KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2010

KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2010.

1

Tartalom BEVEZETŐ GONDOLATOK ...................................................................................................... 6 1.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ................................................................................................. 7

2.

BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 10

3.

BEMUTATKOZÁS ............................................................................................................ 12

4.

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ......................................................................... 13

5.

FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK........................................................................................... 14

5.1

Kistérségi elvárások az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája alapján .......... 14

5.2

Kistérségi elvárások a megyei fejlesztési terv alapján .................................................... 14

5.3

Elvárások a kistérségi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban ........................ 15

5.4

Kistérségi elvárások, a megvalósítás sikerkritériumai .................................................... 16 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER .................................. 19

6. 6.1

Általános alapelvek.......................................................................................................... 19

6.2

Szervezeti céljaink ........................................................................................................... 20 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE .......................................................................................... 20

7. 7.1

A vezetés elkötelezettsége ............................................................................................... 20

7.1.1

Felelősségi körök és hatáskörök ............................................................................... 22

7.1.2

A vezetőség képviselője ........................................................................................... 23

7.2

Vevőközpontúság - Partnerközpontúság ......................................................................... 23

7.2.1

A partnerkapcsolatok működtetése .......................................................................... 24

7.2.2

A partneri igény és elégedettségmérés ..................................................................... 26

7.2.3

Partnerek összefoglaló táblázata .............................................................................. 28

7.3

Minőségpolitika ............................................................................................................... 29

7.4

Tervezés ........................................................................................................................... 30

7.4.1

Minőségcélok ........................................................................................................... 30

7.4.2

A minőségirányítási rendszer tervezése ................................................................... 31

7.4.3

Stratégiai tervezés .................................................................................................... 33

7.4.4

Éves tervezés ............................................................................................................ 36

7.4.5

IPR munka tervezése ................................................................................................ 40

7.4.6

Digitális Középiskola: tervezés és fejlesztés ............................................................ 44

7.5

Ellenőrzés, értékelés ........................................................................................................ 45

7.5.1

A vezetői ellenőrzés ................................................................................................. 45

7.5.2

Irányított önértékelés ................................................................................................ 50

7.5.3

Éves értékelés .......................................................................................................... 54

2

Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok .......................................56

7.5.4 7.6

Belső működés ................................................................................................................. 63

7.6.1

A MIP működtetése .................................................................................................. 63

7.6.2

Belső kommunikáció ................................................................................................ 65

7.6.3

A pedagógusok együttműködése .............................................................................. 66

7.6.4

A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe ..................................................... 66

7.6.5

Szervezeti felépítés ................................................................................................... 67

7.6.6

Információs rendszer ................................................................................................ 67

7.7

Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése ................................................................. 68

7.7.1

Emberi erőforrás igények a Digitális Középiskolában ............................................. 69

7.7.2

Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása................................................. 71

7.7.3

Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása ........................................ 72

7.7.4

Továbbképzési rendszer működtetése ...................................................................... 73

7.7.5

Ösztönző-rendszer működtetése ............................................................................... 78

7.7.6

A panaszok kezelése tanulók részére ....................................................................... 79

7.7.7

Panaszok kezelése alkalmazottak részére ................................................................ 81

AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK .................................................. 84

8. 8.1

Az általános és középiskolákban folyó oktatással kapcsolatos folyamatok .................... 84

8.1.1

Az első osztályosok beiskolázása ............................................................................. 84

8.1.2

Nyomon követés, beválás vizsgálat ......................................................................... 86

8.1.3

A Digitális középiskolai oktatással kapcsolatos folyamatok ................................... 88

8.2

Az intézmény működtetése .............................................................................................. 91

8.2.1

Beszerzési terv készítése .......................................................................................... 91

8.2.2

Gazdasági és pénzügyi folyamatok .......................................................................... 93

8.2.3

Pénzügyi tervezés a Digitális Középiskolában......................................................... 95

8.3

Az intézmény működésének fejlesztése .......................................................................... 98

8.3.1

Az alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása ............................. 101

8.3.2

Az intézményben folyó munka felmérése .............................................................. 103

8.3.3

Belső audit .............................................................................................................. 104

8.3.4

Az országos kompetenciamérések eredményeinek értékelése, értelmezése .......... 109

9.

ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ................................................ 111

9.1

Jogszabályi háttér .......................................................................................................... 111

9.2

Célok, alapelvek ............................................................................................................ 111

9.3

Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer területei ...................................................... 112

3

A vezetői munka értékelése ...........................................................................................112

9.4 9.4.1

Eljárásrend .............................................................................................................. 114

9.4.2

Elvárások ................................................................................................................ 114

9.5

A pedagógus teljesítmény értékelési rendszere ............................................................. 115

9.5.1

Az értékelési rendszer céljai ................................................................................... 115

9.5.2

Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek, az ezekből következő elvárások116

9.5.3

Az értékelés tárgya, módszerei és menete .............................................................. 118

9.5.4

Elvárások ................................................................................................................ 119

9.5.5

Az értékelés lebonyolítói ........................................................................................ 120

9.5.6

Az értékelés részletes kritériumrendszere: ............................................................. 120

9.5.7

A teljesítményértékelés ütemezése, folyamata ....................................................... 122

9.5.8

A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése ........................ 124

9.5.9

Felelősök és feladatköreik ...................................................................................... 124

9.5.10 A teljesítményértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása ...................... 126 10. INTÉZMÉNYI MIP VÉGREHAJTÁSÁNAK NEVELŐTESTÜLETI ÉRTÉKELÉSE . 127 11. A TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ...................................................... 128 12. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS AZ INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZERT MŰKÖDTETŐ TAGINTÉZMÉNYEKBEN ................................................................... 129 13. EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................... 129 14. ZÁRADÉKOK .................................................................................................................. 131 KTKT ÓVODA TAGINTÉZMÉNYEINEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA.......... 133 BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 133 15. Intézményünk bemutatása ................................................................................................. 135 16. Intézményi minőség politika ............................................................................................. 137 17. Minőségfilozófiánk alapelvei ............................................................................................ 138 18. Az intézményegység jövőképe .......................................................................................... 139 19. Küldetésnyilatkozat ........................................................................................................... 140 20. Az intézmény nevelési elvei, jellemző módszerei ............................................................ 141 21. Intézményi minőségirányítási rendszer ............................................................................. 142 22. A minőségi feltételek ........................................................................................................ 153 23. Biztonságos intézmény ...................................................................................................... 156 24. Továbbképzési tervünk ..................................................................................................... 160 25. Erőforrások biztosítása ...................................................................................................... 163 26. Az intézmény helyzetének áttekintése .............................................................................. 165 27. Intézményünknek a meghatározott és elfogadott értékei .................................................. 171

4

28.

Az intézmény működési rendje .........................................................................................175

29. A működést szabályozó folyamatok tervezés, ellenőrzés, értékelés ................................. 182 30. Az intézmény működésének tervezési rendszere .............................................................. 187 31. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés .................................... 188 32. Az intézmény kommunikációja ......................................................................................... 189 33. Ellenőrzés-értékelés .......................................................................................................... 189 34. Teljesítményértékelési rendszer ütemezése ...................................................................... 199 35. Intézményértékelés ............................................................................................................ 200 36. Hálóterv a helyi nevelési program beválásának vizsgálatához ......................................... 206 37. Panaszkezelés .................................................................................................................... 208 38. Szempont-mátrix ............................................................................................................... 210 39. Indikátorok az intézményértékeléshez .............................................................................. 212 40. A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje ....................................................... 214 41. Teljesítményértékelési szabályzat ..................................................................................... 217 42. MELLÉKLETEK .............................................................................................................. 219 42.1

Egységes iskola mellékletei ....................................................................................... 219

42.2

Óvoda mellékletei ...................................................................................................... 219

5

BEVEZETŐ GONDOLATOK A kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma megalakulása után szükségessé vált egy egységes alapokon működő, a sajátosságokat, összetettséget figyelembe vevő, reális értékelést megalapozó intézményi minőségirányításai program létrehozása. Ennek során összegyűjtöttük a tagintézmények bevált, működő módszereit, figyelembe vettük az eddigi tapasztalatokat. Minőségirányítási programunkban nagy szerepet szántunk az eddigi nevelési-oktatási tevékenység hangsúlyozása mellett az intézmény összetett szervezeti jellegére. Az IMIP és a HPP kidolgozásával egységes elvek és célok alapján működő szervezetté váltunk. Ma már, – mivel az oktatásnak követnie kell a változást, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást és az elvárásoknak való megfelelést – intézményünk külső kapcsolatrendszere és belső szervezeti rendszere is indokolja a szervezeti működés fejlesztését. Emellett a pedagógusegyéniségek erejének megtartásával hagyatkozhatunk a példa, az átadott értékek nevelő erejére. Az intézmény szervezeti felépítése indokolja az óvoda és az iskola minőségirányítással kapcsolatos feladatainak különválasztását. A kollégiumi sajátosságok az iskolai programnál fogalmazódnak meg. Kiskőrös, 2008. november 20.

Orcsik Attila főigazgató

6

1.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Neve: KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, KÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA Rövidített neve: KTKT EGYS. ISKOLA ÉS SZAKISKOLA Székhelye: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Intézményegységei: KTKT Óvoda Tagintézményei: KTKT Óvoda Mohácsi Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Mohácsi u. 41. KTKT Óvoda Árpád Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Árpád u. 6. KTKT Óvoda Batthyány Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Batthyány u. 2. KTKT Óvoda Erdőtelki Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Nyárfa u. 35. KTKT Óvoda Thököly Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Thököly u. 15. KTKT Óvoda Szűcsi Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Rákóczi u. 146 KTKT Óvoda Bócsai Napköziotthonos Tagóvodája, 6235 Bócsa, Óvodaköz 1. KTKT Óvoda Császártöltési Napköziotthonos Tagóvodája, 6239 Császártöltés, Keceli u. 9 KTKT Óvoda Csengődi Napköziotthonos Tagóvodája, 6222 Csengőd, Dózsa György u. 61. KTKT Óvoda Fülöpszállási Napköziotthonos Tagóvodája, 6085 Fülöpszállás, Petőfi u. 3. KTKT Óvoda Imrehegyi Napköziotthonos Tagóvodája, 6238 Imrehegy, Kossuth u. 17. KTKT Óvoda Kaskantyúi Napköziotthonos Tagóvodája, 6211 Kaskantyú, Petőfi u. 2. KTKT Óvoda Páhi Napköziotthonos Tagóvodája, 6075 Páhi, Rákóczi u. 15. KTKT Óvoda Soltszentimrei Napköziotthonos Tagóvodája, 6223 Soltszentimre, Szent Imre u. 23. KTKT Óvoda Tabdi Napköziotthonos Tagóvodája, 6224 Tabdi, Kossuth Lajos u. 7. KTKT Óvoda Tázlári Napköziotthonos Tagóvodája, 6236 Tázlár, Kecskeméti u.5. 2 KTKT Általános Iskola és Középiskola Tagintézményei: KTKT Általános Iskola és Középiskola, Boróka Általános Iskolája 6235 Bócsa, Kecskeméti u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Császártöltési Általános Iskolája 6239 Császártöltés, Kossuth L. u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd, Béke tér 14. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Herpai Vilmos Általános Iskolája 6085 Fülöpszállás, Petőfi u. 4. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Imrehegyi Általános Iskolája 6238 Imrehegy, Iskola u. 1.

7

KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kaskantyúi Általános Iskolája 6211 Kaskantyú, Petőfi u. 6. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolája 6237 Kecel, Szabadság tér 17. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Bem József Általános Iskolája 6200 Kiskőrös, Vasvári P. u. 2. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolája 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor u. 5-7. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskolája 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Telephelye: Tanterület 6200 Kiskőrös, Petőfi út 112. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Wattay Középiskola és Szakiskolája 6200 Kiskőrös, Árpád u. 20 Telephelyei: B épület – szakiskolai képzés 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. Fém-, Faipari és Elektronikai Tanműhely 6200 Kiskőrös, Izsáki u. 18/4. Fodrász tanműhely 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. C épület – szakközépiskolai oktatás érettségire felkészítő képzés 6200 Kiskőrös, Safári u. 2. Taniroda 6200 Kiskőrös, Árpád u. 20. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Páhi Általános Iskolája 6075 Páhi, Béke tér 3. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Soltszentimrei Általános Iskolája 6223 Soltszentimre, Szent Imre u. 18. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kossuth Lajos Általános Iskolája 6230 Soltvadkert, Bocskai u. 2. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tabdi Általános Iskolája 6224 Tabdi, Szent István u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája 6236 Tázlár, Templom köz 3. KTKT Egységes Iskola és Szakiskola Kollégiuma: KTKT Kollégium, Petőfi Sándor Kollégiuma 6200 Kiskőrös, Árpád u 18. Működési területe: a kiskőrösi kistérség együttműködő települései; a középiskolák országos beiskolázásúak Alapító neve: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás, 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Alapítás éve: 2007. Fenntartójának neve és címe: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2.

8

Felügyeleti szerv neve és címe: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Költségvetési törzsszáma: 542715-0-00 Az intézmény Típusa: Tevékenység jellege alapján: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció alapján: önállóan működő és gazdálkodó Közoktatási szempont szerint: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény egységei: - óvoda, - egységes iskola, (általános iskola; gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - kollégium

9

„Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő generációit” /Füst Milán/

2.

BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI. Törvény (a továbbiakban: Kt.) a közoktatás minőségirányítási feladatait is megfogalmazza Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „ (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt.. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hoszszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával

10

válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” A Kt.. 40 § (11) bekezdésének 2006-os módosítása: „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a tejes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” 133.§ (7) 2006. évi LXXI. Törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Intézményünk ezt a megalakulás után tette meg 2008. szeptemberben.

11

3.

BEMUTATKOZÁS

A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. augusztus elsején hozta létre a KTKT Egységes Iskolát és Szakiskolát. A 12 település részvételével megalakult intézmény óvodai nevelést, egységes iskolát és kollégiumot foglal magába. A társuláshoz 2008. július 1-jén Fülöpszállás közoktatási intézményei is csatlakoztak. Az intézmény a 2008-2009. tanévben 6164 gyermek, tanuló nevelését, oktatását vállalta fel, a felnőtt alkalmazottak létszáma: 741 fő (541 pedagógus és 200 egyéb alkalmazott). A megalakulás utáni első feladatunk a törvényes működés alapfeltételeinek megteremtése volt.. Elkészítettük a Pedagógiai programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az Intézményi Minőségirányítási Programot, Házirendet, Továbbképzési tervet, Munkatervet, Gyakornoki szabályzatot. A szakos ellátottságot jelentős mértékben javítottuk az utazó tanári hálózat kiépítésével. Így a kistelepülések iskoláiban is többnyire biztosított a szakszerű oktatás. A szerkezeti átalakulás következtében egy tagiskola (Kaskantyú) felső tagozata megszűnt. A kaskantyúi tanulók iskolabusszal utaznak a kiskőrösi iskolákba. A megalakulás óta a következő eredményeket értük el:  a 13 településen működő tagiskolák kisebb szervezeti egységekre, alközpontokra tagolódnak, ők szorosabb szakmai kapcsolatot tartanak egymással;  a helyi tantervben található tantárgyi óraterveket közös kerettel alkottuk meg, mozgásteret hagyva a tagiskolák számára a helyi specialitásokra;  a helyi tantervben meghatároztuk a tanulói továbbhaladás feltételeit az intézmény keretein belül;  a munkatervben meghatároztuk a közösen ellátandó feladatokat, programokat, határidőket, felelősöket;  létrehoztuk az intézmény szakmai munkaközösségeit, akik elkészítik a következő tanév összehangolt kistérségi verseny- és szakmai programját;  megalakult az intézményi közalkalmazotti tanács, szülői munkaközösség, diákönkormányzat;  elkészítettük az intézményi továbbképzési tervet, s annak részeként a 2008-as beiskolázási tervet;  elnyertük az ökoiskola címet, létrehoztuk az ún. tehetségpontot;  az iskola-, óvodafejlesztéssel kapcsolatos pályázataink több alkalommal eredményesek voltak.

12

Az első évben elvégzett munka meghatározza további feladatainkat. A következő tanév legfontosabb célkitűzései:  kistérségi szintű tehetséggondozás megvalósítása;  az intézményi munkaközösségek színvonalas működtetése, munkájuk összehangolása;  tantervfejlesztés elindítása;  integrált pedagógiai rendszer bevezetése;  nem szakrendszerű oktatás színvonalas megvalósítása;  szakmai innováció folytatása, a humán erőforrás fejlesztése;  új módszerek, eszközök használatának elterjesztése;  infrastrukturális, szakmai fejlesztések pályázati lehetőségeinek kihasználása.

4.

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

A KTKT Egységes Iskola és Szakiskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja diákjaink továbbhaladását önmaguk és a szülők elvárásainak megfelelően. Fontos, hogy az iskolai nevelőmunka olyan értékeket közvetítsen, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az értékek átadása a Digitális Középiskolában a digitális és jelenléti tanórákon valamint a személyes példamutatáson keresztül történik, áthatva az oktatási-nevelési tevékenység egészét. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, és ezen túlmenően – az adott lehetőségek szerint - kibontakoztathassák tehetségüket, képességeiket. Ezzel segíteni kívánjuk a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni képes emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra kész munkatársakkal valósítjuk meg. Arra törekszünk, hogy minél jobban kihasználjuk a nemzeti és helyi hagyományok őrzése, ápolása kapcsán adódó nevelési lehetőségeket mind a nappali, mind a Digitális középiskolai oktatás területén. Az intézmény elkötelezett a speciális csoport, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, az oktatásból hosszabb ideje kimaradt, az oktatásba visszaintegrálódás terén nehézségekkel szembesülő fiatalok kezelése terén. Az intézmény elkötelezett az innovatív oktatási módszerek, formák (kompetencia alapú oktatás, digitális középiskola) bevezetésére. Ennek érdekében elkötelezi magát az oktatás folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztésére.

13

A tanulók számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget, figyelembe vesszük egyéni és életkori sajátosságaikat. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy az intézményekből kikerülő tanulóink felkészüljenek és alkalmassá váljanak az élethosszig tartó tanulásra és önképzésre, illetve a munkaerő piaci elvárásoknak való megfelelésre. Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, a pedagógiai munka fejlesztésére, valamint a jogi szabályzóknak megfelelő működtetésére. Az intézmény elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményeket érintő kihívásokhoz. Folyamatosan vizsgáljuk az elégedettség mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket.

5.

FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK

5.1 Kistérségi elvárások az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája alapján -

Fel kell készíteni a tanulókat az élethossziglan tartó tanulásra a kulcskompetenciák fejlesztése révén. Mérsékelni kell az oktatási egyenlőtlenségeket. Fejleszteni, javítani kell az oktatás minőségét. Támogatni kell a pedagógusok szakmai fejlődését. Fejleszteni kell az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását. Javítani kell az oktatás tárgyi feltételeit. Javítani kell a közoktatás költséghatékonyságát és irányítását.

5.2 Kistérségi elvárások a megyei fejlesztési terv alapján -

-

Szükséges a közoktatás modernizálása. Ki kell terjeszteni a középiskolai oktatást. Hatékonyabbá kell tenni az erőforrásokkal való gazdálkodást. Ki kell terjeszteni a minőségirányítás bevezetését. Elő kell segíteni a tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kiterjesztését. A tanulók tudatába kell vésni az emberi és alapvető szabadságjogok, a szülei, pedagógusai,saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különböző kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet.

14

-

Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget.

5.3 Elvárások a kistérségi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban     

  

 





A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, -hatékonyan, eredményesen működjön; erősödjön a tervezés szerepe. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az “átjárhatóság” és a “folytathatóság-továbbépíthetőség” elvének érvényesítését. Legyen teljes körű óvodai oktatói- nevelői tevékenység. A közoktatási rendszerbe kerüléstől - óvoda, iskola - a közoktatási rendszerből kikerülésig - munkába állás, felsőoktatásba kerülés - nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét. Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Hatékony gazdálkodás; osztálylétszámok kialakítása; férőhely-kihasználtság tekintetében.

15

5.4 Kistérségi elvárások, a megvalósítás sikerkritériumai Sikerkritériumok

Fenntartói elvárások

Általános iskola A gyermekek megközelítőleg azonos feltételek A tagiskolák közel azonos infrastruktúrával között tanulhassanak, szakszerű oktatásban rendelkeznek, részesüljenek. azonos szintű a szakos ellátottság Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a művelődési egyenlőtlenséget. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat Igyekezzenek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit. Fejlesszék a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése.

Differenciáláson, az egyéni képességek figyelembe vételén alapuló oktatás Tehetséggondozó foglalkozások az egységes iskolában, IPR program működtetése A PP szerinti mindennapos testmozgás biztosítása a tagiskolákban A PP szerinti kompetenciafejlesztés megvalósul a tagiskolákban IPR programban foglaltak megvalósulnak

2010-re legalább felére kell csökkenteni: a) a korai iskolaelhagyók arányát (hogy az uniós átlag 10 % alá kerüljön) b) az olvasás, matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges és Egészségnevelési program megvalósul kulturált életmód iránti igény, a természeti környezet megóvása. Az iskolák fejlesszék a tanulók önismeretét, A PP nevelési programja megvalósul együttműködési készségét, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalást. Biztosítani kell az átjárhatóságot, különös te- Az egységes iskola PP-ben megfogalmazott kintettel a 6. és 8. évfolyam végére. továbbhaladás biztosítása Emelni kell az étkeztetés színvonalát. Iskolatej programba bekapcsolódnak a tagiskolák az iskolai büfék megfelelően működnek Javítani kell az intézmény tárgyi felszereltsé- Pályázati lehetőségek kihasználása, gén Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályavá- Pályaválasztási tanácsadáson való iskolai részlasztási döntéseknél vétel Fejleszteni szükséges a szakmai munka ered- IMIP felülvizsgálata

16

ményességének mérését. Legyen kiemelt feladat a helyi hagyományok ápolása. Gimnázium Biztosítani kell az átjárhatóságot a szakközépiskolák megfelelő évfolyamai között. Legyen kiemelt feladat a tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel; az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás. Legyen biztosított a készségek, képességek magas szintű fejlesztése, továbbfejlesztése.

Éves munkatervben a helyi hagyományok megjelennek

A fiatalok többsége képességeinek és igényeinek megfelelő iskolatípusban tanulhat. Egyenrangú törődés a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal. Tehetséggondozóm és felzárkóztató foglalkozások. Differenciált, az egyéni képességek figyelembe vételén alapuló oktatás. Minél többféle választási lehetőség biztosítása. Fontos feladat a beiskolázás tudatos tervezése, A továbbtanulni szándékozók 70 %-a részt a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. vesz a spec. oktatásban, érettségire felkészítő Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több órákon, és 40 %-uk emelt szintű érettségit tesz. tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, különösen a tanulók továbbtanulását segítő emelt szintű érettségi vizsga tantárgyakra. Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több Specializációk beindítása, az igények 70 %tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, kü- ának kielégítése lönösen a tanulók továbbtanulását segítő emelt szintű érettségi vizsga tantárgyakra. Kiemelt feladat az idegen nyelvi és informati- Cserekapcsolatok kai képzés színvonalának további javítása. Végzett tanulóink 40 %-a nyelvvizsgát, 30 %-a ECDL vizsgát tesz Az iskolák készítsék fel tanulóikat a társadalmi Érettségizett diákjaink jól beilleszkednek és életre, a hazaszeretetre, a hatékony tanulási eredményesen helytállnak új környezetükben. módszerek elsajátítására. Alakuljon ki a tanulókban a környezettel való A PP nevelési programja megvalósul. tudatos és harmonikus együttélés, a környezetbarát életvitel, az esztétikai érzékenység, nyitottság. Nyújtson több segítséget a pályaválasztási dön- Jól sikerült, célirányos pályaorientáció. téseknél Javítsa tárgyi felszereltségét. Pályázati lehetőségek kihasználása. Szakképzés A szakképzés törekedjen a gazdasági élet szerA helyi tantervben rögzített tevékenységi forkezeti és tartalmi változásokból adódó célok és mák, tananyag elemek egyezzenek meg a gazfeladatok megismerésére, építsék be az intézdasági élet mindenkori céljaival és feladataival. mény munkájába. Legyen cél a tudatos beiskolázás. A 10. évfolyamon tanult diákok 95 %-a nálunk tanuljon szakmát. Az érettségizett tanulóink 30 %-a az intézmény által kínált szakképzésben tanuljon tovább. Legyen hatékonyabb a képzésben érdekelt szo- Intézmény és a képzésben érdekelt szociális

17

ciális partnerekkel való együttműködés. Fontos feladat a közismereti tantárgyak oktatási színvonalának emelése, alapkészségek fejlesztése. Kiemelt feladat az idegen nyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása. Új profil indításakor fel kell mérni a munkaerőpiac helyzetét. Biztosítani kell, hogy a tanulók minél nagyobb számban érettségit adó képzésben vegyenek részt. Felül kell vizsgálni a duális szakképzés lehetőségeit. Fontos feladat a szakképzés színvonalának emelése érdekében a fenntartók megyei szintű együttműködésének javítása.

partnerek közötti információs áramlás javul a hatékonyabb prevenciós munka érdekében. Esetmegbeszéléseken való részvétel 100 %-os. Új oktatási módszerek bevezetése. A pedagógusok 50 %-a akkreditált képzések keretében sajátítsa el, és alkalmazza a kooperatív módszereket és a projektoktatást. Szakmai idegen nyelvi és informatikai vizsgán tanulóink sikeresek legyenek (100%). A szakmakínálatot minden évben át kell tekinteni, és a munkaügyi központ, valamint a térségi munkaerő-piaci szereplők igényei alapján kell meghatározni az új képzési profilt. Minden évben induljon szakmai végzettséggel rendelkezők számára érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai képzés. Szorosabb kapcsolat a duális szakképzés szereplőivel. Évente egy találkozó megszervezése és a képzési helyek látogatása eléri a 80 %-t. A Bács-Szakma Zrt. megyei szintű fenntartói együttműködést valósít meg. RFKB döntései alapján a TISZK határozza meg az együttműködés formáit.

Szorgalmazni kell az iskolarendszerű felnőttFelnőttképzés bevezetése 2009-től. képzést Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, A képzési formának legjobban megfelelő helyi képzés egyensúlyát. tanterv és szakmai program alapján végezzük nevelő-oktató tevékenységünket. Készítsék fel a tanulókat a folyamatos változá- Kompetencia alapú és moduláris képzés bevesokra. zetése minden szakmában. Kollégium Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetség- A pedagógiai programban hangsúlyosan kapgondozás, hátrány-kompenzáció; esélyegyenlő- nak helyet a tehetséggondozással, a hátrány ség megadása mindenki számára. kompenzációval, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvek, a foglalkozási, nevelési tervekben, illetve a házirendben pontosan szabályozásra kerülnek az ezzel kapcsolatos jogok, elvárások, lehetőségek mind tanulói, mind pedagógusi szinten. Az intézmény fektessen hangsúlyt a személyi- Egyéni, illetve csoportszinten a személyiség ségfejlesztésre, a szabadidő hasznos eltöltésére. fejlesztése önismereti foglalkozásokon, egyéb szakember (pl: pszichológus, nevelési tanácsadó) igénybevétele, tudományos módszerek, pl.: szociometriai kérdőívek használata, értékelése.

18

Ésszerű, a házirendben meghatározott időbeosztás a helyi sajátosságoknak megfelelően, a kollégium lehetőségeinek kihasználása, sportkörök szakkörök minél szélesebb kínálata. Folyamatosan törekedni kell a tanulók kom- Az eszközjegyzékben előírt felszerelések, eszfortérzetének javítására, a differenciált bánás- közök megléte, a diákok igényeihez, életvitelmód megvalósítására. éhez illeszkedő szabályzatok (házirend, napirend) kialakítása, DÖK hangsúlyos szerepe a kollégiumi életben, megfelelő pedagógus állomány megléte. A kollégiumi étkeztetés színvonalának megtartása, a konyha jól működjön. Fel kell vállalni a differenciálással kapcsolatos plusz feladatokat, nehézségeket, és ezeket a szabályzatokban is tetten kell érni, kerülni kell a sematizmust.

6.

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

6.1 Általános alapelvek A minőségirányítási rendszer kialakításakor a következő alapelveket kell figyelembe venni:  Az intézmény legyen vevőközpontú, az érdekelt felek igényeire koncentráljon.  A vezetés módja, az intézményen belüli kapcsolatrendszere legyen megfelelő.  Az alkalmazottak legyenek érdekeltek az intézmény sikeres működtetésében.  Az intézmény tevékenységét szemléljék folyamatokként az alkalmazottak.  Az irányítás legyen rendszerszemléletű.  A folyamatos fejlesztés jellemezze az intézmény egészének munkáját.  A tényekre alapozzák a döntéshozatalt.  A partnerekkel való viszony, a kapcsolatok a kölcsönös előnyökön alapuljanak.  A működés során a HHH tanulók esélyegyenlőségének javítása prioritást élvezzen Ennek keretében  

A különböző oktatási intézmények azoktól függnek, akik igénybe veszik a szolgáltatásaikat. Ezért ismerniük kell jelenlegi és a jövőbeli tanulóikat. Ismerniük kell az érdekelt felek igényeit, elvárásait. Az intézmény belső felépítésének és működési módjának olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a követelmények kielégítésére irányuló célok optimális megvalósításának. Biztosítani kell, hogy az intézmény elérje kitűzött céljait. Ehhez megfelelő belső információs rendszert kell működtetni, ami a többi alapelv megvalósítását is segíti.

19



  

Az intézményben a dolgozó emberek szerepe a legfontosabb. El kell érni, hogy mindnyájan egyenként is törekedjenek az intézmény céljainak megvalósítására, teljes mértékben érdekeltek legyenek azok elérésében. Képességeiket az intézmény számára hasznosítsák. A tevékenységek folyamatként való felfogása elősegíti a hatékony működést. Az egyes folyamatok összessége adja az intézmény teljes működését. Ezeket a folyamatokat egységben kell látni ahhoz, hogy működtetésük a leghatásosabb legyen. Ezt biztosítja a rendszerszemléletű megközelítés. Az iskola társadalmi környezete gyorsan változik. Ezért lényeges, hogy maga az iskola is képes legyen változással reagálni a kihívásokra. Ezt biztosítja a folyamatos fejlesztés, tökéletesítés.

6.2 Szervezeti céljaink A minőségirányítási programban megfogalmazott alapelvek, célok megvalósításhoz az alábbi szervezeti célok kapcsolódnak.  jól felkészült, igényes, az új módszerek alkalmazására kész tantestület;  pedagógusaink legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben;  munkakörülményeikkel elégedett munkatársak;  a mindenkori minőségirányítási vezető kerüljön be a tagiskolák, kollégium vezetésébe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szakmai szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek.

7.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

7.1 A vezetés elkötelezettsége Bármilyen minőségirányítási rendszerről legyen szó, a legfontosabb a feladatot a szervezet vezetése látja el. A rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény főigazgatója, felelősei a tagintézmények vezetői. Ennek érdekében a vezetés feladata, hogy biztosítsa  a minőség iránti elkötelezettségét,  a működés rendjét,  a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat,  a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartását,  háromévenként a Minőségpolitikai Nyilatkozat, Pedagógiai Program felülvizsgálatát. A vezetés további, a minőségirányítással kapcsolatos feladatai:  az igényfelmérés eredményeinek elemzése, értékelése és beépítése az iskolai, kollégiumi gyakorlatba,

20

    

a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a leghatékonyabb együttműködési munkaformák kiépítése, és ennek beválás-vizsgálata, az IPR munka stratégiai tervezése, értékelése, beépítése az általános iskolai gyakorlatba, információs rendszer kialakítása és működtetése, együttműködés a szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal, szolgáltatási pontokkal, Apertus Közalapítvánnyal, az iskolai, kollégiumi működést szabályzó külső és belső dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása.

Jogi szabályozók Az intézmény működését szabályzó alapvető jogszabályok listája: Jogszabály

Kibocsátó

Megnevezés

Intézményi dokumentum

Módosított 1993. LXXIX.

Törvény

A közoktatásról

HPP, SZMSZ

1992. XXXIII.

Törvény

A közalkalmazottak jogállásáról

1992. XXII.

Törvény

138/1992

Korm. rendelet

277/1997

Korm. rendelet

3/2002

OM rendelet

11/1994

MKM rendelet

SZMSZ, Kollektív szerződés SZMSZ, Kollektív A Munka Törvénykönyve szerződés SZMSZ, Kollektív A KJT végrehajtásáról szerződés HPP, MIP, továbbA pedagógus továbbképzésképzési program, beről iskolázási terv A közoktatás minőségfejlesztésről, minőségbiztosíMIP, SZMSZ tásáról A nevelés-oktatási intézmények SZMSZ működéséről

Hozzáférhetőség: Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetőek a tagiskolákban, Kollégiumban található Közlönyökben. Ha nincs Közlöny helyben, internetes hozzáférést biztosítunk a jogszabályok megtekintéséhez a tagintézményekben.

21

A megismerés biztosítása Intézményi szinten:  Az intézményben internetes figyelőszolgálat hívja fel a tagintézmények igazgatóinak figyelmét az új jogszabályok megjelenésére. A tagintézményekben a helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése:  a közlönyökben, illetve a postai levél formájában a tagintézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át;  a működést befolyásoló fontos információt a helyi szokásjog szerint közzé teszi - ha az előírások tartalma pedagógiai jellegű, akkor azt a nevelőtestületi értekezleteken tárja a kollégák elé;  kérésre biztosítja a Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács részére az újonnan megjelenő jogszabályok megismerését;  amennyiben a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy a tagintézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja;  a vezetők és az alkalmazottak a friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve a jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben:  egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése, ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is az ellenőrzési tervnek megfelelően;  másrészt az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontrol működését is lehetővé teszi.

7.1.1 Felelősségi körök és hatáskörök Az egységes iskola vezetése gondoskodik arról, hogy a felelősségi köröket és a hatásköröket meghatározza és közzétegye az intézményen belül. A felelősségi körök és hatáskörök meghatározásának eszközei:  

Az egyes munkaköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A vezetők és beosztottak feladatait  a minőségirányítási eljárások és  utasítások,  a munkaköri leírások,

22



az alvállalkozói szerződések tartalmazzák.

A Digitális Középiskola kialakítása során hangsúlyt kell fektetni az alvállalkozói szerződések kialakítására, mivel a Szolgáltatási Pontok bevonásával kialakított intézményhálózat működtetése megköveteli a szállítók megfelelő kiválasztását, a teljesítési és minőségi követelmények megfogalmazását. 7.1.2 A vezetőség képviselője A Digitális Középiskolai oktatási modell bevezetésekor az intézmény keretei között folytatott képzésért az intézmény mindenkori vezetője, a főigazgató a felelős. A főigazgató, vagy az általa megbízott vezető a) rendelkezik az intézmény, beleértve a digitális középiskola működését biztosító folyamatok létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról, b) felhatalmazással bír a rendszert meghatározó személyi, infrastrukturális kérdésekben történő döntésekre. A Közoktatási törvény meghatározza azokat a feltételeket, melyeket a vezetőnek teljesítenie kell. Elvárt személyi kompetenciák a Digitális Középiskola működtetése során:    

Az intézményben tagintézmény vezető helyettes munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség; legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat; a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás; az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Intézményvezetői képzés tananyagának eredményes elsajátítása.

Jelen dokumentumban foglaltak nem mentesítik az intézményt a jogszabályok szerinti, a közoktatási intézmények számára előírt kötelezettségek teljesítése alól. Jelen dokumentum a jogszabályi környezetet kizárólag kiegészíti.

7.2 Vevőközpontúság - Partnerközpontúság A partnerek meghatározását követően szükséges azok igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, a kommunikációs csatornák fenntartása és azon lehetőségek megteremtése, amik biztosítják az oktatási célok elérését a partneri igények lehető legmagasabb szintű teljesülésével összhangban. Partnerek:     

a tanulók, a pedagógusok, az intézményi alkalmazottak, alvállalkozók, külső partnerek, a fenntartó.

23

Törekedni kell a partnerközpontú működés megvalósítására, azaz a partnerek által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. A folytonos kommunikációhoz elengedhetetlen a kapcsolatok milyenségének meghatározása. A kommunikáció lehet jogszabályi követelmény vagy opcionális, de mindkét esetben megállapítható, hogy ez az intézmény érdekét is képviseli. A közvetett partnerek azonosításán túl a kapcsolattartás tartalmát és formáját is meg kell határozni. Ezt a folyamatszabályozás tartalmazza.

