Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. Gyömrő, Teleki kastély

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

Szakmai Program Gyermekotthon

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Gyömrő, Teleki kastély GYERMEKOTTHON LAKÁSOTTHONAINAK SZAKMAI PROGRAMJA (módosított) Gyömrő, Teleki kastély Készült: 2004. március 30. Módosítva: 2013. május 10. Hatályba lép: 2013. szeptember 01.

Készítette: Mondok Attila Jánosné gyermekotthon vez. ig. h.



Tartalomjegyzék I. Bevezető ......................................................................................................... 1 II. Helyzetelemzés .............................................................................................. 2 III. A lakásotthonok működésének dokumentumai .......................................... 14 IV. Alapelvek, értékek ...................................................................................... 15 V. A lakásotthon célkitűzése, küldetésnyilatkozata, jövőképe ........................ 20 VI. Nevelési terv................................................................................................ 28 VII. A gyermekek napirendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai elvei........................................................................................... 29 VIII. A szülővel, az iskolával és más intézményekkel való kapcsolattartás és együttműködés formái ................................................................................. 36 IX. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ..................................................................................... 41 X. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődés és sportolási tevékenység szervezésének elvei ......................... 49 XI. Lakásotthoni hagyományok rendszere ........................................................ 54 XII. A lakásotthonban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ........................................................................ 56 XIII. A program legitimációja ............................................................................. 60



I. BEVEZETŐ



A Gyermekotthon nevelőtestülete és lakóifjúsága nevében köszöntöm az érdeklődő olvasót. Örülök, hogy lehetőségem nyílik Gyermekotthonunk Lakásotthonainak rövid szakmai bemutatására, és ez által az Ön tájékoztatására. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997-ben megszületett törvény valódi mérföldkő a magyar gyermekvédelem történetében, amely új keretet teremt a gyerekek védelmének, és a róluk való gondoskodásnak. A Lakásotthonokban családi háttérrel nem rendelkező árva, félárva, és szociokulturás hátránnyal rendelkező gyerekek élnek. Többségük családból, kisebb részük más gyermekotthonból érkezik a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékes Jegyző és Gyámhivatal beutaló határozata alapján. A Gyermekotthon az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon keretén belül működik, mint önálló szakmai egység, az Intézmény szerves része.

II. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodási módja (alapító okirat alapján) Költségvetési szerv neve: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM azonosító: 038549 A költségvetési szerv telephelyei: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 26/a (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Dózsa György u. 134. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Klapka u. 10. (lakásotthon) 2230 Gyömrő, Nefelejcs u. 12. (lakásotthon) Költségvetési szerv működési területe: Pest megye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (2013.) Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. A költségvetési szerv fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32.)

1



A költségvetési szerv közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC .törvény. 21. §. (3) bekezdése alapján létrejött köznevelési intézmény, amely nevelő-oktató munkát folytat. A költségvetési szerv típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény (általános iskola, szakiskola, diákotthon, gyermekotthon EGYMI)

2



A Gyermekotthon gyermekvédelmi munkája öt épületben valósul meg. A Lakásotthon olyan Gyermekotthon, ahol önálló lakásban, vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése. A szakmai feladat az otthonba felvett gyermekek családias életkörülményeinek biztosítása, az önálló életvezetésre, családi életre való felkészítése, az iskolai tanulmányi munka segítése, szakmaszerzés elősegítése, a társadalomba való integrálódás megkönnyítése, nevelési feladatok megvalósítása, személyiség zavarok korrekciója, az 1997. évi Gyvt. értelmében kapcsolattartás a vérszerinti családdal. A gyermekek számára biztosítjuk a teljes körű ellátást, amely magába foglalja: - a napi ötszöri étkezést; ruházatot; zsebpénzt; tisztálkodási szereket; az iskoláztatással felmerülő költségeket; a szabadidő kultúrált eltöltéséhez a feltételeket. Tankötelezettségüknek, az értelmi képességüknek megfelelő iskolatípusban tehetnek eleget, mely az intézményen belül működik, valamint lehetőségük van más településen és a fővárosban működő középfokú intézményben a továbbtanulásra.

3


II. HELYZETELEMZÉS




A Gyermekotthon Lakásotthonai 2002 őszén és 2003 tavaszán kerültek átadásra, melyek Pest Megye Önkormányzata, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával készült. A Lakásotthonok megközelíthetőek távolsági autóbusszal Monor város irányából, valamint Budapestről szintén távolsági autóbusszal és vonattal. Az otthon többcélú intézmény részeként működik, így a gyerekek helyben végezhetik képességeiknek megfelelő általános iskolai tanulmányaikat, valamint a Speciális Szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában szakmát is szerezhetnek. Az intézmény maga gyógypedagógiai, így a gyermekek számára a gyógypedagógiai oktatás biztosított. A Lakásotthonokban élő gyermekek egészségügyi alapellátását, házi gyermekorvos és házi orvos biztosítja, ezen túlmenően szükség esetén heti két alkalommal az iskolaorvos is ellátja őket. A szakorvosi ellátást a település rendelőintézete, illetőleg a fővárosban lévő egészségügyi létesítmények biztosítják. A gyermekekről, fiatalokról való gondoskodás az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény által biztosított ideig tart.

2



Módosítás Készült: - az 1997. évi XXXI, tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, - a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet a gyámhatóságról valamin a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, - a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről,

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

- a 2004. augusztus 23-án megjelent egységes szerkezetbe foglalt dokumentumok alapján.

3



Személyi feltételek Az önálló szakmai szervezeti egység irányítását egy igazgatóhelyettes munkakörben foglalkoztatott pedagógus látja el. Az otthon jelenleg 28 főt foglalkoztat. Ennek megoszlása a következő: - 1 fő gyermekotthon vezető, igazgatóhelyettes, - 1 fő család – és utógondozó, - 1 gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző - 5 fő nevelő, - 5 fő gyermek – és ifjúságvédelmi asszisztens, - 15 fő gyermekfelügyelő, A törvényben meghatározott dolgozói létszámmal nem rendelkezünk, hiányzik: gyermekvédelmi ügyintéző, gyógypedagógus, vagy fejlesztőpedagógus, pszichológus.

Humán erőforrás alakulása

Gyermekotthon vezető Család- és utógondozó Nevelő Gyermekfelügyelő Gyermek és Ifjúságvédelmi asszisztens Gyermek és Ifjúságvédelmi ügyintéző

2009 1 1 5 15 5

2010 1 1 5 15 5

2011 1 1 5 15 5

2012 1 1 5 15 5

2013 1 1 5 15 5

2014 1 1 5 15 5

1

1

1

1

1

1

A táblázat alapján látható, hogy a lakásotthonok személyi feltételei a törvényi előírásoknak nem felelnek meg. A hétköznapok gyakorlata azt mutatja, hogy lakásonként az öt fő személyi feltétel kevés a zökkenőmentes folyamatos munkához. Ezért az év során több alkalommal van szükség átcsoportosításra a házak között, valamint hiányzó kollega külső személlyel történő helyettesítésére. A személyi feltételek és a humán erőforrás nem felel meg a törvényi előírásoknak 15/1998 (IV 30 ) NM rendelet 128. A§ 1. számú melléklet „személyi feltétek” címszó alatt szakmai létszám helyesen: Gyermekcsoport szintjén nevelő 1 fő/ Gyermek és ifj. véd. asszisztens 1 fő/csoport 4



Gyermekfelügyelők

3 fő/csoport

Család és utógondozó 10 óra/hét/csoport Pszichológus Gyógypedagógus- vagy fejlesztőpedagógus Gyermekvédelmi ügyintéző

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

2006. január 01-től szükség van a dolgozói létszám törvényben foglaltak szerinti megemelésére.

5



Gyermekotthon szervezeti egység szervezeti felépítése a törvény alapján

Gyermekotthon-vezető igazgatóhelyettes

1. lakásotthon Nevelő (1 fő)



Gyermek- és ifjúságvédelmi. asszisztens (1 fő)



Gyermekfelügyelő (3 fő)









Család- és utógondozó (1 fő)

Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (1 fő)

Gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus (1 fő)

Pszichológus (1 fő) 6



Feladatok vállalása az intézmény életében Fő

Feladat

Munkaközösség Gyermekotthon vezető szervezeti egység Nevelő Gyermekotthon szervezeti egység Munkavédelmi Gyermekotthon megbízott szervezeti egységben Gyermekönkor- Gyermekotthon mányzat vezető szervezeti egységben

Teljesítés

32 órában 1 32 órában 5 32 órában 1 32 órában 1

A Gyermekotthonban nevelő – oktató munkát végzők száma végzettségük alapján

Munkakör

Gyermekotthon vezető ig. h. Utógondozó Nevelő Gyermekfelügyelő Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

Gyermek Gyermek Gyógypedagógiai és Egyetemi, Gyermek- és és Képesítés - gyermek főiskolai ifjúságvédelmi ifjúsági ifjúsági nélküli ifjúságvédelmi végzettség ügyintéző felügyelő felügyelő asszisztens I II.

1 1 5 0

1

14

5

1

A dolgozók 50 % - a dolgozik szakképesítéssel és szociális szakképesítéssel a Gyermekotthonban. 7



Középtávú képzési terv A Szociális és Családügyi Miniszter 9/2000. (VIII. 4) SZCSM rendelete a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzése és a szociális szakvizsga alapján. A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott és a külön jogszabály alapján szociális szakvizsgára kötelezett személy, ha más jogszabály alapján pedagógus szakvizsgára is kötelezett, szociális szakvizsga kötelezettségének – választás alapján – a pedagógus szakvizsga letételével is eleget tehet. /16/2003.(IV. 9.) ESZCSM rendelet 4 §. (3)./ Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt a munkaköréhez kapcsolódó területen az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést szerez. /9/2000. (VIII. 4) SZCSM rendelet 2§. (6)./ A középtávú és az éves képzési tervet minden esetben az intézmény középtávú és éves képzési terve tartalmazza.

8



Tárgyi feltételek 1. sz. Lakásotthon: Szolgálati lakás, Férőhely száma: 6 fő Technikai jellemzők: A lakás helyiségei: -

előszoba; 2 lakószoba; közös nappali; közös étkező; konyha; éléskamra; WC; fürdőszoba.

