Faragó Utcai Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja

Faragó Utcai óvoda 4029 Debrecen, Faragó u.20-22. Tel/fax: 52/316-268 e-mail: [email protected]

Faragó Utcai Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja

Intézmény OM azonosító: 030871 Intézményvezető:

Lovász Ilona aláírás

Iktatószám: 55-550/2010 Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében:

Szülői szervezet nevében: Pásztor Anikó Nagyné Dézsi Erika aláírás aláírás Jóváhagyta: DMJV Oktatási Bizottsága 68/2010. (VII.05.) határozat alapján Érvényessége: 2010. 09. 01.- 2015.

Ph.

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2.

3.

4. 5.

6. 7.

8. 9.

10.

11. 12. 13.

Óvodánk adatai Óvodánk bemutatása 2.1. Alapelveink 2.2. Gyermekképünk 2.3. Óvodaképünk 2.4. Pedagógusképünk Erőforrásaink 3.1. Humánerő-forrásaink 3.2. Tárgyi-dologi feltételek Óvodai programunk rendszerábrája Óvodai nevelésünk célja 5.1. Óvodai nevelésünk célja 5.2. A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó feladatok Az óvodai csoportok szervezése Az óvodai élet megszervezése 7.1. Napirend 7.2. Hetirend 7.3. A fejlesztés tervezése Érzelmi nevelés és szocializáció Óvodai nevelésünk alapvető keretei 9.1. Egészséges életmód alakítása 9.2. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 9.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Az óvodai élet tevékenységi formái 10.1. A gyermek világa: a játék 10.2. Külső világ tevékeny megismerése 10.3. Mozgás 10.4. Vers-mese 10.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 10.6. Ének-zene, énekes játék 10.7. Munkajellegű tevékenységek Gyermekvédelem Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei Óvodánk kapcsolatrendszere Záradék

1 2 3 3 3 4 4 4 6 7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 12 12 13 17 18 18 20 22 23 24 26 27 29 31 33 37

1. ÓVODÁNK ADATAI

Az óvoda hivatalos neve: Faragó Utcai Óvoda Pontos címe, telefonszáma: 4029 Debrecen, Faragó utca 20-22. szám. Tel./fax: 52-316-268 Az óvoda fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat

Felügyeleti szerv neve: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Az óvodavezető, címe, telefonszáma: Lovász Ilona 4029. Debrecen Faragó u. 20-22. sz. Telefonszám. 06 – 52 / 316-268

Az óvoda nevelési programjának benyújtója: Lovász Ilona Óvodavezető

2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Helyzetkép az óvodáról Óvodánk Debrecen belvárosában a Csapó utcai bérházak közelében, csendes nyugodt, megújuló régi városrészben található. Az óvoda parkja füvesített, fás, bokros terület. Az épület 200 férőhelyes. Modern, tágas, megfelel az óvodákkal szemben támasztott követelményeknek. A két szinten nyolc csoportszoba található, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel. Tornatermünk kettős funkciót tölt be. A testnevelés foglalkozások mellett a közös rendezvények színtere is. A gyermekek egészségmegőrzéséhez „Sószobát”, egyéni fejlesztésükhöz „Fejlesztőszobát”, logopédiai megsegítésükre „Logopédiai szobát” biztosítunk. Intézményünkben „ a Faragó Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” működik. Óvodánk 32 éve épült. Folyamatos karbantartásáról, felújításáról, tárgyi feltételeink javításáról lehetőségeihez mérten gondoskodik a fenntartó. Az óvoda jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására. Óvodánk egyedi arculata 1983-tól kezdve - a speciális igények kielégítését is felvállalva - folyamatosan alakult ki és szilárdult meg. Ezért írtunk saját helyi óvodai programot, amelynek alapvető keretei: érzelmi nevelés és szocializáció, egészséges életmód alakítása, anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, sérült gyermekek integrált nevelése. Az egészséges életmód alakítása során nagy figyelmet fordítunk a tartáshibák és lábstatikai rendellenességek megelőzésére. Törekszünk az élményközpontú, tevékenységen alapuló, ugyanakkor az életkori sajátosságokat figyelembe vevő komplex nevelés megvalósítására. Integrált nevelésünk célja: a sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, önálló életvitelük alakítása, szocializációjuk segítése. Pedagógiai munkánkhoz biztosított a különbözőséget elfogadó személyi, tárgyi környezet. Az alkalmazotti közösség elkötelezett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése iránt. Nevelőmunkánkhoz a szakmai keretek adottak, és ezen belül biztosított az óvodapedagógusok szakmai autonómiája. Az intézményünkben dolgozók rendelkeznek olyan attitűddel, amely lehetővé teszi, hogy munkájuk során kellő mértékben elkötelezettek legyenek a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele iránt. Az óvodapedagógusok igyekeznek megismerni a gyermekek anamnézisét, családi körülményeit. Fejlődésükről naplót vezetnek, amely tartalmazza: a képességek felmérését, fejlesztés tartalmát, fejlesztő munka értékelését. Gyógypedagógusunk a prevenciós és korrekciós fejlesztést kiscsoportos és egyéni formában végzi. Gyermekvédelmi felelősünk meghatározott feladatait a nevelőközösségben, a szülők körében és a társintézményekkel kapcsolatosan a gyermeki jogok maximális tiszteletben tartása és a mindenek felett álló érdekében hatékonyan képviseli. Óvodánkba folyó tehetséggondozás eredményeit mutatja: • gyermekeink rajzpályázatokon, mesemondó és sportversenyen való sikeres szereplése, • rendezvényeinken való fellépések (néptáncosok, „Fülemüle” zeneóvodások), • a „Magyar Kultúra Napja” városi óvodai rendezvényen való szereplés, • iskolai programokon való részvétel.

Intézményünkben nagy szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusok és szakképzett dajkák foglalkoznak a gyermekekkel. Munkánk során arra törekszünk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal végezzük, a partnerközpontú szemléletet követve. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Munkánkat szolgáltatásnak tekintjük. Intézményünkben működik a minőségfejlesztés, amely iránt valamennyien elkötelezettek vagyunk

2. 1 Alapelveink • A gyermek személyiségéből, természetes megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet övezi. • Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. • A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. • Arra törekszünk, hogy a gyermekek érezzék: - egyenlő hozzáférést, nyugalmat, biztonságot nyújtunk számukra, - ránk mindig számíthatnak, - sikereiknek örülünk. 2. 2 Gyermekképünk Olyan gyermek nevelése, aki: • érzelmileg gazdag, • nyitott, érdeklődő, • önmagát értékelni tudó, • környezetében jól eligazodó, tájékozódó, • különbözőségeket, másokat elfogadó, • együttműködő, segítő gyermeki személyiség, • empatikus, szolidáris társ. 2.3 Óvodaképünk Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A gyermekek nevelése során kiemelt feladatunk, hogy az óvó- védő – szociális- nevelő személyiségfejlesztő funkciók maradéktalanul érvényre jussanak. A gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődés figyelembevételével segítjük. Nevelőmunkánk során az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkörben sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő gyermeki tevékenységek közül kiemelt szerepet tulajdonítunk, a szabad játéktevékenységnek. Óvodánkban hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmód szemléletének alakítása, az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés, nevelés, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált

nevelése, a különbözőségek elfogadása, az egyéni kompetenciák megfelelő alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek multikulturális nevelésén alapuló integrációját, az önazonosság megőrzését, ápolását. Nem adunk helyt az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Mindezeket a családdal történő folyamatos, az együttműködés során elfogadó, segítő, támogató attitűddel végezzük.

2. 4 Pedagógusképünk • • • • •

Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészültek. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. Képesek vagyunk az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző ránk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújulására való törekvés. 3. ERŐFORRÁSAINK

3. 1. Humánerő-forrásaink. Dolgozóink jelenlegi létszáma

33 fő

Pedagógus

18 fő

Szakképzett dajka

10 fő

Gyógypedagógiai asszisztens

1 fő

Óvodatitkár

1 fő

Fűtő – udvaros – eljáró

1 fő

Mosogatós

2 fő

Munkaköri beosztás szerinti megosztás az óvodapedagógusok körében Intézményvezető

1 fő

Óvodapedagógus

16 fő

Gyógypedagógus

1 fő

Óvodapedagógusaink szakirányú végzettsége, pedagógus-szakvizsga Az óvodai zenei nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei

1 fő

A preventív és differenciáló nevelés, a gyermek-, ifjúság- és

1 fő

családvédelem pedagógiai-, pszichológiai módszertani ismeretei. Egészségfejlesztő mentálhigiénikus

3 fő

Egyéb tanfolyamok, továbbképzések Fejlesztő pedagógus

2 fő

Szabadidő és játékpedagógus

1 fő

Szociálpedagógus

1 fő

Korai fejlesztés

2 fő

Integrációs pedagógus

2 fő

ECDL számítástechnika

2 fő

Számítástechnikai alapképzés

4 fő

Logopédiai alapismeretek

5 fő

Az óvodáskorú gyermekek érzelmi és szociális képességeinek mérése és fejlesztése mentálhigiénés módszerekkel, játékokkal

