KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2008

KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2008.

Tartalom BEVEZETŐ GONDOLATOK ............................................................................................................ 4 1.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ........................................................................................................ 5

2.

BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 8

3.

BEMUTATKOZÁS ................................................................................................................... 10

4.

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ................................................................................ 11

5.

FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK.................................................................................................. 12

6.

5.1

Kistérségi elvárások az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája alapján .............. 12

5.2

Kistérségi elvárások a megyei fejlesztési terv alapján ........................................................ 12

5.3

Elvárások a kistérségi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban ............................ 12

5.4

Kistérségi elvárások, a megvalósítás sikerkritériumai ........................................................ 13

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ......................................... 17 6.1

Minőségcélok....................................................................................................................... 17

5.1.1. Szervezeti céljaink: .......................................................................................................... 17 6.2

A vezetés felelőssége ........................................................................................................... 17

6.2.1

Stratégiai tervezés ........................................................................................................ 20

6.2.2

Éves tervezés ................................................................................................................ 23

6.2.3

A vezetői ellenőrzés ..................................................................................................... 28

6.2.4

Irányított önértékelés .................................................................................................... 31

6.2.5

Éves értékelés .............................................................................................................. 36

6.2.6

A MIP működtetése ...................................................................................................... 38

6.3

Belső működés ..................................................................................................................... 40

6.3.1

A pedagógusok együttműködése .................................................................................. 40

6.3.2

A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe ......................................................... 41

6.3.3

Szervezeti felépítés ....................................................................................................... 41

6.3.4

Információs rendszer .................................................................................................... 42

6.4

Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése ..................................................................... 42

6.4.1

Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása ..................................................... 44

6.4.2

Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása ............................................ 46

6.4.3

Továbbképzési rendszer működtetése .......................................................................... 46

6.4.4

Ösztönző-rendszer működtetése ................................................................................... 51

6.5

A partnerkapcsolatok működtetése ...................................................................................... 52

6.5.1

A partneri igény és elégedettségmérés ......................................................................... 54

6.5.2

Partnerek összefoglaló táblázata .................................................................................. 56

1

A panaszok kezelése tanulók részére .......................................................................... 58

6.5.3 6.5.4

Panaszok kezelése alkalmazottak részére .................................................................... 61

6.5.5

Az első osztályosok beiskolázása ................................................................................. 64

6.5.6

Nyomon követés, beválás vizsgálat.............................................................................. 66

6.6

Az intézmény működtetése .................................................................................................. 68

6.6.1

Beszerzési terv készítése .............................................................................................. 68

6.6.2

Gazdasági és pénzügyi folyamatok .............................................................................. 70

6.7

Az intézmény működésének fejlesztése .............................................................................. 72

6.7.1

Az alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása.................................... 75

6.7.2

Az intézményben folyó munka felmérése .................................................................... 77

6.7.3

Belső audit .................................................................................................................... 78

6.7.4

Az országos kompetenciamérések eredményeinek értékelése, értelmezése ................ 83

ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ......................................................... 85

7.

7.1

Jogszabályi háttér ................................................................................................................ 85

7.2

Célok, alapelvek .................................................................................................................. 85

7.3

Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer területei ............................................................ 86

7.4

A vezetői munka értékelése ................................................................................................. 86

7.4.1

Eljárásrend .................................................................................................................... 88

7.4.2

Elvárások ...................................................................................................................... 88

7.5

A pedagógus teljesítmény értékelési rendszere ................................................................... 89

7.5.1

Az értékelési rendszer céljai ......................................................................................... 89

7.5.2

Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások .. 90

7.5.3

Az értékelés tárgya, módszerei és menete .................................................................... 92

7.5.4

Elvárások ...................................................................................................................... 93

7.5.5

Az értékelés lebonyolítói .............................................................................................. 94

7.5.6

Az értékelés részletes kritériumrendszere: ................................................................... 94

7.5.7

A teljesítményértékelés ütemezése, folyamata ............................................................. 96

7.5.8

A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése .............................. 98

7.5.9

Felelősök és feladatköreik ............................................................................................ 98

7.5.10 A teljesítményértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása .......................... 100 8.

AZ INTÉZMÉNYI MIP VÉGREHAJTÁSÁNAK NEVELŐTESTÜLETI ÉRTÉKELÉSE .. 101

9.

A TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ............................................................. 102

10.

EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................... 103

11.

ZÁRADÉKOK ...................................................................................................................... 105

2

12.

MELLÉKLETEK ................................................................................................................. 107

KTKT ÓVODA TAGINTÉZMÉNYEINEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA ................ 144 BEVEZETŐ ..................................................................................................................................... 144 13.

Intézményünk bemutatása ..................................................................................................... 146

14.

Intézményi minőség politika ................................................................................................. 148

15.

Minőségfilozófiánk alapelvei ................................................................................................ 149

16.

Az intézményegység jövőképe .............................................................................................. 150

17.

Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................... 150

18.

Az intézmény nevelési elvei, jellemző módszerei................................................................. 151

19.

Intézményi minőségirányítási rendszer ................................................................................. 151

20.

A minőségi feltételek ............................................................................................................ 157

21.

Biztonságos intézmény .......................................................................................................... 160

22.

Továbbképzési tervünk ......................................................................................................... 164

23.

Erőforrások biztosítása .......................................................................................................... 167

24.

Az intézmény helyzetének áttekintése. ................................................................................. 169

25.

Intézményünknek a meghatározott és elfogadott értékei ...................................................... 175

26.

Az intézmény működési rendje ............................................................................................. 179

27.

A működést szabályozó folyamatok tervezés, ellenőrzés, értékelés ..................................... 186

28.

Az intézmény működésének tervezési rendszere .................................................................. 191

29.

A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés ........................................ 192

30.

Az intézmény kommunikációja ............................................................................................. 193

31.

Ellenőrzés-értékelés .............................................................................................................. 193

32.

Teljesítményértékelési rendszer ütemezése........................................................................... 203

33.

Intézményértékelés ................................................................................................................ 204

34.

Hálóterv a helyi nevelési program beválásának vizsgálatához ............................................. 210

35.

Panaszkezelés ........................................................................................................................ 212

36.

MELLÉKLETEK .................................................................................................................. 214

3

BEVEZETŐ GONDOLATOK

A kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma megalakulása után szükségessé vált egy egységes alapokon működő, a sajátosságokat, összetettséget figyelembe vevő, reális értékelést megalapozó intézményi minőségirányításai program létrehozása. Ennek során összegyűjtöttük a tagintézmények bevált, működő módszereit, figyelembe vettük az eddigi tapasztalatokat. Minőségirányítási programunkban nagy szerepet szántunk az eddigi nevelési-oktatási tevékenység hangsúlyozása mellett az intézmény összetett szervezeti jellegére. Az IMIP és a HPP kidolgozásával egységes elvek és célok alapján működő szervezetté váltunk. Ma már, – mivel az oktatásnak követnie kell a változást, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást és az elvárásoknak való megfelelést – intézményünk külső kapcsolatrendszere és belső szervezeti rendszere is indokolja a szervezeti működés fejlesztését. Emellett a pedagógusegyéniségek erejének megtartásával hagyatkozhatunk a példa, az átadott értékek nevelő erejére. Az intézmény szervezeti felépítése indokolja az óvoda és az iskola minőségirányítással kapcsolatos feladatainak különválasztását. A kollégiumi sajátosságok az iskolai programnál fogalmazódnak meg. Kiskőrös, 2008.november 20.

Orcsik Attila főigazgató

4

1.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Neve: KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, KÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA Rövidített neve: KTKT EGYS. ISKOLA ÉS SZAKISKOLA Székhelye: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Intézményegységei: KTKT Óvoda Tagintézményei: KTKT Óvoda Mohácsi Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Mohácsi u. 41. KTKT Óvoda Árpád Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Árpád u. 6. KTKT Óvoda Batthyány Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Batthyány u. 2. KTKT Óvoda Erdőtelki Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Nyárfa u. 35. KTKT Óvoda Thököly Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Thököly u. 15. KTKT Óvoda Szűcsi Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Rákóczi u. 146 KTKT Óvoda Bócsai Napköziotthonos Tagóvodája, 6235 Bócsa, Óvodaköz 1. KTKT Óvoda Császártöltési Napköziotthonos Tagóvodája, 6239 Császártöltés, Keceli u. 9 KTKT Óvoda Csengődi Napköziotthonos Tagóvodája, 6222 Csengőd, Dózsa György u. 61. KTKT Óvoda Fülöpszállási Napköziotthonos Tagóvodája, 6085 Fülöpszállás, Petőfi u. 3. KTKT Óvoda Imrehegyi Napköziotthonos Tagóvodája, 6238 Imrehegy, Kossuth u. 17. KTKT Óvoda Kaskantyúi Napköziotthonos Tagóvodája, 6211 Kaskantyú, Petőfi u. 2. KTKT Óvoda Páhi Napköziotthonos Tagóvodája, 6075 Páhi, Rákóczi u. 15. KTKT Óvoda Soltszentimrei Napköziotthonos Tagóvodája, 6223 Soltszentimre, Szent Imre u. 23. KTKT Óvoda Tabdi Napköziotthonos Tagóvodája, 6224 Tabdi, Kossuth Lajos u. 7. KTKT Óvoda Tázlári Napköziotthonos Tagóvodája, 6236 Tázlár, Kecskeméti u.5. 2 KTKT Általános Iskola és Középiskola Tagintézményei: KTKT Általános Iskola és Középiskola, Boróka Általános Iskolája 6235 Bócsa, Kecskeméti u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Császártöltési Általános Iskolája 6239 Császártöltés, Kossuth L. u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd, Béke tér 1-4. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Herpai Vilmos Általános Iskolája 6085 Fülöpszállás, Petőfi u. 4. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Imrehegyi Általános Iskolája 6238 Imrehegy, Iskola u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kaskantyúi Általános Iskolája 6211 Kaskantyú, Petőfi u. 6.

5

KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolája 6237 Kecel, Szabadság tér 17. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Bem József Általános Iskolája 6200 Kiskőrös, Vasvári P. u. 2. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolája 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor u. 5-7. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskolája 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Telephelye: Tanterület 6200 Kiskőrös, Petőfi út 112. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Wattay Középiskola és Szakiskolája 6200 Kiskőrös, Árpád u. 20 Telephelyei: B épület – szakiskolai képzés 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. Fém-, Faipari és Elektronikai Tanműhely 6200 Kiskőrös, Izsáki u. 18/4. Fodrász tanműhely 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. C épület – szakközépiskolai oktatás érettségire felkészítő képzés 6200 Kiskőrös, Safári u. 2. Taniroda 6200 Kiskőrös, Árpád u. 20. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Páhi Általános Iskolája 6075 Páhi, Béke tér 3. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Soltszentimrei Általános Iskolája 6223 Soltszentimre, Szent Imre u. 18. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kossuth Lajos Általános Iskolája 6230 Soltvadkert, Bocskai u. 2. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tabdi Általános Iskolája 6224 Tabdi, Szent István u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája 6236 Tázlár, Templom köz 3. KTKT Egységes Iskola és Szakiskola Kollégiuma: KTKT Kollégium, Petőfi Sándor Kollégiuma 6200 Kiskőrös, Árpád u 18. Működési területe: a kiskőrösi kistérség együttműködő települései; a középiskolák országos beiskolázásúak Alapító neve: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás, 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Alapítás éve: 2007. Fenntartójának neve és címe: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Felügyeleti szerv neve és címe: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Költségvetési törzsszáma: 542715-0-00

6

Az intézmény Típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény egységei: - óvoda, - egységes iskola, (általános iskola; gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - kollégium

7

„Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő generációit” /Füst Milán/

2.

BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI Törvény (a továbbiakban: Kt.) a közoktatás minőségirányítási feladatait is megfogalmazza Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „ (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt.. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak

8

az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” A Kt.. 40 § (11) bekezdésének 2006-os módosítása: „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a tejes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” 133.§ (7) 2006. évi LXXI. Törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Intézményünk ezt a megalakulás után tette meg 2008. szeptemberben.

9

3.

BEMUTATKOZÁS

A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. augusztus elsején hozta létre a KTKT Egységes Iskolát és Szakiskolát. A 12 település részvételével megalakult intézmény óvodai nevelést, egységes iskolát és kollégiumot foglal magába. A társuláshoz 2008. július 1-jén Fülöpszállás közoktatási intézményei is csatlakoztak. Az intézmény a 2008-2009. tanévben 6164 gyermek, tanuló nevelését, oktatását vállalta fel, a felnőtt alkalmazottak létszáma: 741 fő (541 pedagógus és 200 egyéb alkalmazott). A megalakulás utáni első feladatunk a törvényes működés alapfeltételeinek megteremtése volt.. Elkészítettük a Pedagógiai programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az Intézményi Minőségirányítási Programot, Házirendet, Továbbképzési tervet, Munkatervet, Gyakornoki szabályzatot. A szakos ellátottságot jelentős mértékben javítottuk az utazó tanári hálózat kiépítésével. Így a kistelepülések iskoláiban is többnyire biztosított a szakszerű oktatás. A szerkezeti átalakulás következtében egy tagiskola (Kaskantyú) felső tagozata megszűnt. A kaskantyúi tanulók iskolabusszal utaznak a kiskőrösi iskolákba. A megalakulás óta a következő eredményeket értük el: a 13 településen működő tagiskolák kisebb szervezeti egységekre, alközpontokra tagolódnak, ők szorosabb szakmai kapcsolatot tartanak egymással; a helyi tantervben található tantárgyi óraterveket közös kerettel alkottuk meg, mozgásteret hagyva a tagiskolák számára a helyi specialitásokra; a helyi tantervben meghatároztuk a tanulói továbbhaladás feltételeit az intézmény keretein belül; a munkatervben meghatároztuk a közösen ellátandó feladatokat, programokat, határidőket, felelősöket; létrehoztuk az intézmény szakmai munkaközösségeit, akik elkészítik a következő tanév öszszehangolt kistérségi verseny- és szakmai programját; megalakult az intézményi közalkalmazotti tanács, szülői munkaközösség, diákönkormányzat; elkészítettük az intézményi továbbképzési tervet, s annak részeként a 2008-as beiskolázási tervet; elnyertük az ökoiskola címet, létrehoztuk az ún. tehetségpontot; az iskola-, óvodafejlesztéssel kapcsolatos pályázataink több alkalommal eredményesek voltak. Az első évben elvégzett munka meghatározza további feladatainkat. A következő tanév legfontosabb célkitűzései: kistérségi szintű tehetséggondozás megvalósítása;

10

az intézményi munkaközösségek színvonalas működtetése, munkájuk összehangolása; tantervfejlesztés elindítása; integrált pedagógiai rendszer bevezetése; nem szakrendszerű oktatás színvonalas megvalósítása; szakmai innováció folytatása, a humán erőforrás fejlesztése; új módszerek, eszközök használatának elterjesztése; infrastrukturális, szakmai fejlesztések pályázati lehetőségeinek kihasználása.

4.

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

A KTKT Egységes Iskola és Szakiskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja diákjaink továbbhaladását önmaguk és a szülők elvárásainak megfelelően. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, ezzel segítve a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni képes emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra kész munkatársakkal valósítjuk meg. Arra törekszünk, hogy minél jobban kihasználjuk a nemzeti és helyi hagyományok őrzése, ápolása kapcsán adódó nevelési lehetőségeket. A tanulók számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget, figyelembe vesszük egyéni és életkori sajátosságaikat. Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra kiépítésére és a jogi szabályzóknak megfelelő működtetésére. Folyamatosan vizsgáljuk az elégedettség mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket.

11

5.

FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK

5.1 Kistérségi elvárások az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája alapján -

Fel kell készíteni a tanulókat az élethossziglan tartó tanulásra a kulcskompetenciák fejlesztése révén. Mérsékelni kell az oktatási egyenlőtlenségeket. Fejleszteni, javítani kell az oktatás minőségét. Támogatni kell a pedagógusok szakmai fejlődését. Fejleszteni kell az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását. Javítani kell az oktatás tárgyi feltételeit. Javítani kell a közoktatás költséghatékonyságát és irányítását.

5.2 Kistérségi elvárások a megyei fejlesztési terv alapján -

-

Szükséges a közoktatás modernizálása. Ki kell terjeszteni a középiskolai oktatást. Hatékonyabbá kell tenni az erőforrásokkal való gazdálkodást. Ki kell terjeszteni a minőségirányítás bevezetését. Elő kell segíteni a tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kiterjesztését. A tanulók tudatába kell vésni az emberi és alapvető szabadságjogok, a szülei, pedagógusai,saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különböző kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget.

5.3 Elvárások a kistérségi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, -hatékonyan, eredményesen működjön; erősödjön a tervezés szerepe. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az “átjárhatóság” és a “folytathatóság-továbbépíthetőség” elvének érvényesítését. Legyen teljes körű óvodai oktatói- nevelői tevékenység. A közoktatási rendszerbe kerüléstől - óvoda, iskola - a közoktatási rendszerből kikerülé-

12

sig - munkába állás, felsőoktatásba kerülés - nyomon követhető legyen a gyermek, nuló előmenetele, egyéni tanulási útja. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét. Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Hatékony gazdálkodás; osztálylétszámok kialakítása; férőhely-kihasználtság tekintetében.

5.4 Kistérségi elvárások, a megvalósítás sikerkritériumai Fenntartói elvárások

Sikerkritériumok

Általános iskola A gyermekek megközelítőleg azonos feltételek A tagiskolák közel azonos infrastruktúrával renközött tanulhassanak, szakszerű oktatásban ré- delkeznek, szesüljenek. azonos szintű a szakos ellátottság Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a művelődési egyenlőtlenséget. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat Igyekezzenek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit. Fejlesszék a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák al-

Differenciáláson, az egyéni képességek figyelembe vételén alapuló oktatás Tehetséggondozó foglalkozások az egységes iskolában, IPR program működtetése A PP szerinti mindennapos testmozgás biztosítása a tagiskolákban A PP szerinti kompetenciafejlesztés megvalósul a tagiskolákban IPR programban foglaltak megvalósulnak

13

kalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség telje- 2010-re legalább felére kell csökkenteni: sítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segí- a) a korai iskolaelhagyók arányát (hogy az uniós tése. átlag 10 % alá kerüljön) b) az olvasás, matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges és kul- Egészségnevelési program megvalósul turált életmód iránti igény, a természeti környezet megóvása. Az iskolák fejlesszék a tanulók önismeretét, A PP nevelési programja megvalósul együttműködési készségét, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalást. Biztosítani kell az átjárhatóságot, különös tekin- Az egységes iskola PP-ben megfogalmazott tettel a 6. és 8. évfolyam végére. továbbhaladás biztosítása Emelni kell az étkeztetés színvonalát. Iskolatej programba bekapcsolódnak a tagiskolák az iskolai büfék megfelelően működnek Javítani kell az intézmény tárgyi felszereltségén Pályázati lehetőségek kihasználása, Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályavá- Pályaválasztási tanácsadáson való iskolai részlasztási döntéseknél vétel Fejleszteni szükséges a szakmai munka eredmé- IMIP felülvizsgálata nyességének mérését. Legyen kiemelt feladat a helyi hagyományok Éves munkatervben a helyi hagyományok megápolása. jelennek Gimnázium Biztosítani kell az átjárhatóságot a szakközépis- A fiatalok többsége képességeinek és igényeikolák megfelelő évfolyamai között. nek megfelelő iskolatípusban tanulhat. Legyen kiemelt feladat a tehetségekkel, a hátrá- Egyenrangú törődés a tehetséges és hátrányos nyos helyzetűekkel; az etnikai kisebbséghez helyzetű tanulókkal. Tehetséggondozóm és feltartozókkal való foglalkozás. zárkóztató foglalkozások. Legyen biztosított a készségek, képességek ma- Differenciált, az egyéni képességek figyelembe gas szintű fejlesztése, továbbfejlesztése. vételén alapuló oktatás. Minél többféle választási lehetőség biztosítása. Fontos feladat a beiskolázás tudatos tervezése, a A továbbtanulni szándékozók 70 %-a részt vesz pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. a spec. oktatásban, érettségire felkészítő órákon, Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több és 40 %-uk emelt szintű érettségit tesz. tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, különösen a tanulók továbbtanulását segítő emelt szintű érettségi vizsga tantárgyakra. Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több Specializációk beindítása, az igények 70 %tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, külö- ának kielégítése nösen a tanulók továbbtanulását segítő emelt szintű érettségi vizsga tantárgyakra. Kiemelt feladat az idegen nyelvi és informatikai Cserekapcsolatok

14

képzés színvonalának további javítása.

Végzett tanulóink 40 %-a nyelvvizsgát, 30 %-a ECDL vizsgát tesz Az iskolák készítsék fel tanulóikat a társadalmi Érettségizett diákjaink jól beilleszkednek és életre, a hazaszeretetre, a hatékony tanulási eredményesen helytállnak új környezetükben. módszerek elsajátítására. Alakuljon ki a tanulókban a környezettel való A PP nevelési programja megvalósul. tudatos és harmonikus együttélés, a környezetbarát életvitel, az esztétikai érzékenység, nyitottság. Nyújtson több segítséget a pályaválasztási dön- Jól sikerült, célirányos pályaorientáció. téseknél Javítsa tárgyi felszereltségét. Pályázati lehetőségek kihasználása. Szakképzés A szakképzés törekedjen a gazdasági élet szerA helyi tantervben rögzített tevékenységi forkezeti és tartalmi változásokból adódó célok és mák, tananyag elemek egyezzenek meg a gazfeladatok megismerésére, építsék be az intézdasági élet mindenkori céljaival és feladataival. mény munkájába. Legyen cél a tudatos beiskolázás. A 10. évfolyamon tanult diákok 95 %-a nálunk tanuljon szakmát. Az érettségizett tanulóink 30 %-a az intézmény által kínált szakképzésben tanuljon tovább. Legyen hatékonyabb a képzésben érdekelt szo- Intézmény és a képzésben érdekelt szociális ciális partnerekkel való együttműködés. partnerek közötti információs áramlás javul a hatékonyabb prevenciós munka érdekében. Esetmegbeszéléseken való részvétel 100 %-os. Fontos feladat a közismereti tantárgyak oktatási Új oktatási módszerek bevezetése. A pedagóguszínvonalának emelése, alapkészségek fejleszté- sok 50 %-a akkreditált képzések keretében sajáse. títsa el, és alkalmazza a kooperatív módszereket és a projektoktatást. Kiemelt feladat az idegen nyelvi és informatikai Szakmai idegen nyelvi és informatikai vizsgán képzés színvonalának további javítása. tanulóink sikeresek legyenek (100%). Új profil indításakor fel kell mérni a munkaerő- A szakmakínálatot minden évben át kell tekinpiac helyzetét. teni, és a munkaügyi központ, valamint a térségi munkaerő-piaci szereplők igényei alapján kell meghatározni az új képzési profilt. Biztosítani kell, hogy a tanulók minél nagyobb Minden évben induljon szakmai végzettséggel számban érettségit adó képzésben vegyenek rendelkezők számára érettségi vizsgára felkészírészt. tő szakközépiskolai képzés. Felül kell vizsgálni a duális szakképzés lehető- Szorosabb kapcsolat a duális szakképzés szerepségeit. lőivel. Évente egy találkozó megszervezése és a képzési helyek látogatása eléri a 80 %-t. Fontos feladat a szakképzés színvonalának eme- A Bács-Szakma Zrt. megyei szintű fenntartói lése érdekében a fenntartók megyei szintű együttműködést valósít meg. RFKB döntései együttműködésének javítása. alapján a TISZK határozza meg az együttműködés formáit.

15

Szorgalmazni kell az iskolarendszerű felnőttFelnőttképzés bevezetése 2009-től. képzést Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, A képzési formának legjobban megfelelő helyi képzés egyensúlyát. tanterv és szakmai program alapján végezzük nevelő-oktató tevékenységünket. Készítsék fel a tanulókat a folyamatos változá- Kompetencia alapú és moduláris képzés bevezesokra. tése minden szakmában. Kollégium Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetség- A pedagógiai programban hangsúlyosan kapnak gondozás, hátrány-kompenzáció; esélyegyenlő- helyet a tehetséggondozással, a hátrány komség megadása mindenki számára. penzációval, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvek, a foglalkozási, nevelési tervekben, illetve a házirendben pontosan szabályozásra kerülnek az ezzel kapcsolatos jogok, elvárások, lehetőségek mind tanulói, mind pedagógusi szinten. Az intézmény fektessen hangsúlyt a személyi- Egyéni, illetve csoportszinten a személyiség ségfejlesztésre, a szabadidő hasznos eltöltésére. fejlesztése önismereti foglalkozásokon, egyéb szakember (pl: pszichológus, nevelési tanácsadó) igénybevétele, tudományos módszerek, pl.: szociometriai kérdőívek használata, értékelése. Ésszerű, a házirendben meghatározott időbeosztás a helyi sajátosságoknak megfelelően, a kollégium lehetőségeinek kihasználása, sportkörök szakkörök minél szélesebb kínálata. Folyamatosan törekedni kell a tanulók komfort- Az eszközjegyzékben előírt felszerelések, eszérzetének javítására, a differenciált bánásmód közök megléte, a diákok igényeihez, életvitelmegvalósítására. éhez illeszkedő szabályzatok (házirend, napirend) kialakítása, DÖK hangsúlyos szerepe a kollégiumi életben, megfelelő pedagógus állomány megléte. A kollégiumi étkeztetés színvonalának megtartása, a konyha jól működjön. Fel kell vállalni a differenciálással kapcsolatos plusz feladatokat, nehézségeket, és ezeket a szabályzatokban is tetten kell érni, kerülni kell a sematizmust.

16

6.

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

6.1 Minőségcélok 5.1.1. Szervezeti céljaink: jól felkészült, igényes, az új módszerek alkalmazására kész tantestület; pedagógusaink legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben; munkakörülményeikkel elégedett munkatársak; a mindenkori minőségirányítási vezető kerüljön be a tagiskolák, kollégium vezetésébe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szakmai szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek.

6.2 A vezetés felelőssége Bármilyen minőségirányítási rendszerről legyen szó, a legfontosabb a feladatot a szervezet vezetése látja el. A rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény főigazgatója, felelősei a tagintézmények vezetői. Ennek érdekében a vezetés feladata, hogy biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartását, háromévenként a Minőségpolitikai Nyilatkozat, Pedagógiai Program felülvizsgálatát. A vezetés további, a minőségirányítással kapcsolatos feladatai: az igényfelmérés eredményeinek elemzése, értékelése és beépítése az iskolai, kollégiumi gyakorlatba, a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a leghatékonyabb együttműködési munkaformák kiépítése, és ennek beválás-vizsgálata, információs rendszer kialakítása és működtetése, együttműködés a szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal. az iskolai, kollégiumi működést szabályzó külső és belső dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása.

17

Jogi szabályozók Az intézmény működését szabályzó alapvető jogszabályok listája: Jogszabály

Kibocsátó

Megnevezés

Intézményi dokumentum

Módosított 1993.LXXIX.

Törvény

A közoktatásról

HPP, SZMSZ

1992. XXXIII.

Törvény

A közalkalmazottak jogállásáról

1992. XXII.

Törvény

138/1992

Korm. rendelet

277/1997

Korm. rendelet

3/2002

OM rendelet

11/1994

MKM rendelet

SZMSZ, Kollektív szerződés SZMSZ, Kollektív A Munka Törvénykönyve szerződés SZMSZ, Kollektív A KJT végrehajtásáról szerződés HPP, MIP, továbbA pedagógus továbbképzésképzési program, beről iskolázási terv A közoktatás minőségfejlesztésről, minőségbiztosíMIP, SZMSZ tásáról A nevelés-oktatási intézmények SZMSZ működéséről

Hozzáférhetőség: Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetőek a tagiskolákban, Kollégiumban található Közlönyökben. Ha nincs Közlöny helyben, internetes hozzáférést biztosítunk a jogszabályok megtekintéséhez a tagintézményekben. A megismerés biztosítása Intézményi szinten: Az intézményben internetes figyelőszolgálat hívja fel a tagintézmények igazgatóinak figyelmét az új jogszabályok megjelenésére. A tagintézményekben a helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: a közlönyökben, illetve a postai levél formájában a tagintézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át;

18

a működést befolyásoló fontos információt a helyi szokásjog szerint közzé teszi - ha az előírások tartalma pedagógiai jellegű, akkor azt a nevelőtestületi értekezleteken tárja a kollégák elé; kérésre biztosítja a Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács részére az újonnan megjelenő jogszabályok megismerését; amennyiben a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy a tagintézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja; a vezetők és az alkalmazottak a friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve a jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése, ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is az ellenőrzési tervnek megfelelően; másrészt az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontrol működését is lehetővé teszi.

19

6.2.1 Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felü1vizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása

START Jogi szabályozások

HPP

1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele

Támogatói kör listája

3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre

Munkacsoportok listája

4. A területek szétosztása a csoportok között

Munkacsoportok listája

HPP

5. Tantestületek tájékoztatása a csoportok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról 6. A munkacsoportok elemző munkája

Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések

7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

Törvényi szabályozások

A területhez rendelt munkacsoportok

Jegyzőkönyv

Javaslat a módosításra Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

Nem

Igen

HPP

Kiegészített PP.

Megalakult munkacsoportok

8. Tantestületi értekezletek az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása

Javaslatok elfogadása

Módosítások

Azonosított területek, folyamatok

9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített PP.

10. A módosított PP megismertetése, elfogadtatása a DÖK-kel, SZMK-val

Jegyzőkönyv

11. A teljes program ellenőrzése, öszszevetése a törvényi előírásokkal

20

Kiegészített PP.

Kiegészített PP.

Nem

Igen HPP fejlesztési módosításai

12. Testületi viták

Elfogadott HPP

Elkészült HPP

Új HPP

13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel

Jegyzőkönyv

Módosítások

Jegyzőkönyv

14. Felterjesztés a fenntartóhoz

STOP

A folyamat leírása A HPP felülvizsgálata 3 évenként történik. Első lépésként az intézmény vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A vezetői munkaközösség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestületekkel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a tagintézmények tagjaiból. 4. Szeptemberben a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgatók a tantestületi értekezleteken tájékoztatják a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok január végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. Február közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják azokat. 8. Február végén tantestületi értekezleteken a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot szülői érdekképviselettel elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 1.

21

11. Február végén az intézményvezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. 12. Március közepén az igazgatók testületi vitára és elfogadásra bocsátják a tagintézményben a HPP fejlesztési módosításait. 13. Elfogadás után, március végén a végleges programot az igazgatók, kollégiumvezető megismertetik közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. A főigazgató április elején a módosított HPP-t felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra. Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős l. főigazgató,- helyettes 2. főigazgató,- helyettes 3. igazgatók, koll. vezető 4. igazgatók, koll. vezető 5. igazgatók, koll. vezető 6. csoportvezetők 7. csoportvezetők 8. csoportvezetők 9. főig. h. 10. igazgatók, koll. vezető 11. főig., főig. h. 12. igazgatók, koll. vezető 13. igazgatók, koll. vezető 14. főigazgató

Érintett igazgatók vezetői munkaközösség munkacsoportok munkacsoportok nevelőtestületek munkacsoport tagjai munkacsoport tagjai tantestületek munkacsoportok vezetői SZMK, DÖK igazgatók, koll. vezető nevelőtestületek szülök, gyerekek fenntartó

Informált nevelőtestületek nevelőtestületek nevelőtestületek nevelőtestületek igazgatók, főig., főig. h. főig. h. igazgatók, koll. vezető tantestület tantestületek

igazgatók, koll. vezető

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve a HPP módosításra szoruló területe, folyamatai megalakult munkacsoportok listája a területekhez rendelt munkacsoportok módosító javaslatok

Kitöltő / készítő vezetői munkaközösség

Megőrzési hely Minőségügyi kézikönyv

Megőrzési idő 1 év

Másolatot kap munkacsoportok

főig. h.

1 év

kiegészített PP

munkacsoportok

Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

igazgatók, koll. vezető igazgatók, koll. vezető igazgatók, koll. vezető, főig.h. igazgatói irodák

főig. h. munkacsoportok

22

1 év 1 év 3 év

6.2.2 Éves tervezés A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az intézmény oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Folyamatábra: START

Tantárgyfelosztás

1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről intézményi szinten

Az elmúlt tanév értékelő beszámolója

Jegyzőkönyv

2. Személyi feltételek aktualizálása intézményi, tagintézményi szinten

Tagintézmények tanév végi beszámolói

3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása intézményi, tagintézményi szinten

Partneri igényfelmérés beszámolói Az adott év munkarendjéről szóló rendelet

3/a Az intézményi munkaközösségek éves tervet készítenek

4. Tagintézményi szintű célok meghatározása 5. A munkaközösségek meghatározzák a helyi célokat, célértékeket

szakmai munkaközösségi tervek

6. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez

Nem

7. A tagintézményi munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Munkaterv

8. A tagintézményi tervek értékelése

Javított, elfogadott tervek

Tartalmilag, formailag megfelelő-e?

23

Igen

9.Intézményi feladatterv elkészítése DÖK, ifj. védelmi terv 10. Tagintézményi feladatterv elkészítése

A tagintézmények munkatervei

Intézményi feladatterv

Tagintézményi terv

11. Eseménynaptár összeállítása

Nem

12. A tájékoztatási rendszer megtervezése

Tájékoztatási rendszer

13. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Az intézmény éves munkaterve

14. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen 15. A munkaterv elhelyezése az igazgatóságnál, az igazgatói irodákban, tanárikban.

STOP

24

A folyamat leírása 1.

2. 3. 3/a 4. 5. 6.

7. 8.

9. 10.

11. 12. 13.

14. 15.

A főigazgató tájékoztatja az igazgatókat és a kollégium vezetőt az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási fő célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Az igazgatók és a koll. vezető tájékoztatják nevelőtestületüket a tagintézményi célokról, a tagintézményi munkatervvel kapcsolatos elvárásokról. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. A tagintézmény-vezetők tájékoztatják nevelőtestületüket. A főigazgató ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket. Az igazgatók tájékoztatják nevelőtestületüket a nyári fejlesztésekről. Az intézményi szakmai munkaközösségek elkészítik éves munkatervüket. Az igazgatók és a koll. vezető meghatározzák a tagintézmény céljait. A fentieket figyelembe véve a tagintézményi munkaközösségek meghatározzák a helyi célokat, célértékeket. A tagintézmények, az ott működő munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Az igazgatók, a koll. vezető, a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják az éves terveket. Helyi szinten értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. A főigazgató helyettes elkészíti az intézményi munkaközösségek munkatervei alapján az intézmény feladattervet, amely rögzíti az adott tevékenységek időpontját és felelőseit is. A tagintézményekben az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti a tagiskola feladattervét, a kollégium vezetője elkészíti a kollégium feladattervét, amelyben rögzítik az adott tevékenységek időpontját és felelőseit is. A főigazgató helyettes, a tagintézmények igazgatói és a kollégium vezetője ezzel egy időben összeállítják a tanévben várható események naptárát. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. Ezek után szeptember 30-ig a főigazgató helyettes összeállítja, és írásba foglalja az Egységes Iskola és Szakiskola éves komplex munkatervét, amelynek része a tagintézmények éves munkaterve. A nevelőtestületek döntenek a munkaterv elfogadásáról. Az egységes iskola munkatervének egy példánya megtalálható az igazgatóságon, az igazgatói irodákban és tanári szobákban.

25

Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.

főigazgató

igazgatói munkaközösség

tantestületek

2.

főigazgató


tantestületek

3.

főigazgató


tantestületek

3a

szakmai munkaközösségek

4.

intézményi munkaközösségvezetők igazgatók, koll. vezető

tantestületek

tagintézményi munkaközösségek -

5.

tagintézményi mk. vezetők

tantestületek

-

6.


tantestületek

-

7.


tantestületek

igazgatók, koll. v.

8.


-

9.

főigazgató helyettes

tagintézményi mk. vezetők, ifj. véd felelős DÖK vezető igazgatók

nevelőtestületek

10.

igazgatók, m koll. vezető

Mk. vezetők,

-

11.

főig. h., igazgatók, koll. vezető

Mk. vezetők, DÖK vezető

-

12.

-

tantestületek

13.

igazgatók, koll. vezető vevezető főig. h.


tantestületek

14.


tantestületek

-

14.

főigazgató, igazgatók, koll. v.

Iskolatitkárok

szülők

26

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat

Kitöltő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1. Jegyzőkönyv

jegyzőkönyvvezető

dosszié (jegyzőkönyvtár)

1 tanév

-

½ tanév

tanárok

1 tanév

-

1 tanév

-

2. Tantárgyfelosztás, órarend 3. Jegyzőkönyv 3a. Szakmai munkaterv

igazgató- helyette- igazgatóság, igazgasek tóhelyettesi iroda jkv. vezető


szakmai munkakö- igazgatóság, igazgazösségek tói iroda

4. Jegyzőkönyvek

jkv. vezető


1 tanév

-

5. Tagintézményi munkaközösségi tervek

mk. vezetők

igazgatói irodák

1 év

mk. vezetők

6. Cselekvési terv

igazgatók

igazgatói irodák

1 év

mk. vezetők

7. Feladatterv

igazgatók, koll. vezető, mk. vezetők

igazgatói irodák

1 év

mk. vezetők

8. Jegyzőkönyv

jkv. vezetők


1 év

-

9. Intézményi feladatterv

főig. h.

igazgatóság

1 év

igazgatók

10. Tagintézményi feladatterv


igazgatói irodák

1 év

-

11. Eseménynaptár

főig.h., igazgatók, koll. vezető

igazgatóság, igazgatói irodák

1 év

-

12. Tájékoztatási rendszer


Min-i kézikönyv

1 év

-

13. Intézményi munkaterv

főig.h


1 év

igazgatók

14. Jegyzőkönyvek

jkv. vezetők

dosszié (jegyzőkönyvtár

1 év

-

15. Nyomtatott éves munkaterv

-


1 év

27

6.2.3 A vezetői ellenőrzés Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez START Idő- és felelősség mátrix Indikátor rendszer

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Szempontlista

Indikátor rendszer

Az ellenőrzött terültetek listája

Ellenőrzési terv

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása

3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

Az ellenőrzött terültetek listája

Ellenőrzési terv

4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel

Jegyzőkönyv Megbízások

Idő –és felelősségi mátrix

Ellenőrzési szempontlista

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

Időterv a beszámoláshoz

6. Az ellenőrzés végrehajtása Feljegyzések

Feljegyzések az ellenőrzésről

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

Ellenőrzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Feljegyzés

Ellenőrzési lista Feljegyzések

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Nem Eredményes ellenőrzés Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése

STOP

28

Elektronikus adatbázis

A folyamat leírása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. Az intézményvezetés, kollégium- és tagiskola vezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. Az intézményvezetés, kollégium- és tagiskola vezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. A főigazgató, az igazgatók és a kollégium vezetője szeptember elején ismertetik az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel. Szeptemberben az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza a főigazgató, az igazgatók és a kollégiumvezető. A megbízással egy időben a főigazgató, az igazgatók és a kollégium vezetője meghatározzák a beszámolók idejét. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóknak, a kollégiumvezetőnek, főigazgatónak. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1. Szempontlista

Vezetői kör, főigazga- Minőségirányítási kézitó könyv

5 év

Irattár

2. Az ellenőrzött területek listája


1 év

Irattár

3. Idő- és felelősségmátrix


1 év

4. Feljegyzés

főigazgató, igazgatók, Minőségirányítási kézikoll. vezető könyv

1 év

Irattár

5. Terv


1 év

Irattár

6. Jegyzőkönyv


1 év

Irattár

29

7. Megbízatások


1 év

A delegált

8. Időterv (a beszámoláshoz)


1 év

A delegált

9. Feljegyzés

A delegált

Minőségirányítási kézikönyv

1 év

10. Ellenőrzési lista

A delegált


1 év

A feljegyzést végző


5 év

10. Elektronikus adatbázis

irattár


Érintett

Informált

1

Főigazgató, igazgatók, koll. v.

iskola- és koll. vezetés

Alkalmazotti közösség

2.




