MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014

„Navigare necesse est...”

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ............................................................................................ 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 8 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ....................................... 10 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 11 1.7 A tanulók részvételi rendje az intézményi döntési folyamatokban ............................ 13 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 14 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 15 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 16 1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......... 17 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 18 2.1 A választott kerettanterv megnevezése: ..................................................................... 18 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................ 32 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 32 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 33 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 33 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 33 2.7 Az érettségi vizsgatárgyak témakörei középszinten ................................................... 34 2.8 Projektoktatás ............................................................................................................. 45 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 45 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................................................................................................................... 46 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 48 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 49 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 49 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 50 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 54 2.16 Az iskola szakmai programja ................................................................................... 55 Mellékletek .......................................................................................................................... 71

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek (célmeghatározás) „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

„... a műveltség nem ünneplő ruha. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete.” Németh László

Iskolánk alapelve, hogy tanulóink a szakmai ismereteken kívül az általános műveltség egyes területein is igényes, a XXI. század emberének nélkülözhetetlen ismeretekkel és tájékozódási képességekkel rendelkezzenek. Fontos számunkra, hogy felkeltsük érdeklődésüket a társadalom és a természettudományok, a művészet iránt, hogy kialakuljon bennük a tudáshoz vezető kíváncsiság, tudásvágy, sokirányú érdeklődés, mely arra sarkallja őket, hogy megértsék világunk bonyolultnak tűnő jelenségeit. Legfőbb nevelési célunk: harmonikus személyiségek formálása, kialakítása. Szeretnénk, ha a nálunk végzett diákok olyan személyek lennének, akik bíznak magukban, optimisták, reális célokat tűznek maguk elé, képesek erőfeszítéseket tenni céljaik eléréséért. Ennek egyik előfeltétele, hogy helyes önértékelésük legyen. Igyekszünk erősíteni diákjainkban az örök erkölcsi értékeket, s kialakítani bennük azt az igényt, hogy ezek visszatükröződjenek magatartásukban és gondolkodásmódjukban. Elvárjuk, hogy tanulóink legyenek nyitottak más kultúrák befogadására, alakuljon ki bennük a tolerancia, a másik ember iránti tisztelet. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az iskolában szerzett tudásukkal, értékrendjükkel el tudjanak igazodni a felnőttek, a munka világában, és lehetőségük legyen képességük, tudásuk birtokában olyan szakmát, életet választani, amely segíti őket az egyéni boldogulásban. 3

A nevelő-oktató munka feladatai Az iskola alapfeladata: Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. Az iskolai műveltség összetett rendszer, állandóan változik. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tart. Alapvető feladata - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak a tudatosítására kell elsősorban törekedni. Az iskola egyéb feladatai: – – – – – – – – – – – – –

a kommunikációs és a tanulási képességek fejlesztése, az anyanyelv igényes használatára nevelés, az élethosszig tartó tanulás igényének, az erre való készségek, képességek kialakítása a tanulókban, a nemzeti és európai identitástudat fejlesztése a tanulókban, megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, továbbvitelére, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása, a felelősségérzet, a felelősségvállalás, az együttműködésre való hajlam kialakítása, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése, segítségnyújtás az önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés fejlesztéséhez, a tantárgyi képzésben előnyben részesíteni a képességfejlesztést, törekedni az elméleti ismeretek és a gyakorlati, alkalmazott tudás összekapcsolására, a természeti és az épített környezet védelmére nevelés, az egészséges életmód értékeinek elfogadására való nevelés, megismertetni a tanulókkal a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjait.

4

A nevelő-oktató munka eszközei, módszerei, eljárásai A nevelési célok, feladatok megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

A nevelési módszerek két nagy csoportra oszthatóak: 1.

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. szokások kialakítását célzó módszerek

2. magatartást alakító módszerek

3. tudatosítás (meggyőződés) kialakítása

közvetlen módszerrel - követelés - gyakoroltatás - ellenőrzés - ösztönzés

közvetett módszerrel - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - hagyományok kialakítása, ápolása - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - közvélemény kialakítása

- ösztönző (helyes magatartás kialakítása): ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret - kényszerítő: felszólítás, parancs, büntetés - gátlást kiváltó (a nem kívánt viselkedés megakadályozása): felügyelet, ellenőrzés, tilalom - a pedagógus személyes példamutatása - magyarázat - felvilágosítás a betartandó - beszélgetés magatartási normákról - a tanulók önálló elemző - a tanulói közösség munkája önkormányzatának - értékelés megszervezése - vita

5

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola célja az, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Ebben a folyamatban döntő szerepet kap a személyiség-fejlesztés és a közösségi nevelés egymást feltételező és egymást kiegészítő feladatsora. A nevelés folyamatában olyan serdülőkorú (14-18 év közötti) fiatalokat kell formálnunk, akiknek előélete különböző. E korosztályt egész létezésében sajátos kettősség jellemzi: felnőtt is, gyerek is. Melyik korcsoportba sorolja magát? Identitás, önazonosítás kérdése. Megnyilvánulásaiban egyidejűleg jelen lévő elemek: népszerűség hajszolása, félelem a kiközösítéstől, lázadás – sok belső szenvedéssel tetézve – a felnőtt társadalom ellen. A személyiség-fejlesztés célkitűzései:  a magasrendű eszményképek felmutatása a fiatal számára (közéleti személyiség, sportoló, politikus, stb.),  a helyes önismeret-fejlesztés, amelyben megoldást nyerhetne pl. a kisebbségi érzés helyes kompenzálása, ez sikert, önbecsülést jelenthet, az ifjú számára,  az egyéni lelkiismeret, a magas etikai mérce kialakítása („mi az, amit semmiképpen nem teszek meg”),  az előzőkhöz kapcsolódik a kommunikációs készség fejlesztése. A személyiség, az egyén sikere, boldogulása nem szakítható ki az őt körülvevő közösségek hálózatából. Hiszen alkotóelemei vagyunk az emberiségnek, nemzetünknek, az iskola és az osztály közösségének. Ezek különböző feladatokat jelentenek az individuum számára:  büszke vagyok a közösségekre, amelyekhez tartozom, ezért  felelősséget érzek és s szerepet vállalok ezek építésében, Bármelyik elhanyagolása baj. Az első mellőzése egoizmushoz, a második az önérvényesítés feladásához vezet. A közösségnek gazdagabbá kell tennie a személyiséget! Személyiségfejlesztés feladatai: Az értelem kiművelése  Tanulási motívumok fejlesztése  Kognitív képességek fejlesztése Segítő életmódra nevelés  Szociális kompetencia  Szociális képességrendszer fejlesztése  Egyéni szociális értékrend Egészséges és kulturált életmódra nevelés    

Személyes kompetencia Személyes motívumok Személyes képességek Az egyéni tudat fejlődésének segítése 6

Szakmai képzés alapozása:  az alkotóképesség fejlesztése,  tehetséggondozás. A személyiségfejlesztés fő területei:  szakórákon (szaktárgyak) által a gyermek megnyilatkozási képességének fejlesztése, kommunikációs, konzultációs készség, emlékezet-fejlesztés,  osztályfőnöki órákon: felmérés a tanuló érzelmi, indulati életéről, viselkedési sajátosságairól, érdeklődése, jelleme fő vonásairól,  tanórán kívüli programokon: szakkörök, iskolanapok, önismereti tréningek szervezése, versenyek, szituációs játékok. A felmérés módszerei: kérdőívek kitöltése, beszélgetések, tanári megfigyelés. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák és a járványok elkerülése, az élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 7



törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk ismerete  egészségi állapotunk ismerete  a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között:  intézményvezető vagy megbízottja;  egészségnevelő pedagógus;  iskolaorvos, védőnő;  diákönkormányzatot segítő pedagógus;  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával (pl. véradással) segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el.

8

A közösségi nevelés területei:  a család,  az iskola,  az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  tanítási órák,  tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka),  szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok - bemutatkozó osztályfőnöki órák, - kommunikációs képesség kialakítása, - kooperatív képesség fejlesztése, - kreativitásra való készségek kialakítása, - osztálykarácsonyok, névnapok. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai - nemzeti és iskolai hagyományok ápolása, - közös megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, - gólyabál, - szalagavató, - háziversenyek, - házi sportversenyek. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai -

iskolanapok, diákparlament.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai - tanulmányi kirándulások, három napos gólyatábor (Dunakanyar) megszervezése a 9. évfolyamra belépő tanulók esetében önköltséges nyári egyhetes vitorlás táborok szervezése (Balaton, Tisza-tó, stb.) - színház és múzeumlátogatás félévenként egyszer minden osztálynak E feladatsor megvalósításában szövetségesünkké kell tennünk a tanulókat, szülőket, a fenntartót. Az érett, önmagát védeni tudó személyiség mentes lesz a kétes értékű csoportosulások vonzerejétől, és nem kell számolnia az elmagányosodás élményével. 9

A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. 10

        

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Kapcsolatot tart a szülővel, gondviselővel, szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló naprakész vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyv megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására (a jutalom tanévenkénti összegét a fenntartó biztosítja), büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a szakközépiskolai és szakiskolai nevelésnek. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. A tehetséggondozás céljai intézményünkben:  minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,  tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,  a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben:  egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások,  hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,  szakköri foglalkozások.

11

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;  heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként;  felzárkóztató órák tanulószobai foglalkozás keretében;  szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;  ingergazdag környezet kialakítása;  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;  ok-okozati összefüggések feltárása;  negatív környezeti hatások kiszűrése;  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  családlátogatások;  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;  a továbbtanulás irányítása, segítése. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánknak számolnia kell magatartás szempontjából problémás tanulókkal is. Az ilyen gondok megoldása elsődlegesen az osztályfőnökre - esetleg a szaktanárra - hárul. Súlyosabb esetben az osztályfőnöknek a szülőt is be kell vonnia a probléma megoldásába. Ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, akkor a köznevelési törvény ide vonatkozó rendelkezésének megfelelően az iskola fegyelmi bizottsága javaslatára a tantestület dönt ügyében. Az iskola biztosítja, hogy a tanulók ne csak tanítási időben, hanem azon túl is hasznosan tölthessék idejüket az intézményben. Ezt segíti az épületben létesített klub helyiség, az iskolai könyvtár, a kondicionáló terem, a tornaterem és a tornaszerek, valamint a sportpálya nyújtotta sportolási lehetőségek, az alkalmanként délután, illetve hétvégén szervezett iskolai rendezvények stb. A szünidei kirándulások, táborok, egyéb programok hasznos időtöltést biztosítanak a tanulóknak, erősítik az egymáshoz és az iskolához való kötődésüket. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a következők:  tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és minősítés alól,  a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység, A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza.

12

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi munka megerősítése érdekében legfontosabb a megelőzés. Ennek érdekében fontos az adatok gyűjtése (az osztályfőnökök felmérik a család összetételét, veszélyeztetett-e a tanuló, s ha igen, akkor miben.) Kiemelt jelentősége van a felvilágosító munkának (előadások, videofilmek, szakirodalom, plakátok, a szenvedély-betegek felkutatására való törekvés). A megelőzésben fontos szerepe van a sportnak, ezen belül is a tömegsportnak. Szociális segélyek:  önkormányzati,  iskolai.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sok esetben a hátrányos szociális helyzetnek akadályozó szerepe van a tanulásban. Iskolánk anyagi lehetőségeihez mérten - segíti az ilyen körülmények között élő tanulókat - különös tekintettel a jó tanulmányi eredményt elérőket. A segítés módja:  tankönyvsegély,  évi egy-két alkalommal rendkívüli szociális segély,  pályáztatás ösztöndíjra. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.7 A tanulók részvételi rendje az intézményi döntési folyamatokban Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a

13

döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák -

osztályfőnöki órák, diákönkormányzati megbeszélések, diákparlament, tanári, vezetői fogadóórák.

A szülők közösségét érintő együttműködési formák -

szülői értekezletek, félévenként össztanári fogadó délután.

Az intézményvezető-helyettes és az iskolai Szülői Szervezet képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az intézményvezető-helyettes az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A Szülői Szervezet képviselőjét olyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen bármelyik napirendi pontot véleményeznie kell az érintett napirendi pont tárgyalására meg kell hívni Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a Szülői Szervezet működéséhez. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tankerületi igazgatósággal. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel:       

szakmai minisztériumok, gazdasági kamara, Nemzeti Közlekedési Hatóság, egyéb hivatalok, hatóságok, RSOE, Mahart Passnave, Duna Rapszódia és egyéb hajózási cégek

az intézményvezető vagy az általa megbízott személy által.

14

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata (a 20/2012. EMMI rendelet alapján) A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje  az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen, A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Történelem Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Idegen nyelv Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Matematika Írásbeli (indokolt esetben szóbeli) a kerettantervben rögzített követelmények alapján.

15

Fizika Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Biológia Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Kémia Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Földrajz Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Testnevelés Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Ének-zene Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Informatika Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Rajz és műalkotások elemzése Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Szakmai tantárgyak Írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az intézményvezetőhelyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.

16

Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az intézményvezető lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, fiatalkorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére, szülője, hozzátartozója is iskolánkba járt, vagy itt érettségizett. 1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismertek célja, hogy a tanulók:  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,  ismerjék fel a vészhelyzeteket,  ismerjék a leggyakoribb sérüléseket,  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátítása megvalósul:  az osztályfőnöki, a biológia, a fizika, az informatika, a szakmai gyakorlati, a kémia és a testnevelési órákon,  a Vöröskereszttel kiépített kapcsolatnak köszönhetően a szervezet által tartott foglalkozásokon, versenyeken.

17

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

Óraterv a 2013-14-es tanévtől felfutó rendszerben Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom** Idegen nyelvek** Matematika** Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek** Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (ének-zene) Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete,közlekedésgépész, közlekedés ágazat - amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető* Második idegen nyelv ** A vitorlázás elmélete Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 31 3

4 4 3

4 4 3

4 4 3

2

2

3

3

1 2 1

1

1 5 1

1 5 1

2 5 1

2 2 1 1 1 1 5 1

6

7

8

11

2 12 35

2

2

2

36

35

35

2 2 2

*A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. **Huszonnégy tanuló felett csoportbontásban ***Hármas csoportbontásban gyakorlati oktatás esetén A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 1 2

A 2014/15. tanévtől 4 óra A 2014/15. tanévtől 0 óra

18

Hajózási technikus szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Műszaki rajz

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

0,5

0,5

1

1

1,5

Mechanika

1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

Elektrotechnika-elektronika 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok***

11. heti óraszám ögy e gy

5/13 és 2/14. ögy e

heti óraszám gy

Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

9. 10. heti heti óraszám ögy óraszám ögy e gy e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv: angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz (5-ös szint)**

3

70

3

105

2

1

3

1

2

4

2

2

4

3

140

3

10

80

3

4

80 0,5

2

10465-12 Csoportmunkák szervezése

Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek

2

Árufuvarozás és személyszállítás

2

Hajósmunkák a gyakorlatban***

10466-12 Hajógépüzem működése

2

Hajóelmélet, hajószerkezettan

2

Hajógéptan

2

Hajóvillamosságtan

2

Hajógépüzemi gyakorlat***

10467-12 Hajóvezetés

3,5

Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan

4

Hajózási földrajz és vonalismeret

1

Elektronikus navigáció

1

Hajóvezetési gyakorlat összes óra összes óra

3

3 6

70

4

3 7

105

5

3 8

140

5

6 11

17

14 31

160

7 12,5

18,5 31

20

Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy

1/13 heti óraszám e gy

0,5

0,5

2

Közlekedési alapismeretek gyakorlat**

1 1

30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és –védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat** Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat** 11499-12 Foglalkoztatás II.

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési alapismeretek

10496-12 Szállítási alapok

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Foglalkoztatás

1 2

45

1

1

1

0,5

1

1

2

1

1

40

1

2

60

40

6 1

2

3

50

4

80

2

30

4 2,5

2 1

6

70

2

3 30

5 1

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv: angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz (5-ös szint)** 2

10499-12 Hajózási és kikötői üzemvitel

10500-12 Vállalkozások menedzselése összes óra összes óra

Hajók műszaki ismeretei

2,5

Hajózási földrajz és – útvonalak

2

Fuvarozás és árukezelés

2

Hajózási üzemtan

3,5

Kikötői üzemtan

3

Jogi és biztonságtechnikai ismeretek

2

Informatika és ügyviteli gyakorlat**

2

Hajóüzemi és kikötői gyakorlatok

7

Kommunikáció és szakmai idegen nyelv**

2,5

Vezetés és igazgatási ismeretek 1

5 6

70

4

3 7

105

6

2 8

140

9

2 11

22

9 31

160

2 22

9 31

22

A 2012-BEN ÉRVÉNYES KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVE 2013 SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN (10KÓD) Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148(4)

148(4)

128(4)

Történelem és társadalmi ismeretek

74(2)

74(2)

96(3)

Társadalomismeret és etika

37(1)

Idegen nyelv*

111(3)

111(3)

96(3)

Matematika*

111(3)

111(3)

96(3)

37(1)

32(1)

37(1)

37(1)

32(1)

92,5(2,5)

92,5(2,5)

80(2,5)

Ének-zene

37(1)

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

(2)

Fizika Földrajz

(1) 185(5)

74(2)

64(2)

Biológia

(2)

Kémia

(2)

(2)

Informatika* Szakmcsop.alapozó gyakorlat**:  Anyagmegmunkálási gyak.  Műszaki ábrázolás, mechanikai mérések, villamos mérések  Gépírás és adatgyűjt. gyak. könyvtárhaszn. gyak kötélfonás Szakmai elmélet Közlekedési ismeretek (a vitorlázás elmélete)

37(1)

74(2)

64(2)

-

-

(4) 185(5)

(1)

Szakmacsoportos alapozó oktatás

-

296(8)

256(8)

Szabadon tervezhető

-

18,5(0,5)

16(0,5)

1017,5(27,5)

1110(30)

960(30)

Kötelező óraszám törvény alapján

* **

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

Tantárgy

10.évf.

emelt szintű érettségi tárgy forrására, választott tantárgyanként vagy második id.nyelv: német, francia, orosz Összesen

*

Óraszámok 11.évf.

12.évf.

3

3

3

3

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva

A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS RÉSZLETES ÓRATERVE A MODUL RENDSZERŰ A RÉGI OKJ-S KÉPZÉS BETUDHATÓSÁGÁHOZ Közlekedés szakmacsop. alapozás - elmélete: Közlekedési ismeretek 0658-06 modul Hajózási technikus 1.1/0664-06 modul Közlek. üzem ell.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

(1) Közlekedési alapismeretek

Szakmai idegen nyelv (angol, német) 0658-06 Hajózási technikus 4.2/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

(1)

Hajózási üzemi berendezések 0658-06 Hajózási technikus Mechanika 0660-06 Hajózási technikus

(2)

(1) 148(4)

128(4)

Jogi ismeretek 0660-06 Hajózási technikus 6.0/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

Közlekedési földrajz 0662-06 Hajózási technikus 1.1/0668-06 Közlek. üzem ell. Utazás és turizmus–személy-szállítás 0658-06 Hajózási technikus 7.2/0670-06 Közlek. üzem ell.

(2)

18,5(0,5)

(0,5)

16(0,5)

(0,5)

24

Szakmacsop. alapozás gyakorlat**: 

Anyagmegmunkálási gyakorlat



Műszaki ábrázolás mechanikai mérések villamos mérések



Fedélzeti m. gyakorlat gépírás és adatgy. gyakorlat könyvtárhaszn. és utazás és turizm. gyakorlat



Gépházi gyakorlat, fedélzeti munkák gyak. (matrózvizsga) utazás és turizm.gyak. szakmai idegen nyelv gyak.

185 (4)

(4)

148 (4)

(4) Kötélfonás elsősegély, tűzvédelem, gépírás, adatgyűjtés, könyvtárhaszn. UT gyak.

128(4)

0659-06 Hajózási technikus 2.1/0665-06 Közlek. üzem ell. Közlekedés szakmacsoportos alapozás összesen:

(4) csónakvez. vízből ment. matrózvizsg. motorszer. fedélzeti munk. UT gyak. szakm.id.ny.

185(5)

314,5 (8,5)

(8,5)

272(8,5)

(8,5)

25

AZ 2012-BEN ÉRVÉNYES KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVE 2013 SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (11-12KÓD)

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom

148(4)

148(4)

128(4)

Történelem és társadalmi ismeretek

74(2)

74(2)

96(3)

Társadalomismeret és etika

37(1)

Idegen nyelv*

111(3)

111(3)

96(3)

Matematika*

111(3)

111(3)

96(3)

37(1)

32(1)

37(1)

37(1)

32(1)

92,5(2,5)

92,5(2,5)

80(2,5)

Ének-zene

37(1)

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

(2)

Fizika Földrajz

(1) 185(5)

74(2)

64(2)

Biológia

(2)

Kémia

(2)

Informatika* Szakmcsop.alapozó gyakorlat**:  Anyagmegmunkálási gyak.  Műszaki ábrázolás, mechanikai mérések, villamos mérések  Gépírás és adatgyűjt. gyak. könyvtárhaszn. gyak kötélfonás Szakmai elmélet Közlekedési ismeretek (a vitorlázás elmélete) Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Kötelező óraszám törvény alapján

* **

(2)

37(1)

74(2)

64(2)

-

-

-

296(8)

256(8)

-

18,5(0,5)

16(0,5)

1017,5(27,5)

1110(30)

960(30)

(4) 185(5)

(1)

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

26

Tantárgy 11.évf. emelt szintű érettségi tárgy forrására, választott tantárgyanként vagy második id.nyelv: német, francia, orosz Összesen

*

Óraszámok 12.évf.

13.évf.

3

3

3

3

24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva

A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS RÉSZLETES ÓRATERVE A MODUL RENDSZERŰ A RÉGI OKJ-S KÉPZÉS BETUDHATÓSÁGÁHOZ Nyelvi előkészítő (11-12kód) Közlekedés szakmacsop. alapozás - elmélete: Közlekedési ismeretek 0658-06 modul Hajózási technikus 1.1/0664-06 modul Közlek. üzem ell.

11.évf.

12.évf.

13.évf.

(1) Közlekedési alapismeretek

Szakmai idegen nyelv (angol, német) 0658-06 Hajózási technikus 4.2/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

(1)

Hajózási üzemi berendezések 0658-06 Hajózási technikus Mechanika 0660-06 Hajózási technikus

(2)

(1) 148(4)

128(4)

Jogi ismeretek 0660-06 Hajózási technikus 6.0/0663-06 Közlek. üzem ell.

(1)

Közlekedési földrajz 0662-06 Hajózási technikus 1.1/0668-06 Közlek. üzem ell. Utazás és turizmus – személy szállítás 0658-06 Hajózási technikus 7.2/0670-06 Közlek. üzem ell.

(2)

18,5(0,5)

(0,5)

16(0,5)

(0,5)

27

Szakmacsop. alapozás gyakorlat**: 

Anyagmegmunkálási gyakorlat



Műszaki ábrázolás mechanikai mérések villamos mérések



Fedélzeti m. gyakorlat gépírás és adatgy. gyakorlat könyvtárhaszn. és utazás és turizm. gyakorlat



Gépházi gyakorlat, fedélzeti munkák gyak. (matrózvizsga) utazás és turizm.gyak. szakmai idegen nyelv gyak.

185 (4)

(4)

148 (4)

(4) Kötélfonás elsősegély, tűzvédelem, gépírás, adatgyűjtés, könyvtárhaszn. UT gyak.

128(4)

0659-06 Hajózási technikus 2.1/0665-06 Közlek. üzem ell. Közlekedés szakmacsoportos alapozás összesen:

(4) csónakvez. vízből ment. matrózvizsg. motorszer. fedélzeti munk. UT gyak. szakm.id.ny.

185(5)

314,5 (8,5)

(8,5)

272(8,5)

(8,5)

Kerettanterv a szakiskolák számára A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

28

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció*(Elektronikus) Idegen nyelv*(német) Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

3 óra

1 óra

1,5 óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

29

Matróz-gépkezelő szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkavédelmi alapismeretek

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5

0,5

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv*(angol)

2

2

10468-12 Hajófelszerelés és Fedélzeti művelettan alaptevékenységek Hajókarbantartási alapgyakorlatok**

0,5

0,5

1

Hajózástan 10469-12 Üzemeltetési és biztonsági feladatok

4

3

4,5

8

Hajóépítéstan Közlekedési földrajz

0,5

5 8

2

1

3

2

2

1

3

2

2

2

3

2

2

1

3

3

Hajózási Biztonságtechnika 2

10470-12

a vízi közlekedés alapvető Kishajó gyakorlati szabályai vezetése Csónak, motoros és vitorlás kishajó gyakorlati vezetése** 10471-12 Műszaki Gépházban ábrázolás alapjai végzett feladatok Gépelemek, Hajógép- és villamosságtan

1

1,5

2

7

8

2 0,5

2

3

3

8

1

1

4

4

Összes óra Összes óra * **

14,5 140 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

23

140

23

31,5

160

31,5

31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok A 11–12. évfolyamon a 2014/15. tanévben a 1. sz. mellékletben felsorolt tantárgyakat lehet az érettségi vizsgán ötödik kötelező tantárgyként választani (20/2012. EMMI r. 15.§. (1)). A felkészítést tantárgyanként heti két órában biztosítjuk. E két választható óra mellett a 11–12. évfolyamon további szabadon választható órák felvétele lehetséges. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés.  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden tanár egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, bemutatókat, hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket készíteni, interaktív táblát kezelni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A szakközépiskola és szakiskola évfolyamainak helyi feladatai A szakközépiskola és szakiskola évfolyamain folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.       

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészetek tantárgy eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 2016/17-es tanévtől érettségiző tanulóknak az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük. (2. sz. melléklet)

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.

33

2.7 Az érettségi vizsgatárgyak témakörei középszinten Magyar nyelv és irodalom témakörök

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

1. Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 3. Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 4. A kortárs irodalomból: 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

34

Matematika érettségi témakörök: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.01. Halmazok, Halmazműveletek 1.02. Matematikai logika 1.03. Kombinatorika: permutáció, variáció, kombináció 1.04. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.01. Alapműveletek 2.02. A természetes számok halmaza 2.03. Számelméleti ismeretek, oszthatóság, számrendszerek 2.04. Racionális és irracionális számok 2.05. Valós számok 2.06. Hatvány, gyök, logaritmus 2.07. Betűkifejezések, nevezetes azonosságok 2.08. Arányosság, százalékszámítás 2.09. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek 2.10. Középértékek 3. Függvények, az analízis elemei 3.01. A függvény 3.02. Egyváltozós valós függvény 3.03. Grafikon, transzformáció, jellemzés 3.04. Sorozatok: számtani -, mértani sorozatok, kamatos kamat 4. Geometria, koordináta geometria, trigonometria 4.01. Elemi geometria (ponthalmazok, térelemek) 4.02. Geometriai transzformációk (egybevágóság, hasonlóság) 4.03. Síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör 4.04. Térbeli alakzatok: hasábszerű, kúpszerű testek, gömb 4.05. Vektorok síkban és térben 4.06. Trigonometria 4.07. Koordináta geometria (pontok, vektorok, egyenes, kör) 4.08. Kerület és terület 4.09. Felszín és térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.01. Leíró statisztika 5.02. Valószínűség számítás elemei

35

Történelem témakörök

1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi, politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

TÉMAKÖRÖK - ANGOL NYELV, KÖZÉPSZINT Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK: 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok 36

- Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 37

9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Német érettségi témakörök Középszint: 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) család - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek Emelt szint: - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése 2. Ember és társadalom Középszint - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között Emelt szint: -Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) -Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése -Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése -A fogyasztói társadalom, reklámok -Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk Középszint: - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás Emelt szint: -A lakóhely és környéke fejlődésének problémái -A természet és az ember harmóniája -A környezetvédelem lehetőségei és problémái 38

4. Az iskola Középszint - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága -Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Emelt szint: -Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa Középszint -Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Emelt szint: - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód Középszint: - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Emelt szint: - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Középszint: - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események Emelt szint: -A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai 8. Utazás, turizmus Középszint - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 39

- Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Emelt szint: - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika Középszint: - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Emelt szint: -A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

Földrajz témakörök 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza:  Kőzetburok  Levegőburok  Vízburok  Talaj  A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

40

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI 1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzői - az élő rendszerek - szervek, szervrendszerek 3. Fizikai, kémiai alapismeretek 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek - lipidek - szénhidrátok - fehérjék - nukleinsavak, nukleotidok 5. Az anyagcsere folyamatai - felépítés és lebontás kapcsolata - felépítő folyamatok - lebontó folyamatok 6. Sejtalkotók az eukarióta sejtben - elhatárolás - mozgás - osztódás - anyagcsere - sejtműködés jellemzése 7. Nem sejtes rendszerek - vírusok - baktériumok - egysejtű eukarióták 8. Többsejtűség - gombák, növények, állatok elkülönülése - sejtfonalak - teleptest, álszövet 9. szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - a növények szövetei, szervei - az állatok szövetei, szervei, szaporodása, viselkedése 10. Homeosztázis 11. Kültakaró 12. Mozgás - vázrendszer - izomrendszer 13. Táplálkozás 14. Légzés 15. Anyagszállítás 41

16. Kiválasztás 17. Szabályozás - idegrendszer - hormonrendszer - érzékelés 18. Immunrendszer 19. Szaporodás, egyedfejlődés 20. Populáció - környezeti kölcsönhatások - életközösségi kölcsönhatások - ökológiai kölcsönhatások 21. Életközösségek 22. Bioszféra 23. Ökoszisztéma - anyagforgalom - energiaáramlás - biológiai sokféleség 24. Környezet- és természetvédelem 25. Molekuláris genetika 26. Mendeli genetika 27. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 28. A bioszféra evolúciója Testnevelés és sport érettségi témakörök 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.

42

4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

43

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1. A kommunikáció információelméleti modellje. 2. Az információ-keresés elektronikus formái. 3. A szoftverek csoportosítása működési és jogi szempontok alapján. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER 4. Számrendszerek. 5. A Neumann-elv. A személyi számítógép részei 6. Beviteli eszközök 7. Kiviteli eszközök 8. Háttértárak 9. Memóriák 10. A hálózatok fajtái, topológiák. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER 11. Képformátumok és képszerkesztő programok. 12. Az operációs rendszer fő feladatai. 13. Meghajtók, könyvtárak, fájlok. 14. Állományok tömörítése és kicsomagolása. 15. A számítógépet veszélyeztető biztonsági kockázatok. KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN (GYAKORLATI KIVITELEZÉSSEL) 16. Az internet felépítése, működése, szolgáltatásai 17. Elektronikus levelezés. 18. Adatkeresés az interneten. 19. Az Internet fontosabb szolgáltatásai. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT 20. A dokumentum fogalma, fajtái. A könyv. 21. Az elektronikus (digitális) könyvtár fogalma és szolgáltatásai. 22. A könyvtárak története.

44

2.8 Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Megvalósítása az utazás és turizmus tantárgy keretében történik. 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.  A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.  Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele.  A tanulók jogainak fokozott védelme.  Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).  Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.  Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.  A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

45

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott kolléga végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: -

írásbeli felelet több óra anyagát átfogó dolgozat átfogóbb tudásról számot adó, a helyi tantervekben meghatározott témaköröket lezáró dolgozat (továbbiakban: témazáró dolgozat)

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai: Írásbeli felelet (röpdolgozat), dolgozat bármelyik tanórán, előzetes bejelentés nélkül az aktuális szóbeli felelés tananyagából íratható, időtartama ne haladja meg a 20 percet. Az írásbeli feleletet, dolgozatot a tanóra elején kell megíratni, óra közben fegyelmezés céljából a pedagógus nem élhet ilyen eszközzel. Az írásbeli számonkérés sajátos formája a témazáró dolgozat, ami egy lezárt téma ismereteit kéri számon, melyet a tantárgyi tanmenetekben rögzíteni kell. Mivel nagyobb anyagegység ismeretét feltételezi, ezért számát korlátozni kell. Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható. A tanulmányi kirándulást követő tanítási napon a szaktanárok nem iratnak dolgozatot. A témazáró dolgozatok időpontjait legalább két héttel korábban a megíratás időpontja előtt a tanulóknak be kell jelenteni. A szaktanárnak ezzel egyidejűleg a haladási naplóba be kell jegyezni az adott napra a megíratás tényét, így valamennyi, az osztályt tanító pedagógus is értesül róla, ennek megfelelően betartható a napi, illetve a heti korlátozás. Ezen korlátozások betartásával a tanulók felkészülési idejüket jobban be tudják osztani, és elkerüljük az aránytalanságokat, a túlterhelést. Ha a tanuló hiányzik a témazáró dolgozat megírásakor, akkor két héten belül köteles a szaktanár által kijelölt időpontban azt tanórán pótolni. Hosszabb időtartamú hiányzás esetén a szaktanár egyedi elbírálása alapján kerülhet sor a megírásra, esetleg annak elhagyására. A különböző írásbeli produktumokra szerzett érdemjegyet a pedagógus köteles a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba beírni. A szóbeli és írásbeli feleletek, dolgozatok, témazárók érdemjegyei a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában egyforma súllyal szerepelnek. Az írásbeli munkákban a hiányosságokat, hibákat egyértelműen jelezni kell, pontozásos értékelés esetén az elért és elérhető pontszámokat egyaránt fel kell tüntetni.

46

A pedagógiai programban lefektetett százalékos rendszer érdemjegyre átváltását minden tanár betartja. Ettől eltérni csak az adott tantárgyi munkaközösség egyetértése alapján lehet. A kapott érdemjegyet minden esetben közölni kell a tanulóval, és lehetővé kell tenni számára a dolgozatba, témazáróba való betekintést. A betekintés jogát a tanulótól nem lehet megtagadni! Az írásbeli feleletek kioszthatók, a tanulók által hazavihetők. Az írásbeli dolgozatokat, a témazáró dolgozatokat a tanév végéig köteles a pedagógus megőrizni (irattárban legalább egy évig). A szülők kérésére lehetővé kell tenni e dolgozatok megismerését fogadó órákon, ill. szülői értekezleteken. A pedagógus szabadon dönt arról, hogy formatív, illetve diagnosztikus értékelés céljából írate felmérő dolgozatot. Ezekre szerepüknél fogva nem célszerű érdemjegyet adni, mivel a fejlesztés, formálás a cél, értékelő megjegyzéseink, véleményeink ezekben az esetekben a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek meglétére és hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Ilyen jellegű írásbeli munka megíratása esetén a tanulókat tájékoztatjuk a felmérő céljáról, szerepéről. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: 91-100 % 76-90 % 51-75 % 34-50 % 0- 33 %

5 4 3 2 1

( jeles ) ( jó ) ( közepes ) ( elégséges ) ( elégtelen )

Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján lehet eltérni. Tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók. Szóbeli értékelés Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél:  5 (jeles):

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,  4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,  3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,  2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,  1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesíteni.

47

Az érdemjegyekről a tanulót, és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az egész számjegyű osztályzatokat a szaktanár a haladási naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe kék tintával beírja. A szülői tájékoztatás folyamatosan az ellenőrző könyv segítségével történik. Az iskola törzskara az éves munkatervben rögzített időpontban, félévenként egy-egy össz tanári fogadó délutánt és egy-egy olyan szülői értekezletet szervez. A pedagógusok személyenkénti heti fogadó óráinak időpontját a tanév kezdetekor a tanulók és a szülők tudomására kell hozni az ellenőrző könyvben. A félévi és az év végi osztályzatot a haladási naplóba beírt érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Egyes tantárgyak jellegéből következik, hogy a tananyag elsajátítása csak írásbeli házi feladatokkal együtt lehetséges, míg másoké otthoni szóbeli felkészüléssel vagy mindkettővel. Az otthoni feladatok szükségességét indokolhatja az is, hogy a tanítási órán a tananyag egésze nem dolgozható fel terjedelmi okok miatt. A középiskolai korosztály alkalmas arra, hogy a tanórán kívül is képes legyen a tananyag önálló feldolgozására. Az otthoni írásbeli és szóbeli készülés megerősíti az órán tanultakat, fejleszti a készségeket, alakítja az önálló tanulás képességét. Ugyanakkor az otthon elvégzendő feladatok mennyiségének megállapításánál feltétlenül figyelembe kell venni az adott évfolyam, korosztály terhelhetőségét. Tanulóink egészséges fejlődéséhez szükséges a helyes napirend, időbeosztás kialakítása, a kellő mértékű szabadidő, pihenési idő biztosítása. A középiskolások napi 6-7 órát töltenek tanórai foglalkozással, ezen felül napi 3-3,5 óra otthoni tanulás az a határ, amely mellett még juthat idő testedzésre, szórakozásra, kikapcsolódásra. Tantestületünknek törekednie kell arra, hogy helyesen és optimálisan határozzuk meg az otthoni felkészülésre szánt tananyag mennyiségét, jól mérjük fel az arra fordítandó – átlagos képességekhez mért – időtartamot. A tanulók számára egyértelművé tesszük, hogy az otthonra feladott tananyag megtanulásra szánt (kötelező), vagy gyakorlásra (nem kötelező) van kijelölve. A megtanulásra szánt, azaz mindenki számára egyaránt kötelező írásbeli házi feladatot a tanár bármikor ellenőrizheti (nemcsak az elkészítés tényét, hanem a tartalmat, minőséget is), a szóbeli feladatot számon kérheti, és arra érdemjegyet ad. A gyakorlásra szánt feladatot viszont a tanuló belátása szerint végzi el, ezt a tanár csak a tanuló kérésére ellenőrzi, érdemjegyet nem ad rá. A szóbeli és írásbeli házi feladatokat úgy kell kijelölni, hogy a másnapra való felkészülés 33,5 óránál ne legyen több. Egyértelművé kell tenni a tanulók számára, hogy tankönyvi anyagot és a tanórai vázlatot milyen esetekben szükséges kiegészíteni egyéb forrásból (szakirodalom, lexikon, könyvtárazás, Internet), és azt, hogy ennek teljesítése befolyásolja az írásbeli feladatra, szóbeli feleletre adott érdemjegyet. Ugyancsak világossá kell tenni a tanulók számára, hogy ezek az összefoglaló dolgozatokban és témazárókban is számonkérésre kerülnek-e. 48

A házi feladat elvégzésének ellenőrzése nemcsak az elkészítés tényére terjed ki, hanem annak tartalmára is. Amennyiben a pedagógus érdemjeggyel minősíti, az a félévi és év végi osztályzatban a többi számonkéréssel egyenértékűnek számít. A mindenki számára kötelező írásbeli feladat el nem készítése esetén elégtelent kap a tanuló. Önálló kiselőadásra felkészülést, írásbeli házi dolgozat készítését a tananyag és a tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével javasol a szaktanár. Az értékelés az előadás után szóban, írásbeli munka esetén írásban tett megjegyzéssel a tanár által megjelölt pozitívumok, hibák, hiányosságok megjelölésével történik. A kiselőadásra, írásbeli munkára a pedagógus érdemjegyet ad annak minőségétől függően. Az őszi, tavaszi és téli szünetet megelőző utolsó tanórán, az osztálykirándulást megelőző utolsó tanórán nem adunk fel sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot kötelező jelleggel. 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban osztálylétszámtól függően csoportbontásban tanítjuk az érettségi tantárgyakat: azaz a magyar nyelv és irodalmat, matematikát, történelmet, idegen nyelvet, szakmai gyakorlatot, informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:       

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

49

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stressz kezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az iskola környezeti nevelési elvei A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg. 50

Korunk társadalmának egyik meghatározó kihívása, hogyan lehet az élet- és a környezetminőség javítását, a környezeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások fenntartható használatát a gazdasági fejlődéssel összeegyeztetni. A környezet megóvása érdekében tett intézkedések és azok hatékonysága még nem éri el a szükséges szintet. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása a legfontosabb célkitűzések közé tartozik. A környezettudatos viselkedés elterjedésének legfőbb akadályai: az ismerethiány,  a pozitív minta hiánya,  a környezeti szempontból helytelen viselkedés társadalmi elítélésének hiánya,  a közösségek együttműködésének gyengesége. 

A tanulók környezetvédelemről, annak helyzetéről, a környezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét a személyes tapasztalás, a személyes kapcsolatrendszerben (pld. családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől) szerzett információk, és a tömegkommunikáció határozza meg. Ebben a folyamatban az oktatási intézményeknek kiemelt szerep jut. Éppen ezért a közoktatás minden szintjén, az iskolai élet minden színterén elengedhetetlenül fontos, hogy a nevelés-oktatás folyamatába beépüljenek a környezeti neveléssel összefüggő feladatok. Iskolánk környezeti nevelési programja az alábbi célok, feladatok megvalósítását tűzi ki:             

a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódra fejlesztés a tanulókban alakuljon ki felelős elkötelezettség vállalása egyéni vagy közös tettekben a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerése és elemi szintű értékelése a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten a tanulók konkrét példákon (hazai, helyi) keresztül ismerjék fel a társadalmigazdasági modernizáció pozitív és negatív, egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába a tanulók életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés, annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén 51

 anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben, az iskolai élet során A kitűzött célok teljesítésében kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi elvek érvényesülését:  közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás  egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása: az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti  a környezeti nevelést át kel hassa a komplexitás (tantárgyakon átívelő, sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; az ismeretek rendszerezése, összekapcsolása; a módszerek sokféleségének alkalmazása)  az iskola helyi sajátosságainak figyelembe vétele Környezeti nevelési programunk legfontosabb feladatai Az iskola épületének földrajzi elhelyezkedése Budapest viszonylatában jónak mondható: közlekedési szempontból jól megközelíthető, mégis csendes, zajártalmaktól mentes a környék. Az épülethez udvar is tartozik, nem túl nagy zöldterülettel. A helyi sajátosságok figyelembe vételével az előzőekben megfogalmazott célok megvalósításához az alábbi feladatokat kell teljesíteni. Az intézmény tárgyi környezetének fejlesztése: a tantermek, közösségi helyiségek berendezését folyamatosan javítjuk, lehetőség szerint cseréljük  a folyósokat barátságosabbá kell tenni, több zöld növény, tanulók által készített plakátok elhelyezésével  törekedni kell az udvar zöldterületének megtartására, és esztétikusabbá tételére a tanulók bevonásával 

Az iskola működésének környezetbaráttá alakítása: felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerése, tárolása), jelenleg lehetőség van a használt elemek elkülönített gyűjtésére  a büfé, menza környezetére odafigyelünk, évente kifestjük, szükség esetén felújítást végzünk 

Anyag- és energiatakarékosságra nevelés: az iskola villamos hálózatának rekonstrukciója a fenntartó segítségével megtörtént a tantermek kivételével törekszünk az energiatakarékos izzók elhelyezésére a mosdóhelyiségekben fokozatosan lecseréljük a régi szerelvényeket automata vízcsapokra  minden pedagógus, alkalmazott, tanuló közös felelőssége a tanítási, foglalkozási idő, rendezvények befejezését követően a világítótestek lekapcsolása   

52

Kapcsolódás környezetvédelmi és egészségügyi programokhoz: 

tanulóink eddig is szép számban vettek részt a különböző kerületi, fővárosi környezetvédelmi akciókban (rajzpályázatok, Föld napja)

az évente megrendezésre kerülő Iskolanapon a témához illő külső előadókat hívunk, házi versenyeket, vetélkedőket rendezünk  újfajta feldolgozási módokra kell a tanulókat ösztönözni: poszterek készítése és bemutatása, iskolarádió felhasználása híradásra, szórólapok készítése, fotópályázat, kiállítás rendezése környezetvédelmi témák feldolgozására



A tantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal: 



 

 



a biológia, kémia, földrajt, szakmai órák tananyagait felül kell vizsgálni, az előzőekben megfogalmazott célok elérése érdekében megfelelő témákkal, módszerekkel ki kell egészíteni szükség szerint, figyelembe véve a komplexitás elvét: az érintett tantárgyak pedagógusai egyeztessenek az egyes tananyagtartalmak, módszerek meghatározásában az osztályfőnöki órákon a témát úgy kell megválasztani, hogy az a tanulók aktuális problémáinak megfogalmazásában, véleményük, nézeteik álláspontjuk kifejtésében segítsen (ez hozzájárul az érdek- és értékütközések kezelésének fejlesztéséhez is) iskolai, lakóhelyi környezetünk állapota ehhez számtalan feltevést kínálhat, sőt együttes cselekvésre is ösztönöz az iskolahajó a környezetvédelmi feltételeknek, az Európai Uniós követelményeknek is megfelelő tananyag elsajátítását biztosítja, illetve lehetőséget teremt a hajózás környezetterhelő hatásainak és védekezési lehetőségeinek bemutatására a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe be kell építeni a környezeti nevelés speciális eszközigényét a környezetvédelmi tananyag feldolgozásához ösztönözzük a diákokat a jelen vagy a múltban történt környezeti katasztrófák felkutatására (könyvtár, Internet, újságcikkek) és azok elemzésére kiselőadás, házi dolgozat készítésével a tanórákon lehetőséget kell biztosítani a napilapokból származó környezetvédelmi cikkek, a rádió- és televíziós hírek feldolgozására és értékelésére.

A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása:  iskolánkban hagyomány a „Múzeumnap”, melynek keretében az osztályok szervezetten látogatják a nemzeti értékeinket bemutató kiállításokat, programokat  hajózási társaságok, üzemek látogatását biztosítjuk a szakmai oktatás keretében a helyes és a helytelen környezetvédelmi technológiák megismerésére A szabadidős tevékenység keretében nyújtott lehetőségeink: az iskolai sportkörök közül a túra szakosztály szinte heti rendszerességgel szervez természetjárást a természetet szerető diákok részére, mely hatékony eszköze a természet komplex megismerésének, a környezeti problémák feltárásának  minden nyáron gólyatábort, vitorlástábort szervezünk érdeklődő diákjaink részére  a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai, kémiai vizsgálatok, levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket 

53

2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Példás (5) Fegyelmi és fegyelmező büntetése nincs. Általános emberi magatartása példamutató. Aktív és kezdeményező az osztály- és iskolaközösség feladatainak teljesítésében. Jó (4) Legszigorúbb fegyelmező büntetése osztályfőnöki intő lehet. Fegyelmi büntetése nincs. Megbízással kiveszi részét a közösség munkájából. Változó (3) Fegyelmi büntetése nincs. Rossz (2) Van fegyelmi büntetése. Közömbös a közösséggel szemben. Megjegyzés: A fegyelmező intézkedéseket a dicséretek kompenzálhatják. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás (5) A tanterv követelményeinek következetesen, egyenletes szorgalommal eleget tesz, és egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt is elér (gyűjtőmunka, pályázat , plusz feladatot is végez, stb.) Jó (4) A tantervi követelményeknek egyenletes szorgalommal eleget tesz. A kitűzött feladatokat határidőre teljesíti, mindig van iskolai felszerelése. Változó (3) Az egyes tantárgyakban szerzett érdemjegyei is erősen ingadoznak. Felkészülésére nem lehet biztosan számítani, alkalomszerűen készül az órákra. Kivételes esetben egy elégtelen osztályzat megengedhető. Hanyag (2) Egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzata. Kötelességeit rendszeresen elmulasztja, tanulmányi eredménye messze elmarad a tőle elvárható színvonaltól. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolai házirendben megfogalmazottak betartása és betartatása.

54

2.16 Az iskola szakmai programja Az iskola szakképzési rendszere Iskolánkban a szakmai képzés a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján folyik (21. §). A szakközépiskolába és annak szakképző évfolyamára történő belépést szintén a szakképzési törvény szabályozza (22. §). A szakiskolai képzésre az említett törvény 23-24. §-ai vonatkoznak. A szakmai képzés szakmai elméleti és szakmai gyakorlati órákon folyik. A szakképzésben a tanulók szakmai gyakorlati foglalkoztatását a szakképzési törvény 35-38. §-ai szabályozzák. A gyakorlati képzés megvalósulhat iskolánkban, tanulószerződéssel vagy – az összefüggő szakmai gyakorlat esetében – együttműködési megállapodással gyakorlati képzést szervező szervezetnél. A gyakorlati képzésen történt mulasztásra a törvény 39-41. §-ai vonatkoznak. Hajózási technikus (OKJ-azonosító szám: 54 841 01) nappali tagozat óraterve a 2014/2015. tanévtől A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati− képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: − Szakmai előképzettség: − Előírt gyakorlat: − Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: −

55

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Hajózási Szabályzat Hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret Hajóradar ismeretek Veszélyes áruszállítás (ADN)

Szakképesítés/Szakképzettség Hajóvezető „A”, „B”, „C” vagy Hajóskapitány, illetve Belvízi fedélzet tiszt Hajóvezető „A”, „B”, „C” vagy Hajóskapitány Hajóvezető „A”, „B”, „C” vagy Hajóskapitány Hajóvezető „A”, „B”, „C” vagy Hajóskapitány „A”, „B”, vagy „C” kategóriás hajóvezető vagy Hajóskapitány, vagy Belvízi veszélyes áru szállítási szakértő

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra 56

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1/13. évfolyam 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy 160 óra 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2268 óra 2540 óra (A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) A képzés célja Olyan korszerű, általános és középfokú szakmai elméleti, gyakorlati felkészültségű műszaki szakemberek képzése, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében és lebonyolításában, a kutatási, fejlesztési munkákban mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére, középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására. A szakmai cél az, hogy a tanulókat sokoldalúan fejlett, általános műveltséggel rendelkező, közügyek iránt érdeklődő emberré nevelje. Nyújtson olyan szakmai képzettséget, amelynek birtokában a tanuló a technikusminősítés megszerzésére, illetve a vízi közlekedés és a hajógyártás, hajójavítás területén a megfelelő munkakörök betöltésére alkalmasak legyenek. A képzés feladatai:  adjon a munkaköri követelményeket kielégítő elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket a tanulóknak;  képezzen sokoldalú hajózási szakembereket;  alakítson ki olyan szilárd, általános és szakműveltséget, amelynek birtokában a tanulók képesek a tudatos önművelésre, személyiségük továbbfejlesztésére, felkészültek az élethosszig tartó tanulásra. A képzés szakmai követelményeit a szakképzési kerettanterv tartalmazza A szakképesítéssel betölthető munkakörök:         

matróz, gépkezelő, kishajó vezető*, révész*, folyami és tengerész géptiszt*, folyami és tengerész gépüzemvezető*, kormányos*, fedélzeti tiszt*, hajóparancsnok belvízi vagy tengeri hajón*, közlekedés technikus.

*A munkakörök a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet szerint megszerezhető képesítésekkel tölthetőek be, a képesítések megszerzésére irányuló vizsgák alól a hajózási technikus a 15/2001. (IV..27.) KöViM rendelet szerint felmentést kaphat.

57

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A hajózási technikus a gépüzemmel, a fedélzeti gépek, elektromos berendezések és navigációs egységek működtetésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat lát el. A szakképesítéssel rendelkező képes: -

gondoskodni a gépüzem üzemképes állapotáról

-

gondoskodni a gépüzemi felszerelések előkészítéséről

-

gondoskodni a fedélzeti gépek, navigációs egységek és elektromos berendezések üzemszerű működésének biztosításáról

-

gondoskodni a mechanikus, elektromos és elektronikai berendezések és gépek műszaki állapotának ellenőrzéséről, karbantartásáról és javításáról,

-

közreműködni az úszólétesítmények navigálásában

-

hajóműveleteket végrehajtani, navigációs és kormányberendezés működését ellenőrizni, a fedélzeten folyó munkákat irányítani, kapcsolódó feladatokat elvégezni

-

a hajó karbantartását és javítását ellenőrizni

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

A

B

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

azonosítószáma 10416-12 10417-12 10465-12

megnevezése Közlekedéstechnikai alapok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Csoportmunkák szervezése, irányítása

10466-12 10467-12 11498-12

Hajógépüzem működtetése Hajóvezetés Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 11500-12

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

58

A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A

10416-12 10417-12 10465-12

B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga Közlekedéstechnikai alapok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Csoportmunkák szervezése, irányítása

10466-12 10467-12

Hajógépüzem működtetése Hajóvezetés

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

azonosítószáma

11499-12 11500-12

C vizsgatevékenysége írásbeli, szóbeli gyakorlati gyakorlati, szóbeli gyakorlati, szóbeli gyakorlati, írásbeli, szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli

A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Közlekedéstechnikai gyakorlatok A vizsgafeladat ismertetése: Anyag megmunkálási, mérési és szerelési gyakorlati feladatok A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Csoportmunkák szervezése, irányítása A vizsgafeladat ismertetése: Riadótervek, mentési, túlélési gyakorlatok végrehajtása (3-4 fős csoportokban) A vizsgafeladat időtartama: 45 perc/csoport A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % C) A vizsgafeladat megnevezése: Hajógépüzem működtetése A vizsgafeladat ismertetése: Hajó-dízelmotorok indítási előkészületei, indítása, üzemeltetése és leállítása, és egyszerűbb alkatrészcsere végrehajtása a húzott tételek alapján A vizsgafeladat időtartama: 45 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % D) A vizsgafeladat megnevezése: Hajóvezetés A vizsgafeladat ismertetése: Nagyhajóval végzett hajóműveletek, illetve adott vonalszakaszon történő hajóvezetés A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10 %

59

Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Közlekedéstechnikai alapok, hajóvezetés A vizsgafeladat ismertetése: Komplex központi írásbeli feladatsor, amelynek tartalma számítási és mérési módszerek, jelenségek, működési elvek, egységek, részegységek, alkatrészek és mindezek kapcsolatai, a közlekedéstechnikai alapok tárgyköreiből. Valamint a vízi közlekedés rendjéről szóló, Hajózási Szabályzatból készített teszt A vizsgafeladat időtartama: 240 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Közlekedéstechnikai alapok, csoportmunkák szervezése, irányítása, hajógépüzem működtetése, valamint a hajóvezetés témaköréből húzott egy-egy vizsgakérdés szóbeli ismertetése A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza. -

A közlekedéstechnikai alapok témakörei (anyagismeret, gépelemek, mechanika, elektrotechnika) Hajókötelék összeállítása, hajótest elemek, fedélzeti berendezések üzemi jellemzői, karbantartása Hajó-dízelmotorok előkészítése indulásra, üzemeltetése és ellenőrzése Hajózási feladat végrehajtásához szükséges vízi út és hajóüzemeltetési jellemzők, jogi, kereskedelmi előírások

A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában.

60

ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék -

Fémipari kéziszerszámok, és kisgépek Hegesztő berendezések Szerelőszerszámok Mérőeszközök Számítógép és perifériái Szoftverek Kikötői berendezések, felszerelések, eszközök Vízi mentőfelszerelések, eszközök Kommunikációs eszközök Navigációs eszközök Teheremelő berendezések, eszközök Tűzoltó eszközök Hajózási Szabályzat Tűzvédelmi terv Vízből mentési terv Festőeszközök Takarítóeszközök Egyéni védőeszközök Környezetvédelmi eszközök, berendezések Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Tanhajó (nagyhajó) és/vagy üzemképes nagyhajó Evezős és motoros csónak

61

Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó (OKJ-azonosító szám: 54 841 08) nappali tagozat óraterve a 2013/2014. tanévtől A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 841 08 A szakképesítés megnevezése: Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXI. Közlekedés Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények:A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Hajózási földrajz és útvonalak Hajózási üzemtan

Szakképesítés/Szakképzettség Hajóvezető „A”, „B”, „C” vagy Hajóskapitány, illetve Belvízi fedélzet tiszt Hajóvezető „A”, „B”, „C” vagy Hajóskapitány, illetve Belvízi fedélzet tiszt

62

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép Projektor Szoftverek (irodai és ágazati alkalmazások) Hálózati és internet hozzáférés Szkenner Nyomtató CD- és DVD-lejátszó Fénymásoló Tarifakönyvek Menetrendek1 Jogszabálygyűjtemény1 Fuvarozási szabályzatok1 Okmányminták1 Térképek (közúti, vasúti, vízi útvonalakról, légifolyosókról)1 1

Digitális és/vagy papíralapú formában

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

63

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) A képzés célja A képzés célja olyan elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik a piacgazdaság követelményeinek megfelelően képesek ellátni a hajózási és a kikötői üzem operatív üzemirányítási feladatait és ennél fogva alkalmasak az adott szakterületen a megfelelő munkakörök betöltésére, illetve vállalkozásra E cél elérése érdekében a képzés:  nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai tevékenység ellátásához,  alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni,  neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra,  fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelődés igényét,

64

 alakítsa ki a tanulókban a korszerű gazdálkodási, hatékonysági szemléletet, amely a munkabiztonság és a környezet védelmének az igényességével párosul. A képzés szakmai követelményeit a szakképzési kerettanterv tartalmazza A szakképesítéssel betölthető munkakörök: A szakképesítéssel  a hajózás szárazföldi egységeiben (hajózási vállalatok és vállalkozások üzemirányítási központjai, üzemegységei),  a hajójavító üzemekben,  a kikötőkben,  a hajózási engedélyeseknél,  a rakodási, tárolási üzemekben,  a hajózási és a kereskedelmi ügynökségeknél,  a vízügyi és a környezetvédelmi szerveknél,  a sport és kedvtelési célú hajózással foglalkozó szervezeteknél, vállalkozásoknál,  igazgatási szerveknél tölthetőek be olyan munkakörök, amelyek ellátását előírás nem köti felsőfokú végzettséghez, vagy nem előírás a hajózási képesítés (hajón szolgálat ellátására jogosító képesítés).

65

Matróz-gépkezelő (OKJ-azonosító szám: 34 841 02) nappali tagozat óraterve a 2013/2014. tanévtől A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 841 02 A szakképesítés megnevezése: Matróz-gépkezelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 13. Közlekedés szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség: -Előírt gyakorlat: -Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (SZVK) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: 66

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

A képzés célja Azoknak az általános iskolában kudarcélményeket megélt tanulóknak nyújt szakképesítésszerzési lehetőséget, akik nem vállalkozhatnak szakközépiskolai tanulmányokra, akik még nem képesek érettségi bizonyítvány megszerzésére, viszont mielőbb szeretnének piacképes szakmát elsajátítani, hogy önmaguk fenntartását biztosítsák. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A matróz-gépkezelő irányítás mellett részt vesz a hajón végzett tisztítási, takarítási, karbantartási, figyelőszolgálati, gépkezelői, áru- és személyszállítási feladatok ellátásában, valamint a hajózási műveletekben.

67

A szakképesítéssel rendelkező képes: - a fedélzetet, a hajótestet, a lakó- és utastereket, valamint a gépházat takarítani - úszólétesítmények szerkezeti részeit karbantartani, festeni, fedélzeti gépeket – berendezéseket, eszközöket működtetni, karbantartani (különös tekintettel kötelekre és jelzőeszközökre) - figyelőszolgálatot végezni a vízi utakon menetben és vesztegléskor, kikötőkben, kikötőbe érkezéskor és annak elhagyásakor - részt venni a hajózási műveletekben, rendkívüli események elhárításában az utasítások alapján - részt venni az áru- és személyszállítási fuvarfeladat végrehajtásában, továbbá úszómunkagépek munkavégzésében - úszólétesítmények egyéb berendezéseit, a teheráru-emelőket, mentő- és tűzoltó készülékeket kezelni és karbantartani - részt venni a hajógépüzem és az úszólétesítmény üzemét kiszolgáló rendszerek működtetésében, karbantartásában A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. Vizsgáztatási követelmények A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A

B

C

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma 10468-12 10469-12

megnevezése Fedélzeti alaptevékenységek Üzemeltetési és biztonsági feladatok

a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége gyakorlati, szóbeli szóbeli

10470-12 10471-12 11497-12 11499-12 11500-12

Kishajó vezetés Gépházban végzett feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

gyakorlati, írásbeli gyakorlati, szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli

68

A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Fedélzeti alaptevékenység A vizsgafeladat ismertetése: A 4. Szakmai követelmények fejezetben a Fedélzeti alaptevékenységek témakörön belül a kötélmunkákra és műveletekre, rendkívüli helyzet elhárítására és segítségnyújtásra, festésre és famegmunkálásra is kiterjed. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Kishajó (csónak) vezetése A vizsgafeladat ismertetése: A 4. Szakmai követelmények fejezetben a csónak és/vagy kishajó vezetési gyakorlat 3-4 fős csoportokban összehangolt munkával teljesíthető. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % C) A vizsgafeladat megnevezése: Gépházban végzett feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A 4. Szakmai követelmények fejezetben a Gépházban végzett feladatok témakörön belül a hajómotorok és segédberendezések üzemeltetése mellett egyszerűbb alkatrészek cseréjére és kézi fémmegmunkálásra is kiterjed. A vizsgafeladat időtartama: 40 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Hajózási Szabályzat A vizsgafeladat ismertetése: A Hajózási Szabályzat alapján tesztvizsga, amely maximum a kishajó vezetéséhez szükséges ismeretanyag tartalmát foglalja magába. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Fedélzeten, gépházban és hajóműveletezésnél végzett feladatok. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott témakörök mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 25 %

69

A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék fémipari kéziszerszámok, és kisgépek hegesztő berendezések szerelőszerszámok mérőeszközök számítógép és perifériái szoftverek kikötői berendezések, felszerelések, eszközök vízi mentőfelszerelések, eszközök kommunikációs eszközök navigációs eszközök teheremelő berendezések, eszközök tűzoltó eszközök hajózási szabályzat tűzvédelmi terv vízből mentési terv festőeszközök takarítóeszközök egyéni védőeszközök környezetvédelmi eszközök, berendezések munkabiztonsági eszközök, felszerelések tanhajó (nagyhajó) és/vagy üzemképes nagyhajó evezős és motoros csónak alapozó tanműhely hegesztő tanműhely mechanikai és villamos mérőszoba hajósmunkák tanműhely rajz szakterem

70

Mellékletek 1. sz. melléklet Kötelezően választható érettségi tantárgyak

71

2. sz. melléklet Közösségi szolgálat

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6.§-a az önkéntesség kérdéséről úgy rendelkezik hogy 2016-tól az érettségi vizsgára jelentkezés előfeltétele lesz, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. A közösségi szolgálat olyan tevékenység, melyet a diákok értékeik mentén választanak, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek, azzal a helyi közösség érdekeit szolgálják, és mellyel saját személyiségüket, különféle készségeiket fejlesztik. Közösségi szolgálatot sokféle motivációból végezhet valaki: hogy megismerjen egy foglalkozást, hogy mások érdekeit szolgálja, közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt, például a környezet szépülését, hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse, hogy hasznos módon töltse az idejét, bajba jutottakon segítsen, védje a környezetet vagy gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen.  A közösségi szolgálat végzése során az egyén nem csak a helyi közösség javát szolgálja, megold egy társadalmi, környezeti stb. problémát és ezzel értéket teremt, hanem egyúttal együttműködő készsége, empátiája, kreativitása, felelősségvállalása, projektismerete is fejlődik.  Számos tulajdonság, a későbbi munkavállaláshoz szükséges készség igazán a gyakorlatban tud fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során. A közösségi szolgálat egy olyan gyakorlati terep, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret és tanulási teljesítmény mellett az életvezetési készségek is fejlődhetnek, a gyerekek tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is.  Minden egyes elvállalt feladatnál azonban elengedhetetlenül fontos, hogy az illeszkedjen a diák egyéniségéhez, és a feladat értelme, célja, az azzal létrehozott érték világos legyen a diák előtt, és szeresse az adott feladatot.  A közösségi szolgálatról ún. naplót kell vezetni. Minden egyes alkalommal, amikor a diák közösségi szolgálatot végez, ebben a naplóban rögzíteni kell a projekt nevét, időpontját, a végzett munka időtartamát, a munka tartalmát, és az adott felelősnek (vagy az iskola, vagy a fogadó intézmény munkatársa) az aláírását igazolásképpen.  Az iskolában az osztályfőnök tartja nyilván a naplóban az elvégzett közösségi szolgálatok óraszámát, év végén a bizonyítványba ezt is bevezeti. Ő méri fel az igényeket és vezeti a projektekre jelentkezéseket, illetve adott esetben részt vesz egyegy projektben is.  Projekttől függően a fogadó intézmény, az iskola munkatársai vagy a szülő kíséri a diákot a közösségi szolgálat helyére, illetve hozza el a gyerekeket. 72

 Egy alkalom időtartama 60-180 perc.  Az alkalmak gyakorisága projekttől függően változó (heti, havi).  Minden projekt előtt a diákok felkészítést kapnak, a projekt végeztével pedig feldolgozzák a tanulságokat a fogadó intézmény vagy az osztályfőnök segítségével. 5 felkészítő és 5 záró foglalkozást tarthat az iskolai koordinátor is. Ezek szolgálhatják azt a célt is szolgálják, hogy az elvégzett munkákról plakátok, beszámolók készüljenek, melyekkel a szolgálatba a későbbiekben belépő osztályokat lehet motiválni. Az 5 óra felkészítő foglalkozás történhet a külső fogadóintézmény mentora segítségével is, de a koordinátor jelenlétében. (Például esetenként a tűzoltóság, katasztrófavédelem az első külső helyszínű foglalkozás előtt ragaszkodik a balesetvédelmi óra megtartásához.)  Iskolánk elsősorban a 10. és a 11. évfolyamon szervezi meg a közösségi szolgálatot: vagyis elsősorban a 10. osztályos tanulók számára biztosítunk lehetőséget iskolai helyszínen és külső fogadóintézményeknél  Iskolánkban maximálisan 25 óra közösségi szolgálatot lehessen leigazoltatni.  Az 50 órát min. 3 fogadóintézménynél kell elvégezni (ebből 1 lehet az iskola, de min. 2 külső fogadó intézmény is kell). Felelősök és feladatok:  Intézményvezető (és helyettes) feladatai: A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, ennek érdekében: - kijelöli az iskolai közösségi szolgálat koordinátorát és helyettesét (helyetteseit) - gondoskodik arról, hogy az intézményben az osztályfőnökök nyilvántartsák és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban - átolvassa a szerződéskötések során az együttműködési megállapodások tervezetét, szükség esetén konstruktív kiegészítő módosításokkal látja el, majd aláírásával véglegesíti - a közösségi szolgálati naplókat aláírásával hitelesíti - az iskolatitkárt megbízza a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelésével (iktatás, tárolás)

73



A Közösségi Szolgálat koordinátorának feladatai iskolánkban

- A helyi lehetőségeket feltérképezi (iskola környéki, kerületi fogadóintézményekkel kapcsolatfelvétel). - Az iskolai igényeket és lehetőségeket felméri (hányan szeretnének közösségi szolgálatot végezni az adott tanévben, milyen feladatkörök iránt érdeklődnek a tanulók, milyen iskolai munkalehetőségek vannak). - A koordinátor felveszi a kapcsolatot lehetséges fogadóintézményekkel, lehetővé teszi az együttműködési megállapodások megkötését. - Törekedik arra, hogy minél több munkalehetőség álljon a tízedik évfolyamon tanuló diákok rendelkezésére, s hogy minél színesebb tevékenységi köröket öleljenek fel a szerződések - Szerződéskötést követően a koordinátor tartja a kapcsolatot a fogadóintézményekkel (telefonon, e-mailben). Az osztályfőnökök számára kihirdeti az aktuális munkákat, akik továbbítják azokat. - Webes felületen is meghirdeti a közösségi szolgálati lehetőségeket, alkalmakat: http://kozossegi-szolgalat-mhszki.webnode.hu/ - A munkára jelentkező diákokat a fogadóintézményhez közvetíti. - A koordinátor begyűjti és összesíti féléves beszámolóban a diákok által leadott jelentkezési lapokat (ezekből statisztikát készít). - Szükség esetén felkészítő és záró foglalkozásokat tart a közösségi szolgálatot megkezdő és befejező tanulók számára (a jogszabályban is említett 5-5 órát diákonként). - A közösségi szolgálati naplókat kiadja a szabályosan "lejelentkezett" tanulóknak. - A már kiadott közösségi szolgálati naplókat minden tanév elején érvényesíti.  Osztályfőnökök (és helyetteseik) feladatai: - Együttműködnek az iskolai koordinátorokkal. - Szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a közösségi szolgálati kötelezettségről és annak szabályairól. - Segítik a koordinátort az igények felmérésében (pl: osztályfőnöki órán kérdőívek kitöltésével). - A meghirdetett munkaalkalmakat kihirdetik osztályuk tanulóinak, majd a jelentkezők aláíratott formanyomtatványait begyűjtik és átadják a koordinátornak. - A tanulók közösségi szolgálati naplóit az első félév végén begyűjtik, ekkor összesítik az elvégzett órákat, majd (a tanulók adatlapján) az osztálynaplóban a hivatalos záradékkal rögzítik. - A közösségi szolgálati naplókat júniusban újból begyűjtik, s az újabb teljesítéseket a naplóban rögzítik. - A tanév első hetében a közösségi naplókat újból begyűjtik s ezúttal a teljes tanév (beleértve a nyári szünet) teljesített óráit is összesítik, s rögzítik azt a tanulók adatlapján az osztálynaplóban, a törzslapon, valamint a tanulók bizonyítványában - vagyis ezúttal 3 helyen! 74

 Az iskolatitkár feladatai - A koordinátorhoz beérkező szerződések és jelentkezési lapok iktatása, iratkezelése, tárolása - iskolából kiiratkozó tanulók számára "igazolást" kiállítani, mellyel tanúsítjuk, hogy az adott tanévig hány óra közösségi szolgálatot teljesített. Ebből két példányt kell készíteni, egyet az irattár őriz, másikat a távozó tanuló kapja. (Formanyomtatvány a kozossegi.ofi.hu oldalon).  A tanulók feladatai: - A közösségi szolgálat 50 óráját lehetőség szerint a 11. évfolyam tanév végéig teljesítik. Ha ez nem sikerül nekik, különleges esetben igazgatói engedéllyel tovább végezhetik az utolsó évben is. - A szülővel is aláíratott jelentkezési lapot a munkavégzés megkezdése előtt az osztályfőnöknek vagy a koordinátornak leadja. - A jelentkezési lapon leírtaknak és a pedagógiai program előírásainak megfelelően jár el. - A közösségi naplót hivatalos okmányként kezeli és megőrzi. - A közösségi naplót minden tanév elején érvényesíti az iskolai koordinátornál. - A közösségi naplót minden munkaalkalomra magukkal viszik, s a fogadóintézménynél a teljesített órákat hitelesítik. - a közösségi szolgálati naplót minden félév végén, valamint a tanév elején az osztályfőnöknek kérésre odaadják. Az iskolánkkal együttműködésben álló fogadó intézmények és helyszínek a következők:

Fogadó intézmények, helyszínek

XIII. kerületi Önkormányzat költségvetési intézményei és szervezetei Gondozóház Angyalkert Tagóvoda Meséskert Tagóvoda Hétszín Tagóvoda Napsugár Tagóvoda

A programban résztvevő tanulók maximális létszáma összesen 100 fő

Mentor vagy koordinátor neve Karácsonyi Magdolna (061/4524100/5140) Csordás Nándorné (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307)

75

Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307) Erdélyi Nóra (0630/6028307)

Zöld Ág Tagóvoda Mese Tagóvoda Pöttyös Tagóvoda Gyöngyösi Tagóvoda Göngyszem Tagóvoda Csupa-Csoda Tagóvoda Gyermekkert Tagóvoda Vizafogó Tagóvoda Madarász Viktor Tagóvoda Ákombákom Tagóvoda Pitypang Tagóvoda Prevenciós Központ

Iványi Mariann (0630/4671932) Bubics Ádám (061/3203844) Bubics Ádám (061/3203844) Bubics Ádám (061/3203844) Bubics Ádám (061/3203844) Bubics Ádám (061/3203844)

Szociális Szolgáltató Központ Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági Ház Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Radnóti Miklós Művelődési Központ, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Világcsücsök Közösségi Tér Újlipótvárosi Klub-galéria Sport Divízió Közterületi Divízió Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület (Veresegyház) Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest)

megállapodás szerint megállapodás szerint

Helembai Mihály (061/2700413) Tatár Sándor (0670/2101242) Lőrik Tünde, Thekleszné Deák Rita (0622/9439817)

76

Gyáli Tulipán Óvoda (Gyál) Kölcsey F. Városi Könyvtár 1. sz. Fiókkönyvtára (Dunakeszi) Mátyásföldi Katica Óvoda (Budapest) Magyar Golyósportok Szövetsége (Budapest) Csibész Családvédelmi Központ (Bp., 18. kerület) Újpesti Önkormányzat intézményei (az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében) Velencei Gyermek- és Ifjúsági Tábor Parádfürdői Üdülő Balatonszepezd Üdülő Pesterzsébet Önkormányzatának Humán Szolgáltatások Intézménye (Családok Átmeneti Otthona) (Budapest)

megállapodás szerint megállapodás szerint megállapodás szerint megállapodás szerint max. 5 fő megállapodás szerint

1 fő

megállapodás Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Délszerint pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XX. (tanévenként Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnoksága max. 5 fő) Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola megállapodás (Vecsés) szerint Biztonság, Esély a Kókaiakért Közhasznú 3 fő Alapítvány (Kóka)

Balogh Istvánné és Tóth Annamária (0629/341544) Csonka Mária, Nyigrényi Katalin (0627/390144) Lambert Károlyné (061/4075021) Gere Mirjam (0670/3917649) Lemák Andrea (0620/4994090) dr. Rabi Zoltán (0670/3309903)

Hollandi-Pintér Anett, Gonda Zsigmond (2863048) Fülöp Tibor alezredes Kiss Gábor 0670/6197856 Lackó Éva (0630/5959337)

77

Záró dokumentumok

78

79

80