2 fő

Heti 2 alkalommal logopédus foglalkozik az óvodánkba járó beszédhibás gyermekekkel. Óvodánkban a személyi feltételek a Közoktatási Törvényben meghatározottak szerint adottak. A színvonalas pedagógiai – szakmai munkát képzett pedagógusok biztosítják. Programunkból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek ismereteiket természetes környezetben szerezzék, ezért rendszeresek az élményszerző séták, kirándulások, amelyekhez szükséges mindkét óvodapedagógus és dajka jelenléte. A folyamatos magas színvonalú munkavégzésünk záloga pedagógusaink gyermekszeretete, elhivatottsága, az megújulás igénye, amelyet önképzés és szervezett továbbképzések útján valósítunk meg. Nevelőtestületünk hosszú évek közös tapasztalatával rendelkező pedagógusok közössége. Az óvodapedagógus párok egyéniségüknek és érdeklődésüknek megfelelően alakítják ki csoportjuk arculatát. Intézményünkben szakmai munkaközösségek működnek, amelyek óvodánk profiljának alakításában fontos szerepet töltenek be. Az óvodapedagógusok munkáját csoportonként egy dajka segíti. A dajkákat óvodai közösségünk olyan tagjainak tekintjük, akik az óvodapedagógusok irányításával végzik munkájukat, aktívan bekapcsolódnak a csoport életébe. Tájékoztatjuk őket a megvalósítandó pedagógiai feladatokról, nevelési céljainkról, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják. Rendszeres belső továbbképzést szervezünk számukra. A csoportfeladatokon túl a dajkák takarítják az óvoda minden helyiségét, ezért a feladatok indokolttá teszik a dajkai és egyéb dolgozói létszámot. A két szinten a mosogatói teendőket 2 fő látja el / mosogatás, tálalás /. Az adminisztrációs feladatokat az óvodatitkár végzi. Udvarunk nagysága / 7600 m² /, folyamatos karbantartása, saját fűtési rendszerünk ellenőrzése megkívánja a fűtő-udvaros alkalmazását.

3.2.

Tárgyi – dologi feltételeink

Óvodánk 32 éve épült. Folyamatos karbantartása, felújítása szükséges további működésünkhöz. A kétszintes épület földszintjén és emeletén négy-négy csoportszoba található a hozzátartozó helyiségekkel /mosdó, öltöző/ együtt. Berendezési tárgyai a gyermekek testméreteinek megfelelőek. A földszinti csoportszobák és helyiségek akadálymentesítése, illetve mozgássérült felnőtt illemhely kialakítása megtörtént. Ez hozzájárul a sérült emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Parkosított udvarunk a gyermekeknek ideális játszóhely, megvalósítandó programunk egyik biztosítéka. A sajátos nevelési igényű /látás- és mozgássérült/ gyermekek számára az udvari speciális játékeszközök folyamatos beszerzése pályázati pénzből, önkormányzati támogatásból és szülői hozzájárulásból valósul meg. Óvodánk bútorzatát szülői segítséggel folyamatosan felújítjuk, korszerűekre cseréljük. Újonnan vásárolt játékok beszerzésénél alapkövetelménynek tekintjük, hogy természetes alapanyagúak legyenek, amelyek nemcsak természetközelséget, hanem esztétikai élményt is nyújtanak gyermekeink számára. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges speciális eszközeink folyamatos bővítést kívánnak az aktualitásnak megfelelően. A mindennapos mozgás, a testi képességek fejlesztése hatékony megvalósításához szükséges a tornaeszközök folyamatos bővítése.

4.

ÓVODAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA

A program célja, feladata

Érzelmi nevelés és szocializáció

Óvodai nevelésünk alapvető keretei

Egészséges életmód szemléletének alakítása

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés nevelés

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Az óvodai élet tevékenységi formái

-

Szabad játék Külső világ tevékeny megismerése Mozgás Vers- Mese Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játék Munka jellegű tevékenységek program kapcsolatrendszere

Család

Intézmények

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA

5.1.

Óvodai nevelésünk célja

A 3-7 éves korú gyermekek személyiségének – beleértve a sajátos nevelési igényű, migráns, gyermekeket is – harmonikus fejlesztése, és a fejlesztést szolgáló sokféle hatás összehangolása. Tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a szociális és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a következő intézménytípusba történő beilleszkedést, teljesítményt. Hangsúlyozott szerepet kap: • Érzelmi nevelés és szocializáció. • Egészséges életmód szemléletének alakítása. • Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés. • A sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése, az egyenlő hozzáférés biztosítása, befogadó szemléletmód alakítása. 5.2.

A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó feladatok. • • •

• • • • •

Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó családias légkör megteremtésén keresztül, a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával, támogatjuk a gyermekek kapcsolatait, viselkedési szokásait. Hozzásegíteni a gyermekeket, hogy életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően legyenek tájékozottak az őket körülvevő világról. A gyermekek tapasztalataira, élményeire építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során egyéni képességeik optimálisan fejlődnek. A fejlesztés színtere a szabad játék legyen, amelyben a gyermekek észrevétlenül sajátítják el az ismereteket. A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki olyan pozitív érzéseket, mint a szeretet, gondoskodás, vonzalom, a különbözőség elfogadása, tisztelete. A környezetvédelmi tevékenységek gyakorlása során, illetve a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására, környezettudatos magatartásra nevelés. A preventív gyermektorna alkalmazása, a sószoba használata óvodánk minden csoportjában. Sajátos nevelési igényű gyermekek önálló életvitelének alakítása, szocializációjuk segítése. Egyenlő hozzáférés biztosítása.

6. AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERVEZÉSE Óvodánkban zömmel közel azonos korosztályú gyermekekből álló csoportokat alakítunk ki. A szülői igényeket, valamint a felvételt nyert gyermekek életkori összetételét figyelembe véve, nyitottak vagyunk a családias csoport szervezésére.

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A csoport napi és heti rendjét az adott csoport óvodapedagógusai határozzák meg. 7.1.

Napirend

Csoportjaink napirendjének kialakítása során figyelembe vesszük: • a gyermekek életkori sajátosságait, • a gyermekek életritmusát, • a csoport szokásait, igényeit, • a gyermeki játék szabadságát, • a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését, • biztosítjuk a rugalmasságot, törekszünk a folyamatosságra. A napirend általános időkeretei: 6.30 - 12.00.

- szabad játék és szabadidős tevékenység, - étkezés, önkiszolgálás, egészségügyi szokások gyakorlása, - testmozgás, sószoba látogatás, egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, kezdeményezett tevékenységi formák, differenciált fejlesztés, - levegőzés, séta, kirándulás,

12.00 - 13.00. - ebéd, önkiszolgálás, - egészségügyi szokások gyakorlása, 13.00 - 15.30. - alvás, pihenés – mesével, - egyéni alvásigényüknek megfelelő folyamatos ébredés, - étkezés, egészségügyi szokások gyakorlása, 15.30 - 17.30. - szabad játéktevékenység, - hazabocsátás. A napirendben az egyes tevékenységekre fordított idő rugalmasan változtatható az aktualitásoknak megfelelően. 7.2.

Hetirend

A hetirend kialakításánál az óvodapedagógusok figyelembe veszik a gyermekcsoport fejlettségét. Óvodánkban a mozgás szervezett formáját, a sószoba használatát mindig azonos napokon és időben szervezzük csoportonként. A hetirend összeállításának szempontjai: • jusson elegendő idő a gyermek legfőbb tevékenységére: a szabad játékra, • a rugalmasság, a helyzetekhez való alkalmazkodás, • a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen.

A hetirendben a kezdeményezett tevékenységi formák helyeit és időkereteit az óvodapedagógus szintén rugalmasan kezeli, a gyermekek igényeinek, az aktualitásoknak figyelembevételével. 7.3.

A fejlesztés tervezése.

Óvodánkban a nevelés és fejlesztés tervezése komplex egységet alkot. Az óvodapedagógusok a saját programunkhoz készített fejlettségmérő lapokkal felmérik a gyermekek fejlettségét, a szabad játékot biztosítva. A megfigyelések és tapasztalatok birtokában állítják össze a csoport egészére vonatkozó fejlesztés fő irányvonalát. Ezen belül egyéni differenciálás alapján további feladatokat határoznak meg. A tervezés általános elvei óvodánkban • A gyermekek szociokulturális hátterének figyelembevétele. • A gyermek ismeretanyagának tapasztalataira építünk. • A tervezést anyaggyűjtés előzi meg. • Az óvodapedagógus módszertani szabadsága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. • A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési tervét a gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens együttműködve készíti el. • A migráns gyermekek önazonosságának megőrzését figyelembe vesszük. 8. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága az érzelmi vezéreltség. Erre építik óvodapedagógusaink a gyermekek óvodai életét, napi tevékenységét. Pozitív beállítódás, elfogadó pedagógusi, dajkai személyiségünk garancia a gyermekek érzelmi nevelését illetően. Célunk: • barátságos, derűs, kiegyensúlyozott csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése, • a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, • éntudat alakulásának elősegítése, • az önkifejezés, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése, • erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, • egymás közötti bizalom kiépítése, • különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása, • az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása, • egymás iránti tolerancia alakítása, • segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség alakítása. Feladatunk: • Szeretetteljes nyugodt, derűs családias légkörrel az érzelmi biztonság megteremtése. • Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása. • Szokás és normarendszerek megalapozása.

• • • • • •

A társas kapcsolatok (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek) pozitív irányú megerősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek különbözőségének elfogadására nevelés. A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása. Közös élmények biztosítása. Egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása. Szűkebb és tágabb környezethez való kötődés alapjainak megteremtése.

