„KIS TIGRIS” GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA
Pedagógiai program
Nevelési program 1.
Az iskolában folyó nevelı-oktató munka világnézeti és pedagógiai alapelvei:
Iskolánk neve, a „kis tigris” azokra a keleti országokra utal, amelyek az elmúlt évtizedekben saját, ısi kultúrájukra támaszkodva, a piacgazdaság körülményei között versenyképes gazdaságot fejlesztettek ki. Hasonlóképpen szeretnénk átütı eredményt elérni az oktatás terén Magyarország legszegényebb és legelmaradottabb régióiban. A konkrét terepen való eligazodásban Réger Zita munkássága az egyik kiindulópontunk, aki a mélyszegénységben élı közösségek kommunikációs gazdagságára irányította rá a pedagógia figyelmét. A készségfejlesztés az ı tudományos eredményeire alapozódik. Alapelveink másrészt az 1998-ban Nobel díjat kapott Amartya Sen indiai közgazdász-professzor munkásságából táplálkoznak. Sen kutatásai a szegénységbıl kivezetı lehetıségekre mutatnak rá. Iskolánk fenntartója a Tan Kapuja Buddhista Egyház, ezzel együtt iskolánk világnézeti tekintetben az arra törekszik, hogy minden tanuló a maga számára értékes szellemi úton induljon el, így ıket mindenekelıtt saját identitásukban és világnézetükben erısítjük meg. Mivel a jelentkezık többsége Baranyában római katolikus vallású, azért nagy szerepet szánunk e vallás történetének, gyakorlatának és élı közösségeinek az iskola életében való megjelenítésére. Borsodban viszont ez nem jellemzı, természetesen teret engedünk más vallási közösségek szellemiségének is. Az iskola napi gyakorlatában elsısorban hiteles személyek történetén keresztül óhajtunk segíteni a diákok szellemi útkeresésében. Elsıdleges példaképeink természetesen ama nagy vallásalapítók és reformerek, kiknek tanításai nyomán a társadalom legszélesebb tömegei elıtt nyílt meg az út a szellemiség és az emberibb élet elıtt. A közelmúlt példamutató személyiségei körében kiemelten fontos számunkra Gandhi, Teréz anya és Raoul Wallenberg példája, akiket hitük arra indított, hogy átlépjenek saját közösségük korlátain. Szintén közel érezzük magunkhoz India elsı igazságügy-miniszterét, az érinthetetlenek kasztjából származó Bhim Rao Ambedkart, aki saját közösségének segített, hogy kilépjen a diszkrimináció korlátai közül, s kinek inspirációjára mintegy 300 000 érinthetetlen tért át a buddhista vallásra. Pedagógiai programunk konkrétumai a budapesti Irányi utcában mőködı Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola évtizedes tapasztalataira épülnek. A kipróbált pedagógiai program adaptálásának lehetıségéért köszönettel tartozunk ennek az iskolának, s velük folyamatos együttmőködésre törekszünk. Az iskolát fenntartó egyház már évtizedes oktatási tapasztalatra építhet, hiszen „A Tan Kapuja” Buddhista Egyház Fıiskolája mellett a Gandhi Alapítvány alapítójaként folyamatosan figyelemmel kíséri, és lehetısége szerint segíti a Gandhi Gimnázium fejlıdését és tevékenységét. Az Egyház iskolánkban tanító pedagógus-képviselıi személyében biztosítja jelenlétét az oktatásban. A „Kis Tigris”Gimnázium létrejötte Baranyában és sikeres mőködése, tapasztalataink ösztönöztek arra, hogy a borsodi régióban is létrehozzunk egy tagiskolát.
2. Munkánk céljai: E célok részben a közösségre irányulnak, részben pedig az egyénre. Az Alapítók mindenekelıtt (olyan) kistelepülések, cigánytelepek lakói számára akarnak középfokú tanulási lehetıséget nyújtani, ahol a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ szerint meghatározott tanulók többséget képeznek. Célunk, hogy a középiskola jelenléte által minıségi változásokat érjünk el e közösségek mobilitási stratégiáiban. Ezzel harmonizál másik célkitőzésünk: az integráció. Magas szintő oktatást valósítunk meg, ami a környéken élı nem cigány fiataloknak is vonzó lehet, s így külsı kapcsolatok épülhetnek a szegregált közösségek körül. Az egyének szintjén: az intézmény „tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból kimaradó, beilleszkedési zavarokkal küszködı fiatalok számára személyre szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s ıket olyan pszichés, fizikai és tudással felvértezett állapotba hozza,… hogy esélyeikkel önállóan is élni tudjanak.” – olvassuk a Belvárosi Tanoda Pedagógiai Programjában. 3. Munkánk feladatai: Az elıkészítı szakaszban diákjaink nagy része olvasási, írási és számolási készségfejlesztést igényel. Csak akkor tudnak reális célkitőzéseket (szakképesítés, szakma, érettségi, diploma) megfogalmazni, ha már egy éven keresztül kellıen kibıvítették tanulási kompetenciáikat. Ezért az elsı évben a készségek felmérésén és fejlesztésén van a hangsúly. A tárgyi tudást csak akkor kezdjük nagyobb mértékben bıvíteni, ha a diák már biztosan használ térképet, szótárt, albumot, ábrát, diagramot, szöveges feladatot. Késıbb az erıfeszítések zöme egyre inkább a középiskolai, szakmai és nyelvi vizsgák letételére irányul. Számos diákunknak azt javasoljuk, hogy a neki megfelelı középiskolába, szakiskolába iratkozzon át tılünk a sikeres készségfejlesztést követıen. Diákjaink kisebb részétıl az érettségi már csak karnyújtásnyira van, mivel éveket jártak középiskolába. Élethelyzetük miatt azonban a környezetükben levı iskolákban mégsem sikerül megszerezni a végzettséget. Az ı esetükben készségfejlesztéssel már kevesebbet bíbelıdünk: ık céltudatosan az érettségire kapnak felkészítést. 4. Munkánk eszközei: Feladataink elvégzésének legfıbb eszköze a munkatársak csapata. A kollektíva elkötelezettségén itt nagy hangsúly van. A dolgozóknak együtt kell lélegezniük a diákokkal és a mögöttük álló közösségekkel. A tantestület nem válik el élesen a más munkakörben foglalkoztatott dolgozóktól: ık is a stáb részei. A stáb a diákokkal is érzékelhetı módon egy közösséget alkot. Így pl. munkát az intézménynél csak az végezhet, akik maga is tanul, vizsgákra készül. A diák számára a stábhoz való kapcsolatot a patrónus tanár biztosítja. A legfontosabb eszközeink közé tartozik a tanulmányi szerzıdés. Minden diák (és minden dolgozó) a számára belátható idıre tanulmányi vállalásokat tesz. Ebben rögzítjük, hogy mely tantárgyból hány óra és hány vizsga milyen idıbeosztásban teljesítendı. Az elırehozott érettségi vizsga elérhetı közelségbe hozza az érettségit azoknak, akik élethelyzetük miatt nem tudnának egyetlen ünnepélyes pillanatban felkészülni minden tantárgyból. A diák az egyes tantárgyakból eltérı idıpontokban teheti le a vizsgát.
Az elırehozott érettségibıl és a tanulmányi szerzıdésbıl következik, hogy iskolánkban nincsenek osztályok. A diákok az egyes tantárgyakból felkészültségük szerint különbözı szintő csoportokban tanulnak. Kurzusokat vehetnek föl, és tanegységeket kell teljesíteniük. Ezzel a rendszerrel a felsıoktatásban való esetleges helytállást is megkönnyítjük nekik. Az érettségi bizottságban a diák csak számára ismeretlen, iskolán kívüli tanárokkal találkozik. A speciális élethelyzet és a személyre szabott tanítási módszerek miatt ezzel az eszközzel lehet biztosítani az érettségi vizsga objektív jellegét. 5. Munkánk eljárásai: Az iskolánk módszertani sajátossága a személyre szabott tanulási program. Ez azt jelenti, hogy diákonként és tantárgyanként egyéni haladási ütemet alakítunk ki. A pedagógiai módszerek tekintetében a változatosságra törekszünk, hogy a diákok számára valós választási lehetıségeket kínáljunk. Olyan eljárásokat keresünk, amelyek aktív, partneri viszont hozhatnak létre a diákok és a dolgozók között. Így a diákokkal feledtetni tudjuk eddigi tanulmányaik során elszenvedett kudarcaikat. A tananyag tartalmának meghatározásakor is figyelembe vesszük az egyéni érdeklıdést. Eddigi tapasztalataink alapján különös hangsúly esik szöveges értékelésre, a kooperatív tanulásra, a drámapedagógiára, a filmre, a társasjátékra, a felfedeztetı tanulásra, a projektmódszerre, a harcmővészetekre és az úszásra. Megpróbáljuk elkerülni azokat a buktatókat, amelyeket a túlságosan szelektív és frontális magyar iskolarendszer magával hoz. Nem engedjük, hogy valamely készség fejletlensége miatt a diák bármely tantárgyból is elveszíthesse a fonalat. 6.
Személyiségfejlesztés:
A diákjaink jelentıs része élethelyzetét tekintve már inkább felnıtt, mint gyermek. Személyiségük fejlesztése tehát kevésbé illeszkedik a nevelésrıl alkotott elképzelésekbe. Inkább a társadalmi helyzetükbıl adódó korlátok lebontására irányul. Ezért a fogyasztóvédelemmel, közlekedésre neveléssel, a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismeretek inkább a személyiségfejlesztés tárgykörében jelennek meg, mintsem önálló stúdiumok formájában. Mivel az elsı tanév mindenki számára fıképpen készségfejlesztéssel telik, a példaszövegek mindenekelıtt a mindennapi élet dokumentumaiból szemezgetnek, s nem a tantárgyi követelményekre irányítják a diákok figyelmét. Munkánk elméleti alapját Réger Zita munkássága jelenti. Az ı írásai tanítanak meg bennünket a mélyszegénységben élı közösségek szocializációs értékeire. Az ilyen közösségekben zajló szocializáció kifejezetten bátorítja a kezdeményezı kommunikációt és a gyermekek közötti kooperációt. A magyar iskola azonban, e családok nevelési céljával szemben, sokszor az elsı perctıl kezdve letöri a kommunikálni, kooperálni akaró diák kezdeményezéseit. Ezzel gyakran elvész a gyermek számára a tanulás öröme és távlata. Az érettségi ilyen gyermekkori kudarcok után csak akkor tőzhetı ki, ha visszaállítjuk a kezdeményezı kommunikáció és a kooperáció becsületét. 6.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók harmonikus személyiségfejlesztésével kapcsolatos teendık érdekében fel kell mérni és meg kell ismerni tanulóink egyéni személyiségjellemzıit, melyeket összhangba kell hoznunk az életkori sajátosságoknak megfelelı személyiségjegyekkel!
Célok: A tanulók személyiségjegyeinek megismerése. Az identitástudat kialakítása. A társadalomba és közvetlen környezetébe beilleszkedı humánus magatartás kialakítása. Önismeret-fejlesztés, reális önértékelés. A környezet és az embertársak megbecsülése. Pozitív életszemlélet kialakítása. Törekvés a hibák kijavítására. A személyes, a természeti és tárgyi környezet megbecsülése. Segítıkészség kialakítása. Kialakítani, hogy a pozitív viselkedés belsı tulajdonsággá váljon! Felelısségvállalás. Feladatok: Olyan, személyre szóló tevékenységek biztosítása, amelyben a tanuló megismeri önmagát és helyét a világban. A tantárgyakban rejlı személyiségformáló tényezık fokozott kihasználása. A tanulók közvetlen környezetének, családjának megismerése. Családok bevonása a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Felvilágosító elıadások, tanácsok, a felelısségtudat, a családtervezés és a családvállalás felelısségének kialakítása érdekében. Közösségi rendezvények, megmozdulások gyakoribbá tétele. Környezetvédelmi akciók. Részvétel elıítélet-mentesítı tréningeken. Elmarasztalások és dicséretek hatékony alkalmazása. A személyiséget meghatározó okok feltárása, megismerése.
Módszerek: Személyes példamutatás Megfigyelés Kérdıívek Szituációs játékok Beszélgetések Irodalmi és filmélmények megbeszélése, értékelése a helyes értékrend kialakítása érdekében Jellemzések, önjellemzések
7.
A közösségfejlesztés
Azokon a településeken, telepeken, ahol dolgozunk, néhány évtized alatt radikálisan növelni akarjuk az érettségizettek számát és arányát. Ezzel, a közösség szemhatárát jelentısen kibıvítve, minıségi változások számára készíthetjük elı a talajt. Eredménye ennek csak akkor lesz, ha a pedagógia más szakterületekkel együtt dolgozhat. Az egészségügyi, a szociális, az antidiszkriminációs, a munkaügyi helyzetkép változásához nem elégséges, de szükséges feltétel a képzettségi szint emelkedése. A szőkebb közösségen kívüliekkel való együtt-tanuláson keresztül személyes kapcsolatrendszer építésében akarjuk segíteni a szegregált közösségek tagjait. A közösség külsı kapcsolatrendszerének fejlıdése feltétele is, eredménye is a sikeres pedagógiai tevékenységnek. 7.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink nagy része hátrányos helyzető. Nevelésükben, lelki fejlıdésükben, szemléletmódjuk változásában nemcsak a tanári-nevelıi munkának van nagy szerepe, hanem a közösségben tartalmasan eltöltött idınek is. Rá kell vezetnünk a diákokat arra, hogy az egymás iránti figyelem, törıdés, a másikért érzett felelısség jobbá teszi a csoport életét, annak tagjai örömet találnak az együttes munkában, és könnyebben oldanak meg problémákat. Ezáltal más irányú - otthoni - gondjaik intézésének is bátrabban foghatnak hozzá. Szintén közösségformáló ereje van a hagyományok kialakításának és ápolásának (gólyaavató, szalagavató, szerenád, ballagás, stb.). Fı területei: Tanórák (szaktárgyi, patrónusi) Tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, kirándulások, rendezvények, stb.) Diákönkormányzat munkája Szabadidıs tevékenységek Feladatok: A társas együttélés szabályainak megismertetése, elsajátíttatása, gyakoroltatása. Az európai kulturális örökség sajátosságainak megismertetése. Ismeretek és tevékenységek elsajátíttatása, melyek segítenek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a közvetlen és tágabb környezet megismerésében. Legyen nyitott, ismerje meg a különbözı szokásokat, életmódokat, kultúrákat, vallásokat! Környezete állapotának megırzése, illetve jobbítása. Kommunikációs készségek fejlesztése (szabatos, pontos fogalmazás, nyelvi „illemtan”, stb.)
Az egészségre káros környezeti hatások megismertetése, az elkerülés módjai. A kooperatív tanulás alkalmazása. Tevékenysége igazodjon a közösség érdekéhez! Tanári segítımunka a közösségfejlesztésben: Segítse a tanulók, az egyes csoportok kezdeményezéseit, azok megvalósítását! Elegendı lehetıséget biztosítson a közösségi cselekvések gyakorlására, ı maga is kezdeményezzen ilyen tevékenységeket! A kommunikációs kultúra megalapozása (vitafórumok, véleménynyilvánítási lehetıségek, érvek, ellenérvek kifejtése, stb.) A beteg, sérült (testi, szellemi) emberek iránti segítıkészséget igyekezzen kialakítani a tanulókban! Módszerek: Beszélgetés Szituációs játékok Drámajátékok Felmérések Irodalmi mővek elemzése Közös problémamegoldás Közösségifeladat-megoldások Kooperatív tanulás Kritikai gondolkodás
8.
Beilleszkedési, magatartási nehézségek:
A mi iskolánk kifejezetten azokat a fiatalokat célozza meg, akik ilyen nehézségek miatt idınek elıtte kihullottak az iskolarendszerbıl. Meggyızıdésünk szerint a hiba lényegében az iskolarendszerben keresendı.
A magatartási nehézség (ahogyan Descartes szerint a józan ész) egyenlıen oszlik meg az emberek között. Bármelyikünk bármikor érezhet késztetést a szabályok megszegésére. A különbség mindössze annyi, hogy bizonyos társadalmi rétegek kezében kevesebb vagy több a hatékony kommunikációs vagy éppen érdekérvényesítési lehetıség az iskolával szemben. A beilleszkedési nehézségek típusai lehetıvé teszik számunkra, hogy tapintatosan információkat szerezzünk a szükséges és elvégzendı pedagógiai munkáról. Különösebb kérdezısködés nélkül eligazítanak bennünket a diák élethelyzetét és a készségfejlesztés kellı irányait illetıen. A mi munkánkban tehát a magatartási nehézség nem akadályozza, hanem segíti a pedagógust a következı lépés megtervezésében.
9. Tehetség, képesség: A mi iskolánk kifejezetten azokat a fiatalokat célozza meg, akiknek az iskola nem tudta kibontakoztatni tehetségüket, képességüket. A hátrányos helyzető fiatalok továbbtanulását megcélzó pedagógiai tevékenység gyakran nevezi magát „tehetséggondozás”-nak. Az igazi tehetségnek azonban szerintünk nem gondozásra van szüksége. Csupán arra, hogy a társadalom által állított korlátok eltőnjenek elıle. Ám a kevésbé tehetségeseknek éppen ugyanerre van szükségük. Elég baj, ha egy társadalom csak a tehetségeseket tartja méltónak arra, hogy kiemelkedjenek a nyomorból. A mi iskolánk tehát nem a tehetség kultuszával óhajtja legitimálni magát. Mi a helyben található teljes lakosság részére kívánunk szolgáltatást nyújtani. Azoknak akarunk többet adni, akiknek kevesebb jutott. Felbukkanhatnak nálunk kirobbanó tehetségek. Nekik abban kell segítenünk, hogy reális közelségbe kerüljenek a felsıoktatás tehetségüknek megfelelı intézményeihez. Hiszen, ha csak egy ilyen személyre szabott középiskolában derül ki a tehetség, akkor annak kibontakozása elıtt még számos tanulmányi természető akadály állhat – az érettségiig épp elég munkát adhat ezek elhárítása. Az elırehozott érettségi lehetıséget kínál a különleges tehetségeknek, hogy elıbb jussanak el a felsıoktatásba, mint normális ütemben haladó társaik.
10. A gyermek és ifjúságvédelem: Intézményünk lényegi céljai teljes egészében egybe esnek az ifjúságvédelem távlati feladataival. Iskolánkban ezért felsıfokú teológus végzettséggel szociális asszisztens is dolgozik, aki kapcsolatot tart a családokkal és a segítı szervezetekkel. Minden diák rendelkezik egy patrónus tanárral, akit maga választ, és aki az ı érdekeit védi. Ebben a Gandhi Gimnázium tapasztalataira építünk
11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program és a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység:
Iskolánkban minden diák szembenézett tanulási kudarcokkal és szociális hátrányokkal az eddigi pályafutása során. Munkánk jelentıs része arra is irányul, hogy ezt a kudarcot feledtetni tudjuk velük. Ennek sikeres megvalósítására úgy a tananyag megválasztása, mint iskolánk belsı intézményi struktúrája, illetve módszertani alapelveink jelentenek garanciát. Ebben Amartya Sen írásai igazítanak el bennünket. Programunk lényege, hogy elıször a kompetencia érzését ültetjük el a diákban. Az iskolai siker nem egyéb, mint a társadalmi esélyek tükre. Ha a diáknak személyesen is lehet köze azokhoz a dolgokhoz, amelyekhez az ı társadalmi rétegében rendszerint nincs köze az embernek, akkor a kudarcok sorozata véget ér. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program részletei az egyes tantárgyak tanterveiben olvashatók.
12.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke (a 2. sz. mellékletben található)
Az iskola további mőködését segíti a gilvánfai roma közösségi ház folyamatban lévı 30 millió forintos beruházása a Vargatelep 58. sz. alatt. A terület egyik tulajdonosa az iskolát fenntartó egyház, amely a helyi Roma Szakmunkás Egyesülettel közösen építi az épületet. Szintén az iskola céljait szolgálja a pécsi Amrita Egyesület közösségi házának 10 millió forintos bıvítése a Szabadság u. 19. sz. alatt. Mindkét beruházás az OM Phare Program támogatásával valósul meg.
13. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei: A családokkal való kapcsolattartás legfıbb formája a családlátogatás. A patrónus tanár kéthavonta köteles családot látogatni, és errıl dokumentációt készíteni. A diáknak és otthoni közösségének legfıbb problémája a kiszolgáltatottság. Ez az egyenlıtlen helyzet az iskolával szemben is fennáll, a legjobb szándékaink ellenére. Ezért múlhatatlanul szükséges, hogy olyan civil szervezetek mőködjenek a közösségben, amelyek ellátják a tanuló, a szülı érdekeinek védelmét a legkülönbözıbb helyzetekben. Ezt sok esetben elláthatja a mi iskolánk is. A saját iskolánkkal szembeni érdekképviselet azonban természetesen csak egy tılünk független szervezet dolga lehet. A kollégiummal való kapcsolatban az Arany János Kollégiumi Programba integrálva találja meg az iskola az együttmőködés formáit és a továbbfejlesztés lehetıségeit.
14. Az iskola egészségnevelési programja Abból a ténybıl indul ki, hogy ma hazánkban a romák átlagosan tizenöt évvel kevesebbet élnek, mint a nem-romák. A várható élettartam a kis településeken és az alacsony iskolázottságú lakosság körében a legalacsonyabb. Egészségnevelési programunk e helyzet okainak részbeni felszámolására irányul. Az egészségnevelés három szinten zajlik: 1. készségfejlesztés, 2. dokumentumok értelmezése, 3. egészségnevelés. Az elsı szint a diákok általános tájékozódási képességének emelését jelenti, az egészségügyi témaköröktıl látszólag függetlenül. Az írás, olvasás, számolás készségeinek fejlesztése önmagában is hozzájárul az orvosi utasítások betartásához, a gyógyszerek tájékoztató szövegeinek megértéséhez. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok alacsonyabb várható élettartama ma hazánkban jelentıs részben az írásbeli kultúra hiányára vezethetı vissza. Ezt külön is elısegítjük azzal, hogy helyesírási, szövegértelmezési feladataink között nagy számban szerepeltetünk orvossal, beteggel, gyógykezeléssel kapcsolatos dokumentumokat. Kezdettıl fogva eredeti, rendelıkbıl, gyógyszertárakból, kórházakból vett írott szövegeket használunk erre a célra, mivel itt a cél a mindennapi olvasáskészség fejlesztése a cél, nem egészségügyi ismeretek direkt átadása. A konkrét egészségnevelés a tantárgyakba építve zajlik. Minden tantárgyat úgy tanítunk, hogy a diákok életének tényeibıl indulunk ki. Az iskola világától távol élı népességet (favágókat, kubikusokat, kismamákat) csak úgy lehet tanítani, hogy a mindennapi tevékenységeik értelmezésére építjük a tárgyi tudás átadását. Így a tantárgyak mindegyike használ egészségnevelési kiindulópontokat, de a biológiát, a testnevelést és a kémiát kifejezetten úgy tanítjuk, hogy a tanévek során szisztematikus módon emelkedjen a diákok egészség-mőveltsége. A 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szerinti iskola-egészségügyi ellátást a sellyei Mezıgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképzı és Szaktanácsadó Intézet iskola-egészségügyi szolgálata végzi.
15.
Az iskola környezeti nevelési programja
Fıként az alternatív pedagógia módszereire épít: felfedeztetı tanulás, projektmódszer, tevékenykedtetés stb. Az iskola világától távol élı népességet (favágókat, kubikusokat, kismamákat) csak úgy lehet tanítani, hogy a mindennapi tevékenységeik értelmezésére építjük a tárgyi tudás átadását. A környezeti nevelés tehát nálunk a tényleges, kézzel fogható környezet értelmezésére épít, s csak a második tanévben jut el a környezet és védelmének általános fogalmaiig. A második évtıl azonban egy holisztikus, a környezetet tisztelı szemlélet elvont fogalmainak az átadása is megkezdıdik, hiszen a fenntartó egyházhoz tartozó szakemberek közelsége páratlan lehetıségeket nyújt a számunkra a szegény falusi közösségek környezeti állapotának felmérésére és javítására.
Helyi tanterv és szakmai program a 9-12. ÉVFOLYAMRA az oktatási miniszter által a 28/2000. (IX.21.) OM rendeletben kiadott KERETTANTERV felhasználásával
Célok és feladatok A gimnáziumban az általános mőveltséget kiterjesztı és elmélyítı, a magasabb mőveltség megszerzését megalapozó nevelı-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlıdés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja tanulóiban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztı célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás - a stabil értékek mellett - mindig tartalmaz átalakuló, változó, bıvülı elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttmőködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctőrést. Mindezzel elımozdítja a tanulókban a konstruktív attitőd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben elınyben részesíti a képességfejlesztést, ezért törekszik az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyızı összekapcsolására. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetıségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplinák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedı közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvetı célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé ıket információk szerzésére, szőrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülı, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelıs döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklıdésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelıen tanulhassanak. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is elımozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos a felelıs társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elısegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség - a mővészeti nevelés és oktatás mellett jelen van a gondolkodás mővelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben.
A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelısség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetıségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvı hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium elınyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezıkészség, a másokkal történı hatékony együttmőködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelısség. A gimnázium mint általánosan mővelı iskolatípus felkészíti tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyama nem válik el a gimnáziumi oktatástól: az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik a gimnáziumi program szerint tanulókkal azonos szervezeti keretben és követelményekkel. Ezért a tulajdonképpeni szakképzés felmenı rendszerben csak 2006-tól indul el az iskolában. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakképzı évfolyamokon folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakképzı évfolyamokon tanulók a szakmai vizsga letételével befejezik iskolai rendszerő tanulmányaikat. Ezért az iskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlıdik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, az igény a munkatársakkal való együttmőködı, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetıvé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerıpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvetı célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlıdésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetıséget kell kapniuk a magasabb szintő szakképzettség megszerzésére a szakmai elımenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nı a tanulókban a szakmához kötıdı ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsısorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a
munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakképzı évfolyamokon a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvıbb részvételét feltételezi. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlıdik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minısége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelısségérzet. A szakiskola elsı, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylı szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlıdésre ösztönzı, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı tevékenységeket, hogy elkerülhetıvé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert. Az elıírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (elsı szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az alapmőveltségi vizsgára is. Az iskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapmőveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen másik szakiskola, középiskola megfelelı évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. Az iskolánkban folyó tanítás módszertani alapelvei A módszertani alapelvek megválasztásában is alapvetı szempont, hogy mostani illetve leendı tanulóink többségét a közoktatásból vagy kiszorult illetve ott hátrányt szenvedett fiatalok teszik ki. Ennek oka elsısorban nem képességeikben, hanem társadalmi helyzetükben, illetve a többségi társadalomhoz való viszonyukban keresendı. A kontakt órák kiemelt metodikai elem, hogy a szokásos számonkérési formák (feleltetés, dolgozatírás, stb) helyett a diákok témazáró vizsgákat tesznek le vizsgabizottság elıtt. Eme vizsgák írásbeli tesztbıl és szóbeli beszámolóból állnak, melyekre a csoportot folyamatosan felkészítjük. A vizsgákon lehetıség szerint nem buktatunk, sikertelen vizsga esetén alkalmat biztosítunk utóvizsga letételére. A vizsgajegyek átlagából kerül ki az év végi jegy, s lehetıséget biztosítunk összevont vizsga letételére is az egész évi anyagból. Szükség esetén mód van arra is, hogy az egyes szaktanárok a diákok képességeinek és ismereteinek megfelelıen átütemezhessék az éves tananyagot, nagyobb dominanciát és több óraszámot biztosítva a hiánypótló ill. készséget fejlesztı elemek oktatására. Élünk a törvény-adta lehetıségekkel is, így magasabb óraszámban oktatjuk az általános mőveltséget alapvetıen biztosító szaktantárgyakat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv).
Elkerülendı a lemorzsolódást, metodikánk a kontakt-órákon túl jelentıs értékben él az egyes diákok ill. diákcsoportok különórákon történı oktatásával, illetve az iskolán kívüli foglalkozásokkal. Mivel tanulóink nagy többségének úgy korábbi oktatásából, mint szociális környezetébıl hiányzott vagy csekély mértékő volt a középiskolai ismeretekhez szükséges vizuális kultúra, ezért úgy a reál, mint a humán tantárgyak esetében meghatározó mértékben alapozunk az oktatást segítı médiákra (térkép, film, hanganyagok, játékos oktató cd-romok, digitális animációk ill. tesztek stb).
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON AZ EGY-EGY TANULÓ SZÁMÁRA KÖTELEZİ TANÓRÁK ÉS A TANULÓ ÁLTAL VÁLASZTHATÓ (NEM KÖTELEZİ) TANÓRÁK MAXIMÁLIS HETI SZÁMA TANÉV ÉVFOLYAMOK 2004/2005 9. 30 + 4
2005/2006 30 + 4
2006/2007 30 + 4
10. 11. 12.
30 + 4 32,5 + 3 32,5 + 3
30 + 4 32,5 + 3 32,5 + 3
30 + 4 32,5 + 3 32,5 + 3
Tantárgyi rendszer és óraszámok a gimnázium 9-12. évfolyamára és a szakiskola 9-10. évfolyamára Iskolánk jellege miatt ezek az óraszámok csak tájékoztató jellegőek, hiszen a diák szabadon választhat kurzusokat a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakiskolától átvett rendszer szerint. Gimnázium és szakiskola Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Ember és etika 1. idegen nyelv (angol) 2. idegen nyelv (német) Beás nemzetiségi nyelv Cigány népismeret
9. Heti órasz.
Éves órasz.
4
148
2 4 2,5 A magyar, történelem, földrajz,ének tárgyakba integrálva 4 2 1,5 1,5 2
74 148 92,5 Nem hozzáadandó (55,5)
Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Testnevelés és sport 2,5
Gimnázium 10. Éves órasz.
Heti órasz.
11. Éves órasz.
Heti órasz.
12. Éves órasz.
Heti órasz.
4
148
4
148
5
160
2 3,5+0,5 2,5
74 129,5+18,5 92,5 Nem hozzáadandó (55.5)
3 1 4 4 2,5
111 37 148 148 92,5 Nem hozzáadandó (55,5)
3 4 4 2,5
96 128 128 80 Nem hozzáadandó (55,5)
148 74 55,5 55,5 74
4 2 2 1,5 2 2
148 74 74 55,5 74 74
4 2 2,5 2 -
148 74 92,5 74 -
5 2 2 -
160 64 64 -
37 37 92,5
1 1 2,5
37 37 92,5
2,5
92,5
2,5
80
Patrónusi órakeret Hittan (r. kat. vagy pünkösdista vagy buddhista vallás) Tantervi modulok Tánc és dráma (magyar) Társadalomismeret (tört.) Mozgókép- és médiaismeret (rajz és …) Mővészetek (rajz és …) Szabadon tervezhetı
1 A nem kötelezı órakeretben
37
0,5 0,5
18,5 18,5
-
-
4
148
Óraszám a törvény 30 + 4 alapján
1110 + 148
1
37
1
37
1
32
0,5 0,5
18,5 18,5
0,5
18,5
0,5
16
-
-
0,5
18,5
1,5
48
1,5
55,5
1 1
37 37
1,5 1
48 32
32,5 + 3 1202,5+111
32,5 + 3
1040+96
30 + 4 1110 + 148
Megjegyzés: a tanítási hetek száma: 37, a 12. évfolyamon 32 hét.
Tantárgyi rendszerek és óraszámok az egy, illetve a kétéves felzárkóztató oktatásban Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan
Éves óraszámok 148 74 148 37 185 74 37
Testnevelés és sport Patrónusi
333
Szabadon tervezhetı, de csak magyar és idegen nyelvre vagy matematikára fordítható Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhetı
1036 148
Kötelezı óraszám összesen
1184
Tantárgyi rendszer és óraszámok a kétéves felzárkóztatásban Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan
Éves óraszámok 9. évfolyam 148 74 148 37 185
Éves óraszámok 10. évfolyam 148 74 148 37 185
Testnevelés és sport Patrónusi Szabadon tervezhetı, de csak magyar és idegen nyelvre vagy matematikára fordítható Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı óraszám összesen
74 37
74 37
333
333
1036 148 1184
1036 148 1184
Megjegyzés: tanítási hetek száma 37, a 12. évfolyamon 32 hét. (Megjegyzések: A fizika, a biológia/egészségtan, a kémia, a Földünk és környezetünk tanítása természetismeret/egészségtan blokkban az iskola profiljának megfelelıen bontható.) Közismereti tantárgyak A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapmőveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének elıfeltétele ennek megléte -, alapmőveltségi vizsgára való felkészítés is folyik. Szakmai alapozás A hegymegi iskolában pedagógiai , szakmai alapozó ismereteket és gyakorlatokat oktatunk a felzárkóztató évfolyamokon. Az Ifjúsági felügyelı II. szakma iránti nagy érdeklıdés miatt, valamint a tantervben foglalt Mindennapi ismeretek tananyag címén megjelenı program mindenkinek hasznos volta miatt. Nem kívánunk pályaorientációt és szakmai alapozást folytatni. Felnıtt élethelyzetben lévı fiatalembereknél ennek nem sok értelme lenne. A mi diákjaink esetében nem a pályaorientáció, hanem az olvasás, írás és számolás készségeinek fejlesztése a kulcs a pályaválasztáshoz. Szakmai alapozás helyett nálunk a 28/2000. (IX.21.) OM rendelettel összhangban a szabadon tervezhetı tanulói foglalkozások helyi óraszáma nı. Így tudjuk összhangba hozni a 9. és 10. évfolyamon tanulók mindegyikének idıbeosztását tekintet nélkül arra, hogy érettségi, vagy szakma a tanulmányok várható eredménye. Szakképzési évfolyamok A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés az alapmőveltségi vizsga bevezetéséig. Az Országos Képzési Jegyzékben a-val jelölt szakképesítések a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre, az a*-gal jelölt szakképesítések pedig a tizedik évfolyamra épülı szakképesítések. A felzárkóztató oktatás felkészíthet iskolai elıképzettséghez nem kötött, alapfokú iskolai végzettséghez kötött, illetve a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzésére felkészítı szakképzésbe való bekapcsolódásra és alapmőveltségi vizsgára is. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít 222 órás idıkeretet a készségfejlesztı, általánosan mővelı, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítı közismereti képzésre. Ez magában foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedı természettudományokat, az idegen nyelveket is. A „Kis Tigris” Gimnáziumban és Szakiskolában ez azt jelenti, hogy a szakiskolai évfolyamok diákjai szabadon választhatnak a gimnáziumi 11. és 12. évfolyamok számára nyújtott kurzuskínálatból. Felkészülhetnek pl. nyelvvizsgára, ECDL vizsgára, vagy a buddhista hittan keretében harcmővészeti vizsgára. A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz nem készült állami kerettanterv. Az egyes tantárgyak oktatására fordított idıkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit más iskolákban is a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelıen az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. A Kis tigris iskolában a gimnáziummal való egységes szervezeti keret tényleges kínálatot biztosít a szakképzı évfolyamok diákjainak.
1.
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezıen választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelményei, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei :
A tanterv a tanulók többsége számára tartalmilag az érettségi követelményekre épül. Aki nyolcadik évfolyam befejezése után nyer felvételt OKJ 33 számú szakmára, s nem akar érettségit tenni, két év után kap lehetıséget, hogy az iskolán belül áttérjen szakiskolai tanulmányaira. Alapmőveltségi vizsgájának letételéig együtt halad az érettségit megcélzókkal. A felzárkóztató évfolyamon haladók OKJ 31. számú szakképesítésekre kapnak lehetıséget, tehát a felzárkóztató évfolyam után alapmőveltségi vizsga nélkül kapcsolódhatnak a szakképzésbe. Az egyes tantárgyak tanegységekre oszlanak, minden tanegységhez adott óraszám tartozik. Megfelelı számú tanegység elvégzése teszi lehetıvé a következı évfolyamba lépést. A tanegységek számát, óraszámát és esetleges egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák. Ugyanott találjuk az elıírt tananyagot és követelményeit, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit. A diákok nem a klasszikus értelemben vett osztályokban, hanem tantárgyanként a felkészültségük és egyéni fejlesztési terveik alapján kialakított tanulócsoportokban és kurzusokon tanulnak. Adott tanulmányi idıszakra minden diáknak tanulmányi szerzıdés készül. Ez az aktuális tanulmányi és élethelyzetéhez igazodva rögzíti, hogy mely tantárgyakat és tanegységeket tanul. Egy tanulmányi idıszakban tehát mód van több tantárgyból akár több tanegységet, illetve csak bizonyos tárgyak tanegységeit tanulni. 2.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei és formája, az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:
Megfelelı számú tanegység elvégzése teszi lehetıvé a következı évfolyamba lépést. Az értékelés vizsgarendszerben történik. Ennek célja, hogy szimulálja az érettségi és a szakmunkás-vizsga helyzetét. A diákok így vizsgarutinra tesznek szert. A fél és év végi osztályzatokat osztályozó vizsgán szerzik, mely háromtagú vizsgabizottság elıtt zajlik. A vizsgán 2-5 érdemjegyekkel osztályozunk. Egyest nem adunk, hanem sikertelen vizsga esetén a diák javítóvizsgát tesz. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjait, követelményeit azok tantervei tartalmazzák. Röpdolgozat, témazáró dolgozat, házi feladat a Kis Tigris Iskolában nem létezik. A diákok kapnak lehetıséget, felkérést önálló írásbeli munkák elkészítésére a tantárgyi kurzusokhoz, projektekhez illeszkedı módon. Ezeknek az írásmőveknek azonban az érdemjegyek megállapításához nincs közük. Az iskola a diákokat alapmőveltségi vizsgára, közép, illetve emelt szintő érettségire és/vagy szakmunkásvizsgára készíti föl. Az alapmőveltségi vizsgát, a szakmunkásvizsgát, illetve az érettségit próba-vizsga elızi meg. A személyre szabott tanulási program lehetıséget ad egyes tantárgyakból elıre hozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsga lebonyolítására évente kétszer – az érettségi és a pótérettségi idıszakában – kerül sor. Az érettségi vizsga-bizottság kizárólag külsı tanárokból állhat.
Ha a diák iskolát vált, akkor az új iskolában az évfolyamát annak a tantárgynak alapján kell meghatározni, amelyikbıl a legkevesebb tanegységet teljesítette. A kilencedik évfolyam elvégzése után az Arany János Kollégiumi Program szabályozásának megfelelıen bármely más iskolában a kilencedik évfolyam újrakezdésével folytathatja tanulmányait. 3.
A középszintő érettségi vizsga témakörei:
Az egyes tantárgyak helyi tanterveinél kerülnek részletezésre. 4.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:
A mérést a fenntartó egyház fıiskolájához kapcsolódó egészségügyi szakemberek végzik évente négy alkalommal. Erre azért van szükség, mert a buddhista hitoktatás, ugyan nem kötelezı, de bárki számára bármikor hozzáférhetı, s komoly fizikai gyakorlatok is tartoznak hozzá (harcmővészet, jóga, tai chi), s ezek csak a diákok fizikai állapotának ismeretében végezhetık. A fizikai vizsgálatok eredményeit az iskolai egészségügyi szolgálattal közösen értékeli az iskola vezetése. 5.
Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyag:
A diákok jelentıs része a cigány kisebbséghez tartozik, és beás anyanyelvő. Jelentkezéskor mindannyian igényelték az iskolában a beás nyelvoktató nemzetiségi oktatást. Ezért az igényekre való tekintettel a Közoktatási törvény 52.§ (4) bekezdésének megfelelıen megnöveltük a kötelezı óraszámot. A cigányság másik nyelve, a romani, ezekben a falvakban idegen nyelvnek számít. Ennek ellenére igény van a diákok között arra, hogy a népszerő folklór kazetták nyelvi anyagát feldolgozzuk az órákon. Ez nem nyelvoktatás, hiszen nyelvtudást nem eredményez, viszont jelentıs többletet jelent a beás nyelvoktatás mellett. 6.
Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag:
Az iskola egész pedagógiai programja úgy épül föl, hogy segítsen középiskolai végzettséghez jutni olyan diákoknak, akiknek ez eddig nem sikerült, egyebek között azért, mert nem tudták megfelelıen elsajátítani a magyar nyelvet és kultúrát. Az azonban, hogy ık részt vesznek-e nemzeti-etnikai oktatásban és nevelésben, az ı döntésüktıl függ.
7.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag:
A magyar nyelv és irodalom tananyagba integrálva folyamatosan megjelenik a cigány népismeret mőveltségterülete, melyet a középszintő érettségi követelményben a „látásmódok”, „a kortárs irodalomból”, a „világirodalom”, a „színház és drámatörténet”, az „irodalom határterületei” valamint az „interkulturális” megközelítések és regionális kultúra” c. témakörökben kérünk számon. Ehhez mindenekelıtt a közoktatásban használható cigány népismereti tankönyveket használjuk. Az általános iskolák számára 2004. ıszén kiadásra kerülı cigány népismereti tananyag szerkesztıje Tenigl Takács László, A Tan Kapuja Egyház Egyházi Tanácsának tagja, aki iskolánk egyik külsı munkatársa.
