PEDAGÓGIAI PROGRAM. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon Bakonyoszlop

Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon Bakonyoszlop

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8418 Bakonyoszlop, Kossuth utca 1. Tel/fax: (88) 435-001 E-mail cím: [email protected]

Pedagógiai Program 2012.

„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent- Györgyi Albert)

Bakonyoszlop, 2012. augusztus 29.

Készítette: Dr. Badr Saad Igazgatóhelyettes, gyógypedagógiai tanár

Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop -2-


TARTALOM

Bevezető rész ............................................................................................................................... 7 1. Az iskola arculata ................................................................................................................... 10. 1.1. Hagyományok ................................................................................................................... 12. Az iskola egészét átfogó hagyományok rendszere ............................................................ 13. 1.2. Képzési kínálat, képzési rendszer ..................................................................................... 15. 2. Az iskola környezete: ............................................................................................................. 15. 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben: ....................................................................... 15. 2.2. Az iskola szociológiai környezete .................................................................................... 17. 2.3. Gazdaságilag..................................................................................................................... 18. Tárgyi feltételek ................................................................................................................ 18. 2.4. Munkaerő piac .................................................................................................................. 21. 3. Az iskola tanulói közössége: .................................................................................................. 21. 3.1. Szülői háttér ...................................................................................................................... 21. 3.2. Neveltségi szint ................................................................................................................ 21. 3.3. Pályaválasztási motiváció ................................................................................................. 22. 3.4. Tanulási attitűd ................................................................................................................. 23. 3.5. Továbbtanulási szándék .................................................................................................... 23. 3.6. Diákönkormányzat............................................................................................................ 23. 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere: ................................................................................... 25. 4.1. Kapcsolat a fenntartóval ........................................................................................................ 25. 4.2. Kapcsolat a szülőkkel ............................................................................................................ 25. 4.3. Kapcsolat más intézményekkel ............................................................................................. 26.

A. Iskolánk Nevelési Programja ............................................................................................... 28. 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................................................................................................................... 28. 1.1. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei ......................................................... 28. 1.2. Az iskolánkba folyó nevelő – oktató munka céljai........................................................... 30. 1.2.1. A nevelési – oktatási célok életkorhoz rendelt bevezető, kezdő szakaszon ............. 31. 1.2.2.Célok az alapfokú nevelés – oktatás az alapozó, fejlesztő szakaszon: ................... 31. 1.3. A nevelő – oktató munka általános feladatai .................................................................... 32. 1.3.1. Feladatok az alapfokú nevelés – oktatás bevezető, kezdő szakaszán ..................... 33. 1.3.2. Feladatok az alapfokú nevelés – oktatás alapozó, fejlesztő szakaszon, valamint megszilárdító szakaszon ........................................................................... 34. 1.3.3. Fejlesztő felkészítő csoport a súlyos fogyatékosok számára .................................. 34. 1.3.4. Szakképzés, Speciális Szakiskola ............................................................................ 36. 1.3.5. Készségfejlesztő speciális szakiskola ...................................................................... 40. 1.3.6. Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok.......................................... 43. 1.3.7. Kulcskompetenciák ................................................................................................. 44. 1.4. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszköz és eljárásrendszere: .......................... 52. 1.4.1. A nevelő – oktató munkánk során a következő eljárásokat, módszereket alkalmazzuk ............................................................................................................. 53. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop -3-


1.4.2. Oktatási – nevelési folyamatban a következő néhány nevelési eszköz, módszer alkalmazása nélkülözhetetlen .................................................................................. 55. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, valamint a képesség kibontakoztató felkészítés ..................................................................................................... 57. 2.1. Az érelem kiművelése területén elvégezendő feladatok................................................... 61. 2.2. Szociális képességek fejlesztése területén elvégzendő feladatok ..................................... 62. 2.3. A személyes kompetencia fejlesztése területén elvégzendő feladtaok ............................. 64. 2.4. Nemzeti kultúránk és történelmünk ismerete ................................................................... 67. 2.5. Kultúrák iránti nyitottság .................................................................................................. 67. 2.6. A természeti és tárgyi környezet tisztelete ....................................................................... 67. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................................... 68. 3.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok .................................................... 69. 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ............................................. 70. 3.3. Diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................................ 70. 3.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ....................................................... 70. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........... 74. 4.1. Szűrés, diagnosztizálás ..................................................................................................... 75. 4.2. Együttműködés a segítő szakemberrel ............................................................................. 75. 4.3. Speciális programok megszervezése és kialakítása .......................................................... 77. 5. Tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenység .................................................. 78. 5.1. Tehetségkutatás ................................................................................................................ 78. 5.2. A felsorolt tanórán kívüli lehetőségek .............................................................................. 79. 5.3. A külső szervezetekkel való együttműködés kialakítása .................................................. 79. 6. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 80. 6.1. Prevenció .......................................................................................................................... 81. 6.2. Szűrés: .............................................................................................................................. 82. 6.3. Együttműködés külső szervezetekkel, szakemberekkel ................................................... 82. 6.4. Esetleges juttatások alapelvei és eljárási rendje ............................................................... 83. 7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatát segítő program ................................... 83. 7.1. Diagnosztizálás ................................................................................................................. 83. 7.2. Az egyni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje ........... 84. 7.3. A tanórai differenciálás és a kooperatív tanulás ............................................................... 86. 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei: ..................................................... 86. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................... 87. 8.1. Helyzetfeltárás .................................................................................................................. 87. 8.2. Segítő tevékenység formái és működési rendjük ............................................................. 88. 8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása ................................................................ 88. 8.4. Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása......................................................... 89. 9. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ................................................................................................ 90. 9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ............................................................................................................................ 90. 9.2. Minőségbiztosítás ............................................................................................................. 95. 9.2.1. A saját minőség fogalom megalkotása ................................................................... 95. 9.2.2. Az elérendő minőségi célok megfogalmazása ........................................................ 96. 9.2.3. A célok elérési kritériumainak megfogalmazása .................................................... 96. 9.2.4. A partnerközpontúság kiépítése, működtetés módszerei ........................................ 97.



10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke.. 98 11. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködési formái ....................... 99. 11.1. Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei ........................................ 100. 11.2. Visszacsatolás ............................................................................................................... 102. 12. Iskolánk egészség- és környezetnevelési programja ....................................................... 102. 12.1. Környzeti háttér ............................................................................................................ 106. 12.2. Helyzetelemzés, helyzetkép.......................................................................................... 106. 12.2.1. Az iskola.............................................................................................................. 106. 12.2.2. Közvetlen környezetünk proglémái ..................................................................... 106. 12.3. Erőforrások ................................................................................................................... 109. 12.3.1. Személyi erőforrások .......................................................................................... 109. 12.3.2. Anyagi erőforrások ............................................................................................. 109. 12.4. Alapelvek, célok ........................................................................................................... 110. 12.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ................................................................ 110. 12.4.2. Konkrét célok és feladatok.................................................................................. 111. 12.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek........................................................................... 112. 12.5.1. Tanórai keretek ................................................................................................... 112. 12.5.2. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................. 115. 12.6. Módszerek .................................................................................................................... 117. 12.6.1. A programmal kapcsolatos pedagógiai munka értékelése ................................. 119. 12.7. Taneszközök ................................................................................................................. 120. 12.8. Kommunikáció ............................................................................................................. 120. 12.9. Kapcsolatok, együttműködések .................................................................................... 121. 12.10. Minőségbiztosítás/minőségellenőrzés ........................................................................ 121. 12.11. Továbbképzések ......................................................................................................... 122.

B. Helyi tanterv ......................................................................................................................... 124. 1. Tantárgyválasztás szempontjai ........................................................................................... 124. 1.1. Kulcskompetenciák ........................................................................................................ 125. 1.2. Tantárgyak, kompetencia területek összekapcsolása...................................................... 126. 1.3. Az egyéni megsegítés és fejlesztés ................................................................................. 131. 1.3.1. Az egyéni fejlesztési terv fogalma ......................................................................... 131. 1.3.2. Az egyéni fejlesztés színterei ................................................................................. 132. 1.3.3. Az egyéni fejlesztés tanórákon alkalmazható módja ............................................ 132. 2. Tantárgyi és óratervek ......................................................................................................... 133. 2.1. A tanórán kívüli foglalkozások ...................................................................................... 138. 2.1.1. Napközis és tanulószobai foglalkozások............................................................... 138. 2.1.2 Szakkörök ............................................................................................................... 138. 2.1.3. Érdeklődési kör ..................................................................................................... 139. 2.1.4. Iskolai sportkör ..................................................................................................... 139. 2.1.5. Versenyek .............................................................................................................. 139. 2.1.6. Tanulmányi kirándulások, séták ........................................................................... 139. 2.1.7. Bajnokságok ......................................................................................................... 139. 2.1.8. Könyvtárhasználat ................................................................................................ 139. 2.2. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei .......................................................................................................................... 140. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop -5-


3. Tantárgyi tantervek ............................................................................................................. 141. 3.1. Óraszámok, foglalkozások az enyhe fokban és középsúlyosan fogyatékos gyermekek iskolai oktatásában.......................................................................................................... 141. 3.2. Óraszámok, foglalkozások a fejlesztő felkészítő csoportban ......................................... 141. 3.3. Óraszámok a Szakképző, Speciális Szakiskola számára ................................................ 144. 3.4. Óraszámok a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola számára ...................................... 146. 4. Alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................................... 146. 4.1. A tankönyvek kiválasztásának elvei ............................................................................... 148. 4.2. A tanulmányi segédletek és a taneszköz kiválasztásának elvei ...................................... 149. 5. Az iskolai képzés rendje, szakaszai ..................................................................................... 151. 5.1. Nevelési – oktatási követelményrendszerünk................................................................. 152. 5.1.1 A tanulókkal szemben támasztott követelmények .................................................. 152. 5.1.2. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények ....................................... 152. 5.2. A kiemelt fejlesztési feladatok ....................................................................................... 160. 5.3. Az általános fejlesztési követelmények .......................................................................... 161. 5.4. Részletes követelmények a pedagógiai szakaszok végén, a minimális teljesítmények . 161. 5.5. Továbbhaladás feltételei ................................................................................................. 162. 6. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) ................................... 163. 6.1. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése, minősítése............................................... 167. 6.1.1. Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten ................................................. 169. 6.1.2. Modulok értékelése ............................................................................................... 175. 6.2. Magasabb osztályba lépés feltételei ............................................................................... 175. 6.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékellésében betöltött szerepe, súlya ........................................................................... 178. 7. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének alapelvei, követelményei és formái ...................................................................................................... 179. 7.1. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők179. 7.2. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők182. 8. A pedagógiai program megvalósításának feltételei ........................................................... 184. 9. A pedagógiai programmal kapcsolatos döntési jogkörök ................................................ 184. 10. A pedagógiai program érvényessége ................................................................................ 185.

C. Záró rendelkezések.............................................................................................................. 186. 1. Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei .................................................................................................. 186. 2. Pedagógiai program elfogadásának dokumentumai ........................................................ 186.



Bevezető rész

Intézményünk hivatalos adatai: Neve:

Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon

Székhelye:

Bakonyoszlop, Kossuth u. 1.

Telephelyei:

Bakonyszentkirály, Kossuth u. 30. Bakonyszentkirály, Győzelem u. 23.

Típusa:

Többcélú intézmény: Általános iskola Pedagógiai szakszolgálat Gyermekotthon

OM azonosító:

038438

Címkód:

3124

Alapítója:

Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest, V., Városház utca 9-11.

Felügyeleti szerve:

Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház utca 9-11.

Működési területe:

Budapest

Jogállása:

Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartoznak: 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 80.10 Alapfokú oktatás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel



Az intézmény szakágazati besorolása: 801000 Alapfokú oktatás 853100 Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtással Az intézmény alap szakfeladata: 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 85314-7 Nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátás Az intézmény további szakfeladatai: 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75176-8 Intézményi vagyon működtetése 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat Gyermekotthon működtetése 40 fő, lakásotthon működtetése 16 fő, átmeneti és tartós nevelésbe vett enyhe értelmi fogyatékos gyermek és testvéreik ellátására, utógondozására. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: Általános iskolai oktatás: 8 évfolyam enyhe értelmi fogyatékos, integráltan középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára. Előkészítő speciális szakiskola: 2 évfolyam enyhe értelmi fogyatékos, integráltan középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Óvodai férőhely: --Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 50 Nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: --Bentlakásos intézményi férőhelye: 56 Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége: Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése, Saját üzemeltetésű konyha, mosoda és karbantartó műhely fenntartása, gépjármű üzemeltetés, saját kazán üzemeltetése. Az intézményben nevelkedő fiatal 0-3 éves korú gyermekének ellátása. Ellátható vállalkozási tevékenysége, mértéke: Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop -8-


Az intézmény feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon: Bakonyoszlop község 77 hrsz-ú 37.926 m2 alapterületű, valóságban Bakonyoszlop, Kossuth u. 1. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Bakonyszentkirály község 140 hrsz-ú 1280 m2 alapterületű, valóságban Bakonyszentkirály, Kossuth u. 30. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Bakonyszentkirály község 536 hrsz-ú 1000 m2 alapterületű, valóságban Bakonyszentkirály, Győzelem u. 23. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint.

A Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonos jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel rendelkezhet a közoktatási intézmény a használatában lévő vagyonáról.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján határozott időre bízza meg.

Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.



Az iskola bemutatása: 1. Az iskola arculata: Intézményünk fennállása alatt sok változáson ment keresztül. Ami viszonylag állandó maradt, a fokozottan problémás, nagyon rossz szociális hátterű családokból kiemelt, retardált, időnként a fogyatékosság alsó határa felé tendáló, sokszor bonyolult személyiségzavarú, nehezen nevelhető gyermekpopuláció. Sajnos a valódi idegbeteg gyermek is jelen van, 1-2-3 fővel, akiket nagykorúságuk elérésekor egyre nehezebb a nekik megfelelő kategóriába tartozó, gondozó intézményben elhelyezni. Így meglehetősen szélsőséges követelményeknek kell időnként megfelelnünk.

Jelenlegi működésünk során több alapvető feladatot kell ellátnunk: a) A főváros területéről bekerülő, legtöbbször gyermekvédelmi ellátásban részesülő átmeneti nevelt, illetve tartós nevelt, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeink iskolai nevelése, oktatása. b) Ezen gyermekek, valamint velük együtt helyezett testvéreik – akik ép értelműek, de magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdenek – gyermekotthoni ellátása, nevelése. c) A

nagykorúságukat

elért

növendékek

utógondozása,

továbbképzésük

megszervezése, illetve munkahely megszerzése, életkezdésükhöz lakhatási feltételek segítése. d) A bejáró gyermekek oktatása, nevelése, továbbtanulásuk megszervezése.

Az iskola céljai között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók

kompetencia

alapú

fejlesztése,

amely

az

életben

való

személyes

boldogulásához, és aktív társadalmi beilleszkedéséhez vezet. A pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének differenciált fejlesztése áll.

Az intézményben az otthon pótlása, egészséges, fejlesztő környezet nyújtása, a gyermekkor megélését biztosító, szilárd, óvó, családias légkör kialakításával. Az intézmény alapvető feladata: A személyes kulcs kompetenciák kialakítására építve a

konstruktív

életvezetés

megalapozása

a

Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 10 -

növendékeknél,

egyrészt

a


közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás és a tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése, másrészt a személyiség ösztönző, reagáló sajátosságcsoportjának a kiépítésével. Egész intézményünkben olyan légkört igyekszünk teremteni, amelyben mindenki, gyermek és felnőtt jól érzi magát. Az interperszonális kapcsolatok egymás kölcsönös tiszteletén és szeretetén alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élhet, a különbözőséget és a másságot is megismerve, elfogadva.

Iskolánk az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelését-oktatását ellátó közoktatási intézmény (1.-8.), továbbá (9.-10.) évfolyamokon a tanulók szakiskolára való előkészítését látja el. Gyermekotthonunkból az ép értelmű gyermekek kijárnak óvodába és a körzeti általános iskolába, mindkettő másik községben van. Vannak olyan tanulóink, akik speciális szakiskolába járnak naponta, illetve kollégiumi elhelyezésben részesülnek, de a hétvégét intézményünkben töltik. Ilyenkor az intézmény bázisintézményként működik. Intézményünk teljes körű ellátást biztosít, egész napra, egész évre. Az iskolai nevelésen,

oktatáson

kívül

és

ehhez

szorosan

kapcsolódó

tanórán

kívüli

tevékenységeken (tanulószoba, szakkörök, sportkörök, gyógytestnevelés, egyéni fejlesztések) túl önálló mozit és könyvtárat tartunk fent. A körzeti iskolába járó gyermekeink délutáni, differenciált felkészítését is biztosítjuk. Gyermekeinknek a hétvégére és a nyári szünetekre is programokat szervezünk, a gyermekek 70-80 %-a ugyanis egész évben nálunk marad, a szülők nem is keresik őket. Ezek az időszakok jelentős költségeket okoznak, amelyeket sikerül néha pályázatokból kiegészíteni, de ezek a külső források nem elégségesek. A családi csoportos elhelyezés egy más minőséget jelent az intézményes nevelésben. A sérült és nem sérült igazi testvérek integrált nevelkedése erősíti az összetartozás érzését, működő családi funkciók őrződnek meg vagy alakulnak ki, életszerűbb, emberközelibb kapcsolatok jönnek létre, összehasonlíthatatlanul jobb lesz a szocializáció.



1.1.

Hagyományok: Az iskolai, gyermekotthoni tevékenységeink és szolgáltatásaink: A kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megszervezésén kívül, az iskola és a gyermekotthon együttműködésével történnek a szabadidős foglalkozások, programok megszervezése. Ez részint a hagyományainkból, részint szükségszerűségből fakad, ezek a tevékenységek a tanulók képességfejlesztését, illetve a hasznos idő eltöltését célozzák. Ezek közül: •

a délutáni szervezett foglalkozások,

•

mindennapos testedzés a szabadban,

•

könyvtár használata,

•

táborok, túrák szervezése,

•

mozi és színházlátogatás,

•

szervezett egyéni vásárlási lehetőségek,

Ezek a lehetőségek a tanulók szocializációját elősegítik, és tartalmas elfoglaltságok kínálnak,

viselkedési

mintákat

adnak

számukra

különböző

élethelyzetekben,

sikerélményhez juttatják őket, szélesítik és ápolják a társas kapcsolataikat.

Az iskola szervezésével a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások szervezésének hagyományai: •

tanulószobai foglalkozások szervezése,

•

felkészítés különböző rendezvényekre, versenyekre

•

szakkörök szervezése,

•

sportkör és sportbajnokságok szervezése,

•

zenei, irodalmi körök szervezése,

•

egészség-környezeti nevelési program megszervezése,

•

egyéb tevékenységi formák szervezése: kiegészítő ismereteket nyújtunk más formákban is a kreativitás fejlesztésére, a kultúra interiorizálására, pl. könyvtári, zenei, művészeti foglalkozások keretében,

Tanulóink között jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. Ezt erősen meghatározza az, hogy a gyermek milyen környezetből érkezett az iskolába. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. A nevelhetőség eredményesebb megvalósítása érdekében a



tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciáltan, egyéni formában lehetséges, amit szem előtt tartunk. Az egyéni nevelés mellett is mutatkoznak – az adott csoporton belül – leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben és a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben is keresendő. A korrigálásban szorosan együtt kell működnie a csoportban dolgozó összes felnőttnek, a gyógypedagógusnak,

a

logopédusnak,

pszichológusnak,

a

nevelőnek,

a

gyermekfelügyelőnek, esetleg az orvos segítségét is igénybe venni.

Az iskola egészét átfogó hagyományok rendszere: •

Az iskolával történő találkozás, az iskolaváltás a gyermek számára szorongást, bizonytalanságot okozó tényező. Szeretettel, tapintattal kell fogadni az érkező gyermekeket, bizonyos szoktatási időt ajánlatos hagyni, hogy megismerkedjen a kötöttebb foglalkozásokkal.

•

Nemcsak a fogadás, de a tanulók búcsúztatása is hasonló formában történik. A ballagás, a búcsúztatók, a műsorok, az öreg diákok ünneplése, Az iskolai életünk legszebb pillanatai. Az eltávozott tanulókat mindig szívesen látjuk intézményünkben.

•

Hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel, vetélkedőkkel. Nagy érdeklődés kíséri a szavalóversenyeket, a kulturális bemutató is. Mindez sok felkészítési munkát igényel az osztályfőnököktől. A fővárosi, országos szavalóversenyeken és kulturális bemutatókon, fesztiválokon évek óta szép sikereket ér el intézményünk. Kiállításokat rendezünk gyermekeink alkotásaiból. A sportversenyek rendezéséből is hagyományt teremtettünk, az asztalitenisz, a foci, a kosárlabda igen népszerű.

•

Hagyományaink között meg kell említeni a tavaszi, nyári, őszi iskolai és az intézményi kirándulásokat, túrákat, ahol a tanulóink közelről megismerkednek a nemzeti kultúránk és a millenniumi emlékhelyeinkkel.

•

Nemzeti ünnepeinken színvonalas műsorokat hallhatunk tanulóinktól, rajzokkal, plakátokkal, faliújságokkal díszítik környezetünket. Közösen megtekintjük az ünnepekről szóló filmeket, köszöntőket.

•

Intézményünk fekvéséből eredően nagy szerepet játszik a természet közelsége tanulóink életében, és nagy nevelő hatással bír.. Rendszeresen járják a természetet, közelről megismerkednek a környezet állataival, növényeivel, élővilágával. Élőben



tudják

gyakorolni

az

egészség-nevelés

programunk

tevékenységeit,

látják

összefüggéseit •

Nyílt nap, nevelők és szülők, valamint az érdeklődők számára

•

Megemlékezünk az „Anyák napjáról”, a „Valentin napról”.

•

Megünnepeljük a „Madarak és fák napját”, valamint takarítással egybekötve a „Föld napját” is – természetesen kinn a szabadban szórakozva.

•

Nem utolsó sorban hagyományaink közé tartozik a tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, ahol gyermekeink versekkel, köszöntőkkel, zenével köszöntik, illetve búcsúztatják a tanévet.

•

A Gyermeknap is szép nap iskolánk életében. Egész napos programokkal, vetélkedőkkel, játékokkal, nevetéssel és sok-sok finomsággal.

•

Az ünnepségek során első helyen áll a Karácsony. Gyermekeink nem mindegyike töltheti szüleivel ezt az ünnepet, ezért különösen ügyelni kell, hogy szép és emlékezetes legyen. Ilyenkor ajándékot kapnak és legtöbbször a saját készítésű ajándékokkal kedveskednek társaiknak, és a velük foglalkozó felnőtteknek is.

•

A Mikulás ünnepnek is nagy hagyománya van, igen emlékezetesek. Mindenkiről egyénre szóló tréfás csasztuska készül, nagy derültséget váltva ki a gyermekekből.

•

A pedagógusnap megrendezése is régi hagyományaink közé tartozik. Igaz, hogy kevés szülő vesz részt ezen az ünnepségen – gyermekeink családi helyzetéből adódóan – de gyermekeink kárpótolják a velük foglalkozó pedagógusokat, nagyon szép és színvonalas előadásukkal.

A kialakult hagyományaink megőrzése, fejlesztése, az összetartozásunkat, a családias légkörű iskolát és az egymás iránti szeretetet, elfogadást erősíti. Az ingyenes szolgáltatások körében a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére szervezzük meg, mivel tanulóink többsége állami nevelt. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelésioktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.



1.2.

Képzési kínálat, képzési rendszer: Nevelési-oktatási intézményünkben alapfokú nevelés, oktatás folyik. Ez négy szakaszra tagozódik: - 1. évfolyamon kezdődő és 2. évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, - 3. – 4. évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, - 5 – 6. évfolyamok alapozó szakasza, - 7 – 8. évfolyamok fejlesztő szakasza.

Továbbá a kilencedik, tizedik évfolyamokra (Megszilárdító szakasz).

Az általános iskolánkban, ahol alapfokú nevelés-oktatás folyik, mindent megteszünk, hogy az általános műveltséget megalapozó alapokat lerakjuk, a mi iskolatípusunk közötti enyhe fokban értelmi fogyatékos - átjárhatóságot és a 2003.-ban felülvizsgált és módosított NAT, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján, és az értelmi fogyatékosok Tanterv Irányelveire épülő alapműveltséget biztosítsuk.

A mi iskolánkban tanuló gyermekek érdeklődésüknek, képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően felkészítjük a szakiskolai továbbtanulásra valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

Iskolánk helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz, valamint tanulóink képességeihez és szükségleteihez igazodva sajátos pedagógiai programot dolgozott ki, amelyben az oktatási törvény által biztosított lehetőségeket, kereteket kihasználva maximálisan biztosítja a tanulók személyiségének sérülés-specifikus, sokoldalú fejlesztését.

2. Az iskola környezete: 2.1.

Helye a fővárosi közoktatási rendszerben: Földrajzilag: Intézményünk a Bakony észak-keleti végében, egy kellemes klímájú völgyben, a volt Esterházy-kastélyban, Bakonyoszlop szélén, gyönyörű ősparkban helyezkedik el. Már maga a környezet is megnyugtatóan hat a fővárosból, általában súlyosan zaklatott, nagyvárosi ártalmakkal terhelt környezetből hozzánk kerülő gyermekeinkre. A szép, kiegyensúlyozott, nyugodt falusi környezetet rehabilitációs tényezőnek tekintjük.



A bakonyoszlopi Általános Iskola, és Gyermekotthon 1943 óta működik oktatási és gyermekvédelmi intézményként. Ekkor egy alapítvány, amelyet két fővárosi polgár hozott létre, megvásárolta a kastélyt, parkját és a környező földek egy részét, hogy árva leányok nevelésére, ellátására hasznosítsa. Az alapítvány létrehozását az akkori fővárosi önkormányzat 10%-os részesedéssel támogatta. Az árva leányok a főváros területéről kerültek ide.

Profil szempontjából: A II. világháború után, közvetlenül az apácarendek feloszlatásával egyidőben, az akkori otthon profilt váltott, a leányok helyére árva fiúk kerültek. Először alsó tagozatos, majd az idő múlásával kifejezetten felső tagozatos fiúgyermekek

nevelőotthonaként

működött.

Eközben

másfél

éven

keresztül

„kádergyerekek” üdülőjeként is funkcionált, akiket itt helyben oktattak is. Távozásuk után visszatértek az állami gondozottak. 1965-től 1969-ig kifejezetten túlkoros gyermekek és fiatalok elhelyezésére szolgált, néhányan különféle bedolgozói munkát végeztek ipari vállalatoknak és szolgáltatóknak. A fogyatékos populáció 1972-ben jelent meg, az „első fecskék” ötödik osztályos, enyhe értelmi fogyatékos fiúk voltak. 1976-ra az intézményben már csak enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos felső tagozatos fiúk, néhány imbecillis gyermek és egy idióta túlkoros gondozott található. Gyermekeinket jelenleg a 4. sz. Szakértői Bizottság, valamint bejáró és diákotthoni elhelyezett gyermekeket, a Veszprém Megyei Szakértői Bizottság javaslata alapján, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat helyezi el nálunk, kevés esetben múlik rajtunk a hozzánk helyezett gyermek befogadása, ameddig kapacitásunk engedi, mindenkit fogadunk. Integrációs törekvéseink 1996-ban kezdődtek az ép- és sérült testvércsoportok együtt nevelésével. Pedagógiai programunkat meghatározza az a tény, hogy míg iskolánkban enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeket nevelünk, oktatunk, addig gyermekotthonunkban, a testvércsoportokban található épértelmű gyermekeket is fogadjuk, neveljük. Ők a szomszéd községekben található iskolába és óvodába járnak ki tőlünk. Így feladataink az utóbbi időben kissé bonyolultabbak, mint eddig voltak. A testvérek egy helyen való elhelyezése (fiúk, leányok, fogyatékosok, épértelműek), együtt nevelkedése családi csoportokban folyik. Elképzelésünk szerencsésen találkozott a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat multiszektoriális elhelyezési koncepciójával, a kollégák egyetértésével és a fenntartó beleegyezését is sikerült megszerezni. Három családi csoport életterének kialakítását végeztük el. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 16 -


Iskolánkban az új NAT, valamint az Értelmi Fogyatékos Tanulók (SNI) Iskolai Oktatásának Tantervi irányelveihez igazodunk.

Szakmai szempontból: Az iskolában oktató tanárok mind gyógypedagógiai diplomával rendelkeznek, nem egy közülük rendelkezik más szakirányú diplomával is. Néha szakemberhiánnyal küzdünk, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy az alapvető feladatok ellátása ne szenvedjen hiányt. A továbbképzések beiktatásával állandóan biztosítjuk a szakmai színvonal megtartását, emelését. Gyermekeink felkészültsége képességeikhez mérten magas szinten áll, több fővárosi és országos versenyeken, fórumon igazolták, igazolják az átadott ismeretanyag elsajátításának, alkalmazásának megfelelő fokát. Gyermekeink tudásukkal, magatartási és viselkedési formáikkal felveszik a versenyt a többi fővárosi testvér-intézmény gyermekeivel, annak ellenére, hogy gyermekeink az átlagnál súlyosabb magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdenek. E mögött nagyon sok, kitartó, fáradságos szakmai munka húzódik.

2.2.

Az iskola szociológiai környezete: Intézményünk megfelel egy átlagos bakonyi falu szociológiai összetételének. Iskolánk, mint már említettük nyitott, beleolvad a falu környezetébe. Gyermekeink megismerkednek a falusi életformával, kapcsolatokat építenek ki az egyszerű, őszinte és dolgos falusi emberekkel. Ezt a kapcsolatot elősegíti, erősíti, hogy az intézményben dolgozók 50%-a a faluból, a 50%-a a környékről jár dolgozni. Ennek nagy előnye, hogy gyermekeink megismerkednek a mezőgazdasági munkák fontosságával és örömmel, nagyon sokszor részt vesznek – nagy gyermekek – segítő jelleggel ezekben a munkákban. Nagy értéket tulajdonítunk annak, hogy megismerkedhessenek közelről a fizikai munkával, mert nagy részük speciális szakiskolában szakmát fog tanulni és kétkezi munkából fog élni. A falu környezete nem jelent hátrányt a kulturális nevelésükre, mivel megoldott mindenféle (színház, kulturális rendezvények, koncertek, múzeumok stb.) művelődési lehetőség. Összességében a falusi környezet pedagógiai szempontból pozitív hatással bír az igen labilis idegrendszerű gyermekeinkre, s pozitív szerepe van a szocializációs és beilleszkedési folyamatban. Ebben a gyönyörű környezetben megtanul gyermekünk

kapcsolatot

teremteni

a természettel,

megismerkedik

a természet

állatvilágával, megismerkedik a háziállatokkal azok hasznosságával, erősödnek fogalmai a Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 17 -


környezetvédelemről és megtanulja, hogyan védje és óvja környezetét és a természetet. Ezek az előnyök egy nagyvárosi iskolás gyermek számára nem biztosítottak. Gyermekünk szabadnak érzi magát ebben a természetes környezetben, szereti és ragaszkodik hozzá. Nagykorukban nehezen szakadnak el ettől a környezettől.

2.3.

Gazdaságilag: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott az állami normatíva alapján a költségvetés által biztosított források alapján működik. Ezek felhasználásával biztosítjuk a tárgyi feltételeket és a karbantartás, valamint az intézmény működését, gyermekeink ellátását.

Tárgyi feltételek: Az iskola helyiségei: Az iskola külön épületben nyert elhelyezést, öt viszonylag jó állapotú tanteremmel rendelkezünk. Tágasak, világosak, melegek. 10-12 fő tanuló elhelyezésére kiválóan alkalmasak. A tantermek bútorzata, felszereltsége megfelelő. Az osztálytermekhez is ki van építve egy belső videó és tv-jeladó rendszer, minden osztályt televízióval is el tudunk látni. Az iskola eszközeit a legutóbb nyert (Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány) pályázatokból és a fenntartó által közbeszerzésen keresztül biztosított (minimum eszközfeltételek) lényegesen sikerült fejleszteni, gyarapítani, így az alapvető oktatási eszközök ellátásában nincs hiányosságunk. Az iskolai tantermek, az egyes tanórán kívüli foglalkozások színterei is. Itt működnek a szakköreink is és a tanulószobai foglalkozások is. A gyógytestnevelési foglalkozások a tornateremben zajlanak. A logopédiai foglalkozások egy modern logopédiai helyiségben történnek. Az elmúlt évben sikerült létrehoznunk egy számítógépes szaktantermet, ahol gyermekeink nagy élvezettel tanulják az informatika alapjait. Az Oktatási Bizottság jóvoltából, a tőlük nyert pályázatból sikerült több sport- és audio-vizuális eszközt beszereznünk. Az elmúlt rövid időben még egy iskolai szertárhelyiséget tudtunk kialakítani, így az iskolánk két tantárgyi szertárral rendelkezik és egy sportszertárral. Az iskola épületében a tantermeken kívül tanári szoba és egy kisebb zsibongó található. A tanári szobában a szakmai felszerelések, folyóiratok vannak elhelyezve, itt dolgozik az iskola igazgatóhelyettese, ez ad teret az értekezleteknek. A zsibongó a szabadidő, a tanórák közötti szünet, próbák színtere. Ünnepélyek megtartására, közös játékra azonban kicsi, erre az intézmény ebédlőjét szoktuk használni. Az ebédlő a főétkezések elfogyasztásának színtere. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 18 -


Gyermekeink a kulturált étkezést, a megjelenést, a társas viselkedés formáit itt is gyakorolhatják. A tornaterem az iskola közvetlen közelében helyezkedik el, ahol testnevelési, sportköri és egyéb testedzési foglalkozásokat tarthatunk. Az intézmény majd 10.000 négyzetméteres területén sok lehetőség nyílik a játékra, sportolásra,

munkára,

levegőzésre.

