HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

7733 Geresdlak, Óvoda u. 4. e-mail: [email protected] OM azonosító: 202 126

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ph…………

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

1

Tartalomjegyzék 1. A PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE, HATÁLYA ................................................... 3 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................... 4 3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK, HAGYOMÁNYOK ........................................................ 5 3.1. Az óvoda működtetése ................................................................................................................. 5 3.2. Az óvoda tárgyi feltételei ............................................................................................................. 5 3.3. Az óvoda személyi feltételei ........................................................................................................ 7 4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................................... 8 4.1. Az óvoda és a család kapcsolata .................................................................................................. 8 4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata ............................................................................................... 10 4.3. Az óvoda és az óvodafenntartó kapcsolata ................................................................................ 12 4.4. Az óvoda kapcsolata szakmai szervezetekkel ............................................................................ 12 5. A PROGRAM SZAKMAI IRÁNYELVEI ....................................................................................... 14 5.1. Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................... 14 5.2. Gyermekkép ............................................................................................................................... 14 5.3. Etikai kódex ............................................................................................................................... 16 5.4. Pedagóguskép............................................................................................................................. 17 5.5. Óvodakép és nevelési elvek ....................................................................................................... 18 5.6. Jó gyakorlatok beépítése ............................................................................................................ 19 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ........................................................................................ 19 6.1. Az óvoda jeles napjai, hagyományai .......................................................................................... 19 6.2. Napirend, hetirend...................................................................................................................... 20 6.3. Az óvodai nevelés tervezése ...................................................................................................... 21 6.4. A tevékenységekbe ágyazott tanulás .......................................................................................... 21 6.5. Az átmenetek feladatai ............................................................................................................... 24 7. AZ ÓVODAI ÉLET KIEMELT NEVELÉSI FELADATAI ............................................................ 24 7.1 Az egészséges életmód alakítása................................................................................................. 25 7.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ........................................................................... 29 7.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés ............................................................................. 35 7.4. Német nemzetiségi nevelés ........................................................................................................ 36 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ............................................................................. 43 8.1. A játék ........................................................................................................................................ 43 8.2. Munkajellegű tevékenységek ..................................................................................................... 49 8.3. Verselés, mesélés ....................................................................................................................... 50 8.4. Ének zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................................... 53 8.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................................. 57 8.6. A mozgás, mozgásos játékok ..................................................................................................... 59 8.7. A külső világ tevékeny megismerése ........................................................................................ 63 8.9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................................. 67 9. GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................................... 69 10. BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ...................................................................... 76 11. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK ..................................................................................... 86 12. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................ 91 1.sz. Melléklet Veronika zeneprojekt - Jógyakorlat.......................................................................... 91 2.sz. Melléklet Differenciált fejlesztés heterogén óvodai csoportban – jó gyakorlat...................... 111 13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ...................................................................................................... 115


2

1. A PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE, HATÁLYA A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda saját készítésű helyi pedagógiai programját Készítette: Cseke Zoltánné óvodavezető Elfogadta: A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda nevelőtestülete Véleményezte: Szülői Munkaközösség, Német Önkormányzat Jóváhagyta: Geresdlak Község Önkormányzata Hatálybalépés ideje: 2013. szeptember 1. Hatályos: A kihirdetés napjától visszavonásig A legutóbbi módosítás hatályba lépése: 2014. december 29. A dokumentum jellege: Nyilvános, megtalálható az óvodavezetői irodában és a csoportszobában Készült: 1 db. eredeti példányban és 2 db hiteles másolati példányban A módosítás indokai lehetnek: A PP beválásának felülvizsgálata; A Szülői Közösség véleményeztetése; Törvényi változások; Pályázatokban való részvétel feltételei A pedagógiai programba két jó gyakorlat került beépítésre: A Veronika zeneprojekt – Kertvárosi Óvoda Siklósi úti Tagóvodájának jó gyakorlata Differenciált nevelés heterogén óvodai csoportban – Janikovszky Éva ÁMK Óvoda (Kozármisleny) jó gyakorlata A program az alábbi hatályos jogszabályok alapján készült: Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Alapító okirata A nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény és annak módosítása a 2012. évi CXXIV. törvény A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtása 229/2012.(VIII.28.) kr. A közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet

intézményekben

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 1997. évi XXXI.tv. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) kr. és annak módosításáról szóló 255/2009.(XI.20) kr. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet


3

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Sonnenblume Kindergarten Geresdlak Az óvoda címe: 7733 Geresdlak, Óvoda u. 4. Telefonszáma, fax: 69/349 318 E-mail címe: [email protected] Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Geresdlak Község Önkormányzata 7733 Geresdlak, Hunyadi u. 22. 06 69/349 101, 06 69/549 013 Az alapítás éve: 1976 (2013) Az alapító okirat kelte: 2012. december 29. Az óvoda alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 1. pontja által megfogalmazottak szerint az önkormányzati fenntartású intézmények alapfeladata: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely - óvodai nevelés - nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése - a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Óvodai nevelés, német nemzetiségi óvodai nevelés - melynek formája nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda – a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek közül a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, enyhe értelmi vagy beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek óvodai nevelése, óvodai fejlesztő program halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, valamint óvodai étkeztetés. Az óvodai étkeztetést Geresdlak Község Önkormányzatának konyhája biztosítja. Az intézmény működési területe: Geresdlak Az intézménygazdálkodási formája: részben önálló Az óvodai csoportok száma: 1


4

3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK, HAGYOMÁNYOK 3.1. Az óvoda működtetése Az óvoda fenntartója Geresdlak Község Önkormányzata. Geresdlak Baranya megye délkeleti részén, a Zengő és a Duna közötti területen található. A dombos vidék, a völgyeiben található patakokkal már ősidők óta csodálatos természeti környezetet biztosít az itt élőknek. Valószínűleg ez vonzotta az ide betelepülő német lakosságot is. A falu lakosai őrzik a német és magyar hagyományokat, kulturális és tárgyi értékeket (templom, templomszoba, német tájház, Koffán-ház, Német és magyar kézimunkák kiállítása, Kendő, vállkendő kiállítás, Gőzgombócfesztivál). Több családban beszélnek a gyermekekkel németül is. Geresdlak központi szerepet foglal el a környező falvak között. Az óvodánk ebben a 900 lakosú kis községben működik, egy gyermekcsoporttal. Körzeti funkciót látunk el: fogadjuk a környékbeli falvak: Maráza, Fazekasboda, Kékesd, Kátoly óvodás korú gyermekeit is. Őket községünk iskolabusza szállítja naponta óvodába és haza. Az óvoda szakmailag önálló. A 25 férőhelyes intézmény egy vegyes életkorú csoportban neveli a gyermekeket. Az óvoda élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. A kisebb településekről is érkeznek hozzánk hátrányos helyzetű gyermekek. A gyermekek szocializációja emiatt nagy eltéréseket mutat. Ezért komoly szakmai kihívás a napi munkában a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek együtt nevelése, egymást elfogadó és segítő csoporttá alakítása. 3.2. Az óvoda tárgyi feltételei (Az óvodai neveléshez szükséges feltételrendszert a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.) Az óvoda udvara hatalmas füves, fás, bokros, fejlesztőjátékokkal beépített terület, amely jól szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, szórakozását és fejlődését. Az udvaron az alábbi játékeszközök és terek találhatóak: Udvari játékeszközök 1 mászótorony csúszdával és hintával 1 kétüléses hinta 2 rugós hinta 2 egyensúlyozó korlát 3 mérleghinta 1 poly ball lépegető 1 babaház 1 homokozó takarófóliával 2 kerti asztal paddal

A raktárban tárolt udvari játékok 2 Rolly Toys John Deer munkagép homokozó játékok munkaeszközök (lapát, gereblye, ásó, kapa, seprű) 6 talicska 2 fűnyíró gumilabdák, focilabdák 2 roller 1 háromkerekű kerékpár 1 kétkerekű kerékpár 2 futóbicikli 1 pár Catch ball


5

A játékeszközök biztosítják a gyermekek egészségének a megőrzését, testméreteiknek megfelelő méretűek és lehetővé teszik a mozgás és játékigény kielégítését. Emellett az óvodapedagógusok számára is megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak. Pályázatok és egyéb források lehetőségeinek a megragadásával igyekszünk az udvart folyamatosan fejleszteni, hogy biztosítsuk a még tartalmasabb, szabadtéri nagymozgás és játék megfelelő feltételeit. Az óvoda épülete e célra készült, 1976-ban. Megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, közegészségügyi előírásoknak, tűzvédelmi, egészségvédelmi és munkavédelmi követelményeknek. Az épület helyiségeinek alapterülete: Csoportszoba Fektető és sószoba Játéktárolók összesen Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC Konyha Logopédiai, egyéni fejlesztő szoba Felnőtt mosdó, öltöző Vezetői iroda Udvar

60 m2 40 m2 22 m2 16 m2 16 m2 21 m2 11 m2 3,5 m2 6 m2 1500 m2

Az épület komfort fokozata jó, az elmúlt években elvégzett korszerűsítéseknek (szennyvízhálózathoz való csatlakozás, külső nyílászárók cseréje, árnyékolók felszerelése, telefon, internet bekötése, sófal kialakítása) köszönhetően. Az épület két óvodai csoport befogadására alkalmas. A dolgozók részére rendelkezésre áll a vezetői szoba, mosdó, öltöző, mellékhelyiség. Két csoportszobánk van, ebből az egyik jelenleg fektető és sószobaként funkcionál. Két gyermek-öltözőnk van, ebből az egyikben jelenleg játékokat és mozgásfejlesztő eszközöket tárolunk. Emellett a gyermekek számára mosdó és WC helyiség is biztosított. Az épületben található ezen kívül tálalókonyha, felnőtt öltöző, mosdó, és vezetői iroda. A csoportszoba: A csoportszoba 60 m2 alapterületű (2 m2 gyerekenként), világos, esztétikus, jól felszerelt, több funkció (változatos tevékenységek, játék, étkezés, alvás, torna) betöltésére alkalmas. A csoportszoba világos, jól fűthető, szellőztethető, és árnyékolható. Lehetővé teszi a teljes csoport egyidejű befogadását, egészséges és biztonságos körülmények közötti foglalkoztatást, pihenést, öltözést, tisztálkodást és étkezést. A bútorzat a gyermekek életkorának megfelelő. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Fektető szoba: Az alacsony gyermeklétszám és a tér jobb kihasználása érdekében a másik csoportszobát gyermekek délutáni pihenésének helyévé alakítottuk. Az árnyékolást redőnnyel valósítjuk meg. Ide építettünk egy sófalat is, melynek rendszeres használata segíti a felső légúti megbetegedések megelőzését és az asztmatikus tünetek csökkentését.


6

Tornatermünk sajnos nincs, de a csoportszobánk könnyen átrendezhető, így hozzájárul a gyermekek mozgásfejlődéséhez, valamint a helyi általános iskolával kötött szerződés alapján heti egy alkalommal tartunk az 5-6-7 éves gyermekek számára „nagytornát” az iskola tornatermében, amennyiben azt az iskola órarendje lehetővé teszi. A logopédiai, egyéni fejlesztő szoba jól felszerelt, ahol szakképzett, utazó logopédus segíti a gyermekek beszédfejlesztését, valamint fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését. Orvosi ellátás: Az óvodaorvos nyilatkozata alapján a gyermekek ellátása és a szűrővizsgálatok - aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben (orvosi rendelő) oldhatóak meg. A külső és belső környezeti adottságok elősegítik, hogy óvodánkban a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a munkánkat segítő szakemberek egyaránt felszabadultan, biztonságban érezzék magukat és egészséges körülmények között végezhessék tevékenységeiket. 3.3. Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban a nevelési, gondozási feladatokat 2 óvodapedagógus és 2 dajka látja el. Az óvodapedagógusok felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, egyikük német nemzetiségi diplomával is rendelkezik. Az óvodapedagógusok munkaidő beosztása lépcsőzetes munkakezdést igényel, ügyelve a szükséges átfedési idő meglétére. Az óvodapedagógusok közösen készítik a méréseket, elemzéseket, fejlesztési terveket. De munkájuk során pedagógiai szabadságukkal is élhetnek, így kiemelkedő egyéni képességeiket is jól tudják kamatoztatni. A nevelőtestület szakmai felkészültsége jó, munkájukat rugalmasan és derűs hangulatban végzik, elhivatottak. A pedagógusok szembenéznek a kihívásokkal, nyitottak az új módszerek iránt. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében folyamatosan képzik magukat, hogy hatékony módszerekkel, jó gyakorlatokkal gazdagíthassák munkájukat. Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe és az értékelésbe. A dajkák szakképzettek. A csoportok napirendje épít a dajkák aktív együttműködésére mind a nevelési, mind a gondozási feladatok során. A dolgozók a nevelési elveiket és gyakorlatukat összehangoltan, a feladatokat megosztva, egymást támogatva dolgoznak. Minden dolgozó a pedagógiai program alapján megfogalmazott egységes szemlélet és értékrend mentén és jó együttműködéssel valósítja meg az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő feladatait. Az óvodai dolgozók szerepe, elfogadó, támogató attitűdje, modellértékű a gyermek számára. Speciális feladatok ellátása: A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését szakképzett, utazó fejlesztő pedagógus, a beszédfejlesztést pedig szakképzett utazó logopédus látja el.


7

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Óvodánk kapcsolatot tart az óvodás gyermekek családjaival és azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), illetve az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 4.1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái óvodánkban: szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepek, programok. Ahhoz, hogy ezek a kapcsolattartási formák eredményt hozzanak, mind a pedagógusok, mind a szülők együttműködésére nagy szükség van. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósul meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az együttműködést a családok helyzetének és nevelési elvének eltérése határozza meg. A családi nevelésnek döntő szerepe van a gyerek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésében. Az otthon érzelmi biztonsága határozza meg az óvodás gyerek fejlődését. A gyerek helyzetét a családban a szülők célkitűzése is befolyásolja. Óvodánkban a gyerekeiről szeretettel gondoskodó, biztonságot és örömet nyújtó szülők mellett elutasító, durva szülői magatartás is előfordul. Az óvodába járó gyerek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedést, érdeklődési kört. Magatartását, érzelmi életét később is alapvetően a család életmódja, annak nevelési stílusa, pedagógiai kulturáltsága alakítja. Alapelv számunkra, hogy az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni minden családhoz, a szülők anyagi, társadalmi helyzete, kulturáltsága a legkisebb mértékben se befolyásolja az elfogadó, megértő, a gyerek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásukban. Az óvodapedagógus feladatai: Lehetőséget biztosít az óvodai felvétel előtt ahhoz, hogy a gyerekek és szüleik megismerkedjenek az óvodával, az óvoda pedagógiai programjával és az óvodai dolgozókkal. A leendő óvodások óvodai nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg az óvodával és az óvodapedagógusokkal. Az óvodai beiratkozás alkalmával lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők és az óvoda dolgozói megismerkedjenek, személyes kapcsolatot alakítsanak ki, és megismerkedjenek az óvoda működési rendjével és a házirenddel. A felvételt nyert gyermekek és családjaik megismerésére törekszik. Megismeri a családok életmódját, nevelési elveit, a gyermek helyét a családban, a gyermek szokásait. A felvételt követően a szülőkkel anamnézist készít, feltárja, hogy a gyermekek milyen Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

8

szinten beszélik a magyar és a kisebbség nyelvét. Feltárja a gyermekek otthoni szokásait, testi-lelki szükségleteit, mert véleményünk szerint leginkább a testi-lelki szükségletének kielégítése alapozza meg a jó közérzetüket. Ha a gyermek magatartásában, képességeiben bármilyen nehézség mutatkozik, a család tapasztalatai, információi az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlenek. (A lassúbb értelmi fejlődés vagy a kiemelt figyelmet igénylő magatartási megnyilvánulás csak a család megismerése, megnyerése és aktív, őszinte közreműködése útján enyhíthető.) A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermek szüleivel különösen megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményez kapcsolatot. Szükség esetén, vagy a szülő kérésére biztosítja, hogy a szülő jelen lehessen a csoportban, megfigyelhesse a gyermeke óvodai részvételét úgy, hogy jelenlétével ne zavarja a csoport életét. Figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A beszoktatás ideje alatt lehetővé teszi a szülő jelenlétét és segíti a gyermeket és a szülőt a fokozatos leválásban. Az együttnevelésben az óvodapedagógus vállalja a megértőbb, a türelmesebb, az érzelmileg elfogadó partner szerepét. Naponta vált néhány kedves szót minden szülővel. A naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a kölcsönös tájékoztatásra. Figyelembe veszi a szülők kérését, javaslatát és bírálatát. Attitűdjével jó mintát nyújt, hiszen elsősorban saját példájával hat a szülőre: ahogyan ő szól a gyerekhez, ahogy ő foglalkozik a gyerekkel, ahogy megbecsüli a gyerek munkáját, és ahogyan beszél a szülőknek a gyerekeikről. A szülőknek rendszeres tájékoztatást ad gyermekük fejlődéséről. Fogadóóra keretében időben (január végéig) tájékoztatást ad a szülők számára az iskolaérettség kritériumairól és a gyermek fejlettségi szintjéről, a beiskolázást megelőzően. Évente legalább 3 szülői értekezletet tart. A szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők megismerkedhessenek az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival és a szülők is elmondhassák gondjaikat, javaslataikat. Az óvodapedagógus törekszik arra, hogy a szülői értekezletek oldott hangulatú beszélgetésre, a szülők érdeklődését is kiváltó téma megvitatására adjanak alkalmat. A pedagógus a szülők közreműködésével készül az óvodai ünnepekre, programokra. (ajándékkészítés, fonás, szövés, kötés). A kézimunka estek további közeledést jelentenek az óvoda és a család között. Előre bejelentett családlátogatásokat szervez, amely a kölcsönös ismerkedést, tájékozódást szolgálja. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

9

A szülők feladatai a kapcsolattartásban: A szülők ismerkedjenek meg az óvoda életével már a beiratkozás előtt. A beiratkozás során adjanak teljes képet a gyermek eddigi életéről, szokásairól, képességeiről, fejlődési üteméről, érdeklődési területeiről, félelmeiről, hogy a pedagógusok a legjobb nevelést tudják számára megtalálni. A szülő teremtsen lehetőséget arra, hogy jelen tudjon lenni a beszoktatás idején, hogy a gyermek édesanyja biztonságot nyújtó jelenlétében fokozatosan, több napon keresztül szokjon hozzá az óvodai élethez. A szülő ismerje fel az óvodapedagógusban a támaszt és segítőtársat gyereke fejlődéséhez. A szülők érdeklődjenek gyermekük fejlődésével kapcsolatban. Elmaradásait vagy kiugró képességeiket a pedagógusokkal és szakemberekkel összehangoltan fejlesszék. A naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a kölcsönös tájékoztatásra. A szülők, nagyszülők segítségére számítunk az óvoda érzelmi, esztétikai nevelése és a helyi hagyományok ápolása, eredetének, jelentéstartalmának felkutatása terén. Az óvodapedagógustól a szülők napi szinten kérhetnek rövid tájékoztatást arról, hogy a gyermeknek milyen napja volt az óvodában hogy érezte magát, milyen eredményt ért el. A szülők kérhetnek tanácsot, segítséget a gyermekük családi neveléséhez, fejlesztéséhez. Hosszabb beszélgetések vagy problémák esetén ezt fogadóóra keretében tehetik meg. Éljenek az óvoda által kínált lehetőségekkel, vegyenek részt a számukra szervezett programokon, biztosítsák a családlátogatás lehetőségét. A szülőkkel együtt szervezett rendezvények keretében lehetőség nyíljon a gyerekek fejlődésével, napi tevékenységével kapcsolatos megbeszélésekre, jó gyakorlatok elsajátítására. A szülői szervezet feladatai: A szülői szervezet koordináló és kezdeményező feladatot végez a folyamatos együttműködés elősegítésében. Segíti az információk továbbítását és a vidéki szülők tájékoztatását. Véleményezési jogkörét a törvény alapján gyakorolja. 4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az együttműködés alapelvei: Az iskolával olyan tartalmi kapcsolatra törekszünk, amely a gyermekek zavartalan iskolakezdését segíti elő. A kölcsönös érdeklődés kialakítása hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez és az egymáshoz való igazodáshoz. A zökkenőmentes iskolakezdést, a kudarcok megelőzését szolgálják azok a speciális, nevelőkre vonatkozó feladat-meghatározások, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek képességeit felméri, fejlődésüket tudatosan tervezi és megvalósítja. Az iskolaérettség feltételeit tervezett tudatos képességfejlesztéssel valósítja meg. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

10

A lemaradást mutató gyermekek esetében időben tájékoztatja a szülőket, bevonja a szükséges szakembereket és hatékony együttműködéssel segíti a gyermek fejlődését. Ellátogat az iskolába a nagycsoportos korú gyerekekkel, megismerkedik a leendő tanítóikkal. Lehetőség szerint részt vesz az iskola rendezvényein. Megismeri az iskola alapozó szakaszát, áttekinti alapdokumentumait. Hospitál az iskolában, hogy megismerje a tanítók módszereit, iskolaérettségi elvárásait. Együttműködést fejlesztő programokat, beszélgetéseket kezdeményez a tanítókkal. Megteremti annak feltételeit, hogy az iskola tanítói betekintést nyerjenek az óvoda mindennapi életébe, iskolai előkészítő munkájába. Meglátogatja az iskolássá vált óvodásait (utánkövetés) bemutató óra alkalmával. Konzultál a tanítókkal az óvoda - iskola átmenet sikerességéről. Lehetőséget teremt arra, hogy a szülők időben tájékozódjanak az iskolaérettség kritériumairól és a megismerhessék a leendő tanítókat. A leendő tanítók feladatai: Hospitálnak az óvodában, hogy a gyermekeket kötetlen óvodai életük, felszabadult játékuk során ismerjék meg és képet kapjanak az óvodai módszerekről és megközelítésekről. Élnek az óvoda által kínált lehetőséggel és bemutatkoznak a szülőknek a beiskolázást megelőző szülői értekezleteken. Májusban szülői értekezletet tartanak a leendő elsősök szüleinek. Az iskolai beíratást megelőzően a leendő elsős tanító szülői értekezletet, ismerkedő délutánt tart az iskolában a leendő elsősök szüleinek. Ekkor alkalom nyílik az iskola épületének, szokásrendjének megismerésére, az alkalmazott módszerek, tankönyvek tanulmányozására, a nevelővel való kötetlen beszélgetésre. Május végén, az óvodai évzáróhoz – ballagáshoz kapcsolódóan adnak tájékoztatást a szülők számára a tanévkezdés pontos körülményeiről, a beszerzendő eszközök listájáról. Felmérik a gyermekek képességeit az iskolai munka megkezdése előtt, majd követik fejlődésüket. Rendszeres szakmai kapcsolatot tartanak az óvodával. Lehetőség szerint látogatják az óvoda rendezvényeit. A zökkenőmentes iskolakezdés, de a későbbiekben szükségszerűvé váló váltások, áthajlások idején is döntően befolyásolja a sikerességet, hogy van-e kellő idő az átállásra, az alkalmazkodásra az új körülményekhez. Erre hivatott a tudatosan átgondolt, jól tervezett átvezető időszak beiktatása az óvodából iskolába átlépéskor, mielőtt megkezdődne az első évfolyam tantervi anyagának tantárgyi és tanórarendszerű feldolgozása. Ekkor derül ki a tanító számára, hogy csoportjában kinek milyen erősségei, gyengeségei, pótolnivalói vannak, s ezek a hiányok mekkorák – ki milyen jellegű és intenzitású fejlesztést igényel, mennyire terhelhető, illetve milyen haladási sebességet bír el. Az átvezető szakasz idejének és tartalmának megtervezése az iskolák helyi tantervében és a tanítók tantárgyi programjaiban (tanmeneteiben) jelenik meg. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

11

4.3. Az óvoda és az óvodafenntartó kapcsolata Fenntartónk Geresdlak Község Önkormányzata biztosítja az intézmény pénzügyi, személyi és tárgyi feltételeit. Az együttműködés célja a zavartalan működtetés és olyan fejlesztési célok megvalósítása, amely biztosítja az óvodás gyermekek részére a színvonalas nevelési színteret és az óvodapedagógusok pedagógiai munkájának feltételrendszerét. Az együttműködés személyes kapcsolattartáson alapul. 4.4. Az óvoda kapcsolata szakmai szervezetekkel Az óvoda és a Német Önkormányzat kapcsolata A Német Nemzetiségi Önkormányzat anyagi, szakmai támogatásával segíti a nemzetiségi nyelvi nevelés szinten tartását, színvonalának emelését. Az együttműködés kölcsönös személyes kapcsolattartáson alapszik, melynek területeit írásban kötött együttműködési megállapodásban rögzítünk. A Német Önkormányzat támogatja az óvodát szakmai céljainak, különösen a német nemzetiségi nevelésnek a sikeres megvalósításában Támogatja az óvodai nemzetiségi rendezvényeket, hagyományápolási programokat, az óvodapedagógusok továbbképzésen való részvételét, szakmai anyag vásárlását. Támogatja az óvodásokat bábszínházi előadások megtekintésében, vállalja a jegyek, előadói díj, illetve az utazás költségeit. Segíti az intézményvezetőt pályázatok megírásában, a pályázatokhoz szükséges önrészt biztosítja. Az óvoda vállalja, hogy részt vesz a Német Önkormányzat által szervezett nemzetiségi rendezvényeken, bekapcsolódik a faluban található kiállítások szerevezésébe, tervezésébe, kiállítási tárgyak felkutatásába, összegyűjtésébe. Az együttműködés évente felülvizsgálatra kerül. Az óvoda és az orvos, védőnő kapcsolata A beteg gyermekek ellátása, elkülönítése a szomszéd épületben történik a háziorvosi rendelővel kötött együttműködési nyilatkozat alapján. A védőnő rendszeres óvodai látogatásaival ellenőrzi az óvodába járó gyerekek egészségét, szűréseket végez. Az egészségügyi és higiéniai problémák esetén segíti az óvodapedagógusok munkáját. Segítséget nyújt a gyermekek beóvodázásában (kisgyermekes családok feltérképezése, adatszolgáltatás, kapcsolatfelvétel) Az óvoda és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet kapcsolata Az intézet szolgáltatásaival, információval, szaktanácsadásaival segíti intézményünk szakmai munkáját. Kapcsolattartás személyes találkozások, továbbképzéseken történő részvételen alapul.


12

Az óvoda és a Német Kulturális és Barátsági Egyesület kapcsolata Kapcsolatunk a közös rendezvények és kulturális programok lebonyolításán alapul. Kölcsönösen segítjük a falu kulturális rendezvényeit (nemzetiségi nap, Mézeskalácsfalu), pályázatok megvalósítását. A kiállítások, és a tájház látogatottságához nyújtunk segítséget (szervezés, lebonyolítás). Az óvoda és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kapcsolata Sajátos nevelési igény megállapítása, szakértői vélemény kiállítása céljából fenntartott kapcsolat. A 2013. szeptember előtt vizsgálatra beküldött és szakvéleményt kapott gyermekek felülvizsgálatát a szakvéleményben meghatározottak szerint minden év december 15-ig írásban, a törvény melléklete szerinti űrlapon kezdeményezzük a szülőkkel közösen. A vizsgálatra behívott gyermekek további intézményi elhelyezését a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye szerint végezzük. A gyermekek szakvéleményét a számukra megnyitott mappában őrizzük, ez adja az alapot a fejlesztésüket végző megfelelő végzettségű szakember biztosításához, valamint a fejlesztés irányához és gyakoriságához. Az óvoda és a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsváradi Tagintézményének kapcsolata A Pedagógiai Szakszolgálat igényeink alapján utazó logopédust, pszichológust, gyógytornászt biztosít, illetve szakmai segítséget nyújt az iskolaérettség megállapításához. Az óvoda és a Komlói EGYMI kapcsolata A Komlói EGYMI utazó fejlesztő pedagógus biztosításával támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését. Az óvoda és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat kapcsolata Ha óvodásaink családi nevelése, ellátása terén problémát észlelünk, felvesszük a kapcsolatot a szolgálat helyi képviselőjével. A problémák jelzése írásban történik. A Szolgálat dolgozója rendszeresen tájékozódik és tájékoztat minket az óvodába kerülő gyerekek szociális helyzetéről, veszélyeztetettségéről. A szükséges intézkedéseket a Szolgálat hivatott foganatosítani. Az óvoda és a geresdlaki finn betelepülők kapcsolata Jótékonysági akciókat szervezünk közösen (képviselőjük biztosítja az eszközöket, finn játékokat, elképzeléseit egyeztetjük a lehetőségeinkkel és igényeinkkel, majd az érintett szülők, támogatók bevonásával szervezzük meg az eseményt). Vendégcsoportokat fogadunk, köszöntünk kis műsorral. Finn dalok, nyelv tanulása, finn kultúra elemi szintű megismerése.