3.




4.



5.


Delegáltak

6.

Főigazgató, igazgatók, koll. v

Delegáltak

7.

Az ellenőrzést végző személy

Ellenőrzött

8.

Delegált ellenőrző

Ellenőrzött

9.


Ellenőrzött

10.


főigazgató, igazgatók, koll. vezető

30

6.2.4 Irányított önértékelés START Céllista 1. Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv 2. Feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása.

3. A vezetői önértékelés elkészítése

Ellenőrzési terv

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani ellenőrzése

Kérdőívek a klímavizsgálathoz

5. Klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése Vezetői kérdőív Összegzés a klímavizsgálatról Fókuszcsoportos interjú kérdései

Szempontlista

6. A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése

Összegzés a klíma - vizsgálatról Korrekció Fókuszcsoportos interjú kérdési Fókuszcsoportos interjú protokollja Korrekció

Protokoll

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

9. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása Jegyzőkönyv Feljegyzések Vezetői interjú kérdései Önértékelő dokumentumok

10. Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése 11. Vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről. 14. A fejlesztendő területek kijelölése STOP

31

Jegyzőkönyv Összefoglaló a fókusz csoportos beszélgetésről Vezetői interjú kérdései Korrekció Vezetői interjú Összefoglaló az irányított önértékelésről Közösségi találkozó jegyzőkönyve Problémakatalógus

A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az intézmény összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága - folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés - strukturált interjú - kérdőív - fókuszcsoportos interjú - teszt Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgatók, helyettesek, alkalmazotti közösség (reprezentatív kiválasztással) 1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, az intézmény folyamatairól. 2. Számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről; ezekkel együtt meghatározta a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés. 4. A MIP munkacsoport elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározta a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgálatba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét,

32

5. 6.

7. 8. 9. 10. 11.

12. 13. 14.

- a feldolgozás határidejét. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után a MIP munkacsoport elkészítette annak összefoglaló elemzését. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazták a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra került a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. A feldolgozásban résztvevő MIP munkacsoport az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését. A MIP munkacsoport az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészítette a vezetői interjút. Az igazgatóhelyettesek vagy a megbízott pedagógusok a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatták az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső öszszesítését. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor. Ezután a vezetői kör összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket.

Irányított önértékelés és hatáskörök A lépés tárgya 1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése

Felelős főigazgató, igazgatók, koll. vezető MIP munkacsoport vezető

3. A vezetői önértékelés elkészítése

MIP munkacsoport vezető

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

MIP munkacsoport

5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés

MIP munkacsoport

6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú lebo-

MIP munkacsoport Az interjú lebonyo-

33

Érintett Projektvezető

Informált Tantestület

Vezetői kör + támogatói kör tagintézmény-felelős, igazgatók, igazgatóhelyettesek, koll. vezető vezetői kör tagintézmény-felelős igazgatók, koll. vezető, vezetői kör Aktív mag (munkatársi kollektíva)

Tantestület

Igazgatók, koll. vezető, vezetői kör, kollektíva A fókuszcsoportos inter-

Vezetői kör + Aktív mag Aktív mag Tantestület

A fókuszcsopor-

nyolítási tervének kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása 9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredménye alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 14. A problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

lításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai

jú irányítói és feldolgozói

tos interjú alanyai

Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör, tagintézmény-felelős Vezetői kör, tagintézmény-felelős Igazgatóhelyettesek vagy megbízottak

-

Vezetői kör

-

Igazgatók, MIP munkacsoport

Vezetői kör

MIP munkacsoport

Vezetői kör

Alkalmazotti közösség, tagintézmény-felelős Aktív mag

MIP munkacsoport MIP munkacsoport Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs MIP munkacsoport

-

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4.Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv 9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. Közösségi találkozó

Küldő / készítő

Megőrzési hely

Vezetői kör MIP munkacsoport vezető MIP munkacsoport vezető Igazgatók, koll. vezető, igazgató helyettes

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év

Minőségügyi irattár

5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Az interjú lebonyolításában részt vevők


5 év


Vezetői kör Vezetői kör Igazgatók, koll. vezető, igazgató helyettes Vezetői kör MIP munkacsoport vezető

34

5 év


5 év


5 év


5 év


5 év

Másolatot kap

jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus

Vezetői kör


A teljes körű intézményi önértékelés időszaka: 4 év.

35

5 év

6.2.5 Éves értékelés Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés, és a szükséges módosítások feltárása. Folyamatábra: Éves értékelés START

1. A főigazgató felkéri a vezetői értekezleten a tagintézmények vezetőit az éves beszámolók elkészítésére

Munkaterv

MK. munkaterv

2. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolók elkészítésére 3. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót

Munkaközösségi beszámoló

DÖK, ifj. véd. munkaterv Partnerektől származó visszajelzések eredménye

A. DÖK + ifj. véd. elkészíti az éves beszámolót

DÖK és ifj. védelmi beszámolók

Belső audit jegyzőkönyve

B. Az IMIP munkacsoport elkészíti az éves beszámolót

Minőségügyi beszámolók

Minőségi fejlesztő munkák

C. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit.

Ellenőrzési beszámolók

E. Indikátorrendszer folyamatgazdája elkészíti az éves beszámolót

Beszámolók az indikátorrendszerről

Ellenőrzési feljegyzések Indikátor rendszer Intézkedési tervek (jav. fejlesztő tev.) Személyi változások listája Panaszlista Alapítványi mérleg Éves beszámolók

F. Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót G. Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket H. A panaszkezelésért felelős megbízott személy elkészíti éves beszámolóját I. Az Alapítvány elnöke elkészíti éves beszámolóját (ha van a tagiskolában)

4. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat

Beszámolók az intézkedési tervekről Beszámoló a megváltozott körülményekről Éves beszámoló a panaszkezelésről Éves beszámoló az alapítvány munkájáról

Jegyzőkönyv

5. Az igazgató, a mk. vezetők, MIP vezetője, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, indikátorrendszer felelősei, intézkedési tervek felelősei, a tagiskolai Alapítvány elnöke (ha van alapítvány) beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten

36

5. Hozzászólások

Jegyzőkönyv

6. Tantestület elfogadja az éves beszámolókat 7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása az Igazgatóság felé

A tagiskola éves beszámolója

STOP

A folyamat leírása: 1. A főigazgató májusban felkéri az igazgatókat, a tanév végéig készítsék el beszámolóikat. 2. Az igazgatók és a kollégium vezetője május harmadik hetében felkérik az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 3. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a MIP vezetője, az intézkedési tervek felelősei, az iskolával kapcsolatban lévő alapítványi elnökök elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgatók és a kollégium vezetője összegzik a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékelik a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatók és a kollégiumvezető által kijelölt felelősök összesítik az osztályok statisztikáit, és beszámolnak az aktuális adatokról. 4. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 5. A tanévzáró értekezleten a 3. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 6. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 7. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 8. Az igazgatók és a kollégium vezetője gondoskodnak róla, hogy az éves beszámoló az igazgatósághoz kerüljön. Lehetőség van arra is, hogy a tagintézmény augusztusban zárja az előző tanévet. Ebben az esetben a folyamat részdátumai is módosulhatnak. Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya 1. 2 3. 4. 5.

Felelős Főigazgató Igazgató Területek felelősei Igazgatók, koll. vezető Területek felelősei

Érintett igazgatók, koll. vezető Területek felelősei Tantestület Igazgató helyettes, vagy megbízott pedagógus Tantestület

37

Informált Tantestület Igazgatók, koll. vezető -

8.

Igazgatók, koll. vezető

Igazgatóság

-

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1. Éves beszámolók

Kitöltő / készítő

Megőrzési hely Megőrzési idő

Másolatot kap

Területek felelősei

Beszámoló-tár

½ év

2. Jegyzőkönyv

Felkért jegyzőkönyvvezető Igazgatók, koll. vezető

Iktató

1 év

Igazgatók, koll. vezető, főigazgató -

Iktató

1 év

-

3. Tagintézmények éves beszámolója

6.2.6 A MIP működtetése Kiskőrös Kistérség Egységes Iskolája Minőségirányítási Programjának működtetéséért az főigazgató a felelős. Az intézményi működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A minőségirányítási vezetők a tagiskola-vezetés, kollégium vezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCAciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). Az IMIP felülvizsgálatát 4 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük

38

Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely fő folyamatnak ki a gazdája. Szervezeti egység vagy folyamatgazda A

Főigazgató, -helyettes, igazgatók, koll. vezető

B

Igazgató helyettes vagy megbízott pedagógus

C

MIP vezető

D

MIP csoport vezetője vagy megbízott MIP csoporttag

E

Gazdasági vezető vagy iskolatitkár

Folyamat

A

1.

Stratégiai tervezés

X

2.

Eves tervezés

X

3.

Vezetői ellenőrzés

4.

Irányított önértékelés

5. 6.

Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése

X

7.

Továbbképzési rendszer működtetése

X

8.

Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése)

9.

Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások)

B

C

X

X

D

E

X

X

X X

X

X X X

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra)

X

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok

X

12. Egyéb kiszolgáló folyamatok

X

13. Beiskolázás

X

14. Módszertani eszköztár és kultúra

X

X

15. A tanulás támogatása

X

16. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) 17. A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelméés mérőeszközök nyek 18. Pedagógusok együttműködése 19. Az intézmény működésének éves értékelése

39

X

X X

X X

X

X

X

20. A 8. osztályosok nyomon követése

X

21. Belső audit

X

6.3 Belső működés 6.3.1 A pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük. Ülések száma Intézményi és tagis- feladattól kolai munkaközös- függő ségek: Szakmai keretek

Tevékenység

Elvárt eredmény Mérési feladatok összehasonlító elemzése Bevált módszerek

Tanterv - beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai, (bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése. Versenyek szervezése Egy osztályban taní- 1-2 havonta Magatartás, szorgalom Magatartás, tó tanárok közössé- magatartás értékelése, szorgalom, pege: és szorga- Problémák megbeszélése dagógiai alapelv lom elbírákritériumainak lása megfelelő eredmény

. Nevelési problémákra konszenzuson alapuló nevelési eredmény

40

Értékelés

Ellenőrzés területei

igazgatóhelyettesek, igazgatók, koll. vezető, főig., főig. h.

az adott osztályfőnök, osztályfőnöki munkaközösség vezető, igazgató helyettesek, igazgatók

fejlődési lap vezetése, tanmenet, családlátogatás, módszerek, szempontok

6.3.2 A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Követelmények, elvárások az osztályfőnökökkel, kollégiumi csoportvezetővel szemben: 1. Felső tagozatban, középiskolában lehetőleg rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai, szakmai gyakorlattal. 2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. Az osztályfőnökökkel, csoportvezetővel szemben támasztott követelmények között preferáltan szerepel a jó kommunikációs és együttműködési készség, intuitív készség, szolidaritás a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollégákkal. 1. A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár: a.

Az osztályfőnökök, csoportvezetők munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök, csoportvezetők az igazgatótól, koll. vezetőtől kapják meg az év elején!/

b.

A kezdő osztályfőnökök, csoportvezetők mellé a munkaközösség-vezető vagy az igazgató, koll. vezető szeptembertől un. Mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját.

c.

A helyben meghatározott rendszerességgel megtartott szakmai megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök.

d.

A Nevelési Tanácsadó munkatársai igény szerint gyerekekkel, osztályfőnökökkel közösen egy-egy nevelési szituációt dolgoznak fel.

e.

Szükség esetén megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban az adott osztályban tanító nevelők részére

6.3.3 Szervezeti felépítés A szervezeti felépítés pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza, a HPP felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt és a tagjait.

41

6.3.4 Információs rendszer Az intézmény belső információs rendszere szorosan összefügg a szervezeti felépítéssel. Szintjei: igazgatóság tagiskolák vezetése intézményi szakmai munkaközösségek intézményi SZMK, DÖK intézményi szakszervezet, KAT tagintézmény tagiskolai munkaközösségek tagiskolai SZMK, DÖK tanulók pedagógusok, dolgozók MIP vezetők, tagok Az információáramlás közös eszközei: - e-mail - telefon - meghívó - ellenőrző, üzenő-füzet - levél - tanulói értékelés havi rendszerességgel, IPR értékelés háromhavonta

6.4

Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése

A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A működés szempontjából meghatározó partnerek-pedagógusok és nem pedagógus továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás kipróbálás és működtetés után újra szabályozás készült, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönző rendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az ösztönző rendszer elemei biztosítják, hogy

42

az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógusdolgozók egyaránt. Szabályozás eljárásokban Sorszám Jelzés

Tartalmi meghatározás

Eljárás

1.

5.4.1

Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása

Pedagógusok munkatársak kiválasztása és betanulása

2.

5.4.2

Nem pedagógus munkatársak ki- Nem pedagógus munkatársak kiválaszválasztása és betanulása tása és betanulása.

3.

5.4.3

Az éves beiskolázási terv készítése

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása.

4.

5.4.4

Munkatársak értékelésének lépései, eszközei, összegző értékelés készítése

A belső értékelési rendszer működtetése.

5.

5.4.5

A minőségi munkavégzésért járó Az intézményi ösztönző rendszer műkereset-kiegészítés, a címpótlék ködtetése.

A tartalomra vonatkozó belső szabályozás A tartalmi rész

A szabályozás neve

Pedagógusokkal szembeni elvárások

Pedagógia program

A tantestületbe kerülés alapelemei

Pedagógiai Program

Kinevezések, megbízások

SZMSZ

A tartalomra vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész

Alkalmazási feltételek Kinevezés


A szabályozásban hol található?

Kiválasztás, betanulás KJT KJT

16.-17.§ 20.§ 21. § közalkalmazotti jogviszony létesítése

KJT

Munka Törvénykönyve 138/92. Korm. rendelet Továbbképzés Pedagógusok továbbképzése, KT szakvizsga, 7 évenkénti KT kötelezettség 138/92. Korm. Rend. 277/97. Korm. rend.

43

111.§ 20-21.§;122.§ 3.bek. 19.§ 5.bek. A továbbképzés / A továbbképzés tel-

jesítése

Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés

41/1999. OM. rendelet Értékelés KT 11/94 Miniszteri rendelet Ösztönző rendszer KJT 138/92. Korm. rend. KT 24/200. OM rendelet KJT

107.§ 67.§ 118.§ 10-12 bek.

77.§ 1-2.bek

6.4.1 Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Lépések

Módszer Pályáztatás

Eszköz

I.

Pályázat kiírása

II.

Határidőre beérkező pályázatok értékelése

Dokumentum -elemzés

Szakmai önéletrajz

III.

Személyes beszélgetés a pályázóval

Beszélgetés

IV.

Intézmény céljainak megismertetése

Beszélgetés

Dokumentumok, pályázat Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program - SZMSZ - Helyi tanterv - Az intézmény hagyományai

V.

A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

VI.

Megbízás

Döntés

Munkaszerződés, munkaköri leírás

VII.

Patronáló tanár kijelölése *

Felkérés

Megbízás

Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szerveVIII. zetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyománya-

Beszélgetés

Média

Munkajogi dokumentumok

Iskolai dokumentumok

44

Érintett

Felelős

Határidő

Az adott szakmai munkaközösség

főigazgató

Tanév vége

Pályázó, igazgató

Igazgató koll. v.

Pályázat határideje (aug. l.)


Igazgató, koll. v.

Aug. 15.


Igazgató, koll. v.

Aug. 15.

Pályázó, igazgató, koll. v.

Igazgató

Aug. 15.

Pályázó, főigazgató, igazgató, koll. igazgató, Aug. 20. v.,főigazgató koll. v. Patronáló tanár, Igazgató, pályázó, igazgató, Aug. 28. koll. v. koll. v.

Pályázó, igazgató, Igazgató, koll. v., szervezetek koll. v., képviselője, patronáló Szept. 10. munkaközösség tanár vezetője

inak megismerése

IX.

Személyes találkozások (a patronáló tanárral)

Munkatársak + új Igazgató, Szept. 10 munkatárs+ koll. v. vagy patronáló tanár helyettes

Bemutatás

X.

A kiválasztás és betanulás értékelése

Megbeszélés Írásbeli értékelés

XI.

Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

Értékelés szempontjai, HPP munkaköri leírás, óra- látogatás értékelő lap adminisztráció

Eljárásrend

Új munkatárs patronáló tanár igazgató

Igazgató, Jan. 31. koll. v. Május 31.

Minőségi csoport

Igazgató, Június 15. koll. v.

Szempontok a patronáló tanár kiválasztására: A tagintézmény valamelyikében legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógus. A szakmai segítőt a tagintézmény igazgatója jelöli ki. A patronáló pedagógus feladata: A gyakornoki szabályzatban foglaltaknak megfelelően patronálja a gyakornokot. Megismerteti a gyakornokot az intézmény alapdokumentumaival. A pályakezdő kolléga óráinak látogatása az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében. Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, ami minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével.

45

6.4.2 Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Lépések I.

Álláshirdetés

II.

Beérkező jelentkezések értékelése

III.

IV.

V.

VI.

VII.

Módszer

Eszköz

Erin tett

Hirdetés

Média

Gazdasági ügyintéző

Értékelő megbeszélés

Felelős

Határidő

Gazdasági ügyintéző Jelentkező Gazdasági ügyinGazdasági ügyintéző téző

A feltételrendszer Munkajogi Jelentkező Gazdasági ügyinBeszélgetés megismertetése dokumentum Gazdasági ügyintéző téző Aktualitás szeDöntés az álláshely rint Jelentkező Gazdasági ügyinbetöltéséről, megbí- Döntéshozatal Szerződés Gazdasági vezető téző zás Jelentkező Patronáló munkatárs Gazdasági vezető Gazdasági ügyinFelkérés Megbízás kijelölése Patronáló téző munkatárs Jelentkező A munkaPatronáló munkatárs Szóbeli Munkaköri Gazdasági vezető szerződést értékelése a jelentGazdasági vezető megbeszélés leírás Patronáló követő 3 hónap kezőről munkatárs elteltével Az eljárásrend lépéseinek korrekciója MIP Gazdasági ügyin- Aktualitás szeKorrekció Eljárásrend az értékelés tapaszcsoport téző rint talatai alapján

Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására A gazdasági vezető vagy ügyintéző javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az Új munkatárs munkavégzését, ill. beilleszkedését. 6.4.3 Továbbképzési rendszer működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Bevezető A 2007-2008-as tanév kezdetekor az Egységes Iskola tantestülete elfogadta az ötéves továbbképzési tervet. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a peda-

46

gógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a továbbképzési felelős (munkaközösségi vezető vagy igazgatóhelyettes) közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők február 2. hét végéig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a tagiskolában a továbbképzési felelősnél. 3. Február 3. hetében az igazgató, koll. vezető előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. a) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei, és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. Február 28-ig a tagintézmény igazgatója, kollégium vezetője a gazdasági ügyintőzővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és a tagintézmény elsődleges érdekeit. Ezt véleményezteti a helyi KAT taggal. 5. Március első hetében az igazgató, kollégium vezető összeállítja a tagintézmény éves beiskolázási tervét, amit benyújt a főigazgatónak. 6. A közalkalmazotti tanács véleményezi az intézmény beiskolázási tervét. 7. A főigazgató az Igazgatói Tanács elé terjeszti az egyes tagintézmények által benyújtott beiskolázási tervet. 8. Március 15-ig a főigazgató helyettese elkészíti az intézmény éves beiskolázási tervét. 9. A végleges beiskolázási terv visszaküldése a tagintézményeknek. 10. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági ügyintéző pedig a többit. 11. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, illetve a tantestületnek. 12. A továbbképzési felelős (folyamatgazda), vagy megbízott pedagógus, ha szükséges az év végi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra A továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása Felelősségi mátrix Lépés

Felelős

Érintett

Informált

l.

Továbbképzési felelős

Nevelőtestület

Nevelőtestület

2.


Jelentkezők


47

3.

Igazgató

Tantestület


4.a

Igazgató

Tantestület

Gazdasági ügyintéző, tantestület

4.b

Igazgató

Közalkalmazotti tanácstag

Gazdasági ügyintéző, tantestület

5.

Igazgató

Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági ügyintéző, főigazgató

Tantestület

6.

Főigazgató

Közalkalmazotti Tanács

Igazgatók, koll. vezető, gazdasági vezető

7.

Főigazgató

Igazgatói Tanács

Igazgatók, koll. vezető, gazdasági vezető

8.

Főigazgató

Továbbtanulók

Nevelőtestület

9.

Főigazgató

Igazgatók, koll. vezető, továbbtanuló

Nevelőtestület

10.

Igazgatók, koll. v

Továbbtanulók

Tantestület, gazdasági ügyintéző

11.

Igazgató, koll. v.

Továbbtanuló

Tantestület, gazdasági ügyintéző

12.

Munkaközösség vezetők

Továbbtanuló

Munkaközösségek

13.



Tantestület

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

-

Helyettesi iroda

1 év

-

Jelentkező

Továbbképzési dosszié

1 év

Igazgató

Lépés Dokumentum neve Készítő/kitöltő 1. 2.

Továbbképzési jegyzék Írásbeli jelentkezés

3.

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvvezető

Irattár

1 év


4.

Jegyzőkönyv


Irattár

1 év


5.

Továbbtanulók névsora


Továbbtanulási terv

1 év


6.

Továbbtanulók névsora


Továbbtanulási terv

1 év

Gazdasági vezető

7.

Jegyzőkönyv


Irattár

1 év

Gazdasági vezető

48

8.

Jegyzőkönyv


Irattár

1 év

Gazdasági vezető

9.

Továbbtanulók névsora Nevelőtestület

Főigazgató

Irattár

1 év

Gazdasági vezető

10.

Eves beiskolázási terv

Főigazgató

Irattár

1 év

Gazdasági vezető, Igazgató

11.

Írásos visszaigazolás

Irattár

1 év

Jelentkezők

Irattár

1 év

-


1 év

Igazgató

1 év

Jegyzőkönyv vezető

12. 13.

14.

Igazgatók, koll. vezető Visszaigazolás a A felvételt hirdető felvételről intézmény Feljegyzés Munkakörvezető A MIP csoportveze- MIP csop. vezető tő beszámolója vagy megbízott


Ötéves továbbképzései terv alapelvei Szakvizsgára vonatkozó alprogram 1. Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. 2. A jelentkezők javasolt sorrendjét a főigazgató az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja kis és tárja a Közalkalmazotti Tanács, illetve az Igazgató Tanács elé. 3. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi, illetve az olcsóbb megjelölését támogatjuk. Továbbképzési alprogram 1. Előnyben részesülnek: a) a stratégiai szempontból kiemelt területek (fejlesztési területek figyelembe vételével) b) 40 év feletti pedagógusok c) az intézmény sajátos szükségletei 2. A beiskolázási tervben különös előnyt élveznek azok a pedagógusok, akiknek már nincs lehetősége a 7 év kihasználására. 3. A beiskolázási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 4. Fontos a pedagógus és a tagiskola érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából (érdeklődése, beállítottsága - igény a tagintézmény részéről).

49

5. A továbbképzések célja: szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése, új módszerek megismerése és átadása, másoddiploma megszerzése. 6. Belső továbbképzések ösztönzése: a) saját erőből (pl.: kooperatív módszerek, projektoktatás, nem szakrendszerű oktatás) b) külső "segítséggel" Okai: Olcsó és több pedagógus részvételét teszi lehetővé. 7. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 8. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt. 9. A továbbképzési dosszié: a tagiskolában, az Igazgatóságon található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, adatait. 10. A továbbtanulni szándékozó a jelentkezését írásban nyújtja be. 11. A közalkalmazotti tanács véleményezése után a tantestület egyeztetésével a főigazgató dönt a továbbtanulásról. Helyettesítés 1. Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarendkészítésnél ez szempont legyen. 2. Szakszerű helyettesítésre törekedjünk a tanóra védelmében és a gyerekek érdekében! 3. Óra ne maradjon el! 4. Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk. Finanszírozási alprogram 1. A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez a tanfolyam díjához szakkönyvek vásárlásához A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj 80 %-nál. 2. Költségcsökkentés céljából belső továbbképzéseket szorgalmazzuk. 3. Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén az o1csóbbat válasszák az érintettek. 4. Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésére kö-

50

telezhető. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható (1. pont). 5. Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzájárulhat az intézmény az adott évben helyettesítésre, egy személyre átlagosan fordított összeggel. 6. Abban az esetben, ha a továbbképzésre biztosított keretet nem használják teljesen fel, a fennmaradó összeget egyéb kiadásaira fordítjuk azok között, akik a továbbképzéseken részt vettek. Egyéb belső továbbképzések szervezésére használható fel, intézményi szinten.

6.4.4 Ösztönző-rendszer működtetése Eljárásrend az intézményi ösztönző-rendszer működtetésére Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

I.

Munkaközösség által írásban benyújtott javaslat a szempontrendszer Javaslattétel alapján díjazandó munkatársakra

Jelölőlista

Munkatársak

II.

A munkaközösségek javaslata alapján a küDokumentum lönböző díjakra jelöltek Jelölőlista elemzés névsorának összeállítása, és közzététele

Munkatársak

Felelős Határidő (a lebonyolításért) Munkaközösség vezető, Igazgató, koll. vezető

márc. 25.

tagiskola-vezetőség, márc. 28. koll. vezető

A szakmai értékek ismerSzakmai tetése a jelölttel, és a Összes Igazgató, koll. vezető III. értékelő Jelöltek márc. 28. jelölt részéről a kiegészíértékelés Jelölt beszámoló tés megtétele Az április havi munkaértekezlet keretében a április Értékelő Jelölt Iskolavezető, koll. IV. szakmai értékelések isFelolvasás első beszámoló munkatársak vezető mertetése, és az egyéni hétfője szavazás A címpótlék odaítélésében: a szavazatok kiértékeléSzavazat- SzavazólapJelölt V. se, az eredmények nyilszámlálás, ok, Igazgató, koll. vezető ápr. munkatársak vánosságra hozása javaslattétel jelölőlista (az igazgató ítéli oda, nem kell szavazni.)

51

VI.

Minőségi bérpótlék, jutalom elosztása

döntés

egyeztetés

iskolavezetés igazgató, koll. vezető

május vége

MunkaközösségAz ösztönző rendszer Értékelő Szempontsor vezetők VII. működtetésének értékelémunkatársak Június 20. megbeszélés eljárásrend Igazgatók, koll. vezese tő Az ösztönző rendszer működtetéséről szóló VIII. eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

eljárásrend

MIP munkaoktóber Igazgató, koll. vezető csoport 15.

6.5 A partnerkapcsolatok működtetése Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partnerei Cél: - Partneri igény és elégedettség, illetve elégedetlenség mérése meghatározott időközönként. - Hatékony kommunikáció a partnerekkel. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények és elégedettség felmérése. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk. A tagintézmények a partner elégedettséget a mellékletben található kérdőívek felhasználásával mérik. Értékelési ciklus Az elégedettség mérése 4 évenként történik. Tartalmi leírás A tagintézmény-vezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott.

52

A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályoztuk, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. A 8. osztályt végzett tanulóink tanulási útját a Nyomon követés folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az iskolavezetést. A tartalomra vonatkozó belső szabályozás Tartalmi rész


A szabályozásban hol található

Partneri kapcsolatok meghatározása és a kapcsolattartás formái

SZMSZ

Az intézményi közösségek kapcsolatteremtési formái.

Közvetlen és közvetett partnerek meghatározása.

HPP

Partnereink a tagiskolák közéletében (partneri adatbázis)

Az intézmény, tagintézmények közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje. Pedagógiai program A tagintézmények kapcsolatrendszere Továbbképzési prog-ram SZMSZ

A kapcsolattartás rendje

Beiskolázás Nyomon követés

HPP

További kapcsolattartás módja, formája.

Szabályozás az eljárásokban Sorszám

Tartalmi meghatározás

Eljárás neve

1.

Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése, Partneri igény – és elégedettségelemzése, fejlesztések tervezése és beépítése a munmérés. katervbe.

2.

Panaszkezelés az alkalmazottak számára

A panaszok kezelése.

3.

Panaszkezelés az iskola tanulói számára.

A panaszok kezelése.

4.

Beiskolázás rendje.

Beiskolázás.

5.

A végzett 8. osztályosok nyomon követése

53

Nyomon követés

6.5.1 A partneri igény és elégedettségmérés START

Partneri adatbázis

Állami elvárások Intézményi (belső) elvárások feltárása

Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata

Partneri adatbázis

Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása

Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Az igényfelmérésben résztvevők listája

Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása mintakészítés

Mérési rend/ eljárásrend

Fenntartói elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés

Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése

Szülői elvárások

Eredmények összegzése Tantestületi öszszefoglaló

Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tagintézményen belül Éves teljesítmény mérése Indikátorainkban van-e szükség változásokra?

Szükséges-e beavatkozás?

Igen

Igen Nem

Nem

A partnerek elégedetlenségének kezelése STOP

54

Tagintézmény működés értékelési folyamata

A folyamat leírása: 1. A folyamattal foglalkozó csoport három-négy évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat 3-4 évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. A vezetői csoport 3-4 évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. A csoport azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A kérdőívek begyűjtése után a "kérdőíves" csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. A tagintézményen belül (tanév végén) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: - összefoglaló az alkalmazott közösség számára A folyamat értékelése Az eredmények ismertetése után a helyi tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amenynyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1. Partneri adatbázis 2. Elégedettségi kritériumok 3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére

Kitöltő / készítő

Megőrzési hely

Igazgató frissíti

Minőségi kézikönyv Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

MIP csoport

MIP csoport

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

55

Megőrzési idő 2 év

Másolatot kap

2 év

Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője

2 év

Kérdező csoport

4. Az igényfelmérésben MIP csoport résztvevők listája 5. Az eredmények öszKérdőíves csoport szegzése 6a) Tantestületi összeMIP csoport foglaló b) Éves teljesítmény MIP csoport értékelése c) Rövid összefoglaló a Minőségi kéziMIP csoport könyvben

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

2 év

"kérdőíves" csoport

2 év

MIP csoport

Irattár

2 év

MIP csoport

Irattár

2 év

MIP csoport

Minőségi kézikönyv

2 év

Irattár

6.5.2 Partnerek összefoglaló táblázata Közvetlen partnerek Kapcsolattartás módja

Módszer, eszköz

Felmérés gyakoriság

Szülők

Pedagógusok Az aktuális, érvényes Szülők intézkedési terv szeIgazgató rint SZMK

SZMK értekezlet ellenőrző, üzenő füzet szülői értekezlet fogadóóra

kérdőív beszélgetés fórum

4 évente

Tanulók

Osztályfőnökök, Az aktuális, érvényes pedagógusok intézkedési terv sze- tanulók rint DÖK-segítő DÖK-képviselő

DÖK-gyűlés DÖK-közgyűlés

kérdőív interjú

4 évente

egyéni beszélgetés értekezlet kibővített vezetői

kérdőív interjú

4 évente

kérdőív interjú

4 évente

Partner

Mintavétel

Pedagógusok

teljes körű

Nem pedagógus teljes körű dolgozó

Kapcsolattartó

Igazgató KT elnök Iskolatitkár KT tag munkatársak

egyéni beszélgetés értekezlet

56

Közvetett partnerek Felmérés gyakoriság 4 évente

Partner

Mintavétel

Kapcsolattartó

Kapcsolattartás módja

Módszer Eszköz

Fenntartó

Polgármester, Jegyző

Igazgató, koll. vezető

Helyi képviselő testület testületi tagok

Igazgató, koll. vezető

személyes kapcsolat írásban személyes, írásos kapcsolat

Beszélgetés, kérdőív, hivatalos levél kérdőív beszélgetés

személyes kapcsolat

kérdőív interjú

4 évente


kérdőív interjú

4 évente


beszélgetés

4 évente


interjú

4 évente


interjú

4 évente


interjú

4 évente

Igazgató, koll. vezető igazgatóhelyettes – óvodavezető, óvónők Igazgató, koll. Környező középiskolák Igazgatók vezető, igazgatóhelyettes – igazgató, osztályfőnökök Iskolában mű- Igazgató, koll. Egyházak ködő egyház vezető, - hitoktató képviselője Iskolaorvos Igazgató, koll. Orvos, védőnő vezető vagy megbízottja Gyermekvédelmi Gyermekjóléti szolgálat Kapcsolattartó személy felelős – munkatárs Kapcsolattartó Gyermekvédelmi Nevelési Tanácsadó személy felelős – munkatárs Egyéb helyi kapcsola- helyi rend sze- helyi szabályozás rint szerint tok Óvodák

óvodavezető

4 évente

A partneri elégedettség mérése a mellékletben található kérdőívek segítségével történik. Ez lehetővé teszi a tagintézményekben folyó munka színvonalának összehasonlítását.

57

6.5.3 A panaszok kezelése tanulók részére Célja: hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: I. szint START Nem jogos

1. Panasz Jogos 2. A panasz jogosultságának vizsgálata

Az egyeztetés eredményes

Az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal

A probléma megnyugtatóan lezárult

3. Az osztályfőnök egyeztet az érintettel II. szint

4. A panasz leírása

5. Az igazgató egyeztet a panaszossal (megállapodás) 6. Az egyeztetést, megállapodást szóban vagy írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat


A probléma megnyugtatóan lezárult a helyben szabályozott módon

Igen A probléma megnyugtatóan megoldódott

1 hónap múlva

Nem 7. Probléma fennáll, panasz jelentése a főigazgató felé

III. szint

8.Az iskola igazgatója a főigazgató bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére 9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése STOP

58

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz, csoportvezetőhöz fordul. 2. Az osztályfőnök, csoportvezető megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök, csoportvezető egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt az igazgató, kollégiumvezető felé. 5. Az igazgató, kollégiumvezető 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója, a kollégium vezetője a főigazgató bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A főigazgató egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgató, kollégiumvezető megbízottja, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Felelősségek és hatáskörök Felelős 2. 3. 4. 5. 6.

Osztályfőnök, csoportvezető Osztályfőnök, csoportvezető Osztályfőnök, csoportvezető Igazgató, koll. vezető Igazgató, koll. vezető

Érintett

Informált

A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselője

Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Igazgató, koll. vezető

Panaszos/képviselője

Osztályfőnök, csoportvezető

Panaszos/képviselője

Osztályfőnök, csoportvezető

59

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 6. 9.

Jegyzőkönyv Feljegyzés

Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő

Másolatot kap

Iskolatitkár

Iktató

Végleg

Panaszos képviselője

Fenntartó

Iktató

Végleg

Panaszos képviselője

60

6.5.4 Panaszok kezelése alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: I. szint

START

Panaszleírás

Panaszleírás Panaszleírás

Felelősségi mátrix

1. Panasz

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Nem jogos

A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos 3. A felelős egyeztet a panaszossal

4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat


Feljegyzés

Feljegyzés 1 hónap múlva

Igen

Nem Panaszleírás

5. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé

Feljegyzés II. szint

Feljegyzés

6. Az iskola igazgatója, dolgozója a főigazgató bevonásával megvizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére – írásban is.

Javaslat

Az egyeztetés eredményes Javaslat

7. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben STOP 8. A döntés dokumentálása

61

III. szint Dokumentum a döntésről

A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül a tagiskola igazgatója, a kollégium vezetője a főigazgató bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére - írásban is. 7. Ezután a főigazgató, az igazgató, kollégiumvezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a fenntartóhoz és a munkaügyi bírósághoz, akkor most oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgató, kollégiumvezető vagy helyettese, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

62


Érintett

Informált

1.

Panaszos

Felelős

-

2.

Felelős

Panaszos

Igazgató

3.

Felelős

-

4.

Felelős

Igazgató, koll. vezető/panaszos Panaszos

Igazgató

5.

Igazgatók, koll. v.

Panaszos

Fenntartó

6.

Főigazgató

-

7.

Főigazgató

Igazgató, koll. vezető/panaszos Igazgató, koll. vezető/panaszos

-

A dokumentumok és bizonylatok rendje

1 2. 4. 5. 6.

A bizonylat megnevezése

Kitöltő/ készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Felelősségi mátrix

„Biztonságos int.” Min. kör

Min. kézikönyv

5 év

Mk., igazgató, alk-i közösség

Panaszos

Iktató

végleg

Igazgató

Felelős

"panasz dosszié"

5 év

Érintettek

Igazgató

Iktató

Végleg

Főigazgató

Iktató

Végleg

Panaszos

Főigazgató

Iktató

Végleg

Panaszos Panaszos, igazgató Panaszos, igazgató

Panaszlevél írása Feljegyzés Feljegyzés Javaslat

7.

Feljegyzés

8a

Feljegyzés

Fenntartó képviselője

Iktató

Végleg

10.

Bírósági határozat

Munkaügyi Bíróság

Iktató

Végleg

63

6.5.5 Az első osztályosok beiskolázása Folyamatábra Népességnyilvántartás alapján indítható osztályok száma

1. osztályos tanulók kijelölése

Beiskolázható gyerekek névsora

Szülői értekezlet a leendő elsős szülők számára

Meghívók készítése

Műhelymunka

Nyílt nap előkészítése

Nyílt nap lebonyolítása

Forgatókönyv felelősökkel

Sport

Óvodai szakvélemény

Óvodások felmérése

óvodai szakvélemény

1. osztályosok beíratása

Beírási napló

Egészségügyi könyv, Taj-kártya Megfelelő-e a létszám

A beiskolázás értékelése

osztály(ok) indítása

Adatok elemzése

A folyamat leírása 1. A tagiskola a helyben szokásos módon információt szerez a tankötelessé váló gyermekek létszámáról. Ez alapján a helyi önkormányzattal történt igazgatói egyeztetés után határozza meg az igazgató az indítandó 1. osztályok számát. 2. Szülői értekezlet az elsős szülök számára a tagiskolákban szokásos módon és időben. Ez alkalmas az iskola bemutatására is. 3. A tagiskolákban szokásos módon és időben előkészítik a nyílt napot, ahol ez kialakult szokás. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: program összeállítása, meghívók készítése 4. A tanév folyamán tagiskola nyílt napot rendez a helyben meghatározott időben, melyen fogadja az óvodásokat és szüleiket. Ezen a napon bemutatják az iskolában folyó

64

munkát. A nyílt nap lebonyolításáért felelős az igazgató, vagy megbízottja. 5. Az óvodában felmérik a gyermekek készségét. A javasoltak névsorát átadják a tagiskola igazgatójának vagy megbízottjának. 6. Áprilisban történik a beiratkozás az iskolába. A beírt tanulók névsorát a beírási napló tartalmazza. Döntés A beírási napló és a fenntartó által meghatározott indítható osztályszám összehasonlítása után állapítható meg, milyen módon (önálló, összevont osztály), mennyi 1. osztály indítható. Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor a tagiskola igazgatója a nevelőtestületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét és kijelöli az 1. osztályban dolgozó pedagógusokat. Ez a tagintézményekben kialakult gyakorlatnak megfelelően korábban is történhet.

