A TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011

Budapest, 2011. május hó 17.

Dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna igazgató

1

Bevezető Az iskola bemutatása

1. Az iskola arculata Mottó: „Minden iskola munkásságát elsősorban az a szeretet határozza meg, amellyel volt tanítványai viseltetnek iránta.” Dr. Bakács István iskolánk első igazgatója 1.1. Az iskola rövid története 1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy a férfiak képzése mellett a nők kereskedelmi szakoktatását is be kell vezetni. Alapos előkészítő munka után 1911. augusztus 9-én hozta meg a Székesfőváros Tanácsa a 80.729/1911. VII. számú határozatát a női felsőkereskedelmi iskola megnyitásáról, és 1911 szeptemberében az intézmény három évfolyammal megkezdte működését. Az iskola megszervezője és első igazgatója Dr. Bakács István volt, akinek majd negyedszázados iskolavezetői munkája intézményünk fejlődésének meghatározó szakaszát jelentette. Az 1913-as esztendő kiemelkedő jelentőségű volt, ugyanis ekkor költözött iskolánk jelenlegi épületébe, a már akkor is Mester u. 23. szám alá. Az első világháború ideje alatt igen nagy nehézségek árán működött az intézmény, és évenként 60-70 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. Az 1919/20-as évtől kezdődően a 3 éves képzést 4 évesre emelték. A konszolidálódó helyzetben kiegyensúlyozottá vált az iskola élete. Az igényes oktató-nevelő munkára is lehetett következtetni abból, hogy az évről évre megjelenő Értesítő részletesen, minden tanulóra vonatkozóan bemutatta az elért eredményeket. Tájékoztatást adott a tantestület tagjainak publikációiról, előadásairól, a szakmai továbbképzésekről. 1926-ban az iskola felvette Teleki Blankának, a magyar oktatásügy kimagasló személyiségének, a nőoktatás úttörőjének nevét. Az 1933/34-es tanévtől kerültek megrendezésre a fővárosi tanulmányi versenyek. Intézményünk tanulói gyakran nyertek el első, illetve más helyezést közgazdaságtanból, áruismeretből, matematikából és gyorsírásból.

2

A második világháború időszakában – egyre nehezebb körülmények között – de eredményesen folyt a tantestület oktató-nevelő munkája. Az 1946/47-es tanévtől kezdődően a tanulói létszám 450 főre, a tantestület létszáma 31 főre emelkedett. 1948-tól kezdődően nem jelentek meg az Értesítők, nem készültek évkönyvek. Az intézmény életének változásait kizárólag a közlönyökből és irattári levelekből lehet követni 30 éven keresztül. Az 1992/93-as tanévtől kezdődően a megváltozott gazdasági-társadalmi helyzet követelményeihez igazodva a KÜLKESZ által összeállított, az MKM által engedélyezett gazdasági szakközépiskolai képzés kezdődött meg. 1994 márciusában az 1603/1993. számú Fővárosi Közgyűlési Határozat alapján megkezdődött az iskola épületének bővítése és felújítása. A két ütemben folyó munkálatok 1996 júliusában befejeződtek. Az 1996/97-es tanév – az iskola történetének új szakasza - gyönyörűen megépített, felújított, korszerűen berendezett épületben kezdődött meg, amely mind külsejében, mind belső elrendezésében - a későbbiekben felsorolt kiegészítésekkel együtt - kiválóan alkalmas magas színvonalú, szakközépiskolai képzésre. Az 1996/97-es tanévben megtörtént a nappali és a felnőttoktatás integrálása. A több évtizede egymás mellett működő két oktatási forma egymáshoz közelítésének lehetősége ilyen módon megvalósult. 2001-ben az intézmény fennállásának 90. évfordulóját ünnepelte. Az intézményben folyó érettségi utáni szakképzés 2008. szeptemberétől kezdődően a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (BETISZK) keretein belül valósul meg. 1.2. Iskolai hagyományok, kiemelt területek A tanítási időn kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tárgyakhoz kötődő szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tömegsport foglalkozások, előkészítő és nyelvtanfolyamok. A tanítási időn kívül szervezett programok másik csoportja a tanulók látókörének szélesítésével foglalkozik (pl. országjárás, hegymászás, fotózás, diákújság szerkesztése, festészet). A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákmozgalmat segítő tanár irányítja. Minden iskolai ünnepélyen lányok részére a matróz blúz, a fiúk részére a sötét öltöny, fehér ing az ünnepi viselet.

3

Tanév elején minden osztály kétnapos tanulmányi kiránduláson ismerkedik hazánk tájaival, szokásaival. Minden évben megemlékezünk nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról. Felvettük a kapcsolatot Teleki Judith de Gerando-val, a Teleki család Toursban élő leszármazottjával. A jövőben szoros kapcsolatot kívánunk fenntartani a „Telekis” diákok és Teleki Judith között. Mikuláskor és karácsony előtt az iskola tanárai és tanulói bensőséges hangulatban emlékeznek meg az év végi ünnepekről. A téli időszakban szervezzük meg a negyedik évfolyam szalagavató bálját, amelyen a végzős osztályok táncbemutatót tartanak. A tavaszi hónapokban aktívan részt veszünk az országos tanulmányi versenyeken is. Minden tanévben megemlékezünk a kommunista diktatúra és a holocaust áldozatairól. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján ünnepi megemlékezést tartunk. A májusi ballagás mindenkor méltó módon megszervezett búcsúzó ünnepsége a tizenkettedik, a nyelvi előkészítő osztály esetében a 13. évfolyamot elvégző tanulóknak. A nyári időszakban 8-10 napos, a nyelv gyakorlási lehetőségét is magába foglaló, külföldi utakat, illetve sporttáborokat szervezünk. Hagyomány, hogy a 9. osztályosok gólyatáborba mehetnek. Itt a magasabb évfolyamosok segítségével megismerkednek az iskola életével, osztályfőnökeikkel, néhány tanárukkal. Nemzetközi kapcsolataink, pályázataink

A külföldi, közel azonos képzést folytató iskolákkal fenntartott kapcsolatok A német nyelvterületen a kapcsolatot három iskolával vettük fel: Svájc, Luzern kanton, Sursee Kantonális Iskolával két diákcserét szerveztünk meg. Ausztria, Bécs A bécsi kereskedők alapítványi iskolájával 1995-ben vettük fel a kapcsolatot. Az első csoport 1996 tavaszán utazott ki iskolalátogatásra. A Handelsakademie der Fond der Wiener Kaufmannschaft tanirodájába az iskola tantestületének küldöttsége ötödéves tanulók csoportjával együtt 1997 tavaszán látogatott el.

4

Németország, Baden - Württemberg tartomány, Pforzheim Ludwig-Erhard Schule. Három éve 2-2 tanulót fogadnak szakmai gyakorlaton. A diákok csomagküldő áruházak különböző osztályain dolgoznak egy hónapot. 1997 nyarán egyik tanulónknak egyéves szerződést ajánlottak fel. LCD kivetítőt, német nyelvkönyveket, országismereti köteteket juttattak iskolánknak. Pforzheimből minden év tavaszán diákcsoport érkezik hozzánk, egy hetet töltenek Budapesten. Anglia Pályázaton nyert egy hetes angliai tanulmányút nyelvtanulással egybekötve, mely új nemzetközi családi kapcsolatok kialakulását tette lehetővé. Az Európai Unió COMENIUS I. Iskolai Együttműködési programjában történő részvételünk Iskolánk több éve kapcsolatokat ápol a pforzheimi Ludwig-Erhard Schuléval. Baráti kapcsolat alakult ki, és a két oktatási intézmény tanárainak többször módjában állt tapasztalatokat cserélni, mivel a német fél két alkalommal is ellátogatott Budapestre, ahol iskolánk munkájának megismerésére, óralátogatások és a pedagógiai tapasztalatok megvitatására is sor került. Emellett a német fél a magyar kultúrával is megismerkedett. A diákok között is baráti kapcsolatok szövődtek, amely nemcsak a „közös Európa” gondolatának szelleméhez és az interkulturális kapcsolatok továbbfejlesztéséhez illeszkedik, de kiváló nyelvgyakorlási alkalmat is jelentett diákjaink számára. Az együttműködés során igény merült fel arra, hogy azokra a pedagógiai, nevelési problémákra, amelyek mindkét iskolában jelentkeztek, közös megoldási javaslatokat dolgozzunk ki. Az eszmecsere során számos olyan közös téma s jelenség bukkant fel, amely mind diákjainkban, mind tanárainkban a közös cselekvés szükségességét ébresztette fel. Ezért „Iskola és munkavállalás Európában” címen közös projektben veszünk részt. A projekt 2000 tavaszán indult több ország részvételével; Németország, Dánia, Svédország, Anglia, Svájc és Magyarország. Két alkalommal iskolánk sikeres pályázatokkal biztosította a program lebonyolításához szükséges anyagi fedezetet. Az Európai Unió COMENIUS I. Iskolai Együttműködési programjának keretén belül dolgoztunk az európai iskolákkal. A projekt európai és nemzeti szinten is vizsgálni és kutatni kívánta a diákmunka lehetőségeit, körülményeit, az egyes nemzeti sajátosságokat. Az együttműködés során a résztvevő iskolák tanulói saját országukban vizsgálták meg a diákmunka lehetőségeit, különböző formáit, a megkereshető pénzösszeg mennyiségét. Választ kerestek arra a kérdésre, hogy ez milyen hatást fejt ki a diákság életmódjára, melyek a munkavállalók motivációi, a munka hogyan hat ki iskolai teljesítményükre, és a jelenség kapcsán maga az oktatási intézmény is milyen problémákkal szembesül. A diákok kutatásokat végeztek saját iskolájukban a már munkavállaló társaik körében, kérdőíveket 5

fogalmaznak meg, melyek segítették az adatok feldolgozását, riportokat készítettek olyan személyekkel, akik a diákmunka szervezésében, esetlegesen a jogi környezet kialakításában vagy éppen a munkaerő felhasználásában érdekeltek. Megfigyelték, illetve javaslatokat tettek arra, hogy melyek azok az ismeretek, amelyek feltétlenül szükségesek a munkaerőpiacon történő sikeres helytálláshoz. Figyelték a hazai és nemzetközi sajtóban megjelenő és a témát érintő publikációkat, szakirányú irodalmat. A kutatás eredményeit összegezték és a következtetések levonása után multimédiás CD-ROM-ot készítettek el, amely prezentációk megtartására is alkalmas. A projekt közvetett céljaihoz sorolható még a multimédiás adatfeldolgozás és - továbbítás elsajátítása, az idegen nyelvi kommunikáció partnerországokban történő továbbfejlesztése, a felelősségérzet, a tolerancia és a kreativitás fejlesztése. További célnak bizonyult a résztvevő tanárok párbeszédének és tapasztalatcseréjének biztosítása, európai szintű probléma- és tényfeltárás megtétele annak érdekében, hogy a kutatási eredmények hazai és nemzetközi fórumokon is bemutathatók és további felhasználásra alkalmasak legyenek. 2002 január és február hónapjában a diákok lefordították, formába öntötték azt a végleges kutatási anyagot, amely a projekt fő kutatási eredményeit adta. A kérdőívek ( 400 db ) kitöltetése után a diákok számítógépen dolgozták fel a kutatási eredményeket. Május folyamán Budapesten találkoztak a projektben résztvevő intézmények képviselői. A találkozó; a szakmai és egyéb programok megszervezése nagy feladatot jelentett iskolánk számára. A főváros bemutatása után, angol nyelvű előadásban ismertettük a magyar oktatási rendszer sajátosságait, mutattuk be a közoktatás, a felsőoktatás leghíresebb, és a Magyar Tudományos Akadémia intézményeit. A projektmunka bemutatásakor minden partner számítógépes prezentációban ismertette saját- nemzeti szinten elvégzett munkáit. A magyar diákok aktív résztevői voltak a programnak: előadást tartottak, elkészítették a projekttalálkozó során felhasznált dokumentumokat, emlékeztetőket, véleményüket az értekezletek során aktívan kifejtették a külföldi partnerek részére, dokumentálták a projekttalálkozó eseményeit. A tavasz során kialakított adatbázisról power point-os angol nyelvű prezentációt készítettek és rögzítették CD-ROM-on, amit minden külföldi partner kézhez kapott. Ezeket az eredményeket közösen a július elején lefolytatott pforzheim-i találkozón egységesítették a magyar és német diákok. A nyár folyamán öt diák utazott ki egy kísérőtanárral német partnereinkhez, ahol a szakmai program lebonyolításán kívül alkalom kínálkozott a térség kultúrájának, a német családok életének megismerésére is. A szeptemberi munkakezdés után az ősz és tél folyamán a diákok feldolgozták és értékelték a kutatási eredményeket.

