Ez gyerekjáték. Teleki Blanka Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programja

Ez gyerekjáték… Teleki Blanka Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programja

1

Tartalom Bevezető

4.

1. Óvoda adatai 2. Helyzetkép az óvodáról

5. 6.

2.1. Óvoda személyi feltétele 2.2. Óvoda tárgyi feltétele

8. 10.

3. Óvodánk nevelési céljai

12.

3.1. Óvodai nevelésünk feladatai

4. Óvodai nevelésünk alapvető keretei 4.1. Az egészséges életmód kialakítása 4.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

13.

15. 15. 20.

5. Óvodánk csoportjai és életszervezésük

24.

6. Óvodai élet tevékenységformái

26.

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

Játékba integrált tanulás Mozgásfejlesztés Mese-vers A külső világ tevékeny megismerése Rajzolás-mintázás-kézimunka Énekzene, énekes játékok Munka jellegű tevékenységek

26. 33. 36. 39. 44. 46. 49.

7. Ünnepeink, hagyományaink

52.

8. Óvoda kapcsolatrendszere

53.

8.1. Az óvoda és a család 8.2. Óvoda-iskola 8.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai

54. 56. 57.

9. Gyermekvédelem az óvodában

59.

9.1. 9.2. 9.3. 9.4.

Helyzetkép Gyermekvédelmi munkánk célja A gyermekvédelmi munkánk feladata A gyermekvédelem fő feladatának felosztása

10. Óvodánk írásos dokumentumai 10.1 A gyermek fejlődésének nyomon követése

11. Szülők által igényelt nem kötelező

60. 61. 61. 62.

64. 65.

67.

egyéb szolgáltatások

12. Eszközjegyzék

67.

2

Dorothy Lax Holtz Egy Élet a kezedben

Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.

3

Bevezető A Teleki Blanka Utcai Óvoda Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 172/2000. (04. 27.) sz. határozata alapján, öt telephelyen működő, integrált intézmény. (Teleki Blanka u. 2, Frankel Leó u. 34, Eszperantó u.8. Sétatér u. 5. ) Az intézmények területi elhelyezkedéséből adódóan a gyermekek hasonló természeti-társadalmi környezetből érkeznek. A pedagógiai munka gyakorlatában ez a sajátos feladatok hasonlóságát jelenti. Pedagógiai programunk alapja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei. Erre épülve megőrzi és fejleszti nevelőmunkánk eddigi értékeit, lehetőséget ad alternatív pedagógiák gyakorlására, valamint innovatív folyamatok kiteljesedésére. Alapvető

céljaink,

feladataink,

nevelésről

vallott

filozófiánk

megegyezik.

Nevelőmunkánk tartalmában fontos szerepe van a testi-lelki gondozásnak, az érzelmi biztonság megteremtésének, az önellátó szokásrendszer kialakításának, a szocializáció mind teljesebb kibontakoztatásának . Óvodánkban a játék a gyermek legfőbb tevékenysége, amelyben gyakorolhatja a nyelvet,

a

gondolkodást,

a

különböző

szerepeket,

magatartásmódokat,

az

érzelmeket, a kitartást. Nevelési céljaink megvalósításában

a pedagógiai módszerek és eszközök

különbözősége bizonyíték a sokszínűségre, a módszertani önállóságra, lehetőség a pedagógiai személyiségek kibontakoztatására. Óvodai nevelésünk feladatai szerteágazóak

és egymással összefüggőek.

Megvalósításuk nevelési céljaink kiteljesedését, a nevelési gyakorlat minőségi megvalósulását szolgálják. Nevelőtestületünk jellemzője a pedagógiai megújulásra való törekvés, a rendszeres önképzés és továbbképzés. Óvodánk kapcsolatrendszerében első helyen a család áll. A családok elégedettsége számunkra fontos körülmény. Ezért, és a gyermek fejlődése érdekében kívánatos, hogy a szülők „beavatottak” és tevékeny részesei lehessenek óvodánk életének. Teleki Blanka Utcai Óvoda Nevelőtestülete 4

1. Az óvoda adatai

Az intézmény neve:

Teleki Blanka Utcai Óvoda

Székhelye:

7629 Pécs, Teleki Blanka u. 2

A tagintézmény telephelyei:

7629 Pécs, Frankel Leó u. 34. 7628 Pécs, Eszperantó u. 8 7628 Pécs, Óvoda u. 3 7627 Pécs, Sétatér u. 5.

Az intézmény fenntartója Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az intézmény feladatai Három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges feltétel eléréséig, legfeljebb hét éves korig a gyermekek nevelése, iskolai életmódra felkészítése és a cigány etnikai kisebbség kultúrájának ápolása.

Az intézmény vezetője Kurják Jánosné

Tagintézmény-vezetők Faltáné Tóth Zsuzsanna Lakiné Kóczián Gyöngyi Gergely Rita Kucsanda Gyuláné

A nevelési programot benyújtja az intézményvezető és az óvoda nevelőtestülete. 5

2. Helyzetkép az óvodáról Óvodánk öt épülete a Mecsek keleti oldalán, Pécs külvárosában található. Integrált intézményünk 15 csoportban fogadja a gyermekeket.

Óvoda

Gyermekcsoport száma

Férőhely

Teleki Blanka U.Ó.

6

150

Frankel Leó U.Ó.

2

40

Eszperantó U. Ó

3

63

Óvoda U. Ó.

2

50

Sétatér U. Ó.

2

50

Összesen:

15

353

Közvetlen természeti környezetünk „Meszes, Szabolcsfalu, Hősöktere, Pécsbánya”, régi bányásztelepülések amelyek megkoptak, elszürkültek, fejlődésük megállt. Megindult egy szegregációs folyamat, itt telepedett le a város szegény rétege, közöttük igen magas a cigány családok száma. Életüket az egyre súlyosbodó társadalmi problémák és a munkanélküliség nehezíti. Gyermekeik ingerszegény környezetből, magatartási és erkölcsi normák hiányával érkeznek az óvodába. Ezzel szemben a terület egészén megindult egy magánerős családi házas építkezés, ahol a családok biztos egzisztenciával rendelkeznek. Szociókultúrális környezetünkben a társadalom minden rétegének gyermeke jelen van. Mindez az óvoda nevelőmunkája során egy tudatos fejlesztést kíván a hátránykompenzálásban és a tehetséggondozásban. A kisebbségi és többségi társadalom gyermekeinek együttélése elsősorban a Frankel Leó és az Óvoda úti épület gyermekcsoportjaiban van jelen. Itt a teljes alkalmazotti közösség egy tudatos szemléletváltás eredményeként felkészült a cigánygyermekek integrált nevelésére.

6

Ismerkedtek

a

cigányság

történelmi

múltjával,

jelenével,

hagyományaival,

hiedelemvilágával, a család szerkezetével, nevelési szokásaival, kultúrájukkal és ősi mesterségeikkel. Ők képesek „a másság valódi elfogadására”. A Teleki Blanka úti épület nevelőtestületének belső igényéből fakadó innováció eredményeként egy gyermekcsoportban adaptáltuk a Montessori pedagógiát (újabb csoport beindítására a nevelők szakmai képzettsége megvan, feltétel a tárgyi eszközrendszer biztosítása). Helyi nevelési programunkban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei alapján pedagógiai munkánk továbbépítését kívánjuk megvalósítani.

Óvodakép

Óvodánk

nyitott,

partnereink

betekintést

nyerhetnek

mindennapjainkba,

ünnepeinkbe. Céljainkat a családdal szorosan együttműködve, a szülői nevelést kiegészítve kívánjuk elérni. Nevelési feladataink megvalósításában a gyermek egyéni szükségleteihez igazodó, sikerorientált

neveléssel

segítjük

az

esélyegyenlőség

megszüntetését,

a

nevelőmunka tartalmi, minőségi fejlesztését.

Jövőkép Munkánkat kiegyensúlyozott színvonalas tevékenység jellemezze. Feladatainkat tervszerűen, tudatosan végezzük. A partneri igények felmérésével folyamatosan keressük a megújulás és jobbítás lehetőségét. Nevelési programunk céljainak megvalósulása, a folyamatos fejlődést biztosító minőségcéljaink kiteljesedését jelentsék.

7

Alapelveink 9 A gyermekbe vetett bizalom 9 Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése 9 A teljes gyermeki személyiség fejlesztése, az egyéni adottságok, képességek kibontakoztatása 9 A gyermek alaptevékenysége a játék, amely a világ megismerésének leggazdagabb formája. 9 A felzárkóztatás és tehetséggondozás alapja a differenciált fejlesztés 9 A gyermeki szocializáció elősegítése, a másság elfogadása 9 A cigánygyermekek identitásának erősítése 9 Nevelőmunkánk hatékonyságát a családdal való tapintatos együttműködés segítse

Gyermekképünk Gyermekeink

legyenek

kiegyensúlyozottak,

érdeklődőek,

nyitottak,

önállóak.

Tudjanak örülni, felfedezni, csodálkozni. Legyenek alkalmasak mások elfogadására, együttműködésre, önmaguk értékelésére. Legyen kulturális identitásuk. A közös élmények eredményeként alkossanak harmonikus gyermekközösséget.

2.1. Az óvoda személyi feltétele

Alkalmazottak

Teleki u.

Frankel u.

Óvodaped.

13

5

Dajka

9

Óvodatitkár

Eszpe-

Óvoda u.

Sétatér u.

Összesen

6

4

4

32

3

4

3

3

22

1

-

-

-

-

1

Gazd. ügyint.

1

-

-

-

-

1

Kisegítő

1

1

1

1

1

5

Összesen

25

9

11

8

8

61

rantó u.

8

Óvodánk

hatékony

működését

61

fős

alkalmazotti

közösség

biztosítja.

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, melyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően ,szeretetteljes légkörben végzünk. Óvodapedagógusaink célkitűzéseinek

folyamatos

megvalósulását

továbbképzése segítse.

Ennek

helyi

nevelési

gyakorlatát

a

programunk pedagógus

továbbképzési program és a beiskolázási terv tartalmazza. Nevelőtestületünk jellemzője a pedagógiai megújulásra való törekvés, a rendszeres önképzés és továbbképzés. A nevelőtestületi egység számunkra a következőket kell, hogy jelentse: 9 Minden óvónő tudja, vagy tanulja meg reálisan értékelni önmagát és pedagógiai tevékenységét. 9 Az önképzésben, továbbképzésben az egyéni érdeklődésen túl az óvoda szakmai szükséglete legyen meghatározó. 9 A másság elfogadása a módszerbeli különbségek elfogadását is jelentse. 9 Az önállóság, a kezdeményezés lehetősége mindenki számára adott legyen, amelyben az egyéni pozitív értékeket erősítsük. Nevelőtestületünk tagjai számára legyen fontos egymás munkájának megismerése, egy pedagógiai probléma vagy siker bemutatása, megbeszélése. Ezek a megbeszélések motiválói legyenek az új pedagógiai tapasztalatok kipróbálásának. Az óvónői párok csoportban történő beosztásának alapja a hasonló módszertani érdeklődés. Kivételt képezhet a váratlan személyi változás. A Montessori-csoportban sajátos követelmény, hogy legalább az egyik óvónőnek Montessori pedagógiai alaptanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A pedagógusok többsége aktív részese legyen a minőségfejlesztési munkának innovációs folyamatoknak. Ismerjék és használják a minőségfejlesztési módszereket, technikákat. Tudják és higgyék, hogy a partnerek elvárásainak megfelelő minőségi munka biztosítéka a velük való együttműködés.

Óvodánkban a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi a nyitva tartás teljes ideje alatt. Munkájának segítője a dajka. Kapcsolatukra az egymásra figyelés, a kölcsönös tájékoztatás és segítség adás legyen jellemző. 9

Óvodánkban a teljes alkalmazotti közösség magatartása biztosíték legyen a nyugodt derűs légkör megteremtésében.

2.2. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk minden épületét megfelelő méretű udvar övezi, ahol árnyékot adó fák, bokrok, dombok, nagy zöld füves terület biztosítja gyermekeink számára a szabad mozgás, az örömteli játék, a biztonságos, jó környezet lehetőségét. Ki kell emelni az Eszperantó úti óvoda udvarát, amely régen egy családi birtok része volt. Itt óriási platán, gesztenye, juhar és fenyőfák adnak otthont mókusoknak, madaraknak, gazdagítva gyermekeink élményszerzési lehetőségét. Az udvarok alapvető felszereltsége megfelelő. Feladat a folyamatos karbantartás, és a biztonsági előírásoknak megfelelő fejlesztés. Az épületek egyedi gáz-központi fűtésűek. Állaguk folyamatos karbantartást, felújítást igényel. A csoportszobák különböző méretűek. Ennek függvényében került sor a férőhely meghatározásra (2 m2 / gyerek). Megvilágításuk, burkolatuk felújításra szorul. A berendezési tárgyak és bútorok részben megújultak, illetve szükség és lehetőség szerint folyamatosan cserélendők. A meglévő eszközök és tárgyak esztétikusak, ami elsősorban az óvónők igényességének és kreativitásának eredménye. A gyermek öltözők és mosdók felszereltsége egyrészt korszerű, a karbantartás és fejlesztés nélkülözhetetlen. Tornaszobával nem rendelkezünk. A gyermekétkeztetés minden épületben tálaló konyháról, vállalkozói szolgáltatásként biztosított. A pedagógiai program céljaihoz rendelt eszközrendszer mennyisége és minősége valamennyi csoportban megfelelő. Ez az óvónők tudatos tervezése alapján pályázati illetve szülői vállalkozói támogatásból valósult meg. Minden intézményben

10

jelentős értéket képviselnek a mozgásfejlesztést szolgáló eszközök, valamint a zenei nevelés fejlesztését segítő gyermekhangszerek. Audóvizuális

eszközállományunk

az

eszköznormának

megfelel.

