Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Gyömrő, Teleki kastély GYERMEKOTTHON LAKÁSOTTHONAINAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készült: 2014. augusztus 25.
Készítette: Mondok Attila Jánosné gyermekotthon intézményegység vezető
Tartalom 2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA (ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN)............................................................................................................................................................. 3 HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................... 4 KÖZÉPTÁVÚ KÉPZÉSI TERV ...................................................................................................................... 7
2.1. 2.2. 3.
ALAPELVEK: .............................................................................................................................................. 8 GYERMEKKÖZPONTÚ INTÉZMÉNY MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................................ 8 SZOCIALIZÁCIÓ ........................................................................................................................................ 9 . A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG ............................................................................................................... 10 MUNKÁRA NEVELÉS............................................................................................................................... 10 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD........................................................................................................................... 11
3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4.
KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................................................................................................... 13
5.
FELVÉTEL A LAKÁSOTTHONBA ........................................................................................................ 53 EGYÉNI GONDOZÁSI-NEVELÉSI TERVEK: ................................................................................................ 53 A GONDOZÁS-NEVELÉS ELEMEI: ............................................................................................................ 53 NEVELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK: ................................................................................................................ 54 DEMOKRATIZMUS ELVE: ........................................................................................................................ 54
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6.
A GYERMEKOTTHON, FOLYAMATOS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI ................ 55
7.
REKREÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................................... 55 BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ ......................................................................................................................... 56 KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ ......................................................................................................................... 56 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐVEL........................................................................................................... 56 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁVAL ....................................................................................................... 57
7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ....................................................................... 58
9.
FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ PROGRAM ....................................................................................... 59 JÁTSZÓHÁZ ............................................................................................................................................ 61 KÉZMŰVESSÉG ....................................................................................................................................... 62
9.1. 9.2. 10.
TEHETSÉGGONDOZÁS A LAKÁSOTTHONON BELÜL .............................................................. 63
10.1. 10.2. 10.3. 11.
KÖZÖSSÉGI, KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG ..................................................................................... 65
11.1. 11.2. 12.
A TANULÁS TANÍTÁSA ....................................................................................................................... 64 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD....................................................................................................................... 64 TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................................................ 65
GYERMEKOTTHONI KÖZÖSSÉGEK FELÉPÍTÉSE, JELLEGE, MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSOK ............... 66 A GYERMEKOTTHONBAN ÉLŐK ALKOTTA KÖZÖSSÉG ......................................................................... 66
JOGORVOSLATI FÓRUM, ÉRDEKKÉPVISELET ......................................................................... 66
12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5.
A GYERMEKEK ÉRDEKVÉDELME ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM......................................................... 67 AZ ÉRDEKVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJAI: ................................................................................. 67 GYERMEKÖNKORMÁNYZAT ............................................................................................................... 67 KIEMELKEDŐ ÉRTÉKEK A FOLYAMATBAN:......................................................................................... 67 AZ ÉRTÉKEK MEGVALÓSULÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EGYÉNI KAPCSOLATOK SORÁN ............................... 68
A Gyermekotthon az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon keretén belül működik, mint önálló szakmai egység, az Intézmény szerves része. 1.
Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja (alapító okirat alapján)
Költségvetési szerv neve: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM azonosító: 038549 A költségvetési szerv telephelyei: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 26/a (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 134. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Klapka u. 10. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Nefelejcs u. 12. (lakásotthon) Költségvetési szerv működési területe: Pest megye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (2013.) Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. A költségvetési szerv fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32.) A költségvetési szerv közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC .törvény. 21. §. (3) bekezdése alapján létrejött köznevelési intézmény, amely nevelő-oktató munkát folytat. A költségvetési szerv típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény (általános iskola, szakiskola, diákotthon, gyermekotthon EGYMI)
1.1.
Helyzetelemzés
Gyermekotthon gyermekvédelmi munkája öt épületben valósul meg. A Lakásotthon olyan Gyermekotthon, ahol önálló lakásban, vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése. A szakmai feladat az otthonba felvett gyermekek családias életkörülményeinek biztosítása, az önálló életvezetésre, családi életre való felkészítése, az iskolai tanulmányi munka segítése, szakmaszerzés elősegítése, a társadalomba való integrálódás megkönnyítése, nevelési feladatok megvalósítása, az 1997. évi Gyvt. értelmében kapcsolattartás a vérszerinti családdal. A gyermekek számára biztosítjuk a teljes körű ellátást, amely magába foglalja: - a napi ötszöri étkezést; ruházatot; zsebpénzt; tisztálkodási szereket; az iskoláztatással felmerülő költségeket; a szabadidő kultúrált eltöltéséhez a feltételeket. Tankötelezettségüknek, az értelmi képességüknek megfelelő iskolatípusban tehetnek eleget, mely az intézményen belül működik, valamint lehetőségük van más településen és a fővárosban működő középfokú intézményben a továbbtanulásra. A Lakásotthonok megközelíthetőek távolsági autóbusszal Monor város irányából, valamint Budapestről szintén távolsági autóbusszal és vonattal. Az otthon többcélú intézmény részeként működik, így a gyerekek helyben végezhetik képességeiknek
megfelelő
általános
iskolai
tanulmányaikat,
valamint
a
Speciális
Szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában szakmát is szerezhetnek. A lakásotthon az intézmény szerves része, amely azonban speciális nevelési egység, minthogy családias körülményeket biztosit az ott élő eltérő életkorú, koedukált növendékek számára. A
gyermekvédelmi
gondoskodásba
vett
gyermekek,
fiatalok
számára
kialakított
lakásotthonok, s az azokban megvalósuló családszerű nevelési-pedagógiai gyakorlat lehetőséget biztosíthat az ott élő ellátottak optimális szellemi, testi, pszichikai fejlődésére, a családi funkciók elsajátítására. Lehetővé válik a közös tevékenységeken, szeretetkapcsolaton alapuló nevelés, a családi funkciók aktív gyakorlása, a személyiség egészséges fejlesztése. Szocializáltságuk jó esélyt adhat a társadalomba való beintegrálódáshoz, a személyes kapcsolatrendszereinek pozitív kialakításához. A lakásotthon folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek valamint az utógondozói ellátásban részesülők teljes körű otthont nyújtó ellátását, továbbá alaptevékenységként biztosítja az utógondozói, valamint speciális feladatként a
tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók korához, illetve mentális képességeihez igazodó ellátást. A gyermekek gondozása, nevelése: Az otthont nyújtó ellátás elősegíti a gyermek testi- értelmi- érzelmi- és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Lakhatási lehetőséget biztosit életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelően és biztosítja gyermeki jogainak gyakorlását. A lakásotthonban a gondozott gyermek nevelését-gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségben (csoport) biztosítja. A csoport nemek és életkorok szerint vegyes összetételű, a testvérek azonos csoportba kerülnek elhelyezésére, kivételt ez alól csak a nagyon indokolt eset képez. A lakásotthon neveltjei egyéni sajátosságai, szakmai specifikumai: Egyéni sajátosságaikat az egyéni gondozási tervben foglaltak tartalmazzák, melyek magukban foglalják a családi körülményeket, egészségügyi állapotot, általános jellemzőket. Valamennyi gyermek
enyhe-
és
középsúlyos
értelmi
fogyatékos
(értelmileg
és
tanulásukban
akadályozottak). A Lakásotthonokban élő gyermekek egészségügyi alapellátását, házi gyermekorvos és házi orvos biztosítja, ezen túlmenően szükség esetén heti két alkalommal az iskolaorvos is ellátja őket. A szakorvosi ellátást a település rendelőintézete, illetőleg a fővárosban lévő egészségügyi létesítmények biztosítják. A gyermekekről, fiatalokról való gondoskodás az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény által biztosított ideig tart.