Fontosnak tartjuk a családokkal, gyermekekkel történő megismerkedést az óvodába való érkezés előtt (pl. játszó délelőtt). A gyermek és a család szokásrendszeréhez igazodó befogadással biztosítjuk a zökkenőmentes átmenetet. Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra. A gyermekek hozhatják kedvenc játékaikat, tárgyaikat. Bármely életkorban történik a beszoktatás; a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafigyelés nem csak a csoport óvodapedagógusaival, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A régebbi óvodásainkat felkészítjük az új gyermekek fogadására. Az óvodapedagógus és a dajka modell hatása fejleszti a gyermekek viselkedéskultúráját, segíti a különbözőség elfogadását. Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermekdajka kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A felnőttekhez fűződő pozitív viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. A napi- és hetirend kialakításával biztonságérzetüket igyekszünk növelni. A napirend szerinti tevékenykedések közben gyakorolják a gyermekek a társas kapcsolatokban lehetséges helyzeteket. Próbáljuk feltárni - ha szükséges szakember bevonásával- az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezőket (válás, haláleset,stb). A gyermek név - és születésnapjának megünneplésével, közös élmények (kirándulások, szereplések,) biztosításával is segítjük a kortárs kapcsolatok alakulását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • A gyermekek szívesen járnak óvodába, örömmel játszanak együtt társaikkal. • Éntudatuk megerősödött. • Kialakult szokás- és normarendszerük. • Bíznak önmagukban, bizalommal fordulnak környezetük felé, egy-egy társuk iránt kitüntetett barátságot mutatnak. • Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közösségi sikereknek. • Önállóan keresik a segítségnyújtás formáit. • Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. • Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció jelzéseit:- nemtetszés, öröm, szomorúság stb. • Szociális érettségük életkoruknak megfelelő.

9. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI 9. 1.

Egészséges életmód alakítása

Óvodai életünkben fontos szerepet kap az egészséges életvitel igényének alakítása. Az óvodai élet minden tevékenységével, teljes eszközrendszerével szolgálja a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését. Az egészséges környezet kialakítása és megőrzése fontos feladatunk, mert egészséges gyermek csak egészséges környezetben fejlődik. Intézményünk olyan optimális körülményeket teremt a gyermekek számára, amelyek segítik a pozitív beállítódások, szokások és magatartásformák kialakítását (táplálkozás, mozgás, társas kapcsolatok terén). Célunk: • Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő – beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is – egészséges és önálló életvitel igényének alakítása. • A gyermekek ne csak önmagukkal szemben, hanem használati tárgyaikkal, szűkebb és tágabb környezetükkel szemben is igényeljék a rendet, tisztaságot. • A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a másodlagos sérülések kialakulásának megelőzése, csökkentése. • Az egészség védelme, óvása és a betegségek megelőzése. Feladatunk: • Az egészséges és biztonságos környezet feltételeinek megteremtése. • Az egészségügyi szokások, alakítása a gondozás folyamatában; helyes életritmus alakítása. • A láb- és tartásjavító torna alkalmazása a mindennapokban. • A sószoba használatának megkedveltetése. • A környezettudatos magatartás megalapozása: a környezet tisztántartására, a környezet rendjének megóvására való igény alakításával. • A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése a gyermek mozgásigényének kielégítésével az évszaknak, időjárásnak megfelelően. • Az egészséges táplálkozás szokásának alakítása a gyümölcsnapokkal. • A szülői igényeket figyelembe véve, tájékoztató előadás, vagy konzultáció szervezése szakemberek bevonásával. Csoportszobáink tágasak, jó a természetes megvilágításuk, szellőzésük. Berendezési tárgyainkat igyekszünk természetes alapanyagú bútorokkal és kiegészítőkkel folyamatosan bővíteni. Figyelünk a színharmóniára. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére az igényeknek megfelelően biztosítjuk a bútorokat, berendezési tárgyakat. A helyes egészségügyi szokások alakítását, a gondozási tevékenységeket az óvodába lépéstől a dajka nénik bevonásával valósítjuk meg. Biztosítjuk a gyermekeknek, hogy egyéni szükségleteiknek megfelelően végezzék a tevékenységeket (kézmosás, WC használat). Az intimitás betartása mellett, modell értékű kommunikációnkkal, bánásmódunkkal, viselkedésünkkel erősítjük kapcsolatunkat a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését. A megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, mozgás, levegőzés, pihenés) visszahatnak az élettani folyamatokra. Helyes életritmus életkoronként és egyénenként is eltérést mutat. Ezek figyelembevételével tervezzük meg a gyermekek rugalmas napirendjét.

A gyermekek szomatikus, mentális, pszichés védelme különös tekintettel a tartáshibák, lábstatikai rendellenességek és a tanulási zavarok megelőzésére irányul. A láb- és tartásjavító torna gyakorlatait beépítjük a gyermekek mozgásos tevékenységeibe. A játékos mozgástevékenységeket, az egyéni képességek figyelembevételével, spontán és szervezett módon az óvodai élet minden napján biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében igyekszünk: - megkedveltetni a mozgásos tevékenységeket, - a másodlagos sérülések kialakulását megelőzni, csökkenteni. Fokozatosan szoktatjuk a sószoba használatához a gyermekeket. Ez hozzájárul egészségük védelméhez, különböző betegségek megelőzéséhez. Óvodai tevékenységek során felhívjuk a gyermekek figyelmét szűkebb és tágabb környezetük rendjére, tisztaságára. Arra neveljük őket, hogy kapcsolódjanak be, illetve örömmel végezzék a munkát. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Az egészségügyi szokásokat szükség szerint önállóan végzik, a sajátos nevelési igényű gyermekek önállóan használják az ehhez szükséges speciális eszközöket. • Önállóan öltözködnek, ruháikat rendben tartják, felismerik, hogyan öltözzenek az időjárás függvényében. • Ismerik és tudják az eszközök helyes használatát, esztétikusan megterítenek, kulturáltan étkeznek. • Folyamatosan alakul bennük az egészséges életvitel iránti igény. • Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára, ennek igénye megmutatkozik viselkedésükben is. • Szívesen és örömmel mozognak, és végzik a láb és tartásjavító gyakorlatokat, használják a sószobát. • Rendelkeznek azokkal az egészségvédő szokásokkal, amelyek alkalmassá teszik őket az iskolai életre.

9. 2. . Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés az értelmi fejlesztés legfontosabb területe. Az anyanyelv használata, az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda egésznapi életét, a mindennapokat, és valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Célunk: • Ismerjék, szeressék, becsüljék anyanyelvünket életkoruknak megfelelő szinten. • Az adott életkorra jellemző nyelvi fejlettség, nyelvi kompetencia kialakulása. • A nevelő tevékenység egészében differenciált fejlesztés segítségével, a kommunikáció különböző formáinak elsajátítása. • A beszéd eszközként való használatának során fejlődjön szókincsük. • Ismerjék a gyermekek a metakommunikációs elemek jelentését. Feladatatunk: • Modell értékű kommunikáció az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozói részéről. • Beszélgetésre alkalmas, nyugodt kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.

• • • • • • •

• • • • • •

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének felkeltése, fenntartása, ösztönzése; a beszédöröm biztosítása. A gyermek szabad önkifejezési, közlési vágyának elősegítése befogadó, megértő, segítő környezettel. A gyermeki kérdések ösztönzése, megválaszolása. Beszédészlelés, beszédmegértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincsgyarapítás, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség alakítása. Preventív, játékos, de tudatos fejlesztés a beszédhibák kialakulásának megelőzése céljából: - beszédmozgást fejlesztő gyakorlatok - auditív, anyanyelvi és kommunikációs játékok végzése. Szükség esetén, szakemberhez irányítás. Együttműködés a családdal, a logopédussal, a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembevételével differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A migráns gyermekek differenciált támogatása, a magyar nyelv elsajátításában. Metakommunikációs jelrendszerük fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek segítése az anyanyelvi nevelés folyamatában (pl. megsegített kommunikáció).

Nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk a szeretetteljes, pozitív emocionális légkör megteremtését, biztosítását, amely a beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele. Minden alkalmat kihasználunk a beszélgetésekre. A beszédfejlesztésben nagy szerepe van az élményeknek, hiszen az érzelmekben gazdag óvodai élet fokozza a beszédkedvet. Az óvodai életben az anyanyelvi nevelésnek, az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van: - spontán helyzetekben, tevékenységek során, - vers-mese, irodalmi nevelés alkalmával, - kezdeményezett, tervszerű fejlesztések során. „Beszélő” magatartást akkor sajátít el a gyermek, ha biztosítjuk az érzelmi biztonságot számukra, a derűs, kiegyensúlyozott légkört, ha személye iránt érdeklődést mutatunk, türelmesek vagyunk vele szemben, kivárjuk gondolataik, érzelmeik kifejezését. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy szabadon elmondhassák gondolataikat, kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, és a nyelvvel játszhassanak. A gyermek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és a gondolataihoz kapcsolódó kérdésekkel tartjuk ébren. Lehetőséget biztosítunk az egyéni beszélgetésekre, hogy a gyermek érezze, hogy most csak rá figyelünk. A gyermek akarva-akaratlanul utánozza a felnőttet, ezért arra törekszünk, hogy beszédünk legyen nyelvtanilag hibátlan, helyes ejtésű és artikuláció szempontjából is példaadó, színes, szemléletes, jól érthető. Kommunikációval kapcsolatos ismeretek, normák elsajátíttatását, elsősorban mintaadással, gyakorlással, szoktatással valósítjuk meg. A gyermek beszédhibáit nem javítjuk, ha beszédhibát észlelünk, szakember segítségét vesszük igénybe. A nyelvi játékok remek lehetőséget nyújtanak a beszédfejlesztésre, a kisebb beszédhibák korrigálására. Ezeket játékos formában végezzük, a nap folyamán bármely időpontban beiktatjuk, ha lehetőség nyílik rá. A nyelvi játékok kiválasztásánál tudatosan figyelünk arra, hogy a beszédfejlesztés melyik részterületét kívánjuk fejleszteni, gyakoroltatni. A gyermek beszédét meghatározza az otthoni környezet. Igyekszünk a család szociokulturális hátterét megismerni, és ennek megfelelően végezzük a gyermek differenciált egyéni fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a családdal való együttműködés előnyeit, fontosságágát, a

