Igazgatói pályázat Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 2012
Dr. Illés Valér
Tartalomjegyzék
Helyzetelemzés ___________________________________________________________________ 3 Iskolánk helyzete történelmének és mai állapotának tükrében ____________________________ 3 Az oktató-nevelő munka jellemzői ________________________________________________ 3 Részletes helyzetelemzés _________________________________________________________ 4 Elszalasztott lehetőségek _________________________________________________________ 4 Pályázatok, nemzetközi kapcsolatok _______________________________________________ 4 Beiskolázás, létszámkérdések ____________________________________________________ 5 Tehetséggondozás _____________________________________________________________ 7 Kompetenciafejlesztés, élethosszig- tartó tanulás ____________________________________ 8 Könyvtár ____________________________________________________________________ 8 Tanulók értékelése, ellenőrzése __________________________________________________ 9 Tárgyi feltételek, a munkavégzés körülményei ______________________________________ 10 Fejlesztési elképzelések ____________________________________________________________ 11 Iskolafenntartás ________________________________________________________________ 11 Alapvető jogszabályi változások _________________________________________________ 11 Előmeneteli rendszer, bértábla __________________________________________________ 12 Minősítések _________________________________________________________________ 13 Tankönyvellátás, könyvtár ______________________________________________________ 14 Munkasegédlet ______________________________________________________________ 16 Mentorálás _________________________________________________________________ 17 Nyelvoktatás, nemzetközi kapcsolatok ____________________________________________ 19 PR tevékenység ______________________________________________________________ 21 Sport, egészségre nevelés ______________________________________________________ 23 Az iskola alapítványa __________________________________________________________ 23 Munkakörülmények javítása ésszerűsítés __________________________________________ 24 Vezetői kultúra ______________________________________________________________ 25
2
Helyzetelemzés Iskolánk helyzete történelmének és mai állapotának tükrében Iskolánk nemrég ünnepelte százéves fennállását. Ez az esemény mind diákjainknak mind az intézményben dolgozó pedagógusoknak és dolgozóinknak is jelezte annak tényét, hogy a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola hagyományai és pedagógiai gyakorlata komoly múltra tekint vissza. Az iskola egy évszázadon keresztül képesnek bizonyult arra, hogy öntudatos, érett, a társadalom számára hasznos állampolgárokat engedjen útjára, felvegye a versenyt más intézményekkel, megújuljon, - politikai éráktól függetlenül - mely tényt diákjaink szeretete és az intézményhez való kötődése is jól bizonyít.
Az oktató-nevelő munka jellemzői Intézményünk mindig is igényes oktató-nevelő munkát fejtett ki. Egyik, ha nem legerősebb oldala iskolánknak, pedagógusaink nevelő munkája. A kilencedik évfolyamra érkező nyers, különböző viselkedési, tanulási problémákkal küzdő, céltalan diákok a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolában hosszú generációk óta találják meg a számukra legmegfelelőbb hivatást, olyan elméleti és gyakorlati tudásra szert téve, amely egyben az iskolában elsajátított viselkedési és társadalmi normákon kívül jövőbeni sikereik zálogának is tekinthető. Miért alakult ez így és hogyan sikerült ezeket a sokszor – kívülről - nem látványos eredményeket elérni? Ez a generációk óta fennálló gyakorlat köszönhető pedagógusaink nagy szakmai tudásának és tapasztalatának, a nevelő munka melletti elkötelezettségnek és mindennapos gyakorlásának, azoknak a sokáig ideálisnak mondható körülményeknek, amelyet iskolánk épülete és infrastruktúrája nyújtott (ma is részben biztosít) és nem utolsó sorban annak a szellemiségnek, amely mindig is a tanári kar és dolgozóink sajátja volt. Azon pedagógusok, akik csak egy-két évet töltöttek el az iskola falai között, általában olyan
3
kollégák voltak, akik nem tudtak vagy nem akartak beilleszkedni ebbe a sajátságos légkörbe, amelyet pedagógusaink egyénisége és munkájuk jelent. A fentebb felsorolt szellemiség és oktató-nevelő munka fenntartása és továbbvitele mára azonban veszélybe került. Tagadhatatlan, hogy új lendületre, a hagyományok megőrzésére, de egyben megújulásra is kiemelten nagy szükség van.
Részletes helyzetelemzés
Az iskola pedagógiai programja számos olyan eseményről és tényről számol be, amelyek intézményünk életének korábbi (főleg 2000-2006-os évek) éveire voltak jellemzőek, és amelyek jelenléte vagy megvalósulása már évek óta „plusz terhet” jelentett ill. jelent az intézmény regnáló vezetőségének és nem a tanári kar akaratán vagy munkaképtelenségén múlott.
Elszalasztott lehetőségek
Pályázatok, nemzetközi kapcsolatok
Iskolánk számos olyan lehetőséget és fejlesztést mulasztott el, amelyek jelentős mértékben emelhették volna az oktató-nevelő munka színvonalát, növelhették volna diákjaink tudását és munkaerő-piaci esélyeit. Jó példa erre az iskola nemzetközi kapcsolatainak és pályázati munkájának teljes hiánya több mint 6-8 éve. Kollégáim és jómagam több évi kemény munkája alakította ki azokat a színvonalas nemzetközi kapcsolatokat, amelyek több évig tartó sikeres Comenius-projektekben, svéd-magyar csereprogramban és angliai ösztöndíjakban jelentkeztek. Diákjaink és mi, a projektet irányító és részt vevő tanárok is külföldi projekttalálkozókon és a Telekiben rendezett nemzetközi projekttalálkozó során szélesíthették látókörüket, ismerhettek meg európai uniós 4
országokat, azok oktatási rendszerét, és nyilvánulhattak meg angolul, németül vagy franciául. Érdekes tény, hogy a 2007-2008-as tanév előtt közvetlenül, több évi sikeres előpályázatok és pályázás után megnyert HEFOP 3.1.3-as kompetencia alapú oktatás bevezetését célzó (több mint 16 millió forint) sikeres pályázat szerződésének aláírása és a munka beindítása is kizárólag az iskola vezetője részéről megnyilvánult szándékos akadályozás miatt és aláírásának megtagadása miatt nem valósulhatott meg. Konkrét tapasztalatom szerint, más ugyanezen projektben nyertes fővárosi iskolák multimédiás tantermeket, pedagógusaik továbbképzését és új, modern oktatási és munkamódszerek bevezetését valósíthatták meg a HEFOP 3.1.3-as projekt keretén belül. Kár, hogy iskolánk szubjektív okok miatt nem élt ezzel a lehetőséggel, amelynek megvalósítása sem a körülményeken (a projekt megvalósíthatóságán), sem pedagógusaink munkáján nem múlt! Ezek után az iskolában mindennemű nemzetközi kapcsolat és nagyobb léptékű pályázati munka leállt. A kollégáim által áldozatkészen szervezett angliai, franciaországi és német nyelvterületre szervezett utakat azért nem sorolom ide, mert azok jellege inkább tanulmányi kirándulás, mint nemzetközi kapcsolat, amely testvériskolák és több szereplő közös együttműködését feltételezi. Ilyen módon, az iskola nemzetközi kapcsolatait és nem létező pályázatait érintő „távlati célok” (úgymint ICT technológiák alkalmazása, idegen nyelvi kommunikáció
fejlesztése,
gyakorlati
tapasztalatok
mindennapi
munkába
történő
beillesztése, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása) egyike sem valósulhatott meg az elmúlt jó pár évben. Mégis kiemelném az angol munkaközösség több éve megszervezett angliai tanulmányi útjait, amelyeket igényesség és gazdag program jellemez. Szinte legendává váltak Wégnerné Szepesi Gyöngyi kollégám hosszú éveken keresztül szervezett franciaországi élményutazásai, ahol diákjaink Párizs és a Loire menti kastélyok csodálatos világát láthatták.