7.2.1 A partnerkapcsolatok működtetése Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partnerei Cél: - Partneri igény és elégedettség, illetve elégedetlenség mérése meghatározott időközönként. - Hatékony kommunikáció a partnerekkel. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények és elégedettség felmérése. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk. A tagintézmények a partner elégedettséget a mellékletben található kérdőívek felhasználásával mérik. Értékelési ciklus Az elégedettség mérése 4 évenként történik. Tartalmi leírás A tagintézmény-vezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott. A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályoztuk, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. A 8. osztályt végzett tanulóink tanulási útját a Nyomon követés folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az iskolavezetést.

24

A felnőttoktatás esetében a tanuló speciális helyzetű partner: az oktatás során nem válik el a tanuló és szülő szerepe, felelőssége, hanem egy személyben jelentkezik. Ezért olyan partneri kapcsolatot kell kialakítani a felnőttel, mely képes kezelni az egyébként szülői oldalról megerősíthető motivációs tényezőket. A partnerkapcsolatok tartalmára vonatkozó belső szabályozás Tartalmi rész

A szabályozás neve

A szabályozásban hol található

Partneri kapcsolatok meghatározása és a kapcsolattartás formái

SZMSZ

Az intézményi közösségek kapcsolatteremtési formái.

Közvetlen és közvetett partnerek meghatározása.

HPP

Partnereink a tagiskolák közéletében (partneri adatbázis)

Az intézmény, tagintézmények közösSZMSZ ségeinek kapcsolattartási formái és rendje. Pedagógiai program A tagintézmények kapcsolatrendszere Továbbképzési progTovábbképzési terv ram

A kapcsolattartás rendje

Beiskolázás Nyomon követés

HPP

További kapcsolattartás módja, formája.

Szabályozás az eljárásokban Sorszám

Tartalmi meghatározás

Eljárás neve

1.

Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése, Partneri igény – és elégedettségelemzése, fejlesztések tervezése és beépítése a munmérés. katervbe.

2.

Panaszkezelés az alkalmazottak számára

A panaszok kezelése.

3.

Panaszkezelés az iskola tanulói számára.

A panaszok kezelése.

4.

Beiskolázás rendje.

Beiskolázás.

5.

A végzett 8. osztályosok nyomon követése

25

Nyomon követés

7.2.2 A partneri igény és elégedettségmérés START

Partneri adatbázis

Állami elvárások Intézményi (belső) elvárások feltárása

Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata

Partneri adatbázis

Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása

Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Az igényfelmérésben résztvevők listája

Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása mintakészítés

Mérési rend/ eljárásrend

Fenntartói elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés

Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése

Szülői elvárások

Eredmények összegzése Tantestületi öszszefoglaló

Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tagintézményen belül Éves teljesítmény mérése Indikátorainkban van-e szükség változásokra?

Szükséges-e beavatkozás?

Igen

Igen Nem

Nem

A partnerek elégedetlenségének kezelése STOP

26

Tagintézmény működés értékelési folyamata

A folyamat leírása: 1. A folyamattal foglalkozó csoport három-négy évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat 3-4 évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. A vezetői csoport 3-4 évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. A csoport azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A kérdőívek begyűjtése után a "kérdőíves" csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. A tagintézményen belül (tanév végén) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: - összefoglaló az alkalmazott közösség számára A folyamat értékelése Az eredmények ismertetése után a helyi tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amenynyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1. Partneri adatbázis 2. Elégedettségi kritériumok

Kitöltő / készítő

Megőrzési hely

Igazgató frissíti

Minőségi kézikönyv Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

MIP csoport

Megőrzési idő 2 év

Másolatot kap

2 év

Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője

3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére

MIP csoport

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

2 év

Kérdező csoport

4. Az igényfelmérésben résztvevők listája

MIP csoport


2 év

"kérdőíves" csoport

27

5. Az eredmények öszszegzése 6a) Tantestületi összefoglaló b) Éves teljesítmény értékelése c) Rövid összefoglaló a Minőségi kézikönyvben

Kérdőíves csoport


2 év

MIP csoport

MIP csoport

Irattár

2 év

MIP csoport

MIP csoport

Irattár

2 év

MIP csoport

MIP csoport

Minőségi kézikönyv

2 év

Irattár

7.2.3 Partnerek összefoglaló táblázata Közvetlen partnerek Kapcsolattartás módja

Módszer, eszköz

Felmérés gyakoriság

Szülők

Pedagógusok Az aktuális, érvényes Szülők intézkedési terv szeIgazgató rint SZMK

SZMK értekezlet ellenőrző, üzenő füzet szülői értekezlet fogadóóra

kérdőív beszélgetés fórum

4 évente

Tanulók

Osztályfőnökök, pedagógusok Az aktuális, érvényes tanulók intézkedési terv szeDÖK-segítő rint DÖK-képviselő tutor, mentor

DÖK-gyűlés DÖK-közgyűlés konzultáció

kérdőív interjú

4 évente

kérdőív interjú

4 évente

kérdőív interjú

4 évente

Partner

Mintavétel

Pedagógusok (tutorok)

teljes körű

Nem pedagógus dolgozó (men- teljes körű tor) helyi rend szerint Szolgáltató pontok

Kapcsolattartó

Igazgató, igazgató-helyettes KT elnök Iskolatitkár KT tag munkatársak megállapodás szerint

28

egyéni beszélgetés értekezlet kibővített vezetői egyéni beszélgetés értekezlet

személyes kapcso- beszélgetés lat

4 évente

Közvetett partnerek Felmérés gyakoriság 4 évente

Partner

Mintavétel

Kapcsolattartó

Kapcsolattartás módja

Módszer Eszköz

Fenntartó

Polgármester, Jegyző

Igazgató, koll. vezető

Helyi képviselő testület testületi tagok


személyes kapcsolat írásban személyes, írásos kapcsolat

Beszélgetés, kérdőív, hivatalos levél kérdőív beszélgetés

személyes kapcsolat

kérdőív interjú

4 évente


kérdőív interjú

4 évente


beszélgetés

4 évente


interjú

4 évente


interjú

4 évente


interjú

4 évente

Igazgató, koll. vezető igazgatóhelyettes – óvodavezető, óvónők Igazgató, koll. Környező középiskolák Igazgatók vezető, igazgatóhelyettes – igazgató, osztályfőnökök Iskolában mű- Igazgató, koll. Egyházak ködő egyház vezető, - hitoktató képviselője Iskolaorvos Igazgató, koll. Orvos, védőnő vezető vagy megbízottja Gyermekvédelmi Gyermekjóléti szolgálat Kapcsolattartó személy felelős – munkatárs Kapcsolattartó Gyermekvédelmi Nevelési Tanácsadó személy felelős – munkatárs Egyéb helyi kapcsola- helyi rend sze- helyi szabályozás rint szerint tok Óvodák

óvodavezető

4 évente

A partneri elégedettség mérése a mellékletben található kérdőívek segítségével történik. Ez lehetővé teszi a tagintézményekben folyó munka színvonalának összehasonlítását.

7.3 Minőségpolitika Az intézményvezetésnek gondoskodnia kell arról, hogy a minőségpolitika a) megfeleljen az intézmény céljainak, b) tartalmazzon a követelmények teljesítése és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fokozása iránti elkötelezettséget, c) keretet adjon a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához, d) közzététele megtörténjen, és a minőségpolitikát megértsék az intézményen belül, valamint e) átvizsgálása megtörténjen a folyamatos alkalmasság szempontjából.

29

A fenti szempontok érvényesítésével kell meghatározni a Minőségpolitikát, melyben kinyilvánítja a minőség megvalósítása iránti elkötelezettségét és ahhoz kapcsolódóan meghatározza minőségügyi céljait. A Minőségpolitika elkötelezettséget tartalmaz a követelmények kielégítésére és folyamatos javítására.

7.4 Tervezés 7.4.1 Minőségcélok Az egységes iskola és ehhez kapcsolódva a Digitális Középiskola eredményes működése hosszú távon csak úgy biztosítható, ha a szolgáltatások színvonalát a tanulók és a partnerek mindenkori igényeihez alakítjuk. A hagyományos és az új tanulási forma eredményeinek fenntartását és erősítését megbízható, magas színvonalú, minőségi munkavégzés és hatékony minőségirányítás biztosíthatja kizárólag, ezért kiemelten kell törekedni a  minőségi oktatás biztosítására, a tanulói tanulmányi eredmények javítására az oktatás színvonalának emelésével és az intézmény által nyújtott kiegészítő oktatási szolgáltatások biztosításával;  költséghatékony működésre és a pénzügyi folyamatok nyomon-követhetőségére;  tanulói lemorzsolódás csökkentésére;  továbbtanulási hajlandóság növelésére, a felvételi eredmények javítására ÉRTÉK: Tudás

       

MINŐSÉGI CÉL: hátrányos és halmozottan helyzetű tanulók felzárkóztatása, esélyeinek növelése, a felnőtt oktatás keretében visszaillesztése az oktatási rendszerbe minden tantárgy, tantárgyi modul oktatására az intézményben legyenek szakképzett pedagógusok a tanulók aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), az önértékelésre, az önismeretre való nevelés az eredményes tanulás módszereinek megismertetése, a tanulási technikák elsajátíttatása az önálló és társas tanulás élményének kipróbálása, az előnyök megtapasztalása az egész életen át tartó tanulás lehetőségének átadása az alapkompetenciák magabiztos alkalmazásának elsajátíttatása

30

Humánum

   

Kreativitás

 

Egészség



Hazaszeretet



Esztétikum



a multikulturális nevelés és társadalmi létezés képességének kialakítása (tanárok, tanulók) az emberi együttérzés kifejezésére alkalmas helyzetek számának növelése minden évben valamilyen toleranciával, más népekkel kapcsolatos rendezvény szervezése, vagy téma beillesztése a megfelelő tantárgyba minden csoport/osztály programjában évente szerepeljen a környezetvédelemmel kapcsolatos program, választható téma a nappali oktatás keretében és a digitális középiskola konzultációin minél több kreativitást fejlesztő módszer alkalmazása: önálló problémamegoldás, kísérletelemzés, kiselőadások olyan helyzetek előidézése, amelyekben a meglévő tudást mozgósítva kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni az egészséges életmódra nevelés kapcsolása a megfelelő tantárgyakhoz vagy tanórán kívüli foglalkozásokhoz, napokhoz a tanév során a nemzeti ünnepeinken – valamilyen - formában rövid megemlékezések tartása a nappali oktatást végző tagiskolákban a megfelelő tantárgyak keretében az ízlésformálás, esztétikumra nevelés kiemelt feladat

A minőségügyi célok elérése érdekében:  A célokat oly módon dokumentáljuk, hogy azok teljesülése mérhető és ellenőrizhető legyen.  A célok megvalósításához a vezetés feladatokat, felelősöket és határidőket határoz meg. E célok teljesülését az intézmény vezetése a soron következő vezetőségi átvizsgáláson értékeli. 7.4.2 A minőségirányítási rendszer tervezése A minőségügyi célok teljesülése érdekében minőségügyi terveket határoz meg az intézmény. A minőségügyi tervezés során a minőségirányítási dokumentumokban meghatározott követelményekkel összhangban alkalmazzuk a következő tevékenységeket:    

rögzítjük a folyamatokat, amelyekben egyértelmű felelősségeket és hatásköröket kell meghatározni, meghatározzuk és biztosítjuk az elvárt minőség eléréséhez szükséges ellenőrzéseket, folyamatokat, forrásokat és képességeket, biztosítjuk a folyamatok, az ellenőrzési és vizsgálati eljárások és az alkalmazható dokumentáció, valamint a minőségügyi feljegyzések összhangját, folyamatosan fejlesztjük a minőségellenőrzési, az ellenőrzési és vizsgálati módszereket a külső és belső elvárásokhoz igazodva.

A minőségirányítási rendszer tervezése stratégiai tervezési folyamat, amely leírja az intézmény működését hosszútávon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, valamint egymáshoz való viszonyát.

31

Célok megfogalmazása Az intézmény szervezeti céljait a főigazgató és a tagintézmények vezetői közösen határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és a fenntartó mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján  stratégiai,  operatív szinten, és a  napi működés szintjén tervezzük. Feladatok kijelölése Az intézmény meghatározza azokat a feladatokat és folyamatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez. A feladatok hatékony megoldása érdekében az intézmény vezetője megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes munkatársakat. Erőforrások biztosítása Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez. Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében – a teljes felelősség a főigazgatóé és az igazgatóké. Emberi erőforrások Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségeket, képzettségeket a jogszabályok és munkaköri leírások szabályozzák. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége. Infrastruktúra Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges infrastrukturális feltételekkel. A digitális középiskola esetében az oktatás tárgyi feltételei a konzultációk esetében megegyeznek a hagyományos kontaktképzésre előírt feltételekkel.

32

7.4.3 Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása

START Jogi szabályozások

HPP

1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele

Támogatói kör listája

3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre

Munkacsoportok listája

4. A területek szétosztása a csoportok között

Munkacsoportok listája

HPP

5. Tantestületek tájékoztatása a csoportok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról 6. A munkacsoportok elemző munkája

Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések

7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

Törvényi szabályozások

A területhez rendelt munkacsoportok

Jegyzőkönyv

Javaslat a módosításra Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

Nem

Igen

HPP

Kiegészített PP.

Megalakult munkacsoportok

8. Tantestületi értekezletek az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása

Javaslatok elfogadása

Módosítások

Azonosított területek, folyamatok

9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített PP.

10. A módosított PP megismertetése, elfogadtatása a DÖK-kel, SZMK-val

Jegyzőkönyv

11. A teljes program ellenőrzése, öszszevetése a törvényi előírásokkal

33

Kiegészített PP.

Kiegészített PP.

Nem

Igen HPP fejlesztési módosításai

12. Testületi viták

Elfogadott HPP

Elkészült HPP

Új HPP

13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel

Jegyzőkönyv

Módosítások

Jegyzőkönyv

14. Felterjesztés a fenntartóhoz

STOP

A folyamat leírása A HPP felülvizsgálata 3 évenként történik. Első lépésként az intézmény vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A vezetői munkaközösség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestületekkel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a tagintézmények tagjaiból. 4. Szeptemberben a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgatók a tantestületi értekezleteken tájékoztatják a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok január végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. Február közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják azokat. 8. Február végén tantestületi értekezleteken a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot szülői érdekképviselettel elfogadtatjuk, DÖK ülé1.

34

11. 12. 13. 14.

sen a tanulókkal is megismertetjük. Február végén az intézményvezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Március közepén az igazgatók testületi vitára és elfogadásra bocsátják a tagintézményben a HPP fejlesztési módosításait. Elfogadás után, március végén a végleges programot az igazgatók, kollégiumvezető megismertetik közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. A főigazgató április elején a módosított HPP-t felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra.

Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős l. főigazgató,- helyettes 2. főigazgató,- helyettes 3. igazgatók, koll. vezető 4. igazgatók, koll. vezető 5. igazgatók, koll. vezető 6. csoportvezetők 7. csoportvezetők 8. csoportvezetők 9. főig. h. 10. igazgatók, koll. vezető 11. főig., főig. h. 12. igazgatók, koll. vezető 13. igazgatók, koll. vezető 14. főigazgató

Érintett igazgatók vezetői munkaközösség munkacsoportok munkacsoportok nevelőtestületek munkacsoport tagjai munkacsoport tagjai tantestületek munkacsoportok vezetői SZMK, DÖK igazgatók, koll. vezető nevelőtestületek szülök, gyerekek fenntartó

Informált nevelőtestületek nevelőtestületek nevelőtestületek nevelőtestületek igazgatók, főig., főig. h. főig. h. igazgatók, koll. vezető tantestület tantestületek

igazgatók, koll. vezető

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve a HPP módosításra szoruló területe, folyamatai megalakult munkacsoportok listája a területekhez rendelt munkacsoportok módosító javaslatok

Kitöltő / készítő vezetői munkaközösség

Megőrzési hely Minőségügyi kézikönyv


Másolatot kap munkacsoportok

főig. h.

1 év

kiegészített PP

munkacsoportok

Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

igazgatók, koll. vezető igazgatók, koll. vezető igazgatók, koll. vezető, főig.h. igazgatói irodák

főig. h. munkacsoportok

35

1 év 1 év 3 év

7.4.4 Éves tervezés A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az intézmény oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Folyamatábra: START

Tantárgyfelosztás

1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről intézményi szinten

Az elmúlt tanév értékelő beszámolója

Jegyzőkönyv

2. Személyi feltételek aktualizálása intézményi, tagintézményi szinten

Tagintézmények tanév végi beszámolói

3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása intézményi, tagintézményi szinten

Partneri igényfelmérés beszámolói Az adott év munkarendjéről szóló rendelet

3/a Az intézményi munkaközösségek éves tervet készítenek

4. Tagintézményi szintű célok meghatározása 5. A munkaközösségek meghatározzák a helyi célokat, célértékeket

szakmai munkaközösségi tervek

6. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez

Nem

7. A tagintézményi munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Munkaterv

8. A tagintézményi tervek értékelése

Javított, elfogadott tervek

Tartalmilag, formailag megfelelő-e?

36

Igen

9.Intézményi feladatterv elkészítése DÖK, ifj. védelmi terv 10. Tagintézményi feladatterv elkészítése

A tagintézmények munkatervei

Intézményi feladatterv

Tagintézményi terv

11. Eseménynaptár összeállítása

Nem

12. A tájékoztatási rendszer megtervezése

Tájékoztatási rendszer

13. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Az intézmény éves munkaterve

14. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen 15. A munkaterv elhelyezése az igazgatóságnál, az igazgatói irodákban, tanárikban.

STOP

A folyamat leírása 1.

2. 3.

A főigazgató tájékoztatja az igazgatókat és a kollégium vezetőt az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási fő célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Az igazgatók és a koll. vezető tájékoztatják nevelőtestületüket a tagintézményi célokról, a tagintézményi munkatervvel kapcsolatos elvárásokról. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. A tagintézmény-vezetők tájékoztatják nevelőtestületüket. A főigazgató ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket. Az igazgatók tájékoztatják nevelőtestületüket a nyári fejlesztésekről.

37

3/a Az intézményi szakmai munkaközösségek elkészítik éves munkatervüket. 4. Az igazgatók és a koll. vezető meghatározzák a tagintézmény céljait. 5. A fentieket figyelembe véve a tagintézményi munkaközösségek meghatározzák a helyi célokat, célértékeket. 6. A tagintézmények, az ott működő munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 7. Az igazgatók, a koll. vezető, a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják az éves terveket. 8. Helyi szinten értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 9. A főigazgató helyettes elkészíti az intézményi munkaközösségek munkatervei alapján az intézmény feladattervet, amely rögzíti az adott tevékenységek időpontját és felelőseit is. 10. A tagintézményekben az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti a tagiskola feladattervét, a kollégium vezetője elkészíti a kollégium feladattervét, amelyben rögzítik az adott tevékenységek időpontját és felelőseit is. 11. A főigazgató helyettes, a tagintézmények igazgatói és a kollégium vezetője ezzel egy időben összeállítják a tanévben várható események naptárát. 12. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 13. Ezek után szeptember 30-ig a főigazgató helyettes összeállítja, és írásba foglalja az Egységes Iskola és Szakiskola éves komplex munkatervét, amelynek része a tagintézmények éves munkaterve. 14. A nevelőtestületek döntenek a munkaterv elfogadásáról. 15. Az egységes iskola munkatervének egy példánya megtalálható az igazgatóságon, az igazgatói irodákban és tanári szobákban. Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.

főigazgató

igazgatói munkaközösség

tantestületek

2.

főigazgató


tantestületek

3.

főigazgató


tantestületek

3a

szakmai munkaközösségek

4.

intézményi munkaközösségvezetők igazgatók, koll. vezető

tantestületek

tagintézményi munkaközösségek -

5.

tagintézményi mk. vezetők

tantestületek

-

6.


tantestületek

-

38

7.


tantestületek

igazgatók, koll. v.

8.


-

9.

főigazgató helyettes

tagintézményi mk. vezetők, ifj. véd felelős DÖK vezető igazgatók

nevelőtestületek

10.

igazgatók, m koll. vezető

Mk. vezetők,

-

11.

főig. h., igazgatók, koll. vezető

Mk. vezetők, DÖK vezető

-

12.

-

tantestületek

13.

igazgatók, koll. vezető vevezető főig. h.


tantestületek

14.


tantestületek

-

14.

főigazgató, igazgatók, koll. v.

Iskolatitkárok

szülők

Dokumentumok és bizonylatok rendje Megőrzési idő

Másolatot kap

jegyzőkönyvvezető dosszié (jegyzőkönyvtár)

1 tanév

-

2. Tantárgyfelosz- igazgató- helyette- igazgatóság, igazgatóhetás, órarend sek lyettesi iroda

½ tanév

tanárok

3. Jegyzőkönyv

jkv. vezető

1 tanév

-

3a. Szakmai munkaterv

szakmai munkakö- igazgatóság, igazgatói zösségek iroda

1 tanév

-

1 tanév

-

igazgatói irodák

1 év

mk. vezetők

igazgatói irodák

1 év

mk. vezetők

A bizonylat 1. Jegyzőkönyv

Kitöltő

4. Jegyzőkönyvek jkv. vezető 5. Tagintézményi munkaközösségi mk. vezetők tervek 6. Cselekvési terv igazgatók

Megőrzési hely

dosszié (jegyzőkönyvtár)


7. Feladatterv

igazgatók, koll. vezető, mk. vezetők

igazgatói irodák

1 év

mk. vezetők

8. Jegyzőkönyv

jkv. vezetők


1 év

-

9. Intézményi feladatterv

főig. h.

igazgatóság

1 év

igazgatók

10. Tagintézményi feladatterv


igazgatói irodák

1 év

-

39

11. Eseménynap- főig.h., igazgatók, tár koll. vezető

igazgatóság, igazgatói irodák

1 év

-

12. Tájékoztatási rendszer


Min-i kézikönyv

1 év

-

13. Intézményi munkaterv

főig.h


1 év

igazgatók

14. Jegyzőkönyvek

jkv. vezetők

dosszié (jegyzőkönyvtár

1 év

-

15. Nyomtatott éves munkaterv

-


1 év

7.4.5 IPR munka tervezése Integrációs program folyamatszabályozása A folyamat célja: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésének hatékony megvalósítása, az esélyegyenlőség érvényesítése a mindennapi gyakorlatba. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program (IPR) alkalmazásával történik. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza: 1. Az alkalmazás feltételei 2. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer 3. Elvárható eredmények 4. Intézményi önértékelés Elvárható eredmények Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik:

40

 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.  Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.  Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.  Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként:  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.  Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma.  Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.  Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma.  Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.  Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

Folyamatábra:

START

1.A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése

Tanulói lista

2. Szülői nyilatkozatok beszerzése Szülők tájékoztatása a várható programról

3. IPR menedzsment megalakulása

Pályázat

4. Éves munkaterv kidolgozása A program költségvetésének elkészítése

5. A HHH tanulók listájának egyeztetése

41

Jegyzői lista

Szülői nyilatkozatok listája Jelenléti ív

Jegyzőkönyv

Munkaterv Költségvetés

Tanulói lista

Partneri lista

6. Együttműködési megállapodások

Együttműködési nyilatkozatok

7. IPR munkacsoportok megalakulása

Jegyzőkönyv

8. Programok megszervezése

Munkatervek

9. Fejlesztési tervek elkészítése

Tanulói mappa, Fejlesztési tervek

10. A tanulók nyomon követése, fejlesztések ellenőrzése, szülők tájékoztatása

Tanulói mappák, Jelenléti ív

11. Pályázat lezárása. Önértékelés. Éves munka értékelése

Jegyzőkönyv, Beszámoló

STOP

A folyamat leírása: A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók felmérése. Szülői nyilatkozatok beszerzése. A szülők tájékoztatása a várható programról. IPR menedzsment megalakulása. Az éves munkaterv kidolgozása. A program költségvetésének elkészítése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók listájának egyeztetése a főigazgatósággal az október elsejei állapot szerint. 6. Együttműködési megállapodások a partnerekkel és a civil szervezetekkel. 7. IPR munkacsoportok megalakulása 8. Tantárgyi képességfejlesztő programok és a szabadidős programok megszervezése. 9. Az osztályfőnökök elkészítik a fejlesztési terveket. 10. A tanév során a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomonkövetése, a fejlesztések ellenőrzése, a szülők tájékoztatása (november, február, május). 11. A pályázat lezárása. A dokumentációk ellenőrzése. Önértékelés, beszámoló az éves munkáról. 1. 2. 3. 4. 5.

42

Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

l.

Főigazgató, Igazgató

2.

Igazgató

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Érintett Főigazgató-helyettes Minőségirányítási vezető, Érintett pedagógusok IPR vezetőség

Igazgató IPR vezetőségi tagok Igazgató IPR vezetőség Igazgató Iskolatitkár Igazgató IPR munkacsoportok Igazgató IPR vezetőség IPR munkacsoport vezető IPR munkacsoportok

9.

Igazgató

10.

Igazgató

11.

Igazgató

Osztályfőnökök

Informált Szülő, Tanuló Osztályfőnök, Szülő Nevelőtestület Nevelőtestület Főigazgató Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület IPR vezetőség Érintett pedagógusok

Osztályfőnökök, Szülők, Tanulók IPR vezetőség, IPR munkacsoportok, Osztályfőnökök

IPR vezetőség

Főigazgató, Nevelőtestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve


Megőrzési hely Irattár


Másolatot kap

Jegyzői lista

Jegyző

Szülői nyilatkozatok listája, Jelenléti ív Jegyzőkönyv

Szülő, IPR felelős IPR felelős

Tanári szoba

5 év

----------------

Irattár

5 év

----------------

IPR felelős

Irattár

5 év

Érintett nevelők

Költségvetés

Igazgató

Irattár

5 év

Tanulói lista

IPR felelős

Irattár

5 év

Együttműködési nyilatkozatok

Igazgató

Irattár

5 év

IPR menedzsment tagjai Igazgató, Érintett nevelők Együttműködő szervezetek, IPR felelős

----------------

(IPR menedzsment)

Munkaterv (IPR menedzsment)

43

Jegyzőkönyv (IPR munkacsoport)

Munkatervek Tanulói mappa, Fejlesztési tervek Beszámoló, Jegyzőkönyv

IPR munkacsoport Irattár vezetők IPR munkacsoporIrattár tok Érintett nevelők Tanári szoba IPR felelős

Irattár

5 év

IPR felelős

5 év

IPR felelős

5 év

----------------

5 év

Igazgató, Szakértő

7.4.6 Digitális Középiskola: tervezés és fejlesztés Az intézménynek meg kell terveznie, és szabályoznia kell a Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola modell működését, fejlesztését. A tervezés és fejlesztés szakaszai  Oktatási célkitűzések kijelölése A Digitális Középiskola modell felépítésének első és legfontosabb eldöntendő kérdése. A modell és a hozzá szorosan kapcsolódó technológia lehetőséget teremt a közoktatási rendszert idő előtt elhagyók számára a tanulmányok új modell szerinti folytatására. Így lehetőség van iskolarendszerű alkalmazásra a közoktatásban vagy szakképzésben egyaránt.  Célcsoport meghatározása Földrajzi szempontból eltérő tanulói bázisra építhető a Digitális Középiskola modell. A kistérség 18 évet betöltött fiataljai a célcsoport intézményünk számára.  Szolgáltatási pontok tervezése és kiválasztása A szolgáltatási pontok kiválasztásának tervezésekor fontos a tanulói jelentkezésekből kinyert adatok elemzése. A modell alapkövetelménye, hogy jelentősen csökkentse a tanulásra fordított idő mellett jelentkező járulékos idő és költségtényezőket (utazás, kötött időben történő tanulás stb.) Az átvizsgálási, az igazolási (verifikálási) és az érvényesítési (validálási) tevékenységek, amelyek a tervezés és fejlesztés egyes szakaszaiban alkalmazandók  Oktatási célkitűzések kijelölése Konkurens képzési kínálat Munkaerő-piaci kereslet Finanszírozás módja  Célcsoport meghatározása Térség lakosságának iskolázottsága. Oktatási célkitűzések alapján megcélzott potenciális tanulói kör számossága. A célcsoportra vonatkozó jogszabályi környezet.  Szolgáltatási pontok tervezése és kiválasztása Rendelkezik-e IKT eszközökkel, és ha igen, milyen módon tudja kiegészítő eszközbeszerzés nélkül ellátni a szolgáltatást?

44

Rendelkezik-e szélessávú internet kapcsolattal, vagy költség hatékonyan kiépíthető-e ilyen kapcsolat? Ha a tanulói jelentkezések kiértékelése megtörtént, az adott térségből jelentkezők száma indokolttá teszi-e szolgáltatási pont létrehozását? Ha a tanulói jelentkezések kiértékelése még nem történ meg, az adott térségből várható-e elégséges tanulói jelentkezés a hatékony szolgáltatási pont üzemeltetéséhez?

7.5 Ellenőrzés, értékelés 7.5.1 A vezetői ellenőrzés A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja:     

segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését, jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára, segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket, mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez, ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében,  adjon támpontot a személyek munkájának illetve a folyamatok értékeléséhez. A vezetői ellenőrzés folyamata

START

Idő- és felelősség mátrix Indikátor rendszer

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Szempontlista

Indikátor rendszer

Az ellenőrzött terültetek listája

Ellenőrzési terv

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása

3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel

Az ellenőrzött terültetek listája

Ellenőrzési terv

Jegyzőkönyv Megbízások

Idő –és felelősségi mátrix

Ellenőrzési szempontlista

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

Időterv a beszámoláshoz

6. Az ellenőrzés végrehajtása Feljegyzések

45

Feljegyzések az ellenőrzésről

Ellenőrzési lista

Ellenőrzési lista

7. A tapasztalatok megbeszélése

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Feljegyzés

Ellenőrzési lista Feljegyzések

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Nem Eredményes ellenőrzés Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése

Elektronikus adatbázis

STOP

A folyamat leírása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. Az intézményvezetés, kollégium- és tagiskola vezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. Az intézményvezetés, kollégium- és tagiskola vezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. A főigazgató, az igazgatók és a kollégium vezetője szeptember elején ismertetik az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel. Szeptemberben az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza a főigazgató, az igazgatók és a kollégiumvezető. A megbízással egy időben a főigazgató, az igazgatók és a kollégium vezetője meghatározzák a beszámolók idejét. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóknak, a kollégiumvezetőnek, főigazgatónak. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

46

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok Kitöltő/készítő

A bizonylat neve

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1. Szempontlista

Vezetői kör, főigazga- Minőségirányítási kézitó könyv

5 év

Irattár

2. Az ellenőrzött területek listája


1 év

Irattár

3. Idő- és felelősségmátrix


1 év

4. Feljegyzés

főigazgató, igazgatók, Minőségirányítási kézikoll. vezető könyv

1 év

Irattár

5. Terv


1 év

Irattár

6. Jegyzőkönyv


1 év

Irattár

7. Megbízatások


1 év

A delegált

8. Időterv (a beszámoláshoz)


1 év

A delegált

9. Feljegyzés

A delegált

Minőségirányítási kézikönyv

1 év

10. Ellenőrzési lista

A delegált


1 év

A feljegyzést végző


5 év

10. Elektronikus adatbázis

irattár

Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1

Főigazgató, igazgatók, koll. v.

iskola- és koll. vezetés

Alkalmazotti közösség

2.




3.




4.



5.


Delegáltak

47

6.

Főigazgató, igazgatók, koll. v

Delegáltak

7.

Az ellenőrzést végző személy

Ellenőrzött

8.

Delegált ellenőrző

Ellenőrzött

9.


Ellenőrzött

10.


főigazgató, igazgatók, koll. vezető

A vezetői ellenőrzés területei: Az intézményi és a tagintézményi vezetés ellenőrzése a  stratégiai folyamatok ellenőrzésére,  belső szabályozók működésére, valamint a  mindennapi működés ellenőrzésére terjed ki. a) A stratégiai folyamatok ellenőrzése intézményi szinten:  a pedagógiai és szakmai programok (IPR)  a minőségirányítási program  a pedagógus továbbképzési terv  az éves beiskolázási terv  a humán erőforrás biztosítása  a tárgyi feltételek alakulása (tagintézményi szintű): o kötelező taneszköz-beszerzés o felújítások o beruházások o leltár és selejtezés o a költségvetés – ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás – alakulása b) A belső szabályozók működése:  szervezeti és működési szabályzat  házirend  a hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása  az iskolai adminisztráció működése: o adatkezelés o tanügyi dokumentumok kezelése o irattárazás  munkaegészségügy  tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése c) A mindennapi működés ellenőrzése (tagintézményi szintű)  éves tervek, tanmenetek ellenőrzése,  IPR tevékenység, folyamat ellenőrzése,  a munkaidő, tanóra pontos betartása,

48

 a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás alkalomszerű adminisztrálása, megrendelők, úti rendelvények, elszámolások),  a mindennapos IPR munkával kapcsolatos adminisztráció, nyilvántartás (munkacsoportok tervei, ütemterv, fejlesztési naplók, nyilvántartások, jegyzőkönyvek, emlékeztetők, megrendelők, igazolások)  a helyettesítések,  az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka,  új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése,  a házirend betartásának ellenőrzése: o késések, o dohányzás tilalma, o szülői, orvosi, helyi tanterv szerint biztosított igazolások, o felmentések  a tanári és diák ügyeletek (iskolai, rendezvény, verseny, vizsga, kirándulás stb.) ellenőrzése,  az iskolai rendezvények ellenőrzése,  eseti beszámolók, jelentések határidőre, ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése,  tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése  IPR önellenőrzés A beszállítók ellenőrzése A Digitális Középiskola működése szempontjából szükséges vizsgálni a Szolgáltatási Pontok, valamint a szerződött pedagógusok megfelelőségét. Esetükben az egyes folyamatokban meghatározott feladataik teljesülésének értékelését végzi el a vezetés.

49

7.5.2 Irányított önértékelés START Céllista 1. Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv 2. Feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása.

3. A vezetői önértékelés elkészítése

Ellenőrzési terv

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani ellenőrzése

Kérdőívek a klímavizsgálathoz

5. Klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése Vezetői kérdőív Összegzés a klímavizsgálatról Fókuszcsoportos interjú kérdései

Szempontlista

6. A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése

Összegzés a klíma - vizsgálatról Korrekció Fókuszcsoportos interjú kérdési Fókuszcsoportos interjú protokollja Korrekció

Protokoll

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

9. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása Jegyzőkönyv Feljegyzések Vezetői interjú kérdései Önértékelő dokumentumok

10. Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése 11. Vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről. 14. A fejlesztendő területek kijelölése STOP

50

Jegyzőkönyv Összefoglaló a fókusz csoportos beszélgetésről Vezetői interjú kérdései Korrekció Vezetői interjú Összefoglaló az irányított önértékelésről Közösségi találkozó jegyzőkönyve Problémakatalógus

A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az intézmény összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága - folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés - strukturált interjú - kérdőív - fókuszcsoportos interjú - teszt Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgatók, helyettesek, alkalmazotti közösség (reprezentatív kiválasztással) 1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, az intézmény folyamatairól. 2. Számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről; ezekkel együtt meghatározta a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés. 4. A MIP munkacsoport elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározta a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgálatba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét,

51

5. 6.

7. 8. 9. 10. 11.

12. 13. 14.

- a feldolgozás határidejét. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után a MIP munkacsoport elkészítette annak összefoglaló elemzését. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazták a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra került a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. A feldolgozásban résztvevő MIP munkacsoport az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését. A MIP munkacsoport az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészítette a vezetői interjút. Az igazgatóhelyettesek vagy a megbízott pedagógusok a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatták az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső öszszesítését. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor. Ezután a vezetői kör összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket.