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Küldő / készítő megnevezés Beiskolázható gyerekek név- Önkormányzat vagy sora óvodák

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Irattár

1 év

-

Az iskola bemutatását célzó nyílt nap forgatókönyve

Igazgatói vagy nevelői szoba

1 év

Tanítók

irattár

végleg

Óvodai szakvélemény Beírási napló

Megbízott pedagógus Óvónők Megbízott alkalmazott

helyben szokásos módon

65

-

Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Informált

Információ szerzése a leendő 1. osztályosok várható létszámáról

igazgató

Óvodai szülői értekezleten való iskolai részvétel

igazgató vagy megbízottja

Alsós pedagógusok óvónők, szülők

óvónők, szülők

Nyílt nap előkészítése

igazgató megbízottja

tanítók

tanítók

Nyílt nap lebonyolítása


Gyerekek, óvónők, szülők

óvónők

Gyerekek, óvónők

Tantestület, óvodák Szülők, 1. oszt. tanítók

1. osztályosok beíratása


tanítók

A beiskolázás értékelése

igazgató vagy megbí- Alsós pedagóguzottja sok

Óvodások felmérése

fenntartó tantestület

6.5.6 Nyomon követés, beválás vizsgálat START Beérkező levelek a középiskoláktól az Igazgatóságra Nem Beérkező levelek

Igen

Határidő módosítás

Beérkező levelek iktatása, lista készítése a tagiskolákban Dokumentumelemzés

8.o. anyakönyv

Beérkező levelek listája

Összegzés a tanulmányi teljesítményről

9. évf. értesítői

Eredmények megküldése az Igazgatóságnak

Beszámoló a tantestületnek

Értekezlet jegyzőkönyve

Eredmények dokumentálása a minőségi kézikönyvben

Min. kézikönyv

STOP

66

A folyamat leírása 1. A középiskolák október 31-ig megküldik az Igazgatóságnak az előző tanév tanulói eredményeit. 2. Az Igazgatóság továbbítja a leveleket a tagiskoláknak. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik iktatásra kerülnek, és lista készül róluk a tagiskolákban. 3. A tagiskolában szabályozott csoport vagy megbízott személy elvégzi a dokumentumelemzést. Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről. Tantárgyankénti összehasonlítja az átlageredményeket. Iskolatípusonként elemzi az adatokat. Ezt elküldi az Igazgatóságnak. 4. Az elemzéssel megbízott személy vagy csoport az összegzés eredményeiről értekezleten tájékoztatja a tantestületet. 5. Az elemzéssel megbízott személy elvégzi az eredmények dokumentálását a minőségi kézikönyvben. Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Az Igazgatóság megkapja a középiskolák visszajelzéseit, azokat továbbítják a tagiskoláknak

iskolatitkár

tagiskolák

Informált

A beérkezett levelek iktatása, lista készítése

Iskolatitkár, megbí- megbízott személy vagy zott személy csoport

Tantestület

Dokumentumelemzés és összegző értékelés

megbízott személy vagy csoport


Tantestület

Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tantestülettel, továbbítás az Igazgatóságnak

megbízott személy A csop., tantestület, Igazvagy csoport gatóság

Tantestület

Az elkészült dokumentumok tárolása

Min. felelős

67

A csop.

Tantestület

Dokumentumok és bizonylatok rendje Küldő / készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Iskolatitkár

Postakönyv

5 év

Beérkező levelek listája

Iskolatitkár

Postakönyv

5 év

Összegzés a tanulmányi teljesítmények alakulásáról



5 év

Értekezlet jegyzőkönyve


Irattár

5év

Dokumentumok tárolása

min. felelős


5 év

A bizonylat megnevezés Beérkező levelek

Másolatot kap

A tantárgyi értékeléssel foglalkozó személy vagy csoport

6.6 Az intézmény működtetése Cél: Az intézmény, a tagintézmények tárgyi feltételei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg, tagintézményekre bontva szabályozzuk. 6.6.1 Beszerzési terv készítése Beszerzési eljárás Definíció A jelen leírás a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola tagintézményeinek beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza. Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Hivatkozások - Minőségirányítási kézikönyv - SZMSZ - Leltározási és selejtezési szabályzat. - Szabadságolási terv - Éves költségvetés

68

Felelősség és hatáskör Az eljárás leírásában foglaltak szerint. Meghatározások Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA Beszerzési terv készítése A tagintézmény gazdasági vezetője vagy gazdasági ügyintézője elemzi a helyi önkormányzat által a tagintézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza a beszerzési keretszámokat. A tagintézményben a megbízott személyek öszszeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető vagy ügyintéző előzetes beszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások, beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési plafont, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beruházási tervről és a szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt. Az előzetes beszerzési tervhez a gazdasági vezető elkészíti az egyes eszközök és beszerzések specifikációját, követelményeit. A beszerzési tervet a tagintézmény-vezető fogadja el. A beszállítók minősítése és a szállítók külön választása A tagintézmény oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmaz, melyek a minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás. A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha a tagintézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. A szállítók értékelését a gazdasági vezető vagy ügyintéző végzi a gazdasági év végén. A szállítók értékelését a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető a jóváhagyott értékelési eredményekről tájékoztatja a helyi önkormányzatot és a szállítókat is. A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető vagy ügyintéző felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető vagy ügyintéző adja át a szállítónak.

69

Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor a gazdasági vezető vagy ügyintéző dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be, akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció, illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzése alapján történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért, valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős tartozik felelősséggel, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető vagy ügyintéző beszámolója alapján a tagintézmény vezetése értékelést végez. Erről a helyi önkormányzatnak visszajelzést készít. Terven kívüli beszerzések A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő jelzi a gazdasági vezetőnek vagy ügyintézőnek az igényt, aki a tagintézmény-vezetőnek továbbítja azt. 6.6.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok Definíció Intézményünk gazdaságilag önálló intézményként működik. Gazdálkodását a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint 249/2000 Korm. rend. az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával. Jelen leírás oktatási-nevelési

70

tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. Hivatkozások - Comenius 2000 II. modell - Minőségirányítási Kézikönyv - tagintézményi települések éves költségvetése - Éves mérleg-beszámoló Felelősség és hatáskör Az eljárásban meghatározottak szerint. Meghatározások Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeni juttatások. Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény főkönyvi könyvelését és analitikus nyilvántartások jelentős részét számítógépen dolgozzuk fel. Gazdasági tevékenységünk belső szabályozását az "Iratkezelési szabályzat" rögzíti.

Az eljárás leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítése a tagintézmények költségvetéseinek valamint az Igazgatóság költségvetésének összessége. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A helyi önkormányzatok meghatározzák a tagintézményi költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdasági vezető vagy ügyintéző az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat gyújt a tagiskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből, valamint a felújítási igényekből. A tervet ismerteti a tagintézmény-vezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. A helyi önkormányzatok mérlegelik az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározzák a tagintézményeket feladatarányosan megillető összegeket. Ennek alapján kérhetik a koncepció módosítását. A módosított változatot az önkormányzatok pénzügyi bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a képviselő testületek elé elfogadásra. A képviselőtestületek ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására.

71

A központ, valamint az alközpontok gazdasági irodáinak működését, a költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok évenkénti frissítéséért a gazdasági vezető a felelős. A gazdasági folyamatok ellenőrzését Kiskőrös Kistérség belső ellenőre, a negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a Pénzügyi iroda, és évi gyakorisággal a könyvvizsgálók végzik. Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik.

6.7 Az intézmény működésének fejlesztése Cél: biztosítsuk az oktató-nevelő munka, valamint a pedagógus és a nem pedagógus napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. Folyamatok azonosítása, szabályozása Cél: a minőségirányításai rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérések, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.  Indikátorrendszer kialakítása  A folyamatok azonosítása, szabályozása  A minőségirányítási rendszer fejlesztése  A folyamatos fejlesztés Az intézmény vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket. A folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése:  problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja  javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése)  intézkedés végrehajtásának ellenőrzése Tartalmi leírás A biztonságos intézmény területet folyamatgazda vagy az azzal megbízott személy felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport vagy megbízott személy ellenőrzi. Az általuk biztosított veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére. A HPP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok, beilleszkedési zavarok, tanu-

72

lási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán, kollégiumon kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. Az intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát egy táblázatban rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát. Szabályozás eljárásokban Tartalmi meghatározás

Sorszám

Eljárás neve

1.

Az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséAz intézmény alkalmazottai és tanulói ges megfelelő (biztonságos) körülmények biztosífizikai biztonságának biztosítása. tása

2.

Táblázat az intézményben folyó munkáról a szemTáblázat léletformálás és prevenció szempontjából

3.

A folyamatok működésének értékelése

Belső audit

A tartalomra vonatkozó belső szabályozások

Tartalmi rész



Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

SZMSZ

Munkavédelmi utasítás

SZMSZ

Tűzvédelmi utasítás

SZMSZ

Mentálhigiéné Szociális hátrányok beilleszkedési zavarok Szociális és mentális segítségadás lehetőségek Tanulási nehézségek

73

HPP

4.16.

HPP

3.5

HPP

3.9

HPP

3.8.

A tartalomra vonatkozó külső szabályozások

Tartalmi rész



Balesetvédelmi oktatás

Munkavédelmi törvény

Munkavédelmi előírások

A munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott rendelet

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet

Munkavédelmi előírások

A Munka Törvénykönyve

1992. évi XXII. törvény

74

6.7.1 Az alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása START Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat

1. A felelősök elvégzik a biztonságtechnikai bejárást

Jegyzőkönyv

Kockázatértékelés 2. Szükséges-e azonnali beavatkozás?

igen

A szakember elhárítja a veszélyforrást Bizonylat

nem Frissített veszélylista

3. Ütemterv készítése a fennmaradó feladatokra 4. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a pedagógusoknak és technikai dolgozóknak

Balesetvédelmi oktatás anyaga Tűzvédelmi szabályzat

5. Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tanulóknak 6. Tűzriadó

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

3.a Ütemterv készítése 3.b Ütemtervi feladatok megvalósítása

3.c Az elvégzett munkák ellenőrzése

Jegyzőkönyv

Menekülési útvonal

Megfele-

lő-? Korrekció

Megfelelő-e?

STOP

75

Ütemterv

Az alfolyamat lezárult

A folyamat leírása: 1. Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgató,a kollégiumvezető, a gazdasági vezető, vagy ügyintéző, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják a tagiskolákat, kollégiumot. 2. Ezek után az igazgató a munkavédelmi felelős javaslata alapján dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető vagy ügyintéző ütemtervet készít szeptember 15-ig. 3 a, b, c, d Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető vagy ügyintéző 10 napon belül korrekciós tervet készít. 4. Augusztus 21 – szept. 15. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a tagiskolákban és a kollégiumban a pedagógusoknak és a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 5. Az első tanítási napon az osztályfőnökök, csoportvezető tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 6. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja a tagintézményekben a tűzriadót. 7. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott, korrekciós tervet készít. Biztonságos intézmény - fizikai biztonság Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

1.

igazgató, kollégiumvezető

2.

igazgató, koll. vezető munkavédelmi felelős

3. 4. 5.

gazdasági vezető vagy ügyintéző munkavédelmi felelős osztályfőnök, csoportvezető

Érintett karbantartók balesetvédelmi felelős gazdasági vezető balesetvédelmi felelős gazdasági vezető

Informált igazgató, gazdasági vezető

karbantartó és külső szakemberek

gazdasági vezető

pedagógusok, technikai dolgozók

igazgató, koll. vezető

Tanulók

munkavédelmi felelős

76

tűzvédelmi felelős

6.


a riadót nem jól teljesítők


minőségi munkacsoport

vezetők


7. 8.

alkalmazotti, tanulói közösség

megbízott alkalmazott

Bizonylatok és dokumentumok rendje Kitöltő/ Készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

1. Kockázatértékelési szabályzat


Iktató

1 év

2. Jegyzőkönyv a bejárásról


Iktató

1év

érintett szakember

gazdasági iroda vagy igazgatói

1 év

munkavédelmi felelős igazgatói iroda

1 év

5. Jegyzőkönyv

osztályfőnök, munkavédelmi felelős

vezetői iroda

1 év

6. Jegyzőkönyv


iktató

1 év

Bizonylat / Dokumentum

3. Bizonylat a munka elvégzéséről 4. Jegyzőkönyv

Másolatot kap igazgató, koll. vezető, gazdasági vezető vagy ügyintéző igazgató, koll. vezető, gazdasági vezető vagy ügyintéző -

-

6.7.2 Az intézményben folyó munka felmérése Cél: szemléletformálás és prevenció. Terület Személyi higiénia

Tartalom

Módszer

Étkezési szokások, szoktatás, napi tisztálkodás, WC- használat gyakorlat

Megvalósító

tanító, napközis nevelő, kollégiumi 1-4 évfolyam / naponta nevelő

sportszakkörök, kihívás napja, testnevelő tanár versenyek AIDS-megelőzés, a biológiai felvilágosítás, elő- védőnő, Szexuális kultúra, és pszichés érettség, nemi adás, tananyag, biológia tanár, családi életre nevebetegségek megelőzése, amit prospektusok, szóró- (osztályfőnök) lés a védekezésről tudni kell lapok egészségtan Külsős szakember DADA, életvezetési (rendőr) Drog prevenció A drog fogalma, hatása készségek és ismereosztályfőnök tek védőnő Egészséges életmód

Napi testmozgás

77

Idő/Gyakoriság

1-8 évfolyam / tanítási időn kívül, tanórán 5-8 évfolyam / biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra Osztályfőnöki óra Minimum évi 2 alk. évfolyamonként

DADA, felvilágosítás, előadás, szórólap

rendőr

önismeret, konfliktusÉlet vezetési ismekezelés, személyiség retek fejlesztés

tanterv szerint

osztályfőnök, Osztályfőnöki óra kollégiumi nevelő évi 10 alk.

Környezettudatos Mit tehetünk közvetlen gondolkodás környezetünk védelmében?

Tisztasági verseny, hulladékgyűjtés, projekt, madarak és fák napja. Integráltan, tanórai keretek között (term.ism.-, biológia-, kémia-, fizika-, és földrajzórán).

osztályfőnök, kollégiumi nevelő Folyamatos, évi két alkaDÖK. lom, tanév szabadidőmeghatározott ideje szervező, szaktanár, tanító

Bűn megelőzés

Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között?

Osztályfőnöki óra min. évi 2 alkalom

6.7.3 Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. Érvényességi tartomány Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Hivatkozások  Comenius 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési program  Minőségirányítási kézikönyv  ME02 A minőségirányítási rendszer dokumentumkezelési eljárása  MEO 3 Feljegyzések és bizonylatok kezelése  Nem megfelelőségek kezelése Felelősség és hatáskör Az eljárásleírásban közöltek szerint, vagy jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők: A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzésé-

78

ért, az eredmények dokumentálásáért az auditcsoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. Az eljárás leírása A belső auditok megszervezése A belső auditok felügyeletéért a tagintézmény vezetői a felelősek. A előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezetők gondoskodnak. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén a tagintézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. Az auditokkal kapcsolatos iratmintákat a 15. számú melléklet tartalmazza. A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve auditprogramot készít, amely kiterjed a - a minőségirányítási audit időpontjára - a vizsgált tevékenységekre; - az auditorok kijelölésére; - az audit ütemtervére; - az auditcsoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő modellkövetelményekre, valamint helyszínek azonosítására, - az auditdokumentumok leadásának határidejére. Az auditprogramot a tagintézmény vezetője hagyja jóvá. A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol a tagintézmény-vezetők a felelős munkatársakkal együtt értékelik a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére a tagintézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort célszerű alkalmazni. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége.

79

A belső auditok végrehajtása Az audit. időpontját auditálandó téma munkatársaival az audit megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az auditcsoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszi az auditdokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) az audittémára vonatkozó ellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott auditprogram és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon a tagintézmény vezetőjének engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálattól az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az audit jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditor(ok)nak, mind az auditált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (pl. véleményeltérés). Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha az auditor lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával igazol. Vitás esetekben első fokon a minőségirányítási vezető, másodfokon a tagintézmény-vezető dönt. A belső auditok tapasztalatainak értékelése A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat, és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az Audit jelentések tartalmát a tagintézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket a tagintézmény-vezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelőség jelentés lapon. A belső auditok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az Nem megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető

80

ellenőrzi. A teljes folyamatot a tagintézmény-vezető felügyeli és az intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá. Dokumentálás A minőségirányítási auditokról a minőségirányítási vezető tart fenn irattárat, amelyben az ezekről készített dokumentumokat a Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint, a készítéstől számított 5 évre megőrzi. Az eljárásban alkalmazott feljegyzések és bizonylatok: A lapok megnevezése 1.

Éves audit lefolytatása lap

2.

Belső audit ellenőrzési lap

3.

Nem megfelelőség jelentés lap

4.

Audit jelentés lap

5.

Intézkedési terv

81

Belső audit folyamatábra START Éves audit lefolytatása

Auditprogram meghatározása

nem

Jóváhagyott éves audit lefolytatása

Tagintézményvezető elfogadta?

igen Auditorok kiválasztás és képzése Auditterületen dolgozók tájékoztatása Audit dokumentáció beszerzése Belső ellenőrzési lap

Ellenőrzési lista készítése

Nem megfelelőség jelentés

Helyszíni vizsgálat lefolytatása

Belső ellenőrzési lap (audit jegyzőkönyv) A nem megfelelőségi jelentést mindenki elfogadta?

Fellebbezés a minőségirányítási vezető ill. a tagintézményvezető felé

Auditjelentés készítése

Intézkedési terv

Fejlesztési javaslatok meghatározása

A helyesbítő intézkedések ellenőrzése

VÉGE

82

Auditjelentés

Nem megfelelőség jelentés

6.7.4 Az országos kompetenciamérések eredményeinek értékelése, értelmezése A közoktatási törvény 40.§ (11) bekezdése értelmében: „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.” Vonatkozási terület Az oktatási miniszter által kiadott, adott tanévre vonatkozó „Tanév rendje” rendelet szerinti országos mérések területei és az ezekben illetékes pedagógusok, munkaközösségek. Módszer Összehasonlító elemzés. Az elemzés szempontjai: - A tagintézményi eredmények trendvizsgálata. - Tagintézményi eredmények és az országos eredmények viszonya. - A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele

Az eljárás leírása Az országos mérés, értékelés összesített és a tagintézményekre vonatkozó eredményeit az intézmény vezetője beszerzi, és elemzésre átadja a témában érintett tagintézményeknek, munkaközösség-vezetőknek. A munkaközösség-vezetők által szervezett munkacsoportok (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést. A tagintézményekben maradt mérőlapok értékelését, javítását is kötelesek az érintett munkaközösségek az igazgatók által megadott határidőre elvégezni. A munkaközösség-vezető javaslatot tesz a tagintézmény igazgatójának a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Fenntartói és intézményi vonatkozásban: Amennyiben fenntartói felszólítás érkezik intézkedési terv készítésére (ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó jogszabály szerint köteles felhívni az iskola igazgatóját,

83

hogy készítsen intézkedési tervet.), a tagiskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét az Igazgatóságnak. Ezt továbbítja az Igazgatóság a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Jogszabályi előírás szerint, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó három hónapon belül intézkedési tervet készít. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az erre illetékes hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely egyúttal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. Az intézmény a tagintézménye tekintetében végrehajtja a fenntartó által elkészített fejlesztési tervet. Ha ennek végrehajtása akadályba ütközik (pl. feltételek hiánya), akkor azt haladéktalanul jelzi a fenntartónak.

84

7.

ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

7.1 Jogszabályi háttér 2008. évi LXI. tör vény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény módosításáról* A Kt. 40. § (11) b kezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítmény értékelésének szem pontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

7.2 Célok, alapelvek Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetésével a következő célokat kívánjuk elérni: Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. Adjon tájékoztatást a pedagógiai, szakmai munka eredményessége, hatékonysága érdekében. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és szervezeti célrendszer összehangolása. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. Alapelvek: Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a tanulók érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Az értékelési rendszer nyilvános. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen.

85

Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, állapításokról szóló dokumentáció kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek.

7.3 Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer területei Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A teljes körű intézményi önértékelés

7.4 A vezetői munka értékelése Vonatkozási terület: főigazgató és helyettes igazgatók kollégiumvezető igazgatóhelyettesek, minőségügyi vezetők Módszer: intézményvezető esetében: önértékelés igazgató tanácsi szinten történő értékelés vezető esetében: önértékelés és intézményvezetői értékelés nevelőtestületi szinten történő értékelés

86

Vezetői munka értékelése I Területek

II

Jogszerű működés biztosítása

III

Szervezetfejlesztés

Jogalkalmazás

1

2

3

Erőforrás-gazdálkodás

1

2

Rendező elvek az összegzés Elkészítéséhez:

 

  

V

Kockázat vállalás

Szakmai munka irányítása

VI Partnerkapcsolatok irányítása

1

2

DöntésSzakmai Humán-erőfor- Tárgyi Külső komm. , PR Partnerközpontú hozatal vezetés rás gazdálkodás erőforrás működés gazdálkodás  Továbbképzések  Kockázat Pedagógiai A kétirányú külső  Alkalmazás felmérés és vezetői kommunikáció  Külső, belső erőforrások  innováció szakmai megvalósulása, a felhasználása  projekt feladatok, partnerek igényeinek  Szponzori támogatások tervezés rövid, és elégedettségének  vezetői közép és követése, figyelembe döntésho- hosszú vétele zatal rendje távon Összehasonlítás a vezetői pályázat, MIP, SZMSZ, előző évek munkatervei, beszámolói, intézményi önértékelések, külső mérések, vizsgálatok adataival (amennyiben van ilyen) PCDA ciklus alkalmazása a vezetői munkában - Rendszeres adatgyűjtés felhasználása - Folyamatos fejlesztés nyomon követése - Fenntartható fejlődés biztosítása a szervezet szintjén Preventív tevékenységek: gyermekvédelem, egészségvédelem, mentálhigiéné, környezettudatos magatartás Esélyegyenlőség biztosítása Megrendelői kérés, prioritás

Feladatok és Motiválás Belső felelősségek értékelés kommuniFeladatok delegálása minősítés káció  A jogalkalma-  A szervezeti felépítése, kultúrája Tervezés zás tudatossága  A szervezet értékelése szintenként szabályo Jogkövetési  Értékek, fejlesztendő területek, zottság gyakorlat feladatok Végrehajtás,  A vezető egyéni fejlődése működtetés Ellenőrzés Értékelés

IV

87

7.4.1 Eljárásrend Intézményvezető esetében: Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP előírásai szerint. Az intézményvezetői önértékelést kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését és a teljes nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Vezetői beosztású dolgozók esetében: A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezető általi értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (önértékelő lap) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője, a MIP vezetők és az igazgatóhelyettesek esetében a tagintézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető nevelőtestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (kérdőív a felső vezető munkájának értékeléséhez) az értékeltre vonatkoztatva minden tagintézményi nevelőtestületi tag kitölti, és az adatokat a tagintézmény vezetője esetében az intézményvezető, a többi személyre vonatkozóan a tagintézmények vezetői által megbízott személy kizárólag az intézményvezető/tagintézmények vezetői számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

7.4.2 Elvárások A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői feladatok: tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, feladattervezés, végrehajtás koordinálása, döntéshozatali folyamatok irányítása, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás.

88

Az elvárásoknak való megfelelést értékelő folyamatok, tevékenységek: - Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat - Forrásteremtés és elosztás Nevelőtestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás - A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása - Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása, tartalmi koherencia - Minőségirányítás, minőségfejlesztés PR, nyitottság

7.5 A pedagógus teljesítmény értékelési rendszere Vonatkozási terület: A folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógiai munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik.

7.5.1 Az értékelési rendszer céljai Mivel az iskolában, kollégiumban folyó munka minőségének egyik – valószínűleg messze a legfontosabb – tényezője az ott tanító tanárok teljesítménye, nyilvánvaló, hogy a minőség menedzselésének mindenekelőtt a pedagógustevékenység színvonalának emelésére való törekvést kell jelentenie, amelyhez viszont elengedhetetlen a tanári munka minőségének rendszeres vizsgálata. A rendszer fő célja az, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében, azáltal, hogy lehetővé teszi a problematikus területek azonosítását, és olyan információkhoz juttassa a tagintézmények vezetését, amelyek segíthetnek bizonyos vezetői döntések (amelyek elvileg eddig is a pedagógusok teljesítményén kellett volna, hogy alapuljanak) igazságosabb és megalapozottabb meghozatalában.

89

A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő acélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógusi közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva – elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai, kollégiumi tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; elősegíteni az iskolai, kollégiumi feladatok jobb elosztását; elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; adatokat szolgáltatni az intézményi pedagógiai program aktualizálásához; javítani a pedagógusok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez. A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése a rendszerbe igen fontos. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai – szemben az ellenőrzéssel – ne egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, kulcsfontosságú, hogy a vizsgálat egésze, illetve annak minden eleme a tantestület minél aktívabb közreműködésével nyerje el végző formáját, de az mindenképpen alapkövetelmény, hogy kizárólag annak jóváhagyásával legyen alkalmazható.

7.5.2 Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;

90

egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények köközötti különbséget; legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai, kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen; minden részletében átlátható legyen; lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő-és munkaigényes; ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.

91

7.5.3 Az értékelés tárgya, módszerei és menete A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, a gyakorlatban már bevált, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer lehet, amely egy közmegegyezésen alapuló, az adott tagiskola, kollégium által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul. Alkalmazott módszer: Az intézmény belső erőforrásait felhasználva a tagintézmények vezetői, és/vagy az általa megbízott vezető beosztású dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott tagiskolára, kollégiumra jellemző), és ha szükséges, személyre szóló (az érintett pedagógus és az igazgató, kollégiumvezető megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület és akár a szülői képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma – vagy kritériumrendszeren; az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, melyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában, kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek Megfontolások alapján, a fejlesztő jelleg elsődlegességének eleve deklaráltsága okán a következő területek rendszeres vizsgálatát tartanánk szükségesnek: a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése; a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése; a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése;

92

a tanár által tanított hátrányos helyzetű, tanulási kudarcnak kitett tanulók iért folytatott oktató-nevelői munka értékelése; a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. Az információgyűjtés eszközei Óralátogatási lap, amely a vezető értékelésének része Tanulói kérdőív Szülői kérdőív Önértékelő lap Kérdőív pedagógusoknak Véleménykérő lap Értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési összesítő lap)

7.5.4 Elvárások Tanítói, tanári, nevelőtanári szerep értékelése felkészültsége a tanítói, tanári, nevelőtanári szerepre Képzettség Továbbképzéseken szerzett kompetencia hasznosítása Oktató-nevelő tevékenység Tervezettség, célirányosság Értékátadó tartalom és a módszer A fejlesztett tanulói kompetenciák Órák, foglalkozások tartalmi koherenciája a PP-vel Követelményrendszere A tanulók, kollégisták teljesítményéhez kapcsolódó értékelési kultúrája A tanulók számára megtervezett iskolai, kollégiumi tevékenységrendszer Szervező tevékenység Kapcsolat a kollégáival Az osztályban, csoportban az egyéni fejlesztés, tehetséggondozás jelenléte, hatékonysága Gondoskodás – különös tekintettel az SNI-s, hátrányos helyzetű tanulókra Pedagógiai tartalmú kapcsolatai – szülőkkel, szervezetekkel Pedagógiai jellemzői erősségei és fejlesztendő területek, tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (fejlesztési, nevelési, szervezeti), a tanuláshoz való viszonya, nevelési-oktatási stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe

93

Szervezeti szerep értékelése Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Tanulók, kollégisták nyilvántartása törzslapok, elektronikus napló, foglalkozási napló, orvosi igazolások Intézményi dokumentációk A tagiskolai, kollégiumi dokumentációk elkészítésében, aktualizálásában vállalt szerep. Éves munkaterv, csoportmunkaterv, beszámolók, tanmenetek, csoportfoglalkozások tematikája, feljegyzések, IPR dokumentációk

7.5.5 Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből és az igazgatóság egy tagjából álló értékelő team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás) közreműködésével. Ha nincs munkaközösség vezető, egy megbízott pedagógus végzi ezt a munkát. A mérőeszközök közül az óralátogatási lapok kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az értékelő team tagjainak feladata, míg az önértékelő lapon, a véleménykérő lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett tanár és a team tagjainak konszenzusával születnek meg az értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.

7.5.6 Az értékelés részletes kritériumrendszere: Szülői kérdőív: 2. számú melléklet kerül használatra. A szülőket minden iskolafokozat esetén megkérdezzük. Pedagógus értékelő lap: A minőségirányítási csoport jelöli ki azokat a pedagógusokat, akik az adott pedagógust értékelik. Ez nagy intézményben minimum 10 fő, kis intézményben a nevelőtestület. A kérdésekre adott válaszok egyben a pontszámot is jelentik. Óralátogatási lap: A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek. A kérdések részekre bonthatók. Tanulói kérdőív: A kérdőívet általános iskolában a felső tagozatos diákok és a középiskolás diákok töltik ki. A mintavétel

94

nagy iskolában max. 50 fő, az osztályok kijelölése helyi döntés alapján, kis iskolában minden érintett tanuló Önértékelő lap: A cél itt egyrészt az, hogy a lap mintegy deklarálja, hogy a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. Az Önértékelő lapot ciklusonként egyszer legkésőbb két héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban az intézményi elvárásokhoz képest kiemelkedően sikeres, az átlagnak megfelelő vagy elmarad attól, tehát javításra szorul. Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló területeket. Vezetői értékelés: A munkáltató (igazgató vagy igazgató helyettes) is kitölti minden pedagógusról az értékelő lapot. Értékelési összesítő lap: A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre akkor kerül sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói, szülői, pedagógus visszajelzések, az önértékelés és vezetői értékelés adatai. A fenti adatokat a következő mértékben vesszük figyelembe: Értékelési terület vezetői értékelés, óralátogatás tanulói értékelés

Figyelembe vétel mértéke 50 %

szülői értékelés

15 %

pedagógusok értékelése Önértékelés

15 % 20 %

A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az igazgató vesz részt, – a fenti dokumentumok alapján – az igazgató vezeti. Ennek során áttekintik, megvitatják a rendelkezésre álló dokumentumokat majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok –lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése

95

stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítő Lap fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. 7.5.7 A teljesítményértékelés ütemezése, folyamata A vezetés célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az éves munkaterv meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. A vezetői ciklus alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerül. Az éves munkaterv elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés az adott tanévre. A teljesítményértékelés időszaka: A pedagógus és alkalmazotti kör teljesítményértékelése 3 évenként történik. Az első teljesítményértékelésre a 2008-2009. tanévben kerül sor. A teljesítményértékelés folyamata 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik amely az érintett pedagógus tudta nélkül keletkezett amely nem a pedagógus szakmai munkájával kapcsolatos amelyről nem kap tájékoztatást a pedagógus 2. A szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A szabályzat bármely részletének módosítása minden év szeptemberében megtartandó értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. 4. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az értékelési felelős egész tantestületre vonatkozó öszszesítésén kívül semmilyen más lista, vagy rangsor nem készül és az adatok egészéhez az igazgatón, helyettesein, az értékelési felelősön kívül senki sem férhet hozzá. A tanárok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel. 5. A pedagógus – az értékelési összesítő lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet. A panaszt írásban kell benyújtani az értékelési felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel.

96

Ennek tagjai: az értékelési felelős egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja a bizottság bizalmasan tárgyal, majd titkos többségi szavazással dönt a panaszról A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról. Az első teljesítményértékelésre 2008-2009. tanévben kerül sor minden pedagógus esetében A későbbiekben a vizsgálat egy pedagógus esetében 3 éves ciklus után zárul. A ciklus során: Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamatkezdésének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegiális támogatást kér. A vizsgálatok során a mellékletekben szereplő kérdőíveket kell alkalmazni. A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az érdekelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezése szükséges, akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollegák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollegák kitöltik, majd a helyben kialakított gyakorlat szerint ezeket az értékeléshez összegyűjtik. Az értékelt tanár által tanított tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább kétszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik; A ciklus vége felé az érintett pedagógus – egy önértékelő és véleményekre kérdező – kérdőívet tölt ki; A ciklus legvégén, az összes adat birtokában, (az érintett pedagógus és az értékelő team tagjainak részvételével) egy értékelő beszélgetésre kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat, kijelölik a következő ciklusra vonatkozó egyéni célokat; A ciklus legvégén – minden érintett által egyetértően aláírt – értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat. A dokumentációból az értékelt egy példányt kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

97

Minden év szeptemberében az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek a tagintézmény egészére vonatkozó eredményekről.

A teljesítményértékelés eredménye: A teljesítményértékelés eredményeként a következő minősítéseket alkalmazzuk: kiválóan alkalmas: 80 % felett alkalmas: 60-79 % kevéssé alkalmas: 30-59 % alkalmatlan: 30 % alatt

7.5.8 A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak értékelésére a 12. számú melléklet lapjait használjuk. Értékelési ciklus: 3 év 7.5.9 Felelősök és feladatköreik Az értékelési felelős Tagiskolai, kollégiumi szinten a vizsgálatot maga az igazgató, kollégiumvezető vagy az értékelési felelős felügyeli. Feladatai: a ciklusok egyénekre szóló megtervezése; az értékelő teamek beosztása; az év eleji tájékoztató értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi adatokról, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az igazgatóság mindezzel kapcsolatos javaslatát, intézkedéseit; a tanulói kérdőívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén; a vizsgálat egységességének a biztosítása; bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. A MIP csoport Egy pedagógus értékelésének előkészítéséről a MIP vezető által kijelölt értékelő team gondoskodik, amelynek tagjai a következők: az igazgatóság egyik tagja, valamint az érintett pedagógus által az iskolában tanított tárgyak munkaközösség-vezetője, vagy megbízott pedagógus.. Kis létszámú nevelőtestület esetén az értékelők száma csökken.

98

A team igazgatósági tagja felelős ciklusonként legalább kettő óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért, ő választja ki a meglátogatandó csoportot; felelős a vizsgált pedagógus teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért, (óralátogatási lapok, önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk); felelős az értékelési beszélgetés előkészítéséért; felelős az értékelési összesítő lap véglegesítéséért, majd az értékelési felelősnek való átadásért.

A team munkaközösség-vezető tagja vagy megbízott pedagógus felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért, ők választják ki a meglátogatandó csoportot; Az érintett pedagógus fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az értékelő team tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába; az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát; minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az iskola összesített eredményeiről; önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről; véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit; a ciklus végén értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. a ciklus végén értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait, a következő ciklusra vonatkozó célokat, amelyhez egyetértő aláírása szükséges; panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. A tantestület egésze a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról;

99

minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az értékelési lelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, valamint az igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről; ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

7.5.10 A teljesítményértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és véleménykérő lapokat. Az Értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok az óralátogatási lappal együtt mellékletként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési összesítő lapok biztonságos tárolása az Értékelési felelős kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Értékelési öszszesítő lap más munkáltatónak nem adható át.

Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus megismerhet mindet róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba. az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat. A munkaközösség-vezető megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár értékelési összesítő lapját; adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához. A munkáltató (a főigazgató, az igazgató és helyettesei, kollégiumvezető) bármikor hozzáférhet minden tanár értékelési összesítő lapjához;

100

adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a pedagógusok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket, a döntéseket az igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett pedagógus munkaközösség-vezetőinek körében hozza meg; felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása, stb.); Az igazgató nem használhatja fel a vizsgálat során szerzett név szerinti, személyes adatokat és információkat érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; elbocsátás kezdeményezéséhez; információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a pedagógus kifejezett kérésére.

8.

AZ INTÉZMÉNYI MIP VÉGREHAJTÁSÁNAK NEVELŐTESTÜLETI ÉRTÉKELÉSE

Vonatkozási terület Az intézmény minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. Módszer: Elemzés, értékelés, beszámoló Eljárásrend: A tagintézmények nevelőtestülete évente, legkésőbb az évzáró értekezleteken a beszámolót megismerve és elfogadva értékelik a tagintézményi mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes gyermekcsoportok teljesítményét. Az értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestületek meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Elvárások: Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség.

101

9.

A TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Vonatkozási terület: Az intézmény és a tagintézmények működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer: Az intézmény, ezen belül a tagintézmények teljes körű működését, eredményeit, fejlődését mutató, az intézmény s benne a tagintézmények sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. Eljárásrend: A teljes körű intézményi önértékelésre négyévenként kerül sor. A teljes körű intézményi, tagintézményi önértékelés főbb lépései: az önértékelés területeinek azonosítása az ÖMIP alapján, viszonyítási pontok meghatározása, az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása, az értékelést végzők körének meghatározása, indikátorrendszer kidolgozása, információk feldolgozása, eredmények visszacsatolása, a fenntartó tájékoztatása az eredményről. Elvárások: Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

102

10. EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A Minőségirányítási program személyi és területi hatálya A minőségirányítási program hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A Minőségirányítási program előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A minőségirányítási program érvényességi ideje 1. 2.

Az intézmény minőségirányítási programja az elfogadás után, a 2008-2009. tanévben kerül bevezetésre. Ezen program érvényességi ideje 4 év – a 2012-2013. tanév végéig – szól.

A minőségirányítási program értékelése, felülvizsgálata 1. 2.

A minőségirányítási programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestületek folyamatosan vizsgálják. A nevelőtestületnek – egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában – legkésőbb a 2012/2013-as tanévben kell végeznie a minőségirányítási program teljes – minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén, ezen módosítania kell, vagy teljesen új programot kell kidolgoznia.

A minőségirányítási program módosítása 1.

A minőségirányítási program módosítására: Az intézmény főigazgatója; a tagintézmények vezetői, A nevelők szakmai munkaközösségei; Az intézmény fenntartója, Minőségirányítási csoport tehetnek javaslatot.

2.

A minőségirányítási program módosítását a nevelőtestületek fogadják el, a törvényben szabályozott véleményezési rend után, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

103

A minőségirányítási program és módosításának nyilvánosságra hozatala Az intézmény minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve he3lyeken tekinthető meg: az intézmény fenntartójánál; az Igazgatóságon, a tagintézmények vezetőinél.

104

11. ZÁRADÉKOK A Minőségirányítási programot a tagintézmények diákönkormányzatai üléseken megtárgyalták. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen IMIP esetében a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Kiskőrös, 2008. ……………………..

…………………………………………………. diákönkormányzat vezetője

A Minőségirányítási programot az intézmény nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei megismerték, elfogadták.

Kiskőrös, 2008. …………………………….

……………………………………….. főigazgató

A Minőségirányítási programot az intézmény szülői munkaközösségei megismerték, elfogadásra javasolták.

Kiskőrös, 2008.. ……………………………..

…………………………………………………… SZMK vezető

105

A Minőségirányítási programot a fenntartó 2008. ……………………….-án hozott határozatával elfogadta.

