Pedagógiai-művelődési program. 3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Pedagógiai-művelődési program Oladi Általános Művelődési Központ OM azonosító: 200897

3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja 3.1. Nevelési program

Szombathely 2011.

Pedagógiai-művelődési program – Oladi ÁMK 3. A Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája pedagógiai programja – 3.1. Nevelési program

Tartalom BEVEZETŐ

5

Az iskola története

6

Helyzetelemzés

8

Az iskola névadója JOGI STÁTUSZ

10 12

Az intézményegység

12

Képzési idő, a képzés szakaszai

12

Képzési formák, tagozatok, ágazatok, szakirányok, kimenet, szerezhető végzettségek

13

ALAPELVEK, ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK

15

Önmeghatározás

15

Az iskola pedagógiai alapelvei

15

Alapértékek

16

Pedagógiai célok Oktatási célok Nevelési célok

17 17 17

A célok megvalósítását szolgáló feladatok, eszközök, eljárások Az értékközvetítés pedagógiai feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

17 20 20 20

A sikeresség feltétele és mérhetősége

21

A KÉPZÉS RENDJE

22

Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai Életkori jellemzés Családi háttér, társas kapcsolatok

22 22 22

A képzés belső szakaszai A képzés szerkezete A szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük A csoportképzés elvei és struktúrája A pedagógiai célok megvalósulása az egyes szakaszokban

23 23 23 25 26

Képzési specialitások, irányok, fakultatív foglalkozások A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenység

28 28 28 28

A tanulói jogviszony

29

2


Belépés Továbbhaladás A tanulói jogviszony megszűnése A további életpálya és az iskola kapcsolata A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGRENDSZER ÉS FOLYAMAT

29 29 30 30 31

Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői

31

Egészségnevelési program Egészség és egészségnevelés Helyzetkép Alapelvek, jövőkép, célok Egyes tantárgyak kiemelt egészségnevelési lehetőségei Módszerek Az iskolai sportkör és a mindennapos testedzés Együttműködési lehetőségek Összegzés

31 31 32 34 34 37 38 38 38

A környezeti nevelés programja A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Helyzetelemzés Alapelvek, jövőkép, célok Konkrét célok és feladatok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Az iskolai környezet fejlesztése a környezeti nevelés szolgálatában Összegzés

39 39 40 43 43 44 47 49 49

A fogyasztóvédelemmel összefüggő ismeretek közvetítése

50

A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek közvetítése

52

A társadalmi bűnmegelőzéssel és áldozattá válással összefüggő ismeretek közvetítése

52

Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek közvetítése

52

A helytörténettel összefüggő ismeretek közvetítése

53

Értékelés és motiváció 54 A szakmai előkészítő és alapozó tárgyak értékelése 55 A magatartás és szorgalom értékelése 56 Azon tantárgyaknak és tananyagoknak a köre, amelyekből a tanulók teljesítményét nem értékeljük 56 A tanuló fegyelmi felelőssége 56 A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 57 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 58 Az iskola élet- és munkarendje

58

A gyermek- és ifjúságvédelem

62

Szociális ellátás

63

Hagyományok

64

ISKOLAHASZNÁLÓK (A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI)

PEDAGÓGUS 67

3


Szülők A szülői részvétel fórumai A közvetlen információcsere fórumai A szülő mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője

67 67 67 68

Tanulók A diákképviselet fórumai Diákszervezetek létrehozásának feltételei Külső diákszervezetek az iskolában Diákpanaszok kezelése

69 69 70 70 70

Pedagógusok együttműködése A pedagógusok szakmai együttműködésének keretei A pedagógusokkal szembeni elvárások

71 71 71

Válaszok az igényekre, marketing Tanórán kívüli, tanulói foglalkozások Egyéb kiegészítő tevékenységek, szolgáltatások Iskolai PR

71 71 72 72

FELTÉTELEK

73

Személyi feltételek, létszámigény

73

Infrastruktúra: rendelkezésre álló - szükséges - lehetséges Tárgyi feltételek, vagyoni helyzet Szükségletek

73 73 74

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 74 Gazdálkodási folyamatok MELLÉKLETEK

74 76

A pedagógiai programhoz kapcsolódó dokumentumok

77

Eszközfejlesztési ütemterv

78

4


Bevezető A Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium 1986. szeptembere óta működik Szombathely egyik legújabb városrészén, az Oladi lakótelepen. 2007. augusztus 1-től a Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium, az Oladi Művelődési Központ és a Simon István utcai Általános Iskola összevonásával egy új intézmény jött létre: az Oladi Általános Művelődési Központ (Oladi ÁMK), melynek intézményegységei:  Oladi ÁMK Simon István utcai Általános Iskolája  Oladi ÁMK – Savaria Ifjúsági Centrum  Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolája. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata több döntést hozott 2011. évben a város közoktatási intézményrendszerének átszervezéséről. Az Oladi ÁMK a megszűnt Szent-Györgyi Albert Középiskola jogutódja lett, egyúttal – kifutó jelleggel - átkerült az egészségügyi fakultációval működő gimnáziumi képzés. A középiskolai képzést végző intézmény neve 2011. augusztus 1-től Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája. Az intézményegység képzési profiljába könnyű- és szolgáltatóipari, valamint a webgazdasági képzéshez tartozó szakmák tartoznak. A könnyűipar Nyugat-Magyarországon tradicionális iparág volt, s ma is meghatározó a jelenléte a térség gazdaságában. A régióban ehhez az iparághoz kötődik leginkább a nyugati, főleg az osztrák, a német és az olasz tőke. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a XXI. sz. legdinamikusabb gazdasági ága pedig a szolgáltató szektor lesz. A webgazdasági képzés a webbel kapcsolatos ismeretek oktatását, kompetenciák kialakítását fogja át, három fő ismeretkörbe sorolva: webfejlesztés és -üzemeltetés, webdesign, weborientált vállalkozásmenedzsment avagy webvállalkozás menedzsment. Így iskolánkban olyan szakmacsoportokhoz kötődő képzés folyik, amelynek a térségben van jelene és lesz jövője. A 2011/2012. tanévtől működtetni kell a Szent-Györgyi Albert Középiskolából átvett gimnáziumi osztályokat, fokozottan segíteni kell a kényszerű iskolaváltást nehezen megélő tanulók és tanárok jó beilleszkedését. A gimnáziumi osztályok kifutásával párhuzamosan felmenő rendszerben egészségügyi szakmai alapozást is bevezetünk a szakközépiskolai képzésben. A gazdaság szükségletei csak az egyik garanciát jelentik az iskola léte mellett. Másik oldalról ugyanilyen fontos, hogy mint iskola és szakképző intézmény pedagógiai munkánkat úgy szervezzük meg, hogy a nálunk végzett tanulók jó alapokat szerezhessenek a munkába álláshoz, a tehetségesebbek a felsőfokú tanulmányokhoz. Többévi fejlesztő munka tapasztalatait is felhasználva jött létre a jelen pedagógiai program. Bevezetésével hosszabb távon is vonzó és megbízható alternatívát szeretnénk kínálni a hozzánk jelentkező fiataloknak, továbbá eredményesen kívánunk eleget tenni Alapító Okiratban foglalt feladatainknak. A leírt szó azonban önmagában nem elég. Felkészült, lelkes, a tanítványaikat szerető, igazi pedagógusokra, a nevelő-oktató munkában velünk partnerként együttműködő szülőkre van szükség, hogy e program eredményes legyen. Minden bizonnyal akik ezt a programot létrehozták, vagy véleményükkel, ötleteikkel segítették, mindent megtesznek majd azért, hogy a közösen kitűzött és vállalt célok megvalósuljanak.

5


Az iskola története Az intézmény jogelődje, a 411. sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 1986-ban jött létre a 405.sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézetből kiválva. Az iskola húsz éves története során több szervezeti és szerkezeti változáson ment keresztül. 1986. és 1990. között nagyon széles skálájú képzési szerkezetben működött. A Műszaki Szakközépiskola keretében cipőipari, építőipari és ruhaipari technikusképzés folyt, ezzel párhuzamosan 1987. és 1991. között ruhaipari szakközépiskola is működött. A szakmunkásképzés területén az alábbi szakmákra készülhettek fel a tanulók: a cipőipar területén:  cipőfelsőrész-készítő  cipőgyártó az építőipar területén:  ács-állványozó  szobafestő-mázoló  kőműves (építő)  bútorasztalos  burkoló  víz- és csatornaműkezelő  épületasztalos  fényező-mázoló a ruhaipar területén:  nőiruha-készítő  férfiruha-készítő a szolgáltatóipar területén:  fodrász a textilipar területén:  fonalgyártó  szövő A már érettségizettek számára beszámoltató rendszerű kiegészítő szakmunkásképzés keretében fodrász, kozmetikus, fogműves (fogtechnikus) és egyéb szakmák elsajátítására kínált lehetőséget az iskola. Az alapítás óta működő levelező tagozaton a cipő-, ruha-, és textiliparhoz kötődő érettségi-képesítő bizonyítvány megszerzésének lehetőségét is biztosítottuk. Jelentős változást hozott intézményünk életében az 1990. év. Kivált iskolánkból az építő-, és faipari képzés, és önálló intézményként, mint Hefele Menyhért Építőipari és Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola működött tovább. A szétválás profiltisztulást is jelentett, mert 1990 óta az iskola képzési szerkezetében a könnyű- és szolgáltatóipari szakmák domináltak. Az 1992/93-as tanévtől indítottuk be a kísérleti szakmunkásképzést nőiruha- és férfiruha-készítő szakmában. Ezt a képzési formát iskolánk dolgozta ki, a Művelődési Minisztérium által engedélyezett, helyi tanterv alapján folyó kísérleti képzést az ország közel 50 iskolája vette át és adaptálta. Az 1995/96-os tanévtől kezdte meg iskolánk a fokozatos áttérést az új képzési struktúrára, a négy éves szakmunkásképzésre. Ezzel igazodtunk a közoktatási törvény előírásaihoz, mely szerint a szakképzés a tankötelezettség teljesítése utáni képzési szakaszra tevődik át. A 2+2-es rendszerű szakmunkásképzési formát is iskolánk dolgozta ki az új oktatási és szakképzési törvényeknek megfelelően, a három éves hagyományos szakmunkásképzés anyagának négy évre történő átcsoportosításával, figyelembe véve a kísérleti képzés órakeretét és tapasztalatait.

6


1996. szeptemberétől a szakmunkások szakközépiskolájával tovább bővült iskolánk oktatási kínálata. Ez a 3 éves levelező rendszerű szakmunkások szakközépiskolájának kétéves intenzív nappali változata, melynek tantervét és programját a képzés kidolgozójától, a szombathelyi Élelmiszeripari Szakközépiskolától vettük át. 1996. tavaszán sikerrel szerepeltünk a Soros Alapítvány Önfejlesztő Iskolák pályázatán, akkor kezdtük meg az intézmény új pedagógiai programjának kidolgozását. Tagja lettünk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének, mint modelliskolai hálózati pont képzést szervezhettünk a Neumann János Általános Iskolával és a Vas Megyei Pedagógiai Intézettel közösen a megye más iskoláinak. A 9-10. évfolyam helyi tantervével eredményesen szerepeltünk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány közös pályázatán, tantervünket a megjelenés után a pedagógiai intézeteken keresztül az egész országban terjesztették, megtalálható az interneten az Országos Közoktatási Intézet tantervbankjában. Fejlesztő munkánk elismerésének is számított, hogy a Magyar Televízió félórás filmet forgatott iskolánkról, és bázisiskolája lettünk a HollandMagyar Közoktatási Vezetőképző Programnak. 1997 nyarán a fenntartó Önkormányzat jóváhagyta névváltoztatási kezdeményezésünket. Ettől kezdve lett intézményünk neve: Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium. Az új szakmai és vizsgakövetelmények, illetve a központi programok kiadása után (1998. szeptember 1-től, a pedagógiai program bevezetésének időpontjától) az iskola áttért az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakképzésre. 1997 őszétől a pedagógiai munka minőségének folyamatos javítására teljes körű minőségbiztosítási menedzsmentet (TQM) alakítunk ki az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. szakembereinek segítségével. Tapasztalatainkról több konferencián, pedagógus-továbbképzésen számolhattunk be, főiskolai hallgatók írtak szakdolgozatot iskolánk minőségbiztosítási tevékenységéről. Ennek ellenére az ezen a téren megtett első lépéseket egyfajta kísérleti szakasznak tekintjük, a továbblépést – sikeres pályázatunk nyomán - a Comenius Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítése jelentette 2001-2003. között. 2001. szeptemberétől, a módosított pedagógiai program és a kerettantervekhez igazított helyi tanterv bevezetésének az évétől módosult képzési tevékenységünk: szolgáltatóipari szakközépiskolát indítottunk a leendő kozmetikusok, fogtechnikusok, fodrászok számára, a könnyűipari szakmacsoportban pedig az akkreditált felsőfokú képzés feltételeit teremtettük meg. 2003-ban sikeres pályázat nyomán intézményünk – egyedüli Vas megyei iskolaként – lehetőséget kapott a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételre. A Szakiskolai Fejlesztési Program során sok hasznos továbbképzésen vettünk részt, és eszközállományunkat is jelentős mértékben bővíteni tudtuk (pl. interaktív táblák, informatikai eszközök, egyéb szemléltető eszközök stb.). 2007. augusztus 1-től a Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium, az Oladi Művelődési Központ és a Simon István utcai Általános Iskola összevonásával egy új intézmény jött létre: az Oladi Általános Művelődési Központ (Oladi ÁMK), melynek intézményegységei:  Oladi ÁMK Simon István utcai Általános Iskolája  Oladi ÁMK – Savaria Ifjúsági Centrum  Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolája. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata több döntést hozott 2011. évben a város közoktatási intézményrendszerének átszervezéséről. Az Oladi ÁMK a megszűnt Szent-Györgyi Albert Középiskola jogutódja lett, egyúttal – kifutó jelleggel - átkerült az egészségügyi fakultációval működő gimnáziumi képzés. Ezért megnevezésünk 2011. augusztus 1-től Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája. Jelenlegi szakmai képzéseink a hatályos OKJ rendelkezéseknek megfelelően a kiadott Szakmai és Vizsgakövetelményeknek illetve Központi Programoknak megfelelően folynak.

7


Helyzetelemzés1 A szombathelyi Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium könnyű- és szolgáltatóipari valamint a 2008/2009. tanévtől kezdve már webgazdasági képzéshez kötődő szakmákat is tanító szakképző iskola, amely alapítása óta szakközépiskolai és szakmunkásképző iskolai funkciót lát el. A ruha-, cipő- és textilipar Szombathely nagymúltú iparágai közé tartozitak, és különösen a ruha- és cipőipari cégek, vállalkozások igényeliték nagy számban a nálunk képzett szakembereket. 2007-re ez a helyzet megváltozott. Az iskola profiljában megerősödtek a szolgáltatóipari szakmák, a ruhaipar iránti érdeklődés egy kicsit visszaesett a gazdasági átalakulásnak megfelelően. Az informatika, az internet, a számítógépek elterjedésével és fejlődésével azonban egy olyan új képzési terület nyílik, amely hosszú időn keresztül megalapozhatja az iskola jövőjét. A 2011/2012. tanévtől működtetni kell a Szent-Györgyi Albert Középiskolából átvett gimnáziumi osztályokat, fokozottan segíteni kell a kényszerű iskolaváltást nehezen megélő tanulók és tanárok jó beilleszkedését. A gimnáziumi osztályok kifutásával párhuzamosan felmenő rendszerben egészségügyi szakmai alapozást is bevezetünk a szakközépiskolai képzésben.

Kapcsolatrendszer Intézményünk tagja az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének, a Magyar Szakképzési Társaságnak. A Szombathelyi Pedagógusok Szakmai Képviseletének munkájában több tanárunk, oktatónk vesz részt. Az intézményben egy pedagógusokat tömörítő szakszervezeti alapszerv működik. E szervezeten keresztül is sokrétű, kiterjedt és élénk szakmai kapcsolatokkal rendelkezünk. Iskolánk képzési profiljából adódóan a Magyar Kézműves Kamara és a Kereskedelmi és Ipari Kamara megyei szervezetével áll kapcsolatban. Az együttműködés legfontosabb területe a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatos, ezt a jogszabályok is kötelezővé teszik. A kapcsolattartás formái: tanácskozások, egyeztetés a tanulók felvételénél, gyakorlati munkahelyek minősítése, kamarai rendezvények látogatása, stb. A gyakorlati oktatás biztosítása, valamint a korábbi évek együttműködése alapján az iskola a Styl Ruhaipari Rvelt áll a legszorosabb munkakapcsolatban. Ugyanígy kapcsolatban állunk néhány más kisüzemmel és a szolgáltató szakmákban nagyon sok kft-vel és egyéni vállalkozóval. A könnyűipari vállalatok szükséglete egyes kérdésekben eltérő, de közös igényként megfogalmazható, hogy elsősorban szakmunkásokra van szükségük. Ugyanakkor a jövő szakmunkásától szélesebb látókört, sokoldalúbb szakmai felkészülést, korszerű szakmai ismereteket, újfajta szemléletmódot várnak el. Különösen igaz ez a német érdekeltségű Styl Ruhaipari Rt. esetében. Tanulóinkat az üzemek szeretnék a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után tovább foglalkoztatni. A szolgáltató szakmák (fodrász, kozmetikus, fogtechnikus) gyakorlati képzését elsősorban egyéni vállalkozók biztosítják. Végzett tanulóink akkor helyezkedhetnek el jó eséllyel a munkaerőpiacon, ha önálló vállalkozás alapításához megfelelő háttérrel és felkészültséggel rendelkeznek, vagy - elsősorban a családi hagyományok révén - a tanulóévek után valamely vállalkozás számít rájuk. Iskolánk mint nyílt rendszer Iskolánk szervezeti rendszerének legfőbb sajátossága, hogy nyílt-nyitott rendszer. Versengő, dinamikusan változó környezetben, a környezet változásaira folyamatosan reagálva próbál működni intézményünk. A változó környezet diktálta kihívásokra az a szervezet tud igazán megfelelő válaszokat adni, amely stratégiát dolgoz ki. 1996-ban pedagógiai célunk egy modern egységes iskola megteremtése volt. A kerettantervek megjelenésével, a szakiskolai képzésbe lépők létszámának csökkenésével, a tanulói összetétel átrendeződésével ezt a koncepciót módosítanunk kellett, azonban a Simon István utcai Általános Iskolával együttműködve lehetőséget látunk újra a 1

Iskolánk Pedagógiai programjának megalkotása előtt őszinte hangú, az önkritikát sem nélkülöző helyzetelemzést készített az 1995/96-os tanévben. Ennek teljes szövege a Pedagógiai program mellékletét képezi. A helyzetmegítélést árnyalták a Delphoi Consulting vizsgálata és a fenntartó számára készített iskolai kimutatások is. Az alábbiakban a legfontosabb tanulságokat és a program olvasói számára legfontosabb információkat adjuk közre, kiegészítve és aktualizálva az 1997-2001. közé eső időszak tapasztalataival, változásaival.

8


komprehenzív iskolai program megvalósítására. A közös intézménnyé válással ez a program még aktuálisabb lett. Az iskola alkalmazkodni próbál a piaci igényekhez. A folyamatos kapcsolattartás mellett együttműködési megállapodások születtek a gyakorlóhelyeket biztosító vállalatokkal. A szakmai tárgyak programjaiba igyekszünk beépíteni a velünk kapcsolatban álló gazdálkodó szervek javaslatait. Az elmúlt időszakban jelentős kínálatbővítés valósult meg a képzési struktúrában:  1992. szeptemberében indult a kísérleti szakmunkásképzés, amelyet az országban több tucat iskola adaptált képzési rendszerébe.  Az 1995/96-os tanévben indult a 2+2 rendszerű szakmunkásképzés. Ezt a képzési formát is iskolánk dolgozta ki az új oktatási és szakképzési törvénynek megfelelően. E képzési formák iskolánk szervezeti rendszerének innovatív jellegét is hangsúlyozzák. A 2012/2013. tanévtől kezdve a szakiskolai osztályokat a 3 éves képzési rendszer szerint működtetjük.  A felnőttoktatási képzést önköltséges tanfolyamok indításával bővítettük (pl. technikusképző tanfolyam).  Az 1996/97. tanévtől indult a szakmunkások szakközépiskolája. Ez a képzési típus a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően intenzív nappali középiskolaként működött a 2010/2011. tanévvel bezárólag.  A 2008/2009. tanévtől kezdődően beindítottuk a webgazdasági szakközépiskolát.  A 2011/2012. tanévtől működtetjük a Szent-Györgyi Albert Középiskolából átvett gimnáziumi osztályokat.  A gimnáziumi osztályok kifutásával párhuzamosan felmenő rendszerben egészségügyi szakmai alapozást is tervezzük bevezetni a szakközépiskolai képzésben.  A TISZK segítségével tervezzük a felnőttképzés bővítését. Az intézmény szervezeti rendszerébe így egy sokszínű, heterogén képzési struktúra ágyazódott be, amely a rugalmas alkalmazkodás, a megújulás egyik feltétele. Az intézmény pedagógiai tevékenységét minden területen szakmai munkaközösségek teszik szervezetté. Feltételek A valódi tanulás lehetőségei intézményünkben megvannak, bár a feltételek nem minden területen ideálisak. Két telephelyen működünk, az iskola épülete az Oladi lakótelepen található (Simon István u. 2.), a ruhaipari tanműhely a 11-es Huszár úton. Az iskola modern könnyűszerkezetes épület. A tanműhely épülete régi, állandó karbantartást igényel, de jól felszerelt. A könyvtárt, a tornateremet, a büfét és a sportpályákat diákjaink az Általános Iskola tanulóival együtt használják. Az iskolában 20 tanteremben folyik az oktatás. Az anyagvizsgálati laboratórium és eszközei elsősorban a ruhaipari technikus tanulók labor gyakorlatának hátterét biztosítja. Az egyes műveltségterületek oktatásához a szakszertárakban elhelyezett szemléltető eszközök állnak rendelkezésre. (lemezek, hangkazetták, magnetofon, lemezjátszó, modellek, kísérleti eszközök, vegyszerek, demonstrációs anyagok, stb.) Az elavult eszközök kivételével a tanárok ezeket rendszeresen használják, több területen folyamatosan jelen van a szertárfejlesztés igénye. A szemléltetést segítik az iskolai videólánc és a rendelkezésre álló oktató filmek. A számítástechnika oktatást három szaktanterem segíti, a tanulók és a pedagógusok számára könyvtárszobát alakítottunk ki, ahol a szakkönyveket, a tartós tankönyveket és a kötelező olvasmányokat tettük elsősorban hozzáférhetővé. Az idegen nyelvek is az informatika tanítását egyaránt szolgálhatja a 2003-ban kialakított számítógépes nyelvi labor. Nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben a szaktantermek rendszere, ma már rendelkezésre áll fizika, biológia, kémia, rajz, művészeti nevelés valamint fodrász- és kozmetikus, valamint egészségügyi szaktanterem is. A ruhaipari tanműhely gépparkját és eszközállományát folyamatosan igyekszünk fejleszteni. Valódi csúcstechnológiát jelent az AkkuMark számítógépes gyártáselőkészítő rendszer, amelyet az elmúlt években is folyamatosan fejlesztettünk. A tanműhely oktatóinak jó munkáját is jelzi, hogy a tanulóink által készített ruhák jelentős részét értékesíteni tudjuk. A néhány éve újra megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karnevál Szombathely város legnagyobb turisztikai látványossága. Iskolánk szerepel a karnevál kiemelt támogatói között, hiszen a felvonuláson bemutatott ruhák nagy többsége tanműhelyünkben készült és készül. 2007. október 16-án került sor a belvárosban a Teleki Blanka Szalon megnyitására.

