3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Pedagógiai-mővelıdési program Oladi Általános Mővelıdési Központ OM azonosító: 200897

3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja 3.2.2. A szakközépiskolában tanított tantárgyak helyi tantervei

2. kötet

Szombathely 2011.

ÉNEK-ZENE............................................................................................................... 8 Célok és feladatok ................................................................................................................................................. 8 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai.................................................................................................. 8 Fejlesztési követelmények..................................................................................................................................... 8 Éneklés ................................................................................................................................................................ 8 Zenei írás- olvasás............................................................................................................................................... 8 Zenehallgatás ...................................................................................................................................................... 8 Önmővelés .......................................................................................................................................................... 8 Kollektív mővészi tevékenység........................................................................................................................... 9 9. évfolyam ............................................................................................................................................................. 9 Belépı tevékenységek ......................................................................................................................................... 9 Tartalmak ............................................................................................................................................................ 9 Követelmények ................................................................................................................................................. 10 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 10 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 11 Belépı tevékenységek ....................................................................................................................................... 11 Tartalmak .......................................................................................................................................................... 11 Követelmények ................................................................................................................................................. 12 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 12 Javasolt zenei anyag............................................................................................................................................ 12 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 13 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 13 Feltételek.............................................................................................................................................................. 14

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA............................................................................... 15 CÉLOK ÉS FELADATOK ........................................................................................ 15 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 15 Célok és feladatok ............................................................................................................................................. 16 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 19 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 20 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 20 Alkotóképességek területe ................................................................................................................................ 20 Befogadóképességek területe ............................................................................................................................ 20 A tanulást, munkát segítı képességfejlesztés.................................................................................................... 21 11. évfolyam (ruhaipari- és webgazdasági szakközépiskola)........................................................................... 21 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 21 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 21 TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK.............................................................................................................. 21 Követelmények ................................................................................................................................................. 23 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 23

2

12. évfolyam (ruhaipari- és webgazdasági szakközépiskola)........................................................................... 23 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 23 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 23 TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK.............................................................................................................. 23 Ajánlott mővek.................................................................................................................................................. 24 Követelmények ................................................................................................................................................. 25 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 25 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 26 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 26 Feltételek.............................................................................................................................................................. 27 Szükséges taneszközök ..................................................................................................................................... 27 Tárgyi feltételek ................................................................................................................................................ 27

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA .......................................................................................... 28 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 28 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 28 Tartalom............................................................................................................................................................ 28 Az évi órakeret felosztása ................................................................................................................................. 29 Követelmények ................................................................................................................................................. 29 Minimumkövetelmények .................................................................................................................................. 29 Módszertani ajánlás........................................................................................................................................... 29 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 30 Tartalom............................................................................................................................................................ 30 Az évi órakeret felosztása ................................................................................................................................. 31 Követelmények ................................................................................................................................................. 31 Minimumkövetelmények .................................................................................................................................. 31 Módszertani ajánlás........................................................................................................................................... 32 11. évfolyam ......................................................................................................................................................... 32 Tartalom............................................................................................................................................................ 32 Az évi órakeret felosztása ................................................................................................................................. 33 Követelmények ................................................................................................................................................. 33 Minimumkövetelmények .................................................................................................................................. 33 Módszertani ajánlás........................................................................................................................................... 34 12. évfolyam ......................................................................................................................................................... 34 Tartalom............................................................................................................................................................ 34 Az évi órakeret felosztása ................................................................................................................................. 36 Követelmények ................................................................................................................................................. 36 Minimumkövetelmények .................................................................................................................................. 36 Módszertani ajánlás........................................................................................................................................... 36 Értékelés............................................................................................................................................................... 37 Feltételek.............................................................................................................................................................. 37 Tárgyi feltételek ................................................................................................................................................ 37 Irodalomjegyzék................................................................................................................................................ 37

TESTNEVELÉS ÉS SPORT..................................................................................... 38 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 38 Az egészséggel kapcsolatos feladatok............................................................................................................... 38

3

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok...................................................................................... 38 Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása .............................................................................................. 38 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 38 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 38 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 38 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 38 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 39 TARTALMAK.................................................................................................................................................. 39 Követelmények ................................................................................................................................................. 40 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 40 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 40 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 40 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 40 TARTALMAK.................................................................................................................................................. 40 Követelmények ................................................................................................................................................. 42 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 42 11. évfolyam ......................................................................................................................................................... 42 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 42 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 42 TARTALMAK.................................................................................................................................................. 42 Követelmények ................................................................................................................................................. 45 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 45 12. évfolyam ......................................................................................................................................................... 45 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 45 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 46 TARTALMAK.................................................................................................................................................. 46 Követelmények ................................................................................................................................................. 48 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 48 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 48 A testnevelés osztályzat összetevıi................................................................................................................... 49 Az értékelés módjai........................................................................................................................................... 49 Az értékelés területei......................................................................................................................................... 49 Az osztályozás................................................................................................................................................... 49 Az ellenırzés formái ......................................................................................................................................... 49 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 49 Feltételek.............................................................................................................................................................. 50 Létesítmények ................................................................................................................................................... 50 Tornatermi berendezések és felszerelések ........................................................................................................ 50 Atlétikai szerek és felszerelések........................................................................................................................ 50 Sportjátékok eszközei........................................................................................................................................ 50 Kéziszerek......................................................................................................................................................... 50 Egyéb felszerelések........................................................................................................................................... 50 Nyomtatott eszközök......................................................................................................................................... 51 Oktatástechnikai eszközök ................................................................................................................................ 51

FIZIKA ...................................................................................................................... 52 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 52 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 52 4

Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 52 Ismeretszerzési, - feldolgozási és - alkalmazási képességek ............................................................................. 52 Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben ................................................................................. 52 Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl .............................. 53 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 53 Témakörök, tartalom ......................................................................................................................................... 53 Követelmények ................................................................................................................................................. 56 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 56 A középszintő érettségi vizsga témakörei.......................................................................................................... 56 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 59 Az ellenırzés, értékelés célja ............................................................................................................................ 59 Az ellenırzés módjai ......................................................................................................................................... 60 Az ellenırzés helye a tanítás-tanulás folyamatában ......................................................................................... 60 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 60 Feltételek.............................................................................................................................................................. 60 A tankönyv kiválasztásnak elvei ....................................................................................................................... 60 Tárgyi feltételek ................................................................................................................................................ 61

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ........................................................................... 62 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 62 A földrajztanítás helyi céljai és feladatai .......................................................................................................... 62 Célok ................................................................................................................................................................. 62 Az e célokat szolgáló földrajztanítás feladatai .................................................................................................. 63 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 63 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 63 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 64 Témakörök, tartalmak ....................................................................................................................................... 64 Az évi órakeret felosztása ................................................................................................................................. 65 Követelmények ................................................................................................................................................. 65 A továbbhaladás feltételei ................................................................................................................................. 66 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak .......................................................................... 66 A tanulók értékelése, ellenırzése ...................................................................................................................... 66 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 67 A földrajztanítás helyi céljai és feladatai .......................................................................................................... 67 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 67 III. Témakörök, tartalmak ................................................................................................................................ 68 IV. Az évi órakeret felosztása ........................................................................................................................... 69 V. A továbbhaladás feltételei ............................................................................................................................ 70 VI. Követelmények ........................................................................................................................................... 70 VII. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak................................................................... 70 VIII. A tanulók értékelése, ellenırzése ............................................................................................................. 70 A középszintő érettségi vizsga témakörei.......................................................................................................... 71 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 73 Feltételek.............................................................................................................................................................. 73 A tankönyvek kiválasztásának elvei ................................................................................................................. 73 Ajánlott tankönyv.............................................................................................................................................. 73 Tárgyi feltételek ................................................................................................................................................ 73 5

BIOLÓGIA – ORIENTÁCIÓS BIOLÓGIA ................................................................ 75 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 75 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 75 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 75 A középszintő érettségi vizsga témakörei.......................................................................................................... 81 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 85 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 85 Feltételek.............................................................................................................................................................. 86 A tankönyvek kiválasztásának elvei ................................................................................................................. 86 Tárgyi feltételek ................................................................................................................................................ 86

KÉMIA ...................................................................................................................... 87 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 87 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 87 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 87 Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek ................................................................................ 87 Tájékozottság az anyagról................................................................................................................................. 88 Tájékozódás az idıben. Az idı és a természeti jelenségek ............................................................................... 88 Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek..................................................................................... 88 Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl .............................. 88 9.-10. évfolyam..................................................................................................................................................... 88 Belépı tevékenységek.......................................................................................................................................... 88 Témakörök ........................................................................................................................................................ 89 Tartalmak .......................................................................................................................................................... 89 Tananyagfelosztás 9. évf. 10.évf. ............................................................................................................ 91 Továbbhaladás feltételei.................................................................................................................................... 91 11. és12. évfolyam szolgáltató szakközépiskolai osztály................................................................................... 91 Témakörök, tartalom ......................................................................................................................................... 91 Követelmények ................................................................................................................................................. 92 A középszintő érettségi vizsga témakörei.......................................................................................................... 92 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 95 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 95 9. évfolyamon.................................................................................................................................................... 95 10.-11.-12. évfolyamon ..................................................................................................................................... 95 Feltételek.............................................................................................................................................................. 96 A tankönyvek kiválasztásának elvei ................................................................................................................. 96 Kémia szertár .................................................................................................................................................... 96

INFORMATIKA ........................................................................................................ 97 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 97 6

Az informatika oktatásának fı célkitőzései....................................................................................................... 97 A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései .................................................................................................. 97 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 98 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 98 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 99 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................... 99 TÉMAKÖRÖK ............................................................................................................................................... 100 TARTALMAK................................................................................................................................................ 100 Követelmények ............................................................................................................................................... 100 A továbbhaladás feltételei ............................................................................................................................... 100 10. évfolyam ....................................................................................................................................................... 100 Belépı tevékenységformák ............................................................................................................................. 100 TÉMAKÖRÖK ............................................................................................................................................... 101 TARTALMAK................................................................................................................................................ 101 Követelmények ............................................................................................................................................... 101 A továbbhaladás feltételei ............................................................................................................................... 101 11-12. évfolyam.................................................................................................................................................. 101 Fejlesztési feladatok ........................................................................................................................................ 101 11. évfolyam.................................................................................................................................................... 102 12. évfolyam.................................................................................................................................................... 102 Javasolt órafelosztás........................................................................................................................................ 102 Fejlesztési követelmények, új tevékenységek ................................................................................................. 103 A továbbhaladás feltételei ............................................................................................................................... 103 Értékelési javaslatok........................................................................................................................................ 103 A középszintő érettségi vizsga témakörei........................................................................................................ 103 A tanulók értékelése, ellenırzése ..................................................................................................................... 105 Módszertani ajánlások...................................................................................................................................... 105 Feltételek............................................................................................................................................................ 105

7

ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelıs tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétő, különbözı elıjelő zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetıség. Középiskolában a megfelelı érzelmi és értelmi háttérrel valóban a mővészi önkifejezés szintjére emelendı. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehetı hangszert. Cél a kifejezı énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthetı kifejezı szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztıje is. A közös éneklésbıl a többszólamú éneklésbe fejlıdve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erısödése következik.

Zenei írás- olvasás A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallamritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei.

Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetıvé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevıjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetıvé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános mővészeti jellemzıit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlıdik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége.

Önmővelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelı tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerő könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más mővészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és mőködtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.

8

Kollektív mővészi tevékenység A kollektív mővészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az elıadói készséget, bıvíti az önkifejezés eszköztárát.

9. évfolyam Évi óraszám: 37

Belépı tevékenységek

Tartalmak

Éneklés Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus elıadásra való törekvés ( különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közremőködés csoportos zenei elıadásban Többszólamú mővek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján Zenehallgatás A zene összetevıinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és mőzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés, videó, cd-, egyéb oktatóanyagok használata Improvizáció Szekvencia készítése megadott alapmotívumra. Mőzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan

Népdalok a magyar népdal minden mőfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetébıl a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes mővek Barokk zenemővek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zenemővek témái

Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzıi, mőfajai, stílusjegyei

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: mőzenei és népzenei periódusdallamok)

Zenei olvasás- írás Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Dalok, zenemővek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 3#-3b-ig. Abc-s hangok azonosítása f-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában) Hármashangzatok felismerése kottáról Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetbıl a tanult hangnemekben

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek Népzene

Zeneelmélet

Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, elıadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerı, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem 9

Kottaismeret: 3# 3b elıjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció Hangzatismeret: dúr és moll, szőkített és bıvített hármashangzat elve. A T-S-D funkciók elve Zenei mőszavak, elıadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero Zeneirodalmi

A magyar történeti zene mőfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet mőfajai: Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymő, vonósnégyes, trio Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedő, brácsa, gordonka, nagybıgı; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa

Zenetörténet

A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzık: Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, Händel

Követelmények A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok mődalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetbıl. Közremőködés az osztály vagy csoport énekes elıadásában.

Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zenemővekben, zenemőrészletekben Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján

Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben Kvintváltó dallamok rögtönzése. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz

Zenei olvasás- írás Ismert dallamok utószolmizálása 3 # 3b ismerete Hangnemek megállapítása elıjegyzés alapján Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb. ) önálló megoldása tanult zenemő kottaképe alapján. Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése 10

10. évfolyam Évi óraszám: 37

Belépı tevékenységek

Tartalmak

Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú mővek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is

Zenehallgatás A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zenemővek hallgatása során Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei mőfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei mőfajok fejlıdéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társmővészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata

Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhetı szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjébıl Ismertebb zenemővek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése

Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Mővek, mőrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedı zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban

Improvizáció Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése. Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus és dallam-) modellek Zenei olvasás – írás Aszimmetrikus ütemő ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerő dallamok lejegyzése emlékezetbıl 3 #-3b-ig

A XIX. . és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga

Zenei ismeretek Zeneelmélet

Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás

Hangszer

Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon

Zeneirodalom

Népies mődal, magyar nóta, cigány zene; Dal, mazurka, keringı, polonéz; Etőd, fantázia, nocturne, rapszódia; Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyőzenébıl

11

Zenetörténet

Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzık – XIX. sz. ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzık – XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élı szerzık A dzsessz: free és cool dzsessz Filmzene és könnyő zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások

Követelmények A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, mődal, mőzenei részlet, könnyebb kórusmő-részlet énekes reprodukálása emlékezetbıl (mutálók más feladatot oldanak meg)

Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zenemővek hallgatása során a zene és a társmővészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása

Improvizáció Aszimmetrikus ütemő ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel.

Zenei olvasás- írás Egyszerő aszimmetrikus ütemő ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl, valamint lejegyzése emlékezetbıl 3#-3b-ig.

Javasolt zenei anyag Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdı mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a. . Katona vagyok én Körösfıi kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél

12

Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexbıl Hej Rákóczi, Bercsényi Áll elıttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyőjteményébıl Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvébıl Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes mőzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Schumann: A két gránátos (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetébıl) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Schumann: A két gránátos Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story

A tanulók értékelése, ellenırzése A számonkérés tartalmaz éneklési, kottaolvasási, kottázási és zenefelismerési feladatokat. - zenei stílusok felismerése, jellemzıinek felsorolása - dalok, népdalok éneklése, lejegyzése, elemzése - zeneszerzık munkásságának ismerete - zenemővek felismerése

Módszertani ajánlások A kamaszkor életkori sajátosságai, a nagyon kevés óraszám egyértelmően az ének-zene tantárgy zenehallgatás, a zeneirodalom területét kívánja hangsúlyozni. A zene szeretetére, a klasszikus zene elfogadására és tiszteletére próbáljuk rávezetni ıket, akár a számukra legkedvesebb modern zenei stílusok klasszikus zenei kapcsolatai alapján.

13

Feltételek A tankönyv kiválasztásának elvei A tankönyv kapcsolódjon a helyi tantervben foglalt témakörökhöz, nyelvezete, jelölésrendszere legyen érthetı. Ajánlott tankönyv: Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához és a hozzátartozó munkafüzet. / Tankönyvkiadó Bp./ Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához kazettatár és CD sorozat Tárgyi feltételek Mővészeti nevelés szakterem Hangjegyvonalas tábla 1 db zongora CD lemezlejátszó, kazettás magnó, videó Hanglemezek, CD-k, kazetták, zenei videó filmek Zeneszerzık portréi

14

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

9–10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy legfontosabb célkitőzése a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskola speciális körülményei között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történı fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklıdést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában a következı általános célok eléréséhez járul hozzá: a kreativitás fejlesztése; a kreatív gondolkodás fejlesztése; az esztétikum iránti befogadó készség erısítése; az értékek iránti nyitott magatartás kialakítása; a tolerancia és az empátia fejlesztése; az érzelmi nevelés, valamint az értékközpontú személyiség fejlesztése.

Fejlesztési követelmények Az általános iskolai vizuális nyelvi elemek, a környezetkultúra, a tárgykultúra, és a képzımővészeti alapismeretek készségszintő alkalmazásának megtartása és – amennyiben lehetséges – a szakmai irányú fejlesztés és alkalmazás a megadott témakörökön belül. Kifejezés, képzımővészet – alkotás, befogadás A mindennapi látványsokaság esztétikai és mővészi elemzésének ismeretszerő feldolgozása alkotások és mővészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. Vizuális kommunikáció – alkotás, befogadás Alapszintő kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. Tárgy, és környezetkultúra – alkotás, befogadás Szőkebb és tágabb környezetének esztétikus alakítására tett képi javaslatok létrehozása. A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek), megismerése és feldolgozása.

15

9. évfolyam Évi óraszám: 74 (egyéb szolgáltatások szakközépiskola)

Célok és feladatok A vizuális nyelv sajátosságainak felelevenítése és új elemeinek megismerése. A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák alkalmazása. Az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás, alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei (konvenciók) használata. Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok, formák és tér alkalmazása. A színkeverés elemeinek felidézése. Néhány – a szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenı – vizuális probléma (graffiti, testdíszítés, öltözködés) felismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása.

TÉMAKÖRÖ K

TARTALMAK

Kifejezés, képzımővészet

Alkotás Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével). Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban). Egy adott téma fel- és átdolgozása különbözı technikák segítségével. Befogadás Mővészeti élmények szóban történı megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.). Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása. Mővészeti ágak az ókortól a 19. századig (lehetıség szerint 5 mővészeti ág megnevezése példákkal, 5 reprodukció felismerése).

Vizuális kommunikáció

Alkotás Az alapvetı ábrázolási konvenciók felidézése (sík- és térábrázolás). A perspektíva használata. Az axonometria használata mőszaki ábrák elkészítésekor. Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben. Értelmezı rajzok szabadkézi vázlattal. Egyszerő beállítások szabadkézi rajzok. Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról-szakipari eszközökrıl. Tervezések: plakát tervezése – az írás, a szöveg, a bető felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében; graffitti tervek. Egy kedves zene képszerő feldolgozása csomagolással 16

egybekötött tervezéssel (pl. CD –hirdetés stb.). Befogadás Nézıpontok, arányok megismerése, tájékozódás a látványok értelmezésében. Elemzés egy reklám, egy plakát használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve. A médiumok (egy szappanopera, egy reklám hírmősor) képi világának szóbeli elemzése. Az álló- és mozgókép (az idı és térbeliség jellegzetességeinek. kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során. Tárgy és környezetkultúra

Alkotás Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerőbb formák figyelembevételével. Tárgyak elemzése és újratervezése. Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése. Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése, új lakótér tervezése méretarányokkal. Befogadás A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete. Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása. A város, az épület, a táj egymáshoz való viszonya – szóbeli elemzések.