Irányított önértékelés és hatáskörök A lépés tárgya 1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése

Felelős főigazgató, igazgatók, koll. vezető MIP munkacsoport vezető

3. A vezetői önértékelés elkészítése

MIP munkacsoport vezető

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

MIP munkacsoport

5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés

MIP munkacsoport

6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú lebo-

MIP munkacsoport Az interjú lebonyo-

52

Érintett Projektvezető

Informált Tantestület

Vezetői kör + támogatói kör tagintézmény-felelős, igazgatók, igazgatóhelyettesek, koll. vezető vezetői kör tagintézmény-felelős igazgatók, koll. vezető, vezetői kör Aktív mag (munkatársi kollektíva)

Tantestület

Igazgatók, koll. vezető, vezetői kör, kollektíva A fókuszcsoportos inter-

Vezetői kör + Aktív mag Aktív mag Tantestület

A fókuszcsopor-

nyolítási tervének kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása 9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredménye alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 14. A problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

lításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai

jú irányítói és feldolgozói

tos interjú alanyai

Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör, tagintézmény-felelős Vezetői kör, tagintézmény-felelős Igazgatóhelyettesek vagy megbízottak

-

Vezetői kör

-

Igazgatók, MIP munkacsoport

Vezetői kör

MIP munkacsoport

Vezetői kör

Alkalmazotti közösség, tagintézmény-felelős Aktív mag

MIP munkacsoport MIP munkacsoport Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs MIP munkacsoport

-

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4.Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv 9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről

Küldő / készítő

Megőrzési hely

Vezetői kör MIP munkacsoport vezető MIP munkacsoport vezető Igazgatók, koll. vezető, igazgató helyettes

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év

Minőségügyi irattár

5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Az interjú lebonyolításában részt vevők


5 év


Vezetői kör Vezetői kör Igazgatók, koll. vezető, igazgató helyettes Vezetői kör

53

5 év


5 év


5 év


5 év

Másolatot kap

13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus

MIP munkacsoport vezető


5 év

Vezetői kör


5 év

A teljes körű intézményi önértékelés időszaka: 4 év.

7.5.3 Éves értékelés Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés, és a szükséges módosítások feltárása. Folyamatábra: Éves értékelés START

1. A főigazgató felkéri a vezetői értekezleten a tagintézmények vezetőit az éves beszámolók elkészítésére

Munkaterv

MK. munkaterv

2. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolók elkészítésére 3. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót

Munkaközösségi beszámoló

DÖK, ifj. véd. munkaterv Partnerektől származó visszajelzések eredménye

A. DÖK + ifj. véd. elkészíti az éves beszámolót

DÖK és ifj. védelmi beszámolók

Belső audit jegyzőkönyve

B. Az IMIP munkacsoport elkészíti az éves beszámolót

Minőségügyi beszámolók

Minőségi fejlesztő munkák

C. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit.

Ellenőrzési beszámolók

E. Indikátorrendszer folyamatgazdája elkészíti az éves beszámolót

Beszámolók az indikátorrendszerről

Ellenőrzési feljegyzések Indikátor rendszer Intézkedési tervek (jav. fejlesztő tev.) Személyi változások listája

F. Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót G. Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket

54

Beszámolók az intézkedési tervekről Beszámoló a megváltozott körülményekről

Panaszlista Alapítványi mérleg Éves beszámolók

H. A panaszkezelésért felelős megbízott személy elkészíti éves beszámolóját I. Az Alapítvány elnöke elkészíti éves beszámolóját (ha van a tagiskolában)

4. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat

Éves beszámoló a panaszkezelésről Éves beszámoló az alapítvány munkájáról

Jegyzőkönyv

5. Az igazgató, a mk. vezetők, MIP vezetője, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, indikátorrendszer felelősei, intézkedési tervek felelősei, a tagiskolai Alapítvány elnöke (ha van alapítvány) beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten

5. Hozzászólások

Jegyzőkönyv

6. Tantestület elfogadja az éves beszámolókat 7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása az Igazgatóság felé

A tagiskola éves beszámolója

STOP

A folyamat leírása: 1. A főigazgató májusban felkéri az igazgatókat, a tanév végéig készítsék el beszámolóikat. 2. Az igazgatók és a kollégium vezetője május harmadik hetében felkérik az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 3. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a MIP vezetője, az intézkedési tervek felelősei, az iskolával kapcsolatban lévő alapítványi elnökök elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgatók és a kollégium vezetője összegzik a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékelik a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatók és a kollégiumvezető által kijelölt felelősök összesítik az osztályok statisztikáit, és beszámolnak az aktuális adatokról. 4. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 5. A tanévzáró értekezleten a 3. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 6. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 7. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 8. Az igazgatók és a kollégium vezetője gondoskodnak róla, hogy az éves beszámoló az igazgatósághoz kerüljön.

55

Lehetőség van arra is, hogy a tagintézmény augusztusban zárja az előző tanévet. Ebben az esetben a folyamat részdátumai is módosulhatnak. Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya 1. 2 3. 4. 5. 8.

Felelős Főigazgató Igazgató Területek felelősei Igazgatók, koll. vezető Területek felelősei Igazgatók, koll. vezető

Érintett igazgatók, koll. vezető Területek felelősei Tantestület Igazgató helyettes, vagy megbízott pedagógus Tantestület Igazgatóság

Informált Tantestület Igazgatók, koll. vezető -

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1. Éves beszámolók


Megőrzési hely Megőrzési idő

Területek felelősei

Beszámoló-tár

½ év

2. Jegyzőkönyv

Felkért jegyzőkönyvvezető Igazgatók, koll. vezető

Iktató

1 év

Igazgatók, koll. vezető, főigazgató -

Iktató

1 év

-

3. Tagintézmények éves beszámolója

Másolatot kap

7.5.4 Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok Mai társadalmunkban cél, hogy a tanulók el tudjanak igazodni a világ dolgaiban, tudják, mit és hol kell keresni, használják a könyvtárat, tudjanak megfelelően kommunikálni szóban és írásban, idegen nyelven, tudjanak logikusan gondolkodni, használják a digitális eszközöket, összességében felkészültségük érje el azt a szintet, amely a további ismeretek megismeréséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges. Az iskola célja a gondolkodás, megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetéből felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Az iskola tantárgyai, műveltségi területei bevezetést nyújtanak a különböző tudományokba, előkészítenek a későbbi tanulmányokra, megteremtik valamely szakmára, hivatásra való felkészülés alapjait. A pedagógus értéket közvetít, képességeket fejleszt, kompetencia alapú oktatást végez és nem utolsó sorban, nevel. Ez a feladat igen sokrétű és sokszínű.

56

Tudnia kell az egyénre szabott képességfejlesztés módszereit, tudnia kell átadni az adott tanóra ismeretanyagát, ismernie kell a tanulók egyéni képességeit. Intézkedési terv Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Sikerkritérium: A háttérmérések és településtípus alapján elvárt szint teljesítése Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnökök, számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OH), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

57

Folyamatszabályozás: START

A tanév rendje

1. Országos kompetenciamérés lebonyolítása

Jegyzőkönyv

Országos jelentés a kompetenciamérésekről

2. Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag)

Jelentés

3. Nevelőtestületi értekezlet

4. A kompetencia mérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?

nem

Jegyzőkönyv

5. Alulteljesítés okainak feltárása

Jelentés

6. Feltárt okok elemzése erősségek, fejlesztendő területek meghatározása

Lista

7. Fejlesztési terv készítése tanulóra, pedagógusra és egyéb területekre

Fejlesztési terv

8. Szülők tájékoztatása a fejlesztési tervről

Jegyzőkönyv

9. Fejlesztési terv megküldése a fenntartónak

igen

10.A fenntartó által elfogadott intézkedési terv végrehajtása

11. A megvalósítás értékelése STOP

58

Beszámoló

A folyamat leírása: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Az országos kompetenciamérés lebonyolítása, az adott évfolyamokon. Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag). Nevelőtestületi értekezlet, az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag). Intézményi stratégia kialakítása. A kompetencia mérés intézményi eredményei nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot, akkor intézkedési tervet kell készíteni. Alulteljesítés okainak feltárása Feltárt okok elemzése erősségek, fejlesztendő területek meghatározása Fejlesztési terv készítése tanulóra, pedagógusra és egyéb területekre Szülők tájékoztatása a fejlesztési tervről Fejlesztési terv megküldése a fenntartónak A fenntartó által elfogadott intézkedési terv végrehajtása A megvalósítás monitoringózása, formatív értékelése

Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

l.

Főigazgató, Igazgató

2.

Igazgató

3.

Igazgató

4.

Főigazgató helyettes, Igazgató

5.

Minőségirányítási vezető

6. 7.

Igazgató Igazgató

8.

Igazgató

9. 10. 11.

Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett Minőségirányítási vezető, Érintett pedagógusok Minőségirányítási vezető, Munkaközösségi vezetők Minőségirányítási vezető, Munkaközösségi vezetők Nevelőtestület Munkaközösségi vezetők, Munkaközösségi tagok Érintett pedagógusok Érintett pedagógusok Osztályfőnökök, SZMK Minőségirányítási vezető, Nevelőtestület Érintett pedagógusok

59

Informált Szülő, tanuló Érintett pedagógusok Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Szülők Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Jegyzőkönyvek Jelentés Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve


Megőrzési hely

Megőrzési idő

Irattár

1 év

Irattár

5 év

Igazgató

Irattár

5 év

Fenntartó

Minőségirányítási vezető Iskolavezetés Munkaközösségek Jegyzőkönyv-vezető

Jelentés

Munkaközösségek

Irattár

5 év

Erősségek, fejlesztendő területek listája

Munkaközösségek

Irattár

5 év

Intézkedési terv

Igazgató

Irattár

5 év

Jegyzőkönyv Beszámoló

Igazgató Igazgató

Irattár Irattár

5 év 5 év

Másolatot kap ----------------------

Igazgató, Érintett pedagógusok Igazgató, Minőségirányítási vezető Fenntartó, Minőségirányítási vezető, Érintett pedagógusok ----------------Fenntartó

A mért adatok elemzésének értékelésének szempontjai A százalékos teljesítményeket először feladattípusra szükséges bontani, ami jobb eredményt mutat, és amelyek kevésbé sikerültek. Az osztály teljesítményének értékelését el kell készíteni a feladatmegoldás sikerének ismeretében. Az egyes gyermek esetében is szükséges tudni, hogy  Melyek voltak a problémás területek?  Az egyes feladatok megoldása során milyen gondolkodási műveletek maradtak ki az algoritmusból?  A szövegértés képessége mely szinten okozott problémát a tanulóknak?  Melyik szövegtípus értését biztosító feladatok megoldása nem sikerült?  Melyik kérdéstípus megértése volt a problémás a tanulók számára?  A gondolkodási műveletek közül melyik okozott problémát?

60

A fejlesztés érdekében javasolt intézkedések  Újragondolni a tanulás támogatását  A kompetencia alapú oktatás módszereit be kell építeni a tanítás – tanulás folyamataiba Differenciált egyéni képességfejlesztés Kooperatív tanulási technikák  A szakmai munkaközösségek foglalkozásain a módszertani kultúra fejlesztése  A tanmenetekbe beépíteni a készségfejlesztés feladatait  Az óratervek tevékenységek, fejlesztő feladatok, egyéni-tanulói képességfejlesztés  A pedagógusok teljesítményértékelési szempontjai között szerepeljen a kompetencia alapú oktatás/fejlesztésre való törekvés. Célszerű megfelelő szintméréseket végezni, tájékozódni kell a tanulók tudásáról, ismereteiről, és meg kell tervezni a további fejlesztés szintjeit a követelményeknek megfelelően. A pedagógusnak tudnia kell azt is, hogy az adott tananyagból melyek azok a nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú ismeretek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a továbbhaladáshoz, amelyek alapul szolgálnak a későbbiek során a következő magasabb szintű ismeretek elsajátításához.

Szülők tájékoztatása Az országos kompetenciamérést követően (honlap, szülői értekezlet)

61

Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos teendők eljárásrendje

Ssz.

Tevékenységek/feladatok

1.

Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan

Módszer

Határidő

Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OH) április vége

2.

Az adatok elemzése

3.

Alulteljesítés esetén: Az alulteljesítés okainak feltárása:  Háttértényezők vizsgálata - Tanulási motiváció mérése - Tanulói képességek mérése - Tanulási szokás, feladatmegoldó technikák - Szülők iskolázottsága

Teljesítmények kimutatása  Osztályok teljesítménye  Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb.

Kérdőív  Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata  Egyéb okok feltárása - Pedagógusok távolléte pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás

Óralátogatás, dokumentumok elemzése, konzultáció Dokumentumok elemzése

62

május 15-ig

Érintettek

Munkaközösségi vezetők (magyar matematika) Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus

Munkaközösségi vezetők (magyar matematika) Érintett tanítók, szaktanárok, számítás technikus, osztályfőnökök

4.

A feltárt okok elemzése

5.

Fejlesztési terv készítése:  Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján  Pedagógusokra vonatkozóan Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, tanulásszervezés, felzárkóztatás, stb.  Egyéb területekre vonatkozóan A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása - Beépítése az éves iskolai munkatervbe

7. 8. 9.

Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel

1 héten belül

május vége

Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezetők

június 15-ig

Igazgató, osztályfőnökök Igazgató

Tervezés, dokumentálás, iktatás

Tájékoztatás Iktatott anyag /dokumentálás

június 15-ig A jóváhagyást követően azonnal

Tervezés

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok

Igazgató, érintett pedagógusok

7.6 Belső működés 7.6.1 A MIP működtetése Kiskőrös Kistérség Egységes Iskolája Minőségirányítási Programjának működtetéséért az főigazgató a felelős. Az intézményi működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A minőségirányítási vezetők a tagiskola-vezetés, kollégium vezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA-

63

ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). Az IMIP felülvizsgálatát 4 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely fő folyamatnak ki a gazdája. Szervezeti egység vagy folyamatgazda A

Főigazgató, -helyettes, igazgatók, koll. vezető

B

Igazgató helyettes vagy megbízott pedagógus

C

MIP vezető

D

MIP csoport vezetője vagy megbízott MIP csoporttag

E

Gazdasági vezető vagy iskolatitkár

Folyamat

A

1.

Stratégiai tervezés

X

2.

Eves tervezés

X

3.

Vezetői ellenőrzés

4.

Irányított önértékelés

5. 6.

Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése

X

7.

Továbbképzési rendszer működtetése

X

8.

Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése)

9.

Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások)

B

C

X

X

D

E

X

X

X X

X

X X X

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra)

X

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok

X

12. Egyéb kiszolgáló folyamatok

X

13. Beiskolázás

X

14. Módszertani eszköztár és kultúra

X

X

15. A tanulás támogatása

X

16. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves

64

X

X

pedagógiai tervezés (tanmenet) 17. A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök 18. Pedagógusok együttműködése 19. Az intézmény működésének éves értékelése 20. A 8. osztályosok nyomon követése

X

X X

X

X

X

X

21. Belső audit

X

7.6.2 Belső kommunikáció Kapcsolattartás a tagintézmények között  Az egységes iskola tagiskoláinak vezetői és külön az óvoda intézménység tagintézményeinek vezetői havi vezetői találkozókon beszélik meg az aktuális feladatokat.  Rendszeres megbeszélések az aktuális feladatokról telefonos, elektronikus kapcsolattartással  Az intézményi munkaközösségek a feladatok függvényében tartanak találkozókat, megbeszéléseket. Az elektronikus kapcsolattartás folyamatos. Kapcsolattartás a tagintézmények belső munkatársaival  A tagintézményekben a helyben szokásos módon kialakított kommunikáció segítségével folyik a munka. Működnek a helyi munkaközösségek, munkacsoportok.  A Digitális Középiskola vezetői havi rendszerességgel tájékozódnak a képzés során folyamatosan felmerülő költségekről. A megbeszéléseken egyeztetik a kifizetések ütemezését, a tervezett cashflowba való illeszkedését.  Rendszeres telefonos és elektronikus vezetői információcsere. Kapcsolattartás a digitális középiskolai koordinátorokkal  A koordinátorok folyamatosan kapcsolatban vannak és tájékozódnak a pedagógusoktól a képzés haladásáról.  Folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tanulmányi osztállyal. Kapcsolattartás a digitális középiskolai mentorokkal  Jelentősebb hiányzás és lemaradás esetén konzultáció a pedagógusok és mentorok között.  Folyamatos kapcsolattartás a koordinátorral.

65

7.6.3 A pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük. Ülések száma Intézményi és tagis- feladattól kolai munkaközös- függő ségek: Szakmai keretek

Tevékenység

Elvárt eredmény Mérési feladatok összehasonlító elemzése Bevált módszerek

Tanterv - beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai, (bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése. Versenyek szervezése Egy osztályban taní- 1-2 havonta Magatartás, szorgalom Magatartás, tó tanárok közössé- magatartás értékelése, szorgalom, pege: és szorga- Problémák megbeszélése dagógiai alapelv lom elbírákritériumainak lása megfelelő eredmény

. Nevelési problémákra konszenzuson alapuló nevelési eredmény

Értékelés

Ellenőrzés területei

igazgatóhelyettesek, igazgatók, koll. vezető, főig., főig. h.

az adott osztályfőnök, osztályfőnöki munkaközösség vezető, igazgató helyettesek, igazgatók

fejlődési lap vezetése, tanmenet, családlátogatás, módszerek, szempontok

7.6.4 A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Követelmények, elvárások az osztályfőnökökkel, kollégiumi csoportvezetővel szemben: 1. Felső tagozatban, középiskolában lehetőleg rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai, szakmai gyakorlattal. 2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. Az osztályfőnökökkel, csoportvezetővel szemben támasztott követelmények között preferáltan

66

szerepel a jó kommunikációs és együttműködési készség, intuitív készség, szolidaritás a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollégákkal. 1. A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár: a.

Az osztályfőnökök, csoportvezetők munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. (az új osztályfőnökök, csoportvezetők az igazgatótól, koll. vezetőtől kapják meg az év elején!)

b.

A kezdő osztályfőnökök, csoportvezetők mellé a munkaközösség-vezető vagy az igazgató, koll. vezető szeptembertől un. Mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját.

c.

A helyben meghatározott rendszerességgel megtartott szakmai megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök.

d.

A Nevelési Tanácsadó munkatársai igény szerint gyerekekkel, osztályfőnökökkel közösen egy-egy nevelési szituációt dolgoznak fel.

e.

Szükség esetén megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban az adott osztályban tanító nevelők részére

7.6.5 Szervezeti felépítés A szervezeti felépítés pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza, a HPP felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt és a tagjait.

7.6.6 Információs rendszer Az intézmény belső információs rendszere szorosan összefügg a szervezeti felépítéssel. Szintjei: igazgatóság tagiskolák vezetése intézményi szakmai munkaközösségek intézményi SZMK, DÖK intézményi szakszervezet, KAT tagintézmény tagiskolai munkaközösségek tagiskolai IPR munkacsoportok, tagok tagiskolai SZMK, DÖK tanulók pedagógusok, dolgozók, szolgáltatási pontok MIP vezetők, tagok

67

Az információáramlás közös eszközei: - e-mail - ITAK rendszer kommunikációs alkalmazásai: hirdetőtábla, fórum - telefon - meghívó - ellenőrző, üzenő-füzet - levél - tanulói értékelés havi rendszerességgel, IPR értékelés háromhavonta

Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése

7.7

A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A működés szempontjából meghatározó partnerek-pedagógusok és nem pedagógus továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás kipróbálás és működtetés után újra szabályozás készült, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönző rendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az ösztönző rendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógusdolgozók egyaránt. Szabályozás eljárásokban Sorszám Jelzés

Tartalmi meghatározás

Eljárás

1.

7.7.2

Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása

2.

7.7.3

Nem pedagógus munkatársak ki- Nem pedagógus munkatársak kiválaszválasztása és betanulása tása és betanulása.

3.

7.7.4

Az éves beiskolázási terv készítése

68

Pedagógusok munkatársak kiválasztása és betanulása

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása.

4.

7.7.5

A minőségi munkavégzésért járó Az intézményi ösztönző rendszer műkereset-kiegészítés, a címpótlék ködtetése.

A tartalomra vonatkozó belső szabályozás A tartalmi rész


Pedagógusokkal szembeni elvárások

Pedagógia program

A tantestületbe kerülés alapelemei

Pedagógiai Program

Kinevezések, megbízások

SZMSZ

A tartalomra vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész

Alkalmazási feltételek Kinevezés

Pedagógusok továbbképzése, szakvizsga, 7 évenkénti kötelezettség

Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés


A szabályozásban hol található?

Kiválasztás, betanulás KJT KJT

16.-17.§ 20.§ 21. § közalkalmazotti jogviszony létesítése

KJT Munka Törvénykönyve 138/92. Korm. rendelet Továbbképzés KT KT 138/92. Korm. Rend. 277/97. Korm. rend.

41/1999. OM. rendelet Értékelés KT 11/94 Miniszteri rendelet Ösztönző rendszer KJT 138/92. Korm. rend. KT 24/200. OM rendelet KJT

111.§ 20-21.§;122.§ 3.bek. 19.§ 5.bek. A továbbképzés / A továbbképzés teljesítése

107.§ 67.§ 118.§ 10-12 bek.

77.§ 1-2.bek

7.7.1 Emberi erőforrás igények a Digitális Középiskolában Tagozatvezető (igazgatóhelyettes) a) Szükséges felkészültség -

Megfelelő szakmai (tantárgyi) ismeretek Pedagógusi pályán eltöltött legalább 2 év gyakorlat Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Tanár-továbbképzési tananyagá-

69

-

nak sikeres elsajátítása ECDL 1-4 moduljainak megfelelő IKT ismeretek

b) Képzési lehetőségek, egyéb tevékenység -

Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Tanártovábbképzése IKT ismeretek folyamatos elmélyítése

Koordinátor - Adminisztrátor a) Szükséges felkészültség -

Megfelelő szakmai (tantárgyi) ismeretek Oktatásszervezési legalább 2 év gyakorlat Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Tanár továbbképzési tananyagának sikeres elsajátítása ECDL 1-4 moduljainak megfelelő IKT ismeretek Digitális Középiskola rendszerből következő adminisztrációs sajátosságok (ritkább bejárás, nehezebb ügyintézés stb.) Az intézményi adminisztrációs folyamatok ismerete


Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Tanár továbbképzése Pénzügyi, jogi továbbképzések IKT ismeretek folyamatos elmélyítése

Szakpedagógusok a) Szükséges felkészültség -

Megfelelő szakmai (tantárgyi) ismeretek Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Tanár továbbképzési tananyagának sikeres elsajátítása ECDL 1-4 moduljainak megfelelő IKT ismeretek


Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Tanár továbbképzése IKT ismeretek folyamatos elmélyítése

Mentorok a) Szükséges felkészültség -

Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Mentor képzési tananyagának sikeres elsajátítása ECDL 1-4 moduljainak megfelelő IKT ismeretek Konfliktuskezelő képességek Jó kommunikációs képességek

70


Az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Mentor képzése IKT ismeretek folyamatos elmélyítése Kommunikációs és konfliktuskezelő képességek fejlesztése

7.7.2 Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Lépések

Módszer Pályáztatás

Eszköz

I.

Pályázat kiírása

II.

Határidőre beérkező pályázatok értékelése

Dokumentum -elemzés

Szakmai önéletrajz

III.

Személyes beszélgetés a pályázóval

Beszélgetés

IV.

Intézmény céljainak megismertetése

Beszélgetés

Dokumentumok, pályázat Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program - SZMSZ - Helyi tanterv - Az intézmény hagyományai

V.

A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

VI.

Megbízás

Döntés

Munkaszerződés, munkaköri leírás

VII.

Patronáló tanár kijelölése *

Felkérés

Megbízás

Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek VIII. megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése

Beszélgetés

Média

Munkajogi dokumentumok

Iskolai dokumentumok

71

Érintett

Felelős

Határidő

Az adott szakmai munkaközösség

főigazgató

Tanév vége

Pályázó, igazgató

Igazgató koll. v.

Pályázat határideje (aug. l.)


Igazgató, koll. v.

Aug. 15.


Igazgató, koll. v.

Aug. 15.

Pályázó, igazgató, koll. v.

Igazgató

Aug. 15.

Pályázó, főigazgató, igazgató, koll. v., igazgató, Aug. 20. főigazgató koll. v. Patronáló tanár, Igazgató, pályázó, igazgató, Aug. 28. koll. v. koll. v.

Pályázó, igazgató, Igazgató, koll. v., szervezetek koll. v., képviselője, patronáló Szept. 10. munkaközösség tanár vezetője

IX.

Személyes találkozások (a patronáló tanárral)

Munkatársak + új Igazgató, Szept. 10 munkatárs+ koll. v. vagy patronáló tanár helyettes

Bemutatás

X.

A kiválasztás és betanulás értékelése

Megbeszélés Írásbeli értékelés

XI.

Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

Értékelés szempontjai, HPP munkaköri leírás, óra- látogatás értékelő lap adminisztráció

Eljárásrend

Új munkatárs patronáló tanár igazgató

Igazgató, Jan. 31. koll. v. Május 31.

Minőségi csoport

Igazgató, Június 15. koll. v.

Szempontok a patronáló tanár kiválasztására: A tagintézmény valamelyikében legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógus. A szakmai segítőt a tagintézmény igazgatója jelöli ki. A patronáló pedagógus feladata:  A gyakornoki szabályzatban foglaltaknak megfelelően patronálja a gyakornokot.  Megismerteti a gyakornokot az intézmény alapdokumentumaival.  A pályakezdő kolléga óráinak látogatása az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint.  Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében.  Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, ami minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével. 7.7.3 Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Lépések I.

Álláshirdetés

II.

Beérkező jelentkezések értékelése

III.

IV.

V.

Módszer

Eszköz

Erin tett

Hirdetés

Média

Gazdasági ügyintéző

Értékelő megbeszélés

Felelős

Határidő

Gazdasági ügyintéző Jelentkező Gazdasági ügyinGazdasági ügyintéző téző

A feltételrendszer Munkajogi Jelentkező Gazdasági ügyinBeszélgetés megismertetése dokumentum Gazdasági ügyintéző téző Aktualitás szeDöntés az álláshely rint Jelentkező Gazdasági ügyinbetöltéséről, megbí- Döntéshozatal Szerződés Gazdasági vezető téző zás Jelentkező Patronáló munkatárs Gazdasági vezető Gazdasági ügyinFelkérés Megbízás kijelölése Patronáló téző munkatárs

72

VI.

Patronáló munkatárs Szóbeli értékelése a jelentmegbeszélés kezőről

Munkaköri leírás

VII.

Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

Eljárásrend

Korrekció

Jelentkező A munkaGazdasági vezető szerződést Gazdasági vezető Patronáló követő 3 hónap munkatárs elteltével MIP csoport

Gazdasági ügyin- Aktualitás szetéző rint

Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására  A gazdasági vezető vagy ügyintéző javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül.  A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az Új munkatárs munkavégzését, ill. beilleszkedését. 7.7.4 Továbbképzési rendszer működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Bevezető A 2007-2008-as tanév kezdetekor az Egységes Iskola tantestülete elfogadta az ötéves továbbképzési tervet. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a továbbképzési felelős (munkaközösségi vezető vagy igazgatóhelyettes) közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők február 2. hét végéig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a tagiskolában a továbbképzési felelősnél. 3. Február 3. hetében az igazgató, koll. vezető előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. a) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei, és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. Február 28-ig a tagintézmény igazgatója, kollégium vezetője a gazdasági ügyintőzővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetősé-

73

geket és a tagintézmény elsődleges érdekeit. Ezt véleményezteti a helyi KAT taggal. 5. Március első hetében az igazgató, kollégium vezető összeállítja a tagintézmény éves beiskolázási tervét, amit benyújt a főigazgatónak. 6. A közalkalmazotti tanács véleményezi az intézmény beiskolázási tervét. 7. A főigazgató az Igazgatói Tanács elé terjeszti az egyes tagintézmények által benyújtott beiskolázási tervet. 8. Március 15-ig a főigazgató helyettese elkészíti az intézmény éves beiskolázási tervét. 9. A végleges beiskolázási terv visszaküldése a tagintézményeknek. 10. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági ügyintéző pedig a többit. 11. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, illetve a tantestületnek. 12. A továbbképzési felelős (folyamatgazda), vagy megbízott pedagógus, ha szükséges az év végi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra A továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása Felelősségi mátrix Lépés

Felelős

Érintett

Informált

l.

Továbbképzési felelős

Nevelőtestület

Nevelőtestület

2.


Jelentkezők

Igazgatók, koll. vezető

3.

Igazgató

Tantestület


4.a

Igazgató

Tantestület

Gazdasági ügyintéző, tantestület

4.b

Igazgató

Közalkalmazotti tanácstag

Gazdasági ügyintéző, tantestület

5.

Igazgató

Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági ügyintéző, főigazgató

Tantestület

6.

Főigazgató

Közalkalmazotti Tanács

Igazgatók, koll. vezető, gazdasági vezető

7.

Főigazgató

Igazgatói Tanács

Igazgatók, koll. vezető, gazdasági vezető

8.

Főigazgató

Továbbtanulók

Nevelőtestület

9.

Főigazgató

Igazgatók, koll. vezető, továbbtanuló

Nevelőtestület

74

10.

Igazgatók, koll. v

Továbbtanulók

Tantestület, gazdasági ügyintéző

11.

Igazgató, koll. v.

Továbbtanuló

Tantestület, gazdasági ügyintéző

12.

Munkaközösség vezetők

Továbbtanuló

Munkaközösségek

13.



Tantestület

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Lépés 1. 2.

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

-

Helyettesi iroda

1 év

-

Jelentkező

Továbbképzési dosszié

1 év

Igazgató

Dokumentum neve Készítő/kitöltő Továbbképzési jegyzék Írásbeli jelentkezés

3.

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvvezető

Irattár

1 év


4.

Jegyzőkönyv


Irattár

1 év


5.

Továbbtanulók névsora


Továbbtanulási terv

1 év


6.

Továbbtanulók névsora


Továbbtanulási terv

1 év

Gazdasági vezető

7.

Jegyzőkönyv

Irattár

1 év

Gazdasági vezető

8.

Jegyzőkönyv

Irattár

1 év

Gazdasági vezető

9.

Továbbtanulók névsora Nevelőtestület

Főigazgató

Irattár

1 év

Gazdasági vezető

10.

Eves beiskolázási terv

Főigazgató

Irattár

1 év

Gazdasági vezető, Igazgató

11.

Írásos visszaigazolás

Irattár

1 év

Jelentkezők

Irattár

1 év

-


1 év

Igazgató

12. 13.

Jegyzőkönyvvezető Jegyzőkönyvvezető

Igazgatók, koll. vezető Visszaigazolás a A felvételt hirdető felvételről intézmény Feljegyzés Munkakörvezető

75

14.

A MIP csoportveze- MIP csop. vezető tő beszámolója vagy megbízott


1 év

Jegyzőkönyv vezető

Ötéves továbbképzései terv alapelvei Szakvizsgára vonatkozó alprogram 1. Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. 2. A jelentkezők javasolt sorrendjét a főigazgató az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja kis és tárja a Közalkalmazotti Tanács, illetve az Igazgató Tanács elé. 3. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi, illetve az olcsóbb megjelölését támogatjuk. Továbbképzési alprogram 1. Előnyben részesülnek: a) a stratégiai szempontból kiemelt területek (fejlesztési területek figyelembe vételével) b) 40 év feletti pedagógusok c) az intézmény sajátos szükségletei 2. A beiskolázási tervben különös előnyt élveznek azok a pedagógusok, akiknek már nincs lehetősége a 7 év kihasználására. 3. A beiskolázási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 4. Fontos a pedagógus és a tagiskola érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából (érdeklődése, beállítottsága - igény a tagintézmény részéről). 5. A továbbképzések célja: szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése, új módszerek megismerése és átadása, másoddiploma megszerzése. 6. Belső továbbképzések ösztönzése: a) saját erőből (pl.: kooperatív módszerek, projektoktatás, nem szakrendszerű oktatás) b) külső "segítséggel" Okai: Olcsó és több pedagógus részvételét teszi lehetővé. 7. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 8. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt.

76

9. A továbbképzési dosszié: a tagiskolában, az Igazgatóságon található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, adatait. 10. A továbbtanulni szándékozó a jelentkezését írásban nyújtja be. 11. A közalkalmazotti tanács véleményezése után a tantestület egyeztetésével a főigazgató dönt a továbbtanulásról. Helyettesítés 1. Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarendkészítésnél ez szempont legyen. 2. Szakszerű helyettesítésre törekedjünk a tanóra védelmében és a gyerekek érdekében! 3. Óra ne maradjon el! 4. Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk. Finanszírozási alprogram 1. A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható  a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez  a tanfolyam díjához  szakkönyvek vásárlásához A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj 80 %-nál. 2. Költségcsökkentés céljából belső továbbképzéseket szorgalmazzuk. 3. Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén az o1csóbbat válasszák az érintettek. 4. Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésére kötelezhető. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható (1. pont). 5. Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzájárulhat az intézmény az adott évben helyettesítésre, egy személyre átlagosan fordított összeggel. 6. Abban az esetben, ha a továbbképzésre biztosított keretet nem használják teljesen fel, a fennmaradó összeget egyéb kiadásaira fordítjuk azok között, akik a továbbképzéseken részt vettek. Egyéb belső továbbképzések szervezésére használható fel, intézményi szinten.

77

7.7.5 Ösztönző-rendszer működtetése Eljárásrend az intézményi ösztönző-rendszer működtetésére Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

I.

Munkaközösség által írásban benyújtott javaslat a szempontrendszer Javaslattétel alapján díjazandó munkatársakra

Jelölőlista

Munkatársak

II.

A munkaközösségek javaslata alapján a küDokumentum lönböző díjakra jelöltek Jelölőlista elemzés névsorának összeállítása, és közzététele

Munkatársak

Felelős Határidő (a lebonyolításért) Munkaközösség vezető, Igazgató, koll. vezető

márc. 25.

tagiskola-vezetőség, márc. 28. koll. vezető

A szakmai értékek ismerSzakmai tetése a jelölttel, és a Összes Igazgató, koll. vezető III. értékelő Jelöltek márc. 28. jelölt részéről a kiegészíértékelés Jelölt beszámoló tés megtétele Az április havi munkaértekezlet keretében a április Értékelő Jelölt Iskolavezető, koll. IV. szakmai értékelések isFelolvasás első beszámoló munkatársak vezető mertetése, és az egyéni hétfője szavazás A címpótlék odaítélésében: a szavazatok kiértékeléSzavazat- SzavazólapJelölt V. se, az eredmények nyilszámlálás, ok, Igazgató, koll. vezető ápr. munkatársak vánosságra hozása javaslattétel jelölőlista (az igazgató ítéli oda, nem kell szavazni.) VI.

Minőségi bérpótlék, jutalom elosztása

döntés

egyeztetés

iskolavezetés igazgató, koll. vezető

május vége

MunkaközösségAz ösztönző rendszer Értékelő Szempontsor vezetők VII. működtetésének értékelémunkatársak Június 20. megbeszélés eljárásrend Igazgatók, koll. vezese tő Az ösztönző rendszer működtetéséről szóló VIII. eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

eljárásrend

78

MIP munkaoktóber Igazgató, koll. vezető csoport 15.

7.7.6 A panaszok kezelése tanulók részére Célja: hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: I. szint START Nem jogos

1. Panasz Jogos 2. A panasz jogosultságának vizsgálata

Az egyeztetés eredményes

Az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal

A probléma megnyugtatóan lezárult

3. Az osztályfőnök egyeztet az érintettel II. szint 4. A panasz leírása

5. Az igazgató egyeztet a panaszossal (megállapodás)

6. Az egyeztetést, megállapodást szóban vagy írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat


A probléma megnyugtatóan lezárult a helyben szabályozott módon

Igen A probléma megnyugtatóan megoldódott

1 hónap múlva

Nem 7. Probléma fennáll, panasz jelentése a főigazgató felé

III. szint

8.Az iskola igazgatója a főigazgató bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére 9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése STOP

79

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz, csoportvezetőhöz fordul. 2. Az osztályfőnök, csoportvezető megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök, csoportvezető egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt az igazgató, kollégiumvezető felé. 5. Az igazgató, kollégiumvezető 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója, a kollégium vezetője a főigazgató bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A főigazgató egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgató, kollégiumvezető megbízottja, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Felelősségek és hatáskörök

2. 3. 4. 5. 6.

Felelős

Érintett

Informált

Osztályfőnök, csoportvezető Osztályfőnök, csoportvezető Osztályfőnök, csoportvezető Igazgató, koll. vezető

A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselője

Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Igazgató, koll. vezető

Panaszos/képviselője

Osztályfőnök, csoportvezető

Panaszos/képviselője

Osztályfőnök, csoportvezető


80

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 6. 9.