Nagyméretű

sportpályánkon

egyszerre

kosárlabdázhatnak és focizhatnak a gyerekek. Közvetlen közelségben nagyszerű kirándulóhelyek, erdők-mezők találhatók, s ezt a lehetőséget is rendszeresen használjuk, már egészen kis korban természetjárásra szoktatjuk gyermekeinket.

Gyermekotthon helyiségei: A gyermekotthonban négy lakásotthon került kialakításra. Két lakásotthon a kastélyépület első emeletén, kettő pedig a tetőtérben helyezkedik el. A lakásotthonok a törvény által előírt feltételeknek maradéktalanul megfelelnek, 10-10 gyermek elhelyezésére szolgálnak. Felszereltségük minden szempontból megfelel az előírt követelményeknek. Az első emeleten helyezkedik el még a fejlesztő szoba, amely kiválóan van felszerelve. A földszinten helyezkednek el az irodák (igazgatói, titkári, családgondozó és növendékügyi előadói, valamint a gyermekotthon igazgatóhelyettesi). Az egész épület tűzjelző rendszerrel is el van látva, valamint az épület akadálymentesítése megoldott azáltal, hogy az épület hátsó bejárata rámpával van felszerelve, és mozgáskorlátozottak részére használatos fürdő és mellékhelyiség lett kialakítva. Két különálló lakásotthon (Fenyő, Szikla) működik már a szomszédos községben, Bakonyszentkirályon,

ahol

a családi

házakban

8-8

gyermek

van

elhelyezve.

Gyermekotthonunkban valamint lakásotthonainkban a gyermekek nevelése integráltan történik, ahol ép és fogyatékos testvérek együtt vannak elhelyezve.

Egyéb helyiségek, létesítmények: Az intézmény működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges egyéb helyiségek, létesítmények csak felsorolásszerűen: -

konyha és járulékos helyiségei, raktárak, előkészítők, mosogatók,

-

pincék- tároláshoz,

-

kazánház, három nagy teljesítményű gázégővel, vezetékes gázra bekötve

-

mosókonyha – szárítóhelyiséggel, varrodával,

-

irodák az adminisztrációnak (gazdasági),

-

műhelyek: asztalos, lakatos és kerékpárszerelő

-

raktárak az épület padlásterében, egy szabadon álló külön épületben,

-

saját kút kútházzal (öntözésre) Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 19 -


-

különálló könyvtárépület,

-

portaépület,

-

tornaterem,

-

logopédiai helyiség

Intézményünk szerkezete

Székhely: 8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 1.

Általános Iskola

Telephelye(i)

Gyermekotthon

Gazdasági részleg


Sziklakert Lakásotthon

Fenyő lakásotthon

Bakonyszentkirály, Győzelem u. 23.

Bakonyszentkirály, Kossuth L. u. 30.


2.4.

A munkaerő-piac: Mivel iskolánkban alapfokú képzés folyik (általános iskolai), tehát szakmai képzés, illetve szakma tanulása nem történik, így gyermekeinknek az általános iskola befejeztével továbbképzési lehetőségeik a különböző speciális szakiskolákban vannak. Ezen szakmák elvégzése után elhelyezkedési lehetőségeik is korlátozottak, mivel a környéken kevés a munkahely. A környékbeli, munkaképes emberek is messze eljárnak dolgozni (Győr, Veszprém, Mór). Így gyermekeink lehetőségei is nagyon hasonlóak.

3. Az iskola tanulói közössége: 3.1.

A szülői háttér: A gyermekek családi háttere rendezetlen. Intézményünk a házirend szerint biztosítja a szülő és a gyermek kapcsolattartását (látogatás formájában, heti hazautaztatás, iskolai szünetek alkalmával), egyre kevesebb szülő él ezzel a lehetőségekkel. A családoknál hiányzik a fogadókészség, az elfogadható környezet, a deviáns szülői életmód hatására lecsökkent a hazajáró gyermekek száma.

A gyermekeink családi háttere (a bejáró gyermekeket is ide értjük) nagyon rossz, a szülővel való együttműködést nagy erőfeszítések árán tudjuk megvalósítani.

3.2.

Neveltségi szint: Gyermekeink magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdenek, ezen kívül nagy százalékuk tanulásban, illetve értelmileg akadályozott. Legtöbb gyermekünk intenzív egyéni rehabilitációt és személyiségfejlesztést, pszichoterápiás kezelést igényel. A szociálisan hátrányos családi háttér mellett az értelmi fogyatékosság jelenik meg és néhány gyermekünknél más fogyatékossággal is párosul. A társuló fogyatékosság, betegség, részképességek kiesése több fejlesztési tennivalót jelent számunkra. Ezen kívül legtöbb gyermekünk túlkoros, különböző okok végett beiskolázásuk nem történt meg a megfelelő időben. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink ideérkezésük pillanatától olyan alapvető tréningekben részesülhessenek, amelyek elősegítik a személyes kompetenciák fejlesztését, kialakítását, és ahol megtanulhatják, gyakorolhatják a Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 21 -


kulturált viselkedési módokat, a kulturált kommunikációs készségeket és az alapvető helyes szokásokat. Abban bízva, reménykedve, hogy hosszú távon neveltségi szintjük a kellő javulást mutatja és a szocializációs készségük kedvezően alakul.

3.3.

Pályaválasztási motiváció: A

pályaválasztási

orientáció,

gyermekeink

értelmi

sérülését

és

egyéni

képességüket figyelembe véve történik. Már az alapozó szakasz 5.-6. osztályában osztályfőnöki

órákon

tárgyalják

a

pályaválasztás

lehetőségeit

és

irányított

beszélgetések, és képességeik felmérése formájában történik a pályaválasztási motiválás. A következő 7 évfolyamon még céltudatosabban zajlik e folyamat és a gyermeknél jobban kirajzolódnak a reális lehetőségek. A 7. osztály második félévében minden érintett tanuló – a szülővel, nevelővel illetve a gyámmal történő alapos egyeztetés után – véleményének figyelembevételével történik a szakma előválasztása. Az osztályfőnök a 7. osztály második félévében köteles felvenni a kapcsolatot a szülőkkel, gyámmal, gondozóval és tájékoztatni kell őket, hogy milyen lehetőségek vannak a gyermek továbbtanulásához. Ahol a szülő, vagy a gyermek nem tudja eldönteni, hogy milyen szakra menjen a gyermeke, úgy a Pályaválasztási Tanácsadó segítségét kérjük. A 8. osztályban alaposabb és céltudatosabb formában, a pályaválasztási tanácsadó véleményének figyelembevételével történik a második félév kezdetén a speciális szakiskolába való jelentkezés, illetve továbbtanulhat a 9.-10. pálya-orientációs évfolyamokon. A 8. osztály elvégzése után minden gyermekünk továbbtanul, vagy a környező speciális szakiskolákban, vagy a fővárosi speciális szakiskolákban, illetve 9.-10. -pályaorientációs, speciális szakiskolára előkészítő évfolyamokon folytathatja tanulmányait, a törvényi szabályozásnak megfelelően. Előző tapasztalatainkból kiindulva a továbbtanuló gyermekeink mindenhol megállják a helyüket. A hosszú évek munkája során nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink továbbtanulásának motivációjára. A gyermekkel kialakított személyes kapcsolat által és a képességeinek, lehetőségeinek pontos megismerésével, a megfelelő szakma tanulására igyekszünk irányítani. Minden segítséget megadunk annak érdekében, hogy sikeresen zajlódjon le ez a folyamat. 3.4.

Tanulási attitűd: Az iskolánkba járó gyermekeink nagy része kiskoruktól kezdve tanulási problémákkal küzd, így az idekerülésük pillanatától azon vagyunk, hogy kialakítsuk náluk a tanuláshoz Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 22 -


való pozitív hozzáállást, viszonyt. Ennek a pozitív viszonynak a kialakítása nagyon sok türelmet és hozzáértést igényel, főleg az alsó tagozatos gyermekeinknél, ahol meg kell ismerkedniük a tanulás szokásaival, az iskolai formáival. Itt nagyon óvatosaknak kell lennünk, hogy milyen követelményeket támasztunk gyermekeinkkel szemben, és milyen értékelési eljárásokat alkalmazunk, hiszen az első iskolai években kialakítható a pozitív és a negatív tanulási attitűd.

Elmúlt hosszú évek tapasztalatai alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy gyermekeink túlnyomó részénél sikerült kialakítani a pozitív tanulási attitűdöt és a jó viszonyt az iskolához. Ezt onnan lehet lemérni, hogy tanulóink szinte kivétel nélkül nagyon jól érzik magukat az iskolai környezetükben, szeretnek iskolába járni, igyekszenek teljesíteni és személyes kapcsolat fűzi őket tanítójukhoz, társaikhoz. A pozitív tanulási attitűd kialakításához hosszú évek tapasztalata és munkája fűződik, és intézményünk vezetőinek és tantestületének gyermekközpontú koncepciója áll.

3.5.

Továbbtanulási szándék: A továbbtanulási szándék alakulása a végzős tanulóink körében 95%-os. A végzős 8. osztályos tanulóink zöme továbbtanul a speciális szakiskolákban, vagy - akinek képességei vagy életkora nem teszik lehetővé a szakma tanulását, - folytatja tanulmányait 9.-10. osztályban, ahol alapos előkészítés történik a szakma tanulására. Ennek elvégzése után szakmát tanulhat. Gyermekeink elenyésző százaléka nem tanul tovább, nagyon gyenge képességei miatt, illetve azért, mert már elérte a törvény által maximalizált korhatárt melynél nappali tanulmányait nem köteles folytatni. Ezután vagy munkát vállal utógondozottként, vagy visszakerül a családjába, ha lehetséges.

3.6.

Diákönkormányzat: Intézményünkben 96-óta működik diákönkormányzat, amely aktívan rész vesz az intézmény

életébe.

A

diákönkormányzat

küldöttei,

képviselői

meghatározott

időszakonként összeülnek, a diákönkormányzat segítő tanárának részvételével – aki a Fővárosi Pedagógiai Intézet által indított képzésen részt vett – megvitatják az iskolán belül felmerülő és őket érintő kérdéseket, problémákat, továbbá minden tanév elején megtörténik az évi diákönkormányzati program összeállítása, megvitatása és jóváhagyása. A program tartalmazza az alábbiakat: Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 23 -


-

a diákönkormányzati továbbképzéseket,

-

sportkör működtetését,

-

vetélkedők szervezését,

-

külső diákönkormányzatokkal való kapcsolatfelvételt,

-

társadalmi jellegű munka az intézményért,

-

közös kirándulások szervezését,

-

az otthongyűlésen való részvételt,

-

a diákönkormányzat vagyonkezelésének kérdéseit,

-

a diákönkormányzat fejlődési szakaszainak figyelemmel kísérését. (Ezek a fejlődési szakaszok: előkészítő szakasz, elemi szakasz, középső szakasz, önkormányzati szakasz.

Diákönkormányzatunk annak ellenére, hogy több éve működik még mindig nem érte el fejlődésében az önkormányzati szakaszát, mivel enyhe fokban sérült gyermekeink sok segítségre szorulnak ezen a téren. Annak ellenére, hogy a tanulói önkormányzat működése nagyon sok munkát igényel, elképzelhetetlennek tartjuk diákönkormányzat nélkül a nevelési- oktatási intézményben, a demokratizmus érvényesülését. A diákönkormányzati küldöttek jelölése a csoporttagok demokratikus választása alapján

történik,

így

a

választott

tisztségviselők

képviselik

osztályukat

a

diákönkormányzati gyűléseken és a havonta zajló megbeszéléseken, ahol beszámolnak munkájukról és elért eredményeikről, illetve a felmerülő problémákról, a következő időszakban elvégzendő feladatok ütemezését is megtárgyalják. Ilyenkor közvetlenül választ is kaphatnak kérdéseikre az igazgatótól, illetve a többi vezetőtől. A diákönkormányzati tevékenységet szükségesnek tartjuk iskolánkban, annak ellenére, hogy gyermekeink nehezen tudnak önállóan tevékenykedni, de kis segítséggel, irányítással nagyon odaadóak és lelkesek, aktivizálhatók. Nagyon szívesen végzik a diákönkormányzaton belül rájuk bízott feladatokat, igyekeznek képességeik és lehetőségeik szerint helyt állni. Az intézmény vezetősége maximálisan támogatja a diákönkormányzat tevékenységét, ezzel kapcsolatban felmerülő anyagi költségeket is. Két éve rész veszünk az Országos Diákparlamentben, amelyet az OM szervez.



4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere: 4.1.

Kapcsolat a fenntartóval: A közoktatási törvény alapján a fenntartó jóváhagyja a nevelési- oktatási intézmény pedagógiai és minőség irányítási programját, továbbá értékeli az intézmény programjaiban meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai, szakmai munka eredményességét. A fenntartói irányítás legfontosabb jogosítványa a költségvetés meghatározásának a joga. Mindezek szükségessé teszik a nevelési- oktatási intézmény és fenntartója között a rendszeres, szoros, egyetértő kapcsolat kialakítását. Zökkenőmentes működésünk érdekében állandó és folyamatos kapcsolatba vagyunk a fenntartóval (Budapest Főváros Önkormányzata), folyamatos egyeztetések történnek minden téren. Munkánk során állandó kontaktusban vagyunk, az Oktatási Ügyosztállyal és a többi ügyekben illetékes ügyosztállyal. A kapcsolattartás a nagy távolság ellenére zökkenőmentesen történik főleg az alábbi módokon: -

személyes megbeszélések, egyeztetések

-

vezetői értekezletek,

-

telefon, fax, e-mail,

-

levelezés,

-

közvetlen kapcsolat a FŐKIR rendszeren keresztül.

4.2.

Kapcsolatunk a szülőkkel: A szülőkkel való kapcsolattartást az iskolai munkával kapcsolatosan a vezetők, az osztályfőnökök, a csoportnevelők végzik szükség szerint. Gyermekeikről a szülők a megfelelő információkat esetenként több forrásból is megkaphatják. Sokkal nehezebb kezelni azt a problémát, hogy a nálunk nevelkedő gyermek után csekély az érdeklődés a vér szerinti szülőktől. Itt is próbálunk lépéseket tenni, de eredményeket alig lehet elérni, sok szülő lakhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen. A kapcsolattartást (ahol lehetséges) a heti rendszerességű hazautaztatás, a levelezés és a telefonkapcsolat segíti. Az utaztatáskor kísérő nevelőtől is szerezhetnek a szülők információkat, valamint a évi kétszeri szülői értekezletek alkalmával, amelyet a TEGYESZ által biztosított helyiségben tartunk Budapesten. A családgondozók évente többször tesznek látogatást az intézményünkben, érdeklődve gyermekeink tanulmányi és szociális helyzetéről. Lehetővé tesszük a gyermek látogatását, a házirend szabályai szerint a szülők, hozzátartozók Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 25 -


számára.

Többször

biztosítottunk

egyedi

lehetőségeket

a

gyámhivatalokkal,

családgondozókkal együttműködve, hogy az édes-szülő, pár napot, vagy akár egy hetet is gyermekeivel lehessen. A szülő idelátogatását segítve sokszor a szomszéd községbe küldjük az intézmény gépkocsiját, mivel az autóbusz-csatlakozások nem megfelelőek. A gyermekek gondozási, elhelyezési és gyámügyeikben, a kapcsolattartásban az igazgató és az igazgatóhelyettesek is részt vesznek. A gyermekek ügyeiben a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal vagyunk közvetlen kapcsolatban, valamint a kerületi, vidéki Gyámhivatalokkal és a Családsegítő Szolgálatokkal. A

bejáró,

tanulók

szüleivel,

állandó

kapcsolatban

vagyunk,

kérdéseikkel,

problémáikkal bármikor bizalommal fordulnak a vezetőkhöz, illetve a gyermeket tanító gyógypedagógushoz. Állandó, folyamatos tájékoztatásban részesülnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, valamint minden őket érintő kérdésben. Ugyanúgy történik a gyermekotthonban lakó gyermekekről a tájékoztatás - a tanév első felében, valamint év végén az elért tanulmányi eredményéről, magatartásról, szorgalomról - írásban a szülők felé, azoknak, akik ismert lakcímmel rendelkeznek. Ahol a szülői háttér hiányzik, ott a gyermek nevelőjét, gyámját tájékoztatjuk. A gyámhivatalok tájékoztatása is folyamatosan történik, értekezletek formájában, illetve időszakos szakvélemények írásával, kötelező nyomtatványok kitöltésével. Az együttműködési formák: fogadóóra, szülői értekezletek, családlátogatás, üzenő füzet használata, nyílt nap, levelezés, telefonon való érintkezés.

4.3.

Kapcsolat más intézményekkel: Intézményünk állandó kapcsolatban áll a következő intézményekkel: –

Fővárosi Pedagógiai Intézet,

–

4. sz. Fővárosi Tanulási Képesség Vizsgáló és Szakértői Bizottság

–

TEGYESZ,

-

OKI,

-

állandó kapcsolatban vagyunk a fővárosi testvérintézményekkel,

-

Megyei Pedagógiai Intézet,

-

Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság

-

körzeti általános iskola,

-

községi óvoda,

-

helyi Önkormányzat, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 26 -


-

bejáró tanulóink lakóhelye szerinti Önkormányzatával,

-

Kolping Speciális Szakképző Iskola, Pétfürdő, (ahol gyermekeink továbbtanulnak)

-

NGYIK Speciális Szakképző Iskola, Sövénykút (ahol gyermekeink továbbtanulnak)

-

gyermekeink orvosi ellátása szerinti különböző szakrendelők,

-

Nevelési Tanácsadó,

-

Értünk

Velünk

Egyesülettel

és

ehhez

tartozó

gyógypedagógiai

intézményekkel, -

MÉS,

-

különböző alapítványokkal (Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány stb…)

Munkánk során e kapcsolatok fenntartását, ápolását, fejlesztését tartjuk szem előtt, mert segítik, támogatják az intézmény működőképességét, fejlődését, akár a gyermekek oldaláról nézve, akár a pedagógusaink szakmai továbbképzését, tapasztalatcseréjét illetően.



A.

Iskolánk Nevelési Programja

1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:

1.1.

Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei:

Fontos, hogy a nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei: áthassák az iskola egész nevelési tevékenységét, nevelési gyakorlatunk tapasztalatain alapuljanak, az új NAT-ra, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveire épüljenek, az iskola nevelőtestülete elfogadja,

Iskolánk nevelő- oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a humanista értékrend határozza meg, valamint nagy figyelmet fordítunk a differenciált, individualizált, s sérülés-specifikus képességfejlesztésre. Helyzetünkből adódóan – mivel enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatásátnevelését látjuk el – alapelvünknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamat motiválását, és aktivizációját. A fejlettségi szinthez, életkorhoz igazított tartalmat. Nem utolsó sorban a tanítási- tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzését, értékelését. Fontos olyan demokratikus magatartás alapjait lerakni, illetve olyan demokratikus magatartásra felkészíteni tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Nem hanyagolható el az sem, hogy a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek szilárd alapjait rakjuk le és sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk (egyéni képességeik figyelembe vételével). Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását. Az



európai, humanista értékrendre építettük nevelési- oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nem hanyagoljuk el az emberiség előtt álló közös problémák feltárását tanulóink előtt, ezek közül: az egyén és a társadalom felelősségét, a társadalmunk lehetőségeit, feladatait az emberiség előtt álló problémák megoldásában, a földet, az emberiséget fenyegető környezeti veszélyeket, más

népek,

kultúrák

iránti

nyitottságot,

hagyományaik,

kultúrájuk,

szokásaik

megismerését, megbecsülését, a másság elfogadását,

Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált, individualizált képesség-fejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel a gyermekeink eltérő egyéni képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz igazítottan építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanításitanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktivizációját, mert valljuk, hogy a gyermek ne csak passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló alanya. Mindig törekszünk arra, hogy a gyermeket egyéni képességeinek és szintjének megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges feldolgozásának érdekében. A tanítási- tanulási folyamat folyamatos, fejlesztő ellenőrzését, értékelését mind a gyerekre, mind a pedagógusra vonatkozóan, egyaránt alapelvünknek tekintjük, a fejlesztő értékelés nem maradhat el az oktatási-nevelési folyamatból. A fejlesztő és építő értékelés serkenti a gyermek teljesítményét, biztosítja a gyermeknek a sikerélményt, amely nélkülözhetetlen a gyermek pozitív személyiségfejlesztéséhez. A fent említett pedagógiai alapelveink áthatják iskolánk minden nevelési területét. Ezek a nevelési területek a következők: az értelmi nevelés, hon- és népismeret, testi- lelki egészség, pályaorientáció, erkölcsi nevelés, esztétikai nevelés, érzelmi nevelés, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 29 -


közösségi nevelés, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, kommunikációs nevelés, környezeti nevelés, tanulásra nevelés,

1.2.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka céljai: Az alapelvek megfogalmazása már meghatározta a célokat is. Mivel iskolánk enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatását - nevelését látja el, gyermekeink nagy része gyermekvédelmi ellátásban részesül, így iskolánk általános és speciális célkitűzései, tanulóink speciális szükségleteinek és egyéni, személyes érdekeinek figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra: minden gyermek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása, igyekszünk minden gyermek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit (egyénre szabottan), a szabadság, önállóság biztosítása, ugyanakkor az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban, a társadalom számára hasznos embereket neveljen tanítványaiból, olyan felnőtteket neveljen a tanulókból, akik tanulmányaik befejezése után képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz és önállóan vagy kis segítséggel eligazodni a társadalom állandó változásaiban, nevelésünk- oktatásunk folyamatában fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását, egyéni helyzetünkből adódóan fontosnak tartjuk, hogy a tanítványaink az iskolából kikerülve, nem pusztán az élet passzív alanyai legyenek, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni, felelős, tisztességes és emberséges polgárrá váljanak, képesek legyenek különbséget tenni a társadalom negatív és pozitív hatásai között, képesek

legyenek

önállóan

vagy

kis

segítséggel

konstruktív

megalapozásában részt venni, a differenciált oktatás – nevelés magasabb színvonalra való emelése, személyes higiénia iránti igény kialakítása, a személyiség erkölcsi bázisának megalapozása, megszilárdítása, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 30 -

életvezetésük


művészetek iránti igény felkeltése, a felelős egészség- é s környezeti magatartás kialakítása, testedzett fiatalokat nevelése, egészséges szokásrendszer kialakítása,

1.2.1. A nevelési - oktatási célok életkorhoz rendelten bevezető, kezdő szakaszon: Az 1.-2, 3-4. évfolyamokban folyó nevelő - oktató munkánk célja, hogy: óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermek egész személyiségét, egyéni adottságok, képességek figyelembevételével, vezesse át a gyermeket az óvoda játék-központú tevékenységeiből, fokozatosan az iskolai tanulás tevékenységeibe, az iskola adjon teret a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését és az érzelmi élet gazdagítását, a szociális háttérből eredő hátrányokat csökkentse, kompenzálja, az érdeklődés, az aktivitás és a tevékenység iránti igényt felkeltse, a társas kapcsolatokat felfedezze, fejlessze, a közösségi tudatot erősítse, alapozza meg az önismeretet, önértékelést, közvetítse az elemi ismereteket és az alapvető képességeket, alapkészségeket fejlessze,

1.2.2. Célok az alapfokú nevelés - oktatás az alapozó, fejlesztő szakaszon: Az 5.-6., 7.-8. évfolyamokban folyó nevelő- oktató munkánk célja, hogy: folytassa az első szakasz oktató- nevelő munkáját, képességek, készségek fejlesztését, vegye figyelembe, hogy 12-18 éves kortól (serdülőkor) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerüljenek a magasabb gondolkodási folyamatok, segítse a különböző érdeklődésű, eltérő érzelmi - testi fejlettségű, képességű, motivációjú szocializáltságú gyermekek együtt nevelését, a tanulóinkat érdeklődésüknek, egyéni képességüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, fejlessze a jól működő képességeket, kompenzálja a sérült funkciókat, fejlessze és stabilizálja a személyiség érzelmi, akarati oldalát, gazdagítsa, szélesítse az általános műveltség elemeit, készítsen fel a társadalmi szerepekre, szocializációra, erősítse az önismeretet, az önértékelést, alakítson ki reális képet önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól, őrizze meg a testi-lelki egészséget, alapozza meg a környezetvédő attitűdöt, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 31 -


alapozza meg a jogok és kötelességek törvényes gyakorlását, alapozza és szélesítse a pályaorientációs ismereteit

1.3.

A nevelő – oktató munka általános feladatai: Tudomásul kell vennünk, hogy tanítványaink egymástól különbözőek, így a fenti célok nagy feladatok elé állítanak bennünket. Iskolánk speciális helyzetéből adódik, hogy a ránk hárult egyes nevelési feladatokat a gyermekotthonnal- együttműködve, összehangolva kell végeznünk. Ezek közül a legfontosabb: a gyermekotthonnal együttműködve, az otthonosság alapfeltételeinek megteremtése és a családias légkör alapvető feltételeinek biztosítása, a gyermek és a felnőtt között mély, kötődő, érzelmileg gazdag kapcsolatok kialakítása, a tanulók viselkedésének, magatartásának formálása, a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedés érdekében, az emberi együttélés szabályainak közvetítése, önmaga és társai másságának elfogadása, családias, oldott légkör megteremtése az intézmény minden területén, ahol az emberi és gyermeki jogok által adott értékek szabályozzák a működést, intézményünk egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek megalapozása, közvetítése, megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása, a kommunikációs, szocializációs folyamatok elősegítése, fejlesztése, az

általános

műveltség

megalapozása,

az

életkor

és

az

egyéni

adottságok

figyelembevételével, a sérült gyermek habilitációja, rehabilitációja és a jól működő képességek tudatos fejlesztése, az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák beiktatásával, az alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzésének, elsajátításának elősegítése, a testi- lelki egészség elősegítése, megőrzése, kompenzáló módszerek, technikák megtanítása, a tanulási, tevékenységeken keresztül az egész személyiség formálása, fejlesztése,



a munka szeretete, ember és személyiségformáló hatása, társadalmi értékének megbecsülése, a végzett növendékek elhelyezése a számukra legmegfelelőbb intézménybe, vagy családba, Munkánkat az egyéni bánásmód és a személyre szabott pedagógiai eljárások szem előtt tartása jellemzi.

1.3.1. Feladatok az alapfokú nevelés- oktatás bevezető, kezdő szakaszán: Az 1.-2., 3.-4. évfolyamban folyó nevelő- oktató munkánk feladata, hogy: a személyes kompetenciák fejlesztése, valamint a kompetencia alapú nevelési, tanításitanulási folyamat bevezetése. pedagógiai munka központjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon, a tanulói érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a figyelem, a kitartás és az emlékezet képességét és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását, alakítsa ki a helyes tanulási szokásokat, működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában (egyénre szabott feladatok) és pedagógiai módszerek beiktatásával, törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével amelyek a gyerekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből adódnak, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat, törekedjen az egyéni képességek fejlesztésére, kibontakozására, egyéni bánásmód alkalmazásával, tudatosítsuk a gyerekekben a szűkebb és a tágabb környezetükből felfedezhető értékeket, fejlessze a kommunikációs képességeket és rakja le a szocializáció alapjait, alkalmazza a játék megszerettetését, kreatív és fejlesztő hatását munkánk során, törekedjünk a sikerélmény biztosítására és a kudarcok elkerülésére,

1.3.2. Feladatok az alapfokú nevelés- oktatás alapozó, fejlesztő szakaszon, valamint megszilárdító szakaszon: Az 5.-6., 7.-8. évfolyamokban folyó nevelő- oktató munkánk feladata, hogy: személyes kompetenciák fejlesztése iskolai tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szolidaritás-érzetét, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 33 -


teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben a tanulók gyakorlati módon gyakorolhatják, igazolhatják megbízhatóságukat, ill. etikai értékeiknek hitelességét, tudatosítani kell a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékeit és annak általános, illetve a nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok ápolását, fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosság-tudatot és az egymás mellett élő kultúrák megismerésének igényét, erősítse az Európához való tartozás tudatát és ismerje meg más népek hagyományait, kultúráját, szokásait, fejlessze a tanulókba azokat a készségeket, képességeket, amelyek a mikró- makró környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek, biztosítsa az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerését, alakítsuk ki az önálló tanulás és ismeretszerzés készségét, biztosítsa a lehetőségeket a továbbtanuláshoz alakítson ki a munkához való pozitív viszonyt, serkentsen tartós munkavégzésre, teremtsen ehhez kedvező feltételeket.

1.3.3 Fejlesztő felkészítő csoport a súlyos fogyatékosok számára Törvényi háttér: 1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról 30. § (6) és 30/A. § (1) (2)(3) 14/1994.MKM rendelet 9/A. § és 1.sz. melléklet 2/2005. (III.1.) OM rendelet 3. számú melléklete 22/2006. (V.22.) OM rendelet a Magyar Közlöny 2006.61. szám Fejlesztő iskola és irányelvek

Fejlesztő iskolai oktatás céljai, feladatai A rehabilitációs pedagógiai program a tanköteles korú sajátos nevelési igényű súlyosan és halmozottan sérült gyermekeknek, fiataloknak (tanulóknak) nyújt fejlesztési lehetőséget fejlesztő iskolai oktatás keretei között. Célcsoport: sajátos nevelési igényű súlyosan és halmozottan sérült gyermekek, fiatalok, akik csoportos keretek között, egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások segítségével fejleszthetők eredményesen. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 34 -


Célja: szűkebb – tágabb környezet megtapasztalása, bővülő megismerése saját életük mindennapi élményeinek megélése egyszerű társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása

Feladatai: egyéni fejlesztési tervek alapján, a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint elemi szintű ismeretek elsajátítása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről kommunikációjuk fejlesztése, önkifejezési módjuk tudatos alkalmazása, gyakorlása mozgásállapotuk javítása, illetve állapotromlás megakadályozása szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése Csoportlétszám: A csoportok létszáma legalább 5, de legfeljebb 6 fő lehet. Pedagógiai szakaszok: A fejlesztő iskolai oktatás képzési rendszere. A tanköteles korú, súlyosan és halmozottan sérült gyermekeknek, fiataloknak nyújt fejlesztési lehetőséget fejlesztő iskolai oktatás keretei között. A pedagógiai program alapján életkor szerint határoztuk meg a fejlesztő iskolai oktatás pedagógiai szakaszait.

Bevezető szakasz: 6-9 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség – és képességfejlesztésének kezdeti szakasza A természeti – társadalmi környezet elemi szintű megtapasztaltatása fejlesztési területeken

(szocializáció,

megismerő

funkciók,

kommunikáció,

mozgás,

munkatevékenység) keresztül A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók elsősorban az érzékelés – észlelés és a mozgáson keresztül tudják birtokba venni a világot. E készségek során a meglévő képességekből indulnak ki, és erre építünk.

Alapozó szakasz 10-14 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség – és képességfejlesztésének alapozó szakasza A szűkebb – tágabb környezet megismertetése során önálló cselekvésre ösztönzi a tanulókat, amely elősegíti a megismerő funkciók fejlődését Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 35 -


Fejlesztő szakasz: 15 – (18) – 23 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség – és képességfejlesztésének szakasza A megszerzett tapasztalatok, a koncentrikusan bővülő ismeretanyag beépül a tanulók mindennapjaiba, és így aktív részeseivé válnak a világnak Az előkészítő szakaszban megszerzett cselekvéses tapasztalatokat továbbfejlesztjük, differenciáljuk. A közoktatási törvények megfelelően a 2006/2007-es tanévtől kezdődően került bevezetésre a fejlesztő iskolai oktatás 6-10 éves, súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára. A 10 évnél idősebb gyermekek fejlesztő felkészítésben részesülnek, de számukra is biztosítjuk a közösségben történő fejlesztést. Ezáltal ők is bekapcsolódnak a fejlesztő iskolai oktatás életébe.

1.3.4 Szakképzés, Speciális Szakiskola Bevezetés A társadalmi rehabilitáció elengedhetetlen útja, hogy a fogyatékkal élők társadalomban a munkaerő – piac szintjén is beilleszkedjenek, ill. előtérbe kerüljön a gyógypedagógia szakterületen a habilitáció. Az elsődleges munkaerő – piacon növendékeink megjelenése esetleges. A másodlagos (támogatott) munkaerő – piacon az értelmi fogyatékos fiatalok gyakran hátrányba kerülnek az egyéb

rokkantakkal szemben.

Versenyképességük

megőrzésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A speciális szakiskolában elsősorban az intézményünkben végzett tanulók kerülnek felvételre, biztosítva ezzel a tanulók továbbtanulási lehetőségeit. A munkatevékenységet megalapozó folyamatok már az előkészítő 9-10. évfolyamban megkezdődnek. A munkafolyamatok készségszintre emelésére a speciális tagozaton kerül sor. Szakképzési évfolyamainkon államilag elismert szakmaszerzés (OKJ) folyik. A tanulásban akadályozottak számára kerti munkás

részszakképesítés,

gombatermesztő

részszakképesítés,

gyógynövénytermesztő

részszakképesítés, fűszernövény – termesztő részszakképesítés adaptált központi program szerint.