A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételeit – egyben a tárgy értékelését – a munka minısége, a szakmai tárgyakhoz való köthetıség lehetısége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegő tantárgyi munkának.

17

10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 74 (egyéb szolgáltatások szakközépiskola) Célok és feladatok

Kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek – a mővészeti alkotás alapfogalmainak helyes értelmezése. A mővészet és a társadalom kapcsolatának, a mővészet helyzetének felismerése és értékelése. A személyiség és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátosságainak alkalmazása a mindennapi élet területén. Az ifjúsági és szubkultúra egyes elemeinek értékelése és alkalmazása a mővészi kifejezésben. A mővészettörténet 19–20. századi irányzatai közül öt stílus ismerete, valamint 5 jelentıs magyar és külföldi mester mővének felismerése. A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Kifejezés, képzımővészet

Alkotás Mozgásábrák, folyamatok ábrázolása és azok animációs filmen való megjelenítése. Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás – mőalkotások vagy személyes fotók másolata és méretnövelése. Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése. Önportré a belsı karakter kifejezésével. Befogadás A 19–20. század mővészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mő felismerése. A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. A kép kompozíciós törvényei. A fotózás és a film (video) képalkotó rendszereinek megismerése. Portfolió – saját munkaanyag – összeállítása, bemutatása.

Vizuális kommunikáció

Alkotás – ábrázolási konvenciók A kétirányú perspektíva használata tervezıfeladatokban. Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása – piktogrammok tervei. A nyelv és a jelzések – tetoválások, testfestések – tervezés. Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok – kísérleti Rajzok és lemeztervek. Befogadás Az ábrázolási konvenciók elemzése, a látvány és rögzítésének elméleti szintjei (korok és ábrázolási formák). A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai. A zenei effektek színekké alakításának világítástechnikai-informatikai sajátosságai. A mozgó képi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete. A média mint az élet kifejezıdésének sajátos eszköze–elemzések a 18

Tárgy- és környezetkultúra

tévémősorokról. Alkotás Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzal kollázsszerő ábrázolása. A monogram mint tárgy – táska, irattartó és monogramjának elkészítése. A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfólió) összeállítása. Befogadás Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek. A munkalélektan (ergonómia) alapjai–szakmai munka és esztétikum. A tervezés folyamatának elméleti alapjai a portfolió indoklása szóban, írásban.

11-12. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy a köznapi, a mővészi, a tudományos és a mőszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvetı fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerı- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Mővészeti jellege miatt értékközvetítı egyben értékteremtı jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülı, a természeti környezetet védı magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kimővelésében. A vizuális nevelés a világ látható minıségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlı szándékának megfelelı, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kimővelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélı képek korában a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkezı problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelıs használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a mővészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnı. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhetı stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetıségeit kell felkínálni. A rajzi, a festıi, a szobrászi munka mellett teret kell

19

adjunk a korosztály érdeklıdésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzımővészet részben a tanulók személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének, és az elvárható mőelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparmővészet, a népmővészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemzı tevékenységeket tartalmazza. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhetı. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelıen a gyakorlati tevékenységre főzıdik fel. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Egy középiskolai végzettséggel rendelkezı ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerően használja tárgyi környezetét, ismerje a mővészettörténet kiemelkedı alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai itéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a mővészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes mőalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülı, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellı alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetık el. Alkotóképességek területe Elképzelt vagy létezı tárgy vagy tér egyértelmő ábrázolása látszati rajzban illetve geometriai ábrázolás segítségével (Kavalier axonometria, egymérető, kétmérető és Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthetı megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelı szabadon választott kifejezıeszközzel és technikával, síkban illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. A megfelelı mővészeti ág (pl. képzımővészet, alkalmazott mővészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelı arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fukciónak megfelelı formálás. Befogadóképességek területe A tanult mővészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó mőfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedı mővek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illı mőelemzı módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzés) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedı mőelemzıképesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) mővek és mőfajok iránt, tolerancia az új mővek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenı információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. 20

A tanulást, munkát segítı képességfejlesztés Gondolatok áttekinthetıvé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerő használatának megtanítása. 11. évfolyam (ruhaipari- és webgazdasági szakközépiskola) Évi óraszám 37 Belépı tevékenységformák A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika mőfajának megfelelı mőelemzés korba és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárása, képi-plasztikai formai-, téri analízisek, elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a mőszaki távlat (axonometria) között. A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. Témának megfelelı kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Képzımővészet, kifejezés

Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, mőalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezıeszközök egyéni használatával. Mővészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülı feldolgozása illusztratív, grafikai, festıi vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülı egyéni kifejezése. Befogadás Mőfajnak, témának megfelelı mőelemezı szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma,funkciója. Festészeti stílusok ( kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti mőfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó). A festészet kifejezıeszközei, hatásrendszere. Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma, rendeltetése. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat mőfajai (kerekszobor, szoborcsoport, dombormő), témái, technikái. A szobrászat hatásrendszere. Kortárs mőfajok a képzımővészetben (pl. environment, térinstalláció). Elérhetı mővészeti győjtemény anyagának megismerése.

Vizuális kommunikáció

Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezıgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, mőködést, változást kifejezı, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület. Egymérető /izometria/ és kétmérető /dimetria/ axonometria, Kavalier axonometria) szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. Rekonstrukció, modellezés. 21

Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betőtípus alkalmazása. (pl. tudományos illusztráció, vagy Ex libris, meghívó, névjegy). Befogadás Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos megjelenési formái. A köznapi és tudományos közlések mőfaji sajátosságai. A tervezı grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlı és felhívó jellege. Tárgy - és környezetkultúra

Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítı, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. A tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban (feladatmeghatározás, tájékozódás - győjtéssel, ötletekkel - , látszati és mőszaki jellegő rajzok, szín és anyagminta). Befogadás Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében. Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek.

Ajánlott mővek A mőfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelıen. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott mővek lehetıleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar mővészettörténet kiemelkedı mőveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas mővészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs mővek bemutatásának, a mővészettörténetnek a tárgyalt mőfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Festészet, képgrafika Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélı lányok Thébából Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tőnıdés a szerelemrıl (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozakja, A. Rubljov: Szentháromság ikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelılap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori győjteménybıl, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsıülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli ırjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntı táncosnı, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdızés, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát) Székely Bertalan: Egri nık, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Nıi arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkíj: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A. Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz, Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc)

22

Szobrászat Willendorfi Vénusz, Antilopfej alaku maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nıstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Ageszandrosz, Polüdorosz, Athenodorosz: Laokoón csoport, Római patrícius ısei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormő Pécsrıl Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisoról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem elı- és hátoldala, Michelangelo: Medici síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin. Calaisi polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékmőve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. Boccioni: Lépı figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnı bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II. , Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynı, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nı bevásárlókocsival Követelmények A továbbhaladás feltételei A vizuális nyelv tanult alapelemeinek, a sík- és térábrázolási módok alkalmazása. A festészet, a képgrafika, a szobrászat mőfajának ismerete és a tanult mőelemzó módszerek témához illı alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belsı összefüggéseinek feltárására, megértésére, színismeretek rendeltetésszerő használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége, azok közlı, információs szerepének ismerete, alkalmazása ismeretszerzı eszközként. A grafikai- és tárgytervezés folyamatának gyakorlati ismerete. Jártasság a tanult mővészeti technikák alkalmazásában. 12. évfolyam (ruhaipari- és webgazdasági szakközépiskola) Évi óraszám 32 Belépı tevékenységformák Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelı tudatos, tervszerő (projekt-jellegő) önálló tevékenység a képzımővészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén. Problémaközpontú, verbális és vizuális mőelemzı módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott mővészetek és a népmővészet területén. Összefoglaló mővészettörténeti áttekintés. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Képzımővészet, kifejezés

Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a mővészeti ágakban, mőfajokban: népmővészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedı, asszociációkra épülı alkotásokban. Befogadás Mővészeti ágak szerinti problémaközpontú mőelemzés korba, kultúrába ágyazva. A mőfajnak és a témának megfelelı értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlıdésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan).

23

Az építészet hatásrendszere. Mővészettörténeti összefoglalás Az európai mővészettörténet áttekintése a mőfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Vizuális kommunikáció

Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyőjtése munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - győjtés, vázlatok, tervek). Befogadás A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge- vetület, axonometria, perspektiva ) olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlıdésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció mőfajai (tipográfia, fotó, tervezı grafika). A vizuális kommunikáció a közlı szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), mőalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).

Tárgy- és környezetkultúra

Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet , illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv modellezése. Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-, kegy-, mőtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, mőszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népmővészet A tárgyi néprajz és a népmővészet fogalma. A hagyományos magyar népmővészet és napjaink népmővészete a folklorizmus. A magyar népmővészet áttekintése ( népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szıttes, hímzés, népviselet). Elérhetı helytörténeti, néprajzi győjtemény. Technikák Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika alkalmazása, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) alkalmazása. Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kı, fém; mintázás, öntés, faragás) lényegének ismerete.

Ajánlott mővek A mőfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelıen. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott mővek lehetıleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar mővészettörténet kiemelkedı mőveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas mővészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a 24

kortárs mővek bemutatásának, a mővészettörténetnek a tárgyalt mőfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Építészet Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon teplom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeibıl, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztergomi királyi palota kápolnájának fıhomlokzata, Reimsi katedrális külsıbelsı, Diósgyıri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külsı, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesi-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertıdi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar, Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhaus-épülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vizesés-ház Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom, Magyar népmővészet Templom harangtoronnyal (Zsurk, Szabolcs megye), Utcakép kétszintes házakkal (Hollókı, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Lakóház (Komádi, Hajdú-Bihar megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Kazettás mennyezető templombelsı (Körös, Drávaiványi, Baranya megye, vagy Csenger, Szatmár megye), Út menti fakereszt (Szilvágy, Zala megye), Konyhabelsı (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Gyır megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezıcsát, Borsod megye), Bokály székely határır ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szıttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úrasztal-terítı, párnavég, díszlepedı), Cifraszőr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Nıi ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezıkövesd, Délalföld). A vizuális kommunikáció valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön mőlista. A mőfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A képi megjelenítés tanításához a festészeti mőlista, a tárgyi-, környezeti emlékek tárgyalásához az építészeti és a népmővészeti mőlista nyújt segítséget. Követelmények A továbbhaladás feltételei Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értı használata a megismerés, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Az alkotófolyamat ismerete, az esztétikai kifejezés, a jelentésadás és a funkcionális formálás területén. Képesség a tanult vizuális mővészeti ágak, mőfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. Legkiemelkedıbb alkotók és mőveik ismerete, a kor és mőalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése.

25

Tájékozottság a vizuális kommunikáció szerepérıl, médiumairól, képesség az általuk közvetített információk kritikus befogadására. Az ismeretszerzés közvetett forrásainak (könyvtár, CD, internet) értı használata. A fontosabb tanult technikák önálló alkalmazása, néhány különleges technika, eljárás alkotó módszer ismerete. A tanulók értékelése, ellenırzése A számonkérés, ellenırzés történjen szóban, ahol egy-egy témán belül a megfelelı összefüggéseket, kapcsolatokat lássák át a tanulók. Írásban egy-egy témakör anyagát árfogóan kérjük számon elméleti és rajzi feladatokat megkívánva. Rajzos feladatok ellenırzése, mely az iskolai és az otthoni munkát értékeli. A számonkéréseket, ellenırzéseket mindig kísérje értékelés, amelybıl a diákok számára egyértelmő lesz, hogy mit hibáztak el a rajzolási feladatokon, illetve milyen hiányok vannak az elméleti ismereteikben. A számonkéréseket, ellenırzéseket osztályozás kövesse, mely tényleges téma ismerete mellett vegye figyelembe a tanuló fejlıdését. A jegyek tükrözzék a tanulók elméleti felkészültségét és rajzolási készségét! Az év végi osztályzatokat a tanulók évközi osztályzatai alapján adjuk meg figyelembe véve a fejlıdés mértékét. Az ellenırzésen belül azonos arányban érvényesüljön az ösztönzı-formáló és minısítıszelektáló ellenırzés. Fontos feladat a tanulók ösztönzése a tantárgy fontosságára utalva, kialakítva, formálva a mővészetek, a mőszaki rajzolás, szabadkézi rajzolás, viselettörténeti korok iránti érdeklıdést. Az ismeretekbıl tudják meghatározni, megadni a lényeget, az összefüggéseket. Az értékelésnél vegyük ezeket figyelembe. Szempontok a diákok munkáinak értékeléséhez: • Élnek-e a megformálás, a felületkialakítás és szerkezetképzés módozataival? • Alkotásaikon érvényesül-e az anyag – forma – funkció egysége? • Meg tudják-e ragadni a közvetlen környezet egyszerő és összetett tárgyainak, természeti és mesterséges formáinak fı arányait, formakarakterét, belsı szerkesztését, valamint a szerkezet és a forma fı jellemvonásait? • Felfedezik-e a fény és a nézıpontok különbözıségébıl származó formaábrázolási lehetıségeket, és élnek-e vele? • Tudnak-e a térben tájékozódni? • Tudnak-e a térviszonyokat érzékeltetni a síkon? • Ismerik-e a térábrázolás módozatait? • Megérzik-e a forma sajátosságait? • Felismerik-e és tudják-e alkalmazni a különbözı színárnyalatokat? • Képesek-e a síkon és térben különbözı kifejezési eszközökkel egyensúly létrehozni? • Jártasság szinten ismeri-e az emberi test felépítését! • Meg tudja-e különböztetni az egyes mővészettörténeti, viselettörténeti korok jellemzı vonásait, az egyes korok „szépségideálját”? Módszertani ajánlások Az oktatásban különbözı módszereket alkalmazzunk a tantárgyi munkában. Jelentıs szerepet kap a frontális osztálymunka az új anyag feldolgozásánál, a rajzi feladatoknál, az ismétléseknél. 26

Fontos helyet töltsön be az oktatásban a konzultatív tanulás, az önálló témafeldolgozás. Úgy irányítsuk a tanulókat, hogy az egyes témaköröket önállóan tudják feldolgozni, megfelelı szempontokat elıirányozva ösztönözzük a tanulókat az egyéni kutató és győjtımunkára (múzeum, levéltár, könyvtár, kiállítások, bemutatók, szakvásárok stb.) Kiselıadások, beszámolók biztosítsák az önálló munka bemutatását, az érdeklıdés kiszélesítését. A tanórák, múzeumok és kiállítások látogatása adjon lehetıséget a csoportos munkára, mely elısegíti a közös gondolkodást, a kényeges dolgok szelektálását. A megfelelı szintő tudás eléréséhez fel kell használni az addig tanult ismereteket (irodalom, történelem, matematika, rajz stb.) Szemléltetés • Rajzos szemléltetık. • Adott mővészeti korok legjellegzetesebb festményeinek, szobrainak, épületeinek bemutatása és azok elemzése. • Manuális munkához, munkát segítı bemutatás. Feltételek Sokoldalú, változatos szemléltetési módszerek alkalmazása, diafilmek bemutatása. Múzeumlátogatás. Tanulmányi kirándulás. Szükséges taneszközök Grafikai, festıi és modellezı munka anyagai, eszközei. Nagymérető, besötétíthetı terem, rajzbakok, nagymérető geometrikus testek, drapériák, gipszmodellek, természeti formák. Diavetítı, diakészlet, televízió, video, videotár, írásvetítı, írásvetítı fóliák. Lexikonok, képzı-, iparmővészeti, építészeti, viselettörténeti könyvek, albumok. Csontváz Rajzlapok, különbözı színő papírok. Ceruzák, kréták, ecsetek, tempera, tus, tuskihúzó készlet, gyurma, anyag Modellezéshez, kollázs készítéshez használható anyagok, eszközök (olló, ragasztó) Színes reprodukciók, leporellók. Tárgyi feltételek Szaktanterem Falitábla Diafilmek Videofilmek Divatlapok Szakirodalom Információs anyagok Szakkönyvek

27

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA A kerettanterv alapján készítette: Némethné Ódor Edit

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Törekvés az egészséges testi-, lelki-, szociális harmónia kialakítására, a tanulókat az ennek megfelelı életmód megteremtésére neveljük. A helyes énkép kialakítása: a tanulók ismerjék meg önmagukat és társaikat – külsı- és belsı kontroll. A csoportszervezıdés és csoportmunka alapjainak elsajátítása: a tanulók tiszteljék társaikat, törıdjenek egymással, törekvéseikben erısítsék ıket! A csoporthoz tartozás érzésének kialakítása – felelısségtudat. Tájékozódás a szőkebb- és tágabb környezetben. Ismeretszerzés a társas kapcsolatokról, azok lélektani hatásairól, sajátosságairól. Megbizonyosodás az egészséges és biztonságos élet értékeirıl. Jártasság szerzése a veszélyhelyzetek felismerésében. A tanulók fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetıségeit és felelısségét! Felkészítés a környezet egészségkárosító, veszélyeztetı hatásainak kivédésére. Pályaválasztás, pályamódosítás – képességek, adottságok, érdeklıdés és szociális körülmények.

9. évfolyam Heti 1, évi 37 óra

Tartalom Szervezési feladatok A tanévkezdés tennivalói. A házirend ismertetése (a tanulók jogai, kötelességei, magatartás – szorgalom minısítése). Az iskola hagyományai, szokásai. A tanulók lehetıségei az iskolán belül: a képzési rendszer ismertetése. Az ellenırzı könyv: tartalmazzon naprakész, tényleges információkat! Kulturálódási-, sportolási-, szórakozási lehetıségek az iskolán belül (könyvtárlátogatás, színház, mozi, diáksportkör, diákrendezvények). Az iskolai tanítást „kiegészítı” intézmények: kollégium, tanmőhely. Osztálykirándulás, üzemlátogatás, kiállítás megtekintésének szervezése.

Önismeret „Ki vagyok én?” a pozitív énkép megalapozása – egyediség, egyedülvalóság. A külsı és belsı tulajdonságok skálájának szélesítése. Pozitív tulajdonság, jellemvonás. érték, egyediség, egyedülvalóság, személyiség. Önbecsülés. „Én a társaim szemében.” Az önismeret fejlesztése, az osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. Mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása – „építı bírálat” alkalmazása. Bírálat, önbírálat. Véleménycsere, bátorítás-kommunikációs készségek, viselkedéskultúra. Önértékelés, ismeretbıvítés. „A másik ember is fontos!” A korosztályra jellemzı közös jegyek megláttatása. Az egyéni jellemvonások, érdeklıdés, idıtöltés azonossága vagy különbözısége. Az egyének közösséggé szervezıdése, annak feltételei.

Egyén és környezet Közösségek. Az egyén („én”) elhelyezkedése a földrajzi (a makro- és mikroszociális) környezetben. A figyelem felkeltése a kapcsolatrendszerekben rejlı erıforrásokra. Kapcsolatok az emberek között, a kapcsolattartás eszközei. A viselkedéskultúra (udvariasság, figyelmesség, helyes köszönési formák). Kapcsolatrendszereink. 28

Lakó, lakos, polgár, hazafi, világpolgár. Az európaiság fogalma. Az egyén helye a családban. A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Családtípusok. Szőkebb, tágabb (többgenerációs), csonka, vegyes család, adoptálás, örökbefogadás. A család történelmi helyzete, korváltozó családtípusok.