Pedagógiai

programunk minőségi megvalósításához a tárgyi eszközök célirányos és folyamatos fejlesztése. A cigánygyermekek integrált nevelésének megvalósításához az óvodának kell biztosítania: 9 Az egészségnevelés szokásainak kialakításához szükséges eszközei közül a törölközőt, a fogkefét, a fogkrémet is 9 A cigányság identitásának megerősítését segítő eszközök biztosítása (mesekönyvek,

hangkazetták,

természetes

anyagok,

kosarak,

teknők,

fakanalak) alapvető követelmény. Sajátos követelmény a Montessori-csoport didaktikai eszközkészlete: 9 A gyakorlati élet teendőire felkészítő eszközök 9 Az érzékelést fejlesztő eszközök 9 Az írás előkészítés eszközei 9 A matematikai gondolkodást fejlesztő eszközök 9 A geometriai formák megismeréséhez szükséges eszközök 9 A földrajzi, természetrajzi ismeretekhez (kozmikus nevelés) szükséges eszközök 9 A zenei nevelés eszközei

„Az az ember, aki nem élhet a neki megfelelő környezetben, nem fejlődhet normálisan, és így meg sem ismerhetjük valódi lelki életét.” M. Montessori

11

3. Óvodánk nevelési céljai Óvodai nevelésünk célja, a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása, a különböző szociális háttérrel rendelkező gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Célunk, hogy a családdal együttműködve segítsük önkibontakoztatásukat, egyéni adottságaikhoz igazodó testi, szociális, értelmi fejlődésüket. Biztonságos

élménygazdag

nevelőmunka

eredményeként

környezetben, alakuljanak

ki

differenciáltan a

szükséges

tervezett készségek,

képességek. Nevelési rendszerünkben van olyan pedagógiai tevékenység, amely speciális nevelési célokat jelöl meg. Ilyen a Frankel Leó Úti Óvodában és az Óvoda Úti Óvodában a cigányetnikai kisebbség kultúrájának ápolása, integrált nevelés, valamint a Teleki Blanka Úti Óvodában a Montessori pedagógia adaptálása.

A cigány kultúrális nevelés területén A

kisebbségi

és

többségi

társadalom

gyermekeinek

együttélése,

egymás

kultúrájának megismerése során alakuljon ki gyermekeinkben a másság tisztelete, elfogadása. A cigánygyermekeink egészséges szocializációjának és hatékony társadalmi integrációjának elősegítésével teremtődjön meg az esélyegyenlőség alapja.

Montessori szellemű csoport Nyugodt, békés légkörben egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekek nevelése, az összetartozás, az egymásra figyelés, az önfegyelem fejlesztése. A kölcsönös megértés és szeretet, a közös élmények eredményeként alakuljon ki a harmonikus gyermekközösség.

12

„Montessori nevelési rendszerének minden mozzanata a képességek fejlesztésére, a valóság megismerésére, az ember megbecsülésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a tudás, a szépség szeretetére, összefoglalóan: a humanizmusra irányul.” B. Méhes Vera

3.1. Óvodai nevelésünk feladatai 9 Az egészséges életmód kialakítása, amely jelentse a gyermekhez igazodó életszerű környezet megteremtését, benne a gyermek életkoronként és egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek maximális kielégítését. 9 Az óvodás gyermek érzelmi biztonságának megteremtése egy érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolatban. Ez a kapcsolat jelentse a szociális, esztétikai és erkölcsi érzelmek megtapasztalását, gyakorlását, fejlesztését. 9 Az értelmi fejlesztés és nevelés során a gyermek belső kíváncsiságára, cselekvésvágyára

építve

olyan

változatos

tevékenységformákat

kell

biztosítani, amelyekben lehetőség van a sokoldalú tapasztalásra, észlelésre, érzékelésre. Mindennek színtere a játék legyen, amely elvezeti a gyermeket a felfedező tanuláshoz. Az értelmi nevelés feladata a spontán szerzett gyermeki tapasztalatok rendszerezése, bővítése, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás differenciált fejlesztése.

A cigány kultúrális nevelés területén 9 Az

egészséges

életmód

jelentsen

egészségvédelmet,

korszerű

táplálkozással való ismerkedést és elfogadást, segítse a stressz-hatások csökkentését, a testi-lelki harmóniát. A szokások kialakításában elsődleges a család szokásainak, életfeltételeinek megismerése, az elvárható normák differenciált megítélése.

13

9 Érzelmi nevelés

és szocializáció feladatainak

megvalósítása során

kiemelten kezeljük a cigánygyermekek önértékelésének, önbizalmának, autonóm szükségletének, a pozitív énkép-kialakulásának elősegítését. Mintaadással

fejlesszük

gyermekeink

viselkedéskultúráját,

a

másság

elfogadását. 9 Az értelmi nevelésben fontos feladatunk az óvodától egészen eltérő tapasztalás,

-élményhatás,

pótlásának

megszervezése.

-ismeret

és

Kiemelt

tudásanyag

feladatunk

a

megismerése

és

cigánygyermekek

alapképességeinek hatékony fejlesztése.

Montessori csoportban 9 Elsődleges feladat az önállóság fejlesztése, amelyet a mindennapi élet során a megfelelő Montessori-eszköz használatával segítünk. 9 A szociális magatartás, az összetartozás, az egymásra figyelés, az önfegyelem és a felelősségtudat fejlesztése. 9 Önálló gondolkodásra, döntésre választásra, önellenőrzésre, összefüggések felfedezésére nevelés a Montessori eszközök által

Hátránykompenzáslás- tehetséggondozás A gyermek óvodába lépésének pillanatától kezdve az óvónő feladata a kisgyermek megismerése, fejlesztése, ha kell preventív módón, ha kell kompenzálás útján, ha kell a tehetséggondozás területén. Pedagógiai gyakorlatunkban a fejlesztést az egyéni jellemzők alapján (fejlődéi ütem, a társas és értelmi képességek különböző szintje) kell megvalósítani. Ebből következően a hátránykompenzálás és tehetséggondozás megvalósulásának színtere a differenciált fejlesztés, ami átszövi rendszerét.

14

óvodai nevelésünk teljes

4. Óvodai nevelésünk alapvető keretei 4.1. Az egészséges életmód kialakítása Cél: Gyermekeink gondozottsága, testi fejlődésük elősegítése, az egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. Feladatok: 9 Gyermekeink gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése 9 A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása 9 A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása

Gyermekeink gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Nevelőmunkánkban a gondozás segítse a gyermek szükségleteinek kielégítését, növekedését, fejlődését. Nevelő hatását a differenciált fejlesztésen alapuló gondozási műveletek megtanulása és gyakorlása jelentse. A gyermek számára a gondozás biztosítsa jó közérzetét, amelyhez társuljon az egyes gyermek szükséglete szerint a felnőtt testközelsége is. Ezért a gondozás feladatainak megvalósítása közben megértő, meghitt viszony kialakítására kell törekedni.

A helyes életritmus A helyes életritmust fokozatosan az életkori és egyéni sajátosságnak megfelelően a családdal együttműködve kell kialakítani. A gyermekek egészséges életrendjét a napirendi szakaszok folyamatossá tételével teremtsük meg. Ez biztosítsa azt, hogy a gyermek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően, akkor és olyan ütemben végezhesse el, ahogy erre már képes. Ebben a folyamatban az óvónő és a dajka egyaránt segítője legyen. A

15

helyes életritmus, a folyamatosság teremtse meg a nyugalmat, a biztonságot és eredményezze a testi-lelki harmóniát.

Táplálkozás Az óvoda valamennyi gyermekcsoportjában biztosítani kell a kultúrált étkezési szokások feltételeit. A tízórai és az uzsonna időpontját – egy adott időintervallumon belül – a gyermekek szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően szabadon választhassák meg. E két étkezés a gyermekek önkiszolgálására épüljön, és az önállóság kialakulását segítse. A közös étkezés az ebéd. Ez adjon lehetőséget a közösségért végzett munkajellegű tevékenységre, a naposi feladatok ellátására. Az étkezést alkalmanként „vitamin – gyümölcsnappal” egészítjük ki. Az óvodai étkezésről a szülőket a rendszeresen kifüggesztett étrendből tájékoztatjuk.

Testápolás A

gyermek

egészségének

védelmét,

a

rendszeres

és

szükségszerinti

tisztálkodásukat, és ez iránti igényük kialakítását szolgálja. Az óvónő érezze ennek jelentőségét, intimitását, és ily módón működjön közre a szokások kialakításában. A gyermek testének ápoltságát meghatározza az a szokásrend és igényszint, ami a családjában kialakult. Ez gyakran a család szociális helyzetének függvénye, ezért a gyermek higiéniai szükségleteinek kialakításában meghatározó legyen az óvónő és a dajka türelme, elfogadása,

Öltözködés Érzékelje a gyermek, hogy az öltözködés védekezés az időjárás változásaival szemben. Gyakorlása közben szerezzen tapasztalatot az öltözködés sorrendjéről, könnyebb végrehajtásáról. Ezt a tevékenységet az egyes gyermek szükségletei szerint az óvónő és a dajka segítsége magyarázata, útbaigazítása kísérje. 16

Pihenés, alvás Az óvodás gyermek napirendjében nagyon fontos szerepe van. Minden csoportban meg kell teremteni a pihenés feltételeit, a jó levegőt, a csendet, a nyugalmat. Tiszteletben kell tartani a gyermek alvási szokásait, az óvodában is használhassa apróbb, kedvenc tárgyait. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a gyermekek alvásigényeiknek megfelelően többet, kevesebbet alhassanak. A délutáni pihenéshez a gyermekek átöltöznek.

Mozgás Tudatosan kell törekedni a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítésére. Az óvodák udvarán, a csoportszobákban a mozgásfejlesztő eszközök szabad használatán túl mozgásos, énekes, szabály és versenyjátékok szervezésével, sétákkal, kirándulásokkal biztosítsunk sokirányú és örömteli mozgáslehetőségeket.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az egészség megőrzésében elsődleges a higiénés szabályok betartása, a gyakori szellőztetés, fertőtlenítés, a környezet tisztasága. A gyermek betegségére utaló jelekre fel kell figyelni és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket (gyermek elkülönítése, szülő értesítése, szükség esetén orvosi ellátás igénybevétele). A gyermek edzettségét az időjáráshoz való alkalmazkodó képességével kell fejleszteni. Ennek érdekében: 9 Naponta tartózkodjanak a szabadban. 9 Sáros, esős időben is adjunk lehetőséget légfürdőzésre (fedett teraszon). 9 Ki kell használni a tél örömeit (csúszkálás, szánkózás, hógolyózás). 9 Nyáron permetező zuhanyozással, pancsolással biztosítsuk a víz edző hatását.

17

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvodánk épületi és területi adottságait és lehetőségeit alapul véve mindenkor a gyermek egészségét, fejlődését kedvezően befolyásoló tárgyi környezet kialakítására kell törekedni. Mind az öt épület udvara tágas, a talaj nagy része pázsit, kis részben szilárd burkolatú. Ez lehetőséget ad kerékpározásra, sáros időben is a szabadban való tartózkodásra. A sík és dombos gyepen lehet kúszni, mászni, labdázni, fák-bokrok tövében elpihenni. A környezethez illő, mozgásfejlesztő fajátékok karbantartása folyamatos az új eszközök beszerzése és közvetlen környezetének kialakítása már az előírt szabványnak megfelelően történik. A felügyelet a gyermek biztonsága érdekében fontos és szükséges, a felnőtt ne avatkozzon bele a játékba, de gondosan kísérje figyelemmel. Csoportszobáink többfunkciósak. Itt játszanak, étkeznek, pihennek, tornáznak a gyerekek. Könnyen átalakítható kuckókkal, sarkokkal biztosítunk helyet a különböző tevékenységekhez. A gyermek öltözök és mosdók berendezése, felszereltsége megfelelő, méretük elfogadható. A kissé kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására esztétikus, kellemes színharmóniát árasztó tárgyi környezet kialakítására törekszünk. Gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük. Az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik.

Cigány kultúrális nevelés területén A csoportok napirendje jobban alkalmazkodjon a cigány családok életviteléhez. A szokások bevezetésénél óvakodjunk a verbalizmustól, a moralitástól, cselekvéses helyzetben fokozatosan vezessük be azokat. Figyelembe kell venni, hogy vannak olyan szokások, melyekben a családi minták egészen eltérőek lehetnek, pl. a fésülködés, fogmosás, körömkefe használata. Ezeken a területeken az óvodának neveléspótló szerepe van. A szokások kialakításában építeni kell a gyermekek jó kézügyességére, cselekvési aktivitására. A legkisebb eredményt is dicsérjük, ez

18

nagyon jó hatással van a gyerekre. Ha a szokások elsajátítása a vártnál lassabb, nehezebb, akkor a családok bevonásával kell megkeresni az okokat. A családokban már kialakított szokások közül csak azoknak a tapintatos megváltoztatására

vállalkozhat

az

óvoda,

amely

a

gyermek

egészségét,

személyiségének fejlődését jobban szolgálja (pl. réteges öltözködés, egészséges táplálkozás)

Montessori csoportban A gondozás folyamán nagyon fontos Montessori önállóságra neveléssel kapcsolatos elveinek követése, a segítségnyújtás megfelelő időpontja és mértéke. „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni” M. Montessori Az egészséges életmódra nevelés során is be kell tartani Montessori bemutatásra vonatkozó elveit, vagyis az egyes tevékenységeket (pl. kézmosás, gombolás, kötés) kidolgozott szép mozdulatokkal mutatjuk be, a legkevesebb magyarázattal. A Montessori csoportban érvényesülő elv, hogy a gyermek minél több tevékenységet egyedül végezzen. Ez vonatkozik az étkezésre, az öltözködésre stb. Több feladat van, amit a mindennapi élet során nehéz elsajátítani, ezért Montessori olyan eszközöket dolgozott ki, amelyekkel a gyerekek játszva megszerezhetik ezeket a képességeket: 9 Keretek: az öltözködés mozzanatainak elsajátítását és gyakorlását segítik. A gyerek ezen megtanul masnit kötni, gombolni, fűzni, csatolni, kapcsolni. 9 Öntögetős, válogatós játékok: lehetőséget adnak az öntés, merés, a különböző

eszközök

(kancsó,

kanál,

tölcsér,

használatának megtanulására, gyakorlására, figyelemre, rendszeretetre nevel.