9


A nevelőtestület szakmai összetétele a feladatnak megfelelő, továbbképzésük rendszeres, az oktató-nevelőmunka minőségét a minőségbiztosítás eljárásainak alkalmazásával is igyekszünk javítani. A ruhaipari technikusok és az igényesebb ruhaipari szakmunkásképzést megfelelően felszerelt iskolai tanműhelyben biztosítjuk.

Az iskola névadója Teleki Blanka (1806-1862) a nemzeti nyelvű és szellemű magyar nőnevelés egyik úttörője, a polgári nőemancipációs törekvések képviselője. Erdélyi arisztokrata családban született. E réteg a korabeli források szerint nem idegenedett el úgy a hazai néptől és műveltségtől, mint a magyarországiak, ahol mint Cserei Miklós írta 1812-ben Kazinczynak: "nemrégen úgy kezdték tanítani a magyar nyelvet, mint idegent, s jórésze mágnásaitoknak ma sem tud magyarul". Teleki Blanka édesapja Teleki Imre, édesanyja Brunszvik Carolina, a másik neves pedagógus, Brunszvik Teréz huúga. Egy rokonuk emlékirataiban Teleki Imrét rokonszenves különcnek írja le, amilyet regényekben is csak ritkán látni. A hosszúfalvi ódon kastélyuk főkapuján ez a felirat riasztotta a látogatót: "Aki jól elrejtőzött, az jól élt". E rejtőző magányban született 1806. július 05-én Teleki Blanka, aki egész életét másokkal osztotta meg. Teleki Blankával - mint általában a korabeli arisztokrata lányokkal - nevelőnő foglalkozott. Korán kitűnt különös érzéke a matematikához és a festészethez. Emellett zenét és nyelveket tanult. Teleki Imre nem elégedett meg leányai otthoni, majd kolozsvári neveltetésével, hanem sógornőjéhez, Brunszvik Terézhez küldte tanulni. Blanka nagynénje mellett a pest-budai Brunszvik házakban és a martonvásári kastélyban elhunyt nagyapja vonzó világába került. Brunszvik Antal a felvilágosodás lelkes híve volt, nőnevelési kérdésekkel is foglalkozott. A leány nagynénje környezetében a reformországgyűlések kora Pest-Budájának frissülő levegőjében élt. Brunszvik Teréztől többször hallotta tőle a nagy példakép, Pestalozzi nevét, aki a haladás szellemében cselekvésre ösztönözte. Ahogy Brunszvik Teréz vallja: "Mint a nép nevelője, a hazámnak akartam szentelni életemet. A tömegeké lesz erőm és időm, s a jövő nemzedékét szeretetem." Szellemi gyermekét, Teleki Blankát is e meggyőződés hódította meg a nevelői pályának. Már 1836-ban rajzot tanított Kolozsvárott, hat tanítványa volt. 1837-ben nagynénje társaságában külföldre utazott. Felkeresték a Pozsonyi Országgyűlést, itt találkoztak, s beszélgettek Széchenyi Istvánnal, majd Münchenbe mentek, ahol Blanka olasz nyelvet, zenét, festészetet tanult. Teleki Blanka 1846 novemberében nyitotta meg leánynevelő intézetét. Az intézetben 8-12 éves növendékek tanultak. A főbb tantárgyak közé tartozott a világtörténet, hazai történet, földrajz, számtan, természetrajz, fizika, magyar, francia, német nyelv és irodalom. A tanítás kizárólag magyar nyelven folyt. Gondot fordított a testi nevelésre is. A tantárgyak oktatásában teljesen megvalósították a szaktanári rendszert. Az intézet szellemére nagy hatással volt, hogy a történelem és az irodalom tanítását Fehér Pálra bízta, akit a márciusi ifjak közt Vasvári Pál néven ismerünk. A növendékek felügyeletét Lővei Klára látta el, a nevelőmunkát maga Teleki Blanka irányította, aki egyre közelebb jutott a Vasvári és Petőfi képviselte politikai irányzatokhoz, s intézetében is teret adott reformkor haladóbb eszméinek. 1848. március 15-e után az egész intézet a forradalom lázában égett s a nőemancipációs törekvések központjává vált. Maga Teleki Blanka is írt cikket a nők egyenjogúsítása érdekében. 1848 végén Pest kiürítésekor az intézet bezárta kapuit, Teleki Blanka és Lővei Klára Debrecenbe, majd Szegedre menekült. Pénzzel és élelemmel segítették a sebesült honvédeket. Világos után részt vettek az abszolutizmus elleni szervezkedésben. Mindkettőjüket elfogták, letartóztatták, haditörvényszék elé állították. Teleki Blankát 10 évi, Lőveit 5 évi várfogságra ítélték 1853-ban. Teleki Blanka hat év után általános amnesztia következtében szabadult Kufsteinből. Élete hátralevő éveit betegség, hontalan bolyongás jellemezte. Pesten titkos rendőrök követték, figyelték. Pesti-lelki gyógyulást, megnyugvást külföldön húgánál keresett. Életének utolsó fénye Antonina unokahúga volt, kinek szeretete egykori növendékeit idézte emlékezetébe, később Teleki Blanka nyomdokaiba lépett, s Kolozsvárott leányok nevelésének szentelte életét. A nagy nőnevelő, Teleki Blanka Párizsban halt meg húgánál 1862-ben. Rá és társaira jellemzők Vasvári Pál szavai: "Szabad lelkük túlszárnyalt ködös századuk homálykörén."

10


Mindazt, amiért Teleki Blanka másfél évszázaddal ezelőtt küzdött, a történelem sok tekintetben megvalósította. Teleki Blankát börtönbe zárták, mert köztársaság párti volt, és úgymond a monarchia ellen lázított. Ma természetes, hogy demokráciában élünk. Magatartásának bizonyos értékei azonban ma is példaképül szolgálhatnak. Hogy csak néhányat emeljünk ki:  a szenvedélyes szabadságszeretet,  a töretlen nemzettudat,  az áldozatvállalás és a kitartás,  a másokért való élet megvalósítása. Teleki Blanka egyszerre volt híve “a szabadság, egyenlőség, testvériség” liberális eszmevilágának és volt példamutató módon a nemzeti értékek védelmezője. A nők egyenjogúságáért harcolt, de erős lelkű, nemes érzésű családanyákat akart nevelni. Hitte, hogy a neveléssel, az iskolával lehet hatni az emberekre, formálni lehet a gondolkodásukat. Akaraterőre, kitartásra, egyenes jellemre van szüksége ma is mindenkinek, aki környezete és önmaga megbecsülésére vágyik.

11


Jogi státusz Az intézményegység Neve: Olad Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája Székhelye: Szombathely, Simon István u. 2. Telephelye: Tanműhely: Szombathely, 11-es Huszár út 147. Az intézmény alap- és kiegészítő tevékenységeit az Oladi ÁMK Alapító okirata határozza meg.

Képzési idő, a képzés szakaszai Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai képzést folytat az alapító okiratban megjelölt szakmacsoportokban. A szakiskola 4 (2+2), illetve 5 (2+3) éves, a 2012/2013. tanévtől a 3 éves szakképzés kerül bevezetésre, a szakközépiskola képzési ideje 6, illetve 7 (4+2 vagy 3) tanév. Pedagógiai tevékenyégét felnőttképzési formák egészítik ki. Iskolánkban tanulhatnak mindazok, akik érettségi bizonyítványt (szakközépiskolai, ill. gimnáziumi képzés keretében) vagy a könnyűipar, az informatika (webgazdaság) és a szolgáltatás területén szakmai végzettséget kívánnak szerezni. Intézményünk – elsősorban a 10. évfolyam végén - biztosítja a teljes átjárhatóságot a középiskolai és a szakiskolai képzés között.

12


Képzési formák, tagozatok, ágazatok, szakirányok, kimenet, szerezhető végzettségek A 9. évfolyamon mindkét iskolatípusban (szakközépiskola, szakiskola) az alábbi szakmacsoportokra lehet jelentkezni:  műszaki szakterület – könnyűipari szakmacsoport  humán szakterület – egyéb szolgáltatások szakmacsoport.  Az informatikai szakmacsoportban a szakközépiskolai területen a webgazdasági szakközépiskolát hirdetjük meg,  mindhárom szakközépiskolai képzés előkészítése keretében lehetőség nyílik a 0. évfolyamra (emelt óraszámú informatikai és nyelvi képzés) történő jelentkezésre.  A 2012/2013. tanévtől kezdve elindítjuk az egészségügyi szakközépiskolát. A konkrét szakmákban a képzés indítása a gazdaság szereplőinek és a tanulók választásának megfelelően történik a 10., illetve a 12. évfolyam eredményes elvégzése után, figyelembe véve a csoportképzés elveit, a fenntartó önkormányzat által meghatározott minimumlétszámokat. A 2012/2013. tanévtől kezdve szakiskolai osztályainkban a képzés a 3 éves rendszerben történik. A lehetséges kimenetek: Megszerezhető szakmai végzettségek

Szakma száma

Képzési idő2 (tanév óraszám)

Megjegyzés

Szakközépiskolában, érettségi után: Műszaki szakterület – könnyűipar szakmacsoport Könnyűipari mérnökasszisztens 55 5411-01 2 (ruhaipar, bőripari, csomagolástechnikai szakirány) Könnyűipari technikus 54 542 01 0000 00 00 2 54 542 01 0010 54 02 2000 óra  Ruhaipari technikus Divat- és stílustervező 54 211 07 0000 00 00 3 3600 óra Humán szakterület – egyéb szolgáltatás szakmacsoport Kozmetikus 52 815 01 0000 00 00 2 2000 óra Fodrász 33 815 01 1000 00 00 2 3000 óra Fodrász 33 815 01 1000 00 00 3 3000 óra Egyéb iskolában oktatott szakmák Fogtechnikus és fülilleszték-készítő 54 724 01 0000 00 00

3 3000 óra Szakiskolában, a 10. évfolyam sikeres elvégzése után

Együttműködve a Budapesti Műszaki Főiskolával

(egészségügyi szakmacsoport)

Műszaki szakterület – könnyűipar szakmacsoport Humán szakterület – egyéb szolgáltatás szakmacsoport 33 815 01 1000 00 00 2 3000 óra Fodrász 33 815 01 1000 00 00 3 3000 óra Fodrász

13


Esti tagozat Könnyűipari technikus  Ruhaipari technikus 

54 542 01 0000 00 00 54 542 01 0010 54 02

Bőrfeldolgozó-ipari technikus Kozmetikus

54 542 01 0010 54 01

Fogtechnikus és fülilleszték-készítő

54 724 01 0000 00 00

52 815 01 0000 00 00

2000 óra 2 2000 óra

Érettségivel rendelkezők számára (igény esetén)

2 2000 óra 3 3000 óra

Amennyiben a gazdaság szereplőinek vagy a tanulók igénye úgy kívánja, a fenti szakmacsoportokban más szakmák oktatását is biztosítani tudjuk, (pl. textilipari technikus, cipész, cipőkészítő, cipőjavító, bőrdíszműves, szabász, fehérnemű-készítő, lakástextil-készítő, munkaruha- és védőruha készítő, textiltermék-összeállító stb) A fentiekben ismertetett iskolarendszerben tanított szakmákat - a felnőttoktatás keretében - tanfolyami rendszerű képzések egészítik ki. Ezek száma és a meghirdetett szakmák az iskola képzési profilján kívül a munkaerőpiac és az iskolahasználók igényein múlik.

14


Alapelvek, értékek és célok Önmeghatározás Az intézmény összetett iskola. A Közoktatási törvény meghatározása szerint „az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg.” [33. § (3)] Az intézmény középiskola, ezen belül gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. A szakközépiskolai és szakiskolai tevékenységét könnyű- és szolgáltatóipari szakmák területén gyakorolja, bekapcsolódva az informatikai szakképzésbe is. Ebből fakadó hivatása a szakemberképzés. Az intézmény divatiskola. Képzési profiljában meghatározó szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külső megjelenésével kapcsolatosak (ruha- és cipőipari szakmák, fodrász, kozmetikus, stb).

Az iskola pedagógiai alapelvei         

Az esélyegyenlőtlenség mérséklése és a képesség szerinti differenciálás elve. Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez. Értékközvetítés. Nyitottság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. Hagyományos keretek közt korszerű, módszereiben és tevékenységrendszerében változatos oktatás és nevelés. Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása Tanulóközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság az érettségire való felkészítésben és a szakképzésben A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és kevésbé korlátozó iskola megvalósítása Világnézeti pluralizmus és semlegesség

Az ismeretközléssel egyenértékűnek tekintjük a testi nevelést és a személyiségfejlesztést. Tanulóinkat a teljes lakosság köréből várjuk. Hangsúlyt fektetünk - az iskola szakmai profiljának keretei között - a gyengébbek felzárkóztatására, de az átlag felettiek tehetséggondozására is, elsősorban a szakmai tanulmányi versenyekre, és a szakirányú felsőfokú továbbtanulás terén. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján olyan képzési szerkezetet és olyan képzési formákat biztosítunk, hogy az adott szakterületen a tanuló képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezhesse, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhessen a munkába állásra, illetve a felsőfokú továbbtanulásra. Az iskola biztosítja az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén különbözeti vizsgával, különbözeti vizsgára felkészítő foglalkozásokkal, a fakultatív foglalkozások szervezésével. Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása számunkra azt jelenti, hogy a rendszerbe való be- és kilépésre több ponton is lehetőséget biztosítunk. A szakképzést a 2008/2009. tanévtől kezdve modul rendszerben valósítjuk meg. Úgy érezzük, az értékközvetítés minden oktató-nevelő munka fontos feladata. Különös hangsúlyt kell, hogy kapjon azonban akkor, amikor a társadalomban való eligazodás nehéz feladatához a fiatalok kevés fogódzót kapnak, negatív minták állnak előttük. Értékközvetítő tevékenységünk keretében elsősorban azokat az értékelemeket kínáljuk fel, amely Európa polgári társadalmaiban meghatározó szerepet játszanak, nem kizárva minden olyan alternatív és szubkulturális értéket sem, amely tiszteli az életet, tiszteletben tartja az egyén méltóságát és a személyiség pozitív fejlődéséhez járul hozzá.

15


A nyitottság elve alapján az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. A szakmai tantervek szabad sávját egyezteti az iskolával kapcsolatban álló nagyobb gazdálkodó szervezetekkel. Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulást, üzem- vagy tanműhely-látogatást szervez a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok számára. Az iskola rendszeresen kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzést velük együttműködve ellenőrzi. A tanulók gyakorlati munkahelyének meghatározásakor egyeztet a gazdasági kamara képviselőjével. Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát - szükség szerint - ennek megfelelően módosítja. A hagyományos keretek közt korszerű, módszereiben és tevékenységrendszerében változatos oktatás és nevelés; az aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása számunkra a következőket jelenti:  Az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend nagyrészt a korábbi hagyományokra épül. A tanulóktól elvárjuk azt a fajta fegyelmet és alkalmazkodási képességet, amely az európai iskolatörténetben mindig is megtalálható volt. Ez elsősorban az iskola rendjének megtartását jelenti.  A tananyagban, különösen a szakképzésben folyamatosan naprakész ismerteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében lehetőség szerint növeljük az egyéni és a csoportmunka alkalmazásának arányát. Az adott keretek között az iskola tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez. „A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása”, valamint a „Tanulóközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság az érettségire való felkészítésben és a szakképzésben” számunkra következőket jelenti:  Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe, számít véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra.  A szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait. A világnézeti pluralizmus és semlegesség a Közoktatási törvény által meghatározott alapkövetelmény. Ebben a tekintetben az iskola számára a jogszabályi előírások jelentik a mércét. A pluralizmus és az egyensúly egyik biztosítéka a világnézetét, politikai alapállását tekintve heterogén, de egymás véleményét tiszteletben tartó tantestület.

Alapértékek  Az iskola az embert és tanulóit teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti.  Az iskola értéknek tekinti a tanulást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást, a közösségi magatartást. Az iskola miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalokat kíván nevelni.  A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, az újra való fogékonyság, a nyitottság.  Iskolánk a patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánja tanulóiban kialakítani.  Az iskola előnyben részesíti az együttműködést a versennyel szemben,.  Pedagógiai programjában nagyobb hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (számítástechnika, vállalkozás, élő idegen nyelvek ismerete)  A műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reál orientáció érvényesül. Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet.

16


Pedagógiai célok Oktatási célok  Azt kívánjuk elősegíteni, hogy tanulóink - az érettségi után továbbtanulók kivételével - szakképesítés birtokában fejezzék be tanulmányaikat.  A tanulókat képességüknek megfelelő szintű szakmai ismeret birtokába kell juttatni.  Szerezzék meg azokat az ismereteket és kompetenciákat, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. vállalkozási ismeretek, idegen nyelv, informatika)  Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, stb).  A magasabb szintű (technikus) végzettséget csak a jobb tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképesítéshez juttatásáról. A diákok fölösleges évfolyamismétlésre ne kényszerüljenek.  Tanulóink ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, tanulják meg gyakorolni az állampolgári jogokat és kötelességeket.  A szabadon választható órák keretében a tanuló ismerkedjen meg azokkal a mozgásformákkal és edzéstípusokkal, amelyeket az iskola befejezése után saját életvitelébe be tud építeni (aerobic, kondicionálás, tánc, callanetics, szabadidős sportok)

Nevelési célok  A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos oktató és nevelő munkával.  Alakuljanak ki a tanulókban a szakemberektől elvárt legfontosabb emberi tulajdonságok: a munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.  Legyen a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében.  A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg.  Legyen érzékeny a globális világproblémákra.  Ismerjék meg az egyetemes emberi értékeket, tartsák tiszteletben azokat.  Fogadják el a másságot! Tanulóközösségeink váljanak az emberek és világnézeti alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé.  Neveljük tanulóinkat az egészséges életmódra, alakuljanak ki bennük a harmonikus életvitelt megalapozó szokások.  Tanulóink rendelkezzenek fejlett kommunikációs készséggel.  Fejlődjön önismeretük.  Viselkedjenek kulturáltan.

A célok megvalósítását szolgáló feladatok, eszközök, eljárások Cél Oktatási, képzési célok Azt kívánjuk elősegíteni, hogy tanulóink - az érettségi után továbbtanulók kivételével szakképesítés birtokában fejezzék be tanulmányaikat.

Feladatok

Eszközök, eljárások3

 Az alapkészségek fejlesztése, a hiányosságok lehetőség szerinti pótlása.  Felkészítés a záróvizsgákra (alapműveltségi, érettségi, szakmai vizsgák).

A tanulókat képességüknek megfelelő szintű szakmai ismeret birtokába kell juttatni.

 A tanulás, továbbtanulás igényének felkeltése és ébren tartása.  Annak megértetése, hogy a

 Felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése.  Differenciálás a tanítási órákon  Változatos tanítási módszerek alkalmazása (a helyi tantervek ajánlásokat tartalmaznak ehhez)  Az adott szakmacsoportban a különböző szintű szakmai kimenetek biztosítása. (alap-, közép-, felsőfokú

3

Az egyes pedagógiai feladatok megvalósítását szolgáló eljárásokról, eszközökről bővebben a pedagógiai program más fejezetei, illetve a helyi tantervek rendelkeznek részletesebben.

17


szakképesítések)

Tanulóink rendelkezzenek fejlett kommunikációs készséggel.

 Kommunikációs készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése.

Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, stb).

 Az önképzési igény és képesség fejlesztése.  A tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy életpályájuk során többször kell váltaniuk a munkaerőpiacon.

 Az idegen nyelvet csoportbontásban tanítjuk, korszerű nyelvi labor áll rendelkezésre.  A számítógép használata más tantárgyak tanításában is jelen van (elsősorban: magyar nyelv, idegen nyelv, szakmai tantárgyak)  A tárgyi feltételek adottak a számítógép tanórai alkalmazásához (pl. laptop, projektor, interaktív táblák)  A szakképzésben különös gondot fordítunk azokra az ismerettartalmakra, amelyekre egyéni vállalkozóként vagy egy kisvállalkozásban szükség lehet.  Nyelvhasználat-központúság magyar nyelv tanításában.  Kommunikáció tanítása a szakképzési évfolyamokon.  Kommunikatív nyelvoktatási módszerek alkalmazása  A szóbeli feleletek megfelelő arányának biztosítása a számonkérésben.  A szakképzés anyagának folyamatos felülvizsgálata, az új elemek beépítése a tanmenetekbe.  Az egyéni tanulás feltételeinek biztosítása (könyvtár, számítógép).

A magasabb szintű (technikus) végzettséget csak a jobb tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképesítéshez juttatásáról. A diákok fölösleges évfolyamismétlésre ne kényszerüljenek. Tanulóink ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, tanulják meg gyakorolni az állampolgári jogokat és kötelességeket. A szabadon választható órák keretében a tanuló ismerkedjen meg azokkal a mozgásformákkal és edzéstípusokkal, amelyeket az iskola befejezése után saját

 A tanuló képességének és érdeklődésének megfelelő végzettség (végzettségek) megszerzésére való orientálás.  Pályaorientáció

 Az átjárhatóság biztosítása az iskolatípusok között.  A tanulási lehetőségek bemutatása iskolán belül és kívül.

 A demokratikus társadalom alapértékeinek megismertetése  Állampolgári jogok és kötelességek megismertetése

 Társadalomismeret, történelem tananyaga  Diákönkormányzati munka  Osztályfőnöki órák beszélgetési témái  Aerobic, kondicionálás, tánc, callanetics, szabadidős sportok beépítése a sportkör kínálatába.

Szerezzék meg azokat az ismereteket és kompetenciákat, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. vállalkozási ismeretek, idegen nyelv, informatika)



munkaerőpiacon szakképesítés, magasabb iskolai végzettség, sokoldalú ismeretek birtokában könnyebb a helytállás. Az idegen nyelvi készségek fejlesztése, a szakmai idegen nyelv tanítása Informatikai eszközök sokoldalú felhasználása a tanítási tanulási folyamatban Vállalkozási ismeretek közvetítése A tehetséges tanulók felkészítése a továbbtanulásra.

  

 A testmozgás fontosságának megértetése

18


életvitelébe be tud építeni Nevelési célok A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola.

 A tanulók bevonása a diákönkormányzati munkába, közösségi programokba

Alakuljanak ki a tanulókban a szakemberektől elvárt legfontosabb emberi tulajdonságok: a munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. Legyen a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében.

 A tanulók megismertetése a munka világával  A gazdaság változó igényeinek beépítése az éves tervekbe (pl. tanmenet)

A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg.

 Helytörténeti ismeretek közvetítése  Hazaszeretetre és európaiságra nevelés

Legyen érzékeny a globális világproblémákra.

 Környezeti nevelés

Ismerjék meg az egyetemes emberi értékeket, tartsák tiszteletben azokat.