A gyerekek elhelyezése emeletes ágyakon valósul meg, tekintettel a lakás adottságaira. A lakás rendelkezik a működéshez elengedhetetlen alapfelszereléssel. 2. sz. Lakásotthon: Dózsa György. út 26/a, Férőhely száma: 8 fő Technikai jellemzők: - A családi ház helyiségei: Pince: -

tároló helyiség kazánház nevelői szoba foglalkoztató (játszószoba)

Földszint: - lépcsőház - fürdőszoba + WC - éléskamra - étkező, előtér - nappali - lakószoba Tetőtér: - három lakószoba - lakóelőtér - fürdőszoba + WC. 9



3. sz. Lakásotthon: Klapka út 10. Férőhely száma: 8 fő. Technikai jellemzők: - családi ház helyiségei: Pince: -

tároló helyiség nevelői szoba folyosó közlekedő előtér

-

lépcsőház fürdőszoba + WC éléskamra konyha étkező nappali lakószoba folyosó

Földszint:

Emelet: - három lakószoba - lakóelőtér - fürdőszoba + WC A lakóházhoz tartozik egy előkert és ehhez kapcsolódó konyhakert gyümölcsfákkal, szőlővel. A hátsó kerti részen található gazdasági udvar, melléképületekkel. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége, komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának komfortosságával, kényelmével.

10



4. sz. Lakásotthon: Nefelejcs 12. Férőhely száma: 8 fő A ház jellege: hagyományos szerkezetű családi ház, magasföldszintes, tetőtérbeépítéses, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel. Az emeleten kertre néző terasz található. A lakás szintjei, helyiségei: Pince: - Tároló helyiség - fűtő helyiség - foglalkoztató (játszószoba) - WC Földszint: - lépcsőház - fürdőszoba + WC - éléskamra - konyha-étkező - nappali - lakószoba Emelet: - három lakószoba, - lakóelőtér - zuhanyzó + WC Melléképület: - nevelői szoba - fürdőszoba + WC - előtér A lakóházhoz tartozik egy udvar, amely füvesített. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának, komfortosságával, kényelmével.

11



5. sz. Lakásotthon: Dózsa György. út 134. A ház jellege: hagyományos szerkezetű családi ház, magasföldszintes, tetőtérbeépítéses, utcára párhuzamos gerincű nyeregtetővel. A magasföldszinten és a tetőtérben kertre néző terasz található. Férőhely száma: 8 fő. A lakás szintjei, helyiségei: Földszint: - lépcsőház - zuhanyzó + WC - éléskamra - konyha + étkező, előtér, - nappali, - lakószoba - nevelői szoba - kazánház - közlekedő Emelet: - három lakószoba, - lakóelőtér - fürdőszoba + WC - terasz A lakóházhoz tartozik egy előkert és egy hátsó udvarrész, amely füvesített, valamint konyhakert, melléképület és önálló pince. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának, komfortosságával, kényelmével. Jelenleg a gyermekotthon engedélyezett maximális férőhelye: 38 fő

12



III. A LAKÁSOTTHONOK MŰKÖDÉSÉNEK DOKUMENTUMAI



A lakásotthon önálló csoportgazdálkodást folytat, melynek szakmai irányítását, segítését az intézmény gazdasági iroda dolgozói végzik. A gazdálkodást önálló szabályzat rögzíti. A fentieken túl az alábbi szabályzatok biztosítják a Lakásotthonok működését: - Szervezeti és Működési Szabályzat - gyógyszerkezelési szabályzat - selejtezési szabályzat - munka – és tűzvédelmi szabályzat - zsebpénzkezelési szabályzat - Házirend - családi pótlék felhasználásának szabályzata - gyermekönkormányzat szabályzata - érdekképviseleti fórum szabályzata.



IV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK

15



A lakásotthon alapelveinek, értékeinek, célkitűzéseinek meghatározásakor fő szempont volt, hogy a napi nevelő-oktató munka során megerősítsük tevékenységünkben az iskola által meghatározott alapelveket, értékeket és célokat. Elsődleges cél az ideiglenes hatályú és átmeneti nevelésbe vett gyermekek hazagondozása. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek társadalomba való integrálásának elősegítése. Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság /mentális sérülés/ diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőjük: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az intézmény falait elhagyva mottónk jegyében „Mert ránk is szükség van, pont miránk…” a kétkezi becsületes munkára is oktatott, felkészített, már-már felnőtt fiatalok hagyják el az iskola védőfalait, hogy több-kevesebb segítséggel megkezdhessék önálló, saját felnőtt életüket a társadalom által diktált kihívások leküzdését. A fentiek alapján fontossági sorrend felállítása nélkül az intézmény értékrendjét a következőkben összesítjük:

16



Gyermekközpontú intézmény megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a cél-feladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. 1. Tanulóink jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a gyerekek körében a zökkenőmentes iskolai, lakásotthoni beilleszkedés segítése, - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, - óvó-, védő környezet biztosítása, melyben a gyerek biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg, - a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése, - a lakásotthonba kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére, - kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés, - a lehetőségekhez mérten a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába (kapcsolattartás).

17



2. Szocializáció - a gyerekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai és lakásotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést, - ön- és környezetellátó védőtechnikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés érdekében a terület-adta lehetőségekből adódóan (lakásotthon kertje), - társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódás, képességeinek megfelelően, - törekvés a világ és önmaga reális ismeretére, képességeinek megfelelően. Feladatok a célok megvalósításához: - szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetüknek tudatos alakítására nevelés, városba való beintegrálódás, - közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása, - vásárlás, pénzkezelés gyakorlása, - környezet védelmének fontosságát a gyakorlatban is alkalmazzák a gyerekek, - koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása, - különböző városi rendezvényeken való aktív részvétel. 3. A kommunikációs készség - olyan szintre való fejlesztése, mely lehetővé teszi a kulturált, alapvető stilisztikai elemeket tartalmazó társadalmilag elfogadott társalgási módot a hivatalos közegben és a saját társadalmi rétegben egyaránt. - beszédértés-, beszédhasználat gyakoroltatása, - versek, mesék előadása - drámapedagógia alkalmazása, - értő olvasás gyakoroltatása. 4. Munkára nevelés A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. - erőfeszítések, a kitartó munka vállalása, nehezebb helyzetekben a monotónia tűrése, - megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás - a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése, - az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, 18



- az intézmény sajátosságából adódóan a parkgondozói és a kerti munkás szakma elsajátíttatása, a lakásotthoni életben a munkafoglalkozás keretében napi gyakorlása hozzájárul, hogy az iskola kimeneti szakaszában az OKJ alapján a szakvizsgát alapvizsga nélkül minél nagyobb számban megszerezhessék a tanulók. Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - Már a lakásotthonba kerülés pillanatától folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztés. - Erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás. - Tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé. - Feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez jutatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés. 5. Hazaszeretet A lakásotthon életében a szabadidő szervezésén belül különös tekintettel kell figyelemmel lenni a következő feladatok realizálására, a napi gyakorlat keretében: - Lakóhely és környékének, valamint az intézmény szűk környezetének megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás pontosítása, - Magyarország jelképeinek, földrajzi sajátosságainak, élővilágának, természeti jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül erősödjék a magyarságtudata. - A magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján erősödjék nemzeti büszkesége. - A népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismerésével, gyakorlásával legyen büszke magyarságára. - Ismerje Magyarország helyét a nagyvilágban, a más népek felé való nyitottság kialakulása mellett. Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - Tanulmányi séták és a lakásotthonban szervezett szabadidő részeként szervezett kirándulások során a gyerekek ismerjék meg Gyömrő város történelmi emlékhelyeit (Mánya-rét, Rákóczi beszéd helyszíne, stb.) illetve tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében.

19



- Vállaljanak közhasznú munkát a város történelmi helyeinek gondozásában. - Az évente szervezendő iskolai tanulmányi és lakásotthoni kirándulások során kerüljön sor az ország, tanórán megtanult ismereteinek bemutatására, földrajzi, történelmi értékeinek megismertetésével a hazaszeretet tapasztalatai úton történő megerősítésére. - Híres magyar emberek életének bemutatása. - Művészeti értékek megismertetése. Népi játékok, szokások gyakoroltatása. - Néptánc elemeinek megismertetése, gyakorlása. 6. Egészséges életmód A lakásotthon napi életét, a házirenden és szokásrend kialakításán keresztül úgy kell megtervezni, hogy az alábbi célkitűzések megvalósuljanak: - A témakörön belül ismerjék meg a gyerekek a káros szokások (dohányzás, alkoholizmus, narkománia) és azok fogyasztásának károsító hatásait, annak következményeit a saját egészségükre. Legyenek tisztában a megelőzési lehetőségekkel és annak fontosságával. - Történjen meg az egészséges táplálkozás szokásrendszerré történő kialakítása a gyermekélelmezés ilyen módon való átalakításával. - Váljon napi szükségletté a testedzés gyermekeink körében. - Adjon felvilágosítást a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, készüljenek fel a gyerekek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra. - Váljon természetessé a környezetvédelem. Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - A dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak. - Beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, - az emberi szervezetre, - az emberi személyiségre: ezek elkerülése. - Az egészséges táplálkozás megismertetése, délutáni foglalkozáson – gyakorlása a lehetőségek szerint. - Naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása. - Különböző sportok megismertetése – versenyek szervezése. - Szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban. - Felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával. - Környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete. - Veszélyes anyagok megismertetése és tárolásának biztosítása.