Jegyzőkönyv Feljegyzés

Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő

Másolatot kap

Iskolatitkár

Iktató

Végleg

Panaszos képviselője

Fenntartó

Iktató

Végleg

Panaszos képviselője

7.7.7 Panaszok kezelése alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: I. szint

START

Panaszleírás

Panaszleírás Panaszleírás

Felelősségi mátrix

1. Panasz

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Nem jogos

A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos 3. A felelős egyeztet a panaszossal

4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat


Feljegyzés

Feljegyzés 1 hónap múlva

Igen

Nem Panaszleírás

5. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé

Feljegyzés II. szint

Feljegyzés

6. Az iskola igazgatója, dolgozója a főigazgató bevonásával megvizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére – írásban is.

81

Javaslat

Az egyeztetés eredményes Javaslat

7. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben STOP 8. A döntés dokumentálása

III. szint Dokumentum a döntésről

A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül a tagiskola igazgatója, a kollégium vezetője a főigazgató bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére - írásban is. 7. Ezután a főigazgató, az igazgató, kollégiumvezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a fenntartóhoz és a munkaügyi bírósághoz, akkor most oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgató, kollégiumvezető vagy helyettese, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez

82

Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.

Panaszos

Felelős

-

2.

Felelős

Panaszos

Igazgató

3.

Felelős

-

4.

Felelős

Igazgató, koll. vezető/panaszos Panaszos

Igazgató

5.

Igazgatók, koll. v.

Panaszos

Fenntartó

6.

Főigazgató

-

7.

Főigazgató

Igazgató, koll. vezető/panaszos Igazgató, koll. vezető/panaszos

-

A dokumentumok és bizonylatok rendje

1 2. 4. 5. 6.

A bizonylat megnevezése

Kitöltő/ készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Felelősségi mátrix

„Biztonságos int.” Min. kör

Min. kézikönyv

5 év

Mk., igazgató, alk-i közösség

Panaszos

Iktató

végleg

Igazgató

Felelős

"panasz dosszié"

5 év

Érintettek

Igazgató

Iktató

Végleg

Főigazgató

Iktató

Végleg

Panaszos

Főigazgató

Iktató

Végleg

Panaszos Panaszos, igazgató Panaszos, igazgató

Panaszlevél írása Feljegyzés Feljegyzés Javaslat

7.

Feljegyzés

8a

Feljegyzés

Fenntartó képviselője

Iktató

Végleg

10.

Bírósági határozat

Munkaügyi Bíróság

Iktató

Végleg

83

8.

AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK

Az intézmény szerkezete, összetettsége indokolja, hogy szétválasszuk a közoktatással, valamint a Digitális Középiskolai oktatással kapcsolatos folyamatokat.

8.1 Az általános és középiskolákban folyó oktatással kapcsolatos folyamatok 8.1.1 Az első osztályosok beiskolázása Folyamatábra Népességnyilvántartás alapján indítható osztályok száma

1. osztályos tanulók kijelölése

Beiskolázható gyerekek névsora

Szülői értekezlet a leendő elsős szülők számára

Meghívók készítése

Műhelymunka

Nyílt nap előkészítése

Nyílt nap lebonyolítása

Forgatókönyv felelősökkel

Sport

Óvodai szakvélemény

Óvodások felmérése

óvodai szakvélemény

1. osztályosok beíratása

Beírási napló

Egészségügyi könyv, Taj-kártya Megfelelő-e a létszám

A beiskolázás értékelése

84

osztály(ok) indítása

Adatok elemzése

A folyamat leírása 1. A tagiskola a helyben szokásos módon információt szerez a tankötelessé váló gyermekek létszámáról. Ez alapján a helyi önkormányzattal történt igazgatói egyeztetés után határozza meg az igazgató az indítandó 1. osztályok számát. 2. Szülői értekezlet az elsős szülök számára a tagiskolákban szokásos módon és időben. Ez alkalmas az iskola bemutatására is. 3. A tagiskolákban szokásos módon és időben előkészítik a nyílt napot, ahol ez kialakult szokás. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: program összeállítása, meghívók készítése 4. A tanév folyamán tagiskola nyílt napot rendez a helyben meghatározott időben, melyen fogadja az óvodásokat és szüleiket. Ezen a napon bemutatják az iskolában folyó munkát. A nyílt nap lebonyolításáért felelős az igazgató, vagy megbízottja. 5. Az óvodában felmérik a gyermekek készségét. A javasoltak névsorát átadják a tagiskola igazgatójának vagy megbízottjának. 6. Áprilisban történik a beiratkozás az iskolába. A beírt tanulók névsorát a beírási napló tartalmazza. Döntés A beírási napló és a fenntartó által meghatározott indítható osztályszám összehasonlítása után állapítható meg, milyen módon (önálló, összevont osztály), mennyi 1. osztály indítható. Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor a tagiskola igazgatója a nevelőtestületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét és kijelöli az 1. osztályban dolgozó pedagógusokat. Ez a tagintézményekben kialakult gyakorlatnak megfelelően korábban is történhet. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Küldő / készítő megnevezése Beiskolázható gyerekek név- Önkormányzat vagy sora óvodák

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Irattár

1 év

-

Az iskola bemutatását célzó nyílt nap forgatókönyve

Igazgatói vagy nevelői szoba

1 év

Tanítók

irattár

végleg

Óvodai szakvélemény Beírási napló

Megbízott pedagógus Óvónők Megbízott alkalmazott

helyben szokásos módon

85

-

Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Informált

Információ szerzése a leendő 1. osztályosok várható létszámáról

igazgató

Óvodai szülői értekezleten való iskolai részvétel

igazgató vagy megbízottja

Alsós pedagógusok óvónők, szülők

óvónők, szülők

Nyílt nap előkészítése

igazgató megbízottja

tanítók

tanítók

Nyílt nap lebonyolítása


Gyerekek, óvónők, szülők

óvónők

Gyerekek, óvónők

Tantestület, óvodák Szülők, 1. oszt. tanítók

1. osztályosok beíratása


tanítók

A beiskolázás értékelése

igazgató vagy megbí- Alsós pedagóguzottja sok

Óvodások felmérése

fenntartó tantestület

8.1.2 Nyomon követés, beválás vizsgálat START Beérkező levelek a középiskoláktól az Igazgatóságra Nem Beérkező levelek

Igen

Határidő módosítás

Beérkező levelek iktatása, lista készítése a tagiskolákban Dokumentumelemzés

8.o. anyakönyv

Beérkező levelek listája

Összegzés a tanulmányi teljesítményről

9. évf. értesítői

Eredmények megküldése az Igazgatóságnak

Beszámoló a tantestületnek

Értekezlet jegyzőkönyve

Eredmények dokumentálása a minőségi kézikönyvben

Min. kézikönyv

STOP

86

A folyamat leírása 1. A középiskolák október 31-ig megküldik az Igazgatóságnak az előző tanév tanulói eredményeit. 2. Az Igazgatóság továbbítja a leveleket a tagiskoláknak. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik iktatásra kerülnek, és lista készül róluk a tagiskolákban. 3. A tagiskolában szabályozott csoport vagy megbízott személy elvégzi a dokumentumelemzést. Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről. Tantárgyankénti összehasonlítja az átlageredményeket. Iskolatípusonként elemzi az adatokat. Ezt elküldi az Igazgatóságnak. 4. Az elemzéssel megbízott személy vagy csoport az összegzés eredményeiről értekezleten tájékoztatja a tantestületet. 5. Az elemzéssel megbízott személy elvégzi az eredmények dokumentálását a minőségi kézikönyvben. Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Az Igazgatóság megkapja a középiskolák visszajelzéseit, azokat továbbítják a tagiskoláknak

iskolatitkár

tagiskolák

Informált

A beérkezett levelek iktatása, lista készítése

Iskolatitkár, megbí- megbízott személy vagy zott személy csoport

Tantestület

Dokumentumelemzés és összegző értékelés

megbízott személy vagy csoport


Tantestület

Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tantestülettel, továbbítás az Igazgatóságnak

megbízott személy A csop., tantestület, Igazvagy csoport gatóság

Tantestület

Az elkészült dokumentumok tárolása

Min. felelős

87

A csop.

Tantestület

Dokumentumok és bizonylatok rendje Küldő / készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Iskolatitkár

Postakönyv

5 év

Beérkező levelek listája

Iskolatitkár

Postakönyv

5 év

Összegzés a tanulmányi teljesítmények alakulásáról



5 év

Értekezlet jegyzőkönyve


Irattár

5év

Dokumentumok tárolása

min. felelős


5 év

A bizonylat megnevezés Beérkező levelek

Másolatot kap

A tantárgyi értékeléssel foglalkozó személy vagy csoport

8.1.3 A Digitális középiskolai oktatással kapcsolatos folyamatok a) Képzési szükséglet felmérése A piaci igények felmérése során figyelemmel kell kísérni a sajtóban megjelent hirdetéseket, a vonatkozó szakmai lapok tartalmát. Az oktatásért felelős igazgató-helyettes figyelemmel kíséri az esetleges jogszabályi változásokból szükséges új képzési igényeket. Mindezek eredményeként a főigazgató, a képzésért felelős vezető, és az oktatók bevonásával minden év vége előtt összeállítja a következő évi Képzési tervet. A Képzési terv valamennyi további dokumentum alapja, a Képzési tervben foglaltak megvalósítását szolgálják az egyes dokumentumokban lebontott feladatok, az egyes tanmenetek, órabeosztások, elkészítése, a munkaerő allokálása stb. Az elindítani kívánt új oktatással kapcsolatban a felelős vezető a következő lépéseket teszi:     

Áttekinti az aktuális jogszabályokat, pénzügyi tervet készít, kialakítja a 24/2004 (VI. 22) FMM rendelet által előírt személyi feltételeket, számba veszi a 24/2004 (VI. 22) FMM rendeletben meghatározott tárgyi feltételeket, igényeket, elkészíti a szükséges tájékoztatókat, reklámanyagokat.

b) Képzési tájékoztatás A speciális célcsoport intézményünktől is megköveteli a tanulótoborzást, melynek elengedhetetlen feltétele a képzési tájékoztatás. A képzési tájékoztatás képzési tájékoztató összeállításával történik. A tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a legfontosabb adatokat, melyek segíthetnek a képzés iránt érdeklődőknek eldönteni,

88

hogy a képzés alkalmas-e az elvárásai teljesítésére és hogy ők alkalmasak-e a képző, a képzés által megkövetelt elvárások teljesítésére. A képzési tájékoztató közzétételének módja: digitális forma az intézmény honlapján és kifüggesztett plakátok. A képzésről szóló reklámnak, hirdetésnek nem kell tartalmaznia a képzési tájékoztató valamennyi információját, ahogy a képzési tájékoztatós sem a képzési program képzésre vonatkozó részének kivonata. A képzési tájékoztató minimális tartalma:      

a jelentkezés feltételei az alkalmasság feltételei a képzés indításának feltétele (ha létszámhoz kötött), csoportbontás a képzés időtartama az oktatás rendje (oktatási hetek száma, rendje, személyes megjelenés rendje) a kötelezően teljesítendő személyes megjelenés és a felmentések, hiányzások igazolásának rendje a vizsgarend a megszerezhető végzettség, képesítés a beszámítás, beszámíthatóság

  

Az egyes tartalmi szempontok kifejtésére olyan mértékben kerüljön sor, hogy a jelentkező számára egyértelműek legyenek a lehetőségek. c) Jelentkezés és beiratkozás A jelentkezések regisztrációja az intézmény érdeke, ezzel tudja képzési tevékenységét tervezhetővé tenni. A jelentkezőkkel jelentkezési lapot kell kitöltetni, mely tartalmazza azokat a fontosabb információkat, melyek alapján ellenőrizhető teljesíti-e a jelentkező a bemeneti feltételeket (iskolai végzettség). A jelentkezés nem kötelezi az azt kitöltőt semmire, ugyanakkor fontos dokumentuma annak, hogy a Képzési Terv szerint meghirdetett képzés mennyiben felelt meg a piaci elvárásoknak. A beiratkozásnál a következőkre van szükség:        

Jelentkezési lapra (ha jönnek még jelentkezők); Beérkezett jelentkezési lapok; Bemeneti feltételek igazolása (önéletrajz, bizonyítványmásolat, orvosi igazolás stb.); Tanulói tanulmányi és vizsgaszabályzat, megfelelő mennyiségben; Formanyomtatvány a személyes adatok pontosítására; Figyelmeztetés, amely tartalmazza, hogy a jogviszony megszüntetésre mikor kerül sor; Iskolalátogatási igazolás Tanulói azonosító.

A beiratkozás alkalmával személyes elbeszélgetésre is sor kerül, melynek során a beiratkozási elbeszélgetés című formanyomtatvány is kitöltésre kerül. A jelentkezők személyi igazolvány és lakcím kártyája alapján egyeztetni kell az adataikat, hogy a későbbiekben a hivatalos tanulmányi dokumentumok írásánál ez ne okozzon gondot.

89

d) Az oktatás feladatai A középiskola feladatai A szakmai felügyeletet minden esetben a középiskola látja el. Kijelöli a pedagógusokat, működteti a Tanulmányi Osztályt. A munka koordinálására és szervezésére tagozatfelelőst nevez ki, aki a digitális középiskolai oktatást szervezi és irányítja. Delegálja a szaktanárokat a programban való részvételre, biztosítja a tanártovábbképzést, az intézményi felkészítést és a mentorképzést. Megszervezi az oktatás tárgyi és személyi feltételeit.        

Kijelöli a szaktanárokat a szakmai feladatok ellátására (osztályfőnök/csoportvezető). Biztosítja a képzéshez szükséges tanmeneteket, órarendeket, mellyel ütemezi a tanítást és tanulást. Meghatározza a számonkérések tartalmi elemeit, módját, idejét. Meghatározza a képzés ütemét, tartalmi elemeit, tanmenetét, felügyeli a Tanulmányi osztály tevékenységét. Meghatározza a tanulmányi osztály, ezen belül a koordinátor feladatait. Meghatározza a tagozatfelelős feladatait. Meghatározza a Digitális középiskola pedagógusainak (szaktanári és tutori) feladatait. Meghatározza a mentor feladatait.

Szolgáltatási pontok A szolgáltatási pontok nyújtják a saját hozzáféréssel nem rendelkező tanulók számára az online tanulás lehetőségét, valamint ennek keretében az oktatási keretrendszer elérését. A szolgáltatási pontok kialakítására a polgármesteri hivatalban, tele-házban, iskolában vagy más közintézményben kerülhet sor megfelelő számú tanuló esetén. A szolgáltatási pontokba az adott településekről vagy közvetlen közeléből jelentkező tanulók számára 1-10 darab, teljes kiépítettségű multimédiás számítógép kihelyezése javasolt. A szolgáltatási pontokban a tanulók számítógéphez történő hozzáférését kell biztosítani heti 5 napon összesen heti min. 40 órában, amiből legalább 6 óra munkaszüneti napra esik. A nyitvatartási időt a tanulók igényeihez igyekszenek igazítani. A szolgáltatási pontok kialakításának feltétele, hogy az adott helyszín rendelkezzen szélessávú internet-kapcsolattal, amelyet a helyszínt biztosító intézmény teljes körűen biztosít. A kihelyezett számítógépet a képzés várható befejezéséig kell a tanulók számára elérhetővé tenni. A mentorálási időszakok kivételével az intézmény vagy település korlátlanul igénybe veheti azokat más, non-profit célokra. A szolgáltatási pont a számítógépre köteles a szerződés teljes időtartalmára vagyonbiztosítást kötni.

90

8.2 Az intézmény működtetése Cél: Az intézmény, a tagintézmények tárgyi feltételei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg, tagintézményekre bontva szabályozzuk. 8.2.1 Beszerzési terv készítése Beszerzési eljárás Definíció A jelen leírás a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola tagintézményeinek beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza. Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Hivatkozások - Minőségirányítási kézikönyv - SZMSZ - Leltározási és selejtezési szabályzat. - Szabadságolási terv - Éves költségvetés Felelősség és hatáskör Az eljárás leírásában foglaltak szerint. Meghatározások Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA Beszerzési terv készítése A tagintézmény gazdasági vezetője vagy gazdasági ügyintézője elemzi a helyi önkormányzat által a tagintézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza a beszerzési keretszámokat. A tagintézményben a megbízott személyek öszszeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető vagy ügyintéző előzetes beszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások, beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési plafont, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A

91

beruházási tervről és a szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt. Az előzetes beszerzési tervhez a gazdasági vezető elkészíti az egyes eszközök és beszerzések specifikációját, követelményeit. A beszerzési tervet a tagintézmény-vezető fogadja el. A beszállítók minősítése és a szállítók külön választása A tagintézmény oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmaz, melyek a minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás. A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha a tagintézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. A szállítók értékelését a gazdasági vezető vagy ügyintéző végzi a gazdasági év végén. A szállítók értékelését a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető a jóváhagyott értékelési eredményekről tájékoztatja a helyi önkormányzatot és a szállítókat is. A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető vagy ügyintéző felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető vagy ügyintéző adja át a szállítónak. Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor a gazdasági vezető vagy ügyintéző dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be, akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció, illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzése alapján történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért, valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős tartozik felelősséggel, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes.

92

A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető vagy ügyintéző beszámolója alapján a tagintézmény vezetése értékelést végez. Erről a helyi önkormányzatnak visszajelzést készít. Terven kívüli beszerzések A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő jelzi a gazdasági vezetőnek vagy ügyintézőnek az igényt, aki a tagintézmény-vezetőnek továbbítja azt. 8.2.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok Definíció Intézményünk gazdaságilag önálló intézményként működik. Gazdálkodását a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint 249/2000 Korm. rend. az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával. Jelen leírás oktatási-nevelési tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. Hivatkozások - Comenius 2000 II. modell - Minőségirányítási Kézikönyv - tagintézményi települések éves költségvetése - Éves mérleg-beszámoló Felelősség és hatáskör Az eljárásban meghatározottak szerint. Meghatározások Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeli juttatások. Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költség-

93

vetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeli juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény főkönyvi könyvelését és analitikus nyilvántartások jelentős részét számítógépen dolgozzuk fel. Gazdasági tevékenységünk belső szabályozását az "Iratkezelési szabályzat" rögzíti. Az eljárás leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítése a tagintézmények költségvetéseinek valamint az Igazgatóság költségvetésének összessége. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A helyi önkormányzatok meghatározzák a tagintézményi költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdasági vezető vagy ügyintéző az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat gyújt a tagiskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből, valamint a felújítási igényekből. A tervet ismerteti a tagintézmény-vezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. A helyi önkormányzatok mérlegelik az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározzák a tagintézményeket feladatarányosan megillető összegeket. Ennek alapján kérhetik a koncepció módosítását. A módosított változatot az önkormányzatok pénzügyi bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a képviselő testületek elé elfogadásra. A képviselőtestületek ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. A központ, valamint az alközpontok gazdasági irodáinak működését, a költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok évenkénti frissítéséért a gazdasági vezető a felelős. A gazdasági folyamatok ellenőrzését Kiskőrös Kistérség belső ellenőre, a negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a Pénzügyi iroda, és évi gyakorisággal a könyvvizsgálók végzik. Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik.

94

8.2.3 Pénzügyi tervezés a Digitális Középiskolában Célunk, hogy rendszerbe foglaljuk a Digitális Középiskolai képzéssel kapcsolatos pénzügyi, adminisztratív folyamatok lebonyolítását. A pénzügyi minőségbiztosítástól várt eredmények     

átláthatóság tervezhetőség ellenőrizhetőség likviditás menedzsment automatizált feldolgozások.

Költségtípusok és gazdasági események bemutatása A Digitális Középiskolai képzéssel kapcsolatban az alábbi típusú költségek merültek fel: Fix költségek:  Tagozatfelelősnek havonta fizetett megbízási díj,  Koordinátornak havonta fizetett megbízási díj, - adminisztrációs költség  Mentornak havonta fizetett megbízási díj Változó költségek:  A terembérleti díj  A pedagógus óradíja  Utazási költségek (pl. szolgáltatási pontokhoz) Költségtípusok jellemzői  

Fix költségek: A teljes képzésre előre pontosan meghatározhatók, nagyságuk a beiratkozott tanulói létszámtól függ, a képzés ideje alatt minden hónapban ugyanakkora összegben jelentkeznek. Változó költségek: A terembérleti díj minden hónapban felmerülő költség, mértéke azonban a megtartott órák függvényében havonta változó. A tanári óradíjak nem minden tanár esetében jelentkeznek havonta, függ az adott képzéshez tartozó óraszámoktól, a képző intézménytől, a képzés típusától, ezért nem tervezhető költség.

Jelen eljárás szabályozza a szállítókkal (szolgáltatási pontokkal, óraadó tanárokkal, mentorokkal) kapcsolatos kiválasztási és értékelési feladatokat. A tanárok, koordinátorok, mentorok és alvállalkozók (Központok, Mentori pontok) kiválasztása és minősítése

95

a) Szolgáltatási Pontok kiválasztása Cél: olyan Szolgáltatási Pontok által képzett hálózat kialakítása, mely elhelyezkedésében és szolgáltatásában a lehető leghatékonyabban hozzá tud járulni az intézményi hálózat működéséhez, a lemorzsolódás csökkentéséhez, a tanulmányi eredmények javulásához. Folyamata: 1. A Középiskola vezetője a tanuló igények alapján levelet küld a jövőbeni Szolgáltatási Pont intézményének, tájékoztatva őt:   

A képzés céljáról A képzés várható eredményeiről A kötelezően nyújtandó szolgáltatás minimum szintjéről

Amennyiben az erőforrások lehetővé teszik, a Középiskola saját erőforrásait használva is hozhat létre Szolgáltatási Pontot. Amennyiben ez történik, a számítástechnikai eszközök beszerzésére az alvállalkozók kiválasztására vonatkozó minőségirányítási eljárások vonatkoznak. Felelős: Középiskola vezetője 2. Pozitív visszajelzést követően a Középiskola szerződést köt a Szolgáltatási Pont fenntartójával. Felelős: Főigazgató b) Pedagógusok, koordinátorok, mentorok kiválasztása, értékelése Új tanár, koordinátor, mentor kiválasztása a főigazgató feladata. A kiválasztás során az Önéletrajzot beadott jelentkezővel az igazgató és az igazgatóhelyettesek személyesen elbeszélgetnek. A pedagógus értékelésének dokumentumai, módszerei a nappali oktatásban dolgozó pedagógusokéval megegyezik. Az óraadó tanárok évenkénti értékelése az igazgató feladata, amelynek alapja a tanfolyam közbeni óralátogatás (ekkor az igazgató vagy a felnőttoktatásért felelős vezető óralátogatást tesz az ellenőrizni kívánt tanárnál), illetve a képzés végén a tanulói elégedettségmérés eredményei, és az esetleges vevői reklamációk. c) Közreműködő személyek pénzügyi regisztrációja A közreműködő személyekről a szerződéskötéshez, a bérszámfejtéshez és egyéb adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében nyilvántartást kell vezetni, melyben az alábbi adatokat kell rögzíteni:     

A képzésben résztvevők személyes adatai (név, lakcím, személyigazolvány szám, társadalombiztosítási adóazonosító jel, bankszámlaszám, elérhetőség stb.) Nyilatkozat a bérszámfejtés módjához Melyik Intézményben dolgozik Milyen beosztásban vesz részt a képzésen (tanár, koordinátor, tagozatfelelős) Milyen tantárgyat fog oktatni a képzés során

Eljárásrend: Ha a képzésben részt vevő személy adataiban változás következik be, arról mielőtt írásban, adatbejelentő formanyomtatványon tájékoztatnia kell a tagozatfelelőst.

96

A megadott adatok helyességéért az adatmódosító személy felel. d) Közreműködő intézmények pénzügyi regisztrációja A közreműködő intézmények nyilvántartásához az alábbi adatok szükségesek:      

A Közreműködő intézmény neve Elérhetősége Adószáma Pénzforgalmi jelzőszáma Gazdasági vezető neve Gazdasági vezető elérhetősége

Eljárásrend: Ha a nyilvántartott adatokban változás történik, írásban kell értesíteni a képzést lebonyolító intézményben kijelölt személyt, aki gondoskodik az adatok módosításáról. A megadott vagy módosított adatok valódiságáért az adatokat megadó intézmény felel. e) Beszerzési adatok, beszerzés szabályozása Tankönyvek, jegyzetek beszerzése A Digitális Középiskola modellje szerint folyó oktatásban a tananyagot és annak segédleteit az ITAK-ben kell elérhetővé tenni a tanulók számára. Az intézmény meghatározhat kiegészítő irodalmat, eszközöket a képzés teljesítéséhez, ezek azonban csak kiegészíthetik a digitális oktatás tananyagát, nem helyettesíthetik azt. Az oktatást segítő technikai és szemléltető eszközök beszerzésének folyamata Az iskolavezetés feladata az oktatást, képzést segítő eszközigények összegyűjtése. Az iskolavezetés a vezetői értekezleteken dönt a taneszköz beszerzési igények prioritásáról, majd erről a döntésről tájékoztatja az oktatókat. Az eszköz beérkezése után a könyvelés leltárba veszi azt. Szaktanári óraelszámolások Célja: az egyes időszakokban megtartott órák típusainak és mennyiségének pontos nyomon követése, azaz mekkora összegű megbízási díj illeti meg az adott időszakra. Folyamata A szaktanári óraelszámolás formadokumentumát a képzést lebonyolító intézmény alakítja ki, azon szempontok figyelembe vételével, hogy a kitöltés mindenki számára egyszerű és átlátható legyen, valamint, hogy megkönnyítse az ellenőrzési folyamatokat. Tanulói óralátogatások nyilvántartása Célja: a konzultációs órákon való tanulói részvétel pontos nyomon követése. Folyamata: 1. A konzultációs órákon a jelenléti ív formadokumentumát a képzést lebonyolító intézmény alakítja ki, azon szempontok figyelembe vételével, hogy a kitöltés mindenki számára egyszerű és átlátható legyen, valamint, hogy megkönnyítse az ellenőrzési folyamatokat.

97

Felelős: koordinátor 2. A szaktanárnak a jelenléti órákon vezetnie kell, a tanulókkal alá kell íratni. Az elszámolási időszak végével az aláírt jelenléti íveket a koordinátornak eredeti példányban továbbítja Felelős: szaktanár 3. A koordinátor ellenőrzi, hogy a minden tanítási napon készült-e jelenléti ív, majd a leellenőrzött jelenléti íveket lefűzi. Felelős: koordinátor A digitális órákon való tanulói részvétel nyilvántartása az ITAK megfelelő jelentésének félévenkénti lefűzésével történik. A lefűzés fájl formátumban digitálisan történik, és az ITAK-ban kerül tárolásra. Felelős: koordinátor

8.3 Az intézmény működésének fejlesztése Cél: biztosítsuk az oktató-nevelő munka, valamint a pedagógus és a nem pedagógus napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. Folyamatok azonosítása, szabályozása Cél: a minőségirányításai rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérések, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.  Indikátorrendszer kialakítása  A folyamatok azonosítása, szabályozása  A minőségirányítási rendszer fejlesztése  A folyamatos fejlesztés Az intézmény vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket. A folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése:  problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja  javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése)  intézkedés végrehajtásának ellenőrzése Tartalmi leírás A biztonságos intézmény területet folyamatgazda vagy az azzal megbízott személy felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport vagy megbízott személy ellenőrzi. Az általuk biztosított veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére.

98

A HPP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok, beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán, kollégiumon kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. Az intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát egy táblázatban rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát. Szabályozás eljárásokban Tartalmi meghatározás

Sorszám

Eljárás neve

1.

Az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséAz intézmény alkalmazottai és tanulói ges megfelelő (biztonságos) körülmények biztosífizikai biztonságának biztosítása. tása

2.

Táblázat az intézményben folyó munkáról a szemTáblázat léletformálás és prevenció szempontjából

3.

A folyamatok működésének értékelése

Belső audit

A tartalomra vonatkozó belső szabályozások

Tartalmi rész



Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

SZMSZ

Munkavédelmi utasítás

SZMSZ

Tűzvédelmi utasítás

SZMSZ

Mentálhigiéné Szociális hátrányok beilleszkedési zavarok Szociális és mentális segítségadás lehetőségek Tanulási nehézségek

99

HPP

4.16.

HPP

3.5

HPP

3.9

HPP

3.8.

A tartalomra vonatkozó külső szabályozások

Tartalmi rész



Balesetvédelmi oktatás

Munkavédelmi törvény

Munkavédelmi előírások

A munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott rendelet

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet

Munkavédelmi előírások

A Munka Törvénykönyve

1992. évi XXII. törvény

100

8.3.1 Az alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása START Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat

1. A felelősök elvégzik a biztonságtechnikai bejárást

Jegyzőkönyv

Kockázatértékelés 2. Szükséges-e azonnali beavatkozás?

igen

A szakember elhárítja a veszélyforrást Bizonylat

nem Frissített veszélylista

3. Ütemterv készítése a fennmaradó feladatokra 4. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a pedagógusoknak és technikai dolgozóknak

Balesetvédelmi oktatás anyaga Tűzvédelmi szabályzat

5. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tanulóknak 6. Tűzriadó

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

3.a Ütemterv készítése 3.b Ütemtervi feladatok megvalósítása

3.c Az elvégzett munkák ellenőrzése

Jegyzőkönyv

Menekülési útvonal

Megfele-

lő-? Korrekció

Megfelelő-e?

STOP

101

Ütemterv

Az alfolyamat lezárult

A folyamat leírása: 1. Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgató,a kollégiumvezető, a gazdasági vezető, vagy ügyintéző, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják a tagiskolákat, kollégiumot. 2. Ezek után az igazgató a munkavédelmi felelős javaslata alapján dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető vagy ügyintéző ütemtervet készít szeptember 15-ig. 3 a, b, c, d Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető vagy ügyintéző 10 napon belül korrekciós tervet készít. 4. Augusztus 21 – szept. 15. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a tagiskolákban és a kollégiumban a pedagógusoknak és a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 5. Az első tanítási napon az osztályfőnökök, csoportvezető tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 6. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja a tagintézményekben a tűzriadót. 7. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott, korrekciós tervet készít. Biztonságos intézmény - fizikai biztonság Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

1.

igazgató, kollégiumvezető

2.

igazgató, koll. vezető munkavédelmi felelős

3. 4. 5.

gazdasági vezető vagy ügyintéző munkavédelmi felelős osztályfőnök, csoportvezető

Érintett karbantartók balesetvédelmi felelős gazdasági vezető balesetvédelmi felelős gazdasági vezető

Informált igazgató, gazdasági vezető

karbantartó és külső szakemberek

gazdasági vezető

pedagógusok, technikai dolgozók

igazgató, koll. vezető

Tanulók

munkavédelmi felelős

102

tűzvédelmi felelős

6.


a riadót nem jól teljesítők


minőségi munkacsoport

vezetők


7. 8.

alkalmazotti, tanulói közösség

megbízott alkalmazott

Bizonylatok és dokumentumok rendje Kitöltő/ Készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

1. Kockázatértékelési szabályzat


Iktató

1 év

2. Jegyzőkönyv a bejárásról


Iktató

1év

érintett szakember

gazdasági iroda vagy igazgatói

1 év

munkavédelmi felelős igazgatói iroda

1 év

5. Jegyzőkönyv

osztályfőnök, munkavédelmi felelős

vezetői iroda

1 év

6. Jegyzőkönyv


iktató

1 év

Bizonylat / Dokumentum

3. Bizonylat a munka elvégzéséről 4. Jegyzőkönyv

Másolatot kap igazgató, koll. vezető, gazdasági vezető vagy ügyintéző igazgató, koll. vezető, gazdasági vezető vagy ügyintéző -

-

8.3.2 Az intézményben folyó munka felmérése Cél: szemléletformálás és prevenció. Terület Személyi higiénia

Tartalom

Módszer

Étkezési szokások, szoktatás, napi tisztálkodás, WC- használat gyakorlat

Megvalósító

tanító, napközis nevelő, kollégiumi 1-4 évfolyam / naponta nevelő

sportszakkörök, kihívás napja, testnevelő tanár versenyek AIDS-megelőzés, a biológiai felvilágosítás, elő- védőnő, Szexuális kultúra, és pszichés érettség, nemi adás, tananyag, biológia tanár, családi életre nevebetegségek megelőzése, amit prospektusok, szóró- (osztályfőnök) lés a védekezésről tudni kell lapok egészségtan Külsős szakember DADA, életvezetési (rendőr) Drog prevenció A drog fogalma, hatása készségek és ismereosztályfőnök tek védőnő Egészséges életmód

Napi testmozgás

103

Idő/Gyakoriság

1-8 évfolyam / tanítási időn kívül, tanórán 5-8 évfolyam / biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra Osztályfőnöki óra Minimum évi 2 alk. évfolyamonként

DADA, felvilágosítás, előadás, szórólap

rendőr

önismeret, konfliktusÉlet vezetési ismekezelés, személyiség retek fejlesztés

tanterv szerint

osztályfőnök, Osztályfőnöki óra kollégiumi nevelő évi 10 alk.

Környezettudatos Mit tehetünk közvetlen gondolkodás környezetünk védelmében?

Tisztasági verseny, hulladékgyűjtés, projekt, madarak és fák napja. Integráltan, tanórai keretek között (term.ism.-, biológia-, kémia-, fizika-, és földrajzórán).

osztályfőnök, kollégiumi nevelő Folyamatos, évi két alkaDÖK. lom, tanév szabadidőmeghatározott ideje szervező, szaktanár, tanító

Bűn megelőzés

Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között?

Osztályfőnöki óra min. évi 2 alkalom

8.3.3 Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. Érvényességi tartomány Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Hivatkozások  Comenius 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési program  Minőségirányítási kézikönyv  ME02 A minőségirányítási rendszer dokumentumkezelési eljárása  MEO 3 Feljegyzések és bizonylatok kezelése  Nem megfelelőségek kezelése Felelősség és hatáskör Az eljárásleírásban közöltek szerint, vagy jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők:  A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzésé-

104

ért, az eredmények dokumentálásáért az auditcsoport vezetője,  az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. Az eljárás leírása A belső auditok megszervezése A belső auditok felügyeletéért a tagintézmény vezetői a felelősek. A előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezetők gondoskodnak. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén a tagintézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. Az auditokkal kapcsolatos iratmintákat a 15. számú melléklet tartalmazza. A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve auditprogramot készít, amely kiterjed a - a minőségirányítási audit időpontjára - a vizsgált tevékenységekre; - az auditorok kijelölésére; - az audit ütemtervére; - az auditcsoport (ok) összeállítására és az ellenőrzendő modellkövetelményekre, valamint helyszínek azonosítására, - az auditdokumentumok leadásának határidejére. Az auditprogramot a tagintézmény vezetője hagyja jóvá. A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol a tagintézmény-vezetők a felelős munkatársakkal együtt értékelik a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére a tagintézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort célszerű alkalmazni. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége.

105

A belső auditok végrehajtása Az audit. időpontját auditálandó téma munkatársaival az audit megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az auditcsoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszi az auditdokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) az audittémára vonatkozó ellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott auditprogram és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon a tagintézmény vezetőjének engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálattól az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az audit jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditor(ok)nak, mind az auditált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (pl. véleményeltérés). Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha az auditor lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával igazol. Vitás esetekben első fokon a minőségirányítási vezető, másodfokon a tagintézmény-vezető dönt. A belső auditok tapasztalatainak értékelése A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat, és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az Audit jelentések tartalmát a tagintézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket a tagintézmény-vezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelőség jelentés lapon. A belső auditok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az Nem megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető

106

ellenőrzi. A teljes folyamatot a tagintézmény-vezető felügyeli és az intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá. Dokumentálás A minőségirányítási auditokról a minőségirányítási vezető tart fenn irattárat, amelyben az ezekről készített dokumentumokat a Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint, a készítéstől számított 5 évre megőrzi. Az eljárásban alkalmazott feljegyzések és bizonylatok: A lapok megnevezése 1.

Éves audit lefolytatása lap

2.

Belső audit ellenőrzési lap

3.

Nem megfelelőség jelentés lap

4.

Audit jelentés lap

5.

Intézkedési terv

107

Belső audit folyamatábra START Éves audit lefolytatása

Auditprogram meghatározása

nem

Jóváhagyott éves audit lefolytatása

Tagintézményvezető elfogadta?

igen Auditorok kiválasztás és képzése Auditterületen dolgozók tájékoztatása Audit dokumentáció beszerzése Belső ellenőrzési lap

Ellenőrzési lista készítése

Nem megfelelőség jelentés

Helyszíni vizsgálat lefolytatása

Belső ellenőrzési lap (audit jegyzőkönyv) A nem megfelelőségi jelentést mindenki elfogadta?