Célunk a tanulók folyamatos szoktatása a termelő – munkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez, figyelembe véve a fogyatékos személyiség tűrőképességét és az egyes fogyatékosok egyéni terhelhetőségét. Fontos alapelv az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése az egyéni képességek figyelembe vételével. A szakiskola mezőgazdasági jellegű tevékenység. A mezőgazdasági irányú képzésünket az Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 36 -


indokolja, hogy tartós és átmeneti neveltjeink falusi környezetben élnek és az iskola környezet is a mezőgazdasági tevékenységek tanítását teszi lehetővé. Működési helyünkön a feltételek az agráriumhoz kapcsolódó munkafolyamatok végzéséhez adottak (földterület, üvegházak, gyümölcsös, stb.)

A kertész szakma részszakképesítéseinek oktatásával is növelni kívánjuk az életkezdéshez való felkészülést, a tanulók munkaerő – piaci esélyeinek bővülését.

A szakképzés bevezetésének célja hidat építeni az intézmény közvélemény által zártnak tartott világa, illetve a negatív társadalmi sztereotípiák között. Bizonyítani, hogy tanulóink, neveltjeink képesek munkájukkal értéket teremteni, ezzel hozzájárulva önálló egzisztenciájuk megteremtéséhez, a szociális esélyegyenlőség megvalósulásához, valamint a társadalmi beilleszkedésükhöz.

A szakképzés nevelési feladatai 1. Alapelvek Az értékközvetítés elve, Az esélyegyenlőség, esélylehetőség és képesség szerinti differenciálás elve, A személyiség kibontakoztatásának és fejlődésének biztosítása, A nyitottság (szakmai – gazdasági környezet igényeivel való lépéstartás), Gyermek – és tanulóközpontság a személyiségformálásban, lehetőség szerinti teljesítményközpontúság a szaktárgyi területen és a szakképzésben, Igazodás a tanuló terhelhetőségéhez, egyéni fejlődési üteméhez, Munkába ágyazott tanulás, Szakmaszeretet, hivatástudat, szakmai identitás kialakítása, A különbözőség megbecsülése, mint érték.

2. A szakképzés céljai: 2.1. Az iskolai képzés céljai: Folyamatos önfejlesztés megindítása, Felkészítés a szakképzési évfolyamra, továbbképzésre, Felkészítés a szakképzési szakasz befejezést követő szakmai vizsgára, A tanulásban akadályozott fiatalok számára a munkára való felkészítés, a munkavállalóvá válás, a habilitációs folyamat végső célja, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 37 -


Olyan ismeretek birtoklásának biztosítása, amelyek elősegítik a munkaerő – piacon való jobb érvényesülést és amelyek biztosítják az életpályán szükséges többszöri munkaváltást, A demokratikus társadalom értékeinek, az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.

2.2. Az iskolai szakmai nevelés céljai Megismertetni a faitalokat a munka emberformáló erejével, a gyakorlati munkavégzés színterével, felszereléseivel, eszközkészletével és alkalmazandó viselkedési, magatartási normákkal, Személyiségfejlesztő, nevelési célok (általános célok), Önismeret, önértékelés, önbizalom, erősségek, gyengeségek, értékek feltárása a pályaterv kialakulása,

megerősödése,

összevetés

a

valósággal,

életvitel,

életmódelemek,

értékítéletek, érzelmi kötődések, attitűdök, a társadalmilag elfogadott munka és viselkedési szokások, szolidaritás, segítőkészség, felelősségérzet (önmagával, társaival, környezetével), A tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása, A

tanulók

képessége,

készsége

(kommunikációs

problémamegoldó

megoldás,

eszköztudás) fejlesztése, A „szakember kép” emberi tulajdonságainak kialakítása, a kognitív kompetencia és leágazásainak

szociális

és

speciális

kompetencia

fontossága,

belső

harmónia

megteremtése = ismeret és lelkiismeret egysége.

3. Feladatok 3.1. Az értékközvetítés preferenciája alapján Fontos értéknek tekintjük az alábbi értékek közvetítését: A személyiség komplex kompetencia fejlesztése (olyan értelmes életre nevelni, ami nem az ember lénye ellen való) élni tanítás hittel, emberi tartással, tudás egységével, igazodási pontok segítségével, Értéknek tekinti a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást (egymás iráni tisztelet a különbözőség értékként való elfogadás megértő kommunikáció), Az egyén fejlődésének individuális útján figyelembe véve a közösségi ember tulajdonságainak kialakítására is kell hangsúlyt fektet a nevelésben, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 38 -


A szakembertől elvárt sajátos tulajdonságok kialakítása, A modernizációs értékek továbbadása.

3.2. A szakmai képzés alapján (a speciális kompetenciák fejlesztése) A speciális kompetenciák sajátos motívumok és tudás (speciális képességek, szokások, készségek és ismeretek) rendszere. A speciális kompetencia funkciója, hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Egy személy speciális kompetenciája önmaga számára egzisztenciális jelentőségű. Valamennyi speciális kompetenciának a tág értelemben vett alkotóképesség az általános alapja. A tehetség kibontakozásához az általános kompetenciák, különösen a kognitív (megismerés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás) és a szociális kompetencia fejlettsége is feltétele. A speciális kompetenciák fejlesztése a szakmai képzés feladata.

A tág értelemben vett alkotóképesség fejlesztése

Az alkotóképesség fejlesztése csak tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel lehetséges. E tevékenység lehet reproduktív illetve alkotó (kreatív) tevékenység. Szakképző iskolában az egyes szakmák gyakorlati lépései nagyrészt reproduktív módon sajátíthatók el (a minőségi, biztonságtechnikai követelményeket figyelembe véve). Ugyanakkor az önálló munkavégzésre való képességet az alkotó tevékenység fokozatos előtérbe kerülésével érhetjük el. Célunk az ismeretek szintjéről eljutni az értékelés szintjére, s a felismeréstől a saját vélemény – és ítéletalkotásig, az utánzástól az automatizációig vagyis, hogy a reproduktív tevékenységet egyre inkább az alkotó tevékenység váltsa fel. Az alkotóképesség implicit szabályrendszere a tapasztalati alkotóképesség, mely az explicit

szabályrendszerrel

értelmező

alkotóképességé

fejlődik.

A

tapasztalati

alkotóképesség fejlesztése azt jelenti, hogy minden évfolyamban megtervezzük az alkotás lehetőségeit, tartalmait, eszközeit, nagy figyelmet fordítva a tartalmi és műfaji változatosságra. A tapasztalati szintű alkotóképesség lehetővé teszi az ismeretek, készségek mobilizálását és a hiányzó tudás próbálkozással, problémamegoldó stratégiával történő felfedezését. Amennyiben a produktum létrehozásához szükséges tartalmi tudás részleges, a szabályalkotás is alkotó tevékenység (a hiányzó tudás felfedezése). Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 39 -


Ezért az iskola alapvető feladatai a szabályhasználat és a szabályalkotás képességének fejlesztése. (Kézikönyvek, lexikonok, szótárak használata könyvtár, informatika szerepe.)

1.3.5. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Bevezetés A társadalmi rehabilitáció elengedhetetlen útja, hogy a fogyatékkal élők társadalomban a munkaerő – piac szintjén is beilleszkedjenek, illetve előtérbe kerüljön a gyógypedagógiai szakterületén a habilitáció. Az elsődleges munkaerőpiacon növendékeink megjelenése esetleges. A másodlagos (támogatott) munkaerő – piacon az értelmi fogyatékos fiatalok gyakran hátrányba kerülnek az egyéb rokkantakkal szemben. Versenyképességük megőrzésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A speciális szakiskolába elsősorban az intézményünkben végzett tanulók kerülnek felvételre, biztosítva ezzel a tanulók továbbtanulási lehetőségeit. A munkatevékenységet megalapozó folyamatok már az előző évfolyamokban megkezdődnek. Az értelmileg akadályozott tanulók számára az udvaros szakképesítés adaptált központi program szerint valósul meg.

Célunk a tanulók folyamatos szoktatása a termelő munkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez, figyelembe véve a fogyatékos személyiség tűrőképességét és az egyes fogyatékosok egyéni terhelhetőségét. Fontos alapelv az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése az egyéni képességek figyelembe vételével. Az udvaros irányú képzésünket az indokolja, hogy tartós és átmeneti neveltjeink falusi környezetben élnek és az iskola környezete is lehetővé teszi ennek a képzésnek sikeres megvalósítását.

Az udvaros szakképesítésnek oktatásával is növelni kívánjuk az életkezdéshez való felkészülést, a tanulók munkaerő – piaci esélyeinek bővülését.

A szakképzés bevezetésének célja hidat építeni az intézmény közvélemény által zártnak tartott világa, illetve a negatív társadalmi sztereotípiák között. Bizonyítani, hogy tanulóink, neveltjeink képesek munkájukkal értéket teremteni, ezzel hozzájárulva önálló egzisztenciájuk megteremtéséhez, a szociális esélyegyenlőség megvalósulásához, valamint a társadalmi beilleszkedésükhöz. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 40 -


A szakképzés nevelési feladatai 1. Alapelvek -

Az értékközvetítés elve,

-

Az esélyegyenlőség, esélylehetőség és képesség szerinti differenciálás elve,

-

A személyiség kibontakoztatásának és fejlődésének biztosítása,

-

A nyitottság (szakmai – gazdasági környezet igényeivel való lépéstartás),

-

Gyermek – és tanulóközpontúság a személyiségformálásban, lehetőség szerinti teljesítményközpontúság a szaktárgyi területen és a szakképzésben,

-

Igazodás a tanuló terhelhetőségéhez, egyéni fejlődési üteméhez,

-

Munkába ágyazott tanulás,

-

Szakmaszeretet, hivatástudat, szakmai identitás kialakítása,

-

A különbözőség megbecsülése, mint érték.

2. A szakképzés céljai: Az iskolai képzés célja: Az

értelmükben

akadályozott

tanulók

segítése

szocializációjukban,

a

munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi

rehabilitáció,

illetve

védett

munkahelyen

történő

munkavégzés

képességének elősegítésében. Legyenek képesek családban, szociális ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű udvarosi munkák végzésére (utak, árkok tisztítására, virágok kiültetésére, stb.). Legyenek képesek huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, az időjárásnak megfelelő öltözködés felismerésével. Segítséggel tegyék vonzóvá környezetüket. Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során. Az iskolai szakmai nevelés céljai -

Megismertetni a fiatalokat a munka emberformáló erejével, a gyakorlati munkavégzés színterével, felszereléseivel, eszközkészletével és alkalmazandó viselkedési, magatartási normákkal.

-

Személyiségfejlesztő, nevelési célok (általános célok),

-

Önismeret, önértékelés, önbizalom, erősségek, gyengeségek, értékek feltárása a pályaterv kialakulása, megerősödése, összevetés a valósággal, életvitel, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 41 -


életmódelemek, értékítéletek, érzelmi kötődések, attitűdök, a társadalmilag elfogadott munka és viselkedési szokások, szolidaritás, segítőkészség, felelősségérzet (önmagával, társaival, környezetével), -

A tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása,

-

A tanulók képessége, készsége (kommunikációs problémamegoldó megoldás, eszköztudás) fejlesztése,

-

A „szakember kép” emberi tulajdonságainak kialakítása, a kognitív kompetencia és leágazásainak szociális és speciális kompetencia fontossága, belső harmónia megteremtése = ismeret és lelkiismeret egysége.

3. Feladatok Az értékközvetítés preferenciája alapján Fontos értékeknek tekintjük az alábbi értékek közvetítését: -

A személyiség komplex kompetencia fejlesztése (olyan értelmes életre nevelni, ami nem az ember lénye ellen való) élni tanítás hittel, emberi tartással, tudás egységével, igazodási pontok segítségével,

-

Értéknek tekinti a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást (egymás iránti tisztelet a különbözőség értékként való elfogadás megértő kommunikáció),

-

Az egyén fejlődésének individuális útján figyelembe véve a közösségi ember tulajdonságainak kialakítására is kell hangsúlyt fektet a nevelésben,

-

A modernizációs értékek továbbadása.

A szakmai képzés alapján (a speciális kompetenciák fejlesztése) A speciális kompetenciák sajátos motívumok és tudás (speciális képességek, szokások, készségek és ismeretek) rendszere. A speciális kompetencia funkciója, hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Egy személy speciális kompetenciája önmaga számára egzisztenciális jelentőségű. Valamennyi speciális kompetenciának a tág értelemben vett alkotóképesség az általános alapja. A tehetség kibontakozásához az általános kompetenciák, különösen a kognitív (megismerés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás) és a szociális kompetencia fejlettsége is feltétele. A speciális kompetenciák, készségek fejlesztése a szakmai képzés feladata.



A tág értelemben vett alkotóképesség fejlesztése Az alkotóképesség fejlesztése csak tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel lehetséges. E tevékenység lehet reproduktív, illetve alkotó (kreatív) tevékenység. Szakképző iskolában az egyes szakmák gyakorlati lépései nagyrészt reproduktív módon sajátíthatók el (a minőségi, biztonságtechnikai követelményeket figyelembe véve). Ugyanakkor az önálló munkavégzésre való képességet az alkotó tevékenység fokozatos előtérbe kerülésével érhetjük el. Célunk az ismeretek szintjéről eljutni az értékelés szintjére, a felismeréstől a saját vélemény – és ítéletalkotásig, az utánzástól az automatizációig vagyis, hogy a reproduktív tevékenységet egyre inkább az alkotó tevékenység váltsa fel. Az alkotóképesség implicit szabályrendszere a tapasztalati alkotóképesség, mely az explicit

szabályrendszerrel

értelmező

alkotóképességgé

fejlődik.

A

tapasztalati

alkotóképesség fejlesztése azt jelenti, hogy minden évfolyamban megtervezzük az alkotás lehetőségeit, tartalmait, eszközeit, nagy figyelmet fordítva a tartalmi és műfaji változatosságra. A tapasztalati szintű alkotóképesség lehetővé teszi az ismeretek, készségek mobilizálását és a hiányzó tudás próbálkozással, problémamegoldó stratégiával történő felfedezését. Amennyiben a produktum létrehozásához szükséges tartalmi tudás részleges, a szabályalkotás is alkotó tevékenység (a hiányzó tudás felfedezése). Ezért az iskola alapvető feladatai a szabályhasználat és a szabályalkotás képességének fejlesztése. (Kézikönyvek, lexikonok, szótárak használata, könyvtár, informatika szerepe).

1.3.6. Egyes oktatási feladatokra vonatozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 43 -


A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A képesség-kibontakoztató felkészítés. A

képesség-kibontakoztató

felkészítés

a

személyiségfejlesztés,

a

közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával.

1.3.7. Kulcskompetenciák: •

Anyanyelvi kommunikáció

•

Idegen nyelvi kommunikáció

•

Matematikai kompetencia

•

Természettudományos kompetencia

•

Digitális kompetencia

•

A hatékony, önálló tanulás

•

Szociális és állampolgári kompetencia

•

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia

•

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és

olvasott

szöveg

értése,

szövegalkotás),

valamint

a

helyes

és

kreatív

nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 44 -


Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni

és

felhasználni

különféle

típusú

szövegeket,

megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak

és

változatosságának

az

ismerete

is.

Az

idegen

nyelvi

kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 45 -


beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást értést és - alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára, és az egész életen keresztül tartó tanulás részeként, a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek

és

módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ

közt

lezajló

kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 46 -


tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 47 -


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 48 -


egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási

szabályok

megértése.

Fontos

az

egyénnel,

a

csoporttal,

a

munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás

az

európai

társadalmak

multikulturális

és

társadalmi-gazdasági

dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 49 -


területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 51 -


alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

1.4.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz és eljárás rendszere: Nevelési eszköznek leggyakrabban a gyerekek fő tevékenységi formáit tekintjük, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk.

Leírtak alapján arra a következtetésre jutunk, hogy: a nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező nagyon fontos elemei, tényezői, a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljaitól

Ebből adódóan a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A nevelési módszereknek igazodniuk kell egyrészt a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz és a tanulók képességeihez, másrészt igazodniuk kell a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai felkészültségéhez, kultúrájához és vezetői stílusához, harmadrészt igazodniuk kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Mivel tudjuk, hogy nincs két egyforma tanuló, sem Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 52 -


két egyforma pedagógus így a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy a leghatékonyabbá tegyék az nevelési-oktatási folyamatot. A hagyományos tanítási – tanulási folyamatban gyökeres változás a folyamat sorrendjének

megváltozása,

a „mit hogyan,

miért” meghatározó

kerete a

pragmatikumból kiindulva felcserélődik a „miért, hogyan, mit” modelljével. Mindezt 9

európai

kulcskompetencia alá rendelten,

új

tanítási tartalmak

bevezetési

lehetőségeivel. Az iskola alapfunkcióinak hangsúlyai is átértékelődnek. A szocializációs – felkészítő, érték és normaközvetítő funkció preferáltsága érvényesül az ismeretközlő és szolgáltató /közvetítő – megőrző/ funkciók mellett. A hagyományos intellektuális értékek között előtérbe kerül a motiváltság, küzdőképesség szerepe. Egyszerűen megfogalmazva talán az „életre nevelünk” elvének kell jobban érvényesülnie az általános ismeretközpontú nevelés – oktatás és az ebből következő készségfejlesztés mellett. Tudjuk, hogy a módszereket, eljárásokat külön-külön alkalmazni szinte lehetetlen, azért csak módszerkombináció alkalmazásával lehetünk hatékonyak, ezt az egész nevelési-oktatási folyamaton át szem előtt kell tartani.

1.4.1. A nevelő-oktató munkánk során a következő eljárásokat, módszereket alkalmazzuk: a.) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: -

meggyőzés,

-

minta,

-

példa,

-

példakép,

-

példakövetés,

-

eszménykép,

-

bírálat,

-

önbírálat,

-

beszélgetés, egyéni és csoportos,

-

felvilágosítás,

-

tudatosítás,

-

vita,

-

előadás,

-

beszámolók, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 53 -


b.) A tevékenység megszervezésének módszerei: -

játékos módszerek,

-

követelés,

-

megbízás,

-

ellenőrzés,

-

értékelés,

-

gyakorlás,

c.) A magatartásra ható módszerek: c.1. ösztönző módszerek -

ígéret,

-

biztatás,

-

helyeslés,

-

elismerés,

-

dicséret /a dicséretnek két fajtája lehet szóbeli dicséret (pl: osztályfőnöki órán

osztályközösség

előtt,

iskolai

összejöveteleken,

egyéni

nem

nyilvános), másik fajtája az írásbeli dicséret (pl: osztályfőnöki dicséret ellenőrzőben, igazgatói dicséret ellenőrzőben vagy oklevél kitüntetés formájában)/, -

osztályozás,

-

jutalmazás: El kell dönteni, hogy milyen tevékenységetek jutalmazunk, és milyen formában? Pl.: mit jutalmazunk? •

hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást,

•

szorgalmas, folyamatos közösségi munkát,

•

helyi, megyei, országos rendkívüli teljesítményeket,

•

a csoportban kiemelkedő, aktivitást,

•

az iskolában vállalt különböző feladatok szervezését,

A jutalmazás formái: ♦ szóbeli dicséret, ♦ írásbeli dicséret, ♦ oklevél, kitüntetés,



♦ jutalom (különféle tárgyi jutalmak, sportfelszerelések, könyv, számítástechnikai

eszközök,

de

lehet

kirándulás

vagy

táborozás, zsebpénz emelés), c.2. kényszerítő módszerek: -

felszólítás,

-

követelés,

-

parancs,

-

büntetés: Használható formái a következők: •

szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás…)

•

osztályfőnöki figyelmeztetés (intés, rovás)

•

igazgatói figyelmeztetés (intés, rovás)

•

nevelőtestület elé idézés

•

szigorú megrovás

•

áthelyezés (kivételes esetben)

c.3. gátlást kiváltó módszerek: Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. -

felügyelet,

-

fokozatos ellenőrzés,

-

figyelmeztetés

-

intés,

-

fenyegetés,

-

tilalom,

-

átterelés,

-

elmarasztalás,

1.4.2. Oktatási-nevelési folyamatban a következő néhány nevelési eszköz, módszer alkalmazása nélkülözhetetlen: Nyelvi eszközök (verbális): Az információközlés azon módja, amikor a közleményeket a nyelv segítségével továbbítjuk. -

beszéd, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 55 -


-

beszélgetés: (nevelésünk egyik legfontosabb eszköze, alkalmazása nagyon hatékony az enyhe fokban fogyatékos gyermekeinknél, mivel a gyermek aktív résztvevője a folyamatnak és nem csak a szenvedő alanya) tartalmát tekintve

lehet:

szabad

beszélgetés,

vagy

irányított

beszélgetés;

szervezettsége alapján lehet: spontán vagy tervezett; formája alapján: egyéni vagy csoportos. -

interjú,

Nem nyelvi eszközök (non verbális): Az információközlés azon módja, amikor a közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. -

arckifejezés (mimika),

-

szemmozgás,

-

tekintet,

-

testközelség,

-

térközszabályozás,

-

testhelyzet, testtartás,

-

mozdulatok (gesztusok),

-

kulturális jelzések,

Ezek a non-verbális jelzések nagy nevelő hatással bírnak az értelmi sérült gyermekekre.

Szociális technikák: A technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (korai gyermekkor), majd az iskolai közösségben, ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon majd az iskolában. A leírtakból - s mivel gyermekeink zöme többszörösen szociálisan hátrányos környezetből került hozzánk – így ezek a szociális technikák nem épültek be megfelelőképpen a gyermek személyiségébe, ezért ezen a téren nagyon sok a tennivalónk, hogy ezeket a hiányzó technikákat be tudjuk építeni a tanuló énképébe. Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök és technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, képességeit, készségeit. Az egész nevelési-oktatási Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 56 -


tevékenységünk ezen alapul. pl.: fejlesztő foglalkozások, fejlesztő beszélgetések, fejlesztő terápiák… Szociális készségfejlesztő technikák: Tartalmazzák a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő-készségeinek fejlesztését, illetve a meglévők erősítését, •

minta- és modell nyújtás,

•

megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás),

•

szerepjátékok,

•

dramatizálás,

•

egyéni- és egyénre szabott technikák,

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, valamint a képesség kibontakoztató felkészítés:

Iskolánk pedagógiai programja az új NAT-ban leírt, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben képviselt értékekre és a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra, a gyermekeink fogyatékosságából fakadó szükségletekre

épül.

Ezért

személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos

feladatainkat

az

alábbiakban határozzuk meg: Az új NAT-ban és a tantervi irányelvekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő egyéni differenciálás, a fogyatékos személyiség komplex fejlesztése, E három fő feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink enyhe fokban sérült fogyatékosságaikkal a különböző szintű adottságaikkal az eltérő mértékű fejlődésükkel az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel szervezett ismeret-közvetítéssel spontán tapasztalataikkal összhangban, szociálisan hátrányos helyzetükkel egyetemben, minél teljesebben fejlesszék és bontakoztathassák ki személyiségüket. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 57 -


A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Enyhe fokban értelmi sérült gyermekek állapotát, helyzetét szem előtt tartva igen sok feladat hárul ránk a személyiség komplex fejlesztése során. Ezek közül legfontosabb: az önismeret – önfejlesztés, társismeret – kapcsolatfejlesztés, testi - lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése, beilleszkedés és az énvédelem, környezet iránti felelősség kialakítása,

Ezeket a feladatokat az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek állapota, helyzete diktálja. Ezt az állapotot a következőkkel lehetne röviden jellemezni: személyiségfejlődési zavarok: önértékelési, önismereti problémák, hiperaktivitás, magatartászavar, hospitalizáltság, regresszió, neurózis, agresszió, szocializáció nehezítettsége: az anya- gyermek kapcsolat zavara, mintakövetés, utánzás, azonosulás akadályozottsága, belső kontroll kiépítésének elmaradása, magatartás-szabályzók hiánya, fejletlensége: értékrend hiánya, labilitása, viselkedési szabályok nehéz elsajátítása, lelki egészség kialakítását és fenntartását segítő erkölcsi normák ismeretlensége, értelmes életvitel tudatosításának hiányossága, a kommunikációs és beilleszkedési zavarok: társ kapcsolatterén, társas érzelmek terén, mentális egészségkárosító- és veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség, tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és az etikett terén, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 58 -


A leírt pontokat elemezve pontosan rávilágítunk a gyermekeink személyiségére, s világos képet nyerünk arról, hogy mi lenne a feladatunk, tehát az iskolával szemben támasztott elvárások nem is olyan egyszerűek és nem csupán ismeretnyújtási feladat hárul ránk. Az iskolának a nevelő-oktató munkán kívül meg kell oldania: a család és a társadalmi csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítését, hibáinak korrigálását, a gyermek személyiségfejlődését és magatartászavarainak megelőzését, illetve a meglévő zavarok helyreállítását, a mentálhigiénés- és környezeti nevelést,

Iskolánkban a fejlesztési tevékenységünk az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek speciális szükségleteiből (állapotából és helyzetéből) indul ki, a humán értékek átadására törekszik és tanulók fejlődési érdekét kívánja szolgálni. Megteszünk mindent, hogy az életre készítsük fel gyermekeinket és a tanulók motiváltságát, aktív és örömteli részvételét szeretnénk elérni. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikákra vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába. A tanulók életkori, sajátosságaikhoz és értelmi képességeikhez szabott módon

–

kiválasztással, - elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben

Az adaptált helyi tantervünket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt: a tanuló képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi, kompenzálja az enyhe fokban értelmi fogyatékos személyiség fejlesztő nevelését, oktatását. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatokat hangsúlyozzuk; az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási- tanulási folyamata adjon teret:



•

a színes, sokoldalú

- iskolai életnek

tanulásnak, játéknak, munkának, •

fejlessze

-

a tanulók önismeretét,

együttműködési készségüket, akaratukat, tudásukat, •

járuljon hozzá

- életmódjuk,

motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. •

biztosítson megfelelő feltételeket a korrekciós, rehabilitációs és habilitációs tevékenység folytatásához, színvonalának emeléséhez.

A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást, együttműködést kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: A tanulók

-

tudásának,

képességeinek, szocializációjának, értelmi szociális hátrányainak, egész személyiségének, kibontakoztatása, fejlesztése áll a középpontban.

Figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere nem csak az iskola (tanórai nevelés, tanórán kívüli nevelés), hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is (iskolán kívüli nevelés). Célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:



2.1.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: a) Tanulási motívumok: tanulási motívumok és tanulási módok, •

•

•

•

megismerési vágy fejlesztése: -

különbség képzési és kapcsolási késztetés fejlesztése,

-

az érdeklődés fejlesztése,

a felfedezési vágy fejlesztése: -

megfigyelési késztetés,

-

értelmezési vágy,

-

a játék szeretet és az alkotó vágy fejlesztése,

a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: -

a tanulási sikervágy biztosítása és a kudarc, félelem visszaszorítása,

-

a tanulási elismerésvágy,

-

a gyermek motiválásának biztosítása és sikerhez juttatása,

-

érzelmi kötődés, mint tanulási motívum,

-

tanulási kötelességtudat,

-

tanulási igényszint,

a tanulási életprogram fejlődésének segítése: -

a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum,

-

az önfejlesztési igény, mint motívum,

-

továbbtanulási szándék, mint motívum (spec.iskola, szakmunkás isk.),

b) Kognitív képességek fejlesztése: •

kognitív műveletek: -

felismerés és kivételezés,

-

gondolatképzés és igazságértékelés,

-

összevonás,

-

összehasonlítás,

-

azonosítás és besorolás, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 61 -


•

•

•

•

2.2.

-

sorrend felismerés és sorképzés

-

belátás (összefüggés és felismerés)

-

elemi kombinálás,

-

tapasztalati következtetés,

megismerés: -

megfigyelés,

-

átkódolás,

-

értékelés,

-

értelmezés,

-

bizonyítás,

kognitív kommunikáció: -

ábra olvasás, ábrázolás,

-

tapasztalati és értelmező nyelv tanulás,

-

beszéd és beszédértés,

-

írás és olvasás,

-

formalizált kommunikáció,

gondolkodás: -

viszonyítás,

-

általánosítás és osztályozás,

-

problémamegoldás,

tanulás: -

a tanulási módok optimalizálása,

-

tapasztalat és értelmező tanulás,

-

önálló és szociális tanulás,

Szociális képességek fejlesztése területén elvégzendő feladatok: A nevelés, az értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az eszerinti viselkedés, magatartás elsajátításának a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy a nevelés személyiségfejlesztő feladata kettős: a szociális kompetencia komponens készleteinek gyarapítása, valamint, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 62 -


a pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének kreativitás növelésének segítése a.) szociális kompetencia: a megfelelő és pozitív szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának segítése (sajátos egyéni értékrendek kialakítása), egyéni szociális értékrend fejlesztése (olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa

az

egyének

és

a

csoportok

kölcsönös

megértésének,

együttérzésének, segítő készségének előnyeit, hiányuk káros következményeit), a szociális készségrendszer fejlesztése, b.) pozitív szociális szokások kialakulásának gyarapodásának segítése. Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. c.)

szociális minták felkínálása személyes példaadással, történelmi személyiségek,

irodalmi- drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív antiszociális minták hatásának csökkenése, fékezése d.)

szociális készségek sokféleségének gyarapítása, olyan iskolai élet kialakítása,

amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ezáltal kialakulásuk lehetővé válik, készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazásában. A többszörösen hátrányos szociális helyzetből eredendő károk kompenzálása, fékezése. e.)

a szociális ismereteket cselekvésben, példákban, esetekben, esettanulmányokban,

de legalább szimulatív esetekben ágyazottan fel kell dolgozni f.)

a szociális kommunikáció fejlesztése: a szociális kommunikáció két összetevője

a non-verbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció. Nagyon fontos a pozitív érzelmi légkör kifejezése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók jól érzik magukat és ahol a tanulók érzelmi, értelmi és az egész karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet. A verbális eszközök fejlesztése nagyon fontos feladata a szakembereknek, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, de nyitott világban. g.)

a szociális érdekérvényesítés fejlesztése: a pedagógusok és tanulók közötti

szociális kölcsönhatások optimalizálása és a tanulók egymás közötti szociális Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 63 -


kölcsönhatások kialakulása, gyakorlatias megismerése, értelmezése (serdülőkorban) nagyon fontos feladata az iskolának. h.)

segítőkészség fejlesztése: az iskola feladata, hogy olyan segítő légkört alakítson

ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. A pedagógus feladata, hogy alkalmas mintákat személyiségéből és a tananyagból mutasson be. Az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét és módját. i.)

együttműködési képesség fejlesztése: az iskola úgy szervezze tevékenységeit,

hogy a tanulók minden héten, de legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (közös feladatmegoldás, közös kirándulás, közös együtt-cselekvés). j.)

versengés képességének fejlesztése: az iskola biztosítson teret a segítő versengés

képességének fejlesztésére és gyakorlására.

2.3.

A személyes kompetencia fejlesztése területén elvégzendő feladatok: Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kultúrált életmód, a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kultúrált életmódra-nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. a.) Önellátási képesség fejlesztése: - testi képességek: a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során, tanórákon és tanórák kívüli tevékenységeken (pl.: gyurmázás, rajzolás, szövés, korongozás…) továbbá a könnyített testnevelési órákon, diáksportkörön és egyéb sportolási lehetőségek kihasználása, az iskola lehetővé teszi a tanulók fizikai képességeinek fejlődését, karbantartását. - önellátási képesség: az önellátó képesség, viselkedés tevékenység formáinak megismerése,

gyakoroltatása,

tudatosítása

változatos

formákban

az

életkori

sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakóhely és osztályterem berendezéseinek rendbetartási igénye, a háztartási és ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei…)



- befogadóképességek: ezen a téren különböző feladatok hárulnak az iskolára, pl.:a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg, a művészi értékű zene hallgatása. A vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében tegyük lehetővé minden korosztálynak, hogy jusson hozzá az életkorának megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez. Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg amiben a tanulók jól érzik magukat. - önkifejezési készségek: az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása.

b.) Önvédelmi képességek, s a mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése: - egészségvédő képességek: az egészséges életmód ismérveinek megismertetése az alapvető szokások kialakítása, gyakoroltatása. - Testedzési, s sportolási lehetőségek biztosítása - Balesetvédelem tanítása - identitás védőképesség: ez a lelki egészség fontos feltétele, feladatunk a realitásoknak a mélyebb, igazabb értékeken megfelelő viselkedésformák erősítése.

c.) Önreflexiv képességek: - önértékelő képesség: a nevelő munka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé, - önmegismerő képesség: a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy az önismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el, - önfejlesztő képesség: az önfejlesztő képesség alapozása, a jobb részképességek felismerése,

olyan

szituációk,

helyzetek,

beszélgetések

szervezésén

keresztül

realizálódhat, amely során a tanulók felfedezhetik öröklött adottságaikat, hajlamaikat és rátermettségüket. Ezek után szükséges önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése, illetve egyes kiemelkedő képességek kibontakoztatása és fejlesztése.

d.) Szakmai képzés alapozása, a speciális kompetenciák fejlesztése: az alapvető szabályhasználat képességének fejlesztése, gyakorlása, alkotóképesség fejlesztése (olyan tanórán kívüli szakkörök fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére), az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, szabályhasználó képesség gyakorlása, csoporttevékenység formájában, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 65 -


olyan alkotóképesség fejlesztését szolgáló feladatok összeállítása, amelyben a tapasztalati alkotóképesség valamennyi változata rendszeresen előfordul, pályaorientáció tevékenységek, önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása, önálló feladatmegoldás, illetve munkavégzés fejlesztése, alkalmazása,

Az egész munkánkat áthatja a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs és korrekciós tevékenység. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a rehabilitációs tevékenység. A társadalomban való részvétel szempontjából nem a gondozást kell előtérbe helyezni – főleg a felnőttkor felé közeledő gyermekeknél -, hanem növelni kell a perszonális és szociális elvárásokat és azokhoz kellően motiváló cselekvési teret biztosítani. Vonatkozik ez a közösségre, amiben él, a helyre ahol él és a munkára egyaránt. A mi iskolatípusunkban a lehetőségeket figyelembe véve a részleges rehabilitációt lehet megvalósítani, azaz pedagógiai módszerekkel megpróbáljuk megközelíteni az ép állapotot. A korrepetálás, az egyéni korrekció, a differenciált nevelés, oktatás, az egyéni bánásmód mind a gyógypedagógiai rehabilitációt segíti. Az individuális foglalkozások alkalmával a gyermekeknek a meglevő jól működő funkciókra kell alapozni és a jó oldalait kell erősíteni a önbizalom növelése érdekében is. Különösen kritikus a helyzet a pályaválasztás időszakában. Reális képe kell, hogy legyen a tanulónak saját adottságairól, a társadalom nyújtotta lehetőségekről, hogy később ne legyen állandó kudarcélménye. Ehhez jól össze kell hangolni az iskola és gyermekotthon céljait, feladatait. Célja az értelmi fogyatékos tanulók szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Nagyon fontos, hogy a gyógypedagógus készítsen olyan fejlesztési programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és személyiség tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A programon és a tréningen keresztül valósuljon meg a sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, felzárkóztatása, tanulási technikák elsajátítása, szociális képességek fejlesztése, az önálló életvezetés kompetenciájának növelése. Tevékenység sikeréhez szükséges a folyamatos, vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás (belső – külső). Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 66 -


Ha fent leírt személyiségfejlesztés feladatait sikerül az iskolának megvalósítani, akkor nagy mértékben elérünk a személyiségfejlesztési tevékenység főbb céljaihoz. Ezek a következők: 1.) A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia növelő stratégia). 2.) Konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. 3.)A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés. Ha azonban a feladatokat csak részben sikerül teljesíteni elszigetelve egymástól, akkor csak részeredményeket érünk el, ezek a részeredmények valószínűleg nem lesznek tartósak. Ezért mindenképpen ajánlott a személyiségfejlesztést egy komplex programon belül megvalósítani, ilyen komplex program, az Officina Bona tantervcsalád által kidolgozott mely alkalmas a fogyatékos, sérült, akadályozott, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók komplex személyiség- és magatartásfejlesztésére. Nagy előnye az, hogy minden oktató, nevelő gyógypedagógus tanár és terepauta alkalmazhatja, akár szegregáltan, akár integráltan.

2.4.

Nemzeti kultúránk és történelmünk ismerete

Feladat: a tantárgyakban rejlő lehetőségek kihasználása, nemzetünk nagyjainak megismertetése, nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, a lakóhelyre jellemző néphagyományok megismertetése, felelevenítése.

2.5.

Kultúrák iránti nyitottság •

Más népek tisztelete

Feladat: hazánk nemzetiségeinek, Európa és a világ népeinek megismertetése •

A másság tisztelete

Feladat: a vallási, hit- és meggyőződésbeli különbözőségek meg- és elismertetése, tiszteletben tartásuk, normaként való elvárás, vallási és világnézeti tanítások igazságáról az iskola nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 67 -


az általános külső megjelenéstől eltérő jelleg (testi hiba, túlsúly) elfogadtatása, az ezekkel szembeni negatív megnyilvánulások elfojtása, a nyitott, elfogadó, empatikus magatartás példaként való megjelenítése.

2.6.

A természeti és tárgyi környezet tisztelete

Lásd: környezeti nevelési program

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Különböző definíciói léteznek a „közösség” megfogalmazásának az irodalomban. A nevelés szempontból közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll, így az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség fejlődését úgy biztosítja, hogy miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, így több lesz, mint tagjai egyszerű együttélése. Az emberi élet alapja a társas valóság, amelyben az eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, baráti kör, művészeti csoportok, különböző egyesületek…). Az igazi nevelő közösség a legegyenletesebb emberi kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője és amellett figyelembe veszi a közösség egyes tagjának sajátosságait, célja, hogy a közösség mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy egyéni lehetőségeit, képességeit szem előtt tartja. A közösségnevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek,

A mi szempontunkból az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területeit vizsgáljuk, ezek a következők: tanórák, tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, szakkörök, kirándulások, délutáni klubok, egyéb összejövetelek), Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 68 -


a diákok által szervezett tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati tevékenység), szabadidős tevékenység,

3.1.

Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Mivel a mi iskolánkban enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatását, nevelését látjuk el - ráadásul többszörösen szociálisan hátrányos helyzetűek – így egy jó közösséget formálni, amely képes közös értékrend elfogadására több esztendős kitartó, állhatatos és türelmes munkára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: A családi élet funkcióinak átvállalása. (mivel 85%-a gyermekeinknek gyermekvédelmi gondoskodásban részesül különböző családi okok miatt). A gyermek beilleszkedésének segítése. Otthonosság, folytonosság biztosítása. (a gyermekotthonnal együtt). A tanulás támogatása, kölcsönös segítségnyújtással, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat és önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének, önértékelésének fejlesztése. Olyan nevelő kollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt nevelési eljárásaival képesek az osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni. Folyamatosság biztosítása a már elért eredmények továbbfejlesztése, építése.

A mi speciális helyzetünkből adódóan a fent említett feladatok mellett nagyon sok alapvető feladatot kell ellátnunk. Ezek közül legfontosabb a beépült rossz minták leépítése, újak kialakítása. Az alapvető szocializációs ismeretek beépítése. Önkiszolgáló tevékenység fejlesztése. A család hiányából eredő hospitalizált ártalmak kompenzálása, leküzdése, nem utolsó sorban az emocionális háttér biztosítása, támogatása. Ezek a feladatok egész munkánkat áthatják.



3.2.

Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: Ezek

a

kötetlenebb

tevékenységi

formák

és

közösen

átélt

napközis

szabadfoglalkozások, illetve kirándulások, túrák stb. kiváló területei a közösség érzelemmel teli fejlesztésének. A következő feladatok hárulnak ezen a téren az iskolára: Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, önértékelésre, egymás segítésére és ellenőrzésére! Nevelje a tanulókat az önálló tanulásra, tevékenységre! Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait! Járuljanak hozzá ezek a foglalkozások a közösségi magatartás erősítéséhez. (irodalmi, zenei, egyéb foglalkozások keretében)! Az együtt eltöltött idő mélyítse el az egymás iránti szeretetet, megbecsülést, felelősséget! Az együtt töltött kirándulások, séták, túrák növeljék a természet iránti szeretetet, tiszteletet és felelősséget! Járuljanak hozzá a gyermek személyiségének, érzelmi hátterének erősítéséhez! Segítsük az őszinte, jó kapcsolatok, barátságok alakulását!

3.3.

Diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Iskolánkban a demokratikus szellem fejlesztése érdekében nélkülözhetetlennek tartjuk a diákönkormányzat működését. A diákönkormányzatban a tanulók önirányító, önszervező képességeikkel, pedagógus irányításával saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan vagy segítséggel intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzati munka keretén belül a következő közösségfejlesztési feladatok érvényesülnek: A

kialakított,

meglévő

vagy hagyományokon

alapuló

közösségi

munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése. A közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése. A közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése. Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely képes értékelni saját közösségének tevékenységét, sikereit és más közösségek tevékenységeit. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. Olyan egyének támogatása, amelyek képesek kulturáltan és jogszerűen képviselni a közösség érdekeit.



3.4.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységeken keresztül nagyon sok olyan tevékenységet tudunk szervezni, amely erősíti és érzelmileg nagy hatással bír a közösség fejlesztésére. Ezek közül a feladatok közül említeném: Különböző tevékenységek szervezése, amely külső szakemberek segítségével történik. Olyan közösségek létrehozása, amely közvetlen részvételükkel közelről tapasztalják munkájuk eredményességét. (pl.: környezetvédelmi csoport) A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önismeret fejlesztése a társak és a felnőttek közti együttműködés megalapozása, fejlesztése. A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés! A tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevő képességeire, adottságaira építve érdeklődésük érvényesüljön és tartós aktivitásra ösztönözzön. Olyan erős érzelmi – értelmi, felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során felfedezhetik az együttműködés örömét és a közösséghez való kötődés érzését. Olyan közösségek kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére. Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Mindezekből kiderül, hogy a közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai – mint már az előzőekben leírtuk – céljai abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: a harmonikus embertársi kapcsolatokhoz, másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a közösségi szokások, normák elfogadásához, etikai értékrend kialakításához, vélemény alkotó, nyilvánító képességének fejlődéséhez, az egyén közösségi magatartásának kialakításához,

Az iskola nem egymástól függetlenül, fejleszti a tanulók személyiségét, hanem komplexen, közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását és a Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 71 -


szociális hátterét figyelembe véve teszi. Kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával, empátiájával, bizalmával, az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a tanulók előtt. A mi iskolánkban ezért a fent leírtak még nagyobb hatással bírnak, mivel tanulóink zöme nem rendelkezik családból hozott pozitív mintaképpel. A leírtakon kívül a közösség fejlesztéssel kapcsolatos néhány feladatot említenék. Törekszünk arra, hogy minden tanuló: -

ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben

való

harmonikus

kapcsolatok

kialakításához

elengedhetetlenek, -

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket,

-

kapcsolódjon be egészségének és környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

-

legyen képes az új audió-vizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,

-

tudjon

társaival

s

a

is

felnőttekkel

adott

témáról

anyanyelvén

kommunikálni, -

legyen képes önállóan egészséges életvitelt kialakítani,

-

tanuljon meg önállóan tanulni,

-

legyen reális önképe, képes legyen önértékelni, önellenőrizni saját magát,

-

ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,

-

tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődését,

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes pedagógusok az alábbi módon segítik: -

segítse a tanuló kezdeményezéseit,

-

járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

-

biztosítson

elegendő

lehetőséget,

időt

kialakításának segítésére, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 72 -

a

közösségi

cselekvések


-

alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, hazaszeretet és Európához való tartozást.

-

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodást valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

-

fejlessze ki a tanulóban a kultúrált vita képességét és a megfelelő kommunikáció készségét,

-

fejlessze a tanuló ismereteit a betegségek, a balesetek és a sérülések elkerülése

kapcsán,

fejlessze

az

egészség-megőrzésére

irányuló

törekvéseket, -

fordítson figyelmet a gyermek családi helyzetére és ismertesse a szexuális kultúra, magatartás kérdéseit,

-

adjon megfelelő képet a munka világáról és a gyermekek személyes lehetőségeiről,

-

segítse elő azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat és szokásokat, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

-

biztosítsa a gyermek részére a sikerhez való jutás lehetőségét, feltételeit és kerülje el azokat a szituációkat, amelyek a kudarcot előidézik,

Speciális helyzetünkből adódóan ennek a kérdésnek még nagyobb fontosságot tulajdonítunk, mivel a hagyományos nevelési-oktatási intézményekben a másodlagos kortárscsoporti szocializálódás maga mögött tudhatja biztos bástyaként az elsődleges családi szocializációt, ahol a gyermekek már elsajátították az alapvető társas szabályokat, normákat. Iskolánk ennek hiányában végzi el a szocializációs folyamatot, ezért több feladat hárul ránk. Ezek közül néhányat említenék: -

a családi élet funkcióinak átvállalása,

-

a gyermek beilleszkedésének segítése,

-

új életmód elfogadtatása,

-

otthonosság, folytonosság biztosítása,

-

felkészítés az önálló életre,

-

családi életre nevelés,

-

beépült rossz magminták leépítése, újabb kialakítása,

-

pszichoszexuális identitás kialakítása,



4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A

gyermek

szocializációja

által

válik

társadalmi

lénnyé,

elsajátítja,

személyiségének részévé alakítja a társadalom értékeit, viselkedési normáit. Ez a folyamat a csecsemőkorban kezdődik és tart a gyermekkor, serdülőkor és az ifjúkor alatt. Az iskola ebben a folyamatban - mint személyiségfejlesztő műhely, értékközvetítőként működik. A társadalmilag érvényes tapasztalatok, elvárások, értékek rendszerét közvetíti a gyermek felé. A szocializáció eredményességén, a társadalmi beilleszkedés sikerén mérhető az adott iskola pedagógiai tevékenysége, hatékonysága. Ebben le kellene tudni küzdeni, vagy legalábbis enyhítenie, csökkentenie kell ezen szocializációs zavarokat, viselkedési, beilleszkedési nehézségeket. Melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a tanulók viselkedését, magatartását, beilleszkedési esélyeit?

A korai szocializációt befolyásoló események: -

a hányatott sors,

-

a szülői negatív példakép,

-

a negatív énkép,

-

a szociális hátrányos helyzet,

-

a korai magatartászavar,

-

veszélyeztetettség, amely eredhet anyagi okokból (alacsony kereset, több gyermek, munkaképtelen családtagok) vagy erkölcsi okokból (bűnöző környezet, erkölcstelen életmód, szembehelyezkedés a társadalom

által

elfogadott

társadalmi

normákkal),

de

lehet

egészségügyi okokból is (családban hosszan tartó betegség, ill. ideg- és elmebetegség)

4.1.

Szűrés, diagnosztizálás: Iskolánkba járó gyermekeink nagyobb százaléka beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzd. Ezt a képességvizsgáló és rehabilitációs bizottság által kiadott szakvéleménye is alátámasztják, a fent felsorolt okok mindegyike felfedezhető a háttérben. A mi iskolatípusunkban nehezíti a folyamatot a gyermekek életébe jelen levő értelmi képességek alacsony volta - debilitás, imbecillitás – és ezekhez társuló fogyatékosságok halmozott volta. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 74 -


A következő fogalmakkal szokták a problémát leírni: -

beilleszkedési zavarok,

-

magatartási rendellenességek,

-

nehezen nevelhetőség,

-

érzelmi zavarok,

Ezek a fogalmak mind arra utalnak, hogy valami nincs rendben a gyermek beilleszkedési és szocializációs folyamatába.

4.2.

Együttműködés a segítő szakemberekkel: A probléma hatékony megoldásának módozatait vesszük szemügyre. Első sorban: -

Szükséges a szituáció egészének a megértése, a gyermek indítékának, tetteinek a megismerése (ok feltárása).

-

A gyermekkel kapcsolatos, pontos információszerzés.

-

A tanuló viselkedésének pontos megfogalmazása, a probléma pontos elemzése.

Miután

a

helyzetelemzés

megtörtént,

szükséges

azt

az

arra

hivatott

szakemberekkel megbeszélni és a problémák kezelését elindítani (iskolaorvos, iskolapszichológus, pszichiáter, szociálpedagógus, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálatok). A gyermeket tanító gyógypedagógus aktív résztvevője ennek a folyamatnak. Nagyon sok minden függ tőle, hogy milyen eredményesen zajlik a zavarban szenvedő személyiség fejlesztése. Ennek érdekében egy speciális program kidolgozása, megtervezése szükséges. Ennek mozzanatai a következők: -

okkeresés, a közvetlen vagy távolabbi ok, háttér megtalálása,

-

a kivezető út megtervezése, a gyermek eredeti szükségleteivel, indítékaival összhangban,

-

a gyermek és a pedagógus közös tevékenységére épülő eljárás, a nevelő a gyermek mellé állva, vele együttműködve, esetenként partneri kapcsolatban alakítja ki a nevelési szituációt,

-

az osztálytársak bevonása a megoldásba, nem csupán a közös megvitatás, hanem a társakkal végzett együttes tevékenység megszervezése,



-

a gyermek saját aktivitásának ösztönzése, cselekvéses vagy verbális formában, a gondot jelentő viselkedéshez való viszony megismerése, a gyermek szándékainak igényének felébresztése a helyzet megoldására, életkori sajátosságait figyelembe véve,

-

a gyermek szükségleteinek kielégítése, indítékainak figyelembe vétele,

-

a nevelő őszinte érzelemnyilvánítása, a negatív megnyilvánulás hatásának következményeinek a gyermek által történő észlelése, tapasztalása,

-

önkritikus magatartás a pedagógiai tevékenység megváltoztatása, iskolai pedagógiai lehetőségének végiggondolása,

-

a pedagógus kollégák bevonása a megoldásba,

-

a szülők bevonása a megoldásba,

-

a folyamat következetes értékelése, jelzése a résztvevők felé,

A fentiekből látható, hogy beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységünk sokasítja a gyógypedagógus feladatát, igen nehéz feladat elé állítja őt, mivel nem egy pár gyermekről van szó, hanem gyermekeink nagyobb százalékánál jelentkezik. A probléma megoldásában feltétlenül segítenek a nálunk több éve alkalmazott módszerek, ezek közül néhányat sorolnék fel: -

a kis létszámú tanulócsoportok kialakítása,

-

egyéni és különleges bánásmód (nagyon fontos a pedagógus beállítottsága, attitűdje a probléma megoldásában),

-

egyéni továbbhaladási lehetőségek (sokszor a számtalan tanulási kudarc különböző képességbeli zavart, hibás önértékelést idézhet elő, beilleszkedési és magatartási zavar, ezért fontos ezeket elkerülni),

-

személyes kontaktus kialakítása, és a személyes ráhatás kötődés (fontos az egyénre szabott négyszemközti beszélgetés,

-

egyéni fejlesztés és a sikerélményhez juttatása,

-

gyermek motiválása (a konkrét cselekvési szituációk megteremtése, ezáltal növeljük a gyermek praktikus intelligenciáját, részvételét a folyamatban,

-

az önértékelése és mások értékelésé is legyen a realitáshoz közelítő,

-

kerüljük el az általánosító ítéleteket,



-

segítsük a gyermek társas kapcsolatainak kiépítését, segítsünk neki felelősséget vállalni önmaga és adott esetben mások iránt is, lássa hibáit, de értékeit is,

-

képességei szerint legyen bevonva a közösségi munkába, vállaljon a csoportért feladatot, ne kerüljön a csoport perifériájára,

Ezek a tények a pedagógussal szemben a következő elvárásokat támasztják: -

képes legyen és tudjon differenciáltan tanítani, nevelni,

-

az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit,

-

teljesítménymérésnél tanuló fejlődését önmagához képest mérje,

-

képességek különbségének tolerálására nevelje a gyermekeket,

-

a szülővel tapintatosan beszélje meg a problémát,

-

a többi tanárral és az illetékes szakemberekkel is reálisan beszélje meg a tanuló problémáit,

-

szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt,

-

ha úgy érzi nem tudja kezelni a tanuló problémáját önállóan, forduljon szakemberhez a tanuló ügyében,

4.3.

Speciális programok megszervezése és kialakítása: A felmerülő problémák megelőzése érdekében szükségesnek tartjuk, a szoros együttműködést különböző társadalmi szervezetekkel. Történhet ez szakemberek meghívásával (pl. bűnmegelőző szakemberek meghívásával a rendőrségtől) iskolánkba, akik közvetlenül elbeszélgetnek gyermekeinkkel és tájékoztatják őket a felmerülő veszélyekről, azok következményeiről és elkerülési módjáról. A drog- és az alkoholfogyasztás veszélyességére és a társadalomra fejtett káros hatására való tekintettel szükségesnek tartjuk tanulóink, (főleg a serdülőkorban lévők) megismertetését, tájékoztatását ezzel a kérdéssel. Történhet ez: -

különböző egészségügyi szakemberek bevonásával (közvetlen beszélgetés, előadás),

-

bűnmegelőzési osztály szakembereinek meghívásával,

-

más társadalmi szervezetek előadásaival,



-

egészségvédő jellegű iskolai foglalkozások szervezésével (környezetvédő-kör, természetjáró) gyógynövények gyógyító hatásának megismerésével, sportjellegű foglalkozásokkal,

-

osztályfőnöki órákon történő foglalkozásokkal,

-

pályaorientációs tevékenységek szervezésével,

A drog és az alkohol mint probléma a mi iskolánkban, intézményünkben nem jelenik meg olyan mértékben, mint az országos átlagban tapasztalható, ennek ellenére nagy figyelmet fordítunk a megelőzésre. Mivel a beilleszkedési és magatartási problémát nem lehet külön, elszigetelten kezelni, ezért feltétlenül be kell építeni ennek kezelési fázisait a gyermek komplex személyiség- és magatartásfejlesztő programjába, különben csak tüneti kezelést érünk el.

5. Tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenység: 5.1.

Tehetségkutatás: Iskolatípusunkban, ahol tanulásban akadályozott tanulóink vannak, ritkán találkozunk

a

tehetség

általánosan

ismert

fogalmával.

Nem

beszélhetünk

hagyományosan értelmezett tehetségkutatásról, ehelyett egyes tanulóinknál felfedezhető bizonyos képességek fejlettsége (pl. zenei, rajz, manuális, sport, stb.). Ezeknek a képességeknek kibontakozását segítő tevékenységünk a következőkben nyilvánul meg: -

Nemcsak a kötelező tanórákon belül ápoljuk, fejlesszük, hanem a tanórán kívüli tevékenységek bővítésével igyekszünk tág teret biztosítani e tevékenységeknek.

-

Megfelelő tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozásokat szervezünk (pl. rajz, zenei, manuális tevékenység).

-

Lehetővé tesszük a gyermek részvételét mindenféle házi, megyei, országos versenyeken.

-

Továbbképzési lehetőségeket biztosítunk (külön szaktanár, zenei iskolába járás, sportedzőtáborok).

-

Különböző arra a célra szánt pályázatokon való részvételt biztosítunk.

-

Különböző felzárkóztatások és ezáltal az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtaníttatása (könyvtárhasználat,



informatikai eszközök használata, más körökön való részvétel támogatása). A manuális képességek fejlesztésére több szakkör beindításával (rafiafonás, bőrdíszmű) biztosítjuk a gyermekeinknek a lehetőséget arra, hogy az alkotó képességüket kibontakoztathassák. Ennek a két szakkörnek az anyagi fedezetét a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány pályázatából nyertük, de az intézményünk is hozzájárult a megfelelő szerszámok és egyéb szükséges anyagok beszerzéséhez. Gyermekeink nagy örömmel és nagy létszámban járnak mind a két szakkörre, ahol kreativitásukat érvényesítik és gyönyörű alkotások születnek kezük nyomán. A foglalkozások nemcsak a képesség fejlesztésére korlátozódnak, hanem ezáltal a gyermek kreativitása, türelme, figyelme, finommotorikája is csiszolódik, fejlődik.

5.2.

A felsorolt tanórán kívüli lehetőségek Biztosítása nagyon fontos abból a szempontból, hogy a gyermekeink kiemelkedő képességeinek fejlesztési folyamatában nemcsak mi szakemberek veszünk részt, hanem a gyermek is részévé válik a folyamatnak, aktivitásával, részvételével hozzájárul az önfejlesztéséhez.

5.3.

A külső szervezetekkel való együttműködés kialakítása Szükséges, ahhoz, hogy ez a fejlesztési folyamat működőképes maradjon. A mi esetünkben együttműködünk a zirci Zeneiskolával, szándékunkban áll e kapcsolat fejlesztése a következő évekre nézve is. Ez az együttműködés azért fontos, mert ez a kapcsolat szakszerűen elősegíti egyes tanulóinknál felfedezhető zenei tehetség és képesség kibontakozását, fejlesztését. Továbbá együttműködünk a helyi Római Katolikus Plébániával, egyik gyermekünk a falu kántori feladatait látja el. Ez a kapcsolat más családias, egyházi ünnepekkor is megnyilvánul. Gyermekeink szívesen és lelkesen vesznek rész ezeken a szerepjátékokon (karácsony, húsvét stb.). A sport terén szoros kapcsolatban állunk a MÉS Országos Szervezetével így a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink részt vesznek különböző edzőtáborokban és többféle versenyekben (megyei, országos, nemzetközi). Kapcsolatban vagyunk a Veszprém Megyei Gyermekek Házával, ahol gyermekeink több rajzversenyen is részt vettek. Karácsonyi ünnepek alkalmával is részt veszünk az általuk szervezett rendezvényeken. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 79 -


Állandó kapcsolatban vagyunk az Értünk- Velük Egyesülettel, s mindenféle általuk szervezett régiós, országos szavaló- és tantárgyi versenyeken, fesztiválokon (Zánkai Százszor Szép Fesztivál) aktívan részt veszünk, ahol gyermekeink igen kiemelkedő eredményeket érnek el. Kapcsolatban állunk a gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel, a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvánnyal. A gyermek kiemelkedő képessége, tehetsége, gondozásra és ápolásra szorul, tehát a nyomon-követési folyamat nem maradhat el e programból. Iskolánk nagy figyelmet fordít gyermekeink felkészítésére, egy-egy kolléga mindig meg van bízva azzal, hogy melyik gyermeket készítse fel és kísérje figyelemmel előrehaladását. Az intézmény vezetése mindent elkövet annak érdekében, hogy a szükséges feltételeket biztosítsa.

6. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. Feladata: -

a gyermek biológiai szükségleteinek kielégítése, táplálás, gondozás, gondoskodás,

-

a szeretet szükséglete, kielégítése, amely végigkíséri az egész gyermekés ifjúkort, s annyira erős motiváció, hogy a kedvéért olyan nehéz szabályokat is megtanul a gyerek, ami e nélkül a motívum nélkül soha nem menne végbe,

-

az érzelmi biztonság szükséglete, a valahová tartozás érzete, a gyerek „fontosságának tudata” nyújtása,

-

az ismeret, a megismerés, a tudás szükséglete, átadása, ami már kisgyermekkorban megjelenik (mi ez? miért?), kiemelkedően fontos a család odafigyelésének felkeltése, irányítása, segítése,



-

nevelési,

oktatási

szükségletek

kielégítése,

amelyek

az

ismeretelsajátításhoz nyújtott adekvát segítségen keresztül valósíthatók meg, -

fogyatékos gyerekek oktatása, veszélyeztetett gyerekek alternatív iskolai ellátása, magatartási problémákkal küzdők pszichológiai kezelése,

-

a

mentálhigiénés

személyiségfejlődési

szükségletek zavarok

kielégítése

enyhítésére

pl.

–

súlyosabb

ideggyógyászati,

pszichiátriai szakrendelések stb. -

a szociális szükséglet kielégítése érdekében anyagi segélyezés, szülőpótló gondozás, családterápiás gondozási formák stb.

-

az egészségügyi szükséglet, melynek kielégítése részben szakszerű orvosi beavatkozást, segítő utógondozást igényel pl. cukorbeteg, lisztérzékeny gyerekek,

A felderítés alapfeltétele, hogy a pedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortárs kapcsolatait. A mi intézményünkben tanuló gyermekek túlnyomó része átmeneti nevelt, ezért gyermekvédelmi ellátásban részesülnek. A másik kisebb része hátrányos helyzetű, bejáró tanuló. Az ő esetükben beszélhetünk a klasszikus értelembe vett prevencióról.

6.1.

prevenció: - tájékoztatás a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, - támogatásokhoz való hozzájutás segítése, - tanácsadás: családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, - hivatalos ügyek intézésének segítése - szabadidős programok szervezése - veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, - nem állami szervek és magánszemélyek bevonása, velük való együttműködés, - új ellátási forma bevezetésének kezdeményezése az önkormányzatnál,



6.2.

szűrés: Iskolánkba járó gyermekek 85%-a gyermekvédelmi ellátásban részesül, de a maradék 15 % is hátrányos helyzetű, támogatásra szorulnak. Támogatásukhoz és a családdal való kapcsolattartáshoz igénybe vesszük: - helyi önkormányzatnak (jegyző), - gyámhivatalnak, - nevelési tanácsadónak, - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságnak, - gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnak, - gyámi tanácsadóknak, - és más külső szervezeteknek a segítségét. A gyermekotthonba elhelyezett gyermekek túlnyomó része átmeneti nevelt, kisebb hányaduk tartós nevelt, mert a családban történő nevelésük nem megoldott. Ez minden esetben más és más, hol a szülők nem megfelelő életvitele, hol a szülők börtönben való tartózkodása, hol a szülők elvesztése, és legfőképp a gyermekek veszélyeztetettsége miatt került sor a védelembe vételre. Ezen kívül utógondozói feladatokat is ellátunk. Bejáró gyermekek száma változó. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján járnak a mi iskolánkba. Hátrányos helyzetükből adódóan intézményünk sok segítséget nyújt számukra (étkeztetés, felügyelet, tanulószoba, tankönyv, felzárkóztatás stb.).

6.3.

együttműködés külső szervezetekkel, szakemberekkel: Munkánk során együttműködésre törekszünk és együttműködünk: - Családsegítő Központokkal, - védőnővel, háziorvossal, pszichiáterrel, neurológussal, - közoktatási

intézményekkel,

különösen

más

iskolákkal,

intézményekkel, nevelési tanácsadóval, - rendőrséggel, - bírósággal, - társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, - civil szervezetekkel, - helyi Önkormányzatokkal, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 82 -

nevelési-oktatási


6.4.

esetleges juttatások alapelvei és eljárási rendje: Mint már említettük, összes bejáró és gyermekotthoni elhelyezett gyermekünk többszörösen hátrányos helyzetű, így a következő ellátásban részesülnek: A bejáró gyermekeknek reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát biztosítunk. Biztosítjuk számukra az iskolába járáshoz szükséges autóbuszbérleteket. A gyermekotthoni gyermekeink utaztatását megoldjuk, hol az intézmény saját autóbuszával (ha több gyermek utazik), egyéb esetben minden hétvégén felnőtt kísérő biztosítja, hogy a gyermek hazautazhasson szüleihez, ha a szülő fogadni tudja. Orvosi és fogorvosi ellátásukat az intézmény orvosával és a szakrendelések igénybevételével biztosítjuk.

Intézményünk biztosítja a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeltben megfogalmazott és az intézménnyel szemben támasztott követelményeket, különösen a 6.§ (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (9), (10) pontokban megfogalmazott feladatok ellátását. Az (5) bekezdés g) pontja alapján, melyben az iskola köteles tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, intézményünkben, mivel gyermekeink nagy része bentlakó, így mindenféle általunk szervezett szabadidős programban részt vesznek (zenei előadások, sport események, természetjárás, hétvégi főzések, kirándulások, klubdélutánok stb.).

7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program „Az a tanuló, aki örök haragba kerül az iskolával, nem képes fejlődni, alkotni. Az iskola dolga, hogy ez a helyzet ne alakuljon ki.” ( Dr. Janza Károlyné) 7.1.

Diagnosztizálás: Gyermekeink tanulási nehézségekkel küzdenek (tanulásban akadályozottak). Ez a tény a Szakértői és Rehabilitációs Képességvizsgáló Bizottság döntése alapján történik. A Szakértői Bizottság szakvéleményében külön rátér arra, hogy milyen területeken történjék kiemelten a fejlesztés. Gyermekeink nagy része már az intézményünkbe kerülése előtt a kudarcok sorozatát éli meg (bukások a normál általános iskolában, nem megfelelő szociális háttér, állami gondozásba vétel, több intézményben való nevelkedés). A felsorolt tények nagy feladat elé állítanak minket. Nagyon hosszú,



szakszerű és fáradságos oktatási- nevelési munka után tudjuk ezeket a felsorolt hátrányokat kompenzálni, csökkenteni. Az akadályozottság megfelelő oktatási-nevelési feltételek mellett csökkenthető, megelőzhető.

A

pedagógiai

hatások

eredményessége

függ

attól,

hogy

a

személyiségfejlesztés mennyire komplex módon és személyre szabottan gyakorol hatást az egész személyiségre. Az általános és a speciális nem különül el. Az egységes folyamat, az ismeretek nyújtása, képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása közben azokkal történik a sérült funkciók korrigálása, átszervezése az elveszettek pótlása, újra kialakítása a ki nem alakultak kiépítése, további sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. Mindez csak sérülés specifikusan, differenciáltan valósulhat meg. A fejlesztő munka egyénre szóló, életközeli, motivált és kontrollált kell, hogy legyen. A tanulási teljesítmény elérésében nem csak a gyermek adottságai a döntőek, hanem az iskola minősége, a családi, illetve a nevelési háttér, környezet. A tanulási akadályozottság, tehát egy soktényezős összetett jelenség.

7.2.

Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje: A gyermekeink felzárkóztatása és fejlesztése nem csak a kötelező tanórák keretein belül, hanem a törvény által biztosított eü. habilitációs, rehabilitációs és egyéni foglalkozásokon, KTV. 52§. (6), bekezdése, továbbá e törvény (11)., biztosított órakeretet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának céljából , valamint e törvény (7) bekezdése szerint a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások szervezésével biztosítjuk tanulóink felzárkóztatását, fejlesztését. E törvény (8) bekezdése biztosítja a gyógytestnevelés alkalmazását, valamint a KTV. 53§ (2-4) bekezdése további lehetőségeket biztosít felzárkóztatásukra tanulószobai és napközis foglalkozásokon belül. Iskolánk nagy figyelmet fordít és fordított ennek a problémának kezelésére. Olyan szellemben igyekszünk tanítani, nevelni, ahol a gyermeket több sikerélményhez tudjuk juttatni. Ezeknek a foglalkozásoknak a megszervezési elveinél feltétlenül figyelembe kell venni a gyermek képességeit, tanulmányi sikereit és a teljesítménycsökkenésének az

okait.

Így

azokat

a

gyermekeket

részesítjük

elsősorban

felzárkóztató

foglalkozásokban akiket, felméréseink szerint és a szakértői bizottság véleménye szerint Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 84 -


is arra rászorulnak. Tudjuk, valljuk, hogy a tanulási kudarc nagyon nagy negatív hatással van a gyermek egész személyiségfejlődésére, erősen összefügg a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel. Tapasztalatainkból bátran kijelenthetjük, hogy az a gyerek aki a tanulási folyamatban állandó kudarcnak van kitéve, az más területeken próbál sikerélményhez jutni, így alakulhat ki nála deviáns magatartás, illetve beilleszkedési zavar. Az iskolánkban alapvető pedagógiai elv, hogy minden gyermeket valamilyen formában el kell juttatni a sikerélményhez. Ízlelnie kell a siker örömét. Tapasztalatunk igazolja, hogy a sikerélmény jobb teljesítményt és jobb kitartást tud kicsikarni a gyermekből. A kudarc ennek ellenkezőjét váltja ki, a nemtörődömséget, önértékelési problémákat idéz elő és elszigeteltséget, magába zárkózást. Törekszünk arra, hogy a tanulás és az iskolába járás ne váltson ki, kínzó pszichés tüneteket gyermekeinknél. Több éves próbálkozásaink után sikerült elérnünk, hogy a gyermekeink örömmel járnak az iskolába olyan kiváló kapcsolatot sikerült kialakítani a tanári közösség és a tanulóink között, amely minden téren tükrözi hatását a nevelésioktatási munka terén. Ennek eredményeképpen tanulóink mindenféle kisebb-nagyobb személyes problémáikkal felkeresik tanáraikat, osztályfőnöküket, nevelőiket, s megbeszélik azokat. A következőkben néhány tényezőt sorolunk fel, amely biztosan eljuttatja a tanulót a kudarchoz, így ezeket szigorúan ki kell iktatni a nevelési – oktatási folyamatból: -

a túl merev iskolai tantárgyi osztályozás,

-

a túlzott teljesítmény-centrikus osztályozás,

-

a tananyagban való gyors haladás,

-

a tanuló állandó elmarasztalása, mert jogosan nem tud követni ilyen gyors ütemet,

-

a nem differenciált oktatás,

-

a tolerancia hiánya,

-

a hátrányos helyzetűek figyelmen kívül hagyása,

Iskolánkban próbáljuk messze elkerülni a kudarcot okozó tényezőket, ehelyett a gyermek motiválását, sikerélményhez való juttatását, képességeinek fejlesztését, egyéni



adottságait, szükségleteit vesszük figyelembe (differenciálással), a türelem és a tolerancia alkalmazásával.

7.3.

A tanórai differenciálás és a kooperatív tanulás: Egyik alapvető alapelvünk, amelyet minden tevékenységünkben szem előtt tartunk. Mivel a gyermekeink egyéni képességei eltérnek egymástól, így a tanórai foglalkozásokon a differenciálás alapelvét feltétlenül alkalmazni kell a különböző tantárgyak tanításakor. Egyénre szabott tantárgyi feladatok adása nélkülözhetetlen a megfelelő fejlesztés érdekében, így biztosított az a lehetőség, hogy a kiemelt képességű tanuló és a gyenge képességű tanuló saját ütemében haladjon. Gyógypedagógusaink a differenciálás alapelvét évek óta eredményesen alkalmazzák a tanórai foglalkozásokon. Programunkban a tanulási kudarc probléma megelőzésében és kezelésében nagyon sokat segít: -

az egyéni haladási ütem biztosítása,

-

serkentő, fejlesztő és fejlesztést segítő tanuló értékelése, (a merev jegyközpontú értékelés használata),

-

differenciált oktatás szervezése,

-

szoros együttműködés az iskola és a szülő, illetve gyermeknevelők között, (ahol ez lehetséges),

-

helyes tanulási szokások kialakítása,

-

alacsony osztálylétszám megvalósítása,

-

a követelményekben a maximalizmus elkerülése,

-

az iskola felszereltségének javítása, fejlesztése,

-

az ép funkciókra való támaszkodás,

-

felzárkóztatás biztosítása (egyéni, habilitáció, rehabilitáció, korrekció) azoknak, akik arra rászorulnak,

-

a kooperatív tanulás bevezetése, a hagyományos, frontális tanulás helyett

7.4.

A program eredményességének értékelési módszerei: Feltétlenül

szükséges

a

tanulói

kudarc

elkerülésének

sikerét

értékelni

időközönként. A következő jelzések igazolhatják a program eredményességét vagy eredménytelenségét: Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 86 -


-

elsősorban kiderül a gyermek iskolához való pozitív hozzáállásából,

-

tanulmányi teljesítményéből (javult vagy nem),

-

magatartási és beilleszkedési problémáiból,

-

tanuló viszonyából az iskolai közösségéhez (társaihoz, tanáraihoz),

-

a tanuló önbizalmából és önértékeléséből,

-

az egész személyiségének fejlődéséből.

Ezekből a visszacsatolásokból, megállapítható a program sikere. Amennyiben egy bizonyos időszak elteltével az iskola programja nem hoz kézzelfogható eredményt az egész program átértékelése szükségessé válik. Hozzá kell még tenni, speciális helyzetünkből adódóan, hogy sokszor oktatóinknak a pótmama és pótpapa szerepét is be kell tölteniük, ezért a nyílt szeretetteljes légkör kulcsfontosságú lehet a probléma kezelésében. Végezetül rendkívüli fontosságú a kudarcok elkerülése, kiküszöbölése érdekében a vezetők, a tanárok és a gyermekkel foglalkozó nevelők együttműködése (együtt dolgozó team egyetértése, állandó konzultációja, szupervíziója).

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 8.1.

Helyzetfeltárás: Iskolánk

tanulóinak

85%-a

többszörösen

hátrányos

helyzetű,

ezért

gyermekvédelmi ellátásban részesülnek. A bejáró tanulóink teszik ki a 15%-ot, de ők is erősen, szociálisan hátrányos helyzetűek, mindezekből kiderül, hogy iskolánk összes tanulója szociálisan hátrányos helyzetű, így szükségszerűvé válik, hogy különböző programokkal igyekezzünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését és folyamatos fejlődését, fejlesztését. Programunk célja elsősorban: Segíteni a tanulók -

beilleszkedését az iskolai környezetbe,

-

ismeretelsajátítását,

-

egyéni ütemű fejlődését,

-

család hiányából eredő érzelmi defektusok kompenzálását,

-

érzelmi, emocionális háttér biztosítását,

-

érzelmi alapon alakuló jó tanár – diák viszony kialakítását,

-

olyan értékelési rendszer működtetését, amely nem merev és biztosítja a gyermek személyiségének kibontakozását, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 87 -


Sajnos a hátrányos helyzet iskolánkban nem átmeneti állapot és nemcsak szociális hátrányokból ered, ezért ennek enyhítése érdekében szükséges megtervezni annak kompenzációs programját is. Nem szükséges regisztrálni a hátrányos helyzetű tanulók névsorát, mivel minden tanulónk az. Azonban szükséges felmérni: -

hogy a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább,

-

8.2.

milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében,

Segítő tevékenység formái és működési rendjük: A különböző tevékenységformák meghatározásával, s beépítésével a nevelésioktatási folyamatba, segíthet az iskola, a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak enyhítésében. Ezek a tevékenységformák a mi iskolánkban a közvetkezők: -

felzárkóztató programok szervezése,

-

önismereti csoportok létrehozása, működtetése,

-

mentálhigiénés programok szervezése (belső, külső előadókkal),

-

komplex személyiség és magatartás fejlesztő programok szervezése,

-

különböző tevékenységi körök szervezése (zenei- művészeti kör, sportkör, természetjáró kör),

-

kulturális, szavaló és egyéb bemutatók szervezése,

-

motiválás arra, hogy a gyermek a tanulószobai, az iskolaotthonos ellátásban örömmel vegyen részt, étkeztetés biztosítása (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna)

-

8.3.

pályaorientációs tevékenység,

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása: A külső kapcsolatrendszerünk kiépítése, fenntartása pozitívan hozzájárul a szociális hátrányok enyhítésében gyermekeinknél. Ezek a kapcsolatok különböző helyeken nyilvánulnak meg: -

állandó kapcsolat fenntartása szakszolgálatokkal (logopédia, pszichológia, képességvizsgáló szakértői bizottság), Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 88 -


-

drog- és bűnmegelőzési programok megszervezésénél különböző illetékes szervezetek segítségét kérjük (cél: a dohányzás, drog és alkoholizálás káros következményeinek felismerése),

8.4.

a helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése,

Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása: A hátrányos helyzet enyhítésének érdekében különböző programokat szervezünk, ahol gyermekeink egész éven át különböző tevékenységekben, táborozásokban, kirándulásokban vehetnek részt. Ezeknek a programoknak az anyagi fedezetét részben az intézmény költségvetéséből, részben a megnyert pályázatokból biztosítjuk. A következő pontokban összefoglaljuk az anyagi háttér biztosító rendszer működését: -

tankönyvtámogatás, (KTV értelmében)

-

felvilágosító munka a szociális támogatások lehetőségeiről, szülői értekezleteken, családlátogatások alkalmával,

-

táborozási hozzájárulások a bejáró tanulóinknak,

-

pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,

-

együttes táborozások, kirándulások, országjárások,

Tapasztalataink szerint úgy ítéljük, a fent említett tevékenységek, programok alkalmazása hatékonyan csökkenti a hátrányos helyzetből eredő, különböző károkat. Tanulóink nagyon szívesen részt vesznek mindenféle felzárkóztató tevékenységben és aktívan közreműködnek a szervezőkkel együtt. Különböző versenyeken, fesztiválokon szoktak részt venni, nagy örömmel teszik és kiemelkedő eredményekkel térnek vissza. Egészségügyi és rendőrségi szakemberekkel is kapcsolatban állunk, hogy szükség szerint felvilágosító előadásokat tartanak gyermekeink számára. A közös táborozási élmények felejthetetlenek számukra. Ezeknek a szervezett foglalkozásoknak alapvető sikere abban rejlik, hogy a tanulók nem passzív szemlélői a zajlott tevékenységnek, hanem aktív résztvevői. Nagyon jól érzik magukat az iskolai közösségben, mindegyik tanulót személyes kapcsolat fűzi valamelyik pedagógushoz, biztonságban érzik magukat. Igyekszik teljesíteni képességeinek és legjobb ismereteinek megfelelően.



9. Az

iskolában

folyó

nevelő-oktató

munka

ellenőrzési,

mérési,

értékelési,

minőségbiztosítási rendszere:

9.1.

A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási

eljárások:

Az ellenőrzés nem más, mint a normáknak, a jogszabályoknak való megfelelés. Az ellenőrzés területe többszintű: külső: -

ágazati ellenőrzés (Oktatási Minisztérium, OKÉV szakértők bevonásával)

fenntartói ellenőrzés (szakértők, gazdasági vezetők, jegyző, revízió,…) belső: (intézmény szintű) ellenőrzés

Nagyon fontosnak tartjuk az oktató-nevelő munkában meghatározni az ellenőrzés helyét, szerepét, célját, színtereit, követelményeit (demokratikus, tervszerű), jellemzőit (tényszerűség, objektivitás, folyamatosság, tervszerűség). Lásd intézményünk MIP-ját Legfontosabb az oktatási-nevelési folyamat ellenőrzése során a tervszerűséget, rendszerességet követni. Vagyis, hogy Ki? Kit? Mikor? Mit? Hogyan? ellenőriz.

Az ellenőrzés rendszerét, tervszerűségét intézményünkben a következőkben mutatom be:

Ki végzi az ellenőrzést? vezetők: -

igazgató,

-

igazgatóhelyettes, (diákotthoni, iskolai, gazdasági)

-

munkaközösség vezető,

-

megbízott szakértők

-

pedagógusokat,

Kit ellenőriz? (munkaközösség-vezetőket,

osztályfőnököket,

szaktanárokat, Team tagokat, nevelőket, gyermekfelügyelőt…..)



-

technikai

dolgozókat,

(adminisztráció,

titkárság,

takarítók,

karbantartók…..) -

tanulókat, (osztályokat, évfolyamokat, csoportokat)

Mikor történik az ellenőrzés? - a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok pl: tanévkezdés, félévi értékelések, év végi értékelések, tanévzárás, stb… -

tevékenység befejezésekor, (kimenet szabályozás)

-

tevékenység közben, (folyamat ellenőrzés)

Mit ellenőriz? a.) Az intézmény működését: -

szakszerű, törvényes működést,

-

takarékos gazdálkodás,

-

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat,

-

egészséges és biztonságos munkafeltételek meglétét,

-

a tanulók és dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálatának elvégzését,

-

az

intézményi

vagyontárgyak

használatának

szakszerűségét,

szabályszerűségét, -

a tervezési és beszámolási feladatok teljesítését,

-

adminisztráció pontos vezetését,

-

gazdálkodási, ügyviteli tevékenységek (számviteli tevékenység és pénzkezelés, munkaerő- és bérgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások, felújítások, vagyonvédelem, élelmezési tevékenység)

-

tankötelezettségről szóló törvény maradéktalan érvényesülését, tartalmi és formai szempontból,

-

helyettesítések, túlórák vezetését, elszámolását,

-

előírt nyomtatványok használatát,

b.) Pedagógiai tevékenységet: -

tantárgyfelosztást,

-

munkabeosztást, (tartalmi, formai szempontok alapján)

-

az óraszám tervezésének törvényi megfelelősségét, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 91 -


-

az órarendet (órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége ….)

-

szakkörök ütemtervét,

-

szabadidős programokat,

-

szakmai jellegű kirándulások tervezését, tanári felügyelet meglétét,

-

ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat,

-

különböző határidők betartását,

-

az oktatás színvonalát,

-

tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetését (naplók, anyakönyvek, tanuló-nyilvántartások, osztályozó- és javító vizsgák jegyzőkönyvei…)

-

tantervek, tanmenetek elkészítésének szakmai szakszerűségét és színvonalát,

-

tanítási órákat, foglalkozásokat (kötelező, nem kötelező órákat, szakköröket, egyéni és rehabilitációs foglalkozásokat, fejlesztő foglalkozásokat,

a

sérülés-specifikus,

differenciált

fejlesztés

folyamata), -

osztályfőnöki teendőket,

-

Team munkát,

-

tanórák kívüli tevékenységeket (könyvtár, tanfolyamok, ügyeletek, egyéb foglalkozások),

-

munkatervi feladatok határidőre történő elkészítését,

-

szaktárgyi versenyek megszervezését,

-

pályázatírás megszervezését,

-

szakmai szertárak fejlesztését, anyagok, eszközök szakszerű, megfelelő és gazdaságos használatát,

-

értekezletek jegyzőkönyveit,

-

osztályozás, értékelés folyamatát,

-

belső méréseket,

-

tanulmányi eredményeket,

-

diákotthonban

és

a

gyermekotthonban

lévő

csoportok

foglalkozásait, -

a gyermekeink ellátásának minőségét, színvonalát, (ruházat, iskolai felszereltség, étkezés stb.), Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 92 -


-

a csoportban dolgozó nevelők, gyermekfelügyelők szakmai munkáját,

-

továbbképzések tervezését, megszervezését,

Milyen módszereket alkalmazunk az ellenőrzés során (hogyan)? - folyamatos adatszolgáltatás elemzése, -

munkafolyamatba épített ellenőrzés során (az új munkafázist az előző munkafázis ellenőrzésével kezdjük),

-

adatellenőrzéssel,

-

tevékenység ellenőrzésével, (funkcionális ellenőrzés),

-

beszámoltatás,

-

helyszíni ellenőrzés,

-

óralátogatás,

-

határidő-nyilvántartási rendszer alapján,

-

dokumentum, iratok, okmányok ellenőrzése, tételesen, vagy szúrópróbaszerűleg, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alakalomszerűen,

Az ellenőrzésnek vannak területei, amelyeket folyamatosan napirenden kell tartani, vannak, amelyek azonos időközönként visszatérő feladatok (órarend, szakkörök, és más foglalkozások ütemterve …), és vannak olyan feladatok, amelyek csak alkalmankénti ellenőrzést igényelnek.

Az intézményünk ellenőrzési rendszere komplex módon történik, olyan formában, hogy három ellenőrzési terv készül, ezek: -

éves gazdasági ellenőrzési terv,

-

éves iskolai ellenőrzési terv,

-

éves gyermekotthoni ellenőrzési terv,

Ezekben az ellenőrzési tervekben részletesen szerepel az ellenőrzést végző személy Ki? az ellenőrzött személy Kit? Kiket? az ellenőrzés tárgya Mit? az ellenőrzés ideje Mikor? és az ellenőrzés módszere Hogyan?

Az iskolánkban a tanítási órák látogatását külön megszoktuk tervezni, ezért a tervezéskor a következőket vesszük figyelembe: Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 93 -


-

az iskolánkba érkező új pedagógus tanóráinak meglátogatását, a látogatás során derül ki, hogy szükséges patronálni a pályakezdőt és akkor kire bízzuk, vagy nem szükséges a patronálás,

-

melyek azok a tantárgyak, foglalkozások és milyen évfolyamokon történjen az óralátogatások,

-

hol halmozódtak fel olyan hasznosítható tapasztalatok, amelyeket érdemes a többi kollégának is átadni, (ellenőrzés után bemutató óra),

Értékelési alapelveink a következők: - pedagógus felkészültségének foka, -

pedagógus attitűdje, (gyermekközpontú),

-

pedagógus kapcsolata a gyermekekkel,

-

az osztály és a csoport légköre,

-

a kialakult társas kapcsolatok a csoportban,

-

a gyermekek motiváltsága, aktivitása,

-

az ismeretanyag érthetősége, szemléltetése,

-

a tanóra tervezése,

-

az előző időszakhoz képest a gyermek fejlődési szintje, menete, (önmagához képest),

-

a szervezett tevékenység fejlesztő hatásának foka,

-

a pedagógus aktivitása, részvétele más területeken is,

Visszacsatolási eljárások: - viszonyítási eljárások, -

gyermekeink teljesítményszintjétől,

-

gyermekeink kulturált magatartásuk és viselkedésük szintjétől,

-

partnerek jelzései alapján,

-

gyermekeink személyiségének pozitív fejlődése alapján,

-

szülői jelzések alapján,

-

gyermekeink kulturált kommunikációja és tanult szokásaik, viselkedésük alapján,

-

nevelési eredmény vizsgálatok tervezése, ennek eredményei,

-

a társadalmi mikro-makro környezet jelzései alapján, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 94 -


9.2.

Minőségbiztosítás: (Bővebb információt intézményünk MIP-ja tartalmaz)

9.2.1. A saját minőség fogalom megalkotása: Intézményünkben a minőség fogalom saját és partnereink igényeinek kielégítésének figyelembevételével alkottuk.

Elsősorban a gyermek szempontjából nézve akkor történik minőségi munka, ha tanulóink személyiségének fejlesztése, szükségleteik figyelembevételével zajlik. Sérülés-specifikusan és egyéni képességeik, lehetőségeik szem-előtt tartásával. Segíti a társadalmi beilleszkedésüket. Előmozdítja a konstruktív életvezetés kialakítását.

Másodsorban a pedagógus szempontjából akkor tekinthető az intézmény működése minőséginek, ha a gyermek személyiségfejlesztését előre meghatározott terv szerint sikerül megvalósítani. Az iskola légköre megfelelő legyen ennek a folyamatnak a megvalósítására, munkáját elismerik, erkölcsileg és anyagilag, szakmai előmenetele biztosított.

Harmadszor a szülők szempontjából akkor tekinthető minőséginek, ha a gyermek jól érzi magát az adott iskolában. Megkapja a sérüléséhez mérten a speciális és megfelelő fejlesztést, és a szülő önmaga is támogatást, segítséget kap az iskolától problémái megoldásában (nevelési, információ az anyagi segítségekhez, egyéb kedvezmények). Segíti gyermeke társadalmi beilleszkedését, továbbtanulását, esetleg munkába állását.

Negyedszer a fenntartó szempontjából a minőségi elvárások, a gazdaságos és hatékony, színes működés jellemezze az intézményt. A helyi pedagógiai programban kitűzött célok, feladatok maradéktalan megvalósítása. Szoros együttműködés az iskolavezetés és a fenntartó között.

S nem utolsó sorban egyéb partneroknak az elvárásait, mint például a gyermekvédelmi intézmények, családgondozók, gyámhivatalok, törvényes kielégítését.

A demokrácia elve hassa át a egész intézmény működését. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 95 -


9.2.2 Az elérendő minőségi célok megfogalmazása: A minőségi célok elérhetők a következő pontokban felsoroltak megvalósításán keresztül: -

Az alapvető nevelési célok megvalósítása: •

mindig jobb, értékekben gazdagabb nemzedékek nevelése,

•

műveltséget adni, ezáltal saját magunkat, gyermekeinket kultúrlénnyé tenni.

-

A nevelési- oktatási követelményrendszerünk fejlesztése, a törvények és a gyermek képességeinek és a társadalom igényeinek figyelembevételével.

-

•

fokozatos, fokozódó követelménytámasztás,

•

differenciált követelménytámasztás,

A nevelési- oktatási követelményrendszer fejlesztése (a nevelési célok, feladatok hatékonyabb megvalósításához, korszerű pedagógiai koncepció és korszerű nevelési rendszer kidolgozása, a meglévőnek állandó felülvizsgálata szükséges), fontos, hogy ebben a koncepcióban a személyiség lényegét nem pusztán a pedagógusok által biztosított tevékenységekben, hanem az öntevékenységekben – amelyeket tanítványaink maguk kezdeményeznek – is kell keresni.

-

Partnerekkel való együttműködés fejlesztése, bővítése (fenntartó, szülő, társadalmi szervezetek, intézmények, stb.).

-

Az intézmény működési feltételeinek, belső harmóniájának megteremtése, jobb minőségi eredmények elérése érdekében.

-

A velünk szemben támasztott társadalmi szükségletek kielégítése.

-

Nevelési- oktatási eszközrendszerünk fejlesztése, korszerűsítése.

-

Az ellenőrzési és értékelési rendszerünk fejlesztése.

9.2.3. A célok elérési kritériumainak megfogalmazása: -

A nevelő tevékenység korszerű alapelveinek kialakítása, ezek állandó fejlesztése a következő elvek figyelembevételével történik: •

az iskolai és a szabadidős tevékenységek integrációjának elve,

•

a kötelező és a szabadon választható tevékenységek egységének elve,



•

a fizikai, a szellemi, az erkölcsi fejlődés egységének és az egyenértékűségének elve,

-

A pedagógus aktív résztvevője legyen a nevelési folyamatnak, „nemcsak figyeli”, hanem alakítja a gyermekek és fiatalok neveltségi állapotát.

-

Tanulóink

által

szervezett,

kezdeményezett

tevékenységek

segítése,

támogatása, fejlesztése. -

Konkrét tanévi tennivalók, határidők megállapítása és felelősök kijelölése.

-

Az eredmények, a hiányosságok és a problémák feltárása.

-

Nehézségek megoldása, korrekciók elvégzése.

-

A szülők, a gyámok és a pedagógusok együttműködésének formái, bővítése, fejlesztése.

-

A fenntartóval és a partnerekkel való kapcsolat fejlesztése, bővítése.

9.2.4. A partnerközpontúság kiépítése, működtetés módszerei: A meglévő partneri kapcsolataink mellett szeretnénk a jövőben, lehetőségeinkhez képest szélesíteni kapcsolatainkat.

A partnerekkel való kapcsolat kiépítése, fejlesztése különböző formában történik (szülő, gyám, családgondozó, fenntartó, stb.).

A partnerekkel való hatékony együttműködés formái: -

családlátogatás,

-

fogadóóra,

-

szülői értekezlet,

-

nyíltnap,

-

levelezés,

-

családgondozók látogatása,

-

szülők, hozzátartozók látogatása,

-

szakszolgálatokkal való együttműködés,

-

fenntartóval való állandó együttműködés, egyeztetés,

-

más intézményekkel való együttműködés,

-

társadalmi szervezetekkel való együttműködés,



A partnerközpontúság kiépítése, működtetése az előző formák alapján történik. Intézményünk

önértékelését

a

partnerek

véleményének

figyelembevételével

végezzük. Ezeket a véleményeket a szülőktől, gyámoktól, családgondozóktól, szaktanácsadóktól, fenntartótól - a velünk kapcsolatban álló, együttműködő és a megfelelő fejezetben felsoroltaktól - szóbeli, vagy írásbeli formában össze szoktuk gyűjteni, kérésre illetve spontán alapon. Ezeket a véleményeket elemezzük, értékeljük és a szükséges korrekciót indokolt esetben elvégezzük.

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: A nevelési programban megjelent speciális tevékenységekhez szükséges eszközöket: -

Különböző szakköri tevékenységekhez (pl. bőrdíszmű szakkör, rafiafonó–

díszítő

szakkör)

szükséges

speciális

eszközöket

pályázatokon keresztül sikerült beszerezni. Ezek a speciális foglalkozások sokoldalúan fejlesztik gyermekeink képességeit, személyiségét. -

Átfogó

zenei-

és

információs

program

beindításához,

az

olvasókészség fejlesztéséhez szintén pályázaton keresztül sikerült beszerezni

a

megfelelő

eszközöket.

A

program

hatékony

végrehajtásához, azonban hiányzik az iskolarádió, amelyet a diákönkormányzat segítségével működtetnénk. -

Fejlesztő tevékenységünkhöz, programunkhoz feltétlenül szükséges egy színpad kialakítása, amelyet különböző házi foglalkozások, ünnepek,

megemlékezések,

versenyek

alkalmával

tudnánk

használni. -

Nagyon hiányzik oktatási tevékenységünkhöz egy szaktanterem kialakítása, ahol a technika-, kémia-, fizika órákat, kísérleteket tudnánk tartani. Jelenleg ezeket az órákat az osztálytermekben tudjuk tartani, így csak nagyon korlátozottan lehet a kísérletezést, mint a szemléltetés eszközét alkalmazni.

-

Tornatermünk az elmúlt tanévben került átadásra. A jól felszerelt, modern komplexumban kiváló lehetőség nyílik nemcsak a testnevelési tanórák, de a sportköri, gyógytestnevelési és egyéb Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 98 -


sportversenyek lebonyolítására. Ezen kívül a szabadban található sportpályánkat is használjuk, megfelelő idő esetén. -

Külön iskolaújság beindítását tervezzük a diákönkormányzat segítségével, ahol a gyerekeink munkái, írásai jelennének meg. Ennek az újságnak a szerkesztésében az intézmény összes gyermeke részt venne (fogyatékos és épértelmű gyermek egyaránt), ezzel is erősítve az integrált nevelés jelentőségét. Jelenleg csak iskolai faliújság működik.

-

Sikerült az elmúlt évben egy számítógéptermet kialakítani, ahol a számítástechnikai foglalkozásokat sikeresen tudjuk tartani.

-

A fenntartó által biztosított „minimál eszköz” ellátásból, valamint pályázati forrásokból sikerült az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközöket, felszereléseket bővíteni. Jelenleg minden tantárgy oktatásához

szükséges

alapvető

szemléltető

eszközökkel

rendelkezünk. Sikerült az iskolán belül még egy szertári helyiséget kialakítani, így már két kis szertárral rendelkezünk. -

Az iskola audió-vizuális eszköz felszereltsége jónak mondható.

-

Szintén sikerült bővíteni készletünket a speciális fejlesztő játékokból és eszközökből, ezt is pályázati forrásból oldottuk meg.

-

Fejlesztő udvari fajátékokat is sikerült elhelyezni az udvarnak erre a célra elkülönített részén.

11. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködési formái: A nevelés tulajdonképpen nem más, mint a személyiségfejlesztés folyamata. E folyamat központjában a gyermeki személyiség strukturális egysége áll. Amikor a személyiségre, mint egy egységes egészre hatunk, akkor az a maga egészében alakul, változik, reagál a hatásokra, vagyis fejlődik. Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált aktív együttműködésén alapul. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a családban. Itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, tehát a szülők nevelésbe betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. Sajnos a Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 99 -


hozzánk járó gyermekek nagyobb százalékánál hiányzott, hiányzik a családi háttér, ezért ez az alapvető szokásrendszer, értékrendszer hiányosan épült be. Nagyon fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése, hogy a gyermek személyiségfejlesztésének folyamata eredményes legyen. Sajnos ezt a viszonyt kialakítani a szülővel nem minden esetben tudjuk, sőt szoros együttműködésről, néhány eset kivételével nem igazán beszélhetünk. Ebből adódik, hogy a szülő – bármit teszünk nem igazán lehet bevonni a gyermek nevelési folyamatába – nem érdeklődik kellőképpen gyermeke sorsa iránt. A fenti helyzetelemzésből kirajzolódik, hogy a mi feladatunk nem korlátozódik csak a gyermek oktatására, nevelésére, hanem a család feladatának helyettesítő szerepét is ellátja. Ennek a feladatnak az ellátása minden dolgozótól pozitív beállítódottságot, hozzáértést s nagyfokú odaadást és együttműködést igényel. Az iskolánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a szülővel, gondozóval, nevelővel megteremtse az aktív együttműködést, a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség érdekében. Tanuló, valamint a szülő joga, hogy részére az iskola egész pedagógiai-nevelési programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, továbbá, hogy a nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. Ennek megvalósulási formái: -

a kölcsönös támogatás,

-

a koordinált pedagógiai tevékenység,

feltétele: a kölcsönös bizalom, tájékoztatás, őszinteség, eredménye: a családi, gyermekotthoni és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség ,

11.1. Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei: Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására és a családban, illetve a gyermekotthoni csoportban jelentkező nehézségek legyőzésére. Nem elhanyagolható a tanuló és a pedagógus kapcsolata, mint az együttműködés egyik formája. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások, amelybe beletartozik a diákönkormányzati tevékenység is. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 100 -


További együttműködési formai lehetőségeit az alábbi két témakörbe foglaljuk össze: a.) A szülők, illetve a csoportnevelők részéről, az iskolai nevelőmunka segítségéhez az alábbi közreműködési formákat alkalmazzuk: -

aktív részvételt az iskola rendezvényeken,

-

ötletnyújtást az előadások témáihoz,

-

őszinte véleménynyilvánítást,

-

együttműködő magatartást,

-

nevelési problémák őszinte megbeszélését a közös megoldás keresését,

-

a családi és a családi-otthonos nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,

-

érdeklődő, segítő hozzáállást,

Intézményünkben sikeresen tudjuk megvalósítani az együttműködést csoportnevelők és az oktató gyógypedagógus kollégák között. Ezért a fenti pontok realizálódnak nevelésünk folyamatában.

b.) Iskolánk a gyermek neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat ajánlja: -

nyílt napok, nyílt órák szervezése,

-

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

-

változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat,

-

előre tervezett szülői értekezletek: (minden évben kétszer tartunk szülői

értekezletet

a

fővárosi

TEGYESZ

által

biztosított

helyiségben, pedagógusaink szombaton külön felutaznak erre a célra, de a szülői érdeklődés csekély, viszont az oktató kollégák és a csoportnevelők között állandó jellegű a kapcsolat), -

fogadóórák,

-

előadások szervezése, ahol a szülő is részt vehet: •

pszichológus,

logopédus nevelési tanácsadó, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 101 -


egészségügyi szakemberek (orvos, védőnő) meghívásával -

pályaválasztási

tanácsadás

(osztályfőnök,

esetleg

szakember

segítségével) -

család, családi csoportok látogatása,

-

közös kirándulások, ahol az oktató pedagógusok, a csoportnevelők, szülők közösen a gyermekekkel kirándulnak,

11.2. visszacsatolás: A fent említett együttműködési formák, lehetőségek eredményességét elsősorban a gyermek fejlődésén lehet lemérni, illetve a szülő és a csoportban dolgozó nevelő pozitív együttműködésén és hozzáállásán. Együttműködésünk során mindig jó eredményeket tudtunk elérni, ezek lemérhetők voltak a tanuló teljesítményéből, aktivitásából, a pozitív hozzáállásából, munkakedvéből és a magatartásából. A jó együttműködés akár a szülővel, akár a gyermek nevelőjével nem maradhat ki a nevelés folyamatából, mert negatív jelei rögtön megjelennek a gyermek személyiségében.

12. Iskolánk egészség- és környezetnevelési programja „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét - ,mert A múltban épül fel a jelen és a jövő” (Bárczi Gusztáv) 12.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 102 -


Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 103 -


lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 104 -


a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes

szennyező

anyagok

nem

haladhatják

meg

a

nemzetközileg elfogadott

határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001

Kormányhatározat).

A

Program

illeszkedik

az

EU

népegészségügyi

prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti

nevelést.

„A

környezet

ismeretén

és

személyes

felelősségen

alapuló

környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet

kiemelt

fejlesztési

feladatként

definiálja

a

környezeti

nevelést.

Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 105 -


továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

12.2. Helyzetelemzés, helyzetkép

12.2.1. Az iskola: Bakonyoszlopon, a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő volt Esterházy kastélyban 1943 óta működik általános iskola, és gyermekotthon, melyben fővárosi állami gondoskodásban lévő fiúk és lányok élnek. Az itt élő gyermekek képességeiknek megfelelő képzésben részesülnek. Az iskola eltérő tantervű belső általános iskolaként működik, ahol gyermekeink szakszerű, speciális fejlesztése történik. (intézményünkről bővebb információ a pedagógiai program 3. oldalán olvasható)

12.2.2. Közvetlen környezetünk problémái:

A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos, hogy az iskola „nyitott” legyen, azaz szerves, integráns részét képezze az adott lakókörzetnek, településnek, régiónak. A falu határában bauxitbánya működik, mely természetvédelmi szempontból nem jó példa, mivel szemmel látható rombolást végzett közvetlen környezetünkben. Az ívóvíz minősége kifogásolható, mivel magas a vastartalma. Nagyon sok erdőt irtanak ki a környéken. Ilyen negatív példákat látva a gyermekekkel együtt hiányoljuk a felelős hatóságok megfelelő ellenőrzését. - A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 106 -


•

Bakonyoszlop, dombvidéken terül el, egy bekötőút köti össze a főbb útvonalakkal, amely eléggé rossz állapotban van. A lakosság létszáma kb. 500 fő, német nemzetiségű, akik főként mezőgazdaságból élnek. A fiatalabbak eljárnak a közeli városokba dolgozni

•

Óvoda, iskola a szomszéd községben van.

•

Védett fasor és park, valamint műemlék jellegű (Esterházy) kastély található.

- Előélet, hagyományok: •

Az iskolánk, rendelkezik már olyan hagyományokkal, melyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják (pl. van iskolakertje, minden évben a gyermekek gyűjtik össze a vadgesztenyét és értékesítik a közeli vadásztársaságnál, részt vesznek a falutakarításon, Föld Napján a 82-es út mentén és a közeli utak mentén szemétgyűjtés, Ezeken a programokon gyermekek és felnőttek, mindig lelkesen vesznek részt. Madarak és fák napjáról évek óta megemlékezünk.

- Épület és berendezése: •

Az épületet kőből építették, mivel ezen a környéken sok a mészkő. Az ablakok szigeteltek,

fűtését

automata

gázkazán

látja

el,

amely

a

kinti

hőfok

figyelembevételével energiatakarékosan fűt. •

A mosdók tisztaságára mindig ügyelünk, megfelelő mennyiségű mosdó áll rendelkezésre. Külön fiú-lány WC áll rendelkezésre, mosdókkal ellátva.

•

Barátságos az iskola épülete, a gyerekeknek jó érzés bemenni. A folyosókon végzett gyermekeink tablói, nyári táborok fotói emlékeztetnek a kellemes napokra, a gyermekek cikkeket írnak a faliújságra az éppen aktuális ünnepekről, az évszak történéseiről, a versenyek eredményeiről. A folyosón kapott helyet a dicsőségtábla is, ahol a kulturális, valamint szavalóversenyeken elért eredményeket bizonyító oklevelek függenek. A szakkörökön készített kézműves termékek is megtalálhatók a folyosón. Gyermekeink igazán otthonosan érzik magukat ebben a környezetben

•

A padok és székek a gyermekek magasságához méretezettek, a padokban el tudják helyezni személyes holmijukat, a tanteremben szekrények is találhatók, ahol minden osztálynak saját kis kézi könyvtára van.

•

Az osztályok világosak, napfényesek, megfelelő időszakonként gondoskodunk meszelésükről. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 107 -


Az iskola technikai felszereltsége jó,: televízió, videómagnó, magnó, CD lejátszó, írásvetítő, diavetítő, , számítástechnikai felszerelés, kézműves eszközök állnak a gyerekek rendelkezésére. - Étkeztetés: •

Étkezőnk esztétikailag megfelelő, kézmosókkal felszerelt. A gyermekek abrosszal megterített asztaloknál étkeznek.

•

Az intézménynek saját konyhája van, amely a közeljövőben meg fog felelni a HCCP rendszer előírásainak.

•

Az ételek minősége, tartalmassága, megfelel a gyermekétkeztetés elvárásainak, anyagi lehetőségeinkhez mérten törekszik az egészséges ételek túlsúlyára.

•

Az étkezdében mindig egy napos szolgálja fel a többi csoporttársának is az ételt, fehér köpenyben.

- Az iskola udvara nyitott, parkos jellegű, kerti padok is találhatók. Az iskola és a gyermekotthon udvara közös, ahol sportpálya, park, kerti padok játszótér is található. A parkban évszázados gesztenyefák adnak árnyat. Ezeket a fákat megtámadta egy betegség, ennek kiküszöböléséhez, a fák megmentéséhez anyagi forrásaink nincsenek, nem sikerült szereznünk, így veszélyben van a gesztenyefa állomány. - Egyéb: Iskolánkban, próbálkozunk a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével, de szűkebb-tágabb környezetünkben szelektív hulladékgyűjtés nem történik. Az iskolában, a konyhában az ÁNTSZ által engedélyezett, környezetbarát tisztítószereket, kézmosószereket használunk.



12.3. Erőforrások

12.3.1. Személyi erőforrások

Tanárok: az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait

a

kultúrált

magatartásra.

Ebben

kiemelkedő

feladata

van

az

iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, a vándortáboroknak, túráknak. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók környezettudatos munkájára is szükségünk van.

12.3.2. Anyagi erőforrások:

- Saját erőforrások Költségvetés: Az iskolai költségvetésből kell beszerezni a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint olyan felújítások elvégzését, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Költségvetésünk egészség- és környezetnevelési programunk megvalósításához külön pénzeszközt nem biztosít, így csak szűk korlátok közt mozoghatunk. Pl: parlagfű-irtás, szelektív szemétgyűjtés, erdei iskola, táborok, stb.

- Külső erőforrások (Pályázat) Egészség- és környezetnevelési programok megvalósításához különböző pályázatokból próbálunk anyagi támogatást szerezni. (Pl. erdei iskola, vándortábor, egyéb programok.) Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 109 -


12.4

Alapelvek, célok

12.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

Az iskola nevelési célja: − Környezeti érzékenység, környezeti tudatosság fejlesztése -

A felelős állampolgári magatartás kialakítása

-

A megfelelő érzékelési képességek kialakítása, finomítása,

-

Az erkölcsi ítéletek fejlesztése a jóról, rosszról való meggyőződésnek,

-

A hozzáállás megalapozása,

-

A problémák felismerése, megtapasztalása,

-

Az ismeretek, szabályok, összefüggésének megértése,

-

Viselkedésmechanizmusok alkalmazásának és gyakoroltatásának korosztályi szintek szerinti tagolása

-

Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,

-

Érzelmi és értelmi környezeti nevelés, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,

-

Az egészség és a környezet összefüggései,

-

Olyan ismeretekkel és viselkedésautomatizmusokkal felvértezett, a környezetnek és az egészségnek legkevésbé ártó, okos magatartás kialakítása a tanulókban, amelynek hátterében mindig felelősségteljes tudat munkál.

A jövőkép megfogalmazása:

Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: -

ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó és emberbarát. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 110 -


-

ahol az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak.

-

ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés és a környezeti nevelés.

-

ahol az egészségnevelési és környezeti nevelési iskolai tevékenysége bevonja a családokat, a lakóhely polgárait.

Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük

értékeinek

megőrzésébe,

gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Hosszú távú pedagógiai célok

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - a környezettudatos magatartás és életvitel - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - globális összefüggések megértése

12.4.2. Konkrét célok és feladatok -

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

-

helyi értékek és problémák feltérképezése

-

legalapvetőbb környezeti és egészségvédelmi ismeretek megismertetése Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 111 -


-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához,

-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

-

mindennapi testedzés: • délutáni programként, • uszodai programok

12.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 12.5.1. Tanórai keretek

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink: -

kötelező tanórák (tantárgyakba beépítve)

-

választható tanórák,

-

integrált tantárgyak,

-

osztályfőnöki órák,

-

modulok.

Az egészségnevelési program témái évfolyamokra lebontva: -

5. évfolyam : Életmódok és az egészség o Mi minden értendő az egészség fogalmába? o Mi is az az életmód? o Mitől egészséges az én életmódom? o Életmód és táplálkozás. o Az életmód és a biztonság megőrzése. o Az életmód és a veszélyes anyagok. o Az életmód és a kapcsolatok. o Az életmód és a növekedés. o Az életmód és a környezet. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 112 -


o Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? – Életmódjavító szerződés megkötése.

-

6. évfolyam: Korlátok és lehetőségek o Amiről én döntök, és amiről nem o Légy bátor IGEN-t mondani! o Légy bátor NEM-et mondani! o Amiről én döntök: mit eszem? o Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné o Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás I. o Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. o Amiről én döntök: környezet o Ezek a döntések, de HOGYAN? o Mai döntések – holnapi következmények

-

7. évfolyam: Függetlenségi törekvések és az egészség o Változások kora- Hogyan nézek ki? o Változások kora – Hogyan érzem magam? o Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? o Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? o Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek o Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? o Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok o A veszélyes anyagok és a kapcsolatok o Biztonság a változásokban o Előretekintés/visszatekintés.

-

8. évfolyam: Felelősséged a jövődért o Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései o Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan o Alternatív étrendek o Változtassunk! Táplálkozás o Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 113 -


o Látsz-e változást életmódodban? o Mit változtatnál? o Hogyan legyük sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)? o Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? o Életed 10 év múlva

-

9. évfolyam: Egészséges életmódok és a serdülés o Felfogások az egészségről o Felfogások az életmódról o „Vigyázat serdülök!” o Ki számít kortársnak? I. o Ki számít kortársnak? II. o Kapcsolatok és a megjelenés o Mi számít drognak – legális és illegális o Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok o Kockázatok és veszélyek – a biztonság megőrzése o Változások és az egyensúly – összefoglalás

-

10. évfolyam: Helyem a világban – én és mások o Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média o A család hatása az életmódra o Kortársak hatása az életmódra I. o Kortársak hatása az életmódra II. o Mit üzen a média I. o Mit üzen a média II. o Társadalmi elvárások o Társadalmi elvárások – devianciák o Kölcsönhatások o Meg akarok felelni?

Alsó tagozatban a következő tantárgyakon belül foglalkozunk a programmal: - Környezetismeret - Rajz és vizuális kultúra - Technika és életvitel Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 114 -


- Magyar nyelv és irodalom - Testnevelés Felső tagozatban: - Biológia, Fizika, Kémia - Természetismeret, (az egészséges és a környezettel harmonikus életvezetési stílus kialakítása….) - Földünk és környezetünk, (Földrajz) - Életvitel és gyakorlati foglalkozás - Magyar nyelv és irodalom (irodalomban található tájjellegű és környezeti leírások) - Matematika (statisztikák készítése) - Informatika (katalógusokban való eligazodás) - Történelem és állampolgári ismeretek (a múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására) - Testnevelés Az osztályfőnöki munka az egészség- és környezeti neveléssel kapcsolatos fent felsorolt témákból meríthet. Ezen kívül téma lehet az energia, a hulladék, a környezet hatásai, természeti értékek, természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek, közösségben elfoglalt hely,

felelősségvállalás,

saját

egészségünk,

környezetünk

megóvása.(prevenciós

foglalkozások)

12.5.2. Tanórán kívüli foglalkozások

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy az iskolákban lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

- szakkörök - tanulmányi kirándulások - tanulmányi séták - nyári táborok - erdei iskola (fontos a tananyagát előre összeállítani) - témanap, - témahét, - gyűjtési akciók, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 115 -


Tábor –A vándortábor az egészségnevelés fontos színtere. Iskolánkban hagyománya van, hogy minden évben kerékpáros vándortáborban vesznek részt gyermekeink. Ezt a hagyományt a jövőben is folytatni szeretnénk.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A Föld Napja, Madarak és Fák napja alkalmából minden évben közös szemétgyűjtési akciót és kirándulást szervezünk.

Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban külön polcot létesítünk a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak.

Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Iskolai biokert, komposztálás –Ilyen módon nagyon sok tanulót egész évben értelmes környezetvédelmi feladattal látunk el. Különösen fontos az iskolákban az iskolakert kialakítása, gyakorlati órák és tanórán kívüli tevékenységként. Az iskolai (konyhai és tanulói) hulladékot

naponta

komposztálhatjuk,

elsajátítva

ezen

keresztül

a

komposztálás

technológiáját, a szelektív hulladékgyűjtés alapjait.

Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készítünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető

Filmklub: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 116 -


Egyéb komplex foglalkozások: - dramatikus játékok, - sportrendezvények, - önismereti tréningek, - nevelői-, szülői-, és diákfórumok, - kiállítások, vetélkedők - előadások, - vitakörök, - megemlékezések

12.6. Módszerek A környezeti-, egészségnevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti és egészségnevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Módszereink kiválasztásánál a tevékenységközpontúságot, a közvetlen tapasztalatszerzést és az élményközpontú tapasztalatszerzést helyeztük előtérbe. Figyelmet fordítunk a megtapasztalás tanítására is. Saját tágabb környezetünk mindennapi eseményei, látványa, a médiából szerzett tapasztalat segítik a problémafelvetést, véleményformálást. Mindennapi életvitelünk, vásárlási szokásaink, a gyerekek által megfigyelhető viselkedési formák

stb.,

kérdésfeltevéssel,

szövegértelmezéssel,

kulcsfolyamatok

követésével

tapasztalati alapot nyújtanak, egyben lehetőséget is a magatartás formálására. - páros és csoportos munka - Dalton módszer megismerése, - Projekt módszer alkalmazása, - információgyűjtés és kutatómunka, információs technikák alkalmazásával - mindennapos testmozgás A probléma megközelítése az esetek többségében az egészséges környezetből induljon ki, mert alapeszménk, hogy „egészséges ember csak egészséges környezetben képes alkotó tevékenységre, eredményes munkára”.



- Játékok • Szituációs • Memóriafejlesztő • Kombinációs • Érzékelést fejlesztő • Ráhangolást segítő • Bizalomerősítő • Kapcsolatteremtést segítő • Drámapedagógia - Modellezés • Hatásvizsgálatok • Rendszermodellezés • Előrejelző • Működő modellek készítése, elemzése - Terepgyakorlati módszerek • Terepgyakorlatok • Táborok • Térképkészítés • Egyszerű megfigyelések • Célzott megfigyelések, mérések - Aktív, kreatív munka • Természetvédelmi és fenntartási munkák • Rekonstrukciós munkák • Madárvédelmi feladatok • Szelektív hulladékgyűjtés • Rend- és tisztasági verseny - Közösségépítés • Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 118 -


- Művészi kifejezés • Vizuális művészet a környezeti nevelésben • Irodalmi alkotások • Zeneművészet • Fotóművészet • Táncművészet • Népművészet • Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 12.6.1. A programmal kapcsolatos pedagógiai munka értékelése A tanulói teljesítmény és eredmény mérése: - Az ellenőrzés: •

folyamatos, következetes, változatos

•

igazodik a tanulók életkori sajátosságaihoz,

•

jellemzi a segítőkészség és a humanizmus,

•

gyakorlat és tevékenységorientált.

- Az értékelés: •

a tevékenység során tanúsított aktivitás,

•

a tananyaghoz való viszonyulás,

•

az életszerűség.

- Az értékelés módja és fajtái: •

az órai szereplés és aktivitás,

•

a helyzetgyakorlatok változatossága,

•

beszámolók, kiselőadások, feleletek.

- Az ellenőrzéshez a következő ellenőrizendő témákat választottuk •

a tanulók iskolai életvitele,

•

- az energiafelhasználás,

•

a tisztaság,

•

a szűrővizsgálatok,

•

a gyermekélelmezés,

•

a konyha működése Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 119 -


•

a szülői értekezletek tartalma,

•

az óraközi szünetek kihasználtsága a mozgásos tevékenységek számára,

•

a pedagógus, mint „példakép”

- A méréssel vizsgáljuk a környezetegészség-tudatosság fejlődését korcsoportonként. Erre alkalmazunk: •

- tesztlapokat,

•

- vélemény kérdőíveket,

Az értékelés az ellenőrzési tapasztalatok és a mérési eredmények összességéből adódik, amely alapján programunk évente áttekinthető, és a következő évi munkatervhez időben megtekinthetőek a szükséges módosítások.

12.7. Taneszközök Az iskola rendelkezik néhány olyan oktatási eszközökkel, amelyek az egészség- és környezeti nevelési munkához szükségesek. Gyermekeinknek a szükséges alap kísérleteket be tudjuk mutatni, de laboratóriummal nem rendelkezünk. Egészségnevelési programunk megvalósításához nagyon hiányzik a tornaterem. Szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő eszközeink nincsenek. Emberi erőforrásaink a törvény által előírtnak megfelelőek.

12.8. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésekre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Iskolán belüli kommunikáció formái: -

poszterek készítése és bemutatása,

-

faliújságon közölt információk készítése,

-

szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

környezetvédelmi cikkek feldolgozása,

-

környezetvédelemről szóló televíziós hírek értékelése,



12.9. Kapcsolatok, együttműködések A környezet-, egészségnevelés korszerű értelmezése jelentősen kibővíti kapcsolatainkat. -

Szülők (család)

-

TEGYESZ,

-

Gyermekjóléti Szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

-

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő

-

Iskolapszichológus,

-

Fővárosi Önkormányzat területfejlesztési, környezetvédelmi irodája

-

Fővárosi, Megyei Pedagógiai Intézet

-

Környezetvédő megyei és regionális szervezetek

-

Megyei ÁNTSZ

-

Helyi szakmai szervezetek:

a.) Egészségügyi szolgálat -

egészségnevelési

prevenciós

programok

figyelemmel

kísérése,

közös

megvalósítása, -

közös pályázatok készítése, közös megvalósítás,

-

családi életre való felkészítés együttműködés alapján,

-

iskolafogászati prevenciós programok szervezése,

b.) Rendőrség: -

drog-prevenciós közös programok szervezése,

-

fizikai állóképesség fejlesztése közös programok során,

c.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: -

naprakész

információval,

szakmai

tapasztalataival,

rendezvények

szervezésével, közös együttműködéssel segíti az egészségnevelés területén végzett munkánkat.

12.10. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az



értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. -

Rendelkezzenek

mindazon

ismeretekkel,

szakmai

hozzáértéssel

és

személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. -

Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

-

Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

-

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

-

Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

-

Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.

-

Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

-

A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: -

Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

-

Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

-

Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

-

Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

12.11. Továbbképzések A tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.



Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok

Külső: fővárosi, országos konferenciákon rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel. Tanfolyamok végzése.



B. Helyi Tanterv:

1.

Tantárgyválasztás szempontjai

Az iskolánk helyi tantervének kidolgozásánál az Officina Bona Tantervcsalád tantárgyi programjának II. Típus adaptáltuk. Választásunk a következők figyelembevételével történt: -

NAT-ra, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveire épül,

-

kompetencia alapú oktatásra épít,

-

kompetencia területek optimális fejlesztésére biztosít lehetőséget, mivel: figyelembe veszi az egyéni haladás lehetőségét, tanulásközpontú, lehetőséget ad specifikus célkitűzésekre, gyakorlatorientált,

-

olyan programok alkalmazására ad lehetőséget, amelyek: kompetencia alapúak, azonnali visszajelzést adnak, értékelés, teljesítmény alapú, a leírt kritériumok alapján

-

a

tanterv

tevékenységközpontú,

a

tanuló

aktivitására,

differenciálására épít, -

tanulóink szükségletei és jellemzői alapján, Tanulóink zöme enyhe fokba értelmi sérült, sok közülük alsó határeset felé tendál, ebből adódóan tanulási tempójuk, dinamikájuk lassú, ezen felül szociálisan hátrányos helyzetűek. Pszichikus funkciók zöme sérült, szocializációs prognózisuk gyenge.

-

az iskolánk adottságai alapján, Gyermekeink sérüléséből adódóan nagyon kedvelik a szabadban zajló foglalkozásokat, tevékenységeket, így az intézményünk fekvéséből, környezetéből adódóan ezeket a szabadban történő foglalkozásokat megtudjuk valósítani. Iskolánk nevelőtestületének felkészültsége, attitűdje lehetővé teszi e program megvalósítását.



Tárgyi feltételeink lehetővé teszik ennek a tevékenységközpontú terv megvalósítását. -

mikro- és makro környezeti elvárások alapján, A térség szociális klímája lehetővé teszi számunkra, hogy gyermekeink különböző manuális tevékenységeket tanuljanak, a vidéki

környezetünknek

köszönhetően

a

gyermekeink

megismerkedhetnek közelebbről a ház körüli munkákkal, kerti munkákkal, háziállatok gondozásával, és különböző szakmákkal (asztalos, lakatos, gépszerelő, pék, stb.) a falusi élet jellemzőivel. A környéken a gyakorlati képzés lehetőségei is megoldottak. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása nagy hasznára válhat, mivel a további élete során ilyen jellegű munkából is eltarthatja magát. -

szülői igények és elvárások alapján, Gyermekeink családi hátterének szociálisan hátrányos, kulturális szempontból messze elmarad az átlagcsalád kulturszintjétől. Gyermekeik további sorsa iránt közömbösek, sok közülük hajléktalan, börtönviselt. Emiatt szükségesnek tartjuk nevelési koncepciónkban, hogy az itt tanuló és végzett gyermekek olyan képzést

kapjanak,

amely

segíti

őket

továbbtanulásuk,

szakmaválasztásuk esetén.

1.1.

Kulcskompetenciák:

Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van. A kompetenciák sikeres kialakításával, fejlesztésével hozzájárulunk az egyén életben való boldogulásához, és a sikeres, aktív társadalmi beilleszkedéséhez. Az életre való nevelésünk ekkor mondható sikeresnek. -


-


-

Matematikai kompetencia

-


-

Digitális kompetencia

-

A hatékony, önálló tanulás

-

Szociális és állampolgári kompetencia Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 125 -


1.2.

-


-

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Tantárgyak, kompetencia területek összekapcsolása -

Magyarnyelv és irodalom: E tantárgyon belül történik az anyanyelvi és kommunikáció kulcskompetencia célzott és folyamatos fejlesztése. A szövegértési, szövegalkotási

kompetencia

fejlődése,

fejlettsége

minden

más

kompetenciaterületben megjelenő tartalom elsajátítását befolyásolja. Ezért fejlesztése a kereszttantervi modulokban is megjelenik. Mivel élethelyzeteink többségében kommunikálunk, használjuk nyelvi kompetenciánkat, ezért az anyanyelvi nevelés, az anyanyelv kompetencia fejlesztése tágabban értelmezendő, mint az anyanyelv tanítása. A kulcskompetencia fejlesztése a következő képességek, készségek kialakítása, fejlesztése által történik: •

A megfelelő olvasási és íráskészség kialakítása

•

Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése

•

Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása

•

Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása

-

•

A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása

•

Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés

•

Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat

•

Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom

•

Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés

Matematika: Itt történik a Matematikai kompetencia célzott és folyamatos fejlesztése, a következő figyelembe vételével: •

az alapvető matematikai képességek kialakításával,

•

a gondolkodás fejlesztésével,

•

a helyes tanulási szokások kiépítésével,

•

az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával,

•

a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével,

•

a pozitív attitűd alapozásával,

•

az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 126 -


•

az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása

•

a matematikai szemlélet fejlesztése

•

gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

•

az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

• -

a helyes tanulási szokások fejlesztése

Környezet ismeret, természet ismeret, földrajz: Itt történik a természettudományos kulcskompetencia fejlesztése a következők figyelembevételével: •

ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek

•

tájékozottság az anyagról

•

tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek

•

tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek

•

tájékozódás a természettudományos megismerésről

•

emberismeret, önismeret, honismeret

•

a tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata,

•

a földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében,

•

az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése,

•

önálló

információgyűjtés

az

egyes

életközösségekről,

élőhelyekről

(könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.), •

a megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése,

•

a megismert állatok és növények felismerése,

•

a megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése,

•

az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése,

•

a

növény-

és

állatfelismeréshez

kapcsolódó

segédanyagok

(határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata, •

az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése,

•

tanulói kiselőadás tartása például a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 127 -


•

az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek

meggyőzését

szolgáló

programok

kitalálása,

irányított

megvalósítása, •

a megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint,

•

megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában,

•

a megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata,

•

egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján,

-

•

az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben,

•

a tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban,

Informatika: E tantárgyon belül a digitális kompetencia kialakítása, fejlesztése célzottan és folyamatosan történik: •

informatikai alapok

•

az operációs rendszer használata

•

algoritmusok és adatok

•

szöveg, kép és zene

•

könyvtárhasználat

•

kommunikáció hálózaton

•

dokumentumkészítés számítógéppel

•

az adatkezelés alapjai

A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz. A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét: •

a tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére



•

legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle

•

értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció

•

legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására

•

ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat,

•

ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait.

•

tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben és a szabadidő tartalmas eltöltésében

•

szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

-

Történelem és társadalmi ismeretek: Itt történik leghatékonyabban a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése:

-

•

ismeretszerzési és feldolgozási képesség

•

kifejezőképesség

•

történelmi személyiségek jellemzése.

•

kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

•

tájékozódás időben

•

tájékozódás térben

Életvitel, szakmai ismeretek, pályaorientáció, osztályfőnöki: E tantárgyakon belül célzottan és hatékonyan történik a kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. A következő feladatok és tevékenységformákon keresztül: •

a szükségletek és lehetőségek fölismerése

•

tervezés

•

a munka megszervezése és kivitelezése

•

képességek fejlesztése

•

készségek fejlesztése

•

értékelés



-

Rajz - kézművesség: E tantárgyon belül történik az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező készség kulcskompetencia célzott, folyamatos és hatékony fejlesztése:

-

•

alkotóképesség

•

befogadó-, megismerő-képesség

•

a tanulást segítő képességek

•

különböző technikák alkalmazása

Ének – zene – tánc: Az előző tantárgyhoz hasonlóan az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező készség kulcskompetencia hatékony fejlesztése történik a következő képességek, készségek fejlesztésén keresztül:

-

•

zenei hallás

•

zenei olvasás-írás

•

zeneértés

•

éneklés

Idegen

nyelv:

E

tantárgyon

belül

az

idegen

nyelvi

kommunikáció

kulcskompetencia célzott fejlesztése történik:

-

•

kommunikációs szándékok

•

hallott szöveg értése

•

beszédkészség

•

olvasott szöveg értése

•

íráskészség

•

társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

•

információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

•

fogalomkörök

Testnevelés: E tantárgyon belül több kulcskompetencia célzott és folyamatos fejlesztése történik: •

az egészséges testi fejlődés segítése

•

a mozgáskultúra fejlesztése

•

a mozgásigény fenntartásának követelményei

•

a mozgásigény fenntartás

Tudjuk, hogy a kulcskompetenciák éles határokkal nem választhatók el egymástól, így egy tantárgyon belül több kulcskompetencia célzott és folyamatos fejlesztése történhet. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 130 -


Ugyan így egy bizonyos kulcskompetencia fejlesztése – a hatékony önálló tanulás – több tantárgyon belül érvényesül.

1.3.

Az egyéni megsegítés, és fejlesztés A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján történik, amit a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus készít, a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye, valamint saját diagnosztikus mérései alapján. Javasolt, hogy a fejlesztési tervet a befogadó pedagógus is ismerje meg. Ez alapja lehet a tanórákon történő egyéni megsegítéseknek és a differenciálás megtervezésének. Számos esetben azonban épp a befogadó pedagógus nyújthat segítséget észrevételeivel, tanácsaival a gyógypedagógusnak a habilitációs-rehabilitációs tevékenységben és tervezésben. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. Ez azonban nem azonos a pedagógiai korrekcióval. Azt jelenti, hogy egyéni tanulói igényekhez igazodva differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást alakít ki a pedagógus az egyén fejlődési üteméhez igazodva. A tanulók képességei és kompetenciái különböző fejlettségűek lehetnek. Ha egy képesség fejlődését szeretnénk elérni, akkor olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval, ami erre a képességre célzottan fejlesztő hatású lehet. A tevékenység módjainak, eszközeinek kiválasztásában kezdetben a gyógypedagógus nagyon sokat segíthet. Közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek számára azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján valósulnak meg.

1.3.1. Az egyéni fejlesztési terv fogalma A szakértői véleményben feltüntetett elmaradást mutató részképesség-területek fejlesztésére irányuló, és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében megfogalmazott, tanulók fejlesztési feladataira épülő ütemterv. Általában 3 (maximum 6) hónapra készül. Készítését mérés előzi meg és az eltelt időszak után újabb mérés következik. Az elért eredményekkel történő összevetés után készül el a következő terv. Ha a tanulókat egyes tantárgyakból, tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól, a közoktatási törvény 52. §-ának (7) bekezdése, valamint Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 131 -


a (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére egyéni foglalkozást szervez részükre. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segítik a tanulók továbbhaladását. A tanulók egyéni terápiás terv alapján, rehabilitációs órakeretben, gyógypedagógus közreműködésével, szakmai irányításával kapnak segítséget. A fejlesztő munkát a már meglévő készségekre, képességekre építve, a gyermek önbizalmának folyamatos pozitív megerősítése mellett lehet eredményesen végezni. A gyermeket meg kell nyerni a fejlesztéshez, mert az átélt kudarcok következtében már beépült elkerülő magatartást át kell fordítani, hogy megtapasztalja: a tanulás lehet öröm és sikerélmény is.

1.3.2. Az egyéni fejlesztés színterei a) Tanórán: Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon is. Differenciálással és különböző

nevelési, módszertani

eljárások

alkalmazásával

az

egyéni

megsegítés a tanóra szerves részeként, feltűnés nélkül, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére. b) Tanórán kívül: Egyéni megsegítés történhet a korrepetáláson is. Módszereiben nincs különbség a sajátos nevelési igényű és többi tanuló között. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban a gyógypedagógus speciális, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését.

1.3.3. Az egyéni fejlesztés tanórákon alkalmazható módja Leghatékonyabb mód a differenciálás. A differenciálás lényege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás szükségességét a tanulók különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanulókat csoportokba kell sorolniszükség esetén-, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Differenciált feladatokat készítünk. A tanulók értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok mennyisége, mélysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek stb. szerint. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 132 -


2.

Tantárgyi és óratervek

a./ Tantárgyak és kulcskompetenciák rendszere (1. sz. táblázat) Tantárgy

Kulcskompetencia

Magyar nyelv és irodalom 1-4


Magyar nyelv és irodalom- dráma 5-8

A hatékony, önálló tanulás kompetencia

Matematika 1-8, 9-10

Matematikai kompetencia A hatékony, önálló tanulás kompetencia

Történelem és társadalmi ismeretek

Szociális és állampolgári kompetencia

hon-és népismeret 5-8, 9-10


Környezetismeret 1-4,


Természetismeret 5-6.


Biológia, egészségtan 7-8, 9-10 Fizika 7-8, 9-10 Kémia 7-8, 9-10 Földrajz 6-8, 9-10.

Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás kompetencia

Ének-zene-tánc1-6.

Esztétikai-művészeti tudatosság és

Ének-zene 7-8.

kifejezőkészség kulcskompetencia

Rajz és kézművesség 1-6.

Esztétikai-művészeti tudatosság és

Rajz és médiaismeret 7-8.

kifejezőkészség kulcskompetencia

Informatika 7-8. 9-10.

Digitális Kompetencia

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1-8.


Testnevelés és sport 1-8, 9-10.

Több kulcskompetencia

Élő idegen nyelv 7-8, 9-10.


Pályaorientáció 9.


Szakmai alapozó ismeretek 10


Osztályfőnöki

Több kulcskompetencia



b./ Óratervek:

(2..sz. táblázat)

Tantárgyi órakeret felosztása

T A N T Á R G Y A K

Összesen: Kötelező:

Évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és ird.-Dráma Matematika Környezetismeret Történelem és társadalmi ism. Hon- és népismeret Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika, kémia Földrajz Ének-zene Ének-zene-tánc Rajz-kézművesség Rajz és Média ismeret Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Élő idegen nyelv Osztályfőnöki Pályaorientáció

Bevezető szakasz 1 2 7 7 4 2

4 2

Kezdő szakasz 3 4 7 7 4 2

Szakaszok - Évfolyamok Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz 5 6 7 8

4 2

5 4

4 4

4 4

4 4

4 3

4 3

2

2

2

2

2

2

2

2 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1

1 2,5 1,5

1 2,5 1,5

1 1 3

1 1 3

2

2

2,5 1 1

4,5 2 2 1 2

6,5 2 2 1

25

27,5

27,5

1,5 1 1,5

1 1,5

1 1

1 2

1 1

1 1

0,5 1

0,5 1

1 1

1 2,5

1 2,5

1 2,5

3

3

3

3

3

2,5

1

1

2,5 1 1

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5


Megszilárdító szakasz 9 10


2003. évi LXI. Törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról) (3.sz. táblázat) Kötelező tanórai fogl.

Eü-i pedag.célú hab., rehab.,fogl. (52. §./6/.)