13

5. A PROGRAM SZAKMAI IRÁNYELVEI „Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetek abban, hogy önmaga lehessen.” Janus Korczak 5.1. Küldetésnyilatkozat Óvodánk és hivatásunk legfőbb értéke a gyermek. Minden, hozzánk betérő gyermeknek biztonságos második otthont nyújtunk. Minden gyermek önálló személyiség, ezt elfogadjuk és tiszteletben tartjuk. Alaptevékenységükbe, a játékba ágyazottan tesszük lehetővé anyanyelvi kultúrájuk sokoldalú fejlesztése mellett a kisebbségek nyelvével, kultúrájával és hagyományaival való ismerkedést. Életre szóló élményekkel gazdagítjuk őket. Pedagógiai programunkkal és munkánkkal arra törekszünk, hogy a szülőkkel hatékonyan együttműködve, színes tevékenységek során megismerjük, majd önmagukhoz mérten fejlesszük a gyermekek képességeit, kibontakoztassuk egyedi személyiségüket, és harmonikus testi-lelki fejlődést biztosítsunk számukra. 5.2. Gyermekkép Az Alapprogram meghatározásai alapján az emberi személyiségből indulunk ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Ennek megfelelően a gyermek egyedi személyiségének megismerésére elfogadására és kibontakozásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe is meghatározó, ezért balesetmentes, ingerekben gazdag körülményeket, jó mintát és kiegyensúlyozott és derűs légkört biztosítunk a gyermekek számára. Legfontosabb alapelvünk, hogy minden gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom vegyen körbe. A nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez (magatartás, tudás, érdeklődés, vágy, szükséglet, félelem) igazítjuk, elősegítve a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. (ONAP)


14

A gyermeki szükségletek Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete a szabad játék, a mozgás, a változatos tevékenységek, amire programunk nagy hangsúlyt helyez. A gyermek érzelmi szükségletének kielégítése érdekében kiegyensúlyozott csoportműködést (következetesség, állandó értékrend, szokás-szabályrendszer), derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört, esztétikus és biztonságos tárgyi környezetet biztosítunk. Egészséges ritmust biztosító, következetes és rugalmas napi és hetirendet valósítunk meg. A gyermek önelfogadás, önbecsülés iránti igényét segítjük a felé tanúsított bizalommal, tiszteletteljes megszólítással, azzal, hogy az egyéni bánásmód során érdeklődésére és képességeire építünk. A gyermek testi szükségleteinek kielégítéséhez intimitást és gondoskodást, a fejlődését segítő táplálkozást és pihenést, emellett egyéni képességeinek megfelelő minőségű és mennyiségű mozgást és szabad levegőn tartózkodást biztosítunk számára. A gyermek szociális szükségleteinek kielégítése érdekében elfogadjuk őt és biztosítjuk a gyermekközösségbe való befogadását. A gyermekközösségben a személyiségének és a vágyainak megfelelő helyet és feladatokat biztosunk számára. Pozitív és sokszínű közösségi élménnyel segítjük őt abban, hogy megerősítse őt az idetartozás érzése. A nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermekek esetében a dolgozóknak lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék saját maguk és egymás kultúráját. Biztosítjuk számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A gyermek szeretetigényének kielégítése során érdeklődünk iránta, az igényei szerinti szeretetnyelveket adjuk számára pl. érintés (simogatás, ölbe vétel, ringatás, elismerés…), pozitív megerősítések, érdeklődés a dolgai iránt, személyes beszélgetések, szívességek. A gyermek önkifejezései szükségletének kielégítése érdekében a gyermeket beszélgetésre motiváljuk a nevelés, gondozás, fejlesztés minden területén, és érdeklődéssel, türelemmel személyes perceket biztosító attitűddel hallgatjuk. Beszéltetjük, meghallgatjuk érzéseit, gondolatait és támaszt nyújtunk problémái megoldásához. Kérdéseire választ adunk, vagy segítjük abban, hogy önmaga találja meg a helyes válaszokat. A gyermek értelmi szükségleteinek kielégítése során szem előtt tartjuk, hogy az óvodáskorú gyermek kíváncsi és tevékenységekben tanul leginkább. Ezért építünk érdeklődésére, a lehető legtöbbet aktivizáljuk egyénre szabott feladatokkal, hogy sokoldalú tapasztalatokhoz jusson. A gyermek fejlődés, önmegvalósítás iránti szükségletének kielégítése érdekében bátorítjuk önállóságában, kreativitásában, elképzelései megvalósításában. A tevékenységek a gyermekek érdeklődésére épülnek és rugalmasan alkalmazkodnak hozzájuk. Az egyéni bánásmód során figyelembe vesszük az egyéni fejlődési ütemet. Személyre szabott és motiváló értékeléssel biztosítjuk megbecsülésünkről, elégedettségünkről. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

15

5.3. Etikai kódex

Közösségi élet

Partnerekhez való hozzáállás

Probléma kezelés

Információ

Minta

Munkához való hozzáállás

Célok, szabályok

Az Etikai kódex meghatározza azokat a közös értékeket, hozzáállást, amelyet az óvoda elvár minden dolgozójától annak érdekében, hogy a gyerekek és a felnőttek biztonságban és szeretetben érezzék magukat és az intézményi célok felé haladó, hatékonyan együttműködő, jó csapatot formáljanak. Az alábbi útmutatások betartását minden érintett magára nézve kötelezőnek tartja azt, és nyílt és emberi hangon másokat is erre figyelmeztet. Ismerd meg az intézmény céljait, elveit, módszereit és erre épüljön minden hozzáállásod! Ismerd meg és tartsd be a kompetencia határaidat! Ismerd meg és tartsd be az intézményi szabályokat! Kövesd figyelemmel és tartsd be a határidőket! Munkádat igyekezz mindig a lehető legjobban elvégezni! Légy pontos és felkészült! Ne terheld másokra azt, ami a te feladatod! Mindig a legfontosabb dolgokkal foglalkozz! Becsüld meg az idődet! Teljesítsd a vállalásaidat a megállapodások szerint! Légy jelen! Munkád során munkádra koncentrálj (ne magánéletre, másodállásra, nyugdíjra)! Tegyél meg mindent a saját fejlődésed érdekében! Légy kreatív! Küzdj a monotonitás, és a rutin ellen! Legyél megbízható és kiszámítható! Légy minta mások számára abban, ahogy kinézel, ahogy viselkedsz és bánsz másokkal! Légy optimista! Ne siránkozz, ne panaszkodj! Ápold a magyar nyelvet! Óvd és védd a környezetedet, a természetet! Takarékoskodj! Tartsd karban a testi- és a lelki egészségedet! Mindig törekedj arra, hogy jól informált legyél! Ha hiányoztál egy megbeszélésről, pótold az így elmaradt információkat! Mindig időben juttasd el az információkat a megfelelő személyek számára! Előzd meg a hibát, bajt, ha pedig megtörtént, igyekezz helyrehozni! Vállald fel a problémát, konfliktust és törekedj a konstruktív megoldásra! Vállalj felelősséget! (Ne hibáztass másokat, ne mentegetőzz!) A problémákat mindig az érintettekkel beszéld meg! Ha a partnereid közt feszültség van, annak oldására törekedj! Ha bajban vagy jelezd, és a megfelelő helyről kérj segítséget! Keresd a kapcsolatot partnereiddel, beszélgess velük! Igyekezz megismerni őket! Fogadd el partnereidet olyannak, amilyenek: másságukkal, eltérő véleményükkel együtt! Figyelj oda partnereidre, főleg az erősségeikre és adjál számukra pozitív megerősítéseket! Partnereidet segítsd, támogasd, ne hagyd őket magukra a bajban! Legyen számodra egyformán fontos minden partnered! Ne érjen hátrány senkit! Egyenesen, szemtől szembe beszélj partnereiddel! Ne beszélj ki másokat a hátuk mögött! A kommunikációd legyen mindig érthető, őszinte és objektív, ne ítélkezz! Tiszteld partnereidet! Soha senkit ne alázz meg, ne szégyeníts meg! Ha partnereid hibáznak, támogasd őket, hogy helyre tudják hozni azt és bocsáss meg nekik! Támogasd partnereidet önállóságukban, fejlődésükben! Vegyél részt a közös programokban és azok szervezésében is! Ünnepeld meg a sikereket! Fordulj szeretettel mások felé, légy empatikus! Mindig úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak!


16

5.4. Pedagóguskép „A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa.” (Karácsony Sándor) A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Ahhoz, hogy eddigi szakmai munkánk minőségi színvonalát fenntartsuk vagy emeljük, az alábbi pedagógus magatartás kialakítására törekszünk. Intézményünkben a pedagógus: Elhivatott, őrzi lelkesedését, motivációit a hivatása, a gyereknevelés iránt. Nyitott – érdeklődik a gyermekek, szüleik és munkatársai iránt, bennük a jót keresi, és lehetőséget biztosít másoknak arra, hogy őt is jobban megismerjék. Tisztelettel fordul minden gyermek, szülő, munkatárs, szakmai partner és a vezető felé. Bizalmat ad partnereinek, ezzel is elősegítve, hogy a bennük élő jó győzedelmeskedjen. Kapcsolataiban odafigyelő, empatikus, megértő, elfogadja a másságokat is, türelmes. Őszinte, érzéseit, gondolatait vállalja és egyértelműen, de nem bántóan, hanem előrevivően fogalmazza meg, ebben támogat másokat is. Konstruktív együttműködésre törekszik. Önként is vállal a közösségi feladatokból és szívesen kisegíti munkatársait. Ha zavarja egy gyermek vagy felnőtt viselkedése, akkor nem a következményekre, a számonkérésre, hanem az okokra és a megoldásokra figyel. Objektív, nem ítélkezik, nem a személyes véleményét emeli ki, hanem a tényeket, azt, ami konkrétan történt. Senkit nem bélyegez meg, se pozitív, se negatív értelemben. Kellemes, oldott hangulat jellemzi kapcsolatait. Konkrét és pozitív megerősítéseket ad másoknak. Jó hangulatú, tartalmas beszélgetésekre törekszik. Emberi kapcsolataiban kiegyensúlyozott és mértékletes. Hiteles és jó mintát mutat. Önbizalma egészséges, asszertív önérvényesítést valósít meg, partnereit is ebben támogatja. Ígéreteit betartja, és nem vár el másoktól olyasmit, amit ő nem tesz meg. Egészséges életmód, környezettudatosság, mintaszerű emberi és pedagógusi magatartás, és erkölcsi értékrend jellemzi. Erős a hite, hisz az emberi jóságban és szeretetben, hisz magában és másokban. Kitartó, soha nem adja fel! Tudja, hogy a nehéz helyzetekben különösen nagy szükség van arra, hogy kreatív legyen és helyesen cselekedjen, erre tanítja a gyermekeket is. Probléma, konfliktus esetén, jó együttműködéssel keresi a közös megoldásokat. A gyermekekkel való bánásmódját óvó gondoskodás és szeretet jellemzi. Keresi minden gyermekekhez az ideális utat és módszereket. A gyermek egyéni és életkori sajátosságaihoz, személyiségéhez igazítja a fejlesztést, nevelést, gondoskodást. Sokszínű tevékenységekben, cselekedtetéssel fejleszti a gyermekek képességeit. A gyermekek tudására, érdeklődésére, erősségeire épít, a gyermekeket sikerélményhez segíti. Mindent megtesz a megelőzés, a prevenció érdekében. A gyermekek értékelését egyénre szabott és fejlesztő módon valósítja Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

17

meg. Kiemelt figyelemmel és gondoskodással segíti a gyermeket az átmenetekben (óvodai beilleszkedés, iskolába lépés). A gyermekek önállóságát gondolkodásukban és cselekedeteikben egyaránt fejleszti. Örömmel mesél, versel, szívesen és szépen énekeljen, felszabadultan játszik a gyerekekkel. Felelősséget vállal a hibáiért is, de nem bűntudatra, hanem őszinte belátásra, helyrehozatalra és fejlődésre törekszik. Megbocsát magának és másoknak is a hibákért. Hálás a sohasem unalmas hivatásáért, hogy jelentős részt vállalhat a gyermekek személyiségének a megalapozásában. Hálás minden jóért, de a nehézségekért is, amelyek nem engedik a rutinba süllyedni, hanem új dolgokra tanítják és megerősítik, előhozzák belőle a rejtett értékeket is. Tiszteli és az elvárásoknak megfelelően közvetíti az óvoda hagyományait, a magyar és a német nemzetiségi kultúrát. Munkáját a hatályos törvények, a pedagógiai program, és a helyi elvárások alapján tudatosan végzi. Munkájában kreatív és rugalmas, igényli a szakmai megújulást. Reálisan elemzi, értékeli és fejleszti önmagát, kompetenciáit (ismeret, tudás, attitűd). 5.5. Óvodakép és nevelési elvek Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. (ONAP) Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Intézményünk a családi nevelés kiegészítője, a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Fontosnak tartjuk a családok szociális körülményeinek, nevelési attitűdjének a megismerését, hogy ehhez tudjuk igazítani a gyermek érdekét elősegítő együttműködést. Tevékenységrendszerünkkel, személyes attitűdünkkel és mintánkkal, illetve a tudatosan alakított tárgyi környezettel biztosítjuk óvodás gyermekeink fejlődését, az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő, személyiség- és közösségfejlesztő funkcióit a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, elősegítve az átlépéshez szükséges pszichikai feltételek kialakulását.


18

Mindemellett kiemelten figyelünk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartására és kielégítésére, előtérbe helyezzük kreativitást és törekszünk a kompetenciaérzés és a sikerélmény kialakítására és fenntartása. Óvodai nevelésünk célja, hogy gazdag tevékenységrendszerrel és az egyéni bánásmód elvét alkalmazva segítsük elő óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki szükségletek kielégítését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 5.6. Jó gyakorlatok beépítése 2014. decemberében a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0069 pályázati támogatásnak köszönhetően két jó gyakorlatot tudtunk átvenni, illetve programunkba beépíteni. A Veronika Zeneprojektet a zenei nevelésbe tudtuk módosítások nélkül beemelni. A projekt módszereit óvodapedagógusaink hospitálások, konzultációk és képzés során sajátították el. A projekt teljes szakmai anyaga a mellékletben található. A kozármislenyi Janikovszky Éva ÁMK Óvoda „Differenciált nevelés heterogén óvodai csoportban” jó gyakorlata olyan elméleti és gyakorlati megközelítéseket tartalmaz, amely teljesen fedi a mi helyi gyakorlatunkat. Így a velük való konzultációk elősegítették az egymástól való tanulást és egymás megerősítését. A jó gyakorlat leírása a mellékletben található.

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. (ONAP) Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Ezért a nyitvatartási időben minden foglalkozást az óvodapedagógus irányít. 6.1. Az óvoda jeles napjai, hagyományai Nevelőtestületünk fontosnak tartja mind a magyar, mind a német nemzetiség hagyományainak, múltunk és jelenünk értékeinek megismertetését, éltetését, átörökítését az óvodai nevelés folyamatában. A közös élmények erősítik az összetartozás érzését, megalapozzák a gyermekek identitástudatát. Fontos, hogy a gyerekek világához közel álló, számukra befogadható legyen az élmény tartalma.


19

Óvodánkban vannak olyan ünnepek, melyek nyitottak a szülők és a vendégek számára, és vannak zárt körben megrendezésre kerülők, ezt a lenti táblázat mutatja be. A családok bevonásának lehetőségei: Aktuális eszközök folyamatos gyűjtése ünnepekre, jeles napokra Ünnepeink alkalmával díszítés, közös szervezőmunkákban való aktív részvétel (pl. mézeskalácssütés, család által készített eszközök, jelmezek stb.) Ünnepek, jeles napok 1. Mindennapokhoz kapcsolódó ünnepek Születésnap, névnap 2. Nemzeti ünnepek Március 15. Nemzeti összetartozás napja (jún.4.) 3. Hagyományőrző jeles napok Őszi kirándulás Advent Mikulás Karácsony Farsang Húsvétváró Húsvét Anyák napja Tavaszi kirándulás Gyereknap Évzáró

Csoport szinten

Nyitott-, zártkörű rendezés

Kötelező

zárt

Kötelező Kötelező

zárt zárt

Választható Kötelező Kötelező Kötelező Kötelező Választható Kötelező Kötelező Kötelező Kötelező Kötelező

zárt zárt nyitott nyitott zárt nyitott zárt nyitott nyitott nyitott nyitott

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyerekek szívesen vesznek részt az ünnepi előkészületekben, eszközkészítésben, önként és örömmel vállalnak egyéni feladatokat, szerepeket.  Ismernek népi dalokat, mondókákat, találós kérdéseket, mozgásos játékokat.  A gyermekek ismerik az óvodában megünnepelt jeles napok hagyományait. 6.2. Napirend, hetirend A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyelünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, és szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. A napirend során a gondozási feladatokat kiemelten kezeljük. Az óvodapedagógusok a dajkákkal együttműködve a gondozás folyamatában is nevelnek, építik kapcsolataikat a gyermekekkel, egyúttal segítik önállóságuk fejlődését. A nyitvatartási időben minden foglalkozást az óvodapedagógus irányít. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és az időjáráshoz is. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

20

07.00-09.00

Szabad játék, testápolás, reggeli

09.00-11.00

Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek

11.00-12.00

Játék a szabadban, séta, kirándulás

12.00-13.00

Tisztálkodás, ebéd, készülődés a pihenéshez (tisztálkodás, mese)

13.00-14.30

Pihenés, alvás

14.30-15.30

Felkelés, testápolás, uzsonna, szabad játék, hazamenés

Iskolai szünet alatt egyéni foglalkoztatás. A hetirend: Minden nevelési évben az aktualitásnak megfelelően kerül tervezésre a csoportnaplókba. A tervezés rugalmas, a gyermekek szükségleteinek megfelelően alakítható. 6.3. Az óvodai nevelés tervezése Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai élet tervezése a Pedagógiai Programhoz illeszkedő éves munkaterv alapján a Csoportnaplóban történik, a szervezési feladatok, a fejlesztés területei, iránya meghatározásával, havonta. A fejlődést segítő tartalmak hetente kerülnek tervezésre. A gyermekek képességeit évente két alkalommal mérjük a DIFER módszerrel, (de dolgozunk egy teljesebb, reálisabb képet nyújtó rendszer kiépítésén), és a fejlődés nyomon követésére szolgáló táblázatokban dokumentáljuk, melyet a vezetői irodában, elzárva tárolunk. A szülők szülői értekezleten tekinthetnek bele, aláírásukkal igazolják annak megismerését. 6.4. A tevékenységekbe ágyazott tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

21

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. (ONAP) Az óvodai tanulás elsődleges célja: az óvodás gyermek kompetenciáinak (ismeret, tudás, tapasztalat, készség, képesség, hozzáállás, attitűd) fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, játékba, játékos tevékenységekbe építi be, vagy játékossá teszi a tanulást. Óvodás életkorban a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája a játék. A játék spontán, önmagáért való, mindig örömteli, nincs célja, de van eredménye. Meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját a gyermek életében. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömökhöz, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Az óvodai tanulás a játékra és a játékosságra épül. Alapja az óvodapedagógus és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. A szervezett tanulás formái A szervezett tanulás mindkét nyelv használatával történik. A szervezett tanulás az iskolabusz délutáni menetrendjéhez való alkalmazkodás miatt a délelőtti órákra korlátozódik. Kötelező: Mozgás, mozgásos játékok Közvetve kötelező:

Mese - vers - dramatikus játék - rajz - mintázás - kézimunka A környezet megismertetése, megszerettetése Kötetlen ének - zene - énekes játékok

A nemzetiségi nyelvi nevelésben is ez a szervezeti forma érvényesül. A szervezett tanulás munkaformái Frontális

mozgás vers - mese - dramatikus játékok zenés - mozgásos játékok - gyermektánc

Mikrocsoportos

ének - zene rajz - mintázás - kézimunka a környezet tevékeny megismerése

Egyéni

részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként Életkor 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

Napi szervezett tanulási időkerete 25 perc 35 perc/ 2 alkalom 50 perc/ 2 alkalom


22

Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatokra építi. A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre épít, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, ismerte, tudása, érdeklődése, teljes személyisége. A tevékenységeket, feladatokat a gyermek egyéni képességeihez és érdeklődéséhez igazítja. A gyermekek kérdéseire építi az ismeretszerzést. Kedvező helyzeteket teremt a tapasztalatszerzéshez, az élmények gyűjtéséhez, ezért előtérbe helyezi a megfigyeléseket, kísérleteket. Épít a gyermek családban szerzett spontán tapasztalataira is. Fejlesztő munkájában a spontán és az irányított ismeretszerzés eredményesen kiegészíti egymást. Az egyéni fejlesztést és a csoportfejlesztést összehangolja. Játékosságot érvényesít a tanulás teljes folyamatában. Komplex művészeti fejlesztést valósít meg azáltal, hogy tudatosan alkalmazza, és beépíti a tanulási folyamatba az alkotások fejlesztő hatását. Fejleszti a gyermekek problémalátását. Felhívja a figyelmet a probléma-, és feladatmegoldás lényeges mozzanataira, fejleszti a gyermekek gondolkodását, tanulási, fejlődési vágyát. A gyermekek életkorának és egyediségének megfelelő támogató pedagógusszerepet alakít ki. Magatartásán keresztül ismerteti meg a gyerekekkel a helyes viselkedésformákat, a tanuláshoz, fejlődéshez való pozitív hozzáállást. Tudatos pedagógiai munkáját a családdal való kapcsolattartás teszi teljessé. A szülők közreműködésével törekszik a gyermek jobb megismerésére és az összehangolt nevelésre. A diagnosztikus mérések mellett a gyermekeket szabadjátékukban is megfigyeli és mindezek alapján tervezi a differenciált fejlesztést (konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározásával). A különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését tudatosan valósítja meg, ezzel elősegíti az egymástól tanulást, és egymás elfogadását. Az integrációt differenciálással, egyénre szabott pedagógiai gyakorlattal, folyamatos visszacsatolással és nyomonkövetéssel valósítja meg. Figyelembe veszi az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét, és ez alapján tervezi és valósítja meg a számukra a feladatokat, követelményeket és értékelést. Kooperatív technikák alkalmazásával biztosítja az együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös feladatmegoldásokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A gyermekek szívesen vesznek részt különböző tevékenységekben, örömmel tanulnak pedagógusaiktól és egymástól is. Tapasztalataikat, tudásukat szívesen alkalmazzák különböző tanulási helyzetekben. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

23

 A problémák megoldásán kreatívan gondolkoznak és gondolataikat érthetően, logikusan ki tudják fejezni, szívesen osztják meg másokkal.  Szeretnek közösen tevékenykedni, kis csoportokban is tanulni.  Szívesen vállalkoznak egyéni feladatok elvégzésére is.  Önállóan, igényesen és szívesen teljesítik feladataikat.  Önmagukat és egymást is objektíven értékelik. 6.5. Az átmenetek feladatai Átmenetnek nevezünk az egyén életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a megszokott szocializációs térből való kimozdulást eredményezi. Ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek 3 éves korában, az óvodába lépésével veszi kezdetét, és az óvodai neveléssel többnyire három év alatt eljutunk oda, hogy a gyermek alkalmas lesz az iskolai élet bevezető szakaszának elkezdésére. Az óvodaérettség és az iskolaérettség elérésében a gyermeket a szülő és az óvodapedagógus segíti. Az iskolássá válásban a gyermeket a szülők és a tanítók segítik. Az átmenetek feladatmegosztása – Az óvoda és a család kapcsolata, illetve Az óvoda és az iskola kapcsolata című fejezetben található.

7. AZ ÓVODAI ÉLET KIEMELT NEVELÉSI FELADATAI Nyitott, elfogadó, játékban nevelő és tanító óvoda vagyunk, melyben a gyermekek egyéni fejlődésük és érésük ütemében válnak az iskolai életre alkalmassá. A gyermekek népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül ismerkednek meg nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúrkincs értékes elemeivel. A kétnyelvű óvodai nevelés szeretetteljes légkörben segíti elő a gyermekek pozitív kötődését a német nyelvhez, megteremti a sokoldalú, életszerű érzékelés, a zene, a ritmus jelentőségét figyelembe vevő, utánzáson alapuló, természetes, spontán nyelvtanulás feltételeit. Célunk, hogy önállóan gondolkodni, tevékenykedni képes, a környező világra nyitott, szeretetet adni és kapni tudó, a másság elfogadására, toleranciára is képes gyermekeket neveljünk. Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődését segítsük elő a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismertetésével, eltérő fejlődési ütem, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az óvodánk kiemelt nevelési feladatai    

az egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a német nemzetiségi nevelés biztosítása


24

Feladatunk a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, közösségi, esztétikai, az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Német nemzetiségi nyelvi fejlesztés az egyéni sajátosságokhoz, eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások hangsúlyozása. Az óvodások felkészítése a kisebbségi nyelv tanulására, az önismeret, önbizalom és együttműködés alakítása. 7.1 Az egészséges életmód alakítása Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség (testi, érzelmi, értelmi, akarati és társkapcsolati viselkedés) megismerését, gyakorlással erősíti a különböző élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédő képességet, továbbá szokássá alakítja az egészségvédő magatartást. „Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása  megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.” (ONAP) Az egészséges életmódra nevelés célja, az egészséges életvitel igényének alakítása a gyermek testi és lelki fejlődésének elősegítése, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése. Az egészséges életmódra nevelés feladatai Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat a testi (szomatikus), a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális (társas, közösségi) nevelő tevékenységre is vonatkozik. Az óvodai nevelés kulcskompetenciáját az képezi, hogy a napi program minden elemének teljesítése közben biztosítjuk a ránk bízott gyermekek egészséges életvitelét egyénenként és csoportosan is. Elősegítjük egészségvédő és –fejlesztő szokások kialakítását. A nevelés tehát a testi (szomatikus) nevelésre alapoz.


25

Az óvodapedagógus feladatai a higiéniára nevelésben: A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. Ezért kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódhoz szükséges szokások, szabályok során a családdal való összhangra. Kiemelt figyelemmel segíti azokat a gyermekeket, akiknek az életvitelében az óvodaihoz képest jelentős különbség vagy lemaradás észlelhető. A higiénés szemlélet átadása, a testápolás segítése sohasem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatot, a kézmosás szokássá fejlesztését szeretetteljes légkörben, a saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna) használatával gyakoroltatja. Megítéli a gyermek higiénés állapotát, szükség esetén (a dajka segítségével) bensőséges formában a pótolja a hiányos testápolást. A legintimebb higiénés tevékenységet a WC-használatának, a WC-papír használatának gyakoroltatását egyéni bánásmóddal és intimitással valósítja meg. Ennek begyakorlásában a dajka is részt vállal. A bevizelés, beszékelés utáni mosakodást különösen fokozott intimitással valósítják meg. Biztosítja a gyermekek számára a rendszeres egészségi ellenőrző vizsgálatokat, és az arra épülő támogatást. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges táplálkozás megkedveltetésében: Az étkezéshez való előkészületbe bevonja a gyermekeket, hogy – életkori fejlettségüknek megfelelő szinten – valósítsák meg az önkiszolgálást. Étkezés során megnevezi az ételeket, és bemutatja azok egészségre gyakorolt hatását. A gyermekeket a kulturált és egészséges étkezésre neveli. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében gyümölcs és zöldségnapokat szervez. Megismerteti a gyermekeket új ízekkel. Lehetővé teszi, hogy ők maguk is vegyenek részt az ételkészítésben (saláta, gyümölcstál készítésében). Gyakoroltatja az egészséges és egészségtelen ételek megkülönböztetését. Megismerteti a gyermekeket a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételekkel. Tudatosítja a folyadékfogyasztás jelentőségét. Kialakítja a gyakori folyadékfogyasztás szokását. Gyakoroltatja az egészséges és egészségtelen italok megkülönböztetését. Lehetőséget biztosít a táplálkozás és a (testi-lelki) egészségi állapot közötti ok-okozati összefüggések felismerésére. A táplálkozással kapcsolatos egészségkárosító magatartásra (túlzott evés, nassolás, sok édesség fogyasztása, tápanyagokban szegény ételek fogyasztása) és azok következményeire. Táplálkozásával jó mintát mutat. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

26

Az óvodapedagógus feladatai a környezeti higiéniára való nevelésben: A csoportszobában arra neveli a gyermekeket, hogy maguk után rakjanak rendet. Az anyagokkal, eszközökkel energiákkal takarékosan bánjanak. Biztosítja a foglalkoztató termek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtést és világítást. Felügyeli az udvar tisztán tartását, gondozását, a helyiségek, mellékhelyiségek takarítását, a taneszközök higiéniáját, rendben tartását. A gyermekeket a természet védelmére, a hulladék tudatos kezelésére, az óvoda tisztaságának megóvására, szépítésére, virágosítására neveli. Magatartásával jó mintát mutat. A festéssel kapcsolatos eszközhasználat után alkalmat biztosít a mosakodásra. A gyermekek játékszereinek fertőtlenítésére és biztonságos tárolására felügyel. Az audiovizuális eszközöket csak az óvodapedagógus üzemeltetheti. Az óvodapedagógus feladatai a mozgás biztosításában: Gyakoroltatja az egészséges napirendet, hogy annak működtetése készséggé váljon. A gyermekek mozgásigényét kielégíti, a mozgásfejlődéshez megfelelő teret, eszközöket, tevékenységeket, motivációt és baleset megelőzést biztosít. A mozgásos játékokat a mindennapos testnevelést napi szinten valósítja meg. Tudatosan beépíti a tartásjavító és talp tornát. A regenerálódást biztosító pihenéssel egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével). A gyermekek számára a délutáni pihenéshez („szundi szoba”) áll rendelkezésre, ahol 9 m2-nyi sófal (1600 kg parajdi sótömb) biztosítja számukra (légúti, asztmás) betegségek megelőzését, tüneteik enyhítését. A gyermekek fokozott mozgásigényét udvari játékokkal, munka jellegű tevékenységekkel, óvodakörnyéki sétákkal biztosítja. Megismerteti a gyerekekkel az általános munkavédelmi, balesetvédelmi és közlekedési szabályokat, azokat gyakoroltja és ellenőrzi. Igyekszik megelőzni a túlmozgást, a fegyelmezetlen játékot. Felügyeli a homokozók, pancsolók, mászókák, hinták, kerti szerszámok tisztaságát és épségét. A napozás és a vízzel való edzés lehetőségét aktuálisan és egészség védően teremti meg. Az óvodapedagógus feladatai a testnevelés foglalkozások biztosításában: A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését a mindennapi testnevelés során is biztosítja. Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, labdadobás, elkapás. A közös játékos, mozgás élményeken keresztül igyekszik a mozgást megszerettetni. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformákkal igyekszik megalapozni az életen át tartó sportolási kedvet és szokásokat. A mindennapos testnevelés edző jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozást is tart heti egy alkalommal. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

27

Az óvodapedagógus feladatai az önellenőrzés és értékelés fejlesztésében: Gyakoroltatja a véleményalkotást a saját egészségvédő magatartásról. Fejleszti a testi-lelki szükségletek kifejezésének kommunikációját. Átadja és gyakoroltatja az életvédelmi és baleset-megelőzési magatartással kapcsolatos tudnivalókat, a rizikóhelyzetek elkerülése érdekében. Jó mintát mutat saját életmódjának értékelő áttekintésével. Az óvodapedagógus feladatai a dohányzás megelőzésében: Él minden olyan program lehetőséggel, amely a gyermekekkel megismerteti a dohányzás káros voltát, egészségügyi szolgálat (védőnő, óvodaorvos) segítségével. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás, ezzel a dolgozók jó mintát mutatnak. Támogatást nyújt az egészséget támogató családi környezet alakításához, és a káros szenvedélyek (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás) megelőzéséhez. Az óvodapedagógus feladatai a kétnyelvű egészségnevelésben A fenti nevelési feladatok végzése során gyakoroltatja a tárgyak, eszközök, ruhadarabok, ételek német nevű megnevezését. Folyamatosan bővíti azon kifejezések, utasítások körét, melyek e nevelési feladatok során visszatérnek. A szokásrendszert nemzetiségi nyelven alakítja. A nemzetiségi ételek készítését, beépíti az étrendbe. Az ünnepekhez kapcsolódó szokásos ételeket készít a gyerekek bevonásával. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, mosakodnak, törölköznek, fogat mosnak, fésülködnek, használják a WC-t, a WC papírt.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat.  Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Alkalmazzák az orrfújás helyes technikáját.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.  Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.  Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.  Étkezés közben halkan beszélgetnek, helyes testtartással ülnek.  Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcokra helyezik.  Jelzik, ha melegük van, vagy fáznak.  Ügyelnek saját maguk és környezetük rendjére, tisztaságra, igyekeznek mindenütt rendet tartani.  Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

28

 Életkori sajátosságaiknak megfelelően rendelkeznek ismeretekkel az egészséges táplálkozásról.  Örömmel és önállóan vesznek részt a mozgásos tevékenységekben.  A szociálisan hátrányos gyermekek a pozitív támogatottsággal elérik kortársaik szintjét.  Értik és végrehajtják az utasításokat, kifejezéseket német nyelven. Német nyelven is meg tudják nevezni környezetük alapvető tárgyait, ruhadarabjaikat, egyes ételeket, tisztálkodási eszközeiket. Német nyelven, kérnek, köszönnek, megköszönnek. 7.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy – a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; – az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; – az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; – az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokásés normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. (ONAP) Az óvodapedagógus feladatai a lelki egészségvédelem során Pszichohigiénés nevelést (lelki egészségvédelem) valósít meg, vagyis fejleszti a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségeket és képességeket. Segíti a gyermekeket abban, hogy magukról reális és pozitív képet alakítsanak ki, és elfogadják magukat, önbizalmuk egészségesen fejlődjön. A gyermekekkel személyes perceket, meghitt beszélgetéseket valósít meg. Kezeli, oldja a hibás viselkedéseket. Megelőzi vagy kompenzálja a stresszhatásokat. Fejleszti a gyermekekben a magatartásuk, érzelmeik kontrollálására való készséget. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

29

Figyel a gyermekektől érkező segítségkérésekre, az ún. „segélykiáltásokra”, és igyekszik segítséget nyújtani. Elősegíti a társas-társadalmi beilleszkedést (integráció), és a normatartás (adaptáció) elsajátítását. Gyakoroltatja a gyermekekkel az önellenőrzést. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelésben: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkört teremt a gyermekek számára a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket teremti meg. Lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatás ideje alatt hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek elhozhatják magukkal azokat az otthoni tárgyakat, amelyekhez ragaszkodnak. Tájékozódik a gyermek otthoni szokásairól. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően szervezi a tevékenységeket, amit sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltat, figyelembe véve az egyéni képességeket, tempót, szokásokat. Az 5-6-7 éves gyermekeket bevonja a kisebbek öltöztetésébe, és biztosítja, hogy gyengédséggel, szeretettel vegyék körül őket. Az érdekes, ízléses játékok mellett személyes kapcsolattal, mesével, „ölbeli játékokkal”, mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. A beszoktatás idején a derűs, szeretetteljes légkör biztosít, amit a helyi gyűjtésekből származó német nyelvű mondókákkal, hintáztatókkal tesz teljesebbé. Elősegíti a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatok pozitív érzelmi töltésű alakítását. Fejleszti a gyermekek érzelmi és kapcsolati képességeit, társas kapcsolatait a közösségi élet fejlesztése érdekében, és hogy a gyermekek jól érezzék magukat a csoportban. Kialakítja a közösségi élet szabályait. Segíti a gyerekbarátságok kialakulását, és úgy formálja, hogy a barátok a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek bizalmának, biztonságának kialakítását az óvoda felnőtt és gyermek közösségével együtt végzi. A gyermekek neveléséhez jó kapcsolatot teremt a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együtt neveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermek egyéni jellemzőit megismerheti az óvodapedagógus, ami alapfeltétele az egyéni nevelésnek. Segíti a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Magyarázatában a dolgok pozitív oldalát emeli ki és jó mintát mutat. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosít, a pontos határok megjelölésével. Röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza azt, amit akar, kér, szeretne. A többszöri „határátlépésnél” konzekvenciákat von le, következményeket vezet be, ugyanakkor megadja a lehetőséget a javításhoz. Az összeütközések során tudatosan alakítja a gyerekek érzésvilágát, magatartását. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

30

Minden gyermeket abban segít, bátorít, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe alakuljon ki. Minden gyereknek személyes perceket biztosít, hogy a jó kapcsolatot megerősítse, támogatja azt is, hogy a gyermek-dajka kapcsolatban is a pozitív attitűd érvényesüljön. Az agresszív gyermeknek lehetőleg nem ad figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Az óvodapedagógus örömét dicsérettel jelzi, félelemkeltés nélkül jelöli meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket és görcsösséget a humor feloldja. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvodapedagógus örül a kisebb előre lépésnek, fejlődésnek is, az önkifejező és önérvényesítő törekvéseknek teret biztosít. A gyermekeket az egyéni nyelvismeret figyelembevételével motiválja a mind gyakoribb nyelvhasználatra, esetenként az egymás közti párbeszédek kibontakozására német nyelven. Az óvodapedagógus feladatai az erkölcsi nevelésben: A szűkebb és tágabb környezet megismertetése a szülőföldhöz való kötődés alapja, melyet az óvodai dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése pozitívan befolyásol. Elősegíti, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. A mesékkel és az azt követő beszélgetésekkel is elősegíti az erkölcsi kategóriák megismerését, megkülönböztetését. Társas játékok és sporttevékenységek során fejleszti a sportszerű, korrekt magatartást. A mindennapok során az alapvető illemszabályokat ismerteti és gyakoroltatja a gyerekekkel. Önértékelésre és társai értékelésére is neveli a gyerekeket. A másság elfogadására és egymás segítésére neveli a gyermekeket. A jeles napok során különösen sok alkalom adódik a nemzetiségi nyelv gyakorlására, helyi tájnevek megnevezésére, szókincsbővítésre, az ismert kifejezések gyakorlására. Az aktualitásnak megfelelően kerülnek megismerésére, gyakorlásra a helyi gyűjtésekből származó táncok, dalok, népi játékok stb. Az óvodapedagógus feladatai a közösségi nevelésben A közösségi élethez kiegyensúlyozott légkört, harmonikus csoportmiliőt teremt. Megismerteti a gyerekekkel a közösségi élet szabályait, lehetőségeit, örömeit. Kialakítja az óvodai csoportja hagyományait, szokásrendszerét, jelképrendszerét, szimbólumait, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, saját érzések meghallgatása, elfogadása jellemzi. A gyermek örömteli optimizmussal fejlődhet, ahol Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

31

különbözőségek elfogadása, tisztelete van jelen, a szokás és normarendszer megalapozott. A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Minden gyermeket a többi gyermek, és a másság elfogadására és befogadására nevel. Segíti az együttműködés során keletkezett feszültségek feloldását és jó megoldásokat mutat. Fejleszti a csoport tagjait összekötő személyi kommunikációt (beszéd, társalgás) és együttműködést, közös élményeket biztosít. A kapcsolatok erősítése során magatartása a beszélgetőtárs megbecsülését, értékelését, a kölcsönös engedmények keresését üzeni, melyben teljességgel mellőzi a megbántást, hibáztatást, gyakori bírálgatást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást. A gyerekeknek ebben jó mintát mutat, őket is erre neveli. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. A különböző tevékenységek során páros feladatokat, gyakorlatokat, a kiscsoportos szervezeti formát és/vagy kooperatív technikákat valósít meg. Ezek során a gyerekek jobban megismerik egymást, tanulnak egymástól és fejlődnek a kapcsolati viszonyulásaik. Megismeri a csoportba járó gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. Ennek megfelelő szerepekkel, megbízatásokkal és támogatással segíti őket, hogy megtalálják helyüket a csoportban és fejlődjenek. Felkelti a gyermekek érdeklődését a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, hogy átélhessék a közös aktivitásból eredő célok teljesítését, és örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Elősegíti egymás jobb megismerését a kapcsolatok alakulását. Ehhez jó lehetőséget biztosítnak a mentálhigiénés, illetve dráma játékok és a Veronika Zeneprojekt játékai is. Elősegíti a gyermekek beilleszkedési képességének (a csoportba történő integrációjának) kialakulását. Kiemelten segíti elő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációját. Elősegíti, hogy a gyerekek más gyermekközösségekkel tartsanak kapcsolatot, barátkozzanak, és hogy szolidaritás, bizalom alakuljon ki bennük a rászorulókkal szemben; Olyan légkört teremt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a nemzetiségi hagyományápolás. A nemzetiségi hagyományőrzéshez természetes közeget teremt. Az óvodapedagógus feladatai az esélyegyenlőség biztosításában: Minden gyermek számára biztosítja azt a jogot és lehetőséget, hogy – származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére, fogyatkozására való tekintet nélkül – elfogadják, befogadják. Minden gyermek számára ugyanazon jogokat és lehetőségeket biztosítja az óvodai életben való érvényesülés folyamatában. Biztosítja a másság elfogadását, azaz minden olyan gyermeknek az egyenlő társként történő elfogadását, aki a mindennapi életben, átlagos jellemzőkkel mérve, eltérő személyiség, és akit eltérése miatt a közösségből való kirekesztés veszélye fenyeget. A gyermekközösséget is erre neveli.