Egészséges és biztonságos élet Az egészség értéke életünkben. Az érzelmi feszültség miként vezet fizikai állapotunk/egészségünk megromlásához? Stresszfeloldás. Higiénés magatartásra nevelés. A személyes higiéné kialakítása. Általános testápolás, serdülıkori higiénés problémák, egészséges öltözködés, fogápolás. A tisztaság iránti tartós igény. Egészséges életmód. Táplálkozás – élettani optimumra törekvés. Megfelelı étkezési szokások kialakítása (higiénia, esztétika, társas jelleg). Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota. Az egészség érték. Az egészséges fizikum megóvásának módjai: testmozgás, testedzés. Az egészségkárosító cselekedetek rontják életesélyeinket. Veszélyes anyagok, helyzetek és tényezık otthonunkban és a környezetünkben. Olyan helyek és helyzetek felismertetése, amelyekben kémiai anyagokat alkalmaznak. A legális, szabályszerő, felelısségteljes használat követése. Kémiai anyagok, vegyszerek és hatásuk: gyógyító, terápiás; egészségre ártalmas, egészség- és környezetkárosító, mérgezı (hatás). A drog fogalma, hatása a szervezetre, a családra és a társadalomra. A droghasználat kultúrtörténeti háttere. A kérdés aktualitása. Drog: minden anyag – az élelmiszert kivéve – amely testi, lelki változások elıidézıje lehet. Szenvedélybetegség – drogfüggıség. Össztársadalmi hatás.

Óvd és védd magad! Személyes biztonság: jogok és kötelességek. Emberi jogok, diszkrimináció, a „másság” elfogadása. A megelızés fontossága. A kollektív felelısség. A szabályok követésének fontossága. A kockázatvállalás felelıssége. Kötelesség, felelısség. Önkéntesség, érzelmi, értelmi motiváció. Az érzelmek hatása a viselkedésre.

Az évi órakeret felosztása Szervezési feladatok Önismeret Egyén és környezet Egészséges és biztonságos élet Óvd és védd magad! Aktuális osztályfınöki teendık Összesen:

6 óra 8 óra 5 óra 10 óra 2 óra 6 óra 37 óra

Követelmények Az emberi kapcsolatok és kapcsolódások alapvetı formáinak ismerete. Az emberi erények. A tanuló tudjon érvelni a helyesen kiválasztott, pozitív társas kapcsolatok értékessége mellett. Ismerje az emberi és az állati társas viszonyok hasonlóságát és különbségeit. Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét, tudja kiemelni az értékeket. A meghatározottság és a szabadság összefüggése. A külsı- és belsı szabadság optimális összehangolására való törekvés. Legyen képes a tanuló felismerni, hogy életünk folyamán különbözı életszerepeket valósítunk meg és egyeztetünk egymással.

Minimumkövetelmények A tanuló mutasson érdeklıdést a feldolgozott témákban, véleményét tudja kulturáltan megfogalmazni. Érvelésében, értékítéletében nyilvánuljon meg az emberi élet és személy tisztelete.

Módszertani ajánlás 2. témakörhöz: Mottó: „Itt nincsenek idegenek, csak barátok, akik még nem találkoztak.” Arthur Schopenhauer: Mese a sündisznócsaládról – szeretet, „melegség”, „ne szúrjuk egymást!” 29

Kosztolányi Dezsı: Halotti beszéd – „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Közmondás: „Mások szemében meglátjuk a szálkát, még a magunkéban a gerendát sem.” A delphoi jóshely felirata: „Ismerd meg önmagadat!” 3. témakörhöz: Mottó: Tamási Áron: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol legyünk benne.” Babits Mihály: Hazám! 4. témakörhöz: Mottó: Sosincs idım megtenni BIZONYOS dolgokat, de mindig jut idım MÁSRA. Ami igazán érdekel, azt be is fejezem. Vidovszky Gábor: Örömtréning (magnókazetta) Apáczai Csere János: „Egészségedre mindazonáltal ügyelj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” Lactantius: „…csak az választhatja a jobbat, és csak az tudhatja, mi a jó, aki egyúttal el tudja vetni és kerülni a rosszat.” Cicero: „Mindenkinek a maga ítélıképességére kell támaszkodnia.” Hegedős Géza: Tudniillik tudni illik 20, 32, 35. oldal 5. témakörhöz: Mottó: Bármit teszel, tedd megfontoltan, és számolj a végeredménnyel! (latin mondás) ENSZ-egyezmény a gyermek jogairól Babits Mihály: Zsoltár férfihangra

10. évfolyam Heti 1, évi 37 óra

Tartalom Szervezési feladatok A tanévkezdés tennivalói. A Házirend legfontosabb elemeinek felelevenítése. Pályaorientáció, szakmaválasztás. Kirándulás, üzemlátogatás, múzeumlátogatás tervezése, elıkészítése.

Önismeret Személyiségjegyek, - szokások változásainak nyomon követése, tudatosítása. A jó tulajdonságok és múltbeli sikerek megerısítése. A változás a fejlıdés jele. A pozitív én bemutatása a társaknak. A pozitív tulajdonságok sokszínő nyelvi kifejezése. A magabiztosság vonásainak tudatosítása. Önbizalom, magabiztosság: összetevıi: ismeret, képesség, tudás, elismertség, tisztelet, felelısségérzet. Verbális, nonverbális kifejezés (gesztus, mimika), metakommunikáció.

Egyén és környezet Az egyén helye az iskolában, osztályban, a társadalomban: elfogadás, elutasítás. A közösségek szerepének felismertetése. A szocializálódást segítı készségek fejlesztése. Erkölcsi tudat (jó-rossz, helyes-helytelen) és viselkedés (tett). Értékrend. Társadalmi szabványok: erkölcs. A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartás fejlesztése. A kapcsolatkultúra legfontosabb eseményei. Pl.: hőség, türelem, udvariasság, szolidaritás, segítıkészség stb. (Elfogadó, toleráns magatartás) Az egyén helye a közösségben: együttmőködés. Az egyén sikeres szerepvállalása a csoportban. A kölcsönös, tudatos figyelem fontosságának megértése, technikájának elsajátítása. Munkavégzés (tanulás), teljesítmény, együttmőködés. Versenyszellem – rivalizálás. 30

A tanulás tanulása: gyorsolvasás, dinamikus olvasás, az emlékezet erısítése. Az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek fejlesztése. A tanulmányi teljesítmény mérése. Jellegzetes hibák. Az önnevelés igényének és szokásának kibontakoztatása.

Egészséges és biztonságos élet A testi, lelki változás jelenségeinek felismerése, a törvényszerőségek elfogadása. Érzések, érzelmek pontos megnevezése. Az érzelmi hullámzás és a magatartás közötti összefüggés. Életrend, életritmus. A napi- és életrend kialakításának szükségessége. A rövid és hosszú távú döntések összetevıi és hatásuk az egészségre. A testi-, lelki egészség megóvására nevelés. A kialakult betegségek korai felismerése, kezelésére nevelés. Alapvetı beteggondozási ismeretek elsajátítása. A gyógyításba, gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szőrıvizsgálat, a megelızés, prevenció jelentıségének megismertetése. Szükségletek, lehetıségek alternatívák. Értékek, döntéshozás, elutasítás. A függıséghez vezetı motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. Veszélyeztetı tényezık Kísértésnek kitéve. A döntéshozás lehetséges módjai, lépései. Elınyök, hátrányok, kockázati tényezık. Ellenállás a kísértésnek – alkalmazkodás az erkölcsi szabályokhoz. Az esetleges bőntudat jelentkezése. Dohányzás – szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Alkohol – a szervezetre gyakorolt hatás érzékletessé tétele, a magatartásbeli változások megfigyeltetése. Alkoholista, alkoholbeteg. Akaratgyengeség, önsorsrontás. Veszélyes és tiltott szerek – a társadalomi életben fellépı veszélyhelyzetek, a kiváltó okok. Adag/dózis, mellékhatás, túladagolás. Lelki függıség (vágy), testi függıség (drogéhség).

Óvd és védd magad! Problémás szituációk során a veszélyhelyzet felismerése, helyes megítélés kialakítása, vélemény megfogalmazása. Elırelátás, megfontoltság, felelısségvállalás. Kritikus gondolkodás. A kísértésnek, a csoportnyomásnak való ellenállás. A visszautasítás gyakorlása. Csábítás, kísértés, nyomás, ösztönzés, buzdítás, késztetés. A véleményalkotást követı cselekedet. Értékelés.

Az évi órakeret felosztása Szervezési feladatok Önismeret Egyén és környezet Egészséges és biztonságos élet Óvd és védd magad! Aktuális osztályfınöki teendık Összesen:

6 óra 4 óra 6 óra 12 óra 3 óra 6 óra 37 óra

Követelmények A tanulók legyenek képesek a társas konfliktusok, különleges élethelyzetek értékelésére. Legyenek tisztában a lelki mőködés, fejlıdés, a társas kapcsolatok legfontosabb törvényszerőségeivel. Legyenek képesek önálló állásfoglalásra. Tudják a tanultakat alkalmazni hétköznapi helyzetekben: meggyızés, vitavezetés, tanácsadás stb. Tudják helyesen értelmezni az erkölcs, erkölcsiség fogalmak tartalmát. Legyenek képesek elfogadni egy esetleges pályamódosítás szükségességét. Ismerjék fel a pályaváltás, pályamódosítás társadalmi és egyéni okait.

Minimumkövetelmények A tanulók cselekedeteiben, viselkedésében, magatartásában jelenjen meg az érzelmi biztonság és önbecsülés. Rendelkezzenek az irányított figyelem és jó kommunikációs készségeivel. Alkalmazkodjanak/Tudjanak alkalmazkodni a környezet adta lehetıségekhez, ismerjék fel az érzelmek és a viselkedés kapcsolatát. Az egészséget károsító tényezık ismerete alapján az érzelmi és értelmi jellegő visszautasítás. 31

Módszertani ajánlás 2. témakörhöz: Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár 194. oldal Az önbizalom 3 lábú széke – Luca széke Kosztolányi Dezsı: A szegény kisgyermek panaszai 3. témakörhöz: Mottó: Mark Twain: „Ha többet kellene beszélnünk, mint figyelnünk, akkor két szánk és egy fülünk lenne.” 4. témakörhöz: H.D. Thorean: „Minden ember annak a templomnak az építıje, amit testnek hívnak.” Érzelmi skála Mottó: kínai közmondás: „Ha adsz nekem egy halat, mára lesz mit ennem. Ha megtanítasz halat fogni, életem végéig sem fogok éhezni.” Mark Twain: Tom Sawyer Magyar Közlöny 1993. évi VCIII. törvény a munkavédelemrıl (dohányzóhelyek) Népies szólás: az alkohol öl, butít és nyomorba dönt. E. Blake: „Ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig fogok élni, jobban vigyázok magamra.” (100 évig élt) 5. témakörhöz: Cicero: „A természet a barátságot az erények támaszának, s nem a bőnök cinkosának szánta.” Babits Mihály: „Mindennik embernek a lelkében dal van…” (megzenésítve)

11. évfolyam Heti 1, évi 37 óra

Tartalom Szervezési feladatok A tanévkezdés tennivalói. A Házirend legfontosabb elemeinek felelevenítése. Kirándulás, üzemlátogatás, kiállítás, múzeumlátogatás tervezése, elıkészítése.

Önismeret A nemi szerepek vállalása. A másik nemhez való viszonyulás, tipikus élethelyzetek: barátság, flörtölés, udvarlás, szerelem, jegyesség. Azonos nemőek vonzalma. Testi kapcsolat, viszony, együttélés, élettársi kapcsolat, házasság. A nemi szerepek változását befolyásoló tényezık: történelmi kor, kultúrák/nemzeti hagyományok, családi szokásjog. Az egyéni értékek megjelenítése. Leválás a családról, az önállósodás kezdete.

Egyén és környezet Barátok, baráti társaságok. A választás alapjául szolgáló értékek, tulajdonságok tisztázása, az elvárások. Adni – nyújtani, segíteni, támogatni, kapni – elfogadni. Kölcsönösség, nyitottság, bizalom. A baráti társaság és a kortársak szerepe: a pozitív befolyásoló szerep hangsúlyozása. Figyelemfelhívás a negatív nyomás formáira. A megfelelı ellenállókészség kialakítása. Hatás, befolyás, nyomás – viselkedésformák. Értékközvetítés, választási lehetıség. Pozitív szerepvállalás a csoportban, közösségben.

Egészséges és biztonságos élet Válságos helyzetek. 32

A stresszhelyzetek mindannyiunk által átélt szituációk. Kezelésük, egészséges megoldásuk megtanulható. Jóslat, önbeteljesítı jóslatok. Az ember történetisége, az élet végességérıl és a folytatásáról szóló elképzelések. Hit, világnézet, vallás. Problémamegoldás. Konfliktuskezelési és stresszcsökkentı technikák megismertetése és gyakoroltatása. Pozitív kommunikáció, a felelısséggel kezelt döntés. Veszélyeztetı tényezık Az egyén és a drogok. A szokások szerepe életünkben. A rossz szokástól kellı motiváció, önnevelés, akaraterı segítségével megszabadulhatunk. Szokás, hozzászokás (testi-lelki függıség), addikció. Szenvedély, szenvedélybetegség, kodependencia=társfüggıség jelei és megnyilvánulási formái. A drogok és a médiák. A hirdetésekben rejtett üzenetek, befolyásolási szándék felismertetése, leleplezése. A kritikus gondolkodás, véleményformálás fejlesztése. A szenvedélybetegségekkel foglalkozó fórumok. A reklám hatása. A propaganda hatása a tömegekre, rétegspecifikus jellege. A megkísértı motívumok felismertetése. Reklámozási módszerek, reklámtípusok. A reklámtervezés lépései. Kritikus helyzetek és döntések. A próbálkozás, a kudarc, a célok felvállalása a döntés velejárója. A kudarcok önmagukban rejtik az újrakezdés lehetıségét. Próbálkozás, nekifutás. Bukás, kockázatos, visszahúzás, kiábrándulás. Felépülés, újrakezdés, magára találás. Köznapi kudarcaink. Kockázattípusok. Az elkeseredés, a depresszió jelei. A baráti segítség szerepe. A kötelezı utálata – a tilos vonzása.

Óvd és védd magad! Visszautasítási technikák, döntéshozás. Megfelelı módon kifejezett gondolatok, érzelmek, vélemények. Az ellenállási és visszautasítási készség fejlesztése. érzék, megérzés, értékalapú döntés. Mi a teendı negatív csoportnyomás esetén? A nemet-mondás módjai: kiállás. Az önbizalom befolyásolja gondolkodásunkat, cselekedeteinket és viselkedésünket. A határozott fellépés jellemzıi, gyakorlása. Határozottság, eltökéltség, elszántság-agresszivitás, erıszakosság, rámenısség. Az önbizalom pozitív tapasztalatszerzéssel fejleszthetı.

Az évi órakeret felosztása Szervezési feladatok Önismeret Egyén és környezet Egészséges és biztonságos élet Óvd és védd magad! Aktuális osztályfınöki teendık Összesen:

6 óra 4 óra 3 óra 14 óra 4 óra 6 óra 37 óra

Követelmények A nemi identitástudat megerısítése. Nemi szerepek vállalása. A szexualitás, a szerelem, a szeretet összefüggéseinek a felismerése. Tanuljon meg választani! A kritikai gondolkodás és döntéshozás lépéseinek alkalmazása. A stresszhelyzetek és kockázati tényezık felismerése. A veszteségkezelés módjai, konfliktuskezelési ismeretek. A kockázat vállalásának pozitív és negatív következményei. Ismerje fel a tanuló, hogy a tömegtájékoztatás felhasználásának az ember és a közösségek könnyen manipulálhatók.

Minimumkövetelmények Eligazodás a személyi kapcsolat rendszerében: kölcsönösség, empátia. Pozitív szerepvállalás családban, csoportban, közösségben. A feszültségkezelés helyes módozatainak megtanulása, a felelısséggel kezelt döntés. 33

Az életvitel összehangolása a kínálkozó lehetıségekkel. Tudatos választás, visszautasítás. A tanuló váljon magabiztos, szuverén egyéniséggé!

Módszertani ajánlás 2. témakörhöz: Kosztolányi Dezsı: Már néha gondolok a szerelemre. Adams: „Minden tapasztalat boltív, amelyre építeni lehet.” Aforizma: Az érettség az a képességünk, hogy akkor is helyesen cselekszünk, ha azt szüleink ajánlják. Az utolsó csepp a pohárban – történet 1994 a család éve volt – emblémaelemzés 3. témakörhöz: Mottó: „Minden igaz beszélgetés azzal kezdıdik, hogy az ember vállalja önmagát.” (Müller Péter) Babits Mihály: „Magányosnak születtem, baráttalan vagyok, … borzongó bús bolyongó, baráttalan bolond.” Babits Mihály: Egy szomorú vers Seneca: „Semmi jó dolog nem kellemes, ha nincs benne társunk.” Az egyén viszonya a csoporthoz – szituációk megítélése. Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai – A rút varangyot véresen megöltük – a rosszra késztetı csoport. 4. témakörhöz: Seneca: „A csapás jó alkalom az erény megmutatására.” Petıfi Sándor: A világ és én A kommunikáció csapdái: P.Watzlawich írásából: „Ízlik neked a leves?” Selye János: „A két fı érzelem, amely a stressz hiányáért vagy jelenlétéért felelıs a szeretet és a győlölet.” Augustinus, Sermo: „Hibáinkból lépcsıt csinálunk magunknak, ha éppen a hibáinkra taposunk.” Graffiti: „A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert.” I. L.Wright: „A televízió a szem rágógumija.” A médiák osztályozása: Dale kúpja Videofelvétel – hirdetés a hirdetésrıl (Music TV, CNN) T.G.Smollett: „Aki merész, annak kockáztatnia kell a bukásért.” Plakátkészítés, kiállítás ezekbıl. 5. témakörhöz: Mottó: Luhmann: „Az értelem a másfajta lehetıségekre való utalás lehetısége.” Ovidius: „Látom és helyeslem a jobbat, mégis a rosszabbat követem.” A jog nyelvén: lopás, zaklatás…

12. évfolyam Heti 1, évi 32 óra

Tartalom Szervezési feladatok A tanévkezdés tennivalói. A Házirend legfontosabb elemeinek felelevenítése. Kirándulás, üzemlátogatás, kiállítás, múzeumlátogatás tervezése, elıkészítése. Szalagavató. Ballagás.

Önismeret A felnıttkor küszöbén. A személyiségfejlıdés természetes velejárói. Tanulják meg felismerni és kezelni a helyzetbıl adódó feszültségeket, konfliktusokat. Szerepvállalás. Érettség. 34

Pályaválasztás – jövıkép. A célok perspektívateremtı, ösztönzı erejének felismertetése és szerepe az önirányításban. Képességek (erısségek, gyengeségek), készségek. Erıfeszítés – fejlıdés. Tervezés, célképzet, megvalósítás, siker. Az életpálya alakulása és a pályaváltások szükségessége: életszerepek, az életpálya alakulásának jellemzıi, az ember munkája és a társadalmi viszonyok, foglalkoztatási viszonyok. Az álláskeresés folyamata és technikái: állásforrások, a biztos fellépés módszerei, telefonos álláskeresés, önéletrajz, kísérılevél. Hirdetés, feladatok és elvárások tisztázása, szerzıdés, belépés, beilleszkedés. A munkaügyi központok és szerepük. A választott szakma megismerése. Távlati célok megfogalmazása. Változás, megújulás, a kihívások megválaszolásának lehetısége. Életvitelminták. Személyiségfejlesztés.