20



V. A LAKÁSOTTHON CÉLKITŰZÉSE, KÜLDETÉSNYILATKOZATA, JÖVŐKÉPE



A lakásotthon fogalma A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely 8, legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban, vagy családi házban, családias körülmények között. A Gyermekotthon különleges gyermekotthon a szakellátás keretében. A tartósan beteg, illetve fogyatékos gondozott gyermek kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. 15/1998 (IV. 30) NM rendelete szerint: A különleges gyermekotthon vagy a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, habilitáció rehabilitáció is ha, a gyermek nem indokolja a Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonába való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges. A különleges ellátást igénylő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb 10 enyhén fogyatékos gyermek helyezhető el. A tárgyi elhelyezési feltételek megléte esetén a lakásotthoni csoport létszáma 8 főről 10 főre emelhető. Ehhez szükséges a működési engedély felülvizsgálata illetőleg helyszíni szemle, a működést engedélyező szerv részvételével. A lakásotthon egyedisége: enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket ellátó bentlakásos intézmény. A lakásotthon célja: az enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos ideiglenes, átmeneti és tartós nevelt gyermekek számára, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosít, elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, felkészíti a gyermeket az önálló életre és életvezetésre, szakma megszerzésére ösztönzi, segíti a társadalomba való integrálását, amennyiben ezt értelmi képességei lehetővé teszik. A lakásotthoni elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermekek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítson. Ennek része a teljes körű ellátás. Célja továbbá, hogy a növendékei egyéni elhelyezési tervében foglaltak megvalósítása érdekében az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakból rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak: - az egészségügyi ellátáshoz, - személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz, 20



- az oktatáshoz, - a gyógypedagógiai ellátáshoz, - a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Felkészítse őket: - a pályaválasztásra, - az önálló és felelősségteljes életre, - kapcsolatot tartson: - a növendék hozzátartozóival, - iskolájával, - a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel.

Küldetésnyilatkozat - A gyermekben olyan közösségfejlesztő és önfejlesztő viselkedési és magatartási repertoár kialakítása, melynek segítségével konstruktív életvezetését meg tudja valósítani. - Humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. - Elérjük, hogy az otthon lakói kivétel nélkül, vagy tanuljanak, vagy dolgozzanak. - Sportolási, művelődési és önképzési lehetőségeinek biztosítása. - Öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése. - Pályaválasztásához, önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek kialakítása. - Pályaválasztáshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. - Kapcsolattartás kialakítása, fenntartása a vér szerinti szülővel és a fiatalt tanító iskolával. - Segítségnyújtás a zsebpénz ésszerű gazdálkodást megvalósító felhasználásában. - Utógondozással kapcsolatos feladatok. - Az egyéni gondozási-nevelési tervek kidolgozása, folyamatos megvalósítása. - Évente értékelés készítése a gyermek fejlődéséről, a gondozási-nevelési terv megvalósulásáról. - Az otthonban dolgozó minden felnőtt segíti a gyám feladatainak ellátását. - A növendékeket érintően meghatározzuk a kötött, kötetlen és a szabadidő arányokat (ez a tevékenységrendszer a nevelői-felügyelői munkaidő alapszámítás, valamint a növendéki terhelés mértéke szempontjából fontos). 21



- Felhasználjuk a szülő, a növendék, az iskola, a gyám együttműködéséből származó pedagógiai előnyöket.

A lakásotthon jövőképe A családi házban folyó nevelőmunka segítése a gyermek, fiatal felkészülését az önálló életre. Feladatok: a célok elérése érdekében a lakásotthon esetkezelő gondozásinevelési, egészségügyi és étkeztetési szolgáltatásokat nyújt és kialakítja napi életgyakorlatát. Széleskörű kapcsolatrendszert épít ki és együttműködik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, a gondozásba bevont egyéb szolgálatokkal, oktatási intézményekkel, támogatókkal.

22



A lakásotthon sajátos szakmai programja A lakásotthon az intézmény szerves része, amely azonban speciális nevelési egység, minthogy családias körülményeket biztosit az ott élő eltérő életkorú, koedukált növendékek számára. A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek, fiatalok számára kialakított lakásotthonok, s az azokban megvalósuló családszerű nevelési-pedagógiai gyakorlat lehetőséget biztosíthat az ott élő növendékek optimális szellemi, testi, pszichikai fejlődésére, a családi funkciók elsajátítására. Lehetővé válik a közös tevékenységeken, szeretetkapcsolaton alapuló nevelés, a családi funkciók aktív gyakorlása, a személyiség egészséges fejlesztése. Szocializáltságuk jó esélyt adhat a társadalomba való beintegrálódáshoz, a személyes kapcsolatrendszereinek pozitív kialakításához. A lakásotthon folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek valamint az utógondozói ellátásban részesülők teljes körű otthont nyújtó ellátását, továbbá alaptevékenységként biztosítja az utógondozói, valamint speciális feladatként a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók korához, illetve mentális képességeihez igazodó ellátást. A gyermekek gondozása, nevelése: Az otthont nyújtó ellátás elősegíti a gyermek testi- értelmi- érzelmi- és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Lakhatási lehetőséget biztosit életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelően és biztosítja gyermeki jogainak gyakorlását. A lakásotthonban a gondozott gyermek nevelését-gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségben (csoport) biztosítja. A csoport nemek és életkorok szerint vegyes összetételű, a testvérek azonos csoportba kerülnek elhelyezésére, kivételt ez alól csak a nagyon indokolt eset képez. A lakásotthon növendékeinek egyéni sajátosságai, szakmai specifikumai: Egyéni sajátosságaikat az egyéni gondozási tervben foglaltak tartalmazzák, melyek magukban foglalják a családi körülményeket, egészségügyi állapotot, általános jellemzőket. Valamennyi gyermek enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg és tanulásukban akadályozottak).

23



Felvétel a lakásotthonba A lakásotthonba való felvételnél az elhelyezés alkalmasságának megítélése érdekében az alábbiakat kell mérlegelni az elhelyezési értekezleten: - a gyermek lakóhelyének, oktatási intézményének megközelíthetőségét, - testvéri, családi kapcsolatait, - az elhelyezés okát és várható időtartamát, - személyiség állapotát, speciális szükségleteit, fejlesztésének feltételeit, - nemzetiségi, vallási, kulturális identitását, - nemét, életkorát, osztályfokát, - a gondozáshoz, neveléshez szükséges tevékenységek körét, - a befogadó lakásotthon életkor, és nemek szerinti összetételét. Egyéni gondozási-nevelési tervek: Az egyéni gondozási-nevelési tervet a lakásotthon munkatársai készítik el Megvalósítása során a törvény értelmében a lakásotthon kollektívája: - otthont nyújtó ellátásban részesíti, - a gyámhivatal kirendelése alapján (a gyermekotthon vezetője) ellátja a gyámi feladatokat, - elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, - tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról, - felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, a családi életre, segíti tanulmányai sikeres befejezését, szakmaszerzését, előtakarékosságát, - részt vesz utógondozói ellátásában. Az egyéni gondozási-nevelési tervben foglalt feladatok megosztása és végrehajtásának koordinálása a gyermek nevelőjének feladata. A terv teljesítését szükség szerint, de legalább havonta át kell tekintenie, és értékelnie kell a lakásotthon kollektívájának. A gondozás-nevelés elemei: Esetkezelő szolgáltatások: az esetkezelő szolgáltatások főbb operatív céljai: - az elhelyezését kiváltó okok megértetése, a családi problémák feldolgozása, - képesség kialakítása a stressz kezelésére, - a személyes célok megalapozása és a jövő tervezése, - a személyes döntéshozatal képességének kialakítása, - pozitív erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és másokkal, - foglalkozás speciális problémákkal, 24



- a másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása, - tanácsadás a szülőknek és más családtagoknak, - az újoncokkal való bánásmód, bántalmazás: a lakóegységek kialakítása, a csoportok összetételének körültekintő megkomponálása, valamint a gyermek és a nevelők közti tartós érzelmi kapcsolat kialakítása segítséget nyújthat a fenti helyzetek megelőzésében, - lelki segítségnyújtás: a gondozott gyermekeknek és fiataloknak szükségük van lelki támogatásra, pszichológus segítségével, illetőleg fontos a lakásotthonnak az egyházzal való kapcsolata. Nevelési szolgáltatások: A nevelőmunka intézményi szintű közös alapelvei. Az alapfeladatok megvalósításának metodikai alapelvei: - az otthonosság megteremtésének elve, (lakócsoportok kialakítása), - a törvényben meghatározott létszámkeret betartása. Az életszervezés terén: a testvérek együttes elhelyezése, a különböző életkorúak eltérő önállóság-igényének kielégítése, az életvitel praktikus ismereteinek elsajátítása: főzés, lakberendezés, takarítás, pénzbeosztás, varrás, kertészkedés. A kapcsolatok kialakításával a gyermek társadalmi integrációja valósul meg. A közösségi támogatás által való nevelés elve: - alkalmazkodás, együttműködés, képességeinek fejlesztése, konfliktuskezelés (megelőzés, gyakorlás), - az egyéni és közösségi érdek egyeztetése, kártérítési felelősség tudatosítása, - a felelősségtudat kialakítása önmaguk, embertársaik és környezetük iránt. Az egyéni különbözőségek figyelembevételének elve: - az egyéni képességek, sajátosságok figyelembevétele. Demokratizmus elve: A jogszabályban előírtak betartása, betartatása jogok és kötelességek tekintetében, a működési rendben foglaltaknak megfelelően. Nyitottság elve: - nyitottnak kell lenni a felnőttek és gyerekek fejlesztő ötleteivel, javaslataival, problémáival, külső támogatókkal szemben. A gyermekekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei: a./ kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve: - Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata. A kommunikáció, metakommunikáció gyakoroltatása, differenciált fejlesztése.

25



b./ a motivációk fejlesztésének elve: - önmaga és környezetével szemben legyen igényes. A harmonikus életvitelt megalapozó egészségvédelmi szokások gyakorlása. A tanulási motiváció gazdagítása. c./ Az alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve: - Az önművelődésre irányuló igény kialakítása. Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata.

A nevelő szervezett, folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei - a lakásotthon működési feltételei fejlesztésének elve: az 1997. évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről, valamint a fenntartó fejlesztési terve. - A csoportfolyamatok nyomon követésének elve:  a csoportnapló és az egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik. - Az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve:  a gyermekvédelmi törvény által előírtak, valamint az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak alapján történik.

