Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Program 2011

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola * Pedagógiai program * 2010

„ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Program 2011.

1


Tartalomjegyzék 1

BEVEZETŐ ............................................................................................................................................... 10 1.1

ELŐSZÓ ................................................................................................................................................... 10

1.2

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE ..................................................................................................... 10

1.3 ..................................................................................................................................................................... 11 1.4

AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ......................................................................................................................... 19

2

KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................................................................................................. 21

3

JÖVŐKÉP .................................................................................................................................................. 22 3.1

INTÉZMÉNYI JÖVŐKÉP ............................................................................................................................. 22

3.2

SZERVEZETI JÖVŐKÉP .............................................................................................................................. 22

3.3

A FELHASZNÁLÓI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ MAGAS SZÍNVONALÚ OKTATÁS ÉS SZAKMAI KÉPZÉS

BIZTOSÍTÁSA. ....................................................................................................................................................

4

23

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA................................................................... 25 4.1

A LEGFONTOSABB ALAPELVEK ................................................................................................................ 25

4.2

ALAPVETŐ CÉLOK ................................................................................................................................... 25

4.3

FŐ FELADATOK ........................................................................................................................................ 25

4.4

LEGFONTOSABB ESZKÖZÖK ..................................................................................................................... 27

4.5

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI ELJÁRÁSOK ........................................................... 27

DOKUMENTÁCIÓ:

SZÜLŐI

ÉRTEKEZLET

PROGRAMJA,

TÁJÉKOZTATÓK,

SZMK

VÉLEMÉNYE, JEGYZŐKÖNYVEK .............................................................................................................. 29 TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-HASZNÁLAT RENDJE ........................................................................... 31 PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE ............................................................... 32 5

NEVELÉSI FELADATOK ....................................................................................................................... 34 5.1

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................. 34

5.2

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................ 35

3. AZ ÖNKORMÁNYZÁS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA .................................................................. 36 4. A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZERVEZÉSE ........................................ 36 5. A KÖZÖSSÉG EGYÉNI ARCULATÁNAK, HAGYOMÁNYAINAK KIALAKÍTÁSA ........................ 36 5.3

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................... 37

5.3.1

Prevenciós tevékenység ................................................................................................................. 37

5.3.2

Korrekciós tevékenység ................................................................................................................. 37

5.4

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ...... 38

5.4.1

A beilleszkedési nehézségek feltárása ........................................................................................... 38

5.4.2

Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére ................................. 39

5.5

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ..................................................................................................... 40

5.5.1

Tevékenységek ............................................................................................................................... 40 2


5.5.2

Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások .................................................................................... 41

5.5.3

Térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások ................................................................................. 41

5.5.4

Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások ....................................................................................... 42

5.5.5

Szociális támogatás ....................................................................................................................... 42

5.6

5.6.1

Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései ............................................................................ 43

5.6.2

Az egészségfejlesztés főbb területei ............................................................................................... 43

5.6.3

Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei ......................................................................... 44

5.6.4

Iskolaorvos, védőnő – mérések, diagnosztika................................................................................ 44

5.6.5

Egészségügyi szűrővizsgálatok ...................................................................................................... 44

5.6.6

Testnevelési órák - Mindennapos testnevelés ................................................................................ 45

5.6.7

Kapcsolat a Dunaújvárosi Diák-sport Egyesülettel ...................................................................... 45

5.6.8

Tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................... 45

5.6.9

Felvilágosítás és szemléletformálás .............................................................................................. 46

5.7

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................................... 47

5.7.1

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból .................................................................... 47

5.7.2

A környezeti nevelés színterei iskolánkban.................................................................................... 48

5.7.3

Erőforrások ................................................................................................................................... 48

5.7.4

A környezeti nevelés alapelvei, jövőképe....................................................................................... 51

5.7.5

A környezeti nevelés konkrét céljai ............................................................................................... 53

5.7.6

A környezeti nevelés tanulásszervezési és tartalmi keretei ............................................................ 54

5.7.7

A környezeti nevelés módszerei ..................................................................................................... 54

5.7.8

A környezeti nevelés taneszközei ................................................................................................... 54

5.7.9

Kommunikáció............................................................................................................................... 55

5.7.10

Mérés-értékelés ........................................................................................................................ 55

5.7.11

Továbbképzés............................................................................................................................ 55

5.8 6

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................... 43

HAGYOMÁNYAINK .................................................................................................................................. 56

OKTATÁSI FELADATOK ...................................................................................................................... 58 6.1

TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................................................. 58

6.2

A TANULÁSI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM......................... 59

6.3

A PEDAGÓGIA PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ FELTÉTELEK 59

7

6.3.1

Eszközök és felszerelések jegyzéke - Tárgyi feltételek ................................................................... 59

6.3.2

Személyi feltételek ......................................................................................................................... 60

6.3.3

Költségvetési feltételek .................................................................................................................. 60

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................................... 61 7.1

ALAPELVEK ............................................................................................................................................. 61

7.2

BEVEZETÉSRE KERÜLŐ TANTERVEK ........................................................................................................ 61

7.2.1

A nemzeti alaptanterv műveltségi területeinek az iskola tantárgyaihoz rendelése a kerettantervek

figyelembevételével ...................................................................................................................................... 64 3


7.2.2

Óraszámkeretek az általánosan képző évfolyamokon ................................................................... 66

34 ........................................................................................................................................................................... 66 TANTÁRGY ............................................................................................................................................................ 67 74/2 ........................................................................................................................................................................ 67 2............................................................................................................................................................................. 67 EMBER ÉS TÁRSADALOM ..................................................................................................................................... 67 3............................................................................................................................................................................. 67 ÉNEK ZENE ............................................................................................................................................................ 67 37/1 ........................................................................................................................................................................ 67 37/1 ........................................................................................................................................................................ 67 FIZIKA .................................................................................................................................................................... 67 37/1 ........................................................................................................................................................................ 67 37/1 ........................................................................................................................................................................ 67 1............................................................................................................................................................................. 67 1............................................................................................................................................................................. 67 PÁLYAORIENTÁCIÓ**** .......................................................................................................................................... 67 74/2 ........................................................................................................................................................................ 67 111/3 ...................................................................................................................................................................... 67 31,5 ........................................................................................................................................................................ 67 ÓRA/ÉV/ ................................................................................................................................................................. 68 1............................................................................................................................................................................. 68 1............................................................................................................................................................................. 68 1............................................................................................................................................................................. 68 GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK ........................................................................................................ 68 2............................................................................................................................................................................. 68 3............................................................................................................................................................................. 68 K ............................................................................................................................................................................ 69 INFORMATIKA* ...................................................................................................................................................... 69 ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................................ 72 7.3

TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................................... 75

7.4

ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK ..................................................................................................................... 76 4




A könyvtár .......................................................................................................................................... 76



Számítógép, Internet használat .......................................................................................................... 76



A tornaterem használata .................................................................................................................... 76



Nyílt napok rendszere......................................................................................................................... 76

7.5

7.5.1

A tanév rendjének meghatározása ................................................................................................. 76

7.5.2

A tanév rendjének közzététele ........................................................................................................ 77

7.5.3

Az intézmény nyitva tartása ........................................................................................................... 77

7.6

TANULÓI JOGVISZONY ÉS ÁTJÁRHATÓSÁG............................................................................................... 77

7.6.1

Tanulói jogviszony ........................................................................................................................ 77

7.6.2

Átjárhatóság .................................................................................................................................. 78

7.7

AZ ISKOLÁBA, ILLETVE ANNAK MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉ-TELEI ..................................... 79

7.7.1

9. évfolyamba lépés (beiratkozás) feltételei: ................................................................................. 79

7.7.2

Szakképző évfolyamba lépés (beiratkozás) feltételei ..................................................................... 80

7.7.3

Magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................... 80

7.8

A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE....................................................................... 81

7.8.1

Az ellenőrzés és értékelés elvei ...................................................................................................... 81

7.8.2

Értékelés az iskolában ................................................................................................................... 82

7.8.3

Az otthoni felkészülés .................................................................................................................... 84

7.8.4

A kiemelkedő teljesítmények elismerése ........................................................................................ 87

7.8.5

Szorgalom és magatartás minősítése ............................................................................................ 88

7.9

AZ ISKOLA ÉRETTSÉGI VIZSGARENDSZERE .............................................................................................. 90

7.9.1

Kötelező vizsgatantárgyak............................................................................................................. 90

7.9.2

Kötelezően választható vizsgatantárgyak ...................................................................................... 90

7.10

8

A TANÉV HELYI RENDJE ........................................................................................................................... 76

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI................................................................................. 90

7.10.1

Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................ 91

7.10.2

Történelem ................................................................................................................................ 93

7.10.3

Matematika ............................................................................................................................... 94

7.10.4

Idegen nyelv .............................................................................................................................. 95

7.10.5

Fizika ........................................................................................................................................ 98

7.10.6

Gépészeti alapismeretek ......................................................................................................... 100

7.10.7

Elektronikai alapismeretek ..................................................................................................... 101

7.10.8

Belügyi rendészeti ismeretek .................................................................................................. 103

7.10.9

Informatika ............................................................................................................................. 105

7.10.10

Testnevelés.............................................................................................................................. 106

7.10.11

Földrajz .................................................................................................................................. 108

7.10.12

Kémia ..................................................................................................................................... 111

7.10.13

Biológia .................................................................................................................................. 113

SZAKMAI PROGRAM .......................................................................................................................... 115 8.1

AZ ISKOLAI SZAKKÉPZÉS CÉLJA ............................................................................................................. 115 5


8.2

SZAKKÉPZÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ..................................................................... 115

8.3

A KÉPZÉS SZAKASZAI, KÉPZÉSI IDŐ, JELLEMZŐI..................................................................................... 117

8.4

AZ AKTUÁLIS KÉPZÉSI FORMÁK ............................................................................................................. 117

8.5

SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................................................................................... 118

8.5.1

Beiratkozás .................................................................................................................................. 118

8.5.2

A magasabb évfolyamra lépés feltételei ...................................................................................... 118

8.6

A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KÖRE ................................................................................................. 119

8.7

AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEI ............................................................................................ 119

8.8

ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSI SZINTEK .................................................................................................... 119

8.9

SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS .................................................................................................................. 119

8.10

SZAKISKOLAI KÉPZÉS ....................................................................................................................... 120

8.11

ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSEK ........................................................................................................ 120

8.12

ALAPFOKÚ ELŐKÉPZETTSÉGRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSEK ............................................................................. 121

8.13

FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÜNK ............................................................................................... 121

8.14

ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI KÍNÁLATUNK (ESTI TAGOZAT): ............................................ 121

8.15

A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE VONATKOZÓ CÉLOK ..................................................................................... 122

8.16

A SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVEI ..................................................................................................... 122

8.17

A KIDOLGOZOTT ÚJ HELYI TANTERVEK ÉS ÓRATERVEK: ................................................................... 123

1........................................................................................................................................................................... 208 14 ......................................................................................................................................................................... 208 14 ......................................................................................................................................................................... 208 GYAKORLAT ÖSSZESEN: .................................................................................................................................... 208 21 ......................................................................................................................................................................... 208 21 ......................................................................................................................................................................... 208 ÖSSZESEN:.......................................................................................................................................................... 208 35 ......................................................................................................................................................................... 208 35 ......................................................................................................................................................................... 208 16 ......................................................................................................................................................................... 208 ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT* ............................................................................................................... 208 140 ....................................................................................................................................................................... 208 - ........................................................................................................................................................................... 208 SZERKEZETLAKATOS (OKJ SZ. 31 5216 16) ........................................................................................... 209 SOR-SZÁM. .......................................................................................................................................................... 209 TANTÁRGY .......................................................................................................................................................... 209 1/11. ÉVF. ............................................................................................................................................................. 209 6


2/12. ÉVF. ............................................................................................................................................................. 209 VIZSGA ................................................................................................................................................................ 209 ÉVFOLYAM/CSOPORT ......................................................................................................................................... 209 1. .......................................................................................................................................................................... 209 OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA ........................................................................................................................................ 209 1........................................................................................................................................................................... 209 1........................................................................................................................................................................... 209 2. .......................................................................................................................................................................... 209 TESTNEVELÉS ..................................................................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 3. .......................................................................................................................................................................... 209 TÁRSADALMI ISMERETEK –ETIKA ...................................................................................................................... 209 1........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 4. .......................................................................................................................................................................... 209 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ..................................................................................................................... 209 1........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 5. .......................................................................................................................................................................... 209 GAZDASÁGI ALAPISMERETEK ............................................................................................................................ 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 6. .......................................................................................................................................................................... 209 MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ........................................................................................................................................ 209 2........................................................................................................................................................................... 209 7. .......................................................................................................................................................................... 209 SZAKRAJZ ........................................................................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 8. .......................................................................................................................................................................... 209 ANYAGISMERET .................................................................................................................................................. 209 7


2........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 9. .......................................................................................................................................................................... 209 SZAKMAI ALAPISMERETEK ................................................................................................................................. 209 1........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 10. ........................................................................................................................................................................ 209 SZAKMAI ISMERET .............................................................................................................................................. 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 4........................................................................................................................................................................... 209 11. ........................................................................................................................................................................ 209 MŰSZAKI ALAPISMERETEK ................................................................................................................................. 209 1........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 12. ........................................................................................................................................................................ 209 IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK ............................................................................................................ 209 1........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 13. ........................................................................................................................................................................ 209 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS .......................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 1........................................................................................................................................................................... 209 KÖTELEZŐ ELMÉLET ÖSSZESEN: ....................................................................................................................... 209 12 ......................................................................................................................................................................... 209 12 ......................................................................................................................................................................... 209 14 ......................................................................................................................................................................... 209 SZAKMAI ALAPGYAKORLATOK* ......................................................................................................................... 209 14 ......................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 15 ......................................................................................................................................................................... 209 SZAKMAI GYAKORLAT* ....................................................................................................................................... 209 8


- ........................................................................................................................................................................... 209 16 ......................................................................................................................................................................... 209 16 ......................................................................................................................................................................... 209 MŰSZAKI MÉRÉSEK* ........................................................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 KÖTELEZŐ SZAKMAI GYAKORLAT ÖSSZESEN: .................................................................................................. 209 16 ......................................................................................................................................................................... 209 16 ......................................................................................................................................................................... 209 KÖTELEZŐ ÖSSZESEN: ....................................................................................................................................... 209 28 ......................................................................................................................................................................... 209 28 ......................................................................................................................................................................... 209 17 ......................................................................................................................................................................... 209 SZAKMAI SZÁMÍTÁSOK (ACÉLSZERKEZETEK) ................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 - ........................................................................................................................................................................... 209 18 ......................................................................................................................................................................... 209 ACÉLSZERKEZETEK SZERELÉSTECHNOLÓGIÁJA ............................................................................................. 209 SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖT. SZAKMAI ELMÉLETI TÁRGYAK: ..................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 209 5........................................................................................................................................................................... 209 2........................................................................................................................................................................... 210 1........................................................................................................................................................................... 210

9

8.18

GYAKORLATI OKTATÁS .................................................................................................................... 220

8.19

SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS .................................................................................................................. 223

8.20

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 223

8.21

GYAKORLATI SZINTVIZSGA............................................................................................................... 224

8.22

A SZAKMAI OKTATÁS TÁRGYI FELTÉTELEI ........................................................................................ 224

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................... 226 10

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 229 10.1

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................................................ 229 9


10.2

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, LEHETŐSÉGEI .................................................. 229

10.3

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ................................................................. 229

10.4

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................................................... 230

10


1 BEVEZETŐ 1.1 ELŐSZÓ Iskolánk Pedagógiai Programjának felülvizsgálata és szükséges módosítása a törvényi változásoknak megfelelően történt. Nevelőtestületünk szinte minden tagja részt vett e komoly felkészültséget, kitartó, aprólékos, szakszerű munkát igénylő tevékenységben. Mindvégig a Közoktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervek és a szakmai programok előírásai jelentették az iránymutatást. Hasznosítottuk a COMENIUS I. intézményi modelljének kiépítése és a Szakiskolai Fejlesztési Program kialakítása során szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül meg kell felelni városunk, Dunaújváros Megyei Jogú Város Közoktatási feladat ellátási, intézményhálózat - működtetési és fejlesztési tervének. Figyelembe kellett vennünk a város szakképzés fejlesztési tervét is. Az előkészületek és az elkészítés során kikértük a szülők, a diákság és környezetünk véleményét, elvárásait iskolánkkal kapcsolatban. Bízunk abban, hogy eredményes munkát végeztünk.

1.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I.

részben megfogalmaztuk iskolánk nevelési - oktatási programját.

II.

rész tartalmazza az iskola helyi tantervét, az oktatás szerkezetét, az értékelési és vizsgarendszert.

III.

rész tartalmazza az iskola szakmai programját, a szakképzés helyi óraterveit, a szakmai vizsgák szervezését.

11


1.3

12


1.3

13


14


15


16


17


Rövid iskolatörténet A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola története egybeforrt a város történetével. Az itt letelepedett, a Dunai Vasműben dolgozó szakemberek gyermekeinek kellett biztosítania az ötvenes évektől a szakmai képzés lehetőségét, a rohamosan épülő gyáróriás szakember utánpótlását. Az első tanév 1955. szeptember 14-én indult a Kerpely Antal Technikum öt helyiségében. A felvett 120 tanulót 5 főhivatású tanár és 7 szakoktató kezdte a választott szakmára oktatni. Az oktatás 4+2-es rendszerű volt, két napot jártak iskolába és négy napig gyakorlaton voltak a diákok. A képzési idő 2 év volt. 1956-ban a növekvő tanulólétszám miatt a Dunai Vasmű közigazgatási épületébe költöztünk, és elkezdődött egy új iskolaépület építése. A 16 tantermes iskolát 1963. november 7-én adták át. Ekkor vette fel az iskola a Makarenko nevet. Ugyanebben az évben indult a szakközépiskolai képzés, mely érettségit és szakmunkás-bizonyítványt adott a végzetteknek. Ez a képzési forma 1968-ig folyt, utána szünetelt. 1965-re, a tízéves évfordulóra a tanulólétszám 1300-ra nőtt. A gyakorlati képzés színvonalának emeléséhez szükség volt egy korszerű tanműhelyre, melyet a Dunai Vasmű épített fel. 1974-ben vehették birtokba a tanulók. 1976-ban új létesítménnyel bővült az iskola, a papíripari (könnyűipari) tagozattal, mely 1987-től önálló iskolaként levált az anyaiskoláról. (Ma Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium). A villamosipari szakközépiskolai képzés belépésével a tanulólétszám akkorára nőtt, hogy a Dunai Vasmű munkásszállóján ideiglenes oktatási épületet kellett bérelni. 1988-ban rövid időre a Dunai Vasmű fennhatósága alá kerültünk. Ez az állapot 1991. január 1-ig tartott. Azóta újra önkormányzati iskolaként működünk. 1984-ben újraindítottuk az érettségit adó szakképzést villanyszerelő szakon, majd a technikusképzést az épületgépész és ipari elektronika szakon. A technikusképzést 1993-ban egy újabb szakkal, a mechatronikával bővítettük. Ezen technikus szakok oktatása jelenleg is folyik. Az érettségizettek számára is szerveztünk technikusképzést nappali és levelező tagozaton mechatronika, ipari elektronikai technikus és villamos gépek és berendezések szakon.

18


1996-ban az oktatás körülményeiben minőségi változást jelentett az Aranyvölgyi iskola épületének birtokba vétele, ahol a villamos szakmák oktatása folyik. Az 1990-es évek elején bekövetkező változások iskolánkat is érintették. A szakmunkásképzés a korábbi évekhez viszonyítva csökkent. Nőtt a technikusképzés aránya, melyet 1998-tól bizonyos szakok helyett új szakokkal bővítettünk. Így indítottuk 1999-ben a rendvédelmi előkészítő képzést, 2000-ben pedig az automatizálási technikus szakot. Több pedagógiai, módszertani kísérletben, országos szervezetek munkáiban is részt veszünk. A pedagógusaink jó munkáját jelzi, hogy igen sok tankönyv, oktatástechnikai eszköz, oktatási segédlet készült iskolánkban. A korszerűséget fémjelzi, hogy a napjaink csúcstechnológiáját magában foglaló mechatronikai, automatizálási szakképzésben meghatározó a szerepünk. Sikeres PHARE pályázat, majd a világbanki pályázat - Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program „A” komponense - több tízmillió forintos eszközfejlesztést tett lehetővé. A program keretében komoly szakmai tananyagfejlesztő munkával egy teljesen új technikusi szakot alakítottunk ki DACUM - SCID módszerrel, az automatizálási technikus szakot (gépipari szakiránnyal). Az ország minden szakközépiskolájában, a mi általunk elkészített „tanterv” alapján oktatják ezt a szakot. A korszerű, színvonalas oktatás elengedhetetlen követelménye az oktatás minőségének folyamatos fejlesztése. Sikerrel pályáztunk a COMENIUS 2000 I. intézményi modell, közoktatási minőségfejlesztési programra, melynek keretében 2002-től foglalkozunk az iskolai minőségfejlesztéssel, melynek kiépítését 2003. májusára eredményesen befejeztük. 2003. szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Program D2 komponense előírásai szerint folytatjuk a minőségfejlesztési munkát. 2004. február végére elkészítettük az intézményi önértékelést és értékelő könyvet, valamint a folyamat során feltárt fejlesztési feladatokra kidolgozott intézkedési terveket. Pályázat nyerteseként, részt veszünk a Szakiskolai Fejlesztési Program valamennyi komponensének munkájában, melyek keretében tantestületünkben komoly szakmaipedagógiai fejlesztő munka kezdődött.

19


A fenti pályázatok lehetőséget biztosítottak hazai és külföldi továbbképzéseken, tanulmányi utakon a széleskörű tapasztalatcserére és a szakmai-pedagógiai látókör szélesítésére. A Dunaújvárosi Főiskola Pedagógiai Intézetének gyakorló iskolája vagyunk. A mérnöktanár jelöltek pedagógiai és szakmai gyakorlatokon vesznek részt intézményünkben. A Budapesti Műszaki Főiskola Humánfejlesztési és Módszertani Intézete és iskolánk 2003-ban együttműködési megállapodást írt alá a Cisco Hálózati Oktatási Programhoz való csatlakozásról. 2004. májusától az iskola akkreditált felnőttképzési intézetté vált. Az előzőekben vázolt sikerek arra ösztönzik tantestületünket, hogy a megújuló szakképzésben is hasonló, jó színvonalú munka jellemezze iskolánkat. Ezt a célt tűzi ki pedagógiai programunk.

1.4 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola földrajzilag jól körülhatárolható régió számára végez szakképzési szolgáltatást. Ez a régió Székesfehérvár - Sárbogárd - Paks - Solt - Dunaegyháza - Érd városok által határolt terület. A Duna híd megépülése az iskolánk vonzáskörzetét kiterjeszti a Duna túlsó oldalára is. Ezen a területen változatos, dinamikusan fejlődő ipari tevékenység folyik. Az iskola profiljába vágó szakképzés ezért mindig naprakészen követi, (megelőzi) a régió iparát, ipari szolgáltató szerkezetét. Nagyságrendjénél, összetettségénél fogva a régió számára is, az iskola számára is meghatározó az ISD Dunaferr Zrt. Tartalmas, jó szakmai kapcsolatunk van Göttingen, Osztrava, Kassa szakközépiskoláival. A göttingeni iskolával való kapcsolatunk keretében tanulóink kölcsönösen szakmai gyakorlaton vesznek részt egymás városában. Az iskola által rendezett országos és nemzetközi rendezvényeket arra is kihasználjuk, hogy a várost, annak iparát, kultúráját bemutassuk. Iskolánk tagja az ESHA-nek (Európai Szakképző Iskolák Szervezete), a kiadványaiban való megjelenés növeli a városunk ismertségét. 20


Az iskola makro- és mikrokörnyezetében továbbra is az eddigihez hasonló tevékenységet, jó színvonalú szolgáltatást kíván nyújtani. Kiemelten figyelembe véve a fenntartható fejlődés kritériumait.

21


2 KÜLDETÉSNYILATKOZAT A város legrégibb szakképzést végző iskolája vagyunk. Napjainkig közel húsz ezer diák végezte tanulmányait iskolánk falai közt. Feladatunk az alapképzés magas szintű lezárása, diákjaink felkészítése az érettségi vizsgára, a továbbtanulni vágyók felkészítése a műszaki felsőoktatásban való eredményes részvételre, továbbá a gépész és villamosipari szakmák közép- és felsőfokú szakembereinek képzése. Az oktatott szakmák mindenkori megválasztásával a munkaerő-piaci igényeket kívánjuk kiszolgálni. A szakmai ismeretek átadásában a kompetencia elve fontos számunkra, azaz, hogy tanulóink azokat az ismereteket sajátítsák el a lehető legmagasabb szinten, amire munkakörük ellátásához szükségük lehet. Tanítványaink szakképesítést biztosító kiegészítő képzésekben is részesülhetnek. Az itt szerzett tanúsítványok is biztosítják, hogy a nálunk végzett szakemberek keresett, sikeres munkaerővé váljanak. Az Európa szerte alkalmazható tudás érdekében használható, biztos idegen nyelvi és informatikai ismereteket nyújtunk. Célunk olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni gyermekeinket, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő környezet, a család, az iskola, a lakóhely, a majdani munkahely valós életének mindennapjaiba. Tanulóink jelenét is kiemelt fontossággal kezeljük. Esélyt, lehetőséget teremtünk arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki iskolai élete során. Alkalmat biztosítunk a sokoldalú társas művelődésre, rendezvényekkel színesítve tanulóink életét, így erősítve kötődésüket iskolánkhoz. Gondot fordítunk arra, hogy az iskola falai között tanulják meg a demokrácia szabályait, felelősségét, ismerjék meg jogaikat, kötelességeiket. Az iskolánkban eltöltött évek alatt harmonikus személyiségű, becsületes és sikeres embereket szeretnénk nevelni tanítványainkból, akik hazájuk hagyományait és eredményeit is ismerik, büszkék rá és készek azok ápolására, fejlesztésére. Nevelő és oktató munkánkban legfontosabb partnereink a szülők. Kiemelten kezeljük a velük való együttműködést, a rendszeres tájékoztatást. Mindannyian a gyermekek fejlődését tartjuk szem előtt. Közös céljaink eredményes megvalósításához stabil, jól képzett tantestület, jól felszerelt, korszerű iskolaépületek és vállalati gyakorlóhelyek állnak rendelkezésünkre. Belső igényként fogalmazzák meg a környezet iránti felelősségüket.

22


3 JÖVŐKÉP 3.1 INTÉZMÉNYI JÖVŐKÉP Iskolánk a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmastruktúrával rendelkező, korszerű technikai eszközökkel, szakmai oktatási eszközparkkal, az oktatáshoz szükséges mennyiségű és minőségű számítógéppel, és interaktív tananyagokkal is ellátott intézmény lesz. Az elméletigényes, korszerű, vonzó technikus szakok és az államilag finanszírozott iskolarendszerű szakképzésben indított új szakok sok tehetséges, tanulni vágyó tanulónak is vonzó perspektívát nyújtanak, ahol a kompetencia elvű tananyag-összeállítást alkalmazva a tanulónak és a tanárnak is sikerélményt biztosító oktató-nevelő tevékenység folyik. A légkör, a tartalmas, együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár. A tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ötletei, feladatai, kérdései, munkái, számítógépes programjai szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba. Megtanul helyesen és okosan (egyénre szabottan) tanulni. Felkeltik benne a tudás iránti vágyat, kialakítják az egész életen át való tanulásképességét. Ezek segítségével felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja életcélját.

3.2 SZERVEZETI JÖVŐKÉP Iskolánk olyan munkahelyet biztosít minden munkavállalójának, amely a dolgozók megtartására, a biztonság megteremtésére törekszik. Tisztességes, a végzett munka társadalmi jelentőségével arányban álló megbecsülést és jövedelmi viszonyokat garantál a lelkiismeretes, eredményes munkát végző, elhivatott munkavállalóknak. Ennek következtében csökkennek a jelenlegi munkaerő-gondok és a pedagógus túlterhelés. Több idő és energia jut a hátrányos helyzetű, deviáns viselkedésű tanulók között az egyéni bánásmód alkalmazásával az akut problémák kezelésére, elhárítására, a szocializációs folyamat eredményesebb segítésére, ami a munkakörülmények javulására is hat. A jövőben a munkaközösségek nagyobb önállósággal és felelősséggel irányítanak és döntenek saját szakmai területük kérdéseiben. Rendszeresen elemzik, értékelik és segítik a területen dolgozó munkavállalók tevékenységét. A vezető-dolgozó kapcsolat rendszeres párbeszédre épülő, gördülékeny információs tevékenységgel megerősített, egymás munkáját ismerő és megbecsülő viszony lesz.

23


3.3

A FELHASZNÁLÓI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ MAGAS SZÍNVONALÚ OKTATÁS ÉS SZAKMAI KÉPZÉS BIZTOSÍTÁSA.

A szaktanárok és a szakoktatók szakirányú szakmai munkaközösségbe dolgoznak. Az egységes követelményrendszert együttesen alakítják ki. Tanmeneteiket az MK vezető véleményezi az összhang megteremtése érdekében: 

Rendszeres munkaközösségi megbeszélést tartanak.



Csoport- és óralátogatásokat szerveznek.



A szakmai továbbképzéseken együtt vesznek részt.

A vállalatokhoz kihelyezett tanulók oktatói a gyakorlati oktatásvezetőtől kapnak szakmai, pedagógiai segítséget, ő látja el őket a szükséges dokumentumokkal. A korábbi féléves kapcsolattartást felülbíráltuk, a hatékonyság érdekében ezt gyakoribbá tettük. Ha kell havi rendszerességű. A külső gyakorlati képzőhelyek a pedagógiai folyamat közvetlen résztvevői. Fejlesztői lehetőségeik elsősorban az iparban kialakult gyakorlat közvetítésére alapulnak. Ennek kapcsán a tananyag egyes részeinek aktualizálása, és a korszerű eszközök beszerzése során vesszük igénybe segítségüket. Kiemelt fontosságú partnerként kezeljük a szakképzési támogatást nyújtó vállalatokat, cégeket, képző helyeket. A legtöbb esetben az ő segítségükkel tudjuk modernizálni a szakképzésünk eszközparkját, ezáltal ezeknek a fejlesztési forrásoknak köszönhetően szinte a legkorszerűbb tudás birtokába juthatnak tanulóink. Az intézmény közvetlen partnereinek (szülők, tanulók) elégedettségét szóbeli és írásbeli interjúk formájában végzi. A diákok a pedagógiai folyamat közvetlen részesei. Őket jellemzően az iskolai diákéletet befolyásoló döntések előkészítésébe és végrehajtásába vonjuk be. Bevonásuk területei: 

A tanulói elégedettség és igény mérése (kérdőívek segítségével).



