HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

JÁSZKISÉRI VÁROSI ÓVODA

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 035770

2013.

1

Bevezetés

Óvodai nevelőtestületünk azonos nevelési alapelv és nevelésfilozófia alapján működik. Érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk családias óvodai légkör kialakításával. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyéni képességei szerinti nevelés, fejlesztés megvalósítására. Helyi programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, a külső világ tevékeny megismerésére, vers-mese, ének, zene, énekesjáték, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és a hagyományápolásra épít. Nagy Jenőné „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című választható programját adaptáltuk, melyet 1990 óta alkalmazunk. Helyi programunkkal kívánunk betekintést nyújtani óvodai életünkbe mindazoknak, akik érdeklődnek tevékenységünk iránt.

Betű típusok magyarázata: Dőlt betű Óvodai nevelés országos alapprogram szerinti módosítás (2010) Vastagon szedett: Kompetencia alapú óvodai nevelés (2010) Dőlt, vastagon szedett: Óvodai nevelés országos alapprogram szerinti módosítás (2012)

2

1. Az óvoda adatai

1.1. Az óvoda hivatalos elnevezése: Jászkiséri Városi Óvoda 1.2. Az óvoda címe: Telefon:

5137 Jászkisér, Kossuth tér 3. 06 – 57/450-497

1.3. Az óvoda alapító okiratának száma: 134/2013. Jászkisér Város Önkormányzata 1.4. Az óvoda fenntartója, címe: Jászkisér Város Önkormányzata 5137 Jászkisér, Fő út 7. Tel.: 06-57/550-130 1.5. Az óvoda telephelyeinek neve, címe: 1.) Attila úti óvoda 5137 Jászkisér, Attila utca 10. Tel.: 06-57-450-492 2.) Bocskay úti óvoda 5137 Jászkisér, Bocskai utca 28. Tel.: 06-57-450-494

1.6. Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Csillik Ferencné Vezetőhelyettes:

Balogné Orosz Erika Papp Erzsébet

3 „ Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben., amit cselekszel” /Joubert/

2. Helyzetkép az óvodáról Jászkisér a Jászság keleti részén fekszik, nevét a Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Történeti tárgyi emlékek alapján tudjuk, hogy már a csiszolt kőkorszakban és a rézkorszakban éltek itt emberek. Városunk első óvónője Márkus Erzsébet 1895-ben nyitotta meg a magánóvodáját, a jelenlegi Egészségház udvarán egy kis falusi házban. Ezt az épületet 1940-41-ben lebontották és átköltözött az óvoda a mostani Kossuth téri helyére. Eredetileg főjegyzői lakás volt, az akkori község 1913-ban vette át. 1954-ig egy csoport működött egy óvónővel és egy dajkával. A tanyák felszámolásával és a nők munkába állásával szükségessé vált az óvoda bővítése. 1954-ben megnyitotta kapuját a Bocskai úti óvoda, 1956-ban pedig az Attila úti óvoda. Mindkettő családi háznak épült. 1978-ban vettük birtokba a három csoportos új óvoda épületet, mely társadalmi összefogással épült a korszerűtlenné vált Bocskai úti helyett. Azóta a Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény található itt. A Kossuth téri óvoda a város központjában található, egy park mellett, gyönyörű környezetben. 2010-ben a régi épület közel 220 négyzetméteres bővítésével felszerelt tornaszobát, csoportszobát, tálalókonyhát, felnőtt szociális helyiséget, irodákat alakítottak ki, valamint teljes körű akadálymentesítés valósult meg. A régi épületrész folyamatos

felújításra

óvodapedagógus,

és

karbantartásra

szorul.

Négy

csoportban

nyolc

két pedagógiai asszisztens és négy dajka dolgozik, valamint

óvodavezető és óvodatitkár. Udvarát fák, virágok, cserjék teszik hangulatossá. A gyerekek részére mozgásteret biztosítanak a fából készült játékok, a KRESZ pálya, labdajátékokra alkalmas terület, szánkódomb. A veteményeskert, gyümölcsfák a gyerekek tevékenykedésére

4

szolgálnak. Az Attila úti óvoda a település észak-nyugati részén található. Hatalmas udvar fogadja a gyermekeket, ahol szépen gondozott növények formálják környezeti igényességüket. Az épület 2005-ben veszélyessé vált, nagy felújítást igényelt. A csoportszobák száma kettőre csökkent, amely tágas, funkciójának megfelelően kiegészült szociális blokkal, tálalóval, igényesebb mellékhelyiséggel. Pályázati forrásból 2010-ben megtörtént a teljes körű akadálymentesítés és mozgásfejlesztéshez szükséges új játszótéri eszközökkel bővült az udvar. Négy óvodapedagógus, kettő dajka foglalkozik a gyermekekkel a két csoportban. A Bocskay úti óvoda a központtól távolabb eső részen helyezkedik el, nagy területen élők tartoznak ide. A lakosság összefogásával épült óvoda 3 csoportszobával és a hozzá tartozó mosdóval, öltözővel szolgálja a gyerekeket. A csoportszobák tágasak, világosak. Az óvodát 2010-ben magas tetővel fedték be, megoldották a részleges akadálymentesítést. Új udvari játékok biztosítják a gyermekek mozgáslehetőségét. Az udvar mérete megfelelő, fák, virágok díszítik, KRESZ-pálya és rönk fajáték áll az óvodások rendelkezésére. A gyermekekkel hat óvodapedagógus, egy pedagógiai asszisztens és három dajka foglalkozik. A térségben sok a munkanélküli, alacsony iskolázottságú szülő, ebből adódóan megnövekedett a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A munkahellyel rendelkezők

keresete

alacsony,

nem

mindenkinek

biztosít

megfelelő

életkörülményeket. A roma nemzetiségi gyermekek aránya folyamatosan emelkedik. Mielőbbi beóvodázásuk, rendszeres óvodába járásuk biztosítja a gyermekek esélyegyenlőségét. Az óvodai csoportok kialakításában az integráció elvét követjük, vegyes életkorú csoportjaink fejlesztő hatással vannak a gyermekekre, az együttműködés, a másikra való figyelés képességének kialakulásában.

5

Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik tevékenységünket, a gyermekek örömmel és szívesen jönnek óvodába. Nevelőközösségünk ragaszkodó, jól együttműködő. Fontosnak tartjuk a családias, nyugodt légkört biztosító óvodai életet. A játék elsődlegességét valljuk, erre alapozva szervezzük a tapasztalat-szerzéseket, tevékenységeket. Nevelési programunk adaptációi. Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című választható program alapján. Rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, érzelmi telítődöttsége, harmóniája,

művészeti

irányultsága

közel

áll

hozzánk.

A

művészet

a

néphagyományból nőtt ki. Van mit ápolni, amit már az óvodában kell elkezdenünk. Jászkisér szülötte Csete Balázs rajztanár, néprajztudós népi gyermekjátékok gyűjteménye példaértékű. A programban megfogalmazott feladatokat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani. Óvodaképünk: A család és az óvodapedagógus partneri kapcsolatára építünk, ahová a gyermek könnyen beilleszkedik. Nevelőtestületünk hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő és teremtő, feltétel nélkül elfogadó. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, óvó-védő óvodai légkör megteremtése, melyben érték az egyén. Célunk, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése.

Gyermekképünk

6

Olyan gyermekek nevelése, akik képesek önállóságra, kreativitásra, érzelemgazdagok, másokat elfogadó, lakóhelyükhöz kötődő. Bátran, őszintén nyilvánítsák ki véleményüket. Nyitott, érdeklődő, élményeket befogadni képesek legyenek. Kerüljenek közel meséhez, zenéhez és alkotó tevékenységekhez.

2.1.Az óvoda személyi feltételei Intézményünknek 34 munkatársa van. Az óvoda dolgozói

Jelenleg

A program által megkívánt módosítás

Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus

16

-

Középfokú végzettségű óvodapedagógus

3

-

Szakvizsgával rendelkező

2

-

Logopédus

-

1

Pedagógiai munkát segítő dajka

9

9

Óvodatitkár

1

1

Pedagógiai asszisztens

3

3

Takarító, gondozó

1

1

Jász- Nagykun-Szolnok- Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Jászberényi Tagintézményének logopédusa és fejlesztő pedagógusa heti rendszerességgel foglalkozik a gyermekekkel.

Pedagógusképünk: Olyan pedagógusok, akikre a gyermekszeretet, a gyermek, szülők és egymás iránti tisztelet, megbecsülés jellemző. Együttérző, elfogadó, segítőkész. Az intézmény dolgozói tiszteletben tartják a gyermek egyéni és életkori sajátosságait, tisztelik, megértik, elfogadják a szülők különbözőségét. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük egymást. Elkötelezettség és a jövő iránti felelősség vezérli munkánkat, magatartásunkat. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, kezdeményezésre. Óvoda- iskola átmenetet segítő, Együtt az élő környezetért, Hagyományőrző és

7

Művészeti műhely munkaközösség teszi színesebbé az óvodai életet. Gondoskodnak az óvodák szakmai színvonalának emeléséről, továbbképzéseken szerzett új módszertani elemek beillesztésével, alkalmazásával. Közösségünk óvodánként egymáshoz ragaszkodó, jól együttműködő, melynek összehangolt munkája az óvodai nevelés eredményességéhez vezet. Az óvodapedagógus-dajka partnerkapcsolatának kiszélesítése, nevelőpartneri kapcsolata

eredményezi

a

dajkák

önképzési

igényét,

mely

belső

továbbképzésekkel lesz hatékony. A dajkák többsége elvégezte a dajkaképzőt, társak a nevelőmunkában, a csoportok napi életében tevékenyen részt vesznek. Munkánkat óvodatitkár és pedagógiai asszisztensek segítik. Az óvodai nevelés során megvalósítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésének célkitűzéseit. A migráns gyermekek esetében lehetőséget biztosítunk, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A szociokulturális hátrányok leküzdéséhez nélkülözhetetlen a gyermekek napközi otthonos ellátása.

2.2. Az óvoda tárgyi feltételei Intézményünkben pályázati támogatások útján fejlesztettük a tárgyi feltételeket. Tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk a gyermekeket, ahol az életteret harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszik körül. A gyermekek által használt eszközök nyitott polcokon, hozzáférhető magasságban, a gyermekek biztonságukra figyelve helyezzük el. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk óvodai dolgozóink számára, lehetőséget teremtünk a szülők fogadására.

Program működéséhez szükséges speciális eszközök, játékok, tárgyak:

8

•

Gyermekbarát csoportszoba: fa asztalok, székek, szekrények, színes, esztétikus,

harmóniát teremtő textíliák biztosítják a jó közérzetet, kellemes óvodai tartózkodást.

•

Mesesarok: párnák, szőnyeg, kincsesláda, bábok, paraván, gyertyák, magnó, CD

lemezek, különböző színű leplek az átváltozáshoz, mesekönyvek.

