TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
Az IMIP megvalósítása a 20010/2011-es tanévben
Tiszalök, 2011. június 10.
Készítette: Bereczkiné Húri Ágnes Minőségfejlesztési csoport vezetője
BEVEZETÉS A közoktatási törvény 40. § (10-11.) bekezdése szerint a közoktatási intézmény elkészíti M inőségirányítási Programját
(IM IP), melyben
meghatározza minőségpolitikáját
és
minőségfejlesztési rendszerét. Az IM IP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló terveit, valamint a tervek megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ebben kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. ÉRTÉKELÉS 1. A tervezés alapja M inőségfejlesztő tevékenységünk tervezésének alapját képezi: -
az ÖM IP – ben megfogalmazott, intézményünkre vonatkozó fenntartói elvárások
-
a Pedagógiai Programunkban rögzített, valamint a 2010/2011-es tanévre vonatkozó kiemelt céljaink
-
az IM IP – ben meghatározott minőségcélok
-
a törvényi módosítások
Az ÖMIP intézményünkre vonatkozó elvárásai Iskolánk minőségpolitikai céljait a városi önkormányzati minőségirányítási program (ÖM IP) figyelembevételével határozta meg. Így az intézmény működésében az alábbiakra kell nagy hangsúlyt fektetni: ¾ a tanulólétszám növekedése ¾ valósuljon meg az iskola tárgyi feltételeinek korszerűsítése pályázati lehetőségek felkutatásával ¾ az új képzési formák népszerűsítése ¾ rendszeres kapcsolattartás más iskolákkal, cégekkel a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében ¾ a partnerközpontú
minőségbiztosítás
működtetése,
mely
során
a szakmai
tevékenységgel való elégedettség növekvő mértéket mutat ¾ átlátható alapelveken nyugvó ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése ¾ a pedagógusok munkakörülményeinek, módszertani kultúrájának, kompetenciájának fejlesztése ¾ a
gyermek-és
ifjúságvédelmi,
valamint 2
a
bűnmegelőzési
tevékenység
hatékonyságának fokozása ¾ a hosszú távon indítható szakmacsoportos képzések megerősítése, stabilizálása ¾ a tanulók egyéni fejlődése, minőségelvű nevelése, oktatása a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével ¾ javuljon az intézmény ismertsége, társadalmi megbecsültsége ¾ az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés ¾ a szakképzés színvonalának emelése ¾ a beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyerekek ellátása, egyéni fejlesztése 2. A minőségfejlesztés személyi feltételei A minőségfejlesztés tudatos tevékenység, szervezetünk valamennyi résztvevője felelős érte. Közös a siker, de az esetleges eredménytelenségért, annak megszüntetéséért is közösen kell vállalnunk a felelősséget. Az iskola vezetése, a pedagógusok, a szakoktatók, a pedagógiai munkát segítők, a tanulók, a további közvetlen partnerek közösen kell, hogy feltárjuk erősségeinket, fejlesztendő területeinket, így tudjuk rangsorolni feladatainkat, így tudunk megfelelő stratégiai tervet létrehozni. Az intézményünkben folyó minőségfejlesztési munka célja annak garantálása, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő
szolgáltatást nyújtsunk. Fontos, hogy
tevékenységünk átlátható legyen, csapatmunkán alapuljon, tervezett, ellenőrzött és dokumentált legyen. A minőségfejlesztési rendszer kialakításán és működtetésén 3 fős minőségfejlesztési team dolgozik egy csoportvezető irányításával. 2.1 A 2010/2011-es tanévben működő szakmai feladatokat irányító és koordináló munkaközösségek munkaközösségek
munkaközösség - vezetők
humán munkaközösség
Bereczkiné Húri Á gnes
reál munkaközösség
Zsirosné Kertész Katalin
osztályfőnöki munkaközösség
Bányai Csilla
szakmai munkaközösség
Jancsó Adrienn
A munkaközösségek határidős feladatai: feladat
határidő 3
felelős
1.
Tanmenetek elkészítése
szeptember 15.
munkaközösség - vezetők
2.
