3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Pedagógiai-mővelıdési program Oladi Általános Mővelıdési Központ OM azonosító: 200897

3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja 3.2.1. A szakiskolában tanított tantárgyak helyi tantervei

2. kötet

Szombathely

2011.

-2-

Tartalomjegyzék FIZIKA ........................................................................................................................ 4 Célok és feladatok ................................................................................................................................................. 4 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai.................................................................................................. 4 Fejlesztési követelmények..................................................................................................................................... 4 9. évfolyam ............................................................................................................................................................. 4 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 10 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 10 Feltételek.............................................................................................................................................................. 11

BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN................................................................................... 12 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 12 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 12 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 12 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 13 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 18 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 18 Feltételek.............................................................................................................................................................. 18

KÉMIA ...................................................................................................................... 19 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 19 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 19 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 19 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 20 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 24 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 25 Feltételek.............................................................................................................................................................. 25

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETTÜNK ......................................................................... 26 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 26 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 26 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 27 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 27 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 30 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 30 Feltételek.............................................................................................................................................................. 30

ÉNEK-ZENE............................................................................................................. 32 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 32 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 32 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 32 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 33 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 36 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 38 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 38 Feltételek.............................................................................................................................................................. 38

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA............................................................................... 39 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 39 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 39 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 40

-3-

9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 41 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 43 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 46 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 46 Feltételek.............................................................................................................................................................. 47

TESTNEVELÉS ÉS SPORT..................................................................................... 48 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 48 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 48 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 49 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 49 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 53 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 56 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 57 Feltételek.............................................................................................................................................................. 57

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA .......................................................................................... 59 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 59 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 59 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 61

-4-

Fizika Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettıs: egyrészt lehetıséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthetı természettudományos mőveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a késıbb elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, érezzenek felelısséget a környezet megóvásáért és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. A rendelkezésre álló órakeret - szem elıtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetıvé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bıvítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. A lehetıségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el ıket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök mőködésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A fizika tantárgy tanításának célja: az általános és szakmőveltség természettudományos oldalának megalapozása, kimunkálása, a tanulók megismertetése a mechanikai, hıtani, elektromosságtani, fénytani jelenségekkel, amelyek megalapozzák a korszerő fizikai szemléletmód kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanulását és segítenek a mindennapi élet, valamint a technika által felvetett egyszerőbb kérdések megválaszolásában. A tantárgy oktatásának feladatai: Kellı hatékonysággal sajátíthassa el a tantárgy általános mőveltséget megalapozó mővelıdési anyagát. Fejlessze a tanulók természettudományos szemléletét és gondolkodásmódját, az ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességeket. Fejlessze az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét, tudatosítsa az elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazás kapcsolatát. Ismertesse az anyagok alapvetı tulajdonságait, legyen áttekintése a földi élet változásairól, tájékozottságot adjon a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl. A fizika és a technika iránti érdeklıdés fokozásával ösztönözze a tanulót az önmővelıdésre, alapozza meg a további tanulmányokat. Fejlessze a tanulók személyiségének erkölcsi és esztétikai oldalait is, ösztönözzön ésszerő anyag- és energiagazdálkodásra. a természeti és az emberi környezet megóvására, védelmére.

Fejlesztési követelmények Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelı, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetıvé teszi a természetrıl alkotott képük továbbfejlıdését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerőségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendı szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek a tanulók elemi szintő jártassággal a természettudományos megismerés alapvetı módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány egyszerő esetben matematikai összefüggés felismerése, általánosítás). Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran elıforduló - mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévı ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különbözı információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bıvítésére.

9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra

-5-

Belépı tevékenységformák Egyszerő mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezık megkülönböztetése. A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. Egyszerő mechanikai és elektromos mérések végrehajtása, tanári irányítással. Egyszerő áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerő, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi elıírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bıvítése, a szakkifejezések megfelelı pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerőségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerő számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyőjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. A tanult fizikai alapismeretek és a gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselıadások formájában (pl. elektromotorok mőködése, a hálózati elektromos energia elıállítása, transzformátor szerepe, stb.).A mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különbözı fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során (geometriai fénytan, hullámoptika, foton-elmélet).Az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetıdı problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok mőködtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés, stb.).A tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetısége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel.

Témakörök, tartalom Témakörök Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Körmozgás A dinamika alapjai Mozgásállapot- változás és erı

Erıfajták Erık együttes hatása A lendület-megmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás

Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energia fajták

Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A szabadon esı test mozgásának kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidı. A sebesség és a gyorsulás mint vektormennyiség. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erı fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. A kölcsönhatásban fellépı erık vizsgálata, Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erı. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. Kényszererık. Az erıhatások függetlensége. Az erık vektoriális összegzése, erık egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása. Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. A munka fogalmának általánosítása (erı-elmozdulás grafikon alatti terület). Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia Munkatétel és alkalmazása.

-6-

A teljesítmény és hatásfok Rezgések, hullámok Rezgések

Hullámok

A hang hullámtulajdonságai

Merev testek egyensúlya és forgása A merev test egyensúlya A merev testek forgása Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

Egyenáramok Az egyenáram

Elektromos teljesítmény Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér

Lorentz-erı Mozgási indukció

Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok

Fénytan Geometriai optika

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerő esetekben.

A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidı, frekvencia, amplitúdó, a sebesség és a gyorsulás idıbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévı rezgı testre. A rezgésidı kiszámítása. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külsı hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A hullám mint a közegben terjedı rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemzı mennyiségek: hullámhossz, periódusidı, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverıdése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerısség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. A hang terjedési sebessége, a Doppler jelenség.

A forgatónyomaték fogalma, az erıpár forgató hatása. Az egyensúly feltétele. A forgásállapot megváltoztatása forgatónyomatékkal. A forgó test energiája (kvalitatív bemutatás egyszerő példákon, pl. lendkerék). A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetık, szigetelık. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerısség fogalma, (egyszerő konkrét esetekben - homogén tér, ponttöltés tereaz erıtér kvalitatív jellemzése, erıvonalak).A feszültség fogalma. Vezetık elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerısséget befolyásoló tényezık, Ohmtörvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye

A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erıvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezetı, tekercs).A Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Vezetık kölcsönhatása. Az egyenáramú motor mőködésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése, - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerısség fogalma és mérése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvénye. Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Geometriai fénytani alapfogalmak, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A tükrös fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés jelensége, a törési törvény. Fénytörés prizmán, plánparalel lemezen, lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök (pl. fényképezıgép, távcsı, mikroszkóp).

-7-

Hullámoptika

Termodinamika Gázok állapotváltozásai

A hıtan I. fıtétele A hıtan II. fıtétele Halmazállapotváltozások A hıterjedés Molekuláris hıelmélet Atomfizika Az anyag atomos szerkezete Az elektron mint részecske A fény kettıs természete Az elektronok hullámtermészete Atommodellek

Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Maghasadás Magfúzió Csillagászat A Naprendszer Csillagfejlıdés A kozmológia alapjai

A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, a színek eredete, színkeverés. Állapotjelzık (hımérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).Boyle Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése (ábrázolás p-V diagramon). A belsı energia, munka, hı fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhıje. A spontán folyamatok iránya. A második fıtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshı, párolgáshı. Hısugárzás, hıvezetés, hıáramlás kísérleti vizsgálata, kvalitatív értelmezése. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro törvény, kinetikus gázelmélet) új szempontú rendszerezése. Az atomok mérete. Az elektromosság atomos szerkezete - az elemi töltés. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Elektroninterferencia A modellek kísérleti alapjai, elıremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell ( az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, idıbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényezı. atombomba, atomerımő. az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba. A naprendszer bolygói, azok holdjai, tulajdonságaik fizikai szempontú csoportosítása. Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, feketelyukak: A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. İsrobbanás elmélet.

Az évi órakeret felosztása Mozgások A dinamika alapjai Munka, energia Rezgések, hullámok Merev testek egyensúlya és forgása Elektrosztatika Egyenáramok Gyakorlatok, feladatok Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok Fénytan Termodinamika Atomfizika

5 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 4 óra 7 óra 6 óra 3 óra 6 óra 4 óra

-8-

Magfizika Csillagászat Gyakorlatok, feladatok Évközi, év végi ismétlésekre, ellenırzésre, összefoglalásra Összesen

4 óra 3 óra 6 óra 9 óra 74 óra

Követelmények Mozgások, a dinamika alapjai A tanuló ismerje az egyenes vonalú egyenletes mozgás út-idı grafikon készítését és elemzését, a sebesség kiszámítását, a gyorsulás fogalmát, a sebesség változásának értelmezését; a szabadon esı test kísérleti vizsgálatát, a nehézségi gyorsulás értékének meghatározását. Tudja megkülönböztetni a mozgásállapot-változásokat, ismerje a dinamika törvényeit, a különbözı erıket, ezek kiszámítását. Ismerje a körmozgás kinetikai és dinamikai leírását, az egyetemes tömegvonzás törvényét és Kepler törvényeit.

Munka, energia Ismerje a különbözı energiafajtákat, képes legyen a munka kiszámítására, a termikus kölcsönhatás leírására, a munkatétel alkalmazására. Ismerje fel az energia-megmaradás törvényével kapcsolatos jelenségeket. Tudja a teljesítmény és a hatásfok kiszámítását egyszerő esetekben.

Rezgések és hullámok Ismerje a harmonikus rezgések leírását, jellemzését; a rezgésidı, a frekvencia, az amplitudó, a sebesség és a gyorsulás idıbeli változásának kvalitatív vizsgálatát. Ismerje a longitudinális és transzverzális hullámok fogalmát és jellemzıit, a hullámok terjedési jellegzetességeit.

Merev testek egyensúlya és forgása Ismerje a merev testek egyensúlyának feltételeit, a forgatónyomaték és a forgó test energiájának a fogalmát.

Elektrosztatika Ismerje az elektromos térerısség, feszültség, potenciál fogalmát, Coulomb törvényét. Tudja az elektromos alapjelenségeket, a vezeték viselkedését elektromos térben, ismerje a gyakorlati alkalmazásokat: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés.

Egyenáramok Ismerje az egyenáram fogalmát és jellemzését, Ohm törvényét, a vezeték ellenállását, a soros és a párhuzamos kapcsolást, az elektromos teljesítmény fogalmát.

Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A tanuló ismerje a mágneses tér jellemzıit, a mágneses indukció vektor fogalmát, az áramok mágneses terét, a vezeték kölcsönhatását, az egyenáramú motor mőködési elvét, a Lorentz-erı fogalmát. Tudja a mozgási indukció kísérleti vizsgálatát és a jelenség magyarázatát, Lenz törvényét; a váltakozó feszültség elıállítását és jellemzıit. Ismerje a nyugalmi indukció kísérleti vizsgálatát. Tudja az elektromágneses hullám fogalmát, jellemzıit, ismerje a fényjelenséget mint elektromágneses hullámot.

-9-

Fénytan Ismerje a geometriai fénytan alapfogalmait, az árnyékjelenségeket, a terjedési sebességet, a fénytörés és fényvisszaverıdés törvényeit, az optikai eszközök mőködését. Ismerje a fény hullámtulajdonságait, az elhajlás, az interferencia és fénypolarizáció jelenségeit, a fehér fény színekre bontását.

Termodinamika Ismerje az ideális gáz fogalmát, az ideális gáz állapotjelzıit, az izoterm, izobár, izochor állapotváltozásokat, az egyesített gáztörvényt, a hıtan I. és II. fıtételét, a belsı energia, munka, hı fogalmát. Ismerje a halmazállapot-változások jellemzését, az olvadás-fagyás, forrás, párolgás-lecsapódás folyamatait, az olvadáshı és a párolgáshı fogalmát, a hıterjedést. Tudja a molekuláris hıelmélet alapjait, értelmezze a termodinamikai jelenségeket a részecskemodell alapján.

Atomfizika Ismerje az anyag atomos szerkezetét, az atomok méretét, az elemi töltés fogalmát, a fény kettıs természetét, az elektronok hullámtermészetét, a Thomson, Rutherford, Bohr atommodelleket

Magfizika Ismerje az atommag szerkezetét, a radioaktív sugárzás összetevıit és tulajdonságait, gyakorlati alkalmazásait, a maghasadás, a láncreakció jelenségeit, az atomerımő mőködési elvét, felhasználásának elınyeit és kockázatát, a magfúzió jelenségét, a csillagok energiatermelését.

Csillagászat Ismerje a naprendszer bolygóit, tulajdonságaik fizikai szempontú csoportosítását, a galaxisok kialakulását, a kozmológia alapjait, Hubble törvényét, az ısrobbanás elméletét.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek A tanuló tudja, hogy a fizika alapvetı megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erı, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerısség). Tudjon egyszerő méréseket végrehajtani (erı, súly, idı, hosszúság, feszültség, áramerısség), a mért adatokat a mérıeszközrıl leolvasni. Tudjon megadott koordinátarendszerben összetartozó adatpárokat ábrázolni, kész grafikonról ezeket leolvasni (pl. út-idı, sebesség-idı). Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni (pl. sebesség, áramerısség esetében). Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerőségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. Egyszerő számításokban tudja alkalmazni az út-idı-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyőjteménybıl megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése főzıdik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, melyik történelmi korban éltek. Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerısség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerő optikai eszközök mőködését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hıtani jelenségekre. Ismerje a hıtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok egyirányúak. Ismerje az anyag atomos szerkezetétre utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzıiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerımő mőködésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának elınyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió.

- 10 -

Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában, tudja, hogy a természet erıforrásai végesek, ezért különös felelısségünk van környezetünk védelmében.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés célja Az ellenırzés fı feladata a visszajelzés biztosítása a tanár és tanuló számára. Az ellenırzésekkel következtetünk a tanítás és a tanulás hatékonyságára, az elért teljesítményeket viszonyíthatjuk az országos területi, vagy körzeti standardizált eredményekhez. Számba vehetı, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók gyengébb, közepes vagy kiemelkedı teljesítményt, ezek alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak meghatározása. Az ellenırzés célja és feladata továbbá a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábban elért teljesítményeihez, illetve a tanulók minısítése érdemjeggyel, illetve osztályzattal, a tantervi követelményekhez viszonyítva a ténylegesen elért eredményeket. Az ellenırzés módjai Szóbeli ellenırzés: az elızı tanítási órán, vagy órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése szóbeli feleletek alapján és kérdésekre adott válaszok formájában. Írásbeli ellenırzés: számításos feladatok megoldása, illetve elméleti és gyakorlati kérdések, kísérletek leírása, írásbeli megválaszolása. Gyakorlati ellenırzés: Kísérletek, mérések elvégzésében, elemzésében elért gyakorlottság ellenırzése. Az ellenırzés helye a tanítás-tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán Rendszeres szóbeli feleltetés az elızı órák tananyagából Írásbeli ellenırzés számításos feladatokból Témazáró feladatlapok megoldása egy-egy témakör tananyagának feldolgozása és összefoglalása után Írásbeli témazáró dolgozat elméleti és gyakorlati kérdésekbıl félévenként két alkalommal.

Módszertani ajánlások A fizika tanításában is a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése áll a középpontban és a tanórai tevékenységek rendszerében, a tananyag elsajátítási folyamataiban fontos szerepet játszanak a tervszerő, helyzethez, alkalomhoz illı, a tanulói személyiséget harmonikusan fejlesztı egyéb nevelési hatások is. A módszertani alapelvek kiválasztásánál a képzés egészét, az iskolatípus jellegébıl adódó speciális sajátosságokat, a többi tantárgy transzferhatásait, a tanulók munkájának differenciált irányíthatóságát, a szóba jöhetı taneszközök rendszerét, valamint a külsı és belsı koncentrációk lehetıségeit, illetve a tanulói teljesítményformákat kell számításba venni. A módszerek konkrét megválasztásában elsıdlegesen arra kell törekednünk, hogy a tanulók a lehetı legszélesebb tapasztalati alapot kaphassák meg. A 9. és 10. évfolyamok fizikai tantárgya alapvetıen kísérleti fizika és ez azt jelenti, hogy az ismeretszerzés bázisának a tanári bemutató és a tanulói kísérleteket kell tekinteni. Törekedni kell arra, hogy a fizikai ismeretszerzés kapcsolatban legyen a tanulók mindennapi életével, munkájával, figyelembe kell venni az iskolai képzés jellegét. Ennek megfelelıen kapjanak hangsúlyt a fizika azon fejezetei, kész területei , amelyek az iskolai képzésben fontosak. Rendszeres útmutatást, segítı indítást is kell nyújtania a tanárok, a tanulók otthoni munkájának is. Az otthoni munka szerves folytatása és megerısítése legyen az iskolainak, vegye tekintetbe, hogy a tanulók összes otthoni munkafeladata a mindenkor szükséges és elvárható mértékhez illı legyen. A módszerek megválasztásában elsıdleges szerephez jut a frontális osztálymunka, a differenciált óravezetés, a csapatmunka, a magyarázó-ismétlı, az önálló feldolgozás megadott szempontok szerint, kiselıadás, vizuális szemléltetés módszerei. Aktivitásra ösztönzı, cselekedtetı technikák alkalmazása, a teljesítményközpontúság, a fokozatosság és a differenciáltság elve érvényesüljön a fizika tanítása során. A jó pedagógiai koncepció nem a tantervben elıírtak végrehajtását, hanem a tanterv alapján tervezett alkotó megvalósítást igényli, tanulóközpontú didaktikai felfogásra épül.

- 11 -

Feltételek A tankönyv kiválasztásnak elvei A kiválasztott tankönyvek segítségével a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók képesek legyenek használatukkal a követelményekben foglaltaknak megfelelni. Ajánlott tankönyv: Várnagy István: Fizika I-II. – Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2000.