19

csipesz,

mindemellett

törlőrongy) pontosságra,

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 9 A

gyermekek

önállóan

végzik

személyükkel

kapcsolatos

öltözködési,

tisztálkodási teendőiket, igényükké válik a higiénikus szabályok betartása. 9 Képesek legyenek szükségleteik felismerésére és azok kielégítésére. 9 Önálló igényüknek megfelelően étkeznek, készség szerint használják az evőeszközöket, kialakulnak a kulturált étkezési szokások. 9 Igényükké válik a rendszeres mozgás, szabad levegőn tartózkodás. 9 Igénylik környezetük rendjét, amelynek fenntartásában maguk is részt vesznek. 9 Megtanulnak

alkalmazkodni

a

körülményekhez,

megfelelően

mozogni,

tájékozódni. Ez biztossá, öntudatossá teszi személyiségüket..

4.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Cél:

A

gyermek

egyéni

érdekeinek

tulajdonságainak

képességeinek

kibontakoztatása egy érzelmi biztonságot nyújtó környezetben a csoport normái alapján. Feladat 9 Az

érzelmi

biztonságot

nyújtó

szeretetteljes

légkör

megteremtése

a

beszoktatástól az óvodáskor végéig. 9 A felnőtt-gyermek; gyermek-gyermek pozitív töltésű kapcsolatának kialakítása. 9 Az érzelemre épülő kapcsolatteremtő-képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvoda tudatosan alakítsa azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés, a társas érintkezés elemi formái kölcsönös

20

kapcsolatot alkotnak. Gyermekeink érzelmi alapigényének kielégítésével teremtsük meg biztonság-védettség érzetét. Ezzel kell megteremteni a feltételét annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. A gyermek első óvodai élménye meghatározó az óvodával kapcsolatos érzelmeinek kialakulásában. 9 Beiratkozás barátságos, játékokkal berendezett környezetben történjen. 9 Az első családlátogatás előzze meg az óvodai beszoktatást. 9 A beszoktatás során a gyermek édesanyjával vagy a család más felnőtt tagjával együtt ismerkedjen meg az óvoda környezetével, helyiségeivel, az óvodai élet szokásaival. Időtartama a gyermek szükségleteihez igazodjék. Az

óvodáskorú

gyermek

jellemző

sajátossága,

hogy

magatartása

érzelmi

vezéreltségű, személyiségében az érzelmek dominálnak. Ezért fontos, hogy óvodánk biztonságot nyújtó, derűs, családias légkör megteremtésével meleg érzelmű, támaszt nyújtó környezetet alakítsanak ki. A csoportszobák derűs, kuckósított berendezése (hová saját személyes tárgyait is beviheti), segítse a gyermeket ötleteinek, elképzeléseinek megvalósításában. Minden csoport hagyományaival, szokásrendszerével, sajátos légkörével mélyítse összetartozásukat. Az óvodai „csoportélet” a családi szocializációt megerősítve és kiegészítve jelentős tényező az iskolai alkalmasság kialakulásának szempontjából. A szocializáció folyamatában meghatározó a felnőtt-gyermek illetve gyermekgyermek kapcsolata. Felnőtt-gyermek kapcsolatának meghatározója az erőteljes érzelmi kötődés legyen. A gyermek az óvodai közösségben számos olyan elvárással találkozik, amelyek eltérnek az otthon megszokottól. Az óvónő feladata, hogy ezeket a szabályokat megismertesse, elfogadtassa a gyermekkel. Az elfogadás a gyermek részéről, egyéniségétől és érdeklődésétől függően különböző. A különböző szociális környezetből érkező gyermekek szabályrendszere, viselkedési normája óvodáinkban szintén igen különböző, sokszor szélsőséget mutató. A hatékonyság érdekében az 21

óvónő vonja be a gyerekeket is a szabályok kialakításába, ha kell új szabályok megfogalmazásába, a probléma megoldási folyamatokba. Ezzel segítse elő a gyermekben az önfegyelem kialakulását is. Az óvónő és a gyermek közötti érzelmi kötődésből következően az óvónő magatartása modell értékű, a gyermeket minta követésére készteti. Ezzel az óvónő az érték és normarendszer eszközévé válik. Az egyes gyermek felé áradó érzelmeivel és elfogadásával tudja megvalósítani az egyénre szóló nevelést. Gyermek-gyermek kapcsolat segítse, hogy a gyermek találja meg a helyét, érezze jól magát a csoportjában. Érezze, tapasztalja, hogy szükség van rá, társai és a felnőttek számon tartják őt. A szabadon választott tevékenységek, a közös élmények a gyerekek között is kapcsolatokat, barátságokat, kisebb csoportokat hozzanak létre. Az óvónők ezeket a folyamatokat támogassák. Adjanak lehetőséget játék, étkezés, pihenés közben arra, hogy

a „barátok” minél több időt tölthessenek együtt. A

gyermekkapcsolatban vállalt feladatok, szerepek erősítsék a gyermek „én-képét”, segítsék számára megtanulni a társak elfogadását. Mindez jelentse a szocializáció alakulását,

felgyorsulását.

A

kortársi

kapcsolatok

szerepe

nagy

hatású

a

szocializációban, ehhez az óvodai nevelés semmivel nem pótolható szocializációs színteret biztosít.

Cigány kulturális nevelés területén A

cigánygyermekek

szocializációjának

elősegítése

kiemelkedő

feladat.

Megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges a cigány nép kultúrájának, a mindennapi életben gyakorolt szokásainak, értékrendjüknek ismerete. Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk, hogy az egyes családok különböző módón és mértékben vállalják fel hovatartozásukat, követik hagyományukat. A cigány gyerekek óvodai beszoktatása hosszabb időt igényel. Az óvoda iránti vonzalma nem igen alakul ki, mivel gyakran nagycsaládban él, és saját közösségében is társakra talál. A családokban nagyon erős az érzelmi kötődés, az összetartó erő.

22

Lehetőséget kell adni, hogy már a nyár folyamán bejöhessen az anya a gyermekével játszani. Fokozatosan, együtt ismerhessék meg az új környezetet. Ha már az óvodába hagyta a gyermekét, engedjük meg, hogy többször benézhessen, megbizonyosodhasson, hogy gyermekét szeretik. Az óvodai beilleszkedés nehezíti a család és az óvoda közötti eltérő értékrend, ezért a nevelés szempontjából nagyon fontos, hogy ne csak a gyerek, hanem az anya is elfogadja az óvónőt. A családlátogatásokat nagyon tapintatosan kell megszervezni. Csak akkor menjünk el, ha már kialakult a kölcsönös elfogadás, és már mint vendéget szívesen várnak minket. A látogatás során vegyük észre, mennyire szeretik gyermekeiket, értsük meg aggodalmukat és a legkisebb pozitívumoknak is adjunk hangot. A vegyes életszervezésű, rugalmas napirendben élő gyermekcsoport alapvető feltétele a cigánygyermekek integrálásának egyéni szükségletének megfelelő fejlesztésre.

Szocializáció a Montessori csoportban A szociális magatartás fejlesztésének érdekében minden egyes Montessori eszközből csak egy van, hogy a gyermekek megtanulják egymást kivárni, a másik foglalatosságát tisztelni. Alapszabály, hogy egymást nem szabad zavarni, bántani, nem szabad rombolni. Egymás eredményeinek örülni, segíteni; a csoportban általános

szokássá

kell,

hogy

váljék.

A

Montessori

pedagógia

célja

az

összetartozás, az egymásra figyelés, az önfegyelem és a felelősségtudat fejlesztése. A szociális magatartás fontos eleme a másság elfogadása, a tolerancia fejlesztése.

A fejlődés várható eredményei 9 A gyermekek szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak csoportjukhoz, ugyanakkor képesek más csoporttal való együttműködésre. 9 Érdeklődnek egymás iránt, örülnek a közös élményeknek, sikereknek. 9 Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása 9 Igényükké válik a közös tevékenységekben való részvétel, együttműködés, figyelemmel hallgatják a felnőttek és gyermektársaik közlését.

23

9 Megértéssel fogadják társaik „másságát”, szokatlan megnyilvánulásait. 9 Önismeretük,

önértékelésük

fejlődése

révén

képessé

válnak

önálló

helyzetmegoldásokra, megértőbbek, türelmesebbek lesznek. 9 Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

5. Óvodánk csoportjai és életszervezésük Óvodánkban

elsősorban

vegyes

életszervezésű

csoportok

kialakítására

törekszünk. Az elmúlt évek pedagógiai gyakorlata megerősítette bennünk az osztatlan csoport előnyeit, pozitívumait. 9 A gyermek a családhoz jobban hasonlító viszonyok között, természetesebb közegben él. 9 Könnyebb a beszoktatás, ha a testvérek, játszótéri barátok egy csoportba kerülhetnek. 9 A modell nem csak az óvónő, hanem a gyerektárs is, ezáltal könnyebb a szokások kialakítása. 9 A természetes fejlődésbeli különbség miatt, megfelelő pedagógiai hatás nyomán

könnyebben

alakíthatók

olyan

értékes

tulajdonságok,

mint

alkalmazkodóképesség, segítőkészség, megértés, a másság elfogadása. 9 A konfliktusok megoldásában önmaguk is aktív résztvevők, ritkábban igénylik a felnőtt beavatkozását. 9 Egyéni fejlődés szempontjából színesebb a csoport, felgyorsul a szocializáció. A

pedagógus

részéről

nagyon

fontos

az

optimális

pedagógiai

irányítás

megvalósítása. Háttérben maradni, de készenlétben állni a segítésre, a megoldást nem

közvetíteni,

hanem

hagyni,

hogy

a

gyermek

kipróbálhassa

magát,

megválaszthassa a maga útját. Részben osztott csoport szervezésére akkor kerül sor, ha a felvételt nyert gyermekek életkori megoszlása miatt nem biztosítható az osztatlan csoportban szükséges arány. A gyermekcsoportokban az óvónők heti váltásban dolgoznak.

24

Napirend A napirend jellemzője a folyamatos életszervezés. A folyamatosság feltétele annak, hogy a gyermekek egyéni szükségleteiknek és igényeiknek megfelelően haladjanak, fejlődjenek. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe és lehetősége. Mint szervezeti keretforma szükségszerűsége az osztatlanságnak. A folyamatos napirend nyugodt légkört eredményez.

600 - 1200

1200 - 1300 00

13

30

- 15

J

- Játékba integrált nevelés

Á

- Testápolás – tízórai

T

- Tanulási lehetőségek szervezése és kihasználása

É

- Testmozgás

K

- Levegőzés, szabadmozgás

Ebéd – testápolási teendők Pihenés – folyamatos ébredés csendes játék – étkezés, testápolás

1530 - 1700

J

Játékba

Á

integrált

T

tevékenységek csoportban

É

szabadban

K

Folyamatos hazabocsátás

A heti rend összeállítása csoportonként változhat. A kialakítás szemlélete: 9 Naponta játékba integrálva egy-egy tevékenységi terület fejlesztése kerül megjelölésre 9 Hetente egy kötelező foglalkozás a testnevelés

25

6. Az óvodai élet tevékenységformái 6.1. Játékba integrált tanulás A játék az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulása, leginkább fejlesztő alaptevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg. Valamennyi tevékenysége a játékból indul ki és oda tér vissza. A gyermek játéka tükrözi tapasztalatait, élményeit, miközben ő derűs és felszabadult. Az óvónő a játékból ismerheti meg a gyermek érzelmeit, szükségleteit, vágyait, a valósághoz való kapcsolatát. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenyégi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra való törekvés az alapja. Erre épül a játékba integrált tanulás. Összességében a játék: 9 A gyermek alap- és fejlesztő tevékenysége, a nevelés eszköze. 9 Időkerete a folyamatos napirendnek. 9 Mozgástere a gyerekeknek, csoportoknak, óvónőknek. 9 Gyűjtőhelye az általuk felhasználható eszközöknek, tárgyaknak, anyagoknak. 9 Feldolgozási lehetősége a különböző témakörökhöz tartozó tapasztalatoknak, élményeknek. 9 Kísérletezési színtere a meglévő ismeretek átalakításának, az újabbak felfedezésének. 9 Kapcsolatteremtési alkalma a társas és személyi kapcsolatoknak, a kommunikációnak és a metakommunikációnak 9 Megismerési alkalma a gyerekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusoknak, felnőtteknek. Cél: A játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljék, amelyben megvalósul a játékba integrált tanulás, a gyermeki személyiség kibontakoztatása és fejlesztése

26

Feladatok: 9 A játék feltételeinek biztosítása. 9 Az óvónő modell értékű magatartása és a játékkal kapcsolatos feladatainak tudatos tervezése. 9 A játékfajták fejlesztési lehetőségeinek ismerete. 9 A játékba integrált tanulás megvalósítása. 9 A beszédkészség fejlesztése játék közben.