A házirend módosítása (osztályfőnöki tevékenység és a DÖK keretében).



Ügyeleti rendszer működtetése (pedagógusi támogatással).



Rendezvények szervezése (pedagógusi támogatással).



Kirándulások és egyéb tanórán kívüli programok (pedagógusi támogatással).



Szakkörök témakörének összeállítása (igények felmérésével).

24


A szülők a legfontosabb segítőink a pedagógiai folyamatban. Rájuk elsősorban a saját gyermekük fejlődésének biztosítása érdekében számítunk. Ilyenek például: 

A szülői elégedettség és igény mérése (kérdőívek segítségével).



Gyermekük előmenetelének figyelemmel kísérése (tájékoztatás).



Gyermekük motiválása (pedagógusi tanácsadás).



Az esetleges nevelési és tanulási problémák okainak feltárása, közös megoldása (személyes megbeszélés).



Közreműködés az osztály szintű szabadidős programok szervezésében (pedagógusi támogatás).

25


4 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA Tanulóinkat az életre - a rájuk váró küzdelmekre, a versenyre, amelyek átszövik életünket, mindennapjainkat - készítjük fel. Az egyetemes emberi értékek jelentik az alapot, a tisztesség, becsület, szeretet, barátság, embertársaink tisztelete.

4.1 A LEGFONTOSABB ALAPELVEK               

komplexitás elve egyenrangúság elve a pedagógusok vezető szerepe az életkori és egyéni sajátosságok elve a különböző közösségekhez tartozás elve a tapasztalatszerzés elve a külső hatások elve a bizalom elve a következetesség elve a nevelés ellentmondásosságának elve a motiváció elve a koncentráció elve a szemléletesség elve az aktivitás elve a visszajelzés elve

4.2 ALAPVETŐ CÉLOK A legfontosabb tudás, amit gyermekeinknek átadhatunk, a folyamatos tanuláshoz szükséges ismeretek, képességek és technikák összessége. Más szavakkal az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges ismeretek átadása. Fontos, hogy kialakuljon az a meggyőződés: „tanulni, tudni jó”. Kiemelt cél, hogy szakképzési kínálatunk a környezet munkaerőpiacon jelentkező igényeit kielégítése. A végzett tanulóink felkészültsége olyan legyen, hogy elhelyezkedésüket, továbbtanulásukat segítse. Az emberi kultúra haladó értékei iránt fogékony közösségi emberek formálása. Hazaszeretetre, emberségre, munkaszeretetre, minőségi munkára, feladatvállalásra, a város, a környezet szeretetére való nevelés.

4.3 FŐ FELADATOK Iskolánk tevékenységét alapvetően meghatározó feladatok:  személyiség fejlesztése 26


 ismeretek közvetítése (elméleti és gyakorlati, valamint általánosan művelő és szakmai) A személyiség fejlesztését az alábbiak szerint kívánjuk megoldani:          

értelmes, kreatív és kritikai gondolkodás kommunikációs képességek és készségek manuális képességek tudatosan irányított tevékenységek által az egész életen át történő tanulási igény kialakítása munkaszeretetre nevelés minőségi munkára nevelés (elmélet és gyakorlat) demokratikus és felelős döntési készség a másikra való figyelés, a világ dolgai iránti érdeklődés egészséges életmódra való törekvés környezettudatos életszemlélet kialakítása

Az ismeretek közvetítése három területre irányul:  alapvető és tudományos igényességű általános és műszaki ismeretek  erkölcsi értékek megismertetése és betartatása  magatartási és viselkedésnormák, modellek A következő képességek kialakítása alapfeladat:  a tudás megszerzésének képessége  a folyamatos tanulás képességének kialakítása és megerősítése, azaz a tanulás váljon önfenntartó folyamattá Az átadandó tudás, átadandó képességek első megközelítésben:       

kooperációs képesség problémamegoldó képesség ismeretszerző és rendszerező (felhasználó) képesség kommunikációs képesség testi-lelki állóképesség, konfliktustűrés és kezelés képessége érzelmi intelligencia tolarencia

EU-programjában megfogalmazott, iskolánk által is felvállalt, fejlesztendő és kialakítandó kulcskompetenciák (második megközelítés):     

olvasási és számolási alapkészségek matematikai, tudományos és technológiai kompetencia idegen nyelvek ismerete tanulás megtanulásának képessége szociális képességek (csoportéletre szervezeti és társadalmi létre való képesség, érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képessége) 27


 vállalkozási képesség  nyitottság más kultúrákra Fontos feladataink még:       

egészséges és kulturált életmódra nevelés kulturális alapkészségek elsajátításának támogatása munkaerő-piaci igényeknek megfelelés (elmélet, gyakorlat) lehetőségeihez mérten a speciális kompetenciák fejlesztése (tehetségfejlesztés) környezeti, környezetvédelmi nevelés hazafias nevelés, hagyományápolás a piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben  hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás  a fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása  gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben, fenntarthatóságra nevelés

4.4 LEGFONTOSABB ESZKÖZÖK        

A pedagógiai feladatok iránt elkötelezett vezetőség, nevelőtestület Az iskola működését szabályozó dokumentumok rendszere Az elméleti képzéshez rendelkezésre álló infrastruktúra A gyakorlati oktatás magas szintű biztosításához szerződött partnerek A nevelőtestület módszertani megújulását segítő továbbképzések Intézményi minőségirányítási rendszer Mérési értékelési rendszer A tanári munka hatékonyságának fokozása gazdag, változatos, diákjaink önképzését segítő programok által  Lehetőség teremtése a sokoldalú társas művelődésre, rendezvényekkel színesítve tanulóink életét, erősítve így kötődésüket iskolánkhoz  Folyamatos kapcsolattartás a közvetlen és közvetett partnereinkkel.

4.5 ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI ELJÁRÁSOK Az eljárások megtalálása a pedagógiailag szervezett nevelési folyamat kulcskérdése. Az iskolai élet mindennapjai során alkalmazott megoldások esetében újra és újra megvizsgálandó: vajon az alkalmazott eljárás, módszer erősíti vagy gyengíti vállalt céljaink megvalósítását. Szabályozott eljárások (folyamatok) a már meglevő iskolai dokumentumokban is megtalálhatók.

28


Ezek a dokumentumok:                       

Szervezeti és Működési Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Kollektív Szerződés Intézményi minőségirányítási program DÖK SZMSZ Munkavédelmi Szabályzat Intézkedési terv baleset esetén Veszélyes anyagok, készítmények biztonságos tárolásának, használatának szabályozása Kockázatkezelési Szabályzat Képernyő előtti munkavégzés egészségi és biztonsági előírásai Nem dohányzók védelméről szóló szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkaerő-gazdálkodási Kézikönyv Irattározási Szabályzat Gazdálkodással Összefüggő Szabályzatok Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat (közalkalmazott) Adatkezelési Szabályzat (tanulók) Belső Ellenőrzési Szabályzat Felnőttképzési Terv Továbbképzési Program Tankönyvrendelés rendje Tantermek, mérőtermek, laborok, szertárak, sportlétesítmények használati rendje Jutalmazás elvei

A 2001. év óta folytatott minőségfejlesztési munka során kidolgozott eljárásrendek:  A partnerek azonosítása valamint a partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje  Az irányított önértékelés eljárásrendje A szülőkkel-mint a diákjainkért felelős legfontosabb partneri körrel- való kapcsolattartást kiemelten kezeljük, ezt külön is szabályoztuk.

29


A szülőkkel való kapcsolattartás eljárásrendje Tevékenység A belépő évfolyam szülőinek tájékoztatása Az éves munka tervezése

Módszer Összevont szülői értekezlet Írásbeli tájékoztató az iskoláról, házirend, rövidített ped. program Szülői választmány (SZMK) értekezlete, a munkaterv véleményezése A tanév rendjének Osztályonkénti szülői értekezlet és feladatainak házirend ismertetése ismertetése az osztályban tanító tanárok bemutatkozása tantárgyi követelményrendszer ismertetése A félév értékelése Félévi konferencia Osztályonkénti szülői értekezlet

Kik csinálják? Mikor? Felelős Igazgató Minden év elején Igazgató osztályfőnökök Igazgatóhelyettesek Szülői választ- Minden év szept- Igazgató mány emberében Igazgatóhelyettesek Osztályfőnökök Minden év szept- Nevelési ig.h. emberében Osztályfőnöki MK szaktanárok vezetőj

Tantestület minden tagja Osztályfőnökök A tanév értékelése Szülői választmányi értekezlet Szülők és az igazgató Év végi konferencia Osztályfőnökök Tantestület minden tagja Tájékoztató a diá- Egyéni fogadóórák Szaktanárok kok eredményéről Közös fogadónap Szaktanárok Negyedévi írásos tájékoztató a Osztályfőnökök szülőknek Osztályzatok az ellenőrzőben Közös programok Az iskola hagyományainak meg- Iskolavezetés felelően az olyan hagyományos Pedagógusok programok kerülnek ide, amelyek Szülők szervezésében, lebonyolításában a szülők aktívan részt vesznek

Február eleje Május vége

Igazgató Nevelési ig.h. Ofő.MK-vez. Igazgató

Június vége

Igazgató

Nevelési ig.h. November és Osztáyfőnöki MK április közepe vezető Minden hónap 30-ig Folyamatos Nevelési ig.h. Osztáyfőnöki MK vezető

Dokumentáció: szülői értekezlet programja, tájékoztatók, SZMK véleménye, jegyzőkönyvek

A kulcsfolyamatokra eljárásrendeket készítünk, melyek közül az iskolahasználókat általánosan érintik a következők:  Felvételi a középiskolába, az iskolába lépés folyamata  Tankönyv- és taneszköz-használat rendje

30


Felvételi a középiskolába, az iskolába lépés folyamata Lépések

Részlépések

Kik csinálják

Felelős

Helyzetelemzés

A beiskolázás tapasztalatai az iskolában A beiskolázási szokások összehasonlítása a meglévő iskolai szabályzattal és az aktuális tanév rendjéről szóló miniszteri rendelettel A beiskolázási szokások és az iskolai célok összehasonlítása A beiskolázási szokások csoportosítása (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) A helyzetelemzés dokumentálása

Értékelő – csoport Értékelő – csoport

Értékelő – csoport vezetője Igazgató

Értékelő – csoport

Értékelő – csoport vezetője

Az új tanévre szóló beiskolázási tájékoztató tervezett tartalmának, struktúrájának megvitatása Szövegszerű javaslat kidolgozása Szavazás a beiskolázási tájékoztatóról A beiskolázási tájékoztató dokumentumának elkészítése A beiskolázási tájékoztató kiküldése az általános iskolákba Megjelenés az általános iskolák beiskolázási tájékoztatóin Az iskola dolgozói mindent megtesznek az iskola népszerűsítése érdekében A nyílt nap megszervezése Egy hónappal a felvételi vizsga előtt tájékoztató a beiskolázásról a középiskolában a tanulóknak és a szülőknek Az iskola sikereinek folyamatos megjelenése a médiában A felvételi időpontjának meghirdetése a helyi médiában A jelentkezési lapok iktatása Az írásbeli feladatsorainak összeállítása Az írásbeli felvételi napjának megszervezése A dolgozatok javítása A szóbeli meghallgatás Az összesítések elvégzése, a döntés eredményének kiértékelése A fellebbezések elbírálása

Tantestület

Igazgató

Értékelő – csoport Tantestület Iskolatitkár

Igazgató Igazgató Igazgató

Iskolatitkár Iskolavezetés Pályaválasztási felelős

Igazgató, Pályaválasztási felelős

Média figyelése A tantestület és a fenntartó tájékoztatása a felvételi döntésről Az értékelő – csoport („minőségi kör”, „fókuszcsoport”) létrehozása: a fejlesztésre váró terület meghatározása, majd fejlesztési javaslat kidolgozása

Döntés

Végrehajtás

Ellenőrzés, értékelés Visszacsatolás

31

Értékelő – csoport, Értékelő – csoport iskolatitkár vezetője

dolgozók Igazgató Pályaválasztási felelős

Pályaválasztási felelős Igazgató

Iskolatitkár Szaktanárok Pályaválasztási felelős Szaktanárok Felvételi bizottság Iskolatitkár

Pályaválasztási felelős Iskolatitkár Igazgató Pályaválasztási felelős

Jegyző

Igazgató

Pályaválasztási felelős Igazgató Értékelő – csoport

Jegyző Pályaválasztási felelős Igazgató Igazgató


Tankönyv- és taneszköz-használat rendje Lépések Részlépések Helyzetelemzés A tankönyv- és taneszköz-használat tapasztalatainak összegyűjtése

Döntés

Végrehajtás Ellenőrzés, értékelés Visszacsatolás

Kik csinálják?

Felelős

Diákok, szaktanárok A meglévő tankönyvek, taneszközök kihasználtságának vizsgálata Diákok, szaktanárok A felhasznált tankönyvek és taneszközök és a Pedagógiai Program kapcsola- Szaktanárok, munkaközösségek, értékelő – csoport ta Diákok, osztályfőnökök, iskolaszék, munkaközösség-vezető, A tankönyvtámogatás elemzése tankönyvfelelős A tankönyvrendelés tapasztalatai Munkaközösségek, értékelő- csoport A tapasztalatok csoportosítása (erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszé- Iskolatitkár lyek) A helyzetelemzés dokumentálása A tankönyvek megrendelés Munkaközösségek, tankönyvfelelős A szertárfejlesztésre javaslat összeállítása (fontossági sorrendben) Munkaközösségek Döntés a szaktárgyi fejlesztés éves kereteiről Igazgató Döntés a tankönyvtámogatás elveiről Tantestület

Munkaközösség – vezető, értékelő – csoport vezetője

A tankönyvárusítás megszervezése A taneszköz megrendelése, beszerzése A tankönyvek, taneszközök használata a napi munkában A tankönyvek használata A taneszközök használata Tankönyvárusítás Az értékelő – csoport („minőségi kör”, „fókuszcsoport”) létrehozása: a fejlesztésre váró terület meghatározása, majd fejlesztési javaslat kidolgozása

Tankönyvfelelős Gondnok Szaktanárok Munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes

Tankönyvfelelős Munkaközösség-vezető, gondnok Diákok, szaktanárok Munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes Iskolavezetés Értékelő – csoport

Tankönyvfelelős Igazgatóhelyettes Munkaközösség – vezető, igazgatóhelyettes, Munkaközösség – vezető, értékelő – csoport vezetője Munkaközösség –vezető, tankönyvfelelős Munkaközösség – vezető Igazgató Igazgató

Igazgató Igazgató


Pedagógusok továbbképzésének eljárásrendje A nevelőtestület tagjainak 7 évenként kötelező továbbképzésen részt vennie. -

A pedagógusok továbbképzéséről szóló információkat az igazgatóhelyettesek év közben folyamatosan gyűjtik, majd február 1-re összegyűjtve a tanári szobában hozzáférhetővé teszik a tanárok számára.

-

A szaktanárok a kiadott formanyomtatványon március1-ig leadják továbbképzési igényüket a munkaközösség-vezetőnek.

-

A munkaközösség-vezető az összegyűjtött igényeket támogatom vagy nem támogatom jelzéssel ellátva március 5-ig átadja az igazgatóhelyettesnek.

-

Az igazgatóhelyettes- a továbbképzési terv alapelveit, szempontjait figyelembe véve- elkészíti a következő tanévre szóló beiskolázási terv javaslatot, az iskolavezetés megvitatja azt, és március 10-ig kifüggeszti a tanári szobában a faliújságra.

-

A nevelőtestület március 14-ig dönt a beiskolázási terv elfogadásáról.

-

Az igazgatóhelyettes a tantestületi döntéshez igazodva megszervezi a szükséges állandó vagy az aktuális időpont előtt az eseti helyettesítéseket.

-

A továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítványt, oklevelet a szaktanár leadja az igazgatóhelyettesnek ill. a gazdasági vezetőnek.

-

A gazdasági vezető a teljesítést igazoló dokumentum másolatát elhelyezi a dolgozó személyi anyagába, és intézkedik az aktuális béremelésről.

-

A szaktanár kötelessége a soron következő megbeszélésen a munkaközösségetindokolt esetben az egész nevelőtestületet- tájékoztatni a továbbképzés tapasztalatairól.

-

Az igazgató az éves munkatervhez illeszti a beiskolázási tervet.

-

Az esetleges tanév közben felmerülő új továbbképzési igényekről a tartalékalapból az előző pontok alapján az aktuális időpontban történik a továbbképzés támogatása.

-

A továbbképzésre kapott normatíva felhasználást a gazdaságvezető folyamatosan, legalább negyedévenként egyszer ellenőrzi, és a naptári év végén december 5-ig jelzi az igazgatónak.

33


-

A pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatos jogszabályok folyamatos figyelése az igazgató feladata.

-

A pedagógiai program megvalósulásának értékelése után –a felmerült új igényekhez is igazodva-a továbbképzési terv módosításához, illetve a következő 5 évre szóló továbbképzési tervhez a területvezetők elkészítik a javaslatot, az iskolavezetés megvitatja azt, és a javaslat elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

Dokumentáció: Továbbképzési igények, ajánlások, beiskolázási terv, jelentkezések, tanúsítványok másolata, költségek igazolása

34


5 NEVELÉSI FELADATOK 5.1 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

35


7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése, egészségnevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók környezeti nevelése Feladat: A gyerekeket felkészíteni környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembevevő cselekvésre. 11. Fenntarthatóságra nevelés

5.2 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: l . A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

36


Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm -a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes -személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

37


5.3 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 5.3.1 Prevenciós tevékenység A 9. évfolyamon az osztályfőnökök minden tanévben lehetőséget teremtenek arra, hogy kiscsoportos beszélgetések során jobban megismerjék tanulóikat. Szükség esetén akár egyéni beszélgetésekkel, akár személyiségfejlesztő technikák alkalmazásával kísérik figyelemmel a gyermekek viselkedését, kapcsolatteremtésének alakulását, személyiségének fejlődését. Az osztályfőnöki órákon a gyermekek megfogalmazzák kitűzött céljaikat, az iskolával és teljesítményükkel kapcsolatos elvárásaikat. Beszélgetnek arról, hogyan kell a középiskolai évek alatt tanulni, milyen új tanulási technikákat lehet elsajátítani. Minden tantárgy szaktanárai is segítséget nyújtanak a tantárgy tanulási módszereinek elsajátításában. Ezeket a technikákat a tantárgyi követelményekkel együtt a szülőkkel is megismertetik a negyedik, ötödik héten. Nagy figyelmet igényel a hátrányos helyzetű, lemaradt tanulók felzárkóztatása. Magyar nyelvből és matematikából felzárkóztatási programot készítettünk a 9. évfolyamosok számára, melynek eredményét rendszeresen mérjük, értékeljük. Korrepetálásokkal, csoportos óraszervezésekkel, külön feladatokkal is igyekszünk csökkenteni hiányosságaikat. Osztályfőnöki órákon minden évfolyamon foglalkozunk az egészséges életmód igényének fejlesztésével, a káros szokások következményeivel (dohányzás, szeszes ital, drog), megelőzésükkel. Rendszeresen segítenek a tanulók nevelésében, a szülők pedagógiai kultúrájának alakításában az Egészségkultúra Ház, a Családsegítő Központ, és a Nevelési Tanácsadó munkatársai. 5.3.2 Korrekciós tevékenység A hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulók száma egyre növekszik. Megtalálásuk és nyilvántartásuk komoly feladat. Tanév elején az osztályfőnökök felmérést készítenek, amely eredményét megbeszélik az ifjúságvédelmi felelőssel. Ő öszszesíti az adatokat, nyilvántartást készít, és jelentést küld az önkormányzat illetékes szerveinek. Kapcsolatot tart a városkörnyéki önkormányzatokkal is. A felmérés az egyik alapja a tankönyv- és egyéb segélyek szétosztásának is, hisz tanulóink igen nagy része anyagilag is veszélyeztetett. Az osztályfőnökök az ifjúságvédelmi felelőssel és hetente két alkalommal az iskolában mentálhigiénés tanácsadást végző ifjúsági védőnővel együtt figyelemmel kísérik 38


a regisztrált tanulókat, családlátogatást végeznek, ha szükséges, intézkednek. Nevelési segítséget, tanácsadást nyújtanak a szülőknek, ahol szükséges, családterápia igénybevételét javasolják. A hátrányos helyzetű tehetséges tanulókat az iskola mellett ilyen céllal létrehozott alapítvány, a Dunaferr Iskola Tanulóiért Alapítvány is támogatja különféle pályázatokkal, ösztöndíjjal.

5.4 A

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS PE-

DAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

5.4.1 A beilleszkedési nehézségek feltárása A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad, aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak, vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában 39


kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. 5.4.2 Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: -

Nélkülözhetetlen a diákok pszicho szociális és biológiai környezetének pontos ismerete.

-

Igen fontos feladat az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítménybeli sikereket is.

-

Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását (profilaxis).

-

Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat.

-

Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását.

-

Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, ebben segítséget kapunk az Egészségmegőrzési Központtól.

-

Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. 40


-

A 9. évfolyamon az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

-

A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében.

-

Támaszkodunk a tanulókból szerveződött kortárssegítőkre.

-

A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük.

-

Igénybe vesszük az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda témával összefüggő szolgáltatásait.

-

A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában.

-

Lehetőséget biztosítunk az általános iskolát nem végzett tanulók részére a felzárkóztató oktatásban való részvételre. Reintegrációjuk érdekében 1 ill.2 évfolyamos képzést szervezünk.

5.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE 5.5.1 Tevékenységek             

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a felzárkóztató órák; foglalkozások, a tanulószoba; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; a diákétkeztetés; 41


 az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; 5.5.2 Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások -

tanórai foglalkozások

-

az első szakképesítés megszerzésekor, továbbá a felzárkóztató oktatáshoz illetve munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított védőfelszerelés, védőruha és tisztálkodási eszköz (szakközépiskola)

-

a 9-10. évfolyamon az évfolyamismétlés, a 11-13. évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette

-

a nem kötelező tanórai időkeret terhére szervezett foglalkozás, tanulmányi, szakmai versenyek, diáknapok, a mindennapos testedzés, a házibajnokságok, az iskolák közötti versenyek, bajnokságok, a DDSE versenyei

-

a tanítás kezdete előtti és utáni tanulószobai foglalkozás

-

az iskola tanárai által szervezett és tartott korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozás

-

a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsga

-

a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga, gyakorlati szintvizsga és az első szakmai vizsga, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga és első alkalommal a javítóvizsga

-

az iskolai létesítmények - könyvtár, laboratóriumok, számítástechnikai szaktermek, sport és szabadidő létesítmények eszközeinek használata.

5.5.3 Térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások -

a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakképzési évfolyamokon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése, ha ez a tanuló hibájából következett be

-

a felnőttoktatásban a 11. évfolyamtól az első és további szakképesítés megszerzése 42


-

az igénybevett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni.

5.5.4 Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások -

második és további szakképesítés megszerzése

-

a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító és pótló vizsgát is (felnőttoktatásban is)

-

a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második, vagy további javítóvizsga (felnőttoktatásban is)

-

a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakképzési évfolyamokon a tanulmányi követelményeknek nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése (felnőttoktatásban is).

5.5.5 Szociális támogatás Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az intézmény a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe, mint alapelvet. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ:    

a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, tartósan beteg családtag jelenléte, munkanélküli eltartó,

A diák-szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái:     

szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, üdülési hozzájárulás, térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása,

43


Alapítványi támogatás Az intézményt támogató Dunaferr Iskola Tanulóiért Alapítvány is rendelkezik a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról - az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján - az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként.

5.6 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 5.6.1 Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, az emberi szervezet megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát. Az elméleti kérdéseken felül nagy hangsúlyt fektetünk az empirikus tapasztalatok gyakorlati megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. Pozitív minta adásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetőségük lesz a kockázati tényezők függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdőszűrés és a rákszűrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődés biztosítását. Célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgál. Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelőzése. 5.6.2 Az egészségfejlesztés főbb területei  a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”),  az alkohol- és a drog prevenció,  az egészséges táplálkozás, 44


 az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,  a mentális betegségek megelőzése,  az AIDS prevenció. Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amelyekkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. 5.6.3 Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni. 5.6.4 Iskolaorvos, védőnő – mérések, diagnosztika Az iskolaorvosunk a diákok egészségügyi állapotát évenként vizsgálja. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Szükség esetén – az iskolaorvos javaslatára – a tanulóknak lehetőségük van gyógytestnevelésen való részvételre és szakorvosi ellátásra (szemészet, ortopédia, kardiológia). 5.6.5 Egészségügyi szűrővizsgálatok Az egészségügyi szűrővizsgálatok célja a különböző egészségügyi problémák felderítése. Évenkénti fogászati szűrővizsgálatot (fogszakorvos, fogszabályozás) és logopédiai szűrést (Nevelési Tanácsadó logopédusa, ifjúságvédelmi felelős) is végzünk. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőségünk van a diszlexiás és diszgráfiás tanulóink kiszűrésére a segítségnyújtáshoz. A mentális, pszichés zavarok szűrésével is foglalkozunk az ifjúságvédelmi felelős, a szakpszichológus, és a fejlesztőpedagógus közreműködésével.

45


A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök) során lehetőség nyílik a koncentráció zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb segítésére. 5.6.6 Testnevelési órák - Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában. Ennek érdekében fittségi vizsgálatokat tartunk, ahol a diák maga mérheti le kondícióját, s azon tudatosan változtathat. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának feltételeit biztosítjuk. A testnevelés óráknak is hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése.  Tanulóinknak heti 2 kötelező testnevelés órája volt. 2004/2005. tanévtől kezdődően 2,5 óra.  A többi testedzési lehetőség részben a tömegsport foglalkozásokon biztosítható. (Kondicionáló terem használata erőnléti edzésekre, osztályok közötti sportversenyek sportköri órákon, úszni tanulás, rehabilitáció, úszás tudásszint növelés. 5.6.7 Kapcsolat a Dunaújvárosi Diák-sport Egyesülettel Az iskola szerződést kötött a Dunaújvárosi Diák-sport Egyesülettel mely a következő lehetőségeket biztosítja:  DDSE szakosztályok foglalkozásainak látogatása  Házi-, városi-, megyei-, országos bajnokságokon való részvétel Igen népszerű -a dunántúli szakképző intézmények számára - az iskolánk által alapított INTERCISA kézilabdatorna 5.6.8 Tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánk minden tanulója tanév elején és tanév végén kötelező fizikai állapot felmérésen vesz részt. A felmérés az alábbiakból áll:     

12 perces futás helyből távolugrás karhajlítás karnyújtás hasizom, hátizom mérése

46


5.6.9 -

Felvilágosítás és szemléletformálás

Az iskolánkban megrendezett DÖK napokon az iskolában működő vöröskeresztes szakkör és a városi vöröskereszt segítségével egész napos programokat, vetélkedőket szervezünk.

-

A szemléletformálásban játszik fontos szerepet a minket körülvevő világ empirikus felfedezése.

-

A természetjáró túrák, és a vízi túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni.

-

Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést.

-

Az Egészség Megőrzési Központ kortárssegítő képzésén, tanulmányi kirándulásokon és táborokban ismerhetik meg az egészség kérdéskörét.

-

A különböző szakkörök (kosárlabda, labdarugó, asztalitenisz, kézilabda, vízi sportok, judo) tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak.

-

Versenyeken való részvétel (városi és területi sportversenyek, elsősegélynyújtó verseny, polgárvédelmi verseny).

-

Véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”).

-

Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében.

-

Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

-

Jól felszerelt szaktantermek (biológia, kémia), szertárak. (biológia, kémia, testnevelés), könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportpályák (udvari kosár- és kézilabda pálya), iskolai büfé, ebédlő biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.

47


5.7 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: -

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel;

-

kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

-

felkelti az igényt, képessé tesz: -

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

-

összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;

-

a problémák megkeresésére, okainak megértésére;

-

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére;

-

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;

-

a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

5.7.1 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére. Néhány kollega vállalkozik, az un. Erdei iskolai programokra, vízitúrák, gyalogos túrák szervezésére, ahol kiváló lehetőség kínálkozik környezeti nevelés megvalósítására.

48


5.7.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Szakmai tantárgyak többsége tartalmaz a szakterülethez tartozó speciális környezetvédelmi tananyagrészeket (munkavédelem). Ezen tananyagrészek feldolgozására szaktanáraink kiemelt figyelmet fordítanak. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat sze-

rezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívüli programok: -

- A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat

-

- Különböző akciókban veszünk részt: -

Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, használt vegyi anyagok, PET palack és papírgyűjtés) szervezünk.

-

Tanulóink sok környezetvédelemmel foglalkozó csoport akcióiban vállalnak feladatokat. Részt veszünk a város takarításában, iskolánk környezetének és két kilométeres körzetének tisztántartásában.

-

Évente látogatást szervezünk a szennyvíztisztító telepre, amely szakmailag is és környezetvédelem szempontjából is fontos momentum tanulóink környezetkultúrájának kialakításában.

-

Évente kiállítás szervezése a víz és a Föld világnapja alkalmával.

5.7.3 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel

49


jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

-

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

-

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

-

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulla50


dékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

-

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munka-

51


közössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. 2. Anyagi erőforrások Saját erőforrások -

Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

-

Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség van arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

Külső erőforrások -

Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora öszszeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.

-

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.

5.7.4 A környezeti nevelés alapelvei, jövőképe Alap megközelítés: „Gondolkozz globálisan! Cselekedj lokálisan!” A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk.       

a fenntartható fejődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség;

52


Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt;  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;  a rendszerszemléletet;  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:           

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

53


Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. 5.7.5 A környezeti nevelés konkrét céljai Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Elkészítettük:  az új, speciális érdeklődésű képzési irányok követelményeinek, tananyagának, specialitásainak kidolgozását  az egészségnevelési programot;  a tantestület tagjait megnyertük a környezeti nevelési munkához;  tantestületen belüli továbbképzési tervet, a környezeti nevelés módszereinek bemutatására;  új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozásokat szerveztünk  a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásait összegyűjtöttük, tananyagba építettük. Hagyományok ápolása:      

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; a város nevezetességeinek feltérképezése; az iskola hírességeinek élete – kutatás; erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása; drog-prevenciós program folytatása; osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);  a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); 54


 tanórán kívüli szakórák szervezése;  természetvédelmi versenyekre felkészítés; 5.7.6 A környezeti nevelés tanulásszervezési és tartalmi keretei Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  szakképző iskolaként, a munkavédelem tantárgyban külön tananyagegységként találkozhatunk a Környezetvédelemmel  terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok, környezetünk rendbetétele, takarítása;  „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, szennyvíztisztító stb.;  versenyek;  szakkörök;  DÖK-nap; 5.7.7 A környezeti nevelés módszerei Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;        

játékok; modellezés; riportmódszer; projektmódszer; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés.