32

Az óvodapedagógus feladatai integráló nevelés során: A szociális hátrányú gyermekek esetében (akiknél a családi, társadalmi, kulturális, anyagi háttér kedvezőtlen hatása okoz hátrányt) is teljes befogadást biztosít. A roma gyermekek óvodai integrációját kiemelten kezeli, hogy kompenzálni, alakítani tudja a nyelvi kommunikációs hátrányokat, a kisebbségi előítéleteket, a kedvezőtlen higiénés szokásokat, viselkedési problémákat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai „megelőző” egészségneveléséhez a gyermekvédelmi hálózat (jogi, pedagógiai, egészségfejlesztő) segítségét kéri, a szülői szervezet, munkaközösségek társadalmi összefogását is igénybe veszi. A szülők társadalmi integrációjának segítésére a következő alkalmakat kihasználja: munkadélutánok, közös séták, ünnepek, kirándulások, orvosi tanácsadás, csoport szülői értekezletek. Kiemelten segíti a gyermeket a családból az óvodai közösségbe való átmenetben, az óvodai napirend (szokásrend) megismerésében, az egészséges életvitel, táplálkozás szokásainak alakításában, a csoportszabályok és viselkedéskultúra elsajátításában. Az óvodapedagógus az Alapító okiratban vállaltak szerint, a Szakértői és Rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Egyéni bánásmódot valósít meg a fogyatkozással rendelkező (mozgásszervi, érzékszervi, enyhén értelmi fogyatékosok, beszédhibás) gyermekek nevelésében. A fogyatékosságot nem alkalmatlanságként, hanem élethelyzetként kezeli, mely megfelelő neveléssel javítható. A fejlesztő nevelés érdekében együttműködik a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság szakembereivel. Felkészül a feladatra, folyamatosan képzi magát és együttműködik az egészségügyi és nevelési tanácsadó szakembereivel és a szülőkkel. Biztosítja a sajátos neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, eszközrendszert. Elősegíti a gyermeket nevelő óvodai dolgozók összehangolt munkáját. A csoportba járó gyermekeket és az ő szüleiket is felkészíti a kisgyermek fogadására, a segítés, barátkozás, a közös játék lehetőségeire. Feloldja a sajátos nevelési igényű gyermek alkalmazkodási kényszerét, félelmét az ismeretlen óvodai környezettől, az ismeretlen felnőttektől és gyermekektől, az óvoda napirendjétől, életrendjétől. A sajátos nevelési igényű gyermekek képességfejlesztéséhez kellő időt és alkalmat biztosít az óvoda napi programjában. A mozgásában korlátozott gyermekek fejlesztését kis lépésekben valósítja meg. (Az alapmozgásokat alakítja, fejleszti, megalapozza a személyes kontaktust, a kooperációs készséget, a nem szóbeli és a szóbeli kommunikációt. Majd beszélgetéseket kezdeményez, bővíti a gyermek aktív szókincsét, fejleszti a beszédmegértését, az emlékezeti megtartás gyakorlására bíztatja a gyermeket.


33

Segíti a gyermeket az alapvető önkiszolgálási szokások kialakításában, az ehhez szükséges jelhasználat és logikai funkciók alkalmazásában. Sajátos nevelési feladatot valósít meg a beszédhibás gyermekek fejlesztésében. A beszédhiba a gyermek értelmi fejlődését, szociális kapcsolatainak alakulását is akadályozhatja. A beszédhibák korrekciója logopédiai feladat, ezért szakszerű megoldásához szakember segítségét veszi igénybe. Illetve a logopédus fejlesztési tanácsait beépíti a mindennapos nevelésbe. Sajátos nevelési feladatot valósít meg az értelmi fogyatkozású, elmaradottságú (retardált) gyermekekkel. A gyengén értelmi fogyatkozású (organikusan vagy funkcionálisan sérült) gyermekeket integráltan együtt neveli a többi gyermekkel. Az óvodai közösségbe való felvételhez figyelembe veszi a gyermek intelligenciahányadosát (IQ): 0,70–0,80 pont alatt: határeset; 0,50–0,70 pont: enyhén fogyatékos (debilis); 0,25–0,50 pont: közepesen fogyatékos (imbecillis). Elősegíti, hogy a gyermeket fogadják el társai és ő is el tudja fogadni társait, és a társkapcsolatok pozitívan alakuljanak. Apró lépésekben és pozitív attitűddel gyakoroltatja a gyermekkel, hogy szükségleteit jelezze. A gyermek közösséget is megtanítja ezeknek a jeleknek a megértésére. Kommunikációs készségeit, értelmi és érzelmi képességeit (akarat, kitartás, énkép), önállóságát tudatosan fejleszti. Az érzelmi, erkölcsi és szociális nevelés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek, a közös megoldásokat keresik.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket köszöntik.  Igényükké vált a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységet türelmesen, a megbeszélés alapján befejezik.  Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.  A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat.  Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.  A gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a kisebbség kultúrája és nyelve iránt. Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezik szókinccsel.


34

7.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. (ONAP) Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodás gyermek értelmének megnyitását, fejlesztését elsősorban érzelmein keresztül, s nem a szándékos tanulás elvárásával valósítja meg. Türelmes, kiváró magatartást valósít meg, ebben támogatja a családokat is. A tanulást a lehető legszélesebben értelmezi, a fejlődés az érés és a fejlesztés együttes hatásaként. Minden tapasztalat, minden élmény, tanulást hordoz magában, hozzájárul a gyermeki személyiség fejlődéséhez. A pedagógus a fejlesztés, a prevenciós és korrekciós nevelés feladatait, a kiemelkedő készségekkel rendelkezők sajátos fejlesztését kiscsoportos formában illetve egyéni fejlesztéssel valósítja meg, elsősorban az óvodapedagógus által kezdeményezett játékok, kísérletek, megfigyelések, próbálgatások segítségével. Az óvoda közvetlen természeti és társadalmi környezete, udvara és környéke a megismerés és a szókincs bővítés lehetőségének bő forrása, ezt tudatosan kihasználja. Az anyanyelvi fejlesztést és a kommunikáció különböző formáinak alakítását beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabály-közvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) valósítja meg. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére neveli a gyermekeket, örömteli, nyugodt légkörben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvét fenntartja, ösztönzi. A játék világa mellett a valós világot komplex érzékeltetéssel, sokoldalú megtapasztalással, s a gyermeki értelemmel összhangban lévő verbalitással közvetíti. Támogatja a gyermeki önmegvalósítást, önkifejezést.


35

A tanulási készségek, képességek, a pszichikus funkciók fejlesztését, az egyéni sajátosságoknak megfelelően differenciáltan valósítja meg a változatos tevékenységek, élmények, tapasztalatszerzés, ismeretbővítés és a különböző élethelyzetek során. Utánzáson alapuló, cselekvéssel egybekötött, sokoldalú nyelvi-élményszerzési lehetőséget biztosít. Az

anyanyelvi nevelést minden tevékenységben kiemelten kezeli, az irodalmi kezdeményezéseket összekapcsolja a többi kezdeményezési formával, a komplexitásra törekszik.

Az elsődleges modellként szolgáló család beszédkultúráját, értékrendjét, és a gyermek beszédfejlettségét feltérképezi. A családokkal való együttműködést és kommunikációt fejleszti az életkori értelmi fejlődés, az egyéni differenciált bánásmód érdekében. Jó mintát mutat a magyar és a német nyelv örömteli, választékos, precíz alkalmazásában. Elősegíti más nemzetiségű gyermekek saját nyelvi identitásának megőrzését.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  A gyermek örömmel, szívesen beszél. Összetett mondatokat is tud alkotni. Beszédében logikusan építkezik. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.  Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a mással- és magánhangzókat. (itt a fogváltás miatt egyéni eltérések lehetnek)  Tud érvelni, magyarázni, meggyőzni.  Tud érdeklődéssel és türelemmel meghallgatni másokat. Nem vág mások szavába. Megérti mások beszédét.  A gyermek életkorának és egyéni sajátosságainak megfelelően alakuljon azon képességeinek összessége, melyek alkalmassá teszik őt az iskolai tanulás megkezdésére. Figyelmük fejlődjön önkéntelenül a tartós figyelem képessége felé. Gondolkodásuk fejlődjön a cselekvő szemléletes gondolkodástól a nyelvi gondolkodási szint felé. Végezzenek gondolkodási műveleteket (analízis-szintézis, összehasonlítás, általánosítás). 7.4. Német nemzetiségi nevelés Programunk tartalmi szabályozásának rendszere abból indul ki, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatása a magyar közoktatás része. Lehetővé teszi a sajátos kisebbségi célok, a nyelv és kultúra továbbörökítésének, az önazonosság megőrzésének megvalósítását. Törekszünk arra, hogy óvodai nevelésünk során a gyermekek ismerkedjenek meg a népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúra néhány értékes elemével, valamint, hogy kétnyelvű környezetben ismerkedhessenek a német nyelvvel. A kétnyelvűség jellemzi az óvoda egész napos nevelési gyakorlatát. Az óvodai környezet tükrözi a német kisebbségre jellemző szín- és formavilágot, amelyben fellelhetőek a népi kultúra tárgyi emlékei. A német nyelvi program témái szorosan kötődnek a magyar nyelvű ismeretanyagokhoz.


36

Nyelvi nevelés és kultúraközvetítés A gyermek alapvetően kíváncsi – más nyelvek vonatkozásában is. Elég tudásvággyal és bátorsággal rendelkezik ahhoz, hogy idegen szavakat utánozzon. Közben nem tökéletességre törekszik, hanem örül minden szónak, amit más gyermekekkel, felnőttekkel beszélhet. Szeretné, ha megértenék. A német nyelvi nevelés célja a professzionális, gyermek közeli nyelvi nevelés megvalósítása, amit játékosan, élményekre alapozva, az egész személyiség fejlesztését célozva szervezünk. A tanulás légköre, színterei, tárgyi feltételei: A nyelvi nevelés során olyan légkört teremt a pedagógus és minden óvodai dolgozó, melyben jó közérzet, kezdeményező tanulási környezet valósul meg, hogy a gyermekek félelemmentesen, gondtalanul, vidáman beszélhessenek, érdeklődéssel figyelhessenek a beszédre, és megtapasztalhassák az értékeket. A környezeti feltételek megteremtése során a belső és külső tereken olyan játékhelyszínek hozunk létre, amelyek sokszínű lehetőséget teremtenek a foglalkoztatáshoz. A gyermekeknek olyan környezetre van szükségük, melyben a terek és tárgyak kezdeményezésre ösztönzik a gyermeki kíváncsiságot, a cselekvési szükségletet és a beszédaktivitást. A német nemzetiségi nevelést segítő eszközök Képes könyvek nyelvi könyvek nyelvi játékok hagyományokkal kapcsolatos könyvek Geresdlak német nemzetiségének életét bemutató kiadványok nemzetiségi kártya (készlet) cd kazetta dvd régi használati eszköz gyerek népviselet kézimunka

mennyisége (db) 30 61 5 3 1 1 2 14 1 40 8 tracht, 8 kékfestő, 8 magyar

10

Az óvodapedagógus feladatai a tanulási környezet és helyszínek alakításában: Magatartásával, viselkedésével tudatosan alakítja az ideális szociális érzelmi klímát. Ösztönző tanulási környezetet hoz létre, játékhelyszíneket rendez be. Megragad minden lehetőséget a belső terek nyitására, strukturálására. A nyelv és kultúra fejlesztése tükröződik a helyiségek berendezésében. A csoportszobában a gyermekek számára mindig hozzáférést biztosít a német nyelvű játékok, könyvek, CD-k használatához. Kreatívan rendez be minden lehetséges külső teret, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek. Az udvaron mini-veteményeskertet alakít ki, virágoskertben is tevékenykedteti a gyermekeket. A külső terek berendezésével sokféle


37

mozgáslehetőséget kínál. Lehetőség biztosít mászásra, hintázásra. A tevékenységeket német nyelven kíséri. Az óvodában állandó és időszakos kiállításokat rendez be a magyarországi német szokásokhoz kapcsolódóan (ruhadarabok, babák, játékeszközök, korsók, bútorok). A gyermekeket megismerteti a magyarországi németek szimbólumaival (rozmaring, jellemző színek, motívumok, minták, hímzések). Az óvodai rendezvényekhez kétnyelvű meghívókat készít (Márton-nap, anyák napja, stb.). A gyermekekkel közösen állapodik meg óvodán kívüli tanulási helyszínekben. Minden tanulási helyszínen sokszínű élmény- és tapasztalatszerzést biztosít, ahol a gyermekek minden érzékszervükkel tanulhatnak. A lehetőségekhez képest eredeti helyszíneken biztosít élményeket (szüret, pince, kukoricatörés, rét, gyümölcsök, piac, bolt, templom). Megismerteti a gyermekeket a település főbb épületeivel (önkormányzat, iskola, posta, bolt, templom). Kirándulásokat szervez környezeti megfigyelésekhez, a könyvtárba és kiállítások meglátogatására (Babamúzeumunk, Kendő és vállkendő kiállítás, kézimunka kiállítás, tájház). Minden évszakban szervez természeti változásokat megfigyelő sétákat (szőlőskert, kukoricaföld, erdő), ilyenkor terméseket is gyűjtenek. Mindig új tanulási helyszíneket keres a tágabb környezetben például a kézműveseknél, ahol megtekintik a műhelyeiket, szerszámaikat és kérik, hogy a (kötélkészítő, kőfaragó, asztalos, bognár, cipész, kékfestő, szabó, fodrász) mutassa be a munkáját. Lehetőség szerint kirándulásokat szervez olyan falvakba, ahol a nálunk nem fellelhető kézművesek megtalálhatók. Meglátogatnak egy paraszti gazdaságot, ahol megnézik az állatok etetését (ló, tehén, sertés, baromfi stb.). A pedagógus minden gyermeki aktivitást német nyelven kísér. Az óvodapedagógus feladatai a német nemzetiségi nevelésben: Tudatosan és látható örömmel beszél a gyermekekkel németül. Közben elősegíti azt, hogy minden egyes gyermek értse a nyelvet. Érthetően és pontosan beszéli a német nyelvet. Tudatosan alkalmazza a testbeszédet (mimika, gesztikuláció), hogy a gyermekek lássák is, amiről beszél. Pontos fogalmakat és követhető beszédtempót alkalmaz. A munkatársak (óvodapedagógusok, dajkák) lehetőség szerint egymás között is németül beszélnek. Szemmagasságban beszél a gyermekekkel. Beszédhibák esetén nem szakítja félbe a gyermeket, hagyja elmondani a mondandóját. Válaszába belefűzi, vagyis észrevétlenül javítva megismételi hibásan mondottakat. A gyermekek nyelvi kifejezőkészségét új fogalmak bevezetésével és gyakori ismétlésével fejleszti. Segíti a gyermeket abban, hogy örömét lelje a párbeszédekben.


38

Ha magyar nyelven fordul hozzá egy gyermek, németül ismételi meg az elmondottakat és németül válaszol. Érkezéskor minden gyermeket személyesen üdvözöl. Szemkontaktust vesz fel és németül szólítja meg. Közben egyszerű mondatmodelleket alkalmaz „Jól vagy? Csinos a ruhád. Szép a frizurád.” A nap végén minden gyermektől egyénileg németül köszön el. A mindennapi élethelyzetekben, étkezésnél, mosdóban, öltözködéskor stb. németül beszél a gyermekekkel. A cselekvéseket, mindennapos rutin tevékenységeket, a játékot német szóval, többnyire német köznyelven kíséri. A különböző napi tevékenységekhez (kézmosás, rendrakás, étkezés…) mondókázik, német nyelven adja az utasításokat. A reggelinél is mindig németül beszél, közben egyszerű utasításokat közvetít: „Hozzál, kérlek egy széket!” Hozzál, kérlek egy tányért!”. Játékidőben és foglalkozásokon németül beszél, énekel, mondókázik. A napirend további tevékenységeiben is, a rakodásnál, az öltözőben, az udvaron, tornánál németül beszél. Az ebédnél megnevezi az ételeket, étkezéshez kapcsolódó mondókákat mond, utasításokat, kéréseket fogalmaz meg németül. Pihenéskor német altatót énekel, német mesét, vagy verset mond. Barkácsolásnál németül beszél. Bábokkal kezdeményezi német nyelvi cselekvéseket. Meséket és szabad történeteket mond el, és biztosítja a képeskönyvek nézegetését, hogy a nyelvi kifejezés és a látás együttesen hordozzon örömforrást és megértést. Eközben segíti a gyermeket abban, hogy szabadjára engedje fantáziáját és fejlődjön szókincse. Különböző történetek kitalálására és mesélésére motiválja a gyermekeket Lehetőséget teremt ahhoz, hogy a gyermekek a megismert meséket dramatizálják ill. bábokkal eljátsszák. Körültekintően és figyelmesen, érdeklődéssel hallgatja a gyermek közléseit, szemkontaktust tart, ezzel is jelezve a párbeszéd készségét. A beszélgetésekben a gyermek számára biztosított lehetőség képessé teszi a gyermeket arra, hogy kívánságát, érzelmét, gondolatát, véleményét, problémáit kifejezze és oldja. Időt ad a gyermeknek és magának is. Ha valamit nem ért, újra megkérdezi. Tiszteli a gyermekek kívánságait és érzéseit. A gyermek számára figyelmet és önálló döntéseket biztosít, ezen keresztül a gyermek megtapasztalja, hogy komolyan veszik, megéli hatékonyságát, és erősödik az önértékelése. Segíti a gyermeket abban, hogy megismerje más személyek látásmódját, és ezáltal tudatosuljon benne, hogy különböző vélemények, lehetőségek vannak. Ez néha konfliktusokhoz vezet, de tanulhatnak egymástól, és közösen megoldhatják a problémákat.


39

Az óvodapedagógus feladatai az identitás, a kulturális hagyományok támogatásában: A nyelv és a kultúra összhangját valósítja meg. A gyermekek aktuális életvitelének figyelembe vételével lehetővé teszi a hagyományokkal, életformával a magyarországi német kultúrával való találkozást. Ápolja a magyarországi német kulturális hagyományokat, fejleszti, erősíti a közösségi érzést. Élő szokásokat ápol és továbbadja azt, közben kizárólag németül beszél. Az élő szokásokkal élményt és teljes körű átélést biztosít a gyermekeknek. A gyermekekkel együtt gyűjti a kulturális értékeket (ruházat, használati eszközök …) Együtt rácsodálkoznak és beépítik mindennapi környezetükbe, a gyermekek cselekvéseihez ezeket felhasználják. Ápolja a régi dal- és mesevilágot, a helyi nyelvjárást. Aktívan részt vesz a falu szűkebb és tágabb környezetének ünnepeiben és lehetőség szerint a gyermekeket is bevonja ebbe. A magyarországi németek ünnepeit kétnyelvűen szervezi a gyermekek bevonásával. Tágabb környezetében is meglátogatja a gyermekekkel az érdekes, különleges épületeket, kiállításokat, múzeumokat. A népviseletet és néptánc ruhát évente felveszi. A gyermekekkel német néptáncot táncol, népviseleti ruhában. Az óvoda belső terét úgy díszíti, hogy azok a régi idők motívumait hordozzák (asztalterítő, függöny, polccsík, szalvéta, hímzés stb.). A helyi szokásokat, hagyományokat beépíti az óvoda mindennapi életébe, alkalmazza a helyi vagy a magyarországi németekre jellemző szimbólumokat. A helyi specialitásoknak megfelelő, hagyományos ételeket, süteményeket készít, melyek receptjeivel is megismerteti a gyermekeket és a fiatal szülőket az óvodai rendezvényeken. Megismerteti a gyermekeket a hagyományos magyarországi német hangszerekkel. Az óvodapedagógus feladatai játékban megvalósuló nyelvi fejlesztésben: A játék és a játékosság elvét követi a nyelvi nevelésben is. Sokszínű játéklehetőséget kínál, mely egyben alkalom a német nyelv elsajátítására is. Az óvoda hagyományainak megfelelő szertartásokkal világos szerkezetű napi- és hetirendet hoz létre, mely a gyermekeknek biztonságot ad, segíti tájékozódásukat, ezzel nagymértékben hozzájárulunk a jó közérzetükhöz. Biztosítja az aktivitás és pihenés egyensúlyát. A napirendben a szabad játéknak nagy teret enged. A szabad játékban hagyja, hogy a gyermek maga döntsön arról, kivel, mivel, hol és mennyi ideig játszik. Segíti a gyermekeket abban, hogy a gyermekek felismerjék és kifejezzék saját és mások érzelmeit, erősségeiket és gyengeségeiket. A játékokhoz kapcsolódó kommunikációt német nyelven kezdeményezi. Játékukban megfigyeli a gyermekeket és kellő időben játékötleteket ad német nyelven.


40

Az irányított játékban sokszínű kreatív játékkal és játékformákkal alkalmazása során ismerteti meg a német nyelvet: dalok, mondókák, történetek, mesék, beszélgetések, körjátékok, táncok, szerepjátékok, és a Veronika zeneprojekt játékai során. Biztosítja, hogy a játékokban jól érvényesüljön a német nyelvhasználat. Német nemzetiségi játékokat tanít. Beleéléssel vesz részt a játékokban és közben németül beszél. Az óvodapedagógus feladatai a zenei fejlesztésben: A gyermekek szívesen zenélnek, a zene felszabadít, örömforrást jelent, a jó közérzet megteremtésének fontos eszköze az óvodában. Ezért biztosítja a kiemelt zenei nevelést, melybe a Veronika Zeneprojekt jó gyakorlatát is beépíti. Zenélés, dalolás közben játékosan tanítja a német nyelvet. A zenei fejlesztéssel elősegíti a gyermekek jó közérzetét, új kifejezési formákat gyakoroltat velük, a mondókák ritmusával, a játékdalok dallamával megalapozza a nyelvi gondolkodást, emlékezést. A daloknak, körjátékoknak, táncoknak, zenei történeteknek, ének-zenei fejlesztő játékoknak meghatározó szerepet biztosít az óvodai mindennapokban. A játékokban fellelhető ritmikus mozgásokkal örömforrást biztosít a gyermekek számára. Játszik és játékot biztosít az Orff-hangszerekkel is, mely a gyermekek élmény- és kifejezésvilágát gazdagítja. A gyermekeket megismerteti a magyarországi németek jellegzetes hangszereivel (harmonika, trombita stb.). Emellett épít a gyermekek kreativitására illetve fejleszti azt, hogy minden tárgyban tudjanak hangot találni, zenélni. Az óvodapedagógus feladatai a szülőkkel való együttműködésben: A német nyelvi fejlesztést az óvodában a családdal együtt közös feladatként látja el. Hiszen a család szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermek nyelvi fejlesztésében. A szülőket – legfontosabb partnerként – bevonja az óvodai nevelésbe. Partnerközpontúan dolgozik együtt a szülőkkel. Az óvodai beiratkozáskor, szülői értekezleteken, közös rendezvényeken, ünnepeken bemutatja a szülőknek a magyarországi német óvodák sajátosságait, céljait, különösen kiemelve a nyelv- és kultúraközvetítés egybeolvadó kettős jelentőségét. Biztosítja, hogy pozitív eredményességükről, előnyeikről maguk győződjenek meg. Rámutat az együttműködési lehetőségekre és annak fontosságára. A célokat a szülőkkel és családtagokkal közösen tervezi meg. A nemzetiségi nyelvi nevelést, a magyarországi német identitás megalapozását, erősítését velük együtt valósítja meg. Betekintést ad a szülőknek az óvodai munkába, a helyi pedagógiai programba. Játékdélutánokat, barkács-délutánokat, nyílt napokat szervez. Olyan kreatív kezdeményezéseket hozunk létre együtt a szülőkkel, amelyben a gyermekek régi magyarországi német kézműves-mesterségekkel ismerhetnek meg (fazekas, kékfestő, szövés, gyöngyfűzés stb.). Nemzetiségi napokat szervez a családtagokkal. Az ünnepek előkészületeibe és lebonyolításába bevonjuk a szülőket. Magyarországi német hagyományokat ismerő


41

szülőket, nagyszülőket hív meg az óvodába, akik élményszerű bemutatókat tartanak a gyerekek számára. Megállapodik a családtagokkal abban, hogyan segíthetik, támogathatják gyermekük nyelvi fejlődését. Rámutat az együttműködési lehetőségekre. Igény esetén mondókákat, dalszövegeket, képes- és mesekönyveket ad kölcsön a szülőknek. Alkalmanként mesélésre, beszélgetésre hív az óvodába olyan szülőket, akik beszélnek németül. Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek nyelvi fejlődésének nyomon követésében: Minden gyermekről félévenként bejegyzéseket készítenek a csoportnaplóba, mely a gyermek nyelvi viszonyulását, fejlődését követi nyomon. Az óvodapedagógusok a gyermekek nyelvi fejlődéséről tapasztalatot és véleményt cserélnek. A gyermekek munkáit, tevékenységeit fotókkal is prezentálják. A pedagógiai munkát feljegyzésekkel dokumentálják. Projektjeiket, kirándulásaikat, ünnepeiket, a csoportnaplóban, piros színnel dokumentálják. Az érintett szülőkkel értékítélet mentesen beszélik meg megfigyeléseiket a gyermekek fejlődéséről. Az óvodavezető feladatai német nemzetiségi program megvalósításában: A Nemzetiségi Óvodák Irányelve és a Köznevelési Törvény határozza meg munkáját. A Nemzetiségi Törvény alapos megismerésére és érvényesítésére törekszik. Tanulmányozza a legújabb információkat, naprakész. A Helyi Pedagógiai Program alapján lépésről lépésre érvényesíti az Irányelvek célkitűzéseit és követelményeit. Az új Irányelvek alapján rendszeresen felülvizsgálja a pedagógiai munkát. A

pedagógiai munka célirányos dokumentálásával nagyban hozzájárul a belső minőségfejlesztéshez. Dokumentációjában két feladat érvényesül. Egy részről munkaeszköz, mely biztosítja a tervszerűséget, a folyamatosságot, az átláthatóságot és az eredményvizsgálatot a közösségben, más részről az óvoda teljesítménytükre a külvilág számára. A pedagógiai munkát a belső és külső átláthatóság elve alapján szervezi.

Az óvodavezető feladatai a nyelvi- és kultúrprogramok menedzselésében: Együttműködést kezdeményez és valósít meg más magyarországi német óvodákkal, nemzetiségi képviseleti szervekkel, szervezetekkel, egyesületekkel és intézményekkel helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, Német Egyesülettel. Keresi a kapcsolatot elsősorban a helyi Német Önkormányzattal, babavarró asszonyokkal, akik a régmúlt értékeit őrző kiállításokat bemutatják, azokat műhelyként használva, nemzetiségi tartalmakat közvetítő tevékenységbe vonják be a gyerekeket. Ezeken a találkozókon igyekszik többnyire németül beszélni. Betekintést ad a fenntartónak és az iskolának.


42

Keresi az együttműködést más nemzetiségi óvodákkal. Találkozókat szervez, melyeken tapasztalatokat, ötleteket cserélnek, kölcsönösen erősítik egymás munkáját. Eredményes együttműködésre törekszik a könyvtárral, egyesületekkel, iskolákkal, az idősekkel, és más nemzetiségekkel. Az óvoda pedagógiai munkájának aktív nyilvánosságot biztosít. Az elért eredmények, munkák közzétételére minden lehetséges fórumot és kommunikációs eszközt felhasznál. Aktívan részt vesz a falu kulturális életében, a gyerekekkel való fellépésekkel színesíti azokat. Tájékoztatja az önkormányzatot pedagógiai munka eredményeiről. Bizonyos rendezvényekre, meghívja a polgármestert, az önkormányzati képviselőket és a nemzetiségi önkormányzatot. A pedagógiai munka eredményeiről beszámol a helyi médiában. Partnernapokat rendez: szülőket, nagyszülőket hív az óvodába, akik munkájukról beszélnek. Magyarországi német óvodai mivoltunkat termeink jellemző berendezésével prezentálja.