A játék feltételei Az

elmélyült

játék

nyugalmát,

biztonságát

elsődlegesen

a

folyamatos

életszervezéssel kell biztosítani. Olyan környezet kialakítására kell törekedni, ahol a gyermeknek

módjában

áll

nézelődi,

válogatni,

majd

a

számára

vonzó

játéktevékenységbe belefogni A gyermek szabadon választhassa meg játszótársai, legyen joga a félrehúzódásra is, ha a felajánlkozó társával éppen nem kíván közösen játszani. Játékeszközeink keltsék fel a gyermekek érdeklődését, esztétikusak, tiszták, könnyen elérhetőek legyenek! Közösen készített eszközökkel, közösen gyűjtött kincsekkel folyamatosan gyarapítsák kelléktárukat. Engedjük meg, hogy a gyermekek szabadon dönthessenek arról, hogy meddig játszanak egy eszközzel, mikor adják át arra éppen igényt tartó társaiknak. Ez elősegíti az elmélyült, hosszantartó játékot, annak zavartalanságát. Sok gyerek hozza el az óvodába kedvenc játékát, kedves tárgyát, legújabb ajándékát. Ennek átadását, birtoklását a gyermekek közötti egyezkedés döntse el. Figyelni kell a több napon át tartó játékra, biztosítani kell annak feltételeit a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A csoportszobában arra kell törekedni, hogy a berendezés a gyermek spontán érdeklődésének megfelelően könnyen átalakítható legyen. Az átalakítás tervezésében és folyamatában a gyermekek is aktív közreműködői legyenek. A játék tartamának gazdagítása érdekében fontos, hogy a gyermeke a nap folyamán minél több élményhez jussanak. Séták, kirándulások, kulturális programok látogatás során olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyekhez érzelmileg kötődnek és megmozgatja képzeletüket. 27

Az óvónő modell értékű magatartása, játékkal kapcsolatos feladatai Az óvónő mindig rendelkezésre álló, együttműködésre és segítésre kész társ legyen, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyerekek. Segítsége csak olyan mértékű legyen, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Csak ilyen pedagógia magatartással használható ki a játék fejlesztő hatása. A játékban megfigyel, igyekszik megismerni a gyerekek képességeit, neveltségi szintjét, majd eltervezi a fejlesztés következő feladatait. Figyelemmel kíséri, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg az egyes gyermek játékában. Felkészül arra, hogy a játékban integrált tanulás témái milyen műveltségi területen és tartalmi megközelítésben kerüljenek feldolgozásra. Megismeri és felhasználja azokat a gyógypedagógusok, pszichológusok által javasolt fejlesztő játékokat, amelyek bizonyos fejlődési problémák megelőzését illetve felismerését segítik. Az óvodapedagógus játékvezetése csak a gyermek ismeretén és a játék jellemzőinek elfogadásán alapulhat.

A játékfajták fejlesztési lehetőségei Gyakorlójáték: ritmikus és megismerő tevékenysége során fejlessze a gyermek észlelését, érzékelését, szem-kéz koordinációját, térérzékelését. Szerepjáték:

a gyermek az élet valamely részét próbálja ábrázolni az általa megteremtett

elgondolások

alapján.

Számára

ez

az

alkotó

gondolkodás és kezdeményezés szabadságát jelentse. A szerepjátékban fejleszthető a gyermek alkotó gondolkodása, önállósága,

viselkedéskultúrája,

alkalmazkodóképessége,

segítőkészsége, komplex személyisége. Szabályjáték:

a

szabályok

elfogadását,

betartását,

az

tevékenység örömének kialakulását segítse.

28

egymásért

folytatott

Bábozás, dramatizálás: a pozitív magatartásformák tükröződjenek a gyermek cselekedeteiben,

a

konfliktus

helyzet

megoldásában,

fejlődjön esztétikai érzékük, kifejezőkészségük. Konstruáló, barkácsoló játék: jelentős hatással legyen a gyermek gondolkodásának fejlődésére. A szerkesztő-összerakó tevékenység, az eszközök kombinált alkalmazása, új eszköz készítése vagy javítása örömmel töltse el a gyermeket. Gyakran használja ezt a tevékenységet egy-egy probléma érzékelésekor, azonnali, egyszerű megoldásként. Ez a folyamat vezesse el a gyermeket a problémamegoldási

igény

kialakulásához,

a

bonyolultabb

problémahelyzetek megoldásához.

A játékba integrált tanulás Tanulás minden olyan tevékenység, melyben jártasságok, készségek, képességek alakulnak ki, fejlődik a megismerőtevékenység, az érzelmi, akarati tulajdonság, a viselkedés. Óvodai nevelésünkben megjelenő valamennyi tevékenységi forma biztosítsa az életkornak az egyéni fejlődésnek megfelelő tanulást. A játék elsődlegességét hangsúlyozva nevelésünkben a játék és a tanulás szorosan kapcsolódjon össze. A játék legyen a személyiségfejlesztés legfőbb eszköze, játék közben bővüljön a gyermek ismeretanyaga, fejlődjön önállósága, feladattudata, kezdeményező-alkotó, szervező képessége. „Játékösztönző” környezetben a szabad játék sok esetben betöltheti ezt a szerepet. Ez mellett azonban szükség van az óvónő által kezdeményezett, illetve az óvónőgyermek közösen szervezett játékára is. A gyermekek élményi, ismeretei különbözőek, ezért a spontán játék nem minden gyermeknél olyan sokoldalú, hogy az önmagában elegendő lehetőséget biztosítana egyes képességek fejlődésére. Ugyanakkor

az

önként

szabadon

játszó

együttgondolkodást.

29

gyermek

is

igényli

az

izgalmas

A játéknak és a játékos tanulásnak, a különböző tevékenységi formáknak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretet. Nagyon fontos, hogy a nap folyamán a spontán játék és a „fejlesztőjáték” helyes egyensúlyára törekedjünk. Az óvodai tanulást a gyermek eredendő kíváncsiságára, érdeklődésére épülő cselekvő jelleg, aktivitás, önkéntesség, öröm jellemezze. Az óvónő-gyermek közös tevékenységében a gyermek reakciói, fejlődési tempója meghatározóbb legyen a teljesítménynél. Célunk a differenciált tevékenykedés feltételrendszerének biztosítása, az egyéni bánásmód, a gyermek képességeinek megfelelő feladat elé állítása. A sikerélmény erősítse a gyermek önbizalmát, bátorságát, a pozitív megerősítés pedig újabb tevékenységre sarkalljon. Az óvónő feladata, hogy a gyermek megismerésével tudja nyomon követni az egyes gyerek érési folyamatát. Egy-egy tevékenység addig legyen jelen, míg a gyermek igényli. Így biztosítsa minden gyermek számára a próbálgatást és adjon lehetőséget sokoldalú megtapasztalásra, gyakorlásra. A kötött és kötetlen foglalkoztatási forma közül a kötetlen dominál.

A fejlődés várható eredményei 9 Tudjon következtetni, ítéleteket alkotni. 9 Alakuljon feladattudata. 9 Ismerje saját értékeit. 9 Legyen önálló. 9 Fedezzen fel összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. 9 Törekedjen többféle megoldás keresésére. 9 Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. 9 Legyen kreatív. 9 Legyen kezdeményező, kooperatív-elfogadó. A tanulás „érzelmi klímájának” megteremtése fontos, mert a kisgyermekkori tanulásnak milyensége befolyásolja a későbbi intellektuális kompetenciájának szintjét.

30

Gyermek beszédkészségének fejlesztése A gyermek játékában kialakuló társas kapcsolatokban, szocializációs folyamatokban a beszéd a környezettel való érintkezés, az önkifejezés legfőbb eszköze legyen. Általa

erősödjön

a

gyermek

biztonságérzete,

növekedjen

tájékozottsága,

gazdagodjanak ismeretei, fejlődjön beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Az óvónő bekapcsolódva a játékba adjon mintát a nyelvi formák alkalmazására. A szerepjáték legyen elsődleges színtere a beszéd gyakorlásának, a bábjáték szólaltassa meg a félénk, hallgatag gyermeket. Különböző nyelvi játékok alkalmazásával közvetlen beszédfejlesztési lehetőséget kínáljunk gyermekeinknek.

Cigánygyermekek óvodai játéka A cigánygyermekek játékát a nagycsalád és a természetközeliség hatásai motiválják. Mivel a cigánycsaládokban a nemi szerepek jobban elkülönüljenek a gyermekek játékában az azonos nemű szülők utánzása erőteljesebb. A cigánygyermekek szerepjátszásának témaválasztása igen gazdag: főzés, étkezés, vendégeskedés, papás-mamás, csoportos utazás, babázás, harci játékok, halászás, termések gyűjtése. A cigánygyerekeknél elsősorban a lakáskörülményeik miatt fokozottan érvényesül a játékban a televízió hatása. Kedvelik az életformájukhoz valamilyen módon kapcsolódó filmeket és játékukban azonosulnak a filmbeli szerepekkel. Ez fejlett empátiás készségre utal. Az óvónőnek ezekre a pozitívumokra építve kell megismernie a gyermek egyéni adottságait, és megterveznie fejlesztésének tartalmát. A cigánygyermekek tanulásában meghatározó családi hatás az utánzás, a modellkövetés és a kevés verbalizmus. Természetes tehát, hogy az óvodában is a tanulásnak elsődleges színtere a játék legyen.

31

Montessori csoport játéka Montessori nem ismerte fel a játék jelentőségét, kivéve a saját maga által készített eszközökkel történő manipulálást, amit munkának nevez, és fejlesztő hatásával tisztában van. Ma már a Montessori pedagógiai szellemében működő csoportokban mindenfajta játéktevékenység megtalálható, mert a játék segíti a gyermeket lelki egyensúlyának megteremtésében. A Montessori eszközök fejlesztő játékeszközök, amelyek a játékban integrált tanulásnak elsődleges eszközei. Montessori szerint „a gyermeket ne a pedagógus tanítása, hanem a saját cselekvéssel szerzett tapasztalat vezesse el a biztos tudáshoz.” Az eszközökkel szemben támasztott követelmények és az egyes eszközök fejlesztő hatása a Magyarországi Montessori Óvodai Programban megtalálható.

A fejlődés eredménye az óvodás kor végén 9 A gyermek érzelmi, értelmi megnyilvánulásait és társas kapcsolatait a játék szervezi eggyé. 9 Játékeszközökkel, játékformákkal ismerkednek meg, örömüket lelik a játékban. 9 Képesek egy játéktémát ébren tartani, több napon keresztül játszani. 9 Képesek egymás játékának kiegészítésére, segítésére. 9 Képesek szerepeket vállalni, szerepeket megosztani, szerepekről lemondani. 9 Képesek a játékszabályok elfogadására és betartására. 9 Játékukban megjelenik az együttes élmény, a kíváncsiság, az érdeklődés és a problémamegoldás sikere is.

32

6.2. Mozgásfejlesztés

Cél: Az életkori sajátosságokból adódó mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése. A testi képességek harmonikus fejlesztése (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság) Feladat: 9 Nagy és finommozgások fejlesztése ƒ

A természetes mozgások kialakítása, fejlesztése

ƒ

Egyensúlyérzéket fejlesztő mozgások elvégzése

ƒ

Szem, kéz, láb koordináció kialakítása, fejlesztése

9 Testséma fejlesztése ƒ

Testének megismertetése

ƒ

Kezesség-dominancia kialakítása

9 Perceptuális fejlesztés ƒ

Térbeli, időbeli tájékozódó képességek fejlesztése

ƒ

Alaklátás, formaállandóság fejlesztése

ƒ

Kinesztetikus (izom) érzékelés fejlesztése

9 Szociális készség fejlesztése ƒ

Alkalmazkodás,

együttműködő

készség

fejlesztése,

tolerancia fejlesztése ƒ

Pozitív megerősítés során önértékelés, önbizalom fejlesztése

9 Verbális fejlesztés

33

A mozgásfejlesztés színterei 9 Szabad játék (szobában, udvaron) 9 Mindennapos mozgás 9 Testnevelés, foglalkozás

Szabad játék A gyermekek számára a játékidőben folyamatosan biztosítani kell a megfelelő mozgáslehetőséget. Fontos az olyan környezet kialakítása (hely, eszköz), amelyben a gyermekek természetes mozgásigényüket kielégíthetik. Az óvónő feladata az eszközök cserélése és ezzel a változatos mozgásra ösztönzés. Lehetőség szerint minél többet kell az udvaron tartózkodni. A mozgásfejlesztő, rögzített udvari mászókák, csúszdák, nyújtók stb. mellett más eszközöket is folyamatosan biztosítani kell pl. labdák, ugráló kötelek, karikák, kötéllétrák stb. A mozgás során nem tiltunk, nem korlátokat, hanem szabályokat állítunk (megengedhető pl. hogy szabályok betartásával fára másszanak). Fontos, hogy a gyerekek

kipróbálhassák

a

különböző

szereket,

megtanulják,

hogyan

kapaszkodjanak, hogyan vigyázzanak önmagukra. Az

óvónők

feladata

a

mozgásos

játékok

széleskörű

megismertetése

a

gyermekcsoporttal (régi népi játékok, labdajátékok, ugróiskola stb.). A játékokba az óvónő is bekapcsolódhat, ötleteivel továbbfejlesztheti azokat. A jó hangulatba szervezett, örömmel végzett mozgásos tevékenység a gyermeket további mozgásra ösztönözze. Ezzel lassan szokássá, majd természetes igénnyé váljék a mozgás, mely az idegrendszer fejlődését hozza magával.

Mindennapos mozgás Nagy mozgásokból, természetes mozgásokból, játékos és utánzó mozgásokból, mozgásos játékokból álljon.

34

Testnevelés foglalkozás Heti egy alkalommal minden gyermek számára kötelező tevékenység. Ez nem jelenthet kényszert! Az új gyermekeknél fokozatosan kell elérni, hogy szívesen, örömmel vegyenek részt a szervezett mozgásban. A foglalkozások szervezésekor fontos, hogy minél kevesebb várakozási idő legyen, az óvónő folyamatos mozgásra késztesse a gyermekeket. Nagyon fontos, hogy minden gyermek egyéni tempójában végezhesse a feladatokat. Ehhez megfelelő számú eszközt kell biztosítani. Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy önmaguk is kitalálhassanak

gyakorlatokat,

feladatokat.

