várunk el, ezen túlmenően, érdeklődésük középpontjában álló műveltségi területen is megfelelő eredmények felmutatását tűzzük ki célként. Az iskolai követelmények teljesítése érdekében elvárjuk és megköveteljük a rendszeres, kitartó munkát. A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi. A számonkérés lehet - szóbeli felelet, - írásbeli felelet, dolgozat, - házi dolgozat illetve - témazáró dolgozat.

- Az írásbeli felelet a napi anyag számonkérésére irányul. - Dolgozat több órára feladott egység írásbeli számonkérése. - Témazáró dolgozat a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés. Diákjaink túlterhelésének elkerülése érdekében egy tanítási napon csak egy témazáró dolgozat vagy legfeljebb két dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot legalább egy héttel előre, a dolgozatot legalább az előző szakórán be kell jelenteni. A tanév során minden tantárgyból legalább kettő témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A témazáró dolgozatokat 8 munka-napon belül kijavítva visszakapja a tanuló, és ezek az osztályzatok a féléves vagy év végi osztályzatok kialakításakor kétszeres súlyozással számítanak. A témazáró dolgozatokat oly módon kell értékelni a tanulók előtt, hogy annak pedagógiai értéke legyen (típushibák, különlegességek, követendő példák stb.).

A témazáró dolgozatokat a szaktanár köteles a nevelői szobában az arra kijelölt helyen tárolni. A témazáró dolgozatok egységbe vannak foglalva (egy témazáró dolgozat/osztály), amelynek fedőlapján szerepel az osztály megjelölése; a témazáró dolgozat római számos sorszáma; a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen érdemjegyek darabszáma; a belőle számított átlag; továbbá a hiányzók neve (nem írt témazáró dolgozatot); a dolgozat keltje és a tantárgyat tanító szaktanár neve. Az írásbeli dolgozatokat (heti és az ún. röpdolgozatokat) a szaktanár lehetőleg a következő tanítási óráig, de legkésőbb a megíratást követő második tanórára kijavítva visszaadja a tanulónak. Az érettségire illetve szakképző évfolyamok esetében a záróvizsgára való sikeres felkészülés érdekében tantárgyi vizsgákat és szintvizsgákat szervezünk az egyes évfolyamokon. A 9-12. érettségire felkészítő évfolyamokon félévente a nevelőtestület által meghatározott tantárgyakból írásbeli vagy szóbeli vizsgát szervez az intézmény, szakképző évfolyamokon ezen túlmenően az illetékes kamara által megjelölt idő-pontban szakmai szintvizsgát bonyolít le. Ezeknek a vizsgáknak a célja rutinszerzés, a hiányosságok feltérképezése valamint az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A vizsgák eredménye kétszeres súlyozással számít bele az év végi eredménybe.

Modulzáró vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a tananyagegységek minimális követelményeit teljesítette. Ha az 5. § (1)-(3) bekezdései alapján vizsga teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsga annak korábbi szakmai vizsgán teljesített százalékos értékével, vagy a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban meghatározott, illetve a vizsgán szerzett érdemjegynek a (4) bekezdés szerinti maximális % értékével kell figyelembe venni. Az 5. § (5) bekezdése alapján a versenykiírásban meghatározott felmentés esetén az adott vizsgarész teljesítményét 100%-osnak kell tekinteni.

Informatikus rendszergazda modulzáró vizsgák

azonosító száma 11500-12 11499-12 11498-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga modul megnevezése vizsgatevékenysége befejezésének évfolyama Munkahelyi egészség írásbeli 9. évf. vagy 1/13. és biztonság évf. Foglalkoztatás II. írásbeli 5/13. évf. vagy 2/14. évf. Foglalkoztatás I. írásbeli 5/13. évf. vagy 2/14. évf.

10815-12

10826-12

10817-12

10827 -12

10828-12

Információtechnológiai alapok Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

gyakorlati gyakorlati és szóbeli

9. évf. vagy 1/13. évf. 12. évf. vagy 1/13. évf.

gyakorlati

12. évf. vagy 1/13. évf.

gyakorlati

5/13. évf. vagy 2/14. évf.

gyakorlati

5/13. évf. vagy 2/14. évf.

