DUNAFERR SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA. Pedagógiai program március

DUNAFERR SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

Pedagógiai program 2013. március

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola


Pedagógiai program Mottó

Küldetésnyilatkozat A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola célja a köznevelési feladatának olyan szintű ellátása, amely elősegíti a fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ez által erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola a köznevelést, mint közszolgálati feladatot látja el, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. Pedagógiai működésének egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. Egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A Dunaferr Szakközép- és Szakiskolában elvárás, hogy a pedagógiai munka kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemezze.

2



Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................................. 2 Az iskola nevelési programja ................................................................................................................... 6 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................ 6 Általános pedagógiai célkitűzéseink ................................................................................................ 6 Az általános célok eléréséhez rendelt feladataink .......................................................................... 6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 7 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 7 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................. 8 Diák sportegyesület szerepe a diákok életében .............................................................................. 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 8 Általános feladatok .......................................................................................................................... 8 A pedagógusok helyi feladatai ............................................................................................................ 9 Az osztályfőnök feladatai............................................................................................................... 10 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................. 10 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................ 11 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ........................................................ 14 A hátrányos megkülönböztetés tilalma............................................................................................. 15 A tanulói önkormányzat szerepe, támogatása .................................................................................. 15 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ................................................... 15 Együttműködés a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................................ 16 A szülők és az iskola kapcsolata..................................................................................................... 16 A szülők és a pedagógusok kapcsolata .......................................................................................... 16 A pedagógusok és a tanulók együttműködése.................................................................................. 17 A kollégiumok és az iskola együttműködése ..................................................................................... 18 A felvétel, átvétel és a magasabb évfolyamra lépés szabályai .......................................................... 18 A felvételi eljárás szabályai................................................................................................................ 18 Az iskolán belüli átjárhatóság szabályai ............................................................................................ 19 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................................. 19 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................... 19 A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok ............. 20 3



A tanulók tantárgyi értékelési elvei ................................................................................................... 21 A számonkérés és értékelés formái, rendje, módja ...................................................................... 22 A tanulók magatartásának és értékelési elvei ................................................................................... 22 A tanulók szorgalmának értékelési elvei ........................................................................................... 22 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.................................................................................. 23 A magántanulói jogviszonyra vonatkozó szabályok ...................................................................... 28 Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások .............................................................................. 29 Térítési kötelezettségek és tandíjak .................................................................................................. 30 Térítési kötelezettségek ................................................................................................................ 30 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások .......................................................... 31 Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................................. 31 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................... 31 Mindennapos testnevelés ................................................................................................................. 32 Választható foglalkozások ................................................................................................................. 32 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.................................. 33 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................. 33 A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ......................................... 33 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek.................................................................. 33 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei..................................................... 33 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................... 34 A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................ 34 Szakközépiskolai ágazati kerettantervek ....................................................................................... 34 Szakközépiskolai szakképzési kerettantervek ............................................................................... 34 Szakiskolai kerettanterv ................................................................................................................ 34 Szakiskolai szakmai kerettantervek ............................................................................................... 34 Szakközépiskola ............................................................................................................................. 35 2013. szeptember 1-től A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként .......................................................................................... 109 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak éves óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................................................................. 112 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................................................................. 115 Szakiskola..................................................................................................................................... 122

4



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ....................................................................................................................... 134 Záró rendelkezések.............................................................................................................................. 143 A pedagógiai program érvényessége .............................................................................................. 143 A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei ...................................................... 143 A pedagógiai program nyilvánosságra hozása ................................................................................ 143 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása .................................................. 144 A pedagógiai program véleményezése és elfogadása..................................................................... 144 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai.......................................................... 144 A pedagógiai program jóváhagyása ................................................................................................ 144

5



Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Általános pedagógiai célkitűzéseink A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola célja a köznevelési feladatának olyan szintű ellátása, amely elősegíti a fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ez által erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. • • • • • • • •

a magyar állami közoktatási és szakképzési céloknak és a helyi igényeknek való megfelelés a humanista, demokratikus értékek közvetítése a modern természettudományos és humán műveltség hangsúlyozása az oktató-nevelő munkában széleskörű, a piacon jól használható szakmai ismeretek közvetítése az oktatás ember- és személyiség központú szervezése és megvalósítása diákközpontúság a nevelési- oktatási folyamatban a pedagógusok alkotó közösségének döntéseire épített összehangolt pedagógiai munka a nevelés- oktatás folyamatos fejlesztése, a változó világ követelményeihez igazítása az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó működés

Az általános célok eléréséhez rendelt feladataink •

A személyiség tehetség-alapú fejlesztése o az ismeretek birtoklására való igény kialakítása a diákokban o képességfejlesztés, tehetséggondozás az adottságokhoz igazítottan o a kreativitás, a gondolkodás fejlesztésén alapuló ismeretszerzés erősítése o korszerű alapműveltség, az európai normáknak megfelelő általános műveltség kialakítása o tanulási és önművelési technikák elsajátíttatása o sikeres kapcsolattartást biztosító kommunikációs készség kialakítása magyar nyelven és idegen nyelveken o az információ befogadó, rendszerező és értékelő képességek kiépítése

•

A nevelési-oktatási folyamat időszerűségének megtartása o a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó megvalósítása o a tanulók innovatív képességek erősítése és hasznosítása az oktatási folyamatban o a funkcionális tantárgyszemlélet erősítése a pedagógusok körében o az európaiság gondolatának szellemiségének megértetése o az egészséges lokálpatriotizmus kifejlesztése

•

A saját és társai életminőségéért felelős emberi szemlélet kialakítása: o Egészséges életszemlélet, életmód, életvitel kialakítása. o A környezeti kultúra, a környezetvédelem fontosságának felismertetése. o A családi életnek, mint harmonikus életlehetőségnek a tudatosítása o A hazaszeretet, a modern hazafiság eszményének feltárása o A hagyományteremtés, hagyományápolás és hagyománytisztelet kialakítása o Demokratikus, felelős közösségi magatartás fejlesztése

6



A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok •

A személyiséget formáló pedagógusok folyamatos kapcsolattartásával biztosítani o a személyiség fejlesztésének összehangoltságát o a személyiség alakulásának nyomon követését o a személyiség változásának kimenetre koncentráló eredményességét

•

A tanítási módszerek sokféleségével biztosítani o a tanulók lexikai tudásának elmélyülését o gondolkodási képességének folyamatos fejlődését o kreativitásának kihasználását, érvényesülését o önálló munkára való képességének kialakulását o lemaradás esetén időben történő felzárkózását o kiemelkedő tehetsége esetén differenciált foglalkoztatását

•

Korszerű tankönyvek és oktatástechnikai eszközök választásával és alkalmazásával biztosítani o a tanulás korszerűségét o a többforrású ismeretszerzés lehetőségét o a szemléltetés sokszínűségét

•

Tanórán kívüli tevékenységi körök sokaságával biztosítani o kiemelkedő képességű diákjainknak tudásszintjének fejlődését o lemaradó, tanulási nehézségekkel küszködő tanulóink felzárkózását o különböző érdeklődésű diákjaink érdeklődésének megfelelő, adottságaik kihasználását lehetővé tevő elfoglaltságot o a sportot kedvelőknek, versenyzőknek a sportolási lehetőséget Tevékenységi köreink • a tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök • a versenyekre felkészítő foglalkozások • a tantárgyi korrepetálások • a felvételire felkészítő foglalkozások • az önképzőkörök

A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Az iskolánknak ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

7



Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Minden tanulónknak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskolának fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Egészségnevelési alapelvek • széleskörű egészségnevelés • elsődleges elv a prevenció • mindennapos testnevelés • mentálhigiéné • egészségfejlesztő szervezetfejlesztés • önsegítés • együttműködés a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, szülők, diákok között Diák sportegyesület szerepe a diákok életében A DDSE önálló jogi személy. Az intézmény diákjai részére tanrenden kívül • • • • •

tömegsportot szervez diákversenyeket rendez a szabadidő hasznos eltöltését szervezi városi szinten a gyermek-, ifjúsági szabadidő sportot lehetőségeihez mérten segíti rendezvényekhez, osztálykirándulásokhoz, közösségi célok megvalósításához anyagi támogatást nyújthat

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Általános feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata az alábbiak szerint valósul meg: • •

Közösségfejlesztés az osztályközösségek keretén belül Kiemelt közösségi élményekhez juttatás ünnepségeken, amelyeken o erősítjük diákjaink kötődését az intézményhez hagyományépítés, hagyományőrzés iránti igényét hazafiságát identitástudatát közösségi érzését a magyar kultúra iránti igényét esztétikai igényét o lehetővé tesszük a nyilvános elismerést 8

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola •


egymás iránti tiszteletük megnyilvánulását szervező készségük kibontakozását előadói tehetségük kibontakozását a közösségi viselkedés gyakorlását

Lehetőség biztosítása közösségi feladatokban való részvételre rendezvényeinken, o amelyek lehetővé teszik diákjaink számára o a megmérettetést tanulmányi téren o a sokoldalú tehetség kibontakozását o a szabad joggyakorlást és véleménynyilvánítást o kreativitásuk kihasználását o az egészséges életszemlélet erősödését o a kulturált életvitelre való igény kialakulását o a társas kapcsolatok gyakorlását o a kikapcsolódást, szórakozást o a szabadidő értelmes és hasznos kihasználását o az egészséges versenyszellem kialakulását o az iskolának a társadalom felé való nyitását ( nyílt napok) Iskolai rendezvényeink: o országos és házi versenyek (tantárgyi versenyek, szavalóversenyek) o a diákélet rendszeres fórumai, eseményei (diákfórumok, diáknapok) o az iskolai élet hagyományőrző, szervezett összejövetelei (gólyabál, gólyaavató) o az osztályok közösségeinek rendezvényei o a tanulmányokhoz kötődő rendezvények (szakmai kirándulások, szakmai napok) o a művelődést, kultúrát szolgáló közös, szervezett programok (színházlátogatások) o a diákok egészségmegőrzését elősegítő programok (sportnapok, drog-vetélkedő, házibajnokságok) o a beiskolázáshoz kötődő, az iskolát népszerűsítő rendezvények (nyílt napok, pályaválasztási kiállítások)

A pedagógusok helyi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy •

•

• • •

•

nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

9


• •

• • • • • • • • •


a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök olyan körültekintően választott pedagógus, akinek személyisége különleges jelentőséggel bír tanulók életében, aki • folyamatosan figyelemmel kíséri diákjai előmenetelét, személyiségfejlődését • közvetlen kapcsolatot tart a szülőkkel, • diákjaival kapcsolatos kérdésekben konzultál az osztályban tanítókkal • összehangolja az osztályban folyó pedagógiai munkát • kapcsolatot tart a gyakorlóhelyekkel, • segíti osztályát az osztályrendezvények szervezésében • az iskolai rendezvények szervezésébe bevonja tanulóit A fentieken túl, az osztályfőnöknek különlegesen fontos feladata o a társas kapcsolatok gyakorlása o a konfliktuskezelés tanulása o a toleranciára nevelés o a perifériára szorulók, beilleszkedési nehézségekkel küzdők közösségbe kapcsolása o a magatartási nehézségekkel küzdők folyamatos figyelése, segítése o a tanulásban segítségre szorulók segítése o a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése o a közösségi szellem erősítése o a közösségi normák elsajátíttatása o a közösségi munkára való igény kialakítása o az egészséges versenyhelyzet megteremtése o a szervezési ismeretek fejlesztése

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység •

A viselkedési és magatartászavarokat az osztályfőnöknek jelzi az intézmény valamennyi pedagógusa és dolgozója.

10

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • • • • •

•


Súlyos magatartási zavarok esetén a tanuló gondviselőjének bevonásával az osztályfőnök diagnózis felállítására a megfelelő segítő szolgálathoz irányítja a tanulót. Az igazgató szakértői vélemény alapján mentesítheti a tanulót egyes tantárgyakból az értékelés alól. A magatartászavarokkal küszködő diák személyiségfejlődését kitüntetett figyelemmel kíséri az osztályfőnök a közösség irányítása közben. Az ifjúságvédelmi felelős (a tanuló, az osztályfőnök és az érintett pedagógusok bevonásával) a habilitációra és rehabilitációra szoruló diák számára egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki. A szaktanárok saját tanórájuk keretén belül figyelembe veszik a viselkedési- és magatartászavarral küzdő tanulók érdekeit, és velük a saját fejlődési ütemüknek megfelelően foglakoznak. A viselkedési- és magatartászavarral küzdő diák egyéni fejlesztő foglalkozásokon vesz részt a szaktanár javaslatára.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermekvédelem valamennyi pedagógus napi feladata Az osztályfőnök kiemelt feladata • felderíteni a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat o elbeszélgetéssel o családlátogatással o gyámügyi hivatallal való együttműködéssel o szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással • ellensúlyozni a káros hatásokat pedagógiai eszközökkel o személyes elbeszélgetéssel o az osztályközösség bevonásával o a pedagógus közösség segítségével o az ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve • szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményezni a megfelelő fórumon Az ifjúságvédelmi felelős • felkeresi az osztályokat, tájékoztatja a tanulókat, hol és milyen időben fordulhatnak problémáikkal hozzá • tájékoztatja a tanulókat, hogy problémáikkal milyen gyermekvédelmi intézményeket kereshetnek fel • jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi intézmények címét • tájékoztatja a szülőket saját feladatairól • kapcsolatot tart a veszélyeztetett tanulók szüleivel • gyermekvédelmi vagy más szolgálattól javaslatot kér a veszélyeztetett tanuló problémáinak megoldásához • hivatalos intézkedés szüksége esetén értesíti az igazgatót • felvilágosító munkát végez az iskola egészségnevelési programja keretében • munkájában támaszkodik az iskolában működő ifjúsági szervezetekre, elsősorban a kortárs segítő csoportra és a DÖK-re. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 11



A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Intézményünkben valamennyi pedagógus kötelessége, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. • Alkalmazott módszerek a közvetítési módban o feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, o feladat kis lépésekre bontása, o példa bemutatása, mintaadás, o tanítási stílusok váltakozása, o több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), o szükség esetén több ellenőrzés, o feladaton belüli hangsúlyozás, o a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), o tananyag változatos feldolgozása. o szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás o kiscsoportok kialakítása, önálló feladatátadás o projektmódszer o kooperatív oktatás • A tananyag tartalmában o változtatás, o kiváltás, o elhagyás, vagy eltolás, o kompenzálás. • Óraszervezés o frontális helyett csoport, pár, egyéni munka, o együttműködés előtérbe helyezése, o ösztönző társ megszervezése, o tanulók csoportokba rendezése. • Tanítási ütem o lassítás, o képesség szerinti terhelés. • Számonkérés módja o hagyományos, standardhoz viszonyítás, o tanuló önmagához mért fejlődéséhez, o szöveges értékelés, o tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. A felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik • képességfejlesztés, • helyes tanulási szokások gyakorlása, • önálló tanulás megtanítása, • sikerélményhez juttatás, 12

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • • • • • •


egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása, tananyagi lényegkiemelés, tantárgyak közötti párhuzamok felismerése.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Intézményünk azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak az integrált nevelését vállalja, akik az SZRB szakvéleménye szerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és ez számukra tanulási nehézséget okoz, továbbá az értelmi fogyatékosok közül a tanulásban akadályozottak, az érzékszervi fogyatékkal élők közül a gyengénlátók és a hallókészülékkel korrigálható nagyothalló tanulók integrált nevelését-oktatását. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásunk. Az együttnevelés során intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják. • Az együttneveléshez a pedagógusainkat, a szülők közösségét felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Törekvésünk az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérüléshez igazodó módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A tanítási-tanulási folyamat nyitott megvalósításával támogatjuk az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. • Valamennyi pedagógusunkkal szemben elvárás, hogy rendelkezzen a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében szükséges, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és alkalmazza az együttneveléshez szükséges elveket az alábbiak szerint: o a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; o szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; o a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; o egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; o alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; o együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

13



A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében (amennyiben - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta is közreműködik) az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. o

Szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek Az iskola kedvezményekkel segíti az intézmény szociálisan rászoruló diákjait • • • • •

kollégiumi elhelyezés támogatásával a törvényi szabályozásnak megfelelően tankönyvtámogatással a tankönyvigény előzetes felmérésével képzéshez szükséges munkaeszköz, védőfelszerelés, munkaruha biztosításával a gyakorlatokhoz egészségügyi felügyeletet biztosításával (iskolaorvos, védőnő).

Az ifjúságvédelmi felelős jelzése alapján az intézmény értesíti az illetékes hivatalt és a gyermekvédelmi intézményeket a kialakult veszélyeztető helyzetről, és megfelelő segítséget kér (nevelési segélyt, a tanuló elhelyezésének megváltoztatását stb.). A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A diákok különleges tehetségéről, képességéről az osztályfőnök tudomást szerez • a szülőtől a beiratkozáskor, illetve a fogadóórán vagy a tanulókkal készített kérdőívből • a diáktól az első osztályfőnöki órán • a szaktanár osztályfőnöktől, vagy a tantárgyi órán A különleges képességű tehetséges diákok tehetséggondozását a megfelelő szaktanár végzi • versenyekre való felkészítéssel, indítással 14


• • •


o OKTV o OSZTV o SZKTV o OKPV o Csernyánszky Imre Országos Középiskolai Pneumatika Verseny o Pattantyús emlékverseny közösségi szereplésre való felkészítéssel az iskolai diáktevékenységekbe való bekapcsolással a tehetséghez kötődő tantárgy tanulásában kiemelt feladatok megoldatásával

A hátrányos megkülönböztetés tilalma Intézményünkben a diák mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek • a nevelő és oktató munka jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha ezt az iskola a törvényes célok érdekében teszi meg. Pl.: a különböző szintű érettségikre való felkészítés megfelelő tudásszinttel rendelkező tanulókból létrehozott nyelvi csoportok kialakítása • ha a tanuló lelki és testi adottságai külön foglalkozást igényelnek. Pl. gyógy-testnevelés, könnyített testnevelés. Ha a tanuló úgy érzi, hogy hátrányos megkülönböztetés érte, • orvoslatot kér a sérelmezőtől • orvoslat hiányában osztályfőnökétől • sikertelen intézkedés következményeként az iskola igazgatójától • intézményi orvoslat hiányában panasszal fordulhat a fenntartóhoz

A tanulói önkormányzat szerepe, támogatása Iskolánkban tanulói önkormányzat (diákönkormányzat DÖK) működik, melynek feladata olyan ösztönző együttműködés biztosítása, amely során a DÖK • él a diákélet irányításának lehetőségével • szükség esetén segíti a diákjogok érvényesülését • megszervezi a pedagógiai munka javítására irányuló intézkedések alapfelméréseit (elégedettségmérések) • szerves alakítója az iskolai életnek • nevelési értekezletek állandó résztvevője a diákokat érintő kérdésekben • az iskolai élettel kapcsolatos diákötletek megvalósításának elindítójaként és megvalósítójaként szerepel A tanulói önkormányzat (DÖK) a saját szervezeti és működési szabályzata (DÖK SZMSZ) szerint, diákönkormányzatot segítő pedagógus (DMSP) támogatásával végzi munkáját.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Tanulóink az intézményi döntési folyamatban elsősorban a tanulói önkormányzat útján vesznek részt. A tanulói kezdeményezéseket a DÖK terjeszti elő az iskola illetékes fórumán (diákfórum, tantestületi értekezlet, osztályfőnöki óra, stb.), ahol az érdemi döntés születik. A diákönkormányzat jogosultsága indokolt esetben nem zárja ki a tanulói kezdeményezések egyedi elbírálás szerinti kezelésének lehetőségét.

15



Együttműködés a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola vezetői, megkeresés esetén, előzetesen egyeztetett időpontban állnak partnereink rendelkezésére. A szülők és az iskola kapcsolata Az intézményben a gyermek oktatása-nevelése a családokkal együttműködve folyik, az alábbiak szerint • az osztályfőnök és a szülők kapcsolattartásának formái o az osztályfőnök és a szaktanár folyamatos kapcsolattartása a diák előmenetelével kapcsolatban o az első évfolyamon a szülő és osztályfőnök között folytatott személyes beszélgetés esetleg családlátogatás • a szülői munkaközösséggel való folyamatos kapcsolattartás az egyes osztályok szülői képviselőin keresztül • a szülői szervezettel való együttműködés, amelynek ülésén az iskola igazgatója évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről • az iskolai minőségirányítási program partnerközpontúsága. • Az iskola honlapján megtalálhatók az alapdokumentumok nyomtatható, letölthető formában is. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. A szülők és a pedagógusok kapcsolata A szülő gyermeke előmeneteléről tudomást szerezhet •

szervezett keretek között o o o

•

évente kétszer a tanév rendjében meghatározott időpontú szülői értekezleten az osztályfőnöktől rendkívüli szülői értekezleten az osztályfőnöktől és az érintettektől tanári fogadóórákon a szaktanároktól

igény szerint o

a szaktanárral egyeztetett időpontban 16

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola o o o


igazgatói engedéllyel, a szaktanárral egyezetett óralátogatás alkalmával az elektronikus napló bejegyzéseiből levél-, e-mail és telefonkapcsolat útján

A szülő az iskola életéről, az aktuális feladatokról, rendezvényekről, az iskolai életről tájékozódhat • a valamennyi vagy csak egyes évfolyamokat, osztályokat érintő összevont iskolai szülői értekezleteken • az iskola rendezvényein • az iskola kiadványaiból • a médiából • az iskola honlapján meglévő aktualizált eseménynaptárból és aktuális hírekből Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább kettő alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a digitális napló révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a digitális napló révén, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Közoktatási törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Nyílt nap A nyílt napot az iskolába készülő általános iskolások (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek.

A pedagógusok és a tanulók együttműködése Az intézményben a nevelési-oktatási folyamat tanár és diák szoros együttműködésén alapul. Az intézményre jellemző 17

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • • • • • • • •


a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott diákközpontúság a tanárok és diákok közvetlen kapcsolata a kimenetközpontú pedagógiai munka a diákért történő következetes pedagógiai munka a kölcsönös tájékoztatás igénye a panaszkezelés etikussága és szabályozottsága a DÖK munkájának segítése, véleményének számbavétele a döntésekkor a diákok véleményének felmérése az iskolai pedagógiai munkáról o személyes beszélgetések révén o partneri igényfelmérések és elégedettségmérések formájában o a pedagógusok munkájára vonatkozó kérdőívek formájában o diákközgyűléseken, DÖK- fórumokon o osztályfőnöki órákon.

A kollégiumok és az iskola együttműködése Tanulóink az iskolától független kollégiumokban nyernek elhelyezést. A szakmai közösségek együttműködése biztosítására a tantestület és kollégiumi nevelőtanárok közössége szükség esetén tájékoztatják egymást a kollégistákkal kapcsolatos fontos ügyekről. A kollégiumi nevelők és a tanárok kapcsolattartásának fórumai • szülői értekezlet, fogadóóra • osztályozó értekezlet • tantestületi értekezlet • írásbeli, szóbeli konzultáció A szülők és a kollégiumi nevelők kapcsolattartása a kollégiumok szabályzata szerint biztosított.

A felvétel, átvétel és a magasabb évfolyamra lépés szabályai A felvételi eljárás szabályai A nyolcadik osztályosok beiskolázása minden tanévben szeptember hónapban az aktuális jogszabályok szerint történik. A beiskolázás évenkénti tennivalóit az iskola beiskolázási felelőse végzi. Az általános iskolák végzős tanulói középiskolai ágazati képzéseinkre, vagy szakiskolai szakképzéseinkre jelentkezhetnek. A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola nem tart felvételi vizsgát a jelentkező tanulóknak, ezért a felvételnél az általános iskolai eredmények alapján döntünk. Az 5-6-7. év végi, és a nyolcadikos félévi irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, és idegen nyelv osztályzatokat vesszük figyelembe. Minden jegy az értékének megfelelő pontszámot eredményez, amelynek következtében maximálisan 100 pont gyűjthető. A jelentkező tanulók elért pontszáma szerint csökkenő sorrendbe rendezve készítjük el (tagozatkódonkénti bontásban) a felvételi rangsort, és e rangsor szerint történik a felvételi kérelmek elbírálása. Az iskola igazgatója felajánlhatja a felvételizőnek az „átirányítást” egyik tanulmányi területről a másikra. Az a tanuló, aki nem rendelkezik minden felvételi tárgyból érdemjeggyel, azokból a jegyekből szerzi a hozott pontszámot, amelyekkel a felsoroltak közül rendelkezik. Az érdemjegyei alapján szerzett pontjaiból arányosítással kell megállapítani a hozott pontszám végső értékét. Amennyiben a tanuló eredményei nem alkalmasak a fenti eljárás lefolytatására (különösen a külföldi tanulmányok eltérő jellegű jegyei, vagy ekvivalencia-eljárás alkalmazhatatlansága miatt), a tanuló

18



felvételéről külön eljárás lefolytatásával (érdemjegyei, személyes elbeszélgetés, kompetencia-alapú képességfelmérés alapján) az igazgató dönt. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, határidő-számítás, mulasztás elbírása során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt.

Az iskolán belüli átjárhatóság szabályai Indokolt esetben a tanulók, azonos ágazati szakközépiskolai képzés, vagy azonos szakképzés esetén egyedi elbírálás alapján válthatnak osztályt. Az osztályt váltó tanulók szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel folytathatják tanulmányaikat iskolánkban. Ágazat, vagy szakmaváltás esetén az más osztályba lépés, vagy áthelyezés csak a kilencedik évfolyamra történhet.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulók, azonos ágazati szakközépiskolai képzés, vagy azonos szakképzés esetén egyedi elbírálás alapján vehetők át másik iskolából. Az átvett tanulók szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel folytathatják tanulmányaikat iskolánkban. Ágazat, vagy szakmaváltás esetén az átvétel csak a kilencedik évfolyamra történhet.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell A tanuló • az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába léphet külön beiratkozás nélkül, ha o az előírt tantárgyi követelményeket valamennyi tantárgyból eredményesen teljesíti o eleget tesz az iskolába járás kötelezettségének o teljesíti az előírt összefüggő szakmai gyakorlatát • az intézmény két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az iskola igazgatójának engedélyével egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti • javító, illetve pótló vizsgát tehet a jogszabályban előírtak szerint • a szakképzésben köztes vizsgát is tehet a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint • tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, ha o bármely tantárgyból nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket o fegyelmi büntetésként eltiltották a tanév folytatásától

19


•

•

•

•


tanulmányait a felsőbb évfolyamon folytathatja, a következő tanév kezdetéig, ha azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott az engedélyezett határidő lejártáig sikertelen érettségi vizsga esetén a szakképzési évfolyamon vendégtanulóként folytathatja tanulmányait a szeptember-októberi vizsgaidőszak befejezéséig o tanulói jogviszonya megszűnik, ha a szeptember-októberi vizsgaidőszakban sem tesz eredményes érettségi vizsgát. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.

A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azokat a tanulóit, akik • kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el; • kitartó szorgalmat tanúsítanak; • tanulmányi és sport versenyeken eredményesen szerepelnek; • példamutató közösségi és kulturális munkát végeznek. A jutalmak lehetséges formái • oklevél, • könyvjutalom; • iskolai ünnepségen átadott jutalom o bejegyzés az aranykönyvbe, o oklevél, o kitüntetés o stb. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Ha a tanuló a házirendet megszegi, elmarasztalásban, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedések • szaktanári, gyakorlati oktatói figyelmeztetés • osztályfőnöki figyelmeztetés • osztályfőnöki intés • igazgatói figyelmeztetés • igazgatói intés . Fegyelmező intézkedés esetén a szaktanári, gyakorlati oktatói figyelmeztetés kivételével, a többi fokozatból csak egy adható. Súlyos, gyakori vagy ismétlődő fegyelemsértésért a tanulóval szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Fegyelmi intézkedést a szaktanár valamint az osztályfőnök kezdeményezhet. A fegyelmi vétséget elkövető tanuló körülményeinek mérlegelésével és az eset súlyosságának figyelembe vételével az igazgató (a fegyelmi eljárás lefolytatása mellőzésével) saját hatáskörben fegyelmező intézkedést hozhat, melynek mértéke nem haladhatja meg a szigorú megrovást.

20



A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha egyetért az egyeztető eljárás lefolytatásával. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Fegyelmi büntetések

• • • • • • •

megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása, párhuzamos osztályba áthelyezés áthelyezés másik iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából

A tanulók tantárgyi értékelési elvei A tanuló tantárgyi értékelése (érdemjegyek és osztályzatok megállapítása) a tantervi követelmények figyelembe vételével, a tanító szaktanár kompetenciája, melyet a következők szerint köteles végezni: • a diák munkavégzésének értékként való nyugtázása • egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása 21

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • • • • • • • • • •


a diákokkal és szülőkkel előzetesen ismertetett értékelési rendszer használata a tantárgy jellegéhez igazított számonkérési formák alkalmazása: személyre szabottság a számonkérésben és értékelésben rendszeresség a számonkérésben jutalmazás, elmarasztalás szituációra és egyénre szabott alkalmazása a kimenethez közelítve egyre inkább annak megfelelő értékelési rend alkalmazása a szóbeli és írásbeli számonkérések arányának kiegyensúlyozottsága az érdemjegyek mellé alkalmanként kiegészítő szöveges értékelés teljesítményre ösztönző, pozitív megerősítés kiszámíthatóság a számonkérésben.

A számonkérés és értékelés formái, rendje, módja A szaktanár a tanév első óráján tájékoztatja diákjait az értékelés elveiről, módjáról, a számonkérések formáiról, rendjéről, és a későbbiekben következetesen ahhoz tartja magát. A számonkérés formái: • beszámolók • házi dolgozatok • órai témazáró dolgozatok • rövid írásbeli számonkérések • szóbeli feleletek • szorgalmi munkák írásban és szóban • önálló gyűjtő munka • elemző munka • értékelő munka

A tanulók magatartásának és értékelési elvei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályban tanítók véleményének figyelembe vételével, az osztályfőnök kompetenciája. A magatartás és szorgalom értékelése segíti a diák önismeretét, önnevelését, önértékelését, segíti a tanulóközösséget a magatartási elvárások teljesítésében. A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A magatartási érdemjegy mutatja • a tanuló közösséghez, és annak egyes tagjaihoz való viszonyát, felelősségérzetét • önállóságát • a közösség érdekében végzett tevékenységét • megnyilvánulásainak minőségét • tudatosságát a viselkedéssel kapcsolatos normák kialakításában és annak betartásában • a személy és a környezet higiéniájáért végzett munkáját • a házirend szabályaihoz való igazodását

A tanulók szorgalmának értékelési elvei A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és a körülményeket mérlegelve kifejezi A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) • • • • •

a tanulmányi munkához való viszonyt kötelességtudatot rendszerességet, kitartást rendszeretetet pontosságot, igényességet

22



iskolai és iskolán kívüli többletmunkát, kiemelkedő teljesítményt (versenyek, tanfolyamok, tanulmányi-, sport- és kulturális tevékenységek, vizsgák stb.)

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Az osztályozó- és a pótló vizsgára a tanulónak írásban kell jelentkeznie. •

•

• • •

•

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha o felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, a nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, o a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga (kivéve, ha engedélyezték, hogy a tanuló egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget) egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha o a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

23



az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó a helyi tantervben fentebb meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó értékelés rendje megegyezik az iskola helyi tantervében az egyes tantárgyakra vonatkozó értékelés rendjével. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében o meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítettee a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, o vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, o átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, o a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az jogszabály szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során o a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, o b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, o c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, o d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését o

•

•

•

•

•

• •

•

•

•

• •

24


•

•

•

•

•

• • •

•

•

•


követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről, körzőről, vonalzókról és számológépről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a sajátos nevelési igényű vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató

25


•

•

•

•

• • • •

•

• •

•

•

•


pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és o a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, o az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy o amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 26

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • •

•

•

• • • • •

•

•

•

•


Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának 27


•

•

• • •

•

•


A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a hiányzása miatt osztályozó vizsgára bocsátott tanuló esetében az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni! o A tanulónak azt a tantárgyat, amelyből eredményes érettségi vizsgát tett, nem kell tanulnia, de a tanóráról csak igazgatói határozat alapján maradhat távol.

A magántanulói jogviszonyra vonatkozó szabályok •

•

Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.

28



Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról o a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, o sajátos nevelési igényű tanuló esetén a megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.

Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: •

•

•

• •

• •

• • • •

• •

a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha o a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy

29

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola o


a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe.

Térítési kötelezettségek és tandíjak A tanuló joga, hogy az intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a jogszabályban meghatározott, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Térítési kötelezettségek Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben, jogszabályban előírt térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: • •

a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások között meg nem határozott egyéb foglalkozások, a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor o a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, o az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, o a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, o az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, o a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, o az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, o az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, o a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, o

a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,

o

a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás

o

30


•

• •

•


a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga, az iskolában igénybe vett étkezés. A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével. Vendégtanulói jogviszony (a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt kivéve) térítési díj fizetése mellett létesíthető.

A térítési díjat (a fenntartó által meghatározottak szerint) a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben, jogszabályban előírt tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: •

• • • •

minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha

az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. o o

Az intézmény helyi tanterve A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása •

•

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan megújuló alkotómunkára, továbbá a társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

31


• • • • • •

•

• • •

•


a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy (az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően) különféle más sporttevékenységekre fordítható. A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy (a tanuló kérelme alapján) sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.

Választható foglalkozások Tanulóink a tanórai foglalkozásokon túl, érdeklődési körüknek megfelelő vagy a tanulmányi kötelezettségeik eredményes teljesítéséhez szükséges foglalkozások közül választhatnak. • • • • • • •

szakkörök öntevékeny diákkörök tömegsport korrepetálás versenyfelkészítés CISCO hálózati akadémia (térítési díj ellenében) stb.

32



Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Tanulóink az elsősegély nyújtási alapismereteket a szakképzési kerettantervek szerint, a tanórákon sajátíthatják el. Az ismeretek elmélyítését az iskolánkban működő védőnői szolgálat bevonásával biztosítjuk.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével, az iskola igazgatójának hozzájárulásával megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége Az iskolai biztosítja, hogy (az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján) a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki • tartósan beteg, • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, • három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, • nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül Jogosultság esetén, az ingyenes tankönyvellátást az iskolában rendszeresített igénylőlapon igényelni kell. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítható az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel is. Különösen indokolt esetben, továbbá gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő (nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő) ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló esetében, iskolánk szabad erőforrásainak erejéig, a tanuló kérelmére, az iskola igazgatója egyéni elbírálás alapján biztosíthat kedvezményt.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontások kialakításakor az alábbi elveket vesszük figyelembe: • tanulók magyar nyelvi kompetenciának fejlesztése • tanulók idegen nyelvi kompetenciának fejlesztése • minél több idő jusson tanórákon a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók • tudásának megalapozására • tanulók matematikai kompetenciái (készségek és képességek) megalapozzák a 33



szakmai tantárgyak tanulását, a sikeres szakirányú felsőfokú továbbtanulást a gyakorlati szakmai kompetenciák elsajátításához szükséges időkeretekre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az intézmény tanulóinak fizikai állapotmérése a helyi tanterv részét is képezi. A HUNGAROFIT 4+1-es módszert alapján az alábbi méréseket minden félévben egyszer elvégezzük: • • • • • • •

Cooper futás Helyből távolugrás Hanyatt fekvésből felülés Hason fekvésből törzsemelés Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás Helyből ötös-ugrás váltott lábbal Medicinlabda dobás hátra két kézzel

A felmérések eredményét mindaddig, amíg tanulóink az iskolába járnak, megőrizzük, így nyomon követhető fejlődésük a tanévek során.

A választott kerettanterv megnevezése Szakközépiskolai ágazati kerettantervek 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete szerinti kerettanterv • • •

Gépészet ágazat Villamosipar és elektronika ágazat Közszolgálat ágazat

Szakközépiskolai szakképzési kerettantervek A 2013-2014-ben végző szakképző évfolyamok tanulói még a régi OKJ illetve a régi helyi tanterv alapján, fejezik be tanulmányaikat. A 2013-2014-es tanévtől a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint indítjuk a következő szakmákban. • 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus • 54 523 01 Automatikai technikus • 54 523 02 Elektronikai technikus • 54 523 04 Mechatronikai technikus • 54 525 02 Autószerelő • 54 582 01 Épületgépész technikus Szakiskolai kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. sz. melléklete szerinti kerettanterv Szakiskolai szakmai kerettantervek A 2013-2014-ben végző szakképző évfolyamok tanulói még a régi OKJ illetve a régi helyi tanterv alapján, fejezik be tanulmányaikat. A 2013-2014-es tanévtől a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint indítjuk a következő szakmákban. • 34 521 03 Gépi forgácsoló 34

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • • • • • •

34 521 04 34 521 06 34 522 04 34 525 06 34 582 03 34 582 09


Ipari gépész Hegesztő Villanyszerelő Karosszérialakatos Épület-és szerkezetlakatos Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Szakközépiskola A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. Érettségi vizsga Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető vagy időtartama csökkenthető. Az közösségi szolgálat pedagógiai eszköz. A tevékenység kettős célt szolgál: • a tanuló hasznos közösségi tevékenységet végez, értéket teremt • a tanuló tanul a tevékenység közben: együttműködést, konfliktuskezelést, empátiát, kreatív gondolkodást, munkatervezést, felelős döntéshozatalt, felelősségvállalást és még sok egyebet. A közösségi szolgálat elsődleges célja tehát a diákok fejlesztése és nevelése, annak érdekében, hogy: • képesek legyenek kezelni új kihívásokat és szerepeket • értsék, hogy különféle közösségek tagjaként felelősséggel tartoznak egymásért és a környezetükért • képesek legyenek aktívan és konstruktívan részt venni tartós, együttműködésen alapuló munkában, kezdeményezésekben, valamint különféle tevékenységi formákban, beleérte az intellektuális, fizikai, kreatív és érzelmi tapasztalatokat is • reflektív gondolkodókká váljanak, akik tisztában vannak erősségeikkel és korlátaikkal, akik képesek reális célokat kitűzni, és stratégiákat kidolgozni személyes fejlődésük érdekében. A tanulókat részben az osztályfőnöki órákon, részben pedig tanórán kívül szervezett foglalkozásokon készítjük fel a közösségi szolgálat végzésére. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: •

kötelező vizsgatárgy o magyar nyelv és irodalom 35


•


o történelem, o matematika, o idegen nyelv kötelezően választandó vizsgatárgy o belügyi rendészeti ismeretek (közszolgálat ágazatban) o Gépészeti alapismeretek (gépészet ágazatban)

Elektronikai alapismeretek (villamosipar és elektronika ágazatban) Iskolánk a központi vizsgakövetelményekre épülő érettségi vizsgatárgyakból biztosítja a felkészítést az alábbiak szerint: • a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból közép- és emelt szintű érettségi vizsgára, •

A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga o Középszinten választható tantárgyak fizika kémia biológia földrajz informatika testnevelés o emelt szinten választható tantárgyak (legalább 10 fő jelentkezése esetén) informatika testnevelés

Az érettségi vizsgatantárgyak követelményei Magyar nyelv és irodalom Középszint Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció közszolgálat

1.3. A magyar nyelv története

Követelmények A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és 36

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

Pedagógiai program 2013. március Követelmények könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 37


2.1.4. A kortárs irodalomból

2.1.5. Világirodalom

2.1.6. Színház és dráma

2.1.7. Az irodalom határterületei

2.1.8. Regionális kultúra

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok

2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egykét kiemelkedő képviselője. Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Emelt szint Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

Követelmények A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya.

38


1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Társadalmak és kultúrák jelrendszerei. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei. Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása. Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A nyelvművelés szerepe. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Egy nyelvjárás bemutatása. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Kétnyelvűség, kettős nyelvűség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. 39

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök 1.8. Stílus és jelentés

2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Stílus és norma koronkénti változatai.

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Irányzatok, szellemi kötődések. Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése. Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások. Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 40

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök 2.1.5. Világirodalom

2.1.6. Színház és dráma

2.1.7. Az irodalom határterületei

2.1.8. Regionális kultúra

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok

2.2.2. Műfajok, poétika

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

2.2.3.1. Irodalomtörténet

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása. Színház és dráma különböző korszakokban. Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Magas (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Mítosz, mese és kultusz. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése. Műveket összekötő motivikus összefüggések. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. Műfajteremtő művek. Poétikai jellemzők történeti változásai. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya. A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

41



Történelem Középszint Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értékelése

A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

Követelmények Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek

42

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök/Kompetenciák

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Népesség, település, életmód.

Pedagógiai program 2013. március Követelmények bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. 43


A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. 44


A mai magyar társadalom és életmód

Emelt szint Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értékelése

A szaknyelv alkalmazása

Tájékozódás térben és időben

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

Követelmények Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

45


Az eseményeket alakító tényezők feltárása

Történelmi események és jelenségek

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. A történelmi tér változásainak ismerete. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése. Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása. A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. 46



Témakörök/Kompetenciák problémaközpontú bemutatása

Követelmények Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorba

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. A XIX. század eszméi. 47


A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 48

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök/Kompetenciák A mai magyar társadalom és életmód

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

Matematika Középszint Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet

Logika Logikai műveletek

Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok

2. Számelmélet, algebra Számfogalom

Számelmélet

Algebrai kifejezések, műveletek

Hatvány, gyök, logaritmus

Követelmények

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű

49

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör

Egyenletek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk

Síkgeometriai alakzatok Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek Kör

Pedagógiai program 2013. március Követelmények hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c),c · f(x), f(c x x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.

Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. 50

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Vektorok

Trigonometria

Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika

Valószínűség-számítás

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Emelt szint Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet

Logika

Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

Követelmények

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Halmazműveletek alkalmazása feladatokban. A számosság fogalma. Logikai műveletek. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete. A matematikában használt néhány bizonyítási

51


Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom

Számelmélet

Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus

Egyenletek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei Függvények

Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

Pedagógiai program 2013. március Követelmények típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás). Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Bizonyítási feladatok megoldása. Kiválasztási és sorbarendezési feladatok. Binomiális tétel ismerete, alkalmazása. A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Osztó, többszörös, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele. Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Oszthatósági feladatok. Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma. Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Paraméteres egyenletek. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Egyszerű algebrai törtes exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek. A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása. Többismeretlenes egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvény leszűkítése, kiterjesztése. Összetett függvény. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális 52


Függvények jellemzése Sorozatok

Az analízis elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk

Síkgeometriai alakzatok Háromszögek

Négyszögek Sokszögek Kör

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Trigonometria

Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika

Pedagógiai program 2013. március Követelmények törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és transzformáltjaik: c · f(ax + b) + d Függvényvizsgálat. Szélsőérték-feladatok. Sorozat megadása, jellemzése. Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása. Járadékszámítás. A határérték szemléletes fogalma. A folytonosság szemléletes fogalma. A differenciálhányados fogalma, alkalmazása. A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása.

Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban. Hasonló alakzatok tulajdonságai. A merőleges vetítés szemléletes fogalma. Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása. Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, 53


Valószínűségszámítás

Pedagógiai program 2013. március Követelmények oszlopdiagram, hisztogram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai. A binomiális eloszlás tulajdonságai, várható értéke és alkalmazásai. Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai. A hipergeometrikus eloszlás. Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

Idegen nyelv Középszint Témákörök/Konpetenciák 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése)

Beszédkészség

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Íráskészség

Egyéb készségek (stratégiák)

Követelmények Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához,

54

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témákörök/Konpetenciák

Pedagógiai program 2013. március Követelmények értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport. Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Emelt szint Témákörök/Konpetenciák 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése)

Beszédkészség

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Követelmények Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, illetve beszélgetés gondolatmenetének követése, a beszélő(k) álláspontjának követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a kommunikációs szándékok megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Összefüggő önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben való részvétel megadott témákról általánosabb szempontból. A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése. A kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes kommunikáció. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival

55

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témákörök/Konpetenciák

Íráskészség

Egyéb készségek (stratégiák)

Pedagógiai program 2013. március Követelmények kapcsolatos, elvontabb témájú szövegek megértése. A szerző álláspontjának megértése. Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése. A széles olvasóközönség számára hozzáférhető, közérthető szövegek, szövegrészletek megértése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, összetettebb témákban. A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése. Logikus szerkesztésű és tagolású írásmű létrehozása. Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök meglehetősen biztos alkalmazása. Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres kommunikáció. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom

Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód

Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében. Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok. Például: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái. Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön. Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön. Divatszakmák. Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön. 56

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témákörök/Konpetenciák Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus Tudomány és technika

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok. A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai. Például: az idegenforgalom jelentősége. Például: a tudomány és a technikai fejlődésnek pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

Fizika Középszint Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei

Mozgások

Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése.

57

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör Munka és energia

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

A kinetikus gázmodell

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

Halmazállapot-változások

A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, 58



Témakör

Követelmények bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytű használata.

Egyenáram mágneses mezője

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Az egyenáram

Magnetosztatika.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram

Elektromágneses hullámok

A fény

A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. 59


4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. 60


A csillagászat elemeiből

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek

Elméletek, felfedezések, találmányok

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

Kémia Középszint Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.

61


Molekulák és összetett ionok

Halmazok

A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Protonátmenettel járó reakciók

Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. 62


Tudománytörténet

2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. A megismert elemek előfordulásának formái. Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. 63

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör Tudománytörténet

3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet

4. Kémiai számítások Általános követelmények

Az anyagmennyiség

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám 64


Az Avogadro-törvény

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

Termokémia

Kémiai egyensúly, pH-számítás

Elektrokémia

Pedagógiai program 2013. március Követelmények és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadrotörvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban. A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

Biológia Középszint Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék

Nukleinsavak, nukleotidok

Követelmények A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3 ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

65

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata

Felépítő folyamatok

Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése

Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre.

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Az öt regnum elkülönítésének alapja. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A teleptest és az álszövet jellemzői. A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség 66


Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

A kiválasztás

Pedagógiai program 2013. március Követelmények és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. 67

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai

Hormonrendszer, hormonális működések

Immunrendszer, immunitás

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer 68


Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció

Életközösségek (élőhelytípusok)

Bioszféra, globális folyamatok

Pedagógiai program 2013. március Követelmények jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rhösszeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági 69

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör Ökoszisztéma

Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika

Mendeli genetika

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

Pedagógiai program 2013. március Követelmények összefüggései. Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. 70


A bioszféra evolúciója

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

Földrajz Középszint Témakör 1. Térképi ismeretek

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

A levegőburok

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a

71

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör A vízburok

A talaj

Pedagógiai program 2013. március Követelmények szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság

A gazdasági ágazatok

A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az 72



Témakör

Követelmények életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmigazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmigazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmigazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmigazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe 73


Pedagógiai program 2013. március Követelmények való beavatkozására az egyes földrészeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire. Informatika Középszint Témakör 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Közhasznú magyar információs adatbázisok

Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

Követelmények Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, A Neumann-elvű számítógépek. azok főbb jellemzői A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

74

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakör Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése

Szövegszerkesztési alapfogalmak

Szövegjavítási funkciók

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás

Táblázatok, szövegek, diagramok

Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata

Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Tantárgyi feladatok megoldása. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. Levelezési rendszer használata. 75


Weblapkészítés

8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Emelt szint Témakörök 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Közhasznú magyar információs adatbázisok

Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

Követelmények Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, A Neumann-elvű számítógépek. azok főbb jellemzői, jelátalakítás A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

76

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése

Szövegszerkesztési alapfogalmak

Szövegjavítási funkciók

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás

Táblázatok, szövegek, diagramok

Problémamegoldás táblázatkezelővel

6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Keresés a háttértárakon. Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartományformázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények használata. Szimulációs táblák készítése. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adattípusok. Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének 77

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Adatbázis-kezelő programozása

7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten

Weblapkészítés

8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek Elemi és összetett adatok, fileszervezés, adatstruktúrák Elemi algoritmusok típusfeladatokra

Rekurzió A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat

Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban

11. A programozás eszközei Algoritmusleíró eszközök

Programozási nyelv

Programnyelvi fejlesztői környezet

Pedagógiai program 2013. március Követelmények definiálása. Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. Kimutatások készítése. Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek. Halmaz, tömb, rekord, file. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével. Az algoritmusleíró eszközök fajtái. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete. Ettől jelentősen eltérő néhány nyelv alapgondolata. Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben. 78



Testnevelés Középszint Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek

A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód

Testi képességek Gimnasztika

Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok

Természetben űzhető sportok

2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika

Atlétika Futások

Ugrások

Követelmények Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm.

79

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Kompetenciák/Témakörök

Dobások

Torna Talajtorna

Szekrényugrás

Felemáskorlát

Gerenda Ritmikus gimnasztika

Gyűrű

Nyújtó

Korlát

Küzdősportok, önvédelem

Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg. A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Dzsúdógurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 80

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Kompetenciák/Témakörök Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Emelt szint Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek

A harmonikus testi fejlődés

Egészséges életmód

Testi képességek

Gimnasztika

Atlétika

Pedagógiai program 2013. március Követelmények 7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

Követelmények Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai és nemzetközi eredményeiről. A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete, tájékozottság a magyar érdekeltségű sporteredményekben. Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése. A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. A serdülőkor jellemzése. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben: Az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki egyensúly. A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei. A képességek szerepe a teljesítményben. A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. Társas-, kéziszer- és szergyakorlatok. A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából.

81

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Kompetenciák/Témakörök Torna

Ritmikus gimnasztika

Küzdősportok, önvédelem

Úszás Testnevelés és sportjátékok

Természetben űzhető sportok

2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika

Atlétika Futások

Ugrások

Dobások

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset-megelőző eljárások. A tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete. Az RG versenyszámainak ismerete. Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, és más zenés sportágakban. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. A grundbirkózás szabályai. Az úszás higiénéjének ismerete. Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása. Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Támadó és védőjáték lehetőségeinek bemutatása egy választott sportjátékban. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). A természetben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre. Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A feljutás minimum ideje: 9,7 sec. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig minimum idő: 6,9 sec. Egy 64 ütemű szabad- vagy kéziszergyakorlat bemutatása. 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,5 sec. Fiúk minimum idő: 8,4 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: Lányok: 9,20 perc, fiúk 8,30 perc. Magasugrás flop vagy hasmánt technikával. Lányok minimum magasság: 115 cm, fiúk 145 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 380 cm, fiúk 480 cm. Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés: 7,0 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg, Diszkosz 1 kg, gerely 600 g. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 42 m, 82


Torna Talajtorna

Szekrényugrás

Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika

Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem

Úszás

Testnevelés és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Pedagógiai program 2013. március Követelmények súlylökés 9 m, diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely 800 g. A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. A gyakorlat időtartama 45-60 sec. Guggoló átugrás lebegőtámasszal bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje kb. 60 sec). A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány. Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. A birkózás vagy a Dzsúdó alapelemeinek bemutatása. Dzsúdógurulás előre. Grundbirkózás. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval. Vízből mentés előgyakorlata. Két sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás, majd megindulás labdavezetéssel az adogató előtt és fektetett dobás. A büntetővonal tetszőleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk: 10 db. 83


Röplabda

Pedagógiai program 2013. március Követelmények Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 m, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.) Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, folyamatosan. Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés. Felső egyenes nyitás

Belügyi rendészeti alapismeretek Középszint Témakörök 1. A rendészet alapjai 1.1. Rendészet, rendészeti szervek

Követelmények

A rend, a közrend (belső rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei. 1.2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek továbbiakban: IRM) rendészeti szervek általános működését meghatározó főbb jogszabályok. jellemzése Az IRM alá tartozó rendészeti szervek rendeltetése jogállása és feladatai. A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei. 2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szervek működése és irányítása szakmai tevékenységének területei. A rendőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. 2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök A rendőri intézkedések, alkalmazásuk alapvető szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai. 2.3. A katasztrófák felosztása A katasztrófa fogalma. A katasztrófák csoportosítása. 2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati Az IRM alá tartozó rendészeti szervek tevékenységek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A rendészeti szervek filozófiája. A rendőrség által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői.

84


3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége 3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység.

3.2. A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek

3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelem

3.4. A szolgálati érintkezés

3.5. Az alaki magatartás 4. Tereptan 4.1. A tereptan alapjai

4.2. A terepen történő tájékozódás

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés 5.1. A jogellenes cselekmények

5.2. Szabálysértési alapismeretek

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A katasztrófavédelem tevékenysége egyes katasztrófahelyzetekben.

A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai. A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások. A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások jogi, szakmai és etikai követelmények. A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai. Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai. Rendfokozatok és állománycsoportok. Fegyelmi és függőségi viszonyok. A szolgálati érintkezés főbb szabályai. Az alakiság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények. A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása. A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei.

A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának 85


5.3. Bűncselekményi alapismeretek

5.4. Nyomozási alapismeretek

Pedagógiai program 2013. március Követelmények rendje, főbb szabályai. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete. A büntethetőségi akadályok. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. A büntetőeljárás elvei. A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek. A büntetőeljárás szakaszai. A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök. A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

Emelt szint Témakörök 1. A rendészet alapjai 1.1. Rendészet, rendészeti szervek

1.2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szerveinek általános jellemzése

1.3. A rendészeti szervek kialakulása

Követelmények A rend, a közrend (belső rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság, és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei. A rendészet alapfogalmainak bemutatása ábrák segítségével. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok, és azok hatálya. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai. A rendőrség, a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei. A rendészeti szervek kialakulása, és társadalmi háttere. A rendészeti szervek specializálódásának állomásai. A társadalmi környezet hatása a rendészeti szervek működésére. Kontinentális és amerikai típusú rendészeti szervek.

86



Témakörök Követelmények 2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szervek működése és irányítása szakmai tevékenységének területei. Az egyes rendészeti szervek szolgálati tagozódásának és szakmai tevékenységi területeinek eltérései. A rendőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. Az irányítás és vezetés közötti különbségek. Az irányítás és a vezetés jogi eszközei. 2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök A rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai. Az intézkedések és az alapvető állampolgári jogok korlátozásának összefüggései. A kényszerítő eszközök együttes alkalmazásának lehetőségei és korlátai. 2.3. A katasztrófák felosztása A katasztrófa fogalma. Katasztrófák csoportosítása kiterjedésük és eredetük szerint. 2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek tevékenységek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A nyilvánosság és a média szerepe a rendészeti szervek életében. A magyar, és a tanulmányok során megismert külföldi rendészeti szervek filozófiája. A rendőrség szervei által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. Az egyes szolgálati formák alkalmazásának eltérései a különböző szolgálati ágaknál. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői háború esetén és békeidőben. A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekben. 3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége 3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység tevékenység célja, feladatai. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. Az IRM irányítása alá tartozó rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi 87


3.2. A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek

3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelem

3.4. A szolgálati érintkezés

3.5. Az alaki magatartás

4. Tereptan 4.1. A tereptan alapjai

4.2. Terepen történő tájékozódás

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés 5.1. A jogellenes cselekmények

Pedagógiai program 2013. március Követelmények járandóságok, szociális juttatások. A rendészeti szervek eltérő állományviszonyú tagjainak jogállása. Az eltérő állományviszony alapján a rendészeti szervek tagjait megillető juttatások. A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások jogi, szakmai és etikai követelmények. A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai. Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai, eszközei, és azok alkalmazásának szabályai. A szolgálati baleset fogalma, teendők bekövetkezése esetén. Rendfokozatok és állománycsoportok. A rendfokozati és állományjelzések. Fegyelmi és függőségi viszonyok. Fegyelemsértés, fegyelmi büntetések. Jutalmazás és elismerés a rendészeti szerveknél. A szolgálati érintkezés főbb szabályai. Az alakiság és alakiasság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények. Egyes alaki mozgásmódok. A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása eszközökkel, illetve eszköz nélkül. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya, a katonai térképek jellemzői. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása. A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. Modern navigációs eszközök, azok alkalmazási területei. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei. Az eltérő rendszámtáblák kiadásának feltételei.

A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. A jogértelmezés fogalma, módszerei. 88

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök 5.2. Szabálysértési alapismeretek

5.3. Bűncselekményi alapismeretek

5.4. Az elkövető és az áldozat

5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői

5.6. Nyomozási alapismeretek

Pedagógiai program 2013. március Követelmények A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. Az egyes szabálysértési szankciók halmazati alkalmazása. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő fő- és mellékszemélyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai. Védelem, képviselet, jogorvoslat. Kényszerintézkedések és azok alkalmazásának szabályai. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. Kettős alakzatú jogsértések elhatárolása. A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A bűncselekmény kialakulásának feltételei (társadalomra veszélyesség, bűnösség, büntethetőség, hatóképesség). A tényállás fogalma, fajtái. Az általános törvényi tényállás szerkezete, egyes elemeinek meghatározása, szerepük a bűncselekmény létrejöttében. A büntethetőségi akadályok rendszere. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A mediáció és az elterelés. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. Az elkövetővé és az áldozattá válás okai. A személyiség fejlődés és az elkövetővé válás összefüggései. A viktimológia fogalma, kutatási területei. Áldozatvédelem és az ezzel kapcsolatos állami feladatok. A személy elleni, a közlekedési, a házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai jellemzői. Modern bűnözési jelenségek, a nagyvárosi bűnözés formái. A szervezett bűnözés, és a bűnszervezetek működésének jellemzői. A terrorizmus jellemzői, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kapcsolata. A büntetőeljárás elvei. A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő fő- és mellékszemélyek. 89


Pedagógiai program 2013. március Követelmények A büntetőeljárás szakaszai. Jogorvoslati lehetőségek a büntetőeljárás során. A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök. A kriminalisztikai azonosítás fogalma, menete, módszerei, jelentősége. Nyomok fogalma, csoportosítása, felkutatásuk és rögzítésük módszerei. A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

Gépészeti alapismeretek Témakörök 1. Műszaki ábrázolás Ábrázoló geometriai alapismeretek

Géprajzi alapismeretek

2. Mechanika Merev testek statikája

Követelmények középszinten

Követelmények kiegészítése emelt szinten

Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a síkmértani és térmértani alapfogalmakat, az axonometrikus, a perspektivikus és a vetületi ábrázolás szabályait. Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus szabadkézi vázlatot, illetve axonometrikus ábráról vázolja fel a vetületeket. Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit. Mutassa be az egyszerűbb áthatásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Készítsen gépalkatrész axonometrikus ábrájáról szabadkézi vázlat formájában munkadarabrajzot. Alkalmazza az egyszerűsített, a különleges és a jelképes ábrázolási szabályokat. Lássa el a rajzot olyan szükséges kiegészítő információkkal, mint a felületi érdesség, tűrések, hőkezelés stb. Készítsen szerkesztett ábrákat.

Összetett test vetületi ábráiról szerkesszen axonometrikus ábrát, axonometrikus ábráról szerkessze meg a vetületeket. Szerkessze meg síklapú- és forgástestek többsíkos, jellegzetes síkmetszéseit. Szerkesszen meg közepes bonyolultságú áthatásokat.

Ismertesse a statika alaptételeit, a kényszereket, a nyomatéki tételt. Mutassa be az erőrendszerek eredőjének és egyensúlyának meghatározási módszereit. Ismertesse az összetett síkidomok súlypontjának kiszámítási módszerét. Ismertesse a kéttámaszú és a

Határozza meg számítással az erőrendszerek eredőjét és egyensúlyát. Számítsa ki az összetett síkidomok súlypontját. Készítsen szerkesztett rajzokat, és végezzen számításokat összetett terhelésű tartóknál, megosztó és

90

Készítsen közepes nehézségű munkadarabrajzot kézi szerkesztő eljárással, valamint a CAD szoftver alkalmazásával. Határozzon meg a csatlakozó felületeken illesztéseket, használja a tűrés és illesztés szabványait.


Témakörök

Szilárdságtan

3. Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények, tartályok Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Hajtások, hajtóművek

4. Műszaki mérések Egyszerű méret és felület ellenőrzése


Követelmények középszinten befogott tartók fogalmát, mutassa be a kötélábra, a nyomatéki ábra és a nyíróerő ábra szerkesztésének módszerét. Számítással és szerkesztéssel végezze el a kéttámaszú és a befogott tartók statikai vizsgálatát koncentrált erőkkel történő terhelés esetében. Ismertesse az igénybevételek fajtáit és alakváltoztató hatását. Mutassa be összefüggések egyszerű igénybevételű alkatrészek méretezési módszereit. Méretezzen egyszerű igénybevételekre adott szerkezeti elemet, vagy végezze el annak szilárdsági ellenőrzését.

Követelmények kiegészítése emelt szinten vegyes terhelés esetében.

Számítsa ki az egyszerű igénybevételek esetén ébredő feszültségeket és alakváltozásokat. Méretezzen összetett igénybevétellel terhelt egyszerűbb szerkezeti elemet, vagy végezze el annak szilárdsági ellenőrzését. Katalógusból válassza ki a helyes anyagminőséget

Ismertesse a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban előforduló gépelemek funkcióját, működését, szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit. Ábrázolja vázlattal a gépelemeket és szerkezeti megoldásaikat. Ismertesse a szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételeket. Mutassa be az egyszerű igénybevételek alapján a gépelem geometriai méreteinek kiszámítási módjait. Határozza meg a legfontosabb működési jellemzőket. Határozza meg az igénybevételek hatására ébredő feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és keresztmetszeti jellemzőinek ismeretében a gépelem, gépszerkezet geometriai méreteit. Végezzen egyszerűbb méretellenőrzést. Alkalmazza a szabványokat.

Sorolja a gépelemeket funkcionális csoportokba és mutassa be az adott csoportra jellemző, legfontosabb gépelemeket. Válassza ki a célnak leginkább megfelelő szabványos elemeket és szerkezeti megoldásokat. Munkája során használja a katalógusokat.

Mutassa be az egyszerű hosszmérés mérőeszközeit. Ismertesse a hosszmérést. Vázlatokkal mutassa be a

Ismertesse a méréssel meghatározható jellemzőket hosszmérés, szögmérés, kúpmérés, sorozatmérés esetén.

91


Témakörök

Anyagvizsgálati mérések

5. Anyagismeret Fémtani alapismeretek

Fémes és nemfémes szerkezeti anyagok


Követelmények középszinten szögmérést. Mutassa be a kúpok mérését. Ismertesse a műhelymikroszkóp, furatmérő- és felületi érdesség mérőeszközeit. Végezzen el alakellenőrzést. Mutassa be a furatok mérését. Ismertesse a sorozatmérést. Ismertesse és mutassa be az anyagvizsgálati mérések mérőeszközeit. Vázlatokkal mutassa be a szakítóvizsgálatot. Ismertesse a keménységvizsgálatokat. Mutassa be a technológiai vizsgálatokat. Vázlaton mutassa be az anyagelemzést. Ismertesse a legfontosabb kristálytani alapfogalmakat, a színfém és az ötvözet fogalmát. Rajzolja le a gépészetben fontos kétalkotós alap állapotábrákat és mutassa be egy esetben, egy adott koncentrációjú ötvözet lehűlési folyamatát. Kiadott állapotábra segítségével ismertesse a vas-karbon ötvözetrendszer metastabilis lehűlési meneteit jellegzetes acélkoncentrációkban. Mutassa be az acél gyors hűtésekor bekövetkező változásokat, ismertesse a C görbét. Ismertesse a gépipar területén a termelésben leggyakrabban alkalmazott fémes és nemfémes szerkezeti anyagok, előgyártmányok, nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok tulajdonságait és felhasználási területeit. Csoportosítsa a műanyag késztermékek fontosabb előállítási eljárásait.

92

Követelmények kiegészítése emelt szinten Értelmezze a mérés eredményét Értelmezze a felületi érdesség és az alakellenőrzés műszaki követelményeit.

Sorolja fel a szakítóvizsgálattal meghatározható jellemző mért értékek eredményének értékelését Értelmezze a keménységvizsgálatok mérési eredményeit. Értékelje a technológiai vizsgálatok mérési eredményét és az alakíthatóság kapcsolatát. Vázlaton mutassa be az anyagelemzést.

Rajzolja le a vas-karbon ikerdiagramot, értelmezze az átalakulásokat és ismertesse a jellegzetes szövetszerkezeteket. Rajzolja meg az adott koncentrációjú ötvözet lehűtési görbéjét. Ismertesse a diffúziós átalakulás lényegét. Ismertesse a gyors- és az izotermikus hűtés során létrejövő állapotváltozásokat és szövetszerkezeteket, ismertesse a C görbét. Mutassa be a használatos acél- és öntöttvas anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit, az acél- és öntöttvas szabványok rendszerét. Jellemezze a könnyű- és színesfém ötvözetek tulajdonságait, az alakítható és az önthető ötvözeteket, ismertesse felhasználási területüket. Ismertesse a fontosabb nemesfémek tulajdonságait és sorolja fel jellemző alkalmazási területeiket. Ismertesse a forgács nélküli műanyag megmunkálások


Témakörök 6. Megmunkálások Forgácsoló megmunkálások

Forgács nélküli megmunkálások

Hőkezelések



Ismertesse a forgácsoló megmunkálásokat! (esztergálás, fúrás, marás, darabolás, köszörülés stb.) Ismertesse a fontosabb forgács nélküli melegalakító technológiákat (öntés, kovácsolás, hengerlés, sajtolás). Mutassa be az acélok hőkezelő eljárásait.

Csoportosítsa a hegesztés és a forrasztás fajtáit, ismertesse technológiáit és ezek anyagait, berendezéseit. Műanyagok Ismertesse a műanyag megmunkálása megmunkálásra alkalmazott sajtoló és fröccsöntő eljárást. 7. Munka-, tűz-, és környezetvédelem Munka- és Ismertesse a munkavédelem tűzvédelem területeit. Definiálja a munkabaleset fogalmát. Ismertesse a munkabalesetek ügyvitelét. Mutassa be az elsősegélynyújtást. Környezetvédelmi Ismertesse a munkahelyek alapfogalmak kialakítását befolyásoló tényezőket. Ismertesse a természet- és a környezetvédelem célját, fő feladatait. Sorolja fel környezetünk szennyező forrásait és ismertesse a szennyezés megelőzésének, illetve megszüntetésének lehetőségeit. Definiálja az ergonómiát és ismertesse munkahelyi szerepét.

Követelmények kiegészítése emelt szinten berendezéseinek elvi felépítését. Ismertesse a forgácsoló megmunkálásokat! (esztergálás, fúrás, marás, darabolás, köszörülés stb.) Mutassa be az acélok felületkezelő eljárásait.

Mutassa be az öntészeti vasötvözetek, illetve a réz- és alumínium ötvözetek hőkezelésének sajátosságait.

Hegesztés Forrasztás

Elektronikai alapismeretek Témakörök


1. Villamos alapfogalmak

93

Ismertesse a műanyag megmunkálásra alkalmazott extrudáló eljárást. Ismertesse a színdinamika lényegét, jelentőségét. Értelmezze a szociális kölcsönhatás és a személyes tér fogalmát és jelentőségét. Ismertesse egy munkahellyel, pl. iskolával, tanműhellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket.


Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség

Ellenállásokkal kapcsolatos számítások. Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek 2. Az egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstonehíd, alkalmazások




Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit, mértékegységeit. Végezzen átszámításokat a mértékegységekkel a prefixumok szerint. Tudjon számításokat végezni az Mutassa be az ellenállások ellenállás megadott paraméterei hőfokfüggésének gyakorlati segítségével. vonatkozásait. Ismertesse az ellenállások fajtáit és katalógus-adatait, az ellenállások szabványos jelölésmódjait.

Hasonlítsa össze és jellemezze a vezető és a szigetelő anyagokat.

Definiálja az egyenáramú hálózatok Ohm- és Kirchhoff-törvényeit, végezzen eredő ellenállás számításokat soros, párhuzamos és vegyes kapcsolások esetén.

Vezesse le a csillag-delta átalakítást. Rajzolja fel az alaptörvények igazolására szolgáló mérési elrendezéseket és ismertesse a mérések menetét.

Definiálja a feszültségosztás és az áramosztás törvényét. Végezzen számításokat egyszerű feszültség- és áramosztó áramkörökön, számítson ki előtét- és söntellenállásokat. Ismertesse az áram- és feszültségmérő méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat.

Igazolja a feszültségosztás és az áramosztás törvényét. Vezesse le a Wheatstone-híd kiegyenlítését igazoló összefüggést. Méretezzen alapműszerek méréshatár kiterjesztésére szolgáló előtét- és söntellenállásokat.

3. A villamos áram hatásai

94

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Hőhatás Vegyi hatás Élettani hatás Mágneses hatás

4. Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség

Ideális és valóságos generátorok. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele

Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata 5. Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye


Követelmények középszinten Ismertesse a villamos- és a hőenergia közötti kapcsolatot. Magyarázza el az áram hőhatásának okait. Ismertesse a folyadékok vezetésére, az anyagok kiválasztására vonatkozó folyamatokat. Definiálja Faraday törvényét. Mutassa be az elektrolízis jellemző gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Sorolja fel a korrózió elleni védekezés módjait. Ismertesse az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó hatásait. Mutassa be a mágneses hatással kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat. Értelmezze a villamos munka, a villamos teljesítmény és a hatásfok fogalmát és mértékegységeit. Számítással határozza meg a villamos munkát és teljesítményt. Értelmezze a belső ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség, az ideális és a valóságos generátor és a helyettesítő kép fogalmát. Végezzen számításokat generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. Definiálja a szuperpozíció tételét.

Ismertesse a generátorok lehetséges terhelési állapotait. Értelmezze a generátorok teljesítményviszonyait és hatásfokát, az illesztés fogalmát. Ismertesse a villamos tér fogalmát és értelmezze jellemzőit. Definiálja a Coulomb-törvényt.

95

Követelmények kiegészítése emelt szinten Végezzen számításokat a fajhő segítségével. Igazolja Faraday törvényét. Végezzen számításokat Faraday törvényének felhasználásával. Értelmezze a galvánelemek és az akkumulátorok működését és jellemzőit. Fejtse ki részletesen az áram élettani járulékos hatásainak biológiai vonatkozásait. Elemezze a mágneses tér mozgó töltéshordozókra gyakorolt hatásának következményeit.

Mutassa be a Norton és a Thevenin helyettesítő képek közötti kapcsolatot. Számítással határozza meg egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit.

Elemezze a szuperpozíció tételét, végezzen számításokat a tétel segítségével. Ábrázolja a teljesítmény- és hatásfok-görbét a terhelő ellenállás függvényében a jellemző értékek feltüntetésével.

Fejtse ki részletesen a kisülés, a csúcshatás és az árnyékolás gyakorlati jelentőségét. Ábrázolja Q töltésű fémgömb esetén a villamos térerősséget a távolság függvényében.

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Anyagok viselkedése villamos térben

Kondenzátorok, kapacitások

Töltés, kisütés, energia

6. Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben


Követelmények középszinten Mutassa be a villamos térerősség és az anyagok kapcsolatát. Értelmezze a polarizációt, az átütést, az átütési szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a piezovillamos jelenséget. Ismertesse és értelmezze a kapacitás fogalmát és mértékegységét és a hozzá kapcsolódó prefixumait, a kondenzátorok típusait, azok katalógusadatait. Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisütési folyamatát, értelmezze az időállandó és a kondenzátor energiájának fogalmát. Ismertesse a mágneses erőtér fogalmát és értelmezze jellemzőit. Értelmezze a mágneses erőtér erőhatásait.

Mutassa be az anyagok viselkedését mágneses erőtérben. Mutassa be a mágnesezési görbéket, értelmezze a mágneses permeabilitást, a hiszterézist. Elektromágneses indukció Értelmezze a Faraday és a Lenztörvényt, és ismertesse az egyes indukció-fajtákat. Ismertesse az indukciós jelenségek alkalmazásának lehetőségét. 7. Szinuszos mennyiségek Váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó Ismertesse a szinuszos váltakozó jel mennyiségek jellemzőit: a szinuszos váltakozó jel Egyszerű váltakozó áramú amplitúdóját, frekvenciáját, áramkörök körfrekvenciáját, pillanatnyi értékét és fázisszögét, középértékeit. Értelmezze a tisztán ohmos, induktív és kapacitív fogyasztó jellemzőit.

Követelmények kiegészítése emelt szinten Fejtse ki részletesen a polarizáció, az átütés, a piezovillamos jelenség belső okait, gyakorlati jelentőségét.

Vezesse le a kondenzátorok soros és párhuzamos eredőire vonatkozó összefüggéseket.

Ábrázolja a kondenzátortöltési és kisütési görbéit, s tüntesse fel a jellemző értékeket.

Vezesse le a gerjesztési törvényt. Számítsa ki egyszerű mágneses körök alapjellemzőit. Ismertesse a mágneses erő irányának meghatározását.

Anyagok viselkedése mágneses térben

96

Magyarázza el az örvényáram létrejöttének okait. Mutassa be az örvényáram gyakorlati vonatkozásait.

Értelmezze a szinuszos váltakozó jel alaktényezőit (csúcstényezőt és formatényezőt) az egyenirányítatlan, az egyutasan és a kétutasan egyenirányított szinuszos jelek esetén. Értelmezze a szinuszos váltakozó jel középértékei közötti kapcsolatokat.

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik


Követelmények középszinten Értelmezze az impedancia és az admittancia fogalmát és kapcsolatát. Végezzen számításokat vektorábrák segítségével a soros és a párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön. Definiálja a határfrekvenciákat, a rezonancia frekvenciát és végezzen egyszerű rezgőköri számításokat.

Váltakozó áramú teljesítmények

Értelmezze a váltakozó áramú teljesítményeket és a teljesítménytényezőt. 8. Többfázisú hálózatok, a villamos energia előállítása és szállítása A többfázisú rendszer Ismertesse a háromfázisú rendszer fogalma fogalmát, jellemzőit. A háromfázisú rendszer Ismertesse a villamos energia lényege, jellemzői, csillag- előállításának, szállításának és és háromszögkapcsolás, elosztásának gyakorlati lehetőségeit. teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés A villamos energia előállítása, szállítása és elosztása 9. Villamos gépek Transzformátorok Ismertesse a transzformátor felépítését, működését, veszteségeit, értelmezze áttételeit és rajzjelét. A villamos forgógépek Csoportosítsa a villamos gépeket és felosztása és jellemzői ismertesse jellemzőit. Egy- és háromfázisú Ismertesse az egy- és háromfázisú generátorok váltakozóáramú-, valamint az Egyenáramú generátorok egyenáramú generátorok és és motorok motorok felépítését, működését. Váltakozó áramú motorok 10. Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és Értelmezze a kétpólusok jellemzőit jellemzői (Z, Y) A négypólusok felosztása Csoportosítsa a négypólusokat. és jellemzői Értelmezze a négypólusok jellemzőit paraméteres egyenleteik alapján (Z, Y). Számítsa ki a négypólus csillapítását, értelmezze a szint fogalmát. Szűrő áramkörök Csoportosítsa a szűrőket frekvenciaátvitel szerint. 11. Félvezető áramköri elemek

97

Követelmények kiegészítése emelt szinten Ábrázolja a soros és párhuzamos R-L, R-C, R-L-C áramkörök impedanciájának és fázisszögének frekvenciafüggését. Fejtse ki részletesen a rezgőkörök gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit és végezzen rezgőkörrel kapcsolatos számításokat. Elemezze a fázisjavítás szükségességét és mutassa be jellemző megoldásait. Ismertesse a többfázisú rendszer fogalmát, jellemzőit. Hasonlítsa össze jellemzői alapján a csillag- és a háromszögkapcsolást. Mutassa be a hagyományos és alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségét.

Mutassa be a transzformátor veszteségeinek okait és a csökkentésére szolgáló eljárásokat. Mutassa be a villamos gépek legfontosabb jellemzőit és gyakorlati alkalmazásait.

Jellemezze grafikusan a kétpólusok egyes csoportjait. Határozza meg egyszerűbb négypólusok Z-, Y- és Hparaméteres egyenletrendszereit

Méretezzen egyszerű szűrőáramköröket.

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Félvezető diódák

Speciális diódák

Bipoláris tranzisztorok

Unipoláris tranzisztorok


Követelmények középszinten Ismertesse a félvezető fizika alapjait. Értelmezze a félvezető dióda felépítését, működését és jellemzőit. Rajzolja fel karakterisztikáját és jelképét. Mutassa be a félvezető dióda működését egyenirányító kapcsolásokban. Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tűs- és a LEDdióda felépítését, gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését, működését, feszültség-, áramviszonyait és a tranzisztorhatást. Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit. Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, feszültség- és áramviszonyait. Mutassa be az unipoláris tranzisztorok jellemzőit.

Egyéb félvezetők

Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a lézerdióda felépítését, működését, karakterisztikáját és gyakorlati alkalmazásait. Rajzolja fel jelképi jelöléseiket. 12. Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont beállítás, Értelmezze a munkapont, a alapfogalmak munkaegyenes szerepét, és mutassa be a munkapont beállítására szolgáló kapcsolásokat. Tranzisztoros Rajzolja fel a bipoláris és unipoláris alapkapcsolások tranzisztoros alapkapcsolásokat, és magyarázza el működésüket. Számítsa ki a közös emitteres és a közös source-ú erősítő váltakozóáramú jellemzőit Többfokozatú erősítők, Ismertesse a többfokozatú erősítők csatolások csatolási lehetőségeit, azok alkalmazási korlátait. Értelmezze a többfokozatú erősítők váltakozó áramú jellemzőit.

98

Követelmények kiegészítése emelt szinten Fejtse ki részletesen a félvezetők működésének elektrofizikai és elektrokémiai vonatkozásait. Értelmezze az egyenáramú és a differenciális ellenállást. Méretezze a puffer- és a szűrőkondenzátort. Értelmezze a szűrés jóságát.

Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert. Rajzolja fel a tranzisztor hparaméteres helyettesítő képét. Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert. Mutassa be a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítése, működése és alkalmazása közötti különbözőségeket, emelje ki a térvezérlés szerepét. Értelmezze a diódák, a tranzisztorok és az egyéb félvezetők katalógusadatait.

Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, h-paraméteres helyettesítő képeiket, és magyarázza el működésüket. Rajzolja fel a többfokozatú erősítők helyettesítő képeit, számítsa ki váltakozó áramú jellemzőit.

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Témakörök Visszacsatolások

Frekvenciafüggés, határfrekvenciák


Követelmények középszinten Mutassa be a lehetséges visszacsatolásokat, és ismertesse azok váltakozó áramú jellemzőkre gyakorolt hatásait. Mutasson példát a visszacsatolás alkalmazására a munkapont stabilizálásában. Mutassa be az erősítők frekvenciafüggését. Definiálja az erősítők határfrekvenciáit.

Zajok és torzítások

Értelmezze a zajok és torzítások okait, fajtáit és jellemzőit. Ismertesse a zajok és torzítások csökkentésének lehetőségeit. lehetőségeit. 13. Alapáramkörök alkalmazásai A szélessávú és a hangolt Értelmezze a szélessávú és a hangolt erősítők erősítők működését és jellemzőit, mutassa be gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Nagyjelű erősítők Értelmezze a kivezérelhetőség, a hatásfok és a nagyjelű erősítés fogalmát, erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Ismertesse a nagyjelű erősítők fajtáit és munkapont-beállítási lehetőségeiket. Ismerje fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat. Oszcillátorok Értelmezze a berezgés feltételeit. Csoportosítsa az oszcillátorokat. Ismertesse egy tipikus kis- és nagyfrekvenciás oszcillátor működését. Stabilizátorok Értelmezze a stabilizátor kapcsolások működését, jellemzőit, és ismertesse gyakorlati alkalmazási lehetőségeiket. A műveleti erősítők Ismertesse a műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, tömbvázlatos felépítését, jelképi integrálás jelöléseit és jellemzőit. Rajzolja fel a műveleti erősítős alapkapcsolásokat, értelmezze jellemzőiket. Méretezzen műveleti erősítős alapkapcsolásokat. 14. Impulzustechnikai alapáramkörök

99

Követelmények kiegészítése emelt szinten Rajzolja fel egy jellemző visszacsatolású egyszerű erősítő helyettesítő képét, és számítsa ki váltakozó áramú jellemzőit. Azonosítsa az alapkapcsolások visszacsatolásait. Elemezze az erősítők frekvenciafüggésének okait, a határfrekvenciák módosításának céljait és lehetőségeit. Értelmezze a torzítási tényezőket.

Számítsa ki a hangolt erősítő váltakozó áramú jellemzőit.

Ismertesse az egyes erősítőosztályok hatásfokát meghatározó tényezőket.

Mutassa be az oszcillátorok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Méretezzen egyszerű stabilizátor kapcsolásokat.

Értelmezze a műveleti erősítők egyéb alkalmazási céljait, és mutasson be jellemző alkalmazásokat.



Témakörök


Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői

Értelmezze az impulzus fogalmát, jellemzőit. Rajzolja fel a legfontosabb impulzus fajtákat. Mutassa be a passzív jelformáló áramköröket. Magyarázza el a differenciáló-, az integráló- és a vágó áramkörök működését. Ismertesse a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit. Értelmezze a félvezető elemek és a műveleti erősítő kapcsoló üzemmódját. Ismertesse az időzítő áramkör működését.

Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök

Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók. Schmitt-trigger áramkör 15. Digitális áramkörök Logikai alapfogalmak

Definiálja a digitális jelek fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a kettes és a tizenhatos számrendszer jellemzőit és az átszámítási algoritmusokat. Mutassa be a leggyakrabban alkalmazott numerikus és az alfanumerikus kódokat. Mutassa be a logikai függvények leírási módjait. Ismertesse a logikai algebra alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a grafikus egyszerűsítés szabályait. Logikai alapáramkörök Realizáljon egyszerűsített logikai függvényeket. Mutassa be a tárolók alaptípusait, írja fel vezérlési táblázatukat. Mutassa be egy egyszerű feladaton keresztül a szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerét. Ismertesse a funkcionális áramkörök (multiplexer, demultiplexer, számláló, összeadó, regiszter) működését, jellemzőit. Mutassa be az A/D és D/A átalakítás szükségességét, megvalósításának lehetőségét. 16. Információátvitel, modulációs eljárások

100

Követelmények kiegészítése emelt szinten Értelmezze a négyszögjelekhez is alkalmazható Fourier-elvet.

Értelmezze a differenciálást és az integrálást meghatározó időviszonyokat.

Méretezzen egy műveleti erősítővel felépített astabil multivibrátort. Méretezzen időzítő áramkörrel megvalósított kapcsolást.

Ismertesse a hibafelderítő kódokat és a hibajavítás elvét. Mutassa be a minterm- és a maxtermtáblák felépítésének elvét.

Magyarázza el egy NAND kapu működését a belső Magyarázza el a mester-szolga és az élvezérelt tárolók működését. Magyarázza el a funkcionális áramkörök (multiplexer, demultiplexer, számláló, összeadó, regiszter) felépítését, működését, ismertesse jellemzőiket. Értelmezze az A/D és D/A átalakítás fogalmát, szükségességét, magyarázza el a működésüket.




Információátvitel

Ismertesse az információ fogalmát. Mutassa be az információ átvitelének lehetséges módjait.

Modulációs eljárások

Mutassa be az analóg modulációs és demodulációs eljárásokat, azok alkalmazási lehetőségeit. Ismertesse az idő és frekvencia multiplex rendszerek jellemzőit. Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott kódmodulációs eljárásokat és jellemzőiket.

Követelmények kiegészítése emelt szinten Ismertesse az átviteli közegek jellemző tulajdonságait. Ismertesse az optikai átvitel jellemzőit. Magyarázza el a modulációs eljárások szükségességét. Értelmezze az idő és frekvenciaosztásos átviteli rendszer jellemzőit.

Az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szint megválasztásának módja és feltételei Az emelt szintű oktatás választásának célja • a megcélzott értelmiségi pálya választásához szükséges ismeretek elsajátítása; • felkészülés az emelt szintű érettségi vizsgára; • a megcélzott egyetem-főiskola felvételi követelményének elsajátítása az emeltszintű érettségi vizsgákra való felkészüléssel (szükséges többlet pontok megszerzése); • az önálló munka, a problémamegoldó gondolkodás elmélyítése; • a logikus gondolkodás és rendszerező képesség fejlesztése; • a kommunikációs képesség fejlesztése. Az osztályfőnök felhívja a figyelmet a továbbtanulási irányok és az emelt szintű tantárgyak választása közötti összefüggésekre. • A létszámkeretek engedte határig a tanulók szabadon választhatnak, hogy a 11. évfolyamtól mely érettségi tantárgyakban szeretnék elmélyíteni tudásukat. • A jelentkezési kérelmet a tanuló és a szülő együttes aláírásával írásban kell beadni az iskola igazgatójának, a tizedik évfolyam utolsó tanítási napjáig. • amennyiben bármelyik nem kötelező érettségi tárgyat többen választják, mint azt az iskola személyi és tárgyi feltételei lehetővé teszik, a diákoknak az adott tantárgyból a 9-10. évfolyamon nyújtott összteljesítménye alapján dől el a rangsor. Emelt szintű oktatástól való visszalépés lehetősége A tanuló egy tantárgyból választhat emelt szintű érettségire történő felkészítést a 11-12. évfolyamon. • • • • •

A felkészítés két tanéves, így a tanuló két tanévre előre megválasztja, hogy mely tantárgyakból kíván emelt szinten felkészülni az érettségi vizsgára. A tanulók az emelt szintű érettségire való felkészítéstől csak 11. évfolyam végén léphetnek vissza. A visszalépési kérelmet a tanuló és a szülő együttes aláírásával írásban kell beadni az iskola igazgatójának. Tanév közben egyedi elbírálás alapján adhat az iskola igazgatója az emelt szintű oktatás alól felmentést illetve fogadhat el új jelentkezést. A 12. évfolyamon új emelt szintű tantárgy csak akkor vehető fel, ha a 11. évfolyam anyagából különbözeti vizsgát tesz a tanuló. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az új emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható.

101



Szakközépiskolai óratervek Gépészet ágazat 2013. szeptember 1-től Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Közismereti heti óraszám Szakmai heti óraszám Heti összes óraszám Heti órakeret A *-al jelölt órák csoportbontásban tartandók.

102

9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam óra/hét óra/hét óra/hét 2+2 1*+3 1*+3 +1ny* 3*+1* 3*+1* 3*+1* 3* 3* 3*+1* 2+1 2 3 1 2 2 2 2 1* 2 1 2 1+1 1 1*+1* 2* 2* 5 5 5 1 1 1 0,5 2,5+1* 3 5 2* 4* 3*

29 6 35 48

29 7 36 50

27 8 35 50

12. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*+1* 2+1* 1

2* 5 1 4+1* 1 1* 2 2* 24 11 35 51



54 582 01 Épületgépész technikus 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elektrotechnikai Elektrotechnikai gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek Komfort rendszerek gyakorlat Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák Gázellátás, gázkészülék ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Tanórák összesen

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam heti óraszám nyári gyak. elmélet gyakorlat

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. évfolyam heti óraszám elmélet gyakorlat

1 0,5 2 3 4 5 5 1 1 4 4 2 3 2 3 1 2 5 2 3 2 7 5,5 2 16

19 35

14,5 160

103

20,5 35



54 523 04 Mechatronikai technikus 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Mechatronikai gépészeti feladatok Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat Mechatronikai villamos feladatok Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Tanórák összesen

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam heti óraszám nyári gyak. elmélet gyakorlat 1

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. évfolyam heti óraszám elmélet gyakorlat 0,5 2

14 11 1 1 1

1 2

3 9 9 6,5 8 19

16 35

18 160

104

17 35



Villamosipar és elektronika ágazat 2013. szeptember 1-től Tantárgy

9. évfolyam óra/hét 2+2 +1ny* 3*+1* 3*

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2+1 állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Művészetek Informatika 1*+1* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek 2 Műszaki gyakorlatok 3* Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Szakszámítás 1 Közismereti heti óraszám 29 Szakmai heti óraszám 7 Heti összes óraszám 36 Heti órakeret 48 Nyári összefüggő gyakorlat 70* A *-al jelölt órák csoportbontásban tartandók.

10. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*

11. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*+1*

12. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*+1*

2

3

2+1*

1 2 1*

1

2* 5 1

2* 5 1

2 2 1 1+1 1 2* 5 1 2* 1 1 1 1*

2 2 3*

1 29 7 36 49 105*

105

1 27 8 35 50 140*

4 2* 2 2* 24 10 34 50



54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus 2013. szeptember 1-től

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

gy

11.

heti óraszám ögy

e

gy

1

e

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti óraszám ögy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

heti óraszám ögy

e

gy

heti óraszám e

gy

heti óraszám ögy

e

1

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

10005-12

Műszaki rajz

2*

2

2

1 3*

3

70*

4 1

1

106

gy


Villamosipari alaptevékenységek

Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat


1

2 1*

105*

Elektronika

Irányítástechnikai alapok

10018-12 Erősáramú szerelések

10017-12 Erősáramú mérések

10016-12l Erősáramú berendezések üzeme

2 2

Elektronika gyakorlat 10003-12

3

4 3*

Irányítástechnika

140*

5 2*

2

Irányítástechnika gyakorlat

6*

160*

2 2*

3*

Erősáramú szerelési gyakorlat

5*

Géptan

2

Méréstechnika

2

Erősáramú mérések gyakorlat

4*

Műszaki dokumentáció gyakorlat

3*

Villamos gépek

3

Villamos művek

3

Villamos gépek és vezérlések

7*

107



gyakorlat Szakszámítás Osztályfőnöki összes óra összes óra

1

1

4

3 7

70

3

4 7

1

105

Szakszámítás és osztályfőnöki órák a szabadsáv terhére.

108

4

4 8

140

6

4 10

2 1 18

17 35

160

2 1 16

19 35



54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus 2013. szeptember 1-től

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

Tantárgyak, témakörök 9.

e

gy

10.

ögy

e

gy

11.

ögy

e

gy

12.

ögy

e

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

1/13.

e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

e

A szakképzés összes óraszáma

gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.


36

36

36

36

Foglalkoztatás II.

32

32

Foglalkoztatás I.

64

64



Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

72

72

72

36

108

109

72

108

72

108


Műszaki gyakorlatok

178

70

Műszaki rajz

36

Elektrotechnika

36

Elektrotechnika 10005-12 gyakorlat Villamosipari alaptevékenységek Elektronika Elektronika gyakorlat 10003-12

108


72 36

105 128

72 108

140

10017-12 Erősáramú mérések

10016-12 Erősáramú berendezések üzeme

36

36

108

108

108


200 64

64

72

64

105

177

180

312 64

64

214

70

36

141

Irányítástechnikai Irányítástechnika alapok gyakorlat 10018-12 Erősáramú szerelések

144

180 216

376

160

72

72 108

108

Erősáramú szerelési gyakorlat

160

160

Géptan

64

64

Méréstechnika

64

64

Erősáramú mérések gyakorlat Műszaki dokumentáció gyakorlat

128

128

96

96

Villamos gépek

96

96

Villamos művek

96

96

110



Villamos gépek és vezérlések gyakorlat Szakszámítás (szabadsáv terhére)

36

36

108

36

Osztályfőnöki (szabadsáv terhére)

36

32

36

144 108

Összesen

252

70

108

144

252

105

144

144

140

288

192

128 320

Elméleti aránya

Öt évfolyamos képzésben: 39,7%, specifikus képzésben: 40,22 %

Gyakorlati aránya

Öt évfolyamos képzésben: 60,3%, specifikus képzésben: 59,78 %

111

224

32

136

32

36

Összesen

224

612

648

1260

335

68

480

640 1132

2715



54 523 1 Automatikai technikus 2013. szeptember 1-től

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak éves óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


gy

11.

heti óraszám ögy

e

gy

18

e

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti óraszám ögy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

heti óraszám ögy

e

gy

heti óraszám e

gy

heti óraszám ögy

e

18


Foglalkoztatás II.

16


Foglalkoztatás I.

64



10005-12

Műszaki rajz

72

54

72

36 108

90

70

144 36

36

112

gy

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Villamosipari alaptevékenységek

Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat


36

72 36

105

Elektronika


10004-12 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek

Pneumatika és hidraulika

10002-12 Ipari gyártórendszerek

72 72

Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok

108

128 108

140

180 64

64


216

160

72 64

108 144

Pneumatika és hidraulika gyakorlat

192

Gyártórendszerek

96

Gyártórendszerek

64

gyakorlat

10001-12

PLC ismeretek

Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

PLC programozási gyakorlat

96 320

Rajzdokumentáció készítése számítógéppel

72

Automatika hálózat KNX-EIB

36

37 55

Műszaki dokumentáció szakdolgozat 36

Szakmai angol

113

32


összes óra összes óra


72

108 180

108 70

108 216

144 105

114

108 252

192 140

128 320

540

720 1260

503 160

613 1116



54 523 01 Automatikai technikus

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak


9. heti óraszám e gy

ögy


ögy


0,5

ögy


1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2



10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

2 1,5

1 3

2,5

70

4

Műszaki rajz

1

Elektrotechnika

1

Elektrotechnika

2

1 2 1

105

115

3 2



gyakorlat

2

Elektronika Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok


10004-12 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek

Pneumatika és hidraulika

10002-12 Ipari gyártórendszerek

4 3

140

5 2

2


6

160

2 2

3 4,5

Pneumatika és hidraulika gyakorlat

6 3

Gyártórendszerek Gyártórendszerek

2

gyakorlat

10001-12

PLC ismeretek

Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

PLC programozási gyakorlat

3 10 1

Rajzdokumentáció készítése számítógéppel

1

2 1

Automatika hálózat KNX-EIB

1

1 1

Műszaki dokumentáció szakdolgozat

1

Szakmai angol összes óra

2

4

70

3

4

105

116

4

1 3

140

6

5

15

1 20

160

15

19


összes óra


6

7

8

117

11

35

34



54 523 2 Elektronikai technikus 2013. szeptember 1-től Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

Tantárgyak

Munkahelyi egészsé.g és biztonság (+0,5 óra)


ögy


ögy


1

ögy


Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek (+0,5 óra) Műszaki gyakorlatok Csoportbontásban

2 2

1 3

3

70

4

Műszaki rajz

1

Elektrotechnika

1

Elektrotechnika gyakorlat

2

1 2 1

118

105

3 2



Elektronika

2

Elektronika gyakorlat

3

Csoportbontásban 10003-12 Irányítástechnikai alapok


10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

Elektronikai áramkörök

10014-12 Mechatronikai rendszerek

Mechatronika

4 140

5 2

2


6 2

2

Csoportbontásban

160

3 5

Elektronikai áramkörök gyakor-lat

6

Csoportbontásban 3

Mechatronika gyakorlat

3

Csoportbontásban

Számítógép alkalmazása 10015-12 Szimuláció és PLC gyakorlat Számítógép alkalmazása Csoportbontásban az elektronikában Mikrovezérlők gyakorlat összes óra összes óra

3 6 3 3 6

3

70

3 6

3

119

105

4 7

3

140

6 10

4

15 32

17

160

14 32

18



54 525 2 Autószerelő 2013. szeptember 1-től Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

1/13. évfolyam

5/13. és 2/14. évfolyam

Tantárgyak

heti óraszám elmélet gyakorlat Munkavédelmi alapismeretek

1

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan

3 2 3

Technológiai alapismeretek

5

Elektrotechnika-elektronika

4

Karbantartási gyakorlatok

10

Mérési gyakorlatok Foglalkoztatás

4

nyári gyak.

heti óraszám elmélet gyakorlat

1

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2

Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek

1 1

Járműkarbantartás gyakorlata

5

Gépjármű-szerkezettan

6

Gépjármű-villamosságtan

4

Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika

6 4

Járműdiagnosztika gyakorlata

5

Alklamazott számítástechnika Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Tanórák összesen

2 19

16 35

120

19 160

16 35



Közszolgálat ágazat 2013. szeptember 1-től Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

9. évfolyam óra/hét 2+2 +1ny* 3*+1* 3*

Történelem, társadalmi és 2+1 állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan 2 Fizika 2 Kémia 2 Földrajz Művészetek 1*+1* Informatika 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete 6 Közismereti heti óraszám 29 Szakmai heti óraszám 6 Heti összes óraszám 35 Heti órakeret 48 A *-al jelölt órák csoportbontásban tartandók.

10. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*

11. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*+1*

12. évfolyam óra/hét 1*+3 3*+1* 3*+1*

2

3

2+1*

1 2 1*

1

2* 5 1 8 27 8 35 50

2* 5 1 11 24 11 35 51

2 2 1 1+1 1 2* 5 1 7 29 7 36 50

121



Szakiskola A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. Szakmai vizsga A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

122



Szakiskolai óratervek 34 521 06 Hegesztő (1/9 – 3/11-évfolyam) 2013. szeptember 1-től Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség- építő Program Alkalmazott számítástechnika Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek Hegesztési alapgyakorlatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Hegesztési ismeretek I. Hegesztési gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek II. Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III. Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési ismeretek IV. Hegesztési gyakorlatok IV. Alkalmazott számítástechnika Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Közismereti órák összesen Tanórák összesen

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam nyári gyak.

2* 2* 2* 2 3 5 1 1* 2

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam nyári gyak.

1* 2* 1* 1*

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 2*

5 1

5 1 1,5*

4 1 1 1 2

2

2 3

2,5 2 0,5

1 4 3

5 3 7 3 7 1 7 0,5

2 1 6

11

140

9

17

16

140

7,5

25

18

11 35

25,5 9,5

36

A *-al jelölt órákat, és a gyakorlati órákat csoportbontásban kell megtartani

123

18

35



34 521 06 Hegesztő (1/11 – 2/12-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

Gépészeti alapozó feladatok Alkalmazott számítástechnika Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek Hegesztési alapgyakorlatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Hegesztési ismeretek I. Hegesztési gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek II. Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III. Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési ismeretek IV. Hegesztési gyakorlatok IV. Szakmai elmélet és gyakorlat Tanórák összesen

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári heti heti heti heti gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám 2 1

1

4 1 1 2

1

1

3

3 2 1

1 4 6

2

7

2

3 3

13

22 35

160

124

2

8 1 8

9

26 35



34 521 03 Gépi forgácsoló (1/9 – 3/11-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgy

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyak. gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 2* 1* 2* 2* 2* 2* 1* 2 1* 3 5 5 5

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség- építő Program 1 1 Alkalmazott számítástechnika 1* Munkahelyi egészség és 1 biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata 1 Gépészeti alapozó feladatok 2 1 Szakmai anyagismeret és 2 2 anyagvizsgálat Gépészeti alapozó feladatok 4 gyakorlata Anyagvizsgálat és gépészeti 5 mérések gyakorlata Esztergálás 2 Esztergálás gyakorlata Marás 3 Marás gyakorlata Köszörülés 2 Köszörülés gyakorlata Alkalmazott számítástechnika Szakmai elmélet-gyakorlat 6 11 140 9 óraszáma Szakmai elmélet-gyakorlat 17 25 óraszáma összesen Közismereti órák összesen 18 11 Tanórák összesen 35 36 A*-al jelölt órákat, és a gyakorlati órákat csoportbontásban kell megtartani

125

1 1,5*

0,5 2

1 7

3 6

5

5 2,5

2 1 16

6 0,5 140

8

17,5 25,5

9,5 35



34 521 03 Gépi forgácsoló (1/11 – 2/12-évfolyam) 2013. szeptember 1-től Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Alkalmazott számítástechnika Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás Esztergálás gyakorlata Marás Marás gyakorlata Köszörülés Köszörülés gyakorlata Szakmai elmélet és gyakorlat Tanórák összesen

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 1 1

nyári gyak.


gyakorlati heti óraszám 1

1 2 1 1 2 4 3 6 3

2 8

6 3 11

3

2

13

22 35

126

1 8 26

9 160

35



34 582 03 Épület-és szerkezetlakatos (1/9 – 3/11-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgy

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyak. gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 2* 1* 2* 2* 2* 2* 1* 2 1* 3 5 5 5 1 1 1 1* 1,5*

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség- építő Program Alkalmazott számítástechnika Munkahelyi egészség és 1 biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata 1 Gépészeti alapozó feladatok 2 Gépészeti alapozó 4 feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai 3 2 Gépészeti kötések készítésének 5 gyakorlata Épületlakatos feladatok 4 Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok 2 Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Alkalmazott számítástechnika Szakmai elmélet-gyakorlat 10 140 8 7 óraszáma Szakmai elmélet-gyakorlat 17 25 óraszáma összesen Közismereti órák összesen 18 11 Tanórák összesen 35 36 A *-al jelölt órákat, és a gyakorlati órákat csoportbontásban kell megtartani

127

1 2

3

8

3 2 3 2

5

12

1

0,5

17

140

7

18,5 25,5

9,5 35



34 582 03 Épület-és szerkezetlakatos (1/11 – 2/12-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság Alkalmazott számítástechnika Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Szakmai elmélet és gyakorlat Tanórák összesen

Szakiskolai képzés közoktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári heti heti heti heti gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 1 1 2 1 1 1 2 4 3

1 4

4

3

1 8

4 2 3

2

3 5 23

12 35

128

12 24

11 160

35



34 521 04 Ipari gépész (1/9 – 3/11-évfolyam) 2013. szeptember 1-től Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség- építő Program Alkalmazott számítástechnika Munkahelyi egészség és biztonság


gyakorlati heti óraszám

nyári gyak.


3/11. évfolyam

gyakorlati elméleti gyakorlati nyári heti heti heti gyak. óraszám óraszám óraszám

2* 2* 2* 2 3 5

1* 2* 1* 1* 5

5

1

1

1

2*

1*

1,5*

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Gépészeti alapozó feladatok

2

1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem

4 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

1 3 2 1

3

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

5

3

Gépelemek beállítása

3

3

Mérések és beállítások gyakorlata Fémmegmunkálások Alkalmazott számítástechnika Üzembehelyezés gyakorlata Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Közismereti órák összesen Tanórák összesen

10

9 2

1

0,5

1 5

8

12

140

9

17

16

140

8,5

25

18

11 35

129

25,5 9,5

36


17

35



34 521 04 Ipari gépész (1/11 – 2/12-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Alkalmazott számítástechnika Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása Mérések és beállítások gyakorlata Fémmegmunkálások Üzembehelyezés gyakorlata Szakmai elmélet és gyakorlat Tanórák összesen

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári heti heti heti heti gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám 1 1 1 1 2 2 4 1 1 3 1 2 3 1 8

1

3

2 8

11 2

13

22 35

130

11 26

9 160

35



34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (1/9 – 3/11-évfolyam) 2013. szeptember 1-től Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgy

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati nyári heti heti gyak. óraszám óraszám

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati nyári heti heti gyak óraszám óraszám

Magyar - Kommunikáció

2*

1*

Idegen nyelv

2*

2*

Matematika

2*

1*

Társadalomismeret

2

1*

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 2*

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség- építő Program

1

1

1

Alkalmazott számítástechnika Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

1*

1,5*

1 1

Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Alkalmazott számítástechnika (CAD) Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Fűtési rendszerek Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Közismeret összsen Tanórák összesen

2 2 5

1

2

2 5

2 1

1

1 1

0,5 4

3 6

8

3

2 7

6

11

140

9

17

16

7 140

8

25

18

11 35

131

25,5 9,5

36


17,5

35



34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (1/11 – 2/12-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Alkalmazott számítástechnika Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Fűtési rendszerek Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata Szakmai elmélet és gyakorlat Tanórák összesen

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorla elméleti gyakorla nyári heti ti heti heti ti heti gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám 1 0,5 0,5 2 4 11 5 1 2 11 1 0.5 1 4 11 5 10 11 24 160 11,5 23,5 35 35

132



34 522 04 Villanyszerelő Közismereti órák Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

2 óra**

1 óra**

-

Idegen nyelv

2 óra**

2 óra**

2 óra**

Matematika

2 óra**

1 óra**

1 óra

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

4 óra

-

Testnevelés*

5 óra

5 óra

5 óra

Osztályközösség-építő Program

1 óra

1 óra

1 óra

-

0,5 óra

11 óra

9,5 óra

Informatika Összesen:

18 óra

133



34 522 04 Villanyszerelő

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti ögy heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság



Foglalkoztatás II.

1

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2


1

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

2

10023-12 Épületvillamossági szerelés

0,5

2

Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

1

2 3

3

60

2

2 3

60

3

2

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

3

60

15

100

18

80

4

Épületvillamossági

2

20

3

40

3

20

1

134



mérések gyakorlat Vállalkozási ismeretek

1

1

Ipari elektronika

1

1

Elektrotechnikai számítások

1

2

1

1

Villamosipari anyagismeret

1

1

1

1

Villamos gépek és berendezések

3

10024-12 Villamos gépek és Villamos műszaki ipari ábrázolás elosztóberendezések szerelése Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Összes óra Összes óra

1

3

1

1

1

16

7

10 17

140 140

7

18 23

140 140

135

9

16,5 25,5

17

10

25 35

160 160

13

22 35



34 522 04 Villanyszerelő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám Szakmai Tantárgyak/témakörök 3/11. 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam követelménymodul évfolyam e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség 36 és biztonság Munkavédelmi 8 alapismeretek Munkahelyek 8 kialakítása 11500-12 Munkavégzés személyi Munkahelyi 4 feltételei egészség és Munkaeszközök biztonság 4 biztonsága Munkakörnyezeti 4 hatások Munkavédelmi jogi 8 ismeretek Foglalkoztatás I. 64 Nyelvtani rendszerzés 1 10 Nyelvtani rendszerezés 10 2 Nyelvi készségfejlesztés 24 11497-12 Munkavállalói szókincs 20 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 32 Munkajogi 8 alapismeretek Munkaviszony 11499-12 8 létesítése Foglalkoztatás II.

136

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám Összesen

1. évfolyam e

gy

2. évfolyam ögy

e

Összesen

gy

36

36

36

8

8

8

8

8

8

4

4

4

4

4

4

4

4

4

8

8

8

64 10

64 10

64 10

10

10

10

24 20 32

24 20 32

24 20 32

8

8

8

8

8

8



10023-12 Épületvillamossági szerelés

Álláskeresés Munkanélküliség Műszaki informatika gyakorlat Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Számítógépes hálózatok használata Műszaki ismeretek Egyenáramú áramkörök Mágneses tér és váltakozó áram Szakrajz alapjai Fémek és ötvözetek Nemfémes anyagok Minőségbiztosítás Műszaki gyakorlatok Anyagok és szerszámok Mérések Mechanikai és villamos kötések Épületvillamossági szerelés Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem

Pedagógiai program 2013. március 8 8 72

8 8 16

18 36

16

18

8 8

8 8

88

72

72

18

18

18

52

36

36

18

18

18

72 16

72 16

108 24

108 24

16

16

24

24

16 10 8 6

16 10 8 6 108 54 18

24 14 12 10

24 14 12 10 108 54 18

108 54 18

60

36

108 54 18

36

60

36

36

72

108

180

108

64

172

16

30

46

22

12

34

40

36

76

58

22

80

16

24

40

28

12

40

18

18

18

18

137

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Épületvillamossági szerelés gyakorlata Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági mérések gyakorlat A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása Vállalkozási ismeretek Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák Vállalkozások


108

540

648

648

128

776

20

45

65

48

30

78

468

552

28

580

45

70

48

30

78

45

45

40

40

72

108

180

72

32

104

16

18

34

12

8

20

63

60

25

405

20

100

40

80

20

20

30

50

20

8

28

20

30

50

20

8

28

16

30

46

20

8

28

138

32

32

32

32

12

12

12

12

10

10

10

10


10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések

gazdálkodása Vállalkozások PR tevékenysége Ipari elektronika Elektronikai alapok Analóg alapáramkörök Digitális alapáramkörök Elektrotechnikai számítások Elektrotechnika Villamosipari anyagismeret Villamos vezetékek Villamos szigetelőanyagok, műanyagok Elektronikai alkatrészek Villamos gépek anyagai Villamos gépek és berendezések Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos műszaki


10

10

10

10

32 16 8 8

32 16 8 8

32 16 8 8

32 16 8 8

36

72

108

36

32

68

36

72

108

36

32

68

36

36

72

36

32

68

18

18

18

18

18

18

18

18

18 18

36

139

18 18

16 16

16 16

96

96

96

96

32 16

32 16

24 18

24 18

16

16

18

18

16

16

18

18

16

16

18

18

32

68

32

68

36



ábrázolás Villamosipari műszaki dokumentálás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos gépek és berendezések ellenőrzése Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

36

252

360 612

140

32

252

648 900

792 / 1816 /

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

140

140

288 816 30,37 69,63

68

36

32

68

512

512

544

544

72 72

72 72

104 64

104 64

104

104

104

104

120

120

104

104

104

104

104

104

40

40

64

64

528

2608 2608

360 900 1260 776 / 1764 /

160

416 704 2540 1120 2540 30,55 69,45



34 525 06 Karosszérialakatos (1/9 – 3/11-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség- építő Program Alkalmazott számítástechnika Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma Szakmai elmélet-gyakorlat óraszáma összesen Közismereti órák összesen Tanórák összesen

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyak. gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 2* 1* 2* 2* 2* 2* 1* 2 1* 3 5 5 5 1 1 1 1* 1,5* 0,5 0,5 2 0,5 1 1 7

2

2 3 1 3

2

1

0,5 1

0,5

3

4

10

7

140

6

7

17

12

14

1

0,5

18

140

9

25

18

11 35

25,5 9,5

36


141

16,5

35



34 525 06 Karosszérialakatos (1/11 – 2/12-évfolyam) 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek Alkalmazott számítástechnika Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Szakmai elmélet és gyakorlat Tanórák összesen

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati nyári heti heti heti heti gyak. óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5 1 1 0,5 2 0,5 0,5 3 8,5

3

1 5 1

1 1

1

5

8,5 8 24

11 35

142

18 23

12 160

35



Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényessége • • •

•

Jelen pedagógiai program az elfogadását követő napon lép hatályba. A pedagógiai program a 2013-2014. tanévben induló osztályokra teljes mértékben érvényes. A 2013-2014. tanév előtt induló képzések az induláskor érvényes helyi tanterv alapján folytatódnak, azzal a kitétellel, hogy 2013-tól már csak az új tantervek szerint indítjuk a szakképző évfolyamok kezdő évfolyamát (1/11. illetve 1/13. évfolyamok). A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2013. szeptemberében választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a tizenharmadik évfolyamon befejeződik. 2014. szeptemberétől iskolánkban már egyetlen évfolyamon sem lesznek régi OKJ szerinti képzések. A Pedagógiai Program és módosításának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkavállalójára.

A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását kezdeményezheti a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola • fenntartója • igazgatója • nevelőtestületének tagja • diákönkormányzata • szülői szervezete

A pedagógiai program nyilvánosságra hozása A Pedagógiai Program nyilvános, elérhetőségét az intézmény a közzétételi kötelezettségnek megfelelően biztosítja.

143



A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása A pedagógiai program véleményezése és elfogadása A pedagógiai programot a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola nevelőtestülete 2013. április 8. napján megtárgyalta és a javasolt pedagógiai programot elfogadta.

------------------------------------nevelőtestület nevében

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata 2013. április 8. napján megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen pedagógiai program elkészítése során a jogszabályban meghatározott ügyben gyakorolta

------------------------------------a diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői szervezet (közösség) 2013. április 8. napján megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program elkészítése során, a jogszabályban meghatározott ügyben gyakorolta.

------------------------------------a szülői szervezet képviselője

A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot 2013. április 8. napján jóváhagyta

------------------------------------Csapó Gábor igazgató

144

DUNAFERR SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA. Pedagógiai program március

Recommend Documents