Éves munkaterv elkészítése
szeptember 15.
munkaközösség - vezetők
3.
Beszámolók készítése
félévkor, év végén
munkaközösség - vezetők
2.2 További megbízatások terület
megbízott
Gyermekvédelmi felelős
Halmi Lászlóné
DÖK munkáját segítő tanár
Farkas Oszkár
Közalkalmazotti tanács vezetője
Farkas Oszkár Bereczkiné Húri Á gnes, Oláhné Hegedüs
Közalkalmazotti tanács tagjai
Julianna
M inőségirányítási csoport vezetője
Bereczkiné Húri Á gnes
M inőségirányítási csoport tagjai
Zsirosné Kertész Katalin, Halmi Lászlóné
Pályaválasztási felelős
Halmi Lászlóné
Tankönyvfelelős
Kissné Nyírcsák Erika
Informatikai rendszergazda
Cserés Csaba
Webmester
Kiss László
Kezdő pedagógusok mentora
munkaközösség - vezetők
Könyvtáros
Cziczer Viola
2.3 A minőségfejlesztési csoport feladatai a 2010/2011-es tanévben -
munkáját a minőségfejlesztési csoport vezetője irányítja
-
a csoport elkészíti éves munkatervét
-
működteti az intézmény minőségfejlesztési rendszerét az igazgató megbízásával és felügyeletével
-
felelősségkörébe tartozik a minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése
-
javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására, szükség esetén intézkedési tervet készít
-
gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról
-
tájékoztatja a tantestületet a munka eredményeiről
-
a munkacsoport záró jelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja 4
2.4 Céljaink megvalósítása a 2010/2011-es tanévben A
jelenleg érvényben
lévő
IM IP-ben
szereplő
minőségcélok
többségét sikerült
megvalósítanunk a 2010/2011-es tanév során. Céljaink között szerepelt: minőségcél
sikerkritérium
megvalósulás
1.
A kompetenciaalapú oktatás alkalmazása a tanítási órákon
A közoktatás hatékonyságát elősegítő területi együttműködések támogatása
A pályázatban résztvevő pedagógusok szívesen alkalmazzák a továbbképzéseken elsajátított módszereket.
2.
A pedagógusok módszertani, informatikai kultúrájának, kompetenciáinak fejlesztése
A nevelőtestület képes lesz az önfejlesztő munka folyamatos végzésére, megalapozódik a helyi mérés-értékelés, a minőségfejlesztő tevékenységet kompetens kollegák irányítják, a tanórák hatékonysága nő
A pedagógusok többsége szívesen alkalmaz IKT – eszközöket a tanítási órákon
3.
A hosszú távon indítható szakmacsoportos képzések megerősítése, stabilizálása, a munkaerő-kompetenciák fejlesztése
Keresett lesz az intézmény az iskolaválasztók körében, folyamatosan tud párhuzamos osztályokat indítani szakiskolai és szakközépiskolai tagozaton egyaránt.
Valamivel kevesebb diák jelentkezett intézményünkbe a következő tanévre, de a végső tanulói létszám augusztus – szeptember környékén fog realizálódni.
Intézményünk nagy gondot fordít a gyengébb tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra A gyermek – és A gyermek- és ifjúságvédelmi 4. ifjúságvédelmi tevékenység tevékenység hatékonysága nő (tanulószobai tevékenység, hatékonyságának javítása korrepetálás, emelt szintű érettségire és nyelvvizsgára való felkészítés, valamint IPR alkalmazása) A tanév során folyamatosan készültünk az érettségire, a Az ehhez szükséges kollégák mindent megtettek tájékozottság kialakítása a A kétszintű érettségire való szaktanárok körében, a tanulók annak érdekében, hogy a 5. felkészítés képességeiknek megfelelően végzős diákok sikeres teljesítenek az érettségi érettségi vizsgát tegyenek vizsgán. (pl. a tanórákon túl érettségi előkészítő tartása) Ebben a tanévben is sikerült Az élethosszig tartó 6. tanulásra, önképzésre való beindítani a logisztikai a végzett diákok egyre felkészítés ügyintéző képzést, de voltak nagyobb számban maradnak 5
7.
