Iktatószám: GY/001/00491-0003/2017 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
GYRI JÁRÁSI HIVATAL
Ügyiratszám: GY/001/00491-3/2017
Tárgy: Kötelezésre szóló határozat
Telefon: (96) 795 - 951
Határozatszám: 1707K-00094
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) a Cortesi Kft. (székhelye: 1121 Budapest, Őzike u. 35/B., tevékenységi helye: 9023 Győr, Fehérvári út 3., „Cortesi”, adószáma: 12484001-2-43, levelezési címe: 1104 Budapest, Mádi út 52.) részére
elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, mivel
- a vállalkozás mindenkor köteles feltüntetni a fogyasztóknak megvételre kínált termékek eladási árát és - az egységár feltüntetési kötelezettség alá eső termékek esetén – egységárát, valamint
2
- köteles a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, valamint székhelyéről, elérhetőségeiről a vásárlókat tájékoztatni, továbbá
megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, mivel
- a vásárlók könyvét a fogyasztók számára jól látható módon és könnyen hozzáférhető helyen köteles elhelyezni, továbbá
- a termékértékesítésről mindenkor szabályos gépi nyugtát vagy számlát köteles kiállítani, illetve a fogyasztó részére átadni.
Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
A hatóság a jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi.
II.
A hatóság felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ára, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
III.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Győri Járási Hivatalnál (9022 Győr, Türr István u. 7.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei
3
Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft.
Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni vagy az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107-00000000 számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie.
Az eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során eljárási költség nem merült fel.
INDOKOLÁS
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2017. március 27. napján hatósági ellenőrzést végzett a Cortesi Kft. által 9023 Győr, Fehérvári út 3. szám alatt üzemeltetett „Cortesi” elnevezésű üzletben, Szoboszlai Klára alkalmazott jelenlétében. Az ellenőrzés során 4 tételből álló próbavásárlásra került sor, amelyért 1.985,- Ft-ot fizettek a hatóság munkatársai.
A vásárlásról szabályos gépi nyugta vagy számla semmilyen formában nem került kiállításra. Miután a hatóság munkatársai felfedték kilétüket, és közölték, hogy hatósági ellenőrzést végeztek, és jelezték, hogy a próbavásárlás során nem kaptak nyugtát, az alkalmazott beütötte a pénztárgépbe a kifizetett összeget, és a nyugtát átadta a hatóság munkatársainak.
4 az alkalmazott beütötte a pénztárgépbe a kifizetett összeget, és a nyugtát átadta a hatóság munkatársainak.
Az így kapott nyugtát és a próbavásárolt termékeket a hatóság munkatársai az ellenőrzés végén sztornózás céljából visszaadták, a vételárat visszakapták.
A próbavásárlás során a hatóság munkatársai az alábbi észrevételeket tették:
1. Az alábbi próbavásárolt termék eladási ára és egységára semmilyen formában nem került feltüntetésre:
- 750 ml Power Fruit gránátalma ízű üdítő, eladási ára az alkalmazott elmondása szerint: 399,- Ft, kifogásolt mennyiség: 9 db.
2. Az alábbi próbavásárolt termékek egységára nem került feltüntetésre semmilyen formában:
- 0,5 l kakaós tej, eladási ára: 349,- Ft, kifogásolt mennyiség: 3 db,
- 500 g Lipóti magvas vekni, eladási ára: 359,- Ft, kifogásolt mennyiség: 3 db.
3. A próbavásárolt 0,195 kg tömegű burgonyás pogácsa (eladási ára 4.390,- Ft/kg) 855,- Ft eladási áron került felszámításra. A termék visszamérése során a mérleg a csomagolóanyag nélkül 0,190 kg-ot mutatott, melyért 830,- Ft-ot kellett volna fizetniük a hatóság munkatársainak. A fogyasztó hátrányára 25,- Ft eltérés állapítható meg.
A termékek tömegének mérésére szolgáló mérleg hitelesítéssel rendelkezett.
4. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a vásárlók könyve nem jól látható és a fogyasztók által nem könnyen hozzáférhető helyen került kihelyezésre, azt a hatóság munkatársainak kérésére a hűtőpult mögötti falról vették elő.
5 hozzáférhető helyen került kihelyezésre, azt a hatóság munkatársainak kérésére a hűtőpult mögötti falról vették elő.
A benne szereplő bejegyzést a vállalkozás jogszabálynak megfelelően megválaszolta.
5. Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, módjáról és elérhetőségeiről a vásárlók tájékoztatása nem történt meg.
6. Az ellenőrzés során megállapításra került továbbá, hogy a hatóság munkatársai 1.985,- Ft-ot fizettek a próbavásárlás során, ugyanakkor a termékek árainak visszaszámolásakor az összeg mindösszesen 1.962,- Ft-ot tett ki. A fogyasztók hátrányára 22,Ft eltérés volt megállapítható. A vásárolt termékek: kakaóstej: 349,- Ft, Power Fruit üdítő: 399,- Ft, Lipóti magvas vekni: 359,- Ft, burgonyás pogácsa: 855,- Ft.
A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-001290 sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet Szoboszlai Klára alkalmazott az aláírásával igazolt. A jegyzőkönyvben rögzített jogsértésekkel kapcsolatban az alábbiakat adta elő:
„Nyugtázási kötelezettségemnek minden esetben eleget szoktam tenni, amelynek során magánéleti problémák miatt szerteágazó figyelmem részeként figyelmetlen voltam, de ezt azonnal pótoltam is. A vásárlók könyve sajnos becsúszott a hűtő mögé, korábban mindig elérhető volt. Minden esetben kitárázzuk a mérleget, ez esetben a vásárláskor a figyelmetlenségem miatt maradt le. Az egységár jelölését a jegyzőkönyv írása alatt módosítottuk a 3 megjelölt terméknél, a többinél látható.”
Szoboszlai Klára jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát a felelősség alól történő mentesítő körülményként a hatóságnak nem áll módjában figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a fentebb idézett jogszabályi rendelkezések kötelezően betartandó szabályok.
A jogsértés a jogsértő magatartásra irányuló szándék hiányában is megvalósul. Így a jogsértés megállapítása szempontjából irreleváns az, hogy a vállalkozásnak nem állt szándékában a fogyasztók érdekeit megsérteni, illetve, hogy milyen ok miatt volt a vásárláskor figyelmetlen.
A nyugta-, vagy számlaadási kötelezettség megszegése tárgyában a hatóság a 2017. március 28. napján kelt levelében tájékoztatta a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságát, és jelezte, hogy a feltárt jogsértések miatt a fogyasztóvédelmi eljárást hivatalból megindította és lefolytatja.
6 A hatósági ellenőrzés során feltárt szabálysértéssel kapcsolatban az alkalmazott a jegyzőkönyvben elismerte a felelősségét. A hatóság a 2017. március 28. napján kelt levelében tájékoztatta a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalt a szabálysértésről, és egyben kérte a szabálysértési eljárás lefolytatását.
A hatóság 2017. március 28. napján kelt levelében értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről.
Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) bekezdését, amely kimondja: „A fogyasztót … a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról...” Az Fgytv. 2. § m) és n) pontja szerint: „E törvény alkalmazásában: … eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár … egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár…” Az Fgytv. 16. § (1) bekezdése szerint: „… az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó … köteles.”
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30) NFGM-SZMM együttes rendeletet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése kimondja: „ A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.”
Az Árrendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy „A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.”
Az Árrendelet 3. § (2) bekezdése szerint: „Nem kell feltüntetni az egységárat
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,
b) az automatából értékesített,
c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,
d) a különleges díszcsomagolású,
7
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.”
Az egységár feltüntetésének módjáról az Árrendelet 4. §-a rendelkezik, amely szerint: „Az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni.”
Az ügy iratai alapján megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás tevékenysége során nem tartotta be az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdésében foglaltakat sem, amely szerint: „A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a) a székhelyéről, b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról… Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.”
Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás kereskedelmi tevékenységének gyakorlása során nem tartotta be a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5. § (4) bekezdését, mely alapján: „Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.”
8
Megállapításra került továbbá az is, hogy a vállalkozás kereskedelmi tevékenysége során nem tartotta be az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFAtv.) 159. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint: „Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”
Az ÁFAtv. 160. § (1) és (2) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák: „(1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.
(2) A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek.”
Az ÁFAtv. 166. § (1) bekezdése szerint: „Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja vagy a 165/A. § szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.”
Az ÁFAtv. 2. § (a) pontja alapján: „E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,… után.”
Az Fgytv. 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, … d) a panaszkezeléssel … összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, … c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, … g) a fogyasztók tájékoztatására … vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”
9
A Fgytv. 47. § (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: …
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, (…)
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.”
Az Fgytv. 47. § (5) bekezdése értelmében: „Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.”
A vállalkozás terhére meghatározott jogkövetkezmény megállapításánál az eset lényeges körülményeit a hatóság értékelte. Mérlegelte a jogsértéssel megvalósult fogyasztói érdeksérelem körét és súlyát, vagyis azt, hogy a vállalkozás az eladási ár és egységár feltüntetésének elmulasztásával a termékek forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, továbbá sértette a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető érdekét, hiszen a termék eladási- és egységára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően befolyásolja.