8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 8.1. A játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. (ONAP) Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

43

Játszóhelyek a csoportszobában: - babaszoba - babakonyha - fodrászsarok - boltos játék - mesesarok - építősarok - asztalok Játékeszközök neve Építő-konstruáló eszközök: Lego készlet faépítő készlet szivacsépítő szivárvány piramis csavarok (készlet) ZOOB készlet Finommotorikát fejlesztő játékok: mágneses labirintus horgász játék sajtfűzőcske Polip – Mentsd meg a halakat! ügyeskedő műanyag fűzhető korong (készlet) láncszemek (készlet) érzékelő labdák pumpával fűzögető tábla Filo készségfejlesztő játék óriási gombok (készlet) almafa öltöztető pók szövő szalagszövő golyóvezető (űrhajós) Ugra-bugra Állatkert fogaskerék Tecno építő rajzsablon készlet Percepció fejlesztő játékok: Játsszál okosan (készlet) formakirakó Figurix memória napocska napszak lottó memóriajáték – négy évszak útkereső színkirakó Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

Mennyisége 2 2 2 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 23 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 10 1 1 1 1 1 1 1

44

Kövesd az útvonalat! mozaik sablon Játszva tanuljuk a formákat színes kirakójáték táskás memo süni mini gyümölcskosár Vidám horgászat óceán szivacsszőnyeg mintanyomó margaréta formabedobó Day & Night babzsák gyümölcsök, zöldségek (készlet) Logico tábla Logico feladatlapok (csomag) Társasjátékok: Divatos egerek Tricky Monkey Lélekpillangó Rolit társasjáték okos kertész kártyajáték dominó Verbális (beszéd) fejlesztés eszközei: sztorikocka nyomdakészlet Matematikai fejlesztőjátékok: boszorkánykút szám-számkép párosító szám-számkép dominó naptár számkidobó dominó Szerepjátszó eszközök: állatkert óriás baba rongybaba Eichhorn vonat orvosi táska vasaló állvány vasaló babakonyha eszközökkel dömper lakástakarító szett Eichhorn készlet (kisvasút) autószállító kamion Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 6 3 5 1 1 1 1 1 2 2 1 4 1 1 1 1 1 1 1 4 2 1 1 1 2 1 3 1 1 1

45

stabil autó készlet babakocsi fűnyíró munkapad gyümölcsök hálóban Rolly Toys John Deer Bábozás: fejmaszkok Boldizsár bohóc bábparaván bábok ujjbábok Mozgásfejlesztő eszközök: kenguru labda süni párna élménykagyló Mozogj és kacagj! ejtőernyő labda pöttyös focilabda catch ball hernyó alagút bot babzsák ugráló kötél trambulin szivacsszőnyeg body roll henger hullahopp karika lépegető többfunkciós mászóka kétszemélyes nyári sí masszírozó szőnyeg érzékelő ösvény billenő rácshinta egyensúlyozó libikóka mozgásfejlesztő táska szalag kendő zsámoly tornapad kicsi tornapad nagy greifswald pad bordásfal


1 2 2 1 1 cs. 2 15 1 1 20 20 7 1 1 1 1 5 2 1 1 17 28 8 3 1 10 20 15 2 2 pár 2 1 2 1 1 19 20 2 2 1 1 2

46

A játék tevékenység célja a gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyerekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekek számára játékötletek, minták adása. Visszatérő kommunikációs helyzetek teremtésével motiválni kell a gyermekeket a kisebbség nyelvének használatára. Ismerjék a környezetükben lévő játékok neveit, a játék során a leggyakrabban használt szófordulatokat, cselekvést jelölő kifejezéseket. A szabad játék túlsúlyát kell biztosítani, ahol fontos, hogy a játék a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő, erősítő élményt adó tevékenység legyen. Biztosítjuk a feltételeket a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz és a szabályjátékhoz, ahol az óvodapedagógus tudatos jelenléte hangsúlyos Az óvodapedagógus feladatai: A játék tevékenységet az óvodai nyitva tartás teljes ideje alatt biztosítja, hogy minden gyermek szabadon választott játékkal játszhasson. A csoportszobában állandó játszóhelyeket alakít ki a megfelelő eszközökkel a gyermekek igényei szerint (pl. babaszoba, babakonyha, építősarok, asztalnál végezhető építőjátékok, fodrász-, orvos-, boltos játék stb.) Többféle szükség esetén variálható, vagy új elkülönített „kuckókat” alakít ki. Segíti a gyermekeket abban, hogy önállóan, vagy ha szükséges felnőtt segítséggel alakítsák ki játékuk számára megfelelő helyet. A csoportban csak annyi szabályt vezet be, mely segíti a biztonságot nyújtó rendet, az oldott légkör fenntartását, a rugalmas szabad játékot, a sokféle tevékenységet, az elképzelések valóra váltását. Kreatív légkörrel segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, egymás meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. Segíti a gyermekeket abban, hogy játékukhoz különböző anyagokat, változatos eszközöket használjanak. Kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes-mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek szabadon választhat az általa felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az irányított játéktevékenységbe beépíti a Veronika Zeneprojekt játékait. Az udvaron arra ösztönzi a gyerekeket, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet végezzenek. Biztosítja, hogy a 3-4 éves gyermekek igényük szerint egész nap játszanak, egyedül vagy egymás mellett. Legyen számukra játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Az 5-6-7 éves gyermekeket támogatja abban, hogy a kisebb-nagyobb létszámú csoportokban jó együttműködéssel játszanak. A játszó csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához időt, helyet és lehetőséget biztosít. Az óvodapedagógus figyelemmel kíséri a játékot és csak akkor ajánl más játékot, ha már a gyerekek játéka kimerülőben van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja.


47

Az 5-6-7 éves gyerekeknek az óvodapedagógus biztosítja a több napon keresztül tartó játékot. A játék eszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyerekek elképzeléseit. Az óvodapedagógus a játékhoz ízléses, praktikus, egyszerű eszközöket, félkész játékokat biztosít, hogy sokféle ötlethez, változatos játékokhoz adjon kedvet. Számos élményt (séta, kirándulás, szervezett csoportfejlesztő játék) és változatos tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít a gyermekek számára, hogy játékuk gazdagodjon, személyiségük fejlődjön. Erre kiemelten figyel a szociálisan hátrányban élő gyermekek esetében. Lehetővé teszi, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék, átírhassák, feszültségeit feloldhassák. Biztosítja a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, és örömteli játékával, magatartásával mintát ad a játékok helyes használatához és elrakásához. Fejleszti a gyermekek játékának tartalmát, és minőségét. A játék elrakás során fejleszti a gyermekek rendszeretetét és szem-kéz koordinációját. Jó mintával, szerepvállalással és bíztatással segíti a gyermekeket abban, hogy vállaljanak el szerepeket, és használjanak szimbólumokat a „mintha” helyzetek megteremtéséhez. Szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Anyanyelvi játékok során kiemelt figyelmet biztosít az artikuláció, szókincs, kifejezés fejlesztésére. A gyermek konstrukciós játékát a formagazdagság irányába fejleszti. A konstrukciós játékhoz kapcsolva beépíti a gyermekek tevékenységeibe a barkácsolást. A gyerekekkel olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat játszik, amelyek könnyen megtanulhatóak, játszhatóak. Támogatja a gyermekeket abban, hogy játék elgondolásuk fejlődjön, hogy jelenjen meg a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási képességét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A gyermekeket motiválja abban, hogy bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény jelenjen meg játékukban is, és többoldalú örömszerzés legyen számukra. A szerepjátékot, a dramatizálást konstrukciós játékkal egészíti ki. A játékszabályokat megismerteti és megkedvelteti a gyermekekkel, és segíti őket abban, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Időnként biztosítja a gyermekek számára, hogy a szervezett játékokban ők is lehessenek játékvezetők. Irányítása játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermeket cselekedni. De segíti azokat a gyermekeket, akiknek a játéka ötletszegény. És természetesen beavatkozik, ha gyermekek játéka eldurvul, ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Folyamatosan motiválja a gyerekeket a különböző játéktípusok, helyzetek alakulásával a német nyelv használatára. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

48

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermek képes a nyugodt, elmélyült, tartalmas, kitartó játékra.  Vigyáz az eszközök épségére.  Tud azonosulni a választott, kapott szerepeivel.  Szimbolikusan alkalmazza a játékhoz kapcsolódó ismereteit, tapasztalataikat.  Szabálytartása, tolerancia készsége együttműködésre alkalmassá teszi.  Bonyolult építményeket tud alkotni.  Élvezi a szabályjátékokat.  Motiválható a kisebbség nyelvén való megszólalásra. Érti a leggyakrabban használt kifejezéseket, követi a kéréseket, utasításokat. Használja a kommunikációs kapcsolatok állandó és jellegzetes nyelvi fordulatokat. 8.2. Munkajellegű tevékenységek 1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége: – örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; – a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; – a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. (ONAP) A munkajellegű tevékenységek célja az, hogy a gyermeki munka játékos formáin, megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek önbecsülését, közösségi kapcsolatát, felelősségérzetét, kötelességteljesítését. E téren is kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyerekekre. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. A munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök kis méretű takarítószerek (seprű, partvis, lapát, vödör) kis méretű kerti szerszámok (ásó, kapa, gereblye, locsoló) napos kötény napos tábla Rolly Toys John Deer


mennyisége 4 19 4 1 2

49

Az óvodapedagógus feladatai: Különböző típusú, munkajellegű tevékenységeket tervez, biztosítja a szükséges időt, teret, eszközöket, szabályokat. A munka során fokozatosan ismerteti meg a gyermekekkel a németül elhangzó kéréseket, utasításokat, a munka során használt eszközök és tevékenységek nevét. Óvodánk sajátos helyzetéből adódóan (körzeti óvoda) sok gyerek kíséret nélkül érkezik, ezért nagy hangsúlyt helyez az önállóságra szoktatásra az egymásnak való segítésre, a nagyobb gyerekek bevonásával, segítségadásával. Csoportjában a naposság vállalása önkéntes, a nagycsoportosoknál életkoruknak megfelelően követelmény szinten jelenik meg. A csoportjába járó gyermekek rendszeresen végeznek alkalmi megbízatásokat - a környezet rendjének helyreállítása, kisebbek segítése, az évszaknak megfelelő növénygondozás, a befőzésben, sütés, salátakészítés, az udvar takarítás munkálataiban. A szülőket arra bíztatja, hogy gyermekeiket otthon önállóságra neveljék, különböző életkornak megfelelő gyermeki munkák elvégzésére bíztassák, segítsék. A gyermeki munka folyamatos, reális a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A fejlődés eredménye óvodáskor végére:  A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.  Örülnek, ha kötelességeiket teljesítik.  Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.  Örömmel segítenek a kisebbeknek, egymásnak.  A saját személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan végezik (öltözködés, tisztálkodás, étkezés, játékelrakás).  Ismerik a munkaeszközök helyét, rendeltetését.  Szívesen vesznek részt növénygondozásban, kerti munkákban, sütésben, főzésben.  A munkajellegű tevékenységgel kapcsolatos német nyelvi kifejezéseket megértik és alkalmazzák.  Ismerik a német nemzetiségi ételeket és azok elkészítésében örömmel vesznek részt. 8.3. Verselés, mesélés 1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

50

erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. (ONAP) A verselés, mesélés célja az óvodában a gyermek érzelmi-értelmi és esztétikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével, az egyéni fejlettségi szintek figyelembevételével. A német kultúra kincseiből merített mesék, versek megszerettetése, a helyi gyűjtésekkel való ismerkedés. A fejlesztéshez szükséges eszközök módszertani könyv az irodalmi neveléshez mese könyv az óvodapedagógus számára verses könyv az óvodapedagógus számára mesekönyvek nézegetésre gyerekeknek fej-maszk készlet bábok (kesztyűbábok, ujjbábok, árnybábok, síkbábok, fakanálbábok, kasírozott bábok, gyűszűbábok) paraván csoportonként saját kezűleg készített mesei illusztrációk saját készítésű szemléltető képek jelmezek, kiegészítők dramatizáláshoz diavetítő diafilm


mennyisége 12 26 12 40 30 40 1 20 20 30 1 20

51

Az óvodapedagógus feladatai: A 3-7 éves korú gyermekek számára az életkoruknak megfelelő jellegzetes műveltségi tartalmakat biztosítja. A gyermek nyelvi képességeit versekkel, mesékkel, dramatikus játékkal, bábozással fejleszti. Az irodalmi anyagokat igényesen válogatja a gyermekek életkori sajátosságainak és érdeklődésének figyelembe vételével. Az irodalmi kezdeményezéseket más tevékenységekkel összehangolja, törekszik a komplexitásra. Biztosítja, hogy fele-fele arányban kapjon hangot a magyar és német nyelvű mese-vers anyag, esetenként bővüljön a helyi gyűjtések tájnyelven való megismertetésével. Megismertet a gyermekekkel néhány jellegzetes német nyelvű mesefordulatot. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókák, legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből választja. Meseválasztását egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Minél több lehetőséget teremt a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. 5-6 mondókát, 6-8 új mesét ismertet meg velük. A 4-5 évesek irodalmi anyagát a vidám, humoros, klasszikus és mai magyar költők, népköltészeti ihletésű ritmus élményt nyújtó verseiből válogatja. A mondókák anyagát népi mondókák, csúfolók, halandzsa szövegű kiolvasókból választja ki. A meséket a többfázisú állatmesék, népmesék és a magyar klasszikusok és mai magyar írók modern meséiből választja ki. 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 8-10 új mesét ismertet meg velük, amelyből legalább 4-et meg is jelenítenek a gyerekek bevonásával. 5-6-7 éves korban a gyermekek versanyagát kibővíti a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal, lírai versekkel, néphagyomány ápolással, évszakok szépségét bemutató versekkel. Megismertet a gyermekekkel néhány olyan közmondást, amelyekkel a minden napi életben is találkoznak. A mesék területén az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken át, a novellisztikus-realisztikus meséken át, beépíti a klasszikus tündérmeséket, a tréfás meséket és a műmeséket is a gyermek mesetárába. A gyerekek a hosszabb meséket folytatásokban, napokon keresztül hallgatják. 5-6-7 éves gyermeknél 4-5 kiolvasóval bővüljön a mondóka repertoár. Ismételgessék az előző években tanult verseket, és 9-10 új verset tanítson meg a gyermekeknek. A régi kedves mesék mellett 10-12 új mesét, köztük folytatásos meséket is bemutat, és különböző módszerekkel dramatizál a gyerekekkel legalább 6 mesét. Abban is támogatja a gyerekeket, hogy a hallott egyszerű meséket önállóan is dramatizálják, bábozzák. A gyerekeket arra is bíztatja, hogy próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kitalálását. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása – az önkifejezés egyik módja, amiben megjelenhet az elképzelés, a spontaneitás, a játék öröme, és a humor. Sokszor ismétli a gyermekekkel az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat akár várakozási időkben is. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatja rá a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri elmondása után bevonja a gyermekeket a mese Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

52

dramatikus feldolgozásába. Először az óvodapedagógus és a nagyobb gyerekek jelenítik meg az egyszerű meséket, majd a kisebbeket is fokozatosan bevonja. A gyermekekkel megismerteti a bábokat és a bábozást. Eleinte rövid, ötletes párbeszédes jeleneteket mutat be a gyerekeknek, majd az egyszerű mesék megjelenítésébe bevonja a gyerekeket is. Az irodalmi anyagok bemutatása során ügyel a szavak gondos, tiszta ejtésére és az érzékletes bemutatásra. Elősegíti, hogy a gyermekek elsajátítsák a helyes kiejtést, tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A hallott élményhez időnként vizuális élményt is társít (pl. hívóképek). Lehetőséget biztosít az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A gyermekeket a meséken, verseken keresztül új fogalmakkal ismerteti meg. Elősegíti, hogy a bábjátékban, dramatizálásban a gyermekek kibontakoztathassák a szabad önkifejezésüket, kreativitásukat. Biztosítja, hogy minden gyermek megismerkedjen saját nemzetiségének, kultúrájának irodalmi alkotásaival. A beszoktatás idején alkalmazott hintáztatók, ringatók, altatók német nyelven is zajlanak. A pedagógus mondókákat, verseket és egyszerű meséket is bemutat német nyelven. Elősegíti, hogy a 4-5 évesek mindkét nyelven élvezzék az elhangzó meséket, verseket, kövessék az óvodapedagógus német nyelvű bábozását. Megtanít a gyermekeknek német nyelven 2-3 verset, 3-4 mondókát. Az 5-6-7 éveseknek megtanít német nyelven 3-4 verset, 5-6 mondókát és megjelenít velük egyszerű német nyelvű meséket, történeteket. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat  Várják, igénylik a mesehallgatást, örömmel hallgatják végig  A mese során felismerik és megnevezik a szereplők külső és belső tulajdonságait  Meseélményeiket feldolgozzák játékukban, rajzaikban  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak  Tudnak kitalálni vagy befejezni meséket  Mimikájuk, gesztusaik alkalmassá válik az élményszerű előadásra  Megjegyeznek 9-10 gyermekmondókát, 6-8 verset, 10-12 mesét.  Német nyelven 3-4 mondókát és 4-5 verset tudnak elmondani. 8.4. Ének zene, énekes játék, gyermektánc 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

53

népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. (ONAP) Az ének-zenei nevelés célja, hogy megéreztesse a közös éneklés, a közös játék örömét, fejlessze a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Szeretesse meg a gyermekekkel a kisebbség kultúrájából merített dalokat, zenei anyagokat, táncokat. Eszközök a zenei neveléshez eszköz mennyisége (db) ritmusbot 10 xilofon 2 furulya 2 cintányér 2 dob 3 8 hangra bontható metallofon 1 nyeles csörgő 2 kereplő 1 triangulum 1 rumbatök 1 zenei cd 13 cd-lejátszó 2 gyermek szintetizátor 1 hangosító berendezés 1 A Veronika zeneprojekthez ezen kívül színes kendők 30 kavicsok 30 kisméretű ernyő 1 jelzésértékű eszközök, fejdíszek 25 Veronika CD 2 kötél 2 tornapadok 2 tornakarikák 19 különböző méretű labdák 30 tüsilabdák 23 hangszerek 27


54

Az óvodapedagógus feladatai A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes műveltségi tartalmakat biztosítja. A gyermekek zenei készségei, képességeit közvetett módon, játékos tevékenységeken keresztül fejleszti. A zenei nevelést kötött és kötetlen formában is megvalósítja. A zenei képességfejlesztő játékokat mikrocsoportos formában, kötötten szervezi. Az énekes játékok önfeledt, örömteli játékidejét, formáját az egyéni képességek és a csoportösszetétel figyelembevételével differenciáltan határozza meg. Játékosan tanítja őket arra, hogy tudjanak halkabban, hangosabban mondókázni, énekelni. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése során elősegíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása során megérezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét, gazdagítja a gyermekek szókincsét. Felhívja figyelmüket a csendre, a környezet hangjaira és a dallamjátszó hangszerek hangszínére is. Különböző mozdulatokkal és eszközökkel érzékelteti a gyermekekkel az egyenletes lüktetést. A

felhasznált zenei anyagokat igényesen, az életkornak képességszintjének, érdeklődésének megfelelően válogatja.

és

az

adott

csoport

A gyermekek nyelvi és zenei képességeit mondókákkal, gyermekdalokkal, énekes játékokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal fejleszti. A gyermekeknek egy-két komponált gyerekdalt is tanít az ünnepek köszöntésére. A kezdeményezések során differenciált nevelést valósít meg a csoport összetételének és a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével. Megismeri és a mellékletben található útmutató alapján beépíti, tudatosan alkalmazza Veronika zeneprojekt jó gyakorlatát. A módszer játékait az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően differenciáltan, illetve a csoport működési jellemzőinek alapján tervezi és valósítja meg. Megismerteti a gyermekeket a német nemzetiségi kultúra kincséből származó zenei anyaggal. Esetenként tájnyelven a helyi gyűjtésből származó dalokkal, mondókákkal, táncokkal kiegészítve. A 3-4 éves korú gyermekekkel énekes, mondókás „ölbeli játékokat” játszik. Olyan 4-5 hangból álló énekes játékokkal ismerteti meg őket, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. A 3-4 éves gyermekeknek 3-4 mondókát, ölbeli játékot és 6-7 énekes játékot tanít meg. A 4-5 éves gyerekeket is tanítja még mondókákra, és még játszik velük „ölbeli játékokat”. Megismerteti őket a csigavonalra, hullámvonalra, szerepcserére épülő játékokkal. 4-8 motívumból álló énekes játékot, műdalokat énekel velük. A 4-5 új mondóka és a 7-8 új gyerekdal tanulása mellett ismételgeti velük a 3-4 éves korban tanult dalokat is. A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

55

körjátékok közül már nehezebbet válogathat (szerepcsere, párválogatás stb.) Támogatja a gyermekeket abban, hogy énekeljenek egyénileg, kisebb csoportokban halkabban, hangosabban, magasabban és mélyebben. A gyermekekkel énekes kérdés-felelet játékot játszik. Változatos módszerekkel segíti a gyermekeket abban, hogy megérezzék, elsajátítsák az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. A gyermekeket megtanítja a ritmuseszközök használatára. Az 5-6-7 éves gyerekeknek kiszámolót, kiolvasót, 4-5 új mondókát, 8-10 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt is tanít. Már bonyolultabb pár-csere, kapus, kiadás, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervez, ami e korosztály néptáncának is tekinthető. A gyermekekkel együtt alakítja az énekes játékok mozgás-anyagát olyan egyszerű tánclépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak. Felismerő játékokat játszik a gyerekkel, amely során a gyermekek már meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A dal és mondóka anyagát, évszakoknak és ünnepköröknek megfelelően tervezi, figyelve ritmusukra, hangkészletükre, játéktípusukra. A zenehallgatáshoz gyűjt olyan műveket is, amit maga tud előadni, és amely felkeltik a gyerekek érdeklődését az értékes zene iránt. A zenehallgatást más tevékenységekhez is kapcsolja. A zenei kínálatába igényesen válogatott kortárs alkotásokat is beemel. Az énekes, zenés készségfejlesztő játékok során megszeretteti a gyermekekkel a zenét, fejleszti a harmónium és az esztétikum iránti igényüket. Támogatja a gyermekeket abban, hogy az ének, a zene és a tánc önkifejezési formájukká váljon és fejlődjön zenei kreativitásuk, alkotókedvük. Biztosítja, hogy minden gyermek megismerkedjen saját nemzetiségének, kultúrájának zenei alkotásaival. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.  Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni, felidézni, ismételni.  Felismerik egymás hangját, tárgyak, hangszerek hangját; és az ismert dalokat jellegzetes kezdő, belső, befejező motívumról és ritmusáról.  Visszhangozzák a kitalált szövegek szövegét, dallamát; a szöveg nélküli ritmus és dallammotívumokat és szöveges ritmusmotívumokat.  A gyermekek egyedül is tudnak énekelni: egyéni képességeiknek megfelelően.  Biztonságosan érzékeltetik az egyenletes lüktetést testzajokkal, hangszerekkel és a kiolvasás mozdulatával.  Képesek a ritmust kifejezni belső éneklés, mondókázás közben, és együtthangoztatni a metrummal.  Képesek a motívumhangsúly kiemelésére és dallambújtatás végzésére adott jelre  Képesek az egyöntetű körbejárásra szép testtartással; és változatos térformában egyenletesen járni.


56

 Kitalálnak mozgást, játékot dalokhoz, egyszerű táncos mozgásokat, dallamot mondókához.  Szívesen, tisztán, helyesen artikulálva énekelnek a kisebbség nyelvén, a kisebbség kultúrájából származó dalokat, mondókákat.  Ismernek néhány egyszerű lépésből álló táncot a helyi gyűjtésből.  Ismerik, örömmel és kreativitással játsszák a Veronika zeneprojekt játékait. Énképük, testtudatuk koruknak megfelelő. Önbizalom, önvállalás, kreativitás, és az egymásra figyelés és együttműködés jellemzi őket. 8.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. (ONAP) A rajzolás, ábrázolás, kézimunkázás célja a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A kiemelkedő készségekkel rendelkezők egyéni differenciáló fejlesztésének biztosítása. A fejlesztéshez szükséges eszközök megnevezése gyurma és a formázáshoz szükséges eszközök gyurmatábla lisztgyurma színes papír, karton színes ceruza filctoll homok, kavicsok, kövek kagylók, csigák, gyöngyök, termések, magok, falevelek, fonalak, textilek, újságpapír ragasztó, olló zöldségek termésbábokhoz, nyomatokhoz Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

mennyisége 50 5 megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő 50 megfelelő

57

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermeki alkotó tevékenységhez, megfelelő feltételeket teremt (hely, idő, eszköz, inspiráció) és differenciált szervezeti formákat és fejlesztést biztosít. Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosít. Az eszközök kiválasztásánál a praktikum, célszerűség és esztétikum dominál. A tevékenységhez elegendő időt biztosít, hogy a gyermekek addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítja meg a gyerekeknek. Az alkotási lehetőségeket a mindennapi szabad játékban is lehetővé teszi. Az alkotó-alakító tevékenységekhez a mindennapi játék során biztosít lehetőséget. Az óvodapedagógus egy héten egyszer irányított kötetlen formájú tevékenységet szervez. Megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. Az eszközhasználat során megtanítja a gyermekeket a helyes kéztartásra, az eszközök helyes és balesetmentes használatára. Az alkotó tevékenységek során új eljárásokkal és az azokhoz kapcsolódó fogalmakkal ismerteti meg a gyermekeket. A képalakítás során lehetőséget biztosít a festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal való alkotáshoz. Elősegíti a gyerekek képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részelemek egymáshoz rendelésével. Megismerteti a gyerekekkel az anyagok alakíthatóságát (nyomkodás, ütögetés, gömbölyítés, simítás, sodrás stb.) Az alkotó tevékenységek kibontakoztatása során a gyermekek német szókincsét is folyamatosan bővíti. Megismerteti a gyermekeket a népművészeti elemekkel, közreműködésükkel esztétikus tárgyi környezetet alakít, gazdagítja a gyermekek belső képi világát. Támogatja, fejleszti a gyermekek önkifejezési és alkotási vágyát, a szépség, harmónia, esztétikum iránti igényüket. A 3-4 éveseket segíti abban, hogy játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Fejleszti esztétikum iránti érzékenységüket. A gyerekek önkéntességét biztosítja. Lehetőséget biztosít az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztására. Elősegíti, hogy a 4-5 éves gyerekek alkotó-alakító tevékenységében saját elképzelés alapján jelenjen meg az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekmények. Gazdag eszközválasztékot biztosítson. Lehetőséget teremt ahhoz, hogy a gyerekek alkotásaikhoz különböző anyagokat használjanak fel: különböző színű és formájú fonalat, textilt, bőrdarabot, gallyat, termést. Lehetőséget és vállalkozó kedvet teremt ahhoz, hogy a gyerekek bátran és kreatívan használjanak ceruzát, krétát, filctollat, fapálcát, különböző vastagságú ecseteket. Támogatja a gyermekeket abban, hogy a plasztikai munkák során tagolják a formákat.


58

Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó tevékenysége során fejleszti együttműködési készségeket, elősegíti a képi, plasztikai tárgykészítés bővülését, fejlődését. Gazdagítja a technikai megoldásokat és az eszköz lehetőségeket. Arra is ösztönzi a gyermekeket, hogy a saját élményeken alapuló cselekményes témájú alkotásokban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolása is. Segíti a gyermekeket abban, hogy használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon, plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeli többalakos kompozíció. Lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített alakját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantáziaés élményviláguk mutatkozik meg. Kedvet teremt számukra az ajándékkészítéshez. Arra bíztatja a gyermekeket, hogy szüleik segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat, és az otthoni ábrázoló tevékenység is realizálódjék. A fejlődés eredménye óvodáskor végén:    

A gyerekek kezdeményezés, bíztatás nélkül is szívesen alkotnak. Képalkotásukban egyéni és változatos módon jelenik meg az élmény, elképzelés. Építenek megfigyeléseikre, ismerik az alapvető formákat. A gyermekek alkotására jellemző a részletező, formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.  Téralakításban, építésben bátrak, kreatívak és együttműködőek.  Örülnek alkotásuknak és a közösen elkészített kompozícióknak.  Az eszközöket készség szinten használják, a megismert technikákat önállóan alkalmazzák.  Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak műalkotásokról, saját és társaik alkotásairól. 8.6. A mozgás, mozgásos játékok 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.


59

3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. (ONAP) A mozgásfejlesztés célja a gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában, valamint a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének és a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A mozgásfejlesztést elősegítő eszköz megnevezése kenguru labda süni párna élménykagyló Mozogj és kacagj! ejtőernyő labda pöttyös focilabda catch ball hernyó alagút bot babzsák ugráló kötél trambulin szivacsszőnyeg body roll henger hullahopp karika lépegető többfunkciós mászóka kétszemélyes nyári sí masszírozó szőnyeg érzékelő ösvény billenő rácshinta egyensúlyozó libikóka mozgásfejlesztő táska szalag kendő Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

mennyisége (db) 7 1 1 1 1 5 2 1 1 17 28 8 3 1 10 20 15 2 2 pár 2 1 2 1 1 19 20

60

zsámoly tornapad kicsi tornapad nagy greifswald pad bordásfal Udvari mozgásfejlesztő eszközök: mászótorony csúszdával és hintával kétüléses hinta rugós hinta egyensúlyozó korlát mérleghinta polyball lépegető

2 2 1 1 2 1 1 2 2 1 3 1 1

Az óvodapedagógus feladatai: A 3-6-7- éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékokat tervez, kielégíti a felfokozott mozgásigényt, örömforrássá teszi a mozgást a gyermekek számára. Elősegíti, hogy a mozgás járuljon hozzá a harmonikus, összerendezett fegyelmezett nagy és kismozgások alakulásához. Megismerteti a gyermekeket a biztonságos mozgáshoz szükséges alapvető szabályokkal, a baleset megelőzésre kiemelt figyelmet fordít. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára ideális lehetőséget, szervezeti formákat biztosít az egyéni és életkori sajátosságoknak megfelelő mozgásfejlődéséhez. Elősegíti, hogy a gyerekek megértsék a kisebbség nyelvén elhangzó utasításokat, kifejezéseket, a rendszeresen visszatérő mondatmodelleket. Fejleszti a gyermekek test- és éntudatát, önállóságát, önbizalmát. Fejleszti a szabálytudatot, az egymásra figyelést és elősegíti a felelősségérzet kialakulását. A gyermekek nagy mozgását leginkább az óvoda udvarán fejleszti, ahol nagy tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésére. A szabad mozgás során zavartalan gyakorlási lehetőséget biztosít az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Biztosítja, hogy ismerkedjenek meg járás és futásgyakorlatokkal, végezzenek ugrásgyakorlatokat, ismerkedjenek labdagyakorlatokkal. A mozgásos játékok során teret ad a támaszgyakorlatok gyakorlására (csúszás, mászás, kúszás). A talajtorna elemek is jelenjenek meg. Mindezeket játékos tevékenységszervezésben valósítsa meg.