8.
beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő gyerekek segítése, támogatása
a szakközépiskolai, gimnáziumi képzés színvonalának emelése
intézményünkben érettségi utáni másodszakma tanulására, esetleg az érettségi megszerzésére
olyan érettségiző diákjaink is, akik valamilyen szakmát tanulni maradtak intézményünkben.
A diákok szakszerű segítséget kapnak, önmagukhoz képest fejlődnek, nő az önbizalmuk
Rendszeres kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal
T anulóink minél több versenyen, megmérettetésen vegyenek részt, szerezzenek nyelvvizsgát, induljanak magasabb kategóriájú versenyeken
Szép eredményeket értünk el ezen a területen; van nyelvvizsgázó diákunk, vannak tanulóink, akik dobogós helyezéseket értek el magasabb szintű versenyeken (pl. Oláh Kristóf – angol középfokú nyelvvizsga, illetve megyei szavalóverseny 2. helyezés)
3. Az intézményünkben folyó értékelések Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének és fejlesztésének részeként a tanév során meghatározott méréseket kell elvégeznünk azért, hogy az intézményünkben a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő minőségi szolgáltatást nyújtsunk. Ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet kell folytatnunk, amelynek során azonosítjuk partnereinket, folyamatosan mérjük igényeiket, illetve elégedettségüket. A mérések eredményeinek
elemzése alapján határozzuk meg szakmai, nevelési,
minőségfejlesztési céljainkat. A mérés többnyire belső méréseket tartalmaz, de kiegészül az OM által előírt kompetenciaméréssel a 10. évfolyamon, valamint a PISA – méréssel a szakiskolai osztályokban. 3.1 Az intézményünkben folyó mérések rendje M éréseinket a következő területekre ütemezzük: ¾ a tanulók teljesítményére, alapkészségeinek meglétére és fejlesztésére ¾ a pedagógusok teljesítményértékelésére ¾ partnereink igényeire, elégedettségére vonatkozóan 3.2 A gyermekek / tanulók egyéni fejlődésének mérése, értékelése A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: ¾ A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 9. évfolyam elején Felelős: osztályfőnökök ¾ Szociometriai vizsgálat évente 6
Felelős: osztályfőnökök ¾ Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a partnerlista frissítése után, évente Felelős: minőségfejlesztési csoport vezetője, osztályfőnökök
A helyi és központi követelmények teljesítését vizsgáló mérések: ¾ Szintfelmérő 9. évfolyam elején a közismereti tárgyakból Felelős: szaktanárok ¾ A 10. évfolyamon országos kompetenciamérés Felelős: igazgatóhelyettes ¾ PISA – mérés a szakiskolai osztályokban Felelős: igazgatóhelyettes ¾ 10. szakiskolai és 11. szakközépiskolai évfolyamon alapszintű idegen nyelvi készségek mérése Felelős: humán munkaközösség-vezető, szaktanárok ¾ Végzős évfolyamok próbavizsgája (gimnázium, szakközépiskola) Felelős: munkaközösség - vezetők 3.3 A pedagógusok teljesítményértékelése A pedagógusok teljesítményértékelése már második éve folyik az iskolánkban, így az idén már mindenki sorra került. A mérés során azt vizsgáljuk, hogy milyen a pedagógus nevelőoktató munkája, s amennyiben szükséges, milyen területen van szüksége fejlődésre. A mérés során óralátogatásokon vesznek részt az intézmény vezetői, a munkaközösség – vezetők az előzetesen elkészített óralátogatási ütemterv alapján. Az órán látottakról minden esetben feljegyzés kerül óralátogatási lap, óralátogatási önértékelő lap formájában. Ezt követően az intézmény vezetője, illetve az órát látogató személy, beszélgetés formájában összegzik az óra eredményességét, esetleges hiányosságokat az érintett pedagógussal. Teljes képet egy pedagógus munkájáról akkor kapunk, ha az óralátogatásokon kívül egyéb tényezőket is figyelembe veszünk. Ezért a teljesítményértékelésben részt vevő pedagógusok kitöltenek egy önértékelő kérdőívet és egy véleménykérő lapot. A pedagógus teljesítményértékelés vizsgálandó területei: 7