Ezzel

fejlődik

kreativitásuk

és

mozgáskedvük. A 3-4 éveseknél a nagymozgások fejlesztése kerüljön előtérbe. Járás, futás, kúszás, csúszás, mászás. Fontos begyakorolni a menetirány betartását, az együttmozgást, mert ez biztonságérzetet ad e korosztálynak. A 4-5 éveseknél nagy hangsúlyt kell helyezni a testséma kialakulására, a szem-kézláb koordinált működésére, az egyensúlyérzék fejlesztésére. Gyakorolni kell a térben való mozgást. Tapasztalják meg a gyermekek önmaguk, a testük és a tárgyak viszonyát, elhelyezkedését a térben. Az 5-6-7 éveseknél elsődleges a finom motorika fejlesztése. Ebben a korban fontos az észlelés, alaklátás, formaállandóság fejlesztése, a tempóváltás. Vegyes életkorú csoportban kiemelten fontos a jó szervezés, a dajka vagy a társ óvónő jelenléte, aktív közreműködése. A gyakorlatok végzését két területre kell osztani: könnyebb – nehezebb feladatokra. Ezzel minden gyermek korosztályának, egyéni képességének megfelelően találhatja meg a neki való feladatot. A cigánygyermekekre jellemző a fokozott mozgásigény, ezért a napirend fontos része a mindennapos mozgás. Ennek szükségességét, a szabadban végzett mozgások iránti igényt indokolja, hogy a gyerekek általában szűk, gyakran egészségtelen lakáskörülményekből érkeznek az óvodába. A cigánygyermekek számára a mindennapos mozgáslehetőség segítse növekedésüket, teherbíró képességük fejlődését, egészségük megőrzését, megóvását. 35

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 9 Szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékban. 9 Alakuljon ki nagy mozgásuk, finommozgásuk, egyensúly érzékük, mozgásuk legyen összerendezett. 9 Ismerjék az irányokat, tudjanak térben tájékozódni. 9 Tartsák be a szabályokat.

6.3. Mese – vers Cél: A gyermek életkorának megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalom iránti érdeklődés, az érthető-kifejező beszédkészség kialakítása, az anyanyelvi műveltség megalapozása. Feladat: 9 Gyermekeink mindennap részesüljenek irodalmi élményben, találkozzanak irodalmi alkotással, mesével-verssel. 9 Az irodalmi anyag igényes válogatása. 9 A nyelvi kultúra alapjainak lerakása, anyanyelvi képességek differenciált fejlesztése. Óvodánk gyermekcsoportjaiban minden gyermek jusson hozzá értékes népi és műalkotások élvezetéhez. Ez segítse a különböző környezetből érkező gyermekek nyelvi fejlettségének kiegyenlítését, szókincsük gazdagítását. Mesét hallgatnak a gyermekek a délutáni pihenő előtt, délelőtt, délután, igénytől, alkalomtól függően. A gyermekcsoportok egyéni szokásrendszerüknek megfelelően hetente egy alkalommal,

megfelelő

érzelmi

légkör

és

az

átélést

segítő

atmoszféra

megteremtésével szervezzen mesehallgatást. Ilyenkor a mesehallgatás mellett lehetőséget kell teremteni a gyerekeknek az önálló szövegmondáshoz, meséléshez, továbbá, hogy kedvelt meséiket dramatizálhassák, bábbal eljátszhassák.

36

Verset-mondókát-kiolvasót hallhassanak a gyerekek az óvó néni ölében, játék közben, a természetben, séta közben. A verselés a tevékenységekhez kötődő, az együttlétek hangulatát fokozó játék legyen. Játék a nyelvvel, játék a szépen hangzó beszéddel. Az irodalmi anyag kiválogatásában az igényesség és a gyermek életkori sajátosságaihoz való igazodás legyen meghatározó. A mese, a vers, az anyanyelv közegén át segítse a világ megismerését. Az irodalmi anyag válogatásának legnagyobb és legértékesebb tárháza a népköltészet legyen. Mondókák, rigmusok, lovagoltatók, simogatók, valamint a népmesék minden korosztálynak bőséges kínálattal szolgálnak. Ez mellett helyet kell adni a magyar klasszikusok meséinek, elbeszéléseinek, valamint a mai magyar írók és költők meséinek, gyermekverseinek. Jelentős értéket kell tulajdonítani a gyermekek által fabrikált verseknek, meséknek és örömmel támogatni kell az ilyen irányú törekvéseket. Az óvónő színes, irodalmi repertoárral rendelkezzen, amellyel minden adódó alkalomhoz és aktualitáshoz, gyermeki igényhez kapcsolódni tud. Az irodalmi alkotásokat nyelvtanilag helyesen, tiszta kiejtéssel, példaértékűen tolmácsolja. Az anyanyelvi fejlesztésnek a verses-mesés tevékenységek során kiemelt szerepe legyen és az óvodai nevelés folyamatának egészét hassa át. Ez segítse a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, az iskolai tanulás megkezdését. Az óvónőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermek nyugodt légkörben, életszerű helyzetben beszélhessen arról, ami őt érdekli és foglalkoztatja. A gyermekek kapjanak választ kérdéseikre, dicséret és biztatás serkentse őket a beszédre. Az egyes gyermek anyanyelvi fejlettségét az óvónő kísérje figyelemmel, szükség esetén kérje szakember segítségét.

Cigány gyermekek anyanyelvi irodalmi nevelése A cigány családokban a két nyelv funkciója elkülönül. Az egyik a család, a háztartása a munka intim része, a másik a beilleszkedés, a látható magatartás nyelve. A cigánycsaládokban a kétnyelvűség a magánszféra sérthetetlenségének eszköze.

37

A cigány család olyan mértékben rendelkezik identitástudattal, hogy elkülönülhessen és összetartozhasson. Cigánynyelvet tanít a családban, mert az óvodában majd megtanítják magyarul. A gyerekek azonban gyakran mindkét nyelvet beszélik. A cigánygyermek szókincs gazdagításában jó lehetőség a képolvasás, a hangutánzó játékok, a mesedramatizálás és a bábozás. Kezdetben a verbális önállóság, bátorság fokozásához iktassunk be dialógusra épülő játékokat. Később nagy hangsúlyt helyezzünk a képalkotásra, a képi történetek verbális feldolgozására. Az

irodalmi

nevelés

keretében

a

cigánygyerekek

ismerhessék

meg

saját

mondaviláguk alkotásait, halljanak cigánymesét, gyermekverset, róluk szóló történetet. Elmondásukra felkérhetünk esetleg nagymamát, vagy anyukát. Az irodalmi nevelésben építeni kell a cigányság ünnepeire, hagyományaira, amelynek kísérője a köszöntő, az ének, a tánc. Irodalmi anyag Bari Károly:

Tűzpiros kígyócska

Szalonnafa:

Varsányi cigánymesék

Szécsi Magda meséi Tóth Józsefné

Gizi néni könyve (történetek cigánygyermekekről)

Lakatos Menyhért

Az öreg fazék titkai A két szakállas farkas Hosszú éjszakák meséi

Szegő László

Cigány bölcsődal

A cigánygyermekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy anyanyelvén is hallhasson verset, mondókát, élőben vagy hangkazettán.

Montessori csoport Irodalmi-anyanyelvi nevelésének sajátossága, hogy a gyermek, ha belső igényéből fakad, megismerkedhet az írott nyelvvel. Montessori rámutat arra, hogy a betű nem absztrakció, hanem látvány. Nem írni akar megtanítani, hanem a kezet alkalmassá

38

tenni az írásra. Ezt figyelembe véve dolgozta ki eszközeit, amelyekkel játszva azt a három ujjat ügyesítse, amelyekre az írásnál szükség van. Írásra készítik elő a kezet a rajzsablonok, a dörzspapírból, kartonból kivágott betűk. A csoportban elkészíthető a gyermek névjegykártyája, alkalmazhatnak tájékoztató feliratokat, játékidőben írógépet is használhatnak a gyerekek. Ez nagyon sok könnyebbséget

jelenthet,

az

íráshoz,

olvasáshoz

szükséges

képességek

kialakításában.

A fejlődés várható eredménye: 9 A gyermekek igényeljék a mesét, a verset. 9 Legyenek képesek önálló mesemondásra, a megkezdett mese folytatására, versmondásra. 9 Szeressék a könyvet, igényeljék használatát. 9 Fejlődjön

gondolkodásuk,

képzeletük,

fantáziájuk,

erősödjön

beszédkészségük.

6.4. A külső világ tevékeny megismerése Cél: A szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet egyre bővülő és mélyülő, természetes helyzetben történő megismerése, amely közben alakuljon a gyermek mennyiségi, alaki, térbeli szemlélete. Feladat: 9 A gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő tapasztalatszerzés biztosítása. 9 Segítsük

a

gyermeket

a

környezete

felfedezésében,

tartsuk

ébren

kíváncsiságát, engedjük, hogy érzelmeit szabadon kinyilváníthassa. 9 Különböző

magatartási,

kommunikációs

formák,

szabályok,

szokások

megtanulása annak érdekében, hogy a gyermek biztonságosan tudjon tájékozódni, eligazodni környezetében, majd a világ dolgaiban.

39

9 Észre kell vetetnünk a kisgyermekekkel a természet szépségeit, csodáit. Tudatosítani kell bennük, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. Mindez érzelmein keresztül történjen. Így beleívódik és természetessé válik a természet szeretete, védelme, az élet tisztelete, a hazaszeretet 9 A természetes környezetben történő aktív ismeretszerzés, megfigyelés, kísérletezés

közben

vegyék

észre,

hogy

a

tárgyak,

személyek

összehasonlíthatók, szétválogathatók, sorba rendezhetők. Számláljanak mérjenek, találkozzanak geometriai formákkal. A gyermek környezettel való ismerkedése a születésétől kezdődően az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Ebben a családi nevelésnek alapozó és a fejlődés folyamán meghatározó szerepe van. Az óvoda sajátos tevékenységrendszereivel, a tevékenységek gazdag választékával, derűs légkörével, fejlesztő és kompenzáló eljárásaival egészítse ki az óvodán kívüli nevelést. A környezeti neveléssel nincsenek időkereti, egymástól mereven elhatárolódó szervezeti formái. Integrálódjon benne a műveltségi területek témakörei és a különböző tevékenységek. Az óvónők a szűkebb-tágabb környezet tudatos megtervezésével biztosítsanak maximális lehetőséget az ismeretszerzésre, tapasztalásra. Évente több alkalommal szervezzünk óvodai kirándulást a Mecsekre (Égervölgy – Pécsvárad – Misina – Tubes – Zengővárkony – Püspökszentlászló). Látogassuk az óvodák közvetlen természeti környezetét, az erdőket, kiskerteket, szőlőket. A Misina Természetvédő Egyesülettel való élő kapcsolatunk lehetőségeit maximálisan ki kell használni. A csoportok

látogassanak

el

a

somogyi

telephelyre,

az

óvónők

játszóház

szervezésével továbbra is támogassák az egyesület rendezvényeit. Az egyesület cserébe kisállat bemutatót tart az óvoda udvarán. A kirándulások, séták során gyűjtött kincseket a csoportszobák természetsarkai őrzik. Élményekkel, pozitív érzelmekkel segítsük a megismerést a „tanulást”. Ebben a folyamatban minden gyermek egyéniségének, fejlettségének megfelelően vegyen részt, ismerje meg önmaga helyét, felelősségét a környezetében és a természetben.

40

A környezet megismerése, nevelés tartalma 9 A család szükségletei, munkája, a családtagok egymáshoz való viszonya, az együttélés konkrét tapasztalatai. 9 Az óvoda környezete, funkciói, szokásrendje, az óvoda dolgozói és munkájuk. 9 Szerezzenek tapasztalatot felnőtt foglalkozásokról. 9 Az orvos, a védőnő, a betegellátás, ismerkedés a baleset megelőzéssel. 9 Az emberi test, testünk része, funkciói, tisztálkodás, egészség. 9 Látogatás bölcsödébe, iskolába. 9 Közlekedés. 9 Évszakok-napszakok. 9 Növény-, és állatvilág. 9 Környezetünk védelme. 9 Környezetünk mennyiségi és formai viszonyai. 9 A gyermek által hozott élmények, tartalmak fogadása, megbeszélése.

Cigánygyermekek a környező világ megismerésében A cigánygyermekek természet közelben nőnek fel, sokat vannak a szabadba. Ismerik a tűz, a víz, az időjárás hatását, a növényeket, az állatokat. A cigányság feltűnő állatszeretete a gyerekekre is áttevődik. A cigánycsalád azonban nem nevel tudatosan a természet iránti érdeklődésre. A gyermekeket körülvevő családban mindig akad olyan modell, aki a gyermek figyelmét a lakóházon kívülre irányítja. A környezet megismerése terén ezért az óvónőnek sajátos feladatai vannak: 9 Meg kell ismernie a gyermek élményanyagát, és ki kell egészítenie a hiányzó elemekkel. 9 A gyermek fogalmainak bővítésében nem szabad a verbalitás csapdájába esni. 9 El kell érni, hogy a gyermekek élményeiket merjék szóban elmondani. 9 Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a család, az öltözködés, a tisztálkodás témakörében az új elemek feldolgozására.

41

9 Ugyancsak fontos a közlekedés témakör, mert a gyermekek otthoni felügyelete jól megszervezett, de közlekedési szabály ismeretei hiányosak. A cigánycsaládok együttélése, gyakorlatias életszervezése jól szolgálja a gyermekek matematikai nevelését. A család játékaiban gyakori a kártya, a sakk. Az óvodás gyermek matematikai érdeklődése egy kicsit egyoldalú. Az élettapasztalattól függő helyzetekben igen jó megfigyelési képességről adnak számot. Az óvónőnek ezekre a pozitívumokra építve, ezeket felszínre hozva kell elvezetni a gyermeket az ismeretlen felé

(pl.

fejlesztőkártyák

készítése,

amelyben

a

gyermek

kitűnő

megfigyelőképességére építve, a számosságon túl összehasonlíthat, azonosíthat, különbözőségeket kereshet, sorbarendezhet, párosíthat, növényeket, évszakokat, tárgyakat, állatokat). Nagy hangsúlyt kell helyezni a névutók, az irányok síkban és térben történő begyakorlására. Javasoljuk ehhez a Montessori eszközkészlet használatát, mivel az mellőzi a verbalitást, és maximálisan segíti a cselekvő ismeretszerzést, tanulást.

Kozmikus nevelés a Montessori csoportban Maria Montessori szerint a kozmikus nevelés segít egy globális szemlélet kialakításához eljutni, mely megteremti az ember harmóniáját, külső-belső békéjét. Meg kell tanítani a gyerekeket, hogy az emberek bárhol élnek, bármilyen színű a bőrük, a hajuk, az anyanyelvük, vagy a világnézetük, lényegében hasonlóak a szükségleteik: gondolkodnak, éreznek és szeretetre vágynak Montessori pedagógiai rendszere erre megfelelő alapot nyújt. Célunk, megláttatni a gyerekekkel a változást, a fejlődést, és egyfajta globális szemlélet kialakulásához segíteni őket, melyben rájönnek, hogy mindenki és minden része a világegyetemnek. Ezek kialakítását segítse: 9 Természetsarok 9 Élő állatok gondozása 9 Földgömb 9 Térkép 9 Ismeretterjesztő könyvek

42

A matematikai gondolkodást fejlesztő sajátos eszközrendszer megkönnyíti a matematikai fogalmak kialakítását. 9 Piros-kék rudak 9 „Orsós” doboz 9 Kartonból kivágott számjegyek 9 Dörzspapírból készült számjegyek 9 Színes gyöngyrúd készlet 9 Piros korongok 9 Síkidomok 9 Séguin táblák 9 Mértani titokzsák Ezek a játékok nemcsak szórakoztatóak, ce pontosabbá teszik a tájékozódást a világban.

A fejlődés várható eredménye 9 A gyermekek tudják a nevüket, lakhelyüket, születési idejüket, szüleik nevét, foglalkozását. 9 Ismerjék a család szerkezetét, hovatartozását. 9 Ismerjék az évszakok nevét, megjelenési formáit, jellemzőit, következményeit. 9 Tudják hogy az ember, az állat, a növény, a természet része, kapcsolataik, összefüggéseik vannak, egymás nélkül nem létezhetnek. 9 Legyenek

tisztában

saját

nevükkel.

Kezdjék

felismerni

a

társadalmi

szabályokat, elvárásokat (illik, nem illik). 9 Tudjanak számlálni, összehasonlítani irályokat megkülönböztetni, értsék a névutókat.

43

6.5. Rajzolás-mintázás-kézimunka A tevékenység célja: a gyermek élmény és fantázia világának megjelenítése, szabad önkifejezése. A gyermek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladatok: 9 Az ábrázolás lehetőségeinek biztosítása az egész nap folyamán. 9 A különböző technikai eljárások megismertetése, technikai eljárásoknak, anyagok tulajdonságainak megismertetése életkoruknak megfelelően. 9 Pozitív megerősítéssel segíteni kell a gyermekek alkotó tevékenységeit, a kialakult gátlásokat tapintattal oldani kell. 9 Legyünk rugalmasak, ne erőltessünk! A tevékenység, az alkotás, a művészet megkedveltetése legyen a legfontosabb. 9 Mindig bővítsük technikai tapasztalatainkat, gyakorlatunkat. A szokatlan megoldások iránt is legyünk nyitottak. 9 Dolgozzunk és dolgoztassunk minél nemesebb anyagokkal. 9 Teremtsünk lehetőséget az elkészült gyermekmunkák kiállítására. 9 Gyermekeink számára is teremtsünk esztétikus környezetet és őket is erre ösztönözzük. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka, barkácsolás és a műalkotásokkal való ismerkedés során a gyermek jusson birtokába annak a tudásnak, hogy alkotni képes, a saját tevékenysége által újat hozhat létre, alakíthat környezetén – ez a kompetencia élménye. Ezen túl ha ő maga alkotó ember, mások alkotásait is jobban tiszteletben tartja, és kevésbé érez késztetést a rombolásra, rongálásra. E tevékenységek gondolkodásra, mérlegelésre, kreativitásra serkentsenek. Az alkotás öröme és a fantázia szabad használata elégedettséggel töltse el a gyermeket, oldja belső feszültségeit.

44

Gyermekeink

változatos

tapasztalatokkal

jönnek

óvodába.

Tevékenységük

számunkra hírt ad belső világukról, élményeikről. Van, aki az óvodába fog először a kezébe ollót, festéket, és van, aki már gyakorlott alkotó. Van, aki ötletgazda, intenzív fantáziájú,

van,

aki

kevésbé.

Ugyanígy

különböző

gyermekeink

otthoni

környezetének esztétikája, ingergazdagsága. Ezért óvodánk minden gyermekcsoportjában gazdag lehetőséget kell kínálni a különböző technikák megismerésére, a készségek-képességek elsajátítására és gyakorlására, az önkifejlesztésre és alkotásra. Valamennyi gyermekcsoportban az ábrázoló-sarok adjon helyet a különböző anyagok és eszközök számára, amelyek közül a gyermek szabadon választhat. Ez a tevékenység nem szorítkozhat csak a csoportszobára, folytatódhat az udvaron, illetve az udvar által nyújtotta lehetőségek kihasználásában (aszfaltrajz, formálás a homokban, vízfestés). Az anyag és eszközellátottság mennyiségi és minőségi biztosítása folyamatos feladat.

Cigánygyerekek vizuális nevelésében Alapvető feladatunk, a cigány színvilág jellegzetességeinek beépítése az ábrázoló tevékenységbe. A cigánygyermekek kitűnnek maximális tehetségükkel, gazdag színvilágukkal. Erre, valamint cselekvési aktivitásukra építve nagyon fontos, hogy igen gazdag anyag és eszközkészletet biztosítsunk a számukra. Az agyag, a kavics, a kő, a termények, a gazdag színárnyalatú festékek, erős színű textíliák, a bőr, a rafia, botok, fadarabok, az olló mindig ott legyen a vizuális sarokban. A munkájukból rendezett kiállítással keltsük fel a szülők érdeklődését gyermekeik vizuális tevékenysége iránt. Az óvodában a gyerekek találkozzanak cigányművészeti alkotásokkal. Módot kell találni arra, hogy naív művészeti alkotásokat, vagy azokról készűlt képeket bemutathassunk a gyerekeknek. Pl.: Ráczné Kalányos Gyöngyi

India A cigányok vándorlása

Balázs János

Kék virágok Anya gyermekével

Koltai Magda

Cigány népmese kötetek roma gyermekek által készített illusztrációi 45

Montessori csoport A Montessori csoportban az ábrázoló tevékenység azonos tartalmú a többi óvodai csoport tevékenységével, érvényesítve azonban a Montessori pedagógia elveit.

A fejlődés várható eredménye 9 Ismeri a különböző technikákat, azokat magabiztosan alkalmazza, tud bánni az eszközökkel. 9 Örömmel alkot, szereti a szépet. 9 Ábrázolásaiban

képes

hangsúlyozni

a

legfontosabb

megkülönböztető

jegyeket, jellemző formákat. 9 Kialakul az íráshoz szükséges kézmozgás, izomfejlettség. 9 Természetes igényévé válik az esztétikum. 9 Mások és saját alkotásait megbecsüli, képes azokat értékelni.

6.6. Ének-zene, énekes játékok Cél:

Közös

énekléssel,

énekes

játékokkal

a

zenei

érdeklődés

felkeltése,

megszerettetése, zenei élményhez juttatás, a zenei ízlés formálása, a zenei fogékonyság megalapozása és alakítása. Feladatai: 9 Zenei anyag válogatása az életkor, a csoport és az egyes gyermek képességszintjének megfelelően. 9 Zenei hallás, ritmus, mozgásfejlesztés. 9 Közös

énekléssel,

mondókázással,

élménybiztosítás.

46

népi

játékokkal,

gyermektánccal

Magyarországon az ének-zenei oktatás Kodály Zoltán elveire épül. Ezért az óvodai zenei

nevelésünket

is

ebben

a

szellemben

kell

kialakítani.

Kodály

elvei

megfogalmazzák mindazokat az értékeket, amelyeket átnyújthatunk a gyermekek számára. Ezek az irányelvek a következők: 9 „Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományaiból kell kiindulnia” 9 „Az aktív zenélés első lépése az éneklés” 9 „A zenei nevelést korán kell elkezdeni” 9 „A zene mindenkié”

Kodály elvének megvalósulása óvodánk zenei nevelésében 9 A zenei anyag kiválasztása ennek az alapelvnek megfelelően történjen. Ünnepekhez, évszakokhoz, természeti jelenségekhez, tárgyakhoz, állatokhoz kapcsolódó népi játékok, népdalok, népi mondókák egészüljenek ki az adott korosztály számára megformált igényes műzenével. A népi gyermektáncok segítség a gyermekek összerendezett mozgását. 9 A mindennapos éneklés az óvoda zenei életének fontos része kell hogy legyen. Lehetőséget, teret kell biztosítani a nap bármely időszakában az örömteli éneklésre, énekes játékokra, zenehallgatásra. A gyermekeket ösztönöznünk kell kisebb csoportokban való, vagy önálló éneklésre. Az énekes

játékok

számára

fontos,

hogy

biztosítva

legyen

a

tér

a

csoportszobában. Elérhetőek legyenek az eszközök, a hangszerek, hogy a gyermek igény szerint bármikor használhassa. 9 A zenehallgatás számára is meg kell ragadni minden alkalmat. Fontos, hogy a személyes előadás legyen túlsúlyban. 9 Zenei nevelésünk fejlesztési tervében érvényesüljön a tervszerűség és a fokozatosság. Ennek szellemében kerüljenek megjelölésre a zenei feladatok, tartalmak. 9 A gyermekek fejlettségéhez igazodva teret kell biztosítani a zenei készségek, a hallás, a ritmusérzék, az improvizáció fejlesztésének. Ezeket az aktív énekléshez

hasonlóan

kötetlenül

bármikor

a

lehetőségeket

megadva

valósítsuk meg. A zenei készségfejlesztésben az egyéni képességek figyelembevétele mellett meghatározó a fokozatosság.

47

A cigánygyermekekre jellemző a fokozott zenei érdeklődés. Ez megmutatkozik tiszta szép éneklésükben, a dallam gyors elsajátításában, felismerésében, ritmusérzékükben. Szeretnek énekelni, táncolni. A cigánygyermekeket nevelő csoportban emelt szintű zenei nevelés és korai tehetséggondozás valósítható meg. Az éneklési készség területén az önállóság fokozását, az egyenletes lüktetés megtartását, a dalritmus érzékelését, a kezdőhang pontos átvételét kérhetjük számon. Az óvodai nevelés ösztönzést adhat a családoknak gyermekeik zenei taníttatásához, hogy gyermekeik tehetségét ne hagyják elsorvadni. A mindennapi hangszerhasználat lehetősége fokozottan segítse a zenei képességfejlesztést. Ki kell használni az ez irányú kapcsolatokat: pl. FUND Cigány Művészeti Iskola.

Montessori csoportban

Kodály és Montessori filozófiája és pedagógiai elmélete nagyon hasonló. Nevelőmunkájuk távlati célja a népek világát átfogó barátság és béke. A Montessori csoportban is alkalmazzuk Kodály módszerét. Montessori eszközrendszerében a csendjáték, a zörejdobozok és a harangsor használata segítse a zenei hallásfejlesztést.

A fejlődés várható eredményei 9 A gyermekek öröme az éneklés, a játék és a mondókázás. 9 Ismerik a zenei fogalom párokat. 9 Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és ritmust. 9 Felismeri és megkülönbözteti a környezetben található hangokat. 9 Érzékeli a zene és próza közti különbséget. 9 Felfigyel más népek kultúrájára és annak hagyományaira.

48

6.7. Munka jellegű tevékenységek Cél: A sokféle változatos munkajellegű tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok, szokások kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, erkölcsi tulajdonságainak kialakítását. Feladat: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, valamint a szükséges feltételek biztosítása. A munka célra irányuló tevékenység, amely külső irányításra történjen. Figyelmet, kötelességvállalást

igényel,

ezek

fejlesztése

folyamatos

feladat.

A

munka

eredményéről közvetlen tapasztalatot szerezhet a gyermek. Óvodánkban a játék és a munka jellegű tevékenységek szorosan összefonódnak. Jó néhány játéktéma feldolgozása

elképzelhetetlen

munka

jellegű

tevékenység

nélkül.

Ez

az

összefonódás gazdagítsa, színezze mindkét tevékenységet. Munkavégzés közben a gyermek tanulja meg az eszközök használatát, szerezzen bizonyosságot arról, hogy mit tud, mire képes, kihez fordulhat segítségért, ki az akivel együttműködésre képes. Így jöjjön létre a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás öröme, amely az alkotó életforma része.

A gyermeki munka segítésében és kifejlesztésében alapvető: 9 Biztosítani kell a megfelelő munkaeszközöket, azok rendben tartását, valamint hogy az eszközök a gyermek által elérhetőek legyenek. 9 A gyermek, amit csak tud maga végezzen el. Legyen számára elegendő munkalehetőség. 9 A gyermeki munkához megfelelő helyet és nyugodt légkört kell biztosítani. 9 A tevékenységek megszervezésénél figyelembe kell venni a csoport összetételét, fejlettségi szintjét, az egyes gyermek szükségletét és igényét. 9 Ha a gyermeknek van kedvenc munkája, hagyjuk, hogy abban kiteljesedjék.

49

Az óvodában a munka, elsősorban a csoportért végzett tevékenység, tartalmazza a naposságot, az alkalomszerű munkát és a növény-állatgondozást.