•

Ének-zene sarok: olyan tér a csoportban, ahol a gyermek kényelmesen elfér a

zenei fejlesztéshez, hangszerek, hívóképek dalokról, mondókákról.

•

Vizuális sarok: különböző méretű rajzlapok, színes papírok, ragasztók, ollók,

festékek, ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, fonalak, szövőkeretek, gyurma. Esztétikus minigaléria a gyermekek munkáinak.

•

Mozgásfejlesztés: bordásfal, egyensúlyozó-járó játékeszközök, gimnasztikai

tornaszerek, labdák, füles labda áll a gyermekek rendelkezésére. Kossuth téri óvodában jól felszerelt tornaszoba biztosítja a mozgásigény kielégítését, mozgásfejlesztést.

•

Építő játéktér: szőnyeggel biztosítjuk az otthonosságot, a földön történő

tartózkodást. Különböző méretű, anyagú kockák, kiegészítő eszközök (állatok, házak, kerítések, stb.) teszik tartalmassá a gyermekek játékát.

•

Képességfejlesztő játékok tára: nyitott polcon, elérhető magasságban találhatók.

•

Élősarok: lexikonok, képes kiadványok, gyűjtemények, növény- és állathatározók,

messzelátók, nagyítók a környezetben való tájékozódás feltételrendszerét biztosítják.

•

Ovigaléria: évszakonkénti kiállítás művészeti élményt nyújtó alkotásokból –

amatőr művészek, helyi hagyományőrző tevékenységet folytató felnőttek munkáiból.

•

Nevelői szoba: pedagógiai tevékenységgel összefüggő ügyviteli, adminisztratív

munka végzése, logopédia és képesség fejlesztés színtere, a gyermekekről készült video-felvételek élményszerű feldolgozásának biztosítása, természetfilmek, népszokások megtekintése.

• Videokamera, fényképezőgép: élményfeldolgozáshoz, gyermeki önmegismeréshez,

9

zenei élmény közvetítéshez.

• KRESZ-park: kerékpározáshoz, mindennapi futó-kocogó edzések végzéséhez. • Szakkönyvek, módszertani kiadványok. • Udvar: tágas, füvesített, fák, virágok teszik hangulatosabbá. Udvari játékkészletünk folyamatos bővítésre szorul (hinta, mászóka, kerékpár). Teret engedünk gyermekeinknek a közös, szabad játékra, cselekvésre, alkotásra.

• Munka jellegű feltétel: veteményeskert – kapa, ásó, gereblye, hólapát, lombseprű, A helyi viszonyokat és a költségvetés szűkösségét tekintve a program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, folyamatos karbantartásuk, bővítésük szükséges. A természetes anyagokból készült tárgyakat részesítjük előnyben.

2.3 Nevelési programunk céljaihoz rendelt eszközrendszer A játéktevékenység eszköze: A költségvetésből kevés összeget tudunk fordítani játékvásárlásra. Az óvónők lelkes munkájának és a szülők önzetlenségének köszönhető a játékeszközök bővítése. Pályázatok útján törekszünk az EU-s elvárásoknak megfelelő udvari mozgásfejlesztő játékok beszerzésére. Az óvodai tanulás eszközei: Az évek során kellő beosztással költségvetési keretből sikerült bővíteni szakmai eszközeinket. Készen vásárolt eszközök mellett jelentős helyet foglalnak el az óvónők által készítettek.

10

Költségvetési és pályázati pénzből fokozatosan biztosítjuk a programunkhoz szükséges eszközállományt. Mese- és szakkönyvellátottság: Mesekönyv és szakkönyvellátottságunk megfelelő, fokozatosan bővülő.

11

„Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.” /Koret/

3. Az óvodai nevelés feladatai ALAPELVÜNK: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermek a legfontosabb. Pedagógiai érzésünkből fakadóan biztosítjuk a gyermeki önállóság fejlődését, az egészséges öntudat kibontakozását, az önmegvalósítás lehetőségét. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez.

Kiindulási pontjaink: • Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével fejleszthető, nevelhető. • A gyermekeket neveli, fejleszti az óvoda valamennyi dolgozója. „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csak is Rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre.”

3.1. Alapvető célunk: • Az egészséges életmód megalapozása, érzelmi-erkölcsi nevelés hatékonyságának növelése. • Óvodásaink nyugodt, harmonikus, élménygazdag fejlődésének magasabb szintű kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

12

• A sokoldalú fejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése. • A környezeti-

és

művészeti

értékek,

szépségek

felfedeztetése,

ápolása,

környezetvédelmi- és megóvási szokások kialakítása. • A nemzeti, etnikai és migráns gyermekek integrált nevelése. • A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködési képességének fejlesztése, integrált nevelése. • Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése.

3.2. Nevelési feladataink Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. A gyermekek érdeklődésére, aktivitására, egyéni sajátosságaira, fejlődési ütemére épülő ismeretnyújtás, készség- és képességfejlesztés. Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása.

Az erkölcsi-, szociális érzelmek alakítása A megfelelő szokásrendszer érzelmi biztonságot, derűs légkört nyújt. Segítjük a gyermekek egymás közötti kapcsolatának kialakulását, szeretetre, tiszteletre nevelünk. A közös élmények, együttlétek erősítik a gyermekekben az egymás iránti figyelmességet, segítőkészséget, toleranciát. Mindennapi testi-lelki edzés lehetőségével fejlesztjük erőnlétünket, alkalmazkodó képességünket, testi harmóniájuk kialakulását. Esztétikai érzelmek alakítása:

13

Egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítjük szépérzékük kialakulását, ízlésformálásukat. A művészeti tevékenységek mellett sok élmény, rácsodálkozási lehetőség éri a gyerekeket, erősödik élménybefogadó képességük. A szép és a csúnya észrevéttetése feladatunk, a felnőttek jó példája nyomán a pozitív élmény váljon alkotó és formáló erővé. A környezetvédelem terén fontosnak tartjuk a környezet megismerését. Feladatunk a helyes viselkedés, öltözködés, étkezési szokások megismerése, alkalmazása. Az intellektuális érzelmek alakítása A gyermekek természetes kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára alapozva tesszük lehetővé, hogy egyre több ismeretet szerezzenek a szűkebb és tágabb környezetükből. Kíváncsiságukat

felkeltő

tevékenységek

során

fejlődik

gondolkodásuk,

problémamegoldó képességük, kreativitásuk. Az érzelmi biztonságot, közelséget nyújtó meghitt beszélgetésekkel erősítjük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Alkotásra késztető eszközök állandó közelségének biztosításával segítjük a gyermekek önkifejezését.

14

3.3. Nevelési programunk rendszerábrája A program célja, feladata A nevelés kerete Az egészséges

Az érzelmi nevelés és a

életmód alakítása

szocializáció biztosítása A tevékenység kerete:

Néphagyomány-ápolás, népszokások A program tevékenységformái: •Játék •Vers, mese •Ének,zene, énekes játék, tánc •Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka •Mozgás •A külső világ tevékeny megismerése •Munka jellegű tevékenységek •A tevékenységekben megvalósuló tanulás A program kapcsolatrendszere Család

Önkormányzat, bölcsőde, iskola, művészeti együttesek, közművelődési intézmények, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Gyermekjóléti Szolgálat, civil szervezetek

15

3.4. A nevelés alapvető kerete 3.4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. Feladatok -A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése -A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása -A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, környezettudatos magatartás megalapozása -A személyi higiénére nevelés, az önálló testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekekkel való ismerkedés a beiratkozáskor kezdődik. Az óvodáskorú gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, ez meghatározza a gondozással kapcsolatos feladatokat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a testápolási teendőket, szokások rendjét. Arra törekszünk, hogy fokozatosan szokjanak hozzá szükségleteik kielégítéséhez. Az óvoda valamennyi dolgozója azonos szokásrendre neveli a gyermekeket. A gondozás folyamatában az óvodapedagógus nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Naponta háromszor étkeznek a gyermekek. Biztosítjuk a kulturált étkezés feltételeit, személyes példaadással szolgálva korunknak

16

megfelelő szintre kívánjuk őket juttatni. A szülők által hozott alapanyagból gyümölcs és vitaminsalátát készítünk a gyerekekkel. Valamennyi étkezés után fogat mosnak. A WC-t, kézmosót szükségleteiknek megfelelően használják. A papírzsebkendőt minden csoportban a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk. Réteges öltözködés fontosságára ösztönözzük a szülőket. Ügyeljenek arra, hogy gyermekeik ruhája ne akadályozza őket mozgásukban, könnyen le és felvehető legyen. Minden óvodában biztosított a nagy udvar, lehetőség van a mindennapi mozgásigény kielégítésére. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: A gyermekek részére biztosítjuk a nyugodt alvási, pihenési lehetőséget mesével, altató dallal, halk zenével. Figyelembe vesszük különböző alvásigényüket és lehetővé tesszük a folyamatos felkelést, csendes tevékenykedést. Jó idő esetén az udvarban mozoghatnak az aludni nem tudók. A gyermekek egészségének megóvása érdekében fontos, hogy edzettek legyenek. Ehhez sokat tartózkodunk a friss levegőn, ahol kedvükre mozoghatnak, futkározhatnak. Esős, sáros időben a betonozott részen mozgunk, vagy rövid sétával oldjuk meg a légfürdőzést. Télen az óvoda udvarán kialakított dombról csúszkálunk, szánkózunk. Jó idő esetén kerti zuhany szolgálja a víz edző, hűsítő hatását. Az óvodában megbetegedett gyerekeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket, szükség estén orvoshoz visszük.