¾ a tanórai oktató-, nevelőmunka, a pedagógus szakmai felkészültsége ¾ a tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények, események, versenyek eredményessége ¾ a dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai ¾ a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása (napló, tanmenet, stb.) ¾ a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás (szülő – pedagógus, pedagóguspedagógus, pedagógus – vezető, pedagógus – tanuló, stb.) ¾ személyes tulajdonságok (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásban aktív, empátia) ¾ közösségalakító tevékenysége (szabadidős programok szervezése, csoport – osztály, intézményi szinten, tantestületben; konfliktuskezelés) ¾ munkakörhöz kapcsolódó megbízatások (munkaközösség-vezető, DÖK, osztályfőnök, stb.) Az önértékelő kérdőív kapcsán képet kaphatunk az alábbi kompetenciaterületekről: ¾ a pedagógus szakmai felkészültsége és annak hasznosítása, átadása a pedagógusok részére ¾ az iskolai - és osztályszintű rendezvények és egyéb tevékenységek szervezése ¾ tanulmányi, sport és egyéb versenyeken való tanulói részvétel és azok eredményei ¾ a munkaköri leírásban foglaltak megsértése A véleménykérő lap kérdései alapján a következő kompetenciaterület kerül behatárolásra és értékelésre: ¾ az értékelendő pedagógus szakmai munkájának szerepe és hatása a pedagógus megítélése szerint az iskola összteljesítményére ¾ a pedagógus munkáját akadályozó tényezők és javítandó területek ¾ M iben látja az előrelépés lehetőségeit és milyen változásokat hajtana végre anyagi lehetőségek biztosítása mellett a szakmai munka és a tárgyi feltételek területén? Összegzés: A beérkezett információk alapján az adatokat négy területre soroltuk be. 1. A pedagógus munkaköri leírásában foglaltak 2. A pedagógus oktató-, nevelőmunkájának értékelése 3. A pedagógus tanórán kívüli tevékenységének értékelése 4. A pedagógus dokumentumai, adminisztrációs feladatok ellátása
8
A négy terület egyforma súllyal került a végső értékelésbe. A négy területen elért eredményeket átlagoltuk, így jött ki a végső eredmény, mely alapján a pedagógusok minősítése megállapításra került. A munkaértékelő interjú folyamata: Résztvevői: •
igazgató
•
az értékelt pedagógus
•
az értékelő team tagjai
Az interjút az igazgató vezeti, de ezt a jogot átruházhatja az értékelő team vezetőjére. Az interjú (megbeszélés) szempontjai: ¾ a pedagógus munkaköri leírásának áttekintése a leírásban foglaltak alapján ¾ (pl. a munkafegyelem-ellátás, empátia, alkalmazkodó-képesség, partnerkapcsolat, stb.) ¾ a pedagógus oktató-nevelő munkája, szakmai felkészültsége ¾ (óralátogatások
tapasztalatai,
eredményei,
óralátogatási
önértékelő
lap
feldolgozásának eredményei) ¾ a pedagógus tanórán kívüli tevékenysége (a pedagógus által készített önértékelő lap és a munkaközösség-vezető tapasztalatai alapján) ¾ a pedagógus dokumentumainak színvonala, adminisztrációs feladatainak ellátása (munkaközösség-vezető minősítése, évközi ellenőrzési tapasztalatok alapján) ¾ személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavétele az intézményen belül és kívül (véleménykérő lap, személyes beszélgetés, tapasztalat alapján) ¾ közösségalakító tevékenység (önértékelő lap, munkaközösség-vezető tapasztalata, a vezetés személyes tapasztalata) ¾ bekapcsolódás az intézmény
stratégiai tervének készítésébe, karbantartásába
(véleménykérő lap, személyes beszélgetés) Az interjú végén, konszenzus alapján megállapítjuk a pedagógus erősségeit, fejlesztendő területeit; mindezt rögzítjük az értékelési lapon. A teljesítményértékelés mérőegysége: A teljesítményértékelést egy négyjegyű értékelési skála szerint végezzük. Értékelési skála: 1. Az elvárt szintet nem éri- vagy csak részben éri el - gyenge A teljesítmény néha eléri az elvárási szintet, de további fejlődésre van szükség. 2. Az elvárt szintet eléri - megfelelt A teljesítmény rendszeresen eléri az elvárt szintet „Tudja, mit és hogyan” csinál. 9
3. Az elvárt szintet felülmúlja - jó A teljesítmény általában felülmúlja az elvárt szintet. Alapos szakértelemmel és tudással rendelkezik. 4. Az elvárt szintet folyamatosan felülmúlja – kiváló A teljesítmény rendszeresen felülmúlja az elvárt szintet. Figyelemre méltó teljesítmény és kivételes mentori képesség.