5.7.8 A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizu55


ális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Ki kell használni a tagiskolánkban található „Vízvilág” állandó kiállítás lehetőségeit. 5.7.9 Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái       

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái     

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

5.7.10 Mérés-értékelés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kerettantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. 5.7.11 Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. 56


5.8 HAGYOMÁNYAINK Minden iskolai ünnepélyen és iskolai szervezésű ünnepélyes alkalomkor az ünnepi ruha hagyományát követjük. Az ünnepi ruha lányoknak sötét szoknya, fehér blúz, fiúknak sötét öltöny, fehér ing, nyakkendő. Iskolai ünnepélyek    

Tanévnyitó Tanévzáró Szalagavató (a 11. évfolyam rendezi) Ballagás (a végzősök utolsó tanítási napját követő szombaton)

Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek, megemlékezések     

megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.) iskolai ünnepély az 1956-os forradalomról (október 23.) megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.) iskolai ünnepély az 1848-as szabadságharcról (március 15.) megemlékezés a holocaust áldozatairól (április 16.)

Hagyományos rendezvényeink          

gólyaavató, gólyabál iskolai diáknapok nyílt napok szakmai nap iskolai és városi szavalóverseny történelmi vetélkedő diákbál közös színházlátogatások klubdélutánok osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások

Sportrendezvények  házibajnokságok évfolyamok és osztályok között (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, asztalitenisz)  diákolimpia  mikuláskupa (a város középiskoláinak részvételével rendezzük kosárlabda sportágban)  INTECISA kupa (iskolánk által alapított, a dunántúli szakképző intézmények számára hirdettük kézilabda sportágban)  őszi sportnap atlétikai versenyszámokkal  tavaszi futóverseny a Duna-parton  hétvégi gyalogtúrák, kerékpáros túrák

57


A tömegsport mindennapos tevékenység, elsősorban a kondicionáló termekben. A minőségi és versenysport lehetőségeit a Diáksport Egyesület szerződéssel biztosítja. Külföldi kapcsolatok  göttingeni szakmai, diákcsere-kapcsolat  kassai, osztravai szakközépiskolákkal folytatott kapcsolat Iskolai táborok    

téli sítúra nyári vízitúra horgásztábor vándortáborok

58


6 OKTATÁSI FELADATOK 6.1 TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetség kibontakoztatásában fontos tényező a tanulók személyiségének minél alaposabb megismerése, a képességek felismerése. Ebben kiemelt szerepe van az osztályfőnökök kiscsoportos és egyéni beszélgetéseinek, felméréseinek, a szülőkkel való párbeszédnek. Reális énkép és önismeret kialakítására törekszünk. Fontosnak tartjuk a differenciálást a tanulók tevékenységében. Igyekszünk felkarolni az önálló kezdeményezéseket, támogatjuk a sokszínűséget. Különösen ügyelünk a megfelelő motivációra. Az egyéni feladatok megoldásában rejlő motiváló erő mellett építünk a csoportos tevékenység által biztosított ösztönzési lehetőségekre is. Iskolai és városi versenyeket, vetélkedőket szervezünk, felkészítjük tanulóinkat a szakmai és közismereti megyei és országos versenyeken való eredményes szereplésre. Egyetemi, főiskolai felvételi előkészítőket, érettségi felkészítőket biztosítunk a tanulók igényei szerint. Szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek egész sora nyújt lehetőséget a képességek kibontakoztatására, a tehetség fejlesztésére. Ilyen többek között, az iskolaújság és – rádió szerkesztése, számítógépes szakkörök, a színházbarátok köre, stb. Folyamatosan biztosítjuk iskolánk számítógépes termeinek délutáni nyitva tartását, ahol szaktanárok felügyelik és segítik az önálló feladatmegoldást és az Internetről történő információgyűjtést. Külön felkészítőket szervezünk a tananyagon felüli vizsgákra, mint a CNC gépkezelés-programozás, pneumatika, hidraulika, PLC, ECDL, stb. Vizsgaszituáció teremtésével segítjük tanulóink felkészülését az alapvizsgára, az érettségi és szakmai vizsgákra, versenyekre. Évente minden tanuló évfolyamtól függően 2-4 tantárgyból helyi vizsgát tesz. A fentieknek gátat szab a költségvetési helyzetünk.

59


6.2 A TANULÁSI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

A felzárkóztatás alatt az alapmotívumoknak, az alapkészségeknek és az alapképességeknek optimális elsajátítását értjük. A felvett tanulók egyre nagyobb rétege igényli a felzárkóztatást. Számukra a szakmai képzettség megszerzésének ez az alapja. A lemorzsolódó tanulókkal is külön foglalkozunk. Helyi tanterveink úgy készültek a továbbhaladás szempontjából meghatározó tantárgyakból, hogy a 9. osztály első két hónapja utáni felméréssel kiszűrhetők azon tanulók, akik valamilyen hátránnyal érkeztek. Számukra a szabadon választható órakeret terhére felzárkóztató órát állítottunk be magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. A felzárkóztatásban súlyt fektetünk a tanulás tanítására is. Továbbra is jó módszernek ítéljük és végezzük a korrepetálást, egyéni foglalkozásokat. Az egyéni foglalkoztatásra fordítható óraszámok változása a 9. és 10. évfolyamon Közoktatási törvény 52.(11)c. és a129.§ (10) pontja alapján: 2003/04

2004/05

2005/06

2006/7

2007/08

2008/09

2009/10

2010/11

+ 5%

+6%

+7%

+8%

+9%

+10%

+11%

+12%

Alapóraszám

6.3 A

PEDAGÓGIA

PROGRAM

VÉGREHAJTÁSÁHOZ

SZÜKSÉGES

NEVELŐ-

OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ FELTÉTELEK

6.3.1 Eszközök és felszerelések jegyzéke - Tárgyi feltételek Az iskola két iskolaépületben végzi oktató nevelő munkáját. Megfelelő számú tanteremmel, kondicionáló teremmel, számítógépteremmel, laborokkal, stb. rendelkezünk. Épületeink kihasználtsága száz százalékos. A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben szereplő készleteket, sikeres pályázatokkal biztosítottuk, biztosítjuk. (Többek között a Szakiskolai Fejlesztési Programmal, TIOP beruházással).

60


A gyakorlati oktatás nagyrészt gazdálkodó, egységek által fenntartott tanműhelyekben folyik. A Tanműhelyek eszközállománya megfelel a technika mai elvárásainak.

6.3.2 Személyi feltételek A nevelőtestület szakos ellátottsága jelenleg megfelelő. Gondot jelent a nyugdíjban levő pedagógusok alkalmazása. Fontos a fiatalítás. A közlönyben meghirdettük, és folyamatosan hirdetjük ezen álláshelyeket. A tantestület végzettsége a folyamatos karbantartás eredményeként megfelel az alkalmazás feltételeinek. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbképzések elhanyagolhatók. Tanulásmódszertan, minőségbiztosítás, átképzés, továbbképzés szükséges. A továbbképzési program részeként tervezzük. 6.3.3 Költségvetési feltételek A pedagógiai programban rögzített feladatok elvégzéséhez szükséges az eddig is biztosított, törvény alapján számított, óraszám. Az órakedvezményeket a Kt.II.7. pontja szerint alkalmazzuk. Iskolánk az Oktatási Minisztérium által kijelölt gyakorló iskolája a Dunaújvárosi Főiskolának. A gyakorlatvezetők száma és az órakedvezménye a hallgatók száma szerint változik.

61


7 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 7.1 ALAPELVEK A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola szakképző intézmény. A szakképzésben elfoglalt helye, elért eredményei alapján tevékenysége meghatározó jellegű. Az iskolában folyó oktató - nevelő tevékenység egyrészt az iskoláskorú tanulók munkába állásának, továbbtanulásának, másrészt a dolgozók át- és továbbképzésének rendszerét jelenti. A tananyag-tartalmak két fő területre oszthatók: -

általános műveltséget adó tantárgyak, évfolyamok

-

szakmai alapozó és speciális ismereteket nyújtó tantárgyak, évfolyamok

Az iskola profilja a gépészet, elektrotechnika- elektronika, műszaki informatika, robottechnika szakterületen jelentkező képzési igények kielégítésére formálódott 1955-től napjainkig. Nevelő, oktató tevékenységét a mindenkor aktuális törvények szerint, a fenntartó önkormányzat, a képzésben érdekelt munkáltatók, a szülők, a tanulók igényeinek megfelelően végzi.

7.2 BEVEZETÉSRE KERÜLŐ TANTERVEK A helyi tantervek a pedagógiai program szerves részét képezik. Pontosan alkalmazkodnak a közoktatás és a szakképzés törvényi előírásaihoz, a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben előírtakhoz, valamint az érettségi követelményrendszeréhez. A tanterv készítői kiindulásnak tekintették az OKI tantervi adatbankjában található szakközépiskolai tanterveket, de az egyes tantárgyak tanterveinek megalkotásánál figyelembe vették az alapvizsga, valamint a kétszintű érettségi vizsga követelményeit, s az iskola helyi adottságait. A tantervek a képzés teljes időszakára készültek, s magukban foglalják a képzés közismereti, szakmai orientációs és szakmai alapozó tantárgyait, valamint az iskola szakmai programját. A több tantárgyat tartalmazó tantervcsomagok óratervei feltünte-

62


tik a tantárgyak neveit, kötelező és nem kötelező osztály/óraszámait, osztály/csoport bontásait, valamint az érettségivel kapcsolatos megjegyzéseket. A NAT fő műveltségi területei, részterületei nem minden esetben jelenhettek meg önálló tantárgyakként a tantervben. Az iskola által oktatott tantárgyakhoz történt hozzárendelést, a beépítési helyeket a mellékelt NAT-háló tükrözi. Minden NAT-ban előírt követelmény megtalálható az iskola valamelyik tantárgyában. A tantárgyi rendszer kiépítésekor a kerettanterv utasításait is figyelembe vettük. A mellékelt óratervek kötelező óraszámai a megjelölt tantárgyakból középszintű érettségire történő felkészülést és felkészítést tesznek lehetővé. A 11-12. évfolyamokon történik az emelt szintű érettségire való felkészítés. Az emelt szintű érettségire a nem kötelező órakeret nyújt többlet óraszámokat a felsorolt tantárgyakból. Ugyanezen órakeretnél találhatók a 9-10. évfolyam orientációs tantárgyának, ill. az idegen nyelv váltására kényszerült tanulók felzárkóztatására szolgáló többlet óraszámok. A 11-12. évfolyam szakmai alapozó tantárgyai az emelt szintű érettségihez ugyanezen keretből meríthetnek. A Dunaferr Iskola - a kötelező érettségi tantárgyakon kívül - elsősorban a fizikát és a szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő tantárgyakat javasolja választható érettségi tárgyként. A fizikát a szakirány szerinti továbbtanulás, a szakmai előkészítő tantárgy/ak/at a szakmai végzettség megszerzése indokolja. Az óraterv táblázatának osztály/csoport oszlopa a tantervi célok teljesítése érdekében előírt csoportbontásokat is tartalmazza. A Pedagógiai Program Szakmai program része tartalmazza a szakképzési évfolyamok óraterveit is, valamint az „irányelveket a szakképzés megszervezéséhez”, szakmánként és szakonként. Az általánosan képző tantárgyak tantervei a tananyagot és a követelményeket táblázatosan dolgozzák fel. A 11-12. évfolyamokon a követelmények közép-, ill. emelt szintre tagolódnak oly módon, hogy az emelt szint minden esetben a középszintű követelményeket is tartalmazza. Az egész tantárgyra jellemző célkitűzések, a közös tanulói tevékenységek, az általános értékelési módszerek, valamint a javasolt taneszközök és tankönyvek az egyes tantárgyi oldalak elején jelennek meg, a differenciált ajánlások pedig évfolyamonként találhatók. 63


Az ének-zene és a művészeti ismeretek integrált tantárgyakban mozgóképkultúra és médiaismeret valamint könyvtárhasználat modulok is találhatók. A célok és követelmények taxonómiája De Block rendszerét követi. Nevezetesen: az ismeret, a megértés, az alkalmazás és az integrálás tanulói viselkedési szintjén viszonylag egységesen használt kulcsszavak segítségével fogalmaz. A rendszer figyelembe veszi a kognitív, a pszichomotoros és az affektív területeket. A taxonómia alkalmazása kiterjed a tények, fogalmak, relációk, struktúrák, módszerek és attitűdök tartalmi szintjeire is. Az általános tantervek készítői gyakorló pedagógusok, tantervírói tapasztalatokkal nem rendelkeznek, munkájukhoz a különböző helyekről összegyűjtött információkat használták fel. Valamennyien a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola pedagógusai.

64


7.2.1 A nemzeti alaptanterv műveltségi területeinek az iskola tantárgyaihoz rendelése a kerettantervek figyelembevételével NAT FŐ MŰVELTSÉGI TERÜLETEK, RÉSZTERÜLETEK Anyanyelv és irodalom

TANTÁRGYAK Magyar nyelv

Irodalom  magyar nyelv: kommunikáció, nyelvtani és általános nyelvi ismeretek, szövegértés és szövegalkotás, véleményalkotás és értékelés,  irodalom: irodalomolvasás, szerzők és művek, memoriter és kreatív gyakorlatok, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban és változataikban, írók, művek és olvasóközönség. Élő idegen nyelv

Angol nyelv

 beszédszándékok, fogalomkörök, témakörök.

Német nyelv

Matematika

Matematika

 gondolkodási módszerek,  számtan, algebra,  összefüggések, függvények, sorozatok,  geometria,  valószínűség, statisztika. Ember és társadalom

Történelem

 társadalmi állampolgári és gazdasági ismeretek állampolgári ismere- Osztályfőnöki tek, gazdasági ismeretek, Biológia  emberismeret: kapcsolatok, nemiség, szerelem, házasság, közösség és társadalom, értékrendek és erkölcsök, bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség, rend és szabadság, élet és halál, hit és vallás,  történelem: a polgári átalakulás kora, a polgárosodás kezdetei Magyarországon, a nemzetállamok és az imperializmus kora, a polgárosodás kibontakozása Magyarországon, az első világháborútól a nagy válságig, az első világháború és Magyarország, a Trianon utáni ország élete, a nagy válságtól a második világháború végéig, Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig, jelenkor, Magyarország a második világháború után, a Kádár korszak. Földünk és környezetünk

Földrajz

Magyarország földrajza, övezetesség a földön, a világ helyzete /a világ társadalmi-gazdasági képe, a globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai /

65


NAT FŐ MŰVELTSÉGI TERÜLETEK, RÉSZTERÜLETEK

TANTÁRGYAK

Ember és természet

Fizika

 természetismeret,  fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgások, dinamika, munka-energia, fényjelenségek, az elektromágneses hullámok, folyadékok és gázok, részecskesokaság, az atomfizika és magfizika elemei, naprendszer  kémia: alapvető kémiai fogalmak, összefüggések, törvények, anyagok és változások, gyakorlati alkalmazások, biológia és egészségtan: az állatok teste és életműködése, a növények teste és életműködése, az életközösségek általános jellemzői, az öröklődés alapjai, az élővilág törzsfejlődése, általános egészségtan

Kémia

Művészetek

Ének-zene

 ének-zene: éneklés, ritmus, zenei olvasás-írás, zenei ismeretek, zenei hallás, zenehallgatás, zeneirodalom,  tánc és dráma,  vizuális kultúra: vizuális nyelv, kifejezés, képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra.  mozgóképkultúra és médiaismeret: mozgóképírás, - olvasás, művészeti ismeretek, művelődéstörténet, kommunikációs rendszerek

Irodalom

Informatika

Informatika, technikai ismeretek

 számítástechnika: a számítástechnika alapjai, az operációs rendszer használata, algoritmizálás, számítógéppel segített problémamegoldás, szöveg- és ábraszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés

Biológia Műszaki alapismeretek Szakmai informatika

Történelem Informatika, technikai ismeretek

könyvtárhasználat: könyvtárismeretek, dokumentumismeret, a könyvtári tájékoztató eszközök, a szellemi munka technikája Életvitel és gyakorlati ismeretek

Informatika, technikai ismeretek  technika: modellezés, közlekedés, Osztályfőnöki  háztartástan: élet a családban, családi szabadidő-szervezés, a család Biológia egészsége, lakásszervezés, lakástervezés, háztartás és környezet- Földrajz védelem, ételkészítési gyakorlatok háztartástechnika, energiagazdál- Fizika kodás, gazdálkodás, Történelem Műszaki alapismere pályaorientáció: tájékozódás a munkaerőpiacon tek Szakmai informatika Testnevelés és sport

Testnevelés

 rendgyakorlatok, gimnasztika, atlétika, torna, sportjátékok, természetben űzhető sportok, önvédelem, küzdősportok, prevenció, relaxáció, úszás, ritmikus sportgimnasztika, könnyített és gyógytestnevelés.

66


7.2.2 Óraszámkeretek az általánosan képző évfolyamokon Kötelező és választható óraszámok A NAT –ról szóló kormányrendelet megállapította a tanulók kötelező és választható óraszámának maximális mértéktét: Évf.

Kötelező tanórai foglalkozás

Szabadon választott tanóra

Összesen

Kt.52.§(3)-(4) bekezdés

NAT rendelet 7.§(1)bek.

9.

27,5

4

31,5

10.

27,5

4

31,5

11.

30

4

34

12.

30

4

34

13.

30

4

34

A szakiskola óraterve Iskolánk pályázott a Szakiskolai Fejlesztési Program mindegyik komponensére. Az ország kilenc szakképző iskolája nyert mindhárom komponensben, köztük mi is. Arra vállalkoztunk, hogy részt veszünk a szakiskolai képzés megújításában. Egy-egy gépészeti és elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos osztályt indítunk. Az „A” komponensben résztvevő iskolák a feladat részeként a következő óraterv szerint folytatják a 9-10. évfolyamon a képzést, 2004/2005. szeptemberétől felmenő rendszerben. A 11-12. évfolyamon az OKJ-s óraterv szerint folyik a képzés.

67


Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9.évf. óra/év/ óra/hét hét Magyar nyelv* 37/1 1 Magyar irodalom 74/2 2 Ember és társadalom 74/2 2 Élő idegen nyelv* 111/3 3 Matematika* 111/3 3 Ének zene 37/1 1 Rajz vizuális kultúra 37/1 1 Osztályfőnöki óra 37/1 1 Testnevelés és sport 92,5/2,5 2,5 Fizika 37/1 1 Tanulás módszertan 37/1 1 Földünk-környezetünk 37/1 1 Biológia 37/1 1 Kémia 37/1 1 Pályaorientáció**** 74/2 2 Életvitel és gyakorlati ismeretek**** 37/1 1 Informatika* 37/1 1 Elektrotechnika-elektronika szakmai alapozó ismeretek* 111/3 Mérések* 1 Anyagok 1 Rajz és ábrázolási gyakorlatok 1 Villamos szakrajz alapismeretek Villamosságtani alapismeretek Elektrotechnika-elektronika szakmai alapozó gyakorlatok* 111/3 3 Villamos mérési alapismeretek* Anyagalakítási és megmunkálási alapismeretek* Összesen 31,5 Tantárgy

* Csoportbontás ajánlott **** Nem osztályozzuk, minősítjük (megfelelt, nem felelt meg)

68

10.évf. óra/év/ óra/hét hét 74/2 2 74/2 2 74/2 2 111/3 3 111/3 3 37/1 1 37/1 1 37/1 1 92,5/2,5 2,5 37/1 1 37/1 37/1 37/1 74/2 37/1 37/1 148/4

1 1 1 1 1

2 2 148/4 2 2 31,5


Gépészeti szakmacsoport 9.évf. óra/év/ óra/hét hét Magyar nyelv 148/4 1+1* Irodalom 2 Ember és társadalom 74/2 2 Élő idegen nyelv* 111/3 3* Matematika 111/3 3* Ének zene 37/1 1 Rajz vizuális kultúra 37/1 1 Osztályfőnöki óra 37/1 1 Testnevelés és sport 92,5/2,5 2,5 Tanulás módszertan 37/1 1 Fizika 37/1 1 Földünk - környezetünk 37/1 1 Biológia 37/1 1 Kémia 37/1 1 Pályaorientáció**** 74/2 2 Életvitel és gyakorlati ismeretek**** 37/1 1 Informatika* 37/1 1* Gépészeti szakmai alapozó ismeretek 111/3 Mérések 1 Anyagok 2 Mechanika Műszaki ábrázolás Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok* 74/2 3 Összesen: 31,5 Tantárgy

* Csoportbontás ajánlott **** Nem osztályozzuk, minősítjük (megfelelt, nem felelt meg)

69

10.évf. óra/év/ óra/hét hét 148/4 2 2 74/2 2 111/3 3* 111/3 3 1 37/1 1 37/1 1 92,5/2,5 2,5 37/1 37/1 37/1 37/1

1 1 1 1

37/1 37/1 111/3

1 1*

148/4

2 2 4* 31,5


A szakközépiskola óraterve a kerettanterv szerint Gépészeti szakcsoport (2004-2005. tanévtől felmenő) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óra/év/ óra/hét óra/év/ óra/ óra/év/ óra/ óra/év/ óra/hét Megj. Tantárgy hét hét hét hét hét hét Magyar nyelv 1+1* 1 1 1 K Irodalom 2 3 3 3 Tört. és állampolgári ism. 2 2 2 3 K Társadalomismeret, etika 1 Idegen nyelv* 4* 4* 4* 4* K Matematika 3* 3 4 4 K Ének zene 1 Rajz, vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés, sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Fizika 2 2 2 2 V Földünk és környezetünk 2 Biológia, egészségtan 1 1 Kémia 2 Informatika* 1* 2* 1* 2* V Gépészeti szakmacsoportos alapozó 74/2 74/2 222/6 160/5 V ismeretek Anyagismeret 2 Anyag- és gyártásismeret 1 Műszaki ábrázolás alapjai 2 Gépelemek 2 Mechanika 2 Géprajz 2 Alkalmazott számítástechnika* 2* Elektrotechnika 1 Az ember és környezete 1 Gépészeti szakmacsoportos alapozó 111/3 111/3 74/2 96/3 gyakorlatok Gépészeti mérések* 1* Gépi forgácsolási alapgyakorlatok* 2* Szerelési alapgyakorlatok* 1* Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok* 1* Műszaki ábrázolási gyakorlatok* 2* Géprajz gyakorlatok 1 Anyagmegmunkálási gyakorlatok* 3 Mind összesen: 27,5 29,5 30,5 30,5

K= Kötelező érettségi tárgy V= Választható érettségi tárgy *= Csoportbontás ajánlott

70


Elektrotechnika-elektronika szakcsoport (2004-2005. tanévtől felmenő) Tantárgy

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. óra/é óra/h óra/év/ óra/h óra/év/h óra/ óra/év/ óra/h Megj. v/hét ét hét ét ét hét hét ét

Magyar nyelv * 1+1* Irodalom 2 Történelem és társadalom ism. 2 Társadalomismeret, etika Idegen nyelv* 4* Matematika 3* Ének zene 1 Rajz, vizuális kultúra Osztályfőnöki 1 Testnevelés, sport 2,5 Fizika 2 Földünk és környezetünk 2 Biológia, egészségtan 1 Kémia Informatika* 1* Elektrotechnika-elektronika szakma- 74/2 csoportos alapozó ismeretek Műszaki pályák világa 0,5 Anyagismeret 0,5 Elektrotechnika 1 Műszaki rajz és vizuális kultúra Elektronika alapjai Elektrotechnika-elektronika szakma- 111/3 csoportos alapozó gyakorlatok * Anyagmegmunkálási gyakorlatok* 2* Villamos alapgyakorlatok* 1* Elektrotechnikai alapmérések* Elektrotechnikai alapgyakorlatok * Elektronikai alapmérések * Elektronikai alapgyakorlatok * Összesen 28,5

2 2 2

2 2 3

K

4* 3

2 2 2 1 4* 4

4* 4

K K

1 1 2,5 2

1 1 2,5 2

1 2,5 2

V

2*

V

1 2 2* 74/2

1* 111/3

96/3

1,5 0,5 3 111/3

185/5

1,5* 1,5*

29,5

K= Kötelező érettségi tárgy V= Választható érettségi tárgy *= Csoportbontás ajánlott

71

3 160/5

1* 2* 2* 30,5

2* 3* 30,5

K


Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 4+1 (2009-2010 tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Történelem Társadalomismeret, etika Idegen nyelv* Matematika Ének zene Rajz, vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Informatikai alaptevékenységek* Technológiai alapműveletek* Elektrotechnika Villamos műszerek és mérések* Elektronikai gyakorlatok* Elektronikus áramkörök Számítástechnikai gyakorlatok Összesen

9.évf. óra/év óra/hét




1+1* 2 2

1* 2 2

4 3* 1

4 3

2 2 2 1 4 4

1 1 2,5 2

1 1 2,5 2

1 2,5 2

1 2 2

1

2

2 3 3 2 32,5

2 3 3 2 31,5

1 2,5 2 2 1 1 2 2 2

2 2 2

29,5

* Csoportbontás ajánlott

72

29,5

1 2 3 4 4


Rendőri pályára előkészítő rendvédelmi szak (2004-2005. tanévtől felmenő) 9. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret, etika Angol nyelv* Német nyelv* Matematika Ének zene Rajz, vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés, sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia, egészségtan Kémia Informatika* Fizikális felkészítés** Kommunikációs gyakorlat Alkalmazott számítástechnika* Belügyi rendészeti ismeretek Összesen

10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam

óra/hét

óra/hét

óra/hét

1+1* 2 2

1 3 2

1 3 3

K

3* 2* 3* 1

3* 2* 3 1

1 3 2 1 4* 2* 4

4* 2* 4

K

1 1 2,5 1

1 1 2,5 1

1 2,5 1 2 2 1 2* 2**

27,5

1 2,5 1 2 2 1 2* 2**

28,5

K= Kötelező érettségi tárgy V= Választható érettségi tárgy * Csoportbontás ajánlott ** Külön osztályozzuk a testneveléstől

73

óra/hét Megj.

K

K

V V V V

1** 1 2* 4 30,5

1** 1 2* 4 30,5

V


A felkészítő oktatás óraterve, gépészet – elektronika szakmacsoport részére:

Tantárgy

Óraszám

Személyiségfejlesztés Tanulásmódszertan Alapkészség fejlesztés Számítástechnika alapjai Kommunikáció Szakmai kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Pályaorientáció Szakmai alapozó Osztályfőnöki Testnevelés

120 óra 80 óra 60 óra 60 óra 30 óra 40 óra 60 óra 260 óra 290 óra 36 óra 74 óra 1110 óra

Összesen

74

Dunaferr SzakközépSzakiskola**Pedagógiai Pedagógiai program Dunaferr Szakközépésés Szakiskola program* *2004 2010

Szakmunkások érettségire felkészítő 11. 12. évfolyam óraterve

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 6 6

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

4

4

Társadalomismeret és etika

1

1

1. idegen nyelv (angol)

6*

6*

2. idegen nyelv (német)

6*

6*

Matematika

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2

2

Földünk és környezetünk

2*

2*

Biológia

2*

2*

2

2

A tanuló kötelező heti óraszáma

29

29

Választható vizsgatárgy, fakultáció

3

3

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

32

32

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

Fizika

Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) 

Magyar nyelv és irodalom



Történelem



Matematika



Idegen nyelv

* az érettségi tantárgyválasztás szerint

75

2

2

2

2

2

2

2

2


Valamennyi szakközépiskolai osztály óratervére érvényes óraszámok

A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Fizika  informatika

2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2

A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, biológia, földrajz, elektronika alapjai gépészeti ismeretek belügyi rendészeti ismeretek, testnevelés és informatika tantárgyakból.

7.3 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a tanárok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége, melyhez az iskola minden segítséget megad. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

76


-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

-

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be

-

A taneszköz ára olyan legyen, hogy ne terhelje túl a szülőket

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára (tartós tankönyvek). Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

7.4 ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK Csak felsorolás szerűen rögzítjük. A használat, szolgáltatás rendje az SZMSZ részét képezi.  A könyvtár  Számítógép, Internet használat  A tornaterem használata  

Nyílt napok rendszere Pályaválasztási szülői értekezletek



Sportkörök, DDSE-vel kötött szerződés alapján



Szakkörök



Korrepetálások



Akkreditált felnőttképzési intézetként a felnőttképzés



SZMM vizsgaközpontjaként vizsgáztatások



Elhelyezkedési tanácsadás



Előzetes tudásszint felmérés



Képzési szükségletek felmérése, képzési tanácsadás

7.5 A TANÉV HELYI RENDJE 7.5.1 A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 77


7.5.2 A tanév rendjének közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:    

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, helyi, alap, érettségi, szakmai) rendjét,  a tanítási szünetek (téli, tavaszi) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 7.5.3 Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 5 óra 30-tól 21 óra 20-ig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7 órától 15 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás, csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

7.6 TANULÓI JOGVISZONY ÉS ÁTJÁRHATÓSÁG 7.6.1 Tanulói jogviszony A tanulói jogviszony alatt az értjük, hogy a tanuló kivel, milyen intézettel áll a jogszabályokban előírt jogi kapcsolatban. Tanulói jogviszony az iskolával a felvétel alapján keletkezik, a beiratkozással jön létre. A tanulói jogviszony megszűnését a mindenkor hatályos jogszabályok írják le. 78


-

Szakiskolai képzés esetén a 9-10. évfolyamra járók az iskolával, 1/11-2/12. évfolyamosok megállapodás esetén az iskolával, tanulószerződés esetén a munkáltatóval állnak jogviszonyban.

-

Szakközépiskolai képzés esetén a 9-12. évfolyamra járók az iskolával, 1/13-2/14. évfolyamosok megállapodás esetén az iskolával, tanulószerződés esetén a munkáltatóval állnak jogviszonyban.