17

A

gyermekek

fejlődéséhez

szükséges

egészséges

környezet

biztosítása,

környezettudatos megatartás megalapozása: Óvodáink tágas udvara változatos játéklehetőséget nyújt. A fák, bokrok, virágok esztétikailag befolyásolják hangulatukat. A füves, betonos rész megfelelő mozgásteret biztosít. Az óvoda játékparkja tartós, fából készült mozgásfejlesztő játékokból áll. Az óvoda épületét a nevelési és fejlesztési feladatoknak megfelelően alakítjuk. A csoportszobákban különböző játéktevékenységekhez elkülönített kuckó, zene, mesesarok áll a gyermekek rendelkezésére. A gyerekek mindent megtalálnak rajzoláshoz, barkácsoláshoz, mintázáshoz. Megfelelő helye van a séta során talált, gyűjtött „kincseknek”. Programunk megvalósításához, kiállítás rendezéséhez Ovigalériát alakítottunk ki. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén. ●

Önállóan, felszólítás nélkül tudnak tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni

●

Esztétikusan terítenek, ügyelnek az asztal rendjére

●

Tudnak önállóan ételt szedni, folyadékot önteni

●

Ismerik és tudják az eszközök helyes használatát

●

Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat rendben teszik le, ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik

●

Környezetüket rendben, tisztán tartják

●

Ügyelnek saját külsejükre

3.4.2. Az érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség normáinak érvényesítésével. Pozitív viselkedési normák, szokások és szabályrendszerek kialakítása. A különbözőségek elfogadásának, tiszteletének elősegítése. A gyermekek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom és a szocializáció

18

elősegítése. Szociális érettség alakítása az iskolába lépéshez. Derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megtartása mellett álandó értékrend kialakítása. Feladatok -Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodakezdéstől az óvodáskor végéig -A

gyermek-gyermek,

a

felnőtt-gyermek

pozitív

érzelmi

töltésű

kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó

képességek

formálása,

erősítése,

a

társas

kapcsolatok

létrehozása érdekében -Közös élményekkel, tevékenységekkel a környezetben való biztonságos eligazodást segítő szokásokkal, normákkal a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak erősítése; az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a gondoskodás, felelősségvállalás, óvás, védés, az önállóság, az önfegyelem, a kitartás, a feladattudat, a szabálytudat igényének megalapozása -A természeti-társadalmi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszony erősítése, önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés

Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos a biztonságot nyújtó családias, derűs légkör megteremtése. A csoportszobában, mosdóban szabadon mozoghatnak.

19

A befogadás során a szülő jelenléte biztonságot ad, együtt ismerkedhetnek meg az óvodai szokásokkal. Mindkét óvodapedagógus és dajka részt vesz a befogadásban. Otthoni játékaikat, kedves tárgyaikat magukkal hozhatják, könnyebbé téve a szülőtől való elválást. A befogadási időszak legyen folyamatos és fokozatos. /Nem kell érvényesülnie az „Aki nem lép egyszerre” elvnek./ Megmutatjuk, és játékos formában gyakorolhatják a különböző testápolási tevékenységeket. A nehezen beilleszkedő gyermekeket ölbeli játékkal, mondókával, dallal nyugtatjuk. A gyermekek jelét úgy válogatjuk, hogy ahhoz mondókát, dalt tudunk kapcsolni. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Az 5-6-7 éves gyermekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, szeretettel támogatják a bátortalanabbakat. Az

óvoda

ünnepnapjait

az

óvónők

teszik

élményszerűvé

jelképekkel,

személyiségükkel. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegítik az óvoda felnőtt és gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A feladatokat minden gyermek számára érthetővé és vonzóvá tesszük, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat. Jó kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttnevelés érdekében. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos a gyermek érzelmi kötődése. Személyes perceket biztosítunk a kötődés erősítése érdekében.

20

A felnőttek viselkedéskultúrája példaként szolgál. A közös együttlétek, a közösen végzett

munka

fejleszti

akaratukat,

kitartásukat,

erősíti

segítőkészségüket,

figyelmességüket. A fejlődés óvodáskor végén ●

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben is kifejezik

●

Igényükké válik a helyes viselkedési és cselekvési szabályok betartása

●

Segítenek egymásnak és a kisebbeknek

●

Konfliktushelyzetben készek egyezkedésre, elismerik saját hibájukat

●

A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják

●

Türelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket

●

Képesek nyugodtan ülni, elkezdett tevékenységeiket befejezni

3.4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Nyitott, magabiztos, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek nevelése. Az anyanyelv ismeretének, megbecsülésének, szeretetének alapozása. A tiszta, érthető beszéd, az aktív szókincs alakítása. A gyermek életkorának megfelelő tempóban a beszédkedv fenntartása, a beszédkultúra kialakítása. Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. A személyiség pszichikus beállítódásának megalapozása az elfogadás, az együttműködés, önállóság, találékonyság, kapcsolatfelvétel- és alakítás területén. Az iskolai alkalmasság elősegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelőzése. A kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelő tevékenység egészében. Feladatok

21

– Derűs, nyugodt légkör biztosításával a gyermekek beszédkedvének fokozása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése anyanyelvi játékokkal és a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállításával – Jól artikuláló, választékosan beszélő környezet megteremtése, mely a gyermek fejlődését pozitívan befolyásolja – A gyermek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartásával a felhasználható ismeretek, használható tudásanyag biztosítása rendszerszerű látásmóddal – Tanulási zavarokat okozó részképességek hiányosságainak megszüntetése – Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül, sokszínű élmény, tapasztalatszerzés biztosítása – Minta- és példaértékű óvodapedagógusi megnyilatkozások – Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén

22

„Csak addig él a nemzet, amíg van hagyománya” (Széchenyi)

4. A program tevékenységkerete

4.1. Néphagyomány ápolás, népszokások Óvodánkban az évente visszatérő jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát, melyek az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez fűződnek. A jeles napok az őszi, téli és a tavaszi napforduló köré csoportosulnak. Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulatának megteremtése, hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek keretet adnak munkánknak. Az ünnepi várakozás, készülődés fokozza az érzelmi kötődést, szebbé, gazdagabbá teszi a gyermekek óvodai életét. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, értékeinek gyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára. A természetes anyagok állandó jelenlétét biztosítjuk, mely cselekvésre készteti a gyermekeket, fejleszti alkotóképességüket. Arra törekszünk, hogy a néphagyomány ápolásán keresztül szorosabb kapcsolat alakuljon ki az óvoda és a család között. Ezáltal érzelmileg gazdagabbak, értelmileg fogékonyabbak legyenek. A hagyományápolásban nagy segítséget jelent a Csete Balázs Honismereti Egyesület.

23

4.2. Óvodánk jeles napjai Ősz Évszaknaptár készítése. Rajzzal illusztrált, áttekinthető naptárt készítünk, amelyen a lényeges jegyek kiemelésével követhető az évszakok változása. Őszi munkálatok: Szüret (szeptember, október, november) A három óvoda 5-6-7 évesei szüreten vesznek részt, majd az óvoda udvarán szülők, óvónők, dajkák segítségével szemezik a szőlőt, préselik, szűrik és kancsóba öntik. Közben népi játékokat játszanak, énekelnek a szőlővel és szürettel kapcsolatban. A kisebbeknek mustot visznek kóstolóba, és közösen énekelnek, táncolnak. Kertbarát kiállítás megtekintése a Művelődés Házában. Népi játékok készítése, kukoricamorzsolás, salátakészítés közösen. A gyermekek a felnőttekkel együtt felkészülnek a télre, segítenek rendbe tenni az óvoda udvarát, veteményeskertet, virágos ágyásokat. Elraktározzák a gyűjtött virágmagvakat. Termések gyűjtése, tárolása, felhasználása:

Tél

●

kukoricaszárból kunyhó, lovacska

●

csutkából vár

●

csuhéból baba

●

magvakból és bogyókból nyaklánc

●

töklámpás készítése

●

termésekből állatfigurák (gesztenye, toboz, mákgubó, makk, gubacs)

24

Advent (november utolsó vasárnapjától december negyedik vasárnapjáig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december 24-25-26) Megismertetjük a gyerekeket az adventi jelképpel, a koszorúval, a négy gyertya jelentőségével. Meggyújtására a hétfői napon kerül sor minden gyermek részvételével, így szülők is figyelemmel kísérhetik. Mikulás-nap Mindhárom óvoda óvodásai közös ünneplésre a Művelődés Házába gyűlnek össze. A Mikulás ajándékát ki-ki a saját óvodájában kapja meg. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Óvodáinkban nagy hagyománya van a farsangolásnak. Papírálarcok, szemüvegek készítésével a gyermekeket ráhangoljuk a farsangolás örömére. Reggel a gyerekek magukkal hozzák jelmezeiket, az óvodapedagógusok arcfestése, csoportok közötti jelmezbemutató teszi hangulatossá a délelőttöt. Tavasz Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Locsolóverssel

ismertetjük

meg

a

gyermekeket,

és

a

községünkben

élő

hagyományokkal, szokásokkal. Különböző technikát alkalmazva tojást, nyuszit, csibét készítünk, díszítünk. Az ünnepi hangulatot az alkalomhoz illő asztal- és ablakdísszel emeljük. Húsvétváró locsolkodást szervezünk, melyen mindhárom óvoda nagycsoportosai résztvesznek. Az udvaron a közös locsolkodás alkalmával mindenki elmondja a tanult locsolóverset és kezdődhet a különböző technikákkal a munka. Gyermeknap

25

Minden intézményünkben a helyi lehetőségeket figyelembe véve más-más programmal örvendeztetjük meg a gyermekeket. Programok: •Bohóc-bűvész bemutató •Légvár •Tűzoltó bemutató •Rendőrkutya bemutató Óvodánk saját hagyományai Anyák napja •Ajándékokat készítenek az ünnepséget megelőző hetekben •Az óvodáskorú gyermekek csoportonként köszöntik az édesanyákat az év során tanult dalokkal, versekkel. Családi sportnap A rendezvény a Városi Sportpályán kerül megrendezésre. A szervezésben, lebonyolításban a szülők, civil szervezetek segítségére és aktív közreműködésére számítunk. Játékos ügyességi és sportvetélkedőn mérhetik össze tudásukat az óvodai csoportok. A nap folyamán biztosítjuk a jó hangulathoz szükséges zenét, enni- innivalót. Fészekváltó A nevelési év végén kerül sor a Fészekváltó napra. A búcsúzó nagyok ünneplőbe öltözve vonulnak végig a feldíszített termeken. Dalokkal, versekkel köszönnek el a felnőttektől és társaiktól. Ovi-váró Ezen a napon vendégül látjuk a leendő óvodásokat és szüleiket. Ajándékkal és közös játszóházi foglalkozással tesszük emlékezetessé. A nyár folyamán nyári munkatervet készítünk. Az óvodába járó gyerekek számára biztosítjuk a szabad mozgást, napjaikat.

énekes játékokkal, sétákkal tesszük színesebbé

26

4.2.1. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez 6.30-8.30

Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék 8.30-10.30 Tevékenységekben megvalósuló tanulás Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, tánc A külső világ tevékeny megismerése Mozgás Vers, mese Részképességek fejlesztése egyéni és mikrocsoportos formában Mindennapos tesnevelés Tehetséggondozás Testápolási teendők Tízórai 10.30-12.00 Játék a szabadban Udvari játék Csoportos séta Énekes játékok az udvaron Mozgás, futás, kocogás, mozgásos szabályjáték 12.00-13.00

Ebéd Testápolási teendők

13.00-15.00

Pihenés, alvás mesével, altató dallal

15.00-15.30

Testápolási tevékenységek Uzsonna

15.30-17.00 Játék a csoportszobában vagy szabadban Zenés mozgásos percek Részképességek fejlesztése egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatási formában Szabad játék

27

„…és a játék út a gyermekek számára annak a világnak megismeréséhez, amelyben élni fognak, amelyet megváltoztatni hivatottak.” (M.Gorkij)

5. Nevelésünk tevékenységformái 5.1. Játék Céljaink A gyermek által vezérelt tevékenység célja a játék során szerzett élmények átélésével az egyéni vágyak, ötletek beteljesülése, beleélő képességünk kiszélesedése. Társas kapcsolataikban alakuljanak ki az együttélés viselkedési formái, szabálytudatuk, fejlődjön alkalmazkodó képességük. A játékba integrált tevékenységekkel biztosítjuk a széleskörű megismerést, tapasztalást,

ismeretbővítést,

mellyel

szabadon,

játékosan

fejlődik

értelmi

képességük. Feladataink -A játékhoz szükséges feltételek megteremtése, a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása -A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban -Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei -A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

33

-

A játékhoz szükséges feltételek megteremtése, a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása Az óvodában való tartózkodás idején derűs, biztonságos, nyugodt légkört teremtünk, arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. Minden gyermek

saját

játékigényének

megfelelően

szabadon

választhat,

dönthet.