6

A 2003 májusi pforzheimi utolsó, a projektet lezáró találkozóra elkészítették 1.a kutatási eredmények számítógépes prezentációját, 2.az eredmények leírását és azok 3.interpretációját-magyarázatát magyar és angol nyelven. Készítettek egy elektronikus képregényt, amely az európai-Comenius eszmét népszerűsítette, és a 3 éves munka során felhalmozódott dokumentumokból és emlékkönyvből, amelybe például a Budapesten megrendezett projekttalálkozó során minden vendég saját kézírásával is üzenetet írt, szintén bemutatót rendeztek diákjaink. A projekt lezárására öt diák és a projektben résztvevő tanárok utaztak ki Pforzheimba. Megállapítható, hogy a fentebb részletezett módon diákjaink és tanáraink európai színvonalon, a külföldi partnerek elismerése mellett végezték munkájukat. Svédországi csereprogram Iskolánk a COMENIUS I. program keretén belül ismerkedett meg a Stockholm mellett található Tyresö Gimnázium tanulóival és tanáraival. 2001 tavaszán született az elhatározás, hogy csereprogram keretén belül ismertetjük meg a svéd és magyar diákokkal a két ország életét, mindennapi szokásait, az iskolarendszer sajátosságait. Sikeres szervezés után 2002 tavaszán egy hétre iskolánk és a magyar diákok vendégei voltak a svéd iskola tanulói /27 fő/ és két tanára. A csereprogram folytatásaként 2003 szeptemberében 9 napos utazást tettek diákjaink /25 fő/ és két tanárunk svéd partnerünknél, ahol a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek mellett kiváló lehetőség nyílt diákjaink számára az angol és más európai nyelvek gyakorlására. A program sikerét jelzi, hogy svéd partnerünk egyértelműen kifejezte a csereprogram folytatására irányuló szándékát és „a nemzetközi tanulmányok” elnevezést viselő tantárgy egyik elemévé vált Magyarország. Egyéb partnerkapcsolatok Iskolánk két tanulója 2001 tavaszán két hetes tanulmányútra utazhatott az angliai Tresham Institut-ba, ahol intenzív nyelvórák látogatásán kívül szervezett kulturális programokon is részt vettek. Az Iskola felajánlotta, hogy Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása után, a sokkal könnyebbé váló nemzetközi klímában, még intenzívebb kapcsolatok keretén belül kívánja támogatni, többek között tanulmányutak szervezésével a magyar diákok angol nyelvtanulását. 2004 tavaszán iskolánk diákcsoportja és három angoltanár utazik Angliába, hogy egyhetes nyelvi kurzuson vegyenek részt. Az utazást a Fővárosi Önkormányzat erre a célra kiírt pályázatán elnyert összeg és a diákok által vállalt önrész biztosítja. 7

Távlati célok Iskolánk projekt menedzsere, fenntartja a kapcsolatot a külföldi partnerekkel, szakmai előadásokat szervez és tart, képviseli mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon az iskolát. A diákok munkáját a menedzser és két másik kolléga együttes munkája biztosítja. Partnereinkkel a kapcsolatot telefonon, e-mailen keresztül tartjuk, de a tervezett és lebonyolításra kerülő látogatások is a minél szélesebb körű tapasztalatcserét szolgálják. Célunk és gyakorlatunk az eredmények, tapasztalatok mindennapi munkánkba történő beépítése, valamint terjesztése, amelynek egyik hatékony módja, hogy az eredményeket az iskolai honlapon folyamatosan megtekinthetik az érdeklődők. A jelenségek feltárása mellett arra is számíthatunk, hogy diákjainknak lehetőségük nyílik majd az idegen nyelvi kommunikációjuk fejlesztésére (angol, német, francia), a multimédiás eszközök kezelésének elsajátítására, az európai szintű, nemzetközi látásmód kialakítására. A mindennapi tanórák részévé tesszük a multimédiás eszközök alkalmazását- az ICT technológia alkalmazását is. Szükségessé válik a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása az oktatásban, a hatékony, célorientált, naprakész tudás sikeres közvetítésének érdekében. 1.3. Az iskola képzési kínálata, képzési rendszere Az intézményben az Alapító Okirat alapján nappali tagozaton és a felnőttoktatás keretében közgazdasági szakközépiskolai képzés folyik, a nappali tagozaton a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a felnőttoktatásban közgazdaság szakmacsoportban. A nappali tagozatra - a jelentős túljelentkezés miatt - az általános iskola 8. osztályos tanulói felvételi vizsga letétele után vehetők fel. A 9-12. évfolyamon általános képzésben részesülnek a diákok, szakmai alapozó tantárgyak beiktatásával. A 11 – 12. évfolyamon az érettségire történő felkészítés mellett szakmai alapozó tantárgyakat is oktatunk. A 12. illetve a nyelvi előkészítő osztály esetében a 13. évfolyam végén szakközépiskolai érettségi vizsgát tesznek a tanulók. Az érettségi után a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, felsőoktatási intézményekben, vagy bármely, az érettségihez kötött tanfolyamon folytathatják tanulmányaikat, illetve munkát vállalhatnak. A felnőttoktatás keretében az esti tagozaton előírtaknak megfelelően folyik az oktatás. A 9-12. évfolyamon a közgazdaság szakmacsoportban folytatható tanulmányokra készít fel, illetve a sikeres érettségi után felsőfokú végzettség, vagy szakképesítés megszerzésére jogosít fel. 8

2. Az iskola környezete 2.1. Az intézmény helye a fővárosi közoktatási rendszerben, szociológiai környezete A Fővárosi Önkormányzat intézményei között a közgazdasági szakközépiskolák fontos helyet foglalnak el. A XXI. század új gazdasági és társadalmi feltételeihez jól alkalmazkodó, előremutató terveket megvalósító, aktív, tanulni vágyó, jó munkaerőt kívánunk képezni ebben a közösségben. Az iskola a főváros belső területén, a belső Ferencvárosban fekszik (IX. Mester u. 23.), így a diákok számára nemcsak a fővárosból, hanem az agglomerációs körzetből is jól megközelíthető. A bejárási nehézséggel küzdő diákok részére kollégiumi elhelyezés is megoldható. A tanulók 30-35 %-a Pest megyéből vagy egyéb megyéből jár be iskolánkba. A szülők foglalkozása szerteágazó, a családok többségében legalább az egyik szülő dolgozik. A tanulók 10-12%-ánál az egyik szülő munkanélküli, de ezek száma természetszerűleg ingadozik. Sajnálatos módon jelentős az elvált szülők által nevelt gyermekek száma, de általában a körülményeik rendezettek. Szükség esetén a nevelési segélyhez szükséges ajánlásokat, javaslatokat természetesen megadjuk. Az iskolában nem számottevő a kisebbségekhez tartozó diákok száma. Beilleszkedésük általában nem okoz nehézséget. Az intézmény beiskolázási területe: Budapest és Pest megye. 2.2. Az iskola gazdasági, munkaerőpiaci környezete Az intézményben folyó nevelő-oktató munka a gazdasági életben nélkülözhetetlen, ügyintéző képzés során keresett szakmáknak a szakmai alapozását végzi. A gazdasági folyamatokban a korszerű informatikai, szakmai, nyelvi ismeretekkel rendelkező ügyintézőknek nincsenek elhelyezkedési gondjaik, tudomásunk szerint minden sikeresen végzett tanulónk szakmájának megfelelő állást talált. A továbbtanulási kedv a végzettek körében nagy. Az érettségit, illetve az OKJ vizsgát követően 5-8 éven belül a volt diákok nagy része (70-80%-a) főiskolai vagy egyetemi diplomát szerez nappali vagy estilevelező oktatás keretében.

9

3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Szülői háttér A diákok általában rendezett családi körülmények között élnek, de minden osztályban vannak olyan tanulók, akik valamilyen ok miatt csonka családban nevelkednek (pl. válás, valamelyik szülő halála, stb.). A szülők az iskolában szervezett alkalmakkor (szülői értekezlet, fogadóóra) vagy egyénileg megbeszélt időpontban találkozhatnak gyermekeik tanáraival és az iskola igazgatójával. Ezeket a lehetőségeket gyakran igénybe is veszik. 3.2. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása Az iskola létszáma a nappali tagozaton 400-420 fő között, a felnőtt oktatásban 200 fő körül van. A nappali tagozaton 63-65% budapesti lakos, Pest megyéből 30-35%, egyéb megyéből 2-3 % jön. Az összlétszámból kb. 80 % leány, 20% fiú tanuló. Az oktatás 4 évfolyamon, évfolyamonként 2 osztállyal folyik, és nyelvi előkészítő osztály évfolyamonként egy-egy van. Az osztályok létszáma átlagosan 28-30 fő. A nappali tagozaton a tanulói létszámban alapvető változás nem várható. A tanulók büfét, könyvtárat, sportolási lehetőséget, a DÖK és a diákkörök osztálytermeket, oktatási eszközöket használhatnak, a nappali tagozat diákjai étkezést vehetnek igénybe. 3.3. A tanulók neveltségi szintje A tanulók az általános iskolából kikerülve nehezen tudnak beilleszkedni az új iskolai környezetbe. A diákok családban történő nevelése több gondot okoz, mert a szülők a megfelelő anyagi háttér biztosítása érdekében fokozottabban elfoglaltak, és ehhez a gyermekek életkori, kamaszkori sajátosságai is hozzájárulnak. A szülő és gyermeke között kialakult lazább kapcsolat sokszor a neveltségi szintben jelentkezik. A tanulók által hozott ismeretek rendkívül változatos szintűek. Vannak olyanok, akiknek ismereteik, tanulási módszerük jó, de szép számmal akadnak gyengén képzett diákok is. A társukkal való kapcsolatuk életkori sajátosságuknak megfelelő, hangnemük elfogadható. A negatív jelenségek megbeszélése, megoldása elsősorban az osztályfőnök feladatkörébe tartozik. Indokolt esetben a pedagógiai igazgatóhelyettes, illetve az igazgató is bekapcsolódik a megoldási folyamatba. A diákok a felnőttekkel tisztelettudóak. 10

3.4. Pályaválasztási motiváció A pályaválasztásnál szerencsés, hogy a 9 – 12. évfolyamon olyan képzés folyik, hogy a tanulók nem kényszerülnek 14 éves korban szakmát választani. A közgazdasági szakközépiskolába jelentkezve azonban egy bizonyos pálya felé orientálódnak. A szakmát alapozó oktatás a 9., 12. évfolyamon történik. Az iskolába jelentkezők indíttatást a legtöbb esetben szülőktől, testvérektől kapnak. Életkoruknak megfelelően ismerik a képzési rendszerünket, a munkaerő-piacon jól hasznosíthatónak vélik a megtanulható szakmáinkat. 3.5. Tanulási attitűd Ha a pedagógiai „ráhatás” következtében a gyermek iskolához való érzelmi viszonya kedvezőtlenül alakul, akkor a tanárnak rendkívül nehézzé válik a tanítás, a tanulóknak pedig a tanulás. Ezért az iskola egyik fő feladata, hogy a tanítási – tanulási folyamat során biztosítsa a tanuló számára a belső motiváltságot, a személyes érdekeltség és a döntés lehetőségét. A tanulás folyamatában jó, ha érvényesül a mintakép követési vágya, a kíváncsiság, a kompetenciára törekvés, továbbá megjelenik a segítségadás. Ehhez szükséges: a differenciált tanulásszervezés; a tanulási képességek kialakítása és azok folyamatos fejlesztése; ennek érdekében célszerű a 9. évfolyamon egy tanulás-módszertani stúdiumot, tréninget szervezni. A későbbiekben pedig a kifejlesztett képességek „utógondozása”, a tanárok ezirányú kooperációja szükséges. az olyan tanári attitűd, amelyben a tanár a tanítás-tanulás folyamatának tervezője, szervezője, irányítója és ellenőrzője a tantárgyi kötődések kialakulásának segítése ezeket befolyásolhatják:  a tantárgy érdekessége  az ismeretek fontossága, jelentősége a tanulók jövőbeni tervei szempontjából  a gyakran alkalmazott tanítási módszerek iránti viszony  a tantárgy tanulásával kapcsolatos élmények (sikerek, kudarcok)  a pedagógus személyisége igény arra, hogy a tanulók elmondhassák kritikai észrevételeiket, melyhez nélkülözhetetlen, hogy a tanítási-tanulási folyamatában a tanár és a tanuló 11