Az egységár az áruválasztást könnyíti meg a fogyasztó számára a különböző gyártók azonos termékei, illetve az azonos gyártók különböző kiszerelési egységű termékeinél. Ennek ismeretében a fogyasztó eldöntheti, hogy anyagi helyzetének melyik árfekvésű termék a megfelelőbb. Mindez jelentős szempont a fogyasztó számára ügyleti döntése meghozatala során. Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási- és egységárról a vásárlókat írásban egyértelműen tájékoztassák.
A jogkövetkezmény megállapításánál a hatóság figyelembe vette az árfeltüntetési hiba kiterjedtségét, ekképpen azt, hogy a feltárt hiányosság 3 féle, összesen: 15 db termék vonatkozásában volt megállapítható.
Mérlegelésre került továbbá az is, hogy a vállalkozás a panaszügyintézés helye és módja feltüntetésének hiánya miatt sérti a fogyasztók tájékoztatásához fűződő alapvető érdekét, hiszen ezen adatok hiányában nincs a fogyasztónak tudomása arról, hogy esetleges panaszával milyen elérhetőségeken és módon foglalkozik a kereskedő.
Ezen információra a fogyasztónak azért van szüksége, mivel a panaszügyintézés nem az értékesítés helyén, illetve nem az általános szabályok szerint történik.
Mérlegelésre került, hogy a vállalkozás a székhelye feltüntetésének elmulasztásával a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő érdekét megsértette, mivel ennek hiányában a vásárló nem rendelkezik információval arról, hogy az adott termék vásárlása során
mely kereskedővel, vállalkozással kerül kereskedelmi kapcsolatba.
10
mely kereskedővel, vállalkozással kerül kereskedelmi kapcsolatba.
Mérlegelésre került továbbá, hogy a vállalkozás a vásárlók könyvének hiányával megsértette a fogyasztók érdekérvényesítéshez való alapvető jogát.
A vásárlók könyve ugyanis egy olyan alapvető panasztételi fórum, amelybe a fogyasztók a helyszínen bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat.
Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget ezen jogszabályi előíráson alapuló kötelezettségének, akadályozza a fogyasztót e jogának gyakorlásában.
A hatóság mérlegelte továbbá, hogy a vállalkozó azzal, hogy a nyugta vagy számla kiállítását elmulasztotta, a fogyasztók vagyoni érdekét súlyosan veszélyeztette, mivel a fogyasztó a közte és a forgalmazó között létrejött szerződés megkötését ennek hiányában nem tudja bizonyítani.
A vállalkozó a számla-, vagy nyugtaadási kötelezettségének megszegésével megsértette az áruforgalmazás rendjét, valamint a fogyasztók jogérvényesítéssel összefüggő jogait.
A döntés meghozatalánál a fentieken túl a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a vállalkozás - a nyilvános létszám- és gazdálkodási adatainak értelmében - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével kis/középvállalkozásnak minősül, ezért a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltakra figyelemmel a hatóság a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellőzte, és a fent megjelölt mérlegelési körülmények figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A hatóság felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a vállalkozás terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki az Fgytv. 47. § (1) bekezdése alapján.
Mindezekre tekintettel a hatóság a vállalkozás számára elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását.
Az eljárás során a vállalkozást terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért a hatóság annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezett.
A hatóság a jogerős határozat nyilvános közzétételéről a Ket. 80/A. § (1) bekezdés j) pontja és az Fgytv. 51.§ (3)-(4) bekezdései
11 A hatóság a jogerős határozat nyilvános közzétételéről a Ket. 80/A. § (1) bekezdés j) pontja és az Fgytv. 51.§ (3)-(4) bekezdései alapján gondoskodik.
A hatóság a határozatot a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. A döntés alakszerűségét a Ket. 71.§ (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény(ek) meghatározása az Fgytv. 47. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján történt. A hatóság hatásköre az Fgytv. 45/A. (3) bekezdésének a) pontján, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1. és 2. §-án, az illetékesség pedig a Ket. 21. § (1) bekezdés a) pontján, valamint a 66/2015.(III.30.) Kormányrendelet 1.sz. melléklet 7. pontján alapul. A hatóság a jogorvoslatról a Ket. 98-99.§-ai, valamint az Fgytv. 48/A. § alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján rendelkezett.
Győr, 2017. április 18.
Kelt: Győr, 2017.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