Beiskolázás, létszámkérdések
Iskolánkban mind nappali tagozaton, mind a felnőttoktatás keretein belül folyik képzés. A nappali tagozaton az utóbbi néhány évben a tanulói létszám demográfiai okokra
5
visszavezethető általános csökkenése mellett más tényezők is szerepet játszottak abban, hogy az intézmény 9. évfolyamára, ill. nyelvi előkészítő osztályaiba történő beiskolázás egyre nehezebben történt meg. Jelentős túljelentkezésről már régen nem beszélhetünk (pedagógiai program 8. oldal), ily módon a tudatos tervezés is hiányzik az iskola továbbéléséhez szükséges egyik stratégiai területen. A pár éve létrejött minőségbiztosítási munkacsoport többször is ellátogatott oktatási kiállításokra iskolánk népszerűsítésének céljából, de a mai fokozott „versenyben”, ennél sokkal fokozottabb jelenlétre és „ismertségre” kell a Telekinek szert tennie ahhoz, hogy az iskola és pedagógusainak célkitűzéseihez
illeszkedő
oktatási
színvonalat,
versenyeredményeket,
megfelelő
idegennyelv- tudást tudjuk biztosítani. Feltehető a kérdés, hogy az általunk, minden évben 8. osztályosok számára indított felkészítőt feltétlenül anyagi ellenszolgáltatásért kell-e biztosítanunk, amikor más iskolák ezt ingyen is megteszik, ill. milyen forrásból biztosíthatók kollégáim munkájának ellentételezése. Az iskola beiskolázási színvonalának romlását mutatja, hogy az utóbbi években, az írásbeli felvételi vizsgák és szóbeli elbeszélgetések eredményei is egyre kevésbé számítanak az osztályok kialakításánál, sokszor kényszerülünk rossz magaviseletű, gyenge eredményt produkáló tanulók felvételére, miközben az iskola és pedagógusaink oktatási színvonala és elvárásai igen erősnek mondhatóak. Olyan ellentmondás ez, amelyet fel kell oldani az elkövetkező években. Szinte minden osztályfőnök kiemelt szerepet szán osztályában a hátrányos helyzetű, csonka családban, ill. súlyos anyagi és szociális helyzetben élő diákjainak támogatására. Az osztályfőnöki munka jelentős része az ilyen jellegű problémák felméréséből és kezeléséből áll. Ezt a helyzetet a mostani gazdasági válság okozta munkanélküliség, a szülők szerepvállalásának egyre nagyobb csökkenése is súlyosbítja. Iskolánk nagy segítségtől esett el a gyermekvédelmi poszt megszüntetésével ill. „központosításával”, mivel az ilyen jellegű problémák és konfliktusok kezelése a leghatékonyabban személyes kontaktus és jelenlét esetén valósulhat meg a leghatékonyabban. Iskolánkba nem csak Budapestről, de hagyományosan, egész Pest megye területéről érkeznek diákok. Vannak olyan települések, ahonnan több generációt nevelt iskolánk. A tanári kar színvonalas munkáját mutatja az is, hogy sokszor édesanyákat és gyermekeiket, ill. 6
testvéreket is gyakran tanítunk, akik közül kimondottan sokan kérik, hogy családi hagyományaikat követve, iskolánkba járhassanak.
Tehetséggondozás
Iskolánkban az oktató munka egyik kiemelt területe a tehetséggondozás. Számos tanulónk ért el helyi és országos vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt, sőt nem csak szaktárgyi tudásukról, de sokszor kreativitásukról is tanúbizonyságot adnak. Tovább erősítik tehetséggondozó munkánkat a Telekiben minden évben rendszeresen rendezett és már hagyománnyá váló vetélkedők, versenyek; szavalóverseny, idegen nyelvi vetélkedők és délutánok, matematikaverseny stb. Az elmúlt évek nehéz tárgyi és anyagi feltételei ellenére több kolléga tart heti rendszerességgel érettségi felkészítő foglalkozásokat, amelyek nagyban járulnak hozzá a tanulók sikeres érettségi vizsgájához. Ebbe a sorba illeszkednek még a délutáni korrepetálások, tanulópárok felállítása és felügyelete is, de sokan foglalkoznak egyénileg is a tantárgyi nehézségekbe ütköző diákjaink felzárkóztatásával. Kiemelném továbbá a főleg 11., de ebben az évben már 9. osztályban is megtartott év végi „kisvizsgát”, illetve „kisérettségik” rendszerét. Több tantárgyból: matematikából, magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, idegen nyelvekből rendezünk a diákok számára szint- és tudás felmérő vizsgákat, amelyek nem csak a tantárgyi ismereteket erősítik, hanem felkészítik tanulóinkat az érettségi vizsga helyzetéből adódó stresszes állapotra, vizsgaszituációra is. Ezeknek a vizsgáknak a megszervezése és lebonyolítása kollégáim önfeláldozását és elkötelezettségét mutatják; azt, hogy tanári karunk nem csak „elvégzi” munkáját, de sokkal többet tesz iskolánk oktató és nevelő munkájának sikeréért, ez idáig anyagi, és ami nagyon fontos lenne, erkölcsi elismerés nélkül!
7
Kompetenciafejlesztés, élethosszig- tartó tanulás
Pedagógusként, főleg a mai célorientált és számos képesség egyidejű használatát igénylő világunkban, kiemelt feladatunk a kulcskompetenciák (kognitív, személyes, szociális stb.) fejlesztése. Tanóráinkon ezeket a készségeket, jártasságokat és viselkedési formákat minden kolléga igyekszik (ki)fejleszteni, mégis elmondható, hogy néhány éve, főleg a kilencedik évfolyamos diákjaink között súlyos hiányosságok mutatkoznak. Nem csak nem rendelkeznek ezen kompetenciák alapjaival, de komoly hiányosságokat mutatnak a tanuláshoz és tudáshoz való viszonyukat illetően is. Nem értik és tudják miért hasznos a tanulás, motiválatlanok és cél nélküliek. Az általános iskolában főleg mechanikus, „magolás” jellegű, a tananyag értelmezésének igénye nélküli munkához szokott diákok nem hajlandóak a középiskola – kollégáim által felállított magasabb követelményrendszerhez igazodni, azt magukénak tudni. Amíg a korábbi években egy évfolyam „beszoktatása” körülbelül fél éven belül megvalósult, addig jelenleg minimum egy év szükséges új tanulóink munkához és tanuláshoz szoktatásához. Ezt mutatja a bukások, pótvizsgák, évismétlések számának növekedése, de a kudarctól való menekülés egy új formája is, a magántanulói jogviszony (indokolatlan) létesítésének egyre népszerűbb gyakorlata is. Kivételt képeznek ez alól például a kiváló sportteljesítményt nyújtó vagy szociális helyzetükben drasztikus változást hirtelen megélő tanulóink, akik természetesen jogszerűen kérik jogviszonyuk ilyen jellegű megváltoztatását.
Könyvtár
Könyvtárunk hosszú idő óta az iskola egyik lelke és központja. A korábbi években még kiválónak minősíthető – mára anyagi gondok miatt megkopott - könyvállománya mindig is nagy segítséget jelentett nemcsak diáknak és pedagógusnak egyaránt. A könyvtárba érkező diák azonban nem csak kölcsönözhető könyveket, de hozzáértő útmutatást, kutatási munkájához és a verseny felkészüléshez komoly segítséget kap. A szavalóversenyek előtt könyvtáros kollégám az, aki meghallgatja a versenyre készülő tanulók szavalatait. Minden kilencedikes évfolyam számára könyvtárismereti órán mutatja be az addig sokak számára ismeretlen területet és vezeti be őket a könyvtár használatába. 8
Külön kiemelendő, hogy „telekitéka” címmel blogot működtet az interneten, amely rengeteg hasznos információról és ismeretről, a versenyek eredményeiről, irodalmi és egyéb nevezetes évfordulókról, aktuális eseményekről tudósítja a blogot látogatókat. Bizonyos szempontból elmondható, hogy a blog színvonalasabb, mint iskolánk honlapja. Különösen azért, mert a könyvtár szellemisége és hangulata él tovább virtuálisan ezeken az internetes oldalakon. Könyvtáros kollégánk az, aki hosszú évek óta koordinálja és rendezi az iskola tankönyvbeszerzésével összefüggő feladatokat. Hatalmas munkát és adminisztrációt végez a tárgyi feltételek és a törvényben előírt külön szerződéses viszony és díjazás nélkül. Ez az áldatlan állapot mindenképpen orvoslásra szorul!
Tanulók értékelése, ellenőrzése Iskolánk pedagógusai mindig is hangsúlyt fektettek diákjaink korrekt értékelésére, azonban igen nehéz feladatnak bizonyul ezen folyamat egységesítése mind munkaközösségi, mind tantestületi szinten. Az iskola pedagógiai programja és a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusai egyértelműen rögzítik az értékelés szabályait és módjait, mindazonáltal még mindig nem bizonyul a Telekiben az értékelés egységesnek, amely az elmúlt tanév során is több nézeteltérést és vitát gerjesztett főleg tanuló és tanára között. A mindenkori igazgató feladata az, hogy munkatársaival ismertesse ezeknek a szabályoknak a fontosságát, meggyőződjön arról, hogy ismerik és korrektül alkalmazzák azokat. Sajnálatos módon az utóbbi néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy az osztályfőnökök és a szaktanárok részéről is fokozott erőfeszítést igényelnek diákjaik hiányosságainak pótoltatása és ellenőrzése. Különösen jelentkezik ez az ellenőrzők vezetésénél: például az érdemjegyek és egyéb adatok vezetésénél, amely feladatot egyre több diákunk véli feleslegesnek, pedig ez a pedagógiai program és a házirend szerint is egyértelműen a tanuló feladata! Az év végi értékelésnél sokan csodálkoznak érdemjegyeik alakulásán, nem ismervén azokat - ezzel kényszerítve például „többletindoklásra” pedagógusainkat. Sok szülőnek jelentene segítséget az elektronikus napló bevezetése, melyhez szülői hozzáférés biztosításával számos információhiányból származó vitás helyzet is 9
elkerülhetővé válna. Számos kolléga fogadott az idei év során is olyan szülőket, akik nem ismerték
gyermekeik
érdemjegyeit,
sőt
osztályzatait,
amely
helyzet
tökéletesen
elkerülhetővé válna egy céltudatos, jól előkészített és minden tárgyi feltételt biztosító rendszer kiépítésével.
Tárgyi feltételek, a munkavégzés körülményei
Sok éven keresztül elmondható volt, hogy iskolánk kiváló tárgyi és eszközrendszerrel rendelkezett. Ez mára megváltozott. Mind a tantermekben mind a tanári szobában elhelyezett számítógépek és egyéb eszközök jórészt elavultak, használatuk nehézkes és bonyolult, pedig a mai generációk számára kiemelten fontos lenne digitális tananyagok, vázlatok, térképek, források órai bemutatása! Ez nemcsak a mi munkánkat könnyítené meg, de a tananyagot sokkal élvezetesebbé és feldolgozhatóbbá tenné a digitális információk feldolgozásához hozzászokott generációk számára. Nem várható el, hogy a tanári kar tagjai (megbízhatatlan gyermeknek tekintve), 3 telefonhívás, aláírások és külön több napra előre bejelentett egyeztetések után jussanak el odáig, hogy kivetítő és laptop áll a rendelkezésükre egy egyszerű például történelem vagy matematika
óra
megtartásához.
Ezek
az
eszközök
ráadásul
koruk
és
elavult
szoftverállományuk miatt legtöbbször alig használhatóak egy komolyabb prezentáció vagy képi anyag bemutatásához, nem is beszélve a nyelvórákon praktikusnak tekinthető mozgóképanyagok levetítéséről. Az adminisztrációs feladatok, többek között az osztályfőnöki munka, az ECDL vizsgák szervezése, vizsgák bonyolítása, de a tankönyvek, dolgozatok, korábbi évek érettségi vizsga tesztjeinek elhelyezése is mára már komoly nehézségekbe ütközik. A tanári szobában egy főre jutó íróasztal- és szekrényterület nem elégséges ezen iratok és a mindennapi munkához szükséges tankönyvek tárolásához. A korábbi időszakban több munkaközösség is felvetette annak lehetőségét, hogy az iskola területén található kihasználatlan helyiségek átalakíthatóak lennének plusz tanári vagy dolgozószobákká. Ennek a megvalósítása szinte semmilyen anyagi ráfordítást sem igényel, ellenben jelentős mértékben javítaná a 10
munkavégzés körülményeit, ahogy nemcsak az oktatáshoz, de az adminisztrációs és egyéb feladatok ellátásához is nélkülözhetetlen, kielégítően működő számítógépek, fénymásoló és nyomtatók használata is nélkülözhetetlenné vált. Elvetélt kísérletnek bizonyult az elektronikus napló rendszerének bevezetése. Véleményem szerint „kettős könyvelést” – tehát hagyományos és elektronikus naplóvezetést is egy időben kívánni az egész tanári kartól felesleges és haszontalan lépés. A pedagógusokat „nagykorúként” kezelve elégséges az új rendszer bevezetése, még ha az kisebb hibákkal is bír. A termekben nagy részében a mai napig nem elérhető a wifi hálózat. Az órák utáni (elektronikus) naplótöltögetés pedig nem megoldható. A tanterembe történő beérkezés után közvetlenül szükségeltetik a hiányzók, az óra témájának és az érdemjegyek rögzítése, így ha nem azonnal nyílik erre lehetőség, megint csak kettős adminisztrációra kényszerül a pedagógus. A rendszer alapfeltétele, hogy mindenki részére - az egyenlőség elve alapján biztosítsunk hordozható számítógépet vagy a termekbe telepítsünk nem mozdítható computereket. Más iskolákban, mindenki megelégedésére kiválóan tudnak ezen rendszerek működni.
Fejlesztési elképzelések
Iskolafenntartás
Alapvető jogszabályi változások
Az elmúlt tanév során számos törvényi módosult, alapvető intézményünk
életében.
Ezeket
körültekintően
kell
kezelni
és
változásthozva az
átmenetet
problémamentesen kell biztosítani. Szeretném külön hangsúlyozni, hogy kiemelten fontosnak tartom a törvények önkényes és ésszerűtlen értelmezésének elkerülését, alapvető 11
megközelítésként pedig a fenntartó és minden kolléga érdekeinek és jogainak legmagasabb szintű érvényesítését kell szem előtt tartani! Az Országgyűlés nyári ülésszakán elfogadta a köznevelési törvény módosítását, amely a közoktatási feladatellátást az állam kezébe teszi. Ez részletesen taglalja, milyen feladatokat lát el az állam, mint fenntartó és milyen terhek kerülnek az önkormányzatokra. A közoktatás újraszervezése során létrejövő Klebelsberg Iskolafenntartó Központ a szakmai irányításért és ezen feladat koordinálásáért felel, míg az önkormányzatok bizonyos esetekben tulajdonosai maradnak a közneveléshez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyonnak. 2013. január 1-től a köznevelés intézmények fenntartója az állam lesz. A fenntartói jogok gyakorlása a kormányhivatalokon keresztül valósul meg. A központi költségvetés fenntartótól függetlenül biztosítja a pedagógusok, nevelőoktató munkát segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A megújuló Nemzeti alaptanterv meghatározza azt a tudást és műveltségi minimumot, amely minden tanulónak jár. A NAT alapján készülnek a kötelezően választható kerettantervek, amely nagyon fontos intézményünk helyi tantervének szempontjából is. A tananyag 10%-ról az iskola szabadon dönthet. A szakközépiskolában az ötödik érettségi tárgy nem a kötelezően választandó vizsgatárgy, hanem a szakközépiskola ágazatának megfelelő vizsgatárgy.
Előmeneteli rendszer, bértábla
2013. szeptember 1-től a Nemzeti köznevelési törvény előirányozza a tanári életpályamodell bevezetését. Ezzel egy időben új előmeneteli rendszer és bértábla kerül bevezetésre. A törvény nem beszél - említi a kötelező óraszám fogalmát (vezetők kivételével). A pedagógus munkakörben dolgozók heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka (32 óra) kötött munkaidő, amelyet az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. 12
A teljes munkaidő 55-60%-át (22-26 óra) a neveléssel – oktatással lekötött munkaidő, tehát ez azt jelenti, hogy maximálisan ennyi időt tölt valaki konkrétan az osztályteremben tanítással, tart szakköröket, emelt szintű képzést vagy korrepetálást. A fennmaradó munkaidőben felügyeletet és eseti helyettesítést, előkészítő és egyéb feladatokat lát el. (Knt. 62§. 5-7. bek.) Az intézményvezető feladata, hogy az órákat és egyéb feladatokat arányosan beossza. Véleményem szerint a fennmaradt munkaidő ésszerű és méltányos, a pedagógusokat nem túlterhelő és nem feltétlenül helyhez kötött beosztására kell törekedni, ezzel is méltányolva azt a rengeteg munkát, amelyet tanáraink az osztálytermeken kívül egyéb feladatok ellátásával töltenek.
Minősítések
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. év CXC.t.) 64-65.§-a fekteti le a pedagógusok új előmeneteli rendszerét. Mivel a törvény kerettörvény, ezért a részletszabályokról a 2012. év második felére várható kormányrendelet fog szólni. A rendszer alapvető vonásai azonban, amelyeket a fentebb említett Nkt. taglal, iránymutatást adnak a következő tanév elvégzendő feladatairól is. A Telekiben dolgozó minden pedagógus számára lehetővé kell tenni, hogy 2013. szeptember 1-től a lehető leghamarabb és legjobb esélyekkel végezze el a minősítést. Ennek pontos körülményeit még nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy a minősítő vizsga és eljárás háromfős szakemberekből álló bizottság előtt fog zajlani, ahol a pedagógusok önértékelése is hangsúlyos szerepet kap. A vizsgát a kormányhivatal szervezi és a pedagógusnak itt is kell rá jelentkeznie. A vizsgabizottság egyik tagja az alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. Kiemelten fontosnak tartom kijelenteni, hogy hosszú idő óta ismerve a Teleki tanári karát, személyes barátságoktól és más egyéb jellegű viszonyoktól eltekintve, minden dolgozónknak, minden lehetséges adminisztratív, szakmai és emberi támogatást kell megadni a sikeres minősítés megszerzéséhez!
13
Szerencsés helyzetnek vélem, hogy az Nkt. 94.§-a 4 g pontja szerint kormányrendelet szabályozza majd az illetménypótlékok és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait. Annál is inkább, mivel így elkerülhetővé válik a Telekiben sok éven át, a szubjektivitást sem nélkülöző jutalmazási rendszer. Sokkal objektívebb, az elvégzett többletmunka alapján sokkal mérhetőbb és kiszámíthatóbb lesz ezen plusz összegek odaítélése, ahol vezetőként feltétlenül szükségesnek vélném a megfelelő indoklás gyakorlatának bevezetését. Ez jó példával és ösztönzőleg hathat nem csak a régi, de az intézményben fiatal pedagógusként dolgozók számára is!
Tankönyvellátás, könyvtár
A helyzetelemzésben elmondtam, véleményem szerint mennyire fontos szerepet tölt be a könyvtár az iskola működésében. Életének mozzanatait azonban számos területen változás éri az elkövetkező időszakban és ezekre idejében kell intézményünknek reagálnia és felkészülnie. A tankönyvellátás területén a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a TAR rendszeren keresztül bonyolított tankönyvrendelés biztosítja a 2012-2013-as tanév tankönyvigényét, ill. 2012. februárjáig kötelezőleg megkötött szerződések biztosítják az esetleges pótlási, utórendelési stb. feladatokat. A 2013-2014-es tanévtől kezdődően azonban új rendszer kerül bevezetésre. Röviden ismertetve; a tankönyvrendelést és minden egyéb ilyen feladatot az állam a Könyvtárellátón keresztül lát el. A változatás szándéka az, hogy oktatási-szakmai szempontok szerint történjen a rendelés. Fontos szempont a rendszer átláthatósága, a szülők és állami költségvetés költségeinek csökkentése is. Az új szabályozás 2012. október 1-jén lép hatályba, ez azt jelenti, hogy a következő tanév tankönyvrendelése már ilyen módon kell, hogy történjen. Alkalmaznunk kell továbbra is a TAR rendszert, s 2013. január 31-ig szerződésünket is meg kell kötni. A tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása továbbra is az iskola felelőssége, amely kiemelt adminisztrációs terhet és odafigyelést kíván.
14
Mivel az iskola igazgatója és az általa megbízott személy feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket valamint segédleteket, ezért a következő intézkedéseket tartom kívánatosnak a rendszer gördülékeny működéséhez. Hosszú évek óta könyvtárosunk látja el ezt a feladatot, minden külön díjazás és elismerés nélkül. A feladatellátásban való közreműködése nem egyértelmű és automatikus, akkor lehet tehát ezzel megbízni, ha maga is vállalja azt. Könyvtárosunknak nem munkaköri feladata a tankönyvrendelés és adminisztráció, tehát Vele írásos megállapodásban kell meghatározni az elvégzendő feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvrendeléshez szükséges adatokat az egyes pedagógusok adják le a tankönyvfelelősnek. A rendszer 21. századhoz méltó működésének érdekében, minden pedagógusnak biztosítani kell a megfelelő színvonalú és idejű internet-hozzáférést. Ennek érdekében a tanári szobában növelni kell a használható computerek számát és a tanév végén visszavett laptopokat újra a kollégák rendelkezésére kell bocsátani. Annak érdekében, hogy a tankönyvjegyzék könnyen elérhetővé váljon, és az iskola jegyzékét elektronikus formában lehessen állandóan, a beérkező adatok szerint bővíteni, a rendszergazdának kell az elérhetési útvonalat vagy belső készítésű adatbázist a kollégák számára rendelkezésre bocsátani. Az iskola adminisztratív dolgozói, a rendszergazda és a munkaközösség vezetők feladata, hogy a meglévő adatok és statisztikák alapján az osztálylétszámokat, csoportbontásokat a tankönyvfelelős és a pedagógusok részére előre biztosítsák. Ennek hatékony módszeréről a későbbiekben szeretnék szólni. Mivel a térítésmentességet igénylő diákjaink körében nagy rendetlenség és fegyelmezetlenség volt tapasztalható az igazolások leadását érintő határidők terén, amely súlyosan veszélyeztette a tankönyvrendelés adminisztrációjának időbeni elvégzését, ezért a szülőket írásban kell tájékoztatni ezen tényekről és a végső határidő beérkezése utáni kérelmeket semmisnek kell tekinteni.
15
Munkasegédlet
Hosszú évek pedagógiai gyakorlata azt mutatja, hogy vannak állandóan olyan visszatérő kérdések, amelyek még egy gyakorlott tanár fejében is állandóan felbukkannak. Éves munkánk során nagy haszonnal bírna egy olyan elektronikus (takarékossági szempontokat figyelembe véve) „munkasegédlet” kiadása, amely összegyűjtené és elérhetővé tenné;
minden évfolyam órabeosztását
osztályonkénti tantárgyfelosztást
az egyes tantárgyak heti óraszámát /+ 90%-os számítás/
az iskola alapadatait, elérhetőségeket
frissítve a tanév rendjét
adminisztrációs emlékeztetőt (check list) a naplók kitöltéséhez
az osztályfőnöki munkához nélkülözhetetlen értesítéseket, levélformákat stb., ezek alkalmazásának szabályait
mintaoldalakat: napló, anyakönyv, beírási napló kitöltésére
érettségi felügyelet alapvető mintadokumentumait kitöltve
bizonyítvány mintaoldalát kitöltve
előforduló záradékok szövegét
speciális esetek (magántanulói jogviszony, kiiratkozás stb.) szabályait és záradékolását
az értékelés alapvető szabályait: pld. dolgozatíratás, buktatás, érdemjegyek duplázásának rendszerét
16
Még bizonyára ki lehet egészíteni a fentebb felsoroltakat. Véleményem szerint ennek a segédanyagnak a kiadását, amelynek összeállítása nem kerül hatalmas erőfeszítésbe több tényező is indokolja:
megkönnyíti és felgyorsítja az éves adminisztrációt
elkerülhetővé teszi a felesleges kérdéseket
kezdő vagy kis gyakorlattal bíró kollégáinknak nagy segítséget és támpontot jelent
elkerülhetővé válik (az adatbázis frissítésével) a helytelen adminisztráció (pl. rossz óraszámok megadása)
feleslegessé válik sok számítás
pontosabbá és biztosabbá teszi a munkavégzést
egységesebbé válhat az értékelés
a munkához felesleges kiegészítő információk átolvasásától menti meg pedagógusainkat: pl. pedagógiai program kiegészítő információi
Ez a dokumentáció minden kolléga igénye szerint adathordozón, számítógépére telepítve, ill. online formában is elérhetővé válik. Kidolgozásában alapvető szerepe kell, hogy legyen az iskola vezetőségének, a rendszergazdának és természetesen az egyes munkaközösségek hozzájárulása és építő megjegyzései is nagy segítséget jelentenek.
Mentorálás
Az elmúlt évek során sok új kolléga érkezett intézményünkbe, akiknek számos esetben támogatásra, pártfogásra és problémamegoldásra volt szüksége. A tanári kar nagy része és egy-egy munkatársam is igyekezett támogatásával segíteni munkavégzésüket és beilleszkedésüket. Azonban személyes tapasztalatom is, hogy számos kérdésben bizonytalanok és tanácstalanok voltak kezdő kollégáink, akiknek szükségük lett volna szélesebb körű tájékoztatásra, segítségre.
17
Nyilvánvaló, hogy ez azért is megtörténhetett, mert hosszú évek óta megfelelő szakmai-pedagógiai irányítás nincs az iskolában! Néha elhangzó általános, korrektnek és kedvesnek hangzó tanácsokkal nem sok mindent tudnak fiatal kollégáink kezdeni! Javaslatom tehát, hogy erősítsük meg intézményünkben a mentorálás folyamatát. A mentornak bölcsességével és tudásával kell kísérnie pártfogoltja munkáját, akinek így nemcsak szakmai, de személyes fejlődése is biztos utakon haladhat. A mentornak jó szakembernek kell lennie, aki megfelelő – véleményem szerint legalább 10 éves gyakorlattal rendelkezik, elkötelezett pedagógus, jó empátiás és kritikai hajlammal bír. Fontos tényező, hogy a mentor nem lehet a mentorált közvetlen vezetője! A mentorok munkájának koordinálását egy erre felkért kollégára kell bízni, aki nyomon követi, támogatja és értékeli a folyamatokat. Olyan pedagógusra bíznám ezt a feladatot, aki szakvizsgával vagy azzal egyenértékű végzettséggel bír, értékelve azt a plusz erőfeszítést és tudást, amit ennek megszerzése jelentett. Leszögezhető, hogy iskolánkban a szakvizsgákat, doktorátusokat és egyéb erőfeszítéseket ez idáig semmisnek tekintették, mintha hivatásunk nem egyik alapvető ismérve lenne az önképzés fontossága, a tudás felhalmozása! Támaszkodni kell azokra, akik hajlandóak voltak fáradságos munka árán több tudáshoz jutni és el kell ismerni ezen kollégáink teljesítményét úgy, hogy megszerzett tudásukat be tudják építeni mindennapi tevékenységeikbe. Ebből mi is csak profitálhatunk, mások számára pedig ösztönzőleg hathat új tanulmányok elkezdéséhez. Hasonló rendszert lehet bevezetni legkiemelkedőbb diákjaink esetében is. Számos alkalommal
bizonyította
tanári
karunk,
hogy
képes
kiváló
tanulmányi
és
versenyeredményeket elérni, mégis az az érzésem, hogy egyéni szinten a tehetség nagy része csak részlegesen tud kibontakozni a Telekiben, szükség van tehát vezető-mentor tanárok közreműködésére, akik egyénileg foglalkoznak sikeres diákjaink előmenetelével, támogatják, bíztatják őket. Tanár és diák között ez a választás szabad és empátián alapuló kell, hogy legyen, hiszen a rendszer egyik motívuma a bizalom. A következő tanévtől kezdődően meg kell hirdetni diákjainknak a szabad mentorválasztás lehetőségét (megfelelő előmeneteli kritériumok teljesítése esetén). Ezeknek a feladatköröknek az anyagi
18
értékelésére az új pályamodell és fentebb említett díjazási rendszer lehetőséget fog adni, sőt a minősítés során is nagy szerepet játszanak majd.
Nyelvoktatás, nemzetközi kapcsolatok
A Teleki hagyományai szerint 3 idegen nyelv oktatása folyik intézményünkben: angol, német, francia. Szerencsés választás ez, hiszen Európa és az Unió legnépszerűbb nyelveit oktathatjuk. Az EU–n belül különösen 2 nyelvet, az angolt és franciát használják kiemelten a diplomáciai érintkezésben és a mindennapi kommunikációban. Az angol nyelv világszintű, egyre erősebb térnyerése arra ösztönözte a törvényalkotókat, hogy minden diák számára kötelezővé tegye az angol nyelv tanulását. Ezt a rendszert évek óta alkalmazzuk is. Véleményem
szerint
viszont
csak
úgy
erősíthetjük
diákjaink
munkaerő
piaci
elhelyezkedésének esélyeit, ha a másik két nyelvet is hasonló súllyal kezeljük. Érthetetlen volt az iskola vezetőségének 2 évvel ezelőtti hamis indokok alapján meghozott döntése, amikor a francia nyelvet kizárólag második idegen nyelvként engedték tovább oktatni, arra hivatkozva, hogy csak nagyon kevesen akarják ezt a nyelvet elsajátítani. Ez a döntés egyszerűen nem fedi a valóságot és a tények durva elferdítését és a diákság jogainak megcsorbítását jelenti! Több évfolyam több osztálya jelezte és kérte, hogy francia nyelvet tanulhassanak, viszont az iskola vezetője nem engedélyezte számukra ezt, ahogy ebben és a következő tanévben sem! Különösen érdekes gyakorlat ez akkor, amikor a beiskolázás során a második idegen nyelv megválasztását a diákok saját jogaként tüntetjük fel. Ezzel szemben a tizenegyedik évfolyamon szembesül mindenki azzal a ténnyel, hogy második idegen nyelvének megválasztását nem teheti meg; ezt az iskola igazgatója az aktuális politikai helyzet és önkényes világszemlélete alapján jelöli meg. Ez vonatkozik mind a német, mind a francia nyelv tanulására. Évek óta kérik a nyelvi munkaközösségek a sávos nyelvoktatás bevezetésének lehetőségét, aminek megtagadását az iskola vezetősége észérvekkel nem tudta indokolni. A rendszer alkalmazása lehetővé tenné, hogy minden diák tudásszintjének és képességeinek 19
megfelelően szabadon dönthessen erről a stratégiai kérdésről. Mindenképpen meg kell vizsgálni a bevezetés lehetőségét és annak hatásait. Ezek után jól megalapozott döntést lehet hozni a rendszer integrálásáról. A nyelvoktatás egyik további területe a nemzetközi kapcsolatok, utak, tanulmányi kirándulások szervezése. A 2000-2005 közötti periódus „sikerágazatai” voltak a nemzetközi kapcsolatok. Minden remény megvan arra, hogy a régi partneriskolákkal, kollégákkal, ezután a nagy kihagyás után felvegyük a kapcsolatot és újabb svéd-magyar, német-magyar, dánmagyar együttműködést alakítsunk ki. Sőt! Újabb programok indítása is hasznosnak bizonyulhat. Az iskola vezetőjének kell a kezdeményező lépést levélben, e-mail-ben megtennie, ezután konkrét javaslattal (pl. új Comenius, cserekapcsolat kialakítása-folytatása, stb.) fordulni régi barátainkhoz. Nem zárkózhatunk el újabb partnerek bevonása elől sem, hiszen például egy új Comenius együttműködés esetén lehetséges, hogy új ország partneriskolája hajlandó a projekt tematikájában dolgozni. A Tempus közalapítvánnyal az elmúlt sikeres időszakban kiváló kapcsolatot tartottunk fenn, sajnos ez mára elveszett. A reményteli együttműködés újraindítására részt kell venni az alapítvány által rendezett nyílt- és projektnapokon, ilyen módon is biztosítva az új információk hasznosítását. Az elmúlt időszakban nem jellemezte a Teleki életét, hogy tanárainak fejlődését tudatosan is támogatta volna. Számos olyan tehetséges kollégánk van, akik beszélnek idegen nyelveket, önálló ötleteik, megvalósítható terveik vannak. Ezek ösztönzésére az iskola vezetése részéről is támogatási programot kell indítani például úgy, hogy biztatjuk ezen pedagógusainkat
a
Tempus
közalapítvány
tanár-továbbképzési
workshopjain
és
szemináriumain való részvételre, amelyek az Európa Tanács projektjeihez kapcsolódó témákban fognak indulni! Továbbá elősegítendő az európai szintű információ- és tapasztalatcserét, biztosítani kell szakmai tanulmányutakon való részvételt, de a Világnyelv programban történő jelenlétünk is hasznos lehet számunkra. Az iskola minőségi oktatásának egyik záloga lehet az új programok beindítása, s ismerve a tanári kar áldozatkészségét, nem okozhat gondot a programokban résztvevők pár napra, vagy esetleg egy hétre történő távolmaradásának helyettesítése sem.
20
Tovább kell folytatni a kiváló programot és sok élményt nyújtó angliai és német területekre szervezett tanulmányutak, kirándulások szervezését is és meg kell vizsgálni egy esetleges francia kapcsolat lehetőségét is. A nagyobb léptékű pályázati munka élére felelőst kell kinevezni, aki akár már jártas vagy gyakorlatot hajlandó szerezni a projektmenedzsment terén. Ismereteim szerint van olyan kollégánk, aki ennek alapjait már hivatalos formában is tanulta. Az előző évek gyakorlatával ellentétben, az iskola vezetőségének minden szakmai, erkölcsi támogatást meg kell adni a munkához, hiszen közös érdekünk, hogy az esetlegesen nyertes pályázatokat a leghatékonyabban kihasználjuk, másodsorban pedig fejlesszük-modernizáljuk az iskola eszközállományát, gazdagítsuk pedagógiai kultúránkat. A mai célt kereső, helyét nehezen találó ifjúság részére plusz lehetőséget jelenthet olyan pályázatokban és programokban való részvétel, mint például a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával kidolgozott Pénzügyi Oktatási Program, a középfokú nevelési-oktatási intézmények számára iskolai egészségfejlesztési-drogmegelőzési tevékenység támogatását célzó intézkedés, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő pályázat (TÁMOP)- hogy csak néhány, profilunkba illeszkedő témát említsek.
PR tevékenység
Modern iskola modern eszközök nélkül nem lehet sikeres. Az egyik stratégiai terület, ahol hatalmas lépéseket kell tennünk az iskola túlélése és fejlődése érdekében, az a PR tevékenység tudatos fejlesztése, koordinálása és megvalósítása. Iskolánkban évek óta létezik minőségbiztosítási munkacsoport. Az itt dolgozó pedagógusok saját erejükből minden telhetőt megtettek intézményünk hírnevének öregbítése és népszerűsítése terén, de tényleges eszközök, anyagi támogatás és önálló kezdeményezéseik figyelmen kívül hagyása miatt, tartós eredmények nem mutatkoztak(nak).
21
A munkacsoportban főleg bölcsész pedagógusok dolgoznak. Azt hiszem, vannak közöttünk olyan kollégák, akik több éven keresztül PR tanácsadóként, a versenyszektorban bizonyították szaktudásukat és tehetségüket. Úgy vélem, az ő tapasztalatukat kötelező beépíteni az iskola új PR stratégiájának kialakításánál. A munkába, vezető szerepet kell számukra biztosítani. Elképzeléseim az alábbi területeket érintenék:
új beiskolázási stratégia kialakítása
a célcsoportok (pl. beiskolázásban érintett általános iskolák) közvetett és közvetlen felkeresése, a Teleki bemutatása, mint továbbtanulási lehetőség
a közgazdasági tantárgyak oktatásának megerősítése (emelt szintű felkészítés, versenyek, lehetőség szerint szakképzés újbóli indítása, tehetséggondozás) tudomásul véve azt, hogy az intézményünkbe beiratkozó diákok nagy része emiatt a profil miatt választ minket
munkaközösségek közötti együttműködés erősítése, pl.: matematika-közgazdaságtan, szakmai egyeztetés arról, hogyan tudja a két tantárgy a másik elsajátítását még jobban elősegíteni
az iskola külső képének erősítése; az intézmény reklámanyagának és honlapjának modernizálása
megjelenés több oktatással és továbbtanulással foglalkozó információs és reklámfelületen, kiállításon
a nyílt napok tényleges tartalommal történő megtöltése: konkrét eredmények prezentálása a meglévő és túlhangsúlyozott adottságokon felül, miért érdemes a Telekiben tanulni
az esti tagozat lehetőségeinek és követelményeinek korrekt bemutatása
szponzorok felkutatása, akik modern oktatási anyagokkal, ill. anyagi támogatással is hozzá tudnak járulni az iskola minden irányú fejlesztéséhez
22
Sport, egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés iskolánkban mindig is jelen lévő törekvés volt. Szeptembertől kezdődően a vonatkozó új törvényi rendelkezés szerint felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól kezdődően heti 5 testnevelés óra válik kötelezővé. Biztosítani kell tehát ezen órák ésszerű kihasználását és tovább kell erősíteni a sport iránti érdeklődést és elkötelezettséget.
Lehetőség
szerint
továbbra
is
minél
több
diák
tömegsport
rendezvényeken történő részvétele ajánlott, de többek között, az órák számának növekedése miatt a hétvégi kötelező iskolai sportrendezvények rendszerét és az önköltségen történő részvételt is felülvizsgálatra javaslom. Biztosítani kell minden tanulónk számára a sporteszközökhöz való maximális hozzáférést. Új színfoltja lehet az iskola életének az, ha saját sportversenyeket rendezünk, amelyen tanárok és diákok együtt vehetnek részt. Egyik formája az iskolák közötti, különféle sportágak több fordulós versenyének rendezése lehet. Ez is a közösségszervezés egy módja.
Az iskola alapítványa
Hosszú évek óta finanszírozza az iskola életének különféle eseményeit az intézmény alapítványa. Működése nélkül számos tanulmányi kirándulás, ünnepség és a százéves évforduló sem válhatott volna valóvá. Tevékenységének egyik nagy akadálya az évek óta jelentkező forráshiány. Az alapítvány vagyonának egy jelentős része az iskola diákjai által fizetett hozzájárulásokból teremtődik meg. A mai gazdasági helyzetben számos család nemhogy a féléves hozzájárulást, de számláit sem tudja fedezni. Nem kívánható, főleg osztályok és osztályfőnökök közötti vetélkedés tárgyává nem tehető, a minél nagyobb számú befizetések realizálása. Természetesen törekedni kell fenntartására, de egy alapítvány számos egyéb forrást is találhat működésének biztosítására. Ilyen lehet például tőkeerős szponzorok felkutatása és az alapítványi munkába történő bevonása, ezzel profiljának kiszélesítése. 23
Munkakörülmények javítása ésszerűsítés Hosszú évek óta helyzetünk fokozatosan romlott. Ez nem csak megbecsültségünk anyagi részét érinti súlyosan, hanem munkakörülményeinket és leterheltségünket is. A nyomtató, számítógépek, fénymásolási lehetőség, munkaeszközeink elhelyezése stb. mára szinte elfogadhatatlan állapotokat eredményez a tanári szobában. Kollégám, aki az ECDL vizsgák adminisztrációját végzi, elfogadhatatlanul kis helyen kell, hogy megoldja nemcsak vizsgaszervezői, de tanári feladatait is. A humán munkaközösség hagyományosan sok tankönyvet, szöveggyűjteményt, atlaszt használ. Ezek mindennap kezünkbe kerülnek, tehát nem lehet elvárni, hogy a szűkös helyet biztosító szekrényekbe naponta cseréljük és pakoljuk eszközeinket. Több év óta indítványozta a magyar-történelem munkaközösség, hogy alakítsunk ki még egy helyiséget - tanári szobát, amely sokkal humánusabb munkakörülményeket biztosítana, így megoldva a fentebb felsorolt problémákat. A tanári kar megkérdezése után, véleményem szerint minden plusz költség nélkül kialakítható plusz helyiség(ek), így segítve és kényelmesebbé téve életünket. Fontos kérdés az adminisztrációs feladatok könnyítése. Az egész iskolában elérhető wifi hálózat és telepített vagy kézi számítógépek használatával és így létrejövő adatbázisok generálásával, sok idáig mechanikusan bevitt adatfeldolgozástól kíméljük meg magunkat. Távolabbi cél lehet a bizonyítványok nyomtatóval történő kitöltése. Ez a módszer és az eszköz már létezik, a magyar közoktatásban is több helyen alkalmazzák, tehát kizárólag anyagi kérdés ezek beszerzése. Célként jelölném meg a tantermek kivetítővel és internetkapcsolattal történő ellátását, hiszen számos digitális tananyagbázis, pedagógusaink által készített prezentációk, filmek, riportok stb. érhetőek el a világhálón, amelyek nagy hatékonysággal az új generációk számára teszik érdekesebbé és feldolgozhatóbbá tanóráikat. Iskolánk működésének fontos eleme az esti tagozat. Az elmúlt években azonban számos olyan kollégánk tanított itt, akik időbeosztásába és terveibe kevésbé fért bele a 24
délutáni, ill. esti oktatás. Azt tartom korrektnek, ha olyan pedagógusokat kérünk fel az esti tagozaton történő munkára, akik önként vállalják a feladatot. Szükség esetén óraadó kollégával vagy kizárólag az esti tagozaton tanító szerződéses alkalmazásra törekednék. Ez természetesen azokra az esetekre vonatkozik, ahol a felnőttoktatásban régóta dolgozó pedagógusok nem tudják ellátni ezeket az órákat. Kívánatos a tanév tudatos tervezése is. Jól átgondolt koncepció szerint, sokkal tervezhetőbbé válik rendje, ha a kiadható szabadnapokat például a tanév kezdete előtt kijelöljük, figyelembe véve például a tavaszi szünet rövidségét.
Vezetői kultúra
Pályázatom alapvető célja, hogy a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola a XXI. század kiváló szakközépiskolája lehessen. Az igen széles társadalmi rétegekből és kulturális környezetből érkező diákjaink számára a lehető legjobb képzést és nevelést kell nyújtanunk sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésükhöz vagy továbbtanulásukhoz. Pedagógus és nem pedagógus munkatársaim részére egyaránt kiszámítható, nyugodt, kiegyensúlyozott munkahelyi légkört kívánok teremteni. Biztosítani szeretném tehetségük, adottságaik kibontakozásának lehetőségét, támogatni kívánom az önképzés legkülönfélébb formáit, idáig elvégzett munkájukat pedig minden lehetséges módon értékelni szeretném. Olyan közösséget kell építeni, ahol ismét öröm a pedagógus hivatás gyakorlása. Tizenhét pedagóguspályán eltöltött év után, ismerve annak szinte minden problémáját és örömét, minden támogatást meg kívánok adni munkatársaimnak nemcsak a sikeres szakmai, de a kiegyensúlyozott magánélethez is, - amennyire képes ezt munkahelyünk segíteni. Munkatársaimat partnereimnek és nem beosztottjaimnak kívánom tekinteni, akikkel egy közös cél érdekében tevékenykedünk immáron 14 éve. Biztosítani kell a fejlesztések fenntarthatóságát, az esélyegyenlőség biztosítását, beruházásainknál és működésünknél a költséghatékony, takarékos működést. Pályázati 25
munkánk újraindításával és munkánk színvonalának következetes emelésével az európai színvonalú szakképzés alapjait és presztízsét kell növelnünk.
26