között partneri viszony alakuljon ki. Ebben a folyamatban a tanárnak rendelkeznie kell a személyiségközpontú attitűddel pl. természetesség, emberközeli magatartás, valódiság, empátia, elfogadható magatartás, türelem, stb. 3.6. Továbbtanulási szándék A továbbtanulási lehetőségek bővülésének következtében nagy számban jelentkeznek diákjaink felsőoktatási intézményekbe. A továbbtanulási igény nagy, bár nem minden esetben reális. A főiskolák és egyetemek közül a gazdasági élet területére történő képzéssel rendelkezők a legnépszerűbbek. Néhányan a műszaki képzésre jelentkeznek, és 1-2 fő minden évben jelentkezik a bölcsész szakra is (pl. nyelvtanár). Az utóbbi időben kedveltté vált az informatikával összefüggő felsőfokú képzés. A felnőttoktatás keretében a továbbtanulás a végzett tanulóknak kb. a negyedét érinti közvetlenül az érettségi után. A továbbtanulási szándék az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, a diákok nagy része folytatja felsőoktatási intézményben tanulmányait, elsősorban a gazdasággal összefüggő szakokon. Számos érettségizett diákunk – mind a nappali, mind a felnőttoktatásból – a szakmai alapozó tantárgyak által előkészített OKJ rendszerű szakképzést választja. 3.7. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek, diákkörök a diákok érdekeinek képviseletére hozhatják létre a diákönkormányzatot. Az iskola vezetőségének és tantestületének a létrejött diákönkormányzat munkáját segíteni, támogatni kell. A működéséhez szükséges feltételeket biztosítani köteles. A diákönkormányzat eljárhat minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösség nagyobb csoportját érinti és az intézmény nevelő-oktató feladatával összefügg. Működését a Közoktatásról szóló törvény 62-64 §-ai, valamint a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet és a 8/2000 (V. 24.) OM rendeletek 31. §-a szabályozzák. A diákönkormányzat működése bekapcsolódik a személyiségfejlesztés folyamatába. Tevékenységével megtanítja a diákoknak az érdekképviselet fogalmát és annak gyakorlását. Az állampolgári jogok gyakorlásához kifejleszti a következő képességeket: konfliktustűrő és - kezelő képesség kialakítása, kifejlesztése, kompromisszumkészség, 12

akaraterő, akarat érvényesítő képesség kialakítása, szolidaritási képesség, együttműködési képesség, problémamegoldási képesség, tolerancia, empátia, kommunikációs képesség véleményezési képesség A tanulói jogokon és kötelességeken keresztül a diákok megismerik az állampolgári jogokat és kötelességeket, gyakorolják a választást, a választhatóság feltételeivel találkoznak. A DÖK feladatai közé tartozik a nyilvánosság megszervezése, pl. iskolaújság, iskolarádió, információk biztosítása, panaszkezelő eljárás, stb. Az érdekképviselet során kereshet szövetségest, valóságos közéleti szerepeket és technikákat. A képviselőket, tisztségviselőket továbbképezheti, az ismereteket karbantarthatja. Az önkormányzat alapja a feladat, a hatáskör és a felelősség egyensúlya. A DÖK munkáját a diákok által választott tanár segíti. A Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Az iskola fenntartója: Budapest Főváros Önkormányzata. Az intézmény és a fenntartó közötti törvényes kapcsolatot az Oktatási Ügyosztály biztosítja. Az oktatással kapcsolatos törvények, rendeletek alapján a kapcsolattartás formái: hetente egyszer hivatalos postai nap, félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveinek megküldése, és ezek tapasztalatainak hasznosítása az igazgatói értekezletek témáiban, az Oktatási Ügyosztály irányításával az igazgatói munkaközösség segíti az intézményvezető munkáját, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések, szakmai ellenőrzések, konzultációs lehetőség a részfeladatok, szakterületek felelőseivel, referenseivel, az Oktatási Ügyosztály folyamatos segítségnyújtása, szempontrendszer és gyakorlati tanácsok adása a kiemelt intézményi feladatok megoldásához.

13

4.2. Kapcsolat a szülőkkel A szülők, a pedagógusok és a tanulók koordinált, aktív együttműködésének célja a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. A tanári közösség és a szülők között az együttműködés az iskola hagyományai, a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik. Az együttműködés területei: Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás az intézmény nevelési, oktatási feladatairól. A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása. Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében. Közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban. Újabb együttműködési lehetőséget biztosít az intézmény minőségirányítási programjának kialakítása, a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttes alakítása. A szülők közös programokkal segíthetik gyermekeik személyiségfejlődését és az iskolai munkát (színházlátogatás, kirándulás, rendezvények, stb.). A szülők az érettségi vizsgán jelenlétükkel bátoríthatják gyermekeiket a sikeres helytállásra, és szervezőmunkájukkal segítik az osztályfőnökök munkáját. Közvetlen kapcsolat a szülői házzal: egy tanévben két alkalommal szülői értekezlet, egy tanévben két alkalommal szülői fogadóóra, a szülők problémájukkal felkereshetik az intézmény igazgatóját és igazgatóhelyetteseit az ügyeleti napjaikon, a szülők problémáikat megbeszélhetik a tantestület tagjaival is egy előre egyeztetett időpontban, súlyos problémák felmerülése esetén az igazgató rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.

14

4.3. Kapcsolat más intézményekkel A vállalatokkal, intézményekkel kialakított együttműködés nélkül ma már egy közgazdasági képzést folytató szakközépiskola sem működhet kifogástalanul. A szakmai tárgyak oktatásánál nyújtott segítségen túl jelentős anyagi támogatással segítik a korszerű oktató-nevelő munkát. Az 1995/96-os tanévben a szakképzési alapunkba befizetett összegek segítségével épült fel a taniroda. A számítástechnika oktatásához szükséges korszerű, nagy teljesítményű számítógépek és eszközök beszerzéséhez pályázaton elnyert összeg, és a szakképzési alap segítette hozzá az intézményt. Sajnálatos módon a szakképzési alap juttatásaiból részesülők körének bővülése és a törvényi változások miatt a jövőben a korábbihoz hasonló jelentős összegű támogatásra nem számíthatunk. Kapcsolattartás a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központtal (BETISZKkel) Különösen fontos feladatok: a szakképzési feladatok ellátásának segítése az érettségiző tanulók tájékoztatása a BETISZK-ben megszerezhető szakmákról szükség esetén tanítási órák ellátása az érettségi utáni szakképzéssel kapcsolatos információk hiánytalan átadása

15

A./ FEJEZET AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent – Györgyi Albert

1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményben az oktató-nevelő munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, valamint a szakmai alapozás folyamatát. 1.1. Pedagógiai alapelvek A harmadik évezredbe belépve új kihívásokkal kell szembenéznünk. Életünk és környezetünk megváltozott. A mai társadalomban a változás útja a tanulás, az új ismeretek megszerzése nélkülözhetetlen a továbblépéshez. A megszerzett ismeretek, képességek gyorsan elavulnak, ezek megújítása a munkavállalás miatt elkerülhetetlen. A változáshoz csak az tud alkalmazkodni, aki rendelkezik széles körű általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével. Ehhez az egyén részéről önállóság, kreativitás, innováció, folyamatos önképzés, szakmai fejlődés, kockázatvállalás, teljesítő- és cselekvőképesség, és óriási kitartás szükséges. A gazdasági - társadalmi változások gyors egymásutánja átalakította az életvitel hagyományos formáit. Ki kell tudni választani az életmóddal kapcsolatos alternatívák közül a helyeset, az életet, az egészséget, a családot, a barátságot, a becsületet, tisztességet. Iskolánk nevelő - oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a humanista értékek alkotják. Kiemelt figyelmet fordítunk az

16

emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, a tisztelet és szeretetteljes magatartásformák megismertetésére. Iskolánk a Közoktatási törvény alapján biztosítja a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Sem Pedagógiai programunkban, sem működési tevékenységünk során a világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, illetve világnézeti kérdésekben oktatási intézményünk semleges. Érvényre juttatjuk a tanulók azon jogát, hogy részükre az iskola egész pedagógiai programjában, tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Tanulóink joga, hogy tanulmányaik során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválasszák azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kívánnak, valamint, ha erre lehetőség van, megválasszák a tantárgyakat tanító pedagógust. A szülő joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. A szülő joga, hogy megismerje a pedagógiai programot, házirendet, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. A pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a pedagógiai program tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 1.2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és a készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét, és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, 17

a diákok tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, a tanulók váljanak alkalmassá:  az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan megújuló alkotómunkára,  a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására,  a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,  felsőfokú tanulmányok megkezdésére, alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. a második esély biztosítása minden, a középiskolát a tanköteles korban el nem végzett tanuló számára, a munkaerőpiaci vagy felsőfokú továbbképzés alapjainak megteremtésére a felnőttoktatás keretein belül. 1.3. A nevelő- oktató munka feladatai A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesíteni: továbbépíteni, szélesíteni, elmélyíteni az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelésnek, a képességek fejlesztésének, a közismereti oktatásnak szerves egységet kell alkotnia, a nevelés és oktatás rendjébe be kell épülniük azoknak a fejlesztő célú problémakezelési módoknak és képzési tartalmaknak, amelyek  a magyar társadalom demokratikus létformájából,  Magyarország európai integrációs folyamatából,  a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből,  az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, a tanulókban alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjön ki a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtődjön meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya, a tanulók sajátítsák el a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak a diákok nyitottá a különböző kultúrák iránt, ismerjék, tiszteljék, óvják, ápolják  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természetet, a környezet értékeit 18

 más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, fejlődjön  fogalmi gondolkodásuk,  problémamegoldó képességük,  anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk,  informatikai tudásuk, a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra kell nevelni, a diákok legyenek képesek  a különböző információk közötti eligazodásra,  a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra,  a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására,  a felelős döntésekre saját szakmai szintjükön, és az élet dolgaiban, a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kell kapnia  az önismeret fejlesztésének,  a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakításának,  a felelős társadalmi magatartás kialakításának,  az állampolgári szerepre történő felkészülésnek,  a szépségre, jóra, szeretetre nyitottságnak,  a jogok és a kötelességek harmóniájának,  az udvarias, tisztelettudó, önzetlen magatartási formáknak.

1.4. A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai A nevelési eszköz kifejezést leggyakrabban a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Általában a tanulók fő tevékenységi formáit jelentik, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. Nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A módszernek igazodni kell a megfogalmazott célokon és feladatokon túl a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. A módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján a következőképpen csoportosíthatjuk: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, a tevékenység megszervezésének módszere, a magatartásra ható módszerek, kényszerítő módszerek,

19

gátlást kiváltó módszerek, amelyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. A nevelő-oktató munka során a képzési forma jellegének megfelelően a nevelőtestület döntése alapján a következő eljárási rend alakult ki: a tantárgyak csoportbontási lehetőségének vizsgálata, pl. nyelvek, informatika, szakmai alapozás tantárgyai, döntés a tantárgyfelosztást megelőzően az egyes osztályokban tanított nyelvekről (előkészítik a munkaközösségvezetők), a 9. évfolyamra felvett tanulók osztályba sorolásának rendje, a tanulók nyelvválasztásánál a tanári feltételek mellett a tanulók előtanulmányainak figyelembe vétele, a nyelvi előkészítő osztály felvételi követelményei, és a tanulók felvételének rendje. Az oktató-nevelő munkában a pedagógusok közvetlen illetve közvetett nevelési eljárásokat alkalmaznak az alábbiak szerint: a szokások kialakítása során  közvetlen módszerek, pl.: számonkérés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés  közvetett módszerek, pl.: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ösztönzés, ellenőrzés  a magatartási modellek kialakítása során közvetlen módszerek, pl.: elbeszélés, tények és jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példamutatása  a magatartási modellek kialakítása során közvetett módszerek, pl.: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből a meggyőzés során  közvetlen módszerek, pl.: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája  közvetett módszerek, pl.: vita, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja, hogy minden emberben a benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulását, a tanulás a személyiség

20

teljes kibontakozását segítse. Minden diák az iskolába kerülése pillanatától érezze magáénak a „Telekis” szemléletet és viselkedéskultúrát. Konkrét céljai a következők: esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben a serdülő kori szükségletei megvalósulnak, egyértelmű elvárások és feladatok a személyi méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosítva, a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés feladatait az alábbi négy alapvető területre lehet bontani (Nagy József): az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), a segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia). Az egyes személyiségfejlesztési területek konkrét feladatai a nevelő-oktató munka során a következők: Az értelem kiművelése területén: a pedagógus munkája során a tanulókban ébressze fel a megismerés utáni vágyat, ismertesse meg és sajátíttassa el a különböző tanulási módokat, értesse meg a tanulókkal, hogy lényeges a tanulási teljesítmény, valamint a tanulás váljon életprogrammá. Legfontosabb elvek közé tartozzon, hogy a diákok megtanuljanak tanulni, megtanuljanak cselekedni, megtanuljanak élni, továbbá együtt, másokkal élni. A segítő életmódra nevelés területén: a tanulók ismerjék meg a szociális értékrendszert, sajátítsák el a pozitív értékrend elfogadásának képességét, valamint ennek tükrében történő viselkedést, magatartást, kapják meg a lehetőséget és a feltételeket ahhoz, hogy ki tudják alakítani pozitív egyéni értékrendjüket. Részletezve a főbb feladatokat: a tanulók ismerjék meg a szociális szokásokat, a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, az intézmény pedagógusai olyan iskolai légkört, életrendet alakítsanak ki, amelyben az iskolai közösség elősegíti azt, hogy a tanuló folyamatosan tapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit,

