Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5000 Szolnok, Gyermekváros út 1. OM 036073  : 5005 Szolnok Pf. 39. fax : ( 56 ) 522-013 E-mail: [email protected]

Tantestületi jóváhagyás dátuma: 2014. augusztus 29.

1

Tartalom KÜLDETÉSÜNK.................................................................................................................................................. 4 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ...................................................................................................... 4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI ÉS ESZKÖZEI...................................................................................................................................................... 6 NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLJAINK, CÉLÉRTÉKEINK ...................................................................... 10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................... 17 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................. 20 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................................................... 22 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....... 26 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................ 30 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ................ 37 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, PEDAGÓGUSOKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .............................................................................................................................................. 38 A TANULÓK TANULMÁNYOK ALATT TETT VIZSGÁI ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA LEBONYOLÍTÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA .................................................................................. 43 A FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI ELJÁRÁS HELYI SZABÁLYAI ............................................................... 50 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................................................................................................................................................................... 54 HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 55 BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 55 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS .......................................................................................... 58 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS................................................................................................................... 59 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM .............................................................................................................................................................................. 61 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 61 SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK ......................................................................................................................... 62 A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE ........................................................................................... 62 Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve ........................................................................... 62

2

2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve ......................................................................................... 62 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának helyi tanterve ....................................................................................................................... 63 A kerettanterven felüli óraszám felhasználása ............................................................................................ 63 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................................................................ 64 A NAT ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................................................... 68 FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEN ............................................... 68 AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI ............................................................................ 71 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS .................................................................................................................. 72 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 74 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ............................................................................................................................................................. 75 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ........................ 83 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................................................................................................................................... 84 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ............................... 85 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................... 90 A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ........................................................................................... 99 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ................................................................................................................................................................ 101

3

Küldetésünk „Esély a felzárkózásra, lehetőség az előrelépésre és az egyéni haladásra.” A Sipos Orbán Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium elsősorban olyan hátrányos helyzetű, kiemelt figyelmet igénylő tanulókat befogadó integráltan nevelő iskola, ahol a dolgozói közösség nyitott, szociálisan érzékeny és toleráns. Segíti a gyermekeket személyiségük fejlődésében, lehetőségeik felismerésében és megvalósításában. Legfontosabb feladatunknak a megyénk területén élő, 14-21 éves korú fiatalok iskolai nevelését, oktatását, valamint szakmához juttatását tartjuk. Munkánkat olyan színvonalon kívánjuk végezni, amely kiváltja a régió lakosságának, az intézmény fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Ezáltal kívánjuk megalapozni és biztosítani az intézményi működés feltételrendszerét, a fejlődés lehetőségét, valamint a kitűzött távlati célok elérését. Elkötelezett nevelőtestületünk igyekszik biztosítani a tanulóink számára a felzárkózás lehetőségét, az alap és szakmai kompetenciák elsajátítását, a szakmai képzést és a továbblépés lehetőségét a tanulók egyéni fejlődése alapján. Olyan feltételrendszert és motiváló környezetet alakítunk ki, melyben elősegíthetjük az integrált nevelésben résztvevő valamennyi fiatal társadalmi beilleszkedését.

Az intézmény rövid bemutatása Az iskola neve: Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium Az intézmény OM azonosítója: 036073 Az intézmény alapítója: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Az intézmény alapításának ideje: 1980. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma: IX/09/30/432/2012. Kelte: 2012. 09.07. Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Irányító szerv vezetője: Szutorisz-Szügyi Csongor Irányító szerv székhelye, címe: 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Az iskola beiskolázási körzete: Jász-Nagykun-Szolnok megye Az iskola típusa: szakiskola, speciális iskola és kollégium Az iskola igazgatója: Szilvás Ágnes Az iskola székhelye: 5000 Szolnok, Gyermekváros út 1. Telefon/fax: (56) 427-030, 522-013

4

Ellátandó feladataink Köznevelési alapfeladatok: szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás speciális szakiskola sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, egyéb pszihés fejlődés zavarral küzdők) kollégiumi ellátás Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám: szakiskolában 335 fő kollégiumban: 60 fő Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhelyek: 5000 Szolnok, Gyermekváros út 1. (tangazdaság, tankonyha, cukrászműhely, faipari tanműhely, kerékpárszerelő tanműhely, számítógép-szerelő műhely, szövő tanműhely) Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása: Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program

5

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei Alapelvek Központban a tanuló

„Emberközpontú” oktatónevelő munka, ahol a megértés, a bizalom, a tisztelet és a tolerancia, a másság elfogadása megkülönböztetett szerepet kap.

Célok A fenntartói és partneri igények és elvárások figyelembevételével fejlesszük tanulóink alapkészségeit, és piacképes szakmákat oktassunk.

Feladatok Folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal és az iskolahasználókkal . Az iskolahasználók igényeinek rendszeres kikérése, elégedettségük mérése. Visszajelzés a felmerült problémákról, a mérések eredményeiről. Munkánkat egyfelől a A tanuló személyiségének következetes elvárások és fejlesztése, képességeinek igényesség, másrészt a kibontakoztatása és az általános tanulók jogainak, emberi emberi értékek átadása. Modellt méltóságának tiszteletben adni az empátiára, a személyes tartása jellemezze. kapcsolatok kialakítására. Tanulóinkat toleranciára, A kiemelt figyelmet igénylő a másság elfogadására, tanulók integrált oktatásának, empátiára és az emberi nevelésének biztosítása. jogok tiszteletben Biztosítani a roma származású tartására neveljük. tanulóinknak a hagyományaik, kultúrájuk ápolását.

6

Eljárások Partneri igény- és elégedettség mérés Önértékelési folyamat Kommunikáció a partnerekkel Panaszkezelési eljárás Nyomon követés, beválás vizsgálat

Eszközök/Módszerek Kérdőívek, Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, iskolai rendezvények, Szülői Klub

A tanulók értékelésének folyamata. A pedagógusok együttműködése folyamatai. Pedagógus teljesítmény-értékelés Közös követelmények, közös mérőeszközök kidolgozása, alkalmazása. Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése.

Esélyegyenlőségi terv Házirend Személyes példamutatás Pozitív motiváció Gyermekvédelmi támogatás Osztályfőnöki órák Szabadidős programok, iskolai rendezvények, ünnepségek Bemutató órák, óraértékelések kollégiumi foglalkozások

Alapelvek Kiemelt figyelmet igénylő tanulók szükségleteinek érvényesítése a nevelésioktatási folyamatban

Célok A fogyatékosság rehabilitációja A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó az egyéni fejlesztéshez és a tanórai differenciáláshoz javasolt módszerei és szakirodalma alapján történjen a tanulók fejlesztése

Feladatok A szakértői véleményekben megfogalmazott fejlesztési javaslatok beépítése a tanórai differenciált oktatásba és az egyéni fejlesztő foglalkozásba.

Eljárások Egyéni fejlesztési terv alapján kiscsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások keretében történik a tanulók rehabilitációja. Esélyegyenlőségi terv

Tanulóink személyiségének fejlesztése

Célunk harmonikus, egészséges lelkületű fiatalok nevelése A közösséghez tartozás érzésének erősítése

Az identitás fogalmának, a kamaszkori én-kép jellemzőinek megismertetése. Az iskolai közösségek fejlesszék a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Szabadidős programok szervezése. Projektek megvalósítása. Tehetséggondozás, Felzárkóztatás Fejlesztés

A Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése folyamata A pedagógusok együttműködésének folyamatai A tanulók értékelése folyamat

7

Eszközök/Módszerek tárgyi feltétel: - fejlesztő helyiségek - számítógépek, - játékok - könyvek, fejlesztő eszközök személyi feltétel: - gyógypedagógus - tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus - fejlesztőpedagógia szakos tanár - inkluzív nevelés tanára - Sonder-pedagógus - szükség esetén utazó gyógypedagógus Differenciált munkaformák Projektmódszer, Személyre szóló, folyamatos értékelés Kérdőíves mérések Módszertani gyűjtemény tanítási órák kollégiumi foglalkozások

Alapelvek Kommunikációs, nyelvi és informatikai készségfejlesztés

Célok Tanulóink kommunikációs, viselkedési, nyelvi kultúrájának és informatikai készségének fejlesztése Növekedjék a szakmai idegen nyelvet beszélők száma

Feladatok Udvariasságra, fegyelemre és önfegyelemre nevelés. Kommunikációs készségek fejlesztése képességüknek megfelelő tananyagok biztosításával. Tanmenetek átdolgozása a törvényi szabályozásnak megfelelően. Szakmai idegen nyelv oktatása. Külföldi szakmai és tanulmányi utak, kirándulások szervezése. Álláskeresési technikák oktatása. Korszerű informatikai oktatás és informatika alapú oktatás bevezetése. Projektmódszer

Eljárások Az éves munka megtervezésének folyamata Éves munka értékelése Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése A tanulók értékelése Közös követelmények, közös mérőeszközök kidolgozása, alkalmazása Partneri igény és elégedettség mérés Pedagógusok teljesítményértékelése

Eszközök/Módszerek Munkaközösségi megbeszélések, Házirend, osztályfőnöki és tanórák, Informatikai tantermek, informatikai eszközök, oktató programok, elektronikus tananyagok, módszertani gyűjtemény E-tábla, óramegbeszélések kollégiumi foglalkozások

A magyarságtudat, a lokálpatriotizmus és az európaiság erősítése

Megyénk múltjának megismerése, hagyomány-ápolás, jelképeink tiszteletére, megbecsülésére, hazaszeretetre nevelés. A hazánkban élő kisebbség jogainak tiszteletére, hagyományainak, kultúrájának tiszteletben tartására nevelés Előítélet mentességre nevelése

Nemzeti ünnepeink megünneplése Az Európai Unió szervezeteinek és működésének megismertetése tanórai és tanórán kívüli, kollégiumi foglalkozások keretében. Kisebbségi programok, szokásaik, kultúrájuk megismerése. Szoros kapcsolattartás a Kisebbségi Önkormányzatokkal. Pályázati tevékenység

Az éves munka megtervezésének folyamata Partneri igény és elégedettség mérések Éves munka értékelése A tanulók értékelése Pályázatok figyelemmel kísérése, megvalósítása A pedagógusok együttműködése

Helyi tanterv, tanmenetek, Kérdőíves mérések, Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, ünnepi megemlékezések kollégiumi foglalkozások Módszertani gyűjtemény Kirándulások

8

Alapelvek Egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra és környezetvédelemre nevelés

Célok Keltsük fel tanulóinkban az egészséges életmód és egészséges környezet iránti igényt.

Feladatok Egészségnevelési és kábítószer ellenes program kidolgozása Prevenciós foglalkozások, rendezvények szervezése Osztályfőnöki foglalkozások munkaterveinek átdolgozása Drog-prevenciós továbbképzéseken való részvétel Kapcsolattartás az iskola egészségügyi intézményekkel

9

Eljárások Az éves munka megtervezésének folyamata Éves munka értékelése Pedagógusok teljesítményértékelése Kommunikáció a partnerekkel folyamat Partneri igény- és elégedettség mérés

Eszközök/Módszerek Iskolaorvosi, fogorvosi és védőnői szolgáltatások Helyi tanterv, tanmenetek, Személyes példamutatás, Pozitív motiváció, Kérdőíves mérések, Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, kollégiumi foglalkozások, Módszertani gyűjtemény, Továbbképzések

Nevelési és oktatási céljaink, célértékeink Főbb nevelési és oktatási céljainkat, célértékeinket és a megvalósítást nehezítő tényezőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Célok, feladatok Fenntartói elvárás: Az intézmény legyen képes az alapkészségek fejlesztésére és piacképes szakmák oktatására

Intézményi cél: Növekedjék a végzett tanulóink elhelyezkedési és továbbtanulási aránya

Várt eredmények: Az oktatott szakmákhoz kapcsolódó szükséges alapkészségek, kompetenciák meghatározása és beépítése a Pedagógiai Programba, szakmai vizsgakövetelményekbe A moduláris szakképzési rendszerben biztosított legyen a tanulók egyéni előrehaladása, érvényesülése Tevékenységek Kulcskompetenciák beépítése a helyi tantervbe A moduláris szakmai képzés bevezetése Szakmai követelmények átdolgozása

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: Az iskola teljesítménymutatói és az elégedettség mérési eredményei évente 2%kal javuljanak lehetőség szerint Célindikátorok: Növekedjék a végzett tanulóink elhelyezkedési és továbbtanulási aránya az előző évihez képest 2%-kal lehetőség szerint Eredményindikátorok A helyi tanterv, szakmai program átdolgozása, alap és szakmai kompetenciák meghatározása minden területen Sikeres szintvizsgák és modul vizsgák: a vizsgázók 80 %-a Eszközök, erőforrások: Célok, elvárások megfogalmazása, Számítógép, nyomtató Egységes elvárások

Ellenőrzés forrásai, eszközei Jelentések, beszámolók; Az intézményvezető évértékelő jelentése

Kockázatok

Bemeneti kompetencia mérések, szintvizsgák és szakmai vizsgák, nyomon követés eredményei

Szakmai kompetenciák hiányossága, Tanulók motiválatlansága, változó munkaerőpiaci igények

Helyi tanterv, Éves munkatervek, Beszámolók, Jelentések, Munkaköri leírások, Teljesítményértékelési rendszer

Szakmai ismeretek hiánya a moduláris oktatásban A tanulói érdektelenség, Hátrányos helyzetű, igazolatlanul sokat hiányzó diákok motiválatlansága

NAT, Szakmai központi programok, Szakiskolai közismereti kerettanterv, Helyi tanterv, Éves munkatervek, Beszámolók

Tankönyvek hiánya

Előfeltételek: - a tantestület által elfogadott helyi tanterv, - a szükséges szakmai tapasztalat

10

Célok, feladatok Fenntartói elvárás: Mérő és értékelő rendszerünk fejlesztésével törekszünk a tanulói teljesítmények javítására

Intézményi cél: Javuljanak az intézmény kompetenciamérési eredményei Várt eredmények: Alapkészségek, kompetenciák meghatározása és beépítése a Pedagógiai Programba, szakmai vizsgakövetelményekbe Az egyéni készségek, képességek fejlesztését biztosító intézményi modellek, megfelelő módszerek megismerése, alkalmazása Legyen biztosított a tehetséggondozás feltételrendszere

Tevékenységek Kulcskompetenciák beépítése a helyi tantervbe Megfelelő pedagógiai módszerek gyűjtése, a módszertani kultúra és eszköztár fejlesztése Belső és külső továbbképzéseken való részvétel A tehetség felismerése és fejlesztése, a kiemelkedő képességű tanulók versenyeztetése

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: Az iskola kulcsfontosságú teljesítmény-mutatói évente 2%-kal javuljanak lehetőség szerint Célindikátorok: Országos kompetenciamérési eredményeink érjék el a szakiskolai átlagot Eredményindikátorok A helyi tanterv átdolgozása, alap és szakmai kompetenciák meghatározása Továbbképzéseken, képzéseken résztvevő pedagógusok aránya évente: 10% . A tanulóink 10%-a vegyen részt versenyeken, és a résztvevők közül érjenek el megyei vagy regionális eredményeket lehetőség szerint Eszközök, erőforrások: Számítógép, nyomtató, Internet, Módszertani gyűjtemény, Továbbképzésen résztvevők, Továbbképzési támogatás