szülők érezzék és a gyermek harmonikus fejlődésének érdekében sok otthon is hasznosítható gyakorlati tanáccsal lássuk el őket. A kedvezőtlen szociokulturális hátterű, ingerszegény környezetből kikerülő gyermek esetleges megkésett beszédfejlődésében, nyelvi retardációjában az óvodának kell pótolni a hiányosságokat. Biztosítjuk az élményszerző alkalmakat, cselekedtetéseket, a környező világ felfedezését, ezekkel megteremtjük a természetes beszédszituációkat. Olyan helyzeteket, légkört alakítunk ki, amelyekben a gyermek sikerélményhez jut, elismeréssel, dicsérettel alakítjuk beszédbátorságát. A differenciálás, a korrekció, a kompenzálás lehetőségeit kiaknázzuk, így eljuttatjuk a gyermeket a megfelelő nyelvi követelmény eléréséhez. Ezt tudatos, tervszerű munkával, példamutató kulturált nyelvhasználattal, kifejező előadásmóddal érjük el. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Tisztán, érthetően, életkoruknak megfelelő fejlettségi szinten beszélnek. • Aktívan használják a tapasztalatok során szerzett szókincsüket. • Tudják a megismert szavak jelentését. • Kéréseinket megértik és teljesítik. • Szűkebb és tágabb környezetükkel kapcsolatos beszélgetésekbe bekapcsolódnak. • Végig hallgatják és megértik mások beszédét. • Kötetlenül, örömmel társalognak. • A migráns kisgyermekek is megértik az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képesek magukat megértetni. • Ismernek és használnak metakommunikációs jeleket. Az értelmi fejlesztést a szabad játékon és egyéb tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. A gyermekek játéka személyiségük tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenységük, fejlesztésük legfőbb eszköze is. A szabad játékban a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetőség. Igyekszünk megvalósítani, hogy fejlesztőmunkánk során a gyermekek szabadsága érvényre jusson. Folyamatosan biztosítjuk, hogy bármely tevékenység során gyakorolhassák a gyermekek azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. Nevelő-fejlesztő munkánk akkor eredményes, ha a gyermekeket megismerjük, meglévő képességeire építjük a tervszerű tudatos, komplex fejlesztést. Célunk: • A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére alapozva és szerzett tapasztalataikra építve fejleszteni értelmi képességeiket. • A gyermekek önmagukhoz képest a legnagyobb mértékben fejlődjenek. • Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosításával a gyermekek kompetenciáinak alakítása. • Rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek a következő intézménytípusba lépéshez.

Feladatunk: • Változatos tevékenységek biztosításával, a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetről minél több tapasztalatot szerezzenek. • A spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése és a különböző élethelyzetekben és tevékenységekben való gyakorlásra ösztönzés. • Értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. • Életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás megvalósítása.

• •

Differenciált tevékenységek tervezése, szervezése a mindennapok során. A tehetséges gyerekek képességeinek kibontakoztatására lehetőséget biztosítunk.

Minél több mozgásos cselekvést, megtapasztalást, felfedezést nyújtó változatos tevékenységek biztosítása által igyekszünk megvalósítani az értelmi nevelés feladatait. Tervezünk, de alkalmazkodunk közben a gyermekek spontán megnyilvánulásaihoz, kíváncsiságához. A változatos tevékenységek kiváló alkalmat nyújtanak a gondolkodás, részegész viszony, ok-okozati összefüggések megértésére, felfedezésére. Az egyéni képességek fejlesztése, mindig a gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. Olyan környezetet biztosítunk, amelyben a gyermek aktívan részt vesz a tevékenységekben, a megismerésben, a vizsgálódásban, a kísérletezésben. Így olyan élményhez juttatjuk őket, ami tartóssá teszi a tudást, gazdagítja, fejleszti értelmi műveleteiket és további aktivitásra motiválja őket. Arra törekszünk, hogy a gyermekek olyan képességekhez jussanak, amelyek nem csak az adott helyzetben vezetnek valós megállapításhoz, hanem más hasonló helyzetben felgyorsítják a megértést, a megoldáshoz jutást. A készen kapott ismereteket könnyen elfelejti a gyermek, a cselekvés által szerzett ismeretet, életre szólóan megőrizheti, mert ezeket a mindennapok problémamegoldásában használják. Biztosítjuk a gyermekek számára a derűs légkört az együttműködésre való készséget, az empátiát a megértést részünkről, ezek segítségével végezzük a differenciált képességfejlesztést. A kompetencia alapú neveléssel összhangban fejlesztünk differenciáltan a tevékenységek során, ezeket tudatosan tervezzük, szervezzük. A sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi képességeinek egyéni fejlesztését, a szakértői véleményre alapozva végezzük. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciális eszközöket biztosítunk. Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek révén gondolkodásuk is fejlődik. • Kialakul feladattudatuk. • Képesek lesznek figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. • Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel, a környezet mennyiségi, formai, színbeli eltéréseivel, matematikai fogalmakkal. • Ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban. • Rendelkeznek azokkal az értelmi képességekkel, amelyek a következő intézmény típusba lépéshez szükségesek.

9. 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Nevelőmunkánk e téren a Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelveire épül. Célunk: • A sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges harmonikus személyiségfejlesztése, eredményes segítése, az együttnevelés sikerességének biztosítása. • A gyermekek kevésbé szoruljanak mások segítségére, tudjanak segítséget kérni és elfogadni. • Pozitívan alakuljanak társas kapcsolataik. Feladataink meghatározásánál figyelembe vesszük: • a sérült gyermek személyiségét, • aktuális, sérülés specifikusállapotát, • esetleg csatlakozó egyéb sérülést, rendellenességet, • prognózisát, • szülői attitűdöt, • szakértői véleményt. Feladatatunk: • Biztonságot nyújtó, befogadó, elfogadó óvodai légkör kialakítása. • A gyermek egyéni fejlettségének, speciális szükségletének, figyelembevétele. • Önálló életvitel és szocializáció segítése. • Az óvodapedagógus, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens és szülő folyamatos kapcsolattartása. A sérülés mértékét szakértői bizottság állapítja meg, ennek alapján kerülnek intézményünkbe a sajátos nevelési igényű gyermekek (látás, mozgássérült). A szakértői véleményre, a nevelési év elején történő megfigyelésekre és pedagógiai vizsgálatra, illetve a szülői tapasztalatokra épülő állapotrajz adja a fejlesztési terv kiindulását. Fejlesztésük egyénre szabott, komplex, multiszenzoriális, egyéni és kiscsoportos formában történik gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segítségével. Ugyanakkor minden egyéb tevékenységet a normál óvodai tevékenységek keretében biztosítunk számukra. A szakszolgálati ellátást más intézményben speciális szakemberek végzik (pl.: VESZ Gyermekrehabilitációs Központ, Látásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság) akikkel konzultációs lehetőségeket alakítunk ki. Igyekszünk biztosítani a gyermekek fejlődéséhez szükséges (sérülési típusonként meghatározott) tárgyi feltételeket. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre környezetükben. • Szívesen tevékenykednek a felnőttekkel, társaikkal, elfogadják a tevékenységek által megkívánt magatartásformákat. • Kifejlődnek az alapvető szociális érzelmek: bizalom, együttérzés, örömszerzés, bánat, fájdalom stb. •

• • • • • • • • • • • • • • •

Szükségleteiket jelzik, képesek önállóan vagy kis segítséggel elvégezni a saját személyükkel kapcsolatos teendőket. Igénylik és aktív részesei személyi és környezet higiénéjük alakításában (különösen szem, kéz). Fokozatosan növekszik figyelmük tartama, terjedelme. Bíznak önmagukban. Feladattudatuk, feladattartásuk alakulóban van. Fejlődik önismeretük, önfegyelmük, kitartásuk, önállóságuk. A szükséges segédeszközöket használják A megtanult mozgást, elsajátított mozgásmintát alkalmazzák. Látásmaradványukat használják. Megismerkednek a látó-halló (tapintó) életmóddal. Kialakulóban van a biztonságos téri tájékozódásuk. Szűkebb és tágabb környezetüket megismerik. Gondolataikat, érzelmeiket érthetően próbálják kifejezni. Fejlődnek értelmi képességeik. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

10.

Az óvodai élet tevékenységi formái.

10. 1. A gyermek világa: a játék „A játék a gyermek útja a világ megismerése felé, amelyben él és melyet megváltoztatni hivatott.” Gorkij A szabad játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kreativitást fejlesztő, élményt adó tevékenység. A játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, a személyiségfejlesztésnek a színtere, a tanulás, a készség-képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A mozgás, a testséma, az én megismerése, a percepció, a gondolkodás azon belül a fogalmi gondolkodás, a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése, mind-mind játékba ágyazódik. Célunk: • A szabad, elmélyült, játék elsődlegességének biztosítása. • Olyan boldog óvodai élet megteremtése a gyermekek számára, ahol egyéni vágyaikat, fantáziájukat, ötleteiket, élményeiket, tapasztalataikat kibontakoztatják és sokoldalúan, harmonikusan fejlődnek. • Játéktevékenységek közben fedezzék fel, ismerjék meg környezetüket. • A játéktevékenységekhez kapcsolódó szokások és normák elfogadása és formálása. • Alakuljanak érzelmi, akarati tulajdonságaik, formálódjon szociális, társas viselkedésük, magatartásuk.

Feladatunk: • A játék feltételeinek megteremtése. Nyugodt, derűs légkörben teremtjük meg az állandóságot és biztonságot ahhoz, hogy a gyermekek felszabadultan játszanak. Fontosnak tartjuk az együttjátszás alapvető normáinak, szokásainak alakítását. Megfelelő hely: kialakításával biztosítjuk az elmélyült, önfeledt szabad játékot. Igyekszünk ingergazdag, cselekvésre inspiráló, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezetet kialakítani. Minden csoportszobában vannak állandó játszóhelyek, illetve lehetőség van a változtatásra, egy adott hely átalakítására. Figyelünk arra, hogy legyen a gyermekek számára megfelelő mozgáslehetőség, legyenek meghitt búvóhelyek, kuckók is. Azokat a csoportszobákat, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek tartózkodnak, speciálisan alakítjuk ki, előtérbe helyezve a biztonságos, balesetmentes közlekedést, a mozgás lehetőségeket és a speciális játékok számára a megfelelő helyet. Az udvaron a nagy teret kihasználva biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadabban mozogjanak, játszanak. Elegendő idő: a reggel megkezdett játék folytatásának biztosításával lehetővé tesszük a folyamatos szabad játékot. Megfelelő eszköz: Az eszközök sokféleségéről gondoskodunk. Tudatosan olyan eszközök választása, melyek fejlesztő hatásúak, esztétikusak, balesetmentesek és megfelelnek a gyermek életkori és egyéni sajátosságainak. A játékokat a gyermekek által jól látható és elérhető helyen helyezzük el. Ügyelünk a játékok optimális mennyiségére és a játékok cseréjére. Minden csoportban felhasználjuk az évszak és a természet kínálta kincseket. Mindig rendelkezésre állnak a gyurmázáshoz, rajzoláshoz, festéshez, ragasztáshoz használatos eszközök. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális játékokat is biztosítunk. Figyelünk a differenciált eszközök biztosítására, hogy minden gyermek megtalálja a számára legmegfelelőbbet. • Élmények: sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával teremtjük meg a játék motiváló erejét. Építünk az egyéni és a közös óvodai élményekre egyaránt. Átalakulóban lévő világunkból szerzett gyermeki élményeiket próbáljuk az óvodai játék keretébe beilleszteni, úgy, hogy ne váljon durva, agresszív játékká. • Együtt játszás: a szabad játék és a játszótárs választás lehetőségének biztosítása, a kreativitás ösztönzése és támogatása. A társválasztás szabadságának megteremtésével ösztönözzük a játszócsoport, baráti társaságok, kapcsolatok alakulását. Ez magába foglalja az egyedüllét, félrehúzódás lehetőségét is. Természetesen ezt is tiszteletben tartjuk. A kialakult játszócsoport játékába csak akkor avatkozunk be, ha társait zavaró, gyermeket látunk, illetve balesetveszélyes helyzetek esetén. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő támogató jelenlétünkkel, biztosítjuk a szabad játék nyugalmát. Inspiráljuk a gyermekeket a játék elképzelésének megbeszélésére, ha szükséges segítséget nyújtunk a játékhoz szükséges döntések előkészítésében. A játék folyamatában tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az indirekt irányítást. • Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék területén: Mintaértékű kommunikáció részünkről. Párbeszédek tudatos támogatása, fogalomalkotás segítése, szókincsbővítés. HH, HHH, gyermekekre való kellő odafigyelés, spontán párbeszédes helyzetek létrehozása, célzott anyanyelvi fejlesztés. Gátlásos gyermekek oldása, mondókákkal, ölbeli játékokkal. A csoport „etikai” kódexének nyelvi meghatározása.

Kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása (konfliktus kezelések során). Pozitív visszajelzések a gyermekek számára, metakommunikációval és szóbeli értékeléssel. A leghatékonyabb megismerési terület az óvodai nevelés folyamatában a játék. Azok a megfigyelések, amelyeket játék közben tehetünk:- hogy mit és hogyan játszik, mennyire elmélyült a játék, társaival milyen a viszonya,- nagyon sokat elárul számunkra a gyermek fejlettségi szintjéről. Ezeket is figyelembe véve tudjuk őket egyénileg, az egyéni bánásmód elvei szerint fejleszteni. A játékot a tanulás elsődleges keretének tekintjük. Ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot, figyelembe véve, párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. Az egyes játékfajtáknak kiemelt személyiségformáló hatása van, melyekre tudatosan odafigyelünk. A gyakorló játék során fejlődik nagymozgásuk, finommotorikájuk, tapintásos észlelésük. A szimbolikus szerepjáték játszása közben alakul szocializációs készségük, kommunikációjuk, alakulnak erkölcsi akarati tulajdonságaik, kognitív képességeik. Konstruáló játék alakalmával fejlődik szem-kéz koordinációjuk, finommotorikájuk, alak és formaállandóságuk, képzeletük-kreativitásuk. Szabályjáték során formálódnak akarati tulajdonságaik, szocializációs készségeik. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Tudnak boldogan, felszabadultan együtt játszani. • Alkalmazkodnak játszótársaikhoz. • Követik és betartják a megismert játékszabályokat. • Játékuk változatos, színes, ötletes. • Betartják a társas viselkedés elemi szabályait. • A konfliktusokat próbálják önállóan konstruktívan megoldani. • A társakért érzett felelősségérzet, szociális érzékenység életkoruknak megfelelő. • Játszanak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, egyenrangú játszótársnak tekintik őket.

10.2. Külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit, mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. Óvodába lépéskor a gyermekek különböző ismeretanyaggal, képességszinttel rendelkeznek a világról. Óvodánkban, a matematikai tapasztalatszerzés, a természetes környezet megismerésének megvalósítása, tevékeny megismerése, apró történéseken keresztül valósul meg, amelyek jól fejlesztik a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését. Célunk: • A gyermekek jussanak minél gazdagabb tapasztalathoz az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. • Életkorúknak megfelelően tájékozódjanak és igazodjanak el környezetünkben. • A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakuljon ki bennük, a természet iránt, tanulják meg védelmét, az értékek megőrzését. • Ismerjék a meg a természethez fűződő hagyományainkat.

• •

A gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása. A környezet megismerése során a gyermekek jussanak matematikai tapasztalatok, ismeretek birtokába, és azokat tevékenységeikben alkalmazzák.

Feladatunk: • A környezet megismerése során szerzett ismereteket rendezett, megbízható tudássá fejleszteni az óvodai évek alatt. • Környezetvédelmi szemléletmód, környezetvédő szokások alakítása (környezetvédelmi jeles napok megtartása). • A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása, matematikai érdeklődésük felkeltése, logikus gondolkodásuk megalapozása. • Eszközök, tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését, természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. • A gyermekek beszédkedvének felkeltésével alakítjuk bennük az igényt élményeik szóbeli ismereteik kifejezésére. A környezet megismerése áthatja az egész életet. A séták, kirándulások, a szabad játék, mind-mind alkalmasak arra, hogy ráirányítsák a gyermekek figyelmét az őket körülvevő élő és élettelen környezet csodáira. Sokféle tevékenységet biztosítunk, melynek során tapasztalatokat gyűjtenek természet anyagairól, változásairól. A tevékenykedések közben ismerkednek a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeivel. Közös élmények biztosításával alakítjuk a természethez való pozitív viszonyulásukat. Az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett, észrevétlenül sajátítják el a gyermekek, hogyan óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét. A környezet megismerése során matematikai tapasztalatoknak és ismereteknek is a birtokába jutnak a gyermekek. Ismerkednek a környezet mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyaival. Így alakul, formálódik ítélőképességük, fejlődik tér- sík és mennyiségszemléletük. A sajátos nevelési igényű gyermekek közvetlen tapasztalatszerzését nagyban segítjük azzal, hogy több időt biztosítunk számukra, igyekszünk minél több érzékszervet bevonni a megismerésbe. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Szűkebb környezetükben életkoruknak megfelelő szinten, biztonsággal tájékozódnak és igazodnak el. • Tudják megkülönböztetni az évszakokat, napszakokat, ismerik ezek jellemzőit. • Felismernek elemi ok – okozati összefüggéseket. • Pozitív attitűd kialakulása a környezetükhöz, hagyományainkhoz. • Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természet és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. • Képesek lesznek a figyelem összpontosítására, a problémamegoldó kreatív gondolkodásra, életkoruknak megfelelő logikai következtetésekre. • Képesek matematikai műveletekre.

10.3.

Mozgás

A mozgás kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. Játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a csoportszobában, a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Célunk: • Testileg és lelkileg egészségesen fejlődjenek a gyermekek. • Testi készségek, képességek fejlesztése által, a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása. • A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése spontán mozgásigényük kielégítése. Feladatunk: • A mozgásos játékok és gyakorlatok megismertetése, megszerettetése. • A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek (ügyesség, gyorsaság, erő és állóképesség, társra figyelés) fejlesztése. • Preventív torna: játékos láb- és tartásjavító gyakorlatok megismertetése. • A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus mozgásának elősegítése. • A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása. • A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése. Az óvodások testi- biológiai fejlődése csak rendszeres napi testmozgással biztosítható. Az óvodás gyermek igyekszik spontán mozgásigényét kielégíteni, hiszen az egyik legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgástanulásban az utánzásnak a játékos észrevétlen segítségnek óriási jelentősége van. Nagyfokú tanulékonyságukra a mozgástanulásban is számítunk. A mozgás fejlesztése kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet fejlődését, teherbíróellenállóképességét, és teljesítőképességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. A mozgásos tevékenységek gyakorlása közben, fejlődik a gyermekek téri tájékozódása, helyzetfelismerő képessége, alkalmazkodó képessége. A mozgásos tevékenységek során pozitívan fejlődnek a gyermekek akarati tulajdonságai. A mozgást és a tornát gondosan, folyamatosan tervezzük, szervezzük, hogy fejlesztő hatású legyen, és mindig örömet nyújtson a gyermekek számára. Igyekszünk megalapozni a mindennapos testmozgás igényét. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a spontán és szervezett mozgásos tevékenységek során. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, a csoport fejlettségét, a mozgásos tevékenységek anyagának megtervezésekor. Biztosítjuk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásformákat. Nagy hangsúlyt fektetünk a várakozási idő minimálisra való csökkentésére, a folyamatos mozgás biztosítására. Világos, konkrét értékeléssel elősegítjük a gyermekek pozitív énképének kialakulását. A konkrét mozgásformák megnevezésével, fejlődik aktív szókincsük:(beszéddel kísért mozgás végrehajtásakor, a testrészek megnevezésével, irányok megnevezésével). Az alapvető szokás és normarendszer elsajátítása és betartása a mozgásos tevékenység örömteli végzését, sikerét biztosítja. Az óvodai élet minden tevékenysége során különös figyelmet fordítunk a tartáshibák kiküszöbölésére, a tartásjavításra, mely a prevenciót szolgálja.

Az udvari játék alkalmával, lehetőséget, helyet, és eszközöket biztosítunk a szabad és szervezett mozgástevékenységre.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Mozgásukat, testi szükségleteik kielégítését képesek szándékosan irányítani. • A mindennapi mozgás a gyermekek természetes igényévé válik. • Egyéni adottságaiknak megfelelően biztonságosan mozognak a térben. • Téri tájékozódásuk kialakulóban, irányokat meg tudnak különböztetni. • Ismerik saját testüket, testrészeiket, képesek megnevezni, beazonosítani. • Fizikai erőnlétük, állóképességük, életkoruknak megfelelő. • Képesek alkalmazkodni társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek. • Mozgásszerető gyermekekként hagyják el az óvodát. • Rendelkeznek a testi érettség életkori jellemzőivel. 10.4. Vers-mese A mesehallgatás, verselés, a verses szöveggel kísért játék, a bábozás, a kisgyermekeknek a játékkal egyenrangú természetes igénye. Nagy hangsúlyt fektetünk a népi mondókák, népmesék megismertetésére. Célunk: • Az óvodáskorú gyermekek pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, fejlesztése, a verseken, meséken, gyermekirodalmi alkotásokon keresztül. • A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése saját maguk által kitalált, vers és mesealkotásokon keresztül. • A mindennapok természetes eleme maradjon a verselés, mesélés, melynek során fejlődik beszédkultúrájuk. • Irodalom iránti fogékonyság megalapozása, mely a későbbi olvasóvá nevelés gyökere. Feladatunk: • A gyermekek és a vers, mese tudatos és aktív kapcsolatának megteremtése, a gyermek irodalmi érdeklődésének felkeltése, irodalomszeretetének megalapozása. • Ideális körülmények biztosítása, az irodalmi élmények befogadásához. • Megfelelő vers, mese anyag megválasztásával, az interkulturális nevelés megvalósítása, a klasszikus és kortárs irodalmi művek mellett. • Az irodalmi élményeken keresztül az érthető beszéd készségének alakítása. • Az otthoni környezet inspirálása a vers, mese gyakori élőszóban történő közvetítésére. A kisgyermek mentális fejlődéséhez, nélkülözhetetlen a mindennapos verselés, mesélés, mondókázás. Fontosnak tartjuk munkánk során, a verselésnek mesélésnek minden formáját. A vers mese, a gyermekek érzelmi, értelmi, mozgás és etikai fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítői. Segítik élményeik feldolgozásában, oldja meglévő feszültségüket, szorongásaikat. Anyanyelvi nevelő hatása abban van, hogy észrevétlenül tanítja őket a folyamatos beszédre, és annak gyakorlására. Bátorítjuk a gyermekeket versek, mesék önálló elmondására, bábozással, új mesék kitalálásával. Folyamatosan törekszünk a mesélési kedv felkeltésére, és fenntartására. A bábozás és mesedramatizálás közös élmény, így közösség

formáló hatása van. Kiemelkedő szerepe van, az anyanyelvi nevelés területén is. A bábozó gyermek párbeszédei az aktív szókincs felhasználásának játékos gyakorlatai.(pl: mozgást jelentő igék, jelzők, kérdő, óhajtó, felszólító mondatok stb.) A gyermek megtanul saját hangjával bánni, érzelmeit is a hang segítségével fejezi ki társai körében. E tevékenységben segítjük őket, megfelelő élmények, hely és eszközök biztosításával. A báboknak és a mesedramatizáláshoz szükséges kellékeknek, csoportjainkban állandó, a gyermekek számára hozzáférhető helyük van, hogy akkor és addig tevékenykedjenek velük, amikor és ameddig kedvük tartja. Irodalmi nevelésünk tervezésében, a népi hagyományok, népszokások, az ünnepi aktualitások, gyermeki tevékenységek játszanak fontos szerepet. A tervezésben megjelöljük azon irodalmi alkotásokat, amelyeket tervszerűen kívánunk bemutatni, és azokat melyeket adandó alkalommal. Elsőrendű anyagunk a szóbeliség stílus fordulatait őrző, anyanyelven teremtett népmese, és népi gyermekmondóka, s ezt egészítjük ki a hazai és külföldi írott irodalom színe-javával. Az irodalmi anyanyelvi nevelés olyan folyamat, amely a családban kezdődik, esetleg a bölcsőde kiegészíti, az óvoda pedig a család együttműködésével továbbfolytatja. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Belső igényükké válik a versekkel, mesékkel való mindennapos kapcsolat, amely megjelenik a szabad játékban, ábrázolásban, beszédben az egymásra hangolódásban. • Önállóan is képesek verselni, mesélni. • Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kacsolódó szokásaik, képesek kitartóan figyelni. • Verselésük, mesélésük során metakommunikációs eszközökkel színesítik „előadásukat”. • Ismerik más népek, kultúrák, irodalmi alkotásait. 10.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermekek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Célok: • A gyermeki személyiség fejlesztése az ábrázolás különböző fajtáival, a műalkotásokkal, a népművészet elemeivel, és az esztétikus tárgyi környezettel való megismertetés által. • Esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük fejlesztése. • A környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. • A gyermekek képi gondolkodásának fejlesztése. • A komponáló plasztikai kifejezőkészség kialakítása. • Az ábrázolás, mint önkifejezési mód megismertetése. Feladat: • A gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával, megfelelő eszközök és anyagok biztosításával. • Önkifejezésük, alkotási vágyuk kialakítása.

• • • • • •

A környezetünkben lévő esztétikai jelenségek felfedeztetése, megismertetése, befogadása, alakítása. A gyermekek síkbeli- térbeli és színélményekhez juttatása. Változatos eszközök, anyagok, technikák, eljárások alapelemeinek megismertetése, biztosítása. Biztos technikai tudás megteremtése, azok széleskörű gyakoroltatására való ösztönzés. A tevékenységekhez kapcsolódó megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése (szókincsbővítés, élmények-vélemények megfogalmazása, eszközök-anyagok megnevezése, az ábrázoltak szóbeli elmondása). A csoportszoba, öltöző, mosdó, esztétikumának alakításával a gyermekek ízlésének környezettudatos szemléletének alakítása.

A gyermekek vizuális nevelését komplex módon építjük be a nevelési területekbe. A nap folyamán bármikor, koruknak és technikai tudásuknak megfelelő szinten élhetnek az ábrázolás lehetőségével. Az ábrázolási technikák megismertetését, a folyamatos gyakorlás lehetőségét az eszközök állandó jelenlétével biztosítjuk. Minden csoportszobában kialakítunk olyan helyet, ahol állandóan elérhetők az alkotó munkához, vagy a gyakorláshoz szükséges eszközök, anyagok. A gyermekek technikai tudását egymásra építve bővítjük. Figyelembe vesszük óvodánk környezeti tényezőit, az aktualitásokat, hagyományokat, a néphagyományokat, óvodai életünkben adaptálható elemeit. A finommotorika fejlesztése hangsúlyos szerepet kap. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális eszközöket is alkalmazunk. Sokféle technikai megoldásokkal fokozzuk vizuális kreativitásukat. Új technikai megoldás tanításakor mindkét óvodapedagógus jelenlétét szükségesnek tartjuk, hogy a konkrét személyre szabott segítségadás megvalósulhasson. Arra neveljük őket, hogy soha nem az eredmény, hanem az alkotás öröme a meghatározó. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Bátran tevékenykednek az ábrázolás eszközeivel, örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozíciónak. • A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. • Kialakul egyéni látásmódjuk, alkotási vágyuk. • Az ábrázolás eszközeivel készségszinten bánnak, helyesen használják azokat. • Alakul bennük a térészlelés képessége, térlátásuk koruknak megfelelő. • Esztétikai és intellektuális érzelmeik gazdagodnak. • Koordinált szem és kézmozgással rendelkeznek. • Fejlődik önállóságuk, alakul szándékos figyelmük. • A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik.