Gyermekotthon-vezető igazgatóhelyettes
1. lakásotthon Nevelő (1 fő)
2. lakásotthon Nevelő (1 fő)
3. lakásotthon Nevelő (1 fő)
Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő)
Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő)
Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő)
Gyermekfelügyelő (3 fő)
Gyermekfelügyelő (3 fő)
Gyermekfelügyelő (3 fő)
4. lakásotthon Nevelő (1 fő)
5. lakásotthon Nevelő (1 fő)
Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő)
Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő)
Gyermekfelügyelő (3 fő)
Gyermekfelügyelő (3 fő)
Család- és utógondozó (1 fő)
Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (1 fő)
Gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus (1 fő)
Pszichológus (1 fő)
1.2.
Középtávú képzési terv
A Szociális és Családügyi Miniszter 9/2000. (VIII. 4) SZCSM rendelete a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzése és a szociális szakvizsga alapján. A személyes
gondoskodást
nyújtó szociális,
gyermekjóléti
vagy gyermekvédelmi
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott és a külön jogszabály alapján szociális szakvizsgára kötelezett személy, ha más jogszabály alapján pedagógus szakvizsgára is kötelezett, szociális szakvizsga kötelezettségének – választás alapján – a pedagógus szakvizsga letételével is eleget tehet. /16/2003.(IV. 9.) ESZCSM rendelet 4 §. (3)./ Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt a munkaköréhez kapcsolódó területen az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést szerez. /9/2000. (VIII. 4) SZCSM rendelet 2§. (6)./ A középtávú és az éves képzési tervet minden esetben az intézmény középtávú és éves képzési terve tartalmazza.
2. ALAPELVEK: Elsődleges cél az ideiglenes hatályú és nevelésbe vett gyermekek hazagondozása. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek társadalomba való integrálásának elősegítése. Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság /mentális sérülés/ diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek
vagy
oksági
összefüggésben
állnak
az
értelmi
fogyatékossággal,
vagy
következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőjük: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az intézmény falait elhagyva mottónk jegyében „Mert ránk is szükség van, pont miránk…” a kétkezi becsületes munkára is oktatott, felkészített, már-már felnőtt fiatalok hagyják el az iskola védőfalait, hogy több-kevesebb segítséggel megkezdhessék önálló, saját felnőtt életüket a társadalom által diktált kihívások leküzdését. A fentiek alapján fontossági sorrend felállítása nélkül az intézmény értékrendjét a következőkben összesítjük: 2.1.
Gyermekközpontú intézmény megvalósítása
Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a célfeladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését.
A célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. 1. Az ellátottak jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: -
a gyerekek körében a zökkenőmentes iskolai, lakásotthoni beilleszkedés segítése,
-
az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, óvó-, védő környezet biztosítása, melyben a gyerek biztonságban érzi magát, szívesen
-
tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg, a
-
tanulásában
akadályoztatott
gyermek
személyének
elfogadása
a
közvetlen
környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése, a lakásotthonba kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó
-
hátrányok kiegyenlítésére, -
kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés,
-
a lehetőségekhez mérten a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába (kapcsolattartás).
Szocializáció
2.2. -
a gyerekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai és lakásotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést,
-
ön- és környezetellátó védőtechnikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés érdekében a terület-adta lehetőségekből adódóan (lakásotthon kertje),
-
társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódás, képességeinek megfelelően,
-
törekvés a világ és önmaga reális ismeretére, képességeinek megfelelően.
Feladatok a célok megvalósításához: -
szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetüknek tudatos alakítására nevelés, városba való beintegrálódás,
-
közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása,
-
vásárlás, pénzkezelés gyakorlása,
-
környezet védelmének fontosságát a gyakorlatban is alkalmazzák a gyerekek,
-
koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása,
-
különböző városi rendezvényeken való aktív részvétel.
. A kommunikációs készség
2.3.
olyan szintre való fejlesztése, mely lehetővé teszi a kulturált, alapvető stilisztikai
-
elemeket tartalmazó társadalmilag elfogadott társalgási módot a hivatalos közegben és a saját társadalmi rétegben egyaránt. -
beszédértés-, beszédhasználat gyakoroltatása,
-
versek, mesék előadása
-
drámapedagógia alkalmazása,
-
értő olvasás gyakoroltatása.
Munkára nevelés
2.4.
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. -
erőfeszítések, a kitartó munka vállalása, nehezebb helyzetekben a monotónia tűrése,
-
megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás
-
a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése,
-
az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése,
-
az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.
Feladatok a cél megvalósítása érdekében: -
Már a lakásotthonba kerülés pillanatától folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztés.
-
Erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás.
-
Tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé.
-
Feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez jutatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés.
Egészséges életmód
2.5.