Rekreációs szolgáltatások Szabadságfokukat tekintve: - elkötelezettek, (ami a növendék saját döntése utáni kötelező elfoglaltságot jelent), - a lakásotthon (vagy az iskola) által szervezett szabadidő-foglalkozáson való részvétel, - külső (művelődési, sport, stb.) intézmény szabadidős szolgáltatásán való részvétel – ráérő idő. Az otthonban dolgozó felnőttek kötelessége a növendékek érdekképviselete, gondozása, a külső-belső kapcsolattartások elősegítése, a tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való lehetőség biztosítása, a családi funkciók megismertetése, gyakoroltatása. A gondozási feladatokat elsősorban a gyermekfelügyelők gyakorolják. A szűkebb értelemben vett pedagógiai tevékenységért a nevelő felel. A komplex nevelési folyamatban a lakásotthon valamennyi dolgozója aktívan, folyamatosan részt vesz.

Belső kommunikáció Az otthon dolgozói a munkavégzés valamennyi kérdésében, naprakészen kell, hogy tájékozottak legyenek. A felmerülő aktualitásokat, problémákat folyamatosan meg kell beszélniük, kötelesek az információkat a lakócsoport 26



működésével összefüggő gondolataikat egymással megosztani, havi értékelést kell készíteni, csoport- és esetmegbeszéléseket tartani.

Külső kommunikáció Az otthon nyitott működését biztosítani kell. Természetes kapcsolattartást kell működtetni az oktató pedagógusokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a gazdasági hivatallal és az intézmény vezetőivel. Biztosítani kell a gyermekotthon-vezető tájékozottságát a lakásotthoni működéssel kapcsolatos naprakészségét. A növendékek baráti kapcsolatait is szorgalmazni kell, s azt optimális mederbe, a lakócsoport életéhez, belső kialakult szabályaihoz kell rendelni. Fel kell tárni a vér szerinti vagy rokoni kapcsolatokat, a lehetőségekhez mérten működőképessé kell tenni.

Az értékelés Az értékelés szerves része a nevelési folyamatnak. A gyakorlatban csak amit és amilyen súllyal értékelünk az a fontos, az a lényeges, az a teljesítendő, az elérendő. Az értékelésnek pontosan le kell fednie a nevelési céljaink alapján megfogalmazott feladatrendszer teljesítését. Más értelmezésben: Az otthon alapfeladatát tekintve az értékelés elsődleges színtere a primer közösség, a lakócsoport. A lakócsoportban a sajátos viszonyokat is tartalmazó, egyéni értékelési rendszert szükséges működtetni. Az értékelés megvalósulási formái: - interperszonális kapcsolatok, - lakócsoportok, osztályközösségek, - formális szervezeti egységek fórumai, - esetmegbeszélések. - Minden fórumon egyaránt kell törekedni a tevékenységek és eredmények együttes értékelésére.

27


VI. NEVELÉSI TERV




A Gyermekotthon Lakásotthonainak nevelési terve a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek alábbi kötelező nyilvántartásán és adatlapjain alapul: A gyermekjóléti alapellátás nevelésbe vétel és a felülvizsgálatok során készült adatlapok. T (törzslap) GYSZ-2, GYSZ-3, GYSZ-4, TESZ-1, TESZ-2, TESZ-3, GYH. Gyermekotthon által kitöltendő adatlapok: GH-1, GH-2, GH-3.

28



VII. A GYERMEKEK NAPIRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE, SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI



A gyermekek napirendjét és a szabadidő szervezésének pedagógiai elveit minden esetben a délelőtt folyamán a nevelőoktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének gyakorlásának kell alárendelni

1-4. oszt.

5-6. oszt. 7-8. oszt.

9-10. oszt.

Tanórai tevékenység Alapvető magatartási szokások kialakítása emberi, közösségi formákkal való megismerkedés, a közösségi élet szabályai, alapvető környezetvédelmi szokásrendszer kialakítása. Megszólítás formái, illemszabályok, társas kapcsolatokban, kulturált beszéd.

Tanórán kívüli tevékenység Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör.

Integrációs lehetőségek Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében.

A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén. Tagok szerepei a közösségben. Egymás A telefonálás megtanulása, segítése, segítség fogadása. Empátia menetrend használatának készség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása. megismerése, gyakorlása Önismeret, kötelességtudat erősítése. levél feladatása, a sport, mint Hivatalos iratok szerkesztése. a közösségi élet színtere. Társadalmi együttélés szabályai. Jogorvoslatok módjai, lehetőségei a diákönkormányzaton belül.

Lakásotthonon kívül, vásárlás közben, kiránduláson. Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata. Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján.

29



Érték: Munkára nevelés

1-4. oszt.

5-6. oszt.

7-8. oszt.

9-10. oszt.

Tanórai tevékenység Önkiszolgálás, felelősök rendszerének kialakítása, taneszköz használat, a tisztaság igényének kialakítása, pontos munkavégzés, a munka sikerélményének biztosítása. Tervezés fontossága a megfelelő eszköz, anyag, szerszám kiválasztása. Kitartó munkavégzésre szoktatás, a monotónia tűrése. Céltudatos munkavégzésre szoktatás, a munkavégzés igényére szoktatás. A környezet tudatos esztétikai alakítása, közösségért végzett munka szükségessége. A közösségen belül a munkafolyamatok megosztása. Képességek szerinti pályaorientáció.

Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Kertgondozás. Iskolai szakkörökön való aktív részvétel. Értékteremtő munka a környezet gondozásával a lakásotthon kertjében.

Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata.

Karbantartás lakásotthonon belül, saját ruházat, tanszer gondozása, saját szoba tisztántartása. Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése.

Kertgondozás, a gyümölcsös gondozása. A gyümölcsös gondozása, szőlészet, parkgondozás, palántanevelés.

30



Érték: Kommunikáció

1-4. oszt.

5-6. oszt.

7-8. oszt. 9-10. oszt.

Tanórai tevékenység A beszéd alaki, tartalmi jegyeinek fejlesztése. Megfelelő hangerősség, tempó, beszédlégzés kialakítása. Törekvés a tagoltság betartására. A helyes magyar mondatszerkesztés kialakítása. Az igényesség megjelenítése a beszédben. A közösség előtti megszólalás követelményei. Piktogramok megismerése, értelmezése.

Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek Iskolai szakkörökön való Színházlátogatás. tehetséggondozás.

Metakommunikatív eszközök megismerése, használata. A modern kommunikációs eszközök használata. A retorika alapismereteinek elsajátítása. Élő idegen nyelv alapfokú használata.

Szituációs játékok a szabadidőben az iskolai tevékenység megerősítésére. A választott nyelvnek megfelelően rajzfilmek megtekintése a televízióban az idegen nyelv hangzásának megismerése érdekében.

Tánc, rajz szakkör, irodalmi színpad, mesemondó verseny, szavalóverseny. A piktogramok megismerése a gyakorlati életben.

Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata.

31



Érték: Hazafiság

1-4. oszt.

5-6. oszt.

7-8. oszt.

9-10. oszt.

Tanórai tevékenység Az otthon és a szülő szerepe. Jelképeink megismerése, a Himnusz és a Szózat felismerése. Néphagyományok megismerése. Népköltészet megismerése. Az iskolai környezet megismerése. Magyarország néphagyományai tájegységenként. Az ünnepélyek tartalmának megismerése. Lakóhelyének és környékének helyzete az országhoz viszonyítva. Kiemelkedő személyek a magyar történelemben. Magyar híres emberek a világban. Magyarország helye a világban. Magyarország helye a nagyvilágban. Alapvető állampolgári ismeretek.

Magyarságtudat erősítése, tolerancia a mássággal szemben.

Tanórán kívüli tevékenység Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken való magatartási szokások gyakorlása. Népviselet megismerése, népi ételek, népi hagyományok megismerése, népművészet. /szövés, kosárfonás/

Integrációs lehetőségek Részvétel városi ünnepségeken.

Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése „Magyarok külföldön” címmel. Magyarország helye Európában, ismerkedés a környező országok szokásaival, életével, hírességeivel, kultúrájával. Népi mesterségek.

Színházlátogatás: János vitéz Háry János, Bánk bán, Hunyadi László.

Kiállítás szervezése.

32



Csoport napirendje: tanítási időszakban 630 ébresztő - mosakodás, fogmosás, - öltözködés, ruházat ellenőrzése, - ágyazás.

700 reggeli - terítés, - reggelizés, - mosogatás.

Vacsora -

terítés, előkészítés, mosogatás, étkező rendbetétele.

Lefekvés előtti teendők - ágyazás, - televíziózás, - egyéni szabadidős tevékenység, - egyéni beszélgetések, - fürdés. 00 22 lámpaoltás

720 iskolatáska ellenőrzése, indulás az iskolába. 30 11 – 1400 érkezés az iskolából - lepakolás, - átöltözés, - ebédelés.

Szabad foglalkozás - levegőzés, - benti játékok.

Tanulás -

nevelő segítségével, önállóan, korrepetálás nevelőtanárral, iskolatáska összekészítése, gyermekfelügyelői segítséggel is.

Uzsonna - terítés - uzsonna elkészítése - mosogatás Közös program, vagy foglalkozás - kimenő, - látogatók fogadása, - egyéni beszélgetések.

szabad

33



Csoport napirendje: tanítási szünetekben

Ébresztő - mosakodás, - öltözés, - ágyazás.

Reggeli -

terítés, reggelizés, mosogatás, ruházat ellenőrzése.

Takarítás - bevásárlás, - főzés, - mosás.

Ebéd - mosogatás, - rendrakás.

Szabadfoglalkozás -

csoportos, egyéni, levegőzés, kinti, benti játékok, látogatók fogadása: 14,00 – 17,00 között.

Uzsonna - terítés, - uzsonna elkészítése, - mosogatás, Közös program, vagy szabad foglalkozás - kimenő, - egyéni beszélgetések,

34



Vacsora - terítés, - előkészítés, - mosogatás, - ebédlő takarítás. - fürdés, - ágyazás, - televíziózás vagy beszélgetés, - egyéni szabadidős tevékenység. Lámpaoltás -

kulturális foglalkozás a lakócsoporton belül heti rendszerességgel, sport – mindennapos testedzés technikai jellegű tevékenység lakócsoporton belüli heti rendszerességgel, munkafoglalkozás lakócsoporton belüli heti rendszerességgel.