Kiskőrös, 2008. ……………………………………

…………………………………………………… kistérségi elnök

106

12. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS 1. Intézményi, tagintézményi önértékelés Intézményünk eddig nem végzett intézményi önértékelést. A megalakuláskor elkészítettük az intézmény SWOT analízisét:

Erősségek: - felzárkóztatás, tehetséggondozás - SNI tanulók fejlesztése - továbbképzések, módszertani változatosság - személyi feltételek - sokszínű szabadidős programok - idegennyelv színvonalas oktatása - társintézményekkel és civil szervezetekkel való kapcsolattartás - jó a kapcsolattartás az óvoda és az iskola között - napközi - modern számítógéppark - felkészült nevelőtestület - diáksport - munkaközösségek szakmai együttműködése - személyes törődés a tanulókkal - szép, nyugodt környezet - Meixner Ildikó - féle olvasás – írástanítás - az általános iskola és a középiskola közötti átmenet könnyítése

Gyengeségek: - tanulók alacsony fegyelmi szintje, fegyelmezési eszköz hiánya - szertáraink felszereltsége, hiánya - udvari játékok fejlesztésre szorulnak - anyagiak hiányában kevesebb tanuló jut el színházba, kirándulásokra, táborokba - bizonytalan finanszírozás - szülők szociális helyzetének romlása - tanulás alacsony motiváltsága - nehézkes a szülőkkel való kapcsolattartás - az alsó és a felső tagozat közötti átmenet megoldása - kisiskolák felújításra szorulnak

Lehetőségek: - szorosabb szakmai kapcsolattartás a tag iskolák között - szakmai kapcsolatok fejlesztése (bölcsődék, általános iskolák, óvodák) - szakmai bemutatók, továbbképzések szervezése - korszerű oktatási-nevelési módszerek alkalmazása

Veszélyek - csökkenő gyermeklétszám - közoktatási szabályozás folytonos változásai - szülők romló szociális helyzete, közömbössége (elszegényedő családok) - gyermeki devianciák, fiatalkori bűnözés, káros szenvedélyek - fejlesztési források hiánya

-

-

szolgáltatások bővítése képzési struktúra munkaerő piachoz alakítása egyéb pénzügyi források felkutatása, bevételek növelése (pályázatok, alapítvány, rendezvényszervezés) szponzorok felkutatása rászorulók segítése, szociális tevékenység szülők bevonása az iskolai munkába élményszerzési lehetőségek biztosítása tanulói részvétel pályázatokon, tanulmányi versenyeken szakkörök biztosítása az érdeklődési köröknek megfelelően tanulásban akadályozott tanulók integrált nevelésének, oktatásának bevezetése hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének, oktatásának bevezetése

-

stressz hatása a közösségre anyagi megbecsülés hiánya, csökkenő pedagógus tekintély a média negatív hatása a tevékenység rutinná válik nincs a pedagógusok kezében fegyelmezési eszköz pedagógus munkanélküliség

Az intézmény tagintézményi szintre lebontva minden évben a munkatervében meghatározza a teljesítendő feladatokat és kitűzi a sikerkritériumokat. Az önértékelés módszere Az önértékelés a folyamat ezután kerül kipróbálásra. Úgy véljük, hogy a bevezetésre kerülő anyag megfelelő információt szolgáltat az intézmény, tagintézmények fejlesztéséhez. Az önértékelés folyamata Ebben a pontban azt kell megmutatni, hogy az előző pontban ismertetett módszert a gyakorlatban hogyan valósította meg az intézmény. Mikor és milyen lépések történtek az önértékelés során, kik vettek ebben részt stb. Ki kell térni annak az elemzésére is, hogy az – előzőekben elkészített – irányított önértékelés folyamatleírása mennyire alkalmazható a gyakorlatban, lehet-e tartani az eljárásrendet, szükséges-e a változtatása. Amennyiben úgy ítéli meg az intézmény, hogy a folyamatleírás változtatásra szorul, akkor konkrét határidőkkel és felelősökkel a változtatást is meg kell tervezni.

108

Az önértékelés eredményei Az önértékelés számszerű eredményei Célja: Az intézmény, tagintézmények adottságainak, eredményeinek számszerű bemutatása. Ebben a pontban a tagintézmények adottságainak és eredményeinek – az önértékelés során feltárt – számszerű jellemzését kell bemutatni. Az ÖMIP-ben megfogalmazott valamennyi területre ki kell térni. Ez a pont szolgál a tagintézmény adottságainak, eredményeinek a bemutatására, de ennek az önértékelés eredményeire kell épülnie. Itt nem a „köztudatban” meglévő intézményképet kell megmutatni, hanem azt, hogy az önértékelés során végzett mérések – amelyeket az előre megtervezett módszer alapján, az előre elkészített folyamatleírás szerint végzett – milyen képet mutatnak a tagintézményekről. Az intézmény erősségei Célja: A fenntartói elvárások és a saját nevelési pedagógiai program célrendszeréhez viszonyított intézményi erősségek bemutatása. Fejlesztendő területek Célja: A fenntartói elvárások és a saját nevelési pedagógiai program célrendszeréhez viszonyított fejlesztendő területek bemutatása. Célok, intézkedési tervek Célja: Az önértékelés eredményeiből következő célkitűzések, az egyes célokhoz tartozó sikerkritériumok, határidők megfogalmazása, a szükséges intézkedések megtervezése. Ebben a pontban kell megtervezni azt, hogy a mérési eredményeket, az erősségeket és fejlesztendő területeket látva az intézmény milyen fejlesztéseket indít el annak érdekében, hogy a következő önértékelés során mért intézménykép még közelebb álljon az ÖMIP-ben megfogalmazott fenntartói elvárásokhoz, a saját intézményi célrendszeréhez, a partneri igényekhez. A tervezett fejlesztéseket minden évben (a munkatervben, vagy eseti dolgoknál egy-egy célnak megfelelően), illetve a feladat jellegétől függően több éves távlatra az alábbi táblázat használatával foglalható össze:

109

Sorszám

Cél

Tervezett intézkedések Sikerkritérium A részletes intézkedési terv kidolgozásának határideje

Felelős

INTÉZMÉNYI, TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A TANÉV VÉGÉN A tagintézményi önértékelést az igazgató feladatmegosztása alapján a tagiskola vezetősége végzi el. Az önértékelés során az IMIP-ben, valamint az intézkedési tervekben és a munkatervben meghatározott a változások (az esetleges változások) bemutatása, ok-okozati összefüggések keresése, a változásokból levonható tanulságok, következtetések illetve az ezekből adódó feladatok megfogalmazása; a munkatervben tervezett feladatok végrehajtásának elemző értékelése (ki kell emelni azokat a feladatokat, melyeknek teljesítését valamilyen szempontból kiemelkedőnek tartja az intézmény; illetve azokat a feladatokat, ahol a teljesítést valamilyen okok akadályozták – „sikerkudarc elemzés”); valamint munkatervben nem tervezett, de a tanév során felmerült feladatok megoldásának, megvalósításának bemutatása Az éves munka értékelésénél kiemelt szempontként kezeljük a fenntartói elvárások teljesítési szintjének bemutatása. A tagintézményi önértékelésben hangsúlyos szempont azon problémák beazonosítása, bemutatása is, melyek megoldása, túlmutat a tagintézmény kompetenciáin, melyekhez fenntartói szintű beavatkozásra van szükség, illetve részletesebb elemzésük a helyi oktatási rendszer szintjén kell, hogy megtörténjen. 1. Helyzetelemzés, mint az önértékelés kiindulópontja Célja: A tanév során bekövetkezett (pozitív, negatív) változások bemutatása, elemzése, okokozati összefüggések megmutatása, következtetések levonása, feladatok megfogalmazása.

110

1.1.Diáklétszám, tanulócsoportok alakulása a tanév során A tanév indításához képest bekövetkezett, (tervezett, vagy előre nem látható) változások bemutatása, az ebből adódó következtetések levonása, feladatok megfogalmazása. 1.2. Személyi feltételek alakulása a tanév során A tanév indításához képest bekövetkezett, (tervezett, vagy előre nem látható) változások bemutatása, az ebből adódó következtetések levonása, feladatok megfogalmazása. 1.3.Tárgyi feltételek alakulása a tanév során A tanév indításához képest bekövetkezett, (tervezett, vagy előre nem látható) változások bemutatása, az ebből adódó következtetések levonása, feladatok megfogalmazása. 2.

A tanév feladatainak teljesítése

Célja: A munkatervben megfogalmazott feladatok teljesítésének értékelése, a sikerkritériumok megvalósításának ok-okozati összefüggéseinek megmutatása, az értékelés eredményeképpen következtetések levonása, feladatok megfogalmazása 2.1. Kiemelkedően jól sikerült, pozitív eredménnyel zárult tantervi feladatok 2.2. Befejezetlenül maradt vagy sikertelenül zárult munkatervi feladatok 2.3. Teljesen kimaradt munkatervi feladatok 2.4. A munkatervben nem tervezett, de a tanév során felmerült feladatok 2.5. A belső ellenőrzés tapasztalatai, értékelése 2.6. Az intézményben lefolytatott külső ellenőrzések tapasztalatai, eredménye 3.

A fenntartói elvárások teljesítési szintjének bemutatása

Célja: Az ÖMIP-ben megfogalmazott, az intézményre vonatkozó fenntartói elvárások számbavétele, teljesítésük értékelése 3.1.A tanév végén az intézményből kikerült gyermekek, tanulók továbbhaladásának bemutatása 3.2.Tehetségfejlesztés értékelése 111

3.3.Tantárgyi és neveltségi mérések eredményeinek értékelése 3.4. Tanulmányi és sport, kulturális/művészeti versenyek eredményeinek értékelése 3.5. A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, speciális szükségletű tanulókkal való foglalkozás értékelése 3.6.Humán erőforrás fejlesztés értékelése 3.7.Szervezeti kultúra fejlesztés értékelése 3.8. Egyéb, az intézményre vonatkozó fenntartói elvárások teljesítése 3.9. Tagintézmény specialitásaiból adódó feladatok értékelése

112

2. számú melléklet SZÜLŐI KÉRDŐÍV

A kitöltés dátuma: ...................................

Osztály/csoport: …………………

Kérjük, a 4-es skálán 0-3-ig véleményezze a gyermekét tanító pedagógus munkáját! 0: Az állítással egyáltalán nem értek egyet 1: Az állítással kevéssé értek egyet 2: Az állítással jórészt egyetértek 3: Az állítással maradéktalanul egyetértek A pedagógus neve: …………………………………………………………………………..

Gyermekem pedagógusa véleményem szerint … 1. jó kapcsolatot tart fenn a családokkal 2. megfelelő információt ad az iskolai munkáról, gyermekem eredményeiről 3. reálisan értékeli gyermekemet. (számonkérésben igazságos, következetes) 4. rendszeresen szervez programokat a gyermekeknek. (verseny, szabadidős tevékenységek…) 5. megfelelő mennyiségű házi feladatot ad 6. a megíratott dolgozatokat két héten belül értékeli, kijavítja 7 figyel tanítványaira és segít problémáik megoldásában

0

1

2

3

0

1

2

3

0

1

2

3

0

1

2

3

0

1

2

3

0

1

2

3

0

1

2

3

0 8. fegyelmezett munkavégzésre neveli tanítványait 0 9. ösztönzi gyermekemet a jobb teljesítmény elérésére 10. nemcsak az oktatásnak, hanem a nevelői munkának is fontos szerepet biztosít, megértő, bármilyen problémámmal 0 fordulhatok hozzá 0 11. segíti a lemaradókat 0 12. örömmel, lelkesen tanít

1 1

2 2

3 3

Köszönjük, hogy véleményével segítette munkánkat.

113

1

2

3

1

2

3

1

2

3

3. számú melléklet

KÉRDŐÍV PEDAGÓGUSOKNAK Kérjük, hogy jellemezd pedagógus kollégáidat a megadott szempontok alapján! A pedagógus neve mellett számmal jelezd az adott kérdésre adott értékelésedet! A jellemvonások értékelése: egyáltalán nem jellemző rá 0 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

általában jellemző rá 2

kicsit jellemző rá 1

teljesen jellemző rá 3

Szakmailag jól felkészült és folyamatosan képzi magát Munkáját pontosan és lelkiismeretesen végzi. Aktív részese az iskola és az osztály rendezvényeinek A közösen kialakított pedagógiai célok megvalósításában aktív szerepet vállal Rendszeresen készít fel tanulókat különböző versenyekre A napi munkája során munkatársaival együttműködő, segítőkész Ügyeleti munkájában a pontosság és lelkiismeretesség jellemző Példamutató értékrendet képvisel Kapcsolatteremtő képessége jó Innovatív Adminisztrációs feladatait pontosan és időre elvégzi

pedagógus neve

kérdésekre adott értékelés (0-3) 1.

2.

3.

4.

114

5.

6.

7.

8.

össz . 9.

10.

11.

4. számú kérdőív

TANULÓI KÉRDŐÍV

A PEDAGÓGUS NEVE: __________________________________ OSZTÁLY / CSOPORT:

________________________________

Értékelés: igen: I nem: N I/N Ez a tanár véleményem szerint ... 1. jól tanítja a tantárgyát. 2. jól tud fegyelmet tartani. 3. meg tudja szerettetni a tantárgyát velünk. 4. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be. 5. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 6. teljesíthető mennyiségű és jellegű házi feladatot ad. 7. a számonkérésben igazságos és kiszámítható. 8. a dolgozatokat a házirendben előírt idő alatt kijavítja. 9. partnerként kezel bennünket a munkában; véleményünket kikéri/meghallgatja. 10. kiszámítható, viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ.

Dátum: ..............................................

115

TANULÓI KÉRDŐÍV (2. változat)

A PEDAGÓGUS NEVE: …………………………………………. OSZTÁLY / CSOPORT: ……………………………………...... Értékelés: egyáltalán nem jellemző rá 0

általában jellemző rá 2

kicsit jellemző rá 1

teljesen jellemző rá 3

Pont Ez a tanár véleményem szerint ... 1. jól tanítja a tantárgyát. 2. jól tud fegyelmet tartani. 3. meg tudja szerettetni a tantárgyát velünk. 4. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be. 5. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 6. teljesíthető mennyiségű és jellegű házi feladatot ad. 7. a számonkérésben igazságos és kiszámítható. 8. a dolgozatokat a házirendben előírt idő alatt kijavítja. 9. partnerként kezel bennünket a munkában; véleményünket kikéri/meghallgatja. 10. kiszámítható, viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ.

Dátum:

116


Kérdőív a vezetés munkájának értékeléséhez 3 2 1 0

Igen;(teljes mértékben) igaz. Igen igaz, de vannak még hiányosságok. Részben igaz, de olyan súlyos hiányosságok vannak, amiket okvetlenül javítani kell. Nem igaz, tapasztalatom szerint az állítás nem felel meg a valóságnak.

Értékelendő terület Pont Felkészülten, hatékonyan irányítja a vezetése alatt állókat A vezető és a pedagógusok közötti információcsere kellően hatékony. A vezető mindig meghallgatja a pedagógusok ötleteit, javaslatait és – a lehetőségeihez képest- segíti, támogatja az új, kreatív kezdeményezéseket. 4. Az iskolavezető a tantestület egészével partnerként tud együttműködni. 5. Az iskolában a munkahelyi tevékenységek (tantárgyfelosztás, órarend…) tervszerűen és rendezetten folynak 6. A vezető elkötelezettsége, lelkesedése magával ragadó pozitív hatású az intézmény egészére. 7. A vezető figyel a külső források bevonásának lehetőségére, ösztönzi a pályázati tevékenységet. 8. Hatékonyan menedzseli az intézményt, ápolja a külső kapcsolatokat. 9. Az iskolai munka területén a vezetői ellenőrzés rendszeres, gyakorisága megfelelő (óralátogatások, adminisztráció, munkafegyelem). 10. A feladat megvalósítását követően visszacsatolja az eredményeket, reálisan, tárgyilagosan értékeli a munkát. 11. A dolgozóval szembeni hiányosságok, mulasztások, hibák feltárását követően eredményesek a vezetői intézkedések. 12. A tanulókkal szemben a hiányosságok, mulasztások, vétségek feltárását követően következetesek és eredményesek a vezetői intézkedések. 13. A vezető a tantestületi konfliktusokat eredményesen, hatékonyan kezeli. 14. A tanár- diák -(szülő) közötti konfliktusokat következetesen, eredményesen kezeli. 15. A vezető etikusan, (ha kell diszkréten) kezeli a tudomására jutott információkat. Összes pont Átlag pontszám: %: Sorsz. 1. 2. 3.

Dátum:

117


Vezetői önértékelés 3 2 1 0

Igen;(teljes mértékben) igaz. Igen igaz, de vannak még hiányosságok. Részben igaz, de olyan súlyos hiányosságok vannak, amiket okvetlenül javítani kell. Nem igaz, tapasztalatom szerint az állítás nem felel meg a valóságnak.

Értékelendő terület Pont Felkészülten, hatékonyan irányítom a vezetésem alatt állókat A pedagógusokat hatékonyan informálom Mindig meghallgatom a pedagógusok ötleteit, javaslatait és – a lehetőségeihez képest- segítem, támogatom az új, kreatív kezdeményezéseket. 4. A tantestület egészével partnerként tudok együttműködni. 5. Az iskolában a munkahelyi tevékenységek (tantárgyfelosztás, órarend…) tervszerűen és rendezetten folynak 6. Elkötelezettségem magával ragadó, pozitív hatású az intézmény egészére. 7. Figyelek a külső források bevonásának lehetőségére, ösztönzöm a pályázati tevékenységet. 8. Hatékonyan menedzselem az intézményt, ápolom a külső kapcsolatokat. 9. Az iskolai munka területén a vezetői ellenőrzés rendszeres, gyakorisága megfelelő (óralátogatások, adminisztráció, munkafegyelem). 10. A feladat megvalósítását követően visszacsatolom az eredményeket, reálisan, tárgyilagosan értékelem a munkát. 11. A dolgozóval szembeni hiányosságok, mulasztások, hibák feltárását követően eredményesek a vezetői intézkedéseim. 12. A tanulókkal szemben a hiányosságok, mulasztások, vétségek feltárását követően következetesek és eredményesek a vezetői intézkedéseim. 13. A tantestületi konfliktusokat eredményesen, hatékonyan kezelem. 14. A tanár- diák -(szülő) közötti konfliktusokat következetesen, eredményesen kezelem. 15. Etikusan, (ha kell diszkréten) kezelem a tudomásomra jutott információkat. Összes pont Átlag pontszám: %: Sorsz. 1. 2. 3.

Dátum:

118


Önértékelő lap NÉV: ………………………………………………………………………………………….. Olvassa el az állításokat gondosan, majd osztályozza az egyes tételek szerint magát 0-3 osztályzattal a következő skála szerint: 3 = nagymértékben 2 = mérsékelt mértékben 1 = csekély mértékben 0 = igen csekély mértékben sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

pontszám A végzettségem alapján mobilizálható vagyok. Pályázatokat írok, és a nyertes pályázattal kapcsolatos dokumentációk, elszámolások elkészítésében részt veszek Bemutató órát /órákat tartok (nyílt nap, szakmai napok, stb.) Felkészültség, igényesség, alaposság jellemez. A tanórán kívüli foglalkozásaim előkészítettek. A tanulók képességfejlesztésénél a megfelelő pedagógiai módszerek következetes és határozott alkalmazására törekszem. (csoportbontás, kooperatív foglalkozások) Munkámban a tanulók tudásához, képességeihez igazodva törekszem a tananyag maximális átadására. Élek a nevelés lehetőségével a tanítási óráin. Tanóráimon a tanítványok fegyelmezetten viselkednek. A lehetőségeimhez mérten megszervezem a tanulók szabadidős tevékenységét. (színházlátogatás, kirándulás, stb.) Részt veszek az iskola ünnepségeinek szervezésében, dekorálásában. Jelen vagyok minden iskolai rendezvényen. Vállalom a felsőoktatási hallgatók mentorálását, új kollegák segítését. Színvonalasan ellátom a tehetséggondozás és felzárkóztatás, vagy tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. Ismerem a tanítványaim egyéni problémáit, képességeit. A szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolattartásom megfelelő. A szokások, értékek és kompetenciák kialakításában következetes vagyok. Ellenőrzésem, értékelésem következetes. 119

A tanulók ellenőrzése, értékelése és dokumentálása rendszeres. Az ügyeletesi, helyettesítési munkában részt veszek Helyettesítést vállalok, a kijelölt helyettesítési órákat ellátom. Részt vállalok az iskolai dokumentumok összeállításában. Szívesen vállalok túraszervezést és vezetést, tábori tevékenységet sport és egyéb versenyek megszervezését, lebonyolítását. 24. Dokumentációs feladataimat pontosan, és határidőre elvégzem. 25. Helyettesítések anyagát megküldöm 26. Vállalok osztályfőnökséget, munkaközösség vezetést és egyéb vezető feladatokat végzek. 27. Osztályfőnöki munkámat a tanítványok és szülők megítélése szerint színvonalasan látom el. 28. Kollegáimmal való kapcsolatomat a tolerancia, segítőkészség, együttműködési készség jellemzi. 29. Iskolán kívül is őrzöm az intézmény jó hírnevét, közvetítem pedagógiai és közösségi értékeit. Összes pont: Átlag pontszám: % 19. 20. 21. 22. 23.

Dátum:

………………………………………………. önértékelő aláírása

120

8. számú melléklet VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP Dátum: ___________________________ Név: _____________________________ Ennek az egyéni Véleménykérő Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Iskolavezetésnek a fejlesztendő területekről az egyes tanár szemszögéből. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük, szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve a sort), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbnak. .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... 2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Iskolai munkájának mely területeire a legbüszkébb? ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

3. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlődött legtöbbet az utóbbi három évben? ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 4. Milyen haladást ért el az előző ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében? ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ........................................................................................................................................ 5. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen? ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................

121

6. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/ hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 7. Van-e olyan egyéni erőssége/szakismerete/képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem kellően hasznosul az iskolában? ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 8. Véleménye szerint az iskola egészének működésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra? ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 9. Egyéb észrevételek: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ........................................................................................................................................

122


Vezetői értékelő lap NÉV: …………………………………………………………………………………………….. Olvassa el az állításokat, majd osztályozzon az egyes tételek szerint 0-3 osztályzattal a következő skála szerint: 3 = nagymértékben 2 = mérsékelt mértékben 1 = csekély mértékben 0 = igen csekély mértékben sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

pont A végzettsége alapján mobilizálható. Pályázatok írása, és a nyertes pályázattal kapcsolatos dokumentációk pontos rögzítése, elszámolása. Bemutató órát /órákat tart (nyílt nap, szakmai napok, stb.) Felkészültség, igényesség, alaposság jellemzi. A tanórán kívüli foglalkozásai előkészítettek. A tanulók képességfejlesztésénél a megfelelő pedagógiai módszerek következetes és határozott alkalmazására törekszik. (csoportbontás, kooperatív foglalkozások) Munkájában a tanulók tudásához, képességeihez igazodva törekszik a tananyag maximális átadására. Él a nevelés lehetőségével a tanítási óráin. Tanóráin a tanítványok fegyelmezetten viselkednek A lehetőségeihez mérten megszervezi a tanulók szabadidős tevékenységét. (színházlátogatás, kirándulás, stb.) Részt vesz az iskola ünnepségeinek szervezésében, dekorálásában Jelen van minden iskolai rendezvényen Vállalja felsőoktatási hallgatók mentorálását, új kollegák segítését. Színvonalasan ellátja a tehetséggondozás és felzárkóztatás, vagy tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatos feladatot. Ismeri tanítványai egyéni problémáit, képességeit. A szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolattartása megfelelő. A szokások, értékek és kompetenciák kialakításában következetes. Ellenőrzése, értékelése következetes. A tanulók ellenőrzése, értékelése és dokumentálása rendszeres. Az ügyeletesi, helyettesítési munkában részt vesz. 123

Helyettesítést vállal, a kijelölt helyettesítési órákat ellátja. Részt vállal az iskolai dokumentumok összeállításában. Szívesen vállal túraszervezést és vezetést, tábori tevékenységet sport és egyéb versenyek megszervezését, lebonyolítását. 24. Dokumentációs feladatait pontosan, és határidőre elvégzi. 25. A helyettesítések anyagát megküldi a helyettesítőnek. 26. Vállal osztályfőnökséget, munkaközösség vezetést és egyéb vezető feladatokat végez. 27. Osztályfőnöki munkáját a tanítványok és szülők megítélése szerint színvonalasan látja el. 28. Kollegáival való kapcsolatait a tolerancia, segítőkészség, együttműködési készség jellemzi. 29. Iskolán kívül is őrzi az intézmény jó hírnevét, közvetíti pedagógiai és közösségi értékeit. Összes pont: Átlag pontszám: %: 21. 22. 23.

Dátum:

…………………………………………… igazgató

124

12. számú melléklet ÓRALÁTOGATÁSI LAP Értékelő:

Tanár:

Dátum:

Osztály:

A = kiváló (3 pont)

B =korrekt (2 pont)

C = ingadozó (1 pont)

Személyes tulajdonságok 1. A tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége A tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége 5. A tanári figyelem terjedelme 6. Önértékelés képessége (óra utáni megbeszélésen értékelendő) Óratervezés minősége 7. Célok egyértelműsége 8. A kitűzött célok megvalósítása 9. Megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése 10. A feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége 4.

Feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya 12. Időbeosztás Tanítás minősége 13. Óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között 14. Az óra dinamikája 15. Az egyes óraelemek/feladatok lebonyolítása 11.

16.

A tanítási anyagok/oktatási eszközök használata

17.

Az utasítások világossága Összes pont

Dátum:

……………………………………………….. óralátogató 125

D = problémás (0 pont) Betű

Pont


Összevont teljesítményértékelés ………………………………………………………….. munkakörű pedagógus teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározásának, átadásának, valamint a teljesítményértékelési feladatok ellátásának szükségességét az Intézmény Minőségirányítási Programja határozza meg. A teljesítményértékelésre a ……./…… tanévben kiadott teljesítménykövetelmények alapján került sor, a Minőségirányítási Programban meghatározott információk figyelembevételével. Ezek alapján teljesítményértékelése:  kiválóan alkalmas  alkalmas  kevésbé alkalmas  alkalmatlan eredménnyel zárult.

Tanulói vélemény

Szülő vélemény

Önértékelés

Pedagógus értékelés

Vezetői értékelés

Adható pontszám Elért(átlag) pontszám Összesített eredmény (%) Tagiskolai rangsorban elért „helyezés” Tagiskolai legmagasabb pontszám: Tagiskolai legalacsonyabb pontszám:

1. TANULÓI KÉRDŐÍVEK TAPASZTALATAI a. Kiemelkedő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… b. Figyelmet igénylő, fejlesztendő területek:

126

……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 2. SZÜLŐI KÉRDŐÍVEK TAPASZTALATAI a. Kiemelkedő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… b. Figyelmet igénylő, fejlesztendő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 3. ÖNÉRTÉKELÉS / ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI a. Kiemelkedő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… b. Figyelmet igénylő, fejlesztendő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 4. PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK TAPASZTALATAI a. Kiemelkedő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… b. Figyelmet igénylő, fejlesztendő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 5. VEZETŐ ÉRTÉKELÉSÉNEK TAPASZTALATAI a. Kiemelkedő területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… b. Figyelmet igénylő, fejlesztendő területek:

127

……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 6. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… A vezetéstől várt támogatás: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… Különvélemény: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………. …………………………………………………………………….

Javaslatok Az egyéni munkateljesítménye javításával, fejlesztésével összefüggésben javaslom: ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... A teljesítményértékelés átadás-átvételét, a szóbeli megbeszélés megtörténtét aláírásommal igazolom. Tudomásul veszem, hogy az értékeléssel kapcsolatos információk a titoktartási kötelezettség alá tartoznak. Kelt: ………………………….., ………év …………………. hó ….. nap

........................................................ igazgató

........................................................ pedagógus

128


Gazdasági ügyintéző, iskolatitkár teljesítményértékelése …………………… év Név: ……………………………………………………… A minősítés, értékelés 4-es skálán történik, a következő meghatározásokat tartalmazza: 0 nem jellemző 1 részben jellemző 2 általában jellemző 3 teljes mértékben jellemző

értékelési szempont A munkaköri leírásban foglaltakat betartja Problémák, konfliktusok kezelésében együttműködésre törekszik Személyiségét empátia, tolerancia jellemzi Az intézményi szabályzatokban foglaltak szerint végzi munkáját Dokumentációja, adatszolgáltatása pontos, naprakész A tagintézmény érdekeit szem előtt tartva hatékonyan kapcsolatot tart a munkájában érintett partnerekkel

önértékelés

129

igazgató

átlag

A technikai dolgozók teljesítményértékelése …………………… év Név: ……………………………………………………… A minősítés, értékelés 4-ess skálán történik, a következő meghatározásokat tartalmazza: 0 nem jellemző 1 részben jellemző 2 általában jellemző 3 teljes mértékben jellemző értékelési szempont A munkaköri leírásban foglaltakat betartja Problémák, konfliktusok kezelésében együttműködésre törekszik Személyiségét empátia, tolerancia jellemzi Az intézményi szabályzatokban foglaltak szerint végzi munkáját

önértékelés

MIP tag

130

gazd. vezető

igazgató

átlag

A technikai dolgozók teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség

Fejlesztendő terület

Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… . …………………………………………… dolgozó

……………………………………….. igazgató

Dátum:

131

13. melléklet: Munkaterv nyomtatvány a minőségügyi csoport /minőségi körök tevékenységének megszervezéséhez Sorsz. 1.

Feladat

Felelős

Módszer, eszköz

Határidő

Sikerkritérium

Ellenőrzés

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Dátum:

…………………………………………….. Igazgató

……………………………………… MIP vezető

132

14. sz. melléklet Emlékeztető a minőségi csoport megbeszéléseiről

Nytsz.: ....................................

Jelen emlékeztető oldalszáma: ......./......

A feladat megnevezése: Dátum

A megbeszélés tartalma (kijelölt személyek, határidők feltüntetésével)

Jelen voltak

A vezető aláírása

Ellenőrizve (dátum/aláírás/sz.e.megjegyzés): ................................................................... ............................................................................................................................................ .............................................................................................................................................

15. számú melléklet Tagintézmény neve

Minőségauditok éves terve és nyilvántartása …………….. év

A tervkészítés kelte:

Beterjesztette (minőségügyi vezető):

Minőségaudit

A felülvizsgálat

Jóváhagyta:

Auditorok Felülvizsgálati cél és a felülvizsgálat eredménye

típusa

1.

Tervezett: Tényleges

2.


3.


4.


időpontja

Iratszám: Oldalszám:

neve

szervezet

Megjegyzés

Tagintézmény neve

Audit terv

A tervet készítette:

Jóváhagyta:

…………………………………. minőségügyi vezető Vezető auditor:

……………………………………………….


A minőségaudit ideje:

A minőségaudit típusa:

Auditorok:

A minőségaudit érvényességi területe: A minőségaudit célja: Az értékelő jelentés határideje Átvizsgálandó dokumentumok: A felülvizsgálat ütemterve: Idő

A tervet megkapták: Név:

Tárgy

Kelt:

Aláírás:

Résztvevő

Név:

135

Kelt:

Aláírás:

Tagintézmény neve

Audit


Eltérés lap Belső észrevétel

Külső észrevétel

1. Az eltérés leírása:

2. Az eltérést előidéző okok leÍrása:

Dátum:

………………………………………….. készítette 3. Az elrendelt intézkedés:

Javító intézkedés A végrehajtás határideje:

Helyesbítő intézkedés A végrehajtás felelőse:

Megelőző intézkedés

Egyéb

A végrehajtást ellenőrzi ……………………… aláírás

4. A végrehajtott változtatás

Dátum: ………………………………………………….. a végrehajtás felelőse 5. A végrehajtás ellenőrzése:

Az intézkedáés eredményessége megfelelt

Dátum:

új intézkedés kell Ellenőrizte:

………………………………………………………..

136

Tagintézmény neve

Auditjelentés


A jelentés készítésének dátuma: …………… Készített: …………………………………….. Érvényesség/auditált elemek: …………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Auditált területek: ……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Audit összegzés Dátum/tól: …………….. ig: Kapják: ……………………………….. ………………………………………… …………………………………………

Vezető auditor: ……………………………., aláírás Auditor: ………………………………………. aláírás

1. Erős pontok A ………………………………………. jó felkészültséget mutatott az alábbi területen: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………… 2. Elégtelenségek A jövőbeni auditoknak ellenőrizni kell a következőket: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………… 3. Rögzített eltérések Az eltérések teljes száma: …………… Az eltéréslapok azonosítói: ……………………………………………………………………… 4. A jövőbeni auditok gyakorisága Jelen audit gyakorisága:…………

Az audit csoport által javasolt gyakoriság: maradjon ugyanez változzon évi ………… alkalomra

137


Partner elégedettségi kérdőívek Tanulói kérdőív összesítő l.

2.

Miért választottad ezt az iskolát? (Több választ is adható!) Közel van Barátaim is Ismerőstől Testvérem ide járnak halottam is ide jár(t)

Szüleim döntöttek

Egyéb

Mit csinálsz szabadidődben, sorszámozd be? Barátaimmal vagyok

Sportolok

TV-t nézek

Moziba járok

Bulizok

Olvasok

Internetezek

Hobby

3. A tanulás során tanáraim egyéni képességeimet is figyelembe veszik? IGEN NEM 4. Az iskolában szerintem magas színvonalú oktatás folyik? IGEN

NEM

5. Megfelelőnek tartom a munkám értékelését? IGEN

NEM

6.

Elégedett vagyok az iskola felszereltségével? IGEN

NEM

7. Biztonságosnak tartom az iskola környezetét? IGEN 8. Milyen a kapcsolatod tanáraimmal? Nagyon jó

NEM

átlagos

9. Értékeld az iskola oktatási munkáját 0-5-ig terjedő skálán!

10. Melyik 3 tantárgyat szereted a legjobban? Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem 138

Nem jó

Egyéb

Számítástechnika Biológia Földrajz Fizika Kémia Rajz Ének- zene Testnevelés 11. Jól működik a diákönkormányzat az iskolában? IGEN

12. Milyen gyakran jársz könyvtárba? Hetente Havonta többször többször

2-3 havonta

évente

soha

havonta

félévente

soha

13. Milyen gyakran internetezel? naponta hetente

14. Naponta átlagosan hány órát nézel TV-t? semennyit 1 óránál kevesebbet

RÉSZBEN

NEM

1-2 óra

139

3-4 óra

4 óránál több

Szülői kérdőív 1. Ön szerint megfelelő-e a pedagógusok felkészültsége? IGEN

NEM

Megfelelőnek tartja az intézmény felszereltségét? IGEN

NEM

2.

3. Biztonságosnak tartja az intézmény környezetét? IGEN

NEM

4. Az intézményben magas szintű oktató-nevelő munka folyik? IGEN

NEM

5. Elégségesnek tartja gyermekével való személyes törődést? IGEN

NEM

6. Gyermeke szeret ebbe az intézménybe járni? IGEN

NEM

7. Elégedett-e a gyermekéről kapott információk mennyiségéről, és minőségéről? IGEN NEM

8.

Elegendőnek tartja-e a pedagógusoktól kapott tájékoztatást, segítséget az iskolaválasztással/pályaválasztással kapcsolatban? IGEN NEM

9.

Ön szerint megfelelő-e az intézmény tájékoztatási rendszere? IGEN NEM

10. Ön szerint az intézmény figyelembe veszi a szülők kéréseit, elvárásait, véleményét? IGEN NEM RÉSZBEN 11. Értékelje az intézmény munkáját 0-5-i terjedő skálán!

140

12. Ön szerint mi jellemző leginkább az iskolai légkörre? Demokratikus Gyermekközpontú

Eredmény centrikus

13. Értékelje a tantárgyak oktatási színvonalát 0-5-ig terjedő skálán!

141

Nevelői kérdőív 1. Ön mely korosztályba tartozik? 23-30 31-40

41-50

2. Hány éve dolgozik az intézményben? 0-5 éve 6-10 éve 1 1-20 éve

50 felett

Több, mint 20 éve

3 . Egyetértek az intézmény céljaival? IGEN

NEM

4. Elégedett vagyok a vezetés munkájával? IGEN

NEM

5. Elégedett vagyok az intézmény tisztaságával? IGEN

NEM

6. Megfelelő a szakmai munka eredményességének mérése az intézményben? IGEN NEM

7.

Az intézmény tárgyi felszerelései megfelelőek ? IGEN

NEM

8. Az intézmény biztonságos a külső környezete? IGEN

NEM

9. Az intézményben megfelelő az étkeztetés színvonala? IGEN

NEM

10. Az intézmény megfelelő segítséget nyújt apályaválasztás során? IGEN NEM 11. Az intézményben magas színvonalú pedagógiai munka folyik? IGEN NEM

142

12. Jónak tartom a munkahelyi légkört? IGEN

NEM

143

KTKT ÓVODA TAGINTÉZMÉNYEINEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Mottó: ”A nagyszerűdolgokat olyan emberek hozzák létre akiknek nagyszerű gondolataik vannak, aztán nekilátnak, hogy megvalósítsák álmaikat” (Ernest Holmes)

BEVEZETŐ A minőségirányítási rendszer „sajnos nem születik, nem alakul, nem adományozódik, s egyáltalán nem jön létre. Ki kell építeni, fenn kell tartani, s működtetni kell. A világ az ezredfordulón korszakváltáshoz érkezett, amelyet értékrend váltás is jelez. Tért hódít a számítógépek világa, kibontakozóban a termelési forradalom, a fejlődés központjában a tömegkommunikáció. Mindez felértékeli a minőség követelményét, amely át szövi az élet főbb területeit, s a mindennapokat. Az alapértékek szabadság, demokrácia, egyenlőség, igazságosság, szolidaritás, stb között a minőség eszménye is helyet foglal, mint a XXI. század fontos értéke. Megvalósulni látszik Kazinczy igénye –„jót, s jól”. A minőségbiztosítás lényegében abból áll, hogy célokat tűzzünk ki, mérjük a cél elérését, elemezzük az eltéréseket, intézkedéseket Majd intézkedéseket tegyünk a változtatásokra a cél elérés javítására és ellenőrizzük, hogy ezek az intézkedések mennyire hozták meg a kívánt eredményt. A kisgyermek ellátásban érdekeltek a gyermek, a szülő, a dolgozó és az intézményvezető. Mindenki mást ért minőségen: A szülő minőségnek tekinti, ha gyermeke ellátása zökkenőmentes, ha a gyermekét egyénileg kezelik, szeretik, ha gyermeke szívesen jár a közösségbe és jól fejlődik.

144

Az óvodapedagógus minőségnek tekinti ha a gyermek gondozásával, nevelésével, oktatásával elérhető és ténylegesen elért eredményeket tudhat magáénak. Az intézményvezető az intézménye minőségét a szerint ítéli meg, hogy mennyiben képes az ellátást a lehető legjobb minőségben, a lehető legalacsonyabb költséggel teljesíteni. A kisgyermekek ellátásának minőségbiztosítása azt jelenti, hogy az ellátás összhangban van-e a gyermek szükségleteivel. Az ellátások a szolgáltatások akkor jó minőségűek ha hatékonyak. valamilyen szempontból szükségesek, fontosak elengedhetetlenek - relevánsak. valaminek teljesen megfelelőek –adekvátak gazdaságosak. A minőségbiztosítás csak rendszerszervezés eredménye lehet, mely három dimenzióra terjed ki: Struktúrára Folyamatra Eredményre A struktúra minősége kifejezi a tárgyi, személy, és szellemi erőforrásokat. a tárgyi feltételek –épületek, berendezések, felszerelések korszerűsége. egy gyermekre jutó játszószoba, kert alapterületével megfelelő, szükséges eszközök biztosítása csoport létszámok összetétele egy pedagógusra, gondozóra jutó gyermek létszám egy korcsoportra jutó játékeszközök megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok és kisegítő személyzet a személyek elkötelezettsége, etikai magatartása A folyamat minősége: A megközelítés arra épül, hogy az ellátás folyamatában annak minden fázisában, az aktuálisan rendelkezésre álló szakmai ismeretek magas szinten alkalmazzák, akkor eredmény nagy valószínűséggel jobb lesz.

145

A folyamat értékelése magába foglalja: az igazgatási jellegű értékelést tevékenység tervezését pénzügyi elszámolásokat szükséges erőforrások tervezését szakmai értékelést –külső, belső összhangját Eredmények minősége: a gyermekek fejlettségi állapotára és elégedettségre vonatkozik. mérési eredmények elemzése.

13. Intézményünk bemutatása Intézményünk, 16 tagóvodával működik. A tagóvodák egyéni arculata folyamatosan alakult ki és szilárdult meg, ez nem csak a tartalomban - környezetvédelem; művészeti nevelés - hagyományápolás; mozgás; roma gyermekek integrált nevelése - hanem a külső megjelenésben is tükröződik. Ezt a sokszínűséget tettük egy értékké a ” Százszorszép„ helyi nevelési programunkban. Kiindulási pontjaink, alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. A tudatos minőségfejlesztési munkában a legfontosabb alapelvünk a vezetői felkészültség, a szakmai hitelesség, a céltudatos cselekvés, a munkatársak képességeinek kibontakoztatása, és a külvilág iránti nyitottság. Fontosnak tartjuk a szakmai innovációk menedzselését, a humán erőforrás kezelését, olyan készségek és képességek fejlesztését, mint a változások kezelésének képessége, szervezetfejlesztés képessége, együttműködés- önbizalom- önérvényesítés-sikerátélés képessége, a képzést, mint nevelői eszközt és motiváló tényezőt. A minőségirányítási rendszerünk kiépítésének legfontosabb szempontjai voltak: - A nevelési gyakorlatnak való megfelelés, a nevelési program megvalósítása, folyamatos értékelése, fejlesztése, a nevelés terület prioritása - A vezetői felelősség, tudatosság, az alkalmazott módszerek felülvizsgálata, fejlesztése - A szervezeti kultúra tervszerű fejlesztése, a munkatársak bevonása - Átlátható, kezelhető dokumentációs rendszer kialakítása - Az intézményi célrendszert segítő folyamatok, szabályozások kidolgozása - Rendszeres önértékelés, folyamatos fejlesztés

146

A

teljes

körű

minőségirányítási

rendszer

a

pedagógiai

munkánkat

segíti.

Kialakítottuk az intézményi folyamatok átlátható, ellenőrizhető, dokumentált rendszerét. A szakmai értékelés, az egyéni fejlesztés és a mérés területeinek szabályozásával biztosított óvodánkban a folyamatos fejlesztés és innováció, ami növeli a neveléseredményességet. A partnerközpontú működés és az önértékelés az intézményi fejlesztés meghatározó része. Általános bevezetés Jogszabályok: Az óvoda minőségirányítási munkáját törvények, rendeletek szabályozzák, melyek a következők: 137/1996.(VIII.28) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról. 32/1992(XI.5) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiről. 23/1997 (VI.4) MKM rendelet a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről. -1/1998(VII.24) OM rendelet a Kötelező felszerelés és eszközjegyzékről. Az oktatási miniszter 3/2002 (II.25) OM rendelete a Közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. Az oktatási miniszter 19/2002.(V.6) OM. Rendelete a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti, műszaki követelményeiről. Az óvodai minőségirányítás alapelvei: Az óvoda nevelési intézmény ezért a nevelés mérését, a nevelés, tanulás egymásra épülését három alapelvre a: játékosság a differenciálás az egyéni bánásmód elvére építjük. A minőségfejlesztés óvodai alapértékei: A helyi programunk alapján a következők szerint fogalmaztuk meg: nem iskolásítunk teljesítményorientáltság kerülése túlzott adminisztrációt kerüljük A fejlesztés nyomon követése érdekében rendszeres, folyamatos, 4 évre szóló fejlesztésben gondolkodunk

147

Minőséget saját helyi minőség fogalmunk alapján értelmezzük - ennek kifejtése a célok, prioritások fejezetben részletesen is megtörténik. Mérések óvodákhoz illeszkedők, alkalmazkodnak az óvodák és bölcsőde sajátosságaihoz az egyes gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételéhez. A testület mérése gyakorlati alkalmazása kérdőívek, ellenőrzési szempontok alapján történik. A méréseket bemenet és kimenet oldalról végezzük. A bemenet az óvodába lépés után fél évre. A kimenet oldaláról a 6-7-8. életév illetve az iskolai érettség elérésekor. A nevelőtestület a minőségfejlesztési dokumentációhoz szükséges mérő anyagokat, mérőeszközöket minden tanév elején jóváhagyja, illetve felülbírálja. A mérés előre tervezett éves mérési terv alapján készül, mely minden óvodára érvényes. A minőségfejlesztés legfontosabb dokumentációjának a csoportnaplókat tekintjük, Kiegészítő dokumentáció a gyermekekről vezetett személyiség és fejlődési napló.

14. Intézményi minőség politika Az intézményünk minőségpolitikáját a fenntartó minőségpolitikája és a nevelési programunk elvei és céljai alapján fogalmaztuk meg, Fenntartói minőségpolitika, az intézményre vonatkozó minőségi célok, elvárások. A közoktatási törvénynek é s az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának megfelelően érvényesüljön az óvoda alapfunkciója, a gyermekek testi- lelki szükségleteinek kielégítése érdekében. - Fontos a gyermek és tevékenységközpontú tartalmas , élmény dús ,családias nevelés - Különösen fontos ,hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt , a részképesség zavarokkal küzdő , a szociálisan hátrányos helyzetű ,fogyatékos gyerekekre. - Biztosítani kell a tehetséggondozást és a nemzetiségi nevelés feltételeit - A tevékenységek tudatos megtervezésével segítsék az óvodai személyiségfejlesztést. - Az óvodai elhelyezés legyen teljes körű a tanköteles korba lépő 5 évesek számára. - Az SNI és halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés.

148

15. Minőségfilozófiánk alapelvei A minőségirányításban a vezetés felelőssége, elkötelezettsége elsődleges és meghatározó Minden óvodai dolgozó felelős az általa végzett munka minőségéért A partneri elégedettség munkánk célja, melyet folyamataink folyamatos javításával kívánunk művelni A hibák javítása helyett, azok megelőzését tartjuk fontosnak. Az intézményi minőségfejlesztési feladataink leírása során azokból a szabályzatokból kell kiindulni, amelyek a közoktatás minőségfejlesztési tevékenységét. annak fő irányát határozzák meg. Helyi nevelési programunkat Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltakkal összhangban készítettük el. E program 16 telephelyen működő intézményünk nevelésfilozófiája azonos, de a megvalósításban tükröződik az óvodák sajátos nevelési gyakorlata, önálló arculata. Minőségfelfogásunk szellemisége egyértelművé teszi, hogy alapelveink egységesek. Középpontban a gyermekek szeretete, érzelmi biztonsága, a partnerek elégedettségének biztosítása áll, a gyermekek, a szülők, az intézményben dolgozók, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevételével. Helyi programunk hatékony megvalósításának feltétele, hogy az óvónők ismerjék a programot, azonosulni tudjanak vele, és kötelezőnek érezzék az abban foglaltakat. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodahasználók értsék és átlássák a történéseket, ezért szükséges: az állandó kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartás. Minden esetben a gyermekek érdekeit hangsúlyozva, közérthetően fogalmazunk, a munkatársakat bevonjuk a döntéshozatalba. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat a vezető biztosítja. Az intézményvezetés szorgalmazza, hogy egyre többen vegyenek részt önismeret, önfejlesztő egészségmegőrző tréningekben. Az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, Önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek való megfelelést biztosítjuk. Minden munkatársunk azon dolgozzon, hogy a fenntartó önkormányzatot meggyőzze arról, hogy a gyermek létszám csökkenése ellenére is szüksége van mind a hat óvodára a minőségileg magasabb szintű tevékenység érdekében.

149

Mottónk: Nyitottan, együttműködve, kölcsönös bizalommal törekszünk a gyermekek nevelésére.

16. Az intézményegység jövőképe Óvodáink olyan szolgáltatást nyújtó nevelési intézményekké szeretnének válni, amelyek a gyermekek közötti egyéni különbségeket tolerálják, meg tudnak felelni az egyéni igényeknek, eredmények a tehetségkibontakoztatásában, ugyanakkor biztosítják az esélyegyenlőséget. A gyerekek személyiségfejlődését, képességeik kibontakoztatását szeretetteljes nyugodt légkörben, széleskörű tevékenységi lehetőség biztosításával, elsősorban játékkal, mozgással, mesével, énekkel, ábrázolással, környezetszeretettel, egészséges életmóddal segítjük a gyermekek fejlődését. Kidolgozott mérési módszerekkel követjük fejlődésüket. A család és az óvoda együttnevelő partnerek, a szülők elégedettségét különböző szolgáltatások biztosításával növeljük. Tárgyi feltételeinket költségvetésből, szülői támogatásokból, pályázatokból igyekszünk, javítani, fejleszteni. A szakmai felkészültség, az innováció, az igényes munkavégzés érték, megvalósul a kiemelkedő munka méltó elismerése.

17. Küldetésnyilatkozat „ A kisgyermekkel mindet elérhetünk személyes példa és tett által” (Brunszvik Teréz) 1. Elsődleges célunk, hogy óvodásainkat érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges, esztétikus környezettel, gazdag tárgyi felszereltséggel vegyük körül. 2. Biztos szakmai tudással kívánjuk elérni, hogy természetes módon bontakozhasson ki minden egyes gyermek harmonikus személyisége. 3. Úgy gondoljuk, óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek, különös tekintettel az eltérő fejlődési ütemben érő gyermekekre.

150

4. Sikerorientált, önálló életre, kulturált viselkedésre nevelő, élményekben gazdag, sokszínű tevékeny óvodai életet kínálunk.

18. Az intézmény nevelési elvei, jellemző módszerei Nevelési felfogásunk középpontjában a gyermek áll, akinek optimális fejlődéséhez biztosítani kívánjuk az elfogadó, nyugodt, biztonságos légkört. Csak ilyen körülmények között tud személyisége a legeredményesebben fejlődni és olyan képességei kibontakozni, mely az iskolai tanulás megkezdéséhez nélkülözhetetlenek. Fontosnak tartjuk, hogy az életkori sajátosságok szabadon érvényesülhessenek a mindennapokban. Ezek a tevékenységi vágy, utánzási vágy, mozgás iránti vágy, természetes kíváncsiság, önállóságra való törekvés. Érzelmekben és élményekben gazdag óvodára van szükség, melyben a pedagógus személye példa értékű a gyermek számára. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy maradéktalanul megvalósuljon a: Gyermek iránti szeretet és tisztelet, Gyermeki jogok védelme, Gyermekek különbözőségének tiszteletben tartása, Esélyegyenlőség biztosítása minden gyermeknek, Természet szeretetére és tiszteletére nevelés, Empátia és tolerancia érvényesítése, Egészséges életmód keretein belüli mozgáslehetőség, Szoros együttműködés partnereinkkel, Szakmai igényesség a dolgozók körében, Egységes pedagógiai szemléletmód.

19. Intézményi minőségirányítási rendszer A vezetés elkötelezettsége és felelőssége. „ Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményesen munkára sarkallni.” (H.W. Donald)

151

Hiszem és vallom, hogy intézményünk akkor fog minőségi módon működni, nevelőmunkát végezni, ha mindenki és minden téren képes az önmegújulásra, a belső késztetésre épülő feladatvállalásra. A HNP-ban megfogalmazott célok megvalósulásához csak a gyermekek iránt elkötelezett vezetés és legalább ilyen elkötelezett és felelősen gondolkodó munkatársakra van szükség, akikre a vezetés mindenkor számíthat. A minőségfejlesztés újfajta vezetői szemléletet igényel. A minőségfejlesztő tevékenységbe bekapcsolódó kollegák fontos szerephez jutnak szervezeti szintű látásmódjukkal, problémamegoldó technikák alkalmazásával. A fejlesztő munkát a vezető az irányítás eszközeivel támogatja (kinevezések, felelősségi körök, hatáskörök, elismerések). A fejlesztő javaslatok elfogadásához az egész testület jóváhagyása szükséges. Vezetői célok a minőségfejlesztés során: – egyenletesessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény működését, – olyan működést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülő problémák megelőzésére, kezelésére, javítására, – pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben, – konszenzusos és szakmai alapú szervezet átalakítás a minőségfejlesztő tevékenységben résztvevő csoportok segítségével, a stratégiai és minőségi céloknak megfelelően. Vezetői feladatok ezzel összefüggésben: – a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése – programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás, összehangolás) – minőségközpontú szemléletváltás megvalósítása. Munkaközösség csoport működtetése A minőségirányítási rendszer kiépítése a fejlesztési tervek hatékony és eredményes megvalósulása csak csapatmunkában valósulhat meg, ennek szellemében az óvoda nevelőtestülete támogató szervezetet hoz létre. A munkaközösségi csoport létrehozása során figyelembe veszszük a szervezeti széttagoltságot (16 telephelyen dolgozunk) a nevelőtestület tagjainak szakmai kvalitását, egyéni feladatvállalását. Cél: A munkaközösségi csoport hatáskörének szabályozása. Fogalom meghatározások: Csoportvezető: A munkaközösség vezetője KTKT Óvodáinak nevelőtestületén belül, a nevelőtestület megbízásából, az óvodavezető támogatásával irányítja és kontrollálja a minőségirányítási program kidolgozását, bevezetését és gyakorlati működtetését. A csoport tagjai: 152

Olyan óvodapedagógusok, akik az óvoda telephelyén lévő nevelőközösség megbízásából az óvodavezető támogatásával segíti a programvezető munkáját a minőségirányítási rendszer kiépítésében és gyakorlati működtetésében. A programvezető távolléte esetén, ha szükséges átveszi annak felelősségi körét. Telephelyén a minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat koordinálja, instruálja a kibővített támogatócsoport tagjait. A feladatok pontos meghatározása: Csoportvezető: – feladata az intézmény minőségirányítási programjának kidolgozása – az intézmény minőségirányítási programjából adódó célkitűzések és fő minőségügyi feladatok meghatározása, megvalósításuk koordinálása – javaslatot tesz a munkarend oly módon történő kialakítására, hogy a támogató szervezet hatékonyan és eredményesen végezhesse munkáját. – információs fórumok biztosítása a nevelőtestület és a támogatócsoport számára – kapcsolattartás és információnyújtás a partnerek felé – folyamatosan képzi magát annak érdekében, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a minőségfejlesztés terén. – koordinálja a feladatokat a modell kiépítésére készült ütemterv alapján – a minőségfejlesztő munkába aktívan bevonja a tagintézmény vezetőket – a keletkezett dokumentációkat rendezi és tárolja – részt vesz az egyeztető munkamegbeszéléseken – a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében közreműködők munkájának értékelésében- az óvodavezető felkérésére vesz részt. Csoport tagjai: – az intézmény minőségfejlesztési rendszer kidolgozásában, működtetésében aktívan részt vesz, segíti a csoportvezető munkáját – a csoportvezetővel együtt összeállítja a munkatervet – részt vesz a dokumentumok rendezésében – folyamatosan képzi magát annak érdekében, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a minőségfejlesztési munka során – részt vesz az egyeztető munkamegbeszéléseken Jogkörök: (csoportvezető) Ellenőrzés: csoport tagjainak, feladataik végrehajtásának ellenőrzése.

153

Döntés: a minőségirányítási program kiépítésével összefüggő kérdésekben szavazategyenlőség esetén véleménye dönt. Javaslattételi jog: – minőségfejlesztési munkaterv elkészítésében – minőségfejlesztési munka során felmerülő kérdésekben – felelősök kijelölése során – módszerek megválasztásában – soron kívüli megbeszélések összehívásában Eljárás: – a minőségfejlesztési csoportot szakmai alkalmasság alapján a nevelőtestület javaslatát figyelembe véve az óvodavezető bízza meg egy nevelési évre – a megbízásról szóló dokumentumot a dolgozó személyi anyagában helyezzük el – a megbízás többször ismételhető Munkaközösségi csoportunk 5 főből áll. Tulajdonképpen ők a delegáltjaik a tagóvodáknak. Vezetőjük a csoportvezető Ütemterv az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésére Lépések

Munkaforma

megvalósító

felelős

Időszak

Intézményveze-

2007

Alkalmazott eszközök, módszer Előkészítő szakasz A

Előadás

ktv.40§.(10),(11)

,elemzés

nevelőtestület

tő,

és a

tagóvoda vezetők

3/2002.8II.15)OM rendelet áttekintése, Az intézményi feladatok meghatározása Helyzetértékelés Helyzetértékelés

elemzések

munkaközösség

154

Munkaközösség

2007

(intézményi kép)

vezető

A

Előadás

Munkaközösség ve-

Intézményveze-

nevelőtestület

,értekezlet

zető

tő, tagóvoda ve-

tájékoztatása

2007

zetők

Minőségirányítási rendszer kidolgozása

Partnerazonosítás, elégedettségmérés Közvetlen és köz-

Ötlet börze

Belső munkatárs

intézményvezető

2008/2009

Elégedettségmé-

Szakiroda-

Munkaközösség

Intézményveze-

2008

rés módszereinek

lom, segéd-

vezető. tagóvoda

tő, munkaközös-

kiválasztása.

anyag

vezetők

ség vezető

Mérőeszközök

tervezés

Munk,k,vez,tagóv,

Int.vez,munkk,

vez

vez

Munkk.vez,tagov,v

Int,vez.munkk,

ez

vez

vetett partnerek azonosítása. Partneri kommunikációs tábla készítése

elkészítése

Mérések gyako-

Tervezés

riságának megha-

2008

2008

tározása Eredmények ösz-

Adatok szám-

Munkk,vez,

Munkk,vez,

szegzése

szerű feldol-

tagóv,vez

tagóv,vez

155

2008

gozása Igények elemzése, célmeghatározás és intézkedési terv összeállítás. Módszertani elő-

Belső munka-

nevelőközösség

vezető

2008

készítés

társ

Célmeghatározás

Int.munka

Munkk.vez

vezető

2008

Munkatársak

Szóbeli, írás-

Munkk, vez

vezető

2008

tájékoztatása

beli

lebonyolítása ,mérési eredmények elemzése, Sorrendiség

Intézkedési terv megvalósítása és végrehajtásának értékelése Intézkedési tervek

Intézményi

Munkk,vz

vezető

2008/2009

beépítése a munka

munka

Közös munka

Bemutatás, előadás

vezető

2008/2009

Írásos, szóbeli

Munkk.vez

vezető

2009

Önértékelés ki-

Elemzés, ér-

Munkk, vez

vezető

2008/2009

dolgozása

tékelés

Felmérések érté-

Intézményi

Munkk,bvez,tagóv,

vezető

2009

kelése. eredmé-

munka

vez

Intézményi

Munkk,vez.

tervbe, napi munkába Irányított önértékelés elkészítése Korrekciók, jóváhagyás, tájékoztatás Irányított önértékelés

nyek megvitatása. Fejlesztési területek meghatározása Záró értékelés

156

Vezető

munka Önértékelés meg-

Munkk,vez

vezető

2009

küldése a fenntartónak

20. A minőségi feltételek Tárgyi feltételek. A minőségi munkánknak, személy, tárgyi gazdasági feltételei vannak Intézményünk 16 tagóvodából áll. Óvodáink épületei jól szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét Igaz 1 óvoda épült igazán óvodának a többi épületet átalakították az óvodai elvárásoknak megfelelően épült. Folyamatos fejlesztésekkel, karbantartásokkal igyekszünk szinten tartani az állagukat Komfort fokozatuk megfelelőnek minősíthetők.. A csoporttermek száma 41. Méretük tágasságuk különböző, így a törvény által előírt létszámok változóak. A kiszolgáló helyiségek több esetben kicsik ,zsúfoltak és elhelyezkedésük nem a legmegfelelőbb. A bútorok évenként javítottak, mert már igen régiek ,cserére szorulnak. Az étkeztetéshez szükséges előkészítő konyhák átalakítása 2004.-es tanévben megvalósultak a 5 óvodánál Kiskőrösön a HACCP előírásainak megfelelőek.. A kistérségi óvodáknál a tálaló konyhák megfelelőek ,de még nem alakították ki az uniós elvárásoknak megfelelően. Működtetésük viszont elfogadható állagú. Tornaszobával 4 óvoda rendelkezik. Óvodáink udvari lehetőségei jónak mondhatók, nagyságukat tekintve is különböző méretűek. A zöldterületek és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron is a gyermekek jó közérzetét. Környezetükhöz igazodó, természetes anyagokból készült ügyességet és mozgást fejlesztő játékszerekkel vannak felszerelve. Folyamatosan történik a korszerűségnek megfelelő átalakítások, melyeknél fontos szempont a balesetvédelmi előírások betartása. Az intézményünk a program céljaihoz rendelt eszközrendszere.. A játéktevékenység eszközei. A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére A csoportokban az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Költségvetésen kívüli összegből( pályázatok, szülői adományok, szponzori támogatások)pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök

157

bővítését. A tagóvodák célirányosan törekszenek az udvari sport és mozgásfejlesztő és csoportszobai eszközök beszerzésére. Az óvodai tanulás eszközei A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretből. A minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat és eszközöket, amelyeket az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Mese és Szakkönyvellátottság. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően csoportonként minimális , ezt egészítik a gyermekek által óvodába hozott saját mesekönyvek. Költségvetésből kevés könyvet tudunk vásárolni, többnyire a saját könyveinket használjuk. Egyénileg készített különleges fejlesztési estközeink: bábok a mesékhez mozgásfejlesztéshez készített udvari fajátékok, sportszerek Eszközzel jól ellátott terület: a mozgás, mozgásos játékok. Eszközzel közepesen ellátott terület: a játék, ének-zene, kézimunka, külső világ megismeréséhez a munka és matematika jellegű tevékenységek. Programunk megvalósításához szükséges: a speciális fejlesztőjátékok további bővítése, valamint fejleszteni kell zenei kelléktárunkat, bővíteni kell a vizuális tevékenységhez szükséges anyagokat, valamint ki kell egészíteni audiovizuális eszközállományunkat. Tárgyi feltételek. Terület

Épület

Udvar

Eszközök

Fejlesztések

Árpád

Állaga jó

Jó

Zenei, vizuális Tornaszoba fejlesztése. játék eszközök Nyílászárok cseréje

óvoda

pótlása . Batthyány

Felújításra

óvoda

szorul

Jó

158

Zenei, vizuá-

Tálaló konyha felújítása

lis, játék esz-

HACCP rendszer kiépíté-

közök pótlá-

se,mellékhelységek felújí-

sa.. .

tása

Erdőtelki

Felújításra

óvoda

szorul

Jó

Játék ,vizuális

Egy csoportszoba kialakí-

eszközök pót-

tása,nyílászárók cseréje.

lása Mohácsi

Felújításra

óvoda

szorul

Jó

Játék, vizuális

Külső tatarozás. Parkoló

eszközök pót-

létesítése,bútor csere.

lása. Szűcsi

Állaga jó

Kicsi

óvoda

Thököly

Felújításra

óvoda

szorul

kicsi

Udvari és

Tornaterem felújítása.

csoportszoba

Udvarbővítés Udvar biz-

játék beszer-

tonságossá tétele új EU-s

zése

játékokkal

Játékok

Nyílászárok cseréje.

,vizuális eszk.

Bejárati kapu cseréje Udvar biztonságossá tétele új EU-s játékokkal

Bócsa

Állaga jó

jó

óvoda

Játékok


,vizuális eszk.

HACCP rendszer kiépítése

Császártöltés

Állaga jó

Jó

óvoda

Játékok


,vizuális eszk

HACCP rendszer kiépítése,csoportszobák felújítása

Csengőd

Nem a legmeg- közepes

Játékok

csoportszobák felújítása.

óvoda

felelőbb a két

,vizuális eszk,

Új óvoda kialakítása (pá-

külön álló épü-

bútorzat fel-

lyázat útján) Udvar biz-

let

újítás

tonságossá tétele új EU-s játékokkal

Imrehegy

Állaga jó

közepes

óvoda

Játékok

Tetőjavítás, ablakcsere

,vizuális eszk

Tálaló konyha felújítása HACCP rendszer Udvar biztonságossá tétele új EU-s játékokkal

Kaskantyú

Állaga jó

közepes

óvoda

159

Játékok

Udvar biztonságossá téte-

,vizuális eszk

le új EU-s játékokkal

Páhi óvoda

Állaga jó

jó

Soltszentimre Állaga jó

jó

Számítógép beszerzése,

sárlás ,játékok

bútorzat cseréje

Játékok

csoportszoba bővítése,

,vizuális eszk

óvoda Tabdi

Bútorzat vá-

óvo-

Állaga jó

jó

da

Játékok

nyílászárók cseréje Tálaló

,vizuális eszk

konyha felújítása HACCP rendszer

Tázlár

óvo-

Állaga jó

jó

da

Játékok

épület tejes elújítsa,

,vizuális


eszk,bútorzat

HACCP rendszer

felújítás Valamennyi tagintézménynél szükséges az udvari fajátékok folyamatos cseréje ,EU szabvány szerinti játékokra. A fejlesztő játékok beszerzése nevelő –oktató munka minőségi munka végzéséhez.

21. Biztonságos intézmény Cél: Olyan feltételek megteremtése, amely biztosítja az egészséges és biztonságos nevelés és munkavégzés feltételeit. A feltételek biztosítása mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fordít a szemléletformálásra, a prevenciós tevékenységekre. A veszélyforrások csökkentését és megelőzését az intézmény folyamatosan kezeli, a megelőzés érdekében együttműködik az érintett segítő partnerekkel. Az óvoda működési feltételeinek biztosításában prioritást élvez a rend, a tisztaság, a szociális blokkok higiéniai feltételeinek maximális teljesülése, a fertőző veszélyek elkerülése. A megfelelő munkakörülmények kialakítása, a munkahelyi rend megtartása minden munkatárs feladata és kötelezettsége. A biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit az intézmény mentálhigiénés vonatkozásban is kialakítjuk.. Hangsúlyt fektetünk a dolgozók és a társadalmi igényeknek megfelelően a szemléletformáló, prevenciós programokra. Igénybe vesszük a segítő partnerek hálózatát. Dokumentumok Egészséges és biztonságos munka-nevelés feltételeinek biztosítása

160

Munkavédelmi szabályzat SZMSZ, munkaköri leírás Házirend Tűzvédelmi és érintésvédelmi szabályzat Kockázatértékelési szabályzat Mentálhigiénés gondozás és prevenció Célja: Az óvoda gyermekeinek (általuk a családnak), felnőtteinek olyan egészséges környezet megteremtése, amely biztosítja a mentálhigiénés szemléletmód kialakulását, tudatosítását és a prevenciós tevékenységet. Olyan mentálhigiénés védőháló kialakítása, amely a lelki egészségvédelmet szolgálja és segíti felismerni a kedvezőtlen környezeti hatásokat, lelki problémákat és megfelelő eljárásokkal korrigálja azokat. Feladatok: A gyermekek (általuk a család) és az óvodai dolgozók fizikai, biztonsági, szociális, önérvényesítő és önmegvalósító szükségleteinek kielégítése. A prevenciós tevékenységek biztosítása, szervezése. A segítő hálózat kiépítése. Felülvizsgálat: az ellenőrzési, értékelési rendszer működtetésével Személyi feltételek.(szubjektív) Szakképzett pedagógusok,jól képzett,elkötelezett kisegítő személyzet nélkül nem lehet minőségi munkát végezni. A magas színvonal eléréséhez azonban a szakképzettségen túl az is fontos,hogy a minőség irányában elkötelezett legyen az óvoda nevelőtestülete és az őket segítő dolgozók. A személyi feltételek vizsgálatánál a végzettség a létszámadatok mellett a pszichés klímát is vizsgáljuk. A feltételekről kérdőíveket adtunk ki az érdekelteknek:szülők,pedagógusok,fenntartó,és valamennyi dolgozó részére. A vizsgálat kiterjed: A végzettségre Az anyagi –erkölcsi megbecsülésre A fluktuációra A képzés –továbbképzésre Az intézmény légkörére A munkával kapcsolatos elkötelezettségre A dolgozói megelégedettségre

161

A csoporton belüli kapcsolatokra A csoporton belüli kommunikációra Az elmúlt év tapasztalatai alapján a kiskőrösi és kistérségi óvodáknál a következő megállapítások születtek: Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Nevelőtestület

Tárgyi felszereltség

Pályázatok írása. Költségvetés

képzettsége

hiányossága

Bővítése lehetőség szerint

Tevékenységközpontúság

Roma gyermekek

Csoportlétszámok megfelelő elosztása

létszámeloszlása

roma gyermekek figyelembevételével.

Szlovák nyelv és kultúra

Gyermek létszám

Szlovák Önkormányzattal való szoros

ápolása

csökkenés

együttműködés

Differenciált nevelés

Szakember önálló-

Fejlesztőpedagógus,.pszichológus,

ságának biztosítása

logopédus,gyógytornász státusz biztosítása

Munkaközösségek

Költségvetési forrá-

Pályázatírás kiemelt helyen való sze-

sok csökkenése

repeltetése.

Változatos szabadidő prog-

Pályázati lehetősé-

Szülői és pedagógusi ötletesség, krea-

ramok

gek minimálisak

tivitás kiaknázása

Roma gyerekek felzárkózta-

Óvodák közti sze-

Roma Centrummal való együttműkö-

tása

mélyes kapcsolattar-

dés

tás Egészséges életmódra neve-

Folyamatos zöldség és gyümölcsnap-

lés

ok szervezése.

Környezeti nevelés

Ellenőrző munkával erősíteni a dokumentálás fontosságát

Óvodán kívüli fejlesztő

Gyermek létszám csökkenése esetén

programok-szakképzett

státusz biztosítása a feladatellátásra.

óvónőkkel Munkahelyi légkör

Információáramlás

162

Többféle variációs megoldás az in-

több csatornán

formáció pontos áramoltatására

Szülőkkel való kapcsolattar-

Mélyíteni és sok színesíteni a kapcso-

tás

latot

Erőforrások hatékonysága

Óvodákon belüli átcsoportosítások

Külső óvodai környezet esz-

További fejlesztése önerőből és költ-

tétikuma

ségvetésből

Gyermekvédelmi munka

Kiemelt helyen való szerepeltetése önálló státusz megoldásával

Környezeti nevelés

Ellenőrző munkával erősíteni a dokumentálást és kivitelezést

Óvodapedagógusaink olyan emberek,akire a humanizmus ,a pedagógiai optimizmus,a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó és segítőkészséget előtérbe helyező gyermek szeretet jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült és innovációra törekvő. Jellemző rájuk az önképzés a továbbképzés a szaktudás megújítására való törekvés. Lehetőséget kap mindenki az önállóságra, kezdeményezésre. A különbözőségeket a másságot elfogadják, tiszteletben tartják. Az egyéni értékeket megerősítik. Minden tagóvoda és a bölcsőde helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszenek minél színesebbé, tartalmasabbá tenni óvodájuk profilját. Szakmai munkaközösségek működnek. Anyanyelvi, drámapedagógia és báb munkaközösség Vezetői munkaközösség Környezet és természetvédelmi munkaközösség Egészségvédelmi munkaközösség Minőségi team Gyermek tánc munkaközösség Elemző munkát végeznek, bemutatókat tartanak, és módszertani segítséget nyújtanak. Kiemelt munkát végeznek a mérések, ellenőrzések és értékelések folyamataiban. A minőségbiztosítás folyamatában a személyi feltételek vizsgálata kiterjed a pedagógus és kisegítő személyzetre. Alkalmazható módszereink: Kérdőívek,egyéni és csoportos beszélgetések,felmérések,adatelemzések Fejlesztés várható iránya: 163

Az éves vezető tervekben folyamatosan tervezzük a szükséges fejlesztéseket tárgyi,személyi vonatkozásban egyaránt Határidő: Évente egyszer az év elején felmérjük a tárgyi, személyi feltételeket. Hiányosságokat épület, berendezés, tárgyi eszközök és felszereltség vizsgálatnál megfogalmazzuk a feladatokat szükségességi sorrend alapján. A dolgozói létszám törvényi előírásoknak megfelelő vizsgálata is év elején történik. Továbbképzési terv vezető óvónő ellenőrzési,értékelési terveinek módosításával,új feladatok kidolgozásával. Felelős. Vezető, tagóvoda vezetők, minőségi csoportvezető.

22. Továbbképzési tervünk Minden óvodapedagógus kötelessége, hogy folyamatosan önképzéssel és rendszeres intézményi továbbképzéssel naprakész állapotban tartsa szakmai műveltségét. A továbbképzés kiterjed a pedagógiai munkát segítőkre is.(dajka, fűtő) Minden önképzés = továbbképzés Minden továbbképzés = önképzés Önképzés és Továbbképzési rendszerünk Önképzés

Továbbképzés Főiskola, egyetem Helyi óvodai munkaközösség Területi tanfolyamok Megyei, fővárosi Pedagógiai Intézet szervezett képzései.

A helyi továbbképzés szervezésekor elengedhetetlen,hogy a testület megismerje a programunk pedagógiáját,pszichológiai alapozottságát,cél és feladatrendszerét, tartalmát, nevelési kereteit,szervezetét,gyakorlati működését.

164

A helyi továbbképzéseinken aktívan részt kell venni mindenkinek. Fontosnak tartjuk, hogy az igényeket figyelembe vegyük és összevetve az intézmény érdekeivel szervezzük meg a folyamatot. A továbbképzés csak így érheti el célját,így növeli a neveltségi eredményeket,fokozzák a pedagógiai munka hatékonyságát. Megteremtjük a belső pedagógiai fejlesztés első számú bázisát – ezek lesznek az alkotó pedagógiai tevékenység ösztönző műhelyei. A helyi továbbképzések hatása: Pozitív információt továbbít a testület tagjairól Alakítja a résztvevőkben a segítőkészséget, szakmai igényességet, kritikai érzéket, elemző készséget Fejleszti az innovatív gondolkodást Segíti a szakmai fejlesztés kollektív jellegét Formái: Munkamegbeszélések Team -ek Beszélgető körök Munkaközösségek Nevelőtestületi értekezletek Feltételek: A tagok motiváltsága Szakmai érdek, önérdek, testületi érdek érvényestése Változtatható programterv Pedagógiai hasznosítás Módszerek: Kereső, kutató, kísérletező magatartás Egyéni munka Csoportos tevékenységek Felelős: Munkaközösség vezetők, tagóvoda vezetők intézményvezető Intézményen kívül szervezett továbbképzések rendje: Ajánlások a jövő pedagógiai életét tekintve: Fejlesztő pedagógus, Gyógypedagógus

165

Drámapedagógus Kézműves tanfolyamok Vezetőképzés Szociálpedagógus képzés Szakgondozónői képzés Logopédiai képzés Gyermekvédelmi képzés Egészséges életmóddal kapcsolatos képzések Környezet képzés Informatikai képzés Angol német tanfolyam, Központi képzések folyamata: Kompetencia alapú óvodai nevelés Személyiségfejlesztő tréningek –mindenki részére több alkalom Egyéb egyéni igény szerinti , a testület teherbíró képességeinek függvényében 3,4 fő intézményi szinten. Óvodán belüli továbbképzések: Team alakítása-pedagógiai tervezés pontosításával. Munkaközösségek alakulása 3-4 évenkénti váltással A pedagógiai munkaelemzés , bővítése,elméleti ,gyakorlati gyűjtő munkával. Beszélgető körök létrehozása: Nevelési, egyéni problémák kezelésére. Munkamegbeszélések Napi információáramlás erősítése. Alkalmazott módszerek: Előzetes felmérések. Határidők: Évente tanév kezdéskor Felelős: Vezető, tagóvoda vezetők, óvodapedagógusok.

166

23. Erőforrások biztosítása Humán erőforrás A dolgozók kiválasztása és betanítása Az alkalmazás törvényi hátterének betartásával ,de egy egyedi elvárás lista figyelembevételével történik. A humán erőforrás fejlesztése: A továbbképzési terv mellett elengedhetetlen egy olyan rendszer működtetése, amellyel a munkahelyi klímát is fejlesztjük. .A szakmai önmegvalósításnak olyan motivációs bázisát építjük ki, amely minden dolgozóra vonatkozik. A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak továbbképzésére is alakítottunk ki egy rendszert. A belső továbbképzési rendszer megtervezése a tapasztalatcserétől a konkrét ismeret bővítéséig terjed. Óvodapedagógusok részére: Működő rendszerünk: Munkaközösségek éves munkaterv szerint koordinálnak. Magunk is szervezünk továbbképzéseket, nyílt napokat, bemutató foglalkozásokat. Részt veszünk körzeti, regionális országos konferenciákon, továbbképzéseken. Dajkák, technikai dolgozók: A dajka szakmai továbbképzése törvényi kötelezettség hiánya miatt nem működött, így intézményen belül önismereti tréninget,gyakorlati oktatást, tapasztalatcseréket szervezzünk. A HACCP rendszerrel is folyamatosan ismerkednek. Anyagi, technikai erőforrás: A minőségfejlesztés sikeres megvalósításához az intézmény teljes eszközrendszere rendelkezésre áll.(számítógépek, fax,fénymásoló,papír karton.). A folyamatos bővítésre karbantartásra szükségünk lesz. Számítógépek beszerzése a kapcsolattartás folyamatosságához és a naprakész feladatok megvalósításhoz elengedhetetlen . A kistérségi együttműködésnek ez lesz a jövő záloga. A humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése.: A vezetői mérés értékelés csak egy része, elengedhetetlen hogy az intézmény elismerése is meg legyen ahhoz, hogy az önmegvalósítás motivációs bázisa működjön. Az anyagi elismerésre több lehetőséget kell biztosítanunk, hogy a pozitív hatása a legerősebb legye. Ennek hiányát az intézmény elismerő oklevelekkel, könyvjutalmakkal, is ösztönzi a dolgozókat. Az anyagi elismerés fontosságát erősíteni kell.

167

Az eredményes és hatékony team munka alapfeltételét, jellemzőit az alábbiakban látjuk: - közös célok és szándékok - erőforrások hatásos használata - kreativitás bátorítása - kölcsönös bizalom,elkötelezettség,konfliktus-megoldó légkör - vezetési feladatok megosztása - közös megegyezésen alapuló eszközrendszer Pedagógusok és dolgozók együttműködése Célja: Az óvodapedagógusok szakmai együttműködésének biztosítása. Az együttműködés fórumainak gyakoriságának és értékelési rendjének kialakítása. Az együtt-

A résztve-

működés vők köre

Együttműködés Fóruma

Gyakorisága

rendjének ér-

Felelős

tékelése

színtere Negyedéves, féléves egyéni Egy csoCsoport

portban dol-

szinten

gozó óvodapedagógusok

fejlesztés terve-

Csoport-

zése, megbeszélése, szülői érte- Folyamatos kezletre közös

Önértékelés év

vezető

végén

óvodapedagógus

készülés, dajkával munkaegyeztetés

Tagóvodai Munka-

munka-

közösség közösségi

Munkaközösségi foglalkozások

Éves beszámoló MunkaköHavonta

tagok A tagóvodák

Az értékelési

Értékelő

egy-egy

Értékelő team

rendszer fo-

csoport

óvodapeda-

foglalkozások

lyamatleírása

gógusa

alapján

168

tanévnyitó -

zösség-

záró ért.

vezető

Júniusi nevelőtestületi értekez- Team vezető let

Csoport-

Tagóvodánként

vezetésért Megbízott

havonta

felelős

csoport-

pedagó-

vezetők

Értekezlet

Intézményi szinten évente

gusok

Tanévnyitó -

Tagóvoda

záró értekezlet

vezetők

Tanévnyitó -

Int.

záró értekezlet

vez.hely.

egyszer

Tagóvoda Tagóvoda

Vezetői értekez- Minden hónap

vezetők

let

vezetők

első hétfője

Nevelőtestületi értekezletek, Óvoda-

óvodapedagógiai

Nevelő-

pedagógusok napok, szakmai

testület

Gazdasági

találkozások,

vezető

különböző rendezvények, ese-

Augusztus utolsó hete, február, június, március, alka-

Int.vez., Tanévnyitó záró ért.

int.vez.hely., tagóvoda vezetők

lomszerű

mények Felülvizsgálatért felelős az tagóvoda vezető : a 3 évenkénti önértékelés eredményei alapján.

24. Az intézmény helyzetének áttekintése. Külső .belső vevők vagy partnerek azonosítása. A minőségbiztosítás a vonatkozó törvények alapján önkontroll. A helyzet elemzés során vizsgáljuk az óvodák tágabb és szűkebb környezetének hatásait, az intézmény külső, belső állapotát, a szervezeti,szakmai,pedagógiai helyzetét. Az óvoda dolgozóin kívül a szülők, nagyszülők, iskolai pedagógusok, szülői szervezetek, önkormányzat képviselőinek véleménye rávilágít olyan pontokra, melyen érdemes változtatni. A tevékenységközpontú óvodai nevelésben nagyobb hangsúlyt fektettünk a gyermeklétszámok alakulásának vizsgálatára. Kiemelt helyett foglal el az óvodát igénybevevő családok háttérvizsgálata, a hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése, a roma gyermekek felzárkóztatása a családok gazdasági ,kulturális hátterének szokásainak és hagyományainak vizsgálata.. A helyzetelemzés természetesen kiterjed a társadalmi, gazdasági a környezet országos és helyi hatásaira,valamint az óvoda helyzetének jelen és jövőbeni irányaira.

169

A szülői kérdőívekben az óvodai nevelés célját, feladatát, módszerét nevelés tartalmát tűztük ki elemzés céljául. Az óvodák pozitív tulajdonságai: Gyermekközpontúság Szülő pedagógus kapcsolat Szakmai felkészültség Családi kapcsolattartás Óvoda felszereltsége Óvodai program Óvodák külső környezete Óvodai étkeztetés Az óvodák negatív tulajdonságai: A területi adottságok – (távolság az otthontól) Csoport zsúfoltság (egy- két óvoda esetében) Gyermek létszám csökkenés (kistérségi óvodáknál) Tájékoztatás hiánya A fenntartó elvárások: A fenntartók ismerik az óvodák munkáját. Elismeréssel vannak a nevelő-oktató munka belső illetve külső tartalmával. Az intézmény a vezető által közvetlen kapcsolatot tart az irányítással. Kiemelt pozitívumok:  Elégedettek az óvodák munkájával  Vannak személyes tapasztalatok is munkavégzésről  Az információ és kommunikáció megfelelő  Színvonalas munkavégzés folyik  Szakmai elképzeléseket jónak tartja, ismerik az óvoda pedagógiai programját. Változtatás szükségszerűsége:  Óvodák épületeinek külső változtatása (tatarozások)  bútorzat cseréje, javítása. Udvari játékok cseréje. Elvárásai a jövőt illetően:  Kistérségi óvodák helyzetének külső –belső állagának megóvása és a pedagógiai munka színvonalának megtartása.. Együttműködés a fenntartóval:

170

A fenntartóval(kistérség) önkormányzatokkal való kapcsolat megteremtésében a kezdeményező szerep az intézményvezetőé. Együttműködés formái:  Az intézmény költségvetésének megbeszélése, felhasználásának ütemezése.  Tájékoztatás az óvodák munkájáról.  Meghívás az intézményben történő látogatásra Az iskolák igazgatóival és a nevelő testületekkel való együttműködés. Az óvodák munkájáról alkotott véleményük:  Pozitívan értékelték:  Gyermekek gondozását  Érzelmi nevelését  Társas kapcsolatok kialakítását  Értelmi képességek fejlesztését, iskolai életre felkészítést  Az óvodai légkört (megértő, szeretetteljes) Kapcsolattartás szempontjából kiemelték: Megfelelőnek ítélik, de szükséges lenne egymás véleményét többszöri alkalmakra terelni. Fejlesztésre váró feladatok: A beszédkészség megfelelő fejlesztése Írásos vélemény a gyermekek fejlettségéről. Összességében: elismeréssel nyilatkoztak a pedagógiai munkánkról, az iskolára felkészítő nevelési –oktatási munkánkról. Az iskolák szükségét látják az intézményekkel való kapcsolattartás bővítését. Minőségbiztosítási csoport véleménye: Nyitottak vagyunk az iskolák felé. Óvodáink nyílt napok keretében szívesen látják a leendő első osztályos nevelők érdeklődő szándékát. A szakszolgálatokkal való közös együttműködést erősíteni kell.. Alkalmazott módszereink: Kérdőívek, egyéni, csoportos megbeszélések, felmérések, adatelemzések Határidők: A kimenet oldalról 3 évenkénti felmérés Vezető, tagóvoda vezető, óvodapedagógus, minőségi csoportvezető 171

A különböző társintézményekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartás Az óvodákat érintő rendezvényekre meghívásokat elfogadjuk, és viszont meghívásokkal élünk. Kapcsolattartásunk formái: Az óvodai nevelés folyamatában kiemelt helyen szerepel a szülőkkel való kapcsolatunk. A szülői ház szerepe, helye a programunkban: Fontos nevelési színtér együttműködésében a már megszerzett értékek megőrzésére, annak tartalmi, formai gyarapítása Kapcsolatunk visszahat egymásra, ezért minőségében fejlődik. A nyitott nevelőtársi kapcsolatban az alábbi elvek kölcsönös érvényesítése szükséges. A óvoda életrendje – házi napirendje sugallja a nyitottságot. Őszinte érdeklődés, jó szándékú segítő készséget sugárzó egymásra figyelés Bizalom, tisztelet egymás munkája iránt. Az otthonról hozott szokásokra, hagyományokra továbbra is építeni kell Az eredményes nevelés érdekében a követelményeket, módszereket egyeztetni szükséges. Folyamatos kommunikáció és informálás kell. Feladataink: Tudatosodjon a nevelői közösségben, hogy felelősségünk nagy az általunk felvállalt pedagógiai értékek közvetítésében a gyermekek szülei felé Igény szerint együttműködésünk tartalmi és formai gyarapítása, változtatása A gyerekek egyéni fejlődéséről folyamatos konzultáció Hiteles tájékoztatás, tapintat, előre mutató segítséggel. Kapcsolattartás formái: Beíratás első személyes kapcsolat Összevont és csoportos szülői értekezletek, egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai előadások Családlátogatások-családi nevelés szokásainak megismerése Egyéni beszélgetések Nyitott óvoda-szülők részvétel az óvodai életben Közös ünnepségek Közös kirándulások Kulturális rendezvények, közös programok, gyermek műsorok, sportvetélkedők

172

Városi Művelődési Központ: Gyermekszínház Gyermeknap Mozi látogatás Rendezvények szervezése, támogatása Városi Könyvtár: Könyvtárlátogatás Mese délelőtt Petőfi Emlékmúzeum: Kiállítás látogatás Szavalóverseny megszervezése Szlovák Tájház Kiállítás látogatás Hagyományőrzés Egészségügyi szervek: Évenkénti orvosi vizsgálat Szűrések több alkalommal Egészségügyi előadások Speciális Iskola: Továbbképzések Előadások Zeneiskola: Ünnepélyek , rendezvények látogatása Zene óvoda beindítása Vidéki óvodák: Rajz és szavaló versenyek megrendezése több alkalommal Nemzetiségi Szervezetek: Szlovák,német Kisebbségi Önkormányzat Szlovák,német kultúra ápolása Közös programok szervezése Cigány kisebbségi Roma Centrum: Folyamatos háttér megismerés Szociokultúra fejlesztése közösen Speciális fejlesztési program megismertetése közös követelmények támasztásával. 173

Humán szolgáltató: A hátrányos családok közös támogatása Időseknek műsoros rendezvény szerezése Eset megbeszélések (gyermekvédelmi felelősök) A vállalkozói szféra is bekerül a kapcsolatunk körébe, hiszen sok-sok szponzori feladatot látnak el kérésre, mely az óvodák munkáját tartalmasabbá teszi. Fejlesztések várható iránya: A nevelési programunk alapján évenkénti tervezéssel jelenik meg a szükséges kapcsolattartás egy-egy területe. Írásos dokumentumokban, csoportnaplókban és éves vezetői munkatervben tervezendők a feladatok. A jó kapcsolat fenntartása mindenki számára kötelező érvényű, fontos az új kapcsolatok bővítése. Határidő: Folyamatos Felelős: Minden dolgozó Melléklet: Partnerazonosító lap 11. számú mellékelt A külső –belső vevők igényeinek értelmezése, elemzése, rangsorolása. Az óvoda működésében az érdekelt felek által megfogalmazott igényeknek meghatározó szerepe van. Az óvoda nem vállalhatja át ,nem helyettesítheti a családi nevelést, csak kiegészítheti. Ebből következik az óvodai nevelés és az óvoda által nyújtott szolgáltatás a család igényeinek figyelembevételével valósul meg. Az igényeknél nagyon fontos elv –tudnunk kell, vagyunk képesek a minőség érdekében megvalósítani. Ezért szükséges a rangsorolás. A partneri igények hosszútávon változnak a környezet, az embere szemlélete, igénye, véleménye is változik ezzel együtt a pedagógiai elmélet és gyakorlat is. Az igényeket folyamatosan összegyűjtjük és rangsort készítünk minden évben. Kiemelt célunkat tesszük az elvégzendő feladatok elejére Gyermekközpontúság Tevékenységközpontúság (játékosság) Gyermeki önállóság

174

Öntevékenység Kommunikáció Társas kapcsolatok fejlesztése A realitást fontosnak tarjuk, mert a megvalósítható célok hoznak számunkra eredményeket. A rangsorral kialakítottuk a helyi minőségfogalmat , mely a felmérések eredményeként alakult ki. A helyi minőség fogalom olyan kompromisszum eredménye ami tükröző az intézménnyel szembeni elvárásokat.

25. Intézményünknek a meghatározott és elfogadott értékei Gyermekközpontúság Nevelésközpontúság Családokkal való nyitott és szoros együttműködés Életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás Differenciált nevelés, fejlesztés Játék kiemelt szerepe Tevékenységekre épülő nevelési-tanulási folyamatok A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése Érzelmi alapon nyugvó óvodai , bölcsődei élet megszervezése A magyar nyelv tisztelete (irodalmi élmények biztosítása) Esztétikus, harmonikus, tiszta környezet biztosítása Gyermekek gondozásának színvonalas megvalósítása Pedagógusok önállóságának biztosítása Speciális alapértékeink: Tevékenység központúság Kommunikáció kiemelése Egészséges életmódra nevelés Környezet és természetvédelmi nevelés biztosítása Együttműködési képesség fejlesztése Néphagyomány őrzés Hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtése

175

Nemzetiségi hagyományok, kultúra továbbítása A helyi környezeti értékek, hagyományok megismertetése Az érésen alapuló fejlődés, fejlesztés biztosítása Gyermekvédelem Ezek az értékek több évre szóló feladatokat jelentenek, melyek folyamatosan épülnek be a napi tevékenységekbe. Alkalmazott módszerek: Információgyűjtés, kérdőívek, jegyzőkönyvek, felmérések, táblázatok Fejlesztés várható irányai A helyi program felülvizsgálatával egy időben történik (5 év). Határidő: Évente egyszer összegyűjtött az igényeket tartalmazó kérdőívek alapján. Felelős: vezető, tagóvoda vezetők, nevelőtestület

176

Partner

Rendszeresség

Mérési

Lépés

Érintettek

Informáltak

Felelősök

eszköz Gyermek

félévente

megfigyelés

rendje 1. tájékoztatás

gyermek

2. vizsgálat

Óvónő,

óvónők

szülő

5 éven-

3. megszervezés leSzülő

Igazgató

évente

2 évente

kérdőív

kérdőív

bonyolítás

te szülők

Tagóvoda vezető,

4 éven-

4. feldolgozás

óvónő,

te

5. elektronikus fel-

minőségi csoport

dolgozás

igazgató

Nevelőtestület

Nevelőtestület.

6. tájékoztatás Tagóvoda veze-

2 évente

kérdőív

tők Óvodapedagógus

2 évente

Frissítés

7. újabb cél megjelölés

Tagóvoda veze-

Nevelőtestület

tők

kérdőív

óvodapedagógus

óvodapedagógus

Minőségbiztosítási.

4 éven-

team

te

Minőségbiztosítási

4 éven-

team

te

Tagóvoda vezetők.

4 éven-

Minőségbiztosítási

te

team Dajka

2 évente

kérdőív

dajka

dajka

Tagóvoda vezetők

4 éven-

.minőségbiztosítási

te

team Egyéb munkatár-

2 évente

kérdőív

sak

177

Adminisztrátor,

Adminisztrátor,

Tagóvoda vezetők,

4 éven-

fűtőkarbantartó,

fűtőkarbantartó,

minőségb. team

te

Partner

Rendszeresség

Mérési

Lépés

Érintettek

Informáltak

Felelősök

eszköz Fenntartó

Iskola

Művelődési Ház

2 évente

2 évente

2 évente

kérdőív

kérdőív

kérdőív

rendje 1. tájékoztatás

Polgármester,

Teljes alkalma-

Igazgató,

2. vizsgálat

osztályvezető

zotti kör

minőségb. team

3. megszerve-

Igazgató, taní-

nevelőtestület

Igazgató,

zés lebonyolí-

tónők

tás

igazgató

2 évente

kérdőív

nevelőtestület

2 évente

kérdőív

Egészségügy(orvos, vé-

2 évente

kérdőív

Igazgató

kus feldolgo-

dőnő) Szlovák Önkormányzat

nevelőtestület

4 évente

Igazgató,

4 évente

vezető

nevelőtestület

Igazgató

4 évente

Orvos védőnő

nevelőtestület

Igazgató,

4 évente

minőségb. team

megjelölés 2 évente

Igazgató,

Minőségb. team

6. tájékoztatás 7. újabb cél

4 évente

minőségb. team

5. elektronizás

Nevelési Tanácsadó

4 évente

Minőségb. team

4. feldolgozás Könyvtár

Frissítés

kérdőív

elnök

nevelőtestület

Igazgató,

4 évente

Minőségbiztosítási team Roma Centrum

2 évente

kérdőív

elnök

178

nevelőtestület

Igazgató

4 évente

26. Az intézmény működési rendje A vezető alapvető célja intézményének optimális működését és fejlesztését egyaránt biztosítani. A minőséget javító munka abból következik, hogy a vezető elkötelezettje legyen a felvállalt feladatok maradéktalanul való megvalósításának. A vezető munkáját az elhívatottság, az innováció , a kommunikáció, a tudatos felelősségteljes munka jellemezze. Intézményünk vezető testülete elhivatott hivatástudattal rendelkezve irányít és munkálkodik, szemelőtt tartva a a gyermekek, szülők, dolgozók, fenntartók érdekeit. Az intézmény működésében a dolgozónő munka önállóságát saját döntési hatáskörét a feladatok minőségi elvégzésében előnyt jelent. Az intézmény minőségi munkájához szorosan kapcsolódik és nem hiányozhat a megfelelő dokumentáció határidőre való elkészítése sem. A dokumentációk segítségével követjük a minőségi fejlődés egy-egy folyamatát. Az intézményben folyó munka egészét két szinten szabályozza a dokumentáció: Működést szabályzó dokumentációk Pedagógiai munkát szabályzó dokumentációk. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák Működést szabályozó dokumentumok

Dokumentumok

Felülvizsgálat

Felelős

Hol található?

Intézményvezető

SZMSZ mellékle-

ideje Alapító Okirat

évente

te Igazgatói iroda SZMSZ

Jogszabály

Vezető helyettes

Igazgatói iroda Nevelőtestületi

szerint

szoba Adatszolgáltatás (statisztika)

évente

Intézményvezető, vez, helyettes

179

Igazgatói iroda

Törzskönyv

évente

Tagóvoda vezetők

Óvodák vezetői iroda

Tanügy-igazgatási nyilvántar-

Évente

Tagóvoda vezetők

tások, előjegyzési naplók, fel-

Vezetői iroda, óvodai csoportok

vételi mulasztási naplók Tankötelezettség, szakszolgála-

évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

Munka-tűz és balesetvédelmi

Jogszabály

Tagóvoda vezető

Tagóvoda vezetői

szabályzat

szerint

HACCP élelmezés biztonság

évente

ti és óvodai szakvélemények

Gazdálkodással kapcsolatos

iroda

Tagóvoda vezetők,

Tagóvoda vezetői

dajkák

iroda

évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

szabályzók Munkaügyi dokumentumok

Az óvodai nevelőmunkát segítő dokumentumok Dokumentumok

Felülvizsgálat

Felelős

tó?

ideje Helyi Nevelési Program

Hol találha-

4 évente

Intézményvezető

Óvodai csoportok

Továbbképzési elvek, beiskolázási

5 évente

Vezető helyettes

Terv Minőségirányítási Program

Vezetői iroda

5 évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

Pedagógiai dokumentumok

évente

(csoport naplók,

Intézményvezető tag-

Óvodai cso-

óvoda vezetők

portok

intézményvetető

Vezetői iro-

gyermek fejlődési naplók ,nevelési fejlesztési tervek Óvodavezetés és a nevelőtestület

évente

által meghatározott dokumentu-

da

180

mok (jegyzőkönyvek, munkaközösségi tervek vezetői tervek , értékelések) Intézményi tervek, beszámolók

Évente

Intézményvezető

Igazgatói iroda

Alapvető általános dokumentumok Alapító Okirat SZMSZ Házirend Alapvető szakmai dokumentumok Intézményi ügyintézési dokumentumok Munkaügyi dokumentumok Gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok Kockázatértékelési szabályzat Munkavégzéshez kapcsolódó dokumentumok: Munkaköri leírás Munkarend Jelenléti ív, Munkaidő nyilvántartás Munkabeosztás A pedagógiai munkát szabályozó dokumentumok: Csoportnapló Felvételi mulasztási napló Gyermekekről vezetett személyiség naplók,fejlődési naplók Étkezés nyilvántartás Gyermekvédelmi munkaterv Felmérőlapok Egyéni fejlesztő programok Statisztikai kimutatások

181

A csoportnapló és annak mellékletei, elfogadott dokumentációi: Adatlapok, személyiséglapok, anamnézis, családlátogatási feljegyzések Feladatlapok Gyermekrajzok Egyéni fejlesztő feladatsorok Mérőlapok, kérdőívek A csoportnaplót teljes egészében minőségi dokumentumnak tartjuk melyben megjelennek: Nevelési tanulási tervek Negyed és félévi értékelések Feljegyzések csoport munkáról Egyéni fejlesztő programok Szervezési programok Az óvodába lépés feltételei: Az óvodába lépés feltétele a szülőre, fenntartóra a szakmára egyaránt fontos információk. Az óvodai felvétel ,átvétel jelentkezés alapján történik gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. szülő gyermeke óvodai felvételét bármikor kérheti Az újonnan érkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben szeptember 1.-én történik. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezet dönt. Az óvodai szervezett jelentkezés rendjét évente a kiadott rendelkezések a helyi sajátosságok tartalmazzák. A jelentkezés idejéről, módjáról a szükséges okmányokról az értesítést a város jegyzője illetve az intézményvezetője írhat ki. Az iskolakezdés előtt egy évvel minden 5.életévét betöltő gyermeknek kötelező az óvodába járás. Beíratáskor a szülő gyermekével együtt keresik fel a számukra és területileg kedvezőbb óvodát. A túljelentkezések esetén körzet határok szerint szükséges a gyermekek felvétele a csoport számok törvényi előírása alapján(csoport létszám maximum 25 fő).

182

Az iskolába lépés feltételei: Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény. A KT.18.§ (5.bek) szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31.után született és a nevelési tanácsadó illetve a szakértői bizottság javasolta. Beiskolázáshoz szükséges adminisztratív , formai feltételek: Ha a gyermek nem járt óvodai felkészítő foglalkozásokra, a nevelési tanácsadótól kell írásos dokumentumot kérni a gyermek fejlettségi állapotáról. -A testi érzékszervi értelmi, beszéd továbbá fogyatékossággal rendelkező gyermek esetében a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság véleménye alapján kell eldönteni, hol kezdheti el a gyermek a tanulmányait. A gyermek érettségének jellemzői: Megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot Beszédkészség Akaratlagos figyelem Megbízható emlékezet Gondolkodás fejlettsége Munkára érettség Szociális magatartás fejlettsége Tanuláshoz szükséges tapasztalatok, alapismeretek, gyakorlati készségek és kitartó figyelem. A pedagógia munka minőségének záró dokumentuma az iskolaérettségi vizsgálatok összesítő adatai. Ez a kimenet mérés ad útmutatást az iskolára felkészült gyermekek továbbhaladásáról. Az eredmények tudatában az óvónő, a szülői illetve szakértői vélemények alapján állítjuk ki a gyermekekről az ÓVODAI SZAKVÉLEMÉNYT az iskolai élet megkezdéséről. Alkalmazott módszerek: Feladatlapok, elemzések, megfigyelése, értékelések Szülőkkel való megbeszélések Fejlesztés várható iránya: A feladatok nehézségi fokozat alapján történő megtervezése és folyamatos fejlesztések

183

Határidő: Folyamatos egész évi havi lebontású tervezés. Minden év március –április hónapban iskolaérettségi felmérés Felelős Csoportvezető óvónő Mellékletek Feladatlapok a mérések elvégzéséhet 12. számú melléklet. Az intézmény gazdálkodása és annak ellenőrzés, értékelése Az intézményi gazdálkodás éves költségvetés alapján történik, melyet a adatok egyeztetése után jóváhagy az önkormányzat képviselő testülete. Az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Intézményünk kapcsolódási szervezete a Városi Gazdasági Hivatal, mely felügyeli és végzi a könyvelési é pénzügyi keretek jogi vonatkozásban való felhasználását. A munkamegosztás fellelőség vállalás együttes feladat. Szabályozási dokumentumok: Éves költségvetés Munkaköri leírás Intézmény házirendje Személyi anyagok nyilvántartása Havi jelentési kötelezettség Baleseti nyilvántartás Iratkezelés Közalkalmazotti szabályzat Munka és tűzvédelmi szabályzat Leltározási és selejtezési szabályzat A gazdálkodással összefüggő szabályok munkafolyamatok nyilvántartása Élelmezési nyilvántartás Pénztárkezelés, ellátmány elszámolás Óvodai szervezési feladatok ellenőrzése Kirándulások megfelelő ütemezése Helyettesítések, túlórák vezetése Ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos ellenőrzések. Ünnepségek levezetése 184

Munkaértekezletek, tanévnyitók, tanévzárók jegyzőkönyvei Elemzés, értékelési feladatok Statisztika Napi, heti tervek Munkabeosztások Pénzkezelés ellenőrzése, elemzése Ellátmányok felhasználása, takarékosság Bevételi, pályázati pénzek megfelelő felhasználása Készletek nyilvántartásának vezetése. Az intézményi beruházások, felújítások Vizsgáljuk, tervezzük: Tárgyi eszközeink beszerzését A jóváhagyott beruházások , javítások menetét Állagvédelmet Az amortizáció mértékét Szabad kapacitások hasznosítását8bérbeadást) Tárgyi eszközök javítását, tervszerű karbantartását. A gyere élelmezéssel kapcsolatos feladataink: Az élelmiszerek mennyiségi, minőségi megfelelése Étlap összeállítás Adagok pontossága Konyhai tisztaság, HACCP rendszabályok betartása Étkezési díjak naprakész befizetése Gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek nyilvántartása. Mindezek a feladatok nagyfokú odafigyelést, rendszerszemléletet, költséghatékonyságot, takarékosságot igényelnek. Az óvodák eszköz és felszerelési jegyzékben foglalt ütemterv elkészült az önkormányzat részéről, mely tervezési lehetőséget biztosít az intézmény számára. Fejlesztés várható iránya: Az éves vezető munkaterv alapján megfontolt tervezéssel végezzük a feladatokat. Rangsort készítünk az elvégezendő munkálatokról. Fontossági sorrendet állítunk. Határidő: 185

Minden költségvetési év március hónapja. Felelős Vezető, tagóvoda vezetők, bölcsődevezető, gazdasági vezető

27. A működést szabályozó folyamatok tervezés, ellenőrzés, értékelés TERVEZÉS A tervezés fontos mert alapot ad a belső munkának,vizsgálatnak,információt a külső szakembereknek,szülőknek . Célunk: olyan tervezési rendszer kidolgozása, a mely biztosítja az intézményben a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes munkavégzést, működést. Intézményünkben a tervezés az óvoda, mint szervezet működésének minden aspektusára kiterjed. A pedagógiai tevékenységeket, a tanügyigazgatásra, a munkáltatásra, a gazdálkodásra. - Tervezzük, hogy mit szándékozunk csinálni a cél érdekében. - Megvalósítjuk a leírtakat az alkalmazottakkal. - Ellenőrizzük, amit elvégeztünk, mérjük, értékeljük és dokumentáljuk. - Korrekciót készítünk a hibák javítására.

Stratégiai tervezés Rövid távú stratégiai tervek: - elősegíteni, hogy a gyermekeknek minél több lehetőség nyíljon élményszerzésre, a közös tevékenységekre. -a nevelés keretein belül nagyobb figyelmet fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére, valamint a hátrányos helyzetű gyermekekkel való differenciált foglalkozásra. - munkatársakkal elfogadtatni a partnerközpontú gondolkodást, partnerazonosítást. - kommunikációs rendszer kiépítése, továbbképzés, tájékoztatás. Középtávú stratégiai tervek: - helyi programra épülő egyéni arculat tükröződése a gyakorlatban. - a család és óvoda törekedjen együttműködésre, összhang kialakításra, egymást segítsék a nevelésben. - felelősök, hatáskörök pontos meghatározása, munkaköri leírások betartatása. - optimális erőforrások biztosítása, tárgyi felszereltség javítása, források bevonása, pályázat írások fontossága. - dokumentációk helyes kezelése. - humán erőforrás, szervezeti kultúra fejlesztése. 186

Hosszú távú stratégiai tervek: - teljes körű óvodáztatás, - egészséges óvodai környezet biztosítása - stabilitás - folyamatszabályozás - mérés, ellenőrzés, értékelés. Az intézmény hosszú távú tervezési folyamatai:

Dokumentumok

Módszer

Időkeret

Felelős

HOP

Dokumentumelemzés

4 évente

Intézményvezető Minőségbiz. team

Team munka

nevelőtestület MIP

Dokumentumelemzés

4 évente

Intézményvezető Minőségbiz. team

Team munka

SZMSZ

Dokumentumelemzés

évente

Intézményvezető

Házirend

Dokumentumelemzés

4 évente

Intézményvezető Tagóvoda vezetők

Intézményvezető pályázat

Tájékoztatás

5 évente

Intézményvezető

Beiskolázási terv

Megbeszélés, egyeztetés

évente

Tagóvoda vezetők Nagycsoportos óvónők

Továbbképzési terv

Megbeszélés, egyeztetés

5 évente

Intézményvezető

Munkavédelmi

Dokumentumelemzés

évente

Intézményvezető

Dokumentumelemzés

évente

Közalkalmazotti tanács

és tűzvédelmi szabályzat Közalkalmazotti szabályzat

Éves munkaterv A stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok,felelősök,elvárt eredmények meghatározásával.(Minden év augusztusában készül el)

187

Kötelező tartalmi elemeit az óvodák működéséről szóló 11/1994 (VI.08.) MKM rendelet határozza meg. Elkészítője: vezető Hatóköre: nevelőtestület Határideje: minden év augusztus 31. Munkaterv tartalma: 1. Az elmúlt év értékelése, hasznosítható tapasztalatai 2. Pedagógiai terv az adott nevelési évre. - főbb célkitűzések - kiemelt feladatok - nevelőtestületi értekezletek - személyi feltételek, képzések - kapcsolataink - ünnepeink - gyermekvédelem - munkaközösségek terve 3. Működési terv 4. Ellenőrzési terv 5. Fejlesztési terv

188

Az éves munkaterv készítésének szabályozása

Lépések

Határidő

Módszer

Eszköz

Résztvevő

Felelős

Tanév céljainak

Július 20

Dokumentum,

Előző

vezetés

Int.vez.

elemzés

Tanév

Vezetés,

Int.vez

Munk.vez.

Tagóv.vez.

Nevelőtest.

Int.vez.

Munka-

Munka-

közösség

Közösség

meghatározása

értékelés Javaslatok

Július20

összegyűjtése Éves feladatok

Dokumentum

HNP

elemzés Július 20

megbeszélés

Céllista

megfogalmazása Munkaközösségi

javaslat Július 20

Megbeszélés,

Tervek

Egyeztetés,

elkészítése

döntés

A gyermekvéde-

Július 20.

lem éves megha-

javaslatok

vezető

Dokumentumok,

HNP

elemzés

tározása

Tagóvodák

Tagóvoda veze-

gyermekvédelmi

tő

felelősei

A minőségfejlesz-

Augusztus

Megbeszélés vi-

Javaslatok

tési és az intéz-

20.

ta,dokumentumok

elemzések

elemzése

írásban

Döntés

Erőforrás

ményi munkaterv

vezetőség

Intézményvezető

vezetőség

Intézményvezető

Tagóvodák

Nevelőtestület

Tagóvoda veze-

javaslatai

Tagóvoda veze-

tők

összeállítása A feladatokhoz

Augusztus

idő és erőforrás

20.

felülvizsgálat

tervezése,felelős kijelölése A rendezvényterv

Augusztus

elkészítése

20.

Team munka

tők Az ellenőrzési

Augusztus

terv elkészítése

20.

Az éves munka-

Augusztus

vezetőség

MIP

kifüggesztése

Éves munka-

189

Tagóvoda veze-

Tagóvoda veze-

tők

tők

Intézményvezető

Intézményvezető

Tagóvoda veze-

Intézmény vezet

terv megismerte-

tők

29.

terv

Megküldése a

Szeptember

Éves munka-

Intézmény

fenntartóhoz

10.

terv

vezető

tése, véleményeztetése

Rövid távú tervezés –éves munkaterv alapján Célja: az éves munkaterv alapján a csoportban történő nevelő –oktató munka feladatainak meghatározása,a gyermekek életkori sajátosságainak és az egyéni fejlettségi szintjének megfelelően. (Csoportnaplóban és egyéni fejlődési naplóban rögzíteni. Dokumentumok

Határidő

Módszer

Felelős

Nevelési terv

félévente

Megfigyelés,

Csoportvezető

helyzetfelmérés

óvónő

Anyaggyűjtés, felkészü-

Csoportvezető

lés

óvónő

Családlátogatás,egyéni

Csoportvezető

beszélgetés,

óvónő

Ütemterv

Anamnézis

Havi, heti

Óvodába lépéskor

Kérdőív, csoport elosztás Képességszint fel-

félévente

mérő lapok, felmérés Gyermekmunkánk

folyamatos

Megfigyelés,

Csoportvezető

Beszélgetés, összegzés

óvónő

Megfigyelés, elemzés

Csoportvezető óvónő

Iskolaérettségi vizs-

Nagycsoport második

gálat

fele(február,március)

190

Képességmérő lapok

Csoportvezető óvónő

28. Az intézmény működésének tervezési rendszere A pedagógiai munka szabályozása

A szervezeti működés szabályozása

Nevelési Program SZMSZ

Minőségirányítási Program

Munkáltatói feladatok

Gazdálkodási feladatok

Munkavédelmi szabályzat

Költségvetés tervezése

HACCP

Egyéb gazdálkodási

Tűzvédelmi szabályzat

tervek

Teljesítményértékelési szabályzat

Vezetői Pályázat

Selejtezési és leltározási szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Továbbképzési program Gyermekvédelmi munkaterv Munkaközösségi munkaterv Továbbképzési Terv

Gyermekcsoportok tervező munkája Belső ellenőrzés

Az intézményi önértékelés

Fenntartói ellenőrzések

191

29. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés Az éves pedagógiai munka tervezési rendszere Területei

Tervezés

Tervezés

Tervezés

módja

helye

időszaka

Egészséges életmód

Az ONP és a „Százszorszép”

Csoportnapló

félévente

Érzelmi nevelés és szo-

helyi program alapján törté-

N

cializáció

nik csoportra szabottan .

E

Értelmi nevelés Csoportnapló

Időszakosan

V E

Napirend, heti rend

L É S Szervezési feladatok

Rugalmasan,megfelelő,tág időkeretek megjelölésével, a

(nevelési

komplexitás figyelembe véte-

évre és nyári

lével.

időszakra)

Aktualitásnak megfelelően

Csoportnapló

Havi lebontásban

T A N U L Á S

Játék

Csoportonként éves ciklu-

Külön dosz-

Éves terv:

Mese-vers

sokban, feladatrendszer cél

szié

havi lebon-

Ének-zene

és anyagok megjelölésével

tásban

Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny

Gyermeki érdeklődésre épít-

megismerése

ve, komplexen,éves tervből

Mozgás

kiemelve,az aktualitásokat is

Környezet téri formai

Csoportnapló

Heti/napi terv.

figyelembe véve.

viszonyai(matematika)

A gyermek csoportok egy nevelési évre szóló tervét a csoportok óvodapedagógusai készítik el. Az óvodapedagógusok együttműködése a tervkészítés kritériuma, tekintettel arra, hogy a csoportban dolgozók együtt felelnek a megvalósításáért.

192

A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez igazodva csoportra szabottan tervezzük meg. Az értékelés a kitűzött célok, sikerkritériumok és az elért eredmények összevetésével történik. A gyermekek egyéni fejlesztésének terve és értékelése, fejlődési ütemük,képességeik aktuális szintjének nyomon követése érdekében történik.

30. Az intézmény kommunikációja Információáramlás Tartalma

formája

módszer

határidő

felelős

Pedagógiai, tanügy-

Szóbeli-írásbeli

E-mail,

A feladat

Feladattól

igazgatási,

tájékoztatás,

Élő telefonos,

elvégzéséhez

függően:

munkaügyi, gazdasá-

értekezlet, kör-

Postai utón,

a lehetőség

vezetők,

gi,

levél,

Hirdetőtáblán,

szerinti

óvónők,

szervezési

feljegyzés, be-

Faliújságon

legtöbb idő

Szülők, egyéb

feladatok ismertetése,

számoló,

kihelyezett

biztosítása

dolgozók.

visszacsatolása,

konzultáció,

dokumentáció eljutta-

hírlevél

tása.

31. Ellenőrzés-értékelés A vezetői ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés napjainkban új filozófiai alapokon áll, a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: – szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése 193

– gazdálkodás ellenőrzése – munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés – tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A pedagógiai ellenőrzések változatos módszerekkel történnek. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés, interjú, ankét.). A vezető ellenőrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermek és a csoport fejlődését, a pedagógiai feladatok megvalósulását. Kiemelt helyen szerepel a nevelési programban a gyermekek fejlesztésének és fejlődésének ellenőrzése (Fejlődés várható eredménye óvodáskor végén), a megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése. A pedagógiai belső ellenőrzés célja: – a tervezett feladatok kellő időben, és megfelelő minőségben történő megvalósulása, – megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése – a tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal, – a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés, – visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról, – a vezető tervező munkájának segítése. Belső ellenőrzési tervben határozzuk meg, és hozzuk nyilvánosságra: – az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. (ennek keretében a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során a vezető vizsgálni kíván) – a vezető mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni, – mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és – hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat. – az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit. A belső ellenőrzés, értékelés, mérés három területre irányul: – az intézmény dolgozóira – a gyermekek fejlődésének nyomon követésére – pedagógiai program megvalósítására

194

Az ellenőrzés és értékelés lehetséges formái Ellenőrzés és érté- Ellenőrzés és kelés formája

Az ellenőrzésre és

Ellenőrzést,

értékelés tárgya, tar- értékelésre jogosult

értékelést

talma

megrendelő

törvényességi

fenntartó

szakmai-pedagógiai

fenntartó-szakértő ÁNTSZ

Külső

szakhatósági

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Számvevőszék intézményvezető, vezető-helyettes, telep-

szakmai-pedagógiai

helyvezető-helyettes, munkaközösségvezető, pedagógusok szakértő,

Belső - törvényességi - munkáltatói

intézményvezető,

- gazdálkodási

vezető-helyettes

oktatási miniszter fenntartó jegyző kisebbségi önkormányzat intézményvezető pedagógusok szülők

- tanügy-igazgatási

Az ellenőrzés irányultsága szerint: Megelőző: a feladatok, tevékenységek, munkafolyamatok megtervezését közvetlenül követően,arra irányulva,hogy tisztázott-e a feladat,biztosítottal-e a feltételek. Folyamatos: a végrehajtás során történik, célja a részfeladatok teljesítésének kontrollálása. Ez a tevékenység esetleg lehetőséget ad a módosításokra. Utólagos: a végrehajtás után esedékes a hatékonyság, a teljesítmény mennyiségi, minőségi mutatóit vizsgálni. Az aktuális folyamat eredményességét már nem befolyásolja. Meghatározza a tevékenység reális értékelését, a következő célok kitűzését, feladatok meghatározását. Terjedelem szerint: általános és speciális. Általános az intézmény (tagóvoda) egészét érinti. Speciális ha egy területre vonatkozik(egészségnevelés). Az ellenőrzés lehet tervezett és ütemezett-ellenőrzési terv szerint, mely a z éves munkatervben található. 195

Rendkívüli ellenőrzés: Erről az intézményvezető dönt. Kezdeményezheti: tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség vezető, szülői munkaközösség vezető Határidők: Minden évben munkaterv alapján Alkalmazott módszerek: Megfigyelés, vizsgálat, mérés, dokumentum, kérdőív Felelős: Vezető, tagóvoda vezető, munkaközösség vezető

196

Belső ellenőrzési terv AZ ELLENŐRZÉS

IX

X

XI

XII

I

II

III

IV

V

VI VII VIII

TERÜLETEI PEDAGÓGIAI, TANÜGY-IGAZGATÁSI Naplók ellenőrzése

V

Mulasztási naplók ellen-

V

M

V

M

V

V

őrzése Statisztika

V

Ünnepek, hagyományok Tematikus (nevelési te-

TVM TVM V TVM TVM V TVM V V

V

M

V

M

VM

V

VM

V

M

rületek) Kirándulás

TVM

Szülői értekezlet

TVM V

Kapcsolattartás

M

TVM TV TVM

V

TVM V

M

M

V

MUNKÁLTATÓI FELADATOK Új dolgozók segítése

TV

V TVM

Átruházott jogkörök

M

M

V

V

Munkaidő betartása

V

V TVM V

V

Technikai dolgozók

V

V TVM V

V

TVM V TV

V

V

TV

V

V

TV

V TVM V

V

TV

TV

GV

munkavégzése GAZDÁLKODÁS Takarékos gazdálkodás

V

Beszerzések

V

Eszköznyilvántartás

GV

Leltár

V

TV GV

V

TV GV

V V

V

V

V

V

V

GVV

TV

Karbantartás

GV

TV

Biztonságtechnikai elő-

V

TV

V

GV

TV TV

V TV

GV V

V

V

V

V

TV

írások Helyettesítés, túlóra

V

Szabadságolás

V

TV

V

V

V

TV

V

Térítési díj elszámolása GV Házipénztár

TV

GV V

GV

197

V

V

TV

V

V TV

GV

GV

V

V GV

V

Szakkönyvelszámolás

TV

Pedagógus továbbképzé-

V

V

V V

si elszámolása Étkeztetés

TV ÉV

V

V

TV

ÉV

TV

GV Nyersanyag norma

V

V

ÉV

V

V

TV Bélyegzőkezelés

GV

ÉV

V

V

TV

ÉV

V

V

TV

GV

ÉV TV

GV

EGYÉB Munkavédelmi előírások TV

V

V

TV

V

TV

V

TV

V

TV

V

betartása, balesetmegelőzés Munkavédelmi oktatás

V

V

Munkavédelmi eszközök V

TV

V

TV

V

használata A konyha higiéniája

V

V

ÉV

V ÉVTV V

V

V

TV Az intézmény tisztasága

V

Az udvar tisztasága

V

Dekoráció

V

TV TV

ÉV

V

V ÉVTV

TV TV

V

V

TV

V

TV

TV V V

Jelmagyarázat: Intézményvezető V

Tagóvoda vezető TV

Gazdasági vezető GV

munkaközösség

Étkezés vezető ( díjakat beszedő)ÉV

198

M

V

Vezetői ellenőrzés rendje, folyamata Célja: Az intézményi működés vizsgálata abból a szempontból, hogy megfelel-e a központi, helyi, intézményi normáknak, a hatályos jogszabályoknak Terület

Módszer

Hatáskör Tervszerű

Ellenőrzési terv alapján szakmai vezető

ell.: követelmények, szokások, normák

Véletlenszerű

/eszköz

Információ felhasználásának módja

Megfigyelés,

- Az értékelés

Munkavégzés

feljegyzés,

kiinduló pontja

Követelmények

helyzetelemzési - Beépítés az éves

Szokások

segédlet

működési tervbe

Normák

egyéni, csopor-

- Módosítások

tos beszélgetés

- PR tevékenység - Beépíti az éves

Tagóvodai művezető helyettes

Megfigyelés

ködés

Dokumentum

ellenőrző lista

Felvételi mu-

Munkavégzés

alapján, feljegy-

lasztási napló

zés

működési tervbe - Statisztikai adatfeldolgozás - Programelemzés, értékelés - PR tevékenység

Gazdasági vezető

Tagóvoda vezetők

Leltár Étkezési díj kimutatása

Ellátmánykezelés Karbantartó, ügyintéző munkája

Tagóvodai működés

Munkavégzés

Számszaki átte- - Értékelő beszákintés, kimuta-

molók, hiányos-

tás

ságok pótlása

Megfigyelés

- Hiányosságok

ellenőrző lista

pótlása

alapján

- Információ az

Egyéni, csopor- intézményvezető tos beszélgetés,

Dokumentumok

felé

helyzetelemzési - Információ a segédlet

199

partnerek felé

feljegyzés

- Értékelés - PR tevékenység - Saját működés

Munka-

Az adott évben

közösség

kijelölt nevelési

vezetők

terület

Megfigyelés

értékeléséhez

Gyakorlati be-

szempontok

- Információ az

épülés

alapján, beszél-

intézményvezető

getés

felé - PR tevékenység - Folyamatos fejlesztés működte-

Minőségügyi

tése

dokumentumok Minőségügyi Minőségügyi vezető

Gyakorlati be-

Megfigyelés,

- Szervezeti kul-

beszélgetés

túra fejlesztése

feladatok ellen- épülés

Helyzetelemzési - Egymástól való

őrzési terve

segédlet

alapján

tanulás - Partneri tájékoztatás - PR tevékenység

Az ellenőrzés folyamata Az ellenőrzés lépései

Az ellenőrzési terv elkészítése Ellenőrzési terv ismertetése a nevelőtestülettel Ellenőrzési terv alapján az csoportokra vonatkozó ellenőrzés átvezetése a

Felelős/ közreműködő

A dokumentálás módja

Intézményvezető,tagóvoda veze- Ellenőrzési terv tők Intézményvezető, Nevelőtestület Jegyzőkönyv

Intézményvezető, Csoportvezető óvodapedagógusok

Csoportnapló

Hatáskörök szerint, ellenőrzött

Formanyomtatvány

csoportnaplóba. Az ellenőrzés megvalósulása

200

személyek Az ellenőrzés összegzése

Hatáskörök szerint

Formanyomtatványok

Ellenőrzés záró öszAz ellenőrzés lezárása

Intézményvezető, Nevelőtestület szegzés

A minőségfejlesztési folyamat lépései Partnerek azonosítása Igény- és elégedettségmérés Mérési eredmények elemzése Intézkedési terv készítése Tervek megvalósulásának értékelése Eredmények beépítése a gyakorlatba Irányított önértékelés A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje A kidolgozott szempontsor (értékelési terület)alapján az óvodapedagógus tájékoztatást kap a munkája eredményességéről-minőségről,elvárható eredményekről,a fejlesztendő területekről. Így javulhat a dolgozó önértékelése,a tudatos teljesítmény javítása. Az óvodapedagógus teljesítményértékelési rendszer alapelvei: - egyértelmű eszköz használat - minden szempont tevékenységekben tetten érhető,értékelhető - A jó és gyenge teljesítmények közötti különbségek kimutatása - Vállalható szempontsort minden érintett ismerje és elfogadja. - Fejlesztő hatás- segítő és ösztönző legyen. - Rendszeres, meghatározott időközönként ismétlődő folyamatként alakuljon. Rendszer területei: - alapvető elvárások - speciális elvárások

201

- értékteremtő szint Alapvető elvárások: HOP alapelveinek megfelelő nevelőmunka Tervszerű,szakszerű dokumentáció Szakmai kompetenciák megléte, fejlesztése és alkalmazása Kapcsolattartás és együttműködés a partnerekkel Felelősségvállalás és elkötelezettség Konfliktus helyzetek kezelése Megbízhatóság Pontos munkavégzés Egyéni érdek és közérdek összehangolása Megbízások vállalása, és teljesítése Vezető beosztású és speciális elvárások: A HOP az éves munkaterv és a munkaköri leírások rögzítik ezekeket az elvárásokat (vezető,vezető helyettes,minőségügyi vezető,munkaközösség vezetők, gyermekvédelmi vezetők,fejlesztő pedagógus, stb) Értékmérő szint: Innováció, Programfejlesztés, Mérés - értékelés pályázatírás Egymástól való tanulás Szakmai közéleti tevékenység Az óvodapedagógusok teljesítményértékelési rendszer módszerei: Csoportlátogatás, Tervszerű, szervezett megfigyelés Tanügyi és pedagógiai dokumentáció ellenőrzése Kérdőív, interjú Értékelő megbeszélés Összegző értékelés

202

32. Teljesítményértékelési rendszer ütemezése A módszerek folyamatos alkalmazása mellett minden dolgozóról 4 évente összegző értékelés készüljön: Először 2008/2009.-es nevelési évben válik gyakorlattá. Végrehajtása a pedagógusok 100%.-át érinti. Felelős: óvodavezető, Team vezető Eljárási rend: HOP------MIP------- Munkaterv (feladatok, felelősök,ütemezés és ellenőrzés területei)

Szaktudás

Nevelési

Etika

Kommunikáció

eredményesség Módszertani kultúra helyi neve-

Érték és norma

Tervezés, szer-

Konfliktuskezelés,

lési programnak megfelelően.

közvetítés

vezés,

együttműködési

Önképzés, továbbképzés cso-

Munkafegyelem,

egyéni bánás-

készség

portban végzett munka óvodán

közösségért

mód, gyerme-

Kapcsolattartás,

kívüli programok, rendezvények

végzett munka

kek ismerete,

szociális érzé-

önértékelés

önértékelés

iskolára felké-

kenység,

szítés önértéke-

önértékelés

lés Adatgyűjtés Ellenőrzés Adatfeldolgozás vezető

Dolgozói önértékelés Vezetői ajánlás, szükség esetén intézkedési terv készítéséhez Visszatérő ellenőrzés archiválás

A szabályzatért felelős: Minőségi team vezető Érvényesség ideje:2008.09.01-2010.08.31.

203

33. Intézményértékelés Az intézmény értékelését az intézményvezetés a fenntartó igényei alapján készíti el. Az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek (pl. fenntartó, szülők, minisztérium stb.) számára hozzáférhetővé teszi. A helyi nevelési program alkalmazhatósága és alkalmazás mérése egy folyamat ,amit a cél és feladatrendszer összevetésével a partnerek elégedettségének mérésével a gyerekek egyéni fejlettségének eredményességével, a pedagógiai munka hatékonyságával együtt értékelünk. Az éves munkatervben és beszámolóban lebontva mérünk és értékelünk a megvalósítás realitásával.

Ehhez figyelembe kell venni: A cél és feladatrendszer megvalósulását az adott időszakban Az erőforrások, feltételrendszer, szabályozás Dokumentáció gyakorlati alkalmazhatósága Elvárások teljesülésének mértéke Meghatározott módszerek alkalmazhatóságát Kiemelt célrész megvalósításának hatékonyságát az adott időszakban. Az értékelés folyamatának lebontása: Az adott időszak nevelőmunkájának értékelése Felelősök: Óvodapedagógusok Határidő: minden év június 30.-ig. A tagóvoda egész évi munkájának értékelése: Felelős: tagóvoda vezető Határidő: minden év július. 31.-ig Az intézmény egész évi munkájának értékelése (tagóvodák értékelésével összesítve) Felelős: minőségi vezető Határidő: minden év augusztus 31.-ig. Az értékelések az alábbi területre terjednek ki: A vezetői ellenőrzés és a belső mérések eredményei, A partnerektől származó visszajelzések, Az indikátorrendszer mutatóinak eredménye. Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények

204

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények Kulcsfontosságú eredmények Önértékelés Az óvodapedagógus – a nevelési évet záró értékelő értekezlet eredményei, A javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei, A korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata, Az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele, A minőségfejlesztési munka eredményei. Az irányított önértékelés területei: Adottságok: Vezetés Stratégia Emberi erőforrások Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások Folyamatok Eredmények: Pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak az önértékelést minden nevelési év végén készítik el: (Szempont sorok a teljesítményértékelési szabályzatban található ). Célja: az alkalmazottak munkájának értékelése, önértékelése, folyamatos fejlesztése. Intézményi mérések A mérés az értékelés eszköze, az összehasonlíthatóság követelményét valósítja meg. Alapelvünk hogy a mérést az értékeléshez alkalmazhatjuk kiegészítésként. a gyerek esetében „puha módszereket” alkalmazunk. a célcsoport, a vizsgálati cél, a vizsgált dolog természete határozza meg az eszközöket. Az óvoda működési folyamatainak feltérképezéséhez használhatunk: kérdőíveket, mátrixokat, célzott megfigyeléseket, interjút, csoportos megbeszélést, ötletbörzét, szociometriát, stb.

205

Mérések területei: 1. Gyermekek fejlettségének mérése, értékelése 2. Partneri igény-és elégedettségmérések rendszere (ennek főbb szempontjai, területe, ideje a szempontmátrixban található 3. A programbeváláshoz kapcsolódó mérések, értékelések rendszere (a hálótervben). A vizsgálatok konkretizálása az éves munkatervben található majd. A gyermekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése Óvodánk mérési-értékelési rendszerének megfogalmazásakor célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése volt. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük szerinti fejlődését, önmagukhoz viszonyított fejlesztését, mérését, ezzel összefüggően az iskolásítás elkerülését. Szem előtt tartjuk, hogy a mérések többnyire a pillanatnyi állapotot és fejlettséget rögzítik, ezért a következtetések levonásakor a lehető legtöbb meghatározó okot és szempontot igyekszünk figyelembe venni. Az óvoda nevelési intézmény jellegéből adódóan elsődlegesen a nem számosságra épülő un. „puha” mérési módszereket tartjuk elfogadhatónak. Ezek: megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység közben, folyamatos megfigyeléssel) beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembe vételével) gyermekmunkák elemzése (családrajz, emberrajz) dokumentumelemzés (csoportnapló, feljegyzések, fejlesztő programok). A méréseket elsősorban a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok végzik, előfordulnak azonban olyan esetek, amikor külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük: abban az esetben, ha a gyermek folyamatos megfigyelése, mérése előrevetíthető problémákat jelez, annál a gyermeknél, akit két év alatt nem sikerült biztonsággal megítélni, általános, minden 5 évesnél nagyobb gyermekre kiterjedő logopédiai, dyslexia prevenciós, ill. fejlettségi vizsgálat. Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermekek fejlődését folyamatosan mérjük, értékeljük.

206

Tapasztalatainkat a „személyiség napló” a helyileg kialakított fejlődési naplóban, és a Csoportnaplóban rögzítjük. A mérés, értékelés tényein, eredményein túl, az egyéni nevelésifejlesztési területeket, feladatokat is kijelöljük, majd rögzítjük a feladatok megvalósulását is. A Személyiség napló tartalmazza: Anamnézist, A gyermek fejlődését nyomon követő fejlettségmérő lapokat, az óvodába lépéstől az iskolába lépésig. Gyermekmunkákat. A fejlettségmérő lapok tartalmazzák: A gyermek általános viselkedésére A gyermek testi és mozgásfejlettségére A gyermek fő tevékenységformákban (játék, ábrázolás, munka) valójártasságára A gyermek beszédére, kommunikációjára, Érzelmi-akarati szociális magatartására Értelmi fejlettségére vonatkozó megfigyeléseket A Csoportnapló tartalmazza: A gyermekek nevét, jelét, születésük idejét A csoport (gyerek) nevelési tervét, neveltségi szintjéről szóló értékeléseket A családdal való kapcsolattartás nyilvántartását A gyermekvédelmi feljegyzéseket

207

Mérési terület

A mérést végző

Alkalmazott

A mérés gyakorisá-

személy

módszer

ga, ideje

Óvoda orvosa /

Súly, magasság-

Iskolakezdés előtt

Védőnő

mérés, vizsgálat

egészségi állapo- Látás

Óvoda orvosa /

látáspróba

ta

Védőnő

A gyermek álta- Súly, magasság, lános fizikai és

egészségi állapot

Hallás

Óvoda orvosa /



Védőnő A gyermek álta- Bemenet

Csoportos óvoda-

lános képességei

pedagógusok Kimenet

Fejlettségi szint

Megfigyelés

Óvodakezdéskor

Csoportos óvoda-

Mérőlapok / be-


pedagógusok

szélgetés

Pedagógiai Szak-

Öt éves korban

szolgálat Iskolaérettség

Pedagógiai Szak-

Teszt / megfigye- Ha szükséges iskola-

szolgálat

lés / anamnézis

kezdés előtt

Logopédus

Beszédvizsgálat

Öt éves kortól évente

A gyermek általános Csoportos óvoda-

Megfigyelés /

Folyamatosan

fejlődése: viselkedés, pedagógusok

Fejlettségmérő

szocializáció, moto-

lapok kitöltése

Beszédállapot

ros képességek, kognitív képességek, beszédfejlődés. Gyermeki jogok, Gyermekvédelem

Gyermekvédelmi

Folyamatos meg- Szükség szerint, ill.

szükségletek

felelős

figyelés, interjú

folyamatosan

Az egyéb mérőlapok az azt végző szakembereknél találhatók (logopédus, gyógypedagógus orvos, védőnő, fejlesztő pedagógus…). Partneri igény-és elégedettségmérések rendszere

208

A szempontmátrixban jelölt területek, partnerek szerint. (1. sz. melléklet) A programbeváláshoz kapcsolódó mérések értékelések rendszere Célja: szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése, helyi nevelési terv diagnosztizálása, hatékonyságának mérése, rendszerszintű gondolkodás erősítése, intézményi szintű fejlesztés, pedagógiai kultúra erősítése.

209

Feladatunk: a hálótervben rögzített területek vizsgálata

34. Hálóterv a helyi nevelési program beválásának vizsgálatához Az értékelés területe

Az értéke- Az érté- Az érté- Az értékelés ideje lés célja

kelés

kelést

eszköze

végző

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

személy Feltétel-

Tárgyi

rendszer

Külső-belső tér

☺

Nevelést-fejlesztést segítő

☺

eszközök Személyi Nevelőtestület

☺ ☺

Alkalmazottak Megrendelő Szülő

Család-óvoda

Iskola

Iskola-óvoda

Fenn-

Fenntartó-óvoda

☺ ☺ ☺

tartó Csoportnapló Doku-

☺

Fejlettségi napló

☺

Pedagógiai mentum

210

munka

Nevelő- Egészséges életmód

☺

fejlesztő Érzelmi nevelés, szocializáció munka Értelmi fejlesztés, nevelés

☺ ☺

Anyanyelvi nevelés

☺

Játék

☺ Középső csoport ☺

Vers, mese

nagycsoport

211

35. Panaszkezelés Célja a jó munkahelyi légkör és közérzet biztosítása, a partneri elégedettség növelése a felmerült problémák, panaszok rendszeres kezelésével. A szabályzat ismertetésre kerül minden nevelési év első szülői értekezletén, a dolgozók körében a hatályba lépéskor. A szülői panaszkezelés lépései

Felelősök

1. A tagóvodák folyosóin elhelyezett "Óhaj-táskába" a problémák, panaszok összegyűjtése havonta

Tagóvoda vezetők

2. A problémák jogosságának megállapítása és jellege sze- Tagóvoda vezetők, munkarinti csoportosítása

közösség vezetők

3. A gyermeket érintő és azonnali megoldásra váró prob-

Tagóvoda vezetők, csoport-

lémák kezelése

vezető óvónők

4. Tagóvodai szintű beavatkozást igénylő panaszok kezelése 5. Intézményi működést érintő panaszok kezelése 6. Intézkedések jegyzőkönyvezése, a panaszok és a megtett intézkedések tárolása tagóvodánként dobozokban 7. Tájékoztatás a szülői közösség vezetőjének 8. Szülői értekezleteken visszajelzés a panaszokról, elvárásokról, intézkedésekről Problémakezelési szintek: csoport -> tagóvodai -> intézményi

212

Tagóvoda vezetők vezető Tagóvoda vezetők Tagóvoda vezető Tagóvoda vezetők

4. A problémák kezelése a kompetenciák és szintek (tagóvodai, intézményi) meghatározása

Vezetőség

5. Az intézkedések megvalósítása és írásbeli rögzítése a formanyomtatvá-

Vezető, Tag-

nyon

óvoda vezetők

6. Visszajelzés a dolgozók számára a júniusi alkalmazotti értekezleten

Vezető

Dolgozói panaszkezelés lépései

Felelősök

1. A problémák összegyűjtése negyedévenként formanyomtatványon

Tagóvoda vezetők Tagóvoda ve-

2. A problémák összegyűjtése dobozokba

zetők

3. Vezetői értekezleten a problémák jogosságának megállapítása és jellege szerinti csoportosítása Problémakezelési szintek: tagóvodai ->intézményi -> fenntartói

213

Vezetőség

36. MELLÉKLETEK Szempont-mátrix 1. melléklet Iskola

Belső mun-

Fenntartó Szülők Gyerekek

Bölcsődék

♣

Programok, speciális tevé-

♣

♣

Más ágazatok vezetői

Szakszolgálat (Szoc. Szolg. Eg. Ü.)

katársak Szakmai munka

Pedagógiai

♣

♣ ♣

♣

♣

♣

♣

kenységek Rendezvények

♣

♣

♣

Szolgáltatások

♣

♣

Kiadványaink színvonala

♣

♣

♣

Kapcsolattartási formák

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

(kommunikáció a partnerekkel) Továbbképzés színvonala, hatékonysága, gyakorlatban való megvalósulása Munkamegosztás, együttmű-

♣

ködés (idővel való gazdálkodás)

214

♣

♣

Munkahelyi légkör Feltételrendszer (tárgyi) Gazdálkodás hatékonysága PH munka

♣ ♣

♣

♣

♣

♣

♣ ♣

215

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

2. számú melléklet Indikátorok az intézményértékeléshez Óvodáztatási mutatók: – Jelentkezettek és felvettek aránya: – Körzeten kívüliek száma – Férőhely kihasználtság mutatója (%) Nevelés és fejlesztés: – Szülői elégedettség – Pedagógusok elégedettsége – Pedagógusok önértékelésének eredménye – Egyéb szolgáltatásokat igénybevevő gyermekek száma, aránya – Speciális fejlesztő programok beépülése az óvoda nevelési programjába – Fenti fejlesztő programokban résztvevő gyermekek száma, aránya – Dokumentált óvodavezetői, vezető-helyettesi látogatások száma – Belső szakmai tapasztalatcserék és képzések száma (hospitálás, továbbképzés stb.) Emberi erőforrás: – A továbbképzési normatív támogatás felhasználásának mutatói: Képzésekre fordított összeg Képzéseket szolgáló könyvek beszerzésére fordított összeg Helyettesítésre fordított összeg A pedagógusok szakmai végzettségi mutatói: Alapképzettség (törvényi megfelelés) Másod diploma (száma és aránya, koherenciája az óvoda nevelési programjával) Szakvizsgázottak száma és aránya Eredményesség: Szülői elégedettség Sajátos bánásmódot igénylő (integrált nevelésben és fejlesztésben részesülők száma és aránya A gyermekek neveltségi szintje, szokás és szabályrendszer Hatékonyság – költség: Férőhely kihasználtság mutatói Óvodai csoportok átlaglétszáma Fenntartói költségvetésen túl forrásbővítés 216

Benyújtott pályázatok száma Elnyert pályázatok száma, összege A vezetés: Az intézmény szakmai dokumentumainak összhangja (helyi nevelési program, éves munkatervek, a pedagógiai ellenőrzés és belső ellenőrzés tervei, vezetői pályázatban megfogalmazott célkitűzések és feladatok) koherenciája a városfejlesztési tervével Az intézmény külső és belső környezete (higiénia és környezetkultúra) A gazdálkodás tervszerűsége, hatékonysága és törvényessége Az intézmény rövid, közép és hosszú távú céljainak megvalósulása Az intézményvezető személyes eredményei Képzés, továbbképzés, tanulás Pedagógiai innováció beindítása Az intézmény szervezeti kultúrája Társadalmi kihatás: Pedagógusok részvétele a közéletben Az intézmény és kapcsolatai

217

3. számú melléklet:

A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje

Partnerazonosítás, partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje IDŐ

LÉPÉSEK

ERŐFORRÁSOK

MÓDSZER

10 nap

Közvetlen és közvetett partnerek meglévő partneri ada- cédulázás, súlyozás,

KELETKEZETT DOKUMENTUM támogató szervezet partneri kommunikációs

azonosítása,

vezetője

tok,- adatbázis

FELELŐSÖK

lista

Partneri lista súlyozása, véglegesítése. Partneri kommunikációs tábla elkészítése. 1 nap

Eljárásrend készítése a partneri

belső feljegyzések,

dokumentálás

kommunikációs tábla készítésé- munkanapló, jegyző-

5 nap

támogató szervezet eljárásrend a partneri 1 tagja

kommunikációs tábla

ről.

könyvek

Igény és elégedettségmérés

szakirodalom, saját

dokumentumok, szak- támogató szervezet a felmérés módszerei,

módszereinek kiválasztása,

szempont mártix

irodalom tanulmányo-

mintavételi eljárás meghatározá-

készítéséről

tartalmi szempontjai

zása

sa. A felmérés tartalmi szempontjainak meghatározása. 15 nap

Mérőeszközök elkészítése,

papír, sokszorosító,

sokszorosítás, interjú, támogató szervezet mérőeszközök

próbamérés

diktafon, a mérést

vagy beszélgetés, stb. 2 tagja

218

végző személy 2 nap

A partneri igény- és elégedett-

partneri kommuniká-

tervezés

ségmérés gyakoriságának meg- ciós tábla, eljárásrenhatározása,

támogató szervezet módszertani tábla vezetője, 1 tagja

dek

a mérés munkatervének összeállítása 20 nap

15 nap

15 nap

Az igény- és elégedettség mérés mérést végző szemé-

interjú, vagy kérdőív, támogató szervezet kitöltött kérdőívek,

elvégzése

vagy beszélgetés

lyek, mérőeszközök

tagjai

jegyzőkönyvek

Igény- és elégedettségmérés fel- összesített kérdő-ívek számszerűsítés, össze- támogató szervezet összehasonlító ábdolgozása,

diagramok, táblázatok, hasonlítás az intézmé-

rák, szöveges érté-

az eredmények összegzése,

intézményi stratégiai

kelések

megvitatása

tervek, dokumentumok

nyi célokkal

Összefoglaló elkészítése a méré- összesített mérési

összefoglaló készítése, támogató szervezet, írásos összefoglaló,

si eredményekről.

listázás, összehasonlító intézményvezető

Problémakatalógus készítése,

eredmények

elemzés

partnerek tájékoztatása az eredményekről

219

problémakatalógus

Célja: az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése Az önértékelés gyakorisága: 3év. Konkrét időpontját az intézmény vezetője jelöli ki, és az éves munkatervben rögzíti. Idő

Lépések

Erőforrások

Módszer

Felelősök

Keletkezett dokumentum

1 nap

A csoportok kialakítása

4 nap

Az értékelés szempontjai- KMD önértékelési

összehasonlító elem- Programvezető

nak meghatározása

szempontok, saját

zés

(szempontsor)

szempontmátrix

1 nap

partneri lista

megbeszélés

Programvezető

Közalkalmazotti értekez- értékelő csoportok táb- előadás megbeszélés intézményvezető leten tájékoztatás

lázata

1 nap

Csoportok képzése

indikátor tábla, időterv előadás magyarázat Programvezető

30 nap

Adatok gyűjtése, feldol-

feladatterv

dokumentumelemzés csoportvezetők

gozása, csoportvélemé-

időterv saját szempontsor

jegyzőkönyv

feladatterv adott területre vonatkozó megállapítások, javaslatok

nyek kialakítása 1 nap

1 nap

10 nap

Csoportok prezentációja

indikátor tábla, intéz-

munkatársi értekezleten

ményi dokumentumok

Testületi kiegészítések,

összesített beszámoló

véleményalkotás

vita, legitimáció

szervezet

minősítés

Összefoglaló önértékelés összefoglaló jelentés

prezentáció

csoportvezetők

beszámoló tervezet prezentációs anyag

előadás

ismertetése közalkalma-

220

Programvezető

összefoglaló az önértékelés eredményéről

intézményvezető

jegyzőkönyv

zotti értekezleten

221

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT A KTKT Napközi Otthonos Óvodák intézményénél munkaviszonyban álló vezető, pedagógus, technikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezésein alapul. A szabályzat hatálya kiterjed a KTKT Napközi Otthonos Óvodák egész intézményére, valamint az intézménynél foglalkoztatottakra. Értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse a pedagógusok és az óvodavezetés közötti információcserét, segítsen az Óvodavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van:

• tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg pedagógusainak teljesítményét; • vegye figyelembe mind a nevelési és oktatási, mind pedig az óvodai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; • minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: • a tantestület ismerje meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; • törekedjen objektivitásra; • csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; • a lehető legegyszerűbb és érthető legyen; • minden részletében átlátható legyen; • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; • az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; • adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; • segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt pedagógusra; • ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve

A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, • amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint;

223

• amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; • ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Foglalkozáslátogatási Lap • Szülői Kérdőív • Önértékelő Lap • Véleménykérő Lap • Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap).

224

1. számú melléklet Óvónők értékelési szempontsora Az egészséges életmód alakítása 1.Gondozási munkád tervezésekor mit /miket tartasz fontosnak figyelembe venni? ⁯ a gyermek szükségleteit, egyéni fejlettségét ⁯ az esztétikus, higiénikus gondozásra fordítható időszükségletet ⁯ a nagy eltéréseket, különbségeket, különbségeket mutató családi szokásokat, életkörülményeket és életvitelt ⁯ rendelkezésre álló óvodai feltételeket 2.Gondozási munkád megvalósítása során milyen elveket, szempontokat tartasz fontosnak érvényesíteni? ⁯ az optimális, gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítását. ⁯ a helyes egészségügyi és higiéniai szokásrendszer

szervezettségének biztosítását

⁯ a gyermekek komfort érzetének biztosítását, illetve önállóságának alkalmazkodó képességének, együttműködésének megalapozását. ⁯ rugalmasság biztosítását a folyamatosság keretein belül. ⁯ differenciált egyéni bánásmód érvényesítését a helyes egészségügyi és higiéniai szokások kialakításánál ⁯ a szülők bevonását a helyes egészségügyi, higiénés, öltözködési, étkezési szokások kialakításába. ⁯ a gyermek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételek biztosítását ⁯ tiszta, rendezett ,praktikus esztétikus könnyű viseletet biztosító öltözetet ⁯ megértő, meghitt, őszinte , tapintatos viszony kialakítására való törekvést. ⁯ a szülők körében felvilágosító, ismereterjesztő, egészségnevelő munka végzését helyi egészségügyi szakemberek bevonásával. 3.Az étkezések, helyes étkezési szokások kialakítása során mire fordítasz kiemelt figyelmet? ⁯ a gyermekek egyéni étkezési tempójára és szükségleteire. ⁯ heti 1 alkalommal történő „vitamin napokra” amelyek során új

225

ízekkel egészséges tápanyagokkal ismerkedhetnek meg a gyermekek és egyoldalú rendszertelen táplálkozásuk is kiegészül. ⁯ kulturált, esztétikus körülmények biztosítására. ⁯ az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségek kiküszöbölésére, koruknak megfelelő szintre hozására. ⁯ a helyes étkezési illemszabályok és megfelelő evőeszköz használat kialakítására. ⁯ a személyes példa és mintaadásra. ⁯ egyéb………………………………………………………… 4.Milyen optimális feltételek meglétét tartod fontosnak gyermekeid nyugodt pihenéséhez, alvásához? ⁯ tiszta, rendezett környezet, kényelmes fekvőhelyek és ruhadarabok. ⁯ csend, nyugalom ⁯ halk zene. ⁯ álomba ringató, nyugtató mese, altató dal, altató vers, altatató mondóka. ⁯ pihenéshez szükséges kedvenc ,személyes tárgyak(maci, kendő, stb.) ⁯ személyesség, testközelség, intimitás. ⁯ egyéb feltétel………………………………………………….. 5. Mennyi időt töltenek a csoportba járó gyermekek a szabadban? ⁯ 0,5-1 óra ⁯

1-2 óra

⁯

2-3 óra

6. Milyen mértékben biztosítod a gyermekek mindennapos egyéni mozgásigényét? ⁯ rendszeresen

⁯ rendszertelenül

⁯ alkalmanként

⁯ nem biztosítom

7. Hogyan biztosítod a mindennapi mozgásszükséglet kielégítését számukra? ⁯ változatos ,udvari játékkal

226

⁯ sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal ⁯ népi dalos játékokkal és körjátékokkal. ⁯ az óvodánkat körülvevő változatos természeti, domborzati viszonyok adta lehetőségek kihasználásával, amelyek hozzájárulnak a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlődéséhez is. ⁯ hetente, mikro csoportos sétákkal, a kicsiknek rövidebb időtartamú, a nagyobbaknak hosszabbakat, alkalmanként egész délelőttöket kitöltő sétákat. 8. Hogyan biztosítod óvodásaid számára egészségük védelmét, az egészséges életvitel igényének kialakítását? ⁯ esztétikus ,színharmóniát árasztó , gazdag tárgyi környezettel ⁯ az udvaron kialakított változatos talajfelülettel, ahol nagy, füves homokos területek váltják egymást. ⁯ tágas udvarunk esztétikai szépséget nyújtó. ízlésesen kialakított virágoskertjeivel, bokraival, cserjéivel. ⁯ megfelelő méretű, balesetmentes, biztonságos, stabil csoportszobai bútorzattal, játék és használati eszközökkel. ⁯ az udvaron többnyire természetes anyagból készült, esztétikus, tartós, balesetmentes biztonságot nyújtó, mozgásfejlesztő és változatos tevékenységeket biztosító játékeszközökkel. ⁯ baleset megelőzési, testi épséget óvó szabályok, korlátok gyermekekkel történő megalkotásával és azok betartásával. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok (szocializáció)biztosítása. 1.Hogyan teszed lehetővé, hogyan alakítod ki óvodás gyermekeid számára az érzelmi biztonságot, stabilitást nyújtó, otthonosságot, derűt sugárzó, szeretetteljes óvodai légkört? ⁯ óvodába lépés előtt , az óvoda belső életébe ,szokásrendjébe való betekintéssel ⁯ óvodába lépés előtt ,családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekkel.

227

⁯ szülővel való közös óvodába lépéssel ⁯ személyesség ,test közeliség, érintés fontosság hangsúlyozásával. ⁯ személyes percek biztosításával. ⁯ gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív töltésű, tartalmas, élő kapcsolatának kialakításával. ⁯ kedvenc játékok, kedves tárgyak csoportba való behozatalával. ⁯ a gyermekekhez közel álló, velük is megbeszélt, kedves figurákkal elkészített jelekkel. ⁯ csoportjuk nevéhez igazodó, jelképszerű tárgyak ajándékozásával. ⁯ különösen is odafigyelő, érzékeny, toleráns, nyitott és a másságot elfogadó, szeretetet sugárzó felnőtti magatartással. ⁯ egyéb módon……………………………………………………. 2. Hogyan jellemezhető kapcsolatod, együttműködésed a gyermekekkel? ⁯ távolságtartó

⁯ bizalmas

⁯ közvetlen ,elfogadó

⁯ zavartalan

⁯ kissé problematikus

⁯ ellenséges

3. Hogyan segíted elő a gyermekek társas szükségleteinek kielégítését, szocializálódását? ⁯ sajátos-gyermekekkel együtt történő-csoportbeli szokásrendszer, hagyományok, szimbólumok kialakításával, amely mélyíti az összetartozást és sajátos légkört biztosít. ⁯ közös élmények, közös együttlétek, közös munka, együtt tevékenykedő élet biztosításával, amely formálja a gyermekek egymáshoz való viszonyát. ⁯ olyan családias légkör biztosításával, amely magába foglalja a nagyobbak kisebbeket segítő, róluk gondoskodó az irántuk megnyilvánuló figyelmes, szeretetet nyújtó magatartásmód kialakítást. ⁯ a másság elfogadására irányuló neveléssel és viselkedés kialakításával ⁯ érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálásával, barátságok kialakulásának segítségével, a már

228

kialakult baráti kapcsolatok megerősítésével ⁯ a bátortalanabb, vissza húzódó, magányosabb gyermekek társra találásának odafigyeléssel, bátorítással való elősegítésével. ⁯ az egyénre igen nagy fejlesztő hatást gyakorló játszócsoportok kialakításával. ⁯ egyéb módon…………………………………………………. 4.Mely erkölcsi értékek kialakítását tartod fontosnak a gyermekek egymáshoz való viszonyának formálása során a szocializáció szempontjából.? ⁯ együttérzés

⁯ önfegyelem

⁯ segítőkészség

⁯ lelkiismeretesség

⁯ figyelmesség

⁯ őszinteség

⁯ önzetlenség

⁯ igazmondás

⁯ egyéb ……………………....................................................... 5. Milyen módon segíted a pozitív erkölcsi tulajdonságok és a társa viselkedéskultúra kialakítását és fejlesztését? ⁯ alapvető erkölcsi ,viselkedési és illemszabályok megismertetésével, alapvető magatartáskultúra kialakításával. ⁯ a saját modellértékű, példamutató viselkedéssel. ⁯ a társas kapcsolatokban és együttélésekben nélkülözhetetlen értékes magatartásformák kialakításával és megerősítésével. ⁯ a sokféle érzelmi hatás érvényesülésének lehetővé tételével, amelynek során a pozitívak megerősítést nyernek, a negatívak kioltódnak. ⁯ az értékelés módszereinek következetes alkalmazásával. ⁯ következetes, korlátokkal együtt alkalmazott, feltétel nélküli szeretetett sugárzó neveléssel. ⁯ a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jó és szép csodálatára, tiszteletére, megbecsülésére való magatartás kialakításával. 6. Mindennapi pedagógiai-nevelői munkád során hogyan nyilvánul meg az empatikus, megértő, toleráns, másságot elfogadó magatartás?

229

⁯ az eltérő egyéni tempó, képességek, szükségletek, fejlődési ütem figyelembevételével ⁯ az eltérő szociokulturális és hátrányos helyzetű gyerekek megkülönböztetés nélküli és feltétel nélküli elfogadása ⁯ előítéleteink, önkritikánk, önbírálatunk őszinte átgondolásával és vizsgálatával. ⁯ modell és mintaértékű viselkedésben. ⁯ az egyéni ,egyedi, másfajta értékek pozitív irányultságú megközelítésével. ⁯ egyéb módon……………………………………………………. Játék, játékba integrált tanulás 1. Mit jelent számodra a játék, hogyan értelmezed? ⁯ az óvodás gyermek elemi pszichikus szükséglete és egyben legfontosabb, legfejlesztőbb, leghatékonyabb személyiségformáló eszköze. ⁯ az ismeret és tapasztalatszerzés forrása óvodáskorban. ⁯ önkéntes ,szabadon választott tevékenység. 2.Mit jelent számodra a játék szabadsága, miként értelmezed? ⁯ a gyermek azt játszik ,amit és ahogyan akar. ⁯ szabadon választ a gyermek, de az óvónő beavatkozik beavatkozik nevelési, ismeretszerzési célzattal. ⁯ szabadon választ a gyermek, de az óvónő megszabja a válaszható tevékenységek körét. ⁯ az óvónő segítő szándékkal, szükség szerint , a gyermekek kérésére, az önálló döntések lehetőségének meghagyásával avatkozik be. 3.A mindennapok folyamán mi az, ami motiválja a gyermekek játékát? ⁯ közös tartózkodási hely ⁯ a csoportos illetve egyéni élmények megjelenésének

230

lehetősége. ⁯ azonos mozgás. ⁯ szereplési vágy, önérvényesítő szükségletek kielégítése. ⁯ együttes tevékenység. ⁯ az érdeklődést felkeltő tárgy, vagy helyzet szemlélése. ⁯ új, ismeretlen lehetőségek, életszerű helyzetek kipróbálása. 4.Mely élmények dominanciája jellemző a gyermekeid játékára? ⁯ csoportos élmények ⁯ egyéni élmények. ⁯ egyéb…………………………………………………………… 5. Az elmélyült, hosszantartó, zavartalan játék biztosításához mely feltételek meglétét, kialakítását tartod fontosnak, elengedhetetlennek? ⁯ megfelelő hely biztosítását: állandó és variálható kuckók és játéksarkok kialakítását. ⁯ a gyermeki fantázia kibontakozását segítő játékszerek alkalmazását, illetőleg esztétikus és könnyű elérhető anyagok biztosítását. ⁯ megfelelő csoportlégkör biztosítását. ⁯ kötetlenség, rugalmasság, kreativitás, alkotás öröme, választási lehetőségek. ⁯ minél több közös és egyéni élmény biztosítása a játék tartalmának gazdagítására. ⁯ egyéb…………………………………………………………… 6. Mely elvek, módszerek alkalmazását tartod fontosnak a gyermek játéktevékenysége során? ⁯ utánozható mintaadást. ⁯ új, segítő, kezdeményező ötletek adását a megakadt játék folyamatokban, illetve a játékfolyamatok továbbfejlesztésére. ⁯ durvaság megakadályozását. ⁯ a gyermek pozitív megnyilvánulásaira való építést. ⁯ a választott tevékenységek megismétlésére ,újrapróbálkozásaira való ösztönzést.