A lakásotthon napi életét, a házirenden és szokásrend kialakításán keresztül úgy kell megtervezni, hogy az alábbi célkitűzések megvalósuljanak: -
A témakörön belül ismerjék meg a gyerekek a káros szokások (dohányzás, alkoholizmus, narkománia) és azok fogyasztásának károsító hatásait, annak következményeit a saját egészségükre. Legyenek tisztában a megelőzési lehetőségekkel és annak fontosságával.
-
Történjen meg az egészséges táplálkozás szokásrendszerré történő kialakítása a gyermekélelmezés ilyen módon való átalakításával.
-
Váljon napi szükségletté a testedzés gyermekeink körében.
-
Adjon felvilágosítást a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, készüljenek fel a gyerekek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra.
-
Váljon természetessé a környezetvédelem.
Feladatok a cél megvalósítása érdekében: -
A dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak.
-
Beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, - az emberi szervezetre, - az emberi személyiségre: ezek elkerülése.
-
Az egészséges táplálkozás megismertetése, délutáni foglalkozáson – gyakorlása a lehetőségek szerint.
-
Naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása.
-
Különböző sportok megismertetése – versenyek szervezése.
-
Szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban.
-
Felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával.
-
Környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete.
-
Veszélyes anyagok megismertetése és tárolásának biztosítása.
A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése, legfeljebb 12 fő erejéig. A Gyermekotthon különleges gyermekotthon a szakellátás keretében. A tartósan beteg, illetve fogyatékos gondozott gyermek kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít.
15/1998 (IV. 30) NM rendelete szerint: A különleges gyermekotthon vagy a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, habilitáció rehabilitáció is ha, a gyermek nem indokolja a Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonába való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges. A különleges ellátást igénylő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb 10 enyhén fogyatékos gyermek helyezhető el. A tárgyi elhelyezési feltételek megléte esetén a lakásotthoni csoport létszáma 8 főről 10 főre emelhető. Ehhez szükséges a működési engedély felülvizsgálata illetőleg helyszíni szemle, a működést engedélyező szerv részvételével. A lakásotthon egyedisége: enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket ellátó bentlakásos intézmény. A lakásotthon célja: az enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos ideiglenes, átmeneti és tartós nevelt gyermekek számára, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosít, elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, felkészíti a gyermeket az önálló életre és életvezetésre, szakma megszerzésére ösztönzi, segíti a társadalomba való integrálását, amennyiben ezt értelmi képességei lehetővé teszik. A lakásotthoni elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermekek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítson. Ennek része a teljes körű ellátás. Célja továbbá, hogy a növendékei egyéni elhelyezési tervében foglaltak megvalósítása érdekében az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakból rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak: -
az egészségügyi ellátáshoz,
-
személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz,
-
az oktatáshoz,
-
a gyógypedagógiai ellátáshoz,
-
a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.
Felkészítse őket: -
a pályaválasztásra,
-
az önálló és felelősségteljes életre,
-
kapcsolatot tartson: -
a növendék hozzátartozóival,
-
iskolájával,
-
a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel.
3. Küldetésnyilatkozat -
A gyermekben olyan közösségfejlesztő és önfejlesztő viselkedési és magatartási repertoár kialakítása, melynek segítségével konstruktív életvezetését meg tudja valósítani.
-
Humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése.
-
Elérjük, hogy az otthon lakói kivétel nélkül, vagy tanuljanak, vagy dolgozzanak.
-
Sportolási, művelődési és önképzési lehetőségeinek biztosítása.
-
Öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése.
-
Pályaválasztásához, önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek kialakítása.
-
Pályaválasztáshoz,
önálló
életkezdéshez
szükséges
ismeretek,
képességek
megszerzésének elősegítése. -
Kapcsolattartás kialakítása, fenntartása a vér szerinti szülővel és a fiatalt tanító iskolával.
-
Segítségnyújtás a zsebpénz ésszerű gazdálkodást megvalósító felhasználásában.
-
Utógondozással kapcsolatos feladatok.
-
Az egyéni gondozási-nevelési tervek kidolgozása, folyamatos megvalósítása.
-
Évente értékelés készítése a gyermek fejlődéséről, a gondozási-nevelési terv megvalósulásáról.
-
Az otthonban dolgozó minden felnőtt segíti a gyám feladatainak ellátását.
-
A növendékeket érintően meghatározzuk a kötött, kötetlen és a szabadidő arányokat (ez a tevékenységrendszer a nevelői-felügyelői munkaidő alapszámítás, valamint a növendéki terhelés mértéke szempontjából fontos).
-
Felhasználjuk a szülő, a növendék, az iskola, a gyám együttműködéséből származó pedagógiai előnyöket.
4. Felvétel a lakásotthonba A lakásotthonba való felvételnél az elhelyezés alkalmasságának megítélése érdekében az alábbiakat kell mérlegelni az elhelyezési értekezleten: -
a gyermek lakóhelyének, oktatási intézményének megközelíthetőségét,
-
testvéri, családi kapcsolatait,
-
az elhelyezés okát és várható időtartamát,
-
személyiség állapotát, speciális szükségleteit, fejlesztésének feltételeit,
-
nemzetiségi, vallási, kulturális identitását,
-
nemét, életkorát, osztályfokát,
-
a gondozáshoz, neveléshez szükséges tevékenységek körét,
-
a befogadó lakásotthon életkor, és nemek szerinti összetételét. Egyéni gondozási-nevelési tervek:
4.1.
Az egyéni gondozási-nevelési tervet a lakásotthon munkatársai készítik el Megvalósítása során a törvény értelmében a lakásotthon kollektívája: -
otthont nyújtó ellátásban részesíti,
-
a gyámhivatal kirendelése alapján (a gyermekotthon vezetője) ellátja a gyámi feladatokat,
-
elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását,
-
tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról,
-
felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, a családi életre, segíti tanulmányai sikeres befejezését, szakmaszerzését, előtakarékosságát, részt vesz utógondozói ellátásában.
-
Az egyéni gondozási-nevelési tervben foglalt feladatok megosztása és végrehajtásának koordinálása a gyermek nevelőjének feladata. A terv teljesítését szükség szerint, de legalább havonta át kell tekintenie, és értékelnie kell a lakásotthon kollektívájának. A gondozás-nevelés elemei:
4.2.