Tárgyi feltételek Kísérleti eszközök, tanári segédletek Fényképek, táblázatok, faliképek, diaképek Videofilmek, fizikai kísérletek: Mechanika, dinamika Elektromágnességtan Fénytan Hıtan Atomfizika Tanulókísérleti eszközök: manipulációs eszközök, kísérleti eszközök, laboratóriumi készletek, modellek, mérıeszközök. Tanári demonstrációs eszközök: kísérleti eszközök, mérıeszközök, preparátumok. Oktatócsomagok. Számítástechnikai eszközök. Fizikai elıadó és szertár.

- 12 -

Biológia, egészségtan Általános célok és feladatok A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelıen hasznosítható tudást közvetít. Célja, hogy biztosítsa a mindenki számára szükséges biológiai mőveltség alapvetı elemeit, és tegye lehetıvé az ehhez kapcsolható szakmák elméleti megalapozását. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai biológiatanítás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal az élı természet legfontosabb törvényszerőségeit. Bemutatja a Föld élıvilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológia tudománya által megalapozott válaszok által képzelhetı el, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élıvilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. A szakiskola mőködésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Olyan természetszemléletet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élıvilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szervezıdésében felismerhetı alapvetı összefüggésekre. Az élı és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszer elemeit ismerteti meg. Alátámasztja az élıvilág egységét és az ember helyét ebben az élıvilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztı mővek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elsegíti az együttmőködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A tantárgy a tanulók mindennapi környezeti, életviteli problémáinak megoldását segíti. A tantárgy célja az általános iskolában tanultak továbbfejlesztése, magasabb szintő elsajátítása. Az ismeretek karbantartása, alkalmazása, bıvítése a környezeti és társadalmi összefüggések felismerésére és értékelésére és alkalmazására nevel. Cél továbbá a biológiai mőveltség színvonalának emelése. A mindennapi környezetben megfigyelhetı természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt. Mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínőségét, szépségét. A tanulók ismerjék meg az élı és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élılények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az élıvilág egységét és fejlıdését, az élılények állandóságát és változékonyságát. A tanulóknak érteni kell, hogy az ember felelıs saját testi és lelki egészségéért. Ismernie kell a betegségek alapvetı jellemzıit, hordozóit. Tudjanak egészséges életmódot élni. Alakuljon ki a tanulókban a természet szeretete, a természet védelme, nemzeti értékeink megóvása iránti igény.

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklıdését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket segítséggel vagy önállóan elvégezni. Érjük el, hogy szerezzen gyakorlatot a taneszközök, vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő ismeretterjesztı kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különbözı forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és tegyünk kísérletet a természeti szépségek beillesztésére értékrendjükbe.

- 13 -

Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzık elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve különbözı tulajdonságok, jellemzık alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni, és ezek alapján – tanári segítséggel – értelmezni a vizsgálat eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a tananyagban szereplı, mérhetı mennyiségek mértékegységének, és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelı szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerőbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megırzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb és tágabb környezetében elforduló élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagok káros hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon aktív szerepet közvetlen környezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenıen befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását. Adjunk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól, a biológiai mővelıdési anyagban szereplı méretek nagyságrendjérıl. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Váljon a tanulók igényére az önálló ismeretszerzés, a tudományok új vívmányainak középiskolás szintő ismerete. Legyenek képesek a fejlıdési folyamatok felismerésére, és összehasonlítására. Vegyék figyelembe a természet egységét. Tudjanak biológiai vizsgálatokat, egyszerő laboratóriumi feladatokat elvégezni. Önállóan használjanak szaklexikonokat, szakirodalmakat, növény és állathatározókat. Kísérjék figyelemmel a médiák biológia- és egészségtannal kapcsolatos cikkeit, ismeretterjesztı filmjeit és elıadásait. Tudják rendszerezni az ismereteiket, levonni a következtetéseket. Ismerjék a legfontosabb szakkifejezéseket. Ismerjék az élı szervezetet felépítı anyagok tulajdonságait, az élı anyag szervezıdési szintjeit. Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztetı anyagok, szerek szervezetre gyakorolt hatását, és törekedjenek ezek elkerülésére. Legyenek tudatában a természet egységének.

10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra

Belépı tevékenységformák A legtipikusabb élılények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. A felépítésük és életmőködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerő kísérletek elvégzése segítséggel, a tapasztalatok dokumentálása. A különféle élılények testének, életmőködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása, álláspontjának megfogalmazása. A biológiai környezet több oldalról történı megismerése, az ehhez rendelkezésre álló ismeretterjesztı kiadványok használata. Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. Legyen

- 14 -

nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlıdésre való képességükben nem különböznek egymástól. A legtipikusabb élılények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák segítségével. Egyszerőbb kísérletek elvégzése, tapasztalatok dokumentálása. Az életmőködések összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az autotrof és heterotrof anyagcsere fogalmának ismerete. A táplálkozási hálózatok, életközösségek vázlatos ábrázolása. Ismeretterjesztı kiadványok, lexikonok önálló alkalmazása. A biológia és kulturális örökség az emberiség közös kincse. A sejtek összetevıinek ismertetése ábrák segítségével. Az öröklıdés lényegének ismerete. továbbá annak felismerése, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Az élılények és az élıvilág állandó változásának elfogadása. Az ember legfontosabb életmőködéseinek ismerete és az életmőködések közti kapcsolatok megértése. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelızés, a védıoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erısítı értékek felismerése és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítása. Az ember szexualitásának biológiai és társadalmi-etikai megismerése. Az egészséget veszélyeztetı tényezık felismerése, a megelızés szükségességének belátása és a megelızés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése.

Témakörök, tartalmak Az élet és tudománya Az élet kialakulása, jellemzése

Az élılények teste és életmőködései Vírusok és sejtmagnélküliek Sejtmagvas egysejtőek Az állatok teste és életmőködése Az álltatok testszervezıdése Az állatok mint heterotrof élılények Az állatok kültakarója, típusai és szerepe Az állatok mozgásának formái Az állatok táplálkozási formái Az állatok légzésének formái Az állatok anyagszállítása A kiválasztás jelentısége Az állatok szaporodási formái Az embrionális, pontembrionális fejlıdés az ivadékgondozás Az állatok érzékelése, idegrendszere

A növények teste és életmőködése A növények testfelépítése, részei A növényi szövetek típusai A növények tápanyagfelvétele, szállítása Az autotrof anyagcsere lényege A növények anyagszállítása, raktározása, kiválasztása A növények mozgásai A növények szaporodása A növények jelentısége

- 15 -

Az élılények és környezetük (ökológiai alapismeretek) Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásai: A fény, a víz, a levegı és a talaj legfontosabb jellemzıi Az élılények tőrıképessége, adaptációja, szelekciója Az élıvilág egyed feletti szervezıdési szintjei A faj, és a populáció fogalma, a populációk jellemzıi A társulások, életközösségek sajátosságai, populációs kölcsönhatások, táplálkozási kapcsolatok Tápláléklánc Az életközösség térbeli szerkezete: szintezettség Az életközösségek idıbeni változásai Az életközösségek sokfélesége

Az élıvilág törzsfejlıdése és a jelenkori bioszféra Az evolúció fogalma A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai Az evolúció folyamata Az ember evolúciója A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái A fejlıdés alternatív lehetıségei A bioszféra jövıje

A sejtek felépítése, mőködése A sejtek felépítése Szervetlen vegyületek és jelentıségük Szerves vegyületek és jelentıségük Sejtalkotók és funkciók A sejt anyagcsere folyamatai

Az öröklıdés alapjai Örökletes információ a sejtben A kromoszóma és a gén fogalma A sejtosztódás és biológia jelentısége A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma Az öröklıdés jellemzıi A betegség öröklıdése Az emberi ivar kialakulása A mutáció fogalma A genetikai kutatások eredményei

Az ember életmőködései Az idegrendszer: idegi és hormonális szabályozás Az idegsejt felépítése, funkciója Környéki és központi idegrendszer Az idegrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek Keringési rendszer A szív mőködése A vér összetétele, alkotói Keringéssel kapcsolatos betegségek A táplálkozás Az emésztés lényege A bélcsatorna szakaszai

- 16 -

A táplálkozással kapcsolatos betegségek A légzés A légzırendszer felépítése, mőködése, a hangképzés A légzéssel kapcsolatos betegségek A bır- és a mozgás A bır felépítése A csontok szerkezete, kapcsolódása, a csontváz fı részei Az izommőködés alapvetı formái Mozgásszervi betegségek A kiválasztás A belsı környezet állandósága A vese mőködése A kiválasztó szervekkel kapcsolatos betegsége Az immunitás Az immunitás lényege Védıoltások Vércsoportok Az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek A hormonális szabályozás Alapelvei Az agyalapi mirigy szerepe Pajzsmirigy, a mellékvese és a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai Az érzékelés A szem, hallószervek, íz és szagérzékelés Az érzékszervek betegségei Az ember szaporodása Az ivarsejtek Hím és nıivarszervek felépítése, mőködése Hormonok szerepe Az ember szexualitása Fogamzásgátlás, nemi betegségek, terhesség, szülés Embrionális, pontembrionális fejlıdés

Természet- és környezet védelme Légszennyezettség, zajártalom, vízszennyezés, hulladékhegyek, élelem és termıföldhiány Energia, nyersanyagválság, nagyvárosi ártalmak Víz, levegı védelme Katasztrófavédelem Globális válságtünetek, megoldási lehetıségek

Általános egészségtan Betegségek megelızése A környezet hatása az egészségre A hatás, az iskola, a munkahely, a szórakozás higiéniája Az egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek Egészséges életmód Utódvállalás, családtervezés, terhesgondozás, szülés A betegségek általános tünetei Elsısegélynyújtás Fertızés, járvány

Az évi órakeret felosztása: 1. Az élet és tudománya 2. Az élılények teste és életmőködései 3. A növények teste és életmőködései

1 óra 9 óra 8 óra

- 17 -

4. Az élılények és környezetük 5. Az élıvilág törzsfejlıdése és a jelenkori bioszféra 6. Számonkérés, ellenırzés, értékelés 7. A sejtek felépítése, mőködése 8. Az öröklıdés alapjai 9. Az ember életmőködései 10. Természet és környezet védelme 11. Általános egészségtan 12. Ismétlés, ellenırzés, értékelés Összesen:

7 óra 7 óra 5 óra 2 óra 4 óra 15 óra 5 óra 5 óra 6 óra 74 óra

Követelmények Ismerjék a vírusok felépítését, a vírus okozta betegségeket. Tudjanak különbséget tenni a vírusok és baktériumok által okozott emberi megbetegedések között. Tanulják meg az állatok teste és életmőködésével kapcsolatos tudnivalókat. Tudjanak fejlıdési sorrendet felállítani az egyszerőbb életmőködés és bonyolultabb szervezet között. Legyenek tisztában a növények teste-, és életmőködése alapvetı ismereteivel. Pontosan ismerjék fel az ehetı és mérgezı gombákat. Tudják az életközösségek jellemzıit, egymásra épülését, élı-, élettelen tényezıit. Ismerjék az evolúció alapjait, bizonyítékait, folyamatát. Ismerjék a sejtek felépítését, mőködését, és az öröklıdés alapjait. Igazodjanak el szervezetükrıl szerzett ismeretek világában. Pontosan tudják az életjelenségek folyamatait. Legyenek tisztában az általános egészségügyi ismeretekkel, az elsısegélynyújtás szabályaival. Készüljenek fel az utódvállalásra, gyermeknevelésre. Tudják a lelki egészség fontosságát.

Minimális követelmények Ismerjék az élet keletkezésének folyamatát. Tudja az állatok életmőködését. Legyen képes a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni. Megfigyelései, vizsgálatai során szerzett ismereteit pontosan tudja rögzíteni. Ismerje fel, hogy ugyanazt az életmőködést többféle testfelépítés is produkálhatja. Tudja, hogy a fotoszintézis alapvetı a földi élet számára. Ismerje az élılényekre ható környezeti tényezıket. Az emberi törzsfejlıdés leglényegesebb képviselıinek neve, élete. Ismerje, hogy a genotípus és a fenotípus összefügg. példákat tudjon mondani az örökölhetı betegségekrıl. Legyen tisztában saját szervezete életmőködéseivel. Ismerje a szervrendszerekkel kapcsolatos betegségeket! Vegye fontolóra a természet és környezetvédelmet. Küzdjön a katasztrófák ellen. Ismerje a betegségmegelızés lehetıségeit. Ismerje a betegellátást.

Továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a különféle élılények életmőködéseinek lényegét kiemelni, és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életmőködést többféle testfelépítés is biztosíthatja. Legyenek képesek az élılények testének szervezıdési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudjanak egy-egy példát mondani az állatok és növények életmőködéseinek különféle formáira. Tudják felsorolni az élılényekre ható legfontosabb környezeti tényezıket. A testszervezıdés és az anyagcsere-folyamatok alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élılények természetes rendszerében. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztı kiadványokat. Tudjanak az élıvilág természetes rendszerében tájékozódni, értsék a fejlıdéstörténeti rendszer lényegét, és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élıvilágban.

- 18 -

Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez néhány ismeretterjesztı folyóiratot, népszerő ismeretterjesztı könyveket, egyszerő növény- és állathatározókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvetı szükséglete. Lássa be, hogy a védıoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulása megelıznhetı. Legyen képes az egészséget erısítı értékek felismerésére és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítására. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élılények és az élıvilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédı tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélı magatartása hozhat megoldást.

A tanulók értékelése, ellenırzése A tanulók ellenırzése szóban és írásban történik. Minden tanulónak lehetıséget kell biztosítani a szóban történı beszámolásra. Témakörök befejezésekor írásban történik a számonkérés. Szorgalmi, győjtımunka pozitív elbírálást kap. Célszerő a füzetvezetés félévenkénti minısítése.

Módszertani ajánlások Tanári magyarázatok az új anyag feldolgozását segíthetik, amelyek kiegészítıi lehetnek a tanulói kiselıadások. A csontokról az érzékszervekrıl szóló tananyagrészeknél éljünk a vizuális szemléltetés adta lehetıségekkel. Az összehasonlító elemzés, a csapat- vagy csoportmunka összefoglaló órákon segíthetik a tananyag szintézisének megteremtését. Az ellenırzésre célszerő teszteket alkalmazni. A témától függıen önálló munkák kiadásával, meghívott szakemberek elıadásaival (orvos, védını, BM dolgozó), vidofilmek vetítésével színesíthetjük a biológia órát.

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei A választott tankönyv segítségével a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók legyenek képesek használatukkal a követelményeknek megfelelni. Stílusa legyen közérthetı, szövege könnyen tanulható. Ajánlott tankönyv: Berger Józsefné: Az élı természet – Biológia és környezetvédelem középiskolásoknak Berger Józsefné: Az ember – Biológia és egészségtan középiskolásoknak

Tárgyi feltételek Tankönyv Egyéb taneszközök: • Lexikonok • Növényhatározók • Állathatározók Szemléltetı táblák Szemléltetı eszközök (iskolák lehetıségétıl függıen) Biológiai szaktanterem, szertár

- 19 -

Kémia Célok és feladatok Az alapvizsgára felkészítı szakiskolák tanulói a szakma elsajátítása közben biztos kémiai ismeretekre tesznek szert. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintı bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsıdleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bıvítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelısséget, az egészségvédelem fontosságát.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Az iskolában tanított szakmák szakmai anyagismeretéhez a kémiai alapok elmélyítése, hiányosságok pótlása. Fel kell készíteni a tanulókkal arra, hogy az anyagok tulajdonságaik és szerkezetük szerint kerülnek felhasználásra, és azoknak ismerete elengedhetetlenül fontos. Tudatosítani kell a tanítás során minden témakörnél, hogy a vegyszerek funkciója mellett milyen környezeti és egészségkárosító, illetve élettani hatással rendelkeznek. Fel kell készíteni a tanulókat a szakma tanulására oly módon, hogy olyan anyagokkal foglalkozunk, amelyek szakmaspecifikusok is, és azok tulajdonságait, szerkezetét mélyebben megismertetni, mint az a szakma tanulásakor feldolgozásra kerülhet. Olyan témaköröket kell elıtérbe helyezni, amivel a tanulók szakmájuk során többet foglalkoznak, a szerves kémiai ismereteket kell elmélyíteni. Fontos cél az anyagoknak és kölcsönhatásaiknak, a látható és érzékszervekkel is tapasztalható tulajdonságaiknak megismerése, hogy könnyebben rögzüljön a tudás, és a mindennapokban, illetve a szakmában is használható legyen. A tananyag minden témakörénél legyen kiemelve az egészséges élettel való kapcsolata az adott anyagnak, reakciónak, felhasználásnak. Szakmaszeretetre való nevelés elkezdése az alapozó tantárgy tanítása során úgy, hogy a késıbbiekben való anyagfelhasználásokra rámutatunk.

Fejlesztési követelmények A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerő természetképet alkot. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetıek a jelenségek megfigyelése alapján. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. Győjtsenek ismereteket szakkönyvekbıl, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, - feldolgozás és –átadás folyamán. A szakiskolában a tanulók végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult ismeretek kapcsolatát. Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintı problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk elınye és veszélyessége). Végezzenek egyszerő számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran elıforduló, egészségre ártalmas szerves anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élı rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerő használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel győjtıhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeirıl, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeirıl.

- 20 -

A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedı magyar kémikusok, mérnökök, természettudósok munkáját.