21

olyan iskolai életrend kialakítása szükséges, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől és következetesen elvártak, a pedagógus személyes példamutatásával, történelmi, irodalmi személyek, drámai hősök pozitív életútjának átélési lehetőségével hívja fel a negatív megjelenési formákra a figyelmet, mutasson rá a negatív, antiszociális mintákra, azok pusztító hatásának csökkentésére, a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, az iskola kínálja fel a segítség sokféle lehetőségét, az együttműködést a tanulóval, a szülői házzal. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: a pedagógus segítse a testi képességek kifejlesztését és folyamatos karbantartását, a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet optimális kialakítását, fejleszteni kell a zenei befogadóképességet, minden alkalmat meg kell ragadni a művészi értékű zene meghallgatására, fejleszteni kell a vizuális befogadóképességet, az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, ismerjék meg a tanulók az egészséges életmód követelményeit, a tanulói önértékelés váljon rendszeressé, a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el, a tanulókban fejlődjön ki az önfejlesztő képesség, képesek legyenek a tehetség kibontakoztatására, fejlesztésére. A szakmai képzés alapozása a speciális kompetenciák fejlesztése területén: tanórán kívüli szakkörök fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére, a szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése, a leírt szabályok szerint önálló feladatmegoldás rendszeressé tétele, gyakorlása. További személyiségfejlesztési feladatok az előzők kibővítéseként és nem elhanyagolható nevelési feladatként ehhez a témához kapcsolódnak: Erkölcsi nevelés területén: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, az erkölcsi normák elfogadtatása az erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 22

A tanulók munkára nevelésének területén: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, a munka értéke az ember életében, az önellátásra irányuló tevékenység gyakoroltatása, a környezet rendben tartásának fontossága.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi élet alapja a társas kapcsolatok rendszere. A való élethez, az eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér jelenik meg. A közösségi nevelés területei: a család az iskola az iskolán és a családon kívüli közösségek A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területeit kell sorra venni, de nem elhanyagolható a legalapvetőbb, primer közösség, a család. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola. A felnőttoktatásban az osztályközösség anyagi és természetbeni támogatást is nyújt a súlyos helyzetbe került osztálytársak részére (pl. válás, haláleset, munkanélküliség). Az osztályfőnökök ezekről az esetekről a szaktanárokat tájékoztatják. Személyes beszélgetésekkel, pedagógiai-pszichológiai ráhatással segítik át a nehéz időkön a tanulókat. Az utóbbi években egyre több a depressziós, lelki-sérült tanulók száma, akikkel hatványozottan foglalkozni kell. Intézményünkben a közösségi fejlesztés főbb területei: a tanórák  szaktárgyi órák,  osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli foglalkozások  szakkörök,  korrepetálások,

23

szabadidős tevékenységek  sportolási lehetőségek,  iskolanap,  zenés rendezvények, stb. diákönkormányzati munka hagyományok kialakítása és ápolása. Részletezve az egyes területek feladatait: A szaktárgyi órákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: a tanulás támogatása, a tanulók önállóságának támogatása, segítőkészség kialakítása, pozitív és negatív jelenségek értékelése, tanulmányi és munkaerkölcs erősítése. A nevelő-oktató munka színtere az osztály, vagy annak egy csoportja. Az osztályban tanuló diákok már rendelkeznek szokásokkal, szemléletmóddal. Az osztályfőnöki órákon a már meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a közösségnek, a kortársaknak. Tekintettel arra, hogy a tanulók idejük nagyobb részét az iskolában, az osztályközösségben töltik, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Az osztályközösség feladatai többek között: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, a társas együttélés alapvető szabályainak megismerése, alakítsa ki a természet szeretetét, a környezet védelmének igényét, a kommunikációs készség alakítása, az egészség, a testi épség védelme. Az osztályközösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe az osztályfőnököknek van. Az osztályfőnök feladata, hogy indirekt és direkt 24

irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos szerepe van a problémák felismerésében és keresésében, hiszen „nevelési helyzet” szinte mindig és mindenhol adódik. Az osztályfőnök szervező feladatai közé tartozik az osztályban tanító tanárok és a szülők közötti kapcsolat kialakítása. Fel kell ismernie a deviáns eseteket, és meg kell találnia, esetlegesen segítség igénybevételével a megoldáshoz vezető utat. A tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek is a közösségi fejlesztés feladatai közé tartoznak: a tanulás, a tehetség elismertetése a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalom, zene, képzőművészet, színház, mozi, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzetét, a szülőföld iránti tiszteletet. A felnőttoktatásban az osztályközösség tagjai segítik egymást az „otthoni tanulásban”, a vizsgára a baráti körök együtt tanulnak, a hiányzó osztálytársak részére a tananyagot, tanári segédleteket, munkagyakorlatokat eljuttatják. A 12. és 13. évfolyamos tanulók körében mindez szervezett módon történik. A fentieken kívül külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak az osztályfőnöknek, a tantestületnek, hanem az iskola minden dolgozójának, az intézményt segítő szervezeteknek, illetve azok vezetőinek is kiemelt feladata, hogy - munkájával, - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolataival példaként álljon a diákok előtt. Diákönkormányzati munka feladata a közösségek tevékenységének tudatos szervezése a tanulók aktív részvétele a közösségi munkában a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megismertetése Hagyományok kialakítása és ápolása a közösségre jellemző arculat megteremtése, az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek kialakítása, a tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása

25

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként klábítószerellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A címben említett, iskolában jelentkező problémák az általános iskolai szintnél magasabb középiskolai követelményszint, a különböző családi háttér miatt gyakran fordulnak elő. A megoldásban pedagógusnak, szülőnek egyaránt nagy szerepe van. Jellegzetes serdülőkori tünet a hangulatváltozás, az identitászavar, a helykeresés az iskolai közösségben, az iskolán kívüli csoportokban. Folyamatos tanári és szülői figyelemmel elkerülhetőek a káros vagy veszélyeket rejtő döntések. Cél, hogy a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy túlzott negatív hangadását. A veszélyeztetett tanulók: a tanulmányilag háttérben levő tanulók, a gyakori kudarcélményekkel küzdők, a peremhelyzetű tanulók egy adott közösségben, a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok, a felnőttoktatásban tanulmányaikat több éves kihagyással folytatni kívánó tanulók. Pedagógiai eszközök a beilleszkedési nehézségek megoldására: felzárkóztató foglalkozások szervezése, személyiségfejlesztő osztályfőnöki órák, önértékelési képességgel foglalkozó kérdőívek, beszélgetések, szülői tájékoztatás nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről, teret adva tehetségüknek, sikerélményhez juttatni őket.

26

4.1. Szűrés, diagnosztizálás A nevelő – oktató munka során folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek eredménye a szociálisan értékes életvitel, és olyan egyéni tulajdonságok kialakulása, amelyek más értékek termeléséhez hozzájárulnak. A nevelő – oktató munka ilyen módon szűrő, diagnosztizáló jelleggel is bír, az alábbiak szerint: az osztályban tanító tanárok, különösen az osztályfőnökök megfigyelései alapján kiszűrhetők azok a tanulók, akik tanulmányi eredményeik miatt nem tudnak beilleszkedni, neveltségi problémák kiszűrése  kapcsolat a diák – tanár között,  kapcsolat a diáktársak között,  beszédstílus, amennyiben van rá lehetőség – negatív befolyásoltság érzékelése esetén – a külső kapcsolatrendszer felderítése, az osztályfőnök és a család kapcsolata, különös tekintettel a hátrányos háttérre. A szűrés lényege nem a közösségből való eltávolítás lehetőségének megteremtése, hanem az egyén olyan irányú fejlesztése, amely kontsruktív életvezetéshez vezet. 4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő diákok esetében, ha az intézményen belül nem lehetséges megoldás, a következő együttműködés lehetséges: kapcsolatfelvétel a kerületileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, ifjúsági pszichológus bekapcsolása a nevelési folyamatba, megelőző témájú előadásokra való felkérés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályáról, a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyző értesítése. 4.3. Együttműködés a kortárs csoportokkal A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak megoldásához elsőként saját korcsoportját kell segítségül hívni. Ezek:

27

az osztályból alakult kis közösség, amelyet a háttérből az osztályfőnök, esetleg pszichológus irányít, az iskola közössége, a szülői házból az azonos korcsoportú rokonok segítsége, ha van információ a baráti háttérről, akkor ez a közösség, ha nincs, akkor segítséggel ezt a hátteret kell felderíteni. A feladat megoldása felelősségteljes, kitartást igényel, és főként a tanuló részéről együttműködés szükséges, egyébként a folyamat sikertelen.

4.4. Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drogés alkohol-prevenciós foglalkozások A gyermekeket fenyegető, veszélyeztető tényezők közül a drog és az alkohol használatában folyamatos emelkedés tapasztalható és biológiai – pszichés utóhatásait tekintve is nehezen kezelhető külső tényezők. A drog és alkoholfogyasztó gyermekek családi hátterét vizsgálva kitűnik, hogy nem a család anyagi helyzete vagy a szülők iskolázottsága a döntő, hanem a gyermek és a szülők közti viszony. Sajnos a főváros a drogok terjesztésében központ, és ily módon minden budapesti iskola, szórakozóhely potenciálisan fenyegetett. Helyi stratégia: A drog- és alkoholmegelőző munka a teljes tanári közösségnek feladata. A Közoktatási törvény 19. §-a szerint a pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladataink: felvilágosítás: a tanulóknak, a szülőknek és a kollégáknak, megelőző munka: a tanulóknak, segítségnyújtás: a tanulóknak és a szülőknek, kapcsolattartás: a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal, és egyéb segítőkkel. A drogstratégia témái: - Droghelyzet Magyarországon. - Drogfajták, használatuk, hatásuk. - Veszélyeztető tényezők. - A drogprevenció holisztikus értelmezése.

28

A drogmegelőzés tartalmi elemei megfigyelni, folyamatosan észlelni a gyermek - szülő közti kapcsolat változásait, kommunikációfejlesztés, személyiségfejlesztés, életvezetési ismeretek átadása, diszkréció. Módszerek a drogprevencióban: helyzetfelmérés a diákok között kérdőíves módszerrel, értékelés, megbeszélés, biológia, illetve osztályfőnöki óra keretében ezzel összefüggő témák, külső drogprevenciós szakemberek előadásai személyiségfejlesztő órák filmvetítések és azok megbeszélése, a témával kapcsolatos kiadványok figyelése, iskolai terjesztése. A pályaorientációs foglalkozunk.

folyamatokkal

részletesen

a

szakmai

programban

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok a körülményekhez viszonyítva a leghatékonyabban oktassanak, igazodjanak módszereikben a tanulók életkorához, egyéni fejlettségéhez, ismeretanyagához, képességeihez, a tanulók munkahelyi tapasztalatához, a gyakorlatban már megszerzett ismeretekhez. A tanárok oktató munkájuk során folyamatosan kísérjék figyelemmel tanítványaik előmenetelét. Differenciált, speciális feladatokkal derítsék fel az adott témakörben tehetségeseket. Figyeljen fel minden pedagógus a felméréseken kiemelkedően jó eredményt mutató tanulóra. A tanítási órákon plusz feladatokkal, kiselőadásokkal, stb. segítse a kiváló előmenetelű diákok fejlődését. Tanórán kívüli foglalkozások keretében – diákkörök, önképzőkörök, felvételi előkészítők, versenyre felkészítő foglalkozások – a szaktanárok elmélyíthetik diákjaik tudását. A speciális ismeretek megszerzésére külső segítséget kérhet a

29

pedagógus, pl. szakmai ismeretek esetén az intézménnyel kapcsolatban lévő vállalatokat, vállalkozásokat, vagy előadóművészeket az önképzőkörök részére, vagy felsőfokú intézmények előadóit és így tovább. Végzős hallgatóink esetében a továbbtanulást támogatjuk, felsőfokú tanulmányaikat, ha szükséges és lehetséges, segítjük. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tehetséggondozó foglalkozások szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók sportkörök szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, stb.) az iskolai könyvtár az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napjainkban egyre gyorsabb gazdasági és társadalmi változások játszódnak le Magyarországon, ami fokozott terhet ró gyermekre, szülőre egyaránt. Emiatt a gyermek- és ifjúságvédelem jelentősége mind nagyobb. Veszélyeztető tényezők: felgyorsult mindennapi élet (következményeként a „civilizációs betegségek” növekvő arányban fordulnak elő, másrészt kevés az idő, amit a családtagok együtt töltenek), különböző kultúrájú emberek találkozása („másság”), különböző szocializációs szinten lévő emberek találkozása, átalakulóban levő családmodell, megváltozott értékrend, egyre magasabb szintű elvárások az élet több területén (megfelelés a családban, középiskolában és a továbbtanulás terén), közvetlen környezetből érkező negatív „problémamegoldási lehetőségek”  alkohol,  drog, 30

 média befolyása (agresszió, pénz hatalma),  egyre kevesebb idő és türelem az otthoni problémák rendezésére,  a családok bizonytalan gazdasági helyzete (munkanélküliség),  látványosan növekvő társadalmi különbségek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felnövekvő generáció egyre fiatalabban szembesül ezekkel a tényezőkkel. A biológiai – fiziológiai – pszichés fejlődés fő szakaszában életkoruknak nem megfelelő problémák nehezednek rájuk, és amennyiben rejtve maradnak, továbbgyűrűznek és egyre nehezebb megoldást találni ezekre. A gyermek- és ifjúságvédelem a gyermek minden életkorában és minden nevelési intézményben összefogott, tudatos, felkészült tevékenységet igényel. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a családi környezetből, nevelésből és a külső környezetből fakadó ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Egyre gyakrabban a veszélyeztető tényezők együttesen, többedmagukkal jelentkeznek (halmozottan hátrányos helyzet). Pedagógiai tevékenység 1. Információnyújtás az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről és az iskolán kívüli segítő szervezetekről: - szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán), - tanulóknak (osztályfőnöki órán, tanítási órán kívül), - pedagógusoknak 2. Folyamatos kapcsolattartás: - szülőkkel, - osztályfőnökökkel, - szaktanárokkal, - külső szervezetekkel (önkormányzat, szakellátó).