Esetkezelő szolgáltatások: az esetkezelő szolgáltatások főbb operatív céljai: -
az elhelyezését kiváltó okok megértetése, a családi problémák feldolgozása,
-
képesség kialakítása a stressz kezelésére,
-
a személyes célok megalapozása és a jövő tervezése,
-
a személyes döntéshozatal képességének kialakítása,
-
pozitív erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és másokkal,
-
foglalkozás speciális problémákkal,
-
a másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása,
- tanácsadás a szülőknek és más családtagoknak, - az újoncokkal való bánásmód, bántalmazás: a lakóegységek kialakítása, a csoportok összetételének körültekintő megkomponálása, valamint a gyermek és a nevelők közti tartós érzelmi kapcsolat kialakítása segítséget nyújthat a fenti helyzetek megelőzésében, - lelki segítségnyújtás: a gondozott gyermekeknek és fiataloknak szükségük van lelki támogatásra, pszichológus segítségével, illetőleg fontos a lakásotthonnak az egyházzal való kapcsolata. Nevelési szolgáltatások:
4.3.
A nevelőmunka intézményi szintű közös alapelvei. Az alapfeladatok megvalósításának metodikai alapelvei: -
az otthonosság megteremtésének elve, (lakócsoportok kialakítása),
-
a törvényben meghatározott létszámkeret betartása.
Az életszervezés terén: a testvérek együttes elhelyezése, a különböző életkorúak eltérő önállóság-igényének kielégítése, az életvitel praktikus ismereteinek elsajátítása: főzés, lakberendezés, takarítás, pénzbeosztás, varrás, kertészkedés. A kapcsolatok kialakításával a gyermek társadalmi integrációja valósul meg. A közösségi támogatás által való nevelés elve: alkalmazkodás, együttműködés, képességeinek fejlesztése, konfliktuskezelés (megelőzés,
-
gyakorlás), -
az egyéni és közösségi érdek egyeztetése, kártérítési felelősség tudatosítása,
-
a felelősségtudat kialakítása önmaguk, embertársaik és környezetük iránt.
Az egyéni különbözőségek figyelembevételének elve: az egyéni képességek, sajátosságok figyelembevétele.
4.4.
Demokratizmus elve:
A jogszabályban előírtak betartása, betartatása jogok és kötelességek tekintetében, a működési rendben foglaltaknak megfelelően. Nyitottság elve: -
nyitottnak kell lenni a felnőttek és gyerekek fejlesztő ötleteivel, javaslataival, problémáival, külső támogatókkal szemben.
A gyermekekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei: a./ kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve: -
Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata. A kommunikáció, metakommunikáció gyakoroltatása, differenciált fejlesztése.
b./ a motivációk fejlesztésének elve: -
önmaga és környezetével szemben legyen igényes. A harmonikus életvitelt megalapozó egészségvédelmi szokások gyakorlása. A tanulási motiváció gazdagítása.
c./ Az alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve: -
Az önművelődésre irányuló igény kialakítása. Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata.
5. A gyermekotthon, folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei -
a lakásotthon működési feltételei fejlesztésének elve: az 1997. évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről, valamint a fenntartó fejlesztési terve.
-
A csoportfolyamatok nyomon követésének elve: a csoportnapló és az egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik.
-
Az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve: a gyermekvédelmi törvény által előírtak, valamint az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak alapján történik.
6. Rekreációs szolgáltatások Szabadságfokukat tekintve: -
elkötelezettek, (ami a növendék saját döntése utáni kötelező elfoglaltságot jelent),
-
a lakásotthon (vagy az iskola) által szervezett szabadidő-foglalkozáson való részvétel,
-
külső (művelődési, sport, stb.) intézmény szabadidős szolgáltatásán való részvétel – ráérő idő.
Az otthonban dolgozó felnőttek kötelessége a növendékek érdekképviselete, gondozása, a külső-belső kapcsolattartások elősegítése, a tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való lehetőség biztosítása, a családi funkciók megismertetése, gyakoroltatása. A gondozási feladatokat elsősorban a gyermekfelügyelők gyakorolják. A szűkebb értelemben vett pedagógiai tevékenységért a nevelő felel. A komplex nevelési folyamatban a lakásotthon valamennyi dolgozója aktívan, folyamatosan részt vesz.
Belső kommunikáció
6.1.
Az otthon dolgozói a munkavégzés valamennyi kérdésében, naprakészen kell, hogy tájékozottak legyenek. A felmerülő aktualitásokat, problémákat folyamatosan meg kell beszélniük, kötelesek az információkat a lakócsoport működésével összefüggő gondolataikat egymással megosztani, havi értékelést kell készíteni, csoport- és esetmegbeszéléseket tartani. Külső kommunikáció
6.2.
Az otthon nyitott működését biztosítani kell. Természetes kapcsolattartást kell működtetni az oktató pedagógusokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a gazdasági hivatallal és az intézmény vezetőivel. Biztosítani kell a gyermekotthon-vezető tájékozottságát a lakásotthoni működéssel kapcsolatos naprakészségét. A növendékek baráti kapcsolatait is szorgalmazni kell, s azt optimális mederbe, a lakócsoport életéhez, belső kialakult szabályaihoz kell rendelni. Fel kell tárni a vér szerinti vagy rokoni kapcsolatokat, a lehetőségekhez mérten működőképessé kell tenni.
Kapcsolattartás a szülővel
6.3.
A kapcsolattartást a 15/1998 (IV. 30.) NM. Rendelet szabályozza. A kapcsolattartásra jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az ellátást nyújtó elősegíti a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartását. -
Ha a szülő, hozzátartozó a gyermek testi- értelmi- érzelmi-erkölcsi fejlődését veszélyeztető állapotban (alkoholos, drogos befolyásoltság) érkezik, vagy fertőző beteg, a gyermekét nem látogathatja.
-
Látogatásra a közös nappali helyiségben, csak a gyámhivatal által meghatározott keretek között kerülhet sor (személyek, idő, forma: négyszemközt, vagy nevelő jelenlétében).
-
a gyermeklátogatásokról és a kapcsolattartásról, kapcsolattartási naplót kell vezetni, melyet a 15/19998. NM. rendelet szabályoz.
-
A gyermek számára a kapcsolattartáshoz szükséges lehetőségeket (postai levél, telefonálási lehetőség) a lakásotthon az alábbiak szerint biztosítja.