10. évfolyam Évi óraszám: 74

Célok és feladatok A 7-8. évfolyamon tanultak teszt és anyagfelismerési jellegő felmérése után az eddig tanult ismeretek rendszerezése és összekapcsolása új anyagszerkezeti ismeretekkel. Az anyag szerkezetének modellszerő megismerésével és halmazának manuális, illetve érzékszervi vizsgálatával, változásainak megfigyelésével rögzüljön a szerkezet – tulajdonság – reakció egymással való összefüggése. A gyakorlati alkalmazások kiemelése minden témakörnél, fıként az adott tanulócsoport igényeinek figyelembevételével. Differenciálás és felzárkóztatás megvalósítása fıként az egymás tanításával, illetve kisebb csoportokban történı munkával, esetleg érdeklıdést felkeltı győjtımunkával, kísérletekkel. A szerves kémia tanulása során legfontosabb feladat, hogy a tanulók legyenek tisztában a mindennapokban használt anyagoknak az élı szervezetre való hatásával, illetve az élı anyag kémiai felépítésével Életünk és munkánk során felhasznált anyagok környezeti hatásainak tudatosítása, azok alkalmazásának tervezhetıségére, optimális felhasználásukra való törekvés fontosságának felismertetése a tulajdonságok függvényében (környezetvédelem). Környezetvédelem és egészségvédelem elıtérbe helyezése a szerves anyagok felhasználásakor, illetve az életmód, táplálkozás során (környezeti nevelés).

Belépı tevékenységformák Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintı problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások elınye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerő felhasználása. A keverékek szétválasztására alkalmas mőveletek végzése. A konyhai mőveletek és a kertmővelés során szükséges egyszerő számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhı veszélyt okozhat. Az égés feltételeinek és a tőzoltás módjainak ismerete (elektromos tőz, olaj vagy benzin okozta tőz oltása stb.). Tömény és híg oldatok használatának elınyei és hátrányai. A pH-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi gyakorlatban. A vízlágyítás szükségességének és lehetıségeinek ismerete és alkalmazása példákon. Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédı szerek). A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. A fémes és a nem fémes elemek, az egyszerő és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A mindennapokban is használatos mérések végzése. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintı problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások elınye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerő használata a mindennapi munka során. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások elınyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjai. A túlzott mőanyaghasználat (pl. csomagolóanyagok) veszélyeinek felismerése, a helyes magatartás kialakítása. A növényvédı szerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált mennyiség ésszerő csökkentése a környezet megóvása érdekében. A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. A hulladékok újrahasznosítási lehetıségeinek bemutatása. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építıanyagok tulajdonságainak bemutatása. Tápanyagaink fıbb alkotóelemeinek felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplı ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetık, illetve felépíthetık.)

- 21 -

Témakörök, tartalmak Anyagszerkezeti ismeretek Az atom szerkezete, részecskéi Elektronszerkezet, elektronhéjak Atomtömeg, móltömeg A nyújtott periódusos rendszer

Kémiai jelrendszer vegyjel, képlet jelentése kémiai részecskék fajtái, képzıdésük kémiai kötések, jelölésük molekulák és ionvegyületek jelölése

Kémiai elemek és vegyületeik fémek általános jellemzése mindennapi életben használt fémek nemfémek általános jellemzése mindennapi élethez kapcsolódó nemfémek fémvegyületek fajtái mindennapi élethez kapcsolódó fémvegyületek nemfém vegyületek fajtái mindennapi élethez kapcsolódó nemfémvegyületek

Anyagi rendszerek Egykomponenső anyagok jellemzése halmazállapotuk szerint Többkomponenső anyagok fajtái, diszperz rendszerek Oldatok készítése, hígítása, keverése, feladatok, számítások Keverékek szétválasztása Emulziók, szuszpenziók, gélek, kolloidok

Kémiai reakciók Reakciókinetika alapjai, exoterm, endoterm reakciók Kémiai reakciók típusai, egyenletek írása Egyesülés, bomlás Sav-bázis reakciók típusai Savak és lúgok fajtái, kémhatásuk, pH értékei és mérése Mindennapi életben használt anyagok kémhatása, kimutatásuk Redoxi reakciók típusai Fémek jellemzı reakciói nem fémmel, vízzel, savval Mindennapi életben használt oxidáló és redukálószerek

Szénhidrogének Telített szénhidrogének, kıolaj, földgáz. Telítetlen szénhidrogének. Kaucsuk, gumi. Aromás szénhidrogének.

Oxigéntartalmú vegyületek Csoportosítás funkciós csoportok szerint.

- 22 -

Alkoholok. Fenolok. Többértékő alkoholok. Aldehidek, ketonok, éterek. Szerves savak. Nagy szénatomszámú savak. Észterek. Szappanok. Szintetikus tisztítószerek. Szénhidrátok. Monoszacharidok, diszacharidok (szılıcukor, gyümölcscukor, répacukor). Poliszacharidok (keményítı, cellulóz).

Nitrogénvegyületek Aminosavak. Fehérjék. Aromás nitrogéntartalmú vegyületek. Színezékek fajtái. Színtan. Színezés, festés. Festékek, lakkok.

Kémia a környezetünkben Makromolekulák képzıdése. Polimerizáció, polikondenzáció, poliaddíció. Mőanyagok jellemzése. Mőanyagok fajtái. Ragasztóanyagok fajtái. Természetes ragacsanyagok. Vitaminok, narkotikumok, alkoloidok, mőtrágyák, növényvédı szerek. Oldószerek, hígítók, gyógyszerek. Levegıszennyezés, vízszennyezés, hulladékok, veszélyes hulladékok és kezelésük, építıanyagaink, energiaforrásaink és környezeti hatásuk.

A könnyő és szolgáltató szakmában tanult anyagok Mőbır alapanyagai Gumi, mőgumi alapanyagai Ruha és textiliparban használt anyagok alapanyagai Fodrász és kozmetikai anyagok alapanyagai Krémek, púderek alapanyagai Mosószerek Alkoholos készítmények alapanyagai Hajfestékek, arcfestékek alapanyagai Oxidáló, redukáló szerek Fertıtlenítıszerek

Az évi órakeret felosztása 1. Anyagszerkezeti ismeretek 2. Kémiai jelrendszer 3. Kémiai elemek és vegyületeik 4. Anyagi rendszerek 5. Kémiai reakciók Félévi ismétlésre, gyakorlásra, összefoglalásra, ellenırzésre

3 óra 4 óra 6 óra 6 óra 8 óra 10 óra

- 23 -

6. Szénhidrogének 7. Oxigéntartalmú vegyületek, alkoholok 8. Nitrogénvegyületek, színezékek 9. Kémia a környezetünkben 10. A könnyő és szolgáltató szakmában használt anyagok Év végi ismétlésre, gyakorlásra, összefoglalásra, ellenırzésre Összesen

5 óra 9 óra 4 óra 5 óra 4 óra 10 óra 74 óra

Követelmények

Anyagszerkezeti ismeretek Tudja felsorolni az atom részecskéit, jellemezni töltésüket és tömegüket, egymással való kapcsolatukat, összefüggésüket. Tudja használni a periódusos rendszert, tudja leolvasni belıle a szükséges információkat.

Kémiai jelrendszer Ismerje a kémiai részecskék nevét és jelölésüket vegyjellel, képlettel. Tudja megkülönböztetni a fémes és nemfémes elemeket, ismerje azok közül a mindennapi életben használt anyagok tulajdonságait, elıfordulását, élettani hatását. Ismerje a legfontosabb vegyületek közül a mindennapi életben használt anyagok tulajdonságait, elıfordulását, élettani hatását. Tudja megkülönböztetni az egykomponenső és többkomponenső anyagokat, ismerje a mindennapi életben használt anyagok közül a legfontosabbakat és a leendı szakmájával kapcsolatos alapvetı alapanyagokat. Tudjon egyszerő koncentrációszámításokat, keverési és hígítási számításokat elvégezni. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Ismerje a mindennapi életben és a leendı szakmájában elıforduló legalapvetıbb savakat, lúgokat, oxidáló és redukálószereket, illetve legfontosabb reakciókat, azok élettani és környezeti hatását.

Szénhidrogének Ismerje a szerves vegyületek fogalmát, legfontosabb fajtáit tudja felsorolni példákkal. Tudjon felírni szerves molekulaképleteket szerkezettel is, ismerje a szénatomok kapcsolódási módjait, a telített, telítetlen és győrős szénláncot tudja felrajzolni. Ismerje a szénhidrogének alapvetı fajtáit, elıfordulásukat és felhasználásukat nagymolekula-képzıdés módját. Ismerje a gumi eredetét, tulajdonságait, felhasználását.

Oxigéntartalmú vegyületek Ismerje az oxigénvegyületek legfontosabb fajtáit, tudjon példákat felsorolni, ismerje a funkciós csoportjukat. Ismerje a leggyakrabban alkalmazott vegyületek tulajdonságait, élettani hatását és felhasználását. Ismerje a szappanok tulajdonságait, tisztító hatását, pH-ját, felhasználását és gyártását, hatását a bırre. Ismerjen egyéb tisztító hatású anyagokat, tudjon példát mondani modern tisztítószer alapanyagokra, ismerje elınyeiket. Ismerje az alapvetı élettani fontosságú szénhidrátokat, tulajdonságaikat, elıfordulásukat, hatásukat a szervezetre, nagymolekula képzıdés módját. Felhasználásukra tudjon példákat mondani.

Nitrogénvegyületek Ismerje az aminosavak és fehérjék alapvetı szerkezetét, tulajdonságait, élettani jelentıségüket. Ismerjék a festékek, színezékek legfontosabb képviselıit, alkalmazásukat, élettani hatásukat. Ismerjék a színkeverés törvényeit, a szín és fény kapcsolatát, a szivárvány színeit, a napfény összetettségét.

- 24 -

Szerves kémia a környezetünkben Nagymolekulák képzıdésének alapvetı módját ismerjék és mindegyikre tudjanak példát, reakcióegyenletet, ismerjék a mőanyagok eredetét, fajtáit. Mőanyagok jelentıségének ismerete a szakma és a mindennapok területén, jó és rossz tulajdonságaiknak, környezeti – élettani hatásuknak ismerete, alkalmazásuk a mindennapokban és a szakmában. Tudjanak felsorolni ragasztókat, ismerjék az alapvetı alapanyagaikat, élettani hatásukat, alkalmazásukat az egyes szakmaterületeken. Ismerjék a vitaminok oldékonyságát, pótlásuk módját egészséges táplálkozással. Ismerjék az alkaloidák hatását a szervezetre, tudjanak felsorolni természetes és mesterséges kábítószereket és gyógyhatású drogokat. Tudjanak felsorolni mőtrágyákat és növényvédı szereket ismerjék környezetszennyezı hatásukat. Tudja felsorolni a legfontosabb víz és légszennyezı anyagokat, megújuló és meg nem újuló energiaforrásokat, veszélyes és újrahasznosítható hulladékokat.

A könnyőipari és szolgáltató szakmákban tanult anyagok Tudja a bır és mőbır közti különbséget, ismerje mindkettınek az eredetét, felhasználását, tulajdonságaik különbözıségét, viseleti tulajdonságaikat. Ismerje az egyes szakmákban használt legfontosabb vegyszerek alapanyagok fajtáit, alapvetı tulajdonságait, környezeti és élettani hatásait, felhasználásuk területeit.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nemfémes elemeket, az egyszerő és összetett anyagokat. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai mőveletek és kertmővelés során. Tudja a háztartásban elıforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat. Legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplı, háztartásban elıforduló szerves anyagok tulajdonságait. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Tudja az egészségkárosító anyagok hatását.

A tanulók értékelése, ellenırzése Írásbeli Témánként témazáró dolgozat, minısítése a vizsgakövetelmények szerint. Alapvetı képletek, reakciók tanulásakor egyes típusokból rövid írásbeli számonkérés, melynek értékelése pontozással történik. Feladatmegoldások alapvetı számítások tanulásakor % számítás oldatoknál, moltömeggel való alapvetı számolás. Értékelése: csak jó feladat fogadható el, illetve a helyes képletfelírás.

Manuális Egyszerő kísérletek bemutatása a hétköznapokban használt anyagokkal. A kísérletek elvégzésének technikai, biztonságtechnikai értékelése, illetve a megfigyeltek rögzítése, következtetések levonása.

Szóbeli Lehetıleg minden órán, de legalább rendszeresen az adott napra feladott tananyagból, illetve az adott témakörön belül feltett kérdésekkel. Értékelés szempontja a tananyagismereten kívül az összefüggıen elmondott lecke, illetve az összefüggések ismerete a témakörökön belül.

- 25 -

Egyéb Felkészüléssel, kiselıadások tartásával, témakör önálló feldolgozásával, feladatok, illetve szorgalmi feladatok megoldásával is lehet jegyet szerezni, fıleg ötöst, de értékelhetı a teljes skálával is a tanuló. Minısítésnél fıleg a minimumkövetelményeket kell figyelembe venni, tekintettel a tanulók összetételére. Amennyiben az osztály összetétele megengedi, kiterjeszthetı az egyéb követelményekkel, de a jobb jegy inkább az egyéb értékelési módokon szilárduljon meg.

Módszertani ajánlások A tanítási módszereket az adott osztály összetétele dönti el. Figyelembe kell venni az elıképzettséget és a tanulók neveltségi szintjét. Fıként begyakorlásos, kis mennyiségő tananyag-feldolgozásos módszereket kell keresni. A tanulók érdeklıdését beszélgetésekkel, a mindennapi élettel való kapcsolat elıtérbe helyezésével kell felkelteni. Következetes számonkéréssel és értékeléssel kell a minimumkövetelményeket teljesíttetni. Rendszeres, órárólórára történı számonkérést célszerő alkalmazni a rendszeres tanulás elérésére. Egyszerő kísérletek elvégzésével és anyagok bemutatásával, modellezéssel „kézzel foghatóvá” tenni az anyagokat. Az önálló munka elıtérbe helyezése. Elıadások, győjtımunkák, egymás tanításának szorgalmazása. Összefüggı, nagyobb egységeket felölelı feldolgozás és számonkérés elıtérbe helyezése. Az anyagok, tulajdonságok tanításánál a mindennapi életen kívül a választott szakmával való kapcsolat hangsúlyozása, esetleg a tananyag kiegészítı témakörökkel való bıvítése győjtımunkával, ismertetésekkel. Felzárkóztatás, differenciálás. Önálló felkészülés, győjtımunka, elıadás tartása, szorgalmi feladatok megoldása, felzárkóztató és fejlesztı feladatlapok megoldása, hétköznapi kísérletek bemutatása.

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Olyan tankönyv, amely egyszerően és színesen dolgozza fel a tananyagot, periódusos rendszer és függvénytáblázat.

Kémia szertár Tanulókísérleti tálca felszereléssel tanári kísérletekhez szükséges eszközök, vegyszerek pálcikamodell (2-4 fı/db), kolottmodell 1 db molekulamodellek, kötésmodellek, kristályrácsok írásvetítı és írásvetítıfólia készletek, írható fólia és toll videofilmek, video, tv számítógép, szakmai CD-k, szakmai szoftverek szakmák bemutató, szemléltetı anyagai falitáblák, fali periódusos rendszer lehetıség szerint szaktanterem

- 26 -

Földünk és környezettünk Általános célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, kölcsönhatásait. Célja, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, és azok idıbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom mőködése visszahat a természeti környezetre, és annak kedvezı, illetve kedvezıtlen változásait idézi elı. Ez tudatos környezeti magatartást, az erıforrások ésszerő felhasználását kívánja. Világossá teszi a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységek az egyének teljesítményeire épülnek. A termelési folyamatok azonban igénylik a tudomány, a technika, a gazdasági és a politikai tényezık összehangolását, valamint nemzetközi összefogását. A földrajz tantárgy tananyaga komplex és szemléletformáló, hiszen a természettudományok társadalomtudományok, illetve egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja a környezeti jelenségeket és folyamatokat. A szakiskolák tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, kölcsönhatások feltárásával a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A szakiskola földrajzoktatás felkészíti a tanulókat az alapmőveltségi vizsga sikeres teljesítésére. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetıvé teszi számukra, hogy a késıbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok jó szakemberekké váljanak, és képesek legyenek alkalmazni a megszerzett földrajzi-környezeti ismereteiket az állampolgári szerepek gyakorlása során. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarország és Európa társadalmi-gazdasági folyamatait a világban, hogy alakuljon ki bennük a nemzeti és európai identitástudat. Célja továbbá, hogy megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelı tevékenységet. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait, következményeit, a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét szőkebb és tágabb környezetük minıségének javításában. Elısegítse a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását. Ráébressze a tanulókat cselekedeteik környezeti következményeire, és felismertesse lehetıségeiket, tennivalóikat a környezetükért. A földrajz tantárgy, illetve a Földünk és Környezetünk mőveltségi terület oktatásának átfogó-általános célja megismertetni a tanulókkal a szőkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıit, és ez szolgálja a természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat. Elısegíteni, hogy a tanulók tisztábban lássák a világban elfoglalt helyüket, nemzeti értékünket, kedvezı és kedvezıtlen környezeti adottságainkat. Fejlıdjék a diákok globális környezeti gondolkodása. Minden jelenséget és folyamatot változásaiban ismerjék meg, illetve fel. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította környezetét. Meg kell érteniük, hogy a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él, s ez megkívánja az erıforrások ésszerő felhasználását. A földrajz tanulása révén megszerzett topográfiai ismeretek a történelem tantárgynál is hasznosíthatók. Jó koncentrációs lehetıséget kínál az Európai Unió kialakulásáról szóló fejezet Európa XX. századi történelmével.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Célok Az általános (alapfokú) iskolában megkezdett földrajzi képzés folytatása, olyan ismeretrendszer és szemléletmód kiépítése, amely szolgálja az általános mőveltség fejlesztését és az alapmőveltségi vizsgára való felkészítést. Nyújtson áttekintést a földrajzi környezet jelenségeivel, folyamataival, kapcsolataival, kölcsönhatásának helyérıl, helyzetérıl, térbeli eloszlásáról a Földön.