kollégium,

gyermekvédelmi

3. Kapcsolattartás a szülőkkel: - szülői értekezleteken, - fogadóórákon, - személyes beszélgetések révén. 4. Feltárás, megszüntetés - a hátrányos helyzetű tanulók tüneteinek, jelzéseinek észrevétele, a problémák megismerése, okainak keresése, - segítségnyújtás, a probléma kezelése (egyéni beszélgetés, gyermekjóléti szolgálatok). 31

5. Prevenció - mentálhigiénés tanácsadás, - tanulásmódszertani ismeretek nyújtása, - kötelező tanórán kívüli, személyiségfejlesztő foglalkozások (sportolási lehetőségek, kirándulások, színházlátogatások), - egészségnevelő tevékenységek,  egészségügyi szűrővizsgálatok,  szakórai beszélgetés káros szenvedélyekről. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A nevelő – oktató munka során a tanulói sikertelenség komoly problémát jelent, és az osztály/csoport továbbhaladását gátolja. A felmerülő problémák megoldásához elsőként a helyzetelemzés tartozik, amely során igyekszünk az okot feltárni. Az elégtelen, vagy gyenge osztályzatok sorozatos keletkezésének okai lehetnek: a tanuló általános iskolai ismeretei nem megfelelőek, nem készül rendszeresen a tanítási órákra, nem érti meg az órák anyagát, készség tárgyak esetén adottság hiánya a pedagógus módszertani hibája. A megoldások lehetséges útjai: a 9. évfolyam esetében tanulási módszerek megtanítása, magasabb évfolyamokon ezen ismeretek kondicionálása, 9. évfolyamon felzárkóztató foglalkozások tartása, szükség esetén egyéni, vagy kiscsoportos formában (Kt. 52.§.), szükség esetén évfolyamismétlés, olyan pedagógiai módszerek kialakítása, amelyek segítségével rendszeresen értékelik a diákok munkáját, reális értékelés, lehetőség szerint differenciált foglalkozások megvalósítása a felnőttoktatásban a tanórán kívüli módszertani segítség nyújtása a kötetlen otthoni tanulás támogatására. magasabb évfolyamokon korrepetálások, egyéni foglalkozások

32

A differenciált foglalkozások során a tantárgy és az adott tananyag sajátosságait kell figyelembe venni, nem elhanyagolva a tanári adottságokat. A differenciálást uniformizálni nem lehet, a pedagógus módszertani kulturáltsága, a tanuló befogadóképessége, együttműködő készsége határozza meg. A felzárkóztató órák számát minden tanév elején a tantárgyfelosztás határozza meg. A félév során, a felhasználható órakereten belül, - indokolt esetben - újabb foglalkozások indítása lehetséges. A feladat megoldása akkor sikeres, ha csökken a bukások és az elégséges osztályzatok száma. A cél azonban nem az, hogy megalapozatlanul kapjanak a diákok legalább elégséges osztályzatot. A felnőttoktatás esetében a tanulási kudarc okai lehetnek: a tanulók egy része több évi, vagy évtizedes kihagyás után kapcsolódik be a középfokú képzésbe, minimális időt fordít a tanulásra (családi, munkahelyi problémák miatt is), anyanyelvi hiányosságai vannak, beszédmegértési, kommunikációs zavarokkal küzdenek, amelyek jelentősen megnehezítik számukra a nyelvoktatást, nem rendelkeznek alapvető számolási, matematikai, logikai készségekkel, nem ismerik az eredményes és hatékony tanulási módszereket. A megoldások lehetséges útjai matematikai és nyelvi felzárkóztató foglalkozások tartása, tanórákon differenciált foglalkozások tartása, tanárok türelme, őszinte, segítő szándéka a szintrehozás során, a tanuló részéről a tanár utasításainak betartása, folyamatos együttműködés a tanárral, őszinte problémafelvetés, a személyre szóló felzárkóztató foglalkozásokon való rendszeres megjelenés. Ha a tanulói kudarcnak kitett tanuló nem él a tanári segítséggel, és ha nem akar sajátos helyzetén változtatni, számára csak egy út kínálkozik. Ebben az esetben is, ha igényli, az iskola segíti más intézményben a tanulmányainak folytatását. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaságban bekövetkező változások különbözőképpen befolyásolják a családok anyagi helyzetét. A családok egy részénél ezt a pénzügyi helyzet romlása jelzi, amelynek következtében a tanulók egészséges fejlődése és

33

eredményes tanulmányai kerülnek veszélybe. Az ilyen változást azonban a diákok általában szégyellik, ezt csak tapintatos módszerrel lehet felmérni. Az iskola számára fontos az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése. Szociális hátrány eredhet a szülők munkanélküliségéből, alacsony egy főre eső jövedelemből, egészségkárosodás miatt csökkent munkaképességből, valamelyik szülő elhalálozásából. Célunk, hogy a szociálisan hátrányos helyzet kialakulása elején már megadjuk a segítséget a következő tanulók részére: akik a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, akik a családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, akik iskolai körülményeik miatt hátrányos helyzetűek, akik csonka családban nőnek fel, akik munkanélküli szülők gyermekei. A helyzetfelmérések során fény derülhet átmenetileg hátrányos helyzetű tanulókra is. Pl.: áttelepült tanulók, természeti csapás sújtotta területről származó tanulók, tartós betegséggel küzdő tanulók. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják: felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése (korrepetálások, szakkörök), mentálhigiénés programok, diákétkeztetés, drog- és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, szülői kérésre, illetve osztályfőnöki javaslatra kollégiumi elhelyezés támogatása, ingyenes művelődési lehetőségek (pl. színházlátogatás), felnőttoktatás esetében tandíj- és térítési díjkedvezmények adása (jó tanulmányi eredmény, osztályfőnöki javaslatok, stb.) alapján, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, kapcsolat az önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal. 34

9. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Jogszabályok, amelyek az egészségnevelési és egészségfejlesztési programhoz szorosan kapcsolódnak: 1993. évi LXXIX. törvény, módosítva 2003. évi LXI törvénnyel (közoktatás) 243/2003 (XII.17.) Korm. Rendelet (NAT) 96/2000 (XII.11.) Országgyűlési határozat 1999. évi XLII. törvény (dohányzás) 1997. évi CLIV. tv. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 1997. évi XXXI. tv. Az egészségi állapotot az alábbi alapvető tényezők határozzák meg: genetikai tényezők környezeti tényezők, életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése Fenti tényezők közül érdemi hatást az iskola fizikai – tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az intézmény egészének mindennapjait. Az egészségnevelés folyamata tudatosan létrehozott tanulói lehetőségek összessége, amelyek során az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást, és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségnevelés iskolai területeinek a fenti ismeretek elsajátításához kell hozzájárulnia azért, hogy a diákok kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola pedagógiai rendszerébe beépülnek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái 35

az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényes témák, mint például: az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével, pl.: Gondoskodik az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről, Az osztálytermek berendezését az egészségügyi szempontoknak megfelelően alakítja, Az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről a napi munkarend, az órarend tervezésénél. Az egészségnevelés folyamatában a következő témákra fordítunk különös hangsúlyt: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), a mindennapi testmozgás lehetősége, a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, bőrgyógyászati előadás, a szexuális nevelés daganatos betegségekről elméleti és gyakorlati előadás nemek szerinti bontásban A nevelési folyamatokat a helyi tantervbe osztályfőnöki, illetve tantárgyak megfelelő csatlakozási pontjainál látjuk el. Tanórán kívüli foglalkozásokon, pl. sportnapokon, kirándulásokon, filmvetítéseken, hétvégi kirándulásokon mélyítjük el az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat. 36

Alkalmanként tájékoztató fórumokat tartunk a diákoknak és a szülőknek. Amennyiben lehetséges, diákjaink a témához kapcsolódó versenyeken, pályázatokon részt vesznek.

10. A környezeti nevelés programja 10.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” 10.1.1. Jogi háttér Az ENSZ 2002-ben a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Egy teljes évtizedet szentelt annak elérésére, hogy az oktatás minden szintjén megvalósuljanak a környezetvédelem alapértékei. A hazai jogszabályi hátteret az Alkotmány megfelelő pontjai képviselik: 18.§. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban foglaltakat más jogszabályok is alátámasztják. A Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. törvény) 54.§. 1. cikkelye szerint: „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteik fejlesztésére.” A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. 10.2. Helyzetelemzés 10.2.1. Az iskola Az iskola épülete az 1870-es években épült. Az építkezés időpontjából adódóan környezetbarát anyagokat használtak fel és ezt a jelleget az 1994-től 1996-ig tartó felújítás során is megtartották. Az azóta eltelt évek alatt sikerült megőrizni az épület szépségét, tisztaságát és az intézmény minden dolgozója és vendége

37

tiszteli, őrzi is ezt. Az iskolához belső udvar is tartozik, melynek rendezettségére hasonlóképpen ügyelünk. Az épületben 12 tanterem található, melyekben osztálylétszámhoz igazodva helyezzük el az osztályokat. Fontos szempont a zsúfoltság érzetének elkerülése. A jó helykihasználást szem előtt tartva alakítottuk ki az iskola padlásterében a szakképzést szolgáló tanirodát. A földszinten található a legnagyobb területű terem, mely szükség esetén összenyitható az aulával, és így az iskolai rendezvények lebonyolítására is alkalmas teret nyerünk. Az iskola épületében kijelölt helyen dohányozhatnak az iskola dolgozói. A mosdók állapota megfelelő, folyamatos takarítása megoldott. A helyiségek fűtése és megvilágítása kielégítő, nem pazarló. A nyílászárók cseréjére 2004-ben kerül sor pályázaton nyert pénzből. 10.2.2. A környezeti nevelés színterei az iskolánkban Hagyományos tanórai oktatás szervezésben A környezeti nevelés az elméleti alapok megismertetésével kezdődik. Tanítási órákon az aktuális témához hozzárendeljük a kapcsolódó környezetvédelmi ismereteket. Lényeges megteremteni, kialakítani a környezettel szembeni igényesség szemléletét, mely osztályfőnöki órákon és személyes példamutatással történhet meg. Tanórán kívüli programok A természetvédelem gyakorlati oldalát alapozzák meg a DÖK és a szabadidő szervezők által előkészített és vezetett természetjárások, túrák. Iskolánkat rendszeresen képviselik a tanulók a városismereti versenyen. Megszerveztük a használt elemek szelektív gyűjtését. Erőforrások A környezeti nevelési program fontos feltétele, hogy az iskola összes dolgozója és tanulója hatékonyan végezze munkáját és együtt tudjon működni. Nem anyagi erőforrások Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Minden diáknak kötelessége, hogy vigyázzon környezetére és erre felhívja osztálytársai figyelmét is. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak. Az adminisztráció során csökkentjük a papírfelhasználást (pl. a féloldalas papírok 38

vagy rontott példányok további felhasználása), kicsinyített, illetve kétoldalas másolatok készítése). Az iskola épületét a takarítószemélyzet rendszeresen tisztán tartja, munkájukhoz csak szükséges mennyiségű és környezetbarát vegyszereket használnak. Az iskolai étkeztetés fontos része a büfé. Működtetése kisvállalkozáson alapul. Figyelmet fordítunk arra, hogy egészséges élelmiszerekkel bővüljön a kínálat, illetve hogy a dobozos italok után maradó hulladék külön gyűjtésre kerüljön. 10.3. Alapelvek, célok megismertetni a diákokkal a fenntartható fejlődés fogalmát, jelentőségét, az ember természetben elfoglalt helyének bemutatása és a bioszférában működő ok- okozati összefüggésekre való rávilágítás, a helyi és globális események összefüggéseinek feltárása, törekvés a biológiai sokféleség megőrzésére, a természetes és épített környezet ésszerű, tudatos használata. 10.4. A környezeti nevelési tevékenység kiemelt feladatai a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, és épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása, a tanulókban kifejleszteni a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórán és tanórán kívül – foglalkozzanak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  a lakóhely és az iskola környezetének természeti értékeivel.