A gyermek a lakásotthonban lévő telefonról hívhatja hozzátartozóit, szüleit, heti egy alkalommal, melynek időtartama 10 perc. Indokolt esetben (betegség, családi probléma, egyeztetés) bármikor. További alkalmakkor saját zsebpénzük terhére telefonálhatnak.
A gyermekeket hétköznap 17 órától – 19 óráig, hétvégén délután 14 órától – 17 óráig hívhatják a lakásotthon telefonján. Sürgős esetben, más időpontban is. A gyermekek a leveleiket felnőtt segítségével, illetve önállóan naponta postára adhatják. A gyerekek igény esetén havi 2 db felbélyegzett borítékot kaphatnak, ezen felül a zsebpénz terhére vásárolhatnak. -
A gyermekek leveleiket naponta nevelőiktől kapják kézhez, visszatartani, felbontani tilos!
-
Ajándékot, csomagot a gyermek hozzátartozójától átvehet, de az nem tartalmazhat könnyen romló élelmiszert, szeszesitalt, dohányárut, kábítószert.
6.4.
Kapcsolattartás az iskolával
Megvalósulásának formája: -
vezetői szinten,
-
nevelőtestületi szinten,
-
iskola egészségügyi szinten,
-
diákönkormányzat,
-
gazdasági területen.
Intervalluma: folyamatos : időszakos. Vezetői szinten: az iskola és a gyermekotthon szervezeti egység vezetői között napi kapcsolat van a következő közös munkaterületeken: -
a tanulók nyilvántartása személyi iratanyagának kezelése,
-
szakmai munka koordinálása területén,
-
közös programok megszervezésében (táboroztatás, kirándulás),
-
a csoportok közös látogatása a tanulmányi munka hatékonyabbá tétele érdekében a felzárkóztatási pontok kijelölésével.
Nevelőtestületi szinten: -
nevelőtestületi értekezleteken havonta,
-
közös nevelési értekezletek formájában,
-
bemutató tanításokon való részvétel kapcsán,
-
kölcsönös hospitálások,
-
munkaközösség vezetők koordinált tevékenysége során,
-
egyéni konzultáció a tanuló érdekében,
-
közös megyei rendezvények szerezése, lebonyolítása területén,
-
egymás rendezvényein való részvétel.
Szükség esetén az iskola és a lakásotthon között a jelentő füzet és a leckefüzet, mint az írásbeli információ csere eszköze használatos. Iskola egészségügyi szinten: az iskola és a lakásotthon között a tanulók egészségügyi ellátása érdekében az iskolai védőnővel és az ápolónővel napi munkakapcsolat van a kötelező szűrővizsgálatok, védőoltások ellátása érdekében. Gyermekvédelem: a lakásotthonban a gyermekvédelmi tevékenységet a gyermekotthon intézményegység vezető látja el. Saját érdekvédelmi fórum, 1 tag képviselő az intézmény Diákönkormányzatában. Gazdasági terület: A gyermekotthon lakásotthonainak önálló csoportgazdálkodását a gazdasági iroda dolgozói koordinálják. Ennek gazdasági lebonyolítása az intézmény gazdasági irodájában történik. Napi kapcsolatban kell együtt dolgoznia a csoportvezető nevelőnek és a gazdálkodással megbízott gyermekfelügyelőnek. 7. Külső kapcsolatok más intézményekkel Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az intézmény kapcsolatot tart Kapcsolat Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest Kossuth L. tér 2-4. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerülete 2700. Cegléd Malom tér 3.
PM. TEGYESZI 1148. Budapest Fogarai 22.
Települések gyámhivatalai
Formája
Intervalluma Folyamatosan
Fenntartói feladatok megvalósítása, szakmai egyeztetés, anyagi finanszírozás, beszámoló tájékoztatás, körlevél.
Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok megoldásában Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok megoldásában
Folyamatosan
Folyamatosan
Alkalmanként, indokolt esetben a gyermek érdekében folyamatosan.
Családsegítő és Gyermekjóléti Központok „Elhagyott és Fogyatékos Gyermekekért” Alapítvány Szent Vitus Közhasznú Alapítvány „Értük-Velük” Egyesület Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete 1-2-3-4. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság Egyházak Gyömrői Rendőrőrs, Körzeti Megbízott, Iskolarendőr
Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok megoldásában Közös rendezvények és táborozások Közös rendezvények és táborozások Tanulmányi versenyek, kulturális bemutatók, szakmai konferenciák Szakmai együttműködés, konferencia szervezése Szakmai együttműködés, tanulók elhelyezése, beiskolázása, vizsgálatok elvégzése Közös rendezvények, ajándékozás, patronálás Tanácsadás és prevenció céljából
Alkalmanként, indokolt esetben a gyermek érdekében folyamatosan. Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként A tanév folyamán folyamatosan alkalomszerűen alkalomszerűen
Halmozottan Hátrányos helyzetű a lakásotthonba bekerülő tanulók 100 %-a. A csonka, alkoholizáló és elszegényedő családi háttér nevelésének kompenzálására a lakásotthon nevelési programjában kiemelkedő helyen kell kezelni a szocializációs tevékenységet, a mintaadó életmódra való példamutatást és a motivációs bázis kialakítását egy kétkezi munkával megerősített teljes értékű családi életet. 8. Felzárkóztatást segítő program Intézményünk tanulói akadályoztatottságukból, fogyatékosságukból eredően potenciálisan tanulási kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket a gyógypedagógia, mint szakterület jól kezeli, de a társult fogyatékosságokkal együtt a lakásotthonon belül tanulási nehézségeket okozhat. Tanulási kudarcnak van kitéve az iskolában az a tanuló, aki: -
a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni,
-
diagnosztizált akadályoztatottsága van a fogyatékosság mellett: dyslexia, dysgraphia, dyscalcúlia, halmozott beszédfogyatékosság,
-
figyelem koncentráció súlyos zavara,
-
nincs tanulási motivációja,
-
nem megfelelő a beiskolázása,
-
hiperaktív gyerek.