Nem kötelező, választható Egyéni fogl. 52. §. /7/ tartható 52. § évf. 52.§/3/ ért. Fogy. 15 % év /11/ 12% 1-3 napi 4 ó 3 1-3 10% 2,4 heti 20 ó 2 4-6 napi 4-5 ó 3,4 4 2,25 heti 22,5 5-6 25% 2,7 7-8 napi 5 ó 3,8 5,6 heti 25 ó 7-8 30% 3 9-10 napi 5-6 ó 4,1 7,5 heti 27,5 9-10 45% 3,3 12,4 FELHASZNÁLHATÓ ÓRATÖMEG SZÁMÍTÁSA ISKOLATÍPUSUNKBAN (4. számú táblázat) Évf. 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 K V H E 6% K V H E7% K V H E 8% K V H 1 20 2 3 1,2 20 2 3 1,4 20 2 3 1,6 20 2 3 2 20 2 3 1,2 20 2 3 1,4 20 2 3 1,6 20 2 3 3 20 2 3 1,2 20 2 3 1,4 20 2 3 1,6 20 2 3 4 22,5 2,25 3,4 1,5 22,5 2,25 3,4 1,6 22,5 2,25 3,4 1,8 22,5 2,25 3,4 5 22,5 5,5 3,4 1,5 22,5 5,5 3,4 1,6 22,5 5,5 3,4 1,8 22,5 5,5 3,4 6 22,5 5,6 3,4 1,5 22,5 5,6 3,4 1,6 22,5 5,6 3,4 1,8 22,5 5,6 3,4 7 25 7,5 3,8 1,6 25 7,5 3,8 1,8 25 7,5 3,8 2 25 7,5 3,8 8 25 7,5 3,8 1,6 25 7,5 3,8 1,8 25 7,5 3,8 2 25 7,5 3,8 9 27,5 12,3 4,1 1,6 27,5 12,3 4,1 1,9 27,5 12,3 4,1 2,2 27,5 12,3 4,1 10 27,5 12,3 4,1 1,6 27,5 12,3 4,1 1,9 27,5 12,3 4,1 2,2 27,5 12,3 4,1 Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 135 -

E12% 2,4 2,4 2,4 2,72 2,7 2,7 3 3 3,3 3,3


Tanórán kívüli foglalkozások törvényi háttere, és ennek felhasználása iskolánkban Egyéb órakeretek és tervezett felhasználásuk: Alsó tagozat (5/a. sz. táblázat) Megnevezés

Az órakeretek felhasználásának – tanulói igényekhez igazodó- tervezett célja

Nem kötelező (választható foglalkozások 52.§(7) Egyéni foglalkozás 52.§ (11) 12 % Gyógytestnevelés 52.§(8) 3 ó/16 fő/hét Napközi, tanulószoba 53.§. (2-4)

Tanulószoba, mese szakkör, barkács-hobby, mozgás tevékenység, ábreázolás-alakítás, sportkör, könnyített testnevelés

Eü-i és ped-i célú hab., rehab., gyógypedagógia 52.§. (6) 15 % Egyéb A fenntartói 5 %-os időkeret 5 %

A tehetség kibontakozás, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Értelmi fogyatékos tanulók esetében 3 óra/8 fő/hét 1 csoport működik = 3 óra Alsó tagozatban változó a tanulócsoportok száma, 7,5 óra/csoport/hét (az iskola csak a tanulószobát látja el, a többi iskolaotthonos feladat ellátása a gyermekotth.óra terhére oldjuk meg) - finommotorika és mozg.fejlesztése, egyéni , tér- és időbeli tájékozódás, dyslexia prevenció, dyscalculia, gondolkodás és megtartó emlékezet fejlesztése, - szocializáció elősegítése Logopédia és egyéni fejlesztések Az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatának megoldásához

Felső tagozat (5./b. sz. táblázat) Megnevezés

Az órakeretek felhasználásának – tanulói igényekhez igazodó tervezett célja

Nem kötelező (választható foglalkozások 52.§(7) Egyéni foglalkozások 52.§ (11) 12 % Gyógytestnevelés 52.§ (8) Napközi, tanulószoba 53.§. (2-4)

Szakköri fogl., iskolai sportkör, tanulmányi, kulturális versenyek, tanulmányi kirándulások., sportversenyek, tanulószobai foglalkozások


Tehetség kibontakozásra hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Értelmi fogyatékos tanulók esetében 3 óra/8 fő/hét 1 csoport működik = 3 óra Felső tagozatban változó a tanulócsoportok száma, 7,5 óra/csoport/hét (az iskola csak a tanulószobát látja el, a többi iskolaotthonos feladat ellátása a gyermekotth.óra terhére oldjuk meg) Szocializáció elősegítése, kommunikációs foglalkozás, tantárgyi felzárkóztatás, praktikus ismeretek fejlesztése, gondolkodás fejlesztő tréningek Logopédia és egyéni fejlesztés Az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatának megoldásához Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 136 -


9-10 osztály (5/c. sz. táblázat)

Megnevezés

Az órakeretek felhasználásának – tanulói igényekhez igazodó tervezett célja

Nem kötelező (választható foglalkozások 52.§(7) Egyéni foglalkozások 52.§ (11) 12 % Gyógytestnevelés 52.§ (8) Napközi, tanulószoba 53.§. (2-4)

Szakköri fogl., iskolai sportkör, tanulmányi, kulturális versenyek, tanulmányi kirándulások., sportversenyek, tanulószobai foglalkozások


Tehetség kibontakozásra hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Itt külön csoport nincs 10 óra/csoport/hét (az iskola csak a tanulószobát látja el, a többi iskolaotthonos feladat ellátása a gyermekotth. óra terhére oldjuk meg) Társadalmi szocializáció elősegítése, pályaorientáció, felnőtt életre való felkészítés, tantárgyi felzárkóztatás, praktikus ismeretek,

Az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatának megoldásához



2.1. A tanórán kívüli foglalkozások

A Közoktatási Törvény 53.§. (1-2-3-4-)

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók érdeklődése, igényei szerint, tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat ajánlja: KT 48.§. (4).bek. b./ 2.1.1. Napközis és tanulószobai foglalkozások Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Minden tanulónk az előírt írásbeli házi feladatokat a tanulószoba keretén belül oldja meg, melyet iskolánk biztosít. A házi feladatok megoldása szaktanár felügyelete mellett történik, így szükség esetén a gyermek segítséget tud kérni. A tanulószoba keretén belül történik a tanult tananyag gyakorlása, mélyítése. A házi feladat adásánál ügyelünk arra, hogy ne jelentsen túlterhelést a gyermekre nézve, és figyelembe vesszük az egyéni intellektuális képességeket. Alapvető elvnek tekintjük, hogy a gyermekeket önálló tanulásra szoktassuk, és a helyes tanulási szokásokat kialakítsuk. Igyekszünk minden írásbeli házi feladatot az iskola keretein belül megoldani, kivéve mikor gyűjtő munkákról, feladatról van szó, olykor gyermekotthoni, illetve otthoni feladatként jelentkezik. A szóbeli feladatokkal nemcsak a tanulószoba alkalmával, hanem otthoni keretekben és a gyermekotthon keretében is foglalkoznak pl: verstanulás, olvasás gyakorlása stb. A házi feladat adásánál korlát gyermekeink szellemi képessége, a családi háttér, ezért elvünk, hogy a házi feladatokat a tanulószobai foglalkozás, szakember felügyeletével oldja meg és ne hagyja a családra, gyermekotthonra. 2.1.2. Szakkörök: -

mese és báb szakkör,

-

ének-zene szakkör,

-

számítástechnika szakkör, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 138 -


-

kézműves szakkör (bőrfonó)

-

szövő-, hímző- és varrószakkör,

-

főző szakkör

2.1.3. Érdeklődési kör: -

környezet- és egészségvédelmi diákkör

-

irodalmi kör

2.1.4. Iskolai sportkör

2.1.5. Versenyek: -

tanulmányi versenyek:

házi, megyei, fővárosi, országos,

-

szavalóversenyek:


-

legjobb olvasó:

házi

-

rajzversenyek:

házi, megyei,

-

sportversenyek:


-

kulturális szemlék:

házi, fővárosi, országos,

-

fesztiválok:

Nemzetközi Százszorszép Fesztivál Zánka, minden év szeptember-október

2.1.6. Tanulmányi kirándulások, séták: -

Múzeumok, nevezetességek látogatása

-

Színház, és mozi látogatások

-

házi, különböző sportágak keretében

2.1.7. Bajnokságok:

2.1.8. Könyvtárhasználat: -

tanulóink az iskolában működő könyvtárból kölcsönözni tudják az érdeklődésüknek megfelelő könyveket.

(Megjegyzés:5./a., b., c. táblázatok mutatják a tanórán kívüli órakeretek felhasználását iskolánkban) Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 139 -


2.2.

Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei,

feltételei. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció. A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja a sajátos nevelési igényű fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programjaink az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenthetnek tréning formájában, tantervi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként a más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni

a

pszichikai,

kompenzálásához,

a

a

fiziológiai

funkcionális

funkciók

képességek

zavarának

csökkenéséből,

korrigálásához, a

funkciók

fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák felhasználásának elvei. A fent leírtak alapján a következő készségek, képességek fejlesztésére fordítjuk a habilitációs, rehabilitációs órákat: -

tér- időbeli tájékozódás fejlesztése

-

finommotorika fejlesztése

-

dyslexia prevenció

-

dyskalkulia

-

gondolkodás és megtartó emlékezet fejlesztése

-

kommunikáció és szociális képességek fejlesztése Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 140 -


A foglalkozásokat egyéni, illetve kiscsoportos formában tartjuk.

3.

Tantárgyi tantervek

3.1. Óraszámok, foglalkozások az enyhe fokban és középsúlyosan fogyatékos gyermekek iskolai oktatásában. Iskolánkban az Officina Bona tantervcsalád II. típusát adaptáljuk helyi tantervként, mivel megfelel a NAT követelményeinek, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek, az Oktatási Törvénynek és a hatályos OM rendeletnek. Több éves tapasztalatunk bebizonyította, hogy a II. típus alkalmazása biztosítja az innovatív terápiás lehetőségeket számunkra. Stratégiai

céljaink

köt

szerepel

az

aktivizáció,

interorizáció,

differenciáció,

individualizáció, motiváció, amelyek nélkülözhetetlenek a sérült személyiség harmonikus terápiás fejlesztéséhez. (Tanterv elérhetősége: www.oki.hu honlapján)

3.2. Óraszámok, foglalkozások a fejlesztő felkészítő csoportban

Foglalkozás neve

önkiszolgálás

(tanóra) Heti óraszám Évi (37 hét)

Mozgás nevelés

Szűkebb – tágabb

Zeneterápia

környezet

Munka szabadidő

5

5

5

1

4

185

185

185

37

148

A foglalkozások a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók állapotához, fejlettségi szintjéhez alkalmazkodva a fejlesztés, gondozás, nevelés – oktatás folyamata során aktív és passzív szakaszok váltakoznak. A foglalkozásoknak sem testileg, sem szellemileg nem szabad kifárasztania, illetve túlterhelni a sajátos nevelési igényű tanulókat. Ezt tükrözi az órarend, heti terv és éves terv is. A foglalkozások neve és az órákon megjelenő tartalmak speciálisak. Eltérnek a sajátos nevelési igényű tanulók hagyományos gyógypedagógiai



nevelésétől – oktatásától. A további foglalkozásokat kiegészítik az egyéni fejlesztések, terápiák, amelyet a szakmai team határoz meg.

Kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása, érzelmi és szociális nevelés A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése, áthatja egész napi tevékenységet. A személy érzelmek kifejezése és a másik ember érzelmeinek megértése. A közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása. A közösségben való viselkedés formáinak tanítása. Az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok támogatása.

Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés A fejlesztő iskolai foglalkozások megkezdésének jelzésére és a napi tevékenységek átbeszélésére irányuló óra. Az órai foglalkozások során kialakulnak, elmélyülnek a személyes kapcsolatok, fejlődik az önkiszolgálási szint. A szociális tanulást és a közösséghez tartozás élményét erősítő tanóra. A nap egészébe, a fejlesztés, gondozás, nevelés –oktatás folyamatába szervesen beépül. Az ide tartozó tevékenységek túlnyomórészt az étkezés, öltözködés, egészségügyi higiénés szokások. A mozgásukban súlyosan akadályozott emberek testi szükségleteinek kielégítése és jó közérzetük biztosítása sok időt vesz igénybe. Ezeket a szituációkat tovább nehezíti az értelmi funkciók és a beszéd sérülése. A súlyosan és halmozottan sérült emberek is átélik kiszolgáltatottságukat létük legalapvetőbb történéseivel és a mások által végzett gondozással szemben. Programunkban ezért az önkiszolgálás nem csupán mellékese elvégezendő tevékenység, hanem külön foglalkozásként is megjelenik még akkor is, ha a mozgás olyan súlyosan sérült, hogy az önkiszolgálás csak segítséggel, távoli célként tűzhető ki.

Mozgásnevelés Mindennapos, komplex rehabilitációs tevékenység, mely a diagnózist, állapotot, életkort figyelembe véve a legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérését szolgálja. A mozgásnevelés a gyógytorna és a gyógytestnevelés elemeire épül. Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával hozunk létre funkciójavulást, megelőzzük a másodlagos deformitások kialakulását, vagy lassítjuk a progressziójukat. A normál, fiziológiás mozgásfejlődést követve, reális célok kitűzésével, az aktuális izületi és izomállapotnak Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 142 -


megfelelő szintű gyakorlatokat végezhetünk. A hely – és helyzetváltoztatás facilitálása szintén az adott neuromusculáris státusznak megfelelően működik.

Szűkebb – tágabb környezet. A dologi, az emberi és természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelés – észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele. A külvilág felé való fordulás és a dologi világ megélésének elősegítése. A tér felfedezésének elősegítése, s az idő strukturálásának elősegítése. A természeti világ megismerése. Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése. Szűkebb – tágabb természeti és társadalmi környezettel való megismerkedést, megtapasztaltatást teszi lehetővé. A mindennapi életünk valóságos folyamatainak megismertetése, megtapasztaltatása közvetlen és közvetett élményeken keresztül. Témakörei: a család, az intézmény, az évszakok, a közlekedési eszközök, testünk, az álaltok, a színek, napirend – napszakok, ünnepek.

Zeneterápia Hetente egy – három (szükség szerint) alkalommal, csoportos formában valósul meg. A zeneterápia a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével, sokféleségével a beszédfejlesztés, a kommunikáció a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült gyermekek személyiségformálásában. A foglalkozásokat végig kíséri az éneklés. A gyermekjáték – dalok és népdalok sokasága tematikusan is, dallamjárásban is, hangulatában is gazdag a választáshoz. A dalanyag az évszakokhoz, az ünnepnapokhoz, a különböző alkalmakhoz, vagy a pillanatnyi helyzet adta improvicáióhoz igazodva változik és gazdagodik. Az éneklés, az „élő” énekhang, a hangokkal történő megnyilatkozás változatos lehetősége, természetes, önfeledt, önmagáért való dalolás, melyben az éneklő azonos önmagával, önnön személyiségével. A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, s ha nem is beszélnek, ily módon a beszédkedv felkelthető, és a gyermekek kommunikációra késztethetők, ami természetesen nem igazi párbeszéd, de jelzés értékű. A tanulók ezt a szituációt természetes közegként kezelik. Az éneklés párkeresés, játékkínálás, kapcsolatkezdeményezés. A játék szituációt, kezdeményeit a tanulók hangulata irányítja. A terápiából adódóan a legfontosabb a tanulók megnyugtatása, a rossz emlékek feledtetése, új, maradandó élmény nyújtása. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 143 -


Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése. Az elemei esztétikai élmények rendszeres megtapasztalásának segítése. A tevékenységekről felerősített szenzoros visszajelzések segítése. Az aktív cselekvések ösztönzése. A tágabb kulturális művészeti és esztétikai világ hozzáférhetővé tétele.

A munka és szabadidős tevékenység a súlyosan és halmozottan sérült tanulók esetében nagymértékben

nehezített.

Ebben

az

értelmi

képességek

súlyos,

tartós

akadályozottságának és a mozgásfunkciók nagyfokú korlátozottságának van jelentős szerepe. Komplex jellegű tevékenységi forma, mely felöleli az önmagunkért végzett és a közösségért végzett munkát. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók is felelősséggel végzett tevékenység, amelyet folyamatosan irányítani kell. A közösségért végzett munka önmagába foglalja a tanuló minden olyan tevékenységét, megbízását, amelyet nemcsak önmagáért, hanem az egész tanulócsoportért végez (játékok összeszedése, élősarok gondozás, „naposi” feladatok). Ezt a tevékenységet a szűkebb, illetve tágabb emberi környezet kontrollálja. A csoportért végzett munka nagyban hozzájárul

az

elemi

együttműködési

készség,

szabálytudat

és

felelősségtudat

kialakításához. A közösségért végzett munkatevékenységbe való bevonás a kertészeti, konyhatechnikai foglalkozások, fa- és fémmunkák során is előtérbe kerül. A kiegyensúlyozottság fontos feltétele, hogy a tanulók lehetőséget kapnak a pedagógus által felkínált pihenésre, vagy aktív szabadidős tevékenységre. Mivel a tanulók napjaik jelentős érészét a közösségben töltik, ezért a napi pihenésükről, levegőzésükről is gondoskodnunk kell. A tanulók egészségügyi – fizikai állapota szükségessé teszi a passzív pihenést. A korrekciós testhelyzetek felvételére és megtartására, az izmok ellazítására a pihenés is alkalmat ad. A gyógyászati segédeszközök folyamatos használata is fontos, az egész napos foglalkoztatás során megvalósuló feladat. Aktív szabadidős tevékenységek: játék, ábrázolás -alakítás és kulturális tevékenységek.

3.3. Óraszámok a Szakképző, Speciális Szakiskola számára A szakképzés helyi tanterve: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott a tanulásban akadályozottak számára adaptált központi programja (tantervei) szerint. Jóváhagyási szám: FVM25207/I/2009.



A központi programokat a földművelésügyi ágazatba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról szóló 8/2008. (I.23.) FVM rendelet alapján indított iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazzuk.

A jóváhagyott központi programok megtekinthetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint az FVM. Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet honlapján.

Az egyes részszakképesítések tanterveit az 1-4. számú mellékletek tartalmazzák.

Évfolyamonként a kötelező heti 35 órán túl a többször módosított 1996. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 52. §-a (6) bekezdése előírásainak megfelelően az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások száma kötelező óraszám 15%-a, heti 5 óra, melyből heti 3 óra egyéni fejlesztésre, heti 2 óra gyógytestnevelésre fordítandó.

Évfolyamonként a kötelező heti 35 órán túl a többször módosított 1996. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 52. §-a (7) bekezdése f) pontjában meghatározott a kötelező óraszám 5 %-a, heti 2 óra mezőgazdasági ismereteket bővítő szakköri foglalkozásra fordítandó.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Fűszernövény-termesztő részszakképesítés adaptált központi Program tanulásban akadályozott tanulók számára (OKJ 31 622 01 0100 21 01) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Gombatermesztő részszakképesítés adaptált központi Program tanulásban akadályozott tanulók számára. (OKJ 31 622 01 0100 21 02) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Gyógynövénytermesztő részszakképesítés adaptált központi Program tanulásban akadályozott tanulók számára. (OKJ 31 622 01 0100 21 03) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Kerti munkás részszakképesítés adaptált központi Program tanulásban akadályozott tanulók számára. (OKJ 31 622 01 0100 21 04) Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 145 -


3.4. Óraszámok Készségfejlesztő Speciális Szakiskola számára A szakképzés helyi tanterve: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott az értelmileg akadályozottak számára adaptált központi programja (tantervei) szerint. Jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11.04.)

A jóváhagyott központi programok megtekinthetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Képzési és Szaktanácsadási Intézet honlapján.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitációs valamint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások felhasználása: A közoktatási törvény 52. §-a (6) bekezdése alapján a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat a következők szerint használjuk fel. A heti kötelező óraszámnak 15 %-a, az annyi, mint heti 4,6 óra: - 2 óra a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztésére - 1 óra életvezetés és egyéb állampolgári ismeretek kompetenciájának fejlesztésére - 1,5 óra a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkenésére Továbbá a közoktatási törvény 52. §-a (7) bekezdése szerint a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat következőképpen szervezzük: A szakképzési évfolyamon 5 % áll a rendelkezésünkre, tehát heti 1,5 óra, amelyet a tanulók sport és testmozgására kívánjuk felhasználni.

4.

Alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:

Mivel a tankönyvet elsősorban a gyermek fogja használni, a gyermeknek szól, érdemes alaposan szemügyre venni, hogy milyen tankönyvet használunk az oktatás folyamatában. Feltétlenül szükséges: -

a

tankönyv

és

a

taneszköz

kiválasztásakor

a

pedagógusok,

munkaközösségi vezetők véleményének figyelembe vételével történjék Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 146 -

a


-

a

szülők,

illetve

a

gyermek

gondozója,

nevelője

véleményének

figyelembevétele. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától

kölcsönözhető

tankönyvekről,

taneszközökről

és

más

felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. -

a tanítványok véleményét érdemes meghallgatni a tankönyvekről, több országos vizsgálat bebizonyította, hogy a diákok igen komolyan képesek mérlegelni a tankönyveiket, főleg a felső tagozatos diákoknál. Érdemes kikérni a véleményüket a tankönyv kiválasztásakor is.

A tankönyvesek országos szövetsége (TANOSZ) évről évre gyűjti a tanulók véleményét a tankönyvekről. A tanulók által legjobbnak, leghasználhatóbbnak ítélt tankönyvek tankönyvi tetszés díjban részesülnek. Arra a kérdésre, - „véleményed szerint, mi az ami egy-egy tankönyvet a tanuló számára különösen vonzóvá tesz, vagyis milyenek legyenek a jövő tankönyvei?” – több ezer válasz érkezett, ezeket a válaszokat a TANOSZ összefoglalta a következőkben: -

a használhatóság praktikus szempontjai (jól tanulható, sok lényeges ismeretet nyújt, sok mintapéldát tartalmaz)

-

érthetőség, világosság, egyszerűség,

-

a tudnivalók bemutatása, szemléltetése, sok ábra, táblázat, magyarázat,

-

szép színes kivitelezés, jól kivitelezett ábrák,

-

olcsó ár (inkább legyen egyszerű, de érthető és nem túl drága)

-

olvasmányosság, jó fogalmazás, változatos stílus, érdekességek beiktatása a kötelező tananyag mellett, logikus felépítés,

-

tömörség, tagoltság, jó szerkesztés, kiemelések alkalmazása (lényeg kiemelése),

-

egyéb (pl. jól magyaráz, idegen szavak magyarázatát tartalmazza, jól van kötve, nem esik szét, ötletes)

Ezekből az összefoglalt válaszokból kiderül, hogy a tanulók véleményét érdemes kikérni a tankönyvek választásakor, hiszen mégis nekik szól a tankönyv, ők használják. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 147 -


A mi iskolánkban, mivel hátrányos helyzetű enyhe fokban értelmi sérült gyermekeket nevelünk-oktatunk, alaposan meg kell választanunk az alkalmazható tankönyveket és a tanulmányi segédletek, taneszközöket.

4.1.

A tankönyvek kiválasztásának elvei: A következő elvek alapján történik a tankönyvek választása: -

a tankönyv információba, tartalmában és feldolgozásában igazodjék az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló szükségleteihez,

-

egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek,

-

a tankönyv legyen jól olvasható, jól áttekinthető, lényegkiemelő s megfelelő szemléltető színes ábrákat tartalmazzon,

-

egyes leckék legyenek arányosak, jól tagoltak, minél könnyebben rendszerbe foglalható, érthető,

-

a jó tankönyv az érthetőség céljából sűrűn szemléltet, bemutat, kiemel és magyaráz, az ábrák is érthetőek, világosak, egyszerűek, szöveg és kép összhangban legyenek,

-

tartalmi megbízhatóság, tévedések és hibák kizárása, a sajtóhibák elkerülése, és a nyomdatechnikájának színvonala ugyancsak fontos követelmény,

-

ajánlatos, ha munkafüzet is tartozik a tankönyvhöz,

-

tartalmazza a tananyag magját (alaptankönyv, több évfolyamon is használható legyen)

-

az alaptankönyvhöz tartozzon feladatlap, munkatankönyv a gyakorlás és a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett,

-

az alaptankönyvhöz a gyermekek igényeinek megfelelő más tankönyvek is kapcsolódhatnak,

-

a tankönyvrendelésekor ajánlatos megnézni, mennyire illeszkedik a tantárgyak tanterveihez, és kézikönyvet kínálnak e hozzá,

-

a tankönyv kiválasztásánál mérlegelni kell az árát, időtállóságát, (tartóshasználati könyv)

-

a megrendelt tankönyvek bizonyos százaléka tartós tankönyv legyen, OM rendeletnek megfelelően



-

kerülendők

azok

gyermekeknek.

a

A

tankönyvek, túlterhelést

melyek

okozó

túlterhelést

tankönyvek

okoznak

túlságosan

a sok

információt, adatot, tényt közölnek, érthetetlenek, nem veszik figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét illetve fejlettségi szintjét, sajnos van sok ilyen könyv a forgalomban. Mivel a tankönyvkínálat évről-évre bővül, a tantestület tanévenként felülvizsgálja a tankönyvrendelést,

esetleg

újabb

szempontok

figyelembevételével

történik

a

kiválasztás.

4.2.

A tanulmányi segédletek és a taneszköz kiválasztásának elvei: Mivel az utolsó két évben sikerült kialakítanunk számítógépes termünket ezért gyermekeink számítástechnikai oktatása megoldott. Sikerült több elektronikus ismerethordozót beszerezni, amely oktatási programokat tartalmaz. Ezek az oktatási programok

különböző

tantárgyakhoz

kapcsolódnak

(matematika,

földrajz,

környezetismeret, anyanyelv, történelem stb.) ezzel könnyítve a gyermek számára az ismeretszerzés és az ismeretanyag elsajátítását. Gyermekeink nagyon aktívan használják ezeket a programokat.

Az oktatási programokon kívül sikerült az iskolában több audió-vizuális oktatási eszközt és ismeretterjesztő oktatási filmeket - amely kapcsolódik a tanítandó anyaghoz – beszerezni. Ezek feltétlenül szükségesek voltak a tananyag sikeres szemléltetéséhez és eredményes elsajátításához.

Minimális programnak tekintjük, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatás-technikai eszközök kezelését és egyszerűbb hibák elhárítását. Valamennyi oktató tudja az említett eszközöket és anyagokat alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Az oktatók kötelezően részt vettek az intézmény által szervezett számítógépes tanfolyamon, ahol elsajátították a számítógép alapfokú használatát. Továbbá az intézményvezetők is folyamatosan végzik a fenntartó által kötelezővé tett és a FOK együttműködésével szervezett internethasználat, windows, excel tanfolyamokat.



A tanulmányi segédletek és a taneszközök együttesében, a tanítás-tanulás folyamatában minden taneszközre, az audió-vizuális taneszközökre, anyagokra is szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, hatékonyságát biztosítsuk. Ezek az eszközök – a fenntartó jóvoltából, és megfelelő pályázatok elnyerése után – alapvetően biztosítottak. Sokkal gazdagabb lett az eszközkészletünk az utóbbi év folyamán, így minden évfolyamon hatékonyabban tudjuk alkalmazni a taneszközöket. Az eszközök kiválasztásának elveit - ugyan úgy, mint a tankönyvválasztásánál – nagyon sok szempont felsorolható. Ezek közül a legfontosabb: -

minőségi mutatók,

-

árfekvés,

-

illeszkedésük a tantárgyak tanterveihez,

-

az információ tartalmi megbízhatósága,

-

több célra használhatóság,

-

időtállóság,

-

egyszerű kezelhetőség,

-

szükségszerűségük a tanítási folyamatban.

A következőkben foglalom össze iskolánk eszközfelszereltségét: -

Az audió-vizuális eszközök és a tantárgyak tanításához szükséges szemléltető eszközök alapvetően biztosítottak, mivel az elmúlt időszakban sikerült új eszközöket vásárolnunk, a használható régiek megtartásával.

-

Fejlett könyvtárunk van, amely igen gazdag gyermek- és szakirodalom terén. Gyermekeink kiskoruktól fogva intenzíven használják.

-

A médiatárunk fejlesztése folyamatba van (az Oktatási Bizottság által megnyert pályázat nyújtott fedezetet bővítésére), d4e már működőképes.

-

A számítógépterem kialakítása, berendezése megoldotta az informatika tantárgy oktatását.

-

A szaktantermi rendszer iskolánkban nem működik (szaktanterem hiánya miatt), az alapvető tanulói kísérleteket a tantermeken belül oldjuk meg, azonban nagyon jó lenne a fenntartó támogatásával egy kis szaktanterem és egy technika tantárgy oktatására alkalmas termet létrehozni iskolánkban.

-

A gyermekek testedzése és egészségüknek megőrzése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a testnevelés, illetve a sportfoglalkozásokra. A megfelelő, alapvető torna- és sportfelszerelésekkel rendelkezik iskolánk, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 150 -


aktívan és rendszeresen, a tornateremben és jó időben, a szabadban lévő sportpályán is használjuk. Iskolánk jól felszerelt sportszertárral rendelkezik. -

Sikerült az iskola épületében a közelmúltban még egy taneszköz szertárt kialakítani, mivel bővültek taneszközeink, így más az iskolánk két kis taneszköz szertárral rendelkezik.

-

Sikerült az iskola felszereltségét javítani új tanulói padokkal, székekkel, tanári asztalokkal, táblákkal a fenntartó támogatásával.

-

Sikerült az udvar egyik részén kialakítani egy olyan teret, ahol mozgásfejlesztő

eszközöket

tudunk

elhelyezni

–

főleg

a

kisebb

gyermekeknek – ezzel bővítjük udvarunk játszóeszközeinek tárát.

5.

Az iskolai képzés rendje, szakaszai

A következő pedagógiai szakaszokat különböztetünk meg: - I., II. Bevezető, illetve kezdő szakasz: 1-2,3-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek. A habilitáció és rehabilitáció kiemelt területe és feladata a gondolkodási, tanulási és kommunikációs képességek fejlesztése. - III., IV. Alapozó, illetve fejlesztő szakasz: 5-6, 7-8. évfolyamon a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. - V. Megszilárdító szakasz: A 9-10. évfolyamon a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása.



5.1. Nevelési-oktatási követelményrendszerünk: 5.1.1. A tanulókkal szemben támasztott követelmények: -

A tanuló első számú kötelessége a tanulás. Ebben a fontos tevékenységben az igényességre és az egyre magasabb önállóságra törekedjenek.

-

Tartsák

be

a

mikró-makró

környezetünkben

a

kívánt

magatartás

és

viselkedéskultúrával kapcsolatos magatartásformákat. -

Viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normatívái jellemezzék (egymás megbecsülése, felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, kulturált beszéd általánossá válása, a durvaságtól mentes társas kapcsolatokra való törekvés, egészségügyi, étkezési és higiéniai előírások betartása, a környezet rendje, tisztasága, saját és más tulajdon tiszteletben tartása, intézményi és társadalmi tulajdon óvása).

-

Önmagával, környezetével szemben legyen igényes, öltözködése legyen tiszta, mértéktartó.

Ezen alapvető követelmények betartásáért elsősorban az intézményben dolgozó pedagógusok, de természetesen az összes dolgozó és végső soron maguk a tanulók is felelősek. Így válhatnak ezek az alapvető követelmények szokássá, meggyőződéssé és magatartási formává.

5.1.2. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények: -

A nevelőmunkájukban gyermek-centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód és türelem tükröződjék.

-

Legyenek jártasak a nevelés művészetében és a szakmai irodalomban.

-

Szeressék tanítványaikat, igyekezzenek minél több értéket közvetíteni.

-

Igyekezzenek jó közösséggé válni és egységes követelményrendszert kialakítani.

-

Munkaidejüket a gyermekek között töltsék, és a gyermek személyiségfejlesztésén munkálkodjanak.

-

A gyermek nevelésével foglalkozó team tagjai szoros kapcsolatban álljanak egymással, valamint a szülőkkel, kölcsönösen informálják egymást a gyermek fejlődéséről, esetleg hanyatlásáról, tervezzék meg a gyermek személyiségének fokozatos fejlesztését.

-

A növendékeket minél nagyobb önállóságra szoktassák az évek során, készítsék fel a társadalomba való beilleszkedés folyamatára.

-

Alakítsák ki és rakják le a konstruktív életvezetés alapjait tanulóinknál. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 152 -


-

Pedagógus joga, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza.

-

Pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény

nevelési,

illetve

pedagógiai

programjának

tervezésében

és

értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

5.2.

A kiemelt fejlesztési feladatok: A Nemzeti alap tanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A helyi tantervünkben megvalósításra kerülő fejlesztési feladatokat a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott kompetencia területekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésének, oktatásának tantervi irányelveivel és a tanulók személyiségjellemzőjével. -

Énkép, önismeret

-

Hon- és népismeret

-

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

-

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

Gazdasági nevelés

-

Környezettudatosságra nevelés

-

Tanulás tanítása

-

Testi és lelki egészség

-

Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire

Énkép, önismeret: Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 153 -


elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.

Magyarságtudatukat

megőrizve

váljanak

európai

polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 154 -


elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való

jog

felismerésének

képessége,

a

konfliktuskezelés,

a

humanitárius

segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 155 -


általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés A

környezettudatosságra

nevelés

átfogó

célja,

hogy

elősegítse

a

tanulók

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományi

gondolkodásmódjának

fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 156 -


és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és

a

környezeti

erőforrások

kapcsolatát,

a

fenntartható

fogyasztás

elvét.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék

meghatározóvá.

Szerezzenek

személyes

tapasztalatokat

a

környezeti

konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: -

az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése),

-

az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása,

-

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka,

-

az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 157 -


-

a gondolkodási kultúra fejlesztése,

-

az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár

használata

minden

ismeretterületen

nélkülözhetetlen.

Az

önálló

ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs

értékét.

El

kell

sajátítaniuk

az

adatgyűjtés,

témafeldolgozás,

forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra,

az

alternatívák

végiggondolására,

a

variációk

sokoldalú

alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 158 -


bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.



Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A felnőtt-lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell

a

tanulókban,

hogy

életpályájuk

során

többször

kényszerülhetnek

pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia

tudatos,

pedagógiailag

tervezett

fejlesztése.

Olyan

szociális

motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség.

5.3.

Az általános fejlesztési követelmények: Az új NAT-ban és az értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben megfogalmazott követelmények, az életkori szakaszokhoz igazodó tantárgyi ismeretekre lebontott általános fejlesztési követelmények megvalósítását tűztük ki célul.



A pedagógiai szakaszokra megadott általános fejlesztési követelmények - az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében – alkalmazhatók, a tananyaghoz és az életkori sajátosságokhoz rendelten. A megszilárdító szakaszon elsősorban az ismeretek

megerősítése,

szintetizálása,

a

tudáselemek

rendszerbe

illesztése,

alkalmazása, a pályaorientáció és az életvezetési technikák tudatos gyakorlása történik.

Az általános fejlesztési követelmények szelektáltan érvényesíthetők az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében. A fejlesztési követelményeket differenciáltan tudjuk alkalmazni a helyi tantervünkben, a fogyatékosság fokának és az életkori sajátosságoknak megfelelően. Ezen kívül figyelembe kell venni az értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének irányelveit.

5.4.

Részletes

követelmények

a

pedagógiai

szakaszok

végén,

a

minimális

teljesítmények:

A tanítandó tantárgyak részletes követelményeinek meghatározásánál a következőket vesszük figyelembe a helyi tantervünkben:

-

az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésében a kerettantervi irányelvekben leírtakat fogjuk alkalmazni,

-

a fejlesztési követelmény és a minimális teljesítmény eléréséhez hosszabb időt tervezünk,

-

a követelmények egymásra épüléséhez, a fokozatosságra, a megfelelő gyakorlásra, ismétlésre törekszünk,

-

a részletes követelményt szükséges kiegészíteni olyan téma modulokkal, didaktikai egységekkel,

amelyek

hatékonyabban

szolgálják

növendékeink

képességfejlesztését, szocializációját, eredményes társadalmi integrációját,

Mindezek

mellett

szem

előtt

tartjuk

gyermekeink

életkori

fogyatékosságukból és szociális helyzetükből eredő hátrányaikat.


sajátosságait,


5.5. Továbbhaladás feltételei: A Közoktatási törvény 71.§. (1), és (7). bek. szabályozza a továbbhaladás feltételeit.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képesség fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás érdekében fejlesztő foglalkozáson vesz részt.

Az első három évfolyamon, ha a tanuló nem teljesítette a tantervi követelményeket, csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha erre a mulasztásai miatt kerül sor. Az első – negyedik évfolyamon a szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Az első-harmadik évfolyamon félévkor és évvégén, továbbá a negyedik évfolyam félévén alkalmazható minőségi kategóriák: -

kiválóan teljesített,

-

jól teljesített,

-

megfelelően teljesített,

-

felzárkóztatásra szorul.

Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozása, iskolaotthonos osztályba történő felvétele, ha eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. Az eredményes felkészülés szükségessé teszi, egyéni foglalkozásokat kell biztosítani a felzárkóztatásához. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását gátló tényezőket, és javaslatot kell tenni annak megszüntetésére. A tanuló a követelmények teljesítése érdekében, egyéni képességeinek figyelembe vételével annyi fejlesztési foglalkozáson vesz részt, amennyi szükséges a sikeres vizsga letételéhez. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 162 -


A követelmények teljesítéséért – a tanuló szükségletei szerint – meghosszabbított időkeretekkel dolgozhatunk. Az iskola helyi tantervében biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.

6.

A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei,

visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): Törvényi háttér: Az 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról, mely 2003. szeptember elsején lépett hatályba, szabályozza a szöveges értékelés és a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. (A Közoktatási Törvény 70 §. első három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével)

Értékelésről általában: A szöveges értékelés bevezetése az általános iskola alsó szakaszában fejlődés-lélektani, nevelés-lélektani és pedagógiai szempontból indokolt. Az értékelés számos módon kifejezhető: -

Metakommunikációs jelzésekkel,

-

Szóbeli vagy írásbeli véleménnyel,

-

Pontozással,

-

Százalékértékekkel,

-

Szimbólumokkal,

-

Tárgyakkal,

-

Osztályzattal,

-

A felsoroltak kombinációjával.

Az értékelés információt ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről, és olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, és az adott, aktuális állapot között.

Az értékelés funkciói: -

Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 163 -


-

Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.

-

Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni.

Az osztályozás az alsó tagozatban nem képes ellátni ezeket a funkciókat megfelelően. Az osztályozás bizonyos félelmet kelt a tanulóknál, és a tanulástól és az osztályozástól való félelem alakulhat ki a kisgyermekeknél. Az osztályozás egyik negatívuma, hogy nem a tudásért, hanem az osztályzatokért folyik a küzdelem.

A szöveges értékelés bevezetése A szöveges értékelés bevezetése módszertani sokszínűségre is ösztönöz. Természetesen a módszertani megújulás, a személyközpontú pedagógiai megvalósításának igénye már nem új törekvés és gyakorlat a közoktatásban. Többféle módszer alkalmazása nagyobb lehetőséget nyit a tananyag megtanítására, a tanóra hatékonyságának növelésére, gyermekek mindenoldalú fejlesztésére, de az árnyalt értékelésre is.

-

A tananyag differenciált, különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátíttatása lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást, kevesebb kudarcot eredményez.

-

Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, önértékelést.

-

A projekt alapú, személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanítási, tanulási folyamatban sosem derülne ki, s így az értékelésben sem kaphatna helyet.

-

A kooperatív tanulási technikák fejlesztik a gyerekek felelősségérzetét, együttműködési készségeit, és még sok más olyan képességet, amelyek a hosszabb távú sikerességhez nélkülözhetetlenek.



A szöveges értékelés, hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra, mert ugyan lezárását jelenti egy-egy időszaknak, de hogy az értékelés tartalmilag milyen lesz, milyennek kell lennie, azt tudatos tervezés és folyamat előzi meg. E folyamat több elemet foglal magába: - a tananyaggal kapcsolatban: •

Mit tanítunk és miért,

•

Mi a célunk vele,

•

Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk,

•

Mi a követelmény,

•

Mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell,

•

Mit tekintünk optimumnak,

•

Milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint.

- a diákokkal kapcsolatban: •

Önmagához képest hogyan fejlődik a szaktárgyban,

•

Milyen lehetőségei vannak a továbblépésre

•

Osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének személyiségének alakulását.

Átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói munka nélkül nem születhet semmilyen megalapozott, hiteles értékelés. A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők lehetnek: -

Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon,

-

Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,

-

Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,

-

A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,

-

A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők: -

Minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze

-

Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,

-

Legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között

-

Jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 165 -


-

Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,

-

A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni.

-

Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

A szöveges értékelés formái A leggyakrabban előforduló műfajok: -

Szabad, előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés

-

Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg

Osztályfőnöki értékelés szempontjai: -

együttműködés a társakkal és tanárokkal,

-

konfliktuskezelés,

-

a szabályok betartása

-

a közösségben, osztályban elfoglalt hely,

-

felelősségtudat,

-

kezdeményezőkészség,

-

önbizalom,

-

az érdekérvényesítés képessége

A tanulás értékelésének szempontjai: -

a munkavégzés rendezettsége,

-

a munkafegyelem,

-

a felszerelés,

-

a házi feladat megléte,

-

az odafigyelés és összpontosítás,

-

az önállóság,

-

a segítségkérés és adás,

-

az együttműködés,

-

az érdeklődés,

-

az aktivitás,

-

a munkatempó,

-

a hatékonyság Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 166 -


A szöveges értékelés dokumentumai: A Közoktatási Törvény 72.§. (2). bekezdésének ismerete fontos a szöveges értékelés szempontjából is. Az iskolában csak olyan bizonyítvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott.

6.1.

A tanuló tanulmányi munkájának értékelése, minősítése: Az ellenőrzés értékelés folyamatában a sérülés-specifikus sajátosságokat figyelembe vesszük. Ezek a specifikumok a következők: A folyamatos fejlesztő, ellenőrző értékelés: -

a folyamatos ellenőrzés, értékelés diagnosztikai céllal,

-

a fejlesztő, segítő ellenőrzés, értékelés,

-

a lezáró, minősítő, ellenőrzés, értékelés,

Az ellenőrzés, értékelés, minősítés individualizálása: A gyermek önmagához mért fejlődése, ezt a fejlődést értékeljük és minősítjük. Az értékelés célja a diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Feladata: -

a tanulócsoport eredményének viszonyítása önmagához képest,

-

következtetés a tanulás és a tanítás hatékonyságára,

-

a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekciós és a további gyakorlás témáinak kijelölése,

-

a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz,

-

a

tanulók

tantervi

követelményekhez

viszonyított

tényleges

teljesítményének minősítése, Módjai: -

szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

-

írásbeli: a számítási feladatok megoldásában, ábrázolásában elért gyakoroltság ellenőrzése.

-

gyakorlati: a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakoroltság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.



A teljesítmények rendszeres értékelése minden pedagógus munkájában folyamatosan beépül. Az osztályozás és az írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat.

Az

iskolánk

értékelési

rendszerében

mindenképpen

lehetőséget

biztosítunk

tanulóinknak önmaguk értékelésére (önértékelés). Az egyéni fejlesztést mindent tanítványunknak biztosítsuk. Az iskola első három évfolyamán nem használunk érdemjegyeket, helyette a tanulók szöveges értékelése történik, amelyben több motivációs lehetőséget látunk. Az értékelési rendszerünk összeállításában a következő pontokat vettük figyelembe: -

Az értékelés a gyermekért és elsősorban a gyermeknek szóljon.

-

Alakítsa a helyes önértékelést, segítse az önismeretet.

-

A gyermek legyen részese saját fejlődésének, érezze ebben felelősségét és szerepét.

-

Tükrözze az önmagához mért haladást, serkentsen további erőfeszítésre.

-

Az értékelés legyen személyre szóló, amely nem pusztán az állapotot, a tényeket rögzíti, hanem a továbblépés lehetőségeit is mutatja.

-

Tekintse minél átfogóbban a gyermek személyiségét, figyeljen a tudás és a teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére is.

-

Nyújtson betekintést a szülő, illetve a gondozó, nevelő számára is gyermekünk haladásába.

-

Segítse a pedagógusok

és

a nevelők,

gondozók,

szülők

közös

gondolkodását a gyermek fejlődése érdekében. -

Több lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek, hogy saját maga nyilatkozzon - szóbeli, vagy írásos formában – a következő témákról: •

amit szeretnék,

•

ahogy én látom,

•

ahogy mások látnak,

•

amit a szüleim, illetve nevelőim gondolnak

Az előző gondolatokból nagyon sok mindent meríthetünk a gyermek saját elképzeléséről, vágyairól és hogyan látja helyzetét az iskolában, a közösségben, milyen akadályok állnak előtte nevelési-oktatási folyamatában.



-

Az értékelésünk egyik alapvető célja, hogy a gyermekekben erősítsük a motiváltságot, önmaguk fejlődéséért érzett felelősséget. Erre is törekszünk.

-

Az értékelés mindig a gyermek egyéni képességeit, lehetőségeit, esetleg hátrányos helyzeteit vegye figyelembe.

A fent leírtak figyelembe vételével a tantestület egyetértése alapján a következőket értékeljük: -

A tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi fejlődése, gyarapodása függvényében.

-

A

tanuló

szociális

képességeinek,

magatartásának,

viselkedésének

fejlődését. -

A tanuló más területeken megmutatkozó képességeit kiemelkedő tehetségét.

Az

A tanuló aktív részvételét különböző tevékenységekben.

értékelési

rendszer

kialakításával

erősíteni

kívánjuk

a

tanulók

belső

motivációrendszerét, így a kíváncsiságot, az érdeklődést, a sikerorientáltságot, az elismerés vágyát, a kompetenciaigényt – külső motívumok alkalmazása helyett.

A cél elérése érdekében csökkentjük a különböző pontozási rendszerek, a minősítési és osztályzási aktusok gyakoriságát.

Erősíteni szeretnénk a tanulók együttműködését, a teljesítményen kívül más értékek felismerését és elismerését egyaránt. A kifejtő, leíró szöveges értékelést alkalmazzuk az egyszavas, illetve az osztályzatokkal történő minősítés mellett/helyett a 6. évfolyam végéig. Az értékelésbe lehetőség szerint bevonjuk a tanulókat is. Az elérhető szintekről, a mutatott teljesítményekről mind a tanulókat, mind a szülőket rendszeresen informáljuk.

6.1.1. Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten: A bevezető, s kezdő szakaszt az értékelés szempontjából egy szakasznak kezeljük, külön évfolyam követelmények felállítása nélkül. Segíti a pedagógus hosszú távú tervezését, a gyermekek eltérő fejlődési tempójához, népességstruktúrájához való alkalmazkodást. A szakaszhatár végén minden tantárgyból és a tantárgy Officina Bona alapján, illetve az új Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 169 -


NAT-on

alapuló

Gyógypedagógiai

Irányelvekben

megadott

minimális

követelményrendszert alapul véve értékeljük a tanulók teljesítményét. A minimális követelményekben mutatkozó elégtelen teljesítmény esetén az elsajátítás idejét egy évvel meghosszabbítjuk.

E két szakasz osztályaiban az osztályzattal történő értékelést, és az erre épülő bizonyítványt felváltotta a „Szülői értesítő”. Az okirat tartalmazza tantárgyanként és tevékenységenként, leíró szöveg formájában értesítik a pedagógusok a szülőket és a gyermekeket a fejlődés folyamatáról és a fejlődés elért szintjéről. A leíró szöveges értékelés a pedagógus számára is átláthatóbbá teszi a további fejlesztési munka tervezését, árnyalt, reális képet ad az egyes tanulók egyéni teljesítményéről, segítségével a fejlődés vonala, tempója, sajátosságai is rögzíthetők. A szülői értesítő kiadására félévenként kerül sor. A tájékoztató a következő területek leírását tartalmazza: A testi állapot jellemzése - Általános testi fejlettség -

Lateralitás

-

Mozgáskoordináció

-

Nagymozgások

-

Finommozgások

-

Feltűnő mozgásformák

Az érzelmi-akarati állapot jellemzése (a megfigyelt helyzetek példaszintű leírásával együtt) - Alaphangulat -

Kiegyensúlyozottság

-

Önmagához való viszony •

énkép

•

önértékelés

•

önkontroll

-

Szükségletrendszer

-

Konfliktusmegoldás

-

Akarati irányultság

-

Motivációs bázis



Az alapképességek jellemzői (a megfigyelt helyzetek példaszintű leírásával együtt) - Hallási = észlelés -

Látási

-

Taktilis

-

Saját test észlelése

-

Téri és időbeni orientáció

-

Figyelem koncentráció

-

Emlékezés

-

Kommunikáció

-

Gondolkodási műveletek, képességek

-

kinesztetikus

A tanulási (tantárgyi) teljesítmények jellemzése Az elért tevékenységszintek leírásával (részletesen lásd a helyi tantervekben) -

Magyar nyelv és irodalom

-

Matematika

-

Ember és társadalom

-

Ember és természet

-

Művészetek

-

Életvitel és gyakorlati ismeretek

-

Testnevelés és sport

-

Informatika (már a harmadik osztályban is)

A viselkedés, amely nem csak a magatartást, hanem a hagyományos ”szorgalom” fogalmát, valamint szociális, intellektuális viszonyait is magában foglalja: -

az osztálytársakkal történő kapcsolattartást,

-

a tantárgyak által átadott ismeretek befogadási készségének fejlettségét,

-

a pedagógus-diák viszony alakulásának szintjét,

-

a nevelő-gyermek kapcsolatának alakulását,

-

a természeti-és épített környezetével való kapcsolatát, kifejlődött harmóniája szintjét,

-

a munkafegyelmének mértékét a tanulmányai és az ezen kívül eső feladatok ellátása során,

-

a feladat-megoldás szintjének, valamint feladattudatának fejlettségét.



Az értékelés alapjául az évfolyamokon a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése és elemzése, valamint az egyes témakörök lezárásakor szintezett tudásszintmérő feladatrendszerek (a tárgy jellegéből adódóan: szóbeli, írásbeli, illetve tevékenységekre épülő) megoldása szolgál. Az osztályzattá alakításkor az empirikus súlyt (a helyes megoldások aránya a csoporton belül) a szintsúlyt (ráismerés, reprodukció vagy alkalmazást igénylő feladat), valamint a leegyszerűsített fontossági súlyt (minimális teljesítményt, illetve többlettudást igénylő feladat) veszünk figyelembe. A feladatrendszerek kialakítását a részletes helyi tantervre épülve, a belépő osztályfokokra a szakmai munkaközösségek végzik.)

Az esetleges rosszabb teljesítmény a későbbiekben javítható. A félévi és év végi osztályzatok a témazáró felmérések súlyozott átlagából alakul ki. Az átlag kiszámításánál a javított osztályzatot vesszük figyelembe.

Munkánk során a hangsúlyt nem a gyakori (szélsőséges esetben csaknem minden nap, illetve minden órán előforduló), a gyermekek jelentős részénél frusztráló hatású osztályzásra, hanem a tanulási folyamatok közös elemzésére, az elért szintek, sikerek regisztrálására, a további tanulási folyamatok közös tervezésére helyezzük.

Elégtelen osztályzat javítható, a felkészülést egyéni segítségnyújtással biztosítjuk. A szakaszhatáron mutatott elégtelen teljesítmény esetén az adott szakasz teljesítése egy évvel meghosszabbítható. Az egyes évfolyamok kívánatos követelményszintjeit, illetve az egyes szakaszok végére elérendő minimális teljesítményszinteket –a Kerettanterv és Gyógypedagógiai Irányelvek figyelembe vételével- adaptált helyi tantervekben rögzítjük.

Az alapozó szakasz értékelése az előzőekben ismertetett rendszerre épül, a leíró értékelést kizárólag az alábbi területeken jellemezzük: -

testi állapot

-

érzelmi-akarati állapot (a megfigyelt helyzetek példaszerű leírásával együtt),

-

az alapkészségek fejlettségét (a megfigyelt helyzetek példaszerű leírásával együtt),

-

a téri és időbeni orientációt, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 172 -


-

a figyelemkoncentrációt,

-

a kommunikációt,

-

a gondolkodási műveletek és képességek fejlettségét

A leíró értékelés mellett osztályzattal, illetve minősítéssel is értékelésre kerülnek az alábbi területek: -

Magyar nyelv és Irodalom

-

Matematika

-


-


-

Földünk és környezetünk

-

Művészetek

-


-


-

Informatika

-

valamint a magatartás és szorgalom, melynek értékelése tradicionális, így:

MAGATARTÁS

SZORGALOM

példás

példás

jó

jó

változó

változó

rossz

hanyag

A fejlesztő, illetve megszilárdító szakaszok évfolyamaiban a tantárgyi teljesítményt, a viselkedést kizárólag osztályzattal értékeljük, és egyszavas minősítéssel értékeljük. Megnevezés

Érdemjegy

Egyszavas minősítés

5

jeles

4

jó

3

közepes

2

elégséges

1

elégtelen

Tantárgy



Magatartás 5

példás

4

jó

3

változó

2

rossz

5

példás

4

jó

3

változó

2

hanyag

Szorgalom

Az értékelés alapjául a különböző helyzetekben mutatott tanulási és szociális viselkedés és teljesítmény megfigyelése, elemzése, illetve az egyes témák lezárásakor, de legalább negyedévenkénti szintezett feladatrendszerekkel történő teljesítménymérés szolgál.

Az értékelésre kerülő műveltségi területek: -

Magyar nyelv és Irodalom

-

Matematika

-


-


-

Földünk és környezetünk

-

Művészetek

-


-


-

Informatika

-

Élő idegen nyelv

Egyéb osztályozási fokot, más értékelési rendszert (pontozást) nem kívánunk még kiegészítésként sem alkalmazni. Tapasztalataink alapján a formális értékelő eszközök elfedik a valós teljesítményeket. Például a pontozási rendszer, amely csak jó és rossz pontokból áll, differenciálatlanná teszi az értékelést, pedagógiailag kevésbé értelmezhető, valamint a tanulókat megfosztja teljesítményük összpontosítási készségének elsajátításától, fejlesztésétől, elősegítik hierarchizálódásukat. Gerjeszti a külső motivációs bázis igényét, erősíti a Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 174 -


formális hatalommal szembeni függőséget az elvárható belső igény és motiváltság, valamint a saját szabályozórendszer kialakulása helyett.

6.1.2. Modulok értékelése Tánc- és dráma modul tanítása integráltan jelenik meg a magyar nyelv és irodalom, illetve az ének-zene tantárgyban heti 0,5 órában, 5.,6., évfolyamon. Ennek értékelése az említett tantárggyal együtt, integráltan jelenik meg. Média ismeret modul tanítása integráltan jelenik meg a rajz tantárgyban, heti 0,5 órában, 7 8. évfolyamon. Ennek értékelése az említett tantárggyal együtt, integráltan jelenik meg. Hon- és népismeret modul tanítása integráltan jelenik meg a történelem és társadalmi ismeretek tantárgyban, heti 0,5 órában, 5., 6., 7., 8., évfolyamon. Ennek értékelése az említett tantárggyal együtt, integráltan jelenik meg.

6.2.

Magasabb osztályba lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „ A továbbhaladás feltételei „ című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését 1-10. évfolyamig a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A kezdő és bevezető szakasz évfolyamain kizárólag a két lehetséges

a.)

behatárolással: „ megfelelt , nem felelt meg” szavak használatával, valamint leíró szöveges értékelés használatával végezzük. b.)

5-6. évfolyamon a szöveges értékelés mellé belép az öt számjeggyel történő értékelés a tantárgyak és a viselkedés megítélésekor.

c.)

A 7-8., illetve a 9-10 évfolyamokon kizárólag az öt számjegyű értékelést, valamint az egyszavas minősítést használjuk.

Az 1-4 évfolyamokon évismétlés nincs. Az 5-10. évfolyamon az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz a tantárgyakból. Elégtelen osztályzatot érdemel a tanuló, ha: -

A tantárgyi minimumkövetelményeket nem teljesíti, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 175 -


-

250 órát meghaladó a mulasztásainak összessége (akkor osztályozó vizsgára kötelezett:

5-6 évfolyamon:

Magyar Irodalom és nyelvtan Történelem Matematika Természetismeret

7-8 évfolyam

Magyar Irodalom és nyelvtan Történelem Matematika Fizik Kémia Biológia Földrajz

9-10 évfolyam

Magyar Irodalom és nyelvtan Történelem Matematika Fizik Kémia Biológia Földrajz Szakmai előkészítő/ alapozó

-

Vagy/ha egy adott tantárgyból az órakeret 30%-nál többet hiányzik, az adott tantárgyból köteles vizsgát tenni.

-

Ha a tanuló az 5.-10. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztusban javítóvizsgát tehet.

-

Ha a tanuló az 5.-10. évfolyamon, tanév végén három, vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát nem tehet, évfolyamot ismételni köteles.

-

Ha a tanuló az első évfolyam követelményeinek az első alkalommal nem tesz eleget, akkor nem évismétlésre kötelezett, hanem munkája előkészítőnek minősül.



Tantervünk műveltségi területekre fogalmazza meg az általános fejlesztési követelményeket, melyek egyben a magasabb évfolyamra lépés követelményei is. Az ellenőrzés : Neveltjeink ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a pedagógusok által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanulók: - teljesítményét: Magyar, matematika, környezet tantárgyakból a tanév végén. - készségeit, képességeit: Testi fejlettségét, kommunikációs, gondolkodási készségeit a bevezető és kezdő szakaszon minden tanévben. Felelős: Osztálytanító, Ápolónő Az alapozó, fejlesztő és megszilárdító szakaszok évfolyamain: - teljesítményét: Olvasás, szövegértés- 5-8. évfolyamon - folyamatosan Felelős: Magyar szakos tanár Matematika - 5-8 évfolyamon - folyamatosan Felelős: Matematika szakos tanár - készségeit, képességeit: Testi fejlettség vizsgálata- 12-14 éves korban Felelős: Testnevelés szakos tanár Önálló életvezetés vizsgálata- 9-10 évfolyamokon Felelős: Osztályfőnök Szocializálódási vizsgálata- 9-10 évfolyamokon Felelős: Osztályfőnök

A diákok fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Közoktatási Törvény 48. §. (1). b. bekezdése szabályozza, hogy valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

Iskolánk az Hungarofit módszert alkalmazza. Az adaptációt a testnevelési tantárgy keretén belül építjük be a tanulók fizikai állapotának méréséhez.



A mindennapos testedzés biztosítása Iskolánkban a mindennapos testedzést biztosítjuk. Ennek színterei a következők: -

Testnevelési órák keretén belül,

-

Sportkör keretében,

-

Óraközi szünetekben,

-

Tanulmányi séták, kirándulások,

-

Délutáni programok keretében, (labdarúgó mérkőzések, kézilabda, kosárlabda)

-

Szabadidős tevékenységben, (kirándulások, séták)

A

gyermekek

fizikai

állóképességének

növelése,

egészségük

megőrzése,

mozgásigényük kielégítése érdekében mindennapos tevékenység iskolánkban a testmozgás. Feladatairól bővebben az egészség- és környezetnevelési programunkban lehet olvasni.

6.3.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött szerepe, súlya

6.4. KT 48.§ (4). bek. a./

A tanulók beszámoltatásának formái: -

Dolgozatok írása,

-

Témazárók írása

A dolgozatok írásánál a témáról összeállított feladatlapokat használunk, amely értékelésre kerül. Témazárók írása rendszeresen történik, egy-egy téma lezárásakor. A tankönyvben kijelölt témazárót, vagy a tankönyvhöz tartozó feladatlapokat, illetve témazárókat használjuk. A dolgozatok, témazárók érdemjegyei bevezetésre kerülnek a gyermek ellenőrzőjébe, az osztály naplójába, más színnel jelölve. Beleszámítjuk a gyermek félévi, illetve év végi értékelésébe. A dolgozatok, témazárók eredményének javítására lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek. Írásbeli felmérést heti 1-2 alkalomnál többször nem alkalmazunk.



7. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének alapelvei, követelményei és formái: A magatartás és szorgalom havi, félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnökök az érdemjegyet a nevelőtestület véleménye alapján osztályozó értekezleten állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a törvény által használt fogalmakat alkalmazzuk.

7.1.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a

következők: -

Példás (5) az a tanuló, aki: •

A házirendet betartja,

•

Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

•

Kötelességtudó, feladatait teljesíti,

•

Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

•

Tisztelettudó,

•

Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,

-

•

Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

•

Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

•

Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása,

Jó (4) az a tanuló, aki: •

A házirendet betartja,

•

Tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

•

Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

•

Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottak teljesíti,

•

Az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

• -

Nincs írásbeli intője vagy megrovása,

Változó (3) az a tanuló, aki: •

Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 179 -


•

Képességeinek

megfelelő,

viszonylag

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt nyújt, •

A tanórákon többnyire aktív,

•

Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

-

•

A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

•

Feladatait nem minden esetben teljesíti,

•

Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

•

A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

•

Igazolatlanul mulasztott,

•

Osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: •

A házirend előírásait sorozatosan megsérti,

•

Feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

•

Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

•

Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

•

Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

•

Több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

•

Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók magatartásának értékelése olyan szempontból történik, hogy mennyire gyakorol pozitív hatást: -

a személyiségfejlesztésre,

-

közösségfejlesztésre.

A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekre külön figyelmet fordítunk. Magatartás követelményei:



Tanulóink magatartásának követelményeit alapvetően a következő három pontnak összhangjára építettük:

7.2.

-

A követelmények legyenek, reálisak megvalósíthatók.

-

A személyiség erkölcsi arculatának formálását célozzák.

-

Értékvédő humánus magatartást eredményezzenek.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a

következők: o A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 1-10. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. o A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. o A 2-10. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. o Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: -

Példás (5) az a tanuló, aki: •

Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

•

Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

•

A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

•

Munkavégzése pontos, megbízható,

•

A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

•

Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

-

Jó (4) az a tanuló, aki: •

Képességeinek

megfelelő,

viszonylag

teljesítményt nyújt, •

Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

•

A tanórákon többnyire aktív, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 181 -

egyenletes

tanulmányi


•

Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

• -

Taneszközei tiszták, rendezettek,

Változó (3) az a tanuló, akinek: •

Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

•

Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

•

Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

•

Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

•

Önálla

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

-

Hanyag (2) az a tanuló, aki: •

Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

•

Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

•

Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

•

Feladatait többnyire nem végzi el,

•

Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

•

A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

•

Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. - Az iskola jutalomba részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten •

Példamutató magatartást tanúsít, vagy

•

Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

•

Az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

•

Iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 182 -


•

Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

- Az iskola, büntetést alkalmazhat azon tanulóval szemben, aki: •

Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy

•

A házirend előírásait megszegi, vagy

•

Igazolatlanul mulaszt, vagy

•

Bármely módon árt az iskola jó hírnevének.

Az iskolai büntetések formái: •

Szaktanári figyelmeztetés,

•

Napközis nevelői figyelmeztetés,

•

Osztályfőnöki intés,

•

Osztályfőnöki megrovás,

•

Igazgatói figyelmeztetés,

•

Igazgatói intés,

•

Igazgatói megrovás,

•

Tantestületi figyelmeztetés,

•

Tantestületi intés,

- Értékelésünk alapelvei: •

fejlődése önmagához képest,

•

differenciált értékelés történjen,

•

a közösséghez, társaihoz való viszonyának fejlődése,

•

jelenlegi helyzete az előző időszakhoz képest,

•

a gyermek sérülési fokának figyelembevételével történjen,

•

hátrányos helyzetére való tekintettel és az előző hányatott sorsát figyelembe vételével történjen,

•

egyéni

és

a

közösség

szükségleteinek

összhangjának

figyelembevételével, •

a tanuló pozitív személyiségvonásaira támaszkodni, ezekből kiindulva magatartását fejleszteni, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 183 -


- Részletes követelmények a következők: •

A tanuló önmagához képest pozitív fejlődést mutasson.

•

Képes legyen az iskolai közösségbe beilleszkedni és a házirend szabályait betartani.

•

Képességeihez mérten aktívan vegyen részt a közös tevékenység, az ismeretszerzési folyamatban.

•

Képes legyen kulturáltan kommunikálni.

•

Egészsége és mások egészségének megőrzésének érdekében tegyen meg mindent.

•

Alakuljanak ki nála a felelős környezeti magatartás jegyei és tudja saját magát, mikró- makró környezetét tisztán tartani.

•

Alakuljon ki nála a személyes higiénia iránti igény.

•

Képes legyen kapcsolatokat kialakítani s a közösségi élet szabályait betartani.

•

Alakuljon nála az önismeret, az önfejlesztés képességének igénye.

•

A társadalomtól várt erkölcsi alapnormák felismerése, alkalmazása korának megfelelően.

8.

A pedagógiai program megvalósításának feltételei -

Tárgyi, infrastrukturális feltételek

-

Szakmai személyi feltételek

-

Pénzügyi feltételek

Ezek a feltételek biztosítottak a megvalósításhoz.

9.

A pedagógiai programmal kapcsolatos döntési jogkörök -

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása.

-

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt: a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;



-

Az

iskolaszék

véleményt

nyilváníthat

a

nevelési-oktatási

intézmény

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt.

10.

A pedagógiai program érvényessége: Pedagógiai programunk a fenntartó jóváhagyása után, 2012. szeptember 01-től érvényes. Részleges felülvizsgálata évenként, teljes felülvizsgálata azonban 3 évente esedékes. A közben történő törvényi módosításoknak való megfelelés folyamatosan történik.



C. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1.

Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz

való hozzáférés lehetőségei: A jóváhagyott pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a megfelelő példányok biztosításával történik: - a fenntartó által megjelölt szerveknek, -

az iskolaszék tagjainak,

-

nevelőtestület tagjainak,

-

szülői munkaközösségnek,

-

diákönkormányzatnak (mi esetünkben a pedagógiai program ismertetése történik),

-

partnerek kérésére a program rövidített változatát biztosítjuk, ha szükséges,

-

szaktanácsadónknak,

A nyilvánosságra hozatal, a jóváhagyást követő tanév elején történik. A hatálybalépéséről a Közoktatási Törvény rendelkezik. Hozzáférési lehetőségek (a szülők, tanulók, pedagógusok, érdeklődők számára) munkaidő alatt:

2.

-

fenntartónál,

-

intézmény titkárságán,

-

az iskola tanári helyiségében (isk. ig.h. iroda),

-

az intézmény igazgatójánál,

-

az intézmény könyvtárában,

-

az intézmény honlapján, (amennyiben van)

-

floppy formában.

Pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek): -

nevelőtestületi jegyzőkönyv a pedagógiai program jóváhagyásáról,

-

diákönkormányzati

jegyzőkönyv

a

pedagógiai

program

jóváhagyásáról. -

az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az iskolai egészség- és környezetnevelési programról Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon, Bakonyoszlop - 186 -


AZ ISKOLA – EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMNYE AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL

Az Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon (8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 1.) intézmény egészség – és környezetnevelési programját megfelelőnek találtam.

Bakonyoszlop, 2012. augusztus 29.

Dr. Palicsek Zoltán háziorvos



tanácsadási Intézet honlap Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon

8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 1.

88/435-001 88/435-012

Fax:88/435-001

Jegyzőkönyv

Készült: 2012. augusztus 29. az Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon hivatalos helyiségében. Jelen vannak: a tantestület tagjai

Az intézmény igazgatója ismertette a Pedagógiai Program módosítását, melyet a tantestület tagjai megismertek, egyetértettek és egyhangúlag elfogadtak. K. m. f.

Justin Andrea igazgató

Baumgartner Etelka gyógypedagógus

Dr. Badr Saad iskolai igazgatóhelyettes

Huszárné Kalocsa Tímea szakoktató



Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon

8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 1.

88/435-001 88/435-012

Fax:88/435-001

Jegyzőkönyv

Készült: 2012. augusztus 29. az Általános Iskola és Gyermekotthon hivatalos helyiségében. Jelen vannak: a Diákönkormányzat tagjai, a Diákönkormányzatot segítő pedagógus

Az intézmény igazgatója ismertette a Pedagógiai Program módosítását, melyet a diákönkormányzat tagjai megismertek, egyetértettek és egyhangúlag elfogadtak. K. m. f.

Justin Andrea igazgató

Dr. Badr Saad DÖK segítő pedagógus

Dudu Éva DÖK titkár


PEDAGÓGIAI PROGRAM. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon Bakonyoszlop

Recommend Documents