A tanulószerződés, a munkáltató és a tanuló (ill. jogi képviselője) között jön létre, a kamarák ellenőrzésével. A szakiskola szakképzési évfolyamaira az iskola tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján veszi fel a tanulókat. A tanulószerződés alapján a munkáltató biztosítja a járandóságokat. 7.6.2 Átjárhatóság Az átjárhatóság alatt azt értjük, hogy a tanulók tanulmányaik ideje alatt iskolán belül csoportot, osztályt, vagy szakot váltanak, másrészt más iskolába távoznak, illetve onnan a mi iskolánkba jönnek. Átjárhatóság a szakiskola és a szakközépiskola között Az a tanuló, aki a szakiskola kilencedik-tízedik évfolyamát sikeresen elvégezte,  bekapcsolódhat a szakképzésbe  tanulmányait szakközépiskolai osztályban folytathatja a tantestület döntésének függvényében  évfolyamismétléssel a tízedik évfolyamon  osztályozó vizsga letételével a tizenegyedik évfolyamon Az a tanuló, aki a szakképzést a 2/12 évfolyamon sikeresen befejezte,  tanulmányait szakközépiskolai osztályban folytathatja a tantestület döntésének függvényében- a tízedik vagy tizenegyedik évfolyamon. Az a tanuló, aki a felzárkóztató képzésben megszerezte a kompetencia bizonyítványt és betöltötte a 16. életévét -

bekapcsolódhat a szakképzésbe

Az a tanuló, aki a felzárkóztató oktatás mellett megszerezte az általános iskolai bizonyítványt -

beiratkozhat a 9. szakképző évfolyamba.

79


7.7 AZ

ISKOLÁBA, ILLETVE ANNAK MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉ-

TELEI

7.7.1 9. évfolyamba lépés (beiratkozás) feltételei: Erre az évfolyamra az iratkozhat be, aki rendelkezik a 8. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. A jelentkező és szülei is vállalják azokat a kötelezettségeket, amelyek az iskola látogatásából rájuk hárulnak. A belépési követelmények megállapítása: -

A szakközépiskolai szakirányt választóknál felvételi vizsgával (magyar nyelv valamint matematika) és az utolsó négy évben szerzett év végi osztályzatok figyelembe vételével történhet.

-

A szakmunkás szakirányt választók esetében az általános iskola utolsó négy évében szerzett osztályzatok értékelése, valamint a pályaalkalmasság megállapítására irányuló beszélgetés a belépési követelmények megállapítása során alkalmazható eljárás.

Az egészségi alkalmasság megállapítása nem az iskola feladata, de esetenként kizáró okot tárhat fel. -

A 9. felkészítő évfolyamba lépés feltétele

1 éves felkészítő oktatás - befejezett 8 osztályról szóló általános iskolai bizonyítvány - vagy befejezett 6-7 évfolyamot igazoló általános iskolai bizonyítvány - a tanuló a beiratkozás évében december 31.-ig betölti a 15. életévét - a szülők vállalják, hogy beszerzik a 16. évüket be nem töltöttek részére a Pedagógiai Tanácsadó Intézet javaslatát. 2 éves felkészítő oktatás - befejezett 5. osztályról szóló általános iskolai bizonyítvány

80


7.7.2 Szakképző évfolyamba lépés (beiratkozás) feltételei Részletes szabályozását a szakmai program tartalmazza. A felkészítő oktatásban szerzett kompetencia bizonyítvány szükséges feltétele a 11. évfolyamba lépésnek. A döntés ellen fellebbezési lehetőség van, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani. 7.7.3 Magasabb évfolyamra lépés feltételei -

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

-

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-14. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

-

Ha a tanuló a 9-12. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

-

Ha a tanuló a 9-12. évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles (a tantestület másképp is dönthet).

-

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt.

81


7.8 A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 7.8.1 Az ellenőrzés és értékelés elvei Az ellenőrzés, értékelés a nevelési – oktatási folyamat szerves része. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzésben és az értékelésben ugyanazoknak az elveknek kell érvényesülniük, mint a nevelés – oktatás folyamatának más területein: -

Az szemlélet és a gyakorlat egységének. A pedagógusoknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetni a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a fejlődés érdekében támasztott követelményekkel.

-

A sokoldalú fejlesztés igénye szükségszerűvé teszi, hogy a tanulók iskolai és iskolához kapcsolódó tevékenysége is sokoldalú legyen.

-

Az ellenőrzés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek ellenőrzésére. A „gyermek- illetve emberközpontúság” azt igényli, hogy folyamatosan értékelje a pedagógus a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését.

-

Az ellenőrzés, értékelés módszerei sokfélék legyenek, hiszen a pedagógusnak arra kell törekednie, hogy minél több adattal rendelkezzék a tanulókról, fejlődésükről, problémáikról. Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, az órán kívüli tevékenység közben is figyelje a tanulók érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit.

-

Ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást, előrehaladást értékelje. A gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékelni, osztályozni kell.

-

Vegye figyelembe fejlődésük jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat, közösségben elfoglalt helyzetüket.

-

Értékelő szavai minél tárgyszerűbbek legyenek. Arról tájékoztassa a tanulókat, hogy a tennivalók mely részét oldották meg sikeresen, hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.

-

Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók azt érezzék, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés és vele együtt az értékelés arra szolgál, hogy megfelelően fejlesszen és motiváljon. 82


7.8.2 Értékelés az iskolában Szaktanáraink tantárgyukból a korrekt értékelés érdekében pontos követelményeket fogalmaznak meg – a tantárgyi előírásoknak megfelelően, - amelyeket ismertetnek a tanév kezdetén a tanulókkal, a 9. évfolyamon pedig a szülőkkel is. Fontos, hogy szorongás és félelem nélküli, korrekt és humánus legyen az értékelés. Minél többféle eszközzel szeretnénk biztosítani a fejlesztő értékelést. Az érdemjegynek reálisan kell kifeleznie azt, hogy milyen periódusban tart a tanuló. Az értékelés befolyásolja az önértékelést. Az értékelésbe a tanulók is bekapcsolódhatnak, saját és egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, érdemjegyekre tett javaslatokkal. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak – és elviselésüknek – a megszokása fejleszti önismeretüket, önértékelésüket, önfegyelmüket és kommunikációjukat. A felkészítő évfolyamban az értékelés a kompetencia követelmények megszerzését jelenti. Az értékelés formái:  diagnosztikus  formatív  szummatív Az érdemjegyek: Jeles (5), ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, s alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Tud szabadon, önállóan beszélni, kérdezni. Jó (4), ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét. Közepes (3), ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Elégséges (2), ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Fogalmakat nem ért. Nem képes önálló feladatvégzésre.

83


Elégtelen (1), ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. Az értékelés technikái:  írásbeli ellenőrzés és értékelés  felmérő  röpdolgozat  témazáró  szintfelmérő  szóbeli ellenőrzés és értékelés  gyakorlati feladatmegoldás  otthon elkészítendő feladat,  házi dolgozat. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés formái -

Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából.

-

Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal.

-

Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).

-

Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből.

-

Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak.

-

Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.

-

Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, gépészet, elektrotechnika, elektronika, informatika tantárgyakból.

-

A villamos mérést megelőző ún. „beugró” dolgozat, amellyel a napi elméleti tananyagból történt felkészülést lehet ellenőrizni.

-

Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból.

-

Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból.

84


-

Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása.

-

Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből.

-

Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző.

-

Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egyegy nagyobb tananyagrész befejezése után.

-

„Kisérettségi” évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk.

Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár két héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait nagyobb súllyal vesszük figyelembe. 7.8.3 Az otthoni felkészülés A feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. Az otthoni felkészülés szerepe -

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása,

-

a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,

-

az összefüggések felismerésének gyakorlása, 85


-

a problémamegoldó készség fejlesztése,

-

az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása,

-

felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint-mérés különböző formáira,

-

az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál,

-

általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

Az otthoni felkészülés formái -

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.

-

Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).

-

Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).

-

A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat).

-

A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).

-

Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.

-

Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése -

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.

-

Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. 86


-

Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő.

-

Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon.

-

A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.

-

A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

Az otthoni felkészülés ellenőrzése -

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz.

-

A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük.

-

A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel.

-

Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

Az otthoni felkészülés koordinációja -

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzé-

87


sére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok menynyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. -

Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk.

-

Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.

-

A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.

-

Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal.

-

A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

7.8.4 A kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja    

kimagasló tanulmányi eredmény jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény közösségért végzett tevékenység diákkörökben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés  kiemelkedő sportteljesítmény  minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái  Írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret  írásbeli igazgatói dicséret  az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba írt tantestületi dicséret  az iskolaközösség előtt átadott elismerő oklevél és könyvjutalom 88


 a ISD Dunaferr Dunai Vasmű ZRt. humán igazgatója és a Dunaferr iskola igazgatója által a legjobb tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulónak és tanulócsoportnak odaítélt díszoklevél és pénzjutalom  aláírás az iskola „Aranykönyvébe” 7.8.5 Szorgalom és magatartás minősítése A szorgalom minősítése Példás: -

-

-

1. Tanulmányi munkában Igényli tudása bővítését. Céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. 2. Az önállóság szintje Önálló a munkában, önellenőrzése rendes. 3. Kötelességtudata Magasfokú, munkatempója állandó, lankadatlan. Mindig készül, figyel, érdeklődik. 4. Érdeklődése Az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

Jó: 1. Tanulmányi munkában Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. - 2. Az önállóság szintje Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. - 3. Kötelességtudata Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat. - 4. Érdeklődése Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: -

-

-

1. Tanulmányi munkában Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Az önállóság szintje Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Kötelességtudata Munkája változékony jellegű. 4. Érdeklődése Szórt figyelem jellemzi.

89


Hanyag: -

1. Tanulmányi munkában Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Az önállóság szintje Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Kötelességtudata Nem törődik kötelességeivel. 4. Érdeklődése Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

Megjegyzés:

Az 1. szempontnál: Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: életkörülményeket, képességek szintjét. A 2., 3., és 4. szempontnál: Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat!

Magatartás minősítése

Aktivitás, példamutatás

Példás igen jó nagyfokú

A közösségi célokkal azonosulás, érdekeinek figye- igen lembevétele Munkában való részvétel élen jár

Jó közepes

gyenge

ellene nem vét

ingadozó

aktívan részt vesz közömbös befolyást nem gyanem árt korol segítőkész ingadozó

Hatása a közösségre

pozitív

Törődés társaival

gondos, segítőkész betartja, arra ösztöbetartja nöz kifogástalan átlagos nagyfokú megfelelő

Házirend betartása Viselkedése, hangneme Fegyelmezettség

Változó

90

Rossz negatív vagy romboló szemben áll érdektelen negatív közömbös, gátló

részben tartja be

sokat vét ellene

udvariatlan, nyegle gyenge

durva, goromba fegyelmezetlen


7.9 AZ ISKOLA ÉRETTSÉGI VIZSGARENDSZERE Minden tanuló - saját választása szerint - középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet. Minden érettségi vizsgára jelentkező tanulónak öt tantárgyból kell vizsgáznia. 7.9.1 Kötelező vizsgatantárgyak    

magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv

7.9.2 Kötelezően választható vizsgatantárgyak        

fizika második idegen nyelv szakmai előkészítő tantárgyak informatika testnevelés biológia földrajz kémia

7.10 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 9-13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német), fizika, elektronika alapjai, gépészeti ismeretek, rendvédelmi ismeretek, informatika, testnevelés. Tanulóink a 10. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 11.) tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 13.) tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni.

91


Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:              

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Elektronikai alapismeretek Gépészeti ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Informatika Testnevelés Biológia Földrajz Kémia

A továbbiakban a program a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) és a szabadon választható érettségi tantárgyak (fizika, elektronikai alapismeretek, gépészeti ismeretek, rendészeti ismeretek, informatika, testnevelés, biológia, földrajz) középszintű érettségi ajánlott témaköreit foglalja össze. 7.10.1 Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. Magyar nyelv

92


A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. -

Ember és nyelv

-

A kommunikáció  A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció  Kommunikációs funkciók és közlésmódok - A tömegkommunikáció

-

A magyar nyelv története  A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása  Nyelvművelés

-

Nyelv és társadalom  Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

-

A nyelvi szintek  Hangtan - Alaktan és szótan – Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az öszszetett mondatokban  Szókincs és frazeológia

-

A szöveg  A szöveg és kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában - A retorika alapjai  Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai

-

Stílus és jelentés  Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi stilisztikai változatok  Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat

Irodalom A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben 93


szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. -

Szerzők, művek

-

 Életművek  Portrék  Látásmódok  A kortárs irodalomból  Világirodalom  Színház- és drámatörténet,  Az irodalom határterületei  Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Műfajok, poétika  Korszakok, stílustörténet

7.10.2 Történelem A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A középszintű történelem érettségi szóbeli tételeinek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. A témakörök:      

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök    

Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 94


    

Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború öszszeomlásáig  Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig  A jelenkor  A mai magyar társadalom és életmód 7.10.3 Matematika A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Szóbeli témakörök -

-

Halmazok Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság - Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenlete Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény 95


-

Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvény-transzformációk – A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozat - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás Elemi geometria Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb transzformációk, merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei

7.10.4 Idegen nyelv Iskolánk az angol, a német és az orosz nyelv középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindhárom nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: -

Bevezető beszélgetés: a húzott tételhez tartozó, a társalgási témákat érintő kérdésekkel a vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval.

-

Szituációs feladat megoldása: a megadott szempontok felhasználásával a jelölt párbeszédet generál a vizsgáztatóval

-

Önálló témakifejtés: vizuális segédanyag és a megadott szempontok alapján. Az önálló témakifejtés után a vizsgáztató még kiegészítő kérdéseket tehet fel.

A vizsga alapját 9 témakör és erre épülő kommunikációs helyzet jellemzi. A témaköröket a könnyebbség kedvéért összesen 19 kisebb témakörre osztottuk. Szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal: 1.

Család, barátok 96


A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek, baráti kapcsolatok 2.

Oktatás, nyelvtanulás

A tanuló iskolája, az intézmény bemutatása, tantárgyak, napirend, iskolai élet, nyelvek tanulásának fontossága 3.

Megélhetés, foglakozások

Fizikai, szellemi foglalkozások, karrierválasztás, népszerű foglalkozások, elvárások az adott pálya területén, pályaválasztás, diákmunka 4.

Ünnepek, nyaralás

Nemzeti ünnepeink, iskolai szünetek, családi ünnepek, húsvét, karácsony ünneplése, szokások 5.

Divat, öltözködés

Ünnepi viselet, hétköznapi viselet, női, férfi viseletek, sportos öltözék, a divat szerepe, iskolai öltözék 6.

Napirend, szokások

A tanuló napirendje hétköznap és hétvégén, iskolábajárás, bevásárlási szokások, otthoni tevékenység, a család és az egyén szokásai 7.

Egészség, betegség

Egészséges életmód folytatása, a legáltalánosabb betegségek, gyermekbetegségek, orvoshoz járás, betegellátás, gyógyszertár használata, gyógyszerek használata, dohányzás elkerülése 8.

Lakás, otthon

Lakhatási formák, ház, lakás bemutatása, helyiségek, lakberendezés, ház, lakás környéke, vidéki és a városi élet összehasonlítása 9.

Étkezés, étterem

Napi étkezések fajtái, ideje, helye, kedvenc ételek, nemzeti ételek, étkezés az otthonon kívül: gyors éttermek, hagyományos éttermek, étkezés az iskolai menzán, egészséges étkezés 97


10.

Vásárlás

Bevásárlás a családban, élelmiszervásárlás, ruhanemű, cipővásárlás, ajándék vásárlása, boltok fajtái, kis boltok és hipermarketek összehasonlítása 11.

Szolgáltatások

A legfontosabb szolgáltatások ismertetése, a leggyakoribb szolgáltatások, posta, gyógyszertár, fodrász, cipész, szabó, banki szolgáltatás 12.

Komputer, internet, telekommunikáció

A komputer használata a mindennapi életben, internet előnye, hátránya, a telefon használata, mobil és vezetékes telefonok, a telekommunikáció szerepe a tanuló életében 13.

Szórakozás, média

Szórakozási formák, rádió, TV, színház, mozi, olvasás, könyvtárhasználat, újságolvasási szokások, DVD, CD térhódítása 14.

Hobbi, szabadidő

Hobbik a mindennapi életben, kedvenc időtöltés a tanulók körében, Magyarországon, beltéri, kültéri szabadidőtöltések 15.

Sport

Sportolás az egészséges életmódért, legnépszerűbb sportok, a tanuló sportolása, kedvenc sportjai, labdajátékok, vízi sportok, beltéri és kültéri sportok, téli sportok, versenyek, Olimpia 16.

Utazás, turizmus

Utazási módok, utazás szeretete, hová, hogyan, külföldi, belföldi utazás előkészítése, hazánk bemutatása egy külföldi turistának, főbb nevezetességeink, szálláslehetőségek, utazási formák 17.

Közlekedés

Tömegközlekedési formák, közlekedés vidéken, nagyvárosban, a tömegközlekedési formák jellemzése, összevetése, autózás 18.

Környezetvédelem

98


Környezetvédelmi problémák ismertetése, mi okozza ezeket a problémákat, hogyan védhetjük környezetünket, környezetkímélő eszközök használata, szelektív szemétgyűjtés a környezetünkben, környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei 19.

Időjárás, éghajlat

A négy évszak jellemzése, kedvenc évszak, védekezés a rossz idő ellen, időjárás előrejelzés figyelemmel kísérése, természeti katasztrófák a világon Kommunikációs helyzetek az idegen nyelv középszintű szóbelin Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy társaság tagja Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltató egységekben ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamo- utas, útitárs son, taxiban, repülőn, hajón) A vizsgázó a fenti kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban.

7.10.5 Fizika Az elméleti témához kell kapcsolódnia:  a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek,  a témához kapcsolódó egyszerű számításnak,  a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni.

99


Szóbeli témakörök  Newton törvényei  Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye  Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő  Newton III. Erőlökés  Mozgásfajták  Egyenes vonalú egyenletes mozgás – Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás  Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések  Mechanikai hullámok  Munka, energia  Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly  Hőtágulás  Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)  Az ideális gáz kinetikus modellje  Energiamegmaradás hőtani folyamatokban  Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok  Halmazállapot-változások  Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás  A termodinamika II. főtétele  Körfolyamatok - Hőerőgépek  Elektromos mező  Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése  Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön  Egyenáram  Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők  Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye  Időben állandó mágneses mező  Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője  Mágneses erőhatások  Az időben változó mágneses mező  Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája  Elektromágneses hullámok  Az elektromágneses hullám fogalma  A fény mint elektromágneses hullám  Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképzés  A szem és a látás  Az anyag szerkezete  Az atom szerkezete  A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete 100


 Az atommagban lejátszódó jelenségek  Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió  Sugárvédelem  Elemi részek  A gravitációs mező  Csillagászat  A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

7.10.6 Gépészeti alapismeretek 1. Ábrázoló geometriai alapismeretek       

Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Vetületi ábrázolás Axonometrikus és perspektívikus ábrázolás Síkmetszés Áthatások Metszeti ábrázolás

2. Géprajzi alapismeretek alkalmazása       

Felvételi vázlatkészítés Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mérethálózat Mérettűrések Alak- és helyzettűrések Felületminőség Jelképes ábrázolások  Munkadarabrajz készítése 3. Merev testek statikája és szilárdságtana      

Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Kéttámaszú- és egyik végén befogott tartók Igénybevételek Méretezés egyszerű igénybevételre Méretezés összetett igénybevételre

4. Gépelemek    

Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények Tengelyek, csapágyazások 101


 Tengelykapcsolók, fékek  Nyomatékszármaztató hajtások, súrlódó és kényszerhajtások  Hajtóművek 4. Anyagismeret    

Alapfogalmak Fémtani alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok

5. Villamosságtani ismeretek      

Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Áramköri elemek Transzformátorok felépítésük, működésük Transzformátortípusok Egyenáramú villamos forgógépek Váltakozó áramú villamos forgógépek

6. Az ember és környezete  Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak  Munkakörnyezet, ergonómia 7.10.7 Elektronikai alapismeretek Elektrotechnikai alapismeretek Villamos alapfogalmak    

alapfogalmak, ellenállásokkal kapcsolatos számítások, ellenállások hőfokfüggése ellenállások a gyakorlatban

Egyenáramú hálózatok alaptörvényei    

egyenáramú hálózatok alaptörvényei, ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd méréshatár kiterjesztés: előtét-, söntszámítások

A villamos áram hatásai  hőhatás,  vegyi hatás,  mágneses hatás,

102


 élettani hatás Energiaforrások  villamos munka, teljesítmény, hatásfok, terhelhetőség,  ideális és valóságos generátorok, áram- és feszültséggenerátorok helyettesítő képei, kapcsolásai,  a szuperpozíció tétele  generátorok teljesítményviszonyai, hatásfoka, az illesztés Villamos erőtér    

a villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye, anyagok viselkedése villamos térben, kondenzátorok, kapacitások, töltés, kisütés, energia

Mágneses erőtér  A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses térben,  anyagok viselkedése mágneses térben,  elektromágneses indukció Váltakozó áramú áramkörök     

szinuszosan váltakozó mennyiségek jellemzői, egyszerű váltakozó áramú áramkörök, összetett váltakozó áramú áramkörök, valódi tekercs, kondenzátor és veszteségeik váltakozó áramú teljesítmények

Többfázisú hálózatok    

a többfázisú rendszer fogalma, a háromfázisú rendszer jellemzői, csillag és delta kapcsolás, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés a villamos energia szállítása és elosztása

Villamos gépek    

transzformátorok, egyenáramú generátorok és motorok, váltakozó áramú motorok, egy- és háromfázisú generátorok

103


Elektronikai alapismeretek Passzív elektronikai áramkörök  kétpólusok felosztása, jellemzői,  négypólusok felosztása, jellemzői,  szűrő áramkörök Félvezető áramköri elemek     

félvezető diódák, speciális diódák, bipoláris tranzisztorok, unipoláris tranzisztorok, egyéb félvezetők

Tranzisztoros alapáramkörök       

munkapont beállítás, alapfogalmak, bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások, unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások, többfokozatú erősítők, csatolások, visszacsatolások, frekvenciafüggés, határfrekvenciák, zajok és torzítások

Alapáramkörök alkalmazásai     

szélessávú és hangolt erősítők, nagyjelű erősítők, oszcillátorok, stabilizátorok, műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás

Impulzustechnikai alapáramkörök  az impulzus fogalma, fajtái, jellemzői,  passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök,  impulzusok előállítási módjai: félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök  logikai alapfogalmak,  logikai alapáramkörök 7.10.8 Belügyi rendészeti ismeretek A magyar rendőrség szervezeti felépítése, feladatai 104


 A rendőrség feladata, szervezeti irányítása  A rendőr jogai: fegyverviselési jog, kérelemhez, panaszhoz való jog, egyenruha viselési jog  Az öltözködés, a külső megjelenés és a felszerelésre vonatkozó jogszabályok.  A rendőri feladatok ellátásának és az utasítások teljesítésének kötelezettsége, intézkedési kötelezettség  Igazoltatás, fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása  A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk közös szabályai  A lőfegyver használata, a csapaterő alkalmazása, tömegoszlatás Büntetőjogi ismeretek       

A büntetőjog fogalma, feladata, tárgya, tagozódása, jogforrása A Btk szerkezete A bűncselekmény fogalma, elkövetői. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai A büntetés fogalma, célja, a Btk szankciórendszere A Btk hatálya

Büntetőeljárás-jogi ismeretek       

A büntetőeljárás alapelvei A büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és feladataik A büntetőeljárás megindításának feltételei A nyomozás megindítása, akadályai, befejezése A bizonyítás törvényessége, eszközei A terhelt vallomása, a tanú, a szakértő, a tárgyi bizonyítási eszköz Őrizetbe vétel, előzetes letartóztatása, kényszergyógykezelés, lakhelyelhagyási tilalom, házkutatás, motozás, lefogás Igazgatásrendészeti ismeretek  Az igazgatásrendészet feladatai, jelentősége  A fegyver engedélyügyi tevékenység  A külföldiekkel kapcsolatos rendőri intézkedések Szabálysértési ismeretek      

A szabálysértés fogalma, jogforrásai A szabálysértés elkövetői és felelősségük, a felelősségre vonás mellőzése Felelősséget kizáró okok a szabálysértési jogban, a szabálysértés elévülése Jogorvoslat és végrehajtás a szabálysértési jogban A fiatalkorúakra vonatkozó különleges rendelkezések A katonákra vonatkozó különleges rendelkezések

Kriminalisztikai ismeretek  A kriminalisztika tárgya  Azonosítás 105


   

Bűnügyi fényképezés a videotechnika A nyom fogalma, keletkezése, fajtái A nyomok felkutatása és rögzítése Az egyedi személyazonosítás lehetővé tevő nyomok felkutatása és rögzítése

7.10.9 Informatika Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga témakörei A szóbeli feladatok az „Informatika érettségi részletes követelményei” alapján a középszintű vizsga kérdései a szóbeli vizsgán az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. Információs társadalom A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források - Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 106


Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Információs hálózati szolgáltatások -

Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata 5. Könyvtárhasználat Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány - Könyvtári szolgáltatások Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei      7.10.10

Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika Testnevelés

A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják.

107


A szóbeli vizsga „A” és „B” tételsort tartalmaz. Az "A" tételek kérdéseire, utasításaira adott esszé típusú feleletek az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását mérik. A "B" tételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. A tételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elő. Az „A” tételhez kapcsolódó feladatok: -

önálló tervek, modellek az egészséges életmód megtervezésére,

-

a kerettantervben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni gyakorlat megtervezéséhez;

-

az ismeretek rangsorolása, a kiválasztott gyakorlat (feladat, mozgássor, sportág) speciális szempontok szerinti alkalmazására;

-

saját, eredeti megoldások bemutatása, melyek egy meghatározott cél érdekében komplex módon rendszerezik a vizsgázó ismereteit,

-

értékelő elemzések, amelyekben a vizsgázó a saját véleményét, tudatosan felépített gondolatait bizonyítja az egészségvédelem területén.

A "B" tételhez kapcsolódó feladatok: -

felsorolás (nevek, testnevelés elméleti fogalmak stb.)

-

fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés elméleti stb.)

-

adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.)

Az elméleti ismeretek témakörei:           

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok

108


 Természetben űzhető sportok Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga kötelező, és kötelezően választható részből és elemekből áll. Kötelező részek: - Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat Kötelezően választható részek és elemek: - Atlétika: futás (60 m vagy 2000m) - Atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás) - Atlétikai dobás (kislabda hajítás vagy súlylökés) - Torna: Talajtorna, vagy ugrás, plusz egy választott tornaszer - Lányok: gerenda, ritmikus gimnasztika - Fiúk: gyűrű, nyújtó, korlát - Testnevelési és sportjátékok: kézi- kosár- röplabda, labdarúgás - Úszás vagy küzdősport 7.10.11

Földrajz

A vizsga szerkezete Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

I. Topográfiai ismere- II. Földrajzi ismeretek és teket,

képességeket képességek meglétét vizs- Egy természetföldrajzi és egy ellenőrző feladatsor gáló feladatsor társadalomföldrajzi altétel kifejtése

20 perc 100 perc 100 pont

50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A jelölt először az I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Az I. feladatsor megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vo109


nalzó. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői A feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. A feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. Értékelés Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.

SZÓBELI VIZSGA A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort öszszeállító szaktanár gondoskodik. A jelölt vázlatot készíthet, és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). Tartalmi szerkezet A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tétel jellemzői A szóbeli tétel két altételből (feladatból) áll:  a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;  a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

110


A két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet.

1. altétel – Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza Témakörök  Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek  A geoszférák földrajza és környezeti problémáik – Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok  Földrajzi övezetesség  A kontinensek természetföldrajza  Magyarország és tájainak természetföldrajza

2. altétel – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakörök      

Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország csoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában Globális környezeti problémák

Értékelés Az egyes altételek megoldására 25-25 pont adható. Az értékelés szempontjai altételenként: Tartalmi összetevők

20 pont

Logikus felépítés

2 pont

A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat

3 pont

111


7.10.12

Kémia

Az érettségi vizsga szerkezete: Középszint írásbeli és szóbeli

Vizsgaforma Az írásbeli feladatainak

központi – kijelölése – időtartama

120 perc

– maximális pontszáma

100 pont

A szóbeli feladatainak iskolai (szaktanár) – kijelölése – maximális időtartama

15 perc

– maximális pontszáma

50 pont

A szóbeli vizsga tartalmi része: Középszint Egy szerves, szervetlen vagy általános 1. feladat

kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy

2. feladat

leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése

Középszinten a tétel két részének eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érintenie.

112


A teljes (írásbeli és szóbeli) vizsgán, papíron, számológépen és íróeszközön, valamint a szóbelin az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható.

Témakörök: 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7 Fémek 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 Szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6 Szénhidrátok 3.7 Fehérjék 3.8 Nukleinsavak 3.9 Műanyagok 113


3.10 Energiagazdálkodás 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás 4.8 Elektrokémia

7.10.13

Biológia

Az érettségi vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. Az írásbelin 100, a szóbelin 50, összesen 150 pontot lehet szerezni. A középszintű írásbeli feladatsort központilag állítják össze. A középszintű vizsga szóbeli részét az emberi szervezettel és annak egészségével, valamint a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos témákból kell összeállítani (B altétel). A középszintű vizsga szóbeli részéhez tartozik valamely gyakorlat és annak elemzése-értékelése (A altétel). Ez vagy helyben elvégzendő laboratóriumi vizsgálat, megfigyelés, fajismerettel vagy életközösséggel kapcsolatos feladat, vagy egy már korábban elkészített munka (projekt) bemutatása. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Témakörök: 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

114


3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3 Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4.1. Homeosztázis 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 6.1 Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója

115


8 SZAKMAI PROGRAM 8.1 AZ ISKOLAI SZAKKÉPZÉS CÉLJA A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében a képzés: -

Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához.

-

Alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, rendelkezzen a szakmai követelményeknek megfelelő kompetenciákkal, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó és növekvő változásoknak eleget tenni.

-

Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra- és vállalására.

-

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét.

-

Készítse fel a tanulókat a szakmai és érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre.

Az iskolarendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a munka világába történő belépési kompetenciák kifejlesztését is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

8.2 SZAKKÉPZÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA A munkáltatókkal való együttműködés:  felvételikkel, új szakokkal kapcsolatos rendezvények,  felnőttképzésbe, vizsgáztatásba való bekapcsolódás,  szakmai rendezvényeken való részvétel, illetve azokra történő meghívások.

116


Szülők, tanulók tájékoztatása:  szülői értekezletek,  az iskola megjelenése az Interneten.  regionális és városi pályaválasztási kiállítások  pályaválasztási nyílt napok,  szakmai napok,  szórólapok,  médiákon keresztül közvetített ismeretek,  saját videó, CD anyag készítése.

Az általánosan képző évfolyamok után mind a szakiskolában, mind a szakközépiskolában olyan népszerű és keresett szakokat indítunk, amelyek vonzóvá teszik az iskolát. Az oktatási szerkezetet úgy alakítjuk ki, hogy az átjárhatóságot az iskolán belül, de kívül is biztosítsa. Beilleszkedés elősegítése: -

A tanulók szakmai, munkaerőpiaci beilleszkedésének segítésére kiemelt szerepet kap a vállalkozói ismeretek oktatása.

-

Szakmai felkészítésük során számos olyan kiegészítő ismereteket is nyújtunk, amelyek az elhelyezkedési esélyeiket növelik.

-

A végzett tanulóink „nyomon követési” tapasztalatait felhasználjuk, figyelembe véve az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság ajánlását illetve a munkaügyi központ adatait is.

Elhelyezkedési esélyek növelése: Tanulóinknak a jobb elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében a tananyagban szereplő, alábbi modulokat kiemelten kezeljük: -

PLC, CNC, hidraulika, pneumatika, ívhegesztés, lánghegesztés, CIM ismeretek (számítógéppel integrált gyártórendszerek), robotok, automatikai rendszerek, számítógépes és vállalkozási ismeretek.

117


8.3 A KÉPZÉS SZAKASZAI, KÉPZÉSI IDŐ, JELLEMZŐI Az iskola oktatási struktúrája összetett, szerteágazó. Ennek oka az, hogy a szakképzés több szinten folyik, másrészt a képzési rend átalakult.

8.4 AZ AKTUÁLIS KÉPZÉSI FORMÁK a. Szakiskolai képzés Képzési idő két időszakból tevődik össze. Az első szakasz a 9-10. évfolyam, ahol kerettanterv szerinti, általános képzés folyik. E mellett szakmai orientációs, illetve alapozó tantárgyakat is tanulnak. A második szakaszban (1/11.-2/12.-3/13. évfolyamokon) történik a szakképzés, melynek végén a hatályos Szakmai Vizsgakövetelmény előírásai alapján szakmai vizsgát tehetnek. 2008-tól az alábbi szakmákban a szakképzési idő három év:  Villanyszerelő (2005-től)  Gépi forgácsoló (2007-től)  Géplakatos  Szerkezetlakatos  Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő (Központifűtés- és csőhálózat-szerelő, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Jelenleg az alábbi szakmákban szakképzési ideje két év:  Autószerelő (érettségire épül)  Karosszérialakatos  Hegesztő A szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők számára biztosítjuk az érettségi megszerzésének lehetőségét, a közoktatási törvény előírásai szerint. b. Szakközépiskolai képzés Képzési idő két időszakból tevődik össze. Az első szakasz a 9-12. évfolyam, ahol általános, kerettanterv szerinti képzés folyik. E mellett szakmai orientációs, illetve alapozó tantárgyakat is tanulnak a gépész ill. az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban. A 12. évfolyam végén, a tanulók választásuk szerint közép- vagy emelt szinten érettségi vizsgát tehetnek a szakmai alapozó tantárgyból. 118


Ezután továbbtanulhatnak a felsőoktatásban vagy a 1/13.-2/14. évfolyamokon, ill. a 2009/2010. tanévben indítandó 4+1 évfolyamos Elektronikai technikus képzés esetén az 1/13. évfolyamon folytatják tanulmányaikat és felkészülhetnek a hatályos Szakmai Vizsgakövetelmény előírásai szerinti szakmai vizsgára.

8.5 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.5.1 Beiratkozás Szakképző évfolyamra az iratkozhat be, aki az OKJ-ben és a képzési programban meghatározott belépési feltételeknek megfelel, valamint az OKJ-ben meghatározott bemeneti kompetenciákkal rendelkezik, és megfelel az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. 8.5.2 A magasabb évfolyamra lépés feltételei -

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

-

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközi tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-14. évfolyamon, minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

-

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette az egyes tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt.

-

A kerettantervben meghatározott tantárgyegységek osztályzatát, az azt tanítók közösen határozzák meg. A tantárgyrészek óraszámainak 30%-ról való hiányzás esetén a tanulónak az adott tantárgyrészből osztályozó vizsgát kell tennie.

119


8.6 A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KÖRE Az iskolában a szakmai képzésben résztvevő tanulók köre a 8. osztályt elvégzett tanulóktól a munkaviszonyban álló dolgozókig terjed.

8.7 AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEI -

A képzési tevékenységünk kiterjed mind iskolarendszerű, mind iskolarendszeren kívüli oktatásra.

-

Az iskola három fő szakterületen végez szakképzést, amely az alábbi szakmacsoportokra bontható:

Villamos (informatika)

Gépész szakmacsop Épületgépészet

Elektronika

Melegüzem

Automatizálás

Közlekedés

Szerelőipar, Karbantartás Szolgáltatás

Automatizálás

Mechatronika

Erősáram, Energetika

Alkalmazott számítástechnika

Gépjármű 8.8 ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSI SZINTEK

8.9 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS A gépészeti irányultságú általánosan képző évfolyamokon (9-10-11-12.) az általános képzési célokon túl olyan szakmai előkészítő képzés is folyik, amelynek célja, hogy a tanulókat a szakterületek megszerettetésére, annak alaposabb elsajátítására ösztönözze. A villamos (elektrotechnika-elektronika) irányultságú általánosan képző évfolyamokon (9-10-11-12.) az általános képzési célokon túl olyan szakmai előkészítő képzés 120


is folyik, amelynek célja, hogy a tanulókat a szakterületek megszerettetésére, annak alaposabb elsajátítására ösztönözze.

8.10 SZAKISKOLAI KÉPZÉS A mind a gépész szakmacsoportban, mind az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban az általánosan képző évfolyamon (9-10.) az általános képzési célokon túl olyan szakmai előkészítő képzés is folyik, amelynek célja, hogy a tanulókat a szakterületek megszerettetésére, annak alaposabb elsajátítására ösztönözze. Az iskolában oktatható OKJ szerinti szakok: Az iskolarendszerű képzést a gazdaságosság, a szervezhetőség, a vonatkozó törvényi és önkormányzati előírások figyelembe vételével kell megszervezni. A munkáltatókkal, kamarákkal, szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal való egyeztetés után, figyelembe véve az RFKB ajánlását is alakult ki az új OKJ szerinti iskolarendszerű képzések köre.

8.11 ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSEK A 2008/2009-es tanévben utoljára oktatott szakok (2/14. évfolyam): Megnevezés

OKJ száma

Mechatronikai technikus Erősáramú elektronikai technikus Automatizálási technikus (gépipari szakirány)

52 5423 06 52 5422 02 52 5499 01

Képzési forma Nappali tagozat Esti tagozat Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű

A 2008/2009-es tanévben az új OKJ-alapján indítható szakok: Megnevezés Automatikai műszerész Automatikai technikus (ráépüléssel) Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Mechatronikai műszerész Mechatronikai technikus (ráépüléssel) Épületgépész technikus Gépgyártás-technológiai technikus

OKJ száma 52 523 01 0000 00 00 52 523 01 0001 54 01 54 523 01 0000 00 00 54 522 01 0000 00 00 52 523 03 0000 00 00 52 523 03 0001 54 01 54 582 01 0000 00 00 54 521 01 0000 00 00

121

Képzési forma Nappali tagozat Esti tagozat Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű


Folyamatosan oktatott szakma (2 éves képzés): Megnevezés Autószerelő (új OKJ alapján)

OKJ száma 51 525 01 1000 00 00

Képzési forma Nappali tagozat Esti tagozat Iskolai rendszerű Tanfolyam

8.12 ALAPFOKÚ ELŐKÉPZETTSÉGRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSEK

A 2008/2009-es tanévben az új OKJ-alapján indítható szakok: Megnevezés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Karosszérialakatos Olvasztár Szerkezetlakatos Villanyszerelő Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

OKJ száma 31 521 09 1000 00 00 31 521 10 1000 00 00 31 521 11 0000 00 00 31 525 03 1000 00 00 31 521 01 0000 00 00 31 521 24 1000 00 00 33 522 04 1000 00 00 31 582 09 0000 00 00 31 582 09 0010 31 03 31 582 09 0010 31 04

Képzési forma Nappali tagozat Felnőttképzés Iskolai rendszerű Tanfolyam Iskolai rendszerű Tanfolyam Iskolai rendszerű Tanfolyam Iskolai rendszerű Tanfolyam Tanfolyam Iskolai rendszerű Tanfolyam Iskolai rendszerű Tanfolyam Iskolai rendszerű Tanfolyam Iskolai rendszerű Iskolai rendszerű

Tanfolyam Tanfolyam

8.13 FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÜNK Iskolánk fő tevékenységi köre a nappali tagozatos iskolarendszerű általános és szakképzés. A demográfiai helyzet változása miatt várhatóan egyre nehezebb lesz a kilencedik évfolyamra beiskolázni 8-9 osztályt. Ez pedig a feladat csökkenését jelenti. A csökkenő feladat miatt felszabaduló szabad kapacitásunkat a felnőttképzés piacán szeretnénk hasznosítani. Ehhez új piaci szegmenseket is megcélzunk.

8.14 ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI KÍNÁLATUNK (ESTI TAGOZAT): Szakmai kínálatunk:       

54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus 54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus 52 523 01 0001 54 01 Automatikai technikus (ráépülés) 52 523 03 0001 54 01 Mechatronikai technikus (ráépülés) 54 523 01 1000 00 00 Automatikai műszerész 52 523 03 0000 00 00 Mechatronikai műszerész

122


Kiegészítő képzéseink:  CISCO Hálózati Akadémiai CCNA nemzetközi minősítésű képzés (Informatikai Hálózati Rendszertelepítő)  Gépészeti tervező programok: AutoCAD 2D-s kezelői tanfolyam, AutoCAD 3D-s üzemeltetői tanfolyam, Pro/Engineer 3D-s tervező tanfolyam A kínálat összeállítása előtt a piaci igényeket igyekszünk feltérképezni, és a keresletnek megfelelően alakítjuk azt. Az egyéni igényeket nyilvántartjuk és keresletnek megfelelő szakokat kínálunk, ha szükséges, a korábbi kínálatot módosítva. A szervezeti igényeket kiemelten kezeljük, a tananyagba a vállalati igényeket, -ha vannak ilyenekbeépítjük.

8.15 A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE VONATKOZÓ CÉLOK A helyi Munkaügyi Központtal valamint a Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve, figyelembe véve az RFKB ajánlását tervezzük a következő évek képzési kínálatát. Az ISD Dunaferr Zrt. átalakulása miatt a munkavállalók jelentős hányada számára szükséges szakmai át- és továbbképzéseket, kiegészítő képzéseket indítani. A szakképzés kínálatának, versenyképességének növelése, a párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében együttműködési szerződéseket kötöttünk a város képző intézményeivel: a Dunaújvárosi Főiskolával, a középfokú szakképző iskolákkal, az ISD Dunaferr Zrt. Képzési és Fejlesztési Főosztályával. A Budapesti Műszaki Főiskola Humánfejlesztési és Módszertani Intézetével együttműködve több éve sikeresen működik a Cisco Hálózati Akadémia. Ennek keretében a kis- és középméretű vállalatok, intézmények számítógépes hálózati infrastruktúrájának tervezéséhez, kivitelezéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek átadását sajátítják el két éves képzés keretén belül a hallgatók.

8.16 A SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVEI Az óratervek az új OKJ alapján és az NFSZI által forgalmazott, az illetékes minisztériumok által jóváhagyott központi programok adaptálásával készültek. Ezt a munkát a tantestület szakmai munkaközösségei végezték. A központi program által nyújtott lehetőségekből kiválasztották - a helyi igényeket figyelembe véve - a szabadon vá-

123


lasztott tantárgyakat, és ahol indokolt volt, ott összeállították az iskola helyi programját. A testnevelés tantárgy óraszámát a szakképző évfolyamokon a nem kötelező tantárgyakra biztosított időkeret terhére állították be.

8.17 A KIDOLGOZOTT ÚJ HELYI TANTERVEK ÉS ÓRATERVEK: a. Szakiskolai szakképzések: Megnevezés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Karosszérialakatos Olvasztár Szerkezetlakatos Villanyszerelő Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Központifűtés- és csőhálózatszerelő

OKJ száma 31 521 09 1000 00 00 31 521 10 1000 00 00 31 521 11 0000 00 00 31 525 03 1000 00 00 31 521 01 0000 00 00 31 521 24 1000 00 00 33 522 04 1000 00 00 31 582 09 0000 00 00 31 582 09 0010 31 03

b. Érettségire épülő képzések: Megnevezés

OKJ száma

Automatikai műszerész Automatikai technikus (ráépüléssel) Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Mechatronikai műszerész Mechatronikai technikus (ráépüléssel) Épületgépész technikus Gépgyártás-technológiai technikus

52 523 01 0000 00 00 52 523 01 0001 54 01 54 523 01 0000 00 00 54 522 01 0000 00 00 52 523 03 0000 00 00 52 523 03 0001 54 01 54 582 01 0000 00 00 54 521 01 0000 00 00

124


33 522 04 10000000 Villanyszerelő szakképesítés óraterve (2010. szeptember 1-től) Tantárgy- és tananyag felosztás Villanyszerelő 33 522 04 0000 00 00 1 /11. Évfolyam Óraszámok

Hozzá tartozó tananyagelem

Tananyag egység Tantárgy neve

Azonosító száma

Neve

Infromatika

Informatikai alaptevékenységek

161/1.0/0900-06

Munkavédelem- és környezetvédelem

Munkahely- és környezet védelme

161/2.0/0896-06

Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I.

161/1.0/0899-06

Szakmai ismeretek

Villamos mérések

elmélet

elméletigényes gyakorlat

gyakorlat

1.1; 1.2; 1.3

36

0

108

40210

36

0

0

180

0

0

0

72

0

0

0

544

72

652

Azonosító

1.1

Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II.

161/2.0/0899-06

2.1

Villámvédelem

161/4.0/0899-06

4.1

Munkavédelem

161/8.0/0899-06

8.1

Villamos mérések

161/7.0/0899-06

Technológiai alapműveletek

161/2.0/0900-06

Munkaszervezés/tervezés

161/3.0/0900-06

7.1; 7.2 2.1; 2.2 3.2

Szakmai gyakorlatok Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I.

161/1.0/0899-06 1.1; 1.2; 1.3

Testnevelés

72

Osztályfőnöki

36 Ősszesen:

360

Nyári összefüggő szakmai gyakolat

90

1 /12. Évfolyam

Tantárgy neve Neve

Óraszámok

Hozzá tartozó tananyagelem

Tananyag egység Azonosító száma

Azonosító

elmélet

elméletigényes gyakorlat

gyakorlat

Munkavédelem- és környezetvédelem

Munkahely- és környezet védelme

161/2.0/0896-06

2.2

32

0

0

Dokumentáció

Dokumentáció

161/3.0/0896-06

3.1; 3.2; 3.3; 3.4

160

0

0

Villamos gépek

Villamos gépek

161/5.0/0899-06

5.1; 5.2; 5.3; 5.4

160

0

0

Villamos mérések

Villamos mérések

161/7.0/0899-06

7.3

0

32

0

Munkaszervezés/tervezés

161/3.0/0900-06

3.1

Előkészítés

161/1.0/0896-06

1.1; 1.2; 1.3; 1.4

0

0

544

Testnevelés

64

0

0

Osztályfőnöki

32

0

0

448

32

544

Szakmai gyakorlatok

Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata III.

161/3.0/0899-06

Villamos gépek

161/5.0/0899-06

Szabadvezeték és kábelhálózatok

3.1

5.5 6.; 6.2

161/6.0/0899-06

Ősszesen:

125


33 522 04 10000000 Villanyszerelő szakképesítés óraterve (2008. szeptember 1-től) 11. évfolyam elm egyak gyak 36 72 216 72 72

tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai ismeret Informatika Szakmai angol Villamos gépek Munkahely- és környezet védelme Villámvédelem Dokumentációk Munkavédelem PLC ismeretek Villamos mérések Informatika gyakorlat Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

12. évfolyam elm egyak gyak 36 72 36

252 72

108

összesen

144

0 1026

144 648 90 882

324

108 1206

13. évfolyam képzési idő összesen elm egyak gyak elm egyak gyak 32 104 0 0 64 208 0 0 32 284 0 0 72 0 0 72 0 0 252 0 0 72 0 0 32 32 0 0 192 192 0 0 32 32 0 0 32 32 0 0 128 0 236 0 0 0 144 684 576 0 0 1908 90 0 0 180 774 288 128 576 756 236 2232 992 3224

Jelmagyarázat: elm:

Elméleti órák osztálykeretek között. A pedagógus és a tanuló terhelésében is elméletnek számítanak.

egyak: Elméletigényes gyakorlatok csoportbontásban. A pedagógus terhelésében elméletnek, a tanuló terhelésében gyakorlatnak számítanak. gyak:

Gyakorlatok csoportbontásban. A pedagógus és a tanuló terhelésében is gyakorlatnak számítanak.

126


33 522 04 10000000 Villanyszerelő szakképesítés óraterve (2009. szeptember 1-től) 11. évfolyam elm egyak gyak 36 72 216 72 72

tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai ismeret Informatika Szakmai angol Villamos gépek Munkahely- és környezet védelme Villámvédelem Dokumentációk Munkavédelem PLC ismeretek Villamos mérések Informatika gyakorlat Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

12. évfolyam elm egyak gyak 36 72

288 72

108

összesen

144

0 1026

144 648 90 882

360

108 1242

13. évfolyam képzési idő összesen elm egyak gyak elm egyak gyak 32 104 0 0 64 208 0 0 32 248 0 0 72 0 0 72 0 0 288 0 0 72 0 0 32 32 0 0 192 192 0 0 32 32 0 0 32 32 0 0 128 0 236 0 0 0 144 684 576 0 0 1908 90 0 0 180 774 288 128 576 792 236 2232 992 3260





54 522 01 0000 00 00 Erősáramú technikus szakképesítés óraterve (4+2 éves)

127


54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus szakképesítés óraterve (4 + 2) 13. évfolyam 14. évfolyam képzési idő összesen elm egyak gyak elm egyak gyak elm egyak gyak tantárgy Műszaki informatika 18 54 0 0 0 0 18 54 0 Műszaki alapgyakorlatok 72 0 0 72 Munkaszervezés 72 72 0 0 Villamos áramkörök 54 54 0 0 Villamos áramköri gyakorlatok 90 0 0 90 Alkalmazott számítástechnika 72 0 72 0 Műszaki dokumentáció 36 72 36 72 0 Géptan 72 36 72 36 0 Villanyszerelési ismeretek 36 36 0 0 Villanyszerelési gyakorlatok 72 0 0 72 Elektrotechnika 126 126 0 0 Elektronika és elektronikai gyakorlatok 126 0 126 0 Méréstechnika 90 90 0 0 Szakmai angol 36 36 6 26 42 62 0 Szakszámítások 36 18 8 56 44 74 0 Gyakorlati elektrotechnika 64 64 0 0 Műhelygyakorlat-1(hálózatszerelés) 64 0 64 0 Műhelygyakorlat-2(ipari és háztartásigép) 64 0 0 64 Műhelygyakorlat-3(villamos hálózatok) 70 0 70 0 Villamos mérések 90 0 90 0 Energetikai mérések 70 0 70 0 Villamos gépek 126 126 0 0 Villamos művek 128 128 0 0 Villamos gépek üzeme 84 0 84 0 Villamos vezérlések 160 0 160 0 Technológia 28 44 28 44 0 Osztályfőnöki 13 23 14 18 27 41 0 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 0 0 90 589 437 324 374 682 64 963 1119 388 összesen 1350 1120 2470





128


54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus szakképesítés óraterve (felnőtt) 13. évfolyam tantárgy

elm

Műszaki informatika

36

egyak gyak

14. évfolyam elm

összképzési idő

egyak gyak

36

elm 36

egyak gyak 36

Műszaki alapgyakorlatok Munkaszervezés

36

Villamos áramkörök

18

Villamos áramköri gyakorlatok

18


36 18 18

18

72

18 72

Műszaki dokumentáció

18

18

18

18

Géptan

18

18

18

18

Villanyszerelési ismeretek

18

18

Villanyszerelési gyakorlatok Elektrotechnika

90

Elektronika és elektronikai gyakorlatok

90 90

90

Méréstechnika

72

Szakmai angol

18

18

14

18

32

36

Szakszámítások

18

18

14

18

32

36

72

Gyakorlati elektrotechnika

32

32

Műhelygyakorlat-1(hálózatszerelés)

9

Műhelygyakorlat-2(ipari és háztartásigép)

9 7

7

Műhelygyakorlat-3(villamos hálózatok)

16

16

Villamos mérések

64

64

Energetikai mérések

32

32

Villamos gépek

96

96

Villamos művek

64

64

Villamos gépek üzeme

32

Villamos vezérlések

64

Technológia

16

32 64

16

64 16

64

16

Osztályfőnöki Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összesen

360

288 648

236

269 576

71

596

557

71

1224





129


52 523 03 0000 00 00 Mechatronikai műszerész szakképesítés óraterve 13. évfolyam 14. évfolyam képzési idő összesen elm egyak gyak elm egyak gyak elm egyak gyak tantárgy Informatikai alaptevékenységek 0 108 0 0 108 0 0 108 0 0 108 0 Technológiai alapműveletek 0 0 108 0 0 Munkaszervezés/tervezés 108 72 0 162 72 0 Műszaki ábrázolás és dokumentáció 162 Mechatronikai szerelési ismeretek 0 0 36 0 0 36 144 0 0 144 0 0 Anyag- és gyártásismeret 0 144 0 0 144 0 Műszer- és méréstechnikai ismeretek Szakmai gyakorlat 0 0 90 64 64 0 90 36 32 68 0 0 Osztályfőnöki óra Szakmai angol 72 72 0 0 Informatika 72 64 0 136 0 Műszaki matematika 36 36 0 0 72 0 72 0 CAD (2D-s ábrázolás) 192 132 0 192 132 0 Ipari automatika Gépszerelés és gyártási gyakorlati ismeretek 0 0 33 0 0 33 0 90 0 0 90 0 Ipari méréstechnika 0 88 176 0 88 176 Szerelési gyakorlati ismeretek 153 0 0 153 0 0 Mechatronikai szerelés elmélete 32 32 0 0 Műszaki szakszámítások 64 0 64 0 CAD (3D-s ábrázolás) Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 0 0 90 558 576 216 473 438 209 1031 1014 425 összesen 1350 1120 2470





130


52 523 01 0000 00 00 Automatikai műszerész szakképesítés óraterve 13. évfolyam 14. évfolyam képzési idő összesen elm egyak gyak elm egyak gyak elm egyak gyak tantárgy Szakmai angol 72 64 136 0 0 Elektromechanika, és vill. mérések 216 216 0 0 Pmeumatika és hidraulika alapjai 54 54 0 0 Alkalmazott számítástechnika 36 36 0 0 Villamos hibajavítás- Dokumentálás 18 18 0 0 Szabadsáv 144 100 244 0 0 Osztályfőnöki 36 32 68 0 0 Megmunkálások 72 0 0 72 Elektromechanikai alapműveletek 72 0 0 72 Minőségbiztosítás 18 0 0 18 Munka- és környezetvédelem 18 0 0 18 Műszaki rajz 72 72 0 0 Szerelés előkészítés 108 108 0 0 Villamos hibajavítás 36 0 36 0 Hidraulikus-pneumatikus hibajavítás 90 0 90 0 Automatika szerelés 108 72 0 108 72 Automatizálás PLC-vel 72 72 0 0 PLC programozás tervezése 90 90 0 0 Elektropneumatika 126 0 126 0 PLC programozás 126 0 126 0 Automatikai hálózatok 72 0 72 0 140 0 140 0 0 Üzemeltetési műveletek 224 0 224 0 Üzemi gyakorlat 28 0 28 0 Szakdolgozat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 0 0 90 756 234 342 498 576 0 1254 810 342 összesen 1332 1074 2406



egyak: Elméletigényes gyakorlatok csoportbontásban. A pedagógus terhelésében elméletnek, a tanuló terhelésében gyakorlatnak számítanak. gyak: Gyakorlatok csoportbontásban. A pedagógus és a tanuló terhelésében is gyakorlatnak számítanak.

131


54 523 01 0000 00 00 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE 4+2 éves képzés 13. évfolyam 14. évfolyam képzési idő összesen elm egyak gyak elm egyak gyak elm egyak gyak tantárgy Informatikai alaptevékenységek 90 0 90 0 Technológiai alapműveletek 162 0 0 162 Munkaszervezés/tervezés 36 0 0 36 Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek 54 54 0 0 Elektronikus áramkörök 378 378 0 0 Villamos műszerek és mérések 144 0 144 0 Elektronikai gyakorlatok 261 0 0 261 Számítástechnikai gyakorlatok 99 0 99 0 Osztályfőnöki óra 36 32 68 0 0 Villamosipari anyag és alkatrészismeret 36 36 0 0 Villamosipari méréstechnikai ismeretek 90 0 90 0 Elektronikus áramkörépítési feladat 90 0 90 0 Mechatronikai szerelési gyakorlat 90 0 0 90 Villamosgépek és áramkörei 90 0 0 90 Ipari méréstechnika 70 0 0 70 PLC alapismeretek 42 42 0 0 PLC programozási gyakorlat 57 0 57 0 Mikrovezérlők ismeret 42 42 0 0 Mikrovezérlők programozási gyakorlata 57 0 57 0 74 0 74 0 Alkalmazott elektronika 126 126 0 0 Automatikai ismeretek 224 0 224 0 Automatizálási gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 0 0 90 468 333 549 278 592 250 746 925 799 összesen 1350 1120 2470





132


54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus szakképesítés óraterve 4+1 éves képzés 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus szakképesítés óraterve (4+1 éves)

tantárgy

elm 37

Informatika* Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapműveletek Elektrotechnika Villamos műszerek és mérések Elektronikai gyakorlatok Elektronikus áramkörök Számítástechnikai gyakorlatok

9. évfolyam egyak gyak

elm 74


elm 37


elm 64


elm


74 74 74

74 74

74 74

64 111

111

96 96

74

64

Villamosipari anyag és alkatrészismeret Villamosipari méréstechnikai ismeretek Elektronikus áramkörépítési feladat Mechatronikai szerelési gyakorlat Villamosgépek és áramkörei Ipari méréstechnika PLC alapismeretek PLC programozási gyakorlat Mikrovezérlők ismerete Mikrovezérlők programozási gyakorlata Alkalmazott elektronika Automatikai ismeretek Automatizálási gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összesen óra/hét

43 83 73 83 90 33 61 43 61 43 74 177 224 111

74 259 7

74

148

74 296 8

74

148

148 407 11

133

111

160

128 474 15

90 186

342

457 1088 34

289

Képzési idő összesen elm egyak gyak 0 0 148 0 0 207 0 0 43 0 0 0 0 0 61 0 61 0 0 177 0 0 697

74 0 0 212 0 0 138 0 0 0 73 0 0 0 0 43 0 43 74 0 224 0 881 2222

0 74 0 0 281 0 0 0 0 83 0 83 90 33 0 0 0 0 0 0 0 90 644


Jelmagyarázat: *:

A csillaggal jelölt közismereti elméleti órák csoportbontásban.

elm:




134


54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus szakképesítés óraterve

Ssz.

Tantárgy neve

1. 2. 3.

Műszaki dokumentáció Geometriai mérések CAD Munka és környezetvédelem Szerelőipari technológia Irányítástechnika Tüzeléstechnika Gépelemek Géptan Fémipari alapgyakorlatok Fűtés Vízellátás Légtechnika Gázellátás Osztályfőnöki Elmélet összesen Gyakorlat összesen

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Ssz.

Tantárgy neve

1. 2.

Műszaki dokumentáció Épületgépészeti rajz Szerelőipari technológia Géptan Automatika Tervezés Villamos mérések Szerelési, hegesztési gyakorlat Légtechnikai mérések Fűtés Vízellátás Légtechnika Gázellátás Osztályfőnöki Elmélet összesen Gyakorlat összesen

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Évfolyam 1/13. év / 1. félév Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 3 2 4 2 2 2 2 2 2 6 2 2 2 1 1 29 6

Évfolyam 1/13. év / 2. félév Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 3 2 2 2 4 2 2 6 4 2 2 2 1 1 23 12

135


Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Ssz. 1. 2. 3. 4. 6. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Tantárgy neve Vezetési ismeretek Vállalkozástan Mechanika Épületgépészeti dokumentáció Mérés, beüzemelés Elektromos szerelés, mérés Csőhálózat szerelés Tervezés Fűtés Légtechnika Vízellátás Gázellátás Osztályfőnöki Szabadsáv Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Tantárgy neve Kivitelezés irányítása Mechanika Épületgépészeti dokumentáció Üzembehelyezés, minősítés Épületgépészeti szerelés, ellenőrzési gyakorlat Gázellátás Fűtés Légtechnika Vízellátás Tervezés Osztályfőnöki Szabadsáv Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Évfolyam 2/14. év / 1. félév Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 2 2 2 2 2 3 6 2 2 2 2 2 1 3 22 11

Évfolyam 2/14. év / 2. félév Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 5 2 2 4

6 2 2 2 2 2 1 3 27 6

136


Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés óraterve Szakma neve Tantárgy neve

HETI ÓRASZÁM

Műszaki dokumentációk

2

Központifűtéscsőhálózat- és csőhálózat-szerelő 1/11. évfolyam (OKJ 31 582 09 0010 31 03) 2010/2011 Tananyagegység és azonosíElmélet Nyári Tananyagelem és azonosítója tója Elmélet igényes Gyakorlat termelési gyakorlat gyakorlat 095/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk 095/2.0/0111-06 Geometriai mérés

095/1.1/0111-06 Műszaki dokumentációk 095/2.1/0111-06 Geometriai mérések 095/2.2/0111-06 Geometriai mérések elmélete

Mérés, fémek alakítása

3

095/3.0/0111-06 Fémek kézi és kisgépes alakítása

095/3.1/0111-06 Munkabiztonság minőségvédelem 095/3./0111-06 Anyagjelölések értelmezése 095/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

Munkavédelem

1

Épületgépészeti rajz

1

095/1.0/0110-06Általános 095/1.2/0110-06 Elsősegélynyújgépészeti munka-baleset, tűztás,környezetvédelem elméleti ismeretei és környezetvédelmi feladatok

095/1.0/0109-06 Dokumentá095/1.1/0109-06 Az épületgépészeti dokumentációk ciók készítésének ismeretei 095/1.2/0109-06Az épületgépészeti dokumentációk

137

72

0

0

18

0

0

18

0

0

18

0

0

18 0

36

36

0

36

0


095/3.0/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek 095/4.0/109-06 Hegesztés Szakismeret

Csőszerelési ismeret

2

2

095/3.1/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek ismerete 095/4.1/109-06 Hegesztési ismeretek 095/5.1/0109-06 Munka és környezetvédelem az épületgépészeti rendszerekben és munkahelyen

18

095/1.0/0095-06 Szerelés előkészítése

095/1.1/0095-06Szerelés előkészítési és kiegészítő ismeretek

18

095/2.0/0095-06Csővezeték szerelés

095/2.1/0095-06Csővezeték szerelési ismeretei

18

095/2.0/0096-06 Acél csövek szerelése

095/2./0096-06 Acélcsö szerelés technológiai ismeretek

18

0

0

18

0

0

095/3.4/0111-06 Előrajzolás

36 72 0

0 0 0

0 0 72


0

0

144

095/1.1/0110-06 Elsősegélynyújtás,munkabiztonság,környezetvédelem elméleti ismeretei

0

120

0

095/1.2/0109-06 Dokumentációk

0

36

0

095/2.1/0109-06 Alapvető mérések

0

18

0

095/3.2/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek készítése, karbantartása, javítása

0

0

54

1 2 095/3.0/0111-06 Fémek kézi és kisgépes alakítása

Szakmai gyakorlat

21

36

095/5.0/0109-06 Munka és környezetvédelem

095/4.0095-06 Tömítettség és 095/4.0095-06 Tömítettség és tömörségi ellenőrzési tömörségi ellenőrzés ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés

18

095/1.0/0110-06Általános gépészeti munka-baleset, tűzés környezetvédelmi feladatok 095/1.0/0109-06 Dokumentációk 095/2.0 /109-06 Mérések 095/3.0/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek

138


095/4.0/109-06 Hegesztés

095/4.2/109-06 Hegesztett kötések ívvel, lánggal

0

0

54

095/1.0/0095-06 Szerelés előkészítése

095/1.2/0095-06 Szerelés előkészítési munkái

0

0

54

095/2.0/0095-06Csővezeték szerelés

095/2.2/0095-06Csővezetékek szerelése

0

0

90

095/4.0/095-06 Tömítettség és tömörségi ellenőrzés

095/4.2/095-06 Tömítettség és tömörség ellenőrzési munkák

0

0

18

095/2.0/0096-06 Acélcső szerelés

0

0

54

000.000.001

0

0

42

095/2.0/0096-06 Acél csövek szerelése Alapgyakorlat Nyári termelési gyakorlat Összesen Iskola óra Műhely óra

35 14 21

Elmélet Oszt. , Testnev. nélkül Összes óraszám az évfolyamon nyári gyak nélkül:

139

468 360

210

582 952 1260

160 160


Központifűtés- és csőhálózat-szerelő - 2/12. évfolyam (OKJ 31 582 09 0010 31 03) 2010/2011

Szakma neve Tantárgy neve

Épületgépészeti rajz

Szakismeret

HETI ÓRASZÁM

Tananyagegység és azonosítója

Tananyagelem és azonosítója

Elmélet Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat

095/1.0/109-06 Dokumentációk

095/1.2/109-06 Az épületgépészeti dokumentációk

32

0

0

095/1.0/107-06 Fűtési csőhálózat

095/1.1/107-06 Fűtési csőhálózat szerelési ismeretek

18

0

0

095/4.0/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelése

095/4.01/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelési és beszabályozási ismeretei

14

0

0

95/6.0/109-06 Munkaszervezés

95/6.1/109-06 Alapvető munkaszervezési feladatok

18

0

0

95/3.0/0095-06 Tartószerkezetek szerelése

95/3.1/0095-06 Épületgépészet készülékek tartószerkezeteinek szerelési ismerete

18

0

0

095/1.0/0096-06 Épületgépészeti berendezések és készülékek

095/1.2/0096-06 Épületgépészeti berendezés és készülék ismeret

22

0

0


095/1.1/107-06 Fűtési csőhálózat szerelési ismeretek

20

0

0

095/2.0/107-06 Fűtőtestek

095/2.1/107-06 Fűtőtest szerelési

16

0

0

095/3.0/107-06 Kazánok 095/4.0/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelése

095/3.1/107-06 Kazán szerelési 095/4.1/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelési és beszabályozási ismeretei

18

0

0

24

0

0

2

5

140


095/5.0/0107-06 Fűtési rendszerek karbantartása

095/5.1/0107-06 Fűtési rendszerek karbantartási ismeretei

095/3.0/0096-06 Vörösréz vezetékek szerelése

095/3.0/0096-06 Vörösréz vezeték szerelés technológiai ismeretek 095/4.0/0096-06 Műanyagcső szereléstechnológiai ismeretek

24

0

0

9

0

0

9

0

0

095/5.0/0096-06 Légtechnikai szere- 095/5.0/0096-06 Légtechnikai lések csövek szereléstechnológiája

18

0

0

095/6.0/0096-06 Épületgépészeti rendszerszerelés

095/6.0/0096-06 Épületgépészeti rendszerszerelési alapismeretek

28

0

0

00.01 Épületgépészeti alkalmazások

00.01 Épületgépészeti alkalmazás programok kezelése

64

0

0

32 64

0 0

0 0

0

48

0

095/4.0/0096-06 Műanyagcsövek szerelése Csőszerelési ismeretek

2


2

Osztályfőnöki Testnevelés

1 2

Szakmai gyakorlat

21

095/3.0/0095-06 Tartószerkezetek szerelése

095/3.2/0095-06 Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelése

095/1.0/0096-06 Épületgépészeti berendezések és készülékek

095/1.1/0096-06 Épületgépészeti berendezés és készülék szerelés

0

0

54

095/3.0/0096-06 Vörösréz vezetékek szerelése

095/3.1/0096-06 Vörösréz vezetékek szerelés

0

0

27

095/4.0/0096-06 Műanyagcsövek szerelése

095/4.1/0096-06 Műanyagcső szerelés

0

0

27

095/5.0/0096-06 Légtechnikai szere- 095/5.1/0096-06 Légtechnikai lések csatornák szerelése

0

0

27

141


Összesen Iskola óra Műhely óra

095/6.0/0096-06 Épületgépészeti rendszer sz.. 095/6.0/0096-06 Lefolyó rendszer szerelés

095/6.1/0096-096 Lefolyórendszer szerelés


095/1.2/107-06 Fűtési csőhálózat szerelés

095/2.0/107-06 Fűtőtestek 095/3.0/107-06 Kazánok 095/4.0/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelése

095/2.2/107-06 Fűtőtest szerelés 095/3.2/107-06 Kazánszerelés 095/4.2/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelése és beszabályozása



Felkészítés szakmai vizsgára

000.000.003

35 14 21

Elmélet Oszt. , Testnev. nélkül Összes óraszám az évfolyamon :

142

0

0

18

0

0

95

0 0

0 0

54 50

0

18

0

0

43

0

0 448 352

0 109

211 563 672

1120


31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés kifutó óraterve Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 10. 11. 12. 14. 15. 16.

Évfolyam 1/11. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat Műszaki dokumentáció 2 Minőségvédelem 1 Anyagismeret 2 Munkavédelem 2 Épületgépészeti szakmai ismeretek 1 Csőszerelési ismeretek 1 0,5 Geometriai mér.elm Fémipari alapgyakorlat 11,5 Épületgépészeti szerkezetek 5 1 Geometriai mér.gyak Alapvető mérések 1 Elsősegélynyújtás 2 Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Elmélet összesen 13,5 4 Gyakorlat összesen 16,5 Tantárgy neve

Évfolyam Ssz. Tantárgy neve 2/12. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat Épületgépészeti szakmai ismeretek 1. 4 Csőszerelési ismeretek 2. 5 Épületgépészeti rajz 0,5 3. Ép.gép.rajz.gyakorlat 2,5 4. Épületgépészeti szerkezetek 5. 7 Csőszerelési gyakorlat 6. 1,5 5,5 Csőszerelési gyakorlat 7. 1 6 8. Szabadsáv 1 9. Osztályfőnöki 1 10. Testnevelés 2 Elmélet összesen 12,5 5 Gyakorlat összesen 19,5

Ssz. 1. 2. 3. 4.

Évfolyam 3/13. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 5 5 23 1 2 8 5 23

Tantárgy neve Központi fűtés Fűtésszerelési gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Elmélet összesen Gyakorlat összesen

143


51 525 01 1000 00 00 Autószerelő szakképesítés óraterve 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő - 13. évfolyam Szakma neve Tantárgy neve

Munkavédelem

Vállalkozási ismeretek

Műszaki alapismeretek

HETI ÓRASZÁM

1

1


Elmélet Nyári igényes Gyakorlat termelési gyakorlat gyakorlat


Elmélet

240/1.1/0673-06 Munka-, baleset- és tűzvédelmi ismeretek

12

0

0

240/1.2/0673-06 Környezetvédelmi ismeretek

12

0

0

240/1.3/0673-06 Hulladékok, veszélyes anyagok tárolása

12

0

0

240/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok

240/1.1/0886-06 Vállalkozás működtetése

36

0

0

Géprajz

000.000.001 saját fejlesztés

36

0

0

Mechanika


36

0

0

000.000.003/1. Elektrotechnikai labor gyak.

0

10

0

000.000.003/2. Elektrotechnikai elmélet

26

0

0

240/7.0/0675-06 Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei

240/7.1/0675-06 Gépjárműfelépítmények felépítése, működése

38

0

0

240/6.0/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések javítási ismeretei

240/6.1/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések felépítése, működése

42

0

0

240/1.0/073-06 Munka,baleset és környezetvédelem

3 Elektrotechnika

Szakmai ismeretek

8

144


Anyagismeret

Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

2

3

240/5.0/0675-06 Kormányberendezések javítási ismeretei

240/5.1/0675-06 Kormányberendezések felépítése, működése

42

0

0

240/4.0/0675-06 Fékberendezések javítási ismeretei

240/4.1/0675-06 Fékberendezések felépítése, működése

42

0

0

240/3.0/0675-06 Futómű javítási ismeretek

240/3.1/0675-06Futóművek felépítése, működése

42

0

0

240/2.0/0675-06 Erőátvitel javítási ismeretek

240/2.1/0675-06 Erőátviteli berendezések felépítése, működése

42

0

0

240/1.0/0675-06 Motorjavítási ismeretek

240/1.1/0675-06 Belső égésű motorok felépítése és működése

40

0

0

240/1.0/0674-06 Karbantartási műveletek

240/1.1/0674-06 Gépjárművekben alkalmazott folyadékok, olajok

42

0

0

Anyagismeret

000.000.004. saját fejlesztés

30

0

0

240/1.0/1208-06 Munkafelvétel

240/1.1/1208-06 Kommunikáció az ügyféllel

36

0

0

240/3.0/0673-06 Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

240/3.3/0673-06 Ügyfélkommunikációs ismeretek

12

0

0

Alapvető informatikai ismeretek


0

18

0

20

0

0

240/1.0/0619-06 Jármű- 240/1.1/0619-06 Járműazonosító azonosítási jellemzők felépítése és tartalma

145


ismeretek

240/1.2/0619-06 Járműazonosító jellemzők elhelyezkedése a járművön

22

0

0

Osztályfőnöki

1

36

0

0

Testnevelés

2

72

0

0

0

30

0

0

0

14

240/1.1/0864-06 Külső ápolás

0

0

22

240/1.2/0864-06 Belső ápolás

0

0

22

240/3.1/0673-06 Munkafelvételi ismeretek (hibabehatárolás, felhasznált anyagok, munkaidő stb.)

0

0

12

240/3.2/0673-06 Árajánlat készítés

0

0

8

0

0

12

0

0

12

0

17

0

240/1.0/0866-06 Autómosó berendezések felépítése és működése

240/1.2/0866-06 Autómosóberendezések működése és kezelése 240/1.3/0866-06 Autómosóberendezések tisztítása, karbantartása

240/1.0/0864-06 Autóápolás

Szakmai gyakorlat

14 240/3.0/0673-06 Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

240/2.1/0673-06 240/2.0/0673-06 Műsza- Műszaki rajz készítés és olvasás ki dokumentációs 240/2.2/0673-06 ismeretek Dokumentációk felhasználása és készítése 240/7.0/0675-06 240/7.2/0675-06 Gépjárműfelépítmények Gépjárműfelépítmények vizsgájavítási ismeretei lata

146


240/6.0/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések javítási ismeretei

240/5.0/0675-06 Kormányberendezések javítási ismeretei

240/4.0/0675-06 Fékberendezések javítási ismeretei

240/3.0/0675-06 Futómű javítási ismeretek

240/2.0/0675-06 Erőátvitel javítási ismeretek

240/2.0/0674-06 Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz-

240/7.3/0675-06 Gépjárműfelépítmények beállítása, javítása 240/6.2/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/6.3/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések beállítása, javítása

0

17

0

0

18

0

0

18

0

0

18

0

0

18

0

0

18

0

0

18

0

240/3.2/0675-06 Futóművek diagnosztikája, vizsgálata

0

18

0

240/3.3/0675-06 Futóművek beállítása, javítása

0

18

0

0

18

0

0

18

0

0

10

0

240/5.2/0675-06 Kormányberendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/5.3/0675-06 Kormányberendezések beállítása, javítása 240/4.2/0675-06 Fékberendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/4.3/0675-06 Fékberendezések beállítása, javítása

240/2.2/0675-06 Erőátviteli berendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/2.3/0675-06 Erőátviteli berendezések beállítása, javítása 240/2.2/0674-06 Szemrevételezéses vizsgálati műveletek

147


műveletek

240/1.0/0675-06 Motorjavítási ismeretek

240/2.3/0674-06 Diagnosztikai vizsgálatok

0

18

0

240/1.2/0675-06 Motordiagnosztika, -vizsgálat

0

30

0

240/1.3/0675-06 Motorbeállítás, javítás

0

18

0

0

38

0

0

8

0

0

0

36

240/1.2/0674-06 Feltöltési menynyiségek ellenőrzése, folyadékok összetételének diagnosztikai 240/1.0/0674-06 Karbanellenőrzése tartási műveletek 240/1.3/0674-06 Gépjármű esztétikai állapot felmérése, festékréteg-vastagság mérés 240/3.0/1208-06 Járműtisztítás

240/3.1/1208-06 Külső-belső tisztítás

Nyári termelési gyakorlat

90

Összesen

21

iskola óra:

21

Elmélet Oszt. , Testnev. nélkül

Műhely óra

14

Százalék:

728

394

138

620

622

49,92%

50,08%

Összes óraszám az évfolyamon nyári gyak. nélkül:

1260

Összes óraszám az évfolyamon nyári gyakorlattal és test. És osztf. Nélkül:

1242

148

90


51 525 01 1000 00 00 Autószerelő - 14. évfolyam

Szakma neve

Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat

Tantárgy neve

HETI ÓRASZÁM



Elmélet


2



64

0

0

240/2.0/0619-06 Környezetvédelmi mérések

240/2.1/0619-06 Belső égésű motorok emissziótechnikája

56

0

0

240/2.2/0865-06 Alkatrész-tárolás, illetve továbbítás

22

0

0

240/2.5/0865-06 Karosszériaelemek tárolása, illetve továbbítása

18

0

0

Elektrotechnika II.


0

8

0

Pneumatika és Hidraulika


0

8

0

240/2.0/0865-06 Járműbontás Szakmai ismeretek

5

149


Gépjármű ápolás és karbantartás

Diagnosztika

Gépelemek


0

8

0

240/1.0/0865-06 Járműátvétel bontásra

240/1.1/0865-06 Járműátvétel bontásra

8

0

0

Felkészülés a szakmai vizsgára


0

32

0



46

0

0

240/3.0/1208-06 Járműtisztítás

240/3.2/1208-06 Jármű átadása

54

0

0



10

0

0

240/2.0/0864-06 Autó-karbantartás

240/2.1/0864-06 Napi ellenőrzés és karbantartás

50

0

0

240/2.0/0674-06 Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz-műveletek

240/2.1/0674-06 Időszakos szerviz-műveletek

42

0

0

5

6

150


240/4.1/1208-06 Számítógépes diagnosztika, és adatbáziskezelés

75

0

0

240/4.2/1208-06 Mérőátalakítók ismerete

65

0

0


0

10

0

240/4.0/1208-06 Járműjavítás elmélete


Osztályfőnöki

1

32

0

0

Testnevelés

2

64

0

0

240/2.3/0865-06 Karosszéria szétbontása

0

14

0

240/2.4/0865-06 Karosszériaelemek vizsgálata és minősítése

0

12

0

240/2.1/0865-06 Alkatrész kiszerelés és minősítés

0

18

0

240/2.2/0619-06 Motorüzemi paraméterek (fordulatszám, előgyújtás, stb.) mérése

0

19

0

240/2.0/0865-06 Járműbontás Szakmai gyakorlat

14

240/2.0/0619-06 Környezetvédelmi mérések

151


240/2.3/0619-06 Otto-motorok gázelemzése

0

19

0

240/2.4/0619-06 Dízelmotorok füstölésmérése

0

18

0

240/2.5/0619-06 Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD)

0

30

0

240/1.2/0886-06 Egyszerű árajánlat készítése

0

18

0

240/1.3/0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel

0

0

20

240/1.4/0886-06Számlakészítés

0

0

32

240/1.5/0886-06 Piackövetés

0

24

0

240/1.2/1208-06 Diagnosztikai vizsgálatok, próbaút

0

54

0


240/1.0/1208-06 Munkafelvétel

152


240/1.3/1208-06 Hibalista felvétele

0

36

0

240/2.1/1208-06 Járműjavítás

0

50

0

240/2.2/1208-06 Ellenőrző vizsgálatok, mérések

0

48

0


0

0

36

606

426

88

240/2.0/1208-06 Járműjavítás gyakorlata

Felkészülés a szakmai gyakorlati vizsgákra

Összesen

35

iskola óra:

21


Műhely óra

14

Százalék:

153

510

514

49,80%

50,20%

Összes óraszám az évfolyamon :

1120

Összes óraszám az évfolyamon test. És osztf. Nélkül:

1024


51 525 01 1000 00 00 Autószerelő szakképesítés kifutó óraterve Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 10.

Ssz. 1. 2. 3.

Tantárgy neve Munkavédelem Vállalkozási ismeretek Műszaki dokumentáció Mechanika Elektrotechnika Anyagismeret Szakmai ismeretek Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Tantárgy neve Szakmai ismeretek Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Évfolyam 1/13. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 1 1 2 2 2 2 11 1 14 22 14

Évfolyam 2/14. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 13 1 21 14 21

154


31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló szakképesítés óraterve Szakma neve

1/11. évfolyam

Gépi forgácsoló (OKJ 31 521 09 1000 00 00)

2010/2011.

Tantárgy neve

Munkavédelem

Heti óraszám

Modulok neve

110/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok.

Az évfolyam összes tervezett óraszáma ElméletNyári igényes termelési Elmélet gyakorlat Gyakorlat gyakorlat

1

36

Osztályfőnöki

1

36

Testnevelés

2

72

1

36

Anyagismeret Geometriai mérés

Szakrajz

110/1.1/0225-06 Anyagok Anyagvizsgálati gyakorlatok 110/2.2/0225-06 Geometriai mérések Geometriai mérések elmélete. 110/2.1/0225-06 Geometriai mérések Geometriai mérési gyakorlatok 110/1.1/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet. Műszaki dokumentációk.

155

36 2 36 2

72


110/1.2/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet. Anyagjelölések értelmezése

14

110/1.2/0264-06 Esztergálási alapfeladatok I. Sík és hosszesztergálási ismeretek I.

36

Szakismeret

CNC ismeret

Gyakorlat

3 110/2.2/0264-06 Esztergálási alapfeladatok II. Sík és hosszesztergálási ismeretek II.

36

110/3.2/0264-06 Esztergálási feladatok I. Alak és menet esztergálási ismeretek I.

22

110/5.1/0264-06 CNC forgácsolás I. CNC programszerkesztés I.

2

72

110/2.1/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat. Kézi forgácsoló gyakorlatok.

125

110/2.2/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat. Gépi forgácsoló gyakorlatok.

84

110/1.1/0264-06 Esztergálási alapfeladatok I. Sík és hosszesztergálási gyakorlatok I.

21

72

110/2.1/0264-06 Esztergálási alapfeladatok II. Sík és hosszesztergálási gyakorlatok II.

72

110/3.1/0264-06 Esztergálási feladatok I. Alak és menet esztergálási gyakorlatok I.

72

110/4.1/0264-06 Esztergálási feladatok II. Alak és menet esztergálási gyakorlatok II.

72

156


110/5.2/0264-06 CNC forgácsolás I. CNC gépkezelés I.

130

110/5.3/0264-06 CNC forgácsolás I. CNC gépkezelés III.

129

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

160 35

396

259

497

Az I éves képzés össz óraszáma:

1312

Az I éves képzés elméleti óraszáma:

396

Az I éves képzés gyakorlati óraszáma:

817

Tájékoztató adat, I éves képzés gyakorlati óraszáma:

157

160

756


2/12. évfolyam Szakma neve

Gépi forgácsoló

(OKJ 31 521 09 1000 00 00) 2010/2011.

Az évfolyam összes tervezett óraszáma Tantárgy neve

Heti óraszám

Modulok neve

Elmélet

110/1.2/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset, tűz és környezetvédelmi feladatok. Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei. Munkavédelem

1

32

110/1.3/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet. Munkabiztonság, minőségvédelem. Osztályfőnöki

1

Testnevelés

2 110/1.2/0225-06 Anyagok Anyagismeret

Anyagismeret

2

64

1

32

110/112/0225-06 Anyagok Anyagvizsgálati gyakorlatok Geometriai mérés

110/2.1/0225-06 Geometriai mérések Geometriai mérési gyakorlatok.

158

Elméletigényes Gyakorlat gyakorlat


110/4.2/0264-06 Esztergálási feladatok II. Alak és menet esztergálási ismeretek II. 110/11.2/0264-06 Marás I. Marási ismeretek I. Szakismeret

CNC ismeret

32 5

32

110/12.2/0264-06 Marás II. Marási ismeretek II.

32

110/13.2/0264-06 Köszörülés I. Köszörülési ismeretek I.

32

110/14.2/0264-06 Köszörülés II. Köszörülési ismeretek II.

32

110/6.1/0264-06 CNC forgácsolás II. CNC programszerkesztés II.

2

20

44

110/4.1/0264-06 Esztergálási feladatok II. Alak és menet esztergálási gyakorlatok II.

70

110/7.1/0264-06 Fúrás I. Fúrás I.

21

110/8.1/0264-06 Fúrás II. Fúrás II.

21

110/9.1/0264-06 Darabolás I. Darabolás I.

21

110/10.1/0264-06 Darabolás II.Darabolás II. Gyakorlat

21 21

110/11.1/0264-06 Marás I. Marási gyakorlatok I.

77

110/12.1/0264-06 Marás II. Marási gyakorlatok II.

49

110/13.1/0264-06 Köszörülés I. Köszörülési gyakorlat I.

77

110/14.1/0264-06 Köszörülés II. Köszörülési gyakorlat II.

49

110/15.1/0264-06 Gyalulás, vésés Gyalulás, vésés

159

28


14

110/16.1/0264-06 Szerszámélezés. Szerszámélezés. 110/6.2/0264-06 CNC forgácsolás II. CNC gépkezelés II. 110/6.3/0264-06 CNC forgácsolás II. CNC gépkezelés IV.

112 112 35

308

268

A II éves képzés össz óraszáma: A II éves képzés elméleti óraszáma: A II éves képzés gyakorlati óraszáma: Tájékoztató adat, a II éves képzés gyakorlati foglalkozások óraszáma:

160

448

0

1024 308 716 672


31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló szakképesítés kifutó óraterve Évfolyam 1/11. év

Ssz.

Tantárgy neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Munkabiztonsági ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Anyagismeret Geometriai mérés Műszaki dokumentáció készítés Szakismeret CNC ismeret Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Ssz.

Tantárgy neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Munkabiztonsági ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Anyagismeret Geometriai mérés Műszaki dokumentáció készítés Szakismeret CNC ismeret Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Elmélet Elmélet ig. gyak. 1 1 2 1 1 2 4 2

Gyakorlat

21

Évfolyam 2/12. év Elmélet Elmélet ig. gyak. 1 1 2 1 1 1 4 2

Gyakorlat

21 11

2 21

Évfolyam 3/13. év

Ssz.

Tantárgy neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Munkabiztonsági ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Anyagismeret Geometriai mérés Minőségvédelem Műszaki dokumentáció készítés Szakismeret CNC ismeret Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Elmélet Elmélet ig. gyak. 1 1 2 1 1 1 1 2 4

161

Gyakorlat

21 14 21


Géplakatos - 1/11. évfolyam (OKJ 31 521 10 1000 00 00) Szakma neve 2010/2011 Elmélet Nyári Elmélet igényes Gyakorlat termelési gyakorlat gyakorlat

Tantárgy neve

HETI ÓRASZÁM




2

112/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk


72

0

0

112/1.0/0225-06 Anyagok

112/1.2/0225-06 Anyagismeret

54

0

0

112/3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés

112/3.1/0220-06 A korrózióvédelem alapjai

14

0

0

112/1.0/0225-06 Anyagok

112/1.1/0225-06 Anyagvizsgálati gyakorlatok

46

0

0

112/2.0/0111-06 Geometriai mérés

112/2.2/0111-06 Geometriai mérések

30

0

0

112/3.2/0111-06 Anyagjelölések értelmezése

24

0

0

112/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete

48

0

0

112/3.1/0345-06 Gépbeállítás elmélete I.

18

0

0

112/3.2/0345-06 Gépbeállítás elmélete II.

18

0

0

Anyag- és mérés ismeret

Fémek alakítása

Szakmai ismeretek

4

2

3


112/3.0/0345-06 Gépbeállítás

162


112/1.0/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai

112/1.1/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai

72

0

0

Osztályfőnöki

1

36

0

0

Testnevelés

2

72

0

0


0

18

0


0

0

114

112/2.2/0225-06 Geometriai mérések elmélete

0

20

0

112/2.1/0225-06 Geometriai mérési gyakorlatok

0

50

0



0

36

0

112/1.0/0345-06 Műszaki mérések

112/1.1/0345-06 Műszaki mérések

0

36

0

112/2.2/0345-06 Gépelembeállítási feladatok I.

0

0

54

112/2.4/0345-06 Gépelembeállítási feladatok II.

0

0

54

112/3.3/0345-06 Gépek beállítása I.

0

0

38

112/3.4/0345-06 Gépek beállítása II.

0

0

8



Szakmai gyakorlat

21

112/2.0/0345-06 Gépelemek beállítása

112/3.0/0345-06 Gépbeállítás

163


112/2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése

112/3.5/0345-06 Gépek beállítása III.

0

0

8

112/2.1/0220-06 Oldható kötések szerelése

0

0

36

112/2.2/0220-06 Nemoldható kötések készítése

0

0

36

112/2.3/0220-06 Kemény és lágyforrasztás

0

0

36

112/2.4/0220-06 Gázhegesztés

0

0

45

112/2.5/0220-06 Kézi ívhegesztés

0

0

72

000.000.001

0

0

95

Alapgyakorlat Nyári termelési gyakorlat

160

Összesen

35

iskola óra:

14


Műhely óra

21

Százalék:

504

160

596

396

916

30,18%

69,82%

Összes óraszám az évfolyamon nyári gyak nélkül:

1260


1312

164

160


Géplakatos - 2/12. évfolyam (OKJ 31 521 10 1000 00 00)

Szakma neve

Tantárgy neve

Munkavédelem

HETI ÓRASZÁM


3

112/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok


Gépelemek szerelési ismeretei

4

112/1.0/0221-06 Gépelemek szerelési ismeretei

165


2010/2011 Elmélet Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat

112/1.1/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem

36

0

0

112/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

0

36

0

112/3.1/0111-06 Munkabiztonság, minőségvédelem

24

0

0

112/1.1/0221-06 Szerelési dokumentációk

12

0

0

112/1.2/0221-06 A dokumentumokon alkalmazott jelképek

12

0

0

112/1.3/0221-06 Szakmai számítások

30

0

0


112/1.4/0221-06 Anyagtulajdonságok

12

0

0

112/1.5/0221-06 Felhasznált anyagok

12

0

0

112/1.6/0221-06 Szereléskor alkalmazott mérések

14

0

0

112/2.1/0345-06 Gépelemek beállítási ismeretei I.

18

0

0

112/2.3/0345-06 Gépelemek beállítási ismeretei II.

18

0

0

112/1.0/0346-06 Melegüzemi gyakorlatok

112/1.2/0346-06 Melegüzemi gyakorlatok elméleti ismeretei

18

0

0

112/2.0/0346-06 Megmunkálások

112/2.1/0346-06 Megmunkálási alapismeretek

36

0

0

112/3.0/0346-06 Szerelés

112/3.1/0346-06 Szerelési ismeretek

28

0

0

112/2.0/0345-06 Gépelemek beállítása

Szakmai ismeretek

4

166


Geometriai mérések és anyagok

000.000.002

32

0

0

112/4.0/0346-06 Üzembe helyezés

112/4.1/0346-06 Üzembehelyezés elmélete

14

0

0

Osztályfőnöki

1

32

0

0

Testnevelés

2

64

0

0

112/3.2/0220-06 Korrózióvédelem

0

0

14

112/2.1/0221-06 Hajtások szerelése

0

0

26

112/2.2/0221-06 Tengelykapcsolók szerelése

0

0

25

112/2.3/0221-06 Mozgásakadályozó elemek szerelése

0

0

25


Szakmai gyakorlat

21 112/2.0/0221-06 Szerelési gyakorlatok

167



112/2.4/0221-06 Mozgásátalakítók szerelése

0

0

25

112/2.5/0221-06 Ágyazások szerelése

0

0

25


0

0

36

112/2.2/0346-06 Megmunkálási gyakorlatok I.

0

0

72

112/2.3/0346-06 Megmunkálási gyakorlatok II.

0

0

70

112/3.2/0346-06 Szerelési gyakorlatok I.

0

0

28

112/3.3/0346-06 Szerelési gyakorlatok II.

0

0

28

112/3.4/0346-06 Szerelési gyakorlatok III.

0

0

28

112/2.0/0346-06 Megmunkálások

112/3.0/0346-06 Szerelés

168


112/4.0/0346-06 Üzembe helyezés

112/4.2/0346-06 Üzembehelyezés gyakorlata I.

0

0

28

112/4.3/0346-06 Üzembehelyezés gyakorlata II.

0

0

14

112/4.4/0346-06 Üzembehelyezés gyakorlata III.

0

0

14

000.000.003

0

0

214

412

36

672


Összesen

35

iskola óra:

14


Műhely óra

21

Százalék:

169

316

708

30,86%

69,14%


1120


1024


31 521 10 1000 00 00 Géplakatos szakképesítés kifutó óraterve Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Tantárgy neve Alapozó ismeretek Műszaki dokumentációk Anyagismeret Megmunkálások Munkavédelem Fémek alakítása I. Fémek alakítása II. Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Ssz.

Tantárgy neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szakmai alapismeretek Megmunkálások Szerelési ismeretek Gépelemek beállítása Szakrajz Műszaki számítások Szerelési ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Elmélet 1

Gyakorlat

2 2 1 2 2 2 1 2 21 15 21

Elmélet 2 1 1 2 1 1 3 1 2

Évfolyam 2/12. év Elmélet ig. gyak.

Gyakorlat

21 14 21

Tantárgy neve Szakmai ismeretek Gépészeti ismeretek Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen


Elmélet 3 1 1 1 2


Gyakorlat

28 8 28

170


Hegesztő- 1/11. évfolyam (OKJ 31 521 11 0000 00 00) Szakma neve Készítették

Nyuli Gábor 2010/2011 Elmélet Nyári Elmélet igényes Gyakorlat termelési gyakorlat gyakorlat

HETI ÓRASZÁM



Munkavédelem

2

113/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok

113/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

72

0

0

Műszaki dokumentáció

2

113/1.0/0111-06 Műszaki Dokumentációk


72

0

0

Mérés

1



36

0

0

20

0

0


113/2.1/239-06 Hegesztőgázok, hegesztőkészülékek 113/2.2/0239-06 Gázhegesztés hozaganyagai 113/2.4/0239-06 Gázhegesztéskor keletkező hibaveszélyek

8

0

0

8

0

0

8

0

0

8

0

0

8

0

0

8

0

0

8

0

0

Tantárgy neve

Szakmai ismeret

113/3.1/240-06 Előkészítés hegesztéshez, a hegesztés rajzi jelölése

5


113/3.2/240-06 Fémek hegeszthetősége gázhegesztéssel 113/3.3/240-06 Hegesztőgázok, hegesztőberendezések 113/3.5/240-06 Hegesztési eltérések, hegesztési hibák 113/3.6/240-06 Gázhegesztés biztonságtechnikája

171


113/3.0/239-06 Bevontelektródás kézi ívhegesztés


113/3.0/240-06 Termikus vágás, darabolás I.

113/2.0/240-06 Termikus vágás, darabolás II.

113/3.1/239-06 A bevontelektródás kézi ívhegesztés anyagai, hozaganyagai 113/3.2/239-06 A bevontelektródás kézi ívhegesztés áramforrásai 113/3.4/239-06 A bevontelektródás kézi ívhegesztéskor keletkező hibaveszélyek

8

0

0

17

0

0

12

0

0


4

0

0

113/4.2/240-06 Fémek hegeszthetősége bevontelektródás kézi ívhegesztéssel

4

0

0

113/4.3/240-06 Az ívhegesztés berendezései, eszközei, ívhegesztő elektródák

15

0

0

4

0

0

4

0

0

4

0

0

7

0

0

5

0

0

6

0

0

5

0

0

4

0

0

113/4.4/240-06 Az ívhegesztés hő- és fémtani folyamata 113/4.6/240-06 Hegesztési eltérések, hegesztési hibák 113/4.7/240-06 Bevontelektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikája 113/1.1/240-06 Termikus vágás, darabolás alapismeretei 113/1.2/240-06 Lángvágás előkészületi műveletei 113/1.4/240-06 Lángvágás befejező műveletei 113/2.1/240-06 Plazmavágás előkészületi műveletei 113/2.3/240-06 Plazmavágás befejező műveletei

172


Alapismeret Osztályfőnöki Testnevelés

1

113/1.0/0239-06 Alapismeretek

1 2 113/3.0/0111-06 Fémek kézi és kisgépes alakítása 113/2.0/0111-06 Geometriai mérés 113/2.0/239-06 Gázhegesztés

Szakmai gyakorlat

113/2.1/440-06 Egyéb eljárások előkészületi műveletei 113/2.1/640-06 Egyéb eljárások befejező műveletei 113/1.1/0239-06 Általános alapfogalmak 113/1.2/0239-06 Hegesztési alapfogalmak

21

113/3.4/0111-06 Előrajzolás 113/3.5/0111-06 Fémek kézi és kisgépes alakítása 113/2.1/0111-06 Geometriai mérések 113/2.3/239-06 Gázhegesztés végrehajtása


113/3.3/239-06 A bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája

113/4.0/0239-06 Hegesztés befejező műveletei 113/3.0/240-06 Termikus vágás, darabolás I.

113/4.1/0239-06 Hegesztés befejező műveletei 113/1.3/0240-06 Lángvágás folyamata 113/3.4/240-06 Gázhegesztés végrehajtása 113/4.5/240-06 Varratképzés bevontelektródás kézi ívhegesztéssel

113/3.0/240-06 Gázhegesztés 113/4.0/240-06 Bevontelektródás kézi ívhegesztés Nyári termelési gyakorlat Összesen

35

173

5

0

0

4

0

0

21

0

0

11

0

0

36 72 0

0 0 0

0 0 18

0

0

142

0

36

0

0

0

140

0

0

140

0

0

46

0

0

18

0

0

108

0

0

108

0

0

0

160

504

36

720

160


Iskola óra:

14


Műhely óra

21

Százalék:

396

916

30,18%

69,82%

Összes óraszám az évfolyamon nyári gyak nélkül:

1260


1312

174


Hegesztő - 2/12. évfolyam (OKJ 31 521 11 0000 00 00)

Szakma neve Tantárgy neve

Fémalakítások

Alapismeret

Szakmai ismeret

HETI ÓRASZÁM

2

1

7


113/3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

113/1.0/0239-06 Alapismeretek

113/5.0/240-06 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés

175

Tananyagelem és azonosítója 113/3.1/0111-06 Munkabiztonság, minőségvédelem 113/3.2/0111-06 Anyagjelölések értelmezése 113/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete 113/1.3/0239-06 Hegesztési Biztonsági Szabályzat 113/1.4/0239-06 Munkavégzés feltételei

2010/2011 Elmélet Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat 16

0

0

16

0

0

32

0

0

12

0

0

20

0

0


8

0

0

113/5.2/240-06 Fémek hegeszthetősége volfrámelektródás védőgázas ívhegesztéssel

8

0

0

113/5.3/240-06 Volfrámelektródás, védőgázas ívhegesztés elve, az ívhegesztő berendezés felépítése

22

0

0

113/5.4/240-06 Volfrámelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőpálcák, védőgázokhasználata és alkalmazása

8

0

0

113/5.6/240-06 Hegesztési eltérések, hegesztési hibák

8

0

0


113/6.0/240-06 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG)

113/7.0/240-06 Egyéb hegesztőeljárás

113/5.7/240-06 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés biztonságtechnikája

8

0

0


6

0

0

113/6.2/240-06 Fémek hegeszthetősége fogyóelektródás ívhegesztéssel

6

0

0

113/6.3/240-06 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, az ívhegesztő berendezés felépítése

14

0

0

113/6.4/240-06 Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés paraméterei, ívfajták

14

0

0

13/6.5/240-06 Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok használata és alkalmazása

8

0

0

13/6.7/240-06 Hegesztési eltérések, hegesztési hibák

7

0

0

113/6.8/240-06 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG) biztonságtechnikája

7

0

0


3

0

0

113/7.2/240-06 Fémek hegeszthetősége egyéb hegesztőeljárással

3

0

0

8

0

0

8

0

0

113/7.3/240-06 Egyéb eljárások elvei, berendezéseinek felépítése 113/7.4/240-06 Egyéb eljárások paraméterei

176


113/7.5/240-06 Egyéb eljárások anyagai, hozaganyagai és alaklmazása 113/7.7/240-06 Hegesztési eltérések, hegesztési hibák 113/7.8/240-06 Egyéb hegestőeljárás biztonságtechnikája

Munkavédelem

1


1 2

Szakmai gyakorlat

4

0

0

3

0

0

3

0

0

113/8.0/0239-06 Hegesztési feszültségek, alakváltozások

113/8.1/0240-06 Hegesztési feszültségek, alakváltozások

16

0

0

113/9.0/0239-06 Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek

113/9.1/0239-06 Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek

16

0

0

113/10.0/0239-06 Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése

113/10.1/0240-06 Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése

32

0

0



0

32

0

32 64

0 0

0 0

0

32

0

0

0

35

0

0

33


113/1.1/0110-06Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem

113/2.0/240-06 Termikus vágás, darabolás II.

113/2.2/240-06 Plazmavágás folyamata 113/2.5/240-06 Egyéb eljárások folyamata

21

177


113/5.0/240-06 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés

Összesen Iskola óra: Műhely óra

113/5.5/240-06 Varratképzés volfrámelektródás, védőgázas ívhegesztéssel

0

0

230

113/6.0/240-06 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG)

113/6.6/240-06 Varratképzés fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztéssel

0

0

230

113/7.0/240-06 Egyéb hegesztőeljárás

113/7.6/240-06 Varratképzés egyéb hegesztő eljárással

0

0

112

412 316 30,86% 1116

64 704 68,75%

640

35 14 21

Elmélet Oszt. , Testnev. nélkül Százalék: Összes óraszám az évfolyamon : Összes óraszám az évfolyamon test. És osztf. Nélkül:

178

1024


31 521 11 0000 00 00 Hegesztő szakképesítés kifutó óraterve Ssz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Ssz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Tantárgy neve Munka-és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Mérés Gázhegesztés I Gázhegesztés II Műszaki alapismeretek Ívhegesztés I Ívhegesztés II Termikus vágások Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Tantárgy neve Lemezalakítási technológiák Műszaki alapismeretek Ívhegesztés AWI Ívhegesztés MIG/MAG Hegesztés Dokumentáció Hegesztések minősítése Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Évfolyam 1/11. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 2 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 21 14 21

Évfolyam 2/12. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 2 1 2 2 1 1 2 2 1 21 14 21

179


31 525 03 1000 00 00 Karoszérialakatos - 11. évfolyam Szakma neve Tantárgy neve


HETI ÓRASZÁM



Elmélet



24

Géprajz gyakorlat

000.000.008 saját fejlesztés 245/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei 245/2.1/0111-06 Geometriai mérések elmélete

0

0

48

0

72

0

0

36

0

0

245/1.0/0220-06 Gépészeti kötések 245/1.1/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai elméleti alapjai

105

0

0

245/1.1/0594-06 245/1.0/0594-06 Szakmai ismeretek Állapotfelmérés, javítási technológiák

34

0

0

245/2.1/0594-06 Kárpitok és szerelvények szerelési technológiái

6

0

0

2

Munkavédelem

2

245/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka- , baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Geometriai mérés

1


Szakmai ismeretek


7

245/2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I.

180



Fémalakítások

2

245/2.2/0594-06 Elektromos perifériák, hűtők, légkondicionáló, biztonságtechnikai berendezések szerelési technológiái

18

0

0

245/2.3/0594-06 Fődarabok ki- és beszerelése, állapotfelvétele

10

0

0

245/2.4/0594-06 Egyéb akadályozó elemek szerelési technológiái

6

0

0

245/2.5/0594-06 Oldható kötéssel rögzített karosszériaelemek cseréje

35

0

0


38

0

0


24

0

0

245/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete

36

0

0


181



Szakmai számítások

Megmunkálási számítások


0

12

0



48

0

0

Számla és adóbevallás készítése


0

24

0

Alapvető matemtikai számítások


0

36

0



0

36

0

2

2

Osztályfőnöki

1

36

0

0

Testnevelés

2

72

0

0

Szakmai gyakorlat

14

0

0

57



182




245/2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése

Alapvető karoszéria megmunkálási gyakoraltok



0

0

21


0

0

42


0

0

99


0

0

35

245/2.2/0220-06 Nemoldható kötések készítése

0

0

28


0

0

28


0

0

35


0

0

50


0

0

51

245/1.3/0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel

0

0

18

245/1.4/0886-06 Számlakészítés

0

0

40

183


Nyári termelési gyakorlat Összesen

35

iskola óra:

21


Műhely óra

14

Százalék:

0

0

600

156

90 504

492

750

39,61%

60,39%


1260


1242

184

90


31 525 03 1000 00 00 Karoszérialakatos - 12. évfolyam

Szakma neve

Tantárgy neve

Munkavédelem

Szakmai ismeretek

HETI ÓRASZÁM



Elmélet

245/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok


245/6.0/0594-06 Környezetvédelmi ismeretek

245/6.1/0594-06 Szelektív hulladékgazdálkodás

4



27

245/3.1/0594-06 Vázjavítások

42

245/3.2/0594-06 Ragasztással történő javítások

21

97

4

7

245/3.0/0594-06 Karosszéria javítási ismeretek

185



Fémalakítások

3

245/3.3/0594-06 Karosszériaelemek méretre állítása

12

245/3.4/0594-06 Javítás utáni alváz- és üregvédelem elvégzése, zajvédelem helyreállítása

12

245/12.0/0594-06 Szerelési ismeretek II.

245/12.1/0594-06 Nemoldható kötéssel rögzített karosszéria-elemek cseréje

39

Felkészülés szóbeli szakmai vizsgákra


66

Felkészítés az írásbeli és gyakorlati szakmai vizsgára

000.000.009

245/4.0/0594-06 Kézi forgácsolási ismeretek

186

32

245/4.1/0594-06 Kézi forgácsolási technológiák a karosszérialakatos szakmában

12

245/4.2/0594-06 Karosszéria részelemek készítésének módjai

12


245/5.1/0594-06 Hegesztési (MIG, MAG, AWI, AFI, 245/5.0/0594-06 Karosszérialakatos ellenállás, láng), és forrasztási (lágy, hegesztési ismeretek kemény) technológiák a karosszérialakatos szakmában



2

21

Fémalakítási számítások


51



64



24

2

245/1.2/0886-06 Egyszerű árajánlat készítése

20

245/1.5/0886-06 Piackövetés

20


Osztályfőnöki

1

32

187

0

0


Testnevelés

2

64

245/7.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok I.

Szakmai gyakorlat

14

0

0

245/7.1/0594-06 Fődarabok ki- és beszerelése, állapotfelvétele

12

245/7.2/0594-06 Oldható kötéssel rögzített karosszériaelemek cseréje

42

245/7.3/0594-06 Nemoldható kötéssel rögzített karosszériaelemek cseréje

42

245/8.1/0594-06 Vázjavítások

56

245/8.2/0594-06 Egyéb javítások

70

245/8.3/0594-06 Ragasztással történő javítások

14

245/8.4/0594-06 Karosszéria-elemek méretre állítása

12

245/8.0/0594-06 Karosszéria javítási gyakorlatok

188


245/8.5/0594-06 Javítás utáni alváz- és üregvédelem elvégzése, zajvédelem helyreállítása

6

245/9.1/0594-06 Kézi forgácsolások végzése

6

245/9.2/0594-06 Karosszéria részelemek készítése

14

245/10.1/0594-06 Inert és aktív védőgázos ívhegesztések végzése próbadarabokon és gépjárművek javítása során

35

245/10.2/0594-06 Argon védőgázas wolfram- és fogyóelektródás ívhegesztések végzése próbadarabokon és gépjármű karosszériákon

7

245/10.3/0594-06 Ellenálláshegesztések (ponthegesztés) végzése próbadarabokon és karosszéria javítása során

14

245/9.0/0594-06 Kézi forgácsolási gyakorlatok

245/10.0/0594-06 Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok

189


245/11.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok II.

190

245/10.4/0594-06 Lánghegesztés végzése lemez karosszéria-elemek javítása során

21

245/10.5/0594-06 Lágy- és keményforrasztás végzése próbadarabokon, karosszéria-elemeken

7

245/11.1/0594-06 Gépjárművek rögzítése

6

245/11.2/0594-06 Kárpitok és szerelvények szerelése

6

245/11.3/0594-06 Elektromos perifériák, hűtők, légkondicionáló, biztonságtechnikai berendezések szerelése

12


245/11.4/0594-06 Egyéb akadályozó elemek szerelése

12

Felkészítés szakmai gyakorlati vizsgára

54

Összesen

35

Iskola óra:

21


Műhely óra

14

Százalék:

503

191

169

448

407

617

39,75%

60,25%


1120


1024


31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos szakképesítés kifutó óraterve Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tantárgy neve Szakmai alapozás Anyagismeret Szakmai ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Tantárgy neve Szakmai ismeretek Szakmai számítások Jármű szerkezetek Munkavédelem Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Évfolyam 1/11. év Elmélet Elmélet ig. gyak. 2 1 10 1 2

Gyakorlat

21 16 21

Évfolyam 2/12. év Elmélet Elmélet ig. gyak. 8 1 1 1 2 1 2

Gyakorlat

21 16 21

192


Szerkezetlakatos - 1/11. évfolyam (OKJ 31 521 24 1000 00 00) Szakma neve 2010/2011. Tantárgy neve

HETI ÓRASZÁM


2

Anyagismeret

4



135/1.0/0111-06 Műszaki dokumen- 135/1.1/0111-06 Műszaki dokumentációk tációk

135/1.0/0233-06 Anyagok

Elmélet


72

0

0

135/1.1/0233-06 Ipari anyagok csoportosítása

18

0

0

135/1.2/0233-06 Ipari folyadékok és bevonatok

18

0

0

135/1.3/0233-06 Nemfémes szerkezeti anyagok

18

0

0

135/1.4/0233-06 Fémes szerkezeti anyagok

18

0

0

135/1.5/0233-06 Ipari vasötvözetek

18

0

0

193


Geometriai mérés

Szakmai ismeretek

2

3

135/1.6/0233-06 Ipari könnyű-és szinesfém ötvözetek

18

0

0

135/1.7/0233-06 A szerkezeti acélok gyártása

18

0

0

135/1.8/0233-06 A fémes anyagok hőkezelése

8

0

0

135/1.9/0233-06 Szabványismeret

10

0

0


0

20

0


52

0

0


18

0

0



194


18

0

0

72

0

0

1

36

0

0

2

72

0

0


0

0

28


0

0

138



0

0

16

135/3.0/0233-06 Lemezlakatos munkák

135/3.2/0233-06 Lemezmunkák

0

0

63

135/4.1/0233-06 Lemezszerkezetek szerelése

0

0

63


0

0

46

0

0

46

135/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete 135/1.0/0220-06 Gépészeti kötések 135/1.1/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai elméleti alapjai



Szakmai gyakorlat

21

135/4.0/0233-06 Lemezszerkezetek szerelése

135/2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése 135/2.2/0220-06 Nemoldható kötések készítése

195



0

0

56


0

0

56


0

0

56

0

0

188

Alapgyakorlat

000.000.001

Nyári termelési gyakorlat

160

Összesen

35

Iskola óra:

14


Műhely óra

21

Százalék:

484

20

756

376

936

28,66%

71,34%


1260


1312

196

160


Szerkezetlakatos - 2/12. évfolyam (OKJ 31 521 24 1000 00 00)

Szakma neve

2010/2011. Tantárgy neve

Munkavédelem

HETI ÓRASZÁM

3


112/1.1/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem 112/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi 112/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, feladatok munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei


Magasban végzett szerelések

2


1


36

0

0

0

36

0


24

0

0

135/1.2/0224-06 Építészrajzi alapismeretek

48

0

0

16

0

0

16

0

0

135/1.0/0224-06 Magasban végzett szerelések 135/1.1/0224-06 Magasban végzett szerelések munka- és tűzbiztonsága

Minőségbiztosítási és munkajogi ismeretek

Elmélet

135/9.0/0233-06 Minőségbiztosítás

197

135/9.1/0233-06 Minőségbiztosítás


135/10.0/0233-06 Munkajogi ismeretek

Szakmai ismeretek

135/10.1/0233-06 Munkajogi ismeretek

16

0

0



16

0

0

135/3.0/0233-06 Lemezlakatos munkák

135/3.1/0233-06 Lemezmunkák elmélete

18

0

0

135/5.1/0233-06 Készülékek

16

0

0

135/5.2/0233-06 Hagyományos gépek

16

0

0

135/5.3/0233-06 Korszerű szerszámgépek

14

0

0

135/6.1/0233-06 Vázszerkezetek gyártásának elmélete

16

0

0

5 135/5.0/0233-06 Szerkezetlakatos ismeretek

135/6.0/0233-06 Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos munkák

198


135/8.0/0233-06 Tartószerkezeti lakatos munkák

135/8.1/0233-06 Tartószerkezetek gyártásának elmélete

16

0

0

135/2.1/0233-06 Mechanikai anyagvizsgálati gyakorlatok

32

0

0

135/2.2/0233-06 Metallográfiai és technológiai anyagvizsgálatok

16

0

0

135/2.0/0233-06 Anyagvizsgálatok

Osztályfőnöki

1

32

0

0

Testnevelés

2

64

0

0

Csarnokszerkezetek gyártása 135/6.2/0233-06

0

0

64

135/6.3/0233-06 Vázszerkezetek gyártása

0

0

64

Szakmai gyakorlat

21

135/6.0/0233-06 Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos munkák

199


135/7.1/0233-06 Kazánok és tartályok gyártása

0

0

64

135/7.2/0233-06 Szerelés terepen

0

0

64

135/7.3/0233-06 Szerelés ipari létesítményben

0

0

64

Szerelés épületen 135/7.4/0233-06

0

0

64

135/8.2/0233-06 Tartók gyártása

0

0

64

135/8.3/0233-06 Oszlopszerkezetek gyártása

0

0

64


000.000.003

0

0

160


000.000.003

0

0

0

135/7.0/0233-06 Szerkezetlakatos munkák

135/8.0/0233-06 Tartószerkezeti lakatos munkák

200


Összesen

35

Iskola óra:

14


Műhely óra

21

Százalék:

412

201

36

672

316

708

30,86%

69,14%


1120


1024


31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos szakképesítés kifutó óraterve Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Tantárgy neve Műszaki dokumentáció Anyagok Mérés Gépelemek Fémalakítások Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Évfolyam 1/11. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 3 2 2 2 2 2 1 21 14 21

Évfolyam Tantárgy neve 2/12. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat Műszaki dokumentáció 2 Magasban végzett szerelések 1 Lemezszerkezetek 1 Csarnokszerkezetek 1 Anyagok 1 Gépelemek 2 Szakmai ismeret 1 Munka - és környezetvédelem 2 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Szakmai gyakorlat 21 Elmélet összesen 14 Gyakorlat összesen 21

Tantárgy neve Szakmai ismeret Korrózióvédelem Munkajog Minőségbiztosítás Anyagok Tartószerkezetek Munka - és környezetvédelem Anyagvizsgálatok Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Évfolyam 3/13. év Elmélet Elmélet ig. gyak. Gyakorlat 2 1 1 1 1 1 2 2 2 1 21 14 21

202


elm:




Kifutó szakmai óratervek a. Szakiskolai szakképzés: Fémforgácsoló Géplakatos Karosszérialakatos Szerkezetlakatos Villanyszerelő Vízvezeték és központifűtés-szerelő Gázvezeték- és készülékszerelő Autószerelő (érettségire épül)

(OKJ sz.:31 5233 14) (OKJ sz.:51 5233 06) (OKJ sz.:33 5241 02) (OKJ sz.:31 5216 16) (OKJ sz.:33 5216 03) (OKJ sz.:31 5216 20) (OKJ sz.:31 5216 10) (OKJ sz.:52 5441 02)

b. Technikus képzés: Épületgépész technikus Erősáramú elektronikai technikus (nappali, esti) Ipari elektronikai technikus Mechatronikai technikus Műszaki számítástechnikai technikus Automatizálási technikus (Gépipari szakirány)

203

(OKJ sz.: 52 5443 02) (OKJ sz.: 52 5422 02) (OKJ sz.: 52 5423 02) (OKJ sz.: 52 5423 06) (OKJ sz.: 52 5423 07) (OKJ sz.: 52 5499 01)


Óratervek Épületgépész technikus (OKJ sz. 52 5443 03) Sorsz.

Tantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

1.

Osztályfőnöki

1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.

Munka- és környezetvédelem

1

-

4.

Munkajogi, vállalkozói és vezetési ismeretek

1

1

5.

Géprajzi alapismeretek, építészeti rajz

1

-

6.

CAD alapismeretek*

2

-

7.

Ipari anyagok és előgyártmányok

2

-

8.

Műszaki mechanika

-

2

9.

Gépelemek

1

-

10.

Villamos gépek

-

1

11.

Irányítástechnika

-

1

12.

Minőségbiztosítás

-

1

13.

Szerelőipari technológiák

2

2

14.

Géptan

2

-

15.

Vízellátás, csatornázás

2

1

16.

Központi fűtés

2

2

17.

Tervezési gyakorlat*

-

3

18.

Gázellátás

2

1

19.

Légtechnika

1

2

Kötelező elmélet összesen:

22

20

20.

Alapmérések*

2

-

21.

Épületgépészeti mérések*, **

-

3

22.

Műhelygyakorlat*, **

8

8

Kötelező szakmai gyakorlat összesen:

10

11

Kötelező összesen:

32

31

Szabadon választható tárgyak:

4

5

23

Vállalkozástan

-

1

24

Hőtan, áramlástan

3

-

25

Automatika

-

2

26

Szakmai német

1

2

Elmélet összesen:

26

25

Gyakorlat összesen:

10

11

Összesen:

36

36

Összefüggő szakmai gyakorlat*

160

27

204

vizsga

évfolyam / csoport


Géplakatos (OKJ sz. 31 5233 04) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.

Társadalmi ismeretek – etika

1

-

4.


1

-

5.

Gazdasági alapismeretek

-

2

6.

Műszaki ábrázolás

2

-

7.

Szakrajz

-

2

8.

Anyagismeret

2

-

9.

Szakmai alapismeretek

1

-

10.

Szakmai ismeret

-

4

11.


1

-

12.

Irányítástechnikai alapismeretek

1

-

13.


-

1


12

12

14

Műszaki mérések*

2

-

15

Szakmai alapgyakorlatok*

14

-

16

Szakmai gyakorlat*

-

16


16

16


28

28

17

Műszaki matematika(Szakmai számítások)

2

18

Gépelemek

-

1

Szabadon választható köt. szakmai elméleti tárgyak:

2

2

20

Hegesztési gyakorlat *

5

-

21

Hidraulika- és pneumatikaszerelési gyakorlat *

-

5

Szabadon választható kötelező gyakorlati tantárgyak

5

5

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak

7

7

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

-

19

22

205

vizsga

évfolyam / csoport

2/11


Hegesztő (OKJ sz. 31 5233 06) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

1

3.

Társadalmi ismeretek - etika

1

-

4.


1

-

5.

Gazdasági és vállalkozói ismeretek

1

1

a)


b)

Vállalkozásra nevelés a szakképzésben

6.


1

1

7.

Anyag- és gyártásismeret

1

1

8.

Mechanika

-

1

9.

Automatika, irányítástechnika

1

-

10.

Hegesztő szakismeret

2

3


11

9

11.

Fémipari alapgyakorlatok*

7

-

12.

Hegesztő szakmai gyakorlat*

12

21

13.

Alapmérések*,** (elméletigényes gyakorlat)

2

-


21

21


32

30

14.

Hőtechnika

1

-

15.

Hegesztő szakmai számítások

1

1

16.


17.

Hegesztett szerkezetek gyártása

1

2

18.

Alkalmazott számítástechnika-Robottechnika *, **

-

1

Szabadon választható köt. szakmai tárgyak:

3

5

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35

Összefüggő szakmai gyakorlat

140

-

20

-

206

1

vizsga

Évfolyam/csoport


Hengerész (OKJ sz. 31 5246 04) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

1

3.


1

-

4.


1

a)

Munkavédelem

b)

Fémmegmunkálási környezetvédelem

5.


1

1

6.


1

1

7.


1

1

8.

Elektrotechnika

-

1

9.


1

-

10.

Olvasztár szakismeret

2

3


11

9

11

Olvasztár szakmai gyakorlat*

14

21

12

Laboratóriumi gyakorlat*,** (elméletigényes gyak.)

5

-

13


2

-


21

21


32

30

14

Szakmai idegen nyelv

2

2

15

Alkalmazott számítástechnika *, **

1

2

Iskola helyi programja

-

1


3

5

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

16

207

vizsga

évfolyam/csoport


Karosszérialakatos (OKJ sz. 31 5241 02) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.


-

1

4.


1

-

5.


1

6.

Szakrajz

-

1

7.

Alkalmazott műszaki fizika

2

-

8.


2

2

9.

Szakmai ismeretek

3

6


12

13

Szakmai gyakorlat*

21

21


21

21


33

34


2

1


2

1


2

1

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

10

11

12

208

vizsga

évfolyam/csoport


Olvasztár (OKJ sz. 31 5232 04) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

1

3.

Társadalmi ismeretek - etika

1

-

4.


1

-

5.


1

1

6.


1

1

7.


1

1

8.

Elektrotechnika

-

1

9.


1

-

10.

Olvasztár szakismeret

2

3


11

9

11

Olvasztár szakmai gyakorlat*

14

21

12

Laboratóriumi gyakorlat*,** (elméletigényes gyak.)

5

-

13


2

-


21

21


32

30

14

Szakmai idegen nyelv*

2

2

15

Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés

-

1

15

Alkalmazott számítástechnika *, **

1

2


3

5

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

-

16

209

vizsga

Évfolyam/csoport


Szerkezetlakatos (OKJ sz. 31 5216 16) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.

Társadalmi ismeretek –etika

1

-

4.


1

-

5.


-

2

6.


2

7.

Szakrajz

8.

Anyagismeret

2

-

9.


1

-

10.

Szakmai ismeret

-

4

11.


1

-

12.


1

-

13.


-

1


12

12

14


14

-

15

Szakmai gyakorlat*

-

16

16

Műszaki mérések*

2

-


16

16


28

28

17

Szakmai számítások (Acélszerkezetek)

2

-

18

Acélszerkezetek szereléstechnológiája

-

2


2

2

19

Hegesztési gyakorlat *

5

-

20

Fedettívű hegesztési gyakorlat *

-

5


5

5


7

7

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

-

21

2

210

vizsga

évfolyam/csoport


Vízvezeték- és központifűtés-szerelő (OKJ sz. 31 5216 20) (2 éves képzés) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.


1

-

4.


1

-

5.


-

2

6.


2

-

7.

Szakrajz

-

2

8.

Anyagismeret

2

-

9.


1

-

10.

Szakmai ismeret

-

4

11.


1

-

12.


1

-

13.


-

1


12

12

14

Műszaki mérések*

2

-

15

Szakmai alapgyakorlat*

14

-

16

Szakmai gyakorlat*

-

16


16

16


28

28

17


2

-

18

Speciális víz- és fűtésvezetékek szerelési ismeretei -

2

19

Hegesztési gyakorlatok*

5

5

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 7

7

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

-

20

211

vizsga

évfolyam/csoport


Fémforgácsoló (OKJ sz. 31 5233 14) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.

Társadalmi ismeretek –etika

1

-

4.


1

-

5.


-

1

6.


2

-

7.


-

1

8.

Anyagismeret

2

-

9.

Szakmai ismeret

2

4

10.

Irányítástechnika

1

-

11.

CNC ismeretek

1

3

12.


1

-

13.

Szakrajz

-

2


14

14

14

Mérés, ellenőrzés

2

-

15


6

-

16

Szakmai gyakorlat*

8

14

17

CNC gyakorlatok

2

4


18

18


32

30

Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak:

3

3

18


-

19


-

20

Vállalkozásra nevelés

21

Speciális forgácsolási technológiák

22

CAD alapismeretek

-


3

3

23

Speciális forgácsolási technológiák

1

2

24

CNC gyakorlatok

2

1

Elmélet összesen:

14

14


21

21

Összesen:

35

35


140

-

21

212

vizsga

évfolyam/csoport


Autószerelő (OKJ sz. 52 5241 02) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

?

?

3.

Gazdasági ismeretek

1

-

4.


-

2

5.

Munkavédelem

1

-

6.

Környezetvédelem

-

1

7.

Műszaki ábrázolás, szakrajz

2

2

8.

Anyagismeret

2

9.

Gépészeti ismeretek (kötések modul)

1

-

10.

Gépészeti ismeretek (hajtások modul)

3

-

10.

Mechanika

3

-

11.

Elektronika

3

-

12.

Autószerkezettan

-

6

13.

Autóvillamosságtan

-

3

14.

Technológia

-

2


17

17

15.

Alapgyakorlatok*

4

-

16.

Gépész kiegészítő modul

4

-

17.

Mechanikai mérések modul

2

-

18.

Villamos mérések modul

2

-

19.

Autószerelési gyakorlatok

-

12

20.

Műszaki mérési gyakorlat

2

21.

Autóműszaki dokumentációs gyakorlat

2

-

22.

Autófenntartási gyakorlat

-

2

23.

Gépjármű diagnosztikai gyakorlat

-

2


16

16


4

4


2

2

Közlekedési ismeretek

2

2

Az iskola helyi tantárgyi programja

1

2

Elmélet összesen:

21

21


16

16

Összesen:

37

37


160

24

25

213

vizsga

évfolyam/csoport


Villanyszerelő (OKJ sz. 33 5216 03) Sorszám.

Tantárgy

1/11. évf.

2/12. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.

Társadalmi ismeretek

1

4.


1

5.


6.

Anyagismeret

2

7.

Műszaki rajz

2

8.

Elektrotechnika

3

9.

Szakmai ismeretek I.

1

10.

Szakmai ismeretek II.

1

8


13

11.

Alapgyakorlatok *, **

6

12.

Szakmai gyakorlatok I.*

8

13.

Szakmai gyakorlatok II.*

14

Villamos mérések I.*, **

15

Villamos mérések II.*, **

12

15 2 2


16

17


29

29

16


1

1

17

Elektrotechnikai szakszámítások

1

1


2

2

18

Összetett szakmai gyakorlatok I.*

4

19

Összetett szakmai gyakorlatok II.*

20

4


4

4


6

6

Elmélet összesen:

15

14


20

21

Összesen:

35

35


140

214

vizsga

évfolyam/csoport


Mechatronikai technikus (OKJ sz. 52 5423 06) Sorszám .

Tantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.


4.

Munka és környezetvédelem

1

5.

Anyagismeret

2

6.

Műszaki rajz

1

8.

Elektronika

3

9.

Műszaki matematika

1

10.

Alkalmazott számítástechnika*

6

11.


1

12.

Mechatronika alapjai

13.

Gépészeti méretezések

14.

Gyártásismeret

4

15

Információfeldolgozás eszközei

1

16

Automatika*

2

2


22

23

17

Alapmérések*

2

18

Ipari elektronikai mérések*

20

Alapgyakorlatok*

5

22

Műhelygyakorlatok* (NC/CNC, CÍM, PLC)

5

6

Kötelező gyakorlat összesen:

12

9


34

32

vizsga

évfolyam / csoport

1

4 3 3

2

2

3

Szabadon választható köt. szakmai elméleti tárgyak: 3 23


24

Elektronikai számítások

25

CAD alapismeretek

29

29

1 2

Szabadon választható köt. szakmai gyakorlati tárgyak

3

Programozási gyakorlatok

3

Összesen:

37

Nyári összefüggő gyakorlat

70

35

A szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak az 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus szak központi programja 15. és 17. moduljai szerint. 215


Műszaki számítástechnikai technikus (OKJ sz. 52 5422 02) Sorszám.

Tantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

1.


1

1

2.

Testnevelés

2

2

3.


2

4.


2

5.

Anyagismeret

2

6.

Műszaki rajz

1

7.

Elektrotechnika

4

8.

Elektronika

8

9.

Alkalmazott számítástechnika I.*

2

10.

Műszaki matematika

2

11.


2

12.

Technológia

3

13.

Elektronikus áramkörök

4

14.

Digitális számítógépek

4

15

Automatika*

2


20

24

16

Alapgyakorlatok*

5

17

Elektronikai gyakorlatok*

6

18

Számítástechnikai gyakorlatok *, **

3

19

Programozási gyakorlatok *, **

3

20

Mérési gyakorlatok *, **

3


11

9


31

33

21


2

22

Perifériák **

2


4

23

Alkalmazott elektronika I. *, **

2

24

Alkalmazott számítástechnika (komplex) *, **

4

2

Szabadon választható köt. szakmai gyakorlati tárgyak

2

2


6

6

Elmélet összesen:

22

26


13

11

Összesen:

35

37

216

vizsga

évfolyam / csoport


Erősáramú elektronikai technikus szakma heti óraterve Elméleti tantárgyak megnevezése

13. évf.

14. évf.

össz.

Osztályfőnöki

1

1

2


-

2

2


-

2

2

Anyagismeret

2

-

2

Műszaki rajz

2

-

2

Elektrotechnika

4

-

4

Elektronika

4

-

4


2

-

2

Alkalmazott számítástechnika II.*

-

2

2

Műszaki matematika*

-

1

1


-

2

2

Gépészeti ismeretek

2

-

2

Ipari elektronika

-

3

3

Villamosgépek és hajtások

-

5

5

Villamos művek és automatikái

-

4

4

Kötelező elméleti órákszáma:

17

22

29

Alapgyakorlatok*(**)

6

-

6

Elektronikai gyakorlatok*(**)

6

-

6

Erősáramú mérési gyakorlatok *(**)

-

3

3

Műhelygyakorlatok*

-

6

6


12

9

21


2

-

2

Automatika

-

2

2

Szakmai elméleti tantárgyak összesen

2

2

4

2

2

Gyakorlati képzés

Szabadon válaszható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak

Szakmai gyakorlati tantárgyak Ipari elektronikai mérési gyakorlatok I.*(**) Elektronikai tantárgyi gyakorlatok*(**)

-

2

2

Testnevelés

2

2

4


2

-

2

Szakmai gyakorlati tantárgyak összesen

4

6

10

Elmélet és gyakorlat összesen:

35

37

72

Villamos mérések I.*

217


Erősáramú elektronikai technikus szakma heti óraterve a felnőttoktatás számára (esti tagozatos képzés) Elméleti tantárgyak megnevezése

13. évf.

14. évf.

össz.

Osztályfőnöki Munka- és környezetvédelem

0,5

0,5


0,5

0,5

Anyagismeret (integrálva a villamos gépek és művek ttárgyakba) Műszaki rajz

1

1

Elektrotechnika

2

2

Elektronika

2

2


2

2

Alkalmazott számítástechnika II.*

2

2

Műszaki matematika* (integrálva a villamos gépek és művekbe) Minőségbiztosítás (integrálva a gépészeti ismeretekbe) Gépészeti ismeretek

1

1

Ipari elektronika

1

1

Villamos gépek és hajtások

3

3

Villamos művek és automatikái

3

3

8

10

18

Alapgyakorlatok*(**)

2

-

2

Elektronikai gyakorlatok*(**)

2

-

2

Erősáramú mérési gyakorlatok *(**)

-

2

2

Műhelygyakorlatok*

-

3

3


4

5

9


1

-

1

Automatika

-

1

1

Szakmai elméleti tantárgyak összesen

1

1

2

2

2

Kötelező elméleti órákszáma: Gyakorlati képzés

Szabadon válaszható kötelező szakmai elméleti tantárgyak

Szabadon válaszható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak Ipari elektronikai mérési gyakorlatok I.*(**) Elektronikai tantárgyi gyakorlatok*(**)

-

1

1


2

-

2

Szakmai gyakorlati tantárgyak összesen

2

3

5

Elmélet és gyakorlat összesen:

15

19

34

Ipari számítástechnika*

218


Automatizálási technikus (gépipari szakirány) Tananyag

13.évfolyam

Modul neve Egységei Szakmai idegen nyelv alkalmazá- Szakmai angol sa1 Szakmai idegen nyelv alkalmazá- Szakmai angol sa2 Műszaki dokumentáció készítés Géprajzi alapismeretek és elemzés CAD alapismeretek Ipari anyagok felhasználása és Anyagismeret ellenőrzése Anyagvizsgálatok Számítástechnika alkalmazása PC kezelés PC – HW ismeret Automatizált rendszerek vizsgála- Irányítástechnika ta Vizsgafelkészítés Vezetési feladatok a gyakorlatban Kommunikáció1 Kommunikáció2 Vezetési ismeretek Logisztika Biztonságtechnika alkalmazása Általános biztonságtechnika

csoport 74

14.évfoly am osztály csoport osztály

csoport

64

2/14

74

2/13

74

2/13 37,00

18,5 54 20

2/13 2/13 37,00 16,0 37,00 32

32,0

Pneumatikus automatikák üze- Pneumatika meltetése Hidraulikus automatikák szerelése Hidraulika

219

2/14 32,0 32,0

Villamos biztonságtechnika

Elektromechanikai szerelések (Elektrohidraulika szerelése) Programozható egységekkel Logikai algebra működő automatikák üzemelteté- PLC technika se PLC programozás Mikrovezérlők Villamos ellenőrzés Elektrotechnika Villamos mérések Elektronika alapjai Elektronika gyakorlat(mérések) Elektromechanikai szerelések Villamosgépek Villamosgépek mérése Érintkezős vezérlések Vizsgafelkészítés Elektronikai szerelések Elektronikai szerelések Gépészeti ellenőrzés1 Gépelemek, gépszerkezetek Géptan Mechanika Geometriai mérések Vizsgafelkészítés Gépészeti ellenőrzés2 Mechanikai mérések Minőségbiztosítási ismeretek Gépészeti szerelések Gépészeti szerelések Ipari anyagok megmunkálása Kézi alakítások Megmunkálógépek1 Gépi forgácsolás

bontás 2/13

32

3/14

64

3/14 3/14 32,0

64 64 64

3/14 3/14 3/14

37,00 18,5

2/13 37,00 37,00

32,0 64

3/14

74,00 74,00 32,0 32 32,0 64 25 42


Tananyag Modul neve CNC programozás1 CNC programozás2 Gyártás automatizált berendezésekkel

13.évfolyam Egységei CNC programozás alapjai CNC programozás Robottechnika CAD - CAM alkalmazás FMS alkalmazás Vizsgafelkészítés CIM alkalmazás

Óraszám összesen

220

csoport

14.évfoly am osztály csoport osztály

csoport bontás

64 32,0 64 32

2/14 16,0

32 768

2/14 288


8.18 GYAKORLATI OKTATÁS Az iskolánk tanműhellyel nem, ill. csak az oktatás egy részterületén rendelkezik, ezért a szakmai gyakorlati oktatás együttműködési megállapodások, valamint tanuló szerződések alapján üzemi és un. üzemközi tanműhelyekben, valamint üzemi munkahelyeken, oktatóhelyeken történik. Ezen munkahelyek kiválasztása a szakmai oktatási program feltételrendszere alapján történt. A megállapodások értelmében az oktatás tárgyi, technikai feltételeit a szakközépiskolai képzésben az iskola, szakiskolai képzésben a munkáltató ill. az üzem, személyi feltételeit csoportos képzéshez általában az iskola, egyedi képzéshez a beiskolázó biztosítja. A képzés ellenőrzését, szakmai és pedagógiai felügyeletét az illetékes kamarák és az iskola együttesen látják el. A szakmai gyakorlat az alábbi munkahelyeken történik:  iskolai gyakorlóhely (szerelőműhely, laboratórium, mérőterem)  üzemi/üzemközi tanműhely (gazdálkodó egységek által közösen működtetett gyakorlóhely, amelynek fő tevékenysége a tanulók gyakorlati oktatása)  üzemi munkahely (a képzés utolsó szakaszában üzemi szakmunkás mellett, egyedi munkahelyen foglalkoztatott tanulók gyakorlóhelye valamint a tanműhelyben nem oktatható melegüzemi szakmák csoportos képzési helye)

221


Gyakorlati képzőhelyek 2010. november 18.

Képzőhely megnevezése: 1

Képzőhely címe:

ISD DUNAFERR Zrt. Vállalat- 2400 Dunaújváros, csoport Képzési Vasmű tér 1 - 3. és Fejlesztési Főosztály

Oktatott szakma: Automatikai műszerész, Elektronikai technikus, Erősáramú elektrótechnikus Épületgépész technikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos Villanyszerelő Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Karosszérialakatos

2

AUTÓ FORMULA Zrt.

2400 Dunaújváros, Béke tér 1.

3

FERROBETON Rt.

2400 Dunaújváros, Papírgyári u. 18 - 22.

Szerkezetlakatos

5

MÉDIA MIX Oktatási Kft.

2400 Dunaújváros, Papírgyári u. 42 - 46.

Géplakatos

6

ALBA VOLÁN Autóbusz - közlekedési Rt.

7

Bozsó László

Karosszérialakatos 8000 Székesfehérvár Börgöndi u. 14. (Dunaújváros. Budai N. A.u. 21 - 23,) 2400 Dunaújváros. Frangepán u. Szerkezetlakatos

8

DÁNIEL 2001 BT.

2427. Baracs. Remény sor 0169/8

Karosszérialakatos

FORGÓ Kft.

2400 Dunaújváros Tisza u 8.

Karosszérialakatos

FEJO - THERM Bt.

2427. Baracs. Mészáros dűlő. 1.

Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Autószerelő

9

10 Ignácz Szerviz Kft.

2457 Adony Duna sor 20. (6 - os u. 52 - es km.)

11 SZA - KI Kft.

2400 Dunaújváros. Budai N. A u.24/a.

Autószerelő

12 HÉVIZ AUTÓ Kft.

2401 Dunaújváros. Farkas tanya 0110/9

Karosszérialakatos

222


13 Qulity Dunaújváros Autószervíz és autókereskedő Kft.

2400 Dunaújváros Béke Krt. 1

14 Gráczer Zoltán

2401 Dunaújváros Derkovics u 3. Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő 2400. Dunaujváros, Aranyvölgyi Autószerelő u. Karosszérialakatos

15 OPEL DUNAPENTAUTÓ Kft.

Karosszérialakatos

6087. Dunavecse. Széchenyi u. 1.

Szerkezetlakatos

2432. Szabadegyháza. Engelsz u. 18.

Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő, Hegesztő

18 Németh Árpád Víz - gáz központifűtésszerelő. Solt

6320. Solt.József A. u 2/A

19 Kovács Ferenc

Perkáta,

20 Ivanics Kft.

8000. Székesfehérvár. Palánkai u. 7.

21 KOCZKA - MOBIL Kft.

Apostag

Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Autószerelő

22 KAMÉLEON Kft.

7200. Dombóvár, Gunarasi u.13

Karosszérialakatos

23 Gemenc Autócentrum Kft.

7020. Dunaföldvár. Paksi u 82.

Karosszérialakatos

24 INTER - CAR COMPLEX Kft.

7020. Dunaföldvár. Előszállási u. 52.

Autószerelő

25 Sólyom Kálmán Víz - gáz központifűtésszerelő mester

2457 Adony. Hóvirág u. 8.

26 Sólyom József Víz - gáz központifűtésszerelő mester

2457 Adony. Kossuth L. u. 21.

Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Karosszérialakatos

16

HASLINGER ACÉLSZERKEZETÉPÍTŐ Kft. 17 PÁTKAI Építőipari Kft.

27 Sólyom Viktor Karosszériala- 2457. Adony katos 28 Dunaújvárosi Víz - és csatorna - Hőszolgáltató Kft.

2401. Dunaujváros, Építők u. 1.

Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő, Hegesztő

29 PAK 9000 Szolgáltató - és Kereskedelmi Bt

2400. Dunaujváros, Budai N. A. u. 19.

30 CUKÉP Kft

2424. Előszállás. Árpád u. 80/a

31 MICHAEL Kft.

2225. Üllő, Öregszőllő u. 24 - 26.

Autószerelő, karosszérialakatos Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Szerkezetlakatos

223


32 R és F Kft

Rácalmás Kulcsi u. 16/a

Autószerelő

33 SACI - MACI Bt.

6088. Apostag. Jókai u. 6.

Autószerelő

34 Somogyi Kft.

6320. Solt, Fűzfa u.8.

Autószerelő

35 TÓTH - AUTÓMIX Kft.

6080. Szabadszállás. Hajcsár u. 14/a.

Autószerelő

36 BAU - PAKS Kft.

7030. Paks. Tolnai u. 26.

37 BARTA 2000 Kft.

7000. Sárbogárd. Köztársaság u. 147/a

Épületgépészeti csőszerelő központifűtés szerelő Autószerelő

38 TREFF Bt.

6323. Dunaegyháza. Határ u. 3.

Hegesztő

39 VELOCE 2000 Kft.

2458. Kulcs, Rákóczi u. 1.

Autószerelő

8.19 SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS 8.20 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről a 2/2006., 21/2007., 15/2008. SZMM rendelet intézkedik. A régi OKJ alapján oktatott szakmákban a szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből, a vizsgarészek tantárgyakból állnak. A vizsgasorrendben felsorolt vizsgarészek és tantárgyak megnevezését a szakképesítésért felelős miniszter (SZMM, GKM) által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként, ill. tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, a tételek átvételének idejét, módját a felelős miniszter évenként közleményben tesz közzé. A gyakorlati és a szóbeli vizsgarész időpontját a szakképző iskola vezetője állapítja meg. Az új OKJ alapján indított szakmák esetében az SZVK-ban előírt vizsgáztatási eljárás a mérvadó. A szakmai vizsga előkészítése A szakmai vizsgákra az alábbi jelentkezési időpontokban lehet jelentkezni:  februári-márciusi vizsgaidőszak esetén: december 15.  májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén: február 15.  októberi vizsgaidőszak esetén: augusztus 15. A vizsgaszervező vezetője a fenti időpontokhoz viszonyítva 15 napon belül jelentést küld az NSZFI-nek, a kamaráknak. Ezen határidővel kéri fel a vizsgaszervező veze224


tője a szakképesítés szerint illetékes területi illetékes kamarát, hogy bízza meg képviselőjét a vizsgabizottságban való részvételre. Amennyiben a kamara által gondozott szakmáról van szó, az illetékes kamara delegálja a vizsgabizottság elnökét, a vizsgabizottság tagját pedig az un. gazdasági érdekképviseletek bízzák meg. A szakmai vizsgabizottság harmadik tagja mindkét esetben a vizsgaszervező képviselője.

8.21 GYAKORLATI SZINTVIZSGA Az oktatás területén előtérbe került a minőségbiztosítás: a gyakorlati képzés eredményességéről megbízható információk szükségesek. Minden minőségbiztosítási rendszer elengedhetetlen feltétele a gyártásközi ellenőrzés, azaz a gyakorlati szintvizsga. A 3 éves képzési idejű szakmákban, amelyeket a kamarák gondoznak a szintvizsgát a 3. lezárt félév után kell megszervezni. A szintvizsga jelentősége: csak legalább megfelelt eredmény esetén bocsátható a tanuló szakmai záróvizsgára.

8.22 A SZAKMAI OKTATÁS TÁRGYI FELTÉTELEI Intézményünk fő profilja a nappali, iskolarendszerű képzés. Több mint ezer fő tanulót oktatunk két épületben. A tantermeink száma, felszereltsége megfelelő. A két épületben összesen 51 tanterem található, ezek között 11 mérőterem, labor, számítógépekkel felszerelt szaktanterem illetve gyakorlati oktatás céljára is használható szakterem, műhely. Az ISD Dunaferr Zrt. Képzési és Fejlesztési Főosztállyal kötött együttműködési megállapodás folytán iskolánk az ország egyik legkorszerűbb tanműhelyét tudhatja a háttérben. A számítástechnika oktatásának garanciája hat számítógépes terem, 115 tanuló számára hozzáférhető számítógépekkel. Ebből három tanterem az alapozó oktatást segíti 48 számítógéppel, három Internet elérést is biztosító terem van egyenként 18 számítógéppel. A szakmai oktatást támogatja a gépészeti tervezést (AutoCAD, WinWatt, épületgépészeti és gépészeti tervező szoftverek) segítő terem a központi épületben 16 számítógéppel, valamint a tagiskolában egy villamos tervezést és szimulációt támogató terem (TINA és WS-CAD) és egy, az automatika oktatását biztosí-

225


tó szakterem 16 számítógéppel (EASY programozható relé, Telemecanique PLC-s szoftverekkel, FESTO-VEEP ipari szimulációs rendszerrel). A PLC programozás tárgyi feltételeit a központi épületben található korszerűen felszerelt automatika laborunk biztosítja. Itt megtalálható a PLC programozó szak szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt összes PLC típus (AEG, Omron, Telemecanique, Siemens, stb), valamint további 14 programozást segítő számítógép, szimulációs programokkal, elektronikus szimulációs falitáblák, programozható terminálok, valamint méréseket, ellenőrzést segítő műszerek. Az NC-CNC gépkezelés, programozás elsajátítását segíti gépészeti tervezések oktatását biztosító számítógéptermünk, a tanműhelyben található hagyományos eszterga- és marógépeink, valamint az erre a célra speciálisan kialakított tanműhelyi laboratórium, ahol 6 számítógépen sajátíthatják el a résztvevők a CNC programírás és szimuláció fortélyait Siemens - Fanuc programnyelven, emellett hat új MINITURN berendezésen egy EMCO esztergagépen és egy EMCO marógépen tanulhatják meg a szükséges gyakorlati ismeretanyagot. Ipari méretű gépparkunk is szépen gyarapodott nyolc magas technikai színvonalú megmunkáló központtal. Ezen korszerű berendezések mellett szerszámbemérő készülék biztosítja a pontos szerszámhasználatot. A hagyományos gépparkot 12 eszterga, 6 egyetemes marógép és egy-egy sík-, ill. palástköszörű biztosítja. A villanyszerelők képzését jól felszerelt szaktantermeink, villamos alapozó, villamosgépes valamint elektronikai mérőtermeink, villamos szimulációs és tervező programokkal felszerelt számítógépes termeink segítik. Ugyanezeket használjuk az iskolarendszerű felnőttképzésben is az erősáramú elektronikai technikusok oktatására. Az épületgépészek képzését jól felszerelt szaktantermeink, laboratórium, tervező szoftverekkel ellátott számítógépes terem, valamint az alternatív energiák alkalmazásának oktató eszközrendszere segítik. Természetesen egyik képzés sem lenne teljesen eredményes és hatékony a megfelelő oktatási anyagok nélkül. Tankönyveinket több műszaki tankönyvforgalmazó kínálatából választjuk ki, a képzések során felhasználjuk oktatóink, tanáraink által írt jegyzeteket, segédanyagokat, tanulási útmutatókat, emellett iskolánk több mint tízezer kötetes könyvtárat működtet, ahol megtalálhatók a képzéshez szükséges segédanyagok. A mellettünk működő ISD Dunaferr Zrt. Képzési és Fejlesztési Főosztá-

226


lyon található városunk legnagyobb műszaki könyvtára, amely további lehetőséget ad a hallgatóknak az eredményes felkészülésre.

9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1.

asztalitenisz asztal

31.

iskolai oktatórobot

2.

asztalitenisz ütő

32.

Mikro PLC

3.

diszkosz

33.

okt.labor felszerelés

4.

dobbantó

34.

PLC 24V

5.

öltözőpad

35.

PLC egység

6.

tornaöltözői pad

36.

PLC laboregység

7.

rajttámasz

37.

Inverter

8.

rajtgép

38.

Programozható terminál

9.

súlygolyó

39.

tömegmintasor

10.

súlyzórudak

40.

kétkaru emelő súlysorral

11.

testmagasság mérce

41.

iskolai karosmérleg

12.

tollaslabda ütő

42.

hangvilla ütő

13.

tornaló

43.

mikolacső

14.

ugrószekrény

44.

szivókut modell

15.

ugrószőnyeg

45.

hőmérő

16.

verseny nyújtó

46.

lineáris hőtágulás

17.

súlypontemelkedés mérő

47.

folyadékáramlás

18.

különféle súlyzó tárcsa

48.

könnyenmozgó kiskocsi

19.

húzódszkodó

49.

dinamométer

20.

sibot

50.

radiométer

21.

siléc

51.

elektrométer

22.

sikötés

52.

elektroszkóp

23.

csónak

53.

erőmérő

24.

evező

54.

levél mérleg

25.

kenu

55.

lyuksorral ell.fémkor,lyuksor

26.

siszemüveg

56.

hármas csigasor

27.

hálózsák

57.

talpas állvány és tartozékai

28.

hátizsák

58.

próbapad

29.

tájoló

59.

nyák levilágitó

30.

ipari robot demonstrációs klt.

60.

nyák fejl.foto tál

227


61.

páratartalommérő

102.

hengerpár

62.

légsebességmérő

103.

galilei lejtő

63.

mennyiségmérő

104.

prizmataró asztal

64.

nyomásmérő

105.

automata kuplunkg

65.

hőfokmérő müszer

106.

bolygómü modell

66.

univerzális müszer

107.

fényhullámhossz mérő

67.

szintszabályozó

108.

elektromos kis.klt.

68.

szivattyú

109.

elektromos kézimérleg

69.

vizóra

110.

kémiai molekula modell klt.

70.

hordozható kondenzátor

111.

tanári kalottmodell klt.

71.

regisztráló

112.

gyémántrács

72.

ganzuniv 2

113.

kristálysz,.lapkoz.fémrács

73.

univo elektronik

114.

kristálysz.nátr.klor.rács

74.

kompenzátor

115.

kristálysz.hatszöges fémrács

75.

gázmérő

116.

kristálysz.térközepes fémrács

76.

termoelem ell.teszter

117.

egyszeres és többszörös kötés

77.

vizpumpa fogo

118.

kristályszerk jódrács

78.

svédcső fogó0

119.

acélháromláb gyürüvel

79.

konvektor

120.

büretta állvány

80.

flexiibilis gázcsatl,.tömlőklt.

121.

gázfejl.készülék üvegcsappal

81.

tágulási tartály

122.

gázfelfogó henger üveglappal

82.

flexibil.vizcsatl.tömlőklt.

123.

választótölcsér csepegtető

83.

elektrovaria klt.

124.

fülmodell

84.

rajzasztal,rajzgép

125.

szemmodell

85.

motor és gépmetszet modell

126.

emberi agy

86.

bemutató klt.-

127.

diavetitő

87.

kinetikus gázmodell

128.

fejhallgató /nyelvi laborhoz/

88.

sikkondenzátor

129.

irásvetitő

89.

optikai pad

130.

szinkronizátor

90.

földgömb

131.

vetitővászon

91.

gépjármü épitő klt.

132.

hidraulikus mérőpult

92.

rotring klt

133.

gázvizmelegitő

93.

tanulói lyukastábla

134.

okt.labor felszerelés

94.

iskolai körtés barométer

135.

kábelkereső müszer

95.

térkép

136.

csőkereső müszer

96.

mech.kisérleti klt.

137.

videokamera

97.

mikroszkóp

138.

hőmennyiségmérő

98.

modell a váltóá.szeml.

139.

csőventillátor

99.

periódusos rendszer

140.

gázkazán

100.

grafitrács kémiához

141.

gáztüzhely

101.

kád a hullám kivetitéséhez

142.

gázbojler

228


143.

falikazán

161.

elektrovaria klt. 1.

144.

torzó fejjel 16 részes

162.

elektrovaria klt. 2.

145.

emberi csontváz

163.

számitógéphez fejhallgató

146.

demonstrációs egyenáramu volt és ampermérő

164.

nyelvi laborhoz fejhallgató

147.

állati fogtipusok gyüjt.

165.

plc labor állvány

148.

radiotester generátor

166.

épületgépész labor állvány

149.

függvény generátor

167.

irásvetitő

150.

szintszab.mérő

168.

oszcilloszkóp

151.

hőmérsékletszabályozó

169.

szinkronizátor

152.

generátor

170.

trafó

153.

talajszönyeg

171.

épületgépész labor kocsi

154.

tantermi variafal

172.

digitális multiméter

155.

szertári állvány

173.

bojler

156.

csónak kabinnal

174.

sulibox

157.

csónak-motor

175.

villáskulcs klt.

158.

sátor

176.

mentőmellény

159.

kemping asztal

177.

sibakancs

160.

kemping szék

178.

episzkóp

229


10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE  6 év (2010- 2016)  A helyi tanterveket évente felül kell vizsgálni.

10.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, LEHETŐSÉGEI Az iskola pedagógiai programját felül kell vizsgálni, ha:  a tantestület 50 % -a kéri  az iskola bármely munkaközössége kéri, és azt a tantestület elfogadja

10.3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja megtekinthető:       

fenntartónál néhány oldalas kivonat az iskola tájékoztató füzetében iskola könyvtárában városi könyvtárban iskola titkárságán iskolatitkárnál iskolai számítógép hálózaton


10.4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata _______év…………-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

................................................... diákönkormányzat vezetője

231


A pedagógiai programot a szülői szervezet _______év……… -i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

.................................................... szülői szervezet elnöke

232


A pedagógiai programot a nevelőtestület ……………….-i ülésén véleményezte és elfogadta.

......................................... hitelesítő

.................................. hitelesítő

.................................. Holdampf Sándorné igazgató

233


A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola pedagógiai programját Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2010. ....................................-i ülésén véleményezte és elfogadta.

Dunaújváros, 2010.

................................................. polgármester

234

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Program 2011

Recommend Documents