- 27 -

A célokat szolgáló földrajztanítás feladatai: Ismeretek nyújtása: • a Földrıl, földrajzi jelenségeirıl, folyamatairól és összefüggéseirıl • a Föld és tájainak eltérı természeti adottságairól, jellemzıirıl • a felsorolt ismereteszközök térbeli kapcsolatainak megértéséhez: a térképi tájékozódásról, a konkrét topográfiai fogalmakról.

Ismeretszerzési módszerek, készségek, képességek Kommunikációs készség a pontos és kifejezı földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Az alapvetı elemi vizsgálati módszerek (észlelés, mérés, becslés) gyakorlásával, az eredmények értékelésével. A térkép mint földrajzi ismeretet hordozó rendszeres használatával: a szemléleti és logikai térképolvasással.

Nevelési értékek, attitődök alakítása A természet szépségeinek, harmóniájának és értékeinek megbecsülése, az ember és a természet kapcsolatának elmélyítése.

Fejlesztési követelmények A szakiskolák 9. évfolyamán a tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb földi képzıdményeket, természeti jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és társadalmi-gazdasági jellemzık közötti kapcsolatokat a földrajzi övezetekben, övekben és területeken, valamint az egyes országokban, régiókban. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer mőködését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végsı során saját létét veszélyeztetik. A szakiskolai földrajztanítás kiemelt célja, hogy a tanulók ismerjék a választott szakmájukkal kapcsolatos természeti és társadalmi-gazdasági jelenségeket. Legyenek képesek arra, hogy a földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Alkalmazzák a más tantárgyakban vagy a gyakorlatban megszerzett ismereteket a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok értelmezésében. Arra kell törekedni, hogy a tanulók a Földön lezajló folyamatokat megértsék, fogalmaik köre bıvüljön, és szintetizálják korábbi ismereteiket. El kell érni, hogy rendelkezzenek valós képzeletekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. Legyenek képesek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján tendenciák megfogalmazására. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy a megszerzett földrajzi ismereteiket önállóan alkalmazzák, illetve gyarapítsák késıbbi életük folyamán. A tanulók legyenek képesek a másokkal együtt végzendı közös munkára, együttmőködésre. Tudják használni a különbözı információhordozókat (tematikus és különbözı méretarányú térképek, ismeretterjesztı irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek). Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg a szakkifejezések megfelelı felhasználásával.

9. évfolyam heti óraszám: 2, évi óraszám: 74

Belépı tevékenységformák Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket bemutató tematikus térképek elemzése, pl. a talajfajták területi elterjedésérıl, a tengeráramlásokról, az övezetességrıl, a népesség területi eloszlásáról. Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adatok grafikus ábrázolása. A kızetlemez-mozgások magyarázata folyamatábra és videofilmrészletek alapján. A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján.

- 28 -

Idıjárás-jelentés és vízállásjelentés értelmezése. A középhımérséklet, a hıingadozás és a legfontosabb vízrajzi jellemzık számítása, következtetések levonása az adatokból. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentıségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Felszínfejlıdési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, folyamatábrák) alapján. A településtípusok és a településhálózat jellemzı vonásainak bemutatása térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok győjtése a földi szférák szennyezettségérıl és ennek környezeti következményeirıl. Sajtófigyelı az egyes övezetek ökológiai problémáiról. Példák győjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének a társadalmigazdasági életben való átértékelıdésérıl.

Témakörök, tartalmak Témakörök Tájékozódás a térképen és a világegyetemben

Tartalmak A térkép A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térkép felhasználása a mindennapi életben.

A Föld mint égitest A Föld helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi idıszámítás. Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben. A Föld gömbhéjai

A Föld gömbhéjas szerkezete A kızetburok földrajza. A kızetburok felépítése. A lemeztektonikai folyamatok szerepe a felszínformálódásban. Az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk. A belsı és külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. Jellegzetes felszínformák. A légkör földrajza A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. az éghajlatok övezetes rendszere, a különbözı éghajlatok jellemzıi. A vízburok földrajza Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, jelentıségük. A tengervíz tulajdonságai, mozgásai és kapcsolatuk a mindennapi élettel. A szárazföld vizei: a felszíni, a felszín alatti vizek típusai és társadalmi-gazdasági jelentıségük. A vízgazdálkodási tevékenység szerepe a mindennapi életben. A földi szférák környezeti problémái.

A természetföldrajzi övezetesség

A természetföldrajzi övezetesség Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége. A vízszintes és a függıleges övezetesség kapcsolata.

- 29 -

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

A természeti és a társadalmi környezet összetevıi, kölcsönhatásai. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre A megújuló erıforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függı övezetessége. A Föld népessége A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. A települések fajtái A településtípusok és jellemzıik. A települések szerkezete, hálózata és átalakulási folyamatai. A városiasodás és a városiasodás.

A gazdasági élet jellemzıi

A gazdaság ágazatai A gazdasági szektorok jellemzıi. A tercier és az informális szektor elıretörése. A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai.

A világgazdaság

A gazdasági fejlettség A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és a fejlıdı országok jellemzıi. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság jellemzı folyamatai A helyi, a regionális és a globális társadalmi-gazdasági folyamatok kapcsolata. A globalizáció pozitív és negatív következményei. Magyarország helye az európai és a regionális integrációs folyamatokban. A nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmigazdasági életének alakításában.

Globális környezeti problémák

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása, a válság leküzdésének lehetıségei.

A tananyag feldolgozásához szükséges példákat elsısorban Magyarország és Európa területérıl kell megnevezni. A szakiskolában az általános iskolában tanult topográfiai fogalmak tartalmi bıvítésére és felhasználására van szükség.

Az évi órakeret felosztása Új tananyag feldolgozására • Tájékozódás a térképen és a világegyetemben • A Föld gömbhéjai • A természetföldrajzi övezetesség • A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre • A gazdasági élet jellemzıi • A világgazdaság • Globális környezeti problémák

57 óra 5 óra 21 óra 4 óra 10 óra 4 óra 10 óra 3 óra

- 30 -

Összefoglalásra, ellenırzésre Szabadon felhasználható Összesen:

8 óra 9 óra 74 óra

Követelmények A tanuló ismerje a térképi ábrázolás módszerét, a tematikus térképeket, igazodjon el a térkép használatában. Ismerje a Föld helyét a Naprendszerben, mozgásait és következményeit, az idıszámítás alapelveit. Ismerje a Föld gömbhéjait, azok alapvetı jellemzıit és az egyes gömbhéjakra jellemzı alapvetı természetföldrajzi folyamatokat. Jellemzıik alapján ismerje fel a földrajzi övezeteket, ismerje kialakulásuk okait. A topográfiai követelményekben minimális teljesítményként szereplı fogalmak ismerete, megmutatása térképen. A gazdasági növekedés természeti és társadalmi feltételeinek, korlátainak ismerete.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerő tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Mutassa be az egyes szférák fıbb folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat. Magyarázza meg a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvetı összefüggéseket. Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, szerepük és jelentıségük változását. Jellemezze a világ különbözı térségeiben végbemenı fıbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés legfıbb célja megegyezik az oktatás legfıbb céljával: személyiségformálás, a tanulók fejlesztése. Az értékelésnek rendszeresnek, folyamatosnak kell lennie, ezen túlmenıen egyrészt ösztönzı-formáló, másrészt minısítı-szelektáló funkciókat is be kell töltenie. Az ellenırzés formái: • A hangsúly az írásbeli ellenırzésre kerül a rendelkezésre álló órakeret, a tananyag mennyisége és a várható osztálylétszámok miatt (témazáró feladatlapok, házi dolgozatok, iskolai nagydolgozatok, röpdolgozat) • szóbeli ellenırzés • egyéni, szóbeli feleletek – az osztályozást tanári értékelés követi • tanulói kiselıadások

Módszertani ajánlások Az oktatás során alkalmazott tanulói tevékenységi formák: • frontális osztálymunka (elsısorban új tananyag feldolgozásakor) • csoportmunka (a tananyagon belül egy alfejezet feldolgozásakor) • egyéni munka (statisztikai adatok elemzésekor, topográfiai feladatoknál) • tananyag önálló feldolgozása megadott szempontok alapján • logikai térképolvasás • vizuális szemléltetés (videofilmek feldolgozása)

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Segítségükkel a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók képesek legyenek használatukkal a követelményeknek megfelelni. Stílusa legyen közérthetı, szövege könnyen tanulható.

- 31 -

Ajánlott tankönyv: Dürr János – Dr. Fábri Miklós – Dr. Hajdú-Moharos József – Dr. Mérı József – Németh Géza: Földünk – környezetünk 59111. = Mőszaki Könyvkiadó Bp. 1995. Hajdú-Moharos József – Németh Géza – Vidéki I.: Földünk, környezetünk 59111. = Mőszaki Könyvkiadó, Bp. 1995. Bora Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza 15134 = Nemzeti Tankönyvkiadó

Tárgyi feltételek Nyomtatott taneszközök • tanulói segédletek • tankönyv • atlasz Tanári segédletek • földrajzi világatlaszok • statisztikai kiadványok • tanári szakkönyvtár (anyagi erıforrás függvényében) Folyóiratok, újságok • Élet és Tudomány • Heti Világgazdaság • Földrajztanítás Demonstrációs eszközök • diasorozatok – a tantervhez illeszkedıen • videofilmek – a tantervhez illeszkedıen • a Föld országai – földgömb • térképtartó állvány (gördíthetı) Falitérképek • A Föld iparvidékei • A Föld közlekedése, szállítása • Európa országai • Európa gazdasága • A Föld népsőrősége • A Föld országai • Magyarország megyéi, városai • Magyarország gazdasága • Az USA gazdasága • Ázsia országai • Afrika államai • Magyarország domborzata • A Kárpát-medence domborzata Ajánlott továbbá szaktanterem kialakítása.

- 32 -

Ének-zene Általános célok és feladatok A szakiskolában az ének-zene tantárgy középpontjában a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességeinek fejlesztése áll. Kívánatos tehát, hogy a befogadó zenehallgatás és a közös éneklés mindenkor a serdülıkorú fiatalok érzelmi világához és érdeklıdéséhez igazodó, egyéni és csoportos zenei tapasztalatikat, élményeiket is figyelembe vevı, ezeket is értelmezı, kényszertıl mentes, feszültségoldó együttlét legyen. A csoportos együttlét kulturált kereteinek bıvítése fontos feladata az ének-zene tanításának. Ezért a zenehallgatás és a közös zenélés-éneklés az ének-zene tanítás tevékenységeinek legfıbb kerete. Ezek a humánus esélyt teremtı alkalmak egyúttal a csoportkohézió erısítésének lehetıségét kínálják, s így a tanulók a zene nyelvén is elsajátíthatják önnön élményeik, tapasztalataik, véleményeik adekvát kifejezési módjait. Az ének-zenei nevelés célja továbbá, hogy a tanulók átélt örömszerzı sikerélményhez jussanak, ezzel is erısítve a zenében megtestesülı értékek ízlésformáló hatását. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más mővészeti ágakkal való kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók – az iskolai kereteken belül és azon kívül is – motiváltak legyenek az önmővelésre, az ismeretbıvítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetıségeivel.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A szakiskolai zenei nevelés elsıdleges célja és feladata: - Zeneszeretı, zeneértı közönség nevelése. - A zenei mőveltség kialakításával az általános mőveltség határainak szélesítése. - Az aktív muzsikálás /éneklés/ és zenehallgatás szokásának kialakításával az ízlés, az esztétikai érzék formálása. - A zenemővek behatóbb ismerete révén meggyızıdéssé alakítani azt a gondolatot, hogy a klasszikus zene az emberi élet alapvetı értéke, melynek hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, és jellemformáló erıvel bír. - A csoportos mővészi tevékenység – az éneklés - értelmezı, de kényszertıl mentes, feszültségoldó kialakítása. - A mővészetek fejlıdésének, stíluskorszakainak és jellemzıinek megismertetése. - A társmővészetek és a történelem összefüggéseinek feltárása. - A zenemővészet nagy mestereinek és alkotásaiknak bemutatása. - A magyar népi kultúra megismerése. - Lehetıséget kell teremteni ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek tájékozódni a mővészi élet napi gyakorlatában – hangverseny, színház, operaelıadás, kiállítás, múzeumlátogatás területén. - Motiváltakká kell tenni a tanulókat az önmővelıdésre, az ismeretbıvítésre.

Fejlesztési követelmények A szép, többféle karaktert kifejezı csoportos éneklési készség fejlesztése segítse a tanulók egyéni, belsı érzelemvilágának megértését. A jó hangulatú, fölszabadult együtténekléssel, a közös zenehallgatást követı beszélgetésekkel tanulják meg gátlásaitól megszabadulva egyre többféle eszközzel kifejezni gondolataikat, érzéseiket. Népdalaink vagy a megzenésített versek tömör, találó, képszerő nyelvezetének segítségével bıvítsük a tanulók szókincsét, mintát adva az árnyalt érzelmek szóbeli megfogalmazásához. Teljesítménykényszer nélkül, sokszínő tevékenységgel érjük el, hogy a néphagyományokkal, néptáncokkal, a magyar népmővészeti alkotásokkal foglalkozva megkedveljék és magukénak érezzék zenei kultúránkat. A táncdallamokhoz, mőzenei táncokhoz tartozó alaplépések megismerésével ismerjék föl a tánc kommunikációs és személyiségformáló lehetıségeit. Ismereteik révén tudjanak különbséget tenni a követendı értékrendet képviselı társas- és néptáncok, valamint a gerjesztett, extatikus táncok között. Az egyszerő kánonok csoportos többszólamú éneklésén keresztül fedezzék fel a vegyeskari hangok újszerő akusztikai hangzásélményét és fejlıdjék ki az együttmőködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége úgy, hogy eközben „saját szólamát” gondozva a közös szándék érvényesüljön

- 33 -

A mődalok és más népek dalainak éneklésével, hallgatásával a tantárgy egyrészt szélesítse a tanulók látókörét, másrészt segítse más nemzetek értékeinek élményszerő befogadását. A zenei szemelvényeket hallgatva, a zene értelmezése révén a tanuló jusson el mások mondanivalójának, gondolatvilágának megértéséig. Tudjon élni a mővészi zene nyújtotta kommunikációs lehetıségekkel. Az elıadói apparátus megfigyelése, a hangszerek és az emberi hangszínek megkülönböztetése, a zenei részletek hangulatának megfogalmazása során ismerje meg a nonverbális kifejezıeszközök sokszínőségét. A zenemővek emberközpontú megközelítésével a saját élı dalkincsének kialakításával, az egyre értıbbé váló, élményt nyújtó zenehallgatás gyakorlatával alakuljon ki a mővészetekhez való pozitív attitőd. A dzsessz történetének, kifejezıeszközeinek és mőfajainak megismerése által jusson közelebb a tanuló az értékes és igényes szórakoztató zenéhez. A képzımővészeti, irodalmi, színpadi és más alkotásokat tudja összekapcsolni a zenehallgatás élményével. A kifejezési formák és mőfajok néhány alapjellemzıjének birtokában legyen ismeret a zene nyelvének kifejezési lehetıségeirıl. Kapjon indíttatást a további önmőveléshez és szerezzen kellı jártasságot annak technikáiban, hogy igénybe tudja venni a jó zene lélekemelı, pszichés energiákat feltöltı segítségét. A szép, tiszta intonációjú, többféle karaktert kifejezı közös éneklés által az éneklési készség fejlesztése segítse a tanulók egyéni érzelmi fejlıdését. A csoportos éneklés fejlessze a közösségi összetartozás érzetét. Az éneklésen keresztül legyen meg a közösen átélt sikerélmény lehetısége, amely egy kényszertıl mentes, feszültségoldó együttlétet teremt. Népdalaink, vagy a megzenésített versek képszerő nyelvezetének segítségével segítsük elı a tanulók szókincsének bıvítését, az árnyalt érzelmek sokszínő kifejezésének képességét. A mődalok és más népek dalainak elıadásán keresztül segítsük más nemzetek értékeinek élményszerő befogadását. A jazz történetének, kifejezıeszközeinek és mőfajainak megismerése által jusson közelebb a tanuló az értékes és igényes könnyőzenéhez. A képzımővészeti, irodalmi, színpadi és más alkotásokat tudja összekapcsolni a zenehallgatás élményével.

9. évfolyam Heti óraszám: 0,5

Belépı tevékenységformák Éneklés Tiszta intonációjú, kifejezı csoportos éneklés emlékezetbıl. Kottaképrıl és hallás után tanult dallamok csoportos éneklése. Az egyéni elıadás lehetıségének biztosítása. A hangszerkíséretes dalok közös elıadása. Egyszólamú mővek egységes elıadása. Egyszerő többszólamúság /kánon/ éneklése, a többszólamú hangzás megismerése. A prozódia szemléltetése a szöveges zenében.

Zenehallgatás Hangszerek, különbözı zenei stíluskorszakok zenekarainak, kórusok szólamainak megnevezése hangzás alapján. Egyszerő, alapvetı zenei formák azonosítása hallás után. Többször hallott zenemővek felismerése jellemzı részletek alapján. A különbözı zenei stíluskorszakok tipikus jegyeinek ismerete. Népies mődal és cigányzene megkülönböztetése a magyar népdaltól.