39

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A Közoktatási törvény 38. §. (1) bekezdése szerint: „A közoktatási intézményeknek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” A kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998 (VII. 24.) OM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. A taneszközkészlet meghatározásához a Funkcionális taneszközjegyzék nyújt segítséget, amely a Művelődési Közlöny 1998. 2/II számában jelent meg. A hiányzó elemek beszerzése a minimum taneszköz beszerzés programon belül megtörtént. A felsoroltakon kívül a nevelő-oktató munkát speciális eszközök is segítik, pl.: a nyelvoktatáshoz nélkülözhetetlen videó készülékek (kamera, lejátszó), az iskolában rendezett ünnepségekhez szükséges erősítés, az Internet használatához szükséges számítógéprendszer, az iskolarádió, amelynek működése elősegíti az információáramlást, lehetőséget teremt a tanulók által összeállított műsorok közlésére, megemlékezések tartására, az iskolaújság, amely a nyilvánosság egyik eszköze, a DÖK irányításával készül. A szerkesztőbizottság az iskola életéből állít össze történeteket, készít ábrákat, tájékoztat eseményekről, gyűjt össze humoros történeteket, az intézményben történő eseményekről fénykép és videofelvételek készítéséhez szükséges eszközök, évkönyv - általában kerek évfordulókra készül, a pedagógusok és a tanulók közös munkájaként. Az intézmény életében jelentős események megörökítéséhez nélkülözhetetlen eszközök: számítógép (teljes konfiguráció), sokszorosító, fényképezőgép, videokamera és lejátszó.

40

12. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulás formái: kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység. Az együttműködés feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. A kapcsolattartás eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés konkrét formái: 1.) A szülők részéről: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése, érdeklődő – segítő hozzáállás, szponzori segítségnyújtás. 2.) Az intézmény részéről: nyílt napok szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése (pl. egészségügyi, prevenciós, drog és egyéb káros szenvedélyekről, stb.), pályaválasztási tanácsadás, közös kirándulások, színház, mozi, múzeumlátogatások, hetente egyszer igazgatói fogadóóra 3.) A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: osztály – család közös program kialakítása (igény szerint), DÖK és a szülői ház kapcsolatának szélesítése, közös rendezvények szervezése, a szülői munkaközösség munkájának erősítése.

41

4.) Kapcsolattartás a kollégiummal A bejárási, vagy szociális, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók részére a kollégiumi elhelyezés lehetőségét biztosítjuk. A kollégium vezetőjével, a tanuló nevelőtanárával a kapcsolat rendszeres. Ez az alábbiakat jelenti: rendszeres tájékoztatás az osztályzatokról, a hiányzásról, törekvés az esetleges beilleszkedési problémák megoldására, javaslat a tanulmányi problémák megoldására tájékoztatás az iskola éves rendjéről. A nevelőtanárral a kapcsolatot közvetlenül az osztályfőnök tartja, indokolt esetben a pedagógiai igazgatóhelyettes és a gyermekvédelmi felelős intézkedik. Különleges fegyelmi, beilleszkedési nehézséggel küzdő esetekben a két intézmény igazgatója veszi fel a kapcsolatot.

13. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók teljesítményének mérése a következő módon történik: szóbeli felelet – napi anyag összesítő kérdésekkel, vagy összefoglaló rendszerező, órák utáni számonkérés írásbeli felelet – az előző órai vagy néhány óra anyagát öleli fel, előre nem bejelentett időtartama 10 perctől 45 percig is terjedhet. Lehetséges a tanulók egy csoportjával, vagy az egész osztállyal. témazáró dolgozat – egy tanult témakört lezáró, összefoglaló – ismétlő dolgozat, témakörönként írható, időtartama 45 perc, maximum 90 percig terjedhet. nagydolgozat – a tanagyaghoz kapcsolódó, nagyobb egységeket lezáró dolgozat, időtartama 45 percnél több is lehet a szaktanár döntése alapján, szerkezete hasonló az írásbeli érettségihez. Az írásbeli és a szóbeli feleletek osztályzatai a naplóba kerülnek. A témazáró vagy nagydolgozatokat a szaktanárnak legalább egy héttel az írás előtt be kell jelentenie, és azt a naplóba jeleznie kell. A jegyek súlya duplája, mint az írásbeli, illetve a szóbeli feleletek súlya. A szóbeli és az írásbeli feleletek száma nincs maximálva. A témazáró dolgozatok, vagy nagydolgozatok száma egy tanítási napon kettőnél több nem lehet. A tanulók lehető legjobb felkészülése érdekében célszerű, ha a szaktanárok egymás között egyeztetik a megírandó dolgozatok időpontját.

42

14. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei, korlátai

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A házi feladat a rögzítés, ismétlés, gyakorlás, elmélyítés szempontjából rendkívül fontos, az oktató-nevelő munka egyik igen jelentős része. Az egyik óráról a másikra való felkészülés írásbeli és szóbeli feladatok esetén átlagos képességű és felkészültségű tanulót figyelembe véve - ne haladja meg a 45 percet. Az írásbeli házi feladat a tanítási órán begyakorolt feladatokhoz kapcsolódjon, ismétlési, rögzítési feladatot lásson el. Tanítási szünetekre feladható írásbeli és szóbeli házi feladat ne haladja meg az egy tanítási órára adható feladatok mennyiségét. Büntetésből tilos többlet házi feladatot adni. Kismennyiségű, a tananyaghoz kapcsolódó témakörből önálló feldolgozásra hosszabb távra vagy hétvégére feladható. Célja: az önálló kreativitás fejlesztése. Az elsajátított anyagrészből „kiselőadás” tartható, vagy írásos beszámoló készíthető, pedagógiailag fontos, hogy a pedagógus ezt a feladatot értékelje.

15. Az oktatásszervezés feladatai 15. 1. Kulcskompetenciák és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési feladatok A kompetencia – alkalmasság, ügyesség – alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. A kulcskompetencia a következő alapvető tulajdonságokkal jellemezhető: képességek együttesével, mint a tudás, jártasság, készség, kapcsolatteremtő készség, szociális viselkedési forma a képességek integrálódásával, struktúrálódással, egymásra épüléssel. A pedagógia és a pedagógus feladata: a kognitív kompetencia fejlesztése (az értelem kiművelése) a szociális kompetencia fejlesztése (segítő életmódra nevelés) a személyes kompetencia fejlesztése (egészséges és kultúrált életmódra nevelés) a speciális kompetenciák alapozása (a szakmai képzés alapozása, az alkotóképesség fejlesztése, a tehetséggondozás)

43

A kompetenciák kialakításában, fejlesztésében tehát egyértelmű és meghatározó szerepe van a nevelésnek, a tanulásnak, a képzésnek. A NAT (243/2003. (XII: 17.) Korm.rendelet és 202/2007 (VII.31.) Korm.rendelet) az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait meghatározza, megteremtve ezzel a közoktatás egységét. A NAT-ban megfogalmazódik az a pedagógiai feladat, hogy ne lezárt, befejezett tudáshoz jusson a tanuló, hanem a kulcskompetenciákat, az életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat, tanulási képességeket is elsajátítsa a tárgyi ismeretek mellett. 15. 1.1. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – , az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődési köre szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

44

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportosan egyaránt, ideéretve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

45

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy a célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 15. 1.2. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, összekötve az egyes műveltségi területeket. Kiemelt feladatok: énkép, önismeret hon- és népismeret európai azonosságtudat – egyetemes kultúra aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség felkészülés a felnőtt lét szerepeire 15. 1.3. A tanulási esélyegyenlőség megvalósításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolában a következő elvek szerint kell megszervezni az oktató-nevelő munkát: a kulcskompetenciák megalapozására, majd bővítésére kell törekedni. a tanulók tanulási nehézségeit fel kell tárni, a felmerülő problémákat lehetőség szerint meg kell oldani.

46

a tanulók személyiségét megismerve megfelelő pedagógiai módszereket kell alkalmazni a tanítási órákon vagy más iskolai foglalkozáson a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeit fejleszteni kell. egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési és értékelési eljárásokat kell alkalmazni. A kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó pedagógiai feladatok jóval nehezebbek, mint az oktatás-tanulás hagyományos feladatai. A sikeres kompetencia fejlesztéshez az alábbiak nélkülözhetetlenek: széles módszertani repertoár intézményi önreflexió megléte értékelési kultúra fejlesztése kompetenciák mérése tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése a tanulók aktivitásának kibontakoztatása a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás tanulás módszertani technikák kialakítása sajátos tanulásszervezési feladatok megoldása a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében számítógép használatának beiktatása az oktatási folyamatokba A kompetencia mérésekben intézményünk mind a 9. évfolyamon bemeneti, mind a 10. évfolyamon részt vesz. Az eddigi eredmények nemcsak az országos átlag felettiek, de jelentősen megközelítik a gimnáziumi átlagot. A nevelőtestület feladatának tekinti nemcsak az eddigi eredmények megőrzését, hanem azok javítását is.

47

A hatályos pedagógiai Program B. fejezet „Helyi tanterv” szakasza az alábbiak szerint módosul

Budapest, 2011. május 20.

Dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna igazgató

48

B. FEJEZET HELYI TANTERV 1. Óraterv 1.1. Gazdasági-szolgáltatás szakterület szakmacsoportos óratervei 1.1.1. A 9-12. évfolyam 2008/2009-es tanévtől kezdődően, kifutó jelleggel a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.2. A 9-12. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.1.3. A 9-12. évfolyam óraterve a 2011/2012. tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan 1.2. A nyelvi előkészítő osztály óraterve 1.2.1. A 9. évfolyam óraterve a 2008/2009-es tanévtől kezdődően 1.2.2. A 10-13. évfolyam óraterve a 2008/2009-es tanévtől kezdődően, kifutó jelleggel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan 1.2.3. A 9-13. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan 1.2.4. A 9-13. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

1.3. Felnőttoktatás óraterve (esti képzés) 1.3.1. A 9-12. évfolyam óraterve 2008/2009-től kezdődően

49

Az óratervek az 1. pontban felsoroltak szerint az alábbiak 1.1.1. A 9-12. évfolyam 2008/2009-es tanévtől kezdődően, kifutó jelleggel a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2 Szakmacsoportos alapozó oktatáson belül Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan Összesen

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

4

4

4

4

2

2

3

3

1 4 4

4 4

1 1 2

1 1 2

3

3

1e+2gy

1e+2gy

2e 1e+1gy 2e+1gy 33

2e 1e+1gy 2e+1gy 33

4 3 1 1

4 3 1 1

3 1 2 1 1 1

3 1 2 1 1 1

1e+1gy 2gy 1e

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

30

30

e: elmélet 9-10. évf: 2 óra gy: gyakorlat 9-10. évf: 4 óra Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

50

11-12. évf. 6 óra 11-12. évf. 4 óra

1.1.2. A 9-12. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2 Szakmacsoportos alapozó oktatáson belül Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan Összesen

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

4

4

4

4

2

2

3

3

4 3 2 1

4 3

1 4 4

4 4

1

1

3

3 2 2

2

1 2 2

3

3

1e+2gy

1e+2gy

2e 1e+1gy 2e+ 1 gy 32

2e 1e+1gy 2e+ 1 gy 33

2 2

2 1

1

1e+1gy 2gy 1e

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

30

30

e: elmélet 9-10. évf: 2 óra gy: gyakorlat 9-10. évf: 4 óra Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

51

11-12. évf. 6 óra 11-12. évf. 4 óra

1.1.3. A 9-12. évfolyam óraterve a 2011/2012. tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2 Szakmacsoportos alapozó oktatáson belül Gazdasági környezetünk Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Összesen

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

4

4

4

4

2

2

3

3

4 3 2 1

4 3

1 4 4

4 4

1

1

3

3 2 2

2

1 2 2

3

3

1gy 3e+1gy 3e+2gy 32

1gy 3e+1gy 3e+2gy 33

2 2

2 1

1

1e+1gy 2gy 1e

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

30

30

e: elmélet 9-10. évf: 2 óra gy: gyakorlat 9-10. évf: 4 óra Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

52

11-12. évf. 6 óra 11-12. évf. 4 óra

1.2.1. Nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyam óraterve a 2008/2009-es tanévtől Tantárgy Idegen nyelv (angol, német) Gépírás Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Tanulásmódszertan, önismeret Nyilvános beszéd Magyar Matematika Heti óraszám összesen

Heti óraszám 12 (két-két nyelvtanár) 2 (csoportbontásban) 4 (csoportbontásban) 3 1 1 (csoportbontásban) 1 (csoportbontásban) 2 2 28

Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

53

1.2.2. A 10-13. évfolyam óraterve a 2008/2009-es tanévtől kezdődően kifutó jelleggel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan

Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 1 Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Idegen nyelv 2 Szakmacsoportos alapozó oktatáson belül Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan Összesen

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

4

4

4

4

2

2

3

3

5 3 1 1

5 3 1 1

1 5 4

5 4

3 1 2 1 1 1

3 1 2 1 1 1

1 1 2

1 1 2

3

3

1e+2gy

1e+2gy

2e 1e+1gy 2e+1gy 34

2e 1e+1gy 2e+1gy 33

1e+1gy 2gy 1e

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

31

31

e: elmélet 10-11. évf: 2 óra gy: gyakorlat 10-11. évf: 4 óra Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

54

12-13. évf. 6 óra 12-13. évf. 4 óra

1.2.3. A 9-13. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a közgazdaság (15) szakmacsoportra vonatkozóan Tantárgy 9 Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Magyar 2 Matematika 2 Idegen nyelv I. 12* Gépírás 2 Informatika 4** Testnevelés 3 Osztályfőnöki 1 Tanulásmódszertan, 1** önismeret Nyilvános beszéd 1** Társadalom ismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Idegen nyelv 2 Szakmacsoportos alapozás Gazdasági környezetünk Információ kezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Összesen 28 * két-két nyelvtanár csoportbontással ** csoportbontás

Heti óraszám évfolyamonként 10 11 12 4 4 4 2 2 3

13 4 3

3 5

3 5

4 5

4 4

1 3 1

1 3 1

2 1

2 1

1 2 2 2 2

2 2 2

1e+1gy 2gy 1e

3

1gy 3e+1gy 3e+2gy 33

1gy 3e+1gy 3e+2gy 33

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

31

31

e: elmélet 10-11. évf: 2 óra gy: gyakorlat 10-11. évf: 4 óra Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

55

3

12-13. évf. 6 óra 12-13. évf. 4 óra

1.2.4.A 9-13. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportra vonatkozóan Tantárgy 9 Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Magyar 2 Matematika 2 Idegen nyelv I. 12* Gépírás 2** Informatika 4** Testnevelés 3 Osztályfőnöki 1 Tanulásmódszertan, 1** önismeret Nyilvános beszéd 1** Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Idegen nyelv 2 Szakmacsoportos alapozás Gazdálkodási ismeretek Információ kezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Marketing Közgazdaságtan Összesen 28 * két-két nyelvtanár csoportbontással ** csoportbontás

Heti óraszám évfolyamonként 10 11 12 4 4 4

13 4

2

2

3

3

3 5

3 5

4 5

4 4

1 3 1

1 3 1

2 1

2 1

1 2 2 2 2

2 2 2

1e+1gy 2gy 1e

1e+1gy 2gy

1gy

1e 1gy

31

31

e: elmélet 10-11. évf: 2 óra gy: gyakorlat 10-11. évf: 4 óra Tanítási hetek száma: a tanév rendjének megfelelően

56

3

3

1e+2gy

1e+2gy

1e** 1e+1gy 3e+1gy 33

1e** 1e+1gy 3e+1gy 33

12-13. évf. 6 óra 12-13. évf. 4 óra

1.3.1. A felnőtt oktatás 9-12. évfolyam óraterve 2008/2009-től kezdődően Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Művészettörténet Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Szakmacsoportos alapozó oktatáson belül Gazdasági ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció (szakmai) Informatika Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyak. Összesen

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2

2

3

2,5

1

1

2

2

3 2

3 2

0,5 3 2 0,5

3 2 0,5

1 1 1 1

1 1 1 1

1 0,5 0,5

1 0,5

1,5 1,5 1 15

1,5 1,5 1 15

0,5 1

1

15

15

57

2. Tantárgyi tantervek Két alapvető csoportba oszthatók: Közismereti tárgyak tantervei Szakmai alapozó tárgyak tantervei A kialakított tantervek alapján a kereskedelem-marketing üzleti adminisztrációban az iskolaváltás, a tanulók átvétele zökkenőmentes, más szakmacsoportok esetén a szakmai alapozó tantárgyaknál különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés szükséges. A tantervek felépítése, szerkezeti egysége, célok, feladatok Minden tantárgy tanterve tartalmazza a tantárgy céljának és feladatainak átfogó, tömör összefoglalását, megfogalmazza a tantárgy sajátos szerepét a tanulók nevelésében, képzésében, összegezi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbképzésében. A fejlesztési követelmények a tantárgyi sajátosságokat tartalmazzák. E követelményekből következnek a célok, feladatok meghatározása, valamint a megvalósítható képességfejlesztés iskolai teendői. A kerettantervek alapján kialakított helyi tantervek évfolyamonkénti ismétlődő szerkezeti egységei: belépő tevékenységformák, témakörök, tartalmak, továbbhaladás feltételei Kiemelt feladatként kell kezelni az osztályfőnöki órák helyi tantervét, tekintettel arra, hogy központi tervezet nem létezik, mivel az órák célját az osztályközösségek aktuális problémái határozzák meg. A kerettanterv követelményei alapján azonban évente legalább 10 órán egészségvédelmi témákkal kell foglalkozni. A fennmaradó órákon közösségfejlesztési, személyiségfejlesztési, magatartás – protokoll témákkal célszerű foglalkozni.

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 58

A közoktatásról szóló törvény 19. §. (1) bekezdés c.) pontja alapján „a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,…” A nevelő-oktató munka során a tantervekben felsorolt eszközöket használjuk fel a tananyag feldolgozásához. Az egyes évfolyamokon – a törvényeknek megfelelően – a kötelező tanulói taneszközöket, tankönyveket, egyéb eszközöket a szaktanárok határozzák meg. A kiválasztásnál a következő szempontokat vesszük figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lehetőség szerint több éven keresztül használható legyen, minden tanuló képes legyen a beszerzésére (megfelelő árfekvés figyelembe vétele), anyagilag súlyosan veszélyeztetett tanulók esetében az iskola könyvtári állományából biztosítunk tankönyveket, atlaszokat, szótárakat, a szakmai alapozás könyveit is lehetőség szerint a tankönyvlistából választjuk ki, mert ezzel nagyon drága szakmai kiadványokat lehet helyettesíteni, másrészt a központi programnak is jól megfelelnek, a rossz anyagi helyzetben lévő felnőtteknek a végzősök továbbra is használható tankönyveinek begyűjtésével tudunk segíteni. A Közoktatásról szóló törvényi előírás alapján a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Jogszabály alapján biztosítjuk az érintett tanulók részére az ingyenes tankönyvellátást. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az egyes tantárgyakra vonatkozóan az évfolyamonkénti továbbhaladási feltételeket a helyi tanterv tartalmazza. A magasabb évfolyamra lépés egyik előfeltétele ezek teljesítése. A közoktatásról szóló törvény 20. §-a szerint, ha a tanuló mulasztásai a 9-12. évfolyamon a 250 órát meghaladják és nem osztályozható, akkor tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát. Hasonló a helyzet

59

abban az esetben is, ha a diák hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja. A 2008/2009-es tanéven kifutó szakképző évfolyam osztályozásának feltételeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Magántanulói jogviszony esetében osztályozóvizsga rendjét és idejét a tantestület határozza meg. A szakképző (1/13.) évfolyamra jelentkezés feltétele a 12. (13.) évfolyam végén sikeres szakközépiskolai érettségi vizsga letétele. Indokolt esetben a szakképző intézmény igazgatója engedélyt adhat az őszi vizsgaidőszak befejezéséig arra, hogy a sikeres érettségi vizsgával nem rendelkező tanuló vendéghallgatóként látogassa a szakképző évfolyam óráit. A felnőttoktatás esetében célszerű lehetőséget biztosítani a hallgatóknak a korábbi tanulmányok elismerésére, a magasabb évfolyamon azok folytatására. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a felnőttoktatásban: a helyi tanterv követelményeinek az adott évfolyam valamennyi tantárgyából legalább elégséges szinten történő teljesítése, illetve eredményes osztályozó vizsga, a továbbhaladás feltételeként előírt javító-pótló különbözeti vizsgák eredményes letétele.

5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) A pedagógusok a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik elsősorban az alábbi területeken: alapkészségek és képességek, értelem és gondolkodás fejlesztése, minden tantárgy esetében az anyanyelvi képességek fejlesztése, megismerési, tanulási módszerek megtanulása. A diákok tanulmányi munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozás. A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai munka egyik legnehezebb, legjelentőségteljesebb része. Az érdemjegy éppen ezért a tanulót további sikerek elérésére ösztökélheti, vagy depresszióba is taszíthatja. Az érdemjegynek azt kell tükröznie, hogy a tanuló a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek milyen szinten tesz eleget. Az osztályozásnál az objektivitásra kell törekedni.

60

A tanárnak a tanév elején tájékoztatnia kell a diákokat az értékelés szempontjairól, és a tantárgyi követelményekről. A mérés, értékelés célja és feladata a következő: biztosítsa a visszajelzést a tanár és a tanuló számára, következtetni lehessen a tanítás és a tanulás hatékonyságára, viszonyítsa az egyéni eredményeket a korábbi teljesítményekhez, a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményt tükröző érdemjegy adása. Az értékelés módjai: szóbeli felelt: a tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, írásbeli felelet: a tanult ismeretek írásban történő ellenőrzése, amelynek időtartama a feldolgozott tananyag mennyiségéből, a feltett kérdés minőségétől függően lehet 10 perctől több tanítási óra hosszúságú, vagy házi dolgozat is, gyakorlati tevékenység értékelése készségtárgyak esetében, önálló anyagfeldolgozások ismertetése, kiselőadások. A közoktatásról szóló törvény 70. §-a rögzíti a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelési formáit, ezek szerint: a tanítási év közben a tanár rendszeresen érdemjeggyel értékeli tudását, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti a tanulót, az érdemjegyek alapján. Az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal. A tanuló tantárgyi munkáját az alábbiak szerint értékeli a pedagógus: félévenként legalább a heti óraszám, plusz 1 osztályzattal Ettől eltérni különleges esetben az igazgató engedélyével lehet. A pedagógus az osztályzatot a naplóba, a tanuló az ellenőrzőbe köteles beírni. A pedagógus a tanuló munkáját témazáró dolgozat formájában is értékeli. A hiányzó tanuló a dolgozatokat szóban vagy írásban pótolhatja. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozó vizsgán, vagy különbözeti vizsgán, vagy javítóvizsgán, vagy beszámolóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani, a közoktatásról szóló törvényben leírtak szerint. 61

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve értékeli a tanuló magatartását és szorgalmát. A félévi osztályzatok a tanuló előmeneteléről tájékoztatják mind a tanulót, mind a szülőt, a továbbhaladást nem befolyásolják. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítette, a megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesre minősítse, a megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Elégtelen osztályzatot kaphat az a tanuló, akinek féléves, vagy éves szinten az érdemjegyeinek átlaga nem éri el a 2,0 –t. Az elégtelen osztályzat adásánál az átlagon kívül mérlegelni kell a körülményeket, a hozzáállást, a jegyek alakulásának tendenciáját. A pedagógus adjon meg minden lehetőséget a tanítványai sikeres előmeneteléhez. Az egyes tanulók féléves és év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és év végén dönt a megállapított osztályzatok alapján a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára, vagy előnyére lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján módosítják. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat. Az osztályzatokról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban tájékoztatjuk. Ezt a tanuló köteles szüleinek, gondviselőjének bemutatni, és a félévi értesítő esetében kiskorúsága esetén aláíratni. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításánál a tanuló magatartását, szorgalmát nem lehet figyelembe venni.

62

Az osztályzatok kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: Jeles (5) a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, a tanagyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza, a tantárgy szaknyelvén is pontosan fogalmaz, kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jó (4) a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, feladatok megoldásánál kevés tanári segítségre van szüksége. Közepes (3) a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, a tanári segítségre többször is rászorul. Elégséges (2) a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, fogalmakat nem ért, a feladatok megoldásához nem tud hozzákezdeni, sikerre csak jelentős tanári segítséggel számíthat. Elégtelen (1) a minimális tantervi követelményeket sem sajátította el, feladatait tanári segítséggel sem tudja megoldani, megtagadja a munkát. Az osztályzatokat minden esetben be kell írni a naplóba, szóbeli és írásbeli feleleteket kék, a témazáró dolgozatokat piros tintával. A felnőtt tagozaton esti és levelező munkarend szerint folyik az oktatás. Az esti és a levelező képzési forma rendszeres vizsgáztatással jár, hiszen a kevesebb óraszám miatt a tanulók teljesítménye másként nem mérhető. Az esti és levelező tagozaton a tanév során 2 alkalommal (a 11. és a 22. tanítási hét után) tantárgyanként beszámolókat kell tartani, (írásbeli, szóbeli, vagy mindkettő), amelyeken a szaktanár vizsgaszerűen értékeli a tanulók 63

felkészültségét. Az írásbeli beszámolókat a vizsga hetében tanórákon íratjuk meg előzetes beosztás szerint, ügyelve arra, hogy kettőnél több írásbeli ne legyen az adott napon. A szóbeli vizsgákra konkrét terv készül, ezt az iskolavezetés a vizsga előtt legalább három héttel ismerteti a tanulókkal. A szóbeli vizsgák napján a tanítás szünetel. A tanév végén az egész tanév anyagából osztályvizsgát kell tenni a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban. Ezek formája valamennyi évfolyamon az egyes tantárgyak érettségi vizsgáin történő számonkérés formájához igazodik. A vizsga eredménye önmagában is megadhatja a tanuló érdemjegyét, de minden szakmai-pedagógiai érv amellett szól, hogy az évközi teljesítményt ne hagyjuk figyelmen kívül. A tanév során írt házi dolgozatok, a megtartott kiselőadások is beleszámítanak a tanévet lezáró osztályzatba. 6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A tanuló továbbfejlődése szempontjából kiemelkedő szerepe van a magatartás és a szorgalom értékelésének, osztályozásának. A közoktatásról szóló törvény szerint ezt az osztályfőnök végzi az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével. Vitás esetekben az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt. A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulónak és a szülőnek, illetve gondviselőnek, hogy a diák mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek. A tanulók magatartásának értékelésénél a minősítésnél a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) osztályzatokat kell alkalmazni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a./ Példás (5) az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, 64

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása b./ Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása c./ Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van d./ Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki, vagy ennél magasabb fokú büntetése A szorgalom érdemjegye nem a tanuló eredményességét tükrözi. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez képest eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat kell alkalmazni. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

65

A szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei a következők: a./ Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza b./ Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek c./ Változó (3) az a tanuló, akinek - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik d./ Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata több tantárgyból elégtelen Jutalmazás és büntetés

66

Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért - példamutató magatartásért - kiemelkedő szorgalomért - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c./

Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d./ Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e./

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, az iskola közössége előtt is.

67

f./

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő, a tanuló tudomására kell hozni. Büntetés Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás, - másik iskolába való áthelyezés - kizárás Ha a tanuló iskolán kívüli tevékenységével bármely módon árt az iskola jó hírnevének, akkor az iskolának az erkölcsi nevelés, példamutatás, beszélgetés, meggyőzés, érdekeltté tétel, tekintély, presztizs, verseny, közösségi megítélés, stb. eszközeivel van lehetősége a személyek magatartását befolyásolni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő, a tanuló tudomására kell hozni.

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

68

A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem kiindulópont a terhelhetőség – egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fejlesztéséhez. A „Hungarofit” tesztsorát választottuk, mert műszerek nélkül is objektív mérésre ad lehetőséget és a tanulóktól különösebb előképzettséget nem igényel. Az alább felsorolt méréseket minden tanév elején és tanév végén elvégezzük: aerob állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutás dinamikus erő-állóképesség mérése: helyből távolugrás hanyattfekvésből felülés hasonfekvésből törzsemelés – leengedés fekvőtámasz Az eredményeket a Hungarofit módszer pontérték táblázata alapján értékeljük ki. A következő fittségi kategóriákba soroljuk a tanulók eredményeit: „igen gyenge, gyenge, kifogásolható, közepes, jó, kiváló, extra” A tanulók így képet kapnak saját fizikai állapotukról, illetve fejlődésükről. A felmérések eredményeit értékelve a tantestület és a szülők is megismerhetik a tanuló ifjúság fittségi állapotát. 8. Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok Az oktatásügy és az egészségügy határmezsgyéi a megelőzés, az egészségmegőrzés és a sportos életmód területén összefonódnak, ezért az iskolára lényegesen nagyobb egészségmegőrző, sportszervező feladat hárul. A tanuló ifjúság kiegyensúlyozottabb testi-lelki fejlődését segítjük a mindennapi testedzéssel. Iskolánkban a mindennapi testedzést a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon és a sportkör keretében biztosítjuk a tanulók számára. Sportköri foglalkozásokon a kosárlabda, röplabda, football sportág kedvelői vesznek részt. A tömegsport órákon (hetente kétszer) a házibajnokságok bonyolítása történik, illetve lehetőségük van a tanulóknak arra, hogy egyéb (pl. asztalitenisz, tollaslabda stb.) sportigényüket kielégítsék. A kondicionáló gépeket, mivel külön helyiségben találhatók, 7.30 – 16.00 óráig használhatjuk. Az iskolán kívüli programok – nyári sporttáborozás, kerékpártúra, sítábor, sportrendezvények látogatása, rendszeres tömegfutáson való részvétel szervezésével segítjük a tanulók fizikai képességeinek tervszerű fejlesztését, rendszeres testedzés iránti igény felkeltését. Az olimpiai szellemi vetélkedő lebonyolításával, egészséges életmódot népszerűsítő előadások rendezésével tágítjuk a tanulók érdeklődési körét.

69

9. A nyelvi előkészítő évfolyam Törvényi szabályozása, feltételei és az általunk javasolt időkeret Törvényi szabályozás: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. Ránk az alábbi feltételek vonatkoznak: a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen nyelvi képzés folyjon a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire Az időkeret felosztása: Idegen nyelv (angol/német) 12 óra/hét (két-két nyelvtanár) Gépírás 2 óra/hét Informatika 4 óra/hét (csoportbontásban) Testnevelés 3 óra/hét Osztályfőnöki óra (demokratikus állampolgárságra nevelés) 1 óra/hét Tanulásmódszertan, önismeret 1 óra/hét (csoportbontásban) Nyilvános beszéd 1 óra/hét (csoportbontásban) Magyar 2 óra/hét Matematika 2 óra/hét Összesen: 28 óra/hét A nyelvi előkészítő osztály fő célja, hogy az Európai Unió kínálta lehetőségekkel az új nemzedék minél felkészültebben tudjon szembenézni. A többnyelvű (anyanyelve mellett legalább másik két idegen nyelven értő és beszélő), számítógépes ismeretekkel rendelkező európai polgár nagyobb eséllyel indulhat már a munkavállalás első lépéseiben is. Az első évi intenzív képzés után természetesen szinten kell tartani a megszerzett tudást, amelyet a hagyományos tantárgyakon kívül új tantárgyak is segítenek. Ilyenek az önismeretet fejlesztő „Tanulásmódszertan”, a közszereplést,

70

kommunikációs helyzeteket fejlesztő „Nyilvános beszéd” elnevezésű tantárgyak. Talán a legfőbb újdonsága ennek a képzésnek, hogy önállóságra tanít. Nemcsak elméleti képzést nyújt a tanulóknak, hanem önképzési, önfejlesztési módszereket is kínál, hogy teljesítse az életre szóló tanulás eszméjét. A nyelvi előkészítő évfolyam idegen nyelvi tartalma Általános és közvetlen célok Ez a képzés a közoktatás része, és mint ilyen, céljai a közoktatás általános célkitűzéseivel azonosak, illetve megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott átfogó célokkal. Pl.: kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása magas szintű használható nyelvtudás a négy alapkészség mérése és értékelése (hallás, beszéd, olvasás, írás) Konkrét célok: a kötelező oktatás végére (13. évfolyam vége)a tanulók legyenek képesek a fő idegen nyelvet középszinten használni, a második idegen nyelvet pedig legalább alapszinten elsajátítani a nyelvtanulás civilizációs ismeretek megszerzésére is hivatott, az érdeklődés kialakításának és megtartásának igénye - a nyelvtudás önálló fenntartása és továbbfejlesztésének igénye az életre szóló tanulás eszméje (life-long learning) tanulmányaik végén sikerrel tegyenek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát Szervezési kérdések Személyi kérdések: Mivel két-két nyelvtanár összehangolt munkájára van szükség az idegen nyelvek oktatása során, az együttdolgozáshoz, konzultációhoz, adminisztrációhoz lehetőséget kell biztosítani. Valamint lehetőséget arra is, hogy a négy nyelvtanár is együtt tudjon működni közös lyukas óra keretében. Tartalmi kérdések: A készségek oktatásának megoszlását a nyelvtanárok a tanítási folyamat előrehaladásával vitassák meg, továbbá a személyenként tanítandó egységeket munkaközösségi szinten határozzák meg.

71

A nyelvtanítás fő tevékenységei: A maximális csoportlétszám: 17 fő/csoport. Heti óraszám: 12 óra/hét. folyamatos, mindennapos nyelvtanulás változatos célok és tanulási formák munkamegosztás a tanárok között tanulói önállóság tanulási stratégiák megtanítása és fejlesztése autentikus anyagok használata interkulturális megközelítés (hagyományok, szokások, országismereti, kulturális, irodalmi, művészeti tudás elsajátíttatása) szintezett olvasmányok beszerzése, oktató CD-k megvásárlása, könyvtárfejlesztés, filmek, videókazetták, szituációs anyagok bővítése állandó feladatok az osztálynak: pl.: faliújság, vetélkedő (nyelvi és országismereti is), hírújság készítése, kiállítás szervezése a célnyelvi országokat bemutató témakörökben Értékelés: Változatos értékelés és osztályzás év közben és év végi szintfelmérés. Miután az új típusú érettségi készségcentrikus, ezért nekünk is a készségek fejlesztésére kell a legnagyobb figyelmet fordítanunk. Ezek mérése és értékelése lesz a feladatunk.

A/ formai önértékelés értékelés érdemjeggyel (szóbeli vagy írásbeli formában) hibajavítás, fejlesztés (önálló és csoportszintű) folyamatos konzultáció és értékelés a tanárkollégák között

B/ tartalmi a felmérések anyagát a két szaktanár együtt dolgozza ki témakörönként 1 nagydolgozat, amelynek érdemjegye nagyobb értékű, időtartama minimum 45 perc, előzetes bejelentés alapján történik, követve azt az elvet, hogy egy nap kettőnél több nagydolgozat nem íratható

72

a készségek felmérése félévenként történik, súlyozottabb érdemjeggyel értékeljük, időtartama minimum 2×45 perc, előzetes bejelentés szükséges megíratásához az írásbeli és szóbeli számonkérések (írásbeli és szóbeli felelet, röpdolgozat) folyamatosak, előre nem bejelentettek, számuk nem meghatározott, időtartamuk 10 perctől akár 45 percig is előfordulhat, ezek értékelése megegyezik a normál nyelvi képzés értékelési előírásaival a házi feladatok célja: a tanórai anyag gyakoroltatása, továbbgondolása, elmélyítése; időtartama ne haladja meg 30-40 percet házi feladatok ellenőrzése, beadása (variációk: szóbeli: memoriter, történet elmesélése, véleményalkotás, filmismertetés, élménybeszámoló stb.; írásbeli: fogalmazás, levélírás, házi dolgozat, feladatmegoldás stb.) kiselőadások bemutatását is értékelni kell, akár érdemjeggyel, akár szóban félév végi és év végi osztályzat a tanárok konzultációja után alakul ki elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem éri el a 2,0 átlagot az érdemjegyei alapján

10. A középszintű érettségi tantárgyai A középszintű érettségire vizsga letételére a tanulóknak a következő tantárgyakból van lehetősége: Kötelező tantárgyak:  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  matematika,  idegen nyelv Választható tantárgyak:  informatika,  közgazdaságtan és marketing ismeretek  földrajz  gazdálkodási ismeretek Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést a következő tantárgyakból biztosítunk: magyar nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv közgazdaságtan és marketing ismeretek 73

földrajz gazdálkodási ismeretek A középszintű érettségi vizsga témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.

74

C. FEJEZET SZAKMAI PROGRAM Mottó: „A kor rohanó gyorsasággal változtatja meg az életet, elmaradnunk nem szabad, nem lehet.” (Teleki Blanka) 1. Az iskola szakképzési rendszere A szakközépiskola 9-12. évfolyamain a közoktatási törvény 27. és 29. §-a szerint az általános műveltséget megalapozó oktatás keretén belül szakmai előkészítő oktatás is folyhat. Ez az időszak a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképzés kiválasztására szolgál. Célja, hogy megismerjék a tanulók az országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítéseket és a kapcsolódó tevékenységformákat. A szakmai előkészítő ismereteket a helyi tantervbe, szakmacsoportos alapozásként építettük be. Intézményünkben a gazdasági szolgáltatási szakterület közgazdaság, kereskedelem-, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban oktatunk szakmai alapozó tantárgyakat. A szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra a nappali tagozaton, és a közgazdaság szakmacsoportra a felnőttoktatásnál közös szakmai elméleti ismeretek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására szolgál. Célja, hogy a tanulóban kifejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. A szakközépiskola iskolai rendszerű oktatásban alkalmazott szakmai programja – a felnőttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül – akkreditált felnőttképzési programnak minősül. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően az OKJ szakmákra történő felkészítést a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ végzi. A szakmai alapozó tantárgyak beszámítását a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja tartalmazza a BETISZK-ben szereplő szakmacsoportokra.

75

D. FEJEZET

76

77