61

A gyermekek játsszanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus alkalmazzon minél több kézi szert a különböző típusú mozgásos játékhoz (labda, babzsák, karika, szalag, bot, kendő, kötél). Késztesse a gyerekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvodapedagógus mutasson helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportszobában is legyen mozgásra késztető eszköz, és a hozzá szükséges tér. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Az irányított mozgásokba beépíti az eszközzel végezhető mozgásformákat és az eszköz nélkül végezhetőeket, illetve a különböző izomcsoportot erősítő mozgásokat is. Futás és ugrásgyakorlatokat is szervez. A dobásgyakorlatok során gyakoroltatja a célba dobást. Gyakran játszanak labdagyakorlatokat, hogy jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakoroltatja a támasz-gyakorlatokat. A talajtorna anyagaként megvalósítja a guruló átfordulás és a kézenállás előgyakorlatait. Kiemelt figyelmet biztosít az egyensúlyérzék és a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztéséhez. Lehetőséget biztosít a vonalon történő egyensúlyozó játékokhoz, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvodapedagógus lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat is szervez. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Ennél a korcsoportnál az óvodapedagógus az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztésére, a finommotorika alakítására és a szabályjáték gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Gyakoroltatja a különböző testrészekkel végzett mozgásokat, a különböző kézi szerek használatát, változatos dobó-, labda-, futásgyakorlatokat, sorversenyeket, váltóversenyeket és a versenyfutást. Megismerteti a gyerekekkel a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrásokat. Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar-, lábmozgásokkal összekötve. A különböző szervezeti formákat valósít meg a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. Az óvodapedagógus a gyermekek szabad mozgását a délelőtti udvari játék és a séta során biztosítja. A mindennapi testedzést mindhárom korosztállyal megvalósítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az heti egyegy alkalommal szervez. Lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek különböző időkeretben zenére is mozoghassanak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai elemekkel építi fel. Az iskolai tornatermet tervszerűen használja. A finommozgás fejlesztéséhez lehetőséget biztosít a szövés, fonás, gyöngyfűzés és a helyes eszközhasználat, ceruzafogás gyakorlására. Az egy-két gyakorlat illetve eszköz németnyelvű megnevezéséből fokozatosan eljut a mind teljesebbé váló, egy egész foglalkozást németül levezető formához. Az irányított mozgásos játékok kiválasztásánál támaszkodik a magyarul már jól ismertekre, ezekhez alkalmaz német nyelvű utasításokat, feladat megjelölést. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

62

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.  A gyerekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult.  Helyesen tartják kezükben az eszközöket, a ceruzát.  Ismerik a téri irányokat, tudnak térben tájékozódni.  Ismerik a mozgásokhoz kapcsolódó baleset megelőzési szabályokat.  Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.  Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.  Szeretnek futni, kocogni.  Értik a mozgásra vonatkozó utasításokat, vezényszavakat.  Ismerik az eszközök, tornaszerek német nyelvű megnevezését. Az irányokra vonatkozó utasításokat németül is értik.  A verseny és ügyességi játékok során jól követik a német nyelven elhangzó vezényszavakat. 8.7. A külső világ tevékeny megismerése 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. (ONAP) A külső világ tevékeny megismertetésének célja a közvetlen és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyai iránti pozitív érzelmi viszony kialakítása. A gyermekek számára olyan tapasztalatszerzés biztosítása, amelyek a biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz és a matematikai műveletek elvégzéséhez szükségesek. Célunk az is, hogy a külső világ tevékeny megismerése során a gyerekek mind gyakrabban alkalmazzák német nyelvet. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

63

A fejlesztést segítő eszközök megnevezése képes könyvek határozó könyvek minimat készlet gyöngyök gombok társasjátékok dominó színes korongok, színes pálcikák boltos játék szám puzzle forma puzzle logikai készlet logico bohóckártya pötyi tábla formakirakó építőelemek, kockák gyümölcs, zöldség; állat, virág, vizes kártya öltöztetős babák memóriajáték évszakóra, időjárás naptár nagyító szobai hőmérő feladatlapok gyermek takarító eszközök (seprű, lapát…) gyermek kerti szerszámok ásó, kapa, gereblye, kosár homokozó eszközök csiráztató tál váza földgömb diavetítő dia filmek videofilmek, DVD CD CD lejátszó DVD – video lejátszó projektor ceruza, pamut, gyurma, festék orvosi táska babák babaruhák tükör (utánzó játékokhoz) zsebtükör közlekedési eszközök Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

mennyisége 20 2 1 2 készlet 1 készlet 6 3 20-20 csomag 1 1 1 20 3 1 1 2 3 készlet 3 készlet 1 4 1 1 1 megfelelő mennyiségben 3 25 40 1 3 1 1 20 40 18 2 1 1 megfelelő mennyiségben 1 10 megfelelő mennyiségben 1 15 6

64

Az óvodapedagógus feladatai: Tapasztalatszerzésre ösztönző, gazdag, ihlető, beszélő, harmonikus környezet teremt. Sok és változatos lehetőséget biztosít a közvetlen környezet megismerésére. A tevékenységekhez változatos lehetőségeket, módszereket, környezetet és differenciálást biztosító szervezeti formákat teremt. Előtérbe helyezi a közvetlen, érzékszervi úton nyerhető megtapasztalást. Biztosítja a környezet tevékeny megismeréséhez szükséges alkalmat, időt, helyet, eszközöket, szervezett és spontán szervezeti formákat. A tevékenységeket a felfedezés iránti vágyra, kíváncsiságra, motivációra a gyermekek egyéni érdeklődésére alapozza. Sokszínű érdekes izgalmas tevékenységrendszert biztosít.. Fejleszti a gyerekek szűkebb-tágabb környezethez, a szülőföldhöz és a nemzetiségi kultúrához való érzelmi kötődését. Séták alkalmával bemutatja a település nevezetességeit. A tapasztalat - és ismeretszerzés során fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét, hogy eredményesen fejlődjön a gyerekek szókincse, nyelvi kifejezőkészsége. Elősegíti a gyermekek önálló vélemény alkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermekek gondolkodását, problémaérzékenységét és felelősségvállalását tudatosan fejleszti a mikrocsoportos tevékenységek során. A gyerekekkel gyakoroltatja a környezetükben előforduló, ismert tárgyak és személyek nevét minél többet, német nyelven is. Környezeti kultúrája, környezetvédő és környezettudatos magatartása jó mintát nyújt a gyerekek és a szülők számára egyaránt, őket is hasonló magatartásra inspirálja. Felhívja a figyelmet a családi és a tárgyi kultúra értékeire. A 3-4 évesekkel megismerteti az óvoda közvetlen környezetét. Felhívja a figyelmet az évszakok szépségére, a természet színeire, jelenségeire, az időjárás változásaira, a növények, állatok életére. Mindehhez megfigyeléséket tervez. Beszélget a gyerekekkel a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. A természet kincseiből a gyermekekkel együtt gyűjtéseket végez, és ezeket hasznosítja az óvodai tevékenységek során. Baromfiudvarba látogatnak, hogy a gyermekek a háziállatokkal megismerkedjenek. Filmek, képek segítségével ismertet meg néhány vadállatot (róka, farkas, medve, tigris, zebra, oroszlán stb.). A 4-5 évesekkel élményszerző sétákon tapasztalatokat, ismereteket, gyűjt, keresteti az összefüggéseket az időjárás és az emberek munkája között. Megkéri a gyermekeket, hogy mutassák be családjukat, otthonukat, háziállataikat. Gyakoroltatja velük a gyalogos közlekedés szabályait. Tekintettel a naponta busszal érkező gyerekek nagy számára az autóbuszos közlekedés szabályaira nyomatékosan felhívja a gyerekek figyelmét. Megismerteti a személy- és teherszállító járműveket. Fejleszti a gyerekek tér, sík és mennyiség szemléletét, játékos érzékszerveket fejlesztő és matematikai műveleteket végeztet velük. Segíti a gyermekeket abban, hogy a környezetükben élő háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék fel. Az 5-6-7 éveseket megismerteti tágabb környezetükkel is. Lehetővé teszi, hogy hosszabb séták, erdei kirándulások során figyeljék meg az évszakok szépségeit, a színárnyalatokat, a növények fejlődési feltételeit. Egyszerű, növényekkel, vízzel, Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

65

levegővel, talajjal végezhető kísérleteket mutat be és azokba bevonja a gyerekeket is. Ültet a gyerekkel magokat, növényeket, csíráztat, ágat hajtat. Elősegíti, hogy a gyerekek minél több felnőtt munkáját, munkahelyét ismerjék meg. Biztosítja a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről szerezhető ismeretek elsajátítását. Egyénre szabott megfigyelési feladatokat ad a gyermekek számára a háziállatokkal és azok életmódjával kapcsolatban. Vadon élő állatokról filmek, videofelvételek, esetleg állatkerti séta során biztosít ismereteket. A gyerekkel ellátogat középületekbe, építkezéshez, iskolába, vasútállomásra. Ismerjék fel környezetük mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyait. A gyermekek fejlesztése során a megfigyeléseket, a kísérleteket (a személyi feltételek függvényében) mindhárom korosztálynál esetenként mikrocsoportos szervezeti formában valósítja meg. Hetente legalább egy természeti-, emberi-, tárgyi környezeti téma megfigyelését biztosítja. Az ismeretek rendszerezését, az élmények felidézését a gyűjtemények rendezését, az évszaknaptár vagy album összeállítását a gyermekkel közösen, őket egyénre szabott feladatokkal ellátva végzi. Évszakonként (lehetőség szerint) egy alkalommal közös kirándulást szervez. Madáretetőt helyez a csoportszoba ablaka közelébe, ahonnan jól megfigyelhetők a madarak, és mozgásuk, tevékenységük. A gyerekeket is bevonva gondoskodik madáreledelről. A valós élethelyzetekben természetes módon gyakoroltatja a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, késért, tudakozódást. A német nyelv elsajátítására is jól hasznosítja a mikrocsoportos szervezeti formát. A párbeszédek, a személyes kontaktus alkalmas a rossz beidegződés megelőzésére, a kiejtésbeli pontatlanságok javítására, a szókincs bővítésére. A látottak folyamatos felidézésével, elbeszélésével eljuttatja a gyermekeket az értelmes, összefüggő beszéd kialakulásához a gondolatok, érzelmek, kívánságok, észrevételek kifejezésre juttatásáig. Az évszak és időjárás naptárt naponta beállítják és német nyelven megbeszélik. A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén  A gyermekek tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozásukat.  Tudják saját születési idejüket esetleg helyét.  Ismerik a színeket, síkmértani formákat, a napszakokat, a hét napjait, a hónapokat és az évszakokat. Megkülönböztetik a különböző évszakokat, napszakokat.  Ismerik környezetük intézményeit, üzleteit, esztétikai alkotásait.  Ismerik néhány háziállat, madár, vadállat, virág, gyümölcs nevét, néhány külső ismertetőjegyét, élőhelyét.  Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását.  Az elemi közlekedési szabályokat ismerik, és betartják. A naponta autóbusszal közlekedők különös gonddal tartják be a szabályokat. Ismerik a közlekedési eszközöket.  Tárgyakat tudnak megszámolni 10-ig, összehasonlításokat végeznek mennyiség, nagyság, forma és szín szerint.  Megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a névutókat (közé, előtt, mögött, alatt, fölött)  Az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedik és jól érthető a beszédük.


66

 Ismerik a kulturált viselkedés alapvető szabályait, megalapozottak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  Ismerik a saját nevüket és jelüket, valamint társaik nevét és jelét németül.  Ismerik néhány háziállat, madár, vadállat, virág, gyümölcs nevét németül is.  Megnevezik az évszakokat és néhány jellemző jegyüket németül.  A szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközök közül ismerjék néhány nevét németül is.  Tárgyakat tudnak megszámolni németül is 10-ig.  Értik az irányokra és a mennyiségek összehasonlítására vonatkozó utasításokat németül is.  Bátran alkalmazzák azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket a kisebbség nyelvén elsajátítottak. Kérnek és megköszönnek, köszönnek német nyelven is. 8.9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: -

-

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.


67

Az egészségesen fejlődő gyermek: -

-

-

-

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: -

-

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. (ONAP) Nevelésünk eredményeként az óvodáskor végére várható fejlődés jellemzői a nevelési feladatoknál és tevékenységi formáknál, a fejezetek végén találhatóak.


68

9. GYERMEKVÉDELEM Helyzetelemzés: Geresdlak központi szerepet foglal el a falvak között, ennek következtében érezteti hatását a települések és a családok hátrányos helyzete. A gyermekek szocializációja nagy eltéréseket mutat, egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek. Óvodánk együttneveli a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekeket. Intézményünkbe minden három éves korú, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket befogadunk. A Köznevelési törvény megfogalmazza a különleges gondozáshoz való jogot. Pedagógiai Programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. Az óvodai nevelés folytatja, új módon kiegészíti, illetve bizonyos esetekben korrigálja a családi nevelést, illetve épít a korai gondozásra. A fejlesztés személyre szabott módon és ütemben történik. A gyermekvédelem célja, hogy a társadalom normáit, értékeit közvetítse az óvodás gyerekek részére, tiszteletben tartva a szülők szokásrendszerét, és nevelési gyakorlatát. Az óvodai gyermekvédelem minden gyermekre megkülönböztetés nélküli gondoskodást jelent, ami elsődlegesen pedagógiai jellegű. A gyermekvédelemi tevékenységek formái a prevenció, a korrekció, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az óvodai gyermekvédelem az óvodai nevelőmunka szerves része, a velük kapcsolatos teendők a vezető és a csoportvezető óvodapedagógusok feladata. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. A személyiségének megfelelő, nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil biztonság vegye körül. Egyéni differenciált bánásmód szükséges a személyes bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Minden gyermek más, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Az integráció hosszú távú célja az elfogadó, mások problémáira érzékeny társadalom alakítása. A másságot elfogadó környezet alakítása, ahol elfogadják sikeres próbálkozásaikat, eredményeiket, erényeiket, ahol a másságukat csak ott látják, ahol segítő célú megkülönböztetésre van szükségük. Az integrált nevelés célja Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében kiemelten fontos nevelési területként kezeljük az anyanyelvi nevelést, a kommunikációt és a szocializációt. Elősegítjük az eltérő háttérrel, eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek szocializációját. Megvalósítjuk a másság elfogadását, a tiszteletet minden gyermek iránt.


69

Együttneveljük az eltérő kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyermekeket, a multikulturális tartalmak átadásával erősítjük identitástudatukat. Az integrációt segítő módszertani elemek beépítésével fejlesztjük a kulcskompetenciákat. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében együttműködünk az iskolával. Gyermekvédelmi fogalmak a hatályos jogszabályok alapján: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 67-68. § Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyermekek:  a sajátos nevelési igényű  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő  és a kiemelten tehetséges gyermekek (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§-a alapján)


70

Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: 1. Az óvodába való bekerülés előkészítése, szervezési feladatok 1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratása. 1.2. Heterogén óvodai csoportok kialakítása 1.3. Az igazolatlan hiányzás minimalizálása 2. Pedagógiai munka kiemelt területeinek felügyelete 2.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, anamnézis 2.2. Kommunikációs nevelés elősegítése 2.3. Érzelmi nevelés, szocializáció 2.4. Egészséges életmódra nevelés 2.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 2.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (differenciálás, kooperatív technikák, tehetséggondozás, Veronika zeneprojekt alkalmazása, a szülőkkel való partneri együttműködés korszerű módszerei) 3. Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos munka 3.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése 3.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése 3.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése 3.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés 4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 4.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal 4.2. Védőnői hálózattal 4.3. Szakmai szolgáltatókkal 4.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetekkel 5. Az óvoda-iskola átmenet támogatása 5.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

71

5.2. Az iskolaválasztás, az iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása, megvalósítása 5.3. A gyerekek fejlődésének nyomon követése 6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 6.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel 6.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása 6.3. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlesztési napló vezetése 6.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése 6.5. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése 6.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása 7. Intézményi önértékelés, eredményesség 7.1. Intézményi önértékelés készítése. 7.2. Eredményesség, indikátorok teljesülése. Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai: Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatokat lát el. Ismeri a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez szükséges jogi hátteret. (A gyermek jogainak érvényesítése, ellátása, gondozása, nevelése elsődlegesen a családra tartozik) Törekszik a gyermek és a gyermek családi hátterének lehető legobjektívabb megismerésére, a személyiség fejlesztésére, és a veszélyeztetettség megelőzésére. A gyermek érdekeit szem előtt együttműködést valósít meg a gyermekvédő szolgáltatást nyújtó (megelőző, ellenőrző, gyámhatósági) intézményekkel kapcsolat tartozik. A gyermekvédelmi feladatokat a gyermek-egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként látja el, azaz hivatásának elválaszthatatlan része a gyermekvédelem. Feltárja a gyermek veszélyeztetett helyzetének jellemzőit (félelem, szorongás, agresszív viselkedés) és okait (alkoholista, kábítószer-élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér stb.). A felderítést és a tanácsadást egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, valósítja meg. A bántalmazott gyermeken, ha észleli a bántalmazás nyomait, és intézkedést kezdeményez (a szülőknél, a gyámhatóságnál) a bántalmazás megszüntetése iránt. Megismeri a gyermekek családi hátterét, és a szülőkkel való együttműködése révén hozzájárul a harmonikus családi neveléshez, figyelemmel a gyermeki jogok védelmére. Megismeri a gyermeket, képességeit, magatartásának mozgatórugóit, félelmeit és vágyait. A megismerés alapján megállapítja a problémákat és feladatokat: hátrányos helyzet, nehezen nevelhetőség, veszélyeztetettség.


72

Ha korrekció szükséges, akkor az egyéni bánásmód alkalmazásához és a legjobb utak megtalálásához bevonja a szükséges szakembereket. (logopédus, pszichológus, családsegítő szolgálat, fejlesztő pedagógus). Betartja és betartatja azokat a gyermeket védő-, óvó előírásokat, amelyeket a házirend tartalmaz. Az óvoda területének elhagyása esetére (Kirándulások, séták, üzemlátogatások, iskolai tornaterem) balesetmegelőző felvilágosítást tart a gyermekek számára, amelynek dokumentációját a csoportnapló tartalmazza. Tudatosan fejleszti a családokkal való együttműködést, segíti, erősíti a családokat. Az óvodapedagógus feladatai a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában: Tudatosan tervezi és megvalósítja a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában, ezért megismeri a családok nevelési szokásait. A gyermekekhez igazított szokásokkal és viselkedési formákkal megkönnyíti a gyermekek számára az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Az óvodapedagógus feladatai az integrált nevelésben: Az integrációról alapismereteket szerez, hogy a csoportjában az összes gyerek szükségleteit figyelembe véve az általános és speciális feladatokat is meg tudja valósítani. A gyermekek egyéni állapotának, tudásszintjének felmérése után szükség szerint biztosítja a felzárkóztatást, esélyegyenlőséget, a személyre szabott segítő támogatást. Kiemelt gondot fordít az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre. A gyermekek egyéni állapotának, tudásszintjének felmérése után szükség szerint biztosítja a felzárkóztatást, esélyegyenlőséget, a személyre szabott segítő támogatást és a tehetséggondozást. Kiemelt gondot fordít az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre. A gyermek képességeinek a felmérése után jellemzést ír a gyermekről és kéri a Szakszolgálat véleményét a gyermek integrálásához, és fejlesztéséhez. A Szakszolgálatok a gyermek képességeit diagnosztizálják, javaslatot adnak az fejlesztéshez és a megfelelő iskolatípus kiválasztásához. Az óvodapedagógus ez alapján tudatosan valósítja meg a gyermek fejlesztését. Az óvodapedagógus feladatai a sajátos igényű gyermekek nevelésében: Az ép és integrált gyerekek együttnevelésével segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyerekeknek személyiségük harmonikus fejlődésében, a bennük rejlő lehetőségek maximális kibontakozásában. A sajátos nevelési igényű a gyerekeknél is a nevelés általános célkitűzéseit valósítja meg a sérülésük arányában. Attitűdjét a humánum, az empátia, az elfogadás jellemzi. Emellett szakmailag képzi magát a speciális feladatra. Tájékozódik a gyermek sajátos állapota és az ideális segítségnyújtás, fejlesztés legjobb formái felől. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

73

Kerüli a sajnálkozást és a túlzott gyámkodást, mert a rosszul értelmezett gondoskodás akadályozza a fejlődést, nem ad lehetőséget a képességek kibontakozására. Támogatást nyújt ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon élni, tanulni, tevékenykedni és minden olyan dolgot, amikre később az „integrált” felnőtt életben szüksége lehet. Együttműködik a fejlesztésben közvetlen munkatársaival, hogy viselkedési mintájuk és együttműködésük a sajátos nevelési igényű gyermek számára biztonságot, fejlődési lehetőséget, a gyermekek és a szülők számára pedig követendő példát nyújtson. Együttműködik a fejlesztésben az utazó gyógypedagógusokkal, logopédusokkal, a Nevelés Tanácsadó szakembereivel és a gyermek szüleivel. Felkészíti a többi szülőt a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására, a másság tolerálására és a segítő együttműködés lehetőségeire. Az óvodapedagógus feladatai a tehetséggondozásban: A személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyerekeket egy átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni. Ebbe a szemléletbe és ezen alapuló gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik. A gyerekek között vannak kiugróan jó képességűek, vannak nehezen nevelhetők, vannak más kultúrában élők, és vannak sajátos nevelési igényűek. Az elv azonos: mindenkit a maga szintje és képességei szerint kell nevelni. Az inklúzió azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. Az óvodapedagógus a tehetséggondozást a gyermek óvodai tevékenységekben történő megfigyelésének tapasztalataira, az egyéni állapot és képességfelmérés eredményeire építi. Elősegíti, hogy az adott területen tehetséget mutató gyermek megfelelő lehetőséget (légkör, tér, idő, feladat, eszköz, fejlesztés) kapjon a tehetsége kibontakozatásához, és gyengébb területei fejlesztéséhez is. Figyel arra is, hogy a tehetséges gyermekek általában szorongóbbak, ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak, ezért kiemelt érzelmi támaszt biztosít számukra. Segíti a szülőket a tehetséges gyermek megértésében és támogatásában. A sikeres integrációt segíti: A tünetek korai felismerése esélyt adhat a mielőbbi szakszerű fejlesztésre. Egy csoportban két különböző fogyatékossági típusba tartozó gyerekeket is lehet - ajánlott integráltan nevelni. Nagyon fontos a kapcsolattartás a gyógypedagógussal és a szülővel annak érdekében, hogy a foglalkozás során felmerülő tanulási szituációkat a családban is megerősítsék (napló, füzet). A pedagógus szakértelme, felkészültsége, tudatossága, pozitív hozzáállása Az óvodai dolgozók összehangolt együttműködése A gyermek szülei, vagy legalább az egyik szülő segítő együttműködése A gyermek fogyatékossági típusára szakosodott gyógypedagógus A gyermek személyisége, nyitottsága Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

74

A gyógypedagógus feladatai: A fejlesztendő gyerekeket egyénileg és mikro-csoportokban a csoportból kiemelve is fejleszti. Olyan alapvető képességeket és készségeket sajátíttat el ilyenkor a gyermekekkel, amelyekhez a személyes odafigyelés és több idő szükséges. A korrekciós munkát az életkornak megfelelő tevékenységi formában, egyéni tempóban, és egyénre szabottan valósítja meg. Gyakorlati bemutatók szervezésével, esetmegbeszélésekkel, szakirodalom ajánlásával segíti az óvodapedagógusok munkáját. A szülők feladatai: Elfogadják a szakemberek véleményét és segítségét. Hozzáállásukban a gyermek érdekeit tekintik elsődlegesnek. Biztosítják, hogy a gyermek megkaphassa a számára szükséges fejlesztést. Együttműködnek a gyermek pedagógusaival és fejlesztő szakembereivel. A szakemberek által javasolt gyakorlást megvalósítják a családi nevelés során. Tárgyi feltételek: Az integrációhoz szükséges és használható eszközök az óvodánkban részben megtalálhatók a jelenleg nevelt, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek számára, a szükséges hiányzó eszközöket – anyagi lehetőségeink szerint - folyamatosan beszerezzük. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését segítő eszközök: Tükörrel ellátott egyéni fejlesztő szoba, Képes beszédlottó (logopédiai taneszköz) és az óvodai élet különböző tevékenységformáinak megvalósítását segítő fejlesztő eszközök.


75

10. BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A belső szakmai ellenőrzés az intézmény belső ellenőrzési terve alapján történik. Az Éves szakmai ellenőrzési tervet, az intézményvezető készíti el, mely az Éves működési terv részét képezi. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, tárgyát, az éves kiemelt ellenőrzési szempontokat, és névre szólóan az ellenőrizendők nevét, illetve az ellenőrzés előre meghatározott pontos dátumát. A tervet a nevelőtestület fogadja el. A munkakörök, és az éves feladatok meghatározásakor, az óvodavezető pontosan kijelöli az éves feladatokat. Az értékelés minden dolgozó esetében az intézmény teljesítményértékelési eljárásrendje alapján történik. A szakmai, gyakorlati munka ellenőrzése az előre bejelentett csoportlátogatás alkalmával, és a dokumentáció ellenőrzésével történik. A munkavégzés egyéb szempontjai szerinti munkavégzést a vezető szúrópróbaszerűen ellenőrzi (pl. munkába érkezés, kommunikáció stílusa, konfliktuskezelése). Az óvodapedagógus ellenőrzése-értékelése Gyakorisága: Az éves ellenőrzési terv alapján történik – csoportlátogatás alkalmával Szempontjai: A HOPP alapján meghatározott teljesítményértékelési szempontok Dokumentálása a csoportnaplóban történik. Az óvodavezető évente egy alkalommal az Éves Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint az óvodapedagógusnál az egész délelőttre kiterjedő ellenőrző-értékelő látogatást tesz. A látogatást elemző-értékelő megbeszélés követi, mely a látogatott személy önelemzésével kezdődik. A szóbeli értékelést és a fejlesztési javaslatokat a csoportnaplóban rögzítik és aláírásukkal hitelesítik. A dajka ellenőrzése-értékelése Ideje: A pedagógus ellenőrzésével egy időben Szempontjai: A HOPP alapján meghatározott teljesítményértékelési szempontok Dokumentálása a csoportnaplóban történik. Az óvodavezető a pedagógus ellenőrzésének alkalmával a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka néni munkáját is ellenőrzi. A szóbelis egyeztetést, értékelést és a fejlesztési javaslatokat a csoportnaplóban rögzítik és aláírásukkal hitelesítik. A pedagógus és a dajka együttműködésének ellenőrzése-értékelése Ideje: A pedagógus és a dajka ellenőrzése során Szempontjai: A HOPP alapján meghatározott teljesítményértékelési szempontok és a csoportnaplóban rögzített egyezségek, értékrend, feladatmegosztások és az intézményi feladatmegosztások Dokumentálása a csoportnaplóban történik. Az óvodapedagógusok, dajkájukkal minden nevelési év elején együtt elemzik a csoportba járó gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, a csoportműködés jellemzőit. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

76

Egyeztetik és meghatározzák a nevelés közös irányvonalait, értékrendjét, módszereit (HOPP alapján), és megosztják a feladatokat. Az együttműködési egyezség időpontját és paramétereit a csoportnaplóban dokumentálják, és aláírásukkal hitelesítik. A pedagógusok munkájukat és együttműködésüket a csoportnaplóban évente értékelik. A szülők véleményének beépítése Ideje: Szülői értekezlet, Nyílt nap, elégedettségi kérdőív Dokumentálása a csoportnaplóban történik A szülők sok betekintést kapnak az óvoda életébe. Véleményüket szóban a szülői értekezleteken, a nyílt napok után a kiadott megfigyelési szempontok és elégedettségi kérdőív alapján is elmondhatják. A dokumentáció ellenőrzése Ideje: október és június Szempontjai: A HOPP alapján meghatározott teljesítményértékelési szempontok Dokumentálása a csoportnaplóban történik Az óvodapedagógusok fontos feladata a naprakész dokumentáció vezetése      

Felvételi, mulasztási napló, étkezések rendelése, betegségek, hiányzások jelentése, statisztikai adatok szolgáltatása, a gyermekek egyéni fejlettségének mérése és dokumentálása. Csoportnapló vezetése - Az egyéni és csoportfejlesztés megvalósításának és értékelésének dokumentálása

tervezésének,

A dokumentációs munkát az óvodavezető évente kétszer ellenőrzi, értékeli. Az ellenőrzés tapasztalatait a csoportnaplóban dokumentálja. Az óvodai dolgozók minősítése és teljesítményértékelése Az óvodai dolgozók minősítése és teljesítményértékelése az óvoda teljesítményértékelési eljárásrendje alapján történik. Az óvodapedagógusok külső minősítési rendszerének gyakorlata során az óvodavezető az adott pedagógus teljesítményértékelésének eredményei alapján értékeli a pedagógust. Az óvodavezető a pedagógusok minősítéséhez a felsorolt értékelési szempontok teljesítményértékelési eredményeit veszi alapul. Ahol több szempont van, ott azok eredményének átlagát veszi alapul. (0,5 érték felett felfelé kerekít, alatta lefelé kerekít.) Az értékelési szempontok és a hozzájuk kapcsolódó intézményi elvárások:


77

Értékelési szempontok a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013 Kr. 8§. (3.) bekezdése szerinti kompetenciák alapján

Hol van dokumentálva a hozzá kapcsolódó intézményi elvárás?

a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. A dolgozó munkaköréhez tartozó ismeretei, tapasztalata, tudása

Helyi Pedagógiai Program 17-18. oldal

1.2. A HOPP alapján történő munkavégzése


b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexió 2.1. Munkájának tervezése, megvalósítása és önértékelése

Helyi Pedagógiai Program 21. oldal

c) a tanulás támogatása 2.2. Munkája a fejlesztés előkészítésében, a tanulás támogatásában

Helyi Pedagógiai Program 23., 34., 47., 48., 52., 54., 55., 61., 65. oldal

2.6. Munkája a biztonság megteremtésében

SZMSZ 29. oldal

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 2.3. Munkája a személyiség fejlesztésében, az egyéni bánásmód alakításában


e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység 2.4. Munkája az esélyteremtésben és közösségfejlesztésben

Helyi Pedagógiai Program 32- 33, 7374. oldal

f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 2.5. Munkája a gyermekek fejlődésének nyomon-követésében


g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 3.1. Kommunikációs stílusa


3.2. Probléma- és konfliktusok kezelése


6.1. Együttműködése a gyerekekkel


6.2. Együttműködése a munkatársakkal


6.3. Együttműködése a szülőkkel


6.4. Együttműködése vezetővel (fenntartóval)


6.5. Együttműködése a külső szakemberekkel

Helyi Pedagógiai Program 14., 73-74. oldal

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 4.1. Titoktartása


4.2. Személyes elkötelezettsége, elhivatottsága, felelősségvállalása


4.3. Munkája az információáramlás biztosításában

SZMSZ 21-22. oldal

5.1. Adminisztrációs, dokumentációs munkája


5.2. Munkájának minősége


5.3. Hozzáállása a munkahelyi légkör alakításában


5.4. Munkája a jeles napok ünneplésében

SZMSZ 31. oldal


78

A teljesítményértékelés célja  

 

Az értékelésben résztvevők számára követhető, átlátható szempontokra, egységes alapelvre épülő ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése. Az intézmény vezetőjének, dolgozóinak a teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az intézmény céljainak megvalósulását. A dolgozók objektív értékelését, önértékelését segítse elő, nyújtson támogatást és ösztönzést a fejlődésükhöz, képezzen reális alapot a jutalmazásukhoz. Elemzései, visszajelzései alapján olyan intézkedések tervezését és megvalósítását segítse elő, amelyek biztosítják, hogy intézményünk szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

A teljesítményértékelés szabályozásának alapelvei        

Az értékelésnek mindig eleme az önértékelés Az értékelési rendszer biztosítja a folyamatos fejlesztést, jobb teljesítményre motivál. Az értékelési rendszer működtetése során nem fordulhat elő megszégyenítés. Az értékelés reális, objektív tényekre, jegyzőkönyvekre épül. Az értékelés a sikerekből indul ki, ehhez igazítja a fejlesztést. Az értékelés során minden érintett félnek együtt kell működnie. A személyre szóló értékelés és eredményei nem nyilvánosak, csak a dolgozó és a vezető láthatja, nem kerülhet a dokumentum illetéktelen kezekbe. A teljesítményértékelés a minősítés alapját képezi.

A teljesítményértékelés folyamatának felelőse és érintettjei    

A teljesítményértékelés folyamatának felelőse az óvodavezető, de minden dolgozó köteles együttműködni a sikeres értékelés megvalósítása érdekében. A teljesítményértékelés folyamatának érintettjei: az óvoda vezetője és dolgozói Az óvodavezetőt a fenntartó értékeli A dolgozókat az óvodavezető értékeli

A teljesítményértékelés eredménye A teljesítményértékelés munkakörönkénti szempontjaihoz az alábbi értékek adhatók.  Kiemelkedő teljesítmény - 3 pont  Megfelelő teljesítmény – 2 pont  Kevéssé megfelelő teljesítmény - 1 pont  Nem megfelelő teljesítmény – 0 pont A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni.  80-100 % - között kiválóan alkalmas,  60-79 % - között alkalmas,  30-59 % - között kevéssé alkalmas,  30 % alatt alkalmatlan, de a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap akkor is, ha legalább egy minősítési szempont értékelése 0 - azaz nem megfelelő. A dolgozó erkölcsi vagy anyagi elismerést akkor kaphat, ha teljesítményértékelésének eredménye alkalmas, vagy kiválóan alkalmas eredménnyel zárult.

A folyamat gyakorisága: Az értékelés évente történik. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

79

Az értékelés alapja  

  

A dolgozók munkaköri feladatait meghatározó helyi dokumentumok (SZMSZ, Házirend, Munkaköri leírás, Helyi pedagógiai program) Az értékelési szempontsor (ami a fentiekben felsorolt dokumentumok alapján készült). A szempontokhoz meghatározott elvárások szintje (Az elvárás minden szempont esetében minimum a 2-es, azaz a megfelelő szint megvalósítása. A további elvárásokat mindig ez előző évi értékeléshez készült fejlesztési, illetve intézkedési terv határozza meg.) A dolgozónak a feladat-ellátási, elosztási tervben, éves munkatervben meghatározott feladatai A dolgozó munkájának eredményei (dokumentációk, ellenőrzése, jegyzőkönyvek alapján). A munkakörönkénti részletesen kidolgozott értékelőlapok a teljesítményértékelési eljárásrend mellékletében találhatóak.