28

A játékos légkör kialakítását segítjük igény estén a gyermekekkel való felszabadult együtt játszással, tréfás szavak, humoros kifejezések alkalmazásával, sok új ötlettel, kellő időben adott segítséggel. Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy a szabad játék során a gyermekek veszélyeztetettség nélkül tudjanak önállóan, vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónők kezdeményezésére kialakuló képességfejlesztő játékokban a gyermekek választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek és társak között. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit az udvaron és a csoportszobában egyaránt. A gyermekek játszóhelyeinek kialakításában figyelembe vesszük a gyermekek igényeit. Állandó és variálható sarkokat hozunk létre. Igény esetén a gyermekeknek is lehetőséget adunk arra, hogy maguk alakítsák ki a játékhoz megfelelő helyet (alacsony bútorok elmozdításával, székek, függönyök kerítésként való alkalmazása, kuckók létrehozása). A játékszereket a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk, amelyek levehetők, egymásnak átadhatók, de a tevékenység végén helyükre kell, hogy kerüljenek. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért arra ösztönözzük őket,

hogy

minél

több

nagymozgásos

tevékenységet

folytassanak.

Az óvodapedagógusok segítik az udvari szerepjáték kibontakozását, (népi játékok, közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sportjátékok) feltételeinek megteremtésével. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. Olyan esztétikus és tiszta, könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Példamutatásként sokat barkácsolunk a gyerekek előtt, közöttük készítjük el a szerepjátékok eszközeit, melyek játékra ösztönzik őket. A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyermekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán.

29

Élményszerző sétákon, kiránduláson olyan tapasztalatot gyűjthetnek a gyerekek, amelyhez érzelmileg is kötődnek. Az ilyen élmény tovább él gondolatukban, elindítja képzeletüket, szívesen emlékeznek rá, mesélnek róla. Ezért sétálni, kirándulni mindig határozott céllal megyünk. A környezetből szerzett tapasztalatokkal gazdagodik játékuk. Fontosnak tartjuk, hogy a családi, óvodai, természeti, társadalmi élményeket, tapasztalatokat újra és újra átélhessék játékidőben. A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a cél. Arra törekszünk, hogy a gyermekek mind az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő módon kapcsolódhassanak be a játékba. A kialakult játékfajták mindegyikét egyformán

értékesnek

tartjuk

a

gyermekek

fejlődése

szempontjából,

megvalósulásukat segítjük. Gyakorló játék során lehetőséget adunk a gyermeknek a változatos eszközök rendezgetésére asztalon, földön, udvaron. Biztosítjuk az összerakható, szétszedhető játékokkal való manipuláció gyakorlását. A begyakorlott mozgás, észlelés, hangadás fokozza a játék iránti vágyat. Szerep – és szabályjátékok kialakulása során segítjük a gyermeki utánzást, teret engedünk a fantázia szabad szárnyalásának. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, melyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. Fokozzuk érdeklődésüket a drámajáték és a bábjáték iránt, segítjük megvalósulásukat megfelelő eszközök biztosításával. Évszakok szerint változik a kinn és benn eltöltött idő aránya, a játékok helye, hangulata, élményháttere, tárgyi kellékeinek sokasága. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényüket, fejlesszék érzelmi képességeiket. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban Munkánk során arra ügyelünk, hogy a gyermekek életszerű helyzetekben, természetes módon beszélhessenek arról, ami foglalkoztatja őket.

30

Ápoljuk a társas kapcsolatok alakulását, mert ezáltal a játékban fejlődik beszédük is. Együtt játszva a gyermekekkel példát mutatunk a helyes beszéd, nyelvi formák alkalmazásával. Szerepjáték kínálja a legtöbb lehetőséget a beszédfejlesztésre, változatosabbá válik szóhasználatuk, gyarapszik szókincsük. Emellett a bábjáték különféle módozataival segítjük a beszéd megindítását és az összefüggő folyamatos beszédet. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékok beiktatásával, melyek játékos mozgásra épülnek. Lehetőséget biztosítunk a belső késztetésből fakadó beszédigény megvalósulására. Óvodai életünkben helyet kapnak a gyermekek által kitalált mesék, történetek mellett az egyszerű népi mondókák, névcsúfolók, találós kérdések is. Ezek segítségével felismerjük és fejlesztjük az egyes beszédelemek fejletlenségét. Arra törekszünk, hogy a gyermekek számára örömforrás legyen a beszéd. Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei Nevelőtestületünk számára elsődleges, hogy a gyermekek napjának nagyobb része játékkal teljen el. A gyerekeket hagyjuk szabadon tevékenykedni, a játékot külső szemlélőként követjük, ha szükséges modellnyújtó játszótársak leszünk. A kialakult szabályok betartását mindenkitől elvárjuk. Nem engedjük meg a durva magatartást, sem azt, hogy veszélyeztessék egymás játékát, illetve testi épségét. Az általuk kezdeményezett játék helyét, tartalmát, eszközeit előre tervezzük, de lebonyolításában a gyermekek reakciójához igazodunk. Fontos feladatunknak tekintjük a játék megszerettetését, fejlesztését, mert a játék által nyílik lehetőség az örökölt készségek, képességek rendszeres gyakorlására, fejlesztésére, és a játékok megismerésén, megszerettetésén túl a pozitív tulajdonságok kialakítására.

31

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén •Tudnak olyan játékhelyzeteket létrehozni, mely élményeikből fakad •Képesek szabályokat és normákat betartani •Szívesen báboznak, dramatizálnak, játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték •Képesek eszközökkel bánni, barkácsolással újakat készíteni •Egyéni ötletek alapján pontos és kombinált építmény létrehozására képesek és azok több napon át tartó fejlesztésére, megőrzésére

5.2. Vers, mese A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladatok: -A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, anyanyelvi nevelése -A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása -A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása -A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese segítségével

A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, anyanyelvi nevelése Az óvodapedagógus személyisége hozzájárul a gyermekek érzelmi biztonságának megalapozásához. A mindenapos mesélés és verselés elindítja a gyermeki belső kép alkotást, élménylefdolgozást. Előadásmódja elősegíti anyanyelvi fejlődésüket, nevelésüket. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Művészi értékű irodalmi alkotással biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A

32

kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. A kiválasztott meséket egyszerűség, érthetőség, ritmikus ismétlődés jellemzi. Később megjelenik a több fázisos szerkezetű állatmese, népmese, novellisztikus – realisztikus mese. Helyet adunk a nép klasszikus és a kortárs irodalmi művészek modern meséinek. A gyerekekkel megismertetünk vidám, humoros verseket, valamint mai magyar költők ritmusélményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetárába beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás és a műmeséket. A gyerekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezetben gyakran hallanak. Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kötődnek. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében biztonságérzetben hallgatják. Az ölbeli játék a gyermek és felnőtt érzelmi egymásra találásának színtere. Lehetőséget biztosítunk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. Gyakran ismételjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat. Az egyszerű állatmeséken keresztül rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes meghallgatására. Célunk, hogy a többszöri mesehallgatás után legyenek élvezői a dramatikus feldolgozásnak. Rövid jelenetek eljátszása során ismertetjük meg a bábokat. A mese- kép és konkrét formában- tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső

világ

legfőbb

érzelmi

viszonylatairól,

a

lehetséges,

megfelelő

viselkedésformákról. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeleti

képek

előhívását. A gyermekekkel

több

alkalommal

bábozunk,

33

dramatizálunk. A kiscsoportos gyerekekkel 8-10 mondókát és 8-10 új mesét ismertetünk meg. A 4-5 éves gyerekeknél kialakult a vers, mese szeretete. Játékukban gyakran megjelenik a mesélés, bábozás, ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. 5-6-7 éves korú mondókakészletét 4-5 kiolvasóval gazdagítjuk. Találós kérdésekkel, rímjátékokkal játszunk. Ismételjük az előző években tanult verseket. Az új verseket (10-12) úgy választjuk, hogy kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. Az év folyamán 15-20 új mesét ismertetünk meg. A mesélés minden nap megjelenik az

óvodában.

Minden

csoport

maga

alakítja

szimbólumrendszerét

a

mesehallgatáshoz. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk, hogy a következő héten a gyerekek eljátszhassák. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, lelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindenapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a vers, mese segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A mondókák segítségével tisztítható a magán – és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyerekek a mesékből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezéseiket. A dramatikus játék lehetőséget ad a társalgási kedv fokozásra, önálló versmondásra.

34

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén •A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat •Várják, igénylik a mesehallgatást •Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak •Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét •Tudnak meséket, történeteket kitalálni

5.3. Ének, zene, énekes játék, tánc A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok -A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása -A 3-6-7-éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása -A tevékenység szervezett formáinak biztosítása -A gyermekek zenei képességeinek fejlesztése és zenei kreativitásának alakítása

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása. A kisgyermek első zenei élményét a családban éli meg. Fontosnak tartjuk a családdal együttműködve zenei fogékonyságuk megalapozását.