Cukrász modulzáró vizsgák

azonosító száma

11500-12

11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10046-12 10043-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga modul befejezésének vizsgatevékenysége évfolyama Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Cukrászati termékkészítés

írásbeli

9. évf.

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

11. évf. 11. évf. 11. évf. 11. évf.

szóbeli

11. évf.

gyakorlati

11. évf.

Szállítmányozási ügyintéző modulzáró vizsgák

azonosító száma

11500-12

11499-12 11498-12 10496-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga modul befejezésének vizsgatevékenysége évfolyama Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

írásbeli

9. évf. vagy 1/13. évf.

írásbeli

Foglalkoztatás I.

írásbeli

5/13. évf. vagy 2/14. évf. 5/13. évf. vagy 2/14. évf. 12. évf. vagy 1/13.

Közlekedés-

10501-12

szállítási alapok A szállítmányozási ügyintéző feladatai

évf. 5/13. évf. vagy 2/14. évf.

A felnőttoktatási tagozaton a tanulmányi munka értéke-lése negyed- és félévi beszámolón, a tanév végén pedig osztályozó vizsga keretében történik. Az iskolaév közben egyes tantárgyakból előírhat kötelező dolgozatot, valamint beadandó feladatokat, előre meghatározott és kiadott időpontokban. A félévi beszámolón minden tantárgyakból vizsgázni kell. Év végi vizsgán az vehet részt, aki a beszámolón megjelent, és ott bármilyen érdemjegyet kapott, valamint az előírt feladatokat teljesítette. Az írásbeli és szóbeli vizsgák a tanítási napoktól eltérő napokon is lehetnek.

bt) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az egyes tantárgyak házi feladatait úgy kell megállapítani a szaktanároknak, hogy azok igényelt felkészülési ideje átlagos képességű tanulót feltételezve – az írásbeli és szóbeli együttesen – ne haladja meg a tárgyankénti 30-40 percet. Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulókat megtanítsuk jegyzetelni, és az elektronikus információhordozók használatára (szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel stb.). A tanulók írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell, ellenkező esetben annak visszajelzés jellege háttérbe szorul jegyszerző funkciója mögött. A szaktanár kötelessége a tanulói füzetek pontos és esztétikus vezetésének ellenőrzése, a hibák piros színű javítása, félévenkénti szöveges értékelése.

Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók szellemi termékei, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus.

1. A házi feladat céljai - újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; - készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; - önálló kutatómunkát végezni valamely témában; - alkotómunkát végezni valamely témában.

2. A házi feladat elvei és korlátai - Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). - A házi feladat mennyiségének meghatározásánál minden-kor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. - Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes. - A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. - Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi fel-adat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: - nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad, - meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség stb.) mulasztotta azt el, - a hanyagságból egyszer elmulasztott írásbeli fel-adat nem értékelhető elégtelennel. Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.

- Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. - Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. - A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés stb.) az elkészítés határidejét különös gond-dal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. - A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

c) AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmények alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterv szerint folyik.

A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján -

a szakmai tantárgyak rendszerét és

-

témaköreinek tartalmát,

-

annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része-e,

-

a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását,

-

a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet,

-

a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait, illetve, hogy

-

az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.

Az intézményben folyó szakképzés tarmát meghatározza -

az Országos Képzési Jegyzék,

-

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljai,

-

a szakképesítésért felelős miniszterek által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és

-

a szakképzési kerettantervek

Szakközépiskola

A szakközépiskolában a szakképzési törvény új rendelkezései szerint indulhat a tanév 2013. szeptember 1-jén. Az előző években beiskolázott tanulók kifutó rendszerben vesznek részt az oktatásban. Az új formában kétféleképpen készülhet fel a tanuló a szakközépiskolai szakmai bizonyítvány megszerzésére: 2. a 9-10. évfolyam és ezt követően – szakirányú továbbtanulás esetén – egy szakképzési évfolyam elvégzésével, vagy 3. a 12. évfolyamot követően – nem szakirányú továbbtanulás esetén – két szakképzési évfolyam elvégzésével.

Szakiskola A 2013/2014. tanévtől kezdődően hároméves a képzés, illetve fokozatosan futnak ki a még korábbi, ún. 2+2-es formában megszervezett osztályok.

az új formában kétféleképpen készülhet fel a tanuló a szakiskolai szakmai bizonyítvány megszerzésére: 1. a szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van 2. ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola 10. évfolyamát eredményesen teljesítette, akkor folyhat szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a szakiskola szakképzési évfolyamain. Az így szervezett szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ben az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb, azaz kettő.

d) ZÁRÓRENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓK

1. Záró rendelkezések

A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé, és 2013. szeptember 1-jétől hatályos dokumentum. A szakképző iskolai pedagógiai program érvényességi ideje 2013. szeptember 1-jétől 2017. augusztus 31-ig szól. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 1.1. A pedagógiai program érvényessége - A Pedagógiai Program és módosításának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkavállalójára. - A pedagógiai program a 2013/2014. tanévben induló osztályokra teljes egészében érvényes. - A 2013/2014. tanév előtt induló képzésekre beiskolázott tanulóknak a tanulmányok megkezdésekor érvényes helyi tanterv alapján folytatódik a tanulás. - 2013/2014. tanévtől csak az új típusú tantervek szerint indul a szakképző évfolyamok kezdő évfolyama (1/11, 1/13. évfolyamok). - A szakközépiskolai tanulók utoljára a 2013/2014. tanévben választhatják a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, kizárólag abban az esetben, ha a 9-10-11-12. évfolyamos tanulmányaik beszámításával képzésük a 13. évfolyamon befejeződik. 1.2. A pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti - a fenntartó, - az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület tagja (tagjai) írásban megjelölve a felülvizsgálat tárgyát, indokát és a javaslatot a módosításra. - szülők csoportja írásban a képviseleti szervén keresztül (Szülői szervezet) megjelölve a felülvizsgálat tárgyát, indokát és a javaslatot a módosításra. - tanulók csoportja írásban a képviseleti szervén keresztül (diákönkormányzat) megjelölve a felülvizsgálat tárgyát, indokát és a javaslatot a módosításra.

A felülvizsgálatra akkor kerül sor, ha azzal minden érdekelt fél egyetért, fenntartói kezdeményezéshez nem szükséges az érdekelt felek egyetértése.

A kollégiumi pedagógiai program felülvizsgálata legkésőbb a jóváhagyástól számított 5 év múlva történik függetlenül attól, hogy bármelyik fél kezdeményezte volna. A felülvizsgálat során minden érdekelt fél véleményét meg kell kérdezni az esetleges módosításokról.

1.3. A pedagógiai program módosítása, megváltoztatása Évente kell értékelni és az esedékes módosításokat elvégezni. A nevelői közösség dönthet a program változásáról. Bármelyik partner – fenntartó, szülő, tanuló – véleményt mondhat, javaslatot tehet, és mindezeket a nevelői közösség mérlegeli. 1.4. A pedagógiai program nyilvánossága Az érdeklődők számára a pedagógiai program megtekintésére az iskola igazgatójánál, a fenntartó irodájában elhelyezett példánnyal, illetve a honlapon adunk lehetőséget.

2. Legitimáció

2.1. Legitimációs záradékok Az intézmény szülői munkaközössége a Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai program módosítását véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Komárom, 2014. május 9.

a szülői munkaközösség elnöke

A Diákönkormányzat a Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Komárom, 2014. május 8.

a diákönkormányzat elnöke

A nevelőtestület közismereti és szakmai munkaközössége a Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Komárom, 2014. május 9.

közismereti munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség

szakmai munkaközösség

Az alkalmazotti közösség 1/2014. (V. 23.) számú határozatával a Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját elfogadta, ezt követően az intézményvezető jóváhagyta. Komárom, 2014. május 23.

igazgató

Az intézmény fenntartója 9/2014. (V. 26.) számú határozatával a Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programjával egyetért, a jogszabályi előírásokon felül ráháruló többletkötelezettségeket vállalja az alábbiakban: - kulturális és sportrendezvények részleges támogatása, - kulturális és sportversenyeken induló tanulók részleges támogatása, - külföldi, hazai oktatási intézmények kapcsolattartásának részleges támogatása,

Komárom, 2014. május 26.

a kuratórium elnöke

e) MELLÉKLETEK 1. Helyi tantervek 2. A szakközépiskola és szakiskola szakmai programjai 3. Kötelező felszerelések és eszközök jegyzéke