A teljesítményértékelés feladat-terve   

az ellenőrzések és értékelések tervét az éves munkaterv, a csoportszintű feladatok megosztását a csoportnapló, az intézményfeladatok megosztását, a feladat-ellátási terv tartalmazza és a mellékelt táblázatok éves aktualizálása tartalmazza.

Az értékelés dokumentumai   

a dolgozók és a vezető mellékelt értékelő/önértékelő lapjai az egyéni értékelés és a fejlesztési terv dokumentálása az értékelések összesítése és az intézkedési terv dokumentálása

A dolgozók teljesítményértékelésének lépései 1. A feladatok megosztása, értékelési szempontok kiadása AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTOK MUNKAKÖRÖNKÉNT 1.1. A dolgozó munkaköréhez tartozó ismeretei, tapasztalata, tudása 1.2. A HOPP alapján történő munkavégzése 2.1. Munkájának tervezése, megvalósítása és önértékelése 2.2. Munkája a fejlesztés előkészítésében (a tanulás támogatásában) 2.3. Munkája a személyiség fejlesztésében, az egyéni bánásmód alakításában 2.4. Munkája az esélyteremtésben és közösségfejlesztésben 2.5. Munkája a gyermekek fejlődésének nyomon-követésében 2.6. Munkája a biztonság megteremtésében 3.1. Kommunikációs stílusa 3.2. Probléma- és konfliktusok kezelése 4.1. Titoktartása 4.2. Személyes elkötelezettsége, elhivatottsága, felelősségvállalása 4.3. Munkája az információáramlás biztosításában 5.1. Adminisztrációs, dokumentációs munkája 5.2. Munkájának minősége 5.3. Hozzáállása a munkahelyi légkör alakításában 5.4. Munkája a jeles napok ünneplésében 6.1. Együttműködése a gyerekekkel 6.2. Együttműködése a munkatársakkal 6.3. Együttműködése a szülőkkel 6.4. Együttműködése a vezetővel (fenntartóval) 6.5. Együttműködése külső szakemberekkel


Óvodapedagóus

Vezető

Asszisztens Dajka

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

* * * * * * * * * * * * * * * * * * *

* * * * * * * * * * * * * * * *

80

A dolgozók dokumentálják a csoportszintű feladat-megosztásukat és feladatvállalásukat az intézményi szintű feladatokból. A pedagógus szakmai munkájának ellenőrzése és értékelése a

csoportlátogatás során, a teljesítményértékelési szempontok alapján történik. ssz.

Ellenőrzési szempontok

Megjegyzés

a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1.1.

A pedagógiai munkához szükséges ismeretei megfelelőek-e? Elemzi-e tudását, ezalapján fejleszti-e magát? Változatos módszereket, eszközöket alkalmaz-e? A gyerekek ismeretire, tudásra épít-e? Kreatívan kapcsoljae össze a műveltségtartalmakat és tevékenységeket?

1.2.

Ismeri-e a HOPP tartalmát? A munkáját a HOPP alapján végzi-e? A szokásokat, tevékenységeket német nyelven is kíséri-e? Az elvárások szerint építi-e be a német nemzetiségi játékokat, dalokat, verseket? Ápolja-e a német nemzetiségi hagyományokat?

b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

2.1.

A gyermekek egyéni képességeinek mérését az előírások szerint és határidőre pontosan végzi el? A mérési eredményekre épülő reális célokat határoz meg? Tudatos és korszerű egyéni és a csoportos fejlesztési terveket készít? Az egyéni és a csoportfejlesztés összhangja eredményes? Minden dokumentációja igényes, tartalmas, naprakész és koherens. Önértékelése objektív és példaértékű.

c) a tanulás támogatása

2.2.

2.6.

A tanulást támogató környezetet és a tevékenységeket kreatívan és tudatosan készíti elő? Épít a gyermekekre, hatékonyan motiválja, aktivizálja őket? A tapasztalatszerzéshez és a fejlődéshez, problémamegoldáshoz sokoldalú lehetőséget teremt? Korszerű tanulásszervezéssel biztosítja a differenciálást és az egymástól tanulást? A csoporttal együtt kialakított szokás és szabályrendszert következetesen és pozitív hozzáállással alakítja és ellenőrzi? A gyermekek aktívan segítik a rend alakításában és fenntartásában? Humánus és hatékony nevelési és fegyelmezési módszereivel harmóniát, biztonságot teremt? A gyerekek beépítették magatartásukba a tanult formákat?

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

2.3.

A gyermekek szükségleteire, képességeire, érdeklődésére épülő egyéni bánásmódot valósít meg? Tudatosan és összehangoltan valósítja meg az egyéni és a közösségfejlesztést? A gyerekekhez és a csoporthoz igazított, korszerű fejlesztést valósít meg? Munkája a felzárkóztatásban és tehetségfejlesztésében is bizonyítottan eredményes? Sikerélményhez juttatja a gyerekeket?


81

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység 2.4.

Minden gyermeket tisztel és elfogad, beilleszkedésüket, befogadásukat és összetartozás érzésüket tudatosan segíti elő? Sokoldalúan, tudatosan és eredményesen fejleszti a közösséget? A gyermekeket egymás értékeinek, a társadalmi és kulturális különbségeik megismerésére és elfogadására neveli, őszinte és nyílt kommunikációt alakít? Minden gyermek számára esélyegyenlőséget biztosít?

f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

2.5.

A gyermekek személyiség fejlődését a megismerésre, mérésekre épülő tudatos pedagógiai munkával segíti elő? Egyértelmű útmutatást, személyre szabott feladatokat, pozitív értékelést és támogatást ad a gyermekek személyiségének kibontakozásához, önállóságuk és önértékelésük fejlődéséhez? A gyermekek fejlődését az előírások szerint nyomon követi, elemzi és értékeli a pedagógiai munka eredményességét?

g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

3.1.

3.2.

6.1. 6.2.

6.3.

6.4. 6.5.

Kommunikációs stílusa modellértékű? Mások véleményét is meghallgatja és beépíti? Tisztán és élményszerűen beszél, fogalom használata pontos, igazodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz? Pedagógiai és kapcsolati kommunikációját fejleszti? A problémákat felismeri, felvállalja, objektíven, őszintén kommunikálja, és önállóan, oldja meg? Csak szükség esetén kér segítséget? Másoknak is szívesen segít a problémák megoldásában? A konfliktusok kezelésében megértő, együttműködő, elősegíti a közös megoldások keresését? A gyermekeket is erre neveli, ebben segíti? A gyerekekkel való kapcsolatát az odafigyelés, a kölcsönös elfogadás, szeretet, tisztelet, bizalom jellemzi? A bátorító nevelés elveit alkalmazza? A munkatársakkal való kapcsolatát az egymásra való odafigyelés, a kölcsönös elfogadás, szeretet, tisztelet, bizalom jellemzi? Elősegíti a közös megállapodások, nevelési elvek megalkotását, működtetését? Vállal helyettesítést, kérés nélkül is szívesen segít? A munkából szükség esetén nagyobb részt is vállal? A szülőkkel való kapcsolatait az egymásra való odafigyelés, a kölcsönös elfogadás, szeretet, tisztelet, bizalom jellemzi? A szülőket az előírások szerint tájékoztatja a gyermek fejlődési eredményeiről, és az óvoda programjairól? A nevelőmunkához betekintést és együttműködési lehetőségeket teremt? Az egyedi problémák esetén is a közös álláspont elérésére törekszik? A vezetővel jó kapcsolatot tart fenn? Véleményét beépíti, kéréseit teljesíti? A vezető munkáját őszintén véleményezi és előrevivően segíti? A külső szakértők munkáját segíti, javaslataikat munkájába beépíti? Jó együttműködést alakít ki velük? Az intézményen kívül is működtet szakmai kapcsolatrendszert?


82

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 4.1. 4.2.

4.3.

5.1.

5.2.

5.3. 5.4.

A tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, megőrzi? Nem beszél ki másokat a háta mögött, másokat is erre figyelmeztet? Az óvoda működtetésében lelkes, elhivatott, elkötelezett? Innovatív és kreatív hozzáállásával, feladat-vállalásával és munkájával öregbíti az óvoda jó hírnevét? Önelemzése alapján önként vesz részt belső és külső képzéseken? Részt vállal kollégái értékelésében fejlesztésében? Az információk megszerzésében, továbbításában aktívan részt vesz, felelősséget vállal? Másokat is erre figyelmeztet? Az információs rendszer fejlesztésében ötleteivel, javaslataival részt vesz? Az adatszolgáltatást, nyilvántartást, a gyermekek mérését, a további vizsgálatokhoz, beiskolázáshoz szükséges jellemzést az előírások alapján naprakészen, pontosan készíti, másokat is ebben segít? Minden dokumentációja igényes, tartalmas, naprakész és koherens? A szabályokat mindig betartja? Az Etikai kódex elvárásai szerint viselkedik? Feladatait a kiadott határidőre önállóan és magas színvonalon elvégzi? A munkaidejét pontosan betartja, tartalmasan kitölti? Ha szükséges, vállal túlórát? Figyel önmagára és másokra? Hozzáállása pozitív, barátságos, jókedvű, elősegíti a jó légkört? A légkör javításban önálló feladatokat is vállal? Kreatívan és aktívan kiveszi részét az óvoda jeles napjainak a szervezésében, az óvoda külső- és belső környezetének alakításában? Önálló feladatokat pl. szervezést, dekorálást is vállal?

2. Értékelési ütemterv Az óvodavezető az adott nevelési év szeptember 30-ig ellenőrzési, értékelési ütemtervet készít, amely tartalmazza, hogy kit, és mikor ellenőriz, értékel. Az értékelési ütemtervet az éves munkaterv tartalmazza. Emellett a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel bármikor joga van élni. (Egy dolgozó értékelését illetően időpontot csak indokolt esetben, és csak egy alkalommal és min. egy héttel korábbi értesítéssel lehet módosítani.)

3. A feladatok teljesítése, az ellenőrzés megvalósítása, dokumentálása A teljesítményértékelés kereteinél leírtak, illetve az éves munkaterv szerint történik.

4. Felkészülés az értékelésre Az értékelendő felkészülése: Kitölti az önértékelő lapot és írásban is összegzi (erősség, gyengeség, fejlődési út lehetőségei), ezt magával viszi az értékelésre. Szóban és lelkiekben is felkészül. Az értékelő felkészülése: Összegyűjti a dolgozó munkájának eredményeiről készült dokumentációt (feljegyzése, jegyzőkönyvek). Kitölti az értékelendő munkájáról az értékelőlapot, és összegzi az értékelést (erősség, gyengeség, fejlődési út lehetőségei). Az értékeléshez felhasználható írásos információk. Ha az óvodavezető szükségesnek látja, akkor az alábbi dokumentumokat kérheti be az értékelés előtt: Szülői visszajelzések, munkatársak véleménye. (A felhasználásra került véleményeket az értékelési dokumentációhoz csatolni kell!) A véleményezés szempontjaihoz érdemes az értékelő lapnak azon részeit kiemelni, amelyekre a véleményező ráláthat.


83

5. Az értékelő megbeszélés Az értékelés időtartama: minimum 1/2 óra, maximum 1 és 1/2 óra. 5.1. Önértékelés A dolgozó az előre kitöltött önértékelő lapja alapján ismerteti az adott nevelési évben végzett munkáját, értékeli, hogy mi volt sikeres és mi nem. Feltárja ezek okait, és megfogalmazza, hogy min fog változtatni (céljai, feladatai) a következő nevelési évben.

5.2. Vezetői értékelés A vezető az összegyűjtött adatok, jegyzőkönyvek, vélemények, információk és az előre kitöltött értékelő lap alapján - ismerteti véleményét, elmondja, hogy miben ért egyet, és miben nem az értékelttel, indokolja az elmondottakat.

5.3. Egyeztetés, elemzés A közös vélemény kialakítása, az egyeztetett értékelésben az erősségek, gyengeségek kiemelése, elemzés, ok-feltárás, és ezek dokumentálása. Amennyiben az egyeztetés eredménytelen, a vezető szervez egy újabb értékelést, amelynek időpontja az első értékelést követő minimum 4 - maximum 8 nap. A második értékeléshez bekéri az összes olyan munkatárs véleményét (az értékelő lap alapján). Ha az egyeztetés ezek után is eredménytelen, akkor a vezető legjobb belátása szerinti eredménnyel lezárja az értékelést. A dolgozó megjegyzésben leírhatja a véleményét.

5.4. A dolgozó fejlődési útjának kijelölése a teljesítményértékelés alapján Az óvodavezető az egyéni teljesítményekről egyeztetett eredmények alapján az értékelt dolgozóval közösen kidolgozza a fejődési utat. (Szakmai képzés, önképzés, konzultáció, hospitálás, szakirodalom tanulmányozása stb.) Az óvodavezető óvodapedagógusi munkáját a munkatársak véleményezhetik, és külső szakértő értékelheti. Az óvodavezető vezetői és pedagógusi munkájának értékelése két egymástól független értékelési folyamatban valósul meg.

5.5. Dokumentálás Az értékelés és egyeztetés eredményének dokumentálása 2 példányban történik ebből 1 pld a dolgozóé, 1 pld a dolgozó személyi anyagába kerül, irattárban kell őrizni. 6. A vezető munkájának értékelése A vezető vezetői munkájáról a mellékelt önértékelő lap alapján önértékelést készít. (Amelyhez felhasználhatja a dolgozók írásos véleményét. Ehhez az értékelő lap azon pontjait használja fel, amelyet a munkatársak érdemben ki tudnak tölteni.) A fenntartó értékeli a vezető, vezetői munkáját. Dönt a fejlődési útjának támogatásáról, jutalmazásáról.

7. A személyzetfejlesztés útjának kijelölése a teljesítményértékelés összesítése alapján Az értékelések eredményeit az óvodavezető összesíti, elemzi, az erősségek, és gyengeségek összesítése alapján készíti el a humán erőforrás fejlesztéséhez szükséges intézkedési tervet. Dönt a szükséges szankciókról, javadalmazásról, jutalmazásról, előléptetésről, funkció elosztásról, fejlesztési feladatokról (külső-belső továbbképzés, szakirodalom, szervezetfejlesztés stb.)


84

Amennyiben a dolgozó, bármelyik szempont esetében a 2. szint alatt teljesít, azonnali intézkedéseket kell tenni. Jutalomban az a dolgozó részesülhet, aki minden szempont esetében teljesíti a 2. szintet és emellett legalább 10 szempont esetében eléri a 3. szintet. AZ ÉRTÉKELÉSÉSEK ÖSSZESÍTÉSE

Dolgozók neve

Összesítés területenként:

1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

1.1. A dolgozó munkaköréhez tartozó ismeretei, tapasztalata, tudása 1.2. A HOPP alapján történő munkavégzése 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

2.1. Munkájának tervezése, megvalósítása és önértékelése 2.2. Munkája a fejlesztés előkészítésében (a tanulás támogatásában) 2.3. Munkája a személyiség fejlesztésében,egyéni bánásmód alakításában 2.4. Munkája az esélyteremtésben és közösségfejlesztésben 2.5. Munkája a gyermekek fejlődésének nyomon-követésében 2.6. Munkája a biztonság megteremtésében 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

3.1. Kommunikációs stílusa 3.2. Probléma- és konfliktusok kezelése 4. A munkakörrel kapcsolatos felelősség és hivatástudat és hozzáállás

4.1. Titoktartása 4.2. Személyes elkötelezettsége, elhivatottsága, felelősségvállalása 4.3. Munkája az információáramlás biztosításában 5. A munkakörrel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

5.1. Adminisztrációs, dokumentációs munkája 5.2. Munkájának minősége 5.3. Hozzáállása a munkahelyi légkör alakításában 5.4. Munkája a jeles napok ünneplésében 6. A munkavégzéshez szükséges kapcsolatok működtetése

6.1. Együttműködése a gyerekekkel 6.2. Együttműködése a munkatársakkal 6.3. Együttműködése a szülőkkel 6.4. Együttműködése a vezetővel (fenntartóval) 6.5. Együttműködése külső szakemberekkel Összesítés dolgozónként:

8. Az intézményi működés értékelése és az intézkedési terv készítése Az óvodavezető minden nevelési év június 30-áig értékeli az intézmény működését. (Ebbe az értékelésbe építi bele a teljesítményértékelés összesített eredményeit.) Ez alapján készíti el az intézmény intézkedési tervét, amelyet a helyben szokásos módon nyilvánossá kell tenni (falu honlap). Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

85

11. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A helyi óvodai pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzék a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete szerint. HELYISÉGEK: Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Helyiségek

Előírt mennyiségi mutató gyermekcsoportonként 1

Ellátottság 2

csoportonként 1

1

tornaszoba, sportszertárral

óvodánként 1

0

logopédiai, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként 1

1

játszóudvar

óvodánként 1

1

intézményvezetői iroda

óvodánként 1

1

intézményvezető -helyettesi iroda

óvodánként 1

nem releváns

óvodatitkári iroda

óvodánként 1

nem releváns

nevelőtestületi szoba

óvodánként 1

0

általános szertár, raktár

óvodánként 1

3

többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására)

óvodánként 1

orvosi szoba, elkülönítő szoba

óvodánként 1

óvodaorvossal kötött szerződés alapján a rendelőben

gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

1

gyermekmosdó, WC helyiség


1

felnőtt öltöző

óvodánként 1

1

felnőtt mosdó

óvodánként 1

1

felnőtt WC helyiség

óvodánként 1

1

felnőtt zuhanyzó

óvodánként 1

0

mosó, vasaló helyiség

óvodánként 1

1

szárító helyiség

óvodánként 1

0

felnőtt étkező

óvodánként 1

0

főzőkonyha

óvodánként 1

0

melegítőkonyha

óvodánként 1

1

tálaló-mosogató

óvodánként 1

1

szárazáru raktár

óvodánként

0

földesáru raktár

óvodánként

0

éléskamra

óvodánként 1

0

karbantartó műhely

óvodánként 1

0

ételhulladék tároló

óvodánként 1

0

csoportszoba gyermekágy/fektető tároló helyiség


1

86

A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Helyiségek bútorzata

Előírt mennyiségi mutató

Ellátottság

1. Csoportszoba óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

30

gyermekszék


gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

8

ablakonként

redőny

gyermekcsoportonként, a padló 1/5-ének megfelelő méretben

2

csoportszobánként 2

5

könyvespolc


2

élősarok állvány


1

foglalkozási eszköztároló szekrény


4

edény- és evőeszköz-tároló szekrény


0

szeméttartó


2

2. Tornaszoba tornapad

2

2

tornaszőnyeg

1

1

bordásfal

2

2

1 3 gyermek egyidejű foglalkoztatásához

1

fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény, polc

mozgásigényt kielégítő készlet egyéni fejlesztéshez speciális felszerelések

10 féle

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör

1

1

asztal szék

1 2

2 4

szőnyeg

1

1

játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc

1

5

4. Játszóudvar kerti asztal


2

kerti pad babaház

gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1

3 1

udvari homokozó


1

homokozónként 1

1

takaróháló mozgásigényt kielégítő eszközök 5. Intézményvezető iroda íróasztal és szék

12 1-1

1-2

tárgyalóasztal, székekkel telefon

1 1

0 1

Fax

1

1


87

könyvszekrény

1

2

iratszekrény

1

1

Elektronikus adathordozó szekrény számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

0

1 felszerelés

2

számítógépasztal és szék

1-1

0

6. Intézményvezető - helyettesi, óvodatitkári iroda íróasztal és szék

1-1

nem releváns

iratszekrény

1

nem releváns

telefon

1

nem releváns

számítógépasztal és szék számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

nem releváns

1-1 1 felszerelés

nem releváns

7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

0

Szék

pedagóguslétszám szerint 1

0

Könyvszekrény

2

0

Fénymásoló

1

0

Tükör

1

0

8. Orvosi szoba, elkülönítővel ágy,íróasztal, szék, tükör, zárható gyógyszeres szekrény

nem releváns

9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas

gyermeklétszám szerint

5x6

öltözőpad


5

10. Gyermekmosdó, WC helyiség törülközőtartó


30

mosdókagylónként 1

4


1

falitükör rekeszes fali polc (fogmosótartó)

TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Önellátási felszerelés egyéni tisztálkodó szerek

Előírt mennyiségi mutató felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

Ellátottság 30

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

4

csoportonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

1 95

abrosz

asztalonként 3

13

takaró


30

gyermeklétszám szerint 3-3

30

fésűtartó törülköző

ágyneműhuzat, lepedő


88

A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Felnőtt munkaeszközök

Előírt mennyiségi mutató

Ellátottság

szennyes ruha tároló

óvodánként 1

1

mosott ruha tároló

óvodánként 1

1

mosógép +centrifuga

óvodánként 1

1

vasaló

óvodánként 1

1

vasalóállvány

óvodánként 1

1

szárítóállvány

óvodánként 1

1

takarítóeszközök

óvodánként 1

1

óvodánként 1-1

1

hűtőgép

óvodánként 1

1

porszívó

óvodánként 1

1

kerti munkaeszközök, szerszámok

A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A részletes lista a Helyi Óvodai Pedagógiai Program nevelési területeinél és tevékenységi formáinál található. 1. Játékok, játékeszközök Játékeszközök különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

Előírt mennyiségi mutató gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Ellátottság

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

megfelelő

ének, zene, énekes játékok eszközei


megfelelő

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

értelmi képességeket fejlesztő anyagok, eszközök


megfelelő

ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök


megfelelő

a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok


megfelelő

munka jellegű tevékenységek eszközei


megfelelő

megfelelő


89

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök televízió

óvodánként 1

2

három csoportonként 1

2

diavetítő vagy projektor

óvodánként 1

1

vetítővászon

óvodánként 1

1

óvodánként 1 gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

2 megfelelő


megfelelő

magnetofon/CD lejátszó/hangfalak

hangszer (pedagógusoknak) furulya hangszer (gyermekeknek) egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

VI. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK étel-mintavétel készlet

óvodánként 1

1 készlet

Elsősegélyláda

óvodánként 1

1

zárható gyógyszerszekrény

óvodánként 1

1

munkaruha

az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint

védőruha

az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint

megfelelő megfelelő

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

2

tűzoltó készülék

Óvodánk rendelkezik a Helyi Óvodai Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszközökkel és felszerelésekkel. Az óvoda biztosítja a nevelő-, és oktató munka biztonságos és egészséges feltételeit. Az eszközjegyzékben előírt helyiségek többnyire rendelkezésünkre állnak. Az eszközöket, felszereléseket a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően biztosítjuk. Az óvodavezető feladata évente ellenőrizni a HOPP megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések számát és állapotát, esetleges karbantartásukról, pótlásukról gondoskodni. A gyermekek részére kialakított helyiségek, megfelelő alapterületűek, lehetővé teszik legalább egy óvodai csoport valamennyi tagjának befogadását, és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. A játszóudvar alapterülete lehetővé teszi valamennyi gyermek egyidejű befogadását, és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását. A helyiségek bútorzatának és egyéb berendezési tárgyainak az elhasználódását folyamatosan nyomon követjük, folyamatosan karban tartjuk, ha szükséges, cseréljük. Az informatikai eszközök beszerzését elsősorban pályázati források által korszerűsítjük.


90

12. MELLÉKLETEK 1.sz. Melléklet Veronika zeneprojekt - Jógyakorlat

„VERONIKA” ZENEPROJEKT ÓVODAI ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI SEGÉDANYAGA

Összeállította: Nagyné Szabó Erika óvodavezető Kertvárosi Óvoda Siklósi úti Tagóvodája 7622 Pécs, Siklósi út 18 Email: [email protected], [email protected] Tel: 72/ 525- 117, +36 20/ 960 66-99


91

Bevezető Napjainkban a nevelés- oktatás területén felerősödtek az integrációs törekvések, tért hódít az inkluzív intézményi szemlélet, amelyhez szorosan kapcsolódik az esélyegyenlőség elveinek megvalósítása. Mindehhez a jogi hátteret a Magyar Közoktatási Törvény adja. A haladó szellemű pedagógusok nézete, hogy a „másság” önmagában nem lehet minősítő tényező a gyermeki személyiségben, ezért nyitottak az integrációval kapcsolatban, igénylik ismereteik megújítását, innovatív módszerek megismerését. Ha kibővítjük az integráció fogalmát, ha megvizsgáljuk az óvodai csoportok összetételét, tapasztaljuk, hogy egyre több kisgyermek küzd valamilyen problémávalmagatartásproblémával, részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, hátrányos helyzettel. Mindannyian tudjuk, hogy ezek a gyermekek is különleges bánásmódot igényelnek, segítségre szorulnak -őket éppúgy integrálnunk kell, szükségleteiknek megfelelően, mint a hagyományos értelemben vett, sajátos nevelési igényű gyermekeket. A Veronika zeneprojekt felöleli a 3-7 éves korú sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és más okokból akadályozott fejlődésű gyermekek személyiség-fejlesztését zenepedagógiai módszerek alkalmazásával. Pozitív hatását minden gyermekre kiterjeszti. A zenélés önmaga olyan élményt ad a tevékenységet folytatónak, ami belső összerendezettséget eredményez. Kodály azt írja, hogy "az ének felszabadít, gátlásokból kigyógyít, testi-lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál,…". Ez a zene néhány hatásának zseniális meglátása. A hang az önkifejezés egy eszköze. Attól függően intim, vagy intimebb, hogy eszközzel hozzuk-e létre, vagy közvetlenül, például énekléssel. Az eszköz használata ugyanis a külvilággal szemben védelmet jelent, bár a zenélőt fejezi ki, hiszen ő szólaltatja meg általa a zenét. Eszköz nélkül a zenélő sokkal mélyebbről és mélyebben nyilvánul meg. A módszerrel többek között az autizmusban szenvedők állapota is befolyásolható. Az autista, illetve az autisztikus tüneteket produkáló gyerekeknél a legfontosabb tulajdonság, hogy nem tudnak a másik emberrel kapcsolatot teremteni, nem tudnak a másik emberre figyelni, ezért szocializációs zavarokkal küzdenek. A Veronika zenepedagógia módszerei tapasztalatot adnak a sérültnek arról, hogy ő is képes valamilyen szinten ráhangolódni a másikra. Az élmény közvetlen hatása nehezen lemérhető, de hosszútávon bizonyítható a pozitív változás. Javul az állapota, jobban képes a környezetével együtt lenni, az őt körülvevők számára elviselhetőbbé válik. A csoportban a résztvevők egymásra hangolódása, a kapott sikerélmény átélése, az a tapasztalat, hogy képes valamit tenni, hogy képes tanulni a másiktól, hogy megvilágosodik számára egy összefüggés, hogy megengedi magának az együttzenélés örömét, ezek összessége a zenepedagógiai módszerek hatásmechanizmusát bizonyítják.

A Veronika zeneprojekt történetének rövid összefoglalása A „Veronika zeneprojekt” kidolgozásának gondolata Ursula Fitzinger osztrák zeneterapeutától származik, aki évekkel ezelőtt zeneterápiás és zenepedagógiai módszerekkel kezelt egy súlyos anyagcserezavarokkal és halmozott fogyatékossággal született kislányt.


92

Hosszas és türelmes fejlesztőmunka után, ez a sérült gyermek a zene hatására emocionális megnyilvánulásokat kezdett produkálni, végül egyetlen örömet csak a zene, a dallam, a ritmus tudott benne fakasztani. A gyermek halála után Ursula elhatározta, hogy tapasztalatait továbbképzések keretében továbbadja, így indult a projekt nemzetközi vonulata is. A „Veronika zeneprojekt” elnevezés, a halmozottan sérült kislány nevét örökíti meg. Az Európai Uniós Veronika zeneprojekt projekt további fázisai 1999-ben a Baranya megyei Pedagógiai Intézet elnyerte a nemzetközileg kiírt „Veronika zeneprojekt” EU pályázat magyarországi részvételi lehetőségét, melyhez a Koch Valéria Német Nemzetiségi óvodát és a Kertvárosi óvodát kérte fel. A választás döntő szempontjai voltak, hogy a Koch Valéria Német Nemzetiségi óvoda évek óta magas színvonalú munkakapcsolatot ápol osztrák és német pedagógiai intézményekkel, a Kertvárosi óvodában az integrált intézményes nevelésben több éves gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek az óvónők. A projekt Európai Uniós pályázatát 1999-ben, öt ország-Anglia, Hollandia, Franciaország, Felső-Ausztria, Graz, és Magyarország elméleti és gyakorlati szakemberei dolgozták ki Ursula Fitzinger és Dr. Wolfgang Mastnak irányításával. Ebben a pályázatban meghatároztuk a nemzetek integrációs kérdéseinek közös pontjait, ennek megfelelően részletesen kidolgoztuk a projekt céljait, feladatait. A pályázatot a Brüsszeli Szakmai Bizottság pozitívan bírálta el, így kezdetét vette a projekt kidolgozása, megvalósítása 2000- 2003 között. Nekünk, a projektben résztvevő óvodapedagógusoknak, többrétű feladatot kellett megoldanunk. Ismertetnünk kellett a magyar intézményes integrációs helyzetet, a képzési lehetőségeket. Gyakorlati tapasztalatainkat felhasználtuk a játékos- zenés módszerek kidolgozásánál, valamint az óvodai alkalmazás lehetőségeiben. Feladatunk volt még a közös Veronika CD magyar hanganyagának összeválogatása, mely a projekt egyik meghatározott végterméke, valamint a magyarországi „Veronika zeneprojekt” akkreditált képzés kidolgozása és gyakorlati vezetése, multiplikátorként való terjesztése. E munka mellett elvégeztük a Felső- Ausztriában szervezett 400 órás „Veronika” osztrák nemzeti tanfolyamot. Az EU projekt 2003 novemberében zárult, az összesített prezentációt Brüsszelben pozitív értékeléssel fogadták el. A 40 órás, akkreditált „Veronika zeneprojekt” tanfolyam 2004 decemberében kezdődött a BSZSZSZK szervezésében, - melynek helyszíne a Kertvárosi óvoda Siklósi úti Tagóvodája,- a mai napig a népszerű képzés az óvodapedagógusok, gyógypedagógusok körében. A képzésen túl az elmúlt évek során több szakmai napot szerveztünk, városi és régiós szintű gyakorlati bemutatókat tartottunk, valamint folyamatosan eleget teszünk különböző intézmények szakmai hospitálási, illetve képzési igényeinek. A” Veronika zeneprojekt” jó gyakorlatát több régióban alkalmazzák, a képzés a határon túl is népszerű, pl. a komárnoi Jókai Mór Nyári Egyetem egyik közkedvelt kurzusává vált. Az elmúlt évek során a zeneprojekt alkalmazása az óvodai csoportokban a gyermekek igényeinek megfelelően tökéletesedett, zenés játékai továbbfejlődtek-, alkalmazkodtak a nevelési területek feladataihoz, beilleszthetőkké váltak a komplex ismeretnyújtásba és a mindennapokba. A módszer alkalmazása során az óvodapedagógusnak lehetősége nyílik arra, hogy egyéniségét, kreativitását, improvizációs képességét a nevelőmunka során a zeneprojektbe beépítse -ezáltal válik saját, egyéni módszerévé. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

93

A Veronika Zeneprojekt 1. A Veronika zeneprojekt alapelvei, filozófiája A Veronika zeneprojekt újszerűségét, egyediségét a filozófiája tükrözi:  A középpont a gyermek, a maga összetéveszthetetlen egyéniségével és a benne rejlő tehetség kibontakoztatásának lehetőségével.  Az integráció minden ember számára egyenlő részt ad a közös világból.  Ugyanazokat a jogokat nyújtja a pedagógiai fejlesztés és az individuális fejlődés terén, tehát megszünteti a „sérült” „nem sérült” elkülönítését. Alapelvként vallja:  A zene erőteljes kommunikációs csatorna mindenki számára, szociális kapcsolatokat épít ki és ápol.  A zene módszer egy komplex kognitív fizikális, motorikus képességfejlesztésre, erősen hat érzelmi- emocionális területekre.  A zene tér a szabadságra és biztonságra, melyben a kreativitás, önkifejezés, önbecsülés egyénileg bontakozik ki.  A módszer biztosítja, hogy minden gyermek számára nyitott legyen, -így a sérült, és egészséges gyermek is a saját maga módján bekapcsolódhat a zenei játékba.  Kialakít egy csoportot, melyben az összetartozás, a biztonság teremti meg az egységet közös zenei alappal.  A zene-mozgás, kommunikáció segítségével lehetőséget biztosít a gyermek számára az önmagához viszonyított fejlődésre, -a kreativitásra, a szabad asszociációkra, az önbizalom és a pozitív énkép kialakítására.  Elve, a játékosság, a fokozatosság, -egyszerűtől a bonyolultig-, a sikerorientáltság, így a mozgás mindenki számára élménnyé válik.  Nincs deficit, nincs megfelelési kényszer, csak oldott, derűs légkör, melyben mindenki jól érzi magát. A Veronika zeneprojekt hitvallása: A zene egy folyamat, amelyben mindenki megtalálja kifejezésmódját, mindenki számára azt nyújtja amire saját individuumának szüksége van. Kiemelten és komplexen fejleszti az alábbi készségeket, képességeket:  Figyelemkoncentráció, gondolkodás, logika  Nagymozgások, finommozgások, mozgáskultúra  Verbális és zenei memória  Hallás, ritmusérzék, egyensúly  Utánzóképesség, beleérző-képesség  Térpercepció, testséma  Verbális és vizuális kifejezőkészség  Szociális érzelmek, szociális kapcsolatok  Kreativitás, improvizációs képességek  Önuralom, önbizalom, önbecsülés 2. A Veronika zeneprojekt eszközei: színes kendők, kavicsok, nagyméretű ernyő, kiegészítő, jelzésértékű eszközök, fejdíszek, CD lejátszó, Veronika CD, kötél, ritmusfák, hangszerek, különböző méretű labdák, tüsilabdák, tornakarikák, tornapadok stb…