 Tudatos értékközvetítés a humán tantárgyak tanításában és az osztályfőnöki nevelőmunkában

Fogadják el a másságot! Tanulóközösségeink váljanak az emberek és világnézeti alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé. Neveljük tanulóinkat az egészséges életmódra, alakuljanak ki bennük a harmonikus életvitelt megalapozó szokások. Fejlődjön önismeretük.

 A demokrácia értékeinek megismertetése, a jogok és kötelességek helyes értelmezésének elsajátíttatása. A diákönkormányzat működésének segítése.  Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.  Az önismeret fejlesztése.  Sikerorientáltságra nevelés, a kudarctűrő képesség fejlesztése.  A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés).

Viselkedjenek kulturáltan.

Iifjúságvédelmi munka, diákönkormányzat által szervezett akciók, programok  iskolai rendezvények  osztályközösségek programjai  A szakmai gyakorlaton hangsúlyt fektetünk a munkára nevelésre, a gazdaság igényének közvetítésére.  Üzemlátogatást, üzemi gyakorlatot szervezünk, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a munka világáról. (Az egyéni gyakorlóhelyeken szerzett tapasztalatok megbeszélése)  Az egyéni tanulás feltételeinek biztosítása (könyvtár, számítógép).  Helytörténeti ismeretek a pedagógiai programban és a helyi tantervben  Helytörténeti nap szervezése  Osztályfőnöki órák beszélgetési témái  A környezeti nevelés programja (lsd. külön fejezetben)  Humán tantárgyak tananyagához kapcsolódó nevelési lehetőségek kihasználása  Osztályfőnöki órák beszélgetési témái  Osztályfőnöki órák vonatkozó beszélgetési témái.  Diákönkormányzat működtetése, a diákok együttműködését feltételező diákközélet és programok.  Egészségnevelési program (lsd. külön fejezetben)  Osztályfőnöki órák vonatkozó beszélgetési témái.  Mentálhigiénés elemek az egészségnevelésben  Osztályfőnöki órák vonatkozó beszélgetési témái.

19


Az értékközvetítés pedagógiai feladatai Tudásközvetítés:  Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés.  A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszokban eltérő mértékben - a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése; fontos, hogy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalok.  A tudásközvetítés nélkülözhetetlen eleme - a szaktárgyakba integrálva - a tanulás tanítása, különösen a 9-10. évfolyamon.  A középiskolában, a technikusképzésben a kreativitás fejlesztésére kell törekedni, míg a szakmunkásképzésben elsősorban a normakövetés dominál. Ez részben a jellemző tanulói attitűdökkel, az eltérő felkészültséggel magyarázható, de a majdan betöltendő munkakör szükségletei is ebbe az irányba hatnak. A fizikum fejlesztésének területei:  Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. A tanulók mozgásszükségletének kielégítése.  Egészséges életmódra nevelés.  Szabadidős sportok megismertetése. A kötelező testnevelés órák keretében sportágak (atlétika, kézilabda, kosárlabda, röplabda) elsajátítása alapszinten.  A mindennapos testmozgás igényének felkeltése, lehetőségének biztosítása.  Az életkoruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen a testnevelés tantárgynál).  A könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása.  A tanórán kívüli iskolai sporttevékenység biztosítása  Rendszeres versengés az osztályok között, iskolák közötti sportversenyek  Az iskola sportbeli image-nek megalapozása, fenntartása

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség, a pszichikum fejlesztésének fő területei:  A személyiség fejlesztése, mentálhigiéné.  Az önismeret fejlesztése.  Az érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés.  A világnézeti választás lehetőségének a biztosítása, ösztönzés a saját véleményalkotásra.  Az akarati tényező fejlesztése. Fontosabb nevelési tartalmak:  A pozitív énkép megalapozása – egyediség, egyedülvalóság. A külső és belső tulajdonságok skálájának szélesítése. Pozitív jellemvonások, érték, személyiség. Önbecsülés. („Ki vagyok én?”)  Az önismeret fejlesztése, az osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. Mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása.  Bírálat, önbírálat. Véleménycsere, bátorítás – kommunikációs készségek, viselkedéskultúra. Önértékelés, ismeretbővítés. („Én a társaim szemében.”)  A korosztályra jellemző közös jegyek megláttatása. Az egyéni jellemvonások, érdeklődés, időtöltés azonossága vagy különbözősége. („A másik ember is fontos!”)  Az egyének közösséggé szerveződése, ennek feltételei. A nevelési tartalmak közvetítése minden tantárgy és minden pedagógus feladata. Hangsúlyosan épül be az osztályfőnöki órák és a humán tárgyak (elsősorban a magyar irodalom) tantervébe.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

20


Fontos feladatunk tanítványainknak az embert mint közösségi lényt bemutatni, megértetni velük, hogy az önmegvalósítás, az én kiteljesítésének lehetősége meghatározott közösségekben történhet. Fel kell ébreszteni a felelősséget szűkebb és tágabb környezetük iránt. Hozzá kell segíteni őket, hogy emberi kapcsolataikat helyesen értékeljék (barátság, szerelem, család), koruknak megfelelő szintű azonosságtudattal rendelkezzenek. Elő kell segíteni, hogy olyan iskolai közösségek jöjjenek létre (osztály, diákkörök, diákönkormányzat stb.), amelyek pozitív irányban hatnak a tanulók mentális fejlődésére. A közösségfejlesztés fő területei, tartalmai:  Az egyén („én”) elhelyezkedése a földrajzi (a makro- és mikroszociális) környezetben.  A figyelem felkeltése a kapcsolatrendszerekben rejlő erőforrásokra.  Kapcsolatok az emberek között, a kapcsolattartás eszközei.  A viselkedéskultúra (udvariasság, figyelmesség, helyes köszönési formák).  Kapcsolatrendszereink. A nevelési tartalmak közvetítése minden tantárgy és minden pedagógus feladata. Hangsúlyosan épül be az osztályfőnöki órák tantervébe és a diákönkormányzat tevékenységrendszerébe.

A sikeresség feltétele és mérhetősége A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik az intézmény munkarendjéhez. (A foglalkozásokon részt vesz, feladatait elvégzi.) A fenti célok, különösen a nevelés területén elsősorban a munka fő irányát jelölik meg. Mivel tanulóink sokszor súlyos tanulmányi lemaradással, magatartásbeli problémákkal kerülnek hozzánk, a célok teljesülése csak hozzáadott érték alapú vizsgálattal mérhető. Az intézményi mérések alapjául szolgáló indikátorrendszert és a pedagógiai munka minőségi céljait és célértékeit az intézmény Minőségirányítási programja tartalmazza.

21


A képzés rendje Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai Életkori jellemzés Az iskola tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki. A 9. évfolyamon a hozzánk belépő tanulók legnagyobb része 15-16 éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. A Nemzeti Alaptanterv ennek az időszaknak életkori jellemzőiről többek között az alábbiakat mondja: "Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz. A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt. A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok." Általános tapasztalat, hogy iskolánk tanulóinak (9-12. évfolyam) neveltségi szintje hűen tükrözi a társadalmi viszonyokat. A tanulók közül viszonylag sokan - többnyire a rendezetlen családi háttér miatt - neveletlenek, kulturálatlanok, nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező diák. A problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek szánni) gyermekükre. Felmérések szerint sok olyan tanuló jön hozzánk, aki az általános iskolát gyenge eredménnyel végezte el, tanulási nehézségekkel küszködik, sokszor az alapkészségek területén is komoly hiányosságai vannak. Ugyanakkor éppen ezért könnyebben sikerélményhez juttathatók a manuális tevékenység, a rajz vagy a testnevelés területén. Az iskola munkájában éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő motivációra, a tanulás tanítására, a felzárkóztatásra, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésére.

Családi háttér, társas kapcsolatok A családok zömének fokozatosan romlik az anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. A családok nagy részében ugyan becsületesen dolgoznak a szülők, de önhibájukon kívül keveset keresnek, csak másod- vagy harmadállás vállalásával tudják eltartani a családot, s valamennyire szinten tartani a korábban megszokott életszínvonalat. Ez nem a luxus igények kielégítését jelentette eddig sem, csupán néhány alapvető kulturális programot (könyv, zene, színház), esetleg időnként egy-egy nem túl költséges utazást. Úgy érezzük, ezt egyre inkább már azok a családok sem engedhetik meg maguknak, akiknek igényük lenne rá, különösen nem, ahol mindkét szülő közalkalmazott. A gyárakban, üzemekben, üzletekben alkalmazottként dolgozók helyzete sem jobb, általában sok túlórával próbálnak valamit javítani anyagi helyzetükön. így kevés idő marad arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak, közös élményt adó programokat szervezzenek. Látható tehát, hogy önhibájukon kívül, de ingerszegény környezetben élnek tanulóink, s ezért olyan igénytelenek ők maguk is. A másik véglet, amikor a szülők - akár erőn felül is - próbálnak gyermeküknek mindent megadni, s ily módon ezen tanulók sem tudják megbecsülni az igazi értékeket, értékítéletük hamissá válik. Van egy szűkebb szülői réteg, aki rendkívül jó anyagi körülmények között él, és gyermekeiknek is anyagilag mindent megad. Időnként

22


ezek a tanulók márkás nyugati autókkal vagy taxival jönnek iskolába, ruházatuk is csak a legdivatosabb, legdrágább darabokból áll. Ezen szülők jó része mindent pénzzel akar elintézni, s bár megtehetné, mégsem törődik gyermeke lelki életével, érzelmeivel, problémáival. Megfigyelhető, hogy mindez gyakran túlzott engedékenységgel párosul. Kiskorú tanítványaink többnyire a szülők tudtával és engedélyével szórakoznak az éjszakai discokban. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe. Sajnálatos módon nemcsak barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelenthet ez, hanem fogékonnyá válhatnak a negatív hatásokra és antihumánus eszmékre. Az iskola fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok szerepe, elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. Ezért is nélkülözhetetlen az iskola következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés. Fontos, hogy a pedagógus néha próbálja meg a gyerekek szemével is látni a világot, szeresse őket!

A képzés belső szakaszai A képzés szerkezete Gimnázium 9-12. évfolyam Szakközépiskola 9-10. évfolyam

Szakiskola 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 11-12. évfolyam

Szakképző évfolyamok (szakiskola) 1/11-2/12. évfolyam

Szakképző évfolyamok (szakközépiskola) 1/13-2/14-3/15. évfolyam

Akkreditált felsőfokú képzés 1/13-2/14. évfolyam

Szakiskola 9-11. évfolyam

A szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük Gimnázium A gimnázium általános műveltséget megszilárdító képzés és az érettségire illetve a felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra készít fel. Az itt folyó nevelő és oktató munka kötelező, és közös követelményeit 2000től a Nemzeti alaptanterv (NAT), illetve a kerttanterv határozza meg.

23


Szakközépiskola A középiskola 9-10. évfolyamán általános műveltséget megszilárdító képzés és szakmai előkészítő oktatás folyik az iskola arculatának megfelelően könnyűipari, informatikai (a 2008/2009. tanévtől) és szolgáltató szakmacsoportban. Az itt folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit 2000-től a Nemzeti alaptanterv (NAT), illetve a kerttanterv határozza meg. A középiskola 11-12. évfolyamán általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő képzés folyik, ami az érettségi vizsgára készít fel. Mellette a könnyűipari szakmacsoportban szakiránynak megfelelő szakmai alapozó ismeretek oktatása, a ruhaipari technikusképzésben egy napos szakmai alapozó gyakorlat épül be e két évfolyam programjába. A humán szakterületen a szakmai alapozó tárgyak helyett a szakképzés szempontjából is fontos közismereti órák számát növeltük meg (kémia, biológia, rajz), a szabad sáv terhére pedig helyi tantárgyként szervezzük meg a pályaorientációs foglalkozásokat. Ennek keretében a fodrász, a kozmetikus, a fogtechnikus szakmák környezetével, eszközeivel és eljárásaival ismerkedhetnek meg a tanulók, betekintést nyernek más szolgáltató szakmák világába is. Az informatikai szakmacsoporton belül a webgazdasági szakközépiskolában az internettel való ismerkedés, a honlapkészítés és a gazdasági ismeretek oktatása kerül előtérbe a szakmai alapozás keretein belül. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a tanuló bekapcsolódhat a középfokú szakképzésbe (technikusképzésbe), akkreditált felsőfokú képzésbe (könnyűipari mérnökasszisztens?????), illetve felsőfokú intézményekbe jelentkezhet. Az 1/13.-2/14 (3/15.). évfolyam a középiskola szakképző évfolyamait jelenti a középfokú végzettséghez kötött szakmák körében. A technikus végzettség megszerzése jobb alapokat jelent a szakirányú felsőfokú továbbtanuláshoz. Érettségi után a tanuló az alapfokú végzettséghez kötött szakmák tanulásába is bekapcsolódhat (pl. fodrász, férfiszabó, női szabó, stb.).

Szakiskola A Közoktatási törvény alapján a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megszilárdító képzés folyik. Az itt folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit 2000-től a Nemzeti alaptanterv (NAT), illetve a kerttanterv határozza meg. A helyi tanterv a NAT-ra, a kerettantervre és az alapműveltségi vizsgakövetelményekre épül. E két évfolyam lezárja az általános iskolában megkezdett általános képzést, felkészít az alapműveltségi vizsgára, továbbá megalapozza az iskola arculatának megfelelő szakmacsoportokban a szakképző évfolyamokon való eredményes helytállást. A 10. évfolyam eredményes elvégzése után a tanuló a középiskola felsőbb évfolyamain (11-12. osztály) folytatja tanulmányait vagy bekapcsolódhat az alapfokú szakképzésbe. Az alapfokú szakképző évfolyamok az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszát jelentik. A képzés időtartamát, az elméleti és gyakorlati órák arányát az OKJ határozza meg, a tananyagot a szakmai vizsgakövetelményekre és a központi programra épített helyi szakmai program határozza meg. A képzés szakmai vizsgával zárul. A már ismertetett módon lehetőség van egy éves kiegészítő képzés keretében másodszakmát szerezni. A 3 éves (9-11. évfolyam) szakiskolai képzés bevezetése a 2012/2013. tanévtől történik. A képzés általános iskolai ismeretekre épül, (a belépés feltétele a 8. osztály elvégzése) és gyakorlatorientált.

Felnőttoktatás A munkába álló fiatalok a felnőttoktatás keretében folytathatják tanulmányaikat. Ezek elsősorban a következők: Esti tagozatos képzésben:  Technikusképzés érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára  Érettségivel rendelkezők számára fodrász, fogtechnikus, kozmetikus, női szabó, férfiszabó képzés Tanfolyam rendszerű képzésben, költségtérítéses formában:  Magasabb szintű szakmai végzettséget (pl. technikus végzettséget) adó tanfolyamok.  Szakmunkásvizsgára felkészítő tanfolyamok.

24


 Képesítést nem adó költségtérítéses tanfolyamok (pl. varrótanfolyam) A felnőttoktatás iskolai képzési kínálata az érdeklődés és a gazdaság igényeinek függvényében tanévenként változhat.

A csoportképzés elvei és struktúrája A tanítás osztálykeretben történik, egyes - a helyi tantervben meghatározott - tantárgyak oktatása csoportbontásban.

9. évfolyam A 9. évfolyamra lépők iskolatípusonként és szakmacsoportok szerint meghatározott osztályokban kezdik meg tanulmányaikat. A 9. évfolyamon indított osztályok száma - figyelembe véve az épület és az infrastruktúra adottságait, az elmúlt években indított osztályok számát és a várható tanulólétszámot - 4 osztály, továbbá egy nyelvi-előkészítő osztály az alábbiak szerint: Osztály 9./R-SZ

Iskolatípus Szakközépiskola

9/R-W

Szakközépiskola

9/B

Szakiskola

9/A

Szakiskola

9/E

Szakközépiskola

Szakmacsoport humán szakterület – egyéb szolgáltatások szakmacsoport (kozmetikus, fodrász, fogtechnikus) műszaki szakterület – könnyűipari szakmacsoport (ruhaipari technikus vagy divat- és stílustervező)informatika szakterület – webgazdasági ismeretek humán szakterület – egyéb szolgáltatások szakmacsoport (fodrász) műszaki szakterület – könnyűipari szakmacsoport (női szabó, férfiszabó) Humán szakterület – egészségügyi szakmacsoport

A tanévenként indított osztályok száma és a tényleges arányok a jelentkezők számától és szándékától függ. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (a tantárgy jellege miatt) és a számítástechnikát (a tárgyi feltételek miatt). Csoportbontást igényelnek a szakmai előkészítő és alapozó tárgyak gyakorlati moduljai. A tanulók osztályba sorolásánál figyelembe kell venni a fenntartó önkormányzat által meghatározott minimumlétszámot, ez a 9. évfolyamon 30 fő. Akik nem tanulnak tovább a középiskolai osztályokban, az 1/11. szakképző évfolyamon folytatják tanulmányaikat. A csoportképzés, illetve az osztályok szervezése szakmák szerint történik. Egy osztályban legfeljebb két szakma oktatása folyhat, ekkor a tanulók a közös tantárgyak kivételével (pl. testnevelés, osztályfőnöki óra) a szakmai elméleti tárgyakat is csoportbontásban tanulják. A szakképző évfolyamokon a szakmai gyakorlat, a központi programokban megjelölt szakmai elméleti tárgyak, szakmabontás esetén az eltérő szakmai elméleti tárgyak igényelnek csoportbontást. Az iskolai vagy üzemi tanműhelyekben a szakmai gyakorlatot a tanulók termelési csoportokban folytatják. A csoportlétszámok megállapításánál a Közoktatási törvény előírásait kell figyelembe venni. Az iskolai tanműhelyben folyik a női szabó és férfiszabó szakiskolai osztály gyakorlati képzése, ahol a tanulók a méretes szabászatot is megtanulhatják; továbbá a ruhaipari szakközépiskola szakmaorientációs gyakorlata és a technikusképzés szakmai gyakorlata. A fodrász szakma tanulásának feltétele, hogy a tanuló, illetve a szülő maga gondoskodjon gyakorlati képzőhelyről. A szakmai gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval az iskola együttműködési megállapodást köt. A 3 éves szakiskolai képzés bevezetésével az 1/9. évfolyamon már megkezdődik a szakmai gyakorlati képzés is.

1/13. évfolyam A középiskola 1. szakképző évfolyamán (1/13. évfolyam) a csoportképzés, illetve az osztályok szervezése szakmák szerint történik. Egy osztályban legfeljebb két szakma oktatása folyhat, ekkor a tanulók a közös

25


tantárgyak kivételével (pl. testnevelés, osztályfőnöki óra) a szakmai elméleti tárgyakat is csoportbontásban tanulják. Az iskolai vagy üzemi tanműhelyekben a szakmai gyakorlatot a tanulók termelési csoportokban folytatják. A csoportlétszámok megállapításánál a Közoktatási törvény előírásait kell figyelembe venni. Az iskolai tanműhelyben folyik a ruhaipari technikusok gyakorlati képzése. A könnyűipari szakmák kivételével az érettségi utáni szakképzésben való részvételnek a feltétele, hogy a tanuló, illetve a szülő maga gondoskodjon gyakorlati képzőhelyről. A szakmai gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval az iskola együttműködési megállapodást köt. A 13. évfolyamon az alábbi osztályok indulnak: Osztály 1/13/R 1/13/D 1/13/…

A képzés jellege szakképző évfolyam szakképző évfolyam szakképző évfolyam

Szakma ruhaipari technikus divat- és stílustervező kozmetikus, fodrász, fogtechnikus

A tanévenként indított osztályok száma és a tényleges arányok a 11. évfolyamra lépők és a más iskolákból átjelentkezők létszámától és szándékától függ. A szakképző évfolyamokon a szakmai gyakorlat, szakmabontás esetén a szakmai elméleti tárgyak nagyobb része igényel csoportbontást. A tanulók osztályba sorolásánál figyelembe kell venni a fenntartó önkormányzat által meghatározott minimumlétszámot, ez a 13. évfolyamon 20 fő.

A pedagógiai célok megvalósulása az egyes szakaszokban Az iskolába kerülő tanulók nagy részénél elsődleges pedagógiai feladat a tanulás tanítása; csak ennek elsajátíttatása után kezdődhet meg a tudás szintjén a különböző pedagógiai célok megvalósítása; folyamatosan, egymásra épülve. Minden képzési szakaszban fontos a fizikum fejlesztése. 9-10. évfolyam            

Lezárja az általános képzést. Megalapozza, előkészíti a szakképzést. Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése Tanulási technikák kialakítása A tanulók megismertetése a demokratikus társadalom értékeivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés A másság elfogadására, toleranciára nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek kialakítása A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés)

1/11.-2/12. alapfokú szakképző évfolyam:  A más iskolákból érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből (tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében).  A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára.  A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeit figyelembe vevő képzésben részesülnek.  Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére.

26


 A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. 1/9.-3/11. alapfokú szakképző évfolyam:  A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára.  A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeit figyelembe vevő képzésben részesülnek.  Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére.  A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. 9-12. (középiskolai) évfolyam:  Felkészítés az érettségi vizsgára. Biztosítani kell - elsősorban a nálunk végzett - a végzett szakmunkások számára is az érettségi bizonyítvány megszerzésének a lehetőségét, alkalmazkodva ezzel a növekvő tanulói és szülői igényekhez. Biztosítjuk ezzel a későn érő tanulók továbbfejlődési, továbbtanulási lehetőségét is  A középfokú általános műveltség kialakítása, amelyben nagyobb jelentőséget kap a reál orientáció.  A tehetséges tanulók továbbtanulásra, versenyekre való felkészítése.  Megalapozza a középfokú szakképzésbe való belépést.  A tanulók gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a választott szakirányról.  A demokratikus polgártudat és az identitástudat magasabb szintre emelése.  Az önismeret fejlesztése. A kulturális értékek felé orientálás.  Az egészséges életmód igényének ébren tartása. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. 1/13-3/15. középiskolai szakképző évfolyam:  A tanuló elsajátítja a választott (középfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai, illetve a technikusminősítő vizsgára.  A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeit figyelembe vevő képzésben részesülnek.  Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére.  A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.  A jövendő technikusok legyenek képek az önálló munkavégzésre, a kreatív gondolkodásra.  Felkészítés a szakirányú továbbtanulásra  A fizikai állóképesség szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése Az iskolarendszerű felnőttoktatás andragógiai feladatai:  A tanulókat a legintenzívebb formában, minél rövidebb ideig kell az iskolapadban tartani, és a munkaerőpiaci esélyegyenlőséget növelő alapismeretekhez eljuttatni.  A döntően önképzésre épülő tanulási formákban (esti. levelező, távoktatás) a NAT műveltségi területeinek azon elemei helyébe, amelyek helyi tanulásszervezési nehézségekbe ütköznek, a szakmai képzés lehetőségeivel lehet a helyi tanterveket bővíteni.  Biztosítani kell az előző ismeretek hiányanyagának felmérését és a hiánypótlást  Nagy hangsúlyt kell fektetni az önálló tanulás, ismeretszerzés, információszerzés és feldolgozás készségfejlesztő tanulására.  A közoktatásban tanulók különböző szociokulturális hozománnyal érkeznek, aminek hatása tanulmányaik során végig kísért. Ezt a tehertételt az iskolai felnőttoktatásnak ellensúlyozni kell.  Elő kell segíteni a tanulók felkészítését az önművelésre.  A felnőttoktatásba belépők jelentős élettapasztalattal és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyet tanításuk során hasznosítani kell.  Biztosítani kell az iskolarendszeren kívüli képzéssel való átjárhatóságot.

27


Képzési specialitások, irányok, fakultatív foglalkozások Az oktatás nappali rendszerben, felnőttoktatásban esti rendszerben történik a már ismertetett szakmákban, képzési formákban. Tanórán kívüli foglalkozásokra fordítható az iskolának a Közoktatási törvényben biztosított órakeretnek az a része, ami a kötelező órák, az órarendben megjelenő nem kötelező tanítási órák, a csoportbontások miatt előálló többletórák és az állandó sportköri foglalkozások levonása után fennmarad. A tanuló számára biztosítani kell a választás lehetőségét. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet részben a tanórán kívüli foglalkozások óráinak megtartásához, részben osztálybontáshoz veszi igénybe. Az iskola alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozásait és a csoportbontásban oktatott tantárgyakat az adott évfolyam helyi tanterve tartalmazza. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások konkrét formáiról a nevelőtestület a pedagógiai program célrendszerének keretei között az igényekhez alkalmazkodva minden tanév elején dönt. Az indított foglalkozásokat az iskola éves munkatervében rögzíteni kell. Nem osztály-, illetve nem órakeretben folyó tevékenységi formák:  a tömegsport órák,  a sportköri órák,  a sítábor  a házi bajnokságok,  a kulturális tevékenység (pl. az iskolai ünnepélyekre, szavalóversenyekre való felkészítés),  házi versenyek.

városi

szintű

kulturális rendezvényre,

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenyégformák a versenyre felkészítő foglalkozások és a szakkörök. Rendszeresen, minden tanévben megrendezésre kerülnek az SZKTV, az OSZTV, az Aranyvarrótű ruhatervező verseny, egyéb szakmai versenyek, igény esetén az OKTV, valamint a Szép magyar beszéd és az Édes anyanyelvünk verseny iskolai fordulói. A mindennapi testedzés biztosítása érdekében az iskola osztályok közötti sportbajnokságokat rendez, az iskolai sportkör részt vesz a városi, területi versenyeken. A szakkörök konkrét formái a tanulók érdeklődésének megfelelően évenként változhatnak.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák elsősorban a felzárkóztató és a korrepetáló foglalkozások, igény szerint az önismereti tréningek. Ezek konkrét formáiról, az indítandó foglalkozásokról a tanév eleji felmérések eredményeinek birtokában a nevelőtestület dönt minden tanév elején az erre a célra rendelkezésre álló nem kötelező foglalkozásokra biztosított időkeret figyelembe vételével. Az iskola a minőségfejlesztő munkában feltárt problémák kezelése érdekében fontosnak tartja a felzárkóztató tevékenységet a szaktárgyi oktatás keretein belül is. Az alapkészségek szempontjából fontos tantárgyakból a 9. évfolyam elején egységes feladatlapok segítségével felmérjük a tanulók tudását és készségszintjét. A tapasztalatokat az egyes szaktanároknak figyelembe kell venni az éves tervezésnél, a tanmenet elkészítésénél.

A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányokkal, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulókra az ifjúságvédelmi tevékenység keretében kiemelt figyelmet kell fordítani, szükség esetén egyénre szabottan kell a diákkal foglalkozni (beszélgetések, családlátogatás, stb.). Ez elsősorban osztályfőnöki feladat, az ifjúságvédelmi felelős

28


elsősorban a lehetőségek ismertetésével, a koordinációval, tanácsaival segítheti az osztályfőnökök ilyen irányú munkáját. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat az adott tantárgyat tanító szaktanároknak kell azonosítani. Az esetleges képességzavart jelezni kell az iskola vezetésének és az osztályfőnöknek. A tanuló számára javaslatot tehet az osztályfőnök vagy az intézményegység-vezető arra, hogy tanuló a Nevelési Tanácsadótól kérjen szakvéleményt. Ennek ismeretében az intézményegység- vezető dönthet a tanuló felmentéséről egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól. Ugyanakkor ebben az esetben is a tanulót a lehetséges mértékig fel kell közelíteni kell az adott évfolyam követelményszintjéhez.

A tanulói jogviszony Belépés A belépés feltételei Az iskolába a 8., a 10., illetve a 12. évfolyam sikeres elvégzése után lehet belépni. Ezen évfolyamok az iskola belső képzési struktúrájában is határvonalat, illetve szelekciós pontokat jelentenek. A jellemző belépési pont a 9. évfolyam. Az iskola alapelveivel összhangban az iskolába lépés feltétele a 8. évfolyam eredményes elvégzése, az iskola a felvételkor a tanulmányi eredmények alapján szelektál, amelynek feltételrendszerét minden évben a felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra hozza A belépés feltétele a szakiránynak megfelelő egészségügyi alkalmasság is. Az iskola az általunk oktatott szakmacsoportok iránt érdeklődőkre számít függetlenül attól, hogy milyen szintű végzettség megszerzését célozza meg a jelentkező. A tanulók eltérő érdeklődését, szándékát, szakmaválasztását és képességét az iskola a csoportképzésben, az osztályba soroláskor veszi figyelembe. A belépés további feltétele, hogy a tanuló a helyi tantervben a számára megjelölt nem kötelező foglalkozásokon való részvételt is vállalja. Erről a tanulónak és a szülőnek írásban kell nyilatkozni a jogszabályokban meghatározott módon. Szakképző évfolyamok A szakképző évfolyamokra lépés feltétele a 8., vagy 10., középiskolában a 12. évfolyam követelményeinek teljesítése, ami másik szakképző intézményben, középiskolában is történhet. A szakiskola szakképző évfolyamára lépés feltétele: a 8., vagy 10. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A fodrász szakmában azok kezdhetik meg szakmai tanulmányaikat, akik valamely gazdálkodó szerv, egyéni vállalkozó fogadó nyilatkozatával gyakorlóhelyről gondoskodnak. Egyéb szakmákban az iskolával együttműködő vállalatok igényei szerint az iskola gondoskodik gyakorlóhelyről. A ruhaipari képzésre jelentkezők az iskolai tanműhelyben vagy a Styl Ruhagyár tanműhelyében részesülnek gyakorlati képzésben. A felvételkor (továbbhaladáskor) előnyt élveznek (a szakmai előkészítő ismeretek megszerzése miatt) azok a tanulók, akik iskolánkban szereztek alapfokú végzettséget, illetve azok, akik a 9. évfolyamra jelentkezéskor ugyanazt a szakmát jelölték meg, mint a 10. évfolyam végén. A szakképző évfolyamokra lépés feltétele a középfokú szakképesítéseknél a 12. évfolyam eredményes elvégzése és a sikeres érettségi vizsga, ami másik szakképző intézményben, középiskolában is megszerezhető. A belépés feltétele: a 12. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány, az érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A legtöbb szakmában (pl. fodrász, kozmetikus, fogtechnikus) azok kezdhetik meg szakmai tanulmányaikat, akik valamely gazdálkodó szerv, egyéni vállalkozó fogadó nyilatkozatával gyakorlóhelyről gondoskodnak. A technikusképző osztályokban a felvételkor (továbbhaladáskor) előnyt élveznek (a szakmai előkészítő ismeretek megszerzése miatt) azok a tanulók, akik iskolánkban szereztek középfokú végzettséget.

Továbbhaladás A továbblépés szakaszhatára a tanév. Különleges szakaszhatárt és szelekciós pontot jelent a 8., 10., illetve a 12. évfolyam, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra léphet át.

29


A továbbhaladás kritériumai A következő évfolyamra lépés alapfeltétele a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmények és a továbbhaladás egyéb feltételeinek teljesítése a kötelező és a választott tantárgyakból. Aki ennek nem felel meg, 1 (elégtelen) osztályzatot kap. Ha a tanuló megbukott, augusztusban javítóvizsgát tehet, illetve ha a javítóvizsgán bukott meg, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az iskola évismétlésre nem tanköteles tanulónak csak egy alkalommal ad lehetőséget. Indokolt esetben ez alól nevelőtestületi határozattal lehet eltekinteni. A 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik érettségi vizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni. A vizsgán megbukott tanuló beiratkozhat a szakképző évfolyamra, de az érettségi vizsgáit köteles a tanév I. félévének végéig letenni, különben tanulói jogviszonya automatikusan megszűnik. A szakképző évfolyamokon a belépés feltételeit a központi programok határozzák meg, ezek közt szerepel az egészségügyi alkalmasság is, amit az iskolaorvos állapít meg.

A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnésének eseteit a Közoktatási törvény 75.§ alapján az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

A további életpálya és az iskola kapcsolata A szakiskolai osztályok utolsó évfolyamán tanulókat az iskola - részben a Vas Megyei Munkaügyi Központ szakembereinek a segítségével - pályaválasztási tanácsokkal, munkába álláshoz szükséges ismeretekkel látja el elsősorban az osztályfőnöki órák, másrészt a hagyománnyá váló Állásbörze keretében. A tanulók életútja az iskolából kilépve több irányban folytatódhat. A középiskolát végzett, érettségi bizonyítványt szerzett tanulók felsőfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat. A szakmunkás bizonyítványt, technikus képzettséget szerzett tanulók - az iskola diákjainak többsége - munkába áll. A pályakezdő regisztrált munkanélküliekről a Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatja az iskolát szakma szerinti bontásban. A tanulmányaikat megszakító tanulókat az iskola - szórólap formájában - tájékoztatja a tanulmányok folytatásának későbbi lehetőségeiről, illetve a felnőttoktatási képzési formákról; a városban, a megyében megtalálható jó képzési lehetőségekről, az életkezdést segítő intézményekről. Tájékoztatjuk a kilépő tanulót a Hendikep Alapítvány által végzett tevékenységről, és az Alapítvány elérhetőségéről.

30


A pedagógiai tevékenységrendszer és folyamat Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az esélyegyenlőséget a képzési struktúra, az átjárhatóság lehetőségei, a felzárkóztató programok, a világos követelménytámasztás és az objektív, nyilvános értékelő munka szolgálja. A képesség szerinti differenciálás elve elsősorban a képzési szakaszhatárokon érvényesül, a jobb tanulók számára biztosítva a magasabb szintű végzettség megszerzésének a lehetőségét. Az oktató-nevelő munka az alapelvekkel és a célokkal összhangban a személyiségfejlesztést, az érték- és ismeretközvetítést szolgálja. A világnézeti pluralizmus és semlegesség elve áthatja az iskola oktató- és nevelőmunkájának minden szakaszát, kiemelt szerepet kap az osztályfőnöki nevelőmunkában és a humán tárgyak oktatásában. Megvalósításának garanciája a világnézetileg heterogén tantestület. Minden pedagógus törvény adta joga világnézetét megvallani, de fontos, hogy az ismereteket többoldalúan közvetítse, és a maga álláspontját nem kényszerítheti a tanulóra.

Egészségnevelési program Egészség és egészségnevelés Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható: az egyszerűbb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről például a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. Tökéletes, minden szemléletet kielégítő definíciót eddig még nem sikerült alkotni. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekintjük, mely egyben társadalmi befektetés is. A nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltoztatását. Így napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmerőző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők:  genetikai tényezők, környezeti tényezők,  életmód  az egészségügyi ellátórendszer működése. Ma a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két okát jelölik meg:  az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása,

31




a gazdasági-társadalmi környezet minősége.

Ha változásokat kívánunk elérni a tanulók egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. Ennek megfelelően a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Mivel az iskolánkba érkező tanulók ezen a koron túl vannak, így az elsődleges feladat számunkra, hogy még bővebb és mélyrehatóbb ismeretekkel lássuk el őket, illetve a prevenciós tevékenységek sorát tovább folytassuk a pedagógiai munkánk során. Az egészség vagy jóllét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítőképesség növekedéséhez. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Amire az egészségnevelés során fokozottabban oda kell figyelni és a pedagógusoknak lehetőség szerint mind nagyobb arányban magukévá kell tenni. Az iskolai egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő) szorosan együttműködve kell az egészséges életmódra nevelés általános célkitűzéseit megvalósítani, a rendszeres orvosi szűrővizsgálattal, mely lehet általános orvosi, fogorvosi esetleg egyéb), valamint az osztályfőnökök által jelzett tanulókkal mentálhigiénés beszélgetések lebonyolításával, egészséges életmóddal kapcsolatos előadások szervezésével. A véradások szervezése és lebonyolítása is rávilágítja a 18 év feletti tanulók figyelmét az egészséges életmódra, olyan össztársadalmi normák, egészségügyi elvárások kapcsán, hogy ne legyen rövid időn belül a véradónak tetoválása, testékszere, mert ezek fertőző betegségek forrásai lehetnek, s így az önkéntes véradástól elesik. A vöröskeresztes tevékenység a véradások mellett a kortárssegítő ifjúsági csoportmunkájában való részvétellel segítse az egészségnevelési munkát az iskolában. Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai: 1. Törvényi háttér 2. Egészségügyi jogszabályok 3. Közoktatási jogszabályok 4. Önkormányzati jogszabály

Helyzetkép Iskolánk elődintézménye, a Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium 1988-ban kezdte el működését. Azóta folyamatosan szolgálta a közoktatást, ezt a folyamatot az összevonás sem szakította meg.. Az iskola jó környezetben épült, távol a város zajától, a szennyezett levegőtől. Tanítványaink kis része Szombathelyről, nagyobb része vidékről érkezik. Az iskola megközelíthető autóbusszal, kerékpárral, gyalogosan. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata több döntést hozott 2011. évben a város közoktatási intézményrendszerének átszervezéséről. Az Oladi ÁMK a megszűnt Szent-Györgyi Albert Középiskola jogutódja lett, egyúttal – kifutó jelleggel - átkerült az egészségügyi fakultációval működő gimnáziumi képzés. Ezért megnevezésünk 2011. augusztus 1-től Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája. Az oktatás kényelmes, világos tantermekben történik. Könyvtár, tornaterem, szertárak, sportpályák, sportudvar segítik a nevelő-oktató munkát. Az iskola udvara zárt, parkos jellegű, fákkal, bokrokkal. Padokon lehet pihenni.

Erőforrások Személyi erőforrások - Tanárok: Minden osztályfőnöknek feladata az egészségneveléssel tanórán és azon kívül foglalkozni. Tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését az egészségnevelés területen belül. Felelős tanárok folyamatosan készítsék elő az adott időszak legfontosabb feladatait. Szervezzék és irányítsák a szabadidős programokat. -

Diákok:

32


Az iskola minden diákjának feladata az egészségmegtartó, megőrző magatartás. A tanulók szociális helyzete nagyon változó, sokszor szélsőséges. Szélsőséges az egészségük iránti érzékenységük. Ez részben attól függ, hogy a családban jó vagy rossz példával szembesülnek. Tanulóink kb. 60 %-a teljes családban él, 40 %-a csonka családban. Diákjainknak nagyon sok esetben rossz a kapcsolata a szüleivel, ezzel magyarázható sok esetben a csavargás, az alkoholizálás. Az egészségi állapot függ: - étkezéstől - rendszeres testmozgástól - életkörülményektől - lelki állapottól - idegállapottól Sok az egészségügyi panasz. Tanulóink gyakran fáradtak, keveset pihennek. Feszültek, idegesek, agresszívek, lehangoltak. Sajnos nagyon sokan dohányoznak. A szabadidejük nagy részét zárt szobákban töltik. Szabadidejükben TV-t néznek, számítógép előtt ülnek. - Szülők A szülők kb. 50 %-a 14 év után már kevésbé foglalkozik a gyermekével. Nem figyelnek kellően oda a tanulók egészséges étkezésére, higiéniájára. Sok esetben a zsebpénz emelésével oldják meg a problémákat. Szülői értekezleten ritkán kérnek segítséget. Az iskolában működő Szülői Munkaközösség tartja a kapcsolatot az iskola vezetésével és a szülői vélemények közvetítésével keresi a kompromisszumot a felmerülő problémák megoldásához. - Nem pedagógus munkakörben dolgozók Az iskola épületének takarítása során az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak. - Ifjúságvédelmi felelős Az iskola a problémás gyerekek helyzetének javítására törekszik. Ezek a gyerekek a közösség perifériájára szorulnak. Az idegen tanulók egészségügyi, szociális helyzetének feltárására és a gondok orvoslásának segítése az iskola, az ifjúságvédelmi felelős feladata is. -

Iskolaorvos: heti 1 nap rendel. Feladatai: - a tanulók egészségügyi állapotának szűrése, követése - szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése - életkorhoz kötött védőoltások beadása és dokumentálása - testnevelés alól felmentett tanulók kiszűrése, csoportba sorolása - részvétel az iskolai egészségnevelési programjában

-

Védőnő: Feladata: - A tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése - Orvosi vizsgálatok előkészítése - Szervezési feladatok - Kapcsolattartás tanárokkal - Előadások tartása, gyakorlati bemutatók - Dokumentációvezetés

-

Iskolafogász: Évente szűrővizsgálatot végez.

-

Diákönkormányzat: együttműködik a program megvalósítása érdekében.

-

Civil szervezetek: alkalmanként részt veszünk az általuk szervezett előadásokon

- Büfé Kívánatos lenne az egészséges táplálkozást szolgáló tejtermékek, gyümölcsök árusítása.

Anyagi erőforrások:

33


Az anyagi erőforrásokat elsősorban a költségvetés határozza meg. Ennek legnagyobb hányada a fenntartói támogatás, amelyet az intézmény saját bevételei egészítenek ki. Az egészségnevelési célok megvalósítására csak nagyon alacsony szinten és nem elkülönítetten nyújt fedezetet a költségvetés, folyamatosan élni kell ezért a pályázat adta lehetőségekkel.

Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek Az ember a természet része. A harmonikus fejlődéshez biztosítanunk kell az egészséges életmódhoz szükséges alapfeltételeket. Lehetőségünk függvényében biztosítani kell a rendszeres testi nevelést, a tanulók mozgáskultúrájának a fejlesztését. A mozgás, a sport és a sportolás szeretetét, az egészséges életmód igényét törekszünk kialakítani. Az egészségnevelés nem csak a betegségmegelőzést célozza meg, hanem a harmonikus élet értékként való tiszteletét is. A tanulókat fel kell készíteni az egészséges döntéshozatalra is a saját életével kapcsolatban. Fontos feladat: a másság elfogadása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás megtanulása. Jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a diákok, tanárok, dolgozók egészséges, boldog emberként működnének együtt. Legyen lehetőség a mozgásigény kielégítésére, az iskola legyen tiszta, jó levegőjű, higiénikus, vonzó. Célok: Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Főbb területei: - Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések felismerése - Családi életre nevelés - Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése - Káros szenvedélyektől mentes iskola kialakítása (pl. dohányzásra kijelölt hely) - Legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megszerzése (pl. KRESZ-tanfolyam) - Mindennapos testnevelés bevezetése (tömegsport órák beiktatása, kirándulásszervezés) - Téli foglalkozás a szabadban (korcsolya, sí, túrák)

Egyes tantárgyak kiemelt egészségnevelési lehetőségei Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezen csatlakozási pontokat az adott tantárgy szintjén kell megtervezni.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék fel az irodalmi művekben megjelenő egészséges életmóddal összefüggő leírásokat, történéseket. Legyenek képesek problémafelvetésre, vitára.

Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenység révén javult az emberek egészségi állapota - tudják értelmezni, hogyan hatottak az egészséggel kapcsolatos változások a gazdálkodásra, az életmódra, közösségi normák alakulására.

Fizika A tanulók

34


-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások – sugárzás, zaj, rezgés – egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényességet és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamin az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait.

Kémia A tanulók - ismerjék az egyes kémiai anyagok egészségkárosító hatását

Földrajz A tanulók - ismerjék a világ globális problémáit - ismerjék és őrizzék meg a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit - ismerjenek olyan természetben található helyeket, ahol az egészségmegőrzés is rehabilitáció (barlang, gyógyvíz) természetes körülmény között lehetséges.

Biológia A tanulók - ismerjék meg a szervezetük működését - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat - legyenek képesek az egészséges életmód nyújtotta előnyök felismerésére - ismerjék a leggyakrabban előforduló betegségek tüneteit - alakuljon ki igény a káros szenvedélyek elutasítására.

Szakképzés A tanulók - ismerjék a szakmájukhoz kapcsolódó egészségügyi követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére.

Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki órák tanterve tanévenként 10 órát biztosít egészségnevelési témák feldolgozására. (Lsd. helyi tanterv) A nevelőmunka irányai az alábbiakban foglalhatók össze: 9. évfolyam A tanulók a 9. évfolyamot egy új iskolában kezdik. Más személyes környezetben, az eddigiektől eltérő vagy legalábbis részben eltérő tanári gárdával. Ezért érdemes ebben az új közegben általánosságban is beszélgetni velük az egészség, az egészségi állapot és a személyes jóllét problematikájáról. Érdekes és korosztályukhoz illeszkedő lehet egy tágabb fogalmi háló kimunkálása, amelynek során megbeszéljük, hogy miként alakult az egészségről való gondolkodás például történeti koronként, társadalomi csoportonként. Ebben az életkorban már sokat tudnak a diákok arról, hogy a serdülőkor milyen testi-lelki változásokkal jár. Ugyanakkor ritkán és keveset foglalkoznak azzal, hogy mindennapi életük konfliktusszituációi némiképp abból is fakadnak, hogy társadalmi pozíciójuk meglehetősen bizonytalan, még nem felnőttek, de már nem is gyerekek. Ennek a „köztes” élethelyzetnek a következményeit, sajátosságait tekintsék át a pedagógus segítségével, szem előtt tartva a megoldási lehetőségeket és azok összefüggéseit az egészségi állapottal. Milyen kapcsolatai vannak a fiúknak és a lányoknak ebben a korban? Ki számít kortársnak? Mi jellemző a kortársakra (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben)? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak (zenei ízlésben, öltözködésben, véleményben, életmód összetevőiben)? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. Kortárs hatások felismerése és kezelése. A külső megjelenés értékközvetítőként működik, a különböző megjelenések, az öltözködés milyen „üzeneteket” hordoznak. Mi az, amit ebből a diákok tudatosan vállalnak, mik azok, amelyeket nem. A tényleges ismeretek fényében érdemes áttekinteni a drogok csoportosítását legális és illegális besorolás szerint, a drogokkal való találkozási formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok + filmek) megbeszélni. Előfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban. Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat. 10. évfolyam

35


A mai 16-17 éves kamaszok a társadalom és a család elvárásaival gyakran nincsenek összhangban a kortárscsoport által közvetített kívánalmak. A média által – sokszor igen erőszakosan sugallt – elvárások, amelyek elsősorban az áruk és szolgáltatások eladását szolgálják, nagyon erősen befolyásolják a kortársak által elvárt magatartást is. Ezen időszakban a család szerepe elsősorban az egyensúly megtartásában, a fékek beiktatásában, illetve a helyes értékelés elősegítésében fogalmazható meg. A diákoknak nyíljon lehetőségük annak mérlegelésére, hogy bizonyos életmódminták elutasítása vagy vállalása milyen mértékben saját átélt választásuk, illetőleg tiltakozás a család által kínált minták ellen. A kortársak hatásának felértékelődése ezen életkorban még tovább fokozódik. A közös – jellemzően közösségi – élmények, a hasonló kulturális és fogyasztási szokások a média által „sulykolt” ideálok erősítik ezt a hatást. A kortárscsoportok erősen befolyásolják a tanulók étkezési szokásait (gyors étkezdék, mint a társasági élet központjai), a már kialakult kapcsolatrendszerüket (család, rokonok), valamint a veszélyeztető, illetőleg a veszélyes helyzet felméréséről kialakult elképzeléseiket (társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása). Vegyük szemügyre, hogyan befolyásolják a kortárscsoportok az egyes gyerekek alkoholhoz, dohányzáshoz, illetve drogokhoz kapcsolódó viszonyát. Az alkohol – mint a társadalmilag elismert egyik tudatállapotot befolyásoló szer – a felnőtté válás egyik állomását jelképezi. A kortárscsoportok nyomása gyakran irányul arra, hogy az a „felnőtt” és „bátor”, aki nem ijed meg néhány pohár szesztől. Foglalkozzanak a tanulók azzal, hogy a társadalmi elvárások milyen formákban jelennek meg: hogyan fogalmazódnak meg az értékek, a normák. Mit jelentenek életükben a hagyományok, a törvények (BTK). Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? Fontos kérdés, hogy az aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, kit tekint normasértőnek. 11. évfolyam Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a mindennapi életünket – különböző eredetű – szokások és normák szabályozzák. A szokások kialakításában nagy szerepük van az egyes embereknek és kisebb közösségeiknek. A szokások alapvetően abban különböznek a normáktól, hogy az utóbbiak rendszerint írásbeli formát öltenek. Rávilágítunk az erkölcsi, a társadalmi és a jogi normák közötti különbségekre. Az egyes emberek és közösségeik – a kulturális, földrajzi, gazdasági és vallási környezettől erősen befolyásolt – nézeteit, megfogalmazott elvárásait foglalhatjuk össze az erkölcsi norma fogalmában. Az egyes csoportok által megfogalmazott normák – társadalmi elfogadottság esetén – a társadalmi norma rangjára emelkedhet. A jogi szabályok a modern társadalmakban írott formában jelennek meg. Társadalmi rendszerenként, történelmi koronként eltérő, hogy egy adott országban milyen testület vagy szervezet hozhat mindenkire kötelező szabályokat. Nem ritka, hogy egyes országokban például táplálkozási szokások és társadalmi (vallási) norma rangjára emelkedtek (az iszlám és a zsidó vallás uralta területeken például az alkohol vagy a sertéshús fogyasztásának tilalma). A tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismerünk-e olyan táplálkozási szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A tanulókkal közösen összegyűjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-, gyümölcscukor-mentes táplálkozás) eltérő okokra vezethetők vissza. Számos egyéb oka is lehet az eltérő táplálkozási szokásoknak, így betegség (lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozásszokásokat. (Filmajánlat – „Életben maradtak” című film.) A párkapcsolatok alapja – jó esetben – a tartós érzelmi kapcsolat. Az ezen az alapon kialakult harmonikus szexuális kapcsolat megalapozhatja az életre szóló monogám házasságokat, amelyekben a születendő gyermekek biztos családi háttér mellett növekedhetnek. Az általánostól eltérő, szokatlan szexuális szokások (homoszexualitás, gyakori párváltás stb.) általában a társadalom elítélését vonják maguk után. Vizsgáljuk meg közösen: vajon ezek a kérdések az egyes egyének magánügyei vagy éppen ellenkezőleg a közösségre tartoznak? Milyen szerepe van az előítéleteknek a szexuális szokások megítélésben? Jogosan követelik-e például a homoszexuálisokat képviselő civil szervezetek, hogy az azonos neműek is köthessenek házasságot és fogadhassanak örökbe gyerekeket? Az emberiség ősidők óta használ olyan szereket, amelyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott tudatállapotot idézzenek elő. Ezek a hagyományosan és elsősorban fájdalomcsillapításra használt szerek (ópiumszármazékok) az idők folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha bemutatjuk, hogy Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentők, szintetikus szerek) a világ országaiban általában tiltottak, de ismerünk olyan társadalmat is, amely legalizálta egyes szerek (marijuana) forgalmát. Tekintsük át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyük száma az egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha

36


kitérünk a drogfogyasztásnak a párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függőség következményeire. Arányban állnak-e az esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen következményekkel? Az érzelmi, szellemi és testi biztonság megőrzése az egészséges kiegyensúlyozott élet fontos összetevője. Hasznos lehet, ha a tanulók különbséget tudnak tenni a veszély és a veszélyes fogalompár jelentése között. Hasznos, ha áttekintik, hogy milyen szituációk adódnak a mindennapokban, melyek magukban rejtik a veszélyt. Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy felismerjük és elkerüljük ezeket a szituációkat. Milyen szerepe lehet a csoportnyomásnak a rizikó vállalásában? Mi a szerepe az önismeretnek, a felelősségérzetnek? Mi szükséges ahhoz, hogy a helyes döntést hozzuk meg? E területen is eredményesebb a baj megelőzése, amit egy mondatban úgy fogalmazhatunk meg: „Maradj a napos oldalon!”. Foglalkozzunk a személyiség részét képező, belsővé váló minősítés jelentőségével a „deviáns karrier” szempontjából. A téma feldolgozását segíti, ha valamilyen szépirodalmi alkotáson vagy filmen keresztül követhetik, érhetik meg a diákok, hogy a minősítés, a csoportba sorolás egy idő után önálló életet kezd élni, öntudatlanul is elvárásokat igazolunk. A munkánkat segíti, ha megismerkedünk az „önbeteljesítő jóslat – Pygmalion effektus” hatásmechanizmusával. A diákok saját élményszerzését nagyban segítheti, ha a témakör feldolgozása során szerep-, szituációs játékokat veszünk igénybe. Fontos annak az összefüggésnek az átlátása, melynek révén élő kapcsolat teremtődik a mindennapok és a távolabbi jövő várható vagy elkerülhetetlennek látszó eseményei között. 12. évfolyam A felnőtté válás folyamatát – leegyszerűsítve – úgy is áttekinthetjük, mint a döntési kompetencia változásának menetét. A tanulók egyre több élethelyzetben hoznak olyan saját döntést, amely alapvetően befolyásolhatja jövőbeni életüket, egészségüket. Egyre önállóbban határoznak életmódjukról, kapcsolataikról, a környezethez való viszonyukról. Ezen időszak talán legfontosabb döntése a további pályaválasztás. E döntés során nemcsak önmagukról kell reális képpel rendelkezniük, hanem azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetük milyen képet alakított ki róluk. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és jártasságokkal, amelyek megkönnyítik azt, hogy elfogadják más döntéseit, még akkor is, ha az a személyüket érintik. A gondolattal játsszanak el, hogy hogyan képzelik a tanulók önmagukat 10-15 év múlva a munka világában. Kinek milyen tervei vannak? Vajon ma tehetnek-e azért, hogy jövőbeni terveik valóra váljanak? Gondolják végig, milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, a családi élet, illetve a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából.

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek Egészségnevelési nap: Az iskola minden tanévben egy napot az egészségnevelés céljaira fordít. Ennek során minden osztályban legalább 4 óra időtartamban egészségnevelési foglalkozásokat tartunk az egészséges életmód és a drogprevenció témakörében. A foglalkozások megtartásába bevonjuk a pedagógus továbbképzés keretében egészségnevelési témában tanúsítványt szerzett pedagógusokat, a kortárssegítő képzésben részt vett diákokat (ha ilyenek vannak), lehetőség szerint külső előadókat. Az egészségnevelési nap időpontját és fő témaköreit az éves tervezés során határozzuk meg és az éves munkatervben jelenítjük meg. Tanulmányi kirándulás: az egészségnevelés szempontjait figyelembe vevő útvonal és program. Túrázások: rövidebb, hosszabb távon megtett útvonallal (állóképesség javítása). Könyvtár: könyvek, CD-lemezek segítik a tanulók felkészülését a tanórákra, az életre. Sportnap: összekötjük az egészségügyi állapotfelméréssel, sportversenyek, akadályversenyek szervezése. Előadások: meghívott előadók

Módszerek Szempontok a program megvalósításához    

vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait tartózkodjunk minél többet friss levegőn személyes tapasztalatokon alapuljon hasson az érzelmekre, kíváncsiságra

37




sok diákot vonjunk be

Alkalmazható módszerek, tevékenységek Játékok:  Memóriafejlesztő  Kombinációs  Kapcsolatteremtést segítő Riportmódszer:  Kérdőíves felmérés  Direkt riport Gyakorlati módszerek:  Táborok (sí, növény-, állatgyűjtés)  Egyszerű megfigyelések  Mérések Kreatív munka: egészségmegőrző tevékenységek

Az iskolai sportkör és a mindennapos testedzés Az iskolában a mindennapi testedzést - a tanórai, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások keretében - úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta - legalább negyvenöt perc időtartamban - a testmozgás, sportolás lehetősége. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. § (1)) Az iskolai sportkör lehetőséget ad az iskola hagyományainak megfelelő sportágakban, foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Az iskolai sportkör saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A helyi tantervben az általánosan művelő évfolyamokon - a nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított időkeret terhére - további 1 testnevelés óra beállításával igyekszünk a testmozgás rendszerességét biztosítani, a tanulók fizikumának fejlődését és egészségük megőrzését előmozdítani.

Együttműködési lehetőségek Egészséges életmód ÁNTSZ: dohányzás, kábítószer, alkohol. A gyermekek lelki egészségvédelme – személyiségfejlesztés, önismeret. Egészséges táplálkozás, mozgás-sport, személyi higiénia. Környezetvédelem. Iskolai védőnő: serdülőkori változások, mentálhigiénés problémák Iskolánk végzős kozmetikusai: szépségápolás

Családi életre nevelés Családvédelmi Szolgálat: családalapítás – a párkapcsolat és gyermekvállalás fontossága és az ehhez szükséges ismeretek (korszerű fogamzásgátlás, hűséges-biztonságos nemi kapcsolat, egészséges utódok elérése) ÁNTSZ: a szexuálisan terjedő fertőzések – AIDS. Tudatosítani, hogy az ember képessé vált a nemi-ösztön humanizálására, ezáltal a szerelem és a harmonikus családi élet az ember legfontosabb boldogságforrásává vált. Ezért nagyon kell vigyáznunk rá, mert különben boldogtalansághoz vezethet! Iskolai védőnő – biológiai érés, mentális harmónia. Prevenció – az emlő önvizsgálata

Összegzés Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések

38


fontosságát értsék, s az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Napjaink urbanizációs hatások időszakában egyre jobban megfogalmazódik az igény a rossz népegészségügyi helyzeten javító reformok iránt. A fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elsajátíttatása. Az évek során egyre inkább rájöttek a szakemberek, hogy az ismeret centrikus megközelítések egymagukban nem képesek megbirkózni a megelőzés feladatával. Szakítani kell a hagyományos egészségnevelési szemlélettel, az egyes programok betegségközpontú megközelítésével, az orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással, valamint a tiltás mechanizmussal. Helyette az egyéneket kell eljuttatni arra a tudati szintre, hogy kialakuljon bennük az igény az egészséges életmód iránt. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a „pótszerekben”, pótcselekvésben. Ekkor kell „megfogni a kezét” és tudatilag ráirányítani a figyelmét arra, hogy ő saját maga jöjjön rá, hogy egészségesebb életszemlélet vezet a kiegyensúlyozottabb élet irányába.

A környezeti nevelés programja Az egyre növekvő környezeti ártalmak és az EU-hoz való csatlakozás is időszerűvé teszi egy külön fejezet elkészítését a Pedagógiai Program keretei között, így átgondolásra készteti iskolánk minden dolgozóját és a figyelmet jobban ráirányítja a természet és környezetvédelem fontosságára. Tanulóink egyre jobban elszakadnak természetes környezetünktől, a számítógépek és a médiák világában külön ki kell emelni a mindennapi életben való eligazodáshoz és a felelős környezeti magatartás megalapozásához szükséges tevékenységeket, nevelési formákat és kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tanórai és a tanórán kívüli programok megtervezésénél erre a területre. Azt szeretnék, ha környezeti nevelési programunk a jogszabályokkal összhangban, a mindennapi nevelő munkánkban jól használható eszköz lenne.

A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Törvényi háttér 

Az Alkotmány paragrafusai:

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 

Környezet és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet

39


értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „ A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 

Egészségügyi jogszabályok

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezetegészségügy oktatásával, nevelésével. 

Közoktatási jogszabályok

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. 

Önkormányzati jogszabály

Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

Helyzetelemzés Helyzetkép Iskolánk 1986-ban épült, könnyűszerkezetes épület, ami azt jelenti, hogy világos, tágas, a középiskolás diákok igényeinek megfelelően épült, ugyanakkor a hőszigetelő-képessége nem a megfelelő, nyáron meleg, télen nem egyenletes a hőmérséklet. Rövid élettartamú épület, emiatt hamar elöregedett, sok a hiba (pl. ablakok stb.). Falai könnyen tisztán tarthatók, műanyagok. Megvilágítása kitűnő, világos, virágos, tiszta, esztétikus a belső tér, jól dekorálható. Nagy udvar, sportpálya tartozik az iskolához, amit közösen az Oladi ÁMK mindhárom intézményegysége. Zöldövezetben, patakparton, 2 lakótelep közötti nagy, beépítetlen területen, nagy telken épült fel az iskola. Egészséges környezetben dolgozunk. A Művelődési Központ területén van a tornaterem és az uszoda, amit külön beosztás szerint használhatnak diákjaink, bár az uszoda alacsony vízszintje miatt a középiskolások számára nem megfelelő az uszoda hasznosítása. Az iskolában 2 szinten, 13 tanterem, 3 számítástechnika terem, 1 kémia és 1 fizika szaktanterem találhatók szertárakkal. A tantermek szakterületenként berendezettek (pl. fodrász-kozmetikus, szakrajz, művészeti nevelés, biológia) és mellettük szakszertárak is találhatók (pl. ruhaipari, humán, ruhaipari laboratórium, sport). További helyiségeink: 1 nyelvi labor, egy fodrász-kozmetikus oktatóterem, 1 kis könyvtár és a kiszolgáló helyiségek találhatók, irodák, tanári.

40


Nagy aulánk van, ahol a rendezvényeket lebonyolíthatjuk. A Művelődési Központban van nagy könyvtár, büfé, a tornatermi öltözők, orvosi rendelő. Az iskolában szintenként női és férfi WC, sportszertárban zuhanyozó, a Művelődési Központban az öltözők mellett, ill. szintenként WC, zuhanyozó működik. A jelenlegi 590 fő tanulólétszámnak és iskolai dolgozók létszámának optimálisan megfelelő az ellátottság. A tornaterem és öltözők közös használata nem ideális, nagy a zajártalom és a zsúfoltság. A büfé az Művelődési Központban működik, vállalkozóval, ami az egészséges táplálkozás igényeinek kielégítésénél nehezen tekinthető nevelési partnernek. A ruhaipari tanműhelyünk a 11-es Huszár úton működik, külön munkarend szerint. Öreg épület, felújítási gondokkal küszködik.

Erőforrások Személyi erőforrások  Tanárok Minden tanárnak feladata, hogy magatartása, munkája példaértékű legyen a diákság számára. Az iskolában jelenleg a tantestület kb. kétharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak és vannak, akik időszakosan kapcsolódnak egyegy tevékenységi területhez. Csak nagyon fokozatosan, lépésenként tudunk előre haladni. Tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését, a feladatok differenciáltabb megosztását. Ezért szükség van egy környezeti nevelési munkacsoport létrehozására, akik folyamatosan elkészítik adott időszak konkrét programjait, összefogják és irányítják, közvetítik a munkaközösségek szaktanárok felé az elvégzendő feladatokat. A tanórák környezeti nevelési tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. A tanórán kívüli tevékenységek áttekintése az iskolavezetés feladata. Munkájuk során nagy szükség van az iskolavezetés támogatására.  Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Gyermekeink szociális helyzete változó, olykor még szélsőségesnek is mondható. Ugyanilyen eltéréseket tapasztalunk a környezet iránti érzékenységük területén is. Ez részben attól függ, hogy a családokban a jó, vagy a rossz példával szembesülnek. Hogy a változások jó irányt vegyenek, ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. A környezettudatos szemlélet egyik fontos színtere lehet a tananyagban tanultakon kívül hulladékhasznosítási akciók, a témanapok, stb. szervezése.  Szülők Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola együttműködése. Ez úgy valósulhat meg, ha a gyerekek az iskolában tanultakat, az elsajátított viselkedési formákat otthon is alkalmazni tudják és annak helyességéről szüleiktől, megerősítést kapnak. Fontos segítség az is, hogy a szülők programjaink megvalósulását munkájukkal, részvételükkel, anyagi hozzájárulásukkal támogatják. Az iskolában működő Szülői Munkaközösség tartja a kapcsolatot az iskola vezetésével és a szülői vélemények közvetítésével keresi a kompromisszumot a felmerülő problémák megoldására. Még szorosabb és együttműködőbb kapcsolatot kell teremtenünk.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használjunk.  Ifjúság védelmi felelős Minden iskolában a problémás gyerekek helyzetének javítására törekednek. A gondokkal küzdő családok gyermekei nehezebben illeszkednek be a közösségbe, nehezebben tartanak lépést társaikkal, nagyobb az esély a lemaradásukra és arra, hogy a közösség perifériájára szorulnak. Az ilyen tanulók, szociális helyzetének feltárása és a gondok orvoslásának segítése, az ifjúságvédelmi felelős feladata is. Tagja a környezeti nevelési munkacsoportnak.  Fenntartó Nem csak, mint költségvetést jóváhagyó szerv kell, hogy működjön, több esetben az elvi támogatása is fontos. Pályázatok beadásánál, esetleges elbírálásnál döntő szempont lehet. Továbbá az erkölcsi támogatás, elismerés minden szinten serkentően hat a feladatukat végzőkre. A szakiskolai fejlesztési programunk támogatásával, az

41


EU szabályoknak megfelelő, környezeti nevelést is kiemelten kezelő új tananyag és módszertani feldolgozású programmal járul hozzá ehhez a nevelési eljáráshoz.

 Diákönkormányzat Felelős vezetője napi kapcsolatot tart a diákokkal a programok szervezésében lebonyolításában. Erősíti a nevelési tartalmak megvalósulását. Tagja a környezeti nevelési munkacsoportnak.  Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények Iskolánk szempontjából kiemelkedően fontosak a múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat tanórákon készítjük elő. Adott intézményekkel a kapcsolatot az osztályfőnök vagy a munkaközösség egy megbízott tanára tartja.  Civil szervezetek Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat. Alkalmanként részt veszünk előadásaikon, konferenciáikon, továbbképzéseiken.  Hivatalos szervek Egyik feladatuk ellenőrizni, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Pl. ÁNTSZ. Segítségükre számíthatunk az oktatás területén is. Pl. a rendőrség DADA programja.  Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Jó a kapcsolatunk a Környezetvédelmi Felügyelőséggel, ahonnan tananyag feldolgozásához segítséget kapunk, a tervezett programjainknál is számítunk a segítségükre. A szakirányú tananyag feldolgozásához és a tanórán kívüli tevékenységhez partnereink az üzemek (pl. STYL) ahonnan szakmai és anyagi segítséget is kapunk. Szakképzési támogatással több szervezet is segíti munkánkat. Az oktató kisiparosokkal és a kamarákkal jó kapcsolat, együttműködés alakult ki nevelési partnerként is.  Nemzetközi kapcsolat Testvériskolai kapcsolatot nem tartunk fenn, de a szakiskolai fejlesztési program keretén belül a külföldi tanulmányutak tapasztalatait hasznosítjuk. A régióban felvettük a kapcsolatot a hasonló profilú iskolákkal, pl. Ausztria.

Anyagi erőforrások  Fenntartó A fenntartó meghatározza az iskola költségvetését. Mivel az iskola egyik kiemelt feladata a környezeti nevelés, sokat segítene, ha elkülönített összeg nyújthatna fedezetet a program megvalósítására. A pénzösszeg elosztásáról az intézményegység-vezetés és a környezeti nevelési munkacsoport döntene, amennyiben nem célzott támogatásról van szó.  Költségvetés Az anyagi erőforrásokat elsősorban a költségvetés határozza meg. Ennek legnagyobb hányada a fenntartói támogatás, amelyet az intézményegység saját bevételei egészítenek ki. Az környezeti nevelés céljainak megvalósítására csak nagyon alacsony szinten nyújthat fedezetet a költségvetés, folyamatosan élni kell ezért a pályázat adta lehetőségekkel.  Pályázat A pályázatok megjelenésének figyelése minden kolléga feladata. Ők tájékoztatják a kollégákat a lehetőségekről és az intézményegység-vezetés segítséget nyújt az elkészítésében, ha szükséges Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól.

42


Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek 

 

Környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része, az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Olyan oktatást kell biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. A harmonikus fejlődéshez biztosítanunk kell az egészséges életmódhoz szükséges környezeti alapfeltételeket, az egészséges életmód igényét törekszünk kialakítani.

Az iskola jövőképe  

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol diákjaink és dolgozóink figyelnének az intézmény energia, és vízfelhasználásra, a környezetbarát anyagok alkalmazására, a veszélyes hulladékok szakszerű kezelésére. Célunk, hogy az iskola tiszta, higiénikus, barátságos, meghitt, vonzó környezet legyen (festések, felújítások, takarítás, karbantartás).

Hosszú távú célok  Az alapelvekben megfogalmazott érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  fenntarthatóságra nevelés  a környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  viselkedési normák kialakítása

Konkrét célok és feladatok 

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés minden területén jelenjen meg: A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben konkrétan megjelöljük a feladatokat. Tevékenység: - átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon és tanórákon kívül 

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egyes témákhoz tartozó ismereteket! Kapcsoljuk össze a széttagolt ismereteket tanulási projektek segítségével. Tevékenység: Projektek kidolgozása a szakképzési fejlesztési program segítségével. 

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. Ne legyenek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok.

43


Tevékenység: Neonok cseréje energiatakarékos izzókra, csapok karbantartása, vizes blokkok felújítása, biológiai lebontók alkalmazása. Rendszeres, majd alkalmi ellenőrzések.  Takarékoskodjunk az energiával, használjuk a fűtésrendszert rendeltetésszerűen. Tevékenység: - gázkazán szabályozása - Nyílászárók javítása 

Törekszünk arra, hogy környezetünk ízléses és igényes tárgyi kultúráját megteremtsük. Folyosók, termek esztétikus díszítése, tanulóktól függő tisztaság megteremtése, szellőztetése. Tevékenység: Dekorációhoz osztályban falitáblák, élősarok, létrehozása. Gyakori szellőztetés. Elhasználódott iskolabútorok felújítása, cseréje. Kiállítások az aulában. 

A tanórákon elkezdett környezet és természetvédelmi elméleti ismereteket bővítjük, az élő környezetben, gyakorlatban is alkalmazzuk. Tevékenység: - Anyagi feltételek megteremtése, megfelelő vizsgálati készletek beszerzése - Tanulók munkájának megszervezése - Tanórákon és tanórán kívül, talaj és vízszennyezés-vizsgálat 

Környezeti nevelési tevékenységünk hagyományait megőrizzük és tovább fejlesztjük. Múzeum és gyárlátogatásokat szervezünk. Kirándulások szervezése osztálykeretben, szülői hozzájárulással. Tevékenység: - Iskolai kirándulás külön szervezéssel pályázati pénzből és szülői hozzájárulással - Versenyeket szervezünk a jeles napokhoz kapcsolódóan - Kiállítás a tanulók munkájából az aulában - Jeles napokhoz dekorációkat készítünk.  Az iskolai kisegítő személyzet munkáját szervezettebbé, eredményesebbé, hatékonyabbá tesszük. Tevékenység: - A munka folyamatosságának, rendszerességének megszervezése. - Ellenőrzések, minősítések gyakoribbá tétele.  A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. Tevékenység: - Közös akciókat, előadásokat szervezünk szülők részére is. - Betartjuk a szomszédos együttélés szabályait.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A hatékony környezeti nevelő munkához elengedhetetlen a nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába illetve az iskolai élet egészébe.

Egyes tantárgyak kiemelt környezeti- és egészségnevelési lehetőségei Társadalomismeret A környezetvédelem kérdése – a globális világproblémák részeként – a társadalomismeret tantárgy helyi tantervében konkrétan is megjelenik. (Lsd. helyi tanterv) Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.

44


-

Legyenek tisztában azzal, hogy a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

Magyar nyelv és irodalom: A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát (tájnyelv, köznyelv, irodalmi nyelv) - törekedjenek az anyanyelv védelmére - törekedjenek a hatékony kommunikációra Történelem: A tanulók - értsék, tudják, hogy mikor és milyen tevékenységek hatására alakult át a természet és változtatta az élővilág és környezetünk állapotát - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; Idegen nyelv: A tanulók - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, szervezeteit; - legyenek képesek környezeti nevelési problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. Matematika: A tanulók - logikus gondolkodása, lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére - legyenek képesek reális becslésekre Fizika: A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre és a környezetre káros fizikai hatások – sugárzások, zaj, rezgés – környezeti és egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Földrajz, természetismeret: A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - értékeljék a környezetükben lezajló változásokat - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék és őrizzék meg a természeti, és ember alkotta táj szépségeit, értékeit - ismerjék a közvetlen környezetük környezeti problémáit és a megoldásuk lehetőségeit Biológia, természetismeret: A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, mérséklési lehetőségeit; - ökológiai szemléletmódjuk alakuljon ki; - ismerjék meg a védett növényeket és állatokat, természetvédelmi területeket; - ismerjék meg a környezetvédelem alapelveit, a fajok védelmét Munkavédelem: A tanulók - ismerjék meg a törvényeket, alkalmazásukat - ismerjék a környezetvédelmi szabályokat, értsék meg fontosságukat Etika:

45


A tanulók - környezetkultúrája legyen megfelelő és tudatos Kémia: A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; a megfelelő anyagok kiválasztására - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre. Ének-zene: A tanulók - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösség teremtő, közösség erősítő szerepét. - Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra: A tanulók - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. - Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően Szakmai tantárgyak: A tanulók - ismerkedjenek meg környezetkímélő technológiákkal, rendszerekkel (anyag; energia, gépek) - ismerjék meg épített környezetünk természetes és mesterséges anyagait; - ismerjék meg a különböző technológiai folyamatok során keletkezett hulladékok egészségkárosító hatását, vagy környezetkímélő felhasználását; - ismerkedjenek meg a helyes fogyasztói magatartással. Gyakorlat: A tanulók ismerjék meg és tudják a veszélyes hulladékok kezelésének szabályait és módjait. Ismerjék meg az EU-s jogszabályok legfontosabb környezetvédelmi előírásait. Osztályfőnöki munka: - A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása iskolánk minden helyszínén fontos lépés. Ez nem egyszerű dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. - Összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretet megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Pl. túlcsomagolás, szemét kezelés, anyag- és energiatakarékosság az iskolában - Az osztályfőnöki órák témája nem lehet ad hoc jellegű, legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program, mely az adott osztályban tanítók együttgondolkodását kívánja meg. Pl. évfolyamonként a következő módon építhető fel a környezeti nevelési részben. 9. évfolyam: A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése. 10. évfolyam: A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi környezetvédelmi rendszerek. 11. évfolyam: Fogyasztói társadalom. A hulladék. 12. évfolyam: Az energia. A környezet károsodásának okozói. 13-14. évfolyam: Globális környezeti problémák 4.2.. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások 

Témanap A tanév során szervezett helytörténeti naphoz környezeti nevelési feladatok is kapcsolódnak. A témanap környezeti nevelési programját a munkacsoport tervezi meg és készíti elő. Figyelembe véve a környezeti nevelési program prioritásait és céljait, a városban érzékelhető környezeti problémákat, és – ha ilyenekhez kapcsolódni tudunk – a városban szervezett aktuális környezetvédelmi akciókat.



Tanulmányi kirándulás

46


Az iskola nem kötelező, de a tanulók (szülők) költségtérítése révén állandó tevékenysége. Az osztályfőnökök és a szaktanárok készítik elő a tanulók és a szülők támogatásával, közös tervezéssel. Minden évben az egyes osztályok tervezett útvonalon járják az országot, ismerkedünk meg közelebbi és távolabbi környezetünkkel. Megismerjük védendő természeti és kultúrtörténeti értékeinkkel. 

Környezet és egészségvédelem jeles napjai A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve megemlékezünk és tudatosítjuk fontosságukat. Pl. Vizes élőhelyek, Víz világnapja, Egészségügyi Világnap, Föld Napja, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Autómentes Világnap, Takarítási Világnap.



Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek A tanműhelyben keletkező hulladékokat újrahasznosítjuk, ajándéktárgyakat készítünk. A szakképzést előkészítő évfolyamokon a tanulók munkáit minden évben egy környezeti témák köré csoportosítjuk és kiállítást rendezünk.



Akciók A honismereti projekttel és a diákönkormányzattal együttműködve közös akciót szervezünk évente (pl. Környezetnevelési témanap).



Kiállítások Kiállításokat magunk is szervezzük, ahol tanulóink munkáit nézhetik meg a szülők és vendégek, illetve iskolán kívül látogatunk alkalmi kiállításokat.



Könyvtár Törekszünk arra, hogy a környezeti nevelési témájú könyveket, CD-lemezeket egy helyen elhelyezve a tanulók számára könnyen elérhetővé tegyük. Továbbá folyamatosan bővítjük ide vonatkozó témájú folyóirataink számát, szakkönyvtárunk állományát.



Média Meghívjuk a média képviselőit programjainkra, újságcikkek segítségével népszerűsítjük iskolánk tevékenységét.



Manuális készségfejlesztő foglalkozások, ill. rajzorientáció A természet adta anyagokból, illetve újra hasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával ünnepeinkre kompozíciókat, dísztárgyakat készítünk, melyből kiállítás vagy verseny is szervezhető.



Diákönkormányzati nap Mindig más szabadtéri helyszínen zajlanak az események és igyekszünk környezet-egészségügyi témát is beépíteni. Gyógynövénygyűjtés, főzés, túrázás, stb.



Látogatások Múzeumokba, arborétumba, nemzeti parkba, gyárakba, szennyvíztisztító telepre, kertészetbe, parkerdőbe látogatunk, serkentve a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.



Előadások Meghívott előadók és saját tanítványaink felkészülése alapján hallgatunk meg beszámolókat úti élményeikről, vagy kiadott témák feldolgozása alapján a végzett munka eredményeiről.

Módszerek A program hatékonysága függ attól, hogy a megvalósítás érdekében milyen módszereket alkalmazunk. Meghatározó a terepmunka lehetősége, az iskolán kívüli tanulási-megismerési tevékenységek köre, az iskola felszereltsége, korszerű informatikai- kommunikációs eszköztára kultúrája és a tananyagtartalmak Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához: - Alkalmazkodjunk a tanulók életkori sajátosságaihoz - Egy-egy eseménybe vonjunk be minél több tanulót

47


- Sokat tartózkodjunk a természetben - Lakóhelyi, vagy közeli konkrét példákra alapozzunk - Az iskola keretein túl is legyenek hatással - Érzelmeken át hassanak - Személyes tapasztalatokon alapuljanak - A résztvevők között együttműködés alakuljon ki - Alapozzunk kíváncsiságukra, versenyszellemükre, öntevékenységükre, korszerű technikai ismereteikre A tanórán, a tananyagon kívül még sok aprósággal is nevelhetünk környezetbarát életmódra. Pl. egyik oldalán használt papírok használata dolgozat írásakor, szaktárgyi dekorációk, hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés. Játékok  Szituációs  Memóriafejlesztő  Kombinációs  Érzékelést fejlesztő  Ráhangolást segítő  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő  Drámapedagógia Modellezés  Hatásvizsgálatok  Rendszermodellezés  Működő modellek készítése, elemzése Projektmódszer  Analízis – akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek  Kirándulások  Egyszerű megfigyelések  Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Környezetszennyezési mérések Közösségépítés  Csoportszervezés a környezet-egészségügy érdekében Művészi kifejezés  Vizuális művészet a környezeti nevelésben  Irodalmi alkotások  Zeneművészet  Fotóművészet  Táncművészet  Népművészet  Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

48


Az iskolai környezet fejlesztése a környezeti nevelés szolgálatában Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok: A helyzetből adódó jellemzők Az iskolabelső szemét energiafelhasználás világítás vízfelhasználás Iskola eszközellátottsága

Célok

Tevékenység, feladat

Tiszta, meghitt környezet

Felújítás, falitáblák, élősarkok, mellékhelyiségekben szappan, WC-papír, új függönyök Tiszta egészséges Rendszeres hulladékgyűjtés, a tanuló a szeméttárolóba környezet tegye a szemetet Takarékos fűtés Gázkazán szabályozása, nyílászárók javítása Egészséges, takarékos fény Hagyományos, hibás fénycsövek cseréje energia Természetes fény takarékos izzókra preferálása Csak amennyi feltétlenül Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, WC szükséges tartályok cseréje Élményközpontúság Tantermekben írásvetítő, TV, videó, kerámiatábla, növelése, célszerűség, krétapormentesítő esztétikai érzék fejlesztése Ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár bővítése

Összegzés Az iskola pedagógiai programjának része a környezeti nevelési program, melyben megfogalmazódnak hosszú és rövid távú céljaink. Minden tanév elején ennek alapján a környezeti nevelési munkacsoport készít, egy éves munkatervet, biztosítva a folyamatosságot, rendszerességet, következetességet, munkamegosztást, számonkérés lehetőségét a kitűzött célok megvalósítása érdekében. Mintatáblázat a környezeti- és egészségnevelési éves ütemterv összeállításához Sorszám

Célok

Tevékenységek

Kinek lesz

Felelős

Becsült költség

Végrehajtás időpontja

Az alábbi jeles napok irányadók lehetnek a fenti programok szervezéséhez: - szeptember 22. Autómentes Világnap - szeptember 23. Takarítás Világnap - október 04. Állatok Világnapja - október 16. Élelmezési Világnap - december 29. Biodiverzitás Védelmének Napja - február 02. Vizes Élőhelyek Napja - március 22. Víz Világnapja - március 23. Meteorológiai Világnap - április 22. Föld Napja - május 10. Madarak és Fák Napja - május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja - június 05. Környezetvédelmi Világnap

49


A fogyasztóvédelemmel összefüggő ismeretek közvetítése Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

Fogyasztóvédelmi oktatási célja A fogyasztóvédelmi oktatási célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Ugyanakkor fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a fogyasztóvédelmi joganyag ismerete és alkalmazása minden végzett szakember számára nélkülözhetetlen a gazdasági életben.

Módszertani megközelítés A tudatos fogyasztóvá nevelés oktatásában a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozási és probléma megoldási készségét kell fejleszteni. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés és információ feldolgozás, a kapott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Célszerű ezért a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák kialakítása, alkalmazása, pl. projekt programok indítása.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

50




 



Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban A társadalmi ismeretek tantárgy helyi tantervében konkrétan is megjelennek a fogyasztóvédelmi ismeretek. (Lsd. helyi tanterv) Más tantárgyak az alábbiak szerint szolgálhatják a fogyasztóvédelmi ismeretek közvetítését:  Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások  Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);  Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  Magyar: - reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái  Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás  Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk  Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia  Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.  Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai A tantárgyközi projektek lehetséges keretei:  Piaci séták, üzletek, bankok látogatása  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Riportkészítés az eladókkal  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Egyéni és csoportos döntéshozatal  Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

51


  

Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek közvetítése A középiskolában tanulók minden nap önállóan vesznek részt valamilyen formában a közúti közlekedésben. Külön is ki kell emelni, hogy a 9. évfolyamos tanulók legnagyobb része lényegesen hosszabb utat tesz meg az iskola és az otthon között, mint korábban, általános iskolai tanulmányai idején. Fontos ezért, hogy a diákok ismerjék és tudják alkalmazni gyalogosként, kerékpárt vezetve vagy utasként a közlekedés szabályait. A közlekedésre nevelés feladatai:  A közlekedési szabályok megismertetése, illetve az ismeretek bővítése  Felkészítés a közlekedési veszélyhelyzetekre, illetve ezek megelőzésére  A közlekedési szabályok tiszteletére nevelés  A tanulókat érintő vagy a környezetükben előforduló balesetek tanulságainak megbeszélése  A szabálytalan közlekedés veszélyei és következményei  Az alkohol, a drog veszélye A közlekedésre nevelés feladatait az osztályfőnöki órák beszélgetési témáiba építve kell megvalósítani, részben meghívott előadók segítségével (Rendőrség, autósiskola képviselője) Főbb tartalmi elemek:  Gyalogos és kerékpáros közlekedés.  Közlekedés motorkerékpáron és személyautóban.  Alkohol és drogfogyasztás és hatása a közlekedési magatartásra.  A közlekedés és a környezetvédelem.

A társadalmi bűnmegelőzéssel és áldozattá válással összefüggő ismeretek közvetítése A társadalmi bűnmegelőzéssel és áldozattá válással összefüggő ismeretek közvetítésének feladatait az osztályfőnöki órák beszélgetési témáinak feldolgozása szolgálja. (Lsd. helyi tanterv) Ehhez szükség esetén külső előadó segítségét vesszük igénybe. Főbb tartalmi elemei  káros szenvedélyek és hatásuk  az ifjúsági bűnözés helyzete (Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya)  a társadalmi szabályok megszegése és jogi következményei (Vas Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet)

Az erőszakmentes közvetítése

konfliktuskezelő

technikákkal

összefüggő

ismeretek

Konfliktusaink segítő tapasztalattá, tanulási lehetőséggé válhatnak. Ha valami nem úgy történik, ahogy szeretnénk, különféle módon reagálhatunk:  Kiléphetünk a helyzetből  Kioktathatjuk a nem megfelelően viselkedő másik felet  Megsértődhetünk  Megpróbálhatunk elégtételt venni A konfliktusok fajtái:  Ténykonfliktusok  Érdekkonfliktusok

52


  

Kapcsolati konfliktus Értékkonfliktus Strukturális konfliktus

Az erőszakmentes konfliktuskezelés elsajátítható. Az erőszakmentesség olyan elv, amelynek értelmében az erőszak alkalmazását, annak minden formájában el kell utasítani. Az erőszakmentesség alaptételei:  Meg kell tanulnunk legyőzni az erőszakot és hatalmaskodást.  Az igazságtalanságot, erőszakot nem szabad eltűrni.  A problémákat nem szabad erőszakosan megoldani.  A konfliktusmegoldás célja nem lehet az ellenfél megsemmisítése  Egyetlen igazságot sem szabad abszolutizálni.  Saját véleményünket szemléljük kritikával, s próbáljuk meglátni a másik fél igazságát. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek közvetítésének feladatait az osztályfőnöki órák beszélgetési témáinak feldolgozása szolgálja (lsd. helyi tanterv, elsősorban az Egyén és környezet fejezet témakörei), de a magyar irodalmi szövegek elemzése is lehetőséget ad a konfliktushelyzetek felismerésére, a megoldási alternatívák megbeszélésére és a tanulók saját életére vonatkozó tanulságok megfogalmazására. Ajánlott módszerek, technikák:  A pozitív énkép kialakítása és megerősítése  Az emberek közötti különbségek tudatosítása  Az eredményes kommunikáció  Hatékony viselkedés  Együttműködés  Problémamegoldás, problémakezelés  Megbeszélés, tárgyalás

A helytörténettel összefüggő ismeretek közvetítése A helytörténeti ismeretek közvetítése során feladatunk a tanulók szűkebb- és tágabb lakóhelyén a múlt kutatása, mert annak megismerése a tanulókban erősítheti lokálpatrióta öntudatot. A helyi események feltárásával bizonyíthatják kötődésüket szülőföldjükhöz. Az írott források, a tárgyi emlékek mellett a még élő tanúktól kapott adatok is kiegészíthetik, árnyalhatják történelmi ismereteiket. Mindezek révén a régen történt dolgok élőbbé tehetők. A helytörténeti ismeretek közvetítésének céljai:  a tanulók ismerjék meg lakóhelyük történeti értékeit,  becsüljék, ápolják a helyi hagyományokat, helytörténeti emlékeket,  alakuljon ki bennük a határozott, egészséges nemzettudat,  az iskola alapozza meg minden tanulóban a nemzettudat és az európai polgártudat egységét. A helytörténeti ismeretek átadásának keretei, lehetőségei: A helytörténeti ismeretek közvetítésének feladatait történelem tantárgy egyes tananyagtartalmainak feldolgozása szolgálja (lsd. a történelem tantárgy helyi tanterve), de más tantárgyak anyagában is érinteni kell a következő tartalmakat:  magyar nyelv és irodalom: Faludi Ferenc, Berzsenyi Dániel, Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Ottlik Géza kapcsolata vas megyével, illetve Szombathellyel. Mikes Kelemen Törökországi leveleinek megjelentetése  rajz és vizuális kultúra, művészettörténet: Barokk, klasszicista és szecessziós építészeti emlékek, Derkovits Gyula  ének, zene: Szombathely zenei élete. A Szombathelyi Szimfonikus zenekar és a Capella Savaria albumai, CD lemezei

53


 

osztályfőnöki óra: városi rendezvények, ünnepségek Szombathelyen (az aktuális programokhoz kapcsolódóan). Szakmai gyakorlat (ruhaipari): megrendelés esetén jelmezek készítése a Savaria Karneválhoz.

A helytörténeti ismeretek oktatását tantárgyközi projekt keretében helytörténeti nap beiktatásával egészítjük ki. A helytörténeti napon az iskola minden osztálya tanulmányi sétát tesz, a séta során meglátogatják az adott évfolyamon közvetített ismeretekhez kötődő helyszíneket. A séták témája és útvonala a következő: Szakközépiskola: 9. évfolyam: Ókori emlékek –A Savaria Múzeum, sz ISEUM és a Romkert megtekintése 10. évfolyam: Élet a középkorban – Videofilmek megtekintése után látogatás a Falumúzeumban és a Levéltárban 11. évfolyam: A polgárosodó Szombathely – Séta a vasútállomástól a belvárosba. Barokk építészeti emlékek. A Sala Terrena, a Székesegyház, a Schmidt Múzeum megtekintése 12. évfolyam: Szombathely a XX. Században és napjainkban – Séta a belvárostól a felszabadulási emlékműig. A tanácsköztársaság és a királypuccs helyszínei. A holokauszt helyi eseményeinek színterei. A felszabadulási emlékmű és a körülötte kialakuló viták. Szakiskola: 9. évfolyam: Ókori emlékek –A Savaria Múzeum, az ISEUM és a Romkert megtekintése 10. évfolyam: A polgárosodó Szombathely – Séta a vasútállomástól a belvárosba. Barokk építészeti emlékek. A Sala Terrena, a Székesegyház, a Schmidt Múzeum megtekintése. A holokauszt helyi eseményeinek színterei. A szakképző évfolyamok tanulói számára szervezett programot az éves tervezés során állítjuk össze figyelembe véve a tanév aktualitásait (évfordulók, városi programok, kiállítások, stb.) A helytörténeti nap előtt a történelem tanár ad megfigyelési szempontokat, illetve feladatokat a tanulók számára, majd a témanapot követő tanórán a feladatok megbeszélésével értékelik a tapasztalatokat. A témanapon az osztályt az osztályfőnök kíséri a humán munkaközösségben meghatározott útmutatás alapján. A helytörténeti sétákhoz környezeti nevelési feladatok is kapcsolódnak (lsd. A környezeti nevelés programja). A helytörténeti ismeretek ellenőrzése, értékelése a megszokott számonkérési eljárásokon keresztül történik (szóbeli felelet, dolgozat), elsősorban a történelem tantárgy keretei között. A történelem érettségi tételsorban is szerepeltetjük a fontosabb helytörténeti témákat.

Értékelés és motiváció Az iskolai értékelés alapelvei  Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program.  Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg.  Az értékelés legyen objektív, igazságos; nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános.  A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat.  Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is.  Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok formájában írásban. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, intézményegység-vezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. Ki értékel? A magatartás és a szorgalom jegyeket az osztályzatban tanító pedagógusok véleményének meghallgatásával és a gyakorlati munkahely javaslatának figyelembe vételével az osztályfőnök, a szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg.

54


A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. Az oktató hetente elbírálja a tanuló munkáját, az érdemjegyet és a tanulók mulasztását bevezeti a munkanaplóba. A tanuló köteles a munkanaplókat megőrizni és azokat a gyakorlati szakmunkásvizsgára magával kell hoznia. Minden hó 15-ig az osztályfőnök állapítja meg a munkanapló alapján az osztályzatokból a havi gyakorlati jegyet. Ahol iskolai állományú szakoktató van, a gyakorlati jegyet az oktató határozza meg. A szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatait az oktató javaslatát figyelembe véve az osztályfőnök állapítja meg a gyakorlati oktatásvezető egyetértésével. Fodrász, fogtechnikus és kozmetikus tanulóknál a szakképesítés központi programjában foglalt előírásoknak megfelelően a félévi vizsgaeredményt figyelembe kell venni. Vitás esetekben - a Közoktatási törvényben meghatározott keretek között - a nevelőtestület az év végi osztályzatokat osztályozó értekezleten hozott határozattal, a tanuló javára felülbírálhatja. A külső kérésre elkészített véleményezéseket, ajánlásokat (jellemzés bíróság, rendőrség számára, pályázati anyaghoz kapcsolódó ajánlás stb.) az osztályfőnök készíti el. Az értékelés rendszeressége A tanulók magatartását és szorgalmát - az érettségizett, beszámoltató oktatásban részesülő tanulók kivételével félévente osztályzat formájában értékeljük. Az egyes szaktárgyakból minden tanulónak egy félévben legalább három érdemjeggyel kell rendelkeznie, kivéve, ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe be kell írni, azt a szaktanárnak aláírásával el kell látnia. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés A tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának mérése érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik (kivétel: a szakmai előkészítő gyakorlat a 9. évfolyam 1. félévében, ahol szöveges értékelést alkalmazunk). Ezek a következők: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelményeket legalább 90%-ban teljesíti. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket sem képes teljesíteni. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A témazáró és a vizsgadolgozatokat (ez utóbbiakat a vizsgaszabályzatokban leírtak szerint) rövid szöveges értékeléssel kell ellátni.

A szakmai előkészítő és alapozó tárgyak értékelése

55


A szakmai előkészítő és alapozó tantárgyak anyaga több modulból épül fel. A tanulók félévkor és év végén két osztályzatot kapnak, egyet az elméleti, egyet pedig a gyakorlati modulokból a részosztályzatok alapján. Az év végi bizonyítványban külön lapon feltüntetjük az egyes modulokra adott részosztályzatokat is. Szakmai előkészítő, illetve alapozó tárgyból elégtelent kap az a tanuló, aki bármelyik modul követelményeit nem teljesítette, azaz nem teljesítette a továbbhaladás helyi tantervben meghatározott feltételeit. Szöveges értékelést alkalmazunk a szakmai előkészítő tantárgy gyakorlati moduljainál a 9. évfolyam 1. félévében. Ennek szempontjait és rendszerét a tantárgy részletes helyi tantervében határozzuk meg.

A magatartás és szorgalom értékelése Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok, szakoktatók véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz. A magatartás minősítésére négy fokozatot kell használni. A magatartás értékelése 5 példás 4 jó 3 változó 2 rossz osztályzatokkal történik. Figyelembe véve az igazolatlan mulasztások és fegyelmi büntetések mértékét is, az egyes magatartási osztályzatok tartalmát a helyi tanterv határozza meg. A szorgalom értékelése 5 példás 4 jó 3 változó 2 hanyag osztályzatokkal történik. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításakor a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség és a rendszeresség, a kötelességtudat és az érdeklődés. Az egyes szorgalom osztályzatok tartalmát a helyi tanterv határozza meg.

Azon tantárgyaknak és tananyagoknak a köre, amelyekből a tanulók teljesítményét nem értékeljük Nem értékeljük azokat a tartalmakat, amelyeket az osztályfőnöki órák keretében dolgozunk fel. Ezek a tartalmak elsősorban a Nemzeti Alaptanterv Életvitel műveltségterületéhez, másrészt az iskola egészségnevelési programjához kapcsolódnak elsősorban.

A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés formáit, a fegyelmi eljárás szabályait a közoktatási törvény, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet III. melléklete határozza meg. Az igazolatlan mulasztás következményei A magatartás osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak számát is:  1 igazolatlan óránál az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, és a tanuló félévi magatartása nem lehet (5) példás.

56


 2 igazolatlan óra esetén a tanuló írásos osztályfőnöki figyelmeztetést kap, és magatartása legfeljebb (4) jó lehet.  3 órától az 1 napot meg nem haladó igazolatlan mulasztásnál a tanuló büntetése osztályfőnöki intés, és magatartása (3) változónál jobb nem lehet.  1 oktatási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül, és magatartása csak (2) rossz lehet. A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, illetve az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell. Fegyelmező intézkedések Büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki helytelen magatartást tanúsít, a tanulóviszonyból fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, az iskolai rendszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi, a munkavédelmi előírásokat nem tartja be, igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít. A büntetésnek alkalmazkodnia kell a tanuló életkori sajátosságaihoz, legyen arányban a terhére rótt kötelességszegés súlyosságával. A fegyelmező intézkedés legyen nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát és jogszabályokban meghatározott jogait. Fegyelmező intézkedés lehet:  szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói szóbeli és írásbeli figyelmeztetés;  szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói írásbeli intés;  igazgatói intés. Ha a tanuló kötelességszegése nem súlyos és azt először követi el, úgy a szaktanár, a szakoktató vagy az osztályfőnök figyelmeztetésben részesíti. Ha kötelességszegés megismétlődik, az eset súlyosságától függően a tanuló osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói, illetve igazgatói intésben részesíthető. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvének érvényesülnie kell, azonban a tanár vagy a tanuló emberi méltóságát súlyosan sértő, kirívó fegyelmezetlenség esetén az előzményektől függetlenül igazgatói intés adható vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás formái:  Röpdolgozat,  Témazáró feladatlap  Tanterv által előírt nagydolgozat (pl. magyar irodalom)  Beszámoltatási céllal kiadott házi feladat (pl. otthoni fogalmazás)  Rajz készítése Az írásbeli beszámoltatás formái a tantárgy jellegétől függnek, kötelező elemeit a helyi tanterv meghatározhatja. Az írásbeli beszámoltatás rendje:  Az írásbeli dolgozatokat általában a teljes osztály egy időben írja. A témazáró dolgozatok időpontjáról a tanár előzetesen tájékoztassa a tanulókat, röpdolgozat esetén ez nem kötelező.  A dolgozatírás a szaktanár döntése szerint csoportokban is történhet. Ekkor két azonos nehézségű, hasonló feladatok megoldását követelő feladatsort kell a tanárnak összeállítania.  A szaktanár a dolgozat előtt ismerteti a dolgozatírás szabályait és tájékoztatja a tanulókat, milyen segédeszközöket használhatnak.  A tanulók önállóan dolgoznak, meg nem engedett segédeszközt nem használhatnak. Dolgozat írása közben egymást nem zavarhatják, kérdéseikkel vagy problémáikkal kizárólag a szaktanárhoz fordulhatnak.  Meg nem engedett segédeszköz használata esetén a szaktanár elégtelen osztályzattal minősítheti a tanuló dolgozatát. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: A tanulóval egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat vagy tanterv szerint előírt nagydolgozat íratható. Csak a tanórán feldolgozott tananyag kérhető számon.

57


Az írásbeli beszámoltatás szerepe:  Az írásbeli dolgozatok többségében témazáró, összefoglaló jellegűek, így lehetőséget biztosítanak a tanulók tudásának átfogó mérésére, a tananyagon belüli összefüggések ismeretének felmérésére.  Az írásbeli munkák eredménye összehasonlítható az adott osztályon, tanulócsoporton belül. Az írásbeli beszámoltatás súlya a tanulók tudásának értékelésében:  A szaktanárnak törekednie kell az írásbeli és szóbeli feleletek egyensúlyára.  A témazáró dolgozatoknak – mivel a tanulók tudását átfogóan tükrözik – nagyobb súlya lehet a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál. Erről azonban a tanulót tanév elején és a dolgozat előkészítésekor a tanulót tájékoztatni kell.  A röpdolgozatra kapott érdemjegy a szóbeli feleletével egyenértékű.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni feladatok meghatározásának elvei:  Elsősorban a tanórán tanultak begyakorlását (az elméleti anyaghoz kapcsolódó feladatok) és az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítását (gyűjtőmunka, kiselőadás) szolgálja.  Mennyisége és nehézségi foka a tanuló képességéhez igazodjon.  A házi feladatokat a szaktanárnak a feladat nehézségétől függő mértékben elő kell készítenie.  A házi feladatok adjanak lehetőséget az önálló munkavégzésre és a differenciálásra. (pl. szorgalmi feladatok) A házi feladatok ellenőrzése nem maradhat el! Az otthoni feladatok meghatározásának korlátai:  A következő órára kiadott házi feladat mennyisége egy tantárgyból legfeljebb annyi lehet, hogy a tanuló azt körülbelül 40 perc időráfordítással el tudja készíteni.  Az ennél hosszabb időráfordítást igénylő házi feladatok kidolgozására legalább 1 hetet kell adni.

Az iskola élet- és munkarendje Munkarend Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program, illetve az annak részét képező helyi tanterv és szakmai program alapján folyik. Az egy tanévre szóló feladatokat éves munkatervben kell meghatározni. Az iskola egy nevelési évre szóló munkaterve tartalmazza:  az oktató-nevelő munka adott tanévre szóló fő célkitűzéseit,  a vezetőség tagjait és a vezetők ügyeleti rendjét,  a vezetőség ellenőrzési tervét,  az iskolai tanév helyi rendjét,  az indított osztályok, tanórán kívüli foglalkozások felsorolását,  a tanárok megbízatásait,  a határidős feladatokat. Mellékleteit képezik a diákönkormányzat, a szakmai munkaközösségek munkatervei, valamint az ifjúságvédelmi felelős munkaterve. A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni:  az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását;  a szünetek időtartamát;

58


 a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját;  az évi rendes diákközgyűlés (küldöttgyűlés) idejét, a diákfogadóóra időpontját;  a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai munkaterv alapján kell - a megállapított határidőkig - elkészíteni a munkaközösségek, szakkörök, a tanórán kívüli nevelőmunka és a diákönkormányzat munkatervét. A tanárok és a szakoktatók kötelező foglalkozási idejének beosztásáról az intézményegység-vezető tantárgyfelosztást készíttet, melyet legkésőbb a pedagógusok nyári szabadságának megkezdése előtt ismertetni kell. Tanév közben új tantárgyfelosztás készítésére csak kivételesen indokolt esetben - leginkább személyi változás vagy más fontos nevelési-oktatási ok miatt - kerülhet sor. Az órarendet a tantárgyfelosztás alapján legkésőbb a tanév megkezdéséig kell elkészíteni. Elkészítésekor törekedni kell a tanítás eredményességét biztosító szakszerű, egyenletes és arányos óraelosztásra, a tanulók egyenletes terhelésére. Az órarenden változtatni egyéni kérések figyelembe vételével az órarend letisztázásáig, tanév közben csak kivételesen indokolt esetben az igazgató engedélyével lehet. Az órarenddel egy időben kell elkészíteni a tanterem- és az ügyeleti beosztást. Az elméleti oktatás rendje A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportpályái vagy külső intézmények. Ha a tanár az óráját vagy tanórán kívüli foglalkozását külső intézményben is megtarthatja, de azt az óra, illetve a foglalkozás megkezdése előtt az ügyeletes vezető beosztású dolgozónak be kell jelentenie. A tanfolyami képzések munkarendjét az intézményegység-vezető a tanfolyam vezetőjével és a képzésben érdekelt vállalatok, vállalkozások illetékes képviselőivel együtt szabályozza. A tanítási órákról tanárt és tanulót kihívni, az órákat egyéb módon megzavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető beosztású dolgozó kivételt tehet. A gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben, üzemeknél és egyéni vállalkozóknál folyik. A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét, az érvényben lévő jogszabályok, a tantervek, valamint az iskola és az adott gazdálkodó szervezet, magángazdálkodó között létrejött "Együttműködési megállapodás" tartalmazza. Az iskolai tanműhely feladata:  a női szabó, illetve férfiszabó szakmára, valamint a ruhaipari technikusnak és divat- és stílustervezőnek beiskolázott tanulók gyakorlati képzése,  indokolt esetben a tanulók részére szervezett kiegészítő gyakorlatok,  a gyakorlati szakmunkásvizsgák előkészítése, lebonyolítása,  félévi és év végi ellenőrző munkák értékelése. A tanműhely kabinetrendszerben működik, az egyes kabinetek élén a szakoktató áll. A gyakorlatokon a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyakorlati képzésben részt vevő tanulót. Produktív munkát külső vagy belső rendelésre a tanműhely csak akkor vállalhat el, ha az kapcsolódik a tantervi követelményekhez, és azt megfelelő minőségben, kivitelben a megállapított határidőre képes elkészíteni. Az iskolai tanműhely működési rendjét a Tanműhely házirendje tartalmazza.

Az összefüggő szakmai gyakorlat

59


Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezését követően elsősorban az évközi gyakorlati oktatást biztosító tanműhelyben, vállalatnál, vállalkozónál kell megszervezni. Indokolt esetben a tanuló kérheti az összefüggő szakmai gyakorlat más munkahelyen történő teljesítését. A tanulók beosztását a gyakorlati oktatásvezető végzi. Az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése, biztosítása, ellenőrzése a gyakorlati oktatásvezető feladata. Szervezi és intézi az összefüggő szakmai gyakorlat nyilvántartásának, teljesítésének, jelentési kötelezettségének adminisztratív teendőit, engedélyezi a távolmaradásokat, időpontcseréket. Rendszerezi és ellenőrzi az igazoló lapokat, a tanév előkészítő munkák kezdetéig előterjeszti az összefüggő szakmai gyakorlat tapasztalatait. Az ügyelet rendje A pedagógusok reggeli ügyelete 7.15 órától 7.30 óráig tart. A szünetekben a folyosókon és az udvaron tanári ügyelet működik. Éves eseménynaptár Egy-egy tanév visszatérő eseményei, feladatai iskolánkban a következők: AUGUSZTUS Tanárok, oktatók jelentkezése Javítóvizsgák, bizonyítványosztás, pótbeiratkozás Tanévzáró - tanévnyitó értekezlet SZEPTEMBER Tanévnyitó ünnepély Első tanítási nap, tankönyvfelvétel Naplók, csoportnaplók kitöltése, tanmenetek, munkatervek elkészítése Az éves munkaterv egyeztetése az iskolaszékkel Szakkörök, korrepetálások indítása Helytörténeti témanap Osztályfőnöki tanmenetek (kivétel I. évfolyam), kirándulási tervek leadása A tanulók iskolán kívüli tevékenységének engedélyeztetése A szociális segély, tankönyvsegély és tanulmányi ösztöndíj kérelmek elbírálása Nevelőtestületi megbeszélés OKTÓBER Szakmai javítóvizsgák Összevont szülői értekezlet az I. évfolyam számára Október 6.: Megemlékezés az aradi vértanúkról Nyílt napok a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik számára Szülői értekezletek a felsőbb évfolyamokon az osztályfőnökök tervezése szerint Nevelőtestületi megbeszélés Október 23. előtt iskolai ünnepély NOVEMBER Diák- és sportnapok Szülő-pedagógus találkozó (igény esetén) Tanulmányi versenyek iskolai fordulói (februárig bezárólag) Nevelőtestületi megbeszélés DECEMBER Nevelőtestületi megbeszélés, fogadónap I. évfolyam - osztályfőnöki tanmenetek elkészítése Karácsonyi megemlékezés Nevelőtestületi megbeszélés Téli szünet

60


JANUÁR Téli szünet A félév zárása Nevelőtestületi megbeszélés FEBRUÁR A félévi értesítők kiosztása Nevelőtestületi megbeszélés Szalagavató Félévi nevelőtestületi értekezlet Febr. 25.: Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól MÁRCIUS Felvételi döntés I. forduló Szülői értekezletek az osztályfőnökök tervezése szerint Nevelőtestületi megbeszélés Márc. 15. előtt iskolai ünnepély Diákközgyűlés Felvételi döntés II. forduló Tavaszi szünet ÁPRILIS Tavaszi szünet Felvételi döntés III. forduló Nevelőtestületi megbeszélés, fogadónap Április 16: Megemlékezés a holocaust áldozatairól MÁJUS Osztályozó értekezlet (utolsó évfolyamos osztályok) A végző technikus osztály divatbemutatója A II. félév zárása az utolsó évfolyamokon Nevelőtestületi megbeszélés Ballagás Érettségi írásbeli vizsgák Technikus írásbeli vizsgák Szakmai írásbeli vizsgák Érettségi írásbeli vizsgák az esti tagozaton Szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák JÚNIUS Pedagógus nap Osztályozó értekezlet A II. félév zárása Szóbeli érettségi vizsgák Szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák Szóbeli technikus minősítő vizsga Levelező szóbeli érettségi vizsga Tanévzáró ünnepély

Heti munkarend A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései alapján elméleti tanítási órát a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni. Ettől eltérni az iskolaszék egyetértésével a fenntartó jóváhagyásával lehet. Az órarend két hetes tanítási ciklusra készül. Hetente járnak iskolába (1 nap szakmai gyakorlattal vagy anélkül) jelenleg a szakközépiskolai osztályok, és a 9-10. évfolyamon tanulók.

61


Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon - hétvégi tanfolyamok, rendezvények eseteit kivéve - az iskola épülete zárva van. A vagyonvédelemről az intézményegység riasztórendszerrel gondoskodik. Napi életrend A nyitva tartás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat, a csengetési rendet a házirend tartalmazza.

A gyermek- és ifjúságvédelem Az ifjúságvédelmi munkát az intézményegység-vezető koordinálja. Az iskola - figyelembe véve a tanulólétszámot - a Közoktatási törvény létszám-előírásai alapján fél állásban ifjúságvédelmi felelőst foglalkoztat. Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi.  Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint a az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását.  Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket.  A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel és a helyi rendőri szervekkel.  Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatainak megoldásában.  Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez.  Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az intézményegység-vezetőnek. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. Az osztályfőnök és a szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:  év eleji adatgyűjtés,  a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet felismerése,  javaslattétel segélyre, szociális ösztöndíjra,  szükség esetén jellemzés készítése,  fokozott törődés a problémás tanulókkal. A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet okai A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet megítéléséhez az iskola az alábbi kritériumrendszert alkalmazza: Veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely e gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (1997. évi XXXI. tv. 5. § n). Veszélyeztetettnek számít:  büntető eljárás  vagy pártfogói felügyelet alatt áll  drogfüggő ő maga vagy környezete  alkoholizáló ő maga vagy családtagja(i)  súlyos anyagi gondokkal küszködik  deviancia magas foka (önuralom hiánya), ingerszegény környezet  a családi környezet hiánya

62


 felügyelet-nélküliség  értelmi fogyatékosság  negatív kortárscsoporthoz való kötődés A hátrányos helyzet kritériumai:  csonka család, árvaság  tartós munkanélküliség az egyik szülőnél  rokkant szülő  alacsony családi jövedelem  szociális elmaradottság, testi fogyatékosság  kritikus családi helyzetbe kerülők pl. válás, szétköltözés  marginalizálódás felé tart a család.

Szociális ellátás Diákétkeztetés Az iskola kedvezményes diákétkeztetést biztosít az Arany-patak Étteremben. Menzai ellátásra a tanév elején kell jelentkezni. A menzai ellátás biztosításáról a menzafelelős előterjesztése alapján az osztályfőnök meghallgatása után az intézményegység-vezető dönt. A menzai ellátás elbírálásakor előnyben részesülnek:  az állami gondozott tanulók,  akiknek családjában több a saját jövedelemmel nem rendelkező személy,  akiknek szülője egyedül neveli gyermekét,  a vidékről naponta bejárók,  akiknek családi és egyéb körülményei az ellátást indokolttá teszik. A menzai ellátásért a szülők térítési díjat fizetnek. A személyre szóló menzai térítési díjat az igazgató az osztályfőnök és az osztály-diákbizottság javaslata alapján a jogszabályi előírások figyelembe vételével állapítja meg. Tanulmányi ösztöndíj A tanulmányi ösztöndíj odaítélésének szabályait Szombathely Megyei Jogú Város 15/1996. (III. 28.) számú önkormányzati rendelete határozza meg. Ez alapján az a tanuló részesíthető ösztöndíjban, akinek  családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 1,5-szeresét, továbbá  az előző év végén elért tanulmányi eredménye 4,6-5,0 között van, és  mind az iskolai, mind az iskolán kívüli magatartása példamutató. Az ösztöndíj elbírálása során előnyt jelent országos vagy nemzetközi tanulmányi, szaktantárgyi versenyen elért 1-10. helyezés. A tanulmányi ösztöndíjra benyújtott kérelmeket intézményi szinten az intézményegység-vezető bírálja el minden év szeptember 30-ig. Ehhez előzetesen megszerzi  a nevelőtestület,  az iskolaszék és  a diákönkormányzat javaslatát. Az igazgató az elbírálást követően három tanuló kérelmét terjesztheti fel a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztályára. Az ösztöndíjat a tanuló, illetve kiskorú esetében a szülő (törvényes képviselő) részére havonta az intézmény tárgyhónap 20. napjáig fizeti ki. A szeptemberi ösztöndíj az október havival együttesen kerül kifizetésre.

63


Segélyek Az intézmény rászoruló tanulói önkormányzati étkezési, illetve szociális segélyt igényelhetnek, melynek feltételeit önkormányzati rendeletek határozzák meg. A segélykérelmeket az ifjúságvédelmi felelős gyűjti össze minden félév elején. A segélyekről az intézmény Támogatási Szabályzata alapján bizottság dönt. A bizottság tagjai: az intézményegység-vezető, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár és a tanulói szakszervezet vezetője. A Magyar Szakképzési Szakszervezet tanulói alapszervének tagjai rendkívüli segélyt igényelhetnek szakszervezetüktől. Az igényt a szakszervezetet irányító pedagógusnak kell benyújtani, az elbírálást a tanulói szakszervezet választmánya végzi.

Hagyományok Iskolatörténeti hagyományok Az iskola az érdeklődő általános iskolás tanulók és szülők számára minden októberben nyílt napokat szervez, ennek keretében az igazgató és az intézményegység-vezető bemutatja az iskolát, tájékoztatást ad az intézményegység pedagógiai programjáról és képzési kínálatáról. A nyílt napokon az iskola aulájában kiállítást, a tanműhelyben - lehetőség szerint - a tanulók által készített ruhákból akciós vásárt szervezünk. Az iskola aulájában állandó viselettörténeti kiállítás utal az intézmény képzési profiljára. Az iskola az évfordulókra iskolai évkönyvet ad ki. Ennek állandó elemei:  Köszöntő, igazgatói ajánlás  Az iskola dolgozói  Az iskola pedagógiai munkájának áttekintése  Versenyeredmények  Diákönkormányzat, diákélet  Osztálynévsorok  Az eltelt időszak eseményei A végzett osztályok tanulói általában ötévente osztálytalálkozót tartanak. Ezen találkozók megörökítésére aranykönyvet vezet az iskola. A reprezentatív iskolai rendezvényekről (pl. divatbemutató) folyamatosan vezetett emlékkönyv, fotóalbum, illetve videofilm készül. A diákélet hagyományai Az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat – igény és lehetőség szerint - működteti az iskolarádiót, ennek élén szerkesztőbizottság áll. Az iskola tanévenként egy tanítás nélküli munkanapot biztosít diáknapok, illetve diák- és sportnap céljára. A szülők és az iskola Hagyomány az évente megszervezett szülő-pedagógus találkozó, a szülői munkaközösség részvétele a legjobban tanulók jutalmazásában, a szalagavatók szervezésében. A szülői munkaközösség elnöke meghívást kap a fontosabb iskolai rendezvényekre. Rendezvények, ünnepélyek A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: az iskola működésével kapcsolatos rendezvények:  tanévnyitó

64


 tanévzáró ünnepély,  szalagavató,  ballagás. nemzeti és társadalmi ünnepek:  március 15.  október 23.  Karácsony Emléknapok:  Október 6.  Február 25.  Április 16. az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények  pl. a végző ruhaipari technikus és divat- és stílustervező osztály divatbemutatója. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését. Értékelési hagyományok A tanulók jutalmazásának elvei, formái Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten  kiemelkedő munkát végez,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít,  hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, melynek formája:  jutalomkirándulás,  kulturális hozzájárulás,  osztályrendezvényhez történő hozzájárulás. A jutalmazás egyéni formái:  szaktanári, szakoktatói dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  gyakorlati oktatásvezetői dicséret,  igazgatói írásos dicséret,  tanév végén oklevél, jutalomkönyv. Osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséretben részesül az a tanuló, aki az osztályközösségben, szakcsoportban példamutató munkát végez. A dicséretet az ellenőrző könyvbe írva kell a szülők tudomására hozni. Gyakorlati oktatásvezetői dicséretben részesül az a tanuló, aki a szakmai gyakorlaton legalább egy féléven át példamutató szorgalma, magatartása mellett kiemelkedő szakmai munkát végez. A dicséretet az ellenőrző könyvbe írva kell a szülők tudomására hozni. Igazgatói dicséretben részesül az a tanuló,  aki az iskola hírnevét növelő eredményt ér el a tanulmányi munkában megyei vagy országos tantárgyi vagy szakmai tanulmányi versenyen;  aki az iskola diákmozgalmi tevékenységében huzamos időn át kiemelkedő munkát végez,  aki városi vagy magasabb szintű kulturális versenyen kiemelkedő eredményt ér el,  aki jó tanulmányi munkája, példamutató magatartása mellett kiemelkedő sporteredményt ér el.

65


A tanuló kiemelkedő szaktárgyi teljesítményét a félévi és tanév végi értékeléskor írásbeli dicsérettel lehet elismerni. A dicséretet az osztálynaplóba, félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén a bizonyítvány jegyzet rovatába kell bevezetni. Az elismerések mellé társulhat jutalomkönyv, hanglemez, sportszer, oklevél, ajándéktárgy adása is. Csoportos jutalmazásban részesítheti a nevelőtestület azt a diákközösséget (osztályt, gyakorlati oktatási csoportot, szakkört, stb.), amely az együttes munkában kiemelkedő eredményt ért el. Ennek módja lehet kirándulás, táborozás vagy ezekhez hozzájárulás; oklevél, sportszerek, tárgyjutalmak adása vagy más hasonló jutalmazási forma. A tanulók csoportos vagy egyéni jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a pedagógusok, szülők, diákok bármely - a Szervezeti és Működési Szabályzatban felsorolt - közössége kezdeményezheti. Az a tanuló, akinek intézményi és országos szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális verseny győztese, országos tanulmányi verseny l-6. helyezettje) jutalmát az iskola közössége előtt a tanévzáró, illetve ballagási ünnepélyen nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az iskolarádióban és a faliújságon kihirdetjük. A pedagógus-közösség hagyományai:  tantestületi kirándulás,  a pedagógusnap megünneplése,  kötetlen és szakmai jellegű munkaközösségi összejövetelek, kirándulások.

66


Iskolahasználók (A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei) Szülők A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 13-14. §-a tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció, illetve a kollégium hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok megszerzése az osztályfőnök feladata. A szülők képviseletének és az iskola közötti kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A szülői részvétel fórumai A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják a választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:  Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az intézményegységvezetőnek.  Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében.  Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát.  Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben.  Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését.  Évente szülő-pedagógus találkozót szervez, és megszervezi a végzős tanulók szalagavatóját.  Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az intézményegység-vezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az intézményegység-vezető és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az intézményegység-vezető ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. Szülői képviselet az iskolaszékben Az iskolaszékben a nevelőtestület, a szülők és a diákok három-három fővel képviseltetik magukat. A szülők képviselőit a szülői munkaközösség választja meg. Az iskolaszék az elnökét a szülők képviselői közül választja. A képviselők mandátumának idejét az iskolaszék szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

A közvetlen információcsere fórumai A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. Elsősorban az első osztályos tanulók szüleit várjuk – ha erre igény mutatkozik - a szülő-pedagógus találkozóra, ahol báli hangulatban, kötetlen légkörben beszélgethet szülő és tanár.

67


A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 1-1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az intézményegység-vezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő) szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. Hagyomány, hogy az első osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató és az intézményegység-vezető az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. Fogadó napok Az intézmény félévente 1-1 alkalommal fogadó napot tart a szülők számára. A fogadó nap időpontjairól a nevelőtestület dönt, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. A fogadó napokat úgy állapítjuk meg, hogy a szülő a félév (tanév) vége előtt legalább másfél hónappal tájékozódhasson a gyermeke tanulmányaival összefüggő kérdésekről.

A szülő, mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője A szülő, mint megrendelő kerül kapcsolatba az iskolával, amikor gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az iskola minden októberben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató és az intézményegység-vezető tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek, a tanműhelyben a tanulók által készített ruhákból akciós vásár egészíti ki. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennélfogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái:  részvétel a szülői munkaközösség munkájában  bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe  anyagi támogatásával A szakképzésért Alapítványon keresztül előmozdítja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását.  Elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben.  Tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervező munkával lehet az iskola segítségére. A szülői munkaközösség hagyományosan szervezi a végző diákok szalagavató műsorait, a szülő-pedagógus találkozót, év végén jutalmazza a legjobb tanulmányi eredményt elérő diákokat. Jelesebb évfordulókon, illetve a névadóhoz kötődően nagyobb szabású gálaműsort szervez, amely lehetőséget ad a tanulói műsorok, produkciók előadására, szakmai bemutatók (fodrász, kozmetikus), divatbemutató rendezésére. Ezek a rendezvények egyben az iskola népszerűsítését, a szülők, a gazdaság szereplői és a térség lakói felé való nyitást is szolgálják.

68


Tanulók A diákképviselet fórumai A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés és az iskolaszék. A diákönkormányzat Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai megválasztják vezetőségüket. A diákvezetőség jelöli ki tagjai közül azt a diákönkormányzati képviselőket, aki az Iskolaszékben képviselik tanulótársait. A diákönkormányzatot működését a tanulók által választott pedagógus segíti, a diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a intézményegység-vezető helyettes. A működés rendjéről, az intézményegység-vezetéssel való kapcsolattartás rendjét az intézményegység, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata  A közoktatási törvény 62., 63. §. alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén.  A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján és a diákközélet - ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákparlament lebonyolítása stb. - megvalósításán keresztül.  A diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása, összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával.  Az iskola kulturális életében való részvétel a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén.  A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek közvetítése, a kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája diákönkormányzatának vállalt feladatai  A 2007.08.01-én lezajlott összevonást követően fő feladat - a működés során szerzett tapasztalatait hasznosítva - fokozatosan bővíteni, a diákönkormányzat tevékenységi körét, programjait.  Minél több lehetőséget teremteni rendezvények szervezésével és lebonyolításával azon tanulók munkájának megismertetéséhez, akik szívesen és eredményesen vesznek részt a diákélet szervezésében. Ezáltal is elősegíteni olyan diákönkormányzati vezetők megválasztását, akik megfelelő ismeretek és tapasztalatok birtokában tudják feladatukat ellátni. Biztosítani kell számukra a képzésben való részvételt helyi, városi és egyéb szinten.  Az éves program tervezésekor az iskola tanulóinak igényeit meg kell ismerni és összhangba kell hozni a célokban megfogalmazottakkal.  Rendezvényeink révén olyan hagyományok megteremtése - diáknapok, a diákéletet bemutató kiállítások, stb. - melyek az iskola egyéni arculatának kialakításához hozzájárulnak.  Arra kell törekedni, hogy ezek a rendezvények egyaránt szolgálják a tanulói összetartozás érzésének elmélyítését, és külső jogelőd, jogutód iskola diákönkormányzatával való kapcsolat kiépítését vagy ápolását is.  A diákönkormányzat igyekszik megismertetni a VDSZ és az Ifjúsági Kabinetiroda programjait, esetenként bekapcsolódik azokba.

69


 Az információk mind szélesebb körű és gyorsabb terjesztését kívánja elérni az iskolarádió működtetésével. A rádió teret biztosít a tanulói és tanári véleményeknek egyaránt. Anyagi támogatás A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodni kell. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A támogatás mértékének alapjául szolgálhat a diákönkormányzat tagjai után számított normatív támogatás. A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni . A diákközgyűlés - az iskolai iákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy iskolai létszámra - küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézményegységvezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményegységre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges. Diákképviselet az iskolaszékben Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében iskolaszék működik. Az iskolaszékben a nevelőtestület, a szülők és a diákok három-három fővel képviseltetik magukat. A diák képviselőket a diákönkormányzat küldöttgyűlés keretében választja meg. A képviselők mandátumának idejét az iskolaszék szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Az iskolaszék részt vesz a Közoktatási törvény 61. § (2) felhatalmazása alapján a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

Diákszervezetek létrehozásának feltételei Az iskola diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely alapfeladat lévén - az intézmény költségvetéséből működik.

Külső diákszervezetek az iskolában Iskolánkban külső diákszervezet nem működik, de a diákönkormányzat kapcsolatban áll a Vasi Diákszövetséggel, az Ifjúsági Kabinetirodával, a városi diákönkormányzattal és diákpolgármesterrel. Ezen és más diákszervezetek felhívásairól, akcióiról az iskola tájékoztatja a tanulókat.

Diákpanaszok kezelése

70


A tanuló panaszaival az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az intézményegység-vezetéshez fordulhat (pl. diákfogadó-óra keretében). A diákfogadó óra időpontját az éves munkaterv rögzíti. A panasz jogosságát az intézményegység-vezető megvizsgáltatja, és annak eredményéről az érintett(ek) számára tájékoztatást ad.

Pedagógusok együttműködése A pedagógusok szakmai együttműködésének keretei A rokon műveltségterületet tanító pedagógusok szakmai munkaközösséget alkotnak. A munkaközösségek jogkörét és működési szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Intézményünkben az alábbi munkaközösségek működnek:  Humán  Reál  Közismereti készségtárgyak  Szolgáltató szakmai  Osztályfőnöki  Ruhaipari szakmai A környezeti nevelést az erre létrehozott munkacsoport szervezi. Az egy osztályban tanító pedagógusok együttműködése eddig elsősorban a pedagógiai problémák megbeszélését szolgálta eseti jelleggel. A következő években az együttműködésnek ezt a formáját tovább szeretnénk fejleszteni. A munkaközösségek a munkatervüknek megfelelően tartják üléseiket, végzik feladataikat. Az iskolai minőségfejlesztési tevékenység keretében támogató, önértékelő, kritérium- és projektteamek működnek. Ezek összetételéről és feladatról az intézmény Minőségirányítási programja rendelkezik

A pedagógusokkal szembeni elvárások      

Sikerorientáltság, kreativitás Biztos szakmai ismeretek A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély Példamutatás, empátia Kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel. Összehangolt munkavégzés

Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez: nevelési értekezletek, szakmai kirándulások, munkaközösségi megbeszélések keretében; továbbá elvárja, hogy minden főállású pedagógus tanévenként legalább egy alkalommal szervezett továbbképzésen vagy továbbképzési napon vegyen részt. Az iskola a pedagógiai munka eredményességének folyamatos javítására törekszik. Ennek érdekében minőségirányítási rendszert működtet, melynek részletes leírása az intézmény minőségfejlesztési programjában található meg.

Válaszok az igényekre, marketing Tanórán kívüli, tanulói foglalkozások

71


Az iskola térítésmentes, térítési díj vagy tandíj ellenében igénybe vehető tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Térítésmentesen vehető igénybe vehetők igénybe a kötelező tantervi órákon túl azok a foglalkozások, tanfolyamok, szakkörök, stb., amelyeket az iskola a nem kötelező órák céljára rendelkezésre álló időkeret terhére szervez. Ez az órakeret az indított osztályok és a mindenkori tantárgyfelosztás függvénye. A tanórán kívüli foglalkozások indítására - tanév elején - a szülők és a tanulók is javaslatot tehetnek. Térítési díj ellenében vehetőek igénybe azok a foglalkozások, amelyeket az iskola az igények ismeretében a Közoktatási törvényben biztosított órakereten felül tud csak megszervezni. Térítésköteles a tanfolyami rendszerben szervezett szakmai vizsga is (pl. a számítógép-kezelői vizsga). Mivel a tanulmányi kirándulás nem a kötelező tananyag feldolgozását szolgálja, ezért az azon résztvevő tanulónak a rá eső költséget meg kell téríteni. A kiránduláson való részvétel nem kötelező. Térítési díjat kell fizetni a felnőttoktatás keretén belül szervezett tanfolyami jellegű képzéseken részt vevőknek is. Ugyancsak térítési díjat, illetve tandíjat kell fizetnie annak, akit jogszabály erre kötelez.

Egyéb kiegészítő tevékenységek, szolgáltatások  Iskolánk tanulói számára térítés ellenében fénymásolást vállalunk.  Az iskola, a tanműhely helyiségeit, berendezéseit igény esetén - és ha a nevelő-oktató munkát nem zavarja bérbe adjuk vásár, tanfolyam, bemutatók számára.  A gyártáselőkészítő rendszer szolgáltatásait (szériázás, terítékrajzok készítése) fel tudjuk ajánlani a térség könnyűipari vállalkozásai számára.  A tanműhely - ha a tantervi anyag megtanítását nem akadályozza - bérmunkát vállal, saját bolthelyiségben és a Teleki Blanka Szalonban értékesíti a tanulók által készített ruházati termékeket, évente négy alkalommal akciós vásárt szervez.

Iskolai PR A Pedagógiai program megvalósítása érdekében az intézményt gondos arculattervezéssel kell körülvenni. Az ezzel kapcsolatos fő feladatok:  Az iskola ismertségének növelése.  Hatékony tájékoztatás az intézmény pedagógiai programjáról, képzési kínálatáról, munkájáról és elért eredményeiről.  Az iskola sajátos arculatának felmutatása.  Hagyományteremtő akciók, rendezvények szervezése (lsd. az adott fejezetnél).  Sajátos jelképek kialakítása (címer, zászló, dekoráció).  Kiadványok megjelentetése (évkönyv, tájékoztató füzet, szórólap).  Kapcsolatok ápolása a sajtó képviselőivel, rendszeres tájékoztatásuk az iskola eredményeiről, az intézményegység életének érdekességeiről.

72


Feltételek Személyi feltételek, létszámigény A létszámigény a pedagógiai program óraszámadataiból kiszámítható. Létszámbővítésre várhatóan a pedagógiai program megvalósításához nem lesz szükség, támogatni kell azonban a pedagógusokat az egyetemi végzettség megszerzésében és az új műveltségtartalmak eredményes tanításához szükséges kompetenciák megszerzésében. A Pedagógiai program megvalósításával kapcsolatos továbbképzések Fontos, hogy a pedagógusok rendelkezzenek a jogszabályban előírt végzettséggel. A továbbtanulók támogatásáról az öt évre szóló Továbbképzési program, és az egy tanévre szóló Beiskolázási terv rendelkezik. A továbbtanulók költségeihez A Szakképzésért Alapítvány is hozzájárulhat, illetve támogathat olyan továbbtanulást, ami az iskola kiegészítő tevékenységéhez kapcsolódik. Az iskola maga is keresi a lehetőségeit, hogy az egyes továbbképzések finanszírozását pályázati pénzeszközökkel kiegészíthesse.

Infrastruktúra: rendelkezésre álló - szükséges - lehetséges Tárgyi feltételek, vagyoni helyzet Intézményegységünk a város különböző pontjain külön egységben működő iskolából és ruhaipari tanműhelyből áll, melyek működtetését az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott intézményfinanszírozásból és saját bevételekből kell megoldani. Az iskola épületét 1986-ban adták át. Alapterülete bruttó 3049, nettó 2940 m2, távfűtéssel ellátott. Összesen 20 tantermes, ebből 4 méreténél vagy jellegénél fogva csak csoportfoglalkozások tartására alkalmas. Három tanterem számítástechnika szakteremként, egy pedig számítógépes nyelvi laborként működik. Nagyobb termeink között a fizikai, biológiai és a kémiai előadó érdemel említést. A tantermeken kívül egy mérőműszerekkel felszerelt ruhalabor segíti a szakmai képzést. Az oktatás infrastruktúráját egy 86 m2-es tanári szoba, négy irodahelyiség és egy öltöző szolgálja még. Önálló tornateremmel, könyvtárral nem rendelkezünk, tanulóink a velünk összevont intézményként működő Művelődési Központ kezelésében lévő, a Simon István utcai Általános Iskolával közösen használt kézilabda pálya nagyságú tornatermet és két öltözőhelyiséget vehetnek igénybe. A könyvtári szolgáltatásokat is a Művelődési Központ biztosítja, igénybe vehető a büfé, egyes rendezvények számára a színházterem. A könyvtárszoba működése lehetővé teszi a szakszerű könyvtári nyilvántartást, biztosítja a tartós tankönyvek, kötelező olvasmányok, szakkönyvek és folyóiratok könnyebb hozzáférhetőségét, kölcsönözhetőségét. A könyvtárszoba kialakítása a 11/1994. Kormányrendelet mellékleteként kiadott kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék előírásaival is összhangban van. A ruhaipari tanműhelyben 130 m2-en négy oktatóterem áll a gyakorlati képzés rendelkezésére. Ezen kívül ugyancsak a tanítást szolgálja a számítógépes gyártáselőkészítés terme és az ún. befejező terem, ahol speciálgépeken dolgozhatnak a tanulók. Az előkészítő munkálatokat szolgálja a szabászterem, ezen kívül még egy vezetői iroda, egy öltöző és egy raktárhelyiség áll rendelkezésre. Vagyoni helyzetünk fő jellemzői Viszonylag új iskola lévén rendelkezünk az oktatáshoz szükséges legfontosabb tárgyi feltételekkel, de a beszerzések értéke - a pedagógiai program előmunkálataként készült helyzetelemzés adatai szerint - egyre jobban elmarad az értékcsökkenés értéke mögött. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően számítógép- és

73


szoftverállományunk korszerűnek mondható, az oktatási és az adminisztrációs feladatok ellátásához egyaránt megfelelő. Ugyanakkor számítani kell a gyors elavulásra, így a géppark egy részének bővítésére, szoftverkövetésre minden bizonnyal már a következő években sort kell keríteni. A tanműhelyben már csúcstechnológiának számít a számítógépes gyártáselőkészítő rendszer. Beszerzésével minőségi javulás következhet be a tanműhely munkájában, lehetőséget ad arra, hogy a piaci igényeknek megfelelő felkészültségű technikus tanulók végezzenek intézményünkben. A gyártáselőkészítő rendszer saját bevételi forrást is jelenthet, mivel szolgáltatásait a város könnyűipari kisüzemeinek is fel tudjuk ajánlani. A rendszer folyamatos bővítése - elsősorban szakképzési hozzájárulásként átvett pénzeszközeinkből és pályázati pénzekből - a következő években is szükségesnek látszik.

Szükségletek Az elavult eszközállomány cseréje és a leselejtezett szemléltető eszközök, berendezési tárgyak pótlása továbbra is aktuális feladat. A pótlást össze lehetne kötni az új műveltségtartalmak bevezetésével járó, a helyi tantervekben megfogalmazott taneszközök egy részének beszerzésével. Igyekszünk kihasználni a pályázatokban rejlő lehetőségeket. A demográfiai csúcs levezetését a korábbi években a hozzánk hasonló - képzési profiljukból adódóan szakmunkásképző iskolák is - oldották meg. Ebben az időszakban alakítottunk ki tantermeket a korábbi raktárhelyiségből, tárgyalóból, gazdasági irodákból. Ebből fakadóan nem ritkán nézünk szembe raktározási nehézségekkel. Nagyobb helyiség lenne szükséges az irattár számára is. Ugyanakkor a helyiségek funkcióinak racionális átszervezésével úgy tűnik, ez nem jelent jelenleg kezelhetetlen problémát. A tanműhely 100 éves épülete teljes körű felújítást igényel. Ezt statikai szakvélemény is alátámasztja. Sajnos, iskolánk igényeit csak részben elégíti ki a közösen használt tornaterem és könyvtári szolgáltatása. Az öltözőhelyiségek kevésnek bizonyulnak, a kétségkívül nagy alapterületű tornateremben nem ritkán két iskola négy-öt osztálya tornászik együtt.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az előbbiekben felsorolt nagy értékű beruházások mellett a Pedagógiai program és módosításainak bevezetésével, az új műveltségterületek megjelenésével a kis értékű tárgyi eszközök és a szakmai anyagok beszerzésénél is bővíteni kell a forrásokat. Elsősorban szemléltető eszközöket, nyomtatott és elektronikus információhordozókat, másrészt korszerűbb oktatástechnikai eszközöket kell beszerezni. A szükséges eszközöket és felszereléseket a helyi tantervek Feltételek fejezetei tartalmazzák. A Kötelező eszköz és felszerelési jegyzék előírásainak megvalósítása érdekében Ütemterv készült (lsd. mellékletben). Ez figyelembe veszi az egyes tantárgyak, műveltségterületek igényeit is. 2006-ig a Szakiskolai Fejlesztési Program keretei között jelentős eszközfejlesztésre nyílt lehetőség a közismereti és a szakmai képzés, valamint az informatika területén. Ezzel nemcsak a hiányzó eszközök beszerzését oldhatjuk meg, hanem az oktatástechnikai feltételek színvonalát is jelentős mértékben emelni tudjuk (interaktív tábla, notebook, projektor beszerzése, tollal írható fehér táblák, korszerű szemléltető eszközök, projekttáskák, fóliatárak, stb.)

Gazdálkodási folyamatok Hosszú távon stabil bevételi forrást jelent a felügyeleti szervtől kapott támogatás. A Pedagógiai program megteremti a tényleges feladatfinanszírozás lehetőségét, ahol is világosan meghatározott az iskola alapfeladata, meghatározott, hogy ezt hány órában, milyen eszközökkel és milyen infrastruktúrával látja el. Meghatározott, hogy milyen célokra tudja az iskola saját bevételeit fordítani. Jól elhatárolható, melyek azok a feladatok, amelyeket - többletszolgáltatás lévén - a fenntartó nem finanszíroz.

74


Viszonylag stabil forrást jelentenek a szakképzési hozzájárulás címén átvett pénzeszközök. Ennek felhasználása azonban meglehetősen kötött. Ugyancsak komoly bevételi forrás (több milliós nagyságrendű) a ruhaipari tanműhelyben a tanulók által készített termékek értékesítése. Lényegesen bizonytalanabb, és viszonylag kis tételt jelentenek a termek bérbeadásából, tanfolyamok szervezéséből, bérmunka vállalásából származó bevételek. Az utóbbi években jelentősen megnőttek a pályázati forrásokból származó bevételek, ezek azonban csak a pályázati céllal összefüggő módon használhatók fel, általában a fejlesztési célok megvalósítását szolgálhatják.

75


Mellékletek

1. A pedagógiai programhoz kapcsolódó dokumentumok 2. Eszközfejlesztési ütemterv

76


1.sz. melléklet

A pedagógiai programhoz kapcsolódó dokumentumok Kiegészítő kötetek:  Helyi tanterv (szakiskola, szakközépiskola, intenzív szakközépiskola)  Helyi szakmai program Helyzetelemzés Az intézmény 1996-ban a pedagógiai program előmunkálataként részletes helyzetelemzést készített, ami külön kötetben található meg. A 2001. évi módosításhoz a partneri igény- és elégedettségmérést végeztünk. Erről összefoglaló készült, ami az intézmény minőségfejlesztési dokumentációjának részét képezi. 2004-ben Szakiskolai Fejlesztési Program keretében végeztünk Önértékelést. Szabályzatok Az iskola működését és pedagógiai munkáját meghatározó szabályzatok  Szervezeti és Működési Szabályzat  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata  Az iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzata  Támogatási Szabályzat  Továbbképzési program és Beiskolázási terv  Házirend A szabályzatok teljes szövege, valamint a részletes tantárgyi tantervek megtalálhatók az iskola titkárságán. A szakképzés központi programjai A szakképzés központi programjai - a pedagógiai program Helyi szakmai program fejezetében felsorolt tananyagmodulok – az iskolában oktatott szakmák körében megtalálhatók az intézmény székhelyén, az iskola titkárságán.

77


2. sz. melléklet

Eszközfejlesztési ütemterv (A fenntartó által már jóváhagyott dokumentum)

78

Pedagógiai-művelődési program. 3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Recommend Documents