Kezelésének módja: a lakásotthonban az egyéni felzárkóztatás, az iskolában dolgozó gyógypedagógusok, logopédus, pszichológus szakmai segítségével irányításával történik. A diagnosztizálás alapján a feltérképezett okok közös erővel történő korrekciója kezdődik meg. Ez alapján az iskolában a gyógypedagógus elkészíti az egyéni fejlesztési programot, melyben megjelöli az együttműködési lehetőségeket, megvalósításában a nevelőknek azonban jelentős feladat jut. A legfontosabb a folyamatos pozitív megerősítés biztosítása, a folyamatos gyakorlás során, a délután folyamán. A lakásotthon keretein belül azonban a feltételek hiányoznak, hisz ezt a feladatot is csoportfoglalkozás keretén belül differenciált foglalkozás formájában valósítja meg az a pedagógus, aki nem rendelkezik gyógypedagógiai szakképesítéssel. Kedvezőbb a lehetőség csoporton belül a délután folyamán az egyéni felzárkóztatásra, ha a csoport többsége valamely iskolai szakköri foglalkozáson, tömegsport foglalkozáson, vagy iskolai programon vesz részt. A lakásotthonba történő felzárkóztatási lehetőségeket és módszereket a következő táblázat tartalmazza: Felzárkóztató foglalkozási program a lakásotthonban: Tanulóink iskolakezdését az alap kultúrtechnikák eredményes elsajátítását nehezítik a következő tényezők: -
mozgáskoordinációs problémák,
-
a szegényes szókincs,
-
finommotorika fejletlensége,
-
a figyelem fejletlensége,
-
iskolaéretlenség, tanulási motiváció hiánya,
-
a térben és időben való bizonytalan tájékozódás,
-
a memória gyengesége.
Ezen részképességek fejlesztése az iskolában a gyógypedagógusok irányításával, a délután folyamán a nevelő segítségével a következő formákban valósulhat meg: A sport területén: 1. Labdajátékok: –
térben való tájékozódás fejlesztése,
–
figyelem fejlesztése,
–
szem-kéz koordináció fejlesztése
–
kudarc tűrés,
–
beszéd, szókincs fejlesztés a játékszabályok megismerésével és megfogalmazásával,
–
mozgáskoordináció fejlesztése.
2. Versenyjátékok: -
kudarctűrés,
-
egymásra való figyelés szükségességének felismerése,
-
alkalmazkodó képesség fejlesztése,
-
a figyelem fejlesztése,
-
beszéd, szókincs fejlesztése,
-
az akaraterő fejlesztése,
-
mozgás koordináció fejlesztése.
3. Szabályjátékok: -
figyelem fejlesztése,
-
a szabálytudat kialakítása,
-
memória fejlesztése,
-
alkalmazkodóképesség fejlesztése,
-
beszédkészség fejlesztése,
Megvalósulási formája: a lakásotthonban szervezett mindennapos testedzés keretén belül a játékfoglalkozásokon belül és a sporttevékenységen belül. Megvalósulás módszerei: megfigyelés Gyakoroltatás Ellenőrzés Értékelés Motiváció Értékelés módja. Pozitív megerősítésként a siker. A kudarc feldolgozása pozitív módon (vereségünk okának elemzése).
8.1.
Játszóház
1. Körjátékok tanítása az aktív szókincs fejlesztése. Memória fejlesztése Figyelem fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Alkalmazkodás szabályokhoz.
2. Szerepjáték Kommunikációs készség fejlesztése Aktív szókincs fejlesztése Memória fejlesztése Általános tájékozottság fejlesztése Figyelem fejlesztése Alkalmazkodó készség fejlesztése Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Szocializációs készség fejlesztése. 3. Memória játék Általános tájékozottság fejlesztése Emlékezet fejlesztése Logikus gondolkodás fejlesztése Szókincs fejlesztése Absztrahálási képesség fejlesztése Memória fejlesztése Gondolkodás fejlesztése. A megvalósulás módszerei: gyakoroltatás, ellenőrzés, értékelés, megfigyeltetés, beszélgetés. 8.2.
Kézművesség
A fejlesztés a következő foglalkoztatásokon keresztül valósulhat meg: Gyurmázás Papírsodrás Gyöngyfűzés Papírhajtogatás Vágás ollóval Varrás. Fejlesztendő területek: szem-kéz koordináció fejlesztése Figyelem fejlesztése Kitartás Monotónia tűrés Finommotorika fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése A megvalósulás módszerei: gyakorlás, megfigyelés, összehasonlítás, ellenőrzés, értékelés.
Táncház – az iskolában Fejlesztendő területek: Mozgáskoordináció fejlesztése Megfigyelőképesség fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Emlékezet fejlesztése Beszédkészség fejlesztése A megvalósulás módszerei: gyakorlás, megfigyelés, összehasonlítás, ellenőrzés, értékelés.
9. Tehetséggondozás a lakásotthonon belül A lakócsoportoknak sajátos eszközeikkel egy komplex szocializációt, prevenciót kell végezniük a napi nevelőmunkájuk során. Intézményünk szakmai jellegénél fogva a szó valós értelmében nem beszélhetünk tehetségekről, de vannak a tanulók között olyanok, akik egyéni megsegítéssel valamilyen területen az átlagosnál magasabb szinten teljesítenek önmagukhoz képest, nagyobb iramú fejlődést mutathatnak. Ezek a leggyakrabban előforduló területek: a sport, a kézművesség, rajz. A fentiek alapján a lakásotthonban tehetségesnek ítéljük meg azt a tanulót, aki -
saját meglévő képességeit folyamatos munkával, egyéni megsegítéssel tudja jelentősen fejleszteni,
-
adott szakterületen az iskola és a gyermekotthon populációjához képest az átlagosnál kiemelkedőbb a teljesítménye.
A tehetség megjelenési formája a tanulók körében a következő: -
szaktárgyak területén,
-
sport területén,
-
művészetek területén.
A lakásotthoni foglalkozás keretén belül a megjelölt területeken a következő fejlesztési lehetőségek adódnak: Kommunikáció: az informatika, a számítástechnika, mint újonnan belépő tantárgy kiemelt programja az intézménynek. Óriási távlatok és lehetőségek vannak e területen, a tanórán kívüli foglalkozásokban. Emellett különös jelentőségű, hogy a társadalmi együttélés normatíváinak megfelelően tudjanak a gyerekek egymás között és a felnőttekkel
kommunikálni, az aktív szókincsük mellett a passzív szókincsük is fejlődjék. Törekedjenek, hogy a trágár, durva kommunikáció helyett a közösség által elfogadott udvarias, előzékeny stílus uralkodjék a hétköznapokban. Ennek legfontosabb eszköze a gyakoroltatás. A konfliktuskezelési technikák megtanulása, gyakorlása a későbbi társadalmi integrációt is elősegíti, mert biztonságot, eligazodást ad a kor és a helyi környezet konfliktusokkal terhelt szövevényében. Minderre kitűnő lehetőség adódik a nyelvi játékok szervezése kapcsán, a szép magyar beszéd versenykiírások során, a közösség előtti elismeréssel. A könyvtár, médiatár használata mind a továbbtanulásban, mind az igényes környezet kialakításban segít. A nyomtatványok kitöltése, a hivatalos ügyek intézése kitűnően tanulható és gyakorolható a délután folyamán, aminek a felnőtt korban frusztrációmentes, bátor ügyintézés lesz a gyümölcse.