Egyén és környezet Barátság – párkapcsolat. A választás ízlés- és értéktükrözı mivoltának megláttatása. A testi kapcsolatok kölcsönös felelıssége. Szeretet, győlölet. Szerelem. Életigenlés – az élet szeretete. Felelıs felnıtté válás. Befolyásolás, hatás. Autonóm személyiség, állampolgári készségek. Pozitív példaképek. A család, mint a legkisebb, leghosszabban tartó szocializációs közeg (tudatos, irányított). A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés (harmónia, diszharmónia a családban, nevelési stílusok és hatásuk). A házasság: biztonság és bizalom, vágy és megvalósulás. Boldogulás, boldogság.

Egészséges és biztonságos élet Az egyén „életösvénye”. Fogadják el a tanulók a jövıvel kapcsolatos bizonytalanságok természetes voltát. Fogadják el saját felelısségüket életminıségük alakításában. Egészséges, pozitív jövıkép kialakítása: magán- és közéletben. Tapasztalatok hasznosítása a jelenben és a jövıkép rajzában. Produktivitás. A jólét meghatározása. Az egyén teendıi a teljes életért. A célkitőzés az életvezetés fontos eleme! Önépítés kudarcokból, sikerekbıl. Egészséges kockázatvállaló magatartás. Akadály, visszahúzó erı. Mérlegelés, erıfeszítés, céltudatosság – félelem a kudarctól, habozás, bizonytalanság, döntésképtelenség. Próba, bukás/siker, újrakezdés/elismerés.

Veszélyeztetı tényezık A drogok és a társadalom. A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezık. A szervezett segítségnyújtás lehetıségeinek igénybevétele. Hóbort, divat, jelenség-lázadás, menekülés. Társadalmi változás. A változások jelei, az emberek reagálása. A közösségi támogatásban rejlı erı felfedezése, a személyes példamutatás, a szerepmodellek jelentısége. Segítségnyújtás, elfogadás. Szeretet, bizalom (rászolgál/visszaél), felelısség. Hova fordulhatunk, kik segíthetnek? A helyi közösség és a nemzeti keretekben nyújtott segítség különbözı szervezeti formái, olyan emberek, akik hivatásból segítenek másokon. Prevenció, terápia, rehabilitáció. Gyógyulni akarás – az önkéntesség elve.

Óvd és védd magad! Nemet mondani. Határozott ellenállás, alkotó gondolkodás. A visszautasítási készség fejlesztése, a kapcsolatok megırzésének lehetısége. Negatív nyomás, pozitív hatás. Passzivitás, követés. Agresszivitás. A határozottság a csoportnyomás kivédésének eszköze. Az elutasítás hátterében álló választásaink és azok kimenetelének figyelembevétele. A sikeres önmegvalósítás jellemzıi. Közlekedéskultúra (gyalogos, kerékpáros, gépkocsival történı – utas vagy vezetı).

35

Az évi órakeret felosztása Szervezési feladatok Önismeret Egyén és környezet Egészséges és biztonságos élet Óvd és védd magad! Aktuális osztályfınöki teendık Összesen

3 óra 6 óra 6 óra 10 óra 4 óra 3 óra 32 óra

Követelmények A tanulók sajátítsák el a pszichológiai alapfogalmakat! Tudják felsorolni az álláshirdetések lehetséges elıfordulási helyeit! Szituációs játék keretében gyakorolják a biztos fellépést, viselkedést a felvételi interjú során! Játékosan próbálják ki a telefonos, személyes vagy írásban történı álláskeresést! Ismerjék a tanulók a pályakezdık beilleszkedési nehézségeit, leküzdésében milyen intézmények segíthetnek. A hasznosság és a szépség kapcsolatának felismerése. A mővészet szerepe az ember életében. Tudatosítani a pozitív jövıkép fontosságát. Törekvés a belsı harmóniára. Az alkotó életforma elfogadása. Képesség a perspektivikus célmeghatározásra és az állhatatos kivitelezésre. A tanulók ismerjék meg a humán szolgáltatásokat, szakembereket.

Minimumkövetelmények Reális önértékelés és elfogadás. Alkalmazkodás a valósághoz. A választás felelısségének vállalása. Életigenlı, bizakodó, örülni tudó életattitőd. Legyenek képesek rövid és hosszú távú célok megfogalmazására és a pályaválasztási terveik követésére, egy választott szakma felé elindulni és mellette kitartani. Tanúsítsanak egészséges, kockázatvállaló magatartást a célok megvalósításában.

Módszertani ajánlás 2. témakörhöz: Mottó: Lao Ce: „Aki másokat ismer: okos. Aki önmagát ismeri: bölcs. Aki másokat legyız: bátor. Aki önmagát legyızi: hıs.” Kosztolányi Dezsı: Akarsz-e játszani? Titkok kívánságok listája Graffiti: „Az akarok lenni, ami akkor voltam, amikor az akartam lenni, ami most vagyok.” A munkavégzéshez szükséges készségek. Mesterségem címere a cégérem – játék. Áprily Lajos: „…én minden szépet önmagamba mentek.” Áprily Lajos: A menekülı vers Életvitelminták – jellemzı tulajdonságok – lista készítése. Karinthy Frigyes: Én s Énke – az önismeretrıl. 3. témakörhöz: Mottó: József Attila: „Nagyon szeretlek, mert magamat szintén meg tudtam szeretni veled.” Grillparzer: „Téged kerestelek és Magamra találtam.” A szeretet, a szerelem jelképei Hamvas Béla: a barátság négy dimenziója. Grillparzer: Csók Február 14. – Valentin-nap Babits Mihály: Zsoltár férfihangra – „….benned a Cél és nálad a Kulcs.” 10 szabály a felelıs felnıtté nevelésre. 4. témakörhöz: 36

Arany János: Egy kis hypochondria „Mi az erı? Önbizalom! Kedvet, s hevet a munka ád.” Jóléti iránytő W.M. Thackeray: „A világ tükör, mindenkinek önnön képét tükrözi vissza.” Erısségeim – gyengeségeim. Rövid és hosszú távú céljaim. Példaképek, szerepmodellek. Önmagukat legyızı híres emberek. Mottó: Ancsel Éva: „Semmit sem nehezebb megérteni, mint a jelent, amelyben élünk.” A szülık ifjúságáról – meghívott szülıkkel beszélgetés, riport. Az emberi kapcsolatoknak egyetlen kritériuma van: több leszel-e általuk? Álmodozás – képzeletjáték Látogatás egy drogambulancián Hieronmus: „Tévedni emberi dolog, de a hibában kitartani ostobaság.” Hasznos címek, telefonszámok 5. témakörhöz: Mottó: Cicero: „Mindenkinek a maga ítélıképességére kell támaszkodnia.” Visszautasítási technikák – helyzetgyakorlatok. Gesta Romanorum: „Bármit teszel, okosan tedd, és gondolj a következményekre!” Az együtt töltött négy év értékelése Mindenki kap emléket a közösségtıl.

Értékelés Írásban: teszt, feladatlap, különleges élethelyzetek értékelése, véleményezése. Szóban: az írásbeli feladatok közös megbeszélése, társas helyzetgyakorlatok – adott szituációban.

Feltételek Tárgyi feltételek Szabadon átrendezhetı tanterem. Mozgatható székek, asztalok. (Nyíljon lehetıség a csoportalakításra, közös vagy egyéni munkára is.) Nagy szabad tér a szituációs játékok lebonyolításához. Az egyes témákhoz kapcsolódva tanári és tanulói segédletek: közös megbeszélésre, vitára alkalmas írások, cikkek, filmbejátszások, stb. Színes kartonok, vastag irónok, ragasztó.

Irodalomjegyzék Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek – Calibra Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni! - Mandátum, 1990. Anekdoták, kuriózumok - Gondolat, Bp. 1968. Bölcs mondások Jelképtár – Helikon Karinthy Frigyes: Skarlát – Szépirodalom, 1972. Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek. – Múzsák, 1974. Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék – Minerva 1974. Magyar költık győjteményes kötetei Nossrat Peseschikian: A tudós meg a tevehajcsár Paul Watzlawich: A helyzet reménytelen, de nem súlyos – Helikon Kivételesek. Tanulmányok a differenciáló pedagógiai körébıl I. Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzı Fıiskola, Esztergom, 1994. Szülık könyve – Kultúrtrade Kiadó, Bp. 1996. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. IFA Bp. 1998.

37

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9–12. évfolyam

Célok és feladatok A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé.

Az egészséggel kapcsolatos feladatok Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat.

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok A kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok őzéséhez kapcsolódó ismeretek bıvítése. Mozgáskommunikáció.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctőrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tőrése, környezetkímélı magatartás.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvetı követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen mőveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyrıl tudják, hogy az egészség megırzésében meghatározó szerepe van. Egyszerőbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést. A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erı, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetıvé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdısportok, úszás ismereteinek elsajátítása a teljesítıképes tudás szintjén. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévı fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítı versenyzıket, érdeklıdjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt.

9. évfolyam Évi óraszám: 111

Belépı tevékenységformák A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok. A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjének kialakítása. A torna mozgásanyagában lévı választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása. A választott sportjátékok őzése egyszerő szabályok szerint, törekvés az összjátékra. A természetben őzhetı sportágak közül lehetıség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdıfeladatok és játékok elsajátítása. Folyamatos úszás. Birkózás, úszás az úszni nem tudók számára, aerobic.

38

TÉMAKÖRÖK Rendgyakorlatok

Elıkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegő feladatmegoldások

Torna jellegő feladatmegoldások

Szergyakorlatok

TARTALMAK Menet megindítása és megállítása. Helyben járásból átmenet lépésbe. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különbözı alakzatokban. Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztı erısítı, nyújtó hatású 4-8 ütemő szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális, témakörtıl függı (cél)gyakorlatok. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezıfutás, futás hátrafelé. Szökdelı-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helybıl indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az elıbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különbözı állásokból, helyzetekbıl medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helybıl dobásokkal. A láb emelı, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. (A dobásokat mindkét oldalról végeztessük. ) . FutásokÁllórajtok, térdelırajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás UgrásokMagasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különbözı irányból történı indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépı, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelı felugrás (karláblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erıteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek . DobásokKislabdahajítás: távolba helybıl és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökı mozdulat kialakítása, lökések helybıl, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökıversenyek A vállöv, valamint a csípıizület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelı szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok, különbözı testhelyzetekben (támasz, függés, vegyeshelyzetek) végzett gyakorlatok. TalajGurulóátfordulás sorozatban elıre-hátra különbözı kiindulóhelyzetekbıl, különbözı befejezı helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás elıre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlatok. SzekrényugrásFiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. Korlát (fiúk)Támasz. Támaszban haladás elıre-hátra. Karhajlítás-nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület elıre terpeszülésbe. Terpeszülésbıl gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggı gyakorlat. Győrő (fiúk)Függésben alaplendület. Lendület elıre zsugorfüggésbe. Lebegıfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésbıl emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Támaszkísérletek. Összefüggı gyakorlatok. Gerenda (lányok)Járás elıre-oldalt-hátra. Különbözı testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvıtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetbıl a másikba. Felugrás mellsı oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függıleges repülés. Összefüggı gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetıbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerő feladatok ugrókötéllel és labdával. 39

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda Természetben őzhetı sportok Önvédelmi és küzdısportok Úszás Fogalmak

Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különbözı átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Labdás csapatjátékok. A védıjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védık helyezkedése a kijelölt területeken. Támadás 5+1 és 4+2-es felállás ellen. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különbözı magasságokból érkezı labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Az emberfogásos védekezés alapelvei: védıvonal, védıtávolság, hátrahelyezkedés. Védıtıl való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelybıl, labdavezetésbıl fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Laza emberfogás posztok szerint. A védıjátékos helyezkedése. Szabadulás a védıtıl gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsıvel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felsı nyitással. Az iskola földrajzi helyzetétıl függıen a téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) gyakorlása az idıjárástól meghatározott mértékben. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetıség van). Küzdıfeladatok és -játékok párokban különbözı testhelyzetekben. Küzdıgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különbözı testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvetı fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. Választás szerint két úszásnem. Kondicionális képességek: erı, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhetı fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok.

Követelmények A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelıen. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhetı atlétikai teljesítményekben javulás fıleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. Aktív részvétel a küzdıjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren.

10. évfolyam Évi óraszám: 111

Belépı tevékenységformák Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különbözı sebességő járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszergyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális képességeknek (különösen az erı és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhetı teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben őzhetı sportágak közül lehetıség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdısportok technikai elemeinek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. Ritmikus gimnasztika.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Rendgyakorlatok

Sorakozás különbözı alakzatokban. Figurális menetek, futások. Fejlıdések, szakadozások. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása. Helyben járás, helyben futás. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett 40

Elıkészítés, alapozás, prevenció Atlétika

Torna jellegő feladatmegoldások Szergyakorlatok

magatartásának kialakítása. Gimnasztika: a 9. évfolyam elıírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtıl függı (cél)gyakorlatok. Futóiskola, szökdelı-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám). Szerek fokozottabb használata. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelırajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történı gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Elıfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökı versenyek. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám) történı végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával. Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás elıre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülı gurulóátfordulás. Összefüggı talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekbıl. Összekötı elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés elıre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetıdési leugrás. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Győrő (fiúk) Vállátfordulás elıre. Függésben lendület elıre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérlegkísérletek. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gerenda (lányok) Érintıjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különbözı állások és testhelyzetek. Felugrás mellsı oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülıtámaszba egy combon. Leugrás, függıleges repülés különbözı feladatokkal. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Ritmikus gimnasztika (lányok) Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek elıre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringılépés. Átugrások egyik lábról a másikra. A 9. Évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám). A 9. Évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövıcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntetı dobás. Egyszerő lövı- és átadáscselek. Labdavezetés. Kapuralövés futásból és felugrásból. Védekezésben törekvés az együttmozgásra.

41

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Természetben őzhetı sportok

A 9. Évfolyam elıírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védıtıl való szabadulás szándékával. Belsıcsüdrúgás. Védık váltása kijátszás esetén. Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívő feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütımozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsınyitás. Mini röplabda 6x6 méteres pályán 3:3 ellen A pontos hozzáállás kialakítása. Röplabdajáték. A helyi lehetıségektıl és az idıjárástól függıen szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztı gyakorlatok. Tájékozódási futás: térképismeret. Gördeszka, görkorcsolya stb.

Önvédelmi és küzdısportok

Küzdıjátékok párokban és csoportosan. Küzdıjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb. ), versenyek. Birkózás (fiúk)Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésbıl. Páros küzdelmek.

Úszás Fogalmak

A 9. Évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintő végrehajtása. Elıfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése elıtt a jobb teljesítmény érdekében.

Követelmények A továbbhaladás feltételei Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhetı atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. Aktív részvétel a küzdı sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren.

11. évfolyam Évi óraszám: 111

Belépı tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességeknek (az erı, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhetı teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elembıl álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettıben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben őzhetı sportágakban. Küzdısportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. Fiúknak új feladat szertornában a nyújtó gyakorlat. Új sporttevékenység: a fiúknak dzsúdó, lányoknak aikidó mint önvédelmi sportág

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Rendgyakorlatok

A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlıdések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztezı ellenvonulások járás közben.

42

Elıkészítés, alapozás, prevenció

A 10. Évfolyam elıírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemő gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

Atlétikai jellegő feladatmegoldások

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztı gyakorlatok. Erıfejlesztı gyakorlatok: Láberı: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsın egy, illetve páros lábon. Karerı: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erısítı gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erısítı gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, idıre történı futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erıt, gyorsaságot fejlesztı gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenıkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az idıtartam meghatározása. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelı rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: a választott technikával. A választott ugrástechnikában a felugrás gyorsítása a kar- és láblendítés pontosabb összekapcsolása a felugrással. Magasugróversenyek. Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján, segédvonal alkalmazása. A kar- és láblendítés fokozottabb összekapcsolása az elugrással. Távolugróversenyek.

Torna jellegő feladatmegoldások

Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésbıl, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelı végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történı gyorsítása. Súlylökı versenyek. A vállöv, valamint a csípıizület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erısítı, lazító jellegő és célgimnasztikai, valamint rávezetı gyakorlatok alkalmazása.

43

Szergyakorlatok

Talaj Ülésbıl gurulás hátra kézállás felé. Befejezı helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggı gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület elıre, vetıdés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggı gyakorlat. Nyújtó (fiúk) Lendületvétel. Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggı gyakorlat.

Győrő (fiúk) Húzódás-tolódás támaszba. A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggı gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringıjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás elıre. Futólépések. Összefüggı gyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védıállások. Galoppszökdelések. Szökkenı hármaslépés. Keringılépés hátrafelé. 180-360 fokos fordulatok. Egyszerő elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggı gyakorlat.

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelembıl kilépı, védıtıl üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésbıl és kapott labdával. A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védıvel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra. Földrıl felpattanó labda toppolása a lábfej belsı részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elıl. Játék kispályán. 44

Röplabda

Leütés sánc nélkül, illetve kettıs sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is.

Természetben őzhetı sportok Önvédelmi és küzdısportok

A 10. évfolyamon leírtak szerint. Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különbözı gyakorlatokkal. Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Dzsúdó Alapvetı gyakorlatok: esések, gurulások.

Úszás Fogalmak

Az elızı, már tanult két úszásnemen túl újabb úszásnem választása és gyakorlása. Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhetı gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág.

Követelmények A továbbhaladás feltételei Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelıen. Nyolc ütemő két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemő szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhetı atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren.

12. évfolyam Évi óraszám: 96

Belépı tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elembıl álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettıben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben őzhetı sportágakban. Küzdısportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. A birkózás és a dzsudó technikai elemei, illetve a sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban.

45

TÉMAKÖRÖK Rendgyakorlatok

TARTALMAK Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlıdések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztezı ellenvonulások futás közben.

Elıkészítés, alapozás, prevenció

A 11. évfolyam elıírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemő szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

Atlétika

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztı gyakorlatok. Erıfejlesztı gyakorlatok: Dinamikus láberı: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerı: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedı versenyek. A törzsizomzatot erısítı gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hátés oldalizom-erısítı gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különbözı kiinduló helyzetekbıl. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erıt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztı gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idı közbeiktatásával. Folyamatos futás megadott távon, majd megadott idıre, a táv fokozatos növelésével, az idı fokozatos csökkentésével.

46

Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelı rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás.

Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Magasugróversenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása, az ugróteljesítmény növelése az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Távolugróversenyek

Dobások Kislabdahajítás: a 11. évfolyamon tanultak tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek. Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökı versenyek.

Torna jellegő feladatmegoldások Szergyakorlatok

Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erısítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal.

Talaj Kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötı elemek felhasználásával. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Keresztben: fejenátfordulás. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület elıretámaszba. Felkarfüggésben lendület elıre, felkarlebegıtámaszba, billenés támaszba. Kézállásba fellendülés a karfa végén támaszból arccal kifelé. Összefüggı gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületbıl támaszba. A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekbıl egyszerő gyakorlat összeállítása. Győrő (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggı gyakorlat bemutatása.

Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringılépés 180 fokos fordulattal. 47

Az elızı osztályokban tanult elemekbıl egyéni gyakorlatsor összeállítása. Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívbıl a másikba. Keringılépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekbıl egyéni gyakorlatsor összeállítása.

Testnevelési és sportjátékok

A 11. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása egyéni szempontokat is figyelembe véve. A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni.

Kézilabda

A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélrıl és beugrással.

Kosárlabda

Területvédekezés (2:3), a védıterület felosztása, a védıjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban.

Labdarúgás

Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védıtıl egyszerő labdáscselekkel. Rálépıs csel indulást, elhúzást utánzó cselek. Játék kétkapura.