11

Ellenőrzés forrásai, eszközei Jelentések, beszámolók; Az intézményvezető évértékelő jelentése Országos kompetencia mérések

Helyi tanterv, Éves munkatervek, Beszámolók, Jelentések, évközi mérések, bemeneti kompetencia mérések Munkaköri leírások, Teljesítményértékelési rendszer

NAT, Szakmai központi programok, Eljárásrend, Munkatervek, Beszámolók, Továbbképzési terv, Tanúsítványok, Verseny eredmények

Kockázatok

Alap- és szakmai kompetenciák hiányossága, Tanulók motiválatlansága, lemorzsolódás A Pedagógia Program céljainak, elvárásainak nem megfelelő ismerete. Tantestületen belül nem megfelelő együttműködés. A tanulói érdektelenség, a hátrányos helyzetű, igazolatlanul sokat hiányzó diákok motiválatlansága

Előfeltételek: Helyi tanterv, Szükséges szakmai tapasztalat

Célok, feladatok Fenntartói elvárás: Minden tanuló részesüljön az állapotának megfelelő sajátos ellátásban Intézményi cél: Az integráció jogi, pedagógiai feltételrendszerének biztosítása Várt eredmények: Fejlesztő foglalkozások hatékonyságának növelése SNI-s és gyenge képességű tanulók fejlesztése, felzárkóztatása – munkaközösség működtetése Az egyéni készségek, képességek fejlesztését biztosító intézményi modellek, megfelelő módszerek megismerése, alkalmazása A sajátos nevelési igényű tanulókat oktatók módszertani segítése Gyógytestnevelés biztosítása az orvosi besorolás alapján

Tevékenységek Az iskolánkba beiratkozó tanulók tudásszintjének, képességeinek mérése, szakértői vizsgálatok igénylése Egyéni fejlesztési terv készítése Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások tartása Megfelelő pedagógiai módszerek gyűjtése, alkalmazása Szülői Klub foglalkozások szervezése Belső és külső továbbképzéseken való részvétel

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók magas színvonalú ellátása Célindikátorok: Alapkompetenciák mérése, egyéni fejlesztés biztosítása Eredményindikátorok: Képességmérési, eredmények, Hiányzások miatt megtett intézkedések száma, segítségnyújtási esetek száma, Kiemelt figyelmet igénylők adatai, Szülői klub foglalkozások és résztvevők száma, Továbbképzések száma, résztvevők száma Eszközök, erőforrások: Munkaközösségek, Fejlesztő és gyógypedagógusok, Mérőlapok, Számítógép, Nyomtató Módszertani gyűjtemény, Továbbképzések költsége, Foglalkozások anyagés eszköz igénye

Ellenőrzés forrásai, eszközei Beszámolók, Évértékelő jelentés

Kockázatok

Esélyegyenlőségi terv, Éves munkatervek Beszámolók, Jelentések, Munkaköri leírások, Teljesítményértékelési rendszer

Mérések elvégzése, kiértékelése

Szakértői vizsgálati eredmények Egyéni fejlesztési tervek, Esélyegyenlőségi terv, Munkaközösségek éves munkatervei, Beszámolók, Jelentések, Óralátogatások

Tankönyvek hiánya

A Pedagógia Program céljainak, elvárásainak nem megfelelő ismerete Szakmai felkészületlenség Szülői érdektelenség Tanulói motiválatlanság

Előfeltételek: Helyi tanterv, szakmai program, szükséges szakmai tapasztalat

12

Célok, feladatok Fenntartói elvárás: a roma tanulók társadalmi beilleszkedésének segítése Intézményi cél: Javuljanak a roma származású tanulók tanulmányi eredményei, csökkenjen a bukások és a lemorzsolódások száma

Várt eredmények: Esélyegyenlőségi terv működtetése Roma hagyományok, kultúra ápolása A szülői ház és az iskola kapcsolatának erősítése Szorosabb kapcsolattartás kialakítása a roma érdekvédelmi szervezetekkel Sikeres szakmai vizsgák

Tevékenységek Szabadidős tevékenységek szervezése Felzárkóztató foglalkozások szervezése Kapcsolattartás a szülőkkel, érdekvédelmi szervezetekkel A lemorzsolódás okainak kutatása, prevenciós tevékenység

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: A roma tanulók is szerezzenek piacképes szakmákat Célindikátorok: Tanulmányi átlagok 0,2-es javulása lehetőség szerint, csökkenjen a bukások száma és lemorzsolódás mértéke 1%-kal lehetőség szerint Eredményindikátorok: Roma tanulók aránya, sikeres vizsgázók száma. Megtartott rendezvények, programok száma, javuljon 2%-kal a szülők részvételi aránya Kapcsolattartás a szülőkkel, a roma szervezetekkel alkalom/tanév Eszközök, erőforrások: Rendezvények költsége, Osztályfőnökök, Gyermekvédelmi felelős, Kapcsolattartó, Szülői értekezletek, fogadóórák, Szabadidős programok


Kockázatok

Esélyegyenlőségi terv, Éves munkatervek

Tanulói motiválatlanság, Hiányzások nagy száma, lemorzsolódás

Szabadidős programterv Beszámolók, Jelentések, Munkaköri leírás, Teljesítményértékelési rendszer

Szociális hátrányok Tanulói érdektelenség Szakmai felkészületlenség Szülői együttműködés hiánya

Esélyegyenlőségi terv, Felzárkóztató programok, Munkatervek, Beszámolók, Gyermekvédelmi intézkedések, Környezettanulmányok

Anyagi erőforrások hiánya


13

Célok, feladatok Fenntartói elvárás: A tanulók szociális hátrányainak enyhítése

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: Javuljon a hátrányos helyzetű tanulók elhelyezkedési és továbbtanulási aránya az előző évihez képest lehetőség szerint1%-kal


Kockázatok

Intézményi cél: Javuljanak a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményei, csökkenjen a bukások és a lemorzsolódások száma

Célindikátorok: Tanulmányi átlagok 0,2-es javulása, csökkenjen a bukások száma és lemorzsolódás mértéke lehetőség szerint 1%-kal

Esélyegyenlőségi terv, Éves munkatervek


Várt eredmények: Esélyegyenlőségi terv működtetése A szülői ház és az iskola kapcsolatának erősítése Szorosabb kapcsolattartás kialakítása a gyermekvédelmi szervezetekkel Sikeres szakmai vizsgák Növekedjen az Arany János Kollégiumi és Szakiskolai Programban résztvevők száma

Eredményindikátorok: A HH-s és HHH-s tanulók aránya, sikeres vizsgázók száma. A szülők részvétele szülői értekezleten, alkalom/tanév Tehetséggondozó programban résztvevők száma, eredményei Eszközök, erőforrások: Osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős, Felzárkóztatást végzők, Szülői értekezletek, fogadóórák, Szabadidő szervező, Rendezvényfelelős Rendezvények költsége, Postai és telefon költség,

Munkatervek Szabadidős programterv Beszámolók, Jelentések, Munkaköri leírások Teljesítményértékelési rendszer

Szociális hátrányok Nem megfelelő gyermekvédelmi jelzőrendszer Szülői érdektelenség Együttműködés hiánya Fenntartói döntés

Felzárkóztatási tervek, Esélyegyenlőségi terv Munkatervek, Beszámolók, Eljárásrendek Gyermekvédelmi intézkedések, Környezettanulmányok Költségvetési terv

Anyagi erőforrások hiánya a foglalkozások megszervezéséhez

Tevékenységek A veszélyeztető körülmények feltárása, segítségnyújtás Felzárkóztató foglalkozások szervezése Kapcsolattartás a szülőkkel, érdekvédelmi szervezetekkel A lemorzsolódás okainak kutatása, eljárás rend kidolgozása az igazolatlan hiányzások kezelésére Egészségnevelési és prevenciós program kidolgozása Szabadidős tevékenységek szervezése


14

Célok, feladatok Fenntartói elvárás: Növekedjék az idegen nyelvet beszélők száma, fejlődjön a tanulók kommunikációs és informatikai készsége

Intézményi cél: A végzett tanulók alkalmazásképes tudással rendelkezzenek Várt eredmények: Nyelvi kompetenciák szerinti oktatás kidolgozása, bevezetése Kommunikációs készségek fejlesztése Korszerű informatikai oktatás és informatika alapú oktatás bevezetése Tevékenységek Tanmenetek, felmérések átdolgozása a szakmai vizsgáknak megfelelően Szakmai idegen nyelv oktatása Szakmai és tanulmányi utak, kirándulások szervezése A tanulók támogatása az álláskereséshez Tanulói kudarcokat csökkentő, tanulást támogató környezet biztosítása, tanulást támogató módszerek bevezetése (elektronikus tananyagok bevezetése) Pályázatok révén a meglévő informatikai és oktatástechnológiai rendszer korszerűsítése

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: Javuljon a végzett tanulók elhelyezkedési és tovább-tanulási aránya az előző évihez képest lehetőség szerint 1%-kal Célindikátorok: Egyéni teljesítmények javulása: tantárgyi átlagok 0,2-del való növekedése Eredményindikátorok: Sikeres szakmai vizsgát tett diákok száma

Eszközök, erőforrások: 4 informatika szaktanterem, 2 nyelvi tanterem, 2 e-tábla, A helyi munkaügyi kirendeltséggel kapcsolattartó, Módszertani gyűjtemény, E-tananyagok, Továbbképzéseken résztvevő pedagógusok, Továbbképzések költsége Pályázati tevékenységben résztvevők


Kockázatok

Éves munkatervek Beszámolók


Munkatervek Beszámolók, Jelentések, Munkaköri leírás, Teljesítményértékelési rendszer NAT, Kompetencia alapú tananyagok, Központi szakmai programok, Munkatervek, Beszámolók, Pályázati anyagok

Tanulói motiválatlanság

Anyagi erőforrások hiánya Nem megfelelő informatikai és oktatástechnológiai rendszer


15

Célok, feladatok Fenntartói elvárás: A tanulók személyiségfejlődésének elősegítése a közösségi érzés, a magyarságtudat, a lokálpatriotizmus és az európaiság erősítésével Intézményi cél: A közösséghez tartozás és az identitás tudat fejlesztése Várt eredmények: A közösségi élet fejlesztése az iskolában és a kollégiumban A tanulók ismerjék meg az EU, hazánk és azon belül Szolnok és környéke értékeit Iskolai hagyományok ápolása Tevékenységek Az osztályfőnöki órák tananyagainak, kollégiumi feladatterv anyagának átdolgozása Szabadidős tevékenységek szervezése Kollégiumi körök, foglalkozások szervezése Vonzó tevékenységi struktúra kialakítása, a DÖK és a Kollégiumi diákélet színvonalának emelésével, kulturális és sport tevékenységek biztosításával Projektek kidolgozása, alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon Nemzeti ünnepeink megünneplése

Eredményességi mutatók Hatásindikátor: Javuljanak a partneri mérési eredményeink és az intézmény megítélése évente 0,2del Célindikátorok: Évi 3 projekt intézményi szinten Eredményindikátorok: Rendezvények száma/év, résztvevők aránya Projektek száma Eszközök, erőforrások: Projektek költsége, Munkaközösségek, Team munka, DÖK, Szabadidő szervező, Kollégiumi nevelők, Módszertani gyűjtemény, Pályázati források Foglalkozások anyagés eszköz igénye


Éves munkatervek Projekttervek Beszámolók Munkatervek, Beszámolók, Munkaköri leírás, Teljesítményértékelési rendszer Projekttervek Munkatervek, Osztályfőnöki tanmenetek Beszámolók, Projekttervek, Forgatókönyvek, Költségvetési tervek Pályázati anyagok

Kockázatok

Projekt időtartamok beillesztése a munkarendbe Tanulói motiválatlanság

Együttműködés hiánya Anyagi erőforrások hiánya

Előfeltételek: Éves munkaterv, szükséges szakmai tapasztalat

16

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Iskolánkban az oktatás, a szakképzés és a nevelés teljes összhangját kell megteremtenünk, figyelembe véve azt a tényt, hogy a beiskolázott tanulók nagyon különböző színvonalú általános iskolákból érkeznek, és a képességek szempontjából is nagy szóródást mutatnak. Célunk a különbségek csökkentése, valamint a szociokulturális hátrányok – lehetőség szerinti – kiküszöbölése az iskolánkban megvalósuló tanítási-tanulási folyamatban. Az iskola szakképző jellege nem ellentétes azzal, hogy nagy szerepet szánunk e folyamatban a nevelésnek. A tanuló centrikus, humánus iskolai légkör nagymértékben elősegíti a képzési célok megvalósítását. Alapvető feladatunk, hogy tanulóink a képzés végén a neveltségi szintjükben mutatkozó hiányosságok nagy részét pótolva hagyják el iskolánkat. Az iskolai élet sajátosságaiból adódóan egyik legfontosabb alapelvünk az esélyegyenlőség megteremtése iskolánkban: felzárkóztató programmal, világos követelménytámasztással, objektív értékeléssel, osztályozással, képesség szerinti differenciálással. A tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a tanulókban rendkívül bonyolult kölcsönhatásban vannak jelen. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. Az iskola nevelői a tanítási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motiváló tényezők között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a „nehezen haladók” esetében lényeges. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, Internet videó) által megszerezhető tudásnak, s a környezet hatásainak. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek őket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre (páros munka, csoport munka, kooperatív módszer, projekt stb.). Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszaigazolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy a mérés, az értékelés, osztályozás, ellenőrzés legyen rendszeres és folyamatos. Az iskolai oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát a kötelező tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják. 17

A tanítási óra az oktatás alapsejtje: egyetlen tanítási óra sem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A pedagógus tanórai munkája legyen átgondolt, osztályra, illetve csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését. Fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire (friss levegő, fény, helyes testtartás, helyes öltözködés…). Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segíti: hagyományőrző tevékenységek: Sipos Orbán napok, sportdélután Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójáról. A tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23.: az 1956-os forradalomra emlékezünk december: adventi napok és karácsonyi ünnepség március 15.: az 1849-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés június 4.: a Nemzeti összetartozás napja A tanév elején Fecskeavatót tartunk a kilencedikes osztályok tanulóinak 3 fordulós, tematikus „Észbontó” vetélkedő szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára 3 fordulós, tematikus „Észbontó” vetélkedő szervezése az iskola tanulóinak A végzős osztályok szalagavatóját az éves munkarendben meghatározottak szerint tartjuk megyei szintű vers- és prózamondó versenyt szervezünk hagyományainknak megfelelően részt veszünk helyi, regionális és országos tanulmányi, szakmai versenyeken megemlékezés névadónkról, sírjának rendbetétele, megkoszorúzása, iskolai megemlékezés Májusban ballagási ünnepélyt tartunk DÖK-nap szervezése (igény szerint vetélkedő, sportverseny és bográcsozás) Osztályfőnöki óra keretében tartott megemlékezéseink: október 6.: megemlékezés az aradi vértanúk napja alkalmából február 25. megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól április 16. a Holocaust áldozatainak emléknapja Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások segítik. A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével valósul meg. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása szakköri foglalkozásokon történik. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást biztosítunk a sajátos nevelési igényű tanulók részére a törvény által biztosított keretek között.

18

Szabadidős foglalkozások: A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. kirándulások, múzeumlátogatások, stb.). Ezek a programok a tanulók számára nem kötelező foglalkozások, nem kapcsolódnak kötelezően az iskolai pedagógiai program végrehajtásához. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a külön versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Gyógytestnevelés: Az iskolaorvos által kijelölt egészségügyi problémák utógondozására szervezett foglalkozások és a törvény által biztosított egészségügyi rehabilitációt szolgálja. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Nyílt tanítási napok: Intézményünk nyílt nap keretében ad lehetőséget az általános iskolák 7-8. osztályos tanulóinak arra, hogy megismerjék intézményünket, szakmakínálatunkat. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. (Szabályozása az SZMSZ-ben és a Házirendben.)

19

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségfejlesztés célja Az iskolai egészségfejlesztés célja, hogy az egészségkultúra szintjének növelésével, az életmód javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen életmód, a környezeti tényezők, a hiányzó prevenciós tevékenységek közvetlenül befolyásolják a mai ember egészségi állapotát. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészség az ember alapvető értéke, melynek védelme az egyén és az egész társadalom érdeke és kötelessége. Műveltségünk szerves és fontos része az egészségkultúra, az egészséggel kapcsolatos műveltség megszerzése és birtoklása. Csak az lesz képes eleget tenni a társadalom vele szembeni elvárásának, akinek életműködései kiegyensúlyozottak, s lelki élete harmonikus. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése: a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon (szükség esetén külső előadók segítségével), az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának csökkentésében, az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat, a dohányzás társadalmi elfogadottságának csökkentése, példamutató magatartás a pedagógusok részéről, a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése. Az alkohol- és drog prevenció: az alkohol- és drog prevenció megjelenik a természetismeret tantárgyak tananyagában, valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei közé tartozik, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének segítése, hangsúlyosan kezeljük a drog prevenciós tevékenységünket, az ezzel kapcsolatos programokat, eseményeket, tevékenységeket támogatjuk, a drog prevenció lényegének, fontosságának tudatosítása a pedagógusok, a tanulók a szülők körében. Ennek megvalósítása: pedagógusoknál: előadások, csoportfoglalkozások körében, tanulóknál: órai foglalkozások (osztályfőnöki, természetismeret) keretében, szülőknél: a szülői értekezletek előtt összevontan tájékoztatást nyújtunk a szülőknek, alkohol- és drog prevenciós foglalkozások megtartása az iskolarendőr bevonásával oktatófilmek megtekintése, megbeszélése, a témával kapcsolatban kiállítások megtekintése, városi előadásokon való részvétel. Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése: az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében, a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megismertetése, annak hangsúlyozása, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, csontritkulás, fogszuvasodás, szív-érrendszeri, keringési, daganatos megbetegedések 20

stb.) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással, kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével (reformtáplálkozás) Az aktív testmozgás elterjesztése: az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzés megvalósítását a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportköri foglalkozásokon biztosítja, nagy tömegeket megmozgató iskolai sportnapokat szervezünk, a gyaloglást, a futást, a kerékpározást és egyéb testmozgást szorgalmazzuk, népszerűsítjük. Az egészségügyi biztonság fokozása: iskolaorvos és védőnő rendel az iskola orvosi rendelőjében, a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres végzése (fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés), a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése, felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók segítségével (pl. fogorvos, pszichológus, védőnő, nőgyógyász), a lelki egészségi állapot zavarainak feltárásában a szociálpedagógus segítségét kérheti bármelyik diák, a szorongásos, depressziós diákok felismerése esetén a tanár/osztályfőnök iskolaorvoshoz, pszichológushoz irányítja a tanulót, AIDS-prevenció keretében felvilágosító, megelőző filmeket néznek, és előadásokat hallgatnak meg tanulóink. Az egészséges környezet kialakítása: rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben, legyen minél több zöld növény a tantermekben, fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára, hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében, így az egészséges társadalomban is, a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak – ez az egészségfejlesztési stratégia része is az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol dolgozik, az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell alakítania. Az egészségfejlesztés színterei Tanórai foglalkozások keretében: szakmai elméleti tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon, külső gyakorlóhelyeken a munka- és balesetvédelemmel, védőeszközök használatával, egészséges munkahelyi körülmények kialakításával kapcsolatos témák feldolgozása Osztályfőnöki órákon konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések (az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni). Tanórán kívüli foglalkozások nyújtotta lehetőségek: délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó orvos, pszichológus, rendőr, - meghívása) 21

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségnek az olyan emberi együttélést értjük, melyet az alábbi tényezők tartanak össze: közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, közösségi tudat. A közösségfejlesztés folyamatában ezek kialakítása és fejlesztése kiemelt szerepet kapnak úgy, hogy mindvégig szem előtt tartjuk az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozását. A közösségi nevelés megvalósítása során az egész iskola közösség előtt álló követelményeket, közös célokat és a mindenkire nézve érvényes feladatokat elfogadtatjuk, miközben figyelembe vesszük a tanulók egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztésre iskolánkban az alábbi területeken kerülhet sor: a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) iskolai szintű rendezvényeken (ünnepségek, projektnapok) a tanórán kívül szervezett foglalkozásokon (szakkör, korrepetálás, tehetséggondozás) és a szabadidős tevékenységek keretében (kirándulás, üzemlátogatás) Feladataink: A tanulók ismerjék meg a társas együttélés és a team munka alapvető szabályait, melyek a különféle közösségekben – tanulóközösségekben, munkahelyeken - a harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Fontos, hogy a tanulók tiszteljék társaikat, tanáraikat, oktatóikat. Tapasztalják meg, és tudatosítsák magukban, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van az egyének fejlődésben és a személyiség kialakulásában. A tanulók ismerjék meg a konfliktusok elkerülési, kezelési és megoldási módjait. Közösségi programok, rendezvények szervezésével alakítsuk és formáljuk a tanulók nemzettudatát, mélyítsük el a lakóhely és a tágabb környezet megismerését, keltsük fel igényüket a nemzeti önismeretre, hazaszeretetre. Ösztönözzük a nemzeti és egyéb hagyományok (pl. családi, iskolai, nemzeti) feltárására, ápolására és ez által késztessük egyéni és közösségi tevékenységekre. Alakítsuk ki a tanulókban a környezettudatos magatartást, neveljük a tanulókat a környezet óvására és a személyes felelősségen alapuló magatartásra különböző közösségi programokon keresztül. A fentieken túl az iskola hagyománnyá vált további közösségformáló elemei: Iskolai ünnepek (Tanévnyitó, Tanévzáró, Ballagás, Szalagavató, Nemzeti ünnepek) Fecskebál Fecskeavató Sipos Orbán iskolánk névadójára való megemlékezés Advent és Fenyőünnep Farsang Húsvéti készülődés DÖK nap – sportnap Projektnapok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egy osztályba kerül tanulókból tanulócsoport formálása nemcsak az osztályfőnök feladata, hanem minden szaktanáré és oktatóé is. A közösség kialakításában, formálásában az egy osztályban tanítók, oktatók tehetnek a legtöbbet, ezért kiemelten fontos az ő kapcsolattartásuk, összehangolt munkájuk. Olyan közösségek kialakítás a célunk, melyek képesek az iskolai 22

értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a munka közös megszervezésére. Szükség van a közös cselekvések, tevékenységek fejlesztésére is, elsősorban értékközvetítéssel, példamutatással, rendszeres és objektív értékeléssel. A közösség legyen képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására különböző munkaformákkal. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Olyan tevékenységi formák szervezése, amelyek keretében a tanórán kívüli foglalkozásokon, korrepetálásokon, tehetséggondozó foglalkozásokon, szakkörökön, kulturális programokon és iskolán kívüli rendezvényeken, kirándulásokon megvalósítható: A társas együttélés, az egyenlő bánásmód alapelvét, szabályait gyakorló helyzetek Megfelelő nyitottság kialakítása a különböző együttélési szokások, kultúrák elfogadása iránt A saját és a közösségi érdekek egyeztetése, összehangolása Problémák és konfliktushelyzetek megoldása, gyakorlása, helyes kezelése A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai Az iskolai diákönkormányzat munkájával, közreműködésével hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításhoz, segíti a közösségfejlesztést és formálást. Véleményezési joggal rendelkezik az éves munkatervvel, az intézményi dokumentumokkal, az éves rendezvénytervvel kapcsolatban. A diákönkormányzat számára fontos a régi tevékenységek, rendezvények mellett új hagyományok teremtése is. Feladatai közé tartozik a helyi versenyek, kiállítások, vetélkedők kiírása, lebonyolítása, valamint a faliújság díszítése, mellyel hozzájárul és előkészíti a közelgő eseményekre, ünnepekre való ráhangolódást és hasznos információt nyújt a témával kapcsolatban. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy: - megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit; - érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak; - gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez; - a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata: o az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; o az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; o az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása.

23

A pedagógusok, annak érdekében, hogy: - képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; - rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata: o kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; o a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; o a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; o a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok); o a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: o mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; o kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; o együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: o a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; o megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos o igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: o a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; o a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 24

Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

25

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai a foglalkozásokkal, a tanítási órákkal és az értékeléssel kapcsolatosan: Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az elkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az intézményvezető helyettes által szeptember 15-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. A helyi tantervben előírt tananyag megtanítása korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával. A tanulók egyenletes terhelésére kell törekednie. A tanulók otthoni tanulását úgy tervezze, hogy az (írásbeli, szóbeli) ne haladja meg a tanóra időtartamát. Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az értékelés szabályozása: Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja. Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet. Félévenként legalább 3 érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához. Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni. A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni és legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig megőrzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A szülőt az osztályzatokról ellenőrző és elektronikus napló útján kell értesíteni. Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz. Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására (felzárkóztatás, korrepetálás). Ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak, az osztályfőnöknek jelzi, aki feltárja a hiányosságok okát és szükség szerint értesíti a tanuló szüleit. A tehetséges tanulókat felkészíti versenyekre, kiállításokra. Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén): osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok és egyéb pályázati tevékenységből eredő feladatok

26

A túlórák, helyettesítések, felügyeletek ellátása: A kötelező órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés közös megállapodása alapján történik, a törvényi előírásoknak megfelelően. Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása). Az órarendben rögzített helyettesítéskor az iskolában való tartózkodás kötelező. Ez alól csak intézményvezető helyettesi engedéllyel mentesülhet. Igény és lehetőség szerint korrepetálások, szakkörök, vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett), ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet. Adminisztratív teendők ellátása: minden tanóráról/foglalkozásról napló vezetése osztályozás összeolvasás az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére mérések, minőségfejlesztéssel kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése statisztikák készítése Egyéb feladatok: A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában. A szakiskola működési rendjében felmerülő feladatok ellátása: pl. óraközi ügyeletek, szakmai záróvizsga felügyelet, osztályozó vizsga stb. A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel. Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén egy vagy két rendkívüli osztályértekezleten való részvétel. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. Tantermekben/tanműhelyekben, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása. Leltározásban való részvétel. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése.

27

Elvárások a pedagógusokkal szemben Kompetenciaterület Szakmai tapasztalat Személyközpontú pedagógiai megközelítés

Pedagógiai attitűd Elmélet és gyakorlat egységében való gondolkodás Kommunikációs készség Iránymutatás, motiválás Eredményorientáltság Csoportban való együttműködés Tanulási és fejlődési készség Rugalmasság

Elvárások Nevelés és oktatás terén szerzett gyakorlat Tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos oktatási-nevelési gyakorlat Képes másokat – a tanulók problémáit – megérteni (empatikus), a tanulókkal való viselkedésében nyílt és őszinte, képes a tanulók feltétel nélküli pozitív elfogadására, vagyis csak a helytelen cselekedetet utasítja el nem a tanuló személyiségét. A tanulók egyéni erősségeire koncentrálva tűz ki egyéni fejlesztő pedagógiai célokat Az oktatandó elméleti tananyagot a tanulóknak a gyakorlattal történő átadás módszereivel egységben látja Képes saját véleményét szakmai érvekkel alátámasztani. Képes a tanulókat befolyásolni, adott dologról meggyőzni őket Eléri, hogy a tanulócsoport a feladatokra koncentráljon Képes megkülönböztetni a célhoz vezető feladatok a lényegest a lényegtelentől Legyen gyakorlata az egy osztályban tanító pedagógusok együttműködésében, ötleteivel és munkájával segítse kollegáit Képezze magát tovább a továbbképzési terv szerint, önképzése legyen tudatos Mások véleményének érvényességét elismeri. Új módszerek, megoldások bevezetését nem gátolja

Az elvárások megvalósulása, és az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében az iskolavezetés támogat minden olyan tevékenységet, amely a pedagógiai munkát javítja, eredményességét növeli. Ilyenek például a team munkaformában végzett munka, a munkaközösségi megbeszélések, az ötletbörzék, a belső és külső továbbképzések valamint a szakmai kirándulások.

28

Az osztályfőnök feladatai Osztálya közösségének felelős vezetője. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a tanmenet, melyet minden év szeptember 01-ig lead a munkaközösség vezetőjének. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, és az iskola pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit a személyiség fejlődés tényezőit figyelembe véve. Segítenie kell az osztályközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség szerint látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, kollégiumi nevelőtanárral, szociálpedagógussal, stb. Különös gondot fordít a veszélyeztetett tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanár társai elé terjeszti. Az érdemjegy végleges megállapítását szükség szerint a tantestület döntésére bízza. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Évente két alkalommal szülői értekezletet, és havonta egy fogadóórát tart. Ellenőrzi a távozó tanulók elszámoló lapját (könyvtári könyvek, munkaruhák, étkezési tartozások stb.) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, rendszeres ellenőrzése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.) Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai programokról, rendezvényekről, részvételüket segíti, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, alapítványi támogatásra. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Mulasztás esetén, a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a szociálpedagógust és megteszi a szükséges intézkedéseket. Közös kirándulásokon, túrákon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel, szükség esetén ezek szervezése.