10.6. Ének-zene, énekes játék „A 3-6-7 éves gyermekek benyomásai életre szólóak, amit akkor beléje oltanak, élete fogytáig nem feledi” (Kodály Zoltán) A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Cél: • • • • •

Az éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a zenei érdeklődés felkeltése. A gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása. A gyermekek zenei élményhez juttatása. Zenei anyanyelvük megalapozása, zenei hallásuk-ritmusérzékük, éneklési készségük, harmonikus szép mozgásuk fejlesztése. A szülőföld értékeinek átörökítése, a népzene, a népdal, a népszokások megismertetése által.

Feladat: • Megfelelő légkör megteremtésével az érzelmi motiváltság biztosítása. • A gyermekek éneklési kedvének felkeltése. • A gyermek örömteli, érzelem-gazdag, tiszta éneklésének alakítása. • A közös éneklés, a közös énekes játékok megszerettetése. • A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei formaérzékének, zenei alkotókészségének, mozgáskultúrájának fejlesztése. • Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. • A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és zenei készségfejlesztő játékokkal. • A sajátos nevelési igényű gyermekek érdeklődésének felkeltése a zenei tevékenységek iránt. • A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembevevő, dal- és zenei anyagválasztás. A zenei anyagokat komplexen válogatjuk, a természeti jelenségekhez, aktualitásokhoz, hagyományokhoz, ünnepekhez igazítva, a gyermekek életkori és egyéni fejlettségének megfelelően. A mondókákat, énekes játékokat főként a magyar népi gyermekjáték hagyományaiból merítjük, valamint az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások is fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességének zenei kreativitásának alakításában. A nap folyamán többször is lehetőséget biztosítunk az ölbeli játékokra, mondókázásra, népi gyermekdalok éneklésére, illetve olyan légkört teremtünk, melyben a gyermekek spontán éneklési kedve kibontakozhat. Csoportszobáinkban mindenhol megtalálhatóak az alapvető ritmus hangszerek (dob, cintányér, zenei háromszög,) a gyermekek számára elérhető helyen. Lehetőségünkhöz mérten a hangszerek repertoárját bővítjük. A közös élményekben énekes játékokkal, népi gyermekjátékokkal ismertetjük meg a gyermekeket a dal szépségével, ritmusával, a dallammal, a harmonikus mozgással, tánccal. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbségi

gyermekek hovatartozását is. Az ének-zene, énekes játék, hatással van a gyermek nyelvi, kommunikációs fejlődésére. Tudatosan odafigyelünk, a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztésére, a hangzók helyes formálásának gyakorlására, szókincsbővítésre, beszédtechnikájuk fejlesztésére. Az egyéni megszólalást bátorítjuk természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok alkalmával). A zenei tevékenységek végzése során kihasználjuk a zenei kreativitás fejlesztését, hisz ez az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt.(mozgás rögtönzése zenére, dallam, ritmus kitalálása). A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Önállóan és örömmel mondókázzanak, énekeljenek dalokat, dalos játékokat. • Maguk is képesek megkülönböztetni az egyenletes lüktetést és a dalritmust. • Ismerik az egyszerű hangszerek használatát (dob, cintányér, zenei háromszög). • Felismerik és megkülönböztetik a környezetük hangjait • Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. (halk-hangos, gyors-lassú). • A zenehallgatás műveit örömmel, figyelmesen hallgatják. • Zenei érzékenységük-fogékonyságuk életkoruknak megfelelő. 10.7. Munkajellegű tevékenységek A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a mindennapi élet tevékenységeit. A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat, a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. Cél: • • • •

A munkajellegű tevékenységek megszerettetése. A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek kompetenciák, alakítása. Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk. Alakuljanak szociális-társas kapcsolataik, felelősség érzetük, feladat tudatuk.

Feladat: • A különböző munkajellegű tevékenységek szervezése és azok feltételeinek biztosítása. • A munkához való pozitív hozzáállás alakítása. • Tapasztalatszerzés biztosítása. • Ismereteik bővítése. • A közösségért végzett munka örömének megéreztetése. • A munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása. • A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációban a beszédformák gyakorlása. • Munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak ok-okozati összefüggések, műveletek végzésének mondatba foglalása. • Folyamatos, konkrét, reális a gyermekhez mérten fejlesztő hatású értékelés. A munka olyan önként végzett aktív gyermeki tevékenység, mely közben a gyermekek tapasztalatokat gyűjtenek, bővítik ismereteiket a természeti és társadalmi környezetükről. Eközben fejlődik értelmi képességük, megértik a munka fontosságát, hasznosságát, megalapozódik az eredmény megbecsülése. Kialakul bennük a munka szükségességének felismerése, figyelmeztetés nélkül észreveszik a hiányosságot és megkezdik a szükséges munkát. Munkavégzéshez szükséges attitűdök alakulnak ki.

Olyan tapasztalatszerzést biztosítunk, amely megfelel a gyermek életkorának, fejleszti értelmi képességeit és gazdagítja ismereteit. Megismertetjük a munka eszközeit, azok célszerű használatát, és az elvégzés legcélszerűbb sorrendjét. Lehetőséget adunk arra, hogy a munkavégzéshez szükséges készségeket megismerjék, gyakorolják és lássák annak célját, eredményeit. Olyan légkör kialakítása, ahol a gyermek az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok során megéli, a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. A baráti kapcsolatok pozitív alakulását segítjük az együtt végzett munka örömének, felelősségének, eredményének megéreztetésével. Ez a saját és mások elismerésére nevelés formája is. A csoportban dolgozó felnőttek csak annyi segítséget adnak, amennyi feltétlenül szükséges a gyermek által elkezdett tevékenység befejezéséhez. Lehetőséget biztosítunk nehezebb feladatok kipróbálásához és ahhoz, hogy minden gyermek egyéni tempójában végezhesse munkáját. Fontosnak tartjuk ezt a szemléletet a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is. A gyermekek munkajellegű tevékenysége szinte az egész nap folyamán jelen van. Akkor válhat a személyiség belső igényévé, ha az óvodai élet mindennapjaiba rendszeresen és folyamatosan beépítjük és megszervezzük. A gyermekeket konkrétan, reálisan, folyamatosan, sajátmagához mérten, fejlesztően értékeljük a munkavégzés során. Óvodába lépés pillanatától, a munka változik formájában és tartalmában egyaránt, a gyermekektől egyre magasabb együttműködést igényel, miközben változnak társas kapcsolatai is. Az önkiszolgálástól kiindulva, folyamatosan és fokozatosan jut el a gyermek a legmagasabb szintig, a közösségért végzett munkáig. A különböző munkafajtákat fokozatosan vezetjük be a gyermekek fejlettségi szintjét figyelembe véve: • önkiszolgálással kapcsolatos teendők, • naposi munka, • közösségért végzett munkák, • kerti munka (évszaknak megfelelően), • alkalomszerű munkák, • felelősi munkák. A munka megszervezése tudatos pedagógiai tervezést és a gyermekekkel való együttműködést igényel. Csak olyan munkajellegű tevékenységet végezhetnek a gyermekek, amelyek örömmel, érzelemileg motiváltan, testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. Biztosítjuk az elegendő gyakorlást, állandó ellenőrzést, a dicséret és a buzdítás mellett. A munkajellegű tevékenységek végzése közben a gyermekek megtanulják a szükséges eszközök célszerű és balesetmentes használatát, miközben betartják a higiénés szabályokat. A természetben, a szabadban végzett munka az egészséges életmódra nevelés egyik lehetősége. Óvodánk udvara olyan adottságokkal rendelkezik, hogy a gyermekek minden évszakban végezhetnek munkát a szabad levegőn. A kerti munkavégzés közben rengeteg tapasztalatot gyűjtenek a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásáról, ami hozzájárul a környezetvédelem megalapozásához, és a környezettudatos magatartás kialakulásához. Az önkiszolgálással járó tevékenységek: az öltözködés, étkezés, testápolás rendszeres és szükség szerint elvégzése a gyermekek egészségvédelmét szolgálják.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • A gyermekek szívesen vállalnak megbízatásokat, feladatokat, melyeket örömmel, önállóan végeznek. • A munkajellegű tevékenység elvégzésére való törekvés által kitartóak türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük, kudarctűrő képességük, kötelességtudatuk. • Megtanulják a különböző szerszámok, eszközök célszerű használatát, ezek neveit, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszervezésről, célszerű sorrendjéről. • Az együttes munkavégzés közben átélik annak örömét, mélyülnek társas kapcsolataik. • Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkákat tudatosan, szívesen végzik.

11. GYERMEKVÉDELEM

A gyermekvédelmi tevékenység meghatározó része napi nevelőmunkánknak. A befogadó és elfogadó, toleráns légkör kialakításával biztosítjuk a diszkriminációmentes nevelés-oktatást. Munkánk során fontosnak tartjuk a gyermekek hátrányainak enyhítését, esélyegyenlőség megteremtését a migráns gyermekek beilleszkedésének segítését. Az óvodai gyermekvédelem célja, feladata és tartalma: Célja: • • •

A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a hátrányos helyzet kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a hátrányos helyzet megszüntetésében, együttműködés a különböző szakemberekkel. Olyan prevenciós rendszer kiépítése, mely segítséget, támaszt nyújt a rászoruló szülők részére ahhoz, hogy gyermekeiket családban nevelhessék, és meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása.

Alapelveink • Arra törekszünk, hogy minden gyermek hozzáférjen az olyan támogatott lépésekhez, szolgáltatásokhoz, amelyek megvalósulása során csökkennek hátrányaik és egyben biztosítják a közösségbe történő sikeres beilleszkedést. • A gyermekeket képességeikhez mért fejlődésük érdekében differenciált nevelésben részesítjük, és egyéni fejlesztést végzünk. • Tovább erősítjük együttműködésünket partnereinkkel a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása érdekében.

Gyermekekkel kapcsolatos feladataink: • • • • • •

A HH, illetve HHH gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétel, a hátrányok súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. . A HH és HHH gyermekek előmenetelének figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. Szociális ellátások számba vétele: (ingyenes étkezés, óvodáztatási támogatás stb.). Egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. Figyelemmel kísérjük a gyermekeket a szakemberekkel való kapcsolattartás folyamatában. Szükség esetén családlátogatás.

Az óvoda gyermekvédelmi felelősének feladatai: A nevelői közösségben végzett feladatai: • együttműködés és szemléletformálás, • óvodavezetővel és a csoport óvodapedagógusaival való kapcsolattartás, • a helyi pedagógiai program megvalósításában való közreműködés, • információ áramlás biztosítása, • továbbképzésekre motiválás, • tanácsadás, • szakirodalom ajánlása. Szülők körében végzett feladatai: • együttműködés, szemléletformálás, • tanácsadás, • esetenként családlátogatás, • fogadóóra. A gyermekvédelmi felelősnek nagyon fontos feladata a társintézményekkel való jó kapcsolattartás: ÁNTSZ Városi Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Esélyek Háza

12. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei. Az ünnepek, ünnepnapok kiemelkednek a hétköznapokból. Ezek a napok mélyebb érzelmeket váltanak ki gyermekből, felnőttből egyaránt. Óvodánkban bármilyen formában és bármilyen tartalommal ünnepelünk, mindig a gyermek van a középpontban. A gyermekek nevelésének egyik sajátos eszköze a jól előkészített és szervezett ünneplés. A gyermekek számára igen fontos az ünnepi készülődés, az ünnepre való érzelmi ráhangolódás. Az ünnepet, a szervezést illetően többféle formában valósítjuk meg. Óvodaszintű nagyobb rendezvényeink általában a tornateremben, vagy az udvaron kerülnek megrendezésre. Óvodai életünk hagyományos ünnepei: Szüreti mulatság: • közös mustkészítés, • népzenei együttes műsora vagy néptánc bemutató, • közös éneklés, táncház. • Mikulás: Ünnepünk fénypontja, hogy „igazi Mikulás” hozza az ajándékot. Karácsony: A karácsony ünnepét az adventi várakozással készítjük elő. Az adventi várakozás idején a gyermekekkel közösen: • fenyő- és asztali díszeket, ajándékokat készítünk, • környezetünket szépítjük, díszítjük, • megünneplése csoportonként történik, gyertyagyújtással, ajándékozással, közös énekléssel, verseléssel, játszással. Farsang: Télbúcsúztató ünnepünk Az előkészületek során: • álarcokat, szemüvegeket, díszeket készítünk, • a termeket feldíszítjük, • a gyermekek, felnőttek jelmezt öltenek, és mulatoznak. Ez csoportonkénti rendezvény az óvodánkban. Március 15.- óvodai szinten ünnepeljük meg . Arra törekszünk, hogy az együtt ünneplés és az ünnep jelképein keresztül (zászló, kokárda, csákó) megérintsük a gyermekek lelkét, s ezáltal érzelmileg kötődjenek az ünnephez. Húsvét: a locsolkodás, tojásfestés hagyományainak ápolása. Gyermeknap: Nagyon fontosnak tartjuk a felszabadult, örömteli együttlétet, közös, színes, változatos programokat szervezünk a gyermekek részére. Erre az alkalomra kirándulásokat is szervezünk . Anyák napja: ennek megünneplését mindig az adott csoport határozza meg (közös vagy egyénenkénti együttjátszás, köszöntés).

Évzáró: (középsõ-, vegyes- és nagycsoportban tartunk). Ezzel az ünneppel állandó szülői igényt elégítünk ki, mindig a csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve. Fontos szempontunk: játékosan, felszabadultan mutatják be a gyermekek rövid kis műsorunkat. Ballagás: hagyománnyá vált óvodánkban, hogy az iskolába készülő nagycsoportosok ünnepi hangulatban elbúcsúznak óvodánktól. Az évzáró és a ballagás egy rendezvény keretein belül történik. A gyermekek név és születésnapja. Minden csoportban megünnepeljük, de csoportonként más-más hagyomány szerint zajlik az ünneplés. Lényege, hogy bensőséges, rövid legyen. A gyermeket apró kis ajándékkal lepjük meg. Minden közös ünnepünk során lehetőséget adunk arra, hogy a szülők, nagyszülők bekapcsolódhassanak programjainkba.

13. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Közvetlen partnerek Fenntartó

Szülők

Alkalmazotti közösség

Bemenet Család Bölcsőde

Óvoda

Gyermek

Iskolák

Kimenet Iskola

Jogalkotó szervezet

SZAKINTÉZMÉNYEK

Iskolák

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Budapest

SODEXHO

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK

Gazdasági egység MÁK

Foglalkozás-egészségügy ÁNTSZ VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermekrehabilitációs Központ

Alapítványok és társadalmi szervezetek Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltatói Központ Budapest Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Városi Pedagógiai Szakszolgálat

Közvetett partnerek

Az óvoda a fenntartóval az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § rendelkezéseit figyelembe véve tart kapcsolatot. A fenntartó biztosítja az óvoda működéséhez szükséges feltételeket. Tiszteletben tartja az óvoda szakmai önállóságát, támogatja az intézmény újszerű kezdeményezéseit. A fenntartó segíti a pedagógusok továbbképzését, szakmai gyarapodását, támogatja az óvoda pályázati tevékenységét.

Óvoda és a család Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, alapvető feltétele a családdal való együttműködés. A szülőkkel való konstruktív együttműködés kialakításában kezdeményező szerepet vállalunk. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásai. Az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot: azaz a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásait. Módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolattartás formái • Beszoktatás: a diszkrét partneri együttműködést ebben az időszakban alapozzuk meg, amely a gyermek óvodai élete alatt fokozatosan mélyül. A családból közösségbe kerülő gyermekek esetében lehetőséget teremtünk, a folyamatos, fokozatos szülős beszoktatásra. •

Napi kapcsolat: rövid tájékoztatás, információ csere a gyermekről.

•

Szülői értekezlet: óvodai csoportjainkban évente háromszor, illetve igény szerint tartunk szülői megbeszéléseket, amelyen informáljuk a szülőket a gyermekcsoport életéről és az aktualitásokról. Előadásokat szervezünk a szülőket érdeklő témákban.

•

Játszó délelőtt: leendő óvodásaink részére és kiscsoportban szervezünk.

•

Nyílt nap: ünnepek alkalmával, az adott nevelési év kiemelt feladatához kapcsolódóan.

•

Fogadóóra: Személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés alapján történik. Résztvevői: a csoport

mindkét óvodapedagógusa, a szülő, esetenként az

intézményvezető, a gyógypedagógus, és a logopédus. Az ilyen alkalom lehetőség a bizalmas jellegű információ cserére, és a gyermek folyamatos fejlődéséről való tájékoztatásra. •

A szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások.

•

Igény és elégedettségi vizsgálatok.

Az óvoda partnerközpontú működése hatékonyabbá teszi az óvoda és a család együttműködését, kapcsolatát.

Óvoda – iskola kapcsolata Óvodánknak évek óta alkalomszerű kapcsolata van a körzetünkben lévő iskolákkal. •

Eötvös Utcai Általános Iskola

•

Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

•

Benedek Elek Általános Iskola

Együttműködés formája: •

látogatások,

•

tapasztalatcserék,

•

egymás rendezvényein való részvétel, közreműködés,

•

közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése.

Városi Pedagógiai Szakszolgálat Logopédiai, diszlexia veszélyeztetettség szűrése. Konkrét esetekben szaktanácsadás, illetve adott gyermekeknél vizsgálat kérése, iskolaérettségi vizsgálatok. Az óvodapedagógusok javaslata alapján (gyermek folyamatos megfigyelése, személyiséglap vezetése) a szülő egyetértésével, meggyőzésével a vizsgálatok elvégeztetése, együttműködése a gyermek érdekében; prevenció. VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek rehabilitációs Központ A sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pszichológiai vizsgálatait, terápiás ellátásukat

végzi,

konzultációs

lehetőséget

biztosít

az

óvodapedagógusoknak,

a

gyógypedagógusnak és a gyógypedagógiai asszisztensnek. Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Budapest Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltatói Központ Budapest

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Szakértői vélemények készítése, iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése.

Társadalmi szervezetekkel:- az óvoda óvó-védő funkciójának megfelelően -

Családsegítő és Gyermekvédelmi Központ

-

Szociális iroda

-

Gyámhatóság

Folyamatos konzultáció és együttműködés a konkrét esetekben. SODEXHO biztosítja a gyermekek étkeztetését. Igényli véleményünket, észrevételeinket. Alapítványokkal, szervezetekkel A „Faragó Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” támogatja a pályázatokon való részvételt, játékeszközök bővítését, rendezvények lebonyolítását.

Záradék

Az óvoda helyi nevelési programját készítette: Az óvoda nevelőtestülete

Debrecen, 2010. 04. 26. Lovász Ilona Óvodavezető

Az óvoda nevelőtestülete a módosított helyi nevelési programot elfogadta.

Debrecen, 2010. 04. 28. Pásztor Anikó a nevelőtestület nevében KT Elnök

Az óvodában működő szülői szervezet a helyi nevelési programban foglaltakkal kapcsolatosan - jogszabályban meghatározott jogaival élve - véleményt alkotott.

Debrecen, 2010. 04. 28.

Nagyné Dézsi Erika Szülői Közösség Elnöke