231

7.Lehetőség nyílik-e arra, hogy a játék, mint az óvodáskorú gyermekek legfejlesztőbb tevékenysége mindennap, visszatérő módon és lehetőleg zavartalanul kielégüljön? ⁯ igen. ⁯ részben, mert nincs elegendő hely a csoportszobában az egyes játékfajtákhoz. ⁯ részben, mert nem zavartalan. ⁯ nem 8.Megfelelő, elegendő és funkcióját rendeltetésszerűen betöltő játékeszköz áll rendelkezésre a gyermekek számára? ⁯ igen

⁯ nem

9 Melyik játékfajta lehetőségei biztosítottak a csoportodban a gyermekek számára? ⁯ gyakorló játék

⁯ szabályjáték

⁯ építő-konstruáló játék

⁯ szerepjáték

⁯ barkácsolás

⁯ bábozás, dramatizálás

10. A gyakorlójáték melyik előfordulásának formáját tartod leginkább fontosnak? ⁯ mozgásos

⁯ manipulációs

⁯ verbális

11.A játék a játékba integrált tanulás során mely képességek, készségek kialakítását és fejlesztését tartod fontosnak? ⁯ szabálytudat

⁯ feladatmegoldó képesség

⁯ önállóság

⁯ érzelmi és akarati képességek

⁯ kreativitás

⁯ szociális képességek

⁯ feladattudat

⁯ fantázia

⁯ kezdeményező készség

⁯ képzelet.

⁯ alkotó és szervezőkészség

⁯ beszéd és kifejezőkészség, illetve kommunikációs képességek

⁯ problémamegoldó készség ⁯ egyéb…………………………………………………………….

232

Az óvodai élet megszervezése – az óvodai gyermekcsoportban folyó mindennapos pedagógiai –nevelői munka megszervezése és megvalósítása. 1. A csoportszervezési formáknál fontosnak tartom, előnyben részesítem: ⁯ a homogén csoportokat ⁯ a heterogén csoportokat(ahol ismerősök, testvérek, is egy csoportba kerülhetnek) ⁯ a kis létszámú gyermekcsoportok kialakítását ⁯ nagy létszámú gyermekcsoportok kialakítását. ⁯ a” másokkal” való együttnevelést. ⁯ egyéb gondolatok:………………………………………………… 2. A tevékenységek megszervezésénél milyen időkeretet alkalmazol csoportodban? ⁯ hosszú távú tervezés (HOP, Fejlődési Napló, Fejlesztési Program). ⁯ rövid távú tervezés (Heti rend, Napirend, Heti terv, Havi terv.) 3.A tevékenységek megszervezésénél milyen elvi szempontok érvényesülnek pedagógiai-nevelő munkád során? ⁯ folyamatosság

⁯ kötetlenség

⁯ rugalmasság

⁯ kötöttség

⁯ választhatóság

⁯ egyéb:…………………… Tanulás

1. Hogyan biztosítod a tanulás feltételeit? ⁯ inger és élményekben gazdag tanulási helyzetek teremtésével játékos módszerekkel. ⁯ a tevékenységi vágyat felkeltő eszközök és hangulati feltételek biztosításával ⁯ az érdeklődés ébrentartásával ⁯ egyéb……………………………………………………………… 2. Melyek a tanulás munkaformái csoportodban? ⁯ egyéni ⁯ mikro csoportos ⁯ makro csoportos

233

3.Mire építed a tanulás lehetőségeit? ⁯ a gyermekek kíváncsiságára ⁯ a gyermekek felfedező kedvére ⁯ a gyermekek kísérletező kedvére ⁯ a gyermekek tevékenységi vágyára ⁯ mire még…………………………… 4. Melyek a tanulás szervezet keretei csoportodban? ⁯ választható tevékenységek ⁯ kötelezően választható tevékenység ⁯ kötött tevékenység. 5.Milyen eszközöket részesítesz előnyben? ⁯ természetes anyagokat ⁯ gyári készítésű eszközöket( MINIMAT stb.) ⁯ saját készítésű eszközöket ⁯ ezek lehetőség szerinti ésszerű kombinációja ⁯ egyéb eszközöket……………………………………… 6. Hogyan segíted elő a versmondás és mesélési készség megalapozását? ⁯ közös versmondással ⁯ mesék dramatizálásával ⁯ bábozással ⁯ képolvasással ⁯ találós kérdésekkel ⁯ nyelvi fejlesztő játékokkal ⁯ auditív memória fejlesztéssel. 7.Milyen módszerekkel és eszközökkel segíted az ének –zenei készségek alakulását? ⁯ az egyéni improvizálások támogatásával ⁯ mozgással kísérhető mondókákkal ⁯ gyakori közös énekléssel ⁯ érdekes és változatos ütőhangszerek készítésével, használatával. ⁯ saját ének szeretetem átadásával ⁯ a szülőkkel való megismertetéssel

234

⁯ a zenei mozgásemlékezet megalapozásával ⁯ hagyományok ápolásával. 8. Hogyan segíted a kreatív ábrázolási készségek alakulását? ⁯ oldott, nyugodt légkör, jó hangulat megteremtésével. ⁯ idő és lehetőség biztosítása a rácsodálkozásra. ⁯ a képzelet szárnyalásával(képzőművészet, népművészet, stb) ⁯ szín ,forma ,tér ismeretük alakításával ⁯ különböző anyagok és technikák felkínálása az érzelme és elképzelések kifejezésére. ⁯ szülőkkel való anyag gyűjtések és kiállítások rendezése 9. Milyen tevékenységekkel segíted a természet szeretetének, megismerésének, védelmének folyamatát? ⁯ minél több idő eltöltése a szabadban, ahol a megfigyeléshez, kísérletezéshez megfelelő feltételt teremtünk ⁯ a tevékenység központok berendezéseivel a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosításával ⁯ a saját mintaadó szerep, amely segíti a gyermeket a tárgyak események megfigyelésében. ⁯ szűkebb és tágabb környezetünk élő és élettelen világának megismerésével. ⁯ megfigyelés, kérdéseltevés, összehasonlítás, csoportosítás, kommunikálás, anyaggyűjtés a gyermekekkel és a szülőkkel közösen. 10. A tudatos beszédhelyzet teremtésének kommunikációs és metakommunikációs jelzéseinek, megnyilvánulásainak, milyen módját részesíted előnyben? ⁯ beszélgető kör ⁯ a beszédfejlesztő és nyelvi játékokat ⁯ szituációs, dramatikus játékok, bábozás és pantomin játékokat ⁯ spontán helyzetek kihasználásával az egyéni és csoportos helyzetekben. 11. Hogyan segíted elő a matematikai képességek problémamegoldó gondolkodás fejlődését ? ⁯ a játékban spontán helyzetek kihasználásával ⁯ környezeti játékba ágyazott matematikai tapasztalat szervezésével. ⁯ tudatos ,tervszerű foglalkozások keretében, problémahelyzetek teremtésével. ⁯ egyéni tevékenykedtetéssel, differenciált fejlesztéssel. ⁯ egyéb……………………………………………

235

2.számú melléklet Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája Óvodánk Minőségirányítási Programjának működtetése kapcsán célunk a szülők véleményének megismerése. Kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével legyen segítségünkre abban, hogy eredményesebbé, hatékonyabbá tehessük óvodánk munkáját, és a szülőkkel való együttműködést!

Szülői kérdőív

Hogyan vélekedik(nek) Ön(ök) óvodánk tevékenységéről? Jelölje a számok megfelelő bekarikázásával! A számok jelentése: 1 = egyáltalán nem jellemző 2 = kevésbé jellemző 3 = részben jellemző 4 = általában jellemző 5 = teljes mértékben jellemző 1. Az óvodában folyó nevelő-oktató munka színvonala jó. 2. Óvodánk megfelelő alapokat nyújt a kudarc nélküli iskolakezdéshez. 3. Elégedett óvodánkban folyó „környezettudatos életre” neveléssel. 4. Elégedett óvodánkban folyó egészséges életmódra neveléssel. 5. Gyermeke elég szeretetet, odafigyelést, törődést, egyéni segítséget kap a csoportban dolgozó felnőttektől. 6. Az óvoda és környezete tiszta. 7. A miden napokban és a tevékenységek alatt jelen van a nyugodt, derűs érzelmi biztonságot nyújtó légkör. 8. A programban hangsúlyos a mozgásfejlődés elősegítése. 9. Elegendőnek találja a gyermekének szabad levegőn végzett tevékenységét. 10. Az óvoda udvara és felszereltsége elősegíti a megfelelő mozgásigény kielégítését. 11. Az óvoda bútorzata és berendezési tárgyai biztosítják a biztonságos környezetet. 12. Óvodánk működését segítő felnőttekkel jó a kapcsolata. 13. Elégedett az óvoda és a család kapcsolatával.

236

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Sorolja fel óvodánk erősségeit! ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… Sorolja fel óvodánk gyengeségeit! ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… Egyéb észrevétel: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… Köszönjük együttműködésüket!

237

3. számú melléklet Az óvodapedagógusok teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:……………………………………….. A minősítés a Kjt .40 § -ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

Értékelési szempontok

Intézményegység vezető

Dokumentációk: Csoportnapló Fejlődési napló, fejlődési beszámoló Felvételi - mulasztási napló Gyermekvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatás Szakmai tevékenység: Biztos korszerű szaktudással, széleskörű ismerettel rendelkezik. Azonosul a HOP koncepciójával, alapelveivel, az abban meghatározott célok, feladatok megoldására törekszik. Tiszteletben tartja a gyerekek méltóságát, jogait. Ismeri minden gyermek egyéni képességét, fejlettségét, szociokulturális helyzetét, és ennek megfelelő nevelést, egyéni bánásmódot, fejlesztést biztosít. Ehhez igazodva változatos tevékenységeket szervez. Eredményesen kezeli a gyerekek problémáit, konfliktusait. Humá-

238

Tagóvoda vezető

Munk. köz. vezető

Önértékelő

Átlag

nusan és következetesen irányít, nevel. A gyerekek számára családias, barátságos, nyugodt, bizalmon alapuló légkört alakít ki, amely a gyermekek harmonikus fejlődését segíti. A tervezett szokás és szabályrendszer megvalósítására törekszik. Folyamatosan képezi magát, fontosnak tartja az önképzést. Értékelési szempontok


Napi munkájára rendszeresen felkészül, a feladatokat megtervezi, megszervezi, tevékenységét előkészíti. Önként vállal plusz feladatok (elsősorban szakmai jellegű ) Innovatív, ötleteit munkatársaival megosztja. Személyiségjegyek: Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit. Kreatív, innovatív, humánus, megújulásra képes. Kritikus társaival és önmagával egyaránt, kritikája építő jellegű. Toleráns, másságot elfogadó. Problémák, konfliktusok kezelésében együttműködő, konfrontációra képes. Kommunikatív, kifejezi érzéseit, gondolatait. Megnyilvánulásaiban hiteles, meggyőző. Szociális érzékenység, jó szervezőképesség, rugalmasság jellemzi. Kommunikáció rendszer:

és

kapcsolat-

239

Tagóvoda vezető

Munk. köz. vezető

Önértékelő

Átlag

A kommunikálás folyamatában kommunikációja: tárgyilagos, korrekt, hiteles, meggyőző, építő jellegű. A kommunikációs és metakommunikációs jelzései összhangban vannak. A gyerekekkel való kapcsolata közvetlen bizalmon alapul. A partneri kapcsolatokban együttműködésre törekszik a szülőkkel, a Nevelési Tanácsadó szakreferenseivel. Eredményes együttműködésre törekszik az iskola alsó tagozatos nevelőivel. A minőségi kör által elkészített intézkedési terv alapján működteti a jelzőrendszert a Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata felé.

240

4. számú melléklet A pedagógiai munkát segítő munkatársak teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:……………………………………….. A minősítés a Kjt. 40 § -ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés




Gyermekszerető viselkedésével, kommunikációs és beszédmintájával pozitív példát ad a gyerekek fejlődéséhez. A másság elfogadását alapértéknek tekinti, etikus titoktartó. Eredményesen segíti az óvodapedagógusok által irányított nevelési tevékenységeket. A munkafegyelmi szabályokat szem előtt tartva rugalmasan kezeli az elvégzendő feladatokat. Érzelemben gazdag, szeretetteljes bánásmód jellemzi munkáját. A csoportszoba és a hozzátartozó helyiségek mentálhigiénés feltételeknek való megfelelését biztosítja. Az óvoda udvarát, homokozóját, kertjét rendben tartja, folyamatosan gondozza. Az ANTSZ, a HACCP előirt szabá-

241

Tagóvoda vezető

Önértékelő

Átlag

lyait betartja, a dokumentációkat naprakészen vezeti.

242

A technikai dolgozók teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:……………………………………….. A minősítés a Kjt. 40 § -ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés Értékelési szempontok

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont Intézményegység vezető

Az ANTSZ, a HACCP előírt szabályait betartja és megfelel a személyi higiéniára vonatkozó követelményeknek. A HACCP dokumentumait naprakészen vezeti. A munkahelyi és munkafegyelmi szabályokat szem előtt tartva rugalmasan kezeli az elvégzendő feladatokat. (váratlan helyzet, betegség, rendkívüli állapotok figyelembe vétele). Problémák, konfliktusok kezelésében együttműködésre törekszik. Személyiségét empátia és tolerancia jellemzi.

243

Tagóvoda vezető

Élelmezés Önértékelő Átlag Vezető

Az óvodapedagógus teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… , ………………………………………………………………………………………………… …………………………..200……..év……………………hó……….nap. ……………………………. dolgozó

……….……………. óvodavezető

244

Az technikai dolgozók teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………., 200…év………………………hó……….nap. ………………………………. dolgozó

…………………………….. óvodavezető 245

A pedagógiai munkát segítő munkatársak teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………, 200……….év………………..hó……….nap. …….……………………….. dolgozó

………………………………. óvodavezető

246

5. számú melléklet Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:……………………………………….. A minősítés a Kjt. 40 § -ának ( 11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés



Intézményegység Önértékelés vezető

Munkatársai számára elegendő információt biztosít, gondoskodik az információ áramoltatásáról munkatársak, és az óvodavezető között. Biztosítja a korrekt adatszolgáltatást, betartja, betartatja a határidőket. Elősegíti és ösztönzi a jó munkahelyi légkör megteremtését, erősíti a munkafegyelmet. Gondoskodik a törvényes működésről, ismeri, betartja, betartatja a jogi előírásokat. Folyamatosan, rendszeresen szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai és technikai munkát. A gyermekvédelmi feladatok ellátását szervezi és koordinálja.

247

Átlag

Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők teljesítményértékelő összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján

Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………., 200…..év…………………….hó…………..nap ………………………… dolgozó

………………………………. óvoda vezető 248

6. számú melléklet A munkaközösség vezetők teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:……………………………………….. A minősítés a Kjt.40 § -ának. (11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés



Intézményegység Munkaközösségi Önértékelő vezető tagok

Magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik. Munkája során előtérbe helyezi az intézményi célokat. Átlátja teendőit és világosan, egyértelműen határozza meg a feladatokat kollégái számára. Támaszkodik a pedagógusok kompetenciáira a feladatvégzés hatékonysága érdekében. A megbeszélések előkészítettek, jól irányítottak, eredményre vezetők. Jó szervező készséggel bír. Értékelése tapintatos, építő, fejlesztő hatású, motiváló. Segítséget nyújt kollégáinak a problémák megoldásában. A konfliktus kezelésében példamutató.

249

Átlag

A munkatársaival való kapcsolatát támogató attitűd jellemzi

250

A munkaközösség vezetők teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………….., 200………..év…………………hó…………nap …………………….. dolgozó

………………………………. óvodavezető 251

7. számú melléklet Az intézmény gazdasági ügyintézőjének teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:………………………………………..

A minősítés a Kjt .40 § -ának. (11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés



Intézményegység Tagóvoda vezető vezető

Az élelmezési és működtetési tevékenységeket szervezi, irányítja a vonatkozó törvényes szabályok, szabályzatok érvényre juttatásával. Dokumentációja pontos, naprakész, a munkaköri leírásba megfogalmazottaknak megfelelő Az adatszolgáltatásokat határidőre elkészíti a MÁK és a fenntartó felé. A munkaköri leírásban meghatározott nyilvántartásokat a törvényi előírásoknak megfelelően vezeti. Az intézmény érdekeit szem előtt tartva hatékonyan kapcsolatot tart a munkájában érintett partnerekkel.

252

Önértékelő

Átlag

Gazdasági ügyintéző teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………….., 200……..év……………………..hó………..nap ……………………………. dolgozó 8. számú melléklet

………………………………… óvodavezető

253

Az óvodatitkár teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:……………………………………….. A minősítés a Kjt. 40 § -ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés




Szakszerűen tárolja az intézmény működésével, pedagógiai munkával kapcsolatos irattári anyagot. Naprakészen vezeti és rendezi a személyi anyagokat. A postai és elektronikus levelezést követi és a határidők betartásáról, betartatásáról gondoskodik Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor, személyes találkozások alakalmával rendkívül körültekintően jár el. Bizalmasan kezeli a birtokában lévő összes információt Rendben tartja a szakmai könyvtárat, pontosan végzi a könyvek leltározását, szakfolyóiratok selejtezését Folyamatosan gondoskodik az irodatechnikai anyagok beszerzéséről, gazdaságos felhasználásáról Alkalmanként besegít a gyermekcsoportok tevékenységének szervezésébe és követi az óvodapedagógus utasításait.

254

Önértékelő

Átlag

Óvodatitkár teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………….., 200….év……………………hó………nap. ……………………………….. dolgozó

………………………………. óvodavezető 255

9. számú melléklet Karbantartó, kisegítő teljesítményértékelése …………………. Nevelési év Név:………………………………………..

A minősítés a Kjt. 40 § -ának (11 )bekezdésében meghatározottak szerint a következő: Kiemelkedő minősítés Megfelelő minősítés Kevésbé megfelelő minősítés Nem megfelelő minősítés




A jelzett és észlelet karbantartásokat, javítási munkákat határidőre elvégzi, betartja a tűz, baleset, és munkavédelmi előírásokat. Ételszállítás során megfelel a HACCP-ben meghatározott előírásoknak. A gazdasági ügyintéző s az élelmezésvezető által meghatározott konyhai feladatokat (kézbesítési, beszerzési, és árurendszerezései feladatok) a megbízásnak megfelelően elvégzi. A munkakörében meghatározottak szerint végzi az udvari munkákat mind a négy óvodában az évszaknak megfelelően.

256

Önértékelő

Átlag

Karbantartó, kisegítő teljesítményértékelésének összegzése Az értékelt neve, beosztása: Az értékelést végző neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján Erősség


Konkrét feladat

Határidő

Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………, 200……….év…………………….hó…….nap ………………………….. dolgozó

………………………………. óvodavezető 257


ÖNÉRTÉKELŐ LAP

Ciklus:______________________ Név: ________________________ Ennek az Önértékelő Lapnak egyrészt az a célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel mintegy deklarálja,hogy a tantestület a konkrét tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az óvodai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. 1. Rendelkezik-e valamilyen posztgraduális képesítéssel vagy rész vesz-e jelenleg olyan képzésben, amely újabb felsőfokú vagy a mostaninál magasabb képesítéshez vezethet? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... 2. Részt vett-e vagy adott-e be kérelmet az intézményben akkreditált továbbképzésre az elmúlt két év során? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ...........................................................................................................................

258

3. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó (az ezekért kapott esetleges pénzjutalom itt nem számít) óvodai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? (Óvodai szintű ünnepélyek/rendezvények szervezése, óvodai dokumentumok készítése, érdekképviseleti tevékenység, stb.) ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... 4. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, tevékenységeket végzett az elmúlt két év során? (Ünnepélyek rendezése, extra kirándulások, színház-/mozi-/múzeum-látogatások, egyéb.) ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... 5. Részt vett-e bármilyen óvodán belüli vagy óvodán kívüli eredetű/szervezésű, szakmai tevékenységben az elmúlt két év során? (előadás konferencián, publikáció, továbbképzés tartása stb.) ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ...........................................................................................................................

259

6. Kapott-e valamilyen szóbeli elmarasztalást az elmúlt két évben munkafegyelemmel kapcsolatos mulasztás miatt (késés, adminisztratív teendők elmulasztása, ügyeleti kötelezettség elhanyagolása stb.)? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... 7. Kapott-e az elmúlt két évben valamilyen írásbeli fegyelmi büntetést? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ...........................................................................................................................

260

11. számú melléklet VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP

Ciklus:___________________________ Név: _____________________________ Ennek az egyéni Véleménykérő Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Intézményvezetésnek a fejlesztendő területekről – az egyes pedagógus szemszögéből. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban.

1. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az óvoda összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Óvodai munkájának mely területeire a legbüszkébb? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ...........................................................................................................................

2. Milyen haladást ért el az előző ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................

261

............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... 3.Van-e olyan területe az óvodai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ...........................................................................................................................

4. Van-e olyan egyéni erőssége/szakismerete/képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem kellően hasznosul az óvodában? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... 5. Véleménye szerint az óvoda egészének működésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra? ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ...........................................................................................................................

262

6. Egyéb észrevételek: ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ........................................................................................................................... ! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS!

263

12.számú melléklet Kjt. 10§ (11) bek.” A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.”

Összefoglaló teljesítményértékelés, javaslatok, intézkedések 1. ………………………………………………....................... pedagógus a _______________/_______________ tanévben Kiemelkedő minősítés

3 pont

Megfelelő minősítés

2 pont

Kevéssé megfelelő minősítés

1 pont

Nem megfelelő minősítés

0 pont

2. Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minőségi javításához ________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap ……………………. értékelő, vezető 3. Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom. Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap ………………………………………..

264

pedagógus aláírása

4. Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő kiegészítéseket, észrevételeket teszem: ___________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap

……………………. pedagógus aláírása

265

13. számú melléklet ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP

Ciklus:______________________ Név:________________________ 1. A FOGLALKOZÁSI LÁTOGATÁSOK EREDMÉNYE PONTSZÁM a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... 2. A SZÜLŐI KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEI PONTSZÁM

a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... 3. AZ EGYÉB TERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK

266

............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... 4. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... 5. MEGJEGYZÉSEK ............................................................................................................................................................ ...................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ......................................................................................................

Kelt: ....................................., .................................................

....................................... aláírás

...................................... aláírás ...................................... aláírás

267

Intézmény értékelése Cél: kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzés. Az intézmény működési folyamatait átszövő mérési, értékelési rendszerműködtetése. A tervezett mérési értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épülhet. Elsőként számba vesszük az intézményben már működő méréseket, amelyek elemei lesznek az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszernek A mérés, értékelés tárgya

Módszere

Gyakori sága

Szabályozása

Dokumentum elhelyezése

Partneri igény-, elégedettség-, elégedetlenség mérése

Kérdőív, interjú, SWOT-analízis,

2–3 évente

Partneri igényfelmérési szabályzat

Minőségfejlesztési Kézikönyv

Az intézmény működésének értékelése

Kérdőív, dokumentum-elemzés

4 évente

Irányított Önérté- Minőségkelés eljárásfejlesztési rendje Kézikönyv

A pedagógusmunka eredményességének mérése

Teljesítménymérés

3évente

Teljesítmény Minőségértékelés eljárás- fejlesztési rendje Kézikönyv

A nevelési Program kimeneti jellemzőinek megvalósulása

Óvodai mérésiértékelési rendszer

5 évente

Folyamatszabályozás

Minőségfejlesztési Kézikönyv

Feladat: - a meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése - a bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlítható elemzések készítése - a mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi gyakorlatba - irányított önértékelés eljárásrendjének kidolgozása - a gyermekek teljesítményének nyomon követése - a kitüntetések előkészítése - a pedagógusok jutalmazásának folyamata folyamatos fejlesztése Az intézmény működési folyamatait átszövő mérési, értékelési rendszer működtetése. A tervezett mérési értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épülhet.

268

A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje Cél: Pedagógusok, vezetők tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről, teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. Ezek a célok megjelennek a minőségfejlesztés, minőségértékelés során is. - a teljesítmény fejlesztése - a munkatársak fejlesztése, egyéni fejlesztési ütem megfogalmazása - rendszeres visszajelzés az egyének teljesítményéről, elismerés, jutalmazás, szankcionálás alapjának megteremtése - jövőbeli fejlődési lehetőségek megbeszélése (karriertervezés) - kölcsönös elvárások tisztázása - a fejlődés eléréséhez szükséges konkrét teendők meghatározása Felelős: óvodavezető Hatókör: pedagógusok, vezetők Dokumentum: méréshez, ellenőrzéshez, összesítéshez használt űrlapok, kérdőívek, ellenőrzési lapok, fejlődési terv. A folyamatleírás tartalma: A teljesítmény mérését az alábbi táblázatban megadottak szerint kell végezni. Értékelés fajtái Önértékelés Ellenőrzési adatok

Vezetői értékelés

Ki végzi

Mikor, meddig

Módszer

Minden pedagógus

3 évente 03. 31-ig

Kérdőív

- vezető - vezető helyettes - HNP team vezető

munkaterv alapján

Ellenőrzési pontok

Vezető, vezető helyettes

Vezetők értékelése - önértékelés Minden vezető - ped. társak érték. Minden pedagógus - magasabb vezetői Magasabb vezető értékelés

3 évente 05. 30-ig 3 évente 04. 30-ig 05. 30-ig

269

szem-

Kérdőív, megbeszélése Kérdőív Kérdőív vagy megbeszélés

Eljárásrend: 1. A teljesítménymérést az intézmény vezetője határozza meg az éves munkatervben. 2. Értékelési információk gyűjtése (adatgyűjtés) 3. A pedagógusok önértékelése 4. Az információt gyűjtő vezetők megbeszélése 5. A minőségi mb. és a vezető helyettes kiszámolják a pontértékeket és átadják a vezetőnek. 6. Értékelő megbeszélés lefolytatása, az értékelési megállapodás megkötése, melynek eredményeként ki kell tölteni a fejlesztési tervet. Melynek teljesültség a következő teljesítmény mérés alapja kell, hogy legyen. Vezetők teljesítménymérése: 1. Az önértékelő lapok kitöltése 2. A beosztott kollegák elvégzik az értékelő lapok kitöltését és átadják a vezetőnek. 3. Az óvodavezető összesíti és felkészül a vezetői megbeszélésre. A megbeszélés menete, dokumentációja a fentebb leírtak szerint történik. Értékelő megbeszélés: Célja: - teljesítmény elemzése - erősségek, gyengeségek tisztázása, - elvárások, gondok megvitatása - továbbképzési, fejlesztési igény megfogalmazása Felkészülés az értékelő megbeszélésre: - az összesített adatok alapján előzetes elemzés - kérdések megtervezése - feladatok és pontérték megtervezése Teljesítmény értékelés szempontjai óvodapedagógusok esetében 1. Személyes tulajdonságok Együttműködés

Megbízhatóság munkafegyelem

-

nevelőtestületi tevékenysége aktív gyerekkel, kollégával csoporton belüli kommunikációja megfelelő szülőkkel való kommunikációja megfelelő

-

A feladatokat határidőre teljesíti Titoktartási kötelezettségének eleget tesz Pontos munkakezdés jellemzi A megadott határidőket pontosan betartja

270

Stílusa, viselkedése pedagógushoz méltó Jellemzi az elkötelezettség empátia hitelesség következetesség

Pedagógiai attitűd

2. Pedagógiai hatékonyság

Tervező munka

Szakmai munka

Mérések, ellenőrzések

-

Az óvónő tervező munkája összhangban van a gyakorlattal Törekszik a komplexitásra Írásbeli munkája naprakész és pontos Egyéni fejlesztő terveket készít (fejlesztő óvodapedagógus.)

-

-

Munkáját a HNP szellemében végzi A kitűzött célokat, feladatokat megvalósítja Munkájában tükröződik: tehetséggondozás felzárkóztatás A napi tevékenységekben az egyéni bánásmód elvét alkalmazza

-

Elvégzi a gyermekek fejlettségi szint mérését Szakmai munka ellenőrzésében részt vesz 3. Intézményi működést segítő tevékenység

TEAM

-

Feladatot vállal az intézményi dokumentáció készítésében A minőségbiztosítás kidolgozásában, működtetésében részt vesz

Egyéb

-

Rendezvények szervezésében, lebonyolításában aktív Alapítvány munkájában részt vesz 4. Munkakörhöz nem tartozó tevékenység

Pályázat

-

A pályázatok felkutatásában, elkészítésében, megvalósításában szerepet vállal.

Óvoda képviselete

-

PR tevékenységekben aktívan közreműködik Képviseli az intézményt a városi rendezvényeken

271

A vezető értékelésének szempontjai Személyes tulajdonságok

Jellem

-

Vezetői tekintélyét szakmai tudása adja Jellemzi a tolerancia, empátia, realitás Őszinte, korrekt, ismeri a dolgozóit Konfliktus helyzetben kompromisszum kész Hiteles, az elvárásokat magával szemben is kötelezőnek tartja Buzdít, sikerre biztat, elismeri az egyéneket Szakmai tulajdonságok

Változáshoz való viszonya

-

Naprakész tudással rendelkezik Újító törekvéseit az intézmény érdekében hozza Ötleteit, gondolatait átlátja

Tervezés

-

Reális megvalósítható célokat tűz ki HNP és a MIP-ben megfogalmazottak szerint tervez A célképzés folyamatába bekapcsolja a nevelőtestületet Dokumentációk hozzáférhetőek, nyíltak

-

Átlátja és megoldja a rendkívüli helyzeteket A nagyobb munkálatokat jól megszervezi Az óvoda szintű programokat koordinálja Kapcsolatot tart a partnerekkel Biztosítja a zavartalan működéshez az eszközöket, dokumentumokat A helyettesítést megszervezi

Szervezés

-

-

Összeegyezteti a dolgozók képességeivel, az intézményi célokat A személyi, tárgyi feltételeket a törvény által előírtak szerint biztosítja Költségvetésen kívül más anyagi erőforrásokat is keres Pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri A tárgyi eszközökre való pénzforrásokat ésszerűen osztja el.

-

a változásokat elfogadja, elfogadtatja személyes példájával motiválja a dolgozót elismeri a jó munkavégzést rendelkezik motivációs eszköztárral

Erőforrás gazdálkodás

Motiválás

272

Ellenőrzés, értékelés

-

Az ellenőrzés, értékelés eljárás szabályait betartja Az ellenőrzései során tiszteli a csoportban folyó munkát Értékelés során véleménye fejlesztő Az ellenőrzés és értékelés közé megbeszélést iktat Feltárja a dolgozók erősségét és a fejlesztendő területeket

Informálás

-

Biztosítja az információáramlás folyamatosságát

273

Tanév értékelésének rendje Cél: Az intézmény átvilágítása a gyakorlati munka hatékonysága és a szakmai munka eredményei alapján, annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk arról, hogy mi az intézményben a fejlesztendő, javítandó és szabályozandó területek. Hatókör: Beszámolási kötelezettséggel rendelkezők a munkaterv szabályzata alapján. Dokumentumok: - beszámoló (formanyomtatvány) - jegyzőkönyvek - elégedettség/elégedetlenség felmérő anyagok összesítése - programbeválás vizsgálat anyaga, Folyamatleírás tartalma: A tanév értékelését az intézményvezető készíti el a tanévzáró értekezletre a következők alapján: - A beszámolási kötelezettek elkészítik az éves beszámolójukat minden év május 20-ig és leadják az intézmény vezetőjének - Az intézményvezető a leadott beszámolók, és az évközben végzett ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek alapján értékeli az intézményben folyt munkát. Az intézményi értékelés részterületei: - Vezető által ellenőrzött területek - Partneri elégedettség – elégedetlenség - Pedagógusok munkája - Technikai dolgozók munkája - HNP munka eredményei - MIP munka eredményei - Fejlesztő óvodapedagógus munkájának eredményei - Továbbtanulás - Hagyományok, ünnepek - Épület rendje, tisztaság - Munkavédelem, baleset megelőzés - Gazdálkodás, fejlesztés Felelős:intézményegység vezető Intézkedés: az intézményi értékelésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. Tartalmát véleményezi: - Nevelőtestület - SZMK Az éves ellenőrzés eredményei és a tanév végi értékeléskor megfogalmazott határozati javaslatok beépülnek az új tanév munkatervébe, melyek a fejlesztendő területek részét képezik

274

Intézmény teljes körű önértékelésének rendje Cél: Az önértékelés folyamatának szabályozása az objektivitás, összehasonlíthatóság, megbízhatóság és továbbfejlesztés érdekében. Ezáltal az intézmény tényekre alapozva tudja meghatározni erősségeit és fejlesztendő területeit. Ennek eredményeként ki tudja jelölni, hogy mely területen szükséges a beavatkozás a fejlesztés, valamint a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése. Hatókör: az intézmény közvetlen partnerei Felelős: intézményvezető Folyamatleírás: - Az intézmény vezetés kezdeményezi az irányított önértékelés elvégzését 5 évente, illetve vezetői pályázat előtti évben. - A mérőeszközt az intézményvezetés mérések előtt felülvizsgáltatja, ha szükséges a minőségügyi csoporttal korrigáltatja. - A minőségügyi team elfogadtatja a nevelőtestülettel a mérőeszközöket - Minőségügyi megbízott meghatározza a mérésben résztvevők körét és a mérés idejét. - Az intézményvezető biztosítja a mérőeszköz elkészítésének személyi és tárgyi feltételeit. - Az adatfelvételt a minőségügyi megbízott végzi. - Az adatfeldolgozást és az értékelést a minőségügyi team előzetesen kidolgozott szempontjai alapján a team által megbízott személy végzi. - Az értékelés után az eredményekről tájékoztatja a nevelőtestületet a minőségi megbízott és megvitatják, elfogadtatják azt. - A nevelőtestület az eredmények alapján kijelöli a fejlesztendő területeket, a minőségi csoport meghatározza a feladatokat, az intézményvezető megbízza a végrehajtásért felelős személyeket.

275

A feljegyzések kezelése Dokumentálás: kérdőívet, vizsgálati anyagot, értékelésről szóló összefoglalót, a minőségi team archiválja. Terület Szempont Személyes részvétel, példamutatás a minőségfejlesztésben Vezetés

Személyes részvétel a működés kialakításában és a folyamatos fejlesztésben Együttműködés a közvetlen és közvetett partnerekkel Munkatársak motiválása HNP-hez szükséges információk gyűjtése

Stratégia (hosszú távú tervezés)

Hosszú távú tervek kialakításának és működtetésének mechanizmusa Kulcsfolyamatok továbbfejlesztése a hosszú távú tervek megvalósítása érdekében HNP és egyéb tervek lebontása megvalósítása

Adottságok

Munkatársak irányítási rendszere

Emberi erőforrások

Munkatársak szakmai tudása, fejlesztése, értékelése Munkatársak bevonása, felhatalmazása Belső kommunikációs rendszer Munkatársak jutalmazása, elismerése Közvetett partnerkapcsolatok menedzselése Pénzügyi folyamatok irányítása, erőforrások kezelése

Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások

Infrastruktúra menedzselése Nevelési- oktatási módszertan és eszköztár kialakítása és fejlesztése Belső információs rendszer kialakítása és működtetése felhalmozott tudás hasznosítása Folyamatok tervezése és működtetése Folyamatok fejlesztése a hatékonyság és elégedettség érdekében

Folyamatok

Folyamatok fejlesztése az elvárásoknak és igényeknek megfelelően Nevelési-oktatási tevékenységek megszervezése és működtetése

276

Partnerkapcsolatok menedzselése és továbbfejlesztése Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények

Közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről A közvetlen partnerek elégedettsége

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények

A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről A munkatársak elégedettsége

Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények

Az intézmény társadalmi hatásával és társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos eredmények

Kulcsfontosságú eredmények

A kulcsfontosságú eredmények pl.: szeretem nem szeretem vizsgálat eredménye Kulcsfontosságú mutatók

A folyamatleírás tartalma: A minőségirányítási rendszer működtetését az intézmény vezetője irányítja. Távolléte esetén a minőségügyi megbízott javaslatait figyelembe véve az általános helyettes helyettesíti. A minőségügyi teendők és a szakmai munka szoros összefonódása miatt az ide vonatkozó feladat- és hatáskörök az alábbiak szerint oszlanak meg:

FELADAT

Óvodavezető - A felelősségi körébe utalt feladatok ellátása - Inspirál a Minőségbiztosítási (továbbiakban MB) tevékenység végzésére és ellenőrzi

Minőségügyi megbízott

Általános helyettes

- MB dokumentumok kezelése - MB feladatok nyomon követése - A megfelelő működés koordinálása - Adatkezelés - Beszámoló készítés - A felelősségi körébe utalt feladatok ellátása

- A technikai dolgozók pipalistának vezetése, összesítése - Beszámoló készítése - A felelősségi körébe utalt feladatok ellátása

277

HNP team vezető - Nevelőmunkáról összefüggő minőségügyi dokumentumok kezelése - Beszámoló készítése

HATÁSKÖRE

- Döntéseket hoz az elétárt minőségügyi kérdésekben

- Jogosult az MB dokumentáció vezetéséhez szükséges eszközök használatára - Az MB-fal rendezettségének ellenőrzésére

278

- Feladataihoz kapcsolódó intézkedések, javaslatok meghozatala - Konzultálás a vezetővel és az MB megbízottal - Javaslattétel a feladatkörébe sorolt folyamatok módosítására

- MB feladataihoz kapcsolódó intézkedések, javaslatok meghozatala - Konzultáció a vezetővel és a minőségügyi megbízottal. - Javaslattétel a feladatkörébe sorolt MB folyamatok módosítására.

Az oktató-nevelő munka mérési rendje Szeptemberben előkészítjük a mérési eszközöket. Ezeknek a tárolási helye a csoportszobában, a fejlődési naplóban található, illetve fejlesztő óvodapedagógusnál is van dokumentálva. A mérés három szinten történik. 1. A neveltség mérés Bemeneti: A gyermekcsoportban az óvónő minden újonnan óvodába kerülő gyermeknél az első hónap után végzi el megfigyeléssel a mérést Kimeneti: Minden tanköteles korú gyermeknél adott év április 15-ig elkészítik az óvodapedagógusok az a kimeneti mérést. 2. Képességvizsgálatok Ha a csoportban dolgozó 2 óvónő úgy látja, hogy tanulási zavarok, vagy nehézségek, részképesség-hiányok tapasztalhatóak a gyereknél, akkor 5 éves kor után vizsgálatot kell nála elvégezni. Korai Nevelési Tanácsadó vizsgálat (Dislexia – prevenció) - minden év május hónapjában a Nevelési Tanácsadó szűrő vizsgálatot végez a középsős korosztályú gyermekek körében. - A mérés eredményei alapján dől el, hogy kik vesznek részt a következő évben logopédiaigyógypedagógiai, fejlesztő pedagógusi megsegítésben, illetve csoporton belüli fejlesztésben. 3. Tudásszint-mérés Minden tanköteles korú gyerek iskolakezdését megelőző május hónapban. A tanköteles korú gyermekeknél eredményes a mérés, ha teljesítménye eléri a 80 % - os szintet. A mérés eredményét ennek dokumentumait, fejlesztő feladatokat, a mérést követő fogadóórán a szülőkkel meg kell ismertetni. „Egy folyamot naggyá sok kis patak árja növelhet.” (Benedek István)

279

1. számú függelék Értékelési felelős személye

A

szabályzat

IV./4.

pontja

szerint

az

értékelési

felelős:

.........................................

....................................., beosztása: .........................................................................

Kelt: ....................................., .................................................

...................................... aláírás A fenti beosztást tudomásul vettem.

Kelt: ....................................., .................................................

...................................... aláírás

280

2. számú függelék Értékelési team tagjai

A szabályzat IV./4. pontja szerint az értékelési team tagjai: név

beosztás

..............................................

......................................

név

beosztás

..............................................

......................................

név

beosztás

..............................................

......................................

Kelt: ....................................., .................................................

...................................... aláírás

281

KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2008

Recommend Documents