35



VIII. A SZÜLŐVEL, AZ ISKOLÁVAL ÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI



Kapcsolattartás a szülővel 1. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek látogatását, eltávozását és szabadságának engedélyezést a gyámhivatali határozat alapozza meg. 2. A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése előtt a gyám kikéri a szülő véleményét (abban az esetben, ha a szülő tartózkodási helye ismert). 3. A gyámhivatali határozat alapján biztosítjuk a gyermekek részére a kapcsolattartás jogszabályban (15/1998./IV.30./ NM rendelet 87. §) meghatározott alábbi formáit - látogatás a gondozási helyen (folyamatos kapcsolattartás) - időszakos kapcsolattartás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. Folyamatos kapcsolattartás szabályai: - ha a szülő, hozzátartozó a gyermek testi- értelmi- érzelmi-erkölcsi fejlődését veszélyeztető állapotban (alkoholos, drogos befolyásoltság) érkezik, vagy fertőző beteg, a gyermekét nem látogathatja. A látogatás pótlására az intézményegység vezetővel történt egyeztetés után vagy az otthon látogatási rendjében bármikor lehetősége van. - Látogatási idő: hét végén: 14,00 órától 17,00 óráig (szombat-vasárnap), és ünnepnap. - Látogatásra a közös nappali helyiségben, csak a gyámhivatal által meghatározott keretek között kerülhet sor (személyek, idő, forma: négyszemközt, vagy nevelő jelenlétében). - Látogatásra az intézményegység vezetővel/nevelővel történt egyeztetés után az intézményen kívül is van mód, (amennyiben erre a gyámhivatali határozat lehetőséget nyújt). - Az intézményegység vezetője a gyámhivatali határozattal összhangban alkalmanként hétvégi eltávozást engedélyezhet (az intézményegység vezető akkor engedélyezi az eltávozást, ha a gyermek és szülője, hozzátartozója közötti kapcsolatot megfelelőnek ítéli, a gyermek gyámja ehhez hozzájárul, illetve az illetékes gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányában, helyzetértékelésében javasolja, legfeljebb 2 napra). Az engedélyezés a szülő, hozzátartozó írásbeli kérelmére történik.

36



Időszakos kapcsolattartás - Időszakos, hosszabb hazalátogatásra iskolai szünetekben, ünnepnapokon kerülhet sor, kizárólag a gyámhivatal által engedélyezett időben, helyen és hozzátartozónál. - Amennyiben a szabadság alatt a gyermek 30 napot meghaladóan tartózkodik a szülő háztartásában, a családi pótlékot, iskoláztatási támogatást a szülő a vagyonkezelő gondnoktól/gyámtól igényelheti. - A gyermek ellátása, felügyelete ilyenkor a gondozást, nevelést időszakosan ellátó szülő felelőssége és kötelezettsége (nyilatkozat melléklet).

A kapcsolattartás általános szabályai - a gyermeklátogatásokról, eltávozásokról nyilvántartás készül, a látogató a látogatás tényét aláírásával igazolja (lakásotthoni csoportnapló, illetve jelentő füzet). A gyermek számára a kapcsolattartáshoz szükséges lehetőségeket (postai levél, telefonálási lehetőség) a lakásotthon az alábbiak szerint biztosítja. A gyermek hazalátogatásra, illetve visszakíséréséről indokolt esetben a Gyermekotthon gondoskodik. A gyermek a lakásotthonban lévő telefonról hívhatja hozzátartozóit, szüleit, heti egy alkalommal, melynek időtartama 10 perc. Indokolt esetben (betegség, családi probléma, egyeztetés) bármikor. További alkalmakkor saját zsebpénzük terhére telefonálhatnak. A gyermekeket hétköznap 17 órától – 19 óráig, hétvégén délután 14 órától – 17 óráig hívhatják a lakásotthon telefonján. Sürgős esetben, más időpontban is. A gyermekek a leveleiket felnőtt segítségével, illetve önállóan naponta postára adhatják. A gyerekek igény esetén havi 2 db felbélyegzett borítékot kaphatnak, ezen felül a zsebpénz terhére vásárolhatnak. - A gyermekek leveleiket naponta nevelőiktől kapják kézhez, visszatartani, felbontani tilos! - Ajándékot, csomagot a gyermek hozzátartozójától átvehet, de az nem tartalmazhat könnyen romló élelmiszert, szeszesitalt, dohányárut, kábítószert.

37



Kapcsolattartás az iskolával Megvalósulásának formája: - vezetői szinten, - nevelőtestületi szinten, - iskola egészségügyi szinten, - diákönkormányzat, - gazdasági területen. Intervalluma: folyamatos : időszakos. Vezetői szinten: az iskola és a gyermekotthon szervezeti egység vezetői között napi kapcsolat van a következő közös munkaterületeken: - a tanulók nyilvántartása személyi iratanyagának kezelése, - szakmai munka koordinálása területén, - közös programok megszervezésében (táboroztatás, kirándulás), - a csoportok közös látogatása a tanulmányi munka hatékonyabbá tétele érdekében a felzárkóztatási pontok kijelölésével. Nevelőtestületi szinten: - nevelőtestületi értekezleteken havonta, - közös nevelési értekezletek formájában, - bemutató tanításokon való részvétel kapcsán, - kölcsönös hospitálások, - munkaközösség vezetők koordinált tevékenysége során, - egyéni konzultáció a tanuló érdekében, - közös megyei rendezvények szerezése, lebonyolítása területén, - egymás rendezvényein való részvétel. Szükség esetén az iskola és a lakásotthon között a jelentő füzet és a leckefüzet, mint az írásbeli információ csere eszköze használatos. Iskola egészségügyi szinten: az iskola és a lakásotthon között a tanulók egészségügyi ellátása érdekében az iskolai védőnővel és az ápolónővel napi munkakapcsolat van a kötelező szűrővizsgálatok, védőoltások ellátása érdekében. Gyermekvédelem: a lakásotthonban a gyermekvédelmi tevékenységet a gyermekotthon vezető igazgatóhelyettes látja el, aki egyben az otthonban élő gyermekek gyámja is. Saját érdekvédelmi fórum, Diákönkormányzatában.

1

tag

képviselő

az

intézmény

38



Gazdasági terület: A gyermekotthon lakásotthonainak önálló csoportgazdálkodását a gazdasági iroda dolgozói koordinálják. Ennek gazdasági lebonyolítása az intézmény gazdasági irodájában történik. Napi kapcsolatban kell együtt dolgoznia a csoportvezető nevelőnek és a gazdálkodással megbízott gyermekfelügyelőnek.

Külső kapcsolatok más intézményekkel Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az intézmény kapcsolatot tart: Kapcsolat Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest Kossuth L. tér 2-4. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Monori Tankerülete 2200 Monor, Petőfi Sándor utca 27.

PETEGYESZ

Települések gyámhivatalai

Családsegítő Központok

Formája

Intervalluma Folyamatosan

Folyamatosan Fenntartói feladatok megvalósítása, szakmai egyeztetés, anyagi finanszírozás, beszámoló tájékoztatás, körlevél. Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok megoldásában Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok megoldásában Szakmai megkeresés gyermekelhelyezés, egyeztetés, tájékoztatás, együttműködés a gyermekvédelmi feladatok

Folyamatosan

Alkalmanként, indokolt esetben a gyermek érdekében folyamatosan.

Alkalmanként, indokolt esetben a gyermek érdekében folyamatosan.

39



megoldásában „Elhagyott és Fogyatékos Gyermekekért” Alapítvány Szent Vitus Közhasznú Alapítvány „Értük-Velük” Egyesület

Közös rendezvények és Alkalmanként táborozások Közös rendezvények és Alkalmanként táborozások Tanulmányi versenyek, Alkalmanként kulturális bemutatók, szakmai konferenciák

Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége

Tanulók egyéni támogatása, Alkalmanként kirándulás, sportverseny, táborozás, ajándékozás Szakmai együttműködés, Alkalmanként konferencia szervezése

Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda 1-2-3-4. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság Társintézmények

Egyházak Nevelési tanácsadók Művelődési ház Gyömrői Rendőrőrs, Körzeti Megbízott, Iskolarendőr

Szakmai tanácsadás, bemutató tanítások szervezése, továbbképzések Szakmai együttműködés, tanulók elhelyezése, beiskolázása, vizsgálatok elvégzése Konzultációk szakmai kérdésekben, intézménylátogatás, tapasztalatcsere Közös rendezvények, ajándékozás, patronálás Együttműködés, folyamatos tájékoztatás, megkeresés a gyermek érdekében Rendezvényeken való részvétel Tanácsadás és prevenció céljából

alkalmanként A tanév folyamán folyamatosan Időszakosan

alkalomszerűen folyamatosan alkalomszerűen alkalomszerűen

40



A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő lakásotthoni feladatok A lakásotthon nem rendelkezik külön GYIV-felelőssel, ezért az ezen a területen jelentkező aktuális feladatokat, családgondozást, a család- utógondozó látja el. A hatékonyság érdekében napi kapcsolata van a PETEGYESZ-szel, a gyámhivatallal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a csoportvezető nevelőtanárral, a gyermekfelügyelővel. A lakásotthoni gyermekvédelmi tevékenység kiemelt területűnek tekinthető: -

a család- és család típusú gondolkodás kiterjesztése, gyermekkori bűnözés, deviancia, drog prevenció, kapcsolat a gyermekjóléti intézményekkel, kapcsolat a vérszerinti családdal.

A területen dolgozóknak figyelem felhívó, tájékoztató kötelezettségük van minden olyan esetben, amikor a gyermekkel kapcsolatban bármilyen rendkívüli esetet tapasztalnak.

41



IX. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE



Tanórán kívüli tevékenységekben szervezett foglalkozások enyhe értelmi fogyatékosok (tanulásban akadályozottak) részére Foglalkozások

Játék Mindennapos testedzés, mozgásnevelés Tanulási képesség fejlesztése, Differenciált foglalkozás

Heti órakeret

4 2

1. 

2. 

3. 

Évfolyamok 4. 5. 6. 7. 





8.

9.

10.