- 34 -

Témakörök, tartalmak Tevékenységek Éneklés Kifejezı, prozódiailag helyesen értelmezett csoportos szöveges éneklés emlékezetbıl Tanult népdalok népszokásokhoz, jeles napokhoz rendelése Más népek dalainak és mődaloknak éneklése. Egyszólamú mővek egységes, kifejezı, csoportos éneklése Egyszerő kánonok csoportos többszólamú éneklése, a vegyeskar hangzásigényének megismerése Csoportos éneklés hangszerkísérettel, csoportok váltogatásával A hangképzéssel kapcsolatos tantárgyközi ismeretek fölelevenítése A prozódia szemléltetése a szöveges zenében Zenehallgatás Hangszerek, zenekarok, énekkari szólamok megnevezése hangzás alapján Közismert zenei formák hallás utáni azonosítása Többször hallott zenemővek felismerése jellemzı részletek alapján Stílusjegyek megnevezése többször hallott mővekben – kapcsolatteremtés pl. a adott korszak társmővészeti alkotásaival. A népies mődal és a cigányzene megkülönböztetése a magyar népdaltól. Rendhagyó emberi énekhangképzés eredményeként megszólaló hangszínek felismerése (falzett, kasztrált, fejhang, jódlizás) Egy áttekintett korszak mőfaji jellegzetességének összefoglalása Középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus zenemővek stílusjegyeinek felismerése Zenei ismeretek Az ütemfajták, az ütemezés rendszerezı áttekintése Alapritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták, ütemezés Tanult népdalok funkcionális tartalmak szerinti rendszerezése Alkalmazások Tantárgyközi néprajzi tartalmak felkutatása és illesztése a jeles napok szokásdallamaihoz, könyvtárhasználat segítségével. Segédkönyvek, albumok, hangzóanyagok használata A tanult korok áttekintésének alapjául szolgáló zenemővek nemzetiségének megnevezése, történelmi korban való elhelyezése Néhány kortárs alkotó személyiség megnevezése a társmővészetek és a tudomány területérıl is. Tájékozódás könyvtárban, fonotékában

Témakörök A magyar népzene ısrétege

Tartalmak Régi stílusú magyar népdalok Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl a XVIII.sz. végéig A verbunkos stílushoz kapcsolódó népdalok, népies mődalok, hangszeres szemelvények Mőzenei kánonok Szomszéd népek dalai Énekes szemelvények a zeneirodalomból (középkortól a klasszicizmusig) Szemelvények az ifjúsági szubkultúra körébıl Megzenésített klasszikus és mai versek, dalok

Különbözı elıadói stílust képviselı népzenei felvételek népdalfeldolgozások Magyar és az európai zeneirodalom fıbb mőfajai a XVIII.sz. végéig Verbunkos zenei szemelvények Jellegzetes barokk és klasszikus mőfajokat reprezentáló zenemővek Klasszikus zenemővek népszerő átiratai Mai zene

A barokk és bécsi klasszicizmus mőzenei példái Magyar népdalok Más népek népzenéje

A reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus stílus körébıl. Népzenei anyagok A zenei tevékenységekhez választott zenemővek, dalok stb.

- 35 -

Új stílusú népdalok A mőzene és az idegen népi kultúrák hatása a magyar népzenében Magyar népszokások, jeles napok dalai Népi hangszerek – hangszeres népzene A zene eredete, az elsı hangszerek İsi kultúrák zenéje, a zene társadalmi szerepe Görögországban A középkor általános jellemzése A középkor egyházi zenéje – a keresztény liturgia A középkor világi zenéje – trubadúrok és vándordalnokok Korai többszólamúság – az orgánum mővészete A reneszánsz általános jellemzése A reneszánsz világi zenéje, a forma eredete és fejlıdése A reneszánsz egyházi zenéje, hangjegyírás, a zenemőkiadás kezdetei A magyar reneszánsz A barokk általános jellemzése A nagy barokk látványosság: az opera kialakulása Barokk hangszerek, zenekar és a concerto megjelenése A korál és feldolgozási lehetıségei Bach mővészetének tükrében A barokk egyházi zene kiemelkedı mőfajai: oratórium, passió, kantáta Táncok a zenében Bach: Magnificat Csembalótól a szintetizátorig Handel – egy templomi karnagy Hannoverben A XVII.-XVIII.század magyar mőzenéje A klasszika általános jellemzése A bécsi klasszicizmus A szimfónia és a vonósnégyes Haydn : Évszakok, Teremtés Mozart és az opera Egyházi zene a klasszikában – a mise Beethoven 9 szimfóniája

Követelmények A tanulók ismerjék az egyes zenei stíluskorszakok jellemzıit, legjelentısebb zeneszerzıit és azok alkotásaiból néhányat. Ismerjék fel a legjelentısebb mővek fıtémáit. Képesek legyenek a zenei stíluskorszakokat idırendbe állítani, a társmővészetekkel, s a történelem eseményeivel összefüggéseket találni. Ismerjék az alapvetı zenei írásjeleket, ritmusképleteket. Tudjanak emlékezetbıl régi és új stílusú népdalokat, közismert klasszikus szemelvényeket énekelni.

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10-15 dallam a tanév anyagából (magyar népdal, más népek dalai, mődal, kánon, ismert mőzenei szemelvény témája) emlékezetbıl csoportos - esetleg egyéni elıadása

Zenehallgatás Ismerje fel a tanuló a tanórákon meghallgatott zenemővek legjellegzetesebb dallamait. Hallás után az egynemő és vegyeskari, a vonós-, fúvós-, és szimfonikus zenekari hangzás és a hangzó anyagból kiemelkedı karakteres hangszerek, hangszínek megkülönböztetése

- 36 -

A tanult mővészeti korszakokból néhány zeneszerzı és egy-egy társmővészeti alkotás megnevezése, egy-egy zenei mőfaj megnevezése

10. évfolyam Heti óraszám: 0,5

Belépı tevékenységformák Éneklés Tiszta intonációjú, kifejezı csoportos éneklés kottából és emlékezetbıl. Az egyéni elıadás lehetıségének biztosítása. Az egyéni elképzelés megvalósítása zenei eszközökkel. Kulturált, egységes hangzásra való törekvés és a többszólamú éneklés készségének továbbfejlesztése. Hangszerkíséretes csoportos éneklés. Ismert zenemővek egyszerő témáinak éneklése.

Zenehallgatás A hangszeres magyar népzenéhez kapcsolódó jellegzetes magyar néptáncok megismerése, a táncház. Nemzeti táncok karakterének megfigyelése a romantikus zenében. A többször hallgatott zenemővek jellegzetes dallamainak felismerése. A jazz zenélési gyakorlatának – az improvizációnak - megfigyelése, kipróbálása. Hangszerek, zenekarok, énekkarok, hangfajok megnevezése hangzás alapján. A hallott zenemővek elhelyezése történelmi korban. Kapcsolatteremtés a társmővészetekkel.

Témakörök, tartalmak Tevékenységek Éneklés Ismert dallamok ritmusának hangoztatása Egyéni elképzelés megvalósítása zenei eszközökkel, énekes, hangszeres elıadásban Magyarország nemzetiségeinek és etnikai kisebbségeinek, valamint más nemzetek népdalainak éneklése Kulturált, egységes hangzásra való törekvés és a többszólamú éneklési készség továbbfejlesztése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel – kisebb csoportokban is. Ismert zenemővek egyszerő témáinak éneklése Tanórán kívüli éneklés élmény- és ismeretanyagának bevonása a tanórai munkába. Zenehallgatás Hangszeres magyar népzenéhez kapcsolódó jellegzetes magyar néptáncok megismerése, a táncház Nemzeti táncok karakterének megfigyelése a romantikus zenében A klasszikus táncok, néptáncok, dzsessz –zenei alapú modern táncok mozgáskincse és zenei kifejezésmódja közötti kapcsolatok felfedezése A ritmus szerepének összevetése a zenében és más mővészeti ágakban; a balett Az improvizálás és az alkalmazkodás megfigyelése a dzsessz zenélési gyakorlatában. A dzsessz hatásának megfigyelése a mőzenében.

Tartalmak

Új stílusú és vegyes osztályba tartozó magyar népdalok ismerete Más népek dalai Énekes szemelvények a XIX., XX.sz. zeneirodalmi alkotásaiból Mai zene

Népzenei felvételek, élı népzene A romantikus zenei stílust képviselı zenemővek Nemzeti táncok a romantikus mőzenében Operarészletek, zenés színházi részletek A XIX.század és a XX.sz. mőfajait bemutató szemelvények Bartók Béla és Kodály Zoltán néhány zenekari és vokális mőve A dzsessz jellegzetes mőfajait bemutató szemelvények Elektronikus zenei mővek részletei Populáris zenei szemelvények

- 37 -

Többször hallott zenemővek felismerése, jellemzı részletek alapján. Hangszerek, zenekarok, énekkarok, hangfajok megnevezése a hangzás alapján. A zene és a szóbeli kifejezése összekapcsolása a programzenében. Kapcsolatteremtés a drámai mőfajok és a zenés színpadi mővek között (opera, operett, musical, rock opera) Képzımővészeti alkotások és a zene közös vonásainak megfogalmazása Kép, film és zene kapcsolatának megfigyelése, elemzése A hallott zenemővek elhelyezése történelmi korban, kapcsolatteremtés társmővészeti alkotásokkal Élızenei hangverseny-, színház- operalátogatás Vélemény megfogalmazása a tömeg-kommunikáció zenei mősorairól, hangversenyekrıl, színházi elıadásokról.

Témakörök A romantika általános jellemzése A romantika új mőfaja – a lied Mendelssohn klasszicista romantikája, Brahms hagyományırzése A zongora, mint a romantika tipikus hangszere, a kifejezıerı és virtuozitás eszköze – Schumann, Chopin Berlioz és Liszt Ferenc programzenéje, a romantikus zenekar Giuseppe Verdi a színház szolgálatában Richard Wagner és a zenedráma A nemzeti zene – orosz iskola – Ötök csoportja A cseh iskola – Dvorak mővészete A XIX. század magyar zenéje A késı romantika – Mahler hagyományırzése, Richard Strauss szimfonikus költeményei Rachmaninov zongoraversenyei Az olasz opera: a verizmus és Puccini A századforduló impresszionizmusa és szimbolizmusa XX.század - forradalom a zenében – Stravinsky Kodály és a magyar népzene Népmővészet és transzcedencia Bartók mővészetében Orff: Carmina Burana Kortárs zene Híres énekiskolák, operaházak, zenekarok, elıadómővészek Híres elıadások videóról A jazz és stílusai A popzene fejlıdésének útja A rockzene és stílusai A musical Andrew Lloyd Webber : Jesus Christ Superstar – videó Andrew Lloyd Webber: Macskák - videó A „könnyőzene – komolyzene” határai? Andrew Lloyd Webber:Requiem Kísérızenék: Filmzene,balettzene,tánczene A muzsika szerepe életünkben

Követelmények A tanulók ismerjék fel az egyes zenei stíluskorszakok jellemzıit, legjelentısebb zeneszerzıit és azok néhány alkotását. Ismerjék fel a többször hallgatott zenemővek egyszerő dallamait.

- 38 -

A tanulók legyenek képesek idırendbe állítani a zenei stíluskorszakokat, a társmővészetekkel és a történelem eseményeivel összefüggéseket találni. Ismerjék az alapvetı zenei írásjeleket, ritmusképleteket, a zenei lejegyzésmód kialakulásának történetét. Tudjanak néhány jellegzetes romantikus és XX.sz.-i dallamot emlékezetbıl énekelni. Legyen önálló véleményük a hangversenyeken, színházi elıadásokon hallott mőalkotásokról, a tömegkommunikáció zenei mősorairól.

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10-15 dallam elıadása a tanév anyagából (népdal, más népek dalai, mődal, kánon, ismert mőzenei szemelvény témája) emlékezetbıl Ismerjen népdalokat különbözı élethelyzetekrıl szóló népdalokat

Zenehallgatás Ismerje fel a többször hallott zenemőveket, részleteket Tudjon megnevezni a tanult kultúrtörténeti korszakokból legalább egy-két társmővészeti alkotást Tudjon megkülönböztetni hallás után néhány tanult mőfajt a komoly és a könnyő zene területérıl Képes legyen különbözı hangszerek és hangszínek, karakterek megkülönböztetésére. Ismerje a zenei stíluskorszakok legkiemelkedıbb zeneszerzıit, legjelentısebb mőveit.

A tanulók értékelése, ellenırzése A számonkérés tartalmaz éneklési, kottaolvasási, kottázási és zenefelismerési feladatokat. - zenei stílusok felismerése, jellemzıinek felsorolása - dalok, népdalok éneklése, lejegyzése, elemzése - zeneszerzık munkásságának ismerete - zenemővek felismerése

Módszertani ajánlások A szakmunkástanulók érdeklıdése és a kamaszkor életkori sajátosságai, a nagyon kevés óraszám egyértelmően az ének-zene tantárgy zenehallgatás, a zeneirodalom területét kívánja hangsúlyozni. A zene szeretetére, a klasszikus zene elfogadására és tiszteletére próbáljuk rávezetni ıket, akár a számukra legkedvesebb modern zenei stílusok klasszikus zenei kapcsolatai alapján.

Feltételek A tankönyv kiválasztásának elvei A tankönyv kapcsolódjon a helyi tantervben foglalt témakörökhöz, nyelvezete, jelölésrendszere legyen érthetı. Ajánlott tankönyv: Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához és a hozzátartozó munkafüzet. / Tankönyvkiadó Bp./ Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához kazettatár és CD sorozat

Tárgyi feltételek Mővészeti nevelés szakterem Hangjegyvonalas tábla 1 db zongora CD lemezlejátszó, kazettás magnó, videó Hanglemezek, CD-k, kazetták, zenei videó filmek Zeneszerzık portréi

- 39 -

Rajz és vizuális kultúra A tanterv a vizuális problémafeltárás és kreatív szemlélet egységére épül, próbálja megteremteni a rajztanítás tradicionális és új módszereit, kiegészítve tervezési és mővészet – viselettörténeti témákkal, elıkészítve és megalapozva szakmunkásképzés szakrajz tantárgyának tanítását.

Célok és feladatok A tantárgy legfontosabb célkitőzése a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskola speciális körülményei között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történı fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklıdést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában a következı általános célok eléréséhez járul hozzá: a kreativitás fejlesztése; a kreatív gondolkodás fejlesztése; az esztétikum iránti befogadó készség erısítése; az értékek iránti nyitott magatartás kialakítása; a tolerancia és az empátia fejlesztése; az érzelmi nevelés, valamint az értékközpontú személyiség fejlesztése. A szolgáltatóipari szakmacsoportos szakmai elıkészítés tantárgy rajz egysége nyújtson lehetıséget fodrász szakma gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére, a szakképzés megalapozására. A sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményezı tevékenységek mutassák be a fodrászszakma sajátosságait, keltsék fel a tanulók érdeklıdését a szakma iránt, bizonyítsák be a számukra az iparág gazdasági jelentıségét, hosszú távú fejlıdıképességét. Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklıdést a szakmai tevékenységek teljesebb köre iránt. Biztosítson lehetıséget a fodrászszakmához szükséges tudatos, felelısségteljes magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerısítéséhez, fejlıdéséhez. A tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerı- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Mővészeti jellege miatt értékközvetítı egyben értékteremtı jellemformáló tevékenység. A rajz tanításának az a célja, hogy felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkezı problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelıs használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a mővészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi szakmai tantárgy tanulásának megkönnyítése, megalapozása. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnı. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése, követhetı stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetıségeit kell felkínálni. A rajzi munka mellett teret kell adnunk a korosztály érdeklıdésének kielégítését szolgáló konstruálási feladatoknak. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az alkotómunka javára növelhetı. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelıen a gyakorlati tevékenységre főzıdik fel. A tantárgy tanításának célja a szakközépiskolában a szolgáltatóipari szakmacsoporthoz tartozó fodrászszakma alapvetı készségeinek elsajátítása, a tanulók gondolkodásmódjának fejlesztése, az alapvetı munkafogások, manuális tevékenységének megismertetése és gyakoroltatása.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A tanulók legyenek képesek felfogni a szépet, és helyesen értelmezni a harmonikust. Ehhez segít a színelméleten a rajzfeladatokon túl a viselettörténet és a mővészettörténet, népmővészet. Az ízlés és kézügyesség fejlesztése. Az általános iskolában eddig szerzett ismeretek továbbfejlesztése. A mőszaki szabadkézi vázoláshoz szükséges rajzkészség kialakítása. A mőszaki és szabadkézi rajzkészség fejlesztése. Alapvetı rajztechnika, általános szerkesztési elvek ismerete.

- 40 -

A szerzett élmények szóban, képben történı visszaadás, az élmények, benyomások alapján az ismert rajzolási, képalkotási módszerek felhasználásával önálló eszköz, tárgy bemutatása és megjelenítése (film, fotó, portfolió, montázs, plakát, tervek stb.). A vizuális nyelv sajátosságainak felelevenítése és új elemeinek megismerése. A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák alkalmazása. Az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás, alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei (konvenciók) használata. Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színes, vonalak, foltok, formák és tér alkalmazása. A színkeverés eleminek felidézése. Néhány – a szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenı – vizuális probléma (graffiti, testdíszítés, öltözködés) felismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása.

Az 1-8. osztályok alapjaira támaszkodva, az ott szerzett ismeretek továbbfejlesztve, a Rajz tantárgy elıkészíti a szakképzı évfolyamokon tanulandó szakrajz, divatrajz, géptan, szakmai ismeret tantárgyakat. a mőszaki rajz témakörök a szakképzı évfolyamok szakrajz tantárgyát alapozzák meg és egészítik ki.