94

3. A Veronika zeneprojekt módszereinek legfontosabb jellemzői 

Zene, zenefeldolgozás, zenehallgatás: speciális, játékra motiváló, felhívó jellegű zenék, különleges hangeffektusok, céljuk az oldott hangulat megteremtése, amelyben kibontakozhat az egyéni aktivitás, kreativitás, az egymásra figyelés, a közös játék, kialakul a pozitív énkép.  Játék, játékosság: játékos történetek eljátszása a zenei eszközök felhasználásával, mozgással, tánccal pl: utánzó állatmozgások, vagy kitalált lények tánca ritmikus, egyedi mozgássorokkal  Mozgás: egyéni és páros gyakorlatok zenére, ritmus és hallásfejlesztő mozgásos-zenés játékok megismerése  Tánc: egyszerű táncok, mozgássorok tanulása, begyakorlása, az együttes koordinált mozgás kialakítása, téri orientációs fejlesztési lehetőségek kiaknázása  Beszélgetés, kommunikáció: amelyben a visszahúzódó gyermek is képes kifejezni magát-hangulatjátékokban verbális módon elmondja, vagy nonverbális módon gesztusokkal, mimikával, mozgással fejezi ki érzelmeit, játssza el a mesét, illetve a vele történt eseményeket. Tartalom Milyen készséget és képességet fejleszt leginkább? Ismerkedő, köszöntő játékok-  kapcsolatteremtés, egymásra figyelés testhangszerek, elemi zenélés,  szociális képességek táncok, mozgások Ritmikus hangzásgyakorlatok  Testhangszerek alkalmazása ritmikus zenei testhangszerekkel és megnyilvánulásokban hangszerekkel  Zenei képességek  Dobok, csörgők , megkülönböztetése, használata játékban, táncban Téri orientációt fejlesztő  Utánzó mozdulatok zenés játékok  Figyelem, alkalmazkodó képesség Testsémát fejlesztő zenés  Kognitív-és motorikus képességek játékok  Térbeli tájékozódás, testséma  Ellentét párok különbségének megtapasztalása Mozgásos mondóka és Verbális és zenei memória daltanulás Szabad mozgások a térben  Önálló mozgáskombináció, fantázia, kreativitás  Improvizációs képességek  Az egyéni megnyilvánulások öröme, önbizalom Mozgás- szabadon és kötötten  Önálló mozgáskombináció váltakozása  Koncentráló, reagáló képesség,  Zenei képességek  Az együttes játék örömének megtapasztalása Mozgásos játékok  Testkontaktus, felelősség, pozitív kapcsolat Elementáris drámajátékok  Egyéni elgondolások előtérbe helyezése, kellékek Mese, történet eljátszása kiegészítők biztosításával Hangulatfestés szóban, illetve  A zene által kiváltott érzelmek, hangulatok verbális képben és kép kifejezése (jelzők, színekkel, formákkal a ritmus követése) Relaxációs gyakorlatok  Test, testrészek, izomcsoportok ellazítása, képzelet


95

4. A zenés, mozgásos, komplex készség és képességfejlesztő játékai Ismerkedő, köszöntő játékok- testhangszerek, elemi zenélés, táncok, mozgások 1. Specknerin CD1 Ír körtánc, - közösségformáló, hangulatteremtő, helyzetfelismerő, kontaktus felvételt biztosító A részre: kézfogással járás körben:1-2, 1-2,1-2, 1-2, B részre: bemegyünk a körbe- kiskört alkotunk, majd kijövünk a kiskörből nagy kört alkotunk A részre: körben jobbra oldalt kilép-zár, kilép-zár, kilép-zár, kilép-zár B részre: bemegyünk a körbe- kiskört alkotunk, majd kijövünk a kiskörből nagy kört alkotunk A részre: lép, lép, taps és fordul, lép, lép, taps és fordul (lehet csak térdhajlítással is) B részre: bemegyünk a körbe- kiskört alkotunk, majd kijövünk a kiskörből nagy kört alkotunk 2. Pöttyös játék Fatu you CD 2. Papírlapokon különböző számú pöttyök találhatók, zenére mozgás közben adogatjuk egymásnak. A zeneszünetben párt keresünk és annyi tapssal, puszival, ugrással… köszöntjük a másikat, amennyi a papírunkon van. A párunk ugyanúgy köszönt minket. Remekül használható játék a matematikai nevelésben, szabadon változtathatjuk: számképekkel, állatokkal- mindig a nevelési feladatnak megfelelően. 3. Állunk itt… d- d- r - r- m - f f, m- r d ál-lunk itt a kör-ben és vá-runk rád… körben állunk, együtt énekelünk, egy kislány belép a körbe és bemutatkozik: Erzsike itt van-, meghajol és visszalép, a kör együtt: Szeretettel köszöntünk! A játékot addig folytatjuk, amíg minden gyermek sorra kerül. A mozgást mindig változtatjuk, ezzel tesszük változatossá az időt, hagyjuk a gyermeket felkészülni a „fellépésre”, pl: Mi ugrálunk a körben…- sétálunk, könyöklünk, vakarózunk, fésülködünk stb. A dallamot kitalálhatunk és engedjük a gyermeknek az egyéni megnyilvánulást-, a szereplést nem erőltetjük, ha többször játsszuk, a gátlásos gyermek is előbb –utóbb belép a körbe. 4. Köszöntő sz, - sz, m,- m, sz, sz,- la, Hal -ló Er -zsi, itt va- gyunk, m-, m, r - r, m, m- fa, hal-ló Er-zsi -itt va-gyunk, sz- sz, m- m, sz, sz- la, Hal-ló Er-zsi, itt va-gyunk, l - f - s -, f- m r- r - r és mind-a-nnyi- an kö -szö- ntünk Körben testhangszerekkel kísérve éneklünk, minden gyermeket köszöntve- a testhangszerek alkalmazását rábízhatjuk a gyermekre. 5. Varázslabdák Körben állunk, a sárga labdát gurítjuk társunknak, miközben a nevén szólítjuk: Erzsike, gurul a labda. Fokozatosan nehezítjük a játékot, zöld labdát pattintunk a nevén nevezett társnak, közben egy másik gyerek gurítja a sárga labdát valakinek. Fejlett nagycsoportban beiktathatjuk a harmadik labdát: a piros labda repül… Legnehezebb feladatként, amennyiben a csoport fejlettsége megengedi: A kör elindul és járás közben sárga labda, gurul, zöld pattan, piros repül… Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

96

6. Fonaljáték Egy fonalgombolyagot tartunk a kezünkben, majd a megnevezett gyermeknek dobjuk úgy, hogy a szál a kezünkben maradjon, közben mondjuk a nevünket: „Erika vagyok, dobom Pistinek”. Pisti továbbdobja egy társának – a végén minden gyermek kezében ott a szál, mint egy pókháló. Visszafelé is eljátsszuk: „Pisti vagyok, kaptam Erikától” és dobja Erikának, közben visszatekeri a fonalat a gombolyagra. Variációk: 1. A gyermekek kezében tartott fonalhálót óvatosan letesszük a földre, sétálhatunk a fonal mentén, vagy ugrálhatunk az alakzatokban, 2. Magunk előtt tartjuk a hálót, bújhatunk, mászhatunk alatta stb…-feladattól és fantáziától függően. 7. Lufis köszöntő Léggömbökre rárajzoljuk a gyermek jelét, zenére szabadon mozgunk, dobáljuk a lufikat. Szabályt is adhatunk: pl: csak a kisujjaddal, vagy orroddal nyúlhatsz a lufihoz. Természetesen megnevezhetünk más testrészt is. Zene-szünetre az éppen elkapott lufit odavisszük a gazdájának. Szabadon variálható a játék, színekkel, formákkal ... 8. Most zárd az ajtót CD 3 Két sorban, arccal egymás felé fordulva folyosót alkotunk. Előrelépve két kezünket összeérintjük, és közben azt mondjuk, hogy „most zárd az ajtót” majd hátralépve kezünket magasba emeljük „most tárd az ajtót” és énekeljük: „A Pisti a Dórival táncolni fog”- az első pár oldalt szökellve, egymás kezét fogva elhalad a sorok között, míg a többiek tapsolnak. „Táncolunk a sorok között, táncolunk most vidáman, táncolunk a sorok között, viszontlátásra!”Zenére egyet lép oldalt a két sor, a következő párossal folytatjuk. Szabadon variálhatjuk a szöveget, ez a táncos játék kiválóan alkalmas farsangi bemutatkozásra, vagy anyák napjára, amikor a gyermek az édesanyjával táncol stb… - a szöveget mindig a szándékunknak megfelelően változtatjuk. 9. Fenn az égen…CD4 „Fenn az égen, lenn a földön mindenütt már tavasz van, Nem vagyok én már Marika, hanem egy kis mókuska” Zenére énekeljük a szöveget, mozgással kísérjük, majd egy gyermek kitalál egy állatot, és a zene B1 részére bemutatja a mozgását, a B2 részre mindenki ugyanúgy mozog, mint az állatmozgást bemutató gyermek. A nevelési területeknek feladataihoz igazítva alakíthatjuk a szöveget és a szabályokat. Pl:Mindenütt csak vízpart van, -erdő, mező, - farsang stb… 10. Korsó A gyermekekkel körbejárunk, testhangszerekkel kísérve mondókázunk: Gingalló, gingalló, kör közepén a nagy korsó, ( a következő szabályt mi adjuk) Az Erzsike bemászik, nagyot ugrik -elalszik…( a gyerek eljátssza, lefekszik) Gingalló, gingalló, elringat a nagy korsó. Ezt ismételjük, amíg minden gyermek befeküdt a korsóba, de minden név után más cselekvést közlünk, a gyerek ennek megfelelően mozdul. A végén: Gingalló, gingalló, bezárult a nagy korsó, Gyerekkel van telis tele, nem mászhat már senki bele, Ébresztő, hopp, kifele!- Erre a gyermekek, felpattannak, és újra körbe állnak.


97

11. Pash- pash CD 5 A rész: zenére lépünk, a pash- pash résznél egymás tenyerébe tapsolunk. A zenei rész lehetővé teszi, hogy változatos mozgásformákat találjunk ki, a fejlesztési feladatnak megfelelően- térirányok, térformák, kettős kör, stb… B rész: oldalt szökkelés- majd vissza. 12. Lufifújó CD 6 Üres lufiként heverünk a padlón, arra várunk, hogy valaki levegővel töltsön meg. Remek előkészítés a Balázs ballon című játékhoz, és fantáziánk szerint köríthetünk hozzá mesét. A hanghatásoknak megfelelően mozgatjuk át testünket, érzékeltetve a magas- mély , halkhangos relációt. 13. Carnevalitó CD 7 Hangszerrel kísért tánc, amihez dobokat, ritmusfákat, valamint csörgős hangszereket adunk a gyermekek kezébe. A rész: körben járva, csak a ritmus hangszerek hangjával kísérjük lépteinket. B rész: a kör megáll, a csörgők hangja szól, ez alatt mindenki szabadon táncol. Remek fejlesztési alkalom a hangok és a mozgásformák különbözőségének megtapasztalására, hallás- és ritmusfejlesztésre egyaránt. Kidolgozva látványos műsorszámként használhatjuk fel különböző rendezvényeken. 14. Break –mixer CD 8 A rész: szabad mozgás, tánc, a zeneszünetben különböző szabályoknak megfelelően viselkedünk. A szabályokat mindig a fejlesztési feladathoz kapcsoljuk: pl: testrészek összeérintése, (fül a fülhöz) matematikai fogalmak rögzítése, (négyen kapaszkodjatok össze…), szoborrá válás stb… B rész: forgás egyénileg, párosan- vagy új szabály szerint. 15. Cowboy CD 9 - 16. Indián CD10 E két zene készíti elő a Vadnyugat című mozgásos zenés játékot. Első lépésként a gyermekekkel a cowboyokról, indiánokról beszélgetünk, lakóhelyükről, életmódjukról, szokásaikról, jellemző mozgásukról. A verbális ismeretnyújtást színesítjük képekkel, illusztrációkkal, majd rátérünk a zene nélküli mozgásra. A különbségek megtapasztalása után mozgunk zenére, mely lehetőséget ad a koordinált, tipikus mozgásokra. 17. Vadnyugat CD 11. Bevezető mese: messze, messze más földrészen óriási préri nyújtózik. Egyik végén élnek az indiánok, másik végén a cowboyok és nagyon félnek egymástól. Vadászni is csak akkor indulnak, ha a saját zenéjük szól. Amikor a cowboyok vágtáznak a prérin, akkor az indiánok óriáskaktusszá változnak, ha az indián zene szól, akkor a cowboyok sziklává merevednek. Egyszer csak a két zene együtt hangzik fel, a két nép összebarátkozik, párosával táncolnak, a végén, pedig nagy közös kör alakul. Kiegészítő eszközként használhatunk kendőket és indián fejdíszeket. Reagáló képesség, nagy és finommozgás, hallás-ritmus, figyelem fejlesztő játék. 18. Siebensprung- hét mozdulat-körtánc CD 12 A zenére körben szaladunk, megállunk, 3 taps, 3 combütés, 3 taps, 3 combütés hangeffektusra egy mozdulatot mutatunk, amit megjegyzünk. Ismétlünk, már két hangeffektus hangzik, az elsőre úgy mozdulunk, ahogy először, másodikra újat mutatunk. A tánc végére hét mozdulatunk lesz, amit mindig sorrend szerint végzünk. Variáció: hét gyermek táncol,


98

mindegyikre jut egy mozdulat, amit a többi megjegyez és utánoz. A játék kiválóan fejleszti a szeriális memóriát, a figyelmet, a koordinált együttes mozgás képességét. 19. Green apple CD 13 Szorosan egymás mellett vonalban térdelünk, a zene: A részére: 2 térdütés a saját, 2 a jobb, 2 saját, 2 bal szomszédunk térdére B rész: szabad improvizációs kézmozdulatokat végzünk magunk előtt. A játékot fokozatosan, fejlettségnek megfelelően vezetjük be – először szembeülünk a gyermekekkel, így biztosítjuk az utánzó mozgást, később, a térirányok fixálása után körformába ülünk, ritmusra ellentétpárokkal vagy hangutánzó szavakkal gazdagítjuk. Pl: Jobb szomszéd térdütésnél: hideg (vagy: liccs) Bal szomszéd térdütésnél: meleg (vagy: loccs) Komplex fejlesztő játék, a térirányok mellett fejleszti a gondolkodást, figyelmet, memóriát, logikát. 20. Fatu you CD 2. Sokoldalú zene, használtuk a pöttyös játéknál is. A testfelépítésünk tudatosításához alkalmazhatjuk a legjobban. Előkészítésként a bábu játékot vesszük, mely minden testrészt külön megnevez, és külön mozgat. „Képzeld el, hogy a bábszínházban te vagy a marionettbáb, akit a bábművész fonalon mozgat. Külön a fejedet, a válladat stb… most előredönti a törzsedet, a lábad mozdulatlan, érzed milyen nehéz?A karod most kaszálni kezd, engedd, hogy a súlya lengesse…” Így érzékeltetjük az emberi test felépítését, mozgással rögzítjük az ismereteket. A zenére már ritmusra a fejtől lefelé haladva mozgunk, a csoport fejlettségének megfelelően differenciálunk. 21. Szamba stop CD 14. Rövid- hosszú lépések gyakorlására, térirányok rögzítésére kiválóan alkalmazható zene, melynek rövid szüneteiben megtorpanunk, gerincünket kiegyenesítve nyújtózkodunk. Az instrukciókat előre is, de a zeneszünet alatt is adhatjuk a gyermekeknek, pl: előre rövid lépést teszünk,- hosszan hátra, -jobbra rövid,- balra hosszú stb. 22. Kemény-lágy CD 15. Jellegzetes zene, mely egyértelműen megkülönbözteti a kemény- merev, illetve a lágyhajlékony viszonyokat. Előkészítő játék: a gyermekekkel először a merev, szögletes mozdulatokat gyakoroltatjuk 1. „Képzeld el, hogy robot vagy és az alkotód először a fejedet, majd a felsőtestedet mozgatja, utána a lábaidat. Ha bekapcsol, akkor indulhatsz csak el, és hirtelen, merev mozdulatokkal haladhatsz. 2. „Az alkotód párt is adott melléd, ő a hátad mögött ugyanúgy mozog, ahogy te.” 3. Ugyanígy gyakoroljuk a lágy, hajlékony mozdulatokat, tündérré változtatva a robotokat. 4. Eszközt adunk a gyermek kezébe, a robotokhoz ritmusfát, amellyel, egyenletes hangzással kísérik mozdulataikat, a tündérekhez tüllkendőket, amelyek segítségével hangsúlyosabbá, hosszabbá tesszük a lágy, hajlékony mozdulatokat. 5. Eszköz nélkül, a zenét követve váltjuk a merev illetve a lágy mozdulatokat, ezután adunk eszközt. 6.A zenéhez közösen kreálunk történetet, teret engedve a gyermeki fantáziának és egyéni megnyilvánulásoknak, pl: tündérek tava körül járőröznek a robotok, amíg a kemény zene szól. A lágy zenére a robotok kővé válnak, a tündérek légy, hosszú mozdulatokkal táncolják őket körbe.


99

A játék ismétlődik, és tempója felgyorsul. A következő játékban a robotgyerekek szerepet cserélnek a tündérkékkel. A játék színes, közepes méretű kendőkkel (függönydarabokkal) látványos, érdekes produkció lehet évzárón is. 23. Norwegischen tanz CD 16 Hallgassuk meg a zenét, oldott, meleg légkörben beszélgessünk a gyermekekkel arról, ki mit érez, mit gondol, vajon mi történik a nyugodt és a felkavaró zene alatt, amely mégis egységet alkot? Ebben a hangulatban kiválóan megfigyelhetjük, hogyan nyílnak meg előttünk problémás gyermekeink, milyen általuk meg nem fogalmazható akadályokkal küzdenek. A játékhoz hasznos eszköz lehet a papír és a színes zsírkréta, vagy a festék. Figyeljünk minden részletre, tapintatoson használjuk ki a zene teremtette megfigyelési lehetőségeket, erre építhetjük az egyéni fejlesztési terveket. A mi gyakorlatunkban általánosítva legtöbbször játszott téma: Kacsamama és fiókái. Ehhez a csoportlétszámtól függően több kacsamamát választunk, kendővel szimbolizáljuk, valamint három rókára is várjuk a gyermekek jelentkezését- nem véletlenül! A zene „A” részére kacsamama elindul, egy gyermeket (kacsatojást) a kendővel megsimogat, erre ő beáll mögé, és ugyanúgy mozog, ahogy kacsamama- tollászkodik, csipeget, szárnyát mozgatja stb…- míg kialakul kacsamama családja. A zene „B” részére amely agresszív, félelmetes zene, elindulnak a rókák, hogy elraboljanak néhány fiókát. Kacsamama a kendőjét ráteríti a fiókákra, összebújnak – és a rókák dolguk végezetlen elsompolyognak, az élet újra megy tovább nyugodt mederben, a zene végén a kacsacsalád összebújik és nyugovóra tér. FONTOS: a szabályokat előre megbeszéljük, a rókáknak nem szabad rabolniuk. Önuralmat fejlesztünk úgy, hogy az agresszivitást is kiélhetik a „rókák”- mégsem sértenek senkit, hiszen vissza kell vonulniuk. Gátlásos, félénk gyermekek a játék alatt önbizalmat kapnak, hisz ki nem mondott félelmeik nem váltak valóvá, valamint a felelősségtudatot erősítjük a kacsamamák személyében. 24. Tengerész CD 17. Ez a zenei aláfestés egy ismert zenemű feldolgozása, amely lehetővé teszi a tempóváltásokból fakadó ellentétes mozdulatok gyakorlását. Bevezető játék zene nélkül: a gyermekekkel tisztázzuk a fogalmakat: tenger, hajó, kapitány, matróz. Majd minden szerepbe belebújunk. Utánozzuk a tenger ringatózását, kapitányként jellemző mozdulatokat végzünk: kormányzunk, távolba nézünk, tisztelgünk, stb. Matrózként felmossuk a fedélzetet, evezünk, főzünk, eszünk-iszunk, árbocra mászunk, kötelet húzunk stb. Zenével játszva: kürtszóra kapitányt választunk, a matrózuk ugyanazt a mozgást végzik, mint a kapitány. Eszköz: tornakötél, matrózsapka 25. Balázs ballon CD 18-19-20 Levegőben tett utazás megjelenítése, melyhez nagyméretű ernyővászon szükséges. A zene átkötő motívuma, négyszer ismétlődik, az ismétlődések között más-más tempójú zene következik. Az átkötő zenét követve, emeljük az ernyőt, lassan körbeindulunk, és dallamra énekeljük: Balázs Ballon útra kél, és felrepül az égig Mi elkísérjük útjára, és körbe-körbe nézünk… Majd a ballon leszáll, leguggolunk és várjuk, milyen országba jutottunk.


100

Lassú emberek országa: A zene tempójának megfelelően mozgunk, a cselekvést a saját napirendünknek megfelelően végezzük: reggel felkelünk, mosakszunk, öltözünk, oviba indulunk stb. Gyors emberek országa: Ugyanolyan cselekvéseket végzünk, mint a lassú emberek országában, de értelemszerűen sokkal tovább jutunk napirendünkben. Labdák országa: zenére együttes mozgással játszunk a ballon közepébe gurított labdával, majd 2-3 labdát (a csoport fejlettségének megfelelően) igyekszünk a ballon belsejében tartani. Kiváló lehetőség az együttes, koordinált mozgás megtapasztalására, és a felelősségérzet gyakorlására. A labdák országában a gyengébb gyermeket segítik a többiek, hogy a labdák ne guruljanak el. 26. Piknik CD 21-22-23-24-25-26-27-28 Az elementális drámajátékokhoz közelít e zenés játék, kiváló koncentrációs, osztott figyelmet és ugyanakkor mozgást fejlesztő alakítások sorozata. Bevezető mese: az elefánt, az egér és a legyecske elhatározzák, hogy családi pikniket rendeznek az erdei tisztáson. A tisztásra vezető út viszontagságos, figyelniük kell arra, mikor, melyik család haladhat. A zene meghatározza az állatok haladását, ennek megfelelően juthatnak el a tisztásra, ahol végre kezdődhet a felszabadult, közös tánc. A zenéhez a mellékletben található egy kottaolvasást előkészítő rajz, amelyen ujjainkkal követhetjük a zene dallamát. 27. Duscsepp CD 29. Testsémát fejlesztő, figyelem összpontosítást igénylő játék, amelynek mozgásait a zene határozza meg. Történet: „Elfáradtunk, nyugovóra térünk, alvás előtt lezuhanyozunk, de csak egy csepp víz van a zuhanyrózsában. Az egy csepp vízzel kell lemosakodnunk, fejtetőtől a lábfejig, ezért nagyon kell vigyáznunk, hogy minden testrészünket le tudjuk mosni.” 28. La Bastringo -francia lánctánc,CD 30 Körben ülünk, egyenletesen tapsolunk, a zenei motívum alatt egy gyermek szökdelve elindul, párt választ, a motívum végéig együtt táncolnak, majd kettéválnak, új párt keresnek, így a játék vég már mindenki táncol. A zenei motívum két részből áll, ezek ismétlődnek, a mozgásformákat szabadon választhatjuk, pl: tapssal vagy egyéb testhangszerek beépítésével változatossá tehetjük. 29. A Hold lánya CD 31 Relaxációra alkalmas énekes zene. Kitalált történet: „A Hold nagyon szeretett volna egy gyermeket, és egyszer árván maradt egy kislány a Földön. A Hold ezüstsugarán felvitte magához és felnevelte sok éven keresztül. Amikor a lány felnőtté vált, visszatért a Földre, saját családot alapított, de minden éjjel kiáll az erkélyére, beszélgetni a Holdanyukájával.” 30. Sally Gardens’ CD 32. Relaxációra alkalmas énekes zene. A gyermekek képzeletére bízzuk a virágoskert megjelenítését, csukott szemmel, ellazulva álmodjuk Sally kertjét. 33. Einer alle CD 33. Körtánc, mely két részből áll. „A” részre egy gyermek mutat mozdulatot, illetve tánclépést, a többiek ugyanúgy mozognak. „B” részre beszaladunk a körbe, a ritmusra tapsolunk, majd kiszaladunk, ismét tapsolunk.


101

34. Köves játék- elemi zenélés Körben ülünk, kosárban egyedi köveket tartunk, melyet körbeadunk, minden gyermek megnézi, gondolatban kiválaszt egyet. A második körben ki is vesszük, nézegetjük, csukott szemmel tapintjuk. Instrukció: „Mesélj a kövedről, milyen a formája, színe, honnan származhat?” A gyermekeket végighallgatjuk, ha szükséges jelzőkkel segítjük megfogalmazásaikat. Játékok a kővel: 

„Idenézz, ide nézz, amit játszom nem nehéz” – ezt kétszer énekeljük, majd a kövecskével ritmust kopogunk a talajon, amelyet a többi gyermek visszakopog a saját kövével. Addig játsszuk, amíg minden gyermek sorra kerül.



A gyermekek 2-3 fős csoportban ismert mondókára kövekkel ritmust találnak ki, bemutatják a többieknek.



Kis csoportokat alakítunk, egy gyermek behunyt szemmel hanyatt fekszik, a többiek a testén rakosgatják köveiket, míg lassú halk zene szól. Instrukciókat is adhatunk, pl: tedd a homlokára, kézfejére, stb…- attól függően mit kíván tőlünk a nevelési feladat.



Képet rakunk egy színes kendőre-, egyenként viszik a gyermekek kövecskéiket, és tetszés szerint leteszik a kendőre. A kialakított képről beszélgetünk, majd fordított sorrendben visszaveszik a gyermekek saját köveiket.

Kiválóan alkalmazható játék az önuralom, a figyelem, a szociális érzelmek fejlesztésére. Hangszeres játékok A hangszerekkel való ismerkedésre mindig hagyjunk elég időt, legjobb forma a kör, mindenki kezében más-más hangszer van. Megszólaltatás, kipróbálás után a jobb szomszédnak adjuk át a hangszerünket, és máris újabbat tudunk kipróbálni. 35. Zeneszőnyeg 9 kockából álló hálót ragasztunk a padlóra egymás mellé. Kilenc gyermek a vonalakon:  Előre- hátra lépked hangszer nélkül  Lépés a kiszemelt pontba, ütközés nélkül  Átmegyünk a szőnyegen, közben hangszerekkel, zenélünk, ha kilépünk a hangszer, elhallgat. Minden gyermek választ egy házat magának, ha a vendég belép a házába, a házigazda zenél. A vendég több házat is látogathat.  Kiülünk a szőnyegről, szemünkkel választunk házat, a vendég belép, a láthatatlan házigazda zenél. Kiváló figyelem, hallás- és ritmusfejlesztő játék, melyben főszerep a hangszer. 36. Icipici pókocska Daltanulás mozgással kísérve- kotta a mellékletben, szöveg: „Icipici pókocska hosszú hálót sző, szétszakadt a háló, megjött az eső. Kisütött a napocska, felszáradt a föld, icipici pókocska, újra hálót sz.” Ujjainkat megmozgatjuk, tornáztatjuk, közben elmeséljük a történetet: magunk előtt lerajzoljuk. Társunk hátán rajzoljuk a történetet, közben mondjuk, majd dallammal bővítjük. Elképzeljük, hogy a történet melyik mozzanatát szeretnénk megzenésíteni, ehhez választunk hangszert. Ének közben csak az a hangszer szól, amelynek motívumát éppen énekeljük


102

37. Lovacska 3-3gyermek ül egy csokorban, előttük színes kendő, kezükben hangszer. A kör közepén a gazda befogja kis lovacskáját, és a zenére körbeszalad, amelyik csokor előtt elszalad a lovacska, azok fognak hangszerükkel játszani. Ha a lovacska középre szalad, akkor mindenki használja hangszerét. 38. Zenekendő A gyermekek színes kendők előtt ülnek, a kendők párjai a kör közepén vannak leterítve. Egy gyermek a karmester, amelyik színű kendőre lép a kör közepén, a kendő párja előtt ülők zenélnek. Egyszerre több színű kendőt is érinthet. Hangszerekkel a játék végtelen variációs lehetőségeket ad számunkra, alappillér a csörgő, amely a csecsemő első hangszerének nevezhető. Nagyon fontos, a hangszereket gyakran minél változatosabban használjuk: bevihető táncokba ( pl:Carnevalito), mondókát kísérhetünk, elemi színházat színesíthetünk hangszeres játékunkkal. Testkontaktus orientált mozgásos játékok A testkontaktus orientált mozgáspedagógia kidolgozása Veronica Sherborn nevéhez fűződik, elméleti hátterét Rudolf von Laban, az emberi mozgás elemzésével kapcsolatos vizsgálatai nyújtják. A módszer jellemzője, hogy közös mozgástapasztalatok során pozitív kapcsolatok alakuljanak az emberek között. Különlegessége továbbá az a didaktikai- módszertani elv, hogy szerepet adunk az idősebb gyermeknek, olyanoknak is, akik esetleg magatartás problémával küzdenek. Ők felelősséget vállalnak a fiatalabb, esetleg szintén sérült gyermekért, ennek következménye, hogy önértékelésük nő. Veronica Sherborn által felállított kapcsolat dimenziók összhangban állnak a pszichoanalitikus fejlődéspszichológia nézeteivel is. A kapcsolat-dimenziók három fajtáját különböztetjük meg: - Óvó- védő kapcsolatok (caring) - Együtt egymással kapcsolat (shared) - Egymás elleni kapcsolat (aganist) 39. Bevezetés a játékokba  Önmagunk testének felfedezése. Zenére lassan simítjuk végig testészeinket, talptól felfelé, majd végigvesszük a csecsemő mozgásfejlődését:  Magzattartás, kinyújtózás.  Karemelés, lábemelés hanyattfekvésben.  Jobb és bal oldalra forgás  Hasra fordulás, kúszás, felhúzódzkodás négykézlábra, mászás.  Négykézlábból felemelkedés ülésbe, lábak hajlítva, majd felhúzva.  Négykézlábból kapaszkodva felállás  Talp, tenyér a talajon, guggolás, lassú felállás, kiegyenesedés, lépés előre, járás 40. Páros gyakorlatok Járás felemelt kézzel, találkozások a társakkal, majd párválasztás és tükörjáték során egymással szemben mozgunk, a párunk ugyanúgy mozog, ahogy mi. Karikát adunk a pároknak, egyik gyermek belebújik, behunyt szemmel rábízza társára magát. Kendővel ugyanígy végezzük a gyakorlatot. A gyakorlatokat mindig 2x végezzük, cserével. Egymással szemben ülünk, kezünkben kendőt tartunk lassú zenére a négy sarkánál fogva, mozgatjuk, majd kislabdát gurítunk a kendő közepébe. Együttes koordinált mozgás, finommotorika, szociális érzelmek fejlesztésére alkalmas játék. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