1





















4





















2 1 2





  

 

 

 

 





3





















Manuális tevékenység

2





















Személyiségfejlesztő tréning

2 1,5 5 4 3 2





 









 

 

 

 

 





 18

 18

Egyéni korrekció Tehetséggondozó szakkörök Kultúrfoglalkozás (irodalom, báb, dráma, tánc)

Ebéd, pihenés, séta Szabadon felhasználható óra Összesen:

  26

  26

  26

23,5

23,5

23,5

21,5

21,5

41



Hátrányos helyzetű a lakásotthonba bekerülő tanulók 100 %-a. A csonka, alkoholizáló és elszegényedő családi háttér nevelésének kompenzálására a lakásotthon nevelési programjában kiemelkedő helyen kell kezelni a szocializációs tevékenységet, a mintaadó életmódra való példamutatást és a motivációs bázis kialakítását egy kétkezi munkával megerősített teljes értékű családi életet. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül: Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

Felzárkóztatást segítő program Intézményünk tanulói akadályoztatottságukból, fogyatékosságukból eredően potenciálisan tanulási kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket a gyógypedagógia, mint szakterület jól kezeli, de a társult fogyatékosságokkal együtt a lakásotthonon belül tanulási nehézségeket okozhat. Tanulási kudarcnak van kitéve az iskolában az a tanuló, aki: - a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni, - diagnosztizált akadályoztatottsága van a fogyatékosság mellett: dyslexia, dysgraphia, dyscalcúlia, halmozott beszédfogyatékosság, - figyelem koncentráció súlyos zavara, - nincs tanulási motivációja, - nem megfelelő a beiskolázása, - hiperaktív gyerek. Kezelésének módja: a lakásotthonban az egyéni felzárkóztatás, az iskolában dolgozó gyógypedagógusok, logopédus, pszichológus szakmai segítségével irányításával történik. A diagnosztizálás alapján a feltérképezett okok közös erővel történő korrekciója kezdődik meg. Ez alapján az iskolában a gyógypedagógus elkészíti az egyéni fejlesztési programot, melyben megjelöli az együttműködési lehetőségeket, megvalósításában a nevelőknek azonban jelentős feladat jut. A legfontosabb a folyamatos pozitív megerősítés biztosítása, a folyamatos gyakorlás során, a délután folyamán. A lakásotthon keretein belül 42



azonban a feltételek hiányoznak, hisz ezt a feladatot is csoportfoglalkozás keretén belül differenciált foglalkozás formájában valósítja meg az a pedagógus, aki nem rendelkezik gyógypedagógiai szakképesítéssel. Kedvezőbb a lehetőség csoporton belül a délután folyamán az egyéni felzárkóztatásra, ha a csoport többsége valamely iskolai szakköri foglalkozáson, tömegsport foglalkozáson, vagy iskolai programon vesz részt. A lakásotthonba történő felzárkóztatási lehetőségeket és módszereket a következő táblázat tartalmazza: Felzárkóztató foglalkozási program a lakásotthonban: Tanulóink iskolakezdését az alap kultúrtechnikák eredményes elsajátítását nehezítik a következő tényezők: - mozgáskoordinációs problémák, - a szegényes szókincs, - finommotorika fejletlensége, - a figyelem fejletlensége, - iskolaéretlenség, tanulási motiváció hiánya, - a térben és időben való bizonytalan tájékozódás, - a memória gyengesége. Ezen részképességek fejlesztése az iskolában a gyógypedagógusok irányításával, a délután folyamán a nevelő segítségével a következő formákban valósulhat meg: A sport területén: Labdajátékok: térben való tájékozódás fejlesztése, figyelem fejlesztése, szem-kéz koordináció fejlesztése kudarc tűrés, beszéd, szókincs fejlesztés a megfogalmazásával, – mozgáskoordináció fejlesztése. 1. – – – – –

játékszabályok

megismerésével

és

2. Versenyjátékok: - kudarctűrés, - egymásra való figyelés szükségességének felismerése, - alkalmazkodó képesség fejlesztése, - a figyelem fejlesztése, - beszéd, szókincs fejlesztése, - az akaraterő fejlesztése, - mozgás koordináció fejlesztése. 3. Szabályjátékok: - figyelem fejlesztése, - a szabálytudat kialakítása, 43



- memória fejlesztése, - alkalmazkodóképesség fejlesztése, - beszédkészség fejlesztése, Megvalósulási formája: a lakásotthonban szervezett mindennapos testedzés keretén belül a játékfoglalkozásokon belül és a sporttevékenységen belül. Megvalósulás módszerei: megfigyelés Gyakoroltatás Ellenőrzés Értékelés Motiváció Értékelés módja. Pozitív megerősítésként a siker. A kudarc feldolgozása pozitív módon (vereségünk okának elemzése).

Játszóház 1. Körjátékok tanítása az aktív szókincs fejlesztése. Memória fejlesztése Figyelem fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Alkalmazkodás szabályokhoz. 2. Szerepjáték Kommunikációs készség fejlesztése Aktív szókincs fejlesztése Memória fejlesztése Általános tájékozottság fejlesztése Figyelem fejlesztése Alkalmazkodó készség fejlesztése Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Szocializációs készség fejlesztése. 3. Memória játék Általános tájékozottság fejlesztése Emlékezet fejlesztése Logikus gondolkodás fejlesztése Szókincs fejlesztése Absztrahálási képesség fejlesztése Memória fejlesztése Gondolkodás fejlesztése. A megvalósulás módszerei: gyakoroltatás, ellenőrzés, értékelés, megfigyeltetés, beszélgetés. 44



Kézművesség A fejlesztés a következő foglalkoztatásokon keresztül valósulhat meg: Gyurmázás Papírsodrás Gyöngyfűzés Papírhajtogatás Vágás ollóval Varrás. Fejlesztendő területek: szem-kéz koordináció fejlesztése Figyelem fejlesztése Kitartás Monotónia tűrés Finommotorika fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése A megvalósulás módszerei: gyakorlás, megfigyelés, összehasonlítás, ellenőrzés, értékelés. Táncház – az iskolában Fejlesztendő területek: Mozgáskoordináció fejlesztése Megfigyelőképesség fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Emlékezet fejlesztése Beszédkészség fejlesztése A megvalósulás módszerei: gyakorlás, megfigyelés, összehasonlítás, ellenőrzés, értékelés.

Tehetséggondozás a lakásotthonon belül A lakócsoportoknak sajátos eszközeikkel egy komplex szocializációt, prevenciót kell végezniük a napi nevelőmunkájuk során. Intézményünk szakmai jellegénél fogva a szó valós értelmében nem beszélhetünk tehetségekről, de vannak a tanulók között olyanok, akik egyéni megsegítéssel valamilyen területen az átlagosnál magasabb szinten teljesítenek önmagukhoz képest, nagyobb iramú fejlődést mutathatnak. Ezek a leggyakrabban előforduló területek: a sport, a kézművesség, rajz. A fentiek alapján a lakásotthonban tehetségesnek ítéljük meg azt a tanulót, aki - saját meglévő képességeit folyamatos munkával, egyéni megsegítéssel tudja jelentősen fejleszteni,

45



- adott szakterületen az iskola és a gyermekotthon populációjához képest az átlagosnál kiemelkedőbb a teljesítménye. A tehetség megjelenési formája a tanulók körében a következő: - szaktárgyak területén, - sport területén, - művészetek területén. A lakásotthoni foglalkozás keretén belül a megjelölt területeken a következő fejlesztési lehetőségek adódnak: Kommunikáció: az informatika, a számítástechnika, mint újonnan belépő tantárgy kiemelt programja az intézménynek. Óriási távlatok és lehetőségek vannak e területen, a tanórán kívüli foglalkozásokban. Emellett különös jelentőségű, hogy a társadalmi együttélés normatíváinak megfelelően tudjanak a gyerekek egymás között és a felnőttekkel kommunikálni, az aktív szókincsük mellett a passzív szókincsük is fejlődjék. Törekedjenek, hogy a trágár, durva kommunikáció helyett a közösség által elfogadott udvarias, előzékeny stílus uralkodjék a hétköznapokban. Ennek legfontosabb eszköze a gyakoroltatás. A konfliktuskezelési technikák megtanulása, gyakorlása a későbbi társadalmi integrációt is elősegíti, mert biztonságot, eligazodást ad a kor és a helyi környezet konfliktusokkal terhelt szövevényében. Minderre kitűnő lehetőség adódik a nyelvi játékok szervezése kapcsán, a szép magyar beszéd versenykiírások során, a közösség előtti elismeréssel. A könyvtár, médiatár használata mind a továbbtanulásban, mind az igényes környezet kialakításban segít. A nyomtatványok kitöltése, a hivatalos ügyek intézése kitűnően tanulható és gyakorolható a délután folyamán, aminek a felnőtt korban frusztrációmentes, bátor ügyintézés lesz a gyümölcse. A tanulás tanítása A felzárkóztatás, korrepetálás és tehetséggondozás komplex kezelése módszertani differenciálást is jelent. A tanulási technikák elsajátítása sokszorosan megtérülő befektetés. A tanulási stratégiák fejlesztő foglalkozások a tanulás élményének bemutatása sokat segít az egyéni motivációkban is. Egészséges életmód A családi élet a lakás-, táplálkozás- és öltözködéskultúra olyan nevelési területek, ahol mindig lehet mondanivaló, tartalmas programokkal, élményszerű bemutatókkal színesíthető a foglalkozás. Az aktív pihenés, a test és szépségápolás, a sport új életmódtartalmakat hordoz, izgalmas a fiataloknak is és