Fellebbezés a minőségirányítási vezető ill. a tagintézményvezető felé

Auditjelentés készítése

Intézkedési terv

Fejlesztési javaslatok meghatározása

A helyesbítő intézkedések ellenőrzése

VÉGE

108

Auditjelentés

Nem megfelelőség jelentés

8.3.4 Az országos kompetenciamérések eredményeinek értékelése, értelmezése A közoktatási törvény 40.§ (11) bekezdése értelmében: „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.” Vonatkozási terület Az oktatási miniszter által kiadott, adott tanévre vonatkozó „Tanév rendje” rendelet szerinti országos mérések területei és az ezekben illetékes pedagógusok, munkaközösségek. Módszer Összehasonlító elemzés. Az elemzés szempontjai: - A tagintézményi eredmények trendvizsgálata. - Tagintézményi eredmények és az országos eredmények viszonya. - A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele Az eljárás leírása Az országos mérés, értékelés összesített és a tagintézményekre vonatkozó eredményeit az intézmény vezetője beszerzi, és elemzésre átadja a témában érintett tagintézményeknek, munkaközösség-vezetőknek. A munkaközösség-vezetők által szervezett munkacsoportok (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést. A tagintézményekben maradt mérőlapok értékelését, javítását is kötelesek az érintett munkaközösségek az igazgatók által megadott határidőre elvégezni. A munkaközösség-vezető javaslatot tesz a tagintézmény igazgatójának a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Fenntartói és intézményi vonatkozásban: Amennyiben fenntartói felszólítás érkezik intézkedési terv készítésére (ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó jogszabály szerint köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet.), a tagiskola a felhívástól számított három hónapon belül meg-

109

küldi az intézkedési tervét az Igazgatóságnak. Ezt továbbítja az Igazgatóság a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Jogszabályi előírás szerint, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó három hónapon belül intézkedési tervet készít. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az erre illetékes hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely egyúttal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. Az intézmény a tagintézménye tekintetében végrehajtja a fenntartó által elkészített fejlesztési tervet. Ha ennek végrehajtása akadályba ütközik (pl. feltételek hiánya), akkor azt haladéktalanul jelzi a fenntartónak.

110

9.

ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

9.1 Jogszabályi háttér 2008. évi LXI. tör vény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény módosításáról* A Kt. 40. § (11) b kezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítmény értékelésének szem pontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

9.2 Célok, alapelvek Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetésével a következő célokat kívánjuk elérni:  Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket.  Adjon tájékoztatást a pedagógiai, szakmai munka eredményessége, hatékonysága érdekében.  A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és szervezeti célrendszer összehangolása.  Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. Alapelvek:  Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a tanulók érdekében működjön.  Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal.  Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható.  Az értékelési rendszer nyilvános.  Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható.  A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált.  Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen.  Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen.

111



Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek.

9.3 Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer területei   

Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A teljes körű intézményi önértékelés

9.4 A vezetői munka értékelése Vonatkozási terület:  főigazgató és helyettes  igazgatók  kollégiumvezető  igazgatóhelyettesek, minőségügyi vezetők Módszer: intézményvezető esetében:  önértékelés  igazgató tanácsi szinten történő értékelés vezető esetében:  önértékelés és intézményvezetői értékelés  nevelőtestületi szinten történő értékelés

112

Vezetői munka értékelése I Területek

II

Jogszerű működés biztosítása

III

Szervezetfejlesztés

Jogalkalmazás

1

2

3

Erőforrás-gazdálkodás

1

2

Rendező elvek az összegzés Elkészítéséhez:

 

  

V

Kockázat vállalás

Szakmai munka irányítása

VI Partnerkapcsolatok irányítása

1

2

DöntésSzakmai Humán-erőfor- Tárgyi Külső komm. , PR Partnerközpontú hozatal vezetés rás gazdálkodás erőforrás működés gazdálkodás  Továbbképzések  Kockázat Pedagógiai A kétirányú külső  Alkalmazás felmérés és vezetői kommunikáció  Külső, belső erőforrások  innováció szakmai megvalósulása, a felhasználása  projekt feladatok, partnerek igényeinek  Szponzori támogatások tervezés rövid, és elégedettségének  vezetői közép és követése, figyelembe döntésho- hosszú vétele zatal rendje távon Összehasonlítás a vezetői pályázat, MIP, SZMSZ, előző évek munkatervei, beszámolói, intézményi önértékelések, külső mérések, vizsgálatok adataival (amennyiben van ilyen) PCDA ciklus alkalmazása a vezetői munkában - Rendszeres adatgyűjtés felhasználása - Folyamatos fejlesztés nyomon követése - Fenntartható fejlődés biztosítása a szervezet szintjén Preventív tevékenységek: gyermekvédelem, egészségvédelem, mentálhigiéné, környezettudatos magatartás Esélyegyenlőség biztosítása Megrendelői kérés, prioritás

Feladatok és Motiválás Belső felelősségek értékelés kommuniFeladatok delegálása minősítés káció  A jogalkalma-  A szervezeti felépítése, kultúrája Tervezés zás tudatossága  A szervezet értékelése szintenként szabályo Jogkövetési  Értékek, fejlesztendő területek, zottság gyakorlat feladatok Végrehajtás,  A vezető egyéni fejlődése működtetés Ellenőrzés Értékelés

IV

113

9.4.1 Eljárásrend Intézményvezető esetében:  



Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP előírásai szerint. Az intézményvezetői önértékelést kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését és a teljes nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Vezetői beosztású dolgozók esetében:  A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezető általi értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (önértékelő lap) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője, a MIP vezetők és az igazgatóhelyettesek esetében a tagintézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános.  A vezető nevelőtestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (kérdőív a felső vezető munkájának értékeléséhez) az értékeltre vonatkoztatva minden tagintézményi nevelőtestületi tag kitölti, és az adatokat a tagintézmény vezetője esetében az intézményvezető, a többi személyre vonatkozóan a tagintézmények vezetői által megbízott személy kizárólag az intézményvezető/tagintézmények vezetői számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a nevelőtestületet.  A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 9.4.2 Elvárások A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői feladatok:  tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása,  feladattervezés, végrehajtás koordinálása,  döntéshozatali folyamatok irányítása,  ellenőrzés,  értékelés, visszacsatolás.

114

Az elvárásoknak való megfelelést értékelő folyamatok, tevékenységek: - Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat - Forrásteremtés és elosztás Nevelőtestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás - A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása - Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása, tartalmi koherencia - Minőségirányítás, minőségfejlesztés PR, nyitottság

9.5 A pedagógus teljesítmény értékelési rendszere Vonatkozási terület: A folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógiai munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik.

9.5.1 Az értékelési rendszer céljai Mivel az iskolában, kollégiumban folyó munka minőségének egyik – valószínűleg messze a legfontosabb – tényezője az ott tanító tanárok teljesítménye, nyilvánvaló, hogy a minőség menedzselésének mindenekelőtt a pedagógustevékenység színvonalának emelésére való törekvést kell jelentenie, amelyhez viszont elengedhetetlen a tanári munka minőségének rendszeres vizsgálata. A rendszer fő célja az, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében, azáltal, hogy lehetővé teszi a problematikus területek azonosítását, és olyan információkhoz juttassa a tagintézmények vezetését, amelyek segíthetnek bizonyos vezetői döntések (amelyek elvileg eddig is a pedagógusok teljesítményén kellett volna, hogy alapuljanak) igazságosabb és megalapozottabb meghozatalában.

115

A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő acélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok  segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógusi közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;  nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést;  segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva – elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok  elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai, kollégiumi tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;  elősegíteni az iskolai, kollégiumi feladatok jobb elosztását;  elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;  adatokat szolgáltatni az intézményi pedagógiai program aktualizálásához;  javítani a pedagógusok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;  adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez. A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése a rendszerbe igen fontos. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai – szemben az ellenőrzéssel – ne egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, kulcsfontosságú, hogy a vizsgálat egésze, illetve annak minden eleme a tantestület minél aktívabb közreműködésével nyerje el végző formáját, de az mindenképpen alapkövetelmény, hogy kizárólag annak jóváhagyásával legyen alkalmazható.

9.5.2 Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek, az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása:  legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;  legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;

116

 egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények köközötti különbséget;  legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;  segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van:  tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét;  vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai, kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket;  minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó:  a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert;  kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;  törekedjen objektivitásra;  csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;  a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen;  minden részletében átlátható legyen;  lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;  az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;  adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;  segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;  ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre:  legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő-és munkaigényes;  ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.

117

9.5.3 Az értékelés tárgya, módszerei és menete A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, a gyakorlatban már bevált, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer lehet, amely egy közmegegyezésen alapuló, az adott tagiskola, kollégium által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul. Alkalmazott módszer: Az intézmény belső erőforrásait felhasználva a tagintézmények vezetői, és/vagy az általa megbízott vezető beosztású dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik:  az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott tagiskolára, kollégiumra jellemző), és ha szükséges, személyre szóló (az érintett pedagógus és az igazgató, kollégiumvezető megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán;  egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület és akár a szülői képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma – vagy kritériumrendszeren;  az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, melyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában, kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek Megfontolások alapján, a fejlesztő jelleg elsődlegességének eleve deklaráltsága okán a következő területek rendszeres vizsgálatát tartanánk szükségesnek:  a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése  a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése;  a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;  a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése;

118

 a tanár által tanított hátrányos helyzetű, tanulási kudarcnak kitett tanulók eredményeiért folytatott oktató-nevelői munka értékelése;  a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése;  a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. Minden területen a Digitális Középiskola keretében végzett munka is az értékelés tárgya. Az információgyűjtés eszközei  Óralátogatási lap, amely a vezető értékelésének része  Tanulói kérdőív (Digitális Középiskolában tanulók is)  Szülői kérdőív  Önértékelő lap  Kérdőív pedagógusoknak  Véleménykérő lap  Értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési összesítő lap)

9.5.4 Elvárások Tanítói, tanári, nevelőtanári szerep értékelése  felkészültsége a tanítói, tanári, nevelőtanári szerepre Képzettség Továbbképzéseken szerzett kompetencia hasznosítása  Oktató-nevelő tevékenység Tervezettség, célirányosság Értékátadó tartalom és a módszer A fejlesztett tanulói kompetenciák  Órák, foglalkozások tartalmi koherenciája a PP-vel  Követelményrendszere  A tanulók, kollégisták teljesítményéhez kapcsolódó értékelési kultúrája  A tanulók számára megtervezett iskolai, kollégiumi tevékenységrendszer Szervező tevékenység Kapcsolat a kollégáival  Az osztályban, csoportban az egyéni fejlesztés, tehetséggondozás jelenléte, hatékonysága  Gondoskodás – különös tekintettel az SNI-s, hátrányos helyzetű tanulókra  Pedagógiai tartalmú kapcsolatai – szülőkkel, szervezetekkel  Pedagógiai jellemzői erősségei és fejlesztendő területek, tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (fejlesztési, nevelési, szervezeti), a tanuláshoz való viszonya, nevelési-oktatási stílusa, motiváló ereje,

119

kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe Szervezeti szerep értékelése  Munkatársi jellemzői  Szervezeti felelőssége Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése  Tanulók, kollégisták nyilvántartása törzslapok, elektronikus napló, foglalkozási napló, orvosi igazolások  Intézményi dokumentációk A tagiskolai, kollégiumi dokumentációk elkészítésében, aktualizálásában vállalt szerep. Éves munkaterv, csoportmunkaterv, beszámolók, tanmenetek, csoportfoglalkozások tematikája, feljegyzések, IPR dokumentációk

9.5.5 Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből és az igazgatóság egy tagjából álló értékelő team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás) közreműködésével. Ha nincs munkaközösség vezető, egy megbízott pedagógus végzi ezt a munkát. A mérőeszközök közül az óralátogatási lapok kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az értékelő team tagjainak feladata, míg az önértékelő lapon, a véleménykérő lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett tanár és a team tagjainak konszenzusával születnek meg az értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.

9.5.6 Az értékelés részletes kritériumrendszere: Szülői kérdőív: 2. számú melléklet kerül használatra. A szülőket minden nappali rendszerű iskolafokozat esetén megkérdezzük. Pedagógus értékelő lap: A minőségirányítási csoport jelöli ki azokat a pedagógusokat, akik az adott pedagógust értékelik. Ez nagy intézményben minimum 10 fő, kis intézményben a nevelőtestület. A kérdésekre adott válaszok egyben a pontszámot is jelentik.

120

Óralátogatási lap: A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek. A kérdések részekre bonthatók. A Digitális Középiskolában oktató pedagógusok esetében konzultációs órák látogatására is sor kerül. Tanulói kérdőív: A kérdőívet általános iskolában a felső tagozatos diákok,a középiskolás diákok valamint a Digitális Középiskolában tanulók töltik ki. A mintavétel nagy iskolában max. 50 fő, az osztályok, csoportok kijelölése helyi döntés alapján, kis iskolában minden érintett tanuló. Önértékelő lap: A cél itt egyrészt az, hogy a lap mintegy deklarálja, hogy a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. Az Önértékelő lapot ciklusonként egyszer legkésőbb két héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban az intézményi elvárásokhoz képest kiemelkedően sikeres, az átlagnak megfelelő vagy elmarad attól, tehát javításra szorul. Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló területeket. Vezetői értékelés: A munkáltató (igazgató vagy igazgató helyettes) is kitölti minden pedagógusról az értékelő lapot. Értékelési összesítő lap: A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre akkor kerül sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói, szülői, pedagógus visszajelzések, az önértékelés és vezetői értékelés adatai. A fenti adatokat a következő mértékben vesszük figyelembe: Értékelési terület vezetői értékelés, óralátogatás tanulói értékelés

Figyelembe vétel mértéke 50 %

szülői értékelés

15 %

pedagógusok értékelése Önértékelés

15 % 20 %

121

A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az igazgató vesz részt, – a fenti dokumentumok alapján – az igazgató vezeti. Ennek során  áttekintik, megvitatják a rendelkezésre álló dokumentumokat majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről,  megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok –lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítő Lap fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. 9.5.7 A teljesítményértékelés ütemezése, folyamata A vezetés célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az éves munkaterv meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. A vezetői ciklus alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerül. Az éves munkaterv elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés az adott tanévre. A teljesítményértékelés időszaka: A pedagógus és alkalmazotti kör teljesítményértékelése 3 évenként történik. Az első teljesítményértékelésre a 2008-2009. tanévben kerül sor. A teljesítményértékelés folyamata 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,  amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik,  amely az érintett pedagógus tudta nélkül keletkezett,  amely nem a pedagógus szakmai munkájával kapcsolatos,  amelyről nem kap tájékoztatást a pedagógus. 2. A szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A szabályzat bármely részletének módosítása minden év szeptemberében megtartandó értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. 4. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az értékelési felelős egész tantestületre vonatkozó

122

összesítésén kívül semmilyen más lista, vagy rangsor nem készül és az adatok egészéhez az igazgatón, helyettesein, az értékelési felelősön kívül senki sem férhet hozzá. A tanárok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel. 5. A pedagógus – az értékelési összesítő lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet. A panaszt írásban kell benyújtani az értékelési felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai:  az értékelési felelős  egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag  a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja  a bizottság bizalmasan tárgyal, majd titkos többségi szavazással dönt a panaszról A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról. Az első teljesítményértékelésre 2008-2009. tanévben kerül sor minden pedagógus esetében A későbbiekben a vizsgálat egy pedagógus esetében 3 éves ciklus után zárul. A ciklus során:  Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamatkezdésének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegiális támogatást kér.  A vizsgálatok során a mellékletekben szereplő kérdőíveket kell alkalmazni. A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni.  Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az érdekelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezése szükséges, akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollegák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollegák kitöltik, majd a helyben kialakított gyakorlat szerint ezeket az értékeléshez összegyűjtik.  Az értékelt tanár által tanított tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább kétszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik;  A ciklus vége felé az érintett pedagógus – egy önértékelő és véleményekre kérdező – kérdőívet tölt ki;  A ciklus legvégén, az összes adat birtokában, (az érintett pedagógus és az értékelő team tagjainak részvételével) egy értékelő beszélgetésre kerül sor, amely során meg-

123

beszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat, kijelölik a következő ciklusra vonatkozó egyéni célokat;  A ciklus legvégén – minden érintett által egyetértően aláírt – értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat. A dokumentációból az értékelt egy példányt kap.  A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.  Minden év szeptemberében az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek a tagintézmény egészére vonatkozó eredményekről. A teljesítményértékelés eredménye: A teljesítményértékelés eredményeként a következő minősítéseket alkalmazzuk: kiválóan alkalmas: 80 % felett alkalmas: 60-79 % kevéssé alkalmas: 30-59 % alkalmatlan: 30 % alatt

9.5.8 A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak értékelésére a 12. számú melléklet lapjait használjuk. Értékelési ciklus: 3 év 9.5.9 Felelősök és feladatköreik Az értékelési felelős Tagiskolai, kollégiumi szinten a vizsgálatot maga az igazgató, kollégiumvezető vagy az értékelési felelős felügyeli. Feladatai:  a ciklusok egyénekre szóló megtervezése;  az értékelő teamek beosztása;  az év eleji tájékoztató értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi adatokról, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az igazgatóság mindezzel kapcsolatos javaslatát, intézkedéseit;  a tanulói kérdőívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén;  a vizsgálat egységességének a biztosítása;  bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.

124

A MIP csoport Egy pedagógus értékelésének előkészítéséről a MIP vezető által kijelölt értékelő team gondoskodik, amelynek tagjai a következők: az igazgatóság egyik tagja, valamint az érintett pedagógus által az iskolában tanított tárgyak munkaközösség-vezetője, vagy megbízott pedagógus.. Kis létszámú nevelőtestület esetén az értékelők száma csökken. A team igazgatósági tagja  felelős ciklusonként legalább kettő óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért, ő választja ki a meglátogatandó csoportot;  felelős a vizsgált pedagógus teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért, (óralátogatási lapok, önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk);  felelős az értékelési beszélgetés előkészítéséért;  felelős az értékelési összesítő lap véglegesítéséért, majd az értékelési felelősnek való átadásért.

A team munkaközösség-vezető tagja vagy megbízott pedagógus  felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért, ők választják ki a meglátogatandó csoportot; Az érintett pedagógus  fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az értékelő team tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába;  az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát;  minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az iskola összesített eredményeiről;  önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről;  véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit;  a ciklus végén értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet.  a ciklus végén értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait, a következő ciklusra vonatkozó célokat, amelyhez egyetértő aláírása szükséges;

125

 panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. A tantestület egésze  a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról;  minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, valamint az igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről;  ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

9.5.10 A teljesítményértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és véleménykérő lapokat. Az Értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok az óralátogatási lappal együtt mellékletként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési összesítő lapok biztonságos tárolása az Értékelési felelős kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Értékelési öszszesítő lap más munkáltatónak nem adható át.

Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus  megismerhet mindet róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba.  az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban  kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat.

126

A munkaközösség-vezető  megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár értékelési összesítő lapját;  adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához. A munkáltató (a főigazgató, az igazgató és helyettesei, kollégiumvezető)  bármikor hozzáférhet minden tanár értékelési összesítő lapjához;  adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a pedagógusok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket, a döntéseket az igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett pedagógus munkaközösség-vezetőinek körében hozza meg;  felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása, stb.); Az igazgató nem használhatja fel a vizsgálat során szerzett név szerinti, személyes adatokat és információkat  érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására;  fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához;  elbocsátás kezdeményezéséhez;  információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a pedagógus kifejezett kérésére.

10. INTÉZMÉNYI MIP VÉGREHAJTÁSÁNAK NEVELŐTESTÜLETI ÉRTÉKELÉSE Vonatkozási terület Az intézmény minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. Módszer: Elemzés, értékelés, beszámoló Eljárásrend:  A tagintézmények nevelőtestülete évente, legkésőbb az évzáró értekezleteken a beszámolót megismerve és elfogadva értékelik a tagintézményi mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes gyermekcsoportok teljesítményét.

127

 Az értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestületek meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Elvárások: Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség.

11. A TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Vonatkozási terület: Az intézmény és a tagintézmények működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer: Az intézmény, ezen belül a tagintézmények teljes körű működését, eredményeit, fejlődését mutató, az intézmény s benne a tagintézmények sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. Eljárásrend: A teljes körű intézményi önértékelésre négyévenként kerül sor. A teljes körű intézményi, tagintézményi önértékelés főbb lépései:  az önértékelés területeinek azonosítása az ÖMIP alapján,  viszonyítási pontok meghatározása,  az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása,  az értékelést végzők körének meghatározása,  indikátorrendszer kidolgozása,  információk feldolgozása,  eredmények visszacsatolása,  a fenntartó tájékoztatása az eredményről. Elvárások: Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg.

128

Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

12. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS AZ INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZERT MŰKÖDTETŐ TAGINTÉZMÉNYEKBEN Vonatkozási terület: Az IPR-t működtető tagintézmények működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer: A tagintézmények az OOIH által kiadott szempontsor szerinti, az éves tevékenység minden területét felölelő önértékelése. Eljárásrend: A teljes körű intézményi önértékelésre minden tanév végén kerül sor. A teljes körű tagintézményi önértékelés főbb lépései:  az önértékelés területeinek azonosítása a kiadott önértékelési lap alapján,  viszonyítási pontok meghatározása,  az értékelést végzők körének meghatározása,  információk feldolgozása,  eredmények visszacsatolása,  az intézmény tájékoztatása az eredményről. Elvárások: A tagintézményi önértékelés mind tartalmában, mind dokumentációjában a hatóság által elfogadottá váljon.

13. EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A Minőségirányítási program személyi és területi hatálya A minőségirányítási program hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A Minőségirányítási program előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

129

A minőségirányítási program érvényességi ideje 1. 2.

Az intézmény minőségirányítási programja az elfogadás után, a 2008-2009. tanévben kerül bevezetésre. Ezen program érvényességi ideje 4 év – a 2012-2013. tanév végéig – szól.

A minőségirányítási program értékelése, felülvizsgálata 1. 2.

A minőségirányítási programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestületek folyamatosan vizsgálják. A nevelőtestületnek – egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában – legkésőbb a 2012/2013-as tanévben kell végeznie a minőségirányítási program teljes – minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén, ezen módosítania kell, vagy teljesen új programot kell kidolgoznia.

A minőségirányítási program módosítása 1.

A minőségirányítási program módosítására:  Az intézmény főigazgatója; a tagintézmények vezetői,  A nevelők szakmai munkaközösségei;  Az intézmény fenntartója,  Minőségirányítási csoport tehetnek javaslatot.

2.

A minőségirányítási program módosítását a nevelőtestületek fogadják el, a törvényben szabályozott véleményezési rend után, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A minőségirányítási program és módosításának nyilvánosságra hozatala Az intézmény minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve he3lyeken tekinthető meg:  az intézmény fenntartójánál;  az Igazgatóságon,  a tagintézmények vezetőinél.

130

14. ZÁRADÉKOK A Minőségirányítási programot a tagintézmények diákönkormányzatai üléseken megtárgyalták. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen IMIP esetében a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Kiskőrös, 200. ……………………..

…………………………………………………. diákönkormányzat vezetője

A Minőségirányítási programot az intézmény nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei megismerték, elfogadták.

Kiskőrös, 200. …………………………….

……………………………………….. főigazgató

A Minőségirányítási programot az intézmény szülői munkaközösségei megismerték, elfogadásra javasolták.

Kiskőrös, 200.. ……………………………..

…………………………………………………… SZMK vezető

131

A Minőségirányítási programot a fenntartó 200. ……………………….-án hozott határozatával elfogadta.

Kiskőrös, 200. ……………………………………

…………………………………………………… elnök

132

KTKT ÓVODA TAGINTÉZMÉNYEINEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Mottó: ”A nagyszerűdolgokat olyan emberek hozzák létre akiknek nagyszerű gondolataik vannak, aztán nekilátnak, hogy megvalósítsák álmaikat” (Ernest Holmes)

BEVEZETŐ A minőségirányítási rendszer „sajnos nem születik, nem alakul, nem adományozódik, s egyáltalán nem jön létre. Ki kell építeni, fenn kell tartani, s működtetni kell. A világ az ezredfordulón korszakváltáshoz érkezett, amelyet értékrend váltás is jelez. Tért hódít a számítógépek világa, kibontakozóban a termelési forradalom, a fejlődés központjában a tömegkommunikáció. Mindez felértékeli a minőség követelményét, amely át szövi az élet főbb területeit, s a mindennapokat. Az alapértékek szabadság, demokrácia, egyenlőség, igazságosság, szolidaritás, stb között a minőség eszménye is helyet foglal, mint a XXI. század fontos értéke. Megvalósulni látszik Kazinczy igénye –„jót, s jól”. A minőségbiztosítás lényegében abból áll, hogy célokat tűzzünk ki, mérjük a cél elérését, elemezzük az eltéréseket, intézkedéseket Majd intézkedéseket tegyünk a változtatásokra a cél elérés javítására és ellenőrizzük, hogy ezek az intézkedések mennyire hozták meg a kívánt eredményt. A kisgyermek ellátásban érdekeltek a gyermek, a szülő, a dolgozó és az intézményvezető. Mindenki mást ért minőségen: A szülő minőségnek tekinti, ha 

gyermeke ellátása zökkenőmentes,



ha a gyermekét egyénileg kezelik, szeretik,



ha gyermeke szívesen jár a közösségbe és jól fejlődik.

133

Az óvodapedagógus minőségnek tekinti ha 

a gyermek gondozásával, nevelésével, oktatásával elérhető és ténylegesen elért eredményeket tudhat magáénak.



Az intézményvezető az intézménye minőségét a szerint ítéli meg, hogy mennyiben képes az ellátást a lehető legjobb minőségben, a lehető legalacsonyabb költséggel teljesíteni.



A kisgyermekek ellátásának minőségbiztosítása azt jelenti, hogy az ellátás összhangban van-e a gyermek szükségleteivel.

Az ellátások a szolgáltatások akkor jó minőségűek ha 

hatékonyak.



valamilyen szempontból szükségesek, fontosak elengedhetetlenek - relevánsak.



valaminek teljesen megfelelőek –adekvátak



gazdaságosak.

A minőségbiztosítás csak rendszerszervezés eredménye lehet, mely három dimenzióra terjed ki: 

Struktúrára



Folyamatra



Eredményre

A struktúra minősége kifejezi 

a tárgyi, személy, és szellemi erőforrásokat.



a tárgyi feltételek –épületek, berendezések, felszerelések korszerűsége.



egy gyermekre jutó játszószoba, kert alapterületével



megfelelő, szükséges eszközök biztosítása



csoport létszámok összetétele



egy pedagógusra, gondozóra jutó gyermek létszám



egy korcsoportra jutó játékeszközök



megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok és kisegítő személyzet



a személyek elkötelezettsége, etikai magatartása

A folyamat minősége: A megközelítés arra épül, hogy az ellátás folyamatában annak minden fázisában, az aktuálisan rendelkezésre álló szakmai ismeretek magas szinten alkalmazzák, akkor eredmény nagy valószínűséggel jobb lesz.

134

A folyamat értékelése magába foglalja: 

az igazgatási jellegű értékelést



tevékenység tervezését



pénzügyi elszámolásokat



szükséges erőforrások tervezését



szakmai értékelést –külső, belső összhangját

Eredmények minősége: 

a gyermekek fejlettségi állapotára és elégedettségre vonatkozik.



mérési eredmények elemzése.

15. Intézményünk bemutatása Intézményünk, 16 tagóvodával működik. A tagóvodák egyéni arculata folyamatosan alakult ki és szilárdult meg, ez nem csak a tartalomban - környezetvédelem; művészeti nevelés - hagyományápolás; mozgás; roma gyermekek integrált nevelése - hanem a külső megjelenésben is tükröződik. Ezt a sokszínűséget tettük egy értékké a ” Százszorszép„ helyi nevelési programunkban. Kiindulási pontjaink, alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. A tudatos minőségfejlesztési munkában a legfontosabb alapelvünk a vezetői felkészültség, a szakmai hitelesség, a céltudatos cselekvés, a munkatársak képességeinek kibontakoztatása, és a külvilág iránti nyitottság. Fontosnak tartjuk a szakmai innovációk menedzselését, a humán erőforrás kezelését, olyan készségek és képességek fejlesztését, mint a változások kezelésének képessége, szervezetfejlesztés képessége, együttműködés- önbizalom- önérvényesítés-sikerátélés képessége, a képzést, mint nevelői eszközt és motiváló tényezőt. A minőségirányítási rendszerünk kiépítésének legfontosabb szempontjai voltak: - A nevelési gyakorlatnak való megfelelés, a nevelési program megvalósítása, folyamatos értékelése, fejlesztése, a nevelés terület prioritása - A vezetői felelősség, tudatosság, az alkalmazott módszerek felülvizsgálata, fejlesztése - A szervezeti kultúra tervszerű fejlesztése, a munkatársak bevonása - Átlátható, kezelhető dokumentációs rendszer kialakítása - Az intézményi célrendszert segítő folyamatok, szabályozások kidolgozása - Rendszeres önértékelés, folyamatos fejlesztés

135

A

teljes

körű

minőségirányítási

rendszer

a

pedagógiai

munkánkat

segíti.

Kialakítottuk az intézményi folyamatok átlátható, ellenőrizhető, dokumentált rendszerét. A szakmai értékelés, az egyéni fejlesztés és a mérés területeinek szabályozásával biztosított óvodánkban a folyamatos fejlesztés és innováció, ami növeli a neveléseredményességet. A partnerközpontú működés és az önértékelés az intézményi fejlesztés meghatározó része. Általános bevezetés Jogszabályok: Az óvoda minőségirányítási munkáját törvények, rendeletek szabályozzák, melyek a következők: 137/1996. (VIII.28) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról. 32/1992 (XI.5) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiről. 23/1997 (VI.4) MKM rendelet a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről. -1/1998 (VII.24) OM rendelet a Kötelező felszerelés és eszközjegyzékről. Az oktatási miniszter 3/2002 (II.25) OM rendelete a Közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. Az oktatási miniszter 19/2002.(V.6) OM. Rendelete a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti, műszaki követelményeiről. Az óvodai minőségirányítás alapelvei: Az óvoda nevelési intézmény ezért a nevelés mérését, a nevelés, tanulás egymásra épülését három alapelvre 

a: játékosság



a differenciálás



az egyéni bánásmód elvére építjük.

A minőségfejlesztés óvodai alapértékei: A helyi programunk alapján a következők szerint fogalmaztuk meg: 

nem iskolásítunk



teljesítményorientáltság kerülése



túlzott adminisztrációt kerüljük



A fejlesztés nyomon követése érdekében rendszeres, folyamatos, 4 évre szóló fejlesztésben gondolkodunk

136

Minőséget saját helyi minőség fogalmunk alapján értelmezzük - ennek kifejtése a célok, prioritások fejezetben részletesen is megtörténik. Mérések óvodákhoz illeszkedők, alkalmazkodnak az óvodák és bölcsőde sajátosságaihoz az egyes gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételéhez. A testület mérése gyakorlati alkalmazása kérdőívek, ellenőrzési szempontok alapján történik. A méréseket bemenet és kimenet oldalról végezzük. A bemenet az óvodába lépés után fél évre. A kimenet oldaláról a 6-7-8. életév illetve az iskolai érettség elérésekor. A nevelőtestület a minőségfejlesztési dokumentációhoz szükséges mérő anyagokat, mérőeszközöket minden tanév elején jóváhagyja, illetve felülbírálja. A mérés előre tervezett éves mérési terv alapján készül, mely minden óvodára érvényes. A minőségfejlesztés legfontosabb dokumentációjának a csoportnaplókat tekintjük, Kiegészítő dokumentáció a gyermekekről vezetett személyiség és fejlődési napló.

16. Intézményi minőség politika Az intézményünk minőségpolitikáját a fenntartó minőségpolitikája és a nevelési programunk elvei és céljai alapján fogalmaztuk meg, Fenntartói minőségpolitika, az intézményre vonatkozó minőségi célok, elvárások. A közoktatási törvénynek é s az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának megfelelően érvényesüljön az óvoda alapfunkciója, a gyermekek testi- lelki szükségleteinek kielégítése érdekében. - Fontos a gyermek és tevékenységközpontú tartalmas, élmény dús, családias nevelés - Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékos gyerekekre. - Biztosítani kell a tehetséggondozást és a nemzetiségi nevelés feltételeit - A tevékenységek tudatos megtervezésével segítsék az óvodai személyiségfejlesztést. - Az óvodai elhelyezés legyen teljes körű a tanköteles korba lépő 5 évesek számára. - Az SNI és halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés.

137

17. Minőségfilozófiánk alapelvei A minőségirányításban a vezetés felelőssége, elkötelezettsége elsődleges és meghatározó Minden óvodai dolgozó felelős az általa végzett munka minőségéért A partneri elégedettség munkánk célja, melyet folyamataink folyamatos javításával kívánunk művelni A hibák javítása helyett, azok megelőzését tartjuk fontosnak. Az intézményi minőségfejlesztési feladataink leírása során azokból a szabályzatokból kell kiindulni, amelyek a közoktatás minőségfejlesztési tevékenységét, annak fő irányát határozzák meg. Helyi nevelési programunkat Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltakkal összhangban készítettük el. E program 16 telephelyen működő intézményünk nevelésfilozófiája azonos, de a megvalósításban tükröződik az óvodák sajátos nevelési gyakorlata, önálló arculata. Minőségfelfogásunk szellemisége egyértelművé teszi, hogy alapelveink egységesek. Középpontban a gyermekek szeretete, érzelmi biztonsága, a partnerek elégedettségének biztosítása áll, a gyermekek, a szülők, az intézményben dolgozók, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevételével. Helyi programunk hatékony megvalósításának feltétele, hogy az óvónők ismerjék a programot, azonosulni tudjanak vele, és kötelezőnek érezzék az abban foglaltakat. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodahasználók értsék és átlássák a történéseket, ezért szükséges: az állandó kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartás. Minden esetben a gyermekek érdekeit hangsúlyozva, közérthetően fogalmazunk, a munkatársakat bevonjuk a döntéshozatalba. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat a vezető biztosítja. Az intézményvezetés szorgalmazza, hogy egyre többen vegyenek részt önismeret, önfejlesztő egészségmegőrző tréningekben. Az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, Önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek való megfelelést biztosítjuk. Minden munkatársunk azon dolgozzon, hogy a fenntartó önkormányzatot meggyőzze arról, hogy a gyermek létszám csökkenése ellenére is szüksége van mind a hat óvodára a minőségileg magasabb szintű tevékenység érdekében.

138

Mottónk: Nyitottan, együttműködve, kölcsönös bizalommal törekszünk a gyermekek nevelésére.

18. Az intézményegység jövőképe Óvodáink olyan szolgáltatást nyújtó nevelési intézményekké szeretnének válni, amelyek a gyermekek közötti egyéni különbségeket tolerálják, meg tudnak felelni az egyéni igényeknek, eredmények a tehetségkibontakoztatásában, ugyanakkor biztosítják az esélyegyenlőséget. A gyerekek személyiségfejlődését, képességeik kibontakoztatását szeretetteljes nyugodt légkörben, széleskörű tevékenységi lehetőség biztosításával, elsősorban játékkal, mozgással, mesével, énekkel, ábrázolással, környezetszeretettel, egészséges életmóddal segítjük a gyermekek fejlődését. Kidolgozott mérési módszerekkel követjük fejlődésüket. A család és az óvoda együttnevelő partnerek, a szülők elégedettségét különböző szolgáltatások biztosításával növeljük. Tárgyi feltételeinket költségvetésből, szülői támogatásokból, pályázatokból igyekszünk, javítani, fejleszteni. A szakmai felkészültség, az innováció, az igényes munkavégzés érték, megvalósul a kiemelkedő munka méltó elismerése. Szeretnénk olyan ÓVODÁT, ahol… 

Az emberi értékeket képviselő, együttgondolkodó felnőttek gondoskodnak a rájuk bízott gyermekek testi-lelki-szellemi neveléséről.



Meleg, elfogadó, biztonságot nyújtó oldott légkörben, a gyermeki jogok figyelembe vételével fordulnak az óvodások felé.