35

Óvodai nevelés során mondókákkal, énekes játékokkal ismertetjük meg őket. 3-4 éves korban főleg kétszemélyes jellegű, ölbeli játékot tanítunk. Az arc, kéz, ujj és lovagoltató játékok bensőséges kapcsolatot teremtenek. Hangterjedelmüknek megfelelő énekkel és dalos játékokkal ismertetjük meg őket. A 4-5 éves korú gyermekekkel nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű dalokat gyakorolhatunk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Megismertetjük őket a hullámvonal, csigavonal utánzására és a szerepcserére épülő játékokkal. Ünnepre, alkalomra szóló egyszerű dalt tanítunk, hozzá utánzó mozdulatokat, tánclépéseket. Az 5-6-7 éves gyermekek zenei anyagát tovább bővítjük játékhelyzetekben alkalmazható kiolvasókkal. A zenehallgatás anyagát a gyermekek érdeklődését felkeltő, zenei ízlésvilágukat fejlesztő módon válogatjuk. Helyet kap az érzelmi hatású dal, népdal, altató, műzene, klasszikus zene, nemzeti és kisebbségi, migráns gyermekek kultúrájához kapcsolódó zenei anyag. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyerekekkel 6-8 mondókát tanítunk meg, 10-15 ölbeli és énekes játékot. Játékosan érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, nevüket, jelüket énekelve hívjuk őket játszani. Az ölbeli játékokkal, a testséma alapjaival ismertetjük meg a gyerekeket. Felhívjuk figyelmüket a halk-hangos beszéd és éneklés különbségére, a csend és a külső környezet hangjaira. Megfigyeltetjük dallamjátszó hangszerek hangszínét. Arra törekszünk, hogy a különböző tevékenységi formákhoz kapcsolva zenehallgatási élményt nyújtsunk. A 4-5 gyermekkel 6-8 új mondókát és 10-12 énekes játékot ismertetünk meg, a régebben tanultakat ismételjük. Lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre. Megismertetjük őket a párválasztó, sorgyarapító és szerepcserés körjátékokkal. A halk-hangos észrevéttetése mellett a magas és mély hangok közötti különbséget gyakoroljuk kisebb csoportokban.

36

Ritmushangszerek használatával egyenletes lüktetés érzékeltetése és mondókák, dalok ritmusának követése. Népi hangszerekkel való megismerkedés, zenei élményhez juttatás. Az 5-6-7 éves gyerekekkel 6-7 új mondókát 10-16 új dalos játékot és néhány alkalomhoz illő műdalt tanítunk. Bonyolultabb körjátékokat választunk, amelyben párcsere, sorgyarapító, fogyó, kaputartó található. Egyszerű tánclépésekkel ismertetjük meg őket a felnőtt minta spontán utánzásával. A roma nemzetiségi gyermekek ritmusérzékére alapozva, énekes, táncos képességeiket fejlesztjük. A tiszta éneklés, helyes szövegejtés érdekében önálló éneklést biztosítunk. Feladatunk a környezet hangjainak megfigyelése, finomabb hangszínek különbségének meghallatása, zörejeknél, beszédben, zenei hangoknál. Hangszerek használatával a lüktetés és ritmus kifejezésére adunk lehetőséget. Dallamfordulatok kitalálása, énekes beszélgetés, mondókára dallamkitalálás, tempó változtatása, dallambújtatás. Zenehallgatás anyaga magyar és más népek dalai, énekes és hangszeres műzene. Könnyű kánonok, kétszólamú darabok énekes, hangszeres óvónői előadásban. A zenehallgatási anyag tartalmazza a magyar- köztük a roma nemzetiségi kultúra zenei anyagát- valamint más népek dalait, hanszeres műzenéit. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük Az énekes játékokat kötött jelleggel tartjuk Jeles napokhoz kapcsolódó zenei élményhez jutást biztosítunk, ahol élő előadásban hallgatnak a gyerekek énekes és hangszeres műveket A gyermekeknek évszaki koncertet, néptáncbemutatót, zenei vetélkedőt szervezünk A gyermekek zenei képességeinek fejlesztése és zenei kreativitásának alakítása A befogadás ideje alatt rövid mondókák, énekek lassú ismételgetésével segítjük a

37

szavak pontos kiejtését, a helyes artikulációt. Később a mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerő váltakozása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. A megismert énekes játékok szókincsük bővítésére is alkalmas. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ●

Élvezettel játszanak énekes játékokat

●

Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat

●

Képesek ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni

●

A gyerekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni

●

Zenehallgatás során képesek átéléssel figyelni

●

Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, gyakorlatban ritmushangsze- rekkel érzékeltetik

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladatok -A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése -A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése 1.A tevékenység szervezeti formái

38

A gyermek alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A tevékenység gyakorlásához megfelelő helyet biztosítunk a csoportszobában, ahol kényelmesen elférnek, és nem zavarják őket a játszó gyerekek. Az alkotó munkához szükséges megfelelő méretű és minőségű eszközök elérhető helyen vannak. Biztonságos használatukra megtanítjuk őket. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvodába kerülő gyermekek biztosítjuk, hogy játszva ismerkedjenek meg a különböző eszközökkel. Tevékenységük a képalakítás, plasztikai munkák és az építés köré csoportosulnak. Lehetőséget adunk a szabad témaválasztásra. Az óvodapedagógus segíti a gyermekek szépérzékének kialakulását. Feladat megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka technikai alapelemeivel és eljárásaival. Tetszés szerint vehetnek részt a plasztikai munkákban, ahol megismertetjük őket az anyagok

alakíthatóságával,

felfedeztetjük

a

különböző

tárgyak

formáit.

Építkezés során létrehozott produktum szépségére, megóvására hívjuk fel figyelmüket. A 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét új eszközök biztosításával bővítjük, kréta, filc, fapálca. Elősegítjük, hogy képeiken megjelenjen az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak és cselekvések önálló elképzelés alapján történő megjelenítés. Lehetőséget teremtünk textil, fonál, termés segítségével való képalakításra. Plasztikai munkáikban a tagolásra hívjuk fel a figyelmüket. Ajándéktárgyak készítésére, díszítésére ösztönözzük őket. Változatos anyagot biztosítunk. Építés során a tér variálási lehetőségét villantjuk fel előttük, egyéni kibontakozásra adunk alkalmat az építés részletezésével. Takaró, doboz, berendezési tárgyak biztosítják az építés megvalósítását. Az 5-6-7 éves gyermekeknek képalakító alkotásaikhoz technikai újításokat –

39

viaszkarc, lenyomat, kollázs – kínálunk. Több alkalommal készítünk közös kompozíciót. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, cselekményes meséket, verseket. Plasztikai munkáikban tervezői, díszítői elemek jelentkeznek. Ünnepekre, vendégek fogadására ajándékokat készítenek. Kisméretű szövőkeret használatát ismerik meg. A szülők segítségével gyűjtött anyagokat felhasználják az óvónők ötletei alapján. Természetes

anyagok

Kukoricaszár,

csuhé,

bátor csutka,

használatára nád,

bodzafa

bíztatjuk

a

gyermekeket.

felhasználásával

játéktárukat,

tevékenységüket gazdagítjuk. Ovi-galéria kialakításával segítjük a gyermekek ízlésformálását. Ellátogattunk A Művelődés Háza kiállításaira. A tevékenység szervezeti formái Intézményünkben az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az elérhető helyen lévő eszközökkel motiváljuk a gyerekeket. Hetente egy alkalommal, mikrocsoportos kötetlen formában szervezünk tudatosan irányított tevékenységet. Az egyéni segítségnyújtást mikrocsoportos formában tudjuk biztosítani. A gyerekek érzelmeiket, vágyaikat, élményvilágukat jelenítik meg.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése A

vizuális

tevékenységekhez

kapcsolódó

verbális

és

nem

verbális

megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, formák, színek magyarázata. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

40 ●

Egyéni módon jelenik meg élmény és képzeletviláguk képalkotásukban

●

A gyermekek alkotására jellemző a formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása

●

Büszkék egyéni és közös kompozícióikra

●

Téralakításban, építkezésben ötletesek, együttműködők és kitartóak

●

Értékelik a szépet, képesek rácsodálkozni, gyönyörködni, szavakban kifejezi

5.5 A mozgás A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, mozgásos játékok és feladatok, a pcichomotoros készségek és képességek kialakításának formálása és fejlesztése. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek, társra figyelés képességének fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgása. A mozgástevékenységek személyiségfejlesztő hatásúak legyenek (pl.: pozitív énkép, önkontrol, érzelemszabályozás, szabálykövető társasviselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás).

Feladatok: -A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása -A

különböző

szervezeti

formák

megteremtése

a

gyermekek

mozgásszükségletének kielégítése érdekében. -Biztosítani az egészséges életmódot erősítő tevékenységeket, egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.

41

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása

A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. A mozgásos játékok kedvezően hatnak az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Az általános testi képességek fejlődése mellett jelentősen hat az értelmi és szociális képességek alakulására. Az óvodás gyermekek mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását, mindig a gyermekek életkorához, általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük meg. Ügyelünk a mozgás megfelelő nehézségű összeállítására, hogy minden gyerek megtalálja a képességeinek megfelelő gyakorlatot, de ugyanakkor arra is vigyázunk, hogy képességeiknek teljes bevetését is igényelje, mert így fogják kedvvel végezni. Kialakult gyakorlatunkban a gyermekek szabad mozgása, játéka és irányított mozgásos tevékenysége során végzünk kiemelt mozgásfejlesztést. Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani a spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységekre. Az óvodai nevelés minden napján törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegő kihasználására. A 3-4 évesek szabad játékában, mozgásában és irányított mozgásos tevékenységében a természetes nagymozgások fejlődésének segítése előtérben áll. A csoportszobában, a szabadban egyaránt a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, a mozgásteret és eszközöket ehhez biztosítjuk, alakítjuk. Az irányított mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Fontos, hogy az egyforma lépésekkel való járást, futást és a menetirány betartását begyakorolják. Ezután jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kéziszerek, alacsonyabb-magasabb, keskenyebbszélesebb tárgyak. Járás, futás közben történő ki- és megkerülését, ki- és belépést, felés lelépést próbálgatják a gyerekek. Különösen a törzsizomzat erősítő – csúszással,

42

kúszással, mászással összefüggő gyakorlatokra nagy hangsúlyt fektetünk. A talajon történő gyakorlás után rézsútos szeren, szerek alatt átbújva gyakoroltatunk a gyerekekkel.