46



rendszerint szívesen vesznek benne részt. Az aktivitást a közösségi szervezéssel, élménnyel fokozhatjuk. A szexuális felvilágosítás, a párkapcsolatok témakörei izgalmasak a fiataloknak. Óriási tudati lemaradást kell behozni. Életmód- és az etika- kultúra megismerése szabadidős foglalkozások keretében valósulnak meg a lakásotthon programjai között. A társadalomban jelen lévő deviáns jelenségek, a káros szenvedélyek növelik a diákok veszélyeztetettségét. Jelentős hangsúlyt kell fektetni a prevencióra. A mai tanulóifjúságnál is kimutatták az óriási stressz-terhelést, ami miatt az életkori sajátosságokat figyelembe véve meg kell tanulni a stressz-kezelési technikákat, a relaxálási módszereket. Mentális egészség a belső lelki harmónia megteremtése sok-sok diáknak jelent szorongást okozó gondjaira megnyugvást. Az ajándékozási kultúra közösségi családi gyakorlatán is van mit változtatni az adás élményének átélése, a figyelmességek, a gesztusok kódolása személyiségformáló tényező. A szabadidős tevékenység kínálat vonzó programja lehet a viselkedés, illemtan, tánckultúra tanítása, tanulása, gyakorlása. Természet és környezetvédelem Épített és természeti környezetünk jellemzőinek megfigyelése elemzése, gazdagítása nemcsak műveltségtartalom, hanem értékorientáció is. Szemléletváltozást jelent, ha nagyobb gondot fordítunk a természetes anyagok felhasználására a lakásotthon életterében. A kertészet, a növényápolás, a virágkötészet, a díszítő művészet vitathatatlanul a természetes szépség megragadását segítik, óriási a nevelési hatásuk. A természetjárás nevelési lehetőségei nyilvánvalóak, ezt a tevékenységet jól kiegészíthetjük a védett állatok, növények, védett természeti környezet egyedeinek, elemeinek megismerésével. A madár és vadetetés, valamint a pihenőparkok szépségeinek megismerése semmivel nem pótolható élmény. Európa ismerete A tehetségek gondozására a témán belül a következő lehetőségek adódnak: - iskolai szakkörökön való részvétel, - szabadidős tevékenységben érdeklődési körnek megfelelő könyvtár, videotár használata, olvasás, - pályázati felhívásokra pályázatok elkészítése intézményen belül a város területén megyei, országos szinten, - vetélkedőkre, versenyekre való felkészülés egyéni megsegítéssel,

47



- népek zenéjét, irodalmát feldolgozó foglalkozások az önálló gyűjtőmunka ösztönzése, - színesíthetők a hagyományos ünnepek (pl. karácsony, farsang) más népek ünnepi szokásainak, dalainak, táncainak bemutatásával, közelebb hozható az európai kultúrkör. Hon- és népismeret A lakóhely bemutatása, a szülőföld nemzeti parkjainak, a helytörténet, néprajz, népzene, népi hangszerek megismerése, bemutatása, archiválás, kiállítás, hosszú évekre ad tevékenységet a lakásotthon tanulóinak érdeklődésüknek megfelelően. Sort kell keríteni a foglalkozások szervezése kapcsán népi mesterségek bemutatására, néprajzi kiállítások megtekintésére, és kézműves pályázatokon való részvételre. Közösségi, közéleti tevékenység A lakásotthoni nevelési programban több helyen foglalkozunk ezzel a területtel, mely nyomatékot ad annak a ténynek, hogy a napi élet elengedhetetlen feltétele a közösségi élet és közéleti tevékenység gyakoroltatása, hisz e nélkül eredményes, sikeres társadalmi integrációról nem beszélhetünk. - Ezen a tevékenységkörön belül az önkiszolgáló tevékenység fejlesztése, az ezzel kapcsolatos felelősség átadása minden egészségesen szerveződő és működő közösség számára gyakorló terep, így a mi lakásotthoni közösségünk számára is. Az önkiszolgálás megtanulása lényeges eleme a nevelési tevékenységnek, mely elősegíti a társadalmi integrációt. - A lakócsoportok története egyben maga a gyermekotthon történelme is. A közösségek hagyományteremtése és ápolása, a hagyományrendszer működtetése várt esemény kell, hogy legyen a lakásotthon életében. - A közösségi élet és szerveződések sodrásában tanulhatók igazából az együttműködési kooperációs technikák, a szolidaritás és az egymásrautaltság, mely nélkül sem a munkahelyi, sem a családi, sem a társadalmi élet nem működik. A tehetséggondozás és a pályaorientáció felelős feladat. Élmény minden résztvevőnek, mert valós önismeret az alapja. Az önismeret kialakításában a tanulásában akadályoztatott, enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyerek esetében különös jelentősége van a reális felkészültségen, képességeken, érdeklődésen alapuló szakmaválasztásnál. Így ebben az esetben a nevelési folyamat kiemelkedő részeként hangsúlyozni kell a manuális képességek szükségességét, a kétkezi munka becsületét és fontosságát.

48



X. A KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI



Gyermekotthoni közösségek felépítése, jellege, működtetési mechanizmusok A gyermekotthoni közösségek megjelenési formái a következők: - az intézmény összességében a gyermekotthon lakásotthonaiban élők alkotta közösség. A gyermekotthonban élők alkotta közösség Az intézmény öt szervezeti egysége közül az egyik önálló szakmai egységet képez, melynek élén nyílt pályázat utján megválasztott szakmai irányító, a szervezeti egység vezető igazgatóhelyettes áll. Munkáját előre elfogadott éves munkaterv alapján végzi, önálló programszervezési és lebonyolítási joggal rendelkezik. Alkalmazottai munkaközösséget alkotnak. Gyermekotthonnak önálló értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszere van. A gyermekotthon összetétele heterogén, életkor és nemek szerinti megoszlásban. Jogorvoslati fórum, érdekképviselet Minden tanév elején a gyermekotthon lakói - maguk közül - megválasztják lakásotthononként a gyermekönkormányzat képviselőit, akik képviselik és továbbítják társaik kéréseit, érdekeit az Otthonvezető felé, és képviselik a Gyermekotthon lakóit a Gyermekönkormányzatban. A gyermekek érdekvédelme és érdekképviseleti fórum A gondozott gyermekeknek és fiataloknak joguk van érdekeik védelméhez, azok érvényesítéséhez. A gyermekek, fiatalok és hozzátartozóik részére jól látható helyen ki kell függeszteni az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, az állampolgári jogok biztosa, a gyermekjogi képviselő, illetve az intézmény fenntartójának és a szakmai felügyeletre jogosult hatóság címét. Az érdekvédelem biztosításának módjai: 1. Szóbeli panasztétel 2. Írásbeli panasztétel — névvel vagy névtelenül

49



Gyermekönkormányzat A gyermekotthont lakásotthonaiban a tanév elején lakásotthononként – maguk közül – megválasztják a gyermekönkormányzat képviselőit. Közülük egy gyermek képviseli a szervezeti egységet az intézményi diákönkormányzatban. A gyermekotthon érdekképviseleti fórumának tagjai: - gyermekképviselők lakásotthononként - felnőtt képviselők lakásotthononként - törvényes képviselő (gyám) - munkaközösség vezető - fenntartó képviselője. A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül gyakoroltatás utján fejlődik a közösségi szellem, a közösségi tevékenység. Kiemelkedő értékek a folyamatban: - az emberi élet és egészség védelme, - az emberi tulajdon védelme, - beilleszkedési nehézségek leküzdése, a tolerancia kialakítása a gyermekekben, - kreatív személyiség formálása alkotó munka kapcsán és a munkára nevelés folyamatában, - természet- és a környezet védelmére, megóvására nevelés, - igényességre nevelés önmagával és a környezetével szemben, - kommunikációs készség, mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak, - szeretet, udvariasság, őszinteség, mint az együttélés alapvető kritériuma, - a sikerélmény – mint az emberi tevékenység mozgatórugója – ennek szükségessége a mindennapi életben, - a sport a művészet a zene, az irodalom, mint a szabadidő eltöltésének kulturált módja, - reális önértékelés, önbecsülés az emberi életben, - önállóság szükségessége a napi életben.

Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelő-oktató munkában, az egyéni kapcsolatok során - a gyermek ismerje meg a vele foglalkozó felnőtteket, legyen tisztában azzal, hogy mik az elvárások, 50



- egységes és következetes nevelői ráhatások az értékek megvalósítása érdekében, a kitűzött célok elérésében, - a pedagógus közösség folyamatos szakmai és szellemi erősítése, testületen belüli állandósága, - egyéni példamutatás, - a felnőttek megérdemelt tekintélytisztelete, - személyiségfejlesztő tréningen való részvétel, - elfogadott szakmai program. A közösségen belül a következetes nevelői ráhatások érvényesülése érdekében a következő feladatokat kell megoldani: - egységes szabályozási rendszer kidolgozása, - házirend, etikai kódex működtetése, - egységes jutalmazási, büntetési rendszer működtetése az intézmény valamennyi szervezeti egységében és elfogadtatása. Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelőmunka folyamatában: - folyamatos felvilágosítás, tájékoztatás az egészséget károsító tényezők hatásairól, - az információk értelmezése, elemzése, felnőtt segítségével, - lelki gondozás, az iskolai pszichológus szakmai segítségével, - egészséges, szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet kialakítása az intézmény valamennyi szervezeti egységében, így a lakásotthonban is. - az elfogadott házirend és etikai kódex gyakorlatban történő betartatása s működtetése, - mások és saját tulajdonának védelmére szoktatás, felelősség a szándékos rongálással szemben, kártérítési kötelezettség működtetése, - közösségi normák megismertetése, elfogadtatása, - tanulópárok kialakítása, működtetése, - fogyatékosságok kezelése közösségen belül, a tolerancia működtetése. A közösségen belül a gyerek személyiségének megismerése érdekében a következő feladatoknak kell eleget tenni: - a családdal való kapcsolat újra történő kialakítása, a szülővel való egyéni beszélgetés, - a gyerek iratanyagának megismerése, - a gyerek tevékenységének elemzése, értékelése, iskolán kívül és belül, - a gyerek megnyilvánulásainak elemzése és értékelése a tanórán és tanórán kívül, - a gyerek személyiségének megismerése egyéni beszélgetéssel, - intézményen kívüli programok közös látogatása.

51



A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szempontjából lényeges dolog az önértékelés fejlesztése, mely megvalósulásának érdekében a következő feladatokat határozzuk meg: - a nevelő-oktató munka folyamatát végig kell kísérnie a szoktatás mechanizmusának, - az önértékelési tevékenységet folyamatosan kell a tanulókkal végeztetni, - törekedni kell a reális önértékelés kialakítására, figyelembe véve a társadalmi elvárásokat, - erősíteni kell a nevelő-oktató folyamatban a plusz önértékelési törekvéseket, - a tanulási tevékenység folyamatos összevetése a pedagógiai, a közösségi elvárásokkal, valamint saját korábbi teljesítményével. Az akadályoztatottság és a fogyatékosság figyelembevételével a célkitűzéseinkben megjelölt önállóságra nevelés érdekében a következő feladatok elvégzésére van szükség a lakásotthonban: - már az első osztálytól az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása, életkornak s fejlettségnek megfelelően folyamatosan kell, hogy történjék, ezért a gyerekek képességüknek megfelelő feladatot kell, hogy kapjanak, - az általános iskola befejezéséig törekedni kell a döntés képességének kialakítására saját életét érintő kérdésekben. Döntéseiért a gyerekeknek meg kell tanulniuk felelősséget vállalni. - Életkorának megfelelően kell, hogy fejlődjön kötelességtudata és feladattudata az elvárások alapján. A közösségfejlesztés formája az állandósult éves program megvalósítása, az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett. A program szorosan kapcsolódik az általános iskola- és speciális szakiskola- és diákotthon szervezeti egységek tevékenységeihez, mintegy erősíti, kiegészíti azt. Az éves program havi bontásban a következőket tartalmazza: - szeptember: a természet megismerése – ősz, terménykiállítás, a diákotthon szervezésében. - október: intézményi hagyományépítés – részvétel a Teleki nap szervezésében, lebonyolításában feladatmegosztás alapján, - november: tanulmányi versenyekre való felkészülés az iskolával történt előzetes egyeztetés alapján, - december: a család jelentősége életünkben, az ünnepek jelentősége életünkben, - január:– tél, környezetvédelem, madárvédelem az intézmény parkjában, szavalóverseny az iskola szervezésében. 52



- február: farsang és ahhoz fűződő népszokások., szalagavató az iskola szervezésében. - március: a természet megismerése – tavasz, a nyiladozó természet megfigyelése, védelme. - április: sport, egészséges életmód - május: gyermeknap, mindig másik lakásotthon kertjében, ballagás az iskola szervezésében - június: kirándulás, táborozás. A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében a lehetőségek feltárását. Az ünnepélyek megrendezése kapcsán, a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten erősíteni kell a nemzeti tudatot. A délutáni szabadidő sport szervezésének alapelvei: a szabadidő hasznos eltöltése és kihasználása: -

az egészséges életmódra nevelés, az egészség megvédése és a test edzése, a sport és a játékkultúra fejlesztése, kialakítása, a negatív tendenciák kizárása (szorongás, stressz oldása), a drog, alkohol ellenes küzdelem egyik leghasznosabb területe, az állóképesség növelése, a személyiség fejlesztése, valamint a társas kapcsolatok (szocializáció) pozitív irányultsága, pozitív életérzések megerősítése (a siker, mint motivációs bázis), a kudarcélmény pozitív átélése (saját hibák beláttatása).

53



XI. LAKÁSOTTHONI HAGYOMÁNYOK RENDSZERE



A lakásotthoni élet kiemelkedő feladatai közé tartozik a tanulók szabadidejének megszervezése, a délután folyamán a tanulmányi munka során a másnapi iskolai tanórára való felkészítés biztosítása, az integrációs lehetőségek kihasználása, a családi élet kompenzálásának megszervezése. A szervezeti egység éves munkatervében kerül meghatározásra mindaz a tevékenység és rendezvénysorozat, mely évről-évre a fenti feladatok eredményes elvégzésére irányul. Ez adja a lakásotthon hagyományépülését a napi működésre alapozva. A lakásotthon lakói a legnagyobb rendezvényen a farsangi jelmezes karneváli felvonuláson és az ehhez kapcsolódó diszkón is aktívan részt vesznek. A jelmezkészítés lakásotthononként történik, a technikai foglalkozások keretén belül, felidézve közben mindazokat a hagyományokat, melyek a farsangi ünnepkörhöz tartoznak. A családi élet melegét igyekszünk pótolni a névnap és születésnapok megünneplésével, amely hagyományként is történik a lakásotthonban. Havi rendszerességgel hagyományként működik: - az otthongyűlés, (értékelés, jutalmazás, büntetés színtere), negyedévente - a rendszeres nevelőtestületi értekezlet, - ahol az elmúlt időszak szakmai munkájának értékelése, illetve a következő időszak feladatrendszerének ismertetése történik. ÜNNEPEK ÉS HAGYOMÁNYOK Születésnapok, névnapok. Októberi terménykiállítás. Október 23. – Teleki nap.

November: tanulmányi versenyek. Mikulás – december 6. Karácsony – december 24-25-26.

SZERVEZÉSI FELADATOK Születésnapi és névnapi naptár alapján minden gyermek megünneplése. Őszi termények gyűjtése, egyéni kompozíciók készítése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe. Intézményi hagyományépítés, iskolával együttesen – feladatmegosztásban. Iskolával előzetes egyeztetés alapján. Ajándékozás. A szeretetnek, az egymás megajándékozásának az ünnepe. December első hetétől készülődés, az adventi naptárral, koszorúval a várakozás időszakára. Közös beszélgetések, történetek mesélése,

54



meglepetések készítése. A gyermekekkel közös karácsonyfa díszítés, ajándékozás. Január – szavalóverseny. Egyéni felkészülés, felkészítés a szavalóversenyre. Február – Farsang. Közös és csoportos ünnepség, sok vidámsággal, bolondozással az iskolában. Jelmezbe öltözés. Március 15. Nemzeti ünnep. Séta a parkba, Petőfi Sándor szobrához. Április – Húsvét. Népi hagyományok ápolása piros tojás festése, locsolkodás. Tavaszi nagytakarítás a lakásotthon Közös kertészkedés, rendrakás, udvarán. barkácsolás, festés, a lakásotthon udvarán és környékén. Iskolai komplex tanulmányi verseny. A gyermekek felkészítése az iskolai pedagógusokkal együtt. Május: Anyák napja. Gyermekek által készített ajándékozás. Gyermeknap. Felnőttek, gyermekek közös játéka, kirándulás a többi lakásotthonnal közösen. Június: Tanévzáró, ballagás. Iskola szervezésében. Táborozások – kirándulások. Alapítvány támogatásával, a lakásotthonok közös szervezésében. Nyári szünidő. Lakásotthonok külön szervezési programokkal HAVI RENDSZERESSÉGGEL, HAGYOMÁNYKÉNT Gyermekek részére: lakásotthon gyűlés: értékelés, jutalmazás, büntetés színtere. Felnőttek részére: nevelők – Az elmúlt időszak szakmai munkájának gyermekfelügyelők. értékelése, illetve a következő időszak feladatrendszerének ismertetése történik.

55



XII. A LAKÁSOTTHONBAN FOLYÓ NEVELŐOKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE



A lakásotthon ellenőrzési, mérési rendszere Az ellenőrzést végző Az ellenőrzés iránya Az ellenőrzés tárgya személy Szervezeti egység Nevelő Szakmai munka, nevelővezető igazgató oktató tevékenység helyettes A foglalkozási tervben meghatározottak végrehajtása Adminisztráció, csoportnapló, foglalkozási terv Gyermekfelügyelő, Pénzügyi tevékenység, gyermek és zsebpénzkezelés, ifjúságvédelmi pénztárkönyv asszisztens Az otthon rendje (tisztaság, szekrényrend) Saját adminisztráció (jelenléti ív, létszámjelentés, törésnapló, karbantartó füzet, jelentő füzet, élelmezési füzet, gyógyszerfüzet)

Eszköze

Ütemezése

Ellenőrzés, értékelés módszerével írásban

Folyamatosan

Ellenőrzés, értékelés Módszerével írásban

Folyamatosan


Folyamatosan


Folyamatosan

Ellenőrzés, értékelés módszerével írásban Ellenőrzés, értékelés módszerével írásban

Folyamatosan Folyamatosan

56


Az ellenőrzést végző személy

Az ellenőrzés iránya


Az ellenőrzés tárgya

Eszköze

Ütemezése

Gondozási tevékenység Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan (étkeztetés, mosás) módszerével Ruhagondozottság Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan módszerével Egészségügyi ellátás Ellenőrzés értékelés Folyamatosan módszerével,

57



A lakásotthonban élő tanulókra irányuló Ellenőrzési, értékelési rendszer Az ellenőrzést végző személy

Szervezető egység vezető ig.h.

Csoportvezető nevelő

Gyermekfelügyelők

Az Az ellenőrzés tárgya ellenőrzés eszköze A tanulók Ellenőrzés életkörülményei, a lakótérben A hálószobák Ellenőrzés tisztasága A tanulók Ellenőrzés gondozottsága A tanulók Ellenőrzés szocializáltsága A tanulók szabadidős Ellenőrzés tevékenysége Az ünnepek Ellenőrzés szervezettsége A gyermekélelmezés Ellenőrzés A tanulók Ellenőrzés, tantárgyankénti értékelés felkészültsége Taneszközök, Ellenőrzés, felszerelések értékelés Ellenőrző vezetése Ellenőrzés Házirend betartása Jutalmazás, büntetés A szakkörökön való Ellenőrzés, részvétel értékelés Versenyekre való Jutalmazás felkészülése eredményessége A tanulók Ellenőrzés ruházatának rendezettsége A családi ház rendje Jutalmazás, büntetés

Intervalluma Folyamatosan

Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Időszakosan Negyedévenként Folyamatosan

Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Havonta Időszakosan

Folyamatosan

Folyamatosan

58



Az Az ellenőrzés tárgya ellenőrzés Intervalluma eszköze A tanulók Ellenőrzés Folyamatosan étkeztetése, szocializáltsága Gyermekönkormányzat A gyermeki jogok Megfigyelés, Folyamatosan vezető érvényesülése a ellenőrzés tanulók körében Az ellenőrzést végző személy

59



60



Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen Szakmai Programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ............................................. ............................................. ............................................. ............................................. ............................................ (fejezet-és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) .............................................................. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a Szakmai Program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

61



62



63

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. Gyömrő, Teleki kastély

Recommend Documents