Játékos tapasztalatszerzést, változatos tevékenységeket, közös élményeket biztosítva segítik a gyermekek egyéni fejlődését.



Minden gyermekhez megkeresve „a kulcsot” biztosítják a gyerekek pozitív énképének kialakulását; a nyitott, aktív, kreatív, kísérletező személyiség kibontakozását.



A lehetséges keretek között minden hátrányokkal küzdő óvodáskorú megkapja a lehetőséget a hátrányok leküzdésére.



Az alkalmazottaknak minden feltétel adott a kényelmes, vidám, szervezett munkavégzésre.



Minden dolgozó törekszik, hogy szakmailag felkészült és nyitott legyen a megújulás felé, amely modell értékű lehet a térség minden óvodája számára.



Különös figyelmet fordítanak a partnerkapcsolatok jó minőségére.

139



Az épületek, annak környéke és a tárgyi feltételek megfelelnek a 21. század követelményeinek.

19. Küldetésnyilatkozat „ A kisgyermekkel mindet elérhetünk személyes példa és tett által” (Brunszvik Teréz) 1. Elsődleges célunk, hogy óvodásainkat érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges, esztétikus környezettel, gazdag tárgyi felszereltséggel vegyük körül. 2. Biztos szakmai tudással kívánjuk elérni, hogy természetes módon bontakozhasson ki minden egyes gyermek harmonikus személyisége. 3. Úgy gondoljuk, óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek, különös tekintettel az eltérő fejlődési ütemben érő gyermekekre. 4. Sikerorientált, önálló életre, kulturált viselkedésre nevelő, élményekben gazdag, sokszínű tevékeny óvodai életet kínálunk. 5. Vállaljuk, hogy a partneri igények és elvárások figyelembe vételével, folyamatos fejlesztésekkel, magas színvonalú nevelőmunkával, közel azonos nevelési elvek, módszerek alapján végezzük fő feladatunkat; a 3-8 éves gyermekek személyiségének kibontakoztatását. 6. Felelősek vagyunk azért, hogy jól felkészült, szakmailag igényes munkatársaink; az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, a gyermeki személyiséget, egyéni képességeket és az életkori sajátosságokat szem előtt tartva segítsük elő a zökkenőmentes iskolakezdést. 7. A részképesség zavarokkal küzdő gyerekek számára lehetővé tesszük a fejlesztőpedagógus által szervezett felzárkóztató foglalkozáson való részvételt. 8. A kompetencia alapú nevelés-tanulás szellemében, kiemelten kezeljük a környezet védelmét és a környezetkultúra fejlesztését. 9. Feladatunknak tekintjük az erkölcsi értékeken alapuló szemlélet megalapozását, a társadalmi normák átadásával a kulturált viselkedés szabályainak belső igénnyé való alakítását. 10 .Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a gyerekekben pozitív érzelmi viszonyt kialakítani a cigány származású gyerekek kisebbségi kultúrája iránt.

140

11. Óvodánk alkalmazotti közössége elkötelezett a folyamatos intézményi fejlesztés, a teljes körű minőségi munka és a partnerközpontú működés irányába.

20. Az intézmény nevelési elvei, jellemző módszerei Nevelési felfogásunk középpontjában a gyermek áll, akinek optimális fejlődéséhez biztosítani kívánjuk az elfogadó, nyugodt, biztonságos légkört. Csak ilyen körülmények között tud személyisége a legeredményesebben fejlődni és olyan képességei kibontakozni, mely az iskolai tanulás megkezdéséhez nélkülözhetetlenek. Fontosnak tartjuk, hogy az életkori sajátosságok szabadon érvényesülhessenek a mindennapokban. Ezek a tevékenységi vágy, utánzási vágy, mozgás iránti vágy, természetes kíváncsiság, önállóságra való törekvés. Érzelmekben és élményekben gazdag óvodára van szükség, melyben a pedagógus személye példa értékű a gyermek számára. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy maradéktalanul megvalósuljon a: 

Gyermek iránti szeretet és tisztelet,



Gyermeki jogok védelme,



Gyermekek különbözőségének tiszteletben tartása,



Esélyegyenlőség biztosítása minden gyermeknek,



Természet szeretetére és tiszteletére nevelés,



Empátia és tolerancia érvényesítése,



Egészséges életmód keretein belüli mozgáslehetőség,



Szoros együttműködés partnereinkkel,



Szakmai igényesség a dolgozók körében,



Egységes pedagógiai szemléletmód.

Intézmény kulcsfolyamatai: Az alkalmazott pedagógiai eljárásokban vannak különbségek, hiszen mindenki személyéből adódóan más és más területen emelkedik ki. Megjelennek a kompetencia alapú óvodai nevelés módszerei a mindennapi munkában, a kooperatív tevékenykedtetés a világ befogadásának és megismerésének folyamataiban. Ezeket a tanfolyamokon elsajátított, hospitálásokon ellesett módszereket szívesen, és egyre nagyobb sikerrel alkalmazzuk mindennapi munkánkban. A nevelés egyes területein való megfelelőség: 

HHH- s gyermekek segítése: maximálisan megoldott, bár néha épp a szülő okoz nehézséget a pedagógusoknak a nem megfelelő együttműködéssel

141

     

Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai terv: a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek mélyítése. Felzárkóztatás: hátrányt szenvedő gyermekek felzárkóztatása Tehetséggondozás, képesség - kibontakoztatás: figyelemmel kísérjük a vizuális nevelésben, éneklési készség fejlettségében, ill. a mozgásban kiemelkedően teljesítő gyerekeket. Számukra segítünk a megfelelő iskolaválasztásban. Környezeti nevelés: Óvodáink pedagógiai programjában is kiemelkedő helyen szerepel, így nagy hangsúlyt fektetünk környezetünk megismerésére, megszerettetésére és óvására. Projekt módszer érvényesítése. Egészséges életmódra nevelés: óvodai szinten nagyon sokat teszünk gyermekeink egészséges életmódjának fejlesztéséért. Tagja vagyunk az egészségnevelési hálózatnak. Ünnepeinkről: hagyományok, egyéb ünnepek megjelennek a gyerekek mindennapjaiban.

21. Intézményi minőségirányítási rendszer A vezetés elkötelezettsége és felelőssége. „Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményesen munkára sarkallni.” (H.W. Donald) Hiszem és vallom, hogy intézményünk akkor fog minőségi módon működni, nevelőmunkát végezni, ha mindenki és minden téren képes az önmegújulásra, a belső késztetésre épülő feladatvállalásra. A HNP-ban megfogalmazott célok megvalósulásához csak a gyermekek iránt elkötelezett vezetés és legalább ilyen elkötelezett és felelősen gondolkodó munkatársakra van szükség, akikre a vezetés mindenkor számíthat. A minőségfejlesztés újfajta vezetői szemléletet igényel. A minőségfejlesztő tevékenységbe bekapcsolódó kollegák fontos szerephez jutnak szervezeti szintű látásmódjukkal, problémamegoldó technikák alkalmazásával. A fejlesztő munkát a vezető az irányítás eszközeivel támogatja (kinevezések, felelősségi körök, hatáskörök, elismerések). A fejlesztő javaslatok elfogadásához az egész testület jóváhagyása szükséges. Vezetői célok a minőségfejlesztés során: – egyenletesessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény működését, – olyan működést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülő problémák megelőzésére, kezelésére, javítására, – pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben,

142

– konszenzusos és szakmai alapú szervezet átalakítás a minőségfejlesztő tevékenységben résztvevő csoportok segítségével, a stratégiai és minőségi céloknak megfelelően. Vezetői feladatok ezzel összefüggésben: – a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése – programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás, összehangolás) – minőségközpontú szemléletváltás megvalósítása. Munkaközösség csoport működtetése A minőségirányítási rendszer kiépítése a fejlesztési tervek hatékony és eredményes megvalósulása csak csapatmunkában valósulhat meg, ennek szellemében az óvoda nevelőtestülete támogató szervezetet hoz létre. A munkaközösségi csoport létrehozása során figyelembe veszszük a szervezeti széttagoltságot (16 telephelyen dolgozunk) a nevelőtestület tagjainak szakmai kvalitását, egyéni feladatvállalását. Cél: A munkaközösségi csoport hatáskörének szabályozása. Fogalom meghatározások: Csoportvezető: A munkaközösség vezetője KTKT Óvodáinak nevelőtestületén belül, a nevelőtestület megbízásából, az óvodavezető támogatásával irányítja és kontrollálja a minőségirányítási program kidolgozását, bevezetését és gyakorlati működtetését. A csoport tagjai: Olyan óvodapedagógusok, akik az óvoda telephelyén lévő nevelőközösség megbízásából az óvodavezető támogatásával segíti a programvezető munkáját a minőségirányítási rendszer kiépítésében és gyakorlati működtetésében. A programvezető távolléte esetén, ha szükséges átveszi annak felelősségi körét. Telephelyén a minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat koordinálja, instruálja a kibővített támogatócsoport tagjait. A feladatok pontos meghatározása: Csoportvezető: – feladata az intézmény minőségirányítási programjának kidolgozása – az intézmény minőségirányítási programjából adódó célkitűzések és fő minőségügyi feladatok meghatározása, megvalósításuk koordinálása – javaslatot tesz a munkarend oly módon történő kialakítására, hogy a támogató szervezet hatékonyan és eredményesen végezhesse munkáját. 143

– információs fórumok biztosítása a nevelőtestület és a támogatócsoport számára – kapcsolattartás és információnyújtás a partnerek felé – folyamatosan képzi magát annak érdekében, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a minőségfejlesztés terén. – koordinálja a feladatokat a modell kiépítésére készült ütemterv alapján – a minőségfejlesztő munkába aktívan bevonja a tagintézmény vezetőket – a keletkezett dokumentációkat rendezi és tárolja – részt vesz az egyeztető munkamegbeszéléseken – a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében közreműködők munkájának értékelésében- az óvodavezető felkérésére vesz részt. Csoport tagjai: – az intézmény minőségfejlesztési rendszer kidolgozásában, működtetésében aktívan részt vesz, segíti a csoportvezető munkáját – a csoportvezetővel együtt összeállítja a munkatervet – részt vesz a dokumentumok rendezésében – folyamatosan képzi magát annak érdekében, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a minőségfejlesztési munka során – részt vesz az egyeztető munkamegbeszéléseken Jogkörök: (csoportvezető) Ellenőrzés: csoport tagjainak, feladataik végrehajtásának ellenőrzése. Döntés: a minőségirányítási program kiépítésével összefüggő kérdésekben szavazategyenlőség esetén véleménye dönt. Javaslattételi jog: – minőségfejlesztési munkaterv elkészítésében – minőségfejlesztési munka során felmerülő kérdésekben – felelősök kijelölése során – módszerek megválasztásában – soron kívüli megbeszélések összehívásában Eljárás: – a minőségfejlesztési csoportot szakmai alkalmasság alapján a nevelőtestület javaslatát figyelembe véve az óvodavezető bízza meg egy nevelési évre – a megbízásról szóló dokumentumot a dolgozó személyi anyagában helyezzük el – a megbízás többször ismételhető

144

Munkaközösségi csoportunk 5 főből áll. Tulajdonképpen ők a delegáltjaik a tagóvodáknak. Vezetőjük a csoportvezető Ütemterv az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésére Lépések

Munkaforma

megvalósító

felelős

Időszak

Intézményveze-

2007

Alkalmazott eszközök, módszer Előkészítő szakasz A

Előadás,

ktv.40§.(10),(11)

elemzés

nevelőtestület

tő,

és a 3/2002.(II.15)

tagóvoda vezetők

OM rendelet áttekintése, Az intézményi feladatok meghatározása Helyzetértékelés Helyzetértékelés

elemzések

munkaközösség

(intézményi kép)

Munkaközösség

2007

vezető

A

Előadás, érte-

Munkaközösség ve-

Intézményveze-

nevelőtestület

kezlet

zető

tő, tagóvoda ve-

tájékoztatása

2007

zetők Minőségirányítási rendszer kidolgozása

Partnerazonosítás, elégedettségmérés Közvetlen és köz-

Ötlet börze

Belső munkatárs

vetett partnerek azonosítása. Partneri kommunikációs tábla készítése

145

intézményvezető

2008/2009

Elégedettségmé-

Szakiroda-

Munkaközösség

Intézményveze-

rés módszereinek

lom, segéd-

vezető. tagóvoda

tő, munkaközös-

kiválasztása.

anyag

vezetők

ség vezető

Mérőeszközök

tervezés

Munk,vez, tagóv,

Int.vez,munkk,

vez

vez

Munkk.vez,

Int,vez.munkk,

tagov,vez

vez

elkészítése Mérések gyakori-

Tervezés

ságának meghatá-

2008

2008

2008

rozása Eredmények ösz-

Adatok szám-

Munkk,vez,

Munkk,vez,

szegzése

szerű feldol-

tagóv,vez

tagóv,vez

2008

gozása Igények elemzése, célmeghatározás és intézkedési terv összeállítás. Módszertani elő-

Belső munka-

nevelőközösség

vezető

2008

készítés

társ

Célmeghatározás

Int. munka

Munkk. vez

vezető

2008

Munkatársak

Szóbeli, írás-

Munkk, vez

vezető

2008

tájékoztatása

beli

lebonyolítása, mérési eredmények elemzése, Sorrendiség

Intézkedési terv megvalósítása és végrehajtásának értékelése Intézkedési tervek

Intézményi

Munkk,vz

vezető

2008/2009

beépítése a munka

munka

Közös munka

Bemutatás, előadás

vezető

2008/2009

Írásos, szóbeli

Munkk.vez

vezető

2009

tervbe, napi munkába Irányított önértékelés elkészítése Korrekciók, jóváhagyás, tájékoztatás

146

Irányított önértékelés Önértékelés ki-

Elemzés, ér-

Munkk, vez

vezető

2008/2009

dolgozása

tékelés

Felmérések érté-

Intézményi

Munkk,bvez,tagóv,

vezető

2009

kelése. eredmé-

munka

vez

Intézményi

Munkk,vez.

Vezető

Munkk,vez

vezető

nyek megvitatása. Fejlesztési területek meghatározása Záró értékelés

munka Önértékelés megküldése a fenntartónak

147

2009

Céljainkat, feladatainkat a következő táblázatban foglaltuk össze: Óvodai minőség célok 1. A gyermekek fejlettségi szintje érje el a Helyi Nevelési Programban megfogalmazott iskola szintet, a zökkenőmentes iskolakezdés érdekében.

2. A kompetencia alapú készségképesség-fejlesztő programcsomag elemei épüljenek be a nevelési, pedagógiai gyakorlatba, a tagintézmény bevonásával.

Feladat

Sikerkritérium

Felelős

Érintettek

Módszer

Óvodapedagógusok

Kérdőív

Időpont Dokumentum Bejövő-kimenő - Az éves mérések eredmé- A nagycsoportos Óvodavezető Nagycsoportos Megfigyelések, Évente a gyermekek nyeit figyelembe véve az gyermekek 70%-a Óvodapedagógusok gyermekek, anamnézis, fejlődését nyoegyéni fejlesztési tervek érje el az iskola- (nagycsoportban) Szülők gyermekrajz mon követő elkészítése. érettségi szintet. elemzés, mérésdokumentumok értékelés - A nevelési program egyes K: HOP, IMIP területeinek folyamatos - kimeneti méfelülvizsgálata , az esetlerések összesítőges korrekciók elvégzése. je. - Az egyéni fejlesztési tervek eredményességének rendszeres vizsgálata. -A szelektív hulladékgyűj- A tagintézmény Minőségi - Team tés fontosságának tudatosí- három éven belül tása, feltételeinek megte- alkalmazza Óvoremtése. dánk hálótervét. 3 év elteltével az - Lehetőségeinkhez mérten óvodapedagógusok a gyerekekben pozitív ér- pozitívan nyilatzelmi viszony kialakítása a kozzanak a hálócigány származású gyere- terv szerinti pedakek kisebbségi kultúrája gógiai munkáról. iránt. - Megtapasztalás, cselekedtetés feltételeinek, lehetőségei-

148

3 év

Kérdőív Értékelés jegyzőkönyve

nek megteremtése, biztosítása a mindennapokban. 3 A törvényességi - Törvények, szabályok, előírásoknak való azok változásainak naprafolyamatos megfe- kész ismerete, alkalmazálelés, minden hát- suk. rányos és halmozottan hátrányos - Preventív gyermekhelyzetű gyermek védelem; a hátrányos óvodai elhelyezé- helyzetű és a veszélyeztese legyen biztosí- tett gyermekek felkutatása, tott 3 éves kortól. segítése.

Minden 3 éves Vezető óvónő, halmozottan hát- Gyermek- és Ifjúrányos helyzetű ságvédelmi felelős gyermek rendszeresen látogassa óvodánkat.

- A családsegítő szolgálat munkatársával folyamatos kapcsolat-tartás, rendszeres visszacsatolás. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős rendszeres tájékoztatása, a problémák mielőbbi rendezése érdekében. - Az óvodáztatás kiterjesztése a hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében, az eredményes felzárkóztatáshoz szükséges intézményi keretek biztosítása. - A leendő 3 évesek előze-

149

ÓvodaBeszélgetés, Évente pedagógusok, családlátogatás Családsegítő szolgálat képviselője, Védőnő, Szülők

Felvételi és előjegyzési napló Felvételi és mulasztási napló.

tes felkeresése, a szülők tájékoztatása az óvodai nevelés előnyeiről. Óvodavezető 4. Az óvoda-iskola - A felzárkóztató foglalko- Az iskolai alsós átmenet nehézsé- zások megszervezése. munkaközösséggel geinek csökkentélegalább két alkase érdekében, az lommal történjen iskolai alsós munmegbeszélés ill. kaközösséggel - Az óvoda-iskola közötti szakmai értekeztörténő megbeszé- átmenetet támogató prog- let,melyről jegyzőlések szervezése ram elkészítése, alkalma- könyv készül. évente legalább 2 zása. alkalommal. A Roma Kisebbsé- Óvodavezető 5. Az esélyegyenlő- -A cigány felzárkóztató ség biztosítása program felülvizsgálata, gi Önkormányzat érdekében, évente szükség esetén annak javí- képviselőjével leg1 alkalommal tása. alább egy, lehetőközös megbeszélés ség szerint több a Roma Kisebbsé- -A megbeszélések megösszejövetel meggi Önkormányzat szervezése; tartása, melyről képviselőjével, igényeik felmérése, a jegyzőkönyv kémás kisebbségi feladatok meghatározása. szül. neveléssel foglalkozó óvodával a kistérségen belül. 6. Az integrált neve- - Elsősorban a HOP célki- Minden évben leg- Óvodavezető lésre való felké- tűzéseihez, azok megvaló- alább egy továbbszülés jegyében, sításához szükséges toképzés elvégzése az óvoda dolgozói vábbképzések kiválasztása, vagy tájékoztató évente legtámogatása. értekezlet szervealább egy továbbzése, az integráció képzésen (30 óra) - Szükség szerint más szak- jegyében.

150

Óvoda- peda- Beszélgetés, Évente Partneri igénygógusok, isko- kérdőív, interjú felmérési szalai alsós munbályzat kaközösség IMIP, jegyzőkönyv

Óvodavezető, Beszélgetés Roma Önk. képviselője

Évente Partneri igényfelmérési szabályzat MIP jegyzőkönyv


Kérdőív, inter- Évente Éves továbbjú, beszélgetés, képzési terv önértékelő beszélgetés MIP, humánerőforrás értékelésének rendje

ill. tájékoztató értekezleten vegyenek részt.

emberekkel(logopédus, gyógypedagógus stb.) való kapcsolat felvétele, illetve a folyamatos párbeszéd biztosítása. - Szülőkkel való partnerkapcsolatban a kölcsönös bizalomra való törekvés.

151

A megvalósítás során az óvodavezetőnek:  El kell érnie, hogy minden kollega őszintén elkötelezze magát az óvoda küldetése, jövőképe, üzletpolitikája, célkitűzései iránt.  Biztosítania kell, hogy mindenki saját teljesítőképességének, készségének, és tudásának megfelelően dolgozhasson, ha igényli képezhesse magát.  Kompetenciaelvű feladatleosztás + a folyamatos, élethosszig tartó tanulás biztosítása  A kollegáknak, a fenntartóval közösen, meg kell teremtenie a munkavégzéshez szükséges anyagok, információk elérhetőségét  A munkakapcsolatoknak továbbra is a kölcsönös bizalom elvén kell alapulniuk, erősíteni kell a hitet, hogy minden egyes dolgozó munkájára szükség van, bízik bennük, és ők is bízhatnak benne

Az óvoda minőségcéljai Óvoda minőségcéljai Egységes nevelési szemlélet kialakítása a teljes alkalmazotti közösség vonatkozásában

Teljesülési mutató Belső képzés értékelése Szakmai munkaközösségek, az ebben résztvevők száma Házi bemutatók, nevelési értekezletek száma Hatékony intézményi humánerőfor- Továbbképzési terv értékelése rás gazdálkodás Továbbképzések száma Gazdasági dolgozók képzése Technikai dolgozók képzése Szülőkkel való együttműködés fej- Szülői értekezletek száma, részvételi lesztése arány Fogadóórák látogatottsága Közös programok száma Családlátogatások száma Partnereink elégedettségének foko- Partneri mérések eredményei zása Intézkedési terv megvalósítása Az óvodák közti kapcsolat erősítése Közös szakmai napok Közös szakmai programok, képzések Közös rendezvények Az esélyegyenlőség biztosítása Esélyegyenlőségi terv működtetésének értékelése Gyermekvédelmi program működtetésének értékelése Tárgyi eszközök állományának foAlapítványi működés adatai lyamatos fejlesztése Sikeres pályázatok száma Szponzori támogatás

152

Határidő Évente

Évente

Évente

Eljárásrend szerint Évente Évente

Évente

22. A minőségi feltételek Tárgyi feltételek. A minőségi munkánknak, személy, tárgyi gazdasági feltételei vannak Intézményünk 16 tagóvodából áll. Óvodáink épületei jól szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét Igaz 1 óvoda épült igazán óvodának a többi épületet átalakították az óvodai elvárásoknak megfelelően épült. Folyamatos fejlesztésekkel, karbantartásokkal igyekszünk szinten tartani az állagukat Komfort fokozatuk megfelelőnek minősíthetők. A csoporttermek száma 41. Méretük-tágasságuk különböző, így a törvény által előírt létszámok változóak. A kiszolgáló helyiségek több esetben kicsik, zsúfoltak és elhelyezkedésük nem a legmegfelelőbb. A bútorok évenként javítottak, mert már igen régiek, cserére szorulnak. Az étkeztetéshez szükséges előkészítő konyhák átalakítása 2004.-es tanévben megvalósultak a 5 óvodánál Kiskőrösön a HACCP előírásainak megfelelőek.. A kistérségi óvodáknál a tálaló konyhák megfelelőek, de még nem alakították ki az uniós elvárásoknak megfelelően. Működtetésük viszont elfogadható állagú. Tornaszobával 4 óvoda rendelkezik. Óvodáink udvari lehetőségei jónak mondhatók, nagyságukat tekintve is különböző méretűek. A zöldterületek és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron is a gyermekek jó közérzetét. Környezetükhöz igazodó, természetes anyagokból készült ügyességet és mozgást fejlesztő játékszerekkel vannak felszerelve. Folyamatosan történik a korszerűségnek megfelelő átalakítások, melyeknél fontos szempont a balesetvédelmi előírások betartása. Az intézményünk a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A játéktevékenység eszközei A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére A csoportokban az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Költségvetésen kívüli összegből (pályázatok, szülői adományok, szponzori támogatások)pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. A tagóvodák célirányosan törekszenek az udvari sport és mozgásfejlesztő és csoportszobai eszközök beszerzésére. Az óvodai tanulás eszközei A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretből. A minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos.

153

Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat és eszközöket, amelyeket az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Mese és Szakkönyvellátottság. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően csoportonként minimális, ezt egészítik a gyermekek által óvodába hozott saját mesekönyvek. Költségvetésből kevés könyvet tudunk vásárolni, többnyire a saját könyveinket használjuk. Egyénileg készített különleges fejlesztési estközeink: 

bábok a mesékhez



mozgásfejlesztéshez készített udvari fajátékok, sportszerek

Eszközzel jól ellátott terület: a mozgás, mozgásos játékok. Eszközzel közepesen ellátott terület: a játék, ének-zene, kézimunka, külső világ megismeréséhez a munka és matematika jellegű tevékenységek. Programunk megvalósításához szükséges: a speciális fejlesztőjátékok további bővítése, valamint fejleszteni kell zenei kelléktárunkat, bővíteni kell a vizuális tevékenységhez szükséges anyagokat, valamint ki kell egészíteni audiovizuális eszközállományunkat. Tárgyi feltételek. Terület

Épület

Udvar

Eszközök

Fejlesztések

Árpád óvoda

Állaga jó

Jó

Zenei, vizuális

Tornaszoba fejlesztése.

játék eszközök

Nyílászárok cseréje

pótlása. Batthyány

Felújításra

óvoda

szorul

Jó

Zenei, vizuális,

Tálaló konyha felújítása

játék eszközök

HACCP rendszer kiépí-

pótlása.. .

tése, mellékhelységek felújítása

Erdőtelki

Felújításra

óvoda

szorul

Jó

Játék, vizuális

Egy csoportszoba kiala-

eszközök pótlása kítása, nyílászárók cseréje.

Mohácsi

Felújításra

Jó

Játék, vizuális

154

Külső tatarozás. Parkoló

óvoda

eszközök pótlá-

szorul

létesítése, bútor csere.

sa. Szűcsi óvoda

Állaga jó

Kicsi

Udvari és cso-

Tornaterem felújítása.

portszoba játék

Udvarbővítés Udvar biz-

beszerzése

tonságossá tétele új EU-s játékokkal

Thököly

Felújításra

óvoda

szorul

kicsi

Játékok, vizuális

Nyílászárok cseréje.

eszk.

Bejárati kapu cseréje Udvar biztonságossá tétele új EU-s játékokkal

Bócsa

Állaga jó

jó

óvoda



eszk.

HACCP rendszer kiépítése

Császártöltés

Állaga jó

Jó

óvoda



eszk

HACCP rendszer kiépítése, csoportszobák felújítása

Csengőd

Nem a legmeg- közepes


csoportszobák felújítása.

óvoda

felelőbb a két

eszk, bútorzat

Új óvoda kialakítása

külön álló épü-

felújítás

(pályázat útján) Udvar biztonságossá tétele új

let

EU-s játékokkal Fülöpszállás óvoda

Felújításra szorul

Imrehegy

Állaga jó

jó

közepes

óvoda

Udvari játékeszköz további cseréje Tornaeszközök Játékok, vizuális

Tető-, épület aljzat burkolatának-, tálaló konyha felújítása

eszk


Tetőjavítás, ablakcsere

HACCP rendszer Udvar biztonságossá tétele új EU-s játékokkal Kaskantyú

Állaga jó

közepes

óvoda Páhi óvoda

Állaga jó

jó


Udvar biztonságossá

eszk

tétele új EU-s játékokkal

Bútorzatvásárlás, Számítógép beszerzése,

155

Soltszentimre Állaga jó

jó

óvoda Tabdi

játékok

bútorzat cseréje


csoportszoba bővítése,

eszk Állaga jó

jó

óvoda


nyílászárók cseréje Tála-

eszk

ló konyha felújítása HACCP rendszer

Tázlár

Állaga jó

jó

óvoda


épület tejes elújítsa,

eszk,bútorzat


felújítás

HACCP rendszer

Valamennyi tagintézménynél szükséges az udvari fajátékok folyamatos cseréje, EU szabvány szerinti játékokra. A fejlesztő játékok beszerzése nevelő –oktató munka minőségi munka végzéséhez.

23. Biztonságos intézmény Cél: Olyan feltételek megteremtése, amely biztosítja az egészséges és biztonságos nevelés és munkavégzés feltételeit. A feltételek biztosítása mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fordít a szemléletformálásra, a prevenciós tevékenységekre. A veszélyforrások csökkentését és megelőzését az intézmény folyamatosan kezeli, a megelőzés érdekében együttműködik az érintett segítő partnerekkel. Az óvoda működési feltételeinek biztosításában prioritást élvez a rend, a tisztaság, a szociális blokkok higiéniai feltételeinek maximális teljesülése, a fertőző veszélyek elkerülése. A megfelelő munkakörülmények kialakítása, a munkahelyi rend megtartása minden munkatárs feladata és kötelezettsége. A biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit az intézmény mentálhigiénés vonatkozásban is kialakítjuk.. Hangsúlyt fektetünk a dolgozók és a társadalmi igényeknek megfelelően a szemléletformáló, prevenciós programokra. Igénybe vesszük a segítő partnerek hálózatát. Dokumentumok Egészséges és biztonságos munka-nevelés feltételeinek biztosítása Munkavédelmi szabályzat SZMSZ, munkaköri leírás

156

Házirend Tűzvédelmi és érintésvédelmi szabályzat Kockázatértékelési szabályzat Mentálhigiénés gondozás és prevenció Célja: Az óvoda gyermekeinek (általuk a családnak), felnőtteinek olyan egészséges környezet megteremtése, amely biztosítja a mentálhigiénés szemléletmód kialakulását, tudatosítását és a prevenciós tevékenységet. Olyan mentálhigiénés védőháló kialakítása, amely a lelki egészségvédelmet szolgálja és segíti felismerni a kedvezőtlen környezeti hatásokat, lelki problémákat és megfelelő eljárásokkal korrigálja azokat. Feladatok: A gyermekek (általuk a család) és az óvodai dolgozók fizikai, biztonsági, szociális, önérvényesítő és önmegvalósító szükségleteinek kielégítése. A prevenciós tevékenységek biztosítása, szervezése. A segítő hálózat kiépítése. Felülvizsgálat: az ellenőrzési, értékelési rendszer működtetésével Személyi feltételek.(szubjektív) Szakképzett pedagógusok,jól képzett,elkötelezett kisegítő személyzet nélkül nem lehet minőségi munkát végezni. A magas színvonal eléréséhez azonban a szakképzettségen túl az is fontos,hogy a minőség irányában elkötelezett legyen az óvoda nevelőtestülete és az őket segítő dolgozók. A személyi feltételek vizsgálatánál a végzettség a létszámadatok mellett a pszichés klímát is vizsgáljuk. A feltételekről kérdőíveket adtunk ki az érdekelteknek: szülők, pedagógusok, fenntartó, és valamennyi dolgozó részére. A vizsgálat kiterjed: 

A végzettségre



Az anyagi –erkölcsi megbecsülésre



A fluktuációra



A képzés –továbbképzésre



Az intézmény légkörére



A munkával kapcsolatos elkötelezettségre



A dolgozói megelégedettségre



A csoporton belüli kapcsolatokra



A csoporton belüli kommunikációra

157

Az elmúlt év tapasztalatai alapján a kiskőrösi és kistérségi óvodáknál a következő megállapítások születtek: Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Nevelőtestület

Tárgyi felszereltség

Pályázatok írása. Költségvetés

képzettsége

hiányossága

Bővítése lehetőség szerint

Tevékenységközpontúság

Roma gyermekek

Csoportlétszámok megfelelő elosztása

létszámeloszlása

roma gyermekek figyelembevételével.

Szlovák nyelv és kultúra

Gyermek létszám

Szlovák Önkormányzattal való szoros

ápolása

csökkenés

együttműködés

Differenciált nevelés

Szakember önálló-

Fejlesztőpedagógus,.pszichológus,

ságának biztosítása

logopédus, gyógytornász státusz biztosítása

Munkaközösségek

Költségvetési forrá-

Pályázatírás kiemelt helyen való sze-

sok csökkenése

repeltetése.

Változatos szabadidő prog-

Pályázati lehetősé-

Szülői és pedagógusi ötletesség, krea-

ramok

gek minimálisak

tivitás kiaknázása

Roma gyerekek felzárkózta-

Óvodák közti sze-

Roma Centrummal való együttműkö-

tása

mélyes kapcsolattar-

dés

tás Egészséges életmódra neve-

Folyamatos zöldség és gyümölcsnap-

lés

ok szervezése.

Környezeti nevelés

Ellenőrző munkával erősíteni a dokumentálás fontosságát

Óvodán kívüli fejlesztő

Gyermek létszám csökkenése esetén

programok-szakképzett

státusz biztosítása a feladatellátásra.

óvónőkkel Munkahelyi légkör

Információáramlás

Többféle variációs megoldás az in-

több csatornán

formáció pontos áramoltatására

Szülőkkel való kapcsolattar-

Mélyíteni és sok színesíteni a kapcso-

158

tás

latot

Erőforrások hatékonysága

Óvodákon belüli átcsoportosítások

Külső óvodai környezet esz-

További fejlesztése önerőből és költ-

tétikuma

ségvetésből

Gyermekvédelmi munka

Kiemelt helyen való szerepeltetése önálló státusz megoldásával

Környezeti nevelés

Ellenőrző munkával erősíteni a dokumentálást és kivitelezést

Óvodapedagógusaink olyan emberek, akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó és segítőkészséget előtérbe helyező gyermek szeretet jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült és innovációra törekvő. Jellemző rájuk az önképzés a továbbképzés a szaktudás megújítására való törekvés. Lehetőséget kap mindenki az önállóságra, kezdeményezésre. A különbözőségeket a másságot elfogadják, tiszteletben tartják. Az egyéni értékeket megerősítik. Minden tagóvoda és a bölcsőde helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszenek minél színesebbé, tartalmasabbá tenni óvodájuk profilját. Szakmai munkaközösségek működnek. Anyanyelvi, drámapedagógia és báb munkaközösség Vezetői munkaközösség Környezet és természetvédelmi munkaközösség Egészségvédelmi munkaközösség Minőségi team Gyermek tánc munkaközösség Elemző munkát végeznek, bemutatókat tartanak, és módszertani segítséget nyújtanak. Kiemelt munkát végeznek a mérések, ellenőrzések és értékelések folyamataiban. A minőségbiztosítás folyamatában a személyi feltételek vizsgálata kiterjed a pedagógus és kisegítő személyzetre. Alkalmazható módszereink: Kérdőívek,egyéni és csoportos beszélgetések,felmérések,adatelemzések

159

Fejlesztés várható iránya: Az éves vezető tervekben folyamatosan tervezzük a szükséges fejlesztéseket tárgyi,személyi vonatkozásban egyaránt Határidő: Évente egyszer az év elején felmérjük a tárgyi, személyi feltételeket. Hiányosságokat épület, berendezés, tárgyi eszközök és felszereltség vizsgálatnál megfogalmazzuk a feladatokat szükségességi sorrend alapján. A dolgozói létszám törvényi előírásoknak megfelelő vizsgálata is év elején történik. Továbbképzési terv vezető óvónő ellenőrzési,értékelési terveinek módosításával,új feladatok kidolgozásával. Felelős. Vezető, tagóvoda vezetők, minőségi csoportvezető.

24. Továbbképzési tervünk Minden óvodapedagógus kötelessége, hogy folyamatosan önképzéssel és rendszeres intézményi továbbképzéssel naprakész állapotban tartsa szakmai műveltségét. A továbbképzés kiterjed a pedagógiai munkát segítőkre is.(dajka, fűtő) Minden önképzés = továbbképzés Minden továbbképzés = önképzés Önképzés és Továbbképzési rendszerünk Önképzés

Továbbképzés Főiskola, egyetem Helyi óvodai munkaközösség Területi tanfolyamok Megyei, fővárosi Pedagógiai Intézet szervezett képzései.

A helyi továbbképzés szervezésekor elengedhetetlen, hogy a testület megismerje a programunk pedagógiáját, pszichológiai alapozottságát,cél és feladatrendszerét, tartalmát, nevelési kereteit,szervezetét,gyakorlati működését.

160

A helyi továbbképzéseinken aktívan részt kell venni mindenkinek. Fontosnak tartjuk, hogy az igényeket figyelembe vegyük és összevetve az intézmény érdekeivel szervezzük meg a folyamatot. A továbbképzés csak így érheti el célját,így növeli a neveltségi eredményeket,fokozzák a pedagógiai munka hatékonyságát. Megteremtjük a belső pedagógiai fejlesztés első számú bázisát – ezek lesznek az alkotó pedagógiai tevékenység ösztönző műhelyei. A helyi továbbképzések hatása: Pozitív információt továbbít a testület tagjairól 

Alakítja a résztvevőkben a segítőkészséget, szakmai igényességet,



kritikai érzéket, elemző készséget



Fejleszti az innovatív gondolkodást



Segíti a szakmai fejlesztés kollektív jellegét

Formái: 

Munkamegbeszélések



Team -ek



Beszélgető körök



Munkaközösségek



Nevelőtestületi értekezletek

Feltételek: 

A tagok motiváltsága



Szakmai érdek, önérdek, testületi érdek érvényestése



Változtatható programterv



Pedagógiai hasznosítás

Módszerek: Kereső, kutató, kísérletező magatartás 

Egyéni munka



Csoportos tevékenységek

Felelős: Munkaközösség vezetők, tagóvoda vezetők intézményvezető Intézményen kívül szervezett továbbképzések rendje: Ajánlások a jövő pedagógiai életét tekintve: Fejlesztő pedagógus,

161

Gyógypedagógus Drámapedagógus Kézműves tanfolyamok Vezetőképzés Szociálpedagógus képzés Szakgondozónői képzés Logopédiai képzés Gyermekvédelmi képzés Egészséges életmóddal kapcsolatos képzések Környezet képzés Informatikai képzés Angol német tanfolyam, Központi képzések folyamata: Kompetencia alapú óvodai nevelés Személyiségfejlesztő tréningek –mindenki részére több alkalom Egyéb egyéni igény szerinti , a testület teherbíró képességeinek függvényében 3,4 fő intézményi szinten. Óvodán belüli továbbképzések: Team alakítása-pedagógiai tervezés pontosításával. 

Munkaközösségek alakulása 3-4 évenkénti váltással



A pedagógiai munkaelemzés, bővítése, elméleti, gyakorlati gyűjtő munkával.



Beszélgető körök létrehozása:



Nevelési, egyéni problémák kezelésére.



Munkamegbeszélések



Napi információáramlás erősítése.

Alkalmazott módszerek: Előzetes felmérések. Határidők: Évente tanév kezdéskor Felelős: Vezető, tagóvoda vezetők, óvodapedagógusok.

162

25. Erőforrások biztosítása Humán erőforrás A dolgozók kiválasztása és betanítása Az alkalmazás törvényi hátterének betartásával, de egy egyedi elvárás lista figyelembevételével történik. A humán erőforrás fejlesztése: A továbbképzési terv mellett elengedhetetlen egy olyan rendszer működtetése, amellyel a munkahelyi klímát is fejlesztjük. .A szakmai önmegvalósításnak olyan motivációs bázisát építjük ki, amely minden dolgozóra vonatkozik. A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak továbbképzésére is alakítottunk ki egy rendszert. A belső továbbképzési rendszer megtervezése a tapasztalatcserétől a konkrét ismeret bővítéséig terjed. Óvodapedagógusok részére: Működő rendszerünk: Munkaközösségek éves munkaterv szerint koordinálnak. Magunk is szervezünk továbbképzéseket, nyílt napokat, bemutató foglalkozásokat. Részt veszünk körzeti, regionális országos konferenciákon, továbbképzéseken. Dajkák, technikai dolgozók: A dajka szakmai továbbképzése törvényi kötelezettség hiánya miatt nem működött, így intézményen belül önismereti tréninget,gyakorlati oktatást, tapasztalatcseréket szervezzünk. A HACCP rendszerrel is folyamatosan ismerkednek. Anyagi, technikai erőforrás: A minőségfejlesztés sikeres megvalósításához az intézmény teljes eszközrendszere rendelkezésre áll.(számítógépek, fax, fénymásoló, papír karton.). A folyamatos bővítésre karbantartásra szükségünk lesz. Számítógépek beszerzése a kapcsolattartás folyamatosságához és a naprakész feladatok megvalósításhoz elengedhetetlen . A kistérségi együttműködésnek ez lesz a jövő záloga. A humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése: A vezetői mérés értékelés csak egy része, elengedhetetlen hogy az intézmény elismerése is meg legyen ahhoz, hogy az önmegvalósítás motivációs bázisa működjön. Az anyagi elismerésre több lehetőséget kell biztosítanunk, hogy a pozitív hatása a legerősebb legye. Ennek hiányát az intézmény elismerő oklevelekkel, könyvjutalmakkal, is ösztönzi a dolgozókat. Az anyagi elismerés fontosságát erősíteni kell.

163

Az eredményes és hatékony team munka alapfeltételét, jellemzőit az alábbiakban látjuk: - közös célok és szándékok - erőforrások hatásos használata - kreativitás bátorítása - kölcsönös bizalom, elkötelezettség, konfliktus-megoldó légkör - vezetési feladatok megosztása - közös megegyezésen alapuló eszközrendszer Pedagógusok és dolgozók együttműködése Célja: Az óvodapedagógusok szakmai együttműködésének biztosítása. Az együttműködés fórumainak, gyakoriságának és értékelési rendjének kialakítása. Az együtt-

A résztve-

működés vők köre

Együttműködés Fóruma

Gyakorisága

rendjének ér-

Felelős

tékelése

színtere Negyedéves, féléves egyéni Egy csoCsoport

portban dol-

szinten

gozó óvodapedagógusok

fejlesztés terve-

Csoport-

zése, megbeszélése, szülői érte- Folyamatos kezletre közös

Önértékelés év

vezető

végén

óvodapedagógus

készülés, dajkával munkaegyeztetés

Tagóvodai Munka-

munka-

közösség közösségi

Munkaközösségi foglalkozások

Éves beszámoló MunkaköHavonta

tagok A tagóvodák

Az értékelési

Értékelő

egy-egy

Értékelő team

rendszer fo-

csoport

óvodapeda-

foglalkozások

lyamatleírása

gógusa

alapján

164

tanévnyitó -

zösség-

záró ért.

vezető

Júniusi nevelőtestületi értekez- Team vezető let

Csoport-

Tagóvodánként

vezetésért Megbízott

havonta

felelős

csoport-

pedagó-

vezetők

Értekezlet

szinten évente

gusok

Tanévnyitó -

Tagóvoda

záró értekezlet

vezetők

Tanévnyitó -

Int.

záró értekezlet

vez.hely.

egyszer

Tagóvoda Tagóvoda vezetők

Intézményi

vezetők

Vezetői értekez- Minden hónap let

első hétfője

Nevelőtestületi értekezletek, Óvoda-

óvodapedagógiai

Nevelő-

pedagógusok napok, szakmai

testület

Gazdasági

találkozások,

vezető

különböző rendezvények, ese-

Augusztus utolsó hete, február, június, március, alka-

Int.vez., Tanévnyitó záró ért.

int.vez.hely., tagóvoda vezetők

lomszerű

mények Felülvizsgálatért felelős az tagóvoda vezető: a 3 évenkénti önértékelés eredményei alapján.

26. Az intézmény helyzetének áttekintése Külső .belső vevők vagy partnerek azonosítása. A minőségbiztosítás a vonatkozó törvények alapján önkontroll. A helyzet elemzés során vizsgáljuk az óvodák tágabb és szűkebb környezetének hatásait, az intézmény külső, belső állapotát, a szervezeti, szakmai, pedagógiai helyzetét. Az óvoda dolgozóin kívül a szülők, nagyszülők, iskolai pedagógusok, szülői szervezetek, önkormányzat képviselőinek véleménye rávilágít olyan pontokra, melyen érdemes változtatni. A tevékenységközpontú óvodai nevelésben nagyobb hangsúlyt fektettünk a gyermeklétszámok alakulásának vizsgálatára. Kiemelt helyett foglal el az óvodát igénybevevő családok háttérvizsgálata, a hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése, a roma gyermekek felzárkóztatása a családok gazdasági, kulturális hátterének szokásainak és hagyományainak vizsgálata.. A helyzetelemzés természetesen kiterjed a társadalmi, gazdasági a környezet országos és helyi hatásaira, valamint az óvoda helyzetének jelen és jövőbeni irányaira.

165

A szülői kérdőívekben az óvodai nevelés célját, feladatát, módszerét nevelés tartalmát tűztük ki elemzés céljául. Az óvodák pozitív tulajdonságai: 

Gyermekközpontúság



Szülő pedagógus kapcsolat



Szakmai felkészültség



Családi kapcsolattartás



Óvoda felszereltsége



Óvodai program



Óvodák külső környezete



Óvodai étkeztetés

Az óvodák negatív tulajdonságai: 

A területi adottságok – (távolság az otthontól)



Csoport zsúfoltság (egy- két óvoda esetében)



Gyermek létszám csökkenés (kistérségi óvodáknál)



Tájékoztatás hiánya

A fenntartó elvárások: A fenntartók ismerik az óvodák munkáját. Elismeréssel vannak a nevelő-oktató munka belső illetve külső tartalmával. Az intézmény a vezető által közvetlen kapcsolatot tart az irányítással. Kiemelt pozitívumok:  Elégedettek az óvodák munkájával  Vannak személyes tapasztalatok is munkavégzésről  Az információ és kommunikáció megfelelő  Színvonalas munkavégzés folyik  Szakmai elképzeléseket jónak tartja, ismerik az óvoda pedagógiai programját. Változtatás szükségszerűsége:  Óvodák épületeinek külső változtatása (tatarozások)  bútorzat cseréje, javítása. Udvari játékok cseréje. Elvárásai a jövőt illetően:  Kistérségi óvodák helyzetének külső –belső állagának megóvása és a pedagógiai munka színvonalának megtartása..

166

Együttműködés a fenntartóval: A fenntartóval (kistérség) önkormányzatokkal való kapcsolat megteremtésében a kezdeményező szerep az intézményvezetőé. Együttműködés formái:  Az intézmény költségvetésének megbeszélése, felhasználásának ütemezése.  Tájékoztatás az óvodák munkájáról.  Meghívás az intézményben történő látogatásra Az iskolák igazgatóival és a nevelő testületekkel való együttműködés. Az óvodák munkájáról alkotott véleményük:  Pozitívan értékelték:  Gyermekek gondozását  Érzelmi nevelését  Társas kapcsolatok kialakítását  Értelmi képességek fejlesztését, iskolai életre felkészítést  Az óvodai légkört (megértő, szeretetteljes) Kapcsolattartás szempontjából kiemelték: Megfelelőnek ítélik, de szükséges lenne egymás véleményét többszöri alkalmakra terelni. Fejlesztésre váró feladatok: A beszédkészség megfelelő fejlesztése Írásos vélemény a gyermekek fejlettségéről. Összességében: elismeréssel nyilatkoztak a pedagógiai munkánkról, az iskolára felkészítő nevelési –oktatási munkánkról. Az iskolák szükségét látják az intézményekkel való kapcsolattartás bővítését. Minőségbiztosítási csoport véleménye: Nyitottak vagyunk az iskolák felé. Óvodáink nyílt napok keretében szívesen látják a leendő első osztályos nevelők érdeklődő szándékát. A szakszolgálatokkal való közös együttműködést erősíteni kell.. Alkalmazott módszereink: Kérdőívek, egyéni, csoportos megbeszélések, felmérések, adatelemzések Határidők: A kimenet oldalról 3 évenkénti felmérés 167

Vezető, tagóvoda vezető, óvodapedagógus, minőségi csoportvezető A különböző társintézményekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartás Az óvodákat érintő rendezvényekre meghívásokat elfogadjuk, és viszont meghívásokkal élünk. Kapcsolattartásunk formái: Az óvodai nevelés folyamatában kiemelt helyen szerepel a szülőkkel való kapcsolatunk. A szülői ház szerepe, helye a programunkban: Fontos nevelési színtér együttműködésében a már megszerzett értékek megőrzésére, annak tartalmi, formai gyarapítása Kapcsolatunk visszahat egymásra, ezért minőségében fejlődik. A nyitott nevelőtársi kapcsolatban az alábbi elvek kölcsönös érvényesítése szükséges. A óvoda életrendje – házi napirendje sugallja a nyitottságot. Őszinte érdeklődés, jó szándékú segítő készséget sugárzó egymásra figyelés Bizalom, tisztelet egymás munkája iránt. Az otthonról hozott szokásokra, hagyományokra továbbra is építeni kell Az eredményes nevelés érdekében a követelményeket, módszereket egyeztetni szükséges. Folyamatos kommunikáció és informálás kell. Feladataink: 

Tudatosodjon a nevelői közösségben, hogy felelősségünk nagy az általunk felvállalt pedagógiai értékek közvetítésében a gyermekek szülei felé



Igény szerint együttműködésünk tartalmi és formai gyarapítása, változtatása



A gyerekek egyéni fejlődéséről folyamatos konzultáció



Hiteles tájékoztatás, tapintat, előre mutató segítséggel.

Kapcsolattartás formái: 

Beíratás első személyes kapcsolat



Összevont és csoportos szülői értekezletek, egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai előadások



Családlátogatások-családi nevelés szokásainak megismerése



Egyéni beszélgetések



Nyitott óvoda-szülők részvétel az óvodai életben



Közös ünnepségek



Közös kirándulások

168



Kulturális rendezvények, közös programok, gyermek műsorok, sportvetélkedők

Városi Művelődési Központ: Gyermekszínház Gyermeknap Mozi látogatás Rendezvények szervezése, támogatása Városi Könyvtár: Könyvtárlátogatás Mese délelőtt Petőfi Emlékmúzeum: Kiállítás látogatás Szavalóverseny megszervezése Szlovák Tájház Kiállítás látogatás Hagyományőrzés Egészségügyi szervek: Évenkénti orvosi vizsgálat Szűrések több alkalommal Egészségügyi előadások Speciális Iskola: Továbbképzések Előadások Zeneiskola: Ünnepélyek, rendezvények látogatása Zene óvoda beindítása Vidéki óvodák: Rajz és szavaló versenyek megrendezése több alkalommal Nemzetiségi Szervezetek: Szlovák, német Kisebbségi Önkormányzat Szlovák, német kultúra ápolása Közös programok szervezése Cigány kisebbségi Roma Centrum: Folyamatos háttér megismerés 169

Szociokultúra fejlesztése közösen Speciális fejlesztési program megismertetése közös követelmények támasztásával. Humán szolgáltató: A hátrányos családok közös támogatása Időseknek műsoros rendezvény szerezése Eset megbeszélések (gyermekvédelmi felelősök) A vállalkozói szféra is bekerül a kapcsolatunk körébe, hiszen sok-sok szponzori feladatot látnak el kérésre, mely az óvodák munkáját tartalmasabbá teszi. Fejlesztések várható iránya: A nevelési programunk alapján évenkénti tervezéssel jelenik meg a szükséges kapcsolattartás egy-egy területe. Írásos dokumentumokban, csoportnaplókban és éves vezetői munkatervben tervezendők a feladatok. A jó kapcsolat fenntartása mindenki számára kötelező érvényű, fontos az új kapcsolatok bővítése. Határidő: Folyamatos Felelős: Minden dolgozó Melléklet: Partnerazonosító lap 11. számú mellékelt A külső –belső vevők igényeinek értelmezése, elemzése, rangsorolása. Az óvoda működésében az érdekelt felek által megfogalmazott igényeknek meghatározó szerepe van. Az óvoda nem vállalhatja át, nem helyettesítheti a családi nevelést, csak kiegészítheti. Ebből következik az óvodai nevelés és az óvoda által nyújtott szolgáltatás a család igényeinek figyelembevételével valósul meg. Az igényeknél nagyon fontos elv –tudnunk kell, vagyunk képesek a minőség érdekében megvalósítani. Ezért szükséges a rangsorolás. A partneri igények hosszútávon változnak a környezet, az embere szemlélete, igénye, véleménye is változik ezzel együtt a pedagógiai elmélet és gyakorlat is. Az igényeket folyamatosan összegyűjtjük és rangsort készítünk minden évben. Kiemelt célunkat tesszük az elvégzendő feladatok elejére 

Gyermekközpontúság 170



Tevékenységközpontúság (játékosság)



Gyermeki önállóság



Öntevékenység



Kommunikáció



Társas kapcsolatok fejlesztése



A realitást fontosnak tarjuk, mert a megvalósítható célok hoznak számunkra eredményeket.



A rangsorral kialakítottuk a helyi minőségfogalmat, mely a felmérések eredményeként alakult ki.



A helyi minőség fogalom olyan kompromisszum eredménye, ami tükröző az intézménnyel szembeni elvárásokat.

27. Intézményünknek a meghatározott és elfogadott értékei 

Gyermekközpontúság



Nevelésközpontúság



Családokkal való nyitott és szoros együttműködés



Életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás



Differenciált nevelés, fejlesztés



Játék kiemelt szerepe



Tevékenységekre épülő nevelési-tanulási folyamatok



A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése



Érzelmi alapon nyugvó óvodai , bölcsődei élet megszervezése



A magyar nyelv tisztelete (irodalmi élmények biztosítása)



Esztétikus, harmonikus, tiszta környezet biztosítása



Gyermekek gondozásának színvonalas megvalósítása



Pedagógusok önállóságának biztosítása

Speciális alapértékeink: 

Tevékenység központúság



Kommunikáció kiemelése



Egészséges életmódra nevelés



Környezet és természetvédelmi nevelés biztosítása

171



Együttműködési képesség fejlesztése



Néphagyományőrzés



Hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtése



Nemzetiségi hagyományok, kultúra továbbítása



A helyi környezeti értékek, hagyományok megismertetése



Az érésen alapuló fejlődés, fejlesztés biztosítása



Gyermekvédelem

Ezek az értékek több évre szóló feladatokat jelentenek, melyek folyamatosan épülnek be a napi tevékenységekbe. Alkalmazott módszerek: Információgyűjtés, kérdőívek, jegyzőkönyvek, felmérések, táblázatok Fejlesztés várható irányai A helyi program felülvizsgálatával egy időben történik (5 év). Határidő: Évente egyszer összegyűjtött az igényeket tartalmazó kérdőívek alapján. Felelős: vezető, tagóvoda vezetők, nevelőtestület

172

Partner

Rendszeresség

Mérési

Lépés

Érintettek

Informáltak

Felelősök

eszköz Gyermek

félévente

megfigyelés

rendje 1. tájékoztatás

gyermek

2. vizsgálat

Óvónő,

óvónők

szülő

5 éven-

3. megszervezés leSzülő

Igazgató

évente

2 évente

kérdőív

kérdőív

bonyolítás

te szülők

Tagóvoda vezető,

4 éven-

4. feldolgozás

óvónő,

te

5. elektronikus fel-

minőségi csoport

dolgozás

igazgató

Nevelőtestület

Nevelőtestület.

6. tájékoztatás Tagóvoda veze-

2 évente

kérdőív

tők Óvodapedagógus

2 évente

Frissítés

7. újabb cél megjelölés

Tagóvoda veze-

Nevelőtestület

tők

kérdőív

óvodapedagógus

óvodapedagógus

Minőségbiztosítási.

4 éven-

team

te

Minőségbiztosítási

4 éven-

team

te

Tagóvoda vezetők.

4 éven-

Minőségbiztosítási

te

team Dajka

2 évente

kérdőív

dajka

dajka

Tagóvoda vezetők

4 éven-

.minőségbiztosítási

te

team Egyéb munkatár-

2 évente

kérdőív

sak

173

Adminisztrátor,

Adminisztrátor,

Tagóvoda vezetők,

4 éven-

fűtőkarbantartó,

fűtőkarbantartó,

minőségb. team

te

Partner

Rendszeresség

Mérési

Lépés

Érintettek

Informáltak

Felelősök

eszköz Fenntartó

Iskola

Művelődési Ház

2 évente

2 évente

2 évente

kérdőív

kérdőív

kérdőív

rendje 1. tájékoztatás

Polgármester,

Teljes alkalma-

Igazgató,

2. vizsgálat

osztályvezető

zotti kör

minőségb. team

3. megszerve-

Igazgató, taní-

nevelőtestület

Igazgató,

zés lebonyolí-

tónők

tás

igazgató

2 évente

kérdőív

nevelőtestület

2 évente

kérdőív

Egészségügy(orvos, vé-

2 évente

kérdőív

Igazgató

kus feldolgo-

dőnő) Szlovák Önkormányzat

nevelőtestület

4 évente

Igazgató,

4 évente

vezető

nevelőtestület

Igazgató

4 évente

Orvos védőnő

nevelőtestület

Igazgató,

4 évente

minőségb. team

megjelölés 2 évente

Igazgató,

Minőségb. team

6. tájékoztatás 7. újabb cél

4 évente

minőségb. team

5. elektronizás

Nevelési Tanácsadó

4 évente

Minőségb. team

4. feldolgozás Könyvtár

Frissítés

kérdőív

elnök

nevelőtestület

Igazgató,

4 évente

Minőségbiztosítási team Roma Centrum

2 évente

kérdőív

elnök

174

nevelőtestület

Igazgató

4 évente

28. Az intézmény működési rendje A vezető alapvető célja intézményének optimális működését és fejlesztését egyaránt biztosítani. A minőséget javító munka abból következik, hogy a vezető elkötelezettje legyen a felvállalt feladatok maradéktalanul való megvalósításának. A vezető munkáját az elhívatottság, az innováció, a kommunikáció, a tudatos felelősségteljes munka jellemezze. Intézményünk vezető testülete elhivatott hivatástudattal rendelkezve irányít és munkálkodik, szem előtt tartva a gyermekek, szülők, dolgozók, fenntartók érdekeit. Az intézmény működésében a dolgozónő munka önállóságát saját döntési hatáskörét a feladatok minőségi elvégzésében előnyt jelent. Az intézmény minőségi munkájához szorosan kapcsolódik, és nem hiányozhat a megfelelő dokumentáció határidőre való elkészítése sem. A dokumentációk segítségével követjük a minőségi fejlődés egy-egy folyamatát. Az intézményben folyó munka egészét két szinten szabályozza a dokumentáció: Működést szabályzó dokumentációk Pedagógiai munkát szabályzó dokumentációk. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák Működést szabályozó dokumentumok

Dokumentumok

Felülvizsgálat

Felelős

Hol található?

Intézményvezető

SZMSZ mellékle-

ideje Alapító Okirat

évente

te Igazgatói iroda SZMSZ

Jogszabály

Vezető helyettes

Igazgatói iroda Nevelőtestületi

szerint

szoba Adatszolgáltatás (statisztika)

évente

Intézményvezető, vez, helyettes

175

Igazgatói iroda

Törzskönyv

évente

Tagóvoda vezetők

Óvodák vezetői iroda

Tanügy-igazgatási nyilvántar-

Évente

Tagóvoda vezetők

tások, előjegyzési naplók, fel-

Vezetői iroda, óvodai csoportok

vételi mulasztási naplók Tankötelezettség, szakszolgála-

évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

Munka-tűz és balesetvédelmi

Jogszabály

Tagóvoda vezető

Tagóvoda vezetői

szabályzat

szerint

HACCP élelmezés biztonság

évente

ti és óvodai szakvélemények

Gazdálkodással kapcsolatos

iroda

Tagóvoda vezetők,

Tagóvoda vezetői

dajkák

iroda

évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

szabályzók Munkaügyi dokumentumok

Az óvodai nevelőmunkát segítő dokumentumok Dokumentumok

Felülvizsgálat

Felelős

tó?

ideje Helyi Nevelési Program

Hol találha-

4 évente

Intézményvezető

Óvodai csoportok

Továbbképzési elvek, beiskolázási

5 évente

Vezető helyettes

Terv Minőségirányítási Program

Vezetői iroda

5 évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

Pedagógiai dokumentumok

évente

(csoport naplók,

Intézményvezető tag-

Óvodai cso-

óvoda vezetők

portok

intézményvetető

Vezetői iro-

gyermek fejlődési naplók ,nevelési fejlesztési tervek Óvodavezetés és a nevelőtestület

évente

által meghatározott dokumentu-

da

176

mok (jegyzőkönyvek, munkaközösségi tervek vezetői tervek , értékelések) Intézményi tervek, beszámolók

Évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

Alapvető általános dokumentumok  Alapító Okirat  SZMSZ  Házirend  Alapvető szakmai dokumentumok  Intézményi ügyintézési dokumentumok  Munkaügyi dokumentumok  Gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok  Kockázatértékelési szabályzat Munkavégzéshez kapcsolódó dokumentumok:  Munkaköri leírás  Munkarend  Jelenléti ív,  Munkaidő nyilvántartás  Munkabeosztás A pedagógiai munkát szabályozó dokumentumok:  Csoportnapló  Felvételi mulasztási napló  Gyermekekről vezetett személyiség naplók,fejlődési naplók  Étkezés nyilvántartás  Gyermekvédelmi munkaterv  Felmérőlapok  Egyéni fejlesztő programok  Statisztikai kimutatások

177

A csoportnapló és annak mellékletei, elfogadott dokumentációi:  Adatlapok, személyiséglapok,  anamnézis,  családlátogatási feljegyzések  Feladatlapok  Gyermekrajzok  Egyéni fejlesztő feladatsorok  Mérőlapok, kérdőívek A csoportnaplót teljes egészében minőségi dokumentumnak tartjuk melyben megjelennek:  Nevelési tanulási tervek  Negyed és félévi értékelések  Feljegyzések csoport munkáról  Egyéni fejlesztő programok  Szervezési programok Az óvodába lépés feltételei: Az óvodába lépés feltétele a szülőre, fenntartóra, a szakmára egyaránt fontos információk. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. szülő gyermeke óvodai felvételét bármikor kérheti Az újonnan érkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben szeptember 1.-én történik. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezető dönt. Az óvodai szervezett jelentkezés rendjét évente a kiadott rendelkezések a helyi sajátosságok tartalmazzák. A jelentkezés idejéről, módjáról, a szükséges okmányokról az értesítést a város jegyzője illetve az intézményvezetője írhat ki. Az iskolakezdés előtt egy évvel minden 5. életévét betöltő gyermeknek kötelező az óvodába járás. Beíratáskor a szülő gyermekével együtt keresik fel a számukra és területileg kedvezőbb óvodát. A túljelentkezések esetén körzet határok szerint szükséges a gyermekek felvétele a csoport számok törvényi előírása alapján (csoport létszám maximum 25 fő).

178

Az iskolába lépés feltételei: Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény. A KT.18.§ (5.bek) szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született és a nevelési tanácsadó illetve a szakértői bizottság javasolta. Beiskolázáshoz szükséges adminisztratív, formai feltételek: Ha a gyermek nem járt óvodai felkészítő foglalkozásokra, a nevelési tanácsadótól kell írásos dokumentumot kérni a gyermek fejlettségi állapotáról. - A testi érzékszervi értelmi, beszéd továbbá fogyatékossággal rendelkező gyermek esetében a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság véleménye alapján kell eldönteni, hol kezdheti el a gyermek a tanulmányait. A gyermek érettségének jellemzői: Megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot Beszédkészség Akaratlagos figyelem Megbízható emlékezet Gondolkodás fejlettsége Munkára érettség Szociális magatartás fejlettsége Tanuláshoz szükséges tapasztalatok, alapismeretek, gyakorlati készségek és kitartó figyelem. A pedagógia munka minőségének záró dokumentuma az iskolaérettségi vizsgálatok összesítő adatai. Ez a kimenet mérés ad útmutatást az iskolára felkészült gyermekek továbbhaladásáról. Az eredmények tudatában az óvónő, a szülői illetve szakértői vélemények alapján állítjuk ki a gyermekekről az ÓVODAI SZAKVÉLEMÉNYT az iskolai élet megkezdéséről. Alkalmazott módszerek: Feladatlapok, elemzések, megfigyelése, értékelések Szülőkkel való megbeszélések Fejlesztés várható iránya: A feladatok nehézségi fokozat alapján történő megtervezése és folyamatos fejlesztések

179

Határidő: Folyamatos egész évi havi lebontású tervezés. Minden év március –április hónapban iskolaérettségi felmérés Felelős Csoportvezető óvónő Mellékletek Feladatlapok a mérések elvégzéséhet 12. számú melléklet. Az intézmény gazdálkodása és annak ellenőrzés, értékelése Az intézményi gazdálkodás éves költségvetés alapján történik, melyet a adatok egyeztetése után jóváhagy az önkormányzat képviselő testülete. Az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Intézményünk kapcsolódási szervezete a Városi Gazdasági Hivatal, mely felügyeli és végzi a könyvelési é pénzügyi keretek jogi vonatkozásban való felhasználását. A munkamegosztás fellelőség vállalás együttes feladat. Szabályozási dokumentumok: Éves költségvetés Munkaköri leírás Intézmény házirendje Személyi anyagok nyilvántartása Havi jelentési kötelezettség Baleseti nyilvántartás Iratkezelés Közalkalmazotti szabályzat Munka és tűzvédelmi szabályzat Leltározási és selejtezési szabályzat A gazdálkodással összefüggő szabályok munkafolyamatok nyilvántartása 

Élelmezési nyilvántartás



Pénztárkezelés, ellátmány elszámolás

Óvodai szervezési feladatok ellenőrzése Kirándulások megfelelő ütemezése Helyettesítések, túlórák vezetése Ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos ellenőrzések. Ünnepségek levezetése 180

Munkaértekezletek, tanévnyitók, tanévzárók jegyzőkönyvei Elemzés, értékelési feladatok Statisztika Napi, heti tervek Munkabeosztások Pénzkezelés ellenőrzése, elemzése Ellátmányok felhasználása, takarékosság Bevételi, pályázati pénzek megfelelő felhasználása Készletek nyilvántartásának vezetése. Az intézményi beruházások, felújítások Vizsgáljuk, tervezzük: Tárgyi eszközeink beszerzését A jóváhagyott beruházások, javítások menetét Állagvédelmet Az amortizáció mértékét Szabad kapacitások hasznosítását (bérbeadást) Tárgyi eszközök javítását, tervszerű karbantartását. A gyere élelmezéssel kapcsolatos feladataink: Az élelmiszerek mennyiségi, minőségi megfelelése Étlap összeállítás Adagok pontossága Konyhai tisztaság, HACCP rendszabályok betartása Étkezési díjak naprakész befizetése Gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek nyilvántartása. Mindezek a feladatok nagyfokú odafigyelést, rendszerszemléletet, költséghatékonyságot, takarékosságot igényelnek. Az óvodák eszköz és felszerelési jegyzékben foglalt ütemterv elkészült az önkormányzat részéről, mely tervezési lehetőséget biztosít az intézmény számára. Fejlesztés várható iránya: Az éves vezető munkaterv alapján megfontolt tervezéssel végezzük a feladatokat. Rangsort készítünk az elvégezendő munkálatokról. Fontossági sorrendet állítunk.

181

Határidő: Minden költségvetési év március hónapja. Felelős Vezető, tagóvoda vezetők, bölcsődevezető, gazdasági vezető

29. A működést szabályozó folyamatok tervezés, ellenőrzés, értékelés TERVEZÉS A tervezés fontos mert alapot ad a belső munkának,vizsgálatnak,információt a külső szakembereknek,szülőknek . Célunk: olyan tervezési rendszer kidolgozása, a mely biztosítja az intézményben a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes munkavégzést, működést. Intézményünkben a tervezés az óvoda, mint szervezet működésének minden aspektusára kiterjed. A pedagógiai tevékenységeket, a tanügyigazgatásra, a munkáltatásra, a gazdálkodásra. - Tervezzük, hogy mit szándékozunk csinálni a cél érdekében. - Megvalósítjuk a leírtakat az alkalmazottakkal. - Ellenőrizzük, amit elvégeztünk, mérjük, értékeljük és dokumentáljuk. - Korrekciót készítünk a hibák javítására.

Stratégiai tervezés Rövid távú stratégiai tervek: - elősegíteni, hogy a gyermekeknek minél több lehetőség nyíljon élményszerzésre, a közös tevékenységekre. - a nevelés keretein belül nagyobb figyelmet fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére, valamint a hátrányos helyzetű gyermekekkel való differenciált foglalkozásra. - munkatársakkal elfogadtatni a partnerközpontú gondolkodást, partnerazonosítást. - kommunikációs rendszer kiépítése, továbbképzés, tájékoztatás. Középtávú stratégiai tervek: - helyi programra épülő egyéni arculat tükröződése a gyakorlatban. - a család és óvoda törekedjen együttműködésre, összhang kialakításra, egymást segítsék a nevelésben. - felelősök, hatáskörök pontos meghatározása, munkaköri leírások betartatása.

182

- optimális erőforrások biztosítása, tárgyi felszereltség javítása, források bevonása, pályázat írások fontossága. - dokumentációk helyes kezelése. - humán erőforrás, szervezeti kultúra fejlesztése. Hosszú távú stratégiai tervek: - teljes körű óvodáztatás, - egészséges óvodai környezet biztosítása - stabilitás - folyamatszabályozás - mérés, ellenőrzés, értékelés. Az intézmény hosszú távú tervezési folyamatai:

Dokumentumok

Módszer

Időkeret

Felelős

HOP

Dokumentumelemzés

4 évente

Intézményvezető Minőségbiz. team

Team munka

nevelőtestület MIP

Dokumentumelemzés

4 évente

Intézményvezető Minőségbiz. team

Team munka

SZMSZ

Dokumentumelemzés

évente

Intézményvezető

Házirend

Dokumentumelemzés

4 évente

Intézményvezető Tagóvoda vezetők

Intézményvezető pályázat

Tájékoztatás

5 évente

Intézményvezető

Beiskolázási terv

Megbeszélés, egyeztetés

évente

Tagóvoda vezetők Nagycsoportos óvónők

Továbbképzési terv

Megbeszélés, egyeztetés

5 évente

Intézményvezető

Munkavédelmi

Dokumentumelemzés

évente

Intézményvezető

és tűzvédelmi szabályzat

183

Közalkalmazotti szabályzat

Dokumentumelemzés

évente

Közalkalmazotti tanács

Éves munkaterv A stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok,felelősök,elvárt eredmények meghatározásával.(Minden év augusztusában készül el) Kötelező tartalmi elemeit az óvodák működéséről szóló 11/1994 (VI.08.) MKM rendelet határozza meg. Elkészítője: vezető Hatóköre: nevelőtestület Határideje: minden év augusztus 31. Munkaterv tartalma: 1. Az elmúlt év értékelése, hasznosítható tapasztalatai 2. Pedagógiai terv az adott nevelési évre. - főbb célkitűzések - kiemelt feladatok - nevelőtestületi értekezletek - személyi feltételek, képzések - kapcsolataink - ünnepeink - gyermekvédelem - munkaközösségek terve 3. Működési terv 4. Ellenőrzési terv 5. Fejlesztési terv

184

Az éves munkaterv készítésének szabályozása

Lépések

Határidő

Módszer

Eszköz

Résztvevő

Felelős

Tanév céljainak

Július 20

Dokumentum,

Előző

vezetés

Int.vez.

elemzés

Tanév

Vezetés,

Int.vez

Munk.vez.

Tagóv.vez.

Nevelőtest.

Int.vez.

Munka-

Munka-

közösség

Közösség

meghatározása

értékelés Javaslatok

Július20

összegyűjtése Éves feladatok

Dokumentum

HNP

elemzés Július 20

megbeszélés

Céllista

megfogalmazása Munkaközösségi

javaslat Július 20

Megbeszélés,

Tervek

Egyeztetés,

elkészítése

döntés

A gyermekvéde-

Július 20.

lem éves megha-

javaslatok

vezető

Dokumentumok,

HNP

elemzés

tározása

Tagóvodák

Tagóvoda veze-

gyermekvédelmi

tő

felelősei

A minőségfejlesz-

Augusztus

Megbeszélés vi-

Javaslatok

tési és az intéz-

20.

ta,dokumentumok

elemzések

elemzése

írásban

Döntés

Erőforrás

ményi munkaterv

vezetőség

Intézményvezető

vezetőség

Intézményvezető

Tagóvodák

Nevelőtestület

Tagóvoda veze-

javaslatai

Tagóvoda veze-

tők

összeállítása A feladatokhoz

Augusztus

idő és erőforrás

20.

felülvizsgálat

tervezése,felelős kijelölése A rendezvényterv

Augusztus

elkészítése

20.

Team munka

tők Az ellenőrzési

Augusztus

terv elkészítése

20.

Az éves munka-

Augusztus

vezetőség

MIP

kifüggesztése

Éves munka-

185

Tagóvoda veze-

Tagóvoda veze-

tők

tők

Intézményvezető

Intézményvezető

Tagóvoda veze-

Intézmény vezet

terv megismerte-

tők

29.

terv

Megküldése a

Szeptember

Éves munka-

Intézmény

fenntartóhoz

10.

terv

vezető

tése, véleményeztetése

Rövid távú tervezés –éves munkaterv alapján Célja: az éves munkaterv alapján a csoportban történő nevelő –oktató munka feladatainak meghatározása,a gyermekek életkori sajátosságainak és az egyéni fejlettségi szintjének megfelelően. (Csoportnaplóban és egyéni fejlődési naplóban rögzíteni. Dokumentumok

Határidő

Módszer

Felelős

Nevelési terv

félévente

Megfigyelés,

Csoportvezető

helyzetfelmérés

óvónő

Anyaggyűjtés, felké-

Csoportvezető

szülés

óvónő

Családlátogatás,

Csoportvezető

egyéni beszélgetés,

óvónő

Ütemterv

Anamnézis

Havi, heti

Óvodába lépéskor

Kérdőív, csoport elosztás Képességszint felmérő

félévente

lapok, felmérés

Megfigyelés,

Csoportvezető

Beszélgetés, összeg-

óvónő

zés Gyermekmunkánk

Megfigyelés, elemzés

folyamatos

Csoportvezető óvónő

Iskolaérettségi vizsgálat

Nagycsoport második fele (február, március)

186

Képességmérő lapok

Csoportvezető óvónő

30. Az intézmény működésének tervezési rendszere A pedagógiai munka szabályozása

A szervezeti működés szabályozása

Nevelési Program SZMSZ

Minőségirányítási Program

Munkáltatói feladatok

Gazdálkodási feladatok

Munkavédelmi szabályzat

Költségvetés tervezése

HACCP

Egyéb gazdálkodási

Tűzvédelmi szabályzat

tervek

Teljesítményértékelési szabályzat

Vezetői Pályázat

Selejtezési és leltározási szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Továbbképzési program Gyermekvédelmi munkaterv Munkaközösségi munkaterv Továbbképzési Terv

Gyermekcsoportok tervező munkája Belső ellenőrzés

Az intézményi önértékelés

Fenntartói ellenőrzések

187

31. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés Az éves pedagógiai munka tervezési rendszere Területei

Tervezés

Tervezés

Tervezés

módja

helye

időszaka

Egészséges életmód

Az ONP és a „Százszorszép”

Csoportnapló

félévente

Érzelmi nevelés és szo-

helyi program alapján törté-

N

cializáció

nik csoportra szabottan .

E

Értelmi nevelés Csoportnapló

Időszakosan

V E

Napirend, heti rend

L É S Szervezési feladatok

Rugalmasan,megfelelő,tág időkeretek megjelölésével, a

(nevelési

komplexitás figyelembe véte-

évre és nyári

lével.

időszakra)

Aktualitásnak megfelelően

Csoportnapló

Havi lebontásban

T A N U L Á S

Játék

Csoportonként éves ciklu-

Külön dosz-

Éves terv:

Mese-vers

sokban, feladatrendszer cél

szié

havi lebon-

Ének-zene

és anyagok megjelölésével

tásban

Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny

Gyermeki érdeklődésre épít-

megismerése

ve, komplexen,éves tervből

Mozgás

kiemelve,az aktualitásokat is

Környezet téri formai

Csoportnapló

Heti/napi terv.

figyelembe véve.

viszonyai(matematika)

A gyermek csoportok egy nevelési évre szóló tervét a csoportok óvodapedagógusai készítik el. Az óvodapedagógusok együttműködése a tervkészítés kritériuma, tekintettel arra, hogy a csoportban dolgozók együtt felelnek a megvalósításáért.

188

A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez igazodva csoportra szabottan tervezzük meg. Az értékelés a kitűzött célok, sikerkritériumok és az elért eredmények összevetésével történik. A gyermekek egyéni fejlesztésének terve és értékelése, fejlődési ütemük, képességeik aktuális szintjének nyomon követése érdekében történik.

32. Az intézmény kommunikációja Információáramlás Tartalma

formája

módszer

határidő

felelős

Pedagógiai, tanügy-

Szóbeli-írásbeli

E-mail,

A feladat

Feladattól

igazgatási,

tájékoztatás,

Élő telefonos,

elvégzéséhez

függően:

munkaügyi, gazdasá-

értekezlet, kör-

Postai utón,

a lehetőség

vezetők,

gi,

levél,

Hirdetőtáblán,

szerinti

óvónők,

szervezési

feljegyzés, be-

Faliújságon

legtöbb idő

Szülők, egyéb

feladatok ismertetése,

számoló,

kihelyezett

biztosítása

dolgozók.

visszacsatolása,

konzultáció,

dokumentáció eljutta-

hírlevél

tása.

33. Ellenőrzés-értékelés A vezetői ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés napjainkban új filozófiai alapokon áll, a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: – szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése 189

– gazdálkodás ellenőrzése – munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés – tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A pedagógiai ellenőrzések változatos módszerekkel történnek. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés, interjú, ankét.). A vezető ellenőrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermek és a csoport fejlődését, a pedagógiai feladatok megvalósulását. Kiemelt helyen szerepel a nevelési programban a gyermekek fejlesztésének és fejlődésének ellenőrzése (Fejlődés várható eredménye óvodáskor végén), a megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése. A pedagógiai belső ellenőrzés célja: – a tervezett feladatok kellő időben, és megfelelő minőségben történő megvalósulása, – megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése – a tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal, – a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés, – visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról, – a vezető tervező munkájának segítése. Belső ellenőrzési tervben határozzuk meg, és hozzuk nyilvánosságra: – az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. (ennek keretében a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során a vezető vizsgálni kíván) – a vezető mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni, – mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és – hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat. – az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit. A belső ellenőrzés, értékelés, mérés három területre irányul: – az intézmény dolgozóira – a gyermekek fejlődésének nyomon követésére – pedagógiai program megvalósítására

190

Az ellenőrzés és értékelés lehetséges formái Ellenőrzés és érté- Ellenőrzés és kelés formája

Az ellenőrzésre és

Ellenőrzést,

értékelés tárgya, tar- értékelésre jogosult

értékelést

talma

megrendelő

törvényességi

fenntartó

szakmai-pedagógiai

fenntartó-szakértő ÁNTSZ

Külső

szakhatósági

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Számvevőszék intézményvezető, vezető-helyettes, telep-

szakmai-pedagógiai

helyvezető-helyettes, munkaközösségvezető, pedagógusok szakértő,

Belső

oktatási miniszter fenntartó jegyző kisebbségi önkormányzat intézményvezető pedagógusok szülők

- törvényességi - munkáltatói

intézményvezető,

- gazdálkodási

vezető-helyettes

- tanügy-igazgatási

Az ellenőrzés irányultsága szerint: Megelőző: a feladatok, tevékenységek, munkafolyamatok megtervezését közvetlenül követően,arra irányulva,hogy tisztázott-e a feladat,biztosítottal-e a feltételek. Folyamatos: a végrehajtás során történik, célja a részfeladatok teljesítésének kontrollálása. Ez a tevékenység esetleg lehetőséget ad a módosításokra. Utólagos: a végrehajtás után esedékes a hatékonyság, a teljesítmény mennyiségi, minőségi mutatóit vizsgálni. Az aktuális folyamat eredményességét már nem befolyásolja. Meghatározza a tevékenység reális értékelését, a következő célok kitűzését, feladatok meghatározását. Terjedelem szerint: általános és speciális. Általános az intézmény (tagóvoda) egészét érinti. Speciális ha egy területre vonatkozik(egészségnevelés). Az ellenőrzés lehet tervezett és ütemezett-ellenőrzési terv szerint, mely a z éves munkatervben található. 191

Rendkívüli ellenőrzés: Erről az intézményvezető dönt. Kezdeményezheti: tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség vezető, szülői munkaközösség vezető Határidők: Minden évben munkaterv alapján Alkalmazott módszerek: Megfigyelés, vizsgálat, mérés, dokumentum, kérdőív Felelős: Vezető, tagóvoda vezető, munkaközösség vezető

192

Belső ellenőrzési terv AZ ELLENŐRZÉS

IX

X

XI

XII

I

II

III

IV

V

VI VII VIII

TERÜLETEI PEDAGÓGIAI, TANÜGY-IGAZGATÁSI Naplók ellenőrzése

V

Mulasztási naplók ellen-

V

M

V

M

V

V

őrzése Statisztika

V

Ünnepek, hagyományok Tematikus (nevelési te-

TVM TVM V TVM TVM V TVM V V

V

M

V

M

VM

V

VM

V

M

rületek) Kirándulás

TVM

Szülői értekezlet

TVM V

Kapcsolattartás

M

TVM TV TVM

V

TVM V

M

M

V

MUNKÁLTATÓI FELADATOK Új dolgozók segítése

TV

V TVM

Átruházott jogkörök

M

M

V

V

Munkaidő betartása

V

V TVM V

V

Technikai dolgozók

V

V TVM V

V

TVM V TV

V

V

TV

V

V

TV

V TVM V

V

TV

TV

GV

munkavégzése GAZDÁLKODÁS Takarékos gazdálkodás

V

Beszerzések

V

Eszköznyilvántartás

GV

Leltár

V

TV GV

V

TV GV

V V

V

V

V

V

V

GVV

TV

Karbantartás

GV

TV

Biztonságtechnikai elő-

V

TV

V

GV

TV TV

V TV

GV V

V

V

V

V

TV

írások Helyettesítés, túlóra

V

Szabadságolás

V

TV

V

V

V

TV

V

Térítési díj elszámolása GV Házipénztár

TV

GV V

GV

193

V

V

TV

V

V TV

GV

GV

V

V GV

V

Szakkönyvelszámolás

TV

Pedagógus továbbképzé-

V

V

V V

si elszámolása Étkeztetés

TV ÉV

V

V

TV

ÉV

TV

GV Nyersanyag norma

V

V

ÉV

V

V

TV Bélyegzőkezelés

GV

ÉV

V

V

TV

ÉV

V

V

TV

GV

ÉV TV

GV

EGYÉB Munkavédelmi előírások TV

V

V

TV

V

TV

V

TV

V

TV

V

betartása, balesetmegelőzés Munkavédelmi oktatás

V

V

Munkavédelmi eszközök V

TV

V

TV

V

használata A konyha higiéniája

V

V

ÉV

V ÉVTV V

V

V

TV Az intézmény tisztasága

V

Az udvar tisztasága

V

Dekoráció

V

TV TV

ÉV

V

V ÉVTV

TV TV

V

V

TV

V

TV

TV V V

Jelmagyarázat: Intézményvezető V

Tagóvoda vezető TV

Gazdasági vezető GV

munkaközösség

Étkezés vezető ( díjakat beszedő)ÉV

194

M

V

Vezetői ellenőrzés rendje, folyamata Célja: Az intézményi működés vizsgálata abból a szempontból, hogy megfelel-e a központi, helyi, intézményi normáknak, a hatályos jogszabályoknak Terület

Módszer

Hatáskör Tervszerű

Ellenőrzési terv alapján szakmai vezető

ell.: követelmények, szokások, normák

Véletlenszerű

/eszköz

Információ felhasználásának módja

Megfigyelés,

- Az értékelés

Munkavégzés

feljegyzés,

kiinduló pontja

Követelmények

helyzetelemzési - Beépítés az éves

Szokások

segédlet

működési tervbe

Normák

egyéni, csopor-

- Módosítások

tos beszélgetés

- PR tevékenység - Beépíti az éves

Tagóvodai művezető helyettes

Megfigyelés

ködés

Dokumentum

ellenőrző lista

Felvételi mu-

Munkavégzés

alapján, feljegy-

lasztási napló

zés

működési tervbe - Statisztikai adatfeldolgozás - Programelemzés, értékelés - PR tevékenység

Gazdasági vezető

Tagóvoda vezetők

Leltár Étkezési díj kimutatása

Ellátmánykezelés Karbantartó, ügyintéző munkája

Tagóvodai működés

Munkavégzés

Számszaki átte- - Értékelő beszákintés, kimuta-

molók, hiányos-

tás

ságok pótlása

Megfigyelés

- Hiányosságok

ellenőrző lista

pótlása

alapján

- Információ az

Egyéni, csopor- intézményvezető tos beszélgetés,

Dokumentumok

felé

helyzetelemzési - Információ a segédlet

195

partnerek felé

feljegyzés

- Értékelés - PR tevékenység - Saját működés

Munka-

Az adott évben

közösség

kijelölt nevelési

vezetők

terület

Megfigyelés

értékeléséhez

Gyakorlati be-

szempontok

- Információ az

épülés

alapján, beszél-

intézményvezető

getés

felé - PR tevékenység - Folyamatos fejlesztés működte-

Minőségügyi

tése

dokumentumok Minőségügyi Minőségügyi vezető

Gyakorlati be-

Megfigyelés,

- Szervezeti kul-

beszélgetés

túra fejlesztése

feladatok ellen- épülés

Helyzetelemzési - Egymástól való

őrzési terve

segédlet

alapján

tanulás - Partneri tájékoztatás - PR tevékenység

Az ellenőrzés folyamata Az ellenőrzés lépései

Az ellenőrzési terv elkészítése Ellenőrzési terv ismertetése a nevelőtestülettel Ellenőrzési terv alapján az csoportokra vonatkozó ellenőrzés átvezetése a

Felelős/ közreműködő

A dokumentálás módja

Intézményvezető,tagóvoda veze- Ellenőrzési terv tők Intézményvezető, Nevelőtestület Jegyzőkönyv

Intézményvezető, Csoportvezető óvodapedagógusok

csoportnaplóba.

196

Csoportnapló

Az ellenőrzés megvalósulása

Az ellenőrzés összegzése

Hatáskörök szerint, ellenőrzött

Formanyomtatvány

személyek Hatáskörök szerint

Formanyomtatványok

Ellenőrzés záró öszAz ellenőrzés lezárása

Intézményvezető, Nevelőtestület szegzés

A minőségfejlesztési folyamat lépései 

Partnerek azonosítása



Igény- és elégedettségmérés



Mérési eredmények elemzése



Intézkedési terv készítése



Tervek megvalósulásának értékelése



Eredmények beépítése a gyakorlatba



Irányított önértékelés

A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje A kidolgozott szempontsor (értékelési terület)alapján az óvodapedagógus tájékoztatást kap a munkája eredményességéről-minőségről,elvárható eredményekről,a fejlesztendő területekről. Így javulhat a dolgozó önértékelése, a tudatos teljesítmény javítása. Az óvodapedagógus teljesítményértékelési rendszer alapelvei: - egyértelmű eszköz használat - minden szempont tevékenységekben tetten érhető,értékelhető - A jó és gyenge teljesítmények közötti különbségek kimutatása - Vállalható szempontsort minden érintett ismerje és elfogadja. - Fejlesztő hatás- segítő és ösztönző legyen. - Rendszeres, meghatározott időközönként ismétlődő folyamatként alakuljon. Rendszer területei: - alapvető elvárások

197

- speciális elvárások - értékteremtő szint Alapvető elvárások:  HOP alapelveinek megfelelő nevelőmunka  Tervszerű,szakszerű dokumentáció  Szakmai kompetenciák megléte, fejlesztése és alkalmazása  Kapcsolattartás és együttműködés a partnerekkel  Felelősségvállalás és elkötelezettség  Konfliktus helyzetek kezelése  Megbízhatóság  Pontos munkavégzés  Egyéni érdek és közérdek összehangolása  Megbízások vállalása, és teljesítése  Vezető beosztású és speciális elvárások:  A HOP az éves munkaterv és a munkaköri leírások rögzítik ezekeket az elvárásokat  (vezető, vezető helyettes, minőségügyi vezető, munkaközösség vezetők, gyermekvédelmi vezetők, fejlesztő pedagógus, stb) Értékmérő szint:  Innováció,  Programfejlesztés,  Mérés - értékelés  pályázatírás  Egymástól való tanulás  Szakmai közéleti tevékenység  Az óvodapedagógusok teljesítményértékelési rendszer módszerei:  Csoportlátogatás,  Tervszerű, szervezett megfigyelés  Tanügyi és pedagógiai dokumentáció ellenőrzése  Kérdőív, interjú  Értékelő megbeszélés  Összegző értékelés 198

34. Teljesítményértékelési rendszer ütemezése A módszerek folyamatos alkalmazása mellett minden dolgozóról 4 évente összegző értékelés készüljön: Először 2008/2009.-es nevelési évben válik gyakorlattá. Végrehajtása a pedagógusok 100%.-át érinti. Felelős: óvodavezető, Team vezető Eljárási rend: HOP------MIP------- Munkaterv (feladatok, felelősök,ütemezés és ellenőrzés területei)

Szaktudás

Nevelési

Etika

Kommunikáció

eredményesség Módszertani kultúra helyi neve-

Érték és norma

Tervezés, szer-

Konfliktuskezelés,

lési programnak megfelelően.

közvetítés

vezés,

együttműködési

Önképzés, továbbképzés cso-

Munkafegyelem,

egyéni bánás-

készség

portban végzett munka óvodán

közösségért

mód, gyerme-

Kapcsolattartás,

kívüli programok, rendezvények

végzett munka

kek ismerete,

szociális érzé-

önértékelés

önértékelés

iskolára felké-

kenység,

szítés önértéke-

önértékelés

lés Adatgyűjtés Ellenőrzés Adatfeldolgozás vezető

Dolgozói önértékelés Vezetői ajánlás, szükség esetén intézkedési terv készítéséhez Visszatérő ellenőrzés archiválás

A szabályzatért felelős: Minőségi team vezető Érvényesség ideje:2008.09.01-2010.08.31.

199

35. Intézményértékelés Az intézmény értékelését az intézményvezetés a fenntartó igényei alapján készíti el. Az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek (pl. fenntartó, szülők, minisztérium stb.) számára hozzáférhetővé teszi. A helyi nevelési program alkalmazhatósága és alkalmazás mérése egy folyamat ,amit a cél és feladatrendszer összevetésével a partnerek elégedettségének mérésével a gyerekek egyéni fejlettségének eredményességével, a pedagógiai munka hatékonyságával együtt értékelünk. Az éves munkatervben és beszámolóban lebontva mérünk és értékelünk a megvalósítás realitásával.

Ehhez figyelembe kell venni:  A cél és feladatrendszer megvalósulását az adott időszakban  Az erőforrások, feltételrendszer, szabályozás  Dokumentáció gyakorlati alkalmazhatósága  Elvárások teljesülésének mértéke  Meghatározott módszerek alkalmazhatóságát  Kiemelt célrész megvalósításának hatékonyságát az adott időszakban. Az értékelés folyamatának lebontása: Az adott időszak nevelőmunkájának értékelése Felelősök: Óvodapedagógusok Határidő: minden év június 30.-ig. A tagóvoda egész évi munkájának értékelése: Felelős: tagóvoda vezető Határidő: minden év július. 31.-ig Az intézmény egész évi munkájának értékelése (tagóvodák értékelésével összesítve) Felelős: minőségi vezető Határidő: minden év augusztus 31.-ig. Az értékelések az alábbi területre terjednek ki: 

A vezetői ellenőrzés és a belső mérések eredményei, 200



A partnerektől származó visszajelzések,



Az indikátorrendszer mutatóinak eredménye.



Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények



A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények



Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények



Kulcsfontosságú eredmények



Önértékelés



Az óvodapedagógus – a nevelési évet záró értékelő értekezlet eredményei,



A javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei,



A korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata,



Az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele,



A minőségfejlesztési munka eredményei.



Az irányított önértékelés területei:



Adottságok:



Vezetés



Stratégia



Emberi erőforrások



Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások



Folyamatok



Eredmények: Pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak az önértékelést minden nevelési év végén készítik el: (Szempont sorok a teljesítményértékelési szabályzatban található).

Célja: az alkalmazottak munkájának értékelése, önértékelése, folyamatos fejlesztése. Intézményi mérések A mérés az értékelés eszköze, az összehasonlíthatóság követelményét valósítja meg. Alapelvünk 

hogy a mérést az értékeléshez alkalmazhatjuk kiegészítésként.



a gyerek esetében „puha módszereket” alkalmazunk.



a célcsoport, a vizsgálati cél, a vizsgált dolog természete határozza meg az eszközöket.

Az óvoda működési folyamatainak feltérképezéséhez használhatunk: kérdőíveket, mátrixokat, célzott megfigyeléseket, interjút, csoportos megbeszélést, ötletbörzét, szociometriát, stb. 201

Mérések területei: 1. Gyermekek fejlettségének mérése, értékelése 2. Partneri igény-és elégedettségmérések rendszere (ennek főbb szempontjai, területe, ideje a szempontmátrixban található 3. A programbeváláshoz kapcsolódó mérések, értékelések rendszere (a hálótervben). A vizsgálatok konkretizálása az éves munkatervben található majd. A gyermekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése Óvodánk mérési-értékelési rendszerének megfogalmazásakor célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése volt. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük szerinti fejlődését, önmagukhoz viszonyított fejlesztését, mérését, ezzel összefüggően az iskolásítás elkerülését. Szem előtt tartjuk, hogy a mérések többnyire a pillanatnyi állapotot és fejlettséget rögzítik, ezért a következtetések levonásakor a lehető legtöbb meghatározó okot és szempontot igyekszünk figyelembe venni. Az óvoda nevelési intézmény jellegéből adódóan elsődlegesen a nem számosságra épülő un. „puha” mérési módszereket tartjuk elfogadhatónak. Ezek: 

megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység közben, folyamatos megfigyeléssel)



beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembe vételével)



gyermekmunkák elemzése (családrajz, emberrajz)



dokumentumelemzés (csoportnapló, feljegyzések, fejlesztő programok).

A méréseket elsősorban a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok végzik, előfordulnak azonban olyan esetek, amikor külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük: 

abban az esetben, ha a gyermek folyamatos megfigyelése, mérése előrevetíthető problémákat jelez,



annál a gyermeknél, akit két év alatt nem sikerült biztonsággal megítélni,



általános, minden 5 évesnél nagyobb gyermekre kiterjedő logopédiai, dyslexia prevenciós, ill. fejlettségi vizsgálat.

Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermekek fejlődését folyamatosan mérjük, értékeljük.

202

Tapasztalatainkat a „személyiség napló” a helyileg kialakított fejlődési naplóban, és a Csoportnaplóban rögzítjük. A mérés, értékelés tényein, eredményein túl, az egyéni nevelésifejlesztési területeket, feladatokat is kijelöljük, majd rögzítjük a feladatok megvalósulását is. A Személyiség napló tartalmazza: Anamnézist, 

A gyermek fejlődését nyomon követő fejlettségmérő lapokat,



az óvodába lépéstől az iskolába lépésig.



Gyermekmunkákat.



A fejlettségmérő lapok tartalmazzák:



A gyermek általános viselkedésére



A gyermek testi és mozgásfejlettségére



A gyermek fő tevékenységformákban (játék, ábrázolás, munka) valójártasságára



A gyermek beszédére, kommunikációjára,



Érzelmi-akarati szociális magatartására



Értelmi fejlettségére vonatkozó megfigyeléseket

A Csoportnapló tartalmazza: 

A gyermekek nevét, jelét, születésük idejét



A csoport (gyerek) nevelési tervét, neveltségi szintjéről szóló értékeléseket



A családdal való kapcsolattartás nyilvántartását



A gyermekvédelmi feljegyzéseket

203

Mérési terület

A mérést végző

Alkalmazott

A mérés gyakorisá-

személy

módszer

ga, ideje

Óvoda orvosa /

Súly, magasság-

Iskolakezdés előtt

Védőnő

mérés, vizsgálat

egészségi állapo- Látás

Óvoda orvosa /

látáspróba

ta

Védőnő

A gyermek álta- Súly, magasság, lános fizikai és

egészségi állapot

Hallás

Óvoda orvosa /



Védőnő A gyermek álta- Bemenet

Csoportos óvoda-

lános képességei

pedagógusok Kimenet

Fejlettségi szint

Megfigyelés

Óvodakezdéskor

Csoportos óvoda-

Mérőlapok / be-


pedagógusok

szélgetés

Pedagógiai Szak-

Öt éves korban

szolgálat Iskolaérettség

Pedagógiai Szak-

Teszt / megfigye- Ha szükséges iskola-

szolgálat

lés / anamnézis

kezdés előtt

Logopédus

Beszédvizsgálat

Öt éves kortól évente

A gyermek általános Csoportos óvoda-

Megfigyelés /

Folyamatosan

fejlődése: viselkedés, pedagógusok

Fejlettségmérő

szocializáció, moto-

lapok kitöltése

Beszédállapot

ros képességek, kognitív képességek, beszédfejlődés. Gyermeki jogok, Gyermekvédelem

Gyermekvédelmi

Folyamatos meg- Szükség szerint, ill.

szükségletek

felelős

figyelés, interjú

folyamatosan

Az egyéb mérőlapok az azt végző szakembereknél találhatók (logopédus, gyógypedagógus orvos, védőnő, fejlesztő pedagógus…).

204

Partneri igény-és elégedettségmérések rendszere A szempontmátrixban jelölt területek, partnerek szerint. (1. sz. melléklet) A programbeváláshoz kapcsolódó mérések értékelések rendszere Célja: 

szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése,



helyi nevelési terv diagnosztizálása, hatékonyságának mérése,



rendszerszintű gondolkodás erősítése, intézményi szintű fejlesztés, pedagógiai kultúra erősítése.

205

Feladatunk: a hálótervben rögzített területek vizsgálata

36. Hálóterv a helyi nevelési program beválásának vizsgálatához Az értékelés területe

Az értéke- Az érté- Az érté- Az értékelés ideje lés célja

kelés

kelést

eszköze

végző

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

személy Feltétel-

Tárgyi

rendszer

Külső-belső tér



☺

Nevelést-fejlesztést segítő

☺

eszközök Személyi Nevelőtestület

☺

Alkalmazottak Megrendelő Szülő

Család-óvoda

Iskola

Iskola-óvoda

Fenn-

Fenntartó-óvoda



☺



☺ ☺ ☺

tartó Csoportnapló Doku-

☺

Fejlettségi napló

☺

Pedagógiai mentum

206



munka

Nevelő- Egészséges életmód

☺

fejlesztő Érzelmi nevelés, szocializáció munka Értelmi fejlesztés, nevelés

☺ ☺

Anyanyelvi nevelés

☺

Játék

Középső csoport ☺ nagycsoport

207

 

☺

Vers, mese



37. Panaszkezelés Célja a jó munkahelyi légkör és közérzet biztosítása, a partneri elégedettség növelése a felmerült problémák, panaszok rendszeres kezelésével. A szabályzat ismertetésre kerül minden nevelési év első szülői értekezletén, a dolgozók körében a hatályba lépéskor. A szülői panaszkezelés lépései

Felelősök

1. A tagóvodák folyosóin elhelyezett "Óhaj-táskába" a problémák, panaszok összegyűjtése havonta

Tagóvoda vezetők

2. A problémák jogosságának megállapítása és jellege sze- Tagóvoda vezetők, munkarinti csoportosítása

közösség vezetők

3. A gyermeket érintő és azonnali megoldásra váró prob-

Tagóvoda vezetők, csoport-

lémák kezelése

vezető óvónők

4. Tagóvodai szintű beavatkozást igénylő panaszok kezelése 5. Intézményi működést érintő panaszok kezelése 6. Intézkedések jegyzőkönyvezése, a panaszok és a megtett intézkedések tárolása tagóvodánként dobozokban 7. Tájékoztatás a szülői közösség vezetőjének 8. Szülői értekezleteken visszajelzés a panaszokról, elvárásokról, intézkedésekről Problémakezelési szintek: csoport -> tagóvodai -> intézményi

208

Tagóvoda vezetők vezető Tagóvoda vezetők Tagóvoda vezető Tagóvoda vezetők

4. A problémák kezelése a kompetenciák és szintek (tagóvodai, intézményi) meghatározása

Vezetőség

5. Az intézkedések megvalósítása és írásbeli rögzítése a formanyomtatvá-

Vezető, Tag-

nyon

óvoda vezetők

6. Visszajelzés a dolgozók számára a júniusi alkalmazotti értekezleten

Vezető

Dolgozói panaszkezelés lépései

Felelősök

1. A problémák összegyűjtése negyedévenként formanyomtatványon

Tagóvoda vezetők Tagóvoda ve-

2. A problémák összegyűjtése dobozokba

zetők

3. Vezetői értekezleten a problémák jogosságának megállapítása és jellege szerinti csoportosítása Problémakezelési szintek: tagóvodai -> intézményi -> fenntartói

209

Vezetőség

38.

Szempont-mátrix Iskola

Belső mun-

Fenntartó Szülők Gyerekek

Bölcsődék

♣

Programok, speciális tevé-

♣

♣

Más ágazatok vezetői

Szakszolgálat (Szoc. Szolg. Eg. Ü.)

katársak Szakmai munka

Pedagógiai

♣

♣ ♣

♣

♣

♣

♣

kenységek Rendezvények

♣

♣

♣

Szolgáltatások

♣

♣

Kiadványaink színvonala

♣

♣

♣

Kapcsolattartási formák

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

(kommunikáció a partnerekkel) Továbbképzés színvonala, hatékonysága, gyakorlatban való megvalósulása Munkamegosztás, együttmű-

♣

ködés (idővel való gazdálkodás) Munkahelyi légkör

♣

210

♣

♣

Feltételrendszer (tárgyi) Gazdálkodás hatékonysága PH munka

♣

♣

♣

♣

♣

♣ ♣

211

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

39. Indikátorok az intézményértékeléshez Óvodáztatási mutatók: – Jelentkezettek és felvettek aránya: – Körzeten kívüliek száma – Férőhely kihasználtság mutatója (%) Nevelés és fejlesztés: – Szülői elégedettség – Pedagógusok elégedettsége – Pedagógusok önértékelésének eredménye – Egyéb szolgáltatásokat igénybevevő gyermekek száma, aránya – Speciális fejlesztő programok beépülése az óvoda nevelési programjába – Fenti fejlesztő programokban résztvevő gyermekek száma, aránya – Dokumentált óvodavezetői, vezető-helyettesi látogatások száma – Belső szakmai tapasztalatcserék és képzések száma (hospitálás, továbbképzés stb.) Emberi erőforrás: – A továbbképzési normatív támogatás felhasználásának mutatói: Képzésekre fordított összeg Képzéseket szolgáló könyvek beszerzésére fordított összeg Helyettesítésre fordított összeg A pedagógusok szakmai végzettségi mutatói: Alapképzettség (törvényi megfelelés) Másod diploma (száma és aránya, koherenciája az óvoda nevelési programjával) Szakvizsgázottak száma és aránya Eredményesség: Szülői elégedettség Sajátos bánásmódot igénylő (integrált nevelésben és fejlesztésben részesülők száma és aránya A gyermekek neveltségi szintje, szokás és szabályrendszer Hatékonyság – költség: Férőhely kihasználtság mutatói Óvodai csoportok átlaglétszáma Fenntartói költségvetésen túl forrásbővítés

212

Benyújtott pályázatok száma Elnyert pályázatok száma, összege A vezetés: Az intézmény szakmai dokumentumainak összhangja (helyi nevelési program, éves munkatervek, a pedagógiai ellenőrzés és belső ellenőrzés tervei, vezetői pályázatban megfogalmazott célkitűzések és feladatok) koherenciája a városfejlesztési tervével Az intézmény külső és belső környezete (higiénia és környezetkultúra) A gazdálkodás tervszerűsége, hatékonysága és törvényessége Az intézmény rövid, közép és hosszú távú céljainak megvalósulása Az intézményvezető személyes eredményei Képzés, továbbképzés, tanulás Pedagógiai innováció beindítása Az intézmény szervezeti kultúrája Társadalmi kihatás: Pedagógusok részvétele a közéletben Az intézmény és kapcsolatai

213

40. A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Partnerazonosítás, partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje IDŐ

LÉPÉSEK

ERŐFORRÁSOK

MÓDSZER

10 nap

Közvetlen és közvetett partnerek meglévő partneri ada- cédulázás, súlyozás,

KELETKEZETT DOKUMENTUM támogató szervezet partneri kommunikációs

azonosítása,

vezetője

tok,- adatbázis

FELELŐSÖK

lista

Partneri lista súlyozása, véglegesítése. Partneri kommunikációs tábla elkészítése. 1 nap

Eljárásrend készítése a partneri

belső feljegyzések,

dokumentálás

kommunikációs tábla készítésé- munkanapló, jegyző-

5 nap

támogató szervezet eljárásrend a partneri 1 tagja

kommunikációs tábla

ről.

könyvek

Igény és elégedettségmérés

szakirodalom, saját

dokumentumok, szak- támogató szervezet a felmérés módszerei,

módszereinek kiválasztása,

szempont mátrix

irodalom tanulmányo-

mintavételi eljárás meghatározá-

készítéséről

tartalmi szempontjai

zása

sa. A felmérés tartalmi szempontjainak meghatározása. 15 nap

Mérőeszközök elkészítése,

papír, sokszorosító,

sokszorosítás, interjú, támogató szervezet mérőeszközök

próbamérés

diktafon, a mérést

vagy beszélgetés, stb. 2 tagja

214

végző személy 2 nap

A partneri igény- és elégedett-

partneri kommuniká-

tervezés

ségmérés gyakoriságának meg- ciós tábla, eljárásrenhatározása,

támogató szervezet módszertani tábla vezetője, 1 tagja

dek

a mérés munkatervének összeállítása 20 nap

15 nap

15 nap

Az igény- és elégedettség mérés mérést végző szemé-

interjú, vagy kérdőív, támogató szervezet kitöltött kérdőívek,

elvégzése

vagy beszélgetés

lyek, mérőeszközök

tagjai

jegyzőkönyvek

Igény- és elégedettségmérés fel- összesített kérdő-ívek számszerűsítés, össze- támogató szervezet összehasonlító ábdolgozása,

diagramok, táblázatok, hasonlítás az intézmé-

rák, szöveges érté-

az eredmények összegzése,

intézményi stratégiai

kelések

megvitatása

tervek, dokumentumok

nyi célokkal

Összefoglaló elkészítése a méré- összesített mérési

összefoglaló készítése, támogató szervezet, írásos összefoglaló,

si eredményekről.

listázás, összehasonlító intézményvezető

Problémakatalógus készítése,

eredmények

elemzés

partnerek tájékoztatása az eredményekről

215

problémakatalógus

Célja: az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése Az önértékelés gyakorisága: 3év. Konkrét időpontját az intézmény vezetője jelöli ki, és az éves munkatervben rögzíti. Idő

Lépések

Erőforrások

Módszer

Felelősök

Keletkezett dokumentum

1 nap

A csoportok kialakítása

partneri lista

megbeszélés

Programvezető

időterv

4 nap

Az értékelés szempontjai- KMD önértékelési

összehasonlító elem- Programvezető

nak meghatározása

szempontok, saját

zés

(szempontsor)

szempontmátrix

1 nap

saját szempontsor

Közalkalmazotti értekez- értékelő csoportok táb- előadás megbeszélés intézményvezető jegyzőkönyv leten tájékoztatás

lázata

1 nap

Csoportok képzése

indikátor tábla, időterv előadás magyarázat Programvezető

30 nap

Adatok gyűjtése, feldol-

feladatterv

dokumentumelemzés csoportvezetők

gozása, csoportvélemé-

feladatterv adott területre vonatkozó megállapítások, javaslatok

nyek kialakítása 1 nap

1 nap

10 nap

Csoportok prezentációja

indikátor tábla, intéz-

prezentáció

csoportvezetők

beszámoló tervezet prezentációs anyag

munkatársi értekezleten

ményi dokumentumok

Testületi kiegészítések,

összesített beszámoló

véleményalkotás

Programvezető

összefoglaló az önértékelés eredmé-

vita, legitimáció

szervezet

minősítés

Összefoglaló önértékelés összefoglaló jelentés

előadás

ismertetése közalkalmazotti értekezleten

216

nyéről intézményvezető jegyzőkönyv

41. Teljesítményértékelési szabályzat A KTKT Napközi Otthonos Óvodák intézményénél munkaviszonyban álló vezető, pedagógus, technikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: 

a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény;



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet;



a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezésein alapul.

A szabályzat hatálya kiterjed a KTKT Napközi Otthonos Óvodák egész intézményére, valamint az intézménynél foglalkoztatottakra. Értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse a pedagógusok és az óvodavezetés közötti információcserét, segítsen az Óvodavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: • tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg pedagógusainak teljesítményét;

217

• vegye figyelembe mind a nevelési és oktatási, mind pedig az óvodai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; • minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: • a tantestület ismerje meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; • törekedjen objektivitásra; • csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; • a lehető legegyszerűbb és érthető legyen; • minden részletében átlátható legyen; • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; • az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; • adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; • segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt pedagógusra; • ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve

A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, • amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; • amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre.

218

A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; • ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Foglalkozáslátogatási Lap • Szülői Kérdőív • Önértékelő Lap • Véleménykérő Lap • Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap).

42. MELLÉKLETEK 42.1 Egységes iskola mellékletei 42.2 Óvoda mellékletei

219

KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2010

Recommend Documents