29

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges) integrációjuk. Intézményünk a köznevelési törvény (2011.évi CXC. törvény), a NAT, a 2/2005.(III.1.) OM rendelet és a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet irányelvei alapján integrált nevelést-oktatást valósít meg. A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának kerettanterve és a 11.3.2. pontja /Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját

ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti képzést. A köznevelési törvény az alábbiakban határozza meg az ellátást igénylő tanuló státuszát: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

30

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagostól eltérő szintű fejleszthetőségét Kiemelten figyelünk arra, hogy tanulóink a státuszuknak megfelelő ellátásban részesüljenek, szükség esetén ellátásukat utazó gyógypedagógus segítségével biztosítjuk. Ennek érdekében a szokásostól tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérően nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárásokat illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs eljárásokat alkalmazunk a különböző pedagógiai színtereken. Befogadó iskolája vagyunk az alábbi státusszal rendelkező tanulóknak: Státusz Létszám Pedagógus kompetencia Enyhe értelmi fogyatékos tanulók 2 főnek számít oligofrénpedagógus, Tanulásban akadályozott tanulók tanulásban - BNO F 70 akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók 2 főnek számít Logopédus, - F 81.0 Diszlexia pszichopedagógus, - F 81.1 Diszgráfia oligofrénpedagógus, - Diszortográfia tanulásban - BNO F 81.2 Diszkalkulia akadályozottak - BNO F 81.3 Iskolai képességek kevert pedagógiája szakos zavara gyógypedagógus - BNO F 83 Kevert specifikus fejődési zavarok - BNO F 81.9 Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyezettség - BNO F 90.0 Aktivitás és figyelem zavara Autizmus spektrum zavarral küzdő 3 főnek számít Tanulásban tanulók akadályozottak BNO F 84.0 pedagógiája szakos gyógypedagógus Beilleszkedési, tanulási, magatartási 2 főnek számít Fejlesztő pedagógus nehézséggel küzdő tanulók /BTMN/ vagy gyógypedagógus - magatartási nehézség - beilleszkedési nehézség - olvasási nehézség - írás –helyesírás nehézség - számolási nehézség - részképesség területén megmutatkozó nehézség 31

Enyhe értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszicho diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Középfokú nevelés A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja: A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, A szakmai vizsgára való felkészítés, Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

32

Fejlesztési területek – nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nemzeti Alaptantervben leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a 33

munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelésioktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. Anyanyelvi kommunikáció Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. 34

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést.

35

Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni. A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül.

36

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulói érdekérvényesítés, a Diákönkormányzat Az iskola hatékonysága függ attól, hogy a tanulóknak milyen a közérzetük az iskolában. Mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezni saját életük alakulását. A diákönkormányzatunkba az iskola egész ifjúsága beletartozik. A KT. alapján a tanulók döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint a tisztségviselők megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Diákönkormányzatunk a KT. előírásai szerint működik és látja el feladatát. Iskolánkban osztályonként két képviselő tagja a diáktanácsnak. A tagokat az osztályok demokratikus úton választják meg, általában titkos szavazással. A választást a tanárok tiszteletben tartják. Az osztályfőnökök támogatják a tagok munkáját. A diákönkormányzat sikeres működését az ezzel megbízott pedagógus kolléga segíti. A kéthetenkénti gyűlés lehetővé teszi az aktuális problémák megbeszélését és az eredményes működést. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleten és az Igazgatótanácsi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat elsődleges feladata az érdekképviselet, amit fegyelmi tárgyalásokon, nevelőtestületi értekezleteken érvényesítenek. Részt vesz a házirend átdolgozásában, valamint az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, IMIP, Házirend, SzMSz) elfogadásakor és módosításakor jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorol. Továbbá feladata az iskolai rendezvények szervezésében való részvétel is (pl. fecskebál, farsang, fordított nap). Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza annak működését. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal hívnak össze a tanulói jogok érvényesülése céljából. A diákközgyűlésre a tanulók diákképviselőt küldenek. A közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Résztvevői a küldött tanulók, az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár. Diákönkormányzatunk saját anyagi forrással is rendelkezik (szalagavató, fecskebál bevételei), melyből további rendezvényeit finanszírozza. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a vezetőjének és felelőseink megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek az iskola igazgatójához, új megoldási javaslatokat tehetnek. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.

37

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola nyilvánosság rendszere Az iskolában folyó oktatói, nevelői munka megítéléséhez, értékeléséhez a nyilvánosságnak, a mindenekelőtt a szülőnek, az általános iskoláknak, a különféle szakmai szervezeteknek, továbbá a fenntartónak és az oktatásirányításnak is információkra, adatokra van szüksége. Az iskola nyilvánosságának biztosítása érdekében hoztuk létre az iskolai weboldalt és az elektronikus naplót, mely ma már a tanulók, a szülők számára is elérhető, megtekinthető. Az iskolai weboldal (http://www.szakkepzo-szolnok.sulinet.hu/) tartalmazza az aktuális eseményeket, az intézmény által közzétett dokumentumokat, beiskolázási információkat, valamint a pályázati eredményeinket. Az elektronikus napló lehetővé teszi a tanulóknak és szülőknek egyaránt, hogy folyamatosan tájékozódjanak gyermekeik tanulmányi teljesítményéről, hiányzásairól. A szülő otthonról, a munkahelyéről vagy bárhonnan rendszeresen megtekintheti a rá vonatkozó adatokat az interneten a gyerek kódjának a beütése után. Ugyanakkor ez a rendszer a tanárokat is információnyújtásra kényszeríti. Az iskola a nagyrendezvényekről, a projektnapokról, valamint a pályázati eredményeiről rendszeresen információt nyújt a helyi sajtóban és televízióban, tájékoztatva ezzel Szolnokon és a megye területén élőket. Nyílt nap és pályaválasztási rendezvények Az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap rendkívül fontos mozzanata az intézmény beiskolázási tevékenységének. A nyílt napon lehetőség nyílik minden érdeklődő (tanuló, szülő, pedagógus) számára megismerni az iskola oktató-nevelő munkáját, a tanórákon alkalmazott módszereket, a szakmai képzés helyszíneit és megtekinthetők a különféle szakmákban készült „munkaremekek” is. Az iskolai szakképzés több szakmacsoportban és különböző szakmákban folyik. Az iskolában nyolc tanműhely és egy tangazdaság várja az érdeklődőket. A nyílt nap időpontját az éves munkatervben határozzuk meg és szórólapok, általános iskolák számára küldött kör e-mailek, az iskolai honlap, továbbá a helyi média által biztosított lehetőségek igénybevételével tesszük közre. A nyílt nap megszervezése a szakképzési munkaközösség feladata. Egy nyílt nap megtartása kötelező, szükség szerint több is szervezhető. Iskolánk a városi és megyei pályaválasztási kiállításokon, rendezvényeken rendszeresen képviselteti magát. A rendezvényekre azok jellegétől, elvárásaitól függően termékekből kiállítást, gyakorlati bemutatót, szóróanyagokat, iskolafilmet készítünk. A rendezvényeken a szakképzési munkaközösség tagjai - szükség szerint tanulók is - vesznek részt előre elkészített beosztás szerint. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel kialakult jó kapcsolat jelentős szerepet tölthet be a pedagógus munkájában. A szülőkkel való kapcsolattartás elsődleges formája az Ellenőrző, melyben a pedagógusok tájékoztatják a szülőket a tanulók teljesítményéről, hiányzásairól, iskolai rendezvényekről. Sajnos a szakiskolás tanulók szülei már nem igénylik a részvételt az iskola életében oly mértékben mint az általános iskolás tanulók szülei. A szülői értekezleteken való szülői részvétel a legtöbb próbálkozás ellenére sem kielégítő. A tanév folyamán legalább két alkalommal szülői értekezletet szervezünk, melynek időkeretét az éves munkaterv tartalmazza. Szükség szerint (osztályprogram, rendkívüli esemény) alkalmával rendkívüli szülői értekezlet hívható össze. A 38

szülői értekezletek témája tartalmazza az osztályközösség feladatai, problémái mellett, az iskolai eseményeket, információkat is. A szülők elé tárandó tevékenységeket és információkat az értekezlet megtartása előtt nevelőtestületi megbeszélésen egyeztetjük. A 9. évfolyamos szeptemberi szülőértekezlet két részből áll. Az első részben az intézmény igazgatója egy összevont tájékoztatót tart valamennyi 9. évfolyamos tanuló szülőjének, majd a második részben az osztályfőnökök tartanak szülői értekezletet külön-külön, csak a saját osztályukban tanuló gyerekek szüleinek. Szülői szervezet Iskolánkban szülői szervezet működik. A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Véleményezési joggal rendelkezik az alábbiak terén: az éves munkaterv, a pedagógiai program, a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, a választható (hitoktatás) tantárgyak oktatása. Az intézményi tanácsok létrehozásáról a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) rendelkezik a 73.§ paragrafusban. Kiegészítő szabályozás található a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban Rendelet) 121. § - ában. E szabályozásnak megfelelően a szülők, a nevelőtestület és az önkormányzat képviselője azonos létszámú delegálttal 2013. október 15-én az iskolánkban megalakult az intézményi tanács. Fogadó órák rendje A tanév kezdetén az osztályban tanító szaktanár és oktató köteles meghatározni a fogadó órája időpontját és azt a tanulók ellenőrzőjébe beírattatni. A pedagógusok a megadott időponton kívül előzetes egyeztetés alapján más időpontban is tarthatnak fogadó órát. Az iskola kapcsolatai Az iskola szakmai kapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerület, az NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Oktatási Hivatal a JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a JNSZ Megyei Agrárkamara A Pedagógiai Szakszolgálat a szakiskola oktató–nevelő munkáját az alábbi területeken segíti: a gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztés, gondozás, a fejlesztő nevelés, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás. Az iskola további szakmai és módszertani kapcsolatai, partnerintézményei: Járási Hivatal 39

Szolnok Járási Hivatal Járási Gyámhivatala JNKSZ Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálat a JNSZ Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet a JNSZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége külső gyakorlati képzőhelyek a területi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok a Gyermekjóléti Szolgálatok a JNSZ Megyei ESÉLY Szociális Közalapítvány az ÉFOÉSZ helyi szervezete a Mozgássérültek Megyei Szervezete Kamasz Tanya Gyermek- és Ifjúsági Egyesület Hild Viktor Városi Könyvtár JNKSZ Megyei Levéltár általános iskolák Tájékoztatási kötelezettségünknek eleget tevő kapcsolatok: Szolnok Városi Televízió Új Néplap

A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendje A külső szakmai gyakorlati helyen a tanulók gyakorlati képzéséért felelős személy a tanulókat havonta legalább egyszer értékeli és az érdemjegyet a tanulók Ellenőrzőjébe bevezeti és aláírja. A külső szakmai gyakorlaton szerzett érdemjegy önálló érdemjegyként szerepel az elektronikus naplóban. Az igazolt és igazolatlan hiányzásokat szintén a tanulók Ellenőrzőjébe írják be. Az érdemjegyek és hiányzások iskolai elektronikus naplóba való átvezetése a tanuló osztályfőnökének a feladata. Hiányzásokkal és magatartási ügyekkel kapcsolatban az osztályfőnök a telefonon vagy levélben, esetleg e-mailben kérhet információt. A tanulók szakmai gyakorlati munkájának szöveges és minősítő értékelése félévkor és a tanév végén az iskola által kiküldött formanyomtatványon történik, melyet a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy tölt ki. A kitöltött értékelő lapot aláírva, lepecsételve visszaküldi az iskolába a félévi, illetve év végi osztályozó értekezlet időpontjáig. Ez az értékelés bekerül az elektronikus naplóba, az osztályozó értekezleten felolvasásra kerül, és adott esetben befolyásolhatja a tanuló magatartási és szorgalmi megítélését. A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendjét az alábbi táblázat tartalmazza:

40

Feladat/ tevékenység Tanulószerződések

Együttműködési megállapodások kiegészítő szakmai gyakorlati képzéshez

Felelős gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásért felelős intézményve zető helyettes Igazgató

Résztvevő

Módszer

Dokumentum

Határid ő

Tanuló, szülő, gazdálkodó szervezet, illetékes kamara

Szerződések előkészítése, fogadása, kamarai ellenjegyzés

Jogszabályok szerint készült, érvényes tanulószerződések

Augusztus 15-ig

gyakorlati oktatás-vezető Gyakorlati oktatásért felelős intézményvezető helyettes, gazdálkodó szervezet, illetékes kamara gyakorlati oktatás-vezető Gyakorlati oktatásért felelős intézményvezető helyettes, gazdálkodó szervezet, illetékes kamara A tanulók gyakorlati képzésért felelős személy, szülő

Megállapodás megkötése kamarai ellenjegyzés

Jogszabályok szerint készült, érvényes megállapodások

Augusztus 15-ig

Megállapodás megkötése kamarai ellenjegyzés

Jogszabályok szerint készült, érvényes megállapodások

Május 15ig

Telefon, Levél, Ellenőrző, E-mail

Ellenőrző, Hiányzási értesítések, E-napló

Folyamatosan, hiányzás esetén

Együttműködési megállapodások összefüggő szakmai gyakorlati képzéshez

Igazgató

Kapcsolattartás a tanulók hiányzásaival kapcsolatban

Osztályfőnök

A tanulók értékelése a külső gyakorlati helyen (gyakorlati munka, magatartás, szorgalom) A tanulók gyakorlati képzésének ellenőrzése

Osztályfőnök

A tanulók gyakorlati képzésért felelős személy, szülő

Ellenőrző, Levél E-mail

Ellenőrző, Hiányzási értesítések, E-napló

Havi egy érdem-jegy

gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásért felelős intézményve zető helyettes Iskolai tanműhelyi szakoktató

A tanulók gyakorlati képzéséért felelős személy, iskolai szakoktató

Személyes találkozó, telefon

Helyszíni látogatás során készült feljegyzés

Félévente legalább 1 alkalommal

A tanulók gyakorlati képzésért felelős személy

Munkanapló ellenőrzése, aláírása

Munkanapló

2 hetente folyamatosan

gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásért felelős intézményve


Levél, iskolai formanyomtatvány

„Szakmai gyakorlat értékelése” nyomtatvány

Január 10ig, Június 10-ig

A külső gyakorlati és iskolai tanműhelyi gyakorlat összehangolása A tanulók szakmai gyakorlati munkájának értékelése (félévkor, év végén)

41

zető helyettes Az összefüggő szakmai gyakorlat ellenőrzése

Az összefüggő szakmai gyakorlat értékelése

gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásért felelős intézményve zető helyettes Osztályfőnök

A tanulók gyakorlati képzésért felelős személy, iskolai szakoktató

Személyes találkozó, telefon

Helyszíni látogatás során készült feljegyzés

Augusztus 31-ig


Levél

Értékelőlap formanyomtatvány Bizonyítvány Törzslap

Augusztus 31-ig

42

–

A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái és az alkalmassági vizsga lebonyolítási rendjének szabályozása A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A szabályozás tartalmazza a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, típusait (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, beszámoltató vizsgára, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat határozatlan időre szól. A vizsgák időpontja A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, de lehetőség szerint a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző vagy az azt követő két hétben kell megszervezni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Beszámoltató vizsga Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Szakmai gyakorlati tantárgyból osztályozó vizsgát a nevelőtestület döntése alapján különleges okokból való hiányzás (pl. külföldi szakmai gyakorlaton vesz részvétel) esetén lehet tenni. 43

Különbözeti vizsga Más intézményből érkező tanuló tehet különbözeti vizsgát, ha előzetesen azonos szakmát tanult, és az átvételkor az eltérő helyi tantervek tantárgyi követelményei ezt indokolják. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A tanulót a vizsga eredményéről tájékoztatni kell. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Az ellátandó feladatok: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.

44

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, kell elkészíteni. Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet 45

megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga szabályai Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 46

A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsga szabályai A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész 47

helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Helyi tantervében meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsga A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – 18 év alatti tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – 18 év alatti tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

48

Az értékelés rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében és szakmai programjában található követelményrendszerével. Szakképzésben az iskola Szakmai Programjában meghatározott követelmények szerint Szakmai elmélet - az adott szakma Szakmai és Vizsgakövetelményében meghatározott, az adott modulra/tantárgyra érvényes módon. Szakmai gyakorlat - gyakorlati Jogorvoslati lehetőség Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó alapján történhet.

49

A felvételi és átvételi eljárás szabályai A felvételi eljárást meghatározó jogszabályok: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 47. § (1)-(2) bekezdése; 50 - 51. §; 79. § (6) bekezdése; 92. § (9)-(10) bekezdése. - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai a kötelező felvételt biztosító szakiskolákra vonatkozóan. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába (szakiskolában) az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. A szakiskola a meghirdetett szakokra való felvételről - a jelentkezéskor a felvételi jelentkezési lapokon feltüntetett - tanulmányi eredmények alapján dönt. A tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. A speciális programú, tanulásban akadályozott tanulók számára hirdetett részszakképzésekre való felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet. A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért az iskola igazgatója felel. A szakiskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az közzéteszi az iskolai honlapon és október 15-éig rögzíti a KIFIR rendszerben, majd felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi.

50

A felvételi tájékoztató tartalmazza: a) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat, b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat. Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. A középiskolai felvételi kérelmet a a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint kell benyújtani. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő. A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait a középfokú iskola, a hivatal, a Felvételi Központ és a kormányhivatal a felvételi eljárás törvényes lefolytatása érdekében kezelje. Ha a jelentkező felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési lapra rá kell írnia. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni. A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. A középfokú iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található. A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi. Az iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. 51

Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját. A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre nincs szükség. A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területen iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van. A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. A felvételről illetve az elutasításról szóló értesítés a hatályos 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai alapján történik. Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt. Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több 52

jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

53

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, és más tanítási órákon az ismeretek elsajátítására. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

54

Helyi tanterv Bevezetés Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

55

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel 56

kapcsolatos felelősségét. Ismeri az egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes. Tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

57

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére.

58

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és 59

az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében – eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakközépiskola, HÍD-programok). A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a helyi tantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

60

A választott kerettanterv megnevezése, a kerettanterv feletti óraszám Bevezetés A szakiskolai szakképzés szakmai programját kiegészítő közismereti helyi tanterv különös hangsúly helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át tartó tanuláshoz beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa; érvényesítse a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú szemléletét és szervezését; segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása; végül a tervezés során biztosítsa a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok megoldhatóságát. A kompetenciaterületek által megvalósított integráció a problémák köré szerveződő integrációs megoldást képviseli. A helyi tanterv a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát, és a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez. A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A helyi tanterv a Kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat egyaránt alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák fejlesztésének. A Kerettantervben és a helyi tantervben a kulcskompetenciákra épülő tantárgyak témakörei, témái, tartalmai, illetve az egyes tantárgyak között is igen gazdag tartalmi kapcsolatrendszer van. Ezeket a kapcsolatokat a Kerettanterv minden tantárgy és minden témakör esetében külön is megfogalmazza. A Kerettanterv által tervezett tanulási folyamat hálózatszerű, így a tartalomszervezés lehetőséget biztosít az egyes témák rugalmas feldolgozására, a sorrendek és témakapcsolatok viszonylag szabad alakítására.

61

Szakképzési rendszerünk A Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium képzése jelenleg három szakképzési rendszerből tevődik össze: A 2+2 képzés, a 3 éves előrehozott szakképzés és a 3 éves duális képzés. A fenti képzések közismereti helyi tanterve az alábbi kerettantervek alapján készültek. A 2+2-es közismereti képzés kifutóban van, a 2014/2015-ös tanévtől megszűnik. A választott kerettantervek megnevezése Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került Az előrehozott szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve. A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált. 2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve Helyi tantervünk - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában a 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet 8., a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 1. és a 34/2014. (IV.29) EMMI rendelet 9. mellékletének megfelelően kiadásra kerülő kerettantervek adaptálásával készült, figyelembe véve az iskola arculatát és a helyi sajátosságokat. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

a 11.3.2. pontja /Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti képzést. 62

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának helyi tanterve A tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III.29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelőoktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának kerettanterve alapján, annak adaptálásával készült a helyi tantervünk. A kerettanterven felüli óraszám felhasználása A kerettanterven felüli óraszámot a törvény által meghatározott módon csoportbontásra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, tömegsport Felhasználásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza.

63

foglalkozásokra

használjuk

fel.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28) EMMI rendelet - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. 2. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak Az ingyenes tankönyvekre jogosultak körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (46.§ (5), 97.§ (22), és a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény határozza meg Normatív kedvezményre jogosultak köre: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 3. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: -

-

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

A köznevelés törvény által meghatározott évfolyamok számára a tankönyvek ingyenességét a 2013/2014-es tanévtől felmenőrendszerben biztosítjuk. 4. A tankönyvtámogatás igénylésének módja: Az IGÉNYLŐLAP (5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez) értelemszerű 64

kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában lehet beszerezni. Ha az igénylő az igényét az előírt határidőre nem nyújtja be, az iskola – jogszabály szerint – nem köteles a késedelmesen bejelentett igényt kielégíteni! Az időközben történő jogosulttá válást az igény érvényesítéséhez 15 munkanapon belül be kell bejelenteni. Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában: -

Tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése Használt könyvek biztosítása

5. A tankönyvellátással kapcsolatos határidős feladatok Január 10-ig Az iskola felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanévben tankönyvet kölcsönözni. Az iskola tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvre. Köznevelési törvény 46.§ (5), Tankönyvtörvény 8.§ (4) A szülő az ingyenes tankönyv iránti igényét írásban beadja. 5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, valamint a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. Január 20-ig Az iskola igazgatója a felmérés eredményéről tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot és kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója kezdeményezi a tankönyvtámogatás megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Január 25-ig Az iskola igazgatója (a véleményezésre jogosultak véleménye alapján) meghatározza és Hirdetményben közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét. Január utolsó munkanapjáig Eddig kell megkötni az iskolának (a Központ egyidejű bevonásával) a Könyvtárellátóval a tankönyvellátási szerződést. Március 22-ig

65

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy a szülők megismerjék azt. A szülő eddig nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja- e vásárolni. Március utolsó munkanapja Az iskola elkészíti a tankönyvrendelését és elektronikus rendszeren keresztül megküldi azt a Könyvtárellátónak A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Május 31-ig Az iskolának hirdetményben közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tanév végén tájékoztatni kell a szülőt a következő tanévben szükséges taneszközökről is. Június 15-ig A tankönyvrendelés módosításának határideje. Szeptember 5-ig A pótrendelés határideje

A tankönyv kiválasztásának elvei: A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek tagjainak együttműködése, szakmai véleménye alapján történik. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösségvezető egyezteti, állítja össze. A szakmai munkaközösség által kiválasztott tankönyv 3 évre szól. Amennyiben a használat során a taneszközről kialakult vélemény módosul, ill. a tankönyvpiacon korszerűbb tankönyv jelenik meg, lehetőség van módosításra, de csak a szülői közösség egyetértési jogával alátámasztva lehet.

A tankönyv kiválasztás szabályozása: A tankönyvek kiválasztása a minden évben hivatalosan kiadott közismereti és szakmai tankönyvjegyzék alapján történik. 66

További rendező elv a tankönyvek kiválasztásánál, hogy a tankönyv tartalma, felépítése, képanyaga, magyarázó ábrái lefedjék a tantervi követelményeket, a helyi szakmai és pedagógiai programokat, alkalmazkodjon a tanulók képességeihez. A kiválasztásnál a szakmaiság mellett fontos ismérv a tankönyv eladási ára. Célunk, hogy olyan tankönyv kerüljön be a tankönyvjegyzékbe, amely szakmailag a legmegfelelőbb és a növendékek számára a legolcsóbban beszerezhető.

67

A NAT alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása Fejlesztési feladatok az egyes műveltségi területen 1. Magyar nyelv és irodalom Szókincsfejlesztés, helyes nyelvhasználat erősítése Vizuális, akusztikus észlelés, beszédmotoros észlelés fejlesztése Téri tájékozódás, grafomotoros készség fejlesztése Kommunikációs képesség fejlesztése Szövegértés fejlesztése Írásmozgás fejlesztése 2. Élő idegen nyelv Beszédszándék felkeltése Beszédértés, beszédkészség fejlesztése Olvasott és hallott idegen nyelvi szövegértés fejlesztése Szövegalkotás fejlesztése írásban és szóban Interkulturális kompetencia fejlesztése Nyelvtanulási stratégiák fejlesztése 3. Matematika Gondolkodási műveletek fejlesztése Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése Mennyiségi viszonyok, matematikai fogalmak Becslés, önellenőrzés Gyakorlati mérések alkalmazása Térlátás, koordináció fejlesztése Összefüggések felismerése Ítélőképesség fejlesztése Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése 4. Történelmi és társadalmi ismeretek Időészlelés fejlesztése Tér-idő kapcsolata Kommunikációs készség fejlesztése Képzelet, kreativitás fejlesztése Megtartó emlékezet, akaratlagos figyelem fejlesztése Tájékozódási képesség fejlesztése Szövegértés Logikus gondolkodás fejlesztése 5. Természetismeret, fizika, kémia, biológia Vázlatok, rajzok készítése Változások felismerése, oksági összefüggések felismerése Ismeretszerzés iránti igény felkeltése Lényegkiemelés, összehasonlítás, csoportosítás Egészséges életmód iránti igény felkeltése Gondolkodási képességek, gondolkodási műveletvégzés fejlesztése Megfigyelő képesség fejlesztése Környezettudatos nevelés, környezetvédelem 68

6. Földünk és környezetünk Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben Kommunikációs készség fejlesztése Térképismeret, ábraelemző képesség fejlesztése Logikus gondolkodás fejlesztése 7. Művészetek Ének-zene Ritmusérzék, hallásfigyelem fejlesztése Nagy és finommozgások fejlesztése Kreativitás, fantázia fejlesztése Térbiztonság-mozgásbiztonság fejlesztése 8. Vizuális kultúra Azonosságok, különbözőségek felismerése Önkifejezés igényének felkeltése Tervező, alkotó, konstruáló képességek fejlesztése 9. Testnevelés, sport Mozgásigény, kezdeményező készség fejlesztése Kitartás, állóképesség fejlesztése, szabályokhoz való alkalmazkodás Önismereti képesség fejlesztése Tartós figyelem, fegyelmezett feladat végrehajtás fejlesztése

69

Kompetenciák fejlesztése A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében a tananyagok műveltségi területenként közvetítve kerülnek átadásra, mely során építünk a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését. Oktató-nevelő munkánk az alábbi kompetenciaterületekre terjed ki: szövegértés-szövegalkotás, matematikai, idegen nyelv, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építés.

Kulcskompetencia Matematikai Szövegértés Együttműködés

Kommunikáció Idegen nyelv Informatika

Készség- és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés Kreatív gondolkodás fejlesztése Értő olvasás, az olvasás technikai kivitelezésének fejlesztése Csoportmunka, páros munka Projektekben való tevékenység fejlesztése A munkafolyamat előkészítése, kivitelezése, értékelése folyamatban a társakkal történő együttműködés elsajátítása. Csoportban történő együttműködés. Gondolatait tudja beszédben, írásban kifejezni. Tudjon érvelni. Mások gondolatait türelmesen hallgassa meg. Rendelkezzen alapszó-készlettel. A szakmai vizsgához szükséges szakmai nyelv elsajátítása. A számítógép alapszintű használatának elsajátítása

Kompetenciák fejlesztése intézményünkben

Kommunikáció területén szóbeliség írásbeliség képi információ feldolgozása információkezelés, adatfeldolgozás forráskezelés

Együttműködés területén nyitottság empátia szociális interakció tolerancia felelősségérzet szervezőképesség érvelés, vita

70

Problémamegoldás területén hibakeresés döntéshozatal rendszerelemzés és tervezés

Az értékközvetítés pedagógiai feladatai Tudásközvetítés Az oktató-nevelő munkában a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki minden évfolyamon. Egyéni bánásmód elve Differenciált foglalkozás a tanítási órákon A tanuló fejlődésének önmagához történő mérése Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás biztosítása A tanév során készített felmérések alapján az egyéni fejlesztési ütem meghatározása Tevékenység-központúság A kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása Projektek megvalósítása A kulcskompetenciák olyan szintre fejlesztése, amely lehetővé teszi a munkaerő-piacon való elhelyezkedés esélyét Nyitottság, tájékozottság Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységekben. Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése a nevelőtestület és a tanulóifjúság számára, amennyiben ez a tanmenetben szerepel. Rendszeres kapcsolattartás a gazdasági kamarákkal. Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, változásait és a felhasználók speciális igényeinek megfelelően módosítja. A fizikum fejlesztése Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása Mindennapos testnevelés felmenő rendszerben Személyi higiéné fejlesztése A tanulók mozgásszükségletének kielégítése Egészséges életmódra nevelés A szabadidős sportok megismertetése A mindennapos testmozgás igényének felkeltése Az életkoruknak megfelelő állóképesség, edzettség kialakítása részletesen a testnevelés tantárgynál) A könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása

71

Mindennapos testnevelés Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét, motorikusan képzettek legyenek, felismerjék a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. -

A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt.

-

A megfelelő mozgásanyag minden tanulóval történő rendszeres végzésével, valamint a gerinc- és ízületvédelmi szempontok alkalmazásával el kell érni, hogy a tanulók helyes testtartása kialakuljon, automatizálódjon és fennmaradjon.

A megvalósításra biztosított órák, foglalkozások: Testnevelés órák órarendbe építve felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévtől kezdődően 9. évfolyamon heti 5 óra mindennapos testnevelést vezettünk be. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvényben meghatározottak szerint szervezzük meg. Tanórán kívüli foglalkozások: - Tömegsport foglalkozások - Sportversenyek - Sportnap - Külső sportegyesületekben való részvétel Rendelkezésre álló tárgyi feltételek: - Tornaterem, sportudvar, az iskola sportfelszerelései

72

Követelmények: A mindennapos testnevelés során fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi tulajdonságaik. El kell érni, hogy tanulóinknak igényükké váljon az egészséges életmód, ezért kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módjait, és igényeljék a mozgásos tevékenységek örömét. Törekedjenek arra, hogy mozgásuk legyen koordinált, esztétikus és kulturált. Becsüljék meg társaik teljesítményét. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására.

73

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Kötelezően választható tantárgyak: - 9. évfolyamon az idegen nyelv: angol vagy német nyelv Szabadon választható foglalkozások: - szakkörök (igény és lehetőség szerint pl. informatika) - tehetséggondozás (matematika, informatika, idegen nyelv, anyanyelvi, szakmai) - felzárkóztató órák Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

74

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Jogszabályi háttér - 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, többek között az 54. § - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, többek között a 64. § Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók teljesítményét, elért eredményét a tantárgyak követelményrendszerének megfelelően ellenőrizzük. A számonkérés módja alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlása. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor az elvárás- képesség- teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét.) A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást, nem rangsorolhatja a diákokat. Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellegű. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyermek is megértse. A pedagógiai értékelés célja - a tanulói teljesítménymérés mellett - a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása tanulóinkban, valamint a tanulók önálló tanulásra való képességének és igényének kialakítása, fejlesztése. A tanulói teljesítmények értékelésének közvetlen célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatának eredményeiből kiindulva az abból származó információk közvetítésével, visszacsatolással a tanulók további tanulásra, illetve tanulásának korrekciójára ösztönözzük, motiváljuk. Az értékelés alapelvei Az értékelési formák legyenek változatosak. Feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, egyéniségének, a tantárgy jellegének. Az értékelés szakmai (szaktárgyi) és pedagógiai (metodológiai) megfelelősségéért a szaktanár felelős. Ehhez szükségesnek mutatkoznak az alábbiak: - A tanulók teljesítményének értékelésének alapelvei, a tanulási célok (tantárgyi követelmények) nyilvánosak. - Az értékelés célja a megfelelő értékelés funkciók (diagnosztizáló, formatív és szummatív) megválasztása, ezek világos elkülönítése a tanítási – tanulási folyamatban úgy, hogy a tanulók számára is egyértelmű legyen. (A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy felmérésük, értékelésük milyen céllal, funkcióval történik, miért szükséges az adott értékelés a tanítási-tanulási folyamat szervezése szempontjából, hol és hogyan hasznosulnak az ő számukra az értékelésből szerzett információk). - A kritérium – és normaorientált mérések tudatos megkülönböztetése. - Az értékelési funkció és az értékeléshez használt eszközök összhangjának megteremtése. 75

Az értékelés funkciói - Diagnosztizálás Célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat szabályozása érdekében egy-egy nagyobb téma tárgyalásának megkezdése előtt tájékozódjunk a tanulók meglévő ismeretei felöl. Az e célból végzett felmérések nem osztályozhatók. -

Formatív értékelés Célja, az egyes tanulók segítése, a tanulócsoport tanulási folyamatának szabályozása (korrekciója). Nem osztályozható, vagy nem célszerű osztályozni.

-

Szummatív értékelés Célja a tanulás eredményességének megállapítása, a tanuló tantárgyi tudásának minősítése.

A tanulói teljesítmények értékelése A tanuló kötelességének teljesítéséről a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5457.§-a rendelkezik. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: - a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), - a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), - a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati 76

képzés szervezője is értékeli az iskolában használatos „Szakmai gyakorlat értékelése” nyomtatványon. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti. a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat. Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni. A kiadott szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni. Értékelés formái Szóbeli feleltetés A rendszeres szóbeli feleltetés alapkövetelmény. (Ha a tantárgy tanítása osztálykeretben zajlik, akkor minden tanulónak évente legalább egy, ha csoportbontásban, akkor félévente legalább egy szóbeli felelettel kell rendelkeznie. A tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével a munkaközösségek ettől eltérő követelményt is megfogalmazhatnak. 77

Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói képesség formálása, fejlesztése.) Írásbeli munkák Röpdolgozat: célja általában diagnosztizálás, vagy visszacsatolás (formális). Beszámoló: célja visszajelzés, vagy minősítés Témazáró: célja a minősítés Az írásbeli beszámolók közül a témazárók eredményeit hangsúlyosabban vesszük figyelembe. Naponta két témazárónál több nem íratható a tanulókkal. Dolgozatok javítása: a szaktanárnak a dolgozatot legkésőbb két héten belül ki kell javítania.

A tanuló írásbeli pedagógiai értékelésének készítésénél figyelembe vesszük az alábbiakat: A tanuló összteljesítménye a követelményekhez és önmaga szintjéhez viszonyítottan kerül értékelésre. A tanuló teljesítménye és képessége közötti kapcsolat: a tanuló hogyan használja ki a tanítási-tanulási folyamatban a teljesítőképességét, pl.: megfelel vagy elmarad képességeitől. A teljesítmény elérésének módja: a teljesítményt könnyedén érte el, a teljesítményt átlagos erőfeszítéssel érte el, a teljesítményt nagy erőfeszítéssel érte el. Mely területen teljesített kimagaslóan? szakmai irányultságának kialakításában, alapműveltségi területeken, sport, egyéb (versenyeredmények, társastánc, ünnepség stb.). Mely tanításon kívüli tevékenységekben vett részt rendszeresen és folyamatosan az iskolában vagy iskolán kívül (szakkör, klubfoglalkozás, sportkör, tanfolyam)? Munkavégzésére jellemző adatok: A választott szakmában, munkavégzésében megnyilvánuló akarati és érzelmi megnyilvánulások, szakmai ismeretei, készségei, személyes, társas és módszerkompetenciái. Tevékenységével kapcsolatos akarati tényező: kitartó-állhatatos, állja a szavát, változó szorgalmú, biztatást, ellenőrzést igénylő, akarati erőfeszítésre nem képes. Teljesítményével kapcsolatos értékelés: megalapozott, kiegyensúlyozott (jogos önbizalom), szélsőséges, felértékelő (túlzottan magabiztos), önmagát aláértékelő (az önbizalom hiánya). Közösségi tevékenységének jellemzése: aktív, kezdeményező, megbízható, közömbös, passzív, bomlasztó. A társaival való együttműködés jellemzői: segítőkész, barátságos, 78

együttérző, nyílt, őszinte, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, visszahúzódó, érvényesülésre törő, önző, ellenséges, uralkodó. Helye, szerepe az osztályban: irányító-központi helyzetű, csatlakozó-alárendelt, magányos-visszahúzódó, elutasító. A tanulói tudásszint mérése, értékelése Minden szeptemberben tájékozódó jellegű felmérés készül a tanulók tanulási státuszáról, egyéni fejlesztési irányának meghatározására, korrekciós foglalkozásra való besorolásuk miatt. A tanév eleji felmérés alapot szolgáltat az esetleg fennálló, ám fel nem tárt részképesség-zavar diagnosztikai célú méréséhez, melyet a Szakértői Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el. Az évfolyamokon osztályzás 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel történik. A tanulásmódszertan és az erkölcstan tantárgyak értékelése nem érdemjeggyel, hanem szövegesen történik az alábbiak szerint: - kiválóan megfelelt - megfelelt - nem felelt meg. Az osztályközösség-építő programot nem értékeljük. A természetismeret tantárgyat a kollégák szakmai felkészültsége alapján 3 részre bontottuk: Természetismeret I. a biológa Természetismeret II. a földrajz-fizika Természetismeret III. a kémia-fizika. A félévi és a tanév végi értékelés azonban egy érdemjeggyel történik - természetismeret elnevezéssel - melyet a részeredmények átlaga ad. A tanulók magatartás és szorgalom jegyének megállapítása havi rendszerességgel team munkában történik. Az érdemjegyek megállapításánál figyelembe vesszük a Házirendet, melyet a DÖK tagjai segítségével állítottunk össze. Tanévenként minden tantárgyból 2 alkalommal összehasonlító méréseket végzünk szabályozott folyamat szerint. A mérések írásban történnek, egységes mérőlapok alapján. Időpontok:  tanév eleje  tanév vége A mérés célja: az elsajátított tananyag, tudás mérése, a hiányosságok feltárása. A mérések kiértékelésekor összehasonlító elemzést készítünk az egy évfolyamon tanuló diákok eredményeiről, valamint vizsgáljuk a változást a tanév eleji és tanév végi eredmények között. A mérés anyagát a szaktanárok állítják össze. Ők végzik a mérést, annak értékelését. A munkaközösség-vezetők segítségével meghatározzák az adott tanulók fejlesztési feladatait. A mérés adatokat szolgáltat az intézményi tanév végi értékelés elkészítéséhez. Hiányzások esetén (igazolt, igazolatlan) a tanuló köteles mulasztásait bepótolni, illetve a mulasztása alatt leadott tananyagból beszámolni írásban vagy szóban. Az elmaradt 79

dolgozatokat, méréseket utólag meg kell írni, pótolnia kell. Házi feladatok adása A tanulók feladata és kötelessége az iskolai tanulás mellett az önálló tanulás is. A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak. Hétvégére és a hosszabb iskolai szünetekre nem adható több házi feladat, mint a hét többi napjára. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént. A tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat tetszőlegesen adható. A házi feladatokat a szaktanár és a szakoktató saját köteles ellenőrzi, számon kérni.

Értékelési elvek és eljárások az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, az OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. Lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Az értékelés célja és feladata Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra – ily módon válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató funkciója. Az értékelés alapelvei Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon. Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban. A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés. 80

Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása szükséges. Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus. A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik. Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanítási-tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás. Az értékelési formák A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés. A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a szummatív és a formatív értékelés. Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének felmérésekor – például év elején, vagy iskolába kerüléskor. A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli, írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés. A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott értékelési forma, minden tanítási órán, valamennyi szakaszban folyamatosan nyílik lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik. Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz. Kulcskompetenciák és értékelés Az értékelés a napi pedagógiai rutin része, a kompetencia-fejlesztés eszköze. A tanulói tevékenység, felkészülés, egyéni, vagy csoportos munkában való részvétel, szóbeli vagy írásbeli munka ellenőrzése kapcsán kinyilvánított elismerés vagy elégedetlenség kifejeződése. Az értékelés történhet érdemjegyekkel, pontgyűjtéssel vagy a helyi szokásokhoz igazodó más 81

módszerekkel. Értékelés a biztató mosoly, az elismerő megjegyzés is. Fontos, hogy minden alkalommal kísérje szöveges értékelés – ezzel a pedagógus a tanulók számára pontosítja a további fejlődéshez szükséges tennivalókat, erősíti motivációjukat, gazdagítja a kompetencia fejlődésével kapcsolatos megértésüket, árnyalja szókincsüket. Ha a tanulásban való előrehaladásnak, mint a kitűzött cél megközelítésének az értékelésébe bevonjuk a tanulókat is, akkor önértékelési képességüket, szociális kompetenciájukat fejlesztjük, befolyásoljuk ön- és társismeretüket, erősítjük mások megértésének képességét, empátiájukat, elfogadási készségüket.

82

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontás elvei: - egy osztályon belül két különböző szakma tanulásakor - nyelvi csoportoknál az azonos képességű, azonos nyelvet tanulók kerüljenek egy csoportba - a csoportok lehetőleg azonos létszámúak legyenek - tilos a diákok hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból - egyenlő bánásmód és szegregációmentesség biztosítása a hátrányos helyzetű és a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében -

a csoportba sorolásnál beleszólásuk van az osztályfőnököknek a csoportba sorolásról az intézmény vezetője dönt

A hagyományos osztálystruktúrát megbontjuk az alábbi tantárgyak esetében: - az idegen nyelv (angol és német csoport) - az informatika - a magyar nyelv és irodalom tantárgy - tanulásmódszertan - tanműhelyi szakmai gyakorlatokon (maximális létszám: 16 fő lehet) - lehetőség és igény szerint a szakmai és más közismereti tantárgyaknál

83

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 2014/2015 –ös tanévtől bevezetésre kerül a NETFIT, azaz a Nemzeti Egységes Tanuló Fittségi Teszt. Küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családok és a köznevelés szereplői körében. Jellemzői közé tartozik, hogy személyre szabott, önálló, pedagógiai célú visszajelentést és értékelést biztosít minden tanuló számára. Felmérési területek: -

-

Testösszetétel és tápláltsági profil / testmagasság, testtömeg,testtömegindex, testzsírszázalék / Aerob fittségi / állóképességi/ profil /aerob kapacitás becslése-állóképességi ingafutás teszt/ Vázizomzat fittségi profil / a hasizom erő-állóképességének mérése-ütemezett hasizom teszt, a törzsfeszítő izomzat ereje-a törzsemelés teszt, a felsőtest izomereje,erő-állóképessége – ütemezett fekvőtámasz teszt, a kéz szorítóerejének mérése, a láb robbanékonyságának erejehelyből távolugrás teszt Hajlékonysági profil / a térdhajlító izmok nyújthatósága-a hajlékonysági teszt /

A fittségi próbák lebonyolításához a Magyar Diáksport Szövetség speciálisan erre a célra kifejlesztett és hitelesített eszközöket bocsátott rendelkezésre. A teszteredményeket online környezetben, az összes mérési eredmény figyelembevételével a tanulók, a szülők, az iskolavezető és a testnevelő tanár egyaránt figyelemmel kísérhetik. A NETFIT mindenkinek szól,nem csupán a legjobb adottságú, vagy a versenyző típusú tanulóknak. A méréseket minden év január és május között végezzük. Érdemjegyet nem kapnak a tanulók a mérésekre.

84

Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Az iskolai egészségnevelés elvei

Az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlenül alakult hazánk népességének egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért elsősorban az egészségtelen életmód, a hiányos prevenciós tevékenység, a környezeti és társadalmi tényezők, a hiányos egészségkultúra a felelős. A társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos előfeltétele a lakosság jó egészségi állapota. Az iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A család mellett az iskoláé a felelősség, hogy tanulóink minél szélesebb körében meggyőződéssel erősödjön az elhatározás, hogy egészségesen éljen. Az egészség az ember alapvető értéke, melynek védelme az egyén és az egész társadalom érdeke és kötelessége. Műveltségünk szerves és fontos része az egészségkultúra, az egészséggel kapcsolatos műveltség megszerzése és birtoklása. Csak az lesz képes eleget tenni a társadalom vele szembeni elvárásának, akinek életműködései kiegyensúlyozottak, s lelki élete harmonikus. Az előzőekhez alapfeltétel tanulóink számára, hogy rendelkezzenek kellő egészségi ismerettel, tudatosodjon azok alkalmazásának fontossága, s váljon készségükké, szokásukká. Legnagyobb jelentőségű készségnek a személyi higiénét, a mozgást, a helyes táplálkozás alapelemeinek kialakítását tartjuk. Célunk, hogy az egészségnevelő programunk hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink: minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől mentes felnőttekké, képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásban gazdag életmód iránti igény, hogy a testedzés szükségletükké váljon, ismerjék meg az egészségüket veszélyeztető tényezőket, ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket, javuljon az életminőségük, a várható élettartamuk minél hosszabb legyen, el kell érni, hogy az egészségükért a lehető legtöbbet tegyék meg, hogy alkalmazzák a megtanultakat, fontos, hogy az itt eltöltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga felelős egészségének megőrzéséért.

85

Az egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai keretben: A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógus törekedjen a környezetvédő szemlélet és ezzel együtt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására. Hangsúlyozza az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését és megszilárdítását. A technológia és munkavédelem órákon a különböző gyártási technológiák és eljárások kapcsán figyelmet kap az ártalmas tényezők elemzése a káros hatások csökkentése. A természetismeret órákon kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó tanítási témákat. Tanulóink ismerjék meg és fogadják el a pozitív egészségfogalom elvét. Testnevelés órán el kell érni, hogy a diákok számára a mozgás létszükségletté váljon. Az iskolaorvos javaslata alapján lehetőséget biztosítunk az egészségi problémával küzdő tanulók számára könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre. A gyakorlati képzésben elsődleges fontosságú a tanulók egészségmegőrzése. Tanulóink már az első foglalkozáson balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A balesetek megelőzése érdekében a munkavédelmi szabályok betartására fokozottan figyelünk. Ezen feladatok koordinálása az iskolai munkavédelmi felelős feladata. Az osztályfőnöki órán Az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása az osztályfőnök irányításával és a tanulók aktív részvételével történik. Az egészségnevelési programhoz kapcsolódó oktató-, ismeretterjesztő- és játékfilmek megtekintése, majd a látottak megbeszélése. Az iskola egészségügyi dolgozóinak (iskolaorvos, védőnő előadása a betegségek megelőzésével, szűrésével és kezelésével kapcsolatban. Drogprevenciós foglalkozások lebonyolítása az osztályfőnöki órán. Testnevelés órán Iskolánkban az egészségnevelésnek a mindennapos testnevelésen történő részvétel sarkalatos pontját képezi. A mindennapi testedzés kötelezettségét a köznevelési szóló törvény 27. § bekezdése fogalmazza meg. A törvény szerint az iskola, köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. A mindennapi testedzés megszervezése az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés pedig azt jelenti, hogy a tanuló gyógytestnevelő vezetésével vesz részt az órán és a problémájának megfelelő terhelést kaphatja, kapja. Könnyített testnevelés: Iskolánkban a tanulókat előzetes orvosi vizsgálat után az iskolaorvos I-III. kategóriába sorolja, melyet egyébként törvény ír elő. A testnevelés órára egy adott osztály azonos időben érkezik, ahol vegyesen vannak a különböző kategóriába besorolt tanulók. A könnyített testnevelés azt jelenti, hogy a tanuló az óra fő részében külön feladatokat végez, egyébként a játékban részben már részt vesz, így tehát az orvos által megítélt mozgásszervi, illetve belgyógyászati problémájának megfelelő kontraindikált gyakorlatokat nem végzi, de a többit igen. 86

Tanórán kívül: Az iskolában sportkör működhet. Rendszeresen részt veszünk a középiskolák közötti sportversenyeken (labdarúgás, városi futóverseny). Az iskolán kívüli sportegyesületben sportoló diákokat támogatjuk, lehetővé tesszük különböző versenyeken való részvételüket (pl. karate, a futball, sí, stb.). Játékos sportversenyeken nagy számban vesznek részt tanulóink különböző sportágakban. Népszerűsítjük azokat a rendezvényeket, előadásokat, kulturális programokat, amelyek az ifjúság testi és lelki egészségét fejlesztik. A testmozgás mellett fontosnak tartjuk, hogy kapjon szerepet az egészséges táplálkozás, a reformétkezés is az iskolában. A diákok étkeztetése megoldott iskolánkban. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek (reggeli, ebéd, vacsora). A többi tanuló részére igény szerint ebédet biztosítunk. Kedvezményes étkeztetésre van lehetőség a hatályos törvények alapján. Az iskola diákjai részt vehetnek az „Erdei iskola” programban pályázati forrás esetén. A tábor programját a táborvezető a tábor megvalósításának időpontja előtt két héttel köteles leadni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a szakképzésben tanuló diákok a Munka és balesetvédelmi oktatás keretében is tanulnak a szakmájukhoz kapcsolódóan. Ennek ellenére szükség van olyan iskolai szintű programok, egészségnapok szervezésére, ahol szakemberek (meghívott előadók) tartanak előadásokat e témában. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megjelenése a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaiban: Természetismeret: újraélesztés, darázscsípések kezelése, légúti aspiráció, verőeres vérzések ellátása, teendők epilepsziás roham esetében Testnevelés: Esések, rándulások, sebesülések ellátása Szakmai elmélet és gyakorlat (szakmacsoporttól függően): Mérgezések: - szénmonoxid mérgezés, - gombamérgezés, - ételmérgezés, ételallergia, - vegyszer okozta mérgezés teendői. Sérülések: - vegyszer okozta sérülések, - savmarás, - égési sérülések, - forrázás okozta sérülések, - szerszámok, kések okozta sérülések, sebesülések ellátása.

87

Környezeti nevelés Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása a hétköznapi élet minden területén. E folyamatban felkészítjük tanulóinkat az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert. Céljaink: ki kell alakítani tanulóinkban: a környezettudatos magatartás és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, energiatakarékos életmódot, a környezet értékei iránti felelős magatartást, a természetes és épített környezetünk védelmét, szeretetét, az egészséges életmód iránti igényt. Ennek érdekében kiemelt nevelési feladataink: a természet- és környezetvédelem alapvető céljainak, feladatainak megismerése, a környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakításának segítése, annak felismerése, hogy a természet és a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk, az egyén és a társadalmi közösségek szerepének, felelősségének megismertetése környezet értékeinek megóvásában, a környezet – talaj, víz, levegő, táj – értékeinek védelme, megóvása, a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe, az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén, valamint azok csökkentésére irányuló erőfeszítések megismertetése, az egészség és környezet összefüggéseinek felismertetése, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, a tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezetet veszélyeztető tevékenységekről, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokról, a természetes és egészséges környezet megőrzésének fontossága – az összes természettudományos tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása, anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása, a környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok megismerése, a szennyezőanyagok károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása, az újrahasznosítható hulladékok szeletív gyűjtése, fontosságának megértése. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: 1. Hagyományos tanórai szervezésben: a környezeti nevelés fontos színtere a tantárgyi tanítási óra a tantárgyi kerettantervi tartalmak kiegészülnek a környezetre vonatkozó tananyaggal a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni döntő szerepe és felelőssége a természettudományos tantárgyaknak van, de a társadalomtudományok szerepe is jelentős az ember és környezete kapcsolatának története, sajátosságai szempontjából. A tanórákon hozzárendeljük a 88

feldolgozandó témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Tanulóink elméleti ismereteik gyarapodásával tudnak és akarnak majd küzdeni környezetük megóvásáért 2. Tanórán kívül: a világnapok rendezvényein aktívan részt vesz minden osztály (Víz világnapja: 03. 22., Föld napja: 04. 22.) igényes kulturált környezet kialakítása a tantermekben, az iskolában, az iskola környezetében és a kollégiumban (teremdíszítés, tisztaság) a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken való részvétel az ügyeleti szolgálat segít az iskola egészséges, tiszta környezetének kialakításában, megtartásában, a dohányzás megfékezésében, újabb dohányzók számának csökkentésében tanórán kívüli programok, környezeti neveléssel összefüggő tevékenységek segítik a környezettudatos nevelést a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzatokhoz városunk civil szervezeteinek megismertetése veszélyes hulladék (elem) gyűjtése 3. Az osztályfőnöki órán és azon kívül – az osztályfőnök koordináló szerepének megvalósítása: A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy az iskola környezeti neveléssel kapcsolatos céljai minél eredményesebben megvalósuljanak. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére a tisztaságra és az egészséges életmódra nevelés érdekében osztályfőnöki órákon szakember előadásait hallgatjuk meg, és filmeket nézünk meg, azokat megvitatjuk (iskolai védőnő, szabadidő-szervező, drog prevenciós továbbképzésen részt vett kollégák) az osztályfőnöki órákon rendszeresen megbeszéljük az aktuális környezeti katasztrófákat, azok megelőzésének lehetőségeit szaktárgyi és osztályfőnöki órákon kiselőadások tartása, megvitatása, filmek megtárgyalása az osztályfőnöki órákra az ember és környezetére vonatkozó témákat tervezünk minden évfolyamon a tangazdaság tanulói folyamatosan gondoskodnak az intézmény udvarának és környezetének rendben tartásáról.

89

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Helyzetelemzés Intézményünk több mint 20 éve végzi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű fiatalok integrált nevelését, oktatását. Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén felismerni és feltárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát az illetékes szakszolgálatoknak. Pedagógiai munkánkban kiemelt szerepe van a funkcionális integrációnak csakúgy, mint a gyermek- és ifjúságvédelemnek, hiszen tanulóinknál sokszor többféle, halmozott problémával találkozunk. Ezek a problémák az iskolában, a tanórákon is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, egy háromfős gyógypedagógusokból álló team segíti a szaktanárokat, szakoktatókat a szakvélemények értelmezésében, a fejlesztési feladatok meghatározásában és azok beépítését a helyi szakmai programokba, tanmenetekbe. A célcsoportba tartozók számára egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk, ahol az alkalmazott módszerek ötvözik a pedagógia és gyógypedagógia eszközeit, a differenciálás különböző módszereit és az egyéni fejlesztést. A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti igény. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazásával igyekszünk a felmerülő családi, anyagi, tanulási és egyéb hátrányokon enyhíteni, feltárni a veszélyeztető körülményeket, és megszervezni a hátrányok kompenzálását biztosító tevékenységeket, foglalkozásokat és szolgáltatásokat. A gyermekotthonokkal, gyermekvédelmi intézetekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, illetékes önkormányzatokkal és a szülői házzal való kapcsolattartásunkat, együttműködésünket igyekszünk fejleszteni a hiányzások korai jelzése és okainak feltárása érdekében. Az említett problémák számos feladatot jelentenek az iskola számára a gyermekés ifjúságvédelem területén: felzárkóztató foglalkozások szervezése, differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanórákon, iskolán belüli nyomon követés, az elhelyezkedés és továbbtanulás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, kedvezményes étkezés és tankönyv biztosítása a rászorulóknak, egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek szervezése.

90

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2003. évi CXXV. Törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az esélyegyenlőség terv célja A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk: az oktatás és szakképzés során a tananyagok és szakmai ismeretek elsajátítására a tanulói kompetenciák fejlesztésére a kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni fejlesztésére a felzárkóztatásra a személyiségfejlesztésére a tehetséggondozásra a jutalmazás és fegyelmezés gyakorlatára a tananyag kiválasztására, alkalmazására a pedagógusok kiválasztására és szakmai továbbképzésére a tanulók érdekében a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel kiépített kapcsolattartásra Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és megvalósítsák a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék. Az intézmény vezetője felelős a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A panaszok kivizsgálása a Panaszkezelési eljárás rendje szerint történik. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a pedagógusok kötelesek jelezni azt az 91

intézmény igazgatójának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Esélyegyenlőségi terv Az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából kiemelt célcsoportba tartozik: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló a roma identitású tanuló, a tanulásban akadályozott tanuló, és a tartósan beteg tanuló. A nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri a célcsoportba tartozók helyzetét, és a konkrét viszonyok ismeretében intézkedéseket dolgoz ki az életesélyek, továbbá a tanulással összefüggő körülmények javítása érdekében. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskola az alábbi konkrét, kiemelt célokat, programokat és intézkedéseket határozza meg a célcsoportba tartozók megsegítésére: Konkrét célok 1. A tanítás-tanulás folyamata során az esélyegyenlőséget előmozdító szabályozások bővítése - jogszabályok és belső szabályzatok alapján adható támogatások keretei között a támogatás rendeltetéseinek és feltételeinek alapos mérlegelésével, azonos feltételek esetén a célcsoportba tartozókat előnyös megkülönböztetésben részesítheti (kollégiumi felvétel, tárgyi jutalom, jutalom kirándulás, programokon való részvétel, pályázatokban való részvétel, stb). - az iskolába beiratkozó tanulók szociális hátterének megismerése (kérdőíves mérés, beszélgetés, kedvezményekre jogosító igazolások bekérése, stb.) - a tanulmányi előmenetel elősegítése érdekében korrepetálás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés biztosítása. - az önálló tanulás segítése érdekében könyvtár és informatikai eszközök (számítógép, internet) használatának biztosítása. 2. A roma fiatalok tanulásának, elhelyezkedésének elősegítése - az iskola felelősséget érez a roma identitású fiatalok, különösen a sikeres szakmai vizsgát tett fiatalok továbbtanulásának és elhelyezkedési esélyeinek javításáért. 3. A kiemelt célcsoportba tartozók lemorzsolódásának csökkentése érdekében tett intézkedések - a célcsoportba tartózó tanulók hiányzási okainak megismerése, az okok és problémák megszüntetése érdekében a szülőkkel, érdekvédelmi és gyermekjóléti intézményekkel való kapcsolattartás kiépítése, fejlesztése. - egészséges életmódra neveléssel az egészségügyi okokból való hiányzás csökkentése

92

-

a társadalmi beilleszkedést, szabályok, normák betartását elősegítő programok, foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szakkörök szervezése.

4. A szakmakínálat bővítése a tanulásban akadályozott tanulók szakképzési igényeinek megfelelően. - olyan rész-szakképesítések indítása, melyek igazodnak a szakiskola képzési profiljához és igazodnak a munkaerő piaci igényekhez. 5. Az egészség megtartása és fejlesztése érdekében iskolai és célirányos szűrővizsgálatok szervezése - a tanulási feltételek javítása és az egészségmegőrzés érdekében az intézmény fokozott figyelmet fordít a tantermek és taneszközök beszerzésénél az ergonómiai megfelelésre. - a tanulók életkorát, egészségi állapotát figyelembe véve, hangsúlyozott figyelmet fordít a különféle megbetegedések (fogbetegségek, elhízás, szembetegségek, tartáshiba, stb.) megelőzésére, és ennek érdekében prevenciós szűrővizsgálatokat szervez, iskolaorvosi és védőnői rendelést működtet. 6. Támogatja az egészség megőrzését szolgáló sport és szabadidős tevékenységeket. - Ennek érdekében biztosítja a mindennapos testnevelés, a gyógytestnevelés és a tömegsport lehetőségét a tanulók számára. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését szolgáló eljárás (Panaszkezelési eljárás) Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, megtorlás esetén a sérelmet szenvedett tanuló, 18 év alatti tanuló szülőjével közösen az iskolában panaszával az igazgatóhoz fordulhat. A panaszáról jegyzőkönyv készül, melynek másolati példányát a sértett kapja, eredeti példánya pedig iktatásra kerül. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a sérelmezett vagy kifogásolt cselekmény, magatartás leírását, a sérelmezett nyilatkozatát arról, hogy részére az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indítható eljárásokról a szükséges tájékoztatást megkapta, továbbá hozzájárulását ahhoz, hogy békés rendezés érdekében az iskola igazgatója által kezdeményezett sérelmet előzetes egyeztetés (helyi vizsgálat, egyeztető tárgyalás) útján próbálják orvosolni. Az egyeztető tárgyalás eredményéről szintén jegyzőkönyv készül. Amennyiben ez nem lehetséges a sértett az iskola fenntartójához fordulhat sérelme orvosolásáért. Az esélyegyenlőségi terv közzététele Az iskolai esélyegyenlőség biztosítása érdekében létrejött esélyegyenlőségi tervet mind a nevelőtestület, mind a tanulóközösség, a diákönkormányzat, a szülői szervezet képviseleti jogosultsággal rendelkező tagja jóváhagyólag aláírják. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az esélyegyenlőségi terv minden érintett számára hozzáférhető és megismerhető legyen: közzétételre kerül az iskolai honlapon, nyomtatott formában a könyvtárban. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

93

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Intézményünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelését, oktatását végzi. Kiemelt szerepe van a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának, hiszen tanulóinknál sokszor többféle, halmozott problémával találkozunk. Ezek a problémák az iskolában, a tanórákon is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek Tevékenységek a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósításáért: felzárkóztató foglalkozások a differenciált oktatás és képességfejlesztés iskolán belüli nyomon követés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése családi életre történő nevelés az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek) a tanulók szociális helyzetének javítása a szülőkkel való együttműködés kapcsolattartás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokkal Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy rendszeresen szervezzünk és bekapcsolódjunk minden olyan városi és megyei programba, amely a tanulók személyiségének fejlesztésére és a prevencióra helyezi a hangsúlyt (egészségnevelés, drogprevenciós foglalkozások). Továbbá célunk, hogy egészségnevelésünk és drogprevenciós foglalkozásaink révén: tanulóink személyisége, életszemlélete olyan irányba fejlődjön, hogy képessé váljanak önálló ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására, valamint tanulóink képesek legyenek önálló, helyes döntésalkotásra, bizonyos helyzetekben a „nem” kimondására (legális, illegális drogok visszautasítására). Ifjúságvédelmi programunk megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk az alábbi területileg illetékes szervezetekkel és intézményekkel: a Polgármesteri Hivatalok – Gyermekjóléti Szolgálataival, a Nevelési Tanácsadókkal, a Családsegítő Központokkal, a Gyámhatósággal, az Önkormányzatok szociális irodáival, a Rendőrkapitányságokkal, és az egészségügyi szolgálatokkal, háziorvosokkal. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata: a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, melyek megvalósítására és 94

koordinálására főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. A gyermek- és ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a problémákat a pedagógusok, a szülők és a gyermekjóléti szolgálatok segítségével és együttműködésével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A megszerzett információkat bizalmasan kezeli, s a törvényi előírásoknak megfelelően használja fel. A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, a magatartási, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felmérése, nyilvántartása. A tanulók tájékoztatása a gyermekek jogairól, érdekvédelmi lehetőségeiről: személyes elbeszélgetés, hirdetőtábla és szervezett foglalkozások keretében. A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. A szülők tájékoztatása (telefonon, levélben és fogadóórán) azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A veszélyeztető tényezők feltárása. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Szükség esetén védő, óvó intézkedéseket tesz a tanuló érdekében. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Részt vesz a családlátogatásokon, környezettanulmányt készít. Szülői klubot szervez a nevelési problémák megbeszélésére. A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása osztályfőnök–tanár-szülő együttműködésével. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az igazolatlan hiányzásokat - osztályfőnökök megkeresése alapján – a törvényi előírásoknak megfelelően jelzi a jelzőrendszer intézményeinek. Az ifjúságvédelmi munkában alapvető pedagógiai elv legyen az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, a veszélyek felderítését követő azonnali intézkedés, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása, a gyermek személyiségének megismerése, az őszinte beszélgetés, a diszkréció, az érdeklődés, a türelmes, megértő gondoskodás, az iskolai hiányzások visszaszorítása, tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból (neme, színe, vallása, etnikai hovatartozása miatt). a zaklatás, a megfélemlítés, a megalázás és a jogellenes elkülönítés a tanulók jogainak tiszteletben tartása a gyermeket biztonságban neveljék emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartsák, ha az nem korlátoz másokat e jogainak érvényesítésében képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhasson segítségért anyagi helyzetétől függően kedvezményekben részesüljön 95

az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson jogai megsértése esetén eljárást indítson A szakképzési évfolyamon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A pedagógusok gyermekvédelmi feladatai: gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, szociokulturális helyzetét segítse bármilyen oknál fogva a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz ha észleli, hogy valamelyik tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében A nevelési- oktatási intézmény vezetője felel: a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi rehabilitációjának megszervezéséről. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti igény. A hátrányok típusai: a) családi hátrányok (felbomlott család, nevelőszülők, szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, deviáns életvezetés stb.) b) anyagi hátrányok (a szülők munkanélküliek, magas az eltartottak aránya, alacsony a munkaképes eltartók aránya stb. c) kisebbségi, etnikai hátrányok (előítéletek) d) tanulási hátrányok (képességbeli problémák, motiválatlanság stb.) Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A szociális hátrányok enyhítéséhez a pedagógus hozzáértése mellett megértés, tapintat, kölcsönös bizalom és lelkiismeretesség is szükséges. A hátrányok kompenzálásában, enyhítésében tett feladataink és tevékenységeink Pedagógusaink kötelessége, hogy közreműködjenek a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akik számára ezt a törvényi előírások biztosítják. Kedvezményes diákétkeztetés – étkezési támogatásban részesülnek a három, illetve a többgyermekes családok, és akik számára ezt a törvényi előírások biztosítják. Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló hátrányos helyzetű tanulók, valamint a különleges gondozást igénylő tanulók számára. Szoros kapcsolatot tartunk a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámüggyel az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával. Kapcsolattartás erősítése a szülőkkel, gondviselőkkel 96

Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászati, általános orvosi, szakmai alkalmassági vizsgálat) megszervezése. A pedagógusok feladatai a szociális hátrányok enyhítésében az alábbiak: Segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Pedagógiai eszközökkel segítjük megszüntetni a hátrányos helyzet oki tényezőit, szükség esetén az osztályfőnök kéri a szociális team közreműködését, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal. Az osztályfőnökök feladata: Megismerni a tanuló körülményeit, problémáit, majd szükség esetén bevonni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a probléma megoldásába. Szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító pedagógusokat is. Egyéni lemaradások pótlására felzárkóztató foglalkozásokat szervez. Pályázati lehetőségeket ismertet, segítséget nyújt a pályázatok megírásában (ösztöndíj stb.) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: a tanév elején a tanulók szociális helyzetének felmérése gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását javasolja a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására Kapcsolattartás és együttműködés fejlesztése a gyermekotthonokkal, gyermekvédelmi intézetekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, illetékes önkormányzatokkal (hiányzások jelzése, okok feltárása stb.) Etnikai, nemzeti kisebbségi szolgáltatások Tanulóink közel harminc százaléka vallja magát roma származásúnak. Számukra igyekszünk biztosítani kultúrájuk ápolásának, hagyományaik őrzésének lehetőségét. Feladatunknak tekintjük a roma történelmi és kulturális ismeretek átadását, tanítását éppúgy, mint más nemzetekét. A közismereti és szakmai tantárgyak keretében a roma hagyományokkal, kultúrával, történelemmel, irodalommal és zenével is foglalkozunk a tantárgy adta lehetőségek szerint. A kultúra ugyanis alapvetően meghatározza az embert. A kultúrák sokfélesége pedig társadalmi érték. Ezért fontos célunk, hogy az intézményünkben tanuló más-más kultúrából származó fiatalok minél alaposabban megismerjék egymás kultúráját, szokásait. A kulturális elemek ápolásának, átörökítésének optimális szervezeti megoldása az osztály, mint etnikailag heterogén csoport, így a kultúrák interakciója szervezetileg is biztosított. Az oktatás magyar nyelven történik és nem csak a roma származású diákjaink számára. Ennek eredményeként a 97

megismerésen keresztül jut el a gyermek, a pedagógus a másság megismeréséhez, és fejlődik empatikus készsége, toleranciája is. Igény szerint hagyományápoló szakkört is szervezünk, ahol roma képzőművészeti alkotások, festmények, fotók, régiségek és roma használati eszközök segítik az oktatást. Cigány népköltészeti, cigány irodalmi könyvek, Roma Kalendárium, CD-k és filmek teszik változatossá és szemléletessé a tanulást. A filmek főként a szokás és hagyományvilággal ismertetik meg, míg a zenék, táncok és képzőművészeti alkotások a roma művészet és kultúra gyöngyszemeit, jeles képviselőit mutatják meg a tanulóknak.

98

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (58. §) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. 99

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (59. §) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. Az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

100

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók értékelésének célja: - a tanulók minősítése - visszajelzés a tanulónak, szülőnek és iskolának a tanuló tudásáról, fejlődéséről, hiányosságairól - a tanulók személyiségének és önértékelésének fejlesztése Az értékelés alapelve, hogy a tanulót mindig önmagához képest kell értékelni. Figyelembe kell venni a tanuló egyéni és életkori sajátosságait, fejlődését az elvárásokat és a követelményeket. Az értékelés legyen: - differenciált, egyénre szóló, - objektív, konkrét, - korrekt, módszeres és tényszerű, - folyamatos és rendszeres, - tudatos és tervszerű. Olyan tudatos nevelést kell végezni, amelyben a fejlesztő jellegű intézkedéseknek van a legfontosabb szerepe. A magatartási rendellenességek kezelésére egyéni terápiás szemléletű nevelői munka szükséges a tanítási órákon, az egyéni és csoportos foglalkozásokon egyaránt. Törekedni kell a tanulók rendszeres foglalkoztatására, irányítására, a cselekvés általi tanulásra, a játékos és egész személyiséget aktivizáló tanulásra. Be kell tartani és tartatni a tanulókkal a házirend és műhelyrend szabályait a biztonságos tanulás és munkavégzés érdekében. Pedagógusaink gyerekek felé irányuló személyes figyelme és törődése jelenti azt a szemléletet, amely alapján hatékonyabban lehet kezelni és korrigálni a problematikus viselkedést, mint egyéb intézményes formák által. Iskolánk ösztönzi pedagógusait, hogy esetmegbeszéléseken, team munkában, nevelőtestületi értekezleten, továbbképzéseken és más fórumokon keressen és dolgozzon ki az intézmény céljaival harmonizáló módszereket, alternatívákat a magatartási problémák kezelésére. A magatartás értékelése Példás: A tanulási-tanítási folyamatban és a szakmai képzésben belső késztetésből együttműködő, figyelme tudatos. Vigyáz saját és mások, a terem és a műhely épségére. Kulturáltan viselkedik. A rábízott feladatokat elvégzi, önként is vállal feladatokat. A tanítási órákon kívül rendezvényeken résztvevőként és szervezőként is szerepet vállal. Rendszeres iskolába járás, pontos megjelenés a tanítási órákon Jó: Az órákon néha figyelmetlen. Az együttműködési készsége még nem állandósult, nem tudatos. 101

Iskolán kívül magatartása kifogásolható. A rábízott feladatot csak többszöri felszólításra végzi el. Osztályszinten a rábízott feladatot elvégzi. Alkalmanként igazolatlan mulasztás, késés. Változó: Alkalmanként tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben. Előfordul, hogy az órákon fegyelmezetlen. Többszöri késés és igazolatlan hiányzás. A rábízott feladatokat csak többszöri felszólításra végzi el. Rossz: Társaival durva, a felnőttekkel tiszteletlen. Rongál. Órán zavarja társai munkáját. Igazolatlanul hiányzik. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható. Tudatosan szegi meg a házirend előírásait. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése egyénre szabottan, a saját fejlődés figyelembe vételével történik. Példás: Az órákon figyel, gyakran jelentkezik. Felszerelése, házi feladata csak ritkán hiányzik. Képességei szerint teljesítő, képességének maximumára törekszik. Munkavégzése rendszeres. Jó: Órákon figyel, jelentkezik. Felszerelése, házi feladata néha hiányzik. Feladatait elvégzi, de nem törekszik teljesítő képességének kihasználására. Munkavégzése általában rendszeres. Változó: Nem készül rendszeresen az órákra. Felszerelése és házi feladata többször hiányzik. Az órai munkába néha kapcsolódik be. Nem nyújt képességei szerinti teljesítményt. Hanyag: Gyakran készületlenül jön az órákra. Felszerelése és házi feladata gyakran hiányzik. Az órai munkában gyakran nem kapcsolódik be. Értelmi képességeihez mérten nem vagy alig teljesíti a minimális követelményeket. Az osztályozás „sajátossága”, hogy az osztályzat mindig a tanuló önmagához mért fejlődését fejezi ki. Minden hónapban a tanuló legalább egy jegyet kap minden tárgyból. A tanulók 102

félévi minősítése tantestületi szinten történik, de az osztályban tanító team tagjainak a véleménye a döntő. A tanulás folyamatában alkalmazzuk az egyéni és kiscsoportos számonkérést szóban és írásban. Emelni kell a szóbeli számonkérést a kommunikációs készség fejlesztése miatt. Egységesítettük a tanulmányi eredmény és szorgalom osztályzatot az alábbiak szerint: Bukás esetén Egy tárgyból bukott szorgalma Két vagy több tárgyból bukott szorgalma

változó (3) hanyag (2)

Jutalmazás a házirend alapján Jutalmazás Az értékelés alapja: példás magatartás, szorgalom, kiváló tanulmányi munka. A tanuló önmagához mért fejlődésének mértéke. Értékelő: A nevelőtestület Az értékelés módja, formája: tárgyjutalom, könyvjutalom. Dicséret Az értékelés alapja: kiváló tanulmányi és közösségi munkáért, sportolásért. A tanuló önmagához mért fejlődésének mértéke. Értékelő: tantestület, igazgató, osztályfőnök, szaktanár, szakoktató Az értékelés módja: Az osztályfőnöki szintig az osztályban tanító team dönt. A dicséret az enaplóba és az ellenőrzőbe kerül. Hiányzásmentes iskolába járásért díj Az értékelés alapja: 3 hónap hiányzásmentes iskolába járás Értékelő: A nevelőtestület, osztályfőnök Az értékelés módja, formája: egy szabadnap jutalom Az iskola legjobb tanulója Az értékelés alapja: Kiemelkedő tanulmányi eredmény az iskolai évek alatt, jeles szint a szakmunkás vizsgán. Aktív szerepet vállal az iskolai közösség érdekében. Értékelő: A nevelőtestület, iskolavezetés, DÖK Az értékelés módja, formája: tárgyjutalom, oklevél az utolsó tanév záróünnepélyén kerül átadásra A kollégium legotthonosabb szobája Az értékelés alapja: rendezettség, otthonosság, tisztaság. Értékelő: A kollégiumvezetők, a kollégiumi diákönkormányzat. Az értékelés módja, formája: félévente jutalom színház-, mozijegy, uszoda belépő, könyvjutalom.

103

Büntetés a házirend megsértése miatt a súlyosság alapján Figyelmeztetés (értékelő: tanár, szakoktató, osztályfőnök) kisebb vétség esetén: - társaival durva Intés: (értékelő: tanár, szakoktató, osztályfőnök) - nevelőivel szemben tiszteletlen Megrovás: (értékelő: igazgató, nevelőtestület) - gondatlan rongálás - igazolatlan mulasztás - iskolán kívüli megbotránkoztató magatartás Az értékelés módja, formája: elektronikus napló, ellenőrző Nevelő testületi figyelmeztetés adható többszöri vétség esetén. Megrovás, kizárás: fegyelmi bizottsági határozat alapján többszöri súlyos vétség esetén

104

Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents