Csillagfény Középiskola és Szakiskola 4327 Pócspetri, Iskola út 4. OM azonosító: 201421 Nyilvántartási száma: 714-2/2010 Alapító és fenntartó: Csillagfény Alapítvány 4325 Kisléta, Vöröshadsereg út 52.
PEDAGÓGIAI PROGRAM CSILLAGFÉNY KÖZÉPISKOLA és SZAKISKOLA
2014
Tartalom KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK .......................................................................................................................4 1. BEVEZETŐ ...............................................................................................................................................5 1.1. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA .................................................................................................................................. 5 1.2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ...................................................................................................................................... 5 1.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE ........................................................................................................ 6 1.4. AZ INTÉZMÉNY SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETE ............................................................................................................... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM ...............................................................................................................................9 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................................ 9 2.1.1. Az iskola küldetése, pedagógiai alapelveink ....................................................................................... 9 2.1.3. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása .......................................................................... 11 2.1.3. Az iskola oktatási céljai ..................................................................................................................... 13 2.1.4. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető feladatai, eszközei és eljárásai ................................................. 14 2.1.5. A célok, a feladatok megvalósításának eszközei .............................................................................. 18 2.1.6 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek.................................................................. 18 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................. 19 2.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................. 24 2.3.1.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink .............................................................................. 24 2.3.2. Az egészséget támogató környezet kialakítása ................................................................................ 25 2.3.3. Az egészséges életmód programja, a kockázati tényezők csökkentése ............................................ 27 2.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................... 29 2.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink ............................................... 30 2.4.2. Az iskola hagyományrendszere ......................................................................................................... 30 2.4.3. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ............................................................................................................... 31 2.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI .. 31 2.5.1. A pedagógusok helyi feladatai .......................................................................................................... 32 2.5.2. Az osztályfőnök feladatai .................................................................................................................. 34 2.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE............................................................................................................................................................. 35 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................................... 35 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................................... 37 2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ........................................ 37 2.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ............................................................................................... 38 2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység......................................................................... 39 2.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE............................................................................................................................................................. 42 2.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI . 43 2.8.1. A szülők és a pedagógusok együttműködése .................................................................................... 43 2.8.2. A szülői szervezet és az intézmény együttműködése ........................................................................ 44 2.8.3. A tanulók és az intézmény együttműködése ..................................................................................... 44 2.8.4. Kapcsolattartás a külső partnerekkel ............................................................................................... 45 2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI .................................................................................................................................. 45 2. 9.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................... 45 2.9.2. A tanulmányok alatti vizsga értékelésének rendje ........................................................................... 50 2.9.4. Az alkalmassági vizsga szabályai ...................................................................................................... 51 2.9.5. A szóbeli felvételi vizsga követelményei ........................................................................................... 51 2.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ....................................................................................... 51 2.10.1. A felvétel szabályai intézményünkben ............................................................................................ 51 2.10.2. Felvétel és átvétel az alapfokú művészeti képzésben ..................................................................... 53 2.10.3. Az átvétel szabályai ........................................................................................................................ 55 2.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ISKOLAI TERVE .................................. 56
2
3. HELYI TANTERV ..................................................................................................................................... 59 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ...................................................................................... 59 3.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT HELYI ÓRATERVEK ......................................... 60 3.2.1. Gimnáziumi képzésünk óraterve és jellemzői ................................................................................... 60 3.2.2. A szakközépiskolai képzések óratervei .............................................................................................. 63 3.2.3. A szakiskolai képzés óratervei ........................................................................................................... 80 3.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................. 99 3.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI................................................................................................................................... 100 3.5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ....................................... 103 3.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ...................................................................................................................................................... 103 3.7. A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE, KÖZÉP ÉS EMELT SZINTEN TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS LEHETŐSÉGEI ........................................................................................................................... 104 3.8. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ......................... 104 3.9. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJÁT, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁIT ............................................. 123 3.9.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje és korlátai ...................................................................................................................................................... 123 3.9.2 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ....................................................................... 126 3.9.3. A magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................................... 128 3.9.4. Az otthoni, napközis, tanulószobai elkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................................................................... 129 3.10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................ 130 3.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .......................................... 130 3.12. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ...................................................... 133 3.12.1. Egészségnevelési tevékenységeink elvei ....................................................................................... 133 3.12.2. Környezeti nevelésünk elvei .......................................................................................................... 135 3.13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........................................................... 138 3.14. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK .............................................................................. 140 3.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEINK ........................................... 141 4. SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................................................... 142 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK......................................................................................................................... 177 5.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................................................... 177 5.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA .................................................................. 177 5.3.A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .................................................................................................. 177 5.4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................................................................ 177 6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................................... 179 6.1. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK VÉLEMÉNYE........................................................................................ 179 6.2. AZ ISKOLASZÉK (SZÜLŐI KÖZÖSSÉG) VÉLEMÉNYEZŐ NYILATKOZATA ......... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 6.4. A NEVELŐTESTÜLET ELFOGADÓ NYILATKOZATA .................................................................................... 179 7. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 180
3
"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert)
KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Iskolánk, a Csillagfény Középiskola és Szakiskola tevékenységével elkötelezi magát, hogy partnerei igényét minél teljesebb körben kielégíti, rugalmasan alkalmazkodva az intézményt érintő kihívásokhoz. Alapelveink meghatározásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések vezérelnek bennünket. Tanulóinkat igyekszünk felkészíteni az információs társadalom új igényeire és szükségleteire: számítógép-használat, idegennyelvtudás, könyvtárhasználat. Fontosnak tartjuk a folyamatos és állandó önművelés igényének kialakítását tanulóinkban, tudatosítva, hogy e nélkül ma már nem boldogul senki a mindennapi életben. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy tanítványainkat a káros szenvedélyek nélküli egészséges életmódra neveljük, amelyben a szabadidő hasznos eltöltése fontos szerepet kap. Az új értékek és kihívások mellett fontosnak tartjuk a lakóhelyhez való kötődés kialakítását, valamint olyan viselkedési formák kialakítását, amelyekben a fegyelem, segítőkészség, udvariasság, idősek tisztelete kiemelkedő szerepet kap. Kiemelt célunk, hogy nevelési-oktatási feladatainkat magas színvonalon végezzük, amelyhez folyamatosan keressük az új és hatékony módszereket, megoldásokat. A mindennapi életben felhasználható képességek fejlesztésével korszerű és alapos ismeretekhez kívánjuk juttatni tanítványainkat, hogy képessé váljanak önálló alkotó munkára. Tiszteljük a tanulót, mint embert, segítjük jogainak érvényesítésében, kötelességei teljesítésében. Minden módon elősegítjük lelki, szellemi és testi gyarapodását. Célunk, a tanulókat olyan szakképesítésekhez juttatni, amelyek elhelyezkedési esélyt adnak számukra. Küldetésünk, hogy munkánkat és eredményeinket folyamatosan javítva magas szinten megfeleljünk a változó világ igényeinek. "A világ teli van azzal, amit "idebenn" tanítani kell, nem az iskola unszolja az életet, hogy fogadj el tőlem valamit, hanem az élet az iskolát: ugyan teremts már valami rendet abban, amivel én már a gyermekagyat is elborítom." (Németh László)
4
1. BEVEZETŐBEVEZETŐ 1.1. Az intézmény alapítása A Csillagfény Alapítvány kuratóriuma 2010. május 13. napi ülésén határozatot hozott a CSILLAGFÉNY Középiskola és Szakiskola létesítéséről. A Csillagfény Alapítvány létrehozásának célja az volt, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek tanulási, képzési és továbbképzési lehetőségeit megteremtsék, növelve ezzel a munkaerőpiacon versenyképességüket. Számunkra fontos, hogy minden gyermek megtalálja intézményünk falain belül azokat a tevékenységeket, iskolatípusokat, amelyek elősegítik önkifejező képességének gyarapodását, és alkalmazható szakmai tudás megszerzését. Széles kínálattal rendelkezünk, amelyet elérhetővé kívánunk tenni minden gyermek számára. Az alapító okiratban foglalt célja, hogy alap és középfokon, általánosan és emelt szinten képző, gyermekközpontú, az ismeretközvetítést, a személyiség és képességfejlesztés szolgálatába állító, a gyermekek aktív tevékenységére építő intézményt működtetessen. Az iskola megalapításakor az alapítókat a közösségépítő, a hagyományteremtő és ápoló szándék vezérelte. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén jellemző a kistelepüléses szerkezet. Ennek megfelelően tevékenységünket több településen folytatjuk.
1.2. Az intézmény adatai Neve Székhelye Alapítója és fenntartója A fenntartó típusa Működési területe OM azonosítója Típusa
Telephelyei
Alapfeladatai
Csillagfény Középiskola és Szakiskola 4327 Pócspetri, Iskola út 4. Csillagfény Alapítvány 4325 Kisléta, Vöröshadsereg u. 52. közhasznú alapítvány Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye közigazgatási területe 201421 többcélú intézmény, közös igazgatású köznevelési intézmény 4400 Nyíregyháza, Gálya utca 60. (ügyintézés helye) 4533 Sényő, Kossuth út 20/c 4374 Encsencs, Fő út 68.sz. 4562 Vaja, Leiningen u 1. 4372 Nyírbéltek, Kossuth u 1-3. 4363 Nyírmihálydi, Zrínyi út 11-13. 4552 Napkor, Kossuth út 59. gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás
5
1.3. A pedagógiai program törvényi háttere A pedagógiai program elkészítésénél a következő jogszabályokat vettük figyelembe:
az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/1997. (II.13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 10993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról a 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről az 1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről a 10/2007.(II.27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről a 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzék módosításának eljárásrendjéről a 27/2012.(VIII.27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2001. (VII.27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. ( XII. 30.) MüM rendelet módosításáról a 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet a többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 133/2011. (VII. 18.) kormányrendelet alapján)
6
1.4. Az intézmény szakképzési szerkezete Szakközépiskolai oktatásban megszerezhető szakképesítések a következők: (2013. szeptember 1-től)
Száma
Száma
Megnevezése
2.
Szociális szolgáltatások
III.
Oktatás
IV.
OKJ-s szakképesítések
Száma
Ágazat
Szakmacsoportok
Megnevezése
Megnevezése
54 761 01 Szociális 55 762 06 54 140 02
3.
Pedagógia 54 140 01
7.
Informatika
XII.
Távközlés
54 481 03
XIII.
Informatika
54 481 04
XXIV.
Közgazdaság
54 344 01
15 .
Közgazdaság
16
Ügyvitel
54 344 02 XXV.
54 346 01
Ügyvitel
54 346 02
Gyermekotthoni asszisztens Szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Pedagógiai és ifjúsági felügyelő Gyógypedagógiai segítő munkatárs Informatikai hálózattelepítőés üzemeltető Informatikai rendszergazda Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Irodai asszisztens Ügyviteli titkár
Szakiskolai oktatásban megszerezhető szakképesítések a következők: (2013. szeptember 1-től) Szakmacsoportok Száma
Megnevezése
Száma
2
Szociális szolgáltatások
III.
9
Építészet
XVI
11 18
Faipar Kereskedelemmarketing Vendéglátásturisztika
20
Mezőgazdaság
17
Ágazat Megnevezé se Szociális
OKJ-s szakképesítések Száma 34 762 01
Megnevezése Szociális gondozó és ápoló Festő, mázoló, tapétázó Kőműves és hidegburkoló Asztalos
XVIII
Faipar
34 582 04 34 582 08 34 543 02
XXVI.
Kereskedelem
34 341 01
Bolti eladó
Vendéglátóipar
34 811 01 34 811 04
Cukrász Szakács
35 521 02
Mezőgazdasági gépjavító
34 623 01
Erdészeti szakmunkás
XXVII XXXI. XXXII.
Építőipar
Mezőgazdasági gépész Erdészet és vadgazdálkodás
7
OKJ-s szakképesítések
Száma
táblázatot formázott
Száma
Szakmacsoportok
Megnevezése
22.
Szociális szolgáltatások
33 762 01 0010 33 02
Szociális gondozó és ápoló
16.
Ügyvitel
33 346 01 1000 00 00
Irodai asszisztens
31 341 01 0010 31 02
Élelmiszer-és vegyi áru eladó
52 344 02 0000 00 00
Vállalkozási ügyintéző Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Pedagógiai asszisztens
Megnevezése
15.
Kereskedelemmarketing Közgazdaság
7.
Informatika
54 481 03 0010 54 01
3.
Oktatás
52 140 01 0000 00 00
17.
Az intézményben a 2012-2013. tanévtől oktatható szakképesítések: Szakképesítés Szakmacsoport
Szociális szolgáltatások
Ágazat
Szociális
Azonosító száma
34 762 01
Szociális gondozó és ápoló
54 761 01
Gyermekotthoni asszisztens
55 762 06 54 140 02 Oktatás
Megnevezése
Pedagógia 54 140 01
Szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Pedagógiai és ifjúsági felügyelő Gyógypedagógiai segítő munkatárs Informatikai hálózattelepítőés üzemeltető
Távközlés
54 481 03
Informatika
54 481 04
Informatikai rendszergazda
Építészet
Építőipar
Faipar
Faipar
34 582 04 34 582 08 34 543 02
Közgazdaság
Közgazdaság
Festő, mázoló, tapétázó Kőműves és hidegburkoló Asztalos Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző
Informatika
54 344 01 54 344 02 Ügyvitel Kereskedelemmarketing Vendéglátásturisztika Mezőgazdaság
Ügyvitel
54 346 01 54 346 02
Irodai asszisztens Ügyviteli titkár
Kereskedelem
34 341 01
Bolti eladó
Vendéglátóipar
34 811 01 34 811 04
Cukrász Szakács
Mezőgazdasági gépész Erdészet és vadgazdálkodás
35 521 02
Mezőgazdasági gépjavító
34 623 01
Erdészeti szakmunkás
8
Munkarend
nappali esti nappali esti nappali esti nappali esti nappali esti nappali esti nappali esti nappali, esti nappali, esti nappali, esti nappali esti nappali esti nappali, esti nappali, esti nappali, esti nappali, esti nappali, esti nappali esti nappali esti
táblázatot formázott
2. NEVELÉSI PROGRAM „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” (Curie)
2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az iskola küldetése, pedagógiai alapelveink Pedagógiai programunkban jövőképünket hagyományainkra alapozva a kor kihívásainak megfelelően a következőkben határoztuk meg:
A nevelő-oktató munka meghatározója az európai humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Évezredünk erősödő kihívásai motiválják az idegen nyelvek elsajátíttatását, az informatikai kultúra és az egész életen át tartó tanulás készségének kialakítását, hangsúlyozását. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ehhez a tájhoz értelemben és érzelemben egyaránt kötődő polgárt kíván, aki tehetségéhez és lehetőségéhez mérve sokat akar tenni szülőföldjéért, és örömét leli a végzett munkában. A szakmai képzéshez vezető utak változatos és széles kínálatát nyújtjuk. Kiemelt feladatunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. A nálunk és más iskolákban végzett tanulók érdeklődésük szerint választhatnak versenyképes szakmákat.
9
Erősíteni kívánjuk az iskola kompenzatív jellegét az esélyegyenlőségi alapelveket szem előtt tartva. Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Így az iskolában folyó állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak nevelését. A fentiek értelmében ezért fontos feladatunk a megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó ember nevelése.
Mindezek megvalósítása érdekében fokozott figyelmet fordítunk: a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésére, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálására, a szociális hátrányok feloldására, az oktatást, nevelést szolgáló taneszközök, felszerelések folyamatos korszerűsítésére, az ifjúság egészségével és életvitelével kapcsolatban jelentkező negatív tendenciák megállítására, a tehetséggondozó tevékenységi körök működtetésére, az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítésére, a fiatalok „életterének” – a szórakozás, a turizmus, a szabadidő eltöltése, egészséges életmód – humanizálására, a helytörténet, a szűkebb régió történelmének, hagyományainak megismertetésére, az iskolai és a szülők kapcsolatának erősítésére. Annak tudatában, hogy az iskola csupán egy a nevelési tényezők közül, amely azonban döntő befolyást gyakorolhat a tanuló személyiségének alakulására, a szülő feladatát át nem vállalva, de őt segítve működünk együtt a szülői házzal.
Nevelői munkánkban fontosnak tartjuk, hogy kicsit mindenki legyen osztályfőnök ott, ahol tanít. Vissza kell adnunk a „szabad beszélgetések órájának” rangját: minden szaktanár adjon lehetőséget erre a tanulóknak a tanórákon kívül is. Munkánkban a társadalom, a gazdaság, a szülő igényeit a legnagyobb mértékben vesszük figyelembe. Saját hagyományainkra építve kell kitekintenünk közeli és távoli környezetünk eredményeire és felhasználni mindazt, ami beépíthető a már meglévő értékeink tárházába. Számolnunk kell a fellazult társadalmi kapcsolatok rendszerével, mert egyre több a másoktól ilyen-olyan okból elforduló ember. Tanítványainkat fel kell készíteni egy keményebb világra, de nem szabad lemondanunk a szeretetről, a művészetről, amely segít emberként megélni ezt a világot.
Mivel a nevelés célja és tartalma mindig a társadalmilag is hasznos életre való felkészítés, a nevelési tartalom kialakításában figyelembe vesszük az általános emberi értékeket, a tágabb és szűkebb társadalmi környezetet, a szülők igényeit, a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit. Célunk az, hogy a fiatalok birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá való váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.
10
Ezért arra törekszünk, hogy a tanulók: tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, ne éljenek drogokkal, kerüljék az alkoholfogyasztást és a dohányzást; ismerjék saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére; rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével; kellő jártasságot szerezzenek az ismeretszerzés módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására; olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széles körű, mobilizálható, konvertálható; legyenek készek új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra; az Európai Uniós tagság megvalósulásával olyan tulajdonságoknak is meg kell erősödniük tanulóinkban, mint a tolerancia, és a másság elfogadása; munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak; legyenek nyitottak a világ, a természet, a haza, a társadalom aktuális kérdései iránt; képesek legyenek a demokrácia megteremtésére és működtetésére; törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével; jó ízléssel gyarapítsák tárgyi környezetüket, legyenek képesek eligazodni a művészet, a tudomány és a kultúra különféle területein. Olyan iskolát építünk, melyben a diákok és tanárok egyaránt otthon érezhetik magukat. Olyan légkört biztosítunk, melyben a kreativitás, önmegvalósítás szabadsága igazi cselekvésre késztet minden szereplőt, harmonikus viszonyt teremtve, és egyre magasabb szintű tudás megszerzésére sarkallva, inspirálva tanárt és diákot egyaránt. A művészeti nevelésben céljaink és feladataink között kiemelt helyen szerepel, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra 2.1.3. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása „Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.” (Németh László) A Csillagfény Középiskola és Szakiskola pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánk biztosítson olyan légkört, amelyben a tanulók képesek és akarnak dolgozni. Munkájukat ösztönözze ez a légkör, az elismerések motiválják a tevékenységüket. a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulók tisztelik tanáraikat, a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden diák számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
11
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat, amelynek megvalósítása során a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbfejleszthető alapműveltséget nyújtunk, fejlesztjük a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához, iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, el kell érni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
Folyamatosan fejlesztjük iskolánk kapcsolatrendszerét, részt veszünk lakóhelyünk életében, ennek keretében sok lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életét, tevékenységét, eredményeit minél jobban megismerhessék a szülők, valamint környezetünk polgárai, rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, kapcsolatot tartunk a megye iskoláival, felsőoktatási intézményeivel.
Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik, van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az önálló ismeretszerzésre, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
12
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy a felsorolt tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel.
2.1.3. Az iskola oktatási céljai Oktatási célrendszerünket abból kiindulva fogalmaztuk meg, hogy megfeleljünk az adott kor kihívásainak és tanítványainkat felvértezzük a legkorszerűbb ismeretekkel. Számunkra fontos, hogy minden gyermek megtalálja intézményünk falain belül azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik önkifejező képességének gyarapodását. Ezt a széles kínálatot bármely gyermek számára elérhetővé kívánjuk tenni. Iskolánk programja egy olyan intézményrendszer és hálózat megvalósulását jelenti, amely az általános iskolától a középfokú szakképzésen át a felsőoktatásig megvalósítja a fiatalok szegregációmentes együttélését, a tanuláshoz, a szebb élethez való joggyakorlati kibontakoztatását. A középfokú oktatásban pedig a kilencedik osztálytól az érettségiig módot ad a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára a tanulásra, a továbblépésre, önbecsülésük megszerzésére, megőrzésére.
A szükséges közismereti műveltségen kívül nagyon alapos szakmai ismereteket kell adnunk diákjainknak. A magyar nyelv ápolása, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a nemzeti tudat megerősítése, a lokál-patriotizmus hangsúlyozása. Az élő idegen nyelvek tanulásának ösztönzése. A számítógépes ismeretek elmélyítése, az internet adta lehetőségekre való rámutatás. A környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Piacképes ismeretek nyújtása, amellyel tanulóinkat „versenyképessé” tehetjük a piacgazdaság egyre nehezedő körülményei között. Az arra nyitottaknak művészeti ismereteik további gyarapítását, ilyen irányú tehetségük kibontakoztatását biztosítjuk. A tehetségek gondozása. Nemcsak a tehetséges tanulókra kell figyelnünk, hanem a valamilyen hátrányban szenvedőkre, a valamiért leszakadókra is.
13
2.1.4. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető feladatai, eszközei és eljárásai
Alapvető feladatunk, hogy pedagógiai munkánkban a Nemzeti alaptanterv szellemisége érvényesüljön. Mindehhez Pedagógiai Programunkban megfogalmazzuk fontosabb feladatainkat. A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Az iskola által megfogalmazott Pedagógiai program a Nemzeti alaptanterv szellemiségére épül, megfogalmazódik benne annak értékrendje, alapelvei, követelményei. Kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában a tanulók egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. Amikor az egyes társadalmak és csoportok fejlettebb szintre lépnek, akkor a különböző társadalmi rétegek tekintetében kisebb-nagyobb mértékű kompetenciahiányok lépnek fel, ugyanis az új és magasabb szint által megkövetelt technikák, technológiák használatát, az új ismereteket az embereknek el kell sajátítaniuk. Ehhez azonban rendelkezniük kell olyan alapkompetenciákkal és ismeretekkel, amelyekre építeni lehet a következő szint eléréséhez szükséges tudásszintet. A kiemelt fejlesztési feladatok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés Nevelésünk alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.
14
nyújtson segítséget az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.
15
A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.
Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.
16
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania: hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Nevelési- oktatási céljaink megvalósulása sikeresnek mondható akkor, ha
a végzős diákjaink megfelelnek az adott szakterületen előírt, a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelményeknek, a szakmai feltételeknek vagy a továbbtanulás követelményeinek, a tanulók a minimálisan elvárható követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján a tőlük telhető legjobb teljesítményre és eredmény elérésére törekszenek, ha diákjaink rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket az önképzésre, az önálló fejlődésre és önkifejezésre, valamint arra, hogy a szakképzés, esetleg a felsőfokú képzés követelményeinek a későbbiekben megfeleljenek, ha el tudjuk érni, hogy lehetőleg minél több diákban kialakuljon egy határozott elképzelés a jövőjét illetően, ha ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat,.
17
formázott: Betűtípus: Times New Roman
2.1.5. A célok, a feladatok megvalósításának eszközei
Elsődleges eszköz a tanítás-tanulás, a tanítási óra, ahol a jogszabályok előírásainak betartásával a kerettantervek és az iskolai helyi tanterv ismereteinek feldolgozása folyik. Társas, közösségi élet szervezése a diákönkormányzat közreműködésével, hagyományok, ünnepek, évfordulók, megemlékezések, közös programok (éves iskolai munkatervben foglaltak alapján) Szabadidős tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten (túrák, kirándulások) Szakmai tehetséggondozás, pályázatokon, versenyeken való részvétel, az egyéni alkotó munka feltételeinek biztosítása a szakműhelyekben tanórán túl is. Társadalmilag hasznos munka, közösségi munka végzése
Iskolánkban alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Nevelési eljárások
Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
Közvetlen módszerek
Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés
Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája
Közvetett módszerek
A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita
2.1.6 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek nevelőtestületNevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása, a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Intézményünkben nem folyik projektoktatás, így ennek szabályozása nem képezi részét pedagógiai programunknak.
18
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Oktató – nevelő munkánk minden területén a tanulók fejlődő személyiségének lehetőség szerinti teljes kibontakoztatása, az egyéni készségek és képességek figyelembe vételével, a személyiség komplex fejlesztése a fő feladatunk Ezért az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok nemcsak ebben a fejezetben, hanem a nevelési program és a helyi tanterv minden egyes elemében megjelennek. Az iskola, többi nevelési formájával együtt, arra törekszik, hogy tanulóink olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; akik számára fontosak az erkölcsi értékek, a konfliktusok kezelésére, feloldására is képesek; akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik. A másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat. A személyiség fejlesztése a képességek fejlesztésén keresztül valósul meg. A képességek kialakítása és fejlesztése a szükséges tevékenységek gyakoroltatása révén valósítható meg. A személyiségfejlesztés első feladata a személyiség jegyek feltárása, a kiindulási állapot rögzítése. A személyiségfejlesztés területén céljaink a következők
Az olyan személyiségjegyek kialakítása, mint az önállóság, felelősségtudat, vállalkozói szemlélet és gondolkodásmód, önképzés igénye. Nagy figyelmet fordítunk a tanulásszervezési stratégiák kidolgozására, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítésére. Törekszünk kialakítani tanítványainkban az információ befogadásának, értékelésének, rendszerezésének képességét. Hatékonyabbá kell tennünk a tanítási órákat. Meg kell tanítani a gyermekeket a helyes időbeosztásra, a tanulás megtanulására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátítására. Növelni igyekszünk a tanulói munkáltatás arányát, a differenciált foglalkozásokat a tanulók megfelelő terhelése, képességeik optimális fejlődése érdekében. Törekszünk a tanulók belső motiváltságának fejlesztésére, a sikerélmény biztosítására, mely fokozza a nyitottságot, fogékonyságot, segíti az értékek befogadását. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. A tanulás, az ismeretszerzés helyi színtere legyen a könyvtár. Rá kell nevelni tanítványainkat az olvasás, a könyv szeretetére, a szótárak, szakkönyvek, lexikonok használatára. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a tanuló a családból és az általános iskolából, ám tudatosabb kiaknázásuk a középiskolában történhet. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása.
19
Ne hagyjuk a tanítványainkat unatkozni! Olyan gazdag, változatos tevékenységet kell kínálni, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való elfoglaltságot. Ma ez nem tűnik könnyű feladatnak, hiszen gyakran találkozunk közömbös, érdektelen és igénytelen magatartással. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. Fontos, hogy a fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett a cselekedtető, szemléltető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, és segíteni kell abban, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Tudjon élni jogaival, s teljesítse kötelességeit. Mindehhez szükséges: az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, a megfigyelő képesség fejlesztése, a sokoldalúság igényének kialakítása, a növekvő információ-áramlatban való tájékozódás képességének, a problémamegoldás képességének és a hatékony kommunikáció- és kifejezőkészség kialakítása. A személyiségjegyek alakítása jóval nehezebb, felelősségteljesebb feladat, mint valamely ismeretanyag átadása. A nehézséget növeli, hogy ezt a tantestület egésze csak közösen tudja hatékonyan megoldani. A tanári munka csupán akkor lehet eredményes, ha a tanulókkal nemcsak ismereteket közlünk e területen, hanem rendszeresen gyakoroltatjuk is azokat az oktatási-nevelési folyamatban. A tanulás során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességének fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra. Az egész tantestületnek fel kell vállalni, hogy a saját tantárgyában mindenki egyre inkább áttér olyan módszerek alkalmazására, amelyben a tanulók rákényszerülnek az önálló ismeretszerzésre, az önálló tevékenységre. Ez nem rövidtávú folyamat lesz. A továbbiakban tudatosan kell törekedni arra, hogy az önértékelés alakításán belül egyre több lehetőséget kapjanak a tanulók saját maguk kipróbálására, tevékenységük gyakorlására, azoknak értékelésére. A sok átélt élménnyel el lehet érni, hogy a tanulók önismerete javuljon. Összetett feladatoknál lehet fejleszteni az önszervező képességet azzal, ha a feladat elvégzésén kívül a megoldás szervezését is értékeljük. A tanulókban már most ki kell alakítani a munkavégzésükkel kapcsolatos felelősségtudatot. A marketing szemléletre akkor tudjuk nevelni tanulóinkat, ha mi is ebben a szemléletben tevékenykedünk. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető motiváló terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása.
20
A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek. Feladat
Önismeret fejlesztése
Együttműködési képesség fejlesztése
Szociális képességek fejlesztése
Demokratikus iskolai élet szervezése Kognitív képességek fejlesztése
Eszköz, módszer Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, beszélgetések, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális önértékek megalapozása. Az önállóság és felelősségtudat fejlesztése. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi versenyeken, az ének-, zene, irodalmi és képzőművészeti tevékenységekben. Ennek alappillére az önismeret és önbizalom. A szorongás– mentességet a megfelelő magabiztosság és önbecsülés mutatja. Pedagógiai feladatunk, hogy a gyermekeket megfelelő önismerethez juttassuk, erősítsük önmagukba vetett hitüket. Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a közösséggé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek megismerése. Önirányító- és önkormányzó- képesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában. Differenciált viselkedési minták alkalmazását, kooperációs képesség fejlesztését, az élethelyzetek differenciált észlelési képességét, a másság felismerését és elfogadását, és probléma - megoldó készség fejlesztését jelenti. A megszerzett szociális készségek magukba foglalják az empatikus kompetenciát: annak a képességét, hogy magunkat más helyébe képzeljük; az interperszonális kompetencia: a jó modort, az érzelmek kifejezését, önirányítást, valamint a fentiek integrálását öleli fel. A diákönkormányzat működési feltételinek megteremtése, kompetencia körbe tartozó közös döntések meghozatala, diákkörök működtetése, a diákjogok érvényesítése. A közösség életét meghatározó szabályok, törvények meghatározása, azokhoz történő igazodás. Az önálló illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások vállalásában és teljesítésében.
21
Kommunikációs képességek fejlesztése Versengés képességének fejlesztése
Az egészséges életmód kialakítása
Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán: az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai illetve alkotó olvasás) elérése érdekében végzett tevékenységek. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Versenylehetőségek teremtése-csoportos, egyénitanulmányi, sport, játék, előadói, művészeti. Az egészséges versenyszellem kialakítása. Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli sportolási lehetőségek biztosítása. Megfelelő életritmus, célirányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely biztosítja a fejlődő szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi, testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést.
Valamennyi feladat, eszköz és módszer működtethető a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. Az elinduláshoz kifejezetten jó lehetőség a szünetekben, a tanórák után való beszélgetések. Minden pedagógus tartsa nagyon fontos feladatának, hogy egyre többet beszélgessen a diákokkal. A tanítás tanulás folyamatában, nevelőmunkánkban, az alábbi kulcskompetenciák kiemelt helyen szerepeljenek. Anyanyelvi kommunikáció Mely magában foglalja a szövegek szóban és írásban (hallott és olvasott értése, szövegalkotás) való alkotását. Tanulóink anyanyelvüket használják helyesen, ezzel a nyelvi eszközzel igazodjanak el társadalmi és kulturális környezetükben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik a tanulók kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése minden óra és minden tanár feladata. A fejlesztés érdekében hasznosítjuk a kompetencia mérés eredményeit. Idegen nyelvi kommunikáció Minden készség és képesség ide tartozik, ami az anyanyelvi kommunikáció része, és kiegészül az idegen nyelv sajátosságaival. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, ami a gondolatok más jelrendszerrel történő (a tanult idegen nyelv) közvetítése, más kultúrák megértése. A tanuló nyelvtudásának szintje változó: hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, és íráskészség. Változhatnak az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a
22
társadalmi hagyományoknak, valamint változatosságának az ismerete is.
a
nyelvek
kulturális
vonatkozásainak
és
Matematikai kompetencia Ez a fejlesztési terület felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását: képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok, valamint ezek alkalmazását. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Az általános iskolákból hozzánk kerülő tanulók gyenge matematikai felkészültsége miatt kiemelten fontos a korrepetálások megszervezése, tartása. Természettudományos kompetencia Tanulóink értsék a természetben, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt zajló kölcsönhatás folyamatait. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Iskolánkban természettudományhoz kapcsolódó tantárgyak: biológia, egészségtan, földrajz, fizika, kémia, az oktatott szakmáknak megfelelő szakmai tárgyak, munkavédelem. Digitális kompetencia Ez a terület felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció, és a szabadidő terén. Az idetartozó készségek, alaptevékenységek a következők: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Iskolánkban digitális kompetenciához kapcsolódó tantárgy az informatika. Szociális és állampolgári kompetencia A személyiségfejlesztésnek ez a területe felöli a harmonikus életvitelt, a társadalomba való beilleszkedést, a közösségi értékeket, és azt, hogy az egyén hatékonyan tudjon részt venni az egyre sokszínűbb társadalmi életben. Iskolánkban ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: osztályfőnöki óra, történelem, társadalmi ismeret, állampolgári ismeret, vállalkozási ismeretek, gazdasági és jogi ismeretek. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Segíti tanítványainkat a mindennapi életben, leendő munkahelyén, hogy tudják kezelni tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Iskolánkban ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: társadalomismeret, állampolgári ismeret, vállalkozási ismeretek, gazdasági és jogi ismeretek. Esztétika- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvein és a média segítségével.
23
Iskolánk valamennyi tevékenységének az esztétikai művészeti nevelés az alapja alapfokú művészeti iskola lévén. Ehhez a témához is kapcsolódnak tantárgyak. Hatékony, önálló tanulás Tanulóink legyenek képesek kitartóan, szorgalmasan tanulni, saját otthoni tanulásukat megszervezni, gazdálkodni a tanulásra fordított idővel. Az önálló életre nevelés fontos eszköze, hogy tanulóink tudjanak önállóan ismereteket elsajátítani, alkalmazni, mivel az élethosszig tartó tanulás erre a korosztályra fokozottan igaz. Osztályfőnöki órákon kapjon kiemelt figyelmet a hatékony és önálló tanulási módszerek elsajátítása. Minden tantárgy és minden pedagógus feladata az önálló ismeretszerzésre való felkészítés.
2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetben végzi tanulmányait. A helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakad. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. 2.3.1.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a) Testnevelési órák keretében A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív emocionális hatásainak összehangolása. Jó hangulatú órák biztosítása. A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú futás alkalmazása minden órán. Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása. A tanulók optimális testsúly-testmagasság arányának megállapítása hazai standard értékek alapján. A reggeli torna gyakorlatainak megtanítása és rendszeres alkalmazásának szorgalmazása. Alapgimnasztikai gyakorlatok.
24
b)
Motoros próbák, felmérések elvégzése ősszel és tavasszal. A próbák beépítése a testnevelési órák anyagába. Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje a motoros próba: kardio – respiratorikus állóképességet erőt az izomerő állóképességet testösszetételt A tanulók fizikai állapotának mérése – évente kétszer. A testnevelési órák higiéniájának biztosítása, a lehetőségeknek megfelelően. Tiszta, olcsó, lehetőleg egységes tornafelszerelés. A testnevelési órákhoz öltözőrend kialakítása – feltételektől függően. A testnevelési órák utáni tisztálkodási feltételek biztosítása. Az egyéni higiéné, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók tapintatos elvégeztetése, higiénés szokások kialakítása. Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése. Egészségügyileg hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése – könnyített testnevelés. Más tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése. Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása. Az egészséges, főleg vitamindús tartalmú táplálkozásra való törekvés. A napi egy alma program lehetőség szerinti bevezetése. A fogmosási szokások felmérése, fontosságának tudatosítása. Alvási, pihenési szokások felmérése, élettani hatásának megértetése. A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna szokásának kialakítása. A dohányzás és alkoholos italok fogyasztási szokásainak felmérése. Csökkentésükre irányuló nevelői hatás, programok alkalmazása.
c) A tanórán kívüli szabadidő keretében: A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése házi versenyek, bajnokságok edzések (szakosztályi) A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése. Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében. Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is). 2.3.2. Az egészséget támogató környezet kialakítása a) A biztonságos iskolai környezet kialakítása Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére.
25
Tűz- és bombariadó terv elkészítése, megfelelő végrehajtásának gyakoroltatása. Megelőző balesetvédelmi oktatás.
b) Az egészséges környezet kialakítása Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére. Az iskolai felszerelések, berendezések vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését. Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira. Törekszünk az iskola zöld környezetének növelésére és azoknak a tanulók általi ápolására. c) Hátrányos helyzetű csoportok egészségi egyenlőségeinek kezelése Cél: Az ebbe a csoportba tartozó tanulók életkörülményeinek és egészségi állapotának javítása szükség szerint. Érintettek lehetnek: munkanélküli szülők gyermekei rokkantnyugdíjas szülők gyermekei veszélyeztetett családban élők roma tanulók A velük való foglalkozás óriási figyelmet és megértést kíván a pedagógusoktól, főleg az osztályfőnöktől. d) Különböző betegségek megelőzése, csökkentése Cél: egészséges környezet kialakítása, a környezeti tényezők egészségkárosító hatásainak csökkentése.
A helyes és jó munkakörnyezet biztosításával számos betegség megelőzésében szerepe van az iskolának. Jó tanulópadok, székek, világítás (gerincbetegségek, rossz testtartási problémák megelőzése, javítása). Gyógytestnevelés. Orvosi és védőnői szobák kialakítása, felszerelése, takarítása, karbantartása.
e) Az egészségmegtartó és betegségmegelőző képesség alakítása A jövőkép szempontjából lényeges elemek: a természetvédelem, a környezetvédelem, az egészségvédelem. Színterei: tanítási órákon: biológia, kémia, földrajz, fizika és a többi órákon is. Célja, hogy folyamatosan felhívjuk a figyelmet az egészség és az egészséges környezet védelmére. Kirándulásokon, túrákon. Törekvés a természet: az erdő, a víz szeretetére, megbecsülésére és megóvására. Táborokban: gyakorolni és elmélyíteni az órákon szerzett ismereteket a környezetvédelem, a természetismeret területén.
26
2.3.3. Az egészséges életmód programja, a kockázati tényezők csökkentése A dohányzás visszaszorítása DADA Program kiterjesztése lehetőleg minden tanulócsoportra. A dohányzás megelőzésében fontos a példamutatás. Ennek érdekében felkérjük a pedagógusokat, a dolgozóinkat, a dohányzástól való tartózkodásra, különösen a tanulók előtt. A hangsúly a dohányzás szokásának megelőzésén van. Fel kell hívni figyelmüket a káros hatásokra és az őket fenyegető veszélyre: a dohányzás egészségkárosító következményeinek tudatosítására nemet mondani a dohányzásnak az egészséges életmódra nevelés egészséges étkezés a sport szeretete kortárs oktatók bevonása iskolaorvos, osztályfőnök és a szaktanárok előadása fokozott figyelem a nevelők részéről plakátok sokszorosítása Drogprevenció A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadása valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. Fontos a kortárs segítők közreműködésének biztosítása. A drogprevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek. A Nemzeti stratégia is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók: Iskolai programok a) Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Sok tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, és így a drogprevencióhoz is. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat). Osztályfőnöki órák (Az iskola a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása, mint ismeretátadási és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide).
27
b) Tanórán kívüli foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, egyéb játékos programok), egészségnap vagy drogprevenciós nap (az iskola egészét átfogó előre tervezett programok komoly szervezést, felkészülést igényelnek), hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében (sportrendezvények, kulturális programok, és az anti-drog diszkó, ez utóbbi csak kiváló szervezéssel és garantált szermentes voltával biztosítja a deklarált célt), szakmai tanácskozások, tréningek (elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését célozza meg, de a DÖK képviselőket is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma). c) Iskolán kívüli rendezvények kortárs-segítő képzés kirándulások, túrák, sportprogramok (regionális rendezvények, amelyeket jeles sportolók, popsztárok tesznek népszerűvé. Elindítója lehet helyi rendezvénysorozatnak). d) Egészséges táplálkozás Tanulók étkezési szokásainak felmérése. Osztályfőnöki órák, biológia órák keretében az egészséges étkezésről, életmódról beszélgetni. Iskolai büfében kapható áruk kínálatának megváltoztatása, az egészséges táplálkozást elősegítő termékek szélesebb körének megjelenése. Iskolaorvos bevonása, tanórákon történő előadás tartása. Egészségnapok szervezése. e) Szociális egészségnevelés A serdülőkor időszakában a fiatalok mélyreható testi és lelki fejlődésen mennek keresztül, amelyek során meg kell hogy tanuljanak életre szóló döntéseket hozni, felelősséggel viseltetni önmaguk és mások iránt. Ugyanakkor a társadalom gyors változásai, a hagyományos értékek elveszítése, a családon belüli kapcsolatok meggyengülése, hamis értékek előtérbe kerülése sokakat veszélyes szexuális viselkedési formák (prostitúció nagyszámú szexuális partner) veszélyeit, és ki kell fejlesztenünk bennük azt a készséget, hogy képesek legyenek e veszélyeket elkerülni.
Anatómiai ismeretek feltérképezése Mit jelent a szeretet, szerelem ebben a korban, mi a deviáns magatartás? Kísértések leküzdése, „nemet mondani tudás” Álszemérem AIDS betegségről, terjedéséről, lefolyásáról, megelőzéséről felvilágosító előadások védőnő segítségével.
Egészségnevelő előadások témakörei lehetnek
Egészséges táplálkozás Táplálkozási zavarok - Anorexia, Bulimia Napi higiéné, menstruációs higiéné, menstruációs ciklus
28
Női és férfi nemi szervek anatómiája és élettana Nemiség, fogamzásgátlás Nemi úton terjedő betegségek AIDS Daganatos betegségekről, általános ismertetés Nőgyógyászati vizsgálat, rákszűrés, mell önvizsgálata Szenvedélybetegségek I. Dohányzás Szenvedélybetegségek II. Drog Szenvedélybetegségek III. Alkohol
Mindennapos testedzés feladatai
Testnevelés órán törekszünk a differenciált oktatásra (felzárkóztatás). Iskolai Sportkör – a hét minden napján van valamilyen sportágban. Ide járnak a sportágat szerető és jó teljesítményt nyújtó tanulók (atlétika, röplabda, kosárlabda, labdarúgás). A tömegsport foglalkozásokon szívesen látjuk az iskola összes tanulóját, akik nem versenyszerűen egészségük megőrzése céljából kívánnak sportolni. A gyógytestnevelés foglalkozásokra orvosi beutalóval érkeznek a tanulók, akiknek egy része a rehabilitációs foglalkozások után újra teljes értékű munkát végezhetnek testnevelés órán. Foglalkozásainkat több helyszínen, jó környezetben tudjuk tartani.
2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösséget tágan értelmezzük: a kiscsoportos osztálylétszámok miatt az egész iskola összes tanulóit értjük rajta. Ezért a közösségfejlesztés iskolaszinten valósul meg, ami annyit jelent, hogy egy – egy rendezvényünk mindig a teljes létszámot célozza meg, ezekben aktív partnerként vesznek részt a szülők is. Nemcsak a tanulói közösségre, hanem a tantestületre és a szülök közösségére is, irányulnak ezek a kezdeményezések. Célunk kooperáló gyermekközösség kialakítása. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A felnőtté válás időszakában – ami egyben a szakközépiskola általánosan képző szakasza is –, előnyös, ha minél nagyobb az a közösségi háló, amely körülveszi az embert. Szeretnénk intenzív kommunikációs és érzelmi viszonylatok segítségével érett egyéneket nevelni. Fontosnak tartjuk annak a „mi-tudat” élménynek az erősítését, ami a „csillagfényes diákok” számára az iskolához való tartozás érzését jelenti.
29
2.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élethez, a tanórákhoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók fejlődéséhez, az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a tanulókban, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 2.4.2. Az iskola hagyományrendszere A közösségfejlesztéssel, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkat nagyban támogatják a meglévő hagyományaik ápolása, azok megismertetése új diákjainkkal és hagyományteremtő céllal új rendezvények, programok megvalósítása. A hagyományok megteremtése és megőrzése hozzájárul az iskola arculatának formálásához, öregbíti az iskola hírnevét a közösség által kialakított értékrendet, tükrözi, erősíti az iskolához való kötődést. A nevelőtestület az iskolai hagyományokat nem tekinti merev formáknak. Ezért az iskolai hagyományok a gyakorlat során szervezett tapasztalatok birtokában folyamatos megújítást, továbbfejlesztést és a változó igényekhez való alkalmazkodást indikálnak. Ide tartoznak továbbá azok a tevékenységi formák, pedagógiai folyamatok is, amelyek szabadidőben zajlanak. Ezek a tevékenységek lehetnek például: előadásra, műsorokra, ünnepélyekre, versenyekre, pályázatokra készülés, vagy különböző művészeti és egyéb alkotások készítése, tábor, tanulmányi kirándulás, szabadidős szórakoztató időtöltés, stb. Ezen alkalmak során olyan gyerekek is megmozgathatók, olyan tanulók is sikerélményhez juthatnak, akik egyébként a tanórákon nehezen vagy alig aktiválhatók. Maga a műsor, a verseny, a kész
30
alkotás, stb. a folyamat csúcsa, ahol a gyermekek megmutathatják képességeiket, tehetségüket, átélhetik a sikert. Ennek ellenére, a rendezvények, versenyek, stb. a pedagógiai folyamatban nem célként, hanem a személyiségformálás eszközeként szerepelnek. Iskolai ünnepek Tanévnyitó ünnepség Megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.) Nyílt napot rendezünk a nyolcadik osztályos tanulóknak: Megismertetjük őket az iskolában választható szakmacsoportok, szakmák jellemzőivel, részt vehetnek különböző tanítási órákon, betekinthetnek az iskola életébe. Megemlékezés az 1956-os forradalomról és a Köztársaság kikiáltásáról (október 23.) A Magyar Kultúra Napja (január 22.) Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól (február 25.) Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról (március 15.) Költészet napja (április 11.) A Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) Közösségépítő rendezvények Anyák napja Mikulás ünnepség Karácsony Tanulmányi kirándulások Színház, hangverseny és kiállítások látogatása Farsang Kapcsolódás a világnapok rendezvényeihez (színház, tánc stb.) Környezeti nevelés (Föld, Víz Világnapja stb.) Sportrendezvények Évnyitó és évzáró tantestületi összejövetel, Táborok: téli és nyári táborok 2.4.3. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az intézmény székhelyén, Kislétán nem élnek nemzetiségiek, de a telephelyeken (Sényő, Encsencs, Vaja, Nyírbéltek, Nyírmihálydi) sem. Így a nemzetiségek kultúrájának megismertetése nem képezi részét a pedagógiai programunknak
2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A pedagógusok intézményi feladatait meghatározzák az alábbiak
Az általános iskolából hozzánk kerülő tanulók tanulmányi eredménye kevés jótól eltekintve általában közepes. A tanévkezdés időszakában elvégzett tantárgyi – matematika, fizika, magyar – felmérések eredményei évről évre igen alacsony szintet mutatnak.
31
A legnagyobb gondok az alapkészségekkel mutatkoznak: az írás, olvasás, szövegértés és –értelmezés teljesítménymérései mellett a reáltárgyak körében is számos alig értékelhető produktum akad.
Az iskola ezekre a feszítő szakmai hiányokra, a kompetencia intézkedési terv végrehajtásával részben már talált megoldást, de a korrepetálások nem mindig tudják a hiányosságokat pótolni, bár szinte ez az egyetlen – még valamennyire működő – lehetőség a kezünkben. A pótló – felzárkóztató foglalkozások bevezetésére a kollégium is programot dolgozott ki, amelyet sajátos lehetőségei folytán hatékonyan oldhat meg.
A tanulási hátrányok csökkentéséből ma még a tanítási óra vállalja a legnagyobb részt. Feladatunk, hogy az ismeretnyújtó órák helyett módszereiben gazdag képességfejlesztő foglalkozások valósuljanak meg.
2.5.1. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelességei a következők:
nevelő és oktató munkája során gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
32
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
33
2.5.2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnöki tevékenység legfontosabb céljai az egész iskolára vonatkoztatva: úgy irányítani a tanulók tevékenységét, hogy el tudjanak igazodni a környező világban, ismerjék és védjék környezetüket, optimista szemlélettel éljenek a világban, jövőképük legyen reális és körvonalazható, - ismerjék helyüket a világban, énképük legyen reális, - kerüljék a káros szenvedélyeket. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnökök feladatainak fő csoportjai Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése Az osztályfőnökök kiemelt feladatai, hatásköre, kötelességei és jogai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint az éves munkaterv alapján végzi. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban, foglalkozási tervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti, és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal. Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. Látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.
34
Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Családlátogatást veszélyeztetett tanulóknál saját belátása szerint végez. Fogadóórát tart az előre megadott napokon. Rendszeresen ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja a tanulói törzslapokat, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. A haladási naplóba az órarendet beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. Rendszeresen konzultál az osztályban tanító többi tanárral a tanulók tanulmányi munkájáról, szorgalmáról és magaviseletéről. Ha szükséges, ezzel kapcsolatban megkeresi a szülőket is, kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével. Gondoskodik a jutalmazások, büntetések bejegyzéséről. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. A tanév folyamán alkalmanként szülői értekezletet tart. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Tűz-és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Figyelemmel kíséri a tanulók szabadidős tevékenységét A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.
2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk, hogy minél több tanuló esetében feltárjuk, ha valamiben tehetséges. Figyeljünk oda arra, hogy a kiemelkedően sportoló, a művészetekben tehetséges tanulóinkat a tanulás terén is képességeik maximumára juttassuk, a tehetségeseket ezen a téren is fejlesszük. A tehetség felismerésével kapcsolatos feladataink
35
A küldő iskolákkal, illetve az egyesületekkel és az edzőkkel való kapcsolattartás fejlesztése: lehetőség szerint tájékoztatás kérése a felvett tanulókról hobbi, érdeklődési kör, tanórán kívüli elfoglaltságok, versenyeredmények, sporteredmények tekintetében. Képességek diagnosztizálása – az iskolába való felvételizéskor, az iskolába való belépéskor.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek szerinti haladást lehetőség szerint a csoportok belső differenciálásával oldjuk meg. A tanulók tudásszintje és érdeklődése szerinti bontást osztályon illetve évfolyamon belül a fakultációs rendszer biztosítja. Ezek a csoportok életkorukat tekintve heterogén, érdeklődési körüket tekintve pedig homogén összetételűek. Az idegen nyelveket és az informatikát – a finanszírozhatóság függvényében – csoportbontásban tanítjuk. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívüli, egyéni vagy kiscsoportos (2-3 fős) foglalkozások keretében folyik. A tanórán a kognitív képességek fejlesztése a differenciált oktatás megvalósítása, a kétszintű érettségi előkészítő foglalkozások, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanuló egyéni tanulási módszereit és szokásait, az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére. Tanórán kívüli formái Szakkörök A tantárgyi szakköröket a diákok igénye szerint a munkaközösségek szervezik. Az esetleges tanulmányi versenyekre való felkészítésen túl ezek olyan ismeretek és jártasságok megszerzésére irányulhatnak, amelyek túlmutatnak egy-egy tantárgy keretein. Művészeti körök Ezek elsődleges feladata az ének, a zene, az irodalom, a vizuális kultúra és a művészetek területén a tehetségek ápolása, az ismeretek bővítése. Iskolai sportkör Az egyesületi versenysport-képzés keretein túl, diákjaink részére délutáni sportfoglalkozásokat szervezünk igény és lehetőség szerint. Szabadidős foglalkozások Színház- múzeumlátogatások alkalmával felkelteni a tanulók érdeklődését, feltárni előttük a lehetőséget a világ más irányú megismerésére. Iskolai könyvtár A könyvtár ne csak a könyvkölcsönzés helyszíne legyen, hanem a tanulók töltsék szabadidejüket szívesen a könyvtárban, emellett tekintsék az információ szerzés hagyományos és modern módszereinek helyszínéül.
36
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata Tudatosítani kell a tanulókkal, hogy az iskola létesítményei, eszközei a rendelkezésre állnak. Használják azokat bátran az információhoz való hozzájutáshoz, a felkészüléshez. Meg kell tanítani diákjainkat arra, hogy ezek nagy értéket képeznek és használatuk valamennyiük számára nagy lehetőséget rejtenek. 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarc kialakulásának lehetséges okai:
alapképességek (írás, olvasás, számolás, beszéd) nem megfelelő fejlettsége, tanulási képességek alacsony színvonala, az általános iskolák közötti különbségek, irreális pályaválasztás, rossz időbeosztás, túlterheltség, koncentráció hiány, rossz tanulási technikák, irreális elvárások, érdektelenség, motiválatlanság.
Felismerése a tanuló teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával, szorongás, félelem megjelenése (düh, agresszió), képességek mérése, tudásszint mérések. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók A segítő programok: Tanulási technikák tanítása; A kommunikációs képességek fejlesztése; Differenciált foglalkozás tanórán; Felzárkóztató foglalkozások beindítása a hiányzó ismeretek pótlására; Pótló foglalkozások az élsportolók hiányzásainak kompenzálására; Egyéni foglalkozás szakemberek segítségével; Szakembereink kiscsoportos tréningeken nyújtanak segítséget; Iskolánk vezetése fontosnak tartja, hogy tanórai keretek között is támogassa a tanulási kudarcnak kitett tanulók segítését. 2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Ezen a területen tapasztalatunk alapján a tanulók több típusát ismerjük:
Olyan gyerekek, akiknek szociális képességhiányaik vannak, és még sok mindent nem sajátítottak el. Rendelkeznek megfelelő szociális képességekkel, de ezeket nem mindig mutatják ki.
37
Önértékelési problémákkal küszködnek (vagy ennek teljes hiánya tapasztalható náluk) pl.: félénk, agresszív vagy a család széthullásának traumáját feldolgozni képtelen gyerekek. Ténylegesen nem alkalmazzák szociális képességeiket. képesek minden szempontból elfogadhatóan viselkedni, de egyes szituációkban bizonyos befolyásoló tényezők ezt háttérbe szorítják. (Pl.: hiperaktív, impulzív gyermekek, akik pontosan tudják, hogyan kell viselkedniük, de ezt a viselkedést épp impulzivitásuk gátolja.)
Az egyes típusokhoz tartozó gyermeknek szüksége van egyéni vagy csoportos képességfejlesztésre, amihez – szükség esetén – bevonunk speciális szakmai ismeretekkel rendelkező szakembereket, akik segítik a gyermek beilleszkedését. Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanár végzi ezt a tevékenységet. A nevelés eme területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők:
A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi szakember. A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi szakember. Szoros kapcsolat a szakintézményekkel. A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése. Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció. Rendszeres esetmegbeszélések. Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások. Felelős: neveléssel foglalkozó igazgatóhelyettes, osztályfőnök, pszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi szakember
2.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az évtized történelmi jelentőségű pozitív változásai mellett negatív társadalmi jelenségek is megjelentek. A munkanélküliség növekedésével párhuzamosan nőtt a megélhetési bűntettek száma, majd megjelent a szervezett bűnözés. A fiatalok körében elterjedt és növekedést mutat a kábítószerfogyasztás, különösen mióta hazánk tranzit országból célország lett. Nő a dohányzó és alkoholt fogyasztó fiatalok száma. Bár iskolánk tanulói körében nem tapasztaltunk rendszeres kábítószer fogyasztást, sem rendszeres alkoholfogyasztást, tanáraink felkészültek ezek pedagógiai kezelésére is. A hatályos jogszabályi előírások szerint szervezzük meg intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős: Elősegíti az osztályfőnökök felderítő tevékenységét, segíti a veszélyeztetettség kritériumainak intézményi szintű meghatározását.
38
Közreműködik az intézményi munkaterv gyermek- és ifjúságvédelmi fejezetének tanévre szóló ütemtervének elkészítésében. Összehangolja a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet az intézményben dolgozó pedagógusok között. Szükség esetén az osztályfőnökökkel és a szükséges szakemberekkel családlátogatást végez. Szükség esetén segítséget kér az illetékes hatósági szervtől, szakintézményektől. Részt vesz a továbbképzéseken.
A jogszabályok alkalmazásán túl a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük, ennek érdekében különböző mentálhigiénés programokat, előadásokat, kiállításokat szervezünk (Lásd: Egészségnevelési program). A program megvalósítása érdekében szorgalmazzuk a pedagógusok ilyen irányú továbbképzését. A szemléletformálást igyekszünk kiterjeszteni a szülők körében is. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, elsősorban a prevenciója minden pedagógus, iskolánk valamennyi dolgozójának feladata. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes szakintézményekkel. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységi formák: felmérés, feltárás, prevenciós célú osztályfőnöki órákon szakemberek részvételével, bűnmegelőzési osztályfőnöki órák rendőrök vezetésével, szülők tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységről, a szülők feladatairól, szükség szerinti családlátogatás, a vidéki és városi élet megismertetése 2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézmény tanulóinak szociális háttere Tanulóink szociális helyzete, szülői háttere és neveltségi szintje vegyes képet mutat. E három tényező determinálja az intézménybe kerülő diákokat. Sajnos a helyzet egyre negatívabb képet mutat. Egyre többen vannak, akik
elvált szülők gyermekeként, csonka családban vagy nevelő szülők mellett élnek, jelentős azok száma, akik félárvák, árvák, vagy állami gondozottak a legtöbb család szociális helyzete olyan kritikus, hogy egyre többen kénytelenek munkát vállalni a tanulás mellett több tanuló elhanyagolt, nem törődnek velük otthon
A fenti problémák erősen kihatnak a tanulók neveltségi szintjére. Azokban a családokban, ahol napi gondokkal küzdenek, a tanuló nevelése nem tartozik a kiemelt feladatok közé. A rendezett családi háttérrel rendelkező, szeretetben, kiegyensúlyozottan nevelt diákok száma egyre kevesebb. Tanulóink a lakosság vegyes társadalmi csoportjaiból tevődnek össze, ugyanakkor megfigyelhetők a szakmai dinasztikus kapcsolatokból, társadalmi megbecsüléséből, de a jó kereseti lehetőségből is adódó motivációs szempontok. A végzett tanulók továbbtanulási szándéka főiskolákon, egyetemeken nem növekszik, nem magas. Sokan az esti, levelező tagozatot választják, mert anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy még 4-5 évig
39
eltartottak legyenek. A tanulók egy része azért jön az intézménybe, mert érettségi után anyagi gondok miatt nem tudott továbbtanulni. A családok szétesése miatt a pedagógusra fokozott felelősség és teher hárul. Ahol hiányzik az anyai vagy apai minta, kevés a gyerekre fordított idő, ott különösen megnő a gyerek szeretet-, törődés- és elfogadás-igénye. Diákjaink egyrészt korán találkoznak a felnőtteket érő hatásokkal, másrészt csak igen későn szembesülnek a felelősség és a másokért végzett munka tapasztalatával. Intézményünknek így különösen is feladata, hogy egyidejűleg óvjon a romboló tapasztalatoktól, illetve szoktasson rá a rendezett, fegyelmezett életre, és arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rohamosan változó szórakozási és fogyasztási kultúra hatásainak ellensúlyozására. Problémákat vet fel a pedagógus számára, hogy az iskolába érkező diákok korai életkorban találkoznak a felnőtteket érő negatív hatásokkal, ugyanakkor igen későn szembesülnek a felelősségvállalás és a másokért végzett munka tapasztalatával. A szociális hátrány kialakulásának lehetséges okai A köznevelés területén a hátrányos helyzet fogalma a legtágabb értelemben az összes olyan családra érvényes, ahol a gyermek szocializációs feltételei kedvezőtlenek. A kedvezőtlen szociális feltételeket okozhatja a család rossz anyagi körülménye, de a család szociális diszfunkciói is. Iskolánkban a tanulók körében a szociális háttér igen széles skálán jelenik meg, magában hordozva a szélsőségeket. Megyei beiskolázás mellett a tanulók több mint fele vidéki. Közöttük különösen sok az olyan családban élő, ahol mindkét szülő rokkant nyugdíjas. Sok a három, vagy többgyermekes család és a gyermekét egyedül nevelő szülő. A kiegészítő családi pótlékban részesülők száma is nagy – ami azt jelzi, hogy a munkahellyel rendelkező szülők minimálbérért dolgoznak. Mindezekből következik, hogy iskolánkban magas a hátrányos helyzetű tanulók arány – lévén szociális hátrányról van szó, ezen önmaguk változtatni nem tudnak. Fontos, hogy az iskola beépítse a nevelési folyamatába ez irányú segítő tevékenységét A pszichológia iskolánkban való jelenlétének és alkalmazásának legfőbb célja az elsődleges prevenció, ami a tanulók lelki egészségének megőrzését, és személyiségük fejlesztését jelenti abból a célból, hogy segítsünk megelőzni a különböző zavarok kialakulását. Arra törekszünk, hogy az iskola mentálhigiénés közösséggé is váljon, ahol a különböző szakemberek együttesen dolgoznak a fentiek érdekében. Szociális hátrányok felismerése szociológiai felmérés, adatgyűjtés, személyes beszélgetés. Felelős: valamennyi pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Feladataink
a veszélyeztető körülmények megelőzése, felmérés és kimutatás készítése a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról,
40
kimutatás készítése az ingyenes tankönyvben és kedvezményes étkezésben részesülőkről a beadott igénylési nyilatkozatok alapján: a három, vagy többgyermekes családokról, a csonka családokról a kiegészítő családi pótlékban részesülőkről, a tartósan beteg, vagy fogyatékos tanulókról,
egyéni segítségnyújtás megtervezése és megszervezése, tanulói, szülői tájékoztatás az iskolai és iskolán kívüli támogatási lehetőségekről, a hozzájutás feltételéről, pályázati lehetőségek keresése a hátrányok enyhítésére, a tanulói tolerancia kialakítása és erősítése a „másként” élő tanulók irányába, a segítségnyújtás készségének kialakítása, egyéni törődés erősítése, lehetőségek bővítése,
A segítő programok, tevékenységek Pedagógusok – diákok – szülők személyes kapcsolatai. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. Tanulószobai foglalkozások, korrepetálások. Kollégiumi elhelyezés lehetősége. Egyéni fejlesztés. Drog – és bűnmegelőzési programok szervezése. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségéről. Pályázatok figyelése, az azokon való részvétel segítése. Alapítványunk adta támogatási lehetőségek. Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek, étkezési támogatás lehetőségeinek bemutatása Ingyenes utazási lehetőség biztosítása. Kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálattal, az ÁNTSZ-el, a KORTÁRS segítőkkel, az iskola egészségüggyel, Továbbtanulás irányítása, segítése Az intézmény tevékenységei a szociális hátrányok enyhítésében Az iskola átérzi annak a ténynek a felelősségét, hogy a fiatalok későbbi társadalmi beilleszkedését nagyban meghatározzák a tanulóévek alatti szociális tapasztalatok. Ezért döntő fontosságú a diákjaink közötti személyes és baráti kapcsolatok, valamint a kis- és nagycsoportos közösségi viszonyok optimális alakulása. A csoportok, osztályok megfelelő normái a teljesítmény- és magatartásproblémák kialakulásának esélyét is csökkentik. Ezen célok érdekében támogatjuk a diákok önszerveződését, az osztályfőnökök, az iskolapszichológus, a szabadidő-szervező és az ifjúságvédelmi felelős különböző kezdeményezéseit (pl. iskolai kulturális és mentálhigiénés rendezvények, vetélkedők, pályázatok, információátadás a szabadidő kulturált felhasználásának lehetőségeiről, a városi kulturális rendezvényekről, stb.). Támogatjuk a szakköri munkát is, mint a közösségformálás és tehetséggondozás kiemelkedő helyszínét. Azon diákjaink részére, akik iskolán belül nem találják meg az érdeklődési körüknek megfelelő területet, a különböző városi egyesületeket, közösségeket igyekszünk ajánlani. A károsító társadalmi hatásokkal szemben hatásos védelmet nyújtanak az egyházak is, ezért – világnézeti semlegességünk fenntartása mellett – bátorítjuk tanulóink hitéletét saját egyházukon belül. Az iskola szívesen fogadja a nagy egyházak különböző segítségeit is, valamint a civil, önkéntes és karitatív segítőket.
41
A közösségek formálásával a pedagógusok célja az is, hogy a fiatalokat megóvja a deviáns társadalmi magatartás-formáktól, csoportoktól, szektáktól, s felhívja a figyelmet a drog, az alkohol, a dohányzás és az AIDS veszélyeire. Döntő feladat a testi és lelki egészségkárosító szokások megelőzését célzó preventív programok bevezetése, az egészséges élet rutinjainak elsajátíttatása. A káros magatartásformák ellenében célunk az, hogy a fiatalok érdeklődését a hasznos és értékes területek felé irányítsuk, teret engedve képességeik, tehetségük, a kreativitásuk kibontakoztatásának. Ezt tantárgyi kereteken túl a különböző szakkörök, tréningek, tanfolyamok is segíteni hivatottak. Különösen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink alapvető tevékenysége, a tanulás ne csak kötelesség legyen számukra, hanem ébredjenek tudatára a tanulás értékének is, annak, hogy a tanulás a tudás és az egész személyiség gazdagodásának lehetőségét jelenti. A megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátíttatásával növeljük az esélyét a hatékonyabb tanulásnak, így a tanulmányi teljesítmény javulásának. Az iskola pedagógusai mellett a tanulók személyiségfejlődésének másik kulcstényezője a szülői ház, a család hatása. Ezért fontosnak tartjuk az iskola és a szülők kapcsolatának szorosabbá tételét, hogy így a nevelői hatások egymást kölcsönösen erősítsék. A szülőkkel való kapcsolattartásra a rendszeresen tartott szülői értekezleteken és fogadóórákon kívül még más lehetőségek is nyitva állnak. Ilyen pl. pszichológusnak a szülők számára tartott fogadóórája, szülőknek szóló tematikus vagy információs anyagok készítése és eljuttatása, igény szerint szülői fórumok, a tanulók számára kiírt, de a szülőket is érintő pályázatok, tematikus szülőcsoportok az pszichológus vezetésével. Ez utóbbi kapcsán különösen fontosnak tartjuk a munkanélkülivé vált vagy hátrányos társadalmi helyzetű szülőkkel való foglalkozást, mivel életminőségük negatívan befolyásolhatja tanítványaink pszichés státusát. A velük való foglalkozás központi elemei az életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás és a stressz-oldás lehetnek.
2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók képviseletére, ügyeinek intézésére az iskolai diákönkormányzat jogosult. Az iskolai diákönkormányzatnak az iskolával tanulói jogviszonyban álló valamennyi tanuló a tagja. Az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe a tagok közül bárki választható, kivéve, ha a választás tanévében a tanuló fegyelmi büntetésben részesült. Az intézmény tanulóinak részvételét a döntési és véleményezési folyamatokban a köznevelési törvény 27. fejezetének 46. §-ban foglaltaknak megfelelő biztosítjuk:
a házirend tartalmának véleményezésében a pedagógiai program véleményezésében a diákönkormányzat SZMSZ-nek elfogadásában a diákönkormányzaton keresztül véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részt vehet a diákkörök munkájában, és kezdeményezheti azok létrehozását, tagja lehet iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
42
az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tehet, továbbá kérdést intézhet az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kell kapnia.
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Célunk az együttműködés fejlesztése a partneri elvárás és elégedettség minél teljesebb kielégítése, valamint a pedagógiai célkitűzéseink megvalósítása érdekében. 2.8.1. A szülők és a pedagógusok együttműködése
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet: legalább félévente 1 alkalommal Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása és a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztály céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, aktuális tudnivalókról, problémákról, feladatokról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló problémáinak megbeszélése, egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A tanév rendje szerinti fogadónapon, ahol az osztály összes tanára elérhető legalább félévente 1 alkalommal. A szaktanár saját maga által meghatározott fogadóóráin. Nyílt nap Feladata: hogy a pályaválasztás előtt álló tanuló és szülője betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását. Az iskolánkba járó tanuló és szülője betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életét.
43
Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
Családlátogatás: Az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi megbízott és az iskolai mentálhigiéniás pedagógus szükség esetén családlátogatást szervez a tanuló családjához. Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 2.8.2. A szülői szervezet és az intézmény együttműködése Működése a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata alapján választott tisztségviselőik irányításával. Iskolánk vezetése az igazgató megbízottja/megbízottjai (pedagógusok) útján tartja a kapcsolatot a szülői szervezettel. A szülői szervezet vezetője meghívást kap az iskola igazgatójától legalább minden olyan eseményre, amelyre meghívását jogszabály írja elő. A szülői szervezet vezetője tájékoztatást kap az iskola igazgatójától legalább minden olyan ügyben, amelyet jogszabály ír elő. 2.8.3. A tanulók és az intézmény együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója/megbízottja, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója/megbízottja legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnök folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül vagy levélben írásban) tájékoztatják. A tanulók tájékoztatása tanügyi és tanügy-igazgatási ügyekben elsősorban az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök (hiányzása esetén a magyar nyelv és irodalom tárgy tanára) minden olyan ügyben tájékoztatja a tanulókat, amely már nyilvános és abban a tanulók is érintettek. Egyéb ügyek a tanulókra nem tartoznak, szintén nem tartozik a tanulókra az olyan probléma, amiről még nem született döntés, vagy az még nem nyilvános. Szakmai és tantárgyi ügyekben
44
a tájékoztatás joga a szaktanáré. Nagyobb volumenű ügyekben a tanulók, az osztályok tájékoztatása a területet felügyelő igazgatóhelyettes feladata. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 2.8.4. Kapcsolattartás a külső partnerekkel Intézményünk sok szállal kapcsolódik a városhoz, a megyéhez, a szűkebb és tágabb környezethez. Az iskola vezetője jelenleg is korrekt kapcsolatot ápol a fenntartóval. A továbbiakban is ezt a fajta emberi és szakmai viszonyt kell fenntartani. A hosszú távú fejlődés egyik záloga: a fenntartó bizalma. Ezt mindenképpen szeretnénk az iskolánk munkája mögött tudni. A fenntartóval való kapcsolattartásért felelős: az iskola igazgatója, gazdasági ügyekben az iskola gazdasági vezetője is. A vállalkozásokkal való kapcsolattartásért felelős: az iskola igazgatója, valamennyi igazgatóhelyettes, az iskola gazdasági vezetője. Az általános iskolákkal való kapcsolattartásért felelős: az iskola igazgatója és a nevelési- és beiskolázási ügyekért felelős igazgatóhelyettes. A médiával való kapcsolattartásért felelős: az iskola igazgatója, az általa ilyen jellegű feladatokkal megbízott igazgatóhelyettes és pedagógus. Más intézményekkel való kapcsolattartásért felelős: az igazgató megbízásából az igazgatóhelyettesek, versenyekkel való ügyekben a szaktanárok.
2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 2. 9.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák szabályai az alábbi vizsgafajtákra vonatkoznak: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, pótló vizsga javítóvizsgákra beszámoltató vizsga (szakképző iskolában) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ és 65.§ alapján a tanulmányok alatti vizsgák a következők:
45
Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához:
ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, az 51. § (6) (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik, kivéve, ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik. Az előrehozott érettségi vizsga letételét a tanuló kérelmezi az intézmény igazgatójától. A kérelemre az igazgató engedélyezheti az előrehozott érettségi vizsga letételét és kijelöli annak időpontját. az osztályozó vizsgát tett tanuló nem köteles az adott tantárgyból a tanórán részt venni. Számára külön helyiséget kell biztosítani, vagy kijelölni, hogy milyen foglalkozáson kell kötelezően részt venni.
A felnőttoktatásra vonatkozó külön szabályok:
A felnőttoktatásban a tanuló tudását a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. A felnőttoktatásban az osztályozó vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.
Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy
46
gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgák lebonyolításának szabályai A javítóvizsgára írásban jelentkezni nem kell. Az osztályozó és különbözeti vizsga letételének engedélyezését a tanulónak az igazgatónak címzett kérvényben kell kérnie. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Intézményünkben a pedagógusokból álló bizottság végzi a vizsgáztatást. A tanuló kérésére független vizsgabizottság előtt is lehet tenni. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során
47
dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.
A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos szabályok hatálya kiterjed
aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,
aki a szakképzésben, modulzáró, tananyagelemet lezáró vizsgán vesz részt. b) Más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. c) Az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az írásbeli és szóbeli vizsga szabályait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet VI. fejezetnek 24. pontjában található paragrafusok részletesen meghatározzák A tanulmányok alatti írásbeli vizsga szabályai
A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:
az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen,
48
engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.
A jelzett rendelet részletesen szabályozza az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit is. A tanulmányok alatti szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök, vizsgáztató tanár egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősitést a póttételre adott felelet alapján úgy kell kialakitani, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekiteni, majd a %-os minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó írásbeli dolgozatot javít szóbeli vizsgával, akkor póttétel nem húzható. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:
a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.
49
2.9.2. A tanulmányok alatti vizsga értékelésének rendje Az írásbeli vizsga értékelése Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga értékelése A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Az osztályzat meghatározása A vizsgatantárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 27 %-ig elégtelen 28-46 %-ig elégséges 47-65 %-ig közepes 66-84 %-ig jó 85-100 %-ig jeles Az osztályzatot az elért egész százalékos eredmény alapján állapítjuk meg. Ha a tanuló a több vizsgarészből álló vizsga bármelyik vizsgarészén nem éri el a 14 %-os eredményt, vizsgája elégtelen.
50
2.9.4. Az alkalmassági vizsga szabályai
A 9. évfolyamra jelentkező valamennyi tanuló jelentkezését tudjuk fogadni. Azokat is, akik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók. A szakképző évfolyamra való felvétel feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt alkalmassági vizsgával. Ezeket a dokumentumokat a szakképzésre való jelentkezéssel egy időben kell benyújtani. Az adott szakképesítés konkrét követelményeivel kapcsolatban az iskolánk honlapján olvashatnak részletes tájékoztatót.
2.9.5. A szóbeli felvételi vizsga követelményei Intézményünkben a nappali képzésre a tanulók részére felvételi vizsgát nem szervezünk. Így nincs szóbeli vizsga sem. A tanulók az általános iskolai tanulmányi eredményeik alapján kerülhetnek be iskolánkba.
2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.10.1. A felvétel szabályai intézményünkben Intézményünk nappali rendszerű szakiskolai, szakközépiskolai osztályaiba azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a nyolcadik osztályt sikeresen elvégezték. A felvételről felvételi tájékoztatót teszünk közzé az iskolai honlapon valamint a KIFIR rendszerben október 31-éig. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza a következőképpen: Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről az alábbiak szerint dönthet: a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei
51
Az általános iskolai tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. Intézményünkben a nappali képzésre a tanulók részére felvételi vizsgát nem szervezünk. A tanulók az általános iskolai tanulmányi eredményeik alapján kerülhetnek be iskolánkba. A gimnáziumi képzés esti munkarend szerint, felnőttoktatás keretében valósul meg. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek magukban foglalják az általános műveltség középiskolai követelményeit, figyelembe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait egyaránt. A felnőttoktatást a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XIV. fejezetének 55. részében található paragrafusok alapján szervezzük. Ennek szabályai: A képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni (az intézmény honlapján, a helyi sajtóban, médiában, szórólapokon. A képzésre történő beiratkozáshoz a jelentkezőnek a személyi azonosítóját, a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt magával kell hoznia. A felnőttoktatásban a tanuló tudását a helyi tantervben előírtaknak megfelelően a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. Az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, esetleg délelőtti és délutáni váltásban is meg lehet szervezni. A tanítási év megkezdésekor írásban kell tájékoztatni a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire is. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Ha a tanuló a szakiskola, vagy szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkezik és nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. Az intézmény esti munkarend szerinti gimnáziumi osztályaiba, valamint a szakképző osztályokba jelentkezők jelentkezési lapot töltenek ki, amely az intézmény honlapjáról letölthető.
52
Az iskolába jelentkező tanulók felvétele - 9-12. évfolyamok A jogszabályi feltételeknek megfelelő és eleget tevő határon túli tanulók is felvételt nyerhetnek (rendelkezniük kell a tanulmányok idejére szóló tartózkodásra jogosító engedéllyel). A 9. évfolyamra jelentkezhet az, aki bizonyítvánnyal igazolja, hogy az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen elvégezte. A 9.-12. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló személyi igazolványát; a tanuló lakcímkártyáját; a tanuló adóazonosítóját; a tanuló TAJ kártyáját; az esetleg más intézményben elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott tanulói jogviszony megszüntető lapot.
2.10.2. Felvétel és átvétel az alapfokú művészeti képzésben 2.10.2.1. A felvétel és átvétel általános követelményei Az intézményben alapfokú művészetoktatás is folyik táncművészeti ágban. Az oktatást az alapfokú művészetoktatás követelményeihez és tantervi programjaihoz igazodik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga továbbra is a továbbképző évfolyamra lépés előfeltétele. Az alapfokú művészeti iskolába történő felvétel jelentkezés alapján történik. Ehhez külön jelentkezési lap benyújtása szükséges. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója jogosult meghatározni. Intézményünkben a jelentkezés és a döntés a következőképpen bonyolódik:
A jelentkező képességeit az adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógusokból álló bizottság méri fel. A bizottság tesz javaslatot az igazgatónak a kérelem elbírálására és arra, hogy a jelentkezőt melyik évfolyamra vegyék fel. Az igazgató a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a szülőt a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, amelyben a döntést indoklással látja el és tájékoztatást ad a fellebbezésre vonatkozó lehetőségről is. Átvétel esetén értesíteni kell az előző iskola igazgatóját is. Mivel az alapfokú művészeti iskolába jelentkezők felkészültsége igen eltérő lehet, ezért nincs jogi akadálya, hogy a jelentkező mindjárt az alapfokú évfolyamok valamelyikén kezdjen tanulni. Előfordulhat, hogy a jelentkező eleve magasabb évfolyamra kéri felvételét, ezért ilyen esetben is a bizottság hallgatja meg és különbözeti vizsga keretében dönti el, hányadik évfolyamon javasolja a tanulmányok megkezdését.
53
2.10.2.2. A tanulói jogviszony létesítésének szabályai az alapfokú művészeti képzésben Intézményünkben a tanulói jogviszony létesítésének alsó korhatára a betöltött 6. életév. A tanulói jogviszony létesítésének feltétele a felvételi követelményeinek teljesítése. A felvételi vizsga követelményei
A gyermek, a tanuló szeresse azt a művészeti tárgyat, amelyre jelentkezik. Saját akaratából, szabad elhatározásából döntsön a tanulás mellett. Fizikai adottsága, alkata, tegye képessé a választott művészeti tárgy tanulására. A tánc, tárgyaknak felvételi követelménye a tanulási szándék kinyilvánítása. A felvételi eljárás, a felvételi vizsga során hozott iskolai döntés ellen jogorvoslatnak van helye, amelyet a gyermek, tanuló képviselője kezdeményezhet az iskola igazgatójánál. Túljelentkezés esetén a leendő növendéknek a felvételi bizottság által eldöntött tanulmányi sorrend alapján, várakoznia kell a tanulói jogviszony létesítéséhez.
Tanulói jogviszony keletkezése A felvételi vizsga eredményét, a beiratkozás időpontját hirdetményben tesszük közzé. Tanulói jogviszony a beiratkozás által keletkezik. A beiratkozást a gyermek, a tanuló képviselője, szülője végzi. A beiratkozáskor a Jelentkezési lap nyomtatványt kell kitölteni és aláírni. A jelentkezési lap nyomtatvány tartalmazza a gyermek, a tanuló személyes adatait, a szülő nevét, telefonszámát, a választott tanszakot, a térítési díj összegét, valamint a szülő nyilatkozatát, hogy gyermeke másik művészeti intézménynek tanulója-e, vagy nem. Tanulói jogviszony létesítése régi növendék számára Iskolánkban tanuló növendékeinknek évente meg kell újítaniuk tanulói jogviszonyukat. A tanulói jogviszony létesítésének feltétele a pedagógiai programban rögzített minimális követelmény teljesítése. Indokolt esetben a gyermek, a tanuló pedagógusa és szülője osztályfolytatási kérvényben kérheti az iskola igazgatójától az adott évfolyam folytatását. Az engedélyezést követően ez a növendék is létesíthet tanulói jogviszonyt az iskolával. Tanulói jogviszony a beiratkozás által jön létre. A beiratkozást a gyermek, a tanuló szülő képviselője végzi. A beiratkozáskor a Jelentkezési lap nyomtatványt kell kitölteni és aláírni. A tanulói jogviszony megszűnik az alapfokú művészetoktatási intézményben:
ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából a bejelentésben megjelölt napon megszűnik tanulói jogviszonya, az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján,
54
megszűnik a tanuló jogviszonya, ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott és a félévi, év végi beszámolón, illetve vizsgán a minimális követelményeknek nem tett eleget. megszűnik a tanulói jogviszony kizárás miatt, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének kivizsgálása után megszüntetheti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti a tanuló jogviszonyát, ha az adott évfolyamnak a tanulmányi követelményeit nem teljesítette akár főtanszakon, akár melléktanszakon és nem tesz pótvizsgát sem. 2.10.3. Az átvétel szabályai 2.10.3.1. Az átvétel általános szabályai A nemzeti köznevelésről szóló törvény 50.§-a rendelkezik a felvétel és az átvétel szabályairól, a szakképzés tekintetében pedig a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 22. és 24. §-a, valamint az EMMI rendelet 27. § (1-2-3.) bekezdése. Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Amennyiben az intézménybe tanév közben új tanuló felvételére kerül sor, és a tanuló más iskolatípusból érkezik a teendők a következők:
a tanuló hozza magával bizonyítványát, félévi értesítőjét, az átvétel napjáig kapott érdemjegyeiről egy igazolást (osztálynapló tanulói oldalának hitelesített fénymásolata) meg kell állapítani, tanult-e minden olyan tantárgyat, amelyet az átvevő intézményben tanulnak az adott képzési típusban amennyiben más képzési típusból kerül átvételre, vagy korábbi iskolájában nem tanulták az adott képzési típusban az adott évfolyamon a tantárgyat különbözeti vizsga letételét kell előírni számára ki kell jelölni a különbözeti vizsga letételének időpontját
Amennyiben a tanuló az adott intézmény egyik osztályából, intézményen belüli egyik képzési típusból megy át egy másik osztályba vagy másik képzési típusban szeretné folytatni tanulmányait: a helyi tantervben szereplő óratervek alapján kell megállapítani részére, hogy mely tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie a különbözeti vizsga letételének időpontját ki kell jelölni A vizsgák letételének szabályai vizsgaszabályzatában leírtakkal.
megegyeznek
55
a
tanulmányok
alatti
vizsgák
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az (5) bekezdés értelmében a nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. Az iskolai terv megvalósításának színterei: 1. Az iskola pedagógusai minél nagyobb számban vegyenek részt elsősegély-nyújtási tanfolyamon! A testnevelő tanárok teljes létszámban végezzék el a képzést! 2. Az osztályfőnöki programokba, tanmenetekbe épüljön be a tanulók számára elsajátítható elsősegély-nyújtási alapismeret, mint állampolgári, emberi kötelezettség. 3. Osztályfőnöki órán az iskolai védőnő tartson szakmai felkészítést a témáról! 4. A biológia és szakmai tantárgyak programja szintén kiemelten foglalkozzon az elsősegély-nyújtási ismeretekkel! 5. Az iskola eddigi hagyományainak megfelelően tanulóink egy csoportja továbbra is minden tanévben vegyen részt a Városi Vöröskereszt által szervezett elsősegélynyújtási versenyen! 6. Minden tanévben - szakmai, osztályfőnöki, biológia-egészségtan és testnevelés órák keretében szükség van ismétlő oktatásra. Az ismétlő oktatás a tananyag egy-egy részét fedje le. 7. Az elsősegély-nyújtási ismeretek moduljainak oktatására a 9. évfolyamon kerüljön sor. 8. Az elsősegély-nyújtással kapcsolatos ismeretek elsajátítása az egy osztályban tanító szaktanárok közötti megosztásban történjen. A tananyag oktatásának célja A tanuló sajátítsa el azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek áramütéses, közúti és egyéb baleseteknél szükségesek a gyors és hatékony segítségnyújtáshoz a hivatásos segítség megérkezéséig. Oktatási módszerek rövid prezentációval kísért előadások, kiscsoportos foglalkozások, helyzetelemzések, helyzetgyakorlatok, szituációs játékok, rövid bemutatók, önálló munka.
56
Követelmények a képzéssel szemben, hogy a tanuló ismerje az elsősegélynyújtás szabályait, legyen tisztában a szakterületen az ide vonatkozó gyakoribb szakkifejezések jelentéstartalmával, tudja azokat helyesen alkalmazni, a baleset helyszínén legyen képes a súlyos, életet veszélyeztető állapot felismerésére, legyen képes a beavatkozások helyes sorrendjének megállapítására, és a szükséges beavatkozások elvégzésére, legyen képes értelmezni a segítséget igénylő jelzéseit, a segítő kapcsolat során tartsa tiszteletben a beteg döntéseit, személyiségi jogait, legyen képes szakszerű segítséghívásra.
Az elsősegélynyújtás általános szabályai
Az eszméletlenség fogalma, tünetei, leggyakoribb okai, következményei, ellátása
A sérülések típusai, teendők a sérülések ellátásakor
Elsajátítandó feladatok
az elsősegélynyújtás célja, a mentési lánc az elsősegélynyújtás, mint jogi és erkölcsi kötelesség tájékozódás és magatartás baleset esetén, a helyszín biztosítása tájékozódás a sérültek állapotáról, állapotuk súlyosságáról a sérült állapotának megítélése a mentőhívás szabályai
1
tudatzavar és eszméletzavar formái, megítélése átjárható légutak (száj kitörlése, fej hátraszegése) légzésvizsgálat keringés vizsgálata légút-biztosítás formái, (stabil oldalfekvő helyzet, ESHMARK műfogás) idegentest a légútban (Heimlich műfogás) az újraélesztés szabályai Vérzések felismerése, fajtái vérző sérült ellátása (vérzéscsillapítás, sebellátás, kötözés) különleges vérzések Sokk fogalma, formái, okai, tünetei és ellátása Ízületi sérülések formái, tünetei, ellátása, rándulás, ficam Csontsérülések formái, tünetei, ellátása (fektetési módok)
57
Gyakorlati óra
Témakör megnevezése
Elméleti óra
Az elsősegélynyújtás során elsajátítandó ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák
2
3
4
3
koponyacsont törései, tüneteik, ellátása mellkas törései, tüneteik, ellátása gerinc törése, tünetei ellátása medencecsont törése, tünetei, ellátása végtagok törései, tünetei, ellátásuk Hasi sérülés formái, tünetei, ellátása Termikus traumák, hő ártalmak égés formái, ellátása fagyás formái, ellátása baleseti felmelegedés/lehűlés formái, ellátása Mérgezések alapfogalmak tevékenység a helyszínen mérgezések formái, tünetei, ellátása (CO, marószer, benzin, gyógyszer, vegyszer) Szemet ért sérülések Vércukorszint jelentős csökkenése, szívinfarktus, asztma, allergia, epilepsziás roham tünetei, teendők rosszullét esetén Áramütéses balesetek
Kimentés fogalma, betegmozgatás
Speciális, közúti elsősegély-nyújtási ismeretek
-
1
az áramütés fogalma a villamos áram élettani hatásai, a baleset súlyosságát meghatározó tényezők műszaki mentés áramütött személyek egészségügyi ellátása, elsősegély-nyújtás Rautech-féle műfogás több személy együttműködése kimentéskor (tálcafogás) a sérült vetkőztetése, öltöztetése teendők veszélyes anyagot szállító baleseténél teendők tömeges baleset helyszínén mentés vízbe esett járműből bukósisak eltávolítása drogok, gyógyszerek hatása a vezetésre újraélesztés alapjai jogi ismeretek
Összes óra
2
1
1
1
jármű
1
12
58
8
3. HELYI TANTERV A helyi tanterv a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv.
3.1. A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv elkészítésének alapja a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, amely tartalmazza a kerettanterv tantárgyait és a kötelező minimális óraszámait. A kerettanterv a tantárgyankénti kötelező minimális óraszámokat tartalmazza táblázatos formában, ahol az is szerepel, hogy hány szabad óráról lehet évfolyamonként dönteni. A gimnáziumi képzés céljai A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A szakközépiskolai képzés céljai A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A szakiskolai képzés célja A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.
59
A helyi tantervek készítésénél a következő szabályokat alkalmaztuk
A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kell az évfolyamonkénti szabad órakeret felhasználási módjáról. Az intézményben az egyes minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett döntöttünk az egyik képzési típus arculatának kialakításánál, a másik képzési típusnál szabadon választható tantárgyat vezettünk be. Döntés született a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. Ezeket a döntéseket a szakmai munkaközösségek pedagógusai valósítják meg olyan módon, hogy a helyi tantervben nem írnak elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat, hanem az egyes tematikai egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása is az iskola szakmai feladata közé tartozik. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása a munkaközösségek feladata és ez megjelenik a tantárgyi tantervekben. A tanévekre történő bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével határozzák meg, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek. A helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kell. A szakiskolai és szakközépiskolai képzésnél a szakképzési kerettantervek alapján kell elkészíteni a képzések óraterveit.
3.2. A választott kerettanterv által meghatározott helyi óratervek Az alábbi táblázatok tartalmazzák a kerettantervben szereplő tantárgyak megnevezését, a heti óraszámokat és a szabadon tervezhető heti óraszámok felhasználását. A 2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben érvényes helyi óraterveket iskolatípusonként a következő táblázatok tartalmazzák: 3.2.1. Gimnáziumi képzésünk óraterve és jellemzői Iskolánkban gimnáziumi oktatás kizárólag felnőttoktatási tagozaton, esti munkarend szerint történik. A tagozat célja a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő bármely szakmában szerzett szakmai végzettséggel rendelkezők számára - iskolarendszerű képzés keretében - általános műveltséget nyújtson, felkészítsen az érettségi vizsgára. A felnőttoktatásról A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként határozza meg, amelyen azok vehetnek részt benne, akik: már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni,
60
olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat.
Felnőttoktatásunk jellemzői: A felnőttek oktatását lehetőség szerint a tanulók elfoglaltságához igazodva, a lehető legrugalmasabb formában szervezzük meg. A tartalmi követelmények azonosak a nappali tagozaton tanulók számára felállított követelményekkel. A felnőttoktatásba igen eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal kerülnek be a résztvevők, ezért a felnőttoktatási képzéseinket mindig a törvénynek megfelelő szervezeti keretek között hozzuk létre. Előfordulhat, hogy az eltérő előképzettség miatt egyes tanulók az adott iskolatípus magasabb évfolyamán kezdhetik meg tanulmányaikat. A tanulmányi idő 4 év, mely tehát az előképzettség figyelembevételével csökkenhet. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. Intézményünkben a gimnáziumi képzés esti munkarendben folyik. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. A felnőttoktatásban is kötelező a kerettantervben szereplő tantárgyak oktatása. A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelt óraszámot azonban legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban tudjuk biztosítani. A gimnáziumi (9-12.) osztályokban a tanítás a délutáni-esti órákban történik, heti 2 vagy 3 napon, figyelembe véve a tanulók munkahelyi elfoglaltságát is. A tanulók a 12. évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek. Az így megszerzett érettségi bizonyítvány hozzásegíti a dolgozót szakmája magasabb szinten való ellátásához, újabb szakma megszerzéséhez, illetve felsőfokú tanulmányok folytatásához.
61
Gimnáziumi óraterv esti munkarend szerinti oktatáshoz Tantárgyak
Szabadon tervezhető órakeret
9. 10. 11. 12. 1 1 1 0,5 2 2 2 2 3 3 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 5,5
Heti óraszám összesen
15 15 15 15
Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek Idegen nyelv Osztályfőnöki óra
A szabad órák felhasználása a 12. évfolyamon Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 0,5 Anyanyelv, kommunikáció 1 Magyar irodalom 1 Matematika 1 Idegen nyelv 1 Történelem és állampolgári ismeretek 1 5. érettségi vizsgatárgyi felkészítő
Heti óraszám összesen
5,5 formázott: Normál, Mintázat: Üres (Fehér)
Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján A köznevelési törvény szerint az emelt szintű oktatás meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása. Az emelt szintű oktatás, mint szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja egy nevelésioktatási intézményben, amelynek során egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. A NAT előírásainak megfelelően ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére. A mi iskolánkban elsősorban felnőttoktatás valósul meg, amely oktatási formában nem elsődleges cél és a tanulók részéről sem elsődleges igény az emelt szinten történő oktatás. Emelt szintű érettségire való felkészítést iskolánkban a kötelező érettségi tantárgyakból szervezünk a tanulók igényei alapján. Elkészítettük a tantárgyak helyi tantervi programjait,
62
amelyben szerepelnek a részletes követelmények közép és emelt szinten egyaránt. Ebben kerültek meghatározásra az emelt szintű érettségire való felkészítés fejlesztési feladatai, amelyek megvalósítása csak tanulói igények alapján folyik. 3.2.2. A szakközépiskolai képzések óratervei A szakközépiskolai képzésben a Közgazdaság szakmacsoportra épülő Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés óraterve: ha nappali rendszerben a 9-12. évfolyamon is folyik szakképzés, akkor az OKJ szerinti szakképzés csak a 13. évfolyamon valósul meg, és egy éves időtartamú,
ha a 9-12. évfolyamon nincs szakmai képzés, akkor az OKJ képzés időtartama 2 év érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőknek.
A 2 éves képzésre az óraterveket a szakmai program tartalmazza. Szakközépiskolai képzésben az alábbi szakképesítések szakképesítésekre készültek óratervek: Gyermekotthoni asszisztens Pedagógiai és családsegítő Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Irodai asszisztens A szakközépiskolai képzések óratervei mellett valamennyi képzéshez elkészült:
A 9-12. évfolyamon a szakközépiskolai képzésben a közismereti órakeretből a szabadon felhasználható évfolyamonkénti 4-4 óra kimutatása.
A 9-13. évfolyamon a szakközépiskolai képzésben a szakmai órakeretből szabadon felhasználható évfolyamonkénti 9-12. évfolyamon: 1-1 óra, a 13. évfolyamon: 4 óra kimutatása. 2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT III. SZOCIÁLIS ÁGAZAT 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 13. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi ismeretek Etika
4 4 4 2
63
4 4 4 2
5 4 4 3 1
5 4 4 3
Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 2 1 2 5 1
2 2 1 1 1 2 5 1
2 1
1 5 1
2
5 1
1
Szakmai tantárgyak
Munkavédelemi alapismeretek Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretei Gondozási, ápolási gyakorlat A gyermekotthon Gyermekotthoni gyakorlat Gyermek-felügyeleti dokumentációs ismeretek Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek Adminisztráció gyakorlata Gyermekotthoni tevékenységek szervezési ismeretei Életvezetési ismeretek Önálló életvitelre való felkészítés Gyermekotthoni tevékenységek szervezési gyakorlata
1 1 1,5 1,5 1 1 1 1,5 1 1
Heti óra összesen
35 36 35 35 35
64
0,5
2 1 1 1
2 2 1 2 2
2
2
1 1 1 2 2 2 2 3 3,5 3,5 2 2 1 4 2 2 2
táblázatot formázott
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Biológia Ének-zene Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
1
Felhasznált szabad órák összesen
1 1 1
1 2
1 4
táblázatot formázott
1
1
1 1 1 1
4
4
4
1 1 táblázatot formázott
Évfolyamonként a heti 1-1 szabad szakmai óra felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Társadalomismeret Pszichológiai gyakorlat Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Foglalkoztatás Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek Önálló életvitelre való felkészítés Gyermekotthoni tevékenységek szervezési ismeretei
0,5 1 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1
Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
65
1
1
1
4
3. OKTATÁS SZAKMACSOPORT IV. PEDAGÓGIA ÁGAZAT 54 140 02
Pedagógiai és családsegítő szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 13. 4 4 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 1 2 2 2 2 2 1 2 1 2 1 1 1 2 2 1 5 5 5 5 1 1 1 1 1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak:
Munkavédelemi alapismeretek Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata
1 2 1 2
Heti óra összesen
35 36 35 35 35
66
3 2 2
3 2 3
4 4 3 1 2 4 3 6 3 2 3 4 3 3
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Biológia Ének-zene Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
1
Felhasznált szabad órák összesen
1 1 1
1 2
1 4
1
1
1 1 1 1
4
4
4
1
1
1
1 1
Évfolyamonként a heti 1-1 szabad szakmai óra felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Pedagógia Pedagógia gyakorlat Oktatási intézmények működése
0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1
Foglalkoztatás
Kommunikáció, kapcsolatépítés Családtan Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
1
1
1
4
7. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT XXII. TÁVKÖZLÉS ÁGAZAT 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 13. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1 2 2 2 2
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Rajz Informatika
67
Testnevelés és sport Osztályfőnöki
5 1
Szakmai tantárgyak Munkavédelmi alapismeretek Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztési gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Elektrotechnika Távközlés elektronika Elektrotechnika-elektronika gyakorlatok Gépírás Foglalkoztatás Elhelyezkedést, munkavállalást segítő idegen nyelv Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Hálózatelmélet Hálózatok építési előírásai Hálózatinstallálási gyakorlat Hálózat szerelés és mérés elmélet Hálózat szerelés és mérés gyakorlat Optikai hálózatok szerelése Optikai mérések gyakorlat
5 1
5 1
5 1
1 1 1 1 2
1 1 2 1
2 2 2 1
2 1
2 2
1
0,5 1 2
1,5
2
1 1 2 2 2 2 3 3 2 6 5 6
Heti óra összesen
35 36 35 35 35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Gépírás Rajz Matematika Informatika Idegen nyelv
1 1 1 1
1 2 1
1 2 1
1 2 1
Felhasznált szabad órák összesen
4
4
4
4
68
Évfolyamonként a heti 1-1 szabad szakmai óra felhasználása Gépírás Hálózatok építési előírásai Adatbázis és szoftverfejlesztési gyakorlat Hálózati ismeretek I. Foglalkoztatás Munkaszervezési ismeretek Hálózatinstallálási gyakorlat Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
0,5 1 1 0,5 1 1 1 1
69
1
1
1
1
4
7. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 13. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1 2 2 2 2 5 5 5 5 1 1 1 1 1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Rajz Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztési gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gépírás Foglalkoztatás Elhelyezkedést, munkavállalást segítő idegen nyelv Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat
0,5 1 2
Heti óra összesen
35 36 35 35 35
0,5 1
2
1 2 1 2 1
2 2 2 2
2 2 1 2 2 2 1 2 6 7 6 6 3 3
70
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Gépírás Rajz Matematika Informatika Idegen nyelv
1 1 1 1
1 2 1
1 2 1
1 2 1
Felhasznált szabad órák összesen
4
4
4
4
Gépírás Hálózati operációs rendszerek Munkaszervezési ismeretek Hálózati ismeretek I. Foglalkoztatás IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki
1
1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
Évfolyamonként a heti 1-1 szabad szakmai óra felhasználása 0,5 1 1 0,5 1 1 1 1
1
1
15. KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti órák
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (évfolyamonként 1-1 óra a szabad keretből) Matematika (évfolyamonként 1-1 óra a szabad keretből) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene (9. évfolyamon a szabad keretből) Informatika (a 10. évfolyamtól a szabad keretből) Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Gépírás (1-1 óra a szabad és a szakmai keretből) Munkahelyi egészség és biztonság
71
9.
10.
11.
12.
4 4 4 2
4 4 4 2
4 4 4 3
2 2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 1 1 5 1
4 4 4 3 1 2 1
2 5 1
2 5 1
2 0,5
2
1
13.
4
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Osztályfőnöki Heti óra összesen
1 2 2 2,5
3,5 2,5
1 1 1 2
1 1 2 1 1 1 2 2
3
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása
Gépírás Ének-zene Matematika Informatika Idegen nyelv
36 9. 1 1 1
35
4 4 6 3 2 3 2 2 2 2 1 1 35
35
10. 11. 12. 13. 1
1
1 1 1
Felhasznált szabad órák összesen
4
4
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása
9.
Gépírás Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Foglalkoztatás II. Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Osztályfőnöki
1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
1 2 1
1 2 1
4
4
10. 11. 12. 13. 1 1 1 0,5 0,5 1 1 1
72
1
1
1
4
15. KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT 54 344 02 Vállalkozási ügyintéző szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Gépírás Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Adózás
9. 4 4 4 2
10. 4 4 4 2
2 2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 1 1 5 1
2 0,5
11. 4 4 4 3 1 2 1
12. 4 4 4 3
2 5 1
2 5 1
13.
1
2 1 2
2 2,5
3,5 2,5
1 1 1 2
3
1 1 2 1 1 1 2 2 3 2 4 3 2 2 3
73
Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalombiztosítás TB gyakorlat Osztályfőnöki
1 3 2 2 1 2 1 1
Heti óra összesen
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Matematika Idegen nyelv Informatika Gépírás Biológia Ének-zene
36
1 1 1
35
35
35
1 1 1 1
1 1 2
1 1 2
4
4
4
1
Felhasznált szabad órák összesen
4
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása Gépírás Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis és középvállalkozások gazdálkodása Foglalkoztatás II. Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Osztályfőnöki
1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
1 1 1 0,5 0,5 1 1 1
74
1
1
1
4
16. ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT XXV. ÜGYVITEL ÁGAZAT 54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 13. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1 2 2 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Rajz Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információkezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány és adatbázis-kezelés gyakorlat Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki
0,5 1 2 3 1
2 0,5
2
2
2
2 1
2 1
3 4
2 1 4 2 7 7 4 3 2 6 1
1 1
Heti óra összesen
35 36 35 35 35
75
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Gépírás és iratkezelés gyakorlat Szakmai idegen nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv
1 1 1 1
1 2 1
1 1 1 1
1 1 1 1
Felhasznált szabad órák összesen
4
4
4
4
1
1
Évfolyamonként a heti 1-1 szabad szakmai óra felhasználása Bizalmas információkezelés technikája Gazdasági alapismeretek Foglalkoztatás II. Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vállalkozási ismeretek Marketing alapjai Nyomtatvány és adatbázis-kezelés gyakorlat Osztályfőnöki
0,5 0,5 1 1 1 1 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
76
1
1
1
4
16. ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT ÜGYVITEL ÁGAZAT 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társ. Ism. Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismereti óraszámok összesen Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat Osztályfőnöki Heti óra összesen
9. 10. 11. 12. 13. 5 5 5 5 4 4 4 4 3 3 4 4 3 3 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1 29 29 27 24 0,5 1 2 2 2 2 1 2 2 1 3 4 2 2 2 0,5 1 1 4 6 5 4 6 3 7 1 35 36
77
35 35 35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Ének-zene Történelem Matematika Informatika Magyar nyel és irodalom Idegen nyelv
9. 1 1
10. 11. 12. 13. 1
1 1
1 1 1
1 1 1 1
1 1 1 1
Felhasznált szabad órák összesen
4
4
4
4
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása
9.
Gazdasági alapismeretek Foglalkoztatás II. Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vállalkozási ismeretek Hivatali protokoll ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Ügyviteli ismeretek Osztályfőnöki
1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
10. 11. 12. 13. 1 0,5 1 1 0,5 1 1 1
78
1
1
1
4
3. OKTATÁS SZAKMACSOPORT IV. PEDAGÓGIA ÁGAZAT 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs szakképesítés óraterve a 9-13. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társ. Ism. Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
9. 10. 11. 12. 13. 4 4 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 1 2 2 2 2 2 1 2 1 2 1 1 1 2 2 1 5 5 5 5 1 1 1 1 1
Közismereti óraszámok összesen
29 29
Munkahelyi egészség és biztonság
1
27
24
Foglalkoztatás II.
1 1 2
Foglalkoztatás I. Pedagógia
2 1 2
Pedagógia gyakorlat Pszichológia
3 2 2
3 2 3
4 3 4
Gyógypedagógiai alapismeretek Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák
Heti óra összesen
35 36
79
35
35
4 13 4 5 5 35
Szabadon tervezhető közismereti órakeret felhasználása Biológia Ének-zene Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
9.
Felhasznált szabad órák összesen
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia
10. 11. 12. 1
1 1 1
1 2
1 4
9. 0,5 0,5
1
1
1 1 1 1
4
4
4
1 1
10. 11. 12.
1
Pedagógia gyakorlat
13.
13.
1 1
Pszichológia
0,5 0,5 1 1 1
Gyógypedagógiai alapismeretek Foglalkoztatás II. Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai gyakorlat
Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1
1
1
1
4
3.2.3. A szakiskolai képzés óratervei Szakiskolai óratervek az alábbi szakképesítésekre készültek:
Szociális gondozó és ápoló Eladó Erdészeti szakmunkás Mezőgazdasági gépész
A szakiskolai képzésekhez is elkészült a szabad órák felhasználásának terve valamennyi szakképesítéshez:
A 9-11. évfolyamra a közismereti szabad órák felhasználásáról A 9-11. évfolyamra a szakmai szabad órakeret felhasználásáról.
80
2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT III. SZOCIÁLIS ÁGAZAT 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
9.
10.
11.
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Szakmai tantárgyak
Munkavédelemi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton A szociális adminisztráció
1
Heti óra összesen
35
81
2 3 2 3 2 2 2
2 2 1 2 3 1 2 2 5 2 2 1
1 2 1 1
1,5
4 2 4,5 3 2 2 1,5 36
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1
Felhasznált szabad órák összesen
1
1 0,5 1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Monitorozó gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Társadalomismeret Foglalkoztatási alapismeretek Szociális munka gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton Szociális munka elmélete
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
82
0,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2
2,5
17. KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ XXVI. KERESKEDELEM
34 341 01 Eladó szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
9.
10.
11.
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Szakmai tantárgyak:
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.
1
Heti óra összesen
35
2 2 2 2 3 2 3
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1 4 2 4 1 6 2 1 3
1 2 2 3 1,5
5 1 4 1 3
1
2
36
35
1 1 0,5
Felhasznált szabad órák összesen
1
83
1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Áruforgalmazás gyakorlata II. Áruforgalmazás gyakorlata III. Áruforgalmazás Értékesítés idegen nyelven I. Foglalkoztatás II. A működtetés szabályai gyakorlat Értékesítés idegen nyelven II. Áruforgalom
0,5 0,5 0,5 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
1 1 0,5 0,5 1 0,5
84
2
2,5
20. MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT
34 623 01 Erdészeti szakmunkás szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
9.
10.
11.
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Szakmai tantárgyak:
Munkavédelemi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Növénytan Növénytan gyakorlat Vállalkozási ismeretek gyakorlat Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat Erdőhasználat gyakorlat Erdőművelés Erdőművelés gyakorlat Erdészeti alapismeretek Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Műszaki/Közlekedési ismeretek Erő- és munkagéptan, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok
1
Heti óra összesen
85
1 2 3 4 1 1 4 2 4 3 3 2 1
3,5 2 3,5 1 2 3
3
2 2,5
3
3
3,5
3,5
35
36
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1 1 0,5
Felhasznált szabad órák összesen
1
1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Növénytan gyakorlat Áruforgalmazás gyakorlata III. Erő- és munkagéptan, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat gyakorlat Erdőművelés Erdőművelés gyakorlat Foglalkoztatási alapismeretek Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5
86
2
2,5
20. MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXXI. MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ÁGAZAT
34 521 08 Mezőgazdasági gépész szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
9.
10.
11.
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Szakmai tantárgyak:
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munka-, tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Szakmai számítások Gépüzemeltetés gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok
1
Heti óra összesen
35
1 2 1
2 4 1 2
3 6 2 6 3 3 2
3 6 6 2 3 2,5
36
35
6
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1 1 0,5
Felhasznált szabad órák összesen
1
87
1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
Munkahelyi egészség és biztonság Munka-, tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai számítások Foglalkoztatás II.
0,5 0,5 1 0,5
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
0,5
0,5
0,5 1
1,5
2
2,5
0,5
88
9. ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT XVI. ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT
34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
1/9.
2/10.
3/11.
Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Közismereti óraszámok összesen
18
11
9,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás
1
1 2 1 6 1
2
0,5 2 1
3 8 2
2 6 1
Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata Heti óra összesen
3 1 1 35
4 2 4 36
6 2 5 35
Szabadon tervezhető közismereti órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
9. 1
Felhasznált szabad órák összesen
1
89
10.
11. 1 0,5 1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák gyakorlata Építőipari alapismeretek Mázolási munkák gyakorlata
0,5 1 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
10.
11.
1 1
1 0,5 1
2
A szakmai óraszámok megoszlása az asztalos szakképesítésnél
Szakmai órák típusai Elmélet Gyakorlat Összevont gy. Összesen
Évfolyamok heti óraszámai 9. 10. 11. 5 9 8,5 12 16 17 140 140 0
90
Éves óraszám
Arány %
776 1552 280 2608
30% 70% 100
2,5
9. ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT XVI. ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT
34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
1/9. 2/10. 3/11.
Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
2 2 2 2 3 5 1 1
1
1
Közismereti óraszámok összesen
18 1
11
9,5
Munkahelyi egészség és biztonság
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
Építőipari alapismeretek
1
2
2 1 0,5
Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás
1 2
1
1
Falazás, vakolás gyakorlat
8
3
Beton és vasbeton szerkezetek
1
2
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
3
7 2
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Víz-, hő és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat
4 2 2
Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
Heti óra összesen
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1/9. 1
36
2/10.
1
2 12 1 5 35
3/11. 1 0,5
Felhasznált szabad órák összesen
1
91
1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1/9.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
2/10.
0,5
Foglalkoztatás II. Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
2
Falazás, vakolás gyakorlat
2
Hidegburkolási feladatok gyakorlat
2
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
2
A szakmai óraszámok megoszlása a Kőműves és hidegburkoló szakképesítésnél
Szakmai órák típusai Elmélet Gyakorlat Összevont gy. Összesen
3/11.
Évfolyamok heti óraszámai 1/9. 2/10. 3/11. 5 9 8,5 12 16 17 0 140 140
92
Éves óraszám Arány % 776 1552 280 2608
30% 70% 100
2,5
11. FAIPAR SZAKMACSOPORT XVIII. FAIPAR ÁGAZAT
34 543 02 Asztalos szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9.
10.
11.
Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Közismereti óraszámok összesen
18
11
9,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat
1 0,5 2 1 2 2 7 1 3
Faipari szakrajz Gyártás-előkészítési ismeretek
1
Heti óra összesen
35
93
3 4
2,5 4
9 2
9 1
4
5
2
1,5
36
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
9. 1
Felhasznált szabad órák összesen
1
10.
1 0,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Asztalosipari szerelési gyakorlat Biztonságos munkavégzés gyakorlata Gépkezelési gyakorlat Asztalosipari szerelési gyakorlat Gyártás-előkészítési ismeretek Asztalosipari szakmai gyakorlat
0,5 1 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
1,5
10.
11.
1 1
1 0,5 0,5 0,5
2
A szakmai óraszámok megoszlása az asztalos szakképesítésnél
Szakmai órák típusai Elmélet Gyakorlat Összevont gy. Összesen
9. 5 12 0
11.
Évfolyamok heti óraszámai 10. 11. 9 9 16 16,5 140 140
94
Éves óraszám
Arány %
792 1536 280 2608
30% 70% 100
2,5
18. VENDÉGLÁTÁS-TURISZTIKA SZAKMACSOPORT XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT
34 811 01 Cukrász szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9.
10.
11.
Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Közismereti óraszámok összesen
18
11
9,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv
1
1 1 1 1 1
1 1
0,5 2 1 1
1 1
1
Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat
4 2 5
2
1
19
19
Heti óra összesen
35
36
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása
9.
Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1
Felhasznált szabad órák összesen
1
10.
11. 1 0,5
95
1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Szakrajz gyakorlat Vendéglátó gazdálkodás Cukrászat üzemi gyakorlat Szakmai számítások Cukrászat gyakorlat
0,5 1
10.
11.
0,5 0,5
0,5 1,5 0,5
1
1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
2
A szakmai óraszámok megoszlása az asztalos szakképesítésnél
Szakmai órák típusai Elmélet Gyakorlat Összevont gy. Összesen
Évfolyamok heti óraszámai 9. 10. 11. 10 6 6,5 7 19 19 140 140 0
96
Éves óraszám
Arány %
784 1544 280 2608
30% 70% 100
2,5
18. VENDÉGLÁTÁS-TURISZTIKA XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT
34 811 04 Szakács szakképesítés óraterve a 9-11. évfolyamra Évfolyamonkénti és tantárgyankénti heti óraszámok
Tantárgyak
9.
10.
11.
Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
2 2 2 2 3 5 1
1 2 1 1
0,5 2 1
5
5
1
1
1
Közismereti óraszámok összesen
18
11
9,5
Munkahelyi egészség és biztonság
1
1 1
0,5 2 1 1
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás
1 1 1 1 1
Szakmai számítás Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
2 3 3 3
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat
1 1
1
2 19
Ételkészítési ismeretek
1
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
19
Heti óra összesen
35
97
36
35
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása
9.
Informatika Matematika Magyar - kommunikáció
1
Felhasznált szabad órák összesen
1
10.
11. 1 0,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
9.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5 1 0,5
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Vendéglátó gazdálkodás Ételkészítési üzemi alapgyakorlat
1,5
10.
11.
0,5 1,5
0,5 0,5 1,5
Szakmai számítás Ételkészítési üzemi gyakorlat
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
2,5
2
2,5
A szakmai óraszámok megoszlása az asztalos szakképesítésnél Évfolyamok heti óraszámai
Szakmai órák típusai
Elmélet Gyakorlat Összevont gyakorlat Összesen
9.
10.
11.
11 6 0
6 19 140
6,5 19 140
98
Éves óraszám
Arány %
820 1508 280 2608
31% 69% 100
3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok, a szaktanárok csoportja) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a beiratkozás napjáig tájékoztatjuk. A tankönyv, taneszköz kiválasztásának elvei, amelyeket minden tankönyv és taneszköz kiválasztásánál érvényesíteni kell Tartalmazzák teljes mértékben a helyi tantervben előírt ismeretanyagot. Megfelelnek a szaktudomány elvárásainak. Megfelelnek legalább a középszintű érettségi vizsga követelményeinek. Kielégítik a didaktikai követelményeket. Alkalmazkodnak a korosztály szellemi és kommunikációs fejlettségi szintjéhez. Eredményesen szolgálják az adott iskolatípus céljait. Alkalmazkodnak az iskola által meghatározott általános tankönyv kiválasztási elvekhez: szakmai-tartalmi, módszertani, oktatásszervezési, anyagi elvek. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A kiválasztott taneszközök lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva. Az egyéb eszközök (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, művészeti oktatás eszközei, stb.) megvásárlásánál is a fenti szempontok legyenek irányadóak, azok egészüljenek ki a tartósság és a praktikusság szempontjaival. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több tartós, több éven át használható taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Az iskola tankönyv-támogatási szabályzata rögzíti a támogatást kérő tanulók elbírálásának elveit. A térítésmentes tankönyvvásárlásra való jogosultság és igény bejelentésének határideje: minden tanév végén június 30-a, a következő tanévre vonatkozóan.
99
3.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai A nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a tanuló a pályaválasztásra, pályaorientációra. A szakiskolában és a szakközépiskolai képzésben egyaránt fontos feladataink a következők:
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
A Nemzeti Alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Legfontosabb feladatunk a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése. A nevelés-oktatás célja, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék
a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra;
100
legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.
Pedagógiai feladataink Ápoljuk a nemzeti hagyományokat, fejlesszük tanulóink nemzeti öntudatát, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez, kisebbségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Olyan ismereteket adjunk tanulóinknak, amely értékálló és kor igényeinek megfelelő. A szülőkkel való együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelésoktatás nélkülözhetetlen feltétele. Megteremtjük azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. Nevelési céljaink érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és meg valósulnak a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; az osztályfőnöki órák témaköreit a nevelési célok középpontjába állítjuk a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozásokat, programokat is a nevelési célok megvalósításának érdekében szervezzük A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési területeket megvalósítjuk a tanórákon, a tanórákon kívülifoglalkozásokon és egyéb rendezvények szervezésével. A teljes nevelési területet magunkénak valljuk és a megvalósításában minden pedagógus igyekszik részt vállalni. Ehhez a következő feladatokat jelöljük ki: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
101
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
A Nemzeti Alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Olyan módon szervezzük pedagógiai munkánkat, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához a Nemzeti Alaptanterv alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
102
3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, meg kell szervezni a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Intézményünkben valamennyi tanuló részére heti 5 testnevelés órát szervezünk, amelyen a részvétel kötelező.
3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A helyi tanterv alapján szervezzük a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező tanítási órák: azok az órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni. kötelezően választandó tanítási órák: kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. szabadon választható tanítási óra: a tanítási év végéig köteles részt venni, ha választotta a tanuló. A kötelezően választható tantárgyakat, foglalkozásokat minden tanévben a munkaterv tartalmazza. Ezek a foglalkozások tanévenként változhatnak. Óraterveink nem tartalmaznak kötelezően választandó tantárgyakat, tanóráink kötöttek. Az érettségire való felkészüléshez adunk ki tantárgyi listákat, amelyek tartalmazzák, hogy mely tantárgyakból lesznek felkészítő foglalkozások. Ha választotta a tanév elején a felkészítő foglalkozást, azon egész évben kötelező részt venni. Minden év május 20-áig felmérjük, hogy a tanuló a következő tanévben a szabadon választható tantárgyak, foglalkozások közül melyiken kíván részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.
103
Minden év április 15-éig elkészítjük és a fenntartó jóváhagyását követően írásban közzétesszük a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tanulóknak dönteniük kell az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. tehát a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak erről, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. Minden év május 20-áig jelenthetik be a tanulók a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. Az egyes foglalkozásokat csak akkor indítjuk, ha legalább 12 fő jelentkezik azokra. A tanuló az első tanév során egy alkalommal (az 1. félév végéig) az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanuló nem választhat pedagógust, adott telephelyen, adott tantárgyat, az a pedagógus tanítja akit az igazgató megbíz.
3.7. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, közép és emelt szinten történő felkészítés lehetőségei Intézményünkben a tanulók valamennyi tanult tantárgyból tehetnek érettségi vizsgát. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül szakközépiskolai osztályainkban az ötödik vizsgatárgy a szakmai tantárgy lesz. A felnőttoktatás keretében, esti tagozatos gimnáziumi osztályainkban ötödik vizsgatárgyként szintén választhatnak valamennyi tanult tantárgy közül. Az utolsó évfolyamon biztosítunk heti 1 tanórát az ötödik, választott érettségi tantárgyból az érettségire való felkészüléshez. Az érettségire való felkészülés a helyi tanterv mellékleteként elkészült tantárgyi tantervek teljesítése mellett jelentkezhetnek érettségi vizsgára tanulóink.
3.8. Az érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet írja le az érettségi vizsga részletes követelményeit. Az érettségi témaköröket a rendelet alapján, az esetleges változásokat minden tanévben a munkaközösségek felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. Magyar irodalom Szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 irodalom tételt jelöl ki. (További szóbeli tételek kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.) A tételsor tematikai aránya Témakör
Tételek száma 6 4 3
Életművek Portrék Látásmódok
104
A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Összesen
1 2 2 1 1 20
A tétel tartalmaz egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet), majd megjelöli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Sorszám
1.
2.
3.
4.
Témakörök Életművek Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila
Tananyagtartalmak Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek.
Portrék Balassi Bálint Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Szabó Lőrinc Radnóti Miklós Weöres Sándor Ottlik Géza Márai Sándor Pilinszky János Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak Krúdy Gyula, Karinthy bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Frigyes, Kassák Lajos Illyés Gyula, Német László, Örkény István Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai A kortárs irodalomból művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
105
5.
6.
7.
8.
Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). Világirodalom A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egykét kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi Színház és drámatörténet hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Az irodalom Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, határterületei kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. film és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Regionális irodalom
Magyar nyelv A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 nyelvtan tételt jelöl ki. (További szóbeli tételek kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.) A tételsor tematikai aránya Témakör Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és irodalom
Tételek száma 2 2 2 2
106
Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Összesen
2 2 2 2 16
Témakörönként két-két tétel kijelölése kötelező, további négyről a szaktanár szabadon dönt. A tétel tartalmaz egy feladatot, melynek alapján a vizsgázó kifejti a bemutatandó témát. Sorszám
1.
2.
3. 4.
5.
6.
7. 8.
Témakörök
Tananyagtartalmak
Ember és nyelv A jel, a jelrendszer: A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A magyar nyelv rokonsága; Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv története Az írott nyelvi norma kialakulása; A nyelvművelés Nyelvváltozatok; Kisebbségi nyelvhasználat Nyelv és társadalom Tömegkommunikáció és nyelvhasználat Hangtan; Alaktan és szótan; Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete; A mondat a A nyelvi szintek szövegben; Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban; Szókincs és frazeológia A szöveg és a kommunikáció; A szöveg szerkezete és jelentése; Szövegértelmezés; A szöveg szóban és A szöveg írásban; Az intertextualitás; A szövegtípusok Szöveg a médiában A nyilvános beszéd; Érvelés, megvitatás, vita A retorika alapjai A szövegszerkesztés eljárásai Szóhasználat és stílus; A szójelentés; Állandósult nyelvi formák; Nyelvi-stilisztikai változatok Stílus és jelentés Stíluseszközök; Stílusréteg, stílusváltozat
Történelem A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 történelem tételt jelöl ki. (További szóbeli tételek kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.) A tételsor tematikai aránya Témakör Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése
107
Tételek száma 3 3 3 3
Politikai intézménynek, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Összesen
4 4 20
A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A tételek megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tételek két-három feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tételek kifejtésében. Témakörök - tematika 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, gazdaságföldrajz, technikatörténet 2. Népesség, település, életmód, etnikum, nemzetiség 3. Egyén, közösség, társadalom, társadalmi szerkezetek, történetisége 4. Modern demokráciák működése, alkotmányok elemzése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák, parlamentarizmus 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés, diplomácia, hadviselés 7. Szabad (problémaközpontú) témakör, helytörténeti téma A vizsgabizottságot működtető intézményeknek lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes vizsgabizottságot működtető intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom - reform - kompromisszum; etnikum - nemzet - nemzetiség). A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
Társadalomismeret A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki társadalomismeretből. (További szóbeli tételek kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.) A tételsor tematikai aránya Társadalomismeret és jelenismeret Témakör Tételek száma Társadalomismeret 14 Jelenismeret 6 Összesen 20
Pszichológiai témák Témakör Pszichológia
Tételek száma 20 20
Szóbeli vizsga A vizsgán kerül sor a - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére. 1. feladat: tételkifejtés A tételkifejtés további két alfeladatot - A) és B) - tartalmaz.
108
Az A) alfeladat társadalomismereti vagy jelenismereti témát érintő feladat, míg a B) alfeladat a vizsgázó tanulmányainak megfelelően vagy egy gazdasági ismeretek témához vagy egy pszichológia témához kapcsolódó feladat. Iskolánkban a pszichológiai témák jelennek meg a középszintű érettségi vizsgán.
2. feladat: projektvédés A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre. A vizsgabizottság projektmunkához kapcsolódó kérdéseinek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A társadalomismereti vagy jelenismereti témák 1. A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése 2. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. A szubkultúrák 3. Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez tartozó kötelességek 4. Jogsérelem, jogorvoslat, a büntetés ésszerűsége 5. Az államtípusok jellemzői, a közvetlen és a képviseleti demokrácia 6. Magyarország államszervezete, államunk felségjelvényei, állampolgárai 7. Az Európai Unió és intézményei 8. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkciói 9. A deviancia különböző formái 10. A kultúra és a multikulturalizmus 11. A magyar szevezettudat sajátosságai és dilemmái, a nemzeti kisebbségek 12. A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás 13. A szegénység mutatói, jellemzői, egyéni és társadalmi következmények 14. A földrajzi társadalmi rétegződés Magyarországon (város és falu) 15. A tudományos technikai fejlődés hatása a társadalomra 16. Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülés 17. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón 18. A pályaválasztás és a munkába lépés lehetőségei, teendők a mai Magyarországon 19. A fogyasztói társadalom jellemzői 20. A népesedés kérdései. A fenntartható fejlődés Pszichológiai témák 1. A lelki jelenségek és vizsgálatuk 2. A személyiségvonások 3. Normális és megváltozott tudatállapotok 4. Az érzékelés és az észlelés főbb sajátosságai 5. A legfontosabb megismerő funkciók jellemzői 6. Az értelmi fejlődés menete 7. A tanulás alapvető jelenségei, fajtái 8. A verbális és nonverbális kommunikáció fajtái, szerepük 9. A tömegkommunikáció sajátosságai 10. A nyelvhasználat kulturális beágyazottsága 11. A motivációk szerepe a lét- és fajfenntartásban 12. Öröklött és tanult elemek a motivációk szabályozásában 13. Az érzelem, a motiváció és a tudat kölcsönhatásai 14. A szocializáció közegei 15. A család szerepe a szocializációban 16. A kortársak, a társadalom szerepe a szocializációban
109
17. A társadalmi normák elsajátítása és az azoktól való elhajlások 18. A tömegek lélektanának jellemzői 19. A normalitás, a lelki egészség jellemzői 20. A lelki problémákkal való megküzdés lehetőségei
Angol nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. AZ ISKOLA Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. ÉLETMÓD
110
Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
111
Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
Német nyelv A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
112
táblázatot formázott
táblázatot formázott
táblázatot formázott
táblázatot formázott
táblázatot formázott
táblázatot formázott
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
táblázatot formázott
8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek és szándékok A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
Földrajz Az 1. résztétel témakörei 1. A Naprendszer, a Föld mozgásai és következményei. 2. A Föld belső szerkezete, a lemeztektonika. 3. A kőzetlemez-mozgások következményei.
113
táblázatot formázott
4. Kőzettan 5. A földtörténet fő eseményei 6. A tengervíz mozgásai. 7. A felszín alatti és feletti vizek. 8. A légkör felmelegedése, felhő- és csapadékképződés 9. A levegő mozgásával kapcsolatos légköri jelenségek. 10. A légkör összetétele és szerkezete. 11. A földrajzi övezetesség kialakulása. 12. A földrajzi övezetesség vonásai a trópusi övezetben. 13. A meleg és a valódi mérsékelt öv jellemzői. 14. A hidegéghajlati övezet jellemzése. 15. Amerika természeti adottságai. 16. Európa természeti adottságai. 17. Az Északi-középhegység természeti földrajza. 18. Az Alföld természeti földrajza. 19. Magyarország földtörténete. 20. Magyarország és Borsod megye éghajlata és vízrajza. A 2. résztétel témakörei 1. A világ népességszámának változása, népesedési folyamatok. 2. A Föld népességének eloszlása és összetétele. 3. A Föld települései. 4.A gazdasági fejlettség és területi különbségei, a világgazdaság működése és folyamatai. 5. Energiahordozók csoportosítása, a világ energiafelhasználásának változásai. 6. A mezőgazdasági termelés típusai. 7. Az ipar telepítő tényezői, iparvidékek. 8. A közlekedési ágazatok előnyei, hátrányai és a környezetei problémák. 9. A kőolajtermelő országok földrajza. 10. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági körzetei. 11. Japán, Kína földrajza. 12. Nyugat-Európa. 13. Közép-Európa országainak természet- és társadalomföldrajza. 14. Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői. 15. Magyarország mezőgazdasága. 16. Hazánk energiagazdasága. 17. Hazánk iparának szerkezeti átalakulása, a húzóágazatok szerepe. 18. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága. 19. Magyarország idegenforgalma, közlekedése. 20. A világ globális problémái, a megoldásra való törekvések.
Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció A kommunikáció általános modellje; Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek; Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban; Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom
114
Az informatika fejlődéstörténete; A modern információs társadalom jellemzői; Informatika és etika; Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek; Az adat és az adatmennyiség; Bináris számábrázolás; Bináris karakterábrázolás; Bináris kép- és színkódolás; Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek; A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap; A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak; A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése; Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete; Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése; Állományok típusai, keresés a háttértárakon; Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás; Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem; A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás; A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata A program indítása; A munkakörnyezet beállítása; A szövegszerkesztő menürendszere; Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás; Karakterformázás; Bekezdésformázás; Felsorolás, számozás; Tabulátorok használata; Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere; Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés; Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés; Körlevélkészítés; Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata A program indítása; A munkakörnyezet beállítása; A táblázatkezelő menürendszere; A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap
115
5.3. Adatok a táblázatokban Adattípusok; Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás; A cellahivatkozások használata; Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése; Karakter-, cella- és tartományformázások; Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat; Formázási lehetőségek; Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása; A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok; Adatbevitel, adatok módosítása, törlése; Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata; Keresés, válogatás, szűrés, rendezés; Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata; Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata; Állományok átvitele; WWW Ismerjen egy levelezési rendszert; keresőrendszerek; Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete; Web-lap készítése Webszerkesztővel; Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) A program indítása; A munkakörnyezet beállítása; A program menürendszere; Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika A program indítása Tudja az általa tanult grafikai programot indítani.; A munkakörnyezet beállítása; A program menürendszere; Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása; Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak
116
A könyvtár fogalma, típusai; Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet; A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány; A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok; Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök Katalógusok; Adatbázisok; Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Kémia Általános kémia 1, Atomszerkezeti ismeretek 2, Kémiai kötések, anyagi halmazok 3, Kémiai reakciók 4, Elektrokémiai alapismeretek Szervetlen kémia 1, Nemfémes elemek 2, A széncsoport elemei és vegyületei 3, A nitrogéncsoport elemei és vegyületei 4, Az oxigéncsoport elemei és vegyületei 5, Halogének 6, Nemesgázok 7, A fémek 8, Az alkálifémek 9, Az alkáliföldfémek 10, A földfémek 11, A d-mező fémei Szerves kémia 1, Szénhidrogének (telített, telítetlen és aromás) 2, Oxigéntartalmú szénvegyületek (hidroxivegyületek, éterek, oxovegyületek, karbonsavak) 3, Legfontosabb természetes szénvegyületek 4, Műanyagok
Biológia Szóbeli témakörök A) altételekhez Fajismeret Laboratóriumi vagy élettani vizsgálat B) altételekhez Emberi szervezet- és egészségtan
117
1. Az emberi bőr felépítése és működése. A bőr egészségtana (albinizmus, higiénia, égési sérülések stb.). 2. Az ember mozgási szervrendszerének felépítése és működése. Az izom- és vázrendszer egészségtana (rándulás, ficam, törések, helyes testtartás, edzés, statikus és dinamikus izommunka stb.). 3. Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése és működése. Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi követelményei. 4. Az ember immunrendszerének felépítése és működése. A belső védekezés egészségtana; fertőző betegségek. 5. Az ember légzőrendszerének felépítése és működése. A légzési szervrendszer egészségtana (dohányzás, allergiák, légzési gázok hatásai stb.). 6. Az ember anyagszállító rendszerének felépítése és működése. A keringési rendszer (szív, erek, vér) egészségtana. Vérátömlesztés, véradás. 7. Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése és működése. A vese és a húgyutak egészségtana. 8. Az ember hormonrendszerének felépítése és működése. A hormonrendszer egészségtana, kapcsolata az idegi szabályozással. 9. Az ember idegrendszerének felépítése és működése. A gerincvelő és az érzékszervek egészségtana. 10. Az ember szaporító szervrendszerének felépítése és működése. A családtervezés módjai. 11. Humángenetika. A Humán Genom Program. Környezetvédelem, ökológia 1. A talaj, mint környezeti tényező. A talaj keletkezése, talajszennyezés és talajpusztulás. 2. A levegő, mint környezeti tényező. A levegőszennyezés problémái és megoldásai. 3. A víz, mint környezeti tényező. A felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének problémái. 4. A hulladékok keletkezése és fajtái. A hulladékkezelés lehetőségei; az újrahasznosítás. 5. Az energiatermelés módjai, biológiai következményei. A megújuló és a nem megújuló energiahordozók, a hagyományos és alternatív energiaforrások. 6. A tavak pusztulása, eutrofizáció és tavi szukcesszió. Hazai állóvizeink állapota. 7. Környezet és természetvédelem, nemzeti parkjaink. Nemzeti Park a környezetünkben. 8. Az állat- és növényfajok védelme, a biodiverzitás. 9. Globális problémák és megoldások a környezet- és természetvédelemben (üvegházhatás, globális felmelegedés, esőerdők stb.). 10. A gyomnövények. Betelepített és özönfajok káros hatásai a természetes társulásokra és az emberi egészségre. 11. Az együttélés (szimbiózis), a versengés (kompetíció), az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis, az élősködés (parazitizmus) és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma állati, növényi és emberi példákkal.
Testnevelés A) Elméleti ismeretek Témakörök 1. A magyar sportsikerek
Tartalmak Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.
118
2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód
4. Testi képességek
5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna
8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás
11. Testnevelési és sportjátékok
12. Természetben űzhető sportok
A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
B) Gyakorlati ismeretek Témakörök 1. Gimnasztika
2. Atlétika Futások
Tartalmak Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb: 9,8 s Fiúk: legfeljebb: 8,8 s 2000 méteres síkfutás
119
Ugrások
Dobások
3. Torna
Talajtorna Szekrényugrás
Felemáskorlát
Gerenda
Ritmikus gimnasztika
Lányok: legfeljebb: 10:30 perc Fiúk: legfeljebb: 9:00 perc A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 7,5 méter A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek. Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kézi szerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.
120
Gyűrű
Nyújtó
Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Dzsúdógurulás előre. A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. Egy sportjáték választása kötelező. Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m. 7 méteres büntetődobás 5 kísérlet Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntetődobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Összetett gyakorlat félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet. Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimumkövetelmény: 5 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méter sugarú körben. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet.
Fizika 121
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők: Téma Arány Mechanika 25 % Hőtan 20% Elektromágnesség 25% Atomfizika, magfizika 20% Gravitáció, csillagászat 10% Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak. A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést. A tétel jellemzői A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ezzel összefüggő egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető mérés beiktatását, akkor egy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.). A szóbeli vizsgarész értékelése 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Periodikus mozgások 3. Súrlódás, közegellenállás 4. Szilárd és folyékony anyagok hőtágulása 5. Gázok tulajdonságai, hőtágulása, ideális gáz 6. Halmazállapot-változások 7. Állapotjelzők, termodinamikus egyensúlyok, törvényszerűségek 8. Elektrosztatika 9. Az elektromos áram 10. Árammal átjárt vezetők mágneses hatása, mágneses tér hatása mozgó töltésre 11. Mozgási indukció, nyugalmi indukció 12. Lenz törvénye 13. Elektromos munka és teljesítmény 14. Mágneses alapjelenségek, mágneses tér 15. Pontszerű és merev testek egyensúlya. Forgatónyomaték. Egyszerű gépek. 16. Newton törvényei, a tömegvonzás 17. Atomszerkezet (atommodellek, részecskék, kvantumos energiafelvétel, fotoeffektus, Frank-Hertz kísérlet) 18. Radioaktivitás 19. Röntgensugárzás 20. A Naprendszer 21. Csillagászat
122
3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit 3.9.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje és korlátai Az értékelés célja: tudás, teljesítmény, attitűd, magatartás, egyéni és közösségre megállapított követelményeinek a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. Az értékelés alapelvei: Ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek további fejlődését. Segítse a reális önértékelés kialakulását. Differenciált, egyéni vonatkozású normaorientált értékelés kapjon prioritást. Legyen sokoldalú, alkalmazzunk változatos értékelési formákat. Igazodjon a tanulók értelmi képességéhez, életkorához, a tantárgy jellegéhez. Az értékelés a nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek kell lennie. Mindenkor figyelembe kell vennie a tanulók életkori sajátosságait. Az értékelés alapját a kerettantervre alapozott helyi tanterv szolgálja. Az értékelés a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz minősít. Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételeit a munkaközösségek határozzák meg a helyi tanterv alapján. Az értékelés csak akkor objektív, ha a különböző tanulói teljesítményeket a követelményekhez viszonyítjuk. Ha a követelményeket nem ismerik a tanulók, akkor az értékelés nem tölti be pedagógiai funkcióját, ezért a követelményekről időben tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket. Az értékelés típusai funkciók szerint
A diagnosztikus értékelés során megmutatkozik, milyen tudásra támaszkodhatunk a tanítás-tanulás valamely nagyobb egységének megkezdése előtt. Ez a helyzetfeltárás pedagógusnak, tanulónak igen fontos jelzésértékkel bír. Ehhez tudjuk majd viszonyítani a későbbi mérési eredményeinket. A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Ez az értékelés információt ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak arról, hogy mit tanultak meg hatékonyan, miben maradtak el. Ez az értékelés nem minősít, hanem megerősít, korrigál, fejleszt. A leggyakrabban használt értékelési típus a szummatív értékelés, amely globális képet mutat arról, hogyan tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek. Célja az összegzés, a záró minősítés.
A fejlesztő értékelés célja, hogy
értékelje az eddigi munkát, mutasson rá azokra a lehetőségekre, amelyekkel a tanulási folyamat eredményesebbé válhat,
123
egy-egy konkrét munka konkrét pozitív vonásait emelje ki, a munka, a cselekmény javíthatóságára adjon javaslatokat, nem a minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a cél, a tanulási folyamat célja a tanuló segítése, fejlesztése, a javítási lehetőségek számbavétele történjen meg. Ez az értékelési mód nem a tudás egészét, hanem a részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeli. A tanuló számára jelentős visszajelzést nyújt erősségeiről és hiányosságairól, fejlődésének lehetőségeiről.
A fejlesztő értékelés folyamata
A pedagógus meghatározza a tanulói teljesítmények kívánatos szintjét (meghatározza a konkrét célokat). Folyamatosan gyűjti az információt a tanulói teljesítmények alakulásáról. Kialakítja az egymást követő teljesítmények mérésének és összehasonlításának módszereit, rendszerét. Kidolgozzák a kettő különbségének növelésére irányuló eljárásokat. A fejlesztő értékelés tehát arra szolgál, hogy megállapítsa a tanuló fejlődését és tanulási szükségleteit, és ehhez igazítsa a tanítást. A fejlesztő értékelés előnyei, hasznossága:
A tanulási folyamatot segíti, formálja. A tanuló fejlődését, egyéni haladását értékeli; a kudarcait, illetve az elért sikereket jelzi vissza. Rugalmas kölcsönhatásban van a tanítási és tanulási stratégiákkal. (Interaktívabb kapcsolat jön létre a tanuló és a tanár között.) A tanárok másként kommunikálnak a diákokkal. A pedagógusok tudatosabban határozzák meg a tanulási célokat. A hagyományos értékelésnél jobban segíti a diákokat a célok elérésében.
A tanulók munkájának értékelése a következő formákban történhet: - szóbeli felelet - tesztlap kitöltése - témazáró dolgozat - tanítási órákon végzett munka - gyűjtőmunka - tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény - projektmunka - kiselőadás - órai aktivitás A témazáró dolgozatokat a folyamatos tanítás mellett elő kell készíteni és a témazáró megírását megelőzően a tananyagot össze kell foglalni. Hasonló jellegű feladatanyagból próbadolgozattal, vagy feladatsorral kell előkészíteni a mérést. A feladatokban a tételes ismeretek tudása mellett különös figyelmet kell fordítani a szövegértésre, az alkalmazásokra, a logikus gondolkodásra, illetve a tanuló máshonnan szerzett, meglévő ismeretei alkalmazási lehetőségeire, és ezeket is értékelni kell. Természetesen a témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget – az óraszámok függvényében – egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, illetve az ezt helyettesítő rövidebb
124
írásbeli beszámolókra. A témazáró dolgozatok érdemjegyét az osztályozó naplóban piros színnel jelöljük. A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tennünk az értékelés és az osztályzattal történő minősítés között. Az értékelésnél megállapítjuk a fejlődést, a sikeres munkát, biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük igyekezetét, önállóságát, de rámutatunk a hiányosságokra is. A tanulók ellenőrzése, értékelése Az osztályzatokkal történő minősítésnél a tantervi követelményeket tartjuk mérvadónak. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket az iskola helyi tanterve szabja meg. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését a tanév közben a pedagógusok végzik. A tanulók értékelése érdemjeggyel történik. Érdemjegyet a tantárgyat tanító tanárok adhatnak. Minden tanuló jogosult arra, hogy megfelelő mennyiségű osztályzatot szerezzen. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A szakmai tantárgyak moduljainak követelményeit a szakképzési kerettantervek tartalmazzák. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is, ha az jól elő van készítve. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási évközben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulmányi munka, előmenetel folyamatos értékelése érdekében minden tanuló teljesítményét havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító nevelő az ellenőrző könyvön keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök folyamatosan ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja. Egy tanítási napon 2 írásbeli beszámolót lehet tartani (ún. témazáró dolgozat). A témazáró dolgozat időpontjáról a tanulókat minimálisan 1 héttel a dolgozatírás előtt tájékoztatni kell. A tanuló teljesítményének értékelésében a témazáró dolgozatok súlyozottan szerepelnek a feleletekkel, illetve az órai munka során szerzett pontokból átváltott érdemjegyekkel szemben. Az órai munkai érdemjegy 1 egység, egyszeres értékű; a felelet jegy 2 egység, kétszeres értékű; a témazáró dolgozat érdemjegye 3 egység, háromszoros értékű. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
125
27 %-ig 28-46 %-ig 47-65 %-ig 66-84 %-ig 85-100 %-ig
elégtelen elégséges közepes jó jeles
Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Az osztályzat, az érdemjegy értelmezése Az osztályzat Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
Az osztályzat értelmezése Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlenül szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes az önálló munkavégzésre. formázott: Behúzás: Bal: 0 cm
3.9.2 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a tananyag helyi tantervben előírt követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette, illetve ha az év végi osztályozó vizsgán az előírt tanulmányi követelményeknek sikeresen eleget tett. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Amennyiben a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól – magántanulói státuszban folytatja tanulmányait - félévkor és év végén tudásáról osztályozó vizsgán kell számot adnia.
126
formázott: Címsor 3, Mintázat: Üres formázott: Címsor 3, Az ázsiai és latin betűs szöveg közötti térköz beállítása, Az ázsiai szöveg és a számok közötti térköz beállítása formázott: Listaszerű bekezdés, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 0,63 cm + Behúzás: 1,27 cm
Ha a tanuló a szakértői bizottság véleménye vagy szakorvosi vélemény alapján magántanuló, az osztályozó vizsgára történő felkészítésről az iskolának kell gondoskodnia. Ha az év végi osztályozó vizsgán a tanuló számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik javító vizsgát tehet. Javító vizsga letételére augusztus 15-e és augusztus 31-e közötti időszakban kerülhet sor. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
Diagnosztikus mérés A tanév végén, a 10. évfolyamon az ország valamennyi iskolájában, azonos időben, azonos feladatokkal országos, egységes kompetenciamérés történik. Az iskolánkba bejövő 9. osztályos tanulóknál diagnosztikus mérést végzünk a tanév elején, szeptember első két hetében valamennyi tárgyból. Ezen mérések tartalmát, módját, formáját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Ugyanígy járunk el azoknál a bejövő szakképző évfolyamoknál, amelyeknél az előzetes tanulmányok már érdemben mérhetők. Szummatív mérés A tanévek végén lehetőség szerint megtörténik a tanulók tudásának összegző mérése és értékelése. Ezen mérések tartalmát, módját, formáját, az év végi érdemjegybe történő beszámítását a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban az érettségi tantárgyakból az érettségi vizsgát megelőzően próba érettségi vizsgákat szervezünk. Ezeket a feladatsorokat az előző tanévek érettségi feladatai alapján a szakmai munkaközösségek állítják össze és az intézményben több hasonló típusú osztály esetén azonosak. A próba érettségi vizsgák időpontjait a munkaközösségek jelölik ki. Szervezhetők már az érettségit megelőző tanév végén, az érettségi tanévének első félévének lezárásakor is, de közvetlenül az érettségi előtt is. A próba érettségi vizsgák megszervezése, a feladatlapok javítása, a felügyelők kijelölése az érettségi vizsgaszabályzatban leírtakhoz hasonlóan történik. A próba érettségin minden tanulónak részt kell vennie. A próba érettségin az írásbeli vizsga megszervezését tartjuk fontosnak, a szóbeli vizsgára való felkészülés és a számonkérés a tanórák feladata. Az iskolában folyó munka komplex értékelése Az igazgató a félévi és tanév végi értekezleteken értékeli az adott időszakban végzett iskolai munka eredményeit, felsorolja a javításra váró területeket, megoldási javaslatokat ad a jobbításra. A nevelőtestület ezt az értékelést az értekezleten megvitatja és kiegészíti. A félévenkénti nevelési értekezleteket az igazgató - a nevelőtestület tagjainak bevonásával – olyan téma köré szervezi, amelynek az iskolai munka hatékonysága, eredményessége szempontjából előremutató jelentősége van. Ezeken az értékeléseken szerepeljen kiemelt témaként a tanulók munkájának az értékelése, annak hatékonysága, az elért eredmények.
127
3.9.23. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás értékelése Félévkor és év végén osztályzattal történik a magatartás értékelése, négyfokozatú skálán (példás, jó, változó, rossz). Az osztályfőnök, meghallgatva a tanulók és a szaktanárok véleményét, az alább felsorolt szempontok alapján dönt az egyes tanulók magatartásának értékeléséről. A minősítés fokozatai
A minősítések elvei
Példás
Az a tanuló, aki a házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi magatartási szabályoknak eleget tesz. Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész. Nincs igazolatlan mulasztása. Fizikai és szellemi erőfeszítésre egyaránt példát mutat. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben.
Jó
Neveltségei szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására. Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi. A házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek. Legfeljebb két óra igazolatlan hiányzása van. Fegyelmi fokozata legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetés.
Változó
Magatartásában – többé-kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. A közösség munkájában való részvétele hullámzó. Társaival szemben időnként goromba, durva. Önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Három vagy több óra igazolatlan hiányzása van. Legmagasabb fegyelmi fokozata osztályfőnöki megrovás.
Rossz
Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. Társaival sokszor durva és goromba. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik. Tíznél több óra igazolatlan hiányzása van. Legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói megrovás.
A szorgalom értékelése Félévkor és év végén osztályzattal történik a szorgalom értékelése, négyfokozatú skálán (példás, jó, változó, hanyag). Az osztályfőnök, meghallgatva a tanulók és a szaktanárok véleményét, az alább felsorolt szempontok alapján dönt az egyes tanulók szorgalmának értékeléséről.
128
A minősítés fokozatai
A minősítések elvei
Példás
Kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. Törekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre. Felszerelése hiánytalan. Többletfeladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan elvégzi.
Jó
Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikuma kevésbé érdekli. Képességeinek mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Órai aktivitása, a munkához való viszonya némileg a tőle elvárható szint alatt marad.
Változó
Munkavégzésében törések mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. Gyakran képességei alatt teljesít. Önállótlan, szétszórt. Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel.
Hanyag
Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében. Gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul teljesíti feladatait, a munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, munkái gondtalanok, hanyagságról árulkodnak. Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos.
3.9.34. Az otthoni, napközis, tanulószobai elkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat feladásának elvei
Új anyagrészt önálló feldolgozásra nem adhat fel a pedagógus. A feldolgozott anyagrész feladása előtt minden alakommal megbeszélik a pedagógusok a tanulókkal, hogy melyek a tankönyvben, füzetben megtanulandó részek, melyeknek van nagyobb súlya, melyek szerepelhetnek egy esetleges dolgozatban. Kiegészítő anyagrész önálló feldolgozásra kiadható, kiselőadásra, ismertetésre. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a füzetvezetés megkönnyítse a felkészülést. Ezt a fogalmak kiemelésével, mintapéldák kidolgozásával, az önálló feladatmegoldások gondos javításával, vázlatkészítéssel segítjük. A készségfejlesztés biztosításra kiadott feladatok rendszeres ellenőrzésével segítjük a felkészüléseket. A házi feladatok beszedhetők, osztályozhatók.
A házi feladat korlátai A másnapra feladott feladat mennyisége nem csak a tananyagtól függ, hanem minden alkalommal figyelembe vesszük a többi tantárgyból feladott anyagmennyiséget. A dolgozatok írása előtt programszerű feladatsorokkal segítjük a felkészülést. A hét végére programozzuk a több időt igénylő tanulnivalókat, hosszabb lélegzetű írásbeli feladatokat.
129
A tanuló magasabb évfolyamra lépésélépése
A tanuló magasabb évfolyamba, ha teljesíti a következő évfolyamba való lépés sikeres feltételeit minden tantárgyból amit az adott éven tanult, azaz legalább elégséges osztályzatot kapott.
3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
A helyi tanterv alapján szervezzük a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A csoportok megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulói részére is. Csoportbontás elve: lehetőség szerint, személyi feltétel, anyagi, tárgyi feltételek megléte esetén legyen lehetőség az osztályok csoportokra való bontására legalább a következő tárgyakból: informatika, matematika, magyar nyelv, gépírás. Lehetőség szerint alkalmazzuk a tanulók képességeik szerinti csoportbesorolását: idegen nyelv, matematika. Az idegen nyelvek esetében törekedni kell a viszonylag homogén csoportok kialakítására. Biztosítani kell a csoportok közötti átjárhatóságot – ahol lehetőség van erre. Pl. idegen nyelv. A csoportok kialakításánál törekedjünk a viszonylag azonos csoportlétszámra. A csoportba sorolás előzetes tudásszint mérés alapján történik, a szaktanár felmérése alapján, a munkaközösségek egységes mérőeszközeivel. A versenyekre felkészítés egyénileg, és csoportosan, a szaktanárral való személyes konzultációk során, a szaktanár szervezésében történik. A fejlesztő- és felzárkóztató foglalkozások esetében törekedni kell az alacsony csoportlétszámokra. Az osztályok és a csoportok kialakításánál be kell tartani a jogszabályi előírásokat.
3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A mérés ideje: A tanulók fizikai állapotának mérésére évente egy alkalommal, május hónapban kerül sor. Lehetőség szerint az év azonos időszakában kerüljön sor az egyes években a mérések megszervezésére. A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas módszerek: - egyszerűek, - kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók, - megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A méréshez a Mini Hungarofit felmérést alkalmazzuk. Ennek menete a következő:
130
1. Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. 2. A második felmérés a helyből távolugrás. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. 3. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. 4. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát. 5. Az ötödik része a felmérésnek a fekvőtámasz, vagy fekvenyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a tanuló. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A mérés pontozása: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés: 5 db=1 pont A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. A mérés értékelése Az értékelés eredményei
Igen gyenge
Gyenge
Az elért pontszámok
0-20,5 pont
21-40,5 pont
Kifogásolható
41-60,5 pont
Közepes
61-80,5 pont
A csoportok jellemzői Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi
131
tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, e szint elérése és folyamatos megtartása.
Jó
Kiváló
Extra
Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti kéthárom alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már 81-100,5 pont gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíróképességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor 101-120,5 pont elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, 121-140 pont hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.
Kiegészítő mérések - Testmagasság - Testsúly Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. Készült:
132
http://mozgasos.blogter.hu/253531/mini_hungarofit-felmeres__-__varro_judit leírása alapján. A pedagógusok feladata A közepes teljesítmény alatti eredményt elérő tanulók erősítése, fejlesztése. A jobb eredményt elért tanulókat biztatni kell a versenyszerű sportolásra. Minden tanulóban erősíteni kell az egészséges életmódra való igényt, aminek része a rendszeres és a képességeinknek megfelelő, folyamatos terhelést adó testmozgás. A mindennapos testnevelés remek lehetőséget nyújt arra, hogy differenciált feladatokkal mozgassuk meg a tanítványainkat. Emellett a megnövekedett órakeret arra is lehetőséget ad, hogy olyan mozgásformákat mutassunk a gyerekeknek, amelyeket sokszínűek, érdekesek, modernek és ez által a tanulók kedvet kapnak a sportoláshoz.
3.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.12.1. Egészségnevelési tevékenységeink elvei Társadalmunknak egészséges, művelt sokoldalú, együttműködni tudó, tenni akaró emberekre van szüksége. Az egészség komplex fogalom, amelynek testi, lelki és szociális összetevőivel feltétlenül számolni kell. Az egészség a mindennapi élet forrása és nem az élet célja. Nem csupán passzív megőrzendőként, hanem dinamikus, fejleszthető tulajdonságként írható le. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Egyre nagyobb felelősség hárul ránk, pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. A korszerű egészségfejlesztés főbb elveit és kulcsterületei a következők: Az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése Az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása Közösségi cselekvés Az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása Az új köznevelési törvény megkívánja a tanulók szemléletformálásának, pozitív attitűdjének, cselekvési kultúrájának újragondolását a pedagógusok részéről, és a pedagógiai programok részeként az egészségnevelési programok kidolgozását. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Egészségnevelési elveink között kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek: A dohányzás visszaszorítása Alkohol- és drogprevenció Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése Az aktív testmozgás elterjesztése A közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása Az egészséges fizikai környezet kialakítása.
133
A testi és lelki egészségnevelés általános céljai Az iskolai egészségnevelési program célja az ismeretek átadása, a készségfejlesztés és a pozitív egészségmagatartás támogatása. Ehhez kiemelt feladataink a következők:
Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése. Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátításával. Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő. A tanulók természetismeret, illetve biológiaórákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a 14-18 éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást. Fontosnak tartjuk megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség-megelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. Élethelyzetet, szituációk bemutatásával és elemzésével igyekszünk fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket. Igyekszünk megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelentőségét. Elősegítjük a családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának igényét tanulóinkban. Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése. A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén.
Az egészségnevelés fejlesztési területei
A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meglévő ismereteikre alapozva. Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása diákokban. Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak. Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása, stresszoldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása. Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása. A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása.
134
Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.
Az egészségnevelés fejlesztési követelményei A követelmények megadják, mit, milyen szinten, milyen körülmények között kell tudni a tanulóknak. Az egészségnevelés eredményeként a tanulók:
Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és érték meg a kulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.
Az egészségnevelési céljaink megvalósításának tartalmi elemei
Higiénikus, egészséges életvitel Betegségek elkerülése, egészség megóvása Tárgyi környezettel való együttélés .Lelki egészség megóvása, krízisprevenció Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése Az egészséges táplálkozás Családi életre, szülővé nevelés Szabadidő – kultúra fejlesztése
A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba és tanórán kívüli tevékenységekbe beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani. A tartalmi szerkezet kidolgozásakor figyelembe vettük a tanulók egyéni fejlődésének dinamikáját, mert nem zárulnak le a képességek, készségek és ismerethatárok egy-egy tantárgy tanulásának befejeztével, hanem más aspektusból újból, magasabb szinten továbbfejlesztődnek. Iskolánkban a legtöbb problémát a dohányzás okozza. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk ennek visszaszorítása. Emellett még figyelmet kell fordítanunk az egészséges táplálkozás meghonosítására, a pozitív egészség kialakítására, a testi és lelki egészség megóvására, a szűkebb és tágabb környezetünkkel való együttélésre. 3.12.2. Környezeti nevelésünk elvei
135
Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” Az iskola vezetősége támogatja a környezeti nevelési programokat.
A minőségi munka részeként értékeli a környezettudatos nevelő tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt a megvalósításhoz. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. A cél érdekében fontos, hogy a pedagógusok hiteles személyek legyenek a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszert alakít ki.
A tanárok kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. A környezeti nevelés minden pedagógus részéről megvalósítandó kiemelt feladat. A környezeti nevelésünk alapelvei és céljai Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési elveinknek megfelelően. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbaráttá, hogyan lesz a dolgozók és tanulók életmódja környezettudatos. Ehhez hozzájárulnak az alábbiak: anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok, pedagógusok, dolgozók példamutatása, a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása, elterjesztése az iskola falain belül, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése, a menza környezetbarát, egészségesebb működtetése, az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média). Intézményünk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.
az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés
136
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
A szemléletformálásnak szerves része iskolán belüli kommunikáció, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbarát alakítása minden ott élőnek közös ügye. Az aktuális hírekről a faliújságon keresztül tájékoztatjuk az érintetteket a tanáriban és a folyosókon. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a biológia-kémia munkaközösség. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználókhoz. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a helyi médiát az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai újságban megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosság környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket környezettudatos akcióinkról, tevékenységeinkről.
137
3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk valamennyi pedagógusa, dolgozója törekszik olyan értékek közvetítésére, amelyek a tanulók esélyegyenlőségét támogatják. Ezek az értékek - amelyeket példaként állítunk valamennyi tanítványunk számára - többek között a következők: empátia, nyitottság, együttműködés készsége, egymás, és a különböző kultúrák tisztelete, személyiségjogok tiszteletben tartása, tolerancia, együttérzés képessége, felelősségtudat, segítőkészség. Törekednünk kell a következőkre és ezekhez a tevékenységekhez minden többlettámogatást meg kell adnunk: Olyan oktatási-tanulási környezet biztosítása, amelyben a tanulók képességeiknek és tehetségüknek megfelelő lehetőségek közül választhatnak és tehetségüket, képességeiket fejleszteni tudják ebben a környezetben. Az iskola mindennapjai szempontjából nagyon fontos, hogy olyan légkör alakuljon ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármely tanuló származása, bőrszíne, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Fel kell deríteni a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Rugalmas, a tanulók egyéni szükségleteihez és tehetségéhez igazodó feltételek megteremtése és biztosítása hosszú távon is, hogy a tanulóknak és tanáraiknak legyen lehetősége az iskolánkba bejövő tanulók közötti egyenlőtlenségek mérséklésére. Minden tanuló egyenlő mércével történő elbírálása a tanulás-tanítás teljes folyamatában. Olyan pedagógiai módszerek bevezetése és gyakorlása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban, amelyek a befogadó pedagógia elvén alapulnak. Felvilágosító tevékenység a kirekesztés ellen. Igyekezni kell minden tanulót sokoldalúan fejleszteni, a tanuló képességeinek megfelelően. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, a szociális és kulturális ok miatt hátrányos helyzetű, a tehetséges, a kirekesztés veszélyének kitett tanulók tanításához, neveléséhez találjuk meg a fejlődésükhöz leginkább illeszthető pedagógiai módszereket. A diákok közösségi életben való tevékeny, sőt öntevékeny részvételének támogatása. Az intézményen belüli a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülésének biztosítása. Minél előbb fel kell térképezni azoknak a tanulóknak a csoportját osztályonként, akik hajlamosak a lemorzsolódásra. A megelőzés végett külön figyelmet kell rájuk fordítani. Szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a családjaikkal, barátaikkal, szakmai szervekkel. Ha a lemorzsolódás oka tanulmányi, akkor felzárkóztató foglalkoztatásra kell ösztönözni a tanulót.
138
Valamennyi tanulónk teljesítményét fokozottan ösztönözni kell. Az egyéni haladási tempóhoz igazított differenciált tanulástervezés, szükség esetén egyéni tanulási utak megfogalmazása. A szegénységből eredő hátrányos megkülönböztetés csökkentésére szükséges, hogy a tanulók a tanórák után tanulási lehetőséget kapjanak az iskolában, használhassák az ott lévő taneszközöket. Ezeket a „foglalkozásokat” pedagógusok által vezetetté is lehet tenni. A különböző képességű, kulturáltságú és felkészültségű tanuló integrált nevelése és oktatása, amelynek során a differenciáláson és az egyénnel való foglalkozáson van a hangsúly. Ez sokkal több munkát kíván meg pedagógusainktól. Szükség esetén szakemberek – pl. fejlesztő pedagógusok – igénybe vétele. Az integrációt segítő jó gyakorlatok adaptációja. Az integrált oktatási formák beépítése a napi pedagógiai gyakorlatba (differenciált oktatás, kiscsoportos foglalkozások, egyéni megsegítés, stb.). A motiváció egyik eszköze legyen a pozitív élményeken keresztül történő tanítás, az örömet adó tanulás lehetőségének biztosítása. Az alkotó jellegű feladatok beépítése a tanítás-tanulás folyamatába. Lehetőség szerint a csoportmunka és pármunka szervezeti formáinak alkalmazása. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása változatos tanulásszervezési módok alkalmazásával, olyan szabadidős programokkal, ahol a HH, HHH, és SNI tanulók is egyenlő eséllyel vesznek részt. Az egyének és az osztályok tanulmányi eredményének javítására tett ösztönző tevékenységek: verseny, jutalmazás, ösztönzés. A pedagógusok értékelési gyakorlatának „korszerűsítése”. Igazodjon a bejövő tanulók képességeihez, tanulmányi szintjéhez, motiváltságához és készüljenek fel az egyre több, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló fogadására. A tanulás-tanítás folyamata során fel kell fedezni a tanulókban rejlő tehetséget, képességeket, törekedni kell arra, hogy a különböző tanulásszervezési eljárások, változatos módszerek teljes mértékben kibontakoztassák ezeket. A pedagógusok felkészülésének biztosítása a tanulói különbségek kezelésére, a pedagógusok képzettségének, kompetenciáinak növelése ennek érdekében. Az iskolán belüli egységes belső mérések rendszerének kialakítása. A tanulók fokozott segítése a szakmaválasztásban. Pályaorientációs tanácsadás működtetése. Biztosítsunk változatos és sokszínű szakmastruktúrát, hogy emiatt is eredményes lehessen tanítványaink pályaválasztása. A kulcskompetenciák és munkaerő-piaci sikerességet elősegítő kompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai, kommunikációs, szociális) fejlesztésének megerősítése. A kompetenciák és az egyéni képességek fejlesztését hangsúlyozó tevékenységek beépülése a napi pedagógiai gyakorlatba. Olyan befogadó intézményi környezet megteremtése, amelyben az egyéni különbségek természetesek, és értékesek, az együttműködés, a tolerancia alapvető érték, a hátrányok leküzdhetők, kompenzálhatók. Lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy megismertessék társaikkal, tanáraikkal, környezetükkel az erős oldalaikat, értékeiket. Teret kell adni a tanulók önszerveződéseinek, mert a tanulók különböző közösségekhez való kötődése megerősítő, ösztönző lehet a fiatalok számára.
139
Az intézménynek keresnie kell az olyan pályázati lehetőségeket, amelyek a fentiek megvalósítását célozzák. Keresni kell azokat a pályázatokat, támogatási lehetőségeket is, amelyek a tanulók egyéni boldogulását segítik. Fel kell hívni a tanulók, a szülők figyelmét ezekre a lehetőségekre. Ez minden pedagógus feladata az intézményben.
3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A dicséretek elve: A kimagasló teljesítményt értékeljük, elismerjük, és ezzel motiválunk. A dicséretek szolgáljanak elismerésként annak, aki kapja, de legyen példaértékű és motiváló hatású azok számára, akik hasonló teljesítményekre képesek. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató kötelességteljesítést tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
A jutalmazás formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, igazgatói, nevelőtestületei dicséret. A dicséretet oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom stb. egészítheti ki. A büntetések elve: Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal egy magasabb büntetési fokozatban kell részesíteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, a szándékos károkozás, az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
A büntetés formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, igazgatói, nevelőtestületei figyelmeztető, intő, rovó. A fegyelmi eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos előírásokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete (21. fejezet A fegyelmi és kártérítési kötelezettség) tartalmazza.
140
3.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveink “Ne annyit markolj, amennyit akarsz, hanem amennyit a kezedben tudsz tartani”. (Seneca) Pedagógiánk alapvető célja, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, eltérően szocializált, különböző kultúrájú növendékeket képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a társadalomba való beilleszkedésre, az esetleges továbbtanulásra. A nevelőtestület célja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, eltérő ütemű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, a szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Kiemelt feladatunknak tartjuk a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítését, egyéni szociális értékrend fejlesztését, olyan iskolai életrend, légkör kialakítását, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit. Gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket kívánunk nevelni.
141
4. SZAKMAI PROGRAM Az intézményben oktatott szakképesítések nappali és esti munkarend szerint egyaránt oktathatók. A szakiskolai képzésben a nappali képzés egységesen 3 éves, a szakközépiskolai képzésben a képzés 4 + 1 éves. A szakiskolai képzés végén a tanulók szakmai képesítést kapnak, a szakközépiskolai képzésben a 12. évfolyam végén komplex szakmai érettségi vizsgát is tesznek, amely munkakör betöltésére jogosít. A 12. évfolyam végén tett érettségi vizsga feljogosítja a tanulókat arra, hogy OKJ szerinti szakképesítést szerezzenek a 13. évfolyamon egy éves képzés keretében. A nappali 3, illetve 5 éves szakmai képzések óraterveit a helyi tanterv tartalmazza. A szakmai programban az előképzettség nélküli képzések óratervei szerepelnek. Így a szakiskolai képzésben 2 évfolyamos, a szakközépiskolai képzésben szintén két évfolyamos, de érettségi vizsga bemeneti követelménnyel. A 2 éves óratervek a szakiskolai képzésekben a következő szakképesítésekre készültek:
Szociális gondozó és ápoló Eladó Erdészeti szakmunkás Mezőgazdasági gépész Kőműves és hidegburkoló Festő, mázoló, tapétázó Asztalos Cukrász Szakács
142
2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT III. SZOCIÁLIS ÁGAZAT
34 762 01 Szociális gondozó és ápoló közismereti oktatás nélküli szakképzés 1-2. évfolyam Évfolyamok
Tantárgyak
1.
2.
Munkavédelemi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton A szociális adminisztráció Osztályfőnöki
1
1
1
Heti óra összesen
35
35
143
4 3 3 4 6 3 4 1 2 2 1
1 2 3 3
1
2 4
3,5 1 5 3 2 2 1,5
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Klinikai ismeretek Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Társadalomismeret Foglalkoztatási alapismeretek Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
144
1. 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
2.
1
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1
3,5
3,5
17. KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ XXVI. KERESKEDELEM 34 341 01 Eladó közismereti oktatás nélküli szakképzés 1-2. évfolyam Évfolyamok
Tantárgyak
1. 1
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II. Osztályfőnöki
2 5 2 6 2 6 2 2 5 1
2. 1 2 2 3 2 1 5 1 7 1 1 6 2
1
1
Heti óra összesen
35
35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
13. 0,5
14.
Munkavédelemi alapismeretek Áruforgalmazás gyakorlata II. Áruforgalmazás Értékesítés idegen nyelven I. Foglalkoztatás II. A működtetés szabályai gyakorlat Értékesítés idegen nyelven II.
0,5 1 1
Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
145
1
0,5 0,5 1 1
3,5
3,5
20. MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXXII. ERDÉSZET és VADGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT 34 623 01 Erdészeti szakmunkás közismereti oktatás nélküli szakképzés 1-2. évfolyam Évfolyamok
Tantárgyak
1.
Munkavédelemi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Növénytan Növénytan gyakorlat Vállalkozási ismeretek gyakorlat Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat Erdőhasználat gyakorlat Erdőművelés Erdőművelés gyakorlat Erdészeti alapismeretek Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Műszaki/Közlekedési ismeretek Erő- és munkagéptan, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok Osztályfőnöki Heti óra összesen
146
2.
1
2 4
1 2 1 1
1 4 2 4 2 4 1,5
2 3 3,5 1 35
4 2 4 1 3 4 4 7 1 35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
Munkavédelemi alapismeretek Növénytan gyakorlat Áruforgalmazás gyakorlata III. Erő- és munkagéptan, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat gyakorlat Erdőművelés Erdőművelés gyakorlat Foglalkoztatási alapismeretek Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
1.
2.
0,5 0,5
0,5 0,5 0,5
1 3,5
147
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 3,5
20. MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXXI. MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ÁGAZAT
34 521 08 Mezőgazdasági gépész közismereti oktatás nélküli szakképzés 1-2. évfolyam Évfolyamok
Tantárgyak
1. 1
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munka-, tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Szakmai számítások Gépüzemeltetés gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Osztályfőnöki
2. 1 2
1 3 6 3 4 6 2 2
3 6 2 12 2 3 3
6 1
1
Heti óra összesen
35
35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1. 0,5 0,5
2.
Munkahelyi egészség és biztonság Munka-, tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai számítások Foglalkoztatás II.
0,5 0,5 1
Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
148
1
0,5 1 0,5 1
3,5
3,5
Az egy éves óraterv szakképesítés ráépüléssel a Mezőgazdasági gépjavító szakképesítéshez a következő: A 34 521 08 OKJ azonosító számú Mezőgazdasági gépész szakképesítésre épülhet a 34 521 02 OKJ azonosító számú Mezőgazdasági gépjavító szakképesítés. A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma a Mezőgazdasági gépjavító szakképesítés 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) A képzés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
11079-12 Mezőgazdasági gépjavítási alapok
Gépjavítási alapismeretek
11080-12 Javítástechnológiai feladatok
Javítástechnológia
11081-12 Agrárgazdasági gépek javítása
Elméleti heti óraszám
5
Gépjavítási alapgyakorlatok
7 4
Javítástechnológia gyakorlat Agrárgazdasági gépek javítása
7 5
Agrárgazdasági gépek javítási gyakorlata
Összes óra: Összes óra:
Gyakorlati heti óraszám
7 14
21 35
Elméleti és gyakorlati óraszámok %-os aránya
149
40 %
60 %
táblázatot formázott
A szabad sáv óraszámainak felhasználása a következő: Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
1,5
-
11079-12 Mezőgazdasági gépjavítási alapok
Gépjavítási alapismeretek Gépjavítási alapgyakorlatok
-
1
11080-12 Javítástechnológiai feladatok
Javítástechnológia
-
-
Javítástechnológia gyakorlat
-
1
-
-
-
-
Agrárgazdasági gépek javítása 11081-12 Agrárgazdasági Agrárgazdasági gépek javítási gépek javítása gyakorlata Összes szabad óra: Összes szabad óra:
150
1,5
2 3,5
táblázatot formázott
9. ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT XVI. ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT
34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység 10275-12 Falazás, vakolás
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
10277-12 Szigetelések
1
Építőipari alapismeretek
3
1
Építőipari alapismeretek gyakorlat
2
Falazás, vakolás
3
1
Falazás, vakolás gyakorlat
6
Beton és vasbeton szerkezetek
2
5 2
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
9
Víz-, hő és hangszigetelés
1
1
2
2
Szigetelési gyakorlat
10276-12 Hidegburkolási feladatok 10278-12 Vegyes kőműves feladatok
5
Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat
5
Vegyes kőműves feladatok
8 1
Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
5 12
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Összes óraszám a két évfolyamra Elmélet és gyakorlat aránya
22 1 35
11
23 1 35
160 1688 784 2472 + 68 osztályfőnöki óra 30 % / 70 %
151
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II: Építőipari alapismeretek gyakorlat
1
2. 0,5
Szigetelési gyakorlat
0,5 0,5
Építőipari alapismeretek Hidegburkolási feladatok gyakorlat
1
Falazás, vakolás gyakorlat Osztályfőnöki óra
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
152
1 3,5
1 1 3,5
9. ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT XVI. ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT
34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 10105-12 Tapétázási munkák
1
Építőipari alapismeretek
3
Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, diszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata
2
Mázolás
4
0,5 2 2 10
10 1,5
Mázolási munkák gyakorlata
5 3
Tapétázási munkák
6 2
Tapétázási munkák gyakorlata
4 13
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Összes óraszám a két évfolyamra Elmélet és gyakorlat aránya
21 1 35
9 9
25 1 35
160 1716 756 2472 + 68 osztályfőnöki óra 30 % / 70 %
153
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II: Építőipari alapismeretek gyakorlat
1
Tapétázási munkák gyakorlata Mázolási munkák gyakorlata
1
2. 0,5 1
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Osztályfőnöki óra
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
154
1 3,5
1 1 3,5
11. FAIPAR SZAKMACSOPORT XVIII. FAIPAR ÁGAZAT
34 543 02 Asztalos szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 1
11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11371-12 Biztonságos munkavégzés
1
Foglalkoztatás II.
2
Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai
1
Biztonságos munkavégzés gyakorlata
1
Faipari szakmai és gépismeret 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás Faipari szakmai gyakorlat
2 8
Asztalosipari szerelési 10225-12 Asztalosipari ismeretek szerelés Asztalosipari szerelési gyakorlatok
2 4
Szerkezettan-szakrajz és 10226-12 Asztalosipari technológia termékek gyártása Asztalosipari szakmai gyakorlat 10228-12 Gépkezelés
10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok
4
3 4
9
11 2
Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat
9
Faipari szakrajz
1
Gyártás-előkészítési ismeretek
2
1
12
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Elmélet és gyakorlat aránya
22
11
1 35 160 1688 784 32 % / 68 %
155
23 1 35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1.
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Asztalosipari szerelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat Asztalosipari szerelési gyakorlat Osztályfőnöki
0,5
2.
1
1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
3,5
3,5
0,5 1 1
156
1 1
18. VENDÉGLÁTÁS-TURISZTIKA SZAKMACSOPORT XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT
34 811 01 Cukrász szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 1
11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
1 2 1
1
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
2
Élelmiszerek csoportjai
1
2
2
1
10045-12 Gazdálkodás Vendéglátó gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv
1
Szakmai idegen nyelv
3
Cukrászat 10043-12 Cukrászati termékkészítés
3
Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Összes óraszám a két évfolyamra Elmélet és gyakorlat aránya
10
2 4
1 3
18
18
24 1 35
12
22 1 35
160 1728 744 2472 + 68 osztályfőnöki óra 30 % / 70 %
157
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Szakmai számítás Foglalkoztatás II. Szakrajz gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat Cukrászat gyakorlat Osztályfőnöki óra
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
158
1 0,5 0,5 1 3,5
2. 0,5 0,5 1 0,5 1 3,5
18. VENDÉGLÁTÁS-TURISZTIKA SZAKMACSOPORT XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT
34 811 04 Szakács szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 1
11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10045-12 Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv
10049-12 Konyhai kisegítés
10048-12 Ételkészítés alapjai
1 2 1
1
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
2
Élelmiszerek csoportjai
1
2
2
1
1
Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
1
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat
2 2
Ételkészítési alapok
2
Ételkészítési alapgyakorlat
4 1
Ételkészítési ismeretek 10075-12 Ételkészítés
2 2
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
18 10
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Elmélet és gyakorlat aránya
24
18 12
1 35 160 1728 744 30 % / 70 %
159
22 1 35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai órák felhasználása
1.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
2. 0,5
Szakmai számítás
0,5
Ételkészítési alapgyakorlat
0,5
Foglalkoztatás II: Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat
1
Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Osztályfőnöki óra
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
0,5 1 3,5
1 0,5 1 3,5
Az érettségire épülő szakképesítések 2 éves óraterveit a következő táblázatok tartalmazzák:
Gyermekotthoni asszisztens Pedagógiai és családsegítő Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Gyógypedagógiai segítő munkatárs Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
160
2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT III. SZOCIÁLIS ÁGAZAT
54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13.
Munkavédelemi alapismeretek Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretei Gondozási, ápolási gyakorlat A gyermekotthon Gyermekotthoni gyakorlat Gyermek-felügyeleti dokumentációs ismeretek Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek Adminisztráció gyakorlata Gyermekotthoni tevékenységek szervezési ismeretei Életvezetési ismeretek Önálló életvitelre való felkészítés Gyermekotthoni tevékenységek szervezési gyakorlata
14.
1 5 5 4 4,5 5 2 4 2 1,5
Osztályfőnöki
1
1 2 2 2 2 3 3,5 3,5 2 2 1 4 2 2 2 1
Heti óra összesen
35
35
161
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása
13.
Munkavédelemi alapismeretek Társadalomismeret Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Foglalkoztatás Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek Önálló életvitelre való felkészítés Gyermekotthoni tevékenységek szervezési ismeretei
0,5 1 0,5 1
14.
Osztályfőnöki
1
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
4
4
162
3. OKTATÁS SZAKMACSOPORT IV. PEDAGÓGIA ÁGAZAT
54 140 02 Pedagógiai és családsegítő szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13.
Munkavédelemi alapismeretek Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata
14.
1 11 12 10
Osztályfőnöki
1
1 2 4 3 6 3 2 3 4 3 3 1
Heti óra összesen
35
35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása
13.
14.
Munkavédelemi alapismeretek Pedagógia Pedagógia gyakorlat Oktatási intézmények működése
0,5 0,5 2
Osztályfőnöki
1
0,5 0,5 1 1 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
4
4
Foglalkoztatás
Kommunikáció, kapcsolatépítés Családtan
163
7. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT XII. TÁVKÖZLÉS ÁGAZAT
54 481 04 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13. 1 1 2 4 4 4 4 4 4 4 2
Munkavédelmi alapismeretek Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztési gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Elektrotechnika Távközlés elektronika Elektrotechnika-elektronika gyakorlatok Gépírás Foglalkoztatás Elhelyezkedést, munkavállalást segítő idegen nyelv Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Hálózatelmélet Hálózatok építési előírásai Hálózatinstallálási gyakorlat Hálózat szerelés és mérés elmélet Hálózat szerelés és mérés gyakorlat Optikai hálózatok szerelése Optikai mérések gyakorlat Osztályfőnöki Heti óra összesen
164
14.
1
1 2 2 2 2 3 3 2 6 5 6 1
35
35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása Gépírás Elektrotechnika Munkavédelmi alapismeretek Hálózatok építési előírásai Foglalkoztatás Munkaszervezési ismeretek Hálózatinstallálási gyakorlat Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
13. 2 0,5 0,5
14.
1
0,5 0,5 1 1 1
4
4
7. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT
54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13.
14.
Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztési gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gépírás Foglalkoztatás Elhelyezkedést, munkavállalást segítő idegen nyelv Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki
0,5 1,5 2 2 2 4 8 5 8 1
1
1 2 6 7 6 6 3 3 1
Heti óra összesen
35
35
165
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása
13.
14.
Gépírás Hálózati operációs rendszerek Munkaszervezési ismeretek Hálózati ismeretek I. Foglalkoztatás IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki
1
1
0,5 1 1 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
4
4
0,5 1 1
15. KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13. Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Adózás
14.
0,5 2 1 2 5,5 6 2 2 4 1 2 1 5 2 4 4 6 3 2 3
166
Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Gépírás Osztályfőnöki
2 2 2 2 1 1 1
1
Heti óra összesen
35
35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása Gépírás Adózási alapismeretek Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Foglalkoztatás II. Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Osztályfőnöki
13. 1 0,5 0,5 1
14.
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
167
1
0,5 0,5 1 1 1
4
4
15. KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT
54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13. Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Informatika Osztályfőnöki Kis és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalombiztosítás TB gyakorlat
0,5 2
Heti óra összesen
35
14.
1 2 5,5 6 2 2 4 1 2 1 5 2 1 1
168
1 3 2 4 3 2 2 3 1 3 2 2 1 2 1 35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása
13.
Informatika Adózási alapismeretek Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis és középvállalkozások gazdálkodása Foglalkoztatás II. Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Osztályfőnöki
1 0,5 0,5 1
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
169
14.
1
0,5 0,5 1 1 1
4
4
16. ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT XXV. ÜGYVITEL ÁGAZAT
54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés óraterve a 13-14. évfolyamra Évfolyamok
Tantárgyak
13. 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információkezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány és adatbázis-kezelés gyakorlat Osztályfőnöki
14. 1 2
7 1 5,5 3,5 4 6 2,5 4
1
2 7 7 4 3 2 6 1
Heti óra összesen
35
35
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása Bizalmas információkezelés technikája Gazdasági alapismeretek Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás II. Vállalkozási ismeretek Marketing alapjai Nyomtatvány és adatbázis-kezelés gyakorlat Osztályfőnöki
13.
14. 0,5
Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
170
2 0,5 1
1
1 1 1
4
4
16. ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT XXVI. ÜGYVITEL ÁGAZAT
54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
1/13. évfolyam 2/14.. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok
1 1 2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
7 1
Levelezési ismeretek
6
Levelezési gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat
4
Gazdasági alapismeretek
4 3 3
5
10066-12 Gazdálkodási Jogi ismeretek alapfeladatok Vállalkozási ismeretek 10073-12 Titkári ügyintézés
10072-12 Rendezvényés programszervezés
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
Üzleti adminisztráció gyakorlat
7
Ügyviteli ismeretek
4
Rendezvény és program dokumentáció alapjai
3
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban
7 3
Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat
7 16
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Összes óraszám a két évre Elmélet és gyakorlat aránya
18 1 35
13
21 1 35
160 1480 992 2472 + 68 osztályfőnöki 40 % / 60 %
171
Évfolyamonként a heti szabad szakmai óra felhasználása Munkahelyi egészség és biztonság
1/13. 0,5
2/14. 0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Levelezés gyakorlat
0,5
Hivatali protokoll ismeretek
0,5 0,5
Kommunikáció alapjai Jogi ismeretek
1
Üzleti adminisztráció gyakorlat Üzleti kommunikáció gyakorlat
1
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban
Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
172
1 4
1 1 4
3. OKTATÁS IV. PEDAGÓGIA ÁGAZAT
54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs szakképesítés óraterve 2 éves képzésben
Szakmai követelménymodul
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Heti óraszámok
Tantárgyak
1/13. évfolyam 2/14.. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 1
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
1
11498-12 Foglalkoztatás I.
2
Foglalkoztatás I.
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Pedagógia
11
Pedagógia gyakorlat Pszichológia
11
11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai alapismeretek
11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok
11 4 13
Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai pszichológia
4
Gyógypedagógiai egészségtan
5
Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák
5 23
Összes heti óraszám Osztályfőnöki óra Összevont heti óraszám Összevont gyakorlat Összes gyakorlati óraszám a két évre Összes elméleti óraszám a két évre Összes óraszám a két évre Elmélet és gyakorlat aránya
11 1 35
21
13 1 35
160 972 1500 2472 + 68 osztályfőnöki 60 % / 40 %
173
Évfolyamonként a heti 1-1 szabad szakmai óra felhasználása Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia
1/13. 0,5 0,5 1 1
2/14.
0,5 0,5 1 1
Gyógypedagógiai alapismeretek Foglalkoztatás II. Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai gyakorlat
Osztályfőnöki Felhasznált szabad órák a szakmai keretből
174
3
3
SZOCIÁLIS, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI ÜGYINTÉZŐ A képzéshez előírt szakmai előképzettség: 54 762 02 Szociális asszisztens, vagy 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő 2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT III. SZOCIÁLIS ÁGAZAT 55762 06 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
Szakmai követelménymodulok 10564-12 Szociális és gyermekvédelmi ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatok
10565-12 Szociális és gyermekvédelmi ügyintézés
10566-12 Döntéselőkészítés és szolgáltatások szervezése
Tantárgyak Közigazgatási eljárás és adminisztráció Ügyvitel és ügykezelés Ügyvitel és ügykezelés gyakorlata Az ügyintézői munka informatikai gyakorlata Szociális munka A szociális munka gyakorlata A szociális és gyermekvédelmi ellátások Az ellátások igénybevételének gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlata Döntés-előkészítés és szolgáltatás szervezés alapjai Költségvetés Döntés-előkészítés és szolgáltatás szervezés gyakorlata
Összes heti óra
Elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
2 2 1 5 1 1,5 3,5 2,5 1 1,5 2.5 4 4 16
Összes heti óraszám
15,5 31,5
Összes éves óraszám
512
Összes óra együtt
496 1008
Elmélet és gyakorlat aránya
50,8
175
49,2
A szakképzési kerettanterv alapján készültek szakképesítéseink helyi óratervei. A szakképzési kerettantervek készítésénél alapul szolgáltak az alábbi jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 543 02 Asztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet A szakképzési kerettantervek alapján a szabad sávok óraszámait felhasználtuk, amelyeket az óratervi táblázatok mutatnak.
176
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Iskolánk oktató-nevelő munkáját – a jelen pedagógiai program alapján 2013. szeptember 1-jétől szervezi, illetve az érvényessége a felülvizsgálati igény megjelenéséig tart.
5.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, a szaktanárok) minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
a nevelőtestület felkéri az iskolai szülői szervezetet és a diákönkormányzatot, hogy legalább kétévente átfogóan elemezze a pedagógiai program megvalósulását, a tanévzáró nevelési értekezlet keretén belül a nevelőtestület évente felülvizsgálja a pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek elemzése alapján, dönt a szükséges változtatásokról, kezdeményezi a fenntartó egyetértését
5.3.A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehetnek:
az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolát fenntartó alapítvány tehet javaslatot.
A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák önkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első tanítási napjától kell bevezetni.
5.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola nevelői szobáiban,
177
az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, az iskola könyvtárában, az intézmény honlapján
A pedagógiai programmal kapcsolatosan felvilágosítást kaphatnak az intézmény igazgatójától és az igazgatóhelyettesektől.
178
6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 6.1. A szakmai munkaközösségek véleménye A szakmai munkaközösségek nevében az intézmény pedagógiai programját megismertük, véleményeztük és az abban foglalt tartalmakkal egyetértünk. Pócspetri, 2014. január 20. A szakmai munkaközösségek vezetői: ………………………………………………. ……………………………………… a humán munkaközösség vezetője a reál munkaközösség vezetője
6.2. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményező nyilatkozata A Csillagfény Középiskola és Szakiskola egészségnevelési programját megismertem, az abban foglalt egészségfejlesztési elképzeléseket jónak találom, véleményezési jogommal élhettem. Pócspetri, 2014. január 20. . ………………………………………. iskola-egészségügyi szolgálat vezetője
6.3. A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata A Csillagfény Középiskola és Szakiskola pedagógiai programját a 2014. január 20.-án megtartott értekezleten a nevelőtestület ……%-os szavazati aránnyal elfogadta. (Az elfogadásról jegyzőkönyv készült, amelynek melléklete egy jelenléti ív is.)
A nevelőtestület elfogadását követően az intézmény pedagógiai programját jóváhagyom. A pedagógiai program nem tartalmaz olyan feladatokat, amely a fenntartóra többletkötelezettség hárulna. Amennyiben a tanév közben mégis keletkezne olyan feladat, amely a fenntartóra nézve többletkiadást jelentene, a fenntartó vállalja. A pedagógiai program
a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Pócspetri, 2014. január 20. ……………………………………… igazgató
…………………………………… fenntartó
179
7. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A közismereti tantárgyak helyi tantervei (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kidolgozott központi kerettantervek, az éves 10 % órakeret felhasználásával). A szakmai program részét képezik a szakképzési kerettantervek (a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közzétett szakképesítésenkénti kerettantervek kiegészítve a szabad órakeret óraszámaival.) lásd: CD melléklet.
180
Fenntartói záradék A Csillagfény Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjában szereplő többlettkiadásokkal a költségvetési keret terhére a fenntaró egyetért.
Pócspetri, 2014. január 20.
Madácsi Imre Csillagfény Alapítvány kuratórium elnöke
181