10
A pedagógusok teljesítményértékelésének összesítése:
4. A pedagógus dokumentumai, adminisztrációs feladatok ellátása
3.
A pedagógus tanórán kívüli tevékenységének értékel ése
2. A pedagógus oktató-, nevelőmunkájának értékelése
1. A pedagógus munkaköri leírásában foglaltak értékel ése
Terület meghatározása
közismereti sza kmai tanár tanár, oktató
átlag
Munkafegyelem, fel adatellátás
3,55
3,61
3,40
Empátia, alkalmazkodó készség, képesség
3,72
3,89
3,50
Partnerkapcsolat
3,66
3,89
3,30
1. átlaga
3,65
3,80
3,43
Az óralátogatások alapján
3,69
3,46
Szakmai felkészültség
3,62 3,93
3,98
3,83
Tanóra szervezettsége, fel építése
3,62
3,67
3,50
Alkalmazott módszerek
3,38
3,54
3,10
Előadásmód, kérdéskultúra, egyéniség, hangnem
3,77
3,89
3,57
Eredményesség
3,45
3,50
3,30
Tanulói aktivitás, magatartás
3,54
3,56
3,47
A pedagógus által kitöltött óralátogatási önértékelő lap eredménye
3,39
3,37
3,39
Személyes jellemzők
3,61
3,63
3,55
Óravezet és, irányítás
3,44
3,37
3,54
Gyermekek érdeklődése
2,89
2,77
3,04
Kapcsolat a gyermekekkel
3,29
3,33
3,18
Problémák (pl. magatartási) 2. átlaga
3,53
3,60
3,41
3,50
3,53
3,43
Szakmai felkészültség és annak has znosítása, átadása
3,66
3,83
3,30
Iskola-, és osztályszintű rendezvények és egyéb tevékenységek szervezése, rendezés e
3,34
3,44
3,30
Tanulmányi, sport és egyéb versenyek
3,10
3,33
2,80
3. átlaga
3,54
3,13
Tanmenet, munkaterv minősége
3,37 3,79
3,94
3,50
Határidők betart ása
3,31
3,28
3,40
Naplók vezetés e
3,24
3,28
3,20
3,55
3,50
3,60
A közösség által elfogadott dokumentumok minőségi vezetése (magatartási napló, egyéb)
3,90
3,94
3,80
4. átlaga
3,56
3,59
3,50
3,52
3,61
3,37
Témazáró dolgozatok, ellenőrzése
házi
feladatok javítása,
A négy kompetenciaterület átlaga:
11
!
Iskolánkban – az elvégzett mérések és eredmények alapján – a pedagógusok kiváló, jó illetve megfelelt minősítést kaptak. Az óralátogatások azt mutatják, hogy a kollégák kellően felkészülve, kellő rutinnal tartják az óráikat, külön gondot fordítva a differenciálásra, a tanulók motiválására. A látogatott órák többsége eredményes volt mind a nevelési, mind az oktatási cél szempontjából. Pedagógusaink ebben a tanévben is megtettek mindent azért, hogy a tanórák színesebbek, hatékonyabbak legyenek. A rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel, differenciált tanítással, csoportmunkával próbáltuk a diákok érdeklődését felkelteni, motiválni őket a tanulásra. A gyengébb képességű gyerekeknek korrepetálást szerveztünk, így próbáltuk meg elérni, hogy fel tudjanak zárkózni társaikhoz, hogy ne éljenek át kudarcot a tanulás terén. Sajnos ez nem minden diákon segített, az év végi bukások száma még mindig elég magas. A tehetséges tanulókkal szintén külön foglalkoztunk, közülük sokan szerepeltek különböző versenyeken, ahol szép sikereket értek el. Tény, hogy diákjaink többsége szerény képességű, hátrányos helyzetű tanuló. Bízunk benne, hogy a jövőben ez változni fog, hogy egyre jobb képességű gyerekek lesznek iskolánk tanulói. A kollégák többsége igyekezett kivenni a részét az iskolai és városi rendezvények szervezésében (szalagtűző, nyílt nap, vetélkedők, ballagás, iskolai és magasabb színvonalú versenyek, iskolai és városi ünnepségek). Néhány pedagógus igen aktív volt az elmúlt tanév során, ők szívesen áldoztak szabadidejükből annak érdekében, hogy intézményünkben minél hatékonyabb és színvonalasabb legyen az oktatás, a nevelés. 3.4 A partnerek körében végzett mérések A pedagógusok körében: 1. A nevelőtestületi klíma vizsgálata ¾ M ódszere: klímateszt ¾ Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében Eredménye a 2010/2011-es tanévben: Az ún. klíma-teszt elvégzésére novemberben került sor a tantestület és a technikai dolgozók körében. A kérdőív formájú teszt bizonyos munkahelyi gondok feltérképezésére szolgál, mely alapján együttesen tudunk megoldást kidolgozni a jobb és hatékonyabb működésre. A teszt eredményei szerint a következő problémákra kell megoldást találni: ¾ a munka- és felelősségi körök pontos tisztázása ¾ a dolgozók többsége nem lát karrierlehetőséget az intézményen belül ¾ a vezetők és a beosztottak között hatékonyabb együttműködésre lenne szükség 12
¾ nem megfelelő jutalmazás illetve a jutalmazás elmaradása 2. A pedagógusok elégedettségének mérése ¾ M ódszere: kérdőív ¾ Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében Eredménye a 2010/2011-es tanévben: A pedagógusok többsége az alábbi területeken szeretne pozitív változást elérni a következő tanévben: ¾ az iskolai fegyelem szigorítása ¾ a diákélet fellendítése, színesebbé tétele ¾ a tanulói hiányzások visszaszorítása ¾ még hatékonyabb felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás (nagyon fontos a bukások számának visszaszorítása) ¾ az iskola környezetének szebbé, esztétikusabbá tétele ¾ az iskolai dohányzás visszaszorítása A szülők körében: A szülői elégedettség és elvárás mérése csoportos interjúk keretében zajlik a szülői értekezleteken és a fogadónapokon. Természetesen minden pedagógusnak van fogadóórája, amelyen készséggel áll a szülők rendelkezésére. A visszajelzések alapján a szülők elégedettek az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka színvonalával. A fegyelem az, amire egy kissé panaszkodtak – ezzel a problémával mi magunk, pedagógusok is szembesültünk. Tény, hogy az iskola területe elég nagy, így az ügyeletes tanároknak nincs könnyű dolguk az órák közötti szünetekben. Ezen úgy próbáltunk meg változtatni, hogy egyszerre több kolléga felügyel az udvaron, s mindig van valaki, aki a folyosókon próbál rendet tartani. A kollégiumi fegyelem viszont hagy némi kívánnivalót; a kollégiumi nevelőknek minden erejükre szükségük van, hogy a kollégium rendjét betartassák a tanulókkal. Összességében tekintve úgy érzem, hogy – bár ez a tanév nagyon nehéz volt a pedagógusok számára – mindent megtettünk azért, hogy sikeresen zárjunk.
13