Megismertetjük

őket

egyszerű

ugrásokkal,

ugrásgyakorlatokat

előkészítő mozgásformákkal, szökdeléssel, fel- és lelépéssel, támaszugrással a talajon. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással próbálkozhatnak. A kéziszerek közül a labdával való gyakorlatok mindig játékot jelentenek. Sokoldalúan használjuk, mert jól fejleszti a gyermek reakcióképességét. Az első év játékanyaga jórészt a futójátékok, egyszerű fogójátékok begyakorlásából áll, míg megszokják a mozgásteret, egymás kikerülését és a társakkal való mozgást. Ebben a korban még fontos a lemásolás lehetősége, a mintakövetés, ezért a gyakorlatokat, játékokat egyidőben mondjuk, mutatjuk, együtt mozgunk a gyerekekkel, így egyidőben látják, hallják, tapasztalják a végzett mozgást. A 4-5 éves gyermekek többségének mozgása egyre koordinálhatóbbá, járásuk, futásuk egyre biztosabbá válik. A

nagymozgások

fejlesztését

bővítjük,

nagyobb

hangsúlyt

helyezünk

az

egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem-kéz-láb összehangolt működését segítő játékra, a játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék megismertetett labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok, az udvaron rendelkezésünkre álló mozgásfejlesztő eszközök is az egyensúlyozás a szem-kéz-láb koordináció fejlődését segítik. Az irányított tevékenységek során a járás, futás közben alkalmazott – tempóhoz való igazodás az oldalt és hátrafelé járás, párokban járás – különböző nehézségű játékos gyakorlatok, nagyobb feladatot jelentenek a gyermekeknek. Az akadályok, eszközök részben térben való mennyiségének, formájának, kiterjedésének, ritmusának változtatásával bővülnek a végrehajtott mozgásformák. A gyermekek az irányváltásokat már képesek korrigálni, a menetirányban történő járások, futások közben gyakoroltatjuk a testfordulatokat. A csúszást, mászást, kúszást emelt akadályokkal, fordulatokkal nehezítjük. Az ugrásoknál különösen figyelünk arra, hogy ruganyosan végezzék. A le és felugrásokat, támaszugrásokat mélyugrással és távolugrással gazdagítjuk. A dobásoknál szerepet kapnak a célra irányított dobások. A talajtorna elemei a gurulóátfordulással egészül ki. Az

43

egyensúlyérzék fejlesztését a különböző testhelyzet-változtatásokkal, fordulásokkal, forgásokkal gazdagított mozgások végzése szolgálja. A gyermekek próbálják az együttes, egyöntetű ritmusú gyakorlatvégzést. Az oldaliság megkülönböztetésénél már használjuk a „jobbra-balra” a „jobb-bal” kifejezéseket. Ezt a kezükön lévő jelzés segíti. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik, járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb lesz, egyensúlyukat megtalálják. Ebben a korban a finommozgások, az észlelés, az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Egyre több fogó, futó, ügyességi játékokkal ismertetjük meg a gyerekeket. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, gyors-lassú futás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, és váltóversenyekkel egészülnek ki. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg különböző magasságú, távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást. A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó- és felső- célzott irányú dobásokkal bővülnek. A talajtorna elemeit változott körülmények között, emelt szereken gyakorolják, s kiegészülnek a kézállást előkészítő gyakorlatokkal. A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználunk a szabadban történő mozgásra.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Az irányított mozgásos tevékenységet mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük. Alkalmi kocogás, futás az udvar erre kijelölt részén, amely mindhárom korosztály edzését szolgálja. Mozgásos, zenés percekkel gyakorolhatják a gyermekek a ritmusra történő mozgást. A gyakorlatokat utánzásra épülő gimnasztikai elemekből építjük fel. A kisebbek csak próbálkoznak az utánzással, tőlük nem követeljük meg az egyöntetű ritmikus mozgást. A szabad mozgásra minden nap lehetőséget biztosítunk a csoportszobában,

44

a folyosón és az udvaron. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítését, természetes mozgásvágyának megőrzését a mindennapos edzésekkel alapozzuk meg. A szervezett edzések ideje 10-15 perc. A kondicionáló mozgás tartalmát, a napi futást, kocogást, havas játékokkal (szánkózás, csúszkálás), népi ügyességi játékokkal egészítjük ki. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be. A futás mennyiségéről szabadon dönthet, az a fontos, hogy igazi felfrissülést nyújtson a gyermekeknek. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése A konkrét mozgásos tevékenységek nyelvi kifejezésével bővül a gyermekek szókincse. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: •A gyermekek igénylik a mozgást, a kedvelt mozgásos játékokat kitartóan játsszák •Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban folyamatosan bővülnek, mozgásuk összerendezetté, ritmusossá válik •Térérzékük (tér-mélységérzékelésük) fejlődésével tudnak a térben tájékozódni •Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat egyöntetűen, esztétikusan végezni •Képesek kitartó futásra •Az ügyességi játékok, egyéni és csapatjátékok szabályait betartják •Tudnak helyben és járásban labdát vezetni, feldobni, elkapni •Kialakul a tornaszerek biztonságos, célszerű használatának jártassága

5.6. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek

45

pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ védelme értékeinek megőrzése iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: -A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. -A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. -A tevékenység szervezeti formái, jellemzői. -A környezet megismerése során a tapasztalatok, ismeretek szerzése, alkalmazása a tevékenységben -Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását,

döntési

képességeinek

fejlődését

a

társas

kapcsolatokban és a környezet alakításában.

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába lépő gyermekeket esztétikus, melegséget, szeretetet sugárzó környezet várja, ezzel is elősegítjük a beilleszkedést, az óvoda elfogadását, illetve megszerettetését. A kisebbeket (3-4-5 évesek) előbb a közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán lévő fákat, virágokat stb. a környező utcákban tett rövidebb séták során megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit az időjárás változását, annak hatását az öltözködésünkre. Igyekszünk gazdagítani az élősarkunkat az élményszerzés során gyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal stb. ezeket később „hasznosítjuk” bábokat, játékokat barkácsolunk belőlük közösen. Tapasztalatinkból, az évszakok változásaiból albumot készítünk, amihez közösen gyűjtjük a képeket, fényképeket. Ágakat hajtatnak, növényeket csíráztatnak megfigyelve így a fejlődéshez szükséges feltételeket. Városunk állattartása, növénytermesztése falusi jelleget tükröz, így lehetőségünk

46

nyílik állat, nyövény természetes környezetben történő megfigyelésére. Hagyománya van

az

egészségtudatos

nevelésre

épülő

vetélkedőnek,

szőlőpréselésnek,

mustkóstolásnak, ahol a nagycsoportosok összegyűlnek, s ennek hangulatában telik el egy délelőtt. A gyerekkel közösen ellátogatunk az óvodákba, iskolába, üzletekbe, piacra, közintézményekbe

(orvosi

rendelő,

gyógyszertár,

fogorvos),

könyvtárba,

a

Művelődés Házába szervezett előadásokra, kiállításokra. Az élményszerző séták során gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést, elsajátítják az alapvető szabályokat. Felismerik a személy és teherszállító járműveket. Az óvoda udvarán is „nyitott” szemmel járnak, felfedezik az apró bogarakat (katica, méhecske) csigákat, madarakat. Téli időszakokban lehetővé tesszük, hogy a gyermekek rövid videofilmeket nézhessenek meg az állatokról és növényekről. Beszélgetünk a környezetünkben látható, található különböző formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőkről. A nagyobbak (5-6-7 évesek) szűkebb környezetükön kívül ismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. A parkba tett séták során megfigyelik az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, a környezet esetleges szennyeződését. Folyamatosan gyűjtik a természet kincseit az élősarokba. Megtapasztalják az időjárás változásainak hatását az öltözködésre, madarak, fák életére. Az óvodapedagógusok felhívják figyelmüket a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, a föld kincset érő vízkészletének rohamos csökkeneésére és annak következményére. Az egészségtudatos nevelés kiterjed a réteges öltözködés, folyamatos tisztálkodás, a mozgás, és gyümölcsfogyasztás fontosságára. Ennek megvalósítása érdekében, a szülők aktív közreműködésével csoportonként gyümölcsnapot tartanak. Közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bővítjük, hogy sok információjuk legyen a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Ismereteiket rendszerezzük. Megteremtjük a feltételeket, hogy kis kertünkben kerti munkát végezhessenek. Alkalmankénti mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetővé teszi, hogy beszéljünk szűkebb és tágabb környezetünk jellemzőiről. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és

47

ismeretszerzés során A szókincs, szókészlet bővítését a gyermekek tapasztalatai, élményei szolgálják. A mikrocsoportos séták lehetőséget adnak a gyermek- óvónő személyes beszélgetésére. Minden gyermekre oda tudunk figyelni, észrevételeikre azonnal tudunk reagálni. Lehetőséget biztosítunk, hogy tapasztalataikat értelmesen, összefüggően tudják elmondani. A séták során gyakoroljuk a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást. Megfigyelések alkalmával lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, észrevételeiket. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mikrocsoportokban történik. Hetente csak egy megfigyelést tervezünk. A megfigyelt témát, ismeretanyagot rendszerezzük, albumot készítünk közösen. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére •A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglakozását, óvodájuk, csoportjuk nevét •Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni annak szépségében •A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat •Ismerik a háziállat, vadállat, madár, bogár gyűjtőfogalmát •Védik és gondozzák környezetük növényeit •Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában •Ismerik a közlekedési eszközöket •Ismerik az alapvető viselkedési szokásokat •A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

48

•Megkülönböztetik a jobbra -balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat •Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd A környezet tevékeny megszerettetésének matematikai tartalma Feladatok: -A gyermekek figyelmének ráirányítása az őket körülvevő tárgyi környezet mennyiségbeli, nagyságbeli, formai jellemzőire -Tapasztalás biztosítása a téri és síkbeli tájékozódás alapvető ismereteinek

A 4-5 évesek séták, gyűjtések alkalmával számlálhatják az összegyűlt termékeket, tulajdonságaik alapján rendezgetik. 5-ös számkörben mennyiségbeli összehasonlításokat végeznek. Megfigyeléseik során a hosszúságok, magasságok, vastagságok, szélességek különbözőségeit tapasztalják. Figyelmük a forma jellemző jegyeire irányítjuk. (egyenes vonalú, görbe vonalú) Az 5-6-7 évesek tapasztalatszerzésének során 9-es számkörben számlálnak, színforma- számosság szerint csoportosítanak. Nagyobb számosság esetén becsülnek, majd párosítanak. Megismerkednek a geometriai formák jellegzetes tulajdonságaival. Gyakorolják az irányokat, sorszámneveket, névutókat, viszonyszavakat.

5.7 Munka jellegű tevékenységek Célunk:

a

gyermeki

munka

megszerettetésén

keresztül

olyan

készségek,

tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

49

A gyermekek személyiségfejlesztése cselekvő tapasztalással és játékkal. Feladatok: -A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-6-7 éves korban -A gyermeki munka konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelés legyen -Közösségi

kapcsolatok

erősítése,

saját

és

mások

munkájának

elismerésére való nevelés

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-6-7 éves korban A 3-4 éves gyerekek erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésben, játékok összeszedésében, elrakásában. Figyelemmel kísérik a csoportszoba növényeinek fejlődését és bekapcsolódnak gondozásukba. A nagyobb gyerekek udvaron végzett veteményezését, kertrendezését látva apróbb feladatokat végeznek. Ebben a korcsoportban az önkiszolgálás módszerét alkalmazzuk az étkezésnél. A 4-5 éves gyermekeknél önkéntesség figyelembe vételével felelősöket választunk. Közösen végzik a játékok elrakását, csoportszoba átrendezését. Segítenek az óvónőknek az eszközök kiosztásában, összeszedésében. Napirendjükbe megjelenkik a naposi munka. Tevékenyen részt vesznek a csoportszoba növények ápolásában, akvárium, terrárium tisztításában. Rendben tartják az élősarokban tárolt kincseket, bővítik. A felnőttek irányításával részt vesznek az udvar gondozásában, a virágok locsolásában, veteményezésében, avar gyűjtésében, fű összegereblyézésében. Az 5-6-7 éves gyerekek naposi munka keretében önállóan terítenek, felnőtt felügyelete

mellett.