Röplabda

A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme.

Természetben őzhetı sportok Önvédelmi és küzdısportok

Úszás

A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetıségektıl és az idıjárástól függıen. Társas küzdı gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erı, gyorsaság) speciális fejlesztése. Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek.

Dzsúdó Újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint. A tanult három úszásnem gyakorlása.

Követelmények A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelıen. Nyolc ütemő két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemő szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhetı atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren.

A tanulók értékelése, ellenırzése

48

Testnevelés tantárgyban az értékelés és a minısítés révén kaphatunk reális képet tanulóink testi felkészültségérıl, ismereteirıl, jártasságairól, készségeirıl, sportági, technikai-taktikai tudásáról, mozgáskoordinációjáról, kondíciójáról és teljesítményérıl. Az értékelés alapját olyan objektív mérések adhatják, amelyek lehetıvé teszik: • a tanuló aktuális teljesítményszintjének felmérését (kiindulási alap) • a tanuló önmagához való viszonyítását (fejlesztési cél) • a tanuló teljesítményében bekövetkezett változások nyomon követését (a fejlıdés vizsgálata) • a tanári, tanulói munka (a tanítás) eredményességének vizsgálatát (önellenırzés) • az osztálytársak, az iskola évfolyamának eredményeihez, illetve a megyei vagy az országos standardokhoz való viszonyítást (rangsorolást)

A testnevelés osztályzat összetevıi sportági ismeret teljesítmény fejlıdés osztályzat technika taktika

Az értékelés módjai A tanuló folyamatos megfigyelése A tanulói aktivitás folyamatos ellenırzése A tematikus ellenırzések (elıre meghatározott témákban és idıpontokban) Objektív tesztek és sportági teljesítmények mérése

Az értékelés területei A sportági feladatok, mozgástechnikák mérése A sportági iránymutató teljesítményértékek mérése A tanulói aktivitás, magatartás, viselkedés, cselekedet értékelése A tanórai és a tanórán kívüli (tömegsport, szakosztály munka) tevékenység A szabadidıs tevékenységek A motoros képességek teljesítményszintjének mérése

Az osztályozás A motoros képességek felmérése (évente kétszer, ısszel és tavasszal) Sportági feladatok, mozgástechnikák eredményének felmérése félévenként és sportáganként akár 3-4 témában is (lényeges tananyagrészek befejezését követıen). Az aktivitás negyedévenkénti értékelése 1-1 osztályzattal

Az ellenırzés formái Elsısorban gyakorlati bemutatás (90 %). Labdajáték oktatásának szabályok ismerete lehet írásbeli ellenırzéssel is. A tanuló saját magát mérhesse le, ezzel ösztönözzük a további aktív munkára. Az osztályzatok javítása lehet folyamatos addig, amíg adott sportággal foglalkozunk. Az évközi osztályzatok és az év végi érdemjegyek kövessék a fejlıdési tendenciát.

Módszertani ajánlások 1. Rendgyakorlatok: frontális osztálymunka 2. Alapképesség-fejlesztés, gimnasztika: frontális osztálymunka magyarázó, ismétlı módszer (Mit? Miért?) vizuális szemléltetés: bemutatás, bemutató oktatás önnáló munka: megadott szempontok alapján bemelegítés levezetése képességfejlesztés: köredzés, csoportmunka, frontális osztálymunka, differenciált óravezetés 3. Atlétika: elsısorban osztálymunka, vizuális szemléltetés mozgássorozatok képi bemutatásával 49

4. Torna: az oktatás frontális osztálymunka, a gyakoroltatás csoportmunka. Szemléltetés mozgássorozatokkal, bemutatással, bemutattatással 5. Sportjátékok: magyarázó ismétlı módszer (tanult technikai elemek összekapcsolása); vizuális szemléltetés lehetıség szerint oktatófilm vagy nyomtatott mozgássorozat.

Feltételek Létesítmények Tornaterem Szabadtéri sportlétesítmény: kézilabdapálya, ugrómeder Öltözı (zuhanyzóval, WC-vel)

Tornatermi berendezések és felszerelések Tornapad Bordásfal Ugrószınyeg Ugródomb Talajszınyeg Zsámoly Ugrószekrény Ugródeszka Mászókötél Gerenda

Atlétikai szerek és felszerelések Magasugrómérce Magasugróléc Súlygolyó Rajttámla Gát

Sportjátékok eszközei Kézilabda Kosárlabda Röplabda Futball-labda Kosárlabda palánk Röplabdaállvány hálóval Pinpongasztal Asztaliteniszütı és labda Tollaslabdaháló Tollasütı és labda Síléc Korcsolya

Kéziszerek Gumikötél Tömöttlabda Kézisúlyzók

Egyéb felszerelések Testmagasságmérı Súlypontemelkedés-mérı Kompresszor Mérıszalag Stopperóra 50

Ásó Gereblye Mentıláda

Nyomtatott eszközök Tanári kézikönyvek Szabálykönyvek Nyomtatott grafikai eszközök: mozgássorozatok a képességfejlesztés, az atlétika, a torna, a sportjátékok és a választható sportok körébıl.

Oktatástechnikai eszközök Magnetofon, TV, videó

51

FIZIKA 9-10. évfolyam Évi óraszám 9. évfolyamon:74 Évi óraszám 10. évfolyamon: 37

Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A kitőzött célokat, az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelı szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában, csak olyan egyszerő esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elı. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók és a számítások eredményei kísérletileg ellenırizhetık. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetıen fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika– az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a mőszaki tudományokat, lehetıvé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhetı – gyors technikai fejlıdést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történı felhasználása felelısséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelıssége és kötelessége.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgozási és - alkalmazási képességek Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése. Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni. Legyen tapasztalata az egyszerőbb kísérleti és mérıeszközök balesetmentes használatában. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes önállóan használni különbözı lexikonokat, képlet- és táblázatgyőjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő természettudományi ismeretterjesztı kiadványok, mősorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelı használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerőbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket, eszközök mőködésének alapelveit felismerni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetıségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben Tudja, hogy az anyagnak különbözı megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben elıforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintő tájékozottsága az anyag részecsketermészetérıl.

52

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és idıben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerően lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezı változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl A tanuló tudja, hogy a természet megismerésének két útja van: az indukció és a dedukció. Az indukció a jelenségek megfigyelésébıl, részletes kísérleti vizsgálatából indul ki, fizikai mennyiségeket definiál és megállapítja az ezek között fennálló ok-okozati kapcsolatokat. A fizikai törvények a jelenségek alapvetı okokozati viszonyait fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A megismerés másik gondolati útja a dedukció. Ezt akkor alkalmazzuk, ha az alapvetı törvényeket már biztosan ismerjük, vagy tapasztalatok alapján valószínősíthetjük. Ilyenkor a fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva (gyakran számítógépek segítségével) új következtetésekre juthatunk. A számítással kapott eredményeket ezután kísérletileg is igazoljuk. A középiskolában a fizikai ismeretek szerzése általában indukcióval történik, a deduktív módszert néhány példán érzékeltetjük. A tanulóknak a megismert egyszerő példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlıdése nem pusztán ismereteink mennyiségi bıvülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerőségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. Az alapvetı fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy a mővészetekhez.

Belépı tevékenységformák Fizikai jelenségek irányítással történı tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezık megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó egyszerő kísérletek önálló végrehajtása elızetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok közérthetı összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése (súly, tömeg, térfogat, távolságok, idıtartamok). A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és táblázatgyőjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztı kiadványok) használata, a tananyagot kiegészítı ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató és szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata a tananyagot kiegészítı információk megszerzésére, tanári irányítással

Témakörök, tartalom Mechanika Témakörök

Tartalmak

Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: a szabadon esı test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. A kísérleti tapasztalatok általánosítása: az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidı, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség.

Az egyenletes körmozgás

53

A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erı fogalma, erı mértékegysége. Newton II. törvénye. A kölcsönhatásban fellépı erık vizsgálata, Hatásellenhatás törvénye. Nehézségi erı. Kényszererık. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. Erıfajták

Erık együttes hatása

Az erıhatások függetlensége. Az erık vektoriális összegzése. Erık forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele.

A lendület-megmaradás

A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra . A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben.

Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása

A munka fogalma, állandó és változó erı munkája (erı-elmozdulás grafikon alatti terület).

Mechanikai energiafajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása.

A teljesítmény és hatásfok A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerő esetekben Rezgések, hullámok, Rezgések. Hullámok

A hanghullám tulajdonságai

A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemzı mennyiségek ( amplitúdó, rezgésidı, frekvencia) A rezgés energiája. Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. (térbeli és idıbeli periodicitás, terjedési sebesség, longitudinális és transzverzális hullámok. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. hullámok visszaverıdése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. Hangtani alapkísérletek és egyszerő kvalitatív értelmezésük (hangkeltés, terjedés közegben, visszaverıdés, interferencia, Doppler-jelenség, rezonancia)

Elektromágnesség Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetık, szigetelık. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerısség fogalma. Az erıtér kvalitatív jellemzése egyszerő konkrét esetekben (homogén tér, ponttöltés tere), erıvonalak. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetık elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).

Egyenáramok Az egyenáram

Elektromos energia és teljesítmény

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerısséget befolyásoló tényezık, Ohmtörvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye

54

Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér

A mágneses tér kísérleti vizsgálata A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma, erıvonalak Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezetı, tekercs)

Lorentz-erı

Árammal átjárt vezetık mágneses térben Árammal átjárt vezetık kölcsönhatása Az egyenáramú motor mőködésének elve Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.

Elektromágneses hullámok

Rádióhullámok, hısugarak, fény, ultraibolya, röntgen sugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások (ózonlyuk, üvegházhatás, stb. ).

Fénytan Geometriai optika

Hullámoptika

A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök (pl. fényképezıgép, távcsı, mikroszkóp). A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, színkeverés.

Termodinamika Hıtani alapjelenségek

Hıtágulás, hımérséklet mérés.

Állapotjelzık (hımérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, . Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hıtan I. fıtétele - (energiamegmaradás megfogalmazása). A hıtan II. fıtétele (a A hıtan fıtételei folyamatok iránya). Halmazállapot-változások Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshı, párolgáshı Hısugárzás, hıvezetés, hıáramlás kísérleti vizsgálata. A hıterjedés Gázok állapotváltozásai

Hıtani jelenségek az idıjárásban

Hétköznapi jelenségek egyszerő fizikai értelmezése.

Modern fizika Az anyag atomos szerkezete

Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete.

A fény kettıs természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint hullám: elektroninterferencia. Az atom belsı szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherfordkísérlet (az atommag). Vonalas színkép (diszkrét energiaszintek).

Az elektronok kettıs természete Az atom szerkezete

55

Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerımő. Az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermeléseA hidrogénbomba.

Maghasadás Magfúzió

Csillagfejlıdés

A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A mesterséges égitestek mozgása. A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása.

A kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása. İsrobbanás elmélet.

Egyetemes tömegvonzás

Követelmények A továbbhaladás feltételei A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerő természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetıség, áttekinthetıség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott mőszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerőségeket tudja besorolni a fizika fıbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletbıl egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hıtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok megfordíthatatlanok. Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának fıbb állomásait (Thomson-, Rutherford-, Bohr-féle atommodell). Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzıit. Ismerje a magátalakulások fıbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetıséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának elınyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak (pl. a különbözı atommodellek Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között (pl. a newtoni fizika hatása a kor világképére, a kvantummechanika valószínőségi jellegének hatása, a kozmológia eredményeinek hatása az embernek a világegyetemben elfoglalt helyérıl alkotott képre). Tudja a különbözı információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történı alátámasztást, az igazolást.

A középszintő érettségi vizsga témakörei Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei

Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erı, az erı mérése, erık összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererık felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erıpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerő 56

Mozgások

Munka és energia

esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerő alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerő gépek mőködésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idı, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függıleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgımozgás jellemzıi. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az idımérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerısség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzıivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hıtan, termodinamika Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzık ismerete, alkalmazásuk. Hımérık és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hıtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hıtágulásának leírása. Folyadékok hıtágulásának leírása. A hıtágulási jelenségek gyakorlati jelentısége. Összefüggés a gázok állapotjelzıi Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerőbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hımozgás értelmezése. Az állapotjelzık kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és mechanikai A hıközlés, hımennyiség, fajhı fogalmainak ismerete, alkalmazása. kölcsönhatások A belsı energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. fıtétele és jelentısége, egyszerő alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhıjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentısége. A levegı páratartalma. A légkört érı káros behatások és következményeik. 57

A termodinamika II. fıtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Az egyenáram

Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezıje

Az elektromágneses indukció

A váltakozó áram

Elektromágneses hullámok

A fény

4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

A II. fıtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hıerıgépek hatásfokának korlátai. Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mezı jellemzése: térerısség, erıvonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredı ellenállás meghatározása egyszerő esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetık tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytő használata. A magnetosztatikai mezı jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erı. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerısség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgıkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverıdése, a visszaverıdés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverıdés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcsı, a szem, a szemüveg, a fényképezıgép mőködésének alapelvei. Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettıs 58

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettıs természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerősége. Az elektronburok szerkezete: a fı- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erıs kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idı, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentısége, elınyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentısége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erı, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeibıl A Naprendszer és fıbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. İsrobbanás-elmélet. A világőr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. találmányok Galilei munkásságának jelentısége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentısége: "az égi és földi mechanika egyesítése", a newtoni fizika hatása. A távcsı, a mikroszkóp, a gızgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belsı égéső motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetık, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelı nevekkel. A követelményekben szereplı ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az őrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés célja Az ellenırzés fı feladata a visszajelzés biztosítása a tanár és tanuló számára. 59

Az ellenırzésekkel következtetünk a tanítás és a tanulás hatékonyságára, az elért teljesítményeket viszonyíthatjuk az országos területi, vagy körzeti standardizált eredményekhez. Számba vehetı, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók gyengébb, közepes vagy kiemelkedı teljesítményt, ezek alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak meghatározása. Az ellenırzés célja és feladata továbbá a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábban elért teljesítményeihez, illetve a tanulók minısítése érdemjeggyel, illetve osztályzattal, a tantervi követelményekhez viszonyítva a ténylegesen elért eredményeket. Az ellenırzés módjai Szóbeli ellenırzés: az elızı tanítási órán, vagy órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése szóbeli feleletek alapján és kérdésekre adott válaszok formájában. Írásbeli ellenırzés: számításos feladatok megoldása, illetve elméleti és gyakorlati kérdések, kísérletek leírása, írásbeli megválaszolása. Gyakorlati ellenırzés: Kísérletek, mérések elvégzésében, elemzésében elért gyakorlottság ellenırzése. Az ellenırzés helye a tanítás-tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán Rendszeres szóbeli feleltetés az elızı órák tananyagából Írásbeli ellenırzés számításos feladatokból Témazáró feladatlapok megoldása egy-egy témakör tananyagának feldolgozása és összefoglalása után Írásbeli témazáró dolgozat elméleti és gyakorlati kérdésekbıl félévenként két alkalommal.

Módszertani ajánlások A fizika tanításában is a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése áll a középpontban és a tanórai tevékenységek rendszerében, a tananyag elsajátítási folyamataiban fontos szerepet játszanak a tervszerő, helyzethez, alkalomhoz illı, a tanulói személyiséget harmonikusan fejlesztı egyéb nevelési hatások is. A módszertani alapelvek kiválasztásánál a képzés egészét, az iskolatípus jellegébıl adódó speciális sajátosságokat, a többi tantárgy transzferhatásait, a tanulók munkájának differenciált irányíthatóságát, a szóba jöhetı taneszközök rendszerét, valamint a külsı és belsı koncentrációk lehetıségeit, illetve a tanulói teljesítményformákat kell számításba venni. A módszerek konkrét megválasztásában elsıdlegesen arra kell törekednünk, hogy a tanulók a lehetı legszélesebb tapasztalati alapot kaphassák meg. A 9. és 10. évfolyamok fizikai tantárgya alapvetıen kísérleti fizika és ez azt jelenti, hogy az ismeretszerzés bázisának a tanári bemutató és a tanulói kísérleteket kell tekinteni. Törekedni kell arra, hogy a fizikai ismeretszerzés kapcsolatban legyen a tanulók mindennapi életével, munkájával, figyelembe kell venni az iskolai képzés jellegét. Ennek megfelelıen kapjanak hangsúlyt a fizika azon fejezetei, kész területei , amelyek az iskolai képzésben fontosak. Rendszeres útmutatást, segítı indítást is kell nyújtania a tanárok, a tanulók otthoni munkájának is. Az otthoni munka szerves folytatása és megerısítése legyen az iskolainak, vegye tekintetbe, hogy a tanulók összes otthoni munkafeladata a mindenkor szükséges és elvárható mértékhez illı legyen. A módszerek megválasztásában elsıdleges szerephez jut a frontális osztálymunka, a differenciált óravezetés, a csapatmunka, a magyarázó-ismétlı, az önálló feldolgozás megadott szempontok szerint, kiselıadás, vizuális szemléltetés módszerei. Aktivitásra ösztönzı, cselekedtetı technikák alkalmazása, a teljesítményközpontúság, a fokozatosság és a differenciáltság elve érvényesüljön a fizika tanítása során. A jó pedagógiai koncepció nem a tantervben elıírtak végrehajtását, hanem a tanterv alapján tervezett alkotó megvalósítást igényli, tanulóközpontú didaktikai felfogásra épül.

Feltételek A tankönyv kiválasztásnak elvei A kiválasztott tankönyvek segítségével a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók képesek legyenek használatukkal a követelményekben foglaltaknak megfelelni. Ajánlott tankönyv: Várnagy István: Fizika I-II. – Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2000. 60

Tárgyi feltételek Kísérleti eszközök, tanári segédletek Fényképek, táblázatok, faliképek, diaképek Videofilmek, fizikai kísérletek: Mechanika, dinamika Elektromágnességtan Fénytan Hıtan Atomfizika Tanulókísérleti eszközök: manipulációs eszközök, kísérleti eszközök, laboratóriumi készletek, modellek, mérıeszközök. Tanári demonstrációs eszközök: kísérleti eszközök, mérıeszközök, preparátumok. Oktatócsomagok. Számítástechnikai eszközök. Fizikai elıadó és szertár.

61

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Általános célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıit. A 7-8. évfolyam tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy a tanulók megértsék a természet és a társadalom fı sajátosságait, jelenségeit és folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és idıbeli rendjét, következményeit. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni, munkájukban és mindennapi életükben alkalmazni az élettelen és az élı természet folyamatainak, fejlıdésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok idıbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom mőködése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Segíti a tanulókat abban, hogy a természetitársadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és fıbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlıdjön ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította és ma is alakítja környezetét. Ez pedig tudatos környezeti magatartást, az erıforrások ésszerő, megtervezett felhasználását kívánja. Világossá teszi a tanulók számára, hogy a társadalmi-gazdasági és környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezık összehangolását, nemzetközi összefogását igényli. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy oktatása elı kívánja segíteni a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását. Hozzá kíván járulni a földrajzi-környezeti gondolkodásmód és a történeti földrajzi szemlélet kialakulásához. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyet összetevıinek változó megítélését a politikai és gazdaságföldrajzi térszerkezet átalakulása során. Megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelıtevékenységet, és annak eltérı vonásait, teljesítményeit a Föld különbözı térségeiben. Megértesse a társadalmi-gazdasági életben jelen lévı többirányú, kölcsönös függıséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszú távon érvényesülı gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelıs, környezetkímélı munkavégzést. A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelıen az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A szakközépiskolai földrajzoktatás felkészíti a tanulókat az általános mőveltségrıl számot adó tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére, valamint a szakirányú felsıfokú tanulmányokra. Komplex ismeretanyaga révén segíti pályaorientációjukat, a szakképzésbe való bekapcsolódásukat. A változások iránti fogékonyságuk fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönzi ıket. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok képesek legyenek felelıs döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során.

A földrajztanítás helyi céljai és feladatai Célok Az általános (alapfokú) iskolában megkezdett földrajzi képzés folytatása, olyan ismeretrendszer és szemléletmód kiépítése, amely szolgálja az általános mőveltség fejlesztését és az alapmőveltségi vizsgára való felkészítést. Nyújtson áttekintést a földrajzi környezet jelenségeivel, folyamataival, kapcsolataival, kölcsönhatásának helyérıl, helyzetérıl, térbeli eloszlásáról a Földön.

62

Az e célokat szolgáló földrajztanítás feladatai Ismeretek nyújtása a Földrıl, földrajzi jelenségeirıl, folyamatairól és összefüggéseirıl; a Föld tájainak eltérı természeti adottságairól, jellemzıirıl; a felsorolt ismereteszközök térbeli kapcsolatainak megértéséhez: a térképi tájékozódásról, a konkrét topográfiai fogalmakról. Ismeretszerzési módszerek, készségek, képességek fejlesztése Kommunikációs készség a pontos és kifejezı földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Az alapvetı elemi vizsgálati módszerek (észlelés, mérés, becslés) gyakorlásával, az eredmények értékelésével. A térkép mint földrajzi ismeretet hordozó rendszeres használatával: a szemléleti és logikai térképolvasással. Nevelési értékek, attitődök alakítása A természet szépségeinek, harmóniájának és értékeinek megbecsülése, az ember és a természet kapcsolatának elmélyítése.

Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képzıdményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzık közötti kapcsolatokat a földrajzi övezetekben, övekben és területeken, valamint a régiókban. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különbözı szintő következményeit. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer mőködését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végsı soron saját létét veszélyeztetve. A középfokú földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsısorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, fogalmaik köre bıvüljön, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban térben és idıben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi-gazdasági és környezeti jövıjérıl, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövıképük. A földrajzi tanulmányok befejezésekor biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a más tantárgyakban megszerzett ismereteiket a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok értelmezéséhez. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy késıbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. A középiskolában a tanulóknak képesnek kell lenniük együttmőködni másokkal. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerőségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek a speciális információhordozók (tematikus és különbözı méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztı irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek) használatára. Tapasztaltaikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg. Ki kell alakulni bennük az érvelésen alapuló egészséges vitakészségnek. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt elınyös döntéshozatalban, az alternatív megoldások keresésében.

9. évfolyam Heti óraszám: 1 63

Évi óraszám: 37

Belépı tevékenységformák Tájékozódás az égbolton, a Naprendszert ábrázoló térképeken és a csillagtérképeken. Egyszerő térképi ábrázolások készítése tanári irányítással. Különbözı típusú mőholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A Föld fı mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különbözı típusú ábrák és modellek segítségével. A nap- és a holdfogyatkozás kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. A kızetlemez-mozgások magyarázata modell, folyamatábra és videofilmrészlet alapján. Ásvány- és kızetvizsgálati gyakorlatok (felismerésük, rendszerezésük, elıfordulásuk és felhasználhatóságuk). Részletes földtörténeti idıoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fı eseményeinek idıbeli ábrázolása. Helymeghatározási és idıszámítási feladatok önálló megoldása. Hımérsékleti adatok grafikus ábrázolása. A középhımérséklet és a hıingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból. A legfontosabb vízrajzi jellemzık számítása. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és idıjárási frontokról. A légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása idıjárási térképeken. Légköri jelenségek felismerése mőholdfelvételeken. Idıjárás-jelentés értelmezése, egyszerő prognózis készítése adatok alapján. A vízállásjelentések értelmezése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különbözı típusú ábrák és modellek segítségével. Következtetés a földtani szerkezetre az ásványkincsek területi elıfordulásából. Felszínfejlıdési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Mélységi adatok győjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és az óceáni medencék domborzata között. Adatok győjtése a levegı, a víz, a talajok szennyezettségérıl, okairól és következményeirıl. Leírások győjtése és elemzése földrengésekrıl, vulkánkitörésekrıl és azok következményeirıl.

Témakörök, tartalmak Témakörök Térképészeti ismeretek

Tartalmak A térkép ábrázolás módszerei, tematikus térképek.

Kozmikus környezetünk A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és az idıben. A napi és az évi idıszámítás, a helyi- és a zónaidı számítása. Az őrkutatás a Föld szolgálatában A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban. A geoszférák földrajza

A Föld kialakulása A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlıdése. A kızetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzıi.

64

A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek elıfordulásának kapcsolata. Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok, az idıjárásváltozások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. Az óceánok és a tengerek jelentısége, természeti erıforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A talaj földrajz A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemzı talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

Az évi órakeret felosztása Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk Geoszférák földrajza Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, ellenırzés Szabadon felhasználható Összesen:

2 óra 5 óra 21 óra 28 óra 6 óra 3 óra 37 óra

Követelmények a tanuló ismerje a térképi ábrázolás módszerét, a tematikus térképeket, igazodjon el a térkép használatában ismerje a Föld helyét a Naprendszerben, mozgásait és következményeit, az idıszámítás alapelveit ismerje a Föld gömbhéjait, azok alapvetı jellemzıit és az egyes gömbhéjakra jellemzı alapvetı természetföldrajzi folyamatokat a topográfiai követelményekben minimális teljesítményként szereplı fogalmak ismerete, megmutatása térképen

65

ismerje és példákkal igazolja a geoszférák jelenségeit, folyamatait, ezek kölcsönhatását és ebben az ember szerepét legyen képes egyszerő vázlatrajzot, térképvázlatot, metszetet készíteni megfigyelései alapján alakuljon ki benne a szemléleti és logikai térképolvasás képessége; a térkép mint alapvetı földrajzi információhordozó használatának igénye. Tudjon a térképen tájékozódni legyen képes a térképen pontos helymeghatározásra tudja a térképen megmutatni a tananyag topográfiai fogalmait szerezzen kellı jártasságot a pontos, kifejezı földrajzi szaknyelv használatában földrajzi, ökológiai, biológiai ismeretei és élményei alapján szeresse, óvja a természetet alakuljon ki benne a haza földrajzának megismerésén alapuló hazaszeretet és nemzettudat.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerő idıszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemzı folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvetı összefüggéseket.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál-Indiai-lemez, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Északamerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniaihegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Nasca-lemez, Pacifikushegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Teleki-vulkán, Variszkuszi-hegységrendszer; Arlói-tó, Bóden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felsı-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévizitó, Huron-tó, Holt-tenger, Ijssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Lengyel-tóhátság, Mekong, Michigan-tó, Niagaravízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Benguela-áramlás, Humbold-áramlás, Kuro-shio-áramlás, Ojashio-áramlás

A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés legfıbb célja megegyezik az oktatás legfıbb céljával: személyiségformálás, a tanulók fejlesztése. Az értékelésnek rendszeresnek, folyamatosnak kell lennie, ezen túlmenıen egyrészt ösztönzıformáló, másrészt minısítı-szelektáló funkciókat is be kell töltenie. Az ellenırzés formái: hangsúly az írásbeli ellenırzésen a rendelkezésre álló órakeret, a tananyag mennyisége és a várható osztálylétszámok miatt (témazáró feladatlapok, házi dolgozatok, iskolai nagydolgozat, röpdolgozat) szóbeli ellenırzés egyéni, szóbeli feleletek – az osztályozást tanári értékelés követi tanulói kiselıadások

66

10. évfolyam Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 74

A földrajztanítás helyi céljai és feladatai Célok Az általános (alapfokú) iskolában megkezdett földrajzi képzés folytatása, illetve lezárása. Olyan ismeretrendszer és szemléletmód kiépítése, amely szolgálja az általános mőveltség fejlesztését és az alapmőveltségi vizsgára való felkészítést. A természeti környezet és a társadalom kölcsönhatásának vizsgálata: a Föld és a rajt élı emberek közötti kapcsolat feltárása. Segítse az eligazodást a különbözı léptékő (globális, kontinentális, országos, helyi) természeti, gazdasági és politikai kérdésekben és változásokban.

Az e célokat szolgáló földrajztanítás feladata Ismeretek nyújtása a Föld társadalmi-gazdasági rendszereirıl, az ember tevékenységérıl a különbözı természeti, kulturális és gazdasági térségekben a termelést, mint gazdasági tevékenységet meghatározó tényezıkrıl, a termelés eltérı területi sajátosságairól, mennyiségi és minıségi jellemzıirıl lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekrıl, az okokról, a megelızés és védekezés lehetıségeirıl a felsorolt ismeretkörök térbeli kapcsolatainak megértéséhez: a térképi tájékozódásról, a konkrét topográfiai fogalmakról. Ismeretszerzési módszerek, készségek, képességek fejlesztése Kommunikációs készség a pontos és kifejezı földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Ábrák, táblázatok, statisztikai adatsorok, grafikonok, diagrammok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi tartalmának feldolgozásával. A taneszközökön kívüli információhordozók használatával, a napi hírforrások földrajzi tartalmának feldolgozásával. Nevelési értékek, attitődök alakítása A környezet helyi, regionális és globális problémái megoldásának igénye, cselekvıképesség, a környezeti károk csökkentésére, megelızésére. Az emberi jogok, szabadságjogok, más népek, nemzetek tisztelte, a nemzetközi együttmőködés igénye a világ problémáinak megoldásában. Élılények védelme, ökológiai szemlélet.

Belépı tevékenységformák A zonalitással kapcsolatos tematikus térképek elemzése Az övezet, az öv és a terület / vidék elhelyezése a kontúrtérképeken. 67

Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása különbözı tájakhoz, példák keresése a térkép segítségével. A településtípusok jellemzı vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok győjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozások környezeti hatásairól. Aktuális cikkek csoportmunkában történı feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról. Példák győjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetıségeirıl, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételeknek a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepének átértékelıdésérıl. Példák győjtése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlıdése közötti összefüggés bemutatására. A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemzı településtípusok közötti kapcsolat bemutatása különbözı kontinensekrıl, területekrıl hozott példák alapján. Tanulói kiselıadás a levegı, a vizek és a talaj fıbb károsodási folyamatairól, és ezeknek a gazdálkodással való összefüggéseirıl. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeirıl cikkek alapján. A károsító tényezık földrajzi megjelenésének bemutatása tematikus térkép segítségével. A károsodás hátterének feltárása. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentıségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különbözı statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentıségének magyarázata, az okok feltárása. A globalizálódó világgazdaság jellemzı vonásainak, aktuális eseményeinek, folyamatainak ismertetése cikkek, a médiában elhangzott hírek alapján. Információk győjtése sajtóból, hírmősorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepérıl a különbözı térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban. Adatok győjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentıségérıl, rohamos fejlıdésérıl. Sajtó- és tv-figyelı: aktualitások győjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztetı folyamatokról. Példák győjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különbözı, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás nehézségeinek problémáinak bemutatása. Terméklisták összeállítása a különbözı multinacionális cégek termékeibıl. Az egyes termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése a szakmacsoportokhoz illeszkedı témákban. Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteirıl.

III. Témakörök, tartalmak Témakörök

Tartalmak

A természetföldrajzi Éghajlati övezetesség övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzıik. A természetföldrajzi övezetesség A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége. A hegyvidékek függıleges övezetessége. A függıleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. A természetföldrajzi övezetesség A természeti és társadalmi környezet összetevıi, hatása a társadalmi-gazdasági életre kölcsönhatásai A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre A megújuló erıforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függı övezetessége. A Föld népessége A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. Települések a Földön 68

A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezık. A települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzıik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. A világ változó társadalmiA gazdasági élet szerkezetének átalakulása gazdasági képe A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi. A tercier és az információs szektor elıretörése. A világgazdaság jellemzı folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelıdése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttmőködés, lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmigazdasági életének alakításában. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttmőködés lehetıségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A mőködıtıke és a pénz világa A nemzetközi tıkeáramlás. Az adósságválság. A világgazdaságban különbözı A gazdasági pólusok szerepet betöltı régiók, Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: országcsoportok és országok Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlıdı országok Általános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különbözı regionális együttmőködésekben. A globális környezeti problémák A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi vonatkozásai következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizácó környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

IV. Az évi órakeret felosztása A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

8 óra 8 óra 20 óra 10 óra 10 óra 69

Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, ellenırzés Szabadon felhasználható Összesen:

56 óra 12 óra 6 óra 74 óra

V. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentıségük változását. Tudja értelmezni a világ különbözı térségeiben megfigyelhetı integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlıdı világgal. Tudja elemezni különbözı térképi információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendezıdését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezık földrajzi megjelenését. Következtessen ezekbıl a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvı termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

VI. Követelmények Értse meg és bizonyítsa a földrajzi zonaliást. Legyenek konkrét ismeretei a földrajzi övezetek természeti adottságairól, az ember tevékenységérıl az egyes zónákban. Értékelje egy-egy táj, térség potenciálját, regionális gondját. Ismerje Magyarország földrajzi adottságainak, gazdaságának, külkapcsolatainak alapvetı tényeit és összefüggéseit. Értse meg, hogy a fogyasztás növekedése megbontja a természeti folyamatok egyensúlyát, veszélyezteti a bioszféra és a Föld egészét. Értse meg és bizonyítsa, hogy a társadalmi tevékenysége a Föld egészét veszélyezteti. Tudjon mérési adatokat grafikusan ábrázolni és értelmezni. Tudja a térképen megmutatni a tananyag topográfiai fogalmait. A televízió, a rádió, az újságok hírforrásainak földrajzi tényanyagát, a körülötte zajló eseményeket igyekezzen követni, értékelni és értékeléseit indokolja. Szerezzen kellı jártasságot a pontos, kifejezı földrajzi szaknyelv használatában. Legyen érdeklıdı, nyitott az egyes országok, népek életének, gazdaságának megismerésére. Tisztelje más népek hagyományait, nyelvét, kultúráját, ismerje el jogaikat, tanúsítson toleráns magatartást a másság iránt. A Föld környezeti problémáinak ismerete alapján érezzen felelısséget a károk megelızéséért, csökkentéséért. Lássa be, hogy a környezetkárosító folyamatok nemzetközi összefogást igényelnek, de a környezet tudatos igénybevétele mindenkinek egyéni kötelessége. Tudja, hogy együttmőködéssel, környezetgazdálkodással a károk csökkenthetık, megelızhetık. Ennek érdekében legyen képesek cselekedni is.

VII. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak Aconcagua, Atacama-sivatag, Azori-szigetek, Békás- szoros, Borneo, Grossglockner, Líbiai-sivatak, Namibsivatag, Olümposz, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Turáni-alföld, Vereckei-hágó Bratszk, Greenwich, Irkutszk, Karlovy Vary, Manaus, Monterrey, New Orleans, Vancouver Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv, Szilícium-völgy, Gibraltár Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió, Közel-Kelet.

VIII. A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés legfıbb célja megegyezik az oktatás legfıbb céljával: személyiségformálás, a tanulók fejlesztése.

70

Az értékelésnek rendszeresnek, folyamatosnak kell lennie, ezen túlmenıen egyrészt ösztönzıformáló, másrészt minısítı-szelektáló funkciókat is be kell töltenie. Az ellenırzés formái: hangsúly az írásbeli ellenırzésen a rendelkezésre álló órakeret, a tananyag mennyisége és a várható osztálylétszámok miatt (témazáró feladatlapok, házi dolgozatok, iskolai nagydolgozatok, röpdolgozat) szóbeli ellenırzés egyéni, szóbeli feleletek – az osztályozást tanári értékelés követi tanulói kiselıadások

A középszintő érettségi vizsga témakörei

Témakör 1. Térképi ismeretek

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai. A különbözı tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerő összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az őrtérképezés gyakorlati jelentısége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása őrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az őrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kızetburok

A levegıburok

A vízburok

A talaj

Tájékozódás a földtörténeti idıegységekben, fıbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kızetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az idıjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az idıjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyezıdésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, gazdasági jelentıségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetıségei. A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetıségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentısége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérı vonásai, a gazdálkodás jellemzıi, a környezeti problémák. A függıleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 71

5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének idıbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezık, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzıi, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság mőködésének elve. A jelentısebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem fıbb irányai, résztvevıi. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezıgazdaság termelés jellemzıi. Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminıséggel. 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzıik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban. A különbözı egyedi szerepköröket betöltı országcsoportok és országok földrajzi jellemzıi. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erıforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpátmedencében. Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendezıdése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmigazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfıbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzıi. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzıi. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérı vonásai, jellemzıi. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, mőködésének jellemzı földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi72

gazdasági jellemzıi, tipikus tájaik. Az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı jelentıségő országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetıségeire.

Módszertani ajánlások Az oktatás során alkalmazott tanulói tevékenységi formák: frontális osztálymunka új tananyag feldolgozásakor csoportmunka egy-egy alfejezet feldolgozásakor egyéni munka statisztikai adatok elemzésekor, topográfiai gyakorlatoknál tananyag önálló feldolgozása megadott szempontok alapján logikai térképolvasás vizuális szemléltetés (videofilmek feldolgozása)

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Segítségükkel a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók képesek legyenek használatukkal a követelményeknek megfelelni. Stílusa legyen közérthetı, szövege könnyen tanulható.

Ajánlott tankönyv Dürr János – Dr. Fábri Miklós – Dr. Hajdú-Moharos József – Dr. Mérı József – Németh Géza: Földünk – környezetünk 59111. = Mőszaki Könyvkiadó Bp. 1995. Hajdú-Moharos József – Németh Géza – Vidéki I.: Földünk, környezetünk 59111. = Mőszaki Könyvkiadó, Bp. 1995. Bora Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza 15134 = Nemzeti Tankönyvkiadó

Tárgyi feltételek Nyomtatott taneszközök tanulói segédletek tankönyv atlasz tanári segédletek földrajzi világatlaszok statisztikai kiadványok tanári szakkönyvtár (anyagi erıforrás függvényében) Folyóiratok, újságok Élet és Tudomány Heti Világgazdaság Földrajztanítás

73

Demonstrációs eszközök diasorozatok – a tantervhez illeszkedıen videofilmek – a tantervhez illeszkedıen a Föld országai – földgömb térképtartó állvány (gördíthetı) Falitérképek A Föld iparvidékei A Föld közlekedése, szállítása Európa országai Európa gazdasága A Föld népsőrősége A Föld országai Magyarország megyéi, városai Magyarország gazdasága Az USA gazdasága Ázsia országai Afrika államai Magyarország domborzata A Kárpát-medence domborzata Ajánlott továbbá szaktanterem kialakítása.

74

BIOLÓGIA – ORIENTÁCIÓS BIOLÓGIA 9–10. , 11-12. évfolyam Óraszám : 2-1; 3-3

Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévı ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élı természet mőködésének legfontosabb törvényszerőségeit. A rendszerezı gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsısorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környezı világ jelenségeinek megértését, és lehetıvé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelıen hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvetı feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elısegíti az együttmőködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános mőveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élılények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élıvilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövıben. Rámutat az életközösségek szervezıdésében felismerhetı alapvetı összefüggésekre. Az élı és élettelen környezetet mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismerteti meg. Bemutatja és alátámasztja az élıvilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élıvilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola mőködésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történı beilleszkedést.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb, illetve a tágabb környezetében elıforduló és a biológiai mővelıdési anyagban szereplı – különbözı szervezıdési szintő – anyagok, élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagok hatásait. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje az idı; az idı múlásával az élılények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól, a biológiai mővelıdési anyagban szereplı méretek nagyságrendjérıl. 75

Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni a biológiai objektumokról, jelenségekrıl szerzett ismereteit. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık elkülönítésére. Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő biológiai ismeretterjesztı könyvek, cikkek, különbözı elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Keltsük fel az érdeklıdést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezık miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve különbözı tulajdonságok, jellemzık alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelı szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerőbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzítenie; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmát. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelı helyet foglaljanak el értékrendjében. Mindenekelıtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megırzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valósághoz. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. A tanulók nagy zsámba választják az ötötdik kötelezı érettségi tantárgynak a biológiát, így orientációs biológia tantárgy keretében differenciáltan van lehetıség a szolgáltató szakmacsoport további tanulmányainak alapozására és az érettségi követelmények elsajátitására.

9. évfolyam Óraszám: heti 2 óra

Belépı tevékenységformák A legjellegzetesebb élılénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és rövid ismertetése. A legismertebb élılénycsoportok testfelépítési és életmőködési jellemzıinek ismertetése ábrák, makettek segítségével. A különbözı életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élılények testének felépítése és életmőködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A legismertebb élılénycsoportok tipikus képviselıi testének, életmőködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Fénymikroszkóp használata.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az élılények testfelépítésének és életmőködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtőek

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentısége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a baktériumok egészségügyi jelentısége 76

Az állatok teste és életmőködései

A növények teste és életmőködései

A gombák teste és életmőködései

és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtőek néhány képviselıjénekjellemzıi, és jelentısége. Az állatok testszervezıdésének és életmőködéseinek általános jellemzıi. Az állati sejt és a fıbb szövettípusok jellemzıi. Az állatok mint heterotróf élılények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életmőködések összefüggése. Az önfenntartó életmőködések, valamint a környezet, az életmód és a testszervezıdés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek, a puhatestőek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a halak, a kétéltőek, a hüllık, a madarak és az emlısök. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különbözı formái. A növényi test szervezıdésének és anyagcseréjének általános jellemzıi. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzıi, funkciói. A növények anyagfelvétele és leadása. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és mőködése.A növények tápanyag-raktározása A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módokjellemzıi. A zárvatermık szaporodása és egyedfejlıdése. A szaporodás, az egyedfejlıdés és a környezet kapcsolata. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentısége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehetı és mérgezı gombák felismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élılények legfontosabb csoportjaira jellemzı testszervezıdési formákat. Legyenek képesek a különféle élılények életmőködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló mőködést. Legyenek képesek az élılényeket testszervezıdésük és életmőködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élılények önfenntartó és fajfenntartó mőködését. Az ember és a különféle állatok testének, életmőködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézıpontból – az ember csak egy az élılények közül. A testszervezıdés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élılények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvetı a földi élıvilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzıit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életmőködéseiket milyen testszervezıdési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermık szaporodásának, mag- és termésképzésének fıbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzıit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életmőködéseket milyen testszervezıdés biztosítja. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzıit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát.

10. évfolyam Óraszám: heti 1 óra

Belépı tevékenységformák A sejtek összetevıinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és mőködése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintő és a 77

szervezetszintő életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerő sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A sejtek felépítése és anyagcseréje A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék és a nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzıi. Az A sejtek anyagcsereenzimek szerepe. A felépítı és lebontó anyagcsere-folyamatok összefüggése. A folyamatai fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. A szaporodás és öröklıdés Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és az sejttani alapjai allél fogalma. Az öröklıdı információ megnyilvánulása: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentısége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érı mutagén hatások és ezek következményei. A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és mőködése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintő és a szervezetszintő életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. A sejtek felépítése

11. évfolyam Óraszám: heti 3 óra

Belépı tevékenységformák Az ember legfontosabb életmőködéseinek ismerete és az életmőködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet mőködésével kapcsolatos egyszerő megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életmőködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erısítı értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelızés, a szőrıvizsgálatok, a védıoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyőjtés és elıadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelısségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A lakosság egészségügyi mutatóinakmegismerése, a veszélyeztetı tényezık felismerése és tájékozottság a megelızés gyakorlatában.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az ember önfenntartó életmőködései és ezek szabályozása Az önfenntartó

A szervezet belsı környezete. Az egyes életmőködések funkciója a belsı környezet 78

állandóságának fenntartásában. A szabályozás fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapota, az ingerület átadása.A reflexív elve. A szem felépítése és mőködése. A hallószerv felépítése és mőködése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A bır érzı mőködése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelı részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív mőködése. Az idegrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. Az A keringési rendszer értípusok összehasonlítása, a hajszálerek mőködése. A szív szerkezete és mőködése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és ezek megelızése. Az immunrendszer funkciója. A fehérvérsejtek típusai,a sejtes és az antitestes Az immunitás immunitás lényege. A védıoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvetı egészségügyi ismeretek. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója A táplálkozás az emésztésben. Az elıbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdı felépítése, a gázcsere A légzés folyamata. A légzımozgások. A légzıszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bır felépítése, az egészséges bır. A bır részvétele a szervezet A bır és a mozgás hıháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályozása. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentısége. A vese felépítése és mőködése. A húgyutak. A kiválasztószervekkel kapcsolatos A kiválasztás egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejlıdése mőködések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás

Az ember szaporodása

Az ember egyedfejlıdése

Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és mőködése, a járulékos ivarmirigyek és az ivarutak. A hím ivari mőködések hormonális szabályozása. A nıi ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és mőködése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlıdés testi és pszichés jellemzıi.

Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Veszélyeztetı tényezık, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erısítı értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvetı szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelızés, a szőrıvizsgálatok, a védıoltások az egyéni és a közösségitársadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és mőködésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és mőködési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek mőködésének lényegét. 79

Sorolják fel a legfontosabb hormontermelı mirigyeket, tudják ezek hormonjainak legfıbb hatásait. Sorolják fel a férfi és nıi ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és mőködésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelısségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelızésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok fıbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzıit. Értelmezzék az egészség megırzését az élettelen és élı környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

12. évfolyam Óraszám: heti 3 óra

Belépı tevékenységformák Az öröklıdés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élılények és az élıvilág állandó változása szükségszerő és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselıadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerő ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzıinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élılények és élıhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élıvilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlıdéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élıvilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztetı jelenségek felismerése, környezetkímélı társadalmigazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélı magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események idırendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az öröklıdés A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az Egy gén által intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet valamint a kodominancia meghatározott lényege. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklıdése. tulajdonság öröklıdése A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklıdése. Az emberi ivar kialakulása. Több tulajdonság egyidejő öröklıdése A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A gének A gének és a környezet kölcsönhatásának jelentısége, a mennyiségi jellegek kialakulása. hatása a tulajdonságok kialakításában A genetikai kutatások jelentısége. A genetikai eredmények és kutatások etikai A genetikai ismeretek kérdései. gyakorlati vonatkozásai A populációk és az életközösségek Egyedszám, egyedsőrőség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák. A populációk tulajdonságai és változásai A legfontosabb élettelen környezeti tényezık jellemzıi, a víz, a levegı és a talaj Az élettelen környezeti 80

tényezık és ezek változásai Ökológiai rendszerek

védelme. Az élettelen környezeti tényezıknek az élıvilágra gyakorolt hatása,. Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelık, fogyasztók, lebontók. A létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyagés energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemzıi. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élıvilág sokféleségének fontossága.

Természetes és mesterséges életközösségek Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció folyamata

Az ember evolúciója A bioszféra jelene és jövıje

Az evolúció lényege. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élıvilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtőek evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élıvilág kialakulása. A korai emberfélék evolúciója. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A fıtermék-központú, rövidtávra tekintı gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élılény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlıdés alternatív lehetıségei. A bioszféra jövıje.

A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztı folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvetı szükséglete. Lássa be, hogy a védıoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erısítı értékek felismerésére és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élılények biológiai jellemzıi anyagilag meghatározottak és az örökítı anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetık ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élılények és az élıvilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédı tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni

A középszintő érettségi vizsga témakörei Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Fizikai, kémiai alapismeretek

Követelmények A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szervezıdési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötıdés és a katalízis biológiai jelentısége, feltételei. 81

2. Egyed alatti szervezıdési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élı szervezetben. alkotóelemek: Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes elıfordulásai. Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentısége az élıvilágban. Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes elıfordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Az élılények felépítı és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépítı folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külsı és belsı ingerekre. 3. Az egyed szervezıdési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentıségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szervezıdése. A baktériumok jelentısége; anyagcseréjük. Egysejtő eukarióták Testszervezıdésük és felépítı anyagcseréjük példákon. Többsejtőség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok Az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusai elkülönülése (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzıi. Szövetek, szervek, A növényvilág fejlıdésének hajtóerıi. Evolúciós "újítások" a szervrendszerek, testtájak harasztoknál, a nyitvatermıknél és a zárvatermıknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, győrősférgek, rovarok, lábasfejőek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Növényi szövettípusok mőködései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, mőködésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentısége. Kültakaró A bır funkciói, részei. Ápolása, védelme. A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom 82

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentısége, folyamatai. Az emésztırendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, mőködése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól függıen. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályai. A légzırendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzırendszert károsító tényezık és a légzırendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fı mőködéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és mőködése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezık. Vesekıképzıdés megelızése, mővesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hı). A szinapszis fogalma, a serkentı vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.

A gerincvelı fıbb funkciói. Az agy fıbb részei. A bır és a belsı szervek receptorai. Az érzékszervek mőködésének általános elvei. A szem részei, ezek mőködése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külsı-, közép- és belsı fül része, mőködései. A nyúltvelıi kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szervezıdése. A motiváció szerepe. A kisagy fı funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív mőködés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során. Lorenz bevésıdésre vonatkozó kísérletei. Megerısítés, szokás, függıség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlıdés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. 83

A pszichoaktív szerek fıbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer mőködésének lényege és szabályozása. mőködések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelıdési helye és hatása. A nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemzı sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelezı védıoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentısége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejlıdés A férfi és nıi nemi szervek felépítése, mőködése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlıdésének, születésének és posztembrionális fejlıdésének fı szakaszai. Az öregedés során bekövetkezı biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddıség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedı betegségek megelızése. 5. Egyed feletti szervezıdési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, idıbeli és térbeli változása. Tőrıképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek (élıhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élıhelytípus) fogalma. Térbeli és idıbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltıdésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzıi. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendık. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és "alternatív" 84

energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségei. Kromoszómamutációk, kockázati tényezık. A génmőködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezık. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklıdı mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Populációgenetika és evolúciós Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció folyamatok szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentısége. Adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

A tanulók értékelése, ellenırzése A tanulók ellenırzése szóban és írásban történik. Minden tanulónak lehetıséget kell biztosítani a szóban történı beszámolásra. Témakörök befejezésekor írásban történik a számonkérés. Szorgalmi, győjtımunka pozitív elbírálást kap. Célszerő a füzetvezetés félévenkénti minısítése.

Módszertani ajánlások Tanári magyarázatok az új anyag feldolgozását segíthetik, amelyek kiegészítıi lehetnek a tanulói kiselıadások. A csontokról az érzékszervekrıl szóló tananyagrészeknél éljünk a vizuális szemléltetés adta lehetıségekkel. Az összehasonlító elemzés, a csapat- vagy csoportmunka összefoglaló órákon segíthetik a tananyag szintézisének megteremtését. Az ellenırzésre célszerő teszteket alkalmazni. A témától függıen önálló munkák kiadásával, meghívott szakemberek elıadásaival (orvos, védını, BM dolgozó), vidofilmek vetítésével színesíthetjük a biológia órát.

85

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei A választott tankönyv segítségével a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók legyenek képesek használatukkal a követelményeknek megfelelni. Stílusa legyen közérthetı, szövege könnyen tanulható. Ajánlott tankönyv: Berger Józsefné: Az élı természet – Biológia és környezetvédelem középiskolásoknak Berger Józsefné: Az ember – Biológia és egészségtan középiskolásoknak

Tárgyi feltételek Tankönyv Egyéb taneszközök: Lexikonok Növényhatározók Állathatározók Szemléltetı táblák Szemléltetı eszközök (iskolák lehetıségétıl függıen) Biológiai szaktanterem, szertár

86

KÉMIA Óraszám:

9. évfolyam: 37 óra 10. évfolyam: 74 óra

Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelı, hasznosítható tudást kell közvetíteni. A szakközépiskola 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerısítjük a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényő tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élı rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életbıl vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedı szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre, esetenként értelmeznek is kísérleteket. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendő kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció elıkészítése. Élmény és megerısítés a diákoknak, amikor a termelı üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülı problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erısítı hatása eredményeként a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erıs a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetıség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás négy éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthetı alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetıvé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsıfokú tanulmányok folytatását.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetıségeket kiaknázva legyenek képesek elıadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek sokaságának megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján elvégezni. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintő gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlıdés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány 87

segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségbıl eredı akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerőbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezıket és életmódunk azon összetevıit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekrıl a kérdésekrıl saját véleményük.

Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetérıl a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelı ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben elıforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintő szerkezetét, a szerkezetbıl következı és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerő használatukat. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülı természetes és mesterséges eredető tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepérıl, értékérıl, veszélyeirıl. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegırzı szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az ıket veszélyeztetı anyagok hatásait. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelı segítséggel elızzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.

Tájékozódás az idıben. Az idı és a természeti jelenségek Az idı alapvetı tényezı a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok idıbeli lefolyása különbözı lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók.

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhetı mérető testek méretének nagyságrendi eltérésérıl. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.

Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínő anyagi világ egységes a felépítı részecskék és a kapcsolatukban érvényesülı törvények, szabályszerőségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különbözı szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlıdik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letőnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelı tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

9.-10. évfolyam Belépı tevékenységek Az általános iskola kémia kerettantervében szereplı ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplı tartalomhoz. Ismeretek győjtése szakkönyvekbıl, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyőjtött információk összehasonlítása. A világ kémiai hátterő aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekrıl megjelenı hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Rendszerezést igénylı feladatok önálló elvégzése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhetı programok adta lehetıségek

88

alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltetı eszközöket is alkalmazó elıadás tartása az ismeretekrıl. A magyarázatra szoruló egyszerő vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a fıcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerő esetekben következtetés az anyag szerkezetébıl tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévı elsı- és másodrendő kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelı rácstípusba. Az anyagot összetartó erık okozta energiaviszonyok megismerése, ezekbıl következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérı energiaváltozásokra. A reakcióhı felhasználása a sztöchiometriai számításokban. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelı kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerő kémiai reakciók szerkesztése. A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenı elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. A különbözı szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelı vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerő esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemzı reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenı szénhidrogének számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és elıállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran elıforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építıköveik és a felépülés elvének megadása. A környezetünkben elıforduló mőanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetıségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Elıadás tartása az összegyőjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenı helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.

Témakörök 1.Tájékozódás a részecskék világában

2.A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Tartalmak Atomszerkezet: Alapállapotú atom. Az elektronfelhı szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet: Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó fıbb tényezık. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Elsı- és másodrendő kötés fajtái, jellemzıi és kialakulásuk feltételei. Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok,oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Termokémia: Reakcióhı (exoterm és endoterm reakciók), képzıdéshı, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: A reakciósebességet befolyásoló tényezık (koncentráció, hımérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erıs és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek: 89

3.Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó

4.Legfontosabb .mőanyagaink

5.Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

6.A biológia határán

7.A teától a heroinig 8.Környezeti szerves kémia

A galvánelem mőködési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erı. A galvánelemek gyakorlati jelentısége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentısége (pl. alumíniumgyártás, kısó elektrolízise stb. ). Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevıi. Szénhidrogének. A metán, égése, hıbontása. PB-gáz. A kıolaj, kıolaj feldolgozás. Kıolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyezıdés vizekben, talajban, kipufogó gázok). A szerves vegyületek nagy számának oka, csoportosításuk. A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. A kıolajfeldolgozás aromás vegyületei. Benzol (részletesen), mérgezı hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Természetes és szintetikus eredető mőanyagok. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentısége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs mőanyagok tulajdonságaik, jelentıségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk. Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok: Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet – karbonsavak: A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkısav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek: A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képzıdésük, fıbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek: A képzıdésükben résztvevı vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, vizes oldatuk kémhatása, a tisztítóhatás mechanizmusa. Szintetikus mosószerek, kozmetikumok. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: Egyszerő cukrok, funkciós csoportjaik. A szılıcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentıségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettıs cukrok: maláta-, árpa-, répacukor (részletesen), biológiai jelentıségük. Cukor-, szeszgyártás. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítı, a cellulóz. Papírgyártás. Tej, tojás, hús – fehérjék: A természetes eredető aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, ikerion, amfotéria. A fehérjék képzıdése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe. Nukleinsavak: A DNS és az RNS alkotórészei, (nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek, ribóz, 2dezoxi-ribóz, nukleotidok) a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettıs hélix. A nukleinsavak jelentısége. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függıség. Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjármővekben. Környezetbarát gépjámő-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezıgazdaságban.

90

Tananyagfelosztás

9. évf.

10.évf.

1.Témakör 2.Témakör 3. Témakör 4. Témakör 5. Témakör 6. Témakör 7. Témakör 8. Témakör 9.Összrfoglalás, ismétlés, gyakorlás, számonkérés

31 óra

6 óra

14 óra

Összesen

37 óra

74 óra

10 óra 4 óra 2 óra 38 óra 2 óra 2óra 2 óra

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképlető anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkezı ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemzı sajátosságait. Legyen képes termokémiai szempontból reakciókat értelmezni. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerő esetekben a hétköznapi életben elıforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat részecskeátmenettel. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerő, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerő szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerően és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédı módon felhasználni.

11. és12. évfolyam szolgáltató szakközépiskolai osztály Heti 3 óra, 11. évf. 111 óra, 12. évf. 96 óra

Témakörök, tartalom I. félévben a választott szakképzı évfolyamon tanult szakmákból elıadások és laborgyakorlatok az adott szakterületekrıl - fodrász 6 óra - kozmetikus 6 óra - fogtechnikus 6 óra - egyéb 6 óra - összefoglalás 4 óra - számonkérés 4 óra - jegyzıkönyvek 4 óra - tervezés, elıkészítés, értékelés, balesetvédelem 12óra II.félév 11. évfolyam Anyagi rendszerek, emulziók, krémek, kolloidok Kémiai reakciók, pH-kémhatások Savak Bázisok Sók Összefoglalás, számonkérés, laborelıkészítés,

9 óra 9 óra 9 óra 9 óra 9 óra

91

jegyzıkönyvek minden témánál

18 óra

I. félévben: a választott szakképzı évfolyamon tanult szakmákból elıadások és laborgyakorlatok az adott szakterületekrıl - fodrász 6 óra - kozmetikus 6 óra - fogtechnikus 6 óra - egyéb 6 óra - összefoglalás 4 óra - számonkérés 4 óra - jegyzıkönyvek 4 óra - tervezés, elıkészítés, értékelés, balesetvédelem 12óra II.félév 12. évfolyam Biokémia, laborgyakorlatok-biológia érettségi anyagok Szervezetkárosítók Gyógyanyagok , tápláló anyagok Összefoglalás, számonkérés, laborelıkészítés jegyzıkönyvek minden témánál

12 óra 12 óra 12 óra 12 óra

Követelmények A szakképzı évfolyamok kémia alapú anyagismeret és laborgyakorlat tananyagára készítjük a tanulókat, megismerkednek a szakmákban használt anyagokkal, rutint szereznek a kísérletekben, laborgyakorlatokon végzett munkában. Mivel a választott érettségi tantárgyak között gyakran szerepel a biológia, ill. a szakmai anyagismeretek is fıként kémiát és biokémiát tartalmaznak, az ezen témákban való elmélyedés és a tantárgyi koncentráció is fontos elem. A választott szakmák anyagaiból irányított témák feldolgozása győjtımunka, elıadás, laborgyakorlat formájában. A tapasztalatokat jegyzıkönyvben kell rögzíteni és következtetéseket levonni.

Minden évfolyamon néhány tanuló a kémiát választja érettségi tantárgyként. Az ı felkészítésük differenciált foglalkozással történik az érettségi követelmények szerint.

A középszintő érettségi vizsga témakörei

Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belılük származtatható ionok

Molekulák és összetett ionok

Halmazok

Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerőségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerő szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammóniumés az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítı részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különbözı

92

szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. A kémiai reakciók Egyszerő kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerőbb ionegyenletek felírása, rendezése. Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerőbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezık. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különbözı szempontok (pl. irány, reakcióhı, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különbözı reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerőbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszámváltozás). A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektromos energia kölcsönhatása elektrolizáló cella mőködése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenı elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkezı termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak szerkezete (az atom-, a molekula- magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok tulajdonságai és ezek alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és anyagszerkezeti értelmezése reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek kémiai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. sajátságai Egyszerőbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyőjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelı rácstípusba és fıbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. 93

Az elemek és vegyületek elıfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari elıállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentısége

Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A megismert elemek elıfordulásának formái. Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és módjai. Annak ismerete, hogyan kell felelısségteljesen használnia környezetben elıforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelızés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A fıbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különbözı típusai, annak példával történı illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és tulajdonságai halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós sajátosságai csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerő kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek elıfordulása A legismertebb szerves vegyületek elıfordulási területei. A szerves vegyületek jelentısége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari elıállítása laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és elıállítási módjai. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sőrőség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvénybıl következı összefüggések (gázok moláris térfogata, sőrősége, relatív sőrősége) alkalmazása egyszerőbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának összetételek, koncentráció, alkalmazása egyszerőbb feladatokban. oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti 94

kapcsolatos számítások

Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerőbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhı és a képzıdéshık közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhı alkalmazása egyszerő kémiai számítási feladatokban. Az egész értékő pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidionkoncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

A tanulók értékelése, ellenırzése Írásbeli Témánként témazáró dolgozat, minısítése a vizsgakövetelmények szerint. Alapvetı képletek, reakciók tanulásakor egyes típusokból rövid írásbeli számonkérés, melynek értékelése pontozással történik. Feladatmegoldások alapvetı számítások tanulásakor % számítás oldatoknál, moltömeggel való alapvetı számolás. Értékelése: csak jó feladat fogadható el, illetve a helyes képletfelírás.

Manuális Egyszerő kísérletek bemutatása a hétköznapokban használt anyagokkal. A kísérletek elvégzésének technikai, biztonságtechnikai értékelése, illetve a megfigyeltek rögzítése, következtetések levonása.

Szóbeli Lehetıleg minden órán, de legalább rendszeresen az adott napra feladott tananyagból, illetve az adott témakörön belül feltett kérdésekkel. Értékelés szempontja a tananyagismereten kívül az összefüggıen elmondott lecke, illetve az összefüggések ismerete a témakörökön belül.

Egyéb Felkészüléssel, kiselıadások tartásával, témakör önálló feldolgozásával, feladatok, illetve szorgalmi feladatok megoldásával is lehet jegyet szerezni, fıleg ötöst, de értékelhetı a teljes skálával is a tanuló. Minısítésnél fıleg a minimumkövetelményeket kell figyelembe venni, tekintettel a tanulók összetételére. Amennyiben az osztály összetétele megengedi, kiterjeszthetı az egyéb követelményekkel, de a jobb jegy inkább az egyéb értékelési módokon szilárduljon meg.

Módszertani ajánlások A tanítási módszereket az adott osztály összetétele dönti el. Figyelembe kell venni az elıképzettséget és a tanulók neveltségi szintjét.

9. évfolyamon Fıként begyakorlásos, kis mennyiségő tananyag-feldolgozásos módszereket kell keresni. A tanulók érdeklıdését beszélgetésekkel, a mindennapi élettel való kapcsolat elıtérbe helyezésével kell felkelteni. Következetes számonkéréssel és értékeléssel kell a minimumkövetelményeket teljesíttetni. Rendszeres, órárólórára történı számonkérést célszerő alkalmazni a rendszeres tanulás elérésére. Egyszerő kísérletek elvégzésével és anyagok bemutatásával, modellezéssel „kézzel foghatóvá” tenni az anyagokat.

10.-11.-12. évfolyamon Az önálló munka elıtérbe helyezése. Elıadások, győjtımunkák, egymás tanításának szorgalmazása.

95

Összefüggı, nagyobb egységeket felölelı feldolgozás és számonkérés elıtérbe helyezése. Az anyagok, tulajdonságok tanításánál a mindennapi életen kívül a választott szakmával való kapcsolat hangsúlyozása, esetleg a tananyag kiegészítı témakörökkel való bıvítése győjtımunkával, ismertetésekkel. Felzárkóztatás, differenciálás. Önálló felkészülés, győjtımunka, elıadás tartása, szorgalmi feladatok megoldása, felzárkóztató és fejlesztı feladatlapok megoldása, hétköznapi kísérletek bemutatása.

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Olyan tankönyv, amely egyszerően és színesen dolgozza fel a tananyagot, periódusos rendszer és függvénytáblázat.

Kémia szertár Tanulókísérleti tálca felszereléssel tanári kísérletekhez szükséges eszközök, vegyszerek pálcikamodell (2-4 fı/db), kolottmodell 1 db molekulamodellek, kötésmodellek, kristályrácsok írásvetítı és írásvetítıfólia készletek, írható fólia és toll videofilmek, video, tv számítógép, szakmai CD-k, szakmai szoftverek szakmák bemutató, szemléltetı anyagai falitáblák, fali periódusos rendszer lehetıség szerint szaktanterem.

96

INFORMATIKA 9–10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerő (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlıdése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedı információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő probléma-megoldási lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentısége az íráshoz mérhetı.

Az informatika oktatásának fı célkitőzései -

-

-

-

Korszerő alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerően használják. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztı szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvetı fontosságú. Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Együttmőködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerő, összehangolt munkát. Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, elıadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései

97

-

-

-

Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különbözı multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetérıl adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes elıállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelıt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerő feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökrıl (szoftver és hardver) és növekvı jelentıségükrıl. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentıségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlıdésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függıség videojáték-függıség problémái). Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelı szakmákban. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különbözı dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhetı források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz érdeklıdése szerint tudja szelektálni a különbözı információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelıen tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belılük.

98

Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelı könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyőjtés teljes mőveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különbözı forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különbözı könyvtártípusok szerepét az önmővelésben, a felsıfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerő technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetıségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelıen tudja azokat használni.

9. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépı tevékenységformák Az informatika alapjai A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; fontosabb jellemzıik bemutatása és értelmezése; a Neumann-elvő számítógépek felépítésének és mőködésének bemutatása.

Operációs rendszer használata Az állománymőveletek önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány alkalmazói szempontból fontos jellemzıjének beállítása, változtatása.

Kommunikáció hálózaton Az (új) intézményben kapott azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Egy levelezı program funkcióinak használata: levéljellemzık beállítása, szőrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzıként).

Dokumentumkészítés számítógéppel Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselıadás, esszé, újságoldal dokumentum elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különbözı formátumokban.

Táblázatkezelés A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelı program felhasználása. Táblázatkezelı alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelı diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése.

Könyvtárhasználat Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Újabb könyvtártípusok megismerése látogatással (tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével. A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból. Keresés formai és tartalmi szempontok szerint hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban.

99

TÉMAKÖRÖK Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózaton

Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

A könyvtárhasználat

TARTALMAK Hardvereszközök fajtái és jellemzıik. Neumann-elvő számítógépek. Állománymőveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bıvítése. Az operációs rendszer néhány jellemzıje. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szőrése. Levelezési listák és hírcsoportok. Részletes keresés kulcsszavas keresıkkel. A szöveg-, illetve képszerkesztı programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetıségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenırzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetıségek. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek. Könyvtártípusok, könyvtári rendszer. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkeresı nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok.

Követelmények A továbbhaladás feltételei Alapvetı állománymőveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat.

10. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépı tevékenységformák Informatikai alapok Az analóg és a digitális jel különbözıségének megértése; analóg jel digitalizálása. Különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása. Logikai alapmőveletek használata feladatokban; logikai mőveletek modellezése.

Operációs rendszer Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzık beállítása, nyomtató jellemzıinek módosítása. Háttértár töredék mentesítése, megbízhatóságának ellenırzése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.

Dokumentumkészítés számítógéppel Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése. (Ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövıje). Web-lap szerkesztése.

Adatbázis-kezelés Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintő kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mezı, kapcsolómezı, kulcsmezı jellemzık és állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Az adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz.

100

Könyvtárhasználat Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az Interneten. Közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése). Szelektív irodalomgyőjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai

Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adatmennyisége. Logikai mőveletek. A számítógépes irányítás formái. Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. Több program összehangolt alkalmazása. A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Weblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek. A hálózati dokumentumok szerkezete. Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis karbantartása. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb. ). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia.

Az operációs rendszer használata Dokumentumkészítés számítógéppel Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat

Követelmények A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerő logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerő adatbázisban. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

11-12. évfolyam Heti óraszám: 2

Fejlesztési feladatok – Az informatikai eszközök mőködésének fizikai alapjai. – Az informatikai környezet tudatos alakítása, a problémamegoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Elektronikus eszközök használata a hétköznapokban. – Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. – Multimédiás anyagok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész anyagok átalakítása. – Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése, a feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. – Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve módszerek. – Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, belılük következtetések levonása. – Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei, útvonalkeresık, térképi keresık. – A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. – Információ küldése és fogadása kommunikációs eszközzel, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. – Adatvédelmi alapfogalmak, az információ hitelességének megırzése. – Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatása példákkal. – Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolata. – A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. – Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi, logikai, technikai mőveletei. – A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével. 101

11. évfolyam Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás, helyi felhasználás

Összefoglalás, ellenırzés, hiánypótlás

Összóraszám

4

4

Év eleji ismétlés Multimédia

8

10

6

24

Prezentáció

4

6

2

12

Integrált számítógép alkalmazói ismeretek

8

12

4

24

Könyvtárhasználat

1

2

1

4

6

6

Év végi ismétlés

Témakör Multimédia

Prezentáció Integrált számítógép alkalmazói ismeretek Könyvtárhasználat

Tartalom Multimédia eszközök Képfeldolgozás Digitális vágás Multimédia elemek a prezentációban. Diaképek készítése, szöveggel, képpel, animációval, hanghatással. A hétköznapi életben elıforduló problémák komplex számítógépes megoldása Információs források önálló használata

12. évfolyam Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás, helyi felhasználás

Összefoglalás, ellenırzés, hiánypótlás

Összóraszám

2

2

Év eleji ismétlés Intelligens rendszerek

4

1

1

6

Prezentáció

2

7

1

10

Integrált számítógép alkalmazói ismeretek

6

26

4

36

Könyvtárhasználat

1

2

1

4

6

6

Év végi ismétlés

Javasolt órafelosztás Témakör Intelligens rendszerek

Prezentáció Integrált számítógép alkalmazói ismeretek Könyvtárhasználat

Tartalom Számítógépes irányítás, vezérlés, szabályozás A mesterséges intelligencia, intelligens szoftverek Intelligens technikai rendszerek Robotok és alkalmazásaik Multimédia bemutató készítése. A tanult alkalmazói vagy fejlesztıi programok komplex használata adott probléma megoldására Információs források önálló használata

102

Fejlesztési követelmények, új tevékenységek Az Informatika alapjai anyaga a számítógépes irányítás (vezérlés, szabályozás) fıbb formáinak és elınyeinek ismertetése, a mesterséges intelligencia bemutatása, ami történhet beszámoló készítésével is. A cél az alkalmazási területek bemutatásán túl az, hogy lássák, miben egyezik és miben különbözik az emberi és a mesterséges intelligencia. A Könyvtárhasználat óraszáma e részhez illeszkedik tartalmában. A Multimédia fıleg anyagok készítése, a digitális álló és mozgókép-feldolgozás, a digitális átalakítások, tárolás módszereit és eszközeit ismerteti meg. A Prezentáció készítés anyaga ezt a munkát segíti: azt mutatja be, hogy egy kiselıadás készítése hogyan végezhetı el multimédiás számítógépes környezetben. Az elıadáshoz tevékenységként a vázlatkészítés, diakockák tervezése; prezentáció készítése sablon segítségével kerül elı. Cél a néhány diaképbıl álló elıadás készítése az adott témából multimédiás számítógépes környezetben: diaképek, szöveg, hanghatások, animációk segítségével. Ehhez társul a hang- és képrögzítés, animáció alapvetı lehetıségeinek ismertetése. Az Integrált számítógép alkalmazói ismeretek elsıként rejtélyes megfogalmazásnak látszik. Ez a cím azt kívánja kifejezni, hogy a diák a képzésének és a választott témájának megfelelıen választhatja ki azt az alkalmazói programot, amelynek komplex használatával, önállóan valósítja meg a feladatot. Ha nem akarunk más tantárgyakhoz kapcsolódni, akkor ez lehet egy típusfeladat megoldása a korábban tanult alkalmazói programok közül alkalmasan választott eszközzel „alkotó módon”, önállóan használva azt. Ilyen téma lehet a hétköznapi életben, irodai gyakorlatban, vagy kisvállalkozásban elıforduló egyszerő típusprobléma: személyes bemutatkozás; termékajánlat, pályázatkészítés, ajánlatkérés, álláskeresés, stb. Fontos, hogy a megvalósításhoz több alkalmazói programot integráltan kelljen használni. Szükség esetén a feladathoz program készítése is lehetséges, vagy akár egy új program oldja meg a feladatot.

A továbbhaladás feltételei A továbbhaladást célszerő független lezárással vizsgálni. Ez lehet egy számítógépes jogosítvány követelményanyagának való megfelelés, de akár az érettségi követelményrendszere is. Szakiskolák esetében egy olyan dolgozat is elképzelhetı, amely a számítógép szakmai alkalmazását mutatja be több alkalmazás integrált használatával.

Értékelési javaslatok Az önálló gyakorlati ismeretek számonkérése mellett a szóbeli kifejezés képességét is vizsgáljuk, amely az érettségire való felkészítést célozza meg. A szakszókincs használata terjedjen ki a leggyakoribb angol nyelvő megnevezésekre is, amit a nem magyarított alkalmazások használatával fejleszthetünk. – Szóbeli feleltetés a lehetséges érettségi tételekbıl – Összetett tevékenységek szóbeli részelemekre bontása – Tevékenységekhez való önálló eszközválasztás módja, célszerősége – Szöveg- és ábraelemekbıl felépülı hosszabb dokumentum önálló elkészítése – Adatbázisok értelmezése, kívánt információ kinyerésének hatékonysága, módszerei – Alkalmazói (esetleg programozói ismeretek) integrált használata csoportos formában (projektmunka) – Az iskolai könyvtár önálló használata – Idézés, forrásfelhasználás szabályainak ismerete – Tantárgyi/szakmai prezentáció készítése

A középszintő érettségi vizsga témakörei Témakör 1. Információs társadalom Információs rendszerek az

Követelmények Informatikai alapfogalmak. 103

iskolában és a gazdaságban

Információs rendszerek szakszerő leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Közhasznú magyar információs Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs adatbázisok rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzıi jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Információs és kommunikációs Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait technológiák a társadalomban és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, A Neumann-elvő számítógépek. funkcionális egységei, azok fıbb A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, fıbb jellemzıi jellemzıi és feladataik. A számítógép üzembehelyezése A számítógép fıbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és fıbb Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. feladatai Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer hardver eszközei segédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok mőködésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, alapelvei, felhasználási területei adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztı program Szövegszerkesztı program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. kezelése Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenırzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelı használata. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerő táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás Tantárgyi feladatok megoldása. táblázatkezelıvel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs. alapfogalmai Adatbázis-kezelı program Adattípusok. 104

interaktív használata

Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szőrés, rendezés, összesítés. Képernyı és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

Alapvetı adatbázis-kezelı mőveletek Képernyı és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztıvel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az alábbi ellenırzési formákat tartjuk célszerőnek és alkalmazandónak: • elméleti számonkérés: felelet vagy röpdolgozat, • házi dolgozat, • kész feladat elemzése, • tanórán végrehajtandó konkrét tevékenység szóbeli magyarázattal, • hajlékony lemezre elkészített komplex feladat. A folyamatos készülést motiválandó minden órán rövid, egy kérdéses röpdolgozat íratása, amelynek célja a felmerülı hiányosságok azonnali feltárása. Ezt minél elıbb értékelés követi. A tanulók tudásszintjének minısítése céljából legalább havonta egy szóbeli vagy számítógépes gyakorlati felelet. Az osztályzás alapja a kérdésre adott választ megalapozó elméleti tudás, a gyakorlati feladat végrehajtásában mutatkozó önállóság, esetleg kreativitás. Minden nagyobb témát írásbeli dolgozat zár, amelyben az elméleti anyag számonkérése mellett gyakorlati feladat végrehajtása is szerepelhet. Javítási lehetıség minden diák számára a dolgozat megírása után adható. Az év végi ill. félévi osztályzatok kialakításában a fenti ellenırzési formák eredménye, a diák órai munkája és a fejlıdési irány tükrözıdik.

Módszertani ajánlások A tanórán hallott magyarázat és a tankönyvek használata mellett a tanulás elsısorban gyakorlati munkával folyik. Elınyös helyzetben vannak azok, akiknek saját számítógépük van, de az iskola teremthet módot a tanórán kívüli gyakorlásra az iskolai géppark felhasználásával, ha a szükséges felügyeletet tudja biztosítani.

Feltételek Javasolt a számítástechnika tantárgyat csoportbontásban tanítani.

A tankönyvek kiválasztásának elvei Az egyes anyagrészekhez - mivel jelenleg még nincs külön tankönyv - a szaktanár keressen olyan irodalmat, amely a rendelkezésre álló szoftverekkel együtt használható, elérhetı és nem utolsósorban ára is megfizethetı. Elvben az iskolának valamennyire követnie illik a szoftverek fejlesztését, így nem célszerő elavult szoftverek oktatásához ragaszkodni, inkább keresni kell a lehetıséget a jogtiszta szoftverek ill. licencek beszerzésére.

105

Tárgyi feltételek A tárgy óráit a számítástechnika laborban tartjuk. Ennek felszerelése: • hálózatba kötött számítógépek egérrel, • jogtiszta szoftverek a számítógépeken: Windows XP, • segédprogramok, Microsoft Office, vagy Linux • filctollal, alkoholos tollal írható nagymérető tábla, • írásvetítı. Az iskolában a számítógépek karbantartása a szaktanár, vagy ha lehetséges, külön foglalkoztatott rendszergazda feladata, de mindenképpen elengedhetetlen az anyagi eszközök biztosítása a karbantartás tárgyi feltételeit illetıen és a legszükségesebb fejlesztésekre.

106