Fejlesztési követelmények Az általános iskolai vizuális nyelvi elemek, a környezetkultúra, a tárgykultúra, és a képzımővészeti alapismeretek készségszintő alkalmazásának megtartása és – amennyiben lehetséges – a szakmai irányú fejlesztés és alkalmazás a megadott témakörökön belül. Kifejezés, képzımővészet – alkotás, befogadás A mindennapi látványsokaság esztétikai és mővészi elemzésének ismeretszerő feldolgozása alkotások és mővészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. Vizuális kommunikáció – alkotás, befogadás Alapszintő kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. Tárgy, és környezetkultúra – alkotás, befogadás Szőkebb és tágabb környezetének esztétikus alakítására tett képi javaslatok létrehozása. A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek), megismerése és feldolgozása. Kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek - a mővészeti alkotás alapfogalmainak helyes értelmezése. A mővészet és a társadalom kapcsolatának, a mővészet helyzetének felismerése és értékelése. A személyiség és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátosságainak alkalmazása a mindennapi élet területén. Az ifjúsági és szubkultúra egyes elemeinek értékelése és alkalmazása a mővészi kifejezésben. A mővészettörténet 19-20. századi irányzatai közül öt stílus ismerete, valamint 5 jelentıs magyar és külföldi mester mővének felismerése. A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével. A tantárgy tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, azt önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Fontos a helyes munkaeszköz megválasztása, a tiszta, esztétikus és balesetmentes munkavégzésre nevelés. Általános követelmény a kulturális, a mővészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes mőalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülı, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellı alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A szóbeli, az írásos és képi kommunikációban használják helyesen a szakma kifejezıeszközeit, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bıvítsék a szakmai szókincset. Alakuljon ki, fejlıdjön a tanulók szépérzéke, erısödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, biztonságos és eredményes. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá az önálló szakmai munkához, alakuljon ki az önálló feladatmegoldás képessége, érezzék meg a szakmai munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. A tantárgy foglalkozásai során alakuljon ki a tanulókban a rendszeres és folyamatos önképzésnek, az eszközök szakszerő használatának az igénye, a felelısségérzet egymás iránt, a társakkal való együttmőködési képesség.

- 41 -

Munkájuk során fejlıdjön szépérzékük, érzékelésük, kézügyességük, munkabírásuk, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb. Tanulják meg az eszközök balesetmentes, biztos használatát, tartsák be a munka- és tőzvédelmi szabályokat. A tantárgyi tevékenység során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. Érezzék át saját személyes felelısségüket, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A szakmai gyakorlati tevékenység során folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályok, magatartásformákat.

9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra

Belépı tevékenységformák A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önálló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika mőfajának megfelelı mőelemzés korban és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárására, képi - plasztikai, formai, téri analízisek, elemzése. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektíva és a mőszaki távlat (axonometria) között. A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladatok megoldása az alkotófolyamat végig vitelével. Témának megfelelı kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. A tantárgy sajátossága, hogy a fı tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám mőveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. A fodrászszakma mőveléséhez szükséges kéziszerszámok, fontosabb gépek, berendezések megismerése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézıpontnak megfelelı tanulmányok. A vizuális jelek felismerése és megértése. A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárása, analízisek, elemzések. A kifejezıeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek) árnyaltabb alkalmazása. Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezıeszköz-használat. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma és színtanulmány, a takarás megfigyelése. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. Nézetrajzok készítése. A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végig vitelével. Témának megfelelı kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása.

Témakörök, tartalmak Célok és feladatok A vizuális nyelv sajátosságainak felelevenítése és új elemeinek megismerése. A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák alkalmazása. Az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás, alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei (konvenciók) használata. Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok, formák és tér alkalmazása. A színkeverés elemeinek felidézése. Néhány – a szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenı – vizuális probléma (graffiti, testdíszítés, öltözködés) felismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

- 42 -

Kifejezés, képzımővészet Alkotás Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével). Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban). Egy adott téma fel- és átdolgozása különbözı technikák segítségével. Befogadás Mővészeti élmények szóban történı megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.). Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása. Mővészeti ágak az ókortól a 19. századig (lehetıség szerint 5 mővészeti ág megnevezése példákkal, 5 reprodukció felismerése). Vizuális kommunikáció

Alkotás Az alapvetı ábrázolási konvenciók felidézése (sík- és térábrázolás). A perspektíva használata. Az axonometria használata mőszaki ábrák elkészítésekor. Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben. Értelmezı rajzok szabadkézi vázlattal. Egyszerő beállítások szabadkézi rajzok. Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról-szakipari eszközökrıl. Tervezések: plakát tervezése – az írás, a szöveg, a bető felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében; graffitti tervek. Egy kedves zene képszerő feldolgozása csomagolással egybekötött tervezéssel (pl. CD – hirdetés stb.). Befogadás Nézıpontok, arányok megismerése, tájékozódás a látványok értelmezésében. Elemzés egy reklám, egy plakát használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve. A médiumok (egy szappanopera, egy reklám hírmősor) képi világának szóbeli elemzése. Az álló- és mozgókép (az idı és térbeliség jellegzetességeinek. kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során.

Tárgy és környezetkultúra

Alkotás Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerőbb formák figyelembevételével. Tárgyak elemzése és újratervezése. Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése. Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése, új lakótér tervezése méretarányokkal.

Befogadás A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete. Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása. A város, az épület, a táj egymáshoz való viszonya – szóbeli elemzések. A fodrász munka alapjai A szakma sajátosságai. a jó szakember tulajdonságai. A fodrászhelyiség kialakítása. Szükséges fodrászeszközök. Munkahelyi ártalmak. A vendég fogadása. A koponya és az arc kapcsolata. Anatómiai ismeretek Az arc részei: szem, orr, száj, fül. A fej és az arc arányai. Morfológia. Hosszú- és rövid nyak, illetve annak korrigálási lehetıségei a frizurával. Fejformák Lapos- és gömbölyő homlok, illetve annak korrigálási lehetısége a frizurával. Közel- és távolálló szemek, illetve annak korrigálási lehetısége a frizurával.

- 43 -

Arcformák

Elálló fül, illetve annak korrigálási lehetısége a frizurával. Görbe orr, illetve annak korrigálási lehetısége a frizurával. Hosszúkás arc és korrigálási lehetıségei a frizurával. Szögletes arc és korrigálási lehetıségei a frizurával. Kerek arc és korrigálási lehetıségei a frizurával. Ovális arc és korrigálási lehetıségei a frizurával. Négyszögletes arcformák és korrigálási lehetıségei a frizurával. Háromszög alakú arcformák és korrigálási lehetıségei a frizurával.

Az évi órakeret felosztása Kifejezés, képzımővészet Vizuális kommunikáció Tárgy és környezetkultúra A fodrász munka alapjai Anatómiai ismeretek Fejformák Arcformák Egyéb didaktikai feladatokra (Ismétlés, számonkérés, diafilmek, videofilmek megtekintése; szakmai bemutatók, vásárok, kiállítások; témagyőjtés, tablókészítés) Összesen

5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 2 óra

37 óra

Minimális követelmények A vizuális, a verbális és a zenei kifejezés hasonlóságainak szóbeli ismertetése. Különbözı mőfajban, technikában történı kifejezési kísérletek. A tanuló legyen gyakorlott a geometriai közlınyelv olvasásában. Legyen a tanuló jártas a mőszaki rajz technikájában. Tudjon használati tárgyakat rendeltetésüknek megfelelıen tudatosan megtervezni, kivitelezni, ismerje a tanuló a rajztantárgyhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, elveket, szabályokat, összefüggéseket. A tanuló tudjon vizuális problémákat feldolgozni, azokra megoldást keresni, elképzeléseit megvalósítani és értékelni. A tanult korok, korszakok és irányzatok legfıbb jellegzetességeinek felsorolása egy-egy kiemelkedı alkotás ismertetése. Konkrét példákon egyes alkotó technikai megoldásainak felismerése, kivitelezése.

A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételeit – egyben a tárgy értékelését – a munka minıségét, a szakmai tárgyakhoz való köthetıség lehetısége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegő tantárgyi munkának. A tanulók legyenek képesek: • ismertetni a fodrászszakmában felhasznált nyersanyagokat, eszközöket, biztonságos használatukat; • a fodrászhelyiség kialakításának lehetıségeit; • a szakmához szükséges anatómiai ismereteket beépíteni és alkalmazni a munka során; • felismerni az arc- és fejformákat, tudjon ajánlani a hibák korrigálásához alkalmas frizurákat; • a vizuális nyelv tanult alapelemeinek, a sík- és térábrázolási módok alkalmazására.

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra

Belépı tevékenység formák A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása önálló, adott problémát, élményt is feldolgozó tevékenység egy – egy feladatkörben.

- 44 -

A szobrászat, a festészet, a képgrafika mőfajának megfelelı mőelemzés az adott korban és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárása képi – plasztikai, formai, téri analízisek, elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a mőszaki távlat (axonometria) között. A vizuális kommunikáció funkcióinak megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Témának megfelelı kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. A tantárgy sajátossága, hogy a fı tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám mőveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. Látványok megfigyelése és értelmezése. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézıpontnak megfelelı tanulmányok. A vizuális jelek felismerése és megértése. A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárása, analízisek, elemzések. A kifejezıeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek) árnyaltabb alkalmazása. Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezıeszköz-használat. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma és színtanulmány, a takarás megfigyelése. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végig vitelével. Témának megfelelı kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelı tudatos, tervszerő (projekt-jellegő) önálló tevékenység a képzımővészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása. . Növekvı önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Információk képi rögzítése, értelmezése. Az információhordozók szerepének megértése.

Témakörök, tartalmak Kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek – a mővészeti alkotás alapfogalmainak helyes értelmezése. A mővészet és a társadalom kapcsolatának, a mővészet helyzetének felismerése és értékelése. A személyiség és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátosságainak alkalmazása a mindennapi élet területén. Az ifjúsági és szubkultúra egyes elemeinek értékelése és alkalmazása a mővészi kifejezésben. A mővészettörténet 19–20. századi irányzatai közül öt stílus ismerete, valamint 5 jelentıs magyar és külföldi mester mővének felismerése. A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Kifejezés, képzımővészet Alkotás Mozgásábrák, folyamatok ábrázolása és azok animációs filmen való megjelenítése. Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás – mőalkotások vagy személyes fotók másolata és méretnövelése. Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése. Önportré a belsı karakter kifejezésével. Befogadás A 19–20. század mővészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mő felismerése. A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. A kép kompozíciós törvényei. A fotózás és a film (video) képalkotó rendszereinek megismerése. Portfolió – saját munkaanyag – összeállítása, bemutatása. Vizuális kommunikáció

Alkotás – ábrázolási konvenciók A kétirányú perspektíva használata tervezıfeladatokban. Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása – piktogrammok tervei. A nyelv és a jelzések – tetoválások, testfestések – tervezés. Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok – kísérleti

- 45 -

Rajzok és lemeztervek.

Tárgy- és környezetkultúra

Arcok rajzolása

Nıi hajviseletek

Frizurák kialakítása, hajviseleti elemek

Férfi hajviseletek

Gyermekfejek Hajviseletek

Befogadás Az ábrázolási konvenciók elemzése, a látvány és rögzítésének elméleti szintjei (korok és ábrázolási formák). A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai. A zenei effektek színekké alakításának világítástechnikai-informatikai sajátosságai. A mozgó képi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete. A média mint az élet kifejezıdésének sajátos eszköze–elemzések a tévémősorokról. Alkotás Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzal kollázsszerő ábrázolása. A monogram mint tárgy – táska, irattartó és monogramjának elkészítése. A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfólió) összeállítása. Befogadás Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek. A munkalélektan (ergonómia) alapjai–szakmai munka és esztétikum. A tervezés folyamatának elméleti alapjai a portfolió indoklása szóban, írásban. Leonardo-féle négyes osztás. Portré rajzolása a tanult ismeretek alkalmazásával. Portré rajzolása társról vagy választott képrıl. Hajviseletek ovális archoz. Hajviseletek kerek archoz. Hajviseletek szögletes archoz. Hajviseletek hosszúkás archoz. Hajviseletek háromszöglető archoz. Fonások rajzolása. Hullámok rajzolása. Marcell-hullám rajzolása. Csigák rajzolása. Fınözés, tupírozás menetének rajzolása. Választékok, nyakfazonok rajzolása. Férfi fej rajzolása. Oldalfazon, bajusz, szakáll rajzolása. Férfi frizura rajzolása. Gyermekfej rajzolása. Gyermekfrizurák rajzolása. Hétköznapi hajviseletek. Estélyi hajviseletek.

Az évi órakeret felosztása Kifejezés, képzımővészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Gyakorlat (rajzgyakorlatok, manuális munkák, tervezések, győjtımunkák) Egyéb didaktikai feladatokra (év eleji és év végi ismétlés, összefoglalás, számonkérés, kiállítások, múzeumlátogatások, szakvásárok, bemutatók, témagyőjtés, tablókészítés) Összesen:

6 óra 10 óra 10 óra 5 óra 6 óra

37 óra

Követelmények Különbözı rajzolási és tárgykészítési technikával alkotások, rajzok kialakítás, elkészítése. Másolatok, transzformációk készítése A 19-20. század mővészeti ágainak, egyes alkotásainak ismerete.

- 46 -

A perspektíva és axanometria ismerete és használata. Szerzett élmények képi megjelenítése Tárgyak tervezése, kialakítása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek: • portré rajzolására az arc arányainak és a Leonardo-féle osztásnak megfelelıen; • a különbözı arcformáknak megfelelı frizurák képi megjelenítésére; • a frizura kialakítás részleteinek képi megjelenítésére; • férfi hajviseletek rajzolására; • gyermek hajviseletek rajzolására; • hétköznapi és alkalmi frizurák rajzolására; • legyenek jártasak a tanult technikák alkalmazásában.

A tanulók értékelése, ellenırzése A számonkérés, ellenırzés történjen szóban, ahol egy-egy témán belül a megfelelı összefüggéseket, kapcsolatokat lássák át a tanulók. Írásban egy-egy témakör anyagát árfogóan kérjük számon elméleti és rajzi feladatokat megkívánva. Rajzos feladatok ellenırzése, mely az iskolai és az otthoni munkát értékeli. A számonkéréseket, ellenırzéseket mindig kísérje értékelés, amelybıl a diákok számára egyértelmő lesz, hogy mit hibáztak el a rajzolási feladatokon, illetve milyen hiányok vannak az elméleti ismereteikben. A számonkéréseket, ellenırzéseket osztályozás kövesse, mely tényleges téma ismerete mellett vegye figyelembe a tanuló fejlıdését. A jegyek tükrözzék a tanulók elméleti felkészültségét és rajzolási készségét! Az év végi osztályzatokat a tanulók évközi osztályzatai alapján adjuk meg figyelembe véve a fejlıdés mértékét. Az ellenırzésen belül azonos arányban érvényesüljön az ösztönzı-formáló és minısítı-szelektáló ellenırzés. Fontos feladat a tanulók ösztönzése a tantárgy fontosságára utalva, kialakítva, formálva a mővészetek, a mőszaki rajzolás, szabadkézi rajzolás, viselettörténeti korok iránti érdeklıdést. Az ismeretekbıl tudják meghatározni, megadni a lényeget, az összefüggéseket. Az értékelésnél vegyük ezeket figyelembe. Szempontok a diákok munkáinak értékeléséhez: • Élnek-e a megformálás, a felületkialakítás és szerkezetképzés módozataival? • Alkotásaikon érvényesül-e az anyag – forma – funkció egysége? • Meg tudják-e ragadni a közvetlen környezet egyszerő és összetett tárgyainak, természeti és mesterséges formáinak fı arányait, formakarakterét, belsı szerkesztését, valamint a szerkezet és a forma fı jellemvonásait? • Felfedezik-e a fény és a nézıpontok különbözıségébıl származó formaábrázolási lehetıségeket, és élnek-e vele? • Tudnak-e a térben tájékozódni? • Tudnak-e a térviszonyokat érzékeltetni a síkon? • Ismerik-e a térábrázolás módozatait? • Megérzik-e a forma sajátosságait? • Felismerik-e és tudják-e alkalmazni a különbözı színárnyalatokat? • Képesek-e a síkon és térben különbözı kifejezési eszközökkel egyensúly létrehozni? • Jártasság szinten ismeri-e az emberi test felépítését! • Meg tudja-e különböztetni az egyes mővészettörténeti, viselettörténeti korok jellemzı vonásait, az egyes korok „szépségideálját”?

Módszertani ajánlások Az oktatásban különbözı módszereket alkalmazzunk a tantárgyi munkában. Jelentıs szerepet kap a frontális osztálymunka az új anyag feldolgozásánál, a rajzi feladatoknál, az ismétléseknél. Fontos helyet töltsön be az oktatásban a konzultatív tanulás, az önálló témafeldolgozás. Úgy irányítsuk a tanulókat, hogy az egyes témaköröket önállóan tudják feldolgozni, megfelelı szempontokat elıirányozva

- 47 -

ösztönözzük a tanulókat az egyéni kutató és győjtımunkára (múzeum, levéltár, könyvtár, kiállítások, bemutatók, szakvásárok stb.) Kiselıadások, beszámolók biztosítsák az önálló munka bemutatását, az érdeklıdés kiszélesítését. A tanórák, múzeumok és kiállítások látogatása adjon lehetıséget a csoportos munkára, mely elısegíti a közös gondolkodást, a kényeges dolgok szelektálását. A megfelelı szintő tudás eléréséhez fel kell használni az addig tanult ismereteket (irodalom, történelem, matematika, rajz stb.) Szemléltetés • Rajzos szemléltetık. • Adott mővészeti korok legjellegzetesebb festményeinek, szobrainak, épületeinek bemutatása és azok elemzése. • Manuális munkához, munkát segítı bemutatás.

Feltételek Sokoldalú, változatos szemléltetési módszerek alkalmazása, diafilmek bemutatása. Múzeumlátogatás. Tanulmányi kirándulás.

Szükséges taneszközök Grafikai, festıi és modellezı munka anyagai, eszközei. Nagymérető, besötétíthetı terem, rajzbakok, nagymérető geometrikus testek, drapériák, gipszmodellek, természeti formák. Diavetítı, diakészlet, televízió, video, videotár, írásvetítı, írásvetítı fóliák. Lexikonok, képzı-, iparmővészeti, építészeti, viselettörténeti könyvek, albumok. Csontváz Rajzlapok, különbözı színő papírok. Ceruzák, kréták, ecsetek, tempera, tus, tuskihúzó készlet, gyurma, anyag Modellezéshez, kollázs készítéshez használható anyagok, eszközök (olló, ragasztó) Színes reprodukciók, leporellók.

Tárgyi feltételek Szaktanterem Falitábla Diafilmek Videofilmek Divatlapok Szakirodalom Információs anyagok Szakkönyvek

- 48 -

Testnevelés és sport Általános célok és feladatok A szakiskola testnevelés célja, hogy az iskola nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok. A testi fejlıdés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erısítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelızése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzırendszeri megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztésének célja. Az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. Játék- és sportélmények nyújtása. Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és tevékenység öröme. Személyiségfejlesztés. A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tőrése, valamint a természetszeretı és környezetkímélı magatartás kialakítása. Az általános feladatokon túl a szakiskolában a különbözı szakmák elsajátításában, speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelızı és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátítassuk el a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. A testnevelés és sportfoglalkozásokkal érzékelhetıen növelhetjük teljesítıképességüket. A rendszeres testedzés váljon igénnyé számukra. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A testnevelés célja, hogy az iskola egész oktató-nevelı munkájának részeként a sportágak felhasználásával segítse az iskola tanulóinak nevelését. Az iskolai testnevelés és sport fı funkciója, hogy a gyermek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklıdéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásmőveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye ıket a késıbbi hatékony mozgásos cselekvési tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvetı mozgás- és feladatmegoldó képességüket. A testnevelés és sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók értékrendjében az egészség (egészséges életmód) kiemelt helyen szerepeljen Cél továbbá a fiatalok nevelésében, hogy ismerjék fel motorikus képességeiket, a fejlesztésének, fenntartásának módjait, ismerjék és igényeljék a mozgásos játék, versengés örömét. Becsüljék meg társaik teljesítményét, cselekvésbiztossá váljanak. Mozgásuk legyen koordinált, esztétikus és kulturált, ismerjék fel a testnevelés és a sport egészségügyi, prevenciós értékeit és legyen a rendszeres fizikai aktivitás életük része. Szeressék a sportot, és sportoljanak aktívan, és ez járuljon hozzá szabad idejük kultúrált eltöltéséhez. Keltsen a tanulókban a testnevelés érdeklıdést, kedvet a rendszeres edzés, sportolás iránt; és fejlessze az oktatott sportágakban képzettségüket olyan szintre, ami sportolásukhoz az iskolai tanulmányuk befejezése után is alapul szolgál. Fejlessze az életben nélkülözhetetlen erkölcsi tulajdonságokat.

- 49 -

Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes azokat teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van sportfoglalkozások tekintetében is. A testnevelés feladata, hogy kialakítsa, formálja és fejlessze a tanulók játék-és sportmőveltségét. Segítse elı egészséges testi fejlıdésüket, fokozza alapvetı fizikai képességeiket, erejüket, edzettségüket, teherbíró képességüket. A testnevelés órákon a sportgyakorlatokkal elérhetı sokoldalú élettani hatások kiaknázásával nagymértékben járuljon hozzá, hogy az iskola tanulói egészségesek, testileg jól fejlettek, a terhelésekkel szemben ellenállók és edzettek legyenek. Fizikai cselekvıképességük szintje tegye alkalmassá ıket az iskolában, a munkában adott feladatok megoldására. Fejlessze a mozgás iránti érzetüket, és szoktassa ıket a helyes mozgásra, testtartásra.

Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlıdés segítése A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejıdésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést , a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi-, szervrendszeri fejlıdési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással elızzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Automatizálódjon a testtartásért felelıs izmok izomegyensúlya és a medence középállása. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Szeressenek a szabadban tartózkodni az év minden szakaszában. Védjék a természetet. Legyenek tisztában saját fejlıdı szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek egészségük megtartásához szükségesek.

A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény fenntartása A teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikát. Talajtornában 3-4 elembıl gyakorlatot, támasz- és függıszereken néhány elembıl álló gyakorlatot tudjanak bemutatni segítségadás mellett. Legalább két sportjátékban gyakorolják támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjék a játékok versenyszabályait és tudjanak alkalmazkodni azokhoz. Legalább két úszásnemben tudjanak úszni. Sajátítsák el az elkerülhetetlen támadások célszerő hárításának elemeit. Tudatosan alkalmazzák a preventív, relaxáció gyakorlatokat. A ritmikus gimnasztika során a zenés feladatok hatásaként váljon a leánytanulók mozgása nıiessé, kifejezıvé. Legyen sikerélményük mind az új feladatok tanulása, mind a játékok, versengések során, igényeljék a sportolás nyújtotta élményeket. Sokoldalú elıkészítı, alapozó, prevenciós gyakorlatokat, erısítı, nyújtó hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat együttesen, illetve önállóan hajtsanak végre. Évente kéz alkalommal teljesítsék a törvényben elıírt állapotot mérı próbákat.

9. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépı tevékenységi formák Úszás, aerobic Egy úszásnem biztos tudása, ismerkedés az aerobic alapjaival, alapvetı formáival és gyakorlataival.

Témakörök, tartalmak Témakör Rendgyakorlatok

Tartalom Menet megindítása és megállítása. Helyben járásból átmenet lépésbe. Menetsebesség és lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különbözı alakzatokban. Testfordulatok helyben.

- 50 -

Elıkészítés, alapozás

Atlétikai jellegő feladatmegoldások

Általánosan és sokoldalúan fejlesztı erısítı, nyújtó hatású 4-8 ütemő szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szklippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezıfutás, futás hátrafelé. Szökdelı-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelés egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugrólépések. Sorozatugrások helybıl indulva és 4-3 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 szekrényre, átugrások az elıbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különbözı állásokból, helyzetekbıl medicinlabdával, súlygolyóval. Forgatás ívképzés helybıl dobásokkal. A lábemelı, forgató mozgását kihangsulyozó dobások. Célbadobások. (A dobásokat mindkét oldalról végeztessük.) Futások Állórajtok, térdelırajt, rajtversenyek 20-30 m távon. okozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással udrások léc felett, különbözı irányból történı indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépı guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelı felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás) légmunka, talajraérés kialakítása. Mgasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erıteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek.

Torna jellegő feladatmegoldások

Dobások Kislabdahajítás: távolba helybıl és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiuk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökı mozdulat kialakítása, lökések helybıl, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökıversenyek. A vállöv, valamint a csípıízület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású, a lábelugró, a hasizom, a törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelı szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok, különbözı testhelyzetekben (támasz, függés, vegyes helyzetek) végzett gyakorlatok. Talaj Gurulóátfordulás sorozatban elıre hátra különbözı

- 51 -

kiindulóhelyzetekbıl, különbözı befejezı helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás elıre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézen átfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlat. Szekrényugrás Fiúk- függıleges repülés, széltében (4-5 rész) guggoló átugrás. Lányok-függıleges repülés, hosszában (3-4 rész) gurulóátfordulás. Gerenda Járás elıre-oldalt-hátra. Különbözı testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvıtámasz, fekvések, stb. Átmenetek egyik helyzetbıl a másikba. Hintalépések, lebegıállás, mérlegállás. Felugrás mellsı oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovagló ülésbe. Leugrás: függıleges repülés. Összefüggı gyakorlatok.

Testnevelési és sportjátékok

Kézilabda

Kosárlabda

Röplabda Természetben őzhetı sportok Küzdısportok Úszás Szabadon választható anyag

Ritmikus gimnasztika (lányok) A ritmikus gimnasztika legalapvetıbb elemei, törekedve a végrehajtás pontosságára, járások, fordultok, átugrások, testhelyzetek, testtartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különbözı átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Labdás csapatjátékok. A védıjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védık helyezkedése a kijelölt területeken. Támadás 5+1 és 4+2-es felállás ellen. A védalem fellazítása, betörés, kapuralövés. Egy kezes átadás helyben és futás közben. Különbözı magasságokból érkezı labda elfogása. Kapuralövés talajról legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása. Emerfogásos védekezés alpelvei: védıvonal védıtávolság, hátrahelyezkedés. Védıtıl való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelybıl, labdavezetésbıl fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1 2:1 elleni támadása és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Játék kosár- illetve alkarérintéssel. Nyitás: alsó vagy felsı nyitás. A téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) gyakorlása az idıjárástól meghatározott mértékben. Küzdıfeladatok és játékok párokban különbözı testhelyzetekben. Emelések hordások. Választás szerint egy úszásnem. Tenisz, tollaslabda. Ütıfogás, adogatás, játékszabályok.

- 52 -

Az évi órakeret felosztása Rendgyakorlatok Képességfejlesztés Atlétika Torna Labdajáték Téli foglalkozás Szabadon választott foglalkozás Úszásoktatás Összesen

2 óra 18 óra 10 óra 10 óra 16 óra 6 óra 6 óra 6 óra 74 óra

Követelmények Rendgyakorlatok Menetirány változtatása Egyszerő ellenvonulások Célszerő gyors végrehajtás

Képességfejlesztés 4-8 ütemő gyakorlatok végrehajtása helyes ütemezéssel Légzıgyakorlatok A relaxálás egy egyszerő formájának elsajátítása Az önálló bemelegítés megtanulása (Mit? Miért?)

Atlétika Futások: a technika végrehajtásban javulás legyen Ugrások: a magas- vagy távolugrás technikájának megismerése, gyakorlati elsajátítása Dobások: a hajítás, lökések alaptechnikái

Torna Elıkészítı gyakorlatok: erısödjön, fejlıdjön ereje, gyorsasága. Talajtorna: technikailag sajátítsa el a helyes végrehajtást, tudja bemutatni a tanult elemeket talajon, szereken. Szekrényugrás: fejlıdjön a technikai kivitele az ugrásnak. Technikailag jól kivitelezett elrugaszkodás, leérkezés elérése. Két ugrásfajtát tudjon bemutatni. Gerenda: egyensúlyi érzék fejlıdése. Elemek bemutatása. R.S.G.: a zenével együtt tudjon mozogni, nıies, harmonikus mozgása legyen.

Sportjátékok Kosárlabda: a tanult technikák minél pontosabb elsajátítása. Kézilabda: Társaival tudjon a tanult elemek felhasználásával játszani. Röplabda: a tanult elemek helyes végrehajtása Labdajátékok alapvetı szabályainak ismerete.

Természetben őzhetı sportok Ismerje meg a természeti erık szerepét az egészséges életmód szükségességéhez. Sajátítsa el a korcsolyázás alaptechnikáját.

- 53 -

Úszás Finom koordináció fejlesztése, a test érzékelése a vízben végzett mozgásoknál. Legalább egy úszásnemben tudjon úszni.

Szabadon választható anyag Tenisz, tollas: ütıfogás ismerete, alaptechnika ismerete. Játékszabályok ismerete.

Továbbhaladás feltételei Az alakzatok felvétele és változtatása, az utasításnak megfelelıen. Elıkészítı gyakorlatok önnáló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobóteljesítményének javulása az elızı évekhez képest. 3-4 talajtornaelem bemutatása. Kísérletek támasz- és függıszeren egy- egy feladat végrehajtására (segítségadás mellett). Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Egy úszásnem elsajátítása.

10. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépı tevékenységformák Ritmikus gimnasztika, aerobic. Két sportjátékban a legfontosabb támadási és védekezési megoldások gyakorlása. Megismerkedés a téli sportolási lehetıségekkel legalább a biztonságos megindulás, megállás, irányváltoztatásszintjén a korcsolya, esetleg a sízés sportágban (az idıjárástól, valamint a helyi lehetıségektıl függıen). A túrázás és a tájékozódási futás feladatainak összekapcsolása, a szükséges térképismeret alkalmazása. A biztonsági, egészségi és élettani szabályok betartása. Két úszásnem biztos tudása. A kondicionáló és erısítıszerek helyes használatának megismerése, saját edzésterv készítése.

Témakörök, tartalmak Témakörök

Tartalmak

Rengyakorlatok

Sorakozás különbözı alakzatokban. Figurális menetek, futások. Fejlıdések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. Helybejárás, helybefutás. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.

Elıkészítés, alapozás

Gimnasztika: a 9. évfolyam elıírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Kondicionális alapképességek fejlesztése, erı, állóképesség, szenzomotoros koordinációs képesség növelése. Munkaártalmakat megelızı és ellensúlyozó gyakorlatok. A lábboltozat süllyedését gátló, a talp támasztóizmait, valamint a hosszanti boltozatot erısítı gyakorlatok. Légzı- és relaxációs gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

Atlétikai jellegő feladatmegoldások

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Futóiskola, szökdelı-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intezítás, idıtartam,

- 54 -

ismétlésszám) történı végrehajtása. Szerek fokozottabb használata. Futások Gyorsfutások 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-, térdelırajt, rajtversenyek. Fokozótutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra és a felugrásra, légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történı gyorsítása. Súlylökés: oldal felállásból lendületszerzéssel, szökkenéssel (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval) Elıfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökıversenyek. Torna jellegő feladatmegoldások

A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám) történı végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával.

Szergyakorlatok

Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás elıre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra) Fejenátfordulás. Repülı gurulóátfordulás. Összefüggı talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekbıl. Összekötı elemként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás Fiúk hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (45 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Gerenda (lányok) Érintıjárás, hintajárás, hármaslépes. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különbözı állások és testhelyzetek. Felugrás mellsı oldalállásból egy láblendítéssel oldal ülıtámaszba egy combon. Leugrás függıleges repülés különbözı feladatokkal. Összefüggı gyakorlat a 9. és a 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika (lányok) Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsd9ntés fokozatai, törzsívek elıre, hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futófordulat egy lábon, keringılépés. Átugrások egyik lábról a másikra.

Kézilabda

9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal történı végrehajtása.

- 55 -

A védelem széthúzása gyors adogatással, lövıcselekkel: résekre helyezkedés, a kapott labdával betörés, kapura lövés. Gyors visszahelyezkedés támadásból védekezésbe. Egyszerő lövı-és átadási cselek, kapuralövés felugrással.

Kosárlabda

A 9. évfolyam elıírásai szerint emberfogásos védekezés. Az 1:1; 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsó átadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék két kosárra,osztogatóval. Játék 2:1 ellen.

Röplabda

Elfordulással történı labdatovábbítás (90 fokig). Magasívő feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Alsó- vagy felsınyitás. A pontos hozzáállás kialakítása. Röplabdajáték.

Természetben őzhetı sportok

A helyi lehetıségektıl és az idıjárástól függıen szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztı gyakorlatok.

Úszás

A 9. évfolyamon választott úszásnem mellett egy újabb úszásnem technikájának megismerése.

Az évi órakeret felosztása Rendgyakorlatok Képességfejlesztés Atlétika Torna Labdajáték Téli foglalkozás Úszás Szabadon választott Összesen

Követelmények Rendgyakorlatok Alakiság szempontjából elfogadható végrehajtás

Alapkészség-fejlesztése Végezzen önállóan elıkészítı gyakorlatokat, és ismerje azok hatását. Legyen képes önálló bemelegítésre.

Atlétika Javuljon teljesítménye vágtafutásban, ugrásban, dobásban.

2 óra 18 óra 10 óra 10 óra 16 óra 6 óra 6 óra 6 óra 74 óra

- 56 -

Torna Fejlıdjön ereje, gyorsasága, erı-és állóképessége a feladatoknak megfelelı szintre. Értse a torna jellegő feladatmegoldások biomechanikai elveit, esztétikai követelményeit, és érvényesítse azokat végrehajtásuk során. A zenés feladatok során váljon a leány tanuló mozgása nıiessé, kifejezıvé.

Sportjátékok Legalább két sportjátékban legyen képes a legfontosabb támadási és védekezési megoldások megvalósítására. Ismerje a játékok versenyszabályait, és tudja alkalmazni azokat.

Úszás Mozgásritmus, gazdaságos erıközlés képessége jellemezze az úszást.

Szabadon választható anyag Tollaslabda, tenisz, floorball: játékszabályok ismerete

Továbbhaladás feltételei Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlıdések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erısítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete, gyakorlatok. Sikerélmény elérése futó-, ugró-és dobószámoknál. Talajtornánál a fejenátfordulás kivételével az elemek összefüggı bemutatása. Szekrényugrásnál a két technikából a tanuló által választott végrehajtása segítségadással. Két sportjáték szabályos körülmények közötti játékkészsége. Rendszeres sporttevékenység a szabadban.

A tanulók értékelése, ellenırzése Testnevelés tantárgyban az értékelés és a minısítés révén kaphatunk reális képet tanulóink testi felkészültségérıl, ismereteirıl, jártasságairól, készségeirıl, sportági, technikai-taktikai tudásáról, mozgáskoordinációjáról, kondíciójáról és teljesítményérıl. Az értékelés alapját olyan objektív mérések adhatják, amelyek lehetıvé teszik: • a tanuló aktuális teljesítményszintjének felmérését (kiindulási alap) • a tanuló önmagához való viszonyítását (fejlesztési cél) • a tanuló teljesítményében bekövetkezett változások nyomon követését (a fejlıdés vizsgálata) • a tanári, tanulói munka (a tanítás) eredményességének vizsgálatát (önellenırzés) • az osztálytársak, az iskola évfolyamának eredményeihez, illetve a megyei vagy az országos standardokhoz való viszonyítást (rangsorolást)

A testnevelés osztályzat összetevıi sportági ismeret teljesítmény fejlıdés osztályzat technika taktika

Az értékelés módjai A tanuló folyamatos megfigyelése A tanulói aktivitás folyamatos ellenırzése A tematikus ellenırzések (elıre meghatározott témákban és idıpontokban) Objektív tesztek és sportági teljesítmények mérése

- 57 -

Az értékelés területei A sportági feladatok, mozgástechnikák mérése A sportági iránymutató teljesítményértékek mérése A tanulói aktivitás, magatartás, viselkedés, cselekedet értékelése A tanórai és a tanórán kívüli (tömegsport, szakosztály munka) tevékenység A szabadidıs tevékenységek A motoros képességek teljesítményszintjének mérése

Az osztályozás A motoros képességek felmérése (évente kétszer, ısszel és tavasszal) Sportági feladatok, mozgástechnikák eredményének felmérése félévenként és sportáganként akár 3-4 témában is (lényeges tananyagrészek befejezését követıen). Az aktivitás negyedévenkénti értékelése 1-1 osztályzattal

Az ellenırzés formái Elsısorban gyakorlati bemutatás (90 %). Labdajáték oktatásának szabályok ismerete lehet írásbeli ellenırzéssel is. A tanuló saját magát mérhesse le, ezzel ösztönözzük a további aktív munkára. Az osztályzatok javítása lehet folyamatos addig, amíg adott sportággal foglalkozunk. Az évközi osztályzatok és az év végi érdemjegyek kövessék a fejlıdési tendenciát.

Módszertani ajánlások 1. Rendgyakorlatok: frontális osztálymunka 2. Alapképesség-fejlesztés, gimnasztika: frontális osztálymunka magyarázó, ismétlı módszer (Mit? Miért?) vizuális szemléltetés: bemutatás, bemutató oktatás önnáló munka: megadott szempontok alapján bemelegítés levezetése képességfejlesztés: köredzés, csoportmunka, frontális osztálymunka, differenciált óravezetés 3. Atlétika: elsısorban osztálymunka, vizuális szemléltetés mozgássorozatok képi bemutatásával 4. Torna: az oktatás frontális osztálymunka, a gyakoroltatás csoportmunka. Szemléltetés mozgássorozatokkal, bemutatással, bemutattatással 5. Sportjátékok: magyarázó ismétlı módszer (tanult technikai elemek összekapcsolása); vizuális szemléltetés lehetıség szerint oktatófilm vagy nyomtatott mozgássorozat.

Feltételek Létesítmények Tornaterem Szabadtéri sportlétesítmény: kézilabdapálya, ugrómeder Öltözı (zuhanyzóval, WC-vel)

Tornatermi berendezések és felszerelések Tornapad Bordásfal Ugrószınyeg Ugródomb Talajszınyeg Zsámoly Ugrószekrény Ugródeszka Mászókötél Gerenda

- 58 -

Atlétikai szerek és felszerelések Magasugrómérce Magasugróléc Súlygolyó Rajttámla Gát

Sportjátékok eszközei Kézilabda Kosárlabda Röplabda Futball-labda Kosárlabda palánk Röplabdaállvány hálóval Pinpongasztal Asztaliteniszütı és labda Tollaslabdaháló Tollasütı és labda Síléc Korcsolya

Kéziszerek Gumikötél Tömöttlabda Kézisúlyzók

Egyéb felszerelések Testmagasságmérı Súlypontemelkedés-mérı Kompresszor Mérıszalag Stopperóra Ásó Gereblye Mentıláda

Nyomtatott eszközök Tanári kézikönyvek Szabálykönyvek Nyomtatott grafikai eszközök: mozgássorozatok a képességfejlesztés, az atlétika, a torna, a sportjátékok és a választható sportok körébıl.

Oktatástechnikai eszközök Magnetofon, TV, videó

- 59 -

Osztályfınöki óra A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Törekvés az egészséges testi-, lelki-, szociális harmónia kialakítására, a tanulókat az ennek megfelelı életmód megteremtésére neveljük. A helyes énkép kialakítása: a tanulók ismerjék meg önmagukat és társaikat – külsı- és belsı kontroll. A csoportszervezıdés és csoportmunka alapjainak elsajátítása: a tanulók tiszteljék társaikat, törıdjenek egymással, törekvéseikben erısítsék ıket! A csoporthoz tartozás érzésének kialakítása – felelısségtudat. Tájékozódás a szőkebb- és tágabb környezetben. Ismeretszerzés a társas kapcsolatokról, azok lélektani hatásairól, sajátosságairól. Megbizonyosodás az egészséges és biztonságos élet értékeirıl. Jártasság szerzése a veszélyhelyzetek felismerésében. A tanulók fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetıségeit és felelısségét! Felkészítés a környezet egészségkárosító, veszélyeztetı hatásainak kivédésére. Pályaválasztás, pályamódosítás – képességek, adottságok, érdeklıdés és szociális körülmények.

9. évfolyam Heti 1, évi 37 óra

Tartalom Szervezési feladatok A tanévkezdés tennivalói. A házirend ismertetése (a tanulók jogai, kötelességei, magatartás – szorgalom minısítése). Az iskola hagyományai, szokásai. A tanulók lehetıségei az iskolán belül: a képzési rendszer ismertetése. Az ellenırzı könyv: tartalmazzon naprakész, tényleges információkat! Kulturálódási-, sportolási-, szórakozási lehetıségek az iskolán belül (könyvtárlátogatás, színház, mozi, diáksportkör, diákrendezvények). Az iskolai tanítást „kiegészítı” intézmények: kollégium, tanmőhely. Osztálykirándulás, üzemlátogatás, kiállítás megtekintésének szervezése.

Önismeret „Ki vagyok én?” a pozitív énkép megalapozása – egyediség, egyedülvalóság. A külsı és belsı tulajdonságok skálájának szélesítése. Pozitív tulajdonság, jellemvonás. érték, egyediség, egyedülvalóság, személyiség. Önbecsülés. „Én a társaim szemében.” Az önismeret fejlesztése, az osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. Mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása – „építı bírálat” alkalmazása. Bírálat, önbírálat. Véleménycsere, bátorítás-kommunikációs készségek, viselkedéskultúra. Önértékelés, ismeretbıvítés. „A másik ember is fontos!” A korosztályra jellemzı közös jegyek megláttatása. Az egyéni jellemvonások, érdeklıdés, idıtöltés azonossága vagy különbözısége. Az egyének közösséggé szervezıdése, annak feltételei.

Egyén és környezet Közösségek. Az egyén („én”) elhelyezkedése a földrajzi (a makro- és mikroszociális) környezetben. A figyelem felkeltése a kapcsolatrendszerekben rejlı erıforrásokra. Kapcsolatok az emberek között, a kapcsolattartás eszközei.

- 60 -

A viselkedéskultúra (udvariasság, figyelmesség, helyes köszönési formák). Kapcsolatrendszereink. Lakó, lakos, polgár, hazafi, világpolgár. Az európaiság fogalma. Az egyén helye a családban. A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Családtípusok. Szőkebb, tágabb (többgenerációs), csonka, vegyes család, adoptálás, örökbefogadás. A család történelmi helyzete, korváltozó családtípusok.

Egészséges és biztonságos élet Az egészség értéke életünkben. Az érzelmi feszültség miként vezet fizikai állapotunk/egészségünk megromlásához? Stresszfeloldás. Higiénés magatartásra nevelés. A személyes higiéné kialakítása. Általános testápolás, serdülıkori higiénés problémák, egészséges öltözködés, fogápolás. A tisztaság iránti tartós igény. Egészséges életmód. Táplálkozás – élettani optimumra törekvés. Megfelelı étkezési szokások kialakítása (higiénia, esztétika, társas jelleg). Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota. Az egészség érték. Az egészséges fizikum megóvásának módjai: testmozgás, testedzés. Az egészségkárosító cselekedetek rontják életesélyeinket. Veszélyes anyagok, helyzetek és tényezık otthonunkban és a környezetünkben. Olyan helyek és helyzetek felismertetése, amelyekben kémiai anyagokat alkalmaznak. A legális, szabályszerő, felelısségteljes használat követése. Kémiai anyagok, vegyszerek és hatásuk: gyógyító, terápiás; egészségre ártalmas, egészség- és környezetkárosító, mérgezı (hatás). A drog fogalma, hatása a szervezetre, a családra és a társadalomra. A droghasználat kultúrtörténeti háttere. A kérdés aktualitása. Drog: minden anyag – az élelmiszert kivéve – amely testi, lelki változások elıidézıje lehet. Szenvedélybetegség – drogfüggıség. Össztársadalmi hatás.

Óvd és védd magad! Személyes biztonság: jogok és kötelességek. Emberi jogok, diszkrimináció, a „másság” elfogadása. A megelızés fontossága. A kollektív felelısség. A szabályok követésének fontossága. A kockázatvállalás felelıssége. Kötelesség, felelısség. Önkéntesség, érzelmi, értelmi motiváció. Az érzelmek hatása a viselkedésre.

Az évi órakeret felosztása Szervezési feladatok Önismeret Egyén és környezet Egészséges és biztonságos élet Óvd és védd magad! Aktuális osztályfınöki teendık Összesen:

6 óra 8 óra 5 óra 10 óra 2 óra 6 óra 37 óra

Követelmények Az emberi kapcsolatok és kapcsolódások alapvetı formáinak ismerete. Az emberi erények. A tanuló tudjon érvelni a helyesen kiválasztott, pozitív társas kapcsolatok értékessége mellett. Ismerje az emberi és az állati társas viszonyok hasonlóságát és különbségeit. Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét, tudja kiemelni az értékeket. A meghatározottság és a szabadság összefüggése. A külsı- és belsı szabadság optimális összehangolására való törekvés. Legyen képes a tanuló felismerni, hogy életünk folyamán különbözı életszerepeket valósítunk meg és egyeztetünk egymással.

Minimumkövetelmények A tanuló mutasson érdeklıdést a feldolgozott témákban, véleményét tudja kulturáltan megfogalmazni. Érvelésében, értékítéletében nyilvánuljon meg az emberi élet és személy tisztelete.

- 61 -

Módszertani ajánlás 2. témakörhöz: Mottó: „Itt nincsenek idegenek, csak barátok, akik még nem találkoztak.” Arthur Schopenhauer: Mese a sündisznócsaládról – szeretet, „melegség”, „ne szúrjuk egymást!” Kosztolányi Dezsı: Halotti beszéd – „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Közmondás: „Mások szemében meglátjuk a szálkát, még a magunkéban a gerendát sem.” A delphoi jóshely felirata: „Ismerd meg önmagadat!” 3. témakörhöz: Mottó: Tamási Áron: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol legyünk benne.” Babits Mihály: Hazám! 4. témakörhöz: Mottó: Sosincs idım megtenni BIZONYOS dolgokat, de mindig jut idım MÁSRA. Ami igazán érdekel, azt be is fejezem. Vidovszky Gábor: Örömtréning (magnókazetta) Apáczai Csere János: „Egészségedre mindazonáltal ügyelj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” Lactantius: „…csak az választhatja a jobbat, és csak az tudhatja, mi a jó, aki egyúttal el tudja vetni és kerülni a rosszat.” Cicero: „Mindenkinek a maga ítélıképességére kell támaszkodnia.” Hegedős Géza: Tudniillik tudni illik 20, 32, 35. oldal 5. témakörhöz: Mottó: Bármit teszel, tedd megfontoltan, és számolj a végeredménnyel! (latin mondás) ENSZ-egyezmény a gyermek jogairól Babits Mihály: Zsoltár férfihangra

10. évfolyam Heti 1, évi 37 óra

Tartalom Szervezési feladatok A tanévkezdés tennivalói. A Házirend legfontosabb elemeinek felelevenítése. Pályaorientáció, szakmaválasztás. Kirándulás, üzemlátogatás, múzeumlátogatás tervezése, elıkészítése.

Önismeret Személyiségjegyek, - szokások változásainak nyomon követése, tudatosítása. A jó tulajdonságok és múltbeli sikerek megerısítése. A változás a fejlıdés jele. A pozitív én bemutatása a társaknak. A pozitív tulajdonságok sokszínő nyelvi kifejezése. A magabiztosság vonásainak tudatosítása. Önbizalom, magabiztosság: összetevıi: ismeret, képesség, tudás, elismertség, tisztelet, felelısségérzet. Verbális, nonverbális kifejezés (gesztus, mimika), metakommunikáció.

Egyén és környezet Az egyén helye az iskolában, osztályban, a társadalomban: elfogadás, elutasítás. A közösségek szerepének felismertetése. A szocializálódást segítı készségek fejlesztése. Erkölcsi tudat (jó-rossz, helyes-helytelen) és viselkedés (tett). Értékrend. Társadalmi szabványok: erkölcs.

- 62 -

A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartás fejlesztése. A kapcsolatkultúra legfontosabb eseményei. Pl.: hőség, türelem, udvariasság, szolidaritás, segítıkészség stb. (Elfogadó, toleráns magatartás) Az egyén helye a közösségben: együttmőködés. Az egyén sikeres szerepvállalása a csoportban. A kölcsönös, tudatos figyelem fontosságának megértése, technikájának elsajátítása. Munkavégzés (tanulás), teljesítmény, együttmőködés. Versenyszellem – rivalizálás. A tanulás tanulása: gyorsolvasás, dinamikus olvasás, az emlékezet erısítése. Az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek fejlesztése. A tanulmányi teljesítmény mérése. Jellegzetes hibák. Az önnevelés igényének és szokásának kibontakoztatása.

Egészséges és biztonságos élet A testi, lelki változás jelenségeinek felismerése, a törvényszerőségek elfogadása. Érzések, érzelmek pontos megnevezése. Az érzelmi hullámzás és a magatartás közötti összefüggés. Életrend, életritmus. A napi- és életrend kialakításának szükségessége. A rövid és hosszú távú döntések összetevıi és hatásuk az egészségre. A testi-, lelki egészség megóvására nevelés. A kialakult betegségek korai felismerése, kezelésére nevelés. Alapvetı beteggondozási ismeretek elsajátítása. A gyógyításba, gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szőrıvizsgálat, a megelızés, prevenció jelentıségének megismertetése. Szükségletek, lehetıségek alternatívák. Értékek, döntéshozás, elutasítás. A függıséghez vezetı motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. Veszélyeztetı tényezık Kísértésnek kitéve. A döntéshozás lehetséges módjai, lépései. Elınyök, hátrányok, kockázati tényezık. Ellenállás a kísértésnek – alkalmazkodás az erkölcsi szabályokhoz. Az esetleges bőntudat jelentkezése. Dohányzás – szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Alkohol – a szervezetre gyakorolt hatás érzékletessé tétele, a magatartásbeli változások megfigyeltetése. Alkoholista, alkoholbeteg. Akaratgyengeség, önsorsrontás. Veszélyes és tiltott szerek – a társadalomi életben fellépı veszélyhelyzetek, a kiváltó okok. Adag/dózis, mellékhatás, túladagolás. Lelki függıség (vágy), testi függıség (drogéhség).

Óvd és védd magad! Problémás szituációk során a veszélyhelyzet felismerése, helyes megítélés kialakítása, vélemény megfogalmazása. Elırelátás, megfontoltság, felelısségvállalás. Kritikus gondolkodás. A kísértésnek, a csoportnyomásnak való ellenállás. A visszautasítás gyakorlása. Csábítás, kísértés, nyomás, ösztönzés, buzdítás, késztetés. A véleményalkotást követı cselekedet. Értékelés.

Az évi órakeret felosztása Szervezési feladatok Önismeret Egyén és környezet Egészséges és biztonságos élet Óvd és védd magad! Aktuális osztályfınöki teendık Összesen:

6 óra 4 óra 6 óra 12 óra 3 óra 6 óra 37 óra

Követelmények A tanulók legyenek képesek a társas konfliktusok, különleges élethelyzetek értékelésére. Legyenek tisztában a lelki mőködés, fejlıdés, a társas kapcsolatok legfontosabb törvényszerőségeivel. Legyenek képesek önálló állásfoglalásra. Tudják a tanultakat alkalmazni hétköznapi helyzetekben: meggyızés, vitavezetés, tanácsadás stb.

- 63 -

Tudják helyesen értelmezni az erkölcs, erkölcsiség fogalmak tartalmát. Legyenek képesek elfogadni egy esetleges pályamódosítás szükségességét. Ismerjék fel a pályaváltás, pályamódosítás társadalmi és egyéni okait.

Minimumkövetelmények A tanulók cselekedeteiben, viselkedésében, magatartásában jelenjen meg az érzelmi biztonság és önbecsülés. Rendelkezzenek az irányított figyelem és jó kommunikációs készségeivel. Alkalmazkodjanak/Tudjanak alkalmazkodni a környezet adta lehetıségekhez, ismerjék fel az érzelmek és a viselkedés kapcsolatát. Az egészséget károsító tényezık ismerete alapján az érzelmi és értelmi jellegő visszautasítás.

Módszertani ajánlás 2. témakörhöz: Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár 194. oldal Az önbizalom 3 lábú széke – Luca széke Kosztolányi Dezsı: A szegény kisgyermek panaszai 3. témakörhöz: Mottó: Mark Twain: „Ha többet kellene beszélnünk, mint figyelnünk, akkor két szánk és egy fülünk lenne.” 4. témakörhöz: H.D. Thorean: „Minden ember annak a templomnak az építıje, amit testnek hívnak.” Érzelmi skála Mottó: kínai közmondás: „Ha adsz nekem egy halat, mára lesz mit ennem. Ha megtanítasz halat fogni, életem végéig sem fogok éhezni.” Mark Twain: Tom Sawyer Magyar Közlöny 1993. évi VCIII. törvény a munkavédelemrıl (dohányzóhelyek) Népies szólás: az alkohol öl, butít és nyomorba dönt. E. Blake: „Ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig fogok élni, jobban vigyázok magamra.” (100 évig élt) 5. témakörhöz: Cicero: „A természet a barátságot az erények támaszának, s nem a bőnök cinkosának szánta.” Babits Mihály: „Mindennik embernek a lelkében dal van…” (megzenésítve)