9.1.
A tanulás tanítása
A felzárkóztatás, korrepetálás és tehetséggondozás komplex kezelése módszertani differenciálást is jelent. A tanulási technikák elsajátítása sokszorosan megtérülő befektetés. A tanulási stratégiák fejlesztő foglalkozások a tanulás élményének bemutatása sokat segít az egyéni motivációkban is.
9.2.
Egészséges életmód
A családi élet a lakás-, táplálkozás- és öltözködéskultúra olyan nevelési területek, ahol mindig lehet mondanivaló, tartalmas programokkal, élményszerű bemutatókkal színesíthető a foglalkozás. Az aktív pihenés, a test és szépségápolás, a sport új életmódtartalmakat hordoz, izgalmas a fiataloknak is és rendszerint szívesen vesznek benne részt. Az aktivitást a közösségi szervezéssel, élménnyel fokozhatjuk. A szexuális felvilágosítás, a párkapcsolatok témakörei izgalmasak a fiataloknak. Óriási tudati lemaradást kell behozni. Életmód- és az etika- kultúra megismerése szabadidős foglalkozások keretében valósulnak meg a lakásotthon programjai között. A társadalomban jelen lévő deviáns jelenségek, a káros szenvedélyek növelik a diákok veszélyeztetettségét. Jelentős hangsúlyt kell fektetni a prevencióra. A mai tanulóifjúságnál is
kimutatták az óriási stressz-terhelést, ami miatt az életkori sajátosságokat figyelembe véve meg kell tanulni a stressz-kezelési technikákat, a relaxálási módszereket. Mentális egészség a belső lelki harmónia megteremtése sok-sok diáknak jelent szorongást okozó gondjaira megnyugvást. Az ajándékozási kultúra közösségi családi gyakorlatán is van mit változtatni az adás élményének átélése, a figyelmességek, a gesztusok kódolása személyiségformáló tényező. A szabadidős tevékenység kínálat vonzó programja lehet a viselkedés, illemtan, tánckultúra tanítása, tanulása, gyakorlása.
Természet és környezetvédelem
9.3.
Épített és természeti környezetünk jellemzőinek megfigyelése elemzése, gazdagítása nemcsak műveltségtartalom, hanem értékorientáció is. Szemléletváltozást jelent, ha nagyobb gondot fordítunk a természetes anyagok felhasználására a lakásotthon életterében. A kertészet, a növényápolás, a virágkötészet, a díszítő művészet vitathatatlanul a természetes szépség megragadását segítik, óriási a nevelési hatásuk. A természetjárás nevelési lehetőségei nyilvánvalóak, ezt a tevékenységet jól kiegészíthetjük a védett állatok, növények, védett természeti környezet egyedeinek, elemeinek megismerésével. A madár és vadetetés, valamint a pihenőparkok szépségeinek megismerése semmivel nem pótolható élmény.
10. Közösségi, közéleti tevékenység A lakásotthoni nevelési programban több helyen foglalkozunk ezzel a területtel, mely nyomatékot ad annak a ténynek, hogy a napi élet elengedhetetlen feltétele a közösségi élet és közéleti tevékenység gyakoroltatása, hisz e nélkül eredményes, sikeres társadalmi integrációról nem beszélhetünk. -
Ezen a tevékenységkörön belül az önkiszolgáló tevékenység fejlesztése, az ezzel kapcsolatos felelősség átadása minden egészségesen szerveződő és működő közösség számára gyakorló terep, így a mi lakásotthoni közösségünk számára is. Az önkiszolgálás megtanulása lényeges eleme a nevelési tevékenységnek, mely elősegíti a társadalmi integrációt.
-
A lakócsoportok története egyben maga a gyermekotthon történelme is. A közösségek hagyományteremtése és ápolása, a hagyományrendszer működtetése várt esemény kell, hogy legyen a lakásotthon életében.
-
A közösségi élet és szerveződések sodrásában tanulhatók igazából az együttműködési kooperációs technikák, a szolidaritás és az egymásrautaltság, mely nélkül sem a munkahelyi, sem a családi, sem a társadalmi élet nem működik.
A tehetséggondozás és a pályaorientáció felelős feladat. Élmény minden résztvevőnek, mert valós önismeret az alapja. Az önismeret kialakításában a tanulásában akadályoztatott, enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyerek esetében különös jelentősége van a reális felkészültségen, képességeken, érdeklődésen alapuló szakmaválasztásnál. Így ebben az esetben a nevelési folyamat kiemelkedő részeként hangsúlyozni kell a manuális képességek szükségességét, a kétkezi munka becsületét és fontosságát. 10.1. Gyermekotthoni közösségek felépítése, jellege, működtetési mechanizmusok A gyermekotthoni közösségek megjelenési formái a következők: -
az intézmény összességében a gyermekotthon lakásotthonaiban élők alkotta közösség.
10.2. A gyermekotthonban élők alkotta közösség
Az intézmény öt szervezeti egysége közül az egyik önálló szakmai egységet képez, melynek élén nyílt pályázat utján megválasztott szakmai irányító, a szervezeti egység vezető igazgatóhelyettes áll. Munkáját előre elfogadott éves munkaterv alapján végzi, önálló programszervezési és lebonyolítási joggal rendelkezik. Alkalmazottai munkaközösséget alkotnak. Gyermekotthonnak önálló értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszere van. A gyermekotthon összetétele heterogén, életkor és nemek szerinti megoszlásban. 11. Jogorvoslati fórum, érdekképviselet Minden tanév elején a gyermekotthon lakói - maguk közül - megválasztják lakásotthononként a gyermekönkormányzat képviselőit, akik képviselik és továbbítják társaik kéréseit, érdekeit az Otthonvezető felé, és képviselik a Gyermekotthon lakóit a Gyermekönkormányzatban.
11.1. A gyermekek érdekvédelme és érdekképviseleti fórum A gondozott gyermekeknek és fiataloknak joguk van érdekeik védelméhez, azok érvényesítéséhez. A gyermekek, fiatalok és hozzátartozóik részére jól látható helyen ki kell függeszteni az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, az állampolgári jogok biztosa, a gyermekjogi képviselő, illetve az intézmény fenntartójának és a szakmai felügyeletre jogosult hatóság címét. 11.2. Az érdekvédelem biztosításának módjai: 1. Szóbeli panasztétel 2. Írásbeli panasztétel — névvel vagy névtelenül 11.3. Gyermekönkormányzat A gyermekotthont lakásotthonaiban a tanév elején lakásotthononként – maguk közül – megválasztják a gyermekönkormányzat képviselőit. Közülük egy gyermek képviseli a szervezeti egységet az intézményi diákönkormányzatban. A gyermekotthon érdekképviseleti fórumának tagjai: - gyermekképviselők lakásotthononként - felnőtt képviselők lakásotthononként - törvényes képviselő (gyám) - munkaközösség vezető - fenntartó képviselője. A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül gyakoroltatás utján fejlődik a közösségi szellem, a közösségi tevékenység.
11.4. Kiemelkedő értékek a folyamatban: - az emberi élet és egészség védelme, - az emberi tulajdon védelme, - beilleszkedési nehézségek leküzdése, a tolerancia kialakítása a gyermekekben, - kreatív személyiség formálása alkotó munka kapcsán és a munkára nevelés folyamatában, - természet- és a környezet védelmére, megóvására nevelés, - igényességre nevelés önmagával és a környezetével szemben, - kommunikációs készség, mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak,
- szeretet, udvariasság, őszinteség, mint az együttélés alapvető kritériuma, - a sikerélmény – mint az emberi tevékenység mozgatórugója – ennek szükségessége a mindennapi életben, - a sport a művészet a zene, az irodalom, mint a szabadidő eltöltésének kulturált módja, - reális önértékelés, önbecsülés az emberi életben, - önállóság szükségessége a napi életben. 11.5. Az értékek megvalósulási lehetőségei az egyéni kapcsolatok során -
a gyermek ismerje meg a vele foglalkozó felnőtteket, legyen tisztában azzal, hogy mik az elvárások,
-
egységes és következetes nevelői ráhatások az értékek megvalósítása érdekében, a kitűzött célok elérésében,
-
a pedagógus közösség folyamatos szakmai és szellemi erősítése, testületen belüli állandósága,
-
egyéni példamutatás,
-
a felnőttek megérdemelt tekintélytisztelete,
-
személyiségfejlesztő tréningen való részvétel,
-
elfogadott szakmai program.
A közösségen belül a következetes nevelői ráhatások érvényesülése érdekében a következő feladatokat kell megoldani: -
egységes szabályozási rendszer kidolgozása,
-
házirend, etikai kódex működtetése,
-
egységes jutalmazási, büntetési rendszer működtetése az intézmény valamennyi szervezeti egységében és elfogadtatása.
Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelőmunka folyamatában: -
folyamatos felvilágosítás, tájékoztatás az egészséget károsító tényezők hatásairól,
-
az információk értelmezése, elemzése, felnőtt segítségével,
-
lelki gondozás, az iskolai pszichológus szakmai segítségével,
-
egészséges, szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet kialakítása az intézmény valamennyi szervezeti egységében, így a lakásotthonban is.
-
az elfogadott házirend és etikai kódex gyakorlatban történő betartatása s működtetése,
-
mások és saját tulajdonának védelmére szoktatás, felelősség a szándékos rongálással szemben, kártérítési kötelezettség működtetése,
-
közösségi normák megismertetése, elfogadtatása,
-
tanulópárok kialakítása, működtetése,
-
fogyatékosságok kezelése közösségen belül, a tolerancia működtetése.
A közösségen belül a gyerek személyiségének megismerése érdekében a következő feladatoknak kell eleget tenni: -
a családdal való kapcsolat újra történő kialakítása, a szülővel való egyéni beszélgetés,
-
a gyerek iratanyagának megismerése,
-
a gyerek tevékenységének elemzése, értékelése, iskolán kívül és belül,
-
a gyerek megnyilvánulásainak elemzése és értékelése a tanórán és tanórán kívül,
-
a gyerek személyiségének megismerése egyéni beszélgetéssel,
-
intézményen kívüli programok közös látogatása.
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szempontjából lényeges dolog az önértékelés fejlesztése, mely megvalósulásának érdekében a következő feladatokat határozzuk meg: -
a nevelő-oktató munka folyamatát végig kell kísérnie a szoktatás mechanizmusának,
-
az önértékelési tevékenységet folyamatosan kell a tanulókkal végeztetni,
-
törekedni kell a reális önértékelés kialakítására, figyelembe véve a társadalmi elvárásokat,
-
erősíteni kell a nevelő-oktató folyamatban a plusz önértékelési törekvéseket,
-
a tanulási tevékenység folyamatos összevetése a pedagógiai, a közösségi elvárásokkal, valamint saját korábbi teljesítményével.
Az akadályozottság és a fogyatékosság figyelembevételével a célkitűzéseinkben megjelölt önállóságra nevelés érdekében a következő feladatok elvégzésére van szükség a lakásotthonban: -
már az első osztálytól az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása, életkornak s fejlettségnek megfelelően folyamatosan kell, hogy történjék, ezért a gyerekek képességüknek megfelelő feladatot kell, hogy kapjanak,
-
az általános iskola befejezéséig törekedni kell a döntés képességének kialakítására saját életét érintő kérdésekben. Döntéseiért a gyerekeknek meg kell tanulniuk felelősséget vállalni.
-
Életkorának megfelelően kell, hogy fejlődjön kötelességtudata és feladattudata az elvárások alapján.
A közösségfejlesztés formája az állandósult éves program megvalósítása, az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett. A program szorosan kapcsolódik az általános iskola- és speciális szakiskola- és diákotthon szervezeti egységek tevékenységeihez, mintegy erősíti, kiegészíti azt.
71
Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen Szakmai Programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ............................................. ............................................. ............................................. ............................................. ............................................ (fejezet-és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) .............................................................. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a Szakmai Program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője
72
73
74