Naposság A közösségért végzett naposi tevékenység a déli időszakhoz kötődik. A naposság nem kötelező, sőt jutalom a gyermek számára. Jelentkezésük, kiválasztásuk még a délelőtt folyamán történik. A naposok lehetnek testvérek, jó barátok vagy egyéb szempont alapján jelentkezők, akik már képesek elvégezni a feladatokat. Fontos, hogy a munka eredményeként az étkezéshez szükséges eszközöket hiánytalanul és esztétikusan helyezzék el. Legyenek figyelemmel társaik szokásaira, igényeire, hallgassák meg társaik véleményét, értékelését, amelyet az óvónő kiegészíthet és segíthet.

Alkalomszerű megbízások A gyerekek önállóságához, képességéhez, neveltségi szintjéhez igazodjanak. Ezek lehetnek csoporton belül és kívül végzett feladatok. A megbízatások jellege és tartalma a gyermek egyéni szükségleteihez és adottságaihoz igazodjon. Az aktív mozgékony gyerekek olyan feladatokat kapjanak, amelyek alaposságot, figyelmet, mások segítését igénylik tőlük. A félénk visszahúzódó gyerekek kapjanak párosan végezhető feladatokat, hogy kipróbálhassák önmagukat. Ilyen esetben az óvónő körültekintően járjon el a feladat megvalósításában és a segítő társ kijelölésében is.

Növény-állatgondozás Feltételei óvodáinkban adottak. Minden csoportnak udvarán van egy bokor, egy fa, amit ők ültettek és gondoznak. Az élő-sarok, az akvárium, a csoportszoba növényei, a madáretető gondozásával a gyerekek élete színesebbé, gazdagabbá váljék.

50

Cigánygyermekek munkára nevelése Kiemelt

feladat

a

munka

társadalmi

értékének

érzékeltetése,

a

munka

eredményének megbecsülésére nevelés. Cigánygyermekeink számára a munka nem okoz gondot a család praktikus nevelése miatt. Mozgásos aktivitásuk jól kamatoztatható az óvodai munka megszervezéséhez. Az osztatlan csoport előnye itt is nagyon fontos, mert a cigánygyermek megszokta a nagyobbakra figyelést, utánzást. A munkafeladatokban is figyelni kell a rendszerességre és fokozottságra, mert lesznek a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is. A gyerekek rendszeres értékeléssel, dicsérettel könnyen motiválhatók. Nagyon ügyesek a terem rendjének megóvásában. Állatszeretetük az állatgondozás terén lehet kamatoztatni. A munka megszervezésével figyelembe vesszük a gyermek eltérő élettapasztalatait és a hiányzó elemeket a játékban is gyakorolhatják. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a gyermekekben a munkavégzés alapképességei, szokásai az óvoda hatására gazdagodjanak, elmélyüljenek. Óvodánkban a munkajellegű feladatok – a napirend teljes folyamatát átszőve – elvezetnek egy aktív, alkotó életformához, amelyben egyedül és együtt munkálkodni jó.

Montessori csoport A munka szeretetének fejlesztésére törekszik a szép munkaeszközök által. Fontosnak tartják, hogy a gyerekek ismerjék fel a munka szükségességét és értelmét. A munka szervezése, eszközei, fajtái azonosak óvodánk többi csoportjára jellemzőkkel.

51

A fejlődés eredménye az óvodás kor végén 9 A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. 9 Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. 9 Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. 9 Örömmel vesznek részt növények-állatok gondozásában. 9 Szívesen segítenek társaiknak.

7. Ünnepeink, hagyományaink Ünnepeink emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségekben, mint belső tartalmunkban. Ünnepeinket egy hosszabb előkészület vezesse be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és a gazdagon motivált tevékenységekre. Ünnepeink nyitottak, a szülők igényük és lehetőségeik szerint látogathatják.

A gyermekek ünnepei 9 A gyermekek születésnapjai 9 Mikulás

A csoportokban megtartott vidám ünnep

Épületenként a hagyományoknak megfelelően csoportos vagy

intézmény szintű ünnep. 9 Karácsony

Adventi felkészülés után a gyermekcsoportok ünnepe.

9 Farsang

A szülőkkel közösen szervezett csoportos ünnep.

9 Húsvét

A hagyományok átélése játékos formában.

9 Anyák napja Bensőséges ünnep keretében csoportonként köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. 9 Gyermeknap Óvodai szintű, majális jellegű rendezvény épületenként, ami egyben az év lezárása is.

Környezettel kapcsolatos ünnepeink 9 Október 4. – állatok világnapja 9 Április 22. – Föld napja 9 Május 10. – Madarak, fák napja 9 Június 5. – Környezetvédelmi világnap 52

Nemzeti ünnepeink 9 Március 15. – október 23: Életkoruknak megfelelő érzelmi átélés cselekvésen keresztül

Az óvoda dolgozóinak ünnepe és közös programja Felnőttek karácsonya a gyermekek ünnepét követően, este meghitt környezetben a dolgozók is megajándékozzák egymást. Erre az estére meghívjuk az óvoda nyugdíjas dolgozóit is (óvodánként). Közös kirándulást szervezünk évente egy alkalommal az összevont intézmény dolgozói

részére,

amelyet

lehetőség

szerint

összekötünk

szakmai

tapasztalatcserével, óvodalátogatással.

Óvoda és család rendezvényei „Szülők bálja”, „szülők játékos vetélkedője a gyermekcsoportokért” – a rendezvények a szülői munkaközösségek kezdeményezésére szerveződnek óvodánként. Bevételük az óvoda felszereltségének fejlesztését támogatja.

8. Az óvoda kapcsolatrendszere Óvodánk kapcsolatrendszerét a partnerközpontú működés jellemezze, amelynek résztvevői az intézmény működésével vagy annak eredményével szemben elvárásokat fogalmaznak meg. Ez a szemlélet arra ösztönözzön bennünket, hogy minél pontosabban ismerjük meg partnereink igényét, elvárásait, elégedettségüket és ennek alapján tervezzük újra feladatainkat és a kapcsolattartás módszereit.

53

8.1. Az óvoda és a család A gyermek fejlődése és az óvodai nevelés szempontjából a család egyaránt meghatározó tényező. Óvodánk környezetében a családok különböznek egymástól szerkezetükben, anyagi és kulturális színvonalban, érintkezési stílusban, légkörben, nevelési elgondolásaikban, módszereikben. Eltérnek értékrendjükben, a gyerekekkel kapcsolatos elvárásaikban és jövőbeli elképzeléseikben. Mindez közvetett vagy közvetlen módón befolyásolja a gyermek fejlődését. Az óvónő számára nélkülözhetetlen a jó kapcsolat kialakítása. A szülők nagy része „gyakorló pedagógus”. A konkrét gyermek nevelését tőlük is lehet tanulni. Ugyanakkor kedvező esetben a család is fontosnak tartja gyermekével kapcsolatban az óvónő tapasztalatainak megismerését. A kapcsolattartáshoz meg kell találni a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló helyes módszereket. Óvodánk nevelési szemléletéből kitűnik, hogy a családi nevelés értékeire építünk és azt fejlesszük tovább. A szülőt nevelőtársnak tekintjük. A nevelési folyamatok és óvodapedagógusaink

nyitottsága

lehetővé

teszi,

hogy

a

szülő

igényeinek

megfelelően alakítsa ki kapcsolatát az óvodával és legyen részese gyermeke nevelésének. Az együttműködés biztonságot adjon szülőnek, gyermeknek, óvodapedagógusnak egyaránt.

Együttműködésre vonatkozó elveink 9 A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. 9 Az óvodapedagógus fogadja el a szülőt akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztal. 9 Az óvodapedagógus éreztesse a szülővel az „őszinte odafordulást”, a segítő szándékot. 9 A kapcsolat épüljön tapintatra és mélyüljön el a közös programok és tevékenységek alkalmával. 9 Az

óvodapedagógus

ismerje

és

fogadja

szabályrendszerét, és tapintatosan befolyásolja azt.

54

el

a

család

szokás-,

9 A szülőnek joga van megismerni az óvodai nevelés sajátosságait, az óvoda valamint a gyermek fejlődési mutatói rögzítő dokumentumokat. 9 A

szülő

beleszólhat

gyermeke

életrendjének

alakításába.

Ötletekkel,

hagyományalakítással bekapcsolódhat a nevelési folyamatba. Képviselheti az óvoda érdekeit, tagja lehet a „Szülők Tanácsának”, segíthet a fejlesztésben. Az együttműködés célja: a humanista értékrend elfogadása, konstruktív életvezetés megvalósítása az óvoda és a család sokszínű közös tevékenysége révén.

Az együttműködés feladata 9 A gyermek nevelési körülményeinek és feltételeinek közös megtervezése 9 Egymás tiszteletén alapuló tevékeny együttműködés a gyermek nevelésében, fejlesztésében.

A kapcsolattartás formái 9 „Családos” beszoktatás 9 Családlátogatás 9 Szülők Tanácsának Találkozásai az összevont intézményt érintő ügyekben. 9 Szülői értekezletek – délutáni beszélgetések 9 Munkadélutánok 9 Egyéni beszélgetések 9 Közös ünnepek, kirándulások 9 Közös rendezvények, programok

Az óvoda kapcsolata a cigánycsaládokkal A szülőnek joga belátása szerint nevelni gyermekét, nekünk kötelességünk olykor ezeket a hatásokat kiegyenlíteni. A kapcsolatok alakításában óvodánk legyen a kezdeményező. Kötetlen beszélgetés során igyekezzünk közelebb kerülni a szülőkhöz. Tiszteletben kell tartani mentalitásukat, érzékenységüket.

55

A szülők előtt az óvoda nyitott, bármikor betekintést nyerhetnek a mindennapok történéseibe ugyanúgy, mint az ünnepeinkbe. A nyitott hozzáállás részünkről a cigánycsaládok elszigetelődését enyhítse. Arra kell törekednünk, hogy fokozatosan éljék át azt, hogy másságukkal együtt elfogadják, befogadják őket. Átérezve a cigány szülők általában jogos érzéseit, feszültségeit, minden igyekezetünkkel arra törekedjünk, hogy maximálisan kivárjuk a szülők kezdeményezését. Kerülni kell minden direkt tanácsadást és szorgalmazni az empátiás odafordulást. A családok megélhetési problémái miatt több a feszültség, nagyobb toleranciára van szükség az együttműködéshez. Családlátogatás

során

igyekszünk

megismerni

a

családok

szokás-szabály

rendszerét és szükség esetén tapintatosan próbálkozzunk annak befolyásolásával. Nevelésünk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Az összhang a nevelésben elengedhetetlen. Segítséget kell nyújtanunk gyermekeinknek a családi lehetőségeiken túli tágabb világ megismerésére, a társadalmi értékek és normák elsajátítására. Ennek érdekében két legfontosabb feladatunk: 9 A családi szocializáció és az ehhez fűződő magatartás megismerése, megértése és annak kiegészítése a társadalmi elvárásoknak megfelelően. 9 Az óvoda szocializációs funkciójának megismertetése, elfogadtatása a családokkal. Elismerjük és elfogadjuk a cigány kultúrából fakadó másságot, és ezzel hangsúlyozzuk a két kultúra egymás mellett élését.

8.2. Óvoda – iskola

A pedagógiai kapcsolat alapja a gyermek egységes szemléletű nevelése az intézményváltás problémáinak csökkentése és megoldása, a nevelési gyakorlat kölcsönös megismerése, valamint a gyermek egyéni képességeire alapozó fejlesztés elfogadása és alkalmazása

56

A kapcsolattartás formái: 9 Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. 9 Kölcsönös látogatások az óvónők meglátogatják az „új” elsőosztályosokat (régi óvodásokat), a tanító néni az óvodában látogatja meg leendő tanítványait. 9 Évente

egy

alkalommal

találkozunk

a

tanítók

alsó

tagozatos

munkaközösségével. 9 Az iskolai beíratás előtt évente, összevont szülői értekezleten találkoznak a szülők az iskolák igazgatóival és a leendő elsős tanító nénikkel. 9 Gyermekeink minden tavasszal ellátogatnak az iskolába, hogy ismerkedjenek leendő környezetükkel.

8.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai A nevelést segítő speciális szakszolgálati kapcsolatok 9 Nevelési Tanácsadó: elsősorban az iskolai alkalmasság eldöntéséhez a szülővel közösen kérünk szükség szerint segítséget. 9 Gyermek-ideggondozó: magatartási-beilleszkedési problémák kezeléséhez a családdal együtt kérünk segítséget a gyermek neveléséhez. 9 Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét kérjük a gyermek iskolai elhelyezéséhez, a családdal egyetértésben. 9 Családsegítő Központ rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a hátrányos helyzetű családok megismeréséhez pedagógiai támogatásához gyermekeik hatékony nevelése érdekében.

57

A fenntartó Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, az óvodavezető értékelőelemző beszámolója az intézmény munkájáról.

Iskola Szolgálat Mindennapi munkakapcsolat, amely az óvoda gazdálkodási teendőinek ellátását szolgálja.

Közművelődési Intézmények Múzeumok, könyvtár, bábszínház – alkalomszerű közös gyermekprogramok helyszínei.

Egészségügyi szervek: védőnő – orvos 9 Alkalmankénti látogatások (szükség szerint illetve akut esetekben) 9 Évenkénti vizsgálatok 9 Éves szűrővizsgálatok: szemészet, fogászat, hallás 9 Tanköteles korú gyermekek iskolai alkalmassági vizsgálata 9 Az óvodaorvos és a szülők beszélgetése alkalmanként egészségrőlbetegségről, étkezésről, tisztálkodásról.

Szakmai szervezetek 9 Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 9 Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 9 Magyarországi Montessori Egyesület 9 OVIZUÁL – óvodai kreatív műhely

58

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat, amelyekben érdeklődésünknek,

illetve nevelési programunk által megkívánt

fejlesztési feladatainknak megfelelően veszünk részt.

Cigánygyermekek integrált nevelését segítő kapcsolatok 9 Cigány Kisebbségi Önkormányzat: folyamatos kapcsolattartás, rendszeres konzultációk, látogatások tájékoztatásul szolgáljanak az óvoda innovatív munkájáról. 9 Erdős Kamil Cigánymúzeum: ősi mesterségek megismerésének lehetőségét nyújtja. 9 Gandhi Alapítványi Gimnázium: elsődleges forrás a népismereti, irodalmi, zenei

anyag

kölcsönzéséhez.

Diákjaik

élő

előadásaikkal

gazdagítják

ünnepeinket. 9 Szent Jakabi Óvoda – Kaposvár: testvérintézmény, szakmai kapcsolat a cigánygyermekek integrált neveléséről.

9. Gyermekvédelem az óvodában „A hátrányos helyzet megszüntetésének folyamatát a kisgyermekekkel kell elkezdeni. Egyetlen lehetséges útja, hogy a gyermekek számára jobb, elfogadhatóbb életkörülményeket biztosítsunk, megpróbáljuk csökkenteni, s ilyen módon számukra esélyt teremteni a kortársaik életmódjához, életszínvonalához hasonló élethez.” Dr. W. Mikó Magdolna

59

Az óvoda gyermekvédelmi feladata a törvényi előírásoknak megfelelően 9 Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátások, a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása. 9 Az óvodákra vonatkozó óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő funkció 9 A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében észlelő és jelzőrendszer működtetése. 9 Kapcsolattartás a gyermekvédelmi intézményekkel, szakszolgálatokkal.

9.1. Helyzetkép Intézményeink a város peremterületének gyermekeit fogadják. Nagy számban élnek itt hátrányos helyzetű, sokgyerekes és romacsaládok. Az elmúlt években különösen megnőtt a gyermekvédelmi munka jelentősége, feladatai nemcsak megszaporodtak, hanem mélyültek és súlyosbodtak. Gyakori az alkoholizmus, és sajnos a drog használat is. Egyre több gyermek küzd valamilyen személyiség vagy részképesség zavarral. Egyre gyakrabban kell kérnünk a gyermekvédelmi szakszolgálatok segítségét, növekedett az ún. védelembe vett családok, gyermekek száma. A hátrányos szociális környezet hátrányosan hat a gyermekek személyiségére, a testi, mentális és a szociális képességek alakulására. Óvodánk a hátrányos helyzeten nem, de a káros következményeken igyekszik segíteni, megfelelő gyermekvédelmi program kidolgozásával, alkalmazásával. Értelmezésünk szerint: 9 A hátrányos helyzet többnyire a családok rossz anyagi helyzetéből adódik, a gyermek életkörülményei a társadalom többségénél lényegesen rosszabbak. 9 A halmozottan hátrányos helyzetűeknél a testi, lelki, szociális szükségletek többségének kielégítése szenved hiányt. 9 A veszélyeztetett gyermek az, akinek a környezete anyagi, szociális és egészségügyi szempontból egyaránt elfogadhatatlan, személyiségfejlődése valamilyen szempontból veszélyeztetett.

60

Gyermekfejlődéssel kapcsolatos alapelveink 9 Óvodánk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszik, de a veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében, a gyermekek

érdekében

fel

kell

vállalnunk

a

családi

nevelést

pótló

tevékenységeket is (pl. fürdetés, hajápolás, szakszolgálati ellátás). 9 Számunkra a gyermek a legfőbb érték, minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme, pedagógiai eszközökkel való megsegítése.

9.2. Gyermekvédelmi munkánk célja 9 Elősegítjük a valamilyen szempontból hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű családban élő gyermekeknek az ellátó rendszerbe való bekerülését 9 Óvodásaink családi neveléséből származó hátrányait. A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával, a preventív szűrésre épülő korrekciós fejlesztéssel igyekszünk kompenzálni. 9 Az aktív jelzőrendszer szerepet kell betöltenünk, e prevenció érdekében. Törekszünk

a

megfelelő

kapcsolat

kiépítésére

a

gyermekvédelmi

intézményhálózattal, szakszolgálatokkal. 9 Fontos számunkra az intézmény belső jogi szabályozóinak (Helyi nevelési program, SZMSZ, Házirend) koordinált működtetése, megvalósítása a gyermeki jogok, érdekek érvényesítésében.

9.3. A gyermekvédelmi munkánk feladata A valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyermekeink megsegítése az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében. A hátrányos helyzetű gyermekek jellemzője, hogy közösségbe kerülve gátlásokkal küzdenek, szorongók, nehezen értelmezik társaik viselkedését, feléjük forduló jelzéseit.

61

Mi a tüneteket észleljük, feladatunk, hogy feltárjuk e tünetek hátterében húzódó okokat, de ezeket megszüntetni nem tudjuk és nem is feladatunk. A gyerekek megsegítése várható el tőlünk.

A segítés három szinten valósul meg 9 A gyermek szintjén: -

segítő, támogató, biztató légkört biztosítunk

-

egyénre szóló fejlesztési tervet készítünk

-

a fejlődést folyamatosan nyomon követjük

-

a részképességeket tudatosan és célzottan fejlesztjük

9 A csoport szintjén: -

elfogadhatjuk a problémás gyerekeket a társakkal együttműködésre, segítségnyújtásra ösztönözzük a társakat.

-

kiemeljük pozitív tulajdonságaikat, értékeiket

-

igyekszünk

megszüntetni

a

csoporton

belüli

peremhelyzeteket 9 A szülők szintjén:

-

rendszeres felvilágosító munkával

-

civil szervezetek bevonásával (Etnikai fórum, Cigány kisebbségi részönkormányzat

-

a szülők bevonása a fejlesztőmunkába

9.4. A gyermekvédelem fő feladatainak felosztása 9 Az óvodavezető, tagóvoda-vezető feladatai ƒ

A gyermekek mindenek felett álló érdekeit érvényesíti, és az érvényesülést ellenőrzi.

ƒ

Biztosítja az adatok védelmét.

ƒ

Megszervezi az évenkénti egészségügyi vizsgálatot az óvoda orvosával kötött együttműködési terv alapján.

62

ƒ

Felelős az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek

megteremtéséért,

a

gyermekbalesetek

megelőzéséért 9 A gyermekvédelmi felelős feladatai ƒ

Együttműködik a szülőkkel és a társintézményekkel.

ƒ

Összegyűjti az információkat, azokat rendszerezi, és naprakész állapotban fenntartja.

ƒ

Minden évben felméri a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermeke számát, javaslatot tesz a további teendőkre. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszűnés okait.

ƒ

A

nevelési

év

elején

megtervezi

a

gyermekvédelmi

munkaprogramot az adott évre. ƒ

A szociális ellátásokat nyilvántartja (ingyenes étkeztetés, egyéb segélyek stb.), informálja a szülőket, akik erre jogosultak.

ƒ

Tájékoztatja

a

szülőket

a

gyermekvédelem

rendszeréről,

segítséget nyújt a hozzáfordulók problémáinak megoldásához. Ismerteti a legfontosabb intézmények címét, telefonszámát, esetleg a segítséget nyújtó személy nevét. ƒ

Rendszeresen

figyeli

a

gyermekvédelemmel

kapcsolatos

jogszabályok változásait, helyi önkormányzat rendeleteit, a megjelenő szakirodalmait. ƒ

Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.

ƒ

Aktív kapcsolattartásra törekszik a társintézményekkel.

9 Az óvodapedagógusok feladatai ƒ

Állandó rendszeres, őszinte kapcsolattartásra törekszik a szülőkkel.

ƒ

Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.

ƒ

Biztosítja a gyereket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésre tesz javaslatot. 63

ƒ

Elősegíti

az

új

óvodások

befogadását,

beilleszkedését.

Figyelemmel kíséri a gyermekek rendszeres óvodába járását. ƒ

Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Javaslatot tesz

szükség

esetén,

a

gyermekek

szakszolgálat

felé

irányítására. ƒ

Elősegíti az integrált nevelést a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelően.

Óvodánk rendszeres kapcsolatot tart a következő társintézményekkel: 9 Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda 9 Máltai Szeretetszolgálat 9 Nevelési Tanácsadó 9 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 9 Területi Szociális Központ 9 Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakszolgálat 9 Etnikai Fórum 9 Cigány Kisebbségi Önkormányzat 9 Védőnő, gyermekorvos 9 Éltes Mátyás Általános Iskola pedagógiai szakszolgálata

10. Óvodánk írásos dokumentumai 9 Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 9 Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei 9 Ez gyerekjáték… Teleki Blanka Úti Óvoda Helyi Nevelési Programja 9 Az intézményvezető éves pedagógiai működési terve Az elmúlt nevelési év munkájának elemzése, értékelése az éves pedagógiai program, a helyi program kiemelt feladatai. A csoportok látogatásának terve. Aktuális szervezési, tanügy igazgatási feladatok.

64

9 A gyermekcsoportok nevelési fejlesztési terve Szokás és szabályrendszer tervezése

időkeret: fél évre

Eseményterv – programterv

időkeret: fél évre

A tevékenységi rendszer fejlesztési terve

időkeret: 1 hónap

9 Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, elemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum 9 Felvételi – mulasztási napló

10.1. A gyermek fejlődésének nyomon követése

A pedagógiai munka tervezése-elemzése segítse a folyamatok egymásra épülését, rugalmas

alkalmazását

és

biztosítsa

a

gyermekhez

való

igazodást.

A

gyermekcsoportok nevelési és tevékenységprogramja a tervezésben a gyermek fejlődési üteméhez, igényeihez igazodjon. A csoportos óvónő felelőssége, hogy pedagógiai tervezőmunkája a helyi nevelési program céljainak megvalósulását szolgálja. Az év végén az óvónő írásbeli értékelést készít a csoport közösségi életének és a gyermekek egyéni fejlődésének alakulásáról. Az egyéni képességfejlesztésnek minden csoportban érvényesülnie kell. Ennek megvalósításában az óvónő elsődleges feladata a gyermek folyamatos megfigyelése, fejlődési útjának nyomon követése és az egyénhez kötődő fejlesztési feladatok megtervezése. 9 Önállóság fejlődése ƒ

Önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás)

ƒ

Egyéni igények, jellemzők

ƒ

A gyermek élelemanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátosságai

ƒ

Együttműködés a játékban

ƒ

A gyermek helye a játszócsoportban

9 Játék

65

ƒ

Érzelmi megnyilvánulások

9 Szociális magatartás ƒ

Beilleszkedésű

ƒ

Önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása stb.)

ƒ

Kapcsolatteremtő képesség

ƒ

Együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok stb.)

9 Kommunikációs képesség ƒ

Beszédhallás, beszédértés

ƒ

Hangok ejtése, szókincs

ƒ

Mondatszerkesztés

ƒ

Folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történet elmondása

9 Kognitív képesség ƒ

Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony)

ƒ

Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok)

ƒ

Keresztcsatornák fejlődése

ƒ

Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazás

ƒ

Gondolkodási műveletek

ƒ

Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme

9 Motoros képesség ƒ

Nagy mozgások (tempója, ritmusa, iránya)

ƒ

Finommotorika

ƒ

Szem-kéz, szem-láb koordináció

ƒ

Kezesség

ƒ

Testséma fejlődése (testrészek ismeret, oldaliság, elülső és hátulsó rész, függőleges zóna)

ƒ

Testrészek mozgatása

66

A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. Év közepén az iskolába készülő gyermekek fejlődéi eredményeiről írásos értékelést ad az óvónő a sikerkritériumok figyelembe vételével. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

11. Szülők által igényelt nem kötelező egyéb szolgáltatások 9 Ingyenes szolgáltatás ƒ

Hitoktatás – a nevelési időn belül

9 Térítéses szolgáltatások ƒ

Nevelési időn belül, alapítványi támogatással ♠ Vízhez szoktatás ♠ Kirándulás ♠ Kulturális program – hangoló, bábszínház

67

Legitimációs záradék Véleményezte

Dátum

____________________________

____________________

Dátum

Egyetértését nyilvánította Szülői szervezet (Teleki Blanka Utcai Óvoda)

____________________

Dátum

Elfogadta

____________________

A nevelőtestület1

1

Jóváhagyta

Dátum

____________________

____________________

A jegyzőkönyv mellékelve 68

Felhasznált irodalom 9 Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Magyar Közlöny 1996. 9 A Nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve Magyar Közlöny 1997. (95 sz.) 9 Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó: 1991. 9 Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája Tankönyvkiadó Bp. 1988. 9 Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan 9 Bp. Gondolat 1975. 9 Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Bp. Országos Közoktatási Intézet 1997. 9 Óvodai Nevelés Programja OPI Bp. 1989. 9 Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolába Alex-typo Bp. 1992. 9 Lépésről-lépésre: A Soros Alapítvány adaptált óvodafejlesztő programja Dr. Deli Imre, Hajdúböszörmény 1997. 9 Dr. Tóthszölössyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO Kft. és a Váci Ofszet Kft. 1994. 9 Maria Montessori: A gyermek felfedezése Bp. Herder 1995. 9 Dr. Kurucz Rózsa: Montessori – pedagógia NODUS K. 1995. Veszprém 9 Műhelymunkák II. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 1996. 9 Szemán Józsefné: Útmutató a hátrányos helyzetű cigánygyermekek óvodai neveléséhez Hajdúböszörmény 1996. 9 Bánlaki Pál: Cigány családok vizsgálata Népjóléti Minisztérium 1993.

69

9 Cigány családok vizsgálata Népjóléti Minisztérium 1993. 9 Cigány néprajzi tanulmányok Mikszáth Kiadó Salgótarján 1993. 9 Cigány Pedagógiai Program a Nemzeti Alaptanterv követelményrendszere szerint 1-10 osztály Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Bp. 1996. 9 Dr. Szivák Judit: Minőség az óvodában OKKEP 2001. 9 Módszertani fűzetek Gyakorlati útmutató az óvodai pedagógiai program felülvizsgálatához. MODINFO Kft. 2004. 9 Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk OKKEP 2001.

70