Étkezés

után

segítséget

nyújtanak

a

dajkáknak

az

asztalbontásban. Önállóságot biztosítunk a növények ápolásában. Segítenek az

50

akvárium tisztításában, megmossák a köveket, kavicsokat, a növényeket lemossák. Etetik a halakat, teknőst. Az óvoda udvarának rendbetételében tevékenykednek, munkájukat felnőtt felügyeli. Ősszel

segítenek

a

faültetésben,

levél

összegereblyézésében,

vetemények

betakarításában. Tevékenyen részt vesznek a gyümölcssaláta, vitaminsaláta készítésében, befőttek, savanyúságok eltevésében. Télen a hólapátolásban, járdasöprésben segítenek. Gondoskodnak a madarak etetéséről. Tavasszal virágültetést, veteményezést, növényápolási munkát végeznek. Segítenek a csoportszoba átrendezésében, játékok tisztításában, javításában. Szívesen segítenek a kisebbeknek öltözködésben, cipőfűző kötésében, ruháik elrakásában. •A gyermeki munka konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelés legyen Olyan munkát végezzenek, amire képesek. Kezdetben segítséggel, idővel önállóan tevékenykednek. Minden korcsoportban fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, étkezést, környezet gondozást. Az óvodapedagógus értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Közösségi kapcsolatok erősítése, saját és mások munkájának elismerésére való nevelés A gyerekek munkajellegű tevékenysége a játékból ered. Az óvodában a munka elsősorban önmagukért és a közösségért végzett tevékenység. A lehetőségekhez mérten tartalmilag gazdag és változatos feladatokat adunk. Ügyelünk, hogy tevékenységünk példaértékű legyen a gyermekek számára. Igyekszünk az óvodásokban pozitív viszonyt kialakítani a munkához, a gyerekek érezzék, hogy munkájukra szükség van és számon tartjuk. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

51

•Örülnek a közös tevékenységnek •Vállalt feladataikat örömmel végzik •Szívesen vállalják és igényesen végzik a naposi munkát •Egyéni megbízatásoknak eleget tesznek •Örömmel vesznek részt a növényápolásban, állatgondozásban •Örömet szereznek a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak meglepetés készítésével •Az óvoda és környezetük tisztán tartására ügyelnek

52

5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Feladat - A tevékenységekbe megvalósuló tanulás irányítása során az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását

A tevékenységekbe megvalósuló tanulás irányítása során az óvodapedagógus személyre

szabott,

pozitív

értékeléssel

segíti

a

gyermek

személyiségének

kibontakoztatását Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon

keresztül

lehetőségek,

ahol

fejlődik. az

Ehhez

társulnak

óvodapedagógus

által

olyan

szervezett

irányított

tanulási

megfigyelést,

tapasztalatszerzést, gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést magába foglalja.

53

5.8.1. Hetirend javaslat Nap

Tevékenység

Tevékenység

Hétfő

Ének, zene, énekes játék, tánc Mese,vers

Egyéni, mikrocsoportos fejlesztése Mindenapos tesnevelés

Kedd

Mozgás Mese, vers

Egyéni, mikrocsoportos fejlesztése Mindenapos tesnevelés

Szerda

Külső világ tevékeny megismerése Mese, vers

Tehetséggondozás Mindenapos tesnevelés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mese, vers

Egyéni, mikrocsoportos fejlesztése Mindenapos tesnevelés

Mese, vers

Egyéni, mikrocsoportos fejlesztése Tehetséggondozás Mindenapos tesnevelés

Ccütrötök

Péntek

Megjegyzés

A tanköteles korú gyermekek részére: •Logopédia •Fejlesztő pedagógiai foglalkozás SNI gyermekek fejlesztése a szakvélemény alapján. A szervezett tanulás munkaformái Frontális

Mozgás, Vers,mese, Mindenapos tesnevelés, Énekes játékok, tánc

Mikrocsoportos Ének,zene, Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, A külső világ tevékeny megszerettetése Egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

Egyéni és mikrocsoportos fejlesztés hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére. Egyéni és mikrocsoportos tehetséggondozás.

54

6. Óvodai intézményünk kapcsolatrendszere 6.1. Óvoda-család A gyermek testi, lelki neveléséhez elengedhetetlen az együttnevelés, együttműködés. Ismertetjük nevelési programunk célját, feladatát. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan tájékoztatást adunk, ügyelve a tapintatosságra, segítőszándékunk kimutatására. Fontos a kapcsolatteremtés, a szülő ismerje meg az óvodai életet, az óvónő pedig a családot. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy szeretjük gyermekeiket, tiszteletben tartjuk egyéni igényeiket. Emberi magatartásunkkal, szakmai hozzáállásunkkal példát mutatunk. A kapcsolattartás formái: Beíratás: személyes kapcsolat felvétele Ovi-váró napon a leendő óvodások fogadása: ismerkedés, ajándékozás Családlátogatás: Körülmények, otthoni szokások megismerése Egyéni beszélgetések: egyéni fejlődési mutató megbeszélése Nyitott óvoda: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor bemehet gyermeke csoportjába, megismerheti óvodai tevékenységét, társaihoz, felnőttekhez való viszonyát Családi találkozó: az ünnepekre, rendezvényekre a családok bevonásával, segítségével készülünk. A kapcsolattartás, a felnőtt közösség formálásának eszköze, melynek során még jobban megismerhetjük a családok életét, és a szülőknek lehetőséget biztosítunk gyermekeikről készített fotók, videó felvételek megtekintésére. Összevont és csoport szülői értekezlet: aktuális események előkészítése.

55

6.2. Óvoda-bölcsőde Az óvodába kerülő bölcsődés gyermekek beszoktatásának megkönnyítése, az új közösségbe és környezetbe való beilleszkedésének problémamentessé tétele. Nevelőtársi viszony kialakítására törekszünk. A kapcsolattartás formái Óvodapedagógusok látogatása a bölcsődében A bölcsődések látogatást tesznek leendő óvodájukba Az óvodások dalos játékokkal és apró ajándékokkal lepik meg a bölcsődéseket

6.3. Óvoda-iskola Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje az óvoda értékrendjét, mely gyermekközpontú, helyes tisztálkodási, étkezési szokásokat alakít ki, érvényesül az egyéni bánásmód, a másság elfogadása. Fontosnak tartjuk a minél zökkenőmentesebb átmenetet, ennek érdekében törekszünk a jó kapcsolat kialakítására, melynek alapja a kölcsönös tisztelet, megbecsülés. Az együttműködés formái Érdeklődés egymás munkája iránt az alsós nevelőkkel Kölcsönös látogatás: első osztályosok év elejei meglátogatása A leendő elsősöket a nevelők látogatják meg tavasszal a beíratás előtt Gyermekek látogatása az iskolában, ismerkedés a leendő tanítókkal, környezettel Szülői értekezlet: az iskolába készülő gyerekek szüleinek tájékoztatása az iskolakezdés feltételeinek meglétéről Kultúrális és közösségi rendezvényeken való részvétel Közös rendezvény: Karácsonyi ajándékműsor Szervezett, aktuális programok

56

6.3.1. Óvoda – iskola átmenet Cél: Tudatos óvodai nevelés, mely feladat folyamatjellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. Az iskolai környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedés elősegítése. Feladatok – A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembe vételével tervezzük meg a gyerekek fejlesztési programját – Figyelembe vesszük a gyerekek érési folyamatait – Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyerekeket megismerve oldjuk meg a 3-7 éves életszakasz feladatait úgy, hogy előkészítjük a következő életszakaszt – Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntünk az egyes gyerek iskolára való alkalmassága felől – Megadunk minden információs segítséget a szülők számára, amennyiben úgy érzik, hogy bizonytalanok gyermekük iskolára való alkalmassága felől A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: •biológiai alkalmasság: ép idegrendszer, érzékszervek, rendezett mozgáskoordináció, fejlett csont és izomrendszer, tartalmilag ép beszéd •pszichológiai alkalmasság •kialakult feladattudat •koncentrált, megosztott figyelem •szándékos emlékezet •szociális alkalmasság •empatikus közeledés a másik felé •közösségbe illeszkedés

57

•szabálytudat kialakulása •társak, felnőttek irányításának elfogadása •megbízatások elfogadása

6.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai Fenntartóval Kapcsolatrendszerünk részben hivatalos, részben segítő jellegű. Minden esetben a kölcsönös bizalomra építünk, mindkét felet együttműködési szándék vezérli. Formái •tájékoztatás, megbeszélés •óvodavezető beszámolója •az óvodavezető részvétele a képviselő testületi üléseken Közművelődési intézményekkel A Művelődés Háza, Könyvtár, -folyamatos kapcsolatunk van az intézménnyel. Formái •gyermekműsorok •közös program szervezése: rajzkiállítás •könyvtárlátogatás Egészségügyi szervekkel Védőnő, orvos, fogorvos

58

Formái •orvosi vizsgálat •védőnői szűrések, tisztasági ellenőrzések •fogászati szűrés, esetenként bemutató a helyes fogápolásról csoportonként Szakmai szervezetekkel Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakmai munkánk fejlesztése érdekében figyelemmel kísérjük programjaikat, lehetőségeink és érdeklődésünk szerint részt veszünk azokon. Környező települések óvodáival ápoljuk kapcsolatainkat. Programunk megvalósítása érdekében hagyományteremtő kapcsolatot alakítunk Csete Balázs Honismereti Egyesület Csete Balázs Általános Iskola énekkara Városunk alkotó művészeivel: festő, faragó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kapcsolattartás, együttműködés, segítségnyújtás a gyermekek érdekében. Formái: Konzultációk

59

7. Sajátos feladataink

7.1 Gyermekvédelem Nevelőtestületünkben óvodánként gyermekvédelmi felelős tevékenykedik. Feladatuk: a kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, védőnőkkel, az önkormányzat gyámügyi- szociális ügyintézőivel, Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. Az NK. 67/A.§-ának (1) bekezdés szerint hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. A gyerek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: ●

Nevelési hiányosságok

●

Erkölcstelen családi környezet

●

Italozó szülők

●

Bűnöző családi helyzet

●

Rossz lakásviszonyok

●

Egészségügyi okok

●

Anyagi okok

●

Megromlott családi kapcsolat

●

Alapvető gondozási feladatok ellátásának hiánya

Célunk: A gyermekek fejlődése érdekében a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élők feltárása. Integrált neveléssel a tolerancia és a pozitív példa követésének elérése. A halmozottan hátrányos helyzetüket okozó problémák enyhítése az intézményi nevelés adta lehetőségek keretein belül. A gyermekvédelmi felelős feladatai:

60 ●

A nevelési év elején feladattervet készítenek és az év végén értékelik

●

Segítik és szorgalmazzák a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet kritériumának intézményszintű megállapításait

●

Nyilvántartják a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket

●

Szükség esetén családlátogatást végeznek a csoport óvodapedagógusaival, akadályoztatás esetén hivatalos felszólítást alkalmaznak

●

A szülők figyelmét felhívhatják különböző segélykérési lehetőségekre

●

Kapcsolatban

vannak

a

Gyermekjóléti

szolgálat

munkatársaival,

alkalmanként esetmegbeszéléseken vesznek részt

7.1.1. Óvodai fejlesztő program Az NK. 67/A.§-ának (2) bekezdés szerint halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek – a halmozottan hátrányos helyzetű csoporton belül-, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, és akit tartós nevelésbe vettek. Célunk: •A gyermekek három éves korban való beíratása és rendszeres óvodába járás ösztönzése. •A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nyugodt, harmonikus, élménygazdag fejlődésének

elősegítése

az

életkori

és

egyéni

figyelembevételével. •A szülőkkel személyes kapcsolat kialakítása, bizalmuk megnyerése. Feladatunk:

sajátosságok

61

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, erkölcsi, szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásával. Integrációt elősegítő csoportalakítás. •Személyes kapcsolat kialakítása a családdal (anamnézis felvétele) •A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása •Év elejei szintfelmérés, fejlesztési terv készítése. Évente tájékoztatás a gyermekek egyéni fejlettségéről, közös feladat meghatározás •Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek összehangolása •Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése •Alkalmanként biztosítjuk a napi tevékenységbe való betekintést Együttműködések kialakítása: Jászkisér Város Önkormányzata – jegyző Orvos, védőnő – egészségügyi szűrővizsgálatok Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Jászberényi Tagintézménye

7.2 Etnikai kisebbségi feladatok Nevelő, fejlesztő munkánk során, figyelembe vesszük a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelveit”. Hazánkban a legnagyobb etnikai csoportot a cigányság alkotja. Jászkisér roma származású lakosságának száma folyamatosan emelkedik. A romák élete nagy átalakuláson megy keresztül. Néhány családban megindult és fokozatosan halad beilleszkedésük a többségi társadalomba. Jelentős részük elszegényedett, tanulatlan, közöttük a legnagyobb mértékű a

62

munkanélküliség. Anyanyelvüket nem beszélik, egy-egy szót ismernek a fiatalok. Hagyományaikat, szokásaikat alig gyakorolják. Jellemző rájuk a több generációs család. Túl fiatalon létesítenek párkapcsolatot. Elszegényedésükkel nem áll azonos arányban a gyermekvállalás. Jövedelemforrásuk javarészt családi pótlék, gyermekvédelmi támogatás, munkanélküli járadék és jövedelempótló támogatásból áll. Az előző évek kitartó munkájaként ezeknek a gyerekeknek a beóvodáztatása nem okoz gondot. Célunk: Kompenzálni a családi nevelés hiányosságait, az óvodához és az óvodában lévő emberekhez való kötődés elősegítése, biztonságérzetük erősítése. Az embertársaik iránti alapvető tisztelet kialakítása. Ápolni a kisebbségi kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. Segíteni a kisebbségi identitástudat kialakulását, fejlesztését. Feladatunk: Fontos feladatunk a gyerekek megismerése családi környezetükben. Rendszeres családlátogatással erősítjük a szülőkben a gyermekük iránt érzett felelősségét az otthoni nevelés iránt. Tanköteles korú gyermekek érdekében a Pedagógiai Szakszolgálat Jászberényi Tagintézményének vizsgálata segíti döntéshozatalukat. A roma kisebbségi nevelés integrált csoportokban oldjuk meg.

Óvodáskor végére: Ismerjék meg a helyi kisebbségi szokásokat, hagyományokat, tárgyi kultúrájukat. Identitástudatuk erősítése roma irodalmi és zenei anyagok igényes válogatásával.

63

7.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet értelmében: •testi •érzékszervi •értelmi •beszédfogyatékos •több fogyatékosság együttes előfordulása estén halmozottan fogyatékos •a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzd. Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a Fogyatékos (Sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg az óvoda feladatát e területen. A sérült és az ép gyermekek kölcsönös tapasztalatai egymásról, közös tevékenységeik, együttes élményeik azt valószínűsítik, hogy később is elfogadók, igény szerint segítőkészek lesznek egymás iránt. A korai együttlét során a sérült gyermek – személyiségfejlődése harmonikussá válik – és szülei megtapasztalják a toleranciát, az ép gyermekek számára pedig természetessé válik a „másság”. Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának fejlesztése integrált óvodai csoportok keretén belül. A sérült funkciók pozitív irányba történő fejlesztése, a gyermekek életminőségének javítása. Feladat: A szakvélemények áttekintése után a sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztése szakemberek segítségével.

64

Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányba befolyásolja a sérült gyermekek fejlődését. Az integrált nevelés feltételei: ●

Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény alapító okiratában

●

A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel

65

8. Intézményünk speciális szolgáltatásai

●

Logopédiai foglalkozás a beszédhibás 5-6 éves korú gyermekek részére

●

Fejlesztőpedagógia tanköteles korú gyermekek részére

●

Óvodánként a szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy a gyermekek heti egy alkalommal hitoktatásban vegyenek részt

66

9. Óvodai intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszere

9.1. Óvodánk írásos dokumentumai •Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja •Jászkiséri Városi Óvoda Helyi Pedagógiai Programja •Az óvodavezető éves munkaterve •Óvodai Fejlesztő Program •Gyermekvédelmi terv •Munkaközösségek terve •Csoportnapló •Felvételi -mulasztási napló •Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma

9.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A pedagógiai munka hatékonyságának növelése érdekében szükséges az ellenőrzés és értékelés. Az óvodavezető feladata a tevékenységek összehangolása, majd az ellenőrzés, értékelés. •Nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése •Dokumentumok ellenőrzése, elemzése •A pedagógiai program megvalósulásának ellenőrzése •Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza az óvodavezető, vezető helyettesek,

67

munkaközösség-vezetők feladatait. Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzése nagy körültekintést igényel, elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, módszertani szabadság. Munkájuk értékelése megújulásra ösztönzi őket, szakmai kontroll segítségével fejlődnek.

9.3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése Teljesítményértékelés: Az óvodavezető csoportlátogatás alkalmával ellenőrzi és értékeli a gyermekekről vezetett egyéni megfigyeléseket, mely folyamatos írásbeli munkát igényel. Ezáltal követni tudjuk a gyermekek egyéni fejlődését, fejlesztési hiányosságokat. Fejlődési dokumentum segít az iskolába készülő gyermekek szakvéleményének kiállításában. Gyermektükör A szülő elmondása alapján ●

A gyermek neve

●

Születésének körülményei

●

Csecsemőkori fejlődése

●

Kisgyermekkori fejlődés jellemzői

●

A család szerkezete

●

Lakáskörülmények

●

Nevelés

●

Fejlődési mutató

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum ●

Mérés-értékelés: DIFER

●

Megfigyelésre épülő OVI- Szolga elektronikus mérő és fejlődés mutató

A megfigyelés, dokumentumok ellenőrzése folyamatos.

68

10. Felhasznált irodalom

•Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 363/2012. (XII.17) Korm. rendelet •Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel – JNSZM. Ped. Int. 1997. •Nagy Jenőné: Óvodai program készítés, de hogyan? – NAT-TAN sorozat Bp. OKI 1996. •Az óvodai nevelés programja – 1989. •Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában – Bp. FER-CO KFT. 1994. •Az óvodáskor fejlesztőjátékai – OKKER •Dr. Bucherna Nándorné: Néphagyományőrzés az óvodában – HOGYF Bp. 1998. •Vekerdi József: A cigány népmese – Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 1974. •Balogh Zsuzsanna: Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés – IPSZILON kiadó •Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában – 1995. •Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában – Bp. 1992. •Bakonyiné Vincze Ágnes: A játék szerepe a gyermek személyiségfejlődésében – Ó.N. 1971. 15. Sz. •Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában – Bp. 1993. •Horváth Györgyné – Lengyel Jánosné: Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel Bp. 1993. •Óvodai nevelés Kompetenciaterület elméleti alapvetése •20/2012. (XIII. 31.) EMMI rendelet

69

Tartalomjegyzék Bevezetés..............................................................................................................................................1 1. Az óvoda adatai................................................................................................................................2 2. Helyzetkép az óvodáról....................................................................................................................4 2.1.Az óvoda személyi feltételei......................................................................................................7 2.2. Az óvoda tárgyi feltételei..........................................................................................................8 2.3 Nevelési programunk céljaihoz rendelt eszközrendszer..........................................................10 3. Az óvodai nevelés feladatai ...........................................................................................................12 3.1. Alapvető célunk:.....................................................................................................................12 3.2. Nevelési feladataink................................................................................................................13 3.3. Nevelési programunk rendszerábrája......................................................................................15 3.4. A nevelés alapvető kerete........................................................................................................16 3.4.1. Az egészséges életmód alakítása....................................................................................16 3.4.2. Az érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása...............................18 3.4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.......................................21 4. A program tevékenységkerete.........................................................................................................23 4.1. Néphagyomány ápolás, népszokások.....................................................................................23 4.2. Óvodánk jeles napjai...............................................................................................................24 4.2.1. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez.......................................................27 5. Nevelésünk tevékenységformái......................................................................................................28 5.1. Játék........................................................................................................................................28 5.2. Vers, mese...............................................................................................................................32 5.3. Ének, zene, énekes játék, tánc.................................................................................................35 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka...................................................................................38 5.5 A mozgás..................................................................................................................................41 5.6. A külső világ tevékeny megismerése......................................................................................46 5.7 Munka jellegű tevékenységek..................................................................................................50 5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás..............................................................................53 5.8.1. Hetirend javaslat.............................................................................................................54 6. Óvodai intézményünk kapcsolatrendszere....................................................................................55 6.1. Óvoda-család..........................................................................................................................55 6.2. Óvoda-bölcsőde......................................................................................................................56 6.3. Óvoda-iskola...........................................................................................................................56 6.3.1. Óvoda – iskola átmenet...................................................................................................57 6.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai....................................................................................................58 7. Sajátos feladataink..........................................................................................................................60 7.1 Gyermekvédelem.....................................................................................................................60 7.1.1. Óvodai fejlesztő program................................................................................................61 7.2 Etnikai kisebbségi feladatok....................................................................................................62 7.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése...........................................................64 8. Intézményünk speciális szolgáltatásai............................................................................................66 9. Óvodai intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszere.................................................................67 9.1. Óvodánk írásos dokumentumai..............................................................................................67 9.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése...........................................................................67 9.3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése...........................68 10. Felhasznált irodalom....................................................................................................................69