103

41. Óvó- védő kapcsolatok Párunk a földön hanyattfekvésben pihen, mi lassan, óvatosan körbejárjuk testkontúrját, majd apró szökdelésekkel megismételjük. Végtagjait tetszés szerint rakosgatjuk, igyekszünk megtalálni a neki legkényelmesebbnek tűnő pózt. Egymás mögé ülünk, párunk hátát végigmasszírozzuk, majd átöleljük, magunkhoz vonva elringatjuk. 42. Egymás elleni gyakorlatok „Toliga”- egymás hátának dőlve toljuk másikat, először ellenállás nélkül, majd ellenállással. „Ragadj a földhöz”- párunk a padlón fekszik, mi megpróbáljuk meghempergetni, ellenállás nélkül, majd ellenállással „Csomagnyitás” párunk fekszik, kezeivel átfogja felhúzott térdeit, mi szétszedjük, kibontjukelőször ellenállás nélkül, majd ellenállással. 43. Együtt, egymással, egymásért kapcsolat  Terpeszülés egymással szemben, kézfogás, előre, hátra dőlés-csónakázás.  Guggolásból kézfogással felállás,  Libikóka egyik gyermek guggol, másik kezét fogva feláll.  Szorosan egymás mellett térdelőtámaszban „alagutat” alkotunk, amelyben az első gyermek átkúszik, a végén kibújik és beáll az alagútba.  5-6 csoportokra osztjuk a gyermekeket, kis alagutat alkotnak, hátukra fektetjük, az egyik társukat zenére ringatják. Lassan térdre emelkednek, jobb kézzel hátranyúlnak és leveszik, a földre teszik társukat. Elementális drámajátékok Az elemi zenés színházban a nyelv, a zene, a mozgás, a tánc és-képek jelennek meg az előadói játékban. Mindez egy integrált játékforma, amelyben olyan emberek játszanak együtt, akik más-más igénnyel, sérüléssel, vagy tehetséggel rendelkeznek. Az Orff módszer alapgondolata hangsúlyozza a zene, a nyelv, a mozgás egyensúlyát, előtérbe helyezi az improvizációt zenében és a mozgásban is – a reprodukcióval szemben. Az elemi zenés színház alatt egy művészeti területet értelmezhetünk úgy, mint a vizuális nevelésben. Vagyis nem a sablonokat hangsúlyozzuk, hanem a gyermek egyéni ötleteit szeretnénk előhívni, tehát a gyermek egyéni elgondolási formáit, kívánságait állítjuk előtérbe. Wilhelm Keller az „elemi” szót úgy definiálja, mint egy ősi centrális alkotóerőt, mely minden emberben megvan, és nekünk kell türelemmel, fantáziával, a művészet eszközeivel a zene, a tánc, a képzőművészet és/vagy a színház segítségével megérintenünk. Ha a gyermekkel egy témát feldolgozunk életkorukból fakadóan, kitör belőlük az öröm, a felszabadult életérzés. Ilyenkor kezünkben van a lehetőség, hogy a sokfajta gyermeki ötletet hogyan használjuk fel. Nem célravezető, ha mindent engedünk. A minden itt túl sokat jelent a gyermek számára, ez az ajánlat gyakran elbizonytalanít, félelmet kelthet, vagy éppen fegyelmezetlenségbe torkollik. A pedagógiai – művészeti gyakorlatban keretfeltétel megadása szükséges, ami értelmes határokat szab a zenei nevelésnek, mozgásnak, egyben mederben tartja az egyéni igények sokszínűségét. Az elementáris, zenés színház kedvező kereteket ad, a cselekvés fonala, a szerepekbe bújás, a test, az arc elbújtatása különböző maszkokba erősíti az önbizalmat, az önértékelést és a mások iránti érzékenységet. Néhány tanács a mozgás és táncformákhoz: jellemző jegyek, stilizálás, ritmizálás 43. Növények, állatok, tárgyak megszemélyesítése


104

Erdő: élő, és növekvő lény, amelynek ágai recsegnek, ropognak, valaki után nyúlnak, tanúja a tűz körül táncoló manóknak, menedéke az állatoknak. Fák: vigaszt nyújthat az alatta álló szomorú hősnek, vagy elrejtheti a bujkálót. Virágok: illatukat kínálják, osztogatják képben, hangban. Kövek: hoppát mondanak, ha valaki elbotlik bennük. Kút: megijed, ha valami beleesik, válaszol a belekiabálóknak, vagy beleéneklőknek. Állatok: leglényegesebb az állatok alakításánál, hogy legtöbb esetben két lábon álljunk, emberként (kétlábúként) az előrehaladás variációit két lábon tudjuk igazán, differenciáltan bemutatni. Karjainkat, kezeinket az állatok jellemző jegyeinek megjelenítésére kell használnunk pl: fül, farok, szarv, mellső mancs, tüske stb… - Egér: gyors, halk, pici, tipegő léptekkel futunk, meg-megállunk, szimatolunk, hallgatózunk, tisztálkodunk, mereven figyelünk. - Bika: hajlott tartással szarvat formáló kezekkel személyesítjük meg- támadásnál, előreszegezzük, fújtatunk, „patánkkal” kaparunk, egymásnak ütközünk, egymás körül futkározunk. - Madár: széttárt karokkal szélben vitorlázunk, könnyeden földet érünk, szárnyainkkal izgatottan csapkodunk, földön aprókat ugrálunk, magot csipegetünk. - Sün: legjellemzőbb jegye a tüskéi, melyeket tíz ujjunk segítségével jelenítünk meg, cuppogva, csámcsogva eszünk összegömbölyödünk, hátunkon terhet cipelünk. Bármilyen képet, történetet eljátszhatunk, néha elég egy meseillusztráció is. A gyermekekkel megbeszéljük a történet kereteit, melyben szabadon mozoghat a fantázia. Kiválasztjuk az eszközöket, kiegészítőket, a hangszereket és a kosztümöket, és együtt indulhat a dramaturgia. 44. Sorakoztatás Megbeszélt témára (erdő), mindenki olyan hangszert választ, ami érzékeltetheti az erdő hangjait, majd egyenként bemutatjuk az általunk választott hangzást. Pl: -dobon körömmel csendesen kaparászni: a szél zúgása a fák között -fadobon gyorsan játszani: harkály kopogása -xilofonon a „c ”hangot megszólaltatni: kakukk hangja szól -csörgőt fokozatos hangerővel használni: állat fut -halkan ütögetjük a cintányért: napfényes tisztás 45. Pillangó bálba készül A mellékletben található a történet és a dramaturgia 46. Rablómese A mellékletben található a történet- melynek feldolgozása a fentiek fényében szabadon valósítható meg, jellemző hangszerek kiválasztásával. 47. Képes játék A mellékletben találhatók a rajzolt képekből minden gyermek húz egy képet, és az ábrának megfelelően kezd el mozogni, majd észreveszi néhány gyerek hasonló mozgását pl: zsákot cipel. A különböző ábrákat megjelenítő csoportok kialakulnak, lesz kötéltáncos csoport, bohóccsoport, zsákot cipelő csoport stb. A csoportok rövid megbeszélés után bemutatják a rájuk jellemző mozgássort, a közönség a mozgásnak megfelelően hangszerrel segíti őket. 48. Bábjátékos Három gyermek van egy csoportban. Az egyikük a bábjátékos, aki két, gépiesen mozgó bábját felhúzza. A „bábok ”előre indulnak tetszőleges sebességgel és mozgásformával, a bábjátékos azon igyekszik, hogy bábjai semminek ne menjenek neki. Izgalmas variáció, ha több bábjátékos csoport játszik egyszerre. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

105

Mintavázlatok foglalkozásokhoz 1. TESTÜNK MEGISMERÉSE A FEJLESZTÉS TARTALMA

Ringató: Tente baba, tente Eszköz: babák Zene:Veronika CD 6. Mozgásos, énekes játék: Srumpi táncol egész nap Eszköz: Marionett báb, Zene: Danspetters CD 4.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, CÉLOK 3-4-5 évesek -Hangulatteremtés játékban -Szociális érzelmek alakítása -Felelősségtudat megtapasztalása -Nagymozgások gyakorlása -Vizuális és verbális észlelés -Testrészek tudatos mozgása -Figyelem, utánzóképesség -Hallás- ritmusfejlesztés 5-6-7 évesek

-Taktilis, valamint percepcióérzékelés, észlelés, ingerfeldolgozás-testséma -Koordinált mozgás gyakorlása -Egyensúlyérzék fejlesztése Eszköz: -különböző formájú kavicsok -Interperszonális kapcsolatok fejlesztése Zene: Time-pánsípon -Szociális érzékenység, bánásmód alakítása -Kommunikációs készségek fejlesztése -Téri orientáció, helyzetfelismerő képesség, Szabad mozgás zenére, szabályokkal Kisujjbarát- tenyérbarát-lábbarát -Testséma fejlesztés, azonosítás Zene: Veronika 2 CD 23 gyakorlása -Figyelem, hallás-ritmusfejlesztés Testrészek azonosítása, illesztése Zene Veronika 2 CD 06. -Koncentráló képesség fejlesztése, oldott- kötött mozgáselemek váltakozásával Vegyes életkorú gyermekek Testkontaktus orientált mozgáspedagógiai alapjai: 41. Óvó-védő kapcsolatok

Testrészeink szappanozása Zene : Summertime Eszköz: tüsilabda, kislabda

-Testséma tudatosítása saját testen, -Téri orientáció -Koncentráló képesség fejlesztése -Önfegyelem, önuralom fejlesztése

Dustánc egy csepp vízzel Zene: Veronika CD 15.

- Figyelem, hallás- ritmus-egyensúlymozgásfejlesztés - Önfegyelem, önuralom fejlesztése

Pozitív énkép alakítása Relaxálás Zene: Veronika 2 CD 21.

-Ellazulási képességek gyakorlása -Szabad asszociációk lehetőségének biztosítása -Önfegyelem, önuralom fejlesztése -Pozitív megerősítés, önbizalom fejlesztés


106

2. KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA A FEJLESZTÉS TARTALMA

1. 2.

3.

Bevonulás zenére, hangszerekkel (zene – mozgás-tánc) Carnevalitó Halló XY… -köszöntés -ének testhangszerekkel kísérve -ritmikus hangzásgyakorlatok Varázsoljunk erdőt… - mozgás, tánc zenére, zeneszünetre kendőcsere

4.

Erdőébresztő – mozgás, tánc zenére, egyéni és páros gyakorlatok

5.

Vízébresztő-páros gyakorlat kendővel, kislabdával -koordinált páros mozgás zenére Tóébresztő –csoportos gyakorlat zenére -ejtőernyő, labdák -koordinált együttes mozgás Fenn az égen -fordított bemutatkozás átváltozással, jellemző állatmozgások bemutatása és utánzása -ének, zenei kísérettel, mozgással

6.

7.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, CÉLOK -helyzetfelismerés, ismerkedés -mozgásfejlesztés - egymás tiszteletére nevelés - kapcsolatteremtés, önbizalom erősítés -mozgásfejlesztés -figyelemkoncentráció, -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés -mozgásfejlesztés -figyelemkoncentráció, -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés -mozgásfejlesztés -szociális érzelmek, szociális kapcsolatokegymásra figyelés, empátia -finommotorika -ellentétpárok érzékeltetése a zene segítségével( lágy-viharos) -mozgásfejlesztés -figyelemkoncentráció, -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés -kreativitás, improvizációs készség fejlesztés -önbizalom fejlesztés, -mozgásfejlesztés

8.

Békák bálja-egyéni és páros gyakorlatok -zene-mozgás-tánc-kommunikáció

-hallás, ritmus, figyelem,mozgásfejlesztés -helyzetfelismerő képesség -szociális kapcsolatok

9.

Piknik- medve, egér, méhecske család lakomája az erdei tisztáson játék- zene-mozgás-tánc-kommunikáció

-hallás, ritmus, figyelem, tempóérzék -önuralom fejlesztés -kreativitás

10.

Pillangó bálba megy-elementális drámajáték mese alapján hangszerek segítségével

-koncentrálóképesség, -önuralom, önbizalom -nonverbális kommunikáció

11.

Elpihenés- ellazulás, szabad asszociációk zenére -relaxációs gyakorlat

-relaxációs készségek megalapozása -fantázia fejlesztés -pozitív énkép erősítése


107

3. ÁTVÁLTOZÁSOK A FEJLESZTÉS TARTALMA

1.

Bevonulás zenére, Maria polonéz Specknerin - zene –mozgás-tánc

2.

Mi állunk itt a körben… -köszöntés, bemutatkozással Fenn az égen -fordított bemutatkozás átváltozással, jellemző állatmozgások bemutatása és utánzása -ének, zenei kísérettel, mozgással Lufi fújás-testrészek átmozgatása

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11. 12. 13.

Balázs Ballon- lassú ország, - gyors ország - labdaország -ellentétpárok érzékeltetése a zenével Tengerészek -koordinált együttes mozgás, Kikötés Robot- Tündérországban -ellentétpárok érzékeltetése a zenével / kemény- lágy/ Euro- expressz –vonatozás a EU országokban magyar,francia,holland,osztrák,angol -zene-mozgás-tánc-kommunikáció A préri -verbális kommunikáció, élményszerű játékszabályokkal Hangszerország-dobok, csörgők táncban való használata - hangszerek használata táncban Szappanozás – labdákkal - labdahasználat a testkontúron Zuhany egy csepp vízzel -zene-mozgás-tánc Elpihenés- ellazulás, szabad asszociációk zenére- relaxációs gyakorlat

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, CÉLOK -helyzetfelismerés, ismerkedés -koordinált együttes mozgás -egymás tiszteletére nevelés -kapcsolatteremtés, önbizalom erősítés -figyelemkoncentráció, -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés -mozgásfejlesztés -kreativitás, improvizációs készség, -önbizalom fejlesztés, -figyelemkoncentráció, -hallásfejlesztés, testséma fejlesztés -mozgásfejlesztés -szociális érzelmek, szociális kapcsolatokegymásra figyelés, empátia -koordinált együttes mozgás, finommotorika -hallás-,ritmusérzék fejlesztés -egymásra figyelés -szabálytudat, figyelem, hallás, ritmus, mozgás –egyensúlyérzék fejlesztés -figyelemkoncentráció, -hallás, ritmusérzék -szabálytudat, figyelem, hallás fejlesztés, -hallás, ritmus, figyelem,mozgásfejlesztés -helyzetfelismerő képesség -internacionális kapcsolatok, koordinált együttes mozgás -hallás, ritmus, figyelem, tempóérzék -önuralom, empátia fejlesztés -kreativitás, improvizálós képesség fejlesztése -ritmikus hangzásgyakorlatok -hangzáskülönbség érzékeltetése -testséma, önuralom, figyelem -testséma, hallás, -ritmus-utánzó képesség szabad és kötött mozgás -relaxációs készségek megalapozása -fantázia fejlesztés, pozitív énkép erősítése


108

Preventív láb- és tartásjavító torna vegyes életkorú óvodai csoportban, kötött formában A foglalkozás célja és feladata:  lábstatikai defektusok megelőzése  tartásjavítás  egyensúlyérzék, erő-ügyesség, állóképesség fejlesztése  szem- kéz-láb koordináció fejlesztése  testséma fejlesztés Differenciálás megvalósítása a foglalkozáson: a feladatadás és gyakorlás, valamint az eszközök alkalmazása az életkoroknak megfelelően történik egymás mellett. A főgyakorlat levezetése két körben zajlik, kis -és nagycsoportos helyszínen. 4. PREVENTÍV LÁBTORNA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9.

A foglalkozás felépítése, tartalma Járásgyakorlat, testséma fejlesztés labdával zenére Futásgyakorlat –játék: zeneszünetre különböző tartásjavító feladatok (homorítás, domborítás, feszítés, nyújtás) Bemelegítés eszköz nélkül- játékos lábtorna gyakorlatok (feszítés,- lazítás, körzés, hajlítás, nyújtás) Tartásjavító gyakorlatok –gimnasztikai alapgyakorlatok Várépítés lábbal-preventív lábtorna gyakorlatok Várkert készítése-preventív lábtorna gyakorlatok Várvédő játék- szabad mozgás a térben, jelre összekapaszkodás Főgyakorlat:  egyensúlyozó járás padon, rézsútos padon  fel-le mászás bordásfalon  függés állványon  haladás a preventív tornaeszközökön-kavicson érdes, sima dombokon, különböző érzetet keltő anyagokon- talpmasszázs Játék: Helikopterek –nagycsoport figyelemfejlesztő mozgásos játéka- differenciált foglalkoztatási formában


Eszközök Nagyoknak labda, kicsiknek tüsilabda zene _______________ dobozok dobozok Differenciált eszközök: karton- és textilvirágok Az elkészített vár, dob, dobozok, virágok Padok, rézsútpadok, bordásfal, szőnyegek, függőállványok, preventív tornaeszközök: műanyag, recés, sima, domború, lábmasszírozó formák, kavicsfolyosó, velúr szőnyeg darabok. Kettő eltérő színű kendő

109

5. TARTÁSJAVÍTÓ GYAKORLATOK

1. 2.

3.

4.

A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE, TARTALMA

ZENÉK, ESZKÖZÖK

Járásgyakorlat, Differenciálás: két körben haladás Futásgyakorlat –zeneszünetre, különböző érzetet keltő anyagokon- járás- talp érzet fejlesztés Differenciálás: két körben haladás Bemelegítés eszköz nélkül- játékos lábtorna (feszítés,lazítás, körzés, hajlítás, nyújtás Differenciálás: két körben végzett gyakorlat Preventív lábtorna eszközzel Differenciálás: az eszközök méretkülönbsége

Polonéz

5. 6.

Játék -autók Testséma fejlesztés zenére Differenciálás: az eszközök méretkülönbsége

7.

Tartásjavító gyakorlatok –gimnasztikai alapgyakorlatok zenére

8.

Főgyakorlat 1. egyensúlyozó járás 1. egyensúlyozó járás 2. mászás padon 2. fel- és átmászás 3. fel-és átmászás bordásfalon bordásfalon, 3. csúszás ferdepadon 4. csúszás ferdepadon 4. bújás hernyócskában 5. bújás bújócskacsőben 6. függés állványon Kiegészítő gyakorlat haladás lábnyomon haladás a preventív tornaeszközökön-

9.

10.

Balázs ballon-gyors ország Kavicsok, kövek, papír, textil, fa

Papírszalagok Tüsilabda Spanyol futam Tüsilabda A Hold lánya Tüsilabda Hét mozdulat

Padok Bordásfalak Tornalapok Bújócskacső Függőállványok Műanyag bújóhernyó Érzékelő ösvények Érzékelő korongok Tapadó lábnyomok

Játék: Vadnyugat Differenciálás: középsős- nagycsoportos játék

Vadnyugat zene, fejdíszek, kendők

Relaxációs gyakorlat Differenciálás: középső- nagycsoport

Sally Gardens


110

2.sz. Melléklet Differenciált fejlesztés heterogén óvodai csoportban – jó gyakorlat A kozármislenyi Janikovszky Éva ÁMK Óvoda Jó gyakorlata

A jó gyakorlat céljai -

olyan együttműködés kialakulása, amelyben mindenki megtalálja személyiségének, fejlettségi szintjének megfelelő helyét a csoportban kiegyensúlyozott, oldott, családias légkör megteremtése megszünteti a csoport- és óvónőváltás traumáját problémamentes beszoktatás szociális készségek, intellektuális érzelmek / megértés, segítés, alkalmazkodás / kialakítása a gyerekek saját képességei szerinti fejlesztése a szegregáció elutasítása komplex látásmód kialakítása, változatosabb lehetőségek az ismeretek elsajátítására

A jó gyakorlat jellemzői: „ A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény” Óvodánk óvoda pedagógusai olyan módszertani hatásrendszerrel rendelkeznek, mellyel a vegyes életkorú csoportszervezés elkötelezett híveivé tudtak válni. Próbálják kihasználni a benne rejlő sok-sok előnyt, a gyermeki fejlődést inspiráló hatásokat. Nevelési programunk, s ezáltal óvodai életünk legfontosabb tevékenysége a kötetlen játék, a mese, a beszélgetések, melyekben a tanulás számtalan szituációját tudja kiaknázni az óvónő. Változatos motivációkkal, tevékenységi formák felajánlásával inspiráljuk a gyerekeket a tevékenység választására. A spontán helyzetek kihasználása, váratlan szituációk lereagálása rugalmas tervezést kíván az óvoda pedagógustól. A gyerekek akkor válnak érdeklődővé a tanulási folyamatban, ha a tanulás meghagyja számukra a szabad választás érzését. Biztosítjuk számukra a cselekvő részvételt a tapasztalatok szerzésében. A vegyes életkorú csoportokban a fiatalabb gyermekek szívesen részt vesznek azokban a tevékenységekben is melyekre az idősebbek fogékonyak, így tudásszomjuk egyre nő. Kíváncsiak arra, mit csinálnak a nagyok. Az évek folyamán újra és újra hallanak valamit egy-egy adott témakörből, dalokat, mondókákat, meséket hallgatnak újra, így átélhetik az „én már tudom” élményét, örömét. Az ismétlések aktivizálják emlékezetüket, serkentik gondolkodási folyamataikat A vegyes csoportban több együttes élmény átélésére van lehetőség, a kommunikációs helyzetek árnyaltabbak. Beszédük választékosabbá, szókincsük bővebbé válik. Nem csupán az óvónő jó példáját követik, hanem nagyobb társaikét is. Különböző szintű és nehézségű tevékenységekre biztosítunk lehetőséget. Vállalástól, kedvtől, igénytől, késztetéstől, utánozó hajlamtól függ, hogy a kisebbek kipróbálják, leutánozzák azt, aki már kompetens benne. Nem jelent később problémát a kötött tevékenységekben való részvétel sem, mert látják, hogy a nagyoknak olyan teendőik vannak, melyekben szívesen részt vesznek. Ha a gyermek nem akar részt venni a tevékenységben, azt is tiszteletben tartjuk, ám ez nem jelentheti az állandó távolmaradást, elzárkózást. Az érdeklődés fenntartása az óvodapedagógus hatásrendszerével történik. Elengedhetetlen, hogy kimutassa, odafordulását, elfogadását, megértését. Ösztönözzön, biztasson, bátorítson, támogasson és fejezze ki örömét a gyermekekkel közös tevékenységekben. Az általunk alkalmazott program és módszereink alapján, óvodásaink sikerélményhez jutnak.


111

A gyermek-, tanuló központú eljárások alkalmazása -

kompetencia alapú óvodai program csomag mese, beszélgetések, játék a központ (nem a feladatlapok, kötelező foglalkozások) tervezés rugalmassága, igazodva a napi történésekhez, csoport adott hangulatához folyamatos tevékenységek, napi rendbe integrálva változatos motivációk az érdeklődés felkeltésére önkéntes részvétel a foglalkozásokon, ami nem jelenti az állandó távolmaradást, a megkezdett tevékenységet a nagyoknak be kell fejezni a tevékenységeket a nagyok szintjéhez tervezzük, és ezt egyszerűsítjük le a kisebbekhez a gyerekek átélhetik az „én már tudom” élményét, örömét az ismétlések aktivizálják emlékezetüket, serkentik gondolkodási folyamataikat nem bántja a gyermeket a lemaradás érzése, mindig lesz, akinél jobban teljesít beszédértésük, társas kommunikációjuk dinamikusabban fejlődik az óvónő a gyermek érési ütemét ismerve fejleszti a gyermekeket utánzásos tanulási lehetőségek

A kompetencia alapú oktatás eredményes alkalmazása Kiemelt szerephez jut nevelésünkben a szociális kompetenciák fejlesztése. A vegyes életszervezésű csoportban olyan személyiségjegyeket alapozunk meg, mint az elfogadás, a megértés, a tolerancia. Természetessé válik a nyitottság a másság iránt. Kialakulnak olyan érzelmi értékek, mint barátság, vonzalom, kedvesség, amelyek a feltétel nélküli szeretet adásához szükségesek. Létrejön a gyermekek közt az empátia, a segítő és együttműködő készség. A családias légkör hatására nyitottabbakká válnak, fejlődik önbizalmuk, bátrabban megfogalmazzák gondolataikat, ezáltal fejlődik kommunikációjuk. A projektben való gondolkodás, a játékban való tanulás, a sok tapasztalás, kirándulás megalapozzák a környezettudatos magatartás alakulását, érdeklődővé válnak a környező világ iránt. Az utánzáson alapuló tanulás nyomán könnyebben elsajátítják a közösségi szabályokat, szokásokat, hamarabb önállóvá válnak. Megismerik az egészséges életmód értékeit, felértékelődik az egészség értéke, megóvása. A gyermekek kíváncsiságára alapozó differenciált tevékenységeken keresztül ösztönzést kapnak a tudás megszerzésére, próbálkozásokra. Hamar sikerélményhez jutnak a kisebbek is. Szívesen kipróbálják kompetenciájuk határait, önállóságra törekszenek, segítséget adnak, megmutatják mire képesek.

A gyermekek, szülők egyenlő hozzáférése a minőségi neveléshez Az óvodában folyó minőségi nevelés egyik alapvető feltétele a szülőkkel való szoros kapcsolat kialakítása. Az együttműködés fontos eleme az intézmény életébe való betekintés lehetősége, a közvetlen információszerzés, a személyes kapcsolat, a pedagógusok segítő magatartása, a bizalom. Kialakításuk érdekében a nagyobb teret kapnak a szülők az együttműködésben. Ez pozitív hatást gyakorol a gyermek fejlődésére, a szülő támogató magatartására. Az intézményi élet gyakorlatába betekintő szülő mintát kaphat a nevelési helyzetek megoldásáról, láthatja a gyermekek eltérő szükségleteit, egészséges fejlődésük érdekében kialakított szokásokat. Mintát láthat arra, hogyan lehet együttjátszani gyermekével, hogyan lehet játékosan nevelni. Bővül a szülő pedagógiai tájékozottsága, fontosnak érezheti magát. Igyekszünk egyenrangú nevelőtársi viszonyt kialakítani a szülőkkel a kölcsönös bizalom alapján. A családok tapasztalatait felhasználjuk gyermekük nevelésében.


112

A jó partneri viszony segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermeket. A szoros kapcsolatok erősítik a gyermek fejlődési potenciálját. A megfelelő együttműködés a pedagógus számára siker. Feltételei: -

rugalmas, a gyermek és a szülő igényeihez alkalmazkodó befogadás, beszoktatás nyitott óvoda: folyamatos lehetőség a csoportban folyó munka megtekintésére, megismerésére szülők bevonása különböző óvodai tevékenységek segítésére / gyűjtő munka, kirándulások, kísérések /, ünnepeken való aktív részvétel biztosítása szülői értekezleteken az óvodai program részletes ismertetése, folyamatos tájékoztatás, prezentáció az óvodai élet tevékenységeinek bemutatásáról fényképes tablókon az óvodai élet pillanatképeinek bemutatása családlátogatás lehetősége, ahol az óvónők személyesen tájékoztathatják a szülőket gyermekeikről szerzett tapasztalatokról nyílt napok, közös programok / előadások, kulturális rendezvények / szervezése nagyszülők bevonásával hagyományápolás az óvodai neveléssel kapcsolatos elvárások feltérképezése /kérdőívek/ reális tájékoztatás a gyermek fejlődéséről /rendszeres/ rendszeres alkalmak biztosítása az esetleges problémák megbeszélésére óvodán belül

A jó gyakorlat várható eredményei Az óvoda- család kapcsolatban: - szorosabb együttműködés a családokkal, támogató családi háttér, - teljes bizalom az óvónők irányába - konfliktusok feszültségmentes megoldása - óvodában folyó munka elismerése, megbecsülése a családok által A gyermekcsoportban - biztonságot nyújtó szokásrendszer alakul ki, - a társas kapcsolatok erősödnek, széles életkorú társkapcsolatok mutatkoznak - a gyerekek biztonságérzete rövid idő alatt kialakul, a gátlásos gyermekek is könnyen társra találnak, az egykék átélhetnek a testvérkapcsolathoz hasonló élményeket. - a kicsik példaként utánozzák a nagyokat - a gyerekek jól tudják kifejezni és fékezni indulataikat, empatikusak egymással szemben - ritka az agresszió, a konfliktusok ritkák - sokféle szokást, kultúrát ismernek meg a gyerekek - A fejlődési zavarral, gátoltsággal, fogyatékossággal élőktől is szereznek tapasztalatot és megtanulják elfogadni a másságot, személyre szabottan segíteni, és együttműködni

Vegyes életkorú csoportok kialakítása Óvodánkban 1998-ig többségében homogén csoportok működtek. A heterogén /vegyes életkorú/ csoportok létrehozásának igénye szinte egy időben fogalmazódott meg szülőkben és nevelőkben. Dinamikusan fejlődő városunkba /akkor még falu/ sok többgyermekes család költözött, akik szerették volna óvodás korú gyermekeiket /testvéreket/egy csoportba járatni. Megkönnyítve ezzel a beszoktatás kezdeti nehézségeit, óvodakezdést. Az óvónők is nehezen élték meg a „túlkoros”nagycsoportosaiktól való elválást, másik csoportba való áthelyezését. Ez a változás a gyermekekben szorongást, félelmet váltott ki, hiszen ott kellett hagyniuk a kedvenc óvó néniket, csoportszobájukat. Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja

113

Figyelembe véve a szülők igényét, és a fent említett nehézségek megoldása érdekében döntött úgy nevelőtestületünk, hogy vegyes életkorú csoportokat hoz létre. Felvettük a kapcsolatot olyan óvodákkal ahol ez a gyakorlat már több éve működik. Hospitálásokon, munkaközösségi értekezleteken vettünk részt, ahol kérdezhettünk, betekintést nyerhettünk az óvodai életbe. Meggyőző érveket, véleményeket hallhattunk kolléganőinktől a vegyes csoportszervezés mellett. Ezek után olyan programot kerestünk, amely e szervezési formát helyezi előtérbe, és fokozottan gyermek központú. Így találtunk rá Zilahi Józsefné Óvodai nevelés játékkal, mesével elnevezésű óvodai programjára, melynek elvei alapján 1999-ben kidolgoztuk saját óvodai programunkat. Elfogadtatása után tájékoztattuk a szülőket, lehetőséget biztosítottunk számukra a csoport életébe való betekintésre. Évente részt vettünk országos szervezésű továbbképzéseken, melyeken szakmailag igen tartalmas, érdekes előadásokat hallhattunk. A hasonló programmal működő óvodákkal /Pécs-Kodály, Hird, PécsSomogy, Abaliget, Beremend/ továbbra is jó kapcsolatot ápolunk. Folyamatosan mérjük a szülők elégedettségét, kikérjük véleményüket, figyelembe vesszük ötleteiket, kéréseiket. Óvodán belüli értekezleteken vitatjuk meg az esetleges problémákat, kérjük egymás segítségét, tanácsát. A sok pozitív visszajelzés, elismerő szó, óvodásaink jókedve, nyugalma mutatja számunkra, hogy jól döntöttünk, amikor elköteleztük magunkat a vegyes életkorú csoportok létrehozása mellett.

Szükséges körülmények a jó gyakorlat megvalósításához -

mindenki által elfogadott és alkalmazott óvodai nevelési program az óvónő felkészültsége, szakmai tudása, rugalmassága, helyzetfelismerése az óvónő figyelem megosztási és differenciálási képessége a pedagógusok és a szülők közti jó kapcsolat a partner intézmény / iskola / pozitív megerősítése e programmal kapcsolatban megfelelő csoport összetétel / nemek, kor, létszám, arányok / a pedagógusok együttműködése a fenntartó támogató hozzáállása olyan lehetőségek biztosítása, amelyekben minden gyermek saját képességeinek megfelelő tevékenységekben vehessen részt

A jó gyakorlat egyedisége, újszerűsége -

tartalmazza a kompetencia alapú óvodai nevelés teljes eszközrendszerét nagy hangsúlyt fektet a változatos élménynyújtásra, sokoldalú tapasztalat szerzésre figyelembe veszi a gyermekek készségeinek, képességeinek különbségét projekt rendszerben „gondolkodik ” családok igényeit maximálisan figyelembe veszi, szorosabb kapcsolatot teremt fokozottan gyermekközpontú

A jó gyakorlat várható eredményei -

az óvoda népszerűsége , a gyermekek óvodába járási kedve szülők és a partner intézmények elégedettsége a partner intézmények elégedettségei /után követés / az óvónők jó mentális állapota iskolaérett, szociálisan érett gyermekek kibocsátása


114

13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda helyi Pedagógiai Programját a nevelőtestület megismerte, egyetértést gyakorolt. Óvodapedagógusok: Cseke Zoltánné

…………………………………………

Mosztbacherné Szemesi Angéla

…………………………………………

Dajkák: Botosné Ferenc Melinda

…………………………………………

Glaszné Werner Noémi

…………………………………………

A Pedagógiai Programot jóváhagyta: ………………………………………. Cseke Zoltánné óvodavezető Irattári szám:

…...................................................

Geresdlak 2014. december 28.


115

A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját a Geresdlaki Német Önkormányzat megismerte, egyetértést gyakorolt.

…………………………………………….. Schulteisz Balázs Német Önkormányzat elnöke

Geresdlak, 2014. december 28.


116

A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját a fenntartó, Geresdlak Község Önkormányzata megismerte, egyetértést gyakorolt.

…………………………………………….. Dr. Habjánecz Tibor polgármester



117

A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját a Szülői Szervezet megismerte, egyetértést gyakorolt. Dénisch Krisztina

………………………………………..

SZM elnök Rajkó Linda

………………………………………..

SZM elnök helyettes



118

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents